személyek ellátásairól 70³nika_2012_1_adam3.pdfkereskedelmi piaci kapcsolatok (konferenciák,...

___________________________________________________________________________

97 2

Tartalomjegyzék

Kormánymegbízotti Kabinet hírei .............................................................................................. 4

I. Megalakult a Tolna Megyei Intézményfenntartó Központ ................................................. 4

II. Konferencia az új köznevelési törvényről ......................................................................... 5

III. Hat járás lesz Tolna megyében ......................................................................................... 7

IV. Együttműködik a kormányhivatal a kereskedelmi kamarával ......................................... 8

V. Igazgatói kinevezés ........................................................................................................... 9

VI. Átalakul a megyei védelmi igazgatás rendszere ............................................................ 10

VII. Önkormányzati fórum Szekszárdon ............................................................................. 11

Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály hírei ....................................................... 13 I. Az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteihez történő kormányzati hozzájárulás

főbb szabályai ....................................................................................................................... 13

II. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény főbb szabályainak

összefoglalása ....................................................................................................................... 16

III. A költségvetési szerv alapítása, irányítása, felügyelete ................................................. 31

IV. Tájékoztató a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

2012. január 1-jétől hatályos változásairól ........................................................................... 36

V. Közoktatási intézmények átszervezése, megszüntetése .................................................. 43

Munkaügyi Központ hírei ........................................................................................................ 49 I. Elstartolt a közfoglalkoztatás Tolna megyében ................................................................ 49

II. Lezárult a „Sorsfordító-sorsformáló program ................................................................. 56

III. Prevenciós tájékoztató diákoknak .................................................................................. 58

IV. Munkáltatói Fórumok .................................................................................................... 59

Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv hírei ....................................................... 61 I. Munkaügyi ellenőrzések ................................................................................................... 61

Szociális és Gyámhivatal hírei ................................................................................................. 62 I. Figyelemfelhívás gyermekvédelmi tárgyú jogszabályváltozásra ..................................... 62

II. Tájékoztató a szociális pénzbeli és természetbeni ellátások területén bekövetkezett

változásokkal kapcsolatban .................................................................................................. 64

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság hírei ........................................................................................ 70

___________________________________________________________________________

97 3

I. TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól ..................... 70

II. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű

szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében

folyamatban van a hatósági eljárás ....................................................................................... 73

Növény és Talajvédelmi Igazgatóság hírei .............................................................................. 75 I. Új közellenség várható a szőlőtermesztésben ................................................................... 75

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv hírei ........................................................................... 78 I. Tájékoztatás a háziorvosi praxisjog megváltozott szabályairól ........................................ 78

Fogyasztóvédelmi Felügyelőség hírei ...................................................................................... 79 I. A Tolna Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2011. évi

tevékenysége ........................................................................................................................ 79

Földművelésügyi Igazgatóság hírei ......................................................................................... 86 I. Vadászattal kapcsolatos aktualitások ................................................................................ 86

Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv hírei.......................................................... 94 I. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. Törvény változásai a

pénzbeli ellátások vonatkozásában ....................................................................................... 94

Igazságügyi Szolgálat hírei ...................................................................................................... 95

I. Bemutatkozik az Igazságügyi Szolgálat ........................................................................... 95

____________________________ Impresszum Tolna Megyei Közigazgatási Krónika Felelős kiadó: Tóth Ferenc kormánymegbízott. Szerkeszti a Kormánymegbízotti Kabinet. Megjelenik: negyedévente. On-line: www.kormanyhivatal.hu Postacím: 7101 Szekszárd Pf.: 136. E-mail: [email protected]

___________________________________________________________________________

97 4

Kormánymegbízotti Kabinet hírei

I. Megalakult a Tolna Megyei Intézményfenntartó Központ

Tóth Ferenc kormánymegbízott sajtótájékoztató keretében mutatta be a 2012. január elsejével megalakult Tolna Megyei Intézményfenntartó Központot. A sajtótájékoztatón részt vett az új intézményfenntartó szervezet vezetője és helyettese is.

Tóth Ferenc kormánymegbízott és László-Varga Zsuzsanna főigazgató tartotta a sajtótájékoztatót, ahol bemutatatták Posta Zoltánt a TMIK vezetőjét(képen jobb oldalt) és helyettesét Daradics Pétert (képen bal oldalt)

A kormánymegbízott elmondta, hogy a Tolna Megyei Önkormányzat által eddig fenntartott intézmények január elsejével az irányítása alatt álló Tolna Megyei Intézményfenntartó Központhoz kerültek át. Az egészségügyi intézmények kapcsán megjegyezte, mivel ezek speciális irányítást igényelnek, ezért őket a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által fenntartott GYEMSZI működteti majd.

A továbbiakban leszögezte: azzal, hogy az állam veszi át a megyei önkormányzatok által fenntartott intézmények működtetését, meg kell jelenjen az állam szeme a megyei intézményfenntartó központokon keresztül. Az átalakítás biztonságot és garanciát jelent a megyei intézményekben dolgozók számára, hiszen nem kell aggódjanak, hogy milyen anyagi helyzetben van a megyei önkormányzat. Az állam általi átvétel azt jelenti, hogy az alkalmazottak biztosak lehetnek abban, hogy az illetményüket megkapják és az ellátottak pedig minden szolgáltatáshoz hozzájutnak, sőt az állam arra törekszik, hogy országosan egységes színvonalat biztosítson.

Azzal kapcsolatos felvetésekre miszerint ez az átalakítás veszélyezteti a dolgozók munkahelyeit megjegyezte, hogy a kormány nem tervez radikális lépéseket ezen a téren, hiszen a cél az, hogy egy biztonságos, átlátható állam által irányított rendszer kerüljön kialakításra.

A kormánymegbízott, László-Varga Zsuzsanna főigazgató jelenlétében végezetül bemutatta az intézményfenntartó központ vezetőit: Posta Zoltán TMIK vezető, és helyettese Daradics Péter.


___________________________________________________________________________

97 5

Tolna megyében az átvett intézmények a következők:

Tolna Megyei Általános Művelődési Központ Tolna Megyei Levéltár Tolna Megyei Sztárai Mihály Gimnázium Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár Wosinsky Mór Megyei Múzeum Tolna Megyei Integrált Szociális Intézmény Tolna Megyei Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (Térségi Integrált Szakképző Központ) Tolna Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság

II. Konferencia az új köznevelési törvényről Az új köznevelési törvény alapelveiről és legfontosabb rendelkezéseiről tartott el őadást dr. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára a „Megújul a tanügy. Az új köznevelési rendszer” című konferencián, Szekszárdon. Az Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató (EPSZI) és a Tolna Megyei Kormányhivatal szakmai rendezvényen mintegy négyszáz érdeklődő pedagógus, önkormányzati vezető és oktatási szakember vett részt. A konferenciát Szilágyi Szilvia az EPSZI igazgatója és László-Varga Zsuzsanna, a Tolna Megyei Kormányhivatal főigazgatója nyitotta meg.


___________________________________________________________________________

97 6

Dr. Hoffmann Rózsa államtitkár a köznevelésről szóló és 2012. szeptember elsején hatályba lépő 2011. CXC. törvény legfontosabb céljaként a megújulást nevezte, hiszen az 1993-ban megalkotott közoktatási törvény felett eljárt az idő. Az új köznevelési törvény úgy újítja meg az oktatási rendszert, hogy közben értékeket is őriz. A törvény alapelve a személyiség fejlődésének elősegítése, a közösség harmóniájának biztosítása és az önálló életre nevelés. Kiemelt cél a leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. A köznevelés mivel közszolgálat, ezért meg kell jelenjen benne az állami garancia. Az óvodai ellátás biztosítása továbbra is önkormányzati feladat marad, viszont a közoktatást az állam szervezi. Az iskolák alapesetben állami iskolák lesznek, azonban a működtetésüket az önkormányzatok is vállalhatják. Az állam az oktatás irányításában és ellenőrzésében a korábbiaknál nagyobb szerepet vállal. A pedagógusok bérét az állam garantálja, amelyhez egy életpálya modellt vezet be. Az új bérezési rendszer kiszámíthatóságot és magasabb jövedelmeket jelent majd a pedagógusok számára. Az államtitkár kiemelte: az új szabályozás lehetővé teszi a hit- és erkölcstan oktatását, ugyanakkor a vallási és világnézeti információkat tárgyilagosan és sokoldalúan kell közvetíteni. A színvonal emelése érdekében az érettségi rendszer átalakítása is megkezdődik, hiszen európai összehasonlításban a magyar érettségi követelményei jelentősen elmaradnak más országokétól.

Hoffmann Rózsa a felsőoktatással kapcsolatban hangsúlyozta: a minőség emelése céljából 240 pont lesz a minimum ponthatár. Az állami ösztöndíjjal tanuló hallgatókkal kötendő szerződés azért fontos lépés a felsőoktatás megújítása irányában, mert akiknek taníttatását az állam teljes egészében magára vállalja, azoktól elvárható, hogy a hazájuk szolgálatában eltöltsenek kétszer annyi évet, mint amennyi ideig a képzésük tartott. A nem állami ösztöndíjjal tanuló hallgatók számára a diákhitel II. program jelenthet segítséget.


___________________________________________________________________________

97 7

Az államtitkári előadást követően a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakértői válaszoltak a résztvevők kérdéseire. A konferencián elhangzottakról Hoffmann Rózsa államtitkár és Tóth Ferenc kormánymegbízott tájékoztatta a sajtó képviselőit.

III. Hat járás lesz Tolna megyében A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a járások kialakításáról szóló koncepciójáról tartott sajtótájékoztatót László-Varga Zsuzsanna, a Tolna Megyei Kormányhivatal f őigazgatója és dr. Sümegi Zoltán, Tolna Város polgármestere. A sajtótájékoztatón a főigazgató hangsúlyozta: az államigazgatás legalsóbb szintű területi szintjét jelentő egységek kialakításának társadalmi egyeztetése zajlik, amelynek célja, hogy felszínre hozza a problémákat, amelyekre az előkészítés időszakában lesz idő megoldásokat találni, vagy azokat továbbgondolni és a szükséges változtatásokat végrehajtani. A járások száma országosan 170 körüli, Budapesten a tervek szerint 7 körzet kerül kialakításra. Tolna megyében Szekszárd, Paks, Tamási, Dombóvár, Bonyhád és Tolna székhelyekkel jönnek létre a járások. Ezzel bővülnek Tolna megye lehetőségei, hiszen az eddigi öt kistérség helyett hat járás fog működni – emelte ki László-Varga Zsuzsanna, aki hozzátette: az átalakítás célja az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása, az államigazgatási ügyek járási kormányhivatalokhoz történő telepítésével. A főigazgató néhány példát sorolt fel, a jegyzőktől a kormányhivatalokhoz kerülő ügyekről: anyakönyvi igazgatás, személyi okmányok, útlevél ügyintézés, hagyatéki ügyintézés, építésügyi, közlekedési igazgatás, gyámügyek. Azzal, hogy az államigazgatási feladatok ellátását az állam maga szervezi, nem lesz nehezebb az ügyintézéshez történő hozzáférés, sőt, egységes színvonalon, a jelenlegi okmányirodák alapjain országosan több mint 300 helyen működnek majd kormányablakok. A cél, hogy 2013 végére egyablakos rendszerben minden, az állammal kapcsolatos ügyet a kormányablakokban intézhessenek az állampolgárok. Néhány település, a tolnai járással kapcsolatos észrevételére a főigazgató asszony elmondta: az átalakítás az államigazgatási feladatok ellátásának újjászervezését jelenti. A járási kormányhivatalokban önkormányzati ügyeket nem intéznek, viszont minden olyan állami szolgáltatás, amit az állam eddig is biztosított a polgármesteri hivatalokon vagy az okmányirodákon keresztül, a jövőben is biztosított lesz. Ügyfélszolgálatokon vagy ügyintézőkön keresztül történik az ügyek felvétele, hogy ne kelljen mindenkinek a járási székhelyre utaznia. A problémákra az előkészítés időszakában lesz idő megoldásokat találni, vagy azokat továbbgondolni és a szükséges változtatásokat végrehajtani – hangsúlyozta a főigazgató.


___________________________________________________________________________

97 8

IV. Együttműködik a kormányhivatal a kereskedelmi kamarával A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Tolna Megyei Kormányhivatal felismerve és elfogadva a helyi vállalkozói szféra kiemelt szerepét, fontosságát a gazdaság hosszú távú fejlődési lehetőségei vonatkozásában kinyilvánítják azon szándékukat, hogy köz- és érdekvédelmi feladataik ellátása során a vállalkozói kultúra erősítésében, a fejlesztési lehetőségek, egyéb vállalkozásokat támogató programok megvalósításában együtt kívánnak működni. Az erről szóló megállapodást február 6-án, a sajtó jelenlétében írta alá dr. Fischer Sándor, a kamara elnöke és Tóth Ferenc kormánymegbízott. Tóth Ferenc kormánymegbízott és (jobbra) Dr. Fischer Sándor (balra) a kamara elnöke írta alá a megállapodást

Az együttműködési megállapodás célja, a két szervezet közti érdemi együttműködés feltételrendszerének megalkotása, ezzel is hozzájárulva egy versenyképesebb térségi gazdaság létrejöttéhez, szoros gazdasági együttműködéseken alapuló üzleti kapcsolatrendszerek kiépítéséhez, továbbá hatékony érdekképviseleti tevékenység fenntartásához. Az együttműködés kiterjed új programok kidolgozására, az eredmények hasznosítására,

közreadására és publikálására. A két szervezet a vállalkozásfejlesztéssel, a tájékoztatással, valamint a vállalkozói érdekképviselettel, az érdekvédelemmel összefüggésben közös programokat szervez, megvizsgálja a különböző pályázati programokban való közös részvétel lehetőségét, valamint konkrét igények alapján együttműködik hazai, vagy akár nemzetközi kereskedelmi piaci kapcsolatok (konferenciák, partnertalálkozók) erősítése területén. A megállapodás aláírása előtt Tóth Ferenc kormánymegbízott kiemelte: közelebb szeretnék hozni a kormányhivatalon belül működő szakigazgatási szerveket a vállalkozásokhoz. A kormánymegbízott felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozások már most is intézhetik ügyeiket a kormányablakban, ahol jelenleg 61 ügykörben nyújtanak segítséget az ügyintézők. A cél az egyablakos ügyintézés kialakítása, amely 2013 végére várható.


___________________________________________________________________________

97 9

Dr. Fischer Sándor kamarai elnök kiemelt jelentőségűnek nevezte a megállapodást, amely tudomása szerint az első az országban, így példaként szolgálhat. A megállapodást a két vezető, kézjegyével a sajtó jelenlétében látta el.

V. Igazgatói kinevezés Tóth Ferenc kormánymegbízott Dobondi Istvánnét nevezte ki 2012. március 1-jei hatállyal a Tolna Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve igazgatójának.

Dobondi Istvánné igazgatói kinevezéséig a pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztály osztályvezetőjeként dolgozott. Diplomáját a József Attila Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Társadalombiztosítási Főiskolai Szakán szerezte. Közigazgatási munkáját 1973-ban kezdte a Belügyminisztérium Tolna Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatánál. 1996 óta dolgozik az Egészségbiztosítási Pénztárnál. Tóth Ferenc kormánymegbízott Dobondi Istvánnét vezetői gyakorlata és szakmai tapasztalata alapján nevezte ki az Egészségbiztosítási Pénztár Szakigazgatási Szerv igazgatójának.


___________________________________________________________________________

97 10

VI. Átalakul a megyei védelmi igazgatás rendszere

Tóth Ferenc országgyűlési képviselő, kormánymegbízott, a Tolna Megyei Védelmi Bizottság elnöke nyitotta meg a megyei védelmi igazgatási rendszer átalakításáról szóló felkészítő konferenciát Szekszárdon, a Vármegyeházán, melyen a megye polgármesterei, jegyzői és a védelmi igazgatásban dolgozó szakemberek vettek részt.

Profiltisztítás történt a védelmi igazgatásban – mondta Süle Attila mk. ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal főigazgató helyettese. A megyei védelmi bizottságok elnökei 2012. január elsejétől a megyei kormánymegbízottak, akiknek egy honvédelmi és egy katasztrófavédelmi helyettesük van. Tolna megyében a honvédelmi elnökhelyettes Dr. Tokovicz József dandártábornok, a HM Védelmi Hivatal főigazgatója, a katasztrófavédelmi elnökhelyettes Mácsai Antal tűzoltó ezredes, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója – mondta Nagy Zoltán nyugalmazott ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal szakreferense. A megyei védelmi bizottság a kormány irányítása alatt működő közigazgatási szerv, mely ellátja a törvényekben, kormányrendeletekben megállapított honvédelmi felkészítéssel és a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat. A védelmi igazgatás területi szintű elemeként a honvédelmi igazgatással, a katasztrófavédelemmel és a védelemgazdasági tervezés feladataival foglalkozik. A megyei védelmi bizottságok elnökei a honvédelmi igazgatási feladatok vonatkozásában hatósági jogkört gyakorolnak. A kormányhivatal a bizottság elnökét a védelmi igazgatási feladat ellátásában javaslattevő, döntés-előkészítő jogkörrel segíti, és közreműködik a döntések végrehajtásában. A megyei védelmi bizottságok titkárát a honvédelmi miniszter nevezi ki a belügyminiszter és a megyei kormánymegbízott egyetértésével. A titkár mellett egy szakreferens is dolgozik majd. A titkárság szervezete a kormányhivatal törzshivatalába integrálódott. A megyei védelmi bizottságok irányítják a helyi védelmi bizottságokat. Illetékességi területüket a járások határaihoz fogják igazítani. A tervek szerint elnökeik a járási kormányhivatalok vezetői lesznek. A polgármestereknek azonban a későbbiekben is fontos szerepük lesz a bizottságok munkájában. Mácsai Antal tűzoltó ezredes, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója a katasztrófavédelmi rendszer átalakításáról beszélt. Hangsúlyozta, az átalakítás célja, hogy az állampolgárokhoz közelebb kerüljenek a katasztrófavédelem egységei, a gyorsabb vonulások és kármentesítések érdekében.


___________________________________________________________________________

97 11

Ezt szolgálják a tűzoltóőrsök is, amelyek Bonyhádon, Tamásiban és Gyönkön kerülnek felállításra. Katasztrófavédelmi kirendeltségek és hivatásos tűzoltóságok Szekszárdon, Pakson és Dombóváron működnek. A tervek szerint jelentős felújítások és beruházások indulnak meg a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon.

VII. Önkormányzati fórum Szekszárdon A járási rendszer kialakításáról és az új önkormányzati törvény főbb rendelkezéseiről fórum keretében tájékoztatta a polgármestereket és a jegyzőket a Tolna Megyei Kormányhivatal. A fórumon előadást tartott dr. Szabó Erika a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára és Farkasné dr. Gasparics Emese, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára. A fórumot Tóth Ferenc országgyűlési képviselő, a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja nyitotta meg.

A fórumot megelőzően dr. Szabó Erika államtitkár látogatást tett a kormányablakban, ahol az ügyfélszolgálat vezetőjével és munkatársaival a megnyitás óta szerzett tapasztalatokról konzultált és megtekintette a „Változatos megyéink az Európai Unióban” című művészeti pályázat kiállított alkotásait. Törvényhozási szempontból a magyar demokrácia történetének legkiemelkedőbb éve volt 2011. Több mint kétszáz elfogadott törvény és az azokhoz kapcsolódó végrehajtási jogszabályok azt mutatják, hogy a Kormány megkezdte Magyarország újjászervezését -


___________________________________________________________________________

97 12

mondta Tóth Ferenc kormánymegbízott köszöntő beszédében. A kormánymegbízott a közigazgatás átalakításával kapcsolatban hangsúlyozta: A „Jó Állam” kialakítása egy olyan politikai filozófia, amely a mindennapokban is reményeink szerint érezhető. Egy szolgáltató, ügyfélbarát közigazgatás megteremtése a cél.

Dr. Szabó Erika a járási rendszer kialakításával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a járások az államigazgatás legkisebb szintű egységei lesznek. A jelenleg a jegyzők által ellátott államigazgatási feladatok zöme a megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként felálló járási hivatalokhoz kerülnek, de lesznek olyan ügyek, amelyek települési szinten, a jegyző hatáskörében maradnak. Jelenleg az ezzel kapcsolatban jogszabály tervezetek politikai egyeztetése zajlik. A kormányablakokkal kapcsolatban az államtitkár kiemelte: a tervek szerint 2013 végéig országszerte megvalósul az egyablakos ügyintézés. A cél az, hogy minden

járási székhelyen és minden okmányirodával rendelkező településen legyen kormányablak, ami azt jelentené, hogy országosan, mintegy 300 ilyen ablakban lesz lehetőség az államigazgatási ügyek intézésére. Az új rendszernek köszönhetően ugrásszerű minőségbéli javulás várható a szolgáltatás színvonalában, hiszen addigra ide kerülnek azok az ügykörök is, melynek lebonyolítása jelenleg csak széttagolt ügyfélszolgálatokon oldható meg. Tóth Ferenc kormánymegbízott az előadáshoz kapcsolódva megjegyezte, hogy a megyében valamennyi érintett település az általa megjelölt járásba kerülhetett. Így, Szekszárd, Bonyhád, Dombóvár, Tamási, Paks és Tolna lesznek a járási székhelyek.

Farkasné dr. Gasparics Emese, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára az új önkormányzati törvény főbb rendelkezéseit ismertette. A megyei jogú városok helyzetének alakulásával kapcsolatosan elmondta, hogy ezen városok szerepe felértékelődik, miután a törvény lehetőséget biztosít a feladatkörök különválasztására. A nagyobb gazdasági erővel bíró városok a mostanihoz képest többféle feladatot láthatnak majd el, nemcsak saját településük, hanem a környék lakossága javára is. Az előadásokat követően a résztvevők

kérdéseire válaszoltak az előadók.


___________________________________________________________________________

97 13

Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály hírei

I. Az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteihez történő kormányzati hozzájárulás főbb szabályai Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.) – 2012. január 1. napjától hatályos - 10. § (1) bekezdése azt a főszabályt rögzíti, hogy az önkormányzat a 3. § (1) bekezdésében felsorolt adósságot keletkeztető ügyletet – a (2) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve - érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet. A Kormány a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazás alapján megalkotta az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) Korm.rendeletet (a továbbiakban: Korm. r.) A Stabilitási tv. alapján az önkormányzatoknak (ideértve a helyi és nemzetiségi önkormányzatokat, a többcélú és egyéb jogi személyiségű társulásokat, valamint a térségi fejlesztési tanácsokat) tehát a Kormány előzetes hozzájárulását kell kérniük a fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügyletek megkötéséhez. Működési célra pedig csak likvid (költségvetési éven belül visszafizetendő) hitelt vehetnek fel, amihez nincs szükség a Kormány hozzájárulására. Az ügylethez a Kormány a következő feltételek együttes fennállása esetén járul hozzá:

- az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás önkormányzati alrendszere adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti,

- az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, és

- amennyiben az ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettség az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át. [Stabilitási tv. 10. § (8) bekezdés]


___________________________________________________________________________

97 14

A kormányzati eljárás két részre tagolódik: 1.) az önkormányzatok előzetes adatszolgáltatása adósságkeletkeztetési szándékukról és 2.) az önkormányzatok adott ügylethez való kormányzati hozzájárulás iránti kérelme. Az adatszolgáltatási és engedélyezési eljárás kizárólag elektronikus úton, az Önkormányzati Előirányzat-gazdálkodási Modul (továbbiakban: ÖNEGM) rendszeren keresztül zajlik. Az önkormányzatok ugyanis e rendszerbe töltik fel adataikat, kérelmeiket és azok csatolmányait; a kincstár - önkormányzat székhelye szerint - illetékes területi szerve (a továbbiakban: Igazgatóság) és a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) pedig szintén itt rögzíti véleményét, dokumentumait. A kormányzati eljárás lépései a következők:

1. Előzetes adatszolgáltatás

1.1. Az önkormányzatok előzetes adatszolgáltatása

Az önkormányzatok az adott költségvetési évben legkésőbb március 15-ig benyújtják az Igazgatósághoz az ÖNEGM rendszerben szereplő adatlapon a kormányzati hozzájáruláshoz kötött, a tárgyévben tervezett adósságot keletkeztető ügyleteikre vonatkozó, a Korm. r. 3. § (2) bekezdése szerinti főbb adatokat. Kivételesen indokolt esetben az önkormányzat kérheti, hogy előzetes adatszolgáltatás nélkül is beadhasson kérelmet. Ekkor kérelméhez csatolnia kell a mentesítésre irányuló kérést, amiben kifejti az azt alátámasztó körülményeket és csatolja az eseteket igazoló dokumentumokat (scannelt formában, az ÖNEGM rendszeren keresztül).

1.2. Az Igazgatóság véleménye az előzetes adatszolgáltatás alapján

Az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatokkal összeveti az önkormányzat adatszolgáltatását, megvizsgálja a fizetési kötelezettségek és a saját bevételek egymáshoz viszonyított arányát. Az Igazgatóság e véleményét az adatszolgáltatás csatolmányaként feltölti az ÖNEGM rendszerbe, majd március 31-éig az adatszolgáltatással együtt elektronikus úton továbbítja a Kormányhivatal részére.

1.3. A Kormányhivatal véleménye az előzetes adatszolgáltatás alapján

A Kormányhivatal megvizsgálja, hogy a tervezett fejlesztési cél törvényben meghatározott feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi-e. A Kormányhivatal véleményét az ÖNEGM rendszerben tölti fel és az adatszolgáltatást az Igazgatóság és saját véleményével együtt a beérkezést követő 8 napon belül elektronikusan továbbítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek (BM) és az államháztartásért felelős miniszternek (NGM) (a továbbiakban együtt: miniszterek).


___________________________________________________________________________

97 15

1.4. A Kormány tájékoztatása

A BM és az NGM illetékes főosztályai az önkormányzati adatszolgáltatás, az Igazgatóság és a Kormányhivatal véleménye alapján alakítják ki álláspontjukat az ügyletek megkötésének támogathatóságáról. Az egyeztetések lezárását követően a miniszterek az adott év áprilisának utolsó kormányülésére előterjesztést nyújtanak be, melyben tájékoztatják a Kormányt az általuk előzetesen támogathatónak tartott ügyletekről, azok céljáról és várható értékéről. A tájékoztatás Kormány általi elfogadását követően a BM jelezheti az ÖNEGM rendszerben, hogy az ügylet előzetesen támogatható-e vagy sem.

2. A kormányzati hozzájárulás iránti kérelem

2.1. A kérelem benyújtása

Az önkormányzatok csak előzetes adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítését követően nyújthatják be az ügylet kormányzati hozzájárulása iránti kérelmüket. Az előzetes adatszolgáltatás után azonnal leadhatják a kérelmüket, nincsen időbeli korlát. Az önkormányzatok kivételesen indokolt esetben kérhetnek felmentést az előzetes adatszolgáltatás alól, így az az önkormányzat is nyújthat be kérelmet, amely nem nyújtott be előzetes adatszolgáltatást, de feltöltötte az e kötelezettség alóli felmentés kérésére vonatkozó dokumentumokat. A kérelmet az ÖNEGM rendszerben szereplő adatlapon kell benyújtani, melynek tartalmi elemeit és a csatolandó dokumentumokat a Korm. r. 5. § (2)-(3) bekezdései rögzítik. A csatolandó elemeket az ÖNEGM rendszerbe kell feltölteni. Adósságmegújító hitelek esetén nincs szükség előzetes adatszolgáltatás benyújtására, így ez esetben a kérelmek korábban is beérkezhetnek, mint az előzetes adatszolgáltatás adatai.

2.2. Az Igazgatóság véleményezi a kérelmet

Az Igazgatóság ellenőrzi, hogy a kérelem valamennyi mellékletét benyújtották-e. Amennyiben valamely melléklet hiányzik, 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel az önkormányzatot. Az Igazgatóság ellenőrzi a kérelemben szereplő adatok megfelelőségét. Amennyiben az adatok között eltérést tapasztal, 8 napos határidővel a kérelem módosítására, vagy az eltérés indokolására szólítja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, az Igazgatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A vizsgálat eredményeként az Igazgatóság véleményét a kérelem – beérkezéstől számított 8 napon belül – csatolmányként feltölti az ÖNEGM rendszerbe, és a hiánytalan kérelemmel és annak mellékleteivel együtt továbbítja a Kormányhivatalnak .

2.3. A Kormányhivatal véleményezi a kérelmet

A Kormányhivatal megvizsgálja az ügyletet alátámasztó dokumentumok jogszerűségét, valamint, hogy a fejlesztés az önkormányzat számára előírt feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi-e.


___________________________________________________________________________

97 16

Ha szükséges, a Kormányhivatal legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, a Kormányhivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet. A Kormányhivatal véleményét az ÖNEGM rendszerbe tölti fel a kérelem csatolmányként. A Kormányhivatal az önkormányzat kérelmét és annak mellékleteit az Igazgatóság és saját véleményével együtt a kérelem beérkezését vagy hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikus úton továbbítja a minisztereknek.

2.4. A Kormány tájékoztatása

A BM és az NGM illetékes főosztályai a kérelem, az Igazgatóság és a Kormányhivatal véleménye alapján alakítják ki álláspontjukat az ügyletek támogathatóságáról. Az egyeztetések lezárását követően a BM az ÖNEGM rendszerben jelzi, ha a kérelem a Kormány elé került.

2.5. A Kormány döntése

A Kormány minden hónap utolsó hetében határozatban dönt az ügyeltekhez való hozzájárulás megadásáról, az adósságmegújító hitelek esetén az adósságkorlátra vonatkozó szabály alóli mentesség megadásáról, illetve az előzetes adatszolgáltatási kötelezettség alóli felmentésre irányuló kérések elfogadásáról. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a Korm. határozat kihirdetését követően haladéktalanul értesíti erről az érintett önkormányzatokat az ÖNEGM rendszeren keresztül, illetve jelzi az elbírált kérelmek lezárását.

Feketéné dr. Féhr Nikolett

II. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény főbb szabályainak összefoglalása A Magyar Közlöny 2011. évi 154. számában (2011. december 19. napján) megjelent a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Njtv.), mely – a 157. § (2)-(7) bekezdések kivételével – a kihirdetést követő napon, 2011. december 20-án lépett hatályba. Az Njtv. 236. §-a szerint 2012. január 1. napjával a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Nek.tv.) hatályát vesztette. Egyik legfontosabb újdonsága a törvénynek, hogy a korábbi kisebbségi önkormányzatok elnevezésükben a „kisebbségi” szót nem használhatják, az Alaptörvénnyel összhangban 2012. január 1-jétől nemzetiségi önkormányzat megnevezéssel működnek.


___________________________________________________________________________

97 17

A nemzetiségek alapvető jogai 2013. január 1. napjától az Njtv. 10. § (6) bekezdése a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata tekintetében határoz meg új kötelező tartalmi elemet, mely szerint részletesen szabályozza a helyi önkormányzat képviselő-testülete feladatait a településen működő nemzetiségi önkormányzattal, nemzetiségi egyesülettel történő együttműködés során. Az Njtv. 10. § (9) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő- testülete kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy e feladattal megbízza valamely bizottságát. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságban a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testület kijelölt tagja részt vehet és a napirendi pontokhoz hozzászólhat. Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete ezen kezdeményezését határozatba foglalja, úgy a települési önkormányzat képviselő-testülete köteles új bizottságot létrehozni, avagy a már működő valamely bizottság feladatait ezen feladattal bővíteni. Az Njtv. és az ágazati jogszabályok több esetben a helyi önkormányzat döntését megelőzően véleményezési, egyetértési jogot biztosítanak a nemzetiségi önkormányzatok részére. Az Njtv. 10. § (6) bekezdése előírja, hogy helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata részletesen szabályozza a helyi önkormányzat képviselő-testülete feladatait a településen, megyében működő - települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzattal, - nemzetiségi egyesülettel történő együttműködés során, ideértve a javaslatok,

kezdeményezések kezelését, a véleményezési és egyetértési jog gyakorlásának részletes rendjét.

A nemzetiségi önkormányzati képviselők

A korábbi Nek.tv. alapján a települési kisebbségi önkormányzati testület képviselőinek létszáma egységesen 4 főben került meghatározásra. Új szabály, hogy az Njtv. 51. § (1) bekezdése értelmében a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma a nemzetiségi névjegyzékbe felvettek számától függ:

- három fő (ha a névjegyzékben szereplők száma száz fő alatti) - négy fő (ha a névjegyzékben szereplők száma száz fő, vagy afeletti)

A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők száma (a Nek.tv.-hez hasonlóan) továbbra is 7 főben került meghatározásra. Az Njtv. részletesen szabályozza a választójog, a választókerületek, a választás kitűzése, a jelölés, a szavazás, az eredmény megállapítására, a megüresedett mandátum betöltése szabályait. (Njtv. 53-68. §)


___________________________________________________________________________

97 18

Ha a megüresedett mandátumot nem lehet betölteni, mert nincs több jelölt, a mandátum a következő általános választásig betöltetlen marad. Kivételt képez az az eset, ha a képviselők száma a képviselő-testület, közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökken, akkor az üres helyekre időközi választást kell kitűzni. (Njtv. 69. § (1)-(2) bekezdés) Az Njtv. 69. § (3) bekezdése alapján időközi választást kell kitűzni akkor is:

- ha az általános választás eredménytelen, - ha az általános választást követően az önkormányzat nem alakult meg, - ha a képviselő-testületet, közgyűlést feloszlatták, vagy - a képviselő-testület, közgyűlés kimondta feloszlását.

A fenti rendelkezések 2012. január 1. napjától alkalmazandók.

Az átalakult nemzetiségi önkormányzat Újdonság, hogy az általános vagy időközi választást követő alakuló ülésen azokon a településeken, ahol a településen választójoggal rendelkező polgárok fele a nemzetiségi választói jegyzéken is szerepel (nemzetiségi választó), és a megválasztott önkormányzat tagjainak több mint a fele is az adott nemzetiség jelöltjeként indult, ott a települési önkormányzat átalakulhat nemzetiségi települési önkormányzattá, így egyesítve a települési és a nemzetiségi önkormányzati feladatellátást. (Njtv. 71. § (2) bekezdés) Az átalakult nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi önkormányzati jogait és kötelezettségeit, feladat- és hatáskörét e törvény állapítja meg, helyi önkormányzati jogaira és kötelezettségeire feladat- és hatáskörére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései irányadók. A helyi önkormányzati képviselő választáson megválasztott polgármester jogállását az átalakulás ténye nem érinti, az átalakult nemzetiségi önkormányzat feladatellátását a képviselő-testület és szervei – a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, az önkormányzati hivatal és a jegyző – biztosítja. (Njtv. 71. § (3) bekezdés)

A nemzetiségi önkormányzat, a képviselő-testület megbízatásának keletkezése és megszűnése

Az Njtv. 56. § (1) bekezdése alapján a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma – a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint – a harminc főt eléri.


___________________________________________________________________________

97 19

A választáson nemzetiségi szervezet állíthat jelöltet. Két vagy több nemzetiségi szervezet közös jelöltet is állíthat (Njtv. 58. §). A választást akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható képviselők száma (Njtv. 63. §). A nemzetiségi önkormányzat és a képviselő-testület, közgyűlés megbízatása a képviselő-testület, közgyűlés megalakulásával kezdődik. (Njtv. 73. §) Az Njtv. 87. §-a alapján a nemzetiségi önkormányzat testületének alakuló ülését az illetékes választási bizottság elnöke a választást követő tizenöt napon belüli időpontra hívja össze. Az alakuló ülés összehívására legfeljebb további két ízben, a választás napjától számított harminc, napon belüli időpontra kerülhet sor. Ha az alakuló ülés határidőben nem kerül megtartásra, időközi választást kell kitűzni. Az Njtv. 88. §-a szerint az alakuló ülésen a nemzetiségi önkormányzat a testületének tagjai közül megválasztja az önkormányzat elnökét, elnökhelyettesét, bizottsága tagjait, megalkotja szervezeti és működési szabályzatát, dönt a tiszteletdíjakról, illetményekről. Az alakuló ülés akkor tekinthető megtartottnak, ha a tisztségviselők, de legalább az elnök megválasztására sor került. Az Njtv. 74. § (1) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzat megszűnik:

- az általános választást nem lehet kitűzni, az általános választás napján (30 fő hiánya), - az időközi választást nem lehet kitűzni (30 fő hiánya), a választási bizottság e tényt

megállapító határozatának jogerőre emelkedése napján, - az általános vagy az időközi választáson nincs elég jelölt, a szavazás napjaként

kitűzött napon, - az időközi választás eredménytelen, a választási bizottság határozatának jogerőre

emelkedése napján, - az időközi választáson megválasztott képviselő-testület, közgyűlés határidőben nem

tartja meg alakuló ülését, a határidő lejártát követő napon. A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének megbízatása a nemzetiségi önkormányzati képviselők következő általános választásának napjáig tart. (Njtv. 75. § (1) bekezdés) Az Njtv. 75. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének megbízása megszűnik , ha a testület megbízatása lejárt, a nemzetiségi önkormányzat megszűnése napján, a testület feloszlatása, feloszlásának kimondása vagy a képviselők számának a testület működéséhez szükséges létszám alá csökkenése miatti időközi választás napján.


___________________________________________________________________________

97 20

A nemzetiségi önkormányzat jogállása, jogai és kötelezettségei A nemzetiségi önkormányzat jogi személy. A nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a nemzetiségi önkormányzat testületét illetik meg, a nemzetiségi önkormányzatot az elnök képviseli. A települési nemzetiségi önkormányzat testülete a képviselő-testület, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete a közgyűlés. (Njtv. 76. § (3) bekezdés) A nemzetiségi önkormányzat testülete a feladat- és hatáskörét a szerveire (elnök, bizottság, országos szint esetében hivatal), valamint –- törvényben meghatározottak szerint – társulására átruházhatja. (Njtv. 77. § (1) bekezdés) Az Njtv. 78. § (3) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése során feladat- és hatáskörében eljárva határozatot hoz, önállóan igazgat, tulajdona tekintetében tulajdonosként jár el, önállóan megalkotja költségvetését és ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata az idei évtől nem épül be a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe. Az önálló gazdálkodást, a közpénzek felelős felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

A nemzetiségi önkormányzat együttműködése az állami és a helyi önkormányzati szervekkel

Az Njtv. 80. § (1)-(4) bekezdése szerint a helyi nemzetiségi önkormányzat és a helyi önkormányzat megállapodást köt a 80. §-a szerinti tartalmi elemekkel. Az Njtv. hatálybalépését megelőzően megkötött – működési feltételek biztosításáról, a költségvetési tervezésről szóló – megállapodások hatályát az Njtv. hatályba lépése nem érinti, azonban azokat 2012. június 1-ig felül kell vizsgálni és az Njtv. szerinti feltételeknek megfelelő módosító, avagy új megállapodást kell megkötni. Az Njtv. részletesen meghatározza a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításának kötelezettségét. Az Njtv. 80. § (1) bekezdése az önkormányzati működés biztosítása érdekében az alábbiakat írja elő a helyi önkormányzatok számára:

- a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;

- az önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása; - a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése,

postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);


___________________________________________________________________________

97 21

- a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és

tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;

- a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása; és

- a feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével – a viselése.

Az Njtv. 80. § (3) bekezdése alapján a megállapodásban rögzíteni kell továbbá: - a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének

előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével,

- a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését,

- a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket,

- a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket.

Az Njtv. 80. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül. Ez alapján 2013. január 31. napjáig a megállapodások ismételt felülvizsgálata szükséges. Az Njtv. 83. § (3) bekezdése alapján a megállapodás megkötésének elmulasztása esetén a kormányhivatal egyeztetést koordinál a felek között, melynek eredménytelensége esetén a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül a bírósághoz fordulhat. A bíróság a megállapodást soron kívüli eljárásban létrehozza és tartalmát megállapítja, illetve dönt a nemzetiségi önkormányzat kártérítési igényéről.


___________________________________________________________________________

97 22

Az érintett helyi önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat 2013. évi költségvetési tervezése során az új megállapodás szerint köteles eljárni, továbbá a helyi önkormányzat 2013. január 1-jétől e törvény szerint köteles biztosítani a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit. 2012. december 31-ig a helyi nemzetiségi önkormányzatot a központi költségvetésből megillető általános működési támogatást a 2011. december 30-án hatályos szabályok szerint kell folyósítani. (Njtv. 159. § (3) bekezdés) Az általános működési támogatás összege a 2012. évben települési nemzetiségi önkormányzatok esetén 214.689 Ft, területi nemzetiségi önkormányzatok esetében 429.378 Ft. Fontos, hogy az Njtv. 159. § (7) bekezdése szerint a központi költségvetésről szóló törvény Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezetéből a helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető támogatást a 2011. december 30-án hatályos szabályok szerint kell folyósítani.

A nemzetiségi önkormányzat működése Az Njtv. a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokkal analóg módon állapítja meg az ülésezés rendjét, a határozathozatal, a jegyzőkönyvvezetés szabályait. Az Njtv. 89. §-a alapján a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart. Az ülést össze kell hívni:

- a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint egynegyede (települési szint esetében legalább két képviselő),

- a nemzetiségi önkormányzat bizottsága, vagy - a kormányhivatal kezdeményezésére, amennyiben az indítvány tartalmazza a testületi ülés

összehívásának indokát, napirendjét, pontos időpontját és helyszínét. Az Njtv. 91. § (1)-(2) bekezdése alapján a testület zárt ülést tart a következő ügyekben: összeférhetetlenségi, a 2014. évi általános választásoktól a méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, vagyonnyilatkozati eljárás és fegyelmi büntetés kiszabása során. A testület zárt ülést tarthat az érintett kezdeményezése alapján választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás, megbízás visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. Továbbá az Njtv. 91. § (5) bekezdése szerint a testület zárt ülést tart, ha az e törvényben meghatározott eseteken túl törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja. Az Njtv. rögzíti a nemzetiségi önkormányzat működésének részletes szabályait. A Nek.tv.-ben meghatározottakhoz képest az Njtv. 95. § (2) bekezdése bővítette a testületi ülésről készített jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit.


___________________________________________________________________________

97 23

Egyértelműen szabályozott, hogy a jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és – amennyiben csak magyar nyelven készült – a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A két nyelven készített jegyzőkönyvet az ülést levezető személy és a két jegyzőkönyv-hitelesítő mindkét változatot kölcsönösen írja alá. A törvény új rendelkezése, hogy a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül közvetlenül küldi meg a kormányhivatalnak , valamint a jegyzőnek. A jegyzőkönyv része az ülésre szóló meghívó, a közmeghallgatásról szóló közlemény és a napirenden szereplő pontok előterjesztései. Ezek nélkül a jegyzőkönyv nem érvényes. A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat megállapodásban rögzíteni kell, hogy a jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. (Njtv. 80. § (4) bekezdés)

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A törvény egyértelművé teszi, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselő a megválasztásától számított harminc napon belül, majd ezt követően minden év január 31-ig a vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házastársának vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát. (Njtv. 103. § (1) bekezdés) A rendelkezés a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napjától lép hatályba.

Összeférhetetlenség Az Njtv. 106. § (1)-(3) bekezdései a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokkal analóg módon határozza meg a helyi, az átalakult és az országos nemzetiségi önkormányzat elnökével szemben fennálló összeférhetetlenségi esetköröket, a hatalmi ágak összeférhetetlenségére és a gazdasági függetlenség biztosítására tekintettel. Az elnök az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben a külön jogszabály szerint nem lehetséges az összeférhetetlenség alapjául szolgáló jogviszony

megerősített nyilatkozatát a képviselő-testület, közgyűlés elé terjeszti és egyidejűleg megküldi a kormányhivatalnak. (Njtv. 106. § (4) bekezdés)


___________________________________________________________________________

97 24

Az elnök az összeférhetetlenségét, vagy a megbízatás megszűnését megállapító képviselő-testületi, közgyűlési határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a törvényszéktől. (Njtv. 106. § (6) bekezdés) A kormányhivatal a törvényszéknél kezdeményezheti az elnök összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület, közgyűlés nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. A törvényszék eljárására a (9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a törvényszék döntése ellen – annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül - az elnök, illetve a kormányhivatal fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított három napon belül a Kúria nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. (Njtv. 106. § (8) bekezdés)

A méltatlanság

Az Njtv. 107. §-a a nemzetiségi önkormányzati képviselői megbízatás megszűnésének új okaként szabályozza a méltatlanság intézményét. Az a képviselő, akinek az állammal szemben köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül nem rendezi, ennek beálltától számított három napon belül, akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét, és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette, ennek beálltától, illetve a jogerős ítélet kézhezvételétől számított három napon belül köteles tájékoztatni a kormányhivatalt. A méltatlansági eljárásra egyebekben az összeférhetetlenségi eljárás szabályait kell alkalmazni. (Njtv. 107. § (4) bekezdés) A törvény pontosítja az elnök megbízatásának megszűnési eseteit, továbbá szabályozza a lemondási eljárást.

Az elnök megbízatásának megszűnése Az Njtv. 108. § (1) bekezdése alapján az elnök megbízatása megszűnik: - a választójog elveszítésével, - a képviselői megbízatás megszűnésével, - a képviselő-testület, közgyűlés feloszlatása vagy feloszlása kimondása esetén,

- összeférhetetlenség kimondásával, - méltatlanság megállapításával, - az elnöki tisztségnek a bíróság által történő megszüntetésével, - halálával.


___________________________________________________________________________

97 25

Az elnöki megbízatás megszűnéséről szóló képviselő-testületi határozatot, a döntéshozatalt követő munkanapon meg kell küldeni a kormányhivatalnak is. Az Njtv. 108. § (7) bekezdése alapján az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a nemzetiségi önkormányzat testülete - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be az elnök ellen a nemzetiségi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez az elnök tisztségének megszüntetése érdekében. Az Njtv. 108. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a kormányhivatal törvényességi felhívásában foglaltaknak a testület nem tesz eleget, és nem nyújt be keresetet az elnöki tisztség megszüntetése érdekében, a kormányhivatal közvetlenül bírósághoz fordulhat az elnöki tisztség megszüntetése és egyidejűleg az elnöknek e tisztségéből történő felfüggesztése érdekében. A rendelkezések a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napjától lépnek hatályba.

A nemzetiségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének, képviselőjének, bizottsága elnökének és tagjának díjazása

A törvény racionalizálja, a takarékos gazdálkodás iránti elváráshoz igazítja a nemzetiségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének, képviselőjének, bizottsága elnökének és tagjának díjazására vonatkozó szabályokat. Ezek szerint csak a nemzetiségi önkormányzat költségvetése terhére és csak a nemzetiségi közfeladat-ellátás veszélyeztetése nélkül állapíthat meg tiszteletdíjat, természetbeni juttatást. (Njtv. 109. § (1) bekezdés) A 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napjától hatályba lépő vonatkozó rendelkezések: Az Njtv. 109. § (3) bekezdése alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a mindenkori illetményalap, a természetbeni juttatás pedig az illetményalap ötven százaléka. A Nek.tv. korábbi rendelkezései szerint az elnök tiszteletdíja nem lehetett magasabb, mint a köztisztviselői illetményalap háromszorosa.

A helyi nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettese részére megállapított tiszteletdíj, továbbra sem érheti el az elnök részére megállapított összeget.

A tiszteletdíj mértéke legfeljebb ötven százalékkal megemelhető, amennyiben a képviselő tanácsnoki, bizottsági elnöki vagy tagsági feladatot is ellát. (Njtv. 109. § (4) bekezdés) Az Njtv. 109. § (8) bekezdése szerint a bizottság elnöke, tagja esetében a tiszteletdíj nem lehet magasabb a nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának ötven százalékánál. Az átmeneti időszakban a Nek. tv. korábbi szabályozása alkalmazandó, mely szerint bizottság elnöke, tagja esetében a tiszteletdíj nem lehet magasabb a kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának 30%-ánál. (Njtv. 173. § (2) bekezdés)


___________________________________________________________________________

97 26

Az Njtv. 109. § (9) bekezdése szerint a helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja nem lehet magasabb a nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának harminc százalékánál. Az átmeneti időszakra vonatkozó szabályok alapján az elnök tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a köztisztviselői illetményalap háromszorosa, elnökhelyettes esetében nem érheti el az elnök részére megállapított összeget. Bizottság elnöke, tagja esetében a tiszteletdíj nem lehet magasabb a kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának harminc százalékánál. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja nem lehet magasabb a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának huszonöt százalékánál.

A nemzetiségi közügyek ellátásának gazdasági alapjai

A nemzetiségi önkormányzatok vagyona, bevételei, gazdálkodása A nemzetiségi önkormányzati bevételek forrása különösen az állam költségvetési támogatása. Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben támogatást nyújt a nemzetiségi önkormányzatok részére a nemzetiségi közfeladatok ellátásához, feladatfinanszírozási rendszer keretében; a nemzetiségek oktatási és kulturális önigazgatása, a nemzetiségi kulturális autonómia körében megvalósuló tevékenységekhez, projektekhez; valamint az államháztartáson belüli és kívüli nemzetiségi szervezetek részére a nemzetiségek kulturális autonómiájának fejlesztéséhez. (Njtv. 126. § (2) bekezdés) A rendelkezés 2013. január 1. napjával lép hatályba. A feladatfinanszírozási rendszer célja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére álljon az általuk ellátott kötelező nemzetiségi közfeladatok ellátása működési kiadásainak fedezete.

A feladatfinanszírozás részletes szabályait a Magyar Közlöny 2012. évi 26. számában megjelent a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 28/2012. (III.6.) számú Korm.rendelet (továbbiakban: Korm.rendelet) állapítja meg.

A Korm.rendelet – a 15. § (2) bekezdés kivételével - kihirdetését követő napon lép hatályba, azaz 2012. március 7. napján. A Korm. rendelet hatályon kívül helyezi a 342/2010. (XII. 28.) Korm. rendeletet, tehát már az új Korm. rendelet szabályai az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy 2012. december 31-ig az általános működési támogatás a 2011. december 30-án hatályos rendelkezések szerint történik.


___________________________________________________________________________

97 27

A feladatalapú támogatásra jogosult az a települési és területi nemzetiségi önkormányzat, amelynek a kormányhivatal által a Támogatónak megküldött, a támogatás alapjául szolgáló (támogatási év április 1. napját megelőző 12 hónap, azaz 2011. április 1. és 2012. március 31. közötti) időszakban megtartott négy képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve a Támogatóhoz a támogatási év április 15. napjáig megérkezik. Amennyiben a települési és a területi nemzetiségi önkormányzat a közmeghallgatást nem ezen négy testületi ülés egyikén tartja meg, úgy a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet is meg kell küldeni a Támogató részére (Korm.rendelet 4. § (1) bekezdés). A határidő jogvesztő, a határidő lejártát követően hiánypótlásnak helye nincs. A Támogató a támogatási döntést elõkészítő eljárása során megvizsgálja, hogy a települési és területi nemzetiségi önkormányzat szükséges számú jegyzőkönyvei megküldésre kerültek-e, illetve a megküldött dokumentumok alapján további adatok közlése, dokumentumok (előterjesztések) csatolása szükséges-e, vizsgálja továbbá, hogy az e rendelet által meghatározott feltételeknek megfelel-e a nemzetiségi önkormányzat. Abban az esetben, ha a 4. § (1) bekezdés szerint szükséges dokumentumok megküldésre kerültek, a még hiányzó adatok közlése, dokumentumok csatolása érdekében az érintett nemzetiségi önkormányzat felé nyolcnapos határidő tűzésével egyszeri hiánypótlási felhívás kibocsátására, szükség szerint a kormányhivatallal történő egyeztetésre kerül sor. (Korm.rendelet 5. § (2) bekezdés) A határidő jogvesztő, amennyiben a nemzetiségi önkormányzat a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, a támogatási évben nem részesülhet feladatarányos támogatásban. A Támogató által történő döntéshozatalra minden év június 30. napjáig kerül sor, ennek eredménye a döntéshozatalt követő három munkanapon belül a Támogató honlapján közzétételre kerül. Újdonság a Korm. rendelet 12. §-ában rögzített pályázat és egyedi kérelem útján nyújtott támogatás lehetősége, mely szerint támogatás nyújtható a központi költségvetésben jóváhagyott nemzetiségi támogatások fejezeti kezelésű előirányzatból a nemzetiségek önazonosságának megőrzését, anyanyelvük, hagyományaik, szellemi és tárgyi emlékeik ápolását szolgáló célokra. Ezen célokat megvalósító szervezetek részére pályázati úton illetve kérelemre nyújtható támogatás. Új szabályt rögzít az Njtv. 133. §-a, mely szerint a nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. A nemzetiségi önkormányzat az önálló fizetési számla nyitása során a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXV. törvény 18. §-a szerinti feltételeket teljesíti azzal, hogy létrejöttének, illetve a nyilvántartásba vételére vonatkozó okmánynak az illetékes választási bizottság igazolása, továbbá az alakuló ülés jegyzőkönyve minősül. Ha korábban ilyennel nem rendelkezett, vagy a települési önkormányzat alszámlán kezelte a nemzetiségi önkormányzat pénzeit, akkor mielőbb számlát kell nyitnia.


___________________________________________________________________________

97 28

Az Njtv. 159. § (6) bekezdése alapján 2013. január 1-jétől a nemzetiségi önkormányzat a számláját választása szerint a Kincstárnál vagy más pénzforgalmi szolgáltatónál vezetteti. Az Njtv. 133. § szerinti rendelkezések 2012. évben azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a központi költségvetésről szóló törvény Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezetéből a helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető támogatást a 2011. december 30-án hatályos szabályok szerint kell folyósítani. (Njtv. 159. § (7) bekezdés) Ebből következően idén még a helyi önkormányzat számlájára érkezik és onnan kerül továbbutalásra a nemzetiségi önkormányzat általános működési támogatása. Új rendelkezést fogalmaz meg az Njtv. 134. §-a. Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat adott költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel és zárszámadással, illetve nem tesz eleget beszámolási kötelezettségének, úgy a költségvetés és zárszámadás elfogadásának, illetve a beszámoló elkészítésének határidejét követő hónaptól az állami támogatások folyósítása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztés megszüntetésére és a támogatás folyósítására a mulasztás megszüntetését követő hónaptól kerül sor.

A jogutódlás és az ideiglenes vagyonkezelés

A törvény szabályozza a megszűnő nemzetiségi önkormányzat jogutódlását. Új elemként tartalmazza, hogy amennyiben a soron következő általános nemzetiségi választás eredményeképpen nem alakul meg új települési nemzetiségi önkormányzat, a megszűnt települési nemzetiség önkormányzat vagyona az országos nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kerül azzal, hogy az nemzetiségi célú felhasználásra kerül. (Njtv. 138. § (2) bekezdés) A rendelkezés a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választásoktól kerül alkalmazásra. Az átmeneti időszakra vonatkozó szabályok alapján a megszűnt települési nemzetiségi önkormányzat vagyona 2012. évben a települési önkormányzat tulajdonába kerül azzal, hogy azt nemzetiségi célra kell felhasználni. (Njtv. 167. § (1) bekezdés) Az Njtv. új elemként rögzíti, hogy az időközi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig, továbbá a soron következő általános nemzetiségi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig a megszűnt nemzetiségi önkormányzat vagyona ideiglenes kezelésbe kerül. (Njtv. 138. § (3) bekezdés)

Az ideiglenes kezelői feladatokat 2013. január 1-jétől a nemzetiségi önkormányzat megszűnése esetén a jogutódlás megtörténtéig a kormányhivatal látja el. Ideiglenes kezelői jogkörében a kormányhivatal gyakorolja a megszűnt nemzetiségi önkormányzat intézményei (szervezetei) tekintetében a tulajdonosi, fenntartói, felügyeleti


___________________________________________________________________________

97 29

jogokat, valamint az intézményvezetők, tisztségviselők tekintetében a munkáltatói jogokat. (Njtv. 139. § (2) bekezdés) Az ideiglenes kezelő feladata az új testület alakuló ülését követő legfeljebb harminc napon belüli átadás-átvételig tart. Az ideiglenes kezelői hatáskör az új önkormányzat megalakulásával megszűnik, az ideiglenes kezelői hatáskörben megtett intézkedésekről, vagyonfelhasználásról a kormányhivatal számadási kötelezettséggel tartozik a képviselő-testületnek. Tehát 2013. január 1-jét megelőzően megszűnő települési és területi nemzetiségi önkormányzat vagyona a 2012. január 1-jéig hatályos szabályozás szerint a helyi önkormányzat ideiglenes kezelésébe kerül, a helyi önkormányzat 2013. március 1-ig a kezelésében lévő vagyont a kormányhivatalnak átadja.

Elszámolás az önkormányzat és a képviselő-testület, közgyűlés

megszűnése esetén Bővültek a nemzetiségi önkormányzat elnökének feladatai. Az önkormányzat vagy a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével egyidejűleg az elnök megbízatása is megszűnik, azonban az elnök elszámolási kötelezettséggel tartozik az önkormányzati vagyon, ezen belül az állami támogatás jogszerű és időarányos felhasználásáról az új képviselő-testületnek, ha nem alakul új képviselő-testület - települési és területi nemzetiségi önkormányzat esetén - a kormányhivatalnak. (Njtv. 140. § (1) bekezdés)

A leköszönő elnök a megbízatása megszűnését követő harminc napon belül, tisztségéből történő felfüggesztése esetén három napon belül átadja munkakörét az új elnöknek, vagy a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt elnökhelyettesnek, e tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az országos önkormányzati hivatal vezetőjének, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat esetén a kormányhivatalnak (Njtv. 141. § (1) bekezdés)

A nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyelete A nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladat- és hatáskörök a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályozással analóg módon került kialakításra azzal, hogy a kormányhivatal az elmaradt nemzetiségi önkormányzati döntés pótlására (aktuspótlás) nem jogosult. Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat e törvényen alapuló feladat-ellátási kötelezettségét elmulasztja, a kormányhivatal kezdeményezi a mulasztás bíróság által történő megállapítását, egyidejűleg kezdeményezi, hogy a bíróság határidő tűzésével


___________________________________________________________________________

97 30

kötelezze a nemzetiségi önkormányzatot a kötelező feladat ellátására. (Njtv. 146. §(1) bekezdés) A kormányhivatal a mérlegelési jogkörben hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja. A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezésére - ha nem a települési önkormányzat gyakorolja a kinevezési jogot -, illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő helyi önkormányzati döntés meghozatalára csak az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor. Települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét ki kell kérni. Ha a helyi önkormányzat egyetértés vagy vélemény hiányában dönt,az érintett települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a kormányhivatal a döntést soron kívül megvizsgálja, és indokolt esetben jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat. (Njtv. 165. § (9) bekezdés)

Egyéb kormányhivatali hatáskörök Az Njtv. 83. § (1) bekezdése új kormányhivatali hatáskört szabályoz. Amennyiben a helyi önkormányzat a nemzetiségi jogokkal kapcsolatos rendeletet alkot, a kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül felülvizsgálja a rendeletet és megteszi a szükséges intézkedéseket. Az Njtv. 83. § (2) bekezdése alapján, ha jogszabály az e törvényben meghatározott tárgykörökön túl egyéb tárgyban ír elő együttműködési kötelezettséget, és a feladatkörében eljáró állami, önkormányzati szerv, egyházi szervezet az előírt egyetértés, vélemény hiányában hoz döntést, határozatot, vagy vélemény hiányában alkot jogszabályt, az érintett nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a felettes szerv, illetve a kormányhivatal a döntést soron kívül megvizsgálja és megteszi a szükséges intézkedéseket.

A nemzetiségi önkormányzatok testületei megállapodás alapján a feladat- és hatáskörüket - az általuk képviselt nemzetiséggel azonos (vagy attól eltérő) nemzetiségi önkormányzatra kölcsönösen átruházhatják. (Njtv. 84.§ (1) bekezdés) Az átadó és az átvevő önkormányzat által, az Njtv. 84.§ (3) bekezdés szerint megkötött megállapodás végrehajtásával kapcsolatban a megállapodás résztvevői között felmerült vitáról a kormányhivatal a felek erre irányuló kezdeményezésétől számított tizenöt munkanapon belül egyeztetést tart. Ha az egyeztetés során harminc munkanapon belül nem jön létre megegyezés, a kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében jár el. (Njtv. 84.§ (6) bekezdés)

Dr. Biczi Andrea


___________________________________________________________________________

97 31

III. A költségvetési szerv alapítása, irányítása, felügyelete

Az önkormányzati gazdálkodás jogi környezetét jelentősen átformálták az ezen tárgykörben hozott jogszabályok, melyek közül a két legjelentősebb:

- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: új Áht. ),

- az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr. ),

1. A költségvetési szerv alapítása:

Az új Áht. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja a helyi önkormányzati költségvetési szerv alapítására jogosultakat kibővítette a térségi fejlesztési tanáccsal. Ennek fényében jelenleg önkormányzati költségvetési szerv alapítására jogosultak [új Áht 8. § (1) bek.]:

a) helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, a többcélú kistérségi társulás, a térségi fejlesztési tanács,

b) helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi nemzetiségi önkormányzat vagy a helyi nemzetiségi önkormányzatok jogi személyiségű társulása,

c) országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az országos nemzetiségi önkormányzat.

Ezen alapítók - immáron a térségi területfejlesztési tanácsokkal is - szabadon hozhatnak létre közös költségvetési szerveket [új Áht. 8. § (2) bek.].

A költségvetési szerv alapító okiratának kötelező új tartalmi elemeként fel kell tüntetni a költségvetési szerv:

- esetleges telephelyeit [Ávr. 5. § (1) bek. a) pont], valamint

- államháztartási szakágazati besorolását [Ávr. 5. § (1) bek. c) pont].

A jövőben a költségvetési szerv közfeladatát és alaptevékenységét az államháztartás szakfeladatrendje szerinti bontásban kell szerepeltetni [Ávr. 5. § (1) bek. c) pont], vállalkozási tevékenysége felső határát pedig a módosított kiadási előirányzatok arányában kell meghatározni [Ávr. 5. § (2) bek. b) pont].

A szakfeladatrendet a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) ismerteti.


___________________________________________________________________________

97 32

Az új Áht. 111. §-ának (5) bekezdése értelmében a költségvetési szerv alapítására vonatkozó rendelkezések változása a 2011. december 31. előtt létrejött költségvetési szervek alapításának érvényességét nem érinti, viszont ezen költségvetési szervek átalakításánál, megszüntetésénél már az új szabályok szerint kell eljárni.

Ezen felül az NGM rendelet 11. §-a szerint amennyiben a rendelet alapján a költségvetési szerv közfeladatának, szakmai alaptevékenységeinek szakfeladatrend szerinti besorolása megváltozik, annak átvezetését a szerv alapító okiratában az egyéb okból szükségessé váló soron következő módosításkor, de legkésőbb 2012. december 31-ig kell az irányító szervnek végrehajtania.

2. A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése:

A költségvetési szervek megszüntetésével, átalakításával összefüggésben fel kell hívni a figyelmet az új Áht. 11. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint az alapító szerv jogosult a költségvetési szervezet megszüntetni

- jogutóddal, vagy

- jogutód nélkül.

A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet.

Az átalakítás módjait az alábbiak szerint tekinthetjük át a korábbi illetve az új Áht. tükrében

2011. december 31. napjáig:

1.) Egyesítés

a) Összeolvadás

b) Beolvadás

2.) Szétválasztás

a) Különválás

b) Kiválás2012. január 1. napjától:

1.) Egyesítés

a) Összeolvadás

b) Beolvadás

2.) Különválás

A felsorolás jól szemlélteti, hogy a hatályos rendelkezések a szétválasztást, mint átalakítási módozatot nem szabályozzák.


___________________________________________________________________________

97 33

A kiválás azonban „nem tűnik el” a szabályozásból, csupán már nem átalakítási mód, hanem a költségvetési szerv alapításának egyik speciális eseteként szabályozza a jogalkotó az új Áht. 8. § (3) bekezdésében: „Költségvetési szerv alapítása történhet oly módon is, hogy a költségvetési szervből kiválás történik, amely alapján a költségvetési szerv az alapító okirat módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg pedig az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre.”

3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete

Az alapító jogai az új Áht. szerint:

- A költségvetési szerv alapítása (új Áht. 8. § (1) bekezdés)

- A költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, módosítása (új Áht. 8. § (5) bekezdés)

- A költségvetési szerv megszüntető okiratának kiadása (új Áht. 11. § (7) bekezdés)

- A költségvetési szerv jogutóddal (átalakítás esetei szerint) vagy jogutód nélküli megszüntetése (új Áht. 11. § (1) bekezdés)

Az új Áht. 2. § (1) bekezdés i) pontja az alábbiak szerint határozza meg a helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervét és annak vezetőjét:

„ia) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv esetén a képviselő-testület és a polgármester, a főpolgármester, a megyei képviselő-testület elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester),

ib) a többcélú kistérségi társulás, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkező társulás és a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás (a továbbiakban együtt: jogi személyiségű társulás) által irányított költségvetési szerv esetén a társulási tanács és a társulási tanács elnöke,

ic) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerinti közös fenntartás, egyes alapítói jogok közös gyakorlása esetén a társulási megállapodásban megjelölt – ennek hiánya esetén a költségvetési szerv székhelye szerinti – helyi önkormányzat képviselő-testülete és polgármestere,”

Az irányítási és a felügyeleti hatáskörök kapcsolatának áttekintéséhez az alábbi táblázat nyújt segítséget:


___________________________________________________________________________

97 34

Irán

yító

i jog

ok

költségvetési szerv átalakítása és megszüntetése új Áht. 9. § (1) bekezdés a) pont

Fel

ügye

leti

jogo

k

a költségvetési szerv vezetője tekintetében a vezetői megbízás adása, visszavonása, és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása

új Áht. 9. § (1) bekezdés b) pont

a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének megbízása, megbízásának visszavonása, díjazásának megállapítása

új Áht. 9. § (1) bekezdés c) pont

a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése, a végrehajtás, illetve a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok megvalósításának veszélye esetén a jogszabályban meghatározott szükséges intézkedések megtétele

új Áht. 9. § (1) bekezdés d) pont

a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása

új Áht. 9. § (1) bekezdés e) pont

a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok ellátására vonatkozó, és az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelmények érvényesítése, számonkérése, ellenőrzése

új Áht. 9. § (1) bekezdés f) pont

a költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése

új Áht. 9. § (1) bekezdés i) pont

a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint az új Áht 9.§-a (1) bekezdésének b), c) és f)-i) pont szerinti irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése

új Áht. 9. § (1) bekezdés j) pont

jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása

új Áht. 9. § (1) bekezdés g) pont

egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására

új Áht. 9. § (1) bekezdés h) pont


___________________________________________________________________________

97 35

Megállapítható tehát, hogy a költségvetési szerv irányítására vonatkozó hatáskörök a korábbi szabályozáshoz képest az alábbiakkal bővültek:

- a bevételi és a kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése, a végrehajtás, illetve a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok megvalósításának veszélye esetén a jogszabályban meghatározott szükséges intézkedések megtétele [új Áht. 9. § (1) bek. d) pont],

- a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a költségvetési szerv vezetőjével, illetve gazdasági vezetőjével kapcsolatos, továbbá az új Áht. 9. §-a (1) bekezdésének b), c) és f)-i) pontja szerinti irányítói jogkörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése [új Áht. 9. § (1) bek. j) pont].

Változás, hogy a korábban alapítói jogként szerepelt a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása, mely jelenleg az irányítói hatáskörként került szabályozásra (új Áht. 9. § (1) bekezdés e) pont).

A gyakorlatban számos problémát vet fel, hogy ki gyakorolja az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket.

Az új Áht. 9. § (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv és az országos nemzetiségei önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket főszabály szerint az irányító szerv gyakorolja, azzal, hogy az alábbi hatásköröket az irányító szerv vezetője gyakorolja:

- a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének megbízása, megbízásának visszavonása, díjazásának megállapítása (új Áht. 9. § (1) bekezdés c) pont)

- a költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése (új Áht. 9. § (1) bekezdés i) pont)

Egyéb költségvetési szervekre vonatkozóan pedig az alábbi szabályt rögzíti az új Áht. 9. § (5) bekezdése: „ Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője – a fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője – gyakorolja.”

Összefoglalva tehát az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője gyakorolja

A helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv és az országos nemzetiségei önkormányzati költségvetési szerv esetében azonban ezen szabálytól eltérően rendelkezik az új Áht., ugyanis ezen esetekben az irányító szervet jelöli ki, mint az irányítói hatáskörök gyakorlóját [két kivétellel (új Áht. 9. § (1) bekezdés c) és i) pontok), amikor az irányító szerv vezetője gyakorolja ezen hatásköröket]

Simonits Ágnes


___________________________________________________________________________

97 36

IV. Tájékoztató a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2012. január 1-jétől hatályos változásairól A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény, valamint a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2012. január 1-jei hatállyal több ponton módosította a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit. A módosítás érintette a pénzbeli szociális ellátások közül az aktív korúak ellátását, a lakásfenntartási támogatást, az ápolási díjat. A természetben nyújtott szociális ellátások közül a közgyógyellátást, az adósságkezelési szolgáltatást. A szociális alapszolgáltatások közül a házi segítségnyújtást, a szakosított ellátások körében az idősotthoni ellátást valamint az intézményi térítési díjakat. A szociális feladat- és hatásköröket továbbra is a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a települési önkormányzat polgármestere, a jegyzője és a szociális hatóság látja el. 1. Pénzbeli ellátásokat érintő változások: Az aktív korúak ellátását, mint szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátást érintő változások: Kib ővült az aktív korúak ellátására való jogosult személyek köre. 2012. január 1-től a jegyző ezen ellátást megállapíthatja annak is, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, valamint akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megszűnt és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább 3 hónapig együtt működött. [Szt. 33. § (1) bekezdés a) és g) pont] Az Szt. 33. §-a kiegészült, mely rendelkezés lehetőséget biztosít a települési önkormányzatnak, hogy rendeletben szabályozza az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként, a kérelem benyújtója lakókörnyezetének rendezettségét. (Az eddigi szabályozás a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként szabályozta.) Ez a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás, ház, annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának rendeltetésszerű használatának, higiénikus állapotának biztosítására terjedhet ki.


___________________________________________________________________________

97 37

A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a jegyző felszólítást küld a kérelmezőnek illetve a jogosultnak, melyben legalább 5 napos határidő tűzésével meg kell jelölnie az elvégzendő tevékenységeket. [Szt. 33. § (7) bekezdés]

Új szabályozási elemként megjelenik a rendszeres szociális segély folyósításának felfüggesztése. Eszerint amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a lakókörnyezete rendezettségére vonatkozó – az Sztv. 33. § (7) bekezdésében foglalt feltételeknek – a jegyzői felszólítás ellenére sem tesz eleget, úgy abban az esetben a rendszeres szociális segély folyósítását egy hónap időtartamra fel kell függeszteni. [Szt. 37/B. § (1a) bekezdés] 2012. január 1-től kiegészült az aktív korúak ellátására nem jogosultak köre. Nem jogosult ezen ellátásra az a személy aki megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül. [Szt. 34. § (1) bekezdés i) pont] Az aktív korúak ellátásának jogosultsága esetén, a jogosult számára foglalkozást helyettesítő támogatást vagy rendszeres szociális segélyt kell megállapítani és folyósítani. Változnak az aktív korúak ellátása összegének maximumára vonatkozó szabályai. A módosítás kétféle maximum-összeg meghatározását tartalmazza. Egyrészt arra az esetre határoz meg maximum összeget, amikor a családban csak rendszeres szociális segélyben részesülő személy van, másrészt arra az esetre, ha a családban rendszeres szociális segélyre és foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy is él. A módosítás szerint, ha a családban csak rendszeres szociális segélyre jogosult személy él, a rendszeres szociális segély összege nem lehet magasabb, mint a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a. Azokban a családokban, ahol a rendszeres szociális segélyre jogosult mellett foglalkozást helyettesítő támogatásra jogosult személy is él, a két ellátás együttes összege nem lehet magasabb, mint a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a. [Szt. 37. § (4) bekezdés] A közfoglalkoztatási bér összege a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Kormányrendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint 71.800,- Ft. 1. 1. A foglalkozást helyettesítő támogatás változásai: A foglalkozást helyettesítő támogatás összege 2012. január 1-től az öregségi nyugdíjminimum 100%-ról annak 80%-ra csökkent (22.800,-Ft) [Szt. 35. § (4) bekezdés] Az önkormányzatok felhatalmazást kapnak arra, hogy a foglalkozást helyettesítő támogatást–a rendszeres szociális segélyhez hasonlóan– részben természetben nyújthassák, amennyiben a családban védelembe vett gyermek él, gyermekenként 20%-a, de legfeljebb 60%-a. [Szt. 47. § (2) bekezdés]


___________________________________________________________________________

97 38

1.2. Rendszeres szociális segély változásai: A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítja a rendszeres szociális segélyre jogosító feltételek körét is. Eddig elegendő volt az 55. életév betöltése. 2012. január 1-től a jogalkotó úgy fogalmaz, hogy az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításához a reá irányadó nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belüli betöltés szükséges. [Szt. 37. § (1) bekezdés b) pont] A rendszeres szociális segély összegére vonatkozó rendelkezéseket a 2012. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben kell alkalmazni. [Szt. 140/H. § (1) bekezdés] A jegyzőnek a 2012. január 1-jét megelőzően megállapított rendszeres szociális segély összegét 90 napon belül (2012. március 30-ig) felül kell vizsgálnia. Első alkalommal az április hónapra járó segélyt kell a módosított jogszabályi rendelkezésnek megfelelő összegben folyósítani.[Szt. 140/H. § (2) bekezdés a) pont] Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven túl tölti be, de az aktív korúak ellátására való jogosultsága egyébként fennáll, 2012. április 1-jétől a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot kell megállapítani azzal, hogy 2012. január–március hónapjaira a rendszeres szociális segélyt kell folyósítani. .[Szt. 140/H. § (2) bekezdés b) pont] A lakásfenntartási támogatást érintő változások: Az Szt. 2012. január 1-től hatályba lépő módosításával ismét átalakul a lakásfenntartási támogatás rendszere. Az eddigi duális normatív illetve helyi lakásfenntartási támogatási rendszer helyett egységes lakásfenntartási támogatási rendszer került kialakításra. A hatályos rendelkezés szerint a lakásfenntartási támogatás megállapítására a települési önkormányzat jegyzője jogosult. [Szt. 25. § (3) bekezdés ad) pontja] E rendelkezést a 2012. január 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni. Tehát nem áll módjában az önkormányzat Képviselő-testületének helyi lakásfenntartási támogatás feltételeire vonatkozó helyi rendeletben történő szabályozás rögzítésére, mivel a normatív lakásfenntartási támogatás tekintetében a jogosultsági feltételként meghatározott jövedelmi értékhatár mértéke 2011. szeptemberétől az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-ára (71.250 Ft) emelkedett, a korábbi 150 % helyett (42.750 Ft). Így az eddig helyi lakásfenntartási támogatásban részesült személyek jelentős része megfelelhet az új lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeinek. A 2012. január 1-je előtt megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a megállapító határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb 2012. március 31-éig folyósítható. [Szt. 140/I. § ]


___________________________________________________________________________

97 39

Az Szt. korábban nem tartalmazta felsorolásszerűen a normatív lakásfenntartási támogatás céljának meghatározásakor, hogy a támogatás keretében mely kiadások viseléséhez nyújtható a hozzájárulás.

A módosítás ezt a hiányosságot igyekszik pótolni, amikor megnevezi, hogy a jegyző a támogatást a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtja. [Szt. 38. § (1) bekezdés] A fenti rendelkezésben foglaltakat a 2012. január 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni. [Szt. 140/L. § (1) bekezdés] A települési önkormányzat a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság esetében is,- a rendszeres szociális segély megállapításához hasonlóan – felhatalmazást kap arra vonatkozóan, hogy rendeletében a jogosultság megállapítását illetve a támogatás folyósítását a lakókörnyezet rendezettségének biztosításához kösse. Amennyiben az önkormányzat él ezen szabályozási lehetőséggel, abban az esetben a rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a jegyző legalább 5 napos határidő tűzésével felszólítást küld a kérelmezőnek illetve a jogosultnak, melyben meg kell jelölnie az elvégzendő tevékenységeket. Abban az esetben, ha a kérelmező vagy a jogosult a felszólításban megjelölt feltételeknek nem tesz eleget a kérelmet el kell utasítani, illetve a korábban megállapított támogatást meg kell szüntetni. Ezen rendelkezés jogszabályi következménye, hogy a döntés jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül a háztartás egyetlen tagja sem nyújthat be újabb támogatás iránti kérelmet, valamint a jogerőre emelkedéstől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a normatív lakásfenntartási támogatást kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában lehet nyújtani. [Szt. 38. § (9) (10) bekezdés] A természetben nyújtott támogatás esetén a jogosult nem közvetlenül kap pénzt, hanem az önkormányzat közvetlenül a közüzemi szolgáltatók felé fizeti az esedékes számlát, illetve lehetőség szerint közvetlenül megvásárolja az adott településre jellemző tüzelőanyagot és természetben adja át a támogatottnak. Amennyiben az önkormányzat rendeletben előírja a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultág egyéb feltételeként a lakókörnyezet rendezettségének biztosítását, úgy az Szt. 38. § (9) és (10) bekezdésének rendelkezései az önkormányzati rendelet hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében alkalmazhatóak. [Szt. 140/L. § (2) bekezdés] Az ápolási díjat érintő változások: Az Szt. 42. § (1) bekezdés b) pontja szerint nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha rendszeres pénzellátásban részesül és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét.

Az Szt. 2012. január 1-jétől hatályos módosítása kibővítette a kivételek körét, ennek értelmében az ápolási díjra való jogosultság akkor is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő


___________________________________________________________________________

97 40

személy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban részesül, továbbá az ápolási díjat a fent felsorolt ellátásokra való jogosultság keletkezésének időpontjában már több, mint 10 éve folyósítják. [Szt. 42 § (4) bekezdés] Az Szt. 2012. január 1-jét érintő módosítását követően nincs lehetőség az ápolási díj, az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatások terhére előleg kifizetésére. Az előleg kifizetésének szabályairól szóló rendelkezést – Szt. 26/A.§ - a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 58. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. 2. Természetben nyújtott szociális ellátásokat érintő változások: A közgyógyellátást érintő változások: A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 132. §-a , a közgyógyellátásra jogosultak körét 2012. január 1-jétől az alábbi megfogalmazás szerint módosította: „ Közgyógyellátásra jogosult …… g)267 az, aki rokkantsági ellátásban;…..részesül.” [Szt. 50 § (1) bekezdés] Adósságkezelési szolgáltatást érintő változások: 2012. január 1-jétől változott az adósságkezelési szolgáltatás ismételt igénybevételének lehetősége is. A korábbi 24 hónap helyett 48 hónapon belül nem lehet ismételten megállapítani az adósságcsökkentési támogatást annak a személynek, akinek a támogatása azért került megszüntetésre, mert az adósságkezelési tanácsadást nem vette igénybe, vagy az általa vállalt adósságtörlesztésnek illetve a lakásfenntartási kiadások megfizetésének három hónapig nem tett eleget [Szt. 55/B § (2) bekezdés] Ugyanaz a személy vagy háztartásának tagja az eredményes adósságkezelési szolgáltatás lezárását követően (a korábbi 6 hónap helyett) 24 hónapon belül nem részesülhet ismételt adósságkezelési szolgáltatásban. [Szt. 55/B § (3) bekezdés]


___________________________________________________________________________

97 41

3. A szociális szolgáltatásokat érintő változások: Mivel az Szt. valamennyi települési önkormányzat számára kötelező feladatként írja elő a házi segítségnyújtásról való gondoskodást, 2012. július 1-jétől nem csak új szolgáltató, intézmény vagy férőhely létrehozása, illetve ellátotti szám növekedése esetén kell kérni a finanszírozási rendszerbe történő befogadást, hanem a nem állami fenntartású házi segítségnyújtás esetében – ide nem értve az egyházi fenntartásúakat – a 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszám esetében is többletfeltétel lesz a befogadás. Emellett a házi segítségnyújtást biztosító szolgáltatónak be kell szereznie az önkormányzat hozzájáruló nyilatkozatát arról, hogy a működése szükséges a település, kistérség szociálisan rászorultjainak ellátásához. [Szt. 58/A.§ (2b) bekezdés] Tehát a finanszírozási rendszerbe való befogadási eljárásban csak akkor kaphat a nem állami fenntartó házi segítségnyújtásra befogadást és ezáltal állami támogatást, ha rendelkezik az önkormányzat által kiadott hozzájáruló nyilatkozattal. Az önkormányzatnak a hozzájárulását különösen akkor kell megadnia, ha a nem állami fenntartó olyan területen biztosít szolgáltatást, ahol az önkormányzat vagy a kistérség által biztosított szolgáltatás nem elérhető, vagy olyan többletszolgáltatást biztosít az adott területen, amely kiegészíti az önkormányzat által nyújtott ellátást. Amennyiben az önkormányzatok tárulásban vagy többcélú kistérségi társulásban biztosítják a szolgáltatást, akkor valamennyi a társuláshoz illetve a többcélú kistérségi társuláshoz tartozó település hozzájáruló nyilatkozata kell. A települések több, mint a felének hozzájáruló nyilatkozta kell, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja az összlakosságszám 60%-át vagy a települések több, mint 60%-ának hozzájáruló nyilatkozata kell, feltéve, hogy ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja az összlakosságszám felét [Szt. 58/A.§ (2c) bekezdés] Az Szt. 58/A § (2a) bekezdés szerinti esetben a normatív hozzájárulás a külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás nélkül is jár, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé. Kivéve a (2b) bekezdés szerinti, nem állami fenntartású házi segítségnyújtás 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszámát. [Szt. 58/A.§ (2d) bekezdés] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 142. § (2) bekezdés b) pontja 2012. január 1-jétől hatályon kívül helyezte az Szt. 58/B. § (1) és (3) bekezdését. (Szociálpolitikai Tanács illetve Egyházi Fenntartók Tanácsa) A 2000 fő feletti települési önkormányzat vagy társulás, illetve a fővárosi önkormányzat számára tehát továbbra is kötelező helyi szociálpolitikai kerekasztalt létrehozni, amely évente legalább egy alkalommal ülést tart.


___________________________________________________________________________

97 42

4. Idősotthoni ellátás, mint szakosított ellátási forma változásai.

Módoult az idősotthoni ellátás, mely alapján lehetővé válik, hogy a jövőben – a férőhelyszám 15%-ának erejéig – azok az idős emberek is elláthatók akik napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet gondozási szükséglettel nem rendelkeznek és ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja bekezdése szerinti szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését. Az idős emberek a gondozási szükséglet, illetve jövedelem- és vagyonvizsgálat nélkül is bekerülhetnek az idősek otthonába, amennyiben ellátásuk teljes önköltségét képesek megtéríteni. Ellátásukhoz az állam nem biztosít normatív állami hozzájárulást. [Szt. 68/B.§ (1) bekezdés (2) bekezdés a) pont] Amennyiben az idős személlyel együtt gondozási szükséglettel szintén nem rendelkező házastársa, élettársa, testvére vagy fogyatékos közeli hozzátartozója is be kíván költözni az intézménybe, neki is meg kell fizetnie ellátásának teljes önköltségét. [Szt. 68/B.§ (2) bekezdés c) pont] Az új szabályozás lehetőséget biztosít arra, ha az ellátott egészségi állapota indokolja, a gondozási szükségletvizsgálat elvégezhető, de csak az ellátás megkezdésétől számított legalább egy év elteltével. Amennyiben a 4 órán túli gondozási szükséglet megállapításra kerül, az intézmény jogosulttá válik ezen ellátott után is normatív állami hozzájárulás igénybevételére, ekkor azonban már az általános szabályok alkalmazandók. [Szt. 68/B.§ (3 bekezdés] 5. Az intézményi térítési díj számításának módosítása: Az Szt. 2012. január 1-jétől hatályos módosításai közül kiemelendő még a szolgáltatási önköltség megállapítására vonatkozó rendelkezés módosítása. Ezáltal lehetővé válik, hogy a fenntartó a szolgáltatási önköltséget ne az előző évi, hanem a tárgyévre tervezett adatok alapján állapíthassa meg. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható. [Szt. 115. § (9) bekezdés] 6. A szociális ellátások finanszírozásának egyes szabályait érintő változások: A helyi önkormányzatok rendeletalkotási felhatalmazására vonatkozó az Szt. 132. § (4) bekezdésének a) pontja módosult, illetve ezen bekezdés két szabályozási körrel bővült: Az Szt. 132. § (4) bekezdés a) pontja a következőképpen módosult: Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza:

a)830az aktív korúak ellátására jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat,…………”


___________________________________________________________________________

97 43

Az Szt. 134. § (4) bekezdés két új szabályozási elemmel bővült : e)832 a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek részére a lakókörnyezet

rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat, f)833 a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni

szociális ellátás formájában történő nyújtásának eljárási szabályait és a természetbeni juttatás formáit.”

A fent leírtak alapján indokolt a helyi szociális rendeleteket felülvizsgálni, a rendeletalkotási felhatalmazás alapján kiegészíteni, módosítani azokat.

Simon Szilvia

V. Közoktatási intézmények átszervezése, megszüntetése - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) hatályos rendelkezései alapján 1.) A döntéshozatal határideje: A Közokt. tv. 102. § (2) bekezdés a) pontja alapján:

„A fenntartó

a) dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról;… Az intézményfenntartó önkormányzat közoktatási intézménye(i) átszervezését, megszüntetését csak szorgalmi időn kívül, vagyis július-augusztus hónapokban hajthatja végre, tanítási évben erre nem kerülhet sor. Az erről szóló döntést azonban meg kell hoznia legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve

a) májusának utolsó munkanapjáig: a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, átalakításával, megszüntetésével, az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanszak indításával és megszüntetésével kapcsolatban,

b) július utolsó munkanapjáig: az egyéb átszervezési döntésekről, pl. a székhely, telephely megváltozásáról, az intézménybe felvehető maximális gyermek- és tanulólétszámról, a tagozat megnevezéséről, az évfolyamok számáról, valamint ha a fenntartói jog átadására a helyi önkormányzat és olyan kistérségi társulás között kerül sor, amelynek az önkormányzat a tagja.

A döntéshozatalra vonatkozó határidőket ugyanis a Közokt. tv. 102. § (9) és (11) bekezdései rögzítik a következők szerint:


___________________________________________________________________________

97 44

„(9) A fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá – a július–augusztus hónapok kivételével – nevelési évben

a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át,

b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg, c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.

(11) A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, átalakításával, megszüntetésével, az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanszak indításával és megszüntetésével kapcsolatban, az egyéb átszervezésre vonatkozó döntések határideje július utolsó munkanapja. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadására helyi önkormányzat és olyan kistérségi társulás között kerül sor, melynek az önkormányzat tagja, akkor az erre vonatkozó döntés meghozatalának határideje július utolsó munkanapja.” Felhívjuk a figyelmet, hogy a társulásos formában fenntartott közoktatási intézmények esetében a fenntartói döntés(ek) meghozatala során figyelemmel kell lenni a társulási megállapodásban rögzített szabályokra is. (pl. átszervezési döntést a gesztor önkormányzat képviselő-testülete hozza meg a társulás tagjai véleményének vagy egyetértésének kikérésével …stb.) Fontos megjegyezni, hogy a fenntartó fenti döntése miatt szükségessé válik/válhat:

- a közoktatási intézményt fenntartó társulás Társulási Megállapodásának,

- a Közokt. tv. 85. § (4) bekezdése szerinti feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terv (önkormányzati vagy kistérségi intézkedési terv),

- a Közokt. tv. 85. § (7) bekezdése szerinti önkormányzati minőségirányítási program módosítása, valamint

- az intézmény egyéb dokumentumainak (szervezeti és működési szabályzat, házirend, nevelési-, pedagógiai program, intézményi minőségirányítási program) módosítása is.

(A módosítás során figyelemmel kell lenni a hatáskör gyakorlóira, valamint a dokumentumok módosításának időigényességére is). 2.) A döntéshozatal előtti véleményeztetési, egyeztetési eljárások és egyéb szabályok: A Közokt. tv.-ben megfogalmazott fontos garanciális szabály, hogy minden olyan fenntartói döntés előtt, amely a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával függ össze, le kell folytatni a szükséges egyeztetési, véleményeztetési eljárásokat a törvény által előírt szervezetekkel, testületekkel és feltételekkel.


___________________________________________________________________________

97 45

Amennyiben egy-egy szervezetnek, testületnek egyetértési joga van, úgy az kötelező erejű, tehát egyet nem értés esetén átszervezetési döntés jogszerűen nem hozható meg. A megadott vélemények azonban nem kötik a fenntartót, azaz a véleményekkel ellentétes intézkedés esetén is lehetősége van a fenntartónak az átszervezés, megszüntetés végrehajtására, ugyanakkor a véleményeket a törvény alapján ki kell kérni. a) A Közokt. tv. 88. § (6) bekezdése szerinti vélemények beszerzése:

A Közokt. tv. 88. § (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(6) A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását – részben vagy egészben – akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros esetén fővárosi önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét. A helyi önkormányzat közoktatási szakértő véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A közoktatási szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás e bekezdésben meghatározottak szerint történő további ellátását. A szakértő véleményét a a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a főváros esetén a fővárosi önkormányzat részére, – a szakvélemény megkérésével egyidejűleg – meg kell küldeni. A független közoktatási szakértő személyére – a helyi önkormányzat megkeresésére – a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal tesz javaslatot.” A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény – 2012. január 1-jétől hatályos - 41. § g) pontjának módosítása miatt tehát már nem a megyei önkormányzat, hanem a Kormányhivatal (Oktatási Főosztálya) adja ki a fejlesztési tervre épített szakvéleményt, amelyet tehát az önkormányzatnak a döntés meghozatala előtt be kell szereznie. Fentieken túl a döntéshozatalt megelőzően továbbra is be kell szerezni az oktatási hivatal (Kormányhivatal Oktatási Főosztálya) által javasolt független közoktatási szakértő véleményét a tervezett intézkedés véleményezése céljából. Mindezek alapján az önkormányzatnak a Kormányhivatal Oktatási Főosztályához kell fordulnia mind a fejlesztési tervre épített szakvélemény beszerzése, mind a független közoktatási szakértő(k) kijelölése érdekében.


___________________________________________________________________________

97 46

b) A Közokt. tv. 88. § (12) bekezdése szerinti egyetértés és vélemény beszerzése: A Közokt. tv. 88. § (12) bekezdése szerint:

„(12) Ha az óvodában, iskolában nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás folyik, a (6)–(7) és (9) bekezdésben meghatározott döntéshez a helyi önkormányzatnak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes – fenntartótól függően települési, vagy területi – nemzetiségi önkormányzat egyetértését és az országos nemzetiségi önkormányzat véleményét. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Közokt. tv. fenti szabálya alapján az intézmény székhelye szerint illetékes nemzetiségi önkormányzat egyetértését abban az esetben kell kikérni a döntés meghozatala előtt, ha az óvodában, iskolában nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás folyik. Ez a tény a közoktatási intézmény alapító okiratában foglaltak alapján megállapítható. A törvényességi ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a fenntartók legtöbbször az országos (kisebbségi) nemzetiségi önkormányzatok véleményét mulasztották el beszerezni az átszervezési döntések meghozatala előtt, így kérjük, fokozott figyelmet fordítsanak ezen kötelezően beszerzendő vélemény megkérésére. c) A Közokt. tv. 102. § (1) bekezdésének betartása:

A Közokt. tv. 102. § (1) bekezdése szerint:

„Ha – a megyei fenntartó kivételével – a fenntartó három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, köteles közoktatási ügyekkel foglalkozó bizottságot létesíteni és működtetni. Ha a fenntartó legalább hat évfolyammal működő általános iskolát vagy középiskolát, illetve szakiskolát tart fenn, a fenntartói irányítással összefüggő döntés-előkészítő munkában – az e törvény 17. §-a alapján pedagógus-munkakör betöltésére jogosító – felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személynek kell közreműködnie.” A Közokt. tv. említett szabályának betartása általában nem jelent gyakorlati problémát, hiszen sok fenntartó önkormányzatnál működik közoktatási bizottság. E bizottság és gyakran a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeinek tagjai, illetve a polgármesteri hivatalok/körjegyzőségek közoktatási ügyekkel foglalkozó ügyintézői között is vannak a fenti képzettséggel rendelkező pedagógusok, akik közreműködnek a fenntartói irányítással összefüggő döntés-előkészítő munkában. Ezen kívül jellemző, hogy a fenntartó önkormányzat is felkér közoktatási szakértőt az oktatási hivatal által javasolt független közoktatási szakértőn kívül.


___________________________________________________________________________

97 47

d.) A Közokt. tv. 102. § (3) bekezdése szerinti kötelező vélemények beszerzése: A Közokt. tv. 102. § (3) bekezdése értelmében:

(3) A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek (közösségnek), az iskolai diákönkormányzatnak, a nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény esetén – ha nem rendelkezik egyetértési joggal – a fenntartótól függően a települési vagy a területi nemzetiségi önkormányzat, illetőleg ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületének, szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara véleményét. Az e bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.”

A Közokt. tv. 57. § (2) bekezdése pedig rögzíti, hogy:

„A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a nevelőtestület illetve az alkalmazotti közösség fogalmak nem azonosíthatók egymással a Közokt. tv. 56. § (1) bekezdésének illetve a 121. § (1) bekezdés 2. pontjának összevetése alapján:

„56. § (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. …

121. § (1) 2. alkalmazotti közösség: a közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége; …” Tehát a nevelőtestület csak a pedagógusokat foglalja magában, azaz egy szűkebb közösséget jelent, míg az alkalmazotti közösség a pedagógusokon túli foglalkoztatottakat (munkaviszonyban állókat is) is magában foglalja, mely egy tágabb közösség. Amennyiben a nevelőtestület véleménye rendelkezésre áll, úgy nem tekinthető beszerzettnek az alkalmazotti közösség véleménye.


___________________________________________________________________________

97 48

Mindezek alapján a fenntartói döntés előtt

be kell szerezni: (kötelező) - az intézményi alkalmazotti közössége - az iskolaszék - az iskolai szülői szervezet (közösség) - az iskolai diákönkormányzat - a fentiek szerinti települési nemzetiségi önkormányzat - a fentiek szerinti megyei gazdasági kamara és

ki lehet kérni: (lehetséges) a nevelőtestület(ek)

véleményét. Az intézményi szervezetek véleményének beszerzése során általában gyakorlati problémát jelent a társulásos formában fenntartott, több tagintézménnyel és intézményegységgel rendelkező közoktatási intézmény esetében, hogy melyik tagintézményben, intézményegységben milyen szervezetek működnek az alkalmazotti közösségen és a nevelőtestületen túl. Fentiek alapján javasoljuk, hogy a fenntartói döntés meghozatalát megelőző egyeztetések, véleményeztetések előtt mérjék fel, hogy melyik tagintézményben, intézményegységben működik:

- iskolaszék [Közokt. tv. 60. § (1) bek.] - iskolai szülői szervezet (közösség) [Közokt. tv. 59. § (1) bek.] - iskolai diákönkormányzat [Közokt. tv. 62-63. § (1) bek.]

Az említett felmérés során javasoljuk, hogy a közoktatási intézmény szervezeti felépítéséből induljanak ki. A fentieken túl abban az esetben, ha az intézményben nemzetiségi nevelés-oktatás folyik (ami az alapító okirat alapján megállapítható) be kell szerezni a Közokt. tv. 88. § (12) bekezdése szerinti egyetértési joggal nem rendelkező (intézmény székhelye szerinti nemzetiségi önkormányzaton kívüli) nemzetiségi önkormányzat, illetőleg ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületének véleményét, szakközépiskola és szakiskola esetén pedig a megyei gazdasági kamara véleményét.

Feketéné dr. Féhr Nikolett


___________________________________________________________________________

97 49

Munkaügyi Központ hírei

I. Elstartolt a közfoglalkoztatás Tolna megyében A hátrányos helyzetűek munkába való bevonása a cél Februárban elindult a közfoglalkoztatás Tolna megyében, amely a megyei foglalkoztatás javulását eredményezi, és nagy segítséget jelent az önkormányzatoknak a feladataik ellátásához, illetve új típusú, értékteremtő közfoglalkoztatást tesz lehetővé. A Kormány döntése szerint a „Megújuló Magyarország” program részeként olyan közfoglalkoztatási programok megvalósítása a cél, amelyek értéket teremtenek, kézenfekvőek, folyamatos munkavégzést tesznek lehetővé, az ország minden területén megvalósíthatóak és több célcsoportot is elérnek. A közfoglalkoztatás legfőbb célja, hogy átmeneti foglalkoztatási lehetőséget biztosítva képzési és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásával segítse elő a hátrányos helyzetű álláskeresők elsődleges munkaerőpiacra való be-, illetve visszakerülését. A 2012. évben a közfoglalkoztatás alapvetően három területen valósul meg: kistérségi mintaprogramok, az önkormányzat által szervezett hagyományos közfoglalkoztatási és az országos közfoglalkoztatási programok. A Dombóvári és a Tamási kistérségben 2012. február 1-jén indultak el a Startmunka mintaprogramok . A minta kistérségek települései a helyi sajátosságokhoz igazítottan választhattak a különböző programelemekből: mezőgazdasági földutak rendbetétele; belvízelvezető rendszerek kialakítása és karbantartása; illegális hulladéklerakó helyek megszüntetése; kazánprogram, közutak rendbetétele, téli közfoglalkoztatás. A két hátrányos helyzetű kistérségben 47 településen összesen 1214 fő vonható be a fenti feladatok végrehajtása céljából a programba, Tamási kistérség 31 önkormányzata 851 főt, a Dombóvári kistérség 16 önkormányzata pedig 363 főt fog az év folyamán 8 órában foglalkoztatni 100 %-os mértékű támogatás mellett. A program támogatási kerete 844 430 562-Ft, amelyből dologi és beruházási költségek is támogathatók. A kazánprogram keretében Tamási kistérségben működő 10 önkormányzat összesen 52 millió forintot, a Dombóvári kistérségben működő 3 önkormányzat pedig összesen 11,74 millió összegű támogatást nyert el, amelyből a két kistérségben lévő 13 önkormányzat összesen 18 kazánt és 3 aprítógépet szerezhet be. A Startmunka mintaprogram keretében a mezőgazdasági projekt, illetve a közfoglalkoztatottak téli közfoglalkoztatásának kialakítása és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás megvalósítása kezdődhet meg március hónaptól a Tamási és a Dombóvári kistérségben. A Tamási kistérségben 28 településen 392 fő foglalkoztatására kerülhet sor, a program támogatási kerete 427.513.871,- Ft. A Dombóvári kistérségben résztvevő 12 önkormányzatnál 207 fő közfoglalkoztatása valósulhat meg, melyhez a támogatási keret 233.688.359,- Ft.


___________________________________________________________________________

97 50

Tolna megyében az önkormányzati hagyományos közfoglalkoztatásra 481 millió forint áll rendelkezésre, amely 1750 fő foglalkoztatását teszi lehetővé. Február elejétől a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatási keretei között átlagosan 5 havi, napi 6 órás foglalkoztatás és 85 %-os támogatási mérték figyelembevételével. Az 5000 fő alatti lakosságszámú településeken 2012. január 19. és március 31. között humán kapcsolattartó munkakörben olyan álláskeresők kerülnek alkalmazásra, feladatuk a településeken élő idős emberek rendszeres felkeresése és segítése. Tolna megyében az érintett 101 település közül 96 nyújtott be kérelmet a Munkaügyi Központ kirendeltségeihez, 5 önkormányzat a feladatot házi segítségnyújtás keretében vagy a családsegítő szolgálat közreműködésével látja el. Az országos közfoglalkoztatási programokra Tolna megyében az első támogatási körben 3 szervezet, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt., a Duna-Sió Menti Vízi Társulat, valamint a Kapos-Koppányvölgyi Vízi Társulat nyert el összesen 398.952.665,-Ft összegű támogatást, amellyel 316 fő foglalkoztatása válik lehetővé a februártól decemberig tartó időszakban. A programok Tolna megye valamennyi kistérségét érintik, és a legnagyobb számú foglalkoztatás Tamási körzetétben valósul majd meg. Az országos közfoglalkoztatási program második körében a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság és a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság összesen 41.436.525,- Ft támogatást nyert el mindösszesen 35 fő foglalkoztatására február 15-i, illetve március 1-jei kezdéssel. A foglalkoztatás Tolna megye valamennyi kistérségét érinti. Az országos közfoglalkoztatási program harmadik, a magán-erdőgazdálkodók részére kiírt támogatási körében Tolna megyében négy foglalkoztató nyújtott be kérelmet, melyeknek a Belügyminisztérium helyt adva összesen 41.784.007,- Ft támogatást állapított meg. A támogatás alapján a program keretében mindösszesen 38 fő foglalkoztatására kerülhet sor márciustól decemberig. A fentiek mellett 2012-ben ismét lehetőség nyílik közfoglalkoztatásra a Wekerle Sándor Alapkezelő által koordinált Szociális földprogramban is. A tavaly indult programok 2012. évi folytatásához 69,075 millió forint összegű pénzügyi keret áll rendelkezésre. Dombóvár, Szekszárd és Tamási kistérségben összesen 108 fő 8 órás foglalkoztatásával valósul meg.


___________________________________________________________________________

97 51

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

Havi bér Ft/hó

Heti bér Ft/hét

Napi bér Ft/nap

Órabér Ft/óra

Minimálbér 298/2011. (XII.22.) Korm.r. 2. § (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 298/2011. (XII.22.) Korm.r. 2. § (2) bek.

108.000 24.850 4.970 621

Közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 1.§ (1) bek.

71.800 16.525 3.305 -

Garantált közfoglalkoztatási bér* 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. § (1) bek

92.000 21.175 4.235 -

∗ A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót (közfoglalkoztatottat) illeti meg

Köztisztviselők illetményalapja 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 56. § (1) 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 43. § (1) bek.

38.650,-Ft

Kormánytisztviselők illetményalapja 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 56. § (2) 2010. LVIII. tv. (Ktjv.) 18. § (1) bek.

38.650,-Ft

Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja 2011. évi CLXXXVIII. tv.. (Költségvetési tv.) 57. § (1) bek. b) pontja - 1992. évi XXIII. tv. (Kjt.) 69. §

20.000,- Ft

Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 58. § (1) – (2) bek. 1997. évi LXVII. tv. 103. § (2) bek. – 1994. évi LXXX. tv. 46/D. § (2) bek.

391.600,-Ft

Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 58. § (3) – (4) bek. – 2003. évi LXXX. tv. 1. § (3) bek. – 1998. évi XI. tv. 131. § (2) bek.

3.000,-Ft/óra

A nevelő szülői díj legalacsonyabb összege –gyermekenként, fiatal felnőttenként 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 59. § (1) bek. – 1997. évi XXXI. tv. 66/F. § (2) bek.

15.000,-Ft/hó

A hivatásos nevelő szülői díj legalacsonyabb összege 2011. évi CLXXXVIII. tv.. (Költségvetési tv.) 59. § (2) bek. - 1997. évi XXXI. tv. 66/L. §(1) bek.

135.000,-Ft/hó

2. A 2011. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások

Öregségi nyugdíj legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 11. § 28.500,-Ft Árvaellátás legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. § 24.250,-Ft Saját jogú nyugellátás ás az özvegyi nyugellátás együttfolyósítási összeghatára 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. § (7) bek.

76.260,-Ft

Rehabilitációs ellátás minimális összege: minimálbér 30%-a 2011. évi CXCI. tv. 9. §

27.900,-Ft

Rokkantsági ellátás minimális összege: minimálbér 30%-a 2011. évi CXCI. tv. 12. §

27.900,-Ft


___________________________________________________________________________

97 52

3. Álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás

Ellátás összege Álláskeresési járadék (folyósítási idő maximum 90 nap) 1991. évi IV. tv. 27.§ (3) bek.

Munkaerőpiaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100%-a: 93.000,-Ft/hó 3.100,-Ft/nap

Nyugdíj előtti álláskeresési segély 1991. évi IV. tv. 30.§

minimálbér 40%-a: 37.200,-Ft 1.240,-Ft/nap

Keresetpótló juttatás 1991. évi IV. tv. 14. § (6) bek. alapján közfoglalkoztatási bér 60-100%-a között mérlegelési jogkörben állapítható meg

43.080,-Ft/hó – 71.800-,-Ft/hó Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív – heti 20 órás – képzésben való részvétel esetén jár!

4. Munkaadók által fizetendő közterhek

Szociális hozzájárulási adó 2011. évi CLVI. tv. 453. §, 459.§

Adóalap 27%-a

Rehabilitációs hozzájárulás 2011. évi CXCI. tv. 23. § (5) bek.

964.500,-Ft/év/fő (kötelező foglakoztatási szintből hiányzó létszám alapján)

Szakképzési hozzájárulás 2011. évi CLV. tv. 4.§ (1)-(2) bek.

Szociális hozzájárulási adóalap 1,5%-a

5. Munkavállalók által fizetendő közterhek

Munkavállaló egyéni járulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj fizetési kötelezettsége 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 19.§(1)-(2)- (3) bek.

Nyugdíjjárulék 10%

Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék

Természetbeni egészségbiztosítási járulék

4%

Pénzbeli egészségbiztosítási járulék

2%

Munkaerő-piaci járulék 1,5% összesen 8,5% mindösszesen 18,5%

A nyugdíjjárulék fizetés felső határának egy naptári napra jutó összege 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 55. § (1) bek. és az 1997. évi LXXX. tv. (Tbj) 24. § (2) bek.

21.700,-Ft/nap

6. Egészségügyi szolgáltatási járulék 6.390,- Ft/hó (213,- Ft/nap) Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás. [Tbj. 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.]


___________________________________________________________________________

97 53

7. Adósávok, adókedvezmények

Adósávok 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 8. §

Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 16 százaléka

Adóalap-kiegészítés Szja. tv. 29.§ (3) bek.

- évi 2 424 000 Ft alatt nem növeli az adóalap összegét az adóalap-kiegészítés, - a jövedelem évi 2 424 000 Ft fölötti része után 27%-os mértékkel kell az adóalap-kiegészítést megállapítani.

Adóalap kedvezmény Szja. tv. 29/A-B.§ A bruttósított összevont adóalap – az adóelőleg, illetve az adó kifizetésekor –

- egy és két eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként 62.500,- Ft-tal, - legalább három eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként 206.250,- Ft-tal csökkenthető.

Adójóváírás Szja. tv. 33. § 2012. január 1-től megszűnik Kedvezményes adózású természetbeni juttatások [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 71. §] Az adó mértéke: 16% (alapja a kiadott juttatás értékének 1,19 szerese,) és 10% EHO

- a munkahelyi, üzemi étkeztetés max. 12.500 Ft/hó, és/vagy - fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány max. 5.000 Ft/hó; - Széchenyi Pihenő Kártya

• szálláshely alszámlán maximum 225 000 Ft;

• vendéglátás alszámlán maximum 150 000 Ft;

• szabadidő alszámlán maximum 75 000 Ft. Iskolakezdési támogatás: 27.900,- Ft/év Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás 46.500,- Ft/hó önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói munkáltatói hozzájárulás 27.900,- Ft/hó

Csekélyértékű ajándék: 3x9.300,- Ft. Évente három alkalommal adható, a juttatás értékének 1,19szerese után fizetett 16 % SZJA és 27 % EHO mellett.

Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. § szerint figyelembe veendő jövedelme [1991. évi IV. tv. 58. § (5) bek. e./2. pont, és 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. §]

600.000,-Ft


___________________________________________________________________________

97 54

8. Pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások

Terhességi gyermekágyi segély (GYÁS) 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42. §

A naptári napi átlagkereset 70 %-a

Gyermekgondozási díj (GYED) 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42/D. § (1) bek.

A naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a: 130.200,-Ft

Táppénz 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 48. § (8) bek.

A napi átlagkereset 60 %-a (folyamatos, legalább 2 év biztosítási idő esetében) A napi átlagkereset 50 %-a (2 évnél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén) A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának 30-ad részét. [2011. április 30. napját követően bekövetkező keresőképtelenség esetére vonatkozó rendelkezés a 2011. évi XXXI törvény 6. § (2) bek. alapján.] 2011. július 1. napjától a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz nem jár!!! (Megjegyzés: a passzív jogon járó táppénz jogintézménye 2011. július 1. napjával hatályon kívül helyezésre került, tehát e naptól táppénzben csak biztosítási jogviszonyban álló személy részesülhet, biztosítási jogviszonyának fennállása alatt, de, legfeljebb 1 év időtartamban.)

Családi pótlék (CSP) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 11. § (1) bek.

Egy gyermekes család esetén 12.200,-Ft/hó Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,-Ft/hó Kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300,-Ft/hó Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800,-Ft/hó Három, vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 16.000,-Ft/hó Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000,-Ft/hó Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 23.300,-Ft/hó Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 25.900,-Ft/hó Nagykorú fogyatékos esetén 20.300,-Ft/hó Intézményben elhelyezett gyermek esetén 14.800,-Ft/hó

Anyasági támogatás 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 31. §

Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a: 64.125,-Ft Ikergyermek esetén 300%-a: 85.500,-Ft A támogatás a szülést követő 180 napon belül igényelhető, ha az anya legalább négyszer – koraszülés esetén egyszer – részt vett terhes-gondozáson (Cst. 29. és 32. §).

Gyermekgondozási segély (GYES) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. § (1)-(2) bek.

Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500,-Ft/hó 2 ikergyermek esetén az öregségi nyugdíjminimum 200%-a (57.000,-Ft/hó), 3 Ikergyermek esetén 300%-a (85.500,-Ft/hó), 4 Ikergyermek esetén 400%-a (114.000,-Ft/hó), 5 ikergyermek esetén 500%-a (142.500,- Ft/hó), 6 ikergyermek esetén 600%-a (171.000,- Ft/hó) A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. §).

Gyermeknevelési támogatás (GYET) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. §(1)-(2) bek.

Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500,-Ft/hó A támogatásban az a szülő részesülhet, aki 3 vagy több gyermeket nevel, és a legkisebb 3 és 8 év közötti (Cst. 23. §)


___________________________________________________________________________

97 55

9. Kis összegű követelés értékhatára 100.000,-Ft [2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 68. § (2) bek.]

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (4) bekezdés alapján az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül - a fenti értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

10. Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher

Egyszerűsített foglalkoztatási forma A közteher mértéke (Ft/nap)

1. mezőgazdasági idénymunka 500,- Ft

2. turisztikai idénymunka 500,- Ft

3. alkalmi munka 1.000,- Ft Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 8.§ (2) bekezdés alapján. Az ellátás alapja az egyszerűsített foglalkoztatás során jogviszonyban álló számára kifizetett (nettó) bér.

11. Szociális ellátások

Rendszeres szociális segély (RSZS) 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 37.§ (1), (4) bek. 63/2006. (III.27.) Korm. rend. 17/B. § (2) bek.

Jogosult Havi összege

Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy d) a települési önkormányzat rendeletében foglalt feltételeknek megfelel.

A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér (71.800,-Ft) mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 90%-át azzal, hogy ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét.. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. Maximum összege: 42.326,- Ft Fht-ban részesülő családtag esetén, a rszs maximum összege 19.526,- Ft

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 35.§

Jogosult Havi összege Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, kivéve azt, aki RSZS-re jogosult (a fent hivatkozottak szerint)

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a: 22.800,- Ft/hó

Időskorúak járadéka 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 32/B §

Jogosult Havi összege a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem

a) az öregségi nyugdíj minimum 80%-a: 22.800,-Ft/hó


___________________________________________________________________________

97 56

és 32/C § haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,

az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át,

b) az öregségi nyugdíj minimum 95%-a: 27.075,-Ft/hó

az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

c) az öregségi nyugdíj mimimum 130%-a: 37.050,-Ft/hó

Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1.000,- Ft.

Ápolási díj 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 59. § (8) bek. és 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 44. §

Jogosult Havi összeg Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló - súlyosan fogyatékos, vagy - tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi (Szoc. tv. 41. §)

A súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozása esetén a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 100 %-a: 29.500,-Ft A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 130 %-a: 38.350,-Ft A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén legalább a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg legalább 80 %-a: 23.600,-Ft

12. Bérgarancia támogatás maximuma 1.013.000,-Ft

(1994. évi LXVI. tv. 7. § (1) bek., Hivatalos Értesítő 2011/13. szám, valamint Nemzetgazdasági Közlöny 2011/15. szám) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni. Ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt, azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az említett ötszörös mértéket, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak. A kétszeres összeg (7.§ (2) bek) 405.200,-Ft

II. Lezárult a „Sorsfordító-sorsformáló program

A kistelepülési tartós munkanélküliség problémájának javítására indította el az – akkor még regionális – munkaügyi központ 2009 márciusában a Sorsfordító-sorsformáló elnevezésű komplex munkaerő-piaci programját a Dél-Dunántúlon. A program záró rendezvényét 2012. február 15-én tartották Pécsett.

A program kezdetben csak Tolna megye hat településén működött, később azonban Somogy és Baranya megyére is kiterjedt, közel 30 települést érintve. A program különlegessége


___________________________________________________________________________

97 57

leginkább abban fogható meg, hogy a mezőgazdaság fellendítését célozta, ami sajnos hosszú évek óta az egyik legnagyobb gazdasági probléma. A program a zöldség-gyümölcstermesztésre koncentrált, mely ágazatban különösen magas arányt képvisel a fekete foglalkoztatás. Célja ezért az volt, hogy legális körülmények között mutassanak lehetőséget a hátrányos helyzetű mezőgazdasági térségben élő álláskeresőknek. A programba 3 megyéből (Baranya, Somogy, Tolna) 28 település kapcsolódott be, 16 önkormányzat, 15 gazda, 5 szövetkezet és egy intézmény vállalta a részvételt.

A Sorsfordító-Sorsformáló Program 3 szakaszban valósult meg, szakaszonként 8 hónap képzés + 12 hónap foglalkoztatás. A programba bevontak száma összesen 214 fő volt, akik mindannyian képzésben is részt vettek. A képzést sikeresen befejezte 203 fő, akik közül támogatott foglalkoztatásba került 194 fő. A programot 173 fő fejezte be. A program 3 éve alatt nagy eredmény, hogy a bevont létszám meglehetősen stabilan tartotta magát, a lemorzsolódások oka leginkább betegség, vagy ami pozitívum: más nem támogatott munkahelyre való távozás volt. Külön öröm számunkra, hogy a programot működtető konzorcium vezetői úgy érezték, nincs még egy olyan munkaerő-piaci program ma az országban, mely ennyire rugalmasan képes lett volna követni a helyben jelentkező igényeket.

Néhány számított mutató: 1. A programba vontak 81%-a vitte végig a programot (képzés + foglalkoztatás). 2. A sikeres vizsgázók 95%-a foglalkoztatásba került. 3. A programba bevontak 95%-a szerzett olyan mezőgazdasági ismeretet és

gyakorlatot, amellyel egyrészt munkát tud vállalni, másrészt saját megélhetést képes biztosítani.

4. A képzési és foglalkoztatási időszak alatt összesen 32 fő morzsolódott le, amely a bevontak 15%-a. A lemorzsolódás oka: - betegség, haláleset miatt 9 fő

- elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedett: 19 fő (ők ma is dolgoznak)

- alkohol – mentális – pszichés állapot: 4 fő A Pécsett tartott értékelő konferencián részt vett dr. Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikai államtitkára is, aki az aktuális foglalkoztatási helyzetről, az eddigi és a jövőben tervezett foglalkoztatáspolitikai intézkedésekről tartott előadást. Kis Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője a Darányi Ignác tervet ismertette a jelenlévőkkel, Lehel Andrásné, a Belügyminisztérium munkatársa pedig a 2012. évi közfoglalkoztatási rendszer elemeit mutatta be. A konferencia második felében a programhoz kapcsolódó szervezetek képviselői és a program megvalósítói mondták el tapasztalataikat, értékelték az elmúlt három év eredményeit.


___________________________________________________________________________

97 58

A jövő mezőgazdaságának a kézimunka-igényes terményeken, így a kertészet, a gyümölcstermesztés és a feldolgozás megerősítésén kell alapulnia. Ennek megvalósulásához tudott a program széles körben hozzájárulni, javítva ezzel a programban részt vevő személyek elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedését. Ezen törekvések folytatása mindenképpen szükséges.

III. Prevenciós tájékoztató diákoknak A Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltség és Szolgáltató Központjának munkatársai minden évben március-április hónapban prevenciós tájékoztatót szerveznek a megyében lévő középiskolák végzős diákjai részére. A kirendeltségek Dombóváron, Pakson és Tamásiban a helyi intézményeknek ajánlják a lehetőséget, míg a szolgáltató központ munkatársai a legtöbb iskolával rendelkező Szekszárdon, illetve Bonyhádon látják el ezt a tevékenységet. A tájékoztatóhoz a szolgáltató központban elkészül egy tartalmas szöveges anyag és egy színes prezentáció. Az iskolák igényelhetik az előadásokat az iskolában tanórák keretében, a szolgáltató központban, illetve két alkalommal lehetőségük lesz pedagógusoknak az ismeretek elsajátítására, amennyiben saját maguk szeretnék azokat továbbadni a tanítványaiknak. A prevenciós tájékoztató célja, hogy a végzős diákok olyan átfogó, komplex információkat kaphassanak, amelynek révén könnyebben tudnak eligazodni a munka világában. Az előadásban bemutatják a munkanélküli állapot sajátosságait, a munkaügyi szervezettel történő együttműködés lehetőségeit, szabályait. Megtudhatják a pályakezdők, hogy milyen speciális rendelkezések vonatkoznak rájuk. Megismerhetik a foglalkoztatási formákat, a munkaszerződés formai és tartalmi követelményeit, a külföldi munkavállalással kapcsolatos ismereteket. Információkat kapnak a munkavállaláshoz kapcsolódó, de nem a munkaügyi központ ügyintézési körébe tartozó egyéb lehetőségekről, így a diákmunkáról, a Start kártyáról, az egészségügyi szolgáltatási járulékról is. Bemutatják a munkaügyi szervezetnél igénybe vehető szolgáltatásokat, elhangzanak álláskeresési tanácsok, módszerek, információk a hasznos honlapokról. Az iskolák részéről évről évre jelentkezik az igény, felismerték, hogy a munkaügyi központ tájékoztatójával a végzős diákok felkészültebben, lehetőségeiket jobban ismerve vágnak bele a középiskolát követő életszakaszukba. Prevenciós előadások keretében tavaly Tolna megyében 1275 főhöz jutottak el ezek az információk.


___________________________________________________________________________

97 59

IV. Munkáltatói Fórumok 2012. február 13-án kora délután a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által szervezett Munkáltatói Fórum programsorozat vette kezdetét a Bonyhádi Kirendeltségen. A programsorozat célja, hogy közvetlen tájékoztatást kapjanak az érintett vállalkozások, a munkáltatók a bérekkel és az adózással kapcsolatos legfontosabb változásokról. A bonyhádi fórumon közel negyven

helyi munkaadó vett részt. A Tolna Megyei Kormányhivatal főigazgatója, László-Varga Zsuzsanna a megnyitó beszédében elmondta, hogy az ország vállalkozóbaráttá tétele érdekében kerül sor az adóegyszerűsítésre, amely egy több lépcsőben megvalósuló folyamat. A Kormány úgy kívánja ezt végrehajtani, hogy az adójóváírás kivezetése révén ne járjanak rosszabbul a munkavállalók, az adóváltozások miatt ne csökkenjen senkinek a nettó bére. Ennek kompenzálására 21 milliárd Ft áll a rendelkezésre a költségvetésben.

A főigazgató asszony beszédét követően az elvárt béremelésről, az ezzel kapcsolatos kiegészítő támogatásokról, hatósági ellenőrzésről, a szociális hozzájárulási adóról és az adókedvezményekről, valamint a Munkaügyi Központ aktív támogatási eszközeiről hallhattak tájékoztatást Szűcsné dr. Füredi Szilvia szakmai igazgatóhelyettes (Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja), Weberné dr. Erős Anikó igazgató (Tolna Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve), Görgei Zsolt ellenőrzési igazgatóhelyettes (NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóságának Tolna Megyei Adóigazgatósága) és Sántha István kirendeltség vezető előadásában.


___________________________________________________________________________

97 60

Az előadások prezentálása után a program interaktív módon folytatódott, így a résztvevők feltehették kérdéseiket az előadóknak. A programsorozat Pakson folytatódott február 14-én, ahol 32 munkáltató vett részt a fórumon, február 16-án Dombóváron közel 40 érintett vállalkozás képviseltette magát a rendezvényen. Február 28-án 10 órakor a szekszárdi Vármegyeháza díszterme volt a következő helyszín, ahol a Tolna Megyei Kormányhivatal főigazgatója Varga-László Zsuzsanna köszöntötte a megjelenteket. A road show utolsó állomása Tamásiban volt, február 29-én az előadók 10 órakor várták az érdeklődőket a Városi Művelődési Központban. A rendezvénysorozat nagy sikert aratott a munkáltatók körében. A munkaügyi központ a jövőben is tervez hasonló programot, ahol a szakemberek és a munkáltatók tapasztalatot cserélhetnek.


___________________________________________________________________________

97 61

Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv hírei

I. Munkaügyi ellenőrzések Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 2012. január 1-jei hatállyal módosította a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt (Met.). A módosítások értelmében a munkaügyi ellenőrzés hatásköri és intézkedési rendszere kibővült, továbbá a Kormány felhatalmazást kapott, hogy rendeletben határozza meg a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét, a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékét, valamint a munkabéremelés elvárt mértékével kapcsolatos részletes szabályokat, vonatkozó szabályokat. A munkáltató és a vele 2011-ben november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállaló vonatkozásában a 299/2011. (XII.22.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A 2012. évi bérkompenzációt az átlagos havi 216 805 forintos, illetve az alatti munkabér esetében, a Korm. rendeletben meghatározott módon kell végrehajtani. Ehhez kapcsolódóan 2012. január 1-jétől a Met. 3. § (1) bekezdése egy újabb, t) ponttal egészült ki, mely szerint a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés – kormányrendeletben meghatározott – elvárt mértékének megfelelő végrehajtására, továbbá a 3. § (5) bekezdésével, mely szerint a munkaügyi ellenőrzés minden esetben kiterjed az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak vizsgálatára is. A Met. 6/B. § értelmében, amennyiben a munkáltató az ellenőrzés alá vont telephelyen nem hajtotta végre a munkabéremelést a kormányrendeletben meghatározott elvárt mértéknek megfelelően, úgy a munkáltatóval szemben a munkaügyi hatóság megállapító határozatot hoz. Nincs helye megállapításnak, ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek.

A Met. hatálya alá tartozó azon munkáltató, akivel szemben a munkaügyi hatóság megállapító határozatot hoz, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.

Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv hírei

___________________________________________________________________________

97 62

A 2011. évi XCIX. törvény 6. § (2) bekezdése alapján a munkáltató utólagosan mentesülhet a megállapító határozathoz kapcsolódó hátrányos jogkövetkezményektől, amennyiben a közbeszerzési eljárás során, vagy a támogatást nyújtó szerv részére igazolja, hogy a 6/B. (1) bekezdés szerinti emeléssel érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette. A munkaügyi ellenőrzés megkezdését követően teljesített bérkompenzáció esetében a munkáltató a megállapító határozat kiadása alól már nem mentesülhet, de a teljesítés igazolásának elfogadását a támogatást nyújtó szerv mérlegelheti.

A költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi bérkompenzációját a 371/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell végrehajtani. Az ebbe a körbe tartozó szervek, illetve foglalkoztatottak esetében a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv hatáskörrel nem rendelkezik, a foglalkoztatottak részére történő kifizetések végrehajtását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrizheti. Amennyiben fenti szerveknél foglalkoztatottak vonatkozásában közérdekű bejelentés vagy panasz érkezik Szakigazgatási Szervünkhöz, vagy munkaügyi ellenőrzés során a dokumentumok arra utalnak, hogy a munkáltató a bérkompenzációt nem, vagy nem megfelelő mértékben hajtotta végre, úgy a beadványok, illetve az iratok hatáskör hiányában a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalhoz kerülnek áttételre.

Weberné dr. Erős Anikó

Szociális és Gyámhivatal hírei

I. Figyelemfelhívás gyermekvédelmi tárgyú jogszabályváltozásra A Magyar Közlöny 2012. évi 24. számában megjelent a 21/2012. ( II. 29. ) Kormányrendelet, amely módosította többek között a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997 ( IX. 10. ) Kormányrendeletet. a) A módosítás rendelkezéseket tartalmaz az iskoláztatási támogatás szüneteltetésére vonatkozó végrehajtási szabályok tekintetében. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény keretében – módosultak az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére vonatkozó törvényi szabályok. Az 50 kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul mulasztó, 16. életévet betöltött tanuló esetén a jegyzői gyámhatóságnak az iskoláztatási támogatást folyósító szervnél (a kincstárnál) nem az ellátás felfüggesztését, hanem annak szüneteltetését kell kezdeményeznie. Ilyen korú iskolakerülő tanuló esetén a támogatás tehát nem gyűlik külön


___________________________________________________________________________

97 63

családtámogatási folyószámlán, hanem attól ténylegesen – a jövőre nézve is – elesik a család. A szüneteltetés elrendelése nem függ a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságtól, az minden iskolakerülőre kihat. A módosítás meghatározza a jegyzői gyámhatóságnak az iskoláztatási támogatás szüneteltetésével összefüggő feladatait. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetését a jegyzői gyámhatóság háromhavonként felülvizsgálja, amelynek keretében tájékoztatást kér az iskolától a gyermek igazolatlan hiányzásairól és arról, hogy milyen intézkedésekkel segítették elő a gyermek tankötelezettségének teljesítését.

Ha a gyermeknek továbbra is van igazolatlan hiányzása, az iskoláztatási támogatás szüneteltetése fennmarad. Ha a gyermeknek a felülvizsgálattal érintett időszakban igazolatlan mulasztása nem volt, a jegyzői gyámhatóság kezdeményezi a kincstárnál a támogatás szüneteltetésének megszüntetését. b) A meghallgatás szabályainak módosítása A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény módosította a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény meghallgatásra vonatkozó szabályait. A módosítás értelmében, ha a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen ügyfél és törvényes képviselője között érdekellentét van, a törvényes képviselőnek a meghallgatáson gyakorolható jogait a gyámhatóság gyakorolja. Ez indokolja, hogy a gyámhatósági eljárás részletszabályait tartalmazó 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben is módosuljanak a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személyek (gyermekek és gondnokoltak) meghallgatására, a gyámhatóság törvényes képviselőt helyettesítő feladataira vonatkozó rendelkezések. Módosult a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet is, amit az iskoláztatási támogatás szüneteltetése jogintézményének bevezetése indokolt. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének és a szüneteltetés megszüntetésének kezdeményezése, mint új gyámhatósági hatáskör feltüntetésre került a jegyzői gyámhatóság feladat- és hatáskörét megállapító rendelkezéseknél. Az illetékességi szabályoknál kimondásra került továbbá, hogy az iskoláztatási támogatás szüneteltetését és a szüneteltetés megszüntetését az a jegyző kezdeményezi, aki a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes.


___________________________________________________________________________

97 64

Gyermekvédelmi beszámoló Felhívjuk a figyelmet a Gyvt. 96.§ ( 6 ) bekezdésében foglaltak szerint a települési önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület általi megtárgyalást követően meg kell küldenie a szociális és gyámhivatal felé.

Jantnerné dr. Oszvald Ágnes

II. Tájékoztató a szociális pénzbeli és természetbeni ellátások területén bekövetkezett változásokkal kapcsolatban A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény, valamint a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2012. január 1-jei hatállyal több tekintetben módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) által szabályozott, és első fokon a települési önkormányzatok jegyzőinek hatáskörébe tartozó ellátásokra vonatkozó szabályozást. A megváltozott szabályok gyakorlati alkalmazása – Hivatalunk tapasztalatai szerint – több kérdést vetett fel, így jelen tájékoztatónkkal a gyakran előforduló és a jogalkalmazásban problémát jelentő kérdésekkel foglalkozunk. Aktív korúak ellátása Az Szt. 33. § (1) bek. a) pontja határozza meg, hogy egészségkárosodottsága miatt mely személyek részére állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság, ezen belül – az Szt. 37. § (1) bek. a) pontjában foglaltakra figyelemmel – a rendszeres szociális segély. Előbbi feltétel fennállása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 15. § (2) bekezdésében meghatározott módon igazolható. A jogszabály megfogalmazása szerint az ügyfél a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalás vagy szakvélemény csatolásával is igazolhatja fenti jogosultsági feltétel fennállását. Vagyis ez nem csupán az egészségi állapot minősítését tartalmazó, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) szabályai alapján kiadott dokumentummal igazolható. Kérdésként vetődött fel az egészségkárosodottság alapján nyújtott rendszeres szociális segély és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának kapcsolata. Álláspontunk szerint, amíg az ügyfél részére a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának valamely formáját nem állapítják meg, és az aktív korúak ellátására való jogosultság valamennyi feltétele teljesül (egyúttal más kizáró ok sem áll fenn), jogszerűen kerülhet sor az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására. Amennyiben a későbbiekben megváltozott munkaképességű személyek ellátását állapítanak meg egy rendszeres szociális segélyben részesülő ügyfél számára, a két ellátás párhuzamos folyósítása


___________________________________________________________________________

97 65

kizárt. A rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás is a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától állapítható meg. Amennyiben a rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől az Mmtv. 7. § (1) bekezdésben, illetve 11. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az ellátás valamely formája megállapításra kerülne, rendszeres pénzellátásban részesül, a rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg (Mmtv. 7. § (2) bek. és 11. § (2) bek.). A megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultság esetében jogosultsági feltétel, hogy az ügyfél ne részesüljön rendszeres pénzellátásban, ahol rendszeres pénzellátásnak minősül a rendszeres szociális segély is (Mmtv. 1. § (2) bek. 10. pont és Szt. 4. § (1) bek. i) pont). Továbbá az Szt. 34. § (1) bek. i) pontja alapján nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül. Vagyis amennyiben az ügyfél számára megállapítanák a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának valamelyik típusát, és egyúttal rendszeres szociális segélyben részesül, választania kell a két ellátástípus között, minthogy az Szt. és Mmtv. fent hivatkozott szabályai szerint a két ellátás párhuzamos folyósítása kizárt. Amennyiben az ügyfél a megváltozott munkaképességű személyek ellátását kívánja igénybe venni, kérnie kell a rendszeres szociális segély megszüntetését, és így rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra a rendszeres szociális segély megszüntetésének napját követő naptól lesz jogosult. Az Szt. 140/H. § (2) bekezdése szerint a jegyző a 2012. január 1-jét megelőzően megállapított rendszeres szociális segély összegét, valamint a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvénnyel megállapított, az Szt. 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosultsági feltételeket 90 napon belül felülvizsgálja, vagyis a felülvizsgálatot 2012. március 31-ig el kell végezni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy az ügyfél továbbra is jogosult rendszeres szociális segélyre, első alkalommal a 2012. április hónapjára járó, vagyis 2012. május 5-ig adandó rendszeres szociális segélyt kell az Szt. 37. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti összegre figyelemmel folyósítani. Az Szt. 37. § (4) bekezdésének 2012. január 1-jétől hatályos szabályozása szerint a rendszeres szociális segély havi összege továbbra is a családi jövedelemhatár összegének (ami a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90 %-ának szorzata) és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete. A módosult rendelkezés szerint a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (e § alkalmazásában: nettó közfoglalkoztatási bér) 90 %-át (ez az R. 17/B. § (2) bekezdése szerint 42.326 Ft) azzal, hogy ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90 %-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét (ami az R. 17/B. § (3) bekezdése alapján 19.526 Ft).


___________________________________________________________________________

97 66

Amennyiben az ügyfél esetében megállapítható, hogy a rendszeres szociális segélyre való jogosultságnak az Szt. 2012. január 1-jén hatályos 37. § (1) bek. b) pontja szerinti feltétele nem áll fenn, de az aktív korúak ellátására való jogosultsága egyébként fennáll, 2012. április 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot kell megállapítani, 2012. január-március hónapjaira pedig a rendszeres szociális segélyt kell folyósítani. Amennyiben az ügyfél ilyen módon rendszeres szociális segély helyett foglalkoztatást helyettesítő támogatásban fog részesülni, a felülvizsgálati eljárás során nem kell vizsgálni, hogy az előzetes együttműködési kötelezettségnek az Szt. 33. § (1) bekezdésében meghatározott valamely pontja esetében teljesül-e, mivel ilyenkor aktív korúak ellátására való jogosultsága folyamatosan fennáll, és amikor annak megállapítására sor került, az ügyfélnek eleget kellett tennie az Szt. 33. § (1) bekezdésében meghatározott valamely előzetes együttműködési feltételnek. Természetesen az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeinek fennállását vizsgálni szükséges. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság éves felülvizsgálata során különös gonddal kell vizsgálni, hogy az ügyfél a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban eleget tett-e foglalkoztatási kötelezettségének. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek az Szt. 36. § (2) bek. e) pontjában meghatározott többféle lehetősége van arra, hogy fent meghatározott tevékenységek végzését igazolja. Arról, hogy az egyes tevékenységek végzésének igazolásául milyen dokumentum fogadható el, támpontot jelent a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által korábban kiadott, és Hivatalunk által a települési önkormányzatok jegyzőivel közölt tájékoztatás. Amennyiben a szóban forgó kötelezettség teljesítésére más módon nincs lehetőség, a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfél közérdekű önkéntes tevékenységének időtartama is figyelembe vehető legyen. Amennyiben az ügyfél nem teljesíti a 30 napos időtartamra vonatkozó kötelezettségét, nem szolgálhat mentségéül, hogy őt az önkormányzat – különböző indokokból kifolyólag – nem vonta be közfoglalkoztatásba. A 30 napos időtartam teljesítése elsődlegesen a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult ügyfelek kötelessége, ebben a tekintetben méltányosságra az Szt. nem biztosít lehetőséget. Amennyiben a települési önkormányzat képviselő-testületének megítélése szerint van olyan, konkrétan meghatározható ügyfélkör, mellyel szemben méltánytalan lenne a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekre vonatkozó kötelezettségek előírása, az Szt. 37. § (1) bek. d) pontjában meghatározott jogalkotói felhatalmazással élve önkormányzati rendeletében szabályt alkothat, melyre tekintettel egyes személyek meghatározott családi körülményeikre, egészségi vagy mentális állapotukra tekintettel rendszeres szociális segélyben részesülnek, így fenti kötelezettség nem vonatkozik rájuk. Amennyiben azonban az ügyfél foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult, az Szt. 36. § (2) bek. e) pontjában meghatározott kötelezettség teljesítése alól nem mentesülhet.


___________________________________________________________________________

97 67

Lakásfenntartási támogatás Az Szt. 38. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a jegyző a lakásfenntartási támogatás keretében mely kiadások viseléséhez nyújthat hozzájárulást. Továbbá a 38. § (1a) bekezdése szerint ezen ellátást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Ezt az ügyfél az R. 12. sz. mellékletében szereplő kérelem-nyomtatvány IV/2. pontjában jelöli meg. A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni az Szt. 18. § l) pontja szerinti azonosító adato(ka)t (R. 21. § (1) bek.). Fentiek alapján tehát amennyiben csak lehetséges, a lakásfenntartási támogatást nem pénzbeli, hanem természetbeni ellátás formájában kell nyújtani, elősegítve így az ellátás céljának mind hatékonyabb megvalósulását. 2012. január 1-jétől a lakásfenntartási támogatás megállapítása a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik, mely szabályt a 2012. január 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni (Szt. 25. § (3) bek. a) pont ad) alpont). A helyi lakásfenntartási támogatás nyújtására lehetőséget biztosító törvényi felhatalmazást 2012. január 1-jétől hatályon kívül helyezték; az ezen időpontot megelőzően megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a megállapító határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb 2012. március 31-ig folyósítható (Szt. 140/I. §). Ápolási díj Az Szt. 42. § (1) bek. b) pontja alapján – főszabály szerint – nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét. Kivételt képez az Szt. 42. § (1) bek. b) pontjában meghatározott feltételek mellett a táppénz, illetve az Szt. 42. § (4) bek. szerinti ellátások. Az Szt. 42. § (4) bekezdésében szereplő új ellátások a nyugdíjrendszer átalakításával jöttek létre. Az Szt. 41. § (1) bek. a) pontja szerinti ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy az Szt. 42. § (4) bekezdésében meghatározott ellátások valamelyikében részesül, továbbá az ápolási díjat ezen ellátásokra való jogosultság keletkezésének időpontjában több mint tíz éve folyósítják. Ezen esetekben az ápolási díj és a 42. § (4) bekezdésében nevesített valamely ellátás együttesen, teljes összegben folyósítható. Az Szt. 44. § (3) bekezdéséből 2012. január 1-jétől hatályon kívül helyezték azt a mondatot, mely szerint a települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett. Ezzel összefüggésben hatályon kívül helyezték a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 22. §-át, mely a foglalkoztató, vagyis az ellátást folyósító szerv


___________________________________________________________________________

97 68

számára a Tbj. 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésének kötelezettségét írta elő. Ebből következően az ápolási díjat folyósító szervet a továbbiakban nem terheli fenti járulék megfizetésének kötelezettsége. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Ezen ellátással kapcsolatban vetődött fel annak kérdése, hogy az Szt. 4. § (1) bek. c)-d) pontja szerint az esetlegesen a kérelmező családtagjának minősülő tartósan beteg, autista, illetve fogyatékos gyermek (az Szt. szóhasználata alapján együttesen: fogyatékos gyermek) ilyetén állapota a kérelmező részéről milyen dokumentummal igazolható. A kérdés jelentőségét az adja, hogy a kérelmező ilyen állapotban lévő gyermekét korhatárra tekintet nélkül a kérelmező közeli hozzátartozójának kell tekinteni, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt. Az R. 15. § (5) bekezdése az aktív korúak ellátása vonatkozásában meghatározza a fogyatékos állapot igazolására szolgáló dokumentumok körét. Bár fenti kérdés az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatban vetődött fel, arra tekintettel, hogy a fogyatékos gyermek definíciója az Szt. közös szabályai között szerepel, az ezen állapot igazolására szolgáló dokumentumok körét meghatározó, az aktív korúak ellátásánál szereplő szabály valamennyi olyan ellátás esetén alkalmazandó, ahol az Szt. szerinti fogyatékos gyermek fogalmat kell figyelembe venni. Közgyógyellátás Az Szt. 50. § (1) bek. g) pontja alapján alanyi jogon jogosult közgyógyellátásra – több más mellett – aki rokkantsági ellátásban részesül. A rokkantsági ellátásra vonatkozó részletes szabályokat a korábban már említett Mmtv. tartalmazza. Az Mmtv. 30. § (1) bekezdése szerint 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg. A 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a kérelmezőt tájékoztatja a jogszabályok megváltozásáról, és nyilatkoztatja arról, hogy az Mmtv. szerinti ellátások tekintetében a kérelmét fenntartja-e (Mmtv. 30. § (3) bek.). Az Mmtv. 30. § (4)-(5) bekezdése rendezi azon kérelmezők ellátásra való jogosultságát, akik előbbi nyilatkozattal fenntartják kérelmüket. A (4) bekezdés meghatározza, hogy milyen típusú ellátást kell folyósítani azon személyeknek, akiknek 2011. december 31-éig a komplex minősítést elvégezték, és a jogosultsági feltételek fennállnak. Az (5) bekezdés azon személyekről szól, akik esetében a jogosultsági feltételek fennállnak, de a komplex minősítést 2011. december 31-éig nem végezték el. A közgyógyellátásra való jogosultság szempontjából az Mmtv. 31-33. §-ai bírnak különös jelentőséggel. A 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltő személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jétől a nyugdíjfolyósító szerv öregségi nyugdíjként folyósítja tovább, melyről nem hoz külön döntést (Mmtv. 31. §). Ez azt jelenti, hogy 2012. január 1-jét követően a fenti csoportba tartozó személyek esetében alanyi jogon nem állapítható meg közgyógyellátásra való jogosultság (2011. december 31-én folyamatban volt eljárásokban sem), amennyiben pedig erre sor került, a jogszabálysértő határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 114. § (1)-(2) bekezdése alapján vissza kell vonni, figyelembe véve


___________________________________________________________________________

97 69

az Szt. 17. § (1) bek. és az R. 46. § (1) bek. szabályait, melyek szerint a közgyógyellátás keretében igénybe vett ellátás megtérítéséről csak abban az esetben kell rendelkezni, ha a jegyző a közgyógyellátásra való jogosultságot jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétel miatt szüntette meg. Fenti esetben tehát megtérítés elrendelésére – rosszhiszemű igénybevétel hiányában – nem kerülhet sor. Az Mmtv. 32. §-a rendezi azon személyek ellátását, akik esetében 2011. december 31-én nincs folyamatban eljárás a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv előtt, továbbá a 31. § alapján öregségi nyugdíjasnak sem tekintendők, és a) I–II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő, III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő, rendszeres szociális járadékban, d) átmeneti járadékban részesülnek. Ellátásukat a Kormány által kijelölt szerv rokkantsági ellátásként folyósítja tovább. Ez nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. A b) és c) pont alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte. Azon 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő személyek, akik fenti esetek egyikébe sem tartoznak, 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként kapják ellátásukat (Mmtv. 33. § (1) bek.). Ha a 33. § (1) bekezdése szerinti személy 2012. március 31-éig nem kéri a komplex minősítés elvégzését, a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni (Mmtv. 33. § (4) bek.). A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személynek – felülvizsgálat elvégzése nélkül – az ellátás hatósági döntésben megállapított időtartamáig a rehabilitációs járadékot továbbfolyósítja (Mmtv. 34. § (1) bek.). A döntéshozatalra jogosultaknak fenti jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve kell dönteniük a közgyógyellátásra való jogosultság iránt benyújtott kérelmek vonatkozásában. Amennyiben az ügyfélnek a jogosultság alanyi jogcímen nem állapítható meg, indokoltnak tartjuk annak vizsgálatát, hogy normatív vagy méltányossági jogcímen jogosult lehet-e arra (Szt. 50. § (2)-(3) bek. és az önkormányzati rendelet megfelelő rendelkezése), tekintettel arra, hogy az ügyfél benyújtott kérelmével közgyógyellátásra való jogosultság, és nem csupán meghatározott jogcímen nyújtható közgyógyellátásra való jogosultság megállapítását kéri (Szt. 49. § (1) bek., R. 35. § (1) bek. és 9. sz. melléklet).

Dr. Nagy Éva


___________________________________________________________________________

97 70

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság hírei

I. TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2012. január 1-jétől lépett hatályba.

A 2011. évi CXCI. törvényt az Országgyűlés a megváltozott munkaképességű személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás központú rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának, foglalkoztatásának elősegítésére, továbbá a kieső jövedelem miatti keresetpótlás érdekében alkotta meg.

A törvény értelmében 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki

a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt,

b) keresőtevékenységet - sem belföldön, sem külföldön - nem végez és

c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH) komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

a) rehabilitációs ellátás, vagy

b) rokkantsági ellátás.

Az NRSZH a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy

a) rehabilitálható , ezen belül

aa) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

ab) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;

b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül

ba) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

bb) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,


___________________________________________________________________________

97 71

bc) kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy

bd) egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

A megváltozott munkaképességű személy

- rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható,

- rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

1. A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy

- a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra valamint

- pénzbeli ellátásra jogosult.

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles, amelynek keretében teljesíti a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket.

A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre.

A rehabilitációs ellátás időtartama keresőtevékenységet folytató ellátott esetén meghosszabbodik a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenség időtartamával (amelyre tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre szerezhet jogosultságot).

A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell, ha az ellátott keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy keresőképtelen.

A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,

- akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem - a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa - 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka,

- aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka.

A rehabilitációs ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.


___________________________________________________________________________

97 72

A rehabilitációs ellátásban részesülő tizenöt napon belül köteles bejelenteni, ha

- az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,

- keresőtevékenységet folytat, vagy

- keresőtevékenysége megszűnt.

2. A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.

A rokkantsági ellátás összege a komplex minősítés során kialakított, a rehabilitációra vonatkozó javaslatban foglaltaktól függően a havi átlagjövedelem 40, 60, 65, 70 százaléka, de legalább a minimálbér 30, 45, 50, 55 százaléka és legfeljebb a minimálbér 45, 150 százaléka,

A rokkantsági ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező arányban emelni kell

A rokkantsági ellátásban részesülő tizenöt napon belül köteles bejelenteni, ha

- a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, vagy

- keresőtevékenységet folytat és a jövedelmének 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. [A bejelentéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolnia kell a jövedelmének összegét.

3. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságánál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az eljárás költség- és illetékmentes.

A kérelmező az NRSZH vizsgálatán történő személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a kérelmező a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni.

Az NRSZH komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít.

A rokkantsági és a rehabilitációs pénzbeli ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. Részletesebb, mindenre kiterjedő tájékoztatás a www.onyf.hu honlapon, a Reflektor rovatban található!


___________________________________________________________________________

97 73

II. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. Törvény 2012. január 1-jétől lépett hatályba. Ennek értelmében 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.

A törvény rendelkezései szerint:

1. A 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltő - azaz az 1950. január 1-jét megelőzően született - személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jétől a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 2011. december havi - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - összegével megegyező összegben öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.]

2. A 2011. december 31-én

a) I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban,

d) átmeneti járadékban részesülő személy ellátását 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként kell továbbfolyósítani azzal, hogy az a) és b) pontban nevesített nyugellátások esetében az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével.

[ Az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte, azaz 1955. január 1-jét megelőzően született.]

3. A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő - az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven túl betöltő, azaz 1954. december 31-ét követően született - személyek ellátását 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként kell továbbfolyósítani azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével.


___________________________________________________________________________

97 74

Az érintett személyeket a nyugdíjfolyósító szerv 2012. január 31-éig tájékoztatja arról, hogy

a) az ellátás rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra,

b) Rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosult,

c) amennyiben keresőtevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képes, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérheti a komplex minősítés elvégzését,

d) a c) pont szerinti jognyilatkozat elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár.

Ha ugyanis az érintett személy 2012. március 31-éig nem kéri a komplex minősítés elvégzését, a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni.

A nyilatkozatot postai úton vagy személyesen a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságához kell benyújtani.

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzését kérő személyeket az e törvényben meghatározott ellátások megállapítása céljából felülvizsgálja. A felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál. A felülvizsgálatot követően a jogosultsági feltételek fennállása esetén a rehabilitációs ellátást vagy a rokkantsági ellátást az erről szóló döntést követő harmadik hónap első napjával kell megállapítani.

[A rehabilitációs és a rokkantsági ellátásra való jogosultság feltételeiről, összegéről külön tájékoztató készült.]

4. Az ismertetett rendelkezések nem vonatkoznak a 2011. december 31-én

- a rehabilitációs járadékban részesülőkre (esetükben az ellátást a hatósági döntésben megállapított időtartamig rehabilitációs járadékként kell továbbfolyósítani, az érintetteknek az együttműködési kötelezettségüket továbbra is teljesíteni kell ),

5. Felhívjuk az ellátásban részesülő, keresőtevékenységet folytatók figyelmét arra, hogy a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől a foglalkoztatottak nem minősülnek nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők, illetőleg a társas vállalkozás tagjai pedig nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak.

A keresőtevékenység folytatása szempontjából továbbra is élnek a jogosultságot befolyásoló, korlátozó szabályok, amelyek a következők:

A II. pontban említett rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

E rendelkezés alkalmazása során a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.

Keresőtevékenység folytatása esetén a III. pontban említett rehabilitációs ellátásban részesülő személy ellátásának megszüntetésére nem kerül sor. (viszont szüneteltetésre igen! )


___________________________________________________________________________

97 75

A rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét.

Részletesebb, mindenre kiterjedő tájékoztatás a www.onyf.hu honlapon, a Reflektor rovatban található!

Növény és Talajvédelmi Igazgatóság hírei

I. Új közellenség várható a szőlőtermesztésben A szőlő aranyszínű sárgaság betegség kórokozója az Európai Unió és a magyar zárlati listákon szereplő Grapevine flavescence dorée phytoplasma. Karantén-listára kerülésének oka járványszerű terjedési képessége, valamint károsításának mértéke. Napjainkban a szőlő egyik legsúlyosabb betegségének számít Európában. A betegség „eredménye”: nagy mértékű terméscsökkenés és a tőkék gyors elhalása. Terjedő képessége „elismerésre méltó”, a fertőződött állomány a fertőzésnek kedvező körülmények között egy éven belül megtöbbszöröződhet. Európában először az 1950-es évek közepén fedezték fel Franciaország területén. Ezt követően gyorsan terjedt el Európa több országában, mára már jelen van a szomszédos Szlovéniában, Szerbiában, Horvátországban és Ausztriában is. Magyarországon még nem mutatták ki, ám veszélyessége miatt nem mellőzhető monitoring felderítése. Az eddig tapasztaltak függvényében sajnos szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy záros határidőn belül nálunk is megjelenik ez a pusztító kór. Jellemző kárképei: a levél háromszög alakú sodródása, elszíneződése (a fehér szőlő levele főként sárgul, a kék szőlő levele inkább pirosodik), a hajtásvégek pásztorbothoz hasonló meghajlása, csüngése, az egyenetlen vesszőérés és a fürtszáradás. A végkifejlet a tőkék pusztulása. Mivel tünetei nagyon hasonlóak egy másik betegség, a szintén sárgaságot okozó Stolbur phytoplazma tüneteihez, — kivéve a fertőzés fizikális kiterjedését, ami az aranyszínű sárgaság esetében góc-szerű, míg a Stolburnál szétszórt, szemlézéssel nem állapítható meg, hogy az észlelt tüneteket melyik betegség okozza. A fertőzés pontos meghatározásához laboratóriumi vizsgálatra van szükség. A tipikus tünetek megjelenésére júliustól már lehet számítani, a kimutathatóság szempontjából azonban mintavételezésre legalkalmasabb időszak az augusztus vége–szeptember vége közötti időszak. Az alábbi képeken a szőlő aranyszínű sárgaság néhány tipikus levéltünete látható:


___________________________________________________________________________

97 76

A károsító felderítéseket a növény-egészségügyi hatóság, megyénkben a Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága végzi, és a mintavételi hely pontos meghatározásával (helyszín, sorszám, tőkeszám) gyanú esetén mintát vesz a tünetes növényekből. A mintákat előírásszerűen csomagoltan (kiszáradástól, mechanikai sérüléstől védve) és feliratozva a vételezéstől számított 24 órán belül a vizsgáló laboratóriumba kell szállítani. A többi zárlati károsítóhoz hasonlóan, az aranyszínű sárgaságra vonatkozóan is a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. FVM rendelet tartalmazza a Magyarországra való behurcolásának és terjedésének megakadályozására, valamint a gazdanövény (szőlő) országon belüli szállítására és forgalmazására vonatkozó rendelkezéseket. Fontos tudni, hogy az EU többi tagállamához hasonlóan a fertőzésre utaló tünetek észlelését, azaz a fertőzés gyanúját Magyarországon is be kell jelenteni a területileg illetékes növényvédelmi hatóságnak . A bejelentés elmulasztása növényvédelmi bírság kiszabásával járó szabálysértésnek minősül. Az aranyszínű sárgaság terjedéséért elsősorban egy, az amerikai földrészről származó kabócafaj, a Scaphoideus titanus, azaz amerikai szőlőkabóca a felelős. Bár ez a faj Európában kizárólag termesztett szőlőn él és táplálkozik, a táplálkozásával okozott kár mégsem számottevő. Annál inkább jelentős az a kártétel, amit vektorként okoz a betegség terjesztésével. Ennek következtében, bár maga a kabóca nem zárlati károsító, de mint a zárlati betegség első számú terjesztője kivívta a növény-egészségügyi hatóságok fokozott figyelmét. Az alábbi képen egy kifejlett Scaphoideus titanus, azaz amerikai szőlőkabóca látható:


___________________________________________________________________________

97 77

Hazánkban először 2006-ban találtak Scaphoideus titanus egyedeket Csurgó térségében. Tolna megyében elsőként 2008-ban Kisvejkén és Mórágyon sikerült egyedeket fogni. Magyarországon évek óta folyik az amerikai szőlőkabóca felderítése, terjedésének, kártételének, átviteli képességének, rajzásdinamikájának, életmódjának vizsgálata. Az MGSZH évenként ismétlődően előírja a kabóca felderítését, vizsgálatát, megyénként változó feltételekkel. Tolna megye, 6 másik megye mellett a kabóca terjedésvizsgálatában vesz részt. Megyénkben évente 4-5 szőlőültetvényben történik csapdázás. A helyszínek kiválasztásakor több szempontot is figyelembe kell venni, így pl. a terület szélkitettségét, mivel a kabócák terjedésében valószínűleg nagy szerepe van a szélnek. A kabóca-felderítés eszköze egy mindkét oldalán ragadós felületű úgynevezett sárgalap csapda, amely színével vonzza a kabócákat, ragacsosságának köszönhetően pedig csapdába ejti a rászálló rovarokat. A lapokat a tőkékre kell rögzíteni. Júliustól szeptember végéig kell alkalmazni őket, 10-14 naponként cserélve. A sárgalapok kiértékelését az MGSZH Központi Károsító Diagnosztikai Laboratóriuma végzi. Mint a fentiekből kitűnik, a zárlati betegség felderítése tulajdonképpen két fronton történik. A megyei NTI feladata is kettős, egyrészt a tünetes szőlők felkutatásából és mintázásából, másrészt a betegség-terjesztő kabóca felderítéséből és vizsgálatából áll. Járulékos feladat a szőlőtermesztők tájékoztatása és felvilágosítása a tekintetben, hogy mi a teendő akár a Scaphoideus titanus, akár az aranyszínű sárgaság tüneteit mutató szőlőtőke, vagy állomány észlelésekor. Jelenleg a 2012 évi felderítésre való felkészülés állapotában vagyunk, a leginkább veszélyeztetettnek mondható vizsgálati helyszínek felkutatása, a vizsgálati eszközök (mintavételezési eszközök, sárgalap-csapdák) beszerzése folyik. Reméljük, hogy kellő számú ellenőrzés elvégzésére nyílik lehetőségünk annak érdekében, hogy felmérjük a szőlőkabócák elterjedését. A vektor elleni védekezés lehetőséget biztosít ahhoz, hogy minél jobban késleltessük a zárlati betegség megtelepedését és terjedését.

Bognárné Ferencz Judit


___________________________________________________________________________

97 78

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv hírei

I. Tájékoztatás a háziorvosi praxisjog megváltozott szabályairól 2012. január 1-jei hatállyal megváltoztak a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos (továbbiakban: háziorvos) által a területi ellátási kötelezettség körében önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító jogra, illetve annak engedélyezésére vonatkozó szabályok. Míg 2011. december 31-ig a háziorvosok működtetési jog alapján voltak jogosultak önálló orvosi tevékenység nyújtására, a módosult szabályok szerint a háziorvosok működtetési joga helyett praxisjog kifejezés került bevezetésre. A praxisjog egy adott körzetben értelmezhető, attól el nem választható vagyoni értékű jog, mely alapján területi ellátási kötelezettséggel, egy meghatározott háziorvosi körzetben, egy adott háziorvos kizárólagos joga az egészségügyi alapellátás nyújtása. A praxisjog elválaszthatatlan a területi ellátási kötelezettségtől, ezért az új szabályozás szerint praxisjoga kizárólag a területi ellátási kötelezettséggel bíró háziorvosoknak van, tehát azoknak, akik behatárolható földrajzi területen, az önkormányzat által meghatározott körzetben végeznek háziorvosi tevékenységet. A praxisengedély kiadása 2012. január 1-jétől a kistérségi népegészségügyi intézetek hatáskörébe került. Az eljárásra az a kistérségi népegészségügyi intézet az illetékes, amely az adott praxisjoggal érintett egészségügyi szolgáltató működési engedélyének kiadására jogosult. A praxisjog megszerzésének alapvető feltétele, hogy az önkormányzat és a praxisjogot megszerezni kívánó orvos előszerződést kössön, amely alapján az önkormányzat kinyilvánítja azon szándékát, hogy az orvost a praxisjog megszerzése esetén foglalkoztatni kívánja. Amennyiben az orvost az önkormányzat nem kívánja foglalkoztatni, erről nyilatkoznia kell. Az új rendelkezések előírják továbbá a háziorvos és az önkormányzat között kötendő feladatellátási szerződés kötelező tartalmi elemeit is, amelynek részét képezi az önkormányzat kártalanítási kötelezettsége is a törvényben meghatározott esetekben (például a körzetmódosítás miatt bekövetkezett, a háziorvost ért kár esetén a települési önkormányzat kártalanítási kötelezettséggel tartozik, amelynek megállapításánál figyelembe kell venni a háziorvosi szolgáltató által a finanszírozása keretében kapott egy éves összeget). A feladatellátási szerződésre vonatkozó követelményeknek 2013. január 1-jétől kell megfelelniük az érintetteknek.

Népegészségügyi

Szakigazgatási Szerv hírei

___________________________________________________________________________

97 79

Az átmeneti rendelkezések értelmében a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok működtetési joga 2012. január 1-jével praxisjognak minősül, amely jog arra a körzetre terjed ki, ahol a háziorvos a törvény hatálybalépésének napján területi ellátási kötelezettséggel háziorvosi ellátást nyújt, ideértve a munkavégzésben akadályozott, működtetési joggal rendelkező orvost is. Azok a működtetési joggal rendelkező háziorvosok, akik e törvény hatálybalépése napján nem rendelkeznek területi ellátási kötelezettséggel, tartósan betöltetlen körzetben működtetési joguk alapján területi ellátási kötelezettséget vállalhatnak 2015. december 31-éig. A tartósan betöltetlen körzetek betöltésénél ezen háziorvosok előnyt élveznek, és működtetési joguk a tartósan betöltetlen körzet betöltésével – illetékmentesen – praxisjognak minősül. Azon háziorvos működtetési joga, aki 2015. december 31-éig nem tölt be tartósan betöltetlen háziorvosi körzetet, 2015. december 31-i hatállyal megszűnik.

Dr. Németh Lídia Vonatkozó jogszabályok: � az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (továbbiakban: Öotv.)

(módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény), � az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló

313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

Fogyasztóvédelmi Felügyelőség hírei

I. A Tolna Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2011. évi tevékenysége A Tolna Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége (Felügyelőség) a 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 3. §. (1) bek. alapján, 2011. 01. 01-től a Kormányhivatal szervezetében szakigazgatási szervként működik, szakmai irányítását a hivatkozott Korm. rendelet 3. § (2) bek. alapján a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) főigazgatója látja el, a feladat ellátásának feltételeit a 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 8. § b.) pontja alapján a Kormánymegbízott biztosítja. A Kormányhivatali integráció lezajlásának a szakigazgatási szervre vonatkozó körülményei, tapasztalatai Az integráció összességében zökkenőmentesen zajlott, költözés nem befolyásolta a munkát, a Felügyelőség a szakmai irányító szerv által biztosított rendszereket továbbra is használni tudta, a Kormányhivatal az eszközök rendelkezésre állását és javíttatását biztosította. Az átalakulás mindössze megnövekedett adminisztrációs teherrel járt (ügyrend, szabályzatok, munkaköri leírások, adatközlések stb.), amelyet a Felügyelőség sikerrel teljesített.


___________________________________________________________________________

97 80

A Felügyelőség főbb feladatai:

• Fogyasztóvédelmi- piacfelügyeleti- reklámfelügyeleti ellenőrzéseket végez; • Veszélyes termékek felkutatásában és mintavételezésében vesz részt; • Közérdekű bejelentések alapján vizsgálatot tart; • Panaszügyek alapján ellenőrzési és tájékoztatási tevékenységet végez; • Ellátja a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatos kommunikációs és szervezési

feladatokat; valamint Hatósági Tanácsadó Irodát működtet; • Tájékoztatást nyújt a vállalkozói érdekképviseleti szervezetek részére a vállalkozókat

érintő jogszabályi változásokról, alkalmazásának módjáról; • Közreműködik az állam iskolai és az iskolán kívüli fogyasztóvédelmi oktatással

kapcsolatos feladatok ellátásában. Hatósági ellenőrzési tevékenység összefoglalója Hatósági ügyek száma, fajtái (éves hatósági statisztika) A Felügyelőség, mint hatóság, kizárólag ellenőrzési tevékenységet végez. Az ellenőrzésekhez kapcsolódóan 2011. évben az alábbi intézkedéseket tette: Közigazgatási eljárás keretében: Kötelezésre szóló határozatok száma: 157 db Kötelezést és bírságot tartalmazó határozatok száma: 37 db; bírságösszeg: 8.075.000.- Ft Fogyasztóvédelmi bírság: 36 db; bírságösszeg: 8.080.000.- Ft Forgalomból visszahívás önálló határozattal: 1 db Forgalmazás feltételhez kötése önálló határozattal 7 db Más hatósághoz áttett: 53 db Szabálysértési eljárás keretében: Figyelmeztetés: 19 db Szabálysértési bírság: 4 db; bírságösszeg: 125.000.- Ft Eljárás összesen: 314 db; bírságösszeg összesen: 16.280.000.- Ft Az eljárások kimenetelére a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény, 2011.01.01-én életbe lépett módosítása volt hatással. Jelentősen csökkent a pénzbírságot kiszabó és ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a kötelezésre szóló határozatok száma.


___________________________________________________________________________

97 81

Ellenőrzések (téma, cél, kiemelt, komplex)

A Felügyelőség a 2011. évi hatósági ellenőrzési tevékenységét a Nemzetgazdasági Miniszter által jóváhagyott „Ellenőrzési és vizsgálati program” alapján, továbbá központilag elrendelt rendkívüli- valamint helyi kezdeményezésű vizsgálatok szerint végezte. Az adott időszakban a szakirányú témavizsgálatok száma 47 db volt. Fogyasztóvédelmi vizsgálatok (14 db) Árfeltüntetés és árfelszámítás ellenőrzése (ruházat) Árfeltüntetés és árfelszámítás ellenőrzése (sport, barkács) Árfeltüntetés és árfelszámítás ellenőrzése (élelmiszer) Árfeltüntetés és árfelszámítás ellenőrzése (játék, műszaki) Elektronikus kereskedelmi tevékenység ellenőrzése Szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói panaszok ellenőrzése Gazdasági reklámtevékenység ellenőrzése Villamos energia- és gázszámlák tartalmának vizsgálata Idegenforgalmilag frekventált helyen működő vendéglátó egységek ellenőrzése Fiatalkorúak dohány, alkohol kiszolgálásának ellenőrzése Személy taxik ellenőrzése Mutatványos berendezések ellenőrzése Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenőrzése Utazási irodák programfüzeteinek ellenőrzése Piacfelügyeleti ellenőrzések (18 db) Festékek, lakkok, illékony szerves vegyületek tartalmának monitoring vizsgálata Kézilámpák vizsgálata Építési fóliák vizsgálata Játszótéri eszközök vizsgálata Villamos kéziszerszámok vizsgálata Cementek és zsákos kiszerelésű építési termékek vizsgálata Felfújható vízi játékok ellenőrzése Akkumulátoros kerékpárok, robogók, rollerek akkumulátorfeltöltőjének laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése A háztartásvegyipari termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Játékbabák, babaszettek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Betonacélok és előregyártott betonelemek piacfelügyeleti ellenőrzése Síelés során viselt egyéni védőeszközök (szemüvegek, fejvédők) laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti vizsgálata Díszvilágítási fényfüzérek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése KPIR veszélyes termékek ellenőrzése RAPEX veszélyes termékek ellenőrzése Cigaretta mintavétel


___________________________________________________________________________

97 82

Festék mintavétel Tejföl mintavétel Rendkívüli vizsgálatok (9 db) Éjszakai szórakozóhelyek ellenőrzése Betiltott utazásszervezők vizsgálata Gazdaboltok közös ellenőrzése Húsvéti szezonális termékek Élelmiszerek minőség megőrzési idejének ellenőrzése áruházláncokban Dohányreklámok vizsgálata Tesco, Lidl, Aldi áruházláncok soron kívüli ellenőrzése Áruházláncok karácsonyi akciós tevékenységének vizsgálata Villamossági termék soron kívüli mintavételezése Helyi kezdeményezésű vizsgálatok (6 db) Vásárok, piacok ellenőrzése Gazdaboltok ellenőrzése társhatósággal Termék kiszolgáló automaták ellenőrzése Önkiszolgáló autómosók ellenőrzése Kitelepülések, mozgóárusok ellenőrzése Egyéb eseti ellenőrzések Együttműködés társhatóságokkal A Tolna Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2011. évben is nagy számban végzett társhatóságokkal közösen – a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által előre tervezett, illetve soron kívüli – vizsgálatokat. A kiemelt ellenőrzési célterületek az alábbiak voltak:

• Húsvéti rendkívüli ellenőrzés • Zenés, táncos szórakozóhelyek társhatósági vizsgálata • Az idegenforgalmilag frekventált területeken található vendéglátó egységek, és a

személytaxi-szolgáltatás ellenőrzése • Közterületi játszótéri eszközök piacfelügyeleti ellenőrzése • Gazdaboltok közös ellenőrzése


___________________________________________________________________________

97 83

A Felügyelőség a társ ellenőrző szervekkel – Katasztrófavédelem, NAV, Munkavédelmi Felügyelőség, Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, ANTSZ, Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, Rendőrség, helyi önkormányzatok – hatékony ellenőrzéseket bonyolított le. Közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok intézése A Felügyelőség a teljes munkaidőben hatósági tanácsadó irodát működtet. A megkeresések száma a beszámolási időszakban:

Személyes megkeresés: 525 fő Telefonos megkeresés: 1082 fő Írásbeli panaszügyek száma 285 db

Összesen: 1892 db A 2011. január 3-án felfüggesztett EMFESZ gázszolgáltató számlázása és az EON energiaszolgáltató panaszkezelési gyakorlata miatt, jelentősen nőtt az energiaszolgáltatással kapcsolatos megkeresések száma:

Személyes megkeresés: 94 fő Telefonos megkeresés: 126 fő Írásbeli panaszügyek száma 72 db

Összesen: 292 db A legtöbb regisztrált fogyasztói panasz (az összes megkeresés több mint egyharmada) a jótállási-, szavatossági jogokat érinti, de sok megkeresés érkezik az energia és hírközlési szolgáltatásokkal valamint a termékbemutatókkal és webáruházakkal kapcsolatban is. Ismeretterjesztés, oktatás, tájékoztatás A Felügyelőség hatósági feladatain túlmenően a fogyasztók és vállalkozások tájékoztatására is figyelmet fordít. A beszámolási időszak alatt 14 rendezvényen képviseltettük magunkat. Kiemelkedő esemény volt 2011. április 5-én a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Mechanikai és Villamos, valamint az Élelmiszer- és Vegyipari laboratóriuma és a Tolna Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének közös rendezvénye, a Laboratóriumi nyílt nap, amely közel 300 érdeklődőnek nyújtott érdekes és hasznos programot a szekszárdi Szent László Szakképző Iskola kollégiumában. A szakmai napot elsősorban azoknak a fiataloknak szánták, akik az iskola elvégzése után a kereskedelmi, illetve szolgáltatói szakterületen dolgoznak majd, de minden más civil érdeklődő számára is nyitott volt a nagy érdeklődéssel kísért rendezvény.


___________________________________________________________________________

97 84

A rendezvényhez kapcsolódó, középiskolások részére szervezett előadás sorozat a tudatos fogyasztóvá nevelést volt hivatott segíteni. Az idősebbek, mint veszélyeztetett fogyasztói célcsoport tájékoztatására kiemelt figyelmet fordított a Felügyelőség. Az előadásokon a hagyományos kereskedelmi tevékenységen túl, az internetes, az áruküldő és a termékbemutatós kereskedelem rejtelmei is megvilágításra kerültek.

A Felügyelőség hagyományosan jó kapcsolatot ápol a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. A vállalkozások tájékoztatása és jogkövető magatartásának elősegítése nem csak hatósági, de fogyasztói érdek is. A Felügyelőség saját- és a Kamara által szervezett rendezvényeken tájékoztatta a vállalkozások képviselőit az aktuális jogszabályi előírásokról.

A Felügyelőség az NFH által meghatározott és a Nemzetgazdasági Miniszter által jóváhagyott vizsgálati programot, valamint az év közben elrendelt rendkívüli vizsgálatokat az útmutatásokban meghatározott módon, az elvárt mennyiségben és szakszerűséggel végrehajtotta. A vizsgálatokról készített összefoglaló jelentéseket minden esetben a megadott


___________________________________________________________________________

97 85

határidők betartásával megküldte a szakmai főosztályoknak. A vizsgálatok végrehajtása során és az esetleges szankcionálások alkalmával is minden esetben előtérbe helyeztük az NFH által preferált „új irányvonalban” foglaltakat, amely nem a vállalkozások mindenáron való megbüntetésére helyezi a hangsúlyt, hanem a hiányosságok mihamarabbi kiküszöbölésére. Az eljárások során figyelembe vettük a feltárt kifogás nagyságát illetve, hogy az ellenőrzött üzlet kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Amennyiben az élet- és vagyonbiztonság nem került veszélybe, bírság kiszabására nem került sor. A vállalkozások együttműködő készsége érezhetően javult, a hatóság megítélése pozitív irányba tolódott el. A piacfelügyeleti munka keretén belül kiemelt figyelmet fordítottunk a veszélyes termékek felkutatására. 2011-ben nagyságrenddel több veszélyes termék forgalomból történő kivonására került sor, mint a korábbi években. 2011-ben 24 féle (összesen 129 db), korábban már letiltott veszélyes termék árusítását észleltük és tettünk intézkedést a forgalmazás megszüntetésére. Mintavételezési eljárás során kétféle – a laboratóriumi vizsgálat alapján veszélyesnek nyilvánított termék – forgalmazását tiltottuk meg. A helyi kezdeményezésű vizsgálatok témakörének megválasztásánál olyan területeket próbáltunk megcélozni, amelyeket még nem vizsgált a Felügyelőség, illetve figyelembe vettük Tolna Megye települési struktúráját, ezért az üzleten kívül árusító kereskedők (Kitelepülések, mozgóárusok) ellenőrzésére nagy hangsúlyt fektettünk. A feltárt szabálytalanságok (KPIR, RAPEX termékek forgalmazása, magyar nyelvű tájékoztató, megfelelőségi nyilatkozat hiánya, nyugta átadásának elmulasztása stb. bizonyítják ezen vizsgálat jogosultságát. A Felügyelőség 2011-től nagyobb hangsúlyt fektet a panaszüggyel hozzá fordulók megelégedettségének növelésére. Az olyan panaszügyek esetében, amikor személyes megkereséssel fordult a fogyasztó a hatósághoz, miszerint aznap sérelem érte valamely kereskedelmi egységben (pl. minőségi kifogását nem intézték, vagy egy akciót nem tud érvényesíteni), a szabad kapacitás függvényében – akár a panaszossal együtt is – azonnali vizsgálatra került sor. Pozitív lista Egyes fogyasztóvédelmi tárgyú vizsgálatok esetében, amennyiben szabálytalanság nem került megállapításra a vállalkozás az NFH által létrehozott un. pozitív listára is felkerült. A listát az NFH honlapján hozza nyilvánosságra, továbbá a vállalkozások oklevelet kapnak, amelyet az üzletben kifüggeszthetnek. Az elismert vállalkozások egy része a dokumentumot ünnepség keretében a Kormánymegbízott úrtól vehette át.


___________________________________________________________________________

97 86

Stratégiai célkitűzések A IV. Középtávú Fogyasztóvédelmi Politikában, valamint a kapcsolódó 1011/2012. Kormány határozatban foglaltak magas színvonalú végrehajtása, továbbá a helyi vonatkozású kereskedelmi és szolgáltató tevékenység helyzetének feltárása, elemzése, a vállalkozói jogkövető magatartás és fogyasztói tudatosság fokozása. A Felügyelőség 2012-ben is hatékony piacfelügyeleti és fogyasztói érdekvédelmi munkát szeretne megvalósítani. Ennek érdekében továbbra is előtérbe helyezi a veszélyes termékek kiszűrésével kapcsolatosan a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelmét, valamint a veszélyeztetett társadalmi csoportokkal kapcsolatos ellenőrzési és tájékoztató tevékenységet. A vállalkozások pozitív megkülönböztetése a pozitív lista után újabb elemmel fog bővülni, a bevezetésre kerülő Fogyasztóbarát emblémát, reményeink szerint sok tolna megyei vállalkozás fogja kiérdemelni.

Foltin Gyula

Földművelésügyi Igazgatóság hírei

I. Vadászattal kapcsolatos aktualitások A Földművelésügyi Igazgatóság, mint vadászati hatóság a 2011-2012-es vadászati évet a társas vadászatok ellenőrzésével lezárta. A téli időszakban a vadászatra jogosultak között 32 társasvadászat ellenőrzést tartott Igazgatóságunk. Az ellenőrzések eredményeképpen elmondható, hogy a vadászatra jogosultak szabálykövetőek, adminisztrációs problémák még jelen vannak a vadászatra jogosultak esetében, de számuk nem jelentős. A Földművelésügyi Igazgatóság rendszeres tájékoztatásának


___________________________________________________________________________

97 87

köszönhetően jelentős javulás mutatkozott a vadászatra jogosultak jelentési kötelezettségének szakszerű és pontos beérkezésének vonatkozásában. A tavalyi vadászati évben az Igazgatóság vadvédelmi bírságot öt esetben rótt ki összesen 3.750.000 Ft értékben, vadgazdálkodási bírságot pedig 300.000 Ft értékben három esetben. 2011.01.01.-2011.12.31. között elejtett és a Tolna Megyei Vadászati Hatóságnál bírálatra bemutatott trófeák között:

- 596 gímszarvas trófea, melyből 33 arany, -216 dámszarvas trófea, melyből 17 arany, -1484 őz trófea, melyből 8 arany, - 423 vaddisznó trófea, melyből 13 arany lett.

A 2012-2013-as vadászati évre vonatkozó tájékoztató: 1.Tájékoztatás a Tolna megyei Vadászatra jogosultak részére

A Tolna Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága a vadászatra jogosultakat tájékoztatja a 2012-2013-as vadászati évben végrehajtandó vizsgálatokról és ellenőrzésekről. Az ellenőrzések elsődleges célja a vadászatok szabályszerűségének vizsgálata, a hatósági jelenlét biztosításán keresztül a vadászbalesetek megelőzése, valamint az elejtett vad köz,- vagy magán célú élelmiszerként történő biztonságos felhasználás követelményeinek betartása. A másodlagos ellenőrzési cél a vadászatra jogosultak körében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltak betartásának ellenőrzése. Az ellenőrzések egy része helyszíni ellenőrzés, míg a másik részét adminisztratív utón hajtja végre a vadászati hatóság. Az ellenőrzési tervben szereplő néhány fontosabb feladat:

- vadászatra jogosultak adatainak ellenőrzése - hivatásos vadászok ellenőrzése - általános területellenőrzés - vadasparkok, vadfarmok ellenőrzése - társas vadászatok folyamatos ellenőrzése - vadászati naplók, teríték-nyilvántartás ellenőrzése - vadfelvásárlási helyek ellenőrzése - vadbefogók, vadszállítás ellenőrzése


___________________________________________________________________________

97 88

Az ellenőrzések további célja a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényben foglaltakról, valamint az esetleges változásokról tájékoztatás nyújtása. 2. Tájékoztatás a Tolna megyei Vadászatra jogosultak részére a Földművelésügyi

Igazgatóság által 2012/2013-as vadgazdálkodási tervek jóváhagyásáról

A jóváhagyott vadgazdálkodási tervben egyéb, a vadgazdálkodást érintő rendelkezések:

• Az igazgatóság a határozat kiadásával egy időben a róka és a vaddisznó fényszóróval történő éjszakai vadászatát a 2012/2013-as vadászati évre engedélyezi.

• Kötelezi a jogosultat, hogy a 2012/2013. vadászati év 2012. március 1-től 2012.

szeptember 1-ig terjedő időszakában – a vadászati idények megtartása mellett – a hivatal által meghatározott mennyiségű apróvadfajt kell elejtenie. Az állategészségügyi hatóság által a későbbiekben kiközlésre kerülő kötelezően előírtan elejtendő rókamennyiség teljesítése fenti előírásba beleszámít. Egyéb apróvadfajok: róka, nyestkutya, mosómedve, házi görény, nyest, borz, aranysakál, dolmányos varjú, szarka, szajkó. A teljesítés igazolására szőrmés vadfaj esetében az elejtett vad orrtükrét a felsőajakkal, szárnyas vadfaj esetében az egyed jobb lábát (csüd) köteles átadni a vadászati hatóság által a későbbiekben közölt helyen és időpontban. A „kártékony” vadfajok gyérítésével, valamint az ebből származó „dúvadjelek” és állategészségügyi minták gyűjtésével kapcsolatban a felügyelőség felkéri a jogosultat, hogy fokozottan hívja fel a vadászterületén vadászó személyek figyelmét az elejtett vad testének gumikesztyűvel való kezelésére, az állatról emberre terjedő kórokozók fertőzésének elkerülése érdekében.

• Az őzsuta, őzgida vadászati idényét 2012.október 1-től – 2013. január 15-ig állapította meg a hatóság.

• Mezei nyúl és fácán természetes állományára a 2012/2013-as vadászati évben átmeneti tilalmat rendelt el a hatóság. Az apróvadállomány alakulásának ismeretében, valamint az előírt kártékony vad apasztási kötelezettség teljesítésének függvényében a vadászidény előtt 2012. szeptember 30-ig a tilalmat a hatóság felülvizsgálja, és indokolt esetben feloldja, illetve fenntartja azt.

• A fácán vadászati idényét szabad területen és mezei nyúl vadászati idényét 2012. november 1-től – 2012. december 31-ig állapította meg. A nevelt és kibocsájtott fácán a kibocsájtás helyén és annak 500 m-es körzetében a kibocsájtott mennyiségig a 79/2004.(V.4.) FVM rendelet szerinti idényében vadászható.


___________________________________________________________________________

97 89

• Az aranysakál vadászati idényét 2012. március 01 - 2013. február 28. között állapította meg a hatóság.

• 2012. május 1. – 2012. szeptember 1. közötti időszakban a gímszarvas és dámszarvas ünő vadászatát – állománycsökkentés és vadkár elhárítási célból, az éves tervben meghatározott mennyiség felett, korlátozás nélkül – engedélyezi. Az ezen időszakban terítékre került egyedek nem számítanak bele az éves tervben előírt mennyiségbe.

• Azoknál a jogosultaknál, ahol a tervezés során nem számoltak a dám hasznosításával, a

dám ünő vadászatát az előző pont szerint, a bika, tehén és borjú vadászatát, idényében, kérelem nélkül engedélyezi a hatóság.

• A hatóság kötelezi a jogosultat, hogy a vadászati év folyamán 2012. szeptember 1; 2012. november 1; 2013. január 1. és 2013. február 15. állapot szerint, a határnapot követő 5 nap határidővel, e határozat mellékletét képező formátumú és adattartalmú időszakos vadgazdálkodási jelentést tegyen a hatóság felé gímszarvas, dámszarvas, őz és vaddisznó hasznosításáról.

• A 2011/2012 vadászati évre kiadott, de még fel nem használt vadkísérő jegyek a

2012/2013 vadászati évben külön kérelem nélkül felhasználhatók.

• Tervmódosítási kérelmet az adott vadfaj és ivar vadászati idényének végét

megelőző 30 napon belül lehet előterjeszteni.

Indokolás

A vadászatra jogosultak az 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 47. § (1) bekezdése alapján jóváhagyásra nyújtották be a 2012/2013-es vadászati évre szóló vadgazdálkodási tervüket.

A terveket megvizsgálva és a megye vadgazdálkodási helyzetét is figyelembe véve az éves vadgazdálkodási tervek jóváhagyásával egy időben további rendelkezések kiadását tartotta szükségesnek a vadászati hatóság (továbbiakban: hatóság) a hosszú távú vadgazdálkodási tervek és irányelvek teljesülése érdekében.

A hatóság a Területei Vadgazdálkodási Tanács szakmai véleményét is figyelembe véve, az alábbi irányelveket fogalmazta meg: A gímszarvas és dámszarvas esetében, a megyében folyamatosan növekvő állományukra és az ennek következtében tapasztalható súlyos vadkárokra tekintettel, az ünők idényen kívüli lelövései nem számítanak bele a vadászidényben elejtett tehenek darabszámba, így várhatóan már a potenciálisan szaporodóképes egyedek kerülnek majd a tervben szereplő mértékben kiemelésre az állományból. Az állomány létszámának csökkentése érdekében szabad területen


___________________________________________________________________________

97 90

– a vadászatra jogosultak egyéni területi adottságait is figyelembe véve – mintegy 3200 db gímszarvas lelövését tartja szükségesnek a hatóság. A dámszarvas állománya is folyamatosan növekszik, ezzel együtt területfoglalása is tapasztalható. E terjedés megakadályozása érdekében azoknál a vadászatra jogosultaknál, ahol a dámszarvas váltó vadként jelenik meg és a tervezés során nem számoltak annak hasznosításával, a dám ünő vadászatát május 1. és szeptember 1. között, a bika, tehén és borjú vadászatát idényében, kérelem nélkül engedélyezi a hatósága a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 30.§ (3) bekezdése alapján. A terjedés és területfoglalás megakadályozása valamint a helyes korszerkezet kialakítása érdekében a dám bika fiatal korosztályú egyedeinek lelövése magasabb keretszámokkal indokolt. Az őzsuta, őzgida vadászati idényét, tekintettel az eddigi hasznosítási gyakorlatra, az áttelelő állomány védelmének céljából 2012. október 1-től 2013. január 15-ig engedélyezi a hatóság, a jogosultak által beadott tervszámokat teljes egészében jóváhagyva. A vaddisznó esetében a korábbi évek becsült és tény számait összevetve látható, hogy a becsléshez viszonyított hasznosítás minden esetben a 90 – 100 % között van, míg a vaddisznó esetében a becsült állomány minimum 180%-át kellene terítékre hozni szinten tartó gazdálkodás esetén is. E hasznosítás miatt az állomány létszáma folyamatosan növekedő tendenciát mutat és a felduzzadt állomány által okozott vadkár már az elviselhetőség határát is több területen átlépte. Fentiek miatt a vaddisznó állomány jelentős csökkentése indokolt, megyei szinten mintegy 8000 db lelövése szükséges. A vadászatra jogosult részére előírt mennyiség a vadászterület adottságainak figyelembe vételével került meghatározásra. Az vaddisznó állomány visszaszorítása érdekében az általuk tervezettnél jelentősebb hasznosítást ír elő a jogosultak részére a hatóság. A mezei nyúl vadászati idényét, szintén szakmai indokok alapján – mivel a januári vadászatok során az áttelelt állomány kerül már hasznosításra – a hatóság 2012. november 1-től 2012.december 31-ig állapította meg az 1996. évi LV. törvény 38.§ (3) bekezdése értelmében. A fácánállomány védelmének érdekében a szabad területi állományra szintén vadászati idénycsökkentést tartott szükségesnek a hatóság. A nevelt és kibocsájtott fácánra a 79/2004.(V.4.) FVM rendelet szerinti vadászati idők vonatkoznak.

A Vtv. 71. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján engedélyezte a hatóság a vaddisznó és róka fényszóróval történő éjszakai vadászatát. Vaddisznó esetében, annak éjszakai életmódja, valamint egyre növekvő károkozása, míg róka esetében humán- és állat-egészségügyi indokok tették szükségessé a döntést.


___________________________________________________________________________

97 91

3. Tájékoztató az Aujeszky-betegség előfordulásáról húsevőkben

Az utóbbi időben az ország különböző megyéiben dolgozó állatorvos kollégák Aujeszky-betegségre (más néven álveszettségre) is jellemző idegrendszeri tüneteket észleltek olyan vadászkutyákban, melyek vaddisznóhajtás után a sebzett disznók utánakeresését végezték. Az Aujeszky-betegségről, az elmúlt hónapokban megbetegedett és elhullott vadászkutya esetekről, a hazai házi sertés állományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének jelenlegi állásáról, valamint a más Európai Uniós tagállamokban tapasztaltakról a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal hivatalos adatokkal alátámasztott tájékoztatót adott ki az állatorvosok, vadászok és állattartók részére.

Tájékoztató az Aujeszky-betegség előfordulásáról húsevőkben

Tekintettel a sajtóban megjelent, egyes esetekben túlzó és nem hiteles adatokat is közlő cikkekre, melyek szerint a közelmúltban számtalan kutya Aujeszky-betegség miatt pusztult el Magyarországon, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága fontosnak tartja, hogy hivatalos adatokat tartalmazó tényszerű tájékoztatást adjon az állatorvosoknak, a vadászoknak és az állattartóknak.

Az utóbbi időben az ország különböző megyéiben dolgozó állatorvos kollégák Aujeszky-betegségre (más néven álveszettségre) is jellemző idegrendszeri tüneteket észleltek olyan vadászkutyákban, melyek vaddisznóhajtás után a sebzett disznók után keresését végezték. A laboratóriumi megerősítő vizsgálat pozitív eredményének hiányában azonban csak az jelenthető ki, hogy több esetben felmerült az Aujeszky-betegség gyanúja.

2011. január 1. és 2012. január 3. közötti időszakban az ország különböző területeiről összesen öt kutya és két róka tetemet küldtek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára Aujeszky-vizsgálat céljából. A laboratóriumi vizsgálatok négy kutyából és egy rókából származó minta esetében igazolták az Aujeszky-betegséget. A négy Aujeszky-pozitív kutya közül kettő Komárom-Esztergom megyéből, egy Győr-Moson-Sopron megyéből és egy Vas megyéből származott. A két Komárom-Esztergom megyei és a Győr-Moson-Sopron megyei kutya ugyanazon a – Komárom-Esztergom megyében rendezett – vaddisznóhajtáson vett részt. A Vas megyei kutya elhullása előtt néhány nappal a Sárvártól nem messze lévő vadászterületen rendezett vaddisznóhajtásban dolgozott. Az Aujeszky-pozitív róka Pest megyéből származott. Összefoglalva tehát hivatalosan az jelenthető ki, hogy a laboratórium az intézetbe küldött idegrendszeri tüneteket mutató húsevők közül négy eb és egy róka esetében állapított meg Aujeszky-betegséget. A többi esetben csak Aujeszky-betegség gyanújáról beszélhetünk.

Tekintettel arra, hogy a közelmúltban egyes – vaddisznó vadászaton részt vett, majd ezt követően – elhullott vadászkutyák esetében az elhullást megelőzően az Aujeszky-betegségre is jellemző idegrendszeri tüneteket észleltek, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2011. december 7-én elrendelte, hogy a klasszikus sertéspestis monitoring vizsgálatra küldött vaddisznó vérminták meghatározott százalékában el kell végezni az Aujeszky-betegség


___________________________________________________________________________

97 92

felderítésére irányuló szerológiai vizsgálatokat is. Ez a felmérés megbízható adatokat szolgáltat a magyarországi vaddisznó-állományok Aujeszky-fertőzöttségének mértékéről.

Az Aujeszky-betegségről

Az Aujeszky-betegség elsősorban a sertés – ideértve a vaddisznót is – fiatal korban lázas általános és idegrendszeri tünetekkel, felnőtt korban enyhe légúti tünetekkel vagy akár tünetmentesen lezajló betegsége. A vírus iránt azonban számos más állatfaj is fogékony, bennük a betegség rendszerint erős viszketegségben és elhullásra vezető idegrendszeri tünetekben nyilvánul meg.

Az Aujeszky-betegség iránt az összes emlősállat fogékony, az ember azonban nem.

Az Aujeszky-vírus természetes fenntartó gazdája a sertés, minden más állatfaj a sertéstől fertőződik. A betegség a különböző fajokban más és más klinikai tünetekkel jár. Minél fiatalabb korban fertőződik a malac, annál valószínűbb, hogy súlyos, idegrendszeri tüneteket okozó agyburok- és agyvelőgyulladásban hullik el. Idősebb sertésekben a betegség tünetmentesen zajlik le, vagy enyhe légzőszervi tünetek jelentkezhetnek, azonban a vírus okozta tüdőgyulladás szövődményeként a másodlagos bakteriális fertőzések robbanásszerű előfordulása nagy gazdasági veszteséget okozhat.

Vemhes kocákban magzatelhalást és/vagy vetélést okoz a vírus. A sertések a betegség heveny szakaszában 2-3 hétig üríthetik a vírust, főleg orr-, garat- és hörgőváladékukkal, de kisebb mértékben, a tejükben, vizeletükben és nemi váladékaikban is jelen van a vírus. A betegségből gyógyult és a tünetmentesen átvészelt sertések tartósan vírushordozók maradnak.

A húsevőkben ritka kivételtől eltekintve halálos kimenetelű agy- és gerincvelő-gyulladás alakul ki, így ezek az állatok járványtani szempontból zsákutcának tekinthetők, hiszen bennük a vírus a fertőzés kapujától az idegek mentén jut el a központi idegrendszerbe, a véráramon keresztüli terjedés nem jellemző, így az állatok váladékai egyáltalán nem vagy csak minimális mennyiségben tartalmaznak vírust. A húsevők rendkívül fogékonyak a vírus iránt, de kizárólag a fertőzött házi sertésekkel vagy vaddisznókkal való közvetlen vagy közvetett érintkezés útján fertőződnek. A betegség húsevőkről húsevőkre nem terjed (nem ragályos). Fertőződésük többnyire házi sertések vágásából vagy vaddisznó zsigereléséből, feldolgozásából származó melléktermékek, sertésbelsőségek (tüdő, légcső nagy vírustartalma!!!), ritkábban nyers házi sertéshús/vaddisznóhús által történik (nyersterméknek minősül a füstölt sonka vagy kolbász is). A sertéstelepen tartott kutyák többnyire a sertés nyálától, vizeletétől, bélsarától fertőződhetnek meg. Húsevőkben lázas általános tünetek, erős bőrviszketegség, izgatottság, ingerlékenység figyelhető meg, végül bénulásos tünetek között az állatok biztosan elhullnak. Kutyák esetében a nagyfokú bőrviszketegség mértéktelen vakaródzásban, a végtagok kíméletlen rágásában nyilvánul meg, amely akár az öncsonkítást is elérheti. Emellett macskákban jellemző az erős nyálzás, a rekedt hangú nyávogás és a pupillák egyenetlen tágassága. Ezekért a tünetekért a kialakuló agyburok- és agyvelőgyulladás a felelős.


___________________________________________________________________________

97 93

Tekintettel arra, hogy az Aujeszky-betegséget kizárólag a klinikai tünetek (megváltozott viselkedés, vakaródzás, stb.) alapján az emberre halálos kimenetelű veszettségtől elkülöníteni nem lehet, minden esetben a veszettségre előírt igazgatási rendelkezéseket kell végrehajtani. Minden idegrendszeri tünetet mutató állat hulláját kötelező veszettség kizárására irányuló kórbonctani és laboratóriumi vizsgálat elvégzése céljából a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára küldeni.

Húsevők részére nincs engedélyezett vakcina, mert az attenuált (legyengített kórokozót tartalmazó) vakcina törzsek a fiatal kutyákat és macskákat megbetegíthetik, az ártalmatlan ínaktivált törzsek által adott védettség pedig gyenge, és csak néhány hónapig tart.

A húsevők esetében a betegség halálos kimenetelére való tekintettel a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Ezért húsevőkkel házi sertés és vaddisznó eredetű nyers vágóhídi hulladékot, belsőségeket vagy nyers sertéshúst etetni nem szabad.

Mennyire indokolt a vadászok óvatossága?

A kutyával történő vaddisznó vadászatok során (különösen a társas vadászatokon) fokozottan ügyelni kell arra, hogy a kutya a meglőtt vaddisznó húsából, zsigereiből ne fogyasszon. Éppen ezért – összhangban a helyes kutyatartás általános szabályaival – kutyáknak szigorúan tilos nyers sertés- vagy vaddisznó húst vagy belsőséget adni. A vaddisznóban előforduló klasszikus sertéspestis fertőzött területeken (jelenleg Nógrád megye, valamint Pest megyének a Dunától keletre és az M3-as autópályától északra eső része) a kilőtt vaddisznók zsigereinek állami költségen történő ártalmatlanítása egyben csökkenti a vadászkutyák Aujeszky-betegséggel való fertőződésének esélyét is. A klasszikus sertéspestissel nem fertőzött területen a zsigerek ártalmatlanítása nem kötelező, de társas vadászatokat követően ajánlható a zsigerek összegyűjtése és ártalmatlanítás céljából állati eredetű mellékterméket feldolgozó üzembe szállítása, ha vadászatra jogosult vállalja az ezzel járó költségeket.

Hazai házi sertés állományok Aujeszky-betegségtől való mentessége

Hazánk házi sertés állományainak Aujeszky-betegségtől való mentesítése az 1970-es évek második felében kezdődött meg a nagy létszámú sertéstartó telepek mentesítésével. 1981-től az Aujeszky-betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. A mentesítési folyamat az 1998-ban elindított Nemzeti Aujeszky-betegség Mentesítési Programmal felgyorsult. Napjainkra hazánk házi sertés állományai mentesek az Aujeszky-betegségtől. Bács-Kiskun megye déli részén és a szomszédos Csongrád megyei területeken található még néhány olyan állat, amely szerológiai vizsgálattal pozitív. Számuk messze az összes elvégzett vizsgálat 1%-a alatt van, és évről évre csökkenő tendenciát mutat. A mentesítési program keretén belül az elmúlt évek során elért kedvező eredmények hatására a magyar állategészségügyi hatóság 2011 őszén felvette a kapcsolatot az Európai Unió Bizottságával Magyarország Aujeszky-betegségtől való hivatalos mentességének elismerése érdekében a házi sertésre vonatkozóan. A házi sertések mentességének megadásakor nem vizsgálják a vaddisznó állomány Aujeszky-vírussal való fertőzöttségét.


___________________________________________________________________________

97 94

Vaddisznók Aujeszky-betegség fertőzöttsége más Európai Uniós tagállamokban

Az elmúlt években több esetben jelent meg publikáció más Európai Uniós tagállamokban arról, hogy vadászkutyák Aujeszky-betegség vírusával fertőződtek meg vaddisznóktól (Belgium: 2007-ben 2 eset, Németország: 2009-ben 1 eset). Valamennyi megbetegedett, majd rövid időn belül elhullott vadászkutya kórelőzményében kivétel nélkül közös volt, hogy a téli vadászat idején vaddisznók zsigereit fogyasztották.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal e tájékoztató segítségével is kéri az állatorvosokat, vadászokat és állattartókat, hogy az Aujeszky-betegség veszélyeire minél szélesebb körben hívják fel kollégáik, vadásztársaik és a kutyatartók figyelmét, mert az említett megelőző intézkedések betartásával a kutyák tömeges fertőződése és elhullása megelőzhető.

Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv hírei

I. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. Törvény változásai a pénzbeli ellátások vonatkozásában Az Ebtv. 2012. január 1-től módosította a terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj jogosultság szabályát az alábbiak szerint: A 40. § és a 42/A § c.) pontja rendelkezése alapján mindkét pénzbeli ellátásra való jogosultság megállapításánál a jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. A terhességi-gyermekágyi segély vonatkozásában további kedvező szabályozás is született. 2012. január 1-től a terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság még hátralévő tartamára (40. § (3) bek.):

- annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,

- annak a gyámnak is jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,

- a csecsemő vér szerinti apjának is jár, ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató által – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint – igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

- a csecsemő vér szerinti apjának is jár, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,

- annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi

Egészségbiztosítási Pénztár Szakigazgatási Szerv hírei

___________________________________________________________________________

97 95

szolgáltató által – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint – igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

- annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától,

- annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától, ha a jogosultsági feltételek fennállnak.

Korábban csak a szülő nő és az örökbefogadó nő volt jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre. 2012. január 1-től megváltozott az Ebtv. 47. § (2) bek., illetve a 49. §-a, mely a táppénzre való jogosultságot szabályozta. A rendelkezés alapján a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balett művészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradékban részesülő táppénzre nem jogosult, kivéve akkor, ha a munkát vállaló az ellátás, a járandóság, a járadék folyósítása mellett munkát végez. Részükre ebben az esetben keresőképtelenségük idejére táppénzre is jogosultak, mivel munkavállalásuk során kötelesek pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni. A táppénzre jogosultság időtartamát és a táppénz összegét csak a járandóság melletti munkavégzés alapján lehet megállapítani. A 2012. január 1-től megszűnő adójóváírás érintette a terhességi-gyermekágyi segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesülő kismamákat is. A 6/2012.(II.1.) Korm. rendelet az ellátásban részesülők részére jövedelempótlék megállapítását tette lehetővé. Azok igényelhetik, akik 2011. december 31-én már és 2012. január 1-én még terhességi-gyermekágyi segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesültek. A jövedelempótlékot minden esetben írásban és nyilatkozat formájában lehet kérni ott, ahol a pénzbeli ellátást folyósítják, legkésőbb 2012. május 31.-ig. Ezt követően már csak a nyilatkozat leadását követő hónap első napjától van lehetőség a jövedelempótlék megállapítására. A jövedelempótlék összegének megállapítását a kormányrendelet 1. sz. és a 2. sz. melléklete segíti, a nyilatkozat az OEP honlapról letölthető.

Dobondi Istvánné

Igazságügyi Szolgálat hírei

I. Bemutatkozik az Igazságügyi Szolgálat

A Tolna Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) Igazságügyi Szolgálata (a továbbiakban: Szolgálat) nem dicsekedhet jelentős intézményi múlttal, hiszen a jogelődje a 2003. 07. 01.-én alakult meg Pártfogó Felügyelői Szolgálat (PFSZ) néven, amely egyesítette az akkor még külön szervezeteknél működő fiatalkorú és felnőtt korú bűnelkövetőkkel foglalkozó pártfogó felügyelői tevékenységeket. Majd 2004. 04. 01.-ével elindult a jogi


___________________________________________________________________________

97 96

segítségnyújtási tevékenység, mely kezdetben csak peren kívüli ügyekben való jogi segítség biztosítását jelentette. A nevünk ekkor Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálatra (PJSZ) változott. Aztán 2006. 01. 01.-ével az áldozatsegítő tevékenységgel bővült a tevékenységi kör, a nevünk pedig Igazságügyi Hivatalra változott. A tevékenységünk 2007. 01. 01.-ével a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció) feladattal és 2008. 01. 01.-től a polgári és büntető perekben pártfogó ügyvéd biztosításával bővült. Így jelenleg a Szolgálat az áldozatsegítési, a jogi segítségnyújtási, a mediációs és a pártfogási tevékenységeket látja el. A Szolgálat 2011. 01. 01.-ével a Kormányhivatal szervezeti egysége lett.

A Szolgálat tevékenységeinek bemutatása röviden

Áldozatsegítés

Napjaink büntetőpolitikájának egyik kiemelt feladata a bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket elszenvedők társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése. A Szolgálat ezen célkitűzéseket, az áldozatok segítésével és az állami kárenyhítéssel kapcsolatos feladatokat, különböző támogatási formákon keresztül látja el. A tevékenységet a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény alapján folytatjuk.

Jogi Segítségnyújtás

A jogi segítségnyújtás célja, hogy az állam mindazok jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetük miatt egyébként nem képesek. A Szolgálat az általános ügyfélszolgálati tevékenysége keretében jövedelemre és ügytárgyra tekintet nélkül jogi tanácsot ad az egyszerűbb ügyekben, míg hatóságként az ügyfél rászorultsága alapján dönt a támogatás megengedhetősége kérdésében: peren kívüli ügyekben jogi segítő közreműködését, peres eljárásokban pedig a bíróság előtti képviseletet ellátó pártfogó ügyvédet biztosítja a rászorulók számára. E tevékenységet a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény alapján végezzük. Pártfogó felügyelői tevékenységek A Szolgálat környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények készítésével az ügyészi és a bírósági döntéshozatal előkészítésében vesz részt. A végrehajtandó szabadságvesztés reális alternatívájaként végrehajtja a közérdekű munka büntetéseket és a pártfogó felügyelet intézkedéseket. A büntető ügyekben alkalmazott közvetítői eljárások (mediáció) lefolytatásával hozzájárul ahhoz, hogy a bűncselekményekkel okozott károk mérséklődjenek, az elkövető személyes felelősségvállalása erőteljesebbé váljon. A mediációt az e tevékenység végzésére külön kiképzett pártfogó felügyelők látják el a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény alapján. Önkéntesen igénybe vehető utógondozás biztosításával segíti elő az elítéltek integrációs esélyeinek növelését, a bűnismétlés megelőzését. A Szolgálat munkatársai a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati


___________________________________________________________________________

97 97

feladatokról szóló 1094/2007. (XII. 5.) Korm. határozat végrehajtásával kapcsolatban 2011. december 2.-án a bogyiszlói Általános Iskola "Egészség és Biztonság Napja" rendezvényen előadásokat tartottak. Az előadások a következők voltak: 1. Áldozatsegítés - előadó dr. Nyirő Árpád, 2. Internet veszélyei - előadó Molnárné Pap Márta és Fekete Mónika, 3. Mediáció - előadó dr. Szabóné Bauer Adrienn, 4. Csínytevés vagy bűncselekmény - előadó Hegedüs Andrea. A kollégák igyekeztek a gyerekeknek megfelelő stílusban, sok gyakorlati példával és beszélgetéssel a kérdésköröket megvilágítani. A gyerekek aktívan részt vettek a beszélgetésekben, nagyon érdeklődők voltak. A jelen lévő pedagógusok azonnali visszajelzései, valamint a gyermekek aktivitása alapján lemondható, hogy az előadások jól sikerültek. A sikereken felbuzdulva elhatároztuk, hogy szívesen tartanánk más iskolában is bűnmegelőzési előadásokat. Így várjuk az iskolák jelentkezését. A Szolgálat tevékenységeiről az alábbi honlapokon részletesen is olvashat. A Szolgálat elhelyezése Szolgálat központi irodája 7100 Szekszárd, Rákóczi utca 85-87. szám alatt található, de e mellett a megye másik négy kistérségének munkaügyi kirendeltségeiben, így Bonyhádon a Perczel Mór utca 13., Dombóváron a Jókai Mór utca 16/A., Pakson a Dózsa György utca 62., Tamásiban a Szabadság u. 15. szám alatt található területi irodáinkban is ellátjuk az ügyfélfogadási feladatunkat. E mellet még pártfogói ügyfélfogadásokat tartunk Tolnán a Bajcsy Zs. u. 96., Bátaszéken a Budai u.21. és Szekszárdon a Béla király tér 4. (Tolna M. Bv. Intézet) szám alatt. Az ügyfélfogadások aktuális időpontjai megtekinthetők az alábbi honlapokon.

Dr. Biró Gyula

A Szolgálat főbb elérhetőségei:

Tel.: 74-529-280 Fax: 74-529-281

Email: [email protected],

Honlapok:

http://www.kormanyhivatal.hu

http://www.kih.gov.hu


személyek ellátásairól 70³nika_2012_1_adam3.pdfkereskedelmi piaci kapcsolatok (konferenciák,...

Documents