Szent-Györgyi Albert és a többi Nobel-díjasunk:

Év Név Terület

1905 Lénárd Fülöp fizikai

1914 Bárány Róbert orvosi

1925 Zsigmondy Richárd kémiai

1937 Szent-Györgyi Albert orvosi

1943 Hevesy György kémiai

1961 Békésy György orvosi

1963 Wigner Jenő fizikai

1971 Gábor Dénes fizikai

1976 Daniel Carleton Gajdusek orvosi

1976 Milton Friedman közgazdasági

1986 Elie Wiesel béke

1986 Polányi János kémiai

1994 Harsányi János közgazdasági

1994 Oláh György kémiai

2002 Kertész Imre irodalmi

2004 Herskó Ferenc kémiai

Bárány RóbertBárány Róbert

• 1876. április 22.-én született Bécsben, és Uppsalában hunyt el 1936. április 8-án.

• A belső fülben rejtőző egyensúlyszervet, illetve a megbetegedése esetén bekövetkező reakciókat vizsgálta.

• A belső fül ívjárataiban keringő folyadék kb. 37 °C

• 1914-ben kapta meg a Nobel-díjat

Zsigmondy Richárd

• A Nobel-díjat az - ultramikroszkóp(1903),- membránszűrők(1918),- ultraszűrők(1922) miatt

kapta 1925-ben.- 1865-ben született, és

1929-ben halt meg.

ultramikroszkóp

Membránszűrő

ultraszűrő

Hevesy GyörgyHevesy György

• 1885-ben született és 1966-ban halt meg.

• 7x jelölték Nobel-díjra, de csak 1943-ban kapta meg.

• A díjat a radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért kapta.

Wigner Jenő

• 1902-ben született, és 1995-ben halt meg.

• A Nobel-díjat a fizika terén kapta, az atommagok és az elemi részek terén, különösen pedig az alapvető szimmetriaelvek felfedezésével és alkalmazásával elért eredményeiért.

Gábor Dénes

• 1900-ban született Budapesten, a 2. agyvérzés után már beszélni sem tudott, és 1979-ben meghalt.

• Fizikai Nobel-díjat kapott.

Elie Wiesel• 1928-ban született, és még

ma is él!• Az 1986. évi Nobel békedíjat

azért kapta "mert egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezetô volt azokban az idôkben, amikor az erôszak, az elnyomás és a fajgyulölet rányomta bélyegét a világ arculatára„

• 6 nyelven beszél: magyar, román, héber, jiddis, francia, angol.

Polányi János Károly

• 1929-ben született, még ma is él!

• 1986-ban kapott kémiai Nobel-díjat az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért.

Oláh György• 1927-ben született, és még

ma is él!• 1994-ben kapott kémiai

Nobel-díjat a karbon-kation kémiához való hozzájárulásáért. Beszél a magyaron kívül németül, latinul, angolul, franciául és angolul. Jelenleg a tüzelőanyag-cellás autókon dolgozik, amelyek a tervek szerint felváltják a belső égésű motorokkal ellátott járműveket.

Kertész Imre

• 1929 november 9-én született Budapesten, és még él!

• Nagy sikere van német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt kiadó gondozásában jelentek meg.

• 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja. 2001-ben már jelölték a Nobel-díjra. 2002 október 10.-én valamivel 13 óra után jelentették be, hogy első magyar íróként megkapta a díjat. Ezzel Kertész Imre lett az első olyan magyar, aki felsőfokú végzettség nélkül és magyarországi munkájáért kapta meg a díjat.

Lénárd Fülöp• A katódsugarak

tulajdonságait kutatta. A foto elektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

• Pozsonyban született 1862-ben és messelhausenben halt meg 1947

Szentgyörgyi Albert• Az 1937-es élettani-

orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte el "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért".

• 1983-ban született Budapesten, és 1986-ban halt meg

Békésy György

• 1961-ben orvosi Nobel-díjat kapott „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért”.

• 1899-ben született, és 1972-ben halt meg.

Milton Friedman

• 1976-ban kapta meg a Közgazdasági Nobel-emlékdíjat a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért

• 1912-ben született, és 2006-ban halt meg

Harsányi János

• 1920-ban született, és 2000-ben halt meg.

• 1994-ben „a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis terén végzett úttörő munkásságért” Nobel-díjat nyert.

Herskó Ferenc

• 1937-ben született, és még él!

• A kémiai Nobel-díjat 2004-ben az ubiquitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért kapta.

Tudományos életünk a két világháború között:

Tudományos életünk a két világháború között:

KANDÓ KÁLMÁN (1869 -1931) 1932 első fázisváltós mozdony

RICHTER GEDEON (1872 -1944) 1912 Kalmopyrin, Hyperol (fertőtlenítő tabletta)

SZENT-GYÖRGYI A. (1893 -1986) 1920 C-vitamin

MIHÁLY DÉNES (1894 -1953) 1919 "Telehor" - képes volt állóképek közvetítésére több km-es távra

1922 "Projectophon" - a hangosfilm területén nyert elismerést

TIHANYI KÁLMÁN (1897 -1947) 1926/1928 teljesen elektronikus televízió rendszer

1935-40 5-8 km hatótávolságúra tervezett ultrahangsugárzó készülék

JENDRASSIK GYÖRGY (1898 -1954) Jendrassik-motor

1938 gázturbinát fejlesztő tevékenység/ kutatás

SZILÁRD LEÓ (1898 -1964) 1929 forgórész nélküli speciális hűtőszekrény

BAY ZOLTÁN (1900 -1992) 1936 magyar rádiólokátor

NEUMANN JÁNOS (1903 -1957) 1940-es évek vezető szerepet játszott a számítógép kifejlesztésében

HELLER LÁSZLÓ (1907 -1980) 1940-es évek első nagynyomású ipari hőerőmű Ajkán

Az első fázisváltós mozdony

Telehor

Jeldrassik -motor

Rádiólokátor

Neumann féle számítógép

•PKZ- típusú- helikoptert Asbóth Oszkár találta fel, szerkesztette meg, sőt, 1928-ban külföldi szakemberek jelenlétében- Bécsben mutatta be.

•Fonó Albert találmánya a sugárhajtómű, a modern repülőgépmotorok alapja.

Sugárhajtómű

•A kriptongázas villanykörtét Bródy Imre találta fel.