szeretet - rmbgysz* · szeretet_apr_17_szeretet_november 2018. 05. 04. 9:15 page 3. bemerítés...

Szeretet 2017ÁPRILIS4. szám

A ROMÁNIAI MAGYAR BAPTISTÁK LAPJA – ÚJ SOROZAT: XXVIII. ÉVF. – ALAPÍTÁSI ÉV: 1921

TARTALOM

■ Húsvét előtt■ Bemerítések■ Hit, nevelés, vállalkozás■ Szolgálattevők konferenciáztak a zilahi és a nagyváradi kerületben is■ Tetőtől-talpig zene■ Egy kis teológia■ Presbitert avattak Élesden■ Húsvétban Nagyenyednekgyűjtünk

Meglepő, hogy a Jézus temetése alkalmával a tanítványok, különösena tizenegy, nincsenek sehol, pedig épp most lenne igazán szükség a

segítségükre. Hová lettek a fogadkozó hősök? Szétszóródtak, mint a pász-tor nélkül való juhok. A „félénk” galileai asszonyok azonban, és a gazdagArimátiai József ott állnak az Úr mellett végig. És József is teszi most, amittenni kell. Azt olvassuk róla, hogy „maga is tanítványa volt Jézusnak” (Mt27:57). Hadd tegyem fel a kérdést: hogy létezik, hogy csak egyetlen férfi-ta-nítvány áll Jézus mellett temetésekor (bár ő mellé talán még oda számít-hatjuk Nikodémust is)? Hol vannak a többiek?

Arimátiai József úgy jelenik meg, mint aki vallási szempontból bátor ta-nítvány volt. Azzal együtt, hogy, mint „a nagytanács tekintélyes tagja” (Mk15:43) felvállalta a Jézus testének temetését, egyben felvállalta annak koc-kázatát is, hogy megvetésben részesül a főtanács és a zsidók részéről. Báraz ige szerint Arimátiai József a zsidóktól való félelem miatt eddig csak ti-tokban volt Jézus tanítványa, most végre színt vallott, és ország-világ előttfölvállalta – a Jézushoz éjszaka érkező Nikodémussal együtt –, hogy meny-nyire kötődik Jézushoz. Ezzel vásárra vitte nem csak a státuszát, hanem abőrét is. Mert Jézust nem lehet örökre titokban követni: az Úr minden ta-nítványa életében elhozza annak a napját, hogy aki eddig félt őt megval-lani, az most színt valljon, és kövesse Jézust.

(folytatás a 3. oldalon)

Új tanítványságArimátiai József, a megfeszítéstörténetmeg nem énekelt hőse

Akkor megnyílik magától az ég,S egy pici csillag sétál szembe véled,

S olyan közel jön, szépen mosolyogva,Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor – magától – szűnik a vihar,Akkor – magától – minden elcsitul,Akkor – magától – éled a remény.

Fotó

: Sz

űcs

Edit

h, Z

ilah

„Valami új jött létre.”

Szeretet_apr_17_Szeretet_november 2018. 05. 04. 9:15

ÁPRILISI ESEMÉNYEK■ 1-én, szombaton a jubileumi Kornya-év nyitó al-kalmára kerül sor Nagyszalontán.■ 4-én a nagyváradi missziókerület lelkipásztoraitartanak közösséget.■ 8-án a zilahi missziókerület énekkarai találkoz-nak Zilahon■ 21-23 között regionális ifjúsági találkozó lesz a zi-lahi missziókerületben, Nagyfaluban■ 25-én az egrespataki Agapé-panzióban a teológiatanárai találkoznak

2 SZERETET • 2017. ÁPRILIS

„Még nem, de majd igen...” – Jn 13:36-37

Ma reggel belecsöppentem Jézus és Péter beszélgetésébe.Gyermekeim – szólítja meg gyöngéden Jézus az ő tanít-

ványait. – Már nem sokáig tart a vezetőképző kurzus. A végefelé közeledünk. Mindent elmondtam nektek, amire szüksé-getek lesz. Az elmélettel nincs baj, de a gyakorlat ezután kö-vetkezik... Azzal sem lesz gond, ha figyeltek a Pártfogóra, akitaz én Atyám küld majd helyettem. Ő majd eszetekbe fogjajuttatni, amit én mondtam. Sőt még többet is fog közölni,mindig a helyzettől és a szükségtől függően.

– Már mondtam a zsidóknak, hogy ők nem jöhetnek oda,ahova én megyek. Hogy is jöhetnének, hisz nem is hiszik,hogy ki vagyok, honnan jöttem, ki az én Atyám. Tudom, hogyti elhittétek, hogy én vagyok a Krisztus, az élő Isten Fia, demég sok mindent kell rólam és tőlem megtanulnotok. Példáulazt, hogy az én követésem legfőbb feltétele az önmegtaga-dás. Tudom, hogy ez emberi értelmet, erőt és logikát megha-ladó követelmény. De ne féljetek megtenni, mert csak úgytapasztalhatjátok meg, hogy valójában sokkal erősebbeklesztek az Én+ti kapcsolatban. A nyereségetek sokkal na-gyobb lesz, mint a befektetésetek.

– Sajnálom, Péter, hogy megszomorítlak. De neked is aztkell mondanom, amit a zsidóknak mondtam: ahova én me-gyek, oda most nem követhetsz, de később majd követsz.

– Óh, ne mondj már ilyet, Jézus! Hát miért ne követhetné-lek? Úgyis már mindent elhagytam, és mindennel fölhagytamérted. Az életem árán is kész vagyok veled menni – bárhova.

– Köszönöm, Péter, hogy így ragaszkodsz hozzám, a vála-szom mégis az, hogy még nem jöhetsz, de majd később igen.Azt, hogy komolyan gondoltad-e, amit mondtál, ma este leszalkalmad bizonyítani. És hogy ne felejtsd el, amit mondtam,egy kakas kukorékolása fog emlékeztetni rá.

Ahogy végighallgattam ezt a beszélgetést, összeszorult atorkom. Én is sok mindenről lemondtam, sok mindent felad-tam Jézusért. Tőlem is megkérdezte, hogy volt-e valamiben hi-ányom, amióta őt követem. Én is azt mondtam, hogy„Semmiben, Uram!”. Ő pedig szelíden rám kérdezett: „Akkormiért volt benned néha elégedetlenség, panasz, csüggedés?”.

Hogy miért? Meg tudom magyarázni. Mert másnak is olyanvan. Mert én is megérdemlem. Mert ha az meglenne, mennyi-vel boldogabb lennék. Mert..., mert..., mert...

Ami több, az kevesebb – mondta Jézus. Én az én békessége-met adom neked. De ne feledd el, hogy ez több annál az ér-zésnél, mint hogy mindened meg van. Bízz bennem,leányom, ne nyugtalankodj és ne is csüggedj!

Milyen örömmel és bátorsággal mentem tovább e szavakután. Egészen az első tesztig, ... ami nem sikerült jelesre. DeJézus újra rám nézett, én újra elszomorodtam, és ő ismét bá-torított: „Bízzál leányom, légy hív mindhalálig és néked adomaz élet koronáját”.

Most még a gyakorló pályán vagyok. És igyekszem emlé-kezni Jézus szavaira. Figyelni az őt képviselő Pártfogó figyel-meztetéseire. És tudom, hogy egy kevés idő múlva meglátomőt, mert ő él, és én is élni fogok.

Szilágyi Borika, 2016. augusztus 9.

Húsvét előtt

Áldott húsvétot!

Nagy kiváltság újra húsvétot ünnepelni ebben azévben is! Az örökkévalósághoz viszonyítva egy

pillanat erejéig újra rácsodálkozhatunk a húsvétiigékre, újra magunkba szippanthatjuk azoknak örökérvényű igazságait, személyes üzeneteit.

Kedves asszonytársaim! Ebben az évben is újra ittez a húsvéti ige: „Mikor pedig reggel, a hétnek elsőnapján föltámadott vala, megjelenék először MáriaMagdalénának, akiből hét ördögöt űzött ki” (Mk 16:9).Újra meglep bennünket, nőket az, hogy Jézus feltáma-dása után egy nőnek jelent meg először. Nem intézte elegy scrapboook-os üdvözlő kártya kíséretében küldöttcsokor virággal, hanem személyesen megjelent MáriaMagdalénának. Óriási megtiszteltetés! A világminden-ség Ura, a frissen feltámadt Megváltó épp Mária Mag-dalénának jelenik meg először, akiből hét ördögötűzött ki annak idején, aki szabadulása előtt a társada-lom peremén élt. Nem jelent meg a kormányzónak,nem a királynak, nem a helytartónak és nem az egy-házfőnek.

Jézus másképp kategorizálja az embereket, mint mi.Ő másképp szereti az embert, mint mi egymást. Ezzel ajézusi sajátossággal jelenik meg Mária Magdalénának,amely lehajol és magához emel, élő reménységet ad,nemcsak feltámadt, hanem életre kelt.

Drága nőtestvérem, aki különböző formábanéled meg a kitaszítottságot, elvetettséget, megkülön-böztetést, elmarasztalást, megrovást, elhanyagoltsá-got, mellőzést, vagy az élet bármilyen más küzdelmétharcolod, kívánom, hogy te is tapasztald meg ezen ahúsvéton azt, ahogy Ő jelenik meg személyesen ne-ked és ahogy az Ő új életet fakasztó drága jelenlétemindent átértékel, minden sebet begyógyít!

Testvéri szeretettel, Borzási Márta, a Nőszövetség elnöke


(folytatás a címoldalról)

Arimátiai József társadalmi szere-pét tekintve bátor tanítvány volt. Eztgazdagságának fényében vélem fel-fedezni. Mivel gazdag ember volt,társadalmi- lag nagy bátorságot kö-vetelt tőle hite megvallása: „Amikorbeesteledett, eljött egy Arimátiábólvaló gazdag ember, név szerint Jó-zsef” (Mt 29:57). Íme, itt a példájaannak, hogy egy gazdag ember át-ment a tű fokán és bejutott Isten or-szágába (vö. Mt 19:23-24)! Ő azonritka emberek közé tartozhatott,akik Isten kegyelméből átélhették,hogy – legalábbis szívben – búcsútvettek minden vagyonuktól (Lk14:33), és követték Jézust. A többiasszonyhoz hasonlóan (Lk 8:3) ő is avagyonából szolgált az Úrnak. Merta gazdagság nem kell, hogy kizárjonsenkit Isten országából, ha nem ab-ban bízik. A gond akkor merül fel,amikor bálvánnyá válik a pénz, a jó-

szág, az autó, a jólét. Ellentétben agazdag ifjúval, Arimátiai József készvolt követni Jézust minden körülmé-nyek között és mindazt, amije voltföláldozta Jézus szolgálatában.

Arimátiai József politikai szem-pontból bátor tanítvány volt: „bátranbement Pilátushoz, és elkérte Jézustestét” (Mk 15:43). Gondoljunk csakbele: azzal, hogy Pilátustól elkérteJézus testét, elárulta magáról, hogy őis szimpatizál azzal, akit a Róma el-leni összeesküvés miatt végeztek ki.Tehát ő a császár ellenségével barát-kozik! Íme, aki korábban a zsidóktólvaló félelem miatt csak titokban voltJézus tanítványa, most már készmég a rómaiak előtt is fölvállalni ho-

Akkor József levette a holttestet,tiszta vászonlepedőbe csavarta, éselhelyezte a saját új sírkamrájába,amelyet sziklába vájtak. Ezután egynagy követ hengerített a sírkamrabejáratához, majd elment.

SZERETET • 2017. ÁPRILIS

vatartozását és elköteleződését. Ma-darat tolláról, embert barátjáról –mondja a közmondás. Kevés a való-színűsége annak, hogy tettének koc-kázata ne futott volna át Józsefagyán. Azzal, hogy elkérte Jézus tes-tét, még inkább sebezhetővé tettemagát, mivel így világossá tette Pilá-tus számára, hogy ő Jézussal azono-sul, és nyíltan szolidaritást vállal arómaiak előtt az elítélt „gonosztevő-vel”. Csoda, hogy Pilátus nem végez-tette ki még őt is! Arimátiai Józsefrőlúgy tudjuk, hogy maga is várta Istenországát (Mk 15:43), azt az országot,amelyből legelőször a gyávák ma-radnak ki (Jel 21:8). Micsoda változá-son ment át ez a korábban félénk ta-nítvány!

Arimátiai József a tradíciót illetőenis bátor tanítvány volt. A saját sír-jába temette el Jézust. Ez valószínű-leg egy új családi sírhely lehetett,aminek akkoriban nagy értéke volt.A rómaiak általában hagyták a tes-tet a kereszten elrothadni, vagymegvárták, amíg a vadállatok és égimadarak széttépik, de a zsidók tör-vénye nem engedett meg ilyenvégső megaláztatást egyetlen elítélt-nek sem (5Móz 21:23). Annak fényé-ben azonban, hogy a korabeli zsidószokás szerint a kivégzett közönsé-ges bűnözőket csak egy elkülönítettközös sírba temették, és nem őseik

3

családi sírjába, Arimátiai József cse-lekedete igencsak sokatmondó volt:ő a közönséges bűnözőként elítéltJézus testét kész volt a saját sírjábatenni, mint aki a legdrágább neki! Ekulturális szokás megszegése általJózsef nyilván fölvállalta, hogy azsidó nép előtt – és talán a saját csa-ládja előtt – teljesen megbélyegezzemagát, hiszen a nép szemében egyfán függő átkozottat fogadott be asírjába. De épp így teljesedett beÉzsaiás jövendölése, aki szerint „abűnösök közt adtak sírt neki, a gaz-dagok közé jutott halála után: bárnem követett el gonoszságot, ésnem beszélt álnokul” (Ézs 53:9).

Arimátiai József bátor tanítvány-nyá alakulásának fényében haddkésztessek most minden kedves ol-vasót arra, hogy bármennyire isszégyelltük eddig Jézus követését ésmegvallását, a feltámadt Úr Jézusbavetett hit által merítsünk most újerőt a bátor bizonyságtevésre és ateljes hitvallásra.

A Románai Magyar BaptistaGyülekezetek Szövetsége részé-ről a Szeretet minden kedves ol-vasójának hadd kívánjak áldottfeltámadási ünnepet!

Borzási PálMagyarlóna

Kép:

ht

tp:/

/ww

w.a

mer

icam

agaz

ine.

org


Bemerítés Kolozsváron. A Krisztus szeretetének győ-zelmét tapasztalta meg a tavaly, december 11-én a Ko-lozsvári Magyar Baptista Gyülekezet, amikor négy fehér-ruhás tett vallást hitéről és megváltozott életéről akeresztség vizében is. Örömünkre szolgált, hogy háromszemély a világból és egy fiatal a gyülekezetből döntöttKrisztus mellett és csatlakozott a bizonyságtevőknek fel-

legéhez. A népes gyülekezetnek Borzási István, krasznailelkipásztor hirdette az Igét. Felemelőek voltak az el-hangzott bizonységtételek. A bemerítkezők névsora:Deák Simona, Jakab Erzsébet, Lázár Huba és KuncikBoglárka. „Meg vagyok győződve, hogy az aki elkezdtebennetek a jó munkát, el is végzi bennetek a Krisztusnapjára. Ámen.” [Kis-Juhász Vilmos]

Bemerítés a nagyváradi roma gyülekezetben. 2017.január 29-én bemerítést tartottak a nagyváradi romagyülekezetben, amikor hat fehérruhás vallotta meg hitétJézusban. Igehirdetéssel Szabó László várad-rogériuszilelkipásztor szolgált a Mik 7:8 alapján. „Ne okozzunkörömet az ördögnek, hanem sokkal inkább Istennek”,biztatott az előadó. A bemerítést Kajcza János, a gyüle-kezet lelkipásztora végezte. A zsúfolásig megtelt gyüle-kezet örömmel dicsőítette az Urat az új megtérőkért,

imádkozva, hogy Isten tartsa meg a fehér ruhába öltö-zőket, és adjon új és új megtéréseket a romák között. Afotón balról jobbra: Kajcza János, Orosz Rozália, VargaVanessza, Áron Csilla, Zeleznik Aurélia, Budai Bettina,Lakatos Jolán, Szabó László. [Kajcza János]

2017.február 11-én premiernek számító kon-ferencián vehettünk részt Biharon. A

bevezető gondolatokkal a bihari körzet lelkipásztora,Albert István Zsolt nyitotta meg a konferenciát, aki ki-tért arra, hogy régi álomnak a beteljesülését látjaebben az eseményben, mivel elmondása szerint, fontoshogy a gyülekezet tagjai ön- illetve családfenntartóaktudjanak lenni.

Az alapozó előadást Dacian Palladi, Nagyvárad me-gyei jogú város menedzsere tartotta „A nevelés, mint avállalkozás alapja” címen. Igei alapként a Zsolt 16:7-9került felolvasásra. A nevelés témáját a magvetés-öntö-zés-aratás folyamatához hasonlította, megerősítve,hogy a felsőfokú diploma nem garancia arra, hogy egyvállalkozás jól fog működni, mindezek mellett fontos aszakirányú képzés is, ha van rá lehetőség. Előadásaközben kitért arra, hogy mi mindent kell figyelembevenni, amikor vállalkozásba kezdenénk, többek között,fontos a szükséges pénzbeli alap; fel kell mérni, hogyamit szeretnénk nyújtani másoknak, mennyire van ráigény, illetve mekkora a kockázati faktor; ki az a célcso-port, akit el lehetne vele érni; mi az, amivel nem csakelindítani, hanem folyamatosan működtetni tudnánkaz adott vállalkozást, ugyanis sok vállalkozás az elsőévfordulóját sem „ünnepli” meg.

Ezután Bálint Benjámin, Debrecenben élő kétgyerme-kes családapa prezentációja következett. Különlegesrésztvevője volt ő az alkalomnak, abban a tekintetben,hogy nem vállalkozóként, hanem egy multinacionáliscég felsővezetőjeként mutatta be, hogy lehet előkelő po-ziciót elérni Isten vezetésével, úgyhogy az ember mégishiteles, becsületes marad az adott munkahelyen, kie-melve az alázat és a pontosság, a kezdeményezésrevaló hajlam fontosságát és azt, amikor a munkavállalónem teherként, hanem lehetőségként tekint az új, néhaváratlan helyzetekre.

A legtávolabbról érkező meghívottak Joó Zoltán ésErika voltak, akik a Székelyföldről jöttek közénk, és a

4

Hit, nevelés, vállalkozás



fejlődési lehetőségeket, amelyeket az adott profilú vál-lalkozás megkívánt. Szeghalmi Győző életében többesemény együttállása hozta úgy, hogy vállalkozásbakezdett, amit nem bánt meg, 15 éve történt mindez.

Bányai Zita a kreativitás és a hobby, mint vállalkozás-forma témakörében beszélt a munkában megjelenőértékrendről és azokról a dolgokról, amelyeket a vál-lalkozás beindítása előtt, illetve azóta megtapasztal-tak. Balogh Ferencz saját életéből vett példávalindította beszámolóját, miszerint külföldre szeretettvolna menni dolgozni – ahogy az akkor is divat volt –,de aztán Isten és a család más utat mutatott neki, ígyjogásznak tanult, amelyből a közigazgatásban mo-zogva profitál és pályázatírással foglalkozó vállalko-zást vezet. Szivák Erzsébet, a nevelőanyaságot, mintéletformát, annak szépségét és buktatóit mutatta behitelesen, és nagy lelkesedéssel. Juhász József, a szer-vező gyülekezet vezetője „foglalkoztatja a legtöbb al-kalmazottat” a jelenlevő vállalkozók közül, ugyanisméhészkedéssel foglalkozik, ennek fény és árnyolda-lairól számolt be. A sort Szász István zárta, aki a me-nyegzői videózás, mint vállalkozási forma befekte-téseiről, pozitív visszhangjairól, anyagi motiválásárólbeszélt és kifejezte, hogy nem minden befektetésneklátszik meg azonnal a nyeresége.

A gyülekezetben zajlott ifjúsági esték vendégekéntjelen volt Meláth Attila, váci lelkipásztor, aki az Ige fé-nyében mutatta be a bibliai munkaerkölcs szabályait.Az alkalom végén közös ebéd következett a helyi kul-túrházban, majd fórumbeszélgetés, a hallottak meg-beszélése és kérdések feltevése következett, melyektémája a kölcsönfelvétel, valamint az indulás előttianyagi kétségek körül csoportosultak.

A találkozó előadásai visszanézhetők a Bihari Bap-tista Gyülekezet YouTube oldalán: https://www.you-tube.com/watch?v=EWv_LIIHccM.

Tóth Christian István

„A legfontosabb a vállalkozói életben, a helyesmatematika. Így számold ki a pontenciális klien-seidet, de matematikával méred fel azt is,mennyi pénzt veszíthetsz. Amíg fiatal vagy, nemérdekel, hány éjszakát töltesz ébren. De ha öreg-szel, akkor már érdekel. A veszteséget a követke-zőképpen számolhatod ki: ha van 100 lej jöve-delmed, számolj úgy, hogy amit felhasználhatszebből, az csak 50 lej. A többi elmegy adókra, il-letékekre, tartalékra.” (Dacian Palladi)


külföldi terveikről, tapasztalataikról számoltak be,aláhúzva, hogy nagyon fontos számukra a külföldi ta-pasztalat, most látják legjobban annak a hasznát.Saját bőrükön megtapasztalva mondták el az alkal-mazkodásból, beolvadásból fakadó nehézségeket;hogy mennyire őrli be a külföldi munkamorál a ma-gánéletet; mennyire fontos kint a gyülekezet és a kö-zösség; mit adunk fel azért, hogy több pénztkeressünk. Hazatérve látták meg ismerősöknél, hogysaját vállakozásukban mindannyian keményen dol-goznak, de senkinek nincsenek kiszolgáltatva, és ezvolt az a pont, ami a vállalkozás útján elindította őket.

Schneider Károly, a derecskei Optimit Hungária Kft.vezetője arról beszélt, hogy lehet a munkahelyen és amunkával párhuzamosan megélni a hitéletet. 15évvel ezelőtt hívta el Isten, és azóta is neki szolgál.Szépségekkel és nehézségekkel voltak tele az elmúltévek, mégis Isten áldását látja a vállalkozásán, mertIstennel tervezi a munkáját.

A későbbiekben pedig a körzetben működő vállako-zások vezetői, képviselői mutatták be saját vállalkozá-saikat. Ebben a sorban elsőként Szász Attila számolt

be arról, hogy lehet a már megszerzett építőipari, kő-műves tapasztalatból biztos vállalkozást felépíteni.Majd Mikló Róbert, másodgenerációs cégvezető a cég-gel kapcsolatos átéléseiről beszélt, hogy milyen voltátvenni a szülők által alapított pékséget; sok lépést –egy már meglévő vállalkozásnál – az elődök már meg-tettek helyette, mégis meg kell találni azokat a további

5

A találkozó résztvevői. Fotók: Sütő Szeghalmi Andrea


SZERETET • 2017. ÁPRILIS6

Mintegy 180 testvér válaszolt a szervezők hívá-sára, és jött el a konferenciára. A résztvevő-

ket Bálint Pál testvér, a gyülekezet ügyintéző lelki-pásztora fogadta, és buzdította imádságra:„Próbálóvá tettelek téged az én népem között; őrál-lóvá, hogy megismerd és megpróbáld az ő útjukat”(Jer 6:27). Majd Szűcs Sándor missziókerületi elnökköszöntése következett.

Felemelő volt a nagyszámú férfitestvér közöséneklése a gyülekezet 4-5 éve elkészült, hatalmasméretű klasszikus orgonájának kíséretében.

A konferencia előadója, Kovács József testvérnagy lelkesedéssel buzdított: Gondosan megszer-kesztett, főbb gondolataiban kivetített előadása,újabb, Istennek való odaszánásra késztetett min-denkit. Meg vagyunk győződve, hogy az Úr közölteüzenetét általa.

Az első előadás címe ez volt: „Az istentisztelettartalma és formái”.

Az istentisztelet formailag lehet sokféle, állhatkülönféle elemekből, de a kegyelem abban áll,hogy beléphetünk Isten jelenlétébe. Isten elérhe-tővé teszi magát számunkra, és szól hozzánk. AzÚr jelenlétében mindig történnie kell valaminek: Őszeretne minket tanítani, bátorítani, figyelmez-tetni, döntéseket előmozdítani, kimunkálni ben-nünk a rácsodálkozást.

A baptista gyülekezetekben gyakorolt istentiszte-letek három fontosabb eleme a következők:

Imaáhítat – a buzdítás legyen célratörő, azimádságok személyesek.

Bibliatanulmányozás – fontos, hogy a bibliaóravezetője jól felkészüljön, az igényeknek megfelelőtémával, a személyes gondolatait adja elő. Formájalehet: előadás, hozzászólások, kérdések feltevése.

Igehirdetés – a legnehezebb szolgálat az isten-tiszteleten: az igehirdetőnek addig kell az Úr jelen-

létében állnia, amíg meg nem értette, mit kíván azÚr üzenni a gyülekezet számára.

A második előadás címe: Az Isten szerinti szol-gálattevő felelőssége.

Bár Isten nélkülünk is munkálkodhatna, mégisúgy döntött, hogy általunk kívánja véghezvinnimunkáját. A szolgálat nagyon sokféle lehet: báto-rító, buzdító szolgálat, imaszolgálat, igeszolgálat,tanítói szolgálat, lelki baráti szolgálat, mentoriszolgálat, vezetői szolgálat, jótékonysági szolgálat,evangelizációs szolgálat, családfenntartó, gondos-kodó szolgálat, társadalmi szolgálatok stb. Bizo-nyos mértékben mindannyiunknak valamennyiszolgálatot végeznünk kell. Felelősek vagyunk,hogy felkészültek, alkalmasak és készek legyünk aszolgálatra.

A felkészülés rendszeres igetanulmányozást(egyénileg és csoportosan), kitartó imádkozást,lelki gyakorlatokat (böjt, csendesség) igényel. Felis-merni a lelki élet törvényszerűségeit, sokat olvasni,jegyzetelni, tájékozódni, részt venni konferenciá-kon, tanfolyamokon, találkozni testvérekkel, elbe-szélgetni, nyitott szemmel járni.

Alkalmasak azáltal lehetünk, ha rendezzük Is-tennel és emberekkel a kapcsolatainkat. Nem en-gedhetünk meg tudatos vétket, engedetlenséget azéletünkben. Isten országát helyezzük első helyre.Ha túl elfoglaltak vagyunk a fizikai munkában, azanyagi dolgokat helyezzük előtérbe: kimerültek,fáradtak leszünk, és alkalmatlanok a lelki szolgá-latra.

Legyünk készek – mint a katona, aki ha szól aparancs, kész menni.

Minden hívőnek a lelki gyermekkorból, az ifjúko-ron át, felelős lelki vezetővé kell válnia. Az Úrmindenkit elhív lelki vezetésre, nemcsak a gyüle-kezet megválasztott vezetőit: olyanokká, mint akik

Szolgálattevők konferenciája a zilahi missziókerületben Szilágyperecsen2017. február 4., szombat


7SZERETET • 2017. ÁPRILISMissziókerület

A nagyváradi kerület szolgálattevői idén istalálkoztak

Két héttel a sikeres perecseni konferencia után,amelyet a zilahi missziókerület szolgálattevői

részére szerveztek, 2017. február 25-én a nagyváradimissziókerület szolgálattevői gyűltek össze a váradiroma gyülekezet imatermében, hogy együtt töltseneknéhány órát Isten lábánál. Az alkalom kezdetén Ve-ress Efraim, a missziókerület elnöke a tőle megszokottközvetlenséggel köszöntötte az egybegyűlteket. „Anagyváradi az egyik legnagyobb missziókerület. ABibliában olvassuk, hogy Dántól fogva Beersebáig ösz-szegyűlt Izráel. Itt Tasnádtól egészen Temesvárig gyűl-hettünk volna össze, ami 250 kilométer, de nem tu-dott mindenki eljönni. Akik azonban itt vagyunk,hiszem, hogy az Úr akaratából vagyunk itt, és ja-vunkra lesz ez az együttlét. Konferenciánk címe: «Kö-zösségépítés a gyakorlatban». Ha gyakorlati lépésregondolunk, akkor kérem, hogy jöjjünk közelebb egy-máshoz. Az Úr Jézus is maga köré gyűjtötte, közel a ta-nítványokat. Üdvözöljük vendégeinket, meghívott elő-adónkat, Bocskor Viktort Kárpátaljáról, de Gál Lajostestvért is Szeghalomról, és a többi vendégeket! Imád-kozzunk elsősorban Bocskor Viktor testvérért, hogyamit az Úr a szívére helyezett, el tudja mondani. Nemszokványos az ő élettörténete, abszolút gyakorlott aközösségépítésben. Ennek egyik példája, hogy mindenreggel telefon, illetve Skype-konferenciát tart, imareg-geleket a szolgatársakkal. Egy olyan közegből hívtukmeg őt szolgálni, ahol nem egyszerű a gyülekezetplán-tálás, mégis gyümölcsöző.”

Az alkalom imaáhítattal indult, Kajcza János házi-gazda lelkipásztor és Sápi János vezetésével. Kajczatestvér két-három perces néma könnyel fejezte ki örö-mét, hogy a találkozás helyszínéül a roma gyülekeze-tet választotta a kerület. „A szentek jöttek el ide, >>>

hozzájárulnak mások Krisztushoz vezetéséhez,lelki fejlődéséhez. A gyülekezet megválasztott ve-zetői közösen figyelnek az Úrra, hogy az Ő akaratátvalósítsák meg a gyülekezetben. Igyekeznek nemcsupán az anyagi ügyeket igazgatni, hanem látástkérnek az Úrtól, és mindent megtesznek a gyüleke-zet szellemi előrehaladása érdekében.

A két elődadás után kisebb csoportokban megbe-széltünk néhány kérdést: hogyan tehetjük élőbbé,hatékonyabbá a gyülekezeti istentiszteleteinket ésszemélyes szolgálatunkat. Majd a teljes hallgatóságelőtt is elhangzottak a testvérek meglátásai. Sokanhozzászóltak a témákhoz, egymást bátorítva, buz-dítva.

A helybeliek – különösen a nőtestvérek – a szü-netben kaláccsal, teával, majd a konferencia utánfinom ebéddel szolgáltak a jelenlevők felé. Köszön-jük szépen a szilágyperecseni gyülekezet vendéglá-tását!

Havas Péter, Szatmárnémeti

A missziókerület elnöke és a házigazda lelkipásztor

«Az emberi jelleg miatt az istentiszteletek for-mailag változnak, és közösségenként eltérők

lehetnek egymástól. Az emberi oldalban magunkathozzuk Isten jelenlétébe, ahogy vagyunk személye-sen és közösségileg.

Az isteni oldalon Isten találkozik velünk. Kegye-lem, hogy Isten felfoghatóvá, elérhetővé teszi

magát. Nem csak arról van szó, hogy mi belépünkaz ő jelenlétébe, mintha az Isten mindig és mindenkörülmények között ott lenne számunkra, mint együres szoba, amibe beléphetünk bármikor, amikorakarunk. Ha ő nem tenné magát elérhetővé, akkornekünk nem lenne hova „belépnünk”.»

(Részlet Kovács József előadásából)


8 SZERETET • 2017. ÁPRILIS Missziókerület

Egy másik dolog, amit meg kellett tanulni, a siker-evangelizátorok, siker-szolgálattevők jelenléte. Mikorérkezik, mikor lesz a nagy durranás, és amikor sike-rült egy-egy testvérnek egy-egy ilyen siker-evangelizá-tort közelről megismerni, akkor csak annyit mondott:«De jó lett volna csak CD-ről hallani!» Ha közösség-,gyülekezetépítésről van szó, mi vagyunk-e annyiramegépítettek, hogy minél közelebb kerül valaki hoz-zánk, annál világosabban látja a bennünk élő JézusKrisztust? Mert borzasztó az, amikor valaki csak tá-volról szép. Amikor a pásztor szépségét csak maxi-mum szószéktávolságból lehet szemlélni, de közelrőlijesztő az élete.” „Aztán azt mondja az apostol, hogy«akik tökéletesek vagyunk, azok ekképpen gondolkod-junk». Gyorsan végigfutva a Filippi levélen, megnéz-tem, kiket nevez az apostol tökéleteseknek. Mert ami-kor gyorsan kijöttünk a református egyházból,akárcsak Dávid, amikor Saul elől menekült, akkor aztmondták sokan: «Na és most már azt gondoljátok,hogy ti tökéletesek vagytok?» És akkor lehetett elő-venni itt a Filippi háromnak a végét, ahol azt mondjaaz apostol, hogy igenis vannak tökéletesek. És szeret-nék arról szólni, hogyan pásztoroljuk a tökéletesekközösségét a gyakorlatban. De kik ezek a tökéletesek?Először is azok, akik készek szenvedni Krisztusért. Az-tán a tökéletesek közösségében egyik a másikat kü-lönbnek tartja önmagánál. Elmondja, hogy a másikhasznát keressétek, elmondja, hogy a Krisztus indula-tával legyetek tele, aki kész volt teljesen megüresítenimagát, és áldozatként adni másokért. A tökéletesekugyanakkor készek arra, hogy belül is munkálkodjonbennük az Úr. Azért mondom el ezeket, mert nemmindegy, amikor egy közösség építéséről beszélek,hogy tanterem-gyülekezetben szolgálunk, vagy egyigazi közösségben. A tanterem-gyülekezet tagjai elbír-ják a kemény eledelt is, csak ne kérje valaki tőlük,hogy megtegyék. Ez a fajta gyülekezet nehezen pász-torolható, mert tagjai nem akarnak törődni és foglal-kozni egymással. Ezt próbáljuk mi meg, a mi közössé-günkben, egészen másként csinálni.”

Bocskor Viktor előadása után rövid szünet, majd kö-zös beszélgetés következett a téma margóján, amelyetPapp Dezső biharpüspöki lelkipásztor moderált. A fél-napos találkozó közös ebéddel ért véget, amelyet aspontán adakozáson befolyt pénzből fizették a test-vérek.

Minden elvett és valóra váltott tanításért, mindentestvéri kézfogásért és kedves szóért Istené a dicsőség!

Fotók és szöveg: Gönczi Géza

>>> megtiszteltetés ez nekünk”, mondta. Majd a Mt28:18 alapján tett arról bizonyságot, hogy minden ha-talom Jézusnak adatott, és neki ma is van hatalmaembereket megszabadítani a bűn fogságából. Sápitestvér az 1Móz 3:8-9-et olvasta. Isten ma is kérdezi tő-lünk: „Hol vagy?” „Ma is ez a kérdés. Ott vagyok, ahollennem kell? A helyeden vagy, ahol Isten látni akar?Észre lehet venni, ha valami nincs rendben, ha a kap-csolat valami miatt megszakadt Istennel. Hol vagyok acsaládban, a gyülekezetben, a munkahelyen, a társa-dalomban? Ahol valami jót, valami igazat kellenenyújtani... Ott vagyok?”

A „Közösségépítés a gyakorlatban” címet viselő elő-adást a Kárpátaljáról érkezett Bocskor Viktor tartotta.„Szeretnélek, Atyám úgy szeretni, hogy csókolom aFiút. Ha jössz, és megajándékozol jelenléteddel, akkorvan értelme és értéke ennek az együttlétnek,” kezdteimával az előadó. „Amikor annakidején végzős refor-mátus teológusként megkérdezték tőlem: «Viktor, mia terved, mit fogsz tenni majd a gyülekezetben», nemtudtam válaszolni. Nem volt, és ma sincs programunkarra, hogyan kell a gyülekezetet vezetni. Csak azt tu-dom kérni, amit Dávid mond: «Lábam előtt mécses ate Igéd», és az a táv, amit egy nagyon veszélyes útsza-kaszon a mécses megvilágít, az elég. És szeretnék min-dig rálépni arra az egy, másfél méter biztosra, a mécs-világ fényére. Ezen az úton sok mindent megtanul-tam. Egyik az engedelmesség, amelyről azt mondja Sá-muel Saulnak, hogy értékesebb minden áldozatnál.


SZERETET • 2017. ÁPRILIS9VISZ-tábor nyáron

Azene életünk és kultúránk része, önkifejezésiforma, gyógyító eszköz, de számunkra ezen túl Is-

tenhez való közeledésünk és kapcsolódásunk módja,eszköz az Ő dicsőítésére. Az országos ének-zene napokután az Úr azt az új látást adta a Vasárnapi Iskolai Szö-vetség (továbbiakban VISz) vezetőségének a zene a gye-rekmissziós szolgálatban való felhasználását illetően,hogy július 3-8 között szervezzünk országos zenetáborta Hargita Keresztény Táborban. A VISz , valamint Lisz-tes Piroska és Tibor által szervezett tábor célja Istenmegismerése, a gyermekek bibliaismeretének gazdagí-tása, a lelki növekedésén túl pedig az Urat dicsőítő lel-kület átadása.

„Tetőtől talpig zene!” – hívja a zenetábor mindazokata 7-14 éves korú lányokat és fiúkat, akik szeretnek éne-kelni, zenélni és zenei foglalkozásokon részt venni. Ter-mészetesen, az egyéni zenei foglalkozásokkal párhuza-mosan a tábor széles palettát kínál egész napot felölelőaktivitásokra missziós sarok, kézműves sarok, sportte-vékenységek, festőműhely, ügyességi és szellemi vetél-kedők formájában. Lelkes, sokoldalúan képzett gyerek-tanítói csapat és odaadó szakmai elit foglalkozik atáborlakókkal. A tábori élet értékes pillanatai lesznekazok a kiskoncertek, amelynek során a tanárok játékagyönyörködteti a táborlakókat. A tábor kiemelkedő mo-

mentumát a hetet záró koncert jelenti majd. Szeretettelvárunk minden szülőt, hozzátartozót, hogy együtt gyö-nyörködjünk ez alkalmon, és adjunk hálát a mennyUrának!

A tábor zenei felelőse Lisztes Piroska zenetanár, kar-nagy, 8 gyermek édesanyja. Férjével, Tiborral eddig kö-zel 50 táborban szolgáltak (köztük a 12 éve működő bé-kési zenetáborban). A békési gyülekezetben 22 éven átszolgáltak, ahol a gyülekezet gyerek- és tinicsoportjávalzenei CD-ket és DVD-ket is kiadtak. Piroskával egy csé-sze tea mellett beszélgettünk zenéről, életpályáról, éstermészetesen az idei „Tetőtől talpig zene” tábor szak-mai vonatkozásairól.

Máté Imola: Hogyan és mikor kezdődött a zeneiránti szereteted, hogy kísérte végig az életedet?

Lisztes Piroska: Otthon és a gyülekezetben is sokat éne-keltünk. Magával ragadott az énekkar, vannak emlé-keim ovis koromból, hogy hogyan harsogtam az éneke-ket a bibliakörben. Akkoriban indult Békésen azeneiskolában az ovisoknak zenefoglalkozás, és a szü-leim beírattak. 6 és fél évesen hegedülni kezdtem, egyév múlva már versenyre vittek. 7 évesen tudtam, hogyamikor megnövök, zenetanár akarok lenni. Azóta búvó-patakként kíséri az életem a zenetanítás, karvezetés,különböző zenei szolgálatok. Volt olyan szakasza azéletemnek, amikor a saját gyerekeim tanításán, és agyülekezeti szolgálatokon volt a hangsúly; de volt olyanis, amikor a munkahelyemen dolgoztam és tanítottamteljes erőbedobással. Nemrég „váltóállítást” kért Isten aférjemtől és tőlem, otthagytuk magyarországi munka-helyeinket, és Székelyföldön, Székelyudvarhelyen dol-gozunk és szolgálunk a helyi baptista gyülekezetben.

M. I.: Nem lesz mindenkiből pódiumművész. De ho-gyan gazdagítja egy gyermek életét az, ha kicsi korá-tól fogva élete része a zene? Miért jó már kicsi kor-ban lefektetni a zenei alapokat? Hogy látod: a maigyerekek tele vannak-e zenével, muzsikával, Istentmagasztaló énekekkel?

L. P.: Nagyon teljesítmény-centrikus világban élünk.Legutóbbi munkám kapcsán, amikor a zeneiskolámbanigazgatóhelyettesként dolgozva megkerestek szülők,sokszor elhangzott a következő mondat: „Jár két-háromhónapot a gyermekem, kipróbálja a hangszert, aztán hanem megy, megunja, vagy nem tetszik neki, akkor majdmegy vívni… (úszni, focizni stb.) Próbáltam meggyőzniőket, hogy a zenetanulás hosszú távú befektetés, nincslátványos eredmény pár hónap után. De rengeteg pozi-tív hozadéka van: kitartásra nevel, felüdíti a szívet-lel-ket, lecsendesít, segít kifejezni a bennünk rejlő érzelme-ket, fejleszti a kézkoordinációt, finom-motorikát, és mégsorolhatnám. Nem tudom, errefelé mennyit énekelnek

Tetőtől talpig zene!


10 SZERETET • 2017. ÁPRILIS Regiszter

nek meg, hogy meg tudjuk beszélni, egyénre szabottanmi lenne a megoldás. Indokolt esetben tehetünk kivé-telt.

M. I.: Bepillanthatunk-e abba, hogy a tábor min-dennapjaiban hogyan lesz jelen a zene? Kik leszneka hangszert tanító tanárok?

L. P.: Minden gyermek naponta részt vesz egy egyénihangszeres órán, lesz egy zenekari próbája, kamaraórája, valamint egy kórus foglalkozás is. Ezen kívül gya-korolhat (a tanárok rendkívül örülnének neki J), éslesz módja minden nap meghallgatni a tanárait, akikkakaókoncertet adnak uzsonnaidőben. De mielőtt va-laki nagyon megijedne, hogy ez túl sok, gyorsan mon-dom, hogy lesz naponta sok más érdekes program is,ami nem zene. Rendkívül nagy öröm nekem, hogy a ta-nári kar – innen Erdélyből és Magyarországról – hamarösszeállt, így a következőkről adhatok számot: zongora– Révész László, Garai Zsolt, Debrenti Balázs, Veres Dá-niel; hegedű, vonós kamarazene: Borzási Kinga; cselló,vonós kamarazene: Lisztes Berta; ütő: Máté Katalin; gi-tár: Székely András; furulya, fafúvós kamarazene: Do-mokos Balázs; fuvola: Ferenczi Zsófia; trombita, rézfú-vós kamarazene: Bakai László; kórus: Lisztes Piroska,Veres Dániel; festősuli: Debrenti Kamilla.

Atábor részvételi díja 300 RON. A táborban valórészvételre április végéig várjuk a jelentkezést a

VISZ Facebook-eseményen található jelentkezési ív ki-töltésével, és az előleg – 100 lej – befizetésével a követ-kező bankszámlára: RO96OTPV220000181100RO04(Gergely Annamaria), vagy, azon esetben, ha nincs Fa-cebook hozzáférhetősége valakinek, ezen a felületen le-het jelentkezni: https://zt2017reg.wordpress.com/.

Kérjük, az utalásnál legyen feltüntetve, hogy „Dona-tie” és a név/nevek, aki(k) számára befizetik a tábort,valamint a település neve, ahonnan érkezik a részt-vevő. A pénzletétel esetén is kérjük beírni az előbb fel-tüntetett adatokat.

Mivel a táborban maximum 100 gyereket fogadunk,a jelentkezés sorrendjében töltjük be a helyeket. Hálá-san fogadjuk, ha valaki a tábor szervezésével járó költ-ségeket szeretné támogatni, szintén a fent említett bank-számlára, azzal a megjegyzéssel, hogy: „Támogatás azenei táborra”. Érdeklődni a táborral kapcsolatosan ze-nei kérdésekben Lisztes Piroskánál lehet a 0735501031-os telefonszámon, a [email protected] emailcímen, vagy Facebook-on. Más kérdésekben MátéImola az illetékes (Telefon: 0744791927, e-mail: [email protected], Facebook). Szeretettel várunk min-den énekelni, zenélni tanuló gyermeket és tinit!

Máté Imola

a gyerekek, de Magyarországon nem túl sokat. Sokszorhallottam ezt gyerekszájból: „én nem szeretek éne-kelni”. Nekünk, zenetanároknak, felnőtteknek kell meg-szerettetnünk az éneklést, kell feltámasztanunk a vá-gyat a gyerekekben, hogy akarják a hangjukkal isdicsőíteni az Urat!

M. I.: A „Gyermekeket Jézushoz!” blog bejegyzései-ben vallasz álláspontodról, a zene szerepéről. Ho-gyan lehet ez a zenetábor a gyermekmisszió esz-köze? Mi a tábor zenei célja?

L. P.: Általában a szülőknek tetszik,ha gyermekük tud játszani valami-lyen hangszeren. Csak éppen, amígidáig eljutnak a csemeték, az a na-gyon fárasztó út. Sokszor kínlódás agyakorlás, a szülő nem ért hozzá, be-

lefárad, és egyszerűbb, ha abbahagyják a zenetanulást.Ebbe a táborba lehet jelentkezni gyülekezetbe járó,hangszeren tanuló gyermekeknek, de hívogathatjákgyülekezetbe nem járó barátaikat, hangszeres társaikatis. A tábor zenei célja az, hogy lelkesedést támasszunk agyerekekben a zenélés iránt. S mivel mindezt hívő, ke-resztény zene által, hívő tanárok teszik, így mindenpercben benne rejlik a bizonyságtétel lehetősége is azÖrömhírről. Tapasztalatból tudom, hogy élnek is ezzel alehetőséggel a tanáraink. Legkisebb gyermekem 6 éveskoráig nem nagyon mutatott érdeklődést a hangszerta-nulás iránt. Nagyobb testvérei mind zenéltek, őt ez nemmotiválta. A békési zenei táborban az egész családunkszolgált vagy résztvevő volt, így őt is vittük magunkkal.Kedden este elém állt, és azt kérdezte: „Anya, hol a furu-lyánk? Menni akarok holnaptól Balázs bácsihoz órára;azt mondta, megtanít furulyázni!” Nagyon meghatód-tam, mert én hiába erőlködtem addig, a tábor légkörefogta meg kisfiamat, a tanár bácsi személyisége bátorí-totta, és elkezdte a zenetanulást. Nagy örömömre ez atanár bácsi is eljön a Hargitára furulyazenekart taní-tani. 5 nap alatt nem lehet egy hangszeren megtanulni,de lehet olyan élményekhez jutni, ami aztán egy életremeghatározhatja a zenéhez való viszonyulást.

M. I.: Ez a tábor a 7-14 éves gyermekeknek szól,akik alapvetően már rendelkeznek bizonyos zeneiképzettséggel. E célcsoporton kívül kiterjeszthető-ea kör más jelentkezőkre – gondolok itt első osztályosgyerekekre, vagy olyanokra, akik még semmilyenzenei alapokkal nem rendelkeznek?

L. P.: Automatikusan nem lehet jelentkezni a táborba 6éves gyermeknek, vagy olyannak, aki semmilyen hang-szeren nem tanult eddig. De ha a szülő mégis nagyonszeretné, hogy jöjjön a gyermek, akkor kérem, hogyemailben, vagy facebookon, esetleg telefonon keresse-


11SZERETET • 2017. ÁPRILISTeológia

M I T TA n í T A B I B L I A?

A hosszú élet titkaNóé elődei 900 évnél is hosszabb ideig éltek (erről babi-

lóniai, görög, római, indiai és kínai feljegyzések is tanús-kodnak). Persze, ez sem sok, ha arra gondolunk, örökkéélhettek volna! A bűnbeeséssel azonban versenyfutáskezdődött a halál felé.

Az első másfél évezredben legtöbben kortársak voltakÁdámmal, vagy személyesen ismerték Ádám kortársait.Az özönvíz utáni évezredben azonban az életkor roha-mosan csökkent, egészen „hetven, vagy ha több, nyolc-van” esztendőig (Zsolt 90:10), és e korhatár ott maradt,ahol Mózes idejében volt. Az özönvíz után történtek azoka lényeges változások, amelyek az életkort erre a szintrerövidítették. A letűnt világ jellegzetességeit nem ismer-jük. Nem tudhatjuk, hogy éghajlati vagy genetikai okoktették lehetővé a magas életkort? Azt sem tudjuk, hogy abeállt jégkorszak és népességi leszűkülés hatással volt-eaz életkor lerövidülésére? Az özönvíz után külső és belsőtényezők egyaránt csökkenthették a test fenntartásának,javításának és védekezésének a lehetőségeit.

A ’60-as évek elején Leonard Hayflick megállapította,hogy a biológiai folyamatban a sejtek legfeljebb 50-szertudnak osztódni (megújulni). Ez meghatározza életkoru-kat. Genetikai tényezők is meghatározzák az életkort, demég nem tudják, hogyan. A fellépő mutációk is folytonosinformációvesztéssel járnak.

Az evolúciós elmélet nem tudja megmagyarázni az öre-gedést és az életkor csökkenését, mert testünk alkotóele-mei többségében nem öregszenek meg, hanem állan-dóan megújulnak. Az epiderma sejtjei alig egyhónaposak. A bélsejtek négy naponta cserélik egymást. Avörös vérsejtek 90 naponként újulnak meg, a fehérvérsej-tek pedig hetente. Úgy van ez, mint a nagyapától örököltfejsze: ugyanaz a fejsze, de a vasát háromszor, a nyelétpedig tízszer kicserélték… Ha a gépkocsinkkal is így ten-nénk, az örökké tartana! Akkor miért van öregség és ha-lál? Egyrészt azért, mert bizonyos részek nem újulnakmeg: a szívizomzat sejtjei, bizonyos idegsejtek, a szem ésa belső fül sejtjei… Ezért idővel gyengül a látásunk, hallá-sunk, szaglásunk, ízlelésünk, és… még valami… de azmost nem jut eszembe!

Ha a halált okozó három fő betegség, a rák, agyvérzésés infarktus megoldást nyerne is, akkor sem hosszab-bodna meg az élet, csupán az öregség. Nem a tudomány,hanem csak Isten ad megoldást: Jézus Krisztus „eltöröltea halált, világosságra hozta pedig az életet és halhatatlan-ságot az evangélium által”. (2Tim 1:10)

Borzási István

Gyémántmenyegző volt Kolozsváron

Istennek adtunk hálát 2016 májusában, a kolozs-vári gyülekezetben, azért a hatvan évért, amelyet

Vince János és Irma testvéreink tölthettek el házas-ságban. A hat évtized alatt testvéreink gazdagonmegtapasztalták Isten kegyelmét, hozzájuk való hű-ségét és naponkénti szabadítását, erejét, úgy azörömteli, mint a borús napokon. A Vince házaspárezalatt az évek alatt jó példát mutattak a szolgálat-ban, a jelenlétben és az adakozásban is.

Az unokák, rokonok és gyülekezet jelenlétébenmondták el testvéreink bizonyságtételüket, köszön-töttük őket és kértünk erőt további életükre. „AzÚrnak kegyelmességét éneklem, aki hosszú élettel ál-dotta meg, testvéreinket és megmutatta nekik szaba-dítását!” Legyen áldott az Úr neve!

A Vince család

«Mennyire gyakorlatias és a hétköznapi valóság-hoz igazodó Istentől, hogy megtette ezt. Az asz-

szonyok az illatos kenetekről gondoskodtak, ésmegjegyezték maguknak a sír helyét. De megfeled-keztek a kőről. Csupán a sírhoz vezető úton döb-bentek rá problémájukra. „Ki hengeríti el nekünk akövet a sírbolt bejáratáról?” Nem is gondoltákakkor, hogy Isten már elküldte angyalát, hogy el-hengerítse a követ.

Nem volt senki, akit bekenjenek, de volt egy üressír, amit meg kellett látniuk. A kő el lett hengerítve,de nem azért, hogy Jézus kijöhessen (egy feltámadttestnek nincs szüksége nyitott ajtókra ahhoz, hogyki- vagy bemenjen), hanem inkább azért, hogy azasszonyok benézzenek és ők legyenek a feltámadáselső tanúi. Ha az Úr ránk bíz egy feladatot és miigennel válaszolunk, segít nekünk a részletkérdésekmegoldásában is.» [Igazgyöngyök, 78. kötet]


SZERETET • 2017. ÁPRILIS12 Fiatalok

Úgy gondolom, hogy minden élettörténet más. Min-denik egyedi és a maga nemében különleges. Ezért az

Isten is személyreszabottan működik, személyreszabottanszól.

Az elmúlt éveimben ezt tapasztalom. Egy mély kapcso-lat, magával a Mindenhatóval. Amelyben van dinamiz-mus, van mozgás. Van amikor távol érzem, van amikor na-gyon közel. De mindig ott van. Mindig ott volt, és mindigott lesz.

Nem mindig voltam ebben ennyire biztos. Hogy Ő min-dig ott lesz. Nem voltam biztos a megtérésemben sem. Ab-ban sem, hogy valamit tényleg ingyen kapunk. És ezörökre felforgatja az életünket.

Nekem a kereszténység valami nagyon furcsa, és nagyongörcsös megfelelési kényszerrel kezdődött. Megmagyaráz-hatnám ezt sokféleképpen. De nem teszem. Hibáztathat-nám magam, a körülményeimet, az embereket, de ezt semfogom tenni. Azért mert ez akkor így volt jól. És akkor ezkellett nekem. Mindig is lázadozó voltam, mindig is tettemfel kérdéseket. Egy adott ponton viszont valahogy nagyonmélyen belém ékelődött az, hogy Jézus a válasz. Ekkor márelfelejtettem, hogy mi is valójában a kérdés. Hogyha Jézusa válasz, akkor nem kellenek kérdések. Hogyha van egybejárt út, hogyha van egy jól kitaposott ösvény, akkor nemkell többet keresgélni. Csak tenni a dolgomat, cselekedni,hirdetni, menni, résztvenni. Ez a bejárt út. Az, ami látszik,ami nyilvánvaló. És ami nem annyira az, arra nem kell ke-resni a választ, majd megtudom az örökkévalóságban. Fel-színes keresztény lettem. Olyan, aki teszi a dolgát, kivülrőlnagyon lelkes, nagyon elszánt, szép szavakkal tud imád-

kozni, közben belül üres, egyoldalú, frusztrált, szorongó.Folyton úgy éreztem, hogy ha nem teszek eleget a paran-csolatoknak, az előírásoknak, akkor nem leszek elég jó, ak-kor el fogom veszíteni az üdvösségemet. Ezek a gondola-tok, egy tini útkeresésével párosulva óriási feszültségeketokoztak számomra. Persze csak belül. Kifele a legjobb ar-comat igyekeztem mutatni. Istennek is meg akartam fe-lelni. Igazából az egyoldalú istenképemnek. Annak az is-tenképnek, aki elvárja, hogy folyton olvasd a Bibliát, hogyfolyton imádkozz, még akkor is, amikor nincs mit mon-dani, hogy folyton legyél hálás, hogy folyton evangélizálj,hogy tégy bizonyságot, hogy valld meg minden bűnödet,hogy rendezd minden kapcsolatodat, hogy szeress min-denkit, hogy fogadj el mindent úgy, ahogy van, hogy ne te-gyél fel kérdéseket. Persze ezek önmagukban rendbenvannak, a kellő meggyőződéssel, szívből, igazán. Nekem ezfelszín volt. Egy olyan instant valami, ami rosszabb egy ká-véautomatánál. Én böjtölök, én imádlak, én olvasom min-dennap az igédet, cserébe te áldj meg, cserébe te hallgassmeg, cserébe te bocsáss meg. És mi van, ha nem történnekmeg ezek? Mi van ha Isten nem válaszol? Mi van ha nemjön az áldás? Legalábbis úgy, ahogy én elképzeltem.

Kontroll alatt kell tartani mindent. Még az Istent is. So-káig így éltem. Mert akkor nem történhet baj. Akkor min-den a sínen van, nem zökkenhet ki. Ha megtartom a jól be-vett gyakorlatokat, eleget teszek minden parancsnak,akkor nem történhet baj.

Talán egy nagyobb csalódás vezetett oda, hogy újra kezd-jek kérdéseket feltenni. Mert nem volt minden annyiranyilvánvaló. Nem tudtam a felszínen maradni. Ezen a pon-

Krisztus után szabadon


ton nem lehetett. Ekkor távol kerültem mindattól, amibenazt hittem, hogy olyan mélyen hiszek. Csalódtam a rend-szerben, aminek úgy éreztem részese vagyok, és amit Is-tennel egyenlőnek tituláltam. Persze a szorongás, és a bűnbüntetésétől való félelem, az, hogy nem teszek eleget mégmindig ott volt, de inkább hagytam, hogy ott legyen, hogymardosson. Hosszabb hónapokon át lebegett előttem akérdés: Létezik-e az az Isten, akiben annyira hittem? Igaz,az amit magáról mond? Miért teremtette az embert? Miértteremtett engem? Nem csak ópium az egész? Nem csak ha-zugság? Nagyon sokat örlődtem ezen. Aztán, mivel nemjött egyértelmű válasz, feladtam a keresést. Elkezdtem fe-szegetni a határaimat, kisebb, nagyobb kitérőket tenni,hogy megmutassam, hogy van élet a gyülin túl is. És volt.És én ugyanúgy maradtam a kérdéseimmel. Elfojtani, ta-lán ez segít majd. Nem agyalni sokat rajta. Ebben az élet-helyzetemben Isten mégis ott volt. Barátokon, történése-ken keresztül. Aztán egyik este, amikor nem tudtamaludni, bezárkóztam a fürdőnkbe, mivel csak ott lehettemegyedül, és elmondtam, a lelkem elordította Neki, hogy ha-ragszom rá, hogy becsapott, hogy nem tartja be a szavát,hogy ő is elítél, és azt is, hogy én nem tudok megfelelni,hogy nem tudok elég jó lenni, hogy én csak ember vagyok,és nem tudok több lenni ennél.

Ekkor kezdődött el valami az életemben. Olyan igazi új-jászületés. Az Isten Lelke. Megmagyarázhatatlanul. És a bé-kesség, hogy nem baj, hogy minden rendben van. Eddigivallásosságom, hamis képzeteim, súlyos teherként hulltakle. Nem baj. Lehetek én. Lehetek gyenge. Félhetek. Láza-dozhatok. Ordíthatok. Lehetek ember. Nem is tudnék máslenni. Evangélium, az opciók nyitottsága. A tudat, hogy vanüdvösségem. A tudat, hogy Isten nem egyoldalú, hogy Istennem ítél el, hogy lehet élő, igazi kapcsolatom vele. A tudat,hogy vannak más juhai, rajtunk kívül. A tudat, hogy nem avallás ad örök életet. A tudat, hogy nem kell félni a kont-rollvesztéstől. Hogy Jézus valóban válasz, a legnagyobbkérdésemre. Megváltva. Krisztus után szabadon. Szabadona görcsös imádástól, szabadon a bűntől való félelemtől.

És ha őszinte vagyok, nem bánom a kitérőket sem, nembánom a felszínes életemet sem, mert leckék voltak. Mertsegítettek, mert tanítottak, és az elkövetkezők is tanítanifognak. Nem félek tőlük. Hiszek a Lélek munkájában, hi-szek abban, hogy Krisztus ha valakit megszabadít, az való-ban szabad lesz. Még a vallásosságtól is. Az ítélkezéstől is.

Isten történik körülöttünk, bennünk. Isten élet. Isten di-namizmus. Isten megérhetetlen és megmagyarázhatatlan.Isten ezer és ezer arcú. Isten szeretet. Nem vallás. Nem li-turgia. De, nem ópium. Nem hazugság. Nem dajkamese.Tudom, mert tapasztaltam.

Rusu Szidónia, Kolozsvár

13SZERETET • 2017. ÁPRILIS

Reményik SándorKegyelem

Először sírsz.Azután átkozódsz.Aztán imádkozol.Aztán megfeszítedKörömszakadtig maradék-erőd.Akarsz, egetostromló akarattal –S a lehetetlenség konok falánZúzod véresre koponyád.Azután elalélsz.S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.Utoljára is tompa kábulattal,Szótalanul, gondolattalanulMondod magadnak: mindegy, mindhiába:A bűn, a betegség, a nyomorúság,A mindennapi szörnyű szürkeségTömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!S akkor – magától – megnyílik az ég,Mely nem tárult ki átokra, imára,Erő, akarat, kétségbeesés,Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.Akkor megnyílik magától az ég,S egy pici csillag sétál szembe véled,S olyan közel jön, szépen mosolyogva,Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.Akkor – magától – szűnik a vihar,Akkor – magától – minden elcsitul,Akkor – magától – éled a remény.Álomfáidnak minden aranyágánCsak úgy magától – friss gyümölcs terem.Ez a magától: ez a Kegyelem.

Szeretettel ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe GaraiZsolt orgonaművész nagypéntek-húsvéti lemezét,amely e témakörben a barokk korálelőjátéktól egészena modern orgonapartitáig ad betekintést az esemé-nyekre. A lemezek a Szövetségnél kaphatók, ill. me-grendelhetők az alábbi címen:[email protected].


SZERETET • 2017. ÁPRILIS14

így is 76 évet kapott ajándékba a mennyei Atyánktól.A gyászistentiszteleten János Csaba, a Nagybányai Ma-gyar Baptista Gyülekezet lelkipásztora szolgált. A Jn6:47 igeverse alapján hirdette a gyászolóknak a vi-gasztaló és a falu népének pedig a megtérésre hívóüzenetet. Isten vigasztalását kívánjuk a gyászoló csa-lád részére! [Koncsárd Tünde]

■ 2016. december 24-én temettükSzékelyudvarhelyen Molnár Ká-roly † testvérünket, akit a MennyeiAtya 92 éves korában szólított haza.Testvérünk fiatalon megismerteMegváltóját, akit hűségesen köve-tett utolsó szívdobbanásáig. Testvé-rünk közismert volt igeismeretéről és sokat mondókérdéseiről. Házasságukat az Úr öt gyermekkel, tizen-három unokával és öt dédunokával ajándékozta meg.Sok kedves emléket hagyott gyermekei, unokái és is-merősei szívében. A gyászistentiszteleten igével szol-gált Szabó Szilárd, a Csíkszeredai Baptista Gyülekezetlelkipásztora, és Erdő Endre, a helybeli gyülekezet dia-kónusa. A temetőben Ferenczi Lajos, a Székelykeresz-túri gyülekezet és körzet missziómunkása tolmácsoltaIsten vigasztaló igéjét a gyászistentiszteletre össze-gyűlt népes hallgatóságnak. Isten vigasztaló szeretetekísérje a gyászoló családot! [Erdő Endre]

Megrendült a szívünk drága test-vérnőnk eltávozásának a hírérefebruár 22-én reggel Újősben. NagyEszter † 50 éves korában sokpróba, nehézség és hosszas szenve-dés után hazatért Megváltó Urához.Nehéz volt az elválás, de még fáj-

dalmasabb a hátramaradottakra tekinteni. „Van feltá-madás! Viszont találkozunk!” (Lk 24:6) hangzott a vi-gasztaló ige a koporsója mellett a szombati temetésenTárkányi István református lelkész által. Kis-JuhászVilmos lp. testvér a Jel 21:1-4 alapján román nyelvenhirdette Isten igéjét a menny felé emelve a gyászolóktekintetét. A szamosújvári fúvóskari szolgálata mellettKiss Lehel lp. a Péld 6:20-21-ből szolgált, bátorítva ahárom árvát, hogy emlékezzenek az édesanyjuk taní-tására, jó példájára és most, amikor már nincs mellet-tük, akkor is legyenek hűségesek Istenhez. A sírkert-ben Kelemen Sándor helyi lp. tárta a népes tömeg elé,hogy testvérnőnk a legdrágább örökséget kapta az Úr-tól: a hitet (Zsid 11:27). Bátorít Isten ígérete, mely mais igaz, hogy Nagy Eszter özvegyének és három árvájá-nak Atyja lett az Isten, Ő gondot visel róluk testileg is,lelkileg is. Ezért imádkozunk! Isten vigasztalja őket![Kelemen Andrea]

Akik hazamentek

■ 2017. január 2-án temettük Bi-harvajdán Sólyom Ernő † testvé-rünket, aki összesen 30 éven át volta nagyvárad-belvárosi gyülekezettagja. A vigasztalás igéjét Budai La-jos lelkipásztor hirdette úgy a ká-polnánál, mint a sírnál a Mt 25:1-13

és az 1Thessz 4:16-18 alapján. Imádkoztak: SzilágyiEndre missziómunkás és Halász Ferenc diakónus.Nem kevés helybeli lakos jött el kifejezni együttérzé-sét a gyászolókkal. Az alkalmi kórust Székely Andrásvezette. Emlékét szeretettel őrzik: felesége, Erzsébet,akivel 44 évet élt házasságban, távolban élő fia, Zol-tán és menye, Erika. „Mert én tudom, hogy az én Meg-váltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.”[Halász Ferenc]

■ 2017. január 14-én szomorú szív-vel, de ISTEN akaratában megnyu-godva és a feltámadás reményébenkísértük utolsó utjára a 83 éves ko-rában elhunyt id. KATONA DÉNES† testvérünket Felsőboldogfalván.Testvérünknek életútján sok szen-vedésben volt része. A szenvedések ideje alatt megis-merte az Úr Jézus bűnbocsátó és megtartó szeretetét.Megváltójában való hitét 1974-ben Vajdahunyadonhitvalló bemerítésben is megpecsételte, azóta a szé-kelyudvarhelyi gyülekezet hűséges tagja volt. Vezér-igéje a Fil 1:21: „Mert nékem az élet Krisztus, és a meg-halás nyereség...” Felesége Regina, gyermekei, szeret-tei mind nagy szeretettel vették körül és haláláig hű-séggel gondozták. A gyászistentiszteleten Ferenci La-jos testvér hirdette a vigasztalás igéit, Erdő Endre test-vér a nekrológot olvasta, és szeretettel vigasztalta agyászolókat. A sírnál Gábor Rupi testvér, a KorondiGyülekezet lelkipásztora hirdette a feltámadás igéit,valamint hálával emlékezett meg Dénes testvér Ko-rondon végzett missziós szolgálatairól. A fúvószene-kar alkalmi énekeket játszva vigasztalta a gyászológyülekezetet. AZ ÚR JÉZUS VIGASZTALJA A GYÁSZOLÓCSALÓDOT! [István József]

■ Koncsárd Klára †, (leánykori ne-vén Bányai Klára) 2017. február10-én költözött haza megváltó Iste-néhez. Testvérnőnk 1940. március20-án született. Tizenhét éves korá-ban, 1957-ben bemerítkezett Érmi-hályfalván. 1965-ben pedig, házas-

sága révén, a Koltói Magyar Baptista Gyülekezet tagjalett. Élete utolsó három évét özvegységben élte le, de


15SZERETET • 2017. ÁPRILIS

■ Kovács Ilonka † testvérnő, anagyváradi Betlehem gyülekezettagja 47 évet kapott ajándékba Is-tentől. Hűségesen, szolgálatra ké-szen szerette családját, az Úr házátés a közösséget. Nem a szavak, ha-nem a tettek embere volt. Betegségét alázatban hor-dozva, imádkozó szívvel készült a találkozásra Meg-váltójával. Szerető családja fájó szívvel, de Istenakaratában megnyugodva fogadta az Úrhoz való ha-zaköltözését. A temetési istentisztelet 2017 február15-én volt, amikor a gyászolók és a hallgatók felé szol-gáltak igehirdetéssel Elekes József, a gyülekezet lelki-pásztora, Szilágyi Zsigmond gyülekezeti vén, és ro-mán nyelven Oláh Lajos lelkipásztor. [Varga Edina]

Akik hazamentek

Húsvéti gyűjtés Nagyenyednek

Atrianoni döntés után a fiatal nagyenyedi magyarbaptista gyülekezet sorvadásnak indult. A 35-40

tagú gyülekezetben, amely a XX. század elején alakult,az elköltözések miatt évről évre fogytak a magyar ta-gok, és a II. Világháború után egyre több román test-vér csatlakozott a baptista gyülekezethez. Így románo-sodott el a közösség, és vették át az imaházat is, amitmajd a rendszerváltás után újjáépítettek.

Nagyenyeden és Magyarlapádon a 2009 őszén indultújra a magyar baptista misszió. Néhány alkalommalBorzási István testvér látogatott el Magyarlapádra azakkor megtért Katona családhoz. A nagy távolság mi-att testvérünk kérésére Raina Ottó és Bátori Imre test-vérek Tordáról látogatták tovább a lapádiakat.

2012 januárjától megkezdődőtt Nagyenyeden is amisszió a román testvérek imatermében. Kéthetentegyűltünk, a déli órákban. Kolozsvárról Kis-Juhász Vil-mos, Máté Miklós és más testvérek, >>> (köv. oldal)

Az 2016 karácsonyán, a MABAVIT IV. támogatására tartott célgyűjtés számai

A 2016-os női világimanaponbefolyt gyűjtés számaiÉrmihályfalva: 200 RON; Belényesi körzet: 893 RON;Nagybánya: 200 RON; Perecsen: 500 RON; Kraszna:450 RON; Zilah: 300 RON; Brassó: 165 RON; Nagyvá-rad – belváros: 800 RON; Székelykeresztúr: 180 RON;Kézdivásárhely: 40 RON; Sepsiszentgyörgy: 130 RON;Barót és körzete: 310 RON; Szatmár: 1900 RON;Szentegyháza: 150 RON; Nagyvárad – Rogériusz: 500RON; Fugyi gyülekezet: 500 RON; Beszterce: 150RON; Hadadnádasd: 200 RON; Arad: 300 RON; Nyá-rádmagyarós: 180 RON; Marosvásárhely: 100 RON;Vajdahunyad: 115 RON; Bihari+ diószegi körzet: 600RON; Csíkszereda: 150 RON; Pürkerec: 160 RON; Szi-lágysomlyó: 500 RON; Torda: 200 RON; Szalonta: 315RON; Kémer: 440 RON; Ipp: 230 RON; Széplak: 250RON; Szilágyerked: 300 RON; Kolozsvár: 300 RON;Gertenyesi nőtestvérek: 350 RON; Temesvár: 300RON; Lupény: 170 RON; Biharpüspöki körzet: 1000RON; Bagos: 830 RON; Kovászna: 100 RON; Hadad:150 RON.

Köszönjük testvérnőinknek az imanapi adományo-kat! Az országos Nőszövetség támogatása mellett, anőtestvérek ezzel még támogatják az Európai Nőszö-vetséget (European Baptist Woomen's Union) és a Vi-lágszövetség Női Részlegét (BWA Women's Depart-ment) is. Kívánjuk minden nőtestvérünk életéreIstenünk áldását! [A Nőszövetség vezetősége]

Szentjános 1 200 Beszterce 150 Szatmárnémeti 2 000 Magyarlóna 700 Nagyvárad Rogériusz 850 Bagos 1 000 Bihar 900Kovászna 300 Varsolc 250 Köröstárkány 300 Kisnyégerfalva 200 Berettyószéplak 200 Várasfenes 500 Jánosfalva 200 Nagyfalu 1 000 Balla 1 700 Brassó 865 Szentábrahám&Gagy 100 Perecsen 3 200 Szenterzsébet 150 Szalárd 900 Ürmös 90 Temesvár 1 000 Tőtős Zsigmond (Nagyfalu) 1 000


SZERETET • 2017. ÁPRILIS Vidékek

Szeretet – kiadja a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége

Elnök: Pardi Félix

Főszerkesztő: János CsabaFelelős szerkesztő: Gönczi Géza

410050 ORADEA, Str. Gen. H. M. Berthelot 5. E-baptifon: 0735 500 009

E-mail: [email protected]

A szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a kéziratokat szükség szerint átdolgozza.

Lapzárta: a megjelenést megelőző hónap 12-e.Nyomtatás: Pentaprint Nyomda, Bihar.

A lap megjelenik havonta. ISSN 1223-4605

Presbiter-avatás Élesden

Presbiter avatási istentiszteletre gyűlt össze az élesdi gyü-lekezet, január 29-én. Örömünnep volt, amikor hálás

szívvel mondhatták el a testvérek, hogy „Ez az a nap, melyetaz Úr szerzett”. (Zsolt 118:24) Hosszú évekig imádkozott agyülekezet, hogy rendeljen az Úr egy szolgatársat. Isten cso-dásan működik, messze tájról gyűjt össze népeket, és ígynem csak elindulás van, hanem megérkezés is – mondta Dá-niel Zalán testvér a köszöntő beszédében. Tóth Miklós test-vér, a presbiter jelölt, Isten ajándéka a gyülekezetnek. „Ha-tártalan és mérhetetlen” – énekelte a gyülekezet, miutánSorbán Barna testvér buzdított imára a Zsolt 118:24-25 alap-ján. „Óh Uram, segíts most, adj most jó előmenetelt”. A napo-kat az Úr rendeli, ezért van okunk a hálára, örömre. Testvé-rünk kihangsúlyozta, ha van szeretet a gyülekezetben, akkormások is vágyni fognak a közösségbe, csak hintsük a szeretetkincseit.

Veres Efraim lelkipásztor testvér hirdette az igét az 1 Pt5:1-4 alapján. Szolgálni és dolgozni akkor is kell, ha nem kér-nek meg rá, mert Isten bíz meg a szolgálattal és ő hív el em-bereket. A presbiter arra hivatott, hogy gondot viseljen anyájra, vezesse és védelmezze azt. Áldás viszont akkor lesz,ha ezt alázatban, önként, és példamutatóan végzi a presbiter.A presbiter feladata, hogy hirdesse Isten igéjét, tanítsa a nyá-jat, és vigyázzon a nyáj tisztaságára.

Tóth Miklós testvér elmondta bizonyságtételében, hogy őérkezett a legmesszebbről. Isten megengedte neki, hogy ma-gasan járjon, nagy célokat elérjen, de kegyelmes volt hozzá,mindig rajta tartotta szemét, nem menekülhetett előle, egynap hatalmas kézzel megragadta, a magasból is lerántotta,bár nem engedte, hogy menthetetlenül lezuhanjon. (Abd 4.,Zsolt 139:2-3, 7-8, 10). Isten gondviselését tapasztalta életeminden mozzanatában, és az Ő irányítása alatt kívánja betöl-teni továbbra is szolgálatát, az Ő segítségében bízva. Az ava-tóbizottság kézrátétellel imádkozott Tóth testvérért, kérve Is-ten áldását a személyes életére, a családja életére, a gyüleke-zeti munkájára, misszió munkájára, s egyéb munkásságára.

Adja az Úr, hogy ez a presbiter avatás új lehetőségeket hoz-zon a gyülekezet számára, szolgálja a hívők lelki növekedé-sét, és még sok élesdi ember üdvösségét, egyedül az Ő dicső-ségére. [Tóth Miklós]

16

Az avatóbizottság imádkozik az új presbiterért

Ifjúsági alkalom Nagyenyeden

Húsvéti gyűjtés. >>> (folytatás az előző oldalról)

Szentmihályról Bátori testvér látogatta az új misz-sziót. Ezután a lapádiak is az enyedi alkalmakat láto-gatták vasárnap, és Bátori testvér néhány enyedi meg-térttel hét közben is kilátogatott Lapádra bibliaórára.Az elmúlt években hárman merítkeztek be, és 7-8 ér-deklődő látogatja az alkalmakat, amelyeken 10-15személy szokott jelen lenni. 2015 őszén a kis közös-ség helyet kért a Testvérgyülekezet imaházában,ahol kisebb felújítás után minden vasárnap délután16 órától van magyar istentisztelet. Jelenleg 6 tagjavan az enyedi magyar baptista közösségnek, és eb-ben az évben ketten készülnek bemerítkezni.

Szeretettel megkérjük a testvéreket, hogy támogas-sák egy húsvéti gyűjtéssel ezt a missziót, és emleges-senek imában bennünket is az Úr előtt! Az Úr áldjameg mindenütt a gyülekezeteket bő lelki áldással!

Kis-Juhász Vilmos


szeretet - rmbgysz* · szeretet_apr_17_szeretet_november 2018. 05. 04. 9:15 page 3. bemerítés...

Documents