1893. XXI I I . évfolyam 136. szám. Kedd, november I4<

Előfizetési árak: Egy évre Fél évre .

6 frt — kr. 3 frt — kr.

Negyed évre. . 1 frt 50 kr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kurczaparti-utcza 31. szám, hova a lap szellemi részét illető közlemények, előfize-tési pénzek és hirdetések is

küldendők.

SZENTESI LAP POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY.

Hirdetéseket és nyilt-téri közleményeket a kiadóhivatal mérsékelt ár-

jegyzék szerint számit.

Egyes példányok kaphatók lapunk nyomdájá-ban valamint Stark Nándor és Schönfeld A. könyv- és

papirkereskedéséber*.

Kéziratok nem adatnak vissza

Megjelen hetenként háromszor:

vasárnap, kedden és pén teken reggr«!.

E g r i r e © s z á i i a a á r a , 5 1cr.

Lapunk megrendelhető:

a k iadóh iva ta lban és l apk i l i o rdó ink u t j án , kik az előfizetési pénzek beszedésével is meg vannak bizva.

Mérséklet és lovagiasság.

Az erkölcsi fölénynek, és az erő öntu-

datának nincs ékesenszólóbb tanúbizonysága,

mint a bölcs mérséklet és a lovagias maga-

tartás.

Az elnyomottnak, a ki jogait eltiporva,

törekvéseit meghiusitva látja, kétségkívül joga

van az indignáczióra, sőt a kitörésre is. Ha

mindazonáltal hidegvérrel, méltóságteljes hig-

gadtsággal türi helyzetének kellemetlenségeit,

megmutatja, hogy tud „várni", és ellenfelével

szemben haragos viselkedés helyett lovagias

előzékenységet tanusit: ez oly tiszteletreméltó

jellemvonás, mely csak az ideális czélok és

nagy eszmék harczosainak kiváltsága.

Jól esik konstatálnunk, hogy ez az egy

aránt szép és ritka jellemvonás nyilatkozik

meg a magyar ellenzék mostani magatartá-

sában.

Az az eltenzék, mely előtt egy hatalmi

tultengésben szenvedő párt egy negyed szá-

zad óta elzárja a hazafias törekvései megva-

lósításához vezető utat ; az az ellenzék, melyet

leigázva tart a vele szemközt álló párt bru-

tális önzése és kielégíthetetlen hatalom-szomja;

az az ellenzék, mely a hosszú és nehéz küz-

velmek változatai közben már valóban elve-

szíthette volna türelmét és tárgyilagosságát,

íme, nem siet felhasználni ellenfele kifáradt

állapotát, hanem időt enged annak a pihenésére.

Pedig, ha valaha, ugy bizonyára most

volt alkalma az ellenzéknek a kormány és

tábora ellen, a siker biztos reményével, a

legvehemensebb támadásokat intézni. Hiszen

ország-világ előtt tisztán áll, hogy a kormány

és a háta mögött álló párt pozicziója meg

van rendülve, mert f e 1 ü 1 r ő 1 már csak

kedvetlenül, kényszerűségből tartják ; lent, a

nemzet zömében pedig politikájának nincs

talaja. A szó szoros értelmében csak egy

agyaglábon álló kolosszus, melyet egy pár

súlyos kalapácsütéssel könnyű volna feldön-

teni. S ha az ellenzék most, hevenyében in

tézett volna ellene kombinált rohamokat, bi-

zonyára képtelen lett volna magát amúgy is

ingadozó székében föntartani.

A támadások intézésére pedig tudvale-

vőleg a legkedvezőbb alkalom a költségvetési

vita; s valóban, az ország el volt készülve

rá, hogy a kormány a költségvetési vita nagy

csatáiban el fog vérzeni,

De az ellenzék nem élt a kinálkzó alka-

lommal, s bámulatos önmérséklettel kijelen-

tette, hogy a költségvetési vitát a legtárgyi-

lagosabban, és minden nagyobb szabású harcz

provokálása nélkül, röviden kivánja lefolytatni

és hamarosan befejezni.

Ez elhatározásnak motivumai abban a

lovagias felfogásban gyökereznek, hogy akkor

midőn a kormány életében először folytatottJ

f ö l f e l é harczot a szabadelvű irányzat ér-

dekében, és ebDen a küzdelemben kifáradva

áll szemközt az ellenzékkel, nem volna lojális

dolog kíméletlenül reá rohanni, s ép abban

a perczben buktatni meg, midőn egész kor-

mányzása alatt először mutat fel olyan vív-

mányt, melyet az ország közvéleménye elis-

meréssel és megelégedéssel fogad.

Ha azonban az ellenzék kicsinyes párt-

taktikai előnyökért nem áldozza is fel a lo-

vagiasság nemes elveit; s ha mérsékletet

tanusit is akkor, midőn az önmegtartóztatás-

nak valóban helye van : ezt csak — ismétel-

jük — erkölcsi fölényének és erejének öntu-

datában teszi; és épen nem mond le sem a

jogról, sem a reményről, hogy ezt a kormányt,

a maga kárhozatos rendszerével együtt, mi-

előbb megbuktassa.

Azonban a harcz, melyet ellene ,íolytat,

— mint a mostani példa is mutatja — még

taktikai részére nézve is minden izében b e-

c.s ü 1 e t e s. S meg van irva, hogy „a b e-

c s ü l e t e s s é g a l e g j o b b p o l i t i k a *

Vajha okulnának ebből ellenfeleink oda

fönt a parlamentben és idelent a vármegyé-

ben egyaránt. Akkor a politikai és közéleti

küzdelmek porondján a m é r s é k l e t é s l o -

v a g i a s s á g lenne az irányadó; a miből

kiszámithatlan haszna és előnye lenne a —

k ö z é r d e k n e k .

Egy komoly figyelmeztetés.

Mint lapunk mult számában már jeleztük, a

városi főorvostól a következő, ligyelemreméltó czik-

ket kaptuk:

»Szentes város t. közönségének íigyelmebe.

Városunkban, mely különben igen kedvező ég-

hajlati és talaj viszonyokkal van megáldva, ugy, hogy

egyike az ország legegészségesebb váiosainak, két ra-

gályos kór: a kanyaró és a roncsoló toroklob ural-

kodik járványszerüen ; melynek a város gyermekei-

nek nagy százaléka esik áldozatul; daczára a leg-

messzebb menő óvintézkedéseinknek.

E betegségek nagy elterjedésének okát a nép

alsó rétegeinek nagy indolentiájában találom; mert

ha a polgárság a kőzegészségi hatósági tagokkal nem

működik együttesen, elősegítve azt, hogy a kiadott

rendeletek pontosan betartassanak; ugy sohase érjük

el, hogy eme betegségek járvanyszerü jellegöket el-

veszítsék. Mert addig, mig a kanyaróban vagy ron-

csoló toroklobban szenvedő gyermek nincs bejelentve,

hogy azon hazban a többi gyermekek elkülönítethes-

senek, és az egész ház a látogatásoktól teljesen ment

maradjon, addig az oda látogatásba menő anya

saját tűzhelyéhez viszi haza a ragályos kór csiráit.

Ezért van az, hogy a felnőttek nagyon kedvező ha-

lálozási, viszonyával szemben a gyermekeknek oly

nagy halandósági százalékát vagyunk kénytelenek

konstatálni.

Ezen valóságos csapásokhoz most egy ujabb,

egyike a legragályosabb betegségeknek lépett fel vá-

rosunkban, mely, hogy nagy mérvet ne öltsön, a

polgárságnak vállvetve kell velünk együtt működni,

hogy ezen kórt keletkezésében elfojthassuk. Ezen kór

a szemcsés köthártyalob vagy trachoma.

A trachoma városunkba be lett hurczolva rész-

ben a katonaságtól hazatértek által, hol az nagy

mérvben uralkodik, részben fertőzött vidékről jött

munkások által. A fertőzés nagyon gyorsan és szám-

talan uton módon történhetik. Hogy többet ne em-

lítsek, felsorolok pár eshetőséget: hogy ha trachoma

beteg törülközőjével egy egészséges ember törülkö-

zik, vagy annak poharából iszik, vagy tányérjából

eszik, vagy annak ágyában hál, vagy pláne vele

együtt hál, de sőt, hacsak azt az ajtó kilincset fogja

meg, melyet előtte egy trachomás fogott meg, a bajt

ő is megkaphatja.

Azt hiszem, ez eléggé bizonyítja, hogy mily

könnyen juthat az ember eme bajhoz.

A trachoma vagy szemcsés köthártyalob, vagy

közönségesen „egyiptomi szembetegség" felnőttet,

gyermeket, csecsemőt, férfit, avagy nőt egyformán

lephet meg. A betegség az embernek legnemesebb

érzékét, a szemét támadja meg és igy látásában okoz

veszélyt. Eleinte csak azt veszi az illető észre hogy

fáj a szeme, szúrást érez benne, a szemhéj megda-

gad, felpuffad és eleinte utiszta köny folyik bőven

szemeiből, legfeljebb csekély mennyiségű nyákszerü

czafatokkal. Pár napra rá azonban már sürü gennyes

folyadék csurog szeméből. Ezen lobos állapotra azután

a száraz összehúzó stádium következik. Eközben rtZ-Oliban sebek l á u i a d h a t n a k a onoua l i ó jon , oot a. o aom

szaruhártyáján is, melyek azután gyorsan és köny-

nyen vezethetnek oda, hogy a beteg látását veszti

el. De ha mindezek nem történnének is meg, oly

nagy roncsolást visz véghez a szemben eme baj, a

nagymérvű hegek által létrejött összeházodások foly-

tán, hogy a látásképessége csökken vagy teljesen

elvész és a szem egészen eltorzul.

Ez közönségesen a trachoma, lefolyása ha nem

jut gyorsan a betegség elején gyógykezelés alá. Most

már elképzelhető, hogy ezen betegek, kik különben

testileg különösen a lobos állapot elmultával telje-

sen jól érzik magukat, járhatnak kelhetnek a vá-

rosban, itt kezet fognak valakivel, ott betérnek egy

pohár borra, odahaza pedig sem külön örülkö-

zőjök, sem külön poharuk vagy evőeszközük, eset-

leg külön ágyuk sincs ; hány és hány ember sze-

mének veszedelmét hordják magukban. A munkástól

a másik munkás, vagy mester, vagy annak családja;

a gyermektől az iskolában a többi gyermek, azután

a szülők, később ezek rokonai vagy jó barátai lesz-

nek fertőzve, és alig múlik el pár hónap vagy év,

azt vészük észre, hogy városunkban a trachoma állan-

dóan pusztit, ugy hogy akkor már csak inkább szá-

nalmat de segitséget vajmi keveset nyujthatunk.

Ezekután azt hiszem, bőven megértettem a t.

közönséggel hogy a trachoma nem egyes emberek-

nek vagy családoknak a veszedelme, hanem mind-

nyáj onké; mert nem tudjuk mikor és mily alkalom

ból visszük haza a baj csiráját. A trachoma beteg-

ség közveszély; épen azért minden egyes ember-

nek kötelessége mindent megtenni azon czélból, hogy

azt elterjedésében gátolhassuk.

A város közérdekének nevében kérem tehát

első sorban a tanitókat és tanítónőket, hogy ha ne-

talán iskolájukban bárminemű szembeteg gyermek

volna, azt rögtön jelentsék be, hogy orvosi vizsgálat

tárgyát kepezhesse ; másodszor a kereskedőket és ipa-

ros mestereket, hogy soha segédet vagy tanonezot

addig, mig azok szemei meg nem vizsgáltattak, üz-

letükben ne alkalmazzanak; de végül minden egyes

polgárt is arra kérek, ha tudomása van arról hogy

valaki ezen fentebb leirt szembajban szenved, figyel-

meztesse azt a veszélyre, beszélje rá, hogy gyógy-

kezeltese magát akármelyik orvossal, és jelentse be

1 oldal. SZENTESI LAP.

bármely városi orvosnál. A katonaságtól hazatértek rősödését elősegíthetik, melyek a főváros érdekeinek megvizsgálásáról már gondoskodva van. Ha még azt kielégítése mellett az ország vidéki városainak is i uc^ i ^aaaa i aa ® ® megadják a módot, hogy hivatásuknak megfelelhes-teszem hozzá, hogy mindezen intézkedések miniszteri J ^ ^ n a g y h a J a k a r j á k a n a g y t* t t ek l á t .

rendeletben vannak megállapítva, ugy mindenki be- g z a t á t föjkeiteni, ez pedig mindent inkább érdemel, fogja látni, hogy mindezekre azért kérem Szentes m i n t bizalmat. Éppen azért nem is fogadhatja el a város t közönségét, hogy segítsen bennünket eme költségvetést még általánosságban sem. humánus intézkedéseinkben; mert csak ugy felel-' Erreth után a függetlenségi Vikár István «zó-* •» » . , . , / , . a t fel Helfy Ignác határozati javaslatának támo-netunk meg mindnyáján KOteiessegeinKne*. . a t á s á r a . A í t a nemzetietlen, a mi aspiráczióinkkal

Minden trachomában szenvedő egyén gyógy- m i t s e m t ö r ő d ő s c s a k a s a j á t hatalmának őregbi-kezeltetheti magát bármely magán orvossal is, de tésére törekvő szellemet Ítélte el, mely az utolsó idők ellenőrzés szempontjából szükséges hogy a városi tanúsága szerint a kormányt minden tetténél ve-orvosok arról tudomással bírjanak. Magától értődik'zérli. Ez a szellem az, mely ellen küzdeni kell s az hogy szegényeknek én, valamint a kerületi orvosok ellenzék nem fog pihenni, mig ezt a szellemet ki

is, a legnagyobb készségei ingyen állunk rendelke-

zésökre.

Még csak azt akarom megjegyezni, hogy ha

netalán azt látnók, hogy felszólításaink és figyelmez-

nem irt a. Madarász József (a Wekerle jobbján ülő hon-

védelmi miniszterre mutatva:) Ott a gonosz szel-lem mellette !

Vikár ezután kijelentette, hogy miután a kor-a költségvetést nem

irt kényszer gyógyítástól és a 300 frtig terjedhető

pénzbüntetés, vagy 30 napra való elzárásnak alkal-

mazásától sem fogunk visszariadni; amire azonban,

ismerve Szentes város polgárainak józan gondolko-

zását és intelligentiáját, bizonyára nem lesz szükség.

<Dr. László Vilmos, v. főorvos.

Országgyűlés. A novemben 11-iki ülésben befejezték a költ-

ségvetés fölötti általános vitát, melyben ezúttal — kivételesen — Apponyi nem vett részt, sem Ugrón Gábor. Az ülés iránt nem nagy érdeklődés mutat-kozott, bár az elhangzott beszédek érdemesek vol-tak a meghallgatásra.

Az ellenzék nagy tetszése közben mondotta el szüzbeszédét Erreth János, Pécs város képviselője. A nemzeti követelésekről szólott és arról a közöm-bösségről, melyet a kormány ezekkel a követelések-kel szemben tanúsít Nagy hatással fejtegette, hogy a kormány annyi buzgalommal, amennyivel az egy-házpolitikai javaslatokat szorgalmazza, a nemzeti kö-veteléseknek már régen érvényt tudott volna sze-rezni s a király, a nemzet ily irányú óhajait sokkal készségesebben teljesítette volna, mint ahogy az egy-házpolitikai javaslatok érdekében megteremtett kény-crorho]y7ptnolr onppHpH. A 1 ihord IÍ7m 11 c hí»rnrn7.tatá«3

helyett igazi liberális alkotásokra volna szükség; olyanokra, melyek ennek az országnak belső mege-

A,.SZENTESI LAP" TÁRCÁJA

toíja. Erreth és Vikár után Hermán Ottó követke-zett a sorban.

És Hermann Ottó, mint rendesen, most is érde-kas tudott lenni. A feltolakodó lojalitás kérdését hozta szóba s abból indulva ki. hogy korona és nemzet között a lojalitás kölcsönös és a nemzet és törvény-hozás annyit adnak, amennyit a korona: azt hang súlyozta, hogy ez a lojalitás, mely a szabadelvű párt-nak most már programmpontját képezi, szint ad az egész magyar társadalomnak, melyben rétegről-ré-tegre halad lefelé s ezt a lojalitást most már éppen ugy megtaláljuk a szolga kérvényében, mint az ál-lamférfiak nyilatkozatában. De ez már nem is loja-litás, hanem lepel és köpenyeg, mely titkolt czélokat burkol. Ez a lojalitás eredményezi az olyan társa-dalmi alakulásokat, melyek igazolttá teszik a minisz terelnöknek azt a kijelentését, hogy a politikai élet-ben sok emberrel kell kezet fognunk, akivel a gent-lemanvilágban nem óhajtunk találkozni. Szóbahoz.ta ezután a sokat emlegetett haladást is. De haladás-e az, ha fény mellett tenger a nyomor és villamosan világított városok mellett vannak teljesen elhanya golt, egészen elfelejtett vidékek ? Ez nem haladás, ez kapkodás. És gazdasági életünk fejlesztésével haladás mindig egyoldalú fog maradni, amig hatal-mas kulturhaladásra a lökést meg nem adjuk és kul-túrpolitikánkat ki nem emeljük azokból a koldus-viszonyokból, melyekben most tengődik. A nemzetiségi kérdésről is szólott s hangsúlyozta, hogy a nemze-t i c ó g o k G B o m ó b o n a magyar állam gunytárgya, mert a legkisebb dologban is az ország határain kivül kénytelen a jóváhagyást keresni. A nemzetiségekkel

Jó barátok és ellenségek.

— Regény — 64. folyt

Irta: S ima Ferencz.

Egy fél óra múlva azután, hogy Papp Ignácz

nagy külföldi útjáról megérkezve, lerázta magáról

az uti port, Bálinti főorvos lépett be hozzá.

— Most hallom, hogy megérkezett mondá be-

vezetésül az orvos első akartam lenni, akivel itthon

kezetszorit. Jól néz ki, felségesen néz ki!

Papp Ignácz nemcsak kezet szorított az orvos-

sal ; de megölelte és megcsókolta — Oh, oly boldog

vagyok, hogy annyi idő után egy ismerőst látok!

A két ember azután boldogan nézegette egymást.

— Doktor, ön fiatalodott. Biz isten fiatalodott.

— Pedig azóta majd meghaltam. — Meghűltem,

s tüdő gyulladást kaptam, s az én koromban ez ve-

szedelmes betegség. — Tudja-e kedves nagyságos

uram, hogy önnek is megírtam a levelet. Megírtam,

hogy ha meghalok is meggyőzzem önt, hogy nem

vagyok rossz pszychologus.

— S mit hagyott nekem ebben a levélben ?

— Mit? Hát elfeledte már?

—• Megbocsásson édes doktorom ; de bizony

nem tudom, hogy micsoda levélről van szó ?

— Nem-e ? Hát nem emlékezik rá, hogy mikor

ezelőtt egy évvel, talán éppen ma egy éve jöttünk

Bene Tamástól . . .

— Holnap lesz egy éve.

— Ön izgatott volt, hogy Bene Tamás egy évi

határidőt szabott annak megmondására, hogy mi volt

az ön boldogult atyjának Bene Tamás előtt kifejezett

végső kívánsága, — én akkor azt mondtam, hogy

én tudom és ha akarja azonnal elmondom; de ön

aem engedte, kijelenté, hogy ezt egyedül az igazi

forrástól Bene Tamástól kívánja hallani és vár érte

egy évig. — Emlékszik már?

Igen emlékszem, hogy ön akkor azt mondta,

hogy megirja ezt számomra egy levélben és ha haza

jövök, átadja, hogy előttem be legyen igazolva sej-

telmének igazsága.

— Ugy van, ezt mondtam és meg is irtam,

hogy ha meg halok is, igazolva legyek ön előtt.

— Hát ha Bene Tamás elhallgatja a valót ?

— Nem. De ha ezt tenné a válaszban rejlő

erkölcsi okok miatt, akkor is az a való amit én ön

nek megírtam.

— Jól van, mondá kedélyesen a képviselő, hát

legyen ma este az én vendégem és hozza el a levelet.

Örömmel. És most megyek, hirdetem a vá-

rosban, hogy ön megérkezett.

— Én pedig átöltözködöm és megyek Bene

Tamásékhoz.

— A válaszért ?

— Igen a válaszért.

— Nagy lesz a meglepetés.

— Nem gondolom ; mert megtáviratoztam Be-

nének, hogy jövök, csak hogy jövetelemet holnapra

ígértem.

— Még nem jött későn, mondá az orvos sokat

jelentő arczczal. — Egy évi határidő nagy. — No

de most már megyek. Este itt leszek. Isten önnel.

— Isten önnel !

Ahogy az orvos kiment a szolga jött be a szo-bába és jelenté, hogy a tekintetes ur szivesen elvárja a nagyságos urat.

Ez az üzenet Benééktől jött.

— Jól van Jancsi, volt a képviselő válasza. Szedj elő más ruhát, hogy átöltözködjem. Kivel be-széltél Bene uréknál ?

— A szobaleánynyal.

— A családból nem láttál senkit?

— Senkit.

— Szedd elő a ruhákat. Készíts inget. Gyorsan !

Egy fél óra múlva a két ember egymás előtt állt.

Papp Ignácz elfogultsággal lépett Bene Tamás házába.

Bene Tamás elég fesztelen volt és szívélyesen rázta meg a kezét az ifjúnak.

— Önnek használt ez az utazás, erősödött, sokat férfiasodott.

lM.jnáxú^

szemben az a bürokratikus módszer, melyet a bel-ügyminiszter akar inicziálni, czélhoz nem vezethet. Mert, hdgy mit jelent az, ha követelésekről és kíván-ságokról protokollumokból szereznek meggyőződésst, arra frappáns bizonyítékkal szolgál a Back-korszak, melyben a magyar nemzet követeléseiről és kíván-ságairól szintén protokollumok adataiból vettek tu-domást. Beszédét azzal fejezte be, hogy nemzetek a maguk sorsát nem rendelhetik alá egyes személyek életének. Ha az előtérbe lépő alázatoskodás és lojá-litás talán még igazolható, bár ez sem biztosíték a reakczió ellen, de jöhetnek más korok és más sze-mélyek s akkor ebben az alázatoskodásban, mely máris érezteti romboló hatását a nemzetben, lege-rősebb fegyvere lesz a reakczió katonáinak. A költ-ségvetést nem fogadta el.

A szélsőbalon megéljenezték a szónokot s az-tán a költségvetés általános vitáját berekesztették.

Ekkor aztán Wekerle Sándor miniszterelnök is felszólalt, hogy reflektáljon az egész vitára. Nem is méltányosságot, szigorú igazságot kíván, de az igaz-ság határain ne is menjenek tul. Mikor négy esz-tendővel ezelőtt az első deficzitmentes költségvetést beterjesztette, ő maga határozottan kijelentette, hogy a kedvező eredmény nem egy pártnak érdeme, ha-nem elsősorban a nemzeté s aztán az összes pár-toké. Igazságtalan tehát az a vád, hogy az egyen-súly helyreállításának érdemét a kormánynak vin-dikálná.

Errethtel polemizálva hangsúlyozta, hogy a nem-zeti követeléseknek is érvényt fog szerezni, de a sorrendre nézve ő fontosabbnak tartotta az egyház-politikai javaslatokat, különösen azért, mert kor-mányra lépése alkalmával ezt igérte s megvalósítá-sával sietnie kellett, mert az ellenzék a kormány éle-tét szereti terminusokhoz kötni. Hermann Ottónak a lojalitásról mondott szavait túlzottaknak jelen-tette ki. Helfy tétlenséggel vádolta a kormányt. De ez a vád nemcsak át nem gondolt, hanem méltat-lan is. Mert viszonylag rövid idő alatt soha kormány annyit nem tett, mint ez. Hisz ellenkezőleg olyan sokat dolgozott ez a kormány, hogy egyes tagjai-nak talán egészségi okokból vissza is kell voulnia.

Végül az ígéretek és tettek közt való ellentét vádját czáfolta és ennek során bejelentette, hogy az adóreformokra vonatkozó statisztikai munkálatokat és emlékiratot már elkészítette, — ezennel be is nyújtja — s gondja lesz rá, hogy a jövő évre már ezek a reformok is tárgyalhatók legyenek. Kérte a képviselőházat, hogy fogadja el a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául.

Polónyi Géza személyes kérdésben szólalt fel, de előbb azjillem kötelességének kivánt eleget tenni, mikor fájdalmas tudomásul vette, hogy a kabinet

— Ma vagyok 27 éves, felelt az ifju.

— Ma, éppen ma ?

— Ma,

— Na egy pár tetejével, tetézze meg az ur isten

ezt a számot és adjon hozzá boldogságot, felelt Bene

Tamás és újból megrázta az ifju kezét, s azzal karon

vette és szobájába vezette.

— S hogy van a kedves családja ? kérdé az

ifju, miután rágyújtott a szivarra, melyet Bene Tamás

nyújtott felé.

Hogy jó órában mondjam, most jól. Egész-

ségesek vagyunk mind!

Azután apró kérdésekre tért át a társalgás,

mig végre Papp ignácz komolyan oda lépett Bene

Tamás elé.

— Bátyám, én egy nappal hamarébb jöttem,

hogy sem az év letelt volna; de még hoinapig is

nehéz várni. Megadhatja-e ma a holnapra igért

választ ?

— Meg, volt a komoly felelet, sőt bánom, hogy

egy évvel ezelőtt meg nem adtam. S aztán Bene

Tamás röviden, szárazon elmondta, hogy mi volt

Papp Samu végső kívánsága.

Papp lgnáczot nem lepte meg ez a válasz. Ezt

gondolta ő is. és kegyelettel ápolta egy év alatt ezt

a gondolatot.

— Tudja-e ezt Irén ? kérdé az ifju.

— Tudja, felelt Bene Tamás.

— S mondja meg bátyám, hogy mit mondott,

mikor megtudta ?

Bene Tamás hosszan némán nézett az ifjúra s nem felelt a kérdésre.

— Nem lehet megmondani? kérdé elfojtott hangon Papp Ignácz.

— Megmondom, tartozom ezzel, azt mondta,

hogy: soha!

— Soha! — És miért?

Bene Tamás vállat vont, arcza egy nagy kérdő-

jelt fejezett ki, mely azt mondá, hogy : ha azt lehetne

tudni, hogy miért mondják néha az emberek egyszer,

hogy igen és máskor, hogy nem, soha!

(Folytatása következik.)

127. szám SZENTESI LAP. 3. oldal.

részvéte fogja a pihenésbe kisérni. (Nagy derültség.) d iskreCzió ; mivelhogy azt zárt ülésben, helyesebben Ezután személyes kerdésben kifejtette, hogy felülte- J

tés alatt értette a börzeadóra és a kis lottó eltör-lésére adott Ígéretek be nem váltását.

Miután az előadó és a határozati javaslatok benyújtói a zárszó jogáról lemondottak - mos már következett a szavazás.

A többség a költségvetést általánosságban el-fogadta

A részletes tárgyalást csak hétfőn kezdik meg. Végül Issekutz Győző interpellálta meg az igaz-

ságügyminisztert. A magyar Panama epilógusa cimü és a Pesti Napló-ban megjelent czikk miatt, Hosz-szabb megokolás kapcsán a következő interpellácziót intézte az igazságügyminiszterhez:

Interpelláczió a tisztelt igazságügyminiszter úrhoz : Van-e tudomása a miniszter urnák a Pesti

Napló politikai napilap 1893. évi 299. számában „A magyar Panama epilógusa" \cz\m alatt Kolozs-vártt 1893. október 23-áról keltezett és gróf Kle-belsberg Zdenko ur aláírásával megjelent hírlapi czikkröl ?

Van-e tudomása, hogy ezen czikkben az ösz-kormány, majd az igazságügyminiszter és később a belügyminiszter urak külön-külön is bünpalás-tolással, a kolozsvári k;rályi törvényszék egyik bí-rája hamis vizsgálati jegyzőkönyv felvételével, a kolozsvári királyi törvényszék és ügyészség, vala-mint a kolozsvári királyi ítélőtábla és királyi fő-ügyészség, ugy a budapesti állami rendőrség bün-palástolással és kötelességük megszegésével vannak nyilvánosan vádolva?

Meg van-e a miniszter ur győződve, hogy ily nyilvánosan és figyelemre méltó helyről súlyos vádakat hallgatással mellőzni és a mélyen meg-rendült közérzületet ezen vádak hatása alatt hagyni a magyar állam reputácziója érdekében nem szabad V

szólva, bizalmas konferencziábán tárgyalta a bi-

zottság.

— S ima Ferencz. országgyűlési képviselő és

lapunk felelős szerkesztőjéről megírtuk a minap, hogy

az országos költségvetési vitában részt fog venni.

Mint legilletékesebb forrásból értesülünk, szerkesz-

tőnk az általános vitában, majd a belügyi tárczánál

akart felszólalni; ettől a szándékától azonban eláll-

ván, a vallás és közoktatási, továbbá a kereskedelmi

és a földmivelési tárczák költségvetéseinek tárgyalá-

sánál fog beszédet mondani. Beszédeit természetesen

közölni fogjuk.

— Bérgyi lkosság czim alatt megírtuk la-

punk pénteki számában, hogy Richter Ferencz do-

rozsmai tanyai tanítót egy Fátyol Pista nevü juhász

legény, állítólag a tanító ellenségei által felbérelve

— orgyilkos módon lelőtte. Az áldozat — mint

örömmel értesülünk — nem halt meg, s felgyógyu-

lását biztosra veszik, Tergina Gyula tanfelügyelő

jelentette a tegnapi közigazgatási bizottsági ülésen,

hogy az üldözött tanítót egy ép most megüresedett

állásra áthelyezte, mivel — úgymond — Dorozsmán

nem lenne biztonságban az élete. Richter Ferencz

ügyét nem ismerjük, és sejtelmünk sincs róla, hogy

mivel ingerelte maga ellen oly kérlelhetlen bosszúra

ellenségeit, de bármi legyen az ellenségeskedés oka,

a tanfelügyelő előrelátó intézkedését - az adott vi-

szonyok között — helyeselnünk kell.

— Esküvő . Bánóczy Lajos városi levéltár-

nok — mint utólag értesültünk — f. hó 11-én dé-

lután tartotta esküvőjét Gyulay Ida kisasszonynyal,

egyik tagja a munkából kidőlt. Bizonyára az igaz- fordult elő semmi fontosabb tárgy. A mi talán ér- pedig talán még sem helyes dolog. De ez még hagy-ságügyminiszter feszítette tul az erejét. Az ország dekesebb momentum lett volna, arról irni tiltja a — ján. Ha már az illetőknek igy tetszett, és ha már Petro-

vics ur összeegyezhetőnek tartotta a kollegiálitással, és

a lelkészi hivatással, hogy a személyes gyűlölködésnek

ilyetén módon kezére járjon, az oly egyéni dolog,

melyet nem tennék nyilvános felszólalás tárgyává.

De a mi nekem leginkább feltűnt, sőt megbotrán-

koztatott, s a mi a jelen sorok megírására késztetett,

az az a szokatlan látvány volt, hogy Petrovics ur

teljes papi ornátusban, szent hivatásának minden

jelvényeivel fölszerelve végezte a gyászszertartást.

Hát hiszen láttam én már olyan esetet, hogy keresz-

tyén pap temetett izraelitát, de n e m papi jelvényei-

vel ellátva rukkolt ki, hanem egyszerűen csak fekete

ruhában, ezzel mintegy jelezvén, hogy nem mint pap,

hanem csak mint a végtisztességtétel szónoka szerepel.

Nem vagyok jártas a kánoni törvényekben, s igy nem

tudom bizonyosan, de ugy sejtem, hogy egy keresz-

tyén papnak nincs megengedve papi jelvényeivei

ellátva fungálni egy nem keresztyén temetésén. De

ha a kánoni törvények e tekintetben nem tartalmaz-

nának is semmi határozott rendelkezést, az én

vallásos érzületem tiltakozik az efféle merénylet

ellen: s azt hiszem, hogy Petrovics ur a szóban-

forgó tettel nem annyira a zsidó hitfelekezetet tisz-

telte meg, mint inkább arról tett tanúbizonyságot,

hogy a saját hitfelekezetét — nem tiszteli eléggé.

Ebben a meggyőződésben bocsátom nyilvános bírá-

lat alá a Petrovics ur cselekményét. Az elmondot-

takhoz csak még azt csatolom hozzá, hogy Petrovics

ur — értesülésem szerint - - nagy szerényen és a

kollegiálitás nagyobb dicsőségére, ö n m a g a a ján l-

k o z o t t a gyászszertartás elvégzéséve, (Eddig a

beküldött levél. És mi őszintén megvalljuk, hogy

sokáig haboztunk, vájjon közöljük é? De végre is,

habár elismerjük, hogy a kérdés k á n o n j o g i ol-

dalával nem vagyunk tisztában, ámde a dolog i 1-

1 e n d ő s é g i oldala tisztán áll előttünk ; s ez az

oka, hogy átadtuk a nyilvánosságnak ezt a levelet.

Azonban megjegyezzük, hogy ezzel a gyászoló csa-

lád kegyeletes érzését érinteni, és bánatát fokozni, a

legtávolabbról sem kívántuk. Szerk.)

— A j övendő magyar k irá lyné. A bécs-udvari körökben mint a Budapesti Hírlap jó for-rásból értesül, roppant érdeklődéssel várják Ferencz Ferdinánd kir. herczegnek, a prezumtiv trónörökös-nek végleges elhatározását arra, hogy kit választ arájának ama két jelölt közül, kiket az udvar a jö-vendő uralkodó részére kijelölt.. Az egyik tudvale-vőleg Stefánia özvegy trónörökösné, a másik pedig Dorottya herczegnő, József kir. herczeg leánya. Bár-mint történjék is a végleges elhatározás, annyi bi-zonyos, hogy az eljegyzés, ha nem is nyilvánosan, de családi körben már most a karácsonyi ünnepek alatt bizonyosan meg fog történni s ez az oka, hogy a királyné az idei karácsonyi ünnepeket előleges el-határozása ellenére Bécsben tölti, hol az eljegyzési aktusnál a királyi család Bécsben időző tagjai mind jélen lesznek.

— Jó tékonyczé lu á l lamsors já ték . Mint az előző években, ez idén is nagy jótékonyczélu ál-lamsorsjáték tartatik. — Ezen sorsjáték hozta nyere-ményébe a következő jótékonyczélu intézmények vesz-nek részt. A magyar nemzeti színház nyugijintézete a magyar gazdasszonyok országos egyesülete, a gyó-gyult elmebetegeket segélyző egyesület, a budapesti gyermekbarát egylet, a m kir. vagyontalan állami hivatalnokok özvegyei és árvái részére létesítendő alap, a kolzsvári „Mária-Valéria" árvaház, a szath-mármegye, nagy-károlyi nőipariskola, a magyar kép-zőművészek nyugdijalapja, a Zágrábban létesítendő Horváth-Szlavon országos javitóház stb. A játékterv nagyon kedvező esélyekkel kecsegtet, a főnyeremény 60.000 frt, az összes nyeremények 160.000 frtra rúg-nak. Sorsjegy ára 2 frt, kapható minden lotto , só-és adó hivatalnál, a legtöbb postahivatal és dohány-tőzsdében. A húzás deczember hó 28-án történik.

— Mi l l i omos hálá ja . Franzesbadban történt a nyáron, hogy egy fiatal hegedűs, a ki a park ze-nekarához tartozott, talált a sétatéren egy pompás aranyórát. A hegedűs elvitte az értékes órát a ren-dőrséghez, ahol már ki is volt függesztve egy hir-detés, mely szerint a ki az aranyórát megtalálja, nagy jutalomban" részesül. A minek a szegény he-

gedűs bizony fiölöttébb megörült. Nem sokára meg is kapta a „nagy" jutalmat, a mely állott — három osztrák forintból. — A ki a drága órát elveszítette s azt hogy megtalálta, igy hálálta meg — nem volt más, mint a párisi Rotchschild báró, a leggazdagabb emberek egyike a világon. A hegedűs azt gondolva, hogy ez csak tévedés lehetett, irt egy hálálkodó levelet, fölemlítve, hogy a báró talán nem is tudja, hogy ő minő n gy jutalmat kapott ? A mire a báró ur nem válaszolt egyhangot sem.

Gyulay János helybeli posta és távíró tiszt szeretet-Meg van-e a miniszter ur győződve arról,'remélto leanyával; ki, mint tavirásznő, maga is egyik

hogy a kormány, mely ellen ily súlyos vádak nyil-|ü u j a a s z e n t e g l k i r ósLa es t á v i r d a h i y a t a l

vánosan emelvék, nemcsak önmagának, de a ma-L v. .. ... , . .. , f,., .. . . gyar állam tekintélyének is tartozik azzal, hogy|dtírtík tisztikaranak. havunkból kívánunk szerencset

alkalmat nyújtson a vádak bizonyítására, egyut-,e SZ^P Irigyhez, tal teljes elégtételt szerezzen a vádak alap-! — Kisértet a rendőrségnél . Héttőn dél-talansága esetén a benne megsértett állami leg- 'előtt nagy riadalom volt a rendörségnél. A közbiz-főbb végrehajtő hatalomnak? j t o n s á g b a l o r ö r e i n e k valamennyi ha.a szála az ég

felé meredt, s a iegvastagnyakubb kalvinista András

is ijedten hanyta magára a keresztet. De nem is

Meg van-e a miniszter ur győződve arról, hogy a magyar igazságszolgáltatás reputácziója megköveteli, hogy a magyar birói karnak egyik megnevezett tagja és két birói testülete ellen emelt bolondság ám az a csoda; a nn szegény András vádra nézve a bizonyítás utja megnyittassék, egyut- bacsiékkal történt: egy eleven kísértet, egy hazajáró tal elégtételt keresve a vádak alaptalansága esetén i e l e k r i a g z t o l t r a j u k . M .g eletben vala, Dekány Mi-a megsertett közhivatalnoki tekintelynek ? . , . . . . • . , .

Megvan-e a miniszter ur győződve, hogy a (haA* v o i t a a J ^ b o r kisertetnek, s

jogbiztonság érdekeben ily eljárás — a budapesti ¡a tanyák közt ioltozgatta a beteg csizmákat. A mult állami rendőrség ellen emelt vád tekintetében is heten aztan egyet gondolt, és meghalálozék a jó em-kivánatos ? ' ¿>er> és eltemettetek a varos költségén tisztességesen.

Ha meg van ezekről f jfaMye - amint azt s • h a u i a r o s a n megunván a másvilági életet, a miniszter ur magas állásából folyó erkölcsi kö- 1

telességének felismerése mellett — feltételeznem kell, ugy kérdem a miniszter urat:

Tett e vagy szándékozik-e lépéseket tenni arra nézve, hogy a sajtóügyi felelősségrevonás ál-tal az ezen vádak hatása alatt mélyen meg-rendült közérzületnek — azon biztosítás nyujtassék, hogy a vádak bizonyítására az ut megnyittatik és ez uton a való tény kiderittetik ?

Szilágyi Dezső igazságügyminiszter az interpel-láczióra azonnal válaszolt. Kijelentette, hogy a cikk-ről és az abban foglalt vádakról van tudomása, de valótlan a cik nek az az állítása, mintha ő mulasz-tást követett volna el Mindent megtett, ami az ő felügyeleti hatáskörébe tartozik, de semmit sem tett olyan irányban — pedig kívánták — hogy az illető bírák befolyásoltassanak. (Zaj Hangok balról: Ki kivKnta?) Az ügy fejlődésének részletes elmondásá-val nyomra-nyomra kimutatta, hogy minden fel-szólítás nélkül az ügy minden stádiumában meg-tette azokat az intézkedéseket, melyekre felügyeleti hatalma n^ki jogot adott. Igy sajtópört ind tott az Egyetértés ellen, mely egy cikkében olyasmit állitott, hogy a biróság a pör adataiba betekintést nyújtott a czikk közlőjének és hasonlóképp meg fog indíttatni a sajtópör a Pesti Napló ellen is. E pörökből ki fog derülni, hogy mi volt ezekben a czikkekben a tény-beli igazság s ő a maga részéről csak azt jelentheti ki, hogy ennek a hírlapokban sokat hánytorgatott ügynek teljes világosággal akar véget vetni.

Issekutz Győző elismerését fejezte ki a minisz-ter irünt s a választ köszönettel vette tndomásul.

Helyi és vegyes hirek.

kiszálla az ő szomorú sírjából, és felméne fényes

nappal a rendőrségi palotaba, a mely neveztetik kö-

zönséges nyelven — c s é r f é s z e k nek . Neszte-

len léptekkel, holt-halavány abrázattal, merev te-

kintettel lépte át a kísértet a rendőrszoba küszöbét,

s megállott a halaira rémült rendőrök között moz-

dulatlanul, szoborszerüen, mint egy é l ő szem-

r e h á n y á s . Aztán megszólalt tompa, ércztelen

hangon: . k é r n é m s z é p e n , a z t o l v a s t a m

az ú j s á g b a n , h o g y m e g h a l t a m ; h á t

b e j ö t t e m m e g t u d n i , h o g y m i i g a z a

d o l o g b ó l , m e r t én n e m é r z e k maga-

m o n s e m m i v á l t o z á s t . " De annál nagyobb

változást éreztek magukon András bácsiék. A kinek

az imént a hideg szaladt végig a hátán, azt egy-

szerre kiverte a forró verejték. Mert hát — igy okos-

kodék a rendőri találékonyság — ha ez a jó ember

csakugyan Dékány Mihály, a mint hogy valóban ő

kelme az, akkor hol kapjuk mi meg hamarjában azt

a másik Dékány Mihályt, a kit eltemettünk ? Avagy

hol van az a bölcs kalandó, a ki képes lesz most

már kisütni, hogy ki légyen az a szerencsétlen flótás,

a ki a Dékány Mikály fejfája alatt alussza örök álmát?

Azt pedig ki kell sütni, mert hát — röndnek

száj lönni!"

— Bekü ldete t t . A következő sorok közlé-

sére kérettünk föl: „Tisztelt szerkesztő ur! Vasárnap

délelőtt volt a köztiszteletben állott Sugár Árminimié

urnő temetése, kit a közöhsétf mély részvéte kisért

— 'örök nyughelyére» Feltűnt azonban mindenkinek, és

inu-

— Személyi h ir . Tallián Béla főispán

elvégezvén a kitűzött üléseken elnöki tisztét — ren- velem együtt igen sokan megbotránkoztak rajta, hogy

des székhelyére, Békés-Gyulára visszautazott. a gyászszertartást az izraelita lelkész helyett Petrovics

— A közigazgatási b izot tságnak f. bó Sóma lutheránus lelkész végezte. Feltűnt és megbot-

13-án tartott üléséről ezúttal térszüke miatt sem botránkoztató volt ez, mert köztudomásu, hogy azért

adhatunk ugyan részletes referádát, de különben is, tőrtént, mert a gyászoló csa.lád gyűlölettel viseltetik

tudósítónk szóbeli közlése szerint, az ülésen nem [a saját rabbija iránt; a gyűlöletet egész eddig vinni

4. oldal.

Hirdetmény. Szentes város tulajdonához tartozó „Zöld

koszorúhoz* czimzett nagyvendéglőnek és he-

lyiségének, 1894. évi január 1-től deczember

31-ig terjedő egy évre tervelt haszonbérbe

adása tárgyában f. évi november hó 19-én délelőtt 10 órára, a tanács

teremben, 4820 frt kikiáltási ár mellett, uj

árverés megtartása tűzetik ki, melyre árve-

rezni kivánók ezennel meghivatnak.

A feltételek a tanácsteremben addig is

megtekinthetők.

Szentes. 1893. november 11-én.

Nagy Imre, 2—2 tanácsnok.

SZENTESI LAP.

O O O C O O O O O Ö O O O O O Q O O

4485. — 1893.

Pályázati hirdetmény.

136. Mám.

Eladó iarab 100 koronás szentesi kereskedelmi

részvénytársasági részvény, melyek mindegyike

50 írttal már teljesen befizetve van. Értekez-

hetni Tóth Kálmán I. t. 14. sz alatti

lakossal. — Ugyanott 'sőves kukoricza is

2 — 4 van eladó.

Szentes város polgármesteri hivatala, az

ideiglenesen megüresedett, s 700 frt évi fi-

zetéssel javadalmazott adóügyi tanácsnoki

állásra, — a képviselőtestület f. évi 189.

számú határozata alapján újból pályázatot

hirdet s felhívja mindazokat, kik ezen állást

ideiglenesen elnyerni óhajtják, hogy p á l y á - ; F i a c : £ t é r e 3 : i a ^ a r i s s - l i á z T o a n

ff!

zati kérvényeiket kellően felszerelve, — a

polgármesteri hivatalhoz ez évi november hó

15-ik napjáig adják be.

Szentes, 1893 november 2.

Burián Lajos, 3—3. polgármester.

o o o c O O O O O O O O O O O O Q O

elfogad

TAKARÉKBETETEKET 0

kamatoztatás mellett. 12 ^ l c a r a a , t a d ó t a z I n t é z e t fizeti

X X X X X X * X _ X X X X X X X X X * XXXXXXXXXXXXXXXXX Csak akkor valódi, ha a háromszögű palack az itt levő szalaggal (vörös és fekete nyomás papiron) van elzárva.

Eddig fö lü lmul l ia ta t la i i

t f i ! ?

e jé ^ c >, tffeí

c cd O * ; .

3 g £ o © .3 £ ~ Í j t l S " !

S® 3 46 :o = i £ c C iS N . 5 T,

5

a 2-3 g ^ £ !» ~ • rvi

n jé n s —

'ö <A ^ .--Cti

O 53S.Í *0 c« • • >•» J* .2 ® 5 s u L -Q x ^ H

1 O 5 | f | 2

2 g ^ 4 8 Í n a.< =

t»c 5 2/3 Cd </> S-D wj

; k gistidc i±c i* c g» t v : fr>ns

Maager Vilmos-féle v a i ó d i t i s z t i t o t t

M Á J - O L A J

(törvényileg bejegyzett czég)

Maager Vilmostól Bécsben.

Az első orvosi tekintélyek által megvizsgáltatott és könnyű

emészthetőségénél fogva gyermekeknek is különösen ajánltatik és

rendeltetik mindama eseteknél, melyeknél az orvos az egész testi

szervezet, különösen a mell és tüdő erősítését, a test súlyának

gyarapodását, a nedvek javítását, valamint általában a vér tisztí-

tását elakarja érni. — Egy üveg ára 1 forint és kapható a gyári

raktárban Bécsben III/3. ker. Heumarkt 3. valamint az osztrák

magyar monarchia legtöbb gyógyszertárában.

Szentesen kaphatók: V á r a d y Lajos és ifj. V á r a d y Lajos gyógyszertárában.

Főraktár és főelárusitás az osztrák-magyar monarchia

részére M a a g e r V i l m o s , B é c s , III/3., Heumarkt 3.

^SsáiussstreifinJ j j y utánzások törvényileg büntettetnek, m 3—18

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

DÍSZES

SZÁMLÁK, JEGYZÉKEK ÉS

TUDQSITÓLEVELEK.

ÍZLÉSES

MEGHÍVÓK ÉS

T Á N C Z R E N D E K .

DIVATOS

E L J E Q Y Z É S 1 ÉS E S K E T É S1 KÁRTYÁK.

ÉTLAPOK,

KOZSÉ&IES YAROSI

HIVATALOS NYOMTATVÁNYOK.

Á R J E G Y Z É K E K ,

CZIM- ASZTALI ÉS

NÉVJEGYEK.

KONYVNYOMDA, K Ö N Y V - É S H I R L A P K I A D Ó H I V A T A L .

Huszonhárom év óta fennálló s a mai kor igényeinek minden tekintetben

megfelelő betűkkel és gyorssajtóval felszerelt

melyben minden e szakmába vágó munkák a

legjutányosabb áron, csinos kivitelben gyorsan

és pontosan készittetnek el, — ajánlom a n. é.

közönség szives pártfogásába.

TISZTELETTEL :

SIMA f£*£NCZ.

„SZENTESI L A P " cziinű, hetenként háromszor megjelenő poli-

tikai lap kiadó-hivatala.

MINDENNEMŰ

TÁBLÁS KIMUTATÁSOK ÉS TAKARÉKPÉNZTÁRI

M E R L E G E K .

IDŐSZAKI ÉS

fÖiYÓffiATOK, HÍRLAPOK MÜVEK.

DÍSZES KIVITELŰ

SZALAGARANYOZÁSOK ÉS S Z Á M L Á K .

I P A R ÉS KERESKEDELMI

CSINOSAN KIÁLLÍTVA.

MINDENNEMŰ

Ü&YYÉDI ÉS IRODAI

NYOMTATVÁNYOK.

MINDEN VÁLASZTÉKBAN

L t V E t í A f l M K l ÉS B O R Í T É K O K

CZÉGNYOMÁSSAL.

Szentes, 1893. Nyomatott Sima Ferenci gyorsítóján.