szentes vÁros integrÁlt vÁrosfejlesztÉsi stratÉgiÁja · 2009. 11. 17. · tematikus célok...

Szentes Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

1

SZENTES VÁROS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MUNKAANYAG

KÉSZÍTETTE:

2009. november


2

TARTALOMJEGYZÉK

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 7

I. BEVEZETÉS 8

I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 8

I.2. A város rövid története 8

I.3. Földrajzi adottságok 12

I.4. Természeti és táji adottságok 13

I.5. Megközelíthetőség 18

II. SZENTES VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 20

III. SZENTES VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS 29

Városszerkezet 29

III.1. Gazdaság 29 III.1.1. Vállalkozások helyzete 29 III.1.2. Mezőgazdaság 34 III.1.3. Ipar 38 III.1.4. Kereskedelem, szolgáltatások 40 III.1.5. Turisztika, látványosságok 43 III.1.6. A város költségvetése 51

III.2. Társadalom 56 III.2.1. Demográfia 56 III.2.2. Foglalkoztatottság-munkanélküliség 63 III.2.3. A népesség iskolai végzettsége 67 III.2.4. A lakosság jövedelmi helyzete 68 III.2.5. Egészségi állapot 70 III.2.6. Civil szervezetek 73 III.2.7. Ifjúsági és idősügy 74

III.3. Környezet 78 III.3.1. Épített és természeti környezet 78 III.3.2. Lakásállomány 83 III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság 85

III.4. Közszolgáltatások 94 III.4.1. Oktatás-nevelés 94 III.4.2. Szociális ellátás 106 III.4.3. Egészségügyi ellátás 120

A korábbi időszak fejlesztései 124


3

III.5. Összegzés: Funkcióelemzés – a funkcióellátottság értékelése 125

IV. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 128

IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés 128

IV.1.1 A városrészek területi megközelítésű helyzetelemzése és SWOT analízise 133

IV.1.2 Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása és a lehatárolt területek helyzetének elemzése 196

A SZEGREGÁCIÓS MUTATÓK ELEMZÉSE 220

A SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK BEMUTATÁSA 221

A SZEGREGÁTUM RÉSZLETES BEMUTATÁSA: 227

ÖSSZEGZÉS: 229

A FOGLALKOZTATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: 229

A LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: 229

AZ OKTATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: 229 A művészeti oktatási intézményekben a HH és HHH tanulók aránya nagyon alacsony. 230

V. STRATÉGIA 231

V.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása 232 A város hosszú távú jövőképe: 233 Tematikus célok 236 A városrészi célkitűzések bemutatása 238 INTEGRÁCIÓS TERV 258

V.2. A stratégia koherenciája, konzisztenciája 262 V.2.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel 262 V.2.2. A célrendszer koherenciája 266 V. 2.3. Környezeti hatások értékelése 266

V.3. 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése 268 V.3.1 Az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztések bemutatása 271 V.3.2 Az akcióterületi fejlesztések priorizálása és rövid bemutatása 278

V.4. A stratégia megvalósíthatósága 279 V.4.1. Ingatlangazdálkodási terv 279 V.4.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenység 282 V.4.3. Partnerség bemutatása 284 V.4.4. Szervezeti elvárások 286 V.4.5. Településközi koordináció mechanizmusai 289 V.4.6. A stratégia megvalósításának monitoringja 290


4

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A Dél-alföldi régió fejlődési tengelyei és Szentes városa ............................... 20 2. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a Csongrád megyében

(1999-2005) .................................................................................................. 30 3. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a szentesi kistérségben

(1999-2005) .................................................................................................. 31 4. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Szentesen (1999-

2005) ........................................................................................................... 33 5. ábra: Működő vállalkozások számának alakulása Szentesen nemzetgazdasági

áganként (1999-2005) .................................................................................... 33 6. ábra: Az ipari park elhelyezkedése Szentesen ..................................................... 38 7. ábra: Kereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek, valamint ruházati üzletek száma a

szentesi kistérségben (1998-2006) ................................................................... 41 8. ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek, valamint ruházati üzletek száma

Szentesen (1998-2006) ................................................................................... 41 9. ábra: Vendéglátóhelyek számának alakulása a szentesi kistérségben és Szentesen

(1998-2006) .................................................................................................. 42 10. ábra: Csongrád megye fő idegenforgalmi mutatói (1998-2006) ....................... 43 11. ábra: Szentes város fontosabb turisztikai adatai (1999-2006) ......................... 44 12. ábra: Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 1999-2006 között

(vendégéjszaka) ............................................................................................ 45 13. ábra: Lakónépesség számának változása (1997-2006, %) .............................. 56 14. ábra: Szentes város lakónépessége 1997-2006 (fő) ...................................... 57 15. ábra: Belföldi vándorlási különbözet Szentesen 2002-2006 között ................... 58 16. ábra: Élveszületések száma Szentesen 1997-2006 között .............................. 60 17. ábra: Természetes szaporodás/fogyás ......................................................... 61 18. ábra Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ában

2000-2008 (december havi adatok) .................................................................. 66 19. ábra Nyilvántartott álláskeresők száma Szentesen 1997-2006 ........................ 67 20. ábra: Épített és megszűnő lakások száma Szentesen (1997-2006) .................. 84 21. ábra: Lakások közmű ellátottsága Szentesen (1997-2006) ............................. 85 22. .ábra: Az önkormányzat által végrehajtott víz- és szennyvízfejlesztések Szentes

Városban (2000-2008) .................................................................................... 88 23. ábra: A Szentes-Víz Kft által végrehajtott vízvezeték fejlesztések Szentes

Városban (2000-2008) .................................................................................... 88 24. ábra: Gyermekek és tanulók számának változása Szentes város közoktatási

intézményeiben 2001-2006 között (fő) .............................................................. 97 25. ábra: Városrészek Szentes városában ....................................................... 129 26. ábra: Szentes Belváros városrész ............................................................. 133 27. ábra: Szentes Felsőpárt városrész ............................................................ 143 28. ábra: Szentes Alsópárt városrész .............................................................. 150 29. ábra: Szentes Kisér városrész .................................................................. 156 30. ábra: Szentes Kertváros városrész ............................................................ 162 31. ábra: Szentes Nagyhegy városrész ........................................................... 171 32. ábra: Szentes, ipari park elhelyezkedése és az Iparterület városrész .............. 178


5

TÁBLAJEGYZÉK 1. táblázat: A kistérség éghajlati jellemzői ............................................................. 17 2. táblázat: Szentes és térsége szántóterületeinek aranykorona értékei ..................... 17 3. táblázat: Távolság és elérési idő Szentes vonatkozásában .................................... 19 4. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma Csongrád megye kistérségeiben 2006 (db) 30 5. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma (Csongrád megye, városok), 2006 .......... 32 6. táblázat: Mezőgazdasági kultúrák termőterülete Szentesen .................................. 34 7. táblázat: Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek Csongrád megye

kistérségeiben (2006) ..................................................................................... 40 8. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek Csongrád megye városaiban 2006 (db) .......... 44 9. táblázat: A helyi iparűzési adóból származó bevétel Szentesen (2004-2007) ........... 52 10. táblázat: Városok lakónépessége a Dél-Alföldön ............................................ 57 11. táblázat: A népesség összevont korcsoportok szerint ..................................... 59 12. táblázat: Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság (2006) ................................. 63 13. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, Csongrád megye, kistérségek 2006 ......... 64 14. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, 2006 .................................................. 65 15. táblázat: A népesség iskolai végzettsége (2001. évi népszámlálás, %) ............. 67 16. táblázat: Foglalkoztatott nélküli háztartások száma (2001. évi népszámlálás) ... 69 17. táblázat: Haláloki struktúra Szentesen ......................................................... 71 18. táblázat: Születéskor várható élettartam, 2005 ............................................ 72 19. táblázat: Idős emberek támogatása Szentesen ............................................. 76 20. táblázat: Lakásállomány a Szentesi kistérségben (1997-2006) ........................ 83 21. táblázat: Lakásállomány alakulása Szentesen (1997-2006) ............................ 83 22. táblázat: Ivó-, és szennyvíz hálózat a szentesi kistérségben (1997-2006) ......... 85 23. táblázat: Háztartási vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában (2006)

86 24. táblázat: Óvodák és általános iskolák, 2001-2006 ......................................... 95 25. táblázat: Középiskolák és felsőfokú oktatási intézmények, 2000-2006 .............. 96 26. táblázat: Óvodák feladatellátás módja a Szentesi kistérségben ..................... 100 27. táblázat: Általános iskolai nevelés – oktatás a Szentesi kistérség településein . 101 28. táblázat: Egyéb közoktatási intézmények a kistérségben .............................. 102 29. táblázat: Más alapfokú-, és középfokú közoktatási intézmények .................... 103 30. táblázat: Egyházi iskolák ......................................................................... 104 31. táblázat: Bölcsődék, 1997-2006 ............................................................... 106 32. táblázat: Szociális intézmények, 1997-2007 ............................................... 108 33. táblázat: Szociális intézmények Szentes városában ..................................... 109 34. táblázat: A városban működő háziorvosok, házi gyermekorvosok és kórházi ágyak

száma ........................................................................................................ 121 35. táblázat: Kórházi adatok .......................................................................... 123 36. táblázat: Városi és városrészi funkciók Szentes városában ........................... 126 37. táblázat: Belváros városrészi adatok – humán intézmények .......................... 136 38. táblázat: Belváros városrészi adatok – gazdaság ......................................... 137 39. táblázat: Felsőpárt városrészi adatok – humán intézmények ......................... 145 40. táblázat: Felsőpárt városrészi adatok – gazdaság ........................................ 145 41. táblázat: Alsópárt városrészi adatok – humán intézmények .......................... 152 42. táblázat: Alsópárt városrészi adatok – gazdaság ......................................... 152 43. táblázat: Kisér városrészi adatok – humán intézmények............................... 158 44. táblázat: Kisér városrészi adatok – gazdaság .............................................. 158 45. táblázat: Kertváros városrészi adatok – humán intézmények ........................ 165 46. táblázat: Kertváros városrészi adatok – gazdaság ....................................... 166 47. táblázat: Nagyhegy városrészi adatok – humán intézmények ........................ 173 48. táblázat: Nagyhegy városrészi adatok – gazdaság ....................................... 173 49. táblázat: Iparterület városrészi adatok – humán intézmények ....................... 179 50. táblázat: Iparterület városrészi adatok – gazdaság ...................................... 180


6

51. táblázat: Lapistó városrészi adatok – humán intézmények ............................ 185 52. táblázat: Lapistó városrészi adatok – gazdaság ........................................... 185 53. táblázat: Magyartés városrészi adatok – humán intézmények ....................... 189 54. táblázat: Magyartés városrészi adatok – gazdaság ...................................... 189 55. táblázat: Kajánújfalu városrészi adatok – humán intézmények ...................... 193 56. táblázat: Kajánújfalu városrészi adatok – gazdaság ..................................... 193


7

Vezetői összefoglaló Szentes Városa 2007-ben határozta el a település hosszú távú stratégiai dokumentumainak megújítását. E munka eredményeként 2008 végén indult az a folyamat, melynek eredményeként 2009 augusztusában elkészült Szentes Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (IVS). Az IVS-t az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kidolgozott„Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára” című módszertani útmutató alapján, annak elvárásait teljesítve dolgozták ki az önkormányzat szakemberei és a közreműködő szakértők. Az IVS a kézikönyv előírásainak megfelelően egy olyan - a jogszabályok által szabályozott tervezési dokumentumok sorából hiányzó - középtávú, integráló és stratégiai szemléletű gondolkodást megtestesítő fejlesztési dokumentum, melynek elkészítése előfeltétele a 2007 – 2013 során a Regionális Operatív Program által finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások elnyerésének. Az IVS elkészítése ugyanakkor szervesen illeszkedik a város fejlesztés-politikájába. Az IVS az eddig elkészült stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró fejlesztések többsége. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szigorú előírásokat fogalmazott meg nem csupán a dokumentum tartalmát, szerkezetét, hanem elkészítésének módszertanát illetően is. Ezen követelményeknek megfelelően az IVS széleskörű partnerség jegyében készült az önkormányzat és a hivatal szakpolitikusai és szakemberei, a közszféra és a magánszféra bevonásával. A gondolatok megosztására, véleménynyilvánításra szakmai és civil fórumok, megbeszélések és beszélgetések, írásos véleménykérések nyújtottak teret. Az önkormányzat e tapasztalatok nyomán az IVS megvalósítását is hasonló nyitott szellemben kívánja irányítani. Az IVS készítése során megtörtént: • a város jelenlegi helyzetének értékelése: ágazati és területi - a város terében való elhelyezkedés szerinti - szempontok figyelembe vételével; • a város jelenlegi funkcióinak elemzése, a magyar városhierarchiában és a térségben betöltött szerepének vizsgálata; • a város – remélt – jövőbeni állapotának kirajzolása, a jövőkép megfogalmazása: a jelen elemzése világossá tette, hogy az ideális jövő eléréséhez a megkezdett pozitív folyamatok megerősítése, a tudatosan megtervezett fejlesztési feladatok megvalósítása vezet; • a fejlesztéseknek keretet adó stratégia megfogalmazása: a hosszútávon érvényes, a város megtartó erejének növelésére vonatkozó átfogó célnak, illetve azoknak a középtávú kiemelt céloknak a kijelölése, • a stratégia megvalósulását segítő eszközök (nem fejlesztési típusú beavatkozások, szervezeti háttér, monitoring rendszer stb.) számba vétele; • az operatív tervezés megalapozása: a 2007 – 2013 alatt fejlesztendő akcióterületek kijelölése.


8

I. Bevezetés

I.1. Integrált városfejlesztési stratégia Az integrált városfejlesztési stratégia (a továbbiakban IVS) egy fejlesztési szemléletű középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Ezzel a városokat hozzásegítjük közvetetten a fejlesztési szemléletmód alkalmazásához, kiszámítható, területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat kialakításához. A városfejlesztési dokumentum eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Az integrált városfejlesztési stratégia nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Ugyanakkor legitim dokumentum, hiszen az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzat képviselő testülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét az NFGM és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen határozta meg Városfejlesztési Kézikönyv (2. javított kiadás, 2009. január 28.).

I.2. A város rövid története A város környékének kedvező természeti adottságai már az ősidőkben

letelepedésre csábította az embert. A feltárt régészeti leletek bizonysága szerint a terület az újkőkortól kezdve (i.e. 5000-3000) folyamatosan lakott hely volt. A neolit kori leletek egyik legértékesebb darabja a szegvár-tűzkövesi határrészen talált ún. Sarlós Isten szobra, amely az újkőkorból szinte az egyedüli férfi alakban ábrázolt istenség. A népvándorlás évszázadaiban (I–VI. sz.) különböző népcsoportok váltották egymást, ezt a vidéken talált jazig, szarmata, gepida, hun és avar sírok százai tanúsítják. Árpád magyarjainak sírjai a város határának több pontján is előkerültek. A népvándorlás és a honfoglalás korából származó régészeti leleteket az 1897-es alapítású szentesi Koszta József Múzeum őrzi. Európai hírű régészeti anyaga időszaki kiállításokon megtekinthető. A település első okleveles említésére egy birtokosztás kapcsán 1332-ben került

sor Scenthus (Szentüs) alakban. A későbbiekben írták Zenmpthesnek, Zenthesnek is; a mai írásmód 1665-től vált általánossá. Az egykor jelentős


9

kurcai átkelőhely helyét – mely szoros összeköttetésbe állt a tiszai Böldi révvel – 1986 óta emléktábla jelöli a régi vámház falán (Hékéd 11.). A szaktudósok megállapítása szerint Szentes neve bizonyosra vehetően a valódi

első birtokosok, a Szente-Mágocs család nevét örökítette meg, mely família a XIII. század elejétől vált országosan is jelentőssé. A család a XV. század második felében kihalt, ettől kezdve igen gyakran váltogatták egymást Szentes birtokosai. E korai évszázadokról keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy egy 1332-ből származó oklevél templomos falunak nevezi Szentest, tehát folyamatosan lakott településnek számított. Az 1526. évi mohácsi csatavesztés után Erdély és a Tiszántúl (benne Szentös

falu) Szapolyai (Zápolya) János (1526–1540), majd fia, János Zsigmond (1540–1571) fennhatósága alá került, kiknek hatalmát a török szultán biztosította. Jogigényét I. Habsburg Ferdinánd (1526–1564) is fenntartotta, a gyulai várból felügyelve a térséget. Ebből következett, hogy a Tiszavidék települései három felé adóztak, aki tehette, elmenekült a területről. A tiszántúli falvak a legnagyobb pusztítást az 1566. évi török hadjárat során

élték át, amely jórészt az első ízben alkalmazott tatár segédcsapatok kegyetlenkedéseinek tudható be. A gyulai végvár elesett, ezzel a Tisza–Maros közén is kiteljesedett a hódoltsági élet. Petrák Ferenc szentesi kéziratos krónikája is megörökítette az eseményt, eszerint: „Az 1566-ik esztendőben ezen várost a török és tatár végképp elpusztította. A várost felgyújtotta, lakosai közül akit elfoghatott, Tatárországba rabul elhajtotta.” Több környékbeli település ekkor tűnt el végleg a térképről, s nevük csak határnévként élt tovább (pl. Ecser). Gyula várának török kézre kerülése után ismét békésebb évek következtek,

majd a „tizenötéves háború” idején (1593–1606) ismét lángba borult a vidék. 1599-ben a krimi tatárok újból felperzselték az Alföldet. Szentes lakói a környező nádasokba menekültek, de a város nem kerülhette el a kifosztását. Ekkor pusztult el szinte teljesen a szomszédos Hékéd, Tőke, Szentlászló, Királyság, Dónáttornya, Veresegyháza. E falvak lakóinak többsége Szentesen keresett menedéket. A népesség szaporodásával a város ismét igen gyorsan kiheverte a pusztítást. A váci püspökség 1628. évi dézsmajegyzéke Szentest már „jó városnak” mondja, ahol a református egyház históriája szerint – 115 ház található. Buda 1686. szeptember elején történt sikeres visszavétele után az egyesült keresztény hadak a Délvidék kulcsának tartott Szeged ostromához kezdtek. Miután a felmentéssel próbálkozó török csapatokat Veterani tábornok Zenta mellett szétverte, Szeged megadta magát, s október 23-án a török őrség elhagyta a várat és a várost. A helyi hagyomány szerint Veterani tábornok Szentes határában verte szét a

Szeged felmentésére igyekvő törököket, nem pedig Zentánál. A hagyomány alapjául a Petrák-krónika feljegyzése szolgált, amelyet Sima László 1914-ben megjelent várostörténeti monográfiájában megerősített. A leírás alapján s szentesi ütközet döntötte el Szeged sorsát, a nagyvezír visszavonult hadaival, a magára hagyott szegedi török őrség pedig október 23-án letette a fegyvert. Bár Veteráni „szentesi ütközete” nyugodtan a legendák közé sorolható, bizonyosra vehető az is, hogy kellett lennie valamilyen kisebb összetűzésnek, törökfuttatásnak Szentes határában, amelyet utóbb a helyiek emlékezete némileg felnagyított. Szeged visszavételével nem értek véget a térség és benne Szentes megpróbáltatásai. Gyula sikertelen ostroma után, 1693-ban a krimi tatárok ismét


10

kifosztották és felperzselték a vidéket, élelmiszert gyűjtve a gyulai vár szorongatott védőinek. Szentes ezt a pusztítást is átvészelte. A török hódoltság megszűnése után felgyorsult az elmenekült családok visszavándorlása, új családok betelepülése. A szentesiek ezt „negyedik megülésnek” mondták, utalva arra, hogy az elmúlt időszak alatt negyedszer kellett visszafoglalniuk és újjáépíteniük városukat. Az 1699-ben megkötött karlócai békeszerződéssel Erdély és a Bácska I. Lipót

(1640–1705) uralma alá került; a Maros–Tisza köze és Temesvár a szultán fennhatósága alatt maradt. A magyar–török államhatár Csongrád megyei szakaszát a Tisza és a Maros folyók mentén jelölték ki. A korszakban konkrétan Szentesről kevés korabeli forrás szól. A csongrádi

csatán kívül más jelentős ütközet nem volt a térségben, mégis mozgalmas éveket élt át a vidék lakossága. Hol a kuruc, hol a császári hadak vonultak át a területen, mindannyiszor pusztítást hagyva maguk után. A háborús időszak végén újabb veszedelem közeledett: a pestis. Az országos járvány Vásárhelyt már 1708 őszén elérte, Szentesen csak 1709-ben kezdte szedni az áldozatait, s dühöngött még az 1710. esztendőben is. A két évben Szentesen több mint 900-an estek áldozatul a félelmetes keleti nyavalyának. A hadjárások és a pestis pusztítása után kialakult népességi viszonyokra az

1715. évi országos adóösszeírás adataiból következtethetünk. Csongrád vármegyében, amely továbbra is kamarai igazgatás alatt állt, mindössze nyolc lakott települést írtak össze. Szentesen összesen 230 családot vettek jegyzékbe, ebből 121 jobbágy, 58 házas zsellér és 51 házatlan zsellér család volt. Ha családonként hat családtagot számítunk is, a település lakóinak száma nem volt több 1380 főnél. Erről az alapról indulva vált néhány évtized alatt ismét virágzó mezővárossá. Szentes az 1700-as évek elején a császári hadak élelmezésének központjává vált, ez a település fejlődésére meghatározó körülményként hatott. A lakosság anyagilag gyorsan gyarapodott, s ennek – valamint a különböző kedvezmények, mint például a vallásszabadság engedélyezése, vásártartás – eredményeként a népesség jelentős gyarapodást ért el. Az 1759. évi összeírás már 794 családfőt tüntetett fel (ebből 559 jobbágy, 199 zsellér, 36 iparos), vagyis a település népessége ekkorra megközelítette az 5000 főt. A viszonylagos gazdagságot átmenetileg lerontotta az 1760. április 7-én kiütött hatalmas tűzvész, amelynek következtében a város kétharmad része megsemmisült. A középületek mellett (iskolák, az új református templom, magtárak, malmok) 211 lakóház égett hamuvá. Leégett a városháza is, benne a város régi irataival. A szorgalmukról ismert szentesiek néhány év alatt újjáépítették városukat. Visszanyerve vonzerejét, népessége tovább gyarapodott. 1773-ban már 7249 lakost írtak össze, akik közül 5283 fő a református, 1901 fő a római katolikus, 49 fő az evangélikus és 16 fő a görögkeleti egyházhoz tartozott. A hitfelekezetek száma az elkövetkező évtizedekben újabbakkal szaporodott, jelezve, hogy háttérbe szorultak a vallási alapon történő kirekesztő törekvések. Az 1828. évi országos adóösszeírás és a megyei népösszeírás adatai szerint a város lakosainak száma már 16 134 fő (férfi 8277, nő 7857); a családok száma 2979; a házak száma 2282. A város fejlődésében fontos lépés volt, hogy az 1835-ben megkötött, majd 1837-ben megújított örökváltsági szerződés megkötése révén Szentes kiemelkedett az egyre súlyosabb válságba süllyedő hűbéri rendszerből. A város lakosságának gazdasági és társadalmi súlyra legjelentősebb - telkes gazdákból álló - rétege félig szabad paraszti birtokhoz jutott, s a közvetlen feudális szolgáltatások megszűnésével teljes gazdasági erejével birtokának fellendítéséhez láthatott.


11

1848 újabb mérföldkő, amennyiben Szentes nádori rendelettel elnyerte a rendezett tanácsú város jogállását, valamint az önálló országgyűlési képviselő választásának jogát. Lakóinak száma ekkor már megközelítette a 22 000 főt. A város nem esett a nagy hadjáratok útvonalába, mégis az első perctől kivette részét az ország önvédelmi küzdelméből. Megelőzve az országos és a megyei intézkedéseket, 1848 tavaszán megszervezte a nemzetőrséget, melynek létszáma néhány hónap alatt elérte a 2800 főt. A bukás után több mint 600 volt szentesi honvéd és mozgó nemzetőr került fel az összefogandók listájára, akik közül kb. 200 főt büntetésből besoroztak a császári seregekbe. A katonák kiállításán túl jelentős volt a város anyagi természetű áldozatvállalása. A kormánynak adott kölcsönök, a katonák ellátása és szállítása, a nemzetőrök és a fölkelt nép élelmezése és fuvarozása, a fegyverek és az egyenruhák, a menekültek és a hadifoglyok eltartása, a katonai kórház berendezése, a sebesültek és betegek ellátása, a különféle katonai és polgári biztosok fogadása tetemes összegbe kerültek. A szabadságharc leverése után az 1848/49-ben kialakított közigazgatási rend felbomlott. A felsőbb akarat megnyilvánulásaként 1865-ben Szentest megfosztották rendezett tanácsú jogállásától, s a városi szervezet helyébe visszaállították a szabadságharc előtti falusi „kupaktanács” rendszert. Az 1867. évi kiegyezés után Szentes visszanyerte a városi jogállást. Rendezett tanácsú hatóságát a községek rendezéséről szóló 1871: XVIII. tc-nek megfelelően alakította ki. 200 fős képviselőtestülete felerészben virilisekből (a legtöbb állami és helyi adót fizetőkből), felerészben választott képviselőkből állt. A polgármestert és a főbb tisztviselőket 6 évre a közgyűlés választotta. Ez 1929-ig változatlan maradt, ekkor – érvényben hagyva a virilista rendszert – 80 főre szállították le a képviselők számát, amely 1944-ig volt érvényben. (1950 után a tanácstagok létszáma meghaladta az 50 főt. Szentes fejlődésének új távlatokat nyitott az a fontos körülmény, hogy 1878-ban kijelölték Csongrád vármegye székhelyévé. A megnövekedett közigazgatási szerepkörnek köszönhetően felgyorsult városiasodása. Utcái szilárd burkolatot kaptak, az ásott kutakat ártézi kutak váltották fel, 1887-ben megindult a vasúti közlekedés, bevezették a villanyvilágítást, kiépült a telefonhálózat, s elkészültek a belváros díszes középületei. Jellemző a kulturális célú egyesületek és körök elszaporodása, a helyi újságok megjelenése. Ebben az időszakban telepedtek le a térségben a Balkánról, a török elöl menekülő bolgárok, akik öntözéses kertgazdálkodásukat folytatva alapozták meg a város és vidéke mára világhírűvé vált kertészeti kultúrát. A dinamikus fejlődést az I. világháború megakasztotta. A háború négy éve alatt kb. 10 ezer szentesi teljesített katonai szolgálatot, megjárva a szerbiai, galíciai, bukovinai és olasz frontokat. Az eltűntek, elesettek, a fogságban szerzett betegség következtében meghaltak összlétszáma megközelítette az 1300 főt. A II. világháború kitörése előtt a lakosság létszáma 33 000 fölé emelkedett. A háború végén az emberveszteség elérte az I. világháborús szintet. A tanácsrendszer bevezetésével egy időben (1950) Szentes elveszítette megyeszékhely státusát, a továbbiakban 1983-ig járási központként funkcionált. Az 1960-as évek ipartelepítési politikája a várost kedvezően érintette. Az ipartelepítés során olyan új üzemek jöttek létre, mint a Kontakta (ma Legrand Zrt), a Ruhagyár, az „új” téglagyár (ma SZEMA Kft.) megyei vízmű (mai jogutódja a Vízmű Kft.), modernizálódott és meghatározó nagyvállalattá nőtt az egykori Baromfikiviteli Rt. (ma Hungerit Zrt.)


12

A nagyüzemek létesítésének következtében megszűnt az ingázás és a tömeges elköltözés; megnőtt a település vonzereje, lakosságmegtartó képessége. Az ipari létesítmények szaporodása ellenére Szentes továbbra is megmaradt mezőgazdasági jellegű településnek. Az agráriumban a szövetkezetek és állami gazdaságok a hagyományos mezőgazdasági ágak fejlődése mellett, meghonosították a termálvízre alapozott modern kertészetet. Mai utódaik: Árpád Zrt., Pankotai-Agrár Rt – jelenleg is meghatározói a magyar mezőgazdaságnak A város természeti adottságait kiaknázva, valamint a termelés és kereskedelem integrátori, valamint a kertészeti és humántudás összekapcsolásával, hírnevet szerzett termékeivel, máig is az ország jelentős élelmezője. A 90-es évek közepétől a várospolitika vezérelvévé az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás és az áttekinthető nyilvánosság vált. Ebben kiemelt szerepet kapott az összehangolt állami, vállalkozói városfejlesztés. Teljessé vált a város infrastruktúrája a kiépített víz-, gáz- és szennyvízhálózattal, a burkolt utakkal, a szennyvíztisztítóval, a hulladéklerakóval, a telefon- és internet-hálózattal, a várost elkerülő úttal. Megtörtént a Kurca főcsatorna rehabilitációja, új egészségügyi, szociális és oktatási létesítmények épültek. Az elmúlt évtizedben a figyelem a meglévő értékek megőrzésére, a városközpont történelmi épületeinek megújítására irányult. Így vált napjainkra Szentes egy nyitott szellemű, európai, komfortos várossá. A közösség eredményeit számos nemzetközi és hazai kitüntetéssel ismerték el. A város önkormányzati igazgatásának főbb jellemzői, alakulásuk az 1989-ben történt rendszerváltozást követően: 1990-től a városi képviselők száma 27 fő, 1994-től 23 fő. 1994 óta a polgármestert a lakosok közvetlenül választhatják. Ezóta a negyedszerre megválasztott polgármester a város történetének leghosszabb ideje tevékenykedő politikusa.

Az 1990-es évek óta szisztematikus városmegújítás során gyakorlatilag kiépült Szentes közműhálózata, megkezdődött az ipari park kiépítése és betelepítése, megtörtént a Kurca városi szakaszának rehabilitációja, megújultak a város történelmi épületei és terei, teljessé vált a szociális intézményrendszer, új orvosi rendelők és kórházi diagnosztikai tömb épült, bővült a szociális lakásállomány, és sportcsarnok valósult meg. Ennek a tudatos és folyamatos városépítő munkának a jövőbeli kereteit és irányait kívánja alátámasztani az IVS.

I.3. Földrajzi adottságok Szentes város Magyarország Dél-alföldi régiójában, azon belül Csongrád megyében, a Tisza és a Hármas-Körös által közrefogva helyezkedik el a Kurca folyó két oldalán, mely hosszában szeli át a települést. Csongrád megye harmadik legnépesebb városa. A térség geomorfológiai szempontból síkvidék, a Tisza és Körös találkozásától D-K-re fekszik. Karakterét két jellegzetes középtáj határozza meg, az Alsó-Tiszavidék - Dél-Tiszavölgyi része és a Körös-Maros köze középtáj. Az előbbihez Szegvár, míg az utóbbihoz Árpádhalom, Nagymágocs, Szentes, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagytőke tartozik. A térség


13

adottságainak megismeréséhez ad fontos ismeretet a nagy síkságon belüli közép és mikró tájak ismerete, hiszen meghatározó tényező lehet egy-egy település gazdasági fejlődési lehetőségei tekintetében.

I.4. Természeti és táji adottságok Szentes térsége síkvidék, jellegzetes alföldi táj képét mutatja a hozzá tartozó feketeföldi (szántóföldes) tanyavilággal, ún.: kubik gödrökkel (a Tisza szabályozásánál elsődlegesen a gátépítéshez használt termőföld kitermelését követően megmaradt nagyobb méretű gödrök), a Tisza-parttal és a Hármas-Körös völgyével. Szentes és térsége az Alföld egyik legmélyebb (78,5-85,0 m tszf.) medencerészben foglal helyet. Földtani telepítését a földtörténeti idők során mélybe süllyedt medencealjzatra települt nagyvastagságú tengeri és édesvízi üledékösszlet határozza meg. A medencealjzat lesüllyedése területenként különböző mértékű volt, általában nyugatról kelet felé ereszkedő. A tengeri eredetű üledék legnagyobb vastagságban (3000-4000 m) az ún. harmadkorban képződött, anyaga mészmárga, agyagmárga és homokos anyagú kőzetek. Ennek az üledékösszletnek a porozitása alulról felfelé növekedik, a felsőpannóniai rétegekben eléri a 30%-ot is, jelentős vízkészleteket tartalmaz. A területen feltárható víz 60 oC-nál melegebb. A kitermelhető hévízkészlet fajlagos értéke itt eléri az 50 m3/d.km2 mennyiséget is. Egyedülálló természeti adottság a gazdag hévízkészlet, hiszen Szentes közigazgatási területén 32 termálkút üzemel, amelynek átlagos hőfoka 85-90 C0 közötti. Vízhozamuk 600-1600 liter/perc között változik. Ezt az adottságot gazdasági és idegenforgalmi célokra egyaránt hasznosítjuk. A termálvíz lakásokat, közintézeteket, fólia- és üvegházakat fűt, illetőleg gyógyfürdőt és termál strandot táplál. A szentesi termálvizek alkáli hidrogén-karbonátos ásványvizek, ezen kívül a Kórház II. számú kútjának, valamint az Ilona-parti kútcsoport vizeinek jelentős fluorid tartalmuk van, tehát fluoridos ásványvizek. A szentesi Kórház I. sz. kútjának vizét 505/GYF számon az egészségügyi miniszter gyógyvízzé nyilvánította. Ez a kút a város első, 1957-ben fúrt kútja, melynek vize mozgásszervi, reumatikus és krónikus nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas. 1735 méter mély, vizének hőfoka 71 C0. A kutak több, mint a fele 80 C0 feletti kifolyási vízhőfokú tartományba tartozik, a kémiai vizsgálatok szerint a Kórház gyógyvizű kútjának ásványi összetevői azonosak a többi termálkút vizének eredményeivel. A tengeri üledékekre a jégkorszakban az ősfolyók rakták le kavicsban és homokban gazdag hordalékot. A jégkorszak végén már a szél munkája is egyre nagyobb szerepet játszott a térség jelenlegi geológiai-geomorfológiai képének kialakításában. A mély fekvésű területeken vékony rétegű, főként nedves térszíni lösz képviseli a felső pleisztocén üledéket. A 300-800 m vastagságú jégkorszaki üledékösszlet porózus rétegeiben tárolódó vízkészlet képezi az ivóvízellátásra hasznosítható vízkészletét. A talajvizek a néhány méter vastagságú jelenkori rétegekben helyezkednek el. Az Alsó-Tisza-vidék középtájon belül a Dél-Tisza-völgy kistáj a Tisza árterületét foglalja magába, kivéve a bal part alsó szakaszát, amely a Marosszög kistájhoz tartozik. A kistáj 77 és 91 m közötti tengerszint feletti magasságú ártéri síkság. A felszínen többnyire öntésiszap van, amely lefelé réti agyagba, majd egyre


14

durvuló folyóvizű üledékbe megy át. Szegvári részen akkumulálódott parti dűnék homokja helyi igények kielégítésére alkalmas. A tiszai ártér a folyószabályozás előtt intenzíven feltöltődő, simára alakított terület volt. A magasabb ártéri felületeknek élénkebb a domborzata, miután ezek csak ritkábban kerültek elöntés alá, így kiegyenlítődésük kevésbé történt meg. A mélyártér is a legtöbb helyen tagolt, egykori folyómedrekkel szabdalt nyugtalan képet mutat. Emiatt és a kis terepesés következtében itt sok a lefolyástalan, időszakos vízállásos terület. A terület a Körös-Csongrádi-sík kistájcsoporton belül a Csongrádi síkhoz, a Körösszög kistájhoz, a Békés-Csanádi-hát kistájcsoporton belül pedig a Békési-hát kistájhoz tartozik. A Csongrádi sík 80-101 m közötti tszf. magasságú, enyhén a Tisza-völgy irányába lejtő, a marosi hordalékkúphoz kapcsolódó tökéletes síkság. A felszíni formák kiegyenlítettek, változatosságot a lösziszapos felszín szikes anyaggal kitöltött erodált mélyedései jelentenek. A Körösszög kistáj déli részéhez Szentes-Magyartés és Nagytőke területe tartozik. Ezen a Veker és a Maros régi mederrendszere, ill. feltöltődése jellemző. A felszínközeli iszapos-agyagos üledékeket gyakran vékony infúziós lösz fedi. Homok az egykori folyógátak parti dűnéihez kapcsolódva csak kis felületeken fordul elő. A Békési-hát kistáj Árpádhalom és Nagymágocs területére nyúlik be. Ez a kistáj legmélyebb része, átlagosan 83 m tszf. magasságú. Felszíni formái folyóvízi és eolikus folyamatokkal keletkeztek. Összefoglalva a felszínközeli, földtani és geomorfológiai adottságokat, a térség lényegében két területegységre osztható: - a Tisza völgye (mélyártéri, ártéri terület) és - Tiszántúli terület (infúziós lösszel borított térség).

Domborzat és vízrajz Domborzati szempontból igen különleges helyet foglal el a terület, mert itt húzódnak az ország legmélyebb fekvésű területei, a terep három oldalról, a szomszédos megyék felől a Tisza völgye felé lejt. Ez az adottság a belvizek kialakulásában és levezetésében idéz elő sajátos körülményeket. A terület egy része mélyártéri terület, aminek biztonságát a Tisza, a Maros és a Hármas-Körös árvédelmi rendszerének kiépítését követően sikerült megteremteni. A mentesített árterület a hosszú ideig tartó feltöltődés következtében egyenletes síkság, csak az egykori holtágak és medrek szabdalják fel, teszik változatosabbá. A keleti perem a Békés-Csanádi löszháthoz tartozik, infúziós lösszel borított, egyenletesen emelkedő jellegű kelet felé. A legmagasabb térszintek a keleti határon 95 m-en helyezkednek el. Az átlagos terepesés l-2 m/km, a mélyártéren 0,1-0,4 m/km. A vízrajzi rendszernek legfontosabb folyóvize a Tisza, amely egyben az egész természetföldrajzi arculat meghatározója is. A folyó mai helyére a fiatal szerkezeti mozgások idején került és igen széles árterületet alakított ki. A Tiszának és mellékfolyóinak szélsőséges a vízjárása. Az egykor létező érhálózatot, völgyeket és terepmélyedéseket a folyószabályozást követően megkezdődött vízrendezési tevékenység során belvízlevezető csatornahálózatként hasznosították. A legjelentősebb völgyek és erek alkotják azóta is a vízlevezető rendszer vázát.


15

A valamikori érhálózatot alkotó felszíni vizek: a Mágocs-ér, mely Békés megyéből lép a térségbe és Árpádhalom, Nagymágocs helységeket érintve éri el a Kórógy-eret. A Kórógy-ér Fábiánsebestyén és Derekegyház területét szeli át és Szegvár területén torkollik a Kurcába. A Veker Szentes és Nagytőke között éri el a befogadó Kurcát. A legjelentősebb a Kurca-főcsatorna, ami valamikor természetes vízfolyása volt a térségnek. A szabályozottság következtében mára súlyos vízminőségi gondokkal és alacsony vízsebességgel küzd. A Kurca városi szakaszának kotrása 1996-1999 között megtörtént, de a térség fejlődésének súlyos gátja lehet a Kurca teljes rehabilitációjának elmaradása. Ez a probléma azonban már régiós gond, hiszen a Körösökön lévő főművek (Bökény gát) rehabilitációja nélkül nem lehet a közel természetes állapotú vízsebességet helyreállítani. A legfontosabb belvízi főcsatornák Szentes térségében a Kurca (37 km), a Veker-ér (36 km), a Kórógy-ér (49 km) és a Mágocs-ér. A belvizeken kívül ezeken a főcsatornákon a szomszéd megyékben keletkező belvizek egy részét is ezen a területen juttatják be a befogadóba. A főcsatornák torkolatánál szivattyútelepek épültek, hogy a befogadó magas vízállása esetén is biztosítsák a belvizek beemelését. A térségünkben lévő bőséges felszíni vizek árvizek formájában komoly veszélyforrást jelenthetnek. A "vízbőség" a mély fekvésből adódó belvizes problémaként jelentkezik. Csongrád megye belvizek által különösen veszélyeztetett területei közé tartozik a Kurcai belvízvédelmi egység, ahol a külterületi részeken esetenként nagy területeket borít el a belvíz, ezzel nagy károkat okozva elsősorban a mezőgazdaságnak. A térségben lévő már felsorolt főcsatornákhoz másod és harmadrendű többfunkciós csatornahálózat csatlakozik. A Szentes és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat összesen 447,871 km csatornát és vízfolyást kezel. A Társulat feladata a belvízvédelmi és árvízvédelmi feladatok ellátása és az ellátásokhoz szükséges létesítményekkel kapcsolatos teendők elvégzése. Az öblözetek kiépítettsége elvben megfelelő. A művek mára már eléggé elhanyagolt állapotúak az 1980-as évek óta fokozatosan csökkenő állami támogatás és rendezetlen tulajdonviszonyok miatt. A jól működő rendszer azonban a szélsőséges időjárás miatt csapadékhiányt pótlandó öntözést biztosíthatja a csapadékszegény periódusokban. A talajvíz a holocén és a pleisztocén rétegekben helyezkedik el, átlagos mélysége igen változó, 1-4 m között alakul. Az állóvizekre általában a sekély vízmélység a jellemző és néhánytól eltekintve mesterségesen alakították ki. Szentes és környékén a talajvíz átlagos mélysége 1-4 méter körül van, de Szentestől ÉK-re még ez alá süllyed. A térség rendkívül gazdag rétegvizekben, kitűnő vízadó rétegekkel rendelkezik. A város hévizet adó rétege felső pannon korú, melynek vízhozama kutanként 1000 l/p-t meghaladó, a szolgáltatott gyógyvíz jellegét tekintve alkáli-hidrogén-karbonátos, kémiai típusa szerint Na-HCO3-os, általában 60°C feletti felszíni hőmérséklettel. Szentes város felszín alatti vizeinek állapota - a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet: a felszín alatti vizek állapotának szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló rendelet, valamint a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet melléklete alapján – az érzékenységi kategóriák (fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések) közül kevésbé az érzékenybe sorolható.


16

A településen feltárt hévizeket (összesen 32 db kút) egyrészt fürdő- és gyógyvízként használják fel. Másrészt energetikai célokra is sok kút termel. Így a belőle nyert energiát a mezőgazdaság, a lakosság és az ipar használja fel. Az úgynevezett geotermikus energia mezőgazdasági hasznosításának egyik kiemelkedő centruma Szentes. A lakások és közintézmények kommunális távfűtési energiaellátásánál felhasznált hévízmennyiséget illetően is vezető szerepet játszik a város a Dél-alföldön. Ipari hasznosításakor elsősorban üzemi épületek fűtésére, valamint technológiai melegvízellátásra használják fel (pl.: Legrand Rt.). Előfordul azonban a fenti hasznosítási formák kombinációja is, mely során a magas hőmérsékletű vizet először légterek fűtésére, majd hőfokának csökkenésével használati melegvízellátásban vagy padló- és talajfűtésben, végül fürdőkben hasznosítják (pl.: Városi Kórház és a Gyógyfürdő, illetve Zöldségtermesztési Kutató Intézet és a Strandfürdő). A térségben néhány településén nagy gond az ivóvíz szennyezettsége (amit az arzén tartalmuk jelent). Különösen gond ez Eperjes és Fábiánsebestyén községekben. Eperjes községben a vezetékes ivóvíz megteremtésének elkészülő tervei alapján mintegy 130 millió Ft beruházás lenne, ami önerő hiányában igen soká készülhet el. Éghajlat Elsősorban a kontinentális éghajlati jellegzetességek uralkodnak. Ezen kívül gyakran érvényesülnek óceáni hatások is. Ennél ritkábban a mediterrán, esetenként pedig a szélsőséges kontinentális hatások is előfordulnak. A levegő hőmérséklete általában egyenletesen alakul, de a déli térségek hőmérséklete 0,2-0,4 oC-kal magasabb, mint az északi térségeké. A leghidegebb és a legmelegebb évek középhőmérséklete közötti eltérés 5 oC-

nál kisebb (8,6 oC - 12,4 oC). A napfénytartam is egyenletesen oszlik meg a megye területén, csak enyhe csökkenő tendencia észlelhető északkelet felé. A csapadékjárásban igen jól elkülöníthetőek a száraz és nedves évekből álló periódusok. A csapadék éven belüli eloszlására jellemző, hogy 40%-a téli félévben, 60%-a pedig a nyári félévben hullik le. Az éven belüli csapadékjárásra jellemző a nyár eleji (május-június) maximum, egy nyárvégi minimum, majd a mediterrán hatás egy másodlagos későbbi maximumot eredményezhet, mint az utóbbi időkben. A téli időszakban viszont csapadékminimum jellemző. Ez a csapadék-megoszlás kedvező lehet vízgazdálkodási és mezőgazdasági szempontból, azonban az átlagos helyzet csak ritkán alakul ki. Jellemző - utóbbi évek tapasztalata -, hogy rövidebb-hosszabb időszakok bizonyos esetben aszályosak, máskor pedig igen bőséges csapadékkal rendelkeznek, mint az 1998-99. évek. A téli időszak csapadékminimuma következtében a területen tartós és számottevő vastagságú hóréteg csak ritkán alakul ki. Az ariditási tényező: 1,21-1,3 között változik. Az uralkodó szélirány Észak-északkeleti.


17

1. táblázat: A kistérség éghajlati jellemzői

Éghajlati jellemzők Értékek Hőmérséklet évi középértéke 10,2 - 10,6 oC

Legmelegebb nyári hőmérséklet 39 oC

Leghidegebb téli hőmérséklet -29,1 oC

Évi átlagos hőingadozás 23,5 oC

Utolsó tavasz fagy április 05-10. között

Első őszi fagy október 25-31. között

Fagyos/fagymentes napok száma 90 nap

Évi csapadékösszeg 590 mm

Vegetációs időszak csapadéka 310 mm

Hótakarós napok átlagos száma 33 nap

Átlagos maximális hóvastagság 5,4 cm

Napsütéses órák évi középértéke 2050 óra

Átlagos szélsebesség 3,2 m/s

Forrás: Magyarország kistájkataszterei 1990.

Talajadottságok A térséget jellemző felszíni vizek sokaságából adódóan uralkodó talajtípus a karbonátos és szolonyeces réti talajok. A térség Észak-keleti részén találhatók Nagytőke és Eperjes községek területén nagyobb szolonyeces réti és közepes réti szolonyeces talajok, mindkét helyen nagy gyepterületek vannak. Nagytőke területén "ősgyep" található.

2. táblázat: Szentes és térsége szántóterületeinek aranykorona értékei

Települések Szántóterület átlagos AK értékÁrpádhalom 30,00

Derekegyház 32,00

Eperjes 22,78

Fábiánsebestyén 22,00

Nagymágocs 34,00

Nagytőke 21,00

Szegvár 27,82

Szentes 24,00

KISTÉRSÉG 26,06

Forrás: Helyi települési adatgyűjtés 2002.


18

Növényzet és állatvilág A teljes terület a Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozik. Fő jellegzetességek - az árterek erdőtársulásai bokorfüzesek fűz-nyár-égerligetek, tölgy-kőris-szil liget erdők. Az ártéren kívüli területekre a löszpusztarétek (bókoló zsálya) homoki legelők, sztyepprétek és szikesek (osztrák sárkányfű, besenye vasfű) növény világát találjuk. Mint általában az ember tájformáló tevékenysége következtében az eredeti természetes növényzet átalakult. A flórában sok a sztyepp elem. Az eredeti növényzetre a gyomnövények utalnak, pipacs, búzavirág, szarkaláb, vadrepce, tarlóvirág, a kárt okozó aranka, folyondár, lándzsás útifű. A száraz szikeseken kéklik a sóvirág, orvosi szikfű. A mentett ártereken még megmaradt természetes állóvizekben a vízi mocsári növényzetet képviseli a nád, holtágakban a sulyom, a békalencse. Az állatvilág nyomai a jégkorig vezethetők vissza. A pleitstrocén idején mammutok és orrszarvúak éltek. Minden idők legnagyobb szarvasfajának maradványai a Tisza medréből kerültek elő. A világhíres mondabeli magyar csodaszarvas óriás jávorszarvas leletei is megtalálhatók. Az emberi tevékenység az állatvilágot is átalakította. A leggyakoribb emlősök: kelet európai sün, vakond, erdei cickány, denevér, róka, vidra, nyest, menyét, görény, mezei nyúl, mezei pocok, egérfélék, ürge, vaddisznó, őz. A madárvilág igen gazdag, alföldi mezőségi, ártéri-erdei, és folyóvízi ornitológiai képpel találkozunk. A Tisza és a holtágak menti liget erdőkben az odú lakók - a fűz és nyárligetek erdeiben - mint a széncinege, kékcinege, mezei veréb, seregély, kerti rozsdafarkú, nemes nyarasok, a kedvezőtlenebb fészkelési lehetőség miatt - kisebb számban találhatók a pinty, feketerigó, gerle, sárgarigó- a réteken, legelőkön él a fácán, a bíbic, tövisszúró gébics, veréb. Az árterek tócsarendszerén a tavaszi madárvonulás idején a víziszárnyasok ezrei találkoznak (bíbic, cankó, goda) a gázlóban bakcsók, gémek, kócsagok halásznak. A tocsogók fellett dankasirályok, csérek repkednek. A Csongrádi sík löszös területén említésre méltó fajok - egerésző ölyv, vércsék, vetési varjú, csóka és pacsirták, kevésbé kedvelt madarak, szarkák, hamvas varjú, mezei veréb, seregély. Gazdasági értékű fajok: fácán, fogoly. Elhagyott tanyai épületek körül bagolyféleségeket találunk.

I.5. Megközelíthetőség Szentest és térségét közúton Budapestről és Kecskemétről az M5-ös autópályán (Kiskunfélegyházáig), illetve az 5-ös főúton, majd a 451-es úton, Gyula felől Békéscsaba-Orosháza-Nagymágocs-Szentes útvonalon, Nagyváradról Biharkeresztes-Berettyóújfalu-Mezőberény-Gyomaendrőd-Szarvas, Szolnok felől a 441-es és a 442-es útvonalon, Szeged és Hódmezővásárhely felől a 45-ös főúton célszerű megközelíteni. A 45-ös főútvonal Hódmezővásárhellyel, Szegeddel és a röszkei határátkelővel köti össze a várost. Északi irányban Jász-Nagykun-Szolnok megyével kapcsolódik közvetlenül. A békés megyei Szarvassal a 4401-es főút köti össze a Szentest és a kistérséget.


19

A szentesi kistérséget és a várost sugaras úthálózat jellemzi, amely könnyen elérhetővé teszi a kistérség központját. A város nem kapcsolódik nemzetközi főútvonalra, tőle a legközelebbi nemzetközi főút (E75) 35 km-re, nyugatra van. Vasúton minden irányból megközelíthető a szentesi vasútállomás (Budapest, Szeged, Orosháza), ahonnan tovább lehet vonatozni más településekre. Szentes hajóval is megközelíthető. A Szentes Hajóállomás alkalmas kirándulóhajók, motorcsónakok és evezősök kikötésére, megközelíthető közútról a 45-ös és a 451-es főutakról. Szentes rendelkezik füves - nem közforgalmú - sportrepülőtérrel. A repülőtér a 45-ös főút Hódmezővásárhely felé vezető szakaszán található, a városközponttól 4,8 km-re. A pálya mérete: 750 x 150 m, igényelhető AFIS-használat. A repülőtér alkalmas vitorlázó repülőgépek, motoros repülők és motoros sárkányrepülők fogadására. A használt rádiófrekvencia: 123,950 MHz. Szentes 2,64 km kerékpárút-hálózattal csatlakozik az EuroVelo kerékpárhálózatba. A település országon, régión és megyén belüli elhelyezkedését jól szemléltetik az alábbi távolság adatok:

3. táblázat: Távolság és elérési idő Szentes vonatkozásában Viszonylat megnevezése Távolság (km) Becsült elérési idő (perc)

Szentes-Budapest 147 115

Szentes-Szeged 52 57

Szentes-Békéscsaba 72 75

Szentes-Kecskemét 62 65

Szentes-Csongrád 12 15

Szentes-Hódmezővásárhely 27 25

Szentes-Makó 56 67

Szentes-Baja 139 140

Szentes-Szolnok 66 72

Forrás: A TérképCentrum adatbázisa alapján kalkulált távolságok


20

II. Szentes város szerepének meghatározása a településhálózatban Az alábbi fejezetben Szentes városának a településhálózatban betöltött szerepének meghatározására vállalkozunk. Vizsgálódásunk alapját - az Országos Területfejlesztési Koncepcióban elfogadott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan - a város által betöltött regionális, megyei és kistérségi szerepek, funkciók meghatározása jelenti. Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció megállapításai Kistérségi megállapodás (feladatmegosztás stb.) A város szerepe a térségi munkamegosztásban (kapcsolódás tágabb környezetéhez) Fontos, az OTK-ban is rögzített, középtávon is érvényesítendő célkitűzés a térségi városhálózati kapcsolatok fővárostól nem függő hálózatainak intenzifikálása. Ennek érdekében cél:

o az alközpontok és tengelyek harmonikus rendszere kialakulásának ösztönzése, hogy a fejlődés dinamikáját a pólusok hatékonyan tudják térségük felé közvetíteni;

o a központok és alközpontok régión belüli elérhetőségének javítása a közúti és tömegközlekedési viszonyok fejlesztésével;

o a központok és alközpontok régión kívüli elérhetőségének biztosítása

1. ábra: A Dél-alföldi régió fejlődési tengelyei és Szentes városa

Forrás: Dél-alföldi Operatív Program


21

A Dél-alföldi Operatív Program stratégiai fejezete Szeged fejlesztési pólus mellett a Kecskemét-Szeged és Szeged-Békéscsaba tengelyek, a Duna-mente (Solt-Kalocsa-Baja), Kecskemét-Békéscsaba, valamint a Baja-Szeged-Békéscsaba tengelyek fejlesztési szándékát is megfogalmazza. Szentes városa földrajzi elhelyezkedésének, Szegedhez való közelségének köszönhetően a Kecskemét-Szeged, valamint a Baja-Szeged-Békéscsaba tengelyekhez egyaránt kapcsolódhat a jövőben. Szentes a Szeged-Békéscsaba –Szolnok- Kecskemét gyűrű középpontjában helyezkedik el, így ezek a városok egy órai autóúttal elérhetők. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az OTK iránymutatások térkategória rendszere alapján Szentes városa nem sorolható a pólus valamint pólus agglomerációs települések közé. Az európai közlekedési folyosó fejlesztési programja - amely a térségben az M5, E4 és M47 utakat jelenti - elkerülik a várost, így kissé vákuumba helyezik. Ennek ellensúlyozására kezdeményezte a város a Kiskunfélegyháza - Csongrád - Szentes - Orosháza - Nagylak átló vonalú út kiépítését, valamint az Eger - Szeged, észak-déli tengely vasúti és közúti felújítását. Az M5-ös autópálya Kiskunfélegyházáig történő kiépítése több szempontból is hatott a városra, fontos példaként megemlíteni, hogy a város nyugati oldalán (Csongrád-Hódmezővásárhely) az elkerülő út kiépítését (melyet 1998. decemberében helyeztek üzembe), hisz a Balkánra vezető átlós közlekedési irány az autópályához Szentesen át vezet. Az autópálya kiépülésével bő másfél óra alatt elérhetővé vált a főváros. A Szentesi kistérség területe 813,84 km2, állandó lakosainak száma 43.982 fő (2008 január 1-én). A kistérséget nyolc település alkotja: Szentes város, Szegvár és Nagymágocs nagyközségek, Derekegyház, Eperjes, Árpádhalom, Nagytőke, Fábiánsebestyén községek. A településrendszer jellegzetes eleme a kiterjedt és sűrűn lakott tanyavilág és a külterületi népesség magas aránya (8%). Foglalkoztatási szerepkörét tekintve a közel harmincezer fő lakosú város kistérségi agglomerációs központként jelenik meg, közvetlen és közvetett vonzáskörzetének településeiről jelentős számú munkaerő áramlik nap, mint nap a kistérség központjába, illetve veszi a kistérség lakossága igénybe a városban működő szervezetek szolgáltatásait. Ahogyan azt a helyzetelemzés későbbi fejezetei részletesen is be fogják mutatni, a településen és környékén jelentős foglalkoztatók működnek, amelyeknek köszönhetően a térség és a város kedvező munkaerő-piaci adottságokkal rendelkezik, a foglalkoztatottak aránya ennek megfelelően megyei és régis viszonylatban és relatíve magas. A foglalkoztatási és egyben gazdasági stabilitás egyik oka, hogy a két legnagyobb szentesi iparvállalat, a Kontakta és a Baromfifeldolgozó egyben maradt. Az immár Hungerit néven működő élelmiszeripari cég, illetve a külföldi tulajdonba került Legrand ma jelentős számú környékbeli lakosnak biztosít munkát. Emellett fontos megemlíteni azt is, hogy a térségben a jól működő mezőgazdasági nagyüzemeket, illetve integrátori hálózatokat sem számolták fel: ma is minden településen működik a korábbi tsz-ekből, állami gazdaságokból átalakult gazdasági szervezet. Jelentős társas agrárvállalkozások működnek Szegváron és Fábiánsebestyénben is; a korábbi zöldségtermesztési rendszer


22

funkcióit átvéve pedig új típusú szövetkezet, úgynevezett DÉL-KERTÉSZ integrálja egységes rendszerbe a térség termelőit és az Árpád Rt-t. Így a mezőgazdaság foglalkoztatási és jövedelemtermelő szerepe továbbra is lényeges maradt. Ahogyan azt a 2006-ban elkészült „A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja” is rögzíti, Szentesi székhelyű adminisztratív területi egység mindig is létezett, sőt a város 1950-ig megyeszékhely is volt, az 1960-70-es években pedig a szentesi járásba tartoztak a mai Csongrádi és Szentesi kistérségek települései is. A vonatkozó térkapcsolati elemzések szerint a mai Szentesi kistérség területe az, amelyre Szentes város középfokú ellátó intézményeinek és munkahelyeinek vonzása meghatározó. (Bizonyos, például egészségügyi funkciók tekintetében ugyanakkor a vonzáskörzet továbbra is szélesebb, kiterjed néhány szomszédos Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyei településre is.) Szentes maga, amelynek súlya a térség minden mutatójában domináns (a lakosságnak pl. 68%-át adja, ami a 20. legmagasabb érték a kistérségek között), tradicionális mezővárosi múltú középvárosaink közé tartozik. Szentes központi szerepköre társadalmi, kulturális, gazdasági és idegenforgalmi szempontból is érvényesül. A várost oktatási, szociális és egészségügyi intézményei, gazdasági súlya, szolgáltatásai és idegenforgalmi kezdeményezései regionális szerepkörrel ruházzák fel. A 311/2007-es kormányrendelet szerint, amely a kistérségeket fejlettségük alapján rangsorolja, a Szentesi kistérség hátrányos helyzet, azonban nem tartozik a leghátrányosabb helyzetű, valamint a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség kategóriákba. A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet szerint, amely a kistérségeket fejlettségük alapján rangsorolja, a Szentesi kistérség hátrányos helyzetű, azonban nem tartozik a leghátrányosabb helyzetű, valamint a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség kategóriákba, mivel infrastrukturális fejlettsége magas. „A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja” magába foglalja a terület alapos és minden területre kisterjedő helyzetértékelését, hosszabb távú fejlesztési koncepcióját és operatív programját, amely az alábbi legjelentősebb fejlesztési irányvonalakat jelöli ki: I. Prioritás: Élhető környezet kialakítása Az „élhető város” fogalma nemcsak infrastruktúrát, szép épületeket, járható utakat, megfelelő ellátási rendszert jelent, hanem olyan helyi mikroközösségek létét és működését, amely miatt érdemes a településen élni. A kultúra, a szórakozás és a kikapcsolódás területén megvalósuló fejlesztések pedig növelik az itt élők komfortérzetét. (A város lobogója egy értékeiért megdolgozó, dinamikusan fejlődő települést hirdet.) I.1. Specifikus cél: Környezeti állapot javítása I.1.1. A termálvíz erőforrás-megőrző, komplex, környezetbarát hasznosítása


23

Tevékenységek:

• A kitermelt és kitermelhető termálenergia legteljesebb kihasználása, új technikák alkalmazása.

• Jelenlegi felszín alatti vízkivétellel járó geotermikus hőtermelő rendszereknél pótlólagos fejlesztések a környezetvédelmi követelmények kielégítése céljából

• Új felszín alatti vízkivétellel járó geotermikus hőtermelő rendszerek kialakítása termálvíz visszasajtolással

• Geotermikus hőtermeléshez szükséges infrastruktúra fejlesztése • Új geotermikus hőtermelő rendszerek kialakítása felszín alatti víz kivétele

nélkül • A termálfürdő használtvíz kezelésének környezeti követelményeknek

megfelelő megoldása •

I.1.2. Kulturális és épített környezeti értékek védelme és funkcionális fejlesztése Tevékenységek:

• Történelmi, építészeti és közösségi értékeket hordozó településrészek, épületek felújítása, új funkciókkal történő hasznosítása, közösségi terekké fejlesztése (faluház, tájház, teleház stb.)

• Egyedi tájértékek felmérése, helyi védettség alá helyezése, állapotuk megóvása

• Hagyományőrző egyesületek, kulturális rendezvények támogatása • Helyi (települési, kistérségi) épített értékek (településszerkezet,

településkép, épületek, építmények) felmérése, megőrzése és bemutató, tájékoztató rendszer kialakítása (információs táblák, honlapok, kiadványok)

I.1.3. Vízkárelhárítás, vízvisszatartó vízgazdálkodás kialakítása, víztestek rehabilitációja, jó állapotban tartása, élőhely-rehabilitáció Tevékenységek:

• Elsőrendű árvízvédelmi védvonal és árvízvédelmi művek fejlesztése • VTT hullámtéri beavatkozásai (árapasztó vápa, tereprendezés, nyárigát

elbontás, övzátonyok rendezése, partbiztosítások) • Kurca rehabilitációja, kisvízfolyások (Veker-ér, Kórógy-ér, Mágocs-ér)

felélesztése • Vizes élőhelyek kialakítása, tájrehabilitációja • Települési belvízrendezés • Külterületi belvízrendezés

I.2. Specifikus cél: Az infrastruktúra fejlesztése I.2.1. A tanyás térségek életminőségbeli felzárkóztatása Tevékenységek:

• Külterület gondnoki hálózat létrehozása, a külterületi társadalom komplex felmérése

• Közösségi szervezettséget, megújuló- és megtartóképességet fejlesztő humán programok támogatása


24

• Speciális egészségmegőrző projektek és a szociális segítés professzionalizációjának támogatása

• Műszaki infrastruktúra (informatika és egyéb hagyományos közszolgáltatások) fejlesztése

• A tanyák vízfelhasználásának korszerűsítése (fúrt kutak ártalommentesítése, víztisztítás alternatív módszereinek bevezetése, víz visszaforgató rendszerek kialakítása)

• Alternatív, kis léptékű szennyvízkezelő rendszer kialakítása • A tanyák energetikai korszerűsítése, energiaellátásának biztosítása

(villamosítás, alternatív megoldások) • A tanyák elérhetőségének javítása, bekötő utak korszerűsítése • Hulladékgazdálkodás alternatív megoldásainak bevezetése

I.2.2. Települések közműszínvonalának emelése Tevékenységek:

• Ivóvízhálózat fejlesztése, ivóvízminőség javító beruházások • Szennyvízkezelés megoldása, meglévő rendszerek bővítése • Alternatív szennyvízkezelő rendszerek kialakítása

I.2.3. Közlekedési hálózatok fejlesztése Tevékenységek:

• Országos mellékutak építése • Országos mellékutak felújítása • Kerékpárút-építés • Belterületi és külterületi, önkormányzati és mezőgazdasági földutak

burkolása • Belterületi és külterületi, önkormányzati és mezőgazdasági utak felújítása • Önkormányzati autóbuszjárat a munkába járás segítésére

II. Prioritás: Tájrehabilitáción alapuló gazdaságfejlesztés II.1. Specifikus cél: A diverzifikált gazdaság fenntartható fejlesztése II.1.1. Életképes, innovatív helyi kis- és középvállalkozások fejlesztése Tevékenységek:

• Vállalkozói központ és inkubátorház: vállalkozásfejlesztési szolgáltatások • A KKV-k versenyképességének javítása az információs hálózatok

kiépítésével • KKV-k technológia- és termékfejlesztése, innováció ösztönzése • Alternatív jövedelemszerzés: kisipari, kézműves tevékenységek

támogatása • Gazdasági szolgáltatások bővítése • A vállalkozások innovatív fejlesztéséhez szükséges minőségbiztosítási

rendszerek bevezetése II.1.2. Gazdasági integráció, ipari potenciál erősítése Tevékenységek:

• KKV-k együttműködésének ösztönzése


25

• Klaszter(ek), beszállítói kapcsolatok kiépítése • Ipari park infrastruktúrájának, szolgáltatásainak fejlesztése • Ipari beruházások ösztönzése, technológia- és termékfejlesztés

II.1.3. Sokszínű adottságokon alapuló egyedi turisztikai termékek fejlesztése Tevékenységek:

• Termál-, gyógy- és élményturizmus fejlesztése (strandfürdő fejlesztése, fedett uszoda építése, gyógyszolgáltatások)

• Kulturális-, konferencia és vallás turizmus programjainak szélesítése és háttér-infrastruktúrájának javítása

• Vízi turizmus fejlesztése (szolgáltatások, Kórógy-ér alkalmassá tétele, kotrás)

• Kerékpárutak jelzőrendszerének, valamint kiszolgáló egységeinek bővítése • Horgász, vadász és lovas turizmus fejlesztése • A falusi turizmus kistérségi rendszerének kiépítése, szolgáltatásainak

emelése, az öko- és gasztroturizmus társítása • Minőségi szálláshelyfejlesztés (szállodák, panziók) • Marketing erősítése és tájékoztató kiadványok készítése. Információs iroda

létrehozása II.2. Specifikus cél: Tájpotenciált megtartó, jövedelmező mezőgazdaság kialakítása II.2.1. Az adottságoknak megfelelő, a táj karbantartására, gazdasági hasznosítására képes agrárszerkezet kialakítása Tevékenységek:

• Növénytermesztés integrált agrotechnika alkalmazásával • Állattartó telepek technológiai és higiéniai korszerűsítése • Tájjellegű termékek előállítása, márkavédelme • Extenzív, legeltető állattartás • A természetes, földrajzi elemek és a birtokhatárok összehangolása,

parcellarendezés, földcsere II.2.2. Az agrárszerkezet-váltást és a vertikum kiépülését segítő térségi együttműködések fejlesztése Tevékenységek:

• Termelők gazdálkodási társulásainak létrehozása, működtetése • Feldolgozó üzemek létesítése, korszerűsítése • Tájjellegű és minőségi agrártermékek marketingje • Termelői értékesítési hálózat erősítése, működtetése • Helyi termékpiac térségi együttműködésben történő fejlesztése

II.2.3. A termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználat kialakítása Tevékenységek:

• Gyenge termőhelyi adottságú szántóterületek gyepesítése, a telepítések ápolása

• Invazív gyomok visszaszorítása


26

• Parlagon hagyott mezőgazdasági területek erdősítése, a telepítések ápolása

• Vizes élőhelyek visszaállítása a tájrehabilitáció során kialakított vizes élőhelyek fenntartása

• Mezővédő erdősávok, fás-cserjés sövények létesítése • Füves mezsgyék kialakítása

Szántóterületek méret és intenzitásbeli diverzifikációja II.2.4. A tanyás térségek gazdasági szerepének erősítése Tevékenységek:

• Gazdasági diverzifikáció elősegítése: helyi termék előállítása, feldolgozása, kézműipar, kisipar, szolgáltatások bővítése

• A piaci igényeknek és a tanyai gazdálkodásnak megfelelő mezőgazdasági tevékenységek támogatása

• Tanyai-falusi turizmus elősegítése • A települések és a tanyás terek közötti gazdasági kapcsolat erősítése.

Távmunka, szövetkezések ösztönzése III. Prioritás: A társadalmi tőke differenciált fejlesztése III.1. Specifikus cél: Réteg-specifikus társadalom menedzsment III.1.1. Aktív, innovatív csoportok társadalmi, gazdasági érvényesülésének segítése Tevékenységek:

• Távmunka projektek elindítása (adatbank és távmunkás foglalkoztatás, közösségi távmunkahelyek)

• Digitális település programok megvalósítása (szélessávú informatikai hálózatok létesítése, vezetéknélküli net-elérés – wi-fi - rendszerének kiépítése, informatikai forradalom társadalmasítása, elektronikus ügyintézés, távdiagnosztikai projektek)

• Kis- és középvállalkozások informatikai célú fejlesztése (netes megjelenítés, hazai és EU-s hálózatépítő tanácsadás)

• A kistérség jövendő diplomásainak letelepedését erősítő intézkedések kidolgozása

• Képzési, felnőttképzési stratégia elkészítése, aktualizálása III.1.2. Az aktív életre ösztönző, szociális gazdasági kezdeményezések súlyának növelése Tevékenységek:

• Közmunkaprogramok indítása a mentális szupervízió biztosításával • A nem segélyalapú szociálpolitikai kezdeményezések meggyökeresítése • A kistérségi szintű esélyegyenlőségi program elkészítése, folyamatos

frissítése • Alternatív pedagógiai módszerekkel működő iskolai közösségek, oktatási-

nevelési kerekasztalok létrehozása III.2. Specifikus cél: Társadalmi-területi kohézió erősítése III.2.1. A civil szervezetek szerepének bővítése, erősítése, aktivitásuk kiaknázása


27

Tevékenységek:

• Civil stratégiák kialakítása • Hagyományos és info-kommunikációs infrastruktúrafejlesztés és civil

házak létesítése • A fiatal felnőtt és a középiskolás korosztálynak, illetve a roma

csoportoknak szóló közéleti és civil képzések, programok indítása • Civil szervezeti professzió támogatása (Pl. Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

és szerződéses kapcsolatok létrehozása, kiterjesztése) • A közéleti demokrácia és az önkormányzatiság fejlesztésének támogatása.

III.2.2. A kistérségi együttműködések erősítése, szervezett keretek közé terelése Tevékenységek:

• Közösségi- és kommunikációs terek humán és infrastrukturális (info-kommunikációs és hagyományos infrastruktúra) fejlesztése, teleházak kialakítása; kisközösségi rádiózás terjesztése

• A kistérség internetes megjelenésének fejlesztése, interaktív honlapok kialakításnak ösztönzése

• Kistérségek, települések összefogásának segítése (látóutak, közös pályázatok, modellprogramok megismerése az alföldi nagyrégióban és a határon túli területeken, testvér-települési kapcsolatok dinamizálása stb.)

• Testvér települési kapcsolatok fejlesztése Végül tekintsük át, hogy a város és térsége számára melyek a város és térség fejlődését befolyásoló főbb tényezők:

1. Demográfiai trendek alapján a régió és egész Európa lakossága öregszik, növekedik az idősek által támasztott szolgáltatások, ezen belül pl. a szociális célú ellátások iránti kereslet, illetve az egy munkavállalóra jutó eltartottak aránya. A lakosság öregedésével párhuzamosan ugyanakkor csökken az élveszületések száma, ami pl. az iskolákban általánosságban többlet kapacitásokat eredményez.

2. Az egészséges, tiszta környezet egyre fontosabbá válik. Az itt élők számára értékes az életminőség. Közös feladat a fenntartható gazdasági növekedést, a társadalmi jólétet és a környezetvédelmet kölcsönösen biztosítani.

3. Az élőmunka igényes termelési tevékenységek területén a munkabérek növekedésével párhuzamosan tovább csökken a régió versenyképessége és ebből követezően munkahelyek megszűnése várható. A munkabérköltségekből következő versenyhátrányokat csak a munkaerő minősége, kreativitása, rugalmassága tudja ellensúlyozni, elősegítve a piaci igényekhez alkalmazkodó termékszerkezet-váltást.

4. A KKV-k a nagyvállalatokkal összehasonlítva kisebb mértékben használják az IKT eszközöket, miközben a termelékenységük is alacsonyabb. Ez szükségessé teszi az IKT alkalmazások használatának további elterjesztését a kkv-k körében.

5. A klaszteresedésnek pozitív hatásai vannak a nemzetközi tevékenységre, exportra. A kisvállalatoknál is megfigyelhető a nemzetközi szerepvállalás,


28

de általában forgalmuk kisebb hányadát exportálják, mint a nagyok. KKV-k leggyakoribb nemzetközi tevékenysége a beszállítói kapcsolat. A klaszterek vegyesen mutatnak globalizációs (szupranacionális hálózatok) és regionalizációs trendeket (a helyi erőforrások és együttműködők erősödő szerepe). Egyre nagyobb számban kapcsolódnak be multinacionális cégek a helyi együttműködésekbe, emellett a külső kapcsolatok is fontosabbak lettek.

6. A gazdaságban a hálózatosodás a specializációval és a termelékenység javítására várható törekvéssel párhuzamosan folytatódik. A gyakorlatban ez az egyetlen megoldás a kkv-k versenyképességének javítására. A specializáció csak egy rugalmas, megújulni képes, a technológiát nem csak átvevő, hanem annak fejlesztésében is résztvevő ipari struktúrával, és ennek megfelelő kormányzati, egyetemi-kutatói, fejlesztési, infrastrukturális háttérrel indokolt.

7. Az EU-n belül a tagállamok munkaerő-piacának további megnyitásával folytatódhat a jól képzett, szakképzett fiatalok elvándorlása az agglomerációból. Ez rövidtávon munkaerőhiányt okozhat. Kérdés, hogy miként sikerül őket visszacsábítani a térségbe. Ennek feltétele: megfelelő életkörnyezet, magasabb jövedelmek és vonzó munkahelyek, fejlődő gazdaság, kötődés erősítése érdekében helyi közösségek működése.

8. A 2008. év végén jelentkező világméretűnek is tekinthető gazdasági válság hatásai már érezhetőek a térségben, ugyanakkor tényleges hatásai nehezen prognosztizálhatóak. Kedvezőtlenül alakulhatnak a piaci keresletek, amelyek további munkaerő-elbocsátásokkal járhatnak, növelve az álláskeresők és az állami, szociális támogatásra szorulók számát. A magyar fizetőeszköz további romlásából eredő hitelteher növekedések a deviza-alapú kölcsönök esetében mind vállalkozói, mind egyéni és háztartási szinten jelentősen megnövelik a törlesztésből adódó terheket.

2009. januárjában elkészült Szentes Kistérség Többcélú Társulási Megállapodása, amely részleteiben rögzíti a Szentesi kistérség települései közötti feladatmegosztást és kapcsolatrendszert.


29

III. Szentes város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés

Városszerkezet

III.1. Gazdaság A Központi Statisztikai Hivataltól származó adatok alapján megállapítható, hogy míg Csongrád megye gazdasági kibocsátása az országos átlaghoz képest stagnáló, addig a dél-alföldi értékekhez képest kiemelkedőnek mondható. Hiszen miközben 2006-ban az egy főre eső GDP a régióban közel 1,5 millió forint volt, addig ugyanez az érték a megyében meghaladta az 1,670 millió forintot. (Bács-Kiskunban 1,465 millió Ft, Békésben pedig 1,5 millió forint volt az egy főre eső GDP ugyanebben az időszakban). A szentesi kistérség vállalkozási struktúrája a kilencvenes években átalakult. A régi nagyvállalatok egy része kisebb gazdasági társasággá alakult, így számarányuk alapján a kistérségre többnyire főként a kis- és középvállalkozások a jellemzőek. Fontos ugyanakkor elöljáróban azt is megemlíteni, hogy 10 legnagyobb Csongrád megyei vállalkozásból három (a Hungerit Zrt., a Legrand Zrt. valamint az Árpád-cégcsoport) a városban működik. A szomszédos Csongráddal alkotott várospárként, a Szeged-Békéscsaba-Szolnok-Kecskemét gyűrű mértani középpontjában való elhelyezkedése miatt regionális feladatokat is el kell, hogy lásson a város. A foglalkoztatási és egyben gazdasági stabilitás egyik oka, hogy a régi vállalatok többsége sikeresen újra szervezte magát, illetve a privatizáció során nem piacot adtak el, hanem szakmai befektetővel társulva termeléskorszerűsítést valósítottak meg, (ma Hungerit ZRt. és Legrand Zrt). Az erős, szakmai alapon szerveződő társaságok, mint például a Szentesi Árpád Agrár Rt, vagy a Pankotai Agrár Rt. tovább tudtak fejlődni, s ma a szentesi agrárgazdaság meghatározó szereplői, a térségi kis és középgazdaságok elemi integrátorai. A nagyobb cégek mellett kialakult egy második vállalkozói kör, akik beszállítókká és szolgáltatókká váltak. Itt a gazdasági szereplők az eredményeket visszaforgatták a termelésbe, hitelképesek maradtak, s ezáltal a versenykihívásokkal is lépést tudtak tartani. A következőkben vizsgáljuk meg a megye, a kistérségek valamint Szentes város kis- és középvállalkozásainak helyzetét.

III.1.1. Vállalkozások helyzete A gazdasági környezet elemzése kapcsán elsőként a vállalkozások helyzetével ismerkedünk meg.


30

4. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma Csongrád megye kistérségeiben 2006 (db)

Kistérség

Regisztrált vállalkozások száma

mezőgazdaság ipar, építőipar szolgáltatás összesen ebből:

társas ezer lakosraÁgban

Csongrádi 197 358 1 463 2 018 542 83 Hódmezővásárhelyi 352 1 066 4 344 5 762 1 581 99 Kisteleki 307 249 852 1 408 320 74 Makói 480 443 2 533 3 456 815 71 Mórahalmi 404 245 1 082 1 731 393 66 Szegedi 1 046 3 406 22 555 27 007 10 150 133 Szentesi 389 464 2 987 3 840 1 063 88 Összesen 3 175 6 231 35 816 45 222 14 864 107 Forrás KSH Fenti táblázatból jól látható, hogy a szegedi és a hódmezővásárhelyi után a szentesi kistérségben működik a legtöbb regisztrált vállalkozás. Az ezer lakosra vetített mutató tekintetében a kistérség ugyancsak a harmadik helyen áll a megyében. A kistérségben működő vállalkozások 27,7%-a társas vállalkozás, miközben a megyei átlag 32,86%. Érdemes megvizsgálnunk az ágazati arányokat is az összes regisztrált vállalkozás tekintetében. Ekkor azt tapasztaljuk, hogy a kistérségi arányok – mezőgazdasági vállalkozás 10,13%; ipari, építőipari 12,1%; szolgáltatási 77,8% – elsősorban az agrár ágazat tekintetében eltérnek a megyei arányoktól (mezőgazdaság: 7%, ipar, építőipar: 13,8%, szolgáltatás 79,2%). A következő lépésként vizsgáljuk meg - az alábbi táblázat segítségével - a regisztrált, valamint a működő vállalkozások számának alakulását hosszabb időtávon belül Csongrád megyében valamint a szentesi kistérségben.

2. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Csongrád megyében (1999-2005)

Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram

0

5 000 10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000

45 000

50 000

1999.év

2000. év

2001.év

2002. év

2003.év

2004.év

2005.év

Regisztrált vállalkozások száma(db)Működő vállalkozások száma(db)


31

Jól látható az ábrából, hogy 1999 és 2005 között mind a regisztrált, mind pedig a működő vállalkozások számában komoly bővülés volt tapasztalható a megyében (A T-Star 1997-re és 1998-ra nem közöl adatokat a működő vállalkozásokat illetően, ezért az összevetés erre a két évre nem lehetséges). Míg 1999-ben 42.492 regisztrált és 24.533 működő vállalkozásról számolhatunk be a megyében, addig 2005-ben már 46.815 illetve 29.005 volt ez a szám. A bővülés az első adatsornál közel 10%-os, míg a második esetében már 15,5%-os növekedésről számolhatunk be. Az előbbi mutató esetében érdekes, hogy egy 2006-os visszaesést követően (45.222 darab) 2007-ben radikális bővülés következett be, hiszen ekkor már 52.932 darab vállalkozást regisztráltak a megyében. Láthatjuk, hogy 1997 és 2005 között mind megyei, mind kistérségi szinten összességében bővült a regisztrált illetve a működő vállalkozások száma, és a két térkategóriában igen hasonló dinamikát mutató folyamatok zajlottak le. Jól észrevehető, hogy a bővülés üteme mind a megyében, mind pedig a kistérségben 2002-ben törik meg. A szentesi kistérségben 1999-ben 3577 db regisztrált vállalkozás volt, melyek közül 2102 db, vagyis mintegy 59 százalék volt működő. A kistérségben a vállalkozások számát illetően a 2005-ös esztendő tekinthető a csúcspontnak, hiszen ekkor regisztrált- 4044 db, működő vállalkozás pedig 2501 db (a regisztrált vállalkozások közel 62 százaléka) volt itt.

3. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a szentesi kistérségben (1999-2005)

Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Tekintsük át ugyanezen adatok alakulását, egy hasonló táblázat segítségével, immár települési szinten.

0 500

1,000

1,500

2,000

2,500

3,000

3,500

4,000

4,500

1999.év

2000. év

2001.év

2002. év

2003.év

2004.év

2005.év

Regisztrált vállalkozások száma(db)

Működő vállalkozások száma(db)


32

5. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma (Csongrád megye, városok), 2006

Város

Regisztrált vállalkozások száma

mezőgazdaság ipar, építőipar szolgáltatás

összesen ebből: társas

ezer lakosra

ágban

Szeged 620 2.749 20.304 23.673 9.161 144 Hódmezővásárhely 256 842 3.859 4.957 1.391 104 Csongrád 105 298 1.269 1.672 465 93 Kistelek 84 112 431 627 130 85 Makó 228 300 1.752 2.280 563 91 Mindszent 49 177 296 522 126 73 Mórahalom 90 69 320 479 112 81 Sándorfalva 56 162 462 680 177 84 Szentes 266 377 2.476 3.119 906 105 Összesen 1.754 5.086 31.169 38.009 13.031 121 Forrás: KSH A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy 2006-ban Szentesen a regisztrált vállalkozások ágazati megoszlása bizonyos mértékben eltér a kistérségben korábban bemutatott értékektől. A fenti számadatokból a következő arányok mutathatók ki (zárójelben a korábban bemutatott kistérségi adatok): mezőgazdasági 8,5 százalék (10,13%), ipar- építőipar 12,1 százalék (12,1%), szolgáltatás 79,3 százalék (77,8%). A számokból kiderül, hogy a kistérségi központban némiképp visszaszorul a mezőgazdasági tevékenység és a szolgáltató szektor markánsabban jelenik meg. Ha a települési adatokat vetjük össze, az tapasztalható, hogy Szentes az összes regisztrált vállalkozás számát tekintve a megye központ és Hódmezővásárhely mögött a harmadik a megyei rangsorban, ugyanakkor ha az ezer főre eső vállalkozások számát vizsgáljuk, már egy hellyel előre lép a képzeletbeli ranglistán. Nézzük most meg, hogyan alakul az összes regisztrált vállalkozás valamint ezen belül a társas vállalkozások aránya. Azt látjuk, hogy míg a megyei átlag e mutató tekintetében 34,2%, addig Szentesen a regisztrált vállalkozásoknak csupán 29 %-a tartozik a társas vállalkozások körébe. Szentesen egyébként a megye regisztrált vállalkozásainak mintegy 8,2 százaléka működik. Tekintsük a következő ábrán meg, hogy hosszabb időtávban hogyan alakult a településen a regisztrált és működő vállalkozások száma.


33

4. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Szentesen (1999-2005)

Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Látható, hogy a regisztrált vállalkozásokat illetően egy erőteljes bővülést követően 2002-től lassul a növekedés, bár ez 2005-ig töretlen (3293 db vállalkozás). 2006-tól azután kis csökkenés figyelhető meg (3119 db regisztrált vállalkozás), majd 2007-től ismét bővülés tapasztalható. Ekkor már a városban 3614 darab vállalkozást regisztrálnak. Látható ugyanakkor, hogy az ugyanilyen bővülő tendenciát követően (2004-ben 2021 db) 2005-től a működő vállalkozások száma kis mértékben ugyan, de csökkenést mutat. 2005-ben a településen 2015 db vállalkozás tartozott ebbe a kategóriába. Most vizsgáljuk meg, hogy hogyan alakul a településen a működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként.

5. ábra: Működő vállalkozások számának alakulása Szentesen nemzetgazdasági áganként (1999-2005)

Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Az ábrából látható, hogy a kereskedelem, javítás valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban kiemelkedő számú vállalkozás működik a városban, ám míg az előbbi esetében komoly csökkenés tapasztalható (1999-ben 498 db, 2005-ben 473 db, mintegy 5 százalékos csökkenés), addig utóbbinál jól látható a bővülés (1999-ben 351 db, 2005-ben 472 db, mintegy 35

0 500

1,000 1,500 2,000 2,500 3,000 3,500

1999.év

2000.év

2001.év

2002.év

2003.év

2004.év

2005.év

Regisztrált vállalkozások száma(db)Működő vállalkozások száma(db)

0

100

200

300

400

500

600

1999. év2000. év2001. év2002. év2003. év2004. év2005. év


34

százalékos bővülés), noha a tendencia 2005-re itt is megtörik, és komoly csökkenés következik be (2006-ban 437 db cég, 2007-ben 380 db cég). A kereskedelem, javítás ágazatban a negatív tendencia 2006-ban és 2007-ben is folytatódott, hiszen ekkor már csak 452 illetve 439 darab cég működött ebben a szektorban. Jelentős bővülés figyelhető meg a közösségi szolgáltatások terén, ahol a működő vállalkozások száma az 1999-ben mért 99 darabról 2005-re 151 darabra bővült (a növekedés tehát 52 százalékos), valamint az építőipar területén ahol a vizsgált időszakban 97 darabról 171 darabra emelkedett a működő vállalkozások száma. Utóbbi esetében ugyanakkor jelentős, bár a korábbiakhoz nem hasonlítható mértékű visszaesés volt tapasztalható (2006-ban 163 db vállalkozás, 2007-ben 160 db vállalkozás). Összességében megállapítható, hogy a regisztrált- és működő vállalkozások számában a kistérségben tapasztalható tendencia a térségi központban is tetten érhető. Ennek megfelelően a vizsgált időszak végén, 2003-2005-ben mind kistérségi mind pedig városi szinten a vállalkozások számának közel stagnálásáról beszélhetünk. A lezajló folyamatok párhuzamossága különösen szembeötlő, ha a 2005-2006-os időszakban a regisztrált illetve működő vállalkozások számában végbemenő folyamatot vizsgáljuk. Míg ugyanis 2005-ben a kistérségben 4044 darab, Szentesen pedig 3292 darab regisztrált vállalkozásról beszélhetünk, addig egy évvel később a KSH adatbázisa szerint ez az érték 3840 darab illetve 3119 darab. Miközben tehát kistérségi szinten a csökkenés közel 10 százalékos, addig Szentesen csupán ennek fele, valamivel több mint 5 százalék. Ennek egyik oka, hogy a térségben relatíve magas a közfoglalkoztatotti réteg, melyeknél szabályozási okok miatt az alapmunkakörön túli túlmunkát kényszervállalkozás keretében látták el. A szabályozás megváltoztatása miatt ezek a kényszervállalkozások megszűntek és a tevékenységeket munkaviszonyban látják el. Ez egyrészt a makrogazdasági környezetben tapasztalható kedvezőtlen folyamatok (magas vállalkozói terhek, nyersanyagárak emelkedése, növekvő bérkiáramlás) miatt alakulhatott így, de Románia 2004-es Európai Uniós csatlakozása is a regionális verseny erősödésével járhatott. Láthattuk továbbá azt is, hogy az összes regisztrált vállalkozáson belül a társas vállalkozások aránya Szentesen elmarad a megyei átlagtól, hiszen míg a megyei átlag e mutató tekintetében 34,2%, addig Szentesen a regisztrált vállalkozásoknak csupán 29 %-a tartozik a társas vállalkozások körébe. E negatív képet árnyalja ugyanakkor a Szentesen a működő vállalkozások száma kapcsán bizonyos ágazatok esetében bemutatott tendencia, vagyis a vizsgált időszakban tapasztalt kiemelkedően dinamikus bővülés.

III.1.2. Mezőgazdaság A térség agrárjellegét bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termeléssel foglalkozók 95,00 %-a őstermelő (a falugazdászi jelentés szerint 2008-ban 1492 darab őstermelői igazolvány mellé további 322 darabot váltottak ki. A jelzett számok a kiállított igazolványok számát tükrözik, viszont a közös igazolványok kiadása miatt az érintett személyek száma cca. 15 %-kal nagyobb.) Térségünkben nem csak az őstermelők nagy száma a jellemző, hanem a mezőgazdasági vállalkozások túlsúlya is. A mezőgazdasági vállalkozások 98,6 %-a egyéni termelő, 1,7 %-a társas vállalkozás. Ezek meghatározó része a térségben jól


35

működő állami gazdaságokból és termelőszövetkezetekből alakultak át, ez különösen Szentes viszonylatában magas. Minden településünkön működik átalakult gazdasági szervezet. Az önszerveződés jelenlegi formái szinte minden településünkön megjelentek gazdakörök, vagy szakmai egyesületek keretében. Az önszerveződés jelenlegi formái szinte minden településünkön megjelentek, illetve fennmaradtak szövetkezetek, vagy szakmai egyesületek keretében. A mezőgazdaság meghatározó létét az is bizonyítja, hogy az összes földterület közel 85%-án mezőgazdasági termelés folyik. A mezőgazdasági területek nagy hányada (81%) szántó, 17 % gyep, ami a hagyományos extenzív (juhtenyésztés) állattartás alapját képezi. A szántó művelési ág nemcsak a szántóföldi növénytermesztést foglalja magában, hanem a szabadföldi kertészeti termelést is. A szántóföldi növénytermesztés jellegzetes növényei a gabonafélék és a takarmánynövények, amelyre a mezőgazdasági feldolgozó iparág települt. Tekintsük át, hogyan alakult Szentesen az egyes kultúrák termőterülete:

6. táblázat: Mezőgazdasági kultúrák termőterülete Szentesen

KULTÚRA TERMŐTERÜLET /ha/ MEGOSZLÁSI % /terület alapján/

búza 9572 41,04%kukorica 7389 31,68%napraforgó 2024 8,68%repce 1220 5,23%zöldségfélék 414 1,77%őszi árpa 395 1,69%szója 389 1,67%egyéb 358 1,53%silókukorica 340 1,46%csemegekukorica 290 1,24%triticale 250 1,07%zab 230 0,99%tavaszi árpa 220 0,94%durumbúza 73 0,31%cukorrépa 70 0,30%vetőmagkukorica 60 0,26%borsó 30 0,13%ÖSSZESEN: 23324 100,00%Forrás: Gazdajegyzői jelentés (2007-2008) A táblázatban szereplők közül meghatározó szántóföldi növénykultúrának minősíthető az őszi árpa, a búza, a tavaszi árpa, a zab és a napraforgó, valamint a kukorica és a szója. Szentes és térsége mégis a zöldségtermesztéséről a legismertebb. Kezdete a XVI. századig vezethető vissza, de a mai értelemben vett zöldségtermesztés a bolgárok megjelenésétől számítható. 1875-ben indult el az a fejlődés, amely ezt a termőtájat országos jelentőségű zöldségtermesztő tájjá alkotta át. A Dél-Alföld jellegzetesen száraz, aszályos nyarait kompenzálva nagy területeken megoldott a szántóföldi kultúrák öntözése. Különösen a szentesi határban érhetők el nagyon jó termésátlagok, ennek ellenére térségünket a szentesi paprika és a termálenergiával fűtött fóliás növénytermesztés tette országos hírűvé. A fóliás növénytermesztés mellett a viszonylag magas jövedelmezőség és az alacsony termőterület szólt, így a kistermelők számára igen kedvező volt. Sajnálatos módon ez a mezőgazdasági ág is – mint az ország egész agrárkultúrája – veszélyben van, aminek oka az Európai Unióban is érvényesülő túltermelés, a szoros piaci verseny, a magas termelési, tartási és


36

minőségbiztosítási követelmények, a fejlesztéshez, olykor az életben maradáshoz szükséges tőke hiánya. Napjainkban már csak a fűtött fóliák hoznak kiszámítható hasznot, de hosszú távon – a várható uniós szakmai és jogi szabályozások miatt – a tulajdonosok többsége nem lesz képes lépést tartani a szoros mezőgazdasági versenyben. A várakozások miatt az eddig kincset érő fűtött fóliák értéke folyamatosan csökken, s a beruházási hitelt felvett termelők anyagi gondokkal küzdenek. A korábban bevétel-kiegészítésért termelő gazdák ma az éves forgótőkéjüket sem tudják kigazdálkodni. Az egyetlen lehetőségük a termelői szövetkezést képviselő DÉL-KERTÉSZ, illetve hasonló integráló szervezethez való csatlakozás maradt. A különböző mezőgazdasági vállalkozók, társaságok, őstermelők gazdálkodási minősége nagyon eltérő. A nagyobb mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek (volt tsz-ek, állami gazdaságok) már megteremtették a minőségi termékek előállításának feltételeit (rendelkeznek a különböző minőségbiztosítási rendszerekkel), több szervezet exportál. A kistermelőknél a minőségi termelés elérésének útja kizárólag a korszerű termelési ismeretek, a szaktudás megszerzésén, az új technológiák bevezetésén és alkalmazásán alapul. Fontos, hogy minél több olyan családi gazdaság jöjjön létre a térségben, amely magas színvonalon, és jövedelmezően termel. A 2005-ben létrehozott DABIC Kht. Dél-Alföldi Agrárinnovációs és Minőségvizsgáló Központ e probléma megoldásában kíván közreműködni. Minden meghatározó állattenyésztési ágazat megtalálható Szentesen: szarvasmarha (hús-és tej), juh a hízósertés és baromfi (tyúk, pulyka, kacsa, liba). A 90-es évek elejére jellemző drasztikus állatlétszám-csökkenés a térséget nem érintette olyan mértékben, mint a megyét, viszont napjainkra –első sorban az abraktakarmányra alapozott ágazatoknál- mutatkozik a termelési potenciál csökkenés. Az állatállomány csökkenése az értékesítési gondok miatt mindenképp a minőségi termelést helyezi előtérbe. A kistermelőkre és nagyobb mezőgazdasági egyéni gazdálkodókra is jellemző a vegyes gazdálkodás megteremtése (több lábon állás). A gazdálkodók egyaránt foglalkoznak növénytermesztéssel (a termelő üzemi méretektől függően), szántóföldi növénytermesztéssel, szabadföldi kertészeti kultúrával, fóliás intenzív vagy félintenzív termeléssel és állattenyésztéssel. Térségünkben leginkább a sertéstenyésztés és a baromfitenyésztés tudta a piaci ingadozásokat átvészelni. A szarvasmarha tenyészetek száma a 2007-2008-as időszakra vonatkozó gazdajegyzői jelentés szerint 415, amelybe a saját szükségletet kielégítő 1-3 anyatehénnel rendelkezők, és az árutermelő telepek is beletartoznak. A juhtenyésztésben az adottságokat kihasználva – elsősorban a városhoz kapcsolódó 6000 hektárt meghaladó legelőterületet, másrészt a hasznosítási lehetőséget – az anyaállomány létszáma 5000 - 6000 között mozog, amely 114 tenyészet részét képezi. A sertés-, és baromfitartásban a mindenkori felvásárlási árak és értékesítési lehetőségek a meghatározó tényezők. Szentesen 842 tenyészetben folyik sertéstenyésztés és 45 tenyészetben vízi szárnyas tenyésztés. A térség gyümölcstermesztésére jellemző, hogy az összes termőterület nagysága az elmúlt időszakban számottevően nem változott, mivel az új telepítések aránya közel megegyező a kipusztult és felszámolt ültetvények arányával.


37

A vegyes gazdálkodás a családok önellátó termelésére, a tanyasi gazdálkodás hagyományaira vezethető vissza. A családok, háztartások önellátó berendezkedése ma is érzékelhető nem csupán a községek, hanem a városlakók körében is, magunkban hordozva a múlt század mezővárosi jellegét. Meg kell említeni, hogy Nagytőke és Eperjes községek területén értékes gyepterületek és ősgyep található, ezeken a településeken a talaj kedvezőtlen összetétele az intenzív gazdálkodás hiányát eredményezte. Mivel itt hatékony és rentábilis növénytermesztés nem valósítható meg, megfelelő szakmai konzultációk után erdősítés vagy halastavak kialakítása elképzelhető. A haltenyésztés térségünk számos területén megtalálható melyet, a halastavak művelési ág címszó alatt értékeltünk. Jelentősége Szentes és Derekegyház viszonylatában kiemelkedő. A vadgazdálkodás több településünkön is számottevő, hiszen a természetes vízfolyások körül számottevő apróvad található. Nagytőke kivételével minden településen működik vadásztársaság. A térségben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése főleg külföldön történik. Ez alól kivételt képez pl. az Árpád-Agrár Zrt. tulajdonában működő Szentesi Nagybani Piac Kft., aki exportjoggal rendelkezik. Az exporttevékenység az intenzív kertészeti termékek körére terjednek ki, mint friss fogyasztású élelmiszerek, melyek ütemezett szállításig az exportáló cég hűtőtárolóiban kerülnek elhelyezésre. A térség hűtőtároló-kapacitása kielégítő, többsége korszerű légkeveréses technológiával felszerelt. Éves kihasználtságuk a csúcsidőszakok kivételével megfelelő. A hűtőrendszerek - már az integrált termelés kereteibe bevont - termelők piaci értékesítési gondjait kezeli, enyhítve kiszolgáltatottságukat. A lakossági fórumok résztvevőinek megállapítása alapján “jól szervezett kereskedők és szervezetlen termelők” között történik az árucsere. Az Árpád-Agrár Zrt.-vel szerződéses kapcsolatban álló termelők piaci lehetőségeinek bővítése és EU-támogatások megszerzése céljából kezdte meg működését a helyi TÉSZ, a régen KZR néven működő telep helyén, ahol korszerű osztályozó és csomagológépek kerültek beállításra. A csúcsidőszakokban a nap 24 órájában, váltott műszakban dolgoznak a termelők által behozott zöldségek exportra való felkészítése érdekében. A szerződéses felvásárlás feltételei az állattenyésztés szektorában - mind a sertésfelvásárlás, mind a baromfi-felvásárlás területén - is számottevő. A sertésfelvásárló telepek minden településen jelen vannak, de az átvételt lebonyolító cégek a térség határain kívül helyezkednek el (Pankotai Agrár Rt.). A tejfelvásárlás területére ugyanez jellemző. A baromfitenyésztés – a Hungerit Rt. által - szintén integrációban működik. A német-magyar érdekeltségű vállalat baromfi-feldolgozással és értékesítéssel foglalkozik. Exportértékesítésük, mely forgalmuk közel felét teszi ki, főként az Európai Unióba, Kelet-Európába és a Távol-Keletre irányul, ami 30 országban 200 kereskedelmi partnert jelent. Sikerült megjelennie a Magyarországon működő multinacionális cégek piacain is. Megállapíthatjuk, hogy térségünkben az egyes növényi kultúrák termelése és a baromfitenyésztés jól szervezett termékpálya-kapcsolatokra épül. Létrejött a termelők közös piacra jutását, a termékek osztályozását és csomagolását biztosító termelő és értékesítő szövetkezet.


38

III.1.3. Ipar A kistérségben a külföldi tőke részaránya alacsony. Szentesen a Legrand Rt.-nél francia., a Hungerit Rt.-nél 10 százaléknál is alacsonyabb arányban német, a Ganz Acélszerkezet Gyártó Kft.-nél angol érdekeltség van jelen, a Hidroferr Plusz Kft. 100 százalékos osztrák tulajdonban van A működő tőke beáramlásának nagysága az országos értéktől elmarad, amely a megközelítés nehézségével, a terület elzártságával magyarázható. A fentiek mellett a teljes egészében magyar tulajdonú zalaegerszegi központú Svéd Ablak 2002 Kft., illetve a METALCOM Kft, valamint a német-magyar tulajdonú HK-CERAM emelhető még ki, mint jelentősebb foglalkoztató. Az Európai Unió elvárásainak megfelelően, s az Árpád-Agrár Zrt. irányításával térségünkben is megalakult a TÉSZ (Dél-Alföldi Zöldség-Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szövetkezet), mely több mint 600 – köztük zöldség- és gyümölcstermesztő - tagot számlál. A korábban működő zöldségtermesztési rendszer funkcióit átvéve egységes rendszerbe integrálja a termelőket, lehetőséget teremtve az uniós fejlesztési források közös elérésére. A telepen korszerű osztályozó- és csomagológépek működnek, s a termékeket az Árpád-Agrár Zrt. minőségi paraméterei alapján osztályozzák, csomagolják, exportálják. Az Ipari Park négy ütemből áll, melynek első ütemében laktanyaterület rehabilitációja – ennek keretében vállalkozói inkubátorház - valósult meg, második és harmadik ütemében zöldmezős infrastruktúra került kiépítésre, ahová a térségnek további befektetőkre van szüksége. A fejlesztés negyedik ütemében a már korábban megtelepedett nagyvállalatok találhatók. Az 1998-ban létrejött Ipari Park Budapesttől 150 km-re, az M5-ös autópályától (Kiskunfélegyháza) 35 km-re, a szerbiai és a román határátkelőktől 70-70 km-re fekszik. Az ipari park közvetlen a 45-ös főút mellett helyezkedik el, a város központi vasútállomásától 1 km távolságra. A Szentesi Ipari Park hasznosítható területe 120 hektár. A terület környezeti állapota jó, zaj-, lég-, talaj-, víz-, radioaktív szennyezettség nincs. Az ipari parkban teljes közmű infrastruktúra (elektromos energia, ivóvíz, szennyvíz-elvezetés, közút, vasúti iparvágány, földgáz, telekommunikáció) a betelepülők rendelkezésére áll.

6. ábra: Az ipari park elhelyezkedése Szentesen


39

Az ipari park betelepült vállalkozásai a következők: Árpád Agrár Zrt. (mezőgazdaság, élelmiszeripar), Hungerit Rt. (élelmiszeripar), Legrand Rt. (könnyűipar), GANZ-Szentes Acélszerkezeteket Gyártó Kft. (acélipar, gépgyártás), FÉMTECHNIKA Vasipari Kft. (acélipar), Svéd Ablak 2002 Kft. (építőipar), METALCOM-R Kft. (acélipar, telekommunikáció), Gáz és Üzemanyag Ker Kft. (logisztika, szállítmányozás), TRAKTORBOLT Kft. (gépgyártás), JUSZTIN és FIA Kft. (fém- acélipar). Az ipari park gazdaságban betöltött szerepét jelzi, hogy a szentesi ipari vállalkozások mintegy 90 százaléka itt működik. Az itt működő vállalkozások foglalkoztatotti létszáma közel 2.900 fő, és mintegy 13 milliárd forint beruházást hajtottak végre a területen. A cégek export aránya igen magas, mintegy 42 százalék. Ki kell emelnünk, hogy az ipari parkban tevékenykedő vállalkozások 92,6 százaléka tartozik a kis- és középvállalkozások körébe, és mintegy 7,5 százalék minősül nagyvállalkozásnak. A KKV-k körén belül a megoszlás: 28% mikrovállalkozás, 56% kisvállalkozás és 16 százalék pedig középvállalkozás. A Szentesi Ipari Park széles körű szolgáltatást nyújt a betelepült cégek számára, így a szakemberek többek között segítséget nyújtanak általános jogértelmezési kérdésekben, vállalják adózási ügyek, beruházási ötletek menedzselését, szabályzatok ismertetését és értelmezését, szakhatósági ügyek gyorsításának támogatását. Vállalják továbbá pályázati kiírások figyelését, azok értelmezését, kooperációt a pályázati témákban, részvételt azok elkészítésében, továbbá a kereskedelemfejlesztési, ill. gazdaság fejlesztési projektek elkészítésében az ITD Hungary bevonásával. Biztosított továbbá a karbantartási és logisztikai szolgáltatások széles köre, valamint banki szolgáltatások is. Az Ipari Park fejlesztéséhez 2008-ban a városi önkormányzat 182 millió forintot nyert a DAOP 1.1.1 A pályázati kiíráson, így lehetővé válik az infrastruktúra további fejlesztése. Várhatóan 2010-ig korszerűsítik és bővítik az úthálózatot, valamint kiépítik a telekhatárokig a víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezetékeket. A beruházáshoz szükséges további forrást az önkormányzat biztosítja. Az ipari park északi részén ezer-háromezer négyzetméteres parcellákat alakítanak ki a kisebb helyi cégeknek. A "vállalkozói faluba" elsősorban azokat a szentesi termelő és szolgáltató cégeket várják, amelyek telephelyüket kinőtték, vagy lakóövezetben folytatják tevékenységüket. A kutatás-fejlesztés területén elsősorban az agrár innováció bír kiemelt jelentőséggel a településen. A DABIC Kht. Dél-Alföldi Agrárinnovációs és Minőségvizsgáló Központ 1997-ben alakult. Jelenleg a társaság törzstőkéjét 20 társaság jegyzi. A Kht-ban önkormányzatok, területfejlesztési tanács, kutatóintézet, kamarák és integrátor gazdasági társaságok képviseltetik magukat. Tagja a Dél-alföldi Regionális Ügynökségnek. Technológiai és Agrárinnovációs Központ, melyben Genomikai és Minőségvizsgáló Divíziók működnek. A cég fő feladatai: genomikai kutatásokban való közreműködés, élelmiszerbiztonsági monitoring, akkreditált laboratóriumi vizsgálatok végzése, oktatás, szaktanácsadás, fajtatesztelések, bemutatók tartása.


40

III.1.4. Kereskedelem, szolgáltatások Az alábbi táblázatok és diagramok a kereskedelmi szektorra vonatkozóan nyújtanak kistérségi és települési szintű adatokat, jellemzően az 1998 és 2006 közötti időszakra vonatkozóan.

7. táblázat: Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek Csongrád megye kistérségeiben (2006)

Kistérség Kiskereskedelmi üzlet összesen

Kiskereskedelmi üzlet tízezer

lakosra Gyógyszertár Vendéglátó-

hely

Ebből: étterem,

cukrászda

Vendéglátó-hely tízezer

lakosra

Csongrádi 333 138 6 129 71 53 Hódmező-vásárhelyi 1.106 189 12 379 223 65

Kisteleki 264 139 6 79 51 42 Makói 729 149 12 253 126 52 Mórahalmi 289 110 8 81 50 31 Szegedi 3.679 181 41 1.065 730 52 Szentesi 660 152 8 202 115 46 Összesen 7.060 167 93 2.188 1.366 52

Forrás KSH A fenti táblázatból láthatjuk, hogy Csongrád megyében a szentesi kistérségben működik a negyedik legkevesebb kiskereskedelmi üzlet (az összes 9,3 százaléka). A kistérségben összesen 12 darab gyógyszertár működik, ami a megyében működő patikák valamivel több, mint 12 százaléka. A kistérségben a tízezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma az ötödik legalacsonyabb a megyében (46 darab, a megyei átlag 52 darab). A következő két diagram a kereskedelmi- és vendéglátó ipari egységek számának alakulását mutatja hosszabb időtávban kistérségi valamint városi szinten. Láthatjuk az alábbi ábra alapján, hogy 2000-ben és 2004-ben működött a legtöbb kiskereskedelmi üzlet a kistérségben, majd 2005-től jelentős csökkenés volt tapasztalható.


41

7. ábra: Kereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek, valamint ruházati üzletek száma a szentesi kistérségben (1998-2006)

Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma az 1998-as 177 darabos kiinduló értéket követően 2000-re elérte a 181 darabos csúcsot, hogy azután 2006-ra az ilyen jellegű kereskedelmi egységek száma visszaessen 158 darabra. Az 1998-2006-os időtávban vizsgálva a kiskereskedelmi üzletek száma lényegében stagnál, hiszen míg 1998-ban 661 működött a kistérségben, addig 2006-ban 660 darab szerepel a KSH adatbázisában. A ruházati szaküzletek száma ugyanebben az időtávban 71 darabról 64 darabra csökkent.

8. ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek, valamint ruházati üzletek száma Szentesen (1998-2006)

0

100

200

300

400

500

600

1998.év

1999.év

2000.év

2001.év

2002.év

2003.év

2004.év

2005.év

2006.év

Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertáraknélkül) (db)Élelmiszerüzletek és áruházakszáma (db)

Ruházati szaküzletek száma(db)

Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Láthatjuk, hogy az élelmiszer jellegű üzletek száma hasonlóan a ruházati üzletekéhez a vizsgált időtávban és különösen 2002-t követően fokozatosan csökken. A városban 1998-ban 504 darab kiskereskedelmi üzlet, 125 darab élelmiszerüzlet és 59 darab ruházati üzlet működött. 2006-ban ezek az értékek 513 darab, 104 illetve 56 darab.

0

100 200 300 400 500 600 700 800

1998.év

1999. év

2000.év

2001.év

2002.év

2003.év

2004.év

2005.év

2006.év

Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertáraknélkül) (db)Élelmiszerüzletek és áruházakszáma (db)

Ruházati szaküzletek száma(db)


42

Az önkormányzat által szolgáltatott adatok alapján tudjuk, hogy 2007-ben a ruházati üzletek száma kismértékben emelkedett (57 darabra), és nagyobb mértékben ugyanez a tendencia érvényesült a 2007-es évben az élelmiszer jellegű üzleteknél (155 darab). Összességében a kiskereskedelmi üzletek száma 2007-ben a KSH adatai alapján 502-re csökkent.

9. ábra: Vendéglátóhelyek számának alakulása a szentesi kistérségben és Szentesen (1998-2006)

0

50

100

150

200

250

1998.év

1999.év

2000.év

2001.év

2002.év

2003.év

2004.év

2005.év

2006.év

Vendéglátóhelyek számaSzentesen (db)Vendéglátóhelyek száma aszentesi kistérségben (db)


A két előző ábrából jól kivehető a kistérségi és városi szinten egységes tendencia, mely szerint mind a ruházati-, mind pedig az élelmiszer jellegű üzletek száma csökkent. A harmadik ábrán ugyanakkor jól látható az is, hogy a vendéglátóhelyek száma 1998 után kisebb visszaesésekkel bár, de folyamatosan növekszik, és ez a folyamat a kistérségre és annak központjára egyaránt igaz. Míg 1998-ban Szentesen 132 darab vendéglátóhely működött, addig 2006-ban már 139 darab volt ez a szám. Még szembe ötlőbb a növekedés kistérségi szinten, hiszen a vizsgált időszak elején itt összesen 179 darab ilyen jellegű egység működött, míg 2006-ban már 202. Utóbbi esetben a bővülés mértéke meghaladja a 10 százalékot. A KSH adatai alapján 2007-ben a városban működő vendéglátóhelyek számának csökkenése folytatódott, hiszen ekkor már csupán 137 darab ilyen egység volt a városban. A város legfontosabb vendéglátóhelyei a teljesség igénye nélkül az Aranykalász Panzió és Étterem, a Főnix Étterem és Söröző, a Liget Étterem, a Nádas Csárda, a Páterház Étterem, a Szindbád Étterem és Kávéház, a Buffalo Saloon, a Panoráma Sörház és Kávézó, a Taverna Pizzéria és a Venezia Pizzéria, a Chicago Étterem, a Galéria Kávéház, a Séf Kft. és a Belvárosi Étterem. Szentesen természetesen cukrászdákban sincs hiány, hiszen itt működik többek között a Füsti cukrászdák és a SZIN-es Cukrászda is. A korábban bemutatott mezőgazdasági integráció mellé mára komplex fogyasztói igényeket kielégítő kiskereskedelmi tevékenység társult főként az autóértékesítés (Opel, Skoda, Peugeot, Hyundai, Suzuki), az élelmiszer- (Penny


43

Market, HUNOR Coop Zrt (ÁFÉSZ)-bolthálózat, CBA-hálózat, TESCO, Lidl, Aldi stb.) és a bankhálózat területén. A pénzügyi szervezetek a kistérségben főként Szentesre koncentrálódtak, jelenleg az OTP Bank Rt., a Kereskedelmi Bank Rt., a Postabank Rt., az ERSTE Bank Hungary Rt., a Raiffeisen Bank Rt., a CIB Bank, UniCredit Bank fiókjai találhatók meg Szentesen. Térségi szinten a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint az Árpád Agrár Zrt. székhelyén működő Szentesi Hitelszövetkezet van jelen. Biztosítók: ÁB Aegon Biztosító Rt., Providencia, Generali, ING Biztosító Rt., Hungária Biztosító Rt., UniCredit Bank.

III.1.5. Turisztika, látványosságok A turisztikai mutatókat vizsgálva célszerű először a megyei adatokat szemügyre venni. Ezeken belül is célszerű áttekinteni, hogyan alakult a megyében eltöltött vendégéjszakák száma, illetve a férőhelyek száma a kereskedelmi szálláshelyeken valamint a magán szállásadásban.

10. ábra: Csongrád megye fő idegenforgalmi mutatói (1998-2006)

Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram A fenti ábrából jól látható, hogy az ezredfordulón bekövetkező jelentősebb visszaesést követően a vendégek (1998-as 171.657-ről 2006-ban 183.653-ra) valamint a vendégéjszakák száma (1998-as 331.375-ről 2006-ra 400.442 főre) egyaránt dinamikusan bővült a megyében a kereskedelmi szálláshelyeken. 2007-ben ugyanakkor kisebb trendforduló következett be az utóbbi kategóriában, hiszen míg a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken ebben az évben 186.406-ra emelkedett, addig a vendégéjszakák száma kismértékben ugyan, de csökkent (379.113 vendégéjszaka). Látható továbbá az is, hogy a magánszálláshelyeken némi késéssel ugyancsak lezajlott ez a tendencia, hiszen míg a vendégek száma 1999 és 2006 között közel duplájára emelkedett (9.035 főről 17.250 főre), és a bővülés 2007-ben is folytatódott, addig a vendégéjszakák száma az 1999-es 37.122 darabról 2006-ra 57.845-re emelkedett, ám itt 2007-ben komoly visszaesés következett be (48.819 darab vendégéjszaka). Mindeközben a kereskedelmi (1998-ban 7318, 2006-ban 9939 db, 26%-os növekedés) és magánszálláshelyek (1998-ban 999,

0

50,000

100,000

150,000

200,000

250,000

300,000

350,000

400,000

450,000

1998.év

1999.év

2000.év

2001.év

2002.év

2003.év

2004.év

2005.év

2006.év

Vendégek számaösszesen a kereskedelmiszálláshelyeken (fő)

Vendégéjszakák száma a kereskedelmiszálláshelyeken(vendégéjszaka)Összes kereskedelmiszálláshelyszállásférőhelyeinekszáma (db)Magánszállásadásférőhelyeinek száma (db)

Vendégek száma amagánszállásadásban(fő)

Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban(vendégéjszaka)


44

2006-ban 1662 db, 40%-os bővülés) száma komolyabb mértékben bővült, és ez a tendencia 2007-ben is folytatódott (11.836 db illetve 1.735 darab).

8. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek Csongrád megye városaiban 2006 (db)

Város

Kereskedelmi szálláshely

férőhely vendégéjszaka ebből: külföldi

átlagos tartózkodási idő, éjszaka

egy férőhelyre jutó

vendégéjszaka

Szeged 6.359 281.793 68.975 2,1 44,3 Hódmezővásárhely 794 28.591 12.612 3,0 36,0 Csongrád 897 12,627 1.082 2,7 14,1 Kistelek 230 6.442 2.676 1,6 28,0 Makó 251 9.941 3.790 2,3 39,6 Mindszent 200 158 – 1,6 0,8 Mórahalom 62 13.279 1.052 2,6 214,2 Sándorfalva – 558 – 1,7 – Szentes 359 26.066 7.985 2,7 72,6 Összesen 9.152 379.455 98.172 2,2 41,5 Forrás: KSH A táblázatból kiderül, hogy mind a településen töltött átlagos tartózkodási idő (2,7 éjszaka) meghaladja a megyei átlagot (2,2 éj), mind pedig az egy férőhelyre jutó vendégéjszakák száma (72,6) messze a megyei átlag felett van (41,5). Látható ezzel párhuzamosan az is, hogy a városban a férőhely kapacitás a negyedik legalacsonyabb a megyében úgy, hogy az összes férőhely kevesebb, mint 4 százaléka található Szentesen. Vizsgáljuk meg most az alábbi ábra segítségével, hogy hogyan alakultak Szentes legfontosabb turisztikai mutatói 1999 és 2006 között.

11. ábra: Szentes város fontosabb turisztikai adatai (1999-2006)

Forrás: T-STAR alapján saját szerkesztés Az ábrából látható, hogy az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma 2004-ig folyamatosan bővül, majd ezután visszaesés tapasztalható. 1999-

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

1999.év

2000. év

2001.év

2002.év

2003.év

2004.év

2005.év

2006.év

Összes kereskedelmiszálláshelyszállásférőhelyeinek száma(db)Magánszállásadásfér?helyeinek száma (db)

Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban (vendégéjszaka)


45

ben a városban összesen 230 darab férőhely volt, míg 2004-ben ez a szám már 618 darab volt. 2006-ra ugyanakkor a kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma visszaesett 359 darabra, és 2007-ben is még csupán 363 darabot tartottak nyilván. A magán szállásadás férőhelyeinek száma 1999-ben 62 darab volt, 2006-ban 40 db, 2007-ben pedig 48 darab. Meglehetősen hektikus mozgás figyelhető meg a magán szállásadásban eltöltött vendégéjszakák számában. 1999-ben még ez az adat 2848 éjszaka volt, hogy 2003-ban ez az érték lecsökkenjen 691 éjszakára. 2006-ban Szentesen a magán szállásadásban eltöltött vendégéjszakák száma ismét átlépte az 1000-es határt (1085 darab), sőt 2007-ben már 1564 darabról számolhattak be. Tekintsük most át a vendégéjszakák számának alakulását a kereskedelmi szálláshelyeken hosszabb időtávban.

12. ábra: Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 1999-2006 között (vendégéjszaka)

Forrás: T-STAR alapján saját szerkesztés Láthatjuk, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 1999 és 2006 között 10.608 éjszakáról 26.066 éjszakára nőtt, vagyis a bővülés közel két és fél szeres. 2007-ben ugyanakkor megfordult a tendencia és 23.252 éjszakára csökkent ez a mutató. A vendégek számát tekintve a 1998 és 2007 között a korábban bemutatotthoz hasonló tendencia figyelhető meg. A kereskedelmi szálláshelyek esetében az idősor elején, 1996-ban a mért érték (3558 fő) 2003-ra megduplázódik (7730 fő), sőt 2006-ban már 9611 fő fordul meg a városban e kategóriában. 2007-től azután visszaesés tapasztalható, hiszen ekkor már csak 8115 főt rögzítenek. A vendégek száma a magán szállásadásban ugyanakkor nem csökken, hiszen míg 1999-ben 453 főt rögzítenek ebben a szállás kategóriában, addig 2007-re a mutató értéke 1101-re emelkedik. A város turisztikai mutatóit áttekintve megállapíthatjuk, hogy Szentesen az ezredfordulót követően mind a magán szállásadásban, mind pedig a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát tekintve visszaesés volt tapasztalható. E tendencia azonban 2003-tól megfordult és változó ütemben ugyan, de emelkedés tapasztalható. Érdekes ugyanakkor, hogy

0

5,000

10,000 15,000 20,000 25,000 30,000

1999.év

2000.év

2001.év

2002.év

2003. év

2004.év

2005.év

2006.év

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken(vendégéjszaka)


46

a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek csökkenése éppen e tendencia változást követően, 2004-től indult meg, hogy azután 2006-tól ismét növekedésnek induljon e mutató is. A település fontosabb szálláshelyei a teljesség igénye nélkül a következők: Anita Vendégház, Aranykalász Panzió és Étterem, Éjjeli Bagoly Panzió, Hajnal Panzió, Holdfény Panzió, Napsugár – apartman, Strandfürdő camping és apartman Páterház Panzió. Itt kell megemlíteni, hogy a Zöldkoszorú nagyvendéglő helyén 1900-ban két ütemben felépített Petőfi Szálló rekonstrukciójával egy új 5 csillagos szálloda fogadja majd Szentesen a vendégeket. A Dél-Alföld idegenforgalmából Szentesnek speciális szelet jut, ez pedig a város sportadottságaihoz kötődik: a sportturizmusra és az edzőtábori turizmusra koncentrál. Szentes a közelében lévő tiszai átkelőnek köszönheti létét, s lakóinak a történelem zivataros évszázadaiban a vízfolyások árterei adtak menedéket. A város közelében hömpölygő „szőke” folyó mellett az érintetlen természet közelségét, a víz, a napsütés, színek és illatok összhangját tapasztalhatja meg a kiránduló vagy fürdőző ember. Holtágainak szépsége, gazdag növényzete és állatvilága páratlan természeti érték. Szentes határa, a Tisza és a Körös szabdalta táj a horgászoknak és a vízi sportok kedvelőinek paradicsoma. Itt található Európa második legnagyobb termáltava, amely az átvonuló madarak pihenőhelye. A város egyedi arculatát a várost átszelő Kurca-folyó határozza meg. Nevét a török időkben kapta. Csongrádnál, a Körös-torok alatt szakad ki a Tiszából és 15 km hosszúságban kanyarog, átszelve Szentest. A folyó élővíz korában a település legfontosabb halászó helye és hajózható folyója volt. Ma főcsatorna, és a folyamatos revitalizációnak köszönhetően a város büszkesége. Az országban egyedülállóan úszó szökőkutak lélegeztetik a vizét, melyek célja nem csak a vízre kedvező hatás, hanem az esztétikum is. A Kurca és partja a település zöldterületi rendszerének igen értékes eleme. Kedvelt horgászterület, ritka növény-, valamint vízi és nádi madárfajok otthona. Természeti szépsége, gazdag növényzete és állatvilága is nagyban hozzájárul Szentes egyedülálló adottságaihoz. Parti sétányai és a mellette elterülő majd másfél évszázados Széchenyi-liget, mely Szentes legnagyobb kiterjedésű, valamint az Alföld egyik legrégibb köztulajdonban lévő parkja, mely számos botanikai és kultúrtörténeti emlékkel rendelkező természetvédelmi terület, Szentes turizmusának központja. A Kurca főcsatorna partján száz éves platánsor vezet a Strandfürdőig. Az alföldi városok közül elsőként Szentesen építették meg a városi gőz- és kádfürdőt a Széchenyi-ligetben 1868-ban. Mellette hamarosan elkészült a ma is üzemelő 50 méteres medence, a Strandfürdő alapja. Bár a kádfürdő már régen a múlté, a Strandfürdő alapinfrastruktúrája – egy tanmedence, egy 33 méteres versenymedence, egy pancsoló és egy 50 méteres medence – az elmúlt időszakban végrehajtott fejlesztések eredményeként tovább bővült. Szolgáltatásai két gyermekpancsolóval, három élménymedencével, óriáscsúszdás látványmedencével, új büféblokkal, közös öltözővel, megújult parkkal, barátságos és kedvező árú bérelhető üdülőházakkal, öt új masszázsterápiás termálmedencével, wellness és szauna elemekkel váltak érdemessé az Élményfürdő névre. A pihenés, a sport , fürdőzés és a szórakozás célját


47

szolgálják kihasználva a termálvíz gyógyhatását is. A hely a méltán híres szentesi vízilabda fellegvára. A XX. század végére hazánkban a fürdőkultúra új arculattal és megújult kínálattal kelt életre. A természetes gyógymódok előtérbe kerülésével hazai fürdőink reneszánszukat élik. Szentes termálenergiában gazdag, a termálvíz paraméterei jók, egyik kútja gyógyvíz minősítésű. Itt található a legtöbb működő termálkút. Ez a gyógyerejű víz kiemelkedő szerepet játszik abban, hogy aktív egészségturizmus alakult ki errefelé. A török fürdőkre emlékeztető Termál Gyógyfürdő szolgáltatásai reumatikus betegségek és egyes nőgyógyászati panaszok kezelésére nyújthatnak enyhülést. A különböző vízi és elektroterápiás kezelések mellett 15 ágyas nappali szanatórium is működik itt. Vizes szolgáltatásai mellett megtalálható a medencefürdő, szénsavas fürdő, víz alatti sugármasszázs, súlyfürdő, kádfürdő, négyrekeszes galván, száraz és vizes torna, valamint igénybe vehető a szauna és a masszázs. A térség és a város turisztikai látnivalókban igen gazdag. Ezek közül kiemelendő természeti látványosság az 1953-ban helyi természetvédelmi területté nyilvánított Széchenyi-liget, mely a város szívében fekszik, mintegy 500 méterre a központtól. A Kurca-folyó által övezett liget, Szentes egyik legszebb közalkotásának születése Széchenyi István halálához (1860) kötődik, s 1869-ben készült el. Az ültetett fák gazdagságára mutatja a keleti platán, a szivarfa, fehér- és vörös hárs, fehér nyír, császárfa, japánakác, fehér vadgesztenye, bokrétafa, keskenylevelű ezüstfa vagy olajfűz jelenléte. A cserjék között megtalálható a törpe mandula, sóska borbolya, vadszivarfa, fehérsom, díszgyöngy vessző. A Veker-ér partján terült el az egykori Ecser falu, mely eredetileg kun szállás volt. A Szarvas felé vezető úton közelíthetjük meg a 15 km-re fekvő ecseri templomromot. Egykori hossza 15,75 m x 8,57 méter. A téglaméretek, az eltérő falazási technika, a déli bejárat feletti félköríves záródású román ablak azt bizonyítják, hogy a templomnak Árpád-kori periódusa is volt. A szentély délkeleti sarkán álló, egyetlen vaskos támpillér utólagosan épült. A torony romjai 1733-ban még álltak. A régészeti kutatás tanúsága szerint a templom XIV. századi lehetett. De tekintsük át most röviden, hogy milyen kulturális- és sport programokat kínál az ideérkezőknek Szentes. A Szentesi Üdülőközpont NKFT kellemes környezetben, számos kikapcsolódási lehetőséggel várja vendégeit. A pihenést kedvelők termálmedencéket (élményelemekkel), szaunát, pezsgőfürdőt, a sportolni vágyók úszómedencéket és csúszdákat vehetnek igénybe. A csúszdaparkban a családi csúszda mellett, kamikáze- és anakonda csúszda várja a szórakozni vágyókat. A kisebb gyermekek részére két gyermekmedence csúszdával, pezsgőfürdővel és csobogóval nyújt igazi kikapcsolódást. A Strandfürdőt körülölelő Kurca folyócskán pedig vizibiciklizésre, csónakázásra és kajak-kenuzásra nyílik lehetőség. A csodálatos idilli környezet, a sokszínű szolgáltatások az egész generáció felfrissülését teszik lehetővé. A strandfürdő az év minden napján várja a látogatókat. A téli szezonban kupolasátorral fedett sport és tanmedence ad lehetőséget a vízi sportok kedvelőinek a sportolásra. A városi strandfürdőben végrehajtott beruházás részeként csúszdák, élménymedencék, új üdülőházak, korszerű öltözők létesültek. A fürdő területén található medencék: 1 db 33 1/3 méteres, 1 db 50


48

méteres medence, 1 db tanmedence (25 m), 2 db gyermekpancsoló csúszdával és csobogóval, 3 db termálmedence (élményfürdő, pezsgőfürdő - jakuzzi, masszázsmedence) és három csúszdából álló csúszdarendszer (családi-, kamikáze- és anakonda csúszda). A szentesi sportolási lehetőségekről szóló fejezetek nem lennének teljesek a városi ikonikus alakja, Dr. Lakos Sándor nevének megemlítése nélkül. A város tenisz sportjának vezéralakja közreműködésével olyan országos versenyeket rendeztek Szentesen, mint például 1961-ben, 1966-ban, 1968-ban és 1984-ben az Országos Vidéki Ifjúsági Bajnokság, vagy 1964-ben az Országos Vidéki Felnőtt Bajnokság. A város méltán népszerű az OB I-es női- és férfi vízipóló csapatokra, de kiemelt szerepet tölt be a város sportéletében a karate és a kick-boksz is. Utóbbi sportág szövetsége 2007-ben Szentesen rendezte az európa bajnokságot. A város kiemelkedő sportolója Bertók Róbert ökölvívóbajnok és kétszeres kick-boksz világbajnok. Szentesen, a Nemzet Sportvárosában a vízi sportok mellett számos egyéb sportág gyakorlásához is biztosítottak a feltételek. A Sportközpont szervezeti keretein belül működik a Dr. Papp László Városi Sportcsarnok, a Pusztai László Sporttelep a Dózsa-házzal, valamint a berekháti tornaterem. Ezek a létesítmények egyformán otthont adnak a szabadtéri és a teremsportoknak, az amatőr és versenysportnak, továbbá az egyéni és a csapatsportoknak. A létesítmények a sportprogramok és rendezvények szervezése mellett rendszeresen fogadnak be kulturális és szórakoztató jellegű rendezvényeket is. A létesítmények tevékenységének meghatározó eleme az edzőtáborok szervezése, az intézmény szolgáltatási kínálatának önálló termékként, vagy kapcsolt szolgáltatásként történő értékesítésével az edzőtábor-turizmus célkitűzéseinek megvalósítása. Szentes vidéke Magyarország legnagyobb hévíz-feltáró tevékenységének színtere és Európa legsűrűbb geotermikus mezője, közigazgatási területén összesen 32 termálkút üzemel. A kiemelt termálvizek alkáli hidrogén-karbonátos ásványvizek, esetenként jelentős fluoridion és metakovasav tartalommal. A kutak talpmélysége 1593 és 3250 méter között váltakozik, valamennyi kút hőfoka 60 oC feletti, 23 kút vize 90 oC feletti kifolyási vízhőfokú. A számtalan kút között található minősített gyógyvizet adó forrás is – mely a termál gyógyfürdőt táplálja -, de több kút vize tartalmaz a gyógyvízben megtalálható, értékes ásványi sókat. A Termál Gyógyfürdőnek Szentes egyetlen gyógyvízzé minősített kútja, a Kórház I. biztosítja a termál- ill. gyógyvizet. Ez a kút a város első, 1957-ben fúrt kútja, 1735 méter mély, vízének hőfoka 71 oC. A Termál Gyógyfürdő a török fürdőkre emlékeztet, Dávid Károly - a budapesti Népstadion tervezője - tervei alapján 1962-ben épült. A fürdő befogadóképessége 350 fő. Nyitott udvari gyógymedencéje mellett további 5 fedett medence található. A kupola nagymedencéjének vízhőfoka 35 oC, négy kismedencéje különböző hőmérsékletű. A fluoridos meleg víz ízületi, mozgásszervi és krónikus nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas. 2005. január 3-ától új időszámítás vette kezdetét a gyógyfürdőben, amikor is elkészült a tetőtér beépítésével egy 12 ágyas nappali szanatórium, valamint belső modernizálásra került sor: megvalósult a klimatizálás, a mozgáskorlátozottak közlekedési feltételéi javultak, korszerűsítették a meglévő fűtési és energetikai rendszert. A Nappali Kórház 2007. január 1-től 10 ágyon nyújt hotelszolgáltatást a kezelt betegeknek, további 5 ágyon térítéskötelesen igényelhető az ellátás. A vendégek A és B menüből ebédet választhatnak.


49

A gyógyászati eszközök cseréje és fejlesztése során: Unbescheiden Combi gyógyászati kád (automatikus masszázs, elektrogalván), Unbescheiden Kombinált kád (masszázs, elektrogalván) széndioxid-kezeléses kombinált gyógyászati kád került beszerzésre. Vizes szolgáltatásai között megtalálható a medencefürdő, szénsavas fürdő, víz alatti sugármasszázs, súlyfürdő, kádfürdő, négyrekeszes galván, iszappakolás, száraz és vizes torna. Elektro- és fizikoterápiás kezelései: galván, iontorofézis, ingeráram, rövidhullám, deciméterhullám, ultrahang, mikrohullám, sollux, lézer. Kiegészítő szolgáltatásait - mint a szauna, masszázs, fodrászat, kozmetika - inkább a pihenni, relaxálni vágyók veszik igénybe. A városi önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmények közül a legnagyobb a Szentesi Művelődési Központ (alapítva 1951-ben), amely öt épületben várja és fogadja a látogatókat. Az intézményhez kötődően számos művészeti csoport, baráti kör, klub és szakkör működik. Ezek tagjai – létszámuk meghaladja az ötszázat. Mindig nagy sikert arat a Díszítőművész Kör és a Fotókör kiállítása, és szívesen tapsol a közönség a többszörös Arany Páva díjas Pengető Citerazenekar műsorainak. Az 1898-ban létesült, ötszáz néző befogadására alkalmas Tóth József Színházteremben rendszeresek voltak a színházi bemutatók és kamara előadások, az épület jelenleg felújítás alatt áll. A kétszáz férőhelyes Őze Lajos Filmszínház a helyi születésű neves színművészről kapta a nevét. A képzőművészeti élet legjelentősebb színtere a Városi Galéria. Azon kevés vidéki kiállítóhelyek egyike, amelyik helyi fenntartásban országos hírű, változatos tárlatokat mutat be. 1974-es alapításától napjainkig több mint 400 tárlatnak adott helyet. A képzőművészeti élethez kapcsolódik a Szentesen létrehozott Katona Kiss Ferenc és Neje Túri Júlia Alapítvány, amelyre az egész ország területéről pályázhatnak a fiatal képzőművészek. Szentes zenei élete nagy múltra tekint vissza. Első Dalárdája 1861-ben alakult, amely 1867-ben elnyerte az Aradon megrendezett országos „dalárünnepély” fődíját jelentő ezüst babérkoszorút. A napjainkban is élénk zenei élet egyik igen fontos tényezője a 40 tagú, főleg tanárokból álló felnőtt zenei együttes a Bárdos Lajos Vegyeskar, amely a kórusok országos minősítésén 2000-ben „Hangversenykórus” minősítést kaptak, és elnyerték a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díját. Hasonlóan szép nemzetközi és hazai eredményekkel dicsekedhet az aranydiplomás Városi Fúvószenekar. Tagjai között az általános iskolai tanulótól a nyugdíjasig minden korosztály képviselve van. A zenekar az országos minősítésen elnyerte a „Fesztiválzenekar” megtisztelő címet. A Városi Fúvószenekar és a Bárdos Lajos Vegyeskar 1997-ben megalakította a Szentesi Zenebarátok Egyesületét, amelynek célja hangversenyek rendezése. A város kulturális életét a gazdag programkínálat is jellemzi. A helyi kulturális- és művészeti élet kiemelkedő eseménye az 1998 óta két évente sorra kerülő „Testvérvárosok Kulturális Fesztiválja”. Jelentős érdeklődésre tart számot a hagyományosan megtartott Télbúcsúztató Városi Karnevál. Több ezren szórakoznak április 30-án és az augusztus 18-20-ig, a magyar államiság, az Alkotmány és az új kenyér tiszteletére megrendezett igényes, szórakoztató programokon az Ifjúsági Ház Szabadtéri Színpadánál. A szentesi- és a városkörnyéki lakosság nagy figyelemmel kíséri a hagyományosan megrendezésre kerülő Óév búcsúztató hangversenyeket. A Szentesi Lecsó Fesztivál 1999 óta a legnépszerűbb egész napos rendezvény. A HUNOR COOP szervezésében a paprika és paradicsom hazájában bográcsok


50

százaiban rotyog a híres magyar étel. A lecsófőző-verseny immár nemzetközi hírűvé vált, melynek programjait kulturális események is színesítik. A jó hangulatú fesztiválon – melyre a szervezők „0-tól 110 éves korig” várják az érdeklődőket - a családi-, baráti közösségek nemcsak egymás kedvéért készítenek különleges gasztronómiai produktumokat, hanem az idelátogató vendégek számára is. Készült már a fesztiválon tökös lecsó, de volt padlizsános, gombás, babos is és minden évben csodájára járnak az ínyencek a polgármester rizses-virslis lecsójának is. Ugyancsak nagyon népszerű és nagy érdeklődésre számottartó rendezvény a hagyományosan szeptemberben megrendezésre kerülő Térfesztivál, Bor - és Pálinkaünnep. Új hagyományt teremtett az első éveiben a városháza udvarán – megrendezett nyári színházi sorozat, amely civil kezdeményezésre, elsősorban a gimnázium drámai tagozatához kapcsolódó fiatal művészek bemutatkozásának adott teret. Mára már a megújult megyeháza udvara ad helyet a színvonalas programsorozatnak. A repertoár az idők során folyamatosan bővült, így prózai daraboknak, zenés műveknek és önálló esteknek is helyszínt biztosítottak már az új környezetben. A közönséget az elmúlt években többek között az Adagio együttes, az After Crying zenekar, de felléptek már olyan elismert művészek is, mint Kulka János, Vári Éva vagy az alternatív színházi körökben méltán elismert Pintér Béla társulata. A település egyik leglátogatottabb közművelődési intézménye a helyi önkormányzat által fenntartott Városi Könyvtár (alapítva 1949-ben). A szépen felszerelt könyvtár hozzáférést biztosít a korszerű műszaki és tudományos információkhoz, irodalmi alkotásokhoz, pihentető- és szórakoztató könyvekhez. Közel 170 féle napilapot, folyóiratot fizet elő, emellett jelentős CD, DVD és video gyűjteménnyel rendelkezik. Az intézmény gyűjti és őrzi a Szentesre vonatkozó nyomtatott helyismereti dokumentumokat, képi ábrázolásokat. Rendszerezi és feltárja azokat a társadalmi, történelmi, művészeti munkákat, periodikumokat, melyek a városra vonatkoznak vagy helyi szerzőtől származnak. A közel 120.000 kötetes könyvtárban a kölcsönzésen, szaktájékoztatáson, bibliográfia készítésen kívül a használó igénybe veheti a fénymásolást, a számítógépes szövegszerkesztést, a fax-szolgáltatást, valamint a számítógépeket és internet hozzáférést is. Népszerű szolgáltatás a házhozszállítás, melynek során azokhoz az idős vagy mozgásukban korlátozott emberekhez juttatják el könyveket, akik nem tudják a könyvtárat személyesen felkeresni. Emellett változatos programok, irodalmi estek, ismeretterjesztő előadások, kiállítások várják az érdeklődőket. A Városi Könyvtár szolgáltatásai iránti érdeklődést jelzi, hogy az évenként beiratkozó olvasók száma meghaladja az 5.000 főt, a látogatók száma pedig a 80.000 főt. A város rangos kulturális és tudományos intézményei közé tartozik a megyei fenntartású Koszta József Múzeum és a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára. A múzeum a Csallány Gábor (1871–1945) által 1897-ben megszervezett Csongrád Vármegyei Történeti és Régészeti Társulat munkája nyomán alakult ki, s vált állandó gyűjteménnyé. A környéken feltárt rendkívül gazdag régészeti anyagában megtalálhatók a kőkorszak, a bronzkor, a népvándorlás és a honfoglalás korának leletei. A régészeti főprofil mellett jelentős a néprajzi és képzőművészeti gyűjteménye. 1996-ban alapított új egységei: a Péter Pál Polgárház Múzeum, valamint a Fridrich-féle Fényirda


51

(fotográfiai múzeum) rekonstruált épülete. (A múzeumot külön fejezetben részletesen is bemutatjuk.) A volt megyeháza épületében található Levéltár őrzi Csongrád vármegye, Szentes város, valamint a volt járások és a megyebeli községek XVIII. századtól keletkezett régi iratait. A 3500 folyóméternyi iratanyag mellett jelentős térkép-, plakát- és fotógyűjteménnyel rendelkezik. Figyelmet érdemel 14.000 kötetes történelmi szakkönyvtára, benne a legfontosabb hazai történelmi szakfolyóiratokkal, országos és megyei statisztikai kiadványokkal, helységnévtárakkal, tiszti címtárakkal, a térségről szóló helytörténeti munkákkal és a régi szentesi újságokkal. A Múzeum és a Levéltár helytörténeti tárlatai a Tájak Korok Múzeumok pecsételő helye.

III.1.6. A város költségvetése Az önkormányzat adatszolgáltatásából egyértelműen kiderül, hogy a város bevételei dinamikusan bővültek a 2004 és 2008 között eltelt időszakban. Míg 2004-ben 6,4 Mrd forint volt Szentes működésből illetve fejlesztésből származó bevétele, addig ez az összeg 2008-ra már elérte a 8,4 Mrd forintot. A bővülés itt tehát mintegy 30 százalékos. Ezzel párhuzamosan természetesen az önkormányzati szintű kiadások is emelkedtek, ugyanebben az időszakban 6,1 milliárd forintról 7,8 milliárd forintra. Az emelkedés közel 28 százalékos. Látható az is, hogy a bevételi struktúrában a helyi bevételek egyre komolyabb tételt jelentenek.

adatok ezer Ft-ban 2004.

összesen 2005.

összesen 2006.

összesen 2007.

összesen 2008.

összesen Helyi bevételek 2 155 736 2 503 321 2 725 191 2 530 372 3 129 753Hitel 343 395 487 825 627 980 156 186 1 371 250Bevételek összesen: 6 404 905 7 854 124 7 958 375 7 110 671 8 400 061 Kiadások összesen: 6 145 618 7 907 786 7 967 186 7 019 470 7 806 702Forrás: Önkormányzati adatbázis A város költségvetésével kapcsolatban továbbá az állapítható meg, hogy az önkormányzati költségvetésen belül a működési körbe tartozó illetve a fejlesztési, felhalmozási feladatokat finanszírozó források aránya változó, melynek legfőbb oka az, hogy a pályázati lehetőségek maximálisan kihasználásra kerültek, a fejlesztések nagy része jelentős külső forrás igénybe vételével valósulhatott meg. Nem mellőzhető az a megállapítás sem, hogy a helyi bevételek kiegyensúlyozott növekedési üteme a helyi adók mértékének lényeges emelése nélkül volt elérhető. Ezen időszak alatt nem került sor a vállalkozók terheit növelő intézkedések vérhajtására, a tárgyi adókat tekintve pedig csak 2008. évben volt magánszemélyek kommunális adóját illetve az idegenforgalmi adó mértékét érintő változás.


52

Az állami támogatások módosulás a részben a csökkenő ellátotti létszám, részben a belépő új faladatok normatív támogatásának, illetve a személyi jövedelemadó növekedésének a következménye. A külső források nagysága egyértelműen mutatja a pályázati intenzitást, illetve a pénzforgalmi teljesítés alapján a támogatási ütem alapján lehívott források alakulását. Az évek során igénybe vett, a szennyvízcsatorna beruházáshoz kapcsolódó 2004-2007. évek közötti hitel forrás mértéke a költségvetési főösszegen belül elenyészőnek mondható. A forrásokon belül a korábbiakhoz képest a 2008. évben kibocsátott kötvény képvisel nagyobb arányt, melynek összege és az abból megvalósuló célok, a visszafizetés forrása tekintetében nem jelent veszélyt az önkormányzat gazdálkodására sem a jelen, sem a jövő időszakban. A költségvetés kiadásait elemezve megállapítható, hogy a feladatokra fordított összes kiadás az évek viszonylatában változó. Arányeltolódás figyelhető meg a működési illetve a fejlesztési kiadások tekintetében, ami az ellátotti létszámcsökkenése miatti intézményszerkezet átalakítás, párhuzamos feladatellátás megszüntetés, illetve a pályázati források bevonásával megvalósuló fejlesztések következménye. Összegezve megállapítható, hogy az önkormányzat gazdálkodására ható tényezők ellenére a feladatellátás folyamatossága az ellátási színvonal romlása nélkül a működőképesség biztosítható volt, az időszakonként jelentkező likviditási nehézségeket szigorú, következetesen ellenőrzött felelős gazdálkodással lehetett kezelni. A városban olyan fejlesztések történtek, melyek a lakosság széles rétegét érintették. A beruházások megvalósításához a pályázati forrásokat kiegészítő saját erő biztosított volt és ez a jövőben is így marad. A felelős döntésekkel végrehajtott szűkös, ugyanakkor megalapozott költségvetések eredményeként a város szépült, vagyona évről évre gyarapodott, az intézményi szolgáltatások színvonala nem romlott, az elkövetkezendő évekre olyan kötelezettség vállalásokra nem került sor melyek fedezete a jövőben nem biztosítható. A következő táblázat a város helyi iparűzési adóból származó bevételek adatait foglalja magában 2004 és 2007 között.

9. táblázat: A helyi iparűzési adóból származó bevétel Szentesen (2004-2007)

Befizetett iparűzési adó értéke Szentesen (e Ft)

2004 560.904 2005 694.977 2006 807.154 2007 861.692

Forrás: Önkormányzati adatbázis Láthatjuk, hogy 2004 és 2007 között igen dinamikusan növekedett a befizetett helyi iparűzési adó mértéke, hiszen míg ez az összeg 2004-ben közel 561 millió forint volt, addig 2007-ben már mintegy 862 millió forint értékben fizettek a városban működő vállalkozások helyi iparűzési adót. A növekedés mértéke meghaladja az 50 százalékot.


53

Érdemes megvizsgálnunk, hogy ugyanebben az időszakban hogyan alakult az iparűzési adót fizető vállalkozások száma. Az önkormányzat adatbázisa alapján az adóköteles – nem mentes - adóalanyok száma a 2004-es 1.085 darabról 2007-re 1.434 darabra nőtt, vagyis jelentősen bővült a helyi iparűzési adót fizetők köre.

2004. év tevékenységek TEAOR ’03. alapján Megoszlás Ft 15 ÉLELMISZER, ITAL GYÁRTÁSA 19,35% 107 878 307 01 MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS 14,46% 80 641 119 31 MÁSHOVA NEM SOROLT VILLAMOS GÉP GYÁRTÁSA 14,38% 80 184 420 64 POSTA, TÁVKÖZLÉS 7,38% 41 170 984 51 NAGYKERESKEDELEM 5,89% 32 848 112 52 KISKERESKEDELEM 5,82% 32 434 495 45 ÉPÍTŐIPAR 4,81% 26 814 008 74 EGYÉB GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS 4,53% 25 282 754 65 PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG 4,46% 24 883 715 50 JÁRMŰ-KERESKEDELEM, JAVÍTÁS, ÜZEMANYAG-KISKERESKEDELEM 2,83% 15 758 355 60 SZÁRAZFÖLDI, CSŐVEZETÉKES SZÁLLÍTÁS 2,72% 15 142 145 40 VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-, MELEGVÍZELLÁTÁS 2,45% 13 642 048 29 GÉP, BERENDEZÉS GYÁRTÁSA 1,31% 7 308 383 41 VÍZTERMELÉS, -KEZELÉS, -ELOSZTÁS 1,29% 7 183 948 63 SZÁLLÍTÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG, UTAZÁSSZERVEZÉS 1,24% 6 906 041

A helyi iparűzési adó bevétel forrását biztosító ágazatokat vizsgálva megállapítható, hogy 2004. évben a befolyt helyi iparűzési adó 19,35%-a az élelmiszeriparból (107.878.eFt), 14,46 %-a a mezőgazdaságból (80.641 eFt), 14,38 %-a máshová nem sorolt villamosgép-gyártásból (80.184 eFt), 7,38 %-a postai és távközlési tevékenységből (41.170 eFt), 5,89%-a nagykereskedelemből (32.848 eFt), 5,82%-a kiskereskedelemből (32.434. eFt ), 4,81%-a az építőiparból (26.814 eFt), 4,53%-a egyéb gazdasági szoltáltatásból (25.282 eFt), 4,46 %-a pénzügyi tevékenységből (24.883 eFt), 2,83 %-a járműkereskedelem és javításból (15.758 eFt), 2,72%-a szárazföldi, csővezetékes szállításból (15.142 EFt), 2,45 %-a villamosenergia, gáz, gőz, melegvízellátásból (13.642 eFt), 1,31 %-a gép, berendezés gyártásból (7.308 eFt), 1,29 %-a víztermelés, kezelés elosztásból (7.183 eFt), 1,24 %-a szállítást kiegészítő tevékenységből, utazásszervezésből (6.906.eFt) származik, ami együttesen 92,36 %-át adja a HIPA bevételnek. A 2004. évi bevétel fennmaradó 7,64 %-át vizsgálva, megállapítható hogy a bevétel ezen része további 48 féle tevékenység csoportból ered, nagyságrendje csoportonként nem éri el az éves HIPA bevétel 1-1 %-át, ami összegében együttesen 42.825 eFt bevételt jelent.


54

2005. év tevékenységek TEAOR ’03

alapján megoszlás Ft 15 ÉLELMISZER, ITAL GYÁRTÁSA 34,19% 190 637 248 31 MÁSHOVA NEM SOROLT VILLAMOS GÉP GYÁRTÁSA 16,26% 90 662 370 01 MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS 16,04% 89 419 455 51 NAGYKERESKEDELEM 7,26% 40 489 438 52 KISKERESKEDELEM 6,86% 38 274 714 64 POSTA, TÁVKÖZLÉS 6,20% 34 561 847 45 ÉPÍTŐIPAR 5,55% 30 944 602 74 EGYÉB GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS 5,23% 29 153 589 65 PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG 5,09% 28 365 887 60 SZÁRAZFÖLDI, CSŐVEZETÉKES SZÁLLÍTÁS 3,32% 18 490 441 40 VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-, MELEGVÍZELLÁTÁS 3,07% 17 127 279 50 JÁRMŰ-KERESKEDELEM, JAVÍTÁS, ÜZEMANYAG-KISKERESKEDELEM 2,04% 11 352 965 41 VÍZTERMELÉS, -KEZELÉS, -ELOSZTÁS 1,45% 8 091 055 29 GÉP, BERENDEZÉS GYÁRTÁSA 1,39% 7 759 387 63 SZÁLLÍTÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG, UTAZÁSSZERVEZÉS 1,27% 7 073 361 70 INGATLANÜGYLETEK 1,17% 6 548 551 92 SZÓRAKOZTATÁS, KULTÚRA, SPORT 1,17% 6 536 918

Ugyanezen elv szerinti bevétel megoszlást mutatják az 2005. 2006. 2007. év adatait tartalmazó táblázatok. Látható, hogy a helyi iparűzési adó bevétel meghatározó részét minden évben az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a kis-, és nagykereskedelem, az építőipar, a pénzügyi szféra, a távközlés, illetve a víz és energia ipar termeli meg. Az egyes évek közötti különbség legfeljebb e felsorolt tevékenységek rangsorban elfoglalt helyében jelentkezik.

2006. év tevékenységek TEAOR ’03 alapján megoszlás Ft

15 ÉLELMISZER, ITAL GYÁRTÁSA 25,10% 202 048 117 31 MÁSHOVA NEM SOROLT VILLAMOS GÉP GYÁRTÁSA 12,38% 99 641 017 01 MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS 11,55% 92 962 710 52 KISKERESKEDELEM 7,75% 62 418 669 51 NAGYKERESKEDELEM 5,47% 44 011 822 64 POSTA, TÁVKÖZLÉS 5,40% 43 470 586 45 ÉPÍTŐIPAR 5,01% 40 369 316 65 PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG 4,50% 36 255 961 74 EGYÉB GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS 3,80% 30 569 029 60 SZÁRAZFÖLDI, CSŐVEZETÉKES SZÁLLÍTÁS 2,74% 22 088 832 50 JÁRMŰ-KERESKEDELEM, JAVÍTÁS, ÜZEMANYAG-KISKERESKEDELEM 1,86% 15 000 846 40 VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-, MELEGVÍZELLÁTÁS 1,66% 13 355 198 41 VÍZTERMELÉS, -KEZELÉS, -ELOSZTÁS 1,56% 12 592 358 26 NEMFÉM ÁSVÁNYI TERMÉK GYÁRTÁSA 1,56% 12 552 061


55

63 SZÁLLÍTÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG, UTAZÁSSZERVEZÉS 1,35% 10 842 511 28 FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA 1,23% 9 931 784

2007. év tevékenységek TEAOR ’08 alapján Megoszlás Ft

10 Élelmiszergyártás 24,90% 214 171 099 26 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 14,22% 122 311 306 01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások 12,79% 109 982 944 47 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) 7,13% 61 321 128 64 Pénzügyi közvetítés (kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység) 4,25% 36 593 130 46 Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) 3,75% 32 276 020 49 Szárazföldi, csővezetékes szállítás 3,03% 26 090 367 60 Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás 2,50% 21 460 370 61 Távközlés 2,26% 19 449 699 35 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1,99% 17 098 363 45 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása 1,75% 15 044 169 41 Épületek építése 1,62% 13 907 052 71 Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés 1,56% 13 444 570 43 Speciális szaképítés 1,43% 12 307 036 52 Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység 1,42% 12 199 851 42 Egyéb építmény építése 1,37% 11 825 807 23 Nemfém ásványi termék gyártása 1,36% 11 656 760 36 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 1,22% 10 455 649 68 Ingatlanügyletek 1,07% 9 224 054


56

III.2. Társadalom A városi szintű elemzés következő fejezetében Szentes városának jelentősebb társadalmi jellemzőit mutatjuk be, részletesen kitérve a legfőbb demográfiai adatokra, a képzettség-műveltség területére, feltérképezve a város lakosságának iskolai végzettségét. Foglalkozunk a munkanélküliség-foglalkoztatás rendkívül fontos és meghatározó problémájával, a lakosság egészségi állapotával és jövedelmi helyzetével.

III.2.1. Demográfia A település területe 353 km2 (35.325 ha), lakossága 2006 decemberében 29.785 fő, amely a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest mintegy 4,2%-os csökkenést mutat. Ez a csökkenés nagyságrendileg megegyezik a kistérséget érintő népességfogyás mértékével (4,3%), amely a megyén belül a Csongrádi kistérséget (4,7%) követően a második legjelentősebb. A település népsűrűsége 84,3 fő/km2, amely – elsősorban a kiterjedt tanyavilágnak köszönhetően – a megyén belül alacsonynak számít. A külterületi lakossággal jelen fejezet külön szakaszában még foglalkozunk. Amint az közismert, Magyarország lakossága folyamatosan csökken. Jelentős különbség van azonban az ország, illetve a régió egyes területei között a fogyás mértékét tekintve. A Dél-Alföld népessége az elmúlt 10 év során nem egészen 3,6 %-kal csökkent. Csongrád megye esetében ugyanez a mutató jóval kedvezőbb képet mutat: a régió megyéi közül összességében itt a legkedvezőbb a helyzet.

13. ábra: Lakónépesség számának változása (1997-2006, %)

Forrás: KSH TSTAR adatok alapján szerkesztett diagram A régiós és megyei adatok figyelembe vételével még erőteljesebben rajzolódik ki a Szentesi kistérség és Szentes városának helyzete: régiós összehasonlításban a

1,07

3,59

2,3

6,93

6,84

0 1 2 3 4 5 6 7 8

Magyarország

Dél-alföldi régió

Csongrád megye

Szentesi kistérség

Szentes

A csökkenés mértéke (%)


57

kistérség és a város is a legjelentősebb népességfogyást átélő területek közé sorolhatóak az elmúlt 10 év adatai alapján (a Szentesi kistérség lakónépességének fogyása háromszorosa a megyei értéknek a vizsgált időszakban). Egy újabb megközelítésben a városok népességét érintő változásokat hasonlítjuk össze. A 2001-es év végi adatokhoz viszonyítva a városi népesség számának 2006 év végi alakulását megállapítható, hogy a régión belül Békés megye helyzete a legkedvezőtlenebb. Csongrád megye és Bács-Kiskun megye városai megközelítőleg azonos mértékű népességcsökkenést éltek át az elemzett időszakban.

10. táblázat: Városok lakónépessége a Dél-Alföldön

Dél-Alföld (teljes lakosság)

Bács-Kiskun megye városai

Csongrád megye városai

Békés megye városai Szentes

Lakónépesség 2006. december 31

1.342.231 351.422 313.556 271.782 29.785

Változása a 2001. év végéhez, %

-2,3 -1 -0,9 -3,7 -4,2

Forrás: KSH Mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a Szentest érintő visszaesés többszörösen meghaladja a megyei átlagot. E tény jelentőségét növeli az is, hogy a megyében található 9 város közül csak Csongrádot érintette súlyosabban a népességveszteség (5%), míg Szentes a második legkedvezőtlenebb helyzetben van a 4,2%-os csökkenéssel. 4%-ot meghaladó népességcsökkenés a régión belül is viszonylag ritka, Bács-Kiskun megyében csak Solt és Bácsalmás esetében fordul elő, Békésben azonban sokkal kedvezőtlenebb a helyzet: a megye 18 városának fele túllépi ezt a szintet. Bár a lakónépesség csökkenése általános tendencia a városokban is, a fenti adatok figyelmeztetőek: a településnek különös figyelemmel kell lennie a népességét érintő változásokra és lehetőség szerint lépéseket kell tennie a kedvezőtlen folyamatok lassítása, megfordítása érdekében.

14. ábra: Szentes város lakónépessége 1997-2006 (fő)


31 971 31 85331 596

31 43931 082

30 86230 650

30 25930 001

29 785

28 500

29 000

29 500

30 000

30 500

31 000

31 500

32 000

32 500

1997.év

1998.év

1999.év

2000.év

2001.év

2002.év

2003.év

2004.év

2005.év

2006.év

Év

Lakónépesség

C


58

A fenti diagram szemléletesen ábrázolja a város népességének az elmúlt 10 év során tapasztalható folyamatos, egyenletesnek mondható csökkenését. 1997-2006 között a lakónépesség 2.186 fővel, azaz 6,8%-kal esett vissza. Az itt látható adatok megerősítik a fogyás tényét és azt is, hogy nem egy pillanatnyi problémával állunk szemben. Némileg kedvezőbb képet láthatunk, ha összehasonlítjuk az egyes évek közötti fogyás mértékét. A 2004-es 1,28%-os csökkenést 2005-ben 0,85%-os, majd 2006-ban 0,72%-os visszaesés követte. 2004-2007 között tehát a népességfogyás tempója némileg lelassult, viszont a legfrissebb adatok is a tendencia folytatódását mutatják: 2007 végén 29.444 fő a város lakónépessége, ez 1,2%-os csökkenés a megelőző évhez képest. A népesség csökkenésének okait vizsgálva először a belföldi vándorlási különbözet mutatóját nézzük meg közelebbről.

15. ábra: Belföldi vándorlási különbözet Szentesen 2002-2006 között

-139

-137

-181

-140

-121

-200 -150 -100 -50 0

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

Év

Eset

Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Az odavándorlás és elvándorlás különbözete azonnal rávilágít a népességcsökkenés egyik egyértelmű okára, hiszen a vizsgált öt esztendő során valamennyi évben negatív értéket láthatunk. 2006-ban az 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet tekintetében – amely a települések összehasonlíthatóságát teszi lehetővé – a szentesi (-4,8) a megyén belül a városok között a harmadik legkedvezőtlenebb érték, csak Kistelek és Makó rendelkezik rosszabb mutatókkal e téren, míg Szeged, Hódmezővásárhely, Sándorfalva és Mórahalom városának mutatói is pozitív értékűek. Az elvándorlás Szentes esetében láthatóan jelentős problémát jelent – egyben jelezve, hogy a város népességmegtartó ereje nem elég erős – a változások mértékét megtekintve pedig azt is látnunk kell, hogy a folyamatos és jelentős népességveszteségnek ez az egyik oka. 2005 és 2006 között a teljes népességcsökkenés 216 fő volt, amelyhez nagymértékben hozzájárult a 2005-ik évi 140 fős vándorlási különbözet. A további okfeltárás érdekében meg kell vizsgálnunk, hogyan alakul a népesség korösszetétele. Ezt a 2001. évi népszámlálás eredményeit felhasználva elemezzük. A régió és Csongrád megye adatait összevetve azt láthatjuk, hogy nincs jelentős eltérés az egyes korcsoportba tartozó népesség arányában. Alacsony – 1% alatti

Vándorlási különbözet

(eset)

2002. év -139 2003. év -137 2004. év -181 2005. év -140 2006. év -121


59

– elmaradás jelentkezik a megye oldaláról a 0-14 éves és a 60 évesnél idősebbek arányában, ugyanakkor az aktív korúaknak tekinthető 15-59 éves csoport esetén 1,2% többletet tapasztalhatunk.

11. táblázat: A népesség összevont korcsoportok szerint Terület, igazgatási rang Összesen 0-14 15-59 60-

Dél-alföldi régió, 2001 1.377.652 229.201 855.694 292.757

Százalékos megoszlás 100% 16,64% 62,11% 21,25%

Békés megye, 2001 397.791 66.564 242.102 89.125


Bács-Kiskun megye (fő), 2001

546.517 93.687 338.963 113.867


Csongrád megye, 2001 433.344 68 950 274 629 89 765


Szentesi kistérség (fő), 2001

45.850 7 430 28 327 10 093


Szentes városa (fő), 2001 31.638 5 217 19 755 6 666


Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett táblázat Szentes térségét vizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy a kistérségi lakosság kormegoszlása jelentősen nem tér el a megyeitől. A 0-14 éves és a 60 évesnél idősebb lakosság aránya némileg magasabb (0,3, illetve 1,3%-os differencia), mint a megye egész területén, míg az aktív korúak arányában 1,6%-kal marad el a kistérség a megye mögött, tehát a különbség itt sem feltűnő. Szentes városát közelebbről megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy az idős lakosság jelenléte a megye adatokhoz áll közel. A 0-14 éves korosztályba tartozók lakosságon belüli aránya a megyei, kistérségi és városi adatok esetében sem mutat komoly eltérést, s ugyanez elmondható a 15-59 évesek arányáról is, amely a kistérségit meghaladó, a megyeitől némileg alacsonyabb értéket mutat. A fenti adatok tehát azt jelzik számunkra, hogy Szentes városának lakossága a megyei és régiós korösszetételhez nagymértékben hasonló képet mutatott 2001-ben. A T-Star adatbázis szerint 2006-ban az állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya 14,52%, a 15-59 évesek aránya 63,07%, míg a 60 éven felülieké 22,40% volt. A város népességének koraránya tehát a legfiatalabb korcsoport rovására változott (közel -2%), miközben az aktív korúak (+0,63%) és az idősebb népesség aránya (+1,3%) a 2001-es értékhez képest szerény mértékben emelkedett.


60

Az elemzést folytatva a gyermekszületés tendenciáit vizsgáljuk meg. Az alábbi diagram szemlélteti számunkra az elmúlt 10 év során Szentesen született gyermekek számát.

16. ábra: Élveszületések száma Szentesen 1997-2006 között

313 308 300280

260 271254 249 245 255

0

50

100

150

200

250

300

350

1997.év

1998.év

1999.év

2000.év

2001.év

2002.év

2003.év

2004.év

2005.év

2006.év

Év

Fő

Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Az elmúlt 10 év során tapasztalható gyermekszületéseket vizsgálva két kirajzolódó tendenciát lehet feljegyezni: 1997-től 2001-ig folyamatosan és viszonylag jelentős mértékben csökkent a születések száma a városban, évi 2-7%-os mértékben, a 2001. évi születésszám csak 83%-a az 1997-esnek. Az ezt követő években – a 2002. évi magasabb értéket kivéve – 245-255 fő között ingadozott az élveszületések száma, majd az utolsó vizsgált évben, 2006-ban ismét emelkedésnek lehetünk tanúi. Ahhoz, hogy teljesebbé váljon a kép a városi népesség csökkenésének tekintetében, tovább kell mennünk a vizsgálódásban. A természetes szaporodás/fogyás folyamatát elemezve láthatjuk, hogy az elmúlt 10 év mindegyikében negatív volt a település mérlege. Az egyes években a születések és halálozások számától függően a számított értékek jelentős mértékben változnak, a szélső értékek (1999/2002) közötti különbség 77%.


61

17. ábra: Természetes szaporodás/fogyás

Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Az előbbiek mellett figyelembe véve, hogy a természetes fogyás adatok összege a 10 év során 1.358 fő, kijelenthetjük, hogy a népességcsökkenés eddig megismert okai mellett a népesség természetes fogyását nevezhetjük meg az egyik legjelentősebb indokként: a halálozások száma minden évben jelentősen meghaladja az élveszületések számát. A megye többi városával történő összehasonlítás némileg árnyalja a képet: 2006-ban az 1000 főre vetített természetes szaporodás, fogyás értéke Szentes esetében -3,9 volt, amely a megyén belül nem számít rossznak a városok között, csak Szeged, Makó és Sándorfalva rendelkeznek kedvezőbb mutatókkal. Az eddigieket összegezve kijelenthető, hogy a település lakossága folyamatosan és viszonylag egyenletes mértékben csökken. A népességfogyás okainak keresésekor arra a következtetésre jutottunk elemzésünk eredményeként, hogy egyértelmű és markáns fő ok nem nevezhető meg, a természetes fogyás mértéke, a magas halálozás és csökkenő születésszám, valamint a város lakkosságának elvándorlása egyaránt és egymás hatását erősítve járul hozzá a kedvezőtlen folyamat elhúzódásához. Ahogyan azt a fejezet elején már említettük, Szentes városa kiterjedt tanyavilággal és népes külterületi lakossággal rendelkezik. Statisztikai besorolás szerint a külterületi lakosok száma a népszámlálási adatok alapján 2.449 fő, amelybe beletartozik a Szarvasi út mentén található Kajánújfalu 157 fős népessége is. Van azonban két olyan terület, amely statisztikailag az egyéb belterület besorolást kapta, azonban a város tényleges területétől külön fekszik. (E területeket a későbbiek folyamán külön városrészként fogjuk kezelni.) Lapistó Szentestől dél-keletre, a Szentest Nagymágoccsal összekötő úton található, nevét az egykor itt található tóról (Lapistó-Fertő) kapta, lakossága 126 fő. Magyartés, amely Szentestől északra található a Hármas-Körös partján. A település a Körös egyik elhagyott övzátonyán helyezkedik el. 2001-ben 119 lakosa volt. E két településrészt is számítva a külterületen élő teljes száma a

-131 -127

-184

-126 -120-104

-143 -148-159

-116

-200

-180

-160

-140

-120

-100

-80 -60 -40 -20

01997.

év 1998.

év 1999.

év 2000.

év 2001.

év2002.

év2003.

év2004.

év2005.

év2006.

év

Év

Fő


62

2001-es adatok tanúsága szerint 2.694 fő, amely az akkori össznépesség 8,5%-a. Az önkormányzat adatai szerint a külterületi lakosság 2003-ban 2.868 fő, ebből a város 5 km-es vonzáskörzetében 1.622 fő, a várostól mintegy 15-30 km-re fekvő cserebökényi tanyákon 427 fő, Lapistó-Dónát-“D” oldal lakosságszáma 421 fő, míg Magyartés-Mentettrét-Kistőke területén 398 fő élt. A demográfiai elemzés végén rövid kitekintést teszünk város lakosságának nemzetiségi hovatartozás szerinti tagozódására. A 2001-es népszámlálás során a nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint sorolták be a lakosságot az egyes nemzetiségi kategóriák közé. Ez alapján megállapítható, hogy Szentesen a 31.638 fős lakosságból 367 fő (1,17%) tartozik a hazai kisebbségek közé, ebből a legjelentősebb arányt a cigány kisebbséghez tartozók képviselik 183 fővel (a teljes népesség 0,58%-a), míg a német kisebbséghez tartozónak 56 fő vallotta magát.


63

III.2.2. Foglalkoztatottság-munkanélküliség Bevezetésként fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a két, munkaerő-piaci helyzetjelentéssel kapcsolatosan hivatalos felmérést készítő szervezet, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ), illetve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eltérő módszertan és terminológia alapján dolgozik� , melynek következtében a két adattípus összehasonlítása nem lehetséges. Minthogy a nemzetközileg is használt és elfogadott terminológiát a KSH alkalmazza, jelen munka is alapvetően az ő adatállományukra hivatkozik. Ettől függetlenül röviden kitérünk az ÁFSZ elemzés eredményeire is. A Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felmérése alapján 2006. évre vonatkozóan az alábbiakban néhány fontos országos, regionális és megyei adatot hasonlítunk össze. (A munkaerő-felmérés reprezentatív felmérésen alapul, a 15-74 éves népességre vonatkozik.) Elöljáróban ki kell emelni, hogy a Dél-alföldi régió valamennyi itt vizsgált mutató tekintetében Észak-Magyarországot és Észak-Alföldet követően a harmadik legkedvezőtlenebb helyzetű régió (a Dél-dunántúli régióval többnyire azonos szinten).

12. táblázat: Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság (2006) Megnevezés Békés

megye Bács-

Kiskun megye

Csongrád megye

Dél-Alföld

Ország

Foglalkoztatott, ezer fő 130,9 196,2 163,8 490,9 3.930,1 Munkanélküli, ezer fő 11,1 20,4 10,3 41,8 316,8 Gazdaságilag nem aktív népesség, ezer fő

151,5 193,7 150,5 495,7 3.474,9

Aktivitási arány, % 48,4 52,8 53,6 51,8 55,0 Foglalkoztatási arány, % 44,6 47,8 50,5 47,7 50,9 Munkanélküliségi ráta, % 7,8 9,4 5,9 7,8 7,5 Alkalmazásban álló 95.428 145.312 122.481 363.221 3.231.439

Forrás:KSH A fenti táblázat adatai alapján – kiemelve a mutatók közül az aktivitási arányt (mely a gazdaságilag aktív népességet – azaz a foglalkoztatottak és munkanélküliek összességét – viszonyítja a munkavállalási korú népességhez) – megállapítható, hogy Csongrád jobb helyzetben van a régió másik két megyéjénél, aktivitási aránya meghaladja a régiós átlagot és közelít az országos átlaghoz. � Az ÁFSZ munkaügyi központjai, kirendeltségei jelenleg használt terminológiája alapján regisztrált, nyilvántartott álláskereső munkanélküli az a személy, aki

– a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és – oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és – öregségi nyugdíjra nem jogosult, és – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső

tevékenységet sem folytat, és – elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit – az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

Mindez tehát azt feltételezi, hogy a regisztrált, nyilvántartott álláskereső megjelenjen a munkaügyi központban és emellett a fenti feltételeknek is megfeleljen. A Központi Statisztikai Hivatal ettől eltérő megközelítést és adatgyűjtési módszert alkalmaz, folyamatos munkaerő-felmérésekkel térképezi fel a foglalkoztatottsági helyzetet. Terminológiájukban munkanélküli az a személy, aki nem dolgozik; nincs munkája, de keresi azt; munkára kész állapotban van.


64

A foglalkoztatási arány tekintetében is megállapítható, hogy Csongrád megye a régión belül a legkedvezőbb mutatókkal rendelkező terület: a mért értékek közel 3%-os előnyt mutatnak Bács-Kiskun és 6%-ost Békés megyéhez képest. E mutató is az országos átlaghoz közeli értéket mutat Csongrád megye esetében. A munkanélküliséget vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a KSH felmérése szerint Békés helyzete valamivel kedvezőbb, mint Bács-Kiskun megyéé. Csongrád megyében ismét a legkedvezőbb régiós állapotot találhatjuk: az 5,9%-os munkanélküliségi ráta az országos átlagértéknél (7,5%) 1,6%-kal, a régiós átlagnál (7,8%) 1,9%-kal alacsonyabb. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ adatai szerint 2007 februárjában a Dél-alföldi régió területén 72.037 fő számított álláskeresőnek, ebből Bács-Kiskun megyére 39%, 27.991 fő, Békés megyére 36%, 25.654 fő, míg Csongrád megyére 25%, 18.392 fő jutott. Tekintve, hogy a régión belüli népességnek mindössze 28,5%-a lakik Békésben (Bács-Kiskun: 40%, Csongrád: 31,5%) az álláskeresők fenti, megyei megoszlása Békés megye rendkívül súlyos, míg Csongrád megye relatív kedvezőbb helyzetét tükrözi. A nyilvántartott álláskeresők aránya (a gazdaságilag aktív népesség arányában) régiós szinten 12,9%, Csongrád megyében 10,2%, Bács-Kiskun megyében 12,6%, míg Békés megyén 16,8% volt. Ezek az adatok is Csongrád megye régión belüli előnyét mutatják. Következő lépésként a nyilvántartott álláskeresők arányát kistérségi szinten vizsgáljuk meg.

13. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, Csongrád megye, kistérségek 2006

Kistérség

A nyilvántartott álláskeresők

A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők

A pályakezdők

aránya a munkavállalási korú állandó népességből, %, 2006

aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, %, 2006

Csongrádi 6,8 3,1 46,2 9,0 Hódmezővásárhelyi 6,0 3,1 52,0 10,4 Kisteleki 8,1 4,2 51,8 10,8 Makói 8,3 4,2 51,2 9,9 Mórahalmi 7,9 4,2 53,8 9,2 Szegedi 4,0 1,8 45,7 10,7 Szentesi 6,0 2,6 43,6 10,3 Összesen 5,6 2,7 48,5 10,2 Forrás:KSH A táblázat adataiból láthatjuk, hogy a Szentesi kistérségben a munkavállalási korú népességen belül mért álláskeresői arány a megye 7 kistérsége közül csak a szegedi esetében mutat kedvezőbb helyzetet, s ugyanez igaz a tartós, 180 napnál régebben állást keresők arányára is. Az álláskeresők számához viszonyítva a 180 napnál régebben állást keresők számát, az egész megyében szembetűnő a magas, 43-53% közötti arány, amely azt mutatja, hogy a munkaügyi központok sem tudtak segíteni az állást keresőkön az esetek közel


65

felében. A szentesi kistérség e mutató tekintetében a megyében a legjobb eredményeket tudhatja magáénak. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a kistérség a megyén belül relatíve kedvező foglalkoztatási mutatókkal rendelkezik. Átfogó és szemléletes képet nyújt az alábbi táblázat Csongrád megye városi jogállású településeinek munkaerő-piaci helyzetéről.

14. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, 2006

Város

A nyilvántartott álláskeresők

A 180 napon túl

nyilvántartott álláskeresők

A 180 napon túl

nyilvántartott álláskeresők

A szellemi foglalkozású-

ak

A pályakez-

dők

aránya a munkavállalási korú népességből, %

aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, %

Szeged 3,9 1,8 46,2 35,1 11,1 Hódmezővásárhely 6,3 3,3 53,0 22,8 10,0 Csongrád 6,5 3,0 46,5 22,4 8,8 Kistelek 7,8 4,5 58,0 17,9 14,7 Makó 7,3 3,7 50,5 18,1 9,6 Mindszent 5,2 2,5 47,8 22,7 11,6 Mórahalom 5,8 2,7 46,7 17,9 4,2 Sándorfalva 4,7 1,9 40,2 21,1 9,8 Szentes 5,8 2,6 45,1 25,3 10,5 Összesen 5,0 2,4 48,2 27,3 10,5 Forrás: KSH A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességen belül viszonylag nagy szórást mutat az egyes településeket vizsgálva. A legalacsonyabb – és egyben legoptimálisabb – értéket Szegeden jegyezték fel (3,9%), míg a legmagasabb érték (7,8%) Kistelek városához kapcsolódik. Szentes 5,8%-os értékével a kedvezőbb helyzetű települések közé sorolható, a 9 megyei város közül csak hárman rendelkeznek jobb mutatókkal e területen – míg Mórahalom azonos helyzetűnek mondható. A legtöbb itt bemutatott várossal kapcsolatban elmondható, hogy álláskeresői között magas arányban vannak a 180 napon túl nyilvántartottak, ez az arány Szentes esetében 45,1%, amely a Szegedhez közeli Sándorfalvát követően a második legalacsonyabb érték, míg a megyei átlagnál (48,2%) több, mint 3%-kal kedvezőbb. Az álláskeresőknek 25,3%-a kerül ki a szellemi foglalkozásúak közül – ez jóval kevesebb, mint Szegeden (35,1%), azonban a többi városhoz viszonyítva a megyében ez a legmagasabb arány, mely nagy valószínűséggel közvetlen összefüggésben van a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányával. A pályakezdők jelenléte az álláskeresők között a megye városainak viszonylatában alacsonynak mondható. A számos felsőoktatási intézménynek otthont adó Szeged, valamint Kistelek és Mindszent mögött Szentes a negyedik legmagasabb pályakezdői aránnyal rendelkező város a 2006-os adatok szerint. Ez az adat egyaránt jelentheti a fiatalok viszonylag magas számát a munkanélküliek között, valamint – a pozitív megközelítés szerint – azt is, hogy magas a városban munkát vállalni szándékozó fiatalok száma.


66

2001. évi népszámlálás adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül ebben az időszakban a városban 55,5% volt. Ez a mutató az egyes városrészek között jelentős különbséget mutat, ezzel a városrészi elemzések során külön foglalkozunk. Az elemzés következő részében megvizsgáljuk, hogyan alakult a nyilvántartott álláskeresők (korábban munkanélküliek) száma és aránya az elmúlt 10 év során Szentesen.

18. ábra Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ában 2000-2008 (december havi adatok)

Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett diagram Az ábra tanúsága szerint az álláskeresők aránya 2000 és 2008� évek között 4-6,3% között ingadozott. A legmagasabb értéket 2004-ben (6,32%), mérték, melyet követően a munkanélküliek aránya 1-2 tized százalékkal 6% alatt gyakorlatilag állandósult. A 2006 óta tapasztalható minimális emelkedés egyelőre nem tekinthető veszélyesnek, ugyanakkor foglalkoztatási szempontból is érzékenyen érinthetik a települést a 2008-ban zajló negatív gazdasági folyamtok, valamint a helyi baromfifeldolgozót érintő munkaerő leépítések. Az alábbi ábrán bemutatott nyilvántartott álláskeresők számának alakulása is tükrözi a korábban tapasztalt arányokat, kiegészítve azzal, hogy a ’90-es évek végén egy fokozatosan javuló tendenciának lehettünk tanúi, mely folyamat 2001-et követően megfordult, az emelkedés 2004-ben eredményezte a legmagasabb álláskereső számot (1.249 fő).

� 2008. évhez kapcsolódóan májusi adatok álltak rendelkezésre az elemzés készítésekor

5,06

4,07

4,67

5,56

6,326,01

5,81 5,85 5,93

3

3,5

4

4,5 5

5,5

6

6,5

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.Év

Arány (%


67

19. ábra Nyilvántartott álláskeresők száma Szentesen 1997-2006

Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett diagram Összesítésként fontos kiemelni, hogy a foglalkoztatási szempontból Szentes városa a megyén belül az „erős” középmezőnyhöz tartozik, amelynek jelentőségét növeli, hogy regionális szinten Csongrád megye eleve jobb mutatókat tud felsorakoztatni, mint Békés vagy Bács-Kiskun. Szentes foglalkoztatási pozíciója tehát kedvező, ennek a tendenciának fenntartása és javítása további előnyökkel járhat a település életében.

III.2.3. A népesség iskolai végzettsége A lakosság iskolai végzettségét kistérségi, megyei és régiós összehasonlításban mutatja be az alábbi táblázat, a megfelelő korúak százalékában jelenítve meg az értékeket. A nemekre vonatkozóan az összevont adatok kerültek bemutatásra.

15. táblázat: A népesség iskolai végzettsége (2001. évi népszámlálás, %) általános iskola

első évfolyamát sem végezte el

(10–X éves)

legalább általános iskola

8. évfolyam 15–X éves

legalább középiskolai érettségivel 18–X éves

egyetem, főiskola stb.

oklevéllel 25–X éves

Szentes 0,4 90,3 34,6 10,4 Szentesi kistérség

0,7 87,5 29,9 8,2

Csongrád megye

0,4 89,4 38,6 12,5

Békés megye

0,6 85,4 30,1 8,1

Bács-Kiskun megye

0,8 85,8 28,9 9,0

Régió 0,6 86,8 32,3 9,8 Ország 0,7 88,8 38,2 12,6

Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett táblázat

1 433

1 131 1 111

972

810929

1 108

1 2491 180 1 138

665 618533

453

314 332

454

661589

513

0

200 400 600 800

1 000

1 200

1 400

1 600

1997. év 1998. év1999. év2000. év 2001. év2002. év 2003. év2004. év2005. év2006. év

Év

Fő

Nyilvántartott álláskeresőkszáma összesen (fő)

180 napon túli nyilvántartottálláskeresők számaösszesen (fő)


68

A Dél-alföldi régió megyéit hasonlítva össze egyértelműen kiderül, hogy Csongrád megye az itt bemutatott valamennyi kategóriában kedvezőbb képet mutat Békés és Bács-Kiskun megyénél. Jelentős a pozitívum a diplomások arányát tekintve, amelynek elsődleges okaként egyértelműen a szegedi felsőoktatás súlya nevezhető meg. Ugyanez a különbség mutatkozik meg, ha az érettségizettek megfelelő korú népességhez viszonyított arányát vizsgáljuk: itt Békéshez képest 8,5%, Bács-Kiskun megyéhez képest 9,7% Csongrád megye előnye. Az iskolázatlanok jelenléte a régió megyéiben alacsonynak mondható, Csongrád megyében a legkedvezőbb. A legalább általános iskolai végzettséget felmutatók aránya mindenütt meghaladja a 85%-ot, Csongrád megyében 90%-hoz közelít. A Szentesi kistérség szerényebb képzettségi mutatókkal rendelkezik, mint megyéje, itt ismét Szeged húzó hatását kell kiemelni, hiszen a megyei adatok nagyrészt a megyeszékhelynek köszönhetően „szárnyalnak”. A többi Csongrád megyei kistérség között elhelyezve viszonylag jók a szentesi eredmények. Ennek ellenére, meg kell említeni, hogy a szegedi (17,5%) és hódmezővásárhelyi (10,1%) mellett a Csongrádi kistérség (9,2%) is megelőzi a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányában a szentesit (8,2%). Az érettségizettek aránya (29,9%) csak a Szegedi és Hódmezővásárhelyi kistérségben magasabb. Szentes városa a kistérségnél valamennyi vizsgált kategóriát szemlélve kedvezőbb képet mutat. A kistérségi székhely a megye városai között az érettségizettek arányában (33,9%) csak Szeged (54%) és Hódmezővásárhely (36,9%) mögé szorul, míg a diplomások tekintetében (10,2%) Szeged (20,7%) és Hódmezővásárhely (11,1%) mellett Csongrád (11,2%) előzi meg. Összességében elmondható, hogy Szentes városa a népesség iskolázottságát tekintve relatíve jó helyzetet mutat, amely az érettségizettek és a legmagasabb végzettségűek arányának tekintetében nyilvánul meg legerőteljesebben.

III.2.4. A lakosság jövedelmi helyzete A 2001. évi népszámlálási adatok alapján megállapíthatjuk, hogy Szentes városában a korábban már jelzett relatíve kedvező foglalkoztatási helyzet a családok, háztartások szintjén is megmutatkozik. A „foglalkoztatott nélküli háztartások aránya” az egész városra vetített adatok alapján 40,8%. A felmérés során foglalkoztatottnak minősült minden 15 éves és idősebb személy, aki az eszmei időpontot megelőző héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendszeres foglalkozásától (pl. betegség miatti távollét vagy fizetett, illetve fizetés nélküli szabadság miatt) csak átmenetileg volt távol. Ha figyelembe vesszük e feltételeket, valamint azt, hogy jövedelmet biztosító munkának számít annak jogi kereteitől függetlenül minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet vagy természetbeni juttatást biztosít, akkor a fenti 40%-os arány nem mondható túlságosan magasnak. Összehasonlítva a megye valamennyi városának (2001-es viszonylatban városnak számító települések!) adatait, azt láthatjuk, hogy Szentes Csongrád megyében a legkedvezőbb mutatókkal rendelkezik: Mindszenten 50,19%-ot, Hódmezővásárhelyen 41,64%-ot, Makón 46,52%-ot, a régióközpont Szegeden


69

41,12%-ot, míg a közeli Csongrádon jelentősen kedvezőtlenebb értéket, 47,53%-ot mértek.

16. táblázat: Foglalkoztatott nélküli háztartások száma (2001. évi népszámlálás) Nincs foglalkoztatott

összes háztartá-

sok száma

munkanélküli inaktív kereső csak eltartott fogl. nélk.

háztartások száma

Szeged 69 373 2 309 21 452 4 763 41,12% Hódmezővásárhely 18 752 791 6 909 109 41,64% Csongrád 7 631 281 3 283 63 47,53% Kistelek 2 885 93 1 231 18 46,52% Makó 10 399 592 4 173 83 46,62% Mindszent 2 897 151 1 293 10 50,19% Mórahalom 2 025 47 773 13 41,14% Szentes 12 192 315 4 588 72 40,81% Forrás: 2001.-ik évi népszámlálási adatok alapján szerkesztett táblázat Ugyancsak sokatmondó adatként érdemes elemezni a „rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők” arányát az aktívkorúakon belül” mutatót. A népszámlálási kérdőív azon aktív korúakat sorolta e csoportba, akik a népszámlálás személyi kérdőívének a 13. kérdésére nem jelölték meg a 10-es választ.� Szentesen 2001-ben a 15-59 évesek száma 19.755 fő (a teljes lakosság 62,44%-a), közülük a foglalkoztatottak száma 11.805 fő volt, azaz a korcsoport közel 60%-a foglalkoztatottnak számított. Az adatok azt tanúsítják, hogy a foglalkoztatottak túlnyomórészt ezen aktív népességből kerülnek ki (98,5%-uk), az idősebb korosztályon belüli foglalkoztatottak száma igen alacsony (180 fő, 1,5%). A városban a 15-59 éves korcsoporton belül az emberek 59,76%-a foglalkoztatottnak számított 2001-ben, míg 40,24%-a nem rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel, azaz nem volt foglalkoztatott. Ugyanez az arány a megyén belül található Csongrád esetén 46,09%, Makón 46,73% volt 7 évvel ezelőtt. A fent leírtak alapján kijelenthetjük, hogy a szentesi családok és háztartások jövedelmi helyzete - Csongrád megye többi városával történt összehasonlítás alapján – a kedvezőbbek közé tartozik. A korábban elemzett adatokat is figyelembe véve érdemes kiemelni, hogy Szentes város lakossága foglalkoztatási és jövedelmi szempontból egyaránt a megye és egyben a régió legkedvezőbb képet mutató települései közé tartozik. Ahogyan azt a város 2005-ben készített „Egészségmegőrző terv”-e is kiemeli, a Dél-alföldi Regionális Egészfejlesztési Tanács felmérése alapján a régió lakossága jövedelmének meghatározó része – mintegy 70%-a – munkajövedelem, ezen belül is jelentős részt képviselnek a munkabérek. Ezek aránya azonban

� A 13. kérdés így hangzott: megélhetését mi biztosítja? A 10-es válasz a következő volt: dolgozik, jövedelmet biztosító tevékenységet végez.


70

egynegyedével elmarad az országostól, míg a mezőgazdasági jövedelmek hányada magasabb, háromszorosa az országos átlagnak. A lakosság közel háromtizedének alapvető megélhetési forrását jelentő nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások egy főre jutó összege - fokozatosan növekedve - jelenleg a lakossági bevételek bő egyötödét éri el. A társadalom hozzájárulása a gyermekek ellátásához egy átlagos háztartás jövedelmének egyhuszadát (a gyermekes családok esetében természetesen jóval nagyobb hányadát) teszi ki, ami elsősorban alanyi jogon járó családi pótlék, illetve iskoláztatási támogatás formájában jut el az érintettekhez. A háztartások jövedelmét a napi és a havonta jelentkező rendszeres kiadások döntően felemésztik, nagyobb értékű tartós fogyasztási cikk vásárlására viszonylag ritkán kerül sor. Azonban még ilyen körülmények között is igyekszik a lakosság jövedeleméből valamennyit megtakarításként félretenni. A legtöbbet, a bevételek mintegy harmadát – az országos átlagot meghaladóan – élelmiszerekre költi a lakosság, ezek között is a sertés-, illetve a baromfihús, a tej és tejtermékek, valamint a kenyér szerepel az első helyeken. A következő nagyobb tétel az élelmezési kiadás felét elérő lakásfenntartási költség, amely mögött alig marad el a közlekedésre és a hírközlésre fordított összeg (ez utóbbiban a járművásárlásra és fenntartásra kiadott összeg is szerepel). Egészségügyre, művelődésre és kikapcsolódásra, ruházkodásra vagy lakás-felszerelésre és háztartásvitelre közel azonos arányban, jövedelmének 5-6 százalékát költi a lakosság. Élvezeti cikkekből – a sör kivételével – a jövedelmi színvonalhoz igazodóan országos átlag alatti a fogyasztás, de ezekre alig fordít kevesebbet egy átlagos dél-alföldi háztartás, mint ruházkodásra. A kiadások nagyobbrészt termékvásárlásra irányulnak, szolgáltatások igénybevételére viszonylag ritkán kerül sor, minden 5. forintot költik csak erre.

III.2.5. Egészségi állapot A demográfiai fejezetben már foglalkoztunk a városban tapasztalható gyermekszületések számával, valamint a természetes szaporodás/fogyásban tapasztalható tendenciákkal. Megállapítást nyert, hogy a népességcsökkenés egyik okaként a városban a népesség természetes fogyását nevezhetjük meg, amelyet az egyéb demográfiai tényezők tovább erősítenek. A népességfogyás egyik fő előidézője – az egyszerű reprodukciót sem biztosító termékenységi szint mellett – regionális szinten is az elöregedő népesség emelkedő halálozása. A Dél-Alföldön 2003-ban 19.300 személy halt meg, a nyers halálozási arányszám az egész országban a legmagasabb volt ekkor, amely az utóbbi néhány év mérséklődése után ismét emelkedik. A lakosság egészségi állapotának jellemzésekor számos tényezőt lehet vizsgálni, a halálozási adatok feldolgozása egy speciális nézőpontot képvisel. A halál bekövetkezte egy folyamat végét jelenti, visszatekintve e pontból lehet következtetni az egészségi állapotban lejátszódó folyamatokra. Az alábbiakban a legjellemzőbb halálokokról ejtünk néhány szót, alapvetően regionális és megyei szintű adatokra hivatkozva.


71

A halálokok közül ki kell emelnünk a keringési rendszer betegségeit: az ÁNTSZ által 2003-ban készített elemzés� alapján megállapítható, hogy a halandóság 50%-át meghaladóan részesednek a halálokok közül a keringési rendszer betegségei. A Dél-alföldi régióban a férfiak keringési betegségben való elhalálozásának relatív kockázata magasabb az országosnál, trendje emelkedő. Az agyérbetegségek okozta halálozást vizsgálva megjegyzendő, hogy a régió kedvezőtlenebb besorolását a kimagaslóan magas Békés megyei többlethalálozás idézi elő. „Az agyérbetegségek okozta halálozást a 0-64 éves korosztályban a fejlett országokban, több mint két évtizede elkerülhetőnek tekintik” – emeli ki az idézett elemzés. A második legjelentősebb halálokként a daganatos betegségeket lehet megnevezni, amelyek következtében 2003-ban a Dél-alföldi régióban annyian haltak meg, mint ahány újszülött látta meg a napvilágot Bács-Kiskun megyében. A daganatos halálozások csoportosítása a daganat kialakulásának helye, az elsődleges támadási pont alapján történik. E szerint a daganatos halálozás leggyakrabban, az esetek 23%-ában, a légzőrendszer, ezen belül is a tüdő és a légcső daganatos megbetegedésének következménye. A Szentes város lakosságára érvényes haláloki struktúra nagymértékben hasonlít a regionális elemzésben bemutatottra. Az alábbi táblázatban szereplő adatok legfőbb tanulságaként azt kell kiemelni, hogy a halálozások döntő többsége, 94-95%-a öt haláloki főcsoportra koncentrálódik.

17. táblázat: Haláloki struktúra Szentesen Nők (%) Férfiak (%)

Keringési rendszer betegségei 60 50

Daganatok 21 25

Emésztőrendszer 4 6

Külső okok 5 10

Légzőrendszer betegségei 3 3

Egyéb halálokok 7 6

Forrás: Csongrád Megyei ÁNTSZ A születéskor várható élettartam tekintetében Csite András és Németh Nándor elemzését vettük alapul5. A magyar születéskor várható átlagos élettartam jelentősen elmarad a hasonló társadalmi-gazdasági fejlettségű országokétól. Bár, a nők esetében a nyolcvanas évek végétől, a férfiaknál a kilencvenes évek második felétől megindult a várható élettartam országos átlagának emelkedése, ez azonban nem jelenti egyelőre az európai, illetve közép-kelet európai „élmezőnyhöz” történő felzárkózást az életminőség e fontos indikátora tekintetében. Jelentős különbségek találhatók e mutatókkal kapcsolatban a nők és férfiak közt, valamint az egyes országokon belül is. A térségi különbségeket elsősorban a gazdasági fejlettség és az iskolázottság különbségei határozzák meg. Magyarország viszonylatában elmondható, hogy az iskolázottabb, gazdaságilag fejlettebb térségekben a várható élettartam meghaladja a lemaradó térségekét. A különbségek nemcsak az ország megyéi, de a megyei kistérségek között is szembetűnőek.

� Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés, 2005 5 Csite András Németh Nándor: A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán (In: Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, II. évfolyam (2007/2. szám)


72

Az alábbi táblázat Csongrád megye kistérségeinek adatait tartalmazza:

18. táblázat: Születéskor várható élettartam, 2005 Férfiak Nők Teljes népesség Csongrádi 67,72 77,16 72,70 Hódmezővásárhelyi 70,30 77,77 74,17 Kisteleki 66,28 77,47 72,09 Makói 68,55 76,86 72,85 Mórahalmi 68,24 78,28 73,39 Szegedi 71,02 78,38 74,91 Szentesi 69,16 77,26 73,35 Forrás: KSH

A táblázat adatai jól szemléltetik a fentebb jelzett területi differenciákat. Szentes és környéke tekintetében elmondható, hogy a megye 7 kistérsége közül csak a Szegedi, Hódmezővásárhelyi és a Mórahalmi kistérség rendelkezik kedvezőbb adatokkal a teljes népességre, az előbbieken túl a Kisteleki a nőkre, a Szegedi és Hódmezővásárhelyi kistérség a férfiakra vonatkozóan. Ez alapján kijelenthetjük, hogy a születéskor várható élettartam tekintetében a Szentesi kistérség Csongrád megyén belüli helyzete a kedvezőbbek közé sorolható. Az előző fejezetben már említett „Egészségmegőrző terv” kitér a városban is jellemző túlzott alkoholfogyasztás problémájára, amely mellett az elmúlt években a drogfogyasztás is megjelent, (KEF 2004-ben történt „ A szentesi fiatalok egészségkárosító szokásai” című felmérése ezt támasztja alá). A drogfogyasztás prevenciójára nagy hangsúlyt fektetnek a szakemberek. Gyermekkortól kezdődően egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel, különböző programokkal hívják fel a figyelmet a megelőzésre. A Drogambulancia megnyitásával a már droggal kapcsolatba került személyek kezelése, leszoktatása történik. Az alkoholtartalmú italok fogyasztása ősidők óta az emberi kultúra része, a túlzásba vitt és főleg a rendszeres alkoholfogyasztás azonban egészségkárosodást okoz. Magyarország nem tartozik az alacsony alkoholfogyasztó nemzetek közé, minden egyes lakosára, a csecsemőket is beszámítva, tiszta szeszben mérve évi 11 liter alkoholtartalmú ital elfogyasztása jut. Ez az érték nemzetközi összehasonlításban igencsak magasnak számít, közel azonos szinten állnak a borkultúrájukról, illetve -fogyasztásukról híres franciák és portugálok, valamint a nagy sörfogyasztónak számító németek. Az utóbbi években a sör és az égetett szeszes italok fogyasztása jelentősen visszaszorult, a borból viszont többet isznak az emberek, mint korábban. A sörfogyasztás azonban a 30 százalékos visszaesés ellenére továbbra is meghatározó arányú maradt. Egy főre évi átlagban 73 liter sör, borból ennek közel fele, míg tömény szeszes italokból majd 7 liter fogy. A mértéktelen alkoholfogyasztóknak csak töredéke jelentkezik valamely egészségügyi intézmény elvonókúrájára, mindössze 4-5 százalékuk kér orvosi segítséget problémája megoldásához. Az alkoholnak jelentős szerepe van a magyar népesség magas mortalitásában, hiszen a mértéktelen alkoholfogyasztásnak számos egészségkárosító hatása van, így e szenvedélybetegség évről évre sok áldozatot követel. Egyes betegségek – például máj- és hasnyálmirigy betegségek, szív- és érrendszeri rendellenességek, magasvérnyomás-betegség, idegrendszeri problémák,


73

valamint az erőszakos jellegű cselekményekből származó sérülések – kialakulása és az iszákosság között szoros a kapcsolat. Az „Egészségmegőrző terv” a regionális elképzelésekkel összhangban, 7 pontban fogalmazza meg a település lakossága egészségének javításához szükséges legfontosabb célkitűzéseket, amelyeket részletesen is kifejt. A célok a következők:

• szív- érrendszeri megbetegedések megelőzése, gyógykezelésének és rehabilitációjának fejlesztése,

• daganatos megbetegedések számának csökkentése, gyógykezelésének és rehabilitációjának fejlesztése,

• idősellátás fejlesztése, • szenvedélybetegség megelőzése, gyógykezelése, rehabilitációja, • egészségügyi intézmények hatékonyságának növelése, • sürgősségi ellátás fejlesztése a Dél-Alföldön, • dél-alföldi egészségipar fejlesztése.

III.2.6. Civil szervezetek Szentes Város Önkormányzata hagyományosan jó kapcsolatot ápol és szoros együttműködést folytat a város civil szervezeteivel. A településen sokirányú civil munka folyik. Tevékenységi körük széles spektrumú: az egészségügyi, a szociális, az ifjúsági, a kulturális és a városszépítési szervezetektől kezdve, a művészeti, az iskolai alapítványokon, a sportegyesületeken keresztül a fogyatékkal élők önsegítő szervezeteiig igen szerteágazó: sok-sok ember önkéntes munkájához biztosítanak keretet, jogi formát. Az önkormányzat minden tőle telhető anyagi (működéshez, kulturális és sport-programok szervezéséhez, nemzetközi kapcsolatok ápolásához, karitatív tevékenységhez, stb.), és nem anyagi támogatással (információközvetítés, technikai feltételek biztosítása, civil fórumok szervezése, pályázati tanácsadás, stb.) járul hozzá a civil szervezetek tevékenységéhez. A város évek óta civil koordinátort foglalkoztat, aki tevékenyen segíti a két szféra együttműködését, közös gondolkodását. Nemcsak az önkormányzati–civil párbeszédben működik közre, hanem segíti a civil szervezetek egymás közötti partnerségének kiépülését is, ami nagyon fontos a közös célok megvalósulását lehetővé tevő pályázati források kiaknázásában. Az önkormányzat és a non-profit szervezetek közötti partnerségi viszony jó példájaként - Csongrád megyében elsőként – a város megteremtette a civil érdekérvényesítés intézményi rendszerét. A civil szféra szereplőinek a döntések előkészítésébe való bevonása érdekében a Képviselő-testület megalkotta a Városi Civil Stratégiát; az egyes fórumok (pld. Szociális Kerekasztal, Közművelődési Tanács, Közbiztonsági Bizottság) működtetésével elősegítette a véleménynyilvánítási jog kiszélesítését. A civil érdekképviselet érvényre juttatása érdekében - elektorok választása útján – az öt ágazati tevékenységi csoport (melyek illeszkednek a képviselő-testület állandó bizottsági tagozódásához) delegáltjaiból 2005-ben megalakult a Városi Civil Tanács, amely véleményező, javaslattevő szerepet lát el, tagjainak


74

tanácskozási joga van az ágazatuknak megfelelő bizottsági, illetve a képviselő-testületi üléseken. 2006-ban székhely, infrastruktúra és anyagi támogatás biztosításával elősegítette a város, hogy létrejöhessen egy olyan – civilek által működtetett - civil információs pont (CivilPont), amely megfelelő helyszínt nyújt a közös gondolkodáshoz, a hálózatban történő pályázati együttműködéshez. Évente közös szervezésben kerül sor a Városi Civil Nap megtartására, amely olyan fórumot teremt a városban – és 2008-ban hatókörét kiterjesztve a kistérségben – működő civil szervezetek részére, ahol bemutatkozhatnak, jobban megismerhetik egymást és mások tevékenységét, emellett az őket érintő aktuális információkról kompetens előadók tájékoztató előadását hallgathatják meg.

A civil szervezetek az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján látnak el közszolgálati feladatokat, elsősorban a kultúra, a sport, az ifjúsági és a szociális munka területén. Széles körű az összefogás a programok szervezésében, a hagyományok ápolásában, a közös pályázatok készítésében és megvalósításában. A civil szerveződések önzetlen munkájukkal, egy-egy speciális feladat felvállalásával nagyban elősegítik a várospolitikai célkitűzések megvalósítását.

III.2.7. Ifjúsági és idősügy Ifjúságügy Szentes város önkormányzata 2005-ben elkészíttette a település „Ifjúsági koncepcióját". A dokumentum egyik alapvető megállapítása, hogy a folyamatosan csökkenő lakosság mellett a születések száma is jelentősen csökkent az elmúlt 10 év során. A koncepció megalkotásának alapfeltételeként is felfogott kutatásokat több éven keresztül végezték el a városban, ehhez kapcsolódóan készülhetett el először a 2005-2006 évi, majd a 2008-2009 évi Ifjúsági Cselekvési Terv. Utóbbi dokumentumok részletesen bemutatják a gyermekekkel és ifjúsággal foglalkozó civil szervezeteket és azok tevékenységeit. A 12 szervezet a kisgyermekektől kezdve a 30 éves korosztályig bezáróan foglalkozik a fiatal korosztályba tartozó szentesi lakosokkal, a legkülönbözőbb – közéleti, kulturális, szabadidős, sport, vallási, hagyományőrző, tánc és művészeti – tevékenységekhez kapcsolódó lehetőségeket kínálva számukra. Szentes Város Önkormányzata 1992 év óta működik együtt a ma már külföldön is ismert "Szentesi modell" megvalósításában, a szentesi központú országos VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetséggel (VE-GA Szövetséggel). A "Szentesi modell" megvalósulásának lényegeként jött létre és működik a Szentesi Ifjúsági és Diák Önkormányzat (SZIDÖK). A SZIDÖK sok tekintetben egész Európában egyedülálló korosztályi önkormányzati forma és Szentes város ifjúság-politikai stratégiájának egyik alapvető eleme. A SZIDÖK egyben a városi ifjúsági tanács is, amelynek tevékenységébe minden iskolai önkormányzat és korosztályi civil szervezet képviselői bekapcsolódhatnak. Jogilag rendezett intézményes formában dolgozik a SZIDÖK-öt támogató Felnőtt Kollégium is, amelynek tevékenységébe minden felnőtt ifjúságsegítő bekapcsolódhat.


75

Az Önkormányzat és a VE-GA Szövetség 2002 évben kötöttek stratégiai "Közhasznú támogatási szerződés"-t. A szerződés szerint az Önkormányzat által az SZMSZ-ében is önálló fejezetében szerepeltetett SZIDÖK, és a hozzá kapcsolódó projektek megvalósítása kapcsán vállalt feladatainak ellátásával a VE-GA Szövetséget bízta meg. Ezek felelőse nem hivatali köztisztviselő, hanem a VE-GA Szövetség saját alkalmazottja. A feladatok szerződés szerinti ellátásának ellenőrzése hivatali feladat. A kapcsolódó projektek az önkormányzati tulajdonú Szentesi Diák Pince és a Szentesi Ifjúsági Információs Pont, valamint a Magyartési Tábor Központ önálló üzemeltetése, 500-600 fő évenkénti táboroztatása, 100-150 fő évenkénti képzése, 1-3 ifjúságkutatási program évenkénti lebonyolítása, hazai és külföldi kapcsolatok illetve cserekapcsolatok szervezése, menedzselése. Ezek fejlesztése folyamatos - jelenleg folyik a kistérségi kiterjesztésük előkészítése - és a megvalósításukhoz az Önkormányzat és a VE-GA Szövetség széleskörű pályázati tevékenységet végez, amit szintén fejleszteni kívánnak. A VE-GA Szövetségnek az érvényes szerződések szerinti tevékenységei felkérés illetve megbízás alapján bővíthetők, ahogy ez rendszeresen meg is történik különböző közéleti ifjúság-szakmai területeken. Ezek egyik perspektivikus eleme az, hogy a VE-GA Szövetség kezdeményezője volt és konzorciumi tagja lett a "Csongrád Megyei Ifjúsági Szakmai-Módszertani Központ"-nak, amely a jövőben egyrészt alakítója lesz a megyei ifjúság-politikai stratégiájának, másrészt segítője a folyamatban lévő ifjúsági tér pályázatok nyerteseinek, azok intézményei és tevékenységei stratégiai fejlesztésének. 2007-ben tartotta alakuló ülését a civil kezdeményezésre létrejött Civil Ifjúságsegítő Kerekasztal (CIK). Tagjai a civil koordináció mellett olyan rugalmas szervezetű, ifjúsági pályázati akciócsoport működtetését tűzték ki célul, amely elősegíti a különböző területeken (gyermekegészségügy, ifjúságvédelem, közoktatás, közművelődés, sport, felekezeti alapú) az ifjúságért dolgozó felnőtt civil szervezetek közötti együttműködést, a hatékonyabb munka és a forrásteremtés érdekében. Idősügy A 2005 júniusában elkészült idősügyi koncepció kiemeli, hogy helyi szinten az önkormányzatok tehetnek a legtöbbet az idős lakosság társadalmi aktivitásának, fizikai és intellektuális kapcsolódási lehetőségeiknek megőrzésében. Ehhez az első lépés, hogy nem csupán a törvények és jogszabályok által előírt ellátási kötelezettségeknek kell eleget tenni, hanem új, idősügyet szolgáló rendszereket kell kiépíteni. A koncepció helyzetelemzése hangsúlyozza a lakosság öregedését, s az idősödő társadalom kihívásait, amely elsősorban az aktív korú népesség korai halálozásából, a születések számának csökkenéséből, az aktív korú fiatal munkavállalók elvándorlásából adódik. Szentes város kiterjedt külterülettel rendelkezik, ahol számottevő tanyavilág van. A tanyák infrastrukturális állapota igen rossz és az ott élők szociális segítségnyújtásra szorulnak. Az idős lakosság gazdasági és szociális helyzetét alapvetően meghatározza az agrár jellege, tehát az úgynevezett „tsz nyugdíjasok”, vannak döntő többségében. Az öregségi nyugdíjak összevetésében elmaradást tapasztalhatunk az országos átlaghoz képest. A szépkorú hölgyek aránya, férfi társaikhoz képest nagyon jelentős, ezért különösen ráirányítja a figyelmet az egyedül élő özvegy nőkre.


76

A tanyasi életforma periferizálódást jelent minden vonatkozásban. A tanyán élők többsége időskorú, akik előbb-utóbb igénylik az intézményi ellátást, hisz a tanyai feltételek között képtelenné válnak az önellátásra. Az időseket is támogató ellátórendszer pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat különít el. A szociális ellátórendszer adatai szerint korcsoportonként a következő megoszlásban részesülnek az idős emberek támogatásban:

19. táblázat: Idős emberek támogatása Szentesen

Életkor

Szociális ellátásokban (átmeneti segély,

lakásfenntartási, fűtési támogatás) részesülők

Közgyógyellátásban részesülők

51-60 302 fő 414 fő

61-70 224 fő 360 fő

71-80 178 fő 334 fő

81-90 98 fő 187 fő

91-100 16 fő 65 fő

101-110 - 1 fő Forrás: Önkormányzati adatbázis Az ellátások között természetesen lehetnek átfedések, hiszen aki közgyógyellátásban részesül, az amellett kaphat másfajta támogatást is. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében elsősorban a Gondozási Központ lát el alapellátási feladatokat az idősekkel kapcsolatban. Ezek a feladatok kiterjednek a házi segítségnyújtásra, szociális étkeztetésre és a pszichiátriai betegek nappali ellátására. A városban biztosított nappali ellátások között ki kell emelni a város három területén működő idősek klubjainak szolgáltatásait, melyek az otthonukban élő idős emberek számára nyújtanak igen széles programlehetőségeket. Bentlakásos ellátást biztosít az Átmeneti Szállást Biztosító Klub, amely a törvényi kötelezettségeknek megfelelően különösen azon időskorúak részére teszi lehetővé az elhelyezést az év minden napján, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni, vagy folyamatban van a szociális otthoni elhelyezésük, illetve krízishelyzetbe kerültek. Ezt az ellátási formát 2009. január 1-jétől a dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon, valamint a Szentesi Központi Református Egyházközség tulajdonában lévő Református Idősek Otthona biztosítja. A kötelező és az önként vállalt feladataiban az önkormányzat stratégiája az időskorú lakossággal kapcsolatban a következő:

• az idős ember minél tovább otthonában megtartható legyen, • idősek otthonának a létesítése, amely ugyan nem pótolhatja az otthont, de

a megfelelő gondoskodás és a segítő szakemberek elköteleződése, a szeretet, a biztonság nyújtása, új értelmet adhat az idős ember életének,

• az idős embert szükségleteinek megfelelő ellátásban kell részesíteni, • elő kell segíteni, illetve fokozni szükséges az idős emberek

önszerveződését,


77

• az idős beteg is rehabilitálható, ezért speciális és komplex individuális gondozást kell részükre biztosítani,

• aktív eszközökkel és tevékenységgel elősegíteni az állami pénzeszközök kiegészítését, együttműködéseket kell kialakítani a kisebbségi szervezetekkel, a lakosság önkéntes segítőivel,

• az idősek felelősségvállalásának fokozása önmaguk és a környezetük iránt, • cselekvő részvételük elősegítése az őket és másokat érintő közéletbe, • élethosszig tartó tanulás biztosítása, tekintettel arra, hogy milyen nagy

fokú az információrobbanás, idősbarát médiumok kialakítása, • egyenlő esélyek megteremtése minden korosztály számára,

intergenerációs kapcsolatok kialakításával, • az idős emberek biztonságának fenntartása, növelése, • intézmények akadálymentesítése, • egészségmegőrzés, egészségtudatos magatartás kialakítása, • a szociális ellátások igényekhez történő igazodása (házi segítségnyújtás,

jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés bővítése, tanyagondnoki szolgálat megszervezése).

A város különböző adó és fizetési kedvezményekkel támogatja a 70 éven felüli korosztály életminőségét. Az önkormányzat egyik legfőbb feladatának tekinti egy boldog, emberséges élet biztosítását az idősek számára, melynek érdekében folyamatosan, – az anyagi lehetőségei függvényében – fejleszti intézményhálózatát, szolgáltatásait, valamint a rászorultakat minél szélesebb körben segítő támogatási rendszerét.


78

III.3. Környezet A következő fejezetben áttekintjük Szentes város infrastrukturális helyzetét, bemutatjuk a település épített és természeti értékeit, valamint felmérjük a közmű infrastruktúra állapotát, illetve szólunk az elmúlt években Szentesen végrehajtott komolyabb fejlesztésekről is.

III.3.1. Épített és természeti környezet Csongrád megyében öt városias település maradt meg, ezek közül az egyik Szentes. A város központjának kiépülése döntően az 1880-1914 közötti időszakra tehető. A város fontos településszerkezeti elemei a külterületen lévő tanyák, a város közvetlen határában találhatóak - jelenleg kb. 700 lakott tanya van Szentes külterületén. Szentes határát elpusztult középkori falvak gyűrűje alkotja. Ezek nevei: Bökény, Dónáttornya, Ecser, Hékéd, Szentlászló, Szentmihály, Tés, Tőke, Veresegyháza. A mezővárosi település hányatott sorsa nem kedvezett a művészetek fejlődésének. A művészeti stíluskorszakok jellemzése nem lehet következetes Szentes esetében az építészet, a festészet és a szobrászat területén az emlékanyag hiányzó láncszemei miatt. A városban meghatározó szerepe van az egyházi építészetnek, amit a jelentősebb középületek követnek. Az építészettel párhuzamosan követhetjük nyomon a képzőművészet ágait, a festészetet, szobrászatot is, melyek Szentes legkorábbi művészeti emlékeit őrzik. A belváros több építészetileg izgalmas látnivalót kínál. A Kossuth téren a kora klasszicista stílusú Református Nagytemplom, a Kiss Bálint Református Általános Iskola, a volt Megyeháza méltóságteljes, neoreneszánsz épülete várja a látogatókat. Az Erzsébet téren a Városi Bíróság épülete, a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola, a Szent Anna Katolikus Templom és plébánia, amelyet árkádsor kapcsol össze a műemlék jellegű templommal. A barokk stílusjegyeket hordozó és megújult Városháza szintén a Kossuth téren látható. A Kossuth utcán tekinthető meg a Takarék Székháza, a Szent Miklós magyar ortodox templom, az Evangélikus Templom és a Luther téri Díszkút. Az utca végén pedig a megújult Zsinagóga áll. A Református Nagytemplom Szentes jellegzetes épülete, a Kossuth tér északi oldalán helyezkedik el. Stílusa kora klasszicista (1808-1826). Tűzfigyelő, körerkélyes tornyának alsó része 1774-ben készült. A templom az ország egyik legnagyobb, az Alföld leghosszabb hajójú temploma (52 méter). Befogadóképessége 3500 fő, amellyel Szentes városának legnagyobb befogadóképességű épülete. Benne egyházközséget bemutató templomi galéria, és információs pont működött. Jelenleg a református templom rehabilitációja van folyamatban; EU-s források segítségével az önkormányzat és az egyház együttműködésének eredményeként. Kiss Bálint Református Általános Iskola: az eredeti népiskola épülete 1803-ban épült, klasszicista stílusban, melyet 1920-ban lebontottak, majd helyébe Dobovszky József István tervezett mértéktartó, eklektikus saroképületet. Az épület a folyamatos karbantartás mellett jó állapotban van, legutóbb a homlokzat részleges felújítása történt.


79

A templom mögött elhelyezkedő Kiss Bálint utca számos épülete védett. A műemléki környezetben fekvő utca a városközpont korhű rehabilitációja keretében EU-s források segítségével felújításra került. A klasszicista református lelkészlak (1836) nyújtott menedéket az önkényuralom idején Vörösmarty Mihálynak. Az utca névadója, Kiss Bálint (1772-1853) református lelkész korának polihisztora, kiváló természetbúvára volt. A lelkészlak felújítására a közelmúltban került sor. Megyeháza: középrizalittal hangsúlyozott, méltóságteljes épület (Makay Endre, 1883.), Szentes legszebb főtéri középülete, neoreneszánsz stílusú, 67 évig szolgálta Csongrád megye székhelyét. Attikáján a megye címere látható, Justicia és Minerva alakjával. Kőrácsos ablakainak oszlopsorát a mesterségek allegorikus nőalakjai (a mezőgazdaság, a háziipar, a hajózás, a vadászat, a kereskedelem és a halászat) díszítik. A tér déli oldalát a Városháza saroktornyos, manzárdtetős épülete uralja. Bohn Alajos tervei alapján emelték 1911-ben. Az épület jó állapotú, legutóbb a tetőszerkezete és a homlokzata került felújításra. A Szentesi Takarék a Kossuth tér hangsúlyos épülete (Petőfi S. u. 1., 1928). Az ingatlan folyamatos karbantartás mellett jó állapotban van. Az Erzsébet téren található a Szentháromság szobor az I. világháború hőseinek emlékműve (Pásztor János, 1926). A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola épülete (1912) magyaros, szecessziós stílusú. A homlokzat eredeti díszítése színes mozaik volt, melyeket falfestéssel pótoltak. 1993-ban a városháza felől modern, rézkupolával díszített tornaterem épült. Az iskola a folyamatos karbantartás mellett jó állapotban van, legutóbb a homlokzata került felújításra. Nyugat felől a városi bíróság (1911) épületét árkádsor köti össze a katolikus plébániával. A Városi Bíróság 1911-ben épült szecessziós-eklektikus stílusban Dobovszky József István tervei alapján. Az épületek jó állapotban vannak A tér sarkán a város egyik legjelentősebb műemléke, a római katolikus Szent Anna Templom áll. Az 1764-1768 között emelt barokk templomot 1844-ben a torony kivételével lebontották. Jelenlegi, klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte. Hangversenyek állandó színhelye. A templom jó állapotban van, legutóbb a homlokzat részleges felújítása történt meg. A Szent Miklós magyar ortodox templom a város főutcáján áll. 1786-ban épült, késő barokk stílusban, benne egykorú szép ikonosztázzal és falfestményekkel, külső falfülkéjében Szent Miklóst ábrázoló freskóval (Kéri László). Az elmúlt években a tetőfedése és a homlokzata felújításra került. Szintén a város főutcáján található az Evangélikus Templom. 1904-1905-ben épült neogótikus stílusban Francsek Imre tervei alapján. Az oltárképet Hegedűs László festőművész készítette. Az orgonát özvegy Sulcz Endréné Francisti Mária adományozta férje emlékére. A toronyórát a város ajándékozta a templomnak. A Petőfi Sándor utcában található a Péter Pál Polgárház és az úgynevezett „Gólyás ház”. Az előbbi folyamatos karbantartásnak köszönhetően jó állapotban van, az utóbbi pályázati támogatás segítségével teljeskörűen felújításra került, és ma a Művészetek Házának ad otthont. A Dózsa-ház 1932-37-ben épült neoromantikus stílusban Antal Endre és Dobovszky József István tervei alapján. Vitéz Orgován János szentesi kőműves mester kivitelezte. Az épületet 2002-ben pályázati források segítségével restauráltatta az önkormányzat. A város szívében épült a Petőfi Szálló (Petőfi u. 2., szecessziós stílus, Komor Marcell és Jakab Dezső, 1897-99). Először a Kossuth utcai, majd a Petőfi utcai szárny készült el. Jól kivehetők a lechneri iskola stílusjegyei: történelmi stílusoktól független, sajátos tér- és tömegképzés, a népi építészet


80

formaelemeinek alapján álló architektúra, az új építőanyagok (kovácsoltvas, kerámia, nyerstégla) használata. Az oromzatos kupola bádogdíszei, csipkézett balluszteres erkélyei, tégla-szalagdíszes udvara, homlokzatos tulipános városcímerdíszei, a pártás kőfaragványok a századforduló magyar építészetének jelentős alkotásává tették az épületet. Színháztermét a város szülöttéről Tóth Józsefről, a nagy jellemszínészről nevezték el. Jelenleg folyik az épületegyüttes teljes rekonstrukciója. A település fontos, építészet történeti jelentőségű épületei még a vasútállomás, a Szentesi Takarékpénztár épülete, valamint a Jézus Szíve római katolikus templom. Az úgynevezett Gólyás-ház a rekonstrukciója után a Művészetek Házának ad otthont, a Nagy Ferenc utcából sétálóutca lett. A város további jellegzetes és védett épületei az 1830 körül épült, klasszicista stílusú Péter-Pál polgárház, az 1836-ban épült református lelkészlak, illetve az 1866-67-ben épült Donáti-szélmalom. A város életében meghatározó szerepet játszik a Kurca. A helyi lakosság nagy örömére a közelmúltban fejeződött be a főcsatorna városközponti szakaszának rehabilitációja. A főcsatorna vízminőségének javítása céljából Szentes Városa komplex megoldási és megvalósítási tervet készíttetett 2008-ban. A dokumentum a rögzített célok elérése érdekében egyértelmű javaslatokat fogalmaz meg, úgy mint az illegális szennyvíz becsatlakozások feltárása, a környező állattartó telepeken a hígtárgya kezelésének felmérése, esetleges szankciók bevezetése, monitoring rendszer kiépítése valamint bioremediációs program folytatása. Ugyancsak 2008-ban készült el a város 2008-2013 közötti időszakra vonatkozó környezetvédelmi programja. Az átfogó program beavatkozásokat fogalmaz meg az egyes tématerületek tekintetében, így többek között konkrét feladatokat rögzít a levegő-, víz- és talajvédelem, a települési- és épített környezet, a természet- és tájvédelem valamint a hulladékgazdálkodás területén. A tavaszi, nyári és kora őszi hónapokban a Körösök völgyéből és a Tiszából ( a felső-kurcai vízkivételnél tulajdonképpen Tisza víz kerül a Kurca főcsatornába a visszaduzzasztás miatt) jó minőségű víz jut a Kurca-völgybe. Mindezeken túl a főcsatorna esetében elkülönül a téli hónapokban is a Felső-Kurca és a Szentes város, Szegvár község alatti szakasza. Ez utóbbi települések használt vizei (szennyvizek, kommunális célokra használt termál csurgalékvizek, stb.) jelentős mértékben befolyásolják a befogadó (Tisza) és Szentes város közötti csatornaszakasz vizének minőségét. A Kurca főcsatorna vizének biológiai életét azoknak a fajoknak a túlsúlya jellemzi, amelyek egyrészt kedvelik a tápanyagdús vizeket. ugyanakkor tudnak alkalmazkodni a sótartalom viszonylag jelentős szezonális változásához. Hasonló módon jellemezhető a főcsatorna parti sávjaiban megtelepedett vízi növényzet is. A nád és a sás jelentős mértékben fejlődött a Kurca Szentes alatti szakaszán, kevésbé elterjedt a felső szakaszon. A térség természeti értékekben is igen gazdag. A Cserebökényi Tájvédelmi Körzet (a Körös-Maros Nemzeti Park része, 1995-ben alapítva). A tájat a nagy kiterjedésű gyepterületek és a közöttük húzódó érmaradványok, vízállások határozzák meg. Legfontosabb természeti értékei a mocsári növénytársulások, szikes gyepek és az itt élő vagy átvonuló madárvilág. Két jelentős területrésze a Rekettyés rét, (ez Fábiánsebestyén igazgatási területére esik) és a Terehalmi víztározó, amely az ős-Maros meder maradványa és környéke. A mocsári növénytársulások nemcsak a természetes vízfelületeket, hanem a belvízi csatornákat is kísérik. A szürke nyárs facsoportok és törékeny füzesek tájképi


81

értéket jelentenek. Szikes gyepek közül legértékesebb az un. Debreceni legelők. A terület egyedülálló értékét az a madárvilág jelenti, amelynek az említett környezet élőhelyül szolgál. Megtalálható itt mind a vizes, mind a száraz szikes terület madárvilága. 231 madárfaj előfordulását figyelték meg, ezek közül 15 fokozottan védett. A terület legjellegzetesebb és legértékesebb madárfajai: hamvas réti héja, kékvércse, cigány réce, gólyatöcs, gulipán, goda, piroslábú cankó, széki csér, haris, túzok, ugartyúk, szalakóta. A tájvédelmi körzet megőrzéséhez a legfontosabb feladat egy un. mocsári rehabilitációs program végrehajtása a belvízlevezető csatornák lezárásával vagy megszüntetésével, ill. magas víz bevezetésével. Ezzel a régi ártéri jelleg megőrzése és a vizes élőhelyek léte biztosított lenne. A gyepek megőrzése a túllegeltetések, felszántások, felülvetések megakadályozásával érhető el. A tájvédelmi körzet területéből 3800 ha-t jelenleg az MNV Zrt. kezel (a Pankotai ÁG tulajdona volt), 800 ha a Termál Szövetkezet tulajdonában van. A területek tájvédelmi körzetbe való integrálása a jelenlegi jogszabályok szerint folyamatban van.

Tisza hullámtér – Zsupsziget

A néhány hektáros terület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része. Kezelője a Kiskunsági Nemzeti Park. A Szentes igazgatási területére eső Labodári holtág a legészakibb része a fokozottan védett holtág szakasznak, amelynek legfőbb értéke a különböző gémfélék (kiskócsag, selyem gém, szürke gém, bakcsó) fészkelő helye.

Magyartés-Zalotai Természetvédelmi Terület

A régió és a leendő Körös-Maros Nemzeti Park arculatát meghatározó tájrész, a Hármas-Körös hullámtere. A vízrendezések után kialakult másodlagos tájforma és életközösség egyediségét, sajátosan magyar alföldi jellegét az adja, hogy itt kis területen tömörültek a valamikor hatalmas, változatos életterek.

Emellett a szabályozással létrejött új élőhelyek (kubik gödrök) is elválaszthatatlanok a mai tájtól.

Bár a hullámtéren kevés botanikai ritkaság található, a környező mezőgazdasági területről kiszorult gazdagabb vegetáció itt talál menedéket. A vízi növénytársulások között számos védett is található (fehér tündérrózsa, rucaöröm, sulyom, tündérfátyol). A hullámtéri erdők jellemző típusai a gyakoribb fűz-nyár, puhafa ligeterdő, a bokorfüzes és a ma már ritkább, a szárazabb magashátakon található, tölgy-kőris-szil liget erdő. A hullámtér legfőbb zoológiai értékét a madárközösségek jelentik, melyek felosztják egymás közt a változatos életteret. Eddig kb. 200 madárfajt figyeltek meg a területen, de az itt fészkelők, táplálkozók vagy rendszeres vonulók jellemzik igazán a területet. A holtágak, sekély kiöntések szolgálnak táplálkozó helyül a kis és nagy kócsagnak, selyemgémnek, fehér és fekete gólyának. A nádasok rendszeres fészkelői a vörös gém, törpegém, bölömbika és a nádi énekes madarak. A kemény és puhafa ligeterdők legértékesebb fészkelői a kiskócsag, selyemgém, kabasólyom, kékvércse, darázsölyv és az igen ritka fekete gólya. Az idős szürke nyárak odvait lakják a fekete harkály és a szalakóta. A kaszáló rétek ritka fészkelői a fülesbagoly, fürj és haris, rendszeresebb a bíbic és goda. Jelentős állattani érték az itt még biztos életfeltételeket találó európai vöröskönyves fokozottan védett


82

vidra. Kultúrtörténeti értéket jelentenek a szabályozás után üzembe helyezett vízügyi emlékek, melyek közül legjelentősebb a Zielinszky Szilárd tervei alapján 1905-1907. között épült bökényi duzzasztó és hajózsilip, a hozzá tartozó gátőrházzal.

Széchenyi liget

A város legnagyobb kiterjedésű és legszebb parkja a Csongrádi út mellett elterülő, a Kurca által övezett Széchenyi -liget. Létesítését 1860-ban határozták el a Vecseri fok szigetnek nevezett, külterületnek számító 36 holdnyi réten. A számos faritkaságot tartalmazó, hangulatos sétányokkal szabadalt népkertet 1869-ben adták át a nagyközönségnek. Középső részét a századfordulón botanikus kertté alakították át. A ligetet az Országos Természetvédelmi Tanács 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánította. A liget nemcsak botanikai érték, hanem a múzeummal együtt kultúrtörténeti emlék is.

További értékes természeti, illetve természetközeli területek:

• Lapistó-Fertő: a terület helyi védelemre javasolt. • Kurca, Kórógy-ér, Veker-ér, Tőkei-ér, Mágocs-ér: ezek a valamikori

kisfolyók és természetes erek összeköttetést jelentenek a legkülönbözőbb természeti területek között.

• Szentesi termál tavak: jelentős vízi madár élőhellyé vált. Évek óta nagy jelentősége van fokozottan védett madárfajok vonulásában és fészkelésében.

• Zalota-Magyartési és Tőkei puszták: a Körösszög vízállásos gyepekkel tarkított tájrésze. Legfontosabb értékét madárközösségei jelentik.

• Tisza hullámtér: a Zsupszigeti és a Körös hullámtéri védett terület közötti Tisza hullámtér az előzőekhez hasonló természeti és táji értékeket őriz. A hullámtér zöld folyosó a környező sivárabb monokultúrák között.

A Szentes és környéke építészeti valamint természeti értékeit bemutató fejezetben természetesen külön szólni szükséges a térség legnagyobb kincséről, a termálvízről. Az ATIKÖVIZIG-től származó információk szerint országosan mintegy 1200 db kút hozza a felszínre a hévizet, ebből 332 darab a Dél-alföldi régióban található. Jelentékeny számú és nagyságú hévízhasznosító rendszer működik a délalföldi területen, főként Csongrád megyében, különösen Szentes körzetében. A hasznosító rendszerekből kikerülő használt hévizek, a régióban 2004-ben kb. 21 millió m3, hőfoka legtöbb helyen lehetővé teszi a direkt-, de vízminőségi problémák esetében az indirekt (hőcserélős) módon is az egyéb (pl. halászati) hasznosítást. Fontos itt megjegyeznünk, hogy éppen az energetikailag kedvezőbb, nagyobb hőfokú készletek a leginkább igénybevettek, különösen Szentes környezetében.


83

III.3.2. Lakásállomány Szentes Város 2005. októberében fogadta el lakóépület-felújítási programját. A dokumentum részletesen áttekinti a város lakásállományának összetételét, kihasználtságát, részletesen szól a tulajdonviszonyokról illetve az önkormányzati- és magán tulajdonban lévő lakások komfort fokozatáról. Az önkormányzat a lakás felújítási programját az igények és a rendelkezésre álló források függvényében különböző szekciókra bontva tervezi megvalósítani. A lakásállományban városi illetve kistérségi szinten rögzített folyamatokat a következő táblázatok foglalják össze.

20. táblázat: Lakásállomány a Szentesi kistérségben (1997-2006) Lakásállomány (db) 1997. év 19.165 1998. év 19.182 1999. év 19.211 2000. év Nincs adat 2001. év 18.382 2002. év 18.389 2003. év 18.390 2004. év 18.417 2005. év 18.429 2006. év 18.443 Forrás: KSH T-STAR Látható a fenti táblázatból, hogy a kistérségben a lakásállomány 1997 és 2006 között csökkent. A csökkenés mértéke 3,8 százalék.

21. táblázat: Lakásállomány alakulása Szentesen (1997-2006)

Lakásállomány (db) 1997. év 13.165 1998. év 13.179 1999. év 13.201 2000. év Nincs adat 2001. év 12.640 2002. év 12.647 2003. év 12.655 2004. év 12.674 2005. év 12.681 2006. év 12.692 Forrás: KSH T-STAR A fenti táblázatból láthatjuk, hogy a kistérségben zajló folyamatokkal párhuzamosan a térségi központban is csökkent a lakásállomány, hiszen míg 1997-ben 13165 darab lakás volt Szentesen, addig 2006-ban már csupán 12692 darab (a csökkenés mértéke 3,6 százalék, lényegében megegyezik a kistérségi


84

értékkel). 2007-ben kismértékben ismét nőtt a lakás állomány, ekkor már 12703 darab lakás volt a városban. A városban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint (a 2001-es népszámlálás alapján) 25,5 százalék. A következő ábrán tekintsük meg, hogy hogyan alakult Szentesen az épített illetve megszűnő lakások száma.

20. ábra: Épített és megszűnő lakások száma Szentesen (1997-2006)

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

1997.év

1998.év

1999.év

2000.év

2001.év

2002.év

2003.év

2004.év

2005.év

2006.év

Épített lakások száma(üdülők nélkül) (db)

Az év folyamán megszűntlakások száma (üdülőknélkül) (db)

Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Láthatjuk, hogy a megszűnő lakások tekintetében jelentős szórás mutatkozik városi szinten, hiszen míg 1997-ben és 2005-ben 6 darab illetve 5 darab lakás szűnt meg Szentesen, addig 2000-ben és 2001-ben összesen 38 darab lakást számoltak fel. Egyértelműen látszik ugyanakkor a fenti diagramból, hogy az épített lakások száma folyamatosan meghaladja a megszűnő lakásokét. 1997-ben 47 darab, 2006-ban 21 darab, 2007-ben pedig 18 darab lakás épült a városban. A KSH adatai szerint a vizsgált időszakban összesen 274 lakás épült és 120 darab szűnt meg Szentesen. Az önkormányzat adatai szerint a panelprogram keretében eddig összesen 661 darab lakás újult meg, illetve a közeljövőben 21 társasházban további 685 lakás felújítása kezdődhet meg.


85

III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság

22. táblázat: Ivó-, és szennyvíz hálózat a szentesi kistérségben (1997-2006)

Közüzemi ivóvízvezeték-

hálózat hossza (km)

Közüzemi ívóvízvezeték-

hálózatba bekapcsolt

lakások száma (db)

Közüzemi szennyvízcsatorna-

hálózat hossza (km)

Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások

száma (db)

1997. év 253,7 17.035 62,1 4.364 1998. év 254,3 17.048 62,1 4.392 1999. év 254,3 17.067 63 4.442 2000. év 258 17.118 63 4.474 2001. év 258,8 17.150 63,6 4.499 2002. év 263,1 17.181 63,8 4.527 2003. év 263,6 17.192 64 4.565 2004. év 264 17.219 64,1 4.604 2005. év 268,4 17.357 103,7 7.495 2006. év 263,6 17.507 122,3 8.230 Forrás: T-STAR Látható a táblázatból, hogy 1997 és 2006 között a közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza jelentős mértékben nem változott a kistérségben (253,7 kilométerről 263,6 kilométerre nőtt). A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza, valamint a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma ugyanakkor jelentős mértékben bővült, hiszen a vizsgált időszakban az előbbi érték 61,1 kilométerről 122,3 kilométerre, míg az utóbbi 4,364 darabról 8,230 darabra nőtt.

21. ábra: Lakások közmű ellátottsága Szentesen (1997-2006)

Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram A fenti táblázatokkal összhangban ez a diagram is tükrözi a tényt, hogy a közüzemi ivóvíz hálózat lefedettsége közel 100 százalékos (1997-ben 12233 darab, 2006-ban 12446 darab, 2007-ben pedig 12460 darab volt ez az érték). Az ivóvízvezeték-hálózat hossza 144,5 kilométerről 2006-ra 152,6 kilométerre,

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

1997. év1998. év1999. év2000. év2001. év2002. év2003. év2004. év2005. év2006. év

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km)

Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)Közüzemi szennyvízcsatorna- hálózat hossza (km)

Közcsatornahálózatbabekapcsolt lakások száma (db)


86

2007-re pedig 153,6 kilométerre nőtt. Ezzel párhuzamosan komoly előrelépés történt a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hosszának, valamint a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások számának növelésében, hiszen a vizsgált időszakban az előbbi érték 61,1 kilométerről 122,3 kilométerre (majd 2007-re 138,7 kilométerre), míg az utóbbi 4,364 darabról 8,230 darabra (2007-re 10.285 darabra) nőtt. A közműolló (szennyvíz-csatorna hossz (m)/vízvezeték hossz (km) bekötések nélkül) értéke 1997-ben 422,84 2007-ben 903 volt. A következő táblázat a vezetékesgáz-fogyasztók számának alakulásáról nyújt információt.

23. táblázat: Háztartási vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában (2006)

Város Háztartási vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában

Szeged 103,5 Hódmezővásárhely 86,5 Csongrád 83,7 Kistelek 83,6 Makó 85,2 Mindszent 78,8 Mórahalom 66,1 Sándorfalva 86,1 Szentes 78,9 Összesen 94,0 Forrás: KSH Mint láthatjuk Csongrád megye városai közül Mindszent után Szentesen van a legkevesebb vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában. A következőkben tekintsük át, hogy a települési infrastruktúrán belül a közlekedési infrastruktúra, vízszolgáltatás és szennyvízvédelem, gáz- és vízellátás valamint a telekommunikáció területén milyen fejlesztések zajlottak Szentesen az elmúlt években. Az elmúlt évek eredményes városépítő munkájának köszönhetően az önkormányzat pályázati források felhasználásával megépítette a várost elkerülő utakat, körforgalmi csomópontokat, és a hulladéklerakó telepet. A lakosság támogatásával teljessé vált a város infrastrukturális rendszere: valamennyi utcában kiépült a korszerű közvilágítás, a földgáz-, víz-, szennyvízvezetékek, a szélessávú internet, és a hozzá kapcsolódó távközlési és kábeltévé hálózat; minden utcában aszfaltos út szolgálja az ott élők kényelmét. Most tekintsük át részletesen, hogy milyen fejlesztések zajlottak a városban. Települési út- és kerékpárút hálózat, vízi közlekedés A város közlekedési hálózatát a közúti, a vasúti, a vízi és a kerékpáros közlekedés elemei alkotják. A közúthálózati elemeket tekintve a települést nem érintik gyorsforgalmi utak (a megyei területrendezési terv alapján a közeljövőben sem terveznek ide).


87

Szentes közigazgatási területén lévő állami utak hossza 99,099 km, melyből a belterületi út hossza 7,878 km. Szentes város úthálózatának hossza 218,285 km, melyből 99,099 km a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelésében van. A megyei utak burkolatának állapota jellemzően nem megfelelő, illetve rossz osztályzatú. Több milliárd forintot kellene fordítani a megyei szakaszok korszerűsítésére, melyre azonban nincs fedezet. Legutoljára a 451-es főút Csongrád és Szentes közötti szakaszán, összesen 2,2 km-es szakaszon végeztek útfelújítást. Az önkormányzati kezelésben lévő utak-járdák-hidak fenntartása és üzemeltetése a Városellátó Intézmény feladatkörébe tartozik, amely összességében 104 km portalanított utat és 132 km járdahálózatot jelent. A kerékpárút teljes hossza a városban 6,8 km, továbbá egy 7 km hosszú kerékpárút a Tisza jobboldali védtöltésén Csongrád és Szentes között (csongrádi fahídtól a közúti Tisza-hídig), mellyel a város kapcsolódik a nemzetközi Euro Velo útvonalhoz.

Az elmúlt évek során, a szűkös források ellenére, jelentős belterületi út- és járdafelújítások történtek a településen, ennek eredményeként Szentes városa teljesen kiépített aszfalt úthálózattal rendelkezik (Nagyhegy városrész kivételével). Ennek részletes bemutatására a városrészi elemzések során térünk ki.

Szentes (Tisza) helyi jelentőségű, elsősorban személyforgalmat és turisztikai célokat szolgáló kikötőként szerepel a megyei területrendezési tervben.

Szentesen az Országos Vasúti Szabályzat szerinti vonalkategóriák közül nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal (A1) és hazai törzshálózati fővonal (A2) nem halad keresztül. A település a 130. Tiszatenyő-Hódmezővásárhely-Makó, a 147. Kiskunfélegyháza-Szentes-Orosháza és a 146. számú mellékvonalallal kapcsolódik a belföldi vasúthálózathoz, melyek a magyar vasúthálózat egyéb fővonalai (B1) közé tartoznak. Az említett vonalak egyben a Szentesi Regionális Vasút hálózatát alkotják, amely egyike az 1995-96-ban megalakított 20 regionális vasútnak. Teljes hossza 233,3 kilométer, 15 település vasúti kapcsolatát biztosítja Törökszentmiklós-Martfű-Tiszatenyő-Kunszentmárton-Szentes-Mindszent-Hódmezővásárhely-Makó, Kecskemét-Kunszentmárton-Szentes, Kiskunfélegyháza-Csongrád-Szentes (39 km) -Fábiánsebestyén-Gádoros-Orosháza (40 km).

Vízszolgáltatás, szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás, belvízvédelem, csapadékvíz elvezetés Szentes és környékének vízellátását, valamint a város szennyvízelvezetését és -tisztítását a Szentes Víz- és Csatornamű Kft. végzi. A szolgáltató önkormányzati tulajdonban van. A közüzemi vízellátást a rétegvizek biztosítják. A vezetékes ivóvízellátás szinte teljes körű (2002-ben 96%-os volt), a belterület jól ellátott, míg a tanyás térségeiben a mutatók rosszabbak. A szolgáltatott ivóvíz minősége általában megfelel a jelenlegi előírásoknak, bár a bórtartalom tekintetében a problémás vízművek közé tartozik a Szentes-Kajáni. A szigorú EU követelmények, illetve a 201/2001 (X.25.) sz. Korm. Rendelet szerint a víz arzén, bór és ammónia tartalmára néhány éven belül szigorúbb előírások lépnek életbe. Az új határértékeket 2009. december 15-ig kell teljesíteni. A következő ábrán az önkormányzat által a 2000-es években végrehajtott víz- és szennyvíz fejlesztések adatait láthatjuk.


88

22. .ábra: Az önkormányzat által végrehajtott víz- és szennyvízfejlesztések Szentes Városban (2000-2008)


A szennyvízelvezetés Szentes városban jelentősen fejlődött egy nagy volumenű szennyvízcsatorna-hálózat kiépítési program keretében,amely 2004. június és 2008. május között valósult meg. Ennek a programnak a keretében a Kiséri, a Városközponti, Felsőpárti, a Somogyi Béla utca és környéke, valamint a Nagyhegy városrészben összesen 81.332 m gerinccsatorna, 55.688 m bekötőcsatorna épült meg és 4656 lakás került bekötésre. A bekötött lakások aránya 2009. év végére eléri a 82-85%-ot. A munkák összköltsége mintegy 3.704 MFt-ot tett ki.

A következő ábrán a Szentes-Víz Kft által végrehajtott fejlesztések fontosabb adatait mutatjuk be.

23. ábra: A Szentes-Víz Kft által végrehajtott vízvezeték fejlesztések Szentes Városban (2000-2008)

3293

0

1785

350

1494

2884

1215

294 370

680 731 709440

784

0

540

1038

2292

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Szentes-Víz Kft új vezetéképítés (m)

Szentes-Víz Kft rekonstrukció (m)

0 1290 0 0 240 0

74754

32833

9642

0

10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000 80000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Önkormányzati fejlesztés (m)


89

Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Az önkormányzattól származó adatok szerint 2000 és 2008 között a Szentes-Víz Kft mintegy 44 millió forint értékben épített ki új vízgerinc vezetéket, és közel 12 millió forint értékben szennyvíz gerinc- és bekötő vezetéket. Vízgerinc vezeték rekonstrukcióra mintegy 62 millió forint értékben került sor ebben az időszakban. A település csatorna ellátottsági mutatója 2002-ben 36% volt. Szentes keletkező szennyvízének tehát legnagyobb része házi közműpótló műtárgyakban, szikkasztó-emésztő aknákban került elhelyezésre. 2003-ban azonban pályázaton Szentes Város Önkormányzata is támogatást nyert szennyvízcsatorna-hálózatának bővítésére. 2004-ben kezdődtek el a csatornaépítési kiviteli munkálatok, amelyek a város teljes területén 2008 évben fejeződtek be. Így a csatornázottsági mutató már 92,3%-os. A szennyvíz elvezetés kiépítése a városban 1964-ben kezdődött a szennyvíztisztító I. ütemének megvalósításával. A szennyvíztisztító telep jelenlegi kapacitása 10.000 m3/nap. 2004-ben két öblözet szennyvízgyűjtő rendszer kivitelezése történt meg. A szennyvíztisztító telep a hatvanas évek technológiájának megfelelően épült, mely napjainkra elavulttá vált, a magas terhelés miatt vízterhelési adót is fizetnie kell a városnak. A szennyvíztisztító telep rekonstrukciója elodázhatatlan. A város területén a Berekháti Vízmű kezelésében 7 ivóvíz kút áll. Ezen felül a város különböző részein további 5 vízműkút található. A külterületi belterületeken 3 kúttal, három vízműtelep található. A meglévő kutak összes kapacitása 13.164 m3/nap, átlagos terhelésük 6748 m3/nap. Fúrásuk az 1950-60-as években történt, kivéve a Berekháti vízműben lévő egyet, amely 1993-ban. A város szinte minden utcájában van csapadék-, belvíz elvezető árok, csatorna, kapacitásuk a nagyarányú munkálatok eredményeként, megfelelő. Ezek teljes hossza 177,4 km. A Kurca főcsatorna jelenti Szentes egyik vízgyűjtőjét (a város nyugati részén), míg a másikat a Nagyvölgy csatorna (keleti és déli részén) amelynek befogadója szintén a Kurca. A két vízgyűjtő a Bánomháti temetőnél egyesül, ahol az utóbbi vizét csapadékvíz átemelő segítségével juttatják a Kurcába. Szentesi (tájegységi) specialitás a lakótelkek közötti mirhók helyzete. A mirhók telekkönyvileg nem tartoznak általában a lakótelek tulajdonosának tulajdonába, de a gyakorlatban ennek a területnek az elbirtoklása mindenhol megtörtént. A telkek közötti csapadékvíz elvezetése lenne a funkciója, ezt a szabályozatlanság miatti beépítés, a gyomtalanítás hiánya gyakran megakadályozza, tovább növelve ezzel a belvizes problémákat.

A belterületi csapadékvíz elvezető hálózaton először 2007-2008 évben történt nagy arányú rekonstrukció és fejlesztés. Ennek keretében került rendezésre a Németh László utca és környéke csapadékvíz elvezetése, a Farkas Antal utcai új főgyűjtő és a Szeszfőzde dűlői gyűjtőcsatorna megépítése. Ezen munkák során 4490 m burkolt illetve 1150 m zárt csapadékcsatorna készült el és 5012 kapubejáró két oldalára került szintjelző idom. A munkák összköltsége 223 millió forint volt. A belterületi csapadékvíz elvezető hálózaton 2009 évben a Várady L. Árpád u. és környékének vízrendezése folyik. Ennek során - 154MFt költséggel – 5340 m burkolt és 2910 m zárt csapadékcsatorna épül ki. Ezzel vízrendezési szempontból a teljes városi belterület csapadékvíz elvezető hálózata jó állapotúnak tekinthető.


90

Távhőszolgáltatás A városban körvezetékes, automatikus vezérléssel szabályozott fűtőrendszer formájában kiépítésre került a termálközmű-hálózat, amely három fűtőmű és hat termálkút egységes rendszerbe kapcsolásával közel 4000 lakásegységet lát el. A városi távhő szolgáltató rendszer alapvetően öt nagy objektum egymásra épüléséből és azok szoros kapcsolatából áll, melyek a Kurca parti (teljesen földgáz üzemű), a Debreceni utcai, a Kossuth utcai és a Hámán Kató utcai lakótelepi fűtőmű (ezek földgáz és termálvíz üzeműek) és hozzá illesztett hőhasznosító rendszerek. A központi fűtéssel rendelkező lakások száma 6930, valamint további 94 közület rendelkezik távfűtéssel. A központi fűtéssel ellátott lakások a távfűtéses, az etázsfűtéses és az egyedi kazánfűtéssel rendelkező lakásokat jelentik. Jelenleg az elhasznált hévizek elfolyatásos rendszerrel, környezetszennyező módon, felszíni befogadókba kerülnek, kivéve a Kertvárosban, ahol visszasajtolással kerül elhelyezésre. Gázellátás A DÉGÁZ Rt. Szentesi Kirendeltsége Szegvár, Mindszent, Derekegyháza, Nagymágocs, Árpádhalom, Fábiánsebestyén, Eperjes, Gádoros, Nagyszénás, Tömörkény, Csongrád, Felgyő, Csanytelek, Baks helységek földgáz szolgáltatási tevékenységét látja el. Szentes városában 1969-től kezdődően épültek meg az ellátást biztosító gázelosztó vezetékek. Az 1990-es évek elején a DÉGÁZ Rt. újabb gerincvezetéket építetett a városban, a Nagyhegyi területet határolva. A meglévő hálózat a város mostani és várható gázmennyiségi igényeit megfelelően képes ellátni. A meglévő gázcsőhálózatból a gerincvezetékek hossza 117 796 m, a leágazások hossza 48 460 m. A vezetékes gázzal ellátott lakások száma 9 693, míg az intézményi, ipari, mezőgazdasági vállalatoké 981. A bekötések száma (leágazások): 5510 darab. Villamos energia Szentes elektromos energiával történő ellátását a szegedi székhelyű DÉMÁSZ Zrt. biztosítja, a város északi területeinek egy részét az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. látja el. A DÉMÁSZ Zrt. Szentesi Kirendeltsége Szentesen kívül Szegvár, Derekegyháza, Nagymágocs, Fábiánsebestyén, Eperjes, Nagytőke települések szolgáltatási tevékenységét is ellátja. Az elektromos energiával való ellátottság Szentesen, a külterület kivételével teljesnek mondható. A háztartási villamos energiával ellátott fogyasztók száma 29 739 fő. A 2004-es Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve alapján a DÉMÁSZ Zrt. tíz éves előretekintéssel készített hálózatfejlesztési tervet. A terveket két terhelésnövekedési ütemre készítette el, a kisebbik 1,5%-os növekedési ütem a teljes terület átlagos növekedését veszi figyelembe, míg a második változat az utóbbi évek helyileg regisztrált tényleges fejlődési ütemét követi. A hálózatfejlesztési tervben konkrétan szerepel Szentes, ugyanis az Rt. részletes vizsgálatot folytatott egy Csongrád-Szentes 120 kV-os vezeték létesítésére. A fejlesztési terv azonban jelenleg nem tartja aktuálisnak a megvalósítását, ugyanis azt a DÉMÁSZ Rt. Az önkormányzattól származó adatok alapján 2000 és 2008 között mintegy 9000 méter földkábel cseréje illetve kiépítése történt meg. A legjelentősebb ilyen típusú fejlesztések 2008-ban (2022 m), 2007-ben (2048 m) és 2002-ben (1765 m) zajlottak. Kommunikációs infrastruktúra, média


91

A hírközlés (rádió, televízió) terén Szentes az Antenna Hungária Rt. Országos Tarnzithálózatának egyik telephelye, míg a mikrohullámú hálózatok korlátozási sávval Szeged-Szentes-Kunszentmárton hálózatának része, valamint térségi szerepkörű TV és URH gerincadó található a településen. Szentesen a helyi média működése egyedülálló. 1968 óta hetente megjelenő heti lap a Szentesi Élet. Havi rendszerességgel megjelenő újság a Városi Visszhang, mely civil-vállalkozói kezdeményezésre indult el. 2001-től áll az érdeklődők rendelkezésére a Szentesi Mozaik c. Internetes Újság awww.szentesinfo.hu/mozaik címen, melynek kiemelkedő a látogatottsága. Az önkormányzati tulajdonú Rádió Szentes több mint tíz éve áll a lakosság szolgálatában Szentesen és a kistérségben. A város közszolgálati rádiójának adásai közel százezer hallgatóhoz jutnak el a 106.1 MHz-en a nap 24 órájában. A Rádió Plusz kereskedelmi rádió a 95.7 MHz-en színesíti a város életét. A digitális írástudás, az e-közigazgatás elterjesztése érdekében, Szentes, Csongrád, Mindszent városokban és a térségükben érintett településeken nagyszabású infrastruktúra fejlesztés valósult meg. Szélessávú internet-, kábeltelevíziós és vezeték nélküli hálózat épült ki, mely által az internetet felhasználó lakosság aránya rövid időn belül többszörösévé vált. Civil szerveződésű helyi televíziós műhely is működik, amely Civil Televízió néven a műsorszolgáltatás kistérségivé terjesztésének egyik állomása. Szentesen az első adást 2005 áprilisában sugározták. A közvetítések a hét minden napján, 4 óránként ismétlődő műsorrenddel láthatóak a kábeltévé hálózatban. A vezetékes távközlés alapján hazánk 54 primer körzetre van osztva. Az előfizetők négy nagyobb tulajdonosi csoporthoz kapcsolódva érhetik el az úgynevezett koncesszió köteles vezetékes távbeszélő szolgáltatást, amely a kilencvenes években és még napjainkban is a távközlési piac meghatározó szegmense. Az Országgyűlés 1992. novemberében fogadta el a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvényt, amely 1993. július elsején lépett hatályba. A törvény szerint közcélú távbeszélő szolgáltatást 1994. április 30. után csak koncessziós szerződés alapján lehet nyújtani. Az említett primer körzetek közül Szentes a 16. számú, ahol a szolgáltató az Invitel Távközlési Szolgáltató Rt. A cég elődje a francia érdekeltségű Vivendi Telecom Hungary volt, amelyet az anyacég 1999. novemberében hozott létre. 2003. májusában került új tulajdonos kezébe a cég, melynek során új, egységes cég- és márkanevet alakítottak ki (invitel), jelenleg kilenc primer körzetet tartozik hozzájuk. Vezetékes telefon, internetes és üzleti kommunikációs (hang- és adatátviteli) szolgáltatást nyújtanak.

Hulladékgazdálkodás

Szentes Város települési szilárdhulladék közszolgáltatás működtetését 1992-től, a Városgazdálkodási Vállalat megszűntétől annak jogutódja, a Városellátó Intézmény, mint költségvetési szerv látja el. A települési szilárdhulladék szakfeladat dolgozói létszáma 2007. december 31-én 42 fő volt. A térség legnagyobb lakossági hulladéklerakó helye Szentes városától délre létesült, amely egy felszín közeli, jó vízzáró képességű agyagrétegre települt. Ez a megfelelő műszaki védelemmel együtt biztosítja, hogy szennyezőanyag ne kerüljön a talajvízbe és a felszíni vizekbe. 2001-ben kísérleti jelleggel elkezdték a beszállított hulladék utólagos szelektálását, 2002-től pedig üzembe helyeztek egy ún. bálázógépet, amely a műanyag palackok tömörítésére szolgál. Pályázati támogatásból valósították meg a komposztáló telepet. Jelenleg 29 szelektív hulladékgyűjtő sziget áll a szentesi lakosok rendelkezésére. A településről a folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) több, engedéllyel rendelkező magánvállalat gyűjti össze, amit a Szentes Városi Szennyvíztisztító Telepen


92

helyeznek el. Az állati hulladék begyűjtése és átrakása a városi Gyepmesteri Telepen történik. Az elszállítást az ATEV Rt. végzi.

Forrás: 2008. márciusi testületi ülés előterjesztése

A telepre érkező hulladékmennyiség figyelembe vételével a szabad kapacitás várhatóan ez év végéig elegendő.

2001-ben kísérleti jelleggel elkezdték a beszállított hulladék utólagos szelektálását, 2002-től pedig üzembe helyeztek egy ún. bálázógépet, amely a műanyag palackok tömörítésére szolgál. Pályázati támogatásból valósították meg a komposztáló telepet. Jelenleg 29 szelektív hulladékgyűjtő sziget áll a szentesi lakosok rendelkezésére. A településről a folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) több, engedéllyel rendelkező magánvállalat gyűjti össze, amit a Szentes Városi Szennyvíztisztító Telepen helyeznek el. Az állati hulladék begyűjtése és átrakása a városi Gyepmesteri Telepen történik. Az elszállítást az ATEV Rt. végzi.

Szentes Város önkormányzata képviselőtestületének tagságával 2006. március 7-én jött létre a Dél-kelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer létrehozását célzó önkormányzati társulás (DAREH), mellyel egy integrált, komplex hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása volt a cél. A program hármas célja a szelektív hulladék gyűjtés és kezelés, égetőmű létrehozása valamint a rekultiváció.

Szentes Város önkormányzata 2007. májusában vizsgálta felül 2004-ben elfogadott, és a 2004-2008-as időszakra vonatkozó helyi hulladékgazdálkodási tervét.

A felülvizsgálat során a következő hulladékgazdálkodási célokat határozták meg prioritásként:

o Dél-Kelet Alföldi Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer Önkormányzati Társuláshoz való csatlakozás tényként való kezelése,

o a helyi települési szilárd hulladék közszolgáltatás átszervezése, o Szentes – Berki Hulladéklerakó Telep biogáz gyűjtő rendszerének

kiépítése, esedékes rekultiváció előkészítése, és az átrakó állomás létesítése,

o kiemelkedő cél a szelektív hulladékgyűjtés és annak mennyiségi fejlesztése, melynek keretében ki kell alakítani a hulladékolajok, fénycsövek, növényvédő szer maradék és göngyöleg, textil hulladék gyűjtés feltételeit.

o Az állati hulladékgyűjtő és átrakó Gyepmesteri Telep fejlesztése


93

o Az illegális hulladéklerakás megakadályozása, a lerakott, elszórt hulladék begyűjtése

Légszennyezettség

Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján Szentes város légszennyezettségi indexe a következőképpen néz ki:

NO2 SO2 ÜP Összesített index Jó Kiváló Jó Jó

Szentesen ipari méreteket öltő, jelentősnek mondható, szennyezőanyag kibocsátó forrás nem található. A térség területén bejelentésre kötelezett légszennyező telephelyeket az Alsó – Tisza - vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tartja nyilván. A légszennyező anyagot kibocsátó telepek önbevallás alapján szolgáltatnak adatokat az általuk kibocsátott SO2, CO, NOx, szilárd, korom és egyéb anyagokról. A környezetvédelmi felügyelőséghez beérkezett alapadatok alapján elmondható, hogy az ipari tevékenységek környezetterhelése a megengedett határértékek alatt maradnak. A telephelyeken a fűtés által okozott légszennyezés egyre kisebb mértékű, ami a földgáz tüzelés bevezetésétől, valamint a fűtésrekonstrukciók során a jobb hatásfokú, gazdaságosabb és magasabb igényeknek megfelelő berendezések telepítéséből adódik.

A gépjármű forgalom okozta imissziós hatásokról mérési adatok nem állnak rendelkezésre.

A mezőgazdaság főleg porral, a különböző energiaszolgáltató berendezések üzemeltetéséből származó anyagokkal, a művelés nélküli területeken a gyomnövények pollenjeivel illetve alkalomszerűen - a légipermetezések által-, növényvédő - szerekkel szennyezi a levegőt.

Zajterhelési mutatók

Zöldfelületek aránya (%)


94

III.4. Közszolgáltatások

Az alábbi fejezet első részében a humán közszolgáltatások helyzetét mutatjuk be, egyrészt regionális, megyei és kistérségi, másrészt hosszabb időbeli kitekintést is téve, a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően.

III.4.1. Oktatás-nevelés Az óvodák és oktatási intézmények működésével kapcsolatos adatokat 2001-2006 közötti periódusra vonatkozóan elemezzük, az óvodától haladva a felsőfokú intézményig – utóbbit csak régiós és megyei szinten értelmezve. Óvodák és általános iskolai feladatellátási helyek Amint a táblázat adataiból kiderül, régiós szinten az elmúlt 6 év során mintegy 5%-kal csökkent az óvodai feladat ellátási helyek, valamint a férőhelyek száma. Ez a csökkenés követi az óvodába beíratott gyermekek számának visszaesését is, amely közel 7%-os a Dél-Alföldön. Csongrád megye helyzetét vizsgálva azt láthatjuk, hogy az óvodába beíratott gyermekek száma jelentősebb mértékben, mintegy 6,4%-kal csökkent 2001 és 2006 között. A férőhelyek száma 6%-os csökkenést mutat, ez azonban nem követi teljes mértékben a gyerekek számában bekövetkezett visszaesést. Az óvodák kihasználtsága 2006-ban 93,7%-os volt. A Szentesi kistérség esetében még jelentősebb az óvodába beíratott gyerekek számának csökkenése. Míg 2001-ben 1566-an jártak óvodába, ez a szám 2006-ban már csak 1327 volt, amely 15% feletti csökkenés. A férőhelyek száma az időszak elején emelkedett, majd jelentősen csökkent, azonban a kihasználtság kistérségi szinten továbbra sem éri el a 80%-ot (79,6%). Szentes városa a kistérségi adatokhoz viszonyítva még kedvezőtlenebb képet mutat. Az óvodába beíratott gyerekek száma 17,52%-kal esett vissza 6 év alatt (1136-ról 937-re). A férőhelyek száma a kistérségihez hasonló módon itt is a kezdeti emelkedést követően, 2002 után folyamatosan csökkentésre került, így 2006-ban kihasználtságuk 79,68%-os volt. 2001-ben az intézmények még igen magas kihasználtsággal működtek (112%), ez azonban folyamatosan visszaesett. A városban a feladat ellátási helyek száma 2006-ban a korábbi 15-ről 16-ra emelkedett. Az általános iskolák (feladat ellátási helyek), valamint a tanulók számának alakulása nagymértékben emlékeztet az óvodák esetében tapasztaltakhoz. Régiós szinten az intézmények száma mintegy 9%-kal, a tanulók száma több mint 15%-kal csökkent 2001 és 2006 között. Csongrád megye esetében a csökkenés mindkét esetben szerényebb, 6,7%-os, illetve – a tanulók esetében – 14,7%-os. A Szentesi kistérségben azt tapasztalhatjuk, hogy az általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (15) a vizsgált időszakban nem változott, miközben a tanulók száma 15,45%-kal esett vissza.


95

Szentesen 2001-től 2007. július 1-ig 9 feladat-ellátási hely állt a kisiskolások rendelkezésére, akkor azonban a Berekháti Iskola megszűnt, így a 2008-2009-es tanév óta csak 8 általános iskola működik a városában. A tanulók száma a kistérséginél valamivel szerényebb mértékben, közel 13%-kal fogyatkozott meg 2006-ra a 2001-es értékhez képest.

24. táblázat: Óvodák és általános iskolák, 2001-2006

Óvodai feladatellátási helyek száma

(gyógypedagógiai neveléssel együtt)

(db)

Óvodai férőhelyek száma

(gyógypedagógiai neveléssel együtt)

(fő)

Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

(fő)

Általános iskolai feladatellátási helyek száma

(gyógypedagógiai oktatással) (db)

Általános iskolai tanulók száma a

nappali oktatásban

(gyógypedagógiai oktatással együtt)

(fő)

Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)

2001. év 640 48 801 45 970 512 129 780

2002. év 636 49 138 44 066 496 126 805

2003. év 626 47 796 42 740 489 123 698

2004. év 618 46 916 42 721 477 119 257

2005. év 606 46 236 43 236 471 114 991

2006. év 606 46 238 42 722 466 110 018 Csongrád megye

2001. év 194 15 405 14 504 136 38 981

2002. év 192 15 516 13 899 130 38 289

2003. év 190 15 134 13 385 129 37 493

2004. év 188 14 992 13 569 126 36 139

2005. év 183 14 665 13 515 126 34 760

2006. év 183 14 482 13 579 127 33 289 Szentesi kistérség

2001. év 23 1 603 1 566 15 4 253

2002. év 22 1 781 1 541 15 4 214

2003. év 22 1 761 1 432 15 4 077

2004. év 22 1 669 1 424 15 3 952

2005. év 22 1 694 1 385 15 3 809

2006. év 23 1 667 1 327 15 3 596 Szentes

2001. év 15 1 015 1 136 9 3 151

2002. év 15 1 231 1 137 9 3 136

2003. év 15 1 211 1 044 9 3 039

2004. év 15 1 166 1 011 9 2 979

2005. év 15 1 191 963 9 2 871

2006. év 16 1 176 937 9 2 748 Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett táblázat Középiskolai feladatellátási helyek és felsőoktatás A Dél-alföldi régióban a középiskolai feladat-ellátási helyek (gimnáziumok és szakközépiskolák együttesen) száma jelentősen – 15,2%-kal – emelkedett a 2001-2006 közötti időszakban. Míg azonban a szakközépiskolák esetében az emelkedés mindössze 3%-ra tehető, addig a gimnáziumoknál a növekedés 31%-os. A tanulók száma is jelentős mértékben nőtt a középfokú oktatásban a vizsgált időszakban, összességében 7%-kal. A tanulói létszám emelkedés


96

azonban hangsúlyosabban jelentkezik a gimnáziumok esetében (9,6%), mint a szakközépiskolákban (5%).

25. táblázat: Középiskolák és felsőfokú oktatási intézmények, 2000-2006

Gimnáziumi feladatellátási helyek száma

(db)

Szakközépiskolai feladatellátási helyek száma

(db)

Középiskolai tanulók száma a

nappali oktatásban (a

hat-, nyolc évfolyamos

gimnáziumok megfelelő

évfolyamaival együtt) (fő)

Gimnáziumi tanulók száma a

nappali oktatásban (a

hat-, nyolc évfolyamos

gimnáziumok megfelelő

évfolyamaival együtt) (fő)

Szakközépiskolai tanulók száma a

nappali oktatásban (szakmai

képzéssel együtt) (fő)

Nappali tagozatos

egyetemi és főiskolai szintű

képzésben résztvevő

hallgatók száma (kihelyezett tagozatok

szerint) (fő) Dél-alföldi régió

89 128 55 895 23 497 32 398 21 416

93 122 56 893 24 470 32 423 22 807

97 118 58 297 24 801 33 496 23 637

98 124 58 872 24 947 33 925 24 123

99 125 59 382 25 305 34 077 24 353

117 133 59 789 25 747 34 042 24 949

Csongrád megye

29 42 19 491 7 798 11 693 15 224

31 44 19 636 8 015 11 621 16 021

30 42 20 651 8 077 12 574 16 855

32 48 20 975 8 027 12 948 17 103

33 49 21 201 8 070 13 131 17 640

34 53 21 106 8 110 12 996 18 434


3 4 1 764 615 1 149

3 4 1 879 687 1 192

3 4 2 004 763 1 241

3 4 1 956 743 1 213

3 4 1 946 662 1 284

2 4 1 982 689 1 293 Szentes

3 4 1 764 615 1 149

3 4 1 879 687 1 192

3 4 2 004 763 1 241

3 4 1 956 743 1 213

3 4 1 946 662 1 284

2 4 1 982 689 1 293 Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett táblázat A régiós tendenciák megmutatkoznak a megyei adatok szintjén is, annyi különbséggel, hogy a gimnáziumi feladat-ellátási helyek esetén mutatkozó 17%-os bővülés mellett a szakközépiskoláknál is komoly feladatellátási-hely bővülésnek (26%) lehetünk tanúi. Ennek megfelelően a gimnáziumok köre 5 feladat-ellátási hellyel (29-ről 34-re) bővült, a szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma 42-ről 53-ra nőtt 2001 és 2006 között. A középiskolákban tanulók száma összességében 8,3%-kal emelkedett a megyében, ez a növekmény azonban sokkal erőteljesebben jelentkezik a szakközépiskoláknál (11,1%), mint a gimnáziumok esetében (4,0%).


97

A Szentesi kistérséget tanulmányozva tapasztalhatjuk, hogy a korábbi 3-ról 2006-ban 2-re csökkent a gimnáziumi feladat-ellátási helyek száma, míg a szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma (4) nem változott. A középiskolai tanulók száma kistérségi szinten 12,3%-kal emelkedett 2006-ra a 2001-es adathoz képest, a növekedés a gimnáziumok és szakközépiskolák esetén azonosnak mondható, 12%-ot meghaladó. Minthogy a kistérség középiskolái Szentesen találhatóak, a kistérségi elemzéshez képest a városi adatok terén eltérés nem tapasztalható. Az eddig látottak alapján elmondható, hogy a megyei középiskolai tanulólétszám emelkedéséhez (1615 fő) Szentes városa és kistérsége igen jelentős mértékben járult hozzá (218 fő, 13,5%), figyelembe véve,hogy a kistérségi lakosság a megyeinek mintegy 10%-át teszi ki.

24. ábra: Gyermekek és tanulók számának változása Szentes város közoktatási intézményeiben 2001-2006 között (fő)

Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram A fenti ábra jól láthatóan mutatja számunkra az intézményekben nevelt/oktatott fiatalok számában történt elmúlt hat évre vonatkozó változást. A középiskolák kivételével – ahol az elmúlt 3 évben már szerény, változó irányú változás történt – a folyamatos csökkenés tendenciáját kell kiemelnünk. A helyi/kistérségi szintű oktatási intézményrendszer bemutatása, illetve a jellemző tendenciák összefoglalása A Szentesi Kistérség óvodai és iskolai ellátása A kistérség a településeket tekintve 9 óvodában (és Szentesen a városban a székhely óvodákon kívül további 9 önkormányzati fenntartású tagóvodában és egy egyházi óvodában is), illetve 7 általános iskolában (és azok tagintézményeiben) biztosítja a lakosság részére a nevelő – oktató tevékenységet.

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

3 500

2001.év

2002. év

2003.év

2004.év

2005.év

2006.év

(fő)

Óvodába beírt gyermekekszáma (gyógypedagógiaineveléssel együtt) (fő)

Általános iskolai tanulókszáma a nappali oktatásban(gyógypedagógiai oktatássalegyütt) (fő)

Középiskolai tanulók száma anappali oktatásban (a hat-,nyolcévfolyamosgimnáziumok megfelelőévfolyamaival együtt) (fő)


98

Szentes város oktatási palettáját gazdagítják a megyei és minisztériumi fenntartású középiskolák (a gimnáziumban többek között irodalmi-drámai tagozat, továbbá építészeti, közgazdasági, ügyviteli, gépészet, elektrotechnika, távközléstechnika, informatika, mezőgazdaság, élelmiszeripar szakmacsoportok – képzések), egy megyei fenntartású gyógypedagógiai intézmény, egy katolikus általános iskola és egy református általános iskola. Mindezek mellett a településen működik a Szentesi Önkormányzat önként vállalt feladataként működtetett kollégiuma, alapfokú művészeti iskolája, továbbá az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, valamint más fenntartású művészeti iskolák is. Ez a széles kínálat sokszínű, gazdag lehetőségeket tartalmaz, hiszen valamennyi intézmény egyéni sajátos profilt igyekszik kialakítani. Az így létrejött intézményrendszer a térség lakosainak biztosítani tudja a szabad iskolaválasztás lehetőségét gyermekeik adottságainak, képességeinek, vallási hovatartozásainak figyelembe vételével. Ha a kistérség településeinek iskolai ellátottságát vizsgáljuk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy két községben – Eperjesen és Nagytőkén – nincs általános iskola, ezeken a helyeken csak óvoda működik. Árpádhalmán és Derekegyházán az óvodákon kívül az általános iskolai tagintézményekben az 1–4. évfolyam oktatása történik. Az elmúlt néhány éves időszak egyik fő jellemzője az intézményfenntartó társulások, illetve a többcélú közoktatási intézmények létrejötte. A kistérségen belül a középiskolák csak a térség központjában, Szentesen működnek, ugyanakkor alapfokú művészeti oktatás Szentesen kívül Szegváron is történik. A tanulásban akadályozott, illetve az értelmükben akadályozott gyermekek és tanulók nevelése – oktatása Szentesen valósul meg. Egységes Pedagógiai Szakszolgálat A kistérségi települések közigazgatási területén a pedagógiai szakszolgálati feladatokat Szentes Város Egységes Pedagógiai Szakszolgálat elnevezésű intézménye látja el, 2005. április 1. napjától.

A kistérségi települések igényeit, továbbá szakmai szempontokat figyelembe véve, a kistérségi szolgáltatás egy 2005. április 1-jétől újonnan létrehozott intézményben, négy szentesi, illetve négy egyéb településen kialakított feladat-ellátási helyen valósult meg. A központi intézmény gondoskodik az egész kistérségben folyó szakmai munka szervezéséről, koordinálásáról, ellenőrzéséről és adminisztrációval kapcsolatos feladatok segítéséről.

Az új közoktatási intézmény a Szentes Város Önkormányzata intézménye, a Terney Béla Kollégium épületében került kialakításra. Az intézmény új, központi székhelyre történő költözése 2005. szeptember 5-étől megvalósult és eredményesen működik.


99

Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézményének munkája révén városi és kistérségi szinten gondoskodik a közoktatásról szóló törvény 88.§ (2) bekezdésében és e törvény 34.§ d.), e.) és h.) pontjában rögzített:

- nevelési tanácsadásról

- logopédiai ellátásról. Emellett 2006. január 1-jétől Szentes város területén gyógytestnevelési feladatokat is ellát. Ugyanez az intézmény gondoskodik az utazó gyógypedagógusi hálózat működtetéséről is a fejlesztésekre szoruló sajátos nevelési igényű tanulók, gyermekek megsegítésének céljából.

Az intézmény szakemberei összességében 2007. évben közel 900 gyermek, tanuló szakszolgálati ellátását, szűrését, iskolaérettségi vizsgálatát végezték el. Iskolabuszok A kistérség 4 önkormányzata iskolabusz üzemeltetésével, illetve iskolabusz szolgáltatás vásárlásával – pedagógusi felügyelettel – biztosítja a gyermekek, tanulók biztonságos utaztatását a lakóhely és a közoktatási intézmény között (Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagytőke önkormányzatai). Az iskolabuszok útvonalai:

- Eperjes – Fábiánsebestyén - Szentes és vissza - Derekegyház – Szentes és vissza - Árpádhalom – Fábiánsebestyén és vissza - Szentes –Magyartés – Nagytőke és vissza

A közoktatási feladatellátás módja az egyes településekre vonatkozóan


100

26. táblázat: Óvodák feladatellátás módja a Szentesi kistérségben

Település Feladatellátás módja Székhely intézmény Tagintézmény

(társulásban)

Árpádhalom Közokt.-i int.fennt. társ.

- Arany J. ÁMK 6625 Fábiánsebestyén, Úttörő tér 3.

- Árpádhalmi Napközi Otthonos Óvoda 6623 Árpádhalom, Árpád u. 1.

Derekegyház Önálló működtetés

- Derekegyház Napközi Otthonos Óvoda 6621 Derekegyház, Iskola u. 10.

–

Eperjes Közokt.-i int.fennt. társ.

- Kertvárosi Óvoda Szentes 6600 Szentes, Rákóczi F. u. 46-48.

- Eperjesi Óvoda 6624 Eperjes, Béke u. 1.

Fábiánsebestyén Közokt.-i int.fennt. társ.


- Árpádhalmi Nap-közi Otthonos Óvoda - Nagytőkei Nap-közi Otthonos Óvoda

Nagymágocs Önálló működtetés

- Nagymágocs Napközi Otthonos Óvoda 6622 Nagymágocs, Mátyás király u. 20.

–

Nagytőke Közokt.-i int.fennt. társ.


- Nagytőkei Nap-közi Otthonos Óvoda 6612 Nagytőke, Széchenyi tér 6.

Szegvár Önálló működtetés

- Kurca-parti Óvoda 6635 Szegvár, Hunyadi J. u. 25

–

Szentes

Önálló működtetés Közokt.-i int.fennt. társ.

- Központi Óvoda (Székhely int.+6 tagint.) 6600 Szentes, Klauzál u. 5-7. - Kertvárosi Óvoda (+ 4 Városi tagóvoda) 6600 Szentes, Rákóczi F. u. 46-48

- Eperjesi Tagóvoda

Forrás: Önkormányzati adatbázis

Összesített létszámadatok (részletezve majd az egyes településeknél): Az önkormányzat adatai alapján a települési önkormányzatok által önállóan működtetett óvodákban a 2007/2008. nevelési évben az összes gyermeklétszám 856 fő. A kiscsoportos óvodások száma 274, a középső korcsoportosoké 247, a nagycsoportos óvodások létszáma 335 fő. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma 27 fő. Az óvodás gyermekekkel összesen 37 óvodai csoportban foglalkoznak. Ilyen tekintetben az átlaglétszám a tényleges gyermeklétszámot alapul véve 23,1 fő.( E létszám még az iskolába menő óvodásokat is magába foglalja)


101

Az egyes önkormányzatok közoktatási intézményfenntartó társulásai által fenntartott óvodai intézményekben 554 fő az ellátott gyermekek száma. Ezekben az óvodákban összességében az első nevelési évben 236, a második nevelési évben 127, a harmadik nevelési évben 191 gyermek nyert elhelyezést. 13 fő a sajátos nevelési igényű gyermekek száma. A társulásos intézményekbe bejáró óvodások létszáma 17, az iskolabusszal utaztatott gyermekek száma 5 fő. Az óvodai csoportok száma 24, az átlaglétszám 23,2 fő. (E létszám még az iskolába menő óvodásokat is tartalmazza.) Összességében tehát a Szentesi kistérségben 1410 gyermek vesz részt az óvodai nevelésben a 2007/2008. nevelési évben. (Fenti adatok az egyes intézmények által – a 2008. április 24-25-én történő létszám felülvizsgálatokon – igazolt statisztikák szerinti adatok). Az önkormányzati adatok tehát a 2006. évre vonatkozóan rögzített KSH értékekhez képest (1327 fő) viszonylag jelentős pozitívumot mutatnak.

27. táblázat: Általános iskolai nevelés – oktatás a Szentesi kistérség településein

Település Feladatellátás módja Székhely intézmény Tagintézmény

(társulásban)

Árpádhalom Közokt.-i int.fennt. társ.

- Arany J. ÁMK Fábiánsebestyén (5-8. évf.)

- Árpádhalom (1-4. összev. évf.)

Derekegyház Közokt.-i int.fennt. társ.

- Koszta J. Ált. Isk., Szentes (5-8. évf.)

- Ált. isk., Derekegyház (1-2. és 3-4. évf. összevontan)

Eperjes Közokt.-i int.fennt. társ.

- Ált. Isk., Gádoros (1-4. évf.) - Klauzál Gábor Ált. Isk., Szentes (5-8. évf.)

–

Fábiánsebestyén Közokt.-i int.fennt. társ.

- Arany J. ÁMK Fábiánsebestyén (5-8. évf.)

- Ált. Isk. Árpádhalom (1-4. összev. évf.)

Nagymágocs Önálló működtetésben

- Hunyadi János Ált. Isk., Nagymágocs –

Nagytőke Közokt.-i int.fennt. társ.

- Deák Ferenc Ált. Isk. és Damjanich J. Tagisk. Szentes (5-8. évf.)

–

Szegvár Önálló működetetésben - Forray Máté Ált. Isk., Szegvár –

Szentes

Önálló működtetésben Közokt.-i int.fennt. társ.

- Petőfi Sándor Ált. Isk., Szentes - Klauzál G. Ált. Isk. Szentes (1-4. évf.) - Klauzál G. Ált. Isk., Szentes (Eperjes 5-8. évf.) - Deák F. Ált. Isk. és Damjanich J. Tagisk. (Nagytőke 1-8. évf.) - Koszta J. ált. Isk., Szentes (Derekegyház 5-8. évf.)

- Ált. Isk., Derekegyház (1-2. és 3-4. évf. összevontan)



102

Fenti táblázat szerint a nyolc település önkormányzata közül három önálló működtetéssel fenntartott intézményekkel, öt önkormányzat pedig közoktatási intézményfenntartó társulás keretében gondoskodik kötelező közoktatási feladatainak ellátásáról. Az önállóan működtetett általános iskolákban a 2008. április 25-i adatok szerint 44 osztályban 989 fő tanuló teljesítette tankötelezettségét. Ezekben az intézményekben 61 fő sajátos nevelési igényű tanuló integrált nevelése-oktatása is folyamatos. A közoktatási intézményfenntartó társulásban működtetett intézmények összes tanulói létszáma a 2007/2008. tanév fenti, hasonló időszakában 1520 fő. Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók száma 117 fő. A társulásos intézményekbe bejáró tanulói létszám 157, az iskolabuszokat igénybe vevő tanulók száma pedig 80 fő. Az osztályok száma 66. Az önállóan fenntartott intézményekben az összes tanulói létszámot és az összes osztályt figyelembe véve az átlag tanulói létszám 22,4 fő, ugyanez az adat a társulásban részt vevő intézmények tekintetében 23,0 fő.

28. táblázat: Egyéb közoktatási intézmények a kistérségben

Intézmény Fenntartó

Terney Béla Kollégium

Fenntartásáról nem kötelező feladatként gondoskodik Szentes Város Önkormányzata. Általános iskolai és középiskolás diákokat fogad a kistérségből és az ország különböző településeiről. Befogadóképessége: 304 fő, de jelenlegi kihasználtsága csak 83-84%-os. Szállástevékenységet is végez. Fenntartása továbbra is indokolt.

Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont

Szentes Város Önkormányzata nem kötelező feladatként működteti. 2008. július 1-jétől többcélú közoktatási intézményként működik (hangversenyek szervezése és lebonyolítása is feladata) Férőhelyszám: 800 fő Jelenlegi tanulólétszám: 445 fő Tanszakok: zongora, vonós, szolfézselmélet, tánc tagozat. Kiváló minősítésű intézmény. Fenntartása indokolt, mert az intézmény nemcsak oktatási, hanem kulturális köz-pontja is a városnak.

Forrás: Önkormányzati adatbázis Egyéb Szentesen működő alapfokú művészeti iskolák:

1. „Jövőnkért” Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6600 Szentes, Tóth József u. 28/a) Férőhelyszám: Székhelye: 245 fő. Telephelyeken: 860 fő. Tanulói létszám: 469 fő


103

Tanszakok: festészet, grafika, szobrászat, kézműves, tűzzománc, médiaismeret, balett, moderntánc, társastánc, néptánc, bábjáték, színjáték, szolfézs, zongora, gitár.

2. Szivárvány Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6600 Szentes, Petőfi Sándor u. 4.) Tanszakok: festészet, kézműves, textilműves, fotó-videó, kerámia, fatárgy-készítő, néptánc, társastánc, színjáték Tanulói létszám: 258 fő

3. Szilver Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (5440 Kunszentmárton, Kossuth u. 16 – székhely) Tanszakok: társastánc, moderntánc

4. Színkör Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6600 Szentes, Tóth József u. 10/14.) Tanszakok: színjátszás, moderntánc, néptánc, hangszeres, vokális

29. táblázat: Más alapfokú-, és középfokú közoktatási intézmények

Intézmények Fenntartók Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola (6600 Szentes, Szent Imre herceg u. 2.) Férőhelyszám: 800 fő, Tan. létszám: 682 fő

Csongrád Megyei Közgyűlés

Boros Sámuel Szakközépiskola a Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola Tagintézménye (6600 Szentes, Ady Endre u. 6-8.) Férőhelyszám: 520 fő nappali, 80 fő esti, Tan. létszám: 493 fő


Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola (6600 Szentes, Szent Imre herceg u. 1.) Férőhelyszám: 950 fő nappali, 300 fő esti, Tan. létszám: 832 fő


Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Tagintézménye (6600 Szentes, Apponyi tér1.) Férőhelyszám: 490 fő nappali, 50 fő levelező, Tan. létszám: 426 fő


Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola (6600 Szentes, Kossuth Lajos u. 45.) Férőhelyszám: 400 fő Tan. létszám: 242 fő

Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium

Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szak-iskola, Diákotthon és Gyermekotthona Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Tagintézménye (6600 Szentes, Deák Ferenc u. 52-54. Székhely: 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi u. 34-36.) Férőhelyszám: Szentesen: 493 fő, Tan. létszám: 200 fő




104

30. táblázat: Egyházi iskolák

Intézmény Fenntartó Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda (6600 Szentes, Erzsébet tér 1.) Férőhelyszám: I: 648 fő, Ó: 75 fő

Szeged – Csanádi Egyházmegye

Kiss Bálint Református Általános Iskola (6600 Szentes, Kossuth tér 2.) Tan. létszám: 437 fő

Kiss Bálint Református Általános Iskola Igazgatótanácsa

Forrás: Önkormányzati adatbázis Intézményfenntartó társulások nevelési/oktatási intézményekre A humán és egyéb erőforrások jobb kihasználására kistérségi szinten az intézmények integrációja jelent megoldást. Az óvodák és az általános iskolák integrációját a gazdaságosabb és hatékonyabb működtetés teszi szükségessé. Az integráció biztosítja azt, hogy az intézmények egyenrangúak és megtarthatják szakmai önállóságukat. Az intézményfenntartó társulásban az önkéntességre és kölcsönösségre vonatkoztatva elvárt és teljesített alapelv, hogy a települési önkormányzat egyetértése nélkül a korábban fenntartásában működő intézményre vonatkozó lényeges társulási döntés ne születhessen. A folytonosság jelenti, hogy a társulási feladatellátásba bevont intézményeknek továbbra is el kell látniuk mindazokat a közoktatási feladatokat, amelyeket intézményként elláttak. A tagintézményeknek rendelkezniük kell a tagintézményi működéshez szükséges minden olyan jogosítvánnyal, amelyekkel korábbi intézményi jellemzőiket, helyi hagyományaikat megőrizhetik. A színvonalas feladatellátás érdekében szükséges, hogy a tagintézmények között legyen meg a horizontális és vertikális szakmai-pedagógiai együttműködés feltételrendszere. A hatékony és gazdaságos működés érdekében feltétlenül fontos, hogy a társulásban résztvevő intézmények tegyenek eleget a társulásokat ösztönző normatív közoktatási támogatások igénylési feltételeinek. A tagintézmény élén tagintézmény-vezető áll. Az intézményt a székhely intézmény magasabb vezetője, az igazgató irányítja. A társulásban résztvevő intézmények közösen alakítják meg szakmai munkaközösségeiket. Ez sokkal tágabb lehetőségeket biztosít a szakmai konzultációkra és együttműködésre, mint a kisebb létszámú iskolai munkaközösségek. Ugyanakkor az intézményekben folyó szakmai munka is nyitottabbá tehető, természetesen megtartva az adott tagintézmények nevelési és pedagógiai programjában és ennek részeként a helyi tanterveiben megfogalmazott szakmai célokat. Egymás munkájának jobb megismerése, a nyitottabb szakmai tevékenység, a módszerek átadása tovább gazdagíthatja az intézményekben folyó nevelő-oktató munkát.


105

Óvodai intézményfenntartó társulások

- Árpádhalom – Fábiánsebestyén – Nagytőke Önkormányzatainak Napközi Otthonos Óvodai Intézményfenntartó Társulása

- Eperjes – Szentes Önkormányzatainak Óvodai Intézményfenntartó Társulása

Általános iskolai intézményfenntartó társulások

- Árpádhalom – Fábiánsebestyén Önkormányzatainak Általános Iskolai Intézményfenntartó Társulása

- Szentes – Eperjes Önkormányzatainak Általános Iskolai Intézményfenntartó Társulása (5–8. évfolyamra)

- Szentes – Nagytőke Önkormányzatainak Általános Iskolai Intézményfenntartó Társulása

- Szentes – Derekegyház Önkormányzatainak Általános Iskolai Intézményfenntartó Társulása

Szentes városa a jogszabályok előírásainak megfelelően 2007-ben elkészítette „Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv”-ét. (A szakanyag 2008. január 16-án került elfogadásra a közoktatási esélyegyenlőségi szakértők által.) A dokumentum a település közigazgatási területére, a 2007-2012 közötti időszakra vonatkozóan fogalmazza meg a város óvodáiban nevelt gyermekeket, valamint a közoktatási intézményekben tanulók körét érintő főbb esélyegyenlőségi intézkedéseket. Az intézkedési terv számos rövid- és középtávú célt és konkrét intézkedést, tevékenységet fogalmaz meg. Mindezek részletesebb bemutatásával az IVS anti-szegregációs fejezetében fogunk részletesebben foglalkozni.


106

III.4.2. Szociális ellátás A szociális ellátás területén belül elsőként a bölcsődék és a bölcsődés gyerekek számának alakulásával foglalkozunk. Regionális és megyei szinten is elmondható, hogy a bölcsődébe beíratott gyerekek száma ingadozott a vizsgált időszakban, arányait tekintve régiós szinten változott jelentősen (a régióban 1997-ben 4324, 2006-ban 4643, Csongrád megyében 1997-ben 1866, 2006-ban 1898 gyerek járt bölcsődébe, előbbi 7,3%-os emelkedés, utóbbi gyakorlatilag nem mutat változást a két szélső időpont között). Minthogy a férőhelyek száma mindig alatta maradt az igényeknek, az intézmények kihasználtsága magas volt, sőt túlterheltségről beszélhetünk: 2006-ban a megye 1377 rendelkezésre álló helyére 1898 gyermek jutott (ez 137,8%-os kihasználtság.

31. táblázat: Bölcsődék, 1997-2006

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

(önkormányzati, egyházi, kht, alapítványi, egyéb, stb.) (db)

Bölcsődébe beírt gyermekek száma

(fő)

Bölcsődék száma (önkormányzati, üzemi,

magán stb.) (db)

Dél-alföldi régió

1997. év 3 477 4324 73

1998. év 3 478 4796 76

1999. év 3 416 4779 76

2000. év 3 350 4235 75

2001. év 3 255 4217 74

2002. év 3 225 4222 75

2003. év 3 231 4295 75

2004. év 3 278 4363 80

2005. év 3 339 4406 84

2006. év 3 377 4643 85

Csongrád megye

1997. év 1 470 1 866 33 1998. év 1 406 2 020 33 1999. év 1 404 1 911 33 2000. év 1 394 1 749 32 2001. év 1 364 1 720 31 2002. év 1 357 1 795 31 2003. év 1 361 1 842 31 2004. év 1 377 1 845 32 2005. év 1 377 1 795 32 2006. év 1 377 1 898 32


1997. év 115 93 2 1998. év 70 118 2 1999. év 70 109 2 2000. év 60 84 1 2001. év 60 84 1 2002. év 60 85 1 2003. év 60 76 1


107

2004. év 60 91 1 2005. év 60 87 1 2006. év 60 101 1

Szentes

1997. év 100 79 1 1998. év 60 103 1 1999. év 60 100 1 2000. év 60 84 1 2001. év 60 84 1 2002. év 60 85 1 2003. év 60 76 1 2004. év 60 91 1 2005. év 60 87 1 2006. év 60 101 1

Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett táblázat A Szentesi kistérséggel kapcsolatban megállapítható, hogy az áttekintett 10 év során jelentős mértékben ingadozott a bölcsődébe beíratott gyerekek száma (a szélső értékek 76 és 118), 2003 és 2006 között emelkedésnek lehetünk tanúi, eltekintve a 2005-ös minimális visszaeséstől, amelyet az utolsó elemzett évben ismét – jelentősebb, az előző évihez képest 16%-os – emelkedés követett. A bölcsődék száma a korábbi 2-ről 2000-ben csökkent 1-re, ezt követően már csak Szentesen működött bölcsőde a kistérségben. Az adatok alapján azt is láthatjuk, hogy az utolsó évben (1999) már csak 9 kisgyermek járt Szentesen kívüli intézménybe, míg 1998-ban még 15. A férőhelyek száma 1997-ben még meghaladta az igényeket, így ebben az évben a 115 helyre csak 93 gyermek jutott (80,8%-os kihasználtság), az ezt követő évek jelentős férőhelyszám csökkentése azonban megfordította a tendenciát és 1998-tól a beíratott gyermekek száma mindvégig meghaladta a hivatalos férőhelyek számát, ennek megfelelően 2006-ban a kihasználtság 168%-os volt. A kistérségi elemzéshez képest a városi adatok terén viszonylag kis eltérés tapasztalható, minthogy 2000-től csak a szentesi bölcsőde fogadja a kicsiket. A bölcsődei intézmények száma a városban nem változott, mindvégig 1 maradt, a beíratott gyermekek számára és a kihasználtságra a kistérségnél leírtak érvényesek az elmúlt 7 év viszonylatában. A következőkben a térség szociális intézményeinek helyzetét elemezzük, egyrészt a férőhelyek számát, másrészt az ellátottak/gondozottak számát vizsgálva meg.


108

32. táblázat: Szociális intézmények, 1997-2007

Év

Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti

elhelyezést nyújtó intézmények működő

férőhelyeinek száma (db)

Az önkormányzat kezelésében levő

tartós bentlakásos és átmeneti

elhelyezést nyújtó intézményekben a gondozottak száma

(fő)

Idősek nappali intézményeinek

működő férőhelyei (db)

Idősek nappali intézményeiben ellátottak száma

(fő)


1997 759 741 254 289

1998 753 728 245 279

1999 753 752 245 250

2000 727 729 225 274

2001 737 721 205 240

2002 737 717 205 255

2003 732 728 205 255

2004 732 734 215 243

2005 732 733 244 247

2006 732 707 246 249

2007 705 630 247 252

Szentes

1997 184 162 150 192

1998 178 164 150 183 1999 178 175 150 172 2000 152 151 150 180

2001 162 150 150 174

2002 162 141 150 185

2003 157 152 150 188

2004 157 159 150 181

2005 157 163 150 152

2006 157 151 150 152

2007 149 138 150 156 Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett táblázat A fenti tábla adataiból láthatjuk, hogy a Szentesi kistérségben található önkormányzati kezelésben levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben működő férőhelyek száma 1997-től 2007-ig 759 főről 705 főre csökkent folyamatosan, ugyanezen időszakban a gondozottak száma 752 és 630 fő között változott, utóbbi – legalacsonyabb – adat 2007-es. A férőhelyek kihasználtsága az utolsó év kivételével mindvégig magas (95% feletti) volt, akadt több olyan év is, amelyben a 100%-ot is meghaladta. 2007-ben azonban a gondozottak a rendelkezésre álló helyek számának 89,4%-át használták ki. Viszonylag széles skálán mozgott az idősek nappali intézményeiben működő férőhelyek száma, amely az 1997-es 254 főről 2001-2003-ra 205 főre esett vissza, majd 2007-re ismét megközelítette a ’90-es évek végén feljegyzett értéket (247 fő). Mindeközben hasonló módon ingadozott a gondozottak száma is, a legmagasabb értéket 1997-ben, a legalacsonyabbat 2001-ben láthattuk. A nappali intézmények kihasználtsága mindig meghaladta a 100%-ot a vizsgált időszakban, a legmagasabb 2002-2003-ban volt (120% felett). Az utóbbi két évben a kihasználtság az optimálishoz közelítve, 1-2%-kal 100% feletti volt.


109

Szentes városában 3 tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény működik, amelyekben a férőhelyek száma folyamatosan csökkent az elmúlt 10 év során, az 1997-es 184-ről 2007-re 149 főre, a különbség -9%. A gondozottak száma szintén visszább esett, bár az időszakban volt több alkalommal emelkedés is. A legalacsonyabb számot 2007-ben jegyezték fel, az ekkori 138 fős érték mintegy 21%-kal alacsonyabb az 1999-es legmagasabb gondozott létszámnál. A városban többször is 100%-ot meghaladó volt a bentlakásos intézmények kihasználtsága (2004-2005), ugyanakkor 90% alatti aránnyal is találkozunk (1997 és 2002). A legutolsó vizsgált évben az intézmények kihasználtsága 92,6% volt. A férőhelyszám csökkenésével párhuzamosan tehát a kihasználtság magas szintjét tartani lehetett. A következő táblázat azt szemlélteti számunkra, milyen szociális intézmények működnek Szentesen.

33. táblázat: Szociális intézmények Szentes városában

Működési terület Intézmény megnevezése

Ellátottak száma (2007)

Intézményi kihasználtság

Szentes város közigazgatási területe, a házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások tekintetében Szentes Kistérség Többcélú Társulása Közigazgatási területe Székhelye: Szentes, Horváth M. u. 10. Telephelyei: Szentes, Dózsa Gy. u. 86/a Szentes, Munkás u. 54. Szentes, Nagyörvény u. 53.

Szentes Város Gondozási Központja

Szociális étkeztetés 249 fő Házi segítségnyújtás 45 fő Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 47 fő Idősek nappali ellátása 156 fő Fogyatékosok nappali ellátása 21 fő Pszichiátriai nappali ellátás 33 fő Közösségi ellátás 27 fő Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás 10 fő

100% felett

Szentes város közigazgatási területe, a Családok Átmeneti Otthona, Gyermekek Átmeneti Otthona, Helyettes Szülői Hálózat tekintetében Szentes Kistérség Többcélú Társulása közigazgatási területe Székhelye: Szentes, Csallány Gábor part 1. Telephelyei: Szentes, Koszta J. u. 7/a Szentes, Munkácsy u. 3.

Szentesi Családsegítő

Központ

Gyermekjóléti szolgáltatás 388 fő Családsegítő szolgáltatás 755 család (3382 alkalom) Tanyagondnoki Szolgálat 304 fő Családok Átmeneti Otthona 37 fő Gyermekek Átmeneti Otthona 64 fő Helyettes szülői hálózat 4 fő

100% felett

Szentes Kistérség Többcélú Társulása Közigazgatási területe Székhelye: Szentes,

Hajléktalan Segítő Központ

Étkeztetés (népkonyha) 20 adag Hajléktalan nappali ellátás 30 fő

100% felett


110

Rákóczi F. u. 183. Éjjeli menedékhely 20 fő Átmeneti szálló 30 fő

Szentes város közigazgatási területe Szentes, Vásárhelyi út 2.

Szentes Város Bölcsődéje

Bölcsődei ellátás 70 férőhely 84 ellátott 100% felett

Szentes város közigazgatási területe Szentes, Mező u. 1/a

„Nyanyus háza” családi napközi

Gyermekek napközbeni ellátási családi napközi keretében 7 fő

100%

Szentes Város közigazgatási területe Székhelye: Szentes, Nádas sétány 14. Telephelyei: Szentes, Horváth M. u. 10. Szentes, Csallány Gábor part 1.

NOSZA 2005. Szociális Alapellátó

Kht

Közösségi ellátás 25 fő Támogató szolgáltatás jelenleg nincs adat

Működésük 2008. december 31-ével

megszűnt.

Országos ellátási terület Székhelye: Szentes, Kiss B. u. 2.

Szentes Nagytemplomi

Református Egyházközség

46 fő idősek otthona, 4 fő időskorúak gondozóháza

Na.

Szentes Város közigazgatási területe Székhelye: Törökszentmiklós, Tópart u. 29. Telephelye: Szentes, Soós u. 8.

TÁMASZ 2005 Kht Támogató szolgáltatás, jelenleg nincs adat

Na.

Székhelye: Szentes, Csallány G. part 10 Szentes és kistérsége ellátási terület

Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon

76 fő idősek otthona, 24 fő időskorúak gondozóháza +50 nappali férőhelyes idősek otthona

Az intézmény 2008. novemberében került

átadásra, 2009. január közepéig a

bentlakásos férőhelyek közel 90%-

a betöltésre került Forrás: Önkormányzati adatbázis Az intézményrendszer rövid bemutatása Szentes Város Bölcsődéje A Bölcsőde a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény, amely ezeken túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. Az intézmény 70 férőhellyel működik, az alapellátáson túl szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyelettel, házi gyermekfelügyelettel segíti a szülőket, amikor elfoglaltságuk miatt nem tudják megoldani gyermekük elhelyezését, beadhatják a bölcsődébe 1-2 órára, vagy egész napra is. A gyermekek ebben az esetben is teljes körű ellátást kapnak térítési, illetve felügyeleti díj ellenében. A kötelező ellátáson túl az intézmény biztosítja a városban a bölcsődés korú ételallergiás gyermekek étkeztetését is. A Családsegítő Központ A Szentesi Családsegítő Központ személyes gondoskodást nyújtó szociális, és gyermekvédelmi alapellátást biztosító intézmény, mely ezen túlmenően, alaptevékenységként szabadidős szolgáltatásokat és 2005-ig önálló szervezeti


111

egységként közoktatási feladatot is ellátott, ez a feladatkör azonban már nem tartozik az intézmény profiljához, mivel a Pedagógiai Szakszolgálat azóta önálló keretek között működik. 1. Családsegítő Szolgálat, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás

Az 1993. évi III. tv., és a 1/2000. ( I.7.) SzCsM rendeletnek megfelelően ellátja a családsegítés feladatát önálló szervezeti egységben.

Célja szociális és mentális problémák esetén az életvezetési nehézségek elhárításának és feloldásának, továbbá a helyi szociális szükségletek feltárásának és megoldásának elősegítése.

Családsegítés körébe tartozik különösen: - szociális feszültségek okainak feltárása, a megoldásokra javaslat készítése és segítségnyújtás; - életvezetési (pl. nevelési, pszichológiai, egészségügyi ) tanácsadás, vagy ennek megszervezése; - egyének és családok kapcsolatkészségének javítása; - krízishelyzetben segítő beavatkozás; - egyéni-, pár- és családterápiás tevékenység végzése, ennek megszervezése; - lehetőségek kutatása a városi szintű mentálhigiénés és preventív programok szervezésére, megvalósítására, és ezek pénzügyi, szakmai feltételeinek megteremtésére (pl. pályázatok). - önsegítő csoportok szerveződésének és működésének segítése; - hivatalos ügyek intézésének segítése. A jelentkező igények alapján speciális ellátások szervezésére, megfelelő szakemberek megléte esetén ellátására törekszik. Ezek körébe tartozik pl.: - kórházi szociális munka; - kisebbségi szociális munka; - adósságkezelési programban való részvétel stb. 2. A tanyagondnoki szolgáltatás célja a külterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek kielégítésének segítése. Az alapszolgáltatási feladatok keretén belül a tanyagondnoki szolgálat együttműködve a szolgáltatásokat végző intézményekkel, segítséget nyújt a rászorulóknak, hogy képesek legyenek otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, vagy egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy egyéb okokból származó problémáik megoldásában.

A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó alapszolgáltatási feladatok: a.) szociális információs szolgáltatás b.) családsegítésben való közreműködés c.) intézmények és az ellátott közötti kapcsolattartás elősegítése d.) házi segítségnyújtásban való közreműködés e.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban közreműködés A Tanyagondnoki Szolgálat statisztikai adatai szerint 134 család került ellátásra, ami 404 főt jelent. Ez az adat a korábbi évekhez képest nem változott, a szolgálat által ellátott ügyfelek száma viszonylagos állandóságot mutat. Változott


112

viszont az ellátottak összetétele, megnőtt az ellátásba bekerült gyermekek száma. 3. Gyermekjóléti Szolgálat az intézmény önálló szervezeti egységeként működő személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás , mely tevékenységét az 1997. évi XXXI. tv, és a 15/1998. (IV.30.) NM. rendeletben szabályozott módon végzi. a, A gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, a családban történő nevelésének elősegítése érdekében:

a gyermeki jogokról, a támogatásokról és az ellátásokról való folyamatos, városi szintű tájékoztatás, a gyermekek és szüleik támogatáshoz való hozzájutásának, és a jogaik érvényesítésének segítése, a támogatások célszerű felhasználására való felkészítés;

pszichológiai, nevelési, mentálhigiénés, családtervezési, egészségügyi problémák, továbbá a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy annak megszervezése;

az előző ponthoz kapcsolódó szabadidős és prevenciós programok szervezése;

hivatalos ügyek intézésének segítése; a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, tanácsokkal

való ellátása, problémái megoldásában való közreműködés b, A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében:

meghallgatja a gyermekek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.

a veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése, a jelzési kötelezettséggel bíró intézményekkel való együttműködés megszervezése, (pl. együttműködési megállapodások) tevékenységük összehangolása;

e rendszer segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, életkörülményeit, veszélyeztetettségét, egyéb ellátások iránti szükségleteit;

a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása, és ezek megoldására javaslat készítése az illetékes intézmény vagy az Önkormányzat számára, szükség esetén, és lehetőségeihez mérten a megvalósítási programban részt vesz.

c, A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: családgondozás a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására,

alapvetően a gyermek érdekeit képviselve; családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a

gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében; a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatának ellátásának

segítése; elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, és a jegyző

által történő kirendelés alkalmával ellátja a gondozást; felkérésre környezettanulmányt készít; szükség szerint kezdeményezi az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a

hatósági beavatkozást; adott esetben javaslatot készít a gyermek családjából történő kiemelésére, a

leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására.


113

d, A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: családgondozást biztosít a család gyermeknevelési körülményeinek

megteremtéséhez, és a szülő - gyermek kapcsolatának helyreállításához; a családba visszahelyezett gyermek számára utógondozást biztosít a

visszailleszkedéshez; felkérésre vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók

körülményeit. e, Helyettes szülői hálózat szervezése és működése érdekében:

felkutatja a helyettes szülőnek jelentkező személyeket, tájékoztatást ad a szakmai felkészülés lehetőségéről és a működési

engedély megszerzésének módjáról, a helyettes szülőt ellátja szakmai tanáccsal és vele folyamatos

együttműködést tart fenn, nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről, és azok alakulásáról.

4. Személyes gondoskodást nyújtó, átmeneti elhelyezést biztosító gyermekjóléti alapellátások 4.1. Helyettes szülői szolgálat A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek megfelelően működteti a Helyettes szülői szolgálatot. A helyettes szülő kijelölés esetén (de a vérszerinti szülő kérésére, vagy beleegyezésével) átmeneti időre a gyermeket otthonába fogadja és ott teljes körű ellátásáról gondoskodik oly módon, hogy az a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését elősegítse, és személyisége lehető legteljesebb kibontakoztatását szolgálja. Az intézmény helyettes szülői tanácsadó alkalmazásával arra törekszik, hogy elősegítse a gyermek vérszerinti családjába való visszakerülését, vagy ha ez nem lehetséges örökbefogadó családhoz történő elhelyezését. Az elhelyezésen túl szociális szolgáltatásaival, hivatalos ügyek intézésének segítésével, egyénre szabott bánásmóddal a családi problémák, a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetését segíti elő. Segítséget nyújt a helyettes szülőnek a gondozott gyermek teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez. Férőhelyek száma: 3 családnál, 8 férőhely. 4.2. Családok Átmeneti Otthona, mint gyermekek átmeneti gondozását biztosító gyermekjóléti alapellátás A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek megfelelően üzemelteti a Családok Átmeneti Otthona tagintézményt. A szülő kérelmére együttesen elhelyezi a veszélyeztetett gyermeket és szüleit.

Az együttes elhelyezésen túl szociális szolgáltatásaival, hivatalos ügyek intézésének segítésével, egyénre szabott bánásmóddal a családi és társadalmi kapcsolatok helyreállítását, az önálló életvezetés kialakítását és a hajléktalanság állapotának, a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetését segíti elő.

Segítséget nyújt a szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez. Férőhelyek száma: 33 férőhely (8 család)


114

Az átmeneti elhelyezés másik formája a Gyermekek Átmeneti Otthona, ahol az a családban élő gyermek (és adott esetben az édesanyja) helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségügyi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról a szülővel egyeztetett módon gondoskodik. A kötelező feladatokon túl a Gyermekek Átmeneti Otthonában biztosítják a kapcsolattartási ügyelet szolgáltatását is, amely lehetőséget biztosít a különélő szülőnek, illetve más kapcsolattartásra jogosult személynek, hogy a gyermekkel kapcsolatot tartson szociális munkás segítsége mellett. A Családok Átmeneti Otthona 2000-ben történő megnyitása hatalmas előrelépés volt a Krízisotthon után, azonban hamar beigazolódott, hogy kapacitása a helyi igényeket teljes körűen nem tudja kielégíteni. Az intézményben együtt voltak elhelyezve a lakhatási problémával küszködő családok, a bántalmazott anyák és gyermekeik, továbbá az ellátás és szülői felügyelet nélkül maradó gyermekek. A Gyermekek Átmeneti Otthona megnyitása egyrészt a jelentkező igények teljes kielégítését eredményezte, másrészt lehetőséget adott a családi problémák differenciált kezelésére. Így a Családok Átmeneti Otthonába családi hajléktalanság esetében kerülnek a családok, a Gyermekek Átmeneti Otthonába pedig inkább a gyermekeket is érintő krízishelyzetek kezelése folyik, elsősorban az egy szülős családok, bántalmazott anyák és gyermekeik, válsághelyzetben lévő várandós anyák nyernek elhelyezést. Ez a feladatmegosztás eredményezi, hogy a Gyermekek Átmeneti Otthonában gyorsabban cserélődnek az ellátottak, azaz a kevesebb férőhelyen több személyt gondoznak egy évben, mint a Családok Átmeneti Otthonában, ahol a problémák hosszabb távú bennlakást eredményeznek. Az átlagos gondozási idő a GYÁO-ban 4 hónap volt, de krízishelyzet miatt egyéjszakás, illetve egyhetes elhelyezést is biztosított az intézmény. Ezzel szemben a CSÁO-ban több esetben fordult elő, hogy az egy évet meghaladta az ellátás. A Gyermekek Átmeneti Otthona 23 férőhellyel működik, ahol 6 férőhelyen elhelyezhető az otthontalanná vált anya is. A Szentesi Családsegítő Központ a gyermekek átmeneti elhelyezését biztosító ellátásokat (családok átmeneti otthona, gyermekek átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat) a Szentes Kistérség Többcélú Társulása által létrehozott gyermekvédelmi szakellátási intézményi társulás keretében látja el. 5. Szentes Városi Üdülőtábor üzemeltetése, mint szabadidős szolgáltatás: Szezonálisan üzemelteti az Üdülőtábort szem előtt tartva a szentesi gyermekcsoportok és családok igényeit. Elsődlegesen az üdülővendégek pihenése, színvonalas ellátása érdekében gondoskodik a folyamatos karbantartásáról és a legoptimálisabb kihasználtságáról, továbbá a minél szélesebb körű és színvonalasabb ellátások bevezetéséről. A Magyar Köztársaság Kormánya által létrehozott szociálturizmus rendszeréhez kapcsolódva a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft-vel kötött szerződés alapján szerepel az “üdülési csekk elfogadóhelyek” országos nyilvántartásában.


115

Férőhelyek száma: 80 fő 10 faházban és 35 fő 9 kőépületi szobában. 6. Az intézmény kötelező feladatain túl ellátandó feladatai Módszertani feladatok Az intézmény Gyermekjóléti Szolgálata, a fenntartó 11/1999. /I.29./KT határozatában foglalt kezdeményezés, továbbá a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala 02-158-4/1999. sz. határozatában foglalt kijelölés alapján, 1999. szeptember 01-i hatállyal, ellátja a megyei módszertani feladatokat. A jogszabályi változásokat követően a Szolgálatot 2008. szeptember 1-jétől 2013. szeptember 1-ig a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala ismét kijelölte megyei módszertani intézménynek a 02-343-11/2008. számú határozata alapján. A feladat ellátása az intézményben a megbízás visszavonásáig, vagy a megbízás visszaadásáig tart. Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) működtetése 2004. január 01-i hatállyal működteti a KEF-et. Ennek keretében koordinálja a város intézményeinek, szakembereinek megelőző tevékenységét, továbbá új preventív programok finanszírozása érdekében pályázatokon vesz részt. Adományok gyűjtése, közvetítése és szétosztása A lakosság által felajánlott, elsődlegesen ruhaneműkből és bútorokból álló adományokat begyűjti, az intézmény raktárában kialakított tárolóhelyen elhelyezi és megszervezi a rászorulók közötti kiosztását. Kórházi szociális munka A gyermekjóléti szolgáltatás keretein belül, és a Területi Kórházzal történt megállapodás alapján, minisztériumi pályázati támogatás terhére ellátja a kórházi szociális munka feladatait. Célterület a Szülészet és a Gyermekosztály. A városban szociális vállalkozói engedéllyel működik a gyermekvédelmi törvényben megfogalmazottak szerint a gyermekek napközbeni ellátását biztosító Családi Napközi is. A “NYANYUS HÁZA” kertes családi házban, játszótérrel, megfelelő szakmai programmal, egyéni vállalkozásban segít a családoknak gyermekeik elhelyezésében. A családi napközi egy időben 7 gyermek ellátásáról tud gondoskodni. Gondozási Központ A szociális helyzetüknél fogva hátrányos helyzetben levő felnőtt korú emberek segítését, életkörülményeinek javítását végzi. Működését a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésének feltételeiről szóló 1/2000.(I.7.)SzCsM rendelet, valamint az ezek alapján megalkotott helyi rendeletek határozzák meg. A Gondozási Központ a következő alapellátási feladatok látja el: Házi segítségnyújtás keretében gondoskodik azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből, egészségi állapotuk miatt nem képesek. Ezen belül gondozási (ebédeltetés, bevásárlás, gyógyszeríratás-


116

kiváltás, fürdetés) valamint szolgáltatási (mosás, vasalás, takarítás) tevékenységet végeznek. 2003. év őszétől került megszervezésre a házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatási formája a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amely a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló idős, valamint fogyatékkal élő személyeknek nyújt ellátást. Segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetőséget nyújt az ellátást igénybevevő személynél történő gyors megjelenésre és segítségnyújtásra. A közösségi pszichiátriai és nappali ellátás célja a pszichiátriai betegek számára, a család aktív részvételével történő segítségnyújtás. Az igénybevétel önkéntes. A szolgáltatás egy hosszú távú közösségi alapú gondozás, melynek keretében az ellátás a pszichiátriai beteg otthonában is történhet. A szolgáltatás célja az intézeti elhelyezés megelőzése, vagy lerövidítése az akut vagy krónikus betegek esetében. Az ellátás által nyújtott szolgáltatások, szakemberek segítségével:

– problémamegoldás, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, – életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése, közvetítése, – napi kétszeri étkezés lehetőségeinek biztosítása, – gyógyszeríratás, fizikai gondozás megszervezése, – közösségbe való beilleszkedés segítése, – az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, – tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való

alkalmazkodás és kezelés teendőiről. Szociális étkeztetés keretében biztosítja a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezést, Nappali ellátás (Idősek klubjai) A város területén három helyen, Horváth M. u. 10., Nagyörvény u. 53., valamint a Dózsa Gy. u. 86/a sz. alatt működnek idősek klubjai. Az idősek klubjaiban, mint nappali ellátást nyújtó intézményben elsősorban a saját otthonukban élő, önmaguk ellátására részben képes időskorúak részére biztosítanak lehetőséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Az intézmény 20 férőhellyel biztosítja az értelmi fogyatékosok nappali ellátását, ahol az ellátottak részére kreatív és gyógyító jellegű foglalkozás keretében folyamatos gondozást, valamint naponta kétszeri étkeztetést nyújt. A Gondozási Központ a közösségi ellátásokat, a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Szentesi Kistérség Önkormányzatainak Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézményi Társulása keretében látja el.


117

Hajléktalan Segítő Központ Az intézmény személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátást, szakellátást biztosít. Az étkeztetés (népkonya), mint alapszolgáltatás azoknak a szociálisan rászorultaknak nyújt lehetőséget, akik önmaguknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek legalább napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni. Az étkezés igénybe vételére alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással van lehetősége azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkeztetési formát nem vesznek igénybe. Az intézmény által biztosítható adagszám hétköznaponként 20 adag. Téli krízis időszak alatt (november 1. és április 30. között) az alkalmi munkák hiánya miatt megnő az igény az étkeztetésre. Pályázati keretből (2007/2008. év: 324 000 Ft) adagszám növelhető, illetve a rászorultaknak reggeli és vacsora osztására is lehetőség nyílik. A népkonyha kihasználtsága: 100% Az intézmény a hajléktalanok nappali intézménye alapszolgáltatás keretében elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. Az ellátás keretein belül biztosítottak a közösségi együttlét, a pihenés, a személyi tisztálkodás, a személyes ruházat tisztítása, az étel melegítése, tálalása és elfogyasztása alapvető feltételei. A kötelezően előírt feladatokon túl segítséget nyújt az intézmény az iratpótlásban, munkahelykeresésben, személyi higiéné betartásában stb. A nappali melegedő kihasználtsága éves nyitva tartással 146,67%-os. Az éjjeli menedékhely és átmeneti szállás, mint szakellátási forma az önellátásra képes hajléktalan személyek éjszakai pihenésére vagy tartózkodására szolgáló intézmény. Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyekről ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni. Ápolást, gondozást végző intézmény a hajléktalan-ellátásban a hajléktalanok otthona. Ezen ellátási formát az Önkormányzat nem tart fenn, az intézményben a hajléktalanok átmeneti szállása biztosítja az éjszakai pihenésre, a személyi tisztálkodásra, az étel melegítésére, étkezésre, a betegek elkülönítésére, a közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket. Az átmeneti szálláson az önellátásra képes személy saját kérelmére történő elhelyezésére van lehetőség. Az elhelyezésen túl szociális szolgáltatással, hivatalos ügyek intézésével, családi és társadalmi kapcsolatok helyreállításával, egyénre szabott esetkezeléssel kapcsolatosan kap segítséget az ellátásra szoruló a hajléktalanság állapotának megszűnéséig. A kötelező feladatokon túl nyújtott szolgáltatások:

- szakrendelésre betegek beszállítása, elkísérése, - gyógyszerszedők gyógyszereinek biztonságos tárolása és rendeltetésszerű

kiadása, - vérnyomás és vércukorszint mérés, - hajnyírás, - kapcsolattartás büntetés végrehajtó intézetbe került lakókkal, - elsősegélynyújtás, - hűtőszekrény használat, - iratpótlás segítése, hivatali ügyek segítése,


118

- szabadidő hasznos eltöltésére sportolási lehetőség, - házi könyvtár (adomány könyvekből), - tömegkommunikációs eszközök (TV, rádió, újság) használata.

A Hajléktalan Segítő Központ ellátásait a Szentesi Kistérség Önkormányzatainak Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézményi Társulása keretében látja el.

Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2005. április 1-jén hozott határozatában döntött a 100 férőhelyes új Idősek Otthona pályázat benyújtásáról. A város az elnyert címzett támogatásnak köszönhetően lehetőséget kapott az otthon megépítésére. 2008. november 13-án került átadásra a másfél év alatt felépített, 1 milliárd 77 millió forintba kerülő, 4588 négyzetméteres otthon. Az állam a beruházást 916 millió forinttal támogatta, a szentesi önkormányzat önerőként kicsit több mint 160 millió forintot biztosított. Az európai normáknak megfelelő, a lakossági igényekhez igazodó 100 férőhelyes bentlakásos és 50 férőhelyes nappali ellátást biztosító integrált szolgáltató centrum biztosíték az ellátottak életminőségének javítására. 2009. január közepén a 100 bentlakásos férőhelyből már 87 gazdára talált, emellett a nappali férőhelyes ellátást is már 18 idős ember vette igénybe. A Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon a tartós bentlakást biztosító idősek otthonát a Szentesi Kistérség Önkormányzatainak Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézményi Társulása keretében látja el. Szociális szolgáltatásszervezési koncepció Szentes városa a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92 § (3) bekezdése értelmében 2004 novemberében elkészítette a területén élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében a település szolgáltatástervezési koncepcióját. A dokumentum elsődleges célja, hogy az ellátási kötelezettség keretébe tartozó feladatok tervezését, a hiányzó ellátások megszervezésének módjait, a más (nem állami, egyházi) fenntartókkal történő kapcsolattartás feladatait meghatározza. A koncepció a jogszabályoknak megfelelően 2006-ban és 2008-ban is felülvizsgálatra került. A felülvizsgálat nem sorolja fel és nem ismételi meg azokat az adatokat, információkat, amelyeket az alapdokumentumban már szerepeltek és amelyekben számottevő változás nem következett be az elmúlt időszakban, célja az új és jelentősen megváltozott feltételek és szolgáltatások bemutatása. A koncepció kiemeli, hogy Szentes város kiterjedt külterülettel rendelkezik, ahol számottevő tanyavilág van. A tanyák többségének infrastrukturális állapota igen rossz és az ott élők szociális segítségnyújtásra szorulnak. A tanyák kisebbik részénél kitapintható, hogy gazdasági célokat szolgálnak, s a lakhatási funkció csak ideiglenes, gyakran csak eseti. A tanyasi életforma periferizálódást jelent. Az állandó jelleggel tanyán élők többsége időskorú, vagy létminimum alatt élő gyermekes család, akiknek megélhetését a gyermekek után járó támogatások és az alkalmi munkából


119

származó jövedelem biztosítja. Ezek a családok várhatóan előbb-utóbb igénylik az intézményi ellátást, hisz a tanyai feltételek között többségük képtelenné válik az önellátásra. Az önkormányzat intézkedéseivel hozzájárul az idősödő lakosság terheinek csökkentéséhez. Ennek megfelelően a 70 éven felüli lakosok több kedvezményben is részesülnek, például nem kötelezettek szemétdíj fizetésére. Szociális ellátás főbb formáiban részesülők aránya összesen (%) – Szociális támogatásokra és fő formáira fordított éves összeg (önkormányzati adatbázis) – Szociális szolgáltatások (családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, idősek klubja stb) igénybevevőinek éves száma (önkormányzati adatok)


120

III.4.3. Egészségügyi ellátás Szentes város egészségügyi ellátórendszere szakmai szempontokból lefedi a város területét. A város közigazgatási területén 13 háziorvosi és 6 házi gyermekorvosi körzet működik. Az orvosok rendelkezésre állási ideje hétköznapokon 7–15 óra. A sürgősségi ellátás a Mentőállomáson történik hétköznap 15–07-ig, valamint a hétvégén (ünnepnapokon) 7-7 óráig. Gyermekügyelet hétköznap 15–17-ig, vasárnap (ünnepnap) 9–11-ig a Mentőállomáson történik, majd a fennmaradó ügyeleti időben a Dr. Bugyi István Kórház gyermekosztálya várja a kis betegeket. A járó- és a fekvőbeteg ellátás a dr. Bugyi István Kórházban működik. A lakosság gyógyszer ellátását nappal nyolc gyógyszertár biztosítja, elhelyezkedésük lefedi a város területét, éjszakai, illetve ünnepnapi ellátásban nyolc gyógyszertár vesz részt, készenléti ügyeletben. A sürgősségi ellátás igazi biztosítéka a 2009. januárjában átadásra került Légimentő Bázis, mely az Egészségügyi Minisztérium és a Dél-alföldi régió településeinek összefogásával valósult meg és segíti a hatékony és gyors mentést. A háziorvosok, fogorvosok vállalkozói formában működnek. A háziorvosi rendelők épületét folyamatosan az EU előírásoknak megfelelően pályázati pénzekből újítják fel, a szükséges műszerpark karbantartója és felújítója a háziorvos. 2003 év elején átadásra kerültek a kertvárosi orvosi rendelők (kettő gyermekorvosi - önkormányzati tulajdonú -, három felnőttorvosi - magántulajdonú -). A rendelők mellett megnyílt a kertvárosi patika is, ami szintén magántulajdonban van. A Vörösmarty és Klauzál utcai orvosi rendelők bővültek, Európai Uniós szabályoknak megfelelő rendelők kialakítására került sor. Az alap- és szakellátás orvosgárdája évek (évtizedek) óta a városban dolgozik, családjukkal itt telepedtek le. Jelentős szerepet kapnak a prevencióban. Elmondható, hogy az egyre magasabb kort megélő lakosság a fejlődéssel párhuzamosan egyre inkább városiasodva, egyre szennyezettebb környezetben, egyre több káros hatásnak kitetten éli, egyre hosszabb életét. Ennek az átalakulásnak köszönhetően új betegségek jelentek meg a halálozási statisztikákban, az ún.civilizációs betegségek, melyek egészen új megközelítést igényelnek. Nem új betegségek ezek, inkább eltolódnak-eltolódtak a súlypontok egyes betegségcsoportok felé. A kutatások is alátámasztották, hogy a fejlett országokban pusztító „új”népbetegségek, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok, a cukorbetegség, mind az ellátó, mind az ellátott oldalán az eddigitől eltérő látásmódot követelnek. A civilizációs betegségek kezelése mást igényel, mint a fertőző betegségek, másrészről már nem elég a panaszokkal jelentkező páciens terápiája. „Ezek a modern, krónikus betegségek tipikusan nem adnak jelentős tüneteket a korai fázisban, azonban visszafordíthatatlan folyamatokat, szövődményeket eredményeznek.” A terápia során elsődleges és égető kérdés, hogy mikor történik a felismerés, és mikor sikerül elkezdeni a beteg kezelését, hiszen alapjában véve ettől függ, hogy visszafordítható, megállítható, lassítható vagy adott esetben befolyásolhatatlan a betegség. A daganatok esetében a korai és a késői felismerés között igen látványos a különbség a szakirodalom szerint.


121

Fentiek figyelembe vételével az egészségügyi dolgozók, valamint az egészségüggyel foglalkozó civil szervezetek folyamatos szűrővizsgálatokat és egészségnevelési előadásokat szerveznek a prevenció jegyében.

34. táblázat: A városban működő háziorvosok, házi gyermekorvosok és kórházi ágyak száma

Működő háziorvosok száma 12.31-én (fő)

Működő házi gyermekorvosok száma

12.31-én (fő)

Összes működő kórházi ágyak száma (db)

1997. év 12 6 531 1998. év 12 6 531 1999. év 11 5 531 2000. év 11 5 531 2001. év 12 6 491 2002. év 12 6 489 2003. év 12 6 485 2004. év 13 6 457 2005. év 12 6 500 2006. év 13 6 506 Forrás: KSH Amint a táblázat adatai mutatják, a háziorvosok száma az elmúlt 10 év során 1999-ben 12-ről 11-re csökkent, majd 2001-ben 12-re, 2004-ben 13-ra emelkedett. A házi gyermekorvosok száma két év kivételével 6 fő volt. A működő kórházi ágyak száma jelentősen változott az időszakban, a fenti KSH adatokat kiegészítő önkormányzati források szerint a 2008-ra tervezett összes kórházi ágy száma 417 darab, amely jelentősen elmarad az 1997 és 2006 között látott értékektől. A város egészségügyi ellátása Felnőtt háziorvosok: A háziorvosi tevékenységük során különböző prevenciós szűréseket végeznek (hyperlipidaemia, diabetes, hypertonia, mycosis, obesitas). 2004-ben rendeléseiken 6000–15000 közötti betegforgalom tapasztalható. Változatos képet mutat az orvos- és nővérlátogatás egy-egy praxisban (évente 1000-3000 közötti). Házi gyermekorvosok: A gyermekorvosok kiterjedten végzik prevenciós szűrésüket (hallás, látás, szem, bőr stb.). 2004-ben rendeléseiken 5000-11000 közötti betegforgalom volt a jellemző. Az orvoslátogatás családoknál 250-1000 közötti. Az iskolaorvosi teendőket az általános iskolákban, óvodákban, bölcsődében ellátják. A középiskolások iskola-egészségügyi orvosi ellátását külön iskolaorvos végzi. Fogorvosi ellátás A kórház rendelőintézetében 6 fogorvos látja el az alapellátási feladatokat és az iskolaorvosi szűréseket. Szentes Város lakosságának ellátásán kívül sok beteg jön át Kunszentmártonról, Öcsödről, Csépáról és a környező településekről is. A gyermekeknél leginkább maradandó fogtöméseket végeztek, évente minden általános iskolásnál elvégzik fogorvosaink az éves fogászati szűrővizsgálatot.


122

A fogászati rendelés reggel 7-től este 7-ig két műszakban a rendelőintézetben történik, előnye, hogy könnyen megközelíthető autóbusszal is, helyben található a fogászati röntgen, és délelőttönként működik a fogszabályozási szakrendelés is. Amennyiben a betegeknek szájsebészeti ellátásra van szükségük, pár perc alatt megközelíthető a kórház szájsebészeti osztálya. Védőnői ellátás Önkormányzati feladat a védőnői szolgálat működtetése (36/1996.(III.05.) Korm. rend). Városunkban 15 védőnői körzet működik és 2 ifjúsági védőnő tevékenykedik középiskoláinkban. A védőnők önálló feladattal az elsődleges megelőzésben vesznek részt. Mivel a család és a gyermekek egészségfejlesztése fontos szerepet játszik az egészségnevelésben, így védőnők nélkül nem képzelhető el a megvalósítás. Amennyiben a családok működésében zavart látnak, mint egy első jelzőrendszer, felhívják a Gyermekjóléti Szolgálat figyelmét. Munkájuk széleskörű, hiszen a terhes-, csecsemő és kisgyermek gondozástól az iskolai felvilágosító munkáig minden beletartozik. Az ÁNTSZ hatáskörében működik a Családvédelmi Szolgálat. Járóbeteg szakellátás A városban járóbeteg szakellátás működik a kórház területén (Szentes, Sima F. u. 44–58.). Szakorvosi munkahelyek a rendelőintézetben:

• Belgyógyászat (3 rendelés) • Diabetológia • Sebészet-gyermeksebészet • Érsebészet • Fül-orr-gégészet • Audiológia • Bőrgyógyászat, • Ideggyógyászat • Ortopédia • Urológia • Fogorvosi és szájsebészeti rendelés • Fogszabályozás • Szívultrahang-kardiológiai rendelés • Pszichiátriai rendelés • Szemészet • Foglalkozás- és munkaegészségügy

A sürgősségi betegellátó osztály épületében:

• Röntgen • Ultrahang • Izotóp laboratórium • Baleseti sebészet • Sürgősségi betegellátás • Központi laboratórium • CT • Gasztroenterológia


123

A szentesi gyógyfürdőben lévő rendelések:

• Reumatológia • Fizio- és mozgásterápia • Osteoporozis szűrés • Mozgásszervi gondozás

A kórház- rendelőintézet területén lévő gondozóintézetek:

• Bőr- és nemibeteg gondozó • Onkológiai gondozó • Tüdőgondozó • Ideggondozó • Addiktológia • Drogambulancia (2005. június 2-án nyílt meg.)

Dr. Bugyi István Kórház A kórház a 19. század vége óta működik, a kezdetekben mindössze 20 betegbefogadó képességgel. Az intézmény a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában működik. A kórház osztályain a következő szakellátások találhatók:

• Infektológia • Hepatológia • Haematológia • Nefrológia • Aneszteziológia • Szülészet- és nőgyógyászat szakrendelés • Nőgyógyászati ultrahangdiagnosztika • Gyermekgyógyászat

35. táblázat: Kórházi adatok

2008. évi tervezett fekvőbeteg struktúra

Szakmák

2008. évi OEP egyeztetés szerinti ágy struktúra terv SZERVEZETT ÁGY

2008. évi OEP egyeztetés szerinti ágy struktúra terv MŰKÖDŐ ÁGY

Belgyógyászat-Fertőző Mátrix 56 56 Sebészet és társszakmái 40 40 Traumatológia-Szájseb. Mátrix 33 33 Szülészet-nőgyógyászat 25 25 Csecsemő- és gyermekgy. 25 25 Fül-orr-gégegyógyászat 15 15 Neurológia 20 20 Urológia 20 20 Intenzív 8 8


124

Onkológia 30 30 Pszichiátria 30 30 SBO 4 4

Aktív összesen: 306 306

Pszichiátria Rehabilitáció 35 35 Ápolás 36 36 Belgyógyászat Krónikus 20 20 Mozgásszervi Rehab. 20 20

Krónikus összesen: 111 111

Mindösszesen: 417 417

Újszülött osztály: 15 férőhely Nappali Kórház 15 férőhely

15 15

15 10

Forrás: Önkormányzati adatbázis A kórház 2004. óta ISO 9001 és KES szerint tanúsított intézmény jól képzett szakembereivel és valamennyi dolgozójával szolgálja küldetésének megvalósítását. A kórház 2007 óta Kiemelt Kórház státuszú. A rábízott lakosság gyógyító-megelőző ellátását, korszerű fekvőbeteg- és járóbeteg-intézményként, gondozóintézeti hálózattal a lehető legmagasabb szinten. Regionális szerepet vállal az emberek jelentős részét érintő szív- és érrendszeri betegségek kiemelt gyógyításával, a daganatos betegségek minőségi diagnosztikájában és kezelésében, a cukorbetegek gondozásában. Speciális szolgáltatásokat nyújt a baleseti és helyreállító sebészetben a protézis műtétekkel, a szájsebészeti implantációkkal, művese kezeléssel, a stroke-részlegével, Osteoporosis Centrumával, diabetes,- addiktológia,- drogambulanciai szakrendelés fejlesztésével. Kórházunk a Szegedi Universitas Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerész Tudományi Centrum oktató kórháza, szinte valamennyi egysége akkreditált. Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként befejeződött a területi kórház új diagnosztikai tömbjének és sürgősségi ellátó osztályának, valamint művese-központjának építése, elkészült a szakrendelő felújításának I. üteme, valamint a gyógyfürdőben a gyógyászati szolgáltatások fejlesztése, a Nappali Kórház létrehozása. A város „Egészségmegőrző terv”-e az „Egészségügyi intézmények hatékonyságának növelése” című fejezetben külön kitér a Szentes érintő konkrét városi feladatokra.

A korábbi időszak fejlesztései


125

III.5. Összegzés: Funkcióelemzés – a funkcióellátottság értékelése Szentes funkcióellátottságát azon funkciók alapján vizsgáltuk, melyek a városi területetekre leginkább jellemzőek, ugyanakkor összhangban vannak a Dél-alföldi régió funkcióbővítő fejlesztési irányvonalaival is. Az elemzést városi szinten, majd az egyes városrészek esetén is elvégeztük az alábbi funkciókat tekintve át:

• lakó funkció, • városközponti funkció, • gazdasági funkció, • kereskedelmi funkció, • turisztikai-rekreációs funkció, • városi-közterületi funkció, • közösségi funkció, • közszféra funkció, • kistérségi, valamint • humán szolgáltatási funkció.


126

36. táblázat: Városi és városrészi funkciók Szentes városában

Funkció Lakó Város-

központi Gazdasá-

gi Kereske-

delmi

Turisz-tikai-

rekreációs

Városi-közterü-

leti Közösségi Közszféra Kistérségi

Humán-szolgálta-

tási Városrész

Város egésze

Belváros

Felsőpárt

Alsópárt

Kisér

Kertváros

Nagyhegy

Iparterület

Lapistó

Magyartés

Kajánújfalu


127

Jelmagyarázat:

Kiemelt jelentőségű funkció

Domináns funkció

Kiegészítő jellegű funkció

A funkcióelemzést az IVS-ben azonosított városrészek esetén egyenként is elvégezzük.


128

IV. A városrészek területi megközelítésű elemzése

IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés A városrészek lehatárolásánál alapvetően az egyes területek funkcionális szerepkörének vizsgálatát alkalmaztuk, igyekezve olyan homogénnek mondható városrészeket körülírni, melyek funkcionálisan, történeti hátterük tekintetében és a jövőbeli fejlődési lehetőségek alapján is összetartozó területrészekből épülnek fel. Emellett törekedtünk a lehető legjobban áttekinthető határvonalat meghúzni a település városrészei között. A városrészek lehatárolásánál és végleges számuk kialakításánál fontos szerepe volt a történetileg kialakult és rögzült településrészek határvonalainak, valamint a városhoz tartozó, jelentős méretű, de nem összefüggő egységet alkotó, külterületi és tanyás részeknek. E területek közül kettő (Lapistó, Magyartés) egyéb belterületnek minősül a KSH besorolás alapján, nem tartozik a település közvetlen „testéhez”, attól több kilométer távolságban helyezkedik el. Ugyancsak különálló egységet alkot a külterületként minősített Kajánújfalu, amely mellett még az egyéb külterületek – alapvetően a tanyás részek – is elemzésünk tárgyát képezik. A lehatárolás információs hátterét a KSH és az önkormányzat adatszolgáltatásai adták. Módszertani szempontból itt is a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban” kézikönyvben megfogalmazottak szerint jártunk el. A szakértői egyeztetések és a lehatárolás végeredményeként Szentesen tíz, jól elkülönülő városrész került kijelölésre, melyek átfedés nélkül, teljes mértékben lefedik a város területét.


129

25. ábra: Városrészek Szentes városában

Minthogy a térkép Szentes városát ábrázolja, nem jelennek meg rajta a településtől távolabb eső külterületi városrészek, Lapistó, Magyartés, Kajánújfalu. Ezeket a településegységeket külön térképen mutatjuk be a részletes városrészi elemzésekkel foglalkozó következő fejezetben.


130

A városrészeket lehatároló utcák és objektumok:

1. Belváros városrész Határoló utcák, objektumok:

• Kurca – • Arany János u. • Bajcsy Zsilinszky u. • Deák Ferenc u. • Apponyi tér • Baross u. • Kolozsvár u. • Attila út • 4697 hrsz. út • Koszta József u. • Zrínyi u. • Villogó u. • Somogyi Béla u. • Szilfa u. • Vásárhelyi út. • Nyíri köz • Kisér u. • Szent Anna u. • 5631 hrsz. Közút • Kurca

2. Felsőpárt városrész Határoló utcák, objektumok:

• Kurca • Dessewffy sor • Belterületi határvonal • 299/1 hrsz vasút • 4418/5 hrsz vasút • Attila út • Kolozsvár u. • Baross u. • Apponyi tér • Deák Ferenc u. • Bajcsy Zsilinszky u. • Arany János u. • Kurca


131

3. Alsópárt városrész

Határoló utcák, objektumok:

• Szilfa u – • Somogyi Béla u. • Villogó u. • Zrínyi u. • Koszta József u. • Nagyvölgy sor • 4702/1 hrsz. Út • Sopron sor • 4703/2 hrsz. Telek • 4416 hrsz. Vasút • Téglagyári út • Ipartelepi út • 4386/2 hrsz. Közút • Belterületi határvonal • Vásárhelyi út

4. Kisér városrész Határoló utcák, objektumok:

• Kurca • 5631 hrsz. Közút • Szent Anna u. • Kisér u. • Nyíri köz • Vásárhelyi út • Belterületi határvonal • Kurca

5. Kertváros városrész Határoló utcák, objektumok:

• Kurca • Belterületi határvonal

6. Nagyhegy városrész Határoló utcák, objektumok:

• Belterületi határvonal • 3963/5 hrsz. közút (Kunszentmártoni út) • 3963/1 hrsz. közút (Kunszentmártoni út) • 4418/5 hrsz vasút • 299/1 hrsz vasút • Belterületi határvonal


132

7. Iparterület városrész Határoló utcák, objektumok:

• 3963/1 hrsz. közút (Kunszentmártoni út) • 3963/5 hrsz. közút (Kunszentmártoni út) • Belterületi határvonal • 4386/2 hrsz. Közút • Ipartelepi út • Téglagyári út • 4416 hrsz. vasút

8. Lapistó – egyéb belterület Határoló utcák, objektumok:

• A Szentest Nagymágoccsal összekötő úton fekszik • A várostól mintegy 6 km-re található, elkülönülő, egyéb belterületnek

minősülő városrész

9. Magyartés – egyéb belterület Határoló utcák, objektumok:

• Szentestől északra fekszik a Hármas-Körös partján • A várostól mintegy 7 km-re található, elkülönülő, egyéb belterületnek

minősülő városrész

10. Kajánújfalu – külterület Határoló utcák, objektumok

• A Szentest Szarvassal összekötő úton található. • A várostól mintegy 8 km-re található, elkülönülő, külterületnek minősülő

városrész A fentebb meghatározott településrészeken kívül jelentős lakosság él (2001-ben 2.292 fő) a kijelölt városrészeken kívüli külterületi tanyás területeken. A következőkben e területek rövid helyzetelemzését végezzük el, többnyire a városrészi szinten leválogatható 2001. évi népszámlálás adatai alapján. Bár ez a módszer az összeírás óta eltelt hét éves időtartam miatt nem eredményezheti a helyzetkép pontos feltárását, alternatíva híján jelen elemzés alapját is képezi. A népszámlálási adatok elemzésén túl aktuális, rendelkezésre álló önkormányzati adatforrásokat is figyelembe vettünk a területek átfogó elemzése érdekében.


133

IV.1.1 A városrészek területi megközelítésű helyzetelemzése és SWOT analízise

1. Belváros városrész A történelmi és mai városközpont a kulturális, szellemi élet központja a városban, számos banki, kereskedelmi szolgáltatás elérhető a területen, de találhatók itt oktatási intézmények, hivatalok és kulturális intézmények is. A városrészben található továbbá a város több jelentős turisztikai látnivalója.

26. ábra: Szentes Belváros városrész

A történelmi városrész meghatározó jelentőségű területe a Kurca partja. Érdekesség, hogy 85 méteres tengerszint feletti magassággal itt található a település legmagasabb része, a Kossuth tér is. Fontos megemlíteni, hogy a városrészen belül az egyes intézmények, területek egymástól és a városközponttól független szigetekként vannak jelen a várostestben, hiányzik az a gyalogos-kerékpáros hálózati rendszer, ami a városközponttal és egymással összefűzné őket, és amely teret adhatna a rekreációs-turisztikai potenciálra épülő kereskedelmi, vendéglátó szektor fejlődésének és a városközpontban rejlő lehetőségek kiaknázásának. A város igazi szíve a Kossuth tér, és a hozzá illeszkedő Erzsébet tér. Az átlós megoldás Magyarországon egyedülállónak mondható. Helyén a XVIII. században mocsaras tó volt. Az épületek élménye, a szökőkutas medence, pihenésre szolgáló padok felerősítik a kellemes, rajzolatos összképet. A Kossuth téren a nyugati oldalt lezárja a volt megyeháza és református iskola. Keleti felén emelkedik az 1973-ban átadott un. Fehér-ház. A déli oldalon a saroktornyos, manzárdtetős épület, az 1911-ben épült városháza húzódik.


134

A tér északi oldalán pedig a klasszicista stílusú református templom áll, mely végleges formáját 1808 és 1826 között nyerte el. A város beruházásaként az elmúlt évben fejeződött be teljes rekonstrukciója. A református templom mögött húzódik a Kiss Bálint utca, számos védett épülete a régi Szentes hangulatát idézi; a református paplak, a volt népi kollégium, a kaszinónak épült zeneiskola és a régi árvízmentesítő társulat karakteres tömbje. A volt megyeháza Szentes legtekintélyesebb középülete. A rendszerváltást megelőzően több politikai és társadalmi szervezetnek volt a székhelye, ma múzeumként, levéltárként és konferenciaközpontként működik. Az előtte lévő területen 1886-ban fúrták a város első ártézi kútját, mely ma eredeti állapotában a Luther téren található. A Kossuth tér keleti oldalán lévő templom a XVIII. századi betelepült görög kereskedő családok adományaiból épült, ahol díszes szentély és rendkívül értékes Szentképfal található. A Petőfi Szálló szecessziós stílusú műemlék 1898-ban épült, jelenleg folyamatban van teljes rekonstrukciója. A Petőfi Sándor utcában több történelmi múltú és városképi jelentőségű házat is találunk. A Polgár-ház épületében tájházat rendezett be az önkormányzat. Az eredetileg klasszicista stílusú Petőfi utca 4. számú ház teljes felújítása 2006-ban készült el, ma a Művészetek Házának ad otthont. Az Erzsébet teret a városháza, a volt megyeháza, a katolikus általános iskola (1912), a városi bíróság (1910), a katolikus plébánia és az utóbbi két épületet összekötő árkádsor határolja. A téren emelték az első világháború 922 hősi halottjának emlékművét. A város egyik legjelentősebb műemléke a római katolikus Szent Anna templom, jelenlegi klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte el. A városközpont negyedik temploma az Evangélikus templom, mely 1904-1905-ben épült neogótikus stílusban. A főutca végén áll az újjáépített Zsinagóga épülete. A II. világháborúig rendszeresen használták a templomot. 1986-ban a város megvásárolta az ingatlant, és 1996-ban döntöttek a Zsinagóga könyvtár célú hasznosításáról. Szentes vásárterének (1962) beépítéséig a Marx téren (ma Apponyi tér) épültek a város első emeletes lakótömbjei. A belvárosban találhatóak a közhivatalok, a pénzintézetek és a város középiskolái. Az 1859 óta működő gimnázium 1922-23-as tanévtől viseli Horváth Mihály főpap nevét. Az intézmény a helyi öntevékeny művészeti mozgalom fellegvára volt, az ún. drámai-tagozat jelenleg is működik. Az ipari szakmunkásképző modern épületében az elmúlt évek során több ezer diák tanult. 1966-ban adták át az egykori közgazdasági technikum új épületét, ahol uniós színvonalú oktatás folyik. A városközpontban működik a mezőgazdasági szakiskola, sok száz kertészt képzett a létfontosságú ágazat számára. A közelében a Pollák Antal Műszaki Szakiskola országos beiskolázású intézmény, mely akkreditált felsőfokú képzésnek is helyt ad. 1996-ban avatták a Sportcsarnokot, mely méltóan szolgálja a nemzeti sportváros igényeit. A belvárosban több alsófokú felekezeti és önkormányzati oktatási-nevelési intézmény is található. A ma is üzemelő víztorony 1962-63-ban épült, térfogata 1600 köbméter. Szerencsésen kapcsolódik a városközponthoz a buszpályaudvar, hiszen innen minden fontosabb közintézmény rövid időn belül elérhető.


135

A várost kettészeli a Kurca folyócska, mely a Tisza-Körös folyamszabályozása előtt a Körös egyik ága volt. A Kurca hossza mintegy 42 km, Szentes várost érintő szakasza 11 km. Vizében jelentős halállomány található és a város lakossága egyre többet használja csónakázásra és kikapcsolódásra. A város tervei között szerepel a víz természetes utánpótlása. A folyócska két oldalán jelentős középületek, sportpályák találhatóak. Az 1930-as években épült a neoromantikus Dózsa-ház. Számos híd ível át rajta, változatos formákat nyújtanak. A Kurcán át a régi kőhíd vezet a 13 holdas természetvédelmi árnyas ligetbe, 1860-ban, Széchenyi halálának évében nevezték el a nagy államférfiról. Középső részét a századfordulón botanikus kertté alakították át, sok faóriás található itt. A ligetben van a Koszta József Múzeum régi épülete, valamint az egykori Úttörőház (melyben gőz-, és kádfürdő is működött). Mellette található az ország egyik legnagyobb teniszstadionja. Legnagyobb területet foglal el a modern strandfürdő, élménymedencékkel, csúszdákkal, üdülőházakkal. A hely a méltán híres szentesi vízilabda fellegvára. A közelmúltban végrehajtott fejlesztések az egészségturisztikai célokat szolgálták. A ligetet a Kurcán átívelő, facölöpökre épült díszes vonalú Eszperantó-híd köti össze a város délkeleti és északnyugati részével. A városközpont teljesen közművesített, az intézmények, a lakások egy része a termálvíz hasznosítása révén távfűtött, így értékes a lakások komfortfokozata. A városrész demográfiai és szociális jellemzői Szentesen a város lakónépessége 2001-ben a népszámlálás adatai szerint 31.638 fő volt, a lakosság közel negyede (24,6%, 7.785 fő) a Belváros városrész területén élt. A lakosság kormegoszlását vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy 2001-ben valamennyi korcsoport esetén viszonylag markáns a különbség. A Belváros városrész esetén a fiatalok (0-14 évesek) aránya 17,3%, ez a kilenc belterületi városrész között (Magyartés után) a második legmagasabb, míg a középkorú, aktív lakosság aránya ugyancsak itt a második legjelentősebb, 64,2%, amely a városi átlagnál 1,8%-kal magasabb. Ennek ellenpontjaként az idősebb (60 év feletti) lakosság aránya (18,5%) viszonylag alacsony, a városi átlagtól 2,6%-kal marad el. A városrészen belül tehát az aktív korúak a város egészéhez viszonyítva felülreprezentált mértékben vannak jelen. A Belváros városrész szélén helyezkedik el, a városközpont közelében az anti-szegregációs terv által beazonosítottak közül a 2., 4. valamint 8. számú szegregációval veszélyeztetett terület. Ezek részletes bemutatására az anti-szegregációs tervben került sor. Amint azt korábban jeleztük, a lakosság közel 25%-a a Belváros városrész területén él. Ennek megfelelően a lakásállománynak is jelentős hányada (3.416 darab, 27%) ebben a városrészben található. Az egy lakásra jutó lakosok száma átlagosan 2,27 fő. Igen jelentősen mutatkoznak még a városrészek közötti különbségek az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében: az adatok tanúsága szerint a most vizsgált településrészen sokkal alacsonyabb a számuk, mint a város egyéb területein.


136

Míg a város egészére vetített arány 25,5%, a belvárosi érték mindössze 8,1%. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya egyébként a belterületi városrészek közül Kiséren (35,2%) illetve Nagyhegyen (55,2%) a legmagasabb. A lakosság jövedelmi helyzete tekintetében két mutatót elemzünk: először megvizsgáljuk, hogyan alakul a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül. A vonatkozó adatok a Belváros városrész relatív pozitív helyzetéről tanúskodnak. A városi értékhez (55,5%) képest 1,8%-kal nagyobb a foglalkoztatottak jelenléte a városrészben, s ez az érték – a kertvárosi illetve nagyhegyi területek kivételével – valamennyi városrésznél kedvezőbb arányt jelez. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya vonatkozásában is a városrész kedvező helyzete mutatkozik meg: a 37%-os érték a város egészénél 4, a Kisér városrésznél ugyanakkor például már 10%-kal kedvezőbb helyzetet vázol fel. A felsőfokú végzettségűek aránya a Belvárosban 15,6 százalék, másfélszerese a városi értéknek. Összegzésként elmondható, hogy a Belváros városrész Szentes városának az IVS-ben meghatározott városrészek között a második legnagyobb lakosságszámú területe. Az itt élő emberek – a vizsgált adatok alapján – a települési átlagnál magasabban kvalifikáltak, jobb életkörülmények között és kedvezőbb foglalkoztatási, jövedelmi helyzetben élnek, mint a más városrészben élő szentesiek. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi:

37. táblázat: Belváros városrészi adatok – humán intézmények Megnevezés Érték

Bölcsődék száma 1 Óvodák száma 5 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

4

Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt)

5

Idősek nappali intézményei 1 Forrás: Önkormányzati adatbázis Amint a fenti táblázatból láthatjuk, a városrészben a bölcsőde és valamennyi vizsgált oktatási intézmény megtalálható. Az óvodák közül a Belváros városrészben működik a Központi Óvoda Klauzál utcai Óvodája (székhely), a Központi Óvoda Apponyi téri Tagóvodája, a Központi Óvoda Bocskai utcai Tagóvodája, a Központi Óvoda Kossuth utcai Tagóvodája, és a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda. Alapfokú oktatási intézmények közül itt található a Klauzál Gábor Általános Iskola, a Petőfi Sándor Általános Iskola, a Kiss Bálint Református Általános Iskola, valamint a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda. A városközponti jellege egyértelműen megmutatkozik abban a tényben is, hogy a település középfokú oktatási intézményei e területen vannak. Itt működik a nagy tradíciókkal rendelkező, országosan is elismert Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola, a Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola mely a HMG Tagintézménye, a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola, a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola


137

Tagintézménye, valamint az FVM ASzK, Szakképző Iskola-Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola. A Horváth Mihály utcában idősek nappali intézménye működik.

A városrész gazdasági adottságai A Belváros városrész a város szolgáltató-kereskedelmi központja, az idelátogató turisták elsődleges célpontja. A tercier szektoron belül is elsősorban a pénzügyi szolgáltatások (bankok), a turizmus és a kiskereskedelmi üzletek valamint a vendéglátóhelyek képviseltetik magukat itt nagyobb számban. 2007-es önkormányzati adatok alapján fontos ágazatok továbbá a mezőgazdaság és az építőipar.

38. táblázat: Belváros városrészi adatok – gazdaság Megnevezés Érték

Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül 253

Vendéglátóhelyek száma 49 Itt működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból vállalkozás, ha igen mennyi 2

Forrás: Önkormányzati adatbázis Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Láthatjuk, hogy a városrészben a 10 legnagyobb vállalkozás közül kettő működik, és igen jelentős a kiskereskedelmi üzletek száma, hiszen a Belváros városrészben működik Szentes összes kiskereskedelmi üzletének több, mint fele, közel 52 százaléka. Amint az az alábbi ábrából is látható, a városrészben működő vállalkozások száma 2004 és 2007 között dinamikusan bővült.

27. ábra: Működő vállalkozások száma

Forrás: Önkormányzati adatbázis Míg 2004-ben kevesebb, mint 700 vállalkozás működött a Belvárosban, addig ez a szám 2007-ben már 921 darab volt, a növekedés tehát mintegy 30 százalékos. Az iparűzési adót fizető vállalkozások száma ugyancsak jelentősen emelkedett a vizsgált időszakban, hiszen míg 2004-ben 321 darab cég fizetett helyi iparűzési adót a Belvárosban, addig ez a szám 2007-re 445 darabra emelkedett.

693 749

838921

-

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1 000

2004 2005 2006 2007

Működő vállalkozások száma


138

Ugyanebben az időszakban a Belvárosban működő cégek által befizetett helyi iparűzési adó 175 millió forintról közel 242 millióra nőtt.

Jelentősebb kereskedelmi és vendéglátó egységek, szálláshelyek, sport- és szabadidős létesítmények: o Petőfi Szálló

Bankok:

o OTP Bank Zrt., o Kereskedelmi Bank Zrt., o Postabank Zrt., o ERSTE Bank Hungary Zrt., o Raiffeisen Bank Zrt., o CIB Bank, o UniCredit Bank

Térségi szinten a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint az Árpád Agrár Zrt. székhelyén működő Szentesi Hitelszövetkezet van jelen. Biztosítók: ÁB Aegon Biztosító Rt., Providencia, Generali, ING Biztosító Rt., Hungária Biztosító Rt., UniCredit Bank. A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A József Attila utcától keletre, a Kossuth utca északi és déli oldalán magas beépítésű részek találhatók, ez a város legnagyobb panellakásos területe. A városrészben ugyanakkor találunk kertes házas és társasházas utcákat is. Városközponti funkció: A Belváros városrész Szentes történelmi és jelenlegi városközpontjának is helyet adó terület. A városközpont 11 térre felfűzve („Térlánc”) helyezkedik el: Szölőssy Géza tér, Szentháromság tér, Erzsébet tér, Kossuth tér, Szent Miklós tér, Rózsa Gábor tér, Népzenészek tere, Luther tér, Szabadság tér, Lőricz Márton tér, Koszta tér. A városközpont számos funkciót magába sűrít: itt található a közigazgatás intézményrendszere, a városházával, a rendőrség, bíróság és ügyészség épülete, a katolikus templom, a város legjelentősebb terei, parkjai és zöldterületei, történeti és építészeti értékei. A városközpont funkcionálisan a helyi lakosság szolgáltatási igényei mellett az ide látogató vendégek, turisták igényeihez is erősen kapcsolódik. Utazási irodák, szállodák, éttermek is itt találhatók. Gazdasági funkció: A városrészben a következő jelentősebb vállalkozások telephelyei illetve székhelyei találhatók:


139

név telephely/székhely Hungerit Zrt Attlia u. 3 Legrand Zrt Ipartelepi út 14 Árpád agrár Zrt Apponyi tér 12 Dél-alföldi Kertészek Szöv. Szarvasi út 3/B Tesco Global Alsórét 258 Invitel Zrt Kossuth u. 3 Szentesi Vasútépítő Kft Baross u. 4 Kontaset Kft Csongrádi út 3 Szentes-Frigo Kft Attla u. 3 HK-Ceram Ipari park

Forrás: Önkormányzat Kereskedelmi funkció: Kiskereskedelmi üzletek domináns része a belvárosban van. Számos kiskereskedelmi üzlet található a városrészben (Penny Market, Hunor-Coop, CBA) illetve kisebb egységek egyaránt. Turisztikai-rekreációs funkció: A Belváros városrészben található több kiemelt műemlék, így például a Nagytemplom, vagy a Petőfi szálló is. A városrészben működik és várja színes programjaival az érdeklődőket az 1968-ban védett műemlékké nyilvánított Művészetek Háza, a „Gólyás Ház”. A városrész a turisztika és a vendéglátóipar kiemelt területe, hiszen itt várja a vendégeket többek között a Páterház Panzió, a Chicago Pub valamint a Panoráma Söröző. Városi-közterületi funkció: Amint arról korábban már szóltunk, a városrészben található 11 darab tér, melyek közül a központi fekvésű Kossuth téren található a Városháza, a Konferenciaközpont, valamint a Múzeum, a Levéltár és az Ifjúsági Ház. A város kiemelt szabadtéri rendezvényeit ugyancsak a Belváros terein rendezik meg. 2006-2008 között az alábbi utakat érintően történtek útfelújítások a városrészben:

o Petőfi Sándor u. o Bajcsy-Zsilinszky Endre u. o Apponyi tér É-i út o Deák Ferenc u. o Daru u. o Szilfa u. o Kátai u. o Kátai u-i zug. o Mátyás király u. o Jövendő u. (építés) Horvát Mihály u. és Rákóczi Ferenc u. között o Nagy Ferenc u. (felújítás)

A városrészben járdaburkolat felújítások 2006-2008 között a következő utcákban történtek:

o Mecs Balogh u. o Bocskai u. keleti oldal


140

o Könyök u. déli oldal o Tör s Kálmán u. o Erzsébet tér (Megyeháza előtt) o Kígyó u. 1-3. o Kiss Bálint u. 18. o Munkácsy Mihály u. o Új u. déli oldal o Klauzál u. o Arany János u. déli oldal o Arany János u. déli oldal o Szabadság tér o Koszta József u. nyugati oldal o Budai Nagy Antal u. nyugati oldal o Bacsó Béla u. keleti o Bacsó Béla u. 24. o Daru u. 2 o Apponyi tér északi oldal o Apponyi tér nyugati oldal o Kígyó u. északi oldal

Közösségi funkció: A Belváros városrészben működik többek között a felnőtt könyvtár valamint a gyermek könyvtár, de itt található az érdeklődők számára számos programot kínáló Ifjúsági Ház is. Itt több, mint 10 szakkör (például díszítőművész-, fotó-, nyúlász- stb.) várja a szabadidejüket hasznosan eltölteni kívánókat. A városrészben több templom is található, és itt működik a Múzeum, valamint a híres Fridrich-féle fényirda is (Kossuth u. 6.), ahol a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét tárolják. Közszféra funkció: A városrészben számos közszolgáltatás elérhető, így többek között itt van a tűzoltóság központja, de itt található a rendőrség, a városi bíróság, a levéltár, és természetesen a Polgármesteri Hivatal is. Kistérségi funkció: A városrészben több, a kistérség egészét szolgáló szolgáltatási funkció elérhető, így például a tűzoltóság, a rendőrség, a bíróság, a levéltár, valamint a családok átmeneti otthona. Ez utóbbi célja, hogy az otthontalanná vált szülők és gyermekeik, a családi krízis következtében védelmet kereső szülő és gyermeke, a szociális krízisbe került gyermekes családok számára átmeneti időre, - az elhelyezést kiváltó okok megszűntéig - otthonszerű elhelyezés formájában, együttes lakhatást és ellátást biztosítson. Humán szolgáltatási funkció: A Belváros városrészben a város 5 középfokú iskolájából 3 működik (közgazdasági, gimnázium, szakmunkásképző)), de amint arra korábban már utaltunk, a városrészben több templom is található.


141

SWOT analízis

1. Belváros városrész Erősség Gyengeség

• „Térlánc” : 6 tér kapcsolódik szorosan egybe (Gimnáziumtól – Luther térig)

• Város turisztikai vonzerejének koncentrált megjelenése, funkcióval bíró műemlék jellegű épületek magas aránya

• Megújuló energiát széleskörűen használó épületek magas aránya

• Városi átlagnál kedvezőbb gazdasági adottságok (nagyszámú pénzügyi szolgáltatók jelenléte)

• városi és kistérségi közfunkciók koncentrációja

• Városon belül kedvező munkanélküliségi helyzet, kedvezőbb iskolázottsági mutatók

• Lakónépesség magas aránya • Oktatási, kulturális, vallási, szociális

központ. • Környezet szennyező ipari

létesítmények nincsenek.

• A Kurca főcsatorna lehetőségei turisztikai szempontból feltáratlanok.

• Kereskedelmi szálláshelyek hiánya • Vízi közművek rekonstrukcióra szorulnak

(itt kerültek legkorábban kiépítésre) • Átmenő személygépjármű forgalom

nagysága. • Kerékpárút hálózat kiépítettségének

hiánya • Gépjármű várakozó helyek alacsony

száma. • Közutak kialakítása részben nem

korszerű. • Korszerű nyilvános szociális helységek

alacsony száma, hiánya (mozg. korl. wc, pelenkázó, etc.)

• közterületek védelme és biztonsága nem megfelelően megoldott (térfigyelő rendszer szükségessége)

• Esztétikailag, városképileg nem megfelelő épületek.

Lehetőség Veszély • Műemlék jellegű épületek funkció

gazdagítása, (Petőfi Szálló) kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése.

• Térség turisztikai vonzereje. Kurca-főcsatorna és környezete turisztikai fejlesztése.

• Közterületek kihasználhatósága, és funkcionális összekötése.

• Geotermikus energiák multifunkciós felhasználhatósága.

• Kerékpárút hálózat összekötése, forgalom csillapítás

• Vasútállomás és környezetének revitalizációja, közlekedésszervezés

• Közműhálózat elöregedése. • A Belváros forgalmának

ellehetetlenedése (kevés híd, vasúti átjáró)

• Fejlesztési források bizonytalansága • Demográfiai, egészségi mutatók romlása

(elvándorlás, öregedés) • Kiskereskedők számának drasztikus

csökkenése (multinacionális cégek), foglalkoztatottság csökkenése.


142

2. Felsőpárt városrész

A város egyik legrégibb és legnagyobb kiterjedésű lakóterülete. Nyugaton a Szolnokra, Csongrádra vezető vasútvonal, keleten a Sima Ferenc utca, délen az Arany János utca, míg északon Hékéd határolja. A XVIII. század közepén hivatalos egyházi feljegyzésben már szerepelt a Felsőpárt, mint városrésznek az elnevezése. Szentes tartós utcarendje a múlt század közepétől alakult ki. A Felsőpárt a város legrendezettebb része, itt vannak a leghosszabb és nyílegyenes utcák. Érdekesség, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharc önkéntes honvédeinek a város tanácsa házhelyeket osztott, így jött létre a volt Honvéd sor (ma Dr. Berényi I. u.) A feljegyzések szerint 1908-ban még 33 fazekas, tálas mester dolgozott a városban, a Korsós-sor elnevezés ma is őrzi emléküket. Két temploma van a városrésznek. Az egyik a Felsőpárti Református Templom, mely Dobovszky József István szentesi építész pályamunkája nyomán épült fel. A harangok, a színes ólomüveg ablakok és az úrasztali felszerelés tehetős szentesi családok adományaként került a templomba. A toronyórát a hagyományoknak megfelelően a város ajándékozta az egyháznak.. A templomszentelés 1914. május 24-én ment végbe. A másik templom a Jézus Szent Szíve Katolikus Templom Az építendő templom terveit Fábián Gáspár készítette el, mely egy év alatt épült fel és 1943. július 4-én szentelték fel. Az oltárképek, a domborművű stációk és a szentek szobrai méltó díszei a templomnak. Érdekesség, hogy az oltárképeken látható alakok mind szentesi emberekről vannak mintázva. Nevezetesek a városrész iskolái, óvodái:

A Damjanich János Tagiskola 1955-ben épült. Városszéli iskolaként felvállalta a városrész kulturális központjának szerepét. Az 1980-as évek magas gyermekszáma szükségessé tette, hogy szükségtermek épüljenek, volt szolgálati lakásban tanítsanak. Később a tagiskola a hékédi iskolával egyesült, mely intézmény a Damjanich iskola épületébe költözött.

Deák Ferenc Általános Iskola 1961-ben nyitotta meg kapuit a Felsőpárti Általános Iskola jogutódjaként. Az iskola 8 osztályos főépülete mellett 3 telephelyen működött a Balogh udvar, a Csengettyűs iskola és a Badár iskola épületeiben. Létszáma 740 főt is elérte. Szorult helyzetén a város két nagy iskolájának belépése és az 1988-as emeletráépítés segített. Ekkor megszűntek a telephelyek.

A gyermeklétszám csökkenésével 2000-ben összevonták a Damjanich János és a Deák Ferenc iskolát. A két iskola beiskolázási körzete ekkor eggyé vált.

A 90-es évek középén valósult meg megyei önkormányzat beruházásaként és működtetésében a Rigó Alajos Nevelőotthon és Kollégium.


143

E környéken helyezkedik el a gyógyszertár, az általános iskola, kereskedelmi egységek, így meg nem nevezetten is ez a rész, a Felsőpárt „központja” A városrészben meglévő orvosi rendelők korszerűsítésére és a kórházzal szembeni területen a Mentőállomás felújítására is a közelmúltban került sor. A gazdasági élet változásával, 1990-es évek elején szükségessé vált a szakmai képzés emelt szintű oktatására egy központi tanműhely kiépítése, mely a Rákóczi-Szalai utcák sarkán valósult meg. A működtetés és az emelt színvonal biztosítása érdekében a tanműhely-iskolában egy magán cég által üzemeltetett tanműhely is megvalósult, mely a mai napig is a szakmai oktatás egyik jelentős városi bázisa. Az ipari fejlődés egyik központja volt az 1928-ban létesített MÁV járműjavító műhely. A múltszázad elején egyre jobban fejlődött a vasúti közlekedés és Szentes szerepe ebben mind nagyobb és nagyobb lett, mivel földrajzi helyzeténél fogva vasúti gócpont lett. A diesel vontatás elterjedésével szükségessé vált egy korszerű vasúti kocsi és motorvonat javítóműhely kialakítására, mely a város életében az ipari fejlődés egyik alapvető kritériuma lett. Sajnos a vasúti közlekedés mostanra jelentősen visszaesett, azonban a javítóbázis műszaki színvonala a mai napig is pozitívan hat a műszaki-technikai fejlődésre.

28. ábra: Szentes Felsőpárt városrész


144

A városrész demográfiai és szociális jellemzői Szentes legnépesebb területe a Felsőpárt városrész, ahol a lakónépesség 2001-ben 7.991 fő volt, amely a városi lakosság valamivel több, mint egy negyede (25,25%). A városrészeket összehasonlítva az előző fejezetben megállapítottuk, hogy a lakosság kormegoszlását vizsgálva 2001-ben viszonylag markáns különbség látszik valamennyi korcsoport esetén. A Felsőpárt városrész esetén a fiatalok (0-14 évesek) aránya 16,4%, ez a kilenc belterületi városrész között a középértéket jelenti. A középkorú, aktív lakosság aránya 58%, amely a városi átlagnál 4,4%-kal alacsonyabb. Az idősebb (60 év feletti) lakosság aránya (25,5%) ugyancsak ilyen mértékben tér el a városi átlagtól (21,1%), ám ezúttal pozitív irányban. A Felsőpárt városrészben található az anti-szegregációs terv által beazonosítottak közül a 3., 5. valamint 6. számú szegregációval veszélyeztetett terület. Ezek részletes bemutatására az anti-szegregációs tervben került sor. A Belváros esetén megállapítottuk, hogy a városrész igen kedvező képet mutat a lakosság iskolai végzettségének tekintetében. A Felsőpárt városrész már nem rendelkezik ennyire jó mutatókkal: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül azt kell kiemelnünk, hogy az alacsony iskolázottságú réteg a városi átlagot (28,2%) némileg meghaladó mértékben (31,3%) lakik ezen a településrészen. A felsőfokú végzettségűek aránya e területen mindössze 7,2%-os, ez az érték jelentősen elmarad a Belváros mutatójától és a városi átlagtól (10,4%) is. Amint azt korábban jeleztük, a lakosság közel negyede (25,25%-a) a Felsőpárt városrész területén él. A lakásállománynak is hasonló hányada (24,8%-a), 3.130 darab, ebben a városrészben található. Érdekes ugyanakkor, hogy ez a szám alacsonyabb, mint a kisebb lakosságszámú Belvárosban, éppen ezért az egy lakásra jutó lakosok száma itt 2,55 fő, ez mintegy 11%-kal magasabb a városközponti értéknél. Az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében azt állapíthatjuk meg a most vizsgált településrész esetében, hogy sokkal jelentősebb a számuk (29,2%), mint a Belváros területén, és a város egészére vetített arányhoz viszonyítva (25,5%) is mérhető a különbség. A lakosság jövedelmi helyzete egyértelműen kedvezőtlenebb a belvárosban élő lakosokéhoz képest: a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a városrészben 43,2%, ami a városi átlagnál 3 százalékkal rosszabb arány. A foglalkoztatottak jelenléte 51,8%-os, ez az érték 3,7%-kal elmarad a város egészére vonatkoztatott mutatótól és 5,5 %-kal a belvárosi adattól. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya meghaladja az 45%-ot, így e mutató vonatkozásában is a városrész kedvezőtlenebb helyzete mutatkozik meg (városi átlag 40,8%). Összegzésként azt kell kiemelnünk, hogy a Felsőpárt városrész Szentes városának az IVS-ben meghatározott városrészei között a legnépesebb terület. Az itt élő emberek – a vizsgált adatok alapján – némileg rosszabb


145

életkörülmények között és kedvezőtlenebb foglalkoztatási, jövedelmi helyzetben élnek. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi:

39. táblázat: Felsőpárt városrészi adatok – humán intézmények Megnevezés Érték (db)


2


0

Idősek nappali intézményei 1 Forrás: Önkormányzati adatbázis A városrész területén 2 óvodai feladat-ellátási hely (Kertvárosi Óvoda Rákóczi utcai Óvodája (székhely), és a Kertvárosi Óvoda Damjanich János utcai Tagóvodája) és 2 általános iskola (Deák Ferenc Általános Iskola és Damjanich János Tagiskolája, és a Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Tagintézménye) található. A Dózsa Gy. u. 86/a szám alatt idősek nappali intézménye található. A városrész gazdasági adottságai Szentes város Felsőpárt városrészében elsősorban a helyi lakosság igényeit kiszolgáló, szolgáltató jellegű illetve kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások működnek. A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük:

40. táblázat: Felsőpárt városrészi adatok – gazdaság Megnevezés Érték (db)



Forrás: Önkormányzati adatbázis Láthatjuk, hogy a városrészben a 10 legnagyobb vállalkozás közül egy sem működik, ugyanakkor a kiskereskedelmi üzletek száma jelentősen kevesebb, mint a Belváros városrészben. A Felsőpárt városrészben működik Szentes összes kiskereskedelmi üzletének valamivel több, mint egyötöde (20,08%). Amint az az alábbi ábrából is látható, a városrészben működő vállalkozások száma 2004 és 2007 között dinamikusan bővült.


146

29. ábra: Működő vállalkozások száma

Forrás: Önkormányzati adatbázis Míg 2004-ben 560 darab vállalkozás működött Felsőpárt városrészben, addig ez a szám 2007-ben már 723 darab volt, a növekedés tehát mintegy 30 százalékos. Az iparűzési adót fizető vállalkozások száma ugyancsak jelentősen emelkedett a vizsgált időszakban, hiszen míg 2004-ben 227 darab cég fizetett helyi iparűzési adót a városrészben, addig ez a szám 2007-re 289 darabra emelkedett. Ugyanebben az időszakban a Felsőpárt városrészben működő cégek által befizetett helyi iparűzési adó 40 millió forintról közel 54 millióra nőtt. A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A városrészben dominánsan kertes házas területek találhatóak. Városközponti funkció: A városrészben kialakult városközponti jellegű területet találunk a Rákóczi utca környékén. Itt posta, gyógyszertár, gyermek-felnőtt orvosi rendelők és kiskereskedelmi egységek működnek egy helyen. Gazdasági funkció: A városrészben nagy számú vállalkozás van bejegyezve, erőteljes gazdasági funkció meglétéről beszélhetünk Felsőpárton. Kereskedelmi funkció: A Felsőpárt városrészben az itt található kiskereskedelmi üzletek és vendéglátó egységek száma alapján fejlett kereskedelmi funkcióról beszélhetünk. A Felsőpárt városrészben működik Szentes összes kiskereskedelmi üzletének valamivel több, mint egyötöde (20,08%). Turisztikai-rekreációs funkció: A városrész kiemelten kedvező helyzetben van, hiszen a fürdő és a kórház komplexum részben itt található. Városi-közterületi funkció:

560 608

666

723

-

100

200

300

400

500

600

700

800

2004 2005 2006 2007



147

A városrészre a jól tervezett, rendezett utcaszerkezet a jellemző, széles utcák, azok mentén széles zöldfelületek találhatók itt. 2006-2008 között az alábbi utakat érintően történtek útfelújítások a városrészben:

o Bajcsy-Zsilinszky Endre u. o Damjanich u. o Dr. Udvardi László u. Vörösmarty Mihály u. és Mikecz u. között o Dr. Udvardi László u. Mikecz u. és Damjanich u, között o Vörösmarty Mihály u. Jókai u. és Munkás u. között o Mikecz u. Jókai u. és Munkás u. között o Mikecz u. Jókai u. és dr. Udvardy László u. között o Korsós sor o Dr. Berényi Imre u. temető melletti szakasza o Ifjúgás stny. o Munkás u. Vörösmarty u. és Damjanich u. között o Wesselényi u. dr. Berényi Imre és Vörösmarty u. között o Dr. Berényi Imre u. Bajcsy- Zsilinszky Endre u. és Wesselényi u. között o Dr, Berényi Imre u. Bajcsy Zsilinszky Endre u. és Mikecz u. között o Dózsa György u. Baross u. és Mikecz u. között o Derzsi Kovács Jenő u. o Vadaskert u. o Török Ignác u. o Leiningen Károly u. o Dessewffy Arisztid sor o Lahner György u. o Aulich Lajos u. o 3 db Boros zug o Babos u. o Borza u. o Kölcsey u. o Batthyány u. o Sima Ferenc u. Babos u. és Ady Endre u. között o Bálint u. o Nagygörgős u. o Nyíri u. o Rúzs Molnár u. Rákóczi Ferenc u. és Nyíri u. között o Kristó Nagy Imre u. o Pólya u. Tóth József u. és Kiss Bálint u. között o Kiss Bálint utca Arany János u. és Pólya u. között

Járdaburkolat felújítások 2006-2008 között:

o Babos u. keleti oldal o Babos u. 10. sz. ingatlan előtt o Leiningen Károly u. déli oldal o Török Ignác u. déli oldal o Bercsényi u. nyugati oldal o Vörösmarty u. déli oldal o Nagyhegy sor o Dózsa György u. nyugati oldal o Makai zug o Szalai u. északi oldal


148

o Bálint u. o Bálint u. 31-33. sz. ingatlan előtt o Szeder Imre u. északi oldal o Dózsa György u. nyugati oldal o Jókai u. keleti oldal o Rákóczi Ferenc u. keleti oldal o Batthyány u. északi oldal o Damjanich u. déli oldal o Munkás u. nyugati oldal o Dr. Udvardy László u. nyugati oldal o Dr. Udvardy László u. nyugati oldal Mikecz u és Damjanich u. között o Munkás u. nyugati oldal (lap) o Damjanich u. északi oldal (lap) o Dr. Berényi Imre u. nyugati oldal o Vörösmarty u. nyugati oldal o Rákóczi Ferenc u. keleti oldal o Jókai u. keleti oldal o Jókai u. keleti oldal o Nagy Sándor u. és Kiss Ernő u. között o Leiningen Károly u. északi oldal o Damjanich u. északi oldal o Sima Ferenc u. keleti oldal o Dózsa György u. nyugati oldal o Kristó Nagy István u. o Korsós sor o Bercsényi u. 51/a. o Deák Ferenc u. 48. o Deák Ferenc u.- Bajcsy-Zsilinszky E. u. sarok o Munkás u. nyugati oldal (lap) o Bercsényi u. keleti oldal (lap) o Mikecz u. o Vasvári Pál u. nyugati oldal o Munkás u. Nagyhegy –széli út összekötő o Derzsi Kovács Jenő u. északi oldal

Közösségi funkció: A városrészben katolikus és református templom is található, valamint itt működik a Móricz Zsigmond Művelődési Ház. A városrészben gyakorlati képzési helyek találhatók, valamint működik itt általános iskola és két óvoda is. Közszféra funkció: A városrészben található az APEH kirendeltsége, a TB iroda,valamint a Munkaügyi központ. Felsőpárton a közszféra szolgáltatási spektrumában a gyógyászatot a kórház, illetve a gyógyfürdő képviseli. Kistérségi funkció: A városrészben a kistérségi funkció erőteljes, hiszen itt található az APEH kirendeltsége, a TB iroda, valamint a Munkaügyi központ. Felsőpárton a közszféra szolgáltatási spektrumában a gyógyászatot a kórház, illetve a gyógyfürdő képviseli.


149

Humán szolgáltatási funkció: A Felsőpárton működik a Móricz Zsigmond Művelődési Ház. A városrészben gyakorlati képzési helyek találhatók, valamint működik itt általános iskola és két óvoda is.

SWOT analízis

2. Felsőpárt városrész Erősség Gyengeség

• Gyógyfürdő megléte. • Geotermikus energia erőforrások

megléte • Alapinfrastruktúra ellátottság 100%-os

Jól tervezett, rendezett úthálózat • Lakókörnyezet kialakítása élhető

környezetet biztosít. • Családiházas lakóterület bővíthető • Specifikus szakképzési gyakorlati

helyek magas aránya • Itt található a város legnagyobb

zöldségpiaca

• A telkek közötti csapadékvíz elvezetés állapota nem megfelelő.

• Foglalkoztatott nélküli háztartások magas aránya

• Szolgáltató központok hiánya (kereskedelmi, szolgáltatási egységek alacsony száma, vendéglátóhelyek színvonala alacsony.

• tömegközlekedés hiánya • vasúti átjáró hiánya (csak gyalogos

van) • Közösségi terek, közparkok,

játszóterek, korszerű nyilvános wc hiánya.

• A városrész peremterülete rendezetlen • Kihasználatlan sportlétesítmény. • A piac környékén a parkolóhelyek

száma nem megfelelő • kihasználatlan, elhagyott ipari terület

(volt ruhagyár) Lehetőség Veszély

• Komplex gyógyászati szolgáltatások fejlesztése (Gyógyfürdő bővítése, kapcsolódó kereskedelmi szálláshelyek kialakítása, gyógyászati turizmus fejlesztése).

• Megújuló energia hasznosítása (geotermikus e.)

• Kurca rendezése kapcsán rendelkezésre álló terület hasznosítása.

• Új kertvárosi lakóterület kialakítása. • A volt ruhagyár területének/épületének,

a régi temetőnek az újrahasznosítása • A befektetők, érdeklődők ide vonzása • Vasúti átjáró megnyitása, híd

szélesítése -> városrész összekötése más városrészekkel (Belvárossal, Kertvárossal, stb.), belvárosi utak tehermentesítése, a városrész közlekedésének javítása

• A közlekedés rendezésének (tömegközl., átjáró, híd) elmaradása veszélyezteti a tervezett fejlesztések eredményességét

• A peremterület rendbetételének elmaradása életkörülmény romlást generál, megoldása idővel egyre többe kerül: a lezárt hulladéklerakó rekultivációjának elmaradása.

• Demográfiai, egészségi mutatók romlása (elvándorlás, öregedés) -> iskolák, óvodák funkcióvesztése

• Fejlesztési források bizonytalansága


150


A várostörténelmi leírásokban szerepel, hogy a XVIII. századi Szentes déli és északi felét egy mocsaras terület választotta el, amely a mai Kossuth utca vonalában húzódott. A határozottan elkülönülő déli és északi városrésznevek — Alsópárt, Felsőpárt — már általánosan használatosak voltak az 1740-50-es években. A két földrajzi nevet, két katolikus iskola neve őrizte meg a XX. századig. A korabeli katolikus városrész a Kisvölgyér legdélibb partja, a Villogó és Csillag utca környéke. Ezt a városrészt a XX. században a népnyelvben Villogónak nevezték. Az itt lévő alsóparti iskolából is villogói iskola lett, ma óvoda (Villogó u. 4.). (A városrész nevét a csillogó zománcú cseréppel fedett Villogó csárdáról kapta.)

30. ábra: Szentes Alsópárt városrész

Napjainkban az Alsópárt nagy részét közigazgatásilag a III. kerületet fedi le. Itt található a város déli kapuja, mely közlekedési szempontból kiemelt fontosságú.


151

Fővonala a Vásárhelyi út, mely egész terjedelmében lehatárolja a kiséri városrésztől, míg keleten az Ipartelepi útig terjed. E városrészben található a város egész területét ellátó víztorony, mely 1962-63-ban épült. A torony 1500 köbméter víz befogadására alkalmas, ebből 700 a belső, 800 pedig a külső víztárolóban található. A Vásárhelyi út és a Mátyás király utca mentén épültek ki a kiskereskedelmi üzletek. Jelentős vas- és autóipari, motorkerékpár szolgáltatási és kereskedelmi centrum alakult ki ezen útszakaszok mentén. Ugyanezen városrészben található az un. vásártér és a különböző felekezetű temetők. Déli része már az iparterület egy része, itt helyezkedik el a volt Erőtakarmány Gyár és a nagykapacitású gabonatárolók. Az egész városrész teljes közművesítettséggel, megfelelő minőségű úthálózattal rendelkezik. Alsópárt városrész Szentes ötödik legnépesebb városrésze. A következőkben tekintsük át e terület szociális és gazdasági jellemzőit. A városrész demográfiai és szociális jellemzői Alsópárt városrész lakossága 2001-ben a népszámlálás adatai szerint 2.068 fő volt, eszerint a város lakosságának mintegy 6,5%-a élt ezen a területen. A lakosság kormegoszlása tekintetében elmondhatjuk, hogy 2001-ben e területen a 60 év felettiek aránya 22,3 százalék volt, ami kevéssel (1,2%) haladja meg a városi átlagot. A fiatalok (0-14 évesek) aránya 17,2%-os, amely 0,7%-kal haladja meg a város egészére mért arányt. A középkorú, aktív lakosság jelenléte itt a legszerényebb, 60,5%, ez a városi átlagnál 1,9%-kal alacsonyabb. A városrészen belül tehát összességében az idős lakosság a felülreprezentált. A városrészben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 30,7%, ez a városi átlagnál 2,5%-kal magasabb, míg a legjobb képet mutató kertvárosi terület eredményéhez képest 14,2%-kal magasabb. A felsőfokú végzettségűek aránya e területen 8,2%-os, ami nagyjából fele a legjobb mutatóval rendelkező Kertváros értékének (16,7%) és a városi átlagtól is 2,2 százalékkal marad el. A városrész tehát a népesség iskolai végzettsége tekintetében az egyik legkedvezőtlenebb helyzetben lévő szentesi városrész. Alsópárt városrészben az anti-szegregációs terv nem azonosított be szegregációval veszélyeztetett tömböket. A lakásállománynak 6,2%-a, 795 darab található ebben a városrészben, míg az egy lakásra jutó lakosok száma átlagosan 2,601 fő. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya nem kiemelkedően magas (30,1%), mintegy 4 százalékkal haladja csupán meg a városi átlagot. A lakosság jövedelmi helyzetéről elmondható, hogy a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 50,7%, ez a városi értékhez (55,5%) képest közel 5%-kal alacsonyabb, és közel 16 százalékkal kisebb, mint az e téren legjobb mutatóval rendelkező Kertváros értéke. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az Alsópárt városrész esetében 44,7%, ez a harmadik legrosszabb érték a belterületi városrészeket összehasonlítva.


152

Az Alsópárti városrész lakossága tehát idősebb a város egyéb területén élő lakosságnál, összességében alacsonyabb iskolai végzettségű és a városon belül a kedvezőtlenebb foglalkoztatási és jövedelmi helyzetűek közé sorolható. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi:

41. táblázat: Alsópárt városrészi adatok – humán intézmények Megnevezés Érték (db)


0


0

Idősek nappali intézményei 0 Forrás: Önkormányzati adatbázis A városrész területén a Központi Óvoda Vásárhelyi úti Tagóvodája működik. A városrész gazdasági adottságai Szentes város Alsópárt városrészének kereskedelmi szolgáltató egységekkel való ellátottságát mutatja be az alábbi táblázat. A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük:

42. táblázat: Alsópárt városrészi adatok – gazdaság Megnevezés Érték



Forrás: Önkormányzati adatbázis Láthatjuk, hogy a városrészben a 10 legnagyobb vállalkozás közül egy sem működik, ugyanakkor a kiskereskedelmi üzletek száma jelentősen kevesebb, mint a korábban bemutatott két városrészben. Alsópárt városrészben Szentes összes kiskereskedelmi üzletének csupán alig valamivel több, mint 5 százaléka működik. Amint az az alábbi ábrából is látható, a városrészben működő vállalkozások száma 2004 és 2007 között a korábban bemutatott városrészekével közel azonos mértékben bővült.


153

31. ábra: Működő vállalkozások

Forrás: Önkormányzati adatbázis Míg 2004-ben 148 darab vállalkozás működött Alsópárt városrészben, addig ez a szám 2007-ben is csupán 190 darab volt, a növekedés tehát mintegy 28 százalékos. Az iparűzési adót fizető vállalkozások száma ugyancsak jelentősen emelkedett a vizsgált időszakban, hiszen míg 2004-ben 69 darab cég fizetett helyi iparűzési adót a városrészben, addig ez a szám 2007-re 92 darabra emelkedett. Ugyanebben az időszakban a Alsópárt városrészben működő cégek által befizetett helyi iparűzési adó 15,5 millió forintról közel 20 millióra nőtt. Érdekesség, hogy míg például 2007-ben Felsőpárt városrészben 289 darab cég fizetett 54 millió forint iparűzési adót, addig Alsópárton 92 darab 20 milliót. Felsőpárton tehát az egy cégre eső befizetett helyi iparűzési adó mértéke 186 ezer forint, addig Alsópárton ez a szám már több, mint 217 ezer forint. A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A városrészre a családi házas övezetek, lakóutcák a jellemzőek. Városközponti funkció: A városrészben nem alakult ki ilyen funkció. Gazdasági funkció: Alsópárt városrészhez tartozik az ipartelep egy része, ennek megfelelően erőteljes gazdasági funkcióról beszélhetünk. Sok vállalkozás van jelen a térségben, így például működik itt erőtakarmány üzem, de itt található a Budaferr Rt. telephelye, egy autókereskedés, valamint a faiskola is. Kereskedelmi funkció: A városrészben elsősorban a kiskereskedelem van jelen. Az üzletek főleg a városrészben élők igényeit elégítik ki. Alsópárt városrészben ugyanakkor Szentes összes kiskereskedelmi üzletének csupán alig valamivel több, mint 5 százaléka működik. Turisztikai-rekreációs funkció: A városrész nem rendelkezik ilyen funkcióval.

148163

179 190

- 20

40

60

80

100

120

140

160

180

200

2004 2005 2006 2007



154

Városi-közterületi funkció: A városrészben nem találhatók terek, parkok, stb. 2006-2008 között az alábbi utakat érintően történtek útfelújítások a városrészben:

o Temető u. o Hétvezér u. o Somogyi Béla u. o Csillag u. o Alkotmány u. o Zrínyi u. o Zrínyi u-i zug o Vecseri u. a Temető u. és Villogó u. között o Németh László u. o Nádasdy u. Mágocsai út és Nádasdy u. 20. sz. között o Mágocsi út


o Horváth telep o Vásárhelyi út o Béke u. o Sarló u. nyugati oldal o Alkotmány u. nyugati oldal o Vecseri u. 68. o Somogyi Béla u. 48. o Alkotmány u. kelti oldal o Alkotmány u. keleti oldal

Közösségi funkció: Alsópárt városrészben katolikus és református templom, kis kápolna, zsidó temető, valamint a helyben lakók igényeit kielégítő piac található. Közszféra funkció: A városrészben nem működik a közszféra funkcióit ellátó intézmény vagy szervezet. Kistérségi funkció: Itt található a 253 méter magas „TV-torony”, ami régiós szintű telekommunikációs jelentőséggel bír. Közvetlenül a városrész határán helyezkedik el (külterület) a helikopterbázis. Humán szolgáltatási funkció: A városrészben két óvoda működik.


155

SWOT analízis


Erősség Gyengeség • „TV-torony” – digitális adásközpont,

telekommunikációs központ, regionális szintű jelentősége van

• Magas árbevételű cégek intenzív jelenléte (helyi iparűzési adó zömét ők adják)

• Logisztikai központ létrehozásának feltételei komplexen biztosítottak.

• Közlekedési infrastruktúra ellátottság kedvező

• Szolgáltató központok hiánya (kereskedelmi, szolgáltatási egységek alacsony száma, vendéglátóhelyek színvonala alacsony).

• Kedvezőtlen iskolázottsági mutatók, szakképzett munkaerő hiánya

• Településszerkezetileg kedvezőtlen terület, elhanyagolt állapotú beépítetlen, kihasználatlan területek (volt KGST piac), beékelődött lakóterület (volt „munkásnegyed”)

• Közszolgáltatások hiánya • Városrészi funkciók hiánya • Közösségi terek hiánya

Lehetőség Veszély • Gazdasági funkció erősítése, élénkítése:

logisztikai központ kialakítása • Szolgáltatások fejlesztése

• Fejlesztési források hiánya (magántőke érdektelensége)

• Demográfiai, egészségi mutatók romlása (elvándorlás, öregedés)


156

4. Kisér városrész

A város legmélyebben fekvő területén fekszik, a becsatlakozó pontoknál csak hosszan lejtő utcákon lehet megközelíteni. Keleti irányban a Vásárhelyi út, nyugat felöl pedig a Kurca határolja. Utcái szabadon kanyargó és hosszabb-rövidebb beszögelések, zugok adják a változatosságát. Nevét a Kis-ér vízelvezető patakról kapta, melynek egykori vonalát a Kisér utca követi. A korábbi századokban a Kurca és a Tisza árterének számított, mert nagyobb áradáskor a vizek szinte elborították. A Mentő utca elnevezése is erre utal, amikor viszonylag magasabb fekvése módot adott az embereknek az elvonulásra. Az un. mirhók ma is meglévő csatornák. Éppen a mélyfekvése miatt nem találunk a városrészben templomot, vagy maradandó emléket. A Bánomháti temetőnél van a Szent Vendel szobor, amely a korábbi pásztorkodás hagyományaira utal. A temetőben található a maga nemében is egyedülálló Huszár Emlékhely, ugyanis három olyan felekezeti jelkép van egy helyen, amelyek ritkán szerepelnek így együtt (kereszt-kehely-dávidcsillag). A város az elmúlt években állította helyre az egykori kálváriát és a hozzátartozó stációkat. A volt szélmalom /Piti-malom) korábbi években elpusztult romjait itt tekinthetjük meg.

32. ábra: Szentes Kisér városrész

Korábban a városrész központja a régi 48-as kör épülete volt, amely sokáig társadalmi- és tömegszervezeteknek adott helyet.


157

A liget mögött a Kurca partján működött a világhírű Kertészeti Kutató Állomás, melynek megalapítója Dr. Szalva Péter növénynemesítő volt. A Kiséri városrészben született Őze Lajos, a Magyar Köztársaság kiváló művésze. A városrész fejlődése az 1985-ben átadott öregek napközi otthonával, és a kereskedelmi ABC kisáruház átadásával indult meg. Az óvoda mellett új játszótér épült, a körzet infrastrukturális ellátottsága utolérte a város fejlettebb részeit: burkolatot kaptak az utak, kiépült a gázvezeték rendszer, elsőként történt meg az állandó belvízveszéllyel fenyegetett utcák szennyvíz-elvezetése. E területen helyezkedik el a város központi szennyvíztisztító telepe is, melynek befogadó képessége 10 ezer köbméter. A városrész demográfiai és szociális jellemzői Kisér városrésznek 2001-ben 4.744 lakosa volt. Ez a város teljes lakosságának 15%-a, ezzel a negyedik legnagyobb lakosságszámú terület Szentesen. A kormegoszlást vizsgálva azt kell elsőként kiemelnünk, hogy a Kisér városrészben a fiatalok (0-14 évesek) aránya (16,6%), ami szinte teljesen egyezik a városi átlaggal (16,5%). A középkorú, aktív lakosság jelenléte (60%) a városon belül átlagosnak nevezhető. Az idősebb (60 év feletti) lakosság aránya (23,4%) a belterületi városrészek közül itt a legmagasabb. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül 36,9%, ami – ha a belterületi városrészeket vizsgáljuk – a harmadik legmagasabb érték, a városi átlagot (28.2%) 8,7 százalékkal meghaladja. A felsőfokú végzettségűek aránya 6,5%-os, ez az érték jelentősen elmarad a városi átlagtól (10,4%), de kedvezőbb mint Nagyhegy vagy az Iparterület hasonló mutatója. A városi lakásállománynak jelentős hányada (14,8%-a), 1872 darab lakás található a Kisér városrészben. Ez az érték gyakorlatilag megegyezik a településrész lakosságának a teljes városi lakossághoz viszonyított arányával. Az egy lakásra jutó lakosok száma itt 2,53 fő, ez közel azonos mint a települési szintű mutató (2,53 fő). Az alacsony komfortfokozatú lakások száma (35,2%) a belterületi városrészekhez viszonyítva magas, kivéve a Nagyhegyet és az Iparterületet. A mutató a városi átlagértéket mintegy 10 százalékkal haladja meg. A kiséri lakosság jövedelmi helyzete a vizsgált adatok tükrében kedvezőtlennek nevezhető. A mutatókat elemezve azt állapíthatjuk meg, hogy csak az Iparterületen élő lakosok helyzete kedvezőtlenebb: a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 48,7%, ez 6,8%-kal marad el a városi átlagtól és 17,9 százalékkal a Kertváros mutatójától (66,6%). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 47%, ez ugyancsak a legkedvezőtlenebb érték, így e mutató vonatkozásában is a városrész rossz helyzete mutatkozik meg. A KSH adatszolgáltatása alapján a Kisér városrészben található a város egyetlen szegregátumként beazonosítható összefüggő területe. Itt mintegy 330 fő él.


158

Összegzésként ki kell emelnünk, hogy a Kiséri városrész jelentős lakosság számú városrész. Az itt élő emberek – a vizsgált adatok alapján – a települési átlaghoz viszonyítva kedvezőtlenebb életkörülmények között és rosszabb foglalkoztatási, jövedelmi helyzetben élnek. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi:

43. táblázat: Kisér városrészi adatok – humán intézmények Megnevezés Érték (db)


0


0

Idősek nappali intézményei 1 Forrás: Önkormányzati adatbázis A városrészen belül két óvoda (Központi Óvoda Szent Anna utcai Tagóvodája, Központi Óvoda Farkas Antal utcai Tagóvodája) működik, emellett a területen található a Nagyörvény utcai idősek nappali intézménye. A városrész gazdasági adottságai Szentes város Kisér városrészének kereskedelmi szolgáltató egységekkel való ellátottságát mutatja be az alábbi táblázat. A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük:

44. táblázat: Kisér városrészi adatok – gazdaság Megnevezés Érték



Forrás: Önkormányzati adatbázis Láthatjuk, hogy a városrészben a 10 legnagyobb vállalkozás közül egy sem működik, ugyanakkor a kiskereskedelmi üzletek száma jelentősen kevesebb, mint a Belvárosban vagy Felsőpárton, de meghaladja az alsópárti értékeket. Kisér városrészben Szentes összes kiskereskedelmi üzletének csupán alig valamivel több, mint 7,8 százaléka működik. Amint az az alábbi ábrából is látható, a városrészben működő vállalkozások száma 2004 és 2007 között a korábban bemutatott városrészeknél kisebb mértékben bővült.


159


Forrás: Önkormányzati adatbázis Míg 2004-ben 315 darab vállalkozás működött Kisér városrészben, addig ez a szám 2007-ben is csupán 395 darab volt, a növekedés tehát mintegy 25 százalékos, ami 3-5 százalékkal alacsonyabb a korábban bemutatott értékeknél. Az iparűzési adót fizető vállalkozások száma ugyancsak hasonló mértékben emelkedett a vizsgált időszakban, hiszen míg 2004-ben 124 darab cég fizetett helyi iparűzési adót a városrészben, addig ez a szám 2007-re 166 darabra emelkedett. Ugyanebben az időszakban Kisér városrészben működő cégek által befizetett helyi iparűzési adó mintegy 32 millió forintról közel 35,9 millióra nőtt. Az egy cégre eső befizetett iparűzési adó mértéke így átlagosan 2007-ben 216 ezer forint, tehát az igen magas alsópárti értékhez közelít. A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A városrész jellemzően kertes, családi házas terület. Városközponti funkció: Kisér városrész rendelkezik városrész központi területtel. Itt egy helyen található az óvoda, játszótér, orvosi rendelő, gyógyszertár és ABC. Gazdasági funkció: A városrészben a következő, főleg a szolgáltató szektorban működő vállalkozásokat célszerű megemlíteni: Erika és Béla Szolgáltató Bt (Várdai Adótanácsadó), Szegedi Ezüsthárs Kft (gyógyszertár) Bohus és Társa Bt, Budafer Zrt (autójavítás és kereskedelem), Számadás 93 Szövetkezet (könyvelés), Szentes Városi Szolgáltató Kft, Terra Coop Kft (mg-i term), Sz-Trans Bt (szállítmányozás) , Szuly Dr és Társa Bt (háziorvos) , Bohus Plusz Kft, IDO-trio Kft, Park-Ász 2001 Bt. D-Daru Kft , Csőszer-komplett Kft (víz-gáz, központifűtés szerelő) , Faur Kft.

315 338

367 395

-

50

100

150

200

250

300

350

400

450

2004 2005 2006 2007



160

Kereskedelmi funkció: A városrészben elsősorban a kiskereskedelem van jelen. Az üzletek főleg a városrészben élők igényeit elégítik ki (Kiséri pékség, Coop ABC, Purina takarmánybolt). A városrészben ugyanakkor Szentes összes kiskereskedelmi üzletének csupán alig valamivel több, mint 7,8 százaléka működik. Turisztikai-rekreációs funkció: A városrész nem rendelkezik ilyen funkcióval. Városi-közterületi funkció: A városrészben játszótér működik, illetve itt található a Bánomháti temető is. 2006-2008 között az alábbi utakat érintően történtek járdafelújítások a városrészben:

o Szent Anna u. 11. o Rozgonyi u. o Szent Anna u. déli oldal o Kisér u. nyugati oldal (lap) o Gergely u. keleti oldal (lap) o Báthori u. déli oldal o Klapka u. 4. o Nagyörvény u. 3. o Teleki László u. 15. o Sáfrán Mihály u. 23. o Kisér u. nyugati oldal (lap) o Mező u. 19., 24., 34. o Mentő u. 4. o Sáfrán Mihály u. keleti oldal Nyíri köz és Sáfrán Mihály u. 53. között o Nyíri köz déli oldal Kisér u. és Sáfrán Mihály u. között o Kisér u. nyugati oldal az Áchim András u. és Nyíri köz között o Gógány u. Nyugati oldal szakaszosan

Közösségi funkció: A városrészben játszótér működik, illetve itt található a Bánomháti temető is. Közszféra funkció: A városrészben nem működik a közszféra funkcióit ellátó intézmény vagy szervezet. Kistérségi funkció: A városrészben nem működik kistérségi funkciót betöltő intézmény vagy szervezet. Humán szolgáltatási funkció: A városrészben orvosi rendelő és óvoda működik.


161

SWOT analízis

4. Kisér városrész

Erősség Gyengeség • Itt lakók rendkívül erős identitástudata • További lakóterület kialakításának a

feltételei adottak • Megújuló energiaforrások (termálvíz,

napenergia) • Jó minőségű szilárd útburkolat. • Az elkerülő úttal (út szám: 451) jó

közlekedési kapcsolat. • Városrészi központ kialakult

• A város legnagyobb összefüggő szegregációs területe található itt

• Oktatási- és szociális intézményekkel való ellátottsága gyenge

• Lakóingatlanok típusa nagyon eklektikus képet mutat

• Közparkok, közösségi terek hiánya • A szennyvíztisztító telep nem korszerű. • A belvárossal rossz a közúti kapcsolat.

Lehetőség Veszély • Kurca partjának és környezetének

rendezése, turisztikai és rekreációs fejlesztése.

• Lakóövezet bővítése • Gazdasági, szolgáltató funkció

élénkítése, kihasználatlan területek hasznosításával

• Alapfokú egészségügyi szolgáltató központ kialakítása

• A foglalkoztatási és munkahely lehetőségek további csökkenése

• Kedvezőtlen demográfiai folyamatok • A lakóingatlanok további állagromlása

visszafordíthatatlan folyamattá válhat a szegregátum területén

• Városi szintű problémát okoz, amennyiben elmarad a szennyvíztisztító telep felújítása


162

5. Kertváros városrész

A Kertváros Szentes észak-nyugati részén helyezkedik el, keletről a Kurca, nyugatról a településhatár szegélyezi. A településrész lehatárolása ennek megfelelően természetes vonalak mentén történt, ahol egy vegyes beépítésű városrészt találhatunk, melyen belül éppúgy megtaláljuk a családi, társas és sorházakkal övezett, főként lakófunkciót betöltő területet, mint a közfunkciót ellátó Dr. Bugyi István Kórházat, vagy a turisztikai-rekreációs funkcióhoz köthető strandfürdőt és termálfürdőt. A Kertváros területén belül kiemelkedő szereppel bír az itt működő strand a kempinggel és sportuszodával és további sport, kulturális, valamint szabadidős létesítményekkel.

34. ábra: Szentes Kertváros városrész

A városrészt kettészeli a Csongrádi út, amelyen keresztül jelentős napi forgalom bonyolódik le. A Kertvárost fekvésének köszönhetően a többi, határoló városrésztől – Belváros, Felsőpárt és Kisér – a Kurca választja el, így közvetlen fizikai kapcsolatban nem áll egyik településrésszel sem. Szentes különálló városrésze a kertváros (volt Hámán Kató lakótelep) zöldövezetes, modern lakónegyed. A panelházak mellett, több száz családi és kertes ház épült (1200 lakás) és terjeszkedik a Csongrádi út felé. Szentes lakóinak számát alapul véve kisebb településnek is beillik. Központjában tízemeletes lakóépület áll, innen nem messze épült a legnagyobb létszámú önkormányzati általános iskola. Az iskolát 1980-ban avatták fel, 26


163

tanteremmel, tornateremmel, sportpályákkal, ebédlővel, orvosi szobával és könyvtárral ellátott. Az iskola előtti parkosított területen van Fritz Mihály szobrászművész Testvérek című alkotása. Az intézmény mellett található az emeletes Köztársaság utcai óvoda, napfényes, tágas csoportszobákkal, mely 1977 novemberében nyílt meg. A körzethez tartozik a 16 hektár területen fekvő, pavilon rendszerű kórház, mely városszéli ispotályból 1861-ben jött létre. Kezdetben földszintes házból állott, az emeletes főépület 1902-ben készült el. A kórház hírnevét, nemzetközi elismertségét Dr. Bugyi István Kossuth-díjas sebészprofesszornak (1898-1981) köszönheti, aki komoly szerepet vállalt a Csongrád vármegye egészségügyének teljes megújításában, valamint a kórház jelentős fejlesztésében, a 30-as években. Az elmúlt 20 évben számos beruházás történt a kórház területén: 3000 adagos konyha, új szülészeti és baleseti sebészeti osztályok épültek meg, valamint megtörtént a mosoda újjáépítése. 2002-ben fejeződött be a diagnosztikai tömb és sürgősségi ellátó részleg építése. 1958. évben 1736 méteres fúrásból 78 fokos melegvíz tört fel, ami kimondottan a kórház fűtését volt hivatott biztosítani (ez a fúrás teremtette meg, a későbbi termálvíz-hasznosítást Szentesen). Az Alföld elő termálkútjának a város méltó emléket akart állítani, ezért állíttatták fel a kórház parkjában Kisfaludy Strobl Zsigmond szobrászművész Kis makrancos bronz szobrát. A lakótelep területén ma három termálkút üzemel, ami a városi távhőellátásnak a gerincét jelenti, az 1999-ben teljesen termálvízre átalakított egységes városi távhőrendszerben. A körzetben magán és önkormányzati beruházásként épült meg a korszerű gyógyszertár és orvosi rendelők, valamint a művese állomás. 2008-ban került sor a 100+50 férőhelyes, minden igény kielégítő új szociális otthon átadására, ill. birtokba vételére, amely 9 hektáros parkerdő területén fekszik; ez biztosítja az ott élők nyugalmát és a jó környezetet. A Kertvárosban található a Hősök erdeje. Az első világháborúban elesett, mintegy ezer szentesi katona tiszteletére ültettek el egy-egy fát. Az elmúlt években a város nagy gondot fordított a növényállomány rekultiválására, a nagykiterjedésű terület ma a város „tüdeje”. A mellette lévő laktanyát 1938-ban a város által adományozott telken építették. A laktanya benépesítése a Pápai Árpád Huszárezredből történt meg, jellemző épületei az un. legénységi épületek, valamint az acélszerkezetű, nagy fesztávú, tetővel ellátott lovarda épülete. A korábban istállóként használt épületeket szolgálati lakásokká alakították át az 50-60-as években, Óbester-telep néven. A Kertvároshoz tartozik a Csongrádi út mellett elterülő volt Termál Tsz lakótelep, valamint a 60-as években épült tömbházak (alsóréti munkástelep). A lakótelepet a Kurca hídjai kötik össze a város központjával és felsőpárti városrészével.


164

A városrész demográfiai és szociális jellemzői Szentes város lakónépessége a 2001-es népszámláláskor 31.638 fő volt, a lakosság közel 20%-a (19,32%, 6.113 fő) a Kertváros városrész területén élt. A lakónépesség az önkormányzati adatok szerint 2008-ra városi szinten 29.706 főre csökkent, ez a 2001-es adatokhoz képest 6,11%-os csökkenést mutat. A Kertvárosi városrész lakossága a legfrissebb értékek alapján 5.222 fő, ami azt mutatja, hogy a terület népessége jelentős mértékben, 891 fővel, azaz közel 15%-kal csökkent a 2001-es adatokhoz képest (6.113 fő), tehát a városon belül ez a terület szenvedte el a legjelentősebb népességveszteséget. A lakosság kormegoszlását vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy 2001-ben valamennyi korcsoport esetén viszonylag markáns a különbség a többi városrészhez, valamint a teljes városi arányokhoz képest. A Kertváros esetén a fiatalok (0-14 évesek) aránya 14,5%, ez valamennyi városrészt figyelembe véve a harmadik legalacsonyabb érték, azonban mindössze 0,2%-kal magasabb a Nagyhegy esetén mért értéknél. A középkorú, aktív lakosság jelenléte viszont itt a legjelentősebb, közel 70% (69,8%), amely a városi átlagnál 7,4%-kal magasabb. Ennek ellenpontjaként az idősebb (60 év feletti) lakosság aránya (15,7%) igen alacsony, a városi átlagtól 5,4%-kal, marad el és messze a legkisebb a városrészek között. A városrészen belül tehát az aktív korúak a város egészéhez viszonyítva felülreprezentált mértékben vannak jelen. A városrész igen kedvező képet mutat a lakosság iskolai végzettségének tekintetében. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül azt kell megállapítanunk, hogy az alacsony iskolázottságú réteg szerény mértékben (16,5%) lakik ezen a településrészen: ez az érték a városi átlagnál 11,7%-kal alacsonyabb. Mindezzel szemben a felsőfokú végzettségűek aránya e területen 16,7%-os, ez az érték jóval felette van a többi városrész mutatójának és a városi átlagot (10,4%) is jelentősen meghaladja. Amint azt korábban jeleztük, a lakosság közel 20%-a a Kertváros területén él. Ennek megfelelően a lakásállománynak is jelentős hányada (17,21%-a) ebben a városrészben található. Az egy lakásra jutó lakosok száma átlagosan 2,8 fő. Igen jelentősen mutatkoznak még a városrészek közötti különbségek az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében: az adatok tanúsága szerint a most vizsgált településrészen sokkal alacsonyabb a számuk, mint a város egyéb területein – a Belváros kivételével (8,1%). Míg a város egészére vetített arány 25,5%, a kertvárosi érték mindössze 10,1%. A kontrasztot tovább erősíti, ha a viszonyítási pontnak a Nagyhegy városrészt tekintjük, ahol az alacsony komfortú lakások aránya 55,2%, de a külterületi részeken ennél is kedvezőtlenebb mutatókkal találkozunk. A lakosság jövedelmi helyzete tekintetében két mutatót elemzünk: először megvizsgáljuk, hogyan alakul a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül. A vonatkozó adatok a Kertvárosi városrész relatív pozitív helyzetéről tanúskodnak. A városi értékhez (57,3%) képest 9,3%-kal nagyobb a foglalkoztatottak jelenléte a városrészben, s ez az érték valamennyi városrésznél jelentősen kedvezőbb arányt jelez.


165

A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya vonatkozásában is a városrész kedvező helyzete mutatkozik meg: a 30,9%-os érték a város egészénél 9,9%-kal kedvezőbb helyzetet vázol fel. Összegzésként elmondható, hogy a Kertvárosi városrész Szentes városának az IVS-ben meghatározott városrészek között harmadik legnagyobb lakosságszámú területe. Az itt élő emberek – a vizsgált adatok alapján – jobb életkörülmények között és kedvezőbb foglalkoztatási, jövedelmi helyzetben élnek átlagosan, mint általában a Szentesiek. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi:

45. táblázat: Kertváros városrészi adatok – humán intézmények Megnevezés Érték


1


0

Idősek nappali intézményei 1 Forrás: Önkormányzati adatbázis Amint a fenti táblázatból láthatjuk, a városrészben a vizsgált oktatási intézmények közül két óvoda (a Kertvárosi Óvoda Köztársaság úti Tagóvodája és a Kertvárosi óvoda Dr. Mátéffy Ferenc utcai Tagóvodája) és egy általános iskola található (Koszta József Általános Iskola). A területen működő legújabb intézmény a 2008. november 13-án átadott Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon. A tartós bentlakást biztosító idősek otthonát a Szentesi Kistérség Önkormányzatainak Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézményi Társulása keretében látja el. A városrész területén található intézmények:

Közintézmények, közszolgáltatók:

• Dr. Bugyi István Kórház • Kertvárosi Óvoda Köztársaság úti Tagóvodája • Kertvárosi óvoda dr. Mátéffy Ferenc utcai Tagóvodája • Koszta József Általános Iskola • Koszta József Múzeum • Ligeti Játszóház • Családsegítő Központ • Kertvárosi Gyógyszertár • Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon Közterületek, zöldterületek, parkok, terek • Széchenyi liget • Hősök erdeje


166

A városrész gazdasági adottságai A Kertvárosi városrész alapvetően a város egyik tipikus lakóövezete, ugyanakkor kiemelkedő az itt található sport, kulturális és rekreációs szolgáltatások szempontjából. A Strand, a kemping, a Termál Gyógyfürdő és Szanatórium, valamint a sportuszoda mellett a Sportközpont és több sportpálya is a városrészben kapott helyet. A Kurca a Csongrádi út és elkerülő út által bezárt területen találhatjuk a Széchenyi ligetet, ahol a múzeum épületét is meglátogathatjuk. A szolgáltatások közül ki kell emelni a városi kórházat, amelynek épületegyüttese a Kurca partjain a Kiss Zsigmond utcától északra fekszik. A városrészben mindösszesen 669 vállalkozás működik, számuk 2004 óta (529) folyamatosan emelkedik, a növekedés meghaladja a 24%-ot. A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük:

46. táblázat: Kertváros városrészi adatok – gazdaság Megnevezés Érték



Forrás: Önkormányzati adatbázis Láthatjuk, hogy a kiskereskedelmi üzletek száma jelentősen alacsonyabb, mint a Belváros, vagy Felsőpárt estén, nagyságrendileg Alsópárt és Kisér szintjén van e szempontból a terület.


Kertváros

529 554

613

669

-

100

200

300

400

500

600

700

800

2004 2005 2006 2007


Forrás: Önkormányzati adatbázis Az iparűzési adót fizető vállalkozások száma a vállalkozások számának növekedését is meghaladó mértékben emelkedett a vizsgált időszakban, hiszen míg 2004-ben 206 darab cég fizetett helyi iparűzési adót a városrészben, addig ez a szám 2007-re ez a szám 273 darabra emelkedett (33%-os növekmény). Ugyanebben az időszakban Kertváros városrészben működő cégek által befizetett


167

helyi iparűzési adó mintegy 45,4 millió forintról 72,2 millióra nőtt. Az egy cégre eső befizetett iparűzési adó mértéke így átlagosan 2007-ben 265 ezer forint, ez jelentősen meghaladja a magas alsópárti értéket is.

Jelentősebb kereskedelmi és vendéglátó egységek, szálláshelyek, sport- és szabadidős létesítmények:

Bankok:

A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: Amint a fejezet elején már említésre került, a városrész a lakó funkció tekintetében vegyes képet mutat. A hatvanas évek közepétől a hetvenes évek végéig épült meg több lépcsőben a Hámán Kató-lakótelep. A Kiss Zsigmond utca és Móricz Zsigmond utca által határolt területen magas beépítésű, 4-10 emeletes panel- és téglablokkos házak is találhatóak. Emellett a városrészben található hagyományos családi házas és sorházas lakóterület is. Városközponti funkció: A városrész központja a lakótelep területén alakult ki. A Kiss Zsigmond utcától északra eső városrészben koncentráltan jelennek meg a különböző intézmények. Itt található a Dr. Bugyi István Kórház, több háziorvosi rendelő, boltok, üzletek, a Koszta József Általános Iskola, a Kertvárosi Óvoda Köztársaság úti Tagóvodája valamint a helyi igényeket ellátó gyógyszertár is. Gazdasági funkció: A városrész gazdasági súlya abban mutatkozik meg elsősorban, hogy területe közvetlenül a Szentes legnagyobb bevásárlóközpontjának helyet adó terület (külterület) mellett fekszik (Tesco, Aldi, Parkcenter). Fontos kiemelni, hogy a városrészben több jelentős foglalkoztató is működik, köztük az egészségügyi és oktatási intézmények (kórház, rendelő intézetek, általános iskola és óvodák), valamint a sport, turisztikai és rekreációs funkcióhoz kapcsolódó különböző szolgáltatók (strand, fürdő, sportpályák, múzeum, szálloda). Kereskedelmi funkció: Itt található többek között a 2006 óta működő, Tesco hipermarket, valamint a 2008. novemberében megnyílt Aldi Áruház is és ugyancsak 2008. végén nyitotta meg kapuit a Szentesi Parkcenter is. Valamennyi üzlet a Csongrádi út városból kivezető szakaszán található. A nagyáruházak mellett autókereskedés és több kiskereskedelmi üzlet, benzinkút is található a területen. Turisztikai-rekreációs funkció: A városrész egyedi hangulatát alapvetően meghatározza a Kurca menti fekvése. A vízpart és a mellette megépült különböző intézmények jelenleg is számos szabadidős kínálatot nyújtanak az itt élő emberek számára, azonban a terület még számos kihasználatlan lehetőséget is rejt magában. A Csongrádi út Kurcához közel eső szakaszának mindkét oldala több sportlétesítménynek ad otthont. A sportpályák, teniszpályák mellett kiemelt jelentőségű a Strandfürdő, a kemping, a Sportuszoda, a Széchenyi Liget a Koszta József Múzeummal, valamint a Sport szálló.


168

Városi-közterületi funkció: A városrész több jelentős parknak és ligetnek is otthont ad. Itt található a 2008-ban 75 éves Hősök Erdeje, amely az I. világháborúban elesett szentesi hősöknek állít emléket. A képviselő-testület 2006-ban helyi védelem alá helyezte az erdőt, illetve megkezdődött a terület rehabilitációja. Széchenyi Istvánnak emlékének tiszteleg az 1860-as években – Széchenyi halálát követően alapított – liget, amelynek közepén a klasszicizáló stílusú, 1869-ben épített múzeum (eredetileg vendéglő) épülete helyezkedik el, míg az egykori gőz- és kádfürdő épületében ma játszóház működik. A liget közvetlen szomszédságában találhatjuk a Strandfürdőt és a sportpályákat. Az elmúlt években (2006-2008 között) számos út és járdaszakaszt érintően történtek útfelújítások a városrészben: Útfelújítások:

o Veres Péter u. o Erdei Ferenc u. o Kodály Zoltán u. o Dr. Uhlár István u. Gaál István u. és Szigeti István u. között o Gaál István u. dr. Várady L. Árpád u. és Táncsics Mihály u. között o Futó Zoltán u. Alkony utcától nyugatra o Bartók Béla u. o Dr. Várady L. Árpád u. o Csongrádi út a Kiss Zsigmond u. és Kurca között o Dr. Mátéffy Ferenc u. o Alsóréti összekötő u. (építés) o Dr. Nagy Sándor tlp. o Kiss Zsigmond u. Csongrádi út és Balogh János u. között o Hegedűs László u. o Zolnay Károly u. Sarkadi Nagy Mihály u. és Csongrádi út között o dr. Lakos Imre u. o Táncsics Mihály u. o Petrovics Soma u. Szigeti István u. és Gaál István u. között o Futó Zoltán u. Szigeti István u. és Gaál István u. között o Dr. Négyesi László u. Csongrádi út és dr. Négyesi László u. 10. sz. között o kerékpárút (építés) Kurca és a Dr. Várady Lipót Árpád u. között

Járdaburkolat felújítások:

o Szigeti István u. Nyugati oldala o Honvéd u. keleti oldal o Topolya u. 19. o Csongrádi út keleti oldal o Kiss Zsigmond u. déli oldal o Szalai u. északi oldal o Honvéd u. nyugati oldal o Szigeti István u. keleti oldal o Drahos István u. nyugati oldal o Kiss Zsigmond u. déli oldal o Gaál István u. 13. o Petrovics Soma u. 13. o Tavasz u.


169

o Veres Péter u. Nyugati oldal Drahos István u-tól a Veres Péter u. 8. sz-ig Közösségi funkció: A korábban már említett sport és rekreációs feladatokat ellátó létesítmények mellett kell megemlíteni a közösségi funkcióhoz kapcsolódóan a villaszerű, toronnyal díszített, neoromantikus stílusjegyeket hordozó Dózsa Házat, amely eredetileg „Népkultúrház”-nak épült és Horthy Miklós nevét viselte. Az épület ma különböző kulturális eseményeknek ad otthont, közösségi térként való fejlesztése folyamatban van. A közösségi funkciók esetében meg kell említeni a Széchenyi Ligetet és a sportolással kapcsolatos minden egyéb itt található létesítményt is. Közszféra funkció: A városrészben nem működik a közszféra funkcióit ellátó intézmény vagy szervezet. Kistérségi funkció: A területen regionális légimentő-bázis található, ezen kívül kistérségi szintű a Dr. Bugyi István Kórház és a 2008 végén átadott Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon. Humán szolgáltatási funkció: A humán szolgáltatások jelenléte a városrész területén jelentősnek mondható. Az itt működő oktatási intézmények – általános iskola és óvodák – mellett a Kórház, a Liget, a Strandfürdő a Kempinggel, mind a helyi és több esetben a tágabb környezet lakosságának igényeit elégítik ki. A sportlétesítmények gyakorlatilag erre a városrészre koncentrálódnak, ugyanakkor a város régi álma teljesült be, amikor felépülhetett a nappali és bentlakásos ellátást is biztosító idősek otthona.


170

SWOT analízis

5. Kertváros városrész

Erősség Gyengeség • Ebben a városrészben található a

legtöbb működő termálkút • Nagyon jó turisztikai adottságok sport,

szabadidős és rekreációs tevékenységekhez

• Kedvező gazdasági adottságok: a peremterülethez közvetlenül kapcsolódó bevásárlóközpontok

• Megyei és kistérségi jelentőségű egészségügyi és szociális intézményhálózat megléte

• A kialakított zöldfelületek aránya ebben a városrészben a legmagasabb

• Országos jelentőségű honvédségi laktanya jelenléte (város-azonosító szerep, presztízsértékű, katasztrófavédelem)

• Helyi átlagnál kedvezőbb iskolázottsági mutatók

• Az elkerülő út gyors elérhetősége.

• Kereskedelmi szálláshelyek hiánya • Strandfürdő vízfelülete /

medencekapacitása nem elégíti ki az igényeket +fedett uszoda hiánya

• Északi irányban - a fejlesztendő területek rendezetlen terepviszonyai és a közművesítetlenség következtében – a városrész bővülése akadályoztatott

Lehetőség Veszély • Térség sport, turisztikai és rekreációs

adottságainak bővítése • Gyógyturizmus fejlesztése • A területi kórház fejlesztése • Tisza közelségének idegenforgalmi,

gazdasági kihasználása • Lakó-, üdülő- és szolgáltató övezet

fejlesztése és bővítése

• Fejlesztési források bizonytalansága • A termálprogramokat az állam a

korábbinál szelektívebben támogatja, a túlkínálat megelőzése érdekében

• Fejlesztések elmaradása esetén a kórház elveszítheti a kiemelt területi státuszát

• A megújuló energiaforrások és a turizmushoz kapcsolódó beruházások elmaradása a kitűzött városi jövőkép elérését is veszélyezteti


171

6. Nagyhegy városrész

Hékédtől Keletre található természetes magaslat. A szőlőhegyek kapták rendre a "hegy" elnevezést. A Nagyhegy nem hegy formája miatt kapta nevét, hanem a város legmagasabb pontja miatt. Természeti adottságai a folyószabályozás előtt érvényesültek: nyugatról a Kurca és Tisza ártere, keletről a Veker mocsara (Vekerlapos) védte, így csak a város felől volt megközelíthető. Itt volt található a Kunszentmárton felé vivő úton az úgynevezett Körmendi kapu is. Régi kisebb települések nem fallal voltak körülvéve hanem vesszőfonadékkal, sövény- és tüskekerítéssel, az állatok elkóborlását akadályozandó. "Kapuk" a városba vezető utakon álltak, de ezek nádfonatból állhattak.1922-1932. között a Zsoldos Gőzmalom által építtetett 800 méter hosszú lóvasutat működött a Nagyhegy homokbányájából - a hékédi vasútmegállóhoz. Nagyhegy a város kertvárosa. Ma jelentős része belterület, állandó (egyre több) és hétvégi házak, hobbikertek sorakoznak itt gyümölcsöskertekkel, ma is neves a szentesi üvegmeggy. A terület kiválóan alkalmas zöldségtermesztésre is. Az itteni emberek azt az életformát valósítják meg, amelynek keretében a kertészeti művelést összekötik a városi kényelmet nyújtó lakással. Ezért a város építési telkek kialakításával, a kommunális hálózat fejlesztésével segíti a terület komfortosítását. Az elmúlt években jelentős közműfejlesztések történtek a nagyhegyi városrészben is. Így kiépült a gáz-gerincvezeték, jelentős területek vannak ellátva vezetékes ivóvízzel, a lakott részeken megvalósult a szennyvízhálózat, teljesnek mondható a telefonhálózat kiépítettsége is. A városrész szerkezetéből és lakosságszámából adódóan nem épülhetett ki iskola, óvoda (a városból csak vasúti átjárókon keresztül közelíthető meg a terület).

36. ábra: Szentes Nagyhegy városrész

A Nagyhegy elnevezésű városrész a Nagyhegyszéli és Kunszentmártoni út által határolt területen fekszik, Észak-Északkelet felől a település határa szegélyezi.


172

A városrész demográfiai és szociális jellemzői A 2001-es népszámláláskor mért 31.638 fős települési népességnek csak igen alacsony, mindössze 0,71%-a (224 fő) élt Nagyhegy városrész területén. A lakónépesség 2007-re városi szinten 29.706 főre csökkent, ez a 2001-es adatokhoz képest 6,11%-os csökkenést mutat. A Nagyhegy városrész lakossága a legfrissebb adatok szerint 928 fő, ami azt mutatja, hogy a terület népessége jelentős mértékben, mintegy 414%-kal nőtt a 2001-es adatokhoz képest, tehát a városon belül ez a terület a legjelentősebb népességnövekedést érte el. Meg kell azonban jegyezni, hogy a differencia mértéke a rendelkezésre álló adatok hibáján is alapulhat. A lakosság kormegoszlását vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a városrész gyakorlatilag reprezentálja a városi arányokat is. Nagyhegy esetén a fiatalok (0-14 évesek) aránya 14,3%, ez valamennyi városrészt figyelembe véve a második legalacsonyabb érték, 0,2%-kal elmaradva a Kertváros esetén mért értéktől. A középkorú, aktív lakosság jelenléte 63,4%-os, amely a városi átlagnál mindössze 1%-kal magasabb. A fiatalok kisebb arányú jelenléte az idősebb (60 év feletti) lakosság magasabb arányában köszön vissza (22,3%), a mért érték 1,2%-kal haladja meg a városi átlagot, a városrészek között azonban öt területen is magasabb ennél az öregek jelenléte. A városrész egyértelműen kedvezőtlen képet mutat a lakosság iskolai végzettségének tekintetében. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül azt kell megállapítanunk, hogy az alacsony iskolázottságú réteg jelentős mértékben (39,4%) lakik ezen a településrészen: ez az érték a városi átlagnál 11,2%-kal magasabb. Mindezzel szemben a felsőfokú végzettségűek aránya e területen mindössze 3%-os, ez az érték jóval alatta van a többi belterületi városrész mutatójának és a városi átlagtól (10,4%) is jelentősen elmarad. A Nagyhegy területén élő lakosság alacsony aránya a lakásállomány számában is visszatükröződik: az itt található 87 darab lakás a városi értéknek 0,69%-a – ez gyakorlatilag megegyezik a városrészi népesség arányával (0,71%). Az egy lakásra jutó lakosok száma átlagosan 2,57 fő, amely szintén a város egészére vetített értékhez áll nagyon közel (2,50 fő). Az eddig vizsgált városrészekkel szemben itt az alacsony komfortfokozatú lakások aránya igen magas (55,2%), amelynél csak a külterületi és tanyás részeken fordulnak elő magasabb arányban a korszerűtlen lakások. A város egészére vonatkoztatott arány csak 25,5%, a kertvárosi érték mindössze 10,1%. A lakosság jövedelmi helyzete tekintetében két mutatót elemzünk: először megvizsgáljuk, hogyan alakul a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül. A vonatkozó adatok (58,8%) a Nagyhegy városrész relatív pozitív helyzetéről tanúskodnak. A városi értékhez (57,3%) képest 1,5%-kal nagyobb a foglalkoztatottak jelenléte a városrészben. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is kedvezőbb a város egészénél mért 40,8%-nál, a 37,7%-os érték szerény mértékben, de kedvezőbb helyzetet vázol fel.


173

Összegzésként elmondható, hogy a Nagyhegy városrész Szentes városának az IVS-ben meghatározott városrészek között az egyik legalacsonyabb lakosságszámú területe, a belterületi részek között csak az Iparterület városrészen élnek kevesebben. Az itt élő emberek – a vizsgált adatok alapján –némileg rosszabb életkörülmények között, viszont kedvezőbb foglalkoztatási, jövedelmi helyzetben élnek a szentesi átlaghoz képest. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi:

47. táblázat: Nagyhegy városrészi adatok – humán intézmények Megnevezés Érték


0


0

Idősek nappali intézményei 0 Forrás: Önkormányzati adatbázis Amint a fenti táblázatból láthatjuk, a városrészben nem találhatóak humán intézmények. A városrész gazdasági adottságai A Nagyhegy városrész tipikus kertvárosias lakóövezet, ennek ellenére nem elhanyagolható az itt működő vállalkozások száma és működése. A városrészben 2007-ben összesen 82 vállalkozás működik, számuk 2004 óta (43) folyamatosan emelkedik, majdnem eléri a 100%-ot. A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük:

48. táblázat: Nagyhegy városrészi adatok – gazdaság Megnevezés Érték



Forrás: Önkormányzati adatbázis Láthatjuk, hogy a városrészben igen szerény a kiskereskedelmi üzletek száma, vendéglátóhely is csupán kettő található a területen.


174


Forrás: Önkormányzati adatbázis Az iparűzési adót fizető vállalkozások száma is emelkedett a vizsgált időszakban, bár nem a vállalkozások számának növekedése mértékében. Míg 2004-ben 14 darab cég fizetett helyi iparűzési adót a városrészben, addig ez a szám 2007-re ez a szám 19-re emelkedett (35,7%-os növekmény). Ugyanebben az időszakban a városrészben működő cégek által befizetett helyi iparűzési adó mintegy 0,615 millió forintról 1,141 millióra nőtt (az emelkedés 86%-os). Az egy cégre eső befizetett iparűzési adó mértéke így átlagosan 2007-ben 60 ezer forint, ami messze elmarad a korábban magasnak értékelt alsópárti és kertvárosi értéktől (265 ezer forint). A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: Kiegészítő jellegű, az elmúlt években kezdtek el építkezni ebben a városrészben elsősorban nagy kertes, családi házakat. A terület sokáig zártkertes övezet volt (hobbitelkek), ezek nagyrészt máig megmaradtak, zöldség- és gyümölcstermesztés folyik bennük. Városközponti funkció: A városrészben nem alakult ki ilyen funkció. Gazdasági funkció: Kiegészítő jelleggel van jelen, a területen jellemzően egyéni vállalkozók illetve őstermelők végeznek „vállalkozási” tevékenységet (bejegyzett vállalkozások). Néhány példa: Hegylakó Söröző, Csendes Antalné ev. élelmiszer kiskereskedelmi üzlet. Kereskedelmi funkció: Kiegészítő jelleggel van jelen, alapvetően a zöldség-, gyümölcs kereskedelemhez kapcsolódóan. Turisztikai-rekreációs funkció:

Nagyhegy

43

55

72

82

-

10

20

30

40

50

60

70

80

90

2004 2005 2006 2007



175

A városrész jelenleg nem rendelkezik ilyen funkcióval, bár itt található a nagy Termál-tó, ami rengeteg lehetőséget rejt magában, azonban kihasználtsága jelenleg nagyon alacsony. Városi-közterületi funkció: A városrészben nem találhatók terek, parkok. 2006-2008 között az alábbi utakat érintően történtek járdaburkolat felújítások a városrészben:

o Nagyhegy- széli út A Nagyhegyi városrészben 2006. és 2008. év között a Nagyhegy széli út egy járdaszakaszának felújításán kívül a Garázs dűlő szennyvízvezeték hálózatának építését követő aszfaltburkolat felújítása történt 150, illetve 200 méter hosszon. Közösségi funkció: A városrészben nem működik közösségi funkcióit betöltő intézmény. Közszféra funkció: A városrészben nem működik közszféra funkcióit ellátó intézmény vagy szervezet. Kistérségi funkció: A városrészben nem működik kistérségi funkciót betöltő intézmény vagy szervezet. Humán szolgáltatási funkció: A városrészben nem működik humán szolgáltatási funkciót betöltő intézmény vagy szervezet.


176

SWOT analízis

6. Nagyhegy városrész Erősség Gyengeség

• A legjobb termőföldek itt találhatók -> „a város éléskamrája”, a konyhakerti zöldség- és gyümölcstermesztés nagy hagyományokkal rendelkezik

• Jelentős a beépíthető területek aránya • A városrész közúti elérhetősége kiváló

(45-ös főút) • a Termál-tó és a természetvédelmi

területek közelsége • Gazdag élővilág (állat, növény)

• Alacsony kereskedelmi- és szolgáltatási potenciál

• Alacsony intézményi potenciál • Közösségi közlekedés hiánya • Kommunális közművek részleges

hiánya. • Utcahálózata településszerkezetileg és

minőségileg is rossz. • Közösségi terek hiánya

Lehetőség Veszély • Üdülőterület és ökoturizmus

lehetőségeinek kihasználása. (Termál-tó)

• Az alapinfrastruktúra fejlesztésével a városrész lakóövezete fejlődésének gyorsítása

• Vasúti átjáró bővítésével elérhetőbbé válnak a közszolgáltatások

• Őstermelői feldolgozói és értékesítési lehetőségek kiaknázása

• Fejlesztési források hiánya • Demográfiai, egészségi mutatók

romlása (elvándorlás, öregedés) • Az alapinfrastruktúra fejlesztések

elmaradása nagy mértékben lassítja a városrész fejlődését


177

7. Iparterület városrész

Az Iparterület városrész Szentes keleti részén helyezkedik el, északi irányból Szarvasi út (Kunszentmárton és Szarvas irányába haladva) határolja, míg észak-déli irányban keresztülhalad rajta az Ipartelepi út (egyben 45. számú főút). Jelentős részén az alábbi térképen is ábrázolt Ipari Park (IP) fekszik, amely mellett a városrész kisebb darabját alkotja az IP-től dél eső kisebb terület. A város a XX. század elejétől ezt a területet tudatosan is iparfejlesztésre használta. Idetelepült a 20-as években a Zsoldos Téglagyár (kéménye ma ipari műemlék), a „csirkegyár” (a Hungerit jogelődje). A 60 évek ipartelepítésével idekerült a Ganz- Mávag, később a Kontakta Vill. Gyára (ma Legrand Zrt.) A 70-es évek városrendezése kapcsán célzatos kitelepüléssel itt kapott helyet az asztalos, a vasipari szövetkezetek, a fonalfeldolgozó üzeme. A városrész egyik központja a volt Esze Tamás laktanya, mely az 50-es években épült. A haderőreform kapcsán a honvédség több szakaszban ingatlanokat adott át az önkormányzatnak, melyeknek hasznosítása további feladat.

A város 1998-ban nyerte el az Ipari Park címet. A szentesi ipari vállalkozások többsége a Szentes Ipari Park területén üzemel, mely közvetlenül a 45. számú főút mellett található. Négy ütemben alakult ki, melynek első ütemében laktanyaterület rehabilitációja – ennek keretében vállalkozói inkubátorház - valósult meg, második és harmadik ütemében zöldmezős infrastruktúra került kiépítésre. A fejlesztés negyedik ütemében a már korábban megtelepedett nagyvállalatok találhatóak.

Országos viszonylatban is kiemelkedő a baromfiipari- és szolgáltató ágazat tevékenysége, ipari létesítményei között meghatározó a villanyszerelési cikkgyártás, a gépipar, a tégla- és ipari kerámiagyártás és a fafeldolgozás. Az üzleti szolgáltatások közül a számviteli, üzletviteli tanácsadási, piackutatási szolgáltatások, továbbá a számítástechnikai, műszaki tanácsadás egyaránt megtalálható. A területen működött vámudvar. Itt található a régió legnagyobb kertészeti termék felvásárló és értékesítő telepe -a Dél-Kertész Szövetkezet. Több benzinkút, autómosó létesült, nagykereskedelmi egységek települtek ide.

Jelenleg az ipari terület bővítéséhez nyert jelentős támogatást a város, többek között „Vállalkozói Falu” kialakítására. A jövőben itt kell biztosítani a munkanélküliség felszámolására kialakítandó üzemek, létesítmények letelepedését.


178

38. ábra: Szentes, ipari park elhelyezkedése és az Iparterület városrész

Forrás: Ipari Park weboldala A városrész elsősorban különböző termelő és szolgáltató cégek telephelyeinek ad helyet, míg a korábban jellemző lakófunkció ezen a területen gyakorlatilag elenyésző Valamennyi közmű a telekhatáron rendelkezésre áll. Új munkahelyek létesítése esetén kedvezményt vehető igénybe. A park környezeti állapota jó, zaj-, lég-, talaj-, víz-, radioaktív szennyezettség nincs, s a parkba betelepülőknek ezen környezeti adottságokat tiszteletben kell tartaniuk.

A városrész demográfiai és szociális jellemzői A 2001-es népszámláláskor mért 31.638 fős települési népességnek csak elenyésző, mindössze 0,06%-a (19 fő) élt Iparterület városrész területén. Lakónépességet a 2007-es adatok között e területre nem jelzett az önkormányzat, tehát kijelenthetjük, hogy a városrészen belül lakófunkció nem működik. A 19 fős lakosság kormegoszlása jelentősen eltér az eddig tapasztaltaktól. A 0-14 évesek aránya 42,1%, a középkorú, aktív lakosság jelenléte 52,6%-os volt 2001-ben, amelynek megfelelően az idősebb (60 év feletti) lakosság igen alacsony számban és arányban volt jelen a városrész területén.


179

A városrész egyértelműen kedvezőtlen képet mutat a lakosság iskolai végzettségének tekintetében. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül azt kell megállapítanunk, hogy az alacsony iskolázottságú réteg jelentős mértékben (60,0%) lakik ezen a településrészen: ez az érték a városi átlagnál 31,8%-kal magasabb. Mindezzel szemben felsőfokú végzettséggel nem rendelkezett egyetlen városrészi lakos sem a területen. Az Iparterületi lakosság alacsony aránya a lakások számában is visszatükröződik: az itt található 7 darab lakás a városi értéknek elhanyagolható része csak. Az egy lakásra jutó lakosok száma átlagosan 2,71 fő, amely közel áll (2,50 fő) a város egészére vetített értékhez. A Nagyhegy városrészhez hasonlóan itt is magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (71,4%). A lakosság jövedelmi helyzete tekintetében két mutatót elemzünk: először megvizsgáljuk, hogyan alakul a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül. A vonatkozó adatok (45,5%) jelentősen elmaradnak a belterületi részek esetén tapasztalt értékektől, a külterületek eredményéhez áll közelebb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (33,3%) jelentősen kedvezőbb a város egészénél mért 40,8%-nál. Összegzésként elmondható, hogy az Iparterület városrész Szentes városának az IVS-ben meghatározott településrészek közötti legkisebb népességű városrésze. A terület alapvetően nem az itt található lakosság, hanem a jelenlévő gazdasági erő révén jellemezhető megfelelő módon. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi:

49. táblázat: Iparterület városrészi adatok – humán intézmények Megnevezés Érték


0


0

Idősek nappali intézményei 0 Forrás: Önkormányzati adatbázis Amint a fenti táblázatból láthatjuk, a városrészben nem találhatóak humán intézmények. A városrész gazdasági adottságai A városrész egyértelműen a város gazdaságilag súlyponti területe, amely nem feltétlenül az itt működő vállalkozások számában, hanem méretében mutatkozik meg. Bár az Iparterület városrészben 2004-ben mindössze 28 vállalkozás található 2004-ben, számuk bővítését követően 42-re emelkedett (10,5%-os emelkedés).


180

A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük:

50. táblázat: Iparterület városrészi adatok – gazdaság

Megnevezés Érték Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül 7


Forrás: Önkormányzati adatbázis Láthatjuk, hogy a városrészben a 10 legnagyobb vállalkozás fele működik, ugyanakkor alacsony a kiskereskedelmi üzletek száma.


Forrás: Önkormányzati adatbázis Az iparűzési adót fizető vállalkozások száma is emelkedett a vizsgált időszakban a 2004-es 22-ről 26 darabra (18%-os emelkedés). A városrészben működő cégek által befizetett helyi iparűzési adó mintegy 200,322 millió forintról 334,130 millióra nőtt (az emelkedés 66,8%-os). Az egy cégre eső befizetett iparűzési adó mértéke így átlagosan 2007-ben 12 millió 851 ezer forint, ami igen jelentősen meghaladja a többi településrészen mért értékeket.

Iparterület

28 31

35

42

-

5

10

15

20

25

30

35

40

45

2004 2005 2006 2007



181

A városrész területén találhat jelentősebb cégek, vállalatok: Az IP 2008-ban az alábbi 37 cégnek adott otthont:

Cég megnevezése Postacím

Albert és Fia Kft. 6600 Szentes Ipartelepi út 3.

Alk-Tech Kft. 6600 Szentes Szarvasi út 14.

Balla Bútor 6600 Szentes, Ipari Park

Barizber Kft. 6600 Szentes, Zolnay u. 42

Budafer ZRt. 6600 Szentes Vásárhelyi út 116.

Denti-System Kft. 6600 Szentes, Honvéd utca 45.

Dél-Kertész TÉSZ 6600 Szentes, Ipari Park

Dél-Magyarországi MÉH Zrt. 6600 Szentes, Ipari Park

Délalföldi Kertészek Szövetsége 6600 Szentes Szarvasi út 3/b

DIEGO Áruház 6600 Szentes, Ipari Park

EU-FOCUS Kft. 6600 Szentes, Szarvasi út 14.

ÉPÜGY Kft. 6600 Szentes Szarvasi út 14.

Fémtechnika Vasipari Kft. 6600 Szentes, Ipartelei út 1.

Focus Mobil Kft. 6600 Szentes, Szarvasi út 17.

Ganz Acélszerkezet Gyártó Kft. 6600 Szentes Szarvasi út 2

Gáz és Üa. Ker. Kft. 6600 Szentes Ipartrelepi út 26.

Héjja Ignác e.v. 6600 Szentes Mátéffy u. 37.

HK-Ceram Kft. 6600 Szentes Pf. 82. Ipari Park, Ipartelepi út

Hungerit Zrt. 6600 Szentes Attila u. 3

Jusztin és Fia Kft. 5900 Orosháza Bem J. u. 6

Kert-Ép Szolg Kft. 6600 Szentes Kossuth u. 24

Ko-Metál 2000 Kft. 6600 Szentes Szarvasi út 6

Kontaset Kft. 6600 Szentes Csongrádi út 1.

Legrand Zrt. 6600 Szentes Ipartrelepi út 11.

LIDL Áruház 6600 Szentes, Ipari Park

Metalcom-R Kft 6600 Szentes, Vásárhelyi út 114

Mol NYRt. 1117 Bp., Október 23. u.18

M-Qualita Bt. 6600 Szentes Szarvasi út 6/a

Optanet Kft. 6600 Szentes, Szarvasi út 16.

Szegedi Fonalfeldolgozó ZRt. 6724 Szeged Tavasz u. 2

Szentes-Frigo Kft. 6600 Szentes Szarvasi út 1

Szentes-REHAB Kft. 6600 Szentes, Szarvasi út 14.

Szentesi Árpád Nagybani Piac Kft. 6600 Szentes Apponyi tér 12.

Szentesi Téglagyár Kft. 6600 Szentes Téglagyári út 6

Traktorbolt Kft. 6600 Szentes Szarvasi út 14

TRENAMIX Kft. 6600 Szentes, Ipari Park Déli zóna

TERRA Innova Kft. 6600 Szentes, Ipari Park Déli zóna


182

A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A városrészben nem rendelkezik ilyen funkcióval. Városközponti funkció: A városrészben nem alakult ki ilyen funkció. Gazdasági funkció: A városon belül ebben a településrészben jelenik meg leghangsúlyosabban a gazdasági funkció, a városrész életében dominál a gazdasági tevékenység. A korábban már szemléltetett cégek között az 5 legnagyobb is itt található. Kereskedelmi funkció: A kiskereskedelmi üzletek mellett itt található a Lidl áruház és két üzemanyagtöltő állomás is. Turisztikai-rekreációs funkció: A városrész nem rendelkezik ilyen funkcióval jelenleg, de a területén találhatóak a bányatavak, amelyek kihasználtsága ma alacsony, további hasznosításukra azonban már születtek javaslatok (horgásztó, stb). Városi-közterületi funkció: A városrészben nem találhatók terek, parkok. 2006-2008 között az alábbi utakat érintően történtek útfelújítások a városrészben:

o Déli iparterület névtelen út a Téglagyári útig o Déli iparterület névtelen út az Ipartelepi útig


o Attila u. Hungerit Zrt. előtt Közösségi funkció: A városrészben nem működik közösségi funkcióit betöltő intézmény. Közszféra funkció: A városrészben nem működik közszféra funkcióit ellátó intézmény vagy szervezet. Kistérségi funkció: A városrészben működnek kistérségi (de akár régiós) szinten is jelentős cégek, a kistérségen belül jelentős munkaadók (sok településről járnak ide dolgozni). Humán szolgáltatási funkció: A városrészben nem működik humán szolgáltatási funkciót betöltő intézmény vagy szervezet.


183

SWOT analízis

7. Iparterület városrész

Erősség Gyengeség • Ipari park területi terjeszkedési

lehetősége biztosított • Megújuló energiák koncentrált

felhasználási lehetősége biztosított. • A már kialakított területek

infrastruktúrális ellátottsága kedvező: vasúti iparvágány, 2 számjegyű közlekedési út

• Dél-alföldi régió legnagyobb egybefüggő ipari parkja található a területen.

• Ipari park működéséhez kapcsolódó szolgáltatások kiépültek

• Van szabad beköltözhető ipari parki terület.

• Transzformátor alállomás közelsége • Az ipari park érvényes fejlesztési

koncepcióval rendelkezik.

• Autópályától való távolság • A 45-ös és a 451-es közút állapota

(11,5 t-nak való nem megfelelés) • nincs megfelelően bekapcsolva a városi

tömegközlekedés rendszerébe • Csapadékvíz elvezetése nem

teljeskörűen megoldott. • A bevonni tervezett területek nem

közművesítettek.

Lehetőség Veszély • Ipari park fejlesztése „Vállalkozói Falu”

létrehozásával: a város területén folyó ipari tevékenységek koncentrálása, munkahelyteremtés.

• Megújuló energiák kiaknázásának fokozottabb növelése (Biomassza-erőmű megépítése)

• Az Ipari Park megközelíthetőségének növelése a kerékpárút-hálózat fejlesztésével

• A felhagyott bányatavak hasznosítása

• A vállalkozások betelepülésének lelassulása

• Gazdasági krízishelyzetek kialakulása -> fő foglalkoztatókra gyakorolt hatása

• A bevonni tervezett területek magántulajdonban vannak, spekulációs lehetőségek veszélye

• Fejlesztések elmaradásával a város tőkevonzó képessége csökken


184

8. Lapistó – egyéb belterület

A Szentest Nagymágoccsal összekötő úton található, nevét az egykor itt található tóról (Lapistó-Fertő) kapta. Feljegyzések szerint a tó árvíz idején a Tiszából is kapott vízutánpótlást, de a 20. századi csatornaépítések és lecsapolások mára felszámolták. Kisebb lakóegyüttes alakult ki itt az egykori szövetkezeti major körül. A településrész a városi hálózatrendszertől független ivóvízhálózattal és ivóvízkúttal rendelkezik. Az itt élők mezőgazdasági tevékenységből tartják fenn magukat vagy ingáznak Szentesre. A Szenteshez tartozó, egyéb belterületként minősített városrész mintegy 6 km-re fekszik a település határától. A városrész demográfiai és szociális jellemzői A 2001-es népszámláláskor mért 31.638 fős települési népességnek csak igen alacsony, mindössze 0,4%-a (126 fő) élt Lapistó területén. A helyi lakónépességet a 2007-es adatok 116 főben jelölik, azaz mintegy 8%-os népességcsökkenés történt az elmúlt évek során. A szerény számú népesség kormegoszlása jelentősen eltér az eddig tapasztaltaktól, leginkább egy öregedő falusi terület képét vetíti elénk. A 0-14 évesek aránya 11,1%, a legalacsonyabb Szentesen, a középkorú, aktív lakosság jelenléte 55,6%-os volt 2001-ben, amely 6,8%-kal marad el a városi értéktől. Az idősebb (60 év feletti) lakosság jelenléte ugyanakkor itt a legmagasabb, a 33,3%-os arányuk 12,2%-kal magasabb a városi értéknél. A városrész egyértelműen kedvezőtlen képet mutat a lakosság iskolai végzettségének tekintetében. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül azt kell megállapítanunk, hogy az alacsony iskolázottságú réteg jelentős mértékben (51,4%) lakik ezen a településrészen: ez az érték a városi átlagnál 23,2%-kal magasabb. Mindezzel szemben felsőfokú végzettséggel nem rendelkezett egyetlen városrészi lakos sem a területen. A lapistói lakosság alacsony aránya a lakások számában is visszatükröződik: az itt található 58 darab lakás a városi értéknek 0,46%-a. Az egy lakásra jutó lakosok száma átlagosan 2,17 fő, amely a városon belüli egyik legalacsonyabb érték, jelzi az idős, egy-kétszemélyes háztartások jelenlétét. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (20,7%) viszont nem nevezhető magasnak az egyéb körülmények tükrében. A lakosság jövedelmi helyzete tekintetében két mutatót elemzünk: először megvizsgáljuk, hogyan alakul a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül. A vonatkozó adat (45,7%) jelentősen elmarad a belterületi részek esetén tapasztalt értékektől, a városi átlagnál is közel 10%-kal alacsonyabb.


185

A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (56,9%) a legkedvezőtlenebb a városban, ez ismét az idős lakosságot jelzi számunkra. Összegzésként elmondható, hogy a Lapistó városrész Szentes városának az IVS-ben meghatározott településrészek között az egyik legkisebb népességű városrész. A terület a város testén kívül helyezkedik el, lakossága idős, alacsony aktivitású. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi:

51. táblázat: Lapistó városrészi adatok – humán intézmények Megnevezés Érték


0


0

Idősek nappali intézményei 0 Forrás: Önkormányzati adatbázis Amint a fenti táblázatból láthatjuk, a városrészben nem találhatóak humán intézmények. A városrész gazdasági adottságai A városrész területén 2004-ben 12 vállalkozás működik, ez 2007-re 16-ra emelkedik (33,3%-os emelkedés).



52. táblázat: Lapistó városrészi adatok – gazdaság Megnevezés Érték




Lapistó

12 12 13

16

-

2

4

6

8

10

12

14

16

18

2004 2005 2006 2007



186

Lapistón szerény számú vállalkozás működik, mindössze két kiskereskedelmi üzlet és két vendéglátó egység áll a lakosok rendelkezésére. Ugyanakkor a jelen lévő vállalkozások között a hagyományos kertészeti, mezőgazdasági tevékenységek mellett találkozunk a kerámiatermékek és világítóeszközök gyártásával is. A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A terület alapvetően vidékies jellegű, dominálnak a kertes családi házak. Városközponti funkció: A városrészben nem alakult ki ilyen funkció. Gazdasági funkció: A városrész nem rendelkezik ilyen funkcióval. Kereskedelmi funkció: A városrész nem rendelkezik ilyen funkcióval. Turisztikai-rekreációs funkció: A városrész nem rendelkezik ilyen funkcióval. Városi-közterületi funkció: A városrészben nem találhatók terek, parkok. Közösségi funkció: A városrészben nem működik közösségi funkcióit betöltő intézmény. Közszféra funkció: A városrészben nem működik közszféra funkcióit ellátó intézmény vagy szervezet. Kistérségi funkció: A városrészben nem működik kistérségi funkciót betöltő intézmény vagy szervezet. Humán szolgáltatási funkció: A városrészben nem működik humán szolgáltatási funkciót betöltő intézmény vagy szervezet.


187

SWOT analízis

8. Lapistó - egyéb belterület Erősség Gyengeség

• Természeti környezete jelentős méretű vizes élőhely (Lapistó-Fertő)

• Városrész központja kialakult.

• Idős, inaktív lakosság • Vízellátását egy kút biztosítja • Közintézményekkel ellátottsága nem

megoldott

Lehetőség Veszély • Ökoturizmus, lovas turizmus

lehetőségeinek kihasználása • Gázellátás megoldható • Mezőgazdaságban rejlő lehetőségek

kihasználása


• Gazdasági krízishelyzetek kialakulása


188

9. Magyartés – egyéb belterület

Magyartés Szentestől 7 km-re Északra található a Hármas-Körös partján. A településrész a Körös egyik elhagyott övzátonyán helyezkedik el. A városrész demográfiai és szociális jellemzői A 2001-es népszámláláskori települési össznépességnek csak igen alacsony, mindössze 0,38%-a (119 fő) élt a századforduló elején Magyartés területén. A helyi lakónépességet a 2007-es adatok 164 főben jelölik, azaz mintegy 38%-os népességnövekedés történt az elmúlt évek során. A szerény számú népesség kormegoszlása a korábban elemzett, hasonlóan külső területen fekvő Lapistótól eltér, inkább áll közel a belterületi városrészekhez. A 0-14 évesek aránya 21,8%, ez az Iparterület nem igazán konzekvens vonatkozó értékén kívül a legmagasabb arány Szentesen, a városi értéket 5,3%-kal haladja meg. A középkorú, aktív lakosság jelenléte 52,9%-os volt 2001-ben, amely 9,5%-kal marad el a városi értéktől. Az idősebb (60 év feletti) lakosság jelenléte (25,2%) átlagos, több belterületi városrészhez hasonló. A városrész a három megelőző településrészhez hasonlóan kedvezőtlen képet mutat a lakosság iskolai végzettségének tekintetében. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül azt kell megállapítanunk, hogy az alacsony iskolázottságú réteg jelentős mértékben (50,8%) lakik ezen a településrészen: ez az érték a városi átlagnál 22,6%-kal magasabb. Mindezzel szemben felsőfokú végzettséggel nem rendelkezett egyetlen városrészi lakos sem a területen. A magyartési lakosság alacsony aránya mellett a lakások száma is igen csekély: az itt található 48 darab lakás a városi értéknek 0,38%-a. Az egy lakásra jutó lakosok száma átlagosan 2,48 fő, amely a városi átlaghoz közel álló érték. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (93,8%) egyértelműen jelzi számunkra, hogy rossz anyagi körülmények között élő emberek lakják a városrészt. A lakosság jövedelmi helyzete tekintetében két mutatót elemzünk: először megvizsgáljuk, hogyan alakul a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül. A vonatkozó adat (49,3%) kedvezőbb a lapistói értéknél, s a városi átlagnál is közel 6,2%-kal alacsonyabb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (47,8%) a harmadik legkedvezőtlenebb adat a városban. Összegzésként elmondható, hogy a Magyartés városrész Szentes városának az IVS-ben meghatározott településrészek között az alacsony népességű városrészek közé sorolható. A terület a város testén kívül helyezkedik el, lakossága jelentős része gyermekkorú. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi:


189

53. táblázat: Magyartés városrészi adatok – humán intézmények Megnevezés Érték


0


0

Idősek nappali intézményei 0 Forrás: Önkormányzati adatbázis Amint a fenti táblázatból láthatjuk, a városrészben nem találhatóak humán intézmények. A városrész gazdasági adottságai A városrész területén 2004-ben mindössze 2 vállalkozás működik, ez 2007-re 6-ra emelkedik.


Forrás: Önkormányzati adatbázis A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük:

54. táblázat: Magyartés városrészi adatok – gazdaság Megnevezés Érték



Forrás: Önkormányzati adatbázis Magyartésen szerény számú vállalkozás működik, mindössze egy kiskereskedelmi üzlet és egy vendéglátó egység áll a lakosok rendelkezésére. Az itt élők elsősorban mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A terület alapvetően vidékies jellegű, dominálnak a kertes családi házak.

Magyartés

2 2

4

6

-

1

2

3

4

5

6

7

2004 2005 2006 2007



190

Városközponti funkció: A városrészben nem alakult ki ilyen funkció. Gazdasági funkció: A városrész nem rendelkezik ilyen funkcióval. Kereskedelmi funkció: A városrész nem rendelkezik ilyen funkcióval. Turisztikai-rekreációs funkció: A városrészben működik az erdei iskola (VE-GA), amelyet előszeretettel vesznek igénybe a térségben élők. Városi-közterületi funkció: A városrészben nem találhatók terek, parkok, stb. 2006-2008 között az alábbi utakat érintően történtek útfelújítások a városrészben:

o Kőrösparti u. a Magyartési utca és Tisza gát között o Névtelen út a 4516 jelű út és Magyartési utca között

Közösségi funkció: A korábban már említett erdei iskola közösségi funkciót is ellát. Közszféra funkció: A városrészben nem működik közszféra funkcióit ellátó intézmény vagy szervezet. Kistérségi funkció: A városrész nem rendelkezik ilyen funkcióval. Humán szolgáltatási funkció: A városrészben nem működik humán szolgáltatási funkciót betöltő intézmény vagy szervezet.


191

SWOT analízis

9. Magyartés- egyéb belterület

Erősség Gyengeség • Hármas-Körös helyi természetvédelmi

területe mellett található • Ifjúsági tábor központ (erdei iskola)

(téli szünettel üzemeltetik)

• Közintézmények teljes hiánya • Gáz ellátás nem megoldható • Nem megfelelő vízminőség • Zsákfalu jellegű település rész. • Közlekedési feltételek rosszak

(útállapot, közösségi közlekedés) • Alacsony iskolázottság

Lehetőség Veszély • Lakó és üdülő fejlesztési terület • Ökoturizmus lehetőségeinek

kihasználása


• Munkahelyek hiánya


192

10. Kajánújfalu – egyéb belterület

Kajánújfalu a Szentest Szarvassal összekötő úton, a várostól 8 km-re található. Mellette látható a Fekete-halom nevű 8 méter magas kunhalom. A magyar őskrónika szerint Kean (Kaján) harcban állt testvérével Kalánnal, mindketten Ondnak és fiának, Etének a leszármazottai. Már 1257-ben személynévként találkozhatunk a Kaján névvel. Szentesen máig léteznek a külterületekbe beékelődött, de mára már rendezett úthálózattal bíró "bokorszerű" lakott részek, mint Kajánújfalu. A térség hagyományosan tanyás térség, ez egyedülállóan magyar településforma. A Szentes környéki tanyákat feketeföldi tanyáknak is hívják, itt a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés egymást kiegészítve szolgálta a tanyasi lakosság megélhetését. A térség lakói először a Pankotai Állami Gazdaság segítségével létrehozott gazdasági központ köré telepített lakásokba költöztek. A gazdaság átalakulásával a munkalehetőségek jelentősen beszűkültek, s a városba bejáró emberek – döntően a fiatalok – beköltöztek Szentesre. Az elöregedő tanyaközpontban így az iskola és az óvoda is megszűnt, ami tovább gyorsította az elvándorlási folyamatot. A környezetben folyó gépesített, nagytáblás földművelés kevés munkalehetőséget tud biztosítani. A terület ezen kívül jelentős természetvédelmi értékekkel rendelkezik. A városrész demográfiai és szociális jellemzői Az előző két településrészhez hasonlóan Kajánújfalun is a 2001-es népszámláláskori települési össznépesség alacsony része, mindössze 0,5%-a (157 fő) élt. A helyi lakónépességet a 2007-es adatok 326 főben jelölik, azaz a népesség több mint duplájára emelkedett az elmúlt évek során. A szerény számú népesség kormegoszlása nagymértékben hasonlít a magyartési lakosok korösszetételére. A 0-14 évesek aránya 21,7%, ez 0,1%-kal marad el a Magyartésen megadott értéktől, amely viszont a városon belül magas értéknek számít, a városi értéket 5,2%-kal haladja meg. A középkorú, aktív lakosság jelenléte 50,3%-os volt 2001-ben, amely 12,1%-kal marad el a városi értéktől. Az idősebb (60 év feletti) lakosság jelenléte (28,0%) viszont magas. Ez a városrész is kedvezőtlen képet mutat a lakosság iskolai végzettségének tekintetében. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül azt kell megállapítanunk, hogy az alacsony iskolázottságú réteg jelentős mértékben (60,8%) lakik ezen a településrészen: ez az érték a városi átlagnál 32,6%-kal magasabb. Mindezzel szemben felsőfokú végzettséggel a városrészi lakosok 0,9% rendelkezett.


193

A lakások száma igen csekély a városrészen belül: az itt található 58 darab lakás a városi értéknek 0,46%-a. Az egy lakásra jutó lakosok száma átlagosan 2,71 fő, amely a városi átlagnál magasabb érték. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (12,1%), amely a településen belül igen kedvező. A lakosság jövedelmi helyzete: a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (46,6%), amely a kedvezőtlenebb értékek közé tartozik, s a városi átlagnál is közel 9%-kal alacsonyabb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (50,0%), ennél csak Lapistó városrésznek van e szempontból rosszabb mutatója a városban. Összegzésként elmondható, hogy a Kajánújfalu városrész Szentes városának az IVS-ben meghatározott településrészek között az alacsony népességű városrészek közé sorolható. A terület a város testén kívül helyezkedik el, lakossága jelentős része idős ember, a területen jellemző az alacsony foglalkoztatottság. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi:

55. táblázat: Kajánújfalu városrészi adatok – humán intézmények Megnevezés Érték


0


0

Idősek nappali intézményei 0 Forrás: Önkormányzati adatbázis Amint a fenti táblázatból láthatjuk, a városrészben nem találhatóak humán intézmények. A városrész gazdasági adottságai A városrészben 2004-ben 22, 2007-ben 25 működő vállalkozás található, az emelkedés mértéke 13,6%-os. A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük:

56. táblázat: Kajánújfalu városrészi adatok – gazdaság Megnevezés Érték





194

Kajánújfaluban a szerény számú vállalkozás mellett mindössze egy kiskereskedelmi üzlet és egy vendéglátó egység áll a lakosok rendelkezésére. Az itt élők elsősorban mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, elsősorban őstermelőként. A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A terület alapvetően vidékies jellegű, dominálnak a kertes családi házak. Városközponti funkció: A városrészben nem alakult ki ilyen funkció. Gazdasági funkció: A városrész nem rendelkezik ilyen funkcióval. Kereskedelmi funkció: A városrész nem rendelkezik ilyen funkcióval. Turisztikai-rekreációs funkció: A városrész nem rendelkezik ilyen funkcióval. Városi-közterületi funkció: A városrészben nem találhatók terek, parkok. 2006-2008 között az alábbi utakat érintően történtek járda felújítások a városrészben:

o Kereszt u. Közösségi funkció: A városrészben nem működik közösségi funkcióit betöltő intézmény. Közszféra funkció: A városrészben nem működik közszféra funkcióit ellátó intézmény vagy szervezet. Kistérségi funkció: A városrészben nem működik kistérségi funkciót betöltő intézmény vagy szervezet. Humán szolgáltatási funkció: A városrészben nem működik humán szolgáltatási funkciót betöltő intézmény vagy szervezet.


195

SWOT analízis

10. Kajánújfalu – egyéb belterület

Erősség Gyengeség • Erdőgazdálkodás • Víz, út, elektromos áram kiépítés

megoldott

• Közmű kiépítés nem teljes körűen megoldható (gáz, szennyvíz)

• Közintézmény nem található.

Lehetőség Veszély • Két nagy értékű parkosított területen

levő önkormányzati tulajdonú ingatlan • Termálkutak közelsége • Vadgazdálkodás, vadásztatás


• Munkahelyek hiánya


196

IV.1.2 Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása és a lehatárolt területek helyzetének elemzése Szentes város 2008. augusztusában kezdte meg az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítését. E tanulmány keretein belül készül el az Antiszegregációs Terv, amely a szegregáció illetve az esélyegyenlőség megvalósulása szempontjából mutatja be és elemzi a város egészét és egyes városrészeit, fejlesztési elképzeléseit, valamint a város különböző fejlesztési programjait, koncepcióit vizsgálja meg a város egészére és az elkülönített akcióterületekre vonatkozóan. Az Antiszegregációs Terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve létrejött, összegezze az esélyegyenlőség magvalósítása érdekében eddig tett intézkedéseket, döntéseket és tevékenységeket, valamint rövid-, közép- és hosszútávon kijelölje a városi esélyegyenlőségi politika alapvető céljait és megnevezze azokat a döntéseket és tevékenységeket, melyeket e célok megvalósítása érdekében tervez. Jelen munkaanyag célja ezen belül a város általános bemutatása a szegregációs mutatók mentén, ezáltal olyan általános helyzetkép felvázolása, mely segíthet azon területek kijelölésében, melyeket a későbbi végleges anyagban részletesen elemzünk, és emellett megalapozza a végleges anyagban megjelölt célok és tevékenységek kiválasztását. A munkaanyag a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által kiadott, Városfejlesztési Kézikönyv (2. javított kiadás, 2009. január 28.) tematikája alapján készült el, amely az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény 35. §-át vette figyelembe. A helyzet bemutatásához a KSH Népszámlálás 2001 Szentesre és Csongrád megye egészére vonatkozó adataira, külső adatforrásokra, valamint az önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokra és adatokra támaszkodtunk. A városról rendelkezésre álló statisztikai adatok viszonyításához abban az esetben, ha a tágabb környezetről rendelkezésre állnak mutatók, országos, régiós, megyei és kistérségi adatokkal vetjük össze. Amennyiben ilyen adat nem áll rendelkezésünkre – például az önkormányzati nyilvántartásokból előállított mutatók esetén -, igyekszünk idősoros adatok áttekintésével tendenciákat kimutatni.


197

Helyzetelemzés: A város egésze helyzetének rövid bemutatása A város szegregáció szempontjából meghatározó összesített mutatóit a megye adataival összevetve a következő eredményeket kapjuk:

57. táblázat: A város szegregáció szempontjából meghatározó mutatói a megyével összevetve, százalékban

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya

az aktív korúakon belül (15-59 évesek)

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon

(15-59 évesek) belül

Szentes 28,2 % 40,2%

Csongrád megye 26,6%

Az adatokat megvizsgálva láthatjuk, hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a város egészét tekintve meghaladja a kritikus 40% feletti értéket. Ez azt mutatja, hogy a város egészében kiemelt problémaként kezelendő a foglalkoztatás kérdése, ezért ezt a területet kiemelt figyelemmel tárgyaljuk. A város egészét tekintve az Anti-Szegregációs Tervben szükséges adatok a következők:

58. táblázat: A város egészének adatai az Anti-Szegregációs Tervhez szükséges mutatók mentén

Kategória Érték Lakónépesség száma 31 638 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,5% Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 62,4% Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 21,1% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 28,2%

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 10,4%

Lakásállomány (db) 12 642 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 25,5% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 40,2%

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 16,3%

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 55,5%

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 40,8% Állandó népesség száma 30 997 A város egészének mutatóit tekintve kiemelt figyelmet érdemel, hogy a foglalkoztatás alacsony szintje mellett a foglalkoztatott nélküli háztartások


198

aránya is kiemelkedően magas – erre a továbbiakban még visszatérünk -, melynek legnagyobb veszélye, hogy a szegregációs folyamatok terjedését és generációk közti átörökítését vonhatja maga után. Demográfiai folyamatok: A város lakossága a 2001-es népszámlálás adatai szerint 29.282 fő. A város lakossága alakulásának idősoros vizsgálata alapján a demográfiai folyamatokat illetően a következő tendenciákat mutathatjuk ki:

42. ábra: Szentes városi, Csongrád megyei és Szentes kistérségi lakosságszám változása

Forrás: Népszámlálás 2001, KSH adatai alapján saját számítás A lakosságszám alakulását 1970-től követhetjük nyomon, ezt megelőzően más rendszer szerint tartotta nyilván a KSH az adatokat, ezért a 2001-es számokhoz nem jelenthettek viszonyítási alapot. Az ábrához az 1970-es állapotot tekintettük 100%-nak, ehhez viszonyítottuk a későbbi mérések eredményeit. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy Szentes lakossága a ’80-as évekig a megyét és a kistérséget megelőző arányban növekedett. Ezt követően a lakosság csökkenése megkezdődött (1970-től 2001-ig 6,7%), mely tendencia a megye egészénél (2,7%) nagyobb arányú, azonban a kistérség lakosságcsökkenésének arányánál (13,6%) kisebb.

43. ábra: A lakosság életkori összetétele (korfa) A nemek aránya az állandó népességen belül az országos helyzetnek megfelelő, a nők száma a magasabb. A házasságkötések száma csökkenő tendenciát mutat, a válások száma magas, de emelkedés nem tapasztalható. A gyermekvállalási kedv alacsony, többnyire 2 gyermeket nevelnek a családok. Az ábrából láthatjuk, hogy a szentesi lakosság korösszetétele az ország egészéhez hasonlóan


199

kifejezetten kedvezőtlen tendenciákra utal: a gyermeklétszám folyamatosan csökken, mely hosszú távon kedvezőtlen folyamatokat indít el, és mára – mivel itt 2001-es adatokról van szó – ezek a problémák a közoktatás szintjén már jelentkeztek is. E probléma mellett a másik kedvezőtlen tendencia – szintén az ország egészéhez hasonlóan – az 50 év feletti férfilakosság arányának drasztikus csökkenése, mely az időskorúak között az egyedül élő nők arányát nagymértékben emeli. A korfa mellett érdemes áttekinteni a népmozgásban megjelenő tendenciákat, melyeket 1977-től követhetünk nyomon:

44. ábra: Lakosság növekedésére ható folyamatok mennyiségi változásai (Fő)

Forrás: Önkormányzati nyilvántartás

45. ábra: A lakosság csökkenésére ható folyamatok mennyiségi változásai (Fő)

Forrás: Önkormányzati nyilvántartás

Mint az ábrából látható, a lakosságszám növekedését és csökkenését a születési és halálozási arányok viszonylag egyenletes változása mellett az elvándorlási és bevándorlási folyamatok döntően befolyásolták: míg a ’80-as évek elején a beköltözés ugrásszerű növekedése zajlott, azonban ez a folyamat a ’80-as évek közepétől csökken, az elköltözés viszont ezzel ellentétes irányt mutat. Szentes városban a legjelentősebb etnikai kisebbség a cigányság. A Szentesi Romák Kisebbségi Önkormányzata által készített felmérés szerint6 2005. évben 323 család, összesen 1479 fő az önmagát romának valló lakosság létszáma, amely a 2003. évi felméréshez képest (289 család, 1339 fő) növekedést mutat. Család Fő 2003. 289 1339 2005. 323 1479 A város Hódmezővásárhely felőli végén terül el az a néhány utcából álló terület, ahol a cigánycsaládok zöme él. Ez a terület szegregátum, a körülményeket ennek bemutatása kapcsán bővebben ismertetem. A Szentesi Cigány Kisebbségi Önkormányzat nyilvántartása alapján összesen 289 cigány család él (1339 fő)

6 Forrás: Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2006.


200

Szentesen, melyből 2003-ban 198 család vett részt a felmérésben (927 fő). A cigány lakosság aránya 4,3 %. . A kapott demográfiai eredményeket érdemes a továbbiakban a szegregációs folyamatok szempontjából is vizsgálni, azaz áttekinteni, hogy a bevándorlás és elvándorlás mennyire erősítette vagy gyengítette e folyamatokat: inkább a hátrányos helyzetűek ki- vagy beköltözése a jellemző, vagy nincs kapcsolat a helyzet és a költözés között. A lakosságszám változásának 2. ábrán megjelenő tendenciái alapján azonban feltételezhető, hogy a kistérségből történt a bevándorlás – ez együtt járhat hátrányos helyzettel, alacsony iskolai végzettséggel – míg az elvándorlás feltételezhetően a magasabb iskolai végzettségűek körében gyakoribb. Foglalkoztatás és iskolázottság


201

46. ábra: A foglalkoztatottság megoszlása, valamint 100 családra jutó foglalkoztatott 1970 – 2001

Forrás: KSH népszámlálás 2001 alapján saját számítás A foglalkoztatás elemzéséhez mindenekelőtt összevetettük lakosság foglalkoztatási helyzetét az országos, regionális, megyei és kistérségi adatokkal. Az eredmények azt mutatják, hogy 2001-ben a szentesi foglalkoztatottsági mutatók mindegyik eredményhez képest kedvezőek voltak, ennek ellenére az inaktív keresők magas aránya feltétlenül kezelendő probléma. Az egy családra jutó foglalkoztatottak száma folyamatos csökkenést mutat, bár a megyei adatoknál kisebb mértékű, azonban a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya (40,8%) arra figyelmeztet, hogy a hátrányokat továbbörökítő, kezelendő foglalkoztatási helyzetről kell beszélnünk.

47. ábra: Szentes 19évesnél idősebb lakosságának megoszlása iskolai végzettség alapján

A foglalkoztatási helyzet alakulása a következő problémákra vezethető vissza: település gazdasági szerkezetében hagyományosan a mezőgazdaság túlsúlya dominál, az ipar és szolgáltató szektor részaránya alacsonyabb a kívánatosnál. Ehhez a helyzethez kapcsolódik a mezőgazdaság romló versenyképessége, mely különösen azon területeken okoz problémákat, ahol hiányoznak a magas hozzáadott értéket termelő tevékenységek. Forrás: KSH népszámlálás 2001 alapján saját számítás E helyzet szoros kölcsönhatásban áll a lakosság alacsony iskolai végzettségével, mely e helyzet következménye és egyben a fejlesztés gátját is jelenti. Az alacsony iskolai végzettségű munkaerő körében általában magasabb a fluktuáció


202

is, mivel az alacsony bérezés és rossz munkakörülmények miatt a munkahelyeknek nincs megtartó hatása. Mint ezt a lakosság iskolai végzettségére vonatkozó ábra mutatja, legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik a 19 évesnél idősebb lakosság 30%-a, valamint a teljes 19 évnél idősebb lakosságot tekintve a képzettségi szint egészében alacsony, az arányok kedvezőtlenek. A Szentesi Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2003-ban készített vizsgálata alapján a helyi magukat cigánynak valló lakosok (927 fő) felmérése foglalkoztatottság és iskolai végzettség tekintetében a következő képet mutatja: a felnőttek közül 407 fő rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel, 48 fő szakmunkásképzőt végzett, 19 fő érettségizett és 2 fő diplomázott. 152 fő munkanélküli, 156 fő nyugdíjas, 124 fő háztartásbeli, 69 fő közalkalmazott, 63 fő magánalkalmazott, 15 fő vállalkozó, 237 fő tanuló és 111 fő még nem jár iskolába. A helyzetkép tehát a roma lakosság körében az iskoláztatás és foglalkoztatottság alacsonyabb szintjét mutatja, mint a város egészében. Az ÁFSZ 2008. októberi kimutatása szerint a munkanélküliségi ráta ekkor 8,1% volt, a foglalkoztatási ráta 54,7%, a Szentesi Kirendeltségen nyilvántartott munkanélküli 1584 fő. Ez az adat a megye néhány más településével összevetve kedvezőbb, kivéve a szegedit, itt alacsonyabb volt a munkanélküliségi ráta. A Munkaügyi Központ Szentesen 2008 novemberében 1217 fő regisztrált munkanélkülit tartott nyilván.

48. ábra: Regisztrált munkanélküliek számának havonkénti változása

Mivel előzetes feltételezésünk szerint a munkanélküliségi mutatók a dominánsan mezőgazdasági foglalkoztatással függnek össze, ezért megvizsgáltuk, hogyan változik az év egyes honapjaiban a regisztrált munkanélküliek száma. Mint az ábra mutatja, a 2007-es és a 2008-as évi adatokat havi bontásban összehasonlítva kimutatható tendencia a nyári hónapokban az éves adatokhoz képest a munkanélküliek számának csökkenése. Szentes és vonzáskörzete munkaerő-piacának egyik meghatározó tényezője a téli időszakra jellemző stagnálás. Ennek legfőbb oka a mezőgazdasági jellegű foglalkoztatás csökkenése, a térségi- valamint helyi szezonális tevékenységek pihentetése, amely folyamatosan negatív hatást fejt ki az egyébként sem kedvező foglalkoztatásra. A nyári hónapok kedvezőbb eredményei azonban nem helyi sajátosságot jelentenek, az országos adatokra is jellemzőek, valamint az ingadozás értéke nem túl magas, mindössze 10% körüli értéket jelent. Ebből következően nem állíthatjuk biztosan, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatottság hiánya jelentené kizárólag a munkanélküliség forrását.


203

A Kirendeltségben magas a munkanélküliek körében az alkalmi munkavállalói könyvet igénylők száma. A bejelentett foglalkoztatások mellett meghatározó ez a foglalkoztatási forma.7

49. ábra: Regisztrált munkanélküliek életkor szerinti megoszlása, valamint iskolai végzettség alapján

A település iskolázottsági adatait és a regisztrált munkanélküliek számának változását összevetve ennél meglepőbb eredményre jutunk: a regisztrált munkanélküliek között a szakmunkásképzőt végzettek felülreprezentáltak lakossági arányukat vizsgálva, és a szakközépiskolát végzettek is nagyobb arányban vannak jelen a regisztrált munkanélküliek között, mint azt lakossági számarányuk indokolná. Szakmunkásképzőt vagy szakközépiskolát végzett a regisztrált munkanélküliek 50%-a, tehát rendelkezik szakképesítéssel, ezt azonban a munkaerőpiacon nem tudja felhasználni. Ez az eredmény a település szakképzési és továbbképzési rendszerére vonatkozóan elgondolkodtató, érdemes végiggondolni, hogy miközben országosan a munkaerőpiac szakmunkáshiányban szenved, a városi eredmények miért térnek el ettől. Ez az eredmény a jelenlegi képzések átgondolását teszi szükségessé. Erre az oktatási helyzet kapcsán még kitérünk. A regisztrált munkanélküliek adatait életkor szerint csoportosítva megállapíthatjuk, hogy legjelentősebb csoportot a 26-35 év közöttiek jelentik (30% körüli érték, 2008: 30,7%), a 26-tól 45 év közöttiek teszik ki a regisztrált munkanélküliek felét. Ez az eredmény számos további probléma gyökerét jelenti: mivel ez az életkor a családalapítás időszaka, ezért csökkenhet a családalapítási kedv, illetve a hátrányos helyzet továbbörökítése történik e csoportok esetében. A regisztrált munkanélküliek juttatásait 2005-től vizsgálva a következő eredményeket kapjuk:

7 Munkaerőpiaci helyzetkép Csongrád megyében 2006. február


204

50. ábra: Regisztrált munkanélküliek juttatásai

Az ábra értelmezését megnehezíti a járuléktípusok időközben történt átalakulása, azonban mindenképp figyelemreméltó, hogy a nem résztvevők aránya a vizsgált sokaság egészéhez képest csökkent, míg az álláskeresést ösztönző járadékban részesülők aránya folyamatosan növekszik. Emellett arányaiban a nyugdíj előtti segélyben részesülők száma a vizsgált időszakban jelentősen

nem változott, tehát arányaiban a 2006-os időszakhoz képest csökkent. Közfoglalkoztatás: A város a közfoglalkoztatás fejlesztése érdekében a következő pályázati forrásokat vonta be a munkahelyteremtésbe: 2004.„Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen” c. pályázati program –ESZA Kht.- Nyert összeg: 439.975 Euró A programban 50 fő halmozottan hátrányos helyzetű munkanélkülit, (közöttük 25 fő roma származású) foglalkoztattak az önkormányzat intézményeiben 12 hónapon keresztül. A program lezárulását követően 15 fő továbbfoglalkoztatása történt további 12 hónapig, A program megvalósult 2005 és 2006. évben, a külterületi szolgáltatás-közvetítésre épülve ma is működik a tanyagondnoki szolgálat, a pályázatból megvásárolt autókkal. 18 főt foglalkoztatott tovább az önkormányzat saját költségvetéséből. A célcsoport tagok közül mai nap is dolgozik 41 fő. 2004. „Nappali szolgáltatás-kiegészítés fogyatékosok számára” c. pályázat ROP 3.2.2. Nyert összeg: 82. 298.600.- Ft. Fő kedvezményezett: Progress Alapítvány, kedvezményezettek: Szentes Város Önkormányzata, Pszichiátriai Ápoló Otthon-Szentes. A pályázat céljai:18 fő megváltozott munkaképességű, (elsősorban mozgáskorlátozott, illetve pszichiátriai betegségben szenvedők) képzése háztartási gépszerelővé szakmunkásvizsgával, és 15 fő foglalkoztatása 12 hónapon keresztül, 5 fő továbbfoglalkoztatása 12 hónapig. 2006-2008-ig a program megvalósult, a célcsoport tagjait a programból vásárolt kisbusszal szállították, jelenleg az 5 fő továbbfoglalkoztatása zajlik. TRFC/1c/2008/003: „Szentes Város közmunkaprogramja 22 fő halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli nő foglalkoztatásával” pályázat keretében 8.885.700.- Ft, önrész: 987.300.- Ft Kedvezményezett Szentes Város Önkormányzata. 22 fő halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli, közöttük 11 fő roma származású nő foglalkoztatása történt meg. A program 2008. szeptember 15-vel indult, 2008. április 30.-val zárult.


205

Lakáshelyzet: Mivel az Antiszegregációs Tervben javasolt problémakezelés meghatározó eleme az esetleges területi szegregáció megszűntetésének biztosítása, fontos végiggondolni, az önkormányzat milyen megoldásokat preferál a lakhatási mobilizáció ill. integráció érdekében, illetve milyen eszközökre támaszkodhat ennek során. A város lakásállományának döntő része (96%) természetes személyek tulajdonában van, mindössze 3,33% önkormányzati tulajdon.

51. ábra: A lakásállomány összetétele Az eredmény lényegében azonos a megyére illetve a kistérségre jellemző arányokkal. A szám arra mutat, hogy az esetleges szegregátumok esetén a lakhatási mobilizációs programban önkormányzati bérlakás-állományra a település csak kis mértékben támaszkodhat. Az adatokból egyértelműen mutatkozik, hogy rendkívül

lecsökkent az új lakások építésének üteme, hiszen az 1990-2001 közötti időszak a rendszerváltást megelőző 10 évnek csupán 26%-át adja. A városban kismértékű primer lakáshiány van, és gyorsuló ütemben jelentkezik a lakóépületek állagának romlása. A lakásgondok kezelésére az önkormányzat egyrészt bérlakás-építési programot kezdett el. A lakásprivatizáció során ugyanis körülbelül 1/3-ra csökkent az önkormányzati bérlakások száma. A jelenlegi bérlakás állomány nem tudja kielégíteni az igényeket. A programnak köszönhetően az elmúlt években az alábbi helyeken építettek illetve alakítottak ki új, önkormányzati bérlakásokat:

Év Helyszín Lakások száma 2003. Új utca 11. 18

Szabadság tér 1-2-3. és 6. 12 2004. Szabadság tér 4-5. 7 2005. Petőfi utca 16. 22 Másrészt az önkormányzat kidolgozta lakásgazdálkodási koncepcióját, melyet 2000-ben fogadtak el (193/2000. XI.24. Kt.). Alapvető céljaként a szentesiek önkormányzati segítséggel történő lakáshoz, illetve lakhatáshoz való jutását tűzték ki. Az igények teljesítése érdekében a város anyagi lehetőséginek figyelembe vételével építési telkeket alakít ki és értékesít, önkormányzati bérlakásokat épít, támogatja a lakásépítést, - vásárlást, a meglévő lakások karbantartását, korszerűsítését, a fiatalok lakáshoz jutását, közalkalmazottainak fenntartja a meglévő szolgálati lakásokat, lakásfenntartási támogatást nyújt a rászorulóknak, a hajléktalanok számára működteti az átmeneti szállást és a családok átmeneti otthonát.


206

Az épületek állagromlásának megakadályozása érdekében pedig határozattal - 97/2002. (VI.28.) - jóváhagyott lakóépület-felújítási programot dolgoztak ki 2002-ben, amit 2003-ban módosítottak (112/2003.(V.23.) KT határozattal), majd 2004-ben és 2005-ben kiegészítettek.

52. ábra: A lakásállomány jelenlegi állapota, felszereltsége:

A lakások állapotát a megye egésze adataival, a kistérség és a nem megyei jogú városok helyzetével összehasonlítva láthatjuk, hogy a lakásállomány viszonylag kedvező képet mutat: bár a megyei adatokhoz képest az arányok általában kedvezőtlenebbek – kivéve a hálózati vízvezetékkel és a központi fűtéssel ellátottságot. Ez utóbbi oka, hogy a város geotermikus adottságainak köszönhetően egyedülálló termálvíz-adottságokkal rendelkezik, melyre alapozva kiépült a termálközmű-rendszer, mely három fűtőműből és öt termálkútból áll. Szentes jelenlegi lakásállományának legnagyobb része (35%) még a két világháborút megelőző időszakban épült. Ebből is nagyon magas aranyát képviselnek a XIX. század végén, illetve a XX. század legelején épült lakások (22%). 24% az 1970-1979 közötti időszakban, míg 18%-a 1980-1989 között épült. Ezek közül összesen 2000 db a panellakás, míg 700 lakás blokkos, vázszerkezetes vagy öntött technológiával készült. A városban három nagy lakótelep található. A város északi részén helyezkedik el a Kertvárosi lakótelep, jelentős lakásállományú a Kossuth utca északi és déli oldalán levő lakótelep, valamint az Apponyi téren és környékén elhelyezkedő lakótelep. Az épületek ma már felújításra szorulnak (pl.: szigetelés hiánya, rossz nyílászárók), a rekonstrukciók folyamatban vannak, jelentős arányban kapcsolódott a város a panelprogramba. Az önkormányzati bérlakások Szentes jelenleg 441 db önkormányzati bérlakással rendelkezik. Ezek területi megoszlása az 1. számú térképen található. Mint látható, a jelenlegi bérlakások elszórtan helyezkednek el, ezért a szegregációval veszélyeztetettséghez nem járulnak hozzá.


207

Az önkormányzati bérlakások a komfortosság szintje alapján vizsgálva a következőképpen oszlanak meg: A lakások fele összkomfortos, 26%-a komfortos, gázfűtéses, komfort nélküli összesen 47 db (10,6%), szükséglakás pedig összesen 1 db. Jelenleg összesen 3 db üres. Összesen 1263 fő lakik önkormányzati bérlakásban, a lakók 32,6%-a, 412 fő eltartott, a lakók száma lakásonként átlagosan 2,9 Fő. A lakások átlagos alapterülete 53,2 m², átlagos szobaszám 1,5. 2008-ban a lakók 17,23%-a kapott lakbértámogatást, 6,7%-a pedig normatív lakásfenntartási támogatást. A hátralékok megoszlása a következőképpen alakul: a lakók 59,6%ának van lakbértartozása, az átlagos tartozás 48.000 Ft körüli összeg. A lakások 47%-ában határozatlan idejű bérleti szerződéssel laknak. Ez problémát jelent abban az esetben, ha az önkormányzat felül szeretné vizsgálni a bérleti szerződést, ezért igazságtalan megoldásokhoz vezethet. (Pl. ugyanolyan összegű lakbér 68.900 és 22.000 Ft egy főre eső jövedelem mellett, azonos alapterületű lakásban.) A lakbérhátralékok kezelésére vonatkozó megoldásokat a szociális ellátások kapcsán ismertetjük. Közlekedés, infrastruktúra Térségi szinten kiépültek a belterületi szilárd burkolatú utak, melyek a legtöbb településen felületkezelésre szorulnak. Mivel a város adottságaiból következően kiemelt jelentőségű a kerékpáros közlekedés, ezért a városon és a kistérségen belül kerékpárutak épültek, a város egésze kiterjedt kerékpárút-hálózattal rendelkezik, melyet folyamatosan bővítenek. Az Anti-Szegregációs Tervvel egy időben készülő, a Városközpont felújítását célzó program e területen is tervez kerékpárutat. Szentes területén kiépült a közcsatorna-hálózat. A városban nagy kapacitású szennyvíz-befogadó működik, és folyamatosan bővül a szennyvíz-hálózatba kötött lakások száma is A hálózatfejlesztés eredményeként Szentes kiépítettsége folyamatosan elérte a 94%-ot. A kistelepüléseken a szennyvízcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma 0. A térségben minden település be van kapcsolva közüzemi ivóvíz-hálózatba, habár az ivóvíz minősége, annak magas arzéntartalma miatt több helyen kifogásolható. A szociális támogatások rendszere:

Szentes város a következő törvényben előírt támogatásokat biztosítja a településen élők részére:

Időskorúak járadéka Egészségkárosodottak

rendszeres szociális segélye Nem foglalkoztatottak

rendszeres szociális segélye Lakásfenntartási támogatás

Ápolási díj Átmeneti segély Temetési segély Adósságkezelési szolgáltatás Köztemetés Közgyógyellátás


208

53. ábra: Segélyezési események változása (2003 – 2007)

A segélyezési eseményeket 2003-tól idősorosan vizsgálva a következő eredményeket kapjuk: Az LFT száma egy 2006-os kisebb visszaeséstől eltekintve folyamatosan nő, ugyanez a helyzet – a visszaeséstől eltekintve – a rendszeres szociális esetében is. Ezzel ellentétben a gyermekvédelmi támogatási események száma 2004-től folyamatosan csökken.

Forrás: Önkormányzati nyilvántartás A HHH tanulók számát csak 2006-tól tartja nyilván az Önkormányzat, azonban ez is csökkent (bár csekély mértékben) a 2007-es évben. Szentes város a fentieken kívül adósságkezelési támogatást biztosít a lakosságnak:

Támogatási forma Támogatásban részesültek száma (Fő): 2005 2006 2007 2008

Adósságkezelés 30 24 44 67

Szociális ellátások: A szociális ellátások a városban a következő fenntartói rendszerben működnek:

Intézményfenntartó társulás által működtetett intézmények:

Civil szervezet vagy gazdasági társaság által működtetett

intézmények: Családsegító Központ (Családok Átmeneti Otthona, Gyermekek Átmeneti Otthona, Helyettes Szülői Hálózat feladatok esetében),

1 családi napközi

Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon (Idősotthoni ellátás esetében)

1 támogató szolgálat

Gondozási Központ (közösségi ellátások, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás vonatkozásában)

1 egyház által fenntartott idősek tartós bentlakásos otthona

Hajléktalan Segítő Központ (nappali melegedő, éjjeli menedékhely, átmeneti szálló vonatkozásában)


209

A települési önkormányzat étkeztetés keretében biztosítja a szociálisan rászorulóknak a legalább napi egyszeri meleg étkezést, népkonyhai ellátás keretében napi egyszeri egy tál meleg ételt a szociálisan rászorult – elsősorban hajléktalan – személyeknek. Házi segítségnyújtás keretében gondoskodik azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből, egészségi állapotuk miatt nem képesek. Ezen belül gondozási (ebédeltetés, bevásárlás, gyógyszeríratás-kiváltás, fürdetés), valamint szolgáltatási (mosás, vasalás, takarítás) tevékenységet végeznek. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló idős, fogyatékos személyeknek nyújt biztonságot. A Közösségi ellátás a Gondozási Központ keretein belül működik. Az intézmény 2005. évben kapott működési engedélyt a közösségi ellátás (pszichiátriai ellátás, valamint nappali ellátás) működtetésére. A közösségi ellátás célja a pszichiátriai betegek lakókörnyezetében történő gondozása, gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. Az ellátásban részesülők pszichiátriai betegségben szenvedő személyek, akiknek hosszú évek óta fennáll ez az állapotuk, gyakran kerülnek olyan mentális állapotba, konfliktushelyzetbe környezetükkel, családtagjaikkal, amikor külső segítséget igényelnek. Pályázati forrásból történt a fogyatékkal élők nappali ellátását szolgáló foglalkoztató 20 férőhelyre bővítése. Az ellátottak száma folyamatosan emelkedik, jelenleg 17 fő ellátott van. Az intézmény további elképzelései között szerepel a többi leamortizálódott épület teljes körű felújítása. Az intézmény által működtetett három idősek klubjában, illetve pszichiátriai nappali ellátás keretében kiemelt figyelmet fordítanak a foglalkoztatás elősegítésére, valamint az ellátottak életminőségének javítására. A rendezvényeiket úgy szervezik, hogy általuk nyitottá tegyék a várost a térség lakosai számára is. A nappali ellátás keretében jelenleg ellátottak száma a közösségi ellátásban 2008-ban 40 fő. Nappali ellátás keretében az idősek klubjaiban elsősorban a saját otthonukban élő, önmaguk ellátására részben képes időskorúak részére biztosítanak lehetőséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. A gyermekvédelmi ellátás a következő ellátási formákat tartalmazza:

• bölcsőde • gyermekjóléti szolgáltatás • helyettes szülői hálózat • gyermekek átmeneti otthona • családok átmeneti otthona

A gyermekjóléti alapellátások ellátása helyben megoldott. A házi gyermekfelügyelet a bölcsőde szolgáltatásaként működik, a családi napközit szociális vállalkozó működteti. A gyermekek átmeneti gondozásának törvényben meghatározott rendszere a városban teljes körűen kiépült. Az ellátások 2005. április 1. óta a Szentesi Kistérség minden településén élő lakos számára nyújtanak szolgáltatásokat. A Családok Átmeneti Otthona, a Helyettes Szülői Hálózat és a Gyermekek


210

Átmeneti Otthona mindösszesen – egyidejűleg - 63 fő elhelyezését teszi lehetővé. A Gyermekek Átmeneti Otthona feladata az egy szülős családok, bántalmazott anyák és gyermekeik, válsághelyzetben lévő várandós kismamák ellátása, a Családok Átmeneti Otthonába pedig családi hajléktalanság esetében kerülnek a rászorulók. Az átmeneti gondozási formák teljes körű kiépítése e területen az elkövetkezendő években új ellátási formák kiépítését nem igényli. A következő években a szolgáltatások fejlesztése és a családok kikerülési esélyeinek növelése jelentkezik feladatként (lakáshoz jutás elősegítése stb.), melynek érdekében a gyermekjóléti és szociális intézményeken túlmutató együttműködésekre lesz szükség. Gyermekek Átmeneti Otthona Az intézmény gyermekek átmeneti gondozását biztosító gyermekjóléti alapellátás. Megszakítás nélküli munkarendben, 6 fő szakmai státusszal, ügyeleti rendszer alkalmazásával működik, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény előírásainak megfelelően. Az intézményben az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Az otthonban a gyermek anyja is elhelyezhető. A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében gondozási-nevelési terv készül a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve. Az intézmény 23 fő elhelyezésére kapott határozatlan időre működési engedélyt. Az otthonban a férőhely keretein belül 6 fő otthontalanná vált anya is elhelyezhető Ellátási területe a szentesi kistérség . A férőhelyek kihasználtsága 2005-ben: 65%, 2006-ban 75%, 2007-ben 95 %, 2008-ban 82 % volt. Családok Átmeneti Otthona Az intézmény 33 férőhelyén egyidejűleg 8 család átmeneti elhelyezését és gondozását tudja megoldani. A 6, illetve 12 hónapos elhelyezés alatt az intézmény a családoknak főzési-étkezési, mosási, tisztálkodási lehetőséget biztosít. Az intézmény pszichológiai, jogi, szociális, és mentálhigiénés segítséget nyújt, továbbá az egyénre szabott bánásmódot, az intézményen belüli közösségi élet szervezését biztosítja. Segítséget ad a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásában és a hivatalos ügyek intézésében. A gyermekjóléti szolgálattal együttműködve családgondozást végez, melynek keretében krízisintervenciót, mentális gondozást, családi konfliktuskezelést, lakhatási lehetőségeket kutat fel és közvetít a lakóknak. Az intézmény jellegéből fakadóan indokolt esetben gyermekfelügyeletet biztosít, sajnos ennek a feladatnak az épület adottságaiból kifolyólag (nincs megfelelő terem) csak korlátozottan tud megfelelni. Szabadidős foglalkozásokat szervez és közvetít a lakóknak. Adományokat gyűjt és oszt a rászorulók részére. Az ellátottak száma 2008-ban 49 Fő. Az elmúlt két év során 5 család számára sikerült biztosítani a lakáshoz jutást. Hajléktalan ellátás A kistérségben Szentes Város Önkormányzata kiépített hajléktalan ellátó rendszerrel rendelkezik, melyet a Hajléktalan Segítő Központ szervez.


211

Alapellátás keretében: étkeztetést (népkonyha) és nappali ellátás keretében nappali melegedőt üzemeltet.

Szakellátás keretében: átmeneti ellátást biztosít éjjeli menedéken és átmeneti szállón.

Az elmúlt években az intézmény különböző településekről összesen 176 embert látott el. A kistérségből Szegvárról 7 főt, Derekegyházról 2 főt, Nagymágocsról 2 főt, Nagytőkéről 2 főt, Fábiánsebestyénről pedig 3 főt. Az intézmény a személyes gondoskodás keretében a következő ellátási formák működését biztosítja:

Éjjeli menedék (20 fő férfi férőhellyel) Átmeneti szálló (22 fő férfi, 8 női férőhely) Nappali melegedő (30 fő férőhely) Népkonyha (20 fő)

Téli krízis időszaka alatt (nov. 1-től márc. 31-ig) az étkeztetést kibővül reggeli és vacsora biztosításával az erre rászorultaknak. Utcai szociális munkát is végeznek ebben az időszakban. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátásra legfeljebb egy évig kerülhet sor. A határidő elteltét megelőzően egy hónappal az intézmény vezetője megvizsgálja, hogy az ellátást igénybe vevő családi környezetébe visszahelyezhető-e, illetve ellátása személyes gondoskodás útján biztosítható-e. Ha az ellátást igénybe vevő családi környezetébe nem helyezhető vissza, az intézmény vezetője az ellátás időtartamát további egy évvel meghosszabbíthatja. Ha az ellátást igénybe vevőt más, személyes gondoskodást nyújtó intézményben el lehet látni, a megfelelő intézménybe történő áthelyezés lehetőségéről az intézmény vezetője tájékoztatást ad. Az új intézménybe történő elhelyezésig az ellátást igénybe vevő ellátását változatlan feltételekkel kell biztosítani. Szociális szolgáltatások: Családsegítő Szolgálat tevékenységi köre a következő: a különböző szociális és gyermekvédelmi jogszabályok által előírt kötelező feladatokat ellátja, illetve a településnagysághoz kötött kötelező feladatokat, szolgáltatásokat is működteti, ezen túlmenően több - önként vállalt - feladatot is végez, melyek társulási szerződések, illetve feladat-ellátási megbízások alapján jöttek létre.

A családsegítés célja a szociális és mentális problémák esetén az életvezetési nehézségek elhárításának és feloldásának, továbbá a helyi szociális szükségletek feltárásának és megoldásának elősegítése. Rendszeres szociális segélyben részesülőkkel való együttműködés Szentes Város Önkormányzatával és a helyi munkaügyi központtal együttműködve a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú, rendszeres szociális segélyben részesülő személyek és családjuk részére nyújt támogatást. Az elhelyezkedés elősegítése érdekében, a passzív munkaerő-piaci eszközök mellé egy aktív, széles körű programot (beilleszkedési terv) dolgoz ki.


212

2005. július 1-jén indult el a Családsegítő Szolgálat Tanyagondnoki Szolgálata. A Tanyagondnoki Szolgálat az intézmény Családsegítő Szolgálatához integrált szervezeti egység, mely szakmai munkáját az 1993. évi III. tv-ben, valamint végrehajtási rendeleteiben szabályozott előírások szerint végzi. Tevékenysége Szentes város közigazgatási határán belül élő külterületi lakosságra terjed ki. A szolgáltatás célja a külterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó alapszolgáltatási feladatok: szociális információs szolgáltatás, családsegítésben való közreműködés, intézmények és az ellátott közötti kapcsolattartás elősegítése, házi segítségnyújtásban való közreműködés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban közreműködés. A tanyagondnoki szolgálat a következő szolgáltatásokat nyújtja: személyszállítási feladatok, ügyintézési feladatok, egyéb szolgáltatás jellegű feladatok. A tanyagondnoki szolgálat működési területe: I. Cserebökényi körzet: Veresháza, Veresegyház, Terehalom, Belsőecser, Cserebökény, Újosztás, Józsefszállás, Külsőecser, Mucsihát, Kajánújfalu II. Lapistói körzet: Lapistó-Fertő, Dónát, Lapistó, Derekegyházi oldal 10 III. Magyartési körzet: Zalota, Magyartés, Mentettrét, Felsőrét, Szentes-Nagytőke, Vekerzug, Vekerhát, Kistőke, Hékéd, Szent László

Az önkormányzat, valamint a személyes gondoskodást végző szociális intézmények tevékenységük során a feladat jobb ellátása érdekében együttműködnek más szervekkel, elsősorban: a személyes gondoskodást nyújtó intézményekkel, oktatási intézményekkel, egészségügyi szolgáltatókkal, gyermekjóléti szolgálattal, az érdekvédelmi, karitatív és egyéb civil szerveződésekkel, az Egyházakkal, a Vöröskereszttel és a közüzemi szolgáltató vállalatokkal, pénzintézetekkel. Az Önkormányzat 1994-től Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet. A Kerekasztal feladata a szolgáltatásszervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, a szociális ellátó-rendszer működésének véleményezése, továbbfejlesztésére javaslatok kidolgozása, a helyi igények felmérése és az önkormányzat felé közvetítése. A Kerekasztal tagjai: Szentes Város Polgármestere/Alpolgármestere, szociális, és gyermekjóléti intézmények vezetői, Szociális és Egészségügyi Bizottság képviselője, Szociálpolitikai Osztály képviselője, Nagycsaládosok Egyesületének képviselője, Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője, Szentesi Ifjúsági Diákönkormányzat képviselője, Vöröskereszt Szentesi Szervezetének képviselője, Máltai Szeretetszolgálat Szentesi Szervezetének képviselője és az egyházközségek képviselői.


213

Az oktatási integráció jelenlegi helyzete: A város jelenleg a következő, oktatási feladatokat ellátó intézményhálózattal rendelkezik:

Az önkormányzat saját, önálló fenntartású

intézményei:

Egyházi fenntartású intézmények:

Intézményfenntartó társulás által működtetett

intézmények:

Civil szervezet vagy gazdasági társaság által működtetett

intézmények:

Megyei önkormányzat fenntartásában

működő intézmények:

1 bölcsőde 2 óvodai körzet 11 telephelyen; 1 általános iskola 1 alapfokú művészeti iskola 1 pedagógiai szakszolgálat 1 család-segítő központ

1 óvoda 2 általános iskola

1 óvoda - Szentes Eperjes Intézményfenntartó Társulás (Kertvárosi Óvoda Eperjesi Tagóvodája) 3 általános iskola 4 telephelyen Szentes – Eperjes Intézményfenntartó Társulás (Klauzál Gábor Általános Iskola) Szentes – Derekegyház Intézményfenntartó Társulás (Koszta József Általános Iskola) Szentes – Nagytőke Intézményfenntartó Társulás (Deák Ferenc Általános Iskola és a Damjanich Tagiskola) Gyermekek átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat

5 alapfokú művészeti iskola 1 családi napközi

1 óvoda, általános iskola, szakiskola és gyermekotthon (Szentesen egy telephely) 1 gimnázium és szakképző iskola (2 telephelyen) 1 szakmunkásképző és szakközépiskola (2 telephelyen)


214

A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok, valamint a gyermekjóléti alapellátások ellátása helyben megoldott. A házi gyermekfelügyelet a bölcsőde szolgáltatásaként működik, a családi napközit gazdasági társaság üzemelteti. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2007. (IX. 27.) Kgy. Határozata alapján a makói Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (6900 Makó, Vásárhelyi út 1-3.) végzi. Óvodai integráció helyzete: Az önkormányzat fenntartásában működő óvodák infrastrukturális helyzete, eszközellátottsága egyenletesnek mondható. Az önkormányzati fenntartású intézmények feladat-ellátási helyein a gyermekek összetétele, a HH és HHH óvodások eloszlása egyenletesnek mondható, de fontos kiemelni, hogy a HHH megállapításához szükséges szülői nyilatkozatok nagyon hiányosak. A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvodába jelenleg sem HH (ebből következően HHH sem), sem SNI gyermek nem jár. Problémát okoz, hogy nem ismert településen élő, de óvodába nem járó, harmadik életévüket már betöltött gyermekek pontos száma. Önkormányzati iskolák helyzete: Koszta József Általános Iskola A kompetenciamérés eredményei kiemelkedően jók, 2003-ban, 2004-ben és 2006-ban is jóval az országos átlag feletti eredményt értek el. Az intézmény eszköz és felszerelési ellátottsága jónak minősíthető. A HHH és HH tanulók aránya kicsi, de körzethatár módosítása még nem indokolt. A Klauzál Gábor Általános Iskola A város központi lakótelepén működik. Testnevelés tantárgyból 1-6. osztályban emelt szintű az oktatás. A gyermekközpontú iskolába a tanulók kb. 65%-a nem az iskola körzetéből érkezik, 9%-a más településről bejáró. A jelenlegi tanulólétszám : 322 fő, HH: 47,2%, HHH: 17,08%, SNI: 6,5%,. A kompetenciamérések 2003-2004-ben a szövegértést és a matematikát illetően az országos átlag alatt voltak. Az oktató-nevelő munkát meghatározza az esélyegyenlőség biztosítására tett törekvés, amellyel az otthonról hozott hátrányok leküzdése, valamint a tehetséges tanulók fejlesztése történik. Az intézmény infrastrukturális ellátottsága megfelelő, könnyen megközelíthető, rendelkezik Internet- és telefon kapcsolatokkal. Ezek és a közüzemi feltételek felújításra, bővítésre szorulnak, jelenleg pl. 1 számítógépre csaknem 18 tanuló jut. Differenciált foglalkozásokhoz, csoportbontások, egyéni foglalkozások megtartásához infrastruktúra fejlesztése (pl. fejlesztő szobák, számítógéppark) bővítése indokolt.

Petőfi Sándor Általános Iskola Körzetében a legmagasabb a tanköteles korú gyerekek száma, 846 fő. A pedagógusok létszáma 30 fő. Ennek ellenére a legalacsonyabb létszámú iskola, 2008-as tanulói létszáma 293 fő. Ennek indoka lehet a közelében található 2 egyházi általános iskola elszívó hatása.


215

Tanulói rendkívül vegyes összetételűek, mind képességek, motiváltság, mind anyagi helyzet szerint. Az iskola tanulói közül HH: 25,25%, HHH: 6,48%, SNI: 4,43%. A HH, HHH, SNI arány az összes tanulói létszám 70%-át teszi ki. Ez a képességfejlesztő, integrációs foglalkoztatás bevezetését mindenképpen indokolja. A kompetenciamérések eredményei 2006-ban az országos átlag alatt maradnak. Ennek oka az eltérő gyerek-összetételű párhuzamos osztályokból is adódhat (az A osztályok „sima” osztályok, a B osztályok magasabb óraszámú ének-zenei osztályok.) Az iskola rendelkezik a legszükségesebb, oktató-nevelő munkához nélkülözhetetlen eszközökkel, de a korszerű berendezések teljesen hiányoznak. A tornateremben még mindig nincs tusolási lehetőség, nincs természettudományos szaktanterem. Nincs az intézményben orvosi szoba, a helyben elvégezhető vizsgálatokat a könyvtárban végzik. Nincs az iskolában külön tanári WC. Nagy szükség lenne egy komoly felújításra, ugyanis az 1913-ban elkészült épület nyílászárói is igen viseltesek.

Deák Ferenc Általános Iskola és a Damjanich János Tagiskola A Deák Ferenc Általános Iskola emelt szintű oktatást biztosít a tanulóknak testnevelés tantárgyból. Az országban harmadikként a Sport XXI. program keretében az intézményben, mint sportiskolában a délalföldi régióban elsőként indítottak úszó-vízilabda osztályt. Az iskolában 2008-ban 271 diák tanul, ennek 37,2%-a HH, 7,01%-a HHH, 8,48%-a SNI.A tanulók 12,9 %-a más településről bejáró. A Deák Ferenc Általános Iskola épülete 1961-ben épült, majd 1988-ban emeletráépítés történt és részleges felújítás. A 16 db tanterem bútorzata, felszereltsége megfelelő. Tornatermük méreteinél fogva nem elegendő a testnevelés órák megtartásához, ezért a felső tagozaton tanuló diákok testnevelés órákra a Városi Sportcsarnokba járnak. A Damjanich János Tagiskola emelt szintű oktatást biztosít a tanulóknak művészeti tantárgyakból (rajz, néptánc). A tagintézményben 2008-ban a tanulólétszám 161 fő, ebből HH: 38,5%, HHH: 6,21%, SNI: 3,72%, 9,09 %-a más településről bejáró tanuló. Az összes tanulólétszám 50%-a HH, HHH, SNI tanuló. A kompetenciamérések eredményei 2003-ban, 2004-ben az országos átlag alatt maradtak. A Damjanich János Tagiskola fő épülete 1958-ban épült, 8 tanteremmel. Jelenleg nem oktatás céljára épült helyiségeket is tanteremként használ. A tantermek állapota, bútorzata, felszereltsége nem megfelelő, felújításra szorul. Eszközök, felszerelések bővítése időszerű.


216

Gyermek- ill. tanulólétszám az intézményekben8

Intézmény neve

Gyermek-, tanulólétszám az intézményben

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerintMagántanulók

száma az intézményben Normál (általános)

tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási

nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagó-giai tagozat

Összes HH/HHH SNI Össze

s HH/HH

H SNI Összes

HH/HHH

SNI

Összes

HH/HHH

Összes

HH/HHH

SNI

Kertvárosi Óvoda (a Felsőpárti ÓMK és a Köztársaság utcai ÓMK összevonásra került 2007. 08.16-tól))

375 99/29 8 - - - - - - - - - - -

Központi Óvoda (az Apponyi téri ÓMK és a Kossuth utcai ÓMK összevonásra került 2007. 08.16-tól))

510 160/38 17 - - - - - - - - - - -

Deák Ferenc Általános Iskola

271 101/32 23 96 31/12 11 175 70/20 12 - - 7 2/2 2

Deák Ferenc Általános Iskola Damjanich János Tagiskola

161 62/18 6 - - - 161 62/18 6 - - - - -

Klauzál Gábor Általános Iskola

322 152/55 21 104 45/12 4 218 107/43 16 4 1

Koszta József Általános Iskola

581 92/7 14 143 72/6 12 168 20/1 2 - - 4 - -

Koszta József Általános Iskola Derekegyházi Tagiskolája

31 11/0 1 31 11/0 1 - - - - - - - -

8 „A táblázatban szereplő adatokkal kapcsolatban fontos megjegyezi, hogy azok nem adnak teljesen valós képet az egyes intézmények tanulói összetételéről. A hátrányos helyzet (továbbiakban: HH) minden tanulónál egzakt módon megállapítható, a halmozottan hátrányos helyzet azonban a szülői nyilatkozatok nagy részének hiánya miatt nem állapítható meg pontosan. Az intézmények minden esetben saját maguk nyilatkoztatták a szülőket, de ennek ellenére is a szülők alig több, mint húsz százaléka tett nyilatkozatot. Ebből következően, az adatok pontos ismerete nélkül, nem megállapítható, hogy a település beiskolázási körzethatárai megfelelnek-e a Közoktatási Törvény 66. paragrafusában, a közoktatási beiskolázási körzethatárok kialakítására vonatkozó kitételeinek.” Szentes Város Önkormányzatának közoktatási Esélyegyenlőségi intézkedési terve


217

Intézmény neve




tanterv





s HH/HH

H SNI Összes

HH/HHH

SNI

Összes

HH/HHH

Összes

HH/HHH

SNI

Petőfi Sándor Általános Iskola

293 74/35 13 96 40/24 10 197 34/11 3 - - 5 - -

Kiss Bálint Református Általános Iskola

429 67/12 19 429 67/12 19 - - - - - 1 - - Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda

Iskola: 377Óvoda: 37

Ált. isk: 69/8 Óvoda: 17/11

ált. isk: 6

Ált isk: 377

Ált. isk: 69/8 Óvoda:7/11

ált. isk: 6

- - - - - - - -

Rigó Alajos Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola Tagintézménye9

185 28/26 185 - - - - - - 185* 28/26* 2 0 2

Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola

707 69/6 1* 707 69/6 1 - - - - - 2 - -

Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola, a Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola Tagintézménye

507 78/16 - 371 51/10 - 136 27/6 - - - 3 - -

FVM ASzK, Szakképző Iskola-Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola

233 24 - 233 24 - - - - - - 4 - -

9 A Rigó Alajos Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola Tagintézményének ne gyógypedagógiai tagozata van, hanem szegregált gyógypedagógiai intézmény


218

Intézmény neve




tanterv





s HH/HH

H SNI Összes

HH/HHH

SNI

Összes

HH/HHH

Összes

HH/HHH

SNI

Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola

847 243/108 - 847 243/108 0 - - - - - 3 3/3 0

Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Tagintézménye

402 43/12 3 402 43/12 3 - - - - - - - -


219

A város iskoláinak adatai a szegregáció szempontjából veszélyeztetett tanulók vonatkozásában: A gyermek és tanuló összetételt vizsgálva elmondható – reális HHH adatok hiányában -, hogy a HH gyerekek eloszlása a két önkormányzati fenntartású óvodai intézmény között arányos (mindkét intézményben az összes gyerekhez viszonyított arányuk 26-26 százalék). A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda intézményében azonban a 36 óvodás között egy HH sincs10. Az általános iskolák tanuló összetételének vizsgálata már nagyobb eltéréseket mutat az egyes intézmények között. A HH tanulók aránya az összes tanulóhoz viszonyítva a két egyházi iskolában a legalacsonyabb, a református iskolában ez az arány 15 százalék, míg a katolikus iskolában nem éri el a két százalékot. Az önkormányzati intézmények közül a Koszta József Általános Iskolában a legalacsonyabb a HH tanulók aránya (17%), míg a legmagasabb a Petőfi Sándor Általános iskolában (44%). Szintén magasnak mondható az arány a Klauzál és a Deák iskolákban is, mindkét helyen meghaladja a 30 százalékot a HH tanulók aránya. A város mindent elkövet azért, és a jövőben még többet kell tennie, hogy azonosítani és regisztrálni tudja a HHH gyermekeket, és így még hatékonyabban támogathassa hátránykompenzálásukat, esélyüket növelhesse. A képviselő testület a megtárgyalta és 269/2007. (XII.14.) Kt. határozatával elfogadta azt az előterjesztést, amely az egyházi iskolák és óvoda állami, illetve az önkormányzati feladat-ellátásban megállapodás alapján való részvételét szorgalmazta. Ennek a lényege, hogy a közoktatási törvényben meghatározottak alapján az egyházi fenntartó akkor válik jogosulttá a kiegészítő hozzájárulásra, ha a fenntartásában működő óvoda, általános iskola - megállapodás alapján – részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvodai, általános iskolai feladatok ellátásában. A kötelező felvétellel kapcsolatban meghatározott létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában – az adott feladat-ellátási helyre – meghatározott felvehető maximális gyermek-, tanulói létszám huszonöt százaléka. A kötelező felvételt biztosító óvoda, általános iskola feladatainak ellátása keretében a felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a HHH gyermekeket, tanulókat. Felderítésük – esélyeik javítása érdekében - a családokkal közvetlenül foglalkozó szakemberek összehangolt munkáját, és az eddigi eljárásrend felülvizsgálatát igényli.

10 2009-es adat szerint a 37 óvodásból 17 HH.


220

A SZEGREGÁCIÓS MUTATÓK ELEMZÉSE Városrészenkénti elemzés: E fejezetben bemutatjuk, hogy az egyes elkülönített városrészek az Anti-Szegregációs Tervhez szükséges mutatók tekintetében milyen eredményt mutatnak. Ezt követően a Polgármesteri Hivatal munkatársainak helyismerete alapján kijelölt további területeket vizsgáljuk a szegregációs folyamatokat jelző indikátorok mentén. Az Önkormányzati és területfejlesztési Minisztérium által közreadott Városrehabilitációs kézikönyv 2. sz. mellékletének útmutatása szerint le kell határolni és külön kell vizsgálni azokat a városrészeket, ahol ún. „szegregátumok” alakultak ki, vagy ezek kialakulásának veszélye áll fenn. A Kézikönyv 2. sz. melléklet szerint „Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%” (118. old). E két értékből adódó számot nevezzük a továbbiakban szegregációs mutatónak. A városrészenkénti adatok áttekintése alapján megállapítható, hogy az elkülönített 10 városrész szegregációval veszélyeztetettséget tekintve nagy eltéréseket mutat: a város egészében a szegregációs mutató 16,3, a mutató szórása az egyes városrészek mutatóit összehasonlítva 9,46, tehát a városrészenkénti szegregációs adatok szintje jelentős eltérésekre utal. Legkedvezőbb a helyzet a Kertváros városrészben, itt a mutató 7,3, valamint a Belváros városrészben (13,2). A város egészéhez képest legrosszabb mutatókkal az Iparterület városrész rendelkezik, itt a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 15-59 évesek között 60%, ez 32%-kal magasabb a város egészének átlagánál, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 50% (ez 9,8%-kal magasabb a városi aránynál). Mivel azonban a területen összesen 19 fő lakik, ezért a lakosság kis száma miatt a városrész további helyzetét nem elemezzük. A városhoz tartozó két egyéb belterületi rész, Magyartés és Lapistó egyaránt szegregációval veszélyeztetett területnek minősül, mivel a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül meghaladja az 50%-ot, Magyartés esetében 50,8%, Lapistó esetében 51,4%. A lakosságszám egyek városrész esetében sem éri el a 200 főt (Magyartés 119 fő, Lapistó 126 fő), tehát további elemzés nem szükséges, azonban a területek kedvezőtlen mutatói miatt néhány fontos adatra felhívnám a figyelmet. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya még nem érte el 2001-ben az 50%-ot (Magyartés 42,9; Lapistó 47,1), azonban félő, hogy az alacsony iskolai végzettség miatt időközben a foglalkoztatási helyzet romlott, ebből következően mára valószínűleg mindkét terület szegregátummá vált. Emellett Magyarésen a város egészéhez viszonyítva megdöbbentően alacsony színvonalú a 48 lakásból álló lakásállomány: a lakások 93,8%-a alacsony komfortfokozatú, mely a város egészénél 68,8%-kal nagyobb arány. Lapistó esetében a 2001-es adatok szerint inkább elöregedő lakosságról van szó, ezért itt a folyamat felerősödése nem veszélyeztető tényező, azonban Magyartésen a 15 évnél fiatalabb lakosság a


221

város egészéhez képest 5,3% magasabb, tehát a kedvezőtlen szocio-ökonómiai státusz továbbörökítése következtében várható a lakosság helyzetének további romlása. A város külterületén elhelyezkedő Kajánújfalu városrész hasonlóan kedvezőtlen mutatókkal rendelkezik. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya még nem érte el 2001-ben az 50%-ot (48,1%), a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül viszont meghaladja az 50%-ot, 60,8%. Mivel itt is alacsony a lakosságszám (157 fő), ezért további elemzés nem szükséges, azonban az Antiszegregációs Terv integrációval foglalkozó részében e városrészre is kitérünk. A nagyobb lakosságszámmal rendelkező városrészek közül az összesítő adatok alapján szegregációval veszélyeztetettséget 2001-ben a Felsőpárt, Alsópárt és Kisér városrészek mutattak. Mindhárom városrészben a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül meghaladta a 40%-ot, miközben az iskolai végzettségi mutatók e három városrész esetében a városi átlagnál alacsonyabbak, bár a 40%ot a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül nem éri el egyik városrészben sem. Az adat kapcsán utalnék a foglalkoztatási mutatók elemzésekor már tárgyalt jelenségre, mely szerint a város munkanélküliségi adatait vizsgálva feltűnik, hogy az alapfokú vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők könnyebb elhelyezkedésére utal a szakmával rendelkezők magasabb aránya a munkanélkülieken belül. E kérdésre az integrációs terv kapcsán még visszatérünk.

A SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK BEMUTATÁSA A továbbiakban a két meghatározó indikátor mentén mutatjuk be azokat a területeket, melyek az önkormányzat adatai alapján szegregációval veszélyeztetett területnek minősülhetnek, és ezt a feltételezést a KSH adatok is alátámasztották. A város további városrehabilitációs akcióterületei adatainak leválogatását mindkét tényezőre külön-külön elvégezve az 4. táblázatban összesített eredményeket kapjuk. A továbbiakban a 4. táblázat alapján mutatjuk be a területeket. Sötétszürkével azokat a tömböket jelöltük, ahol az egyik kritérium szerinti adatok 2001-ben meghaladták a kritikus 50%-os határt, a másik kritérium pedig szintén magas, 30% feletti, így fennáll az esély, hogy jelenlegi mérés szerint már ezen tömbök is szegregátumnak minősülnének. Világos szürkével azokat a tömböket jelöltük, ahol az első kritérium meghaladja az 50%-os határt, a második pedig 20 és 30% közötti, amelyet az átlagnál lényegesen magasabb. A KSH népesség-nyilvántartási csoportjának tájékoztatása szerint a városban mindössze egy olyan tömb található, mely mindkét mutató szempontjából kritikus értéket mutat, ez a Bihari sor - névtelen u. - Magyar Imre u. - névtelen u. által határolt terület:


222

59. táblázat: Az elsődleges adatszolgáltatás során szegregációval veszélyeztetettnek minősített terület adatai

Mutató megnevezése

Antiszegr.ter._1. (Bihari sor - névtelen u.

- Magyar Imre u. - névtelen u.)

Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében 85,4

Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében 0,0

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 86,4

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 79,5

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) 13,2

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) 5,9

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 34,0

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 74,0

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 12,3

Mivel feltételezhető, hogy egyéb területek szegregációval veszélyeztetettsége áll fenn, illetve mára e szegregációval veszélyeztetett terület az önkormányzati adatok tükrében e városrészben nagyobb lehet, ezért az önkormányzati adatok alapján a következő további területekre kértünk le adatokat a KSH-tól:

60. ábra: Szegregációval veszélyeztetett területek:

Terület megnevezése

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és

rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív

korúakon belül 1. Szegregációval veszélyeztetett terület (Köztársaság út - Cseuz Béla u. - Kurca) – Kertváros városrész

11,9

2. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kossuth Lajos u. - Bocskai u. - Dr.Brusznyai Árpád sétány - névtelen u.) Belváros városrész

9,4

3. Szegregációval veszélyeztetett terület (Arany János u. - Szűrszabó Nagy Imre u. - Rákóczi Ferenc u.) - Felsőpárt városrész

20,0

4 Szegregációval veszélyeztetett terület (Kossuth L.u. - Mátyás király út - Kátai u. - Villogó u. - Daru u. - Somogyi Béla u.) - Belváros városrész

23,6


223

5. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kurca - városhatár - Rákóczi Ferenc u. - Leiningen Károly u.) - Felsőpárt városrész

23,8

6. Szegregációval veszélyeztetett terület (Dózsa György u. - városhatár - vasúti pálya - Damjanich János u.) - Felsőpárt városrész

20,1

7. Szegregátum11 (Kéreg u. - Báthory u. - Akácfa u. - Epres sor - Vásárhelyi út - Magyari Imre u. mindkét oldala - névtelen u. - városhatár) – Kisér városrész

37,4

8. Szegregációval veszélyeztetett terület (Apponyi tér - névtelen u. - Deák Ferenc u. - Kossuth Lajos u.) - Belváros városrész

13,6

Megjegyzés a 4. táblázathoz: Sötétszürkével azt a tömböt jelöltük, ahol mindkét kritérium szerinti adatok 2001-ben meghaladták a kritikus 50%-os határt. Tekintettel arra, hogy a KSH adatok 2001. éviek, vagyis 7 évvel ezelőttiek, szükséges megvizsgálni, hogy mely tömböknél jelentkezett a kritikus értékek elérésének veszélye. Ezért a kapott adatokon kettős szűrést végeztük 10%-kal alacsonyabb értékhatárt véve. A tömbökben ugyanis fennáll a veszély, hogy – amennyiben nem történtek intézkedések – ma már a veszélyeztetettséget jelző mutatók elérik a kritikus 50 %-ot. Középszürkével jelöltük, ahol mindkét kritérium meghaladja a 40%-os határt. Világos szürkével azt a tömböt jelöltük, ahol valamelyik kritérium eléri a 40%-os határt, a másik nem, de az is magas, így fennáll az esély, hogy jelenlegi mérés szerint már ezen tömbök is szegregátumnak minősülnének. Adatok hiányában itt csak feltételezésről beszélhetünk. Az egyes területek elhelyezkedését a mellékelt térképek mutatják (Melléklet) Az adatokat összegezve láthatjuk, hogy Szentesen egy szegregátum található (7. terület), szegregációval komolyan veszélyeztetett vagy szegregált területen összesen 4334 fő él, 1687 lakásban. A 4. táblázat adatainak elemzése alapján szegregációval veszélyeztetett területnek az Arany János u. - Szűrszabó Nagy Imre u. - Rákóczi Ferenc u. által határolt tömb, a Kossuth L.u. - Mátyás király út - Kátai u. - Villogó u. - Daru u. - Somogyi Béla u. által határolt tömb és a Kurca - városhatár - Rákóczi Ferenc u. - Leiningen Károly u. által határolt tömb tekinthető. A továbbiakban a két meghatározó indikátor hányadosa, valamint az önkormányzati és a KSH-tól kapott részletes adatok mentén mutatjuk be azokat a területeket, melyek az önkormányzat adatai alapján szegregációval veszélyeztetett területnek minősülhetnek, és ezt a feltételezést a KSH adatok is alátámasztották. 1. Szegregációval veszélyeztetett terület (Köztársaság út - Cseuz Béla u. - Kurca): A tömbben 398 fő lakik, ennek 23,6%-a gyermek (14 év alatti), 8,5%-a 60 év feletti. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 52%, tartós munkanélküliek aránya 2,6%, a munkanélküliségi ráta 9,5%. Az aktív korúak 11,9%-a mindössze az általános iskola 8. osztályát fejezte be, 8,9%-uk egyetlen jövedelme 2001-ben kizárólag állami vagy helyi támogatás volt. Rendszeres szociális segélyben a lakások számához viszonyítva 0,67%, átmeneti

11 E terület tartalmazza az eredeti KSH által kijelölt területet, kibővítve.


224

segélyben 2,47 % részesül. A HHH gyerekek száma 4 fő, ez a 14 év alatti gyerekek 4,26%-a. A KSH adatok szerint a tömbben 150 lakás található, ebből 31 szociális bérlakás, 7 lakás lakbére támogatott. A lakások között nincs alacsony komfortfokozatú, mindegyik nagyobb egyszobásnál. LFT2-ben a lakások közül egy sem részesült. A tömb a Kertváros városrészbe beékelődve lényegében egy 10 emeletes házból, valamint a mellette álló üres telkekből áll. A városközpont közelében helyezkedik el, az infrastruktúra és a közszolgáltatások elérhetősége ebből következően megfelelő. A terület a KSH adatok utólagos leválogatása alapján nem minősül szegregációval veszélyeztetettnek. 2. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kossuth Lajos u. - Bocskai u. - Dr.Brusznyai Árpád sétány - névtelen u.): A tömbben 357 fő lakik, ennek 18,2 %-a gyermek (14 év alatti) 13,5%-a 60 év feletti. Az összes aktív korú 48,7%-a gazdaságilag nem aktív, 37%-uk rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik, munkanélküliségi ráta 11,5%. 23,4%-uk legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be. Rendszeres szociális segélyben a lakások számához viszonyítva 2,16%, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 4,32%, átmeneti segélyben 2,9% részesül. A HHH gyerekek száma 1 fő. A KSH adatok szerint a tömbben 139 lakás található, ezek 0,7%-a alacsony komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya ezzel azonos. A lakások között 31 szociális bérlakás található, ebből 3 komfortos, a többi összkomfortos. LFT2-ben a lakások 3,6%-a részesült. A tömb a városközpont közelében, a Belváros városrészben helyezkedik el, nem szegregációval veszélyeztetett városrész részeként. Az infrastruktúra és a közszolgáltatások elérhetősége megfelelő. A tömb a KSH adatok alapján a foglalkoztatási mutatók vonatkozásában szegregációval veszélyeztetettnek minősül. 3. Szegregációval veszélyeztetett terület (Arany János u. - Szűrszabó Nagy Imre u. - Rákóczi Ferenc u.): A tömbben 157 fő lakik, ennek 20,4%-a gyermek (14 év alatti) 31,9%-a 60 év feletti. Az összes aktív korú 70,1%-a gazdaságilag nem aktív, 34,8%-uk rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik, munkanélküliségi ráta 10,6%. 29,3%-uk legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be. Rendszeres szociális segélyben a lakások számához viszonyítva 1,41%, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 11,27%, átmeneti segélyben 23,94% részesül. A HHH gyerekek száma 4 fő, ez az itt lakó 14 év alattiak 12,5%-a. A KSH adatok szerint a tömbben 71 lakás található, ezek 19,7%-a alacsony komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya 6,4%. A lakások közül 10 szociális bérlakás, mindegyik összkomfortos. LFT2-ben a lakások közül egy sem részesült. A tömb a Városközpont városrész közelében, a Felsőpárt városrész déli részén helyezkedik el, nem szegregációval veszélyeztetett terület részeként. Az infrastruktúra és a közszolgáltatások elérhetősége megfelelő. A tömb mindkét mutató alapján szegregációval veszélyeztetettnek minősül. 4. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kossuth L.u. - Mátyás király út - Kátai u. - Villogó u. - Daru u. - Somogyi Béla u.):


225

A tömbben 240 fő lakik, ennek 20,8%-a gyermek (14 év alatti) 20,8%-a 60 év feletti. Az összes aktív korú 65,4%-a gazdaságilag nem aktív, 51,4%-uk rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik, munkanélküliségi ráta 18,1%. 39,3%-uk legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be. Rendszeres szociális segélyben a lakások számához viszonyítva 7,45%, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 7,45%, átmeneti segélyben 46,8% részesül. HHH gyerek nincs. A KSH adatok szerint a tömbben 94 lakás található, ezek 55,3%-a alacsony komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya 6,4%. A lakások közül 20 szociális bérlakás, ezek mindegyike komfort nélküli, félkomfortos, szükség vagy egyéb lakás, 82,7%-a egyszobás. Bérlakásban a lakók 18,1%-a, 44 fő él. LFT2-ben a lakások 3,19%-a részesült. A tömb a 2. terület közelében, a Belváros városrészben, a Kossuth utca városközponttól távolabb eső oldalán helyezkedik el, nem szegregációval veszélyeztetett terület részeként. Az infrastruktúra és a közszolgáltatások elérhetősége megfelelő. A tömb mindkét mutató alapján szegregációval veszélyeztetettnek minősül. 5. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kurca - városhatár - Rákóczi Ferenc u. - Leiningen Károly u.): A tömbben 510 fő lakik, ennek 16,9%-a gyermek (14 év alatti) 21,4%-a 60 év feletti. Az összes aktív korú 58,2%-a gazdaságilag nem aktív, 43,5%-uk rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik, munkanélküliségi ráta 16,4%. 23,8%-uk legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be. Rendszeres szociális segélyben a lakások számához viszonyítva 2,55%, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 15,82%, átmeneti segélyben 33,16% részesül. A HHH gyerekek száma 2 fő, ez az itt élő gyerekek 2,3%-a. A KSH adatok szerint a tömbben 196 lakás található, ezek 40,8%-a alacsony komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya 22,0%. A tömbben 2 bérlakás található, mindkettő egyszobás, komfort nélküli. LFT2-ben a lakások 5,61%-a részesült. A tömb a Felsőpárt városrész északi peremén, elkülönült kertvárosi jellegű részben helyezkedik el. A házak többsége leromlott állapotú. Az infrastruktúra és a közszolgáltatások elérhetősége megfelelő. A területen szociális bérlakás nincs. A kedvezőtlen adatokhoz hozzájárul, hogy e területen helyezkedik el a hajléktalanszálló, mely az eredményeket rontja. 6. Szegregációval veszélyeztetett terület (Dózsa György u. - városhatár - vasúti pálya - Damjanich János u.): A tömbben 1049 fő lakik, ennek 20,7%-a gyermek (14 év alatti) 18,7%--a 60 év feletti. Az összes aktív korú 61,3%-a gazdaságilag nem aktív, 41,2%-uk rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik, munkanélküliségi ráta 7,9%. 20,1%-uk legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be. Rendszeres szociális segélyben a lakások számához viszonyítva 2,17%, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 7,61%, átmeneti segélyben 19,51% részesül. A HHH gyerekek száma 5 fő, ez az itt élő 14 év alattiak 2,3%-a. A KSH adatok szerint a tömbben 368 lakás található, ezek 36,7%-a alacsony komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya 13,3%. Szociális bérlakás nincs. LFT2-ben a lakások 2,17%-a részesült. A tömb a Felsőpárt városrész északkeleti részén helyezkedik el, kertvárosias terület részeként. A házak többsége leromlott állapotú.


226

8. Szegregációval veszélyeztetett terület (Apponyi tér - névtelen u. - Deák Ferenc u. - Kossuth Lajos u.): A tömbben 717 fő lakik, ennek11,3%-a gyermek (14 év alatti) 32,1%-a 60 év feletti. Az összes aktív korú 61,1%-a gazdaságilag nem aktív, 38,7%-uk rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik, munkanélküliségi ráta 9,3%. 23,9%-uk legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be. Rendszeres szociális segélyben a lakások számához viszonyítva 1,05%, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 0,4%, átmeneti segélyben 12,04% részesül. HHH gyerek a nyilvántartásban nem szerepel. A KSH adatok szerint a tömbben 382 lakás található, ezek 0,5%-a alacsony komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya 24,5%. Szociális bérlakás a lakások 10%-a (40 db), melyből 4 komfort nélküli, a többi komfortos, gázfűtéses. A szociális bérlakásokban összesen 77 fő lakik. LFT2-ben a lakások %-a részesült. A tömb a Belváros városrész szélén helyezkedik el, a városközpont közelében. A lakások felszereltsége megfelelő, alapterületük viszont általában kicsi. Az infrastruktúra és a közszolgáltatások elérhetősége megfelelő. A szegregációval veszélyeztetett területek összegzése:

A 2001-es adatok alapján Szentes város lakosságának 13,7%-a él szegregációval veszélyeztetett területen. Ez jelentős arány, figyelembe véve, hogy az integráció ideális aránya az integrálandó csoport esetében maximum 20%. A szegregációval veszélyeztetett területek kapcsán kapott eredmények arra utalnak, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az integrációs folyamatokra, nehogy visszafordíthatatlan, és az alacsony státuszú lakosság túlzott koncentrációját támogató folyamatokat indikáljanak az egyes intézkedések. A 2001-es helyzet arra utal, hogy e folyamatok tudatos, e szempontot kiemelten kezelő települési stratégiával még viszonylag kezelhető státuszban vannak. A szentesi szegregációval veszélyeztetett területek általános sajátossága, hogy viszonylag kedvező infrastruktúrájú környezetben, a városszövetbe épülve, elszórtan helyezkednek el. Kivétel ez alól az 5. és 6. tömb, melyek városszéli elhelyezkedésüknél fogva is hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mivel esetükben romolhat a közszolgáltatások elérhetősége. A vizsgált tömbök egy része (8., 4., 2.) a Belváros városrészben helyezkedik el, ebből adódóan a belvárosi rész fejlődésével spontán módon lezajló fejlődési folyamatok is hatni fognak e tömbök lakosságának összetételére. E folyamatok során kiemelten figyelni kell arra, hogy a területről kiköltözést az önkormányzat ne a jelenlegi szegregációval veszélyeztetett területek irányába ösztönözze. A szegregációval veszélyeztetett területek sajátossága, hogy viszonylag kevés önkormányzati bérlakás található itt, összesen 134 szociális bérlakás, melyből következik, hogy az önkormányzat e területek szegregációval veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében inkább „puha” eszközökre támaszkodhat, mivel a mobilizáláshoz a kiköltöztetést csak kis mértékben alkalmazhatja.


227

A SZEGREGÁTUM RÉSZLETES BEMUTATÁSA:

1. ábra: Dankó Pista utca

7. Szegregátum (Kéreg u. - Báthory u. - Akácfa u. - Epres sor - Vásárhelyi út - Magyari Imre u. mindkét oldala - névtelen u. - városhatár): A tömbben 906 fő lakik, ennek 21,4%-a gyermek (14 év alatti) 13,9%-a 60 év feletti. Az összes aktív korú 68,7%-a gazdaságilag nem aktív, 56,5%-uk rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik, munkanélküliségi ráta 9,9%. 55,8%-uk legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be. Rendszeres szociális segélyben a lakások számához viszonyítva 6,27%, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 47,04%, átmeneti segélyben 98,95% részesül. A HHH gyerekek száma 49 fő, ez a 14 év alatti lakosság 25,27%-a. A KSH adatok szerint a tömbben 287 lakás található, ezek 46,3%-a alacsony komfortfokozatú, 41,8% félkomfortos, szükség és komfort nélküli, az egyszobás lakások aránya 12,6%. LFT2-ben a lakások 6,97%-a részesült. A tömbben 14 szociális bérlakás található, melyekben összesen 67 fő lakik. A lakások közül egy összkomfortos, egy egylakásos családi ház, a többi komfortos vagy komfort nélküli. A tömb a Kisér városrész déli részén helyezkedik el, városszövettől részben elkülönült szegregátum. Jelentős arányban koncentrálódik a cigány lakosság, amely etnikai alapú elkülönülést is mutat.

A szegregátum jelenlegi formájában a ’70-es években jött létre, az ezt megelőzően a területen hagyományosan a roma lakosság számára koncentráltan, rossz lakáskörülmények között lakhatást biztosító épületek


228

felszámolására. Az ebben az időszakban országosan jellemző, a probléma megoldását kezelni kívánó program, a „Cs”-lakások (csökkent értékű) keretében alakították ki az épületeket. Sajnálatos módon az építkezésekhez kialakított telkek kis alapterületűek, a lakások pedig alacsony komfortfokozatúak voltak, bár a megelőző helyzethez képest ez is előrelépést jelentett. Az azóta eltelt időszakban a város számos intézkedést tett a területen élők lakhatási helyzetének javítására, valamint a lakók önállóan is javítottak az épületek állapotán. Az intézkedések révén az eredetileg 100%-os alacsony komfortfokozathoz képest jelenleg a lakások fele alacsony komfortfokozatú. A terület egészén szilárd burkolatú utak találhatóak, víz, gáz és villany mindenhol elérhető. A szilárd burkolatú utak és a járdák megépítése részben lakossági összefogás révén valósult meg, 2004-ben. A terület közszolgáltatásokhoz való hozzáférése csak részben biztosított: a házi gyermekorvosi rendelő, háziorvosi rendelő és gyógyszertár 1,5 km-en belüli körzetben található, tehát az egészségügyi ellátás elérhető. Az oktatási intézmények vonatkozásában azonban már nem ilyen kedvező a helyzet: bár a városrészben található óvoda, azonban a közvetlen körzetben nem. Ez egyrészt problémát jelenthet a korai óvodáztatással az integrációt elősegíteni kívánó intézkedések megvalósításának sikerét tekintve, mivel azokban a családokban, ahol a családtagok nagy része nem dolgozik, a jelentősebb távolság miatt a szülők nem viszik szívesen óvodába gyermeküket, pedig ez a későbbi iskolai sikertelenség megelőzését tekintve fontos prevenciós intézkedés lenne. A városrészben iskola sem található, ennek oka, hogy a körzetben hagyományosan etnikai alapon elkülönítő iskola szegregációs hatásának felszámolása érdekében az intézményt megszüntették, és a tanulókat a Klauzál és Petőfi iskolákban helyezték el, mivel ezek az intézmények közelíthetők meg könnyen a tömbből. Ez azonban az említett iskolákban szintén a hátrányos helyzetű tanulók arányának növekedéséhez és az iskolák szegregációval veszélyeztetett intézménnyé alakulásának veszélyével fenyeget. Ezért az iskolai szegregáció csökkentése érdekében hozott intézkedések esetében óvatosan kell eljárni, az előző intézmény-összevonások során szerzett tapasztalatok felhasználásával.


229

ÖSSZEGZÉS:

A FOGLALKOZTATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: Szentesen a megye egészéhez hasonló foglalkoztatási mutatók jelentkeznek. A foglalkoztatási mutatók egészében tekintve kedvezőtlenek. A lakosság egészének iskolai végzettsége alacsony. A foglalkoztatottak körében kevés a diplomás. A regisztrált munkanélküliek körében jelentős a fiatalok aránya. A regisztrált munkanélküliek körében kisebb azok aránya, akiknek csak általános iskolai végzettségük van, mint azoké, akik valamilyen szakképzettséggel (szakmunkásképző vagy szakközépiskola) rendelkeznek. A városban nagy arányú foglalkoztatást végző cégek jelentős része mezőgazdasági feldolgozással foglalkozik, kvalifikálatlan munkaerőt, betanított munkásokat alkalmaz.

A LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: Az önkormányzat kevés szociális bérlakással rendelkezik. A szociális bérlakások elszórtan helyezkednek el a városban, egynegyedük helyezkedik el szegregációval veszélyeztetett területen. A szociális bérlakások jelentős részében a szerződések határozatlan időre szólnak, ezért nehezen módosíthatóak a bentlakók státuszának változása esetén. A szociális bérlakások egy részének komfortfokozata nem megfelelő. A szegregációval veszélyeztetett területeken a bérlakások aránya a lakásállományon belül alacsony. Egy, részben etnikai alapon elkülönülő, a város szélén elhelyezkedő szegregátum jött létre a városban. A kialakult szegregátumban a telkek alapterülete kicsi, a lakások nehezen bővíthetőek. A város egészének közműellátottsága kifejezetten jó, a szegregációval veszélyeztetett területek és a szegregátum közműellátottsága a város egészével azonos szintű, a közműellátottság és a szegregációval veszélyeztetettség között nincs kapcsolat.

AZ OKTATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: Az önkormányzat fenntartásában működő óvodák infrastrukturális helyzete, eszközellátottsága egyenletesnek mondható. Az önkormányzati fenntartású intézmények feladat-ellátási helyein a gyermekek összetétele, a HH és HHH óvodások eloszlása egyenletesnek mondható, de fontos kiemelni, hogy a HHH megállapításához szükséges szülői nyilatkozatok nagyon hiányosak. A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvodába jelenleg HHH és SNI gyermek nem jár. Problémát okoz, hogy nem ismert településen élő, de óvodába nem járó, harmadik életévüket már betöltött gyermekek pontos száma. Az önkormányzati fenntartású intézmények feladat-ellátási helyein a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eloszlása egyenetlen –


230

fontos kiemelni azonban, hogy a HHH megállapításához szükséges szülői nyilatkozatok nagyon hiányosak. A HH és HHH tanulókat nagyobb arányban oktató intézmények felszereltsége és állapota rosszabb, mint a HH tanulókat kisebb arányban foglalkoztató intézményeké. HH és HHH tanulók arányában még nagyobb eltérés tapasztalható az önkormányzati és egyházi fenntartású iskolák között. Mindkét egyházi intézményben jóval alacsonyabb az arány. Egyes intézményeken belül az évfolyamok párhuzamos osztályain a HH és HHH tanulók eloszlása egyenetlen, több intézmény osztályszervezési gyakorlata szegregáló hatású. A kompetencia-mérések eredményei a település intézményeiben (beleértve az egyháziakat is) egy kivétellel az országos átlag alatt vannak. Az egyetlen kivétel az önkormányzati fenntartású Koszta iskola, ahol a tanulók jóval az átlag felett teljesítettek. Az egyházi iskolákat nem számítva, ebben az iskolában a legalacsonyabb a HH/HHH tanulók aránya.

A művészeti oktatási intézményekben a HH és HHH tanulók aránya nagyon alacsony.


231

V. Stratégia A városrehabilitációs akciókat az integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell megvalósítani. A stratégia megalkotásakor alapvető elvárásként fogalmaztuk meg, hogy a dokumentum a város jövőképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészekben meglévő problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. Ez az előfeltétele annak, hogy valóban integrált fejlesztések valósulhassanak meg. A városi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfogalmazása a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat, gazdasági-társadalmi partnerek) bevonásával történik, a koncentráció elvének alkalmazásával. A városfejlesztési stratégiával és az ennek részét képező rehabilitációs akciókkal kapcsolatban egyaránt elvárás, hogy képesek legyenek mobilizálni és összehangolni mind a közösségi, mind a privát hozzájárulásokat. Tehát az integrált városfejlesztési stratégia fontos eszköze annak, hogy az elkövetkező időszakban a város beazonosítsa és koordinálja a különböző fejlesztési forrásokat és a stratégiához igazodó, gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben egyaránt fenntartható fejlesztéseket valósítsanak meg. A városi és a városrész léptékű helyzetelemzésre támaszkodva, valamint a módszertani követelményeket szigorúan követve Szentes város fejlesztési stratégiáját olvashatjuk ebben a fejezetben. A stratégia tervezésének módszertanát a következőkben vázoljuk. A KSH, a T-STAR és az önkormányzati adatbázisra támaszkodva készült el a helyzetelemzés, melynek véglegesítése után fogtunk hozzá a stratégia megalkotásához. A stratégia alapját a településfejlesztési koncepció, valamint a rendelkezésre álló egyéb fejlesztési dokumentáció adta.


232

V.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása Az elmúlt évek eredményes városépítő munkájának köszönhetően az önkormányzat pályázati források felhasználásával megépítette a várost elkerülő utakat, körforgalmi csomópontokat, és a hulladéklerakó telepet. A lakosság támogatásával teljessé vált a város infrastrukturális rendszere: valamennyi utcában kiépült a korszerű közvilágítás, a földgáz-, víz-, szennyvízvezetékek, a szélessávú internet, és a hozzá kapcsolódó távközlési és kábeltévé hálózat; minden utcában aszfaltos út szolgálja az ott élők kényelmét. Számos helyi jelentőségű műemléki épület, a főtér, a városháza újult meg; saját erőből újjáépült a több évtizede romos zsinagóga, melyben az ezredforduló színvonalának megfelelő könyvtárat alakítottak ki. Körvezetékes, automatikus vezérléssel szabályozott fűtőrendszer formájában kiépítésre került a termálközmű-hálózat, amely három fűtőmű és hat termálkút egységes rendszerbe kapcsolásával közel 4000 lakásegységet lát el. Létrehozták és folyamatosan telepítik be a Szentesi Ipari Parkot, amelynek napjainkban a harmadik üteme kialakítása van napirenden. Befejeződött a várost átszelő Kurca-főcsatorna városközponti szakaszának rehabilitációja, a területi kórház új diagnosztikai tömbjének és sürgősségi ellátó osztályának, valamint művese-központjának építése; elkészült a szakrendelő felújításának I. üteme; a gyógyfürdőben a gyógyászati szolgáltatások fejlesztése, a Nappali Kórház létrehozása. A városi strandfürdőben végrehajtott beruházás részeként csúszdák, élménymedencék, új üdülőházak, korszerű öltözők létesültek. Felújították az egykori megyeháza épületét, melyben helyet kapott Koszta József Múzeum, a Konferencia és Kulturális Központ és a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára. Az ún. Gólyás-ház, a rekonstrukciója után a Művészetek Házának ad otthont; sétálóutca lett a Nagy Ferenc utcából. Az önkormányzat és az egyház példaértékű összefogásával elkészült a város egyik legjelentősebb műemléképülete, a Református Nagytemplom külső-belső felújítása, az egykori református bérház idősotthonná alakítása, a hozzá kapcsolódó Kiss Bálint utca rendezése. A Parkerdő területén megépült egy teljesen új szociális intézmény, idősotthon céljára. Megszépültek a település egymásba nyíló terei, és játszóterekkel gazdagodott a város. A panelprogram keretében 661 lakás újult meg, illetve a közeljövőben 21 társasházban, 685 lakás felújítása kezdődhet meg. Az integrált városfejlesztési stratégia Szentes város jövőképét 15-20 éves időtávra határozza meg, a város egészére vonatkozik, illeszkedik a településfejlesztési koncepcióhoz és a település egyéb stratégiai dokumentumaihoz. Az IVS demográfiai jellegű, ugyanakkor utalást tesz a város vonzáskörzetébe tartozó települések feladatmegosztására is.


233

A város hosszú távú jövőképe:

Szentes város regionális szinten is jelentős súlyú intézményi- és kapcsolatrendszert működtető térségi központ, ahol a folyamatosan javuló életminőség, a színvonalas életkörnyezet alapját a versenyképes gazdaság

jelenti. A jövőkép leírása: A Dél-alföldi régió fejlesztési stratégiáját és a kapcsolódó operatív programot alapvetően a városokra koncentrálva határozták meg, miközben ezzel párhuzamosan fontos feladat a rurális területek népességmegtartó képességének fokozása. Szentes a régió tradicionális kis- és középvárosai sorában foglal helyet. A település tehát jogállása szerint város, az Országos Területfejlesztési Koncepció térkategóriás besorolása alapján rurális kistérségben található kistérségi központ. A Dél-alföldi Operatív Program a városok fejlesztésének egyik eszközeként a kistérségi központok funkcióbővítő, komplex megújítását tekinti. Ezek a települések – egyéb városi funkcióik mellett – olyan feladatokat is ellátnak, melyek saját területükön túl, a közvetlen környezetükben lévő községek és – egyes esetekben – városok mindennapi életére is hatással vannak. Az IVS II. fejezetében már bemutatásra kerültek a Szentesi Kistérség Többcélú Társulása által ellátott feladatok és azok szervezeti keretei. Ennek megfelelően kiemelendő, hogy a kistérségi szerepkör számos szakmai területre, többek között a területfejlesztés, közoktatás, közművelődés, egészségügy, gyermek- és ifjúságvédelem, szociális ügyek területére is kiterjed. E funkciók erősítése illetve továbbfejlesztése a következő években is feladat. Az elmúlt években Szentes példaértékűen védte, ápolta épített- és természeti környezetét, valamint működtette és fejlesztette intézményrendszerét az élet minden területén. Ennek a munkának szerves és tudatos folytatására van szükség oly módon, hogy a köz- és magánszféra együttműködésével a következőkben bemutatandó tematikus célok megvalósuljanak. A jövőkép elsősorban a város földrajzi adottságaira és hagyományaira, továbbá új dinamizáló és minőségjavító törekvésekre alapoz, amelyek a város számára hosszú távon a legkedvezőbb fejlődési utat jelölik ki. Szentes jelenleg számos megkezdett, ígéretes, ugyanakkor feltétlenül fejleszteni szükséges tevékenységet folytat. A meglévő funkciók kiteljesítése, összehangolása és a hiányzó funkciók bevezetése, összhangban a településfejlesztési koncepcióban leírtakkal, csak összehangolt stratégia mentén lehetséges. E stratégia megfogalmazásakor figyelemmel kell lennünk a város a legfontosabb adottságaira, a megvalósítást veszélyeztető kockázatokra és a kínálkozó lehetőségekre. A funkcióbővítő fejlesztéseknek a társadalmi és környezeti értékeket szükséges megőrizni, mégpedig fenntartható módon, úgy, hogy a jövő generációi is szabadon használhassák azokat. A Tisza közelsége és a Kurca folyócska jelenléte alapvetően befolyásolták Szentes életét történelme során. A város fekvése, közlekedési kapcsolatai kereskedelmi és ipari-termelői értelemben is jelentős szerepet adnak a településnek a megyén és a régión belül is, így fejlesztésük kiemelt fontosságú.


234

A természeti kincsek mellett a város népszerűségéhez hozzájárulnak az épített- és természeti értékek (kiemelten a Belváros építészeti értékei) is, melyek minőségének javítása, illetve megóvása továbbra is feladat. Ezekre az adottságokra építve a város gazdasági szerkezetében a jelenleginél komolyabb hangsúlyt kaphat a turizmus és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások széles palettája. Szentes mindezek mellett építhet az ipari parkban működő vállalkozások által jelentett gazdasági bázisra is, növelve ezzel a város tőkevonzó képességét és turisztikai vonzerejét és természetesen építhet a tradícionálisan erős mezőgazdaságra és a kapcsolódó feldolgozóipari ágazatra. A komoly mezőgazdasági és ipari potenciál kihasználása és fejlesztése rövid és középtávon is nagymértékben hozzájárulhat a település regionális súlyának erősödéséhez és az itt élő emberek életminőségének javulásához, a városi lakosság és kiemelten a fiatalok megtartásához. Az elkövetkező évek során a város olyan területekre koncentrálja erőforrásait, amelyek többszörös hatásúak: közvetlenül javítják a lakosság életminőségét, erősítik a helyi kötődést és lokálpatriotizmust. Ahogyan azt a helyzetelemzési fejezetben kiemeltük, az elmúlt 10 év során (197-2006 között) a település lakosságvesztesége 2.186 fő (6,8%) volt. Az elemzések összefoglalásaként kijelentettük, hogy a népességcsökkenés markáns fő oka nem nevezhető meg, a természetes fogyás mértéke, a magas halálozás és csökkenő születésszám, valamint a város lakkosságának elvándorlása egyaránt és egymás hatását erősítve járul hozzá a kedvezőtlen folyamat elhúzódásához. A tendencia mérséklése a város elemi érdeke. Figyelmet kell fordítani a helyi fiatalok munkahely teremtésére és olyan lehetőségeket kell megteremteni, melyek idevonzhatják más településekről is a gyermekvállalási korosztályokba tartozó embereket. A jövőkép megvalósulását a következő mutatók támasztják alá. A bázist, a kiinduló állapotot és a célértéket a 2001-es, illetve a 2007-es év statisztikai adatai jelentik. A célértékek hozzávetőleges, becsült számadatok. Mutatókkal számszerűsített célok


Adatmérés forrása

Kiinduló érték Célérték

Év Érték, mennyiségegység Év Érték,

mennyiségegység Lakónépesség KSH 2007 29.444 fő 2027 27.088 fő Élveszületések száma KSH 2007 278 fő 2027 306 fő

A lakónépességen belül a 0-14 évesek száma

KSH népszámlálás 2001 5.217

(16,49%) 2027 4.740 fő (17,5%)

A lakónépességen belül a 15-59 évesek száma


(62,44%) 2027 17.201 fő (63,5%)

A lakónépességen belül a 60- évesek száma


(21,07%) 2027 5.147 fő (19%)

2001-es lakónépesség: 31.082 fő volt. A táblázatban rögzített prognózis szerint a település lakosságának csökkenése folytatódik, de üteme mérséklődik, s az elkövetkező 20 év során a


235

népességveszteség 8%-os lesz, így a 2027-es lakosság 27 ezer fő körül fog realizálódni. Az elmúlt évek népességcsökkenési tendenciái a városban erőteljes, átlagosan évi 1%-os, azaz évente mintegy 300 fős lakónépességbeli visszaesést hoztak Szentesen. A kedvezőtlen demográfiai folyamat nagyon összetett, okai sokrétűek, amelyekre kitértünk korábban elemzésünkben. Kompenzálásuk, lassításuk, azaz a népesség megtartása, a fiatalok városban maradásának és gyermekvállalásának ösztönzése, az egészségesebb életmód elősegítése, a betelepülések ösztönzése kiemelt városi feladat. A megfelelő gazdaságpolitikai és programok sikere, valamint a kitűzött tematikus és városrészi célok megvalósulása nagymértékben hozzájárulhat a települési népesség csökkenésének lassulásához. Mindezt figyelembe véve, azaz feltételezve a kitűzött célok megvalósulását kalkuláltunk a táblázatban rögzített értékekkel, feltételezve, hogy a népességcsökkenés az elkövetkező 20 év során fokozatosan lelassul, minimalizálódik. Ennek megfelelően az 1 évre vetített népességfogyás átlagosan 118 fő, ami mindössze harmada a legutóbbi évek során mért adatoknak. A fentiekkel összefüggésben a lakosság korösszetétele a 2001-esnél némileg kedvezőbb lesz, emelkedik a gyermekek és a középkorúak aránya is, míg az idősebb korú lakosság aránya némileg csökkenni fog. A KSH T-Star adatbázis szerint 2006-ban az állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya 14,52%, a 15-59 évesek aránya 63,07%, míg a 60 éven felülieké 22,40% volt. A város népességének koraránya tehát 2001 és 2006 között a legfiatalabb korcsoport rovására változott (közel -2%), miközben az aktív korúak (+0,63%) és az idősebb népesség aránya (+1,3%) a 2001-es értékhez képest szerény mértékben emelkedett. Mindezek figyelembe vételével a fentebb leírt kedvező változás, azaz a korszerkezet lassú átalakulásának feltétele – csakúgy, mint a lakónépesség esetében felvázolt kép esetében – a stratégiában kitűzött célok teljesülése és az azokhoz kapcsolódó fejlesztési programok, projektek sikere. A hosszabb távra kitűzött célokhoz és a hozzájuk kapcsolt célértékek eléréséhez vezető kedvező folyamatok jelentkezése az előzetes elemzések szerint 2012-2013 körül várható. Ennek megfelelően a városrészek esetén meghatározott rövidebb távú célokhoz kapcsolt célértékek – ahogyan ez a vonatkozó fejezetben látható lesz – még csak a kedvezőtlen tendenciák lassulását rögzítik. Amint látható, a város hosszú távú célja számszerűsített értékeket tartalmaz és a helyzetelemzés tendenciáira támaszkodva reálisan megvalósítható, mindamellett összhangban van az akcióterületek fejlesztési céljaival.


236

Tematikus célok A jövőkép elérését segítő, városi szintű középtávú (7-8 éves) tematikus célok a következőkben kerültek megfogalmazásra:

- A város gazdasági versenyképességének javítása, térségi-regionális szerepkörének erősítése és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának és

képzettségi szintjének növelése

- A város épített és természeti értékeinek megőrzése, a településen élők életminőségének javítása

A tematikus célok leírása: A Szentesen működő intézmények, szervezetek jelenleg is számos kistérségi jelentőségű feladatkört ellátnak. A működésük hatékonyabbá válása egyszerre járul hozzá a nyújtott szolgáltatások minőségének javulásához és az azokat igénybe vevő célcsoport bővüléséhez. Mindezek eredményeként egy minden szempontból könnyebben fenntartható rendszer létrejötte prognosztizálható. A települési szolgáltatások minőségi és mennyiségi fókuszú bővítésén túl természetesen a gazdasági szereplőkkel való együttműködés erősítése, a helyi gazdaság dinamizálása is cél. E területen egyszerre szükséges a foglalkoztatás bővítő fejlesztések alapfeltételeit megteremteni, és a város tőkevonzó képességét fejleszteni. Amint arra már többször utaltunk, Szentes városa a régióban is egyedülállónak tekinthető építészeti (Petőfi Szálló, Zsinagóga stb.) és természeti (Kurca, Széchenyi-liget stb.) értékekkel bír. Ezen értékek megóvása érdekében számos fejlesztést és beruházást végrehajtottak az elmúlt időszakban, de tennivaló természetesen továbbra is akad. Az életminőség javítása ugyanakkor természetesen nem csupán az attraktív elemek fejlesztését, de a települési alapinfrastruktúra (belterületi utak, kerékpárutak stb.) bővítését is kell, hogy jelentse. Mutatókkal számszerűsített célok





mennyiségegység Regisztrált vállalkozások száma

KSH 2007 3.614 db 2017 3975 db

Kiskereskedelmi üzletek száma KSH 2007 502 db 2017 550 db

Vendéglátóhelyek száma KSH 2007 137 db 2017 163

Nyilvántartott álláskeresők száma

KSH 2007 1.156 fő 2017 1.040 fő

1000 lakosra jutó vándorlási különbözet

KSH 2006 - 4,8% 2017 0%

A tematikus célok megvalósítása esetén a fenti, számszerűsíthető változások várhatók a városban. A korábbi tendenciákat figyelembe véve a regisztrált


237

vállalkozások számát tekintve 10 éves időtávban összességében mintegy 10 százalékos bővülést kalkuláltunk (2017-re 3.975 db), és hasonló növekedéssel számoltunk a kiskereskedelmi üzletek számát tekintve (2017-re 550 db). A vendéglátóhelyek esetében mintegy 20 százalékos növekedéssel terveztünk (2017-re 163 db), ami elsősorban a városban végrehajtott turisztikai típusú beruházásoknak lesz köszönhető. Ugyancsak a tervezett beruházások eredményeként jelentős foglalkoztatás bővüléssel is kalkulálunk a településen, így várhatóan a nyilvántartott álláskeresők száma a 2007-es bázisértékről, vagyis 1.156 főről mintegy 10 százalékos csökkenéssel 1.040 fő körüli értékre esik vissza 2017-re. Az 1000 főre eső vándorlási különbözet 2006-ban -4,8 fő volt, amely a megyén belül a városok között a harmadik legkedvezőtlenebb érték, csak Kistelek és Makó rendelkezett rosszabb mutatókkal e téren. A kedvezőbb feltételek vonzóvá teszik a települést a környező és régiós lakosok számára, minek következében a jelenleg negatív értékű belföldi vándorlási különbözet fokozatosan javul, és közelít a 0 értékhez.


238

A városrészi célkitűzések bemutatása A 7-8 éves tematikus célok, és a városrészekre kitűzött területi célok egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A városrészi célok teljesülése hozzájárul a tematikus célok teljesüléséhez, de agglomerációjuk nem eredményezi teljes mértékben a tematikus célok megvalósulását. A városrészi szintű célok 2-3 éves időtávra szólnak, így azok az időtáv mértékében járulnak hozzá a középtávú célok teljesüléséhez. A városrészi célok, melyek referenciapontját képezik a későbbi akcióterületi integrált fejlesztéseknek, a következők:

Belváros városrész – A történelmi Belváros funkcióbővítő fejlesztése, a szolgáltatási funkció erősítése az épített örökség gazdasági célú hasznosításával A városrészi cél leírása: A városrészben megvalósítandó komplex és integrált fejlesztések célja a történelmi belváros és a mai városközpont funkcióinak bővítése, a városrész teljes körű megújítása. A városrész egészét, ezáltal a térségi központot érintő fejlesztések a partnerség elvén alapulnak. Cél továbbá a város történelmi múltját megtartó, mégis új, komfortos és jól funkcionáló településközpont létrehozása. A funkcióbővítés iránya A városrészben elsősorban a térségi jelentőségű szolgáltatási funkciók minőségi és mennyiségi fejlesztése, az alapvető infrastrukturális fejlesztések folytatása, illetve a turisztikai jelentőségű attrakciók minőségének javítása a cél. A Belváros városrész nem csupán a szentesiek, de a városba látogató turisták számára is modern, pihenési lehetőséget biztosító infrastruktúrát kell, hogy biztosítson, éppen ezért a közterületek és parkok fejlesztése ugyancsak kiemelt célterülete az itt végrehajtandó fejlesztéseknek. Ugyancsak kiemelt fókusszal bír természetesen a városrész közlekedési infrastruktúrájának minőségi fejlesztése is. Célcsoportok A területet a belvárosi idősödő őslakosság és a fiatal, magasan képzett lakosság számára egyaránt élhetővé, szolgáltató baráttá kell tenni. A szabadidős turizmus által az idelátogató turistáknak is célpontja ez a terület. A városrész fejlődésében gyakorlatilag a város és a kistérség – részben az egész régió – teljes lakossága érintett, a gazdasági ágak a szolgáltatás valamint a turizmus révén a térségi, sőt a távolabbi lakóhelyű befektetni, üdülni vágyók, vállalkozni szándékozók is érintettek. Szociális probléma, szegregáció A városrész területén nem beszélhetünk számottevő szociális problémáról, az Anti-szegregációs terv alapján szegregátum nem található a területen. Elérhetőség, közlekedés A városrész közlekedési forgalma jelentős, a nyári időszakokban, rendezvények idején esetenként kritikus. Az átmenő személygépjármű forgalom különösen


239

nagy. Problémát jelent a városrészben a kerékpárút hálózat alacsony kiépítettségi szintje illetve a gépjármű várakozó helyek alacsony száma is. Az elérhetőség, illetve a városrészen belüli közlekedés minőségének javítása érdekében egyes utak felújítása feltétlenül szükséges. Közösségi terület, köztér A városrészben számos tér, illetve park és zöldfelület található. Gondot jelent ugyanakkor a korszerű nyilvános szociális helységek alacsony száma, hiánya (mozg. korl. wc, pelenkázó, stb.), illetve az hogy a közterületek védelme és biztonsága nem megfelelően megoldott. Ezek állapota mind az itt élők életminőségét, mind pedig az ideérkező turisták számát befolyásolja, fejlesztésük tehát a közeljövő feladata. A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók a városrészben. Mutatókkal számszerűsített célok





mennyiségegység

Lakónépesség KSH népszámlálás 2001 7.785 fő 2011 6.953 fő

A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya

KSH népszámlálás 2001 17,3% 2011 16,2%



A lakónépességen belül a 60- évesek aránya


Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában


Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

KSH népszámlálás 2001 37,0% 2011 35%

Látható, hogy prognózisunk alapján a városrész lakossága a 2001-es népszámlálás során rögzített értékhez képest valamivel több, mint 10%-os veszteséget szenved el. A fogyás mértéke azonban már nem tűnik annyira súlyosnak a vizsgált időszak utolsó éveit tekintve, ha figyelembe vesszük, hogy 2008-ban a városrészben élők száma 7.168 fő volt. A 2008-as adatokhoz képest így 2011-re mindössze mintegy 3 százalékkal csökken a népesség úgy, hogy eközben a városrészben élők körében a 60 évnél idősebbek illetve a 15-59 év közötti korosztály aránya emelkedik, míg a 0-14 évesek száma csökken. A felsőfokú végzettségűek száma a 25 éves és idősebb népesség arányában a 2001-es értéknél egy évtizeddel később mintegy 1,5 százalékkal jobb lesz, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya csökkenni fog.


240

Felsőpárt városrész

– A városrész térségi-regionális jelentőségű gyógyászati infrastruktúrájának bővítése, a fenntartható fejlődés hosszú távú biztosítása, a helyben élők életkörülményeinek javítása a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésével. A városrészi cél leírása: A kertvárosias jellegű városrészben található a fürdő illetve a kórház egyik része. Ezen adottságok kiváló alapot jelentenek a rekreációs célú fejlesztéseknek, melyek segítségével a városrész önálló arculatot építhet ki. A Felsőpárt városrészben található az Anti-szegregációs terv által beazonosítottak közül a 3., 5. valamint 6. számú szegregációval veszélyeztetett terület. Ennek megfelelően a városrészben olyan programok megvalósítása is indokolt, melyek a társadalmi csoportok közötti fesztültségeket hivatottak enyhíteni. A funkcióbővítés iránya A városrészi fejlesztésekben kiemelt szerepet kap az itt élők életminőségének javítása (hulladékudvar kialakítás, parkok kialakítása), a városrészben megtalálható szolgáltatási funkciók bővítése , illetve a városrész infrastruktúrájának (ezen belül kiemelten a közlekedési infrastruktúra) fejlesztése. A fürdő bővítésével szálláshelyek kialakítása is szükségessé válhat a városrészben. Célcsoportok A területet érintő fejlesztések célcsoportjai elsősorban a helyi lakosság, valamint a fürdőt illetve a kereskedelmi szálláshelyeket érintő fejlesztések kapcsán az ide érkező turisták. A szegregációt csökkentő fejlesztések esetében elsődleges célcsoportként a leszakadó társadalmi rétegek azonosíthatóak be. Szociális probléma, szegregáció Az Anti-szegregációs terv szerint a városrészben összesen mintegy 1.700 fő él a szegregációval veszélyeztetett tömbökben. E területeken mind az alacsony komfortfokozatú lakások száma, mind pedig az egyszobás lakások aránya igen magas. A Felsőpárton megvalósuló fejlesztéseknek az általános életminőség javító elemeken túl a társadalmi kirekesztődést megakadályozó, a negatív tendenciákat tompító elemeket is tartalmazniuk kell. Elérhetőség, közlekedés A Jókai utcai kisközpont kialakításával (a Szalai utca és a Vörösmarty utca közti szakaszon) számítani lehet a városrészen belüli forgalom növekedésére. E miatt a meglévő közlekedési infrastruktúra, például a Sima Ferenc utca és a Kiss Zsigmond utca torkolatánál híd kialakítása válik feladattá. Megoldandó probléma továbbá, hogy a helyi piac környékén a parkolóhelyek száma nem megfelelő. Közösségi terület, köztér Felsőpárton működik a Móricz Zsigmond Művelődési Ház. A városrészben gyakorlati képzési helyek találhatók, valamint működik itt általános iskola és két óvoda is.


241

A Bercsényi utcában található felhagyott temető funkcióváltásával további zöldterületek hozhatók létre, és akár játszótér kialakítása is lehetővé válik. A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók a városrészben. Mutatókkal számszerűsített célok Mutató megnevezése


Kiinduló érték Célérték Év Érték,

mennyiségegység Év Érték,

mennyiségegység

Lakónépesség KSH népszámlálás 2001 7.991 fő 2011 7.516 fő


KSH népszámlálás 2001 16,4% 2011 15.5 %


KSH népszámlálás 2001 58,0% 2011 58.5 %







Látható, hogy prognózisunk alapján a városrész lakossága a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest mintegy 6 százalékkal csökken. Ez a népességfogyás a 2008-ban mért 7.748 fős értékhez képest csak 3%, úgy, hogy eközben a városrészben élők körében a 60 évnél idősebbek, illetve a 15-59 év közötti korosztály aránya kis mértékben emelkedik, míg a 0-14 évesek száma csökken. A felsőfokú végzettségűek száma a 25 éves és idősebb népesség arányában a 2001-es értéknél egy évtizeddel később mintegy 0,8 százalékkal kedvezőbb lesz, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya csökkenni fog.


242

Alsópárt városrész

– A városrészi funkciók körének bővítése, a közösség-tudat erősítése, megfelelőbb és emberibb életkörülmények biztosítása az itt élők számára. A városrészi cél leírása: A városrészre a családi házas övezetek, lakóutcák a jellemzőek. A lakosság jellemzően a város más területeire ingázik, éppen ezért a városrészben a rekreációs funkciók erősítése indokolt. A városrészen belüli funkciók bővítése érdekében ugyanakkor célszerű a gazdasági területek (logisztikai központ stb.) bővítése, fejlesztése is. A funkcióbővítés iránya A városrészt településszerkezetileg kedvezőtlen területek, elhanyagolt állapotú beépítetlen, kihasználatlan területek jellemzik, éppen ezért az alapvető irányt a gazdasági terület fejlesztése (Vásárhelyi és Mágocsi út között), valamint a közösségi funkciók bővítése jelent. Célcsoportok A területet a városrészt az idősödő őslakosság és a fiatal, magasan képzett lakosság számára egyaránt élhetővé, szolgáltató baráttá kell tenni. A fejlesztések mindkét célcsoportot érinteni fogják. A gazdasági típusú (infrastrukturális) fejlesztések elsődleges célcsoportjai az érintett vállalkozások illetve a potenciális betelepülő cégek. Szociális probléma, szegregáció Alsópárt városrészben az anti-szegregációs terv nem azonosított be szegregációval veszélyeztetett tömböket. Elérhetőség, közlekedés Alsópárt közlekedési infrastruktúrája, megközelíthetősége megfelelőnek mondható. A Vásárhelyi útról kiválóan megközelíthető a gazdasági hasznosítású terület illetve a lakóövezeti városrészi terület is. Közösségi terület, köztér Alsópárton egyaránt problémát jelent a közösségi terek és a városrészi jellegű funkciók hiánya. Ezek fejlesztése mindenféleképpen a következő évek feladatai közé tartozik. A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók a városrészben.


243

Mutatókkal számszerűsített célok Mutató megnevezése




Mennyiségegység

Lakónépesség KSH népszámlálás 2001 2.068 2011 2027 fő


KSH népszámlálás 2001 17,2%

2011 16%



2011 61.1%



2011 22.9%



2011

9%



2011 42%

Prognózisunk alapján a városrész lakossága a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest mintegy 2 százalékkal csökken. A rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint a városrész népessége 2001 és 2008 között némileg emelkedett (2.090 főre), ehhez az értékhez képest kalkulálunk mintegy 3% csökkenéssel, úgy, hogy eközben a városrészben élők körében a 60 évnél idősebbek, illetve a 15-59 év közötti korosztály aránya kis mértékben emelkedik, míg a 0-14 évesek száma csökken. A felsőfokú végzettségűek száma a 25 éves és idősebb népesség arányában a 2001-es értéknél egy évtizeddel később mintegy 0,8 százalékkal kedvezőbb lesz, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42 százalékra fog csökkenni.


244

Kisér városrész

- A városrész központi területének fejlesztése, a területen elérhető szolgáltatások körének bővítése, az életminőség javítása. A városrészi cél leírása: A városrész jellemzően kertes, családi házas terület, a városrészi utak minősége elfogadható. Ennek megfelelően elsődlegesen az itt élők igényeit kielégítő szolgáltatási funkciók bővítése, fejlesztése a cél. Mindezek mellett kiemelt szempont az életminőség javítása, a városrészi környezet és infrastruktúra fejlesztése. Kiemelt cél továbbá a városrészben a gazdasági, szolgáltató funkció élénkítése, kihasználatlan területek hasznosításával, valamint a szegregációval leginkább veszélyeztetettek életkörülményeinek javítása. A funkcióbővítés iránya Környezeti infrastruktúra fejlesztés mellett hangsúlyt kell fektetni a városrészen belül elérhető szolgáltatások színvonalának javítására, valamint a szegregációs folyamatok megállítására is. Célcsoport A területet a városrészt az idősödő őslakosság és a fiatal, magasan képzett lakosság számára egyaránt élhetővé, szolgáltató baráttá kell tenni. A városrészben él ugyanakkor a város szegregációval leginkább sújtott népessége is. A fejlesztések mindhárom célcsoportot érinteni fogják. Szociális probléma, szegregáció A KSH adatszolgáltatása alapján a Kisér városrészben található a város egyetlen szegregátumként beazonosítható összefüggő területe. Itt mintegy 330 fő él. Számukra alapvető problémát jelent, hogy a telkek mérete kicsi, ingatlanok fejlesztésére nem nyílik lehetőség. A városrésznek oktatási- valamint szociális intézményekkel illetve szolgáltatókkal kifejezetten rossz az ellátottsága. Elérhetőség, közlekedés A belvárossal kifejezetten rossz a városrész közúti kapcsolata. Lehetőségként egy a Kurcán átívelő híd építése, illetve a Kossuth utca tehermentesítése is felmerülhet. Közösségi terület, köztér Közparkok, közösségi terek hiánya jellemző a városrészre. A Bereklaposi részen fekvó zöldfelületek fejlesztésével parkok illetve játszótér alakíthatóak ki. A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók a városrészben.


245





Mennyiségegység

Lakónépesség KSH népszámlálás

2001 4.744 fő 2011 4.554 fő


KSH népszámlálás

200116,6% 2011 15,3%



200160,0% 2011 60,8%



200123,4% 2011 23,9%



2001

6,5% 2011 7%



200147,0% 2011 45,0%

Előrejelzésünk alapján a városrész lakossága a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest mintegy 4 százalékkal csökken. A városrész lakossága 2008-ban 4.695 fő volt, amelyhez képest a 2011-es feltételezett lakónépesség száma 3%-os veszteséget szenved úgy, hogy eközben a városrészben élők körében a 60 évnél idősebbek, illetve a 15-59 év közötti korosztály aránya kis mértékben emelkedik, míg a 0-14 évesek száma csökken. A felsőfokú végzettségűek száma a 25 éves és idősebb népesség arányában a 2001-es értéknél egy évtizeddel később mintegy 0,8 százalékkal kedvezőbb lesz, míg a városrészben várhatóan megvalósuló foglalkoztatás bővítő beruházásoknak köszönhetően a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 45 százalékra fog csökkenni.


246

Kertváros városrész

- A városrész meglévő erőforrásainak kihasználásával a humán szolgáltatási funkció bővítése és fejlesztése, kiemelt figyelemmel a szociális- és egészségügy valamint a turisztika-rekreáció területére A városrészi cél leírása: A Kertváros területe alapvetően bővelkedik a működő és széles körű igényeket kielégítő szolgáltatásokban. Az egészségügyi, szociális, valamint turisztikai-rekreációs és szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások koncentrált jelenléte, a meglévő parkok, ligetek és a Kurca partjának természeti értékei magukban hordozzák a fejlesztési irányok széles körét. A városrész jó megközelíthetősége – elkerülő út közelsége – és a rendelkezésre álló, kihasználatlan területek további jelentős befektetők számára is beruházási lehetőséget jelenthetnek. A funkcióbővítés iránya A Kurca partjának környezeti és turisztikai célú infrastrukturális fejlesztése mellett hangsúlyt kell fektetni a városrészen belül a meglévő szolgáltatások színvonalának javítására és bővítésére. A turisztika és rekreáció széles körű lehetőségeket teremt, amelyek kihasználása részben már megtörtént. A városrészben fontos a szálláshely bővítés kérdésének megoldása is. Célcsoport A területet az idősödő őslakosság és a fiatal, magasan képzett lakosság számára egyaránt élhetővé, szolgáltató baráttá kell tenni. A városrészben él ugyanakkor a város szegregációval leginkább sújtott népessége is. A fejlesztések mindhárom célcsoportot érinteni fogják. Szociális probléma, szegregáció A városrész területére vonatkozóan a rendelkezésre álló adatok alapján kijelenthető, hogy nincs megemlítendő szociális probléma, az anti-szegregációs terv nem azonosított be szegregációval veszélyeztetett tömböket. Elérhetőség, közlekedés A Kertvárost elválasztja a település magjától a Kurca, amelyen számos híd ível keresztül, életben tartva a kapcsolatot a belvárosi és egyéb területekkel. A hidaknak és az összeköttetést jelentő utaknak a folyamatok karbantartása és fejlesztése mellett az egyéb belterületi utak fenntartása is komoly feladatot ró városra. Az egyik legforgalmasabb átmenő forgalmat lebonyolító Csongrádi út részben tehermentesült az elkerülő út megépítését követően, viszont a városon belüli forgalom folyamatosan erősödik a városrész peremén létrejövő különböző üzleteknek és bevásárló központoknak köszönhetően. Közösségi terület, köztér A városrész zöldterületei a folyamatos karbantartás mellett komolyabb fejlesztést igényelnek. A Széchenyi liget és a Hősök erdeje a városrész és a város szempontjából egyaránt fontos és jelentős területek, megfelelő minőségű


247

karbantartásuk és funkcionális kihasználtságuk növelése komoly városszépítő hatással bírhat. A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók a városrészben. Mutatókkal számszerűsített célok Mutató megnevezése




Mennyiségegység

Lakónépesség KSH népszámlálás 2001 6.113 fő 2011 5.065










KSH népszámlálás 2001 30,9% 2011 29,8

Előrejelzésünk alapján a városrész lakossága a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest mintegy 11 százalékkal csökken. A városrész lakossága 2008-ban 5.222 fő volt, amely igen jelentős csökkenés a 2001-es értékhez képest. Feltételezve, hogy a csökkenés nagymértékben lelassul, a 2011-es lakónépesség száma 3%-os fogyást követően 5.065 fő lesz úgy, hogy eközben a városrészben élők körében a 60 évnél idősebbek, illetve a 15-59 év közötti korosztály aránya kis mértékben emelkedik, míg a 0-14 évesek száma némileg csökken. A felsőfokú végzettségűek városon belül eleve kedvező száma a 25 éves és idősebb népesség arányában a 2001-es értéknél egy évtizeddel később mintegy 0,5 százalékkal kedvezőbb lesz, míg a városrészben várhatóan megvalósuló foglalkoztatás bővítő beruházásoknak köszönhetően a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 30 százalék alá fog csökkenni.


248

Nagyhegy városrész

- A városrész mezőgazdasági-termelői szerepkörének erősítése, a Termál tó adottságainak fokozottabb kihasználása A városrészi cél leírása: A Nagyhegy városrész területe alapvetően családi házas övezet, ahol a mezőgazdasági termelés a jó minőségű földeknek köszönhetően tradícionálisan erős. Ennek a meglévő funkciónak a fenntartása, a „város éléskamrája” szerepnek az erősítése az egész település számára fontos. A terület meghatározó tényezője a településrész képét tekintve az itt található Termál tó, amelyhez kapcsolódóan az üdülőterület és ökoturizmus lehetőségeinek kihasználása a településrész egyik potenciális fejlődési irányvonalát jelentheti. A funkcióbővítés iránya A városrész esetében a bővítés fejlesztés iránya a meghatározó adottságok következtében egyértelműen a mezőgazdasági termelői kapacitások fokozottabb kihasználását, valamint a jelenleg funkcióhiányos, de kedvező adottságokkal rendelkező tó lehetőségeinek feltárását és azok kihasználását jelenti. Célcsoport A városrészt az idősödő őslakosság és a fiatal, magasan képzett lakosság számára egyaránt élhetővé, szolgáltató baráttá kell tenni. A városrészben élők jelentős része idős ember, akik számára elérhetőbbé kell tenni a városi közszolgáltatásokat. A célban meghatározott elsődleges fejlesztés célcsoportjaként egyértelműen a mezőgazdasági termelést végző őstermelők és vállalkozók nevezhetőek meg, míg a tó fejlesztése esetén a célcsoport ennél sokkal bővebb, a város határain is túlmutató lehet. Szociális probléma, szegregáció A városrész területére vonatkozóan a rendelkezésre álló adatok alapján kijelenthető, hogy nincs megemlítendő szociális probléma, az anti-szegregációs terv nem azonosított be szegregációval veszélyeztetett tömböket. Elérhetőség, közlekedés A településrész a Kunszentmárton és Szarvas irányába vezető főút által határolt területen fekszik, így viszonylag jelentős átmenő forgalmat szenved el, ugyanakkor megközelíthetősége jónak mondható. A városrészen belül található lakó- és gyűjtőutak karbantartása, felújítása jelentős önkormányzati feladat, amelyet a település évről-évre igyekszik teljesíteni. Közösségi terület, köztér A településrész nem rendelkezik jelentősebb közösségi területekkel, közterekkel. A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók a városrészben.


249





mennyiségegységLakónépesség KSH

népszámlálás 2001 224 fő 2011 900 fő











A rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint a településrész lakossága 2001 és 2008 között 224 főről indulva megnégyszereződött. A változással kapcsolatban kétféle felvetést említhetünk. Az első szerint a lakosságszám – feltételezhetően adatvételezési hiba folytán – a 2001-es népszámláláskor rendkívül alacsony értéken került rögzítésre és ez okozza a feltűnően nagy differenciát. Emellett azonban is feltételezhető, hogy a 2008-ban itt élő és állandó lakosként bejelentett lakosok korábban csak hobbikertként használták a városrészben található lakásukat, majd a későbbiekben megindult egy a Nagyhegy városrész irányába mutató kiköltözési hullám. Nem ismerve a tényleges okot, előrejelzésünk alapján – a korábbi városrészekhez hasonló tendenciát véve figyelembe –a városrész lakossága a 2008-as (928 fős) adathoz képest mintegy 3 százalékkal fog csökkenni. A városrészben élők körében a 60 évnél idősebbek, illetve a 15-59 év közötti korosztály aránya kis mértékben emelkedik, míg a 0-14 évesek száma némileg csökken. A felsőfokú végzettségűek igen alacsony száma a 25 éves és idősebb népesség arányában a 2001-es értéknél egy évtizeddel később 1 százalékkal kedvezőbb lesz, míg a városrészben várhatóan a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is némileg javulni fog.


250

Iparterület városrész

- A városrész alap-infrastruktúrájának fejlesztése, az inkubációs szolgáltatások körének bővítése, az Ipari Park kihasználtsági mutatóinak javítása A városrészi cél leírása: Az Iparterület városrész alapvetően gazdasági funkciója szempontjából meghatározó. Ennek megfelelően alapvető cél egyrészt a további vállalkozói betelepülést segítő infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, másrészt a gazdasági fejlődést elősegítő alap-infrastrukturális fejlesztések támogatása. Az ipari park bővítését Szentes városa több ütemben tervezi, ennek megfelelően a fejlesztési program egy hosszabb tervezési időszakot ölel fel. A funkcióbővítés iránya A városrész alapvető és meghatározó arculatát az Ipari Park központi szerepe határozza meg. Ennek megfelelően a funkcióbővítés iránya egyértelműen a Park kapacitásának minél magasabb kihasználtságát, valamint az elérhető szolgáltatások egyre javuló színvonalát célozza. Szociális probléma, szegregáció A városrész területére vonatkozóan a rendelkezésre álló adatok alapján kijelenthető, hogy nincs megemlítendő szociális probléma, az anti-szegregációs terv nem azonosított be szegregációval veszélyeztetett tömböket. Elérhetőség, közlekedés A városrész elérhetősége megoldott, mind közúton, mind vasúton, így az ipari területek által megtermelt áru szállítása alapvetően megoldott. Mindazonáltal a helyi utak fejlesztése, valamint minőségi színvonalának fenntartása, javítása elsődleges fontosságú a városrész, de az egész település szempontjából is. Közösségi terület, köztér A településrész nem rendelkezik jelentősebb közösségi területekkel, közterekkel. A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók a városrészben.


251






népszámlálás 2001 19 fő 2011 0


KSH népszámlálás 2001 42,1% 2011 Nem értelmezhető









A 2001-ik évi népszámlálás a területen minimális, 19 fős lakosságot jelzett, míg a 2008-as önkormányzati adatok nem jeleztek lakónépességet a városrész területére. Ennek megfelelően a táblázatban jelzett és a többi városrész esetén is rögzített célértékek jelenleg nem értelmezhetőek.


252

Lapistó – egyéb belterület

- A városrész alapinfrastruktúrájának fejlesztése, élhetőbb városrész kialakítása, az ökoturizmus, lovas turizmus lehetőségeinek kihasználása A városrészi cél leírása: A terület legfontosabb jellemzője a várostól való távolsága és relatív függősége. A városrészben az önállóság és a függőség hatásai keverednek, több esetben azonban utóbbi számít erősebb hatásnak. A városrész erőssége a rendelkezésre álló mezőgazdasági területek, valamint az értékes természeti környezet, jelentős méretű vizes élőhely (Lapistó-Fertő) közelsége, amelyre alapozva az ökoturizmus és lovas turizmus a jövőben jelentősebb szerepet kaphat a településrész életében. A várostól való távolságból természetesen számos hátrány is származik, ezek kompenzálása a városrészi lakók első számú célkitűzései közé tartoznak. Itt kell elsősorban megemlíteni a hiányzó szolgáltatások elérhetőségének javítását. A funkcióbővítés iránya A funkcióbővítés alapvetően a településrész turisztikai adottságainak jobb kihasználását jelentheti, feltételezve, hogy a kapcsolódó igényfelmérések a lapistói területek által nyújtott szolgáltatások irányában komoly érdeklődést mutatnak. Szociális probléma, szegregáció A városrész területén található a KSH adatok alapján beazonosított egyik anti-szegregációs célterület, ennek megfelelően a kapcsolódó intézkedések és a szegregáció csökkentése a településrész egyik fontos horizontális célkitűzése kell, hogy legyen. Elérhetőség, közlekedés A városrész Szentestől különálló fekvése kétségkívül számos hátránnyal jár, amennyiben az itt élő emberek számára a köz- és egyéb szolgáltatások elérését vesszük figyelembe. A tömegközlekedés feltételeinek folyamatos biztosítása és az utak karbantartása nagymértékben hozzájárul a meglévő hátrányok kompenzálásához. Közösségi terület, köztér A településrész nem rendelkezik jelentősebb közösségi területekkel, közterekkel. A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók a városrészben.


253

















Előrejelzésünk alapján a városrész lakossága a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest mintegy 11 százalékkal csökken. A városrész lakossága 2008-ban 116 fő volt, amelyhez viszonyítva a 2011-es lakónépesség száma 3,5%-os fogyást követően 112 fő lesz úgy, hogy eközben a városrészben élők körében a 60 évnél idősebbek, illetve a 15-59 év közötti korosztály aránya kis mértékben emelkedik, míg a 0-14 évesek száma némileg csökken. 2001-ben nem élt felsőfokú végzettségű a városrészben, a fejlesztéseket követően ez a helyzet változhat, a településrész vonzóbbá válhat a diplomások számára is, míg a városrészben a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is javulhat, 55%-ra módosítva a rendkívül kedvezőtlen értéket.


254

Magyartés – egyéb belterület - A városrész alapinfrastruktúrájának fejlesztése, élhetőbb városrész kialakítása, az ökoturizmus és az ifjúsági tábor központ lehetőségeinek kihasználása A városrészi cél leírása: A terület legfontosabb jellemzője a lapistói területhez hasonlóan a várostól való távolsága és relatív függősége. A városrész erőssége, hogy a Hármas-Körös helyi természetvédelmi területe mellett található, valamint itt működik az Ifjúsági tábor központ (erdei iskola) is, amely iránt jelentős kereslet volt tapasztalható az elmúlt időszakban. Az értékes természeti környezet közelsége, az ökoturizmus, valamint a lakó és üdülő fejlesztési irányoknak is teret adhat a közeljövőben. A várostól való távolságból származó hátrányok kompenzálása, a hiányzó szolgáltatások elérhetőségének javítása a településrész lakói számára elsőrendű fontossággal bírnak. A funkcióbővítés iránya A városrészi célban meghatározott fejlesztési irány nem egyértelműen funkcióbővítő, inkább a meglévő adottságok fokozottabb kihasználását jelenti. Ugyanakkor a településrész előtt a fejlesztés irányvonalaként szinte csak a turizmusban – alapvetően az ökoturizmusban – rejlő lehetőségek kihasználása áll. Szociális probléma, szegregáció A városrész területén található a KSH adatok alapján beazonosított egyik anti-szegregációs célterület, ennek megfelelően a kapcsolódó intézkedések és a szegregáció csökkentése a településrész egyik fontos horizontális célkitűzése kell, hogy legyen. Elérhetőség, közlekedés A városrész Szentestől különálló fekvése kétségkívül számos hátránnyal jár, amennyiben az itt élő emberek számára a köz- és egyéb szolgáltatások elérését vesszük figyelembe. A tömegközlekedés feltételeinek folyamatos biztosítása és az utak karbantartása nagymértékben hozzájárul a meglévő hátrányok kompenzálásához. Közösségi terület, köztér A településrész nem rendelkezik jelentősebb közösségi területekkel, közterekkel. A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók a városrészben.


255














KSH népszámlálás 2001 0,0 2011 0,5%


KSH népszámlálás 2001 47,8 2011 46%

Előrejelzésünk alapján a városrész lakossága a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest mintegy 34%-kal emelkedik. A városrész lakossága 2008-ban 164 fő volt, amely a 2001-ben rögzített értékhez képest emelkedést jelez. Ez feltételezhetően lehet egy kisebb mértékű átköltözési hullám a városból és egyéb környező területekről. A 2008-as adatokhoz képest azonban 2011-re ebben a városrészben is a lakónépesség számának kisebb mértékű, 2,5%-os fogyását prognosztizáljuk, amely így 160 fő lesz úgy, hogy eközben a városrészben élők körében a 60 évnél idősebbek, illetve a 15-59 év közötti korosztály aránya kis mértékben emelkedik, míg a 0-14 évesek száma némileg csökken. 2001-ben nem élt felsőfokú végzettségű a városrészben, a fejlesztéseket követően ez a helyzet változhat, a településrész vonzóbbá válhat a diplomások számára is, míg a városrészben a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is javulhat, 55%-ra módosítva a rendkívül kedvezőtlen értéket.


256

Kajánújfalu – külterület

- A városrész alapinfrastruktúrájának fejlesztése, élhetőbb városrész kialakítása, az erdő-és vadgazdálkodás lehetőségeinek kihasználása A városrészi cél leírása: A terület legfontosabb jellemzője az előző két városrészhez hasonlóan a várostól való távolsága és relatív függősége. A külterületi városrészben a vadgazdálkodás, vadásztatás, valamint az itt található két önkormányzati ingatlan jelenthet fejlődési és kiugrási lehetőséget. A funkcióbővítés iránya A városrészi célban meghatározott fejlesztési irány nem egyértelműen funkcióbővítő, inkább a meglévő adottságok fokozottabb kihasználását jelenti. Ugyanakkor a településrész előtt a fejlesztés irányvonalaként szinte csak az erdő-és vadgazdálkodás lehetőségeinek, illetve, kapcsolódóan, a turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása áll. Szociális probléma, szegregáció A városrész területére vonatkozóan a rendelkezésre álló adatok alapján kijelenthető, hogy nincs megemlítendő szociális probléma, az anti-szegregációs terv nem azonosított be szegregációval veszélyeztetett tömböket. Elérhetőség, közlekedés A városrész Szentestől különálló fekvése kétségkívül számos hátránnyal jár, amennyiben az itt élő emberek számára a köz- és egyéb szolgáltatások elérését vesszük figyelembe. A tömegközlekedés feltételeinek folyamatos biztosítása és az utak karbantartása nagymértékben hozzájárul a meglévő hátrányok kompenzálásához. Közösségi terület, köztér A településrész nem rendelkezik jelentősebb közösségi területekkel, közterekkel. A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók a városrészben.


257






népszámlálás 2001 157 2011 316 fő






KSH népszámlálás 2001 28% 2011 28,3%




KSH népszámlálás 2001 50% 2011 49,5%

Előrejelzésünk alapján a városrész lakossága a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest több, mint 100%-kal emelkedik. A városrész lakossága 2008-ban 326 fő volt, amely a 2001-ben rögzített értékhez képest jelentős emelkedést jelez. Ez feltételezhetően lehet egy kisebb mértékű átköltözési hullám a városból és egyéb környező területekről. A 2008-as adatokhoz képest azonban 2011-re ebben a városrészben is a lakónépesség számának kisebb mértékű, 3%-os fogyását prognosztizáljuk, amely így 316 fő lesz úgy, hogy eközben a városrészben élők körében a 60 évnél idősebbek, illetve a 15-59 év közötti korosztály aránya kis mértékben emelkedik, míg a 0-14 évesek száma némileg csökken. 2001-ben nem élt felsőfokú végzettségű a városrészben, a fejlesztéseket követően ez a helyzet változhat, a településrész vonzóbbá válhat a diplomások számára is, míg a városrészben a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is javulhat, 49,5%-ra módosítva a rendkívül kedvezőtlen értéket.


258

INTEGRÁCIÓS TERV A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése és ezen belül a területi vagy más típusú szegregáció feloldása Szentes számára a fenntartható városfejlődés egyik záloga. A fejezetben ismertetett Integrációs Terv – támaszkodva a fentebb leírt helyzetelemzés megállapításaira és összhangban az IVS korábbi fejezeteiben megállapított célrendszerrel, illetve a város hivatkozott szakpolitikai koncepcióival – elsődleges feladata, hogy bemutassa a tervezett városfejlesztési beavatkozások hatását a szegregáció csökkentésére illetve megszüntetésére. A tervezett intézkedések közé csak azok kerültek be, melyek megvalósítása a területeken és a kerület egészében a szegregációval veszélyeztetettség szintjét csökkenti, ugyanakkor más területeken, tömbökben nem vezet újabb szegregációhoz. A szegregációval történő veszélyeztetés felszámolását, az integrációt szolgáló intézkedések bemutatása egyben előkészíti a szegregációval veszélyeztetett tömbök megújítására irányuló integrált szociális rehabilitációs programot. A szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek közötti legfőbb különbségeket a városszövetbe történő illeszkedések alapján határozhatjuk meg. Ez alapján két fő csoportot különböztetünk meg: a várostestbe illeszkedőt, valamint az attól elkülönülő, telepszerű szegregátumot, vagy szegregációval veszélyeztetett területet. Az előbbiek esetében megtartó, illetve megtartva felemelő típusú rehabilitációra van szükség, az utóbbiakban hosszútávon telepfelszámoló, mobilizációs intézkedésekre. A szentesi szegregáció helyzetének jellemzője, hogy a szegregációval veszélyeztetett területek mindegyike az előbbi csoportba tartozik, ezért esetükben a megtartó típusú rehabilitációs programok megvalósítását tervezi az önkormányzat. A szegregátum viszont a városszövettől részben elkülönülő, telepszerű képződmény, ezért ebben az esetben mobilizációs elemeket is tartalmaz hosszú távon az intézkedési terv. A beavatkozások egyes elemei között különbséget tehetünk aszerint, hogy az adott beavatkozás „kemény” (alapvetően fizikai jellemzők szerint mérhető, pl. mobilizációs) vagy „puha” (humán tényezőkre irányuló) jellegű. Általában elmondható, hogy a kemény illetve puha beavatkozás önmagában nem vezet eredményre, tartós hatás ezek kombinációjával, komplex intézkedésekkel érhető el. Ennek megfelelően a város által alkalmazott intézkedések minden esetben ezek kombinációjára épülnek. ÁLTALÁNOS INTÉZKEDÉSEK AZ INTEGRÁCIÓ ÉRDEKÉBEN Mivel fontos, hogy a város megfelelő adatokkal rendelkezzen a szegregációval veszélyeztetett lakossági csoportok illetve területek vonatkozásában, ezért a szegretátum és a veszélyeztetett területek lakosságának helyzetéről évente jelentést kell készíteni. A monitorozási tevékenységet az önkormányzat Szociális Irodája végzi, ennek érdekében rendszeresen, három évenként a városban élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeit vizsgáló adatfelvételt végez, valamint a szociális ellátórendszert működtető szakemberek és civil szervezetek munkájára támaszkodva felülvizsgálja az integráció érdekében megvalósított beavatkozásokat. A felülvizsgálat eredményeiről beszámoló keretében jelentést készít a veszélyeztetett és azok lakóinak helyzetéről, valamint az anti-szegregációs intézkedések eredményeiről.


259

LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK Az önkormányzat a jelenlegi bérlakáshiány csökkentése érdekében kormányzati támogatás esetén a további szociális bérlakások építésével vagy használt épületek, lakások megvásárlásával és felújításával, valamint a meglévő szociális bérlakások felújításával bővíti a jelenlegi bérlakás-állományt. Az újonnan kialakított bérlakások nem helyezkedhetnek el szegregációval veszélyeztetett területen vagy a szegregátumban. Javítja a jelenleg a szegregátumban élők lakhatási feltételeit, részben mobilizációval, részben a jelenlegi lakáskörülmények javításával. A jelenlegi bérlakásállomány javítása érdekében a tisztán önkormányzati tulajdonú, felújításra alkalmatlan bérlakások esetében a jelenlegi lakók számára a jelenleginél eggyel magasabb komfortfokozatú, azonos alapterületű bérlakás felajánlásával kiköltöztetik a lakókat, majd ezt követően az épületet lebontják, és az üres építési terület az önkormányzati gazdálkodásba visszakerülve vagy új bérlakások építési területét képezheti. A tisztán önkormányzati tulajdonú, de felújításra alkalmas bérlakások esetében cél a komfortfokozat növelése, melyet a lakók egy részének az előző pontban ismertetett rendszerű kiköltöztetését követően a lakások felújításával, és ezáltal a használati érték emelésével terveznek megvalósítani. Az önkormányzat a jelenlegi bérlakás-gazdálkodási rendet felülvizsgálja, az újonnan szerződőkkel csak határozott idejű szerződést köt, és lehetőséget keres a határozatlan időre kötött szerződések módosítására. Érdemes átgondolni a jelenlegi bérleti díj – más városokban már bevált - mozgó rendszerét, melynek során a szociális bérleti jogosultságot - a segélyeknél bevált rendszerben - évente állapítják meg, ha a jogosult szociális bérleti díjat fizet. Emellett az önkormányzat vállalja, hogy az elköltözők integrációját segítő programok kidolgozásával és megvalósításával támogatja. Feltárja azokat az önkormányzati tulajdonú építési telkeket, melyek szociális telkek kiutalására alkalmasak. Vállalja a kapcsolódó pályázati források felkutatását és a programot támogató pályázat kidolgozását. A programokat részben saját keretén belül, részben civil szervezetek bevonásával kívánja megvalósítani, részben az állami normatíva, részben az érintett bizottságoknál rendelkezésre álló mozgósítható források terhére. A lakhatási integráció elősegítését célzó további eszköz az Önkormányzat és a Munkaügyi Központ tervei közt szereplő komplex képzési-lakhatási-foglalkoztatátási kísérleti program kidolgozása és megvalósítása. E modellprogram keretében a leromlott állapotú szociális bérlakásban élők bevonásával történne a lakások felújítása, mely program során a résztvevők egyben képzésben is részt vennének, ezáltal képessé válnak a felújítási munkák közös elvégzésére, és egyúttal végzettséget is szerezhetnek. FOGLALKOZTATÁSI INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK Az anti-szegregációs beavatkozások másik területe a foglalkoztatási intézkedések bővítése. Ennek fő iránya a város foglalkoztatási lehetőségeinek fejlesztése. Ennek legfontosabb irányai a következők: A foglalkoztatási szint növelése az eltartottak munkába vonásával, a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, idősebb munkavállalók munkaerőpiaci


260

reintegrációjának támogatása; ennek fő formája a bértámogatás és a közhasznú munka12. Képzési szint és kínálat javítása a szakképzésben. A szociálisan hátrányos helyzetű csoportok (kiemelten roma kisebbség) foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése. A szegregátumokban élők pozitív diszkriminációja a foglalkoztatási programokban. A fentebbi célok elérésére az önkormányzat a következő intézkedéseket tervezi: Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogyan tud a város bekapcsolódni olyan képzési programba, amelynek keretében a 8 osztályt be nem fejezettek részére felzárkóztató képzés szervezhető, illetve a szakképzéssel nem rendelkezők, vagy nem piacképes szakképzéssel rendelkezők részére átképzést biztosítható. Érdemes olyan iskolában felnőtt tagozatot indítani, amelyben a nappali tagozatos tanulólétszám demográfiai folyamatokból következő csökkenése a működtetés feltételeit veszélyezteti. E programban a szegregátumban élők jelenthetik az egyik kiemelt célcsoportot. A jelenlegi szakképző intézmények fenntartói rendjének felülvizsgálatával olyan képzési rendszert kell kialakítani, mely a munkaerőpiaci igényeknek jobban megfelel, illetve kellőképpen rugalmas, és felnőttképzés keretében az átképzést is biztosítani tudja. A Munkaügyi Központtal együttműködésben a szegregációval veszélyeztetett területen a lakások felújítása során javasolt egy összehangolt közfoglalkoztatási és képzési program keretében a lakók bevonása a felújítási munkákba. A munkahelyteremtés elősegítése érdekében a városnak vállalnia kell, hogy beruházások esetén azt a pályázót részesíti előnyben, aki a munkafolyamatok során helyi munkanélküliek foglalkoztatását vállalja. OKTATÁSI INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK Az oktatási integrációt segítő intézkedések esetében fő célok a következők: HH és HHH tanulók korai óvodáztatásának bővítése. A jelenleg nagy arányban hátrányos helyzetű gyerekeket oktató intézmények képzési színvonalának javítása. A HHH tanulókat oktató, nem megfelelően felszerelt intézmények eszközellátottságának és az oktatási környezet egésze színvonalának javítása. Az egyes közoktatási intézmények között nagyon eltérő a HHH és HH tanulók aránya, ezt hosszú távon, a lehetőségek figyelembe vételével csökkenteni kell. Egy iskolát kivéve mindegyik intézményben az országos átlagnál rosszabb eredmények születtek a kompetenciaméréseken. Cél az intézményekben a kompetencia-alapú oktatás minél szélesebb körű bevezetése. A fentebbi célok elérésére az önkormányzat a következő intézkedéseket tervezi: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nem vesznek részt kellő mértékben a korai óvodáztatásban, ezért meg kell teremteni a korai fejlesztés feltételeit és az óvodába járás ösztönzésének megoldásait.

12 A szociális törvény módosításával 2009. évtől a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek ellátórendszere differenciálódik, a rendszeres szociális segély már csak egyik formája lesz az önkormányzati ellátásoknak. Ez azonban a jelenlegi tervben csak utalásszerűen, illetve a feladatok kapcsán jelennek meg.


261

A Megyei Közoktatási Közalapítványhoz pályázatot nyújtanak be a nem megfelelően felszeret iskolák eszközellátottságának és környezeti feltételeinek javítása finanszírozásához forrásteremtésre. Újabb közoktatási intézmények kapcsolódnak a kompetenciafejlesztést segítő fejlesztési programokba, TÁMOP pályázat keretében. A jelenleg integrált gyakorlatot nem folytató intézmények pedagógusai számára képzési programokat szerveznek az integráció alapelveinek, a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatása módszereinek, jó gyakorlatainak megismerésére. Az integrált gyakorlatot nem folytató intézmények pedagógusai és az integrációban gyakorlattal és szakismerettel rendelkező pedagógusok számára közös workshopokat, konferenciákat szerveznek, melynek során tapasztalatcserére nyílik lehetőség. A pedagógiai szolgáltató szervezettel együttműködésben pedagógiai támogató rendszert dolgoznak ki kifejezetten a HHH tanulók és a velük dolgozó pedagógusok szakmai munkájának segítésére (pl. feladatbázisok, egyéni feladattervek a problémacsoportokra, közös konfliktuskezelési terv, stb.). Fontos cél az iskolafokozatok közötti átmenet támogatása, elsősorban a szegregátumban illetve veszélyeztetett területen élő általános és középiskolás korú gyermekek ösztöndíj rendszerű támogatásával. Megjelenő pályázati kiírás esetén az Önkormányzat civil szervezetekkel együttműködve, a szükséges fedezetet biztosítva, tanoda jellegű programokra pályázik. Megoldásra váró feladat a többségében halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket befogadó szakképző intézmények képzési kínálatának kérdése. Ennek érdekében az önkormányzat kezdeményezi a szakképző intézmények megyei fenntartásból történő visszavételét, majd ezt követően a képzési programok felülvizsgálatát. A kezdeményezés sikere esetén intézkedési tervet készít a munkaerő-piaci kereslet figyelembevételével. Lényeges olyan egyéni pályaorientációs programok megvalósítása, amelyek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók érettségit adó képzésben való részvételét segítik.


262

V.2. A stratégia koherenciája, konzisztenciája A jelen stratégiában rögzített beavatkozások alapvetően összhangban állnak a Szentes Város Településfejlesztési Koncepciója című stratégiai dokumentumban rögzített elképzelésekkel, valamint Szentes Város Egészségmegőrző tervében illetve Szentes Város Környezetvédelmi Programjában leírtakkal. A stratégiai fejezetben leírtak figyelembe veszik a városmarketing koncepcióban és a sport koncepcióban és az ipari park fejlesztési stratégiában rögzített szempontokat is.

V.2.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel A szentesi városfejlesztési stratégia az önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a társadalmi, gazdasági, környezeti adottságokhoz igazodva, a városfejlesztési koncepcióból kiindulva, valamint egyéb (regionális, országos) fejlesztési dokumentumokhoz igazodva készült. A városfejlesztési stratégia komplex képet ad a város továbbfejlesztésére vonatkozóan, a társadalmi igények és a térségfejlesztési célszerűség kompromisszumos egyesítésével, meghatározza azokat az irányokat, amelyek mentén a város középtávú fejlődése megvalósulhat, figyelembe véve valamennyi előzetes tervezési anyagot, valamint a helyi közösség véleményét is. A város településfejlesztési koncepciója és terve természetesen alapját képezi, és irányt szab a városfejlesztési feladatoknak, az ágazati szakmai koncepcióknak. Mindezekre az érvényben levő programokra és lehetőségekre épül jelen stratégia. A Szentes Város Önkormányzata Képviselőtestületének 221/2005. (XII. 16.) KT. sz. rendeletével jóváhagyott városfejlesztési koncepcióban rögzítettek szerint Szentes legyen olyan vonzó, színvonalas életkörnyezetet nyújtó térségi központ, amely versenyképes gazdaságra épül, működteti a középvárosi szerepkör intézményi- és kapcsolatrendszerét és fenntartható életminőséget biztosít. E távlati célt a koncepció alapján a következő stratégiai célok mentén kívánja elérni a település:

o Életminőség – A népességet megtartó életkörnyezet és életlehetőségek kialakítása

o Gazdaság – Fenntartható és versenyképes helyi gazdaság


263

o Intézményrendszer – Magas színvonalú szolgáltató intézményrendszer működtetése

Fenti stratégiai szintű célok összhangban vannak jelen városfejlesztési stratégiában szereplő középtávú tematikus célokkal, amennyiben ez utóbbiak is a helyi gazdaság dinamizálását, minőségi életkörnyezet kialakítását, a települési intézményrendszeren keresztül érvényesülő térségi központi szerepkör erősítését tűzik ki célul. A városfejlesztési koncepció a fenti társadalmi-gazdasági fókuszú stratégiai célokat a következő öt prioritás mentén látja megvalósíthatónak:

Fenti, városi szinten megfogalmazott tematikus prioritások jól illeszkednek az IVS városrészi szinten definiált céljaihoz, amennyiben ez utóbbiak is prioritásként kezelik a város gazdaságának dinamizálását, a természeti- és épített örökség megőrzését, a hagyományok ápolását és fenntartható hasznosítását, az itt élők számára minőségi életkörülmények biztosítását valamint a város központi területeinek funkcióbővítő, gazdasági és környezeti célú fejlesztését. A korábbiakban részletesen bemutattuk a városfejlesztési koncepció valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszereinek főbb illeszkedési pontjait. Fenti prioritások esetében a következő fejezetben részletesen, tematikus fókuszban bemutatott tevékenységek jelzik majd a részletes kapcsolódást. Szentes Város ipari park fejlesztési stratégiája a foglalkoztatottak számának és képzettségének növelése, a környezeti feltételek javítása mellett kiemelten kezeli a gazdaság versenyképességének javítását, ezen belül is a gazdasági infrastruktúra fejlesztését. Ez utóbbi célkitűzés keretében


264

a város az ipari park több ütemben történő továbbfejlesztését tervezi. Jelen dokumentum a vonatkozó fejlesztéseket városrészi szinten rögzítette. Szentes 1996-ban megkapta a „Nemzeti Sportváros” címet. Célszerű tehát megvizsgálni, hogy a település sportkoncepciója milyen módon kapcsolható jelen dokumentumhoz. Szentes Város Sportkoncepciója feladatul tűzi ki többek mellett a következőket:

o A tanulóifjúság iskolarendszerű- és rendszeren kívüli sportolási, testedzési feltételeinek megteremtését, támogatását

o A település polgárai számára a szabadidősport, a gyermek- és ifjúsági sport, a nők és családok sportjának, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és fogyatékosok sportjának segítése

o A település területén működő sportegyesületek sportszakmai munkájának segítése, támogatása

o Az önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények sportszakmai igények alapján történő működtetése, karbantartása, a település alkalmassá tétele a szabadidő kulturált eltöltésére

o Az önkormányzat saját anyagi forrásának, valamint állami (pályázati) pénzeszközök bevonásának segítségével a meglévő sportlétesítmények fejlesztése

o Közreműködés a sportszakember képzésben a Csongrád Megyei Sporthivatal együttműködésével, valamint közreműködés az egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységben

o Adottságainak megfelelően részvétel a nemzetközi sportkapcsolatokban, a város nemzetközi sportkapcsolatainak kialakításában

o A város kulturális programjába és hagyományaiba illő sportrendezvények szervezése

Fenti – nem teljes körűen bemutatott - célok és feladatok összhangban állnak jelen stratégia tematikus céljaival, illetve a város által meghatározott projekt elképzelésekkel. Külön kiemelendő itt a Belváros és Kertváros (sportpálya) városrészekben tervezett fejlesztésekhez való kapcsolódás. A város honlapjáról letölthető Szentes Város Ifjúsági Koncepciója és 2005-2006. évi cselekvési terve ugyancsak több ponton kapcsolódik jelen szakmai anyag tartalmához. A koncepció stratégiai céljai (pl. Ifjúsági pihenő, játszó és sport park kialakítása a Kurca parton, a Dózsa Ház és a Sportcentrum edzőpálya között) messze menően illeszkednek a stratégiánkban rögzített célokhoz illetve projektjavaslatokhoz. Szentes Város Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve ugyancsak több szinten mutat kapcsolódást Szentes Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájával.


265

Egyrészt az Intézkedési Tervben rögzített célok szintjén, például a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók számának növelése az alapfokú művészeti oktatásban vagy HHH/SNI teljes körű integrációja az oktatásban. A kapcsolódó cselekvési program rögzíti a szükséges beavatkozásokat, így például „középiskolák kampányai, nyílt napok” vagy például „Továbbtanulást segítő szakmai támogató programok.” E célok és tevékenységek összhangban állnak jelen stratégia célstruktúrájával. Stratégiánk illeszkedik Szentes Város városmarketing koncepciójában megfogalmazott fejlesztési irányokhoz is. Mindez már a koncepcióban rögzített stratégiai szintű cél esetében is tetten érhető, hiszen e szerint cél „…egyéni és közösségi jövedelmek növekedésén keresztül megvalósítható folyamatos életminőség javítás, illetve Szentes regionális szerepének növelése”, ami összhangban van jelen stratégia hosszú távú jövőképével. A koncepcióban rögzített fejlesztési irányok, úgy mint: 1. prioritás: A gazdaság versenyképességének javítása 2. prioritás: A foglalkoztatottak számának és képzettségének javítása 3. prioritás: Környezeti feltételek javítása Ugyancsak összhangban állnak jelen stratégia tematikus céljaival, illetve a városrészi szinten, tehát területi alapon rögzített célokkal. Végül a helyi adottságok és a tervezett fejlesztések jellege miatt tekintsük át Szentes Város Idegenforgalmi Koncepciójának illeszkedését illetve kapcsolódását jelen stratégiához. A stratégia kiemelt célkitűzéseket rögzít, így például:

• Turizmus emberbarát fejlesztése • Komplex termékcsomag kialakítása • Regionális vonzerő kialakítása • Az infrastruktúra folyamatos fejlesztése

A stratégia ezt követően konkrét célokat nevesít, majd rögzíti a célok eléréséhez szükséges beavatkozásokat. Többek között:

• Fedett uszoda építése • Sportpályák revitalizációja • Építészeti értékek megőrzése • Kulturális programok szervezése

Fentiek, valamint további tevékenységek (Széchenyi-liget illetve Kurca-parti sétány fejlesztése) összhangban állnak jelen stratégia célstruktúrájával, illetve az IVS-ben bemutatott projektjavaslatokkal.


266

V.2.2. A célrendszer koherenciája

V. 2.3. Környezeti hatások értékelése A szentes kistérség környezeti állapota jónak mondható, mivel a rendszerváltás előtti időszakban nem zajlott olyan nagymértékű környezet átalakító ipartelepítés, mely jelenleg potenciálisan környezeti veszélyforrást hordozna magában. A települések legfontosabb feladata, a jelenlegi helyzet szinten tartása, vagy javítása és a jogszabályokban és az Uniós irányelvekben szereplő elvárásoknak való megfelelést biztosító környezetvédelmi beruházások mielőbbi megvalósítása. A települési környezet az emberi civilizáció során létrehozott, a környezeti elemekkel, rendszerekkel, valamint a társadalmi-gazdasági folyamatokkal és a kultúrával szoros kölcsönhatásban alakuló rendszer. Szentes város megfelelő környezeti minőségének biztosítása, a környezetvédelmi beruházások megvalósítása kiemelt cél. A kitűzött célok, és az azok elérését szolgáló indikatív tevékenységek a környezet állapotában pozitív változást/változásokat eredményeznek. A városkép harmonikusabbá tételének eszköze bármely új zöldfelület létesítése, amely iránt a városban komoly igény mutatkozik. Ezek közül az utcafásítás az, amely a város különféle részeit egységessé foghatja össze. Az utcafásításokat úgy kell elvégezni, hogy a kiemelten fontos szakaszokat kell kijelölni úgy, hogy érintsék a legforgalmasabb utakat, az oktatási-nevelési és kulturális intézményeket, és kapcsolják össze a meglévő és tervezett zöldterületeket, zöldterületi intézményeket. Így a városon belül ökológiai szempontból is értékes, összefüggő rendszer hozható létre. A városi zöldfelületek fejlesztése a ma is megfelelően funkcionáló zöldterületek megtartásán, ápolásán túl egyrészt a meglévő, de nem vagy alig használható zöldfelületek funkcionális meghatározásával (városi közpark, természetszerű közpark, közkert, játszótér) ezt követő fejlesztésével, másrészt új városi zöldterületek kialakítására alkalmas, de jelenleg más célra használt vagy feltáratlan területek kijelölésével lehetséges. A város tágabb értelemben vett központi területe zöldfelületekkel jól ellátott, ahol a fontos városi funkciókat betöltő zöldterületek megtartása a feladat. A város külterületén megtalálható védett természeti értékek megőrzése érdekében a környezet védelméről és a természet védelméről szóló törvényekben és a kapcsolódó jogszabályokban foglaltakkal összhangban szabad csak a különböző fejlesztési elképzeléseket kidolgozni és megvalósítani. A környezettudatosság érvényre juttatása – az egészséges élettér biztosítása érdekében – a mindennapok feladatává kell, hogy váljék. A környezeti károk mérséklését, a környezet állapotának javítását kiemelt célként tűzte ki a város vezetése. Szentes Város 2008-2013. évekre szóló


267

környezetvédelmi programja ennek megfelelően átfogó módon kezeli ezt a problémát. A program elfogadását megelőzően is zajlottak természetesen komoly környezetvédelmi beruházások Szentesen. A Képviselő-testület megbízásából Szirbik Imre polgármester 2006 februárjában aláírta az alapító okiratot és a társulási megállapodást a Dél – Kelet Alföldi Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer (DAREH) Önkormányzati Társuláshoz való csatlakozásról. A Társulás a KEOP - 2.3.0 - A települési szilárd hulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs rendszerek kialakítása pályázati kiírásra készíti elő a társult települések hulladéklerakóinak rekultiválásainak megvalósítási terveit. 2006. évben elkészült a Berki Hulladéklerakó bezárását követő rekultivációs terve. 2004-ben elkészült a komposztáló telep, amely a tervhez képest pénzügyi forráshiány miatt csak 50 %-os területcsökkentés mellett valósult meg, majd 2007. év végén 700 m -rel még bővítve lett. A lakossági és intézményi zöldhulladék gyűjtésére 2007. áprilisától gyűjtőjárat üzemel. Fentiek mellett a város – a helyi gazdasági szereplők által megvalósítottakon túl – többek között az alábbi projekteket valósította meg az elmúlt években:

Év Fejlesztés tárgya Beruházás teljes összege (e Ft)1997-1998

Szentes – Berki Hulladéklerakó Telep létesítése

189.730

2000 Kurca városi szakaszának kotrása (Önk.+ATIVIZIG közös beruházása)

426.000

2002 Szelektív előkezelő tároló tér 1.8002005 Szentes-Berki Hulladéklerakó Telep külső

csapadékvíz gyűjtő övárok 475.000

2004-2008

Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 3.700.000

2007 komposztáló tér bővítés 18.7002008. 4 db új szelektív hulladékgyűjtő sziget

saját telepítése 1.300

Forrás: Szentes Város Környezetvédelmi Programja Látható, hogy csak a fent kiemelt fejlesztések összértéke meghaladja az 4,8 milliárd forintot.


268

V.3. 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése Szentes város a rendelkezésre álló háttér-dokumentáció, valamint az IVS városi és városrészi helyzetelemzésének és célrendszerének figyelembe vételével kijelölte a 2009-2013 közötti fejlesztésekhez kapcsolódó akcióterületeket. Az alábbi térkép az azonosított akcióterületek mellett a fontosabb és nagyobb volumenű, nem akcióterület alapú projekteket is ábrázolja.


269


270

A következő táblázatban összefoglaltuk azokat az indikatív tevékenységeket (projektelemeket), amelyeket az önkormányzat a 2009-2013 közötti időszakban meg kíván valósítani. Minden indikatív tevékenység kapcsán megjelöltük a megvalósítás pontos helyét, az érintett városrészt, a tevékenység tervezett ütemezését, a szükséges forrásokat.

271

V.3.1 Az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztések bemutatása

Városrész A megvalósítás

pontos helyszíne

Projektelem, tevékenység megnevezése

Akcióterület

A megvalósítás

tervezett időpontja

Forrásszükséglet(millió Ft)

Belváros

AT Belváros funkcióbővítő fejlesztése

Belváros 1. akcióterület

2011-2012 1000

Erzsébet tér, Kossuth utca

Bíróság és Földhivatal épületeinek

akadálymentesítése 2010-2011 200

Arany János utca nyomvonalának továbbvitele a

Hegedűs László utca vonalában a

Csongrádi útnál új csomópont kialakítása

Arany J. utcai forgalmi rend átalakítása, híd

építése a Kurcán 2013- 600

Jövendő utca és a Dr. Brusznyai stny

által határolt terület

Panelprogram folytatása, az épületek utólagos

hőszigetelése, nyílászáró cserék, fűtési rendszer

korszerűsítése Belváros 2. akcióterület

folyamatos 1500

Kossuth tér 6. Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése 2011-2012 100

Jövendő utca és a Dr. Brusznyai sétány által határolt terület

Zöldfelület és közlekedési felületek

rekonstrukciója 2012-2013 200


272

Szarvasi útra történő piac áthelyezés

Rákóczi utcai piac funkcióváltása

(esetlegesen építési telkek kialakítása,

lakópark létrehozása), a Coop ABC parkolási

gondjának megoldása

2012-2013 20

Jövendő utca 6. Terney Béla Kollégium épületének energetikai

rekonstrukciója 2010-2011 50

Felsőpárt

Sima Ferenc utca

Kórház rekonstrukció Helikopter-leszállópálya építése az SBO-hoz, új műtőblokk kialakítása II. számú önálló projekt

2011-2012 2500

Sima Ferenc utca és Kiss Zsigmond utca

torkolata

Kiss Zsigmond utcai híd bővítése amennyiben

műszakilag lehetséges/ új híd építése

2013 bővítés: 140, új építés 300

Rákóczi Ferenc utca vége

Volt szeméttelep rekultiváció I. sz. önálló projekt

2012-2013 140

Rákóczi Ferenc utca vége Hulladékudvar kialakítás 2013-2015 60

A Szalai utca és a Vörösmarty utcák

közti szakasz

Jókai utcai „kisközpont” kialakítás (üzletek,

szolgáltató egységek) F1 akcióterület folyamatos nem ismert


273

Attila utca- Bajcsy utca és Korsós sor által határolt rész

Vasútállomás és környékének

infrastrukturális fejlesztése (művelődési ház felújítása, közösségi

épület- teke pálya felújítása, az állomás épület felújítása, mini

játszótér létesítés, zöldfelület rehabilitáció,

a Kolozsvári utcával párhuzamos jelenleg funkció nélküli terület

hasznosítása)

F2 akcióterület

2012-2013 150

Bajcsy Zs. utca Bajcsy Zs. utcai vasúti átjáró megnyitása a

közúti forgalom számára 2016- nem ismert

Ady E. u. 36-38. Melegfürdő bővítés, szálláshelyek kialakítása K2 akcióterület 2014-2015 nem ismert

Bercsényi utca

Felhagyott temető funkcióváltás (zöldfelület

fejlesztés, pihenő- játszópark létesítés)

F1 akcióterület 2015-2016 40

Alsópárt

Kálvária temető és Villogó utcai piac

mellett

Temetők: szóróparcella, előtető a ravatalozóhoz, zsidó imaház felújítás

Alsópárt 2009-2012 25

Mágocsi út és Vásárhelyi út közti

rész

Gazdasági terület fejlesztése (hiányzó

vonalas alapinfrastruktúrák pótlása, kistérségi kerékpárút hálózat

kiépítése)

Alsópárt 2010-2014 nem ismert

Hungerit Zrt területe Gazdasági terület fejlesztése

külön projekt 2010-2015 magánerős beruházás,

nem ismert

Villogó utca Hulladékudvar kialakítása 2011-2012 60


274

Kisér

Schweidel utca

Schweidel utcai telekalakítás, lakóterület fejlesztés ( a volt Vízmű

irodaház átalakítása ’fecskefészek’ lakásokká)

külön projekt 2009- 350

Kiséri városrész Bereklaposi zöldfelület

kialakítás (park, játszótér kialakítása)

V. számú projekt 2010- 30

Nyíri köz, Teleki utca Kossuth u. tehermentesítése Délről B1. 2009- 900

Nyíri köz, Teleki utca

Nyíri köz környékének átépítése

Teleki L. u. végén híd építés a Kurcán

külön projekt 2013-

400

600 (hídépítés)

Kiséri városrész Bánomháti temető fejlesztés (kerítés, úthálózat létesítés)

külön projekt 2015-2016 5

Kisér városrész

Szennyvíztisztító telep fejlesztés (4 lépcsős

szennyvíztisztító telep kialakítása, technológiai

korszerűsítés, terület bővítéssel)

III. számú projekt 2009-2012 2000

Vásárhelyi út 30.

Egészségház létesítése, közműfejlesztés

(közvilágítás áthelyezése)

külön projekt megvalósítás alatt 300

Kertváros

Sima Ferenc utca Kórház rekonstrukció

II. számú projekt 2010-2012

Felsőpárt kórházberuházásával

azonos Kiss Zsigmond utca Helikopter-leszállópálya építés az SBO-hoz

Kiss Zsigmond utca Kiss Zsigmond utcai híd bővítése, Kiss Zs. utca

szélesítés

Felsőpárt Kiss Zsigmond utcaio híddal

azonos

Köztársaság utca Iskola, óvoda rekonstrukciója K 1. 2011-2014 580


275

Köztársaság utca, Cseuz B. utca, Honvéd utca

Iparosított tech. lakóépületek

hőszigetelése, nyílászáró cserék

2010-2013 800

Panel lakóépületek közti terek Közterület rendezése 2011-2013 30

A városközpont átmenő forgalmának

csillapítása, városközponti

tehermentesítés

Kossuth u. tehermentesítése

Északról

B 1 – K 2

2016- 2000 Arany J. utca kinyitása Hídépítés a Kurcán

Útépítés a Csongrádi útig

Csallány Gábor part

Strandfejlesztés, Rekreáció

Termál-kút fúrása turisztikai, energetikai,

gyógyászati célra

2009-2016 2150

Csallány Gábor part Ligetfejlesztés 2009-2013 100

Csongrádi út

Sportpálya-fejlesztés (világítás, pályák drénezése, lelátó

kialakítása) Dózsa-ház fejlesztése

2015-2016 150

2009-2010 56

Hősök erdeje

Hősök Erdeje fejlesztés (futópálya, játszótér,

sétányburkolat, közvilágítás kialakítása)

K 1 2009-2013 50

Nagyhegy

Nagyhegyszéli út

Gyalogos vasúti átjáró megnyitás közúti

forgalomra (Felsőpárt városrészre átnyúló)

F 2 ua, mint Bajcsy Zs. utca

ua, mint Bajcsy Zs. Utca

Nagyhegyszéli út Nagyhegyszéli út korszerűsítése N 1 2009-2010 90

Nagyhegyszéli út Kerékpárút építés N 1 2011-2012 29

Hékédi átjáró Szalai utcánál új vasúti átjáró létesítés, ide külön projekt 2016- nem ismert


276

vezető útszakasz építésével

Nagyhegyi városrész Ivóvíz hálózat fejlesztése külön projekt ? ?

Ipari park

Innovációs övezet kialakítása I 1 2010 - 2011 350

Általános infrastruktúra

és üzleti környezet fejlesztése

I 1 2011 - 2012 500

Vállalkozói falu megvalósítása I 1 2009 – 2011 300

Környezeti és energetikai fejlesztés I 2 2009 - 2012 200

Termelési inkubáció elősegítése I 2 2009 - 2011 500

Déli iparterület infrastruktúra fejlesztés I 2 2010 - 2011 100

Agrár Szolgáltató Centrum kialakítása I 1 2010-2011 250

Akcióterülethez közvetlenül nem kapcsolódó fejlesztések

Berki hulladéklerakó

Hulladékátrakó állomás (komposztáló komplett

felszereléssel, berendezéssel, szelektív

gyűjtési rendszer fejlesztése)

- 2010-2011 500

Nagyhegyi városrész Termáltó üdülőterület,

infrastrukturális fejlesztések

- 2016- nem ismert

Berki hulladéklerakó rekultivációja

hulladéklerakó rekultiváció - 2012-2013 675

Iparosított technológiával épült

lakóépületek korszerűsítése

épület energetikai fejlesztések, homlokzati hőszigetelés, nyílászáró

csere

- folyamatos -


277

Belterületi úthálózat felújítása

útburkolatok felújítása, szegélykövek elhelyezése,

padkarendezés

- folyamatos -

Csongrádi úti kerékpárút fejlesztése

Csongrád és Szentes közti kerékpárút

kapcsolat biztonságos, korszerű megteremtése

városhatáron 2010-2011 20

Kerékpárút kialakítása

Attila úti kerékpárút kialakítása,

forgalomrendezés - 2010-2011 134

Kerékpárút kialakítása

Kunszentmártoni út mentén a Szent Lászlói kertészettől a Szarvasi út városi kerékpárút

hálózatba kapcsolásával

2010-2011 60

Norvég Alap

12 önkormányzati intézmény (oktatási,

szociális) energiaracionalizálási,

megújuló energiát hasznosító felújítása

12 helyszínen 2010-2011 750

Hékédi temető Új ravatalozó építése külön projekt 2009-2010 10

Külterületi belvíz elvezető rendszer

korszerűsítése ? ? folyamatos ?

278

V.3.2 Az akcióterületi fejlesztések priorizálása és rövid bemutatása Fenntarthatósági szempontok


279

V.4. A stratégia megvalósíthatósága

V.4.1. Ingatlangazdálkodási terv Az ingatlangazdálkodási terv készítésének előzményei, indokai: Szentes Város Önkormányzata 2008-ban megkezdte a felkészülést az Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) elkészítésére vonatkozóan. Az Ingatlangazdálkodási Terv (a továbbiakban IGT) az IVS elválaszthatatlan részét képező olyan stratégiai dokumentum, amely az IVS-sel összhangban szintén középtávú terv, mely az IVS-ben meghatározott fejlesztési területekre vonatkozik, illetve az ingatlangazdálkodással kapcsolatos tervezett fejlesztés eszközeit határozza meg. A település szándékai szerint az ingatlangazdálkodási terv egy jövőbe mutató dokumentum, melynek a felülvizsgálata 2-3 évenként indokolt és szükséges. Az ingatlangazdálkodási terv célja 1) megfogalmazni, hogy a fejlesztési területekhez kapcsolódó ingatlantulajdont milyen módon kívánja az Önkormányzat hasznosítani, mi az értékesíthető, rehabilitációba bevonható vagyon, és mely az, amelyet hosszú távon önkormányzati tulajdonban és kezelésben kíván az önkormányzat tartani, 2) az IVS részeként az Előzetes Akcióterületi Terv, majd ezt követően az Akcióterületi Tervben foglalt beruházások fenntarthatóságát biztosítani kell, ennek okán szükséges, hogy a tervezett fejlesztések átláthatóak és kiszámíthatóak legyenek, mind az Önkormányzati döntéshozók számára, mind a lakosság, a civil szervezetek és a vállalkozások számára. 3) Konkrét cél, hogy az Önkormányzat a forgalomképes ingatlanjait a város stratégiai ingatlangazdálkodás keretében hasznosítsa. Továbbá fontos felmérni, hogy a forgalomképtelen ingatlanok tekintetében azok hogyan állíthatóak a városfejlesztő célok szolgálatába. 4) Összegezve: a leírt ingatlangazdálkodási terv az önkormányzat szándékait, céljait jelzi, mely segíti a rehabilitációs tevékenységek tudatos tervezését, előkészítését, majd reményeink szerinti megvalósítását és fenntartását. Szentes Város Önkormányzat ingatlantulajdonának bemutatása a. Az ingatlangazdálkodással kapcsolatos jogszabályok: Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény.

Helyi szinten az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályairól szóló 13/2005.(V.14.) rendelet, a Szentes Város Önkormányzata tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 20/1999. (VII.10.) Kt rendelete, az Önkormányzat tulajdonában álló lakások


280

bérletéről szóló 19/1999. (VII.10) Kt rendelet, az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 15/2006. (VI.01.) Kt rendelet. Szentes város forgalomképes, korlátozottan forgalomképes és nem forgalomképes ingatlanjainak bemutatása a város egészére vonatkozóan, összesítve Nem forgalomképes ingatlanok: E kategóriába tartoznak azok az ingatlanok, melyek az ingatlan nyilvántartás szerint út, közút, árok, csatorna, mirhó, beépítetlen terület, közpark, telephely és vásártér megnevezéssel szerepelnek. Összes könyv szerinti értékük 21.068.802 eFt. Ezen ingatlanok esetén az Önkormányzat értékesítést, funkcióváltást nem tervez. Az állagmegóvásról és karbantartásról rövid távú terveiben gondoskodik, a fejlesztések az éves költségvetési koncepció részét képezik. Korlátozottan forgalomképes ingatlanok: Azon épületek tartoznak ebbe a kategóriába, melyek oktatási, nevelési funkciót, egészségügyi ellátást, szociális funkciót, közfunkciót, városüzemeltetési funkciót, illetve a hosszú távú városi fejlesztési politikát megtestesítő szerepet töltenek be. Könyv szerinti értékük 7.034.363 eFt. Forgalomképes ingatlanok: Azon ingatlanok tartoznak e kategóriába, melyek az ingatlan-nyilvántartásban beépítetlen területként, szántó, gyep- legelő, erdő, kert, gyümölcsös, lakóház, udvar, garázs, gazdasági épület, üzlet, iroda, áruház megnevezéssel szerepelnek. Könyv szerinti értékük: 2.397.439 e Ft. A fenti ingatlanokkal kapcsolatos gazdálkodási feladatok célja, hogy a nem forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanok esetében az ingatlanállomány megőrizhető legyen, ezért az Önkormányzat állagmegóvásukról folyamatosan gondoskodik, e feladatokat a 100%-os önkormányzati tulajdonú Szentesi Beruházó és Vagyonhasznosító Kft, a Szentes-Víz Kft, a Városellátó Intézmény, a Városi Intézmények Gazdasági Irodája, valamint az intézmények látják el. Az ingatlanok üzemeltetésének tekintetében megállapítható, hogy tudatos, költség-hatékony gazdálkodás folyik, melyet az elkövetkezőkben is meg kívánunk őrizni. A nem forgalomképes és a korlátozottan forgalomképes kategóriába tartozó ingatlanok szükségesek a város közfunkcióinak betöltéséhez, illetve a város lakosságának számára az alapvető infrastruktúrát jelentik. E kategóriába tartoznak a különböző közművagyonok is, melyek fejlesztése, karbantartása az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához szükségesek. A kulturális, szociális, rekreációs, sport és egyéb létesítmények, valamint a közterületek, a köztéri műalkotások és műemlékek fejlesztése, illetve megóvása rövid és hosszú távú feladatként jelentkezik. E feladat megvalósításakor az Önkormányzat stratégiai célja, hogy ezen épületeket, létesítményeket, közterületeket az élhető városi környezet megteremtésének érdekében


281

fenntartsa, illetve folyamatosan fejlessze. Az ingatlanállomány hasznosításával kapcsolatban a döntések előtt felül kell vizsgálni, hogy a döntés megfelelő –e a város középtávú stratégiai dokumentumában, az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglalt fejlesztési elképzeléseknek. A forgalomképes ingatlanok esetében elmondható, hogy a város igyekszik a jó gazda gondosságával eljárva ezen ingatlanvagyont gyarapítani, valamint városfejlesztési céljainak megfelelően hasznosítani. Az e vagyonnal történő gazdálkodás az önkormányzati költségvetés meghatározó eleme, tekintettel arra, hogy számottevő bérbeadásból származó bevétele származik e fejezetből, másfelől számottevő kiadási tételt is jelent, mivel az ingatlanok üzemeltetésével kapcsolatos költségek is itt jelennek meg. Ennek okán az ingatlangazdálkodási feladat komoly szakmai kihívásokat jelent. Elsődleges célként fogalmazható meg, hogy a hasznosítási irányoknak megfelelő, ezen igényekhez igazodó fenntartó politika kialakítása szükséges, melyet a város napi szinten gyakorol is. A gazdálkodási tevékenység folytán elsődleges szempont az épületek költséghatékony üzemletetésének biztosítása a lehető legmagasabb technológiai, műszaki szempontok mentén. A város szerepe regionálisan és országosan is kiemelkedőnek tekinthető, mivel ingatlanállományának meghatározó mennyiségét alternatív energiaforrás bevonásával képes fűteni, mely a környezetterhelés és a költséghatékonyság szempontjából is ideális, követendő gyakorlatnak számít. Ezért a város célja e tevékenységét a rendelkezésére álló tapasztalatok, valamint az új technológiák figyelembe vétele mellett tovább folytatni, az intézmények körét folyamatosan fejleszteni. Az ingatlangazdálkodás tekintetében elmondható, hogy a fenntartható fejlődés triászának érvényre jutását az egyes döntési helyzetben a város megfontolja, e szempont figyelembevételével hozza meg döntéseit. Így mérhetővé válnak az ingatlanokkal kapcsolatos környezeti, társadalmi és gazdasági hatások. Az ingatlangazdálkodás célja, hogy ezen ingatlanvagyon a fejlesztési elképzelésekbe integrálható legyen, oly módon, hogy az szorosan illeszkedjen a 2005-ben elfogadott településfejlesztési koncepcióhoz, illetve a 2008-ban elfogadott szerkezeti tervhez. A fejlesztési irányokat e két dokumentum alapvetően meghatározza. Különösen fontos, kiemelkedő jelentőségű a forgalomképes ingatlanok közül a lakásállomány szerepe. E stratégiai ingatlanállomány bővítése folyamatos igény, melynek a saját pályázati forrás lehetőségek figyelembevételével igyekszik a város megfelelni. Sajátos gyakorlat, hogy a város vezetősége a saját hibáján kívül hátrányos hitelfizetési feltételek közé került polgároknak anyagi lehetőségén belül a tulajdonrész megvásárlásán, annak részletfizetéssel történő megváltásával is hoz létre bérlakásokat. A szociális bérlakásokra olyan mértékű az igény, ami az üzleti célú lakásállomány kialakításának a lehetőségét a jelenlegi forrásszint mellett lehetetlenné teszi. A önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 15/2006.(VI. 01.) Kt rendelet 2.§ 1 bekezdésében Szentes Város Önkormányzatának Képviselő Testülete deklarálta azt az elvet, hogy a város központjában, kiemelt övezetben szereplő ingatlanjait –rendkívüli estet


282

kivéve- a rendkívüli pici nyomás ellenére sem értékesít. Az ebben az övezetben szereplő ingatlanok nem értékesíthetők. A városon belőli területi elhelyezkedéstől függetlenül továbbra is támogatja a város a megújuló energiaforrásokra történő áttérést, mint tulajdonai, mind egyéb tulajdon esetében. Az erre acélra bevonható idegen forrás felkutatása az ingatlangazdálkodás állandó feladata. A központi irányítás céljaihoz igazodva komoly anyagi erőforrás mozgósításával továbbra is támogatja az iparosított technológiával épült ingatlanok energiatakarékos felújítására vonatkozó kezdeményezéseket. Koncepcionálisan elsődleges cél a városközpont, a főutca élhetőbbé tétele, illetve a városrészi központok kialakítása, továbbfejlesztése. Szentes város forgalomképes, nem forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanjainak a bemutatását a város egészére vonatkozóan 1. számú függelék tartalmazza. A 2. számú függelék városrészenként csoportosítva mutatja be a település utcáit, megjelölve építési évüket, az esetleges felújítás dátumát, az utak jelenlegi állapotát és felújítási igényét. A 3. számú függelék a Szentesi Beruházó és Vagyonhasznosító Kft. kezelésében lévő ingatlanokat mutatja be típus szerinti besorolással, a jelenlegi állapot bemutatásával és a fejlesztési irány (rövid-, közép-, hosszú távú) meghatározásával. A 4. számú függelék a Városi Intézmények Gazdasági Irodája által kezelt intézményeket sorolja fel városrészenként, bemutatva jelenlegi hasznosításukat, értékelve állapotukat, megszabva fejlesztési irányukat.

V.4.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenység a. A tervalku (szabályozási engedmények átvállalt fejlesztésekért cserébe): jelenleg is érvényesül Szentesen, tekintettel az Ipari Park területére. A szabályozási környezet kialakítása alkalmazkodik a jövőben betelepülni szándékozó vállalkozások területi elképzeléseihez, rugalmasabb szabályzókat teremtve az egyébként megszokottaktól. Ennek megjelenése a beépíthetőség arányában rögtön kézzelfogható. A munkahelyteremtés és a gazdasági potenciál függvényében az önkormányzat által jelentősnek ítélt magánerős beruházások során a döntéshozó grémium lehetőségei függvényében további kedvezmények meghozatalában is partnerként viselkedik. b. Szentes város rendelkezik városmarketing koncepcióval. E koncepcióval a középtávú Integrált Városfejlesztési Stratégia szorosan illeszkedik, a két dokumentáció támogatja egymást.


283

A stratégia operatív intézkedésekre is javaslatot tesz, melyek közül a középtávon megvalósíthatókat beépítjük az IVS-be, illetve az akcióterületi lehatárolás fontos szempontját képezi. E marketingstratégián és az IVS-en keresztül biztosítható, hogy a létesítmények kihasználtsága növekedjen, a fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerővel bírjanak. A városmarketing koncepció szerves és kiemelt területei a turizmusfejlesztés és a gazdaságfejlesztés témakörei. Beruházásaink tervezése során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszünk valamennyi megfogalmazott szempontot. A megvalósított projekteknél, nem pusztán a jogszabályi követelményekre támaszkodva, a projektek kommunikációját beépítjük a városmarketing feladatok operatív, cselekvést jelentő programeszközei közé, így a város látogatottságának, gazdasági szerepének és népességmegtartó képességének növekedése prognosztizálható.

c. A város a meglévő épületállományának hasznosításával kapcsolatban elmondható, hogy nem vagy csak alig hasznosított épületekkel jellemzően nem rendelkezik. A városvezetés célja azon ingatlanok megszerzése, amelyek jelenleg nem képezik az önkormányzati vagyon részét, de nem hasznosítottak, Ennek érdekében tárgyalásokat folytat az ingatlantulajdonosokkal, mivel a használaton kívüli ingatlanokkal kapcsolatban konkrét fejlesztési elképzelésekkel rendelkezik. Az elképzelések között szerepel szociális és gazdasági célú hasznosítás egyaránt. E fejlesztések megvalósítása partnerségben tervezett, ezzel biztosítva a magánbefektetők tőkeáramlását.

d. A város adópolitikájának kidolgozásakor már korábban is figyelembe vette a gazdasági szempontokat, melyek érvényesülése számottevő társadalmi konzekvenciát képes pozitív módon generálni. Ezt az elvet követve alakította ki helyi iparűzési adókedvezmény adásával valamennyi vállalkozás részére, mely abban ölt testet, hogy csak meghatározott árbevétel elérését követően szükséges adót fizetni. E tevékenységgel a mikro, kisvállalkozások helyben maradása, a vállalkozások jövedelem és munkahely teremtő képessége városi szinten értelmezve növelhető. Az önkormányzat ebbéli tevékenységén változtatni nem kíván, továbbra is partnere szeretne lenni a meglévő és az újonnan létesülő vállalkozásoknak. Az IVS keretében meghatározott akcióterületi fejlesztéseket e partnerség keretében kívánjuk megvalósítani, mely törekvésünket a több alkalommal tartott személyes fórumok biztosításával, valamint a folyamatosan rendelkezésre álló kommunikációs csatorna biztosításával igyekszünk elérni. E tevékenységünkkel a vállalkozások fejlesztési elképzelései a helyi döntéshozók számára ismertté válnak, az elképzelések pedig integrálhatók a városi fejlesztési koncepcióba és jelen dokumentációba.


284

V.4.3. Partnerség bemutatása A különböző szakpolitikai területek koordinációja Az Integrált Városfejlesztési Stratégia egyik legfontosabb előzményének és szakmai kiindulópontjának tekinthető településfejlesztési koncepciót Szentes városa 2005. évben készítette el. A dokumentum kidolgozása során az abban foglalt fejlesztési elképzeléseket a megbízó és megbízott folyamatosan leegyeztették az érintett szakhatóságokkal. A munkát Szentes Város Polgármesteri Hivatala folyamatosan ellenőrizte, gondozta és a szükséges egyeztetéseket koordinálta. Az IVS kidolgozása 2008. szeptemberében kezdődött. Az önkormányzat munkatársai, valamint a különböző szakterületeket magukba foglaló irodák hatékonyak részt vettek a dokumentum szakmai-tartalmi eleminek formálásában, valamint a különböző részdokumentumok ellenőrzésében, véleményezésében. Az önkormányzat szakembereinek egyik legfontosabb feladata az elemzésekhez szükséges adatbázisok előállítása volt, elsősorban a városrészi szinten elvárt mutatók tekintetében. Az adatok előállítását és az elemzéseket követően kontrollálták az elkészült munkaanyagot, javaslatot téve egyes esetekben a módosításokra. Az IVS-t készítő külső szakértői csoport és a megbízó Önkormányzat közötti feladat- és munkamegosztás előre rögzítésre került. A kommunikációban jelentős szerepet játszott az elektronikus levelezés, azonban hangsúlyos szerepet kapott az időszakonként megrendezésre került szakmai „kerekasztal” intézménye is. E megbeszélések keretében valamennyi, az IVS készítésében rész vevő szereplő véleményt formálhatott az addig elkészült dokumentációval kapcsolatban, módosítási indítványt tehetett, illetve tárgyalásra kerültek – az eredeti ütemezésnek megfelelően – a soron következő tevékenységek és feladatok. A magánszféra és a közszféra közti koordináció Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát megalapozó dokumentumok 2008. októberétől egy külön erre a célra létrehozott felületen elérhetőek voltak Szentes város hivatalos honlapján „Integrált városfejlesztés” cím alatt (http://www.szentes.hu/). Ezen az oldalon külön felhívás szolgált a lakosság részére, felhívva figyelmüket a stratégia készítésére, a munka és a dokumentum szakmai jelentőségére. A település lakossága ezen a felületen elérte mindazokat a szakanyagokat, amelyeket a szakemberek felhasználtak az IVS készítése során. Az online dokumentálás folyamatos volt, azaz, már a munka kezdetén elérhetővé és véleményezhetővé vált például a „Szentes területi lehatárolása az Integrált Városfejlesztési Stratégiához” című anyag, amely a városrészek utcaszintű lehatárolását tartalmazta.


285

A véleményezést nagymértékben elősegítette a honlapon megtalálható online kérdőív, amelyen véleményt, javaslatot és megjegyzést lehetett tenni, megadva a véleményező kategóriáját (lakosság, vállalkozás, civil szervezet). Fentiek mellett az érintett honlap felületen az alábbi anyagokat lehetett folyamatosan elérni:

• Szentes Város Egészségmegőrző Terve • Városrehabilitáció 2007-2013-ban - kézikönyv • Szentes város helyi hulladék-gazdákodási terve 2004 -2008 • Szentes Város Idegenforgalmi Koncepciója • Szentes Város Önkormányzata Idősügyi koncepciója • Szentes Város Környezetvédelmi Programja (2008-2013)

• Szentes Kistérség Többcélú Társulása szociális szolgáltatástervezési koncepciója

• A Kultúra Magyar Városa 2006. • A Kurca- és vízrendszere megfelelő vízminőségének biztosítására

komplex megoldási és megvalósítási terv - 2008. • Szentes Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója • Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának

felülvizsgálata • Városmarketing Koncepció • Szentes Város Lakóépület-felújítási programja • Szentes Város Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlőségi

Intézkedési Terve • Szentes Város Önkormányzata civil stratégiája • A civil érdekképviselet érvényesülése • Szentes Város Önkormányzatának Ifjúsági Cselekvési Terve 2008-

2009 • Szentes Város Ifjúsági Koncepciója • Szentes Város Sport Koncepciója

• Szentes területi lehatárolása az Integrált Városfejlesztési Stratégiához • Akcióterületi terv - vizsgálatok lehatárolás M_2000 • Akcióterületi terv - IVS lehatárolás • Akcióterületi terv - tömbök lehatárolás • Szentes Város Településfejlesztési Koncepciója • Szentes Városközpont – Főtér köré szervezett akcióterület • Projekt elemek a városközponthoz

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia munkaverziója 2009. április 6-án felkerült a város honlapjára. Partnerségi egyeztető fórum a lakosság részére az Integrált Városfejlesztési Stratégia tervezésével kapcsolatban. Partnerségi egyeztető fórum a lakosság és a település vállalkozói részére az Integrált Városfejlesztési Stratégia tervezésével kapcsolatban.


286

A partnerség fenntartása A kialakított partnerségi kapcsolatok 3 intézkedési szinten és idődimenzióban kapcsolódnak a város integrált stratégiai programjának lebonyolításához:

• A partnerszervezetek részt vesznek/vettek a stratégia kialakításában, egyeztetésében, véleményezésében.

• A stratégia elemeiként szolgáló intézkedések és konkrét projektek lebonyolításában számítunk a kompetens szakpolitikai szereplők, szervezetek, intézmények, cégek és személyek közreműködésére, támogató együttműködésére.

• Az IVS lebonyolításának ellenőrzése, monitoringja megköveteli a nyilvánosság és a partnerség elveinek való megfelelést. Ennek érdekében a tervezett ellenőrzéseket és felülvizsgálatokat, illetve azok egy részét az önkormányzattól független szereplőnek kell elvégezni, míg a városnak gondoskodnia kell az eredményeket folyamatos társadalmasításáról.

V.4.4. Szervezeti elvárások A város jelenlegi szervezetrendszere és a városfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek A hivatal jelenleg az alábbi osztályokra tagolódik:

- Közigazgatási osztály - Adóiroda - Gyámhivatal - Szociálpolitikai osztály - Műszaki osztály

Fenti szervezeti egységek közül alapvetően a műszaki osztály lát el a városfejlesztéshez kapcsolódó feladatokat. 2009-ben a osztály tevékenységi köre az alábbiakra terjed ki:

• Építésügyi hatósági engedélyek o elvi építési engedély, o Építési engedély o bontási engedély, o használatbavételi engedély, o fennmaradási engedély, o rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély

• Telekalakítási engedélyek • Telepengedélyezés • Közterület használati engedély • Járdaépítés


287

• Forgalomszabályozás • Útkezelői tevékenység • Vízügyi igazgatás • Stégek, mólók • Belterületi csapadékvíz elvezetési ügyek • Környezetvédelmi ügyek • Természetvédelmi ügyek • Fás szárú növényekkel kapcsolatos ügyel

A tervezett városfejlesztési menedzsment-szervezet bemutatása Szentes város az IVS-ben tervezett stratégiai fejlesztések lebonyolításának menedzselésére nem kíván önálló, önkormányzati többségű tulajdonú gazdasági társaságot kijelölni. A program menedzsmentjét alapvetően a fentiekben bemutatott osztály szakembereinek részvételével, a megfelelő és szükséges feladatkörök, kompetenciák és felelősségi körök kialakításával kívánjuk biztosítani. Ez a megoldás egyrészt költséghatékonyabb megoldást, másrész egyszerűbb irányítást tesz lehetővé. A menedzsment szervezet tevékenységi köre A stratégia megvalósításának kezdetét követően kialakításra kerül az az önkormányzaton belül létrehozandó szervezeti egység (Városfejlesztési Iroda), amely alapvetően a városfejlesztési projektek, szélesebben értelmezve az IVS, azaz a település középtávú fejlesztési stratégiája megvalósításának menedzsmentjét fogja ellátni. A szervezet az alábbi tevékenységeket fogja végezni:

• Adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás, projekt-lebonyolítás és megvalósítás támogatása, projektbeszámolók, jelentések)

• A fejlesztések pénzügyi hátterének biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, hitel ügyintézés)

• Akcióterületi terv(ek) és megvalósíthatósági tanulmányok készítése és felülvizsgálata

• Partnerségi koordináció: civil, gazdasági és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja,

• Társadalmasítás, társadalmi partnerség: a lakosság bevonása, folyamatos tájékoztatása a tervezett és folyamatban lévő fejlesztésekről, az IVS lebonyolításáról. Az előkészített projektet véleményeztetése, társadalmasítása

• A közterületek fejlesztéséhez kapcsolódó rendezési munkák irányítása (tervezés, kivitelezés ügyintézése, ellenőrzése)

• kommunális és városüzemeltetési feladatok ellátása • A fenntartási kötelezettségek felügyelete, koordinációja • Forrásteremtés: pályázati és egyéb (pl. befektetői) források

felkutatása


288

• Ingatlangazdálkodási koordinációs tevékenység (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése)

• Terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében),

• Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele)

• A magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése)

A menedzsment szervezettel szemben elvárt kompetenciák A megfelelő feladatellátás érdekében a menedzsmentet ellátó szervezetnek az alábbi kompetenciákkal kell rendelkeznie:

• Megfelelő, komplex városrehabilitációs projektek és a teljes program lemenedzselésére alkalmas szakemberek alkalmazása

• A szervezetben szerepelnie kell műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi és közgazdasági ismeretekkel rendelkező szakembereknek

• A szervezetet vezető személynek az elengedhetetlen program- és/vagy projektmenedzsment ismeretek mellett a fenti kompetenciák közül legalább eggyel rendelkeznie kell

• A szervezetnek jól körülhatárolt szervezeti egységként kell működnie, az önkormányzatnak való pontos beszámolás érdekében szükséges a felelősségi körök és feladatok pontos rögzítése és szabályba foglalása

A menedzsment szervezet önkormányzathoz való kapcsolódása A menedzsment szervezet az önkormányzatnál alkalmazásban álló, szakmailag megfelelő tapasztalattal és végzettséggel rendelkező szakemberekből fog felépülni. Vezetője a Stratégiai menedzser az Önkormányzat és a polgármester felé közvetlen beszámolással tartozik, munkáját a jegyző közvetlen felügyelete alatt látja el. A szervezet hatékonysága A menedzsment szervezet és az IVS lebonyolítás hatékonyságának elősegítése érdekében biztosítani szükséges az indikátorok folyamatos mérésének lehetőségét. A teljesítés és egyéb körülmények vizsgálatának függvényében kerül megítélésre a megbízott szervezet hatékonysága. Fentiek figyelembe vételével a város a 2009-2013 közötti időszakra elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégia végrehajtása érdekében olyan menedzsment szervezetet hoz létre, amely nem csak az integrált városrehabilitációs projekt lebonyolításáért felelős, hanem lehetőségek szerint a teljes stratégia lebonyolításában hathatós szerepet játszik.


289

V.4.5. Településközi koordináció mechanizmusai A településközi koordináció megvalósítására elsősorban a Szentes Kistérség Többcélú Társulása keretében van lehetőség. A társulás tagja a Szentesi kistérség valamennyi települése. A településközi együttműködések keretében számos feladatellátás és fejlesztési tevékenység valósul meg, melyek az alábbi funkciókhoz kapcsolódnak: A Többcélú Társulás hármas funkciót lát el:

• önkormányzati feladat- és hatáskör ellátás, térségi közszolgáltatások (ellátási- és szolgáltatási rendszerek, intézményrendszerek szervezése, összehangolása, integrálása, intézmények közös fenntartása, működtetése, fejlesztése) szervezése, összehangolása, biztosítása, fejlesztése,

• államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása,

• térségfejlesztés:

- területfejlesztés: a kistérség területének összehangolt fejlesztése, (fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése, megvalósítása)

- településfejlesztés összehangolása.

Amint a felsorolt funkciókból is látszik, a Társulás egyik kiemelt feladata a térség- és területfejlesztés témaköréhez kapcsolódik. A feladatellátás rendszere négy területre terjed ki:

• Térségi feladatellátás (Társulási Megállapodás keretében meghatározott feladat ellátása kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzatra; vagy a kistérséghez tartozó települési önkormányzatok több mint felére kiterjedően.)

• Mikro-körzeti feladatellátás (jelen Társulási Megállapodás keretében a kistérség lehatárolt részére kiterjedően ellátandó feladatellátás.)

• Ágazati feladatellátás (jelen Társulási Megállapodás, valamint külön megállapodás keretében egyes települési önkormányzatok képviselő-testületei által átruházott feladatellátás.)

• Törvényi kötelező feladatellátás (Törvény által kistérséghez telepített feladat- és hatáskörellátás)

A Társulási Megállapodás szabályozza a tagok közötti kapcsolati és együttműködési rendszert is. E alapján:


290

1. A Tanács feladatellátása körében kapcsolatot tart és együttműködik a települési önkormányzatok képviselő-testületeivel, az önkormányzatok területfejlesztési társulásaival, egyéb társulásaival. 2. A Tanács kapcsolatot tart és együttműködik a kistérségben működő, a kistérség fejlesztésében érdekelt gazdasági, társadalmi, és szakmai érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel. 3. Folyamatosan kapcsolatot tart a kistérségben működő közigazgatási szervekkel, intézményekkel. 4. Tájékoztatási kötelezettség: 4.1. A Tanács tagjai a társulás térségi feladatellátásáról, a Tanács munkájáról, a tanácsban képviselt álláspontjáról a települési önkormányzat képviselő-testületének évente legalább két alkalommal beszámolnak. 4.2. A Tanács tagjai rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal a települési önkormányzat közmeghallgatása keretében tájékoztatást adhatnak a Kistérségi Társulás tevékenységükről a lakosságnak. 5. Kistérségi tájékoztatási rendszer működtetése: A Tanács a társulás tájékoztatási rendszerének keretében a társulás és szervei dokumentumait, a társulás üléseit, előterjesztéseit, ülésjegyzőkönyveit, a társulás döntéseit, a társulásra vonatkozó közérdekű adatait a kistérség honlapján folyamatosan közzéteszi a lakosság, a lakosság önszerveződő közösségei tájékoztatására.

V.4.6. A stratégia megvalósításának monitoringja Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a képviselő-testület hagyja jóvá. A stratégia felülvizsgálatát kétévente célszerű elvégezni, az időközi teljesítéseket és az ezekhez kapcsolódó célértékek alakulását a kijelölt felelős a közgyűlés elé terjeszti. A mutatók időarányos felülvizsgálata, illetve az új városrészi célokhoz új mutatók hozzárendelése ugyancsak szükségessé válhat ekkor. A stratégia készítését – és célszerűen annak felülvizsgálatát is – az önkormányzat végzi, szakmai partner szervezetek bevonásával. A felülvizsgálatnak mindenképpen ki kell terjednie a rövid távú városrészi célok módosítására, az indikatív tevékenységek, ezen belül az akcióterületek esetleges módosulásának jelölésére. Négy-öt évente aktuálissá válhat a városi szintű célok felülvizsgálata és aktualizálása is. Szentes város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtását és annak eredményességét a képviselő-testület évente értékeli. A monitoring


291

szervezet az önkormányzat számára félévente elkészíti az egyes városrészekben folyó fejlesztési tevékenységekről szóló tájékoztatóját. Az indikátorok (lásd „A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása” fejezetet) folyamatos nyomon követése és elemzése mellett kétévente kérdőívekre alapozott felmérés készül a város lakossága és a vállalkozók körében, amelyet célzott interjúkkal is ki kívánunk egészíteni. Az eredményeket az önkormányzat döntéshozó testületei értékelik és a lakosság is megismerheti a városi honlapon és a nyomtatott sajtón keresztül. A Stratégia szempontjából rendkívül lényeges és elengedhetetlen szakmai lépésnek tartjuk az IVS teljes, átfogó ismertetését és oktatását az önkormányzat városfejlesztéssel (is) foglalkozó munkatársai, valamint mindazok számára, akik megvalósításában szerepet vállalnak.


292

1. számú függelék: Szentes Város belterületén levő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes önkormányzati tulajdonú ingatlanok: helyrajzi szám megnevezés cím terület besorolás

_____1/___/_/ Megyeháza 0614456 KOSSUTH TÉR 1 4157 m2 törzsvagyon része (1)

_____8/___/_/ Lakóház udvar

0614456 TÓTH JÓZSEF UTCA 5/A 1079 m2 egyéb vagyon (2)

____11/___/_/

Zsoldos Ferenc Szakközépiskola

0614456 TÓTH JÓZSEF UTCA 9 1502 m2 törzsvagyon része (1)

____17/__2/_/ Lakóház udvar

0614456 KISS BÁLINT UTCA 6 504 m2 egyéb vagyon (2)

____26/__1/_/ Irodaház, Középiskola

0614456 KISS BÁLINT UTCA 3 1083 m2 törzsvagyon része (1)

____30/___/_/ Boros Sámuel Szakközépiskola

0614456 ADY ENDRE UTCA 6. 3383 m2 törzsvagyon része (1)

____33/___/_/ Lajtha László Zeneiskola

0614456 KISS BÁLINT UTCA 11 1733 m2 törzsvagyon része (1)

____35/___/_/

Általános Iskolai Kollégium és GyÁO

0614456 ADY ENDRE UTCA 10 3019 m2 törzsvagyon része (1)

____39/___/_/

Orvosi rendelő (Anya- és gyermekvédelem)


____47/___/_/ Raktár-üzlet 0614456 TÓTH JÓZSEF UTCA 15 697 m2 egyéb vagyon (2)

___101/___/_/ Móricz Zs. Művelődési ház


___107/__1/_/ Gyógyfürdő 0614456 ADY ENDRE UTCA 44 2443 m2 törzsvagyon része (1)

___123/___/_/ Művelődési és Ifjúsági Ház

0614456 TÓTH JÓZSEF UTCA 10 14 9008 m2 törzsvagyon része (1)

___142/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 TÓTH JÓZSEF UTCA 140 m2 egyéb vagyon (2)

___145/___/_/ Alapfokú művészeti iskola

0614456 TÓTH JÓZSEF UTCA 28 A 1214 m2 törzsvagyon része (1)

___161/___/_/ Szociális otthon

0614456 SIMA FERENC UTCA 6. 5812 m2 törzsvagyon része (1)

___169/___/_/ Lakóház, udvar

0614456 SIMA FERENC UTCA 20 1262 m2 egyéb vagyon (2)

___186/__1/_/ Kórház, rendelőintézet

0614456 SIMA FERENC UTCA 44 58 1.8958 m2 törzsvagyon része (1)

___588/___/_/ Lakóépület 0614456 RÁKÓCZI FERENC UTCA 61 2550 m2 egyéb vagyon (2)

___692/___/_/

Lakóház, üzlet, műhely, udvar

0614456 ARANY JÁNOS UTCA 22 1491 m2 egyéb vagyon (2)

___805/__2/_/ Magtár 0614456 ARANY JÁNOS UTCA 8 184 m2 törzsvagyon része (1)

___811/__2/_/ Orvosi rendelő


___824/___/_/ Orvosi rendelö



293

___828/__1/_/ Lakóház üzlet iroda 0614456 KOSSUTH TÉR 5 4938 m2 egyéb vagyon (2)

___829/__1/_/ Földhivatal épülete

0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 8. 1550 m2 törzsvagyon része (1)

___830/___/_/ Lakóház üzlet 0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 10 1132 m2 egyéb vagyon (2)

___837/___/_/ Őze Lajos Filmszínház

0614456 NAGY FERENC UTCA 3 742 m2 törzsvagyon része (1)

___839/___/_/ Idősek Klubja (I. számú)

0614456 HORVÁTH MIHÁLY UTCA 10. 1413 m2 törzsvagyon része (1)

___840/__1/_/ Lakóház udvar és üzlet

0614456 NAGY FERENC UTCA 1 981 m2 egyéb vagyon (2)

___840/__2/_/ Lakóház üzlet 0614456 ADY ENDRE UTCA 1 1199 m2 egyéb vagyon (2)

___843/___/_/ Lakóház udvar

0614456 HORVÁTH MIHÁLY UTCA 12 976 m2 egyéb vagyon (2)

___844/___/_/ Lakóház, udvar 0614456 ADY ENDRE UTCA 7 1353 m2 egyéb vagyon (2)

___849/__2/_/ Lakóház, üzlet

0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 12 16 1903 m2 egyéb vagyon (2)

___849/__5/_/ Lakóház orvosi rendelő

0614456 HORVÁTH MIHÁLY UTCA 5 1409 m2 egyéb vagyon (2)

___849/_13/_/ Udvar 0614456 HORVÁTH MIHÁLY UTCA 120 m2 egyéb vagyon (2)

___860/___/_/ Óvoda 0614456 BOCSKAI UTCA 9. 1196 m2 törzsvagyon része (1)

___861/___/_/ Lakóház udvar 0614456 BOCSKAI UTCA 11 759 m2 egyéb vagyon (2)

___864/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 BOCSKAI UTCA 13. 826 m2 egyéb vagyon (2)

___866/___/_/ Sportcsarnok 0614456 JÖVENDŐ UTCA 1 8032 m2 törzsvagyon része (1)

___902/___/_/ Lakóház, udvar

0614456 ADY ENDRE UTCA 15 832 m2 egyéb vagyon (2)

___998/___/_/ Óvoda 0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 18. 960 m2 törzsvagyon része (1)

___999/___/_/ Lakóház üzlet 0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 20 734 m2 egyéb vagyon (2)

__1001/_12/_/ Lakóház üzlet 0614456 BOCSKAI UTCA 8 940 m2 egyéb vagyon (2)

__1001/_23/_/ Lakóház garázs

0614456 BRUSZNYAI STNY 1 3 553 m2 egyéb vagyon (2)

__1001/_26/_/ Óvoda 0614456 KLAUZÁL GÁBOR UTCA 5 3921 m2 törzsvagyon része (1)

__1001/_28/_/ Lakóház, üzlet

0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 22 A 445 m2 egyéb vagyon (2)

__1001/_38/_/ Beépítetlen földterület 0614456 JÖVENDŐ UTCA 20 m2 egyéb vagyon (2)

__1108/__2/_/ Épület 0614456 JÖVENDŐ UTCA 9 179 m2 egyéb vagyon (2)

__1125/__2/_/ Lakóház, udvar 0614456 BÉLÁDI UTCA 854 m2 egyéb vagyon (2)

__1126/___/_/ Lakóház udvar

0614456 APPONYI TÉR 4 A 1171 m2 egyéb vagyon (2)

__1133/___/_/ Klauzál Gábor Általános Iskola

0614456 KLAUZÁL GÁBOR UTCA 12. 9992 m2 törzsvagyon része (1)

__1147/__2/_/ Gyógyszertár orvosi rendelő

0614456 KLAUZÁL GÁBOR UTCA 6 453 m2 törzsvagyon része (1)

__1147/__5/_/ Lakóház 0614456 BRUSZNYAI STNY 10 570 m2 egyéb vagyon (2)

__1147/__6/_/ Lakóház 0614456 BRUSZNYAI STNY 12 570 m2 egyéb vagyon (2)

__1147/__9/_/ Terney Béla Középiskolai 0614456 JÖVENDŐ UTCA 6. 1168 m2 törzsvagyon része (1)


294

Kollégium

__1147/_10/_/

Központi Gyermekélelmezési Konyha

0614456 JÖVENDŐ UTCA 6. 1679 m2 törzsvagyon része (1)

__1147/_18/_/ Áruház 0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 34 B 313 m2 egyéb vagyon (2)

__1147/_19/_/ Áruház 0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 34 A 304 m2 egyéb vagyon (2)

__1147/_20/_/ Áruház 0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 32 A 659 m2 egyéb vagyon (2)

__1149/___/_/ Lakóház üzlet 0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 28 488 m2 egyéb vagyon (2)

__1153/___/_/

Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola

0614456 APPONYI TÉR 1. 6219 m2 törzsvagyon része (1)

__1297/___/_/ Beépített terület

0614456 VADASKERT UTCA 26. 716 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 DERZSI KOVÁCS JENŐ UTCA 33. 349 m2 egyéb vagyon (2)

__1309/___/_/ Beépített lakótelek



0614456 DERZSI KOVÁCS JENŐ UTCA 25 368 m2 egyéb vagyon (2)

__1312/___/_/ Beépített lakótelek
























__1342/___/_/ Lakóház, udvar




__1346/__4/_/ Beépítetlen terület 0614456 ZÁRTKERT 57 m2 egyéb vagyon (2)

__1352/_12/_/ Hajléktalan Ellátó Egység

0614456 RÁKÓCZI FERENC UTCA 183 5358 m2 törzsvagyon része (1)

__1352/_15/_/ Szemétlerakó telep 0614456 MAGYARTÉSI ÚT 10.3721 m2 egyéb vagyon (2)

__1353/__1/_/ Beépítetlen terület

0614456 LEININGEN KÁROLY UTCA 758 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 LEININGEN KÁROLY UTCA 757 m2 egyéb vagyon (2)

__1357/_56/_/ Beépítetlen 0614456 KISS ERNŐ UTCA 579 m2 egyéb vagyon (2)


295

terület

__1357/_57/_/ Telephely 0614456 MAGYARTÉSI ÚT 440 m2 egyéb vagyon (2)

__1357/_63/_/ Gyep (legelő) és csatorna 0614456 MAGYARTÉSI ÚT 3.8866 m2 egyéb vagyon (2)

__1357/_66/_/ Csatorna 0614456 MAGYARTÉSI ÚT 1103 m2 törzsvagyon része (1)

__1358/__4/_/ Közút 0614456 KISS ERNŐ UTCA 1.2782 m2 törzsvagyon része (1)

__1358/__5/_/ Beépítetlen terület (építési telek)

0614456 MAGYARTÉSI ÚT 1079 m2 egyéb vagyon (2)









__1358/_10/_/ Beépítetlen terület (építési telek)


__1358/_12/_/ Telephely(szemétlerakó hely)

0614456 MAGYARTÉSI ÚT 2.1626 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 DÓZSA GYÖRGY UTCA 479 m2 egyéb vagyon (2)

__1486/___/_/ Damjanich J. u-i óvoda

0614456 DAMJANICH JÁNOS UTCA 35. 720 m2 törzsvagyon része (1)

__1487/___/_/ Óvoda 0614456 DAMJANICH JÁNOS UTCA 37. 716 m2 törzsvagyon része (1)

__1497/___/_/

Damjanich János Általános Iskola

0614456 DAMJANICH JÁNOS UTCA 41 A 9765 m2 törzsvagyon része (1)

__1498/___/_/ Pártház 0614456 DAMJANICH JÁNOS UTCA 41 312 m2 törzsvagyon része (1)

__1664/___/_/ Beépítetlen terület

0614456 VÉCSEY KÁROLY UTCA 49 743 m2 egyéb vagyon (2)

__1705/___/_/ építési telek 0614456 VASVÁRI PÁL UTCA 6 619 m2 egyéb vagyon (2)

__1710/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 NAGYHEGY SOR 714 m2 egyéb vagyon (2)

__1715/___/_/ Beépített terület 0614456 MUNKÁS UTCA 68. 464 m2 egyéb vagyon (2)



__1759/___/_/ Iskola /szakmunkás képző/

0614456 RÁKÓCZI FERENC UTCA 98 2825 m2 törzsvagyon része (1)


0614456 RÁKÓCZI FERENC UTCA 31 m2 egyéb vagyon (2)

__1842/___/A/__5 Gyógyszertár 0614456 RÁKÓCZI FERENC

UTCA 52 75 m2 törzsvagyon része (1)

__1843/___/_/ Deák Ferenc Általános Iskola

0614456 DEÁK FERENC UTCA 53. 6827 m2 törzsvagyon része (1)

__1845/___/_/ Beépítetlen terület(Balog

0614456 DEÁK FERENC UTCA 51 1997 m2 törzsvagyon része (1)


296

h udvar)

__1849/___/_/ Óvoda 0614456 RÁKÓCZI FERENC UTCA 46. 2574 m2 törzsvagyon része (1)

__1913/__1/_/ Piac 0614456 RÁKÓCZI FERENC UTCA 2 7370 m2 törzsvagyon része (1)

__1926/___/_/ Lakóház 0614456 APPONYI TÉR E 904 m2 egyéb vagyon (2)

__1928/___/_/ Lakóház 0614456 APPONYI TÉR A 696 m2 egyéb vagyon (2)

__1929/___/_/ Lakóház 0614456 APPONYI TÉR L 689 m2 egyéb vagyon (2)

__1930/___/_/ Lakóház 0614456 APPONYI TÉR K 689 m2 egyéb vagyon (2)

__1931/__2/_/ Fűtőmű 0614456 APPONYI TÉR "G" P. 114 m2 törzsvagyon része (1)

__1931/__3/_/ Udvar 0614456 APPONYI TÉR "G" 88 m2 törzsvagyon része (1)

__1931/__4/_/ Óvoda 0614456 APPONYI TÉR G ‚P. 1679 m2 törzsvagyon része (1)

__1933/___/_/ Lakóház 0614456 APPONYI TÉR "I" 913 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 DEÁK FERENC UTCA 22 1375 m2 egyéb vagyon (2)

__2061/___/_/ Háziorvosi rendelő

0614456 VÖRÖSMARTY UTCA 4. 624 m2 törzsvagyon része (1)


0614456 DEÁK FERENC UTCA 76/A 530 m2 egyéb vagyon (2)

__2259/___/_/ Idősek Klubja (III. számú)

0614456 DÓZSA GYÖRGY UTCA 86 A. 473 m2 törzsvagyon része (1)


0614456 BERCSÉNYI UTCA 50 237 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 WESSELÉNYI UTCA 74 866 m2 egyéb vagyon (2)

__2969/__1/_/ Közösségi Pszichiátria Ellátó

0614456 MUNKÁS UTCA 54 1487 m2 törzsvagyon része (1)



__2994/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 MUNKÁS UTCA 1399 m2 egyéb vagyon (2)

__2995/___/_/ Erdő 0614456 SZALAI UTCA 1.5100 m2 egyéb vagyon (2)

__2997/___/_/ Erdő 0614456 SZALAI UTCA 2.9071 m2 egyéb vagyon (2)

__3408/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 NAGYPATÉ ÚT 3227 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 NAGYHEGY (GARÁZS DŰLŐ) 2383 m2 egyéb vagyon (2)

__3596/__4/_/ Beépítetlen terület 0614456 NAGYHEGY 1302 m2 egyéb vagyon (2)

__3635/___/_/ Erdő 0614456 NAGYHEGYSZÉLI ÚT 1.6307 m2 egyéb vagyon (2)

__3636/___/_/ Erdő 0614456 NAGYHEGYSZÉLI ÚT 3.1562 m2 egyéb vagyon (2)




__3789/__2/_/ Beépítetlen terület 0614456 MADÁCH IMRE UTCA 8181 m2 egyéb vagyon (2)



0614456 NAGYHEGY 1325 m2 egyéb vagyon (2)

__3802/__6/_/ Beépítítlen terület és 0614456 NAGYHEGY 4293 m2 egyéb vagyon (2)


297

közterület (út)

__3803/__1/_/ Beépítetlen terület és út 0614456 NAGYHEGY 674 m2 egyéb vagyon (2)


__3881/_22/_/ Beépítetlen terület,(építési telek)















__3967/__1/_/ Gyep (legelő) 0614456 ALSÓRÉT 12.8025 m2 egyéb vagyon (2)

__3967/__4/_/ Beépítetlen terület (ipari park mellett)

0614456 SZARVASI ÚT 5.6181 m2 törzsvagyon része (1)

__3967/_16/_/

Beépítetlen terület (ipari park, volt laktanya)

0614456 IPARI PARK(VOLT LAKTANYA TER) 1.0491 m2 egyéb vagyon (2)

__3967/_18/_/

Ipartelep(zöldsáv a volt laktanya é-i részén)

0614456 IPARI PARK(VOLT LAKTANYA TER) 8426 m2 egyéb vagyon (2)

__3970/___/_/ Épület és udvar 0614456 SZARVASI ÚT 8 3561 m2 egyéb vagyon (2)

__3998/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 NAGYNYOMÁS 1034 m2 egyéb vagyon (2)


__4000/___/_/

Beépitetlen terület /ZSOLDOS HALASTÓ/

0614456 NAGYNYOMÁS 1030 m2 egyéb vagyon (2)

__4122/__2/_/ Lakóház udvar 0614456 ATTILA ÚT 5 201 m2 egyéb vagyon (2)

__4123/__8/_/ Rakodó 0614456 ATTILA ÚT 1.7735 m2 egyéb vagyon (2)

__4123/__9/_/ Hőközpont 0614456 IPARTELEPI ÚT 239 m2 törzsvagyon része (1)

__4123/_10/_/ Termálkút 0614456 IPARTELEPI ÚT 482 m2 törzsvagyon része (1)

__4127/__1/_/ Lakóház udvar 0614456 IPARTELEPI ÚT 3 2593 m2 egyéb vagyon (2)

__4129/__3/_/ Beépítetlen terület 0614456 ATTILA ÚT 4 B 663 m2 egyéb vagyon (2)

__4129/__4/_/ Beépítetlen terület 0614456 ATTILA ÚT 4 A 435 m2 egyéb vagyon (2)


298

__4130/__2/_/ Beépítetlen terület 0614456 NAGYNYOMÁS 2029 m2 egyéb vagyon (2)

__4130/__5/_/ Beépítetlen terület (udvar)

0614456 NAGYNYOMÁS 1086 m2 törzsvagyon része (1)

__4132/__2/_/ Szántó 0614456 NAGYNYOMÁS 1.9244 m2 egyéb vagyon (2)

__4136/___/_/ Beépítetlen terület (Ipari Park)

0614456 NAGYNYOMÁS 6276 m2 törzsvagyon része (1)

__4137/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 IPARI PARK 7701 m2 egyéb vagyon (2)

__4139/__1/_/ Gyep (rét) 0614456 NAGYNYOMÁS 2.9457 m2 egyéb vagyon (2)





__4172/___/_/ Lakóház udvar 0614456 NAGYNYOMÁS 74 5412 m2 egyéb vagyon (2)


__4185/__2/_/ Beépítetlen terület 0614456 IPARI PARK 7778 m2 egyéb vagyon (2)


__4195/_15/_/ Beépítetlen terület 0614456 NAGYNYOMÁS 1.2500 m2 egyéb vagyon (2)

__4195/_16/_/ Beépítetlen terület 0614456 NAGYNYOMÁS 9999 m2 egyéb vagyon (2)



__4195/_21/_/ Beépítetlen terület 0614456 IPARI PARK 2063 m2 egyéb vagyon (2)

__4195/_22/_/ Beépítetlen terület 0614456 IPARI PARK 2121 m2 egyéb vagyon (2)

__4217/__3/_/ Erdő 0614456 IPARTELEPI ÚT 3.2902 m2 egyéb vagyon (2)

__4217/__4/_/ Sporttelep 0614456 IPARTELEPI ÚT 5234 m2 törzsvagyon része (1)

__4220/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 NAGYNYOMÁS 1.4750 m2 egyéb vagyon (2)


__4233/_17/_/ Beépített terület 0614456 HÉTVEZÉR UTCA 9. 491 m2 egyéb vagyon (2)

__4233/_24/_/ Beépített terület

0614456 JUHÁSZ GYULA UTCA 4 393 m2 egyéb vagyon (2)

__4233/_40/_/ Anyagbánya 0614456 NAGYNYOMÁS 1.9954 m2 egyéb vagyon (2)





__4265/_17/_/ Beépített terület




__4387/___/_/ Telephely, 0614456 MÁGOCSI ÚT 2 2.3550 m2 törzsvagyon része (1)


299

lakóépület, udvar

__4388/__6/_/ Telephely 0614456 MÁGOCSI ÚT 6637 m2 egyéb vagyon (2)

__4388/_11/_/ Telephely 0614456 MÁGOCSI ÚT 5032 m2 egyéb vagyon (2)

__4389/__2/_/ Telephely 0614456 MÁGOCSI ÚT 2198 m2 egyéb vagyon (2)

__4390/_16/_/ Szennyvíz átemelő 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 150 m2 törzsvagyon része (1)

__4392/___/_/ Mocsár 0614456 NAGYNYOMÁS 5.0926 m2 egyéb vagyon (2)

__4407/___/_/ Lakóház, udvar 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 5711 m2 egyéb vagyon (2)

__4408/___/_/ épület, udvar 0614456 BEREKHÁT 13 B 7083 m2 egyéb vagyon (2)

__4419/___/_/ Erdő 0614456 MUNKÁS UTCA 1.6285 m2 egyéb vagyon (2)







__4466/__1/_/ Erdő 0614456 WESSELÉNYI UTCA 1.2981 m2 egyéb vagyon (2)


__4661/___/_/ Lakóház 0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 37 39 699 m2 egyéb vagyon (2)

__4663/___/_/ Lakóház 0614456 KOSZTA JÓZSEF UTCA 3 372 m2 egyéb vagyon (2)

__4664/___/_/ Udvar 0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 37-39 2427 m2 egyéb vagyon (2)

__4669/___/_/ Családok Átmeneti Otthona

0614456 KOSZTA JÓZSEF UTCA 7/A 1423 m2 törzsvagyon része (1)

__4673/_16/_/ Gyermekjátszótér 0614456 BELTERÜLET 7552 m2 egyéb vagyon (2)

__4673/_29/_/ Garázs 0614456 KOSZTA JÓZSEF UTCA 21 m2 egyéb vagyon (2)

__4674/_26/_/ Garázs 0614456 KOSZTA JÓZSEF UTCA 26 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 KOSZTA JÓZSEF UTCA 12 1781 m2 egyéb vagyon (2)

__4704/___/_/ Lakóház udvar 0614456 NAGYNYOMÁS 49 4923 m2 egyéb vagyon (2)

__4705/___/_/ Vásártér 0614456 NAGYNYOMÁS 2.2901 m2 egyéb vagyon (2)

__4707/___/_/ Szántó 0614456 SOPRON UTCA 1.6735 m2 egyéb vagyon (2)

__4709/__2/_/ Beépítetlen terület 0614456 SOPRON UTCA 2935 m2 egyéb vagyon (2)

__4735/___/_/ Beépített terület 0614456 SOPRON UTCA 88. 428 m2 egyéb vagyon (2)

__4737/___/_/ Beépített terület 0614456 SOPRON UTCA 84. 417 m2 törzsvagyon része (1)

__4739/___/_/ Lakóház udvar 0614456 SOPRON UTCA 80. 478 m2 egyéb vagyon (2)



__4744/___/_/ Beépített 0614456 SOPRON UTCA 68 492 m2 egyéb vagyon (2)


300

terület A


0614456 SOPRON UTCA 50 54 960 m2 egyéb vagyon (2)



0614456 SOPRON UTCA 42. A 674 m2 egyéb vagyon (2)

__4752/___/_/ Lakóház, udvar 0614456 SOPRON UTCA 40. 656 m2 egyéb vagyon (2)

__4755/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 SOPRON UTCA 32. 138 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 SOPRON UTCA 30 A 179 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 SOPRON UTCA 30 B 186 m2 egyéb vagyon (2)

__4758/___/_/ Beépitetlen terület

0614456 SOPRON UTCA 30 C 600 m2 egyéb vagyon (2)

__4759/__1/_/ Beépítetlen terület 0614456 SOPRON UTCA 34 980 m2 egyéb vagyon (2)

__4761/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 SOPRON UTCA 1085 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 KOSZTA JÓZSEF UTCA 4 1179 m2 egyéb vagyon (2)

__4868/___/_/ Lakóház udvar 0614456 ZRÍNYI UTCA 2 894 m2 egyéb vagyon (2)

__4871/__1/_/

Városi könyvtár (Izraelita templom)

0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 33 35 1840 m2 törzsvagyon része (1)

__4950/___/_/ Lakóház, udvar, garázs, üzlet

0614456 MÁTYÁS KIRÁLY UTCA 1 1007 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 MÁTYÁS KIRÁLY UTCA 7 860 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 27 1354 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 25 1385 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 SOMOGYI BÉLA UTCA 2/B 1128 m2 egyéb vagyon (2)

__4968/___/_/ Lakóház udvar 0614456 SOMOGYI BÉLA 2 1086 m2 egyéb vagyon (2)

__5176/__2/_/ Lakóház garázs 0614456 SOMOGYI BÉLA 1 531 m2 egyéb vagyon (2)

__5176/_20/_/ Lakóház 0614456 JÓZSEF ATTILA UTCA 6 344 m2 egyéb vagyon (2)

__5176/_61/_/ Lakóépület(önkormányzati bérlakások)

0614456 ÚJ UTCA 11 340 m2 egyéb vagyon (2)

__5176/_77/_/ Beépítetlen terület 0614456 ÚJ UTCA 295 m2 egyéb vagyon (2)

__5230/__5/_/ Üzem /patyolat/

0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 19 A 306 m2 egyéb vagyon (2)

__5262/__2/_/ Áruház 0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 11 303 m2 egyéb vagyon (2)

__5262/__3/_/ Lakóház üzlet 0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 13 A 632 m2 egyéb vagyon (2)

__5287/__1/_/ Lakóház udvar

0614456 BACSÓ BÉLA UTCA 19 A 770 m2 egyéb vagyon (2)

__5429/___/_/ Óvoda 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 109. 594 m2 törzsvagyon része (1)

__5494/__2/_/ Épület 0614456 KÁLVÁRIA TEMETŐ 4901 m2 törzsvagyon része (1)

__5524/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 LAKOS TÉR 710 m2 egyéb vagyon (2)


301

__5525/_12/_/ Beépítetlen terület 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 1311 m2 egyéb vagyon (2)

__5541/__1/_/ Lakóház üzlet 0614456 SZABADSÁG TÉR 6 503 m2 egyéb vagyon (2)

__5541/__2/_/ Lakóház üzlet 0614456 SZABADSÁG TÉR 4 5 700 m2 egyéb vagyon (2)


__5541/__7/_/ Lakóház üzlet iroda 0614456 SZABADSÁG TÉR 2 564 m2 egyéb vagyon (2)


__5541/_15/_/ Beépítetlen terület 0614456 PÁVA UTCA 1000 m2 egyéb vagyon (2)

__5541/_25/_/ Pincehelyiségek 0614456 ÚJ UTCA 5 300 m2 egyéb vagyon (2)

__5541/_66/_/ Beépítetlen terület 0614456 ÚJ UTCA 7. 489 m2 egyéb vagyon (2)

__5576/___/_/

Lakóépület, udvar (és góré-jégverem)

0614456 PETŐFI SÁNDOR UTCA 16 3672 m2 egyéb vagyon (2)




0614456 PETŐFI SÁNDOR UTCA 1000 m2 egyéb vagyon (2)



__5591/__3/_/ Lakóház, üzlet

0614456 JÓZSEF ATTILA UTCA 1. 324 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 SZABADSÁG TÉR "A" 468 m2 egyéb vagyon (2)

__5598/__3/_/ Irodaház 0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 1 379 m2 törzsvagyon része (1)

__5599/___/_/

Tóth József Színház és Petőfi Szálloda

0614456 PETŐFI SÁNDOR UTCA 2 4568 m2 törzsvagyon része (1)

__5600/__1/_/ Beépitetlen terület

0614456 PETŐFI SÁNDOR UTCA 4-6 340 m2 egyéb vagyon (2)

__5600/__2/_/ Épület, udvar (Gólyás ház)

0614456 PETŐFI SÁNDOR UTCA 4-6 2854 m2 törzsvagyon része (1)

__5604/___/_/ Petőfi S. Általános Iskola

0614456 PETŐFI SÁNDOR UTCA 15. 2692 m2 törzsvagyon része (1)

__5605/___/_/ Petőfi S. Általános Iskola

0614456 SZENT IMRE HERCEG UTCA 7. 735 m2 törzsvagyon része (1)


0614456 SZENT IMRE HERCEG UTCA 5 1025 m2 egyéb vagyon (2)

__5614/___/_/

Zsoldos F. Műsz. Szakközépisk. és Szakmunkásképző


__5622/___/A/

Lakóház, udvar, iroda (Városi Könyvtár -gyermek-)

0614456 PETŐFI SÁNDOR UTCA 1. 1607 m2 törzsvagyon része (1)

__5623/___/_/ Városháza 0614456 KOSSUTH TÉR 6 7085 m2 törzsvagyon része (1)

__5630/___/_/ Óvoda 0614456 SZENT ANNA UTCA 1 2996 m2 törzsvagyon része (1)

__5633/__2/_/ Üzlet (Trafik) 0614456 SZENT ANNA UTCA 2 B 10 m2 egyéb vagyon (2)


302

__5651/___/_/ Horváth Mihály Gimnázium


__5665/___/A/

Lakóház, udvar, üzlet, raktár, garázs

0614456 SZENT IMRE HERCEG UTCA 12 14 2088 m2 egyéb vagyon (2)

__5670/___/_/ Bölcsöde 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 2 2931 m2 törzsvagyon része (1)

__5672/__3/_/ Beépítetlen terület 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 4 1831 m2 egyéb vagyon (2)

__5673/___/_/ Lakóház udvar 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 6 1109 m2 egyéb vagyon (2)

__5698/__2/_/ Beépítetlen terület 0614456 SZENT ANNA ZUG 85 m2 egyéb vagyon (2)

__5751/___/_/ Udvar 0614456 KISÉR UTCA 29 700 m2 egyéb vagyon (2)

__5753/___/_/ Lakóház udvar 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 10 1529 m2 törzsvagyon része (1)

__5754/___/A/ Lakóház udvar, garázs és irodaház

0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 12 2178 m2 törzsvagyon része (1)

__5770/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 KISÉR UTCA 43 338 m2 egyéb vagyon (2)

__5790/___/_/ Lakóház, udvar 0614456 KISÉR UTCA 59 850 m2 egyéb vagyon (2)

__5836/___/_/ Lakóház, udvar 0614456 KISÉR UTCA 138 496 m2 egyéb vagyon (2)

__5873/___/_/ Beépített terület 0614456 KISÉR UTCA 66 546 m2 egyéb vagyon (2)

__6012/___/_/ Orvosi rendelő, gyógyszertár

0614456 NAGYÖRVÉNY UTCA 59 617 m2 törzsvagyon része (1)

__6021/___/_/ Idősek Klubja (II. számú)

0614456 NAGYÖRVÉNY UTCA 53. 1009 m2 törzsvagyon része (1)

__6024/___/_/ Orvosi rendelő

0614456 NAGYÖRVÉNY UTCA 51 B 388 m2 törzsvagyon része (1)

__6080/___/_/ Lakóház udvar 0614456 SOÓS UTCA 5 771 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 NAGYÖRVÉNY UTCA 24 572 m2 egyéb vagyon (2)

__6178/___/_/ Óvoda 0614456 FARKAS ANTAL UTCA 11 1205 m2 törzsvagyon része (1)

__6230/__1/_/ Beépítetlen terület 0614456 KIS UTCA 352 m2 egyéb vagyon (2)

__6260/___/_/ Lakóház, udvar 0614456 FARKAS ZUG 1 436 m2 egyéb vagyon (2)

__6342/___/_/ Óvoda játszótér 0614456 ÁRPÁD UTCA 3 A 140 m2 törzsvagyon része (1)

__6343/___/_/ Óvoda 0614456 ÁRPÁD UTCA 3 865 m2 törzsvagyon része (1)

__6441/_14/_/ Beépítetlen terület 0614456 BEREKHÁT 1312 m2 egyéb vagyon (2)

__6441/_16/_/ Beépítetlen terület 0614456 BEREKHÁT 1000 m2 egyéb vagyon (2)

__6441/_18/_/ Telephely 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 2996 m2 egyéb vagyon (2)

__6441/_19/_/ Telephely 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 3045 m2 egyéb vagyon (2)

__6442/___/_/ Beépített terület 0614456 BEREKHÁT 4 604 m2 egyéb vagyon (2)

__6445/__6/_/ Mocsár 0614456 BELTERÜLET 3472 m2 egyéb vagyon (2)

__6450/__2/_/ Beépítetlen terület 0614456 BEREKHÁT 67 m2 egyéb vagyon (2)

__6498/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 BEREKHÁT 9361 m2 egyéb vagyon (2)

__6499/__2/_/ Épület, udvar (Berekháti

0614456 SCHWEIDEL JÓZSEF UTCA 7164 m2 törzsvagyon része (1)


303

vízműgépház)

__6504/__3/_/ Szántó és gyep

0614456 SCHWEIDEL JÓZSEF UTCA 5.6898 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 SCHWEIDEL JÓZSEF UTCA 1031 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 SCHWEIDEL JÓZSEF UTCA 1273 m2 egyéb vagyon (2)

__6506/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 BIHARI SOR 1. 281 m2 egyéb vagyon (2)


0614456 DANKÓ PISTA UTCA 12. 280 m2 egyéb vagyon (2)





__6536/___/_/ Beépítetlen terület (lakótelek)

0614456 DANKÓ PISTA UTCA 1/A 284 m2 egyéb vagyon (2)



__6544/__4/_/ Beépített terület








__6544/__9/_/ Beépített terület 0614456 LAVOTTA UTCA 30. 280 m2 egyéb vagyon (2)

__6544/_10/_/ Beépített terület 0614456 LAVOTTA UTCA 28. 280 m2 egyéb vagyon (2)

__6544/_11/_/ Lakóház, udvar 0614456 LAVOTTA UTCA 26 280 m2 egyéb vagyon (2)

__6546/___/_/ Beépített terület 0614456 LAVOTTA UTCA 22. 281 m2 egyéb vagyon (2)












__6560/___/_/ Lakóház, udvar 0614456 LAVOTTA UTCA 5 281 m2 egyéb vagyon (2)


__6562/___/_/ Beépített 0614456 LAVOTTA UTCA 9. 281 m2 egyéb vagyon (2)


304

terület



__6565/___/_/ Lakóház, udvar 0614456 LAVOTTA UTCA 15. 280 m2 egyéb vagyon (2)

__6566/___/_/ Lakóház, udvar 0614456 LAVOTTA UTCA 17 280 m2 egyéb vagyon (2)






0614456 MAGYARI IMRE UTCA 26. 281 m2 egyéb vagyon (2)



























__6596/___/_/ Szoc. bérlakások




__6641/__2/_/ Beépítetlen terület 0614456 GÓGÁNY UTCA 2226 m2 egyéb vagyon (2)

__6690/___/_/ Lakóház udvar 0614456 GÓGÁNY UTCA 93 997 m2 egyéb vagyon (2)

__7095/_14/_/ Telephely 0614456 MENTŐ UTCA 1557 m2 egyéb vagyon (2)

__7095/_15/_/ Telephely 0614456 ÁRPÁD UTCA 1005 m2 egyéb vagyon (2)

__7095/_43/_/ Szántó és gyep 0614456 BEREKLAPOS 25.8193 m2 egyéb vagyon (2)

__7126/___/_/ Szántó, erdő, gyep és árok 0614456 MENTŐ UTCA 2.9720 m2 egyéb vagyon (2)

__7132/__3/_/ Szántó 0614456 MENTŐ UTCA 1.4880 m2 egyéb vagyon (2)

__7165/___/_/ Beépítetlen terület (vegyitemető

0614456 LŐRINC UTCA 3907 m2 egyéb vagyon (2)


305

)

__7166/_16/_/ Beépítetlen terület 0614456 BEREKLAPOS 1966 m2 egyéb vagyon (2)

__7166/_17/_/ Beépítetlen terület 0614456 BEREKLAPOS 1966 m2 egyéb vagyon (2)

__7166/_20/_/ Beépítetlen terület 0614456 LŐRINC UTCA 2.6583 m2 egyéb vagyon (2)

__7172/__1/_/ Beépítetlen terület 0614456 LŐRINC UTCA 5456 m2 egyéb vagyon (2)

__7172/__2/_/ Szántó 0614456 LŐRINC UTCA 1.3288 m2 egyéb vagyon (2)

__7174/___/_/ Erdő 0614456 LŐRINC UTCA 2.7258 m2 egyéb vagyon (2)

__7175/___/_/ Gyep 0614456 LŐRINC UTCA 1.3414 m2 egyéb vagyon (2)

__7178/__2/_/ Ravatalozó 0614456 BÁNOMHÁTI TEMETŐ 632 m2 törzsvagyon része (1)

__7182/__1/_/ Telephely 0614456 BEREKLAPOS 5151 m2 egyéb vagyon (2)

__7182/__3/_/ Lőtér 0614456 BEREK 1.1630 m2 egyéb vagyon (2)

__7183/___/_/ Gyep 0614456 BEREKLAPOS 1.4010 m2 egyéb vagyon (2)

__7185/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 MENTŐ UTCA 1690 m2 egyéb vagyon (2)

__7190/__8/_/

Szántó (szennyvíztisztító telep bővítéséhez)

0614456 BEREK 1.4486 m2 egyéb vagyon (2)

__7190/__9/_/

Szántó (szennyvíztisztító telep mellett)

0614456 BEREK 3792 m2 egyéb vagyon (2)

__7192/__3/_/ Végátemelő területe 0614456 BEREK 264 m2 törzsvagyon része (1)


0614456 GERGELY UTCA 25 27 371 m2 egyéb vagyon (2)

__7502/__1/_/ Városi Strandfürdő és Camping

0614456 CSALLÁNY GÁBOR PART 4 4.7806 m2 törzsvagyon része (1)

__7505/__1/_/ Sporttelep 0614456 SZÉCHENYI LIGET 8955 m2 törzsvagyon része (1)

__7506/___/_/ Családsegítő Központ

0614456 CSALLÁNY GÁBOR PART 5335 m2 törzsvagyon része (1)

__7514/__2/_/ Beépítetlen terület 0614456 ALSÓRÉT 1077 m2 egyéb vagyon (2)

__7517/__7/_/ Szántó és út 0614456 CSALLÁNY GÁBOR PART 9 2.1885 m2 törzsvagyon része (1)

__7517/__8/_/ Parkerdő és Idősek Otthona

0614456 ALSÓRÉT 9.8803 m2 törzsvagyon része (1)

__7517/_10/_/ Gazdasági épület és udvar

0614456 CSALLÁNY GÁBOR PART 1.0104 m2 egyéb vagyon (2)

__7578/___/_/ Beépített terület 0614456 NYÁR UTCA 29. 568 m2 egyéb vagyon (2)





0614456 DR. UHLÁR ISTVÁN UTCA 115 m2 egyéb vagyon (2)

__7930/__2/_/ Udvar 0614456 CSONGRÁDI ÚT 47. 222 m2 egyéb vagyon (2)

__7933/___/_/ Dózsa ház 0614456 CSONGRÁDI ÚT 2 3923 m2 törzsvagyon része (1)

__7934/__1/_/ Sporttelep (Pusztai László

0614456 CSONGRÁDI ÚT 3.5595 m2 törzsvagyon része (1)


306

Sporttelep)

__7940/___/_/ Sporttelep 0614456 ZOLNAY KÁROLY UTCA 2.3364 m2 törzsvagyon része (1)

__8009/___/_/ Óvoda 0614456 MÁTÉFFY FERENC 22 3617 m2 törzsvagyon része (1)

__8287/__4/_/ Lakóház, udvar 0614456 ÓBESTER TELEP 28 3895 m2 egyéb vagyon (2)

__8288/__1/_/

Beépítetlen terület (Hősök erdeje)

0614456 KISS ZSIGMOND UTCA 7.4127 m2 törzsvagyon része (1)

__8305/__1/_/ Óvoda 0614456 KÖZTÁRSASÁG UTCA 4. 4135 m2 törzsvagyon része (1)

__8305/__2/_/ Koszta József Általános Iskola

0614456 KÖZTÁRSASÁG UTCA 6. 8707 m2 törzsvagyon része (1)

__8344/__1/_/ Kórház, rendelőintézet

0614456 SIMA FERENC UTCA 44 58 6.4156 m2 törzsvagyon része (1)

__8350/_61/_/ Lakóház üzlet 0614456 KÖZTÁRSASÁG UTCA 11 13 588 m2 egyéb vagyon (2)

__8350/_99/_/ Kertvárosi orvosi rendelők

0614456 KÖZTÁRSASÁG UTCA 27 498 m2 törzsvagyon része (1)


0614456 SZÉCHENYI ISTVÁN UTCA 83 m2 egyéb vagyon (2)





__8810/__1/_/ Beépítetlen terület 0614456 BIHARI SOR 573 m2 egyéb vagyon (2)








__8810/_10/_/ Beépítetlen terület 0614456 BIHARI SOR 544 m2 egyéb vagyon (2)





_10012/__1/_/ Udvar (Vízmű-telep) 0614456 LAPISTÓ 1398 m2 egyéb vagyon (2)

_10012/__2/_/ Beépitetlen terület 0614456 LAPISTÓ 1000 m2 egyéb vagyon (2)

_15011/___/_/ Beépítetlen terület

0614456 VEKERPARTI U. (KAJÁNÚJFALU) 9 675 m2 egyéb vagyon (2)



_15013/___/_/ Beépítetlen 0614456 VEKERPARTI U. 675 m2 egyéb vagyon (2)


307

terület (KAJÁNÚJFALU) 11



_15027/__1/_/ Beépítetlen terület 0614456 KAJÁNÚJFALU 1025 m2 egyéb vagyon (2)

_15027/__4/_/ Beépítetlen terület 0614456 KAJÁNÚJFALU 3289 m2 egyéb vagyon (2)

_20001/__1/_/ Községház 0614456 MAGYARTÉS 6 5165 m2 törzsvagyon része (1)

_20003/__3/_/ Sporttelep 0614456 MAGYARTÉS, KÖRÖSPARTI U. 4.0565 m2 törzsvagyon része (1)

_20008/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 MAGYARTÉS 2899 m2 egyéb vagyon (2)


_20019/__1/_/ Lakóház, udvar 0614456 MAGYARTÉSI U. 11 867 m2 egyéb vagyon (2)


_20028/___/_/ Magyartési Klubkönyvtár 0614456 MAGYARTÉS 2161 m2 törzsvagyon része (1)


0614456 MAGYARTÉSI U. 25 27 2173 m2 egyéb vagyon (2)


















308

Szentes Város belterületén levő forgalomképtelen önkormányzati tulajdonú ingatlanok:

helyrajzi szám megnevezés cím terület

__1913/__2/_/ Beépített terület 0614456 RÁKÓCZI FERENC UTCA 2 83 m2








__1913/_10/_/ Beépített terület 0614456 RÁKÓCZI FERENC UTCA 2 103 m2



__7945/__2/_/ Közterület (bejáró út) 0614456 ZOLNAY KÁROLY UTCA 3 180 m2

__8561/__2/_/ Beépítetlen terület 0614456 GAÁL ISTVÁN UTCA 389 m2

___828/__3/_/ Beépített terület 0614456 SZENT MIKLÓS-TÉR 34 m2

_____3/___/_/ Közút 0614456 HAJDÚ LAJOS UTCA 918 m2

_____5/___/_/ Közterület (parkoló) 0614456 HAJDÚ LAJOS UTCA 599 m2

____22/___/_/ Kossuth Lajos tér (közterület) 0614456 KOSSUTH TÉR 1.5902 m2

____23/___/_/ Közút 0614456 KISS BÁLINT UTCA 4414 m2

____32/___/_/ Közút 0614456 MUNKÁCSY MIHÁLY UTCA 3701 m2

____68/___/_/ Közút 0614456 PÓLYA UTCA 1503 m2

____84/___/_/ Közterület 0614456 ADY ENDRE KÖZ 721 m2

___100/___/_/ Közút 0614456 CÉH-HÁZ UTCA 1250 m2

___116/___/_/ Közút 0614456 TÓTH JÓZSEF UTCA 8009 m2

___126/__1/_/ Közterület 0614456 TÓTH JÓZSEF UTCA 674 m2

___130/___/_/ Közút 0614456 ARANY JÁNOS UTCA 1.4324 m2

___153/___/_/ Közút 0614456 IFJÚSÁGI SÉTÁNY 4050 m2

___157/___/_/ Közterület 0614456 TÓTH JÓZSEF KÖZ 522 m2

___164/___/_/ Közterület (köz) 0614456 NÉVTELEN KÖZ 336 m2

___176/__4/_/ Beépítetlen terület (közterület)

0614456 KURCA PART 1798 m2

___182/___/_/ Közterület 0614456 KURCA PART 1119 m2

___185/___/_/ Közút 0614456 SIMA FERENC UTCA 1.7060 m2

___188/__6/_/ Közterület 0614456 SIMA FERENC UTCA 47 m2


___196/_18/_/ Közút 0614456 NÁDAS SÉTÁNY 5859 m2

___198/___/_/ Közterület (köz) 0614456 BOROS SÁMUEL UTCA 203 m2

___203/___/_/ Közterület (köz) 0614456 BOROS SÁMUEL UTCA 188 m2




309

___224/___/_/ Közút 0614456 NÁDAS SÉTÁNY 442 m2

___225/___/_/ Közút 0614456 SZALAI UTCA 2.4261 m2

___226/___/_/ Közút 0614456 DESSEWFFY ARISZTID SOR 4763 m2

___244/___/_/ Közút 0614456 AULICH LAJOS UTCA 8961 m2

___266/___/_/ Közút 0614456 SÁRGAPARTI UTCA 4565 m2

___270/__1/_/ Mirhó 0614456 SÁRGAPARTI UTCA 903 m2

___303/___/_/ Közút 0614456 BOROS SÁMUEL UTCA 2.6723 m2

___319/___/_/ Mirhó 0614456 BOROS SÁMUEL UTCA 1001 m2

___364/___/_/ Közút 0614456 BABÓS UTCA 3191 m2

___408/___/_/ Mirhó 0614456 KÖLCSEY FERENC UTCA 659 m2


___432/___/_/ Közút 0614456 KÖLCSEY FERENC UTCA 2036 m2

___443/___/_/ Közterület 0614456 NÉVTELEN KÖZ 502 m2

___454/__1/_/ Közterület 0614456 KÖLCSEY FERENC UTCA 61 m2

___454/__2/_/ Mirhó 0614456 BORZA UTCA 593 m2

___469/___/_/ Közút 0614456 BORZA UTCA 5228 m2



___518/___/_/ Közút 0614456 BATTHYÁNY UTCA 6048 m2


___550/___/_/ Közút 0614456 NYÍRI UTCA 5084 m2

___587/___/_/ Közút 0614456 SZÜRSZABÓ NAGY IMRE UTCA 5936 m2


___604/__1/_/ Közterület 0614456 RÁKÓCZI F. UTCÁRÓL NYÍLÓ KÖZ 49 A 72 m2

___606/__3/_/ Közterület 0614456 RÁKÓCZI FERENC UTCA 97 m2

___624/___/_/ Közút 0614456 SAJÓ KÖZ 678 m2

___668/___/_/ Közút 0614456 RUZS MOLNÁR UTCA 2451 m2

___680/___/_/ Közterület (út) 0614456 NÉVTELEN KÖZ 275 m2

___691/___/_/ Közút 0614456 NAGYGÖRGŐS UTCA 5314 m2

___744/___/_/ Közút 0614456 BÁLINT UTCA 4374 m2

___784/___/_/ Közút 0614456 KRISTÓ NAGY ISTVÁN UTCA 3169 m2

___797/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 212 m2

___810/___/_/ Közterület (köz) 0614456 NÉVTELEN 282 m2

___825/___/_/ Közút 0614456 FARKAS MIHÁLY UTCA 2692 m2

___826/___/_/ Közút 0614456 ADY ENDRE UTCA 1.2227 m2

___828/__4/_/ Közterület 0614456 SZENT MIKLÓS-TÉR 3463 m2

___831/__2/_/ Játszótér és közterület 0614456 SZENT MIKLÓS-TÉR 2005 m2

___835/___/_/ Közút 0614456 NAGY FERENC UTCA 1255 m2

___848/___/_/ Közút 0614456 HORVÁTH MIHÁLY UTCA 4672 m2

___849/_14/_/ Közterület 0614456 NÉVTELEN 1.0156 m2

___865/___/_/ Közút 0614456 JÖVENDŐ UTCA 4780 m2

___883/__1/_/ Közút 0614456 KÍGYÓ UTCA 3204 m2

___895/___/_/ Közút 0614456 KÖNYÖK UTCA 1581 m2

___931/___/_/ Közút 0614456 BOCSKAI UTCA 8250 m2

___950/__1/_/ Közút 0614456 MECS BALOGH UTCA 4938 m2

__1001/_40/_/ Közterület 0614456 BRUSZNYAI ÁRPÁD SÉTÁNY 2.3419 m2

__1015/___/_/ Közút 0614456 TÖRS KÁLMÁN UTCA 450 m2


310

__1017/___/_/ Közút 0614456 KLAUZÁL GÁBOR UTCA 1.2383 m2

__1045/___/_/ Közút 0614456 PINTÉR UTCA 2873 m2

__1052/___/_/ Közterület 0614456 NÉVTELEN KÖZ 211 m2


__1067/___/_/ Közterület (köz) 0614456 NÉVTELEN KÖZ 125 m2



__1085/__4/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 110 m2

__1108/__4/_/ Közterület (köz) 0614456 NÉVTELEN 235 m2

__1118/___/_/ Közterület (köz) 0614456 NÉVTELEN 534 m2

__1121/___/_/ Közterület (köz) 0614456 NÉVTELEN 196 m2

__1123/___/_/ Közút 0614456 BÉLÁDI UTCA 1198 m2

__1146/___/_/ Közterület (közút) 0614456 JÖVENDŐ UTCÁRÓL NYÍLÓ KÖZ 1070 m2

__1147/_24/_/ Közterület 0614456 BRUSZNYAI ÁRPÁD SÉTÁNY 2.4545 m2

__1154/__1/_/ Közterület 0614456 KOSZTA JÓZSEF UTCA 2454 m2

__1154/__2/_/ Közterület 0614456 APPONYI TÉR 7485 m2

__1155/__1/_/ Közterület 0614456 RÁKÓCZI FERENC UTCA 7545 m2

__1155/__3/_/ Árok 0614456 RÁKÓCZI FERENC UTCA 1.3085 m2

__1157/___/_/ Közút 0614456 LEININGEN KÁROLY UTCA 7163 m2

__1204/___/_/ Közút 0614456 LAHNER GYÖRGY UTCA 3821 m2

__1234/___/_/ Közút 0614456 PÖLTENBERG ERNŐ UTCA 3927 m2

__1249/___/_/ Közút 0614456 TÖRÖK IGNÁC UTCA 4921 m2

__1284/___/_/ Közút 0614456 VADASKERT UTCA 4161 m2

__1323/___/_/ Közút 0614456 DERZSI KOVÁCS JENŐ UTCA 4931 m2

__1348/__4/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 484 m2

__1350/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 722 m2

__1351/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 4775 m2

__1352/__3/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 250 m2

__1357/_19/_/ Árok 0614456 MAGYARTÉSI ÚT 168 m2

__1388/___/_/ Közút 0614456 KISS ERNŐ UTCA 1.3734 m2

__1414/___/_/ Közút 0614456 VÉCSEY KÁROLY UTCA 1.2053 m2

__1440/___/_/ Közút 0614456 LÁZÁR VILMOS UTCA 1.2008 m2

__1465/___/_/ Közút 0614456 NAGYSÁNDOR JÓZSEF UTCA 9590 m2

__1670/___/_/ Közút 0614456 CÉDRUS UTCA 1127 m2

__1708/___/_/ Közút 0614456 VASVÁRI PÁL UTCA 4441 m2

__1712/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 5418 m2

__1720/___/_/ Közút 0614456 DAMJANICH JÁNOS UTCA 2.4798 m2

__1806/___/_/ Közterület (út) 0614456 NÉVTELEN 181 m2

__1844/___/_/ Közút 0614456 DÓSAI MOLNÁR UTCA 1.2147 m2

__1854/___/_/ Közút 0614456 SZEDER IMRE UTCA 9691 m2

__1873/___/_/ Mirhó 0614456 RÁKÓCZI FERENC UTCA 3889 m2

__1892/___/_/ Közút 0614456 BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE UTCA 1.7182 m2

__1931/__5/_/ Közterület (út) 0614456 APPONYI TÉR 2.6688 m2

__1960/___/_/ Mirhó 0614456 DEÁK FERENC UTCA 5075 m2

__2032/___/_/ Közút 0614456 DEÁK FERENC UTCA 5.4973 m2

__2093/___/_/ Közút 0614456 MIKECZ UTCA 1.2260 m2

__2210/___/_/ Mirhó 0614456 DÓZSA GYÖRGY UTCA 3292 m2


311

__2264/___/_/ Közút 0614456 DÓZSA GYÖRGY UTCA 5.4111 m2

__2388/___/_/ Közút 0614456 BERCSÉNYI UTCA 4.4579 m2

__2389/__1/_/ Közpark 0614456 NÁDAI GÉZA TÉR 854 m2

__2434/___/_/ Mirhó 0614456 BERCSÉNYI UTCA 4158 m2

__2896/___/_/ Közút 0614456 DR. UDVARDI LÁSZLÓ UTCA 2.1383 m2

__2961/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGYI SOR 499 m2

__2996/___/_/ Nagyvölgy csatorna 0614456 NAGYVÖLGY CSATORNA 3.5371 m2

__2998/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 1359 m2

__3416/__1/_/ Közút 0614456 KISPATÉ ÚT 3374 m2

__3427/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 397 m2

__3432/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 96 m2

__3518/__6/_/ Közút 0614456 SZESZFŐZDE DÜLŐ 6109 m2

__3584/__1/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 101 m2

__3585/__4/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 802 m2

__3587/__2/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 1530 m2

__3587/__3/_/ Beépítetlen terület 0614456 NAGYHEGY 1085 m2

__3587/__4/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 469 m2

__3607/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 734 m2

__3634/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGYSZÉLI ÚT 1.2313 m2

__3637/__1/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 2768 m2

__3647/__1/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 175 m2

__3664/___/_/ Közút 0614456 GARÁZS DÜLŐ 6602 m2

__3692/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 170 m2

__3700/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 375 m2

__3702/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 655 m2

__3716/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 153 m2

__3724/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 1089 m2

__3728/__4/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 93 m2

__3730/__2/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 245 m2

__3760/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 667 m2

__3766/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 944 m2

__3783/___/_/ Közút 0614456 LEVENDULA UTCA 2305 m2

__3790/__2/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 1221 m2

__3790/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 166 m2

__3790/__4/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 147 m2

__3797/__1/_/ Közterület (út) 0614456 NAGYHEGY 741 m2

__3798/___/_/ Közút 0614456 MADÁCH IMRE UTCA 4886 m2

__3799/__2/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 414 m2

__3801/__4/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 383 m2

__3804/__2/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 1034 m2

__3804/__4/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 85 m2

__3804/__5/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 1255 m2

__3805/__7/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 522 m2

__3806/__9/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 298 m2

__3806/_11/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 428 m2

__3807/__6/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 523 m2

__3807/__7/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 127 m2


312

__3809/__5/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 430 m2

__3811/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 367 m2

__3812/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 428 m2

__3813/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 1850 m2

__3817/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 1173 m2

__3820/__6/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 349 m2

__3842/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 481 m2

__3847/__2/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 218 m2

__3848/__3/_/ Közút 0614456 GERGELY DÜLŐ 2470 m2

__3849/__5/_/ Beépítetlen terület (közterület!!!)

0614456 NAGYHEGY (GERGELY DŰLŐ) 20 m2

__3864/__2/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 4688 m2

__3867/__1/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 407 m2

__3868/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 4630 m2

__3926/__2/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 52 m2

__3928/__4/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 412 m2

__3933/__4/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 391 m2

__3940/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 488 m2

__3943/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 80 m2

__3949/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 22 m2

__3963/__1/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 7729 m2

__3966/__2/_/ Kerékpár- és gyalogút 0614456 SZARVASI ÚT 4080 m2

__3975/__1/_/ Agyaggödör 0614456 BELTERÜLET 1.9240 m2

__3978/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 342 m2

__3997/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 5128 m2

__4001/___/_/ Mocsár 0614456 NAGYNYOMÁS 3.7173 m2

__4003/___/_/ Anyaggödör 0614456 NAGYNYOMÁS 6.5301 m2

__4022/___/_/ Halastó 0614456 NAGYNYOMÁS 2.7829 m2

__4127/__6/_/ Közterület (beépítetlen terület)

0614456 IPARTELEPI ÚT 2.0572 m2

__4128/___/_/ Közút 0614456 IPARTELEPI UTCA 1.3840 m2

__4138/___/_/ Közút 0614456 NAGYNYOMÁS 1860 m2



__4195/__2/_/ Közút 0614456 NAGYNYOMÁS 3078 m2


__4195/_19/_/ Közterület és út 0614456 NAGYNYOMÁS 1.7132 m2


__4233/_11/_/ Közút 0614456 HÉTVEZÉR UTCA 7772 m2

__4233/_26/_/ Közút 0614456 JUHÁSZ GYULA UTCA 7289 m2

__4233/_36/_/ Közút 0614456 NÉMETH LÁSZLÓ UTCA 4722 m2

__4235/___/_/ Közút 0614456 NAGYNYOMÁS 2.0937 m2

__4236/__2/_/ Mocsár 0614456 NAGYNYOMÁS 2.3579 m2

__4236/__3/_/ Gyep, tó és anyaggödör 0614456 NAGYNYOMÁS 5.7019 m2

__4236/__9/_/ Vizállás 0614456 NAGYNYOMÁS 1.6785 m2




313




__4265/_20/_/ Közút 0614456 NAGYNYOMÁS 923 m2

__4369/___/_/ Közút 0614456 NÁDASDY UTCA 4846 m2

__4386/__1/_/ Közút 0614456 MÁGOCSI ÚT 5747 m2


__4421/___/_/ Közút 0614456 BELTERÜLET 423 m2

__4434/___/_/ Közút 0614456 MUNKÁS UTCA 2.5429 m2

__4455/___/_/ Közút 0614456 VÖRÖSMARTY UTCA 1.3113 m2

__4476/___/_/ Közút 0614456 WESSELÉNYI UTCA 4.2032 m2

__4495/___/_/ Közút 0614456 WESSELÉNYI UTCA 2542 m2

__4507/___/_/ Közút 0614456 KORSÓS SOR 6981 m2

__4542/___/_/ Közterület 0614456 KORSÓS SOR 822 m2

__4559/___/_/ Közút 0614456 DR. BERÉNYI IMRE UTCA 3.3714 m2

__4560/___/_/ Közterület (út) 0614456 DR. BERÉNYI IMRE UTCA 2076 m2

__4634/___/_/ Közút 0614456 JÓKAI MÓR UTCA 5.7333 m2

__4655/___/_/ Közút 0614456 KOLOZSVÁR UTCA 1.0514 m2

__4656/__1/_/ Járda 0614456 BAROSS UTCA 5264 m2

__4658/__4/_/ Közterület 0614456 ATTILA U 1935 m2

__4659/__1/_/ Járda 0614456 BAROSS UTCA 3498 m2

__4665/__2/_/ Udvar 0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 41 1834 m2

__4671/___/_/ Közút 0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 45 1211 m2

__4674/_17/_/ Közterület 0614456 KOSZTA JÓZSEF UTCA 307 m2

__4675/___/_/ Közút 0614456 KOSZTA JÓZSEF UTCA 3822 m2

__4694/___/_/ Közút 0614456 NAGYVÖLGY SOR 7815 m2

__4697/___/_/ Közút 0614456 ATTILA U BOV 453 m2

__4702/___/_/ Közterület (út) 0614456 WESSELÉNYI UTCA 2050 m2

__4703/__2/_/ Közterület és parkoló 0614456 SOPRON SOR 9197 m2

__4733/___/_/ Közút 0614456 SOPRON UTCA 4763 m2

__4778/___/_/ Közút 0614456 VECSERI UTCA 1.7441 m2


__4793/___/_/ Közút 0614456 TEMETŐ UTCA 1.2392 m2

__4846/___/_/ Közterület (út) 0614456 ZRÍNYI KÖZ 854 m2

__4870/___/_/ Közút 0614456 ZRÍNYI UTCA 8706 m2

__4881/__2/_/ Közút 0614456 GYALOG UTCA 460 m2

__4891/___/_/ Közterület 0614456 ZRÍNYI U-I ZUG 277 m2

__4898/___/_/ Közterület 0614456 ZRÍNYI U-I ZUG 220 m2

__4948/___/_/ Közút 0614456 KÁTAI UTCA 2585 m2

__4949/__1/_/ Közút 0614456 MÁTYÁS KIRÁLY UTCA 8330 m2

__4962/___/_/ Közút 0614456 DÓZSA KÖZ 2114 m2

__4965/__5/_/ Közterület (út) 0614456 SOMOGYI B. UTCÁBÓL NYÍLÓ KÖZ 558 m2



__5018/___/_/ Közút 0614456 DARU UTCA 2295 m2

__5026/___/_/ Mirhó 0614456 SOMOGYI BÉLA UTCA 2988 m2

__5044/___/_/ Közút 0614456 VILLOGÓ UTCA 8274 m2


314

__5055/__2/_/ Beépítetlen terület 0614456 TEMETŐ UTCA 237 m2

__5056/___/_/ Mirhó 0614456 ALKOTMÁNY UTCA 803 m2

__5101/___/_/ Közút 0614456 ALKOTMÁNY UTCA 8343 m2

__5112/___/_/ Közút 0614456 PATAKI ZUG 1062 m2

__5175/___/_/ Közterület (utca) 0614456 SOMOGYI BÉLA UTCA 1.9653 m2

__5229/___/_/ Közút 0614456 BUDAI NAGY ANTAL UTCA 7210 m2

__5261/___/_/ Közút 0614456 BACSÓ BÉLA UTCA 2583 m2

__5262/__1/_/ Közterület 0614456 LUTHER-TÉR 1339 m2

__5309/__1/_/ Közterület 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 220 m2

__5309/__3/_/ Közút 0614456 SZILFA UTCA 2746 m2


__5317/___/_/ Közút 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 29 MELLE 475 m2

__5328/___/_/ Közterület (út) 0614456 BUDAI NAGY ANTAL UTCA ZUG 191 m2

__5346/___/_/ Közút 0614456 CSILLAG UTCA 2326 m2

__5383/___/_/ Közút 0614456 KERESZTES UTCA 5386 m2

__5430/___/_/ Közút 0614456 BÉKE UTCA 1.0049 m2

__5458/___/_/ Közút 0614456 MÉSZÁROS LÁZÁR UTCA 3774 m2

__5472/___/_/ Közút 0614456 SARLÓ UTCA 7528 m2

__5495/___/_/ Közút 0614456 BÉKE UTCA FOLYTATÁSA 683 m2

__5501/___/_/ Közút 0614456 TÉGLAGYÁRI ÚT 2.3404 m2

__5512/___/_/ Közterület (út) 0614456 HORVáTH TELEP 1052 m2

__5516/___/_/ Közút 0614456 BEREKHÁT 771 m2



__5522/__3/_/ Járda 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 2.4101 m2

__5525/101/_/ Közterület 0614456 JÓZSEF ATTILA UTCA 4613 m2

__5539/___/_/ Közút 0614456 ÚJ UTCA 1559 m2

__5541/_67/_/ Közterület 0614456 SZABADSÁG TÉR 1.6432 m2

__5561/___/_/ Közút 0614456 PÁVA UTCA 1180 m2

__5587/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN KÖZ 524 m2

__5588/__1/_/ Közút 0614456 JÓZSEF ATTILA UTCA 7054 m2

__5589/__2/_/ Közterület 0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 2.8058 m2

__5592/__2/_/ Közterület (tér) 0614456 SZABADSÁG TÉR 5240 m2

__5600/__3/_/ Közterület 0614456 SZABADSÁG TÉR 1278 m2

__5603/__1/_/ Járda 0614456 PETŐFI SÁNDOR UTCA 1797 m2

__5613/___/_/ Közút 0614456 ISKOLA UTCA 1048 m2

__5625/___/_/ Közút 0614456 SZENT IMRE HERCEG UTCA 8246 m2

__5626/__1/_/ Közterület (tér) 0614456 ERZSÉBET TÉR 8622 m2

__5626/__2/_/ Szentháromság szobor 0614456 ERZSÉBET TÉR 30 m2

__5631/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 135 m2

__5644/___/_/ Közút 0614456 LIGET SOR 2836 m2

__5650/___/_/ Közút 0614456 SZENT ANNA UTCA 5810 m2

__5678/___/_/ Közút 0614456 KISÉR UTCA 1.8393 m2

__5683/__3/_/ Közút 0614456 SZENT ANNA ZUG 58 m2

__5684/___/_/ Közút 0614456 SZENT ANNA ZUG 656 m2

__5697/___/_/ Mirhó 0614456 SÁFRÁN MIHÁLY UTCA 7411 m2

__5706/___/_/ Közút 0614456 ÁCHIM ANDRÁS UTCA 3925 m2


315

__5723/___/_/ Zug 0614456 KISÉR UTCA 40 44 70 m2


__5750/___/_/ Közút 0614456 NYÍRI KÖZ 2793 m2



__5881/___/_/ Árok 0614456 BELTERÜLET 3628 m2

__5928/___/_/ Közút 0614456 SÁFRÁN MIHÁLY UTCA 2.4280 m2

__5960/___/_/ Mirhó 0614456 NAGYÖRVÉNY UTCA 3759 m2

__6341/__2/_/ Közút 0614456 FARKAS ANTAL UTCA 1.8297 m2

__6028/___/_/ Közterület (út) 0614456 NÉVTELEN KÖZ 772 m2


__6075/___/_/ Közterület (út) 0614456 SZENT ANNA ZUG 391 m2

__6083/___/_/ Közút 0614456 SOÓS UTCA 8692 m2

__6094/___/_/ Közút 0614456 NAGYÖRVÉNY UTCA 2.5068 m2

__6117/___/_/ Közút 0614456 TOLDI KÖZ 455 m2


__6163/___/_/ Közterület (tér) 0614456 IFJÚSÁG TÉR 2131 m2

__6164/___/_/ Közút 0614456 SZÁNTÓ KOVÁCS JÁNOS UTCA 1952 m2

__6188/___/_/ Közút 0614456 PACSIRTA UTCA 1895 m2

__6228/___/_/ Közút 0614456 SZONDI UTCA 2048 m2

__6229/___/_/ Közút 0614456 ÖRVÉNY SOR 3879 m2

__6234/___/_/ Közút 0614456 KISS UTCA 635 m2

__6250/___/_/ Közút 0614456 FARKAS ZUG 948 m2

__6266/___/_/ Közút 0614456 DOBÓ UTCA 2575 m2

__6287/___/_/ Mirhó 0614456 ROZGONYI UTCA 6271 m2

__6307/___/_/ Közút 0614456 ROZGONYI UTCA 5609 m2


__6369/___/_/ Mirhó 0614456 ÁRPÁD UTCA 5303 m2

__6393/___/_/ Közút 0614456 KÖTŐ UTCA 2087 m2

__6427/___/_/ Közút 0614456 BÁTHORY UTCA 1.2717 m2

__6440/__1/_/ Közút 0614456 EPRES SOR 2308 m2

__6441/_11/_/ Közterület (út) 0614456 BEREKHÁT 636 m2

__6441/_17/_/ Közterület (út) 0614456 BEREKHÁT 4114 m2

__6446/___/_/ Közút 0614456 BEREKHÁT 1677 m2

__6463/___/_/ Közút 0614456 KNÉZICH KÁROLY UTCA 3281 m2

__6483/___/_/ Közút 0614456 SCHWEIDEL JÓZSEF UTCA 3283 m2

__6497/__1/_/ Közút 0614456 BEREKHÁT 756 m2

__6505/___/_/ Közút 0614456 BIHARI SOR 1737 m2

__6535/___/_/ Közút 0614456 DANKÓ PISTA UTCA 3868 m2

__6557/___/_/ Közút 0614456 LAVOTTA UTCA 3609 m2

__6585/___/_/ Közút 0614456 MAGYARI IMRE UTCA 2865 m2

__6598/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 KÖZTERÜLET 1516 m2

__6599/___/_/ Közút 0614456 VAJDA TELEP 1615 m2

__6623/___/_/ Közút 0614456 CSABA UTCA 4291 m2

__6637/___/_/ Közút 0614456 AKÁCFA UTCA 5529 m2

__6638/__1/_/ Beépítetlen terület 0614456 KÖZTERÜLET 4286 m2

__6693/___/_/ Közút 0614456 GÓGÁNY UTCA 1.3611 m2


316

__6778/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN ZUG 268 m2

__6780/___/_/ Közút 0614456 KÉREG UTCA 7943 m2

__6851/___/_/ Közút 0614456 GÓGÁNY - ÜRGE UTCÁK KÖZÖTTI ÚT 2617 m2

__6852/___/_/ Közút 0614456 ÜRGE UTCA 1.0465 m2

__6853/___/_/ Közút 0614456 ÁRPÁD UTCA 1.2104 m2

__6883/___/_/ Mirhó 0614456 HUSZÁR UTCA 976 m2

__6900/___/_/ Közút 0614456 HUSZÁR UTCA 5426 m2

__6901/___/_/ Közút 0614456 KÖKÉNY UTCA 2697 m2

__6939/___/_/ Közút 0614456 RÓZSA UTCA 4710 m2

__6970/___/_/ Közút 0614456 PIPACS UTCA 3074 m2

__6992/___/_/ Közút 0614456 KASZA UTCA 5214 m2

__7039/___/_/ Közút 0614456 SZEGFÜ UTCA 4389 m2

__7088/__1/_/ Közút 0614456 KINIZSI PÁL UTCA 2015 m2

__7093/___/_/ Közút 0614456 DUGOVICS TITUSZ UTCA 1616 m2

__7094/___/_/ Közút 0614456 MENTŐ SOR 1.1147 m2

__7095/_22/_/ Beépítetlen terület 0614456 MENTŐ UTCA 273 m2

__7095/_24/_/ Közterület (út) 0614456 NÉVTELEN 522 m2

__7117/___/_/ Közút 0614456 BEREKLAPOS 5416 m2

__7125/___/_/ Közút 0614456 BEREK 2037 m2

__7135/___/_/ Közterület (köz) 0614456 KASZA KÖZ 172 m2

__7152/___/_/ Közút 0614456 LŐRINC UTCA 3988 m2

__7154/___/_/ Közút 0614456 MÉSZÁROS LÁZÁR UTCA 3805 m2

__7167/___/_/ Közút 0614456 BÁNOMHÁTI TEMETŐ 3718 m2

__7173/___/_/ Közút 0614456 BÁNOMHÁTI TEMETŐ 788 m2

__7182/__2/_/ Kozút 0614456 BÁNOMHÁTI TEMETŐ 1208 m2

__7182/__4/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 665 m2

__7186/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 6087 m2

__7191/___/_/ Közút 0614456 BEREK 1.7704 m2

__7195/__1/_/ Közút 0614456 GR TELEKI LÁSZLÓ SOR 2944 m2

__7195/__2/_/ Közterület (út) 0614456 FRANGEPÁN SOR 744 m2

__7195/__3/_/ Közút 0614456 FRANGEPÁN SOR 395 m2

__7196/___/_/ Közút 0614456 MENTŐ UTCA 1.7047 m2



__7282/__2/_/ Közterület 0614456 NÉVTELEN KÖZ 133 m2

__7288/___/_/ Mirhó 0614456 GERGELY UTCA 509 m2

__7292/___/_/ Közút 0614456 TÖLGYFA UTCA 3356 m2


__7318/___/_/ Közút 0614456 ORGONA UTCA 3328 m2

__7330/___/_/ Közút 0614456 KLAPKA UTCA 2090 m2

__7342/___/_/ Közút 0614456 BEM UTCA 4693 m2

__7383/_10/_/ Beépítetlen terület 0614456 BEM ÉS KLAPKA U. KÖZÖTT 777 m2

__7386/___/_/ Közút 0614456 MEZŐ UTCA 7083 m2

__7416/___/_/ Közút 0614456 KERTÉSZ UTCA 3353 m2

__7443/___/_/ Közút 0614456 KISHÁT UTCA 3837 m2

__7444/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 2318 m2

__7469/___/_/ Közút 0614456 KLÁRA UTCA 2455 m2


317

__7487/___/_/ Közút 0614456 MARISKA UTCA 1902 m2

__7496/___/_/ Közút 0614456 GERGELY UTCA 1.1087 m2

__7497/___/_/ Közút 0614456 KUTATÓ MELLETT 3933 m2

__7500/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 7848 m2

__7504/__1/_/ Közút 0614456 STRANDFÜRDŐ BEJÁRÓ UTJA 1453 m2

__7508/__1/_/ Közpark 0614456 SZÉCHENYI LIGET 6.6112 m2

__7509/___/_/ Vecseri fok 0614456 CSALLÁNY GÁBOR PART 5996 m2

__7510/__1/_/ Közút 0614456 CSALLÁNY GÁBOR PART 7601 m2

__7522/___/_/ Közút 0614456 GALAMB UTCA 1780 m2

__7596/___/_/ Közút 0614456 DR. NÉGYESI LÁSZLÓ UTCA 5950 m2

__7636/___/_/ Közút 0614456 ESZE TAMÁS UTCA 9332 m2

__7672/___/_/ Közút 0614456 NYÁR UTCA 4203 m2

__7683/___/_/ Közút 0614456 HUNYADI JÁNOS UTCA 4049 m2

__7694/___/_/ Közút 0614456 TAVASZ UTCA 4133 m2

__7697/___/_/ Közút 0614456 ILONAPARTI ÚT 1.1160 m2

__7698/__1/_/ Közút 0614456 VÁRADI LIPÓT ÁRPÁD UTCA 571 m2

__7698/_11/_/ Közút 0614456 VÁRADI LIPÓT ÁRPÁD UTCA 89 m2

__7702/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 2400 m2

__7705/___/_/ Közút 0614456 ALKONY UTCA 3989 m2

__7725/___/_/ Közút 0614456 SZIGETI ISTVÁN UTCA 3566 m2

__7726/___/_/ Közút 0614456 DR. VÁRADI LIPÓT ÁRPÁD UTCA 9752 m2

__7753/___/_/ Közút 0614456 DR. UHLÁR ISTVÁN UTCA 8203 m2

__7794/___/_/ Közút 0614456 FUTÓ ZOLTÁN UTCA 7539 m2

__7835/___/_/ Közút 0614456 PETROVICS SOMA UTCA 6502 m2

__7869/___/_/ Közút 0614456 GAÁL ISTVÁN UTCA 1.0760 m2

__7870/___/_/ Közpark 0614456 GAÁL ISTVÁN UTCA 188 m2




__7880/___/_/ Közpark 0614456 CSONGRÁDI ÚT 181 m2











__7902/___/_/ Közút 0614456 TÁNCSICS MIHÁLY UTCA 5730 m2

__7931/__1/_/ Járda és kerékpárút 0614456 CSONGRÁDI ÚT 3.1272 m2

__7939/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 2938 m2

__7941/___/_/ Közút 0614456 ZOLNAY KÁROLY UTCA 1.1543 m2

__7947/___/_/ Közút 0614456 HEGEDŰS LÁSZLÓ UTCA 5532 m2

__7948/___/_/ Közút 0614456 KURCA SOR 6363 m2

__7964/__2/_/ Mirhó 0614456 HEGEDŰS LÁSZLÓ UTCA 261 m2


318

__7986/___/_/ Közterület 0614456 NÉVTELEN KÖZ ( 624 m2

__8027/___/_/ Közút 0614456 BURIÁN LAJOS UTCA 4883 m2

__8048/___/_/ Mirhó 0614456 FEKETE MÁRTON UTCA 730 m2

__8067/___/_/ Közút 0614456 FEKETE MÁRTON UTCA 4962 m2

__8087/___/_/ Mirhó 0614456 FEKETE MÁRTON UTCA 650 m2

__8114/___/_/ Közút 0614456 SARKADI NAGY MIHÁLY UTCA 5070 m2

__8122/__2/_/ Mirhó 0614456 DR. MÁTÉFFY FERENC UTCA 207 m2

__8133/__1/_/ Mirhó 0614456 DR. LAKOS IMRE UTCA 404 m2

__8165/___/_/ Közút 0614456 DR. LAKOS IMRE UTCA 4850 m2

__8180/___/_/ Mirhó 0614456 DR. LAKOS IMRE UTCA 370 m2

__8185/___/_/ Közterület (út) 0614456 DR. LAKOS IMRE UTCA 4850 m2

__8198/___/_/ Közút 0614456 BALOGH JÁNOS UTCA 1.1992 m2

__8223/___/_/ Mirhó 0614456 CSONGRÁDI ÚT 488 m2

__8239/___/_/ Közút 0614456 DR. MÁTÉFFY FERENC UTCA 1.0380 m2

__8261/___/_/ Árok 0614456 KERTVÁROS 755 m2

__8282/___/_/ Közút 0614456 KISS ZSIGMOND UTCA 1.6665 m2

__8289/__1/_/ Közút 0614456 CSEUZ BÉLA UTCA 7320 m2

__8297/___/_/ Közút 0614456 HONVÉD UTCA 2.6365 m2

__8304/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 562 m2

__8305/__3/_/ Beépítetlen terület 0614456 KÖZTÁRSASÁG UTCA 1.5212 m2

__8316/___/_/ Közút 0614456 KÖZTÁRSASÁG UTCA 4940 m2

__8318/___/_/ Közterület 0614456 NÉVTELEN 106 m2



__8329/___/_/ Közterület 0614456 NAGY SÁNDOR KÖZ 873 m2

__8335/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN KÖZ 866 m2

__8343/___/_/ Közút 0614456 NAGY SÁNDOR TELEP 2777 m2

__8346/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 591 m2

__8348/__3/_/ Közút 0614456 KURCA PART 1521 m2

__8350/100/_/ Közterület 0614456 CSEUZ BÉLA UTCA 5.1591 m2

__8362/___/_/ Közterület 0614456 HONVÉD UTCA 366 m2

__8368/__6/_/ Közterület 0614456 HONVÉD UTCA 6329 m2

__8369/___/_/ Közút 0614456 MÓRA FERENC UTCA 3243 m2

__8383/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 MÓRA FERENC UTCA 222 m2

__8406/___/_/ Árok 0614456 DARVAS JÓZSEF UTCA 441 m2

__8410/__1/_/ Közút 0614456 DARVAS JÓZSEF UTCA 4469 m2

__8417/___/_/ Közút 0614456 VERES PÉTER UTCA 6486 m2

__8457/__2/_/ Közút 0614456 ERDEI FERENC UTCA 5524 m2

__8457/__7/_/ Közterület 0614456 ERDEI FERENC UTCA 1937 m2

__8559/__4/_/ Közút 0614456 MÓRICZ ZSIGMOND UTCA 4059 m2

__8559/_61/_/ Közterület 0614456 MÓRICZ ZSIGMOND UTCA 669 m2

__8559/106/_/ Közút 0614456 VERES PÉTER UTCA 7337 m2


__8661/___/_/ Közút 0614456 BARTÓK BÉLA UTCA 2407 m2

__8672/___/_/ Közút 0614456 KODÁLY ZOLTÁN UTCA 7974 m2


__8695/___/_/ Közút 0614456 SZÉCHENYI ISTVÁN UTCA 8829 m2


319

__8701/___/_/ Közterület (utca) 0614456 SZEMERE BERTALAN UTCA 2156 m2

__8743/__3/_/ Közterület (gyalogút) 0614456 HONVÉD UTCÁBÓL NYÍLÓ KÖZ 224 m2

__8767/___/_/ Közút 0614456 ŐZE LAJOS UTCA 6962 m2

__8780/___/_/ Beépítetlen terület 0614456 HONVÉD UTCA FOLYTATÁSA 5066 m2

__8810/__5/_/ Közterület (út) 0614456 BIHARI SOR 1668 m2

__8810/_15/_/ Közút 0614456 BIHARI SOR 762 m2

_10011/___/_/ Közterület (út) 0614456 KALÁSZ UTCA (LAPISTÓ) 5032 m2

_10037/___/_/ Közut 0614456 LAPISTÓ 1632 m2

_10041/___/_/ Járda 0614456 LAPISTÓ 1226 m2

_10047/__1/_/ Közút 0614456 LAPISTÓ 830 m2

_10051/___/_/ Közút 0614456 LAPISTÓ 1772 m2

_10052/___/_/ Közpark 0614456 LAPISTÓ 1987 m2

_10053/___/_/ Járda 0614456 LAPISTÓ 220 m2

_10061/___/_/ Közút 0614456 LAPISTÓ 1356 m2

_10069/___/_/ Közterület (út) 0614456 RÓNA UTCA (LAPISTÓ) 3824 m2

_15002/___/_/ Közút 0614456 VEKERPARTI U. (KAJÁNÚJFALU) 2896 m2

_15031/___/_/ Közterület (utca) 0614456 NÁDUDVARY J. U. (KAJÁNÚJFALU) 6090 m2

_15038/___/_/ Közút 0614456 KAJÁNÚJFALU 6376 m2

_15067/___/_/ Közterület (utca) 0614456 CSÍK UTCA (KAJÁNÚJFALU) 2821 m2

_20003/__2/_/ Telephely (gázcseretelep) 0614456 KÖRÖSPARTI UTCA 162 m2

_20019/__2/_/ Közpark 0614456 MAGYARTÉS 2455 m2

_20020/___/_/ Közút 0614456 MAGYARTÉS 1652 m2

_20025/___/_/ Árok 0614456 MAGYARTÉS 365 m2

_20030/___/_/ Közterület (út) 0614456 ŐRHÁZ UTCA 3174 m2

_20034/___/_/ Vásártér 0614456 MAGYARTÉSI UTCA 2796 m2

_20059/___/_/ Közterület (út) 0614456 ÁRVÍZ UTCA 5584 m2

_20074/__1/_/ Közterület (út) 0614456 KÖRÖSPARTI UTCA 5143 m2

_20096/___/_/ Közút 0614456 MAGYARTÉS 365 m2

_20103/___/_/ Közút 0614456 MAGYARTÉSI ÚT 729 m2

__5175/__2/_/ Közterület 0614456 LAKOS KAPITÁNY TÉR 628 m2

__8350/_97/_/ Játszótér 0614456 KÖZTÁRSASÁG UTCA 1500 m2

__3945/__3/_/ Beépítetlen terület 0614456 MADÁCH IMRE UTCA 3044 m2

__3881/_27/_/ Beépítetlen terület és út 0614456 NAGYHEGY 1623 m2

__8457/_63/_/ Közterület 0614456 ERDEI FERENC U. GARáZSSOR 725 m2

__3967/__9/_/ út 0614456 IPARI PARK (VOLT LAKTANYA TER) 853 m2

__3967/_11/_/ út 0614456 IPARI PARK (VOLT LAKTANYA TER) 930 m2

__7934/__2/_/ Közterület Janó György sétány 0614456 JANÓ GYÖRGY SÉTÁNY 1580 m2

__5176/_73/_/ Közterület, Új utca 0614456 ÚJ UTCA 5698 m2

__5176/_74/_/ Közterület 0614456 JÓZSEF A. -ÚJ UTCA 2.8540 m2

__4403/__2/_/ Közút 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 1.0232 m2

__5522/__4/_/ út 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 2.2756 m2

__5603/__2/_/ Közút 0614456 PETŐFI SÁNDOR UTCA 3216 m2

__7931/__2/_/ Közút 0614456 CSONGRÁDI ÚT 1.4327 m2


320

__8283/___/_/ Közút 0614456 CSONGRÁDI ÚT 2.1735 m2

__4414/___/_/ Közút 0614456 SZEGVÁRI Ú+C1017T 1.1254 m2

__5521/__2/_/ Közút 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 9753 m2

__3967/_14/_/ út 0614456 IPARI PARK (VOLT LAKTANYA TER) 4036 m2

__3967/_22/_/

út és szennyvízátemelő (volt laktanya területe)

0614456 IPARI PARK (VOLT LAKTANYA TER) 787 m2

__7166/_19/_/ Közterület 0614456 BEREKLAPOS 354 m2

_15027/__2/_/ út 0614456 KAJÁNÚJFALU 391 m2

_15027/__3/_/ út 0614456 KAJÁNÚJFALU 786 m2

__1132/___/_/ Közterület 0614456 JÖVENDŐ UTCA 132 m2

__8608/___/_/ Közút 0614456 MUSKÁTLI UTCA 2028 m2

__8631/___/_/ Közút 0614456 TISZAVIRÁG UTCA 2865 m2

__8575/__1/_/ Közút 0614456 GAÁL ISTVÁN UTCA 4959 m2

__8577/___/_/ Mirhó 0614456 GAÁL ISTVÁN UTCA 2340 m2

__8644/___/_/ út 0614456 ALSÓRÉT 806 m2

__4123/_11/_/ út (termálkút és hőközpont felé) 0614456 NÉVTELEN 4383 m2

__1358/_11/_/ Közterület 0614456 MAGYARTÉSI ÚT 2019 m2

__3881/_30/_/ út 0614456 NAGYHEGY 254 m2

__4674/_31/_/ Beépítetlen terület 0614456 KOSZTA JÓZSEF UTCA 5 m2

__9028/___/_/ árok 0614456 ALSÓRÉT 1293 m2

__3803/__5/_/ Beépítetlen terület út céljára 0614456 NAGYHEGY 960 m2

__4123/_12/_/ Közterület 0614456 IPARTELEPI ÚT 285 m2

__4130/__1/_/ Közút 0614456 ATTILA ÚT 412 m2


321

2. számú függelék: Szentes város utcajegyzéke városrészenként, az építés és felújítás évével, állapot-besorolással és a felújítási igényre vonatkozó megjegyzéssel

Utcanévjegyzék építve felújítás éve

állapota felújítást igényel-e szennyvíz-vezeték 5 éven belül

készült (1-től - 5-ig) 5 éven belül 5 éven túl

BELVÁROS

Ady Endre u.

- Kossuth tér-Arany J. u. 1976. - 3 T

Apponyi tér

- É-i összekötő 1975. 2006. 4 - -

- Apponyi tér belső útjai 1964. - 2 At.

Arany János u. 1964. 2006. 4 - - x

Attila út (állami) 1972. 2002. 4 - SzAt.

Bacsó Béla u. 1979. 1990. 3 - SzSzAt. x

Baross u. (állami) 1972. - 3 At. -

Béládi u. 1989. 2006. 3 - SzAt. x

Bocskai u. 1987. 2005. 4 - SzAt. x

Daru u. 1980. 2007. 5 - - x

Dr. Brusznyai Árpád sét. 1981. - 4 - -

Dózsa köz 1987. 2006. 3 - SzAt. x

Erzsébet tér 1920. 2001. 5 - -

Farkas Mihály u. 1930. - 1 T -

Gyalog u. 1986. 2006. 3 - SzAt. x

Hajdú Lajos u. 1930. 2001. 5 - -

Horváth Mihály u. 1973. 2005. 5 - -

Ifjúsági sétány 1975. 2006. 4 - - x

Iskola u. 1930. 2005. 4 - - x

József Attila u. 1960. 2004. 4 - -

Jövendő u. 1972. 2006. 5 - - x

Kátai u. 1992. 2006. 4 - - x

Kígyó u. 1980. 2005. 4 - - x

Kiss Bálint u. 1926. 2007. 5 - - x

Klauzál u. 1930. 1982. 3 At -


322

Kossuth Lajos u. 1972. - 3 T -

Kossuth tér 1910. 2002. 4 - -

Koszta József u. 1964. - - At -

Könyök u. 1982. 2005. 4 - - x

Lakos tér - - - - -

Liget sor 1976. 2005. 4 - - x

Lőrinc Márton tér - - - - -

Luther tér 1920. 2004. 5 - -

Mátyás király út 1936. 2006. 4 - - x

Mecs Balogh u. 1980. 2005. 4 - - x

Munkácsy Mihály u. 1926. 2006. 4 - -

Nagy Ferenc u. 1928. 2006. 5 - -

Nyíri köz 1940. 2008. 4 - -

Páva u. 1989. - 5 - -

Petőfi Sándor u. 1920. 2007. 5 - -

Pintér u. 1988. 2006. 4 - - x

Szabadság tér 1976. 2004. 5 - -

Szent Anna u. 1928. 2005. 4 - - x

Szent Imre herceg u. 1972. 2004. 5 - -

Szt. Miklós tér 1971. 2007. 5 - -

Szilfa u. 1978. 2006. 4 - - x

Tóth József u. 1928. 1984. 4 - - x

Törs Kálmán u. 1930. 2006. 4 - - x

Új u. 1976. 1996. 4 - -

Zrínyi u. 1980. 2006. 4 - - x

FELSŐPÁRT

Ady Endre u.

- Arany J. u-Fürdő 1978. - 4 At.

Aulich Lajos u. 1972. - 2 - Ép. x

Babos u. 1985. 2006. 3 - - x

Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 1962. 2006. 4 - - x

Bálint u. 1980. 2005. 3 - SzAt. x

Batthyány u. 1976. 2005. 5 - - x

Bercsényi u. 1988. 2006. 4 - - x


323

Boros Sámuel u. 1973. 2001. 4 - SzAt. x

Borza u. 1986. 2005. 4 - - x

Cédrus u. 2000. 2005. 4 - - x

Céhház u. 1996. - 4 - -

Damjanich János u. 1964. 2006. 5 - - x

Deák Ferenc u.

- Baross G. -Bajcsy Zs. 1930. 2006. 5 - - x

- Bajcsy Zs.-Damjanich 1976. - 3 - SzAt. x

Derzsi Kovács Jenő u. 1992. 2005. 4 - - x

Dessewffy Arisztid sor 1998. 2005. 4 - SzSzAt. x

Dr. Berényi u.

- Bajcsy Zs.-Dósai M. 1990. 2006. 4 - - x

- Dósai M.-Damjanich 1990. - 3 - SzAt. x

Dr. Udvardi László u. 1983. 2001. 4 - - x

Dósai Molnár Mihály u. 1971. 2003. 4 - SzAt.

Dózsa György u. 1982. 2006. 4 - SzAt. x

Jókai u. 1942. 2001. 4 - -

Kálvin tér - - - - -

Kiss Ernő u. 1990. 2005. 4 - - x

Kolozsvár u. 1951. 2006. 4 - - x

Korsós sor 1950. 2006. 4 - - x

Kölcsey u. 1988. 2006. 4 - - x

Kristó Nagy István u. 1988. 2005. 4 - - x

Lahner György u. 1987. 2005. 4 - - x

Lázár Vilmos u. 1989. 2005. 4 - - x

Leiningen Károly u. 1980. 2005. 4 - - x

Mikecz u. 1920. 2006. 4 - - x

Munkás u. 1973. 2006. 4 - - x

Nádas sétány 1986. - 3 - -

Nagy Sándor u. 1990. 2005. 4 - - x

Nagygörgős u. 1980. 2005. 4 - - x

Nagyhegy sor 1972. - 3 - - x

Nyíri u. 1987. 2005. 4 - - x

Pólya u. 1996. - 5 - -

Pöltenberg Ernő u. 1980. 2005. 4 - - x


324

Rákóczi Ferenc u.(állami) 1980. - 4 - At x

Ruzs Molnár u. 1987. 2005. 3 - - x

Sajó köz 1990. - 2 SzAt - x

Sárgaparti u. 1978. - 4 - SzAt.

Sima Ferenc u. 1980. - 4 - SzAt. x

Szalai u. 1976. - - SzAt -

Szeder Imre u. 1980. 2002. 3 - - x

Szürszabó Nagy Imre u. 1924. 1996. 5 - -

Török Ignác u. 1987. 2005. 4 - - x

Vadaskert u. 1988. 2005. 4 - - x

Vasvári Pál u. 1990. 2005. 4 - - x

Vécsey Károly u. 1990. 2005. 4 - - x

Vörösmarty Mihály u. 1930. 1998. 3 - - x

Wesselényi u. 1986. 1996. 2 At - x

ALSÓPÁRT

Alkotmány u. 1997. 2007. 4 - At. x

Béke u. 1980. - 3 - SzAt. x

Budai Nagy Antal u. 1979. 1990. 3 - SzSzAt. x

Csillag u. 1928. 2006. 4 - - x

Hadzsy János u. 1978. - 4 - -

Hétvezér u. 1978. 2008. 5 - - x

Horváth telep 1991. 2007. 4 - - x

Juhász Gyula u. 1988. - 3 - - x

Keresztes u. 1985. - 3 - SzAt. x

Mágocsi út 1910. 2008. 4 - - x

Mészáros Lázár u. 1978. 2007. 4 - - x

Nádasdy u. 1988. 2008. 4 - - x

Nagyvölgy sor 1978. 2003. 3 - -

Németh László u. 1988. 2008. 5 - - x

Pataki zug 1989. 2005. 4 - - x

Sarló u. 1980. 2005. 4 - - x

Somogyi Béla u. 1984. 2006. 5 - - x

Sopron sor 1980. - 2 SzAt - x

Temető u. 1924. 2007. 4 - - x


325

Vecseri u. 1988. 2005. 4 - - x

Villogó u. 1928. 1980. 3 SzAt - x

KISÉR

Áchim András u. 1990. 2005 3 - - x

Akácfa u. 1980. 2005. 3 - At. x

Árpád u. 1978. 2005. 3 - SzSzAt. x

Báthory u. 1974. 2005. 4 - - x

Bem József u. 1990. 2005. 3 - - x

Bihari sor 1993. 2005. 4 - SzSzAt. x

Csaba u. 1992. - 3 - - x

Dankó Pista u. 1987. 2005. 4 - SzAt. x

Dobó u. 1961. 2005. 4 - - x

Dugonics Titusz u. 1991. 2005. 4 - SzAt. x

Epres sor 2000. 2005. 4 - - x

Farkas Antal u. 1960. 2005. 4 - SzAt. x

Farkas zug 1984. 2005. 4 - - x

Frangepán sor 1995. 2005. 4 - SzAt

Gergely u. 1981. 2004. 4 - SzAt. x

Gógány u. 1980. 2005. 4 - SzAt.

Gróf Teleki László u. 1978. 2005. 4 - - x

Huszár u. 1984. 2005. 4 - - x

Ifjúsági tér 1988. - 3 - - x

Kasza u. 1984. 2005. 4 - - x

Kéreg u. 1990. 2005. 4 - - x

Kertész u. 1987. 2005. 4 - - x

Kinizsi u. 1990. 2005. 4 - - x

Kisér u. 1980. 2005. 3 - - x

Kishát u. 1988. 2005. 4 - - x

Kiss u. 1976. 2005. 3 - SzAt x

Klapka u. 1980. 2005. 4 - - x

Klára u. 1990. 2005. 4 - - x

Knézich Károly u. 1982. 2006. 4 - - x

Kökény u. 1992. 2005. 4 - - x

Kötő u. 1980. 2005. 4 - - x


326

Lavotta u. 1994. 2005. 4 - - x

Lőrinc u. 1986. 2005. 4 - - x

Magyari Imre u. 1989. 2005. 4 - - x

Mariska u. 1986. 2005. 4 - - x

Mentő sor (Bereklapos) 1988. 2005. 4 - - x

Mentő utca 1980. 2005. 4 - - x

Mező u. 1988. 2005. 4 - - x

Nagyörvény u. 1986. 2005. 4 - - x

Orgona u. 1989. 2005. 4 - - x

Pacsírta u. 1990. 2005. 4 - - x

Pipacs u. 1992. 2005. 4 - - x

Rozgonyi u. 1992. 2005. 4 - - x

Rózsa u. 1990. 2005. 4 - - x

Sáfrán Mihály u. 1968. 2005. 4 - - x

Schweidel József u. x - Vásárhelyi út - Vízmű DNY-i kerités 1964 - 2 AT - x - Vízmű kerítéstől - Szegvári út 2006 - 5 - -

Soós u. 1927. 2005- 5 - - x

Szántó Kovács János u. 1980. 2005. 4 - - x

Szegfű u. 1990. 2005. 4 - - x

Szondi u. 1980. 2005. 4 - - x

Toldi köz 1990. 2005. 4 - - x

Tölgyfa u. 1986. 2005. 4 - - x

Ürge u. 1985. 2005. 4 - - x

Vajda telep 1985. - 3 At - x

Vásárhelyi út 1978. - - At - x

KERTVÁROS

Alkony u. 1996. - 3 At. -

Alsóréti összekötő út 2008. - 5 - -

Balogh János u. 1992. - 3 - SzSzAt.

Bartók Béla u. 1991. 2005. 4 - -

Burián Lajos u. 1990. 2007. 4 - SzSzAt. x

Csallány Gábor part - - 1 T -

Cseuz Béla u. 1971. 2004. 5 - -


327

Csongrádi út 1996. - 3 - - x

-Tóth J. u - Kiss Zs. 1920. 2007. 5 - - x

- Kiss Zs. - 2. körforgalom 1920. 1982. 3 - SzAt.

Darvas József u. 1982. - 3 - SzAt.

Dr. Lakos Imre u. 1982. 2007. 4 - - x

Dr. Mátéffy Ferenc u. 1978. 2007. 4 - -

Dr. Négyesi László u. 1987. - 3 - T x

Dr. Uhlár István u. 1981. 2006. 4 - SzAt. x

Dr. Váradi Lipót Árpád u. 1950. 2007. 5 - - x

Drahos István u. 1981. - 3 At -

Erdei Ferenc u. 1986. 2006. 4 - -

Esze Tamás u. 1987. 2001. 3 SzAt - x

Fekete Márton u. 1982. - 3 - SzAt

Futó Zoltán u. 1981. 2006. 4 - SzAt. x

Gaál István u. 1982. 2006. 4 - SzAt. x

Galamb u. 1981. - 2 - SzAt.

Hegedűs László u. 1974. 2006. 4 - #ÉRTÉK! x

Honvéd u.

- Kiss Zs.-Drahos 1972. 2004. 5 - -

- Drahos - Csongrádi u. 1986. - 3 SzAt -

Hunyadi János u. 1982. - 3 - SzAt

Ilona parti út 1976. - 3 - SzAt

Kiss Zsigmond u. 1930. 2004. 3 - SzAt

Kodály Zoltán u. 1988. 2006. 4 - -

Köztársaság út 1962. 2002. 4 - -

Kurca sor 2000. 2000 4 - - x

Móra Ferenc u. 1977. - 3 - At

Móricz Zsigmond u. 1983. 2006. 5 - -

Muskátli u. 1980. - 4 - -

Nagy Sándor telep 1980. 2006 4 - - x

Nyár u. 1980. - 3 - SzAt

Óbester telep 1930. 1990. 4 - -

Őze Lajos u. 1990. 2006. 4 - -

Petrovics Soma u. 1987. 2005. 4 - - x


328

Sarkadi Nagy Mihály u. 1986. - 3 - -

Széchenyi István u. 1986. - 3 - -

Szemere Bertalan u. 1991. 2007. 4 - -

Szigeti István u. 1980. 2007. 4 - - x

Táncsics Mihály u. 1986. 2007. 4 - - x

Tavasz u. 1990. - 3 - -

Tiszavirág u. 1978. - - SzAt -

Topolya u. 1978. 2005. 4 - -

Veres Péter u. 1983. 2006. 5 - -

Zolnai Károly u. 1978. 1998. 4 - -

NAGYHEGY

Garázs dűlő 1976. 2007. 3 - - x

Kikelet utca 1990 - 2 SzAt x

Kispatéi út 1978. 1996. 4 - - x

Madách utca 2002 4 - - x

Nagyhegyszéli út

- Kissorompó-Mikecz u. 1972. - 1 T - x

- Mikecz u.-Nagypaté d. 1990. - 3 - - x

Nagypaté út 1988. 1998. 3 - -

Szeszfőzde dűlő 1985. 2005. 3 - - x

IPARTERÜLET

Ipartelepi út (állami) 1972. 2002. 4 - -

Szarvasi út (állami) 1920. 2000. 3 - -

Téglagyári út 1976. - 3 - -

Jelmagyarázat:

A=Alap

At=Aszfalt

T=Teljes

Tsz=Teljes szélesítéssel

SzAt=Szegély aszfalttal

SzSzAt=Szegély szélesítéssel, aszfalttal

Ép=átépítés


329

3. számú függelék: a Szentesi Beruházó és Vagyonhasznosító Kft. kezelésében lévő ingatlanok bemutatása városrészenként (2008. 12. 31-i állapot

Bérlemény címe típusa nem lakás célú hasznosítás (db) lakás (db) állapot fejlesztési irány

1., Belváros

Ady E. u. 1. K 5 2 R

Ady E. u. 7. L 2 2 R

Ady E. u. 15. L 4 2 R

Arany J. u. 22. K 1 2 R

Arany J. u. 22. L 7 1 K

Apponyi tér A. L 6 2 K

Apponyi tér E. L 18 2 K

Apponyi tér I. L 5 2 K

Apponyi tér K. L 5 2 K

Apponyi tér L. L 2 2 K

Apponyi tér 4. K 1 2 R

Apponyi tér 4. L 4 1 R

Bacsó B. u. 19. L 2 2 K

Bocskai u. 8. K 1 2 K

Bocskai u. 8. L 21 2 K

Bocskai u. 11. L 4 1 R

Béládi u. 6. L 4 3 H

Brusznyai st. 1-3. L 7 3 H

Brusznyai st. 1-3. G 1 3 H

Brusznyai st. 10. L 10 3 H

Brusznyai st. 12. L 7 3 H

Horváth M. u. 1-5. K 1 3 H

Horváth M. u. 1-5. L 30 3 H

Horváth M.u. 1-5. P 12 3 H

Horváth M. u. 12. L 5 2 R

József A. u. 1. L 1 2 K

József A. u. 6. K 3 3 H

József A. u. 6. L 16 3 H

József A. u. 6. G 7 3 H

Kiss Bálint u.3. K 4 2 R

Klauzál u. 6. GY 1 3 H

Kossuth tér 5. K 21 2 K

Kossuth tér 5. L 22 2 K

Kossuth u. 8. K 6 2 R

Kossuth u. 8. T 4 2 R




Kossuth u. 12-16. K 7 2 H

Kossuth u. 12-16. L 7 2 H


330

Kossuth u. 13/a. L 15 2 H

Kossuth u. 19. K 2 2 H


Kossuth u. 20. L 2 2 R

Kossuth u. 22. K 1 3 H







Kossuth u. 37-39. L 3 2 K

Koszta J. u. 3. L 5 2 K

Mátyás k. u. 1. K 1 2 K

Mátyás k. u. 1. L 2 2 K

Nagy F. u. 1. L 5 3 H

Petőfi u. 1. K 2 3 H

Petőfi u. 1. L 5 2 H

Petőfi u. 12. L 3 1 R

Petőfi u. 14. L 2 1 R

Petőfi u. 16. L 22 3 H

Somogyi B. u. 1. L 3 2 K

Somogyi B.u. 1. G 10 2 K

Somogyi B. u. 2. L 5 1 R

Somogyi B .u. 2. T 1 1 R

Szabadság tér A. L 7 2 K

Szabadság tér 1. L 4 2 K



Szabadság tér 4-5. L 11 2 K


Szent Imre h.u.5. L 3 2 K

Szent Imre 12-14. L 3 3 H

Új u. 11. L 18 3 H

Vásárhelyi út 6. L 4 1 R

Vásárhelyi út 10. K 1 1 BONTÁS

Vásárhelyi út 10. L 3 1 BONTÁS

Vásárhelyi út 10. T 2

Vásárhelyi út 12. K 1 2 K

2., Felsőpárt városrész

Bercsényi u. 50. L 1 2 K

Deák F. u. 22/A. L 1 2 K

Deák F. u. 76. L 1 1 R

Derzsi K. J.u. 38. L 1 2 K

Derzsi K. J.u. 42. L 1 2 K

Hékéd 2. L 1 2 K

Rákóczi F. u. 52. GY 1 2 K

Rákóczi F. u. 61. L 10 2 H


331

Rákóczi F.u. 61. T 3 2 H

Wesselényi u. 74. L 1 2 K

Vörösmarthy u. K Orvosi rendelő K

3., Alsópárt városrész

Berekhát 13/B. K 1 2 K

Berekhát 13/C. L 1 2 K

Koszta J.u. 4. K 1 1 R

Koszta J.u. 4. L 7 1 R

Koszta J.u. 12. L 6 1 R

Koszta J. u. 12. T 15 1 R

Mágocsi út 2. L 4 2 K

Nagynyomás 49. L 1 1 R

Sopron sor 40. L 2 2 K

Zrínyi u. 2. L 4 2 K

4., Kisér városrész

Farkas zug 1. L 2 2 K

Gógány u. 93. L 1 2 K

Kisér 59. L 2 2 K

Kisér 66. (1/5-öd rész) L 1 H

Kisér 138. L 2 1 R

Lavotta u. 5. L 1 1 R




Magyari I.u. 1-3. L 8 2 K

Magyari I.u. 18. L 1 1 R

Nagyörvény 24. L 1 2 K

Nagyörvény 51/B. K Orvosi rendelő K

Nagyörvény 59. GY 1 2 K

Soós u. 5. L 2 2 K

5., Kertváros városrész

Köztársaság u.11-13. L 31 2 K

Óbester telep 28. L 1 2 K

6., Egyéb külterület

Bereklapos 15. L 1 2 K

Magyartési Könyvtár K 1 H

7., Iparterület

Szarvasi út 8. K Óvoda H

Összesen 137 445

Jelmagyarázat: Állapot: Fejlesztési irány

K: közület 1. rossz R: rövid

L: lakás 2. kielégítő K: közép

G: garázs 3. kiváló állapotú H: hosszú

T: terület

P: pince

GY: gyógyszertár


332

4. számú függelék: Városi Intézmények Gazdasági Irodája kezelésében lévő ingatlanok

Városrészi bontás Intézmény neve Helyrajzi

szám Hasznosítása Állapot értékelése

Fejlesztési irány

Belv

áro

s

Szent Anna u. Óvoda 5630 óvoda 2 R

Kossuth u. Óvoda 998 óvoda 2 M

Bocskai u. Óvoda 860 óvoda 1 M

Klauzál u. Óvoda 1001/26 óvoda 3 R Gyermekek Átmeneti Otthona 35

szociális intézmény 3 R

Csecsemő Tanácsadó (Ady 17) 824

egészségügyi intézmény 2 H

Terhes Tanácsadó ( Ady 18) 39

egészségügyi intézmény 2 H

Bölcsőde (Vásárhelyi út 2) 5670


Klauzál G. Általános Iskola 1133 iskola 1 R

Kis Bálint u. 6 17/2 szolgálati lakás 1 bontandó

Zene iskola 33 iskola 3 R

Petőfi S. Általános Iskola 5604 iskola 2 R

Kis

ér Farkas A. u. Óvoda 6178 óvoda 1 M

Árpád u. Óvoda 6343 óvoda 2 R Városi Intézmények Gazdasági Irodája 5754 iroda épület 2 H

Alsópárt Vásárhelyi úti Óvoda 5429 óvoda 2 M

Kert

váro

s Köztársaság u. Óvoda 8305/1 óvoda 3 R

Mátéffy u. Óvoda 8009 óvoda 1 M Koszta J. Általános Iskola 8305/2 iskola 2 R Családsegítő Központ (Csallány G. part) 7506

szociális intézmény 2 M

Felsőpárt

Rákóczi u. Óvoda 1849 óvoda 2 K

Damjanich u. Óvoda 1487 óvoda 1 M

Apponi téri Óvoda 1931/4 óvoda 2 R

Deák F. Általános Iskola 1843 iskola 2 K Családok Átmeneti Otthona 4669


Hajléktalan Segítő Központ 1352


Damjanich J- Tagiskola 1497 iskola 2 H


333

Jelmagyarázat

Állapot 1 ROSSZ Fejlesztés R rövid távú 1-3 év

2 KIELÉGÍTŐ K középtávú 3-8 év

3 KIVÁLÓ H hosszú távú 8-12 év

M hosszabb távon megszüntetendő


334

melléklet: A közműellátottság összesítése

Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak

A halmozot-

tan hátrányos helyzetű gyerekek száma az

el nem látott

utcában

Az IVS-ben meghatáro-zott város-rész(ek)

nevei, ahol az utcák

találhatóak

Vezetékes víz Áram Közvilágítás Szennyvíz-csatorna Gáz Pormentes

út Járda

Teljes Nagyhegy városrész, kivéve:Kispatéi út, Nagypatéi út, Szeszfőzde-dűlő, Garázs-dűlő, Madách u., Levendula u., Kikelet u.

Teljes Nagyhegy városrész, kivéve:Kispatéi út, Nagypatéi út, Szeszfőzde-dűlő, Garázs-dűlő, Madách u., Levendula u., Kikelet u

Teljes Nagyhegy városrész, kivéve:Kispatéi út, Nagypatéi út, Szeszfőzde-dűlő, Garázs-dűlő, Madách u., Levendula u., Kikelet u

6 Nagyhegy városrész

Kikelet u. Kikelet u. Kikelet u. O Nagyhegy városrész

Garázs dűlő zug Garázs dűlő zug

Garázs dűlő zug

6 Nagyhegy városrész

Garázs dűlő-Madách u.




Garázs-dűlő jobboldali ág




Szeszfőzde dűlő Szeszfőzde dűlő

Szeszfőzde dűlő


Nagypaté-dűlő Nagypaté-dűlő Nagypaté-dűlő Nagyhegy városrész


335


A halmozot-


el nem látott

utcában



találhatóak


út Járda

Magyartés u. Magyartés u. 0 Magyartés városrész

Körösparti u. Körösparti u. 0 Magyartés városrész

Őrház u. Őrház u. 0 Magyartés városrész

Árvíz u. Árvíz u. 0 Magyartés városrész

Kalász u. Kalász u. 0 Lapistó városrész

Orosházi út Orosházi út 0 Lapistó városrész

Róna u. Róna u. 0 Lapistó városrész

Kereszt u. Kereszt u. 1 Kajánújfalu városrész

Csík u. Csík u. 0 Kajánújfalu városrész

Nádudvari J.u. Nádudvari J.u. 0 Kajánújfalu városrész

Vekerparti u. Vekerparti u. 0 Kajánújfalu városrész

Téglagyári dűlő

Téglagyári dűlő

0 Nagynyomás

Berek I.-dűlő

Berek I.-dűlő

0 Berek


336


A halmozot-


el nem látott

utcában



találhatóak


út Járda

Szegfű utca folytatás

Szegfű utca folytatás

0 Bereklapos

Lázár Vilmos

u. (Wesselényi és Munkás u. között)

Lázár Vilmos u. (Wesselényi és Munkás u. között)

0 Hékéd

Árvíz u.

Árvíz u.

0 Magyartés

Vásárhelyi út Vásárhelyi út 1 Magyartés

Névtelen út Névtelen út n.a. Magyartés

Névtelen u.

Névtelen u.

n.a. Lapistó

Összesen a városban nyilványtartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

332*


337

melléklet: Regisztrált munkanélküliek életkori megoszlása (Forrás: ÁFSZ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ)

Életkori csoport 2005.10. 2006.10. 2007.10. 2008.10.17-20 év között Regisztrált (fő) 70 61 65 55

Belépő (fő) 10 11 12 9

Tartós (fő) 4 4 4 4

21-25 év között Regisztrált (fő) 205 165 190 193

Belépő (fő) 27 36 32 36

Tartós (fő) 20 13 25 19


Belépő (fő) 52 44 49 68

Tartós (fő) 85 57 73 89


Belépő (fő) 26 42 29 34

Tartós (fő) 70 63 71 82


Belépő (fő) 11 12 10 12

Tartós (fő) 34 20 39 34


Belépő (fő) 11 12 6 21

Tartós (fő) 36 41 41 35


Belépő (fő) 7 9 3 10

Tartós (fő) 17 13 23 23

60 év fölött Regisztrált (fő) 3 1 1 4



Összesen Regisztrált (fő) 1228 1019 1120 1217

Belépő (fő) 144 166 141 190

Tartós (fő) 266 212 276 290

melléklet: Regisztrált munkanélküliek megoszlása az ellátás típusa szerint (Forrás: ÁFSZ Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ)

Ellátás típusa 2005.11. 2006.10. 2007. 10. 2008.10.Nem résztvevő Regisztrált (fő) 749 535 509 598

Belépő (fő) 67 86 73 101

Tartós (fő) 199 158 155 175

Rendszeres szociális segély

Regisztrált (fő) 77 118 233 180


Tartós (fő) 34 47 112 103

Vállalkozói járulék Regisztrált (fő) 3 5 12

Belépő (fő) 0 0 2

Tartós (fő) 0 0 0

Nyugdíj előtti segély Regisztrált (fő) 2 2 1

Belépő (fő) 0 0 0

Tartós (fő) 1 2 0


338

Ellátás típusa 2005.11. 2006.10. 2007. 10. 2008.10.Álláskeresési járadék Regisztrált (fő) 26 277 278 331

Belépő (fő) 26 57 48 66


Álláskeresési segély Regisztrált (fő) 20 83 94 96

Belépő (fő) 11 20 14 13


Álláskeresést ösztönző juttatás

Regisztrált (fő) 64

Belépő (fő) 1

Tartós (fő) 25

Munkanélküli segély, járadék

Regisztrált (fő) 234 1

Belépő (fő) 16 1

Tartós (fő) 1 0

összesen Regisztrált (fő) 1172 1019 1120 1217

Belépő (fő) 130 166 141 190

Tartós (fő) 261 212 276 290

melléklet: Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint csoportosított gyakorisági és százalékos megoszlása (Forrás: ÁFSZ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ)

Isk. végzettség 2005.10. 2006.10. 2007.10. 2008.10.

Típus Fő Típus össz. százalékában

Fő Típus össz. százalékában



8 általánosnál kevesebb

Regisztrált 10 0,8% 10 1,0% 19 1,7% 16 1,3%

Belépő 0 0,0% 1 0,6% 1 0,7% 1 0,5%

Tartós 2 0,8% 2 0,9% 3 1,1% 7 2,4%

Általános iskola

Regisztrált 331 27,0% 260 25,5% 270 24,1% 300 24,7%

Belépő 43 29,9% 45 27,1% 42 29,8% 66 34,7%

Tartós 68 25,6% 46 21,7% 71 25,7% 61 21,0%

Szakmun-kásképző

Regisztrált 379 30,9% 319 31,3% 381 34,0% 384 31,6%

Belépő 38 26,4% 54 32,5% 40 28,4% 51 26,8%

Tartós 89 33,5% 64 30,2% 95 34,4% 98 33,8%

Szakiskola Regisztrált 10 0,8% 8 0,8% 9 0,8% 9 0,7%

Belépő 1 0,7% 2 1,2% 2 1,4% 0 0,0%

Tartós 3 1,1% 3 1,4% 3 1,1% 2 0,7%

Szakkö-zépiskola

Regisztrált 261 21,3% 219 21,5% 228 20,4% 266 21,9%

Belépő 24 16,7% 34 20,5% 28 19,9% 37 19,5%

Tartós 59 22,2% 54 25,5% 59 21,4% 58 20,0%

Technikum Regisztrált 54 4,4% 40 3,9% 42 3,8% 49 4,0%

Belépő 12 8,3% 7 4,2% 4 2,8% 5 2,6%

Tartós 11 4,1% 7 3,3% 7 2,5% 14 4,8%

Gimnázium Regisztrált 115 9,4% 101 9,9% 104 9,3% 114 9,4%

Belépő 17 11,8% 15 9,0% 17 12,1% 19 10,0%

Tartós 23 8,6% 27 12,7% 30 10,9% 30 10,3%

Főiskola Regisztrált 51 4,2% 45 4,4% 48 4,3% 61 5,0%


339

Isk. végzettség 2005.10. 2006.10. 2007.10. 2008.10.

Belépő 8 5,6% 5 3,0% 5 3,5% 10 5,3%

Tartós 6 2,3% 6 2,8% 7 2,5% 16 5,5%

Egyetem Regisztrált 17 1,4% 17 1,7% 19 1,7% 18 1,5%

Belépő 1 0,7% 3 1,8% 2 1,4% 1 0,5%

Tartós 5 1,9% 3 1,4% 1 0,4% 4 1,4%

Összesen Regisztrált 1228 100% 1019 100% 1120 100% 1217 100%

Belépő 144 100% 166 100% 141 100% 190 100%

Tartós 266 100% 212 100% 276 100% 290 100%

melléklet: Regisztrált munkanélküliek életkor szerint csoportosított gyakorisági és százalékos megoszlása (Forrás: ÁFSZ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ) Életkori csoport 2005.10. 2006.10. 2007.10. 2008.10. Fő Össz.

százalékában Fő Össz.



százalékában

17-20 év között 70 5,7% 61 6,0% 65 5,8% 55 4,5%

21-25 év között 205 16,7% 165 16,2% 190 17,0% 193 15,9%

26-35 év között 384 31,3% 306 30,0% 331 29,6% 374 30,7%

36-45 év között 264 21,5% 247 24,2% 257 22,9% 271 22,3%

46-50 év között 128 10,4% 92 9,0% 114 10,2% 109 9,0%

51-55 év között 114 9,3% 103 10,1% 112 10,0% 134 11,0%

56-60 év között 53 4,3% 42 4,1% 50 4,5% 77 6,3%

60 év fölött 3 0,2% 1 0,1% 1 0,1% 4 0,3%

Összesen 1228 100% 1019 100% 1120 100% 1217 100%

melléklet: Segélyezések száma típusonként (Forrás: Önkormányzati nyilvántartás)

Típus

Év

LFT Rendszeres

szociális segély

Rendszeres gyermekvédelmi

támogatás

HHH

2003. 116 82 1812 - 2004. 310 86 1844 - 2005. 464 129 1614 - 2006. 396 176 1449 226 2007. 643 372 1233 288


340

melléklet: Városrészenkénti adatok


Szentes összesen

1. Belváros

2. Felsőpárt

3. Alsópárt

4. Kisér

5. Kertváros

6. Nagyhegy

7. Iparterület

8. Lapistó (egyéb

belterület)

9. Magyartés

(egyéb belterület)

10. Kajánújfalú (külterület)

Külterület (Kajánújfalu

nélkül)

Lakónépesség száma

31.638 7.785 7.991 2.068 4.744

6.113 224 19 126 119 157 2.292

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

16,5 17,3 16,4 17,2 16,6

14,5 14,3 42,1 11,1 21,8 21,7 17,9


62,4 64,2 58,0 60,5 60,0

69,8 63,4 52,6 55,6 52,9 50,3 60,8

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

21,1 18,5 25,5 22,3 23,4

15,7 22,3 5,3 33,3 25,2 28,0 21,2

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

28,2 21,8 31,3 30,7 36,9

16,5 39,4 60,0 51,4 50,8 60,8 51,9


10,4 15,6 7,2 8,2 6,5 16,7 3,0 0,0 0,0 0,0 0,9 1,6

Lakásállomány (db) 12.642 3.416 3.130 795 1.872

2.176 87 7 58 48 58 995

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

25,5 8,1 29,2 30,1 35,2

10,1 55,2 71,4 20,7 93,8 12,1 79,8

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

40,2 39,2 43,2 45,1 47,0

29,7 39,4 50,0 47,1 42,9 48,1 47,5

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel

16,3 13,2 18,7 19,0 23,0

7,3 17,6 40,0 34,3 28,6 30,4 28,7


341

nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

55,5 57,3 51,8 50,7 48,7

66,6 58,8 45,5 45,7 49,3 46,6 48,1


40,8 37,0 45,2 44,7 47,0

30,9 37,7 33,3 56,9 47,8 50,0 45,5

Állandó népesség száma

30.997 7.551 8.050 2.079 4.806

5.607 227 20 126 117 163 2.251


342

. melléklet: A szegregációval veszélyeztetett területek adatai13 Mutató megnevezése 1.

Szegregációval veszélyeztetett terület (Köztársaság út - Cseuz Béla u. - Kurca)

2. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kossuth Lajos u. - Bocskai u. - Dr.Brusznyai Árpád sétány - névtelen u.)

3. Szegregációval veszélyeztetett terület (Arany János u. - Szűrszabó Nagy Imre u. - Rákóczi Ferenc u.)

4. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kossuth L.u. - Mátyás király út - Kátai u. - Villogó u. - Daru u. - Somogyi Béla u.)

5. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kurca - városhatár - Rákóczi Ferenc u. - Leiningen Károly u.)

6. Szegregációval veszélyeztetett terület (Dózsa György u. - városhatár - vasúti pálya - Damjanich János u.)

7. Szegregátum (Kéreg u. - Báthory u. - Akácfa u. - Epres sor - Vásárhelyi út - Magyari Imre u. mindkét oldala - névtelen u. - városhatár)

8. Szegregációval veszélyeztetett terület (Apponyi tér - névtelen u. - Deák Ferenc u. - Kossuth Lajos u.)

Lakónépesség száma 398 357 157 240 510 1049 906 717


23,6 18,2 20,4 20,8 16,9 20,7 21,4 11,3


67,8 68,4 47,8 58,3 61,8 60,6 64,7 56,6

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

8,5 13,5 31,9 20,8 21,4 18,7 13,9 32,1

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

24,4 23,4 29,3 39,3 41,3 37,9 55,8 23,9


11,9 15,6 12,7 9,2 3,4 3,4 1,3 10,5

Lakásállomány (db) 150 139 71 94 196 368 287 382

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

0,0 0,7 19,7 55,3 40,8 36,7 46,3 0,5

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

37,0 34,8 44,0 51,4 43,5 41,2 56,5 38,7

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

11,9 9,4 20,0 23,6 23,8 20,1 37,4 13,6

13 Jelölések: sötétszürke: szegregátum; világosszürke: szegregációval veszélyeztetett terület


343

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

61,1 61,9 51,9 46,3 50,4 54,2 41,3 54,5


24,7 21,5 51,6 48,9 41,9 36,5 42,9 49,7

Állandó népesség száma 417 370 162 240 507 1068 910 713

Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében

24,4 23,4 29,3 39,3 41,3 37,9 55,8 23,9

Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében

11,9 15,6 12,7 9,2 3,4 3,4 1,3 10,5

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

38,4 40,7 35,7 42,7 47,8 47,9 64,8 41,5

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül

52,3 48,7 70,1 65,4 58,2 61,3 68,7 61,1

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)

9,5 11,5 10,6 18,1 16,4 7,9 9,9 9,3

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

2,6 3,8 0,0 2,4 3,3 0,5 2,5 0,7

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

8,9 9,4 13,3 25,7 14,9 11,8 22,4 10,6

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

0,0 0,8 14,3 54,4 39,3 34,8 41,8 0,6

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

0,0 0,8 6,4 31,5 22,0 13,3 12,6 24,5

szentes vÁros integrÁlt vÁrosfejlesztÉsi stratÉgiÁja · 2009. 11. 17. · tematikus célok...

Documents