11.-; EUROPA £5•• ••

A FOLDKOII-TENGERTERSEGEA KORAl KOZEPKORBAN

11 EUROPA ES A POLDKOZ[- TENGER TERSEGEA KORAl KOZEPKORBAN.~~-~

1. BIZANC A VII. SZAZADIG

Mutasd meg a terkepen a Nyugatr6mai es a Keletr6mai Birodalom ha-ttirait!

VI. XII. XIII. XIV. XV.IV. V.

Konsztantinoszcsaszar

H-',~....A Bizanci Csaszarsag ahatodik sz. derekan

•.••••• ~... . terkep .,

~ Konsztantinosz csaszarKonstantinapoly modelljevel

VII. VIII. IX. X. XI.

A romai orokseg

A Nyugatr6mai Csaszarsagot a barbarok 476-ban megdonWttek, a Keletr6-mai Birodalom, vagyis Bizanc viszont meg Hz evszazadig fennallt. Bizanc Wrtenel-me a Nyugatr6mai Csaszarsag bukasa elott kezdodott. Constantinus (Konsztantinosz)r6mai csaszar (324-337) R6mab6l Konstantinapolyba helyezte at birodalma szek-helyet. Ezt a varost a szlavok Carigradnak (csaszarvarosnak) neveztek. Nemsokaraa birodalom keleti resze es az uj fOvaros elonyosebb helyzetbe keriilt. Konstantina-polyt 330-ban epitettek a valamikori Biizantion nevii yaros helyen. Errol a hajdanivarosr61 kapta a Keletr6mai Birodalom a Bizanc nevet.

Konstantinapolyt Uj, illetve Masodik Romanak is neveztek. Az uj fOva-rosban szekelo csaszarok az egykori r6mai uralkod6k ut6dainak tartottak magukat.Erdekes, hogy Konstantinapoly Wbbfele nepbol all6 lakossaga rumelnek, vagyisr6mainak nevezte magat. Bizanc allami berendezkedese is a r6mai jog elvein alapult.A koz- es a maganeletben is a r6mai jog volt a mervad6. Egeszen a VII. szazadig ahivatalos nyelv is a latin volt Bizancban.

Bizanc tovabbi jellemzoi

Bar atvette a r6mai allamberendezest, Bizanc nem mindenben hasonlitottR6mara. Inkabb a hellenisztikus miiveltsegre alapozott. Tortenete a keresztenyseggyozelmevel kezdodott. Bizanc volt az elso kereszteny allam. A keresztenyseg fo-kozatosan behatolt a bizanci allami elet minden p6rusaba. Az allam es a vallas at-hatotta egymast, es szetvlilaszthatatlan egysegge olvadt. Bizanc a keresztenysegbastyaja lett.

A lakossag

Bizanc lakossaga nagyon vegyes osszetetelii volt. Gorogok, trakok, illirek,ormenyek, zsid6k, egyiptomiak es mas nepek eltek itt. Nyelviik sem volt azonos, deszilard kapocs volt kozottiik a hellenisztikus miiveltseg es a hellen orokseg. A Bi-zanci Csaszarsag egesz teriileten gondosan apoltak ezeket a hagyomanyokat.

14

TORTENELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

A Romai Birodalom fehijitasara tett erofeszitesek

Eros gazdasagara, szilard kozponti hatalmara es kedvezo f61drajzi helyze-tere tamaszkodva a Keletromai Birodalom, vagyis Bizanc vissza tudta verni a barbartOrzsek tamadasait.

lusztinianosz (527-565) csaszar uralkodasa alatt Bizanc hatalma csucsanalit. Teriilete magaba foglalta a Foldkozi-tenger keleti medencejet, Kis-Azsiat es aBalkan-felsziget nagyobbik reszet. A bizanciak abban biztak, hogy a volt Nyugat-romai Csaszarsag teriileterol is kiiizik a barbarokat, es felujitjak az egyseges RomaiBirodalmat. lusztinianosz csaszar idejeben meg is indultak a hoditasok nyugaton.Bizanc arra tOrekedett, hogy a Foldkozi-tengert romai tengerre tegye. Sikeriilt iskiterjesztenie hatalmat Italiara. Ezek a haboruk azonban hatalmas anyagi javakatemesztettek fel, a nyugaton elert eredmenyek pedig nem voltak tartosak. A bizan-ciak fokozatosan kiszorultak a Foldkozi-tenger nyugati tersegebol.

Hizanc teriileti vesztesegeiMig Bizanc nyugaton haboruzott, keleten a perzsak veszelyeztettek. Ebben

az idoben a Balkan-felszigeten is hanyatloban volt a hatalma. Bar lusztinianosz sza-mos erOditmenyt epittetett a Balkanon, ezeket mar nem tudta kello erovel vedeni amindent elozonlo szlav tOmegekkel szemben, amelyek a VI. szazad folyaman es aVII. szazad elejen elozonlottek a Balkan-felszigetet. Mig korabban a bizanciak ered-menyesen vedekeztek a barbar tOrzsekkel szemben, most a szlavoknak es az avarok-nak sikerlilt tObb varost lerombolniuk, sot Szalonikit es Konstantinapolyt is vesze-lyeztettek mar. Keletrol hamarosan ujabb veszedelem kozeledett. Az arabokszelveszkent rontottak az Arab-felszigetrol Bizancra, s legeloszor Eszak-AfrikabantOrtek meg a hatalmat. Ennek kovetkezteben a valamikor hatalmas birodalom terli-lete, amely korabban magaba foglalta a Foldkozi-tenger egesz terseget, csupan Kis-Azsiara es a Balkan-felsziget tengermelleki reszere korlatozodott. Az egykori hatal-mas Romai Birodalom Bizancca zsugorodott, amely egyre jobban elveszitette romaijelleget, es gorog jelleget oltOtt magara. A VII. szazadban a latin nyelvet hivatalosnyelvkent felvaltotta a gorog. A nagy teriileti vesztesegek ellenere Bizanc <itveszeltea vatsagot, sot idovel ismet megszilardult es hatarozottabb politik<it kezdett folytatni.

Y EGESZITSD KI AZ EMLEKEZTETOT AZ ALABBI SZAVAKKAL: "

romai jog, allam, Konstantinapoly1"-

Bizanc az elso kereszteny Fovarosa volt,amelyet a szlavok Carigradnak neveztek. Ezt a varost meg Uj vagy MasodikR6manak is hivtak. A bizanci csaszarok a romai csaszarok utodainak tartottakmagukat, allamukat pedig a elvei alapjan epitettek ki. Bizanc ahellenisztikus kultura tovabbvivoje volt.

~ A gy6ztes Jusztinianosz

Europa a VI. szazadban••• ~ ••••• - 2. terkep .,

A Hagia Sophia (Szent B6lcsesseg) templomaKonstantinapolyban. Jusztinianosz csaszaruralkodasa alatt epult. Egy VI. szazadbeli fro fgylelkesedett, amikor meglatta ezt az epuletet:"Kaprazatos alkotas, semmivel sem lehet 6sz-5zehasonlftani. Annyira szep, hogy szavakkalIe sem frhato."

15

II EUR6PA ES A FOLDKOZI- TENGER TERSEGEA KORAl KOZEPKORBAN.~~-~

2. BIZANC FELEMELKEDESE

Mikor kezd6dik Bizanc tOrtenelme?Melyek a Bizanci Csaszarsag alapjellemz6i?

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

XIII.Szent harcos

XIV.

A Bizanci Birodalom megvedese es terjeszkedese

A korai kozepkor folyaman Bizanc szamos nep es orszag tamadasatvisszaverte. Tulelte a nepvandorlast es a barbar tOrzsek pusztitasait. Visszaverte aperzsakat, majd az arabokat is. Terlileti vesztesegek ertek ugyan, de elindult a belsoatalakulas es megujhodas utjan. A felemelkedes uj korszaka koszontOtt ra. Az allamatalakult. Teriiletet katonai korzetekre, ugynevezett themakra osztottak fel. Mind-egyik korzet elen katonai parancsnok - sztrategosz alit. A polgari lakossag felett isa katonai parancsnok uralkodott. A katonai kozigazgatas bevezetesevel megszilardultaz orszag vedelme. Bizanc eros allamma szervezodott, amely fokozatosan h6ditottavissza elveszitett teriileteit.

~ Bizanci lavas katanak

A bizanci sereg hosszu ideig csak vedekezett az arabokkal szemben, dekesobb feltart6ztathatatlan keleti h6ditasokba kezdett. Meg Damaszkuszt, az arab okegykori fOvarosat is elfoglalta, s tObbek kozott Sziriat is visszaszerezte.

Bizanc fokozatosan a Balkan-felszigeten is visszaallitotta korabbi hatalmat.Mar a VII. szazadban itt is megalakitotta az elsa katonai korzeteket, elsosorban atengermelleken. A tengermelleki korzetek hadai gyakran a Balkan-felsziget belse-jebe is behatoltak, hogy a delszlav allamokra is kiterjesszek Bizanc hatalmat. Ujfenykorat Bizanc II. Baszileiosz (976-1025) uralkodasa alatt erte el, aki a Balkan-felsziget belsejeben tObb katonai korzetet letesitett. A csaszarsag hatara ismet a Du-na menten huz6dott.

16

TORTENELEM AZ ALTALANOS [SKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

Apr6nia

A Komnenosz-dinasztia uralkodasa idejen (a XI. szazad vegetol a XII. sza-zad vegeig) a Bizanci Csaszarsag ismet megerosOdott, ktilonosen katonai szempont-b61.A csaszar huberbirtokokat, un. pr6niakat adomanyozott a hazai katonai nemes-segnek. Ezek a katonak lettek Bizanc lovagjai. A katonai hiiberbirtok elvezojekatonai szolgalatot teljesitett, a csaszar hivasara koteles volt hadba vonulni es habo-ruzni. A pr6nia nem volt orokolheto. A lovag csak addig elvezte annak jovedelmeit,amig katonai szolgalatot teljesitett. Ez a rendszer folyamatosan kello szamu katonatbiztositott a csaszarnak. A Komnenosz-haz uralkod6i zsoldos sereget is tartottak,de a pr6niarendszer bevezetesevel egyre inkabb a hazai lovagokra tamaszkodtak.

A csaszari hatalom

A tOrteneszek gyakran kedvezotlen fenyben mutattak be Bizanc multjat. Ahangsulyt az udvaron beltili kegyetlen leszamolasokra, a partoskodasokra, az ural-kod6haz tagjai kozotti tr6nvillongasokra helyeztek. Az a nezet valt uralkod6va, hogycsupan a bizanci uralkod6kat illeti meg a csaszari cim, es a csaszari hatalom korlat-Ian. Minden a csaszarnak volt alarendelve. Hittek abban, hogy hatalma isteni erede-tu, hogy a csaszar Isten foldi helytart6ja, akarata tehat azonos Isten akarataval.Nemcsak az allam, hanem az egyhaz elen is a csaszar alit. A vallasi tanitasokat is 0magyarazta. Az alattval6k terdre borultak elotte. Ezt az uralkodasi format bizanti-nizmusnak nevezztik. A bizantinizmus kifejezesnek napjainkban is lekicsinylo ahangzasa. Bizanc tOrtenelmet azonban nem szabad csupan a kimeJetlen udvari le-szamolasok es a korlatlan csaszari hatalom wkreben szemleJni. Bizanc tOrtenelme-ben voltak hanyatlasok, de dicso felemelkedesek is. Ezenkivtil megorizte az antikmuveltseg szamos vivmanyat.

Gazdasagi je1entosege

Tobb bizanci nagyvarosnak sikertilt tulelnie a barbar nepek tamadasait.Ezekben a gazdag varosokban viragzott a kezmiivesseg es a kereskedelem. AmigNyugat-Eur6paban kezdetleges, naturalis szinten alit a gazdasag, a bizanci varosok-ban fenyuzo arucikkeket keszitettek. Az tigyes mesterek olyan hasznalati es disz-targyakat allitottak elo, amelyek felkeltettek a vasarl6k erdeklodeset. A bizanci ke-reskedok a szomszedos es a tavolabbi orszagokkal egyarant kereskedtek. Mindenholnagy becsben voltak a bizanci mesterek, epiteszek es miiveszek.

Egyhazi es kulturalis hatas

Bizanc volt az elso kereszteny allam. Termeszetes tehat, hogy nagy volt azegyhaz befolyasa. R6ma es Konstantinapoly, e ket csaszarvaros valt a keresztenysegkozpontjava. R6maban szekelt a papa, aki arra tOrekedett, hogy az egesz keresztenyvilagra kiterjessze befolyasat, Konstantinapolyban viszont a magat okumenikusnak(egyetemesnek) nevezo patriarka szekelt. E ket egyhazi kozpont kozott gyakoriakvoltak a nezetelteresek, es ez 1054-ben teljes szakadashoz vezetett. Ekkor a keresz-tenyseg ket reszre szakadt: gorogkeletire (a szlavok pravoszlavnak nevezik) es anyugati katolikusra. Mindket egyhaz arra tOrekedett, hogy minel tObb hivot sze-

A nomiszmanak nevezett bizanci aranypenz.trteke alland6 volt, es elismertekfizet6eszk6znek Indiat61 es Oroszorszagt61Nyugat-Eur6paig.

II EUROPA ES A POLDKOZI- TENGER TERSEGEA KORAl KOZEPKORBAN.~~-----'-'"-

~ Jusztinianosz csaszar. Mozaik a ravennaiSzent Vitalius-templomb61

pronia - bizanci huberi birtokpronia birtokloja - bizanci lovagthema - katonai korzet

~ A kijevi Szent Sz6fia-templom

18

rezzen maganak. Konstantinapolyb61 es R6mab61 is misszionariusok arasztottak ela pogany nepeket, hogy igaz hitre teritsek oketo A Bizancb61 eredo gorogkeleti val-last a szlav nepek - a szerbek, maced6n szlavok, bolgarok es az oroszok tettek ma-gukeva. A vallas altaI a szlav nepek a bizanci muveltseget is atvettek minden viv-manyaval.

A keleti szhivok megkereszte1kedese

A keleti szlavok nyugaton a KarpMokkal, keleten a Volgaval hatarolt oria-si kiterjedesu teriileteken eItek. A ket legismertebb orosz fejedelemseg kozpontjaKijev es Novgorod voltak.

A Kijevi Oroszorszag fejlodesenek csucsat Vladimir nagyfejedelem(978-1015) idejeben erte el. Vladimir szoros kapcsolatot teremtett Bizanccal. II.Baszileiosz csaszarnak katonai segelyt kiildott. A csaszar jutalmulleanytestveretkiildte felesegiil az orosz uralkod6nak, egyetlen feltetelt szabva - a megkeresztelke-dest.

Vladimir nagyfejedelem es kornyezete felvette a keresztenyseget. Pogany-kent megmart6ztak a Dnyeper foly6ban, ahol bizanci misszionariusok megkeresz-teltek oketo Elotte megsemmisitettek a pogany szentelyeket, majd kereszteny ima-hazakat emeltek. A keresztenyseg felvetele megerositette a nagyfejedelemhatalmat.

A megkeresztelkedessel az orosz nep Mvette a bizanci muveltseg vivma-nyait. Bizanci mintara epitettek es diszitettek a templomokat. Az uj hit irasbelisegetis hozott a keleti szlavoknak. Bulgariab61 erkezett a cirill beWs iras. Az oroszok abizanci szellemi kultura szerves reszeve valtak. Az egyhazrendszer elen a konstan-tinapolyi pMriarka altaI kinevezett kijevi metropolita (ersek) alit.

.r, EGESZiTSD KI AZ EMLEKEZTETOT AZ ALARBI SZAVAKKAL:

hatalom, keresztenyseg, Vladimir, allam, egyhaz, muveltseg.

Az elen a korlMJan rendelkezo csaszar alIt. Az............. elen is a csaszar allt. Bizanci misszionariusok terjesztettek a....................... a szomszedos nepek kozott. A megkeresztelkedessel a kornyek-beli nepek elfogadtak a bizanci vivmanyait is.

A Kijevi Oroszorszag fejlOdesenek csucspontjM nagyfejede-lem idejeben erte el. A nagyfejedelem es kornyezete bizanci kozvetitesselfelvette a keresztenyseget.

TORTENELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODlK OSZTALYA SZAMARA

3. A NAGY NEPvANDORLAs

Mutasd meg a terkepen a Nyugatromai Csaszarsag hatarait!

-V. VI. VII. VIII.

- -

X. XI. XII. XIII. XIV. XV.IX.

A hunok375-ben.

Ahunok

A IV. szazadt61 a VII. szazad derekaig tart6 idoszakban sor kerUlt a german,mongol, szlav es mas tOrzsek van doria sara. Az emberiseg tOrtenetenek ezt az ido-szakat a nagy nepvandorills koranak nevezzuk.

Az eur6pai barbar tOrzseket az Azsiab61 erkezo harcias hunok hoztak moz-gasba. A hunok 375-ben t6rtek be Azsiab61 Eur6paba az Ural-hegyseg es a Kaszpi-tenger kozott elteriilo siksagon at, amelyet a nepek kapujanak neveziink. Akkorkezdodott a nagy nepvandorlas kora. Nehez napok kovetkeztek a R6mai Birodalom-ra.

A harcias hunok szelveszkent nyomultak elore nyugat fele. Konnyulovas-saguk minden nehezseg nelkiil soporte el utjab61 a t6bbi barbar nepet. A hunok sokgerman, szlav es egyeb tOrzset leigaztak. Miutan birtokukba vettek a Karplit-me-dencet (Pannon-siksagot), rabl6hadjaratokat vezettek a R6mai Birodalom ellen. Ahunok megjelenese zavart, felelmet, sot rettegest vliltott ki a r6maiak soraiban. Eztpeldazzak egy r6mai ir6 felelemtol es gyul6lettol sugallt sorai, aki megfeledkezettarr61, hogy milyen kegyetlenek tudtak lenni a r6mai katonak is. Emberhez meltatlan,ket labonjar6 allatokhoz hasonlitotta a hunokat, majd igy folytatta: "Kora ifjusagukidejen vassal mely sebeket vagnak arcukba, hogy a forradasok megakadlilyozzak aszakall noveset. Mindannyiuknak eros vegtagjaik es vastag nyakuk van. Furcsakullemukkel es hajlott tartasukkal ket labon jar6 allatokra hasonlitanak. L6hatonesznek, isznak, es a 16keskeny nyakara hajtva fejiiket alszanak."

A hunok Attila uralkodasa idejen (434-453) voltak a Ieghatalmasabbak.Katonai folenyiik oly nagy volt, hogy kedvukre diktalhattak a bekefelteteleket aketteszakadt R6mai Birodalomnak. A r6mai csaszarok Attilat61, az isten ostorlit61,ahogyan ellensegei elneveztek, penzert voltak kenytelenek beket vasarolni. Attilahalala utan szetesett a hun t6rzsszovetseg, es a hunok letuntek a t6rtenelem szinpa-dar6!.

~ Hun harcos

19

II EUROPA ES A POLDKOZI- TENGER TERSEGEA KORAl KOZEPKORBAN.~==---~

~ Sas alaku osztrogot disz

A nagy nepvandorlas••••.••.•••••••••••- 1. terkep ,

(jfj=Barbar lovas katona

20

A german allamok

A hunok gyozelmei annyira legyengitettek a Nyugatr6mai Csaszarsagot,hogy a german tOrzsekkel szemben sem tudott kelloen vedekezni. Barbar tOrzsektelepedtek Ie a Pireneusi-felszigeten, Galliaban, az Appennini- es a Balkan-felszi-geten, valamint Afrikaban is. A Nyugatr6mai Csaszarsag terlileten megalakultak ag6tok, frankok, vandal ok, angolok, szaszok es mas german nepek allamai. A nyu-gati g6tok, azaz a vizig6tok a Pireneusi-felszigeten alapftottak meg allamukat, akeleti- vagy osztrog6tok pedig az Appennini-felszigeten. Az angolok es a szaszoka Brit-szigeteken alapitottak allamot, ahol kesobb kialakult Anglia.

A kis letszamu german tOrzs, a vandalok Eszak-Afrikaban alapftottak al-lamot, am ely mintegy szaz evig alit fenn. A bizanciak dontOttek meg. Ezt kovetoena vandalok beolvadtak mas tOrzsekbe, es a hunokhoz hasonl6an letiintek a tOrtene-lem szfnpadar61. A vandaloknak sikerUlt elfoglalniuk es kifosztaniuk R6mit. Em-lekliket orzi a vandalizmus kifejezes, amely vad, esztelen rombolast, klilonosen amiiemlekek rombolasat jelenti.

A h6dit6k es az oslak6k

A Nyugatr6mai Csaszarsag terlileten kialakult barbar allamok lakossaganagyon vegyes osszetetelii volt. A leteleptilo german tOrzsek ezen a tertileten ella-tinosodott (romanizaI6dott) nepeket talaltak. Ezek az oslak6k tObbsegben voltak abeteleplilo germanokkal szemben. Az uralkod6k megis a german tOrzsek soraib61kertiltek ki. Az ujonnan jottek es az oslak6k kezdetben nem keveredtek egymassal.A germanok eleinte sajat szabad kozossegeikben eltek. A germanok es a

TORTENELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

romanizal6dott oslak6k szokasaikban es kulturajukban na-gyon eltertek egymast61. A keresztenyseg r6mai k6zvetites-sel tOrteno felvetele utan azonban ezek a kii16nbsegek foko-zatosan elmos6dtak. A j6vevenyek es az oslak6k idovelegybeolvadtak. A germanok lassan elhagytak szokasaikjavareszet, es atvettek a latin nyelvet es kulturat. Ugyanakkor agerman tarsadalom retegezodese is felgyorsult. A vezerek-nek, vagyis a tOrzsi arisztokracia tagjainak az eJetm6djaegyre jobban hasonlitott az oslak6k fOldbirtokosainak elet-m6djara, a german szabadparasztok pedig fokozatosan elve-szitettek szemelyes szabadsagukat, es helyzetiik kiegyenli-tod6tt az elnyomatasban elo oslakos parasztsageval. Agermanok hozzajarultak a rabszolgasag megsziintetesehezes az uj, hiiberi (feudalis) viszony kialakulasahoz.

o (ff'A hQberi tarsadalom retegez6dese. Mutasd meg a ke-pen a harcosokat, azaz a lovagokat, es azokat, akik dol-goznak - a jobbagyokatl

.r, EGESziTSD KJ AZ EMLEKEZTETOT AZALABBI SZAVAKKAL:

Eur6pa, frankok, keresztenyseg, Nyugatr6maiCsaszarsag, rabszolgasag

A hunok 375-ben A.zsiab61 6z6n-16ttek, es mozgasba hoztak a barbar tOrzseket. Ezzelkezdetet vette a nagy nepvandorlas kora. A g6tok, a.............., az angolok es a szaszok tObb barbar allamotalapitottak a valamikori te-riileten. A letelepedett german tOrzsek kevesebbenvoltak, mint az ellatinosodott oslakosok. A germanokes a romanizal6dott oslak6k szokasaikban es kultu-rajukban nagyon eltertek egymast61. A .r6mai k6zvetitessel tOrte no felvetele utan azonbanezek a kiil6nbsegek fokozatosan elmos6dtak. Aj6ve-venyek es az oslak6k idovel egybeolvadtak. A germa-nok hozzajarultak a megsziintetesehez es azuj, hiiberi (feudalis) viszony kialakulasahoz.

\ /

21

11 EUR6PA ES A FOLDKOZI- TENGER TERSEGEA KORAl KOZEPKORBAN.-===~-~

4. A FRANKOK ALLAMA

Mely barbar aUamok keletkeztek a Nyugatr6mai Csaszarsag teriileten?Mit neveziink vandalizmusnak?

V. XII. XIII. XIV. XV.IV.

A hunok375-ben.

Nagy Karoly szekesegyhaza Aachenben, afrank f6varosban. A ravennai Szent Vitali us-templom mintajara epOlt, amelyetJusztinianosz bizanci csaszar (527-565) epit-tetett. A marvanyoszlopokat Ravennab61 esR6mab61 hozattak.

VI. VII. VIII. IX. X. XI.

Nagy Karoly768-814 A Frank Birodalom

A legjelent6sebb barbar allam a r6mai Gallia teriileten alakult meg az V.szazad vegen. Megalapit6i a frankok voltak, akik Galliaban megdontOttek a r6mai-ak hatalmat, ugyanakkor R6ma kozvetitesevel felvettek a keresztenyseget. A keresz-tenyseg felvetelevel a frank uralkod6k megszilarditottak hatalmukat. A frank allamalit fenn a legtovabb a barbar allamok koziil. A Bizanci Csaszarsagon kiviil a FrankBirodalom volt a Foldkozi-tenger tersegenek leghatalmasabb birodalma. FenykoratNagy Karoly (768-814) uralkodasa idejen elte, aki a Karoling-uralkod6haz legki-magasl6bb alakja volt. Elete jelent6s reszet haborukban tOltotte. Orszaga a Pireneu-si- es az Appennini-felsziget fele terjeszkedett. Arra tOrekedett, hogy a frankokhatalmat minden german tOrzsre kiterjessze. Beh6dolasra kenyszeritette a bajorokat,keleten pedig hosszu ideig harcolt a poganysagban el6 szaszokkal. A h6dit6 NagyKaroly es a papa erdekei azonosak voltak, mert a Frank Birodalom teriileti gyara-podasaval a keresztenyseg is egyre nagyobb teriileten h6ditott. A r6mai papa NagyKarolyban a r6mai csaszarok ut6dat latta, ezert 800-ban R6maban csaszarra koro-nazta.

Nagy Karoly halala utan, orokosei torzsalkodasa miatt, nem maradhatottegyseges a hatalmas kiterjedesii Frank Birodalom. 843-ban harom reszre szakadt.Id6vel e harom reszen jott letre Franciaorszag, Halia es Nemetorszag.

A hiiberurak es a jobbagyok

Az 6slak6 foldbirtokosokb61 es a german arisztokratakb61 alakult ki a fol-desurak (hiiberurak) vagy feudalistak uralkod6 retege. Nekik dolgoztak a fiigg6viszonyba keriilt parasztok, a jobbligyok. A jobbagysag a valamikori rabszolgakb61,valamint a kolonatusi rendszerben el6 felszabad parasztokb61 es a german szabad-parasztokb61 alakult ki. A kivaltsagos fOldesurak es az elnyomott jobbagyok alkot-tak a hiiberi tarsadalmi rendszer ket alapreteget, a ket osztalyt a kozepkorban. Ajobbagyok munkajukkal tartottak el a foldbirtokos hiiberurakat. Bar a jobbagyokfiigg6 viszonyban voltak a foldesurakkal szemben, helyzetiik jobb volt, mint a va-

22

Ket par bkbr vontatta eke. A szantasnehez munka. Ezert a kbtbtt talajt ugyszantottak, hogy az eke ele negy, sot hat

=a;J bkrbt fogtak. 0

TDRTENELEM AZ ALTALANOS lSKOLA HATODlK OSZTALYA SZAMARA

lamikori rabszolgake. A rabszolgakkal ellentetben a jobbagyok birtokoltak a terme-loeszkozoket. Nem csupan foldesuraikert dolgoztak, hanem sajat magukert es csa-ladjukert is.

A gazdasag

A germanok leromboltak a Nyugatr6mai Csaszarsag varosait. Az elhanya-golt varosokban kihalt az ipar es a kereskedelem. Uj banyak sem nyiltak. A nep csakmezogazdasagb61 elt. A foldet azonban sokaig kezdetleges eszkozokkel miiveltekmeg. A faeke sekelyen szantott. Ezert a hozamok nagyon szerenyek voltak. Az em-berek a foldmiivelesen kivul allattenyesztessel, vadaszattal es halaszattal is foglal-koztak. Mindezek biztositottak a ftiggo parasztok es a foldesurak megelhetesetegyarant. Mivel az ipar es a kereskedelem kihalt, a kis falukozossegeknek kellettmindent eloallitaniuk, amire csak sztikseguk volt az embereknek. Az ilyen gazda-sagi format natural is vagy zart gazdasagnak nevezztik. Az jellemzo d, hogy penzertritkan vasaroltak. Foleg javakert javakat adtak cserebe, vagyis cserekereskedelmetfolytattak.

EGESZITSD KI AZ EMLEKEZTETOT AZ ALABBI SZAVAKKAL:

frank allam, jobbagyok, kereskedelem, hiiberurak, Nagy Karoly

A Nyugatr6mai Csaszarsag tertileten megalakultak a g6tok, a frankok,a vandalok, az angolok es a szaszok allamai. A alit fenn a legtovabba barbar allamok kozul. Fenykorat (768-814) uralkodasa idejen dte.Az oslak6 foldbirtokosokb61 es a german arisztokratakb61 kialakult .vagy feudalistak uralkod6 retege. Nekik dolgoztak a ftiggo viszonyba kertiltparasztok, a jobMgyok. A feudalis viszonyok kialakitasa fejlodest jelentett arabszolgatart6 rendszerhez kepest. Bar a ftiggo viszonyban voltak afoldesurakkal szemben, helyzettik jobb volt, mint a valamikori rabszolgake.

A germimok leromboltak a Nyugatr6mai Csaszarsag varosait. Alerombolt varosokban kihalt az ipar es a Ezert egyre kevesebb penzvolt forgalomban. Mindent, amire csak sztiksegtik volt az embereknek, a kisfalukozossegeknek kellett eloallitaniuk. Az ilyen gazdasagi format naturalisvagy zart gazdasagnak nevezzuk.

~ Huberbirtok

Europa Nagy Karolyidejeben- 5. terkep ,

~ Nagy Karoly

23

11 EUROPA ES A FOLDKOZl- TENGER TERSEGEA KORAl KOZEPKORBAN.i~~_~

~ Szerzetesi k6z6sseg a sziriaibarlangokban

5. A KERESZTENY EGYHAZ A KORAlKOZEPKORBAN

Mutasd meg a terkepen, hoI voltak Bizanc hatarai Jusztinianosz csaszar koraban!Melyik orszag volt a keresztenyseg vedobtistyaja?

Az egyhaz szervezeti felepitese

Miutan az allam elismerte es szabadda tette a keresztenyseget, a keresztenyegyhaz eros szervezette vaIt. Az egyhaz megerosodott, meg mielott a barbar nepekmegdontOttek a Nyugatr6mai Csaszarsagot. Az egyhaz hatalmas birtokokra tett szertajandekok es hagyatekok reven. Az egyhaz szervezeti felepftese hasonlftott az alla-mehoz. A pIeblinia, elen a plebanossal, a legkisebb egyhazi egyseg. Nagyobb terti-leti egyseg, amelynek kozpontja valamely yaros volt, a piispokseg, elen a piispokkel.Tobb ptispokseg alkotta az ersekseget, amelynek vezetoje az ersek volt. R6ma er-seke fokozatosan egyre nagyobb befolyasra tett szert, tekintelye is megnott, hatalmaalatt tartotta a tObbi erseket, es 0 lett a papa. A R6mai Birodalom keleti reszeben azegyhazi szervezet elen a pMriarka alit. Osszesen negy plitriarka volt: egy-egy Kons-tantimlpolyban, Jeruzsalemben, Antiochiaban es Alexandriaban.

A szerzetesek es a kolostorok

A keresztenyek egy kisebb csoportja azt akarta, hogy az egyhaz tovabbrais szegeny maradjon. E csoport tagjai a pusztasagba vonultak. Ezek a pusztaban,maganyosan elO emberek szegenyseget fogadtak, es nagyon nehez kortilmenyekkozott, konyoradomanyokb6l eltek. Ezekbol a maganyos emberekbollettek a szer-zetesek, akik idovel kisebb-nagyobb csoportokba, rendekbe tOmortiltek. A szerze-tesek kolostorokban eltek, szigofll rendi szabalyok szerint, de mar emberibb viszo-nyok kozott, mint a maganyos remetek. A rend szabaIyai szerint a szerzetesnek anapot imadkozassal, egyhazi konyvek olvasasaval es testi munkaval kellett e1t6ltenie.Idovel a kolostorok eros gazdasagi kozpontokka vaItak. A kolostorok birtokai egyrenovekedtek. Adomany reven, de erdok irtasaval, gyepek feltOresevel, mocsarak ki-szarftasaval is. A kolostorok sztiksegleteire utakat, hidakat epftettek. A kozepkorbana kolostorok tOveben tartottak a vasarokat, ennek koszonhetoen fejlodott a kereske-delem, majd alland6 teleptilesek is kialakultak.

A kolostorok a kultura kozpontjaiva vaItak, iskolak miikodtek benntik, sgazdag konyvtarak letestiltek. A szerzetesek nem csupan egyhazi konyveket masol-tak, hanem antik miiveket is. Ennek koszonhetoen maradt fenn az ut6kor szamaraszamos 6kori alkotas.

Keleten a kolostor fOnoket rendfOnoknek (iguman) neveztek, nyugatonpedig aplitnak. Az apat rendszerint elete vegeig betOltOtte tisztet, es a papanak voltalarendelve.

24

TDRTENELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

A Nyugatr6mai Csasz:hsag romjain a barbar nepek tObb kisebb allamotalapitottak. Az oslak6k mar keresztenyek voltak, a barbarok pedig poganyok. Apoganyok felgyujtottak es kiraboltak a kereszteny templomokat. Chlodvig, a frankallam megalapit6ja is sokaig "a poganysag fertojeben fetrengett". Harcosainak meg-engedte, hogy templomokat raboljanak, majd osztozott veltik a zsakmanyon. Amamikor megkeresztelkedett, Chlodvig hatalma megerosodott, mert az egyhaz tamo-gatascit elvezte. A frank uralkod6k is tamogattak a papat, es a segitsegere voltakabban, hogy az Appennini-felszigeten egyhazi allamot alapitson. igy jott letre apapai allam. A papa azzal halalta ezt meg, hogy a frank uralkod6knak rendszeresenkoronat ktildott, Nagy Karolyt (768-814) pedig csaszarra koronazta.

A nagy egyhazszakadas

A papai allam megalakulasaval gyengtilt a bizanci hatalom az Appennini-felszigeten. Ugyanakkor egyre jobban kielezodtek az ellentetek a r6mai papa es akonstantinapolyi pcitriarka kozott. Az evszazadokon cittart6 vadaskodas vegtil1054-ben a nagy egyhazszakadashoz vezetett. A papa es a pcitriarka kolcsonosen kicitkoz-tak egymast a kereszteny egyhazb61. A kortarsak nem nagyon figyeltek oda erre azesemenyre, mert meg nem lattak be, hogy milyen kovetkezmenyekkel fog ez jarni.A kesobbi nemzedekek ereztek meg a kovetkezmenyeket. A nagy egyhazszakadashosszan tart6 ellensegeskedest, sot szamos vallashaborut eredmenyezett. Hatasa megnapjainkban is erezheto.

o Chlodvignak, a frank allam megalapft6janak amegkeresztelese. A pap ezekkel a szavakkalkeresztelte meg az uralkod6t: "Hajtsd Ie ala-zattal a fejedet, tiszteld azl, amit felegettel esegesd fel azt, amit tiszteltel."

EGESztTSD KI AZ EMLEKEZTETOT AZ ALABBI SZAVAKKAL:

ersek, papa, ptispok, keresztenyek, patriarka, egyhaz,egyhazszakadas, plebania, szerzetesek

A barbar nepek megkeresztelese

A kereszteny egyhaz meg a Nyugatr6mai Csaszarsag bukasa e10tt eros szervezette vall. Szervezetifelepitese hasonlitott az allamehoz. A volt a legkisebb egyhazi egyseg, elen a plebanossal. A ptis-pokseg elen a allt, az ersekseg elen pedig az .

R6ma erseke fokozatosan egyre nagyobb befolyasra tett szert, tekintelye is megnott, es 0 lett a ,mig a Keletr6mai Birodalom egyhazi szervezetenek elen a atlt. A kolostorok olyan egyhazi intezme-nyek, amelyekben eltek. A kolostorok kulturatis es gazdasagi kozpontokka valtak, es j6 hatassalvoltak a kornyeken elo emberekre.

A lerombolt Nyugatr6mai Csaszarsag teruleten elo oslak6k mar voltak, a barbarok pedigpoganyok. A frank uralkod6k segitettek a , hogy az Appennini-felszigeten egyhazi allamot alapitson.A papai allam megalakulasa utan meg jobban kielezodott a viszony a r6mai papa es a konstantinapolyi........................kozott. Ez vezetett a nagy , melynek kovetkezmenyeit a mai napig erezni lehet.

25

II EUROPA ES A FOLDKOZI- TENGER TERSEGEA KORAl KOZEPKORBAN.~===--------'-'-'

Mely nepek voltak Bizanc kozvetlen szomszedai?

6. AZ ISZLAM VILAG A KOZEPKORBAN

V. VI.

~ A legregibb mohamedan penz

o Kaba- az arabok szent helye Mekkaban.c::&='Ezaz ablakok nelkUli k6epftmeny kockaalaku. A falba kivUlr61 beepitettek azt afekete meteorkovet, amely el6tt a hiv6kmar a legregibb id6k 6ta tisztelettelimadkoznak

VII. VIII. IX. XI. XII. XIII. XIV. XV.X.

Koran

AzarabokAz arabok kezdetben csak az Arab-felszigeten eltek. Ezen a tObbnyire si-

vatagi videken leginkabb nomad allattenyesztessel foglalkoztak, es nemzetsegi-tOr-zsi kozossegekben eltek. E nomad allattenyeszto nep nemzetsegeit es tOrzseit a ver-rokonsag kapcsolta ossze. Az egyes tOrzsek tagjai testvereknek tartottak egymast.Hiedelmiik szerint kozos ostol szarmaztak. A tOrzsek megis haborukat folytattakegymassal. Ezek a nomadok orokosen oazisr61 oazisra vandoroltak, es a j6 legelokmegszerzese vegett gyakran keriilt sor verontasra. Idovel a tOrzsek elere a meggaz-dagodott szemelyek - sejkek - keriiltek, akik az egyes tOrzsek vezetoive valtak. Asejkek a tOrzs tObbi tagjanak rovasara gyarapitottak allatallomanyukat, a jobb lege-loket maguknak tartottak meg. igy kialakult a tOrzsi arisztokracia, amely mar arabszolgak munkajab61 is gazdagodott. A rabszolgak egy reszet Afrikab61 szereztekbe, de ad6srabszolgasag is letezett.

26

i III 'e:t. '- .,~

, ,

A 51£RB£K £5 510M51£DAIKA KORAl KOZEPKORBAN

II IeA SZERBEK ES SZOMSzEDAlK A KORAl KOZEPKORBAN

1. A SZLAvOK LETELEPEDESE ABALKAN-FELSZIGETEN

Mikor kezd6dott a nagy nepvandorlas?Mit tudsz a hunokr61?

VI. VII. VIII. IX.

~ Szlilv harcos

A sz13vok letelepedese aBalkan-felszigeten

••••••••• """""Il1o.. _ 8. terkep "

X. XI. XII. XIII. XIV. XV.

A szhivok oshazaja

Az osszlavok nagyon messze eltek a Foldkozi-tenger tersegetol, ahol az6kori allamok bolcsoje ringott. Az antik (6kori) ir6k sokaig szinte semmit sem tud-tak r61uk. Ez az oka annak, hogy az osszlavokr61 es oshazajukr61 nagyon keyes ad atmaradt fenn. Ezert r61uk es oshazajukr61, annak hatarair61, nagysagar61 csak azanyagi kultura emlekei: szerszamok, fegyverek, telepiilesek maradvanyai es temet-kezesi szokasok alapjan lehet kovetkeztetni. Az osszlavokjobb termofoldek es gaz-dagabb lege 10k felkutatasa vegett gyakran valtoztattak szallashelytiket. Legtovabbazon a terilleten eltek, amelyet delen a Karplitok es a Dnyeper foly6, eszakon pediga Balti-tenger hatarolt. Ezt a teriiletet tartjak a szlavok oshazajanak.

A vandorlas okai

A szlavok kezdetleges m6don miiveltek fOldjilket. Faekevel szantottak,amely csupan a fold felso rete get lazitotta meg. Barazdat nem tudott vagni, a foldetnem forditotta meg. Az igy megmiivelt fold rosszul termelt. A kezdetleges talajmu-veles kovetkezmenyekent a termotertiletek hamar kimerilltek. Az amugy is gyengetermes evrol eyre gyengebbe valt. Ugyanakkor a lakossag alland6an gyarapodott.Ez volt a szlavok vandorlasanak egyik f6 oka.

A szlav tOrzsek harom f6 iranyba mozdultak eloshazajukb61: keletre, nyu-gatra es delre. Ily m6don a szlavok harom csoportja alakult ki: a keleti szlavok, anyugati szlavok es a delszlavok csoportja. Azok a tOrzsek, amelyek delre vandorol-tak a Duna als6 szakaszaigjutottak el, mert itt utjukat allta a Keletr6mai Birodalom,azaz Bizanc. A bizanciak hamarosan jobban is megismertek a szlavokat. Egy kato-nai jellegu bizanci szovegben ezt olvashatjuk: "A szlavok szabadok, tOrzsekben el-nek, es sehogyan sem engedik meg, hogy leigazzak oket. Nepesek es sziv6sak. Azidegenekkel szemben kedvesek, megvendegelik, es mindenhova elvezetik oket, aho-va csak el akarnak menni. Foglyaikat nem tartjak tart6san rabsagban, mint a tObbinep."

38

TORTENELEM AZ ALTALANOS TSKOLA HATODTK OSZTALYA SZAMARA

••

Keleti szlavok

Delszlavok

A szhivok eletformaja, szokasai es hitvilaga

A szlavokat sajatos anyagi kulturajuk, kozos nyelviik es szokasaik kiilOn-boztettek meg a t6bbi barbar neptol. Egy bizanci t6rtenesz, Jusztinianosz csaszarkortarsa, igy ir roluk: "A szlav t6rzsek felett nem uralkodik egy ember, hanem osidokota demokraciaban elnek. Minden kozos iigyet, legyen az kellemes vagy kellemetlen,a kozosseg gyiilesen inteznek el. Egyaltalan nem rosszak, sem gonoszak."

A keresztenyseg felvetele elott a szlavok sokistenhivok voltak. A termesze-ti jelensegeket es a szamukra megmagyarazhatatlan eroket tiszteltek es imadtak.Hitiik szerint a mennydorgo Perun a vilag ura. Dazbogban a napistent imadtak.Hittek a forrasok, folyok, tengerek, erdok es hegyek szellemeiben. A jo es a gonoszisteneknek egyarant mutattak be aIdozatokat. Templomokat ritkan emeltek, vallasiszertartasaikat a szabad eg alatt tartottak.

A szlavok letelepedese a Balkan-felszigeten

A szlavok tObb mint egy evszazadon at a bizanci hatar menten tartozkodtak.Az AI-Duna bal partjarol tamadtak a Balkan-felszigetet. Eljutottak egeszen Durazzo,Szaloniki es Konstantinapoly falai ala. Bizancba kezdetben csupan rablas vegetttOrtek be. A zsakmannyal mindig visszatertek az AI-Duna bal partjara.

A szlav t6rzsek csak a VI. szazad kozepe tajan kezdtek tartosan leteleped-ni a Balkan-felszigeten.}. Jusztinianosz bizanci csaszar (527-565) megparancsolta,hogy Bizanc hatarain, de a Balkan-felsziget belsejeben is eroditmenyek egesz lan-colatat epitsek ki. Ezeket az erOditmenyeket azonban gyengen vedtek, mert nyugatona german barbar allamok, keleten pedig a perzsak ellen harcoltak.

Bizancot a szlavokkal parhuzamosan a harcias avarok is tamadtak. Tobbszoris egyiitt ostromoltak Szalonikit, majd 626-ban Konstantinapolyt tamadtak meg, devereseget szenvedtek.

~ Osszlav istenseg - Svetovid

~ Szlav faekek

39

II IeA SZERBEK ES SZOMSzEDAlK A KORAl KOzEpKORBAN

A szlavok betelepitettek az egesz Balkan-fel-szigetet. Ekozben sok varost elpusztitottak.Meg Konstantinapolyt es Szalonikit is meg-ostromoltak. Konstantinapoly eros falai sike-resen ellenalltak a tamadasnak. Hogy megerosebb legyen, valtakozva kulso, illetve bel- j\so bastyakkal erositettek meg. ~

o

Bizanci gyalogos katona. Fegyvere buzo-gany, rovid kard, Ij es nyil, parittya es lan-dzsa volt. A gyalogos vertje nagyobb volt,mint a lovas katonae.

A Bizanci Csaszlirsages a szlavok

-'Wili""'llll •.. _ 4. terkep .,

Ellentetben az avarokkal, akik a rabl6hadjaratok utan gazdag zsakmannyalmegrakodva mindig visszatertek Pann6niaba, a szlavok bizanci tertileten maradtak.igy a VII. szazad kezdeteig e1arasztottak a Balkan-felszigetet. Meg a Balkan-felszi-get legdelibb tertiletein - a Peloponneszoszotl - is letelepedtek. A szlavok es azavarok szamos varost leromboltak. Csak nehany szigetre nem tudtak eljutni, es anagyobb tengerparti varosokat nem sikertilt elfoglalniuk: Konstantinapolyt,Szalonikit, Durazz6t, Shkodrat, Trogirt es Zarat (Zadart).

A Keleti-Alpok betelepitese

Meg mielott befejezodott volna a Balkan-felszigetre val6 betelepedestik, aszlav tOrzsek egy resze a Keleti-Alpokat is megszaIlta. Eszakon egeszen a Dunaig,a mai Becsnel, az egesz tertiletet benepesitettek. A nyugati hatarok nem valtoztak.A szlav tOrzsek elfoglaltak a karsztvideket, a latin nepesseg pedig a siksagon maradt.Eszakon azonban a szlavok nagy resze beolvadt a german nepekbe.

Gazdasag es tarsadalom

A beozonlo szlav tOrzsek leginkabb a foldmiivelesre alkalmas tertiletekenes a foly6k menten telepedtek Ie, legszivesebben olyan helyeken, ahol a fold markorabban is miiveles alatt alit. A szlavok a foldmiiveles mellett allattenyesztessel isfoglalkoztak.

A szlav teleptilesek egymast61 tavol eptiltek. Mindegyik tOrzs elen a tOrzsi-nemzetsegi fOnok, a tOrzsfOnok aUt. A donteseket maga a nep hozta a kozosgyiileseken. A szlavok szabad, demokratikus tarsadalomban eltek. A hadifoglyoknakis szabadsagot adtak.

.r, EGESZiTSD KI AZ EMLEKEZTETOT AZ ALA RBI SZAVAKKAL: "

Konstantinapoly (Carigrad), Dnyeper, Karpatok, delszlavok

A szlavok oshazaja a , a foly6 esa Balti-tenger kozott tertilt el. Az oshazab61 a szlav torzsek keleti, nyugati esdeli iranyba vandoroltak. Ezaltal alakultak ki a keleti, nyugati es a .A delszlavok a Balkan-felszigeten es a Keleti-Alpokban telepedtek Ie. A szlavbetOresekkel szemben csak a legnagyobb tengermelleki varosok: ,Szaloniki, Durazzo, Shkodra, Trogir es Zara (Zadar) tudtak megvedeni ma-gukat.

40

TGRTENELEM AZ ALTALANOS [SKOLA HA TODiK OSZTALYA SZAMARA

2. A DELSZLAvOK ES AZ OSLAKOSOK

Mely nepek elnek napjainkban a delszlavok szomszedsagaban?

A szhiv torzsek elhelyezkedese es neve

A VII. szazad elejeig a szlavok nagy tOmegei elarasztottak a Fekete-tengeres a Keleti-Alpok, valamint a Dunat6l az Adriai-, a J6n- es az Egei-tengerig huz6d6hatalmas teriiletet. Ezen a teriileten alakultak ki a korai kozepkor folyamim a delszhivallamok.

A szlavok a Keleti-Alpokban es a Balkan-felszigeten val6letelepedesiikkorfoleg a regi r6mai utvonalakon es a foly6k volgyeben vonultak. Foldmiivelesre esallattenyesztesre alkalmasabb helyeket kerestek. Legszivesebben a mar megmiivelt,a jovevenyek elol menekiilo oslak6k elhagyott teriileteire telepedtek Ie. A szlavoktelepiileseiket a foly6volgyekben, a foly6k part jan es a lankas domboldalakon hoztakletre, keriiltek a meredek, nehezen megkozelitheto hegyoldalakat. A hegyekben in-kabb a szhivok elol menekiilo oslakossag hUz6dott meg.

A szlav tOrzsek rendszerint valamilyen teriileti egysegrol, illetve foldrajzifogalomr6! kaptak neviiket. Az 6kori Doclea (Diocleia, a mai Podgorica kozeleben)adta pelaul a dukljaiak nevet, a Carantana nevii varos pedig a karantanok nevet. ATimok foly6 menten letelepedett szlavokat timokiaknak, a Sztruma foly6 menteneloket sztrumaiaknak, a Neretva mellettieket pedig neretvaiaknak neveztek el. Egye-diil a szerbek es a horvatok hoztak magukkal az oshazab6l neviiket, s ez a neviikmaig fennmaradt.

Azoslak6k

A Balkan-felszigeten es a Keleti-Alpokban a szlavok gorogoket, ellatinoso-dott illireket, trakokat es keltakat talaltak. A szlav tOrzsek keveredtek ezekkel azoslakos nepekkel, akarcsak a szomszedsagukban elo mas nepekkel. Volt, ahol azujonnan letelepiiltek, masutt viszont az oslakosok keriiltek folenybe. Ekozben azok,akik kisebbsegbe keriiltek, elveszitettek korabbi etnikai jellegiiket, nepi sajatossa-gukat, es beolvadtak a tObbsegi nepbe.

Az oslakossagot felbolygatta a nagy nepvandorlas. A Balkan-felszigetet esa Keleti-Alpokat eloszor a german nepek es a hunok arasztottak el, majd a szlavok esaz avarok. Ezek hatasara megvaltozott az oslakossag eletm6dja. Sokan foglalkozastis valtoztattak. Mivel a nagy pusztitasok miatt nem volt kifizet6do, sot veszelyes voltfoldmiivelessel foglalkozni, sok oslakos attert az allattenyesztesre. Ez biztonsagosabbfoglalkozas volt, mert a betolakod6k elol a j6szagot ellehetett terelni mas, biztonsa-gosabb helyre, foleg a hegyekbe, ahol nehez volt megkozeliteni oketo Miutan a szhivokletelepiiltek az oslak6k altai elhagyott miivelheto teriileteken, az allattenyesztesselfoglalkoz6 oslakossag a nehezen megkozelitheto hegyekben maradt. Ezert kevesettudunk r6luk, mert el voltak vagva az utvonalakt61 es a kulturkozpontokt61.

Szlav hazak. A falaikat dbngblt fbldb61 emel-tek, a tet6t szalmaval fbdtek be. A falak nagyreszet a fbldbe sOllyesztettek. A tOzhelyetk6alapra helyezve a haz falahoz ragasztottak.A kepen lathat6 rajzok a Pancsova kbzelebenlev6 lel6helyek alapjan keszOltek. ~

o

41

,III. A SURBEK ES SZOMszEDAIK A KORAl KOZEPKORBAN

Amikor a szlavok letelepedtek a Balkan-fel-szigeten, a vlach oslakossag fa foglalkozasa-va az allattenyesztes vall. Idovel a vlach sz6azciffattenyeszt6t, a pcisztort kezdte jelenteni,nem pedig mas nepcsoport kepviselojel.Habar foleg a vlachok foglalkoztak allatte-nyesztessel, allatot a fbldmuvelok is tartot-tak.

---------------'(jfJ='o

A szllivok az oslak6kat vlachoknak neveztek el. Kezdetben a vlachok es aszllivok kozott gyakoriak voltak az osszetUzesek. A javak es tapasztalatok cserejeneksziiksegessege vegett azonban egymasra voltak utalva. igy kezdodott az egyiittmii-kodes, majd megindult a foldmiivelok es az allattenyesztok, illetve a szlavok es avlachok keveredese, egybeolvadasa. Ez tObb evszazados folyamat volt. A vlachokegy resze Mvette a szlav nyelvet, szokasokat, s kozben sajat hagyomanyair61lemon-dott, igy elveszitette nepi (etnikai) jelleget. A vlachsz6 fokozatosan allattenyesztot, pasztort kezdettjelenteni.

Azok az oslak6k azonban, akik nagyobb kozossegekben eltek, nem szlavo-sodtak el. Szokcisaikat, nyelviiket es korabbi nepijellegiiket megtartottak peldaul azalbanok. A kozejiik letelepedett szlavok egy resze atvette az alban nyelvet es szoka-sokat - beolvadt az alban nepbe.

Az Adriai-tenger melleki nagyobb varosok tuleltek a szlav betOreseket. Pel-daul Shkodra (Skadar), Trogir es Zara (Zadar). Ezekben a varosokban ellatinosodottnepek eltek. Mivel e varosok lak6i gazdasagilag ra voltak utalva a kornyezo teriile-tek lakossagara, megnyitottak elottuk a varoskapukat. Ezzellehetove vaIt, hogy aszlavok tart6san letelepedjenek a tengermelleki varosokban. A kozepkorban a va-rosok ellatinosodott oslak6i beolvadtak a szlavokba.

EGESziTSD KI AZ EMLEKEZTETOT AZ ALABBI SZAVAKKAL:

albanok, vlachok, ellatinosodott oslakosok, szlavok

A Keleti-Alpokban es a Balkcin-feIszigeten a oslakosokattalaltak, akik a hegyekbe vagy az eros tengermelleki varosokba huz6dtakeloliik. A szlavok ezeket az oslakosokat neveztek. Az oslakosokegy resze beolvadt a szlavokba. Nyelvuket es szokasaikat az oriztekmeg. Az adriai varosokban eltek. A kozepkorban e varosokoslak6i beolvadtak a szlavokba.

42

TORTENELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

3. A DELSZLAvOK ES A SZOMSZEDOS NEPEK

Milyen volt a viszony a szltivok es az oslakosok kozott?

A szlav tOrzsek a szomszedos nepekkel is keveredtek. A delszlavokszomszedai kezdetben a bajorok, frankok, longobardok, romanok es bizanciak, il-letve gorogok voltak. Kesobb a szlavok szomszedsagaba, illetve a szlavok koze ujabbnepek telepedtek: avarok, bolgarok es magyarok. Mas szomszedos nepek, akik nemvettek fel a keresztenyseget, nem maradtak fenn.

Agorogok

A szlavok egy resze, miutan kapcsolatba keriilt a gorogokkel, atvette nyel-viiket es kulturajukat. A keresztenyseg felvetele utan ezeknek a szlavoknak ahellenizaci6ja, elgorogosOdese felgyorsult. A bizanci csaszarok nemegyszer szlavtOmegeket telepitettek at Kis-Azsiaba. Ezzel a hellenizaci6val es attelepitesekkelfokozatosan elti.\ntek a szlavok a Balkan-felsziget deli, delkeleti reszeirol.

Aromanok

A mai Romania az 6kori Dacia teriileten fekszik. Az 6korban Dacia lak6itdakoknak neveztek. Dacia teriileten sok azsiai, german es szlav tOrzs atvonult. Egye-sek koziiliik hosszabb, masok rovidebb ideig tart6zkodtak itt. Ezeknek a nepeknekes az oslakossagnak a keveredesevel es egybeolvadasaval alakult ki idovel a mairoman nep.

Azavarok

Az avarok tOrok eredetii nomad nep. A VI. szazad kozepe tajan Azsiab61jutottak el Eur6paba. Vezeriiket kagannak hivtak. Az avarok a Pannon-siksagon(Karpat-medenceben) megalakitottak sajat allamukat - az Avar KaganMust. A Pan-non-siksagr61 az avarok, akarcsak korlibban a hunok, minden iranyban katonairabl6hadjaratokat vezettek. A portyaz6 avarokhoz csatlakoztak a szlavok is. A zsak-many nagyobbik reszet azonban az avarok mindig maguknak tartottak meg, mertlovassaguk adta ezekhez a rabl6hadjaratokhoz a legnagyobb erot, a szlav gyalogsagcsak kiegeszito katonai erot kepezett. Az avarok a szomszedos szlavokra is kiter-jesztettek uralmukat. Ugyanakkor mas nepek fiiggetlenseget is veszelyeztettek. Azavarok ellen Nagy Karoly (768-814) frank uralkod6 folytatott hadjaratot. Nagy Ka-roly kortarsa errol a hadjaratr6l igy irt: "A haboruk soraban, amelyeket Nagy Karolyviselt, az avarok elleni haboru volt az egyik legnagyobb. Arr61, hogy mennyi csatatvivtak, es milyen sok ver omlott ki ebben a haboruban, legjobban maga Pann6niatanuskodik: Pann6nia ma teljesen kihalt teriilet. Pedig a kagan palotajaban rengeteg

~ Oszlav ekszerek

II Ie A SZERBEK is SZOMSzEDAIKA KORAl KOzjjPKORBAN

~ Frank harcos

~ Magyar lavas

volt az arany es az ezust. De nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a frankokjoggal vettek el az avarokt6l azt, amit az avarok konibban mas nepekt6l raboltak."A frankokt6l elszenvedett vereseg utan az avaroknak nyoma veszett. Ugyanaz lett asorsuk, mint a hunoknak. Veliik kapcsolatos a kr6nikliban lejegyzett mondas is:"Elvereztek, aklircsak az avarok."

A longobardok) a bajorok es a frankok

A szlavok betOreset az itliliai siksagra meghiusitottak a longobardok. Azellatinosodott longobardok id6nkent hadakoztak a szlavokkal, de a hatarvonal, amelyelvlilasztotta e ket nepet egymast61, alland6sult. A karsztvideket a szlavok telepitet-tek be, a siksagot pedig a longobardok mas ellatinosodott nepekkel egyiitt. Az esza-ki hatar viszont m6dosult a german tOrzsekjavara.

Amagyarok

A magyar tOrzsek keletr6l jovet a IX. szazad vegen telepedtek Ie a Karplit-medenceben (honfoglalas). A magyarok a finnugor nyelvcsaladhoz tartoznak. Akar-csak korabban a hunok es az avarok, 6k is nagyon j6 lovasok voltak. Am a Pannon-siksagon mar nem talaltak hunokat es avarokat, hanem f6leg szlavokat. A hun es azavar lovascsapatokhoz hasonl6an a magyar lovassag is hosszu ideig rabl6hadjaratokatfolytatott Eur6paban. Miutan azonban a X. szazad kozepen vereseget szenvedtek anemet kirlilyt61, a nomad magyarok felhagytak a portyazasokkal, es vegervenyesenletelepedve fOldmuvelessel kezdtek foglalkozni. Felvettek a keresztenyseget, es igyelkerultek az avarok sorslit, akik poganyokkent tUntek el. A Karplit-medenceben el6szlavokt61 a nomad tOrzsek elsajatitottak a fOldmuveJest, ugyanakkor a szlavok el-fogadtak a magyar nyelvet, elveszitve ily m6don sajat nepi jelleguket. A magyaroka delszlavok es a nyugati szlavok koze ekeltek be magukat, es megalapitottak alla-mukat.

ECEsziTSD KIAZ EMLEKEZTETOTAZALABBI SZAVAKKAL:

magyarok, frankok, avarok, delszlavok

Abban az id6ben, amikor a szlavok letelepedtek a Keleti-Alpokbanes a Balkan-felszigeten, az elfoglaltak a Pannon-siksagot.Allamukat a semmisitettek meg Nagy Karoly uralkodasa idejen.A delszlavok szomszedai a longobardok, a bajorok, a frankok, a dakok (aromanok 6sei) es a gorogok voltak. A IX. szazad vegen a letelepedteka Karplit-medenceben, s beekeltek magukat a es a nyugati szlavokkoze.

44

TDRTBNELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

4. A DELSZLAvOK A KORAl KOZEPKORBAN

Mely nep telepedett Ie a delszlavok koze?Kik voltak a delszlav nepek szomszedai?

Korai kozepkor Kesei kozepkor

XI. XII. XIII. XIV. XV.X.V. VI. VII. VIII. IX.

Az onall6 allamok letrejotte

A korai kozepkorban a delszhivok ket eros allam - Bizane es a Frank Biro-dalom - koze voltak beekelve. Megis, sikeriilt letrehozniuk ona1l6 allamaikat. Igaz,ezek a delszlav allamok nem voltak hosszu eletiiek.

A karantan fejedelemseg

Karantania mar Sarno szlav tOrzsszovetsegeben (623-658) kiilOn egysegetkepezett. Elen a Gosposvetsko poljen, Krn vaniban (rna Ausztriaban van) szekelofejedelem alit. Karantania zsupakra (megyekre) volt felosztva. Mindegyik zsupatzsupan (ispan) igazgatta. Karantania biztonsagat leginkabb az avarok veszelyeztet-tek. A bajorok segitsegevel sikeresen visszavertek az avarok tamadasait. Ennek fe-jeben Karantania fejedelmenek el kellett ismernie a bajor fejedelem, majd a frankkiraly uralmat. Onkormanyzatat 820-ig megorizte. Karantania akkor veszitette elvegleg ona1l6sagat, amikor esatlakozott a Ljudevit Posavski vezette, frankok ellenifelkeleshez. A felkeles leverese utan Karantania frank orgr6fsag lett.

Horvatorszag

A kozepkori horvat allam magva a Cetina foly6 es a Velebit-hegyseg kozottteriilt el. Innen terjeszkedett fokozatosan, f6leg eszakra, a Szava mente fele. A Pan-non-siksag kozeleben el0 horvat tOrzsek elismertek az avarok fennhat6sagat. AmikorNagy Karoly megsemmisitette az avarok allamat, a horvat fejedelmek a frankoknakh6doltak be. A frank kormanyz6k onkenyeskedese miatt Ljudevit Posavski felkelest(819-821) szervezett a frankok ellen. A felkelokhoz esatlakoztak a karantanok, akrajnaiak es a timokiak is.

~ Dobravinai dombormO, VI. szazad

~ Zarai (zadari) dombormOa XI. szazadb61

45

II I..A SUHRE/( is SZOMSzEDAlK A KORAl KozipKORBAN

A hatar menti videkeken Bizanc es a Frank Birodalom hatalma fokozatosangyengiilt. igy a IX. szazad masodik feleben a Tengermelleki Horv<itorszag kivivtaona1l6sagat. Ajelentos szarazfoldi erokkel es hadiflottaval rendelkezo Horvatorszaggyors felemelkedese a X. szazad elejen indult. Fenykorat Tomislav fejedelem(910-930) idejeben erte el. Tomislav visszaverte a magyarok tamadasait, es a PannonHorvatorszagot, egeszen a Dravaig, hozzacsatolta a Tengermelleki Horv<itorszaghoz.A bolgarok ellen is sikeresen harcolt. Eredmenyes harcainak koszonhetoen tekinte-lye megnott, es 925-ben kirallya koronaztatta magat.

Horv<itorszag 1l02-ig megorizte fiiggetlenseget. Ekkor egyesiilt a MagyarKiralysaggal, allami fiiggetlenseget elveszitette, de bizonyos onkormanyzatot ka-pott.

BulgariaA bolgarok tOrok eredetii nomad nep. A Kaukazus lejtoin eltek. 680-ban

nepesitettek be az AI-Duna es a Balkan-hegyseg kozott elteriilo videkeket. Ezen ateriileten a bolgarok szlav tOrzseket talaltak, akikre kiterjesztettek hatalmukat. Ha-marosan megalakult a bolgar allam, amely nagy teriiletet h6ditott meg. Ezen a nagyteriileten a kis lelekszamu bolgar nep beolvadt a szlav nepekbe, es nyelviiket is at-vette. De az ily m6don kialakult nepet es az altala alapitott allamot is a bolgarokr61neveztek el.

A bolgarok megkeresztelkedese - XlV.szazadbeli kezirat

A maced6niai szlavok feletti hatalomert a bolgarok osszetuzesbe keriilteka Bizanci Csaszarsaggal. A bolgarok keriiltek ki gyozteskent. Eros allamot alapitottak,amely meg Bizancot is fenyegette. Fenykor<it Szimeon (893-927) idejeben erte el,aki hatalma teljeben csaszarra kialtotta ki magat. Halala fordul6pontot jelentett azallam szamara. A Bolgar Csaszarsag hanyatlasnak indult, s 971-ben Bizancfennhat6saga ala keriilt.

46

TGRTENELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

A macedoniai szhivok

A Boigar Csaszarsag bukasa utan a maced6niai szlavok Bizanc uralma alakertiltek. Am elegedetlenek voltak a bizanci uralommal, es fegyveres ellenallastszerveztek. A felkel6k elen Szamuilo allt, aki csaszarra kialtotta ki magat. Birodal-rna a Balkan-felsziget nagyobb reszere kiterjedt, es 1014-ig fennallt. Ekkor Szamuiloserege a Belaszica-hegysegben vereseget szenvedett. Bizanc ezutan visszaallitottahatalmat a Balkan-felszigetjelent6s reszen, egeszen a Szavaig es a Dunaig.

EGESziTSD KI AZ EMLEKEZTETOT AZ ALABBI SZAVAKKAL:

Velebit, Karantania, bolgarok, felkeles, nep, Tomislav

A korai kozepkorban a delszlavok ona1l6 allamokat alapitottak, ame-lyek azonban nem voltak hosszu eletuek elveszitette ftigget-lenseget meg Ljudevit Posavski (819-821) idejeben. A kozepkorihorvat allam magva a Cetina foly6 es a kazatt helyezkedett el. Hor-vatorszag fenykorat fejede1em (910-930) idejeben erte el, akineksikertilt visszavernie a magyarokat. 680-ban az AI-Duna es a Balkan-hegysegkazatt eltertil6 videkeken a sz\av Wrzsek kaze telepedtek Ie, de mivelkevesebben voltak, mint a szlavok, beolvadtak kazejtik, es nyelvtiket is atvet-tek. Megis, az ily m6don kialakult es az altala alapitott allamot is abolgarokr61 neveztek el.

~ Szamuilo csaszar portreja

~ Bizanci gyalogos - dombormu

47

II Ie A SZERBEK ES SZOMSzEDAIK A KORAl KOZEPKORBAN

5. SZERB FOLDEK A VII-XII. SZAZADIG

Mely kozepkori szlav torzsnevek maradtak fenn napjainkig?Kik voltak a letelepedo delszltiv nepek szomszedai?

~ Mihailo zetai fejedelem templom-makettet tart a kezeben. A stoni SzentMihailo-templom fresk6ja (reszlet)

~ A XI. szazadban epult Szent Mihailo-templom Stonban

A szerb f(UdekAz elso feljegyzesek a szerbek fOldjerol elegge keseiek, a IX. es a X. sza-

zadb61 szarmaznak. A Ljudevit Posavski altaI vezetett felkeles (819-822) kapcsantesznek eloszor emlitest a szerb neprol, "amely Dalmacia nagy reszen el". Egy x.szazadb61 szarmaz6 bizanci kezirat felsorolja a szerbek altaI lakott terilleteket atengermelleken es a Balkan-felsziget belsejeben. A legfontosabb Szerbia, amelykesobb Raska (Rascia) neven ismeretes. Szerbiahoz az Ibar, a Nyugati-Morava es aBosna felso folyasa, valamint a mai Tuzla kozeleben elterillo Sol (S6) altaI hatarolthegyvideki terilletek tartoztak. A kezirat felsorolja a tengermelleken hUz6d6 szerb-lakta terilleteket is. Ezek: Travunia, Zahumlje es Paganija voltak.

A szerbek Bulgaria es Bizanc kozottA IX. szazadban a Balkan-felsziget kozepso reszein szerb allam alakult.

Elen Vlastimir fejedelem allt. A fejedelem hatalmcit elismertek a zsupanok (ispanok),akik az egyes zsupak (megyek) den alltak. Vlastimir fejedelem orszagahoz tartozottTravunia is. Vlastimir tekintelyet a bolgarok ellen vivott harom evig tart6 haborunakkoszonhette. A killso sikerek megszilarditottak a fejedelem hatalmat.

Vlastimir ut6dai a hatalom birtoklasa korill torzsalkodtak. Ezt Bulgaria ismeg Bizanc is ki akarta hasznalni. A nagyobb veszedelem Bulgaria reszerol fenye-getett, killonosen Szimeon uralkodasa idejen (893-927). Hadserege felperzselte, majdel is foglalta a szerb fejedelemseget. A bolgarok elol a szerb lakossag a kornyezoorszagokba menekillt.

A bolgar csaszar halalcit kihasznalta Caslav szerb fejedelem. Sikeriilt el-szoknie Bulgariab61, ahol tuszkent tartottak fogva, es hazatert Szerbiaba. A felper-zselt orszagban visszaallitotta hatalmat, visszatelepitette az elmenekillt lakossagot,tehcit "ismet betelepitette" az orszagot. Caslav uralkodasa idejen Szerbia terilletileggyarapodott. Am 950 korill Caslav elesett a magyarokkal vivott csataban. Halalautan Szerbia legyengi.ilt.

Duklja harca a fiiggetlensegertDuklja a Kotori-obol (Kattar6i-obol) es a Bojana foly6 kozott terillt el.

Nevet a Diocleia nevil 6kori varosr61 kapta, melynek maradvanyai a mai Podgoricamellett talalhat6k. A XI. szazadt61 ezt a terilletet a Zeta nevil foly6r61 Zetlinak ne-veztek.

Duklja a X. szazadban valt ona1l6 fejedelemsegge, de a maced6n allambukasaval Bizanc fennhat6saga ala kerillt. Stefan Vojislav dukljai fejedelem azonfaradozott, hogy felszabaditsa orszagat a bizanci uralom a161.Ezert 1035-ben felke-

48

rORrBNELEM AZ ALTA LANOS ISKOLA HATODIK OSzrALYA SZAMARA

Az 6kori Diocleia maradvanyai a mai Podgorica mel lett

lest szervezett, amelyet a bizanci katonasag levert, Stefan Vojislavot pedig rabsagbaejtette. Miutan sikeriilt kiszabadulnia, ismet Bizanc ellen fordult. Boles es eredme-nyes hadvezer lett belole. Hagyta, hogy az ellenseg fosztogassa a sik videket, majd1042 oszen egy hegyszorosban bevarta a bizanci sereget, es donto vereseget mert ra.Csak keyes bizanci katonanak sikeriilt futassal megmenekulnie. A bizanci kr6nikasleirasa szerint "gyaszos es konnyeket fakaszt6 eset volt ez".

E fenyes gyozelem utan Duklja felszabadult a bizanci uralom a161,es fiig-getlenne valt. Teriilete a Bojanat6l a Neretvaig terjedt.

Duklja felemelkedese

A megerosodott dukljai fejedelmek igyekeztek a szomszedos szerblaktateruletekre is kiterjeszteni hatalmukat. A XI. szazadban Dukljahoz csatoltak Raskcites Boszniat. Fiiggetlenseget a Nyugat is elismerte. A r6mai papa lOn-ben kiraIyikoronat kiildott Mihailo fejedelemnek. Ezzel Duklja kiraIysagga valt, es nemzetko-zi elismerest szerzett.

Mihailo kiralyt fia, Bodin kovette a tr6non. Az uj kiraly nagy kiterjedesuorszagot teremtett, amely Zeta, illetve Duklja mellett magaba foglalta Trebinje esZahumlje tartomanyokat, valamint Raskat es Bosznicit is.

~ A kotori Szent Tripun-templom, XII.5zazad

49

II 1. A SZERBEK ES SZOMSzEDAIK A KORAl KOZEPKORBAN

Szerb allamok aIX. es X. szazadban

"'f-JlJ~1lo.. _ 9. terkep .,

Raska es Bosznia fiiggetlenne vahisa

Bodin hallila utan a XII. szazad elejen Duklja, illetve Zeta hanyatlani kez-dett. Az uralkod6haz tagjai egymas ellen fordultak. Ekkor a Bizanc elleni harcelere Szerbia, illetve Raska alit. Duklja helyett Raska lett a szerblakta tertiletekkozpontja.

Bodin halala utan a dukljai kiralysagb6l kivalt Bosznia is. Bosznia sokaigcsak mint foldrajzi fogalom volt ismeretes, amely Szerbiahoz tartozott. A korai ko-zepkorban hoi az egyik, hoI a masik delszlav allamhoz tartozott. Onall6 allamkentBosznia csakj6val kesobb jelentkezik. Miutan kivalt Dukljab61, onall6saglit Bizancis meg Magyarorszag is veszelyeztettek.

A szerbek a Balkan-felsziget hegyvideki reszeit es reszben a tenger-melleki tertileteket nepesftettek be. Az elsa szerb allam az Ibar foly6, aNyugati-Morava es a felso folyasa altaI kortilvett tertileten alakultmeg. A szerb allam 924-ig sikersen ellenallt tamadasainak. Szimeoncsaszar halala (927) utan fejedelem felujftotta hatalmat Szerbiaban.A dukljai fejedelemseg a X. szazadban jott letre, a XI. szazadban pedig meg-erosodott. Ekkor csatoltak Dukljahoz Travunilit, Zahumljet, es Bosz-niat. lO77-tol Duklja uralkod6i kiralyi cfmet viseltek.

50

TORTENELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

6. A SZERBEK ES A TOBBI DELSZLAvNEP MEGKERESZTELKEDESE

Soroid fel azokat az allamokat, ameIyeket a deIszIavok alapitotta k a koraikozepkorban!Mely idegen allamok voltak a Iegnagyobb hattissal a deIszIavok fejlOdesere?

A keresztenyseg fe1vetelenek kezdetei

A delsz1<ivoka szomszedos allamok kozvetitesevel vettek fel a kereszteny-seget. A keresztenyseg felvetelevel az idegen miiveltseg hatasainak is ki voltak teve.Sot, a szomszedos allamok a keresztenyseggel egyiitt sajeit intezmenyeiket, kozigaz-gatasuk m6djat is ra akartak kenyszeriteni a delszlavokra, hogy vegiil sajat hatalmukala vonjak oketoEzert a keresztenyseg felvetele ellenallasba iitkozott, amelynemegy-szer fegyveres harchoz vezetett.

A mai szlovenek osei a keresztenyseget a nyugati egyhaz kozvetitesevelvettek fei. Egyes teriileteken a keresztenyseg feivetele egyuttal az ona1l6sag elveszi-teset jelentette. Erdekes megemliteni, hogy Borutnak, az utols6 ona1l6 karantanfejedelemnek a fia, valamint unokaoccse is, amig Bajororszagban tuszkent tartottakoket, "kereszteny nevelesben reszesiiltek". Ok tehat Bajororszagban vettek fel a ke-resztenyseget.

Borut ut6dai, miutan visszatertek Karantaniaba, fejedelemkent segitettek anyugati kereszteny hitteritok munkajat. A poganyok azonban ketszer is fellazadtaka hitteritok es az idegen uralom ellen. Annak erdekeben, hogy a keresztenyseg minelgyorsabban terjedjen a szlav lakossag soraiban, a bajor fejedelem a karantaniai hatarkozeleben kolostorokat epittetett.

A keresztenyseg terjeszteseben a delszlavok kozott nagy szerep jutott abizanci uralom alatt all6 tengermelleki varosoknak. Ezek a varosok egyben a ke-reszteny egyhaz kozpontjai is voitak. A tengermelleki varosok hatorszagaban Iete-lepedett szlav lakossag azonban meg sokaig zavartalanul pogany eletet eit. Csakmiutan kiepiiltek a gazdasagi kapcsolatok a varosok es a videk kozott, valt szoro-sabba a kapcsolat az ellatinosodott varoslak6k es a videk pogany szlav Iakossagakozott. Ekkor nyilt lehetoseg arra, hogy a tengerparti varosok kornyeken elo Iakos-sag koreben is terjedjen a keresztenyseg.

A horvat allamban a keresztenyseg feivetelenek folyamata a IX. szazadelejen, a frankok uralma alatt gyorsult fei. Ninben, ahol a horvat fejedelem szekelt,a papa kiilon piispokseget alapitott.

II 1..A SZERBEK is SZOMSZiDAlK A KORAl KOZllPKORBAN

~ Cirill es Metod, orosz ikon

piispokseg - egyhazmegye, olyantertileti egyseg, amelynek az elenfOlszentelt fOpap - piispok all

misszionarius - hitterit6, olyanszemely, aki a poganyok kozott valJasiigeket (keresztenyseget) hirdet

52

A Balkan-felsziget keleti reszeiben a keresztenyseg Bizancb61 terjedt. Abizanci hitterit6k legeredmenyesebben a tengermelleki varosok kornyeken terjesz-tettek a keresztenyseget, mert ezek a varosok bizanci fennhat6sag alatt alltak. Az ujhit sokkallassabban terjedt a Balkan-felsziget kozponti reszeiben. Ennek elleneremar a IX. szazad masodik feleben a szlav uralkod6 reteg sok tagjanak keresztenyneve volt, ami azt jelenti, hogy mar Szerbiaban is megkezd6dott a megkeresztelkedes.Akarcsak Karantaniaban, a keresztenyseget el6szor itt is az uralkod6 reteg tagjaivettek fel, majd csak ezutan terjedt el az uj hit a koznep soraiban.

Cirill es Metod kiildetese

A delszlavok, az oroszok (keleti szlavok) s egy ideig a nyugati szlavok kozottis a bizanci hitterit6k hirdettek a keresztenyseget. Nagy-Morvaorszag fejedelmemegkerte a bizanci csaszart, hogy olyan hitterit6ket ktildjon orszagaba, akik a nepnyelven terjesztik a keresztenyseget. Ezert 863-ban Konstantin (szerzetesi nevenCirill) es Met6d, szaloniki szliletesii testvereket ktildtek Nagy-Morvaorszagba. Mi-vel a testverek Szalonikiben szlilettek, ismertek a maced6niai szlavok nyelvet. Mi-el6tt utra indultak volna, a fiatalabb testver, Konstantin osszeallitotta az els6 szlavabecet, a glagolita inlst, majd gorogr61 szlav nyelvre forditotta a legfontosabb egy-hazikonyveket.

Konstantin (Cirill) es Met6d hitterit6i munkaja a nemet papok ellenallasa-ba titkozott. A testverek kenytelenk voltak a r6mai papanal vedekezni az ellenlikfelhozott vadak ellen. Konstantin hamarosan szerzetes lett, s felvette a Cirill nevet.Met6d pedig az akadekoskodasok, tildoztetesek es bebortOnzesek ellenere is foly-tatta munkajat Als6-Pann6niaban es Nagy-Morvaorszagban egeszen 885-ben beko-vetkezett halalaig.

!,I EGESZiTSD KI AZ EMLEKEZTETOT AZ ALABBI SZAVAKKAL:

A delszbivok a szomszedos orszagok kozvetitesevel vettek at a ke-resztenyseget. A terjedesevel az idegen befolyas is terjedt. Akorai kozepkorban a delszlavok , valamint a nyugat-eur6pai allamokvallasi, kulturalis es politikai hatasanak voltak kiteve. A keresztenyseg ter-jeszteseben a delszlavok kozott nagy szerep jutott a bizanci uralom alatt all6tengermelleki Ninben, ahol a horvat fejedelem szekelt, a papaktilOn alapitott. A Balkan-felsziget keleti reszeiben a keresztenyseg............ kozvetitesevel terjedt. Konstantin (Cirill) es hitterit6k mun-kaja a nemet papok ellenallasaba titkozott.

keresztenyseg, Bizarrc, plispokseg, Met6d, varosok1''-- --'

TORTENELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

l A DELSZLAvOK MUVELODESENEK KORAl SZAKASZA

Mely orszagokbol erkeztek hitterit6k a deli szlavok koze?Hoi terjesztettek a keresztenyseget Konstantin (Cirill) es Metod?

Cirill es Metod tanitvanyainak munkassaga

A szaloniki testverek eredmenyes munkajat tanitvanyaik folytattak, akikkenytelenek voltak a Balkan-felszigetre, a delszlavok koze menektilni. Itt sikeresenterjesztettek a szlav irastudast. Ohrid lett a delszlavok miivel6desi kozpontja. Ebbena varosban Kliment es Naum doIgozott a legeredmenyesebben a nepmiiveles teren.Iskolakat es kolostorokat alapitottak. Kliment megszerkesztette az uj, egyszeriibbabecet, a cirill inist, amelyet tObb szlav nep elfogadott. Egyszeriibb iraskent a cirillfokozatosan kiszoritotta es felvaltotta a glagolita irast. A Balkan-felszigeten a cirillirast elfogadtak a szerbek, a macedoniai szlavok es a bolgarok. De Boszniaban es atengermelleken, Splitt61 delebbre szinten hasznaltak.

A glagolitak

A glagolita irasmod sokaig fennmaradt az eszaki tengermelleken es a szi-geteken. A horvatok sajat irasmodjukkent evszazadokon at 6riztek es apoltak. Azo-kat a papokat, akik a glagolita irasmoddal irott konyvekb6l es a nep nyelven tartot-tak az istentiszteletet, glagolitaknak neveztek. A romai egyhaz megtiltottatevekenysegtiket, es megakadalyozta az olyan papok kinevezeset, akik nem tudtaklatinul. Habar id6vel a nyugati tertileteken kiszorult a hasznalatbol, a glagolita iras-modot es a glagolitakat a horvat nepi, etnikai sajatossagok kifejez6jekent tisztel-tek.

Iras es irodalom

A delszlavok szamara az iras a korai kozepkor legid6tallobb es legjelent6sebbmiivel6desi erteke. Az iras tette lehet6ve a miivelOdes fejl6deset a delszlav nepekkoreben. A tegregibb szlav nyelvii keziratok es konyvek a kozepkori szlavok nyelven- oszlav nyelven - irodtak. Ennek a nyelvnek az alapja a macedoniai szlavok nyelvevolt, amelyet Konstantin (Cirill) es Metod jot ismertek. Az els6 glagolita es cirillirasmoddal irott konyvek nyelve erthet6 volt minden szlav nep szamara, mert akkormeg jelentektelenek voltak a ktitonbsegek az egyes szlav nyelvek kozott. Id6vel azirok es tudos emberek az osztav nyelven irott miiveikbe bevittek sajat neptik nyelvisajatossagait. Ezzellefektettek az egyes szlav nepek anyanyelvi fejl6desenek alapjait:kialakult a szerb, a bolgar, az orosz stb. nyelv.

Ohridi Kliment volt Konstantin (Cirill) esMet6d legismertebb tanitvanya, amaced6niai szlavok tan[t6ja. Iskolakatalapitott, amelyekbol eletrajzir6ja szerint3500 irastud6 ember kerult ki. frt esforditott is g6r6g nyelvrol. Kiemelkedoerdemei vannak a szlav irasbelisegterjeszteseben. Ohridban, ahol tanitott,templomot szenteltek tiszteletere. Ezt azot abrazol6 faszobrot a XIV. szazadbanfaragtak. ~

0\\ " ~~ ~I'-" -4(1-</ ~

$1f..~ <r(J\..: KYnY'HH4 z'"<: 0'"

-;t:" KUPUSIIN4 (I)

r;P ',)9_

,.~. ".l •...• r53

II IeA SZERBEK ES SZOMSZEnAIK A KORAl KOZEPKORBAN

~ A Szent Naum-templom az Ohridi-t6partjan epult. (irill es Met6d tanitvanya-nak, Naumnak az emlekere.

~ A Szent Donilt-templom Zadarban. Ezakar alaku templom a IX.szazadban epult,amikor a bizanci uralom alatt al16Zadar(Zara)volt Dalmacia kazpontja

rj, rh ~ it'If o.n B Uavo o"n }K Z~ «t M In

~ ~ ~ 0A kazepkorban hasznalatos delszlavirasm6dok:1.kerekded glagolita

B A C S 2. szagletes glagolita3. cirill Iras

UI W LlJ S ~ 4. latin betus iras

A glagolita es a cirill fnism6d lehetove tette a nepi, illetve szlav nyelvuirodalom kibontakozasat. A nepi nyelvu latin beWs szovegek kivetelt kepeznek. Iiyenaz lOOO-bolszarmaz6 brizinji nyelvemlek, a legregibb szloven nyelvu es latin beWsszoveg. Cirill fritsm6ddal frott a Miroslav-fele evangelium (Miroslavljevo jevandelje),amely az egyik legjelentosebb szlav nyelvu frott emlek ebbol a korb61. Miroslav humifejedelem tiszteletere keszult. Nagyon szepen formalt, nagymereW beWkkel borre(pergamenre) frtak. A bekezdesek elso betUit stilizitltak, szfnesek es aranyozottak(iniciitle).

Az elso irodalmi muvek gorog vagy latin nyelvrol szlav nyelvre leforditottegyhazi konyvek voltak. Idovel a fordftasok mellett eredeti irodalmi alkotasok ismegjelentek.

A muveszetek

A kozepkorban keletkezett muemlekek sokkal szerenyebbek es egyszerub-bek, mint azok, amelyek az 6korban keletkeztek. E kor legjelentosebb muemlekei atemplomok. A tengermelleken tObb maradt fenn beloluk az ut6kor szamara, mint aBalkan-felsziget kozponti reszeiben. Ennek az az oka, hogy a bizanci es a nyugat-eur6pai kulturhatas nagyobb volt a tengermelleken, mint a szarazfold belsejeben.ladarban (lara) van a gyonyoru Szent Donat-, Kattar6ban (Kotorban) a SzentTripun-, Ohridban pedig a Szent Zs6fia-templom. Novi Pazar kozeleben epult aIX. szazad vegen es a X. szazad elejen a Szent Peter-templom.

A templomok falait falfestmenyekkel - fresk6kkal - dfszitettek, de ebbolaz idobol keyes fresk6 maradt fenn, mert tOnkretette oket az ido vasfoga. Sok fenn-maradt templom falai rna csupaszok. Csak fresk6reszlet maradt fenn aSton mellet-ti Szent Mihailo- es az ohridi Szent Zs6fia-templomban. Az egyhazi konyveketdfszito kismereW festmenyeket miniatuniknak nevezzuk.

54

TORTENELEM AZ ALTALANOS lSKOLA HATODlK OSZTALYA SZAMARA

Habar voltak mar olyan iparosmuhelyek, amelyekben muveszileg kidolgozottkozhasznalati cikkeket is tudtak kesziteni, a korai kozepkorra az egyhaziszuksegleteket kieJegito, vallasi jellegu muveszi kivitelii targyak jellemzoek. Az elsokonyvek a hitteritok szamara kesztiltek. Gorog es latin nyelvrol elsosorban az egyhazikonyveket forditottak Ie, e kor legfontosabb muveszeti emlekei pedig a templomok.A templomok falat diszito fresk6k is vallasos jellegiiek, egyhazi tartalmuak. A koraikozepkor irodalma es muveszete kizar6lag az egyhazat szolgalta.

-K r~'AI' itu;,n JA ·FA 1\'2Uif.114 r tTJ.lil nf tIM

\RfIIA (it ~ll lH" H r~Atf IH\ f M 10 NA A L M 1ro l~1·

.'tHOIl\ LKLJ\t,fKLI~O t\ [A l: (1: tA Ulf I.

~ A Miroslav-fele evangelium (reszlet)

EGESziTSD KI AZ EMLEKEZTETOT AZ ALABBI SZAVAKKAL:

cirill irasm6d, glagolita irasm6d, latin irasm6d, glagolitak

Az iras megjelenese es az irasbeliseg terjedese a deli szlavok korebena korai kozepkor legjelentosebb esemenye rajuk nezve. Az egyszeriibb................. felvaltotta az osszetettebb A nyugati tersegben, a hor-vatok es a szlovenek koreben a irasm6d terjedt el. A glagolitairasm6dot es a a horvat nepi, etnikai sajatossagok kifejezojekent

tiszteltek.A korai kozepkorban a kulturaslis tevekenyseg az egyhazi szukseg-

leteknek volt alarendelve.

A Szent Peter-tempom Novi Pazarkbzeleben, X. szazad

~ Fresk6reszlet a Novi Pazar melletti SzentPeter-tempomb61

55

\" SZLAvOK LETELEPEDESE A BALKAN-FELSZIGETEN

KEs

~o

/'"t--

<;iI-I'o

• ladar (lara) -f

Salonae

/

/ •• Serdica

,()....~->,Szkadari-r6--'s k d

A Z a a I

Sipont •

Sari

Taranto

JON - TENGER

,Philippopolis

.Dyrahhion Konstantinapoly .

Hadrianopolis

Ohridi-/rf

/velegezitak

~G EI-TENGER

•Athen

'-Kreta

SilANe TEROLETE

SlLAv TORlSEKI dukljaiak I

SZERB FOLDEK A IX. ES A X. SZAZADBAN

M A G K

z L A v Duna

o

I'

/ o

Knin•• Zadar (Zara)

<o

co

/

/

Prizren• vfr';'

'---- Szerb foldeka IX. szazadban

~ Svarog

A SZLAV MITOLOGIA

Az 6szhiv mitol6giara az erdok, hegyek es hegy-csucsok, vizek, forrasok, foly6k es tavak, va-lamint a hazi istensegek imadasajellemzo. Az

6szlavok vallasa es kultusza a termeszeti jelensegekenalapult. Mint minden mas pogany nep, ok is istenkentimadtak a Napot, a Holdat, csillagokat, a villamlast, afelhOket es a ttizet. Gyakran mutattak be aldozatot is-teneiknek, akik, bar ritkan, emberi alakot is olthettek.Nem vilagos, ki lehetett fOisteniik, vajon Svarog, Perunvagy Svetovid. Svetovid, a mindentud6 es mindentllit6isten az osszes szlav nep altai tisztelt istenseg volt. Atiszteletere emelt templomokba es j6sdakba adomanyo-kat kiildtek. Svarog a feny es a meleg osatyja, az egteremtoje. Perun a villamlas istene.

~Triglav

Stribog a foly6k es az esoktol megduzzadt patakok,egyattalan a viz, valamint a levego aramlatainak vedel-mezoje. A hiedelem szerint hideg szelloket, viharokates rossz idot hoz, 0 a jeg es a fagy istene is. Triglav, a

58

haromfeju istenseg, a fold termesei felett uralkodik, alegeloket mvel, az erdoket levellellatja el. Vesna vagymaskent Devana az egyik legismertebb szlav istenno,a tavasz, az ifjusag es a termekenyseg istene. Volosszinten a termekenyseg istene, de az alvilag, valamintaz allatvilag, a nyajak vedelmezoje is. Ugyanakkor ahadaszat istenenek szerepet is beWlti.

~Marana

A szlav mitol6giaban sok a rossz istenseg, mintamilyen peldaul Mokos istenno, aki az ember minden-fele szenvedelyet, szenvedeseit es szerencsetlensegetjelkepezi. Az emberek hittek abban, hogy hazr61 hazrajar, es feltigyel i a fon6noket. Morana, Morena vagyMora a tel es a halal istennoje, az elettelen termeszet, ahideg szel es a h6 megtestesitoje. Emleke mai napigmegorzodott: a boszorkannyal egyenlitik ki, aki ejjel

TGRTENELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HA TODIK OSZTALYA SZAMARA

nyomaszt6an hat az emberekre, kiket nem hagy lele-gezni. A Rusalkak a hiedelem szerint noi mitol6giailenyek. A megfulladt fiatal asszonyokb61 es lanyokb61sziiletnek. Altalaban ejjel kijonnek a vizekbol, es rosz-szat okoznak. Trojan oreg, elhagyott telepiileseken eloisten vagy ordog, aki fel a nap sugarait61, mert meg-semmisithetik.

SZAMUILO csASZARSAGA

Miutan megszabadult a bizanci hatalomt61,Szamuilo (976-1014) ona1l6 allamot hozottletre, amely hatalmas teriiletekre terjedt ki.

Hozzatartozott Epirosz, Thesszalia, Duklja, Raska,Bosznia, Travunija, Szeremseg, a mai Albania es a Du-na menti Bulgaria. Felvette a csaszari cimet, es az ohridiersekseget patriarkatusi rangra emelte. Csaszarsaganakkozpontja kezdetben Preszpaban, kesobb Ohridbanvolt. Bar birodalma nagy kiterjedesii volt, nem tudottsokaig fennmaradni. II. Baszileosz bizanci csaszarugyanis 1014-ben a Belasica hegysegben sulyos csapastmert Szamuilo eroire. Maganak Szamuil6nak sikeriiltmegszoknie, de 15 000 katonaja fogsagba keriilt, es abizanci csaszar megvakitatta oket. Csak minden szaza-diknak hagyta meg fel szemet, hogy a katonakat csa-szarukhoz tudjak vezetni. E szornyul<itvany hatasaraSzamuilo szivszelhiidesben halt meg. II. Baszileosz mar1018-ban beWrt Ohridba, es vegleg megdonWtteSzamuilo csaszarsagat..

~ A bizanci lavassag tamadasba indul

59

A k tobbet szeretnenek tudni ...

A MIROSLAV-FELE EVANGELIUM

AMirOSlaV-feIe evangelium (Miroslavljevojevandelje) a legfontosabb szerb nyelvu, cirillbetiis irott emlek. A XII. szazad vegen (1192

koriil) keszUlt el. A borre (pergamen) irt szoveg azoszlav nyelv szerb valtozatat orzi. Stefan Nemanjanagyzsupan testverenek, Miroslav humi fejedelemneka tiszteletere keszUlt. Ket vagy tObb irnok dolgozhatottrajta, akik kozUl az egyik, Grigorije, kinek neve ismertszamunkra, kivette reszet a kezdobetiik (iniciale) esminiaturak stilizalasaban. Az evangelium valoszinu-

leg a Bijelo Polje-i Szent Peter es Pal-templom szUk-segleteit szolgalta. A kezirat tOrtenete legalabb olyanviharos es nehez, mint a szerb nep tOrtenelme. 1896-igHilandarban oriztek. Ekkor kapta ajandekbaAleksandar Obrenovi6 szerb kiraly. Az elso vilagha-boru folyaman Nikola Pasi6 parancsara Korfu szige-tere vittek. A kezirat szall itasaval megbizott katonanem is sejtette, mit visz magaval a jol becsomagolt especsettel is ellatott csomagban. Azt a parancsot kapta,hogy elete aran is at kell juttatnia a nehezen jarhatoalban hegyeken. Ma Belgradban, a Nemzeti Muzeum-ban orzik. 2005 ota az UNESCO vedelme alatt all.

A I.

/ -It, • t -~ ---IT tit-' -r J'H ~ -w M~ :r, ~If·~., ,, tll

~ A Miroslav-fele evangelium (reszlet)

,. 111 I

.• • ~ ,.r

I

I

f

60

, ,

A SIERB NEP ES, ,

SZOMSZEDAI, ..,

A KESEl KOZEPKORBAN

17\ A SZERB NEP ES SZOMSZEDAI A KESEl KOZEPKORBANy.'-----1. SZERBIA A XII. SZAZADBAN ESA XIII.SZAZAD KEZDETEN

Kik harcoltak a Balkan-Jelsziget birtoklasaert a komi kozepkorban?

,-

V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

~ Stefan Nemanja nagyzsupan

XIII. XIV. XV.

StefanNemanja

A mikor 1018-ban megbukott a maced6niai szlavok allama, Bizanc ismet kiterjesztettehatalmat az egesz Balkan-felszigetre. Ekkor, a tOrtenelem folyaman elaszor, melyen a felszigetbelsejeben is megalakultak a bizanci katonai kozigazgatas teriileti egysegei. Ismet a Duna lett aBizanci Csaszarsag eszaki hatara, mint ahogyan a szlavok letelepedese elatt volt. Magyarorszages Bizanc kozott a Duna lett a hatarfoly6. Magyarorszag erasodesevel Bizanc hatarai egyre job-ban eltavolodtak a Dunat61 delkeleti iranyba.

Idakozben a keresztesek megdontOttek a Bizanci Csaszarsagot (1204). Ezzel alapjaibanmegvaltozott a Balkan-felsziget politikai terkepe. Megalakultak a latin vagy keresztes allamok.A Bizanci Csaszarsag teriiletet csupan a Balkan-felszigeten elteriila Epirusz es a Kis-Azsiabanleva Nikaiai Csaszarsag alkotta.

Az omillosagert folytatott hare

A szerb all am politikai onall6sagaert vivott hare nagyon hosszu ideig tartott.Bizane nem adta fel egykonnyen a hatalmat a Balkan-felsziget keleti reszeben. Ami-kor Bizane gyengiilni kezdett, Konstantinapoly ana tOrekedett, hogy magahoz edes-gesse a szerb uralkod6haz egyes tagjait. Ily m6don igyekezett a legyengiilt esaszar-sag fenntartani befolyasat Szerbiaban. Tihomir nagyzsupan Bizane hive volt. Ezertlegfiatalabb oeese, Stefan Nemanja fellazadt ellene, es magahoz ragadta a hatalmat.A hatalmat61 megfosztott nagyzsupanon a segitsegiil hivott bizanei seregek semsegithettek. Stefan Nemanja legyozte a bizaneiakat, es megszilarditotta hatalmat.

Stefan Nemanja nagyzsupan (1166-1196) hosszu uralma alatt tObbszor isosszetUzesbe keriilt Bizaneeal. Ehhez a harc<ihoz segitsegert Bizane ellensegeihez- Magyarorszaghoz es a Veleneei Koztarsasaghoz - fordult. Bizane elleni hareabanazonban magara maradt. Sot elfogtak, es Konstantinapolyba hureoltak. Nemanjaazonban hiiseget eskiidott a bizanei esaszarnak, es Konstantinapolyb61 visszaterhe-tett Szerbiaba. Nemsokara kihasznalta a Bizaneban kialakult tr6nviszalyt, es h6di-t6 hadjaratokkaljelentosen kiterjesztette a szerb allam hatarait. A Nyugati-Moravaes a Nagy-Morava videke, valamint Kosovo mellett Nemanja Albania eszaki vi-dekeit is elfoglalta. A szerb allam kereteben volt Duklja vagy Zeta, Shkodra(Skadar), Ulcinj, Bar es Kotor (Kattar6) varosokkal, valamint Travunija es ZahumljeIS.

86

TORTENELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

1190-ben Nemanja a Moravanal ujb6l csatat vesztett a bizanci seregekkelszemben. Ismet kenytelen volt elismerni Bizanc fennhat6sagat, de a megh6ditotttertiletek jelentos resze tovabbra is a szerb allam hatarain beltil maradt.

Belpolitikajaban Stefan Nemanja nagyzsupan az egyhazra tamaszkodott,amellyel mindig egytittmiikodott. Tobb templomot es kolostort alapitott, illetve fel-ujitott, amelyeknek birtokokat adomanyozott. A nagyzsupan mas m6don is tamo-gatta a gorogkeleti (pravoszlav) egyhazat. Erelyesen lepett fel a bogumil eretneksegellen, amely Bulgariab6l es Maced6niab6l terjedt at Szerbiaba. Az egyMz is folya-matosan tamogatta Stefan Nemanjat.

Miutan megszilarditotta hatalmat, es rendet teremtett az orszagban, Nemanjavisszavonult a politikai eletbol. A tr6nt kozepso fianak, Stefan Nemanji6nak(1195-1227) engedte at.

Stefan Nemanja eredmenyesebb uralkod6 volt elodeinel. Ot tekintik a szerballam es a szerb uralkod6haz, a Nemanjic-dinasztia megalapit6janak.

A Bizanci Csaszarsag elso bukasaA Studenica-kolostor temploma, amelyetStefan Nemanja alapitott ~

oHabar Stefan Nemanji6 masodsztilOtt gyermeke volt apjanak, Stefan

Nemanjanak, ennek akaratab6l a tr6nt 0 orokolte. Az orokosOdesi jog szerint Nemanjalegidosebb fia, Vukan, mint elsosztilott gyermek kellett volna, hogy orokolje a ha-tal mat. Ezert nehany evvel Nemanja halala utan tr6nviszalyra kertilt sor a testverekkozott. Stefan Nemanji6 apja akaratab6l kertilt a tr6nra, de ebben az a kortilmeny iskozrejatszott, hogy bizanci hercegkisasszonyt vett felesegtil, a jovendobeli bizancicsaszar lanyat. Ezzel a hazassaggal Bizanc szamara lehetoseg nyflt arra, hogy befo-lyasolja a szerbek nagyzsupanjat. Bizancot azonban bel so ellentetek feszitettek, amimiatt egyre jobban legyengtilt. Ezt a kortilmenyt kihasznaItak a nyugatr6l erkezokeresztesek, es 1204-ben elfoglaltak Konstantinapolyt, majd Bizanc tertiletenek nagyreszet felosztottak maguk kozott. Gorog uralom alatt csak a Nikaiai Csaszarsagmaradt Kis-Azsiaban es Epirusz a Balkan-felszigeten.

nagyzsupan - a szerb uralkod6 dme akinilysag kikialtasa el6tt

alapitvany - az uralkod6k vagy masfOurak altai, a "lelkiik iidveert" alapitottjavak, pI. kolostorok, templomok

1':' A SZERB NEP ES SZOMSZEDAl A KESEl KOZEPKORBANr.-----

~ Stefan Prvovencani kiraly

~ Szent Szava (Rastko Nemanjic)

Szava utaz8sai- 14. terkep .,

A Szent-hegy- 16. terkep .,

A kiralysag kikialtasa

Stefan Nemanjic nagyzsupan ebb en a megvaltozott politikai helyzetbenbebizonyitotta, hogy melt6 ut6da apjanak. Sikeriilt visszavernie a kiilsa tamad6kat,es megariznie a szerb allam teriilete1. Tobbe mar nem elegedett meg a nagyzsupanimelt6saggal, hanem a r6mai pap<it61a kiralyi eim elnyereset kerte. A papa a nagy-zsupannak kiraIyi koron<it kUldot1. Stefan Nemanjicot 12l7-ben koronaztak kirallya.Mivel a volt Szerbia elsa koronas kiralya, elneveztek Prvovencaninak (elsanekkoronazott). A kiralyi cim elnyeresevel meg nagyobb lett Stefan Nemanjic tekintelye,egyuttal ez a koriilmeny Szerbia aIlami ona1l6sagat is megerasitette. Stefan Nemanjicmegkoronazasaval Szerbia nemzetkozi elismerest nyer1.

Az egyhazi ona1l6sag

Habar Szerbia allamisaga nemzetkozi elsimerest nyert, a szerb egyhaz to-vabbra sem volt ona116, hanem az ohridi ersekseghez tartozot1. Sziiksegesse vaIttehat, hogy az allami onall6sag mellett az egyhazi onall6sagot is kivivja. Ennek el-eresen faradozott Nemanja legkisebb fia, Rastko, aki mar ifju koraban szerzetes lettes felvette a Szava neve1. Szava szerzetes Nikaiaba utazott, ahol a p<itriarkat6l enge-delyt kapott, hogy megalapitsa az ona116 szerb ersekseget (1219). Szava lett az elsaszerb ersek.

Szava ersek megszervezte a szerb egyhaza1. Felujitotta a regi piispoksegeket,es ujakat is alapitot1. A gorog piispokok helyere szerbeket nevezett ki. A szerb pap-sag miivelese vegett egyhazi konyveket forditot1. Szava ersek allamfOi tulajdonsa-gokkal is rendelkezett, nepnevelakent is miikodot1. Az a erdeme, hogy a szerb egy-haz ona116sult az ohridi erseksegtal. Mindossze ket evvel azutan, hogy kiralysaggavalt, Szerbia ona116egyhazat is kapott. Erdemeik elismereseiil a szerb egyhaz SzavaNemanjicot is meg apj<it, Stefan Nemanjat is szentte avatta.

EGESziTSD KI AZ EMLEKEZTETOT AZ ALABBI SZAVAKKAL:

Bizane,egyhaz,nagyzsupan, Szava,papa

Az ona116 szerb a11am alapjait Stefan Nemanja (1166-1196)....................... rakta Ie. 6 rovasara jelentasen megnovelte a szerballam teriilete1. Belpolitikajaban Stefan Nemanja az tamaszkodott.Fia, Stefan Nemanjic a kiralyi koronat kapott, es ezzel Szerbia nem-zetkozi elismerest nyer1. Nemanja legkisebb fianak, szerzetesnekkoszonhetaen megalakult az onall6 szerb .

88

TORTENELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

2. A SZERB ALLAM FELEMELKEDESE

Hogyan nyert a szerb tillam nemzetkozi elismerest?

V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII.

Milutin kiraly

A NemanjiC-uralkod6haz

A Nemanji6-hazb6l szarmaz6 uralkod6knak a kortarsak isteni eredetet tu-lajdonitottak, es szentekkent tiszteltt~k oketoLegeloszor Stefan Nemanja es fia, Rastko(szerzetesi neven Szava) kultusza alakult ki. Mindkettojiiket a szerb mult legkima-gasl6bb allamferfianak tartjak. Nemanja alapitotta meg a Nemanji6-uralkod6hazates a szerb alia mot, Szava pedig az onall6 szerb egyhazat teremtette meg, amelyneko lett az elso erseke. Abb61, hogy Stefan Nemanj<it es Szava erseket szentte avattak,az ut6doknak, a szerb tr6n orokoseinek volt a legtObb hasznuk. A szentteavatassalhosszu idore megalapoztak a Nemanji6-uralkod6haz hatalmat. Az az egyhazi kultusz,amely abb6l ered, hogy Stefan Nemanjat es az ersek Szavat szentte avattak, aNemanji60k egesz uralkod6i nemzetsegere szallt. Azt hangoztattak, hogy e haz ural-kod6i szenteket ad6 csaladb61 szarmaznak. A Nemanji60k ket evszazadon at ural-kodtak Szerbiaban. Stefan Nemanja nagyzsupan 1166-ban kezdett uralkodni, Uroscsaszar, a Nemanji6-haz utols6 uralkod6ja pedig 1371-ben halt meg.

Gazdasagi fellendiiles

A Nemanji60k ket evszazados uralkodasa alatt Szerbia teriiletileg jelentosmertekben gyarapodott. Stefan Nemanja elso ut6dai azonban nem voltak kedvezohelyzetben. Konstantinapoly elestevel 1204-ben jelentosen megvaltozott a Balkan-felsziget politikai arculata. Az ilyen politikai helyzetben Stefan Nemanja elso ut6daicsak arra tOrekedhettek, hogy megtartsak mindazt, amit az allam megalapit6ja te-remtett. Habar ki voltak teve a szomszedos eros allamok befolyasanak, sikeriilt meg-orizniiik az oroksegbe kapott teriileteket.

Uros kiraly kiilpolitikai teren nem ert el eredmenyeket, de az 0 uralkodasaidejen kezdodott Szerbia gazdasagi felemelkedese. Magyarorszagr61 szasz (nemet)banyaszok erkeztek Szerbiaba. Ezek a szaszok felujitottak azokat az 6kori banyakat,amelyeket meg akkor csuktak be, amikor a barbarok elOzonlOttek a Balkan-felszi-getet. E banyak megnyitasaval megkezdodott a nemesfemek - eziist es arany -,valamint az 6lom es a rez banyaszata. Megkezdodott a penzveres is, ami megkony-

IV. XV.

A szenteket ad6 Nemanjic-uralkod6haz (salad-faja. A fresk6 a Decani-kolostorban talalhat6.K6zepen van Stefan Nemanja (SzentSimeon), azuralkod6haz megalapit6ja, Uros es Milutin kira-Iyok is lathat6k a fesk6n.

A szerb allam Stefan Nemanjaes Stefan Prvovencani idejeben

,.. .•..• =-""'..... - 13. terkep .,

89

1T A SZERB NEP ES SZOMSZEDAI A KESEl KOZEPKORBANy.'----

~ Milutin kiraly kepmasa a prizreniLjeviskai Szuzanya-templomban

Szerbia MilutinkiraIy idejeben- 15. terkep .,

~ Szimonida kiralyne

nyitette az arucsereforgalom kibontakozasat. A ktilfoldi kereskedok t6bbe mar nemcsupan mezogazdasagi termenyekert es j6szagert jottek Szerbiaba, hanem femekertis. Ide kezmiiipari termekeket hoztak, valamint s6t az emberek es az allatok szama-ra.

A banyaszat hozzajarult a kereskedelem es a varosok fellendtilesehez. Avarosok banyak kozeleben keletkeztek, s a tengermellekrol kereskedok, iparosok esmas vallalkoz6k telepedtek itt Ie.

Az uralkod6 hatalmanak novekedese

A banyak megnyitasa utan, a XIII. szazad kozepetol kezdve az uralkod6jovedelme jelentosen megnovekedett. Az uralkod6 mar nemcsak a ftiggo viszonybanleva parasztot ad6ztatta meg, hanem a banyakb61, a kereskedelembol es a penzve-resbol is nagy jovedelmet val6sitott meg. igy helyzete lenyegesen megvaltozott. Akiraly t6bbe mar nem ftiggott a foldesurakt61. Az udvaraban fenyiizo elet folyt. Azuralkod6k meg t6bb kolostort epittettek, es ily m6don meg jobban szamithattak azegyhaz tamogatasara. Amellett a Nemanjicok mar zsoldos sereget is tarthattak, esh6ditasokba kezdhettek, mert ezekhez megvolt a sztikseges jovedelmtik.

H6ditasok

A szerb all am tertilete jelentosen megnovekedett Milutin kiraly (1282-1321)hosszu uralkodasa idejen. Milutin Bizanct61 elfoglalta Maced6niat, ahol maced6ni-ai szlavok eltek, a varosokban pedig inkabb gorogok. A bizanci csaszar kenytelenvolt belet6rOdni, hogy ezt a tertiletet elveszitette. Ezt csak az a kortilmeny konnyi-tette meg szamara, hogy kiskoru leanyat, SzimonidM Milutinhoz adta felesegtil. Abizanci csaszarlany szerb kiralyne lett, a megh6ditott tertiletet pedig Milutin nasz-ajandekba kapta. A szerb all am ebben az idoben eszakon a Dunaig meg a Szavaigterjedt. Belgrad (Nandorfehervar) is ekkor kertilt eloszor szerb fennhat6sag ala.

Belvillongasok

A szerb allam a legjobb uton haladt, hogy a Balkan-felsziget vezeto hatal-maya valjon. A tovabbi felemelkedest viszont erosen gatoltak a belvillongasok.Milutin kiraly a XlV. szazad elejen Hz evig haboruzott idosebb testverevel, Dragutinkirallyal. Fiaik folytattak a hadakozast Milutin halala utan. "Nagy zavargasok voltakekkor", jegyezte Ie Danilo szerb ersek. Ezt a kortilmenyt hasznalta ki a boszniai banarra, hogy elh6ditsa SzerbiM61 Hum videket. A tr6n kortili harcokb61 vegtil Milutinfia, Stefan kertilt ki gyoztesen, aki a Decanski nevet kapta, mert 0 epittette a Decani-kolostort.

A ve1buzdi csata

A bizanci es a bolgar csaszar Szerbia ellen szovetkezett. A szovetsegeseknagy sereget toboroztak. A bolgar car a havasalfoldiektol meg a tatarokt61 kapottsegitseget. Stefan Decanski figyelemmel kiserte ellensegei kesztilodeset. Arra t6re-kedett, hogy egyenkent vivjon meg veltik, meg mielott a bolgar es a bizanci csaszaregysegei talalkoznanak. Stefan Decanski katonasaga Velbuzdnal, a mai Tyusztendilnelmeglepte es megsemmisitette a bolgar csaszar seregeit. A szerb gyozelem Velbuzdnal

90

TGRTENELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

a bizanci csaszart elbatortalanitotta, olyannyira, hogy elallt Szerbia megtamadasat61,es visszavonta hadait. A velbuZdi csatanak nagy visszhangja lett a kortarsak k6reben.Mindenkit meggyaz6tt arr61, hogy Szerbia a Balkan-felsziget keleti reszenek legera-sebb allama.

Maglic vara az Ibar foly6 egyik hegyszorosaban epult a XIII.-XIV.szazadban

.r,_EGESZiTSD KI AZ EMLEKEZTETOT AZ ALABBI SZAVAKKAL:

Szava, evszazad, Uros, Maced6nia, alapit6, Duna, szent

Stefan Nemanja volt a Nemanjic-uralkod6haz es a szerb allam................ , mig fia, Rastko, szerzetesi neven pedig az 6na1l6 szerbegyhazat teremtette meg, amelynek a lett az elsa erseke. Az egyhaz StefanNemanjat es Szava erseket avatta. Ez a k6riilmeny nagy hasznara volta Nemanjic-hazb61 szarmaz6 uralkod6knak. A kortarsak azt hangoztattak,hogye haz uralkod6i szenteket ad6 csaladb61 szarmaznak. A Nemanjicok ket.................at uralkodtak Szerbiaban, 1166-t611371-ig. A banyak megnyitasaval...........kiraly idejeben megkezdad6tt Szerbia gazdasagi felemelkedese. A gaz-dasagi fejladesnek k6sz6nhetaen a Nemanjicok annyira megeras6dtek, hogymar h6ditasokba kezdhettek. Milutin kiraly (1282-1321) elfoglalta .Uralkodasa alatt Szerbia hatarai eszakon a Szavaig es a terjedtek.

\..--------------------------------"/

~ A Decani-kolostor Stefan Decanski ha-gyateka. A kolostort 6 kezdte epittetni,fia, Stefan Dusan fejezte be.

~ Stefan Decanski kiraly, Decani

91

1T A SZERB NEP ES SZOMSZEDAI A KESEl KOZEPKORBANr.----3. A SZERB csASZARSAG ES BIZANC

Minek koszonheto az uralkod6 hatalmanak megerosodese Szerbiaban?

v.VI.

VII.

VIII.

IX. .,.X. trr'M1 •• ~4 He

e "'I4Ie II aT".1t.. 4 <Mf\\o'B

XI.

XII.

XIII.

xv.

A szerb Allam StefanDusan idejeben"""'1-'1=;....... _ 17. terkep .,

Stefan Dusan

A velbuzdi csataban kivivott gy6zelmet Stefan Decanski nem akarta telje-sen kihasznalni. A szerb allam nem terjeszkedett Bulgaria karara. Emiatt nagy voltaz elegedetlenseg a hoditasra, dics6segre, hatalomra szomjas f6urak soraiban. Ezekutan az id6s kiraly nem maradhatott sokaig a tronon. Fia es a tron orokose, StefanDusan, akit az elegedetlen nemesseg apja ellen hangolt, mar a kovetkez6 esztend6benletaszitotta 6t a tronrol. A fOnemesek erdekeinek jobban megfelelt egy fiatal, hata-rozott fellepesG es kezdemenyez6 hajlamu tronorokos, aki egy katonai alakulat pa-rancsnokakent a velbuzdi csataban, a szerb-bolgar haboru idejen mar dics6segetszerzett maganak. Mivel a f6nemesek es a fiatal hadvezer szemelyes erdekei egybe-estek, Stefan Dusant kirallya koronaztak .

Miel6tt h6ditasokba kezdett volna, az uj kiraly szovetseget kNott Bulgari-aval. A bolgar car leanyat, Jelenat vette felesegiil. Ezek a rokoni kapcsolatok elme-lyitettek a ket szomszedos orszag - Szerbia es Bulgaria - barati kapcsolatat.

Stefan Dusan h6dihisai

A szerb allam teriilete Stefan Dusan uralkodasa alatt (1331-1355) megket-szerez6dott. Stefan Dusan kihasznalta a Bizanci Csaszarsagban kirobbant belvillon-gasokat. A szerb hadak delen egeszen a Korinthoszi-obolig nyomultak el6re. Elfog-laltak Thesszaliat, Epiruszt es az alban foldek nagyobb reszet. Stefan Dusan idejebena szerb allam eszakon a Dunaig, delen a Korinthoszi-obolig terjedt.

A csaszarsag kikialtasa

Miutan elfoglalta a Bizanci Csaszarsag nagy reszet, Stefan Dusan kiralyugy itelte meg, hogy megilleti a bizanci uralkodok cime. Ezert a kiralyi koronatcsaszari koronara valtotta. 1346-ban Szkopjeban Stefan Dusan a szerbek es a goro-gok csaszarava koronaztatta magat. Ezt megel6z6en a szerb erseket patriarkavaemelte, ami a gorogkeleti egyhaz legmagasabb meltosaga.

Stefan Dusan peldakepei a bizanci csaszarok voltak. A f6nemeseknek ma-gas bizanci tisztsegeket, cimeket adomanyozott. Tehat nem sziintette meg a bizanciintezmenyeket, hanem atvette 6ket. A bizanci csaszarok mintajara tOrvenykonyvetadott ki, amely a hazai jogrendet szabalyozta bizanci mintara. A Dusan-fele tOr-venykonyv meghozatalara nagy sziikseg volt, hiszen ily modon lehetett csak egye-

92

Dusan car es Jelena carne fiukkal,Urossal. A festa a Decani-kolostorbanfestette meg aket 1340karui.

~--------O

TORTENELEM AZ ALTALANOS [SKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

siteni a htiberi jogrendet a ketszeresere gyarapitott szerb allamban, ame1yben tObb-fe1e nep elt egytitt.

Dusan car Konstantinapolyt is el akarta foglalni, mert ana tOrekedett, hogya belso ellentetektollegyengillt Bizanei Csaszarsagot egy uj, eros szerb-gorog a1-lam mal valtsa fel. Tervei megva16sitasanak es tovabbi h6ditasainak hirte1en beko-vetkezo halala vetett veget.

EGESziTSD KI AZ EMLEKEZTETOT AZ ALABBI SZAVAKKAL:

csaszar, Duna, tOrvenykonyv, patriarka

A szerb allam teril1ete Stefan Dusan ura1kodasa alatt (1331-1355)megketszerezodott. Eszakon a , de1en a Korinthoszi-obolig terjedt.1346-ban Stefan Dusan koronaztatta mag<'lt,miutan a szerb erseket................ emelte. A bizanei esaszarok mintajara adott ki, ame1y ahazai jogrendet szabalyozta bizanei mintara.

~ Dusan car aranypecsetje

93

1T A SZERB NEP ES SZOMSZEDAl A KESEl KOZEPKORBANf.----4. A NEMAN/ICOK ALLAMANAKBERENDEZESE ES A SZERB rARSADALOM

Milyen egyhtizi rangja volt a szerb egyhtizf6nek Stefan Dusan uralkodtisaalan?

jJ. Pasztorok, fresk6reszlet a 5zentharom-~ sag-templomb61, 50pocani, 1265 karul

Az allamberendezesA Nemanji60k allamanak elen az uralkod6 allt. 0 volt a legfObb ur, az egesz

orszag birtokosa. Nem volt kulonbseg az uralkod6 magantulajdona es az allamtulaj-don kozott.

A Nemanji60k kezdetben a szereny nagyzsupani cimet viseltek. De ahogyannovekedett es eros6dott a szerb allam, ugy novekedett az uralkod6k 6haja es igenyeis. 12l7-ben a nagyzsupani cimet kiralyi, majd a kiralyi koronat 1346-ban a legma-gasabb, a csaszari cim es melt6sag valtotta fel.

A Nemanji60k a fOnemesekre es az egyhazra tamaszkodva gyakoroltakhatalmukat. Az orszag hUberi nagybirtokokra volt felosztva, amelyek gazdasagi eskozigazgatasi egyseget kepeztek. A hUberi nagybirtokot a fonemes huberur iranyi-totta, ugyanakkor a bir6i hatalmat is 0 gyakorolta a nagybirtok lakossaga felett. AhUberurak es a varosi kormanyzatok (kephale, szerb nyelven kefalija) az uralko-d6nak voltak alarendelve.

Az orszaggyUles is segitette az uralkod6 orszaglasat. Az orszaggyulesekena fOnemesek es a fOpapok vettek reszt. Ok voltak azok, akik vegrehajtottak az ural-kod6 donteseit.

Az ujonnan elfoglalt teriileteken Stefan Dusan meghagyta a bizanci intez-menyeket, es az allamberendezesen sem valtoztatott. Az uj tertileteknek a kormany-zasat rokonaira es hadvezereire bizta, akik az 0 helytart6ikent kormanyoztak.Epiroszban Dusan feltestvere, Simeon volt a kormanyz6, Albaniaban pedig Kom-nenosz Aszen, Jelena csaszarne fivere. Dusan csaszarkent fenntartotta maganak aztajogot, hogy magas bizanci cimeket adomanyozzon bizalmas embereinek (despota,szevasztokratosz, keszar). Bizanc valt kovetendo peldava, jobban, mint addig bar-mikor. A szerb csaszari udvarban bevezettek a bizanci szokasokat es a konstantina-polyi udvari szertartasokat.

Helyi kozigazgatasA kozepkori allam iranyitasa nem volt egyszeru dolog. Az allam terUletet

nem szeltek at j6 utak, igy lehetetlen volt a gyors kozlekedes. Ahhoz, hogy a kiralydontese eljusson rendeltetesi helyere, vagy hogy a tavoli helyek hirei a kiraly fUlebejussanak, napokra, neha hetekre volt szukseg. Ilyen korUlmenyek kozott sok allamiugy a helyi kozigazgatasra maradt.

Az allam kisebb kozigazgatasi terUieti egysegekre, zsupakra oszlott. Azsupak elen az uralkod6 altai kinevezett zsupan allt. Az uralkod6 a varosokba iskinevezte helytart6it. E kinevezett szemelyek gondoskodtak a kiraly biztonsagar61,s bir6i hatalommal is rendelkeztek. Ku!onosen nagy felelosseguk volt a hatar menti

94

TORTENELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

teriiletek vezetainek. Ha idegen katonasag vonult at a hatar menti teriileten, vagyisa hatarorvideken, es fosztogatta a lakossagot, a kart a hatarorvidek uranak kellettmegteritenie. igy irta ela Dusan tOrvenykonyve. A tOrveny teljes biztonsagot szava-tolt a vendegeknek es a kereskedaknek, akiket a helyi arsegnek kellett kisernie esoltalmaznia.

Hogy alattval6it hatalmara emlekeztesse, es megarizze az allam bekejet, azuralkod6nak sokat kellett utaznia, es kiseretevel a legvaratlanabb pillanatokban kel-lett megjelennie akar az allam legtavolabbi videkein is.

Az egyhaz es az allamAz egyhaz hozzajarult az allam erasOdesehez. Az egyhazi birtokokon nagy-

szamu fiigga viszonyban leva paraszt dolgozott, kozvetleniil az egyhaz ellenarzesealatt. A kolostori birtokokon ela jobbagyokat az egyhaz kiilOn kozossegekbe tOmo-ritette.

Ketfeju sas - a szerb f6urakruhadfsze

~~---------, o

Afonemesek

Az elsa Nemanjicok idejeben Szerbiaban a tarsadalom nemesekre, kato-nakra es nincstelenekre retegezadott. Idavel a kivaltsagosok ket retegre tagoz6dtak:a fOnemesekre (velika vlastela) es a koznemesekre (mala vlastela). A koznemesekszama termeszetesen nagyobb volt, mint a fOnemeseke. Mig a fOnemesek allam-iigyekkel foglalkoztak, a koznemesek az uralkod6 szolgalataban harcoltak.

A fiiggo viszonyban levo nep

A kivaltsagos retegnek ala voltak rendelve a filggo viszonyban h~vo nep-tomegek (sebri). Ezekjobbagyokra (merops), cseledekre (sokalnik), falusi iparosok-ra, vlachokra vagy pasztorokra, valamint szolgakra (otrok) tagoz6dtak. Ajobbagyokkepeztek a foldmiivelessel foglalkoz6k tObbseget. A cseledek es az iparosok is fog-lalkoztak fOldmiivelessel, de nekik mas munkat is kellett vegezniiik. A pasztorokvagy vlachok nehezebben valtak a foldbirtok tartozekava, mert aket a hiiberurakkevesbe tudtak ellenarzesiik alatt tartani. Mint allattenyesztak, gyakran terelteknyajaikat olyan tavoli legelakre, amelyek nem tartoztak uruk birtokahoz.

A fiigga viszonyban leva lakossag a hiiberes foldesurnak dolgozott, s annakadta sajat termesenek egy reszet. A terhek nem mindeniitt voltak egyformak. Dusantorvenykonyve ezeket a terheket kiegyenlitette. Mindegyikjobbagynak hetente ketnapot kellett robotolnia fOldesuranak.

Patriarka

trsekek

Szerzetes es pap

~ A kozepkori Szerbia papsaga

E fresko a Decani-kolostorban egy szantoparasztot mutat be, aki labbal nyomja azeket, hogy az minel melyebben hasitsa afaldet. Mi a kulanbseg a faeke es a vaseke jJ.kazatt) ~o

95

1T A SZERB NEP ES SZOMSZEDAI A KESEl KOZEPKORBANr.----

~ A feltetelezesek szerint ilyen volt a Szent Arkangyalok-kolostor~ temploma Prizren kbzeleben (fent). A Dusan car alapitottab'" Szent Arkangyalok-kolostor romjai Prizren kbzeleben (lent).

A tarsadalom felepitese a kbzepkori Szerbiaban Dusan car ide-jeben (korabeli illusztraci6 nyoman). A rajz alapjan mondd el,hogy milyen volt az egyes tarsadalmi retegek helyzete a kbzep-kori Szerbiabanl

o

~ Stefan Dusan car dinarja

EGESziTSD KI AZ EMLEKEZTETOT AZ ALABBl SZAVAKKAL:

jobbagy, varosi kormanyzat, vlach, koznemes, zsupa

A Nemanjicok a fOnemesekre es a tamaszkodva gyako-roltak hatalmukat. Az allam kisebb teriileti kozigazgatasi egysegekre,................. oszlott. A kivaltsagosok ket retegre tagoz6dtak: a fonemesekre esa A kivaltsagos retegnek ala voltak rendelve a Ezekjobbagyokra (merops), cseledekre (sokalnik), falusi iparosokra, , va-lamint szolgakra (otrok) tagoz6dtak.

96

TORTENELEM AzALTALANOS [SKOLA HATODlK OSZTALYA SZAMARA

5. A SZERB csASZARSAG BUKAsA

Milyen cimeket viseltek a Nemanjic-uralkod6hazb61 szarmaz6 uralkod6k?

Uros csaszar

Dusan cart fia, Uros k6vette a tr6non. Az apja mar kora ifjusagaban ut6da-nak nevezte ki. Meg gyermekkoraban ifju kiraly lett. Ezt a cimet a szerb allambana tr6n6r6k6s6k viseltek. Dusan car meg magasabb cimmel jutalmazta fiat. Hogynagyobb legyen a tekintelye, a kiralyi cimet adomanyozta neki. A koronazas egyi-dejiileg t6rtent (1346): Stefan Dusant csaszarra, Urost pedig kirallya koronaztak. Bym6don Uros mar tizeves koraban apja tarsuralkod6java valt, es szeles k6ru felhatal-mazast kapott. Gyorsan haladt elore a rangletran, de keveset tanult meg apjat61, akieredmenyes allamferfi es j6 hadvezer volt. A kortarsak hamarosan belattak, hogyUros nem nott fel azokhoz a feladatokhoz, amelyek uralkod6kent vartak ra. Semmi-ben sem hasonlitott erelyes elodeire. Az evk6nyvekben lejegyeztek, hogy Uros "szepes szemreva16, de gondolkodasaban gyerekes". A nepi hagyomany szerint is erely-telen allamfO volt, ktil6n6sen apjahoz viszonyitva. Stefan Dusanra mint hatalmasra(silni), fiara, Urosa mint erelytelenre (nejaki) emlekezik a nep.

Ket car

Uros car (1355-1371) meg fiatalon apja 6r6kebe lepett. A hatalmat nehez-segek nelktil vette at, am a fiatal uralkod6ra nagyon nehez feladat harult. Uros nemvolt kepes megtartani, meg kevesbe egysegesiteni a ketszeresere n6vesztett csaszar-sagot. Uralkodasanak kezdeten Simeon despota, Thesszalia helytart6ja 6na1l6sulniakart. Mivel Dusan feitestvere volt, ugy velte, hogy az 0 jogai elobbreva16ak, mintUroMi. A t6rvenyes csaszar elleneben azt k6vetelte, hogy hatalma terjedjen ki egeszSzerbiara. Ezert csaszarra kialtotta ki magat. Eroszakos es jogtalan cselekedet voltez reszerol. A fOnemesek t6bbsege Dusan fianak partjara alIt. Simeonnak nem sike-rtilt rakenyszeritenie akaratat a szerb fOnemesek t6bbsegere, es letaszitani a tr6nr61a t6rvenyes uralkod6t, de megmaradhatott 6na1l6 uralkod6nak. Csaszarkent uralko-dott a szerb allam deli tartomanyaiban.

Uros car es Vukasin kiraly

Latvan, hogy t6bbe mar nines eroskezu es tettre kesz uralkod6, a fOnemesekegymas utan megtagadtak az engedelmesseget a csaszarnak, es 6na1l6an kezdtekfellepni. igy peldaul Vojislav Vojinovic fejedelem fiiggetlen hUberi tartomanyt hozottletre, amely Rudnikt61 egeszen a tengerig terjedt. Mint tartomanyur VojislavVojinovic szemelyesen nem szallt szembe a fiatal csaszarral, de 6na1l6 haborut in-ditott Dubrovnik ellen.

~ Uros car dinarja

V.

VIII.

IX.

X.XI.

XII.

XIII.

XIV.Uros car

XV.

97

1T A SZERB NEP ES SZOMSZEDAI A KESEl KOZEPKORBANf.·----

Uros csaszart es Vukasin kiralyt mint tars-uralkod6kat abrazolja ez a Pszacsa-kolostorban leva falfestmeny A Festa azzaladta meg a felsabbseget a camak, hogy a j\kepen a jobb oldalon abrazolta. ~

o

Uros car es Vukasin kiraly penze. Az eremmindket oldalan ketnyelvu es ket iras-moddal frt felirat olvashat6.

A KRAL felirat cirill betus, es OSZl.3Vnyelven kiralyt jelent A masik oldalonlatin nyelven es latin betukkel ez a feliratall: VROSIUS IMPERATOR, ami Uroscsaszart jelent A ketnyelvu felirat arroltanuskodik, hogy a tarsuralkodok penzetkulf61d6n is elismertek fizet6eszk6zkent

~1-\lJI, A Nemanjicok allamanakbukasa (1355-1371)

~+.JI!fII"'IIII" -18. terkep .,

Vojislav Vojinovic hirtelen bekovetkezett halala utan a Mrnjavcevic fiverek,Vukasin es Ugljesa, Maced6nia tartomanyurai erosOdtek meg. Akaratukat sikertiltraeroszakolniuk az ingatag es magatehetetlen Uros carra. Ugljesa Mrnjavcevic, akiSzer videken kormanyzott, a csaszart61 megkapta a despota dmet. Az idosebbMrnjavcevic fivernek Uros meg magasabb dmet adomanyozott. Kirallya kialtottaki. Kiralykent Vukasin a csaszar tarsuralkod6ja lett. Uros car es Vukasin kiralykozos penzt verettek, kozos koveteket ktildtek mas orszagokba, es kozos festmenyorokfti meg oket. Idovel a tarsuralkod6k kozott megromlott a viszony. A ravaszVukasin kiraly egyre hatalmasabba valt. 0 ugyanis Uros tudta nelktil okleveleketadott ki, es nemzetkozi szerzOdeseket kotOtt. A nephagyomany elftelte a ravaszVukasint, hogy jogtalanul vette fel a kiralyi dmet. Val6jaban 0 a csaszar akaratab61lett kiraly es tarsuralkod6. Hosszu ideig hittek, hogy Vukasin megolte Urost, kesobbazonban elokertiltek az okiratok, amelyek bizonyitjak, hogy a car tulelte tarsuralko-d6jat.

Raska tartomanyurai

A tarsuralom nem szilardftotta meg a kozponti hatalmat. KtilOnben is rovideletu volt. Vukasin kiraly legidosebb fiat, Mark6t kinevezte ifju kiralynak. MivelUrosnak nem voltak gyermekei, Marko kiralyfi lett a szerb tr6n varomanyosa. AMrnjavcevicek tehat az uj uralkod6haz megteremtoikent leptek feI. Ez a kortilmeny6vatossagra intette Nikola Altomanovicot es Lazar fejedelmet, Raska urait. Ok amaguk oldalara akartak allitani az ingatag Uros csaszart. igy ujabb eromegoszlasrakertilt sor. A szerb csaszarsagot a teljes szethullas veszelye fenyegette.

EGESziTSD KI AZ EMLEKEZTETOT AZ ALABBl SZAVAKKAL:

Tr6norokos koraban Uros az ifju kiraly dmet viselte, majd pedigmegkapta a dmet, es apja Dusan valt. A tehetsegtelenUros car (1355-1371), akit a nephagyomany erelytelennek tartott, nem tudtamegorizni a szerb allam egyseget. Dusan feltestvere, Ie akartataszftani a tr6nr61, es magat kialtotta ki A Mrnjavcevic fiverek,Maced6nia tartomanyurai megerosodtek, es akaratukat sikertilt raeroszakolniuka gyenge Uros carra. Vukasin Mrnjavcevic meg is lett, es Uros....................... valt. E kortilmeny a Mrnjavcevicekkel szembeni 6vatossagraintette Nikola Altomanovic es Lazar , Raska urait. A szerbcsaszarsagot a teljes veszelye fenyegette.

fejedelem, szethullas, car (csaszar), Simeon, tarsuralkod6, zsupan, kiraly

98

TORTENELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

6. A BOSNyAK ALLAM MEGALAKULAsAESFE LODESE

Melyik orszagfennhatosaga alatt volt Bosznia a korai kozepkorban?

XI.X. XII. XIII. XIV. XV.VII. VIII IX.VI.V.

Kulin ban

Bosznia mint fOldrajzi fogalom

Bosznia neve mar az els6 bosnyak allam megalakulasa el6tt ismert volt.Foldrajzi egysegkent nagyon kis teruletre, esupan a Bosna foly6 fels6 folyasanak avidekere korlatoz6dott. Miutan megalakult a bosnyak allam, Bosznia mint elnevezes(fOldrajzi fogalom) egyre nagyobb teruletre terjedt ki. A korai kozepkorban Szerbi-ahoz tartozott, majd Szamuilo allamahoz, utana pedig Dukljahoz vagy Zetahoz.

Hare Magyarorszaggal

A XI. es a XII. szazadban Bizane es Magyarorszag hareolt egymassal Bosz-nia birtokhisaert. A magyar kiralyok azzal az indokhissal kiildtek hadakat Boszni-aba, hogy vedelmezik a keresztenyseget, mert az orszagban gyokeret vert az eret-nekseg. A magyar kiralyok a papa j6vahagyasaval, keresztes hadakkal tamadtakBoszniara. Hadjarataik fosztogatassal es az eretnekek megegetesevel vegz6dott.

Kulin ban

Kulin ban (1180-1204) uralmat Bizane fennhat6saga alatt kezdte. Mivelid6kozben Boszniaban meger6sodott a magyar befolyas, Kulin ban elismerte a ma-gyar kiraIy fennhat6sagat. J6 viszonyt epitett ki Szerbiaval es Dubrovnikkal is. Adubrovnikiaknak oklevelet adott, amelyben biztositotta nekik a szabad kereskedel-met. A dubrovniki keresked6k szabad mozgast es vammentes kereskedelmet kaptakBosznia teriileten.

Kulin ban uralkodasar6l a nepnek szep emlekei vannak. Maig fennmaradta mondas: "Kulin 6ta nem voltak itt szep napok!" Azt nem tudni, kit61 szarmazikez a mondas, de azt igen, hogy a dubrovniki keresked6k nagyon elegedettek voltakKulin ban uralmaval. Ugyszinten az eretnekek is elveztek vedelmet.

I. Tvrtkokiraly

~ Feliratos k61ap a templomb61, ame-Iyet Kulin ban epittetett

99

1T- A SZERB NEP ES SZOMSZEDAI A KESEl KOZEPKORBANy •.----

A kepen banyasztevekenysegek lathat6k.A femet kibanyasztak, majd a felszinrevittek, hogy ott kimossak, olvasszak eskovacsoljak. ~

o

~ II.Stjepan Kotromanic pecsetje, amelyenegy lovas es felirat talalhat6

Bosznia a XIV. szazadbanes a XV. szazad elejen

•••••• ==""" •••.. - 20. terkep .,

A bosnyak egyhaz

A kozepkori Bosznia multja szorosan osszefiigg a "bosnyak eretnek egyhaz"tOrtenetevel. Kulin bant megvadoltak, hogy vedelmet nyujt a tengermelleki varo-sokb61 idemenekiilt eretnekeknek. Ezeket az eretnekeket patarenoknak neveztek.Boszniaban a bogumilok is menedeket kaptak, akiket Stefan Nemanja uzott ki Szer-biab61. A patarenok es a bogumilok tanitasa eltert a katolikus es a gorogkeleti egy-haz tanitasait61. Ezek az eretnekek Boszniaban tamogattak a huberurakat es azuralkod6t a magyar kiralyokkal szemben. A bosnyak egyhaz tehat tamogatta azallamot. A Kotromani6ok h6ditasai nyoman Boszniahoz olyan teriileteket is csatol-tak, amelyek a katolikus vagy gorogkeleti (pravoszlav) egyhazhoz tartoztak. A kiil-so tamadasok es iildoztetesek ellen ere a bosnyak egyhaz sokaig fennallt. Ez az egy-haz nem epitett templomokat es kolostorokat, es ad6t sem vetett ki a nepre, mintahogyan azt a katolikus meg a gorogkeleti (pravoszlav) egyhaz tette.

Gazdasagi felemelkedes

Boszniaban is a banyak megnyitasaval indult el a gazdasagi felemelkedes.Amikor megnyiltak a banyak, megnovekedett a tengermelleki kereskedok erdeklo-dese Bosznia irant. A foldmuveles es allattenyesztes termekei mellett most marbanyakincseket - 61mot, rezet es eziistOt - is vasaroltak. A banyak kozeleben va-rosok keletkeztek. lelentosen novekedett az uralkod6 jovedelme, s ez lehetove tettea ban szamara, hogy h6dit6 hadjaratokat vezessen.

Bosznia teriileti terjeszkedese

Bosznia a XlV. szazad folyaman gyorsan terjeszkedett. A kornyezo orsza-gokban bekovetkezett valsagok is megkonnyitettek a boszniai uralkod6k h6ditasait.II. Stjepan Kotromani6 ban uralkodasa alatt (1314-1353) Bosznia teriilete majdnemmegharomszoroz6dott. Egy kortars feljegyzese szerint "Stjepan orszaga a Szavat61a tengerig, valamint a Cetinat61 a Drinaig terjedt ki".

~ Pilleres sirko (stecak) a Donja Zgosce ne-vu helysegbol, xv. szazad100

TORTENELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

A h6ditasokat I. Tvrtko (1353-1391), II. Stjepan Kotromanic unokaoccsefolytatta. Lazar fejedelemmel egyiltt legyazte a hatalmas szerb fOurat, NikolaAltomanovic zsupant. Tvrtko ban es Lazar fejedelem szetosztottak maguk kozottNikola zsupan birtokait.

A kinilysag kikialtasa

Miutan a szerb all am egy reszet elfoglalta, a boszniai ban ugy dontOtt, hogykirallya koronaztatja magat. Hangsulyozta, hogy rokoni szaIak fUzik a Nemanjic-uralkod6hazhoz, amely Uros car halalaval 1371-ben kihalt. 1377-ben a Mileseva-kolostorban Tvrtko kettos koronllval koronaztatta meg magat. Ezzel tudtara adtakortarsainak, hogy a Szerbia es Bosznia kiralya. A kiralyi koronaval a NemanjicokaIiamab61 nehany cimet es szokast is atvett.

Uralkodasa vegen Stefan Tvrtko kiraly a tengermelleki varosok es szigeteknagy reszet is elfoglalta. Att61 kezdve a szerbek, Bosznia, Dalmacia, Horvlitorszages a tengermellek kiralyanak neveztek. Bosznia Stefan Tvrtko uralkodasa idejenvolt a leghatalmasabb.

Blagaj - kozepkori varos a Buna foly6 forrasvideken. A kepen lilthat6 varfalakat es bastyakat a XIV.szazadban epitettek.

EGESziTSD Kl AZ EMLEKEZTETOT AZ ALABBI SZAVAKKAL:

Bizanc, I. Tvrtko, allam, Bosna, Magyarorszag, kiraly

Bosznia mint foldrajzi fogalom nagyon kis terilletre, csupan a............... foly6 felsa folyasanak a videkere korlatoz6dott. Az elsa boszniaiuralkod6k , majd hatalmat ismertek eL A magyar kiralyokazzal az indoklassal kiildtek hadakat Boszniaba, hogy vedelmezik a keresz-tenyseget az eretnekekkel szemben. Bosznia leghatalmasabb uralkod6ja,..............., 1377-ben koronaztatta magat. Az a uralkodasa idejen Bosz-nia vezeta delszlav vaIt.

~ A Kotromanicok dmere

~ Stefan Tvrtko kiraly aranypenze

101

1T- A SZERB NEP ES SZOMSZEDAI A KESEl KOZEPKORBANf.·-----·7.DUBROVNIK A KOZEPKORBAN

~ Dubravnik falai a XIV.es a xv. szazadban

~ A hercegi palata

Kik voltak a tengermelleki varosok lakosai abban az id6ben, amikor a szlavokletelepedtek a Balkan-jelszigeten?

A yaros megalapitasaA szhivok es az avarok a Balkan-felszigetre val6 letelepedestik soran sok

varost leromboltak. Cavtat kozeleben peldaulleromboltak az as Epidauruszt. A le-rombolt Epidaurusz lak6i asi varosuk romjait61 mintegy husz kilometerre leva ten-germelleki sziklan talaltak menedeket. Ezen a helyen alapitottak meg a VII. szazadelejen uj varosukat - Dubrovnikot. Az Epidauruszb61 elmenektilt latin aslak6k altaikiepitett teleptiles mellett a szlavok is alapitottak egyet. A latin es a szlav teleptilestkezdetben sekely tengerszoros valasztotta el egymast61, amelyet idavel feltalt5ttek.Az uj varost a szlavok Dubrovniknak neveztek el a dubrava (erda) sz6 nyoman, alatin lakossag pedig Raguzanak. A kozepkor vegeig a latinok teljesen beolvadtak aszambeli folenyben leva szlavokba.

A varosallam kialakulasaDubrovnik hosszu ideig csak a yaros kozvetlen kornyeket es a kozelben

fekva nehany kisebb szigetet mondhatta magaenak. A XlV. szazad folyaman es aXv. szazad elejen Dubrovnik tertilete jelentasen megnovekedett. Stefan Dusan at-engedte Dubrovniknak Stont es a Peljesac-felszigetet. Ezert a tertiletert Dubrovnik500 perpert fizetett evente a szerb uralkod6nak. A XlV. szazad vegen Bosznia kira-lya eladta Dubrovniknak a Stonig eltertila tengerpartot. Ezt kovetaen a varos aboszniai foldesurakt6l megvasarolta a termekeny Konavlet. A varos kozeleben levakisebb szigeteken kivtil Mljet- es Lastovo-szigetet is Dubrovnikhoz csatoltak.

A XIII. szazad elejeig Dubrovnik a Bizanci Csaszarsaghoz tartozott. Ami-kor a nyugatrol erkeza keresztesek elfoglaltak Konstantinapolyt, Dubrovnik Velen-ce birtokaba kertilt. A XlV. szazad kozepen Magyarorszag kiszoritotta Velencet adalm<it tengerpartrol. igy Dubrovnik a magyar kiralyok uralma ala kertilt. Ekkorkezd6dott el a yaros gyorsabb titemben fejladni. A magyar kiralyoktolonkormany-zatot kapott.

Gazdasagi eletA varos felemelkedeset es gazdasaganak megszilardulasat a kereskedelem

tette lehetave, ktilonosen az a kozvetita kereskedelem, amelyet Dubrovnik folytatotta Foldkozi-tenger tersege es a szarazfold belseje kozott. A dubrovnikiak tigyesenkiepitettek kereskedelmi kapcsolataikat, ktilonosen Szerbiaval es Boszniaval. Ezek-ben az orszagokban kereskedelmi kedvezmenyeket elveztek. Ezert a dubrovnikiakolyan tizletekbe fektettek penztiket, amelyek nagy jovedelmet biztositottak szamuk-ra. Faleg ipari termekeket es sot szallitottak ki, a behozatalt pedig mezagazdasagicikkek es femek kepeztek. A nemesfem-kereskedelem nagy jovedelmet hozott avarosnak.

102

TORT£NELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

A yarOSberendezkedeseAmikor a varos a magyar kiraly hatalma alatt allt, Dubrovnik berendezke-

dese koztarsasagi jellegii volt. Valasztott kozigazgatasi szervei voltak. A Nagytamicsvolt a legfelsobb kozigazgatasi szerv. A yaros minden nagykoru nemes ferfiuja tag-ja volt. A Nagytamics valasztotta a Tamicsad6 Testiiletet (Consilium rogatorum) esa Kistamicsot. A herceg es a Kistanacs hajtotta vegre a Nagytanacs es a Tanacsad6Testiilet hatarozatait. A herceget egy h6napra valasztottak. Ez a kormanyzasi m6degy vekony reteg - a varosi nemesseg - uralmat biztositotta, amely minden politikaihatalmat magahoz ragadott. Olyan zart kort alkotott, hogy a XlV. szazad folyamanmeg a leggazdagabb polgarokat sem volt hajland6 befogadni soraiba.

Dubrovnik jelentosege a delszlavokgazdasagi es kulturalis eleteben

A dubrovnikiak nagyon tigyes es ratermett iizletemberek voltak. Ok bonyo-litottak Ie a kozvetito kereskedelmet a Foldkozi-tenger varosai es a Balkan-felszigetbelseje kozott. KtilOnosen eredmenyesen kereskedtek a kozepkori Szerbiaban es Bosz-niaban. A varos nagyon meggazdagodott. Errol tanuskodnak a kozeptiletek - a mo-numentalis varosfalak, a hercegi palota, a vizvezetek, amelyet egeszen a kozelmultiglehetett hasznalni. A kozepkor vegen a gazdasagi felemelkedes lehetove tette a kultu-ra felviragzasat Dubrovnikban.

Gazdasagi es miivelodesi kozpont leven, Dubrovnik vonzotta a komyezovidekek nepet. A legjelesebbek teljes jogu polgaraiva valhattak ennek a kozossegnek.A dubrovnikiak viszont a szarazfdld belsejeben, foleg a banyak mellett, az tizletkote-sek megkonnyitese celjab61 kereskedelmi teleptileseket alapitottak. I1y m6donjelen-tos mertekben hozzajarultak a varosok fejlOdesehez a kozepkori Szerbiaban es Bosz-niaban. A banyakban tamakat bereltek, de berbe vettek a vambeszedes es a penzveresjogat is. Ugyanakkor Szerbia es Bosznia uralkod6i es fOurai penztigyeik intezeset isa dubrovnikiakra biztak. Tehat a dubrovnikiak nem csupan a javak forgalmazasabantigyeskedtek, hanem a tudas es a tapasztalatok szabad aramlasahoz is jelentos mer-tekben hozzajarultak. Az eletformat es a divatot is sokszor ok diktaltak.

rt EGESZiTSD KI AZ EMLEKEZTETOT AZALABBI SZAVAKKAL: "'". ~- szlavok, Peljesac, latin, Konavle, Szerbia, Ston, Bosznia

Dubrovnikot a VII. szazadban a szlavok altallerombolt Epidauruszvaros oslak6i alapitottak. Az Epidauruszb61 elmenektilt oslak6k altaikiepitett teleptiles mellett a szlavok is alapitottak egyet. A kozepkor vegeig alatinok teljesen beolvadtak a szambeli folenyben leva A XlV. szazadfolyaman es a Xv. szazad elejen Dubrovnik tertiletehez csatoltak a Peljesac-fe!szigetet, a eltertilo tengerpartot, valamint a termekeny .A dubrovnikiak nagyon tigyesen bonyolitottak Ie a kereskedelmet a Balkan-felsziget belsejeben, ktilonosen es Ezekben az orszagok-ban kereskedelmi kedvezmenyeket elveztek. A gazdasagi felemelkedes lehe-tove tette a kultura felviragzasat Dubrovnikban.

~ Dubrovniki fempenz

Dubrovnik teriilete- 21. terkep .,

dozse (doge) - a Velencei Koztarsasagvalasztott allamf6je

perper - penzegyseg, penznem

~ Dubrovniki keresked6

1T A SZERB NEP ES SZOMSZEDAI A KESEl KOZEPKORBANY.··,--------:8. A KOZEPKORI SZERB KULTURA

Mely szltiv nepek fejlOdtek a biztinci kultura hattisa alatt?Mely szltiv nepek fejlOdtek a nyugat-eur6pai kultura hatasa alatt?

~ A Gracanica-kolostor, amelyet Milutinkiraly emeltetett Kosov6ban

A XlV. szazad elejen epult Ljevisk6iBoldogasszony-templom Prizrenben

o

Kulturtersegek

Jelent6s kiilonbsegek leteznek a Balkan-felsziget keleti es nyugati reszenekmiiveltsege kozott. A szerbek, a bolgarok es a maced6niai szlavok Bizanc es a go-rogkeleti egyhaz hatasa alatt alltak. Masreszt a szloven es a horvat foldek, valamintaz egesz tengermellek a katolikus egyhaz hatasa alatt allt, es nyugati kulturhatasoknakvolt kiteve. Ily m6don a kozepkor folyaman a Balkan-felszigeten ket kulturtersegalakult ki: a bizanci es a nyugat-eur6pai.

Boszniaban hosszu id6n at saj<itos kultura fejl6dott ki a bosnyak egyhazhatasa alatt. Amikor II. Stjepan Kotromanic es I. Tvrtko uralkodasa idejen a bosnyakallam teriiletileg megnovekedett, olyan teriiletekkel is gyarapodott, amelyek vagy akeleti vagy a nyugati kulturterseghez tartoztak. Att61 kezdve Boszniaban fellelhet6a bizanci es a nyugat-eur6pai miiveltseg hatasa is. A kozepkori muve16des kozelebbhozta egymashoz az egy kulturterseghez tartoz6 lakossagot. Ugyanakkor noveked-tek a kiilonbsegek a keleti es a nyugati kulturhatas alatt e16 lakossag kozott.

Nyelv es iras

Ket szlav irasm6d - a glagolita es a cirill - lehet6ve tettek az irodalom ki-alakulas<it a nepi szlav nyelveken. Az irodalmi miivek mellett a hivatalos okmanyokis, az oklevelek, iratok, szerz6desek a nep nyelven ir6dtak. A szerb uralkod6knakkii16n irnokaik voltak, akik gorog nyelven leveleztek a bizanci teriiletekkel.

104

TORT£NELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODlK OSZTALYA SZAMARA

Irodalom

Kezdetben a szhivoknak csak forditasirodalma volt. Eloszor egyhazi jellegiialkotasokat forditottak szlav nyelvre, kesobb szepirodalmi es tOrtenelmi miiveket is.Gorog es latin nyelvrol forditottak. Kesobb megjelentek az eredeti irodalmi alkota-sok is, elsosorban a szerb uralkod6k es egyhazi fOmelt6sagok eletrajzai (zitija). Azelsa ilyen jellegii eletrajz a szerb allam megalapit6jar61, Stefan Nemanjar61 sz61. Azeletrajzok, a csahidfakkal (rodoslov) es az evkonyvekkel (letopis) egyutt, magasz-taljak es dicsoitik a Nemanji6-haz uralkod6it. A tOrteneti miivek koze soroljukDukljanin pap evkonyvet (XII. szazad). Az irott irodalom mellett jelentos volt aszajhagyomany is, amelyrol keveset tudunk.

A jogtudomany emlekei

Az irodalmi es tOrtenelmi targyu miiveken kivul szamos jogtudomanyiemlek is fennmaradt a kozepkorb61. A tengermelleki varosok alapszabalyai (statu-tumai) latin nyelven ir6dtak. Nehany evtizede megtalaltak Novo Brd6nak, a legje-lentosebb balkani banyatelepulesnek a statutumat. Novo Brdo statutuma StefanLazarevi6 despota banyaszati tOrvenyenek a kiegeszitoje volt.

~ Dusan T6rvenyk6nyve (reszlet)

Dusan Torvenykonyve

Dusan Torvenykonyve a kozepkori Szerbia legjelentosebb jogtudomanyiemleke. Tobb mint 200 tOrvenycikket tartalmaz. A tOrvenykonyv a kulonbozo feu-dalis jogszabalyokat egysegesitette. Mig Magyarorszagon, Csehorszagban, Lengyel-orszagban es masutt a szerb csaszar kortarsai a tOrvenyeket latin nyelven irtak, DusanTorvenykonyve nepi, 6szerb nyelven keszult. Ez azonban nem aztjelenti, hogy DusanT6rvenykonyve eredeti alkotas. A hazai feudalis es szokasjog mellett ez a Torveny-konyv szamos olyan tOrvenycikket is tartalmaz, amelyet a bizanci tOrvenykonyvek-bol vettek at.

~ Vukan evangeliuma (miniaturareszlet), XII.szazad vege

~ Stefan Lazarevic despota banyaszatit6rvenye (reszlet)

105

1T A SZERB NEP ES SZOMSZEDAl A KESEl KOZEPKORBANy.----

oA Studenica-kolostor Szuzanya-templomanak egyik ablaka ~

Az Ur mennybemenetele-templomdiszes f6bejarata (portal) Decaniban,XlV.szazad_________ r::Ifro A Sopocani-kolostort I. Uros kiraly

(1243-1276) alapitotta. Az ott talalha-t6 fresk6k a XIII.szazadi Eur6pa leger-tekesebb muemlekei kaze tartoz-nak.

A muveszetek

A fejlett feudalizmusban tObb olyan epillet letesillt, amely napjainkig fenn-maradt. Szamos kozepkori tengerparti, de a szarazfOld belsejeben fekv6 varosokbanis vannak meg a kozepkorb61 fennmaradt varfalak, amelyek ma miiemlekek. A ke-leti kulturterseghez tartoz6 epiteszeti emlekek a bizanci stilus jellegzetessegeit vi-selik magukon. A keleti terseg templomainak bels6 falait fresk6k boritjak. A fest6kfriss malterra legtObbszor bibliai jeleneteket vagy pedig tOrtenelmi szemelyisegeket,az alapit6 uralkod6k es f6nemesek kepmasait festettek. A fresk6k mellett szamosikon (tablakep) es a kezzel masolt konyveket diszit6 miniattira is fennmaradt azut6kor szamara.

A fresk6 Jezus Krisztus keresztre fesziteset mutatja be, Studenica (reszlet)

106

A SZERB ALLAM STEFAN NEMANJA ES STEFANVRVOVENCANI IDE/EBEN

::.=::::::::,. Bilecaorcula . Ston Onogo~t

-1 Mlje1() <-9

/ . Kotor-1 (~ttar6~/ Budw

Bar

;::':::::::::; Szerbia Stefan Nemanja idejeben (1190)••.••••.••.•.•• Szerbia hatarainak b6vlMse Stefan

Prvovencani idejeben

TORTENELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

~ Angyal Krisztus sfrjanal a Mileseva-kolostorban ~ Janos evangelista, fresk6 a Szentharomsag-templomb61, Sopocani, XIII. szazad

A bosnyak egyhaz megvetette es elitelte az anyagi vihigot. Ezert nem isigenyelte, hogy szamara templomokat epitsenek. A bosnyak foldesurak azonban nemfogadtak el azt az onmegtart6ztat6 eletm6dot, amelyet a bosnyak egyhaz hirdetett.A fOldesurak itt is, kiserettel es szolgakkal kortilveve, diszes kastelyokban eltek,idejtik java reszet sz6rakozassal es vadaszattal tOltottek el. Csak keyes epiteszetiemlek, elsosorban f6Uri kastely maradt fenn. Annal tObb az egyetlen nagy kotOmbbolfaragott pilleres sirkO (stecak), melyet dombormiivek is diszitenek. Ritka a feliratospilleres sirko .

.r,_EGESZiTSD KI AZ EMLEKEZTETOT AZ ALABBI SZAVAKKAL:

Dusan Torvenykonyve, Bizanc, latin betiis iras, glagolita iras1''-- --''

A kozepkor folyaman a Balkan-felszigeten ket kulturterseg alakultki: a bizanci es a nyugat-eur6pai. A nyugati kulturtersegben a .es a , a keletiben pedig a cirill irasm6d terjedt el. Kezdetben aszlavoknak csak forditasirodalma volt. Gorog es latin nyelvrol forditottak.Kesobb megjelentek az eredeti irodalmi alkotasok is. Szamos jogtudomanyiemlek is fennmaradt, amelyek koztillegjelentosebb a Akeleti kulturterseghez tartoz6 epiteszeti emlekek a stilus jellegze-tessegeit viselik magukon.

./

~ Pilleres slrk6 (stecak) Boszniaban

107

A SZERB ALLAM STEFAN NEMAN]A ES STEFANVRVOVENCANI IDE/EBEN

-1 Mljet

()

'\7;. Ston "'''6,·.

~'?/'cq

.JTrebinje <

Bileca

Onogo~t

Dubrovnik(Raguza)

/

. Kotor(K~ttar6~

Budva

Bar

Maca

~=::.::::Szerbia Stefan Nemanja idejeben (1190)

•.••.••.••••.•• Szerbia hatarainak b6vlMse StefanPrvovencani idejeben

~ A Nemanjicok cimere

STEFAN NEMANJA ES AZ EGYHAZ

H osszu uralkodasa alatt Stefan Nemanja mindigszorosan egyiittmiikodott az egyhazzal. Azeretnekseg elleni harcban is tamogatta az egy-

hazat. Ezt tette akkor is, amikor Bulgariab61 es Mace-d6niab61 atterjedt Szerbiaba az eretnek tanftas, amely-nek hivei voltak a bogumilok. Ezt a tanftast meg a szerbfOurak egy resze is magaeva tette. A nagyzsupan azon-ban kegyetlen szigorral leszamolt az eretnekekkel. AtOrtentekrol fia, Stefan Prvovencani (elsonek korona-zott) fgy szamolt be: "Nemanja osszehfvta az orszag-gyiilest, es azt kovetelte, hogy iildozzek el ennek a ta-nitasnak a hfveit. Leleplezte oket mint istentol eltavo-lodott embereket; egyeseket koziiliik megegettetett,masokat kiilonfele biintetesekkel biintette. A tObbsegetpedig kiiizette orszagab61, hazaikat es vagyonukat pe-dig szetosztatta a nincstelenek kozott. Tanit6mesteriik-nek kivagatta a nyelvet, mert nem Krisztus tanait tanf-totta. Becstelen konyveit elegettette, majd szamiizte, esmeg a nevenek az emliteset is megtiltotta."

Nemanja uj kolostorokat es templomokat epft-tetett, a regieket pedig felujittatta. Ezekkel az epftkeze-sekkel meg jobban az allam szolgalataba allftotta apapsagot es a szerzeteseket. Az egyhaz valt az allam esa nep kozotti kapoccsa. A papsag es szerzetesek segft-segevel megszilardftotta, sot novelte sajat hatalmat.EgyiittmiikOdese az egyhazzal az allamot is erosftet-teo

Amikor rendezte az allapotokat az orszagban,a hatalmat atadta kozepso fianak, Stefannak. Miutanvisszavonult a politikai eletbol, szerzeteskent elt tovabbelobb a Studenica-kolostorban, amelyet maga alapftott,majd a gorogorszagi Szent-hegyen (Sveta gora). ASzent-hegyen legfiatalabb fiaval, Rastk6val (szerzetesineven Szava) egyiitt felujitotta a Hilandar-kolostort. Eza kolostor valt a szerb miivelodes kozpontjava.

110

A SZERB ALLAM STEFAN DUSAN IDE/EBENM R 5 Z A G

, '\D~f1Q

\ (

0H A V

.~y~\t<l:.-

Budnikt:'_ :

Olovo 0}

~ Visoko

Z Konjle B aR

C 5 .45 Z A R 5 A G

o Szerdika(Sz6fia)

Janjevo

Szkopje

~Debar

Klesev6Prilep

'"

Mogleno

E~essza

Gorica0(Korea)

<i'Valion N ~.•.~\"'o.o (Ber)~,,, <"'"0

/0 ~jServija ...¢

(Srblea) 0U'~\o.

~~C>~

larisz}to

Z A L

• HilandarKostur

J

()

t" "'""'" -t-

""0

° °if'V>

'"'"N Janjlna

,""Trikala

T - H~ E So

, P~anarion

I A./

a<'V

V610szo •

(;)Farsala

<:) Arta

Dusan h6ditasai

Stefan Nemanja, a Nemanjic-uralkod6hazmegalapit6ja, Hilandarban halt meg 1199-ben. Az egy-haz szentte avatta.

STEFAN DUSAN

Stefan Dusan szerb kiraly es csaszar volt(1331-1355). Gyermekkent mintegy bet evetKonstantinapolyban tOltOtt, ahol apja egy ideig

szamuzetesben elt. Stefan Decanski uralkodasa idejenStefan Dusan az ifju kiraly cimet viselte, majd Zetatis kormanyozta. Mivel bator harcos volt es j6 hadvezer,mar tr6nra lepese elott magara vonta a figyelmet.

Stefan Dusan kepmasa a maced6niai Lesznovo-kolostorban

Nem orokles utjan, hanem tr6nfosztassal ke-rlilt hatalomra. Stefan Dusant a fOnemesek biztattakerre a lepesre. A tr6nr611etaszitott apjat Zvecan varabazaratta, ahol tragikus kortilmenyek kozott fejezte beeletet. Hatalomra jutasakor Stefan Dusan eros, felemel-kedoben levo, de nem elegge egyseges allamot kapottorokseglil.

A Bizanc elleni tamadas elokeszitesekent szo-vetsegre lepett Bulgariaval, es felesegtil vette a bolgarcsaszar noveret, Jelenat. Stefan Dusan kihasznalta a

111

T()RTENELEM AZ ALTALANOS [SKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

Bizanci Csaszarsagban dtil6 belhabortit, es Szalonikikivetelevel elfoglalta egesz Maced6niat, majdThesszaliat es Epiruszt is. 1345 vegen a szerb kiralyfelvette a szerbek es gorogok csaszara cimet, majd1346-ban Szkojeben Joanikije, akit elozoleg patriarka-va kialtottak ki, meg is koronazta. A csaszarsag es apatriarkatus tinnepelyes kikialtasanjelen voltak a szent-hegyi kolostorok kepviseloi, a bolgar patriarka es azohridi ersek is.

A szerb udvarban bevezettek a bizanci udvar-tartast es szokasokat. Dusan legkozelebbi bizalmasaies rokonai lettek a megh6ditott tertiletek helytart6i,akik magas bizanci cimeket kaptak. A szerb csaszar,bizanci mintara, Szkopjeben kiadta Torvenykonyvet,amelyet kesobb Szer varosaban kiegeszitett.

A j61 megerositett Szer yaros elfoglalasa voltDusan csaszar legnagyobb haditette. Szalonikit esKonstantin<lpolyt viszont nem tudta bevenni, mert nemvolt hadiflottaja. Ezert felajanlotta Velencenek, amellyelj6 viszonyban volt, hogy egytittes erovel tamadjanakBizancra. A Velencei Koztarsasag kalmar urainakazonban jobban megfelelt a gyenge Bizanc, mint az erosSzerbia. A Bizanc elleni tovabbi hadjaratokat Dusankesobbre halasztotta, mivel keleten tij h6dit6k jelentekmeg - a tOrokok. A szerb car a papaval is kereste aszovetseget a tOrokok ellen, de 1355 decembereben be-kovetkezett hirtelen halala miatt Stefan Dusan nemtudta megval6sitani terveit.

A KETTOS KORONA

M iutan Szerbiaban kihalt a Nemanjic-uralkod6haz, Tvrtko ugy dontOtt, kirallyakoronaztatja magat. Egyreszt a Nemanjicok

rokonakent, masreszt a valamikori szerb allam egy re-szenek az urakent. A dubrovnikiaknak adomanyozottegyik okleveleben igy indokolta meg megkoronaztata-sat: "Kettos koronaval lettem megkoronazva, hogyegyidejiileg ket hatalmat is gyakorolhassak. Kezdettolfogva uralkodok Boszniaban, amivel az Isten ajande-kozott meg. Kesobb pedig ossztileim, a szerbek

Ok tobbetszeretnenektudni...

uralkod6inak tr6njat is orokoltem. Az en 6ssziileimfoldi csaszarsag felett uralkodtak, majd atkoltoztek amennyei birodalomba. Latvan, hogy foldi birodalmukpasztor neJkiil maradt, elhataroztam, hogy elmegyekaz 6 birodalmukba, azzal az 6hajjal, hogy ismet fenyes-se tegyem az 6 tr6njukat. Es amikor oda megerkeztem,6ssziileim koronajaval megkoronaztak engem. igy let-tern en Szerbia, Bosznia, a tengermel1ek es a nyugatividekek kiralya".

A SZENT-HEGY

Aszent-hegya gorogkeleti (pravoszlav) ~olosto-rok egesz soranak ad otthont. Az Athosz-felszigeten van, ahol egymas utan epiiltek a

kolostorok. Athosz a Chalkidike-feIsziget legkeletibbnyulvanya, tavol esik a f6bb utvonalakt61. Sziklas hegy-videk, nehezen megkozelithet6, ezert nem vonzotta akornyek lakossagat.

~ I. Baszileiosz bizanci csaszar

igy valt Athosz a szegenysegben, sanyaru ko-riilmenyek kozott el6 szerzetesek menhelyeve.

I. Baszileiosz bizanci csaszar (867-886) ural-kodasa idejen Athosz uralkod6i vedelemben reszesiilt,es onkormanyzatot kapott. Ett6l kezdve ez a felszigetfokozatosan Szent-heggye vaJik, ahol nemzetkozi szer-zetesi kozossegek eJnek. A gorogokon kiviil mas nepekszerzetesei is epitettek itt maguknak kolostort. Ivir6npeldaul gruz, Zograf bolgar, Szent Panteleimon orosz,Hilandar pedig szerb kolostor.

St n NemliinJ I gkl~ebb n v I,SzMval d nt·hegy·nsz llet sk nt t~ltl5tt utol6 nap] it. itt m g~lapitottoHllliindM·kolostort.

o

112

A k tobbet szeretnenek tudni ...

A KOTROMANICOK CSALADFAjAI. STJEPAN

KOTROMANICban (1287/90-1310).

tl314 el6lt.CD

1284.Jelisaveta,Dragutin szerb kiraly lanya.

t1331.

III. STJEPAN

KOTROMANICban (1314-1353).

CDI. ismerellen, Meinhard Orten burg lanya.

2. 1329 korUI a bolgar car ismeretlen lanya.3. 1335. Jelisavela (Erzsebet), Kazmer kujayiai

fejedelem lanya.

Marija(Maria)

Vladislav Ninoslavfejedelem (1326-1354).

CDSlibic Jelena

?

1I

STEFAN DABISAkiraly (1381-1395).

CDJelena (Gruba),

kiralyn6 (1391-1398).

I. STEFAN TVRTKOKOTROMANIC

ban (1353-1377)Szerbia es Bosznia kiralya (1377-1391)

CD 1374.Dorotea (Doroszlava),

Stracimir vidini csaszar lanya.

r -?

STEFAN OSTOJAkiraly (1398-1404; 1409-1418)

CDI. Vitaca

2. Klijava3. Jelena,

Hrvoje Vukcic herceg 6zvegye

STEFANVUKban (1366-1367).

-1.....__ ....,1

STEFAN TVRTKO IIkiraly (1404-1409; 1421-1443)

CD1428. Doroteja,

loyan Gorjanski ban lanya esZsigmond magyar kiraly unokahuga

1STEFANOSTOJIC

kiraly (1418-1421)t 1422 aprilisa el6t!.

1RADIVOJ

ellenkiraly (1433-1435. es 1443-1446)t1463. (a Wr6k6k kivegeztek).

CDMargareta, Nikola Velicki lanya,

1470-t611YanSencej,szlav6n fOurfelesege

1STEFAN TOMAS

kiraly (1443-1461)

CDI. Vojaca. 1444-ig.

2. 1446. Katarina, Stefan Vukcic Kosacaherceg lanya.

t1478. okt6ber25., R6ma

JELMAGYARAZAT

a csahid uralkod6inak aga

oldahigak

• sztiletes

CD hazassag

t halal

STEFAN TOMASEVICszerb despota

(1459. marcius 21.-junius 20.)Bosznia kiralya (1461-1463)

CD

Jelena (Jelaca. Marija).Lazar Brankovic despota lanya

t 1498 utill1.

114

ISTEFAN RADOSLAV

kiraly (1228-1234),Jovan szerzetes

t 1235 utan.

mKomnenosz Anna,

I. (Angelosz) Theodor, Szalonikidespotajanak

es csaszaranak lanya

STEFAN NEMANJAnagyzsupan (1166-1196),

Simeon szerzetes,szul. 1112113-ban Ribnican;

t1199. februar 13.m

Anna,Anasfasija szerzefesno

A NEMAN/ICOK CSALADFA/A

IVukan (Vuk)nagyfejedelern,Duklja kiralya

( 1186/9-1208);nagyzsupan

(1202-1204)t 1208/9 utan.

IRASTKO

Szava szerzetesersek 1219-t61.szul. I I75-ben,

t 1236. januar 14-en,Trnov6ban

ISTEFAN PRVOVENCANI

nagyzsupan(1196-1217);

kiraly (1217-1228),Simon szerzetes.

t 1228. szepternber 24.m

I. Jevdokija, HI. (Angelosz)Alexiosz bizanci csaszar lanya,

1200/I-ben eliiztek2. 1207/8. Dand% Anna,

Dandolo Enrico, a velencei d6zse unokajat 1255 korul.

I

ISTEFAN

VLADISLAVkiraly (1234-1243).

mBe/osz/ava,

H. Aszen bolgar csaszar lanya

PredislavHurn pus poke,

szerb ersekII. Szava (1263-1270)

II. STEFAN UROS

kiraly (1243-1276),Simon szerzetes

tI277. majus I., Sopocani.m 1255 korUi

Anjoul/ona (Je/ena)t 1314. februar 8., Bmjaci

ISTEFAN DRAGUTlN

kiraly (1276-1282),"Szeremseg kiralya"

( 1282-1316),Theoktiszt szerzetes

t1316. marcius 12.1270 korUi

mKatalin,

V. Istvan magyar kiraly lanya

In. STEFAN UROS MILUTlN

kiraly (1282-1321),t 1321. okt6ber 29.

mI. Je/ena, szerb fOuri csaladb61.

2. 1282. ism., Thesszalia uranak,I. (Angelosz) Janosnak a lanya.

3. 1283. ErZSlibet,V. Istvan magyar kiraly lanya.

4. 1284. Anna,I. Georgije Tetter bolgar csaszar lanya.

5. 1299. Szimonida, II. (Paleologosz) Andronikoszbizanci csaszar lanya

IIll. STEFAN UROS

DECANSKIkiraly(1321-1331)

t 1331. november II.

mI. Teodora, Szmilc bolgar csaszar limya.

2. Maria, Paleologosz Janos bizancipaniperszervaszt lanya.

II

Jelena(Bona)

ITeodora

IIV. STEFAN UROS DUSAN

kiraly (1331-1345),csaszar (1345-1355)t 1355. december 20.

m1332.Je/ena,

Alexandar Janos bolgar car leanytestveret1376. november 7. szerzetesn6;

mint Jelisaveta (Erzsebet)I

V. STEFAN UROScsaszar (1355-1371)

t1371. december 2. vagy 7.

m1360.Anna,

Alexandar havasalfoldifejedelem lanya,

Jelena szerzetesn6

IDu~man(Du~ica)

ISimeon(Sini§a)

Paleologosz

JELMAGyARAZAT

a csalad uralkod6inak aga

oldalagak

• szGletes

m hazassag

t halAl

I VI.,~ ,

A SIERB NEPES SIOMSIEDAI A TOROK

HDDfTAsOK KORABAN

VI.A SZERB NEP ES SZOMSzEDAI A TOROK HODITAsOK KORABAN

1. A TOROKOK MEG/ELENESE ABALKAN-FELSZIGETEN

Hogyan astak ala a fourak a Nemanjicok allamtit?

~ A szeldzsuk-torok harcosak

~ A torok lavas katanakj61avasakesnyilasak valtak.

Az oszman-torokok

A XIV. szazad kozepe tajan a balkani allamokat az oszman-tOrokok (otto-man-tOrokok) kezdtek veszelyeztetni, akik a szeldzsuk-tOrokok leszarmazottai voltak.Az oszman-tOrokok atkeltek a Balkan-felszigetre, es elfoglaltak Gallipolit, majd aMarica foly6 volgyeben is megvetettek a labukat. Fovarosukat ekkor Kis-Azsiab61athelyeztek Drinapolyba (Edirne).

A torok feudalizmus sajcitossagai

A tOrok feudalizmus kimondottan katonai jellegii volt, mert az orokos ha-boruzashoz meg kellett teremteni az elofelteteleket. Ezert a megh6ditott teriileteketa lovaskatonak - a szpahik - kaptak hasznalatra. Haborus erdemeikert a szpahihiiberi birtokot - szerbiil: szpahilukot - kapott jutalmul. Az ott elo parasztok to-vabbra is birtokosai maradtak sajeit foldteriiletiiknek, de termenyeik egy tizedet aszpahinak kellett adniuk. Jobbagykent a tized mellett kiilonfele munkakat is el kel-lett vegezniiik a szpahinak, amit robotnak (szerbiil kuluk) neveztek. A tOrokok akeresztenyeknek is adomanyoztak birtokokat, ha azok katonai szolgalatot vallaltak.igy kezdetben a szerb videkeken bizonyos szamu kereszteny szpahi is letezett. Aszpahikb61 a1l6 feudal is lovassag mellett a tOrok hadero masik jelentos iitoereje afizetett janicsarokb61 all6 gyalogsag volt. A janicsarok nem mohamedan, hanemkereszteny szarmazasuak voltak. Ugyanis a leigazott lakossag gyermekeinek egyreszet a tOrokok eroszakkal elhurcoltak, es katonaknak kepeztek ki. Ez volt a hirhedtverado, amit a tOrok szultanok vetettek ki a megh6ditott kereszteny nepre.

Az Oszman Birodalom allamberendezese

Az Oszman Birodalom a jol szervezett katonasagra es az eros kozpontihatalomra epiilt. Az allam elen a szultan alit, akinek korlatlan volt a hatalma. 6 voltaz egyhaz feje is, Isten (Allah) foldi helytart6ja. Torokorszag teheit katonai-hiiberimonarchia volt, amely kisebb-nagyobb katonai-kozigazgatasi teriiletekre oszlott.Mindegyiket katonailag is meg kozigazgatasilag is egy szemely kormanyzott.

A kereszteny allamok felbomlasa

A belso valsaggal, feldaraboltsaggal kiiszk6do balkani allamokkal ellentet-ben a tOrokoknek egyseges, jol miik6do allamuk volt. Mig a kereszteny allamokbana hiiberi birtok altalaban oroklodott, addig a tOrok szultan a tOrok hiiberuraknak, a

116

TORTBNELEM AZ ALTALANOS [SKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

szpahiknak erdemeik szerint osztotta a birtokokat. Foldet csak a legtehetsegesebbharcosok kaphattak. A szpahik a szultant61 ftiggtek, mindig hiisegesek voltak hozza.Legel6szor Bizanc, Bulgaria es Szerbia volt kiteve a tOrokok tamadasanak. Ezek akereszteny allamok korabban, meg miel6tt a tOrokok megjelentek volna a Balkan-felszigeten, igen gyakran haboruztak egymas ellen. Amikor pedig a tOrokok komolyveszedelemkent megjelentek, Bizancban is, Bulgariaban is meg Szerbiaban is nagymereteket OlWtt a bels6 val sag.

A szerb allam felbomlasa

Az erelytelen Uros csaszar uralkodasa alatt gyengtilt a kozponti hatalom.Ezt a kortilmenyt a kapzsi fOnemesek arra hasznaltak ki, hogy minel nagyobb onal-16sagra tegyenek szert. Felosztottak maguk kozott az orszagot tObb kisebb tarto-manyra, amelyek allami ona1l6sagra tOrekedtek. Epiruszban es Thesszaliaban Dusanfeltestvere, Simeon Nemanjic volt a tartomanyur, aki csaszarra kialtotta ki magat.Maced6niaban a Mrnjavcevic fiverek - Vukasin es Ugljesa - ona1l6sultak. Zetabana Balsicok uralkodtak, a Morava videken pedig Lazar Hrebeljanovic, aki id6vel alegnagyobb hatalomra tett szert. Kosov6ban Vuk Brankovic volt az ur.

A maricai csata

Vukasin kiraly es testvere, Ugljesa voltak legjobban kiteve a tOrokok tam a-dasainak. Ok hadat inditottak a tOrok ellen, hogy kiiizzek a Balkan-felszigetr61. AMrnjavcevic testverek harcosaik elen atkeltek a hataron, es kozeledtek Drinapoly,az Oszman Birodalom akkori fOvarosa fele. De 1371. szeptember 26-an a Maricamenti Csernomennel szembe talaltak magukat a tOrok sereggel. Ebb61 a hadjaratb61a Mrnjavcevicek nem tertek vissza. Hamarosan erezhet6ve valtak a maricai csata-vesztes kovetkezmenyei. Maced6nia, amely felett addig a Mrnjavcevic fiverek ural-kodtak, elveszitette ona1l6sagat. Vukasin ut6da, Marko kiraly (a nepkolteszetKraljevic Mark6ja) tOrok vazallussa valt. Ilyen sorsra jutott a bizanci csaszar is atOrok szultannal szemben.

Y_EGESZiTSD KI AZ EMLEKEZTETOT AZ ALA.BBI SZAVAKKAL:

szpahi, Kis-Azsia, vazallus, szultan, janicsar, tOrok

A XlV. szazad kozepe tajan az oszman-tOrokok <itkeltek aBalkan-felszigetre, es megszilarditottak hatalmukat a Marica foly6 volgye-ben. A megh6ditott tertileteket a kaptak katonai tetteik jutalmaul.A szpahikb61 all6 feudalis lovassag mellett a tOrok hader6 masik jelent6stit6ereje a fizetett a1l6 gyalogsag volt. Az allam elen a alit,aki egyben az egyhazf6 is volt. A 1371. szeptember 26-an a Maricamenti csataban legy6ztek Vukasin es Ugljeiia Mrnjavcevic er6it. EkkorVukasin ut6da, Marko kiraly Maced6niaban tOrok vazallussa valt. A szultan

............ lett a bizanci csaszar is.

~ Korong Vukasin kiraly nevevel esdmevel fia, Marko kolostorab61Szkopje mel lett. Errea korongra tet-tek a mecsest es a gyertyat.

janicsar - elit gyalogsagi egyseg katona-ja. A janicsarok (uj katonai alakulat)kereszteny szarmazasuak voltak, akiketa tiirokok gyermekkent elraboltak, es mu-zulmannak neveltek.

szpahi - tOrok lovas katona, foldbir-tokos.

117

VI.A SZERB Nip is SZOMsziDAI A TOROK H6DiTAsOK KORABAN

2. A MORAVA-MELLEKI SZERBIAKUZDELME A TOROKOK ELLEN

Kik voltak a janicsarok?

~ Lazar fejedelem penze

~ Lazar fejedelem, fresk6 a Ljubostinja-kolostorb61

Lazar fejedelemLazar Hrebeljanovi6 hosszu ideig a naIa hatalmasabb fOnemesek arnyekaban

maradt. Keson kezdett elonaII6 politikat folytatni. Sokaig asztalnokmesterkent szol-gait a csaszari udvarban. Amikor azonban Vukasin Mrnjavcevi6et, a raskai szerbfonemesek nagy ellenseget kirallya koronaztak, es Uros tarsuralkod6java valt, Lazarszamara tObbe nem volt hely a szerb udvarban. Ezert elhagyta az udvari szolgaIatot,es fokozatosan kezdte kiterjeszteni tartomanya hatarait.

A Morava-melleki SzerbiaLazar fejedelmet egyedlil a harcias Nikola Altomanovi6 veszelyeztette, aki

a Rudnikt6l a tengerpartig elterlilo foldeket tartotta hatalma alatt. Lazar fejedelemes Tvrtko ban egyeslilt erovel leptek fel a harcias zsupan ellen. A szovetsegesekrovid idon bellil megtOrtek Nikola zsupan ellenallascit, birtokait pedig maguk kozottfelosztottak.

Lazar fejedelem eszakon is legyozte a fOnemeseket, es orszaganak hatara-it a Szavaig es a Dunaig kiterjesztette. Orszaga felOlelte a harom Morava volgyet,tehat a Deli-Morava forrasvideketol eszakon a Dunaig, a Szavaig es a Drinaig terjedt.Hozza tartozott Novo Brdo es Rudnik, a kozepkori Szerbia ket legjelentosebb ba-nyaja. Habar a valamikori csaszarsagnak csupan az eszaki reszet foglalta magaba,a Morava-melleki Szerbia eros, egyseges es j61 szervezett allam volt.

Lazar fejedelem, a Morava-melleki Szerbia ura megnyerte maganak a szerbegyhazat, azzal, hogy vedelmezte annak erdekeit. Tobb alapitvanyt letesitett, es aszent-hegyi kolostorokat is gazdag adomanyokkal tamogatta. Ezen a teren felvehet-te a versenyt a Nemanji6-uralkod6hazb61 szarmaz6 uralkod6kka!. A szerb egyhazLazar fejedelemben latta azt az allamfot, aki ujb61 egyesitheti a feldarabolt csaszar-sagot.

A rig6mezei (kosov6i) iitkozetA Morava-melleki Szerbia kemenyen ellenallt a keletrol erkezo tamad6knak.

Maga Murad szultan is egyszer visszavonulasra kenyszerlilt Lazar fejedelem seregeelo!' Mindket fel keszlilodott a vegso leszamolasra. Murad szultan eros katonai egy-segeket toborozott az Oszman Birodalom azsiai es eur6pai reszeiben. Tapasztalthadvezerei mellett ket fiat, Bajazidot es Jakubot is magaval vitte. A vazallusok issegedcsapatokat klildtek a szuItannak. Ezekben a csapatokban kereszteny harcosokis voltak.

118

A keleti h6dit6 nem lepte meg Lazart, bar a vegso iitkozetre elobb sor kertilt,mint ahogyan gondolta. A Morava-melleki Szerbia sokkal kisebb orszag volt, mintaz Oszman Birodalom eur6pai resze. Lazar fejedelemnek nem sikeriilt megszereznieaz osszes szerb fOur es harcos tamogatasat. A fejedelem felhivasanak meg a rokonaikoztil sem tettek mindannyian eleget. A tartomanyurak koztil a fejedelemhez csat-lakozott Vuk Brankovi6, Kosovo ura, I. Tvrtko boszniai uralkod6 pedig, aki ketevvel korabban a "szerbek es Bosznia kiralyava" koronaztatta magat, segedcsapa-tokat ktildott. A donto titkozetre 1389.junius I5-en (28-an) keriilt sor Kosovo poljen(Rig6mezo). A csata lefolyasa es vegso kimenetele nem teljesen ismert. A csatater-rol csak kevesen tertek haza. A hatalmas titkozetben nagyon sokan elestek, koztiikket uralkod6 is: Lazar fejedelem es Murad szultan. A tOrok szultant Milos Obili6(KobiIi6) szerb harcos olte meg.

TORTENELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

A szerb-tOrok titkozetnek messze fOldon nagy volt a visszhangja. A szultanhalala es Jakub szomoru sorsa a Torok Birodalmat is megrazk6dtatta. A kosov6iharcosok hosiesseget pedig a kereszteny Eur6paban nagyra ertekeltek. A szultanhalala miatt a kortarsak kezdetben azt hittek, hogy a tOrokok vereseget szenvedtekKosov6ban. A hatalmas aldozat mindket oldalon azonban csak a szerb allamot suj-totta vegzetesen. Sem a lakossag szamaranyat tekintve, sem gazdasagilag Szerbiatmeg a Torok Birodalom eur6pai reszehez sem lehetett memi. A Morava-mellekiSzerbia harcosok es vezer nelktil maradt. Habar Bajazid, az uj szultan a csata utan

VI.A SZERB NEE ES SZOMSZEDAI A rOROK HOD/rASOK BORA BAN

Lazar fejedelem adomanyab61 epult aRavanica-kolostor. A rig6mezei csatautan ide hoztak f61di maradvanyait. Aszerb egyhaz Lazart szentte avatta. Va-jon Lazar fejedelem f61di maradvanyaimindig Ravanicaban voltak?___________ --'rJiFo

~ Falreszlet a Ravanica-kolostorb61

~ Lazar fejedelem pecsetje

visszavonult a szerb allambol, hogy hatalmat biztositsa Kis-Azsiaban, Lazar fejede-lern orokosei kenytelenek voltak elismerni a szultan hatalmat. Egyedtil VukBrankovic, aki tulelte a kosovoi csatat, tanusitott meg egy ideig ellenallast a szul-tannal szemben.

y EGESZITSD KI AZ EMLEKEZTETOT AZ ALABBI SZAVAKKAL:

zsupan, Wrokok, Marica, Kosovo polje (Rigomezo), szultan, Morava-mellekiSzerbia

Lazar Hrebeljanovic a Morava-melleki Szerbiat csak aMrnjavceviceknek a csataban Wrtent eleste utan, valamint az utol-so Nemanjic, Uros csaszar halalat kovetoen alapitotta meg. Lazar fejedelemes Tvrtko ban egyestilt erovelleptek fel a harcias Nikola Altomanovic .ellen. A szerb egyhaz Lazar fejedelemben latta azt az allamfot, aki ujbolegyesitheti a felbomlott csaszarsagot es a sikeresen ellenaIl. A .kemenyen ellenallt a keletrol erkezo tamadoknak. A donto titkozetre 1389.junius I5-en (28-an) kertilt sor a A csataterrol csak kevesen tertekhaza. A hatalmas titkozetben nagyon sokan elestek, kozttik ket uralkodo is:Lazar fejedelem es Murad Az titkozetrol, amelynek nagy vissz-hangja volt a kortarsak kozott, csak keyes hiteles adat maradt az utokor sza-mara.

120

TORTENELEM AZ ALTALANOS ISKOLA HATODIK OSZTALYA SZAMARA

3. A SZERB DESporAK ORSZAGA

Mely teriiletek felett uralkodtak Lazar fejedelem es Vuk Brankovic?

Torok vazallusok

Mig Milica fejedelemasszony es Stefan Lazarevi6 elismertek a tOrok szultanhatalmat, addig Vuk Brankovi6, Kosovo ura tovabbra is fUggetlen maradt. Miutanazonban Szkopje is elesett (1391/92), a tOrokok Vuk Brankovi6 terUletere is kivetet-tek az evi ad6t. Ennek ellenere Kosovo ura nem valt tOrok vazallussa. Inkabb vaI-lalta, hogy elete vegeig raboskodjon. A szajhagyomany igazsagtalanul arulassalvadolja.

Szamos tartomanyur, hogy megtarthassa hatalmat, tOrok vazalussa vaIt,ad6t fizetett a szultannak, es katonai szolgalatot is teljesitett. A vazallus halala utanbirtoka altalaban mindenfele ellenallas nelkill a tOrok allam reszeve va It. AmikorMarko kiraly es Konstantin Dragas a szultan seregeben harcolva 1395-ben RovinanaIelestek, a maced6niai terilletek a tOrok allam reszeve vaItak.

A torok h6ditasok m6dja

A tOrokok megfontoltan, fokozatosan, minden sietseg nelkill h6ditottak.Azokat a terilleteket, amelyeket meg akartak h6ditani, hosszu ideig, gyakranevtizedekig nyugtalanitottak. Fegyveres egysegeik be-betOrtek a kiszemelt fOldekre,rablas, nyugtalansag, es felelemkeltes celjab61. A tObbeves fosztogatasok gazdasagilagkimeritettek, es menekillesre kenyszeritettek a videk lakossagat.

Vazallusaikat a tOrokok rendszerint haJalukig meghagytak birtokaikban.Kezdetben csak kisebb szolgalatokat kertek tolilk. Nem nagyon szorgalmaztak a j61megerositett varosok elfoglalasM sem. Tilrelmesen kivartak a legkedvezobb pillana-tot. A haboru ilyen formaja nem gyors, hanem tart6s sikereket hozott.

A szerb despotak allama, valamint Bosznia a torokok es amagyarok kozott

A kosov6i csata utan a szerb foldek es a boszniai all am ket adaz ellensegetvalasztottak el egymast6l - Torokorszagot es Magyarorszagot. A szultan eroi idon-kent tamadtak BoszniM es Magyarorszagra is be-betOrtek atkelve a Szavan es aDunan. A tOrokok tovabbi eloretOreset egy idore leallitottak a mongolok, akik 1402-ben Kis-Azsiaban, Angora (rna Ankara) mellett nagy vereseget mertek rajuk. MegBajazid szultan is mongol fogsagba kerillt. A tOrokok Angoranal elszenvedett vere-sege megkonnyitette a kereszteny allamok helyzetet a Balkan-felszigeten.

Az angorai csataban a tOrok seregben harcoltak a szultan kereszteny vazal-lusai, tObbek kozott Stefan Lazarevi6 is, Lazar fejedelem ut6da es orokose. A csatautan hazateroben Stefan Lazarevi6 ellMogatott Konstantinapolyba, ahol a bizancicsaszar a despota cimet adomanyozta neki. Miutan visszatert Szerbiaba, Stefan

~ Milica fejedelemasszony, fresk6 aLjubostinja-kolostorban

~ Torok katonai zeneszek

Szerb despotasag1lI.-I~lIlIIlo...(,1402-1459)

- 19. terkep ,

121

VI.A SZERBNEP is SZOMSzEDAI A TOROK HOD/rASOK KORABAN

~ A Lazarevicek cimere

despota Zsigmond magyar kinHyhoz kezdett kozeledni, elismerve ot hiiberuninak.Ezert Zsigmond kiraly jutalmul Stefan Lazarevi6 despotanak adomanyozta a Maes6ibansagot (Maeva) es Nandorfehervart (Belgrad), de Magyarorszagon is adomanyo-zott neki huberi birtokokat. Ezt kovetoen a szerb despota Belgradba tette at szek-helyet. Az uj fOvaros gyorsan fellendtilt. Errol tanuskodik Konsztantin filoz6fusStefan Lazarevi6 eletrajzaban.

A gazdasagi fellendtiles nemesak Belgradban, hanem az egesz orszagbantapasztalhat6 volt, ktilOnosen a banyavarosokban. A banyaszat es a kereskedelemfejlodesehez a hosszabb bekeidoszak is hozzajarult, amelyet Stefan Lazarevi6 des-pota biztositott kettos vazallussaggal, mert az uj tOrok szultannak is nyujtott katonaisegitseget es fizetett ad6t.

A belpolitika teren azonban Stefan despota erelyesen lepett fel. Letorte azonkenyeskedo fOnemeseket, megreformalta a kozigazgatast es a katonasagot, vala-mint megszilarditotta a kozponti hatalmat. Uralkodasa alatt a despotasag tertiletilegis gyarapodott. A Lazarevicek teriileh~hezcsatolta a Brankovicok teriiletet, azutols6 Balsi6 haIala utan pedig Zetat is. A despotasag ekkor a Szavat61 es a Dunat61az Adriai-tengerig terjedt ki.

~ Stefan Lazarevic despota penze.r, EGESZITSD KI AZ E~LEKEZTETOT AZ ALABBI SZAVAKKAL: '- #mongolok, vazallusok, Maes6, tOrokok, Angora, Nandorfehervar (Belgnid)

1,'-- _

A XlV. szazad vegeig a elfoglaltak vagy kozvetve, vazal-lusaik segitsegevel ellenorzestik ala vontak a Balkan-felsziget nagy reszet. Atorokok tovabbi eloretOreset egy idore leallitottak a , akik l402-ben............... mellett nagy vereseget mertek a tOrokokre. A tOrokok Angoranatelszenvedett veresege megkonnyitette a kereszteny allamok helyzetet. StefanLazarevi6 despota mint tOrok elismerte a magyar kiraly hatalmat is.Ezert a magyar kiraly jutalmul neki adomanyozta a es .Abban az idoben a Lazarevi6ek tertiletehez csatoltak a Brankovi6ok, valaminta BalSi60k tertiletet is. A tOrokok 1453-ban megdontOttek a Bizanei Csaszar-sagot, 1459-ben pedig leigaztak Szerbiat.

122