ELTEÁllam-ésJogtudományiKarAlkotmányjogiTanszékwww.alkjog.elte.hu

SZEMINÁRIUMIFELADATGYŰJTEMÉNYAlkotmányjog1.2016/17.tanév

1

ÚTMUTATÓAJOGESETEKMEGOLDÁSÁHOZ

A.Ajogesetmegoldásegyesáltalánoskérdései1. Ajogesetmegoldástöbbfázisú,összetettfolyamat,amelynekegyeslépéseiélesennemhatárolhatókel egymástól, és amely során egyes részfeladatokat párhuzamosan hajtunk végre. A jogeset sikeresmegoldásaérdekébenegyrészrőlazügyleírásaalapjánmegkellállapítanunkatényállást,másrészrőlkikellválasztanunkésértelmeznünkkellazalkalmazandójogszabályt.Ezutánajogszabálytatényállásraalkalmazva tudjuk a jogesetben bemutatott helyzetet jogilag értékelni, minősíteni, továbbámegállapítani a jogkövetkezményeket. AB. pontbanezt a folyamatot elemezzük részletesebbenúgy,hogyegyúttalvégigkövetjükegyjogesetmegoldásánaklépéseitis.2. Az alkotmányjogi jogesetek sajátossága, hogy nemcsak egyedi élethelyzetek jogi értékelésétfoglalhatják magukban (például országos népszavazásra bocsátható-e egy adott kérdés, felelősségrevonható-e a köztársasági elnök egy Büntető Törvénykönyvbe ütköző cselekményéért), hanemjogszabályokésmás joginormákalkotmányosságáról történőállásfoglalásra is irányulhatnak(példáulalkotmányos-e a népszavazási törvény egy adott rendelkezése, alkotmányos-e egy jogszabályvisszamenőlegesalkalmazhatóságánakelőírása,alkotmányos-eaHázszabályfrakcióalakításravonatkozószabályozása). A jogesetmegoldás módszere a két esetben hasonló, de az utóbbi típusú feladat, ajogszabályok alkotmányosságáról való állásfoglalás rendszerint absztraktabb jellegű jogi érveléstkövetelmeg,bárazalkotmányjogiproblémákrajellemző,hogyazelvontabbalkotmányoselveknekésértékeknekszámosegyediügybenismeghatározószerepjuthat.

Különösen az ilyen összetett, az elvek és értékek megfelelő alkalmazásán is múló jogesetekre igaztovábbá, hogy azoknak gyakran nem csupán egyetlen helyes megoldása lehet. Az alkotmánybíróságigyakorlatban a többségi indokolás mellett megjelenő párhuzamos indokolások és különvélemények,illetve amindezekkel kapcsolatbanmegfogalmazódó jogirodalmi elemzések és kritikák is jólmutatják:egy-egy alkotmányjogi dilemma sokszoreltérő, de érvekkel egyaránt jól alátámaszthatómódokon ismegoldható. Ezekben az esetekben a jogesetmegoldás során elsősorban nem az álláspontmegválasztásának,hanemannakvanjelentősége,hogymennyiremeggyőzően,következetesenérvelünkálláspontunkmellett.3. A jogesetekben előírt feladatok eltérőek lehetnek abban a tekintetben, hogy csak a bemutatotthelyzetérdeménekalkotmányjogiértékelésétvárjákel(példáulalkotmányosságiszempontbólértékelnikellegyjogszabályirendelkezést),vagyaztisigénylik,hogyeztazértékeléstvalamelyközjogiintézmény(példáulazAlkotmánybíróság)szempontjából,illetveazadottszervszerepébehelyezkedvevégezzükel.Az utóbbi esetben az ügy érdemének vizsgálatát és értékelését megelőzően állást kell foglalni ahatásköri, eljárási kérdésekben is, például abban, hogy az Alkotmánybíróság hatásköre kiterjed-e azadottügyre, teljesülnek-eeljárásának jogszabályi feltételei.Azügyérdemeértékelésénekvégénpedigmeg kell állapítani azt is, hogy az adott szerv milyen döntést hozna, milyen jogkövetkezménytalkalmazna a jogesetben leírt helyzetben. (Így például hogy az Alkotmánybíróság a jogesetbenbemutatotttörvényirendelkezéstalkotmányellenesnekminősítenéésmegsemmisítené.)

2

4. Ajogesetmegoldásánakírásbafoglalásaeseténszámosformaikövetelményreisügyelnikell.a. Ajogesetmegoldásátmegfelelőszerkezetben,azegyesszerkezetielemeket(tényállásismertetése,

alkalmazott jogszabályi rendelkezések ismertetése, értelmezése, jogi értékelés, illetvejogkövetkezményekmegállapítása) világosan elhatárolva kell ismertetni. Ha a feladatban – amintarróla3.pontbanszóvolt–nemcsakazügyérdeménekértékelésétvárjákel,hanemajogesetnekeljárásioldalaisvan,akkorennekmegfelelőenajogesetmegoldásbanelkellkülöníteniegymástólazeljárási és a tartalmi kérdések vizsgálatát. (Ennek a szerkezeti egységnek a megtartását segítik ajogesetekhezkapcsolódóirányítókérdések.)

b. Alapvetőjelentőségűajogilagszabatos,pontosfogalmazás,azalkalmazottjogszabályokésmásjogi

dokumentumokprecízésaszakmaiszabályoknakmegfelelőhivatkozása.c. Amennyibenafeladatarrairányul,hogyegyintézményszerepébehelyezkedveimitáljukisazadott

szervdöntését (például szövegezzükmegazügybenszületőalkotmánybíróságihatározatot),akkorkövetnikellaszerveljárására,határozatánakformájáravonatkozószabályokat is.Ehhezérdemestanulmányozni egyrészt az erre vonatkozó szabályozást (például az alkotmánybírósági törvényt),másrészt az intézmény egyes döntéseit (hasonló ügyekben született alkotmánybíróságihatározatokat).

B.Azalkotmányjogijogesetmegoldásfolyamatapéldákonkeresztül

5. A jogeset első tanulmányozása során az a feladatunk, hogy azonosítsuk az ügyben felmerülőalkotmányjogi problémát és a kérdést. Az azonosított jogi probléma alapján ki kell választanunk azalkalmazandójogszabály(oka)t.Ezazelőfeltételeannak,hogyajogesetleírásaalapjánmajdmegtudjukhatározni a tényállást. A sikeres jogesetmegoldáshoz tehát eleve ismeretekkel kell rendelkeznünk aszóbajöhetőjogszabályokról,illetveazalkalmazandószabályozástartalmáról,hogyazesetleírásalapjánfelismerjük,milyenelőírásokalapjántudjukmajdmegoldaniafeladatot.Eztkövetőenellenőrizhetjükajogszabályszövegben a rendelkezések részleteit, és így azt, hogy valóban megfelelő jogszabálytválasztottunk-eazesetmajdanimegoldásához.A gyakorlatokon, illetve a vizsgákon zajló jogesetmegoldás során természetesen könnyebb azalkalmazandó szabályozás kiválasztása, hiszen az előadás- és szemináriumi tematika, illetve a vizsgánszámon kért jogszabályok köre eleve behatárolja, milyen szabályok jöhetnek szóba. Ugyanakkor afentiekből az is következik, hogy a jogszabályok szövegénekpuszta birtoklásanemelegendő a sikeresjogesetmegoldáshoz.Azokatakkoriselőretanulmányoznikellésfelkelldolgozniőket,haegyébkéntaszabályozás pontos szövegének, a részleteknek az ellenőrzésére van lehetőségünk a jogesetmegoldásfolyamán.

3

Azalábbikeretesszövegekbenajogesetmegoldásegyeslépéseitegykonkrétpéldánkövethetjükvégig.Példa: A férfi és a női munkaerőnek egyenlő mértékű munka esetén járó egyenlő díjazásáról szóló, a

NemzetköziMunkaügyi Konferencia 1951. évi 34. ülésszakán elfogadott 100. számú Egyezménykihirdetésérőlszóló2000.éviLVII.törvény3.§-aszerintetörvényakihirdetésétkövető8.naponléphatályba, rendelkezéseit azonban 1957. június 8-tól kell alkalmazni. Értékelje e törvényirendelkezéstazidőbelihatályszempontjából!A jogeset első tanulmányozásakor azonosítanunk kell az alkotmányjogi problémát: a kérdés egyjogszabály hatálybaléptetésével kapcsolatos. Erre a problémára a jogalkotással összefüggőalkotmányi és törvényi szabályok vonatkoznak, az ügyben tehát nagy valószínűséggel maga azAlaptörvény, illetve a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény lesznek az alkalmazandójogszabályok. Emellett a jogszabályok hatálybaléptetésének időpontjával, köztük a visszahatóhatályú szabályozásra vonatkozó alkotmányos követelményekkel több alkotmánybíróságihatározat is foglalkozik, amelyek értelmezik a vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket – ezekugyancsaklényegeseklehetnekajogesetmegoldásasorán.

Ajogesetbenmegfogalmazottfeladatugyanakkormásképpenisszólhatna:atörvényirendelkezés

általános jellegű értékelése helyett kérhetné, hogy ezt az értékelést az Alkotmánybíróságszempontjából végezzük el. Tegyük fel, hogy a jogeset utolsó mondata helyett a következőkolvashatók:Az alapvető jogok biztosa a jogállamiság elvére hivatkozvamegtámadja a törvényirendelkezéstazAlkotmánybíróságelőtt.HogyandöntazügybenazAlkotmánybíróság?Mígazelsőesetbencsupánajogesetbenleírthelyzetáltalánosalkotmányjogiértékeléseafeladat,addigamásodikesetbeneztazértékeléstazAlkotmánybíróságszerepébenkellelvégezni.(Vö.3.pont.) Ennek megfelelően, míg az első esetben a jogalkotásra, azon belül is a hatálybalépésrevonatkozóalaptörvényiéstörvényiszabályokalkalmazásáraleszszükség,addigamásodikesetbenazAlkotmánybírósághatáskörérevonatkozószabályokat,azAlkotmánybíróságról szóló2011.éviCLI. törvényelőírásait, illetveahatásköri szabályokatértelmezőalkotmánybíróságigyakorlatot isalkalmazni kell majd. Méghozzá a jogesetmegoldás során először az utóbbi szabályokat kellhasználnunk:aztkelleldöntenünk,hogyhatásköriszempontbólazAlkotmánybíróságeljárhatott-eazügyben.

6. Az ügyben alkalmazandó szabályozás azonosítását követően tudjukmegállapítani a tényállást. Ajogeset jelleg természetesen kizárja a bizonyítási kérdéseket: abból kell kiindulnunk, hogy a leírásbanolvasható tények bizonyítottak. (Ennekmegfelelően a jogesetmegoldás során sem lehet azzal érvelni,hogy valamely, a leírásban szereplő tény nem volt valós.) Továbbá bár az ügyleírás során márszükségszerűen szelektáltan kerülnek ismertetésre az esettel kapcsolatos körülmények, a jogesetsokszormég így is több információt tartalmazhat,mint ami a jogi probléma ténylegesmegoldásáhozszükséges. A tényállás megállapítása során az a feladatunk, hogy a jogeset leírásából kiválasszuk azalkotmányjogilag fontos, jogilagrelevánstényeket.Ezekazalkotmányjogiszempontbólértékelhetőésfigyelembe veendő körülmények azok az információk, amelyek a kiválasztott jogszabály alkalmazásaszempontjából jelentőséggel bírnak. Ezeket azonosítva határozhatjuk meg az elbírálandó történetitényállást.Ajogesetírásbelimegoldásasoránelőszöreztkellrögzítenünk.Példa: Az alkalmazandó jogszabályokat és az irányadó alkotmánybírósági gyakorlatot felidézve az

esetleírást a következők szerint fogalmazhatjuk át úgy, hogy az alkotmányjogilag relevánselemeikerüljenekkiemelésre:Ajogesetbenmegjelölttörvényugyan8naposfelkészülési idővellépett hatályba, rendelkezéseit azonban a 2000-ben történt kihirdetését több évtizeddel

4

megelőzően, 1957-től alkalmazni rendelte. A törvény tárgyából következően a rendelkezések acímzettekegyrészérekötelezettségeketállapítanakmeg,valószínűlegamunkaadókszámáraanőkmagasabbdíjazásátírjákelő.Érdemes észrevennünk, hogy ebben a jogesetben nem egy konkrét élethelyzetről, nem egyegyedi aktusról kell állást foglalnunk, hanem egy jogszabály (egy nemzetközi szerződéstkihirdetőtörvény)alkotmányosságátkellmegítélni(vö.2.pont).

Amennyiben a jogeset második variációját oldjuk meg, az alkotmánybírósági eljárással is

foglalkoznunkkell,ésatényállástkikellegészítenünkazerrevonatkozótényekrögzítésével:Az alapvető jogok biztosának indítványa nyomán a nemzetközi szerződést kihirdető törvényhatálybaléptetőrendelkezéseazAlkotmánybíróságelékerül.

7. Atényállásmegállapításátkövetőenazalkalmazandójogszabálytrészletesentanulmányozzuk,ésakonkrét tényállásra vonatkoztatva értelmezzük a releváns jogszabályi rendelkezéseket. Azértelmezésben – ha a jogeset megoldása megkívánja – kiemelkedő szerepet kaphat a jogszabályalkalmazásával kapcsolatos joggyakorlat, amit tehát szükség esetén szintén fel kell dolgoznunk. Ígykülönösen a hasonló ügyekben született alkotmánybírósági határozatokat, egyedi ügyekben a rendesbírósági gyakorlatot, vagy például az ombudsmani jogértelmezést. Különösen komplexebb, elméletiproblémákat is felvető jogesetek tekintetében merülhet fel a jogszabály értelmezésével kapcsolatosjogirodalmiálláspontokhasznosításais.Ennek megfelelően az írásbeli jogesetmegoldás során a tényállás ismertetését követően rögzítjük areleváns jogszabályi rendelkezések tartalmát, azoknak a jogesetmegoldás szempontjából irányadóértelmezését.Természetesennemszükségeshosszabbjogszabályhelyekszószerintiidézése,lemásolása,éskülönhangsúlyoznikell,hogyajogszabályidézésnempótoljaannakértelmezését.Kikellválasztanunka releváns paragrafusokat, azoknak is az irányadó bekezdéseit. Ha elegendő, ezeket bemutathatjukösszefoglalóan is; az egyes rendelkezésekhez kapcsolhatjuk hozzá azok releváns gyakorlatánakbemutatásátis.8. Bár a jogesetek írásos megoldásának struktúrájában a tényállás megállapítását szerkezetileg attólvilágosan elválasztva követi az alkalmazandó szabályozás rögzítése, a gondolkodási folyamatban nemhúzhatunkilyenéleshatárokat.Ajogesetáttekintésealapjánválasztjukkiazalkalmazandójogszabályt,azalkalmazandójogszabályfényébenazonosítjukatényállásielemeket.Atényállásalaposfeldolgozásaután ismét mérlegeljük, hogy megfelelően választottuk-e ki az alkalmazandó jogszabályokat, majd atényállás alapján a jogesetmegoldáshoz szükséges elemeit részleteiben is elemezzük, értelmezzük.Ennekazeredményepedigakárarraisvezethet,hogyatényállástújabbelemekkelkellkiegészítenistb.Atényállásmeghatározásaésazalkalmazandó jogszabályazonosításaésértelmezésetehátegymássalpárhuzamosanzajló,egymásrakölcsönösenhatástgyakorlólépéseiajogesetmegoldásának.9. Ügyelni kell arra, hogy az alkalmazandó jogszabályok szövegét és a hozzájuk kapcsolódójoggyakorlatot csak megbízható forrásból szerezzük be. A jogeset sikeres megoldásáhoznélkülözhetetlen az is, hogymeggyőződjünk arról: a jogszabály hatályos szövegét szereztük be, nemvalamelykorábbi,esetlegkésőbbi időállapotát.Komplexebbjogesetekmegoldásaeseténszükséglehetmárnemhatályosjogszabályirendelkezésekalkalmazásárais,akkorértelemszerűenennekmegfelelőenkellügyelniamegfelelőidőállapotújogszabályszövegbeszerzésére.

5

10. A jogesetmegoldása soránaz alkalmazott jogszabályi rendelkezések forrásátpontosanmeg kellhivatkozni. Ebből ki kell derülnie annak, hogy pontosan honnan, mely jogi dokumentumból, annakpontosanmelyik részéből származik az az előírás, amire hivatkozunk. Így például nem elegendő csakutalnunkegy törvény létezésére (például „anépszavazási törvény szerint”), hanemmeg kell jelölnünkannak számát és azon belül a megfelelő paragrafusszámot stb. is (például „ a népszavazáskezdeményezéséről,azeurópaipolgárikezdeményezésről,valamintanépszavazásieljárásrólszóló2013.évi CCXXXVIII. törvény 31. § (2) bekezdése szerint”). Többszöri hivatkozás esetén bevezethetjük ésalkalmazhatjukajogszabályrövidítését[például:„anépszavazáskezdeményezéséről,azeurópaipolgárikezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (atovábbiakban:Nsztv.)”].

A jogszabályokat és más jogi dokumentumokat a jogesetmegoldás során a hivatkozási szabályoknakmegfelelően, precízen és következetesen kell jelölni.Mind ebben,mind a 9. pontban írtakban fontosalapot és segítséget jelentenek azok az ismeretek és készségek, amelyeket a hallgatók az elsőszemeszterben a Bevezetés a jogi adatbázisok kezelésébe című kurzuson sajátítottak el. Ezekre azalkotmányjogijogesetmegoldómunkasorántámaszkodnifogunk.11. A jogszabály kiválasztása során különös figyelmet kell fordítani az alkalmazni kívánt jogszabályhatályánakazellenőrzésére,ennekalapjánállíthatjukugyanisbiztosanazt,hogyazügybenrelevánsnaklátszó jogszabályi rendelkezés valóbanhatályosazadottéletviszony tekintetében, ígyalkalmazhatóazadottproblémamegoldására.Azidőbelihatályjelentőségérőlkorábbanmárszóltunk(lásd9.pont),deemellettjelentősszerepelehetajogszabályterületi,személyi,tárgyi,szervistb.hatályánakis.12. A jogesetmegoldás mint jogi problémamegoldás lényegi magvát a kiválasztott jogszabályirendelkezéseknek a konkrét tényállásra vonatkoztatott értelmezése, a jogszabály egyedi esetrevonatkoztatott jelentésének a feltárása jelenti. A jogszabály-értelmezés alapjait a hallgatók a Jogialaptancíműtárgybólelsajátították,ezeketazismereteket,különösenajogértelmezésimódszereketazalkotmányjogijogesetmegoldássoránishasznosítanikell.

Tekintettel kell lennünk emellett az alkotmányértelmezés, illetve az alkotmányjogi szabályokértelmezéséneksajátosságaira.Azalkotmányjogi,éskülönösenazalkotmányi szabályokazegyébkéntmegszokottnálsokszorsokkalmagasabbabsztrakciósszintenkerülnekmegfogalmazásra,szövegezésükamegszokottnál sokszor több részkérdést hagy nyitva. Az ilyen elvontságú, illetve töredezettségűrendelkezések értelmezése során kiemelt szerepet kapnak azalkotmányos elvek és értékek, amelyeknemfeltétlenülnyernekjogszabályimegfogalmazást.Ajogtudományiirodalommellettezekelsősorbanazalkotmánybíróságigyakorlatbólismerhetőkmeg.

Az alkotmányos elvek és értékek jogértelmezésben játszott szerepét jól szemléltetik azalkotmánybíróságigyakorlatbólvettalábbipéldák.

A jogalkotással kapcsolatban a jogállamiság-jogbiztonság elvéből levezetett normavilágosság elve játszikszerepet az úgynevezett „salátatörvények” alkotmányosságának a megítélésében: „(…) az úgynevezett‘salátatörvények’ gyakorlata esetenként alkotmányossági aggályokat vet fel. ’A jogalkotással szembenalkotmányos követelmény, hogy a jogszabályok szerkesztése és módosítása (hatályon kívül helyezése,kiegészítése stb.) ésszerű és áttekinthető legyen. Jogállamiság értékét súlyosan veszélyeztetheti az olyantörvényszerkesztésigyakorlat,mely logikaiköteléknélkülkapcsoljaösszeszámos törvénymegváltoztatását,mivel a követhetetlen és áttekinthetetlen változtatások alááshatják a jogbiztonság értékét, a jogrendszervilágosságát és áttekinthetőségét. (...) A jogbiztonságot elsősorban az olyan salátatörvények veszélyeztetik,

6

melyektartalmiösszefüggésnélkülúgyrendelkeznekkülönbözőtörvényekről,hogyaképviselők,valamintajogkereső közönség számára a változások nehezen követhetővé válnak’ (…)”. [155/2008. (XII. 17.) ABhatározat]Az Alkotmánybíróságnak az országgyűlési választásokon érvényesülő választási küszöböt alkotmányosnakminősítő határozatában érvként szerepelt a parlamentáris kormányzati rendszer működőképessége, azOrszággyűlésműködőképességeésaKormánystabilitása:„AzAlkotmánybíróságálláspontjaszerintazeljárásalá vont rendelkezésazAlkotmányba foglaltparlamentárisberendezkedésműködőképességét szolgálja.Haugyanis a választási rendszer a legkisebb, a legcsekélyebb társadalmi támogatást elért pártokat ismandátumhoz juttatná,akkorezveszélyeztetnémindaParlamentdöntéshozataliképességét,mindpedigakormányzásstabilitását.”[3/1991.(II.7.)ABhatározat]

A példaként megoldásra kerülő jogesetben a következőképpen végezhető el a releváns jogszabályirendelkezésekértelmezése:Példa: AzAlaptörvényB)cikk(1) bekezdésekimondja,hogyMagyarországfüggetlen,demokratikus

jogállam. A jogállamiság elve alapján az Alkotmánybíróság a jogalkotással szembentámasztott alkotmányos követelményként számos határozatában következetesenérvényesítette a kihirdetés napjátmegelőző, visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát. Etilalomkorlátozottannyiban,hogycsaka jogalanyokhelyzetét terhesebbé tevő jogalkotásravonatkozik.[Lásdpéldául28/1992.(II.30.)ABhatározat.]„Következetesazalkotmánybíróságigyakorlata tekintetben,hogyvalamely jogszabálynemcsupánakkorminősülhetazemlítetttilalomba ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba,hanemakkoris,haahatálybaléptetésnemvisszamenőlegesentörténtugyan,deajogszabályrendelkezéseit–erreirányulókifejezettrendelkezésszerint–ajogszabályhatálybalépéseelőttlétrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.” [57/1994. (XI. 17.) AB határozat] A visszahatóhatályú jogalkotás tilalmábaütköző jogszabály sérti azAlaptörvényB) cikk (1) bekezdésébőllevezetettjogbiztonságelvét,ésezértalkotmányellenes.A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (2) bekezdése azalkotmánybíróságigyakorlattalösszhangban rögzítiavisszahatóhatályú jogalkotás tilalmát.Eszerint jogszabály a hatálybalépését – amely a Jat. 7. § (1) bekezdése értelmében akihirdetést követő valamely nap – megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget,kötelezettségetnemtehetterhesebbé,valamintnemvonhatelvagykorlátozhatjogot,ésnemnyilváníthatvalamelymagatartástjogellenessé.

Ha az ügyben az Alkotmánybíróság szerepét is vizsgáljuk, először, vagyis még a fenti

fejtegetéseketmegelőzően arról kell állást foglalnunk, hogy a hatásköri szabályok alapján atestületérdembeneljárhat-eazügyben.AzAlaptörvény24. cikk (2)bekezdéséneke)pontjaértelmébenajogszabályokAlaptörvénnyelvalóösszhangjánakvizsgálatátcsakmeghatározottszemélyek (vagy szervek) kérhetik az Alkotmánybíróságtól,mivel azonban az alapvető jogokbiztosa a felsorolásban szerepel, jogosult arra, hogy egy kihirdetett jogszabályalkotmányosságának utólagos vizsgálatát indítványozza. Az Alkotmánybíróság utólagosnormakontrollhatáskörekorlátozásnélkülmindenjogszabálytípusrakiterjed,ígyanemzetköziszerződést kihirdető jogszabályokra is [4/1997. (I. 22.) AB határozat]. Csak ezek rögzítésétkövetően térhetünk rá a jogesetben felvetett probléma érdemére, ahogyan azt fentebbmegtettük.

13. A jogesetmegoldás végül azzal zárul, hogy az alkalmazandó jogi szabályozást a megállapítotttényállásravetítjük–ezatényállásjogiminősítése–,továbbáhaafeladatszerintezszükséges,a jogiminősítésenalapulvamegállapítjukajogkövetkezményeket.

7

Példa: Atörvényugyanakihirdetésétkövetően, felkészülési időbiztosításával lépetthatályba,dea

címzettek egy része számára többletkötelezettséget állapított meg már az ezt megelőzőidőszakra is. Ez a visszamenőleges alkalmazás a visszaható hatályú jogalkotás tilalmábaütközik.A törvény tehát sértiazAlaptörvényB) cikk (1)bekezdésében rögzített jogállamiságelvét,valamintnemfelelmegaJat.2.§(2)bekezdésébenelőírtaknaksem.

A jogeset – alkotmánybírósági döntésre is rákérdező – második változatának teljes körű

megoldásáhozkikellmondanunkakövetkezőketis:AzAlkotmánybíróságafentiekalapjánazindítványt elbírálja, és megállapítja, hogy a nemzetközi szerződést kihirdető törvényvisszamenőlegesalkalmazásárólszólórendelkezésalkotmányellenesésmegsemmisítiazt.Amint arramár korábban is utaltunk, egy jogesetmegoldása akár azt is igényelheti tőlünk,hogyegyszervszerepébehelyezkedveítéljükmegazesetet,példáulhozzunkmegazügybenegy alkotmánybírósági határozatot (lásd 3. pont). Ebben az esetben a megoldás írásbelirögzítése során követnünk kell a szerv döntéseinek, adott esetben egy alkotmánybíróságihatározatnakaformáját,szerkezetét(vö.4.c)pont),ígypéldáulelőbbkellkimondanunkazt,hogyatörvényalkotmányellenesésaztazAlkotmánybíróságmegsemmisíti(rendelkezőrész),éseztkövetőenkelladöntéstmegindokolnunk(indokolás).

8

JOGFORRÁSOK

9

I.TESZTKÉRDÉSEKI.1.Jelölje“E”betűvelazegyediés“N”betűvelnormatívaktusokat!A Fővárosi Közgyűlés parkolási díjakról szóló rendelete___; az Országgyűlés határozata a Házszabálymódosításáról___;azOrszággyűléshatározataaköztársaságielnökmegválasztásáról___;aKúriapolgárijogegységi határozata a végrendeleti tanú aláírásának alaki érvényességi kritériumairól___; azAlkotmánybíróság határozata az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinekmegsemmisítéséről___;aköztársaságielnökhatározataegyesdiplomáciaikapcsolatokfelvételéről___;aFővárosKörnyékiTörvényszékpolgáriperbenhozotthatározata___;aszakképzésihozzájárulásrólszólótörvény___;anemzetgazdaságiminiszterutasításaaNemzeti FogyasztóvédelmiHatóságSzervezeti ésMűködésiSzabályzatáról___;aNemzetiAdó-ésVámhivatalmulasztásibírságotkiszabóhatározata___.I.2.Jogforrástaniszempontbólkategorizáljaazalábbinormatívaktusokat!A-jogszabályB-közjogiszervezetszabályozóeszközC-létezőéskötelezőnormatívaktus,denemjogszabályésnemközjogiszervezetszabályozóeszközD–pszeudonorma

az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet ___; a gépjárműadórólszóló 1991. évi LXXXII. törvény ___; az ügyészség Biztonsági Szabályzatáról szóló 2/2013. (I. 31.) LÜutasítás___;atársaságiadórólszóló811/1997.(XII.31.)PMtájékoztató___;azoktatásiállamtitkárelviiránymutatása a tankönyvrendelés során követendő szempontokról___; az Alkotmánybíróságdöntéseinek megjelöléséről és közzétételéről szóló 1002/2012. (III. 7.) AB Tü. határozat___; arádióberendezésekről szóló2/2017. (I. 17.)NMHH rendelet___; az egyesházszabályi rendelkezésekrőlszóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat___; az Alkotmánybíróság 179/2011. (XII. 29.) AB határozataHódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata rendeletének alkotmányellenességéről___; avégrendelettanújánakaláírásárólszóló3/2012.polgárijogegységihatározat___.

Kijelölt,avizsgaI.részébenszámonkérhetőtananyag• azelőadásonelhangzottak(iránymutatásullásdahonlaponközzétettelőadásvázlatot)• MagyarországAlaptörvényénekB)cikk;C)cikk;E) cikk(3)bekezdés;Q)cikk(3)bekezdés;R)

cikk;S)cikk;T)cikk;1.cikk(2)bekezdésa),b)ésd)pont;9.cikk(4)bekezdésa)pont;15.cikk(3)-(4)bekezdés;16.cikk(2)bekezdés;;18.cikk(3)bekezdés;23.cikk(4)bekezdés;25.cikk(3)bekezdés; 31. cikk (2) bekezdés; 32. cikk (1) bekezdés a) pont, (2)-(3) bekezdés; 41. cikk (5)bekezdés.

• ajogalkotásrólszóló2010.éviCXXX.törvény2.§,4.§,5.§(1), (2)-(4)bekezdés,7.§(1)-(3)bekezdés,8.§(1)bekezdés,9.§,10.§(1)bekezdés,12.§(1)-(2)bekezdés,13.§(1)bekezdés,14.§,23.§(1)-(2)és(4)bekezdés,24.§(1)és(3)bekezdés,25.§(1)bekezdés,26.§(1),(3)-(4)bekezdés

• alkotmánybírósági határozatok: 60/1992. (XI. 17.) AB határozat (pszeudonorma); 29/2001.(VI. 29.) AB határozat (visszaható hatályú jogalkotás), 28/1992. (IV. 30.) AB határozat (kellőfelkészülésiidő)

10

I.3. A jogforrási hierarchia szerint – számozással – állítsa sorrendbe az alábbi jogforrásokat! Az egyszintretehetőjogszabályokatazonossorszámmaljelölje!

__Alaptörvény,__sarkalatostörvény,__MagyarNemzetiBankelnökénekrendelete,__önkormányzatirendelet,__miniszterirendelet,__önállószabályozószervvezetőjénekrendelete,__kormányrendelet,__miniszterelnökirendelet,___törvény

I.4.Jogforrástaniszempontbólhatároljaelazalábbikétminiszteriutasítást!

a) Az az utasítás, amely szerint a miniszter minden hét keddjén reggel 8 órakor miniszteriértekezletettart,amelyenaminisztériummindenvezetőjénekmegkelljelennie.

b) Azazutasítás,amelynekértelmébenazegyikfőosztályvezetőnekazárvízivédekezésmiatta2014.április8-iértekezletennemkellrésztvennie.

I.5. Az Országgyűlés elfogadta az állampolgárságra vonatkozó új törvényt. Alkothat-e törvényt azOrszággyűlésazállampolgárságivizsgalebonyolításánakrendjéről?Haigen,akkormilyentöbbséggel?I.6. A Kormány szabályozni akarja a nyilvános zenés-táncos rendezvények biztonságával kapcsolatoskövetelményeket. Megteheti-e ezt kormányrendeletben? Megteheti-e akkor, ha a zenés-táncosrendezvényekmegtartásánakszabályairólazOrszággyűléstörvénytalkotott?I.7.Egynagyközségönkormányzatánakképviselő-testületeszabályozniakarjaazévesrendszerességgelmegtartott falunapok infrastrukturális feltételeinek biztosítását. Lehet-e közjogi akadálya azönkormányzatirendeletmegalkotásának?I.8. Alkotmányosan megengedett-e a köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szólókormányrendeletben felhatalmazniazoktatásiminisztertaz iskolaidiákönkormányzatokműködésénekszabályozására?I.9. A belügyminiszter felhatalmazás nélkül alkot rendeletet a Rendőrség szolgálati gépjárműveinekhasználatáról. A kormányváltást követően a rendészetért felelős új miniszter, anélkül, hogy arrafelhatalmazástkapottvolna,hatályonkívülhelyezieztarendeletet.Jogszerűenjárt-eelarendészetértfelelősminiszter?I.10.Értékelje,hogyazalábbi jogalkotási felhatalmazásmegfelel-eazalkotmányosságiésa törvényikövetelményeknek!

“Etörvényvégrehajtásárólazérintettminiszterekgondoskodnak.”

“Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a miniszter útján gondoskodjék a cukrászati követelményekszabályozásáról.

11

I.11.Melyikakakukktojásésmiért?Húzzaalá,ésindokoljaválaszát!

a) sarkalatostörvény,normatívhatározat,törvény,rendeletIndokolás:

b) önkormányzatirendelet,kormányrendelet,miniszterirendelet,azMNBelnökénekarendeleteIndokolás:

I.12.Csoportosítsaazalábbijogforrásokatamegadottkategóriákszerint!1. azAlkotmánybíróságrólszólótörvénymódosításárólszólótörvény2. aminiszterelnökhelyettesítésrőlszólórendelete3. akisvárdaiönkormányzatképviselő-testületénekrendelete4. aföldművelésügyiminiszterutasításaaminisztériumiöltözködésiszabályzatról5. azoktatásiminiszterrendeleteafelsőoktatásitanulmányiversenyekről6. azOrszággyűlésrendeleteazOrszággyűlésiKönyvtárműködéséről

eredetijogkörbenkiadhatójogszabály: felhatalmazásalapjánkiadhatójogszabály: eredetiésfelhatalmazásalapjánegyarántkiadhatójogszabály: egyiksem:

I.13.Soroljabeazalábbiállításokatakövetkezőkategóriák(A,B,C,DvagyE)valamelyikébe!

A:azállításésazindokolásisigaz,ésvanköztükok-okozatiösszefüggés;B:azállításésazindokolásisigaz,denincsköztükok-okozatiösszefüggés;C:azállításigaz,azindokoláshamis;D:azállításhamis,azindokolásigaz;E:mindkettőhamis.

A minősített többséggel elfogadott törvényi szabállyal ellentétes tartalmú új törvényi rendelkezéselfogadásacsakminősítetttöbbséggeltörténhet,mertaminősítetttöbbséggelelfogadotttörvénynemmódosíthategyszerűtöbbséggelelfogadotttörvényt.____A sarkalatos törvények a jogforrási hierarchiában megelőzik a többi törvényt, mert az Alaptörvényhatározzamegasarkalatostörvénybenszabályoznirendelttárgyköröket.____Ahelyiönkormányzatnakkizárólagszármazékosjogalkotásihatáskörevan,mertahelyiönkormányzatokjogalkotásihatáskörenemvezethetővisszaalaptörvényirendelkezésre.____A jogalkotási törvény tiltja a szubdelegáció alkalmazását, ezért a Kormány törvényben kapottfelhatalmazásjogosultjakéntajogiszabályozásranemadhatfelhatalmazástaKormánytagjának.____Ahelyiönkormányzatcsaktörvénykereteiközöttalkothatrendeletet,mertközjogiszervezetszabályozóeszköznemlehetellentétesjogszabállyal.____

12

II.JOGESETEKII.1. AzOrszággyűlésa jogalkotásrólszólótörvényolyanmódosítását fogadjael,amelya jogszabályokfelsorolásátkiegészítiaKözpontiStatisztikaiHivatalelnökénekarendeletével,valamintmegállapítjaazerendeletmegalkotásáravonatkozószabályokat.

Értékeljealkotmányosságiszempontbólatörvénymódosítást!II.2.2026 őszén számos iskolaigazgató szembesül azzal, hogy egy influenzaszerű betegség gyermekektucatjait érinti. Több iskolában követelik a szülők és a pedagógusok, hogy a járvány megfékezéseérdekében függesszék fel a tanítást. A törvény ugyan lehetőséget ad arra, hogy “a jelentős számútanulót érintő fertőző betegség esetén” az igazgató oktatási szünetet rendeljen el, azonban mivelhivatalosan nem jelentették be az influenzajárványt, az intézményvezetők bizonytalanok abban, hogyélhetnek-e ezen jogukkal. A helyzet tisztázása érdekében az oktatási miniszter körlevéllel fordul azigazgatókhoz,amelybenarról tájékoztatjaőket,hogyazoktatásiszünetelrendelésénekatanulóktöbbmintnegyvenszázalékátérintő,orvosilagigazoltfertőzőbetegségeseténvanhelye.

• Rendelkezik-eazoktatásiminiszterjogalkotásihatáskörrel?• Értékeljeaminisztereljárásánakalkotmányosságát!

II.3. 2025 novemberében az Országgyűlés lényegében teljesen újraszabályozza az ingatlanadóbevallásának eljárását. Az adóbevallás határidejének közeledtével az adóhivatal ügyfélszolgálatáhozszünet nélkül érkeznek azok a megkeresések, amelyben a polgárok aziránt érdeklődnek, hogy az újbevallásirendszerintapapíralapúbevallástválasztókszámáraabevallásbenyújtásáraelőírthatáridőapostáraadásravagyazadóhivatalhozvalóbeérkezésrevonatkozik-e.Akérdésrőlahivatalonbelülsincsegyetértés, az ügyfélszolgálati alkalmazottak az érdeklődőknek eltérő válaszokat adnak. A jogszabályihiányosságotaNemzetiAdó-ésVámhivatalvezetőjeisészleli,ezértúgydönt,hogyakérdéstnormatívutasításban rendezi. Ebben előírja, hogy a bevallási határidő szempontjából a beérkezés időpontja azirányadó,következésképpenmulasztásibírságszabhatókiazokraazállampolgárokra,akikabevallásukathatáridőnbelülpostáraadtákugyan,deazahivatalhozcsakahatáridőlejártátkövetőenérkezettbe.

• Vázoljafelajogesettényállását!• Rendelkezik-eaNAVelnökejogalkotásihatáskörrel?• Szabályozhatta-eazelnöknormatívutasításbanazadóbevallásihatáridőszámításánakmódját?• Rendezhetné-e a bevallási határidő számításával kapcsolatos bizonytalanságot egy

pénzügyminiszterirendelet?II.4. A sajtó több ízben is megdöbbentő híradásokat közöl arról, hogy a fiatalok körébenrobbanásszerűen terjednek bizonyos pszichotróp anyagok, amelyek az utóbbi hetekben többhalálesethez is vezettek. A parlamenti többség azonnali reakciót tart szükségesnek, ugyanakkor úgyvélik,nemlenneszerencséshozzányúlnianemrégelfogadottbüntetőjogikódexrendelkezéseihez.VégülazOrszággyűlés – 136 képviselő szavazatával, 23ellenszavazat és 2 tartózkodásmellett–határozatotfogad el a Büntető Törvénykönyv kábítószer-fogalmának értelmezéséről, amelyben a kábítószerekkörébesoroljaazelmúlthetekbenterjedésnekindultpszichotrópanyagokatis.

• Foglaljaösszeajogesettényállását!• Eljárásjogiszempontbólérvényesenfogadta-eelazOrszággyűlésahatározatot?

13

• ÉrtékeljeazOrszággyűlésáltalelfogadotthatározattartalmialkotmányosságát!• HogyanveszíthetihatályátazOrszággyűléshatározata?

II.5. A 2030-as választásokat követően létrejövő új kormánykoalícióban meghatározó szerepet kap afiatalok szavazatára építő zöld párt. A zöldpárti képviselők első törvényjavaslatai között a legnagyobbvisszhangot az a kezdeményezés váltja ki, amely szerint az önkormányzatok nem szedhetneképítményadót azon lakások után, amelyek energiaellátását a tulajdonos napkollektorral oldja meg. Atörvényegyévesalkalmazásánaktapasztalataiaztmutatják,hogyegyesönkormányzatokszámáraazújszabályozás jelentős bevételkiesést okozott, mert területükön az elmúlt évtizedben igenmegszaporodott a napkollektoros házak száma, olyanúj építmények pedigmár alig épülnek, amelyeknem használják ki a napenergiát. Az egyik önkormányzat válaszképpen rendeletet alkot, amelybenkimondja, hogy az építményadó mértékét az eddig alkalmazott mérték 50 százalékára csökkenti, deennek megfizetésére minden építmény tulajdonosa köteles. Az önkormányzati rendeletnek a zárórendelkezései értelmében e szabály a kihirdetését követő napon lép hatályba, demár a kihirdetésétmegelőzőhatodikhónapelsőnapjátólkellalkalmazni.

• Vázoljafelajogesettényállását!• Értékeljeazönkormányzatirendeletérvényességét!• Alkotmányosságiszempontbólhogyanértékelhetőarendelethatálybaléptetése?• Hol szerepel a jogbiztonság tétele az Alaptörvényben, és a vonatkozó alkotmánybírósági

gyakorlatfigyelembevételévelmiértsérülhetafentipéldában?II.6. Z. Község Önkormányzatának képviselő-testülete – mivel magasabb szintű jogszabály nemrendelkezett a kérdésről – rendeletet alkotott az aratás időbeni ütemezéséről. Az önkormányzatirendeletet2016.március8-ánhirdetikki,ésáprilis15-énléphatályba.2016.szeptember1-jénazonbanavidékfejlesztésiminiszterfelhatalmazásnélkülrendeletetalkotazaratásidőbeniütemezéséről,amelyoktóber1-jénléphatályba.

Értékeljeérvényességi,hatályosságiésalkalmazhatóságiszempontbólakétrendeletet!II.7. 2028 júliusának végén bejárja Európát a hír, miszerint Rotterdamban meghibásodott az addigbiztonságosnak hitt “légbuborék” nevezetű extrém sportjáték, amit augusztusban több hazai zenei éskulturális fesztiválon is üzembe akartak helyezni. Bár szerencsére a külföldi balesetben senki nemszenvedett komolyabb sérülést, a magyar Országgyűlés elhatározta, hogy szabályozza a játékhasználatának biztonsági feltételeit. Az üzembe helyezéssel és a játék használatával kapcsolatosrészletesszabályokmegalkotásáraaparlamentaKormánynakadottfelhatalmazást.Azügysürgősségéretekintettel a Kormánymár a törvény elfogadásának napján teljesítette feladatát, és felhatalmazta azegészségügyi minisztert, hogy állapítsa meg a játékosokra vonatkozó egészségügyi alkalmasságikövetelményeket, amely feladatnak a miniszter eleget is tett. Mivel a játék üzembe helyezésénekkritériumairóla sportminisztermár időközbenkiadottegy rendeletet,aKormányúgy ítéltemeg,hogyezzelatárgykörrelarendeletébennemkellfoglalkoznia.

• Vázoljafelajogesettényállását!• Alkothat-etörvénytazOrszággyűlésa“légbuborék”sportjátékbiztonságifeltételeinek

szabályozására?• Jogszerűenalkotta-emegaKormányavonatkozórendeletet?• Jogszerűenalkotta-emegazegészségügyiésasportminiszteravonatkozórendeletet?

14

II.8.Azonlinesajtófelkapjaahírt,hogyazegyikjóhírűközépiskolatanulóiközülsokantanításutánaziskolátólnéhányszázméterreműködőkocsmában“vezetikleafeszültséget”.Eljárásvégülnemindulakocsmárosellen,amegkérdezett tanúkkalegybehangzóállításaszerintugyanismindigcsaküdítőitallalszolgáljakiagyerekeket.SzülőipetícióalapjánazonbanaKormány2018.december13-ánmódosítjaakereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 22/2016. (VI. 4.) Korm. rendeletet, és azeredeti 200méterről 800méterre növeli azt a közterületi távolságot, amelyen belül nevelési-oktatásiintézménybejáratátólszámítvanemlehetszeszes italtkimérni.Azúj rendelet2016.szeptember1-jénlépetthatályba.

Ajogállamiságbólfakadóalkotmányosságikövetelményekalapjánértékeljearendeletet!II.9. A 2024-es parlamenti választási kampány egyik központi kérdése a nyugdíjak mértéke, amivelkapcsolatbana legnagyobbellenzéki párt nyugdíjemeléshiányát kifogásolja.A választásokat követőenkormányra került ellenzéki párt 2024. június 1-jén el is fogadtatja az Országgyűléssel az öregséginyugdíjak évközi rendezéséről szóló törvényjavaslatát. A törvényt a Magyar Közlönyben június 4-énhirdetik ki azzal, hogy a megemelt nyugdíjmértékre vonatkozó szabályok 2024. január 1-jén lépnekhatályba.

Értékeljeazrendelethatálybaléptetését!

II.11.A2026.áprilisvégiválasztásokutánazújkormányátkívánjaalakítaniaközigazgatásiinformatikaiképzés és juttatás rendszerét, amelynek keretében megszüntetné a közszolgák otthoni internetezésiköltségeit fedező internet-utalványozást, ugyanakkormegemelné az informatikai vizsgával rendelkezőközszolgák részére juttatott kiegészítő informatikai juttatás aránytalanul alacsonynak tartottmértékét.Választásiígéreteinekmegfelelőentovábbájúnius15-étaze-közigazgatásnapjávákívánjanyilvánítani.AkormányszándékainakmegfelelőtörvénytazújOrszággyűlésrendkívülgyorsan,már2026júniusábanelis fogadja. A törvény június 14-én kerül kihirdetésre aMagyar Közlönyben. Záró rendelkezései közöttkimondja:“Etörvényakihirdetésenapjánléphatályba,azzal,hogyakiegészítőjuttatásmegemelésérevonatkozórendelkezésétmár2026.január1-jétőlalkalmaznikell.”

Ahatálybaléptetőrendelkezésrefigyelemmelösszhangbanvan-eajogállamiságkövetelményévelésazaztérvényesítőgaranciálistörvényiszabályokkal

• azinternet-utalványozástérintőtörvénymódosítás?• akiegészítőinformatikaijuttatásravonatkozótörvénymódosítás?• ajúnius15-inape-közigazgatásinappányilvánítása?

VIZSGAJOGESET

RidegvárÖnkormányzatánakképviselő-testülete2017.március1-iülésénfelhatalmazásnélkülfogadjaela települési névhasználatról szóló rendeleténekmódosítását, amelynek értelmében a település nevétfeltüntetődomainnév(pl.ridegvar.eu)használataazönkormányzatengedélyéhezésdíjmegfizetéséhezkötött.Ajegyzőazülésentájékoztatjaaképviselőket,hogyetárgykörbennincsenolyantörvényielőírás,ami akadályt jelentene.Mivel a polgármester szerint több cég is szeretne „települési” domain nevetbejegyeztetni, úgy döntenek, hogy gyorsan kell lépni és a rendeletmódosítást a kihirdetés napjánhatálybaisléptetik.ANemzetiFejlesztésiMinisztériuminfokommunikációértfelelősállamtitkáraértesülaz önkormányzat lépéséről, és az egységes helyi jogalkotás megteremtése érdekében olyan elvi

15

állásfoglalást ad ki, amely szerint önkormányzat a település nevének domain névként való használataeseténcsakelőzetes regisztráció írhatóelő, azt is ingyenesen.ANemzetiMédiaésHírközlésiHatóságelnökeszerintmindezazonbannemelégahelyzetkezelésére,ígyazelektronikuskereskedelemrőlszólótörvényfelhatalmazásaalapjánkiadjaatelepülésidomainnevekhasználatárólszólórendeletét.

• Jogszerűenalkotta-emegazönkormányzatatelepülésinévhasználatrólszólórendeleténekmódosítását?

• Hogyanminősíthetőalkotmányjogiszempontbólazönkormányzatirendeletmódosításhatálybaléptetése?

• Hogyanítélhetőmegalkotmányosanazinfokommunikációértfelelősállamtitkáráltalkiadottelviállásfoglalás?

• Hatályonkívülkell-ehelyezniearidegváriönkormányzatnakarendeletmódosítástazNMHHelnökeáltalatárgykörbenkiadottrendelethatálybalépésétkövetően?

III.KULCSFOGALMAK

alkotmány • alaptörvény • alkotmányvédelem • alkotmányozás • alkotmánymódosítás •alkotmányosság • jogállamiság • jogbiztonság • jogforrás • egyedi és normatív aktus •jogszabály • jogszabályok hierarchiája • törvény és törvényalkotás • minősített többségűtörvényalkotás • sarkalatos törvény • részvételi demokrácia • rendelet és rendeletalkotás •eredetiésszármazékosjogalkotás•jogalkotásraadottfelhatalmazás•végrehajtásijogszabály•szubdelegációtilalma•jogszabályokérvényessége•kihirdetés•jogszabályokhatálybalépése•kellőfelkészülésiidő•visszamenőlegeshatályújogalkotás•normavilágosság•jogszabályokhatályonkívülhelyezése•jogszabályokhatályvesztése•közjogiszervezetszabályozóeszköz

16

ÁLLAM ÉS POLGÁR

17

I.TESZTKÉRDÉSEKI.1.Állapítsameg,hogymelyikállampolgárságijogcímreigazakazalábbiállítások!

ejogcímenvoltmagyarállampolgárokazállamfőmérlegelésealapjánszerezhetnekállampolgárságot:

amagyarállampolgárságmegszűnéseutánahontalanságelkerülésétszolgálja:

magyarszármazásúszemélyekállampolgárság-szerzésétteszilehetővé:

ejogcímenvoltmagyarállampolgárokatörvényifeltételekteljesítéseeseténmáralanyijogonszereznekállampolgárságot:

amagyarállampolgárságlétrejötténeklegjellemzőbbjogcíme:

I.2.Határoljaelazállampolgárságikódexnyománahonosításésavisszahonosításintézményét!I.3. Melyik állampolgársági alapelv érvényesülését szolgálják az alábbi rendelkezések a magyarállampolgárságijogban?

a) Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni a Magyarországon talált gyermeket._________________________________________________

b) Születésével a gyermekmegszerzi a magyar állampolgárságot, függetlenül attól, hogy az édesapjavagyédesanyjaamagyarállampolgár.______________________________________________

Kijelölt,avizsgaI.részébenszámonkérhetőtananyag• azelőadásonelhangzottak(iránymutatásullásdahonlaponközzétettelőadásvázlatot)• MagyarországAlaptörvényénekD)cikke,G)cikke,XIV.cikke,XXIX.cikke;• amagyarállampolgárságrólszóló1993.éviLV.törvény1-6.§,8-9.§;• anemzetiségiekjogairólszóló2011.éviCLXXIX.törvény1.§,11-21.§,50.§,53-54.§,148.§(1),(3)-(6)bekezdés,1.sz.melléklet;

• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról éstartózkodásárólszóló2007.éviI.törvény1.§(1)bekezdésa)-c)pont;

• a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.törvény1.§(3)bekezdés,2.§a),b)ésf)pont,32.§(1),(3)-(4)bekezdés,51.§;

• amenedékjogrólszóló2007.éviLXXX.törvény2.§a)-e)pont,6.§,10.§(1)-(3)bekezdés,12.§,17.§,19.§,45.§(1)-(4)bekezdés;

• az Európa Tanács keretében,1997.november 6-án kelt,azállampolgárságról szólóEurópaiEgyezménykihirdetésérőlszóló2002.éviIII.törvény3-5.cikk;

• az elméleti részek tekintetében a Tankönyv 8.1 - 8.4. (FIGYELEM! A vonatkozó tankönyvifejezeteknemahatályosjoganyagraépülnek.)

18

I.4. Keressen legalább három példát arra, hogy amagyar állampolgársági kódex szándékai ellenéremikéntfordulhatelő,hogyegymagyarállampolgárhontalannáválik!I.5.Soroljabeazalábbiállításokatakövetkezőkategóriák(A,B,C,DvagyE)valamelyikébe!

A:azállításésazindokolásisigaz,ésvanköztükok-okozatiösszefüggésB:azállításésazindokolásisigaz,denincsköztükok-okozatiösszefüggésC:azállításigaz,azindokoláshamisD:azállításhamis,azindokolásigazE:mindkettőhamis

A honosítástól számított tíz év után a hatóság félrevezetésével szerezte állampolgárság nem vonhatóvissza,mertazállampolgárságitörvényneknincsvisszahatóhatálya.___ Magyarország területén születő gyermek születésével magyar állampolgár lesz, ha születésével nemszerezte meg a szülei külföldi állampolgárságát, mert az állampolgársági jogban alapvető elv ahontalanságeseteinekelkerülése.___ Avisszahonosításnakfeltétele,hogyazérintettszemélyvisszahonosításaMagyarországközbiztonságátnesértse,mertutóbbezenokbólazállampolgárságvisszavonható.___ A magyar állampolgársági jog értelmében magyar nyelven egyáltalán nem beszélő személyek isszerezhetnekmagyarállampolgárságot,mertaköztársaságielnökbizonyosesetekbenfelmentéstadhatahonosításmeghatározottfeltételeialól.___ A honosítási kérelmet elutasító döntéssel szemben jogorvoslatért a Fővárosi Törvényszékhez lehetfordulni,mertazállampolgárságitörvényfelsoroljaahonosításhozteljesítendőfeltételeket.___I.6. Jelölje megfelelően, hogy a rendelkezésre álló információk alapján az adott személy milyenjogcímenlehetalegegyszerűbbenmagyarállampolgár!A:születésselkeletkezikazállampolgárságB:honosítás(alapeset)C:kedvezményeshonosításD:visszaállításE:egyiksem(nemállnakfennazállampolgárságkeletkezésénekésszerzésénekfeltételei)Umberto,azELTEolaszállampolgárságúösszehasonlítóirodalomvendégprofesszoraegyszemeszterre,akikiválóantudmagyarul:___;Giselle,brazilapaésmagyaranyaSaoPaolobanszületőkislánya:___;Hugó,aki2015-benmondottlemagyarállampolgárságáról,hogymegszerezhesseadánt,dekérelmétadánhatóságokmárháromszorelutasították:___;Elizabeth,12éveGyőrbenpraktizálóbritsebész:___;Thomas,lettállampolgárcsecsemő,akitamagyarállampolgárKatalinfogadottörökbe:___.I.7. Dezső született magyar állampolgár, míg Márta 2012-ben szerzett magyar állampolgárságothonosítással. 2017-ben kiderül, hogy Márta honosításakor összejátszott Dezsővel a honosításáhozszükséges okiratok meghamisításában. Megszüntethető-e az állampolgárságuk? Ha igen, milyenjogcímenésmiért?Hanem,miértnem? Dezsőesetében: Mártaesetében:

19

II.JOGESETEKII.1.Abolíviai állampolgárK. L. és ahontalan L.W.a területi elvet vallóBolíviában ismerkedtekmeg,Kolumbiábankötöttekházasságot,L.W.közösgyermekükkelvárandós.AházaspárlátogatóbaérkezikK.L.távolirokonaihozMagyarországra,demielőtthazatérhetnének,L.W.-nélkomplikációklépnekfel,ésaz orvosok azt javasolják, ne üljön repülőre, így Magyarországon hozza világra gyermekét, P.-t. Itttartózkodása alatt a házaspár annyira megkedveli Magyarországot, hogy a letelepedés lehetőségétfontolgatják.

• Magyarállampolgárlesz-eP.?Haigen,miért?Hanem,milyenjogcímenésmilyenfeltételekkelszerezhetimegalegegyszerűbbenamagyarállampolgárságot?

• Hogyan szerezhetnének legkönnyebben magyar állampolgárságot a Magyarországonletelepednikívánószülők?

II.2.Az ecuadori állampolgárságú C. házaspár 1994-ban költözött Győrbe,majd 1999-ben gyermekükszületett (M. C.), akit az édesanya a győri kórházban hozott világra. (Ecuador a területi elvet követi.)2005-ben a feleségnek munkát adó cég Szlovákiába települt, ami miatt a családnak ismét költözniekellettvolna.Aházaspáridőközbenazonbanelhidegültegymástól,ésaférjazújabbköltözéstmárnemvállalta, így csak az anya és – a szülökmegegyezése alapján – gyermekük,M. C. települt át a cég újszékhelyére,Kassára.2011-benazonbanazanyaváratlanhalálamiattM.C. visszaköltözöttGyőrbeazazótamagyarállampolgárságotszerzettapjához.2016-ig,azérettségimegszerzéséigM.C.folyamatosanMagyarországon lakott az apjával. 2017 januárjában M. C. honosítási kérelmet nyújtott be, amihezmindenkellőiratotcsatolt.Kérelmétaköztársaságielnök2017márciusábanelutasította.

M. C. Öntől kér tanácsot, milyen lehetőségei vannak ebben a helyzetben a magyarállampolgárságmegszerzésére.Azonosítsaezeket,ésválasszakiazM.C.számáralegkedvezőbbeljárást!

II.3.P.Z.hontalan2011-benérkezettMagyarországraközgazdaságtanttanulni,afőiskolaelvégzéseutánBudapesten telepedett le és kezdett dolgozni, majd öt évvel később kérelmezte honosítását. Azállampolgársági eljárás során azonban az eljáró hatóságok elől elhallgatta azt a tényt, hogy évekkelezelőtt HIV-fertőzést állapítottákmeg nála. Amagyar állampolgárságmegszerzése után három évvel,egyvéletlenelszólás folytánamunkahelyénkiderülbetegsége:ezekutánnemcsak felmondanakneki,hanemazelhallgatottbetegségtényérőlazérintetthatóságotistájékoztatják.

Visszavonhatják-eP.Z.-tőlamagyarállampolgárságot?II.4. Z. tizenkét éve a svédországiMalmőben él, és lemondott amagyar állampolgárságáról, az 2016.október1-jénmegszűnt.Ahőnáhított svédállampolgárságotazonbannemszereztemeg,mivel lopásbűncselekményénekelkövetéséértpénzbüntetésselsújtották2013-ban.

Sorkerülhet-eZ.magyarállampolgárságánakavisszaállítására?

II.5.H.Kinga1976-banházasodottösszeasvédállampolgárságúNilsH.-val.Háromgyermekükszületett,Göran1980-ban,Henryk1984-benésLars1987-ben.AcsaládsokáigStockholmbanélt,Magyarországranemjártakhaza.H.Kingatöbbminttízévignemlátogatotthaza,1990-benérkeztekelőszörcsaládostulMagyarországra. H. Kingát 1985-ben elbocsátották a magyar állampolgársági kötelékből, de második

20

gyermekük megszületésének évében svéd állampolgárságot szerzett. Nils H. váratlanul elhalálozott2010-ben, ezért H. Kinga úgy döntött, hogy – engedve gyerekkori barátainak, valamint idősédesanyjának –Magyarországra költözik a gyermekeivel és az egyetlen unokájával, Göran fia 3 évesgyermekével,akisHendrikával.H.Kingaállampolgárságikérelmetnyújtottbeamagyarhatóságokhoz,deazalkotmányosalapismeretekbőlmegbukottavizsgán.

Mittanácsolnaazasszonynakéscsaládjának,hogyanszerezzenekmagyarállampolgárságot?II.6.Az1947-benszületett,magyarállampolgárságúésKőszegenlakóhellyelrendelkezőTóthMátyásnakhárom lánya született. Mindhárom lány külföldivel házasodott össze, és külföldön élnek.Zsófit 1989 októberében bocsátották el az állampolgársági kötelékből, mivel férjhez ment egy svédállampolgárhoz. Két gyermekük született. A család jelenleg a svédországi Söderköpingben él, demárcsak hárman,mivel Zsófi férje 2014-ben elhunyt. Zsófi húga, Kriszta 1993 novemberében házasodottösszeegyausztrálállampolgárságú férfihoz,elbocsátására1993decemberébenkerült sor.A legkisebbtestvér, Anna 2013 márciusában mondott le az állampolgárságáról, mivel Chilébe költözött a chileiállampolgárságú házastársához. Az ő magyar állampolgársága 2013 októberében szűnt meg.Tóth Mátyás szívinfarktuson esett át, és folyamatos ápolásra szoruló, ágyban fekvő beteggé vált.Gyermekeiúgydöntöttek,hogyMagyarországraköltöznekapjukápolásaérdekében.

• HogyanésmikorválhatZsófimagyarállampolgárrá?• MikéntlehetmagyarállampolgárráZsófikétgyermeke?• MikéntésmikortérhethazaKriszta?• MittanácsolnaAnnánakamagyarállampolgárságmegszerzésétilletően?

II.7. Tibor 1981-ben született Tiszavasváriban magyar állampolgár szülők gyermekeként. A miskolciegyetemen kötött barátságotHamiddal, akivel elválaszthatatlanok lettek. Hamid afgán állampolgár azafganisztánieseményekhatására2003-banlemondottafgánállampolgárságáról,ésmagyarállampolgárszeretettvolna lenni.HamidakohómérnökidiplomamegszerzésétkövetőenMagyarországonmaradt,mert még az egyetemen megismerkedett a későbbi feleségével, a cseh állampolgárságú Martinával.MindHamid,mindpedig feleségeféltekazállampolgárságivizsgától,ezértmegkértékTibortéshúgát,Margitot,hogy tegyék lehelyettükazállampolgárságivizsgát.Erre2009-benkerült sor, sikeresen le isvizsgáztak,majd Hamid ésMartina honosítássalmagyar állampolgárságot szerzett. Hamid ésMartinacsaládjaikrekkelbővült2016.március8-án.2014októberébenazonbanegyátfogóhatóságiellenőrzésfeltárta a “cserét”, és büntetőeljárás indult Tibor, Margit, Hamid és Martina ellen, majd a MiskolciTörvényszék 2016. február 13-án valamennyijüket jogerősen elmarasztalta közokirat-hamisításbűntettében.

• Megszüntethető-eHamidésMartinamagyarállampolgársága?• Megfosztható-emagyarállampolgárságátólatestvérpár?• Hogyanalakulazikrekállampolgársága?

VIZSGAJOGESET

II.8.EdinaKecskemétenszületettmagyarállampolgárszülőkgyermekeként1997-ben,gyermekkoraótasikeres kajakos. Sikerei ellenére a szövetség nem a legerősebb számában nevezte az olimpiaikvalifikációsversenyekre,ígylemaradta2016-esrióiolimpiáról.Edinaeltökéltszándéka,hogyinduljona2020-as tokiói olimpián, azonban a szövetség világossá teszi számára, hogy csak az általuk

21

meghatározott versenyszámban indulhat. Vőlegénye, a kenus Borisz horvát állampolgár, így a horvátszakszövetség felajánljaEdinának,hogyszabadkezetkapaversenyzésben,hahorvátszíneikben indul.Edinaél isa lehetőséggel,2016szeptemberébenférjévelHorvátországbaköltözik,honosításikérelmetad be, lemondása következtében megszűnik a magyar állampolgársága. A horvát állampolgárságotazonbanhónapokkal későbbmégsem sikerülmegszereznie. CsalódottságábanBorisz is lemondhorvátállampolgárságáról, miután 2017 áprilisában mindketten Szolnokra költöztek, hogy inkább magyarszínekbenversenyezzenek.Közösgyermekük,Szvetlanaszületését2017nyaránakvégérevárták.

§ JogszerűenmondottleEdinaamagyarállampolgárságáról?§ Jellemezze Edina állampolgársági helyzetét 2015 áprilisában! Mit tanácsolna számára, mit

tegyen,hogymielőbbmagyarszínekbenfolytathassaaversenyzést?§ VárhatóanhogyanalakulmajdSzvetlanaállampolgárságihelyzete?§ Milyen módon válhat Borisz Maric magyar állampolgárrá? Vázolja fel az állampolgárság-

szerzésnekaztakétútját,amelyetÖnalegegyszerűbbnekvél!Indokoljaválasztását!

III.KULCSFOGALMAK

a nép • a nemzet (politikai ~ kulturális fogalom) • a szuverenitás • az állampolgárság • azállampolgársági alapelvek • a leszármazás elve • a területi elv • a diszkrecionalitás elve • ahontalanságkiküszöbölése•azállampolgárságijog•amagyarállampolgárságkeletkezése•amagyar állampolgárságmegszerzése • a honosítás és feltételei • a kedvezményes honosításesetei • az egyszerűsített honosítás • a visszahonosítás • a nyilatkozattétel • a magyarállampolgárságmegszűnése•alemondás•avisszaállítás•azállampolgárságvisszavonása•amagyarállampolgárokstátusjogai•akettőséstöbbesállampolgárság•ahatáron túlélőmagyarok jogállása•akülföldiek • a szabadmozgásés tartózkodás jogávalrendelkező európai uniós állampolgárok jogállása • a harmadik országbeli állampolgárokjogállása • a bevándorolt • a letelepedett • a menedékjog • a menekült jogállása és amenekültkéntvalóelismerés•azoltalmazott•amenedékes•abefogadott•avisszaküldéstilalma(non-refoulementelve)

22

KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA

23

I.TESZTKÉRDÉSEKI.1.Határoljaelanépszavazás,anépikezdeményezésésanépivétóintézményét!

I.2. Húzza alá, hogy a felsoroltak közül ki jogosult fakultatív népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésre!a Kormány

• az igazságügyi miniszter • 50.001 választópolgár • 136 országgyűlési képviselő • az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága • a Kúria elnöke • Ön • a köztársasági elnök • a Bélyeggyűjtők Egyesülete • a Borivók Pártja

I.3. Száz országgyűlési képviselő a következő népszavazási kérdést nyújtja be hitelesítésre a NemzetiVálasztásiBizottsághoz:„Egyetért-eÖnazzal,hogyabevásárlóközpontoképítéseelőttkötelező legyenkörnyezetihatásvizsgálatotvégezni?”Hitelesíti-eazNVBakérdést?

I.4.ANemzetiVálasztásiBizottságmegállapításaszerintaválasztópolgárokközültöbbmint250000főtámogattaaláírásávalaztakorábbanhitelesítettnépszavazásikérdést,miszerint„Egyetért-eazzal,hogyaz országgyűlési képviselőknek és családtagjainak ne járjon diplomata útlevél?” Mit tehet azOrszággyűlés ebben a helyzetben? Van-e bármilyen jogorvoslati döntés az Országgyűlés döntésévelszemben?

Kijelölt,avizsgaI.részébenszámonkérhetőtananyag● azelőadásonelhangzottak(iránymutatásullásdahonlaponközzétettelőadásvázlatot)● az elméleti részek tekintetében a tankönyv 6.1 és 6.2 fejezete (FIGYELEM! A vonatkozó

tankönyvifejezeteknemahatályosjoganyagraépülnek.)● AlaptörvényB)cikk(3)és(4)bekezdés,XXIII.cikk(7)bekezdés,8.cikk,31.cikk(2)bekezdés.● a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a

népszavazásieljárásról2013.éviCCXXXVIII.törvény2.§(1),3.§(1)-(2)bekezdés,5.§,9.§(1),10.§(1)-(2),11.§,14.§,15.§,20.§,26.§,31.§,32-34.§,35.§(1)bekezdés.,36.§(2)bekezdés,39.§(1)bekezdés,40.§(1)bekezdés,41.§(1)bekezdés,53-54.§,59-60.§,67.§(1)bekezdés

● azAlkotmánybíróságrólszóló2011.éviCLI.törvény(Abtv.)33.§● anemzetiségiekjogairólszóló2011.éviCLXXIX.törvény148.§(3)-(6)bekezdés● az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) az európai

polgárikezdeményezésről2.cikk,3.cikk,7.cikk,9.cikk.

24

I.5.AzAlkotmánybírósággyakorlatárafigyelemmelfoglaljonállástazalábbi,hitelesítésrebenyújtottnépszavazásikérdésekegyértelműségéről!Indokoljaválaszát!

● „Akarja-e Ön, hogy a Paksi Atomerőmű állami tulajdonban maradjon, és a villanyáram

hatóságiárasterméklegyen?”● “Egyetért-eÖnazzal,hogyazegyesgazdaságitársaságokadóterheinekmegállapításasorán

akörnyezetszennyezőtevékenységükreislegyentekintettelatörvényalkotó?”● „Egyetért-eÖn azzal, hogy ne lehessen építési engedély nélkül biciklitárolót építeni, és a

tilalomellenéreépítetttárolókatelkelljenbontani?”● „Egyetért-eÖnazzal,hogykevesebblegyenakutyapiszokazutcákon?”● „Kívánja-eÖn,hogyatörvényszigorúanbüntesseacsaládonbelülierőszakot?”

I.6.HunyadiMátyásmagyarállampolgáregyolyancivilmozgalmatvezet,amelyvisszakívánjaállítaniakirályságot Magyarországon. Országos népszavazásra szánt kérdést nyújt be hitelesítésre az NVB-hezazzal a tartalommal, hogy Magyarország államformája királyság legyen. Lehet-e akadálya azaláírásgyűjtésnek?

I.7.Érvényes,illetveeredményes-eanépszavazásazalábbiesetekben?

a) Országos népszavazást tartottak a következő kérdésben: „Egyetért-e Ön azzal, hogy ne

épüljön újabb atomerőmű Magyarországon?” A népszavazáson a választópolgárok 41%-avettrészt,azösszesválasztópolgár1%-aérvénytelenszavazatotadottle;aleadottérvényesszavazatok75%-a‘IGEN’volt.

érvényes eredményes

b) Országos népszavazást tartottak a következő kérdésben: „Egyetért-e Ön azzal, hogy neépüljönvízlépcsőaDunakanyarban?”Anépszavazásona8millióválasztópolgár60%-avettrészt,aleadottérvényesszavazatokközül2,5millió‘IGEN’volt.

érvényes eredményes

c) Veszprémben benzinkutat szerettek volna létesíteni, ezért ebben a tárgykörben helyinépszavazásttartottak.Azösszeshelyiválasztópolgár27%-avettrésztavoksoláson,1%-ukérvénytelen szavazatamellett az összes helyi választópolgár 26%-a támogatta abenzinkútmegépítését.

érvényes eredményes

25

I.8.Igazvagyhamisazalábbiállítás?a) Ha a népszavazáson leadott, érvényes IGEN ésNEM szavazatok számamegegyezik, az országos

népszavazásérvénytelen._____________b) Véleménynyilvánító országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár

kezdeményezésére._______________c) Afakultatívnépszavazásnemlehetügydöntő.___________d) Akötelezőenelrendelendőnépszavazásmindigügydöntő.___________e) A Nemzeti Választási Bizottság elutasítja a kérdést, ha ugyanazon tartalmú kérdésben öt éven

belüleredményesországosnépszavazásttartottak.___________f) Azországosnépszavazáselrendelésére irányulóállampolgárikezdeményezéseseténkéthónapig

lehetaszükségesaláírásokatgyűjteni.___________g) A helyi népszavazás kizárt tárgykörei azonosak az országos népszavazás kizárt tárgyköreivel.

______________h) A képviselőtestületmérlegelhet, hogy elrendeli-e a választópolgárok által kezdeményezett helyi

népszavazást._________________i) Az európai polgári kezdeményezés aláíróinak a tagállamok több mint feléből kell származniuk.

_______________j) Az európai polgári kezdeményezés arra irányul, hogy az Európai Bizottság adott tárgykörben

jogalkotásijavaslatotterjesszenelőazEurópaiUniószerveiszámára._____________

II.JOGESETEKII.1. 2028 szeptemberében egy parlamenten kívüli párt (amelyik ugyanakkor a legutóbbi felmérésekszerint egyrenépszerűbb, és komoly társadalmi támogatottsággal rendelkezik a 30-50éves korosztálykörében) népszavazási kezdeményezést nyújt be hitelesítésre a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Akérdés – amelyet a párt köztiszteletben álló elnöke jegyez – arra irányul, hogy a Kormánykezdeményezzennépszavazásta felsőoktatási költségtérítéseltörléséről.AzNVBakérdésthitelesíti, aKormányeztkövetőenélénkentiltakozik.

• Jogszerűendöntött-eaNemzetiVálasztásiBizottság?• Döntésévelszembenkimilyenjogorvoslatilehetőségekkelélhet?

II.2. A2028-asesztendőtaz alkotmányjogászok szemébenanépszavazási kezdeményezések sokaságakülönbözteti meg a korábbi évektől. A Nemzeti Választási Bizottság ülésein hétről hétre kell olyannépszavazási kérdésekről dönteni, amelyek egyáltalán nem befolyásolják az ország sorsát, jelentősrészük kifejezetten komolytalan. A köztársasági elnök aggodalommal tekint a népszavazásintézményénekteljesleértékelődésére.Aköztársaságielnökkötelességénekérzi,hogyegynépszavazásikezdeményezésselmegpróbáljavisszaszorítaniakomolytalannépszavazásikérdéseket.Ezzelrészintjelétadná annak, hogy van helye és értelme a magyar közjogi rendszerben a nép közvetlenhatalomgyakorlásának, részint pedig véget vetne a rendkívül káros folyamatnak. Ezért a köztársaságielnök a következő kérdést nyújtja be hitelesítésre a Nemzeti Választási Bizottsághoz: „Egyetért-e Önazzal, hogy egy országgyűlési ciklusban háromnál több népszavazás kezdeményezése esetén mindentovábbinépszavazásköltségeitakezdeményezőszemélyvagyszervezetviselje?”

Hitelesítheti-eakérdéstaNemzetiVálasztásiBizottság?

26

II.3.Avárosi kerékpáros közlekedésbiztonságaévekóta szüntelen közéleti éspolitikai viták tárgya.Akérdésben2020januárjábanközel300000választópolgárkezdeményezésérenépszavazást istartanak,amelyenaválasztópolgárok52százalékarésztvesz,éscsupánaszavazók1százalékaadleérvénytelenszavazatot. A kérdésre, miszerint a városi forgalomban való kerékpáros közlekedést kerékpár-jogosítványhozkell-ekötni,azérvényesenszavazókháromnegyedeigennelvoksol.Abiciklisközlekedéskörülivitákazonbananépszavazásutánsemjutnaknyugvópontra,2021nyaránválasztópolgárokújabbnépszavazásikérdéstfogalmaznakmeg:“Egyetért-eÖnazzal,hogyaközépiskolábankötelező,vizsgávalzárulótárgykéntoktassákakerékpározást?”

• Érvényes,illetveeredményesvolt-eazelsőnépszavazás?• Hitelesíti-eaNemzetiVálasztásiBizottságamásodikkérdésttartalmazóaláírásgyűjtőívet?

II.4. 2018 telén a közúti balesetek száma csaknem duplájára emelkedett az azt megelőző évbennyilvántartotttélibalesetekszámáhozképest.AzAggódóAutósokEgyesülete(AAE)jogalkotóilépéseketsürget,és2018.április16-ánegyradikálissebesség-csökkentésikoncepcióvalállelő.Számosközlekedésiszakértő és a Kormány is azon az állásponton van, hogy a közúti közlekedés biztonságának védelmeérdekébentettlépésekaránytalanköltségeketvonnakmagukután(emberierőforrások,drágatechnikaiberendezések).AzAAEelnökeezértnépszavazáskezdeményezéséreszánjaelmagát,ésmájus2-ánelisjuttatjákaNemzetiVálasztásiBizottsághozakövetkezőnépszavazásikérdést:“Egyetért-eÖnazzal,hogya közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben szereplőgépkocsikra vonatkozó sebességhatártmindenévnovember1-tőlmárcius15-ig, általános jelleggel10km/H-valcsökkentsék?”ANemzetiVálasztásiBizottságmájus5-énhitelesítiakérdést.

Ön a Száguldó Autósok Egyesületének nyújt jogi segítséget ahhoz, hogy a népszavazásra nekerülhessensor.Melyszervhezfordulhatnakapanaszosok,ésmilyenérvekethozhatnakfelott?

II.5. 2020 januárjában üzemzavar lép fel a paksi atomerőműben, miután az erőmű mellett lévőszabadtéri elektromos kapcsolóállomáson meghibásodik egy megszakító. A védelmi automatikáknakköszönhetőenugyan időben leálltazatomerőmű4-esblokkja,azelektromoshibaazonban felszítjaazatomenergiaelőállításávalkapcsolatosvitákat.AZöldBékeMozgalomazerőműtovábbműködtetésénekmegakadályozása érdekében a következő népszavazási kérdés hitelesítését kéri a Nemzeti VálasztásiBizottságtól: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés hozzon törvényt az atomenergia-hasznosítástilalmáról?”.SzámosszakértőnemtetszésétfejezikiaNemzetiVálasztásiBizottságjanuár30-ihitelesítődöntésével szemben. A 2021. augusztus 1-jén lezajlott népszavazáson a választópolgárok 75%-a vettrészt, és az érvényesen szavazók 56%-a válaszolt igennel a feltett kérdésre. A korábbi népszavazásidöntést rendkívül károsnak minősítő Energiahasználatot Apokalipszis Nélkül Nonprofit Kft. 2024-benidőszerűnek tekinti az atomenergia kérdésének újbóli felvetését. Ezért egyes tagjai március 31-én akövetkező kérdést nyújtják be hitelesítés céljából az NVB-nek: “Egyetért-e Ön azzal, hogy azOrszággyűlésalkossontörvénytapaksiatomerőműműködésénekújbóliengedélyezéséről?”

• Jogszerűenhitelesítette-eaNemzetiVálasztásiBizottságaZöldBékeMozgalomkérdését?• Érvényes,illetveeredményesvolt-eaZöldBékeMozgalomáltalkezdeményezettnépszavazás?• Hitelesíti-eaNemzetiVálasztásiBizottságazEnergiahasználatotApokalipszisNélkülNonprofit

Kft.általkezdeményezettkérdést? II.6.Azegyetemistákösztöndíjánakösszegemajdegyévtizedestagnál,ezenszeretnejavítaniaHallgatóiÖnkormányzatokOrszágosKonferenciája (HÖOK), amelyegyeztetéseket kezdeményeza kormánnyal ahelyzet javításáról. Az egyeztetés végére nyilvánvalóvá válik, hogy a költségvetési megszorítások

27

egyszerűennemtesziklehetővéazösztöndíjakmegemelését.AKormánykilátásbahelyezi,hogyamintahosszútávúgazdaságimutatókezt lehetővéteszik,orvosolni fogjaaproblémát.AHÖOKazonbanarramár nem tudja rávenni a Kormányt, hogy kötelezze elmagát amellett, hogy amint azt a költségvetéspillanatnyi helyzetemegengedi, rögtönmegemelje az ösztöndíjakat.AHÖOKezért hitelesítés céljábólnépszavazásikérdéstnyújtbeazNVB-hezakövetkezőkszerint:“Egyetért-eÖnazzal,hogyvalamennyiegyetemistaösztöndíjáttízezerforinttalemeljékmeg?”

Milyenérveketmérlegel,éshogyandöntvégülaNemzetiVálasztásiBizottság?

VIZSGAJOGESET

Egy,a14-18évközöttigyermekekkörében2020-banvégzett felméréskimutatta,hogyakorosztálybatartozó gyermekek 29%-a fogyaszt hetente legalább egyszer élénkítő szereket tartalmazó ún.“energiaitalt”. Orvosok szerint ezek az italok az emberi szervezet természetes szükségleteinél jóvalnagyobb koncentrációban tartalmaznak a gyermekek egészséges fejlődésére veszélyes taurint. Egygyermekvédő civil szervezet szülők bevonásával a következő kérdést szeretné népszavazásrabocsáttatni: “Egyetért-eÖn azzal, hogy azOrszággyűlés alkosson törvényt a taurin tartalmú italok 18évenaluliakszámáravaló forgalmazásánakbetiltásáról?”ANemzetiVálasztásiBizottság2020. február10-én hitelesíti a kérdést, és megindul az aláírásgyűjtés. Időközben egy nemzetközi kutatócsoportkísérletekkel igazolja a taurin erős neurofiziológiai hatásait, amelynek hatására az Európa Tanácsegyezményt fogad el a stimuláló szereket tartalmazó italok gyermekek számára való forgalmazásánaktilalmáról. Az egyezményt a magyar Országgyűlés 2020. május 29-én ratifikálja. Ez idő alatt a civilszervezettöbbmint205000népszavazásttámogatóaláírástgyűjtöttekössze,ezeket2020.május31-énbenyújtottak azNVB-nek.AzOrszággyűlés 2020. június 14-én elrendelte a népszavazást.N.N. szerintazonbanazOrszággyűlésnépszavazástelrendelőhatározatajogellenes.

• MiazNVBfeladataahozzábenyújtottaláírásokkalkapcsolatban?• JogszerűenjártelazOrszággyűlés?• MelyszervhezfordulhatjogorvoslatértN.N.?• Milyenszempontokatmérlegel,éshogyandöntajogorvoslatikérelmetelbírálószerv?

III.KULCSFOGALMAK

népszuverenitás • képviseleti és közvetlen hatalomgyakorlás • politikai részvételi jog • aközvetlen demokrácia intézményei • országos és helyi népszavazás • kötelező és fakultatívnépszavazás•ügydöntő(ésvéleménynyilvánító)népszavazás•népszavazásitárgykör•tiltotttárgyak • kezdeményezés • hitelesítés • aláírásgyűjtés • a népszavazás elrendelése •érvényesség•eredményesség•anépszavazásjogkövetkezményei•anépszavazáskötőereje•népi kezdeményezés • népi vétó • európai polgári kezdeményezés • választási szervek •jogorvoslat•bíróijogvédelem