szepes mária - lira.hu · vágyaként és az élet-halál kérdéseivel viaskodó szellem égi...

Szepes Mária

A szerelemmágiája

SzerkesztetteKovács Julianna

Copyright © Szepes Mária Alapítvány, 2014Hungarian edition © Neemtree Corporation AG, 2014

Cover design © Neemtree Corporation AG, 2014

Második, javított kiadásA könyv az Édesvíz Kiadó gondozásában

először 1995-ben jelent meg

Minden jog fenntartva.A könyv – a kiadó írásos jóváhagyása nélkül –

sem egészében, sem részleteiben nem sokszorosítható vagy közölhető, semmilyen formában és értelemben,

elektronikus vagy mechanikus módon, beleértve a nyilvános előadást vagy tanfolyamot, a hangoskönyvet, bármilyen internetes közlést, a fénymásolást, a rögzítést

vagy az információrögzítés bármely formáját.

ÉDESVÍZ KIADÓ, BUDAPESTFelelős kiadó Novák András igazgató

Főszerkesztő és műszaki vezető Melher ViktorTipográfi a Alinea Kft.

Borítót készítette Édesvíz Kiadó Kft.Nyomta Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen

Felelős vezető György Géza vezérigazgató

ISBN 978 963 529 389 6

a szerelem magiaja.indd 4 2014.12.01. 13:10:14

Tartalom

A SZERELEM MÁGIÁJA 7

Előszó 9 Nemi ösztön, hatalomvágy, metafi zikai éhség 12 A mágikus defi níció 14 A nemiség gyökerei 15 Narkózis, mámor, kéj, eksztázis 16 Aszkéták és pervertáltak 19 Duálteória és valóság 21 Nemi viszony, szerelem, házasság 24 A harmonikus együttélés feltételei és mantrái 37 Állat, démon és kerub 64

A HŰSÉG MÁGIÁJA 69

Szerelmi bájital 71 A férfi géniusz legyőzhetetlensége 80 Szómagyarázat 94

AZ ÖRÖM MÁGIÁJA 97

Bevezetés 99 A lélek modern orvosai 104 Az öröm fi ziológiája 106 Mi az öröm? 107 Az öröm fokozatai 109


Az öröm fokozásának művészete 110 Örömkategóriák 111 Az öröm és a szex 113 A lét teljességének érzete 114 Kreatív öröm 115 Morális hajtóerő 116 Az öröm pszichológiája 117 Az öröm mágiája 118 A mentális optimizmus szokássá tétele 119 Nagy örömök szokássá tétele 120 Személytelen öröm 122 Az öröm atmoszférája 123 Kedvezőtlen miliők megváltoztatása

az öröm mágiájával 124 Az emberi instrumentum behangolása 125 A mentális kielégülés mágikus átvitele 126 Az öröm mágiája a mindennapi életben 127 A teremtés fi lozófi ai öröme 129 Társadalmi és egyéni alkalmak

mint lehetőségek 130 A gyógyító öröm varázsigéi 132


A szerelem mágiája

Benned él párod sajgó negatívja.Várod, hogy a varázsszót kimondja:

„Én vagyok Te”, amely örök sebedet gyógyítja.SZEPES MÁRIA


�

Előszó

Mágikus kirándulásra hívom meg kedves olvasói - mat szeretettel e könyvben. A varázslatos táj,

ahova megyünk, nem hely, hanem állapot, amelyben a szerelem sohasem válik unalmassá. Az együttélés állandóan új színekkel gazdagít. Nem ismer szürke megszokást, amelyet folyton „új hússal”, futó kalan-dokkal, hűtlenkedéssel kell elviselhetővé tenni. Sajnos az utat kevesen tudják e szépséges kiterjedéshez, mert nem ismerik a zárnyitó, viharzó indulatokat, lázongó elemeket lecsillapító aranykulcsokat és jelszót hozzá.

Pedig e bűvös, lebegő állapot valóban van. Még-hozzá bennünk. Mindenki létrehozhatja, aki igazán akarja, ahogy én megidéztem. Csak egy kis önzetlen-ség, okosság és nagyon nagy szeretet kell hozzá. És őszinte áldozatkészség. Attól megszelídülnek az objek-tív önimádat, sértődött hiúság vadászai is. Elmúlnak az önzés okozta depressziók, s képzeletünk mitikus tájain felragyog egy olyan szerelem szárnyas napja, amelyben nem tehet kárt a relatív idő. Nem homályosít el a kor. Minél többet adunk belőle, annál inkább gyarapszik, eléri a csillagos eget. Tanú rá az én 56 éven át tartó, gyönyörű házasságom az első és egyetlen férfi val, aki


��

testi halála után is bennem, velem maradt, és csodák forrásában merít meg naponta.

Ezt a lehetőséget, módszereket kínálom a „Szerelem és Hűség Mágiájában” mindazoknak, akik elfogadják. Nagyon nagy segítség volna számukra, ha megtennék! Problémáik megoldódnának. Lényükben harmónia, nyugalom áradna el, s egész környezetükre kisugároz-na. Persze ez csak szelíd kínálat részemről, távolról sem prédikáló erőszak. Jó erőszak nincs! Bizonyos azonban, hogy egy hosszú élet megélt tapasztalata, aranyfede-zete rejlik mögötte.

Akik beleéltek az életünkbe, látták és tudják, hogy sorsom végtelenül szeretett társával, Szepes Bélával több mint fél évszázadon át még csak egy vitánk sem volt. Pedig véleményünk nem mindenben egyezett. De elfogadtuk, hogy a másiknak joga van saját ízléséhez, érdeklődéséhez. Igaz, hogy mi még egymás gyöngesé-geit is szerettük. Remekül szórakoztunk együtt. Közös témáink kincseskamrája kimeríthetetlen volt. Egész életünket átbeszélgettük. S ami a hűséget illeti? Az ud-varlóját, vőlegényét, szeretőjét, férjét megcsalhatja az ember, de a legjobb barátját soha! Mélységes összetarto-zásunkat megkönnyítette, hogy mindketten alkotó em-berek voltunk. Férjem sportember, olimpikon, grafi kus művész, az Ullstein lapok sztárkarikaturistája, világla-pok munkatársa, mellesleg Pest legjobb táncosa. Csi-nos, elegáns daliaként bolondultak érte a nők. Magam színészcsaládból származó, koldusszegény, vézna, akkor még nem tudtam, hogy egészen helyes, színes „okos kislány”, akinek a kelengyéjét is barátok adták össze.


��

Őszintén csodálkoztam rajta, miért éppen engem választott a sok elegáns, dúsgazdag, szép, bálozó, spor-toló, zsúrozó, fölényes önbizalmú leány és asszony kö-zül, s miért engem vitt magával Berlinbe karácsonyi házasságunk után? Ráadásul kivitte egész családomat, mikor egy levelükön elsírtam magam, mert éppen na-gyon rosszul ment nekik. A színész-fi lmes pálya soha nem volt megbízható életjáradék, kis hullámhegyek váltakoztak benne. Ilyenformán öt és fél személyt vett feleségül a házvezetőnőnkkel és a cicánkkal együtt. A „fél”, persze, a cicánk is családtag volt.

Azután megértettem. S nehéz lett volna kételked-nem benne. Férjem, emberi eszmélete utolsó pillana-táig, súlyos betegen is, mindennap szerelmet vallott nekem. Azt is hallotta valamennyi barátom, tanítvá-nyom. „Tudod, miért vagyok én a világ legnagyobb mázlistája?” – kérdezte. „Miért?” Ezt nekem kellett kérdeznem. „Mert Te vagy a feleségem.” Mosolya nap-fényként sugárzott rám. Szűz-oroszlán szülött volt.

Hogy milyen módon lehet egy ilyen szerelmes, hű-séges sorsremekművet felépíteni, arról szól ez a könyv. És arra fi gyelmeztet, mi az, amivel sokan maguk rom-bolják le e legfontosabb kapcsolatukat. Próbáljanak nem csupán az érzékeikkel választani, noha az is fontos része ifjú lángolásuknak. Önmagában azonban soha nem kötőanyag. A pszichikai-szellemi összetartozás, közös érdeklődés nélkülözhetetlen része az egyesülés-nek, egymásban megtámaszkodó örömnek. A gyöngéd érzelmeknek és a szárnyas képzelet hormoncseréjének legalább annyira fontos a szerepe, mint a nemi ak-


��

tusnak. Szeressenek birtoklás, fullasztó követelések, elvárások nélkül. Ha ügyelnek rá, megérzik, mikor kell hallgatniuk és mikor várja szelíd, jó szavukat a másik.

Legyen fontosabb a Te, mint az én. Sokszor az ál-talunk kizárólagosnak vélt jobbat is lehet rosszul csi-nálni, ha erőszakot veszünk vele a másik természetén.

Mi jól csináltuk a jót. Nekünk sikerült.

Nemi ösztön, hatalomvágy, metafi zikai éhség

Az ember elementáris kapcsolatai közt a szerelem az, amelynél elsősorban az észen innen és túl lüktető alapérzések érvényesülnek a tudatos ember morális-szociális feltételeitől, gátjaitól függetlenül. A szerelem a személyiség legállatiasabb, legördögibb és legiste-nibb területe. De bármelyiket érinti ezek közül, ott sötétséget vagy szellemi gyümölcsöket: sorsot, életet, halált teremt.

Különös módon szinte valamennyi nagy írónak és pszichológusnak igaza volt a szerelemről szólván, még akkor is, ha egymásnak teljesen ellentmondó elmé-leteket állítottak fel róla. Mert megérteni ezt a nagy titkot csak a lét magasabb és mélyebb síkjain hullámzó változatainak szintéziséből lehet. Abból, ha felismerjük, miféle szenvedélyes hiányérzet feszül a dogmatikus moralista önkínzó aszkézise, a hatalom őrült, zsar-nok szadizmusa s a bordélyok prostituáltjainak gépies erotomániája mögött. Mit jelképeznek az állatok, nö-vények sokszor borzalmas, rejtélyes nemi szertartásai,


��

az ősi kultúrák szexuális kultuszai. De meg kell tudni fejteni az ember különféle perverzióinak, traumáinak és gátlásainak jelentését is. Igaza van ezért Freudnak, aki minden emberi megnyilvánulás mögött a nemi ösztönt jelölte a legfontosabb hajtóerőnek. Igaza van Adlernek, aki a kisebbrendűségi érzést ellensúlyozó hatalmi ösztönt ismerte fel az emberi cselekvések olyan erős mozgatójaként, amely teljes érvényesülés esetén elnyomja vagy kikapcsolja a szexuális vágyat, s igaza van Jungnak, aki – bár a két előbbi tényezőt is beleépíti pszichológiai rendszerébe – mégis az ember ősi, misztikus-mágikus Isten-szomját, Isten utáni vá-gyát emeli uralkodó ösztönként a többi inger és szen-vedély fölé. Mert Jung szerint az ember személyiséggé válása, megvilágosodása, átlényegülése jelentheti az egyedüli gyógyulást a lelki s az ebből következő testi nyavalyákból. Jung ezt a személyiséggé válást a szó mélyen vallásos értelmében gondolja: vagyis az em-ber és a kozmosz, a lélek és a mágikus természeti erő, szellem és Isten kapcsolatának tudatosítását és helyre-állítását sürgeti. Bizonyos, hogy a három nagy tudós együtt végre megadta és visszaadta az emberiségnek azt a lényeges eszmét, amelyet évezredekig nélkülö-zött. Mert a szerelem teremtő és pusztító szenvedélye az állati sajátosságokkal rendelkező testben kétségte-lenül Freud nemi ösztöneként, a lélekben Adler hatalmi vágyaként és az élet-halál kérdéseivel viaskodó szellem égi síkján a teljes tudásba való beavatás szomjaként, tehát a Jung által kifejtett Isten utáni vágyként jelenik meg. De mindhárom mögött ugyanaz az isteni ősenergia:


��

a teremtés szüntelen mozgásban levő árama lüktet, csak különböző létsíkokon.

A mágikus defi níció

A kérdést először a nemi ösztön, szenvedély, szerelem, közösülés, kielégülési vágy s a szerelmi halál fogalmá-nak pontos meghatározásával kell megragadni.

Egy fogalom hiánytalanul tömör megfogalmazása varázsigévé válik abban, akiben a defi níció megszüle-tett. Mert a teljes személyiséget bevilágító SZÓ igazsá-ga törvénnyé lesz: Logosszá, amely az intellektuson át feloldja a valótlan képzeteket, s a régi helyén új világot teremt. Ennek következtében megváltozik az egyén magatartása, melynek hatását és hatalmát már min-denki tapasztalhatta, aki kísérletezett vele.

Az élet nemzője a teremtő képzelet. A képzelőerő (mintegy közösülésként) megvalósítja, kiformálja saját képzetsorát a feminin ősanyag örök állagából. Ez az ős-képe minden későbbi aktusnak, amelyből ideaformák, asztráljelképek, anyagi szerkezetek születnek. E miszti-kus első feszültség megnyilatkozási kényszere, mámora, részegült, diadalmas elvakultsága benne lüktet a „kettő nászában” valamennyi létsíkon. A szerelem ezért a teremtő extázisa az élőlényben. A végtelenből, a megismerhetet-lenből tört be a véges látható világba. Lényege a he-ves kitörés, a mozgás, a hódítás. Van benne valami csillapíthatatlan, rögzíthetetlen, rohanó, lüktető, mint a tűzben, mint a robbanás energiáiban, mint a tágu-


��

ló világegyetem száguldva szétterjedő pólusaiban. Az energia szédülten szétrepülő szikrái rövidebb-hosszabb izzás, lángolás után hamuvá lesznek, de maga az erő él! Átfut a világon, és eltűnik az örökkévalóságból örök-kévalóságba vezető útján.

A nemiség gyökerei

A hermetikus fi lozófi a a szexualitás kérdését sokkal jelentősebb okokkal magyarázza, mint a modern mély-lélektan, amely nagyrészt inkább csak jelenségeiben és működésében regisztrálja. Az okkult szemlélet itt is a láthatatlan okot ragadja meg, amikor visszahatol a ne-mek kettészakadásának misztériumához, amelynek emlékét nemcsak mítoszok és hagyományok, hanem maga a természet is őrzi eleven szimbólumaiban: az élőlények organizmusában Az emberi szervezet bizo-nyos csökevényei, a távoli ősökre visszautaló hermafro-dita alkat, az egész univerzum látható és láthatatlan váza az egymást kereső, egymással harcoló ellentétpár rejtélyére utalnak.

A mindenségben valamennyi élő forma női és fér-fi energiák egymásra hatásából keletkezik. S mivel a világ Dyas nászából született, e két végletes princí-piumot hordozza léte gyökerében. A kettő hasadása és csillapíthatatlan sóvárgása egymásért az élet fenn-tartója. A teremtés aktussal jár együtt. A férfi logosz ter hessé teszi a nagy Matert, az ősanyagot. Nászuk áb rája a középpontokba sűrítő, formateremtő örvény.


szepes mária - lira.hu · vágyaként és az élet-halál kérdéseivel viaskodó szellem égi...

Documents