szent istván egyetem...dr. fodor istván állatorvos dr. szabára Ágnes állatorvos oktatott...

2014/2015. tanév TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ

Szent István Egyetem

Állatorvos-tudományi Kar

2014/2015. (228.) tanévi tájékoztatója

Állatorvos-tudományi Kar

1078 Budapest, István u. 2.

Postai cím: 1400 Budapest, Pf. 2.

Telefon: 478-4100

Telefax: 478-4101

2014/2015. tanév TANÉVI TÁJÉKOZTATÓ 2

2014/2015. tanévi

TÁJÉKOZTATÓ


Tisztelettel köszöntöm karunk hallgatóit!

A Kar 2014/2015. évi Tanévi Tájékoztatójában igyekeztünk összefoglalni azokat a

fontos információkat, melyek segítik Önöket eligazodni az oktatással és a hallgatói

juttatásokkal és térítésekkel kapcsolatos ügyekben. A Tájékoztató elsődleges célja, hogy

mindenki megismerje a Szent István Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának a

karunkra vonatkozó részeit. Hallgatóinknak tisztában kell lenniük kötelességeikkel,

lehetőségeikkel és jogaikkal.

Az oktatás Karunkon is a kreditrendszer keretei között folyik, ami nagyobb

szabadságot biztosít a hallgatók számára a tanulmányaik ütemezésében. Ez a képzési

mód lehetővé teszi az egyéni haladást. Fontosnak tartjuk, hogy minden hallgató megértse a

kreditrendszerű tanulmányi munka logikáját és hatékonyan alkalmazza a technikai

tennivalókat. Ajánlatos a mintatanterv alapján haladni, s csak nagyon indokolt esetben

és megfontolt döntés után érdemes változtatni ezen, mivel a kreditrendszer előnyei

mellett a hallgató számára biztosított nagyobb tanulmányi szabadságnak sok buktatója

van! Egy-egy tantárgy vizsgájának az elhalasztása, illetve sikertelensége miatt előfordulhat,

hogy új tantárgy nem vehető fel, ami a tanulmányi idő szükségtelen meghosszabbodásához

vezet. Rosszabb esetben a hallgató nem teljesíti az előírt kreditet, emiatt csak az önköltség

befizetésével folytathatja a tanulmányait, mivel az „állam által támogatott" képzés csupán

egy-egy évre vonatkozik. Mindezek miatt nyomatékosan kérem, hogy szánjanak időt a

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat karunkra vonatkozó részeinek, az ott található

kreditinformációs rendszernek és az előtanulmányi követelményeknek az elolvasására.

Az itt szereplő szabályok ismeretének a hiánya miatt sajnos előfordult, hogy néhány hallgató

idő előtt kényszerült abba hagyni tanulmányait.

A tantárgyak nevét, az osztályzatokat, az összegyűjtött kreditet, a vizsgákra

történő jelentkezést és egyéb ismereteket a hallgatói információs rendszer, a NEPTUN

tárolja. Minden hallgató egyéni érdeke és kötelessége ellenőrizni a személyével

kapcsolatos bejegyzéseket, azt hogy hol tart a diploma megszerzése felé vezető úton.

A Tájékoztatóból megismerhetik a Kar vezetését és egységeit, a 2014/2015. tanév

időbeosztását, a külső szakmai gyakorlatokkal kapcsolatos követelményeket, valamint a

Hallgatói Juttatások és Térítések Szabályzatát.

Tanulmányaikkal kapcsolatos kérdéseikkel, további tájékoztatásért a

fogadóórák idejében keressék meg a Tanulmányi Osztály segítőkész előadóit, akik

segítségükre lesznek. Meggyőződésem, hogy a Kar minden oktatója és dolgozója segítséget

nyújt ahhoz, hogy nyugodt körülmények között készülhessenek a választott életpályájukra.

Rajtunk kívül a kari HÖK (Hallgatói Önkormányzat) tagjainak a segítségére is mindenkor

számíthatnak, akik a hallgatók érdekeit képviselik. Magasabb szintű döntést, segítségét

igényelő gondjukkal forduljanak hozzám bizalommal.

Oktatóink, és valamennyi munkatársam nevében jó egészséget, akaraterőt,

tanulmányi sikereket és boldog diákéveket kívánok Önöknek, remélve azt, hogy a végzésük

után szívesen fognak visszagondolni alma materükre, amelyet az első állatorvos-képző

intézmények között 227 éve alapítottak.

Budapest, 2014. július Dr. Farkas Róbert

oktatási dékánhelyettes


TARTALOMJEGYZÉK

Tanszékek ......................................................................................................................................................... 9

A 2014/2015. tanév időbeosztása ...................................................................................................................... 17

A SZIE ÁOTK-n érvényes Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat ........................................................................ 21

I. Általános rendelkezések ................................................................................................................................ 22

II. A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések ................................................................................................. 39

III. Az ismeretek ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezések és a leckekönyv aláírása ..................................... 51

IV. A végbizonyítványra (abszolutóriumra), a szakdolgozatra (diplomadolgozatra),

a záróvizsgára és az oklevélre vonatkozó rendelkezések ............................................................................ 64

Leckekönyv szabályzat ..................................................................................................................................... 80

Kredit alapfogalmak .......................................................................................................................................... 85

Az Egyetem kreditinformációs rendszere ......................................................................................................... 86

A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvos szak tanterve bevezetve a 2006/2007. tanévben ....................... 88




A SZIE Állatorvos-tudományi Kar biológia alapképzés (BSc) tanterve bevezetve a 2008/2009.

tanévben ............................................................................................................................................................ 107

SZIE Állatorvos-tudományi Kar biológus mesterképzés (MSc) tanterve bevezetve a 2012/2013.

tanévben ............................................................................................................................................................ 112

Szakirány- és modulválasztás, szakdolgozat készítés a SZIE ÁOTK biológia (BSc) és

biológus (MSc) képzésén .................................................................................................................................. 117

A hallgatói juttatások és térítések szabályzata .................................................................................................. 122

SZMSZ 5. sz. mellékletének d) részének a „Térítési és Juttatási Szabályzatának” függelékei ......................... 163


A Szent István Egyetemen, az alábbi Karokon folyik az oktatás

Állatorvos-tudományi Kar 1078 Budapest, István utca 2.

Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar 5540 Szarvas, Szabadság u. 4.

Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar 5600 Békéscsaba, Bajza u. 33.

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

Gépészmérnöki Kar 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

Ybl Miklós Építéstudományi Kar 1146 Budapest, Thököly u. 74.

Az egyetem vezetői

Dr. Tőzsér János egyetemi tanár, rektor

2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

Tel.: 06-28-522-000

06-28-410-971

Az Állatorvos-tudományi Kar vezetése és egységei

Dékán: Dr. Sótonyi Péter egyetemi tanár

Dékáni Hivatal H épület I. emelet

Dékánhelyettesek:

Dr. Farkas Róbert egyetemi tanár

oktatás H épület I. emelet, 101.

Fogadóóra: Hétfő: 14.00 – 15.00.

Csütörtök: 10.00 – 11.00.

(Előzetes bejelentkezés a Tanulmányi Osztályon.)

Dr. Bartha Tibor egyetemi tanár

nemzetközi kapcsolatok H épület III. emelet, 307.

Dr. Tuboly Tamás egyetemi tanár

kutatási és posztgraduális képzés H épület III. emelet, 303.

Dr. Németh Tibor egyetemi tanár

klinikai B épület.

Az idegen nyelvű képzésért felelős vezető:

Dr. Bartha Tibor egyetemi tanár H épület I. emelet, 103.

Kari Tanács


Elnök:

Dr. Sótonyi Péter egyetemi tanár, dékán

Tagok:

Dr. Sótonyi Péter

Dr. Cseh Sándor

Dr. Csébi Péter

Dr. Fodor László

Dr. Gálfi Péter

Dr. Hornung Erzsébet

Dr. Hullár István

Dr. Jakab Csaba

Dr. Jerzsele Ákos

Kinálné Szikora Zsuzsanna

Dr. Laczay Péter

Dr. Nemes Péter

Dr. Reiczigel Jenő

Dr. Sterczer Ágnes

Dr. Vetter János

Csonka Diána

Bezdek Zsófia

Dankó Dávid

Fenyvesi Kornél Jakab

Horváth Márton

Egyetemi jogok szenátusi biztosa:

C épület földszint Tel: 478-4157

Dr. Lassóné dr. Neogrády Zsuzsanna

egyetemi docens

A Kar igazgatási egységei

Kari Titkárság

H épület II. emelet, 201. szoba Tel.: 478-4109

Kari titkár: Bukhárné Ecseki Mónika

Tanulmányi Osztály


H épület I. emelet

Félfogadási idő: hétfő, szerda, csütörtök, 9.00 órától 13.00 óráig

Félfogadás szünetel: kedd és péntek

Tanulmányi Osztály: Horváthné Csapó Tímea Tel.: 478-4115

osztályvezető

Őszi-Szalczer Rita Tel/Fax: 478-4139

előadó Tel.: 478-4100/8128m

Lukács Andrea Tel.: 478-4100/8159m

előadó

Idegennyelvű képzési csoport: Lessi Péter Tel.: 478-4106

csoportvezető Fax: 478-4117

Lakatos Fanni Tel.: 478-4116

előadó

Scheller Annamária Tel.: 478-4267

Neptun-felelős: Mészáros Ferenc Tel.:478-4100/8124m

Gazdasági Igazgatóság

H épület II. emelet, 201. szoba Tel.: 478-4280

Gazdasági igazgató: Kiss László

Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya

H épület III. emelet, 307. szoba Tel.: 478-4282

Patkós Zita

Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum

D épület

Tel.: 478-4226

Igazgató: Orbán Éva

Olvasóterem Tel.: 478-4228

Hallgatói Önkormányzat Tel.: +36-30-473-9647


elnök: Dankó Dávid egyetemi hallgató

Marek József Oktatóközpont és Kollégium

Budapest, 1148 Mogyoródi u. 59-63. Tel.: 06-1-383-0356

06-1-363-4494

Igazgató: Kiss László

A hallgatóságot érintő Kari bizottságok

Diákjóléti Bizottság

Gazdasági és Költségvetési Bizottság

Hallgatói Fegyelmi Bizottság

Hallgatói Felülbírálati Bizottság

Hallgatói Véleményezési Bizottság

Idegennyelvű Képzés Bizottsága

Kollégiumi Diákbizottság

Minőségügyi Bizottság

Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága

Oktatási és Akkreditációs Bizottság

Posztgraduális Képzés Bizottsága

Tanulmányi Bizottság

Tudományos Diákköri Tanács


Tanszékek

Anatómiai és Szövettani Tanszék

E épület Tel: 478-4225

Dr. Sótonyi Péter egyetemi tanár, tanszékvezető

Dr. Halasy Katalin egyetemi tanár

Dr. Gerics Balázs egyetemi docens

Dr. Szalay Ferenc egyetemi docens

Dr. Rácz Bence egyetemi docens

Dr. Kótai István egyetemi adjunktus

Dr. Novák-Hazai Diána egyetemi adjunktus

Dr. Jancsik Veronika tudományos főmunkatárs

Dr. Telki Márta tanszéki munkatárs

Dr. Czeibert Kálmán állatorvos

Dr. Reinitz László állatorvos

oktatott tantárgy: anatómia és fejlődéstan, biológia, bevezetés a biológiába, állatorvosi

szövettan, tájanatómia, állatorvosi hivatás, összehasonlító állatszervezettan, a sejt

molekuláris biológiája, humánbiológia, molekuláris sejtbiológia, sejtbiológia, neuroendokrin-

szabályozás.

Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék

L épület III. emelet Tel: 478-4185

Dr. Ózsvári László egyetemi docens, tanszékvezető

Dr. Visnyei László ny. egyetemi docens

Dr. Fodor Kinga egyetemi adjunktus

Dr. Sátori Ágnes egyetemi tanársegéd

Dr. Csintalan Csaba állatorvos

Dr. Fodor István állatorvos

Dr. Szabára Ágnes állatorvos

oktatott tantárgy: állat-egészségügyi igazgatástan, agrárgazdaságtan, állatorvosi ökonómia,

management és etika, igazságügyi állatorvostan, EU ismeretek, természet- és állatvédelmi jog.

Állathigiéniai, Állomány-egészségtani

és Állatorvosi Etológiai Tanszék

J épület I. és II. emelet Tel: 478-4242

Dr. Könyves László Péter egyetemi docens, tanszékvezető

Dr. Brydl Endre professor emeritus

Dr. Jakab László József egyetemi adjunktus

Dr. Kovács Péter egyetemi tanársegéd

Dr. Jurkovich Viktor tudományos munkatárs

Dr. Solymosi Norbert tudományos munkatárs

Dr. Bartha András tanszéki mérnök

Dr. Adorján András állatorvos

oktatott tantárgy: alkalmazott etológia, állathigiénia és állomány-egészségtan.


Állattenyésztési, Takarmányozástani

és Laborállat-tudományi Intézet

Bp. VII. Rottenbiller u. 50. Tel: 478-4119, 478-4124

Dr. Hullár István egyetemi docens, intézetvezető

Dr. Fekete Sándor György egyetemi tanár

Dr. Zöldág László ny. egyetemi tanár

Dr. Gáspárdy András egyetemi docens

Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus

Dr. Maróti-Agóts Ákos egyetemi adjunktus

Túriné Dr. Cenkvári Éva tudományos főmunkatárs

Dr. Marosán Miklós tudományos főmunkatárs

Dr. Pribenszky Csaba tudományos főmunkatárs

Dr. Zenke Petra tudományos munkatárs

Dr. Annus Kata tudományos segédmunkatárs

Dr. Korsós Gabriella tudományos segédmunkatárs

Kis-Pető Tibor tudományos segédmunkatárs

Andrásofszky Emese ügyvivő szakértő

Szabára László ügyvivő szakértő

Dr. Hetényi Nikoletta állatorvos

Dr. Losonczi Eszter állatorvos

oktatott tantárgy: állattenyésztéstan, állatorvosi genetika, állatorvosi takarmányozástan és

dietetika, laborállat-tudomány és bioetika.

Belgyógyászati Tanszék és Klinika

A épület I. emelet Tel: 478-4132

Dr. Vörös Károly egyetemi tanár, tanszékvezető

Dr. Manczur Ferenc egyetemi docens

Dr. Sterczer Ágnes egyetemi docens

Dr. Máthé Ákos egyetemi adjunktus

Dr. Tarpataki Noémi egyetemi adjunktus

Dr. Dudás Györki Zoltán tudományos munkatárs

Dr. Hetyey Csaba tudományos munkatárs

Dr. Pápa Kinga tudományos munkatárs

Dr. Psáder Roland tudományos segédmunkatárs

Dr. Aradi Zsófia állatorvos

Dr. Pazár Péter állatorvos

Dr. Sátorhelyi Tamás állatorvos

Dr. Balogh Márton állatorvos

Dr. Vizi Zsuzsanna állatorvos

oktatott tantárgy: belgyógyászat, belgyógyászati diagnosztika, a betegvizsgálat és

betegápolás alapjai.


Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék

L épület III. emelet Tel: 478-4213

Dr. Reiczigel Jenő egyetemi tanár, tanszékvezető

Dr. Harnos Andrea egyetemi docens

Dr. Börzsönyi László tudományos főmunkatárs

Bajcsayné Fábián Ibolya tudományos munkatárs

Abonyi-Tóth Zsolt ügyvivő szakértő

oktatott tantárgy: biomatematika, informatika, fizika (biológia BSc) számítógépes statisztikai

gyakorlat, PC programozás, biostatisztika (többváltozós statisztika).

Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszék

B épület Fszt. Tel.: 478-4140

Dr. Gál János egyetemi docens, tanszékvezető

Dr. Molnár Viktor tudományos munkatárs

Dr. Balogh Éva tudományos munkatárs

Dr. Papp Antal állatorvos

Dr. Pazár Péter állatorvos

Dr. Sátorhelyi Tamás állatorvos

Oktatott tantárgy: kedvtelésből tartott különleges állatok betegségei.

Élelmiszer-higiéniai Tanszék

L és N épület II. emelet Tel: 478-4150

Dr. Laczay Péter egyetemi tanár, tanszékvezető

Dr. Lehel József egyetemi docens

Dr. Székely Körmöczy Péter tudományos főmunkatárs

Nádaskiné dr. Szakmár Katalin tudományos munkatárs

Dr. Erdősi Orsolya tudományos segédmunkatárs

Dr. Szili Zsuzsanna tudományos segédmunkatárs

Dr. Józwiák Ákos állatorvos

oktatott tantárgy: élelmiszerhigiénia.

Élettani és Biokémiai Tanszék

C épület Tel: 478-4163

Dr. Frenyó V. László egyetemi tanár, tanszékvezető

Dr. Bartha Tibor egyetemi tanár

Dr. Kutas Ferenc professor emeritus

Dr. Lassóné Dr. Neogrády Zsuzsanna egyetemi docens

Dr. Győrffy Andrea tudományos segédmunkatárs

Dr. Kiss Dávid Sándor tanszéki munkatárs

Dr. Mátis Gábor tanszéki munkatárs

Somogyi Virág tanszéki munkatárs

Jócsák Gergely Péter ügyvivő szakértő

Üveges Péter ügyvivő szakértő

Kulcsárné Dr. Petrilla Janka állatorvos

oktatott tantárgy: állatorvosi biokémia, állatorvosi élettan, összehasonlító biokémia,

összehasonlító élettan, biológiai kémia (Szerves- és biokémia).


Gyógyszertani és Méregtani Tanszék

R épület I. emelet Tel: 478-4167

Dr. Gálfi Péter egyetemi tanár, tanszékvezető

Dr. Csikó György egyetemi docens

Dr. Jerzsele Ákos egyetemi adjunktus

Nagy Gábor György tudományos munkatárs

Dr. Farkas Orsolya tudományos munkatárs

Pásztiné Dr. Gere Erzsébet tudományos munkatárs

Dr. Kővágó Csaba tudományos segédmunkatárs

oktatott tantárgy: gyógyszertan, toxikológia, toxikológia alapjai.

Idegennyelvi Lektorátus

N épület I. emelet Tel: 478-4173

Dr. Tereiné Bán Andrea vezető nyelvtanár

Nagy Nikoletta nyelvtanár

Radenhausen, Rudolf nyelvtanár

Tersztyánszky Katalin nyelvtanár

Veszelinov Eszter nyelvtanár

oktatott nyelvek: angol, német, latin.

Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék

Bp. XIV. Hungária krt. 23-25. Tel: 251-9900

Dr. Fodor László egyetemi tanár, tanszékvezető

Dr. Tuboly Tamás egyetemi tanár

Dr. Varga János professor emeritus

Dr. Bakonyi Tamás egyetemi docens

Dr. Makrai László egyetemi docens

Dr. Cságola Attila egyetemi adjunktus

Dr. Forgách Petra egyetemi adjunktus

Dr. Lőrincz Márta állatorvos

oktatott tantárgy: virológia, bakteriológia, immunológia, járványtan, immunológia alapjai,

biotechnológia, mikrobiológia, immunszabályozás.

Kémiai Tanszék

C épület Tel: 478-4176

Dr. Nemes Péter egyetemi tanár, tanszékvezető

Dr. Scheiber Pál professor emeritus

Dr. Varga Tamás Róbert egyetemi docens

Dr. Vincze Zoltán egyetemi docens

Dr. Pilipecz Mihály Viktor egyetemi adjunktus

oktatott tantárgy: biofizika, kémia.


Kórélettani és Onkológiai Tanszék

A és O épület I. emelet Tel.: 478-4136

Dr. Vajdovich Péter egyetemi docens, tanszékvezető

Dr. Kungl Krisztina egyetemi tanársegéd

Dr. Keresztes Ágnes Mónika tudományos munkatárs

Dr. Csöndes Judit állatorvos

Dr. Tóth Bálint állatorvos

Oktatott tantárgy: állatorvosi kórélettan, laboratóriumi diagnosztika.

Parazitológiai és Állattani Tanszék A épület I. emelet Tel: 478-4190

Dr. Farkas Róbert egyetemi tanár, tanszékvezető

Dr. Hornok Sándor egyetemi docens

Dr. Földvári Gábor egyetemi adjunktus

Szabóné Dr. Fok Éva tudományos főmunkatárs

Dr. Majoros Gábor tudományos főmunkatárs

Dr. Flaisz Barbara állatorvos

oktatott tantárgy: állattan, méhészet és méhegészségügy, parazitológia, parazitológia és

parazitaökológia.

Patológiai Tanszék E épület I. emelet Tel: 478-4178

Dr. Rusvai Miklós egyetemi tanár, tanszékvezető

Dr. Vetési Ferenc professor emeritus

Dr. Baska Ferenc egyetemi docens

Dr. Mándoki Míra egyetemi docens

Dr. Jakab Csaba egyetemi adjunktus

Dr. Balka Gyula egyetemi adjunktus

oktatott tantárgy: általános kórtan, kórbonctan, igazságügyi állatorvostan (részben),

halegészségügy.

Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika A és B épület Tel: 478-4195

Dr. Németh Tibor egyetemi docens, tanszékvezető

Dr. Diószegi Zoltán állatorvos

Dr. Arany Tóth Attila egyetemi adjunktus

Dr. Dunay Miklós Pál egyetemi adjunktus

Dr. Csébi Péter tudományos segédmunkatárs

Dr. Szentgáli Zsolt állatorvos

Dr. Molnár Péter állatorvos

Dr. Nógrádi Anna Linda állatorvos

Dr. Simon Csilla állatorvos

oktatott tantárgy: aneszteziológia, ortopédia, radiológia, sebészet, szemészet.


Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék és Klinika

L épület I. emelet és N épület II. emelet Tel: 478-4206

Dr. Cseh Sándor egyetemi tanár, tanszékvezető

Dr. Solti László egyetemi tanár

Dr. Baloghné Dr. Thuróczy Julianna egyetemi docens

Dr. Huszeniczáné Dr. Kulcsár Margit tudományos főmunkatárs

Dr. Kecskeméthy Sára tudományos munkatárs

Dr. Kollár Eszter állatorvos

Dr. Müller Linda állatorvos

Dr. Nagy Ádám állatorvos

oktatott tantárgy: szülészet és szaporodásbiológia.

Testnevelési Tanszék

G épület I. emelet Tel: 478-4210

Deli Levente testnevelő tanár, tanszékvezető

Ránky Réka Virág testnevelő tanár

oktatott tantárgy: testnevelés.

Biológiai Intézet

Bp. VII. Rottenbiller u. 50. I. emelet Tel: 478-4231, 478-4132

Dr. Hornung Erzsébet egyetemi tanár, intézetvezető

Ökológiai Tanszék

Bp. VII. Rottenbiller u. 50. Tel: 478-4232

Dr. Hornung Erzsébet egyetemi tanár

Dr. Kabai Péter egyetemi docens

Dr. Kis János tudományos munkatárs

Dr. Kövér Szilvia tudományos munkatárs

Dr. Szabó Péter tudományos munkatárs

Dr. Fülöp Dávid Krisztián tudományos segédmunkatárs

Dr. Pásztori-Kovács Szilvia tudományos segédmunkatárs

Szabó Krisztián tudományos segédmunkatárs

Nemesházi Edina PhD hallgató

Szigeti Viktor PhD hallgató

oktatott tantárgyak:

biológia BSc: etológia I,II, a biológia aktuális kérdései, zootaxonómia, ökológiai

terepmódszerek, populáció genetika és evolúcióbiológia, az ökológia alapjai, állatökológia,

kutatástervezés, ökológiai terepmódszerek, speciális vizsgálati módszerek,

viselkedésökológia, a viselkedés szabályozása, számítógépes statisztikai gyakorlat (részben),


általános biogeográfia és állatföldrajz, cikkolvasó szeminárium, szakdolgozati szeminárium,

terepgyakorlat I,II., molekuláris biológiai technikák.

biológus MSc: kutatástervezés és pályázat írás, általános ökológia, viselkedésökológia,

evolúcióbiológia, szaklabor I, II, III, populációk és közösségek ökológiája, speciális vizsgálati

módszerek, biogeográfia, etológia és módszertana, biomatematikai modellek, számítógépes

modellezés, cikkolvasó szeminárium, részletes taxonómia, genetika és populációgenetika,

molekuláris biológia, evolúciós összehasonlító módszerek.

Növénytani Tanszék

Bp. VII. Rottenbiller u. 50. Tel: 478-4236, 478-4252

Dr. Vetter János egyetemi tanár

Dr. Turcsányiné Dr. Siller Irén egyetemi docens

Dr. Cserhalmi Dániel egyetemi adjunktus

oktatott tantárgy: növénytan, összehasonlító növényszervezettan, mikológia, természet- és

környezetvédelem, gombarendszertan és terepgyakorlat, gyógynövényismeret,

mikotoxikológia, mérgező növények és hatóanyagaik ismerete, gombaökológia,

gombaélettan, gombatermesztés és mikoterápia, természeti értékeink.

Az MTA Ökológiai Kutatóintézetébe kihelyezett Funkcionális Ökológiai

Tanszék (www.obki.hu/)

Dr. Bartha Sándor tanszékvezető, tudományos tanácsadó,

osztályvezető

Dr. Botta-Dukát Zoltán intézeti igazgató, tudományos tanácsadó

Dr. Somodi Imelda tudományos munkatárs

oktatott tantárgy: tájökológia, invazív fajok ökológiája

Az MTM Állattárába kihelyezett Zootaxonómiai Tanszék

(www.nhmus.hu/hu/allattar2)

Bp. VIII. Baross u. 13.

Dr. Korsós Zoltán főigazgató, főmuzeológus, tanszékvezető

Dr. Vörös Judit főmuzeológus, tanszékvezető helyettes

Dr. Forró László tárigazgató

Dr. Csorba Gábor főmuzeológus

Dr. Dányi László főmuzeológus

Dr. Fuisz Tibor István főmuzeológus

Dr. Merkl Ottó főmuzeológus

Dr. Murányi Dávid főmuzeológus

Dr. Szél Győző főmuzeológus

Deákné Lazányi-Bacsó Eszter segédmuzeológus


Dr. Vas Zoltán segédmuzeológus

Puskás Gellért segédmuzeológus

Dr. Lengyel Gábor (MTA NKI) munkatárs

Dr. Samu Ferenc (MTA NKI) tudományos tanácsadó

Orosz András preparátor

Peregovits László munkatárs

Sevcsik András (DINPI) munkatárs

oktatott tantárgy: zootaxonómia (előadás részben, gyakorlat), részletes taxonómia (részben),

terepgyakorlat II. (részben).

Üllői Kampusz

2225 Üllő, Dóra-major

Haszonállat-gyógyászati Tanszék és Klinika Tel.: 06-29-521-350

Dr. Biksi Imre egyetemi docens, tanszékvezető

Dr. Szenci Ottó ny. egyetemi tanár

Dr. Bajcsy Árpád Csaba tudományos főmunkatárs

Dr. Horváth András tudományos segédmunkatárs

Dr. Német Zoltán László állatorvos

Dr. Szelényi Zoltán Viktor állatorvos

oktatott tantárgy: mobil klinikai gyakorlat 1., 2.

Lógyógyászati Tanszék és Klinika Tel.: 06-29-521-300

Dr. Bodó Gábor egyetemi docens, tanszékvezető

Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya egyetemi adjunktus

Dr. Makra Zita egyetemi tanársegéd

Dr. Tóth Péter egyetemi tanársegéd

Dr. Moravszki Leticia tudományos segédmunkatárs

Dr. Bakos Zoltán állatorvos

Dr. Baska-Vincze Boglárka állatorvos

Dr. Bódai Emese állatorvos

Dr. Bohák Zsófia állatorvos

Dr. Izing Simon állatorvos

Dr. Molnár Szabina állatorvos

Dr. Tóth Balázs állatorvos

Dr. Tuska Pál állatorvos

oktatott tantárgy: klinikai betegellátási gyakorlat 1., 2., 3., 4.


A 2014/2015. tanév időbeosztása

Első félév:

Gólyatábor: 2014. augusztus 23-26.

Tanévkezdés: 2014. szeptember 1. (hétfő).

Tanévnyitó ünnepség: 2014. augusztus 29. (péntek) 10.00 óra.

Gólyahét 2014. szeptember 1-5.

Egyetemi tanévnyitó ünnepség: 2014. szeptember 8. (hétfő) Gödöllő 10.00 óra.

Beiratkozás I. évf. hallgatók részére: 2014. augusztus 29. (péntek)

13.00 óra állatorvosi szak,

14.00 óra biológia BSc, illetve biológus MSc szak.

Bejelentkezés az első félévre

felsőbb évesek: 2014. szeptember 1-től - 05-ig (személyesen).

A NEPTUN-rendszerben: 2014. augusztus 29. 08.00 órától -

2014. szeptember 5. 23.00 óráig.

Oktatási időszak: 2014. szeptember 1-től - 2014. december 12-ig.

Záróvizsga, állatorvosi szak:

Az idegen nyelvű képzés számára a 10 féléves mintatanterv szerint haladóknak

Szakdolgozat-leadás: 2014. augusztus 1. (péntek).

Szakdolgozat-védés: 2014. szeptember 5-ig.

záróvizsga-időszak: 2014. szeptember 15-től 2014. október 24-ig.

(esetleges utóvizsgák: november 10-től).

Eskükivevő ünnepség (idegennyelvű képzés hallgatóinak):

2014. november 28. (péntek) 10.00 óra.

A 2009. szeptember 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesített, a 11 féléves mintatanterv szerint

haladóknak (magyar, idegen nyelvű képzés)

11. gyakorlati félév: 2014. szeptember 1-től 2015. január 18-ig

Szakdolgozat-leadás: 2014. november 21. (péntek).

Szakdolgozat-védés: 2014. december 5-ig a tanszékeken.

záróvizsga-időszak: 2015. január 26-tól 2015. február 26-ig

(esetleges utóvizsgák: 2015. március 2-től).

A 2009. szeptember 1-je után hallgatói jogviszonyt létesített hallgatóknak (magyar, idegen nyelvű

képzés) ún. komplex záróvizsga

11. gyakorlati félév: 2014. szeptember 1-től 2015. január 18-ig

Szakdolgozat-leadás: 2014. december 5. (péntek).

záróvizsga-időszak: 2015. február 2-től február 13-ig

(esetleges utóvizsgák: 2015. február 16-tól 20-ig).

Keresztféléves gyakorlat:

Kizárólag a 11 féléves mintatanterv szerint tanuló idegen nyelvű képzés hallgatói számára, csak

külföldi gyakorlati helyeken


Gyakorlati félév: 2015. január 12 - 2015. május 15.

11. félévre bejelentkezés: 2014. december 8-tól 12-ig.

A keresztféléves gyakorlat szerint haladó hallgatók részére

Szakdolgozat-leadás: 2015. május 4. (hétfő).

záróvizsga-időszak: 2015. június 1-től 2015. június 12-ig

(esetleges utóvizsgák: 2015. június 15-től 19-ig).

Gólyabál: 2014. november 8. (szombat).

Tudományos Diákköri Konferencia: 2014. november 26. (szerda).

Nyílt Nap: 2014. december 3. (szerda) 15.00 óra.

Vizsgaidőszak

(I-V. évfolyam, minden szak:)

2014. december 15- 23. és 2015. január 2- január 30.

Dékáni, dékánhelyettesi kérelmek leadása: 2015. január 30. 10.00 óráig, illetve a január 30-án az adott

tantárgyból vizsgázó hallgatók részére 2015. február 2. (hétfő) 10.00 óráig

Az energiatakarékos üzemeltetés érdekében 2014. december 24. és 2015. január 1. között zárva lesz a

Kar, ezen időszak rendkívüli vizsgáztatás céljára sem jelölhető ki.

Ünnepnapok: 2014. október 23. (csütörtök), december 25., 26., valamint 2015. január 1. (csütörtök).

Munkanap- áthelyezés

Pihenőnap: 2014. október 24. péntek, munkanap: október 18. szombat.

Pihenőnap: 2014. december 24. szerda, munkanap: december 13. szombat.

Második félév:

Bejelentkezés a második félévre: 2015. február 2-től - 2015. február 6-ig személyesen.

A NEPTUN- rendszerben: 2015. február 2. 20.00 órától - 2015. február 6. 23.00 óráig.

Diplomaosztó ünnepség: 2015. március 13. (péntek) 10.00 óra

(dékáni szünet: 10.00 és 13.00 óra között).

Oktatási időszak:

2015. február 2-től 2015. május 22-ig.

Equus napok: 2015. március 25 - 29.

Nemzetközi Nap: 2015. március 25.

Dékáni szünet: 2015. március 30-tól 2015. április 3-ig.

Ballagás: 2015. május 16. (szombat).

Záróvizsga biológusképzés:

Diplomadolgozat-leadás: 2015. április 30.

Diplomadolgozat-védés: 2015. május 29.

Záróvizsga: 2015. június 18. (BSc),

2015. június 19. (MSc).


Vizsgaidőszak

az I - V. évfolyam részére (minden szak): 2015. május 26-tól 2015. július 3-ig.

Tanévzáró diplomaosztó ünnepség: 2015. július 3. (péntek).

Dékáni, dékánhelyettesi kérelmek leadása: 2015. július 3. 10.00 óráig, illetve a július 3-án az adott

tantárgyból vizsgázó hallgatók részére 2015. július 6. (hétfő) 10.00 óráig.

Ünnepnapok: 2015. április 6. (Húsvét hétfő), május 1. (péntek) május 25. (Pünkösd hétfő), április 6.

(hétfő), az oktatási szünet helyett oktatási nap április 11. (szombat) hétfői munkarend szerint.

Szakmai gyakorlatok állatorvostan- hallgatók számára

II. évfolyam: 3 hét állattenyésztéstani és takarmányozástani 2015. július 6-tól 2015. július 24-ig.

IV. évfolyam: 4 hét orvoslási 2015. július 6. és 2015. augusztus 31. között

(ebből kettő hetet a Kar egyik klinikáján kell eltölteni)

Szakmai gyakorlatok a biológia BSc-szak hallgatói számára

I. évfolyam: 2 hét faj- és élőhelyismereti terepgyakorlat 2015. július 6-tól 2015. július 17-ig.

II. évfolyam: 2 hét ökológiai terepgyakorlat 2015. július 6-tól 2015. július 17-ig.


Tájékoztató

A kiadvány a hallgatókat érintő két legfontosabb szabályzatot tartalmazza.

A kari tanulmányokra vonatkozó kiegészítéssel ellátott egyetemi Tanulmányi- és

Vizsgaszabályzatot, valamint a Hallgatói juttatások és térítések szabályzatát.

Valamennyi kari szabályzat megtalálható a Tanulmányi Osztály honlapján

http://www.univet.hu/hu/hallgatoknak/tanulmanyi-osztaly/, az egyetemi szabályzatok a

www.szie.hu honlapon.

http://www.szie.hu/


SZENT ISTVÁN EGYETEM

GÖDÖLLŐ

A SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

5/C melléklete

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

A SZIE ÁOTK-n érvényes Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat (ÁOTK-TVSZ)

GÖDÖLLŐ

2014. MÁJUS


Bevezetés

A Szent István Egyetem Szenátusa (a továbbiakban: Szenátus) az Egyetem Hallgatói

Önkormányzata egyetértésével (a továbbiakban: EHÖK) és a Doktorandusz Hallgatói

Önkormányzat egyetértésével, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12.§

(3) eb), illetve 61.§-ában kapott felhatalmazás alapján a Szent István Egyetem Tanulmányi és

Vizsgaszabályzatát a következőkben határozza meg1:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Szabályzat hatálya

1. §

(1) A Szent István Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Tanulmányi és

Vizsgaszabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az Egyetem

valamennyi karán és a kari jogállású intézetében (a továbbiakban együtt: kar) folyó

egyetemi és főiskolai képzés, a 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 15.§-a

szerinti alapképzések (BA, BSc), mesterképzések (MA, MSc), egységes, osztatlan

képzés, felsőoktatási (felsőfokú) szakképzések, továbbá szakirányú továbbképzések

teljes idejű (nappali), részidős (levelezős és esti) és távoktatási tagozatain magyar vagy

idegen nyelven tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatók tanulmányi

és vizsga ügyeire.2

(2) A Szabályzat hatálya - ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem

rendelkezik - kiterjed az (1) bekezdés szerinti képzési szinteken, illetve formákban

résztvevő külföldi állampolgárságú hallgatókra is. A külföldi hallgatókra vonatkozó

esetleges sajátságos szabályokat jelen Szabályzat mellékleteként, a kari kiegészítések

tartalmazzák.3

(3) A doktori képzés hallgatóinak tanulmányi és vizsgaügyeire vonatkozó szabályokat az

Egyetem Doktori Szabályzata tartalmazza.

(4) A Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi oktatójára, illetőleg tanulmányi

és vizsgaügyekben eljáró valamennyi dolgozójára. Ezen Szabályzat alkalmazása

szempontjából oktatónak minősül az Egyetemmel munkaviszonyban álló oktatókon

kívül az egyéb jogviszony keretében oktatást és vizsgáztatást végző személy is.

A tanulmányi- és vizsgaszabályzatot az Állatorvos-tudományi Kar (továbbiakban

ÁOTK) Kari Tanácsa (továbbiakban KT) olyan kiegészítésekkel látja el, amelyek csak

e Kar hallgatóira érvényesek. A kiegészített szabályzat neve: a SZIE ÁOTK-n érvényes

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat (továbbiakban ÁOTK-TVSZ). A kari kiegészítéseket

a továbbiakban is dőlt betű jelzi.

(5) Az egyes karokra vonatkozó speciális rendelkezéseket jelen Szabályzat mellékleteként a

kari kiegészítések tartalmazzák.

1 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 2 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 3 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.


E Szabályzat 1. § (2)-ben kapott felhatalmazás alapján az ÁOTK KT az idegen nyelvű

képzésben részt vevő külföldi hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire vonatkozóan

külön szabályzatot alkotott, amelyet az érintett hallgatók számára angol és német

nyelven tesz elérhetővé.

(6) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket - folyamatos

képzésben- változatlan szakmai követelmények és vizsgarend keretében, változatlan

oklevél kiadásával és bizonyítvány kiállításával kell befejezni.4

(7) Az 1993. évi LXXX. felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket - folyamatos

képzésben- változatlan szakmai követelmények és vizsgarend keretében, változatlan

oklevél kiadásával és bizonyítvány kiállításával kell befejezni.5

2. A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek és testületek

2. §

(1) Jelen Szabályzat a következőkben meghatározza azokat a szerveket, személyeket, akik

tanulmányi és vizsgaügyekben hatáskörrel rendelkeznek.

(2) A Szabályzatban nem nevesített esetekben a dékán, intézeti igazgató (a továbbiakban

együtt: dékán), vagy az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes jár el.

Tanulmányi és kreditbizottságok

3. §

(1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon az oktatókból és hallgatókból álló

kari tanulmányi bizottság (a továbbiakban: tanulmányi bizottság), kredit

egyenértékűségi, kreditátviteli ügyekben a kari kreditbizottság (a továbbiakban:

kreditbizottság) jár el.

Az ÁOTK-n a Kari Tanulmányi Bizottság (továbbiakban KTB), valamint az Oktatási és

Akkreditációs Bizottság (továbbiakban OAB) összetételét az ÁOTK-n érvényes ESZMSZ

(ÁOTK-ESZMSZ) 75. § a, illetve b pontja tartalmazza. Az OAB elnökét és mindkét

bizottság oktató tagjait a KT választja meg, hallgató tagjait a Kari Hallgatói

Önkormányzat (kari HÖK) delegálja.

(2) A tanulmányi bizottság tagjai fele részben oktatók, fele részben hallgatók, akiket a kari

tanács, illetve a kar Hallgatói Önkormányzata választ meg saját belső szabályzata

szerint. A tanulmányi bizottság elnöke az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes,

titkára az illetékes kari hivatal vezetője, vagy megbízottja, aki szavazati jog nélkül vesz

részt a bizottság ülésén.

(3) Karonként legalább egy tanulmányi bizottság és egy kreditbizottság működik. A

bizottságokban biztosítani kell a tanulmányaikat különféle képzési formákban folytató

hallgatók képviseletét.

4 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 5 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.


(4) A tanulmányi és a kreditbizottságok összetételét, létszámát, oktató tagjai

megválasztásának módját az egyes karok a kari kiegészítésekben határozzák meg.6

A Kreditbizottság feladatait az OAB látja el, ezért ahol a Szabályzat a Kreditbizottságot

említi, azon az ÁOTK-n az OAB-t kell érteni.

4. §

(1) A tanulmányi és a kreditbizottságok maguk határozzák meg ügyrendjüket a következők

figyelembevételével:

a) a tanulmányi és a kreditbizottság akkor határozatképes, ha oktató és hallgató

tagjainak külön-külön is több mint a fele jelen van;

b) a tanulmányi és a kreditbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza,

szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt;

c) a tanulmányi és a kreditbizottság az illetékes

tantárgyfelelős/tanszékvezető/szakvezető véleménye alapján dönt;

d) a tanulmányi és a kreditbizottság egyes jogköreit - minősített többséggel -

elnökére átruházhatja,

Az ÁOTK-n a KTB és az OAB az elnökre átruházható döntési jogokat az

ügyrendjében határozza meg.

e) az elnök az átruházott hatáskörben, a hatáskörileg illetékes tantárgyfelelős/

tanszékvezető/szakvezető véleménye alapján dönt;

f) a tanulmányi és a kreditbizottság elnöke az átruházott hatáskörben hozott

döntésekről rendszeresen, félévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja a

bizottságot.

(2) A tanulmányi és kreditbizottságok ügyrendjét az illetékes kar kari tanácsa hagyja jóvá.

5. §

(1) A tanulmányi és kreditbizottságok által meghozott döntést határozat formájában a

hallgatóval írásban kell közölni,

a) amennyiben az a hallgatói jogviszonyának fennállását érinti,

b) a fegyelmi, illetve kártérítési ügyben, továbbá

c) amennyiben a hallgató kérelmét – részben vagy egészben – elutasítja és ezért a

jogorvoslat lehetősége fennáll.

(2) A jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást a határozaton fel kell tüntetni.7

Felülbírálati bizottságok

6. §

(1) A tanulmányi és kreditbizottságok, a diákjóléti bizottságok, illetőleg a dékán

(dékánhelyettes) által hozott elsőfokú döntés, valamint az Egyetem egyéb intézkedése

ellen – a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével – a



hallgató annak közlésétől, illetve ennek hiányában a tudomására jutástól számított 15

napon belül felülbírálati kérelemmel élhet. A felülbírálati kérelmet a tanulmányi,

illetőleg a kreditbizottság döntése ellen az illetékes kari hallgatói felülbírálati

bizottsághoz, a dékán (dékánhelyettes) döntése és az Egyetem intézkedése ellen pedig az

Egyetemi Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz kell benyújtani.

(2) Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés

nem az Egyetem által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes az

Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a

vizsga megszerzésére vonatkozó rendelkezéseket.

(3) A kari, illetve az egyetemi felülbírálati bizottságok 3 vagy több tagból állnak. Elnökei

olyan vezető oktatók lehetnek, akik egyetemi vagy kari vezetői tisztséget nem töltenek

be. A bizottságok tagjai oktatók és hallgatók. A felülbírálati bizottságok elnökére és

oktató tagjára a karok esetében az illetékes dékán, az egyetemi bizottság esetében a

rektor; a hallgatói képviselőkre a karok esetében a kari HÖK, az egyetemi bizottság

esetében az EHÖK tesz javaslatot. A bizottságok titkársági feladatait a kari

bizottságoknál az illetékes tanulmányi részleg (osztály, titkárság, csoport stb), az

egyetemi szinten pedig a Rektori Hivatal látja el. A bizottságok elnökeit és tagjait a

bízza meg.8

(4) A bizottságok munkájában nem vehet részt az a személy:

a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta,

b) az előző pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont),

c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.

(5) A bizottságokban a hallgatói képviseletet úgy kell biztosítani, hogy az adott ügy

tárgyalásán mindig a fellebbező hallgató képzési szintjének (ciklusának) megfelelő

hallgató vegyen részt.

A Bizottsági ülésekre az első fokú (megtámadott) döntést hozó személyt is meg kell

hívni és − amennyiben azt személyesen el kívánja mondani − meg kell hallgatni

állásfoglalását, véleményét. Lehetőséget kell biztosítani, hogy az ÁOTK jogi

képviselője is részt vegyen az üléseken.

(6) Az egyetemi és kari felülbírálati bizottságok feladataikat a saját maguk által összeállított

és a szenátus/kari tanács által jóváhagyott ügyrendjük szerint végzik. Üléseikre az ügyek

számától és sürgősségétől függően, de legalább negyedévente egyszer kerül sor.

(7) A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. Az eljárás során a

határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére és az eljárás során a

hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató a szabályos

értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, úgy a személyes meghallgatástól

el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni számára, hogy észrevételeit írásban

megtehesse.

(8) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és

tartamára, közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására,

kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági

8 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.


eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell

megfelelően alkalmazni.

(9) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléstől válik jogerőssé. A jogerős határozat

végrehajtható, kivéve, ha a hallgató bírósági felülvizsgálatát kérte.

(10) A hallgató a felülbírálati bizottságok másodfokú döntésének bírósági felülvizsgálatát

kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói

jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A keresetlevél

benyújtásáról a hallgatónak az Egyetemet a keresetlevél egy példányának

megküldésével értesíteni kell.

3. A képzés struktúrája

7. §

(1) Az egyetemi és főiskolai szintű képzések esetén a megszerezhető végzettség, illetőleg a

szakképesítés szakmai követelményeit a képesítési követelmények, az Nftv. által

szabályozott alap- és mesterképzésben, az egységes, osztatlan képzésben a

megszerezhető végzettség és szakképzettség szakmai követelményeit a felsőoktatásért

felelős miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.9

(2) Az alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák az

alapképzési szak megnevezését; az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a

szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését (magyar és angol nyelven), a képzési

időt félévekben, az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek számát, az

alapképzési szak képzési célját és az elsajátítandó szakmai kompetenciákat, a képzési

ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános

kompetenciáit, a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó -

ismeretköreinek bemutatását, továbbá az idegennyelv-ismeretre vonatkozó

követelményeket.

(3) A mesterképzési szakok, valamint az egységes, osztatlan10

képzésű szakok képzési és

kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák a mesterképzési szak megnevezését, a

mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő

megjelölését (magyar és angol nyelven), azon alapszakok megnevezését, amelyek teljes

kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a mesterképzésbe történő belépésnél, a

képzési időt félévekben, a mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek

számát, a mesterképzési szak célját és az elsajátítandó kompetenciákat, a végzettségi

szinthez szükséges, alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő alapozó

ismeretköröket, a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó -

ismeretköreinek bemutatását, a gyakorlati ismeretekre vonatkozó követelményeket, az

idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket, alapképzési szakon, szakokon

megszerzett ismeretek mesterképzésbe való befogadásának speciális feltételeit.

Az ÁOTK-n az alábbi képzési szinteken folyik az oktatás:

a) alapképzés (BSc),

b) mesterképzés (MSc),

c) egységes, osztatlan szerkezetű mesterképzés,

d) szakirányú továbbképzés,



e) PhD-képzés.

(4) A képesítési követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását,

az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben, a

képzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget összóraszámban,

illetve kreditben meghatározva, a szigorlati tantárgyakat, a záróvizsga típusát,

tantárgyait, eredményének kiszámítási módját, a szakdolgozat, diplomamunka

követelményeit, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím

megnevezését, továbbá a szak szempontjából lényeges más rendelkezéseket.

(5) Felsőoktatási (felsőfokú) szakképzést az Egyetem a szakképesítésért felelős miniszter

által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján elkészített szakképzési program

szerint folytat. 11

Tanterv12

8. §

(1) A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv. A mintatanterv az adott szakon

célszerű lehetőséget kínál a hallgató számára, hogy a felsőfokú végzettséghez szükséges

tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képzési és kimeneti követelményekben

(képesítési követelményekben) meghatározott számú félév alatt elvégezni. A

mintatanterv oktatási időszakonkénti bontásban tartalmazza valamennyi:

kötelező és kötelezően választható tantárgyat,

a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + laboratóriumi/tantermi

gyakorlat) és a hozzájuk rendelt krediteket,

az ismeretellenőrzés típusát,

a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi),

a kritérium követelményeket,

a szakirány-választás lehetőségeit és feltételeit,

a diplomamunka (szakdolgozat) teljesítésére vonatkozó előírásokat,

a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, a záróvizsga tantárgyait, ill. azok

kiválasztásának szabályait.

A hetesi gyakorlatot, a féléves szakmai és nyári gyakorlatot

(2) A hallgatónak lehetővé kell tenni a mintatanterv szerinti előrehaladást, így különösen

biztosítani kell, hogy a mintatanterv szerint egy félévre eső kötelező és kötelezően

választható tantárgyainak órarendi időpontjai és számonkérései között ütközés ne

legyen.

Az ÁOTK-n a tantárgyak programjait - beleértve a „B”- és „C”-típusú fakultatív

tantárgyakat is - az OAB akkreditálja és a KT fogadja be az ajánlott tantervbe. Az

akkreditációhoz a meghirdetésre javasolt tantárgy vonatkozó kérelmét az erre a célra

készített és kiadott formanyomtatványon, a tantárgy programjával együtt évente

kétszer, november 15-ig, illetve április 15-ig lehet benyújtani az OAB-nak.

A hallgatók által felvenni kívánt, más intézményben meghirdetett tantárgyakat azok

programjának ismeretében, − szükség esetén a szaktanszékek véleményének kikérése

után − az OAB akkreditálja Az akkreditációhoz a külső intézményben meghirdetett

tantárgy programját szeptember 15-ig, illetve február 15-ig kell benyújtani az OAB-



nak. A külső intézményben meghirdetett tantárgy akkreditációja 3 évig érvényes, azt

követően a tantárgy programjának áttekintése alapján újabb 3 éves időtartamra

hosszabbítható meg. A külső intézményben meghirdetett és az ÁOTK-n akkreditált

tantárgyakat is meg kell jeleníteni a fakultatív tantárgyakról szóló kari tájékoztatóban.

A képzéshez közvetlenül kapcsolódó „B”, illetve a közvetlenül nem kapcsolódó „C”-

típusú fakultatív tantárgyakat csak tudományos fokozattal rendelkező személyek

hirdethetnek meg. Ettől kivételes esetben külső, nem egyetemi dolgozók esetében lehet

eltérni, amennyiben a tantárgy meghirdetője az adott szakterület elismert képviselője.

Erről az OAB az adott szaktanszék véleményének kikérése után dönt.

Törölni kell a vonatkozó kari tájékoztatóból azokat a „B”- és „C”- típusú fakultatív

tantárgyakat, melyeket:

− a tantárgy felelőse három egymást követő évben nem hirdetett meg,

− meghirdették, de hallgatói érdeklődés hiányában öt éve nem tartottak meg.

A törölt fakultatív tantárgyat újbóli meghirdetéshez előzetesen ismét akkreditáltatni kell.

A fakultatív tantárgyhoz készített jegyzet megjelentetését anyagilag nem támogatja a

Kar.

A fakultatív tantárgy előadásainak szervezéséért sem óradíj, sem másfajta díj nem

fizethető a Kar oktatói számára.

A fakultatív tantárgyért külső előadóknak és egyéni vállalkozóknak csak megbízási

szerződés alapján fizethető óradíj. Vállalkozásokkal fakultatív tantárgy tartására nem

köthető megbízási szerződés, mert az, az oktatás kiszervezésének minősül, amit tilt a

Felsőoktatási Törvény.

(3) Az Egyetem szakjainak mintatanterveiben a tantárgycsoportok arányának

meghatározása -a szak specialitásait figyelembe véve - a képzési és kimeneti

követelmények szerint történik.

(4) A mintatantervet a szakindítási akkreditáció során tárgyalja és fogadja el az illetékes

kari tanács, majd azt követően a tanterv tanévenkénti tárgyalása alkalmával

módosíthatja azt.

(5) A tantervben szereplő kötelező és kötelezően válaszható tantárgyak felvételének

szabályát a tantárgyak előtanulmányi rendje határozza meg. Az előtanulmányi rendet a

mintatanterv részeként az illetékes kari tanács fogadja el.

Az „A”-típusú tantárgyak a képzési célban megfogalmazottak eléréséhez feltétlenül

szükséges ismereteket tartalmaznak, azok teljesítése minden hallgatónak kötelező.

A „B”- típusú fakultatív tantárgyak közvetlenül kapcsolódnak az állatorvos/biológus

képzéshez.

A „C”- típusú fakultatív tantárgyak közvetlenül nem kapcsolódnak az

állatorvos/biológus képzéshez A „B”- és „C”-típusú tantárgyak közül annyit kell

teljesíteni, amennyi az állatorvosi szakon legalább 54, a tanulmányaikat 2009.

szeptember 1-je után, az új mintatanterv szerinti egységes, osztatlan mesterképzésben

az állatorvosi szakon megkezdett hallgatók számára pedig legalább 50 kreditpont

összegyűjtését eredményezi.


A biológia alapszakon:

- a szünbiológia szakirányon a „B”-típusú tantárgyakból 53, a „C”-típusú

tantárgyakból 12;

- az alkalmazott biológus szakirányon a „B”- típusú tantárgyakból 50 (mikológia

szakmodul), illetve 52 (állattartás szakmodul), a „C”-típusú tantárgyakból 15

(mikológia szakmodul), illetve 13 (állattartás szakmodul) kötelezően előírt

kreditpontot kell megszerezni.

A biológus mesterképzésben szakiránytól függetlenül 47 kreditpontot kell

összegyűjteni („B”- típusú 41, „C”- típusú 6 kredit).

(6) Előzetes követelményt a tantárgyak tematikájának egymásra épülése alapján, szakmai

alapon kell megadni, elősegítendő az előírt ismeretanyag hatékony elsajátítását. Az

Egyetem szakjain az előtanulmányi rend kialakításánál tantárgyanként legfeljebb 3

tantárgy vagy modul adható meg előzetes követelményként.

(7) Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban

már elsajátította és – a kari kiegészítésben előírt időn belül – ezt hitelt érdemlően

igazolja, valamint a tantárgyfelelős véleményével alátámasztottan elfogadtatja

Kreditátviteli Bizottsággal a megfelelő formanyomtatványon vagy a Neptun

rendszerben kialakított kérvénykezelő rendszerben A munkatapasztalatok alapján

teljesített követelmények elismeréséhez szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati számonkérés

formájában meg kell bizonyosodni az ismeretek elsajátításáról.

Az ÁOTK-n tantárgyfelvételi időszak végéig (szorgalmi időszak második hetének

utolsó napja) a kreditátviteli kérelem c. formanyomtatványon, tantárgyanként külön-

külön, az oktatási dékánhelyettesnek címezve, a Tanulmányi Osztályra lehet az ilyen

irányú kérelmeket benyújtani. Ezekhez csatolni kell a korábbi tanulmányokat igazoló

iratok hitelesített fénymásolatát. Az akkreditált tantárgy kreditértéke csak az

összkreditbe számítható be. Nem vehető figyelembe azonban sem az átsorolásnál

alkalmazott összesített korrigált kreditindex átlagában, sem a tanulmányi ösztöndíj

elosztásához használt kreditindex átlagában.

Amennyiben a hallgató tanulmányait korábban is a SZIE ÁOTK-n folytatta, úgy nem

szükséges egyesével akkreditáltatni a már teljesített tantárgyakat. Az előző

jogviszonyának megszűnésekor, az adott évben, egy kérvényt kell benyújtania az

oktatási dékánhelyettesnek, hogy mely tantárgyakat szeretné az új hallgatói

jogviszonyába beszámíttatni. Ezt csak egyszer kérheti a tanulmányai alatt, mégpedig

az újonnan létesített hallgatói jogviszonyának első félévében. További beszámításra

nincs lehetősége.

A tantárgy, tanegység13

9. §

(1) A tantárgy a szak tantervének alapegysége, melynek felvételéhez és teljesítéséhez

feltételek kötendők. A tantárgy felvételi rendjét a szak előtanulmányi rendje, a

teljesítésének feltételét a tantárgyak követelményrendje határozza meg. A tantárgy

akkreditációja a tantárgy oktatási programjának jóváhagyása.



Az állatorvosi szakon a 11. félév gyakorlatai önálló, „A”- típusú tantárgyak, amelyek

az azok alapjául szolgáló elméleti tantárgyakra épülnek, azokkal szerves egységet

képeznek.

(2) Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős karok illetékes bizottságai

akkreditálják és a képzésért felelős kar tanácsa fogadja be a szak tantervébe.

(3) A tantárgy programja meghatározza a tantárgy feladatát a szakképzés céljának

megvalósításában, tananyagának rövid leírását - megjelölve az írott tananyagot és

formáját, a képzési idő alatti óraszámát, leírja a tananyag feldolgozási formáinak

(előadás, szeminárium, gyakorlat stb.) arányait, a felhasználható fontosabb technikai és

egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldható feladatainak típusait, a

félév végi számonkérés típusát, a tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

mennyiségét kreditben és tematikus felsorolásban tartalmazza a vizsgakövetelményeket.

(4) A tanegység az egy félév alatt teljesíthető, kredittel elismert tantervi egység, vagy

tantárgy.

4. Hallgatói jogviszony

A hallgatói jogviszony keletkezése és szünetelése14

10. §

(1) A hallgatói jogviszony az Egyetem és a valamely szakon tanulmányokat folytató

hallgató között létrejövő jogi kapcsolat, melyben az Egyetemet és a hallgatót kölcsönösen

jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik a jogszabályokban és az Egyetem

szabályzataiban meghatározottak szerint.

(2) Az Egyetem hallgatójává válni felvételi eljárás keretében felvétellel, vagy átvétellel

lehet. A felvételi eljárás részletes szabályait az Egyetem Felvételi Szabályzata

tartalmazza.

Az ÁOTK-n felvételt nyert jelentkező számára a Kar köteles biztosítani a beiratkozás,

ezzel a hallgatói jogviszony létrehozásának lehetőségét. A felvételi döntés az adott

tanulmányi félévben történő hallgatói jogviszony létrehozására jogosít.

(3) Az Egyetem karaira az a hallgató vehető át:

(a) [törölve]

(b) aki érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkezik és az elbocsátás vagy kizárás

feltételei nem állnak fenn.15

(4) Az átvételről az illetékes kari tanulmányi bizottság, az átjelentkező hallgató előző

tanulmányainak elismeréséről az érintett tantárgyfelelősök javaslatát figyelembe véve a

kredit bizottság dönt. Egyetemen belüli karok közötti átvétel esetén az elbocsátó kar

dékánjának véleményét is ki kell kérni. Az átvétel feltételeit, az eljárás rendjét a kari

kiegészítések határozzák meg.

14 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 15 Módosította a Szenátus 140/2013/2014 SZT számú határozata


Az állatorvosi szakra más felsőoktatási intézményből, ill. az Egyetem más karáról

hallgató akkor kérheti átvételét, ha

- rokon szakterületen, mesterképzésben folytatja egyetemi tanulmányait,

- legalább két lezárt félévvel rendelkezik, és ezek során félévenként legalább 4,50

kreditindexszet ért el,

- „A”-típusú tantárgyakból legalább 50 kreditet gyűjtött,

- legalább középfokú B2 szintű (korábban C-típusú) nyelvvizsgával rendelkezik.

Karon belül az idegen nyelvű képzésből (külföldi vagy magyar állampolgárságú)

hallgató akkor vehető át a magyar nyelvű költségtérítéses/önköltséges képzésére, ha

- „A”- tantárgyakból legalább 40, az ÁOTK-n a magyar nyelvű képzésében

beszámítható kredittel rendelkezik, illetve

- legalább két lezárt féléve van.

A Karon folytatott tanulmányai alatt egy hallgató, csak egyszer élhet az átjelentkezés

lehetőségével, az idegen nyelvű képzésből a magyar nyelvűbe és fordítva. Ha már

átjelentkezett, ott kell befejeznie a tanulmányait, nincs lehetősége további

képzésváltásra.

A biológia BSc szakra más felsőoktatási intézményből, ill. az Egyetem más karáról

hallgató akkor kérheti átvételét,

- ha rokon szakterületen kezdte meg tanulmányait,

- más felsőoktatási intézményben legalább egy lezárt féléve van,

- az átjelentkezést megelőző lezárt félévében 4,00, vagy afölötti kreditindexet ért el,

- félévenként legalább 20 kreditet teljesített „A”-típusú tantárgyakból,

- biológia jellegű sikeres vizsgát tett alaptantárgy(ak)ból.

Az átvételt kérelmező hallgatónak a következő, az átadó felsőoktatási intézmény által

kiállított dokumentumokat kell csatolnia:

- igazolást az érvényes hallgatói jogviszonyról és – államilag támogatott/állami

(rész)ösztöndíjas képzésre történő átvétel kérelmezése esetén – a már elvégzett,

államilag támogatott félévek számáról,

- a leckekönyv hitelesített másolatát,

- az elvégzett tanulmányokra vonatkozó tantervet és a teljesített tantárgyak leírását,

- érettségi bizonyítványt, a nyelvvizsga- bizonyítvány fénymásolatát.

A biológus MSc szakra más felsőoktatási intézményből, illetve az egyetem más

szakáról hallgató akkor kérheti átvételét, ha:

− biológus MSc vagy rokon szakon kezdte meg tanulmányait;

− legalább egy lezárt féléve van MSc szinten;

− az átjelentkezést megelőző félévben legalább 4,00 kreditindexet ért el;

− lezárt félévenként legalább 10 – a biológus MSc-n beszámítható –

kreditet teljesített „A” tantárgyakból.

Az átvételt kérelmező hallgatónak a következő, az átadó felsőoktatási intézmény által

kiállított dokumentumokat kell csatolnia:

− igazolást az érvényes hallgatói jogviszonyról és – államilag támogatott

„állami (rész)ösztöndíjas” képzésre történő átvétel kérelmezése esetén

– a már elvégzett, államilag támogatott félévek számáról,

− a leckekönyv hitelesített másolatát,

− az elvégzett tanulmányokra vonatkozó tantervet és a teljesített

tantárgyak leírását,

− a nyelvvizsga bizonyítvány fénymásolatát.


Az előírt dokumentumokat tartalmazó kérelmet a Kar dékánjához kell benyújtani

legkésőbb január 30., illetve június 30-i határidővel.

A más intézményből, vagy az Egyetem más karáról benyújtott átvételi kérelmek

rangsorolása az OAB feladata, amelynek javaslata alapján a dékán dönt ezekről az

átvételekről.

Az új felvételi eljárás nélkül átvehető, ill. felvehető hallgatók számát az aktuális

létszámadatok alakulásának és a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően

(újonnan felvett hallgatók, külföldi és önköltséges hallgatók) függvényében minden

tanévben, a felvételi időszakban KT határozattal kell megállapítani.

(5) A hallgatói jogviszony a felvételről, vagy az átvételről szóló döntés alapján, az

Egyetemre történő beiratkozással jön létre. A 2012/2013. tanévtől első évfolyamára

történő beiratkozást megelőzően a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóval hallgatói

ösztöndíjszerződést és képzési szerződést, – a hallgatói átvétel esetét kivéve - az

önköltséges képzés esetén pedig hallgatói képzési szerződést kell kötni. A hallgatói

jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség.

A beiratkozáskor a hallgató köteles megadni az ÁOTK részére a nyilvántartásához,

valamint az elektronikus tájékoztatáshoz szükséges személyes adatait.

(6) A hallgatónak – a képzési időszak megkezdése előtt – a kari kiegészítések által

meghatározott módon be kell jelentenie (a továbbiakban: bejelentés), hogy folytatja-e

tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. A

hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két

félév. A hallgató több alkalommal is élhet hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével.

Az első szüneteltetésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. Ettől a

kari kiegészítés eltérhet.

(7) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a jelen § (6) bekezdésében foglalt

bejelentést saját hibájából vagy a hallgatói jogviszonyára vonatkozó tanulmányi, illetve

fegyelmi döntés miatt nem teljesíti.

(8) A hallgatói jogviszony összesen négy félévig szüneteltethető, amelyet az illetékes

tanulmányi bizottság további két félévvel, különleges méltányosságot indokoló okból

legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbíthat.

(9) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő

kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt,

önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Ilyenkor nem kell alkalmazni az (6) és (8)

bekezdésekben meghatározott korlátozásokat (ideértve az egybefüggő szünetelésre

vonatkozó korlátozást is), de a tanulmányok szüneteltetését a hallgatónak kérelmeznie

kell.

(10) A kérelmet írásban az indok(ok) megfelelő felsorolásával, illetve részletes kifejtésével

az illetékes tanulmányi bizottság titkárához kell benyújtani. A kérelem ügyében az

oktatási dékánhelyettes dönt.

(11) A tanulmányok szüneteltetése alatt a hallgatói jogviszony szünetel, megilleti viszont a

hallgatót az egyetemi (kari) könyvtárhasználat joga.


(12) A tanulmányok szüneteltetése alatt a hallgató vizsgát nem tehet.

(13) 16

(14) A hallgató bejelentésére a gyermekgondozási díj, illetőleg segély folyósításának idejére,

de legfeljebb a képzési idő tartamára, a tanulmányok szüneteltetését engedélyezni kell.

Az ÁOTK-n államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas és a

költségtérítéses/önköltséges képzésben folyamatos hallgatói jogviszonya annak lehet,

aki a beiratkozás után rendre eleget tesz a megfelelő időpontokban az alábbi

feltételeknek.

- A beiratkozást követő 4 aktív félév elteltével az állatorvosi szakon legalább

54,a biológia alapszakon legalább 60, , a biológus mesterszakon az első két

szemeszterben legalább 30 kreditet (a felvételi eljárásban előírt extra

krediteken felül) gyűjt össze a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak

teljesítésével.

- Az állatorvosi szakon első négy szemeszterre a mintatantervben előír 108

kreditet legfeljebb 6 félév alatt teljesít.

- A biológia alapszakon (BSc) az első 3 szemeszterre előírt 90 kreditből 69

kreditet maximum öt félév alatt, valamennyi az első 3 szemeszterre előírt

„A”- típusú tantárgy teljesítése mellett.

- A biológus mesterszakon (MSc) az első két szemeszterben legalább 34

kreditet 4 félév alatt szerzi meg valamennyi „A”- típusú tantárgy teljesítése

mellett.

- Az állatorvosi szakon, illetve a biológia BSc-n a 4 szemeszterre, a biológus

MSc-n a 2 szemeszterre számított összesített kreditindexe (kumulált átlaga)

legalább 2,5.

- Teljesíti a továbbhaladáshoz szükséges kritériumkövetelményeket és a nyári

(szemeszteren kívüli) szakmai gyakorlatokat.

- A felvételkor középfokú B2 (korábban C-típusú) típusú nyelvvizsgával nem

rendelkező hallgató a Karon folyó nyelvoktatásban vesz részt és az állatorvosi

szakon az első 6 félév alatt legalább 4, a biológia alapképzésben az első négy

félévben legalább három félévvégi aláírást szerez meg. Amennyiben a hallgató

időközben megszerezte az előírt nyelvvizsga bizonyítványt, a továbbiakban

mentesül az ebben a bekezdésben előírt követelmények alól.

A hallgatói jogviszony megszűnése17

11. §

(1) Megszűnik a hallgatói jogviszony:

a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján,

b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés

napján,

c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait magyar állami (rész)ösztöndíjas

képzésben (államilag támogatott képzésben), és önköltséges (költségtérítéses)

16 Törölte a Szenátus 8/2013/2014 SZT számú határozata. 17 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.


képzésben nem kívánja azt folytatni, az átsorolási határozatot követő

bejelentkezési időszak utolsó napján,

d) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési

időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján,

e) felsőoktatási (felsőfokú) szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján,

f) felsőoktatási (felsőfokú) szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására

egészségileg alkalmatlanná vált, és az egyetemen nem folyik másik, megfelelő

felsőoktatási (felsőfokú) szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni,

illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a

megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,

g) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a dékán a hallgató

eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után

megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének

napján.

h) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

Amennyiben a hallgatói jogviszony keretében a hallgató ugyanazon intézményben több

szakon folytat tanulmányokat, e §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni,

hogy a hallgatói jogviszony megszűnése helyett az adott szakon való tanulmányok nem

folytathatók.18

(2) Az Egyetem egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói

jogviszonyát, aki

a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a

tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti,

b) harmadik alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre,

c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve

minden esetben, hogy a hallgató figyelmét előzetesen (a 2005. évi felsőoktatási

törvény alapján létesített hallgatói jogviszony esetében legalább két alkalommal)

írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget

és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.

d) a hallgató a beiratkozást követő négy aktív félév elteltével kevesebb, mint 60

kreditet teljesített a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján létesített hallgatói

jogviszony esetén.

e) ha a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján létesített hallgatói jogviszonyban az

első négy aktív félév összesített kreditindexe kisebb, mint 2,00. Ettől a kari

kiegészítések eltérhetnek.

Amennyiben a hallgató összesített kreditindexe az állatorvosi szakon és a biológia

BSc-naz első négy aktív félévben, illetve MSc-n az első két félévben kisebb,

mint 2,5, el kell bocsátani.

El kell bocsátani akkor is,

− ha állatorvosi szakon az első 4 szemeszterre a mintatantervben előírt

kötelező „A”- típusú tantárgyakból 6 félév alatt sem tette le a vizsgáit,

vagy kevesebb, mint 108 kreditet gyűjtött össze,

− biológia alapszakról (BSc) akkor, ha 5 félév alatt 69-nél kevesebb

kreditet szerzett meg az első 3 szemeszterre előírt „A”- tantárgyakból,

18 Beillesztette a Szenátus 8/2013/2014 SZT számú határozata.


− biológus mesterszakról (MSc) akkor, ha 4 félév alatt nem szerzett

legalább 34 kreditet az első két szemeszterre előírt „A”- típusú

tantárgyakból.

El kell bocsátani azt a hallgatót is, aki

− az állatorvosi szakon a 11. félévre előírt gyakorlatával a második

tantárgyfelvétel alkalmával sem szerzi meg az előírt krediteket;

− a biológus mesterszakon (MSc) nem szerzi meg két félév alatt a

felvételi eljárás kreditelismerési folyamata során a biológia

alapképzés tantárgyaiból előírt krediteket.

El kell bocsátani a hallgatót akkor is, ha újbóli (2.) tantárgyfelvétel alkalmával

sem sikerült eredményes vizsgát tennie.

f) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján létesített levelező hallgatói jogviszony

esetén erről a kari kiegészítések rendelkeznek.

(3) 2011. évi CCIV. évi törvény (Nftv.) alapján létesített hallgatói jogviszony esetén az

Egyetem egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a annak hallgatónak a hallgatói

jogviszonyát, akinek az azonos tanegységből tett sikertelen javító, és ismétlő javító

vizsgáinak száma eléri az ötöt.

(4) [törölve]

(5) Nem szűnik meg a hallgatói jogviszonya az (1) d) alapján annak a hallgatónak, aki az

alapképzést követően a soron következő félévben mesterképzésre felvételt nyert.

Az a hallgató, akinek hallgatói jogviszonya a 10.§, illetve a 11. § (2) bekezdésében

foglalt feltételek teljesítésének elmulasztása miatt szűnt meg, tanulmányait ismételten

csak újabb felvételi eljárás után folytathatja.

12. §19

(1) Az intézetből elbocsátott, vagy fegyelmi vétség miatt kizárt hallgató a hallgatói

jogviszony megszűnését követően méltánylást érdemlő esetben sem vehető vissza. A

2007. szeptember 1-je előtt tanulmányait megkezdő hallgató is csak a felvételi eljárást

követően létesíthet hallgatói jogviszonyt.

(2) Törölve

(3) Törölve

(4) Törölve

A párhuzamos képzés20

13. §

(1) A párhuzamos képzésben résztvevő hallgató egy időben két felsőoktatási intézményben,

karon/szakon folytathat tanulmányokat, és sikeres elvégzésük esetén külön-külön

oklevelet kaphat. A párhuzamos képzésben való részvétel – amennyiben a hallgató az

19 Módosította a Szenátus 140/2013/2014 SZT számú határozata


államilag támogatott képzési idejét felhasználta - második, illetve további, és ennek

megfelelően költségtérítéses/önköltséges képzést jelent.

Az állatorvosi szakon tanuló hallgató csak úgy vehet részt a gyakorlati féléve során

párhuzamos képzésben, ha a másik felsőoktatási intézményben passzív félévet vesz

igénybe a gyakorlati féléve során.

(2) A 2007/2008-as tanévben vagy azt követően tanulmányaikat első évfolyamon

megkezdett hallgatók esetében, ha a hallgató az elsőként megkezdett képzésének

legkésőbb harmadik félévében létesít további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt, a

támogatási idő, illetve a költségtérítéses/önköltséges képzéshez rendelkezésre álló idő

számításakor az egy időben két felsőoktatási intézményben, karon/szakon folytatott

tanulmányokat egy félévként kell nyilvántartani. Jelen rendelkezés nem vonatkozik

azokra a hallgatókra, akik tanulmányaikat első évfolyamon a 2012/2013. tanév I.

félévétől kezdték meg. 20

(3) Párhuzamos képzésben, ugyanazon a képzési szinten mindkét szakon részt vehet a

hallgató államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas képzésben. Ha azonban a hallgató

államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas / képzésben az adott képzési ciklusban

végbizonyítványt szerzett, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos)

képzés folytatása esetén a támogatási időből félévente a párhuzamosan folytatott állami

(rész)ösztöndíjjal támogatott képzések számának megfelelő számú félévet le kell vonni.

(4) Párhuzamos képzésben vehetnek részt:

a) az Egyetem hallgatói az egyetem másik karán;

b) az Egyetem hallgatói saját karukon másik szakon;

c) másik felsőoktatási intézmény hallgatói az Egyetem valamelyik karán;

d) az Egyetem hallgatói másik felsőoktatási intézmény valamelyik karán.

(5) A párhuzamos képzésre a felsőoktatási felvételi eljárás keretében a felsőoktatásért

felelős minisztérium által meghatározott határidőre, és módon, az Oktatási Hivatal által

kiadott jelentkezési lapok felhasználásával kell jelentkezni az OH-ba. Nem vehető fel a

párhuzamos képzésre az a hallgató, aki az e bekezdésben meghatározott jelentkezési

lapját az adott határidőig nem adja be.

(6) A hallgatónak a jelentkezési laphoz a jogszabályban, illetve a kari felvételi

szabályzatban előírt okmányokon és igazolványokon kívül csatolni kell karának

(anyaintézményének) a párhuzamos képzésben való részvételhez a hozzájárulását is. Ezt

az Egyetem hallgatói számára dékán, vagy az érintett intézmény szabályzata szerinti

illetékes vezető ad meg.

(7) Mellékelni kell a jelentkezési laphoz a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezésére

vonatkozó kérelmet is. Erről az Egyetemen a felvételi döntés után az illetékes oktatási

dékánhelyettes dönt.

14. §

(1) A párhuzamos képzésre felvett hallgató anyaintézményének azt kell tekinteni, ahol

jogosult a hallgatói juttatásokra.



(2) Párhuzamos képzés esetén a hallgatónak mindkét felsőoktatási intézményben/szakon

külön leckekönyve van.

(3) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgatónak – az egyéni tanulmányi időbeosztás

engedélyezett keretei között – teljesítenie kell minden követelményt, továbbá

vonatkoznak rá a tanulmányi és vizsgaszabályzat és más, a hallgatókra vonatkozó

egyetemi és kari szabályzatok rendelkezései is.

Vendéghallgatói jogviszony21

15. §

(1) A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató más felsőoktatási intézményben –

amellyel hallgatói jogviszonyban nem áll – tanulmányaihoz kapcsolódó

résztanulmányokat folytat.

(2) Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz az Egyetem hozzájárul. A

hozzájárulást az Egyetem akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony

keretében szerzett kreditek nem számíthatók be a hallgató tanulmányaiba.

Az ÁOTK-n hallgató a tantervben kötelezően előírt tantárgyak mellett felveheti más

szak, kar, felsőoktatási intézmény tantárgyait is, és vizsgát tehet azokból, feltéve, hogy

azt engedélyezi a fogadó intézmény. Az ilyen – áthallgatás alapján tett vizsga – nem

számít be a hallgató átlageredményébe, kivéve, ha − a mintatantervben szereplő

tantárgy tantárgyfelelős oktatója javaslatára − az OAB akkreditálja azt a vizsgát

helyettesítő tantárgyból tett vizsgaként.

(3) Az Egyetem hallgatója által vendéghallgatói jogviszony keretében teljesített tárgyak

beszámításáról a kari kreditbizottság határoz. A tárgybeszámítás módjáról jelen

Szabályzat 23. §-a rendelkezik.

(4) A kreditbizottság által befogadott és sikeresen teljesített tantárgyak a

leckekönyvbe/Neptunba bevezetésre kerülnek. A kredit értéket - egyéb rendelkezés

hiányában - az illetékes tantárgyfelelős oktató véleményének figyelembevételével a

kreditbizottság állapítja meg.

(5) Más felsőoktatási intézmény hallgatója az Egyetemmel vendéghallgatói jogviszonyt az

illetékes kar dékánjának vagy oktatásért felelős dékánhelyettesének írásbeli

engedélyével létesíthet.

(6) Más egyetemek (főiskolák) hallgatói az Egyetemen megtartott bármely tanrendi

elfoglaltságon - a tantárgy felelős oktatójának történő mérlegelését követően - részt

vehetnek, feltéve, hogy a részvételt objektív körülmények (pl. laboratóriumi férőhely

hiánya) nem akadályozzák.



16. §

(1) A külföldi részképzés az áthallgatás különleges esete. Ennek keretében az egyetem

hallgatója legalább három hónapig külföldi felsőoktatási intézményben folytat

tanulmányokat. A külföldi részképzés megkezdéséhez az illetékes dékánhelyettes

előzetes engedélye szükséges.

Az ÁOTK-n külföldi részképzésben való részvételt − az előre benyújtott oktatási terv

alapján, a személyes meghallgatást követően − az oktatási dékánhelyettes engedélyezi a

hallgató számára. A hallgatóval a nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettes köti

meg a tanulmányi szerződést.

Amennyiben a hallgató − gyakorlati képzés céljából − két egymást követő, aktív félévét

tölti külföldi részképzésben, úgy rá nem vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint két

egymást követő aktív félév után 27 kreditet kell teljesítenie.

(2) A külföldi részképzés megvalósulása esetén a tantárgyfelelős (szakvezető) javaslatára a

kredit bizottság tételesen rendelkezik a beszámítható tantárgyakról.

(3) A tantervben előírt gyakorlatok külföldi teljesítéséhez a gyakorlat szervezéséért felelős

vezető előzetes engedélye szükséges.

Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés22

17. §

(1) Az Egyetem részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre önköltséges

(költségtérítéses) képzés keretében létesíthet hallgatói jogviszonyt azzal a személlyel,

aki alap-, illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget igazoló oklevelet

szerzett és egy felsőoktatási intézménnyel sem áll hallgatói jogviszonyban.

(2) A hallgatói jogviszony külön felvételi eljárás nélkül, beiratkozással keletkezik.

(3) A hallgató e jogviszonyára tekintettel nem jogosult további szakképesítés, illetve

szakképzettség megszerzése érdekében tanulmányokat folytatni, átvételét kérelmezni,

további (párhuzamos) hallgatói, vendéghallgatói jogviszonyt létesíteni, hallgatói

jogviszonyát - az Nftv. 45. § (2) b) pontjában meghatározott ok kivételével -

szüneteltetni, államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas képzésre átvételét kérelmezni,

támogatási időt igénybe venni.

(4) A részismeretek megszerzése érdekében létesített hallgatói jogviszony időtartamát a

jogszabályon alapuló juttatás, kedvezmény, szolgáltatás igénybevételére meghatározott

időtartamba be kell számítani.



II.

A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A tanév időbeosztása

18. §

(1) Az Egyetemen az oktatás tanéves, ezen belül féléves rendszerben folyik. Az őszi félév

általában szeptembertől a következő év január végéig, a tavaszi félév pedig februártól

június végéig tart. Az alapképzés távoktatási és levelező tagozatain, a felsőoktatási

szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben a tanév a naptári évet is

követheti. A teljes képzési időn belül az oktatási időszakot - beleértve a szorgalmi

időszakot, vizsgaidőszakot, a szakmai gyakorlati időt, valamint az őszi, tavaszi és nyári

szünetet - a tantervek és a kari tanévi időbeosztások határozzák meg. A tanév

időbeosztásában a tanulmányok megkezdése előtt biztosítani kell, hogy a hallgató

egyéni tanulmányi rendjét kialakítsa.

(2) A félévek időbeosztását a karok vezetői határozzák meg a kari hallgatói önkormányzat

véleményének figyelembevételével. A kreditrendszer elveire tekintettel az egy

kampuszon működő karokon lehetőleg azonos időbeosztás szerint kell oktatni.

(3) A tanévi időbeosztást úgy kell meghatározni, hogy abban a szorgalmi időszak

félévenként 13-15 hét legyen. Ettől a kari kiegészítések eltérhetnek. A vizsgaidőszakról,

illetőleg a félévközi beszámolási időszakról – a még érintett évfolyamok esetében - a

kari kiegészítésekben kell rendelkezni.

(4) A szünetek együttes hossza legalább 6 hét. Az őszi és a tavaszi (húsvéti) szünet

időpontját a közoktatás tanévi időbeosztását is figyelembe véve kell meghatározni.

Tanítási szünetek az oktatási időszakban a törvényes munkaszüneti napok. A

felsoroltakon túlmenően a szorgalmi időszakban a dékán a kari hallgatói önkormányzat

véleményének meghallgatásával további 6 nap tanítási szünetet engedélyezhet.

Az ÁOTK-n az oktatási idő beosztását – a kari HÖK egyetértésével és a KT

jóváhagyásával − tanévenként a dékán határozza meg.

Az esetleges félévközi ellenőrzések (zárhelyi dolgozatok, felmérések, részbeszámolók,

stb.) időpontját a tantárgyi követelmények tartalmazzák. A teljes képzési időt tekintve a

szorgalmi időszakok hossza 15 hét (beleértve az ünnepnapokat és a dékáni szüneteket

is). A vizsgaidőszakok hossza 6 hét. ”A”-típusú tantárgyakból vizsgát tenni – a

kedvezményes tanulmányi rend kivételével – csak vizsgaidőszakban lehet.

(5) A tantermi órák időtartama nappali képzés esetén legalább 45 perc, ettől indokolt

esetben a kampusz eltérhet az Egyetemi Szenátus egyetértésével. Egyéb oktatási formák

esetében a tantermi órák időtartama a kari kiegészítések rendelkezései szerint alakul.

Minden tanóra után lehetőség szerint szünetet kell tartani, illetve lehetővé kell tenni,

hogy a hallgatók a délelőtti és délutáni órák között ebédidőt kapjanak. Amennyiben az

oktatás folyamatossága szükségessé teszi, az érintett hallgatói közösséggel

egyetértésben a fentiek alól kivétel tehető.

(6) A képzés megszervezhető teljes munkaidejű képzésként, részidős képzésként, továbbá

távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll.


(7) A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint kell megszervezni. A

nappali képzés heti öt tanítási napból áll. Az oktatást munkanapokon kell megszervezni.

Ettől a karok a kari hallgatói önkormányzat egyetértésével eltérhetnek.

(8) A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés. A részidős képzés időtartama a teljes

idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb öven százaléka lehet. A szakirányú

továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven

százaléka lehet. Az esti és a levelező képzést a hallgatók elfoglaltságának

figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt esetben a heti

pihenőnapon. Vasárnapon és ünnepnapon képzés nem szervezhető.

(9) A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó összefüggő szakmai

gyakorlatot kell szervezni.

Az állatorvosi szakon a − 2006. szeptember 1-je után tanulmányait megkezdő

hallgatók számára bevezetett − 11. félév a gyakorlati képzést szolgálja. A félév hosszát

a tanévi időbeosztás határozza meg, az időszak magában foglalja az egyes gyakorlati

szakaszokra előírt vizsganapokat is.

2. A hallgató beiratkozási, bejelentkezési kötelezettsége

19. §

(1) A felvételt nyert hallgató, valamint más intézményből átvételt nyert hallgató köteles a

kar vezetője által meghatározott formában és időszakban beiratkozási kötelezettségének

eleget tenni.

(2) A felvett hallgató bármely képzési szinten és tagozaton csak személyesen iratkozhat be.

(3) A felsőbb éves hallgatók részére az Egyetem érvényesíti a hallgatói jogviszony fennállását

tanúsító közokiratot, a diákigazolványt. A diákigazolványra vonatkozó részletes

szabályokat kormányrendelet alapján rektori utasítás tartalmazza.23

Az ÁOTK-n az első évfolyamos hallgatók számára a beiratkozás napja a dékán által, a

tanév időbeosztásában előre kijelölt nap.

A hallgató minden képzési időszak előtt személyesen jelenti be, hogy az adott félévben

folytatja, vagy szünetelteti tanulmányait. A bejelentést személyesen az aktív félévre

vonatkozóan az adott félév szorgalmi időszaka első hetének végéig teheti meg. Ezt

követően csak a szolgáltatási díj befizetése után, a szorgalmi időszak második hetének

végéig lehetséges bejelentkezni az adott félévre. Ezen időpont után már nem lehet

bejelentkezni az adott félévre.

A hallgatói jogviszony szüneteltetésére nem kerülhet sor a jogviszony létrejöttét

(beiratkozást) követő első félévben, kivéve azon hallgatók esetében, akik korábbi

tanulmányaikat a SZIE ÁOTK-n végezték. Az újra felvett hallgatók kérhetik az első

félév passziváltatását abban az esetben, ha a tantárgy akkreditáció kapcsán legalább

27 kredit értékben tantárgyat számíttatnak be az új hallgatói jogviszonyukba és az első

félévben nincs olyan kötelező "A"-típusú tantárgy, amelyet fel tudnának venni.



A 11. félévi gyakorlatokra a tanévi időbeosztásban megjelölt időszakban kell

bejelentkezni. Azok a hallgatók kezdhetik meg a 11. félévi gyakorlatot, akik eleget

tettek a 10 félévre előírt minden tanulmányi kötelezettségüknek és legalább 270

kreditpontot gyűjtöttek össze.

A gyakorlati helyekre a gyakorlati félév információs rendszerében kell regisztrálni,

majd ezt követően az adott gyakorlati félévre személyesen és a NEPTUN-ban is be kell

jelentkezni, valamint felvenni a gyakorlati félév tantárgyait. A hallgatók a

regisztrációs folyamat során csak a Tanulmányi Osztály honlapjáról elérhető az

információs rendszerben található gyakorlati helyekből választhatnak. A gyakorlati

helyekre a hallgatókat – igényeik figyelembevételével – a gyakorlati félév

koordinátora osztja be. Egy külsős gyakorlati helyen egy hallgató csak egy gyakorlati

egységet tölthet. Az adott félév tekintetében jogvesztő hatályú a bejelentkezési határidő

elmulasztása.

A beiratkozott, a további félévekben a bejelentkezett hallgató számára az adott félév

aktív, a tanulmányait szüneteltető hallgató számára passzív. Valamennyi hallgatói

jogra kiterjedő hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre és a bejelentkezéssel újul

meg. A passzív félévben a hallgatói jogviszony – a jogszabályban meghatározott

eseteket kivéve – szünetel.

Rendkívüli esetben (baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt) a hallgató a

szorgalmi időszak kezdetétől számított egy hónap alatt személyesen vagy

maghatalmazottja útján nyilatkozhat – a váratlan ok igazolására szolgáló eredeti

dokumentum bemutatásával – az aktív félévre vonatkozó bejelentkezés

visszavonásáról. A bejelentés visszavonásáról ebben az esetben a Tanulmányi

Bizottság dönt. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, a bejelentést

már nem lehet visszavonni.

Az első négy szemeszter 6 félév alatti teljesítési kötelezettségének elbírálása során nem

vehetők figyelembe az aktív félévek közötti passzív félévek.

(4) A beiratkozást a hallgató előzetesen indokolt kérelmére az oktatásért felelős

dékánhelyettes későbbi időpontra engedélyezheti. A kérelemhez csatolni kell annak

indokát tanúsító igazolásokat, illetve a nyilatkozatot. A kérelem teljesítése a jogszabályi

keretek között feltételekhez köthető.

20. §2425

(1) A papír alapú leckekönnyvel nyilvántartott képzésre beiratkozó hallgató részére

beiratkozáskor biztosítani kell a leckekönyvet. A leckekönyv a tanulmányok és a

végbizonyítvány igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi

kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. A jelen bekezdés utolsó mondatában

megjelölt eset kivételével az Egyetem a doktori képzésben részt vevő hallgatók valamint

a tanulmányaikat a 2013/2014. tanév előtt megkezdő hallgatók esetében nyomdai úton

előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött formanyomtatvány

típusú leckekönyvet alkalmaz. Az Egyetem által alkalmazott leckekönyv a

2013/2014. tanévben, illetve ezt követően tanulmányaikat megkezdő, nem doktori

képzésben résztvevő hallgatók esetében a NEPTUN-ból kinyomtatott, hitelesített és

szétválaszthatatlanul összetűzött okirat, mely a hallgató által az Egyetemen, egyazon

24 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 25 Módosította a Szenátus 140/2013/2014 SZT számú határozata


képzési szinten folytatott valamennyi tanulmány (képzés) adatát tartalmazza, és

amelynek nyomtatása csak minden oldalának kinyomtatásával, a nyomtatáskor

rendelkezésre álló minden adatát tartalmazóan történhet. Amennyiben a papír alapú

leckekönyv kivezetésének feltételei adottak a karon, azt már 2013. január 1-től meg

lehet szüntetni. 26

(2) A hallgató - egyéb adminisztrációs és nyilvántartási feladatok teljesítése mellett -

hallgatói jogviszonyának minden félévben a NEPTUN hallgatói nyilvántartási

rendszeren keresztül felveszi a mintatanterv által felkínált, egyéni tanulmányi rendjébe

beillesztett kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tantárgyakat. A

hallgatók a tantárgyakat az előtanulmányi rendnek megfelelően vehetik fel.

(3) A hallgató a félév megkezdésekor a Neptunon keresztül felveszi a tantárgyak nevét, a

tárgyfelelős nevét, a tantárgy óraszámát és a kredit értékét.

(4) A karok biztosítani kötelesek, hogy a hallgató a tanulmányai során az adott félében a

szakra előírt összes kreditet húsz százalékkal meghaladó, kredit szerzésére alkalmas

tantárgyak közül választhasson. A hallgató e tanulmányait más szak, kar, intézmény

közül is választhatja. Más intézmény tantárgyainak felvétele esetén a Szabályzat

vendéghallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) A kar köteles meghirdetni az indított szakok kötelező (A) és a kötelezően választható

(B) tantárgyait. A tantárgyak meghirdetéséért a szakot indító kar dékánja, szakvezetője a

felelős.

A vizsgával záruló tantárgyak meghirdethetőek a tanórák megtartásával és anélkül

is . A tanórák megtartása nélküli meghirdetés esetén (CV kurzus) a tantárgyból

csak vizsgázni lehet, a félévközi követelmények nem teljesíthetők. Ilyen esetben a

tantárgy felvételének előzetes követelménye a tantárgy félév végi aláírásának

megléte Neptunban/illetve leckekönyvben.

A gyakorlati jegyre végződő tantárgyak meghirdethetőek a tanórák megtartásával

és aláírás megléte esetén a nélkül is, CV kurzusként.2726

(6) A vizsgával záruló kötelező tantárgyakat minden félévben meg kell hirdetni. A

mintatanterv szerinti aktuális félévükben elegendő számú kurzusuk meghirdetésével,

míg a követő félévükben legalább a vizsgázás lehetőségével. A félévközi jegyre

végződő kötelező tantárgyakat csak a mintatanterv szerinti aktuális félévükben köteles a

kar meghirdetni.

(7) A karok az oktatási szervezeti egységek javaslata alapján a megelőző félév szorgalmi

időszakának vége előtt legalább két héttel közzéteszik a következő félévben a:

kurzusok indításával meghirdetendő tantárgyakat, (azok oktatóit, az indításukhoz

szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, az esetleges

túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, ill. azok

követelményrendszerét),

a csak vizsgával meghirdetendő tantárgyakat.

(8) Egy adott kurzuson fogadható hallgatók száma korlátozható a foglalkozást vezető oktató

ésszerű teherbírása, a rendelkezésre álló taneszközök korlátozott száma, és egyéb

objektív okok alapján.

26 Módosította a Szenátus 210/2013/2014 SZT számú határozata 27 Módosította a Szenátus 140/2013/2014 SZT számú határozata


(9) A hallgatók joga (a tantervi előírások figyelembevételével) a tantárgyak, az oktatók

megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett tanórák közötti választás.

(10) Ha egy felvett tantárgy kreditjeit a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben,

egy későbbi félévben a tantárgyat újra felveheti. Ha a félévközi követelmények

megfelelő szintű teljesítését az oktatási szervezeti egység aláírással igazolta, a

hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. A hallgató kérheti az aláírás

megszerzésének újbóli lehetőségét is, ha a tantárgy a tanórákat megtartva kerül

meghirdetésre. A tantárgy programjának jelentős változása esetén az oktatási szervezeti

egységnek a tantárgyi követelményekben jeleznie kell a hallgatóknak, hogy a korábban

teljesített félévközi követelmények nem fogadhatók el. Utóbbi két esetben a megszerzett

aláírás érvényét veszti, a félévközi követelményeket ismét teljesíteni kell.

(11) Az Egyetem karain az államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas hallgatói

jogviszonyban lévő hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél

megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig, az intézmény szervezeti és

működési szabályzata alapján szabadon választható tárgyakat vehessen fel – vagy e

tárgyak helyett teljesíthető önkéntes tevékenységben vehessen részt –, továbbá az összes

kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson.

Biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – külön önköltség, illetve

térítési díj fizetése nélkül – az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó

kreditértékű tárgyat vehessen fel. E kreditek fölött a hallgató kreditenként meghatározott

összeget fizet. 2827

(12) Az egyes képzési szintek és tagozatok (szakok, szakirányok) szervezéséért felelős karok

a tantervi programokat és ajánlásokat valamennyi első éves hallgató számára megadják.

A tantervi programok és ajánlások minden esetben tartalmazzák a tantárgyak sikeres

lezárása esetén megszerezhető mennyiségű kredit számok értékét.

(13) A leckekönyv felvételének, illetve leadásának szabályairól, valamint az egyes karokra

vonatkozó speciális szabályokról a kari kiegészítésekben kell rendelkezni.

A leckekönyv okirat, abban javítást – annak egyértelmű jelölésével – csak a

vizsgáztató és a Tanulmányi Osztály előadója végezhet.

Az ÁOTK-n a leckekönyv felvételének és leadásának szabályai a következők:

- hallgató a leckekönyvét annak megnyitásakor kapja meg;

- a tantárgyak felvételével kapcsolatos változtatások és a tantárgyak, NEPTUN

rendszerbe való bejegyzésének időszaka a félév első két hete;

- a tantárgyfelvételre a szorgalmi időszak második hetének utolsó napjáig

kerülhet sor a NEPTUN rendszeren keresztül;

- a NEPTUN-rendszerbe felvett fakultatív tantárgyat a leckekönyv leadása után

törölni csak a szorgalmi időszakban – törölt tantárgyanként befizetett

szolgáltatási díj mellett – lehet. A vizsgaidőszakban tantárgyat töröltetni már

nem lehet. A 3. oktatási hét megkezdésétől fakultatív tantárgyat felvenni csak

az ETVSZ vonatkozó bekezdésében jelölt esetben lehet;

- a leckekönyvet a hallgató a vizsgaidőszak megkezdése előtt 1 héttel veheti fel a

Tanulmányi Osztálynál, ha a felvétel időpontjáig befizette az esedékes

tandíjat, költségtérítést;



- a hallgató köteles a leckekönyvbe a vizsgaidőszak alatt valamennyi

tanulmányra vonatkozó értékelést beíratni, a vizsgáztató köteles beírni a jegyet

a vizsgaidőszak utolsó napjáig;

- a hallgató a leckekönyvét legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napját követő 3.

munkanapig köteles leadni a Tanulmányi Osztályon. Vizsgaidőszakon kívül

engedélyezett vizsga (fakultatív tantárgy) esetén a leckekönyvet 1 nappal a

vizsga előtt lehet felvenni és legkésőbb a vizsgát követő napon le kell adni;

- a leckekönyvnek határidőn túli leadása esetén szolgáltatási díjat kell fizetni.

Azoknál a tantárgyaknál, ahol a hallgató a tantárgyi követelmények teljesítését

igazoló aláírást és/vagy vizsgajegyet nem íratta be (nem szerezte meg) „NEM

TELJESÍTVE” feliratú pecsétet ütnek be a vizsgaidőszak lezárását követően.

21. §2928

(1) Lehetővé kell tenni, hogy a tantárgyak kiválasztásához a hallgatóknak kellő idő álljon

rendelkezésükre. Ennek érdekében a felvehető tantárgyakat a vizsgaidőszak megkezdése

előtt lehetőleg két héttel meg kell hirdetni és a szorgalmi időszak második hetének

utolsó napjáig a tárgyfelvételt le kell zárni. Ezt követően az illetékes kari hivatal lezárja

a tantárgyfelvételt a leckekönyvben, illetve a Neptunon. A lezárt leckekönyvbe további

tantárgyfelvételre, illetve felvett tantárgy törlésére nincs lehetőség, kivéve, ha a dékán

kivételesen engedélyezi félév közben tantárgy meghirdetését.

Az ÁOTK-n fakultatív tantárgyat választani és felvenni a kiadott és érvényben lévő

fakultációs tájékoztató alapján lehet. A hallgató fakultatív tantárgyat más felsőoktatási

intézményben is felvehet, ennek vizsgaeredménye azonban csak a tantárgy

akkreditáltatása után számítható be a tanulmányi átlagba.

(2) Az illetékes kari hivatal, vagy a kari szabályzatban előírt tantárgyat gondozó

tanszék/intézet köteles tájékoztatást adni:

a kellő számú jelentkező hiányában nem induló tantárgyakról,

azokról a tantárgyakról, amelyekre túljelentkezés miatt nem volt elfogadható

valamennyi hallgató jelentkezése. Ebben az esetben a tárgyat meghirdető oktatási

szervezeti egység köteles a jelentkezettek rangsorolt listáját és várakozók listáját is

közzétenni.

(3) A tantárgy indításához szükséges létszámot a kar határozza meg.

Az ÁOTK-n adott félévre meghirdetett fakultatív tantárgyakat indítaniuk kell a

tanszékeknek, ha a jelentkezők száma legalább 5 fő. BiológiaBSc/biológus MSc szak

esetében 4 fő. Ennél kevesebb jelentkező esetén a tantárgy indításáról a

tantárgyfelelős dönt.

A döntésről minden meghirdetett fakultatív tantárgy vonatkozásában a tanszékeknek

(tantárgyfelelősöknek) írásban értesítenie kell a Tanulmányi Osztályt a szorgalmi

időszak harmadik hetének utolsó munkanapjáig.

A tantárgyat felvenni a szorgalmi időszak második hetének utolsó munkanapjáig

lehet. Amennyiben a hallgató nem vette fel a számára szükséges tantárgyat a



NEPTUN-rendszeren keresztül, abban az esetben − legkésőbb október 10., illetve

március 10-ig − kérelemmel fordulhat az oktatási dékánhelyetteshez, aki különeljárási

díj ellenében engedélyezheti az utólagos tantárgyfelvételt. Ezután már nincs lehetőség

utólagos tantárgyfelvételre. A tantárgyfelvétel időszakában a tantárgyakat meghirdető

oktatók kötelesek - az időpont-egyeztetések végett - legalább két fogadóórán a

hallgatók rendelkezésére állni.

Egy már teljesített tantárgyat (kurzust) felvenni és a tantárgyat újra teljesíteni nem

lehet. Javítás céljából nem lehetséges újból felvenni tantárgyat.

3. Tájékoztatás a követelményekről

22. §2930

(1) Az illetékes Kar dékánja gondoskodik arról, hogy a Tanulmányi Osztály/Hivatal/Csoport

beiratkozáskor átadja a hallgatónak a tanulmányai folytatásához, megtervezéséhez

szükséges adatokat tartalmazó – magyar nyelvű képzés esetén, magyar nyelven, idegen

nyelvű képzés esetén, a képzés nyelvén elkészített - Tanulmányi tájékoztatót. A

Tanulmányi tájékoztatót hagyományos és elektronikus információhordozón is elérhetővé

kell tenni a hallgatóknak. A Tanulmányi tájékoztatóban az Egyetemre vonatkozó

általános és a szakonkénti tudnivalókat elkülönítve kell megjeleníteni. A Tanulmányi

tájékoztatót évente aktualizálni kell.

(2) A Tanulmányi tájékoztató Egyetemre vonatkozó általános tudnivalókat ismertető részét

úgy kell összeállítani, hogy a hallgató megismerhesse belőle

a) az Egyetem nevét, címét, OM azonosítóját;

b) az Egyetem általános jellemzőit;

c) a tanév időbeosztását, a képzési időszakot;

d) az intézményi mobilitási, illetve fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó

koordinátor nevét és elérhetőségét;

e) a tanulmányi tanácsadáshoz, illetve az életpálya-tanácsadáshoz való hozzáférés

módját;

f) a beiratkozási és bejelentkezési eljárás leírását;

g) a külföldi hallgatók részére fontos információkat (különösen tartózkodási engedély

megszerzése, a felsőoktatási intézménybe való bejutás feltételei, a megélhetési

költségek, egészségügyi ellátás, biztosítás);

h) a felsőoktatási intézmény által kiróható szolgáltatási díjakat és költségtérítéseket, a

képzésre vonatkozó szerződések általános feltételeit;

i) a kollégiumi, diákotthoni elszállásolási lehetőségeket;

j) a könyvtári és számítógépes szolgáltatásokat;

k) a sportolási lehetőségeket, a szabadidős tevékenység lehetőségeit.

A hallgatók számára beiratkozáskor, illetve bejelentkezéskor biztosítani kell az ÁOTK

tanévi tájékoztatóját, amely tartalmazza:

a választott szak képesítési követelményrendszerét;

a tanulmányi- és vizsgaszabályzatot;

a tantervi előírásokat;

a tanév időbeosztását,

a meghirdetett kötelező és fakultatív tantárgyak programjának kivonatát;



a támogatási és díjszabályzatot;

az egyetemi vezetők, oktatók és hivatali egységek felsorolását.

A felsőévesek a Tanévi tájékoztatóban bekövetkezett változásokról a kari honlapon

tájékozódhatnak.

(3) A tanulmányi tájékoztató szakokra vonatkozó tudnivalókat tartalmazó részében a hallgató

számára megismerhetővé kell tenni:

a) a mintatanterveket, a megszerezhető végzettségi szinteket és szakképzettségeket,

illetve szakképesítéseket;

b) az adott szakon a szakirányra kerülés feltételeit, a komplex vizsgát alkotó tárgyakat, a

végbizonyítvány (abszolutórium) követelményeit, a szakdolgozat tartalmi és formai

követelményeit, a záróvizsgák tartalmi követelményeit, a záróvizsga eredmény

megállapításának módját, a diplomaminősítés összetevőit és kiszámításának módját;

c) az adott szakon a kötelező szigorlatok számát, a szigorlatot alkotó tantárgyak neveit

és a szigorlat félévét;

d) a kötelező és kötelezően választandó, szabadon választható tantárgyak, tantervi

egységek (a továbbiakban együttesen: tantárgy) mindegyikére vonatkozóan:

- a tantárgy megnevezését, tanóra számát, kreditértékét, kódját, meghirdetési

gyakoriságát,

- az oktatás nyelvét,

- az előtanulmányi kötelezettségeket,

- a tantárgy kötelező vagy kötelezően választandó, szabadon választható

tantárgyként való besorolását,

- a tantárgy felelősét, és a tantárgy előadóját,

e) a hallgatók tanulmányi ügyeinek intézési rendjét, a félfogadási időket;

f) a hallgatói jogorvoslat rendjét.

(4) Az Egyetem hallgatói információs rendszerben biztosítja, hogy minden hallgatója

megfelelő információt kapjon az egyetemi kreditrendszerről és annak szabályairól. Az

információs anyagot az ECTS (European Credit Transfer System) elveinek megfelelően

kell elkészíteni magyar és angol nyelven, segítve vele külföldi hallgatók magyarországi

tanulmányait, és magyar hallgatóink külföldi tanulmányainak hazai elismerését.

(5) A tájékoztatás érdekében a hallgatók részére az Egyetem Szervezeti és Működési

Szabályzatát, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot, és más, a hallgatókat is érintő

fontosabb szabályzatokat, a karok, szakok képzési célját, a követelményeket, a tantervi

előírásokat és a kar által meghirdetett tantárgyak programját tartalmazó kivonatokat

(összefoglalókat) a dékáni (kari) hivatalokban, a hallgatói önkormányzatoknál, és

lehetőség szerint a kari honlapokon, valamint a kampusz, illetve a kar könyvtárában

hozzáférhetővé kell tenni.

(6) Az egyes tantárgyak, illetve gyakorlatok vagy egyéb oktatási formák tartalmára, a

tanulmányi és vizsgakövetelményeire stb. vonatkozó ismereteket a felelős oktatási

szervezeti egységnek a félév első foglalkozásán a kari információs anyagok adta

tájékoztatáson túlmenően szóban ismertetnie kell és azt egyidejűleg írásban ki kell

függeszteni az oktatási szervezeti egység hirdetőtábláján. Amennyiben a kifüggesztett

követelményrendszer eltér a Szabályzattól, a kifüggesztést követő két héten belül

beérkezett hallgatói észrevételt a felelős oktatási szervezeti egységnek 8 napon belül

orvosolnia kell.


(7) A tantárgyi követelményeket meg kell küldeni a tanulmányi osztályoknak. A tantárgyi

követelményrendszer nem térhet el a kari tanács által elfogadott mintatantervektől.

Az ÁOTK-n az új tantárgyi követelményeket az oktatási, szervezeti egységek készítik el

és az OAB, illetve az illetékes hallgatói képviselet véleményének az ismeretében a Kari

Tanács dönt az előterjesztett követelmények jóváhagyásáról, ill. megváltoztatásáról.

(8) A tantárgyi követelményrendszer tartalmazza:

a foglalkozásokon való részvétel előírásait;

a félévközi ellenőrzések (zárthelyi dolgozatok, beszámolók) számát,

követelményeit és időpontját;

a félévközi ellenőrzések távollét miatti pótlásának, valamint a félév aláírásának

megtagadását jelentő esetben a kérdéses anyagrész ismételt teljesítésének

lehetőségét és feltételeit;

a félévvégi (gyakorlati) jegy és vizsgajegy kialakításának módját;

azon tan- és segédanyagok jegyzékét, amelyekből a tananyag elsajátítható;

a tárgyhoz rendelt kreditpontokat;

az előtanulmányi rendet,

a félévi aláírás és vizsgára bocsátás feltételeit.

Az ÁOTK-n az tantárgyi követelményekben kell rögzíteni, ha valamely gyakorlati

érdemjeggyel záruló tantárgy félévközi kötelezettségeinek teljesítésére nem biztosítható

pótlási lehetőség.

4. Korábban szerzett tanulmányi pontok beszámítása, helyettesítő tantárgyak elfogadása

23. §

(1) Az Egyetem karain el kell ismerni azon tantárgyak kreditjeit, melyet a hallgató olyan

intézményben szerzett, amellyel az Egyetemnek, illetve a karnak érvényes kredit-

egyenértékűségre vonatkozó szerződése van.

(2) Amennyiben a hallgató tanulmányi pontjait az Egyetem kredittarifa rendszerétől eltérő

kredittarifát alkalmazó intézményben szerezte (pl. külföldi képzésben), az átváltást a

kredittarifa szerinti arányok alapján kell végezni. Az átváltás eredményeként csak egész

kredit adható, a fölfelé kerekítés nem érvényesíthető.

(3) Az Egyetem karai a képzési és kimeneti követelményekben (képesítési

követelményekben) meghatározott feltételek figyelembevételével saját kari

kreditszabályzatukban határozzák meg a kiegészítő alapképzésben tanulmányokat

folytató hallgatók esetében a korábbi alapképzésben szerzett kreditek

beszámíthatóságának szabályait, a maximálisan beszámítható kreditek számát.

(4) Olyan tantárgyak kreditjei esetében, amelyekre vonatkozóan az Egyetem nem rendelkezik

kredit-egyenértékűségi szerződéssel, az elismerés tantárgyi program alapján, kizárólag a

kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. Valamely

tantárgy egy másikkal helyettesíthető, ha a helyettesítő tantárgy kreditjeinek száma nem

kisebb a helyettesített tantárgy kreditjeinél, és programja legalább 75 %-ban megfelel a

helyettesített tantárgy programjának.


(5) Ha valamely tantárgy nem elégíti ki a (4) bekezdésben meghatározott kritériumokat, de a

tantárgy programja szerint 25 %-nál nagyobb az azonosság, a hallgató különbözeti vizsga

iránti kérelemmel élhet. A különbözeti vizsgára vonatkozó határozatot a tantárgyfelelős

véleménye alapján a kari kreditbizottság hozza. A határozatnak ki kell terjednie a

tantárgy-különbözet tematikai területeire, azok teljesítési és számonkérési formájára,

valamint a különbözeti tárgy kreditértékére. A kreditérték meghatározásánál úgy kell

eljárni, hogy a helyettesítő tárgyból elfogadott és a különbözeti tárgyfejezetek alapján

meghatározott kredit összege a helyettesíteni kívánt tantárgy kreditértékét elérje. A

végleges vizsgajegyet a kreditarányok súlyozásával kell meghatározni. A végleges

vizsgajegyet a különbözeti vizsgát végző vizsgáztató határozza meg, és vezeti a

leckekönyvbe/Neptunba.3031

Az engedélyezést illetően az OAB illetékes. Az OAB dönt továbbá a vonatkozó tantárgy

akkreditálásáról, és előírhatja különbözeti vizsga letételét is.

A hallgató az adott félévre való beiratkozáskor kérheti a más karon, felsőoktatási

intézményben felvett tantárgy vagy korábban teljesített tantárgy akkreditálását. A

kérelmet − a tantárgyfelvételi időszak utolsó napjáig − a Tanulmányi Osztályhoz kell

benyújtani. Az akkreditálást az OAB végzi.

Az akkreditált tantárgyak csak a teljes képzési időre számított súlyozott

átlagszámításnál vehetők figyelembe, az egyes félévekben az ösztöndíjindex

(kreditindex) számításánál csak az adott félévben felvett és a vizsgakötelezettség

teljesítésével befejezett tantárgyakat számítják be.

(6) Tantervhez kapcsolódó követelmény teljesítéséhez csak olyan tantárgy vehető

figyelembe, amely különbözik a teljesítéshez már figyelembe vett valamennyi

tantárgytól.

(7) A hallgató a kari kiegészítésekben leírt módon kérheti karától a más felsőoktatási

intézményben felvenni tervezett, vagy korábban teljesített tantárgy(ak) befogadását. A

befogadásról szóló döntést az (1)-(6) bekezdések figyelembevételével a kari

kreditbizottság hozza. A kreditbizottság döntése ellen a Szabályzat 6.§-a szerint lehet

felülbirálati kérelemmel élni.

(8) Külföldi tanulmányokban szerzett tantárgyak (helyettesítő tárgyak) esetében az országos

kredittarifát kell érvényesíteni, és az ECTS elvei szerint kell eljárni.

(9) Amennyiben a helyettesítő tantárgyhoz a kari tantervnek megfelelő kredit rendelhető,

akkor a helyettesítő tantárgy érdemjegyét el kell fogadni. Ha a helyettesítő tárgyhoz

több érdemjegy tartozik, ezek kerekített átlagát kell figyelembe venni.

(10) Tanulmányi követelmény teljesítéseként korábbi tanulmányokat és

munkatapasztalatokat is el lehet ismerni. A munkatapasztalat alapján beszámítható

kreditek száma legfeljebb harminc lehet.



5. Az egyes képzési szinteken és szakokon megszerzett és összegyűjtött kreditek más

képzési szinteken történő elismerése és beszámítása

24. §

(1) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A

kreditelismerés – tantárgy (modul) előírt kimeneti követelményei alapján – kizárólag a

kredit megállapításának alapjául szolgáló tudás összevetésével történik. El kell ismerni

a kreditet, ha az összevetett tudás legalább hetvenöt százalékban megegyezik. A tudás

összevetését a felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban:

kreditátviteli bizottság) végzi. 3231

(2) A főiskolai képzésben és a 2006/2007-es tanévtől induló alapképzésben szerzett

tantárgyak kreditjeinek egyetemi vagy mesterképzésben történő elfogadásáról a karok

kreditbizottságai döntenek a kari kiegészítések figyelembevételével.

(3) A felsőoktatási szakképzésben szerzett kreditek az annak tantervében szereplő, egyetemi

vagy főiskolai, illetve mesterképzésben vagy alapképzésben is elfogadott tantárgyak

kreditjei - ha a kar az adott intézménnyel erről megállapodást kötött – érvényesíthetők.

A beszámítható kreditek száma legalább 30, legfeljebb 90 lehet.32

.

(4) Az Egyetemen folytatott tanulmányokat felsőoktatási szakképzésben előírt -

megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az előzetes

tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű

igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az illetékes kari kreditbizottsághoz kell

benyújtani.

(5) Kiegészítő alapképzés esetén (BSc képzést követő MSc képzésnél) a főiskolai

végzettség, alapképzés (oklevél) kumulatív kredittel helyettesíthető. Mértékét a képzési

és kimeneti követelmények (képesítési követelmények) figyelembevételével a karok

önállóan határozzák meg annak figyelembevételével, hogy a kiegészítő alapképzésben

vagy mesterképzésben szükséges kumulatív kreditek minimuma 120 (legalább 4 félév).

(6) Amennyiben a főiskolai végzettséget kiegészítő egyetemi alapképzésben kumulatív

kredittel ismer el a kar, a későbbi tanulmányok során a hallgató számára tantárgy

korábbi tanulmányaiból plusz kredittel nem ismerhető el.

6. Kedvezményes tanulmányi rend

25. §

(1) Kedvezményes tanulmányi rendet meghatározott időre, alkalmanként legfeljebb 2 félév

időtartamra kérhet a hallgató az indok megjelölésével.

(2) Kedvezményes tanulmányi rend engedélyezésének feltételeiről a kari kiegészítés

rendelkezik.



Az ÁOTK-n a kedvezményes tanulmányi időbeosztásra vonatkozó kérelmet a

szorgalmi időszak első két hetében lehet benyújtani − az oktatási dékánhelyettesnek

címezve − a Tanulmányi Osztályon.

(3) A kedvezményes tanulmányi időbeosztás szerinti tanulás iránti kérelmet a tanulmányi

bizottság titkárához kell benyújtani, megjelölve a kérelem indokát és az igényelt

kedvezményeket.

(4) A kedvezményes tanulmányi időbeosztás engedélyezéséről és feltételeiről - a

tárgyfelelősök és az érintett oktatási szervezeti egységek véleményének kikérése után -

átadott jogkörként az oktatásért felelős dékánhelyettes dönt.

Kedvezményes tanulmányi rendet az ÁOTK oktatási dékánhelyettese engedélyezhet, a

legalább 4 félévet lezárt, kiváló teljesítményt nyújtó (folyamatosan legalább 4,50

tanulmányi átlageredményt elérő) hallgatónak, valamint annak, aki részképzés jellegű

tanulmányok folytatása céljából külföldi felsőoktatási intézményben folytat

tanulmányokat.

A biológus mesterszakon (MSc) azoknak a hallgatóknak nem kell külön kérelmet

benyújtaniuk, akik az első két félév során a biológia alapképzés (BSc) tantárgyaiból

vizsgára kötelezettek,. Számukra a kedvezményes tanulmányi rend az MSc-s előadások

max. 1/3-ának kötelező látogatása alól ad felmentést. A BSc-s tárgyak esetében csak

vizsgakötelezettségük van, előadás látogatási nincs. Az MSc-n és a BSc-n minden

gyakorlatot és szemináriumot teljesíteni kell, de ha van rá lehetőség (hely, idő stb.),

akkor megválasztható a csoport.

Benyújtott kérelme alapján kedvezményes tanulmányi rend igénybevételével

folytathatja tanulmányait az a hallgató, aki részképzés jellegű tanulmányok folytatása

céljából külföldi felsőoktatási intézményben tanul. Kérvényét kiutazása előtt kell

benyújtania.

A hallgató sporttevékenysége alapján is kérheti a kedvezményes tanulmányi rendet.

Ebben az esetben a sportegyesület vezetője nyújtja be a kedvezményes tanulmányi

rendre vonatkozó kérelmet, részletezve azt, hogy milyen elfoglaltságot jelent a

sporttevékenység a hallgató számára.

Kedvezményes tanulmányi rend indokolt esetben egészségi állapotra (pl. szülés) vagy −

átvett hallgatók esetében − más felsőoktatási intézményben végzett tanulmányokra

tekintettel is kérelmezhető.

Az engedély alapján a hallgató részleges felmentésben részesülhet a kötelező

foglalkozásokon való részvétel alól, leteheti vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is.

A biológia alap-, illetve a biológus mesterszakos hallgatók számára a kedvezményes

tanulmányi rend az előadások kötelező látogatása alól mentesít. A gyakorlatokat,

szemináriumokat teljesíteni kell.

A kedvezményes tanulmányi rendre szóló engedély csak meghatározott időszakra

érvényes.


(5) A kedvezményes tanulmányi időbeosztás alapján tanulmányokat folytató hallgatónak is

teljesítenie kell valamennyi tantárgyból a tantervben előírt tartalmi (elméleti és

gyakorlati) követelményeket.

(6) Indokolt esetben kedvezményes tanulmányi időbeosztásra vonatkozó engedély

visszavonható.

7. Felmentés a tanulmányi és vizsgakötelezettség alól

26. §

Az Egyetem másik karáról (szakáról), vagy más felsőoktatási intézményből átvett, a

párhuzamos, illetve második alapképzésben résztvevő, továbbá a tanulmányait bármely okból

megszakító hallgató a más intézményben szerzett kreditek beszámítását a Szabályzat 23. §

szerint kérheti. A kérelemről és az így beszámítható kredit értékről, az illetékes

tantárgyfelelős (szakvezető) véleményét meghallgatva, a kreditbizottság dönt. Ilyen esetben is

alkalmazni kell azonban a 23. § (11) bekezdését.

III.

AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS

RENDELKEZÉSEK ÉS A LECKEKÖNYV ALÁÍRÁSA

1. Részvétel a foglalkozásokon

27. §

(1) Az előadások a képzési folyamat szerves részét képezik, így az Egyetem a

hallgatóktól elvárja az azokon való részvételt. Az ismeretek ellenőrzése az

előadásokon elhangzott ismeretanyagra is kiterjed. A karok az óralátogatás rendjét a

kari kiegészítésben írhatják elő.

Az ÁOTK-n kötelező az előadásokon való részvétel, a tanszékeknek gondoskodni kell

a regisztrált hiányzások nyilvántartásáról. A nyilvántartásokat a következő félév

végéig kell megőrizni, és lehetővé kell tenni a hallgató számára a nyilvántartásba

történő betekintést. Egy hallgatónak tantárgyanként csak három igazolatlan

hiányzása lehet egy félévben. A hiányzás igazolásának módját a tanszék határozza

meg és a félév előtt a tantárgyi követelményrendszerrel együtt hirdeti ki.

A 11. félévi gyakorlatokról hiányozni csak a hiányzás okának a gyakorlatvezető és a

klinikai dékánhelyettes egyidejű értesítése mellett lehet. A hiányzást mindkét helyen

igazolni kell. A hallgató a gyakorlatok ideje alatt heti 5 napon, napi 8 órás

munkaidőre kötelezett. A munkaidőt a gyakorlatvezető beosztása szerint a rendelési

időkhöz, a gyakorlat típusához igazodva kell letölteni. A gyakorlati félév során a

hallgatónak max. 2 hét igazolt hiányzása lehet. Ennek pótlása kizárólag a gyakorlati

félévet követő 2 hetes vizsgaidőszakban történhet. Két hétnél hosszabb hiányzás esetén

újra fel kell venni a tantárgyat a következő 11. félévben.

A TDK- konferencia napján nem ellenőrizhető az óralátogatás az előadásokon.


A gyakorlati foglalkozásokon való részvétel - a tantárgyi követelményrendszer előírásaitól

függően

- kötelező. Az ezekről való hiányzás megengedhető mértékéről, a mulasztások

következményeiről,

illetve pótlásának módjáról a kari kiegészítésekben kell rendelkezni.

Az ÁOTK-n kötelező tantervben előírt gyakorlatok, ill. plenáris gyakorlatok

látogatása. Kivételt képeznek ez alól, akik igazoltan ügyeleten vannak, de nekik is

pótolni kell az emiatt elmaradt gyakorlatot. A gyakorlatokon való jelenlétet az

oktatónak egyértelmű módon kell ellenőriznie és nyilvántartania.

A gyakorlati foglalkozásokról távolmaradó hallgató féléve (a tantárgyhoz kapcsolódó

követelmény teljesítése, a kredit megszerzése) csak az elmulasztott gyakorlat pótlása

után ismerhető el. Az elmulasztott gyakorlat pótlására lehetőséget kell biztosítani a

hallgató számára a szorgalmi időszakban. A gyakorlati foglalkozások

összóraszámának 30%-át meghaladó hiányzás esetén nem engedélyezhető az

elmulasztott gyakorlatok pótlása, a hallgató tehát nem szerezheti meg az adott

tantárgy kreditpontját.

Nem számít hiányzásnak, ha a hallgató valamely tanulmányi hétre előírt gyakorlatát

kellő indoklással és tanszéki engedéllyel, illetve ha ügyeletét, vagy klinikai gyakorlatát

a hivatalos beosztás szerint ugyanazon héten egy másik hallgatói csoport

foglalkozásán teljesíti.

A gyakorlat pótlásának rendjét a tantárgy oktatási felelőse, módját a gyakorlatvezető

határozza meg az érintett hallgatókkal egyeztetve. A Karon kívüli helyen teljesítendő

(ún. külső) gyakorlat pótlási rendjének megállapításához az illetékes gyakorlatvezető

javaslata alapján a tanszékvezető jóváhagyása szükséges.

(2) A 2013/2014. tanévtől tanulmányaikat első évfolyamon teljes idejű alap-, illetve

egységes, osztatlan képzésben megkezdő hallgatók számára – ha a képzési kimeneti

követelmény másként nem rendelkezik- tanrendben előírt módon a testnevelés

órákon való részvétel a hallgató által felvett első két félévben heti két órás tartamban

kötelező. A foglalkozásokon való részvétellel egyenértékűnek tekintendő a heti

rendszerességgel megvalósított, összefüggően a szorgalmi időszakban legalább 13

héten keresztül máshol végzett sporttevékenység, testedzés félévenként igazolt

teljesítése. 34

33

28. §

(1) A hallgatók - a tantárgyfelelős engedélye alapján - az egyes tantárgyak foglalkozásait a

szorgalmi időszak elején meghatározott tanulmányi csoportbeosztástól eltérően is

látogathatják, (a NEPTUN-ba történt bejelentkezés alapján) ha ezt a feltételek (pl.

férőhely) lehetővé teszik, illetve, ha ez nem akadályozza egyéb tanulmányaik

teljesítését.

(2) A tanulmányi munka feltételeit, követelményeit és a felkészülés ellenőrzésének módját

az egyes tantárgyak felelős előadói (oktatói) határozzák meg a tanterv alapján. Az

ellenőrzésre és a feladatok pótlására vonatkozó szabályokat a tantárgy

követelményrendszerében kell meghatározni.

34Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.


(3) A tantárgy félévi követelményeit úgy kell összeállítani, hogy a tantárgyi

követelményekben meghatározott módon a hallgató elegendő lehetőséget kapjon a

vizsgára bocsátás feltételeinek megszerzéséhez. A tantárgyfelelős előadó köteles a

zárthelyi dolgozatok javítására, vagy pótlására legalább egy időpontot biztosítani, még a

szorgalmi időszak utolsó, vagy a vizsgaidőszak első hetében.3534

Az ÁOTK-n tantárgyi követelményrendszerben előírt „zárthelyi dolgozatok”

eredményét a gyakorlatvezető köteles 1 héten belül közzé tenni és egyúttal lehetővé

tenni a dolgozatokba történő betekintést.

(4) A szorgalmi időszak során a tantárgyi követelményrendszerben a felkészülés ellenőrzése

az illető évfolyam / szak / szakirány esetében napi maximum két, heti maximum 6

alkalommal lehetséges, melynek egyeztetése a kari hallgatói önkormányzat feladata.

Ha az ÁOTK hallgatója olyan kötelezettségét nem teljesíti, amely a

követelményrendszer szerint a vizsgára bocsátás feltétele és a vizsgaidőszakban

pótolható, úgy az adott tantárgyból a követelmény teljesítése egy alkalommal, az

ismétlő javítóvizsga szolgáltatási díjának megfelelő befizetése mellett megkísérelhető.

A követelmények teljesítése esetén a hallgató a 35. §-ban leírt számú

vizsgalehetőséggel rendelkezik.

Ha a félévközi kötelezettségek pótlására a vizsgaidőszakban kerül sor, erre olyan

határidőt kell megállapítani, hogy a hallgató még a vizsgaidőszakon belül

teljesíthesse vizsgakötelezettségét is.

A leckekönyvbe, illetve a NEPTUN rendszerbe felvett tantárgy félévközi

követelményeinek teljesítését a tanszékvezető, ill. a tantárgy előadója aláírásával

igazolja a szorgalmi időszak utolsó hetében, illetve bevezeti a NEPTUN rendszerbe.

Amennyiben a tantárgy követelményének teljesítését – a leckekönyv leadásának

határidejéig – nem igazolja aláírás, a tantárgyat a Tanulmányi Osztály „NEM

TELJESÍTVE” bejegyzéssel jelöli a leckekönyvben, illetve a NEPTUN rendszerben.

2. Az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének főbb formái

29. §

(1) A képzési célhoz igazodó egymásra épülő ellenőrzési formákat a mintatanterv, ezek

tartalmi követelményeit a tantárgyi program határozza meg.

(2) Az értékelésnek a félévközi munkát, a foglalkozásokon való aktivitást (félévközi

előmenetel, feladatok teljesítése, zárthelyi eredmények stb.) és a félévvégi vizsgán

nyújtott teljesítményt kell tükröznie.

(3) A tanulmányi előmenetel értékelése leckekönyvbe, illetve Neptunba3635

bevezetett öt

fokozatú osztályozással történik az alábbiak szerint:

35 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 36Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.


jeles (5)

jó (4)

közepes (3)

elégséges (2)

elégtelen (1)

Az ÁOTK-n a tananyag ismeretének ötfokozatú minősítésekor a következő szempontokat kell érvényesíteni.

Jeles (5) osztályzatot kap az a hallgató, aki alaposan és összefüggéseiben ismeri a teljes tananyagot és önállóan, biztosan tudja alkalmazni ismereteit.

Jó (4) osztályzatot kap az a hallgató, aki alaposan ismeri a teljes tananyagot, és biztonságosan tudja alkalmazni ismereteit.

Közepes (3) osztályzatot kap az a hallgató, aki jól ismeri az anyag lényeges részeit, és megfelelő biztonsággal tudja alkalmazni ismereteit.

Elégséges (2) osztályzatot kap az a hallgató, aki elfogadható módon ismeri a tananyag lényeges részeit, és elfogadható jártasságot mutat az ismeretek alkalmazásában.

Elégtelen (1) osztályzatot kap az a hallgató, aki nem rendelkezik a továbbhaladáshoz

szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel.

(4) A tanterv rendelkezhet úgy is, hogy egyes tantárgyaknál a követelményrendszerükben

meghatározott feltételek teljesítésére háromfokozatú értékelést ír elő.

Ezeknél a tantárgyaknál:

- kiválóan megfelelt (jeles),

- megfelelt (közepes) és

- nem felelt meg (elégtelen)

minősítés alkalmazandó. A Kreditindex számításánál e minősítés a jeles, közepes és

elégtelen minősítésnek felel meg.

(5) A tantárgyak főbb számonkérési formái a következők:

a) Gyakorlati jegyet (gyakorlatértékelést) írhat elő a tanterv, ha a tantárgy

gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél

szempontjából lehetséges és szükséges. A gyakorlati jeggyel értékelendő

tantárgy követelményeit a hallgatónak elsősorban a szorgalmi időszakban kell

teljesítenie. A gyakorlatértékelés öt vagy háromfokozatú minősítéssel történik.

Az ÁOTK-n a C”-típusú fakultatív tantárgyakból a tanterv - kötelező vizsgaszámba

nem számító - gyakorlatértékelést, beszámolót, vagy vizsgát írhat elő.

b) Az évközi jegy a tantárgyi programban meghatározott ismeretanyag

számonkérése. Értékelése a tanulmányi átlagba nem számítható, ötfokozatú,

vagy háromfokozatú minősítéssel történik.

c) A vizsga valamely tantárgy - általában egy félévet átfogó - anyagának

számonkérése. A vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik.

d) A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgy/ak több félévi anyagát

lezáró számonkérése. A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik.


(6) A kötelező szakmai gyakorlat tartalmi követelményeiről, számonkérésének és

értékelésének módjáról a tanterv rendelkezik.

Az állatorvos szakos hallgatók számára a továbbhaladás feltétele a tanulmányok első

10 félévére előírt kötelező szakmai gyakorlatának teljesítése. A külső szakmai

gyakorlat teljesítését a tantárgyfelelős, illetve a tanszékvezető igazolja aláírásával a

hallgató leckekönyvében.

A 2014/2015. tanév első félévétől a 11. félévi (18 hetes) gyakorlatát teljesítő hallgató a

gyakorlati féléve során egy laboratóriumi diagnosztikai, egy élelmiszer-higiéniai és

állat-egészségügyi igazgatási, valamint három klinikai gyakorlati egységet kell, hogy

teljesítsen. A laboratóriumi diagnosztikai egység időtartama kettő, a többié négy hét.

A 11. félévi gyakorlatokat a magyar évfolyam hallgatói csak az ÁOTK kari

egységeiben, valamint a gyakorlatokért felelős szaktanszékei által akkreditált és

kijelölt gyakorlati helyeken tölthetik. A kari gyakorlati helyek feltöltése elsőbbséget

élvez.

A hallgatók kötelesek legalább egy 4 hetes klinikai blokkot haszonállat-telepen tölteni.

Azok a hallgatók, akik két lógyógyászati vagy kisállatklinikai gyakorlati blokkot

választanak, az egyiket egy külső, akkreditált gyakorlati helyen tölthetik.

3. Jegymegajánlás

30.§

(1) A jegymegajánlás lehetőségét a tantárgyi követelményekben a félév elején előre közölni

kell a hallgatókkal.

(2) A megajánlott értékelést (osztályzatot) a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a

vizsgára bocsátását.

4. Aláírás a leckekönyvben/Neptunban 3736

31. §

(1) A leckekönyvbe/Neptunba bejegyzett aláírás az adott tantárgy szorgalmi időszakra előírt

követelményeinek teljesítését igazolja.

(2) Az aláírás megszerzésének feltételeiről a tantárgyi követelményrendszer, az aláírás

megtagadásának következményeiről a kari kiegészítés rendelkezik.

A tanszékvezető, illetőleg a tantárgyfelelős a félév megkezdésekor köteles a

hallgatókkal ismertetni a leckekönyv/NEPTUN-rendszer aláírásának és a vizsgára

bocsátásnak tantárgyi követelményeit.

A hallgató a „nem teljesítve” bejegyzés esetén az illető tantárgyból nem, de az adott

vizsgaidőszakban esedékes egyéb tantárgyakból tehet vizsgát. Azoknak a hallgatóknak



a nevét, akiknek félévét a tanszékvezető (a tantárgyfelelős) nem ismeri el, meg kell

küldeni az oktatási dékánhelyettes részére.

Az a hallgató, aki valamely „A”- típusú tantárgyból nem szerezte meg az aláírást, egy

alkalommal újból felveheti azt.. Amennyiben ismételten nem kap aláírást, a dékán

elbocsátja az intézményből.

Ha a hallgató valamely „B”- és „C”-típusú tantárgyból nem szerezte meg a

kreditpontot, a leckekönyvbe „NEM TELJESÍTVE” bejegyzést kell tenni.

5. A vizsgáztatás rendje

32. §

(1) A vizsgára való bejelentkezés csak a NEPTUN rendszeren keresztül történhet.

Az ÁOTK-n az oktató nem vizsgáztathatja le azt a hallgatót, aki nem jelentkezett a

vizsgára a NEPTUN-rendszerben és nem szerepel az abból kinyomtatott vizsgalapon.

A hallgató csak akkor jelentkezhet be a vizsgára, ha megkapta a félévvégi aláírást.

(2) Vizsga a szorgalmi időszakra előírt tantárgyi követelmények teljesítése esetén a

szorgalmi időszakban is engedélyezhető. Erről a tantárgyi követelményekben kell

rendelkezni.

Az ÁOTK-n a vizsgaidőszak mindkét félévet követően hat hét. A naptárilag csonka hét

is egy hétnek számít. A vizsgaidőszakban minden munkanap lehetséges vizsganap.

Elő- és utó-vizsgaidőszak nincs.

A szorgalmi időszakban − az erre az időszakra előírt tantárgyi követelmények

teljesítése esetén is − csak fakultatív tantárgyból tehető vizsga. Az „A”-típusú

tantárgyakból nem tehető vizsga a szorgalmi időszakban .

A 11. gyakorlati félévben a gyakorlatok utolsó napján, illetve a tanszékvezető által

meghatározott időpontban van a vizsga.

(3) A félév kezdetén közölni kell azt is, hogy melyek azok a tantárgyak, amelyekből a

hallgató a követelmények teljesítése után a szorgalmi időszak folyamán vizsgázhat.

Ennek feltételeit, időpontját az évfolyamfelelőssel vagy a kari hallgatói önkormányzattal

egyeztetve a tantárgyfelelős a követelményrendszerben határozza meg. Ha a

tantárgyfelelős által megadott és a hallgatók által igényelt időpont között lényeges

eltérés van a hallgatók jogorvoslattal a Szabályzat 6. §-ában foglaltak szerint élhetnek.

Az ÁOTK-n a szóbeli vizsga esetén a tanszékek kötelesek legalább egy hónappal a

vizsgaidőszak előtt, valamennyi érintett hallgatóval közölni a vizsgakérdéseket (nem a

több kérdést csoportosítva tartalmazó tételeket).

(4) A vizsgaidőszakra a vizsgaidőpontokat a tantárgy előadója (tárgyfelelős) a tantárgyat

felvett hallgatói csoport képviselőjével, vagy az érintett évfolyam hallgatói felelősével,

vagy a kari hallgatói önkormányzattal egyeztetve határozza meg. Alapelvnek kell

tekinteni, hogy az írásbeli vizsgánál a vizsgaidőszakban egyenletesen elosztva,

tantárgyanként legalább 3 vizsganapot kell megadni, a szóbeli vizsgánál pedig hetente

tantárgyanként legalább 1 vizsganapot, de a vizsgázók számánál legalább 25%-kal több

vizsgalehetőséget kell kiírni. Ettől a vizsgáztató a hallgatókkal való megegyezés alapján

eltérhet, illetve a hallgatói önkormányzattal egyeztetve kifogással élhetnek.


(5) A vizsgaidőszak vizsgaidőpontjait, a vizsgáztatásban közreműködők nevét, a jelentkezés

idejét és módját, a vizsgaeredmények közzétételének napját és a vizsgaismétlés

lehetőségét a szorgalmi időszak befejezése előtt legalább három héttel a helyben

szokásos módon nyilvánosságra kell hozni és a vizsgaidőpontokat a NEPTUN-ba

bevezetni. A hallgató joga a megadott vizsganapok közötti választás. Az egy napon

vizsgázók számát a vizsgázató minimalizálhatja és maximalizálhatja.

Az ÁOTK-n a tantárgyak vizsgaidőpontjait legalább egy hónappal a vizsgaidőszak

előtt kell ismertetni a hallgatókkal. A vizsganapok meghatározásánál a sikertelen

vizsgák javítására lehetőséget adó vizsganapokat is ki kell írni.

A hallgatóknak a megadott vizsganapok valamelyikére a NEPTUN rendszerben kell

jelentkezniük. Az egyes vizsganapokra jelentkezők számát a tantárgyfelelős oktató

határozza meg. Általános ajánlás a min. 4 fő, ill. a max. 12 fő, amely rugalmasan

változhat a tanszék adottságainak figyelembe vételével és a hallgatói igényekhez

igazodva.

Ha a tanszékvezető (tantárgyfelelős) által megadott és a hallgatók által igényelt

vizsgaalkalmak számában jelentős eltérés van, a hallgatók számára kedvezőtlen

döntés esetén jogorvoslatért a HÖK a Kari Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz

fordulhat.

A hallgató a felvett tantárgyból nem köteles közvetlenül az adott szorgalmi időszak

után vizsgát tenni. A vizsgát − amennyiben teljesítette a tantárgyi

követelményrendszerben előírt feltételeket (megszerezte az aláírást) − egy másik

vizsgaidőszakban is leteheti. Ez esetben a tantárgyat újra fel kell venni a NEPTUN

rendszerben, ez azonban már második tantárgyfelvételnek minősül.

A hallgatónak valamennyi tantárgyból − a 33. §-ban szereplő korlátozás mellett −

vizsgaidőszakonként három vizsgalehetősége van. A három vizsgalehetőség csak az

adott vizsgaidőszakra vonatkozik, az nem vihető át más vizsgaidőszakra.

A vizsgára való jelentkezés a vizsgán való részvétel egyértelmű és visszavonhatatlan

szándékát jelenti az adott vizsgaidőszakban. A vizsga ugyan halasztható, de a három

vizsgalehetőség felhasználásának elmulasztásával azok elvesznek.

A gyakorlati jeggyel záruló tantárgyak, illetve az írásbeli vizsga eredményeinek a

leckekönyvbe való beírattatására a tantárgyfelelősök/vizsgáztatók kötelesek a

vizsgaidőszak során legalább három napot biztosítani a hallgatók részére.

A vizsgaidőszak végén csak úgy szervezhető irásbeli vizsga, ha a tantárgyfelelős

biztosítja, hogy a dolgozatokat kijavítják még a vizsgaidőszakban és a jegyeket is

beírják a leckekönyvbe, illetve a NEPTUNrendszerbe.

Az írásbeli vizsgát tartó tanszék köteles biztosítani az utolsó vizsganapon a

jegybeíratás lehetőségét.

33. §

(1) A hallgató egyéni vagy csoportos vizsgaterv alapján vizsgázhat.

(2) A szóbeli vizsgák – ideértve a záróvizsgát és a szakdolgozat (diplomadolgozat,

diplomaterv) védését is – a hallgatók és egyetemi alkalmazottak számára nyilvánosak.


(3) A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést.

(4) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a

vizsgabizottság elnöke felelős.

Az ÁOTK-n a hallgatónak a vizsga megkezdésekor le kell adnia a nála lévő

mobiltelefont és egyéb elektronikus eszközöket, melyeket a vizsga befejezésekor kaphat

csak vissza.

(5) Amennyiben a tanterv szigorlatot ír elő, azt legalább kéttagú bizottság előtt kell tenni és

arról jegyzőkönyvet kell vezetni.

Az ÁOTK-n vizsgabizottsági tagként kell számításba venni a gyakorlati vizsgáztatást

végző oktatót/kutatót is, aki beosztott oktató/kutató is lehet. Szigorlaton olyan bizottság

kérdezhet, amelynek az elnöke egy vezető oktató.

(6) Ha a vizsgáztatást egy oktató végezte, akkor a hallgató írásbeli kérésére az első javító

vizsgát más oktató vagy bizottság előtt, a megismételt javítóvizsgát bizottság előtt kell

letenni. A kérést az oktatási szervezeti egység vezetőjéhez, érintettség esetén az illetékes

dékánhelyetteshez kell benyújtani, aki biztosítja a vizsga feltételeket.

(7) A szigorlati és a megismételt vizsgát lebonyolító bizottságok összetételéről a kari

kiegészítés rendelkezik.

(8) Vizsgáztatni általában a tantárgyfelelős, vagy az általa megbízott oktató, kutató jogosult.

Gyakorlati vizsgáztatást doktorandusz hallgató is végezhet.

Az ÁOTK-n a szóbeli vizsga a hallgató által húzott vizsgatétellapok alapján történik.

Vizsgakérdésként csak az szerepelhet, amelyet a hallgató megtalálhat a felkészüléshez

ajánlott tankönyvben, jegyzetben, szakirodalomban, ill. amely az adott évfolyam

számára elhangzott az elméleti és gyakorlati órákon.

A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a szóbeli felelete előtti rövid (általában min.

15, szigorlat esetében min. 30 percnyi) felkészülést.

A szigorlatot legalább kéttagú bizottság előtt kell tenni, és arról jegyzőkönyvet kell

vezetni. A szigorlati bizottságok felállítása a tanszékvezető hatásköre.

Ha a hallgató írásban kéri, az első ismétlő vizsgát a tanszékvezető által kijelölt más

oktató, vagy bizottság előtt teheti le.

Ha a hallgató írásban kéri, a második ismétlő vizsgát − a tantárgyfelelős

véleményének kikérése után − az oktatási dékánhelyettes által kijelölt bizottság előtt

teheti le.

34. §3837

(1) A hallgató az oktatási szervezeti egység által meghatározott formában köteles vizsgára

jelentkezni, a jelentkezés szerinti időpontban a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni.

Egyszerre, egy tantárgyból csak egy vizsganapra lehet bejelentkezni. A vizsgáról való

38Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.


távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését. Ha a hallgató nem

jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhető, azonban a kar a felmerült költségeket

megfizetteti, ha nem igazolja, hogy távolmaradása indokolt volt.

Amennyiben az ÁOTK-n a vizsgáról való távolmaradást 3 munkanapon belül nem

igazolja a hallgató, újabb vizsgalehetőséget csak az igazolatlanul elmulasztott vizsga

önköltségének befizetése után kaphat. Az igazolatlan távolmaradás esetén a hallgató

vizsgalehetőségeinek száma automatikusan csökken eggyel, és a NEPTUN-

rendszerben a „nem jelent meg” bejegyzést kell alkalmazni.

(2) A vizsgára történő fel-, illetve lejelentkezés végső határidejének meghatározása a kari

TVSZ-ben meghatározott határidőig, a NEPTUN hallgatói nyilvántartási rendszeren

keresztül történik.

(3) A vizsga lehet szóbeli vagy írásbeli, gyakorlati, esetleg egyéb pl. számítógépes, vagy két

részben lebonyolított szóbeli és írásbeli. A vizsgáztatás módját az oktatási szervezeti

egység, illetve a tárgy felelőse (előadója) határozza meg. A leckekönyvbe/Neptunba

bevezetett érdemjegy az előre meghirdetett értékelési rend szerint csak a

vizsgaeredmény, vagy az évközi munka és a vizsga eredménye alapján alakul ki.

(4) A C-típusú leckekönyvvel rendelkező hallgató a vizsga megkezdésekor érvényes

személyazonosításra alkalmas okmánnyal igazolja személyazonosságát.39

(5) A kreditszabályzat általános elveinek figyelembevételével kredittel csak olyan tantárgy

(kurzus) teljesítménye ismerhető el, melyet a hallgató - az ismeretek ellenőrzésével

kapcsolatos intézményi rendelkezéseknek megfelelően - legalább elégséges vagy

megfelelt minősítéssel teljesített.

(6) A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt a hallgató kreditakkumulációs

rendszerében a karok tanulmányi nyilvántartásában tartják nyilván és összegzik. Az

összegzés szempontjából figyelembe kell venni minden kötelező (A), kötelezően

választandó (B) tantárgyat, illetve ezek esetleges helyettesítő tárgyait. Az Egyetem

karai a kari kiegészítésekben rögzítik annak elveit, hogy a kreditakkumulációs

rendszerben a hallgató tanulmányai teljesítése során szabadon választott tantárgyai

közül melyeket fogadja el a képzési és kimeneti követelmények (képesítési

követelmények) teljesítéseként, és veszi figyelembe a kredit-akkumulációban.

A tanulmányi ösztöndíjszámítás alapjául szolgáló kreditindex kiszámításánál csak

annyi fakultációból megszerzett kredit vehető figyelembe, amely nem haladja meg a

mintatanterv szerinti félév fakultációs kreditjeinek összegét 50%-nál nagyobb

mértékben.

(7) A vizsgáztató a (3) pont szerinti értékelést követően köteles két munkanapon belül a

NEPTUN hallgatói nyilvántartási rendszerbe illetve leckekönyvbe a megfelelő

érdemjegyet bevezetni. Mivel az önköltséges (költségtérítéses) és az állami

(rész)ösztöndíjas (államilag támogatott) képzési formák között az átsorolást az

összesített korrigált kreditindexalapján kell elrendelni, a vizsgaidőszak utolsó napján

minden jegyet be kell vezetni a NEPTUN hallgatói nyilvántartási rendszerbe is és a

leckekönyvbe is. Az ezt elmulasztó vizsgáztatót fegyelmi eljárás alá kell vonni.

(8) A hallgató legkésőbb a tanulmányi időszak lezárulta utáni 14. napig élhet kifogással a

nyilvántatásban szereplő értékelésre vonatkozó adattal szemben. Vitás esetben a

vizsgáztató által hitelesített, intézeti adminisztrációban őrzött vizsgalap az irányadó.40

40 Beillesztette a Szenátus 210/2013/2014 SZT számú határozata


ÁOTK-n nem vizsgázhat a hallgató leckekönyv nélkül (a vizsga befejezéséig a

leckekönyv csak a személyazonosság igazolására szolgálhat).

A hallgató leckekönyvét a vizsgaidőszak megkezdése előtt egy héttel veheti fel és

legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napját követő 3. munkanapig köteles leadni a

Tanulmányi Osztályon. Vizsgaidőszakon kívül engedélyezett vizsga esetén egy nappal

a vizsga előtt lehet felvenni a leckekönyvet és legkésőbb a vizsgát követő napon kell

leadni.

A vizsgahalasztást legkésőbb a vizsgát megelőző munkanapon 12 óráig kell átvezetni a

NEPTUN-rendszerben. Vizsgahalasztás miatt a tanszék nem köteles növelni az előre

meghirdetett vizsgaalkalmak számát.

Az a hallgató, aki neki fel nem róható okból (pl. orvosi igazolással bizonyított súlyos,

hosszantartó betegség, szülés) nem tud a vizsgaidőszakban vizsgát tenni, a

Tanulmányi Bizottság javaslata alapján, az oktatási dékánhelyettes engedélyével,

vizsgaidőszakon kívül is tehet vizsgát. A dékánhelyettesi engedéllyel pótlólagosan letett

vizsgát az őszi félévet követően a második félév szorgalmi időszakának első hetében, a

tavaszi félévet követően pedig a vizsgaidőszakot közvetlenül követő két héten belül

lehet letenni.

Orvosi igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha a hallgató vagy közvetlen

hozzátartozója a bekövetkezett betegséget, balesetet 24 órán belül bejelenti a

Tanulmányi Osztály, illetve az illetékes tanszék felé, és az igazolást haladéktalanul

megküldi az illetékes tanszéknek. A Tanulmányi Osztály számára csak abban az

esetben szükséges az igazolás, ha dékánhelyettesi vizsgát kér a hallgató. Ehhez

szükséges csatolnia az orvosi igazolást.

Ha a hallgató a vizsgán meg nem engedett eszközöket használ a felkészüléshez, fel

kell függeszteni vizsgáját és elégtelennek kell minősíteni azt.

6. A sikertelen vizsgák javítása

35.§4138

(1) Az ellenőrzés sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen osztályzatot,

illetőleg a "nem felelt meg" értékelést a NEPTUN-ba bejegyezni.

(2) Az elégtelen gyakorlati jegy a tantárgyi követelményekben meghatározott módon

javítható.

(3) A hallgató a sikertelen vizsga kijavítását (javítóvizsga, ismétlő javítóvizsga)

tantárgyanként félévenként két alkalommal kísérelheti meg. Az első javítóvizsgáért díj

nem szedhető, az ismétlő javítóvizsgáért szolgáltatási díjat kell fizetni. A

tanulmányaikat 2012/2013. tanévtől megkezdő hallgatók esetében egy tanegység

vonatkozásában a sikertelen javító, ismétlő javítóvizsgák száma teljes képzési idő alatt

sem érheti el az ötöt.

Az ÁOTK-n az ismétlő javítóvizsgák sikertelensége esetén a tantárgy újbóli felvételével

adódik újabb vizsgalehetőség.



A sikertelen vizsga után a tanszékvezető (a tantárgy előadója) bizonyos időtartamot

írhat elő az ismétlő javítóvizsgáig, amely azonban nem lehet rövidebb, mint 3 nap,

illetve szigorlat esetén 6 nap. Az általános előírást, amelytől az első vizsgán nyújtott

teljesítmény szerint egyedi elbírálás alapján el lehet térni, a félév indulásakor a

tanszékvezető (a tantárgy előadója) köteles a hallgatósággal közölni.

(4) Ha a hallgató az üzemi (termelési), tanítási, stb. gyakorlatát nem teljesítette, vagy az ott

végzett munkája alapján az nem ismerhető el, a pótlás feltételeit a kari kiegészítés

előírásainak figyelembevételével a gyakorlat szervezéséért felelős vezető határozza

meg.

Az ÁOTK-n azt a hallgatót, aki a tantervben előírt szakmai gyakorlatot nem teljesítette

elfogadható módon, a gyakorlat részbeni vagy teljes megismétlésére utasíthatja a

tanszékvezető.

A gyakorlati napló írásának kötelezettségét a tanszékvezető dönti el. Ha a

tanszékvezető kötelezővé teszi a napló írását, ő dönti el elfogadását, és azt "jól

megfelelt", "megfelelt", "nem felelt meg" minősítéssel látja el. A gyakorlati naplók

értékelését az érintett tanszékek a következő félév megkezdéséig kötelesek elvégezni.

"Nem felelt meg" minősítés esetén a gyakorlat megismétlése elrendelhető a nyári

oktatási szünet terhére és indokolt esetben a hallgató költségére is.

(5) Törölve42

8. A sikeres vizsga javítása

36. §

(1) Ha a hallgató az érdemjegyet, értékelést javítani akarja, félévenként kettő tantárgyból,

tantárgyanként egy alkalommal újabb vizsgát tehet. A sikeres vizsga javításának

értékelése végleges, kivéve, ha az eredmény "elégtelen", amely a sikertelen vizsgára

vonatkozó szabályok szerint javítható.

(2) A sikeres vizsga javítása a vizsgaidőszak végéig történhet.

(3) A sikeresen ismételt vizsga érdemjegyét javítani nem lehet.

Az ÁOTK-n sikeres vizsga javítása szolgáltatási díj befizetése nélkül tehető.

Az ismételt vizsga érdemjegyét a leckekönyvbe/Neptun rendszerbe "s.v.j." bejegyzéssel

kell beírni.

9. A tanulmányi átlageredmény, kreditindex kiszámítása

37. §4339



(1) A vizsgaidőszak lezárása után az illetékes kari hivatal tanulmányi részlege (tanulmányi

osztály-, csoport-, titkárság stb.) kiszámítja a hallgató félévi tanulmányainak

minősítéséül használt kreditet, majd bevezeti a leckekönyvbe/Neptunba, és a leckekönyv

tárgyfélévi követelmények teljesítésére vonatkozó oldalát/oldalait lezárja. Ennek

határidejét a kari kiegészítésekben kell meghatározni, és törekedni kell kampuszonként

az egységesítésre.

(2) A hallgató elfogadott tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a

tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditek száma mutatja.

(3) A tanulmányi munka minőségét a kredittel súlyozott tanulmányi átlag (összesített

kreditindex vagy kumulált átlag) adja. A súlyozott tanulmányi átlag (STA) megadható

egy tanulmányi időszakra vagy a hallgató által megszerzett összes kreditre (kumulált

átlag),

kredit

érdemjegykreditSTA

)(

(4) A hallgató félévi tanulmányi munkájának mennyiségét és minőségét a kreditindex (KI)

értékeli.

30

)(

érdemjegykreditKI *

A hallgató felelősségteljes tanrend-kialakítását és az ösztöndíj igazságos elosztását

szolgálja a korrigált kreditindex (KIkorr)

felvett

tteljesítet

korrK

KérdemjegykreditKI

30

)(*

* Megjegyzés: A nevezőben lévő 30-as érték a mintaterv szerint félévenként változhat.

(5) Az akkreditált tantárgy eredménye beszámítandó a súlyozott tanulmányi átlagba, kivéve,

ha azt a hallgató a szakmai képzéséhez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon

választott tantárgyakra engedélyezett kereten felül veszi fel.

(6) A vizsgaidőszak végén a félévi tanulmányi követelmények teljesítésétől függetlenül a

leckekönyvet/Neptunt le kell zárni.

(7) A félévi tanulmányi átlageredményt a vizsgaidőszak lezárását követően, haladéktalanul

meg kell állapítani.

(8) A kijavított elégtelen osztályzatot az átlageredmény kiszámításánál figyelmen kívül kell

hagyni.

(9) A külföldi részképzésben, illetve a hazai felsőoktatási intézményekben áthallgatás során

teljesített tantárgyaknak a Szabályzat 16. §-a szerint megállapított eredményei az

átlageredménybe beszámítanak.

(10) A Szabályzat 36. §-a alapján szerzett jegyek közül a végleges jegyet kell a kreditindexbe

beszámítani.

(11) A kreditindexet két tizedes jegy pontossággal kell kiszámítani, és az eredményt be kell

vezetni a hallgató leckekönyvébe és a törzskönyvébe.


9. A tantárgyfelvétel megismétlése

38. §4440

Meg kell ismételni a tantárgyfelvételt a hallgatónak, ha nem teljesítette a tantervben, illetve a

tantárgyi követelményrendszerben előírt kötelezettségeket. Ugyanazt a tantárgyat a hallgató

maximum háromszor veheti fel, de ettől a karok a kari kiegészítésükben eltérhetnek. A 35 §.

(3) alapján, ha a sikertelen vizsgák száma a három tantárgyfelvétel alatt nem éri el az ötöt,

dékáni méltányossággal újabb tantárgyfelvételre is sor kerülhet.

Az ÁOTK-n kétszer veheti fel a hallgató ugyanazt a tantárgyat.

Ha a hallgató a felvétel félévében egy tantárgyból nem tudja megszerezni a kredit, egy

későbbi félévben a NEPTUN rendszerbe való felvétellel újból felveheti a tantárgyat. Ha a

tanszék korábban már aláírással igazolta az évközi követelmények megfelelő szintű

teljesítését a leckekönyvben/NEPTUN rendszerben, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a

következő félévben. A tantárgy oktatási programjának jelentős változása esetén a

tanszéknek jeleznie kell a hallgatók felé, hogy nem fogadhatóak el a korábban teljesített

félévközi követelmények.

Több féléves tantárgyat lezáró vizsga esetén − amennyiben a hallgató teljesítette a megelőző

félévekben az adott tantárgy tanulmányi kötelezettségeit − csak az utolsó félévet kell

felvenni.

Újbóli tantárgyfelvételnél a hallgatónak ismét legfeljebb három vizsgalehetősége van a

vizsgaidőszakban. Amennyiben az ekkor letett vizsgák ismételten eredménytelenek, a

hallgató nem folytathatja tanulmányait, és megszűnik hallgatói jogviszonya.

10. Tanulmányi vétségek és eljárások

39. §

(1) A hallgatók kötelesek betartani az Egyetem írott és íratlan etikai normáit. A

tanulmányok sikeres elvégzéséhez csak a megengedett eszközök és módszerek

használhatók fel.

(2) Tanulmányi vétségnek számít különösen, ha egy hallgató

- más munkáját a sajátjaként tünteti fel, vagy nem hivatkozik megfelelően más

munkájára (plágium),

- akár írásos, akár szóbeli formában információkat próbál szerezni a vizsgafeladatokról,

ha azok nem nyilvánosak,

- a vizsgán másoknak meg nem engedett módon segít, vagy őt segítik.

(3) A vizsgaszabályok enyhébbnek ítélt megsértése esetében az oktatónak, illetve az

oktatási szervezeti egység vezetőjének jogában áll saját hatáskörben eljárni, azonban az

esetet ekkor is jelentenie kell a dékánnak. Az oktató vagy az oktatási szervezeti egység

vezetője által kiszabható enyhébb büntetés az adott vizsga alóli felfüggesztés, elégtelen

osztályzat, vagy az adott tantárgy ismétlésére való utasítás. Az oktatási szervezeti

egység vezetője kérheti az ügy fegyelmi bizottság előtti tárgyalását.

44


(4) [törölve]4541

(5) A jogerős elmarasztaló határozat után, a hallgató kreditnyilvántartásából a jogtalanul

szerzett és elismert krediteket törölni kell.

IV.

A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA (ABSZOLUTÓRIUMRA), A SZAKDOLGOZATRA

(DIPLOMADOLGOZATRA), A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE

VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A képzés lezárása

40. §

(1) Az egyetemi és a főiskolai képzés, az Nftv. által szabályozott alap- és mesterképzés, az

egységes, osztatlan képzés, valamint a szakirányú továbbképzés lezárásaként a hallgató

részére végbizonyítványt (abszolutóriumot) kell kiállítani.4642

(2) A végbizonyítvány (abszolutórium) a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét, a

szakmai gyakorlat és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka)

elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve – a

szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével – a képzési és

kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés

és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és

vizsgakövetelményeknek mindenben eleget tett. A végbizonyítványt abban a félévben

kell kiadni, amelyben a hallgató a megszerzés feltételeit teljesítette. A végbizonyítványt

a dékán vagy a dékánhelyettes írja alá.

(3) A végbizonyítványt szerzett hallgató az oklevél megszerzésére záróvizsgát tehet.

2. A záróvizsga

41. §4743

(1) A hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése után a tanulmányait az

egyetemi és főiskolai képzésben, az alap- és mesterképzésben, továbbá a szakirányú

továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. A felsőoktatási szakképzésben a szakképzésre

vonatkozó rendelkezések szerint szakmai vizsgát kell tenni.

(2) A záróvizsga az egyetemi és főiskolai képzésben, az alap- és mesterképzésben, valamint

a szakirányú továbbképzésben a végzettség megszerzéséhez szükséges tudás ellenőrzése

és értékelése, amelynek során a jelöltnek arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult

ismereteket alkalmazni tudja.

(3) [törölve]4844

45 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 46 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 47Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata. 48 Módosította a Szenátus 66/2012/2013 SZT számú határozata.


(4) Az Egyetem egyes szakjain a záróvizsgára bocsátás feltétele:

a ) a végbizonyítvány megléte,

b) a szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv) határidőre való benyújtása és

annak a kari kiegészítés szerinti bírálata.

A 2007/2008. tanévben és azt követően tanulmányaikat az első évfolyamon megkezdő

hallgatók tekintetében további feltétel, hogy az Egyetemmel szemben fennálló fizetési

kötelezettségüknek maradéktalanul eleget kell tenni.

(5) A záróvizsga:

(a) a szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv) megvédéséből;

(b) a szak képzési és kimeneti követelményeiben (képesítési követelményeiben) előírt

szóbeli vizsgából;

(c) egyes szakokon írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekből, illetve egyéb feladatok

elvégzéséből áll.

(6) Záróvizsga a kari tanács által meghatározott záróvizsga időszakban tehető. A

záróvizsgát bizottság előtt kell tenni.

(7) A záróvizsgára bocsátás és a záróvizsga részletes követelményeit - jelen Szabályzattal

összhangban – a kari kiegészítésben kell meghatározni.

Az ÁOTK-n a záróvizsgára bocsátás feltétele a tanterv által meghatározott

valamennyi kötelező („A”) tantárgy, valamint az állatorvosi szakon 54 kreditpontért,

a tanulmányaikat 2009. szeptember 1-je után megkezdő hallgatók számára 50

kreditpontért „B”- és „C”-típusú tantárgyak teljesítése.

A tanulmányaikat 2009 szeptemberétől az állatorvosi szakon megkezdő hallgatók

számára a záróvizsgára bocsátás feltétele az abszolutórium megszerzése, melybe bele

tartozik: a tanterv által meghatározott valamennyi kötelező, illetve 50 kredit

választható fakultatív tantárgy, a kritériumkövetelmények teljesítése, valamint a

gyakorlati félév kreditpontjainak megszerzése.

A biológia alapszakon (BSc):

- a szünbiológia szakirányon a „B”-típusú tantárgyakból 53, a „C”-típusú

tantárgyakból 12;

- az alkalmazott biológus szakirányon a „B”- típusú tantárgyakból 50 (mikológia

szakmodul), illetve 52 (állattartás szakmodul), a „C”-típusú tantárgyakból 15

(mikológia szakmodul), illetve 13 (állattartás szakmodul) kötelezően előírt kreditpont

megszerzése, valamint a diplomamunka (10 kredit) elkészítése és megvédése, a

tantervben előírt kritériumkövetelmények teljesítése.

A biológus mesterképzésben (MSc) szakiránytól függetlenül 47 kredit megszerzése

(„B”- típusú 41, „C”- típusú 6 kredit), valamint a diplomamunka (30 kredit)

elkészítése és megvédése, a tantervben előírt kritériumkövetelmények teljesítése.

(8) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A záróvizsga részeredményeit és az oklevél

minősítését a leckekönyvbe és a Neptunba is be kell írni.


(9) A záróvizsga eredményét a szóbeli vizsgák érdemjegyei, a diplomadolgozat és egyéb a

41. § (5) bekezdése szerint előírtak osztályzatának egyszerű számtani átlaga adja.

Amennyiben a diplomadolgozat védése vagy a szóbeli vizsgák bármelyikének

eredménye elégtelen, a záróvizsga eredménye elégtelen és azt meg kell ismételni. A

kari kiegészítések ettől eltérően is rendelkezhetnek.

(10) A sikeres záróvizsga nem javítható.

(11) A diplomadolgozatot a bíráló(k) minősítik, védését és a szóbeli vizsgát a záróvizsga

bizottság(ok) tagjai ötfokozatú osztályzattal értékelik, majd zárt tanácskozás keretében

szavazással állapítják meg a diplomadolgozat és a záróvizsga végosztályzatát.

Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga eredményét a

bizottság elnöke hirdeti ki. A kari kiegészítések ettől eltérően is rendelkezhetnek.

I. A záróvizsga bizottság

42. §4945

(1) A záróvizsga bizottság elnökét a szakterület elismert külső szakemberei vagy az

egyetem tanárai, illetve docensei közül - a kari tanács egyetértésével - egy naptári évre a

dékán bízza meg.

(2) A záróvizsga bizottságnak az elnökön kívül legalább két tagja van. A bizottság

létszámát a kari tanács állapítja meg. A bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább

egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen,

továbbá legalább egy tagja vagy ne álljon az Nftv. szerinti foglalkoztatási jogviszonyban

az Egyetemmel, vagy az Egyetem másik karának, szakjának oktatója legyen.

(3) A záróvizsga bizottság tagjait a kari tanács egyetértésével egy naptári évre a dékán bízza

meg (kéri fel). A bizottság az egyetem vezető oktatóiból (kivételesen adjunktusaiból) és

az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakemberekből áll.

II. A szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv)

43. §

(1) Az egyetemi és főiskolai képzésben, alap-és mesterképzésben valamint szakirányú

továbbképzésben résztvevő hallgatónak a záróvizsga részeként szakdolgozatot

(diplomadolgozatot, diplomatervet a továbbiakban: diplomadolgozat) kell készítenie. A

diplomadolgozat formai követelményeit a kari kiegészítések határozzák meg.

(2) Diplomadolgozati témát a kari kiegészítések által meghatározott szervezeti egységek

írhatnak ki.

(3) A diplomadolgozatok témáit a tanterv által előírtak szerint kell meghirdetni. A

diplomadolgozat meghirdetésének feltételeit és szabályait, a dolgozat tartalmi

követelményeit és az értékelés általános szempontjait a kar (szak) képzési és kimeneti

követelményei (képesítési követelményei) és tanterve alapján kell a kari kiegészítésben

meghatározni. A diplomadolgozat készítését az oktatási szervezeti egység által



jóváhagyott kari belső konzulens irányítja, igény esetén az oktatási szervezeti egység

által elfogadott külső konzulens is segítheti.

(4) A hallgató is javasolhat diplomadolgozat témát, amelynek elfogadásáról az illetékes

intézet, tanszékvezető, szakvezető dönt.

Az állatorvosi szakon a szakdolgozatot a következők szerint kell elkészíteni és

megvédeni.

− A hallgató köteles szakdolgozati témát választani és arra legkésőbb a 8. félév

szorgalmi időszakának végéig jelentkezni az adott szervezeti egység vezetőjénél. A

szakdolgozati témát meghirdető tanszék az egyes témák kiválasztásakor elő

írhatja a hallgató számára a témához kapcsolódó fakultatív tantárgy(ak) felvételét

vagy ezt megelőző teljesítését . − Amennyiben a hallgató valamely később oktatott tantárgyhoz kötődően kíván

szakdolgozati témát választani, úgy köteles ehhez az illetékes tanszék vezetőjétől a 8. félév végéig ilyen értelmű nyilatkozatot beszerezni, és azt leadni a Tanulmányi Osztályon. Ilyen esetben a 9. félév megkezdése után hat héten belül kell kiválasztania szakdolgozati témáját.

− A Tanulmányi Osztálynak a 8. szemeszter végéig ki kell adnia a hallgató számára

a szakdolgozattal kapcsolatos követelményrendszert, amely irányt mutat a

dolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai igények tekintetében.

− Szakdolgozatot minden hallgató egyénileg köteles készíteni.

− Az állatorvosi szakon a 2009. szeptember 1-je előtt beiratkozott hallgatók minden

évben legkésőbb a záróvizsga első napja előtt 45 nappal − konzulensi

ellenjegyzéssel − kötelesek benyújtani az elkészített szakdolgozatot két nyomtatott

példányban bekötve, valamint elektronikus formában (CD-n) a dolgozatra

vonatkozó kitöltött és aláírt elhelyezési megállapodással és szerzői jogi

nyilatkozattal együtt az illetékes tanszékhez (szervezeti egységhez). A tanszék

írásban igazolja a dolgozatok átvételét.

− Az − egy külső szakértő által − elbírált szakdolgozatot az érintett tanszék által

összehívott szakbizottság előtt kell megvédeni, majd a dolgozatokat a tanszékek a

bírálati lappal együtt 24 órán belül továbbítják a Tanulmányi Osztályhoz.

Valamennyi tudományos diákköri konferencián szerepelt dolgozatot − újabb

védés nélkül − jeles osztályzattal kell értékelni.

− Az állatorvosi szakon a 2009. szeptember 1-je után beiratkozott hallgatók minden

évben legkésőbb a gyakorlati félévet követő 2 hetes vizsgaidőszakot megelőző 45

nappal − konzulensi ellenjegyzéssel − kötelesek benyújtani az elkészített

szakdolgozatot két nyomtatott példányban bekötve, valamint elektronikus

formában (CD-n) a dolgozatra vonatkozó kitöltött és aláírt elhelyezési

megállapodással és szerzői jogi nyilatkozattal együtt az illetékes tanszékhez

(szervezeti egységhez). A tanszék írásban igazolja a dolgozatok átvételét.

−

− A záróvizsga után az elfogadott szakdolgozatok egy nyomtatott példányát, az

elektronikus (CD) változatot, valamint a dolgozatra vonatkozó elhelyezési

megállapodást és szerzői jogi nyilatkozatot az Állatorvos-tudományi Könyvtárban,

egy példányát pedig az illetékes tanszék könyvtárában kell megőrizni.


A biológia alapszakon (BSc) és a biológus mesterszakon (MSc) a diplomadolgozattal

kapcsolatban a következő részletes szabályokat kell alkalmazni.

− A hallgatónak biológia alapszakon legkésőbb a 3. szemeszterben

szakirányt és diplomadolgozati témát kell választania. A szakirány (és szakmodul)

megjelölését, valamint a téma címét a témavezető tanár igazolásával november

végéig be kell jelentenie a Biológiai Intézet igazgatójának.

− A biológus mesterszakon a szakirányválasztás a beiratkozáskor

történik, a diplomadolgozati témát a témavezető tanár igazolásával, november

végéig kell bejelentenie a Biológiai Intézet igazgatójának.

− A diplomadolgozat tartalmazza a munka célját, a vizsgálatok módszerét, az elért

eredményeket, a következtetéseket és azok rövid összefoglalását, valamint a

felhasznált fontosabb szakirodalmat. A dolgozat témája és a témavezető személye

a téma kidolgozása során indokolt esetben megváltoztatható a Biológiai Intézet

engedélyével, (bővebben lásd szakirány/modulválasztás).

− A diplomadolgozatot záróvizsga első napja előtt 45 nappal, nyomtatva, 2

példányban bekötve és 1 példányban elektronikus formában kell benyújtani, egy

oldalas angol nyelvű összefoglalóval, valamint a dolgozatra vonatkozó kitöltött és

aláírt elhelyezési megállapodással és szerzői jogi nyilatkozattal együtt. A

diplomadolgozathoz ábrák, fényképek mellékelhetők. Az Intézet írásban igazolja

a dolgozatok átvételét.

− A biológia alapszak (BSc) esetében a szakdolgozatot a záróvizsga előtt 30 nappal

az Intézet oktatói minősítik.

− A biológus mesterszakon (MSc) két opponens által elbírált diplomadolgozatot a

Biológiai Intézet által összehívott tudományos szakbizottság előtt kell megvédeni.

− Az elbírált diplomadolgozatot a bírálati lappal együtt az Intézet a Tanulmányi

Osztályra továbbítja 24 órán belül.

− A helyi TDK konferencián szereplő munkák - a Biológiai Intézeti Tanács

véleménye alapján - szakdolgozatként elfogadhatók, jeles (5) minősítéssel.

Szakdolgozatként megvédett, és a diplomába beszámított munka TDK-ként nem

adható be.

− A biológia BSc-s megvédett és a diploma eredményébe beszámított szakdolgozat

biológus MSc szakon nem adható be TDK- dolgozatként jelentős (legalább 50%)

továbbfejlesztés nélkül.

− A biológus MSc szakon a szakdolgozat angol nyelven is beadható, de a védés

magyar nyelven történik.

− Elégtelen minősítésű diplomadolgozat esetén a jelölt nem bocsátható

záróvizsgára. Ilyen esetben 2 hónap eltelte után lehet benyújtani javított vagy

újabb diplomadolgozatot bírálatra. Diplomadolgozat benyújtására összesen

három alkalommal van lehetőség.

− A záróvizsga után az elfogadott szakdolgozatok egy nyomtatott és egy

elektronikus példányát, valamint a dolgozatra vonatkozó elhelyezési


megállapodást és szerzői jogi nyilatkozatot az Állatorvos-tudományi Könyvtárban,

egy példányát pedig a Biológiai Intézet könyvtárában kell megőrizni.

− A szakdolgozat, illetve a diplomamunka megvédése a záróvizsgától

időben elkülönülten zajlik, de a dolgozatok értékelése beszámít az oklevél

minősítésébe.

Az állatorvosi szakon:

− a Kari Tanács évente két záróvizsga-időszakot jelöl ki,

− a hallgató csak akkor bocsátható záróvizsgára, ha abszolutóriumot szerzett,

A 2009. szeptember 1-je előtt beiratkozott hallgató (jelölt) a záróvizsga-bizottság előtt a

tanterv által előírt tantárgyakból tesz vizsgát. A záróvizsga-tantárgyak sorrendjét, beosztását

az egyéni jelentkezések alapján a tanulmányi előadóval egyezteti az évfolyam.

A 2009. szeptember 1-je előtt beiratkozott hallgatók elsősorban a 11. félév során készülnek

fel a záróvizsgára, a vizsgákat minimum 6, maximum 10 napos időközökkel kell szervezni.

A 2009. szeptember 1-je előtt felvételt nyert hallgatók esetében a záróvizsga-kérdéseket a 9.

félévben kell ismertetni velük, és a záróvizsga-időszak végéig lehetőséget kell nyújtani

számukra konzultációra.

A záróvizsga tantárgyai:

- állat-egészségügyi igazgatástan,

- élelmiszerhigiénia,

- járványtan.

A jelöltnek legkevesebb 15 perc felkészülési időt kell biztosítani a felelet megkezdése előtt

A szakdolgozat és a tantárgyi vizsgák osztályzata ötfokozatú. A záróvizsgabizottság a

vizsgatárgyak osztályzatát zárt tanácskozás keretében állapítja meg. Vita esetén a

vizsgáztató bizottság szavazással dönti el a jelölt osztályzatát. Szavazás esetén a kérdező

tanár is szavaz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga

befejezésekor a bizottság elnöke hirdeti ki az eredményeket.

A tanulmányaikat 2009. szeptemberétől megkezdő hallgatók esetében a záróvizsgára a 11.

gyakorlati félévet követően egy bizottság előtt kerül sor. Ennek részét képezi a

diplomadolgozat megvédése, valamint a 11. félév tematikájának megfelelő, előzetesen kiadott

témakörökhöz kapcsolódó szakmai beszélgetés a jelölt gyakorlati félévi tapasztalatairól és

jövőbeli terveiről.

A záróvizsga célja: a vizsgán a vizsgáztató bizottság azt vizsgálja, hogy képes-e a jelölt kezdő

állatorvos szintjén, de önállóan munkát végezni. Kerülni kell a vizsgán az elméleti

anyagnak a gyakorló állatorvos szükségletét meghaladó mélységű számonkérését!

A bizottsági tagok minden vizsgázót a felelet után értékelnek. A záróvizsga érdemjegyét a

Bizottság az utolsó vizsgázó után, zárt ülésen alakítja ki, majd eredményt hirdet. Az


érdemjegyet elsősorban annak alapján kell kialakítani, hogy a jelölt mennyire alkalmas

praktizáló, illetve hatósági állatorvosként dolgozni.

A záróvizsga érdemjegyét a következő 3 jegy alapján állapítják meg:

- a szakdolgozat külső bíráló által adott érdemjegye, TDK konferencián szerepelt

dolgozat esetén jeles (5)

- a szakdolgozat szóbeli védésére kapott érdemjegy

- a szakmai beszélgetés alapján adott érdemjegy

A jegyzőkönyvet aláírásával hitelesíti a jegyző és minden bizottsági tag. A jegyző a

jegyzőkönyvet az eredményhirdetést követően, még a vizsga napján leadja a tanulmányi

előadónak.

A diploma minősítésében eltérő súllyal szerepelnek a következő érdemjegyek:

- a 11 félév súlyozott tanulmányi átlaga háromszoros súllyal,

-- a záróvizsga érdemjegye egyszeres súllyal.

A biológia alapszakon és a biológus mesterszakon:

(a) a záróvizsga-kérdéseket az 5.; illetve a 3. félévben kell ismertetni a hallgatókkal.

(b) a diplomadolgozat és a tantárgyi vizsgák osztályzata ötfokozatú. Vita esetén a

vizsgáztató bizottság szavazással állapítja meg a jelölt osztályzatát. Szavazás

esetén a kérdező tanár is szavaz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata

dönt. A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.

A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A záróvizsga részeredményeit és az oklevél

minősítését a leckekönyvbe is be kell írni. A sikeres záróvizsga nem javítható.

44. §

[törölve]5046

III. A sikertelen záróvizsga javítása

45. §

(1) Ha a 2012/2013. tanév előtt tanulmányait megkezdő hallgató a hallgatói jogviszony

megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt a hallgatói jogviszony megszűnését

követően bármikor leteheti a záróvizsga idején hatályos képzési és kimeneti

követelményeknek (képesítési követelményeknek) a záróvizsgára vonatkozó

rendelkezései alapján. A végbizonyítvány kiállításától számított 7. évtől a záróvizsgára

bocsátást a karok feltételekhez köthetik, mely feltételekről a kari kiegészítésekben kell

rendelkezni.51

(2) Ha a 2012/2013. tanévtől tanulmányait megkezdő hallgató a hallgatói jogviszony

megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, úgy azt a hallgatói jogviszony megszűnése

után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények



szerint leteheti. A záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított

második év eltelte után a karok feltételhez köthetik. Ezen hallgatók a hallgatói

jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsgát nem tehetnek. Nem

bocsátható záróvizsgára az a 2012/2013. tanévtől tanulmányait befejező hallgató, aki

az Egyetemmel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

Az állatorvosi szakon a záróvizsga során a 2009. szeptember 1-je előtt felvett jelöltnek csak

abból a tantárgyból kell ismétlő vizsgát tennie, amelyből elégtelen osztályzatot szerzett.

Amennyiben a hallgató csak egy tantárgyból tett sikertelen vizsgát a záróvizsga-időszakot

követő két hét elteltével ismételt vizsgát tehet. Az egynél több tantárgy záróvizsgájának

megismétlésére csak a következő záróvizsga-időszakban kerülhet sor.

A záróvizsga részét képező tantárgyak szóbeli vizsgája tantárgyanként legfeljebb két

alkalommal ismételhető.

A biológia alapszakon (BSc) és a biológus mesterszakon (MSc) ismételt záróvizsga

legfeljebb két alkalommal, minden esetben csak újabb záróvizsga-időszakban tehető.

A tanulmányaikat 2009. szeptemberétől megkezdő állatorvos- hallgatók ismételt záróvizsgát

legfeljebb két alkalommal tehetnek, de csak egy alkalommal az adott záróvizsga-

időszakban.

3. Az oklevél, a bizonyítvány

46. §5247

(1) Az oklevél kiadásának feltétele a sikeres záróvizsga és az alapképzési, mesterképzési

szakok és szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről

szóló miniszteri rendeletben elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga

követelmény teljesítése. Az elfogadott nyelvek körét a szakok képzési és kimeneti

követelményei határozzák meg, és azokat szakonként a kari kiegészítésekben is fel

kell tüntetni.

Az ÁOTK-n valamennyi magyar nyelvű képzésben részt vevő, magyar

állampolgárságú hallgató számára kötelező egy élő – európai uniós ország hivatalos

nyelveként szereplő (angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír,

lengyel, lett, litván, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák,

szlovén) − idegen nyelvből államilag elismert C-szintű középfokú vagy középfokú B2

szintű, vagy azzal egyenértékű és honosított nyelvvizsga letétele az oklevél

kiadásához. E tekintetben C- szintű nyelvvizsgának minősül a külön-külön letett

középfokú A- és B- szintű vizsga együttesen. Ennek hiányában a hallgató még sikeres

záróvizsga esetén sem veheti át oklevelét.

Az előző bekezdés nem vonatkozik arra a hallgatóra, aki a képzésre való felvétel

évében betöltötte a 40. életévét. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik

a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát.

(2) Amennyiben az oklevél megszerzésének előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a

követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik első

évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik.


http://hu.wikipedia.org/wiki/Angol_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Bolg%C3%A1r_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cseh_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1n_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89szt_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Finn_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Francia_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Holland_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%8Dr_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lengyel_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lett_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Litv%C3%A1n_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ltai_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9met_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Olasz_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Portug%C3%A1l_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Rom%C3%A1n_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyol_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A9d_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szlov%C3%A1k_nyelv

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szlov%C3%A9n_nyelv


Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek

záróvizsgát

(3) A tanterv meghatározhatja, hogy az Egyetem milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad

el, azzal a megkötéssel, hogy sikeresen befejezett érettségi vizsga esetén az idegennyelvi

érettségi vizsgát, az érettségi vizsgaszabályzatról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm.

rendeletben meghatározottak szerinti vizsgaeredményét az államilag elismert

nyelvvizsgával, az elért vizsgaeredményt igazoló érettségi bizonyítvány pedig az

államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűnek köteles elfogadni.

Az állatorvosi oklevél kiadásának feltétele még az előírt állatorvosi eskü letétele.

(4) [törölve]

47. §5348

(1) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a sikeres záróvizsga napjától, vagy

– ha az előírt nyelvvizsga teljesítését igazoló okirat bemutatására a záróvizsga

időpontjáig nem került sor – az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30

napon belül a kar kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére. Az oklevél

formájának és tartalmának kialakításánál az Nftv 51.§ 5. szakasz szerint kell eljárni.

(2) Az oklevelet a záróvizsga bizottság elnöke és a dékán – az Egészségtudományi és

Környezet-egészségügyi Intézet esetében pedig a főigazgató – írja alá.

(3) Az oklevél minősítésébe beszámító tantárgyakról, azok súlyozásáról a képzési, kimeneti

követelmények (képesítési követelmények) rendelkeznek.

(4) A tanulmányaikat 2006. szeptember 1-jét megelőzően megkezdő hallgatók esetében a

kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni:

kiváló 4,75 - 5,00

jeles 4,50 - 4,74

jó 3,50 - 4, 49

közepes 2,50 - 3, 49

megfelelt 2,00 - 2, 49

(5) A tanulmányaikat 2006. szeptember 1-jén, vagy azt követően megkezdő hallgatók

esetében a kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell

minősíteni:

kiváló 4,81 - 5,00

jeles 4,51 - 4,80

jó 3,51 - 4, 50

közepes 2,51 - 3, 50

megfelelt 2,00 – 2,50

(6) A kiszámított átlageredmény alapján az állatorvosok latin nyelvű dr.-i címét tanúsító

díszoklevelét a következő szerint kell minősíteni:

summa cum laude 4,51 - 5,00



cum laude 3,51 - 4, 50

rite 2,51 - 3,50

(7) Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai

Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol

nyelven. Az oklevélmelléklet közokirat.

A kiadott oklevél állatorvosi szakon, biológia alapszakon (BSc), valamint biológus

mesterszakon (MSc) is magyar és angol nyelvű.

Az állatorvos szakon az oklevél eredményének kiszámításánál a következő részeredmények átlagát kell képezni a 2009. szeptember 1-je előtt felvett hallgatónál:

- a záróvizsga tantárgyainak érdemjegye, mindegyik egyszeres súllyal, - a szakdolgozat érdemjegye egyszeres súllyal,

- a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlag hármas súlyozó faktorral szorozva.

Az átlageredmény alapján az állatorvosok doktori címét tanúsító latin nyelvű

díszoklevelét a következő szerint kell minősíteni:

summa cum laude 4,51 - 5,00

cum laude 3,51 - 4, 50

rite 2,51 - 3,50

A biológia alapszakon, valamint a biológus MSc-n az oklevél eredményének

kiszámításánál a következő részeredmények átlagát kell képezni a kreditrendszerű

képzésben:

- a záróvizsga érdemjegye egyszeres súllyal, - a szakdolgozat érdemjegye egyszeres súllyal,

- a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlag hármas súlyozó faktorral szorozva. - a biológus MSc szakon a felvételi határozatban előírt, és az MSc- képzés első két félévében letett BSc-s vizsgák eredménye nem számít bele az MSc- képzés tanulmányi átlagába, mivel azok nem részei az MSc-s mintatantervnek.

Az átlageredmény alapján a biológus BSc, illetve MSc oklevelet a következő szerint

kell minősíteni:

kiváló 4,81 - 5,00

jeles 4,51 - 4,80

jó 3,51 - 4, 50

közepes 2,51 - 3, 50

megfelelt 2,00 - 2, 50

48. §

(1) A felsőoktatási szakképzésben tett sikeres szakmai vizsga alapján az Egyetem az

Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést igazoló bizonyítványt –

továbbá a hallgató kérésére bizonyítványt kiegészítő lapot – ad ki. A kiállított

bizonyítvány jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére,

tevékenység folytatására jogosít.


(2) A bizonyítvány kiadásának előfeltétele a sikeres szakmai vizsga, valamint a szakképzési

program nyelvvizsga letételét is előírhatja. A nyelvvizsgára vonatkozó követelményeket

a felsőoktatási szakképzést folytató karok kari kiegészítései tartalmazzák.

4. Kitüntetéses oklevél

49. §5449

(1) Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, aki a záróvizsga minden tárgyából jeles

eredményt ér el, diplomadolgozatának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, az

összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 4,00, továbbá

osztályzatai között közepesnél rosszabb nincs. A kari kiegészítés tartalmazhat ennél

szigorúbb feltételeket.

(2) Mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben kitüntetéses oklevelet - az (1)

bekezdés szerinti feltételek teljesítése mellett - csak az a hallgató kaphat, aki a megelőző

egyetemi vagy főiskolai (illetve alap-, mesterképzésben) tanulmányai során is

kitüntetéses oklevelet szerzett.

IV. A fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozó rendelkezések

1. Előnyben részesítési lehetőségek

50. §

(1) A fogyatékossággal élő hallgató számára – kérelmére – az Egyetem a tanterv előírásaitól

részben vagy egészben eltérő követelményeket állapíthat meg, illetve - figyelemmel az

Ftv. 39. §-ának (7) bekezdésére – azok teljesítésétől eltekinthet. A karok kiegészítései

tartalmazzák, hogy az adott képzési forma, szak esetén milyen kedvezmények vehetők

igénybe.

(2) Mozgáskorlátozott hallgató esetében:

a) biztosítani kell a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes

felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését,

b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel,

c) a hallgató mentesíthető a geometriai szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a

szükséges eszközöket használni, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető,

d) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök,

valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető,

állítható csúszásmentes területtel ellátott asztallap használatát,

e) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozóan megállapított

felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell

biztosítani.

(3) Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében:

a) a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget,



b) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az államilag elismert nyelvvizsga

követelménye alól is felmentést kaphat,

c) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga

szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli)

nyelvvizsga letétele alól,

d) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén a karnak jelnyelvi tolmácsot kell

biztosítania,

e) az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat

egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére,

f) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár,

kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása,

g) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított

felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.

(4) Látássérült (vak, gyengénlátó) hallgató esetében:

a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli

számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell,

b) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga

írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli)

nyelvvizsga letétele alól,

c) a fogyatékossága miatt egyes gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést

kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítésére megfelelő (nem gyakorlati)

követelmények teljesítésével helyettesíthető,

d) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a

szabályok ismerete megkövetelhető,

e) a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő

hozzáférhetőséget, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a

nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél

hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.

(5) Beszéd- és más fogyatékos (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia,

diszkalkulia) hallgató esetében:

a) a súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet

valamennyi vizsgatárgyból; amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget

választja, úgy számára a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított

felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani,

b) a diszlexiás – diszgráfiás hallgató

írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát vagy szóbeli helyett írásbeli vizsgát

tehet,

ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú

nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B”

típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól,

ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú

nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A”

típusú szóbeli nyelvvizsga letétele alól,

a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal elő hallgatók

esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell

biztosítani,

részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett,

részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket (pl. írógép, helyesírási

szótár, értelmező szótár, szinoníma szótár) biztosítani kell.

c) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a

vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata,


amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok,

számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb

felkészülési időt lehet számára biztosítani.

(6) Az autista hallgató esetében a szakvélemény és a kérelme alapján a (2)-(5) bekezdésben

meghatározott kedvezmények alkalmazhatók.

(7) A (2)-(6) bekezdésekben a felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem

fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30

%-al hosszabbodhat meg.

2. A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje

51. §

(1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges

vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiadására

a) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is

fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során

kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben

meghatározott bizottság;

b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg,

hallássérültek esetében a területileg illetékes audiológiai állomás szakfőorvosa,

látássérültek esetében a területileg illetékes szemészeti szakrendelő szakfőorvosa,

mozgássérültek esetében a területileg illetékes klinika, kórház, szakrendelő

szakfőorvosa,

a beszéd fogyatékosság és pszichés fejlődészavarai miatt a nevelési, tanulási

folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak esetén igazságügyi szakértő

a hallgató vizsgálata alapján 30 napon belül jogosult.

(3) Amennyiben a hallgató nem fogadja el a (2) bekezdés b) pontja szerinti szerv

megállapítását, annak felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 15 napon belül kérheti

a b) pont első és második és harmadik francia bekezdése tekintetében igazságügyi

szakértőtől, a b) pont negyedik francia bekezdése tekintetében az Eötvös Loránd

Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló

Gyógypedagógiai Szolgáltató Intézettől. A kérelmeket közvetlenül e szervhez kell

írásban benyújtani, mellékelve a b) pont szerinti szerv által kiadott szakvéleményt. A

kérelemről – a hallgató ismételt szakértői vizsgálata alapján – 60 napon belül kell

dönteni, a döntés után további felülvizsgálatra nincs lehetőség.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a hallgató a felsőoktatási intézmény

szabályzatában meghatározott módon nyújtja be azoknak a közoktatási intézmény által

kiállított dokumentumoknak – az intézmény által hitelesített – másolatát, melyek

igazolják, hogy fogyatékossága a középfokú tanulmányai során fennállt és emiatt

kedvezményben részesült.


3. A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elvek

52. §

(1) A hallgató fogyatékosságára tekintettel – a 28.§ (1) bekezdése szerinti – szakvélemény

alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges

vagy teljes felmentését, vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését.

(2) A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak

szerint:

a) bírálja el a fogyatékossággal élő hallgatók segítségnyújtásra, mentességre és

kedvezményekre irányuló kérelmeit,

b) látja el feladatát és kerül megbízásra a fogyatékossággal élő hallgatók segítését

intézményi részről irányító koordinátor,

c) veheti igénybe a fogyatékossággal élő hallgató – a fogyatékossága típusa és

mértéke szerint - az intézmény által biztosított, illetve az intézmény által nem

biztosított, de más módon rendelkezésre álló személyi és technikai segítségnyújtást

és szolgáltatásokat,

d) használhatja fel a fogyatékossággal élő hallgató a speciális jegyzet, illetve

jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközök

esetében a tankönyv- és jegyzettámogatást.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátor feladata:

a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott a (2) bekezdés a) pontja

szerinti kérelmek elbírálásában és nyilvántartásában,

b) kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok személyes segítőivel,

c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható

segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi időszakban a

fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek

megszervezése,

d) javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló

normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi

eszközök beszerzésére.

VI.

VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

1. Méltányosság gyakorlása

53. §

(1) Amennyiben a hallgató valamely tanulmányi kötelezettségét nem teljesítette, és a

Szabályzat által biztosított lehetőségeit kimerítette, az adott szakon a képzési időn belül

két alkalommal "méltányosságból" engedélyt kaphat mulasztásának pótlására.

(2) A méltányossági engedélyről a dékán dönt. A határozatot a leckekönyvbe, Neptunba

kell jegyezni.5550

(3) A méltányosság nem vehető igénybe:



a félévi aláírás megszerzésére,

az államilag támogatott képzési idő meghosszabbítására

a képzési követelmények alóli felmentésre.

Az állatorvosi szakon a 11. félév gyakorlati tantárgyainak 3. felvételére.

A méltányosság gyakorlásának rendszerét a kari kiegészítésekben kell meghatározni.

A hallgató kérelmére az egységes, osztatlan képzés során két alkalommal, de

különböző jogcímen (méltányosság azonos jogcímen csak egy alkalommal vehető

igénybe) méltányossági alapon engedélyt adhat a Kar dékánja:

− a záróvizsgát képező tantárgyak szóbeli vizsgájának 3. ismétlésére, amely csak azokra a hallgatókra vonatkozik, akik a 2009. szeptember 1-je előtt kezdték meg tanulmányaikat.

− amennyiben nem merítette ki a hallgató egy adott tantárgyból a félévben

meghatározott ismétlővizsgák számát, egy ismétlővizsga letételére, melyet az őszi félévet követően a második félév szorgalmi időszakának első hetében, vagy a tavaszi félévet követően a vizsgaidőszakot közvetlenül követő két héten belül lehet letenni; ennek feltétele, hogy a hallgató előzetesen megkísérelje a vizsgát.

− tantárgy felvételére a leckekönyv lezárása után.

A méltányosságon alapuló határozatban rendelkezni kell a pótlás feltételeiről, és utalni kell arra, hogy a továbbiakban méltányossági alapon hasonló jogcímen nem adható kedvezmény.

A tanulmányok során egy alkalommal engedélyezheti az oktatási dékánhelyettes az oktatási időszak 4. hetének eltelte után is a félév passziválását abban az esetben, ha előre nem látható, súlyos hosszantartó kezelést igénylő egészségkárosodás éri a hallgatót.

2. Az oklevél kiadásának elhalasztása

54. §

Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták

bemutatni, a kar igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, de

tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. A kiadott igazolásokról nyilvántartást kell vezetni.

3. A 2006. szeptember 1-je előtt megkezdett tanulmányok folytatása

55. §

(1) Az 1993. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket – folyamatos

képzésben – változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében,

változatlan oklevél kiadásával kell befejezni.

(2) Az (1) bekezdés alapján tehát azok a hallgatók, akik tanulmányaikat a felsőoktatásban

2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt az Egyetem által elfogadott tantervi


követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be és az

1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű illetve egyetemi

szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek.

(3) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, de

tanulmányaikat az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint nem fejezik be,

a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint az új felsőoktatási törvény

rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat.

(4) 56

51

4. A képzés során fizetendő díjak

56. §

A hallgatók által fizetendő díjakról és a költségtérítésről a vonatkozó Kormányrendelet

alapján, a hallgatóknak nyújtható támogatásokról, az általuk fizetendő díjakról és térítésekről

szóló egyetemi szabályzatok rendelkeznek.

5. Záró rendelkezések

57. §

Jelen Szabályzat 2007. augusztus 30-án a Szenátus döntésével lép hatályba.

Jelen Szabályzatot az Egyetem Szenátusa 2009. június 19. napi ülésén az 94/2008/2009

SZT. számú határozatával, 2012. november 28. napi ülésén 66/2012/2013 SZT számú

határozatával, 2013. szeptember 11. napi ülésén a 8/2013/2014 SZT számú

határozatával, 2014. február 12. napi ülésén 140/2013/2014 SZT számú határozatával,

2014. május 28. napi ülésén 210/2013/2014 SZT számú határozatával módosította. A

módosítások az elfogadást követő napon lépnek hatályba.

Gödöllő, 2014. június 27.

Az Egyetemi Szenátus nevében

Dr. Tőzsér János Magyar Ferenc

rektor főtitkár

az Egyetemi Szenátus elnöke az Egyetemi Szenátus titkára

A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karon érvényes Szervezeti és Működési

Szabályzatának a Tanulmányi és vizsgaszabályzatról rendelkező 5/C. mellékletét az

Állatorvos-tudományi Kar Kari Tanácsa 2014. március 18-i ülésén 51. sz. határozatával

elfogadta. Az elfogadott szabályzat előírásait a 2014/2015. tanév első napjától és felmenő

rendszerben kell alkalmazni.

Budapest, 2014. március 18.

Dr. Sótonyi Péter

Dékán

a Kari Tanács elnöke



A SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

5/C mellékletének

a

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATNAK

1. számú melléklete

LECKEKÖNYV SZABÁLYZAT

Gödöllő, 2014.


A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: végrehajtási rendelet) 15/D. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak alapján a Szent István Egyetem (továbbiakban: Egyetem) a leckekönyv vezetésének és alkalmazásának rendjét az alábbiak szerint határozza meg:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) Az Egyetem a 2013/2014-es tanév I. félévében, és a 2013. évi keresztféléves képzésre

felvett hallgatók esetében áttér az Egyetem elektronikus rendszeréből kinyomtatott, hitelesített és szétválaszthatatlanul összetűzött leckekönyvre (továbbiakban: C-típusú leckekönyv) oly módon, hogy: a) a 2013/2014. tanév I. félévében és azt követően az Egyetemmel bármely képzésen hallgatói jogviszonyt létesítettek esetén csak a C-típusú leckekönyv használható,

b) a 2013/2014.-es tanév előtt az Egyetemen hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók esetén a korábbi hagyományos indexeket a korábbi Kari gyakorlat szerint kell kezelni, és a hallgatónak a hallgatói jogviszony megszűnésekor át kell adni.

(2) A leckekönyv használata során az Oktatási Hivatal OH-FF/582-2/2014. határozatával jóváhagyott nyomtatási képet és formát kell alkalmazni.

II. A LECKEKÖNYV

2. §

(1) A leckekönyv az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a hallgató személyazonosító adatait (név, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve),

b) a felsőoktatási intézmény nevét, székhelyét, intézményi azonosítóját, c) a hallgatói jogviszony adatait, törzskönyvi számát, d) a hallgató képzésének adatait, e) a képzési időszaknak megfelelő bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyakat,

hozzárendelt kreditértékeket, értékelések adatait, f) a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolását, g) a szakdolgozat(ok) adatait, illetve teljesítésének igazolását, h) a nyelvvizsga adatait, i) a záróvizsga, illetve a szakmai vizsga részeit, eredményét, j) az oklevél, illetve a bizonyítvány minősítését, k) a hallgató tanulmányait befolyásoló határozatokat, l) más felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányok igazolását, m) korábbi tanulmányok alapján beszámított tanulmányok igazolását, n) az okirat egyedi sorszámát o) aktív, passzív félévek számát, azok finanszírozási formáját, p) szakmai gyakorlatra vonatkozó adatokat.

(2) Az Egyetem Karai a 2013/2014. tanév előtt hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók, valamint a doktori képzésben részt vevő hallgatók esetén, korábbi gyakorlatának megfelelően a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 15/D. § a) pontjában meghatározott, nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött leckekönyvet használja.

(3) A hallgató részére hallgatói jogviszonya megszűnésekor a C-típusú leckekönyvet –

nyomtatott formában – ki kell adni. A nyomtatvány számozott lapjait nemzeti színű


zsinórral kell összefűzni és ennek körcímkével leragasztott végét a Tanulmányi Hivatal vezetője lepecsételi és aláírja.

(4) Ha a hallgató tanulmányait átvétellel más felsőoktatási intézményben folytatja, a

Tanulmányi Hivatal beírja a NEPTUN-ba a hivatalos bejegyzésekhez a hallgatói jogviszony megszűnését, 15 napon belül lejelenti a FIR-be, kinyomtatja a C-típusú leckekönyvet és kiadja a hallgató részére.

(5) A vendéghallgatónak külön leckekönyvet kiadni nem lehet. Ez alól kivételt képeznek azok

a külföldi felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók, akik számára – erre irányuló írásbeli kérelemre – vendéghallgatói leckekönyv adható ki, amely tartalmazza:

a) a hallgató személyazonosító adatait, b) a hallgató jogviszony adatait, törzskönyvi számát, c) a képzési időszaknak megfelelő bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyakat

(tantervi egységeket), hozzárendelt kreditértékeket, értékelési formák adatait, d) a hallgató tanulmányait befolyásoló határozat hivatkozási számát. (6) A kinyomtatott leckekönyvnek tartalmaznia kell az Egyetemen a hallgató egyazon képzési

szinten folytatott valamennyi tanulmányi adatát. (7) A tanulmányi időszak lezárását követően a hallgató által felvett és megszerzett kreditek

számát, a kreditindexet, a tanulmányi átlagot a NEPTUN rendszerben rögzíteni kell. (8) A tanulmányok folytatásától történő eltiltást, az Egyetemről való kizárást vagy a

tanulmányok sikertelen befejezését a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat megfelelő rendelkezésére hivatkozva a leckekönyvbe be kell vezetni.

III. TANTÁRGYFELVÉTEL RENDJE

3. §

(1) A felvehető tantárgyakat a vizsgaidőszak megkezdése előtt lehetőleg két héttel meg kell

hirdetni és a szorgalmi időszak második hetének utolsó napjáig a tárgyfelvételt le kell zárni. Ezt követően az illetékes kari hivatal lezárja a tantárgyfelvételt a NEPTUN rendszerben.

(2) A kurzusok felvételéről értesítést a regisztrációs időszak végén kap a hallgató az általa a

NEPTUN-ból kinyomtatható kurzusfelvételi lapon. A nyomtathatóság kezdő időpontja a regisztrációs időszakot követő első munkanap. A kurzusfelvételi lap nyomtatása a hallgató felelőssége! A hallgató a nyomtathatóság kezdő időpontját követően 5 munkanapon belül kérelem útján kifogással élhet a nyilvántartásban szereplő adateltéréssel szemben a Tanulmányi Hivatal vezetőjénél, melyet a Tanulmányi Hivatal vezetője 3 munkanapon belül köteles elbírálni. A kifogás megalapozottságának vizsgálata során a hallgató jogosult és köteles a vitatott tantárgyak foglalkozásainak látogatására.

(3) A NEPTUN-ban történő félév lezárást követően bejegyzések módosítására az oktatási

dékánhelyettes írásbeli engedélyével kerülhet sor. (4) A tárgyfelvétel lezárása után további tantárgyfelvételre, illetve felvett tantárgy törlésére

nincs lehetőség, kivéve, ha a dékán kivételesen engedélyezi.


IV. A VIZSGÁZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK

4. §

(1) A vizsga megkezdésekor a hallgató érvényes személyazonosításra alkalmas okmánnyal

igazolja személyazonosságát. (2) A hallgató jogosult a NEPTUN-ból kinyomtatott eredményértesítő lappal megjelenni a

szóbeli vizsgán. Az eredményértékelő lapokon, valamint az oktató által NEPTUN-ból nyomtatott vizsgalapokon az oktató köteles a hallgatók részére a szóbeli vizsgán elért érdemjegyet rögzíteni és mind az eredményértékelő lapot, mind a vizsgalapot aláírásával ellátni. A szóbeli számonkérés értékelése esetén vitatott esetben az oktató által aláírt vizsgalapon szereplő adatokat kell elfogadni.

(3) Az írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyek utólagos ellenőrzésére maga a

vizsgadolgozat szolgál, amelyen a dolgozatot javító oktató aláírásának szerepelnie kell. (4) A vizsgáztató a szóbeli vizsga érdemjegyét a vizsgalap alapján a NEPTUN rendszerben

legkésőbb a vizsga másnapján rögzíti. (5) Írásbeli vizsga esetén a dolgozat javításakor a vizsgáztató a dolgozatra és a vizsgalapra is

ráírja az érdemjegyet, és mindkettő dokumentumot az aláírásával hitelesíti. A NEPTUN rendszerbe a vizsgáztató legkésőbb három napon belül rögzíti a jegyet.

(6) Az érdemjegy határidőre történő bejegyzésének és az érdemjegy pontos rögzítésének a felelőssége a vizsgáztatót terheli. Érdemjegyet a vizsgaidőszak végéig lehet bejegyezni. Ha az oktató az eredeti aláírással ellátott vizsgalap alapján a vizsgajegyek elektronikus rendszerben történő rögzítésével más személyt bíz meg, abban az esetben is a felelősség az oktatót terheli. Az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló külsős vizsgáztató esetén a felelősség az intézetigazgatót/tanszékvezetőt terheli, aki kijelöli azt a személyt, aki ez esetben az eredeti (vizsgáztató tanár által aláírt) vizsgalapról a Neptun rendszerben rögzíti a vizsgajegyet. Az esetleges rögzítési pontatlanságok kiszűrése érdekében össze kell olvasni a vizsgáztató tanár eredeti aláírásával ellátott és a Neptun rendszerben rögzített vizsgajegyet. Ennek az ellenőrzési folyamatnak a megszervezéséért az oktatási szervezeti egység vezetője (pl.: intézetigazgató/tanszékvezető) a felelős.

(7) A tantárgyak teljesítéséről értesítést a vizsgaidőszak végén kap a hallgató az általa a

NEPTUN-ból kinyomtatható kurzusteljesítési lapon. A nyomtathatóság kezdő időpontja a vizsgaidőszakot követő első munkanap. A kurzusteljesítési lap nyomtatása a hallgató felelőssége.

(8) A vizsga eredményének hivatalos dokumentuma szóbeli vizsga esetén a vizsgáztató tanár

eredeti aláírásával ellátott vizsgalap, írásbeli vizsga esetén az oktató által aláírt, kinyomtatott vizsgalap, melynek megőrzéséről és az esetleges visszakereshetőségéről 5 éves időtartamig az oktatási egység vezetőjének kell intézkedni.

(9) A hallgató legkésőbb a tanulmányi időszak lezárulta utáni 14. napig élhet kifogással a

nyilvántartásban szereplő értékelésre vonatkozó adattal szemben. Vitás esetben a vizsgáztató által hitelesített, az intézeti adminisztrációban őrzött vizsgalap az irányadó.

(10) A kifogásolt bejegyzést a bemutatott vizsgalap, illetve az írásbeli vizsgadolgozatra írt jegy alapján – ha a kifogás jogosságáról meggyőződtek – javítani kell. Amennyiben a


tanszékvezető/intézetigazgató/tárgyfelelős a kifogást megalapozottnak tartja, köteles saját hatáskörben a hiba kijavítását elvégezni, és erről a hallgatót a NEPTUN-on keresztül értesíteni. A megalapozatlan kifogás esetén is köteles a vizsgáztató a hallgatót a NEPTUN-on keresztül értesíteni.

V. JOGOSULTSÁGOK

5. §

(1) A hallgató jogosult:

a) jogviszonya teljes tartalma alatt betekinteni leckekönyvébe a NEPTUN programba történő belépés után,

b) a NEPTUN programból kurzusteljesítési lapot nyomtatni és azt teljesítési igazolásként használni,

c) a teljes vizsgaidőszak alatt az érdemjegyek korrekciójára kezdeményezést tenni az oktatónál, d) a vizsgaidőszak lezárása után a NEPTUN-ban rögzített érdemjeggyel kapcsolatban kifogással élni, e) félévente egy alkalommal ingyenes – Tanulmányi Hivatal által hitelesített – kivonatot kapni a leckekönyvről.

(2) A hallgatónak a leckekönyvbe írási jogosultsága nincs. (3) Az oktató/vizsgáztató jogosult: a) a NEPTUN-ba a vizsgára vonatkozó értékelő bejegyzést tenni,

b) a vizsgalapot ellenőrizni, és az abban szereplő érdemjegyek korrekcióját elvégezni a vizsgaidőszak utolsó napjáig, c) a vizsgaidőszakot követő 14 napon belül ellenőrizni a vizsgalapokat és az érdemjegyek korrekcióját elvégezni a NEPTUN-ban.

(4) Tanulmányi Hivatal vezetője jogosult a kinyomtatott leckekönyvet aláírásával hitelesíteni. (5) Tanulmányi Hivatal ügyintézője jogosult a jogorvoslati időszak lezárulta után a NEPTUN

rendszerből kinyomtatni az aktuális félév leckekönyvi oldalait és azt a hallgató személyi anyagában őrizni.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

(1) Jelen Szabályzatot a Szent István Egyetem Szenátusa a 2014. május 28. napi ülésén, a

212/2013/2014 SZT határozatával jóváhagyta, rendelkezései a 2013/2014. tanévtől – egyes karokon a 2013. év keresztféléves képzéseinél – kerülnek bevezetésre.

Gödöllő, 2014. május 28.

Dr. Tőzsér János Magyar Ferenc rektor főtitkár


1.melléklet

Kredit alapfogalmak

(1) A kredit egy tantárgy teljesítéséhez szükséges átlagos hallgatói összes munka

mennyiségének mérőszáma. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges

vagy megfelelt szintű teljesítésével lehetséges. A kredit értéke a megszerzett érdemjegytől

független. Egy kredit, mint tanulmányi pont egyenlő 30 hallgatói munkaórával, amely

hallgatói munka magában foglalja a tanórákat és az egyéni hallgatói munkaráfordítást.

(2) A kreditrendszerben a felsőfokú végzettség és a szakképesítés megszerzéséhez

megszabott időkorláton belül különböző tantárgycsoportokból meghatározott számú kreditet

kell gyűjteni, valamint kritérium követelményeket kell teljesíteni. Az egyes tantárgyak

teljesítése nincs megadott tanulmányi időszakhoz rendelve. A hallgató tanulmányaiban az

előtanulmányi rend és egyéb szabályok figyelembevételével, a választási lehetőségek

felhasználásával egyéni terv és ütemezés szerint haladhat.

(3) A kritérium követelmény a képzési és kimeneti követelményekben szereplő olyan

kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet pl. a szakmai

gyakorlat, a testnevelésben való részvétel, vagy kredittel el nem ismert nyelvi követelmény

stb.

(4) Az előkövetelmény egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik

tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritérium

követelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy a hallgató számára csak akkor vehető fel, ha a

hallgató az annak előzetes követelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium

követelményeket az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette. Az előtanulmányi

rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előzetes követelményeinek összessége.

(5) A tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy tantermi, laboratóriumi

óráira (kurzusára) való jelentkezés. A tantárgyfelvétel feltétele a tantárgy

előkövetelményeinek teljesítése.

(6) Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az első beiratkozást követő

félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz.

(7) A passzív félév a hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyben a hallgató

szünetelteti tanulmányait.


2. melléklet

Az Egyetem kreditinformációs rendszere

(1) Az Egyetem hallgatói információs rendszerben biztosítja, hogy minden hallgatója

megfelelő információt kapjon az egyetemi kredit rendszerről és annak szabályairól.

(2) Az információs rendszert az ECTS (European Credit Transfer System) elveinek

megfelelően kell elkészíteni magyar és angol nyelven, segítve vele külfödi hallgatók

magyarországi tanulmányait is, és magyar hallgatóink külföldi tanulmányainak hazai

elismerését.

(3) Az Egyetem valamennyi kara a kreditrendszerű képzés során köteles használni a

79/2006. (IV.05.) Korm. rendelet 10 . sz. mellékletében felsorolt nyomtatványokat és

iratokat.

(4) Az Egyetemen folytatott tanulmányok kreditekben mért teljesítéséről az Egyetem

nyilvántartást vezet, melynek során a következő adatokat tartja nyilván;

a) a képzésben való részvétel formája (államilag támogatott/állami (rész)ösztöndíjas

vagy költségtérítéses/önköltséges hallgató);52

b) a képzés jellemzői: szak, felsőoktatási szakképzés, a szakképzettség megnevezése,

képzési ciklus, a képzésért felelős szervezeti egység, a képzés munkarendjének, a

választott szakirány megjelölése;

c) a hallgató által egyéni tanrendjében felvett tárgyakra vonatkozó adatok: tantárgy

neve, kódja, kreditértéke, kontaktóra száma, a tantárgyfelelős neve, kötelező,

kötelezően választható vagy szabadon választható tárgy.

d) adott tantárgy felvételére és teljesítésére vonatkozó adatok: hányadik

tantárgyfelvétel, harmadik vizsgakísérlet az adott félévben és a tantárgy összes

felvételét figyelembe véve, félévközi jeggyel járó tárgynál a tantárgyfelvétel

száma, illetve az érdemjegy megszerzésére irányuló kísérletek száma, a

követelmények teljesítése alapján kapott érdemjegy és kreditérték, a vizsga

érdemjegye, időpontja;

e) az egyéni tantervben adott félévre felvett tantárgyak neve, kreditértéke, a felvett

tárgyak összegezett kreditértéke: az adott félévben teljesített tárgyak összegezett

kreditértéke, kreditindex;

f) az adott félév befejezéséig megszerzett – összes kredit, a tanulmányok addigi teljes

időtartamára számított, halmozott, súlyozott tanulmányi átlag; az adott félévben

teljesített és az adott félévre az egyéni tanrendben felvett kreditek aránya; a félévre

vonatkozó korrigált kreditindex;

g) a tanulmányok során az adott félév befejzéséig igénybe vett aktív félévek száma és

passzív félévek száma. Az adott időszakra (pl. két félévre, négy félévre) a

tanulmányi és vizsgaszabályzatban előírt minimálisan összegyűjtendő kreditek

teljesítésére vonatkozó információk;

h) külföldi részképzés esetén az adott félévre vonatkozóan: a részképzés helye, összes

akkreditált kredit;



i) a szak ajánlott tanterve szerint elszámolható, szabadon választott kreditkeret; a

hallgató által adott félév bejegyzéséig a szabadon választható tárgyak felvételével

már teljesített és még teljesítendő kreditek száma;

j) a korábban tanulmányi okokból elbocsátott, majd újabb felvételt nyert hallgató

esetén a korábbi tanulmányokból elismert tantárgyak, azok kreditértékei,

érdemjegyei;

k) a külső szakmai gyakorlat (tanítási gyakorlat, terepgyakorlat) időtartama, teljesítés

időpontja, kreditértéke és érdemjegye;

l) a nyelvi követelmények teljesítésének rögzítése;

m) képzési és kimeneti követelményben meghatározott egyéb kritérium feltételek

teljesítése;

n) a szakdolgozat, diplomamunka érdemjegye, a záróvizsga tárgyai, érdemjegyei, a

záróvizsga minősítése (érdemjegye), ha a záróvizsga és az oklevél minősítése

eltérő az oklevél minősítése, továbbá az oklevél kiadásának időpontja.

(2) A hallgató a kreditek megállapításához szükséges adatok változását, keletkezését a jelen

Szabályzatban és kiegészítéseiben meghatározottak szerint köteles bejelenteni és

igazolni. Az igazolás határideje nem lehet több, mint

a) a követelmények teljesítésére vonatkozó adat esetében 2 hónap,

b) egyéb esetben 3 hét.


A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvos szak tanterve bevezetve az 2006/07. tanévben (egységes, osztatlan MSc képzés)

FÉLÉV

TANTÁRGY 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév 5. félév 6. félév 7. félév 8. félév 9. félév 10. félév 11. félév Vizsga Összesen

Anatómia 30/45

6

30/45

6

30/45

7

1,2,3 90/135

19

Állattan 30/ -

2

1 30/ -

2

Biológia 30/ -

2

1 30/ -

2

Biofizika 18/30

3

30/ -

3

2 48/30

6

Kémia 45/45

6

45/30

6

1,2 90/75

12

Latin - / 30

1

-/ 30

1

gyak.

Jegy

-/ 60

2

Biomatematika 30/30

4

1 30/30

4

Növénytan 45/45

5

2 45/45

5

Állatorvosi szövettan 30/30

3

30/45

5

2,3 60/75

8

Állatorvosi biokémia 30/23

3

60/30

6

4 90/53

9

Állatorvosi

élettan

60/23

3

60/30

7

4 120/53

10

Agrárgazdaságtan 45/ -

2

3 45/ -

2

Tájanatómia 15/30

3

4 15/30

3

Állatteny.tan és

genetika

30/30

3

45/30

5

4,5 75/60

8

Informatika -/ 30

1

15/ -

gyak.

Jegy

15/30

1

Mikrobiológia 90/30

3

45/30

6

5 135/60

9

Kórélettan 45/30

4

5 45/30

4

Kórbonctan 60/30

5

30/45

2

15/45

1

15/45

8

5,8 120/165

16

Gyógyszertan 45/30

2

30/30

7

6 75/60

9

Laborállat-tud. és

bioetika

15/8

2

5 15/8

2

Áo. ökonómia,

management, etika

25/-

35 / -

2

7 60/-

2

Takarmányozástan 30/30

3

45/30

5

6,7 75/60

8

Parazitológia 45/30

2

30/30

6

7 75/60

8

Alkalmazott etológia 30/ -

2

6 30/-

2

Toxikológia 30/ -

3

7 30/ -

3

Belgyógyászati

diagnosztika

37/30

4

6 37/30

4

Méhbetegségek 12/-

1

6 12/-

1

Halegészségügy 24/-

2

7 24/ -

2

Állatorvosi sebészet 24/30

3

36/30

2

36/45

6

7,9 96/105

11

Belgyógyászat 45/30

2

52/30

2

36/15

6

9 133/75

10

Élelmiszerhigiénia 45/30

4

30/30

2

30/ - 8 + ZV 105/60

6

Állathigiénia 30/ - 36/ -

4

9 66/ -

4

Szülészet és

szap.biológia

45/45

4

45/45

2

30/30

7

8,10 120/120

13

Kedv.állatok

betegségei

24/ -

2

8 24/ -

2

Szemészet 12/9

2

10 12/9

Igazságügyi

állatorvostan

15/ - 20/ -

2

10 35/ -

2

Járványtan 75/15

2

60/20

1

ZV 135/35

3

Állategészségügyi

igazgatás

30/ - 30/ - ZV 60/ -

Gyakorlati félév 40/hét

Fakultatív

tantárgyak

3

2

7

5

3

6

3

5

5

15

54

Összesen

363

(183/180)

24 + 3

390

(180/210)

25 + 2

346

(210/136)

20 + 7

405

(255/150)

22 + 5

405

(255/158)

24 + 3

412

(239/165)

21 + 6

413

(248/165)

24 + 3

427

(247/180)

22 + 5

453

(303/150)

22 + 5

241

(182/59)

12 + 15

520

30

4375

2310+2065

246 + 54


Magyarázatok a táblázat adataihoz:

A tanterv csak a kötelező tantárgyakat foglalja magába, a fakultatív tantárgyakat külön

kiadvány tartalmazza.

Az egyes négyszögekben olvasható számok az előadások és gyakorlatok óraszámait (felső

sor), ill. a kreditpontok értékeit (alsó sor) jelentik.

A „Vizsga” oszlopban álló számok azokat a féléveket jelölik, amelyek után vizsgát kell tenni.

A kétszer aláhúzott () számok szigorlatot jelölnek (anatómia, kórbonctan, belgyógyászat,

sebészet, szülészet). ZV=záróvizsga. A 330 kreditpont, amely az oklevél megszerzésének

feltétele magában foglalja a 30 kreditpont értékű diplomadolgozatot is.

Kötelező szakmai gyakorlatok:

állattenyésztéstan: 2 hét;

takarmányozástan: 2 hét;

orvoslási: 4 hét;

11. félévben:

intézeti diagnosztikai: 2 hét;

élelmiszerhigiénia és állat-egészségügyi igazgatástan: 6 hét;

klinikai gyakorlati blokk: 3x6 hét.

Kritérium jellegű követelmények:

részvétel testnevelési foglalkozásokon 5 féléven át (150 óra)

klinikai betegellátási gyakorlat teljesítése 4 féléven keresztül, a 7. szemesztertől

mobil klinikai gyakorlat 2 féléven keresztül a 9. és 10. szemesztertől

legalább középfokú B2 szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen

nyelvből legkésőbb a záróvizsga megkezdéséig, illetve az idegen nyelv felvétele

az első 6 szemeszterben (360 óra).


Előtanulmányi feltételek

az állatorvos szakon

A 2006-ban bevezetett tanterv alapján tanulmányokat folytató hallgatók számára

Előtanulmányi feltételek az egyéni tantervek kialakításához

Nem igényel előtanulmányt

Anatómia 1. félév

Állattan

Biológia

Biofizika 1. félév

Kémia 1. félév

Növénytan

Biomatematika

Informatika

Latin

Agrárgazdaságtan 1. félév

A több féléves tantárgyaknál a továbbhaladás feltétele a tanterv által a megelőző félévre előírt

tanulmányi követelmény (gyakorlati jegy, beszámoló, vizsga) eredményes teljesítése.

Tantárgymodulok

Alapozó modul

- Anatómia 3. vizsga

- Szövettan 2. vizsga

- Élettan 2. vizsga

- Biokémia 2. vizsga

Paraklinikai modul

- Kórélettan vizsga

- Kórbonctan 1. vizsga

- Gyógyszertan 2. vizsga

- Állattenyésztéstan 2. vizsga

- Belgyógyászati diagnosztika vizsga

Klinikai modul

- Belgyógyászat 3. vizsga

- Szülészet 3. vizsga

- Sebészet 3. vizsga


Előtanulmányt igénylő tantárgymodulok és tantárgyak

Tantárgy modulok Előkövetelmény

Paraklinikai modul Alapozó modul teljesítése

Klinikai modul A paraklinikai modul teljesítése

Tantárgyak

Szövettan Biológia vizsga

Biokémia Kémia 2. vizsga, Szövettan 1, vizsga

Élettan Kémia 2. vizsga, Anatómia 2. vizsga, Biofizika vizsga

Tájanatómia Anatómia szigorlat

Állattenyésztéstan és Genetika Biomatematika vizsga, Anatómia szigorlat, Növénytan vizsga

Mikrobiológia Biológia vizsga, Biokémia 1. gyak.jegy, Szövettan 2.vizsga

Kórélettan Alapozó modul

Általános kórbonctan Alapozó modul, Tájanatómia vizsga

Gyógyszertan Alapozó modul

Laborállat-tudomány és bioetika Állatorvosi genetika

Takarmányozástan Alapozó modul, Állattenyésztéstan és Genetika 2. vizsga

Parazitológia Alapozó modul, Kórbonctan 1. vizsga

Alkalmazott etológia Állattan vizsga, Állattenyésztéstan 2. vizsga

Toxikológia Gyógyszertan vizsga

Belgyógyászati diagnosztika Tájanatómia vizsga, Kórélettan vizsga, Kórbonctan 1. vizsga

Szemészet Sebészet 2

Méhbetegségek Állattan vizsga, Gyógyszertan gyakorlati jegy

Halegészségügy Állattan vizsga, Kórélettan vizsga

Aneszteziológia, radiológia Tájanatómia vizsga, Gyógyszertan vizsga

Sebészet Paraklinikai modul

Belgyógyászat Paraklinikai modul, Belgyógyászati diagnosztika vizsga

Állatorvosi ökonómia,

management, etika Agrárgazdaságtan vizsga

Élelmiszerhigiénia Paraklinikai modul, Mikrobiológia 2. vizsga, Toxikológia vizsga

Állathigiénia Paraklinikai modul, Alkalmazott etológia vizsga, Takarmányozástan

2. vizsga

Szülészet és szaporodásbiológia Paraklinikai modul, Belgyógyászati diagnosztika vizsga

Kedvtelésből tartott állatok Betegségei

Belgyógyászati diagnosztika vizsga, Gyógyszertan vizsga

Igazságügyi állatorvostan Kórbonctan szigorlat, Toxikológia vizsga, Járványtan egyidejű felvétele

Járványtan Paraklinikai modul, Kórbonctan szigorlat

Állategészségügyi igazgatás Kórbonctan szigorlat, Méhbetegségek vizsga, Parazitológia vizsga


A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvos szak tanterve bevezetve az 2009/2010. tanévben (11 féléves, egységes, osztatlan MSc képzés)

FÉLÉV

TANTÁRGY

1. félév

2. félév

3. félév

4. félév

5. félév

6. félév

7. félév

8. félév

9. félév

10. félév

11.

félév

Vizsga

Összesen

Anatómia 30/45

4

30/45

4

30/45

5

1. ,2., 3. 90/135

13

Állattan 30/ -

2

1. 30/ -

2

Biológia 30/ -

2

1. 30/ -

2

Biofizika 30/ -

2

1. 30/ -

2

Kémia 45/45

5

45/30

5

gy.j.:1.,

v: 2.

90/75

10

Állatorvosi

szövettan

30/30

3

30/45

5

1., 2. 60/75

8

Latin - / 45

2

gyak.jegy -/ 45

2

Állatorvosi

növénytan

15/15

2

30/30

3

2.

gy.j.: 1.,2.

45/45

5

Állatorvosi

élettan

60/23

5

60/30

5

3.

gy.j.: 2.

120/53

10

Állatorvosi

biokémia

30/23

3

60/30

5

4.

gy.j.: 3.

90/53

8

Állatorvosi

hivatás

15/ -

1

3. 15/ -

1


2

3. 30/ -

2

Informatika 15/30

3

gy.j.: 3. 15/30

3

A betegvizsg. és

betegápolás

alapjai

- /15

1

3. - / 15

1

Alkalmazott

etológia

30/ -

15/ -

2

4. 45/ -

2

Virológia 45/15

4

4. 45/15

4

Állatorvosi

genetika

30/30

3

4. 30/30

3

Tájanatómia 15/30

2

4. 15/30

2

Biomatematika 15/30

3

4. 15/30

3

Általános kórtan 60/30

5

5. 60/30

5

Állatorvosi

kórélettan

45/ -

3

5. 45/ -

3

Laboratóriumi

diagnosztika

- /30

2

5. - /30

2

Állattenyésztéstan 45/30

5

5. 45/30

5

Bakteriológia 45/30

4

5. 45/30

4

Gyógyszertan 45/30

3

30/30

5

6.

gy.j.:5.

75/60

8


3

45/30

5

6. 75/60

8

Kórbonctan

15/30

2

15/45

2

30/60

6

8.

gy.j.: 6.,7.

60/135

10

Belgyógyászati

diagnosztika

45/30

4

6. 45/30

4

Immunológia 45/15

3

6. 45/15

3


2

30/30

5

7.

gy.j.: 6.

75/60

7

Állatorvosi

sebészet

24/30

3

45/30

2

45/45

6

6., 8.

gy.j.: 7.

114/105

11

Állatorvosi

toxikológia

30/ -

2

7. 30/ -

2

Állatorvosi

belgyógyászat

45/30

2

60/45

2

36/-

7

9.

gy.j.: 7., 8.

141/75

11

Szülészet és

szap.biológia

45/45

4

45/45

3

30/30

7

7., 9.

gy.j.: 8.

120/120

14

Halegészségügy 24/ -

2

8. 24/ -

2

Kedvtelésből

tartott kül.áll.bet.

24/ -

2

8. 24/ -

2

Laborállat-

tudomány

15/8

2

8. 15/8

2

Méhészet és

méhegészségügy

12/ -

1

8. 12/ -

1

Állathigiénia és

állomány-eg.tan

30/ - 45/ -

4

9. 75/ -

4

Állatorvosi

szemészet

12/9

1

9. 12/9

1


4

60/30

6

10.

gy.j.:9

120/60

10

Járványtan 75/15

3

60/20

7

10.

gy.j.:9

135/35

10


igazgatástan

gazg.

30/ - 30/ -

4

10. 60/ -

4 Állat-eü. ökonómia

management és etika 30/ -

2

10. 30/ -

2

Igazságügyi

állatorvostan

35/ -

2

10. 35/ -

2


40 óra/

26 hét

11. - /1040

30

11. (gyakorlati félév): Számonkérés

módja

Óraszám/

kredit

Élelmiszerhigiéniai

gyakorlat

4 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

-/160

5


igazgatási gyakorlat

2 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

-/ 80

2

Labordiagnosztikai

gyakorlat

2 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

-/ 80

2

Klinikai gyakorlat I

6 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

- /240

7

Klinikai gyakorlat II

6 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

- /240

7

Klinikai gyakorlat III

6 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

- /240

7 Fakultatív

tantárgyak

5

5

7

8

2

3

10

3

1

6

50

Összesen 390

(210/18

0)

22 + 5

368

(195/173)

22 + 5

353

(210/143)

20 + 7

315

(180/135)

19 + 8

450

(270/180)

25 + 2

444

(249/195)

24 + 3

390

(210/180)

17 + 10

488

(285/203)

24 + 3

387

(288/99)

26 + 1

265

(215/50)

21 + 6

600

30

4875

2312+2563

220 + 50







A kétszer aláhúzott ( ) számok szigorlatot jelölnek (anatómia, belgyógyászat, sebészet,

szülészet). ZV=záróvizsga. A 330 kreditpont, amely az oklevél megszerzésének feltétele

magában foglalja a 30 kreditpont értékű diplomadolgozatot is.





legalább középfokú B2 szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen

nyelvből legkésőbb a záróvizsga megkezdéséig, illetve az idegen nyelv felvétele

az első 6 szemeszterben (360 óra).


Előtanulmányi feltételek az új tantervhez, bevezetésre került 2009/2010. tanévben



Állattan

Biológia

Biofizika

Kémia 1. félév

Növénytan 1. félév

Állatorvosi szövettan 1. félév

Informatika

Latin

Agrárgazdaságtan

Állatorvosi hivatás



Tantárgymodulok

Alapozó modul


- Állatorvosi szövettan 2. vizsga

- Állatorvos élettan 2. vizsga

- Állatorvosi biokémia 2. vizsga

Paraklinikai modul


- Általános kórtan vizsga


- Állattenyésztéstan vizsga


Klinikai modul





Tantárgy neve Tantárgy

mintatantervi

féléve


Anatómia 1., 2., 3., biológia,

állatorvosi szövettan 1.

Állatorvosi szövettan 1., 2., biológia

Kémia 1., 2.

Biofizika 1.

Biológia 1.

Állattan 1.

Növénytan 1.,2.

Állatorvosi élettan 2., 3., biofizika

Állatorvosi hivatás 3.

Agrárgazdaságtan 3.

Állatorvosi biokémia 3., 4. kémia 2.

Informatika 3.

Állatorvosi alkalmazott

etológia

3., 4. állattan

A betegvizsgálat és a

betegápolás alapjai

3. állattan, anatómia 2.,

állatorvosi élettan 1.

Biomatematika 4. informatika

Állatorvosi genetika 4. állatorvosi élettan 2.

Virológia 4. állatorvosi szövettan 2.,

állatorvosi biokémia 1.

Tájanatómia 4. anatómia 3.

Állatorvosi kórélettan 5. alapozó modul

Állattenyésztéstan 5. anatómia 3., állatorvosi

biokémia 2., állatorvosi

genetika, 3 hetes

állattenyésztéstani és

takarmányozástani nyári

gyakorlat

Általános kórtan 5. anatómia 3.

Gyógyszertan 5., 6. alapozó modul

Laboratóriumi diagnosztika 5. alapozó modul

Bakteriológia 5. állatorvosi biokémia 2.,

virológia

Takarmányozástan 1.


5.

6.

növénytan 2, állatorv. élettan 2.

3 hetes állattenyésztéstani és


gyakorlat

Belgyógyászati diagnosztika 6. tájanatómia, laboratóriumi

diagnosztika, kórélettan

Kórbonctan 6., 7., 8. általános kórtan

Immunológia 6. állatorvosi élettan 2., általános

kórtan, bakteriológia

Parazitológia 6., 7. állattan, állatorvosi élettan 2.,

általános kórtan

Sebészet 6., 7., 8. laboratóriumi diagnosztika,

kórélettan, gyógyszertan 1.

Állathigiénia és állomány-

egészségtan

8., 9. állatorvosi alkalmazott etológia,

állattenyésztéstan,

takarmányozástan 1.

96

Belgyógyászat 7., 8., 9. általános kórtan, belgyógyászati

diagnosztika, gyógyszertan 2.

Toxikológia 7. gyógyszertan 2.

Szülészet 7., 8., 9. paraklinikai modul,

immunológia,


Laborállattudomány 8. alapozó modul,

állattenyésztéstan

Halegészségügy 8. általános kórtan

Kedvtelésből tartott állatok 8. belgyógyászati diagnosztika,

gyógyszertan 2.

Élelmiszerhigiénia 9., 10. paraklinikai modul,

bakteriológia, toxikológia

Járványtan 9., 10. immunológia,

belgyógyászat 2.,kórbonctan 3.

Méhészet és méhbetegségek 8. bakteriológia, gyógyszertan 2.,

parazitológia 2.

Állat-egészségügyi ig. 9., 10. parazitológia 2., állathigiénia és

állomány-egészségtan 1.,

kórbonctan 3.

Áo. ökonómia 10. agrárgazdaságtan

Szemészet 9. sebészet 2.

Igazságügyi áo.tan 10. kórbonctan 3., parazitológia 2.,

járványtan 1.

97

A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvos szak tanterve (11 féléves, egységes, osztatlan MSc képzés)

2013/2014. tanévben beiratkozott hallgatók részére

FÉLÉV

TANTÁRGY

1. félév

2. félév

3. félév

4. félév

5. félév

6. félév

7. félév

8. félév

9. félév

10. félév

11.

félév

Vizsga

Összesen

Anatómia 30/45

4

30/45

4

30/45

5

1. ,2., 3. 90/135

13

Állattan 30/ -

2

1. 30/ -

2

Biológia 30/ -

2

1. 30/ -

2

Biofizika 30/ -

2

1. 30/ -

2

Kémia 45/45

5

45/30

5

gy.j.:1.,

v: 2.

90/75

10

Állatorvosi

szövettan

30/30

3

30/45

5

1., 2. 60/75

8

Latin - / 45

2

gyak.jegy -/ 45

2

Állatorvosi

növénytan

15/15

2

30/30

3

2.

gy.j.: 1.,2.

45/45

5

Állatorvosi

élettan

60/23

5

60/30

5

3.

gy.j.: 2.

120/53

10

Állatorvosi

biokémia

30/23

3

60/30

5

4.

gy.j.: 3.

90/53

8

Állatorvosi

hivatás

15/ -

1

3. 15/ -

1


2

3. 30/ -

2

Informatika 15/30

3

gy.j.: 3. 15/30

3

A betegvizsg. és

betegápolás

alapjai

- /15

1

3. - / 15

1

Alkalmazott

etológia

30/ -

15/ -

2

4. 45/ -

2

Virológia 45/15

4

4. 45/15

4

Állatorvosi

genetika

30/30

3

4. 30/30

3

Tájanatómia 15/30

2

4. 15/30

2

Biomatematika 15/30

3

4. 15/30

3


5

5. 60/30

5

Állatorvosi

kórélettan

45/ -

3

5. 45/ -

3

Laboratóriumi

diagnosztika

- /30

2

5. - /30

2


5

5. 45/30

5


4

5. 45/30

4

Gyógyszertan 45/30

3

30/30

5

6.

gy.j.:5.

75/60

8


3

45/30

5

6. 75/60

8

Kórbonctan

15/30

2

15/45

2

30/60

6

8.

gy.j.: 6.,7.

60/135

10

Belgyógyászati

diagnosztika

45/30

4

6. 45/30

4

Immunológia 45/15

3

6. 45/15

3


2

30/30

5

7.

gy.j.: 6.

75/60

7

Állatorvosi

sebészet

24/30

3

45/30

2

45/45

6

6., 8.

gy.j.: 7.

114/105

11

Állatorvosi

toxikológia

30/ -

2

7. 30/ -

2

Állatorvosi

belgyógyászat

45/30

2

60/45

2

36/-

7

9.

gy.j.: 7., 8.

141/75

11

Szülészet és

szap.biológia

45/45

4

45/45

3

30/30

7

7., 9.

gy.j.: 8.

120/120

14


2

8. 24/ -

2

Kedvtelésből


24/ -

2

8. 24/ -

2

Laborállat-

tudomány

15/8

2

8. 15/8

2

Méhészet és

méhegészségügy

12/ -

1

8. 12/ -

1

Állathigiénia és

állomány-eg.tan

30/ - 45/ -

4

9. 75/ -

4

Állatorvosi

szemészet

12/9

1

9. 12/9

1


3

60/30

7

10.

gy.j.:9

120/60

10

Járványtan 75/15

3

60/20

7

10.

gy.j.:9

135/35

10


igazgatástan

gazg.

30/ - 30/ -

4

10. 60/ -



2

10. 30/ -

2

Igazságügyi

állatorvostan

35/ -

2

10. 35/ -

2


40 óra/

18 hét

11. - /720

30


módja

Óraszám/

kredit


gyakorlat

2 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

-/80

3



2 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

-/ 80

3

Labordiagnosztikai

gyakorlat

2 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

-/ 80

3


4 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

- /160

7


4 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

- /160

7


4 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

- /160

7 Fakultatív

tantárgyak

5

5

7

8

2

3

10

3

2

5

50

Összesen 390

(210/18

0)

22 + 5

368

(195/173)

22 + 5

353

(210/143)

20 + 7

315

(180/135)

19 + 8

450

(270/180)

25 + 2

444

(249/195)

24 + 3

390

(210/180)

17 + 10

488

(285/203)

24 + 3

372

(288/84)

25 + 2

265

(215/50)

22 + 5

720

30

4555

2312+2243

220 + 50














legalább középfokú B2 szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen nyelvből

legkésőbb a záróvizsga megkezdéséig, illetve az idegen nyelv felvétele az első 6

szemeszterben (360 óra).

Előtanulmányi feltételek az új tantervhez, bevezetésre kerül 2009/2010. tanévben



Állattan

Biológia

Biofizika

Kémia 1. félév



Informatika

Latin

Agrárgazdaságtan


99



Tantárgymodulok

Alapozó modul





Paraklinikai modul






Klinikai modul





Tantárgy neve Tantárgy mintatantervi

féléve





Kémia 1., 2.

Biofizika 1.

Biológia 1.

Állattan 1.

Növénytan 1.,2.





Informatika 3.

Állatorvosi alkalmazott

etológia

3., 4. állattan

A betegvizsgálat és a

betegápolás alapjai





Virológia 4. állatorvosi szövettan 2.,

állatorvosi biokémia 1.



Állattenyésztéstan 5. anatómia 3., állatorvosi

biokémia 2., állatorvosi

genetika, 3 hetes



gyakorlat




Bakteriológia 5. állatorvosi biokémia 2.,

virológia



5.,6.

6.

növénytan 2, állatorvosi élettan

2.



gyakorlat




Immunológia 6. állatorvosi élettan 2., általános

kórtan, bakteriológia


általános kórtan

Sebészet 6., 7., 8. laboratóriumi diagnosztika,

kórélettan, gyógyszertan 1.


egészségtan


állattenyésztéstan,


101




Szülészet 7., 8., 9. paraklinikai modul,

immunológia,


Laborállattudomány 8. alapozó modul,

állattenyésztéstan



gyógyszertan 2.

Élelmiszerhigiénia 9., 10. paraklinikai modul,

bakteriológia, toxikológia



Méhbetegségek 9. bakteriológia, gyógyszertan 2.,

parazitológia 2.



kórbonctan 3.




járványtan 1.

102

A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvos szak tanterve bevezetve az 2014/2015. tanévben (11 féléves, egységes, osztatlan MSc képzés)

FÉLÉV

TANTÁRGY

1. félév

2. félév

3. félév

4. félév

5. félév

6. félév

7. félév

8. félév

9. félév

10. félév

11.

félév

Vizsga

Összesen

Anatómia 30/45

4

30/45

4

30/45

5

1. ,2., 3. 90/135

13

Állattan 30/ -

2

1. 30/ -

2

Biológia 30/ -

2

1. 30/ -

2

Biofizika 30/ -

2

1. 30/ -

2

Kémia 45/45

5

45/30

5

gy.j.:1.,

v: 2.

90/75

10

Állatorvosi

szövettan

30/30

3

30/45

5

1., 2. 60/75

8

Latin - / 45

2

gyak.jegy -/ 45

2

Állatorvosi

növénytan

15/15

2

30/30

3

2.

gy.j.: 1.,2.

45/45

5

Állatorvosi

élettan

60/23

5

60/30

5

4.

gy.j.: 3.

120/53

10

Állatorvosi

biokémia

30/23

3

60/30

5

3.

gy.j.: 2.

90/53

8

Állatorvosi

hivatás

15/ -

1

3. 15/ -

1


2

3. 30/ -

2

Informatika 15/30

3

gy.j.: 3. 15/30

3

A betegvizsg. és

betegápolás

alapjai

- /15

1

3. - / 15

1

Alkalmazott

etológia

30/ -

15/ -

2

4. 45/ -

2

Virológia 45/15

4

4. 45/15

4

Állatorvosi

genetika

30/30

3

4. 30/30

3

Tájanatómia 15/30

2

4. 15/30

2

Biomatematika 15/30

3

4. 15/30

3


5

5. 60/30

5

Állatorvosi

kórélettan

45/ -

3

5. 45/ -

3

Laboratóriumi

diagnosztika

- /30

2

5. - /30

2


5

5. 45/30

5


4

5. 45/30

4

Gyógyszertan 45/30

3

30/30

5

6.

gy.j.:5.

75/60

8


3

45/30

5

6. 75/60

8

Kórbonctan

15/30

2

15/45

2

30/60

6

8.

gy.j.: 6.,7.

60/135

10

Belgyógyászati

diagnosztika

45/30

4

6. 45/30

4

Immunológia 45/15

3

6. 45/15

3


2

30/30

5

7.

gy.j.: 6.

75/60

7

Állatorvosi

sebészet

24/30

3

45/30

2

45/45

6

6., 8.

gy.j.: 7.

114/105

11

Állatorvosi

toxikológia

30/ -

2

7. 30/ -

2

Állatorvosi

belgyógyászat

45/30

2

60/45

2

36/-

7

9.

gy.j.: 7., 8.

141/75

11

Szülészet és

szap.biológia

45/45

4

45/45

3

30/30

7

7., 9.

gy.j.: 8.

120/120

14


2

8. 24/ -

2

Kedvtelésből


24/ -

2

8. 24/ -

2

Laborállat-

tudomány

15/8

2

8. 15/8

2

Méhészet és

méhegészségügy

12/ -

1

8. 12/ -

1

Állathigiénia és

állomány-eg.tan

30/ - 45/ -

4

9. 75/ -

4

Állatorvosi

szemészet

12/9

1

9. 12/9

1


3

60/30

7

10.

gy.j.:9

120/60

10

Járványtan 75/15

3

60/20

7

10.

gy.j.:9

135/35

10


igazgatástan

gazg.

30/ - 30/ -

4

10. 60/ -



2

10. 30/ -

2

Igazságügyi

állatorvostan

35/ -

2

10. 35/ -

2


40 óra/

18 hét

11. - /720

30


módja

Óraszám/

kredit


gyakorlat

2 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

-/80

3



2 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

-/ 80

3

Labordiagnosztikai

gyakorlat

2 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

-/ 80

3


4 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

- /160

7


4 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

- /160

7


4 hetes

Gyakorlati

vizsga 11.

- /160

7 Fakultatív

tantárgyak

5

7

5

8

2

3

10

3

2

5

50

Összesen 390

(210/18

0)

22 + 5

338

(165/173)

20 + 7

383

(240/143)

22 + 5

315

(180/135)

19 + 8

450

(270/180)

25 + 2

444

(249/195)

24 + 3

390

(210/180)

17 + 10

488

(285/203)

24 + 3

372

(288/84)

25 + 2

265

(215/50)

22 + 5

720

30

4555

2312+2243

220 + 50














legalább középfokú B2 szintű államilag elismert nyelvvizsga letétele, egy élő idegen nyelvből

legkésőbb a záróvizsga megkezdéséig, illetve az idegen nyelv felvétele az első 6

szemeszterben (360 óra).


Előtanulmányi feltételek az új tantervhez, bevezetésre kerül 2009/2010.

tanévben



Állattan

Biológia

Biofizika

Kémia 1. félév



Informatika

Latin

Agrárgazdaságtan




Tantárgymodulok

Alapozó modul





Paraklinikai modul






Klinikai modul





Tantárgy neve Tantárgy mintatantervi

féléve





Kémia 1., 2.

Biofizika 1.

Biológia 1.

Állattan 1.

Növénytan 1.,2.





Informatika 3.

Állatorvosi alkalmazott etológia 3., 4. állattan

A betegvizsgálat és a betegápolás

alapjai





Virológia 4. állatorvosi szövettan 2., állatorvosi

biokémia 1.



Állattenyésztéstan 5. anatómia 3., állatorvosi biokémia 2.,

állatorvosi genetika, 3 hetes


takarmányozástani nyári gyakorlat




Bakteriológia 5. állatorvosi biokémia 2., virológia



5.,6.

6.

növénytan 2, állatorvosi élettan 2.


takarmányozástani nyári gyakorlat




Immunológia 6. állatorvosi élettan 2., általános kórtan,

bakteriológia


általános kórtan

Sebészet 6., 7., 8. laboratóriumi diagnosztika, kórélettan,

gyógyszertan 1.


egészségtan


állattenyésztéstan, takarmányozástan

1.




Szülészet 7., 8., 9. paraklinikai modul, immunológia,


Laborállattudomány 8. alapozó modul, állattenyésztéstan



gyógyszertan 2.

Élelmiszerhigiénia 9., 10. paraklinikai modul, bakteriológia,

toxikológia



Méhbetegségek 9. bakteriológia, gyógyszertan 2.,

parazitológia 2.



106

kórbonctan 3.




járványtan 1.

107

SzIE Állatorvos-tudományi Kar biológia alapképzés (BSc) mintatanterve

bevezetve a 2008/2009. tanévben

Biológia BSc szemeszterek

kredit

(ea+gyak)

gyak

orl

ati

jegy

viz

sga

1 2 3 4 5 6

Ált. társadalom- és term. tud.

alapismeretek – „A” tárgyak ea gyak ea gyak ea gyak ea gyak ea gyak ea gyak

Informatika 15 30 1+2 x x

Biomatematika 30 30 45 30 2+2, 3+2 x x x x

Fizika 30 2+0 x

Kémia 30 30 30 2+0, 2+2 x xx

A biológia aktuális kérdései 30 2+0 x

Földtudományok 30 15 2+1 x x

EU ismeretek 30 2+0 x

Könyvtári informatika 30 0+2 x x

Ökonómia, menedzsment és

etika 30 2+0 x

Szakmai alapozó ismeretek „A” tárgyak

Összehasonlító biokémia 45 15 3+1 x x

A sejt molekuláris biológiája 30 2+0 x

Összehasonlító

növényszervezettan 30 30 2+2 x x

Növényrendszertan 30 30 30 30 2+2; 2+2 xx xx

Összehasonlító

állatszervezettan 30 30 30 30 2+2, 2+2 xx xx

Bevezetés a biológiába 30 2+0 x

Zootaxonómia 30 30 30 30 2+2, 2+2 xx xx

Szakmai törzsanyag

„A”

tárgyak

Összehasonlító élettan 60 4+0 x

Növényélettan 30 30 2+2 x x

Humánbiológia 30 2+0 x

Biotechnológia 30 2+0 x

Ökológia alapjai 30 30 2+2 x x

Növényökológia 1. 30 2+0 x

Ált. biogeográfia és

állatföldrajz 30 30 2+0, 2+0 xx

Pop. genetika és

evolúcióbiológia 45 30 3+2 x x

Természet- és

környezetvédelem 30 2+0 x

Etológia I. 30 2+0 x

Mikrobiológia 30 15 2+1 x x

Molekuláris biológiai

technikák 30 2+0 x

Genetika 30 2+0 x

Immunológia alapjai 30 2+0 x

Terepgyakorlat 1. 80 0+4 x

Terepgyakorlat 2. 80 0+4 x

Szaklabor 90 0+8 x

Differenciált szakmai ismeretek „B” tárgyak

II. Szünbiológia

Speciális vizsgálati

módszerek(1,2) 60 0+6 x

Kutatástervezés(1,2) 30 15 2+2 x x

108

Számítógépes statisztika(1,2) 30 30 2+3 x x

Szakmai gyakorlat

(blokkosítva) 30 0+4 x

Term.tud. kötelezően vál.ható min. 12

(1)Természetvédelmi ökológia

modul

„B1”

tárgyak

Növényökológia 2 (1) 30 30 2+2 x x

Állatökológia 30 30 2+2 x x

Ökotoxikológia(1, 3, 4) 30 2+0 x

Ökológiai terepmódszerek(1,

3, 4) 30 2+0

x

Természet és állatvédelmi

jog(1, 3, 4) 30 2+0

x

Természeti értékeink(1) 30 2+0 x

(2) Viselkedésbiológia modul

„B1”

tárgyak

Viselkedésökológia(2) 30 30 2+2 x x

Etológiai II (gyakorlat)(2) 90 0+5 x

A viselkedés szabályozása(2) 30 30 2+2 x x

Cikkolvasó szeminárium(2) 45 0+3 x

II. Alkalmazott biológus

szakirány

„B”

tárgyak

Ökológiai terepmódszerek (1,

3, 4) 30 2+0 x

Toxikológia alapjai (3, 4) 30 2+0 x

Mikróba biotechnológia 30 30 2+2 x x

Természet és állatvédelmi jog

(1, 3, 4) 30 2+0 x

(3) Mikológia modul

„B1”

tárgyak

Ökotoxikológia (1, 3, 4) 30 2+0 x

Mikotoxikológia (3) 15 1+0 x

Mérgező növények és

hatóanyagaik ismerete (3) 30 30 2+2 x x

Gyógynövényismeret (3) 45 3+0 x

Gombarendszertan +

terepgyak (3) 45 45+30 3+3+2 x x x

Gombaökológia (3) 30 2+0 x

Gombaélettan (3) 30 2+0 x

Gomba termesztés és

mikoterápia (3) 30 2+0 x

Természettudományos

kötelezően választható min. 13

(4) Állattartás

„B1”

tárgyak

Állattenyésztés (4) 30 30 2+ 2 x x

Takarmányozástan alapjai (4) 30 15 2+1 x x

Parazitológia (4) 30 30 2+ 2 x x

Emlősök szaporodásbiológiája

(4) 45 45 3+3 x x

Különleges állatok

tenyésztése (4) 15 1+0 x

Különlegesállatok

takarmányozása (4) 30 30 2+3 x x

Természettudományos

kötelezően választható min. 10

Megj.: Kritérium tárgyak: testnevelés, nyelv

„A” tárgyak – mindenkinek kötelező

„B” tárgyak – az adott szakirányon kötelező

„B1” tárgyak – az adott modulon kötelező (az adott szakirány „B” tárgyai mellett)

109

A tantervben kritérium tantárgyként szereplő

- testnevelés tantárgyból az első négy félév alatt három aláírást kell megszerezni;

- idegen nyelvből a felvételkor középfokú B2 típusú nyelvvizsgával nem rendelkező hallgató

az ÁOTK-n folyó nyelvoktatásban részt vesz és a biológia alapképzésben az első négy

félévben legalább három félévvégi aláírást megszerez.

Az oklevél megszerzésének feltétele:

Valamennyi magyar nyelvű képzésben részt vevő magyar állampolgárságú hallgató

számára kötelező egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú B2 szintű, vagy

azzal ekvivalens és honosított nyelvvizsga letétele az oklevél kiadásához. E tekintetben C

szintű nyelvvizsgának minősül a külön-külön letett középfokú A és B szintű vizsga

együttesen. Ennek hiányában a hallgató még sikeres záróvizsga esetén sem veheti át

oklevelét.

110

Biológia BSc tantárgyainak előtanulmányi

követelményei

előfeltétel A biológia aktuális kérdései nincs Bevezetés a biológiába nincs EU ismeretek nincs Könyvtári informatika Informatika (párhuzamosan felvehető)

Ökonómia, menedzsment és etika nincs Informatika nincs Biomatematika nincs Kémia nincs Összehasonlító

növényszervezettan nincs Összehasonlító állatszervezettan nincs Földtudományok nincs Fizika Biomatematika 1. félév Összehasonlító biokémia Kémia Növényrendszertan Növényszervezettan Összehasonlító élettan Összehasonlító állatszervezettan 2.

Genetika Kémia Növényélettan Növényszervezettan Zootaxonómia Összehasonlító állatszervezettan 2.

A sejt molekuláris biológiája Összehasonlító biokémia Humánbiológia Összehasonlító állatszervezettan 2.

Ökológia alapjai Terepgyakorlat I. Populációgenetika és

evolúcióbiológia Genetika Etológia I. nincs Biotechnológia Genetika Növényökológia I. Ökológia alapjai Természet és környezetvédelem Ökológia alapjai Mikrobiológia Összehasonlító biokémia Immunológia alapjai Összehasonlító biokémia Általános biogeográfia és

állatföldrajz Zootaxonómia, Ökológia alapjai Molekuláris biológiai technikák Összehasonlító biokémia Terepgyakorlat I. Növényrendszertan 1. félév Terepgyakorlat II. Terepgyakorlat I.,Ökológia alapjai

Szaklabor a szakirány választás kritériumai (ld. 3.

Függelék)

Speciális vizsgálati módszerek a szakirány választás kritériumai (ld. 3.

Függelék)

Kutatástervezés a szakirány választás kritériumai (ld. 3.

Függelék)

Számítógépes statisztika Informatika, Biomatematika

Szakmai gyakorlat a szakirány választás kritériumai (ld. 3.

Függelék)

Viselkedésökológia Etológia

I. Etológia II. Etológia I., Számítógépes statisztika

111

A viselkedés szabályozása Etológia I. (párhuzamosan felvehető)

Cikkolvasó szeminárium a szakirány választás kritériumai (ld. 3.

Függelék)

Növényökológia Ökológia alapjai Állatökológia Ökológia alapjai (párhuzamosan felvehető)

Ökotoxikológia Ökológia alapjai Ökológiai terepmódszerek Ökológia alapjai Természet- és állatvédelmi jog nincs Természeti értékeink nincs Toxikológia alapjai Kémia Mikróba biotechnológia Genetika Mikotoxikológia Gombarendszertan Mérgező növények és

hatóanyagaik ismerete Növényrendszertan, Kémia Gyógynövényismeret Növényrendszertan Gombarendszertan és

terepgyakorlat Növényrendszertan 1. félév Gombaökológia Gombarendszertan Gombaélettan Összehasonlító biokémia Gombatermesztés és mikoterápia Gombarendszertan Állattenyésztés Összehasonlító állatszervezettan

Takarmányozástan alapjai Állattenyésztés Parazitológia Zootaxonómia Emlősök szaporodásbiológiája Összehasonlító élettan Különleges állatok tenyésztése Állattenyésztés Különleges állatok

takarmányozása Takarmányozástan alapjai


SzIE Állatorvos-tudományi Kar biológus mesterképzés (MSc) mintatanterve

bevezetve a 2012/2013. tanévben

A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása

A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv

Ha vannak szakirányok, azok bemutatása, kredit-tartalommal is.

A szak/szakirányok kredittartalma összesítve:

Alapozó modul (KKK: 16-30) 25

Szakmai törzsanyag (15-40) 18

Differenciált szakmai anyag (30-60)

Ökológia szakirány 41vagy

Zoológia szakirány 41

Szabadon választható (6) 6

Szakdolgozat (30) 30

A szak/szakirányok részletes tantárgy és kredittartalma az ajánlott tantervben:

Törzsanyag

Alapozó modul (16-30 kredit)

A.1. Általános természet- és társadalomtudományi modul

Tantárgy neve Félév és óraszám Számonkérés

típusa Kredit

1 2 3 4 Biofizika 30+0 vizsga 2

Biológiai kémia (Szerves- és biokémia) 30+0 vizsga 2

Biostatisztika (Többváltozós statisztika) 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2

Kutatástervezés és pályázatírás 0+30 gyak.jegy 2

Biológiai mérési módszerek 0+30 gyak.jegy 2

Szakirodalmazás szeminárium 0+15 vizsga 1

Tudományos közlés módszertana 0+30 gyak.jegy 2

A.2.Szakmai alapozó modul (8-20)


típusa Kredit

1 2 3 4 Általános ökológia 30+0 vizsga 2

Genetika és populációgenetika 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1

Sejtbiológia 30+0 vizsga 2

Molekuláris biológia 30+0 vizsga 2

A.3.Szakmai törzsanyag (15-40)


típusa Kredit

1 2 3 4 Növénybiológia 30+0 vizsga 2

Zoológia 30+0 vizsga 2

Biotechnológia 30+0 vizsga 2

Természet- és környezetvédelem

aktuális kérdései 30+0 vizsga 2

Mikrobiológia 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2

Immunszabályozás 15+0 vizsga 1

Evolúcióbiológia 30+0 vizsga 2

Neuroendokrin-szabályozás 45+0 vizsga 3

113

D. Diplomamunka (30)


típusa Kredit

1 2 3 4 Szaklabor I 0+60 gyak.jegy 8

Szaklabor II 0+60 gyak.jegy 10

Szaklabor III 0+60 gyak.jegy 12

Differenciált szakmai anyag (szakirányok) (30-60)

B.1. A két szakirányon közös tárgyak:

Tantárgy Óraszám/félév

Típus Kredit 1 2 3 4

Populációk és közösségek ökológiája 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1

Speciális vizsgálati módszerek 0+30 0+30 gyak.jegy, gyak.jegy 2; 2

Biogeográfia 15+0 30+0 aláírás, vizsga 1; 2

Biomatemetikai modellek 30+0 vizsga 2

Számítógépes modellezés 0+45 gyak.jegy 3

Etológia és módszertana 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1

I) Ökológia szakirány



B.2. A szakirány kötelező tantárgyai Növényföldrajz és társulástan 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1

Taxonómia és szisztematika 15+30 vizsga, gyak.jegy 1+2

Tájökológia 30+15 vizsga 2+1

Hidrobiológia 30+0 vizsga 2

Növényökofiziológia 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1

Globális ökológiai problémák 30+0 vizsga 2

B.3. Kötelezően választható tantárgyak: választandó 8 kredit A mikrobiális ökológia vizsgálati

módszerei 15+15 vizsga, gyak.jegy 1+1

Funkcionális növényökológia 30+0 vizsga 2

Invazív fajok ökológiája 30+0 vizsga 2

Mikrobiális ökológia 30+0 vizsga 2

Ökológiai folyamatok modellezése 0+30 gyak.jegy 2

Ökológiai informatika 30+0 vizsga 2

Ökológiai módszerek 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2

Ökológiai terepgyakorlat 0+80 gyak.jegy 4

Produkcióökológia 30+0 vizsga 2

Rovarökológia 15+30 vizsga 1+2

Trópusi ökológia 30+0 vizsga 2

Válogatott fejezetek a gerinctelenek és

a gerincesek életmenet stratégiáiból 30+0 vizsga 2

Vegetációtérképezés 15+15 vizsga, gyak.jegy 1+1

114

II) Zoológia szakirány



B.2. A szakirány kötelező tantárgyai Parazitológia és parazita ökológia 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2

Cikkolvasó szeminárium 0+15 0+15 0+30 gyak.jegyek 1; 1; 2

Részletes taxonómia 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2

Evolúciós összehasonlító módszerek 30+0 vizsga 2

Viselkedésökológia 30+0 vizsga 2

B.3. Kötelezően választható tantárgyak: választandó 8 kredit Arachnológia 30+30 beszámoló, gyak.jegy 2+2

A szervek és szervrendszerek szövettana 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2

A viselkedés evolúciója 30+0 vizsga 2

Állattani terepgyakorlat 0+80 gyak.jegy 4

Halbiológia és rendszertan 15+15 vizsga, gyak.jegy 1+1

Herpetológia 15+15 vizsga, gyak.jegy 1+1

Malakológia 30+30 beszámoló, gyak.jegy 2+2

Méhbiológia és méhészet 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1

Nematológia 30+30 beszámoló, gyak.jegy 2+2

Ökotoxikológia 30+15 vizsga, gyak.jegy 2+1

Soklábúak 30+30 beszámoló, gyak.jegy 2+2

Talajzoológia 30+0 vizsga 2

Természet- és állatvédelmi jog 15+0 vizsga 1

Zooszisztematika 30+30 vizsga, gyak.jegy 2+2

C. Szabadon választható tantárgyak*: választandó 6 kredit

Tantárgy Óraszám/félév Típus Kredit Angol szaknyelv I. 30+0, 30+0 vizsga, vizsga 2, 2

Angol szaknyelv II. 30+0 vizsga 2

2. idegennyelv (pl. német, francia, latin) 30+0 vizsga 2

Génsebészet 15+0 vizsga 1

Immunhisztokémiai módszerek 15+15 vizsga 1+1

Környezetterhelés és bioindikáció 30+15 vizsga 2+1

Kutatási etika és jog 15+0 vizsga 1

Természeti értékeink 30+0 vizsga 2

Növények biológiailag aktív anyagai 15+0 vizsga 1

Mérgező növények 15+0 vizsga 1

Az általános mikológia alapjai 30+0 vizsga 1

Functional Biodiversity** 30+0 beszámoló 2

Molecular Evidence of Human Origin** 30+0 beszámoló 2

* A felsoroltakon kívül számos szabadon választható tárgy kínálata adott: a szakirányok

hallgatói egymás szakirányú tárgyait is szabadon választhatják, másrészt az Egyetem más

szakjain meghirdetett releváns, fakultatívként meghirdetett tárgyak.

**ERASMUS együttműködés keretében, 2 évente blokkosítva


Biológus mesterképzés (MSc) tantárgyainak előtanulmányi követelményei

Általános természet- és társadalomtudományi modul előfeltétel

Biofizika Nincs

Biológiai kémia (Szerves- és biokémia) Nincs

Biostatisztika Nincs

Kutatástervezés és pályázatírás Nincs

Biológiai mérési módszerek Nincs

Szakirodalmazás szeminárium Nincs

Tudományos közlés módszertana Nincs

Szakmai alapozó modul

Általános ökológia Nincs

Genetika és populációgenetika Nincs

Sejtbiológia Nincs

Molekuláris biológia Biológiai kémia (Szerves- és biokémia)

Szakmai törzsanyag

Növénybiológia Nincs

Zoológia Nincs

Biotechnológia Nincs

Természet- és környezetvédelem aktuális kérdései Nincs

Mikrobiológia Biológiai kémia (Szerves- és biokémia)

Immunszabályozás Nincs

Evolúcióbiológia Genetika és populációgenetika

Neuroendokrin szabályozás Nincs

Diplomamunka

Szaklabor I-II-III.

Kutatástervezés és pályázatírás,

Szaklabor I, Szaklabor II

Differenciált szakmai ismeretek

(szakirányok)

A 2 szakirányon közös tárgyak

Populációk és közösségek ökológiája Általános ökológia

Speciális vizsgálati módszerek Nincs

Biogeográfia 1., 2. Általános ökológia

Biomatematikai modellek Biostatisztika

Számítógépes modellezés Biostatisztika

Etológia és módszertana Nincs

A) Ökológia szakirány

Növényföldrajz és társulástan Nincs

Taxonómia és szisztematika Nincs

Tájökológia Általános ökológia

Hidrobiológia Nincs

Növényökofiziológia Növénybiológia

Globális ökológiai problémák Általános ökológia

B típusú tárgyak:

A mikrobiális ökológia vizsgálati Nincs

116

módszerei

Funkcionális növényökológia Növénybiológia

Invazív fajok ökológiája Nincs

Mikrobiális ökológia Általános ökológia

Ökológiai folyamatok modellezése Számítógépes modellezés

Ökológiai informatika Nincs

Ökológiai módszerek Biostatisztika

Ökológiai terepgyakorlat Növényföldrajz és társulástan

Produkcióökológia Általános ökológia

Rovarökológia Zoológia

Trópusi ökológia Általános ökológia

Válogatott fejezetek a gerinctelenek és a gerincesek

életmenet stratégiáiból Általános ökológia

Vegetációtérképezés Növényföldrajz és társulástan

b) Zoológia szakirány

Parazitológia és parazita ökológia Nincs

Cikkolvasó szeminárium Nincs

Részletes taxonómia Nincs

Evolúciós összehasonlító módszerek Genetika és populációgenetika

Viselkedésökológia Nincs

B típusú tárgyak:

Arachnológia Nincs

A szervek és szervrendszerek szövettana Nincs

Viselkedés evolúciója Etológia és módszertana

Állattani terepgyakorlat Zoológia

Halbiológia és rendszertan Nincs

Herpetológia Nincs

Malakológia Nincs

Méhbiológia és méhészet Nincs

Nematológia Nincs

Ökotoxikológia Zoológia

Soklábúak (Epigeikus makrogerinctelen ízeltlábúak) Nincs

Talajzoológia Zoológia

Természet- és állatvédelmi jog Nincs

Zooszisztematika Biostatisztika


Szakirány- és modulválasztás, szakdolgozat készítés

a SZIE ÁOTK biológia (BSc) és biológus (MSc) képzésén

A SZIE ÁOTK Biológus képzését a Biológiai Intézet (BI; a Zoológiai Intézet jogutódja)

szervezi. A Biológia BSc Állattartás tantárgymodul szervezését az Állattenyésztési,

Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet (ÁTLI) végzi.

SZAKIRÁNY- ÉS MODULVÁLASZTÁS

I. Biológia BSc

Szakirány- és modul választása nem kötelező, azaz a Differenciált szakmai blokk

tárgyainak teljesítése egyénileg összeválogatható. Oklevelet az szerezhet, aki teljesítette

az A tantárgyakat, a B és C tantárgyakból összegyűjtötte a szakirányra előírt minimum

kredit értékeket, azaz megvan az abszolutóriuma (minimum 180 kredit), sikeresen védte

meg szakdolgozatát, megszerezte C-típusú középfokú nyelvvizsgáját, és sikeresen

záróvizsgázott.

A szakirányok és modulok összeszervezett, egymásra épülő tantárgyblokkok egy kiemelt

témában, aminek teljesítése során fokozott oktatói segítséget, irányítást biztosítunk (tutor).

A szakirány elvégzésének igazolása a diplomában is szerepel.

A szakirányválasztást a 2. félév vizsgaidőszakának utolsó napjáig kell megtenni a BI

titkárságán a kitöltött formanyomtatvány leadásával.

A szakirány elindításához legalább 5 fő jelentkezése szükséges.

5 főnél kevesebb jelentkező esetén az oktató nem köteles indítani a tárgyat, valamint 5

főnél kevesebb jelenlévő esetén nem köteles megtartani az előadást.

Modulfelelősök

Szünbiológia szakirány

o Természetvédelmi ökológia Dr. Hornung Erzsébet egyetemi tanár

[email protected]

o Viselkedésbiológia Dr. Kabai Péter egyetemi docens

[email protected]

Alkalmazott biológia szakirány

o Mikológia Dr. Vetter János egyetemi tanár

[email protected]

o Állattartás Dr. Hullár István egyetemi docens

hullar.Istvan@ aotk.szie.hu

Szünbiológia szakirány

A szakirányra jelentkezőket a 2. félév végén a szakirány oktatóinak képviselői személyes

beszélgetésen hallgathatják meg, hogy segítsék választásukat.

Jelentkezés feltétele:

- a második félév súlyozott tanulmányi átlaga ≥ 3,

- a biomatematika két félévének átlaga ≥ 3,

- angol nyelvismeret (pl. érettségi, alapfokú nyelvvizsga, 2 szemeszter angol

nyelvképzés a Karon).

A szakirányt felvettek tutoriális képzésben részesülnek.

Szakdolgozatként kutatást vagy fejlesztést várunk el (lásd alább).

Alkalmazott biológia szakirány

Minden Biológia BSc-s hallgató, aki eleget tett 1. és 2. félévi tanulmányi kötelezettségeinek,

részt vehet a szakirány képzésein.

118

II. Biológus MSc

Szakirány választása az első félévre való beiratkozáskor történik, de a

szakirányválasztás nem kötelező, azaz a Differenciált szakmai blokk tárgyainak

teljesítése egyénileg összeválogatható. Oklevelet az szerezhet, aki teljesítette az „A”

tantárgyakat, a „B” és „C” tantárgyakból összegyűjtötte a szakirányra előírt minimális

kreditértékeket, azaz megvan az abszolutóriuma (minimum 120 kredit), sikeresen

védte meg szakdolgozatát, megszerezte B2 szintű középfokú nyelvvizsgáját, és

sikeresen záróvizsgázott.

A szakirányok szervezett, egymásra épülő tantárgyak az ökológia illetve a zoológia

tudományok területein, amiknek teljesítése során fokozott oktatói segítséget, irányítást

biztosítunk (tutor). A szakirány elvégzésének igazolása a diplomában is szerepel.

A szakirány elindításához legalább 5 fő jelentkezése szükséges.

5 főnél kevesebb jelentkező esetén az oktató nem köteles indítani a tárgyat, valamint 5

főnél kevesebb jelenlévő esetén nem köteles megtartani az előadást.

A szakirányok felelősei:

Ökológia szakirány

Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár (SZIE MKK Növénytani és Ökofiziológiai Intézet

Zoológia szakirány

Dr. Hornung Erzsébet egyetemi tanár (SZIE ÁOTK Biológiai Intézet)


SZAKDOLGOZAT (BSc, MSc)

1. A szakdolgozat célja

önálló hallgatói munka; írásbeli (dolgozat) és szóbeli (védés) készségek fejlesztése a

szakmai problémák megfogalmazásában, azok megoldásában és értékelésében;

eszközök, módszerek ismeretének szintézise egy konkrét probléma kapcsán,

(alapismeretek: informatika, biomatematika, könyvtári informatika; szünbiológia

szakirányon: kutatástervezés, számítógépes statisztika);

hallgatói lehetőség a kutatómunkával való megismerkedésre.

2. A szakdolgozat keretei

A témaválasztás határideje biológia BSc-n a 3., biológus MSc-n az 1. félév

november 30.

A szakdolgozat készítését a hallgató e határidő előtt is elkezdheti. A témaválasztást a

BI titkárságán kell megtenni a kitöltött formanyomtatvány leadásával.

A szakdolgozat a Szaklaboratórium és a Speciális vizsgálati módszerek tantárgyak

keretein belül készül.

A témát a BI-ben akkreditált és meghirdetett szakdolgozat-témák közül lehet

választani.

A BI-ben, a SZIE és külső intézmények akkreditált és meghirdetett témái közüli

választástól eltérni csak kivételes esetben lehet.

Erre kérelmet írásban a BI igazgatójához kell benyújtani részletes munkatervvel, ami

alapján az Intézeti Tanács dönt. A Tanács döntésénél figyelembe veszi annak

indokoltságát, hogy miért más intézményben szeretné a hallgató elkészíteni

szakdolgozatát, kéri az intézmény és a témavezető fogadó-nyilatkozatát, figyelembe

veszi a leendő témavezető kutatói tevékenységét és a hallgató tanulmányi

eredményeit. Az engedélyhez szükséges, hogy a BI vagy az ÁTLI valamelyik

munkatársa belső konzulensként elvállalja a hallgató munkájának felügyeletét. A BI

köteles május 15-ig legalább annyi témát meghirdetni, ahány szakdolgozó hallgató

várható.

A helyi TDK konferencián szereplő munkák - a belső konzulens véleményével -

szakdolgozatként elfogadhatók, jeles (5) minősítéssel. Szakdolgozatként megvédett, és

a diplomába beszámított munka TDK-ként nem adható be.

A szakdolgozat biológus MSc-n angol nyelven is benyújtható, de a védés ez esetben is

magyarul történik.

3. A szakdolgozat típusai

A témavezető által megjelölt témákban lehet kutató vagy fejlesztő munkát végezni.

Kivételes esetben irodalmi áttekintés is beadható szakdolgozatként. A kutatómunka

eredménye a tudományos közlés szabályai szerint bemutatott új ismeret, amely eléri egy

tudományos elővizsgálat színvonalát. A fejlesztőmunka eredménye egy új eljárás, vagy

egy ismert eljárás újszerű módosítása, amely alapja lehet egy gyakorlatban bevezethető

eljárásnak. Az irodalmi áttekintés eredménye egy hazai szaklapban publikációra alkalmas,

magas színvonalú ismeretterjesztő összefoglalás.

3.1 Kutatás

Kutatómunka végzése; lehet elméleti, labor-, vagy terepmunka (pl. metaanalízis,

biológiai modell készítése, laboratóriumi vagy terepi megfigyeléses, illetve kísérletes

munka)

Felépítése:

120

i. Mi a munka célja, kérdései?

ii. Miért érdekes és aktuális a kérdés megválaszolása?

iii. A kérdés megválaszolásának munkahipotézisei, és a hipotézisek jóslásai

iv. Módszerek

v. Eredmények és értékelésük

vi. Milyen további lépéseket javasol a szerző kérdése megválaszolásához?

vii. Hivatkozások

3.2 Fejlesztés

Valamilyen új módszer, eljárás, technológia kifejlesztése, (pl. természetvédelmi

kezelési eljárás vagy egy állatfaj tartási körülményeinek kidolgozása)

Felépítése:

i. Mi a fejlesztés célja? Milyen problémát old meg, miért érdekes és aktuális a

fejlesztés?

ii. Módszerek, a kidolgozott eljárás protokollja

iii. Eredmények és értékelésük: mi bizonyítja, hogy a kidolgozott eljárás jó?

iv. Milyen további fejlesztéseket javasol a szerző módszere tökéletesítéséhez?

v. Hivatkozások

3.3 Irodalmi áttekintés (szemlecikk)

Tudományos kérdés irodalmi áttekintése

i. Mi a kérdés?

ii. Miért érdekes és aktuális a kérdés megválaszolása?

iii. Módszerek (milyen adatbázisok felhasználásával, milyen kulcsszavak segítségével

történt a hivatkozott cikkek összegyűjtése)

iv. Milyen eredmények születtek eddig a kérdés megválaszolására?

v. Milyen következtetésekre lehet jutni az ismertetett eredmények alapján?

vi. Milyen további kutatásokat javasol a szerző a kérdés jobb megválaszolásához?

vii. Hivatkozások

A szakdolgozatot 2 példányban bekötve és elektronikus formában pdf-fájlként kell

benyújtani BSc szinten magyar, MSc szinten magyar vagy angol nyelven.

Leadási határidő: április 30. A szakdolgozatot a BI tanácsa által felkért két független

szakember bírálja. A szakdolgozat érdemjegyét a Bíráló Bizottság állapítja meg a

szakértői vélemények és a védés eredményének figyelembevételével.

Védés ideje: május vége, június eleje (a záróvizsga előtt legalább 2 héttel).

A védés helye: Biológiai Intézet.

A védési bizottság tagjai a Biológus BSc/MSc képzésben résztvevő tanszékek meghívott

munkatársai és meghívott külső szakértők. A bizottságot a BI igazgatója állítja össze.

Formai követelmények

A szakdolgozat terjedelme 20-30 oldal. A szakdolgozathoz indokolt esetben mellékletek

csatolhatók (pl. nyers adatok, térképek stb; helye a „Függelék” fejezet), melyek nem

számítanak bele a terjedelembe. A formai követelmények megtalálhatók az ÁOTK Könyvtár

honlapján: http://konyvtar.univet.hu/index.php/hu/okt/szakdoli2

A szakdolgozat részei:

1. Címlap

2. Tartalomjegyzék

3. Összefoglalás

121

4. Bevezetés (tartalmazza az irodalmi áttekintést)

5. Módszerek

6. Eredmények

7. Értékelés

8. Következtetések

9. Köszönetnyilvánítás

10. Hivatkozások

11. Függelék (csak ha szükséges)

12. Abstract (angolul)


Szent István Egyetem

Gödöllő

A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

5/D melléklete

A HALLGATÓI JUTTATÁSOK ÉS TÉRÍTÉSEK SZABÁLYZATA

Gödöllő, 2012. december

Bevezetés

123

A Szent István Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa az Egyetemi Hallgatói

Önkormányzat és a Doktorandusz Hallgatói Önkormányzat egyetértésével a nemzeti

felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 12.§ (3) eb), illetve 61.§-ában kapott

felhatalmazás alapján, valamint a végrehajtás tárgyában kiadott a felsőoktatásban részt vevő

hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) Korm.

rendeletben foglaltak figyelembe vételével (a továbbiakban: Kormányrendelet) az Egyetem

Szervezeti és Működési Szabályzata Hallgatói Követelményrendszere elválaszthatatlan

részeként, az Egyetem hallgatói részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendő díjak és

térítések szabályait a következők szerint határozza meg.53

Az Állatorvos-tudományi Kar (ÁOTK) Kari Tanácsa a szabályzatot a kari specialitásoknak

megfelelően kiegészítette. A kiegészítések csak az ÁOTK-n érvényesek.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Szabályzat hatálya

1. §

(1) Jelen Szabályzat hatálya kiterjed:

a) az Egyetem karain államilag támogatott, magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben

tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatókra (a továbbiakban: hallgatók);

b) külön jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján a karok külföldi állampolgárságú,

államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatóira (a továbbiakban: külföldi

hallgatók).54

(2) Jelen Szabályzat a jogszabályokban, illetve a Szabályzatban meghatározott eltérésekkel

terjed ki az Egyetemen költségtérítéses, önköltséges képzésben részt vevő hallgatókra.55

(3) Jelen Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi, hallgatói juttatásokkal és térítési

díjakkal kapcsolatos ügyekben eljáró oktatójára, dolgozójára és testületeire is.

(4) A Szabályzat hatálya nem terjed ki a felvételi eljárás során fizetendő díjakra.

(5) Az Egyetem karai - jelen Szabályzat és a hatályos jogszabályok figyelembevételével – a

hallgatóik részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról az illetékes kari

tanács által jóváhagyott, jelen Szabályzat mellékletét képező kari kiegészítésekben

rendelkezhetnek. Ennek hiányában a hallgatók vonatkozásában jelen Szabályzat

rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) Azt a külföldi hallgatót, aki külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával

rendelkezik, a fizetendő díjak és a kapott támogatások tekintetében azonos jogok illetik meg,


124

illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint a felsőoktatásban részt vevő magyar

állampolgárságú hallgatókat.

(7) Az Egyetemen a hallgatók finanszírozási státusza államilag támogatott, magyar állami

ösztöndíjjal támogatott, magyar állami részösztöndíjjal támogatott, költségtérítéses, vagy

önköltséges lehet. Ahol jelen szabályzatban – a 4.§ (1) bekezdését kivéve – az „államilag

támogatott” kifejezés szerepel, azon a „magyar állami ösztöndíjjal támogatott” és a magyar

állami részösztöndíjjal támogatott” kifejezéseket is érteni kell – kivéve, ha adott §-ban a

„magyar állami ösztöndíjjal támogatott”, illetve a „magyar állami részösztöndíjjal

támogatott”, továbbá a „magyar állami (rész)ösztöndíjas” kifejezések külön szerepelnek. Ahol

jelen szabályzatban „költségtérítéses” kifejezés szerepel, azon az „önköltséges” kifejezést is

érteni kell – kivéve, ha adott §-ban az „önköltséges” kifejezés külön szerepel.56

2. A hallgatói juttatások és térítési díjak ügyében eljáró testületek és személyek

2. §

(1) A Kormány határozza meg:

a) az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatásokhoz való hozzáférés feltételeit,

ennek során a kedvezményeket, támogatásokat ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a hallgató a

nappali oktatás munkarendje szerint készüljön fel, vagy államilag támogatott képzésben

vegyen részt;

b) a diákigazolvány kiadásával, a kollégiumi ellátás igénybevételével kapcsolatos feltételeket,

továbbá egyes, a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatásokért való fizetés elveit;

c) a rászorultsági alapon adható juttatásokat.

(2) Az Egyetem Szenátusa fogadja el az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és a

Doktorandusz Hallgatói Önkormányzat egyetértésével:

a hallgatói juttatásokról és a hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről rendelkező jelen

Szabályzatot.57

(3) A Kari Tanács:

a) kezdeményezi a dékán előterjesztésében az Egyetem Szenátusánál – jelen Szabályzat

vonatkozásában - a kar sajátosságait figyelembevevő kiegészítéseket,módosításokat;

b) dönt minden olyan kérdésben, amelyet a hallgatói juttatások és térítési díjak tekintetében a

jogszabály, vagy jelen Szabályzat a hatáskörébe utal, illetve amelyekről a dékán előterjesztést

tesz;

c) a kari hallgatói önkormányzattal egyetértésben elfogadja a képesítési követelményekben,

illetve a tantervekben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez nem kapcsolódó szolgáltatások

díjait.

(4) A Kari Diákjóléti Bizottság (a továbbiakban: KDJB):

dönt a hallgatók részére nyújtandó állami támogatások odaítéléséről, a költségtérítés fizetése

alóli mentességről, a támogatásokkal és díjfizetéssel összefüggő előkészítő feladatok (pl.:

keretek megállapítása, kérelmek értékelése stb.) végrehajtásáról;

a Bizottság összetételére, működésére vonatkozó rendelkezéseket az Egyetemi Szervezeti és

Működési Szabályzat függelékét képező speciális kari kiegészítés tartalmazza, azzal a

megszorítással, hogy a bizottság tagjainak száma öt fő, melyből az adott szervezeti egység

56 Beillesztette a Szenátus 76/2012/2013 SZT számú határozata. 57 Módosította a Szenátus 76/2012/2013 SZT számú határozata.

125

(kar) tanulmányi vezetőjén kívül, (aki egyben a bizottság vezetője), két fő oktató és két fő

hallgató.

(5) A köztársasági ösztöndíj odaítéléséről, a Szenátus javaslata alapján a felsőoktatásért

felelős miniszter dönt.58

(6) A kollégiumi térítési díjat az érintett kollégium igazgatójának a kollégium hallgatói

önkormányzatával egyetértésben tett javaslatára – minden év május 31-ig – az Egyetem

Szenátusa határozza meg.

3. Jogorvoslati lehetőségek

3. §

(1) A hallgató valamennyi őt érintő, támogatásokra, kedvezményekre, valamint az általa

fizetendő térítésekre vonatkozó első fokú beosztott kari vezetői döntés, illetőleg a kari

diákjóléti/tanulmányi bizottság döntése esetén a Kari Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz,

első fokú dékáni döntés esetén pedig az Egyetemi Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz a

döntés közlésétől (illetve ennek hiányában a hallgató tudomásszerzésétől) számított 15 napon

belül fordulhat jogorvoslatért.

A Kari Hallgatói Felülbírálati Bizottságnak (a továbbiakban: KHFB) 7 tagja van, a hallgatói

képviselőket a kari HÖK delegálja. A hallgatói tagok változhatnak, attól függően, hogy milyen

ügyet tárgyal a Bizottság.

A Bizottság titkára a Tanulmányi Osztályról az oktatási dékánhelyettes által kijelölt, az adott

ügyben nem érintett munkatárs, akinek csak tanácskozási joga van. A KHFB munkáját a

2004. április 14-én hatályba lépett R-127/04. sz. ügyrend alapján végzi.

(2) A felülbírálati bizottságok összetételéről, működési rendjéről a Tanulmányi és

Vizsgaszabályzat és annak kari kiegészítései rendelkeznek.

(3) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléstől válik jogerőssé. A jogerős határozat

végrehajtható, kivéve, ha a hallgató bírósági felülvizsgálatát kérte.

(4) A hallgató a felülbírálati bizottságok másodfokú döntésének bírósági felülvizsgálatát

kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói

jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A keresetlevél

benyújtásáról a hallgatónak az Egyetemet a keresetlevél egy példányának megküldésével

értesíteni kell.


126

II. FEJEZET

AZ ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT KÉPZÉS, MAGYAR ÁLLAMI

(RÉSZ)ÖSZTÖNDÍJAS KÉPZÉS59

1. Államilag támogatott, illetve magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő

hallgatók

4. §

(1) Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag

támogatott képzésre felvett és

a) 1997. január 1. előtt hallgatói jogviszonyt létesített személy, ezen jogviszonyának

keretében tanulmányainak befejezéséig;

b) az 1997/98-as tanévben 1997. január 1. után az 1998/99-es, 1999/2000-es tanévben

hallgatói jogviszonyt létesített személy, ezen jogviszonya keretében tanulmányai befejezéséig,

amennyiben

ba) első oklevele megszerzése érdekében folytatja tanulmányait (a továbbiakban: első

alapképzés) vagy

bb) a főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon első

egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő

első tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés keretében folytatja tanulmányait (a

továbbiakban: első kiegészítő alapképzés);

c) a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy, ezen

jogviszonya keretében

ca) amennyiben e jogviszonya létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első

alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben

előírt képzési idő féléveinek számát nem haladja meg, vagy

cb) amennyiben tanulmányai megkezdésekor egyszakos tanári oklevéllel már rendelkezett, és

a másik egyszakos tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt,

továbbá a megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben

előírt képzési idő féléveinek számát, vagy

cc) amennyiben olyan szakon folytat tanulmányokat, amelyeknek képzési követelményei

bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell

rendelkeznie, továbbá a megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képzési

követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy

cd) első kiegészítő alapképzésben vesz részt négy féléven keresztül;

d) 2002/2003-as, a 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, a 2005/2006-os tanévekben hallgatói

jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében,

da) amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első

alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési

követelményekben előírt képzési idő féléveinek a számát a legalább 8 féléves képzés esetén

hárommal, egyébként kettővel megnövelt értékét, vagy

59 A címet módosította a Szenátus 76/2012/2013 SZT számú határozata.

127

db) amennyiben e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi

eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre, és első

alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a

képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek a számát a legalább 8 féléves

képzés esetén hárommal egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy

dc) amennyiben tanulmányai megkezdésekor államilag finanszírozott egyszakos közismereti

tanári vagy hittanár-nevelő képzésben vesz részt, és a második egyszakos közismereti tanári

végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek

száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát a

legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értékét, vagy

dd) amennyiben olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei

bementi követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell

rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési

követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát a legalább 8 féléves képzés esetén

hárommal, egyébként kettővel megnövelt értékét, vagy

de) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, hat féléven keresztül.

e) bármely szakon költségtérítéses képzésből az egyetem döntése alapján az egyetemmel már

meglévő államilag támogatott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még

hátralévő időtartamban.

f) 2006. március 1-je előtt felsőfokú szakképzés keretében tanulmányokat kezdett hallgató a

felsőfokú szakképzés képzési idejét kettővel meghaladó számú félévig.

(2) A 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy az Ftv. 55. § (2) és (4)

bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek.

(3) A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó azon hallgató támogatási ideje, aki korábban

államilag támogatott alapképzésben vett részt és államilag támogatott mesterképzésre vették

fel, két félévvel megnő.

(4) A 2012/2013-as tanévben első évfolyamra hallgatói jogviszonyt létesített személy az Nftv.

47.§ szakasza szerint minősülhet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben

résztvevő hallgatónak. A beiratkozás megelőzően ezen hallgatóval ösztöndíjszerződést kell

létesíteni, az Nftv. 48/A-48/S. § rendelkezéseinek megfelelően.60

2. Az államilag támogatott képzés keretében a hallgatók által ingyenesen, illetve térítési

díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások

5. §

(1) Az államilag támogatott képzés keretében a hallgatók által ingyenesen igénybe

vehetőszolgáltatások a következők:

a) a képzési programokban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények

teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél, illetve a doktori abszolutórium megszerzéséhez

szükséges előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások,

terepgyakorlatok legfeljebb két alkalommal történő felvétele, beszámolók, vizsgák és a

60 Beillesztette a Szenátus 76/2012/2013 SZT számú határozata.

128

sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történő megismétlése, a záróvizsga

letétele, illetve a fokozatszerzési eljárás a hallgatói jogviszony fennállása alatt, ide értve a

hallgatói jogviszony fennállása alatt megkezdett doktoranduszi fokozatszerzési eljárást is,

b)a kollégiumi, szakkollégiumi foglalkozások,

c) az egyetem létesítményeinek – könyvtár és a könyvtári alapszolgáltatások, laboratórium,

számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények – eszközeinek használata az a) pontban

meghatározottakhoz kapcsolódóan,

d) a felsőoktatási (felsőfokú) szakképzésben a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha,

egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz,61

e) a tanulmányi- és az életpálya tanácsadás,

f) a képzéssel, illetve a doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első

alkalommal történő kiadása,

g) az egyetem által szervezett kötelező záróünnepségen, más ünnepségen vagy

megemlékezésen való részvétel.

(2) Az államilag támogatott képzés keretében – jogszabály eltérő rendelkezéseinek hiányában

– az Egyetem nem kérhet igazgatási szolgáltatási díjat (pl. beiratkozási díj).

(3) Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett

vehető igénybe:

a) az alap- és a mesterképzés, az egységes osztatlan képzés és a felsőfokú szakképzés

tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek – a

hallgatók választása alapján – nem magyar nyelven történő oktatásában való részvétel,

b) az egyetem eszközeivel előállított, az egyetem által a hallgatók részére biztosított, a

hallgató tulajdonába kerülő dolog (pl. sokszorosított segédletek),

c) az egyetem létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és

szabadidős létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokon kívüli

körben,

d) kollégiumi és szakkollégiumi elhelyezés, ennek keretei között a kollégiumlétesítményeinek

– így különösen a könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős

létesítmények – eszközeinek használata,

e) az adott szakon abszolutóriumhoz kötelezően előírt kreditek 110%-át meghaladó kreditek

fölött teljesített fakultációk.

A biológus mesterképzésbe nem biológus alapszakról bekerülő hallgatóknak a felvétel

feltételéül előírt „extra krediteknek” az első két félév során való megszerzéséért kreditenként

szolgáltatási díjat kell fizetnie (4. sz. függelék) függetlenül attól, hogy a hallgató MSc

tanulmányait államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés keretében folytatja-e.


129

(4) Az Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata az ugyanabból a tárgyból tett ismétlő javító

vizsgát fizetési kötelezettséghez köti.

Az ismétlő javítóvizsgáért szolgáltatási díjat kell fizetni (4. sz. függelék)

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti szolgáltatásokért kérhető térítési díjak fajtáit és mértékét az

Egyetem karai saját maguk határozzák meg, azzal a megszorítással, hogy az egyes

szolgáltatások térítési díjai az önköltséget nem haladhatják meg. Az így meghatározott díjak

módosítására szükség szerint, de legfeljebb évente egy alkalommal a meghatározással azonos

eljárási rendben kerülhet sor.

Az érvényes szolgáltatási díjak összegét az 4. számú függelék tartalmazza.

(6) Az Egyetem kollégiumaiban az alapszolgáltatáson felüli további szolgáltatásokért jelen

Szabályzatban meghatározott esetekben kérhető térítési díj.

III. FEJEZET

A KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES, ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉS62

1. A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók

6. §

(1) Az a hallgató, aki kimerítette – az Ftv. 55. § (1) és (2), illetve az Nftv. 47.§ szakaszában

meghatározottak szerint – rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses, illetve

önköltséges képzés keretében folytathat tanulmányokat.

A fizetendő költségtérítések szakonkénti összegét a 1. sz. függelék tartalmazza.

(2) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató

azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a

felsőoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma – beleértve az államilag

támogatott képzés idejét is – meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a

rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít új

hallgatói jogviszonyt.

2. A költségtérítéses képzés keretében fizetendő költségtérítés és a térítési díjért igénybe

vehető szolgáltatások

7. §

(1) Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, akkor a jelen Szabályzat 5. § (1) és (2)

bekezdésében meghatározott ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokért költségtérítést, a (3)

bekezdésben meghatározott szolgáltatásokért térítési díjat fizet.

(2) A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók esetében a költségtérítés összegét és a

térítési díjak mértékét a kar saját hatáskörben állapítja meg, figyelemmel az Ftv. 126. § (2)

bekezdésében foglaltakra. A költségtérítés és a térítési díjak megállapításának és

módosításának rendjére egyebekben a jelen Szabályzat 5. § (5) bekezdésében foglaltak

irányadók.

62 Az önköltségi díjat beillesztette a Szenátus 76/2012/2013 SZT számú határozata.

130

(3) A kar köteles az első évfolyamon meghirdetett költségtérítés, önköltségi díj összegét és

térítési díjak mértékét a felvételi tájékoztatóban közzétenni. Köteles továbbá tájékoztatni a

hallgatót jelen Szabályzat és kari kiegészítései rendelkezéseiről, az első félévre beiratkozott

hallgatóval pedig a beiratkozáskor szerződést kötni.

(4) A második, illetve további évfolyamokon – a képesítési követelményekben meghatározott

képzési időnél legfeljebb két félévvel hosszabb időtartamon keresztül – a költségtérítési,

önköltségi díj legfeljebb az előző tanévben megállapított díjnak a KSH által az előző évre

vonatkozóan közzé tett fogyasztói árindexszel növelt összege lehet. A költségtérítési,

önköltségi díj összegét a megelőző tanév május 31-ig az Egyetemen nyilvánosságra kell

hozni.

(5) A félévenkénti költségtérítés, önköltségi díj összegét szakonként, illetve tagozatonként a

kari kiegészítések tartalmazzák.

(4) Az egyetem megállapodhat gazdálkodó szervezettel, hogy az általa megjelölt

személyekkel képzési megállapodást köt. Erre azonban kizárólag abban az esetben kerülhet

sor, ha az érintett személy a jogszabályban előírt meghatározott feltételeknek megfelel.63

3. Költségtérítés, önköltségi díj további diploma megszerzése esetén, illetve második

vagy további szakirány felvétele esetén fizetendő díj

8. §

(1) Az Egyetemen ugyanazon a képzési szinten második és további végzettség megszerzése

elsősorban költségtérítéses formában lehetséges. A magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben

való részvételt ugyanakkor nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség

megléte, azzal, hogy a további, (párhuzamos) képzés folytatása esetén a támogatási idő

számításánál az Nftv. 47.§ (7) bekezdése szerint kell eljárni.64

(2) A nappali és a levelező tagozaton második és további diploma megszerzésének

költségtérítése, illetve önköltségi díja az alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan

képzésben és a felsőfokú szakképzésben megegyezik a nappali és levelező tagozaton

ugyanabban a képzésben résztvevők által fizetendő költségtérítéssel.

(3) Az államilag támogatott képzésben részt vevő, 2007. szeptember 1-je előtt beiratkozott

hallgató az első alapképzés, illetve mesterképzés keretében egy szakirányt választhat. Az első

alapképzés, mesterképzés, egységes osztatlan képzés időtartama alatt felvett második vagy

további szakirány esetén a hallgató által fizetendő térítési díjat az adott szakon költségtérítéses

képzésben részt vevő hallgatók számára meghatározott költségtérítés alapján az illetékes kar

határozza meg azzal, hogy a költségtérítési díj félévenként befizetendő összege nem

haladhatja meg a szak egy félévre eső költségtérítésének 60%-át.

A második vagy további szakirányt felvett hallgatóknak az adott szakon a költségtérítés 50%-

át kell befizetni.


131

(4) A 2007/2008-as tanévben vagy azt követően tanulmányaikat első évfolyamon megkezdett

hallgatók esetében, ha a hallgató az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik

félévében létesít további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt, a támogatási idő, illetve a

költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor az egy időben két felsőoktatási

intézményben, karon/szakon folytatott tanulmányokat egy félévként kell nyilvántartani.

(5) A 2007/2008-as tanévben vagy azt követően tanulmányaikat első évfolyamon megkezdett

hallgatók párhuzamos képzésben, ugyanazon a képzési szinten mindkét szakon részt vehetnek

államilag támogatott képzésben. Ha azonban a hallgató államilag támogatott képzésben az

adott képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban már nem

vehet részt államilag támogatott képzésben, és csak költségtérítéses formában folytathatja

tanulmányait.

Párhuzamos képzésben az állatorvosi és a biológia BSc, MSc szakon fizetendő díjakat a 1. sz.

függelék tartalmazza.

(6) A második vagy további szakirány esetén külön a második, vagy további szakdolgozat

konzultációért és záróvizsgáért további térítési díjat kell fizetni a hallgatónak, melynek

összegét a kari kiegészítések tartalmazzák.

(7) A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató második vagy további szakirány felvétele

esetén a (3) bekezdésben meghatározott összegű költségtérítést fizet.

4. Az államilag támogatott és a költségtérítéses, illetve a magyar állami (rész)ösztödíjas

és az önköltséges képzési forma közötti átsorolás rendje65

9. §

(1) A döntést az államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzési forma, valamint a

magyar állami (rész)ösztöndíjas, illetve az önköltséges képzési forma közötti átsorolásról a

tanév végén a képzési időszak lezárását követően, de legkésőbb a következő képzési időszak

kezdetét megelőző 30 nappal a KDJB-nek kell meghozni.66

(2) Az átsorolási döntés során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe venni, akik az

egyetemen legfeljebb csak egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá akik a

Ftv. 55. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint betegség, szülés, vagy más, a

hallgatónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni.

(3) Amennyiben az Egyetem megállapítja, hogy a tanévben az Egyetem államilag támogatott

képzésben részt vevő hallgatóinak 15%-át meghaladó létszámú hallgatót kellene átsorolni

költségtérítéses képzési formára, a hallgatók összesített korrigál kreditindexe alapján

legjobban teljesített hallgatókat kell az átsorolás alól mentesítenie.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést felsőfokú szakképzésben szakképzésenként,

alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és mesterképzésben szakonként, képzési

áganként vagy képzési területenként kell meghozni, jelen szabályzatban leírtak szerint.

Amennyiben az egyetemen a képzés telephelyenként (településenként) elkülönülten folyik,

jelen szabályzatba foglaltak szerint telephelyenként és szakképzésenként, illetve szakonként,


132

képzési áganként, képzési területenként kell a döntést meghozni. Azonos kreditindexű

hallgatók esetében a döntésnek azonosnak kell lennie. Doktori képzésben a Ftv. keretei között

a Doktori Szabályzatban meghatározott testület (személy) dönt a hallgatók államilag

támogatott és költségtérítéses képzés közötti átsorolásáról.

(5) Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az vehető át, aki

a) az utolsó két bejelentkezett félévbe megszerezte az ajánlott tantervben előírt

kreditmennyiségnek legalább a 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján

létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató, továbbá akinek

b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók

összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató

összesített kreditindexe.

(6) Az Egyetemnek a következő képzési időszakra államilag támogatott formára átsorolható

hallgatói létszáma meghatározásához a hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján meg kell

állapítania, hogy

a) az adott félévben hány államilag támogatott hallgatónak szűnt meg a hallgatói jogviszonya,

b) hány olyan államilag támogatott hallgató van a jegyzékben, aki költségtérítéses képzésre

kerül átsorolásra,

c) hány olyan hallgató van, aki a lezárt félévvel már igénybe vette az adott szakon a Ftv. 55. §

(4) bekezdése szerint rendelkezésre álló államilag támogatott féléveket.

(7) Nem vehető át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, akinek

a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek a száma kettővel – fogyatékossággal

élő hallgatók esetében néggyel – meghaladja az adott szak képzési idejét.

(8) Az át nem sorolt hallgatók ugyanabban a képzési (finanszírozási) formában folytatják

tanulmányikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben.

A kar dékánjánál kell az átsorolást kérvényezni, a kérvény benyújtásának határideje az adott

év június 30-a.

IV. FEJEZET

A HALLGATÓ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEI TELJESÍTÉSÉHEZ ADHATÓ

MENTESSÉGEK, KEDVEZMÉNYEK

1. A költségtérítés fizetése alóli mentességek, kedvezmények

10. §

(1) Az a hallgató, aki

a) 2006. december 31-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és

aa) költségtérítéses képzésben vett részt és az adott félév (oktatási időszak) első napján

terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési

támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesült vagy

133

ab) közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező

magyar állampolgárságú hallgatóként második közismereti, tanári, szakképzettség

megszerzésére irányuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben

meghatározott időtartamban folytat tanulmányokat, és

b) a félév első napján az aa) vagy ab) pontok szerinti feltételeknek eleget tesz, azon a szakon,

szakképzésben, melyben korábban költségtérítés-mentességben részesült, a b) pont szerinti

félévben költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hallgató a beiratkozáskor, illetve a távoktatási tagozaton

legkésőbb a költségtérítés fizetési kötelezettségének időpontjában az adott kar tanulmányi

osztályán a vonatkozó igazolások bemutatásával kérheti a költségtérítés fizetése alóli

felmentését.

(3) A költségtérítéses képzésben résztvevő tanulócsoportok vezetői, tevékenységükért az adott

évre vonatkozó költségtérítés fizetése alól, kari kiegészítés szerint teljes, vagy részleges

mentességet kaphatnak, Így:

a) A mentesség a tanévre meghatározott részletfizetési rend szerint az utolsó részletben

érvényesíthető.

b) Amennyiben a csoportvezető költségtérítését a munkáltatója fizeti be, a költségtérítés

összegének 10-25%-a - a kari kiegészítés szerint - a hallgató részére visszafizethető.

c) A csoportvezetői tevékenységről történő lemondás (visszahívás) esetén a költségtérítés

összegének időarányos része adható mentességként, vagy fizethető részére vissza.

Az ÁOTK-n csoportvezetői mentesség nem adható.

(4) Az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó, illetve közeli hozzátartozója

részére – az erre irányuló kérelem esetén – a szakfelelős javaslata alapján a költségtérítés

25%-ának mértékéig kedvezmény adható. A karral közalkalmazotti jogviszonyban álló

dolgozó, illetve közeli hozzátartozója részére – az erre irányuló kérelem esetén – a szakvezető

javaslata alapján a költségtérítés 50%-ának mértékéig adható kedvezmény.

Az ÁOTK dolgozó és annak rokona számára díjkedvezmény nem adható.

(5) A hallgató indokolt esetben, szociális körülményeire tekintettel, a befizetési határidő előtt

félévenként egy alkalommal kérheti az oktatási dékánhelyettestől az esedékes költségtérítés

befizetésének elhalasztását. A hallgatónak azonban ebben az esetben is legkésőbb a félévi

vizsgaidőszak megkezdéséig be kell fizetnie a díjat.

(6) A különös méltánylást igénylő esetekben az oktatási dékánhelyettes a költségtérítés több

részletben történő befizetését engedélyezheti.

2. A térítési díjak fizetése alóli mentességek, kedvezmények

11. §

(1) A hallgató térítési díj-fizetési kötelezettségének teljesítéséhez mentességet, részletfizetési

kedvezményt, halasztást kérelem alapján kaphat.

134

(2) A hallgató szociális alapon – jelen Szabályzatban meghatározottak szerint – a következő

fizetési kötelezettségek esetén részesülhet részletfizetési kedvezményben, vagy

engedélyezhető részére a fizetési kötelezettség halasztása:

a) a térítési díj,

b) a kollégium díj.

(3) A hallgató tanulmányi teljesítménye alapján a jelen Szabályzat 5. § (3) bekezdése alapján

igénybe vett szolgáltatások térítési díjának megfizetése alól mentesíthető. A tanulmányi

teljesítmény alapján adható mentességek részletszabályait a kari kiegészítések tartalmazzák.

(4) A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete miatt mentesülhet az

a hallgató, aki hátrányos helyzetű, aki árva, aki családfenntartó, vagy akinek gyámsága

nagykorúsága miatt szűnt meg. Az egyetem a kollégiumi munkát végző hallgató számára a

kollégiumi díjból kedvezményt, mentességet biztosíthat a Kollégiumi Szabályzat szerint.

(5) Nem adható mentesség, részletfizetési kedvezmény vagy halasztott fizetési lehetőség a

Ftv. 125. § (4) bekezdése alapján – a jelen Szabályzatban meghatározott – mulasztási és

késedelmes teljesítési díj megfizetése alól, továbbá a közösségi célú tevékenységbe való

részvétel alapján.

(6) A fizetési kötelezettség – kivéve a kollégiumi díjak esetében, amelyről a kollégiumi

szabályzat dönt – teljesítéséhez kapcsolódó kérelem tárgyában a kari kiegészítés szerint az

oktatási dékánhelyettes jár el.

(7) A fizetési kötelezettség teljesítése tárgyában hozott döntésről határozatot kell hozni. A

részletfizetésről hozott határozatban rögzíteni kell a teljesítés határidejét és ütemezését,

valamint az elmaradás következményeit. Elutasítás esetén a határozatban indokolni kell a

döntést, és tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetőségről.

V. FEJEZET

A HALLGATÓK RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK

1. A támogatások forrásai és általános előírásai

12. §

(1) A hallgató részére

a) szociális alapú támogatás az Egyetem számára a) Nftv. 84.§ (2) bekezdése szerint nyújtott

költségvetési támogatás terhére adható,

b) teljesítmény alapú támogatás az Egyetemnek az Nftv. 84.§ (2) bekezdése szerint nyújtott

költségvetési támogatásból adható.67

(2) A kar a saját bevétele terhére a dékán által meghatározott módon, pályázati úton egyéb

ösztöndíjat adományozhat.

A Kar saját bevételek terhére gyakornoki ösztöndíjat, valamint „Jó tanuló, jó sportoló”

ösztöndíjat alapít.


135

Gyakornoki ösztöndíjat – pályázat alapján – tanulmányai alatt egyszer azok a hallgatók

kaphatnak, akik:

− bejelentkeznek a 11. félévre,

− államilag támogatott, állami (rész)ösztöndíjas képzésben folytatják

tanulmányaikat,

− összesített kreditindexük 2,50 felett van,

− az ösztöndíjra való pályázással egy időben tudomásul veszik, hogy a

11. gyakorlati félévük alatt a Köztársasági ösztöndíjra nem nyújtanak

be pályázatot.

A pályázatokat a Kari Diákjóléti Bizottság bírálja el.

− a gyakornoki ösztöndíj összege a 2014/15. tanévben 90.000.-Ft,

− az ösztöndíj összegét minden évben a Kari Tanács határozza meg,

− az ösztöndíj átutalása a gyakorlati félév 3. hetében esedékes.

A hallgatónak a pályázatát a gyakorlati félévre való személyes bejelentkezése napján a

tanulmányi előadójának kell leadnia.

A „Jó tanuló, jó sportoló” ösztöndíjra pályázhatnak az államilag támogatott/állami

(rész)ösztöndíjas, magyar nyelvű képzésben résztvevő, teljes idejű alapképzésben, egységes,

osztatlan, illetve mesterképzésben résztvevő azon hallgatók, akik az adott tanév őszi és tavaszi

félévére beiratkoztak és legalább 40 kreditet megszereztek.

A SZIE ÁOTK „Jó tanuló, jó sportoló” ösztöndíj egy tanévben maximum két hallgatónak

adható. Az ösztöndíj összege megegyezik a kari ösztöndíj összegével. Az ösztöndíjat a hallgató

tanulmányai alatt egyszer nyerheti el.

A pályázati eredmény kihirdetésére és az oklevél átadására a tanévnyitó ünnepségen kerül

sor.

Pályázati feltételek

Sporteredmény

Nemzetközileg vagy országosan, egyénileg, vagy csapatban szerzett kimagasló eredmény az

előző tanévben, amit országos szakszövetségi, vagy MEFS igazolással kell bizonyítani.

Tanulmányi eredmény

Az előző év súlyozott tanulmányi átlaga legalább 4,00.

Példamutató emberi magatartás

Pályázat beadása

A pályázatokat a SZIE ÁOTK Tanulmányi Osztályán kell beadni a tanév vizsgaidőszakának

utolsó napjáig. Pályázati adatlap a Tanulmányi Osztályon kapható, illetve letölthető az

edu.univet.hu honlapról.

A pályázat elbírálása

A beérkezett pályázatokat az oktatási dékánhelyettes, a HÖK és a Testnevelési tanszék

véleményezése mellett a Kari Diákjóléti Bizottság bírálja el.

136

(3) A költségtérítéses hallgatók az általuk befizetett költségtérítés terhére támogatásban nem

részesülhetnek, kivéve az általuk befizetett egyéb vagy térítési díj terhére adott más egyszeri

juttatást.

(4) Külföldi állampolgárságú hallgatókat megillető juttatásokról a Szabályzat 20. §-a

rendelkezik.

2. Az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatásokhoz való hozzáférés

feltételei

13. §

(1) Az Egyetem a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat a következő

jogcímeken használhatja fel:

a) teljesítmény alapú ösztöndíj kifizetésére

aa) tanulmányi ösztöndíj;

ab) köztársasági ösztöndíj;

ac) intézményi szakmai, tudományos, közéleti ösztöndíj;

b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére

ba) rendes szociális ösztöndíj;

bb) rendkívüli szociális ösztöndíj;

bc) BURSA Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része;

bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja;

be) alaptámogatás;

c) doktorandusz ösztöndíj kifizetésére;

d) egyéb, jelen Szabályzatban, valamint a kari kiegészítésekben meghatározott ösztöndíj

kifizetésére,

e) az egyetemi működési költségek finanszírozására

ea) a jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a

felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére, valamint a fogyatékossággal

élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére;

eb) a kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatására;

ec) kollégium fenntartására, működtetésére;

ed) kollégiumi férőhely bérlésére, kollégiumi felújításra;

ee) a hallgatói, valamint a doktori önkormányzat működésének támogatására; 68

(2) Ugyanazon személy egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézményben kaphat az állami

költségvetés terhére hallgatói támogatást. Amennyiben a hallgató egy időben több

felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, abban a felsőoktatási intézményben

részesülhet támogatásban, amellyel elsőként létesített államilag támogatott hallgatói

jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett

kétszakos képzés esetében a hallgató az állami felsőoktatási intézmény részéről kaphat

juttatást, ha a szerződő felek egyike nem állami intézmény.

(3) A hallgatói juttatások odaítélése a jelen Szabályzat VI. fejezetében meghatározott eljárási

szabályok szerint történik.


137

(4) A rendelkezésre álló keret kiszámítása:

Hallgatói normatíva x hallgatói létszám összegéből kivonásra kerül a Bursa Hungarica

Ösztöndíj intézményi része. A Bursa Hungarica Ösztöndíj intézményi részének teljes vagy

részbeni megtérítése után annak felhasználásáról a Kari Diákjóléti Bizottság dönt.

(5) Az (1) bekezdés ba)–bb) és be)–bf) pontja szerinti juttatások kifizetésére kell felhasználni

az e rendelet hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan

és mesterképzésben részt vevő hallgatók után biztosított

a) hallgatói normatíva legalább 20 százalékát,

b) lakhatási támogatás normatívája intézményi hatáskörben megállapított mértékét, de

legalább 30 százalékát, és

c) tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56 százalékát.69

(6) A rendszeres szociális ösztöndíjra, a rendkívüli szociális ösztöndíjra, és az

alaptámogatásra kell felhasználni a felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes,

osztatlan és mesterképzésben részt vevő hallgatók után biztosított:

a) a Ftv. 129. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás (hallgatói normatíva) 35-40

százalékát, továbbá,

b) az Ftv. 129. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás (lakhatási támogatás

normatívája) intézményi hatáskörben megállapított mértékét, de legalább 30 százalékát, és

c) az Ftv. 129. § (3) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás (tankönyv-, jegyzettámogatási,

sport és kulturális normatíva) 56 százalékát.

(7) Az (1) bekezdés ea) pontja szerint kell felhasználni a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport-

és kulturális normatíva felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan és

mesterképzésben részt vevő a Szabályzat hatálya alá tartozó hallgatók után biztosított

intézményi összegének 24%-át.70

A kulturális támogatás pályázat útján nyerhető el. A pályázatokat a KDJB bírálja el.

(8) Az (1) bekezdés eb) pontja szerint kell felhasználni a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport-

és kulturális normatíva a Szabályzat hatálya alá tartozó hallgatói után biztosított intézményi

összegének 20%-át.71

(9) A köztársasági ösztöndíjra rendelkezésre álló normatívát a Szabályzat hatálya alá tartozó

hallgatók köztársasági ösztöndíjára kell felhasználni.

(10) A kollégiumi, diákotthoni támogatás megállapításához rendelkezésre álló intézményi

normatívából kell fedezni a kollégiumok fenntartásához, működtetéséhez szükséges

kiadásokat.

(11) A lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló intézményi normatíva legfeljebb 70%-a

használható fel kollégiumi férőhely bérlésére, kollégium felújítására.


138

(12) A Hallgatói és Doktorandusz Önkormányzat működésének támogatására kell

felhasználni a Szabályzat hatálya alá tartozó hallgatók után biztosított intézményi támogatás

összegének minimum 1 százalékát. Módosította a Szenátus 76/2012/2013 SZT számú

határozata.72

3. Az egyes hallgatói támogatások formái, feltételei

A. Teljesítmény alapú ösztöndíj

14. §

Tanulmányi ösztöndíj

(1) Tanulmányi ösztöndíjban az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes,

osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók

részesülhetnek. Nem részesülhet tanulmányi ösztöndíjban az a hallgató, aki leckekönyvét a

tanulmányi és vizsgaszabályzat kari kiegészítésében meghatározott határidő után adja le.

(2) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamra adható. Tanulmányi

ösztöndíjban az egyetem államilag támogatott teljes idejű képzésben résztvevő hallgatóinak

legalább 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi

ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő

összegét.

(3) A tanulmányi ösztöndíj lehet:

tanulmányi alapösztöndíj,

tanulmányi teljesítmény-ösztöndíj.

(4) Az Egyetemre beiratkozó hallgató a beiratkozást követő első képzési időszakban

tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet. A kari kiegészítés határozza meg azt a tanulmányi

ösztöndíjat, amelyet a 2. félévtől kezdődően az arra jogosult hallgató kap.

Az első félévét befejező, ösztöndíjra jogosult hallgató azonos elbírálás alá esik a több félévet

teljesített hallgatóval.

(5) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor – az abban részesülők körének és számának

meghatározásakor – biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség

alapján elért eredmények összemérhetőek és az így megállapított ösztöndíjak azonos

mértékűek legyenek.

(6) A tanulmányi ösztöndíj összegét a hallgató tanulmányi eredménye alapján, úgy kell

megállapítani, hogy az ösztönző legyen a hallgató tanulmányi munkájára. Tanulmányi

teljesítmény-ösztöndíjban az a hallgató részesülhet, akinek a tanulmányi eredménye

meghaladja a szak átlagát, de legalább eléri az alapösztöndíjra jogosító szakátlagot.


139

(7) A tanulmányi teljesítmény-ösztöndíjat a tanulmányi eredmény alapján karonként és

szakonként kell meghatározni. A tanulmányi teljesítmény-ösztöndíj havi összegéről az érintett

KDJB dönt.

a) a teljesítmény-ösztöndíjak összegére vonatkozó javaslatot a Tanulmányi Osztály készíti

elő, a HÖK állapítja meg és a KDJB hagyja jóvá;

b)A tanulmányi ösztöndíj megállapítását szolgáló tanulmányi eredményt a Kar

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának (KTVSZ) rendelkezései szerint kell kiszámítani; a

Karon a kreditindex (ösztöndíjindex) alkalmazásával;

c) A tanulmányi ösztöndíjak felosztásáról a KDJB október 15-ig, illetve március 15-ig

dönt;

d) Tanulmányi ösztöndíj nem adható annak a hallgatónak,

akinek hallgatói jogviszonya szünetel;

aki fegyelmi büntetés hatálya alatt van;

aki a felvett „A” tantárgyakból nem szerezte meg a félévi aláírásokat;

akinek az indexe önhibája miatt nem lezárható február 20-ig, illetve július 30-ig;

akinek az ösztöndíj átutaláshoz szükséges adatai nem szerepelnek a NEPTUN

rendszerben február 20-ig, illetve július 30-ig.

(8) A tanulmányi teljesítmény-ösztöndíjat a tanulmányi átlag 0,01 egységre jutó érték alapján

kell kiszámítani, és úgy kell megállapítani, hogy az adott szakon belül az azonos

tanulmányi eredményt elérő hallgatók azonos tanulmányi teljesítmény-ösztöndíjban

részesüljenek.

(9) Más egyetemről, illetve Egyetemen belül más karról, vagy szakról az államilag támogatott

képzésre átvett hallgató az 1. félévben csak tanulmányi alapösztöndíjban részesülhet.

Ugyanez vonatkozik arra a hallgatóra is, aki korábban más egyetemen folytatott

tanulmányokat, vagy bármely okból megszakadt tanulmányait folytatni kívánja.

A hallgató tanulmányi ösztöndíjat csak a második félévtől kaphat. A korábban, illetve más

egyetemen folytatott tanulmányokat nem lehet figyelembe venni az ösztöndíjra való

jogosultság megállapításánál és az ösztöndíj kiszámításánál.

Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármely okból megszűnik a következő hónaptól

az ösztöndíj nem kerül átutalásra.

(10) Tanulmányi ösztöndíj további (párhuzamos) hallgatói jogviszony esetén az első és a

további alapképzési, mesterképzési szakon elért tanulmányi eredmény alapján is

megpályázható.

(11) Az Egyetemnek a 2007. szeptember 1-je előtt felvett hallgatók esetében a tanulmányi

ösztöndíj megállapítása során figyelemmel kell lennie arra, hogy e hallgatók közül az

alacsony tanulmányi teljesítményű hallgatók nem sorolhatók át költségtérítéses képzésre.73

73 Számozását módosította a Szenátus 76/2012/2013 SZT számú határozata.

140

15. §

Köztársasági ösztöndíj

(1) A köztársasági ösztöndíjat egy teljes tanév (10 hónap) időtartamára lehet elnyerni. A

köztársasági ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen

megállapított összeg egy tizedével.

(2) A köztársasági ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma az előző év október 15-i

állapotát rögzítő statisztikai adatközlés szerinti államilag támogatott, teljes idejű

alapképzésben, mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgatók

számának 0,8%-a, de intézményenként legalább egy fő. Az Egyetem Szenátusa a (4) bekezdés

szerinti javaslatát a köztársasági ösztöndíj folyósításának idején várhatóan alapképzésben,

mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgatókra elkülönítetten

teszi meg.

(3) Köztársasági ösztöndíjban az a teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben,

mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet, aki adott vagy korábbi tanulmányai során

két félévre bejelentkezett, és legalább 55 kreditet megszerzett.

A köztársasági ösztöndíjra pályázhatnak az államilag támogatott, állami (rész)ösztöndíjas

teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan, illetve mesterképzésben résztvevő azon

hallgatók, akik a pályázat beadását megelőző két félévre bejelentkeztek, és legalább 55

kreditet megszereztek. A pályázatokat a vizsgaidőszak utolsó napján lehet benyújtani.

A pályázók rangsorát a megadott pontrendszer alapján az oktatási dékánhelyettes alakítja ki.

(4) A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázati felhívást a pályázati

határidőt 30 nappal megelőzően – a pályázatok elbírálásának szempontjaival együtt – az

egyetemen a szokásos módon közzé kell tenni. A pályázatokat a hallgató a kar dékánjához

nyújtja be. A karok a pályázatok rangsorolásánál figyelembe veszik, hogy a pályázó

kiemelkedő tanulmányi eredménnyel rendelkezik, a tudományos diákkörben, ill. szakmai

területen kimagasló munkát végez. A dékán által felterjesztett pályázatok alapján a szenátus

minden év augusztus 1-jéig tesz javaslatot az oktatási és kulturális miniszternek a köztársasági

ösztöndíj adományozására.

(5) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható.

(6) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik, vagy szünetel,

a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési időnek megfelelően

páratlan tanulmányi félévben végződő tanulmányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való

jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében

már folytatja.

(7) Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében

jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer az, hogy a hallgató érdemes a köztársasági

ösztöndíjra, és az egyetem felterjesztésében az (1)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek

és az egyetemi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt egyetemi eljárási hiba folytán

nem kapta meg, akkor az oktatási és kulturális miniszter jogosult a hallgató részére

köztársasági ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehető

141

figyelembe a köztársasági ösztöndíj keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat az

intézmény a hallgatói előirányzat vagy a saját bevétele terhére köteles kifizetni.

(8) A köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgató nem zárható ki a tanulmányi ösztöndíj

támogatásból.

16. §

Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj

(1) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj a tantervi követelményeken

túlmutató tevékenységet végző, teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben,

mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben, illetve doktori képzésben részt vevő hallgatók

részére – pályázat alapján meghatározott időre – adható, havonta folyósított ösztöndíj.

Az ilyen típusú ösztöndíj csak a Karon végzett tevékenység elismeréséért adományozható.

(2) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj az adott kar/ szak teljesítmény

alapú ösztöndíjkeretének 6%-a mértékéig azoknak a hallgatóknak adható, akik

kiemelkedő TDK tevékenységet,

eredményes demonstrátori munkát,

aktív hallgatói önkormányzati tevékenységet,

folyamatos közművelődési, sport és érdekvédelmi munkát végeznek.

Az intézményi hallgatói normatíva 7%-a intézményi szakmai ösztöndíjak kifizetésére

vagy szociális ösztöndíjra van fordítva. Kari ösztöndíjat – pályázat alapján - azok a

hallgatók kaphatnak, akiknek az éves súlyozott kreditátlaga 4,51 felett van, valamint a

KTDK tagjai.

Az ösztöndíj egy évre nyerhető el, összege a hallgatói normatíva 21%-a.

A pályázatokat a Tanulmányi Osztályon kell benyújtani az adott év szeptember 15-ig.

A pályázatokat a KDJB bírálja el.

A támogatások kizárólag pénzbeli támogatásként bocsáthatók a jogosult hallgató

rendelkezésére.

Kari ösztöndíjban évfolyamonként és szakonként egy-egy hallgató részesülhet.

Tanulmányi átlagként az előző tanév súlyozott kreditátlagát kell figyelembe venni.

(3) Az ösztöndíjat a hallgató igényelheti. Az ösztöndíjra az adott karnál írásban lehet pályázni.

A pályázatokat, - a szorgalmi időszak 2. hetének végéig – a tanulmányi előadónak kell leadni.

(4) Az ösztöndíj odaítélésére javaslattal élhet az adott oktatási szervezeti egység vezetője, a

tanulmányi ügyintéző, a hallgatói önkormányzat elnöke, az egyetem közművelődési

közösségének vagy sportegyesületének vezetősége. Az ösztöndíj megadásáról,mértékéről és

folyósításának időtartamáról a KDJB dönt.

(5) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj a Ftv. 46. § (9) bekezdésében

foglaltak szerint adható, de nem kötelező támogatási forma.

(6) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjra a hallgató több egymást

követő szorgalmi időszakban is pályázhat.

142

B. Szociális alapú ösztöndíj

17. §

Rendszeres szociális ösztöndíj

(1) A rendszeres szociális ösztöndíj a szociális juttatásokra jogosult hallgatónak szociális

helyzete alapján egy tanulmányi félévre biztosított, havonta folyósított juttatás.

Rendszeres szociális ösztöndíj a feltételek megléte esetén sem jár alanyi jogon.

(2) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az

éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató

a) fogyatékossággal élő, vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy

b) halmozottan hátrányos helyzetű, vagy

c) családfenntartó, vagy

d) nagycsaládos, vagy

e) árva.

(3) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb mint az

éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató

a) hátrányos helyzetű, vagy

b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy

c) félárva.

(4) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az

éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató – a külföldi állampolgárok

magyarországi tanulmányainak támogatási rendje szerint – az oktatási és kulturális miniszter

által adományozott miniszteri ösztöndíjban részesül.

(5) A rendszeres szociális ösztöndíj céljára rendelkezésre álló keret felosztásáról – pályázat

alapján – a KDJB dönt. A pályázatot a mellékletekkel együtt a szorgalmi időszak 2. hetének

végéig kell az illetékes tanulmányi előadónak leadni.

A rendszeres szociális ösztöndíj céljára rendelkezésre álló keret felosztását a Tanulmányi

Osztály készíti elő, a HÖK állapítja meg és a KDJB hagyja jóvá. A pályázati adatlapot a

szorgalmi időszak 2. hetének közepéig kell leadni a pályázati lapon megjelölt időpontig.

(6) Nem kaphat rendszeres szociális ösztöndíjat az a hallgató, akinek a hallgatói jogviszonya

szünetel, akinek hallgatói jogviszonya a képzési követelményekben előírt időszakot

meghaladta.

Rendszeres szociális ösztöndíj csak kivételes esetben adható annak a hallgatónak

− akinek a családjában az egy főre eső nettó havi jövedelem a mindenkori minimálbér 90%-

nál magasabb, de az ezen összeg alatti kérelmezők közül sem kaphat mindenki alanyi

jogon támogatást,

− akinek az életvitele nem támasztja alá a rászorultságot,

− aki költségtérítéses formában tanul,

− aki kollégiumi elhelyezést kaphatna, de nem élt ezzel a lehetőséggel,

− aki a képesítési követelményekben meghatározott képzési időn túl van,

143

− aki tanulmányait az adott félévben Erasmus ösztöndíjjal külföldön tölti,

− aki kérelmét nem megfelelően töltötte ki és a megfelelő igazolásokkal nem támasztotta azt

alá.

(7) A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni

a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e

szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX törvény (a továbbiakban:Tbj.) szerinti, a

hallgató által is lakott közös háztartásban élők számát és jövedelmi helyzetét,

b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét,

c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek

költségeit,

d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök

beszerzésére és fenntartására speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve

jelnyelvi tolmács igénybevételét,

e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt

rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait,

f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számára, különös tekintettel a vele együtt

eltartott gyermekek számát,

g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket.

(8) A jövedelem számításakor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó

három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell

figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is

figyelembe kell venni.

18. §

Rendkívüli szociális ösztöndíj

(1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a szociális juttatásokra jogosult hallgatónak szociális

helyzete váratlan romlásának enyhítésére adható egyszeri juttatás. Az adott kar szociális alapú

ösztöndíj keretének 2%-ka adható támogatásként erre a célra.

(2) A rendkívüli szociális ösztöndíj (segély) kérelemre adható. A kérelmet írásban, az ok

megjelölésével a tanulmányi ügyintézőhöz kell benyújtani. A segély mértékéről az illetékes

KDJB dönt.

(3) A beérkezett hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer döntést kell hozni. A

kifizetésről a döntést követő nyolc munkanapon belül intézkedni kell.

19. §

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj

(1) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj olyan pénzbeli szociális

juttatás, amely a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a

továbbiakban: Ösztöndíjrendszer) adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei

önkormányzatok által a hallgatóknak adományozott szociális ösztöndíjból (a továbbiakban:

önkormányzati ösztöndíjrész) és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató felsőoktatási

144

intézményében a Kormányrendelet alapján megállapított szociális ösztöndíjból (a

továbbiakban: intézményi ösztöndíjrész) áll.

(2) Intézményi ösztöndíjrészben részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakhelyük

szerinti települési önkormányzat az Ösztöndíjrendszer keretében támogatásban részesített,

továbbá teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy

felsőfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat.

(3) Az intézményi ösztöndíjrész forrása az intézmények költségvetésében megjelölt

elkülönített forrás.

(4) A települési, illetve a megyei önkormányzat évente csatlakozhat az Ösztöndíjrendszerhez.

A csatlakozás eljárási rendjét az oktatási és kulturális miniszter évente a tárca hivatalos

lapjában teszi közzé.

(5) Az intézményi ösztöndíjrész havi egy főre jutó legnagyobb összegét (a továbbiakban:

összeghatár) a felsőoktatásért miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé.74

(6) Az intézményi ösztöndíjrész havi összege az önkormányzati ösztöndíjrész összegével

megegyező összeg, azonban nem haladhatja meg az (5) bekezdés alapján meghatározott

összeghatárt.

(7) Az Ösztöndíjrendszer keretében megállapított ösztöndíj kizárólag a pályázó szociális

helyzete alapján ítélhető meg, az ösztöndíj megítélésekor a pályázó tanulmányi eredménye

nem vehető figyelembe.

(8) Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, az Egyetemen folyósított

támogatástól.

(9) Az Ösztöndíjrendszerrel kapcsolatos központi adatbázis-kezelői, koordinációs, a települési

és megyei ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatokat az oktatási és kulturális miniszter

által kijelölt szervezet (a továbbiakban: pályázatkezelő szervezet) látja el.

(10) Az intézményi ösztöndíjrészt a felsőoktatásért felelős miniszter adományozza.75

(11) A települési, illetve a megyei önkormányzatok által az Ösztöndíjrendszer keretében

pénzeszköz átadásaként a pályázatkezelő szervezet kezelésében lévő számlára félévente egy

összegben eljuttatott támogatást a pályázatkezelő szervezet félévente egy összegben a

kifizetés helyéül szolgáló egyetem számára pénzeszköz átadásként köteles átadni, és az

átutalásról félévenként köteles elszámolni a települési, illetve a megyei önkormányzatnak.

(12) Az ösztöndíjat a hallgatói juttatásokat kifizető intézmény folyósítja a hallgatónak. Az

Egyetem kötelessége a kifizetés megkezdése előtt megvizsgálni a jogosultságot.

(13) Az ösztöndíj folyósítása előtt felsőfokú tanulmányait megkezdett hallgató számára az

intézményi ösztöndíjrész folyósítása március hónapban kezdődik, azt a hallgatói juttatásokkal

azonos rendben kell kifizetni. Az önkormányzati ösztöndíjrész kifizetése március hónapban,

74 5-8 bekezdéseket átsorszámozta és az 5 bekezdést módosította a Szenátus 76/2012/2013 SZT számú

határozata. 75 Módosította a Szenátus 76/2012/2013 SZT számú határozata.

145

de legkésőbb az egyetemhez történő átutalást követő első ösztöndíj kifizetésekor indul,

amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az

ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész kifizetésével együtt.

(14) Amennyiben a hallgató felsőfokú tanulmányait először az ösztöndíj folyósításának

félévében kezdte meg, akkor az intézményi ösztöndíjrész folyósítása az intézményi hallgatói

juttatások kifizetésével azonos rendben történik október (keresztféléves képzések esetében

március) hónaptól. Az önkormányzati ösztöndíjrész folyósítása október (keresztféléves

képzések esetében március) hónapban, de legkésőbb az egyetemekhez történő átutalást követő

első ösztöndíj kifizetésekor kezdődik, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül

sor, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi

ösztöndíjrész fizetésével együtt.

(15) Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az

ösztöndíj folyósítása - a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül – teljes egészében

szünetel.

(16) Amennyiben az ösztöndíjas az ösztöndíj folyósítás feltételeinek nem felel meg, az

Egyetem köteles az ösztöndíj folyósítását megszüntetni. Az Egyetem a tanulmányi félév

lezárását követően, legkésőbb június 30-ig, illetve január 31-ig számol el a ki nem fizetett

ösztöndíjakról a pályázatkezelő szervezettel. Az ösztöndíj folyósításának megszüntetését az

elszámolást követően a pályázatkezelő szervezet közli a települési, illetve a megyei

önkormányzatokkal.

(17) Amennyiben a hallgató nem jogosult az ösztöndíjra, a rá eső, már átutalt, de ki nem

fizetett önkormányzati ösztöndíjrészt az Egyetem a pályázatkezelő szervezet számára 30

napon belül köteles visszautalni.

(18) Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt

minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról a legrövidebb időn – de legfeljebb 15

napon - belül írásban értesíteni a folyósító Egyetemet és a pályázatkezelő szervezetet. Az

értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok

változásakor:

a) hallgató neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó

lakásának és tartózkodásának címe,

b) a hallgató képzésének megnevezése, munkarendje,

c) a tanulmányok halasztása.

(19) Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, az ösztöndíj

folyósításából és az Ösztöndíjrendszer következő évi fordulójából kizárható. Az ösztöndíjas

30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító Egyetem részére

visszafizetni. Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az

ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követően (június 30-ig, illetve január 31-

ig) ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt.

(20) Az Egyetem térítésmentesen köteles havonta, az egyéb általa nyújtott juttatásokkal együtt

és azokkal azonos módon folyósítani az ösztöndíjat. Az önkormányzati ösztöndíjat az

Egyetem csak abban az esetben köteles kifizetni, ha annak fedezetét a pályázatkezelő

szervezettől a számlájára átutalták.

146

(21) Az intézményi ösztöndíjat abban az esetben is ki kell fizetni, ha az önkormányzati

ösztöndíj fedezete nem áll rendelkezésre az Egyetem számláján.

(22) Az Egyetem költségvetésében az intézményi ösztöndíjrészként megjelenő költségvetési

támogatások elszámolására – a jogosultság figyelembevételével – az éves beszámoló

keretében kerül sor.

20. §

Külföldi állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatási rendje

(1) A kétoldalú nemzetközi szerződés alapján államilag elismert felsőoktatási intézményben

tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató részére – az államilag

támogatott doktori képzésben részt vevő hallgatót kivéve – a miniszter miniszteri ösztöndíjat

adományoz.76

Az adományozott ösztöndíj évente tíz vagy tizenkét hónapra szól.

(2) A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel

a) más alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben

meghatározott hallgatói normatíva éves összege 34%-ának,

b) doktori képzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben e célra

megállapított normatíva éves összege egy tizenketted részének.

(3) A miniszteri ösztöndíjat a hallgatóval jogviszonyban álló felsőoktatási intézmény fizeti ki.

(4) Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben, az egységes, osztatlan képzésben,

valamint doktori képzésben Magyarországon tanulmányokat folytató nem magyar

állampolgárságú hallgató, akinek esetében ezt két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés

előírja, évi 12 hónapra jogosult kollégiumi elhelyezésre.

(5) A nemzetközi szerződés alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyekről a

Balassi Intézet tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket.

(6) A 2007. január 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő és magyar állami ösztöndíjjal

tanulmányokat folytató külföldi hallgatók részére a támogatásokat a velük kötött

megállapodás előírásai szerint kell kifizetni, azzal az eltéréssel, hogy a Magyar Ösztöndíj

Bizottság által adományozott ösztöndíjat a felsőoktatási intézmények folyósítják.

(7) Nemzetközi megállapodás alapján részképzésben részt vevő nem magyar állampolgárok

esetében az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az

adományozott ösztöndíj a részképzés idő tartamára szól.

21. §

(1) A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó, az Egyetemen államilag támogatott képzésben

részt vevő hallgató részére - az államilag támogatott doktori képzésben részt vevő hallgatót

kivéve - a miniszter tíz hónapra szóló ösztöndíjat adományozhat.77


147

(2) A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel a költségvetési törvényben meghatározott

hallgatói normatíva 15%-ának.

(3) A hallgató az ösztöndíjat pályázat útján nyerheti el. A pályázatot a Balassi Intézet

bonyolítja le.

(4) Az ösztöndíj kifizetésére a 20. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A kedvezménytörvény alapján részképzésben részt vevő nem magyar állampolgárok

esetében a jelen Szabályzat 20. §-ának (1)-(5) bekezdése rendelkezéseit kell alkalmazni azzal

az eltéréssel, hogy az adományozott ösztöndíj a részképzés időtartamára szól.

22. §

(1) A Magyarországon költségtérítéses képzésben részt vevő nem magyar állampolgárságú

hallgató részére tanévenként a miniszter ösztöndíjat adományozhat.78

(2) Az (1) bekezdés szerinti ösztöndíjra a pályázatot – a költségvetési törvényben

meghatározott keretek között – a miniszter írja ki, és a Balassi Intézet bonyolítja le.

(3) A pályázat elbírálására a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat és a pályázók

tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor.

(4) A pályázatokat az Egyetemre kell benyújtani. A pályázatokat az Egyetem rangsorolja, a

rangsorolt pályázatokat továbbítja a (2) bekezdés szerinti szervezethez. A miniszter a

rangsorolás és a (3) bekezdésben foglalt elvek alapján – szükség szerint szakértők

bevonásával – dönt a pályázatokról.79

(5) A pályázati felhívást a Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni

minden felsőoktatási intézménybe.80

(6) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30. nap.

23. §

Alaptámogatás

(1) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőfokú szakképzésben,

alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első

bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű

alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a jelen Szabályzat 17. § (2)-(3)bekezdésében

foglalt feltételeknek megfelel.

(2) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói

jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói

normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a

jelen Szabályzat 17. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.


148

C. Doktorandusz ösztöndíj

24. §

(1) Az államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő doktorandusz hallgató

doktorandusz ösztöndíjának éves összege a költségvetési törvényben e célra megállapított,

normatíva éves összege, megnövelve a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális

normatíva 56%-ával.

(2) A bejelentkezett doktoranduszok számára az (1) bekezdésben meghatározott éves összeg

egy tizenketted részét kell havonta kifizetni.

D. Egyéb ösztöndíjak, támogatások

25. §

Magyar állampolgárok számára államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben

folytatott képzéshez segítséget nyújtó ösztöndíj

(1) A magyar állampolgárok számára, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben

folytatott tanulmányokhoz segítséget nyújtó ösztöndíj nyilvános pályázati úton nyerhető el.

(2) A pályázati eljárást – a költségvetési törvényben meghatározott keretek között – a

miniszter írja ki, és a Balassi Intézet bonyolítja le.81

(3) A pályázat elbírálására a vonatkozó nemzetközi két és többoldalú megállapodások

alapulvételével, és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor.

(4) A pályázatokat a Balassi Intézethez kell benyújtani, amely rangsorolja azokat. A miniszter

a rangsorolás és a (3) bekezdésben meghatározott elvek alapján – szükség szerint szakértők

bevonásával – dönt a pályázatokról, értesíti a pályázót és hallgató esetén a felsőoktatási

intézményt is.82

(5) A pályázati felhívást a Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni

minden felsőoktatási intézménybe is.83

(6) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30. nap.

26. §

Az Európai Gazdasági Térség országaiban részképzésben résztvevő hallgatók ösztöndíja

(1) Ha az államilag támogatott képzésben részesülő hallgató az Európai Gazdasági Térség

országaiban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a hazai

felsőoktatási intézmény képzésébe beszámíthatók, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére –

a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – attól a felsőoktatási intézménytől, amellyel

hallgatói jogviszonyban áll, ösztöndíjat kaphat.


149

Tanévenként – a képzési normatíva terhére – két külföldi részképzésben résztvevő hallgató

kaphat a karon, akinek a külföldi részképzésre érvényes szerződése van és pályázatot nyújt be

az adott év szeptember 15-ig, illetve február 15-ig a Tanulmányi Osztályon.

A benyújtott pályázatok rangsorolása a Köztársasági ösztöndíj elbírálási rendszere szerint

történik, melyeket a KDJB bírál el.

Az Európai Gazdasági Térség országaiban részképzésben részt vevő hallgatók ösztöndíjára

beadott pályázatnak tartalmaznia kell egy kidolgozott és az oktatási dékánhelyettes által

előzetesen jóváhagyott tanulmányi programot és azt, hogy a hallgató vállalja a külföldi

részképzés keretében félévenként legkevesebb 10 beszámítható kredit megszerzését.

Amennyiben a részképzést nyújtó felsőoktatási intézményben vizsgalehetőség nincs, akkor a

pályázónak meg kell szereznie az adott tantárgyból a vizsgára bocsátás feltételét és

hazatérését követően a krediteket a következő szorgalmi időszak első hónapjában, itthon kell

megszereznie. Ennek hiányában, illetve a gyakorlati képzésben résztvevőknek a gyakorlat

elismerésének igazolása nélkül, a külföldi részképzést sikertelennek kell minősíteni. Ekkor a

hallgató az ösztöndíj felét köteles a Karnak visszatéríteni. A visszatérítést egy összegben, a

kreditek megszerzésére előírt határidő lejárta utáni 2. hét végéig kell teljesíteni.

A külföldi részképzésben eltöltött idő aktív félévnek számít és ezek a félévek beszámítanak a

törvény által biztosított államilag támogatott képzési időbe.

(2) A hallgató akkor jogosult az ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait a felsőoktatási

intézmény hozzájárulásával kezdte meg. Az Egyetem a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban

határozza meg azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén hozzájárul a külföldi

tanulmányokhoz, azzal a megkötéssel, hogy amennyiben a hallgató az alapképzésben,

mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben folytatja tanulmányait, akkor kaphat

ösztöndíjat, ha a kreditek legalább hatvan százalékát már teljesítette. Az ösztöndíj éves

összege nem lehet kevesebb, mint a hallgatói ösztöndíj támogatás háromszorosa. Az Egyetem

évenként megtervezi költségvetésében az ösztöndíjalapot.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ösztöndíj kizárólag pályázat útján nyerhető el, a

nyilvános pályázatot az egyetemen közzé kell tenni, az egyetem honlapján meg kell jelentetni,

a pályázat benyújtására a közzétételtől számítva 30 napot kell biztosítani, az ösztöndíj

adományozásáról a dékán a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt, az ösztöndíj

átutalásáról az egyetemen lehetőleg a hallgató kiutazása előtt, de legkésőbb a kiutazást követő

15 napon belül gondoskodni kell, sikertelen részképzés esetében az egyetem előírhatja az

ösztöndíj legfeljebb felének visszafizetését.

26/A. §84

Kocsis Károly Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj

(1) A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes

térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése alapján a Szent István

Egyetem pályázati úton „Kocsis Károly” Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíjat (a továbbiakban:

Kocsis Károly Ösztöndíj) alapít az olyan tehetséges fiatal kutatók és oktatók támogatására,

akik a doktori cselekményük keretében kiemelkedő tudományos munkát végeznek, és így

hozzájárulnak az Egyetem oktatói, kutatói utánpótlásának biztosításához.


150

(2) A Kocsis Károly Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj Szabályzatát jelen Szabályzat 1. sz.

függelékét képezi.

26/B. §85

Bonafarm Ösztöndíj

(1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12. § (3) bekezdés h) ha)

pontja és a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes


Egyetem pályázati úton Bonafarm Ösztöndíjat alapít az olyan hallgatók támogatására, akik a

Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar agrárképzési területén kimagasló eredményt

értek el.

(2) A Bonafarm Ösztöndíj Szabályzata jelen Szabályzat 2. sz. függelékét képezi.

26/C. §

Kooperatív Szakmai Képzési Ösztöndíj

(1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12. § (3) bekezdés h) ha)

pontja és a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes


Egyetem pályázati úton Kooperatív Szakmai Képzési Ösztöndíjat alapít a Gépészmérnöki Kar

Kooperatív Szakmai Képzési Programjában résztvevő hallgatók valós ipari-gazdasági

környezetben való részvételét, szakmai tudás, képzettség és tapasztalatszerzését elősegítendő.

(2) A Kooperatív Szakmai Képzési Ösztöndíj Szabályzata jelen Szabályzat 3. sz. függelékét

képezi.

E. Egyetemi működési költségek finanszírozása

27. §

Tankönyv- és jegyzettámogatás

(1) A tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56 %-a szociális

támogatásra, 24 %-a a jegyzet előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok

és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére használható fel.

A hallgatók a jegyzettámogatást névre szóló bonokban kapják meg, melyeket a Kari

Könyvesboltban jegyzet és könyvvásárlás esetén fizetőeszközként, névértéken használhatnak.

A támogatás a keretösszeg 56%-a.

85 A 26/B-26/C.§ szakaszokat beillesztette a Szenátus 76/2012/2013 SZT számú határozata.

151

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a tankönyv- és jegyzettámogatásra

rendelkezésre álló összeg 56%-ából intézményen belüli pályázat útján vagy alanyi jogú

juttatás formájában kell biztosítani a hallgatói támogatást, míg 24%-ából a tankönyv- és

jegyzetelőállítást, illetve azoknak a hallgatókhoz történő eljuttatását kell elősegíteni, továbbá

a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére kell fordítani.

(3) A doktoranduszok részére az előző bekezdésben megállapított támogatás egy főre jutó

összegét kell biztosítani.

(4) A támogatás 24%-ának felhasználását – azaz a tankönyv- és jegyzetelőállítás és eljuttatás

támogatását – a hallgatói önkormányzat előzetesen véleményezi, a felhasználásról a kar

évente tájékoztatja a hallgatói önkormányzatot.

(5) A (4) bekezdés szerinti támogatás felhasználható elektronikus tankönyvek, tananyagok és

a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére is, amennyiben azt digitális

tananyag előállítására, beszerzésére vagy a fogyatékkal élő hallgatók tanulmányait segítő

eszközök beszerzésére fordítja a kar. A hallgatói önkormányzat előzetes véleményét ebben az

esetben is ki kell kérni.

28. §

Kulturális valamint sporttevékenység támogatása

(1) A kulturális- valamint a sporttevékenység támogatására a tankönyv-, jegyzettámogatási,

sport- és kulturális normatíva 10-10%-a használható fel. (lásd. jelen Szabályzat 13. § (8) bek.)

(2) A kulturális tevékenység körébe tartozik különösen az Egyetem keretei között a hallgatók

részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvényszervezés, karrier

tanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás, pályakövetés.

(3) A sporttevékenység körébe tartozik különösen az Egyetem keretei között a hallgatók

részére szervezett, illetve nyújtott testmozgást, sportolást, versenyzést, az egészséges

életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód tanácsadás.

(4) A kulturális- és sporttevékenység támogatásáról a Gödöllői Campuson – a hallgatói

önkormányzat véleményének meghallgatása után – az Egyetem főtitkára, a Gödöllőn kívüli

karokon pedig az adott kar dékánja dönt.

29. §

A kollégiumi ellátás igénybevételével és a lakhatási támogatással kapcsolatos feltételek

(1) A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. Kollégiumi elhelyezését kérheti

mindenki, aki felvételi kérelmet nyújtott be az Egyetemre, illetve aki hallgatói jogviszonyban

áll, függetlenül attól, hogy milyen képzési szakaszra, milyen tanulmányi rend szerinti

képzésre kéri a felvételét, illetve létesített hallgatói jogviszonyt.

A kollégiumi hely elnyerése jelentkezés alapján történik. Kollégiumi elhelyezését kérheti

mindenki, aki felvételi kérelmet nyújtott be a Karra, illetve aki hallgatói jogviszonyban áll

152

vele, függetlenül attól, hogy milyen képzési szakaszra, milyen tanulmányi rend szerinti

képzésre kéri a felvételét, illetve létesített hallgatói jogviszonyt.

A kollégiumi elhelyezés térítésköteles. A térítési díjat a lakhatási feltételek biztosításáért és

az ahhoz kapcsolódó, a rendeltetésszerű használatot biztosító alapszolgáltatásokért kell

fizetni. A kollégiumi térítési díjat évente határozza meg a Kari Tanács javaslata alapján az

Egyetem Szenátusa. Az adott évben érvényes térítési díjat a 2. sz. függelék tartalmazza.

A kollégium további kiegészítő szolgáltatásokat nyújthat, amelyek külön térítési díj

ellenében vehetők igénybe.

(2) A pályázati kérelemről a Kollégiumi Szabályzatban meghatározott pontozásos rendszer

alapján kell dönteni. A kollégiumi jelentkezések elbírálásánál előnyben kell részesíteni azt a

hátrányos helyzetű hallgatót, aki kollégiumi elhelyezés hiányában felsőfokú tanulmányait

nem tudja megkezdeni, illetve folytatni.

(3) A pontrendszer megismerését a pályázati kérelmek benyújtása előtt lehetővé kell tenni. A

pontrendszerben szempontként figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét,

tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, képzésének

munkarendjét, esetleges mentesülését a fizetési kötelezettség alól, valamint ha a hallgatót a

Ftv. 52. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a kollégiumi jelentkezés elbírálásánál előnyben

kell részesíteni, akkor az ott meghatározott feltételek fennállását is.

(4) A szakkollégiumként működő kollégiumok és diákotthonok az előző bekezdéstől eltérő

pontrendszert is alkalmazhatnak.

(5) A lakhatási feltételek támogatására a szociális támogatás keretében kerül sor.

30. §

(1) A kollégiumi férőhelyeket komfortfokozat szerint négyfokozatú skálán kell besorolni.

(2) A komfortfokozat szerinti besorolás során elsődlegesen az épület állapotát, a vizesblokkal

való ellátottságát és az egyes helyiségben elhelyezett hallgatók számát kell figyelembe venni.

(3) Az egyes férőhelyek besorolásánál az Egyetem rektora és a hallgatói önkormányzat

közötti, a tanév kezdetét megelőző május 30-ig megkötendő megállapodás rendelkezik azzal,

hogy

- csak az I. kategóriába sorolható az a kollégiumi férőhely, melynél a vizesblokk közös

használatú, egy helyiségben 3 vagy annál több személy kap elhelyezést és az épület 10 éven

belül nem volt felújítva,

- a II. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely, ha egy helyiségben 3 főnél kevesebb

kap elhelyezést,

- a III. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely amennyiben szobánként vagy

kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 3 főnél kevesebb személy

kap elhelyezést,

- a IV. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely amennyiben szobánként vagy

kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 3 főnél kevesebb személy

kap elhelyezést és az épület 10 éven belül lett felújítva.

153

(4) Az előző bekezdések alkalmazása során felújítás minden olyan beruházás, amely a

kollégium összértékéhez képest meghatározó költségráfordítás során a kollégiumi lakhatási

körülményeket javítja, kivéve a kollégiumi állagmegőrzést célzó ráfordítást.

(5) A 2007. január 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő államilag támogatott doktori

képzésben résztvevő hallgatót, amennyiben 2007. augusztus 1-je előtt kollégiumi

elhelyezésben részesült, kérelme esetén fel kell venni a kollégiumba.

(6) A kollégiumi díj havi összege az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók és

az államilag támogatott doktori képzésben résztvevő hallgatók esetében hallgatónként nem

lehet magasabb, mint a kollégiumi normatíva éves összegének

a) az I. kategóriába sorolt férőhely esetén 8%-a;

b) a II. kategóriába sorolt férőhely esetén 10%-a

c) a III. kategóriába sorolt férőhely esetén 12%-a

d) a IV. kategóriába sorolt férőhely esetén 15%-a

A felsorolt szempontok alapján a Marek József Oktatóközpont és Kollégium IV. kategóriás.

(7) A kollégiumi alapszolgáltatásként legalább a jogszabályban a kollégium, illetve a

diákotthon működésének engedélyezéséhez előírt feltételek folyamatos biztosítását és

működtetését, továbbá a személyi számítógépek, szórakoztató elektronikai eszközök, valamint

a kis fogyasztású háztartási eszközök üzemeltetési lehetőségét kell érteni.

31. §

A hallgatói, doktorandusz önkormányzat működésének támogatása86

(1) Az Egyetemen működő hallgatói, illetve a doktorandusz önkormányzat tevékenységét a

költségvetés az Egyetem részére biztosított hallgatói normatív juttatás részeként normatív

támogatással segíti. A támogatás összege a hallgatói normatíva legalább 1%-a.

(2) A hallgatói, doktorandusz önkormányzat tevékenységét segítő normatív támogatás

számítása, elosztása, igénybevétele a hallgatói és a doktorandusz önkormányzat bevonásával,

tájékoztatásával és egyetértésével történik.

(3) A hallgatói és a doktorandusz önkormányzat a rendelkezésére bocsátott összeg

felhasználásáról évente egy alkalommal a Szenátusnak beszámolni köteles.

32. §

A hallgatói juttatásokhoz nyújtott normatív hozzájárulásnál figyelembe vehető hallgatói

kör és a figyelembe vehető hallgatói létszám megállapításának rendje

(1) Az intézményi támogatás megállapításakor

a) a márciusi és októberi statisztikai adatközlések szerinti jogosult létszámok számtani

közepét kell figyelembe venni

aa) a hallgatói ösztöndíj-támogatásra,

ab) a kollégiumi támogatásra,


154

ac) a lakhatási támogatásra,

ad) a tankönyv- és jegyzettámogatásra, a sport és kulturális tevékenységre fordítható összeg

esetében;

b) a tényleges jogosultsági hónapszám egytizenkettedét kell figyelembe venni a doktorandusz

ösztöndíj esetében;

c) a tényleges jogosultsági hónapszám egytizedét kell figyelembe venni a köztársasági

ösztöndíj esetében;

d) a tényleges kifizetendő összeget kell figyelembe venni a külföldi hallgatók miniszteri

ösztöndíja és a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi

ösztöndíjrésze esetében.

(2) Márciusi statisztikai adatközlésen a felsőoktatási intézmény március 15-i állapotát,

októberi statisztikai adatközlésben a felsőoktatási intézmény október 15-i állapotát rögzítő, a

felsőoktatási intézmény által teljesített statisztikai adatközlést kell érteni.

(3) A hallgatói ösztöndíj-támogatás esetében a jogosulti létszám az államilag támogatott

alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben, egyetemi szintű képzésben,

főiskolai szintű képzésben vagy felsőfokú szakképzésben teljes idejű képzésben részt vevő

hallgatók száma.

(4) A kollégiumi támogatás esetében a jogosulti létszám azoknak a hallgatóknak a száma,

akik államilag támogatott teljes idejű képzésben vesznek részt, és

a) az intézmény kollégiumában,

b) a Public Private Partnership keretében felépített vagy felújított diákotthonban,

c) a kollégiumi, diákotthoni követelményeket teljesítő a felsőoktatási intézmény által bérelt

férőhelyen vannak elhelyezve.

(5) A lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló támogatás esetében a jogosulti létszám a

felsőoktatási intézményben államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók

létszáma, levonva a képzés helyén bejelentett lakcímmel rendelkező államilag támogatott

teljes idejű képzésben részt vevők létszámának 95%-át, továbbá levonva a (4) bekezdés

szerinti létszámot.

(6) A doktorandusz ösztöndíj esetében a jogosulti létszám a felsőoktatási intézményben

államilag támogatott teljes idejű doktori képzésben részt vevők létszáma.

(7) A tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható összeg

esetében a jogosulti létszám a (3) bekezdés és a (6) bekezdés szerinti jogosulti létszámok

összege.

(8) A köztársasági ösztöndíj esetében a jogosulti létszám a ténylegesen ösztöndíjban részesülő

hallgatók száma.

(9) Az egyes normatívák év közbeni változása esetén a jogosulti létszámok megállapítása a

képzési időszakok (tanulmányi félévek) rendjét követi.

(10) Az intézményi hallgatói előirányzat keretösszegeinek megállapításakor az intézmények a

statisztikai jelentésükben

155

a) jelen Szabályzat 4. §-ának (1) bekezdése szerinti hallgatók közül csak azokat az államilag

támogatott hallgatókat vehetik figyelembe, akik esetében a megkezdett félévek száma nem

haladja meg a rájuk vonatkozó képzési követelményekben meghatározott, félévekben

számított képzési időszakot;

b) jelen Szabályzat 4. §-ának (2) bekezdése szerinti hallgatók mindegyikét figyelembe

vehetik.

(11) Jelen Szabályzat vonatkozásában megkezdett félévnek számít az a félév, amikor a

hallgató a beiratkozást, vagy bejelentkezést követő 30. napon is rendelkezik nem szünetelő

hallgatói jogviszonnyal (a továbbiakban: megkezdett félév).

VI. FEJEZET

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

1. Az állami támogatások iránti pályázatok (kérelmek) benyújtása és elbírálása

33. §

(1) A jelen Szabályzat V. fejezetében meghatározott, kérelem alapján folyósítandó állami

támogatások jogosultsági körébe tartozó hallgatók, az állami támogatás megállapítása iránt

pályázatot/kérelmet adhatnak be a Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően. A

pályázatot/kérelmet a KDJB elnökéhez címezve a kar tanulmányi előadójához kell

benyújtaniuk.

(2) A kérelmet a tanulmányi előadó összesíti, a HÖK képviselőjének átadja, aki azt a

csoportvezetőkkel véleményezteti, és a KDJB elé terjeszti.

(3) A hallgató rendszeres szociális ösztöndíjra, illetve rendkívüli szociális ösztöndíjra irányuló

pályázatot/kérelmet a KDJB által szerkesztett és kiadott űrlapon a szorgalmi időszak 15.

napjáig, illetve a rendkívüli esemény bekövetkezésekor nyújthat be. A rendes szociális

ösztöndíjról a KDJB 15 napon belül, a rendkívüli szociális ösztöndíjról (segélyről) pedig

szükség szerint, de legalább havonta egyszer dönt.

(4) A KDJB-nek úgy kell döntést hoznia, hogy az állami támogatásnak a félév első

hónapjában esedékes része az első félévben legkésőbb október 10-ig, a második félévben

legkésőbb március 10-ig kifizethető legyen.

(5) A KDJB döntéseiről a hallgatót minden esetben írásban kell tájékoztatni.

(6) Az Egyetem által a hallgató részére nyújtható támogatások jogcímeit és feltételeit egy

tanév időtartamára előre kell megállapítani, továbbá az Egyetemen közzé kell tenni.

2. Az állami támogatások kifizetésének rendje

34. §

(1) A teljesítmény alapú ösztöndíjat, a rendszeres szociális ösztöndíjat, a BURSA ösztöndíj

intézményi részét, a köztársasági ösztöndíjat, az alaptámogatást, a doktorandusz ösztöndíjat,

156

egyéb, a kari kiegészítésekben biztosított ösztöndíjat – eltérő rendelkezés hiányában – havi

rendszerességgel kell a hallgató részére kifizetni. Az Egyetem – a tanulmányi félév első

hónapjának kivételével – legkésőbb a tárgyhó 10. napjáig köteles a számlavezető hitelintézet

felé intézkedni e juttatások átutalásáról.

(2) A teljesítmény alapú és a szociális alapú ösztöndíjak, a doktorandusz ösztöndíj és egyéb, a

kari kiegészítésekben biztosított ösztöndíjak kizárólag pénzbeli támogatásként bocsáthatók a

jogosult hallgató rendelkezésére.

3. Költségtérítés, és a térítési díjak befizetésének elmulasztása, a költségtérítés-

visszatérítés

35. §

(1) Az a hallgató, aki költségtérítés-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az oktatási

dékánhelyettestől haladékot nem kapott, a következő tanulmányi félévre nem jelentkezhet be,

illetve záróvizsgára nem bocsátható. Hasonló módon kell eljárni, ha a hallgató a tanév végéig,

ill. a záróvizsga előtt két héttel a térítési díjat nem fizette be. A bejelentkezés csak akkor

pótolható, a hallgató csak akkor bocsátható záróvizsgára, ha fizetési kötelezettségeinek eleget

tett. Ellenkező esetben az érintettet passzív félév igénybevételére utasítja az oktatási

dékánhelyettes, illetve a záróvizsgát csak a következő záróvizsga időszakban teheti le, azzal a

feltétellel, hogy tartozását kiegyenlítette. Az oktatási dékánhelyettes döntése ellen a hallgató –

a döntéstől számított 15 napon belül – fellebbezéssel élhet a dékánnál. A fellebbezést a dékán

15 munkanapon belül bírálja el.

(2) Amennyiben a hallgató tanulmányait félév közben bármilyen okból megszakítja, részére a

költségtérítés időarányos összege a megszakítást követő hónaptól visszafizethető. Ennek

technikai feltételeit a kari kiegészítések tartalmazzák.

(3) A befizetett költségtérítés összegének legfeljebb 60%, a hallgatói jogviszony saját kérésre

történő megszüntetésével – méltánylást érdemlő esetben, a befizetést követő hónap utolsó

napjáig benyújtott (hallgatói jogviszony törlésére és a költségtérítés visszafizetésére irányuló)

kérelmek alapján – az illetékes dékánhelyettes engedélyével visszafizethető.

A költségtérítés visszafizetésének rendje:

A féléves rendszerű képzésben a hallgatói jogviszony saját kérésre történő, a beiratkozás,

vagy bejelentés időpontját követő 30. napon belüli megszüntetése esetén a befizetett

költségtérítés 60%-a, a 30. napon túli megszüntetésekor pedig a 60% időarányos része a

hallgató írásos kérelmére visszafizetendő. A kérvényt az oktatási dékánhelyettesnek címezve

a tanulmányi előadónál kell leadni. A kérvénynek tartalmaznia kell a tanulmányok

megszakításának indokát, a félévre befizetett költségtérítés összegét, valamint annak a

bankszámlának a számát, amelyre a hallgató az átutalást kéri. A visszautalandó összeget a

tanulmányi előadó számítja ki, és az átutalási megbízást az oktatási dékánhelyettes

ellenjegyzése után átadja a pénzügyi csoportnak, ahol az átutalásról gondoskodnak. A

kérvény átvételétől számított 15 napon belül az átutalást a banknál el kell indítani.

157

4. A költségtérítés és a térítési díjak befizetési rendje

36. §

(1) A hallgatónak tanulmányaival kapcsolatos fizetési kötelezettségeit a NEPTUN pénzügyi

modulon keresztül kell teljesíteni. A befizetés teljesítésének feltétele, hogy a hallgató egyéni

virtuális gyűjtőszámláján megfelelő összegű fedezet álljon rendelkezésre. A fedezetet – a

virtuális gyűjtőszámla feltöltését – a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000–00282826–

00000000 számú gyűjtőszámlára banki átutalással kell biztosítani, abból a pénzintézetből ahol

a hallgatónak folyószámlája van. A NEPTUN rendszer működésével kapcsolatos leírások,

szabályzatok, a www.neptun.szie.hu honlapon érhetők el.

(2) A költségtérítés befizetését nappali, levelező és távoktatási tagozaton a 10. § (6)

bekezdésben foglaltak kivételével félévenként egy összegben a beiratkozásig, vagy

bejelentkezésig kell teljesíteni.

(3) A képzésben részt vevő hallgatók jogosultak befizetésükről számlát kérni. Az igényeknek

tartalmaznia kell az igénylő nevét és címét, abban az esetben, ha nem a saját nevére (pl. szülő

nevére) kéri a számlát, annak a nevét és címét is.

(4) A költségtérítéses hallgatók részére a tárgyévet érintő befizetésekről az SZJA

igazolásokat az illetékes kari tanulmányi hivatal adja ki.

A költségtérítés befizetési rendje:

a) A költségtérítést a hallgatónak a NEPTUN rendszeren keresztül, a

beiratkozási/bejelentési időszak végéig kell befizetni.

b) Amennyiben a hallgató részletfizetési kedvezményt kért és kapott, a költségtérítést a

hallgatói szerződésnek megfelelően kell befizetni. Az első részlet nem lehet kevesebb, mint

a költségtérítés 40%-a. A maradék 60%-ot a szorgalmi időszakban egyenlő részletekben

kell befizetni minden hónap 10-ig. A tanulmányi időszak utolsó félévében a költségtérítést

legkésőbb a záróvizsga időpontja előtt egy hónappal be kell fizetni, akkor is ha, a hallgató

fizetési könnyítést kapott.

A hallgatót befizetési elmaradásairól legkésőbb a szorgalmi időszak vége előtt 2 héttel, a

NEPTUN rendszeren keresztül, vagy írásban kell értesíteni.

c) A hallgató joga, hogy befizetési kötelezettségeiről tájékoztatást kapjon.

d) Az a hallgató, aki befizetési kötelezettségeiről a (c) pont szerint tájékoztatást kapott, és

díjfizetési kötelezettségének a szorgalmi időszak utolsó napjáig nem tesz eleget, nem vehet

fel vizsgát a NEPTUN-ban, a következő félévre nem jelentkezhet be, illetve záróvizsgára

nem bocsátható. A hallgatói jogviszony megszüntetése esetén személyi anyaga csak a

fizetési kötelezettségének teljesítését követően adható ki.

158

5. Ügyviteli, pénzügyi, ellenőrzési és beszámolási kötelezettség

37. §

(1) Az állami támogatás, a költségtérítés, és az egyéb térítési díjak, a kollégiumi térítési díj

pénzügyi, elszámolási és nyilvántartási rendjét a gazdasági főigazgató ügyviteli utasításban

szabályozza.

(2) A dékán évenként egy alkalommal köteles tájékoztatni a Kari Tanácsot az állami

támogatás ki-, a díj- és költségtérítés befizetési helyzetéről.

(3) A költségtérítéses képzés bevételeinek felhasználása minden esetben a Ftv. és a

Kormányrendelet, valamint az egyetemi szabályzatok betartásával történhet.

(4) Jelen Szabályzatban foglaltak végrehajtását a belső ellenőrzésnek és az egyetemi

felügyeleti ellenőrzésnek egyaránt kiemelt feladatként kell vizsgálni.

6. Tájékoztatás

38. §

(1) Az állami támogatás keretében működtetett ösztöndíj lehetőségekről, a mentességekről és

költségtérítés fizetési kötelezettségről a hallgatókat időben tájékoztatni kell.

(2) A tájékoztatás formái:

a) a tanévenként kiadandó Felvételi Tájékoztató, amelyben minden, a következő tanévben

hatályba lépő változást is közölni kell;

b) jelen Szabályzat és kari kiegészítései, melyeket a Könyvtárban, a Tanulmányi Osztályon és

a hallgatói önkormányzatoknál a hallgatók számára hozzáférhetővé kell tenni;

c) az Egyetem/a kar honlapja.

7. A költségtérítés és az egyéb díjak felhasználása

39. §

(1) A hallgatók által befizetett költségtérítés összege az Egyetem működési bevételét képezi.

(2) A hallgatók által befizetett költségtérítésből és az egyéb díjakból befolyt összeg a

következők szerint használható fel:

a) tanulmányi-ösztöndíj keret növelésére, a nappali tagozatos hallgatók által befizetett

aránynak megfelelően,

b) hallgatói tanulmányi teljesítmény jutalmazására,

c) szociális támogatásokra,

d) fejlesztési célokra,

e) működési kiadásokra,

f) közművelődés, sporttámogatásra,

g) a hallgatói önkormányzat támogatására

159

(3) A (2) bekezdésben meghatározott célok szerint felhasználható összegekről a KDJB

javaslatára a dékán dönt. Az egyes célokra rendelkezésre álló keret felhasználásáról az alábbi

testületek döntenek:

Kari Tanács dönt: az d., e., f., pontban, a

KDJB dönt: az a., b., c., pontban,

a KHÖK dönt a g. pontban.

(4) A hallgatói előirányzat keretösszegeinek felhasználásáról a dékán évente egy alkalommal

köteles a Kari Hallgatói Önkormányzatot, valamint a Kari Tanácsot írásban tájékoztatni.

VII. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

40. §

(1) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/2001 és 2001/2002 tanévben létesítettek hallgatói

jogviszonyt, és tanulmányaikat államilag támogatott képzésben kezdték, de már nem

számítanak államilag támogatott hallgatónak, ha addig nem, 2007. szeptember 1-je után

költségtérítést kötelesek fizetni.

VIII. FEJEZET

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. §

(1) Azok a hallgatók, akik alapítványi, vállalati vagy más, nem kari forrásból származó

ösztöndíjban részesülnek, kötelesek ezt a támogatás elnyerését követő 15 napon belül az

évfolyam tanulmányi előadójának bejelenteni, aki az információt a KDJB-nek továbbítja.

(2) A pénzbeli szociális támogatás odaítélésénél a Szabályzat rendelkezései szerint vizsgálni

kell a hallgató anyagi helyzetét. Ez szükségszerűen a személyi adatok kezelésével jár. Ezért a

személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.

törvény alapján:

az adatkezeléshez be kell szerezni érintett hallgató hozzájárulását;

az érintettet tájékoztatni kell arról, hogy adatait mennyi ideig kezelik;

csak annyi személyes adat kezelhető, amennyi a szociális és a vagyoni helyzet megítéléséhez

elengedhetetlenül szükséges.

42. §

(1) Jelen Szabályzatot a Szent István Egyetem Szenátusa 96/2008/2009 SZT számú

határozatával elfogadta, 76/2012/2103 SZT számú határozatával módosította.

Gödöllő, 2012. december 19.

Az Egyetemi Szenátus nevében:

160

Dr. Solti László Mezei Tibor

rektor főtitkár

A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karon érvényes Szervezeti és Működési

Szabályzatának a Hallgatói juttatások és térítésekről rendelkező 5/D. mellékletét az

Állatorvos-tudományi Kar Kari Tanácsa 2014. május 13-i ülésésén a 80.sz. határozatával

elfogadta.

Budapest, 2014. május 13.

Dr. Sótonyi Péter Bukhárné Ecseki Mónika

egyetemi tanár, dékán kari titkár

a Kari Tanács elnöke a Kari Tanács titkára

Melléklet:

1. Értelmező rendelkezések

Függelék:

1. Kocsis Károly Ösztöndíj

2. Bonafarm Ösztöndíj

3. Kooperatív Szakmai Képzési Ösztöndíj

161

1.sz. melléklet

Értelmező rendelkezések

Jelen szabályzat alkalmazásában

a) közismereti tanári szakok: magyar nyelv és irodalom szakos tanár; történekem szakos

tanár; idegen nyelv szakos tanár; matematikatanár; informatikatanár; számítástechnika szakos

tanár, természetismeret szakos tanár; fizikatanár, biológiatanár, kémiatanár, földrajztanár,

ének-zene tanár, rajztanár, rajz- és vizuális nevelő tanár, technika és életvitel szakos tanár,

technikatanár, testneveléstanár, gazdaságismeret tanár, háztartásökonómia-életvitel szakos

tanár, etika, ember- és társadalomismeret szakos tanár; filozófia szakos tanár; filmelmélet és

filmtörténet szakos tanár; művészettörténet szakos tanár; pszichológia szakos tanár;

egészségtan tanár; ügyvitel szakos tanár, továbbá az a képzés, amelyen 2006. szeptember 1 -je

előtt a hallgató - második közismereti tanári képzés alapján - mentesült a költségtérítés

megfizetése alól;

b) árva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban

élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt és nem fogadták

örökbe;

c) félárva az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták

örökbe;

d) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató : az a hallgató, aki

da) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki

fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy

szolgáltatásra szorul,

vagy

db) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart vagy

előreláthatólag még legalább egy évig fennáll;

e) családfenntartó: az a hallgató,

ea) akinek legalább egy gyermeke van,

eb) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján

ápolási díjra jogosult;

f)nagycsaládos: az a hallgató, akinek

fa) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy

fb) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő személyre igaz, hogy

havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy

fc) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja;

g) szociális juttatásra jogosult hallgató : az a teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alap- és

mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben részt

vevő hallgató, aki

ga) államilag támogatott képzési formában, vagy magyar állami (rész) ösztöndíjasként vesz

részt, vagy87

gb) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon,

szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott

képzésben való részvételre;

h) az egyetemi saját bevétel: a felsőoktatási törvény 125. §-ának (3)-(4) bekezdése szerinti

térítési díj, továbbá intézményi szabályzatban meghatározott szolgáltatási díj, valamint az

intézmény vállalkozási tevékenységének eredménye, gazdasági társaságoktól kapott


162

támogatásból származó bevétele,továbbá a pályázat útján kifejezetten ösztöndíj fizetésére

kapott támogatás;.88

i) államilag támogatott hallgató: az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató,

valamint 2012 szeptemberétől kezdődően magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre felvételt

nyert hallgató. A magyar állami ösztöndíjas hallgatóhoz képest a magyar állami

részösztöndíjas hallgatót a jogosultsági elszámoláskor és a részére biztosított támogatások

tekintetében 0,5-ös szorzóval kell figyelembe venni.89

(2) Jelen szabályzat alkalmazásában - az érintett támogatási forma megszűnése miatt - a

rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki

a) árva, vagy

b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy,

c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy

d) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg.

88 Módosította a Szenátus 76/2012/2013 SZT számú határozata. 89 Beillesztette a Szenátus 76/2012/2013 SZT számú határozata.



GÖDÖLLŐ

SZMSZ 5. sz. mellékletének d) részének

A „TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZATÁNAK”

1. számú függeléke

„KOCSIS KÁROLY FIATAL OKTATÓI, KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYZATA”

2011. szeptember

2

Bevezetés

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. § (3) bekezdés g) pontja és a felsőoktatásban

részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm.

rendelet 6. § (2) bekezdése alapján a Szent István Egyetem pályázati úton „Kocsis Károly” Fiatal

Oktatói, Kutatói Ösztöndíjat (a továbbiakban: Kocsis Károly Ösztöndíj) alapít az olyan tehetséges fiatal

kutatók és oktatók támogatására, akik a doktori cselekményük keretében kiemelkedő tudományos munkát

végeznek, és így hozzájárulnak az Egyetem oktatói, kutatói utánpótlásának biztosításához. A Kocsis

Károly Ösztöndíj odaítéléséről a jelen szabályzat rendelkezik.

A Kocsis Károly Ösztöndíj odaítélésének feltételei

1.§

(1) A Kocsis Károly Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj keretében a Szent István Egyetem az olyan tehetséges fiatal

oktatókat és kutatókat ösztöndíjjal kívánja támogatni, akik megfelelnek a következő feltételeknek:

(a) abszolutórium megszerzése a doktori képzésben;

(b) a Szent István Egyetemmel fennálló jogviszony:

a. oktatói- / kutatói munkakörben fennálló közalkalmazotti jogviszony a Szent István Egyetemen;

vagy

b. doktorjelölti jogviszony

(c) aktív tudományos tevékenység.

A Kocsis Károly Ösztöndíj odaítélésének rendje

2. §

(1) Az ösztöndíj pályázat alapján adható, a pályázatokról bíráló bizottság dönt. A Bíráló Bizottság összetétele:

(a) az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács (EDHT) elnöke

(b) az elnök által kijelölt két EDHT tag.

(2) A Bíráló Bizottság titkos szavazással dönt az ösztöndíj odaítéléséről. A Bíráló Bizottság a részeredményeket

bizalmasan kezeli.

(3) A Bíráló Bizottság az ösztöndíj odaítélésénél és az ösztöndíj összegének megállapításánál az oktatók, illetve

doktorjelöltek vonatkozásában értékeli különösen az alábbi körülményeket:

(a) tudományos munka, publikációs tevékenység mértéke,

(b) szakterületéhez kapcsolódó termelési gyakorlattal való kapcsolattartás mértéke,

(c) hazai és külföldi szakmai tanácskozásokon, konferenciákon részvétel mértéke,

(d) egyetemi (kari) közéletben részvétel mértéke,

(e) országos, illetve nemzetközi szakmai-közéleti tevékenység mértéke,

(f) tantárgyi programok és tematikák kidolgozásában és fejlesztésében való tevékenység mértéke,

(g) előadások, szemináriumok, gyakorlatok és speciálkollégiumok tartásával kapcsolatos tevékenység mértéke,

(h) idegen nyelvű előadásokkal kapcsolatos feladatok,

(i) vizsgáztatással kapcsolatos feladatok,

(j) tankönyvek, jegyzetek, oktatási segédanyagok előállításával kapcsolatos feladatok,

(k) tudományos diákkörösök, évfolyamdolgozatot, illetve diplomamunkát készítő hallgatók munkájával

kapcsolatos feladatok.

(4) A Bíráló Bizottság az ösztöndíj odaítélésénél és az ösztöndíj összegének megállapításánál az kutatók

vonatkozásában értékeli különösen az alábbi körülményeket:

(a) kutatómunka színvonala,

(b) újszerű kutatási módszerek alkalmazása,

(c) idegen-nyelv ismeret,

3

(d) közreműködés mértéke a tudományos ismeretek terjesztésében, valamint más kutatóhelyekkel,

egyetemekkel és gazdasági szervezetekkel a szakmai-tudományos kapcsolatok kiépítésében és ápolásában,

(e) az egyetemi (főiskolai), alap, és MSc képzésben, a tudományos diákköri munka szakmai irányításában való

részvétel mértéke.

3. §

(1) A Kocsis Károly Ösztöndíj összege maximum 95.000,- Ft/hónap a jogviszonytól függően.

(2) A Kocsis Károly Ösztöndíjat egy tanév időtartamára előre kell megállapítani és az intézményben szokásos

módon közzé kell tenni.

4. §

(1) A felsőoktatási intézmény a Kocsis Károly Ösztöndíjat elnyert fiatal oktatóknak és kutatóknak havi

rendszerességgel folyósítja az ösztöndíjat, azt a tanulmányi félév első hónapjának kivételével legkésőbb a

tárgyhó 10. napjáig a számlavezető hitelintézet felé átutalja.

5. §

(1) A jelen szabályzat az Egyetemi Szenátus jóváhagyását követően a kibocsátás napján lép hatályba.

ZÁRADÉK

Jelen szabályzatot a Szent István Egyetem Szenátusa 2011. szeptember 22. napján 15/2011/2012 SZT

számú határozatával az Egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képező Foglalkoztatási

Követelményrendszer 1. sz. függelékeként, továbbá az Egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzat

mellékletét képező Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat 1. sz. függelékeként elfogadta.



………………………………….

Dr. Solti László

rektor

………………………………….

Mezei Tibor

főtitkár

4


GÖDÖLLŐ




„BONAFARM ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYZATA”

2012. november

5

Bevezetés

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12. § (3) bekezdés h) ha) pontja és a

felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007.

(III. 26.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése alapján a Szent István Egyetem pályázati úton Bonafarm

Ösztöndíjat alapít az olyan hallgatók támogatására, akik a Mezőgazdaság- és Környezettudományi

Kar agrárképzési területén és a Gépészmérnöki Kar, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök

képzési területén kimagasló eredményt értek el. A Bonafarm Ösztöndíj odaítéléséről a jelen szabályzat

rendelkezik.

A Bonafarm Ösztöndíj odaítélésének feltételei

1.§

(1) A Bonafarm Ösztöndíj keretében a Szent István Egyetem egyszeri ösztöndíj folyósításával kívánja

támogatni a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, valamint a Gépészmérnöki Kar (a

továbbiakban jelen függelékben: Karok) agrárképzési területen kimagasló eredményt elért hallgatóit, akik

megfelelnek a következő feltételeknek:

a) aa) az adott tanévben a Karok alapképzésén (BSc) II. évfolyamos, vagy

ab) mesterképzésben (MSc) részt vevő hallgatók, akik első mesterképzésre történt

beiratkozásától legfeljebb két tanulmányi félév telt el,

b) tanulmányi átlaguk a pályázat benyújtását megelőző két félévben legalább 4,00 volt,

c) szak/diplomadolgozatukat növénytermesztés, takarmánygyártás, szarvasmarhatartás- és

tenyésztés, sertés- vagy baromfitenyésztés, és tartás, vetőmag feldolgozás/előállítás

témakörből, illetve a mező- és élelmiszergépészethez kapcsolódó témakörökből készítik.

A Bonafarm Ösztöndíj odaítélésének rendje

2. §

(1) Az ösztöndíj pályázat alapján adható, a pályázatokról 3 fős bíráló bizottság dönt. A Bíráló Bizottság

összetétele:

(c) Bonafarm Zrt. képviselője,

(d) az Egyetem nevében eljáró két képviselő.

Az Egyetem két képviselőjét a Kar dékánja jelöli ki írásban.

(2) A Bíráló Bizottság titkos szavazással dönt az ösztöndíj odaítéléséről. A Bíráló Bizottság a

részeredményeket - az adatvédelmi törvényt betartva - bizalmasan kezeli.

(3) A Bíráló Bizottság az ösztöndíj odaítélésénél az alapképzésben résztvevő hallgatók vonatkozásában az

alábbi körülményeket értékeli különösen:

(l) az 1.§. (1) c) kiválasztott szakterületen elkészítendő szakdolgozat tervezett témáját,

(m) előny, ha a jelölt rendelkezik egy pontos szakdolgozati témavázlattal, bemutatja a tervezendő

szakdolgozat felépítését, a feldolgozandó területeket (előre részletezettség, kidolgozottság),

(n) előny, ha a jelölt korábban a fenti 1.§. (1) c) pontban említett területek valamelyikén készített

szakmai munkát, dolgozatot, feldolgozta valamely részterület problémáját (TDK, más

ösztöndíjhoz beadott tanulmány, egyéb tanulmány, publikációk),

(o) a bizottság előtt szereplése alkalmassá teheti arra, hogy önálló munkát tudjon végezni, hosszabb

távon a végzettségének megfelelő szakterületeken, szakmája iránt magas fokú elkötelezettséggel

bír,

6

(p) szakmai gyakorlati helyét a fentiek tükrében választja/választotta ki, adott esetben erről

beszámolót tud készíteni, ezt prezentálni tudja,

(q) a pályázathoz beadott maximum 2 oldalas (szakmai) bemutatkozó önéletrajz.

(4) A Bíráló Bizottság az ösztöndíj odaítélésénél a mesterképzésben résztvevő hallgatók

vonatkozásában különösen az alábbi körülményeket értékeli :

(f) a BSc területen elkészült szakdolgozata az 1.§. (1) c) pontban szereplő témák közül került ki,

(g) a fent említett szakdolgozat legalább 4,00 érdemjegyet kapott (védés, bírálat-szóbelivel együtt),

(h) minden egyéb olyat, amit a BSc képzésen lévők esetében vizsgálnak,

(i) a pályázathoz beadott maximum 2 oldalas (szakmai) bemutatkozó önéletrajz.

3. §

(1) Az ösztöndíjban évente legfeljebb három fő részesülhet.

(2) A Bonafarm Ösztöndíj összege személyenként egyszeri nettó 300.000 HUF. Az anyagi elismerés

mellett a Bonafarm Zrt. szakmai gyakorlat teljesítésére, valamint a szak/diplomadolgozat elkészítésére is

lehetőséget biztosít a nyertesek számára.

4. §

(1) Az Egyetem a Bonafarm Ösztöndíjat elnyert hallgatóknak az ösztöndíjat egyszeri alkalommal,

legkésőbb az elnyerést követő hónapban esedékes tanulmányi ösztöndíj-kifizetéssel egyidejűleg, a

számlavezető hitelintézet felé átutalja.

(2) A Bonafarm Ösztöndíj kizárólag akkor kerül kiírásra, amennyiben a Bonafarm Zrt. és az Egyetem

közötti együttműködési megállapodás alapján a Bonafarm Zrt. az ösztöndíj folyósításához szükséges

teljes pénzösszeget támogatásként az Egyetem rendelkezésére bocsátja.

5. §


ZÁRADÉK

Jelen szabályzatot a Szent István Egyetem Szenátusa 2012. november 28. napján 67/2012/2103 SZT SZT

számú határozatával az Egyetemi Szervezeti és Működési Rend mellékletének d) részét (Térítési és

juttatási szabályzatát) képező 1. sz. függelékeként (Bonafarm Ösztöndíj Szabályzat) elfogadta.



………………………………….

Dr. Solti László

rektor

………………………………….

Mezei Tibor

főtitkár

7


GÖDÖLLŐ




„KOOPERATÍV SZAKMAI KÉPZÉSI ÖSZTÖNDÍJ”

2012. december

8

Bevezetés

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12. § (3) bekezdés h) ha) pontja és a

felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007.

(III. 26.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése alapján a Szent István Egyetem pályázati úton Kooperatív

Szakmai Képzési Ösztöndíjat alapít a Gépészmérnöki Kar Kooperatív Szakmai Képzési

Programjában résztvevő hallgatók támogatására. A Kooperatív Szakmai Képzési Ösztöndíj odaítéléséről

a jelen szabályzat rendelkezik.

A Kooperatív Szakmai Képzési Ösztöndíj odaítélésének feltételei

1.§

(1) A Kooperatív Szakmai Képzési Ösztöndíj keretében a Szent István Egyetem havi rendszerességgel

ösztöndíj folyósításával kívánja támogatni a hallgatók valós ipari-gazdasági környezetben való

részvételét, szakmai tudás, képzettség és tapasztalatszerzés céljából. Az ösztöndíjban részesülő

hallgatónak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

1. a hallgató a Gépészmérnöki Kar által támasztott jelentkezési és tanulmányi feltételeknek

megfeleljen továbbá,

2. meghatározott időtartamra felvételt nyerjen a kooperatív szakmai képzési programra.

Az aktuális tanévre vonatkozó jelentkezési és tanulmányi feltételeket az ösztöndíj Kuratóriuma tárgyév

március 31.-ig állapítja meg és hozza nyilvánosságra a hallgatók intranetes hálózatán (fájlszerverdiák)

vagy a Gépészmérnöki Kar honlapján.

A Kooperatív Szakmai Képzési Ösztöndíj odaítélésének rendje

2. §

(1) Az ösztöndíj pályázat alapján adható, a pályázatokról az ösztöndíj Kuratóriuma dönt. A Kuratórium

összetétele:

Elnöke: A kooperatív szakmai képzés vezetője

Tagjai: A Gépészmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese

A Gépészmérnöki Kar tanulmányi osztályának képviselője

(2) A Kuratórium a pályázatokat rangsorolva dönt az ösztöndíj odaítéléséről. A Kuratórium a

részeredményeket - az adatvédelmi törvényt betartva - bizalmasan kezeli.

(3) A Kuratórium az ösztöndíj odaítélésénél az alábbi körülményeket értékeli különösen:

(r) tanulmányi előmenetel,

(s) a tanulmányok mintatanterv szerinti teljesítése, esetleges elmaradások,

(t) a kooperatív szakmai képzésben résztvevő cégek fogadókészsége,

(u) a pályázathoz beadott magyar és idegen nyelvű önéletrajz, tanulmányi és jelentkezési lap.

3. §

(1) Az ösztöndíjban részesülő hallgatók száma a kooperatív szakmai képzési programban résztvevő cégek

által felajánlott gyakorlati helyek számától függ. Az ösztöndíj meghatározott időtartamra, havi

rendszerességgel jár.

9

(2) A Kooperatív Szakmai Képzési Ösztöndíj havi összegét a Kuratórium évente állapítja meg. Teljes

havi ösztöndíj adható a szakmai képzésben eltöltött teljes hónap után, illetve ennek arányos része a

képzésben eltöltött tört hónap után. Az anyagi elismerés mellett a hallgató szak/diplomadolgozatának

elkészítésére is lehetőséget biztosít a szakmai képzési helyet adó cég.

4. §

(1) Az Egyetem a Kooperatív Szakmai Képzési Ösztöndíjat elnyert hallgatóknak az ösztöndíjat a tárgyhót

követő hónapban esedékes tanulmányi ösztöndíj-kifizetéssel egyidejűleg, a számlavezető hitelintézet felé

átutalja.

5. §


ZÁRADÉK

Jelen szabályzatot a Szent István Egyetem Szenátusa 2012. december 19, napján 76/2012/2013 SZT

számú határozatával az Egyetemi Szervezeti és Működési Rend mellékletének d) részét (Térítési és

juttatási szabályzatát) képező 2. sz. függelékeként (Kooperatív Szakmai Képzési Ösztöndíj Szabályzat)

elfogadta.



………………………………….

Dr. Solti László

rektor

………………………………….

Mezei Tibor

főtitkár

10

1. számú függelék

A költségtérítések összege a 2006/2007., 2007/2008. tanévtől beiratkozott hallgatók számára:

Képzési szint Munkarend Szak Költségtérítés/félév

egységes, osztatlan

képzés

nappali állatorvosi 1 000 000,- Ft/félév

A költségtérítések összege a 2008/2009. tanévtől beiratkozott hallgatók számára:


alapképzés nappali biológia 300 000,- Ft/félév


képzés


A párhuzamos képzésben, illetve a másoddiplomás képzésben részt vevő hallgatók számára a

költségtérítés összege állatorvosi szakon 660 000,-Ft/félév, biológia szakon 180 000.-Ft/félév.





képzés



költségtérítés összege állatorvosi szakon 700 000,-Ft/félév, biológia szakon 180 000.-Ft/félév.





képzés



költségtérítés összege állatorvosi szakon 700 000,-Ft/félév, biológia szakon 108 000,-Ft/félév.





képzés


mesterképzés nappali biológus 200 000,-Ft/félév


költségtérítés összege minden szakon ugyanannyi, mint az első oklevelüket megszerző hallgatóknak. Nincs

engedmény a párhuzamos képzésben résztvevő hallgatóknál sem.

11

A költségtérítések összege a 2012/2013., 2013/2014., 2014/2015. tanévtől beiratkozott

hallgatók számára:




képzés


mesterképzés nappali biológus 350 000,-Ft/félév


költségtérítés összege minden szakon ugyanannyi, mint az első oklevelüket megszerző hallgatóknak. Nincs

engedmény a párhuzamos képzésben résztvevő hallgatóknál sem.

12


Marek József Oktatási Központ és Kollégium díjai

az állatorvosi szakon, valamint a biológus BSc és MSc szakos államilag támogatott/állami

(rész)ösztöndíjas hallgatók számára 7.800,-Ft + 3.200,-Ft felújítási alap (korábban 7500,-Ft +

3.000,-Ft felújítási alap),

Az állam által támogatott félévek felhasználása után tanulmányaikat megkezdő hallgatók számára

9.800,-Ft + 3.200,-Ft, felújítási alap (korábban 9.500,-Ft + 3.000,-Ft felújítási alap),

Külsősöknek és költségtérítéses/önköltséges képzésben részt vevő hallgatók számára 22.650,-Ft.

(22.150, -Ft volt)

Érettségi előkészítősöknek: 4.200 Ft/nap (4.000,- Ft volt).

Kulturális hozzájárulás díja

a 2011/2012. tanév első félévétől

A befizetés módja a NEPTUN Tanulmányi rendszerén keresztül történik az alábbi összegekkel és

időponttal.

I évfolyam: A kulturális hozzájárulás díja 4000 Ft/I. félév, melyet NEPTUN rendszeren kell befizetni,

október 15-ig, illetve március 15-ig. A kulturális hozzájárulás díja 2000 Ft/II. félév.

II-V. évfolyam: A kulturális hozzájárulás díja 2000 Ft/ félév, melyet NEPTUN rendszeren kell befizetni,

október 15-ig, illetve március 15-ig.

V. évfolyam II. félévben nem fizet kollégiumi kulturális hozzájárulást.

Ha a jelzett időpont után 8 nappal nem jelenik meg a virtuális gyűjtőszámláján, akkor pótdíjat kell fizetni,

melynek összeg 5.000 Ft/alkalom.

Ezen összegekkel a Diák Bizottság rendelkezik. Külön témaszáma lesz a könyvelésben.

A befizetési határidő módosításra a Diák Bizottság Titkára adhat engedélyt.

Az árak felülvizsgálatát a Szenátus végzi, minden év augusztus 31-ig.

13


Az ösztöndíjak százalékos felosztása

Az intézményi keretösszeg felosztása az egyes felhasználási jogcímek között

1) A rendelkezésre álló hallgatói normatívát az egyes évfolyamok és hallgatói juttatások között a

következő arányok szerint kell megosztani:

Megnevezés Keret felosztási arányok%-ban

Tanulmányi ösztöndíj

Alap+tanulmányi teljesítmény

65%

~ 30+70 az arány

Szociális ösztöndíj

Rendszeres+rendkívüli

25%

90+10 az arány

Kari ösztöndíj 7%

HÖK működési tevékenységének támogatása 3%

Össz.: 100%

2) A rendelkezésre álló köztársasági ösztöndíjban részesülök normatíváját a következő arányok

szerint kell felosztani:


Köztársasági ösztöndíj 100%

3) A rendelkezésre álló kollégiumi normatív támogatás a kollégium működést finanszírozza.


Kollégiumi elhelyezés 100%

4) A rendelkezésre álló lakhatási támogatás normatíváját a következő arányok szerint kell felosztani:


Kollégiumi felújításra 70%

Lakhatási támogatásra 30%

Össz.: 100%

5) A rendelkezésre álló tankönyv- jegyzettámogatás, valamint a sport és kulturális tevékenység

normatíváját a következő arányok szerint kell megosztani:


Tankönyv- és jegyzettámogatás 80%

Tankönyv- és jegyzettámogatás a hallgatók

részére (alanyi jogon)

56

Jegyzet előállítás 30

Elektronikus tankönyvek, tananyagok és a

felkészüléshez szükséges elektronikus

eszközök beszerzése

14

Sporttevékenység támogatása 10%

Sportszerek, sporteszközök beszerzése 80

Sportrendezvényeken történő részvétel

támogatása

20

Kulturális tevékenység támogatása 10%

Egyetemi (kari kulturális rendezvényeken 40

14

történő részvétel (Equs napok, külföldi

hallgatók bemutatkozó napja)

Karrier, életvitel, pályakövetés, tanácsadás,

elismerések (díjak)

60

Jelen paragrafusban meghatározott felosztások körét, valamint a rendelkezésre álló pénzeszközök egyes

felhasználási jogcímek közötti felhasználási arányait az oktatási dékánhelyettes és a gazdasági igazgató

évente felülvizsgálja és szükség esetén javaslatot tesz a Szabályzat módosítására.

A kulturális- és sporttámogatásokra beadott igényeket október 15-ig a DJB bírálja el.

15


Fizetendő térítési díjak

Adminisztratív kötelezettség elmulasztása:

1. Késedelmes bejelentkezés/regisztráció 5 000,-Ft

2. Leckekönyv kitöltésének rontása (első beiratkozásnál) 2 000,-Ft

3. Tantárgytörlés regisztrációs időszakon kívül

(önhibából) 5 000,-Ft/tantárgy

4. Tantárgyfelvétel regisztrációs időszakon kívül 3 000,-Ft/tantárgy

Tanulmányokkal kapcsolatos kötelezettségek elmulasztása, kérelmek, vizsgadíjak:

1. Vizsgaismétlési díj 2. alkalommal (3. lehetőség) 5 000,-Ft/vizsga

2. Méltányossági (dékáni, dékánhelyettesi vizsga) 5 000,-Ft/vizsga

3. Záróvizsga ismétlési díja 5 000,-Ft/záróvizsga

4. Leckekönyv késedelmes leadása 3 000,-Ft

5. Szakdolgozat késedelmes leadása 5 000,-Ft

5. Fakultatív tantárgy kreditenkénti összege 25 000,-Ft áo szakon

6. Fakultatív tantárgy kreditenkénti összege 6 000,-Ft biológia szakon

7. Vadászati és vadgazdálkodási szakirány felvétele félévente 3 000,-Ft

8. Szolgáltatási díj 5 000,-Ft

9. Talár tisztíttatási díja 3 500,-Ft/alkalom

Ingyenes:

Vizsgaismétlés első alkalommal

Sikeres vizsga ismétlése

Tantárgyfelmentés

Fellebbezés

Tanulmányokkal kapcsolatos iratok pótlása, hitelesítése, igazolások – hallgatói jogviszonnyal

rendelkezőknek

(Ügyintézési határidő 15 nap)

1. Leckekönyv másolat hitelesítés nélkül 1 500,-Ft

2. Leckekönyv másolat hitelesítéssel 2 500,-Ft

3. Leckekönyv másodlat kiállítása 10 000,-Ft/pld.

4. Érvényesítő matrica elvesztése esetén újabb igénylése 2 750,-Ft

5. Kollégiumi díj, fejlesztési díj befizetésének elmulasztása esetén pótdíj 5 000,-Ft

(a kollégiumi díjat, fejlesztési díjat minden hónap 31-ig kell kiegyenlíteni, kivételt képez szeptember

hónap ennek díját október 31-ig kell befizetni, a következő hónap 8-a után pótdíj kiírására kerül sor)

Tanulmányokkal kapcsolatos iratok pótlása, hitelesítése, igazolások – hallgatói jogviszonnyal nem

rendelkezőknek

(Ügyintézési határidő 15 nap)

1. Elveszett leckekönyv pótlása törzskönyvi másolat 3 000,-Ft

2. Oklevélmásodlat kiállítása 5 000,-Ft


Tájékoztató a Köztársasági ösztöndíj pályázatról

Általános feltételek:

Köztársasági ösztöndíjra pályázhatnak azok a teljes idejű alap- vagy mesterképzésben illetve egységes,

osztatlan képzésben részt vevő hallgatók, akik a jelenlegi vagy korábbi tanulmányaik során legalább két

félévre bejelentkeztek és legalább 55 kreditet szereztek.

A pályázat további feltételei:

Köztársasági ösztöndíjban a felsőoktatási intézmények

Kiemelkedő tanulmányi eredményű (A)

Szakmai területen kimagasló munkát végző (B), illetőleg

Kiemelkedő közéleti, sport és egyéb tevékenységet végző (C) hallgatói részesülhetnek.

Az általános felhívásban megfogalmazott feltételeken túl, a Karon köztársasági ösztöndíjban az

részesíthető, aki az előző tanév mindkét félévében legalább 4,50 tanulmányi átlagot (összesített

kreditindex vagy kumulált átlag) ért el és tudományos diákkörben, szakmai területen illetve a Hallgatói

Önkormányzatban kimagasló munkát végez.

Az előző tanévekben köztársasági ösztöndíjban részesült pályázó korábban figyelembe vett

tevékenységeiért pontokat nem kap.

Ugyanazon tevékenység több kategóriában nem pontozható.

Ösztöndíjban csak az részesülhet, aki legalább egy pontot szerez a B-C kategóriák valamelyikében. Az

összesített kreditindexből és a nyelvvizsgákból származó pontok önmagukban nem elegendőek.

A Köztársasági ösztöndíj pályázatok beadási határideje:

A hallgatóknak a Köztársasági ösztöndíj pályázatukat a „pályázati lap köztársasági ösztöndíj” 2

példányban történő kitöltésével, a szükséges mellékletekkel, illetve a leckekönyvvel ellátva, (ezek leadása

nélkül a pályázat nem fogadható el) a tanév második félévi vizsgaidőszakának utolsó napján kell leadni.

A pályázati lap letölthető a www.univet.hu lapról, vagy a Tanulmányi Osztályon kérhető.

Pályázatot nem adhatnak be a beadáskor tanulmányaikat képzési időn túl folytató vagy a képzési időt a

köztársasági ösztöndíj ideje alatt túllépő hallgatók.

A Köztársasági ösztöndíj elbírálásának (pontértékelésének) szabályai:

A beadott pályázatok az alábbi pontozási rend szerint kerülnek értékelésre. Pontozni csak a pályázati

lapra beírt, mellékelt dokumentumokkal alátámasztott eredményeket lehet.

A kialakított rangsor a hallgatói beadási határidőt követő 10 napon belül megtekinthető, az

észrevételezésre és az esetleges jogorvoslati kérelmek beadására az ESZMSZ 5/C melléklete a

Tanulmányi- és vizsgaszabályzat 6. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően van lehetőség.

A.) Tanulmányi és nyelvi eredmények

A mintatanterv szerint az adott félévre előírt valamennyi „A” tantárgy teljesítése esetén számított

súlyozott tanulmányi eredmény (STA) figyelembe vételével megállapított tanévi átlag, (1. félévi STA + 2.

félévi STA) : 2) maximum 20 pont.

kredit

érdemjegykreditSTA

)(

4,5 1 pont

http://www.univet.hu/

2

4,55 2 pont

4,6 4 pont

4,65 6 pont

4,7 8 pont

4,75 10 pont

4,8 12 pont

4,85 14 pont

4,9 16 pont

4,95 18 pont

5,0 20 pont

Nyelvvizsgák,csak az egyetemi tanulmányok ideje alatt teljesített nyelvvizsgák vehetők figyelembe,

nyelvenként csak a legmagasabb fokozat.

középfokú C 1 pont

felsőfokú C 3 pont.

B. Szakmai tevékenység

A kötelező tanulmányokon túl végzett szakmai jellegű tevékenység nagyon fontos értékelési szempont,

mivel a köztársasági ösztöndíj elnyeréséhez szükséges kiemelkedő teljesítménybe beletartozik a szakmai,

kutatási tevékenység végzése. A pályázathoz csatolt szakmai tevékenység igazolására szolgáló

dokumentumra, igazolásra a tanszékvezető/témavezető/TDK elnök aláírása szükséges.

Kutatási tevékenység 1 pont

TDK részvétel 1 pont

TDK-n bármilyen helyezés 1 pont

(az első három helyezést elért hallgató 3, 2, 1 pluszpontot kap)

- OTDK részvétel 2 pont

- OTDK-n való 1. – 3. helyezés plusz 4 pont

- OTDK különdíj 4 pont

Publikációk, előadások 3 pont

Publikációnál csak a tudományos értékű írások vehetők figyelembe. Megjelent publikáció esetén fel kell

tüntetni a pontos könyvészeti adatokat, a megjelenés előtt álló, de már közlésre elfogadott publikációnál a

szerkesztő aláírt igazolása szükséges.

Publikációk idegen nyelven 5 pont

Előadás tartása idegen nyelven 2 pont

Pályamunkák 3 pont

Szakmai, ill. tanulmányi verseny 1 pont

Kiemelkedő szakmai tevékenység 1 pont

Oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenység

(pl. demonstrátor) 3 pont

C. Közéleti, sport és egyéb tevékenység

- hallgatói közéleti tevékenység 1 pont

- egyéb kiemelkedő társadalmi, szociális, kulturális 1 pont

- aktív, eredményes sporttevékenység 1 pont

- lap szerkesztője 1 pont

3

A Köztársasági Ösztöndíj pályázat kiírása, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által közzétett felhívás, a

Köztársasági ösztöndíj beadására vonatkozó kari előírások, a beadási határidő, illetve a pontozási

rendszer a Kar honlapján is megtalálható.

4

Külső

szakmai gyakorlatok

5

A biológia alapszak terepgyakorlatai

A terepi munka a biológus és a zoológus képzés fontos része. Célja a metodikák begyakorlása, a

helyismeret megszerzése, az ökológiai és természetvédelmi szemlélet kialakítása. A terepgyakorlatokra

minden második szemesztert követő nyáron kerül sor, az alábbiak szerint.

a 2. szemeszter teljesítését követően problémafelismerő terepgyakorlat

a 4. szemeszter teljesítését követően zootaxonómiai és növényrendszertani

terepgyakorlat

Problémafelismerő terepgyakorlat

I. évfolyamos biológia alapszak hallgatói számára

A gyakorlat célja

1. A terepgyakorlat fő célja, hogy a hallgatók megismerjék azokat a gondokat, érdekellentéteket,

melyek megoldása a természetvédelemben dolgozók egyik fő feladata. Szeretnénk továbbá ízelítőt adni a

terepi kutatómunka szépségéről és nehézségeiről, amivel megpróbáljuk segíteni a hallgatókat későbbi

munkájuk megválasztásában.

2. Az ÁOTK-val együttműködő nemzeti parkok lehetnek a hallgatók kutatómunkájának fontos

színterei. Fontos, hogy hallgatóink minél korábban megfelelő helyismeretet szerezzenek, valamint

személyes kapcsolatot alakítsanak ki a terepen dolgozó szakemberekkel.

A terepgyakorlat helyszínei, időtartama

A hallgatók két kísérőtanárral, két csoportban dolgoznak, két helyszínen, egy hét utáni váltással. A

gyakorlat időtartama 2 hét.

Követelmények

A terepgyakorlat elfogadásának feltétele a gyakorlaton való részvétel, jegyzőkönyv vezetése és

bemutatása, valamint egy szabadon választott természetvédelmi kérdés ismertetése írásban a tapasztalatok

és a hozzáférhető irodalom alapján.

Egyéb információk

A terepgyakorlat helyszíneinek megközelítéséről, az elhelyezés körülményeiről, a szükséges

felszerelésekről valamint egyéb aktuális információkról a hallgatókat a 2. félév vizsgaidőszakát

megelőzően értesítjük.

6

Az állatorvos-doktor képzés külső szakmai gyakorlataival kapcsolatos

tudnivalók

Az egyetemen folyó elméleti oktatást a pályakezdéshez szükséges gyakorlati tudás megszerzését elősegítő

külső gyakorlati képzés egészíti ki az alább felsoroltak szerint.

a 4. szemeszter teljesítését követően 3 hét állattenyésztéstani és takarmányozástani gyakorlat,

a 8. szemeszter teljesítését követően 4 hét orvoslási gyakorlat.

A 10. félév után a 11. félévi gyakorlatról bővebben a http://edu.univet.hu/gyakorlati-felev/tajekoztato

A gyakorlatokat a tanszékek által előírt és a következő oldalakon megtalálható tematikák szerint kell

teljesíteni.

7

TÁJÉKOZTATÓ AZ ÁLLATORVOSTAN-HALLGATÓK ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS

TAKARMÁNYOZÁSTANI NYÁRI GYAKORLATÁRÓL

A gyakorlat célja, hogy a hallgató megismerkedjék a gazdasági állatok tenyésztésével, az állattenyésztői

és állatorvosi munka kapcsolatával, valamint hogy az elméleti ismeretanyagot üzemekben szerzett

takarmányozási és takarmányozástechnológiai tapasztalatokkal egészítse ki.

Alapszabályok:

A gyakorlat időtartama 3 hét, teljesítésének ideje július hónap.

A nyári gyakorlatra történő jelentkezés határideje: április eleje.

A beszámoló elfogadásához két faj takarmányozásának és állattenyésztési aspektusainak bemutatása

szükséges, amelyek közül az egyik (de célszerű, ha mindkettő) gazdasági állatfaj legyen.

A hallgatóra a gyakorlat ideje alatt az üzem munkarendje, valamint a gyakorlatvezető utasításai

érvényesek. Igazolatlan távollét, fegyelmezetlen viselkedés, a gyakorlat nem teljesítése a félév

elvesztésével jár. A gyakorlat időpontját csak a tanszék előzetes engedélyével szabad megváltoztatni.

Ezt az ismertetőt a gyakorlatvezetőnek tájékoztatás céljából a gyakorlat megkezdésekor át kell adni és

láttamoztatni.

A gyakorlat alatti napi tevékenységről (naprakész) naplót kell vezetni, amelybe a gyakorlat vezetője

bejegyzést tehet, a gyakorlatot minősítheti és értékelheti, teljesítését pedig annak aláírásával igazolja.

A napló alapján önálló beszámolót kell készíteni a lentebb meghatározott formai követelmények szerint.

A beszámolóban előforduló adatok, idézetek, képek forrását (pl. szakkönyv szerzője, címe és kiadásának

éve; tenyészállat-katalógus; web-oldal) fel kell tüntetni.

A gyakorlati beszámolót kinyomtatva, a naplóval és egyéb kiegészítő anyagokkal (pl. a kötelező, az

üzemi gyakorlatvezetőnek a hallgató munkáját értékelő, külön papírra leírt, rövid véleménye) egybe kötve

kell eljuttatni az Állattenyésztéstani és Takarmányozástani Tanszékre (Rottenbiller u. 50.) személyesen

vagy postán, ajánlott küldeményben (1400 Budapest, Pf. 2.).

A beszámolót – a gyakorlatvezető esetleges észrevételeit is figyelembe véve – a tanszék osztályozza (1–

5). A félév végén az indexbe "megfelelt" (2–5) vagy "nem megfelelt" (1) bejegyzés kerül, az osztályzatot,

pedig az év végi vizsgán a jegybe beszámítjuk. A Kar tanulmányi és vizsgaszabályzata értelmében azok a

hallgatók, akiknek beszámolóját "nem felelt meg"-re értékelték, kötelesek a nyári gyakorlatot

megismételni, illetve új naplót készíteni.

A gyakorlati helyekre jelentkezni lehet az Intézet által rendelkezésre bocsátott lista, valamint egyéni

kikérő alapján. A lista és az egyéni kikérők Dr. Bersényi Andrásnál (“J” épület, III. em. 309., telefon:

8643-as mellék, e-mail: [email protected]) illetve Szabára Lászlónál (“J” épület, III. emelet,

314, e-mail: [email protected]) szerezhetők be.

A gyakorlati beszámoló elkészítésének formai és tartalmi követelményei:

• betűméret: 12 (Arial, Times, Helvetica, Calibri vagy hasonló);

• sorköz: 1.5;

mailto:[email protected]

mailto:[email protected]

8

• margók max 2.5 cm

• az első oldal kivátelével minden oldal legyen számozva

• képek mérete max. fél oldal;

• extra képek, dokumentumok a gyakorlati napló végén függelékben

1) Címlap:

A címlapon középen: Takarmányozástani és állattenyésztési gyakorlati beszámoló és napló;

alatta: a hallgató neve;

a lap alján az évszám: 2015

2) Tartalomjegyzék oldalszámokkal

3) I. fejezet (6 -8 oldal, 1-2 térkép, 2-3 kép): A gazdaság bemutatása

A gazdaság neve, helye (címe), vezetője, a gyakorlat vezetője; földrajzi fekvése, természeti és gazdasági

viszonyai; területe és művelési ágak szerinti megoszlása, vetésszerkezete; termelési értéke és a jövedelem

megoszlása a főbb termelési ágazatok között a legutóbbi befejezett gazdasági évben; éghajlati- és

talajadottságok, a növénytermesztés jellemzői (vetésterv, terméseredmények, rét- és legelőgazdálkodás),

az állattenyésztés jellemzői (állatfajok, létszám, hasznosítási irány), az állattenyésztés munkaerőhelyzete;

a gazdaságban elérhető szakfolyóiratok; a különböző szintű dolgozók érdekeltségi rendszere az

állattenyésztésben.

4) II. fejezet (12 – 15 oldal, 3-4 kép): Állattenyésztési összefoglaló

1. A gazdaságban tenyésztett állatfajok rövid ismertetése: létszám korcsoportonként a gyakorlat

időpontjában; az előző év átlagos termelési eredményei; a legfontosabb mutatók (pl. laktációs, éves

tejtermelés, kg, tejzsír, tejfehérje stb., szaporasági mutatók. pl. kocaforgó, születési alomszám, alomsúly,

gyarapodás stb., gazdaságosság) ismertetése és értékelése, a tenyésztett fajták és az alkalmazott

tenyésztési eljárások; a tenyésztésre használt apaállattok bemutatása, értékelése (nem csupán

katalógusadatok lemásolásával); a tartásmód rövid ismertetése; az időszakos tenyésztési jelentések,

jelentési kötelezettségek (bizonylatok) rövid ismertetése.

2. Az állattenyésztési munka részletes ismertetése egy kiválasztott ágazatban (pl. tehenészet,

hizlalda, növendéknevelés): egy munkanap eseményeinek részletes bemutatása. A hallgató állatok körül

végzett – nem állatorvosi jellegű – fizikai (pl. istállóban, legelőn) vagy egyéb (pl. irodai, laboratóriumi)

munkájának rövid ismertetése. A fizikai dolgozók napirendje, gondjai, véleménye a tenyésztő munkáról;

a középszintű vezető(k) és a felsőbb irányító(k) napi teendői, gondjai, véleménye az ágazatról.

3. Az állatorvosi és a tenyésztői munka kapcsolata: miben nyilvánul meg, miben látják értelmét az

érintettek, mik a nehézségek e téren; mi ezekről a véleménye az állattenyésztő(k)nek és mi az

állatorvos(ok)nak?

4. A gyakorlat alapján levonható következtetések: az üzem állattenyésztéséről; a gazdaság

vezetőinek, fizikai dolgozóinak és a gyakorlatot teljesítő hallgató véleménye az adott tenyésztési ágak

jövőjéről; a gyakorlatvezető véleménye a gyakorlat hasznosságáról és hiányosságairól; a hallgató

véleménye a gyakorlat hasznosságáról és hiányosságairól.

5) III. fejezet (12 – 15 oldal, 3-4 kép): Takarmányozástani összefoglaló

1. A takarmánygazdálkodás rövid bemutatása

A jellemző takarmányok ismertetése (mekkora a saját termesztésű hányad, mi az, amit vásárolnak?),

takarmánytartósítási módok (szénakészítés, silózás, stb.), a keverőüzem bemutatása, takarmányvizsgáló

laboratórium (ha nincs, hol vizsgáltatják a takarmányokat?), az állatok ivóvíz-ellátása.

9

2. A takarmányozás részletes ismertetése

2.1. Gazdasági állatfaj(ok) takarmányozásának bemutatása

E fejezet felépítését célszerű a korábban megszerzett állattenyésztési ismeretekre alapozni. Részletesen

írják le, hogy az állatok a születéstől kezdve a technológia szerint mikor hová kerülnek, milyen

összetételű takarmányt kapnak, abból átlagosan mennyit fogyasztanak, mekkora a testsúlyuk, fajlagos

takarmány-felhasználásuk a tárgyalt időszakokban, esetenként miben tér el a téli és a nyári

takarmányozás. Térjenek ki a takarmányozással összefüggésbe hozható anyagforgalmi,

szaporodásbiológiai és állat-egészségügyi problémákra is. Amennyiben az adott helyen csak egy állatfajt

tartanak, akkor feltétlenül menjenek át egy másik közeli gazdaságba is, ahol újabb állatfaj

takarmányozásával ismerkedhetnek meg, mert a beszámoló elfogadásához két faj takarmányozásának

bemutatása szükséges. Ahol ugyanabban a gazdaságban több hallgató végzi együtt a gyakorlatot, ott

mindenki dolgozzon ki egyénileg, részletesen egy-egy témát (állatfaj, hasznosítási irány), így

valamennyien tartalmában és részleteiben eltérő beszámolót tudnak beadni.

3. Összefoglalás, kritikai észrevételek

Az egyes fejezetek értékét növeli, ha a hallgató személyes tudása, tapasztalata alapján néhány értékelő

megjegyzést képes fűzni a leírtakhoz (pl. hogy az alkalmazott technológia miért jobb, mint az egyéb

helyeken szokásos, stb.).

6) IV. Fejezet (~3-4 oldal) Naprakész napló

7) Kiegészítő anyagok

fényképek, pedigrék, termékleírások, stb.

Dr. Zöldág László Dr. Hullár István

egyetemi tanár, osztályvezető intézetvezető, egyetemi docens


Nyári orvoslási gyakorlati tematika

a IV. évfolyam részére

Általános tudnivalók

A gyakorlatot a hallgatók az egyetem által megadott vagy az általuk választott állatorvos mellett

töltik és munkájukról összesen egy orvoslási naplót készítenek. A gyakorlat célja az egyetemen

elsajátított elméleti diagnosztikai és terápiás szaktudás gyakorlása. Az elkészített munkanaplónak napi

bontásban, időrendben kell tartalmaznia a gyakorlat folyamán megvizsgált és kezelt belgyógyászati,

sebészeti és szülészeti esetek rövid leírását, valamint legalább egy részletes jelen állapotot a

belgyógyászat tárgyköréből. A naplóban rögzíteni kell továbbá a gyakorlat helyét, idejét, a

gyakorlatvezető nevét és címét, valamint a szerzett tapasztalatok rövid értékelését. A munkanaplót a

gyakorlat befejezésekor a gyakorlatvezetővel igazoltatni kell, majd a belgyógyászati tanszék címére

(SzIE. Állatorvos-tudományi Kar Belgyógyászati tanszék Bp., 1400 Pf. 2., vagy 1078 Bp., István u. 2. )

folyó év szeptember 20.-ig kell eljuttatni. A naplót olvasható írással, áttekinthető szerkesztéssel lehetőleg

gépelve vagy szövegszerkesztő programmal kell készíteni. A napló "megfelelt" vagy "nem felelt meg"

minősítést kap. Nem fogadunk el olyan gyakorlati naplót, amely nem tartalmazza a részletes

belgyógyászati (az összes szervrendszer leírását magában foglaló) jelen állapotot, amelynek tematikája a

belgyógyászati diagnosztika vizsga tárgyát képezi, és a Belgyógyászati terápiás-technikai gyakorlatok c.

jegyzet függelékében megtalálható. A pótlás a Belgyógyászati klinika beteganyagából ismételten készített

jelen állapot megírásával történik. Több hallgató közös gyakorlati naplóját egyikük számára sem fogadjuk

el.

A hallgatók maguk is gondoskodhatnak a nyári gyakorlat helyéről. Az ilyen irányú igényt, a

gyakorlatvezető állatorvos fogadókészségét igazolva a Belgyógyászati klinika vezetőjéhez címezve és az

évfolyam összekötő által összegyűjtve kérjük a tanszéki titkárságra a Tanulmányi osztály által megadott

jelentkezési határidőig leadni. Irányelvként a belgyógyászat tanszék kéri a kikérőt hozó hallgatókat, hogy

lehetőleg ne kórházban vagy klinikán töltsék ezt az időszakot, hanem a klinikai praxisban dolgozó kolléga

mellett, mert kórházi-klinikai gyakorlatot a 10. félév befejeztével fognak teljesíteni. A nyári gyakorlatra

történő jelentkezést az évfolyam-összekötő hallgató regisztrálja, és az adatok összeállításával azokat

időben az egyetem tanulmányi osztályának benyújtja.

Belgyógyászati szempontok

A gyakorlat során a hallgató vegyen részt minél több beteg állat részletes klinikai vizsgálatában és

gyógykezelésében, kísérje figyelemmel a betegségek lefolyását. A hallgató szerezzen gyakorlatot a

különböző fertőző és nem fertőző betegségek szakszerű vizsgálatában és kezelésében. A gyakorlat

alkalmával a hallgató lehetőség szerint törekedjék az egyetemen megismert diagnosztikai és terápiás

beavatkozások /különböző szervek klinikai és kiegészítő vizsgálata (szondázás, szúrcsapolás stb.)

valamint p. os, im., sc. és iv. gyógyszerbeadási módok / gyakorlására. Ismerje meg az állományban

előforduló megbetegedések kóroktanát, terápiáját és a megelőzés lehetőségeit. Szerezzen tapasztalatot a

gyógykezelés irányelveiről, az alkalmazott gyógyszerek szokásos dózisáról, mellékhatásairól,

kontraindikációiról.

Sebészeti szempontok

Szarvasmarhatelepen: borjak vagy felnőtt marhák szarvtalanítása, szm.lábvég-elváltozásainak

tanulmányozása, gyógykezelése, sebészeti betegek gyógykezelésében való részvétel, (pl. bendőmetszés,

oltógyomor helyzetváltozás)

Sertéstelepen: sertések herélése, sérvműtétek, sertés végtagbetegségeinek vizsgálata, (sertések

miskárolása)

Ló (mén) telepen: csikó herélése, sérvműtétek, lábvégelváltozások (inak, ínhüvelyek betegségeinek)

tanulmányozása és gyógykezelése, patabetegségek megfigyelése, sántaságvizsgálat.

Kisállat betegek esetében: ízületek vizsgálata (dysplasia, patella-ficam stb.), sérv, farkasköröm,

kozmetikai műtétek, hallójárat-gyulladások kezelése, egyszerűbb hasűri műtétek, részvétel a rutin

műtétekben.

2

Szülészeti szempontok

1. Állatkórházban töltendő terápiás gyakorlat esetén:

- Részvétel a gyakorlat ideje alatt minél több, de legalább 5 szarvasmarha és 5 egyéb állatfaj (sertés,

ló) szülészeti segélynyújtásában (lehetőség szerint a gyakornokok asszisztáljanak a műtéteknél).

- Részvétel a szülészeti jellegű (pl. szarvasmarha méh- és hüvelyelőesés) és tőgyműtétekben (pl.

csecsbimbó-elzáródás, bimbósipoly, tejcsepegés).

A hallgatók lehetőleg saját maguk is vegyenek részt az ellési segélynyújtásban részesült állatok

involuciós és utókezelésében (pl. magzatburok elvétele, méhkezelés stb.), illetve a meddőségi kezelés

céljára behozott állatok gyógykezelésében.

- Vegyenek részt az állatkórház által végzett kiszállásos műtéteknél (szülészeti segélynyújtás,

gynekológia és tőgysebészeti beavatkozások).

- Látogassanak el az állatkórház gyűjtőkörzetéhez tartozó legalább egy tejtermelő tehenészeti

telepre, és egy nagyüzemi sertéstelepre, és készítsenek értékelő elemzést azok szaporodásbiológiai

helyzetéről.

2. Nagyüzemben töltendő terápiás gyakorlat esetén:

- Szarvasmarha telepen: vegyenek részt és működjenek közre legalább 10 tehénellésnél. Vegyenek

részt az involució ellenőrzésében és meddőségi gyógykezelésében, és vemhességi vizsgálatokban,

ismerjék meg az inszeminátor munkáját is és maguk is lehetőség szerint végezzenek mesterséges

termékenyítést.

- Kísérjék figyelemmel az adott üzemben a tőgygyulladások diagnosztikáját, gyógykezelését és

megelőzését. Tájékozódjanak a szárazonálló tehenek tartási és takarmányozási körülményeiről, valamint

az üzem szaporodásbiológiai helyzetéről.

- Sertéstelepen: vegyenek részt és működjenek közre legalább 10 koca ellésének levezetésében,

valamint az üzem MMA-syndroma prevencióját és terápiáját célzó munkájában, továbbá a perinatalis

mortalitás csökkentésére irányuló teendőkben. Tájékozódjanak a vemhes állatok tartás-takarmányozásáról

és az üzem szaporodásbiológiai helyzetéről. Vegyenek részt az üzem szaporodásbiológiai munkájában

(spermavétel, mesterséges termékenyítés, ivarzásindukció és ivarzás megállapítás stb.)

- Látogassanak el egy alkalommal a legközelebbi állatkórházba, és ismerkedjenek meg az ott folyó

munkával.

Dr. Vörös Károly

Dr. Németh Tibor

Dr. Solti László

szent istván egyetem...dr. fodor istván állatorvos dr. szabára Ágnes állatorvos oktatott...

Documents