1

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város

Önkormányzatánál

az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat

alapján

Nagykőrös Város Önkormányzata optimális feladat ellátási és

finanszírozási modellje, kiemelve az üzemeltetési,

vagyongazdálkodási kérdéseket

2

Tartalomjegyzék

1 Előzmények ................................................................................................................. 3

2 A feladat ellátási finanszírozából-, valamint a gazdasági stabilitás igényéből eredő

követelmények ................................................................................................................... 6

2.1 Párhuzamosságok megszüntetése igényéből eredő változások ........................................ 7

2.2 Hatékony likviditás menedzsment megvalósítása igényelte változások .......................... 8

2.3 Szabályozottság kezelésének változása .................................................................... 9

3 A javasolt modell bemutatása ....................................................................................... 11

3.1 Költségvetés tervezés, kezelés ............................................................................... 11

3.2 Költségvetés végrehajtása ..................................................................................... 11

3.3 Költségvetési beszámolás, zárszámadás .................................................................. 14

4 A javasolt modell várható hozadékai és követelményei ..................................................... 16

5 A modell teljeskörű bevezethetőségének ütemezése ........................................................ 18

6 Mellékletek ................................................................................................................. 21

6.1 1. számú melléklet: Folyamat modellek ................................................................... 21

6.1.1 Önköltségszámítás ............................................................................................ 21

6.1.2 Önköltségszámítás alapjainak kidolgozása ............................................................ 22

6.1.3 Önköltségszámítás gazdálkodónkénti kidolgozása .................................................. 23

6.1.4 PH havi önköltségszámítása ................................................................................ 24

6.1.5 NSZK havi önköltségszámítása ............................................................................ 25

6.1.6 KÖVA-KOM havi önköltségszámítása .................................................................... 26

6.1.7 Önköltségek havi/negyedéves/éves kiértékelése ................................................... 27

6.1.8 Önköltségek elemzése ....................................................................................... 28

6.1.9 Kötelezettségvállalás nyilvántartás ...................................................................... 29

6.1.10 Gazdálkodási keretek kialakítása, karbantartása ................................................ 30

6.1.11 Személyi jellegű kifizetések és járulékaik kezelése ............................................. 31

6.1.12 Rendszeres dologi beszerzések kezelése ........................................................... 32

6.1.13 Közüzemi szolgáltatók kezelése ....................................................................... 33

6.1.14 Engedélyezett készpénzes egyedi beszerzések kezelése ...................................... 34

6.1.15 Beszerzés ..................................................................................................... 35

6.1.16 Üzemeltetéshez, működtetéshez kapcsolódó beszerzések előkészítése .................. 36

6.1.17 Üzemeltetéshez, működtetéshez kapcsolódó beszerzések lebonyolítása ................ 37

6.1.18 Egyedi beszerzések előkészítése ...................................................................... 38

6.1.19 Egyedi beszerzések lebonyolítása ..................................................................... 39

6.2 2 számú melléklet: A városi kincstári feladatokat ellátó Pénzügyi Szervezet javasolt

funkcionalitása ............................................................................................................... 40

3

1 ELŐZMÉNYEK

Nagykőrös Város Önkormányzata sikeresen indult az Államreform operatív

program keretében megvalósuló - „Szervezetfejlesztés a konvergencia régiókban

levő önkormányzatok számára” címmel meghirdetett - ÁROP-3.A.2-2013

egyfordulós pályázaton. A pályázat egyik célja – a Magyary Programmal

összhangban – az volt, hogy „Az önkormányzatok költségcsökkentésének,

hatékonyságnövelésének módszertani és gyakorlati támogatása annak

érdekében, hogy a megváltozott feladat-ellátási rendben és finanszírozási

környezetben is ésszerűen és fenntarthatóan szervezett szolgáltatáskínálattal,

kötelező és önként vállalt feladatokkal vegyenek részt.”

A Nagykörös Város Önkormányzata pályázaton való indulását – az

önkormányzatok működését érintő több változás mellett - alapvetően az is

indokolta, hogy az egyes önkormányzati feladatok állami szintre kerültével 2013-

tól új feladat-ellátási rendszer lépett életbe, vagyis megtörtént a

forrásszabályozás átalakítása.

A Mötv. 117-118. §-ai az alábbiak szerint rögzíti a feladatfinanszírozás alapjait:

a feladatfinanszírozási rendszerben az Országgyűlés a helyi önkormányzat

kötelezően ellátandó feladataihoz jogszabályokban meghatározott

közszolgáltatási

éves szinten kizárólag a kötelezően ellátandó feladatainak kiadásaira

fordíthatja;

a támogatás mértékének meghatározásakor figyelembevételre kerül:

o takarékos gazdálkodás,

o melyet a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját

bevétele,

o a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele

költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető;

az állam által prioritásként kezelt, önként vállalt feladatok

finanszírozásához is biztosítható állami támogatás;

az önkormányzat működőképessége megőrzéséhez kiegészítő támogatás

adható.

4

1.1 A BM által megfogalmazott feladatfinanszírozási helyzetkép 2013-

2014-ben

A 2013. évi Feladatfinanszírozási eredmények:

önkormányzati kötelező feladatokhoz igazodó, általános támogatások

o hivatali feladatok támogatása,

o település-üzemeltetési feladatok támogatása (közvilágítás,

köztemető, közutak fenntartása, zöldterület-gazdálkodás),

köznevelési feladatok (óvoda): feladat alapú bér- és üzemeltetési

támogatás,

szociális szakellátás (intézményi ellátások).

Ahol nem valósult meg 2013-ban a feladatfinanszírozás:

szociális és gyermekjóléti alapfeladatok

kulturális feladatok

A 2014. évben az első időszak tapasztalatai alapján a finanszírozási rendszer –

alább felsoroltak szerinti - finomhangolása lett tervbe véve:

szerkezetátalakítási tartalék keretében nyújtott kiegészítő támogatások

beépültek az alapfinanszírozásba (22/2013. (VI. 11.) BM rendelet),

település-üzemeltetés: településkategóriánkénti fajlagos összegek szerinti

finanszírozás,

beszámítás rendszere differenciált, törvényben rögzített sorrendben kell

érvényesíteni (bővült az érintett jogcímek köre),

gyengébb jövedelem-termelő képességű kistelepülések (2000 fő alatt)

támogatása,

pedagógus életpálya-modell,

gyermekétkeztetés: feladat-alapú bér- és üzemeltetési támogatás a

normatív elosztás helyett.

Az átalakult a finanszírozási rendszer mellett megfogalmazott további

célkitűzések:

Az önkormányzatok új fejlesztési rendszerének kialakítása.

A feladatfinanszírozási rendszer további finomítása.

Az adósság újratermelődésének megakadályozása szabályozás révén.

5

Az önkormányzati gazdálkodásért való személyi felelősségi rendszer

erősítése.

Állami - önkormányzati kontrolling rendszer kialakítása.

1.2 A pályázattal megvalósítani kívánt célok

Az előzőekben áttekintett feladatoknak való megfelelést kívánja teljesíteni

Nagykőrös Város Önkormányzata az ÁROP-3.A.1 számú, „Nagykőrös Város

Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése” című pályázaton

elnyert támogatásból megvalósuló projekt eredményein alapulva.

A projekt megvalósításába bevont külső szakértők közreműködésével elkészült

az Önkormányzatunk jelenlegi gazdálkodási gyakorlatát áttekintő felmérése,

elemzése, és gazdálkodási gyakorlatra vonatkozó továbbfejlesztési javaslatok

kerültek megfogalmazásra. Természetesen a teljes munka során vezérelvként

szerepelt a feladatfinanszírozás feltételeinek megteremtése.

Jelen dokumentum arra vállalkozik, hogy teljes körűen bemutassa a javasolt

feladat ellátási és finanszírozási modellt - mind a funkcionális,- mind a szervezeti

működésre vonatkozó változásokat is tartalmazva – egy adott gazdálkodási

(költségvetési) évre vonatkozóan.

6

2 A feladat ellátási finanszírozából-, valamint a gazdasági

stabilitás igényéből eredő követelmények

Az előző pontban áttekintett – az önkormányzati feladat változásokat jelentő -

előzményeken túl a Nagykőrös Város Önkormányzata működése

hatékonyságának növelése érdekében eddig megtörtént változtatások

eredményeit figyelembe véve döntött mind az addigi működési-, mind

finanszírozási gyakorlatának újragondolása mellett, mely utóbbinak fontosságát a

feladat ellátás finanszírozásnak bevezetése még hangsúlyosabbá tett.

Az Önkormányzat működését áttekintő és elemző tevékenységen alapulva – a

projekt során elkészült dokumentumokban - megfogalmazott szakértői javaslatok

az alábbi csoportokba sorolhatók:

Racionális forrás felhasználást eredményező szervezeti-, működési

változtatások (a párhuzamos-, illetve a gyakorlatban nem

maradéktalanul működtetett funkciók kérdése).

o Egyrészt ezek végrehajtásának megalapozására, támogatására

került kiválasztásra az a három meghatározó funkció – beszerzés;

finanszírozási terven alapuló kötelezettségvállalás;

önköltségszámításon alapuló kontrolling, melyek folyamat modelljei

részletesen kidolgozásra kerültek. Bemutatásukra önálló

dokumentum készült, magukat a folyamat ábrákat az 1. sz.

melléklet is tartalmazza.

o Másrészt meg kell hozni azokra a szervezeti változtatásra vonatkozó

döntéseket, melyek a jelenleg több intézménynél

megtöbbszörözötten működő feladatok összevonását

eredményezhetik.

A likviditás menedzsment támogatására – a kidolgozott

kötelezettségvállalás kezelésen túl az un. „Kiskincstár” működtetési

gyakorlatának tovább fejlesztése.

Hatékony vagyon gazdálkodás és kintlévőség kezelés megvalósítása.

Az Önkormányzat teljes vagyonának- jelenlegi és jövőbeli - kezelésére

egységes elvek megfogalmazása és lefektetése szükséges. A

megfogalmazottak folyamatos teljesülésének biztosítása érdekében a

7

feladat nevesítésén túl, operatív feladat végrehajtójának nevesítése is

szükséges. Ezen „vagyongazda” folyamatos tevékenységét képezze az

Önkormányzat vagyonának felügyelete, a bekövetkező, illetve tervezett

változások proaktív kezelése. Tervezett változások esetén alternatív

megoldások felkutatása, gazdaságossági számításokon alapuló előkészítő

anyagok készítése, melyekre támaszkodva a meghozandó Testületi

döntések is megalapozottabbá válhatnak. A kintlévőségek kezelésében

egyrészt a jelen gyakorlattal ellentétben élni kell azok operatív –a

kintlévőség aktuális állapotának megfelelő - beszedési/ behajtási

lehetőségeivel, másrészt megvalósítandó az étkeztetési térítési díj

követelések számviteli előírásainak teljes körűvé tétele is.

2.1 Párhuzamosságok megszüntetése igényéből eredő változások

A jelenlegi működésben több területen léteznek párhuzamosan működő funkciók,

illetve tevékenységek.

A létesítményüzemeltetés, fenntartás szakmai tevékenységet mind az

NSzK, mind a KÖVA-KOM végez. Nem az azonos szakmai kompetenciát

igénylő tevékenységek kerültek köztük megosztásra, hanem az ellátandó

létesítmények köre (KÖVA-KOM-nál a telephelyek, a kezelésében lévő

lakás és nem lakás célú ingatlanok és területek; NSzK-nál az összes többi

nem KÖVA-KOM-nál lévő épületé). Létszám és erőforrás racionalizálást

eredményezhetne a KÖVA-KOM, és az NSzK által is ellátott

létesítményüzemeltetés, fenntartás szakmai tevékenységek egy

szervezethez sorolása (ez utóbbi elkerülhetetlenné is válik, ha a KÖVA-

KOM-ot illetően a tulajdonosi szerkezetben változásra kerül sor).

A gazdálkodási folyamat tevékenységeinek egy része teljes körűen

szerepelnek a Polgármesteri Hivatalban, míg az Óvodák, a Kulturális

Központ és a Humán Szolgáltató Központ vonatkozásában a szabályzatok

szerint az NSzK-hoz telepítettek. Ez azt jelenti, hogy a tervezés, a

kötelezettségvállalástól, a szerződéskötésen át, a pénzügyi és számviteli

tevékenységek és nyilvántartások vezetésén keresztül a beszámolásig

8

mind a Polgármesteri Hivatalban, mind az NSzK-ban rendelkezni kell

megfelelő szakértelemmel és infrastruktúrával. A tényleges gyakorlatban

viszont az NSzK-hoz rendelt Intézmények esetén csak a pénzügyi-

számviteli tevékenységeket végzi az NSzK teljeskörűen, a beszerzés

fázisait pedig részben az NSzK, és részben maguk az Intézmények végzik.

Tehát a beszerzés a megrendelés és szerződéskötés tevékenységekhez

minden intézményben lekötött a feladatokra vonatkozó szakmai erőforrás.

A megtöbbszörözött óvoda-, és gyermekélelmezést ellátó konyhák

vezetési feladatainak összevonása szintén létszám (a jelenlegi minimális

létszám esetén kérdéses) és erőforrás racionalizálást eredményezhetne.

A redundáns funkciók, vagy tevékenységek mindig a szükségesnél

bonyolultabb szervezetet és többlet ráfordítást igényelnek. Ugyanakkor a

feladatok és létszámigényük, finanszírozottságuk felülvizsgálata, az

aránytalanságokban rejlő kockázatok feloldása is szükséges.

A párhuzamosságok indokolatlanul többlet ráfordítást eredményeznek, az alul

biztosított kapacitások viszont kockázatot hordoznak. Ezért a javasolt működési

modell ezek jövőbeli kiváltására vonatkozóan egységesítést, illetve centralizálást

fogalmaz meg, ami egyaránt működési és szervezeti változtatást is igényel.

Amennyiben a KÖVA-KOM tulajdonosi szerkezetében változásra kerül sor, akkor

annak hatásával is együtt kell megfontolás tárgyává tenni, hogy a Kincstári

funkciókkal egy szervezetet képező Gazdasági-műszaki Ellátó szervezetté

alakulva lássa el a beszerzést, vagyon kezelést és létesítmény működtetést, vagy

külön intézmények közötti feladat megosztással kell ezeket az egységes, de csak

egy szervezet által működtetendő funkciókat megvalósítani.

2.2 Hatékony likviditás menedzsment megvalósítása igényelte

változások

A hangsúlyossá vált likviditási helyzet javítását, illetve stabilizálását két javasolt

változtatás szolgálja. Megvalósításukkal biztosíthatóvá válhat a költségvetési

egyensúly fenntarthatósága.

9

Az egyik – a keretgazdálkodáson alapuló kötelezettségvállalás – javaslatra

kidolgozásra került annak részletes folyamat modellje is, melyet részletesen egy

önállóan elkészült dokumentum-, s magát a folyamat modell ábráját az 1. sz.

melléklet is tartalmazza. A modell kidolgozásának vezérelve annak biztosítása

volt, hogy minden időpontban csak a rendelkezésre álló pénzügyi források

mértékével összehangoltan történhessenek kötelezettségvállalások.

A másik javaslat az un. „kiskincstár”, vagyis a Nagykőrös városi kincstár

működtetésének továbbfejlesztése. Ez azt a - jelenlegi gyakorlattól eltérő

funkcionalitású - működési mód megvalósítását igényli, mely szerint a városi

kincstári feladatok ellátására kijelölendőek a Pénzügyi Szervezet feladatait ellátó

munkakörök. A városi kincstár feladatát képezze az önállóan működő teljes

jogkörű intézmények pénzellátási, gazdálkodási és könyvvezetési feladatainak

ellátása (javasolt feladatok felsorolását a 2. sz. mell. tartalmazza). A hozzá

tartozó költségvetési szervek pénzeszközeit a helyi önkormányzat költségvetési

elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlákon biztosítja. Az előirányzat

felhasználás és annak finanszírozása- a gazdasági eseményekhez igazodóan –

utólagosan, és az intézményi bevételek, illetve átvett pénzeszközök

beszámításával történik. A költségvetési szervek a Pénzügyi Szervezet által

számukra jóváhagyott havi ütemezésű előirányzat-felhasználási keretek felett

rendelkezhetnek. A keretek kezelésének hogyanját a Kötelezettség vállalás

folyamat modell (1. sz. mell.) tartalmazza. Értelemszerűen kötelezettségvállalás,

illetve fizetési megbízás csak a keretösszegek terhére történhet.

2.3 Szabályozottság kezelésének változása

Ahogy ezt a jelenlegi gyakorlatot elemző tanulmányban megfogalmazásra került,

a szabályozottságot kettősség jellemzi. Egyrészt gazdálkodó szervezetenként

felváltva fordul elő a nem teljes körűség, valamint a naprakészség hiánya,

másrészt a szabályzatok tartalma és a valóságban működő gyakorlat eltérő volta

fordul elő. Ennek kiküszöbölése érdekében nevesíteni szükséges a szabályzatok

kezelésének feladatát, meghatározva a feladat végrehajtóját is.

Az új működési modell bevezetése különösen aktuálissá teszi a feladatot, de

ellátása nem lehet „kampányszerű”, hiszen a szervezetet folyamatosan érhetik

10

külső és belső változtatások. A feladat végrehajtójának minden esetben el kell

végeznie a változás által érintett szabályzatok szükség szerinti módosítását,

összehangolását.

Nem elegendő a naprakész szabályzatok megléte, de ellenőrizni is kell

rendszeresen, hogy az alkalmazott gyakorlat megfelel-e a szabályzatban

foglaltaknak. Eltérés esetén – megvizsgálva annak okát – sorra kell kerülnie a

szükséges intézkedések meghozatalának is.

11

3 A JAVASOLT MODELL BEMUTATÁSA

A fejezet a javasolt jövőbeli feladat ellátási és finanszírozási modellt egy

pénzügyi év teljes működés folyamatán keresztüli mutatja be, kihangsúlyozva az

egyes funkciók, illetve tevékenységek tartalmának egymásra épülését is.

3.1 Költségvetés tervezés, kezelés

Az önköltségszámításnak a részletesen kidolgozandó folyamatmodellek közé való

beválogatásának egyik fontos indoka volt az Önkormányzat teljes – kötelező és

vállalt – feladatkörére kiterjedő feladat ellátáson alapuló finanszírozás

megalapozása.

Az önköltség számítási modell fontos részeredménye az egyes

feladatok/tevékenységek tényleges fajlagos egységköltségeinek meghatározása.

Az egyes feladatok számosságának megtervezése után ezen fajlagosok

használatával megbízhatóan kiszámítható a végrehajtásuk költség igénye. Ezen -

számításon alapuló – módszerrel meghatározásra kerülő feladatonkénti kiadási

előirányzatok összegét szembeállítva az adott feladat/tevékenység tervezhető

bevételével, megállapítható, hogy melyeket finanszíroz alul, vagy felül a várható

bevétele. A feladatok/tevékenységek finanszírozottsága pozitív és negatív

eltéréseinek mértékét meghatározva lehet megalapozott döntést hozni a

bevételek és kiadások összhangja megteremtésének hogyanjáról.

Az önköltség összetevői mértékében (árában), vagy a feladatok/tevékenységek

számosságában bekövetkező évközi változások várható hatása szintén

számíthatóvá válik, tehát azonnal elő lehet készíteni a változás hatásának

menedzselését.

3.2 Költségvetés végrehajtása

A szerény finanszírozási forrás mértékek – a működőképesség megőrzése

érdekében - nélkülözhetetlenné teszik a gazdálkodás hatékonyságának növelését

szolgáló minden lehetőség megragadását.

12

Ezért az adott költségvetési év végrehajtása folyamatának kialakítása során - a

funkciók és tevékenységek kialakításában – komoly hangsúllyal került

figyelembevételre és a kedvező megoldás megkeresése:

a párhuzamosságok megszüntetésére,

hatékony likviditás menedzsment megvalósítására, és

a racionális létesítményüzemeltetés, fenntartás működtetésre.

A párhuzamosságok feloldásában követett vezérelv az volt, hogy az intézmények

azonos funkciói egységesen, azonos elven, és lehetőleg centralizáltan lehessenek

végrehajthatóak.

A likviditás biztosíthatóságának érdekében az éves kiadási előirányzatokat a

bevételi előirányzatok (KÖVA-KOM esetében költség és bevételi tervek)

teljesülése várható időüteméhez illesztetten ütemezetten megbontani szükséges.

Praktikusan ez az éves előirányzatok/tervek havi ütemezésű gazdálkodási

keretekre való leosztását jelenti. Ez alapján történhetnek majd az intézményi

felhasználások mind a személyi jellegű, mind a dologi és felhalmozás jellegű

jogcímekre vonatkozóan.

Az éves előirányzatok gazdálkodói keretekre való lebontása kontrolleri feladat,

melyek a Pénzügyi Iroda vezetője általi jóváhagyás után válnak a

kötelezettségvállalás alapjául. Egy-egy intézmény-, illetve a teljes Önkormányzat

éves előirányzata összegéből célszerű év elején tartalékot képezni az esetleges

rendkívüli igények biztonságos finanszírozhatósága érdekében. Az év közben

szükségessé válható (költségvetés változása-, előirányzat átcsoportosítása-,

vagy tartalék felhasználás szükségessége) keretmódosítások a jóváhagyott

keretek kialakításával azonos lépésekben történnek.

Amennyiben egy pénzügyi évben az éves előirányzat terhére képzett tartalék

felhasználása szükségtelenné válik, a következő pénzügyi évben megvalósítani

tervezett feladatok finanszírozására - mint maradványok – forrásként lesz

felhasználható.

Az előirányzat felhasználás fázisai:

Keretellenőrzésen alapuló – értékhatártól független, teljes körű –

kötelezettség vállalás, amit

13

o személyi jellegű előirányzatok vonatkozásában létszám-, vagy

illetmény összegének változás(ai) kezdeményezhetnek,

o dologi, felújítási és felhalmozási előirányzatok esetében pedig a

beszerzési-, vagy szolgáltatás igényének megjelenése, illetve

folyamatos fennállása idéz elő (részletesen lásd az 1. sz. melléklet

tartalmazta Kötelezettségvállalás folyamatmodellben).

Központosított, összevont beszerzés, amit az ennek végrehajtására

megbízott szervezeti egység(ek) munkatársa(i) az éves beszerzési terv és

az intézmények által e-mailben küldött beszerzési igény alapján végeznek

(részletesen – a szerződés megkötésétől/megrendelés elküldésétől és

nyilvántartásukon át, a teljesítés-, majd a számla befogadásán és

pénzügyi teljesítésén keresztül - lásd az 1. sz. melléklet tartalmazta

Beszerzés folyamatmodellben). A kiválasztásra kerülő szállító(k)tól olyan

szállítási gyakoriság igénylendő, amely szükségtelenné teszi a

készletezést. A felsorolt tevékenységeket - a beszerzést végző(kö)n túl - a

Kincstáron belüli (vagy más szervezetben kijelölt) könyvvezetési és

pénzügyi funkciót betöltő munkatársak látják el.

Követelések – számlázás támogatások, térítési díjak, átvett pénzeszközök

– kezelését szintén a Kincstáron belüli, vagy hozzá rendelt könyvvezetési

és pénzügyi funkciót betöltő munkatársak látják el. A követelések

kezelésében – a támogatások, térítési díjak, egyéb bevételek várható

összegei bevételi kötelezettségvállalásként, a tényleges bevételek

számlái/előírásainak könyvelése pedig a bevételeket könyvelő munkatárs

feladatát képezi. befizetést nem teljesítő részére díjelőírást és fizetési

felszólítást kell készíteni, és azt le kell könyvelni, illetve nyilvántartásba

venni. A határidőn túli követelések esetében fizetési felszólítást kell

alkalmazni minden típusú kintlévőség esetén is. Az eredménytelen fizetési

felszólítások esetén pedig meg kell kezdeni a behajtási eljárást.

Kontrolling funkció tevékenységeit szintén a Kincstári funkciót ellátó

szervezet(ek)en belüli költségvetést kezelő, utókalkulációt ellátó, és

elemzéseket elvégző munkatársak látják el. A funkciót és szereplőit

részletesen lásd az 1. sz. melléklet tartalmazta Önköltség számítási

folyamatmodellben. A feladat alapú finanszírozás alapjául szolgál ez a

funkció, aminek a teljes Önkormányzatra vonatkozó egységes elven és

14

módszerrel való megvalósítása egyben a Kormányzati elvárásnak való

megfelelést is eredményezi.

A pénzügyi év során a hatékony likviditás menedzsment az alábbi működési

változások által biztosító:

Azáltal, hogy az Önkormányzat teljes pénzeszköze a költségvetési

elszámolási számlán kezelt, és a Kincstár az intézményi tényleges

kifizetéseket az ehhez kapcsolódó alszámlákon keresztül teljesíti,

megvalósul az utófinanszírozás.

A havi gazdálkodási keretekre lebontott előirányzatokon alapuló teljes körű

kötelezettségvállalással megakadályozottá válik a pénzügyileg nem

teljesíthető kötelezettségek keletkezését.

A kontrolling funkció megvalósulása lehetővé teszi az évközi változások

pénzügyi hatásainak meghatározását, döntési alternatívák kidolgozását.

A hatékony létesítmény és vagyon, valamint kintlévőség kezelés gyakorlatának

megvalósulását az alábbiak tudják biztosítani:

A létesítménykezelési, üzemeltetési tevékenységek egységes kezelése, és

folyamatosan végzetté válása (a létesítményenként kezelt ráfordítások

utókalkulált kimutatatása folyamatos értékelhetősége, elemezhetősége).

A létesítmények állapotának, használatának, illetve használhatóságának

folyamatos értékelése, esetleges (költségvetési éven belüli, illetve

következő költségvetési évre figyelembeveendő) változások

előkészítéseként döntés előkészítő számítások készítése.

A határidőn túli követelések behajtási tevékenységeinek maradéktalan

végrehajtása.

Az esetenkénti szabad pénzeszközökkel való pénzügyi tevékenységek

végzése.

3.3 Költségvetési beszámolás, zárszámadás

Ezt a funkciót a teljes Önkormányzat minden intézményére vonatkozóan – a

számukra végzett tervezési-, könyvvezetési-, önköltség számítási- és pénzügyi

15

tevékenységek mellett – a Kincstári szervezet(hez rendelt munkatársakkal) látja

el.

A funkció részét képezi a jogszabályi előírásokon alapuló beszámolási és

adatszolgáltatási feladatokon túl, mind az Intézmények, mind a Testület számára

vonatkozó adatszolgáltatásokat, tájékoztató adatközléseket, valamint a

kontrolling elemzések alapján kidolgozott döntés előkészítő információk

szolgáltatása is.

16

4 A JAVASOLT MODELL VÁRHATÓ HOZADÉKAI ÉS

KÖVETELMÉNYEI

Az intézmények azonos funkcióinak egységessé tétele, azonos elven, és lehetőleg

centralizáltan való végrehajtása a párhuzamosságok megszüntetésével nem csak

a gazdaságosságot tudja javítani, hanem az egységességből adódóan az

információk hitelessége, megbízhatósága is növekszik, összehasonlíthatóságuk

megbízhatóvá válik.

A tudatos gazdálkodás érvényesülhet a költségvetési év teljes életciklusán,

melynek konkrét megnyilvánulásai az alábbiak szerint összegezhető:

Az egységes és teljes körűen bevezetendő önköltségszámítás a jogszabályi

előírások betartásán túl:

Alapul szolgál a feladatalapú finanszírozáshoz.

A fajlagos költségeket alkalmazva megalapozottá és tudatosabbá teszi a

költségvetés tervezését.

Lehetőséget biztosít az önköltség csökkenthetőség vizsgálatára.

Alternatív lehetőségek vizsgálhatóságát biztosítja (pl. azonos feladatok

egy-, vagy több intézményben szereplő ráfordításai; azonos funkciót ellátó

létesítmények fajlagos ráfordításai).

Az év közbeni feladat volumen-, vagy árváltozások tárgyévi és következő

évi pénzügyi várható hatása egyszerűen számszerűsíthetővé válik.

A központosított beszerzés kedvezőbb árkondíciókat tesz elérhetővé, ami kiadás

csökkenést eredményez.

Az un „kiskincstár” elv és a javasolt kötelezettség vállalási módszer együttes

alkalmazása megbízható cash-flow-t eredményez, amely alapján a likvidhitel

szükségessége csökkenthető, illetve az időszakosan szabad, leköthetővé váló

szabad pénzeszközök bevétel növekedést eredményeznek.

A tudatos és folyamatos létesítménygazdálkodás tevékenység alkalmazása a

kezelésüket proaktívvá teheti és nem „estenkénti tűzoltási” feladat végrehajtások

jelentkeznek. Megakadályozhatóvá, illetve csökkenthetővé válnak az esetleges

létesítményekhez kapcsolódó veszteségek. Az összes létesítmény

működtetésének, üzemeltetésének egyetlen szervezethez rendelése a

17

párhuzamosság megszüntetése mellett az erőforrások hatékonyabb használatát

is eredményezi.

Természetesen a jelenleg nem-, vagy nem maradéktalanul működtetett funkciók,

illetve tevékenységek megvalósulásának erőforrás igénye is jelentkezik. Ez adott

területeken létszám igényt jelenthet, de egy integrált rendszer használatbavétele

pedig létszám megtakarítást eredményez.

Az áttekintett szervezeti és működési változásoktól a Nagykőrös Város

Önkormányzata működésének mind szervezettsége, mind gazdaságossága

területén hatékonyság növekedés és biztonságos működtethetőség várható.

18

5 A MODELL TELJESKÖRŰ BEVEZETHETŐSÉGÉNEK ÜTEMEZÉSE

Az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza a Nagykőrös Város Önkormányzata

szervezetére és gazdálkodására vonatkozó javaslatok előkészítésének és

bevezetésének időbeli besorolását és priorizálását.

Priori-

tási

sorsz.

Rövidtávon

megvalósíthatók (2014

évben)

Középtávon

megvalósíthatók

(2015. évben)

Hosszabb távon

megvalósíthatók

(2016. évben)

1. Fajlagos költségek

kialakítását célzó önköltség

számítási modell

kidolgozása,

megvalósításának

előkészítése

Fajlagos költségek

kialakítását célzó

önköltségszámítás

részletes kidolgozása,

rendszer előkészítése

Fajlagos költségek

kialakítását célzó

önköltségszámítás

megvalósítása

2. Párhuzamosságmentes,

egységes beszerzési

gyakorlat módszerének

kidolgozása.

Egységes beszerzési

gyakorlat

megvalósítása.

3. A szabályozottság

kezelésére létrehozni azt a

folyamatosan végzendő

tevékenységet, amely a

napra-kész szabályzatok

biztosításán túl

rendszeresen ellenőrzi a

tényleges gyakorlat és a

szabályzatban foglaltak

egyezőségét.

4. A KÖVA-KOM várható

tulajdononos szerkezet

változás hatásának

vizsgálata, szükséges

döntések meghozatala.

19

Priori-

tási

sorsz.

Rövidtávon

megvalósíthatók (2014

évben)

Középtávon

megvalósíthatók

(2015. évben)

Hosszabb távon

megvalósíthatók

(2016. évben)

5. Az összes létesítmény

üzemeltetése –

működtetésére

egységes (egyetlen)

gyakorlat és szervezet

kiválasztása.

6. Három eltérő

számítógépes rendszer

helyett egyetlen

(gazdálkodó és

költségvetési

szervezetre is

használható)

alkalmazás használata

(min. alkalmazások

egységesítése).

7. Az előirányzatok

rendelkezésre állásának

megfelelő ütemezés

szerinti, teljeskörű

kötelezettség vállalási

gyakorlat

megtervezése.

Az előirányzatok

rendelkezésre

állásának megfelelő

ütemezés szerinti

kötelezettség vállalási

gyakorlat bevezetése

(likviditás

menedzsment első

szintje).

8. Kiskincstár funkció a

teljes Önkormányzatra

vonatkozó

működtetése

bevezetése (likviditás

menedzsment

kiteljesítése).

9. Kontrolling funkció tartalmi Kontrolling funkció Az új kontrolling

20

Priori-

tási

sorsz.

Rövidtávon

megvalósíthatók (2014

évben)

Középtávon

megvalósíthatók

(2015. évben)

Hosszabb távon

megvalósíthatók

(2016. évben)

kidolgozása,

működtetésének

megtervezése.

létrehozása,

működtetése a

tervezéstől a

működésen át a

beszámolásig.

funkció teljeskörű

bevezetése.

10. Mind az óvodák, mind

a konyhák

vonatkozásában a

szakmai vezetés

összevonása.

21

6 MELLÉKLETEK

6.1 1. számú melléklet: Folyamat modellek

6.1.1 Önköltségszámítás

22

6.1.2 Önköltségszámítás alapjainak kidolgozása

23

6.1.3 Önköltségszámítás gazdálkodónkénti kidolgozása

24

6.1.4 PH havi önköltségszámítása

25

6.1.5 NSZK havi önköltségszámítása

26

6.1.6 KÖVA-KOM havi önköltségszámítása

27

6.1.7 Önköltségek havi/negyedéves/éves kiértékelése

28

6.1.8 Önköltségek elemzése

29

6.1.9 Kötelezettségvállalás nyilvántartás

30

6.1.10Gazdálkodási keretek kialakítása, karbantartása

31

6.1.11Személyi jellegű kifizetések és járulékaik kezelése

32

6.1.12Rendszeres dologi beszerzések kezelése

33

6.1.13Közüzemi szolgáltatók kezelése

34

6.1.14Engedélyezett készpénzes egyedi beszerzések kezelése

35

6.1.15Beszerzés

36

6.1.16Üzemeltetéshez, működtetéshez kapcsolódó beszerzések előkészítése

37

6.1.17Üzemeltetéshez, működtetéshez kapcsolódó beszerzések lebonyolítása

38

6.1.18Egyedi beszerzések előkészítése

39

6.1.19Egyedi beszerzések lebonyolítása

40

6.2 2 számú melléklet: A városi kincstári feladatokat ellátó

Pénzügyi Szervezet javasolt funkcionalitása

A költségvetési egyensúly fenntartása, a likviditás folyamatos menedzselése, az

alábbiak megvalósításával:

az önkormányzat intézményeinek

o pénzellátása,

o gazdálkodási tevékenységeik ellátása,

o könyvvezetési tevékenységeik ellátása;

önkormányzat költségvetési elszámolási- és a hozzá kapcsolódó

intézményenkénti alszámlák kezelése, vezetése;

előirányzat-felhasználási keretek meghatározása, módosítása;

önköltségszámítás, kontrolling funkciók ellátása;

költségvetés tervezés, pénzügyi információk szolgáltatása.