SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

SZAKDOLGOZAT

Elektronikus kereskedelmi megoldások

Készítette: Gerőcs Ibolya

Szeged

2015.

1

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

SZAKDOLGOZAT

Elektronikus kereskedelmi megoldások

Konzulens: Készítette:

Dr. Majó Zoltán Gerőcs Ibolya

Szegedi Tudományegyetem Gazdálkodás és menedzsment

Gazdaságtudományi Kar Távoktatás, BA

Egyetemi docens

Szeged

2015.

2

Köszönetnyilvánítás Egyetemi tanulmányaim alatt rengeteget tanulhattam az online

kereskedelmi eszközökről és marketing megoldásokról, melyek

gyakorlati alkalmazása jelentősen hozzájárul egy vállalkozás

sikerességéhez.

Köszönöm tanáraimnak azt az empatikus, támogató hozzáállást,

mellyel lehetővé tették, hogy munka és család mellett is tudjam

teljesíteni a képzés feltételeit és feladatait.

Külön köszönöm dr. Majó Zoltán Tanár Úrnak, konzulensemnek a

szakdolgozat készítése során adott támogatását, hasznos ötleteit

és jó tanácsait.

Szeged, 2015. április 17.

3

TARTALOMJEGYZÉK

Köszönetnyilvánítás .............................................................................................. 2

TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................... 3

Előszó ................................................................................................................................ 4

I. Az Internet ................................................................................................................ 6

II. Vállalatok és az internet ............................................................................................ 8

II.1. Üzleti modellek az interneten ................................................................................ 8

II.2. Vállalatok és az Internet ...................................................................................... 10

II.3. Honlapok ............................................................................................................. 13

II.4. Tipikus honlap hibák ........................................................................................... 15

III. Online kereskedelem ................................................................................................. 18

III.1. Webáruházak ..................................................................................................... 23

III.1.1. Webáruház készítése ................................................................................... 28

III.1.2. Termékek a webáruházban ......................................................................... 30

III.1.3. Webáruház üzemeltetése ............................................................................. 31

III.1.4. Az év internetes kereskedője ...................................................................... 32

III.2. Online marketing ............................................................................................... 33

III.2.1. Keresőmarketing, keresőoptimalizálás ....................................................... 34

III.2.2. Facebook-marketing ................................................................................... 37

III.3. Az online kereskedelem jogi szabályozása ........................................................ 39

IV. Kérdőíves felmérés összegzése ............................................................................ 43

V. Összegzés ................................................................................................................... 47

Felhasznált irodalom: ...................................................................................................... 48

Mellékletek ..................................................................................................................... 50

Hallgatói Nyilatkozat ...................................................................................................... 55

4

Előszó

1999-ben végeztem matematika-számítástechnika szakon a Juhász Gyula

Tanárképző Főiskolán. Akkoriban a szakdolgozatom megírásához egyáltalán nem

használtam az Internetet. Sőt, úgy emlékszem semmihez sem használtam az Internetet.

Eltelt 16 év, és ma már a mindennapi életem része lett. Hivatalos ügyeimet

intézem az Ügyfélkapu segítségével, kapcsolatot tartok a levelező rendszeren és

közösségi oldalakon keresztül, pénzügyeket intézek az E-bank segítségével, tanulmányi

ügyeim elintézésében az Etr és Coospace rendszer segít. A legkülönfélébb információk

megszerzése kapcsán naponta többször is használom a világhálót, ami nem csak

praktikus, hanem gazdaságos is. Költséges SMS helyett Messenger üzenet, telefonhívás

helyett Skype, levél helyett e-mail, sorban állás helyett e-ügyintézés, stb.

Igen, én is része lettem annak, amit úgy nevezünk Információs Társadalom. Nem

boszorkányság, nem valami hangzatos reklámszöveg, hanem egy fogalom, amely

megváltoztatta a mindennapi életünket, gondolkodásmódunkat. De az is lehet, hogy a

mindennapi életünk változásai alakították ki az Információs Társadalmat.

Ami tény, hogy a Világháló átszövi a mindennapi életünket. De a Világháló

mennyire szövi át 2015-ben a kereskedelem és marketing eszközeit? Szükséges-e, hogy

egy kezdő kisvállalkozás megjelenjen az Interneten? És ha igen, hogyan. Ezek azok a

kérdések, amelyeket szakdolgozatomban megpróbálok részletesen körüljárni és

lehetőségeim szerint megválaszolni.

Az online kereskedelem térhódítása vitathatatlan. Több, kereskedelmi,

marketing és informatikai szakképzés tananyagának részét is képezi. Nekem is módom

nyílt részt venni az Internetes alkalmazásfejlesztő képzésünkben (OKJ szám: 54 481 02

0010 54 03), melynek keretében oktattam elektronikus kereskedelmet, elektronikus

szolgáltatásokat.

A feladat nehézségét az adta, hogy bár a rendelkezésre álló szakirodalom egyre

bővül, de naprakész, a tanulóim számára is érthető módon megfogalmazott, az

előírásoknak, követelményeknek megfelelő tananyag összeállításához komoly és

időigényes kutatómunkát kellett végeznem.

Szakdolgozatomban szeretném összefoglalni, bemutatni, hogy egy vállalkozás

hogyan növelheti ismertségét és ez által vevőkörét az internet segítségével, hogyan

5

kapcsolódhat be az online kereskedelembe. Szeretnék hasznos segítséget nyújtani

azoknak a már működő vállalkozásoknak, akik tervezik a nyitást az online piacok fele,

illetve azoknak a tanulóknak is, akik most még a szakképzésben tanulnak, de

vállalkozóként kívánják majd alkalmazni ezeket az ismereteket.

A forrásanyag összegyűjtéséhez a nyomtatott formában megjelent szakirodalom

mellett elsősorban az internetet használtam, hiszen a téma jellegéből adódóan a

legnaprakészebb, legkorszerűbb információk elsősorban itt érhetők el.

Forrásként használom fel annak a kutatásnak az eredményeit is, melyet

középiskolás tanulóim közt végeztem online kereskedelem, marketing és online

szolgáltatások témakörben.

6

I. Az Internet

Egyetértek azzal a mondással, hogy: „Nem lehet Internet nélkül élni.” Legalább

is nagyon megnehezítené a mindennapi életünket, ha nem lenne. Ha már nem tudunk

Internet nélkül élni, ismerkedjünk meg vele!

„Az internet ma már olyan, mint a villany-, a víz-, vagy a

telefonszolgáltatás. Azaz közmű. S bár az Internetről kifejezetten úgy

gondolkodunk, hogy napjaink terméke, modernitásunk szimbóluma, a

gyökerei mégis régebbiek, mint sokan gondolnák. Ha pedig

hozzátesszük, hogy a néhai szovjet hatalom nélkül tán létre sem jött

volna, remélhetőleg már elegendő érvet adtunk története

megismeréséhez.” (Meixner 2005., 1.o.)

A Szovjetunió 1957. október 4-én fellövi az első mesterséges holdat, a Szputnyikot.

Az Egyesült Államok kormánya válaszul a Pentagon fennhatósága alatt a következő

évben létrehozza (hivatalos megfogalmazás szerint) a tudományos technikai

eredmények katonai célú felhasználásának előmozdítására a Fejlett Kutatási Projektek

Ügynökségét (Advanced Research Projects Agency), az ARPA-t. (Meixner 2005.)

1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása; a

kísérleti csomagkapcsolt hálózat kiépítésével a BBN (Bolt, Beranek and Newman)

Technologies-t bízzák meg. Kezdetben négy csomóponttal kezd működni:

UCLA (University of California at Los Angeles)

SRI (Stanford Research Institute)

UCSB (University of California at Santa Barbara)

University of Utah

2 év alatt 15 csomópontra bővül a rendszer oktatási és kutatási intézmények

csatlakozásával. (Boda 2002)

Közben Ray Tomlinson a BBN-nél feltalálja az e-mailt és bevezeti a @ jel

használatát az elektronikus levelek címzésében. Larry Roberts pedig megírja az első e-

mail management programot, amely lehetővé teszi a ma is jól ismert funkciók

használatát: fogadás, küldés, válasz, továbbítás. Ezzel lehetővé válik az internetes

levelezés. (Meixner 2005.)

1973-ban létrejön az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-tel: sikerül elérni

a norvég Norsar-on keresztül az University College of London-t. 1985. március 15-én

7

bejegyzik az első domain-t, amely már illeszkedik a TCP/IP szabványra. (Meixner

2005.)

Bár az ARPANET 1990-ben befejezi működését a Világháló rohamosan

fejlődik, és visszavonhatatlanul beköszönt az online korszak, amikor az world.std.com

bejelenti a világ első előfizethető betárcsázásos internet-szolgáltatását, Tim Berners-Lee

vezetésével a CERN bejelenti a World Wide Web-et (www). A hostok száma 1992-re

már eléri az egymilliót. 1998-ra a Weboldalak száma már 300 millió körül mozog.

(Meixner 2005.)

2004-re széles körben elterjednek a fájlcserélő rendszerek fizetős és így legális

változatai. Folytatódik a Google által kiváltott keresőforradalom: az új szolgáltatásokkal

a csatlakozó weboldalak kereskedelmileg hasznosítható információkat nyerhetnek

látogatóikról. A hostok száma megközelíti a 300 milliót. (Meixner 2005.)

Jelenleg Európát és Amerikát az óceánon át üvegkábelek kötik össze, és

műholdon keresztül is lehetséges az adatok átvitele. A jövő lehetséges perspektívái közé

tartozik az informatikai, hírközlő, telekommunikációs és szórakoztató iparágak

összefonódása és az Internet hálózat egységes kommunikációs közegként történő

használata (un. ICE age: Information - Communication - Entertainment). (Boda 2002.)

8

II. Vállalatok és az internet

II.1. Üzleti modellek az interneten

Az 1. ábrán látható táblázatban a tipikus internetes üzleti modellek csoportosítását

láthatjuk:

1. ábra: Internetes üzleti modellek

Forrás: Móricz 2007. (15. oldal)

Az interneten megjelenő üzleti modelleket az ellátási láncban betöltött szerepük

alapján három csoportba sorolhatjuk. A közvetítés alapján megkülönböztethetünk

internetes piactereket illetve internetes portálokat. Az internetes piacterek azok, ahol a

legtöbb esetben valódi kereskedelem is folyik (pl.: teszvesz.hu). Az internetes portálok

a legtöbb esetben csak közvetett kapcsolatban vannak az e-kereskedelemmel. Általában

valamilyen, a társadalom által igényelt szolgáltatást (szolgáltatásokat) nyújtanak.

(Móricz 2007)

A portálok akkor lesznek sikeresek és hosszú távon fenntarthatóak, ha az általuk

nyújtott szolgáltatásra széleskörű társadalmi igény mutatkozik, és ez az oldalra nap,

mint nap ellátogató felhasználók magas számában megmutatkozik.

9

Az Interneten épen megjelenni kívánó mikro- és kisvállalkozások számára ilyen

oldalakat üzemeltetni nem egy potenciális lehetőség (hacsak nem ez lesz a vállalkozás

fő profilja), hiszen elég magas erőforrásigénye van a megfelelő hardver és szoftver

feltételek biztosításának. Azonban mint potenciális marketingehetőség, ezeket az

oldalakat nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen ahogyan az a következő

fejezetben majd részletesebben is tárgyalásra kerül, a sikeres működés egyik záloga,

hogy a vevők megtalálják a cég honlapját a sok-sok millió weboldal közt. Ehhez nagy

segítséget nyújthatnak ezek a közvetítő oldalak.

A másik szempont az integrálás tárgya, mely szerint az internetes kereskedelmi

modelleket és az internetes eladási lánc integrálás elemeit különböztethetjük meg.

10

II.2. Vállalatok és az Internet

„A kereskedelem a hálón

kezdetben lehet, hogy veszteséges lesz,

de biztosan azzá fog válni,

ha nem kerül oda!”

(Esther Dyson)

Legyen bármilyen jó az ötlet, amely alapján megszületik egy vállalkozás, legyen

bármilyen hatékony a cég menedzsmentje, költsenek bármennyit kutatásra és

fejlesztésre, a cég megfelelő növekedési potenciáljának elengedhetetlen, stratégia

előfeltétele, hogy megjelenjen az interneten.

Ma már a kisebb cégekkel szemben is alapvető elvárás, hogy saját honlappal

rendelkezzen, azt rendszeresen aktualizálja, frissítse. Ha pedig szeretnénk teljes körűen

kiszolgálni ügyfeleinket, arra is figyelnünk kell, hogy honlapunk legfontosabb tartalmai

mobiltelefonon is böngészhetők legyenek, hiszen az 1. számú mellékletben található

táblázat alapján (a KSH 2015.03.13-án közétett gyorstájékoztatójában szereplő adatok

alapján készült) megállapítható, hogy egy év alatt a mobilinternet előfizetések száma a –

más típusú előfizetésekhez viszonyítva is - jelentős mértékben nőtt. Azt is

megfigyelhetjük, hogy az internet előfizetések száma folyamatosan nő. De ennél is

érdekesebb adat a mobilnet előfizetések számának erőteljes növekedése, amit a 2.

számú ábrán jelenítettem meg.

2. ábra: Mobilinternet előfizetések számának alakulása

Forrás: 2005. KSH adatai alapján saját szerkesztés

11

Látható, hogy kb. minden második magyarnak van mobilinternet előfizetése. A

magyarországi távközlési szolgáltatók közt kialakult erőteljes piaci verseny alapján

feltételezhető, hogy ezek a számok egyre inkább növekedni fognak, és a potenciális

vásárlók a keresések és vásárlások lényegesen nagyobb részét fogják mobiltelefonon

végezni, mint számítógépen. Azt, hogy milyen tevékenységet végeznek az okostelefon

felhasználok, a Gemius kutatásából tudhatjuk meg:

ábra: Online végzett tevékenységek

Forrás: 2015. Gemius

A terméket, szolgáltatást vásárlók száma 2014 és 2015 között 30%-kal nőtt. Míg 2014-

ben csak az okostelefon felhasználók 7 %-a vásárolt interneten, addig 2015-ben ez már

10%. Ez igen jelentős emelkedés. A további e-kereskedelmi eszközök többségénél is

növekedés figyelhető meg.

Természetesen ezt a tendenciát a profitorientált vállalkozásoknak is követni kell.

A Budapest Bank megbízásából, 2011 őszén végzett vizsgálat a kisvállalkozások (100

millió Ft-nál kisebb éves, nettó árbevétel) körében próbálta felderíteni, hogy milyen

mértékben használják a cégek az e-kereskedelem és online marketing eszközeit.

A kutatás egyik megdöbbentő eredménye, hogy mindössze a kisvállalkozások

13%-a rendelkezett webáruházzal, holott az online kereskedelem azon kevés területek

közé tartozik, melyre nem hatott negatívan a gazdasági válság, és az elmúlt években

töretlenül fejlődött. Sőt a megkérdezett cégek közül 15 % azért nem rendelkezik

webbolttal –bár valószínűleg szükségét látná – mert nincs ideje ezzel foglalkozni.

12

Honlapok terén sem volt sokkal jobb az eredmény, hiszen a vizsgálatba bevont cégek

kb. 50%-a rendelkezett saját, folyamatosan fejlesztett honlappal. (Budapestbank 2011.)

Érdekes adat, hogy a megkérdezett cégek vezetőinek 86%-a magánemberként

vásárolt már webboltban, azaz elvileg majdnem minden cég vezetője tisztában van az

online kereskedelem előnyeivel, és azzal, hogy ha cége növekedni, fejlődni szeretne,

meg kell jelenjen az online piacokon. (Budapestbank 2011.)

Szabó M. István készített egy érdekes interjút Kis Gergellyel, az internetgazdaságot

kutató GKIeNet ügyvezető igazgatójával:

„Vannak olyan területek, ahol nem kérdés, hogy mikor kapcsolódjon be,

mert ha nem lép be az e-szektorba, akkor nincs keresnivalója a piacon.

Aki ma könyvet nem hajlandó interneten árulni, az halott, mivel itt zajlik

az összforgalom egytizede.” (Szabó 2011.)

Természetesen az Interneten való megjelenésnek költségvonzata is van. A vállalkozások

számára alapvető kérdés, hogy vajon megtérülnek-e ezek a költségek. Eredményez-e az

Interneten való megjelenés keresletnövekedést. Ehhez azonban néhány szempontot szem

előtt kell tartanunk:

1. Online kb. 2,5-3 millió ember hajlandó vásárolni, akik rendelkeznek

bankkártyával, és használják is azt rendszeresen vásárlásra. (Szabó 2011)

2. Az online vásárlásra hajlandóságot mutató emberek főként a 30-49 éves

korosztályból kerülnek ki. (Szabó 2011.)

3. Jellemző a vásárlókra, hogy a kézzel fogható terméket szeretik utánvétellel

kifizetni (így ezt a lehetőséget próbáljuk meg mi is biztosítani). (Szabó

2011.)

4. Ahhoz, hogy webboltunk hosszútávon is sikeres legyen, szükségünk van

megfelelő tőkére (amit kezdetben teljes egészében vissza tudunk fordítani

üzletünkbe), vagy egy speciális ötletre (pl.: szegedi harisnyadiszkont abból

az egyszerű ötletből nőtte ki magát, hogy mindenki tudja hányas a lába és

milyen zoknit hord szívesen). (Szabó 2011.)

5. Az internetes kereskedelemben az ár mellett a megbízhatóság a

legfontosabb tényező. (Szabó 2011.)

II.3. Honlapok

Ahhoz, hogy megjelenjen a cégünk az interneten három alapvető személyi és tárgyi

feltételt kell biztosítani:

a. Legyen felelőse a weboldalnak, aki gondoskodik róla, hogy az

mindig naprakész információkat tartalmazzon.

b. Biztosítva legyen az az erőforrás, amely eredményeként

weboldalunk folyamatosan, megfelelő módon elérhető lesz a világ

bármely részéről.

c. Kiemelt figyelmet kell fordítani a biztonságra: látogatóink

nyugodtan használhassák weboldalunkat, anélkül, hogy bárki

illetéktelenül megszerezhesse az adataikat.

Ha egy kisvállalkozás szeretne megjelenni az Interneten, kétféle lehetőség közül

választhat. Az egyik, hogy megvásárolja a céghez kapcsolódó Domain nevet, és így a

www.cegnev.hu alakú webcím alatt lesz elérhető.

A másik lehetőség, hogy egy szolgáltató cég szerverén ingyenesen hoz létre

weboldalt. Ekkor a webcím általában www.cegnev.szolgaltato.hu alakú lesz. Ekkor

azonban a szolgáltató jogosult rá, hogy különböző hirdetéseket jelentessen meg az adott

weboldalon, illetve a szolgáltatás huzamosabb fenntartása esetén bizonyos

látogatószámot is követel(het). Ez utóbbi esetben számolnunk kell azzal is, hogy

vevőink egy része nem veszi jó néven, hogy honlapunk meglátogatása esetén más cégek

hirdetéseit kénytelen olvasgatni. Így, ha forrásaink lehetővé teszik, célszerű

megvásárolni a Domain nevet, annál is inkább, mert így nagyobb a valószínűsége, hogy

potenciális vásárlóink rátalálnak honlapunkra.

Ha mégis az ingyenes változat mellett döntenénk, ajánlom a www.webnode.hu

szolgáltatót, ahol reklámmentesen készíthetjük el cégünk honlapját, ráadásul több száz,

modern, előre formázott sablon közül választhatunk. A rendszer automatikusan elkészíti

weboldalad speciális verzióját mobil készülékekre (pl. okostelefon, tablet) optimalizálva

is. Ha egyéb lehetőségekre is szükségünk lenne, jelszavas védelem, többnyelvűség, saját

Domain használata, stb., akkor már fizetnünk kell a szolgáltatásért.

Honlapunk elkészítésének első fázisa a tervezés, melynek során az alábbi

kérdéseket kell megválaszolni:

14

1.) Mi a honlap célja? Milyen célközönségnek készítjük, milyen

tartalommal?

2.) Nagyon fontos a design, megjelenés, stílus, amely szerint kialakítjuk

az oldalakat.

3.) Meg kell határozni a honlap főbb szerkezetét: hány oldal lesz, menü-

szerkezet, ugrópontok, az oldalak kapcsolódásának logikai szerkezetét

(lineáris, hierarchikus, központosított, teljes vagy ezek kombinációja).

Milyen navigációs lehetőségek segítik az eligazodást? Legyen-e

honlap-térkép? Lehetővé tegyük a keresést a honlapon?

4.) Mi legyen a kezdőlap tartalma?

5.) „Kapcsolatok” oldal milyen adatokat jelenítsen meg? Milyen

elérhetőséget adjunk meg?

6.) Korlátozzuk-e a honlap egy részéhez, vagy egészéhez a hozzáférést,

kérjünk-e regisztrációt?

7.) Kínáljunk-e egyéb szolgáltatásokat? Ha igen, milyeneket? (pl.: hírlevél

feliratkozás, linkgyűjtemény, telefonos ügyfélszolgálat, fórum, stb.)

8.) Legyen-e a honlapnak idegen nyelvű változata? Milyen nyelv(ek)en

lehessen megjeleníteni?

9.) Kell-e, legyen-e felhasználóbarát nyomtatási változat?

10.) Hozzuk létre oldalaink mobilra optimalizált változatát is!

Minden weboldal 3 fő rétegből épül fel:

1. Tartalmi réteg (HTML kód)

2. Megjelenés rétege (tényleges dizájn stíluslapok írják le)

3. Viselkedést befolyásoló programkód (JavaScript)

A weboldal szerkesztése során figyelemmel kell lennünk arra, hogy a különböző

böngészők különböző módon jeleníthetik meg. Célszerű tehát, ha a szerkesztés utolsó

lépéseként ellenőrizzük, hogy a legelterjedtebb böngészők használata esetén (Internet

Explorer, Mozilla, Opera, Google Chrome, Safari, stb.) minden úgy jelenik-e meg,

ahogyan szerettük volna, illetve minden funkció megfelelően működik-e.

Fontos meghatározni, hogy ki és milyen rendszerességgel végezze a honlap

karbantartását, az elavult információk törlését, aktualizálását, az új információk

megjelenítését.

15

II.4. Tipikus honlap hibák

4. ábra: A domonyi iskola honlapjának kezdőoldala

Forrás: www.domonyiskola.hu

A 4. ábrán látható kezdőoldal esetén hírtelen nem is tudjuk eldönteni, vannak-e még

további oldalak? Nem egyértelmű a navigáció sem a honlapon. Csak ha a kép fölé

mozgatjuk a kurzort, vehetjük észre, hogy vannak még további oldalak, mégpedig a

képre kattintva juthatunk el hozzájuk.

16

5. ábra: A volán menetrendi keresőoldala

Forrás: http://ujmenetrend.cdata.hu/uj_menetrend/volan/

Az 5. ábrán látható weboldalon látható rengeteg, mozgóképet is tartalmazó reklám

jelentősen lassítja az oldal működését, sőt eléggé zavaró is az olvasó számára.

17

6. ábra: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár katalógusa:

Forrás: http://saman.fszek.hu/WebPac/CorvinaWeb?action=simplesearchpage

A 6. ábrán egy könyvtári kezdőoldalt láthatunk, egy roppant bonyolultnak tűnő

keresési felület jelenik meg. Célszerűbb lett volna, ha a menüből elérhető „Egyszerű

keresés” lehetőséget teszik be, ami első látásra sokkal kevésbé rémisztő. Az összetett

keresés oldalának elérését pedig a menü mellett még egy navigációs gomb segíthetné.

Ráadásul a „kosár” elnevezés sem túl célravezető, hiszen ezt általában webboltokban,

vásárlás céljára használjuk.

18

III. Online kereskedelem

Ahhoz, hogy e-kereskedelemről beszéljünk, nem árt tisztázni néhány, a

fogalomhasználatra vonatkozó fontos kérdést. Annál is inkább szükség van erre, mert a

mindennapi életünkben, a köznyelvben egy kicsit összemosódnak az elektronikus

kereskedelem kapcsán felmerülő kifejezések.

Elektronikus kereskedelem vagy e-commerce alatt általában az Interneten vagy

vezeték nélküli hálózaton folytatott elektronikus üzletet értünk:

termékek és szolgáltatások online értékesítése

elektronikus beszerzést

beszállítói és egyéb partneri kapcsolatok fenntartásának színtere

online banki, tőzsdei tranzakciók (Csuhai 2001.)

Miből áll az e-gazdaság?

E-gazdaság (e-economy):

A vállalatok és az egyéni fogyasztók összességének az üzlet

megteremtésére, termelésre, tranzakciók lebonyolítására

alkalmas, elektronikus információcserén alapuló platformja. Az e-

gazdaság egyes részei szoros kapcsolatban vannak a

hagyományos gazdasággal, más részei már függetlenek tőle.

(Bartolits 2001. )

E-üzlet (e-business):

Elektronikus hálózaton keresztül folytatott üzleti tevékenység,

ami az üzleti kapcsolatokat részben vagy egészében az

elektronikus hálózaton keresztül bonyolítja mind a vállalaton

belüli, mind a vállalatok közötti illetve a vállalatok és fogyasztók

közötti relációban. (Bartolits 2001.)

E-kereskedelem (e-commerce):

Az e-gazdasághoz tartozó tevékenység, melynek keretében a

kereskedelmi tranzakciókat részben vagy egészben az

elektronikus hálózaton keresztül bonyolítják le. (Bartolits 2001.)

19

E fogalmak kapcsolatát leginkább a 7. ábra szemlélteti.

7. ábra: E-kereskedelem, e-üzlet és e-gazdaság kapcsolata

Forrás: Bartolits István meghatározásai alapján saját készítés

Az elektronikus kapcsolatok a társadalmi és gazdasági folyamatok széles

körében megjelennek, és az alábbi típusait különböztethetjük meg:

B2B: Vállalatok közötti kapcsolat (business to business)

B2C: Vállalkozások és fogyasztók közötti kapcsolat (business to

consumer)

B2A: Vállalatok és a közigazgatás között (business to

administration)

C2A: Lakosság és a közigazgatás között (consumer to

administration)

C2C: Fogyasztók között (consumer to consumer)

B2E: Vállalat és alkalmazottai között (business to employee)

(Csuhai 2001)

Mivel a kis- és mikro-vállalkozások internetes megjelenésével, és az online

kereskedelembe történő bekapcsolódása a témám, szeretnék egy kicsit részletesebben is

foglalkozni a B2C kapcsolattal, hiszen ebben a szektorban ez a legjellemzőbb.

A B2C kereskedelem - hasonlóan az offline kereskedelemhez- történhet anyagi

és szellemi javakkal. Korábban a szellemi javakkal történő internetes kereskedés

lényegesen intenzívebb volt, mint az anyagi természetű javak kereskedelme, mivel ezek

esetében a hagyományos kereskedelem semmilyen többletet nem nyújt. (Csuhai 2001)

20

Mára ez az arányeltolódás már nem annyira jellemző. Az elektronikus

kereskedelemmel kapcsolatos jogi szabályozás lehetővé teszi, hogy az anyagi

természetű javak esetében is hasonlóan járhatunk el egy online vásárlás alkalmával,

mintha egy hagyományos üzletben vásárolnánk. Lehetőségünk van megrendelni,

megnézni (pl.: felpróbálni) és ha kiderül, hogy ez nem az a termék, amire mi

gondoltunk, díjmentesen visszaküldhetjük a kereskedőnek, és visszakapjuk a vételárat.

Amikor a szakdolgozatom megírásához megpróbáltam anyagot gyűjteni, a

legkézenfekvőbb megoldást választottam, beírtam egy internetes keresőbe a következő

kifejezést: „e-business”. Reménykedtem, hogy amikor lenyomom az enter billentyűt,

lesz legalább néhány cikk erről a témáról.

Ami történt, minden várakozásomat felülmúlta. Hatalmas mennyiségű

információ. Egész kis szolgáltatóipar települt az online kereskedelem köré. Sőt, akár

egy tudományágról is beszélhetünk, szakirodalommal és tanácsadókkal

felfegyverkezve.

A világgazdaság 2012. január elején megjelent cikke alapján:

„A magyarországi kiskereskedelemben szinte csak az internetes

értékesítésben részt vevő kereskedők tudtak jelentős forgalomnövekedést

realizálni 2011-ben. Az online vásárlók száma szeptember végén 1,4

millió fő volt.” „A hazai internetes kiskereskedelem forgalma kb. 155

milliárd Ft volt.” (Világgazdaság 2012., 1. oldal)

A HVG 2015. március 17-én megjelent cikkében a Gemius kutatása kapcsán az jelent

meg, hogy 2015-ben 2,8 millió fő vásárolt valamely weboldalról.

„A magyar internetező lakosság 40%-a, 2 149 000 fő vásárol magyar,

illetve a lakosság 16%-a, 860 000 fő vásárol külföldi oldalról. 2014-ben

az arány még csak 32%, illetve 12% volt.” (Gemius 2015., 3. oldal)

Mi ennek a jelentős növekedésnek az oka? Véleményem szerint a mai magyar

társadalom még a korábbinál is jobban ár-érzékennyé vált. Ennek nyilvánvaló politikai

és gazdasági okai is vannak.

Néhány éve a vásárló vett egy digitális fényképezőgépet. Egy megfelelően

motivált eladó könnyen rábeszélhette volna egy digitális képkeret megvásárlásra. Ma

már az emberek annyira árérzékennyé váltak, hogy, még ha meg is győzné őket az

eladó, a digitális képkeret előnyeiről, csak az után vásárolnák meg, hogy

meggyőződnének róla, hogy valóban ez a termék képviseli a legjobb ár-érték arányt.

21

Árérzékenység alatt tehát nem kifejezetten azt értem, hogy az olcsó termékeket

keresik a fogyasztók, hanem a pénzükért a lehető legjobb terméket szeretnék

megvásárolni.

Ezt a tényt támasztja alá a Világgazdaság cikkének további része, melyben a

bonusz/kuponos (pl.: Bónusz Brigád) oldalak egyre nagyobb térhódításáról olvashatunk.

„A bónuszos/kuponos oldalak az elmúlt egy évben gyors és látványos

fejlődésen mentek keresztül – az év elején még csupán néhány

szereplőből álló piac az év végére közel 60 szereplősre duzzadt, így a

kedvezményekre vadászó vásárlók már akár 200 aktív napi ajánlat közül

is válogathatnak.” (Világgazdaság 2012.)

A másik óriási érv az e-kereskedelem mellett az IDŐ. Azt gondolom, ez az erőforrás,

amiből már így is elég kevéssel rendelkezünk szabadon, egyre inkább csökkenni fog,

így elengedhetetlen, hogy rövid idő alatt is rengeteg termék közül válogathassunk.

Az e-kereskedelem térhódítása azonban nem csak a bolti (web-bolti) kínálatban

figyelhető meg, hanem az un. másodlagos kereskedelemben is:

„A magyar e-kereskedelemben sikeresen működő aukciós piacterek

mellett 2011-ben kezdtek egyre népszerűbbé válni az általános

apróhirdetéseket kínáló oldalak. Hatásuk annyira erősnek bizonyult, hogy

a másodlagos, fogyasztó-fogyasztó közötti árucsere (más néven C2C

forgalom) jelentős hányada elkezdett átvándorolni ezekre az oldalakra”

(Világgazdaság 2012.)

A magyarországi elektronikus piactereknek két legjelentősebb képviselője az

www.olx.hu és a www.jofogas.hu. A hazai online aukciós oldalak legismertebb

képviselője pedig a www.vatera.hu. A 8. ábrán megnézhetjük, milyen termékeket

vásárolnak a leggyakrabban Magyarországon?

22

8. ábra: Online vásárlási hajlandóság

Forrás: http://www.gemius.hu/hu/hirek/2015-03-16/01

Mi is indokolja ezt a térhódítást? Az elektronikus kereskedelem (EC) számos előnnyel

jár a társadalom, a szervezetek és az egyén szintjén is:

fizikai helyváltoztatás nélkül lehetővé teszi a munkavégzést, a vásárlást,

ami csökkenti a környezetterhelést,

csökkenthetők az árak a nagyobb kínálat ás szélesebb körű verseny miatt,

a termékek és szolgáltatások szinte globális elérhetőségét teszi lehetővé,

közösségi szolgáltatások széleskörű elérhetőségét teszi lehetővé

alacsonyabb költségek és jobb minőség mellett,

az E-commerce világában nincs nyitvatartási idő, nincs szünnap, nincs

este és nincs reggel, nincsenek időjárás változások és viszontagságok, a

nap 24 órájában az év 365 napján vásárolhat.

23

III.1. Webáruházak

Termékeinket, szolgáltatásainkat a mindennapi életben több csatornán is értékesíthetjük.

Ezeknek a csatornáknak mára már kialakultak az online változatai is. Az online

értékesítés legnagyobb szegmensét a webáruházak jelentik. Legyen a vállalkozás kis-

vagy nagykereskedés, a következő típusokba sorolható:

Virtuális kereskedő (e-kereskedő): csak a neten keresztül kereskedik; a

hagyományos (offline) kereskedelemben nem vesz részt. (Eszes 2005.)

9. ábra: Virtuális kereskedő honlapja

Forrás: www.ebolt.hu

24

Katalógus kereskedő (a klasszikus csomagküldő): katalógusa megjelenik az

Interneten. A megrendelés történhet: postán, telefonon és online. (Eszes 2005)

10. ábra: Katalógus kereskedő honlapja

Forrás: www.bonprix.hu

25

Klikk és habarcs: Hagyományos kereskedést folytatnak, de nyitottak az

Interneten történő értékesítés felé is. (Eszes 2005.)

Erre a legismertebb példa a Tesco. A TESCO céget 1919-ben Sir Jack Cohen

alapította. Apja zsidó vallású, ő pedig a brit légierő pilótája. 21 évesen, 30

fontból kezdett bele a vállalkozásba: élelmiszereket árult a londoni East End-en

egy piacon. Az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején több száz üzletet és

áruházat vásárolt fel Angliában (például a Victor Value-t), így az angol piac

meghatározó cégévé nőtte ki magát. 1994-ben felvásárolta a William Low nevű

skót szupermarketláncot, amivel átvette a Sainsbury's-től az első helyet, a brit

kiskereskedelmi piacon.

A TESCO még 1994-ben jelent meg Magyarországon. Két éves bevezető

időszak után 1996 novemberében nyitott az első hipermarketét a budapesti Pólus

Centerben. 1997-re elkészült a második fővárosi hipermarket (a Fogarasi úton),

majd 1998-ban megkezdődött az országos terjeszkedés.

A TESCO a második legnagyobb brit befektető és munkaadó

Magyarországon, több hiper- és szupermarketet üzemeltet. Folyamatosan, nagy

gondot fordítanak a vevők maximális kiszolgálására. 2004-ben benzinkutat

nyitottak, 2013-ban pedig bekapcsolódtak az online kereskedelembe is.

11. ábra: Klikk és habarcs kereskedő honlapja

Forrás: www.tesco.hu

26

12. Bit kereskedő: olyan eladók tartoznak ide, melyek csak digitális termékeket

és szolgáltatásokat értékesítenek,. (Az eladás és a termek leszállítása is az

Interneten keresztül zajlik. (Eszes 2005)

A megfelelő díj kifizetése után –általában egy kapott kód segítségével-

megnyithatjuk és letölthetjük és/vagy online használhatjuk a terméket.

12. ábra: Bit kereskedő honlapja

Forrás: www.matekmindenkinek.hu

Természetesen rengeteg ellenérvet fel lehetne sorakoztatni a webáruházak

mellett és ellen is - például a személytelenség-, azt el kell ismerni, hogy egy webshop

működtetése lényegesen gazdaságosabban megoldható, mint egy valódi üzleté.

Gondoljunk akár az épület vagy épületrész bérleti díjára, annak megfelelő színvonalú

berendezésére vagy az egyre emelkedő közüzemi díjjakra.

Nem elhanyagolhatóak továbbá a szinte „határtalan piacok” nyújtotta előnyök,

azaz még egy településen nyitott áruház rendszeres vásárlóinak 90%-a a település

lakossága, addig webboltunk vásárlói köre nem csak kis országunkból, hanem a világ

minden tájáról kerülhet ki.

Ha a kereskedelmi vállalkozásokat tekintjük, megállapítható, hogy általában

forgalomnövekedést eredményezett a nyitás az online kereskedelem felé. Többségüknél

pedig kiadáscsökkenést jelentett a webbolt megnyitása (pl.: hirdetési kiadások).

(Budapest Bank, 2011.)

27

Összességében az alábbi eredmény született a vállalkozások terén:

13. ábra: A webshop működtetésének hatása a vállalkozás forgalmára

Forrás: Budapestbank, 2011

A webboltot üzemeltető vállalkozásokat két különböző csoportba sorolhatjuk.

Virtuális vállalatok: Működési területük az elektronikus piacra

koncentrálódik (pl. www.amazon.com )

Hibrid vállalatok: hagyományos üzleti tevékenységüket terjesztik ki az

elektronikus piactérre. (pl.: www.libri.hu ) (Csuhai 2001)

Nagyon fontos kérdés, hogy a vevők mit várnak el egy webáruháztól:

Ciklusidő: a teljes vásárlási folyamatot az igények felismerésétől kezdve a

kiszolgáláson át a kiegészítő-követő szolgáltatások lezárásáig eltelt idő.

Kényelem.

Átláthatóság: Könnyen tudjanak vevőink a weboldalakon tájékozódni.

Információ. A vevők pontos, naprakész, és könnyen elérhető információt

igényelnek a terméktulajdonságokra és árakra vonatkozóan, valamint a

szállításra, a termékek felhasználására vonatkozóan.

Megbízhatóság (Csuhai 2001)

A legtöbb „tégla-malter” vállalat az online üzletét külön egységnek tartja. A vásárlókat

ez nem igazán érdekli, mindig ugyanazt a magas színvonalú kiszolgálást várják el. Akár

az online, akár az offline „üzletünkben” éri őket kellemetlenség, az ki fog hatni a

kereskedés másik színterére is. (Riedl-Konstan-Majó-Révész 2004)

28

III.1.1. Webáruház készítése

Hasonlóan honlapunk elkészítéshez, webáruházunk kialakítását is bízhatjuk

szakemberre, vagy kisebb cégek esetén akár önállóan is megoldhatjuk.

A már említett www.webnode.hu oldalon lehetőség van sablon alapján, egyszerűbb

funkciókkal rendelkező webáruházunk létrehozására.

Az alábbi szempontokat azonban mindkét esetben célszerű szem előtt tartani:

1.) Gondosan tervezzük meg a nyitó oldalt: legyen egyszerű, letisztult, ugyanakkor

célratörő. Mutassunk meg rajta minél több terméket, lehetőleg valamilyen

szempont szerint (pl.: akciós termékek, nemrég megvásárolt termékek,

legnépszerűbb termékek, stb.) Mindemellett ügyeljünk arra, hogy egyértelműen

látszódjon, mivel foglalkozik az oldal.

14. ábra: Egy gondosan megtervezett kezdőoldal

Forrás: www.tchibo.hu

2.) Gondosan alakítsuk ki a menürendszert:

5-9 menüpontunk legyen, hiszen rövid távú memóriában ennyi

információ marad meg. A termékeket próbáljuk meg ezekbe a

kategóriákba elrendezni.

Olyan menüneveket adjunk, amelyeket a potenciális felhasználóink

valóban értenek: Ne legyenek menüneveink rövidítések, sem idegen

szavak (kivétel: meghonosodott kifejezések).

29

(Pl.: KGFB: nem mindenki tudja, hogy kötelező gépjármű felelősség

biztosítást jelent)

Ne legyenek egyelemes illetve semmitmondó menüink: (pl. egyéb,

további termékek stb.)

3.) Termékeinket legyenek kereséssel is könnyedén megtalálhatóak. Egy igazán jó

webshopnak mind az egyszerű, mind a részletesebb keresést lehetővé kell

tennie. Tegyük a keresődobozt a konvencionális helyére a jobb felső sarokba

vagy közvetlenül a felső menüsor alá. A doboz funkcióját egyértelművé teszi, ha

a doboz végén található egy markáns színnel kiemelt gomb Keress! felirattal. A

keresés megkönnyítésének érdekében lehetővé tehetjük a szűrők használatát.

4.) A vásárlás szempontjából kritikus gombokat mindig tegyük feltűnővé, és

használjunk rajtuk cselekvésre serkentő kifejezéseket: pl. kosárba teszem,

megrendelem, stb.

5.) Ne tegyünk ki hirdetéseket! Legfeljebb az oldal alján ajánljunk valóban

kapcsolódó vagy hasonló termékeket!

6.) A „kosár” mindig legyen könnyen megtalálható, egyértelmű jelöléssel ellátott

gomb. Tegyük lehetővé a kosár tartalmának megtekinthetőségét,

módosíthatóságát.

7.) A „kosár” gomb mellett mindig helyezzük el a „fizetek” gombot, mellyel a

vásárlást lezárjuk.

8.) A vásárlás során a lehető legkevesebb adatot kérjünk el a vevőtől, mert a túlzott

adatgyűjtés elriaszthatja.

9.) Több fizetési lehetőséget kínáljunk fel vevőink számára, hogy kiválaszthassák a

számukra legkényelmesebbet, legbiztonságosabbat. A biztonságérzetet

növelheti, ha a bankkártyás tranzakció esetén meghívjuk a bank oldalát.

10.) Célszerű a megrendelésről visszaigazolást küldeni a vevőnek, melyben

tételesen feltüntetjük az őt terhelő összes költséget és a kiszállítással kapcsolatos

tudnivalókat. (Rung 2011)

30

III.1.2. Termékek a webáruházban

A termékelhelyezés külön tudomány. Nem véletlen például, hogy a boltokban a

csokoládét, cukrokat alacsonyabb polcokra (konkrétan a gyermekek

szemmagasságában) helyezik el. Az idős embereknek szánt termékeket pedig nem

szabad az alsó polcra elhelyezni, ahová le kellene hajolni. A legjobban eladható

termékeket a sorok közötti közlekedő részre kell elhelyezni.

A kiskereskedelmi boltok nagy részében sokat foglalkoznak vele, hogy minden

termék a megfelelő helyre kerüljön. Vannak olyan cégek, akik külön alkalmazottat

foglalkoztatnak azzal a céllal, hogy kijárjon a boltokba és ellenőrizze a termékek

kihelyezését vagy esetleg saját maga gondoskodjon ennek a megfelelő módjáról. Miért

lenne ez másként az online kereskedelemben? A vevőnek meg kell látnia a terméket

ahhoz, hogy megvegye. (Riedl-Konstan-Majó-Révész 2004)

Webáruházunkban kínált termékeinkkel kapcsolatban a legfontosabb elvárás,

hogy vásárlóink a lehető legtöbb információt kaphassák meg a termékről.

Használhatunk például információs táblázatokat, melyekben a termék legfontosabb

jellemzői jelenítjük meg.

Szintén táblázatos formában megjelenített termék-összehasonlításokkal

megkönnyíthetjük a vevők döntését. A 2. számú mellékletben a fotoplus.hu webshop

két termékének összehasonlítása tekinthető meg.

Ne rakjunk ki a döntéshez szükséges információkat külön oldalra, külön

állományba (pl.: pdf fájlba), mert ezeket a vevők általában nem szeretik megnyitogatni!

Sőt, termékbemutató videókkal is érdemes érdekessé tenni oldalunkat, melyben a

termék használatát és előnyeit is sokkal jobban be tudjuk mutatni, mint a fényképekkel

és leírásokkal. (Rung 2011)

31

III.1.3. Webáruház üzemeltetése

Tartsunk kapcsolatot a vevőinkkel! A jó bolttulajdonos is üdvözli a vevőit. A

legjobb, amit tehetünk, hogy webboltunk oldalán megadjuk hagyományos üzleteink

címét és elérhetőségét is, ha ilyen nincs, működtessünk telefonos ügyfélszolgálatot. Ha

a vásárlók nehezen találják meg, amit keresnek, és nincsen kitől segítséget kérni, sőt

úgy érzik, hogy le akarjuk őket rázni, hajlamosak rá, hogy nem vásárolnak semmit.

(Riedl-Konstan-Majó-Révész 2004)

Természetesen a kapcsolattartásnak is megvannak a maga online eszközei.

Küldhetünk vásárlóinknak rendszeresen online hírlevelet, lehetővé tehetjük a fórum,

blog használatát. Ne ijedjünk meg az esetleges negatív kritikától sem! Sokkal hitelesebb

lesz a termék, ha nem csak a pozitívumokat, hanem a negatívumok is megjelennek.

Ráadásul lehetőséget kapunk rá, hogy az esetleges félreértéseket tisztázni tudjuk.

Használhatunk még RSS szolgáltatást, így partnereink könnyen nyomon tudják

követni a változásokat. Az RSS (Rich Site Summary) webes együttműködésre szolgáló

XML állományformátumok családja, mely megkíméli a felhasználókat attól, hogy az

ilyen megoldást használó weboldalakat rendszeresen kelljen látogatniuk az új tartalom

ellenőrzése miatt, vagy levélben kelljen értesítést kapniuk erről. Egy feed-olvasóként

vagy aggregátorként ismert program képes ellenőrizni az RSS-t használó weboldalakat

a felhasználó helyett és képes kiszűrni a frissített cikkeket.

(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/RSS )

32

III.1.4. Az év internetes kereskedője

Az Év Internetes Kereskedője díjat az Informatikai Vállalkozások Szövetsége,

az Inter-Európa Bank és a Kirowski Rt. alapította 2005-ben. A díjat az az internetes

kereskedő vállalkozás kapja, amelyik legtöbbet tette a hazai e-kereskedelem területén,

és a zsűri véleménye és az online szavazatok alapján a legjobbnak bizonyul. A nyertes

egy éven át használhatja a megszerzett címet, megjelenítheti díját weboldalán, valamint

médiahelyeket is kap a verseny támogatóitól.

2013-ban a www.jateknet.hu, 2014-ben a www.eoptika.hu bizonyult a

legjobbnak. Mindkét cég nagy hangsúlyt fektet a következőkre:

Minőségi termékeket kínáljanak, alacsony áron

Olcsó, gyors és pontos kiszállítás, akár ingyenes átvételi lehetőség

Többféle fizetési lehetőség, biztonságos fizetés (pl.: banki oldal

behívása)

Garanciák (visszavételi, elégedettségi)

Telefonos és/vagy személyes ügyfélszolgálat/vevőszolgálat üzemeltetése

Facebook-változat, mobil-változat, hírlevél küldés

2015-ben a butlers.hu, carpmania.hu, emanufaktura.hu, hdishop.hu, hadawebshop.hu,

lifestyleshop.hu, maesteszinhaz.hu, netkazan.hu, rusztikhome.hu, tutitinta.hu,

vilagitas.eu került a legjobb 11 közé, akiknek lehetősége lesz pályázatot benyújtani a

cím elnyerésére. (Evker, 2015)

III.2. Online marketing

Ha már gondos munkával elkészítettük cégünk weboldalát, itt az ideje, hogy

ismertté tegyük. Ebben a fejezetben arra szeretnék kitérni, hogy milyen eszközöket nyújt

az internet arra, hogy cégünket a fogyasztók és a lehetséges partnerek széles körével

megismertessük, népszerűsítsük.

Mi is az az online marketing? Vagy kérdezhetném mi az az i-marketing, e-

marketing, web-marketing? Hogyan lehetne pontosan definiálni azt a kifejezést,

amelynek az elnevezése sem egyértelmű?

Az online marketing az e-marketing egy fajtája, nem más, mint

internetes marketing. A marketing guru Seth Godin szerint az online

marketing nem egyszerűen a hagyományos (offline) marketing

eszközök online alkalmazását jelenti, hanem minőségileg új

tevékenységet takar. (Wikipedia)

Az online marketing elektronikus üzlet, amelynek során a vállalatok

az internet segítségével valósítanak meg kapcsolatot az

üzletfeleikkel, vásárlóikkal, beszállítóikkal, a kormányzattal és az

értékesítés minden láncszeme az interneten keresztül valósul meg.

Beletartozik a vállalat operatívműködésének elektronizálása is.

(Csuha 2001)

Online marketing alatt én mindazon eljárások és eszközök összességét értem, amelyek az

INTERNET segítségével járulnak hozzá a termék vagy szolgáltatás értékesítéséhez,

függetlenül attól, hogy a tényleges értékesítés folyamatának aktív vagy passzív

résztvevője az internet.

34

III.2.1. Keresőmarketing, keresőoptimalizálás

A www.vállakozás-online.hu oldal tett közzé egy cikket, melyben a B2B online

értékesítés kapcsán készített felmérés eredményeit elemzi. E szerint sokszorosára növeli

B2B értékesítési esélyeinket, ha termékeinket kínáló weboldalunk a keresők első találati

oldalán jelenik meg, ugyanis:

„A termékkategóriákat, a kulcsszavas keresésre adott találati listákat böngészve a

potenciális vásárlók 32%-a hajlandó tovább lapozni a hatodik oldalnál. A legtöbben 2-3

oldal áttekintése után abbahagyják a beszállítók feltérképezését.” (Vállalkozás online

2012)

A keresőmarketing (Search Engine Marketing – SAM) olyan eszközök tárháza, amelyek

növelik a honlap láthatóságát a keresők találati oldalain. 3 fő irányvonala van:

belistázás (fizetünk érte, hogy adott kulcsszóra keresve belistázzák linkünket

kereső hirdetés (fizetett hirdetés a kereső oldalon)

kereső optimalizálás (Search Engine Optimization kifejezésből - SEO)

A keresőoptimalizálás az a tevékenység, amellyel elérjük, hogy a weboldalunk a keresők

számára (ez az esetek 90%-ban a Google) még szimpatikusabb legyen és a találati listán a

lehető legjobb helyezést érje el. A SEO nem egy egyszeri, hanem folyamatos

tevékenység.

15. ábra: A SEO elemei:

Forrás: Hódos 2010., 11. oldal

A kulcsszó: A kulcsszó lehet egy vagy több szavas pl.: Tv, LCD TV. Legalább 5

kulcsszót mindenféleképen adjunk meg a weboldalon! Azt kellene kitalálnunk,

hogy potenciális vevőink mit írnak be a keresőbe, amikor rákeresnek a termékre.

35

Tekintettel kell lennünk tehát a kulcsszavak kiválasztása során az alábbiakra:

• szinonimák

• elgépelt alakok

• helyesírási hibák

• ékezet nélküli alakok

• egybe és külön írt szavak

• közvetetten releváns szavak

A Weboldal SEO: A weboldalnak az optimális kialakítása. Ideértve a HTML

kódját, tartalmát, formázását.

A Weboldalon kívüli SEO: a linképítést jelenti. Ide tartozik minden olyan

tevékenység, ami arra irányul, hogy minél több másik oldalról mutasson link az

oldalunkra, hiszen ez az egyik legfontosabb tényező a keresőben elért helyezés

szempontjából. Minden egyes hivatkozást úgy kell elképzelni, hogy egy ajánlás az

oldaladnak. Minél erősebb oldalról mutat link, annál erősebb az ajánlás is.

A PageRank a Google saját mérőszáma, ami azt hivatott kifejezni, hogy egy adott

oldal mennyire hasznos és megbízható a Google szerint. A mérőszám 0-10-ig

terjedő skálán mozog, és minél nagyobb annál hasznosabb és megbízhatóbb az

oldal.

Mérés-elemzés: Annak megítélése, hogy jó irányban haladunk-e a cél felé, azaz

abba az irányba, hogy weboldalunk elnyerje az „Authority Status”-t, azaz

„szakértői státusz”-t, mellyel a Google elismeri, hogy az oldalunk az adott

kulcsszó tekintetében annyira fontos és hasznos, hogy már a találati lista elején

megjelenteti. (Hódos 2010.)

Mire kell figyelnünk, hogy ezt az elismerést megszerezzük?

1.) Oldal címe, címkék, képleírások, belső linkek: Szerepeljen benne a kulcsszó

(lehetőség szerint ezzel kezdődjön), legyen figyelemfelkeltő, és ne legyen túl

hosszú.

2.) Description (információs címke): Ez tartalmazza az oldalunk rövid, 150

karakteres leírását. A keresők találati listájában a cím (title) alatt ez a rövid leírás

fog szerepelni az oldaladról. Így nagyon nem mindegy, hogy ide a kereső generál

szöveget az oldalon található szövegekből automatikusan, vagy mi magunk. Tehát

ide olyan rövid szöveg kerüljön, amiben szerepelnek a legfontosabb kulcsszavak

és a látogatót arra motiválja, hogy meglátogassa az oldaladat. Gyakorlatilag egy

rövid reklámszöveg.

36

3.) Ne essünk túlzásba! A Google nem szereti, ha át akarják verni és irányítani

akarják. Ezért nagy hangsúlyt fektet a természetes szövegek és linkelések

felismerésére. Az viszont nem túl természetes, ha egy szövegben csak a

kulcsszavak szerepelnek, és minden egyes link, ami rámutat, csakis egy

kifejezéssel hivatkozik rá. Ezért variáljuk őket: tegyünk hozzá plusz szavakat (pl.

olasztanár Budapest, olasztanár garanciával).

4.) Gyorsaság és biztonság: a Google előnyben részesíti a gyorsan betöltődő

oldalakat, melyekre nem kell hosszú perceket várni. Érdemes jó sávszélességgel

rendelkező szolgáltatónál elhelyezni weboldalt. Ezen kívül fontos, hogy ne

maradjon ki sokszor a szolgáltatás. Ha sokszor nem elérhető a weboldal, akkor

egyrészt sok látogatóról lemaradhatunk, másrészt a keresők is megbízhatatlannak

fogják ítélni.

5.) Tartalom: Minél több releváns szöveg legyen a weboldalon! Elképzelhető, hogy

csak a tartalom növelésével több helyezést ugrik előre az oldal a találati listán.

Viszont ne helyezzünk el más oldalakról kimásolt szövegeket, ne legyenek azonos

tartalmú oldalaink! (Hódos 2010)

Összességében elmondható, hogy a legfontosabb dolog az, hogy a tartalomírást, a

linképítést és a többi tényezőt is úgy használjuk, hogy az a lehető legtermészetesebbnek

tűnjön, különben a Google megbüntethet, és hátrasorolja oldalunkat!

37

III.2.2. Facebook-marketing

2014. szeptember 29-én került fel egy cikk a www.sg.hu weboldalra, mely szerint

a magyarországi facebook felhasználók száma meghaladta az 5 milliót, azaz átlagosan

minden 2. magyarnak van facebook hozzáférése.

Ha hozzávesszük azt a tényt, hogy bármely, a facebookra felkerülő információ –a

megosztási illetve a „like” lehetőségeknek köszönhetően percek alatt akár több ezer

emberhez is eljuthat, bátran állíthatjuk, hogy nagyon hatékony és gazdaságos marketing

eszköz van a kezünkben, ha ügyesen használjuk.

Az első, és legfontosabb dolog, amit ezzel kapcsolatban szem előtt kell tartani,

hogy facebook oldalunk nem a miénk, ezért csak terelőeszközként használjuk, ami

látogatóinkat a weboldalunkra tereli!

Hozzunk létre saját közösséget az oldalunkon úgy, hogy valamilyen rendszeresen

frissülő tartalmat helyezünk el. (Hírek, blog stb.) Így újból és újból lesz miért

visszatérniük. Azért, hogy értesüljenek az új tartalomról, ezt email marketinggel érdemes

kombinálni – a már megszerzett email címekkel dolgozhatunk.

Fontos, hogy regisztráció során csak a legszükségesebb adatokat kérjük el (e-mail

cím, jelszó), mert ha túl sok adatot kérünk, elriaszthatjuk vevőinket. Később persze, ha

már bizalmát elnyertünk, kérhetünk további adatokat, hangsúlyozva, hogy ezt az ő

érdekében tesszük, hogy releváns információkat, szolgáltatásokat tudjunk nyújtani a

számára.

Fotók helyett videókat használjunk, mellyel alaposabban, részletesebben be tudjuk

mutatni a terméket, szolgáltatást. A Facebook videóknak számos előnye is van a

YouTube-hoz képest, például „taggelhetők” az ismerősök a videóban, „Call to ation”

gombok helyezhetők el benne, illetve természetesen a Facebook ezeket a bejegyzéseket

azzal honorálja, hogy nagyobb elérést biztosít nekik. A YuoTube-ra feltöltött filmek

viszont keresőoptimalizálási szempontból eredményesebbek, illetve előnyük, hogy bárhol

megoszthatóak a weben (akár a saját weboldalunkon is).

Itt is meg kell említenünk, hogy figyeljünk a mobiltelefonra történő

optimalizálásra is, illetve arra, hogy a mobilos Facebook felhasználók a legváltozatosabb

időpontokban és élethelyzetekben nézik a közösségi oldalakat. Ezért az üzeneteinket

változatos időpontokban kell posztolni, hisz akár ugyanazt a felhasználót is más-más

élethelyzetben találhatjuk. Ha pedig a megfelelő pillanatban kerülünk a szeme elé, az

jelentősen növeli az eredményességet.

38

Ha valódi eredményeket akarunk elérni, érdemes megismerkedni a Facebook for

Business oldallal, továbbá fontos, hogy szegmentáljuk a célközönséget, akiknek aztán

különböző, számukra releváns tartalmat tegyünk közzé. Ehhez használhatjuk a

remarketinget is, ami olyan high-tech hirdetési megoldás, amely lehetővé teszi, hogy meg

tudjuk állapítani a felhasználóról, járt-e már korábban a honlapunkon, sőt azt is tudhatjuk

róla, mely aloldalainkat nézegette, így sejthető, hogy mely termékünk vagy

szolgáltatásunk után érdeklődött már korábban. (Tímár 2015.)

39

III.3. Az online kereskedelem jogi szabályozása

Az internetes vásárlás a távollévők között megkötött szerződések közé tartozik, azaz a

szerződéskötésre a kereskedő és a fogyasztó egyidejű jelenlétének hiányában kerül sor.

A virtuális bevásárlás folyamatában foglalja:

az előzetes regisztrációt,

a honlapon megjelenített árukatalógusban való böngészést,

a termékek kiválasztását és kosárba helyezését,

a kosár tartalmának frissítését és törlését,

a teljesítési és szállítási feltételek kiválasztását, a fizetést

a megrendelés leadását, valamint a szolgáltatótól

a megrendelésre küldött visszaigazolást is.

Az online vásárlásra vonatkozó legfontosabb jogszabályok:

az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs

társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII.

törvény

az elállási jog gyakorlásának részletes feltételeit a távollevők között kötött

szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Kormányrendelet szabályozza

a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvény

a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény egyes rendelkezései

a 2014. évi CII. törvény

A legfontosabb jogszabályi előírások, melyeket online kereskedőként be kell tartanunk:

A web-áruház üzemeltetőjének (szolgáltató, a termék eladója) köteles nevét

(cégnevét), címét, székhelyét, elérhetőségét (telefonszám, e -mail cím) és adószámát is

feltüntetni az oldalon.

A web-áruház mindig köteles biztosítani a félrekattintások és adatbeviteli hibák

kijavításának lehetőségét (például „vissza” vagy „kosár törlése, frissítése” ikonnal).

A kereskedő köteles a fogyasztó megrendelését haladéktalanul, de legkésőbb 48

órán belül elektronikusan visszaigazolni. Ez általában egy automatikus válasz e-maillel

történik, amely a megrendelés feltételeit (termék neve, ár, szállítási feltételek stb.) erősíti

meg. Ha a visszaigazolás 48 órán belül nem történik meg, a fogyasztót nem köti

megrendelése és nem köteles a leszállított termék átvételére.

40

Az e-mailben küldött visszaigazolás még nem jelenti a szerződés létrejöttét.

Tévedésből vagy programhiba miatt visszaigazolt alacsony ár vagy készlethiány esetén a

kereskedő nem köteles a termék leszállítására a visszaigazolásban foglalt feltételekkel.

A kereskedőnek a visszaigazolásban vagy azt követően egy újabb e-mailben

értesíteni kell a fogyasztót a megrendelés teljesítéséről, a termék postára adásáról vagy az

üzlethelyiségben történő átvehetőségéről.

A fogyasztó nem köteles a megrendeléstől különböző termék átvételére és a

vételár megfizetésére, hiszen nem beszélhetünk a szerződés létrejöttéről, nem áll fenn

akarategység (konszenzus) a felek között.

A fogyasztó által ténylegesen fizetendő, bruttó (általános forgalmi adóval növelt)

árat kell feltüntetni a honlapon, illetve fel kell tüntetni a szállítási költségek pontos

összegét is. (Az aktuális postai vagy futárszolgálati díjszabást súlyhatár vagy darabszám

szerint tételesen közzé kell tenni a honlapon, ezért az eladónak a díjszabás változását is

figyelemmel kell kísérni az esetleges árváltozás miatt. A szolgáltatónak azonban

lehetősége van a rendelési összeghatártól függően meghatározni a szállítási díjat.). A

honlapon közzé kell tenni a vállalt szállítási határidőt is.

A távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Kormányrendelet

(rendelet) alapján úgynevezett elállási jog (a termék visszaküldésének joga, visszaküldési

garancia) illeti meg a legtöbb esetben az internetes vásárlókat, azaz a vevő a szerződéstől

egyoldalúan visszaléphet, így az elállási jog kompenzálja azt, hogy a vásárlás előtt nem

volt lehetősége a termék megtekintésére, kipróbálására, illetve üzembe helyezésére. A

termék átvételétől és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződés megkötésétől

számított 8 munkanapon belül élhetünk az elállási jogunkkal. Természetesen a

csomagolás felbontása és a termék kipróbálása nem vezet az elállási jogunk elvesztéséhez

(kivéve CD és DVD lemezek esetében).

A 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi

munkavégzés tilalmáról az üzletekben folyó kereskedelemre vonatkozik elsősorban.

Célja, hogy a családok közösségét erősítse. Ennek értelmében előírja, hogy –néhány

kivételtől eltekintve- a 200 m2-nél nagyobb árusítótérrel rendelkező üzletek vasárnap és

munkaszüneti napokon egyáltalán nem, a további napokon pedig 4.30 és 22 óra közt

lehetnek nyitva. (A kisebb üzletek is csak bizonyos feltételek teljesülése mellett

tarthatnak nyitva vasárnap és munkaszüneti napokon.)

E törvény 2015. március 15-én lépett hatályba, és elmondhatjuk, hogy az utóbbi évek

egyik legnagyobb vihart kavaró, kiskereskedelemmel kapcsolatos jogszabálya. Már a

41

megjelenése előtt folyamatosan lehetett hallani a feltevéseket, hogy milyen hatásai

lesznek. A várakozások közt szerepelt a kiskereskedelmi forgalom csökkenése,

elbocsátások, online kereskedelem erősödése.

Már a törvény megalkotásának célja is homályos volt. A családi közösségek

erősítését, a megfelelő pihenőidő biztosítását jelölték meg a törvényhozók. Ebben az

esetben viszont adódik a kérdés, hogy a kisbolt tulajdonosát így hátrányos helyzetbe

hozzuk? Ahhoz, hogy vasárnap nyitva lehessen, neki és családtagjainak kell a boltban

lenni. Hét közben intézi a beszerzést és a hivatalos ügyeket, hétvégén pedig be kell állnia

a pult mögé. Mikor pihen? Mikor tud a családdal lenni? Érdekes kérdés ez, ha

meggondoljuk, hogy mondjuk egy fiatal, még család nélküli eladót is alkalmazhatna

vasárnap, aki esetleg az így kapott pótlékot, túlórapénzt szeretné félretenni a saját

családalapítására, a tulajdonos pedig ez alatt tölthetné a szabadidejét a családjával.

A másik, és inkább hitelesnek tűnő indoklás az, hogy a leginkább hazai

tulajdonban lévő kisvállalkozásokat akarták helyzetbe hozni az általában külföldi

tulajdonban lévő áruházakkal, hipermarketekkel szemben. Ha ez volt a valódi indok,

akkor ez nem kedvez a webboltoknak, hiszen azok jó része is külföldi tulajdonban van.

Nem tisztázott teljes körűen továbbra sem több, a webshopokkal kapcsolatos

kérdés: A vasárnapi kiszállítás sérti-e a jogszabályt vagy sem? Hány négyzetméteres

üzletnek minősül egy webshop? Kit ért a jogszabály „családtagon”?

A jogszabály gazdasági hatásai még bizonytalanok. Komoly hatástanulmány nem

készült ezzel kapcsolatban. Közvélemény-kutatások ugyan ismertek az eltelt időszakról,

de azok megfelelnek a korábbi várakozásoknak, azaz az emberek többségének

kényelmetlenséget, a kereskedelmi dolgozóknak bizonytalanságot okoz a korlátozás.

42

16. ábra: A vasárnapi boltbezárás társadalmi elutasítottsága a Ipsos, a Medián és a

Tárki közvélemény kutatásainak eredménye alapján saját készítés

Forrás:

http://www.portfolio.hu/gazdasag/retail/egyetlen_abra_arrol_mit_gondolnak_az_embere

k_a_vasarnapi_zarva_tartasrol.213702.html alapján saját készítés

(letöltve: 2015. május 10.)

Adatelemzések is napvilágot láttak, melyek alapján növekedett a kereskedelmi

forgalom, de erre sem támaszkodhatunk, hiszen az ünnepek, így a húsvét is

forgalomnövekedést indukál. A KSH május 8-án közzé tett gyorstájékoztatójában viszont

(3. számú melléklet) az látszik, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumenindexe 2015.

januárjában 108,2 %, addig ugyanez februárban 106,4 %, márciusban 106,5 %, annak

ellenére, hogy ezekben a hónapokban már a megemelt minimálbért vihették haza az

emberek.

43

IV. Kérdőíves felmérés összegzése

Amikor a szakdolgozatomhoz igyekeztem anyagot gyűjteni, egy nagyon érdekes tényre

bukkantam. Egy, a Gemius által 2014-ben végzett kutatás során azt vizsgálták, hogy az

egyes országokban, mely korosztály, milyen intenzitással használja a facebookot. Az a –

számomra is igen érdekes – eredmény született, hogy:

„Hazánk mellett még Dánia az az ország, ahol a 18–24 éves korosztály a legkevésbé

látogatja a facebookot. A korosztályból csupán minden hatodik felhasználó keresi fel az

oldalt (átlagosan 16 százalék). Törökországban pedig ebben a korosztályban a

legnépszerűbb a közösségi oldal. Itt a 18–24 éves korcsoportból átlagosan minden

harmadik felhasználó látogatja az oldalt (31 százalék).”

(Gemius 2015, Facebook)

Ez éppen az a korosztály, amelyikkel középiskolai tanárként én is napi szinten

kapcsolatban vagyok. Az eredmények azért is leptek meg nagyon, mert ha

megszámolnám, hány tanulómnak nincs facebook fiókja, valószínűleg egyjegyű számot

kapnék.

Elkezdett érdekelni, hogy tanulóim milyen online szolgáltatásokat használnak és mire?

Ismerik-e az online kereskedelem eszközeit, csatornáit, használják-e ezeket?

Összeállítottam tehát a 4. sz. mellékletben található kérdőívet, majd véletlenszerűen

kiválasztottam 43 tanulót, akiket megkértem, válaszoljanak a feltett kérdésekre.

17. ábra: Honnan internetezel?

Forrás: saját adatgyűjtés eredményeinek elemzése

44

A megkérdezett tanulók 58 %-ának van mobilnet előfizetése, így gyakorlatilag

bárhonnan tudnak internetezni. További 33 % internetezik otthonról, míg nyilvános

helyekről mindösszesen 2%.

A tanulók 65 %-a nyilatkozott úgy, hogy naponta többször is fellép a világhálóra

és mindösszesen 5% az, aki csak hetente vagy annál ritkábban netezik. Amint azt előre

sejtettem, az egyik fő célja a szörfözésnek a közösségi oldalak (facebook) használata. A

tanulók 82 %-a rendszeresen, naponta többször is fellép közösségi oldalára.

Meglepő eredmény viszont, hogy a megkérdezettek 79%-a ugyanilyen

intenzitással használja a youtube szolgáltatásait. Információkeresés céljából 63% lép fel

naponta az internetre.

18. ábra: A Facebook és a Youtube használatára vonatkozó gyakorisági adatok

Forrás: saját adatgyűjtés eredményeinek elemzése

Sajnos az online kereskedelmi oldalak meglátogatása csak nagyon kevés tanulónál

szerepel rendszeres célként. Még elszomorítóbb az az adat, hogy kb. 50 % nem vett még

részt online kereskedelemben sem vevői sem eladói oldalon. 40 és 65% között mozog

azok aránya is, akik még sosem használták a kérdőívben megjelenő online

szolgáltatásokat. (42 % sosem használta a skype-t, 65 % nem ismeri a M.E.K-et, 42 %

még nem használt internetbankot, 84 % még soha nem foglalt online időpontot).

45

19. ábra: Online vásárlások

Forrás: saját adatgyűjtés eredményeinek elemzése

A tanulók 40 %-a még nem vásárolt semmit online, annak ellenére, hogy 74 %-uk

kényelmesnek tartja, és csak 26 % vélekedik úgy, hogy nem biztonságos. Hogy mi lehet

ennek az oka? A tanulók 40%-a nyilatkozott úgy, hogy zavarja őket, hogy a vásárlás előtt

nem lehet a terméket kézbe fogni, tüzetesen megnézni.

20. ábra: Webáruházakkal kapcsolatos vásárlási szokások

Forrás: saját adatgyűjtés eredményeinek elemzése

A kérdőív alapján sajnos azt a következtetést is leszűrhetjük, hogy az online

marketing világa is elég távol áll tőlük. Termékekről, szolgáltatásokról, akciókról a

leggyakrabban újságokból, szórólapokról szereznek információt. Egyedül a

46

nyereményjátékok kapcsán fordult elő, hogy legtöbben azt jelölték meg, hogy ezekről

általában a facebookról tájékozódnak.

Összefoglalva elmondható, hogy az online marketing, az online kereskedelem

világa nagyon távol áll ettől a korosztálytól, amelyet egyébként „z generációnak” is

neveznek.

47

V. Összegzés

Szakdolgozatom elkészítése közben két fő célt követtem. Az egyik, hogy

megismertessem az online kereskedelem és online marketing fő elemeit azokkal, akik

érdeklődnek a téma iránt, akár eladói, szolgáltatói, akár vevői oldalról.

A másik célom az volt, hogy összeszedjem és bemutassam azokat a lehetőségeket,

irányelveket, melyek ismeretében bármely kisvállalkozás ráléphet az online kereskedelem

útjára, nyithat az online piacok felé, használhat online marketing eszközöket.

Annál is inkább, mert olyan korszerű ismeretek ezek, melyekkel a jövő emberének

tisztában kell lenni. Hasznosnak tartanám az elektronikus kereskedelmi megoldások

középiskolai oktatásának elterjesztését. Különösen a szakképzés terén látom ennek

fontosságát, ahol a leendő szakembereknek előbb-utóbb, vállalkozóként, cégvezetőként

szintén részt kell majd vennie az elektronikus kereskedelemben. Ugyanakkor hasznos

lehet azoknak is, akik alkalmazottként dolgoznak majd a középiskola befejezése után,

hiszen az elektonikus ügyintézés, a web-boltokban történő vásárlás is egyre inkább

elterjed, így hasznos lenne, ha ezeket az ismeretekkel már az iskolában találkoznának a

leendő eladók és vevők.

Természetesen annak, aki profi módon szeretne online kereskedelemmel, online

marketinggel foglalkozni, ennél sokkal alaposabb ismeretre kell majd szert tennie, de

nekem nem is az volt a célom, hogy egy-egy részterületet járjak körbe, fejtsek ki

részletesen. Én egy összefoglaló-lényegkiemelő segédanyagot akartam összeállítani

kezdő online kereskedők részére, melyre a megismert statisztika adatok, kutatási

eredmények ösztönöztek.

Remélem sikerült kedvet csinálnom mindenkinek ahhoz, hogy online

kereskedelemmel foglalkozzon!

……………………………………….

Gerőcs Ibolya

48

Felhasznált irodalom:

Dr. Bartolits István (2001.): Modem idők kisszótár

http://www.modemido.hu/01majus/kisszot.htm

Letöltve: 2015.01.15.

Dr. habil. Boda István (2002) Az Internet története

http://www.inf.unideb.hu/~bodai/internet/internet_tortenete.html

Letöltve:2015.01.23.

Budapestbank, (2011.12.13.) sajtóközlemény

http://www.budapestbank.hu/info/sajtoszoba/sajtoszoba_cikk.php?frm_id=729

Letöltve: 2015.01.22.

Csuhai Imre (2001): Elektronikus kereskedelem, Krea Kft, (1. és 5. fejezet)

Eszes István (2005): Kísérlet az e-business tevékenység üzleti modelljeinek

megfogalmazására és osztályozására, BGF Tudományos évkönyv 2005. (106-

114. oldal)

Evker (2015): www.evker.hu, letöltve: 2015. május 10.

Gemius (2015.): E-commerce (kutatási eredmény)

http://video.gemius.hu/newsletter/gemius_eCommerce_report_2015.pdf

Letöltve:2015.04.01.

Gemius (2015., Facebook): Hány évesek a facebook felhasználók? (kutatási

eredmény) http://www.gemius.hu/hu/hirek/2015-02-04/01 Letöltve: 2015.04.03.

Hódos Gábor (2010): Keresőoptimalizálás a gyakorlatban

https://hu.scribd.com/doc/73736374/Keresooptimalizalas-a-

Gyakorlatban#scribd Letöltve:2015.02.07.

John Riedl - Joseph Konstan- Majó Zoltán – Révész Balázs (2004.):

Szájtpropaganda, KJK KERSZÖV

KSH ( 2011). Központi Statisztikai Hivatal Gyorstájékoztató: Távközlés,

internet, 2011. III. negyedév

http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,118657&_dad=portal&_schema=P

ORTAL

Letöltve: 2012.01.17.

KSH (2015): Az internet-előfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint,

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_oni001.html Letöltve:

2015.04.10.

49

Meixner Zoltán (2005): Az Internet rövid története

http://hvg.hu/Tudomany/20041203interhist Letöltve: 2015.01.23.

Móricz Péter (2007): Üzleti modellezés és az internetes üzleti modellek

Vezetéstudomány, 38.k. 14-29. oldal

Rung András (2011): Webshop hatékonysági alapelvek

https://drive.google.com/file/d/0BxQBWau_71U7NGFlOWIzMzgtZmNjMS00

MGVmLThiY2EtNzg3ZGQ5YzFhYThk/view Letöltve: 2015.03.12.

Szabó M. István (2011): "Akit bedobnak a Tékozló Homárba, az lényegében

lehúzhatja a rolót", HVG

http://hvg.hu/gazdasag/20111227_Kis_Gergely_GKIeNET_intenres_vasarlas_

Web Letöltve: 2015.02.20.

Tímár Gigi (2015.): 5 megkerülhetetlen socialmarketing trend 2015-re, Piac &

Profit, http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/5-megkerulhetetlen-

socialmarketing-trend-2015-re/ Letöltve:2015.04.01.

VÁLLALKOZÁS ONLINE (2012): B2B értékesítés online piactéren

http://www.vallalkozas-

online.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=554&Itemid=48

Letöltve: 2015.04.01.

VILÁGGAZDASÁG ONLINE (2012): Erősödött az e-kereskedelem

http://www.vg.hu/vallalatok/infokommunikacio/erosodott-az-e-kereskedelem-

366078 Letöltve: 2015.01.12.

WIKIPEDIA: Online marketing http://hu.wikipedia.org/wiki/Online_marketing

Letöltve: 2015.01.21.

Mellékletek

1. számú melléklet

Forrás: KSH

2. számú melléklet

Forrás: http://fotoplus.hu/termekek/osszehasonlitas/canon-eos-5d-mark-iii-fenykepezogep,canon-eos-6d-vaz

52

3 számú melléklet: A kiskereskedelmi forgalom volumenindexei (Az előző év azonos időszakához viszonyítva, %-ban megadva)

Forrás: KSH, gyorstájékoztató (http://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/list/kie, Letöltve: 2015. május 14.)

4 számú melléklet: KÉRDŐÍV

1.) Hány éves vagy? ………………………

2.) Hol szoktál internetezni a leggyakrabban?

a.) iskolában b.) otthon

c.) nyilvános helyeken (pl.: internet kávézó) d.) munkahelyen

e.) bárhol (mobilnetem van) f.) egyéb: ……………………

3.) Milyen gyakran lépsz fel a világhálóra?

a.) naponta egyszer b.) naponta többször c.) hetente c.) ritkán

4.) Töltsd ki az alábbi táblázatot! A rád leginkább jellemző cellába tegyél X-et!

Igen

,

nap

on

ta

töb

bsz

ör

Igen

,

ren

d-

szer

esen

Néh

a

alk

al-

man

kén

t

Elő

for-

du

lt m

ár

Még

soh

a

Ha információra van szükségem, azonnal valamely

internetes keresőprogramot használok.

Elektronikus levelezőprogramot használok

Internetet használva nézek filmeket, hallgatok zenét

Használom a youtube szolgáltatásait

Használok hírolvasó portálokat

Használok közösségi oldalakat, pl: facebook

Ismerőseimmel skype-on keresztül tartom a kapcsolatot

Készítettem weboldalakat

Vásároltam már online

Használtam már vásárláshoz elektronikus piacteret vagy

online aukciós oldalt

Használtam már eladáshoz elektronikus piacteret vagy

online aukciós oldalt

Ismerem az elektronikus kereskedelemre vonatkozó

jogszabályokat

Használok fájl-cserélő oldalakat

Olvasok elektronikus könyveket, újságokat

Használtam már a M.E.K. szolgáltatásait

Használom az ügyfélkapu szolgáltatást

Utazás kapcsán tájékozódtam már az internet segítségével: menetrend keresése, árak, útvonalak

Használom az internetbank szolgáltatást

54

5.) Melyik állítás igaz rád?

a.) Ismerem a www.magyarorszag.hu weboldalt, de nincs ügyfélkapu hozzáférésem

b.) Van ügyfélkapu hozzáférésem, de csak nagyon ritkán használom

c.) Rendszeresen használom az ügyfélkaput

d.) Nem ismerem az ügyfélkapu szolgáltatást

6.) Melyik állítás(ok) a leghelyénvalóbb(ak) szerinted? Többet is bejelölhetsz!

a.) A kiskereskedelemben egyre inkább elterjed a web-áruházakban történő

b.) Nem sokan vásárolnak web-áruházban

c.) A web-áruházban történő vásárlás bonyolult

d.) A web-áruházban történő vásárlás kényelmes

e.) Web- áruházban vásárolni nem biztonságos

f.) Csak kevés terméket lehet web-áruházban megvásárolni

g.) Nem szeretek online vásárolni, mert nem nézhetem meg közelről a terméket

7.) Melyik online szolgáltatást használod a leggyakrabban? (Legfeljebb 3-at sorolj fel)

………………………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………………………

8.) Melyik állítás igaz rád? Karikázd be!

a.) Soha nem vásároltam még web-áruházból

b.) Van olyan web-áruház, ahonnan rendszeresen vásárolok terméket

c.) Több is van, amelynek rendszeres vásárlója vagyok

d.) Mindig máshonnan vásárolok

9.) Termékekről, rendezvényekről, akciókról honnan szerzed a leggyakrabban az

információt? Melyik forrás az, ahonnan a legtöbb információt szerzed? Tegyél x-et a

megfelelő helyre! Akciós

újság,

szórólap,

plakát

Tv, rádió

reklámok

Ismerő-

sökkel

beszél-

getve

Online

hirdetés

Cég

honlap-

járól

Online

akciós

újság

Hírlevé

l

Facebook-

ról

Kuponos

oldalak

Egyéb (Írd

be a forrás

megjelölés

ét!)

Termékek

Szolgáltatás

-ok

Akciók

Nyeremény

-játékok

10.) Szoktál-e időpontot foglalni online? Tegyél X-et oda, ami a leginkább igaz rád! IGEN

NEM

Ritkán Gyakran

Hivatalokban

Rendezvényeken

Szolgáltatóknál

Hallgatói Nyilatkozat

Alulírott kijelentem, hogy a SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARON gazdálkodás és menedzsment szakon benyújtott

Elektronikus kereskedelmi magoldások

Című szakdolgozatomban foglaltak más személyek jogszabályban lefektetett jogait nem

sértik. Dolgozatom önálló szellemi tevékenységem eredménye, amelyben mások

elméleti és kutatási eredményeit jogosulatlan módon és hivatkozás nélkül nem

használtam föl.

Szeged, 2015. április 14.

Hallgató: Gerőcs Ibolya

Aláírás: ……………………………………

Témavezető: dr. Majó Zoltán

Témavezető ellenjegyzése: …………………………………………………..