szervezeti és működési szabályzat -...

OM: 201166

Szervezeti és Működési Szabályzat


Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék_____________________________________________________________2

1. Bevezetés______________________________________________________________41.1. A SZMSZ célja, tartalma____________________________________________________4

1.2. Jogszabályi háttér____________________________________________________________4

1.3. A SZMSZ hatálya___________________________________________________________6

1.4. A fenntartó intézmény alapító okirata___________________________________________7

1.5. Az intézmény működését biztosító alapdokumentumok:___________________________10

2. Szervezeti felépítés_________________________________________________________112. 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése_______________________11

2. 2. Vezetők, vezetőség, Vezetői Tanács____________________________________________112. 2. 1. Az intézmény vezetősége:_________________________________________________________112. 2. 2. Vezetői Tanács és működése:_____________________________________________________122. 2. 3. A vezetők közötti feladatmegosztás__________________________________________________122. 2. 4. A vezetők közötti helyettesítés rendje________________________________________________172. 2. 5. Gazdasági szervezet felépítése és feladata_____________________________________________17

3. Pedagógusok közösségei________________________________________________________18

3. 1. Az iskola nevelőtestületének feladatai:__________________________________________18

3. 2. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök, bizottságok, munkacsoportok_________19

3. 3. Szakmai munkaközösségek, munkaközösség-vezetők_____________________________19

3. 4. Munkaköri leírás minták_____________________________________________________21

4. A diákönkormányzattal való együttműködés____________________________________27

5. Kapcsolattartás a szülői szervezettel___________________________________________28

6. Az intézmény és közösségei közötti kapcsolattartás rendje, formája__________________29

7. Kapcsolattartás az intézményben működő sportszervezetekkel:_____________________30

8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja________________________________31

8. 1. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formája és rendje________________________________________________________________31

8. 2. Az intézmény és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás formája és rendje______________________________________33

8. 4. Az intézmény kapcsolata a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal__________________________________________________________33

9. A működési rendje_________________________________________________________349. 1. Az intézmény működési rendje_______________________________________________34

9. 2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel_______________________________________________35

10. A tanórán kívüli (egyéb) foglalkoztatások szervezeti formái_____________________35

11. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje_37

12. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai_______37

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskolaoldal 2


13. A felnőttoktatás, felnőttképzés formái______________________________________40

14. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok______________________________________________________________42

15. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje_____________________________42

16. Az intézmény könyvtárainak működési szabályzata____________________________4316.3. A könyvtárra vonatkozó adatok_______________________________________________44

16.3. 1. Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Ruhaipari Tagintézmény Könyvtára__4416.3. 2. Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagintézmény Könyvtára______________________________________________________________4416.3. 3. Szolnoki Szolgáltatási Szakközép-és Szakiskola Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Tagintézmény könyvtára__________________45

16.4. A könyvtár fenntartása, felügyelete, szakmai segítése____________________________45

16.5. A könyvtár gazdálkodása___________________________________________________46

16.6. Az iskolai könyvtár feladata_________________________________________________46

16.7. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai_____________________________________________47

16.8. A könyvtáros-tanár feladatai________________________________________________48

16.9. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állományának gyarapítása_______________________4916.9. 1. A gyűjtőkört meghatározó tényezők____________________________________________4916.9. 2. Az állomány gyarapítása______________________________________________________49

16.10.Állományapasztás és a könyvtári állomány védelme_____________________________50

16.11.A könyvtárak munkarendje_________________________________________________501. sz. melléklet a könyvtár SZMSZ-éhez_________________________________________________502. sz. melléklet a könyvtár SZMSZ-éhez_________________________________________________523. sz. melléklet a könyvtár SZMSZ-éhez_________________________________________________594. sz. melléklet a könyvtár SZMSZ-éhez_________________________________________________63

17. Intézményi védő, óvó előírások____________________________________________6617. 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje____________________________66

17. 2. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén_66

17. 3. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők__________________67

17. 3. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje____68

18. Egyéb kérdések________________________________________________________68

19. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága________________________________69

20. Záró rendelkezések_______________________________________________________6920. 1. A SZMSZ hatálybalépése___________________________________________________69

20. 2. Az SZMSZ módosítása_____________________________________________________69

20. 3. Záradék__________________________________________________________________70



1. Bevezetés

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola

Secondary Technical and Vocational School for the Service Sector of Szolnok

(5000 Szolnok, Béla Király u. 4.)

működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

1.1. A SZMSZ célja, tartalma

A SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott köznevelési intézményben.A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben a hatályos jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

1.2. Jogszabályi háttér

Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: Az 1993. évi LXXIX közoktatási törvény hatályos bekezdései 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről CLXXXVII törvény a szakképzésről az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX.

törvény 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes

rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet

36/2012.(XI.14.) EMMI rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet, a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010.(I.19.) OKM rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31. ) EMMI rendelet módosításáról

26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az

iskolai tankönyvellátás rendjéről az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM

rendelet



a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet

További, az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények

módosításáról12013. évi CCIII. törvény 2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről 2013. évi XI. törvény a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi

CCIV. törvény módosításáról Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 48/2012 (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-

szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 2012. évi CCXV. törvény az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények

módosításáról a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról

szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelettel az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a diákigazolványról szóló 30/1999. (II. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 118/2002. (V.

15.) Korm. rendelet Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X.26.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.)

Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.)

Korm. rendelet a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és

vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok

módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III.23.) OM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és

vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és

vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21.)

SZMM rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII.27.) OM rendelet a szakképzési

hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV.27.) OM rendelet

Az iskolai egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és

véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet A 2013. évi LXXVII törvény a felnőttképzésről Mt. - 2012. évi I. törvény 2012-07-01 - a munka törvénykönyvéről Mth. - 2012. évi LXXXVI. törvény 2012-07-01 - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.

törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról



A pedagógusok továbbképzéséről szóló 277/1997 (XII.22) Kormány rendelet Munkaköri alkalmassági vizsgálatról szóló 33/1998 (VI.24.) NM rendelet A gyermekvédelemről szóló 1993. évi III. törvény és a 10/1999. (I.30) Kormány rendelet a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény2012. évi CLXXXVIII. törvény a

köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről

A fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ utasításai.

1.3. A SZMSZ hatálya

A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.

A SZMSZ előírásai érvényesek különösen az intézmény vezetőire, az intézmény dolgozóira, az intézmény tanulóira, az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.A SZMSZ a nevelőtestület jóváhagyása után lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény korábbi szervezeti és működési szabályzata.



1.4. A fenntartó intézmény alapító okirata



1.5. Az intézmény működését biztosító alapdokumentumok:

Az intézmény működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat valamint azok mellékletét képező, a szakmai és a gazdasági munka vitelét segítő szabályzatok, munkaköri leírások.

Az SZMSZ-hez az alábbi belső szabályzatok kapcsolódnak:

Pedagógiai programIMIPHázirendKözalkalmazotti szabályzatPedagógus Továbbképzési TervEsélyegyenlőségi szabályzatPedagógusok teljesítményértékelési rendjeMunkaidő nyilvántartási szabályzatVagyonnyilatkozat tételi szabályzatGyakornoki szabályzatSzemélyes adatok védelmi szabályzataSzámítástechnikai, informatikai adatok védelmi, biztonsági szabályzataDiákönkormányzat SZMSZSzülői Szervezet SZMSZMunkavédelmi szabályzatTűzvédelmi szabályzatKockázatértékelési szabályzatVeszélyes anyagok kezelési szabályzatKatasztrófavédelmi szabályzatIratkezelési, ügyviteli szabályzatKulcskezelési szabályzatBélyegzőkezelési szabályzatVagyonvédelmi rendszer működési szabályzataHalmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségi terve



2. Szervezeti felépítés

2. 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése

SZOLNOKI SZOLGÁLTATÁSI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA szervezeti felépítése:

Lásd 1. számú melléklet.

2. 2. Vezetők, vezetőség, Vezetői Tanács

Az intézmény felelős vezetője: az intézményvezető.

Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Köznevelési Törvény állapítja meg.Ellátja továbbá – a jogszabályok és a fenntartó által, valamint a munkaköri leírás alapján – a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat.

Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el, akik egyben az intézmény vezetőségének tagjai.

2. 2. 1. Az intézmény vezetősége: Intézményvezető

Felnőttképzési és gyakorlati oktatást irányító intézményvezető-helyettes Szakmai intézményvezető-helyettes Oktatásszervezési, közismereti intézményvezető-helyettes

Az intézményvezető-helyettesek megbízását – a tantestületi vélemény figyelembe vételével, a fenntartó egyetértésével – az intézményvezető adja.A megbízást az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphatja, a megbízás határozott időre (az intézményvezetői kinevezés végéig) szól.Feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége azokra a területekre terjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz.

Gazdasági menedzserA gazdasági menedzser felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező szakember, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában szereplő feladatokra.

Az intézmény vezetősége konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület.Hetente legalább 1 alkalommal megbeszélést tart.

Az intézmény vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeivel, a szülői közösség és a diákönkormányzat választmányával.

Az intézmény vezetőségének tanácskozására szükség esetén meghívják a Közalkalmazotti Tanács (KT) elnökét is. A vezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

2. 2. 2. Vezetői Tanács és működése:



Vezetője: az intézményvezető.Tagjai:

A nevelőtestület véleménye és javaslata alapján az intézményvezető által kinevezett alábbi vezető és nem vezető beosztású dolgozók:

Szakmai intézményvezető-helyettes Oktatásszervezési és közismereti intézményvezető-helyettes Felnőttképzési és gyakorlati oktatásvezető intézményvezető-helyettes Gazdasági menedzser Tagintézmény-vezetők Minőségügyi koordinációs csoport vezetője

A Vezetői Tanács ülésein a tárgyalt napirendeknek megfelelően – esetenként a jog és hatásköröket figyelembe véve – meghívottak is részt vesznek. (Közalkalmazotti Tanács, mentálhigiénés munkatárs, munkaközösség-vezetők, Diákönkormányzat képviselői)A Vezetői Tanács dönt:

Saját munkaprogramjáról. Az intézményegységek feladatainak összehangolásáról.

Állást foglal: Szakmai, pedagógiai, szervezeti kérdésekben. A vezetői megbízásokkal és a megbízások visszavonásával kapcsolatos kérdésekben. A dolgozók fegyelmi ügyeiben. Az intézmény egészének működését befolyásoló pénzügyi, költségvetési, személyi és

tárgyi feltételeket érintő javaslatokról. Állást foglal továbbá minden kérdésben, amelyben az intézményvezető állásfoglalást

kér.Véleményezi:

Az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyeket. Az intézmény költségvetési tervének javaslatát. A fejlesztési, beruházási és felújítási, karbantartási terveket.

Javaslattételi jogköre van: Az intézmény éves munkatervére Az intézmény működésével kapcsolatos minden további kérdésben.

Munkaterv szerint, vagy aktualitás szerint ülésezik, melyről jegyzőkönyv készül.

2. 2. 3. A vezetők közötti feladatmegosztásIntézményvezető: (stratégia, humánpolitika, menedzseri feladatok, minőségirányítás, gazdasági stratégia)

Az iskola egyszemélyi, önálló képviselője. Aláírásra közjegyző által aláírt aláírási címpéldány szerint jogosult.Feladatait és jogkörét a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 68-69. § alapján látja el.A köznevelési intézmény vezetőjének megbízását az oktatásért felelős miniszter adja. Az állami köznevelési intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt.A köznevelési intézmény vezetője felett, a munkáltatói jogokat az Emberi Erőforrások Minisztere gyakorolja.Feladata alapvetően az intézmény fő folyamatainak tervezése, szervezése, felügyelete.

Feladatkörébe tartozik különösen, hogy

Dönt az intézmény működésével, az alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyával és a tanulók felvételével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal az intézmény valamely közösségének, vagy egy más személynek a hatáskörébe. Biztosítja a



szakmai feladatokkal összhangban lévő humánerő-gazdálkodást, gyakorolja a munkáltatói jogkört, kivéve a munkaviszony létesítésével és megszűntetésével kapcsolatos jogokat.

Felel a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási programjának működtetéséért.

Jóváhagyásra előterjeszti az intézmény pedagógiai programját, gondoskodik megvalósításának személyi, tárgyi, valamint a módszertani feltételeiről.

Irányítja a Vezetői Tanácsot. Előkészíti a Vezetői Tanács jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat.

Előkészíti és vezeti a nevelőtestület és az alkalmazottak értekezleteit. Gyakorolja az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalási és kiadványozási

jogköröket a fenntartó utasításai alapján. A fenntartóval együttműködve irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását,

figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát. Az iskolai költségvetés legjobb pozíciójának elérésére törekszik.

Gondoskodik a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatos, valamint a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásáról, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséről.

Az intézmény teljes területén biztosítja az esélyegyenlőséget. Dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat jogszabály vagy

az SZMSZ nem utalja más hatáskörébe. Eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek az Intézményi Tanáccsal és

a Szülői Szervezet Választmányával, a Diákönkormányzat Választmányával valamint a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel.

Működteti az iskola külső kapcsolatait a nevelő-oktató munka, a szakképzés pozíciójának, feltételrendszerének biztosítása érdekében.

A beiskolázás belső feltételeinek és a munkaerőpiaci megfelelés legjobb összehangolását biztosítja a TISZK-kel, az MFKB-val, a Munkaügyi Központokkal együttműködve.

Teljeskörűen képviseli az intézményt a külső szervek előtt, de meghatározott ügyekben a képviseletre eseti vagy állandó megbízatást adhat.

Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Megszervezi az éves munkatervek elkészítését, jóváhagyását, fenntartóhoz történő benyújtását, a végrehajtásához szükséges feltételek megteremtését, a végrehajtás szervezését, értékelését.

Az intézményvezető jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

Az intézményvezető közvetlen segítői: az intézményvezetőt vezetői feladatainak ellátásában az intézményvezető-helyettesek, a gazdasági menedzser segíti.

Aláírási jogkör gyakorlása: az intézmény nevében az intézményvezető és a gazdasági menedzser jogosult.

A felnőttképzési és gyakorlati oktatási intézményvezető-helyettes feladat- és jogköre: az intézményvezetőt távollétében a felnőttképzési és gyakorlati oktatási intézményvezető-helyettes teljes joggal helyettesíti, kivéve a munkáltatói jogkört, amelyet csak kivételesen indokolt esetben jogosult helyettesítési jogkörben gyakorolni. A helyettesítés magában foglalja az intézményvezető távollétében az intézmény nevében történő aláírási jogkört is.A gazdasági menedzser távollétében ezt a gazdasági csoportvezető látja el.

Felnőttképzési és gyakorlati oktatást irányító intézményvezető-helyettes:

Feladatait az intézményvezetővel együttműködve a tagintézményekkel egyeztetetten látja el, amelyet részletesen munkaköri leírása tartalmaz.Kiemelten fontos feladatai:



Intézményi alapdokumentumok figyelemmel kísérése, gondozása Magas minőségi kapcsolattartás a Kamarákkal, a TISZK-kel, az MFKB-val, külső

gyakorlóhelyekkel. Az eszközfejlesztések tervezése, a belső és a külső gyakorlóhelyek eszközparkjának

összehangolása. A humán-erőforrás tervezése, képzése, továbbképzése a gyakorlati oktatás területén. A szakmai gyakorlati képzés tanterveinek gondozása, A moduláris képzés vizsgáinak koordinálása, a modulrendszerből adódó összehangolás

biztosítása az átfedések kiküszöbölése. Tanuló és felnőttképzési szerződések gondozása. A felnőttképzés (iskolai és iskolarendszeren kívüli) szervezése, tantervek gondozása, A felnőttképzési akkreditációk, jogosultságok megszervezése, érvényesítése. Pályázatok figyelése, folyamatos pályázati tevékenység. A munkaterületéhez tartozó feladatok vezetői ellenőrzése. Kapcsolattartás a Városi Kollégiummal.

Szakmai intézményvezető-helyettes:

Feladatait az intézményvezetővel együttműködve a tagintézményekkel egyeztetetten látja el, amelyet

részletesen munkaköri leírása tartalmaz.

Feladata különösen:

A pedagógiai program szakmai területének gondozása, jogszabály-harmonizáció, aktualizálás Évente a KIR statisztika összeállítása, egyéb adatszolgáltatási kötelezettségek szervezése Az iskolai modultérkép kialakítása, állandó figyelemmel kísérése, összehangolása, a

szakmakínálat folyamatos tervezése és karbantartása A tanműhelyek költséghatékonyságának folyamatos nyomon követése, tanév végén elemzés,

korrekciós tervek készítése A szakmai képzés humán erőforrásainak tervezése, képzésének, továbbképzésének tervezése A szakmai képzés tankönyvellátásának tervezése, a tankönyvellátás koordinálása Szakmai vizsgák szervezésének koordinálása, a szakmai képzésekkel és vizsgákkal

kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének szervezése, ellenőrzése Pályázatfigyelés, a pályázati tevékenység koordinálása különös tekintettel a szakmai képzések

tárgyi és személyi feltételeinek javítására Koordinálja a TISZK által biztosított tantermek használatának rendjét, ellenőrzést végez. A munkaterületéhez tartozó területeken ellenőrzést végez Nyomon követi a felsőfokú szakképzésekkel kapcsolatos feladatokat kapcsolatot tart a köznevelési intézmény szakmai munkáját befolyásoló külső szervezetekkel szervezi és koordinálja az iskolai honlap készítésével és folyamatos karbantartásával

kapcsolatos feladatokat.

Oktatásszervezési, közismereti intézményvezető-helyettes:

Feladatait az intézményvezetővel együttműködve a tagintézményekkel egyeztetetten látja el, amelyet

részletesen munkaköri leírása tartalmaz.

Legfontosabb feladatai: Az iskolai alapdokumentumok, mint Alapító okirat, SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program

folyamatos jogharmonizációját és aktualizálását elvégzi, illetve a módosítást kezdeményezi A pedagógiai program köznevelési és közismereti területének gondozása, jogszabály-

harmonizáció, aktualizálás Kezeli a tanügy-igazgatási dokumentációt, a nyilvántartási rendszer működését segíti



A minőségügyi munkatárs bevonásával az intézmény minőségirányítási, a tanulók külső-belső nyomkövetési, valamint a mérés-értékeléssel kapcsolatos feladatokat szervezi

Az iskolai tantervek kialakítása, állandó figyelemmel kísérése, összehangolása, a szakmakínálat folyamatos tervezése és karbantartása

A tantárgyfelosztás összehangolása, elkészítése, Kialakítja és gondozza az iskolai szintű munkaközösségek munkáját A közismereti képzés humán erőforrásainak tervezése, képzésének, továbbképzésének

tervezése A közismereti képzés tankönyvellátásának tervezése, a tankönyvellátás koordinálása Az érettségi vizsgák szervezésének koordinálása, a közismereti képzésekkel és vizsgákkal

kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének szervezése, ellenőrzése országos és belső mérések előkészítése, eredményeinek feldolgozása Az intézményi szintű tanórán kívüli foglalkozások szervezésének koordinálása, valamint a

tanulók szabadidős tevékenysége szervezésének koordinálása Tanulás támogatás és esély egyenlőség biztosításának szervezése. A HH és HHH, valamint

SNI és BTM-es tanulókkal való foglalkozások irányítása, az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének biztosítása

Figyelemmel kíséri, szervezi, koordinálja a tehetséggondozást, a közismereti versenyeztetést Kapcsolatszervezés a szülői és diákszervezetekkel Pályázatfigyelés, a pályázati tevékenység koordinálása különös tekintettel a közismereti

képzések tárgyi és személyi feltételeinek javítására A munkaterületéhez tartozó területeken ellenőrzést végez Kapcsolatot tart a köznevelési intézmény köznevelési munkáját befolyásoló külső

szervezetekkel.

Gazdasági menedzser (működtetés, személy- és munkaügyi tevékenység, a részben önálló gazdálkodással összefüggő tevékenység)Az SZMSZ rendelkezéseit az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közötti megállapodásban rögzített munkamegosztás és felelősségvállalás keretei között kell alkalmazni.A megállapodás fogja tartalmazni: - a tervezés,

- a pénzkezelés,- az előirányzat felhasználás,- a pénzellátás,- az utalványozás,- az információ áramlás, - a szolgáltatás,- a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés,

- a működtetés,- a beruházás, vagyonkezelés témaköreit.

A gazdasági menedzser feladat- és jogköre különösen: A fenntartóval együttműködve a költségvetés, és a beszámolók elkészítéséhez adatszolgáltatás A szakmai feladatok ellátásához a szükséges gazdasági feltételek biztosítása, Bér-, és létszámgazdálkodás, A követelések érvényesítéséhez szükséges intézkedések megtétele Az állami vagyon megőrzése, és gazdaságos, előírásszerű kezelése. A leltározás megszervezése, a selejtezés szabályszerűségének biztosítása. Adatszolgáltatások

elkészítése gondoskodás arról, hogy az iskola valamennyi tagintézmény által nyújtott adat szerint, a jogszabályokban előírt pénzügyi, számviteli kötelezettségének határidőben eleget tegyen.

Feladata a kapcsolattartás a tagintézményekkel. Iránymutatást ad a tagintézmények gazdasági ügyintézőinek feladataik ellátásához.

Tagintézmény-vezetők



A tagintézmények közvetlen irányítását a tagintézmény-vezetők végzik.

A tagintézmény-vezetők megbízását a 2011. évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről 67. § (9) bekezdése szabályozza. „A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben vezetői megbízást az kaphat, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel. A nyilvános pályázatra vonatkozó rendelkezéseket az e bekezdésben szabályozott vezetői megbízás esetén is alkalmazni kell.”Munkájukban közvetlen irányítójuk az intézményvezető és együttműködnek az intézményvezetővel, intézményvezető-helyettesekkel. Részt vesznek a Vezetői Tanács munkájában.Részletes feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza.Kiemelt feladataik:

Részvétel az intézményi SZMSZ, Pedagógiai Program, Házirend, Minőségirányítási Program elkészítésében, gondozásában. Ellátják a tagintézményük vezetését a központi programok, szabályzatok alapján.

A tanulók felvételét, jogviszony megszűntetését előkészítik. A tagintézményi humánerőforrás biztosítása érdekében közreműködnek a munkáltatói

intézkedések előkészítésében. Gondoskodnak tagintézményük éves munkaprogramjának összeállításáról, végrehajtásáról. Megszervezik a közismereti, szakmai alapozó, a belső saját szakmai oktatást. Elkészítik a tantárgyfelosztást. Ellátják a nevelési feladatok tervezését, szervezését, megvalósítását. Biztosítják az ifjúságvédelmi munkát, a teljes esélyegyenlőséget. Közreműködnek a szakképzés helyi feltételrendszerének kialakításában, a gyakorlati képzés

megszervezése. Tanügyi nyilvántartás, tanügyi dokumentumok vezetését biztosítják, azért felelősek. A

létszámnyilvántartásokat, statisztikákat előkészítik. A térítési díjak beszedését elősegítik. Felelősek intézményük törvényes működéséért, az ésszerű, takarékos gazdálkodásért, a

vagyonvédelemért. Közvetlenül irányítják a tagintézményük pedagógusi, oktatói, ügyviteli, technikai dolgozóinak

munkáját. Ellenőrzik, értékelik munkájukat. Szervezik, elrendelik, ellenőrzik, összesítik a helyettesítéseket, túlórákat. Igazolják a

szabályszerűséget. Kialakítják és biztosítják tagintézményük ügyeleti rendjét. Segítséget nyújtanak a Szülői Szervezet, DÖK munkájához, a helyi és a központi szervezettel

együttműködnek. Közreműködés a pedagógus továbbképzési terv elkészítésében. Munkaközösségek szakmai munkáját közvetlen irányítják. Szervezik az érettségi és a szakmai vizsgákat, ellenőrzik, értékelik. Különbözeti-, osztályozó-, javító vizsgákat szervezik, ellenőrzik, értékelik. Kapcsolatot tartanak tagintézményük képzési helyeivel, gazdasági egységükkel. Elemzik a

munkaerőpiaci elvárásokat. A tagintézményi feltételeknek megfelelően kezdeményezik a képzési szerkezet változtatását.

Helyi szintű elemzéseket végeznek. Közreműködnek az intézményi szintű döntések, stratégiák kialakításában, a minőségi elvárások a partneri elégedettség folyamatos biztosításában.

Helyi szintű vezetői ellenőrzés.

A tagintézmény vezetők munkáját a tagintézmény vezető helyettes / helyettesek, a gyakorlati oktatásvezető vagy gyakorlati oktatásvezető helyettes / helyettesek segítik.A feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák, amit a tagintézmény vezető készít el. Megbízásuk a tagintézmény vezető véleményének megkérésével az intézményvezető által történik határozatlan időre.A vezetők közül egy főnek/külön időrendi beosztás szerint/az intézményben folyó nevelő oktatómunka időszaka alatt az intézményekben kell tartózkodnia.



Az intézményvezető munkáját közvetlenül segíti a fentieken kívül a titkárságvezető, akinek hatásköre és egyéni felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában szereplő feladatokra.A titkárságvezető és a tagintézmények iskolatitkárai együttműködnek.

2. 2. 4. A vezetők közötti helyettesítés rendjeA távol lévő intézményvezetőt az általános helyettesítési jogkörrel megbízott a felnőttképzési és gyakorlati oktatási intézményvezető-helyettes helyettesíti. Ha a felnőttképzési és gyakorlati oktatási intézményvezető-helyettes is akadályoztatva van a vezetői feladatok ellátásában, a helyettesítési feladatokat a szakmai intézményvezető-helyettes látja el, az ő távolléte esetén pedig, az oktatásszervezési és közismereti intézményvezető-helyettes látja el, mindegyik távolléte esetén az egyik tagintézmény vezetője, esetenkénti írásos megbízás alapján.Az intézményvezetőt helyettesítő személy a fent leírt munkaterületeken jogosult intézkedni, teljes szakmai, erkölcsi és anyagi felelősséggel.

2. 2. 5. Gazdasági szervezet felépítése és feladataVagyonműködtetői munkakörök:A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre

pénzügyi csoportvezető pénztáros személyügyi ügyintéző

Karbantartói, takarítói, vagyonmegőrzői munkakörök műszaki munkatárs karbantartó takarító portás

Egyéb vagyonműködtetői munkakörök titkárságvezető

Belső ellenőrzés

Az intézményben a pénzügyi belső ellenőrzési tevékenységet a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el.Az iskola részéről kezdeményezni lehet egy-egy tevékenység gazdaságosságának, hatékonyságának vizsgálatát.

Egyéb gazdasági feladatok

Az egyes munkakörök illetve dolgozók feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A gazdasági szervezet és a műszaki dolgozók ügyrendjét és működését a következő dokumentumok szabályozzák:

Számviteli politika- Számlatükör és számlarend- Eszközök – források értékelési szabályzata- Pénzkezelési szabályzat- Leltárkészítési- és leltározási szabályzat- Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata,



melyeket a fenntartó készít el.

- Az önköltségszámítási szabályzat, - A Célszerűségi eljárási szabályzat melyeknek elkészítése az intézmény feladata.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az intézményvezető, távollétében gazdasági menedzser.A jogkört teljes szakmai, erkölcsi és anyagi felelősséggel látja el.Az iskola képviselőjeként az intézményvezető – esetenként a megbízottja jár el írásos meghatalmazás alapján.

A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokért az intézményvezető és a gazdasági menedzser a felelős.

3. Pedagógusok közösségei

3. 1. Az iskola nevelőtestületének feladatai:

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácsadó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazotti munkaviszonyban álló pedagógus, a gazdasági intézményvezető-helyettes, és az a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatárs, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

Feladatait a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 70. § és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. § alapján látja el.

A nevelőtestület értekezletei

tanévnyitó és tanévzáró értekezlet félévi tantestületi értekezlet nevelési értekezlet rendkívüli nevelőtestületi értekezletek

A félévi és tanév végi (tanévzáró) értekezletekről – a fenntartó részére is elküldött – jegyzőkönyv, a nevelőtestület egyéb értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról.

A nevelőtestület döntései, határozatai

A testület a döntéseit és határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.Egyenlő szavazat esetén az intézményvezető szavazata dönt. E döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

3. 2. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök, bizottságok, munkacsoportok

A nevelőtestület az iskolai tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításával kapcsolatos ügyekben a döntést az egy osztályban tanító pedagógusokból álló bizottságra átruházza.



Egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését, az osztályközösségek problémáinak megoldását az adott osztályban tanító tanárok közösségének értekezlete végzi. Ezeket az osztályfőnök szervezi és vezeti, szükség szerint az osztályfőnök megítélése alapján – bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására.

A nevelőtestület a tagintézményben tanító pedagógusokból álló bizottságra ruházza át az osztályozó vizsgára való bocsátás döntési jogát azokban az esetekben, amikor a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát.

A nevelőtestület tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja szakmai munkaközösségekre, a szülői közösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója tájékoztatni köteles a nevelőtestületet az átruházott ügyek állásáról a félévi, a tanév végi értekezleteken, ill. határidős feladat esetében annak lejártakor.A nevelőtestületben a következő típusú bizottságok működnek:

a) alkalmi vizsgabizottságok magántanulók vizsgáztatására, javítóvizsgákra, előrehozott vizsgákra, stb.

b) fegyelmi bizottságokc) további feladatokhoz rendelt munkacsoportok

3. 3. Szakmai munkaközösségek, munkaközösség-vezetők

A nevelési-oktatási intézményben tíz szakmai munkaközösség működik.

A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre.

Feladatait a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 71. § és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 118. § alapján látja el. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítő eljárásában.

A munkaközösségek feladatai

döntenek a munkaközösség működési rendjéről, munkaprogramjáról döntenek a szakterületükön a nevelőtestület által átruházott kérdésekről döntenek az iskolai tanulmányi versenyek programjáról véleményezik – szakterületüket érintően – a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai

munka eredményességét, javaslatot tesznek a továbbfejlesztésre, koordinálják, javítják azt fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatokat tesznek

a fakultációs irányok kialakítására végzik a tantárgycsoporttal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását,

lebonyolítását, ezek elbírálását, az eredmények kihirdetését egységes követelményrendszert alakítanak ki, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget segítik a tankönyvrendelést

A munkaközösség-vezető jogai és feladatai

összeállítja a munkaközösség éves programját irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a

szaktárgyi oktatásért



módszertani és szakmai értekezletet tart, bemutató órákat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását

elbírálja, jóváhagyja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenet szerinti haladást és a követelményrendszernek való megfelelést

javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésre, a tagok jutalmazására, kitüntetésére, feljebb sorolására

ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét állásfoglalásaival képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület, a

tagintézmény vezető vagy az intézményvezető-helyettesek, intézményvezető számára állásfoglalása, javaslata előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. javaslattétel a szakszerű helyettesítésekre.

Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

Mentálhigiénés munkatársMegbízója: az intézményvezető.Közvetlen vezetője: az oktatásszervezési, közismereti intézményvezető-helyettesTevékenységét az intézményvezetővel és a tagintézmény-vezetőkkel egyeztetetten végzi Feladatait a tagintézmények ifjúságvédelmi felelőseivel együttműködve önálló feladatként látja el.Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.Kiemelt feladatai:

Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat, hogy milyen problémával, hol és mikor fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

A megismert veszélyeztetett tanulók esetében a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.

Szükség esetén értesíti az ifjúságvédelmi szolgálatot. Az iskolában faliújságon közzéteszi az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó fontosabb

intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, pszichológiai és nevelési tanácsadó, drogambulancia, lelki segélytelefon stb.) címét és telefonszámát.

Kapcsolattartás az illetékes gyermekjóléti szolgálattal és családsegítő szolgálatokkal. A tanuló vagy osztályfőnök megkeresésére személyes (visszatérő) beszélgetéseket folytat a

tanulóval.

A központi mentálhigiénés munkatárs és a tagintézmények ifjúságvédelmi felelősei rendkívüli esetben az ügyeletes vezetővel való előzetes egyeztetés után szoros kivételként és egyéni tanácsadás céljából kihívhatja a tanulót a tanítási óráról.

Tagintézményi diákönkormányzat munkáját segítő tanár A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat és a tagintézmény-vezetők javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. Feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, amit a tagintézmény-vezető az oktatásszervezési, közismereti intézményvezető-helyettessel egyeztetve készít el.Közvetlen irányítója a tagintézmény vezetője.Az intézményi DÖK működtetése érdekében az oktatásszervezési, közismereti intézményvezető-helyettessel együttműködik.

Feladata kiemelten: a tagintézményi diákönkormányzat munkájának irányítása, koordinálása. A feladatainak részletes leírását az DÖK SZMSZ tartalmazza.

Könyvtáros – feladatkörét a könyvtárak működési szabályzata határozza meg.



Rendszergazda feladata a tagintézményekben használt számítástechnikai eszközök működőképességének biztosítása, az állandó oktatási állapot fenntartása. Munkáját az iskola nevelési feladatainak alárendelve, az informatika tanáraival együtt, igényeiket figyelembe véve végzi. Tevékenységének részletezését munkaköri leírás tartalmazza.

3. 4. Munkaköri leírás minták

Pedagógus

A munkakör célja: A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott alaptevékenységhez kapcsolódó oktatási-nevelési tevékenység biztosítása.

Feladatok, jogkörök, felelősségi körök, területek:Feladatát, jogait, kötelességeit általánosan a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény

tartalmazza.- Munkaköre színvonalas ellátása érdekében ismerje a közoktatással, szakképzéssel kapcsolatos

törvényeket, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, Pedagógiai Programját, tantárgyi, tantervi követelményeit.

- A pedagógus teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő- és oktatómunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

- Feladata a tanítási órára való felkészülés, az oktatómunkával kapcsolatos tárgyi feltételek előkészítése. Gondoskodnia kell szemléltető eszközeinek folyamatos karbantartásáról, az iskola anyagi lehetőségeinek megfelelően az állomány korszerűsítéséről.

- A nevelő- és oktatómunka folyamatos korszerűsítése érdekében hatékonyan működjön együtt munkaközössége tagjaival, vállaljon részt az ésszerű munkavégzésen alapuló feladatokból.

- Szakmai és pedagógiai téren rendszeresen képezze tovább magát.- Készítse el és tanévenként vizsgálja felül tanmeneteit, tevékenységét a Pedagógiai Program,

illetve a mindenkori munkarendhez igazodva tervezze meg. - Lehetőségei szerint vegyen részt az iskolai rendezvények lebonyolításában, a diákélet

szervezésében.- Megbízás alapján lásson el osztályfőnöki feladatokat.- Tanári és osztályfőnöki adminisztrációs munkáit pontosan és határidőre készítse el.- Lássa el a tagintézmény-vezetője, valamint azok helyettesei által - esetenként - meghatározott

egyéb feladatokat.

Ifjúságvédelmi felelős:- Közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és

megszüntetésében.- Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez

kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal.- Kialakítja a szülőkkel és a tanulókkal a személyes kapcsolattartás rendszerét.- Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá.- Tájékoztatja a tanulókat arról is, melyek azok az intézmények, amelyek gyermekvédelmi

feladatokat látnak el, megadja ezen intézmények címét, telefonszámát, így: a gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély, gyermekek átmeneti otthona.

- Tájékoztat az illetékes települési önkormányzat polgármesterénél igénybe vevő rendszeres, vagy rendkívüli szociális támogatások lehetőségeiről.



- Rendszeres felvilágosítással részt vesz a szenvedélybetegségek megelőzésében.- Segíti a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedését.- Segíti a prevenciós programok szervezését, lebonyolítását.

Osztályfőnök:-- Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:- az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztálya tanulóit- együttműködik az ODB-vel, segíti az osztályközösség kialakulását- koordinálja és segíti az osztályban tanító tanárok munkáját, szükség szerint látogatja óráikat- aktív kapcsolatot tart fenn a szülői közösséggel- figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös

gondot fordít a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók segítésére (segélyek, mentálhigiénés munkatárs, pszichológus, ifjúságvédelem), valamint a valamilyen területen tehetséges tanulók gondozására

- minősíti a tanulók szorgalmát, magatartását az ODB javaslatát is figyelembe véve- értekezleteket tarthat az osztályban tanító tanárok részvételével- szülői értekezleteket tart, szükség esetén családot látogat- ellenőrző útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi

előmeneteléről- ellátja az osztállyal kapcsolatos adminisztratív feladatokat (osztálynapló, statisztika,

továbbtanulás)- a tanulók hiányzását igazolja, saját hatáskörében – indokolt esetben – 3 nap távollétet

engedélyezhet- folyamatosan tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, mozgósít ezekre, közreműködik

a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében- javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére- részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában- osztályfőnöki tanmenetet készít- Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az intézmény pedagógiai elvei szerint

neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve.- Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.- Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, szükség szerint látogathatja

óráikat.- Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival

foglalkozó nevelőtanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. pszichológus, mentálhigiénés szakember, logopédus, gyógytestnevelő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs, stb.).

- Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.

- Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület (a nevelőtestület érintett munkacsoportja) elé terjeszti.

- Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, és – többségében az ellenőrző könyv útján – rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről és mindarról, amit felsőbb jogszabály előír.

- Naprakészen vezeti a tanuló tanulói jogviszonyának keletkezését, változását és megszüntetését tükröző dokumentumokat, e kérdésekben együtt kell működnie az iskolatitkárral.

- Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetése, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációk, stb.) a bizonyítványokkal – mint szigorú számadású bizonylatokkal elszámol.

- Saját hatáskörében – indokolt esetben – osztálya tanulójának igazolja hiányzását. A hiányzások kérdésében az SZMSZ-nek és a Házirendnek megfelelően jár el.

- Gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról.



- Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenység szervezésében, részt vesz az iskola rendezvényein és feladatokat kaphat ezzel kapcsolatosan.

- Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére.

- Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.

- A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít.- Keresi azokat az alkalmakat, amelyek az osztály osztályközösségé válását elősegítik.

Információszolgáltatási kötelezettsége:- A folyamatos és hatékony oktató-nevelő munka érdekében felettesének jelezze a munkája

során felmerült problémákat.- Tapasztalatairól tájékoztassa tanulói osztályfőnökét, valamint az őket tanító szaktanárokat.- Külön felkérésre írásban számoljon be munkájáról.

Ellenőrzési kötelezettsége:- Folyamatosan ellenőrizze és értékelje tanulói tevékenységét, és erről tájékoztassa a tanulót és

a szülőt egyaránt.

Funkcionális kapcsolatai:- Osztályfőnökként rendszeres kapcsolatot tartson a tanulók szüleivel és az osztályban tanító

tanárokkal, szakoktatókkal.- Nevelő munkája során működjön együtt a diákmozgalmat segítő tanárral.

Felelősségi köre:- Kiemelten felelős a tanóra színvonaláért, a végzett munka minőségéért, tanulói

felkészültségéért.- Felelős a rábízott tanulók testi épségéért, szellemi fejlődéséért.

Közvetlen felettesei a munkakörével összefüggésben esetenként más feladatokkal is megbízhatják.

Köteles intézményvezetői utasítás alapján az intézmény más telephelyén munkakörének megfelelő feladatokat ellátni.

Helyettesítés rendje:Eseti megbízás alapján helyettesítést végez.Hiányzása esetén az iskola többi tanára helyettesítheti. Nem tervezhető távollét esetén köteles minél hamarabb, de legkésőbb a munkakezdés előtt a helyettesítésért felelős tagintézmény-vezetést értesíteni.

Az itt nem szabályozott kérdésekben a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és a Munka Törvénykönyvében foglaltak az irányadók.

Gyakorlati oktató

A munkakör célja: A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott alaptevékenységhez kapcsolódó oktatási-nevelési tevékenység biztosítása. A gyakorlati foglalkozások színvonalas megtartása, hatékony nevelő-oktató munka.

Feladatok, jogkörök, felelősségi körök, területek:Feladatát, jogait, kötelességeit általánosan a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény tartalmazza.



- Munkaideje a kötelező óraszámból, s emellett a foglalkozására való felkészülésére, a foglalkozás előkészítésével kapcsolatos feladatokra, valamint a nevelő-oktató munkával kapcsolatos tevékenységekre fordított időből áll.

- Munkaköre színvonalas ellátása érdekében ismernie kell a Szervezeti és Működési Szabályzatot, valamint a képzéssel kapcsolatos rendelkezéseket, helyi tanterveket, szakmai programokat.

- Ismernie és alkalmaznia kell az iskolai és tanműhelyi Házirendet, tanműhely ügyrendjét- Munkavédelmi Szabályzatot, Tűzvédelmi utasítást, Tűzriadó-tervet. - A gyakorlati foglalkozásokra színvonalasan készüljön fel: a foglalkozásokat, a tantervi

követelményeket szem előtt tartva tartsa meg, - az ismereteket tárgyilagosan sokoldalúan közvetítve, - készítse el és tanévenként újítsa fel az oktatási dokumentumokat.

- Vegyen részt a szakmai oktatással összefüggő szemléltető eszközök készítésében, bővítse, korszerűsítse azokat.

- A munkaközösség tagjaként vegyen részt az iskola foglalkozásai, illetve pedagógiai programjain.

- A tanulók emberi méltóságát, jogait tartsa tiszteletben.- Segítse a tanulók felkészülését az SZKTV és az OSZTV versenyekre, vegyen részt a

versenyek helyi fordulóinak előkészítésében, lebonyolításában. - Szakmai vizsgák, gyakorlati vizsgák feladatait készítse elő, hatékonyan vegyen részt a vizsgák

lebonyolításában. - Vegyen részt a szakmai pályázatok kidolgozásában.- Szakmai ismereteit, tudását továbbképzéseken való részvétel útján gyarapítsa. - Felettese megbízásából lásson el előre nem tervezhető feladatokat. - Adminisztrációs munkáját a legnagyobb pontossággal végezze.

Információszolgáltatási kötelezettsége:- A folyamatos és hatékony oktató-nevelő munka érdekében felettesének jelezze a munkája

során felmerült problémákat, anyag- és eszközigényét, a tanulókkal kapcsolatos információkat, a munkákkal kapcsolatos észrevételeket.

- Tapasztalatairól tájékoztassa tanulói osztályfőnökét, valamint az őket tanító szaktanárokat.- Külön felkérésre írásban számoljon be munkájáról.


a szülőt egyaránt.- Ellenőrizze a technológiai fegyelmet a munka- és tűzvédelmi utasítások betartását.- Folyamatosan ellenőrizze a vendéglátó kabinet - általa használt - helyiségeinek, eszközeinek,

gépeknek állapotát, melynek megőrzéséért személyesen felelős.


tanárokkal, szakoktatókkal.- Nevelő munkája során működjön együtt a diákmozgalmat segítő tanárral, és az ifjúságvédelmi

felelőssel.- Aktívan vegyen részt a szakmai munkaközösség munkájában, programjait közreműködésével

segítse.- Amennyiben tevékenysége során munkaadókkal kerül kapcsolatba, az iskolát méltóképpen

képviselje.- Segítse az iskola, és a munkaadók közötti jó kapcsolatok kialakítását, elmélyítését.

Felelősségi köre:- Felelős a Tantervhez és a Munkatervhez igazodó feladatok pontos, szakszerű végrehajtásáért,

a munkafegyelem, a munka- és tűzvédelmi szabályok betartásáért.



- Kiemelten felelős a tanóra színvonaláért, a végzett munka minőségéért, tanulói felkészültségéért.

- Felelős a rábízott tanulók testi épségéért, szellemi fejlődéséért.



Helyettesítés rendje:A szakmai munkaközösség más gyakorlati oktatóját helyettesíti.Hiányzása esetén a szakmacsoport más gyakorlati oktatója - egyedi megbízás alapján az iskola más dolgozója - helyettesíti. Nem tervezhető távollét esetén köteles minél hamarabb, de legkésőbb a munkakezdés előtt a helyettesítésért felelős tagintézmény-vezetést értesíteni.


Szakoktató

A munkakör célja: A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott alaptevékenységhez kapcsolódó oktatási-nevelési tevékenység biztosítása. A gyakorlati foglalkozások színvonalas megtartása, hatékony nevelő-oktató munka.

Feladatok, jogkörök, felelősségi körök, területek:Feladatát, jogait, kötelességeit általánosan a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény tartalmazza.

- Munkaideje a kötelező óraszámból, s emellett a foglalkozására való felkészülésére, a foglalkozás előkészítésével kapcsolatos feladatokra, valamint a nevelő-oktató munkával kapcsolatos tevékenységekre fordított időből áll.

- Munkaköre színvonalas ellátása érdekében ismernie kell a Szervezeti és Működési Szabályzatot, valamint a képzéssel kapcsolatos rendelkezéseket, helyi tanterveket, szakmai programokat.

- Ismernie és alkalmaznia kell az iskolai és tanműhelyi Házirendet, tanműhely ügyrendjét- Munkavédelmi Szabályzatot, Tűzvédelmi utasítást, Tűzriadó-tervet. - A gyakorlati foglalkozásokra színvonalasan készüljön fel: a foglalkozásokat, a tantervi

követelményeket szem előtt tartva tartsa meg, - az ismereteket tárgyilagosan sokoldalúan közvetítve, - készítse el és tanévenként újítsa fel az oktatási dokumentumokat.

- Vegyen részt a szakmai oktatással összefüggő szemléltető eszközök készítésében, bővítse, korszerűsítse azokat.

- A munkaközösség tagjaként vegyen részt az iskola foglalkozásai, illetve pedagógiai programjain.

- A tanulók emberi méltóságát, jogait tartsa tiszteletben.- Segítse a tanulók felkészülését az SZKTV és az OSZTV versenyekre, vegyen részt a

versenyek helyi fordulóinak előkészítésében, lebonyolításában. - Szakmai vizsgák, gyakorlati vizsgák feladatait készítse elő, hatékonyan vegyen részt a vizsgák

lebonyolításában. - Vegyen részt a szakmai pályázatok kidolgozásában.- Szakmai ismereteit, tudását továbbképzéseken való részvétel útján gyarapítsa. - Felettese megbízásából lásson el előre nem tervezhető feladatokat. - Adminisztrációs munkáját a legnagyobb pontossággal végezze.

Információszolgáltatási kötelezettsége:



- A folyamatos és hatékony oktató-nevelő munka érdekében felettesének jelezze a munkája során felmerült problémákat, anyag- és eszközigényét, a tanulókkal kapcsolatos információkat, a munkákkal kapcsolatos észrevételeket.

- Tapasztalatairól tájékoztassa tanulói osztályfőnökét, valamint az őket tanító szaktanárokat.- Külön felkérésre írásban számoljon be munkájáról.


a szülőt egyaránt.- Ellenőrizze a technológiai fegyelmet a munka- és tűzvédelmi utasítások betartását.- Folyamatosan ellenőrizze a vendéglátó kabinet - általa használt - helyiségeinek, eszközeinek,

gépeknek állapotát, melynek megőrzéséért személyesen felelős.


tanárokkal, szakoktatókkal.- Nevelő munkája során működjön együtt a diákmozgalmat segítő tanárral, és az ifjúságvédelmi

felelőssel.- Aktívan vegyen részt a szakmai munkaközösség munkájában, programjait közreműködésével

segítse.- Amennyiben tevékenysége során munkaadókkal kerül kapcsolatba, az iskolát méltóképpen

képviselje.- Segítse az iskola, és a munkaadók közötti jó kapcsolatok kialakítását, elmélyítését.

Felelősségi köre:- Felelős a Tantervhez és a Munkatervhez igazodó feladatok pontos, szakszerű végrehajtásáért,

a munkafegyelem, a munka- és tűzvédelmi szabályok betartásáért. - Kiemelten felelős a tanóra színvonaláért, a végzett munka minőségéért, tanulói

felkészültségéért.- Felelős a rábízott tanulók testi épségéért, szellemi fejlődéséért.



Helyettesítés rendje:A szakmai munkaközösség más szakoktatóját helyettesíti.Hiányzása esetén a szakmacsoport más szakoktatója - egyedi megbízás alapján az iskola más dolgozója - helyettesíti. Nem tervezhető távollét esetén köteles minél hamarabb, de legkésőbb a munkakezdés előtt a helyettesítésért felelős tagintézmény-vezetést értesíteni.


4. A diákönkormányzattal való együttműködésAz iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket, diákönkormányzatot hozhatnak létre, melyek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 48. § és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 120. §-ban meghatározottak szerint működnek.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok,



joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára.

Képviselőit minden évben újra kell választani, illetve kiegészíteni.A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt

E jogosítványokat a Diákönkormányzat Választmánya gyakorolja a diákok felhatalmazása alapján.

A diákönkormányzat az alábbiak szerint szerveződik:Tagintézményenként:

DiákközgyűlésTagintézményi Diákönkormányzat

Intézményi szinten:Diákok KüldöttközgyűléseDiákönkormányzat Választmánya

A diákönkormányzat alulról építkező közösségi szervezet. Az intézmény egészét érintő ügyekben a Diákok Küldöttközgyűlése és a Diákönkormányzat Választmánya az illetékes. Az Intézményi Diákönkormányzat munkáját az oktatásszervezési és közismereti intézményvezető-helyettes segíti, aki eljárhat az intézmény tanulóinak képviseletében a Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola intézményvezetőjénél. A tagintézmények tanulóinak ügyeiben a tagintézmények diákönkormányzatai járnak el. A diákönkormányzatok munkáját a diákmozgalmat segítő tanárok segítik, akik eljárhatnak a diákönkormányzat képviseletében is.

A diákönkormányzatok maguk határozzák meg saját Szervezeti és Működési Szabályzatukat, melyet a választó tanulóközösség fogad el, és a nevelőtestület hagy jóvá.

A diákönkormányzatok ülésein állandó jelleggel részt vesz a diákönkormányzatot segítő tanár, időszakonként, vagy felkérésre az intézményvezető, intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségeit érintő kérdésekben; a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához; a pályázatok, versenyek szervezéséhez; a közösségi programok, tevékenységformák meghatározásához; a könyvtár, sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.

A tagintézményekben évente legalább egy alkalommal Diákközgyűlést kell megszervezni. A diákok küldöttközgyűlését – szükség szerint - az intézmény összes tanulóját érintő kérdés eldöntésekor kell összehívni. Az évi rendes Diákközgyűlésen a diákönkormányzatok képviselői beszámolnak az előző közgyűlés óta végzett munkáról, a diákjogok érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzathoz, az intézmény, a tagintézmény vezetéséhez.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához, az intézményvezetővel kötött írásbeli megállapodásban rögzítettek szerint térítésmentesen használhatja a tagintézmények helységeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza a tagintézmények működését, a költségtakarékosság szem előtt tartásával.

5. Kapcsolattartás a szülői szervezettel

Feladatukat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73. § és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 119. § alapján látják el.



Szülői szervezet

a.) A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

A szülői szervezet jogköre:

A szülői közösség maga dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. Az iskolai szülői szervezet, közösség kezdeményezheti iskolaszék létrehozását, továbbá dönt

arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka

eredményességét, a tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

b.) Az osztályok szülői közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A közösségek véleményeiket, javaslataikat választott képviselőjük vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez.A Tagintézményi Szülői Szervezetekkel a tagintézmény-vezetők tartanak kapcsolatot.A Szülői Választmánnyal az intézményvezető tart kapcsolatot. A választmány működési feltételeinek biztosításáról a közismereti és oktatásszervezési intézményvezető-helyettes gondoskodik.

c.) A szülői közösség képviselőit az intézményvezető tanévenként legalább egy alkalommal összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, aktuális feladatairól, pedagógia programjáról, és ugyanezekről meghallgatja a szülők véleményét.

A működési feltételeikhez a szükséges kellékek térítésmentes biztosítását az intézményvezetővel kötött írásbeli megállapodásban rögzítik a takarékossági szempontok figyelembe vételével.

5.1 Intézményi Tanács

Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából, képviselőjéből álló intézményi tanácsot hozott létre. Jogi személy, mely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására. Ügyrend alapján működik, melyet az intézményi tanács dolgoz ki és az oktatási hivatal hagyja jóvá. Képviseletét az elnök látja el. Az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkezik.A szülőket az intézmény és a tagintézmények életéről az Intézményi Tanács mellett a munkatervről, szabályzatokról, az aktuális feladatokról az intézményvezető, tagintézmény-vezetők és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az intézményvezető félévente egyszer beszámol az intézmény működéséről az Intézményi Tanácsnak, mely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.

a tagintézmény vezetője szükség szerint tart kapcsolatot az Intézményi Tanáccsal, illetve közvetlenül a szülőkkel



6. Az intézmény és közösségei közötti kapcsolattartás rendje, formája

Az intézmény vezetése és a nevelőtestület

Az iskola intézményvezetője a Vezetői Tanácson keresztül és közvetlenül is irányítja, koordinálja és ellenőrzi az oktató – nevelő munkát. A Vezetői Tanács bevonásával vagy közvetlenül ellenőrzi a gyakorlóhelyeken végzett pedagógiai munkát.

Az intézményvezető a Vezetői Tanácsot (intézményvezető-helyettes és tagintézmény vezetők) kéthetente hívja össze, de kezdeményezhető az intézményvezető vagy a tanács tagjai részéről rendkívüli összejövetel is.

A Vezetői Tanács működésének általános elvei:- A Vezetői Tanács általános feladata a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség

értekezletének az előkészítése. Dönt az értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Előzetesen véleményezi az értekezlet elé kerülő előterjesztéseket. Előkészíti a nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetői pályázat, illetve megbízás tárgyában összehívásra kerülő értekezleteket, melyek előkészítését az előkészítő bizottság végzi.

- A Vezetői Tanács az általa elfogadott munkaterv szerint végzi munkáját. Rendszerint hetente illetve szükség szerint ülésezik. Üléseit az intézményvezetőhívja össze.

- Akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A személyi kérdésekkel és a fegyelmi ügyekkel kapcsolatos döntéseket titkos szavazás keretében hozza meg.

- A Vezetői Tanács ülései között az intézményvezető-helyettesek és a tagintézmény-vezetők rendszeresen tájékoztatják az intézményvezetőt és a többi vezetőt a területükön folyó munkáról és az aktuális feladatokról.

Az iskola valamennyi tantestületi tagját érintő döntések meghozatala érdekében nevelőtestületi értekezletet kell kezdeményezni.

Az iskolai vezetőség (Vezetői Tanács) tagjai tájékoztatják az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az üléseken hozott döntésekről, határozatokról. Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdésit, véleményét, javaslatait közvetítik az iskolai vezetőség (Vezetői Tanács) felé.

Pedagógusok és tanulókA tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető, a tagintézmény vezető, a diákönkormányzatot segítő pedagógus a diákönkormányzat vezetőségi ülésein, a Diákközgyűlésen, az osztályfőnök osztályfőnöki órán tájékoztatja.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.

A tanulók a jogszabályokban biztosított jogaik érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján – az intézményvezetőséghez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak, kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat közölhetik.

Pedagógusok és szülők

Az osztályok szülői közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A közösségek véleményeiket, javaslataikat választott képviselőjük vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez.A Tagintézményi Szülői Szervezetekkel a tagintézmény-vezetők tartanak kapcsolatot.



A Szülői Választmánnyal az intézményvezető tart kapcsolatot. A választmány működési feltételeinek biztosításáról a közismereti és oktatásszervezési intézményvezető-helyettes gondoskodik.

A szülői közösség képviselőit az intézményvezető tanévenként legalább egy alkalommal összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, aktuális feladatairól és ugyanezekről meghallgatja a szülők véleményét.

A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.

A szülők a tanulók és saját jogszabályokban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján az intézményvezetőséghez, a tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak, kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat közölhetik.

A szülők és más érdeklődők az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az intézményvezetőtől, intézményvezető-helyettesektől, a tagintézmény vezetőtől, helyettesektől kérhetnek tájékoztatást.

Az SZMSZ, a pedagógiai program és a házirend nyilvános, megtekinthető: Az intézmény (tagintézmények) honlapján Az intézmény fenntartójánál A tagintézmények könyvtáraiban A tagintézmények nevelői szobáiban Az intézményvezetőnél és helyetteseinél A tagintézmény vezetőknél és helyetteseiknél

A házirend egy példányát beiratkozáskor a szülők megkapják.

7. Kapcsolattartás az intézményben működő sportszervezetekkel:A tagintézményekben működő sportegyesületekkel és sportkörökkel az intézményvezető együttműködési megállapodást köt.A tagintézmény-vezetők tartanak közvetlen kapcsolatot a szervezetek képviselőivel.

A mindennapos testedzés formája:

A 2012/2013-as tanévtől, a kilencedik évfolyamos tanulóknak, felmenő rendszerben mindazon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, - és azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik - a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezzük meg. Melyből legfeljebb heti két óra a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségi oktatással; iskolai sportkörben való sportolással; versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. Az iskolában minden más, a törvényben kötelezett tanuló részére legalább heti két tanítási órában kötelező testnevelés, valamint a diáksport biztosítják a testmozgás és testedzés lehetőségét.

A tagintézményekben diáksportkör és diák-sportegyesületek működnek, különféle sportágakban szervezett foglakozásaik is biztosítják a tanulók mindennapos testedzését.

A tagintézményi diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az intézményvezető által megbízott testnevelő tanár segíti. Egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját, amelyet az intézményi munkaterv részeként a nevelőtestület fogadja el. A diáksportkör foglalkozásit (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában határozza meg.



A tagintézményi diák-sportegyesületekkel az intézményvezető együttműködési megállapodást köt, melyet évenként kell felülvizsgálni.

A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez a tagintézmények biztosítják, hogy a tornaterem, sportudvar, edzőterem az órarendben meghatározott időben testnevelő tanár felügyelete mellett rendelkezésre áll.

Az iskola tanulói a tornatermet, edzőtermet csak abban az esetben vehetik igénybe, ha a testnevelő tanárok valamelyike vagy a tanulók testi épségéért felelősséget vállaló pedagógus, edző jelen van.

8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

8. 1. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formája és rendje

Az iskola és a gyakorlati képzés más szereplőinek felelősségét és feladatait, az együttműködés elveit a szakképzési törvény írja elő.

A gyakorlati képzésben együttműködő partnereink:

Kamarák: Kereskedelmi és Iparkamara Agrárkamara Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Könyvvizsgálói Kamara

További partnereink: Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete KISOSZ IPOSZ

Gyakorlóhelyek: Térségi Integrált Szakképző Központ Kórházak, rendelőintézetek, szociális otthonok, bölcsődék, és egyéb egészségügyi és szociális

intézmények, gyógyszertárak Kereskedelmi egységek Vendéglátóhelyek, szállodák, Élelmiszeripari munkahelyek, pékségek, vágóhidak, cukrászüzemek Szolgáltatóipari egységek, fodrász és kozmetikai üzletek, szalonok, Könnyűipari üzemek, varrodák, bőrdíszműves műhelyek, javítóműhelyek Bankok, könyvelőirodák, költségvetési szervezetek, önkormányzatok, informatikai cégek

A szakmai gyakorlati képzés folytatható:

Iskolai tanműhelyben Térségi Integrált Szakképző Központ tanműhelyében Kizárólag gyakorlati képzés célját szolgáló vállalati tanműhelyben Más gazdálkodó szervezetnél Költségvetési szervnél

A képzés szervezője:

Iskolai tanműhelyben - az iskola



Térségi Integrált Szakképző Központ tanműhelyében - az iskola és a partnerintézmény vezetője

Vállalati tanműhelyben, más gazdálkodó szervezetnél és költségvetési szervnél töltött gyakorlat esetén a szervezésben az iskola partnere a területért felelős ágazati kamara és a gyakorlóhely képviselője.

A gyakorlati képzés megvalósulási formája:

Gyakorlóhely-látogatás Évközi gyakorlat Összefüggő/nyári gyakorlat

Időtartama:

A szakmai képzési és vizsgáztatási követelményekben meghatározott óraszám, melyet a képzési időben előírt ütemben kell teljesíteni.Néhány órás, egy napos, hetente egy-, két-, három-, négy napos vagy egész hetes gyakorlati beosztás illetve több héten át történő munkavégzés is jellemző.

A gyakorlat szervezésének jogi keretei:

Együttműködési megállapodás Tanulószerződés

A gyakorlati képzés során az együttműködő felek kötelességeiket, jogaikat írásban rögzítik.Az iskola és a képzőhely megállapodása az Együttműködési megállapodás, melyet a felek kölcsönösen aláírnak és a fenntartó és a Kereskedelmi és Iparkamara helyi szervezete ellenjegyzi.Az iskolát az intézményvezető képviseli.A Tanulószerződést - az ágazatért felelős gazdasági kamara bevonásával - a Kereskedelmi és Iparkamara köti a képzésben résztvevő tanulóval, kiskorú tanuló esetén szülővel.

A Kamara a gyakorlóhelyek és az iskola kapcsolattartása:

Az operatív munkavégzéshez szükséges rendszeres kapcsolattartás a kamara munkaszervezetével és a gyakorlóhelyekkel - személyes megbeszélés, telefon, levél, elektronikus levél útján - a gyakorlati képzésért felelős intézményvezető-helyettes és a tagintézményi gyakorlati oktatásvezetők feladata.Az évente ismétlődő események - versenyszervezés, vizsgaszervezés, szintvizsga-szervezés, bemutatók, tájékoztató előadások, továbbképzések, gyakorlóhely-akkreditációk, gyakorlóhely-látogatások eseti meghívókkal kölcsönös megkeresés alapján történnek.

Az intézmény külső kapcsolatai során a kapcsolattartás egyedi egyeztetés alapján kialakított rendszerben történik, szükség szerint határidők és felelősök megjelölésével.

Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli.Az intézményvezető e feladatát megosztja/átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársaival/munkatársainak.

Tanévenként egy alkalommal az iskola intézményvezető meghívja az iskolával kapcsolatban lévő gazdálkodó szervezetek képviselőit. Itt tájékoztatja őket az iskola feladatairól, céljairól, megbeszélik a felmerült problémákat.



8. 2. Az intézmény és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás formája és rendje

Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Jogú város Város Polgármesteri Hivatala biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola intézményvezetőjebiztosítja az alábbi személyekkel:

az iskolaorvos, az iskolai védőnők, az ÁNTSZ Szolnok városi tiszti-főorvosa

8. 3. Az ifjúságvédelem és kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal

Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola intézményvezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

8. 4. Az intézmény kapcsolata a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal

A pedagógiai szakszolgálatokról és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról a 2012. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 18-19. § rendelkezik. Munkájuk és a nevelési-oktatási intézményünk munkája szorosan összekapcsolódik.Pedagógiai szakszolgálat

A szülők és a pedagógusok nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segítik az alábbi területeken:

a gyógypedagógiai tanácsadás, a fejlesztő nevelés, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos

szakértői és rehabilitációs tevékenység, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a konduktív pedagógiai ellátás, a gyógytestnevelés, az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.

Pedagógiai-szakmai szolgáltatásA nevelési-oktatási intézmények, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet segítik az alábbi területeken:

a pedagógiai értékelés, a szaktanácsadás, tantárgygondozás,



a pedagógiai tájékoztatás, a tanügy-igazgatási szolgáltatás, a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása.

9. A működési rendje

9. 1. Az intézmény működési rendje

Azintézményvezetés székhelye: 5000 Szolnok, Béla Király utca 4.

Az intézményvezetés munkarendje:A szorgalmi időszakban hétfőtől csütörtökig 7.30-16.30, pénteken 7.30-14.00.Pénztári órák: minden nap 7.30-12.00

Tagintézmények működési rendje:

A szorgalmi időszakban az iskola tagintézményei hétfőtől péntekig 6.00 órától 20.00 óráig tartanak nyitva. Ettől eltérő időben, pl. munkaszüneti napon, korábbi nyitás-zárás az intézményvezetővel történt előzetes engedélyeztetés alapján lehet nyitva tartani. Az iskola épületeibe történő belépés 6.30-tól lehetséges.

A belépéstől kezdve a tanulók számára pedagógusi felügyeletüket biztosítjuk. Az épületet zárás érdekében 19.30-kor el kell hagyni.

Az iskolában az elméleti tanítás 7. 30 órától 17.45 óráig tarthat. Az elméleti tanítási órák a 45 percesek. Az egységes csengetési rendet a Házirend szabályozza.

A csengetési rendet évente szükség esetén felülvizsgáljuk.

A tanműhelyi szüneteket a Tanműhelyi ügyrend szabályozza.

A tagintézményekben az elméleti és a gyakorlati oktatás teljes ideje alatt vezetői ügyeletet kell tartani, melyet a tagintézmény vezetők, helyetteseik és a gyakorlati oktatásvezetők, helyettesek, a tanévenként megállapított beosztás szerint látnak el.

A szorgalmi idő előkészítése augusztus 25-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik előzetes munkarend szerint. Ebben az időszakban kell megszervezni a különbözeti-, osztályozó- és javítóvizsgákat is.

A nyári szünetben a tanulók ügyeinek intézésére minden héten, szerdán 9 - 12 óráig ügyeletet kell tartani, amely a tagintézményekre és az intézményvezetésre is vonatkozik.

A pedagógus köteles első tanítási órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén megjelenni.

A pedagógus számára kötelező a jelenlét az éves munkatervben rögzített programokon és az intézményvezető valamint a tagintézmény vezető által meghatározott egyéb esetekben.



A pedagógus a munkából való távolmaradás okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb munkájának kezdete előtt 15 perccel köteles a tagintézményi ügyeletes vezetőnek vagy az iskolatitkárnak bejelenteni. Mulasztás esetén orvosi vagy egyéb hivatalos igazolás fogadható el.

A nem pedagógus dolgozók munkarendjét külön beosztás tartalmazza, amelyet az intézményvezető hagy jóvá.

Az tagintézmények között közlekedő kollégák utazási ideje a heti 40 órába beleszámít.

9. 2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

A nem iskolai dolgozók és a hivatalos ügyet intézők az iskola épületébe csak a tagintézményi portákon bejelentkezve léphetnek be, meghatározva a belépésének a célját, rögzítve a belépő nevét a belépés idejét és a távozást.

10. A tanórán kívüli (egyéb) foglalkoztatások szervezeti formái

A tanórán kívüli foglalkozások tanítási időn kívül szervezhetők, legfeljebb az épület nyitva tartásáig. A foglalkozásoknak ezen időponton túl történő megtartásához az intézményvezető külön engedélye szükséges.

Az iskolában tanórán kívüli foglalkozásként lehet szervezni: tantárgyi szakköröket, egyéni foglalkozásokat, felkészítő, felzárkóztató foglalkozásokat tehetséggondozó foglalkozásokat sport- és szabadidős foglalkozásokat, önképző kört, tanulmányi és sportversenyeket, diáknapot, szakmai napokat, iskolai ünnepélyek műsorait.

A tanórán kívüli foglalkozásokra jelentkezés a házirendben szabályozott módon lehetséges.

A diáknap tanítás nélküli munkanap. A tanuló a diákönkormányzat által kötelezőnek szervezett programon köteles részt venni.

A foglalkozások vezetőit - a munkaközösség-vezetők véleményének meghallgatásával - az intézményvezető bízza meg.

Az önképző kör bármilyen nem tanórai foglalkozáshoz kapcsolódó ismeret elsajátítása céljából létrehozható, megfelelő szakértelemmel rendelkező nagykorú személy vezetésével.

A tanulók az iskolán kívüli sport, kulturális, illetőleg egyéb intézmények munkájában egyénileg vehetnek részt. Amennyiben ez az elfoglaltság iskolai időt érint, ahhoz az intézményvezető hozzájárulása szükséges. Az engedély visszavonható, ha a külön foglalkozás a tanuló előmenetelét gátolja.

Önköltséges tanfolyam térítés ellenében a tanulók vagy a szülők kérésére szervezhető.



Esetenkénti, tanórán kívüli foglalkozások

A kirándulás szabályozása:

Az iskola az osztálykirándulásokra a tanulók számára nem tud támogatást biztosítani.

Minden tanuló számára csak a tanítási idő alatt szervezett költségmentes kirándulás, múzeumlátogatás, stb. tehető kötelezővé. Ha a tanuló az iskola által szervezett költségmentes programon nem vesz részt, elfogadható igazolás hiányában mulasztását igazolatlannak kell tekinteni.

Osztálykirándulást, tanulmányi kirándulást tanév elején – az osztályfőnöki tanmenetben – előre meg kell tervezni, a tagintézmények éves munkarendjében meghatározott, kirándulásra kijelölt időpont figyelembe vételével.

Az osztályfőnök iskolai keretek között szervezhet egyéb (rendkívüli) kirándulást, amelyet írásban köteles előterjeszteni az intézményvezetőnek, a tagintézmény vezető javaslatával és a szülői szervezet, valamint a Diákönkormányzat véleményezésével.

Az osztályfőnöki előterjesztés tartalmazza: az útitervet, költségeket (utazás, szállás, egyéb), tervezett résztvevőket, kísérők megnevezését.

A kirándulást az intézményvezető engedélyezheti. Iskolai keretek között kirándulás engedély nélkül nem szervezhető. Osztálykirándulás, múzeumlátogatás, egyéb kiadással járó program szervezése csak akkor lehetséges, ha a szülők, illetve a tanulók írásban vállalják az ezzel járó anyagi terheket. Olyan méltányos összeget kell megállapítani – valamint dönteni az összeg felső határáról – amihez az osztályfőnök az osztály szülői szervezet és az osztály diákönkormányzat egyetértését beszerezte.

Ha valamelyik tanuló anyagi ok miatt nem tud részt venni osztálykiránduláson, múzeumlátogatáson, egyéb fizetős programokon, akkor az iskolának gondoskodnia kell a kirándulás idejére a tanuló másik osztályban történő elhelyezéséről.

Iskolai, osztálykirándulás csak pedagógus kísérettel lehetséges, minden megkezdett 20 tan kíséréséhez egy pedagógus kísérő szükséges.

Az egyéb módon szervezett kirándulások, programok előtt a szülőket tájékoztatni kell arról, hogy nem iskolai keretek között történik a szervezés, és a felelősség a szervezőt terheli.

11. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézményvezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések



a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és tanulói lista

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá.

12. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai

A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A tanuló kártérítési és fegyelmi felelősségét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58-59. §, továbbá a 20/2012. EMMI rendelet 53-61. § szabályozza.

12. 1. Az egyeztető eljárás

A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított esetén a szülő egyetért.

A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére.

A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.

Ha a kötelességszegéssel gyanúsított és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezéstől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

Az egyeztető eljárást olyan felnőtt személy vezetheti, akit mind a sértett, mind a kötelességszegő elfogad. Szükség esetén az oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője is felkérhető az egyeztetés levezetésére.

Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.

12. 2. A fegyelmi eljárás menete

Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.

Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani.



A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a gyakorlati képzést nem az iskolában tartják – a gyakorlati képzés szervezőjét (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) – a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével – értesíteni kell.

Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő, a törvényes képviselő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő, a törvényes képviselő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.

A fegyelmi eljárást – a megindítástól számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, a törvényes képviselő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.

Intézményünkben a nevelőtestület a fegyelmi jogkör gyakorlását átruházza a tagintézményenként működő fegyelmi bizottságokra, így a fegyelmi tárgyalást a legalább háromtagú tagintézményi fegyelmi bizottság folytatja le. A bizottság tagjai az elnök, tagintézmény-vezető vagy tagintézmény-vezető helyettes, osztályfőnök, akadályoztatása esetén a tanulót nagy óraszámban tanító szaktanár/ok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A fegyelmi tárgyalásra meg kell hívni az iskolai vagy osztály diákönkormányzat képviselőjét, vagy be kell szerezni véleményét.

A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő, a törvényes képviselő kéri.

A fegyelmi bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.

A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni.

A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.

A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve, hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható.

A fegyelmi büntetés lehet:a) megrovás,b) szigorú megrovás,c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,f) kizárás az iskolából.

Tanköteles tanulóval szemben a (e)–(f) pontban szereplő büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára.



A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát.

A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult.

A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének, törvényes képviselőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek.

Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.

A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi eljárás lefolytatását követően dönthet úgy is, hogy nem szab ki fegyelmi büntetést, és az ügyet intézményvezetői hatáskörbe visszautalja.

A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást.

A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha az első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja.

Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.

A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett.

Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az i intézményvezető, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt.

Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az intézményvezető köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.

Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. Ha felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az intézményvezető a tanuló, illetőleg a szülő ellen pert indíthat.



13. A felnőttoktatás, felnőttképzés formái

Az intézmény az Alapító Okiratában meghatározottak értelmében felnőttoktatást és felnőttképzést folytat.A képzések jellegük szerint lehetnek iskolarendszerűek (felnőttoktatás) és iskolarendszeren kívüliek (felnőttképzés), megszervezhetők nappali, levelező, esti és távoktatásos formában.

A felnőttoktatásban a résztvevők tanulói jogviszonnyal rendelkeznek és képzésük során alkalmazni kell a közoktatási és a szakképzési jogszabályok előírásait.

Felnőttoktatási csoportok indítására a fenntartó ad engedélyt a tanév órakeretének terhére, a képzésekben résztvevők az iskola köznevelési tanulólétszámába beszámítanak, az oktató pedagógusok és szakemberek feladatukat közalkalmazotti jogviszonyuk keretében végzik.

Az iskolarendszeren kívüli képzések esetén a résztvevők nem rendelkeznek tanulói jogviszonnyal, esetükben a felnőttképzési és a szakképzési jogszabályok előírásai az irányadóak.

Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben résztvevőkkel az intézmény felnőttképzési szerződést köt.A résztvevők nem szerepelnek az intézmény köznevelési tanulói létszámában, az itt tanító pedagógusok, szakemberek munkájukat közoktatási feladataik ellátása mellett végzik.

A felnőttképzés elismertségének növelése, a képzési piac elvárásainak való megfelelés érdekében az iskola törekszik a felnőttképzési intézményi- és program-akkreditáció szabályainak való megfelelésre.

A felnőttoktatás, felnőttképzés megszervezése:

A felnőttoktatás, felnőttképzés intézményi szintű összehangolása a Vezetői Tanács feladata.

A felnőttoktatás:

A jelentkezés módja az iskola által meghatározott időszakban, a köznevelési tanév rendjéhez igazítottan történik.A képzésben részt venni szándékozó a tagintézménnyel egyeztetett módon jelentkezési nyomtatványt tölt ki és tanulói jogviszonyt létesít.A jelentkezéshez szükséges előfeltételek meglétét (iskolai végzettség, szakmai előképzettség, igazolt szakmai előgyakorlat, egészségi alkalmasság) a tagintézmény ellenőrzi, az előzetesen megszerzett tudás, a teljesített modul(ok) beszámíthatóságáról a tagintézmény vezetője javaslatot tesz az intézményvezetőnek.A képzésben résztvevő a képzés megszervezésének módjától, a választott szakképzés jellegétől függően az érintett tagintézménnyel tart kapcsolatot, a szakmai elméleti és gyakorlati kompetenciák kialakítása az ott meghatározott módon zajlik, a képzési programban leírtaknak megfelelően.

A felnőttképzés:

Szervezésük eltérhet a tanév rendjétől, az intézmény a munkaerőpiac igényeit figyelembe véve a kezdés, a befejezés, a vizsgáztatás tekintetében, a tanév rendjétől eltérően is indíthat képzéseket.



A képzésekről az intézmény éves képzési tervet készít, melyet az iskolavezetés hagy jóvá. A képzésekre való jelentkezés folyamatos, a csoportok indítása a munkaerőpiaci igényekhez és a létszámokhoz igazodik.A jelentkezésnél figyelemmel kell lenni az iskolai végzettségre, a szakmai előképzettségre, a szakmai előgyakorlatra, az egészségi alkalmasságra. –ezek meglétét az érintett tagintézmény vizsgálja, az előzetesen megszerzett tudás, a teljesített modul(ok) beszámíthatóságáról a tagintézmény vezetője javaslatára az intézményvezető dönt..A felnőttképzési tevékenység szervezését, bonyolítását a Felnőttképzési Minőségirányítási Program szabályi alapján végezzük.

A felnőttoktatás, felnőttképzés finanszírozása

A közoktatási, szakképzési, felnőttképzési jogszabályok előírásai és az önkormányzat idevonatkozó rendelkezései értelmében a felnőttoktatásban, felnőttképzésben résztvevők tandíjat, vizsgadíjat fizetnek.A tandíj, vizsgadíj fedezete lehet a képzésben résztvevő befizetése, munkáltatójának befizetése, munkaügyi központ támogatása, pályázati forrás és mindezek megosztva.A tandíj-, vizsgadíj kiszámítása, a befizetésére vonatkozó előírások meghatározása a gazdasági menedzser feladata.A tanév tervezésekor a gazdasági menedzser előzetes, várható díjat számít, melynek véglegesítése a konkrét létszám, képzési program ismeretében történik.

14. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

Nemzeti és állami ünnepeink:Meg kell emlékezni a nemzeti és állami ünnepeinken (március 15, október 23.), valamint a nemzeti emléknapjainkon (aradi vértanúk napja, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, a holokauszt áldozatainak napja, nemzeti összetartozás napja).

A tagintézmények épületét a MAGYARORSZÁG lobogójával fel kell díszíteni. (132/2000. (VII. 14.) sz. Kormányrendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről)

A nemzeti ünnepeket megelőző időszakban, a tagintézményekben ünnepséget vagy megemlékezést kell szervezni, az ünnepség műsorszámait, a megemlékezést az iskola tanulói állítják össze illetve adják elő pedagógusok irányításával.

Rendezvények: Tanévnyitó ünnepély - tagintézményenként Szalagavató ünnepély - tagintézményi hagyományok szerint Ballagás - tagintézményenként Tanévzáró ünnepély - tagintézményenként tagintézmények hagyományainak megfelelő rendezvények

A tagintézmények rendezvényein az ott dolgozó pedagógusok és a nem pedagógus dolgozók részvétele kötelező.

A tanulók az iskolai rendezvényeken az alkalomhoz illő öltözékben kötelesek megjelenni. Az iskolai ünnepélyeken és a vizsgákon fehér blúzban/ingben, illetve sötét szoknyában/nadrágban, vagy az osztály által készített formaruhában kötelesek megjelenni. A tagintézményi sajátosságot és összetartást



erősítő sálak, nyakkendők, jelvények viselhetők. A tanuló az oktatáson köteles szolid, esztétikus, kulturált öltözékben megjelenni.

Az iskola dolgozóinak hagyományos rendezvényeit az érdekvédelmi szervezetek szervezik (karácsony, pedagógus nap, nyugdíjasok búcsúztatása stb.) az iskolai vezetőség vagy a tagintézményi vezetés javaslata alapján.

15. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A belső ellenőrzési munka átfogja az intézmény működésének egészét. Célja biztosítani a felmerülő hibák feltárását és fokozni a hatékonyságot.

A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, működtetéséért az intézményvezető, illetve a maga területén minden vezető felelős. A feladat elvégzése érdekében ellenőrzési tervet kell készíteni, azt a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján ütemezni.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, illetve szükség szerint az illetékes szakmai munkaközösséggel, valamint az érintettekkel meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat nevelőtestületi értekezleten – intézményi és tagintézményi szinten – összegezni és értékelni kell.

Az intézményvezető-helyettesek és tagintézmény vezetők munkáját az intézményvezető ellenőrzi.

A belső ellenőrzésnek az alábbi követelmények megvalósulását kell elősegítenie: a) járuljon hozzá az intézmény feladatkörének minél hatékonyabb ellátásáhozb) az éves munkaterv alapján vizsgálja a nevelési, oktatási folyamatokatc) segítse elő a szakmai, a gazdasági feladatok szakszerű és gazdaságos végrehajtását, biztosítsa

a gazdasági fegyelmetd) védje az intézmény tulajdonáte) támogassa a belső kezdeményezéseket, mutasson rá a hiányosságokraf) segítse a vezetői utasítások végrehajtásátg) járuljon hozzá a szabálytalanságok megelőzéséhez.

A belső ellenőrzésre jogosult személyek: a) az intézményvezetőb) az intézményvezető-helyettesekc) a tagintézmény-vezetőd) a szakmai munkaközösségek vezetőie) akit az intézményvezető esetenként ezzel megbíz.

Az ellenőrzés formái:a) beszámoltatás szóban, írásbanb) eredményvizsgálatok, dokumentum, iratanyag vizsgálatok, felmérésekc) tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások látogatásad) egyéb, az ellenőrzésre jogosult személyek által elrendelt forma

A pedagógia munka ellenőrzésének szempontjait, a használandó dokumentumokat az Intézmény Minőségirányítási Program alapján készült Pedagógus teljesítményértékelés szabályzata tartalmazza.

16. Az intézmény könyvtárainak működési szabályzata

16.1. A könyvtári SZMSZ célja



A Szolnoki Szolgáltatási Szakközép-és Szakiskola SZMSZ-e szabályozza a könyvtárak működésének és igénybevételének szabályait. Meghatározza a tagintézmények könyvtárainak feladatát és gyűjtőkörét, kezelésének és működésének rendjét, fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját, állományvédelmi eljárásait, a könyvtár pedagógiai tevékenységét.Az tagintézményi könyvtáraink célja az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Gyűjteményével, és szolgáltatásaival az iskola egészének tevékenységét – a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező tanári-tanulói igények teljesíthetőségét - segíti.

16.2. Az iskolai könyvtár tevékenységét meghatározó jogszabályok

10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az

iskolai tankönyvellátás rendjéről – Módosította a 40/2007-es OKM (Közlöny 2008/5) 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-

szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről

(leltározásáról) és az állományból törlésről szóló szabályzat kiadásáról 5/1998.MKM rendelet a tartós tankönyvekről 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény

Módosítása 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendelet A nemzeti alaptanterv kiadásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a nevelési

intézmények névhasználatáról meghatározott feltételek teljesülését. 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az

iskolai tankönyvellátás rendjéről – Módosította a 40/2007-es OKM rendelet (Közlöny 2008/5) 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvei 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az

iskolai tankönyvellátás rendjéről

16.3. A könyvtárra vonatkozó adatok

A Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola 2008-ban alakult meg négy intézmény összevonásával. Az összevont intézmények ezt követően három tagintézményként működnek a szervezeten belül, megtartva iskolai könyvtáraikat.

A tagintézményi könyvtárak adatai:

16.3. 1. Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Ruhaipari Tagintézmény Könyvtára

Székhelye, címe: 5000 Szolnok, Béla Király utca 4.Elérhetősége (Telefon, fax, e-mail): 56/800-120 20/588-1447 [email protected]étesítésének időpontja: 2012.Jogelődök: Ruhaipari Szakközép- és Szakiskola, Szolnok Áchim András út 12-14. (1989-től)



Működési feltételek: A könyvtár az iskola földszintjén található. Alapterülete 43,7 m2, melyhez tartozik egy 12 m2-es raktár, ez elsősorban a tankönyvek elhelyezésére szolgál. Az állomány kb. 10000 kötet., mely szabadpolcon került elhelyezésre. Az állomány viszonylag friss, csak az utóbbi 3 évben nem lett fejlesztve anyagi okok miatt. A könyvtár használói az iskola tanulói, tanárai és alkalmazottai. A könyvtári állomány a SZIKLA -21 Integrált Könyvtári Rendszerrel kerül feldolgozásra. A könyvtárban 1 fő főállású könyvtáros-tanár dolgozik, munkaköre a munkaköri leírásban szabályozott. Heti munkaideje 40 óra, heti kötelező óraszáma 22 óra.A könyvtár bélyegzőjének felirata és lenyomata: körbélyegzőSZOLNOKI SZOLGÁLTATÁSI SZKI. RUHAIPARI TAGINTÉZMÉNY LELTÁRI SZÁM KÖNYVTÁR

16.3. 2. Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagintézmény Könyvtára

Székhelye, címe: 5001 Szolnok, Károly Róbert út 2.Elérhetősége: (Telefon, fax, e-mail): 56/800-130 [email protected]étesítésének időpontja: 1977.Jogelődök: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola Könyvtára 5001 Szolnok, Károly Róbert út 2.Működési feltételek: A könyvtár az iskola központi helyén, a második emeletén található. A helyiség kiválasztásakor az iskola területi lehetőségeit, a könyvtár differenciált szolgáltatásait, a könyvtárhasználati igények jellegét és mértékét tartották szem előtt. A könyvtár két helyiségből áll, egy 35 négyzetméter alapterületű olvasó- és kölcsönző részlegből, valamit egy kb. 10 négyzetméteres részlegből, ami főként raktári funkciót tölt be. Dokumentumok találhatók a második emelet folyosóján beépített szekrényeiben is, raktári funkcióval. A könyvtár jelenlegi állománya közel 15 ezer kötet. Az állomány minden területen nagyfokú fejlesztésre szorul. Az állomány feltárása számítógépes katalógussal, a kölcsönzés számítógépes nyilvántartással történik, a SZIKLA -21 Integrált Könyvtári Rendszerrel.A könyvtár nyitvatartási rendje: heti 22 óra, munkaideje: heti 40 óra.A könyvtári teendőket 1 fő főfoglalkozású könyvtáros tanár látja el, feladatait a munkaköri leírás szabályozza.A könyvtár bélyegzőjének felirata és lenyomata: körbélyegzőSzolnoki Szolgáltatási Szakközép-és Szakiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagintézmény Könyvtára

16.3. 3. Szolnoki Szolgáltatási Szakközép-és Szakiskola Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Tagintézmény könyvtára

Székhelye, címe: 5000 Szolnok, Baross Gábor út 43.Elérhetősége (Tel., fax, e-mail): 56/800-110, fax: 56/800-111, [email protected]étesítésének időpontja: 2011. Jogelődök: 1973. Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola könyvtáraMűködési feltételek: A könyvtár az iskola első emeletén található. Alapterülete 89 m2, melyhez tartozik egy 24 m2-es raktár, ez elsősorban a tankönyvek és szépirodalom elhelyezésére szolgál.Az állomány kb. 15000 kötet, melynek egy része szabadpolcon került elhelyezésre. A könyvtár használói az iskola tanulói, tanárai és alkalmazottai.A könyvtári állomány a SZIKLA -21 Integrált Könyvtári Rendszerrel kerül folyamatos feldolgozásra.


mailto:[email protected]


A könyvtárban 1 fő főállású könyvtáros-tanár dolgozik, munkaköre a munkaköri leírásban szabályozott. Heti munkaideje 40 óra, heti kötelező óraszáma 22 óra.A könyvtár bélyegzőjének felirata és lenyomata: körbélyegzőSzolnoki Szolgáltatási Szakközép-és Szakiskola Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Tagintézmény Könyvtára

16.4. A könyvtár fenntartása, felügyelete, szakmai segítése

A tagintézményi könyvtárak a Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola tagintézményeiben működnek. Fenntartásukról és fejlesztésükről az iskolát fenntartó Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata az iskola költségvetésében gondoskodik.

A könyvtár működését a tagintézmény-vezető irányítja, a nevelőtestület és a könyvtáros-tanár javaslatainak meghallgatásával.

Az iskolai könyvtár kettős ágazati irányításából következően szakmai tevékenységét is két irányból ellenőrizhetik. A közoktatás oldaláról a fenntartó 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. könyvtárszakmai felügyeletét pedig az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő könyvtári szakértő is vizsgálhatja. A könyvtárszakmai szakfelügyeletre az 1997. évi CXL. törvény és a 14/2001. (VII.5.) NKÖM rendelet alapján kerülhet sor.

Az iskolai könyvtárak szakmai tevékenységét helyi szinten a Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, országos szinten az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum segíti. További segítséget nyújthat a Könyvtáros Tanárok Egyesületében való tagsági részvétel.

Az iskolai könyvtár kapcsolatot tart a tagintézmények könyvtáraival, a többi iskolai, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.

16.5. A könyvtár gazdálkodása

Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket a Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola a költségvetésében biztosítja, a tagintézmények külön költségvetéssel nem rendelkeznek. Ezen belül az állományfejlesztésre fordítandó összeget úgy tervezi meg, hogy a pedagógiai program végrehajtásához szükséges dokumentumok biztosíthatóak legyenek a gyűjtőköri szabályzatban rögzített elvek szerint. Figyelembe veszi továbbá az adott tagintézményben tanulók és dolgozók számát is.

A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy bocsátja a könyvtáros-tanár rendelkezésére, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az állománygyarapítási keret célszerű felhasználásáért a könyvtáros-tanár felelős, ezért ebből a keretből csak az ő beleegyezésével lehet könyvtári dokumentumot vásárolni.

Az iskola biztosítja, hogy a könyvtár a tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyvek, kötelező és ajánlott olvasmányok, szöveggyűjtemények, atlaszok, szótárak, és bármely oktatást segítő hagyományos és nem hagyományos dokumentum, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására tudja fordítani.A napi működéshez szükséges irodaszerekről, technikai eszközökről, szoftverekről és szociális feltételekről az tagintézmény-vezetők gondoskodnak.

Amennyiben a könyvtár működéséhez speciális könyvtári nyomtatványokra is szükség van, ezek beszerzése a könyvtáros-tanár feladatkörébe tartozik.



16.6. Az iskolai könyvtár feladata

Az iskolai könyvtár az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

Az iskolai könyvtár alapfeladatait és kiegészítő feladatait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet az alábbiak szerint írja elő:Az iskolai könyvtár alapfeladata:

a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,c) az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai

foglalkozások tartása,d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek

kölcsönzését.

Az iskolai könyvtár kiegészítő feladata:a) egyéb foglalkozások tartása,b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.g)iskolai könyvtár közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

16.7. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai

Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti, melyet a tagintézményi könyvtárak saját hatáskörben készítenek el és hozzák azt az olvasók tudomására. Az iskolai könyvtár felszerelésének alapkövetelménye: legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, további feltétel legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte.A könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az új dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógusépítéshez szükséges eszközökkel:

tanulói asztal, szék – iskolai osztályfoglalkozásokhoz szükséges mennyiség egyedi világítás – olvasóhelyenként 1 könyvtárosi asztal, szék, egyedi világítással szekrény, tároló, szabadpolc



létra, telefon, fénymásoló, tv, CD/lemezjátszó, írásvetítő/projektor számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

Az eszközöket és felszereléseket az alapító okiratban meghatározottakhoz kell biztosítani.

Könyvtár használóinak köre: Az iskolai könyvtár nem nyilvános könyvtár. A gyűjteményt az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A használói kör kiszélesül a könyvtárközi kölcsönzéssel, ill. az iskola tanügyi dokumentumainak (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) nyilvánossá tételével.A tanügyi dokumentumok csak helyben használhatók, ill. a kívánt részekről fénymásolat készíthető.

Beiratkozás: Az olvasók adatainak nyilvántartása SZIKLA könyvtári rendszerrel történik. Az adatokban bekövetkező változásokat a tanuló köteles bejelenteni. A szolgáltatások igénybevételének feltételei, kölcsönzés: A könyvtár használata az iskola tanulói és a dolgozói esetében a nem nyilvános iskolai könyvtár szabályzatának megfelelő. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtárból könyvet csak a könyvtáros tudtával, a kölcsönzési nyilvántartásba való rögzítés után szabad kivenni.

A könyvtár használat módjai és szabályai: • helybenhasználat, • kölcsönzés, • csoportos használat. A szolgáltatások igénybevétele díjtalan.

Helybenhasználat :

A helybenhasználat tárgyi (kutató-olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételeit az iskola, szakmai feltételeit a könyvtáros-tanárok biztosítják. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni.

Helybenhasználat esetén a könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: az információhordozók közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában.

A használat tárgyi (kutató-olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételeit az iskolának, szakmai feltételeit a könyvtáros-tanárnak kell biztosítania.

Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: olvasótermi, kézikönyvtári állományrész, külön gyűjtemények (folyóiratok, AV dokumentumok, stb.).

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik.

A kölcsönzés:A dokumentumok kölcsönzését számítógépes nyilvántartással rögzítik (SZIKLA könyvtárkezelő program). A tagintézményi gyakorlat módozatait a tagintézményi könyvtárak használati szabályai tartalmazzák. Ez biztosítja az állomány védelmét.



Az iskolából eltávozó tanulók és dolgozók távozási lapját az iskolai könyvtárossal is láttamoztatni kell! A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet.

Csoportos használat:Az osztályok, a tanulócsoportok részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, szaktanárok foglalkozásokat tarthatnak. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget nyújt a szakórák, foglalkozások megtartásához.

A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított/elfogadott ütemterv szerint kerül sor.A könyvtár helyisége(i) órarendszerű tanítás és/vagy értekezletek számára csak a legszükségesebb esetben vehető igénybe, mert akadályozzák a könyvtár működését.

16.8. A könyvtáros-tanár feladatai

Az iskolai könyvtárat könyvtárosi szakismerettel és pedagógiai képesítéssel rendelkező könyvtáros-tanár vezeti, aki az iskola nevelőtestületének tagja. Tevékenységének részletes leírását a külön mellékletben található munkaköri leírás tartalmazza.

Tevékenységének főbb területei: A könyvtár pedagógiai tevékenység tervezése és irányítása; Részvétel a könyvtárat érintő döntések előkészítésében (pl. bővítés, berendezés, eszközök vásárlása stb.); a könyvtár működési dokumentumainak elkészítése; kapcsolattartás az iskolán belül a tagintézmény-vezetővel, munkaközösségekkel, szaktanárokkal, diákönkormányzattal, az iskolán kívüli tagintézményekkel, egyéb szervekkel.

16.9. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állományának gyarapítása

16.9. 1. A gyűjtőkört meghatározó tényezők

Az iskolai könyvtár gyűjteményével a pedagógiai programban rögzített nevelési-oktatási célok megvalósítását segíti, ezért az állomány tervszerű fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszerből indul ki. Mindezek mellett a gyűjteményszervezés alapelve, hogy a műveltségi területek alapdokumentumait az életkori sajátosságok figyelembe vételével gyűjteni kell.

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe tartoznak: az oktatásban felhasználható általános és szakirányú kézikönyvek, lexikonok,

enciklopédiák, szótárak, alapvető művek a pedagógia és társtudományai köréből, az iskolában oktatott tantárgyaknak megfelelő tudományok legújabb eredményeit

összefoglaló művek az iskola típusának megfelelően, ill. az oktatott szakmák igényeit figyelembe véve,

azok az értékes szépirodalmi alkotások, amelyek a tantervi anyag tanításához, az érettségi vizsga követelményeihez közvetlenül kapcsolódnak, ill. a nevelőmunkában felhasználhatók,

a tantervben megjelölt házi olvasmányok, valamint az ajánlott irodalom, a magyar és világirodalom klasszikusainak gyűjteményes munkái,

a tanárok részére tankönyvek, segédkönyvek, folyóiratok, napilapok a fentieknek megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozók (CD, CD-ROM, DVD).

16.9. 2. Az állomány gyarapítása



Az iskolai könyvtári állomány gyarapításának módjai: Vásárlás Ajándék Csere

A gyarapítás nyilvántartásai A könyvtárba vásárlás útján került dokumentumokat állományba kell venni. A dokumentumok állományba vétele a SZIKLA integrált könyvtári szoftverrel történik.

A dokumentumok elhelyezése Az iskolai könyvtár könyvállományát szabadpolcon, tankönyvraktárban, egyéb

dokumentumait zárható szekrényekben tartja. A könyvtárhelyiségbe csak a könyvtáros tudtával lehet belépni! Amennyiben távollétében a könyvtárhelyiséget igénybe veszik, úgy az esetlegesen adódó

hiányokért nem vonható felelősségre, s ezen alkalomról jegyzőkönyv felvétele javasolt. Ha a könyvtárban más tanárok által tartott órarend szerinti órák folynak, a könyvtáros nem

rendelkezhet teljes körű anyagi felelősséggel.

16.10. Állományapasztás és a könyvtári állomány védelme

A könyvtár a dokumentumállomány apasztásával és védelmével kapcsolatban a 3/1975./VIII.17./ KM-PM. számú együttes rendelet szerint jár el:

Tervszerű állományapasztásAz állomány használati értékének megőrzése érdekében folyamatosan ki kell vonni az állományból azokat a dokumentumokat - az őrzés figyelembe vételével – melyek tartalmilag elavultak, fizikailag megrongálódtak vagy fölöslegessé váltak.Pl.: Az elavult dokumentumok kivonása - A fölösleges dokumentumok kivonása - Kivonás természetes elhasználódás miatt

Állományapasztás hiány miatt: elháríthatatlan esemény, kölcsönzés közben elveszett dokumentumok, állományellenőrzési hiány.

Állományellenőzési hiányAz állományellenőrzési hiány kezelése során a könyvtáros-tanár a 3/1975.(VIII.17.) KM-PM. számú együttes rendelet szerint jár el.

A törlés folyamataA brosúrák és az időleges nyilvántartású dokumentumok törlése a könyvtáros-tanár hatáskörébe tartozik.

16.11. A könyvtárak munkarendje

A könyvtár nyitvatartási idejét az összesített órarendben föl kell tüntetni.Az iskolai könyvtár nyitvatartási ideje az órarenddel összhangban heti 22 óra.A könyvtárismereti órák a helyi informatika és magyar nyelv tantervekben kerül rögzítésre. Az iskolai könyvtáros feladatait a 11/1993. (XII.20.) MKM. rendelet szabályozza.

Az iskolai könyvtár működési rendjét (pl. nyitvatartási időpontját) minden évben a tagintézmény-vezető hagyja jóvá a könyvtáros felterjesztésére.



1. sz. melléklet a könyvtár SZMSZ-éhez

Könyvtárhasználati szabályzat

Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti, melyet nyilvánosságra kell hozni. Nevezetesen:

• a használatra jogosultak körét, • a használat módjait, • a könyvtár szolgáltatásait, • a könyvtár rendjét, • a könyvtári házirendet.

1. A könyvtár használói köre Az iskolai könyvtár nem nyilvános könyvtár. A gyűjteményt az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A használói kör kiszélesül a könyvtárközi kölcsönzéssel, ill. az iskola tanügyi dokumentumainak (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) nyilvánossá tételével.A tanügyi dokumentumok csak helyben használhatók, ill. a kívánt részekről fénymásolat készíthető. A könyvtár használata az iskola tanulói és a dolgozói esetében a zárt iskolai könyvtár szabályzatának megfelelő. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.

2. A könyvtárhasználat módjai • helybenhasználat, • kölcsönzés, • csoportos használat.

2.1. Helybenhasználat

A helybenhasználat tárgyi (kutató-olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételeit az iskola, szakmai feltételeit a könyvtáros-tanárok biztosítják. Szakmai segítséget kell adni: • az információhordozók közötti eligazodásban, • az információk kezelésében, • a szellemi munka technikájának alkalmazásában, • technikai eszközök használatában. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: • az olvasótermi kézikönyvtári állományrész, • folyóiratok, audiovizuális anyagok, muzeális dokumentumok, tanügyi dokumentumok. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik.

2.2. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros-tanár tudtával lehet kivinni. A dokumentumok kikölcsönzése a SZIKLA könyvtári kezelő rendszerrel történik A tagintézmények könyvtárai egymás között könyvtárközi kölcsönzést bonyolíthatnak le, igény szerintNem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül az alábbi okok miatt:



• a jogi védelem, • a könyvtári törvényben rögzített követelmény biztosítása (mindenkinek joga van a könyvtári dokumentumok használatához).A könyvtár helyiségei órarendszerű tanítás vagy/és értekezlet számára csak nagyon indokolt esetben vehető igénybe, mert akadályozzák a könyvtár működését. Ha a könyvtárban más tanárok által tartott órarend szerinti órák folynak, a könyvtáros nem rendelkezhet teljes körű anyagi felelősséggel.Amennyiben távollétében a helyiséget igénybe veszik úgy az esetlegesen adódó hiányokért nem vonható felelősségre, s ezen alkalomról jegyzőkönyv felvétele javasolt.A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy a könyvtári kölcsönzésre alkalmas vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A kölcsönzésben levő dokumentumok előjegyezhetők. Egy fő könyvtáros-tanár kötelező óraszáma/nyitvatartási ideje heti 22 óra, mely tagintézményenként az intézményi órarendhez igazodik.

2.3. Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök, versenyzők részére a könyvtáros-tanárok, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők szakórákat, korrepetálást, foglalkozást tarthatnak. A könyvtáros-tanároknak szakmai segítséget kell adniuk a szakórák, foglalkozások megtartásához. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított/elfogadott, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor.

3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai Az iskolai könyvtár a tárgyi és személyi feltételek keretein belül még az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: • információszolgáltatás,• témafigyelés, • irodalomkutatás,• internethasználat,• ajánló vagy tantárgyi vagy versenyekre bibliográfia készítése, • lehetőség letétek elhelyezésére igény szerint.

4. A könyvtárhasználat

4.1. A könyvtár használóinak köre • A könyvtár minden helyiségét, technikai felszerelését, állományát nyitvatartási időben a SZOLGSZI minden tanulója és dolgozója díjmentesen használhatja.

4.2. A használat módjai és feltételei • Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók a kézikönyvtári állományrész, a folyóiratok, az audiovizuális dokumentumok, a muzeális gyűjtemény és a letéti állományrész. • A csak helyben használható dokumentumokat fénymásolásra, tanítási órákra kikölcsönözhetők • A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros-tanárok tudtával és beleegyezésével lehet kivinni. • Kérhetik a könyvtáros-tanárok tájékoztató segítségét.

4.3. Kölcsönzési előírások • Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. • A kölcsönözhető dokumentumok előjegyezhetők. • A tanév végén a kikölcsönzött dokumentumokat vissza kell hozni.

4.4. Az állomány védelmére vonatkozó rendelkezések



• A könyvtárban étkezni nem szabad. Meg kell tartani a könyvtár rendjét és tisztaságát.• Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot meg kell téríteni.• Nem szabad zavarni egymás munkáját beszélgetéssel, telefonálással

4.5 Könyvtári állomány ellenőrzéseKönyvtári állomány ellenőrzése 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból törlésről szóló szabályzat alapján történik.


Gyűjtőköri Szabályzat

1. A gyűjtőköri szabályzat alapdokumentumai20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. a nevelési-oktatási intézmények működéséről alapján az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel.Iskolánk Pedagógiai Programja és a Helyi Tanterv figyelembevétele.

2. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők2.1 Társadalmi környezetA társadalomra jellemző megosztottság itt is érezhető: a tanulók jelentős részére jellemző az ingerszegény környezet, a széthulló, bizonytalan családi háttér, a nehéz anyagi körülmények, az erejükön felül is munkát vállaló szülők, sőt gyakran a 16 éven felüli diák maga is dolgozik a tanulás mellett. Másrészt vannak átlagon felüli helyzetű diákok változatos, gazdag intellektuális, kulturális és szabadidős igényekkel.

2.2. A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai munkájábanA korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár forrásközponttá válik. Gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény oktatásában hasznosít, befogadva, felhasználva a különböző rögzítési, tárolási és kereső technikákat.A könyvtárainknak lehetősége van számítógépes hálózathoz való csatlakozásra. A jövő nagy lehetőségének tekintjük ennek a kiaknázását.A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen- az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulónak el kell sajátítani a használatának technikáját, módszereit.

2.3. Az iskola típusa, szerkezete, szakmai profiljaKözépfokú, érettségire való felkészítés, érettségire épülő szakképzést folytató intézmény, OKJ-s szakmaterületekre való nevelés-oktatás.

2.4. Az iskola nevelési és oktatási céljaiA képzéshez használt központi és helyi tantervek, tantárgyi programok a szakterületetek szinte egészét lefedik. Az elméleti képzés tananyag mennyisége szükségessé teszi az önálló felkészülést, egyes tananyagrészek tanulói feldolgozását.Az iskola módszertani kultúrája a tantervi követelmények alapján számít a könyvtár szakmai állományára.Tanulóink egy része jelentős szociokulturális hátránnyal érkezik intézményünkbe. Feladatunknak tartjuk az általános műveltségi nevelést, a kulturálódási lehetőségek megteremtését, a hasznos szabadidő eltöltési formák bemutatását.A beilleszkedési és magatartászavarokkal küzdő diákok érettségire való felkészítését.

2.5. A könyvtár típusa, könyvtári hálózaton belüli elfoglalt helye



Iskolai, a megyei iskolai könyvtári hálózat tagkönyvtáraként működik. Hálózati központja a megyei pedagógiai intézet.

3. Az iskolai könyvtár alapfeladatai

Gyűjteményének folyamatos és tervszerű fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása.Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról.A nyitva tartás idejében biztosítja mind a pedagógusok, mind a tanulók számára a teljes állomány egyéni és csoportos helyben használatát.Segíti a tanulók olvasóvá nevelését, segít a nevelőknek és a tanulóknak az iskolai munkához kapcsolódó információkutatásban.Könyvtárbemutató-, ismereti és könyvtárhasználatra épülő órák, foglalkozások előkészítése és megtartása.A könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek és segédkönyvek kölcsönzését.

3.1. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladataiTájékoztatás nyújtása a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól.Közreműködés az iskolai tankönyvellátás lebonyolításában.

4. Gyűjtőkör a könyvtár funkciója szerint főgyűjtőkör mellékgyűjtőkör

Iskolai könyvtáraink gyűjtőkörét a nevelőtestület által megfogalmazott és elfogadott pedagógiai program, a központi és helyi tantervek, a szakmai és érettségi vizsgák követelményei határozzák meg. A dokumentumok kiválasztása és a pedagógiai felhasználásuk megtervezése az iskola tantestületének együttműködésével valósul meg.Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer a szakmai könyvtár intenzív fejlesztését teszi szükségessé. Ez a feladat határozza meg könyvtárunk alapfunkcióját, fő gyűjtőkörét.Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskola nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van.

Főgyűjtőkörébe tartoznak a könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósításához szükséges dokumentumok, az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer alapján.Mellékgyűjtőkörébe a könyvtár másodlagos funkciójából fakadó szükségletek kielégítését szolgáló dokumentumokat soroljuk. Azok a dokumentumok, amelyek a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését szolgálják.

4.1. Főgyűjtőkör területei

4.1.1. Könyvek

Példányszámok: Az oktatáshoz szükséges, illetve a könyvtári tájékoztató munkát segítő általános és

szaklexikonok, általános enciklopédiák, az egyes tudományágak szintézisei, történetei, évkönyvek, címtárak, almanachok, egy- és kétnyelvű szótárak, atlaszok, törvénytárak,



kronológiák, bibliográfiák, repertóriumok, a könyvtári munka szakmai, módszertani segédleteinek gyűjtése 1-1 példányszámban.

Az iskolai tantervek, tankönyvek, tanári segédkönyvek, munkafüzetek, feladatlapok gyűjtése 1-1 példányban.

Pályaválasztási, továbbtanulási útmutatók 1-1 példányban Munkaeszközként felhasználható ismeretközlő irodalom 1-1 példányban Házi és ajánlott olvasmányok igényeket felmérve több példányban az anyagi lehetőségek

tükrében Szépirodalmi gyűjteményes művek, antológiák, szöveggyűjtemények 1- 1 példányban Iskolai ünnepélyek megrendezéséhez tanulmányi versenyekhez, vetélkedőkhöz, pályázatokhoz

szükséges dokumentumok 1-1 példányban Helytörténeti kiadványok1-1 példányban Az iskola történetével, életével, névadójával kapcsolatos dokumentumok minimum 1-1

példányban A pedagógusok ön- és továbbképzéséhez szükséges alapvető és a felkészülést elősegítő

pedagógiai szakirodalom és határtudományai 1-1 példányban

4.1.2. Periodika pedagógiai folyóirat módszertani folyóirat könyvtáros szakmai folyóirat az idegen nyelvek oktatását segítő periodikák a tananyagokhoz kapcsolódó, rendszeresen felhasználható szakfolyóiratok az igényes művelődést és kikapcsolódást egészsége életmódra nevelést ifjúsági lapok,

folyóiratok pályázati figyelő

4.1.3. Kéziratok pályamunkák helyi tantervek, segédanyagok

4.1.4. Audiovizuális információhordozók

A helyi tanterv oktatásához szükséges AV dokumentumok, beleértve a számítógépes információhordozókat is.

4.2. Mellékgyűjtőkör területei

Az iskola tanulói korcsoportjával foglalkozó, részletkérdéseket tárgyaló felsőfokú szakirodalom.A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást segítő dokumentumok.A tanítási órákhoz közvetlenül vagy közvetve felhasználható információhordozók.Az egyéni művelődési, szórakozási igényeket kielégítő szép- és szakirodalom.

5. Az iskolai könyvtár gyűjteményjellege

5.1. A gyűjtőkörébe tartozó dokumentumtípusok

5.1.1. Írásos dokumentumtípusok könyv



tankönyv, tartós tankönyv, módszertani segédanyag periodika: napilap, hetilap, folyóirat kisnyomtatvány, éroszéra kéziratok (pl.: pályamunkák)

5.1.2. Audio dokumentumok CD Hangkazetta (csak akkor, ha szerves egységet képez az írásos dokumentumokkal pl. idegen

nyelvi tankönyv segédlete)

5.1.3. Audiovizuális dokumentumok Videokazetta DVD

5.1.4. Egyéb információhordozók oktatócsomag szoftverek, CD-rom

5.2. A gyűjtés szintje és mélységeAz iskolai könyvtár a dokumentumok gyűjtését erős válogatással végzi.Fontos, hogy a tantárgyi programokhoz szükséges irodalom tartalmilag teljes legyen.Az alapszintű szakirodalmat az ismeretek minden területére kiterjedően gyűjtjük.Kiemelten gyűjtendők a helyi tantervben meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a munkáltató eszközként használatos kiadványai.Szépirodalmi műveknél a tananyagban szereplő írók, költők válogatott művei, antológiák, szöveggyűjtemények gyűjtése kap elsőbbséget.

5.3. Nyelvi elhatárolásElsősorban magyar nyelven gyűjti a dokumentumokat, de az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható segédleteket, a nyelvtudás szintjének megfelelő irodalmat válogatva gyűjti az adott idegen nyelven.

6. Tartalmi szempontok meghatározása

6.1. Kézikönyvtári állományAlapszintű általános és szaklexikonok, általános enciklopédiák teljességgel történő gyűjtése.Középszintű általános és szaklexikonok, általános enciklopédiák teljességre törekedve történő gyűjtése.A tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet középszintű elméleti és történeti összefoglalói teljességre törekedve.A tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet felsőszintű elméleti és történeti összefoglalói erősen válogatva.Szótárak, fogalomtárak válogatva.Adattárak válogatva.

6.2. Ismeretközlő irodalomA tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató középszintű szakirányú segédkönyvek teljességgel.A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató felsőszintű szakirányú segédkönyvek válogatva.A tantárgyak, szaktárgyak középszintű elméleti és történeti összefoglalói tejességgel.A tantárgyak, szaktárgyak emeltszintű elméleti és történeti összefoglalói válogatva.Munkáltató eszközként használatos művek alapszintű ismeretközlő irodalma válogatva.



Munkáltató eszközként használatos művek középszintű ismeretközlő irodalma tejességgel.A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó középszintű ismeretközlő irodalom bő válogatással.A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó emeltszintű szakirodalom válogatással.A szakmai tárgyak középszintű ismeretközlő irodalma teljességgel.A szakmai tárgyak emeltszintű szakirodalma válogatva.A tanult tárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő középszintű irodalom erősen válogatva.Az iskola történetéről szóló művek teljességgel történő gyűjtése.Az iskola érvényben lévő tankönyveinek, munkafüzeteinek, feladatlapjainak teljességgel történő gyűjtése.Helytörténeti művek válogatással történő gyűjtése.Az iskolában tanított angol nyelv oktatásához felhasználható idegen nyelvű tankönyvek, segédletek válogatással.

6.3. SzépirodalomÁtfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalom bemutatása a teljességre törekedve. A gimnáziumok és szakközépiskolák tananyagának megfelelően a házi- és az ajánlott olvasmányok a teljesség igényével.A klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei válogatva. A nemzetek, de a középfokú oktatási intézmények tananyagában nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei erősen válogatva.A kiemelkedő, de a középfokú oktatási intézmények tananyagában nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei erősen válogatva.Tematikus antológiák válogatva.Regényes életrajzok, történelmi regények erős válogatással.

6.4. Pedagógiai gyűjteményGyűjtjük az oktatott tantárgyakhoz kapcsolódva a csecsemőkor, gyermekkor, felnőttkor pedagógiáját válogatással.Gyűjtjük a lelki-szellemi képességek fejlesztésére szolgáló módszerek, a didaktikai alapelvekkel, foglalkozó irodalmat erősen válogatva.Folyamatosan szerezzük be a személyiség képzésével és fejlesztésével, a mentálhigiénével, az erkölcsi és közösségi neveléssel, a lelki képességek kibontakoztatásával, fejlesztésével kapcsolatos irodalmat válogatva.Gyűjtjük a szakterülethez tartozó etikai munkákat válogatva.Válogatva szerezzük be az önismeret és kommunikációs szakirodalmat.Folyamatosan gyűjtjük az ápolás-, fejlődés- és neveléslélektan, a szociológia, a szociálpszichológia szakirodalmát válogatva.Alternatív pedagógia szakirodalma válogatva

6.5. Könyvtári szakirodalom /A könyvtáros segédkönyvtára/Erősen válogatva gyűjtjük az általános és szakbibliográfiákat, a könyvtári és kiadói katalógusokat, a könyvtári feldolgozó munkához nélkülözhetetlen szabványait, szabályzatait tartalmazó segédleteket.Válogatva gyűjtjük a könyvtárakat érintő jogszabályokat, irányelveket, az olvasásra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványokat.Teljességgel gyűjtjük az iskolai könyvtárak állományára vonatkozó alapjegyzékeket, tantárgyi bibliográfiákat, a megyei pedagógiai intézet iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványait.Könyvtárhasználattan módszertani segédleteit teljességre törekedve.Könyvtártani összefoglalókat válogatva.

6.6. Hivatali segédkönyvtár



A munkaügyi, a munkaszervezés, a munkavédelem és munkaegészségügy irodalmából a napi gyakorlattal összefüggő műveket szerezzük be erős válogatással.Az alapvető jogszabálygyűjtemények mellett gyűjtjük az oktatásügy jogi szabályozásával foglalkozó irodalmat válogatva.Gyűjtjük az intézményi költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos dokumentumokat válogatva.Gyűjtjük a társadalombiztosítással, családvédelemmel, gyermek- és ifjúsággondozással, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos irodalmat válogatva.Erős válogatással gyűjtjük a művelődési igazgatás, teljességre törekedve az oktatásügyi igazgatás irodalmát, az iskolavezetéssel kapcsolatos műveket.

6.7. Kéziratok Teljességgel gyűjtjük az iskola pedagógiai dokumentációját.

6.8. Periodika gyűjteményVálogatva gyűjtjük a pedagógiai szakfolyóiratok, szakmai sorozatok megjelenő kiadványait.Válogatva gyűjtjük a tananyaghoz kapcsolódó rendszeresen felhasználható tudományos folyóiratokat.Válogatva gyűjtjük a könyvtári szakmai folyóiratokat.

6.9. Audiovizuális dokumentumok állományrészeA tantárgyi programokhoz kapcsolódó, elsősorban hangzó és hangos-képes dokumentumok beszerzése válogatással.

7. ÁllományapasztásAz apasztás szükségessége és mértéke függ:

a gyarapítás minőségétől, az iskola szervezeti és profil váltásától, a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától, a dokumentumok tárolásától, fizikai védelmétől, a kölcsönzési fegyelemtől.

Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: tervszerű állományapasztás, természetes elhasználódás, hiány.

Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtáros-tanár csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása.A kivezetésre vonatkozó engedélyt az intézményvezető adja meg.A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az intézményvezető aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik.

A gyűjtőkörbe nem illő dokumentumok nem kerülhetnek a könyvtári állományba. A gyűjtésből kizárt dokumentumok:

esztétikailag vagy erkölcsileg kifogásolható dokumentumok nem a településről vagy iskoláról szóló kéziratok egyetemi, főiskolai jegyzetek, tankönyvek egy – egy tudományágat felsőfokon tárgyaló irodalom

Katalógus-szerkesztési szabályzat

1. A könyvtári állomány feltárása



Az iskolai könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása.

Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: raktári jelzet bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzeteket tárgyszavakat

1.1. A dokumentum-leírás szabályaiA leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok).A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek.

A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret

o sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések kötés: ár ISBN szám

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét.

Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: a főtétel besorolási adata (személynév, vagy testületnév, vagy a mű címe) cím szerinti melléktétel közreműködői melléktétel tárgyi melléktétel

1.2. Raktári jelzetekA dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám.A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja.Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre.

1.3. Az iskolai könyvtár katalógusaA tételek belső elrendezése szerint:

betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus)

Dokumentumtípusok szerint: könyv

Formája szerint: áttérés cédulakatalógusról digitális nyilvántartásra a SZIKLA könyvtári program segítségével

A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása:A program elnevezése: SZIKLA integrált könyvtári rendszer Készítők neve: Szilágyi Lóránd



Üzembe helyezés dátuma: 2011. A program a mindenkori könyvtáros gépén fut.Jogosultságok: az állomány feldolgozását, a könyvtári adatbázis kezelését a tagintézmények

könyvtárosai végzik.A feldolgozás menete a program ajánlásai nyomán történik.


Tankönyvtári szabályzat

Jogszabályi rendelkezések a tankönyvtámogatásról és a tankönyvi ellátás rendjéről:

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az

iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint

az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Köznevelési Információs Iroda (www.kir.hu)

Fogalmak meghatározása:

A 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről alkalmazásában:

munkatankönyv: az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben elhelyezett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan előállítható feladatlapon kell az előírt feladatot megoldania,

munkafüzet: az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány, amely alkalmas arra, hogy egy vagy több meghatározott tankönyv tananyagának gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását elősegítése,

könyvhöz kapcsolódó kiadvány: szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, képletgyűjtemény, táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, atlasz, kottakiadvány, feladatlap, lexikon, hangfelvétel vagy audiovizuális mű, szótár, tananyagelem, oktatóprogram, feladatbank, továbbá az a szerzői jogi védelem alá eső,nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány és digitális tananyag, amelynek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el; amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület, műveltségi részterület, modul, valamint szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület, modul ismeretanyagának átadásához, feldolgozásához,

használt tankönyv: az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló részére az iskola általa ingyen, vagy térítés ellenében átadott, legalább három hónapon át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola részére felajánlott tankönyv,

o tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele


http://www.kir.hu/


megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják.

1. Az ingyenes tankönyvellátás intézményi rendje

Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. A tankönyvek kölcsönzésének nyilvántartása a SZIKLA Integrált könyvtári program segítségével történik.A tankönyvek időleges brossura- nyilvántartásba kerülnek (3/1975. KM-PM rendelet).Ez a rendelet rendelkezik a tartós tankönyv nyilvántartásáról és törléséről.

A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Elfogadják a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozó szabályokat.A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni.A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

KártérítésA tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:

az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet.

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai:

ugyanolyan könyv beszerzése anyagi kártérítés az intézményvezető írásos határozatára

Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

2. A tankönyvellátás rendje



A tagintézmények tankönyvellátás rendjét a jogszabályok figyelembevételével a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével évente a tagintézmény-vezetők határozzák meg.Ennek során egyetértési jogot gyakorolnak a tagintézményenkénti szülői választmányi és diákönkormányzatok.1) Ennek megfelelően az iskola minden év november 15-ig felméri, hogy a következő tanévben hány tanuló számára kell biztosítani normatív kedvezményt, ill. hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást.A tagintézményekbe belépő új osztályok (9. évfolyam) tanulói esetében ezt a felmérést a beiratkozás napjáig el kell végezni.2) A kedvezményt a szülőnek igényelnie kell az 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet 5. számú mellékletében található igénylőlapon.3) A tagintézmény-vezető felügyeletével a tagintézményeknek ellenőriznie kell a jogosultságot. A jogosultságot alátámasztó igazolásokat be kell gyűjteni, az önkormányzat illetve az Állami Számvevőszék által meghatározott módon.A jogosultság igazolására a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.4) A november 15-ig igényelt kedvezményre a jogosultságnak fenn kell állnia a következő tanév október 1-jén is. Ezért a három- vagy többgyermekes családban nevelkedő tanulótól tanév elején ismét igazolást kell kérni a nagyobb testvér tanulói jogviszonyáról.5) A tagintézmények biztosítják az ingyenes tankönyvet az arra jogosult tanulók számára. Az iskola részben saját használatba adással, részben tankönyvkölcsönzéssel oldja meg az ingyenes tankönyvvel való ellátást. A saját használatba adott tankönyveket a tagintézményi tankönyvfelelősök adják ki a tanulóknak. Az átvétel tényét a tankönyv rendelő lapon a tanuló aláírásával igazolja. A tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát tehet, vagy kell tennie, a tanulói jogviszony fennállásáig. Elvesztés, ill. megrongálás esetén a tanuló köteles megtéríteni a tankönyv beszerzési árát. Ennek módját, mértékét a tagintézményi házirendben kell szabályozni.6) A tagintézmény megszervezi a tankönyvellátást azon tanulók számára is, akik nem jogosultak tankönyvtámogatásra.7) A tagintézményi tankönyvellátás megszervezése, és a jogosultság ellenőrzése a vezetőség, a nyilvántartás kezelése a tankönyvfelelős, a tartós tankönyvek kezelése a könyvtáros-tanár feladata. A tankönyvfelelős kijelölése a tagintézmény-vezető hatásköre.8) Feladatok és határidők a tankönyvellátással kapcsolatban:

Szülők tájékoztatása a normatív kedvezmény igénybevételéről, a tanulói igényjogosultság felmérése.

Határidő: november 15. Az önkormányzat tájékoztatása az igényekről.

Határidő: november 30. A munkaközösségek összeállítják a tankönyvigényüket, a munkaközösség vezetők összesítve,

osztályokra vagy évfolyamokra lebontva leadják a tankönyv felelősnek.Határidő: február 10.

Egyeztetés a könyvtáros-tanárral a tartós tankönyvekről és egyéb a könyvtár számára beszerzendő könyvekről.

Határidő: február 10. Tankönyvrendelés elkészítése. (tankönyvfelelős)

Határidő: február 15. Tankönyvellátási szerződés megkötése. (A tankönyvforgalmazó és az intézményvezető

Határidő: február 15. A tankönyvrendelő lapok elkészítése, a tanulók, szülők tájékoztatása a rendelt tankönyvekről.

Határidő: február 28. SZMK, DÖK A tankönyvrendelő lapok kiadása és begyűjtése.

Határidő: május 15. ill. június 10. A tankönyvrendelés módosítása.

Határidő: június 30.



Az új diákok normatív kedvezményre való igény jogosultságának beadása.Határidő: augusztus 10.

A megrendelt tankönyvek átvétele.Határidő: augusztus vége

Az előzetes felmérés alapján a lehetséges ingyenesek névsorának összeállítása.Határidő: augusztus vége

A megérkezett tankönyvek árának összesítése osztályonként és annak kifüggesztése, valamint a tankönyvosztás rendjének megadása.

Határidő: augusztus vége Tankönyvek kiosztása.

Határidő: szeptember első hete Az ingyenes tankönyvre jogosultság igazolása.

Határidő: szeptember 20. A beérkezett igazolások alapján az ingyenesek végleges névsorának összeállítása

osztályonként.Határidő: szeptember 25.

Az átvett tankönyvek aláíratása az ingyenesekkel. Határidő: szeptember 30.

A tankönyvek árának beszedése, elszámolás a számlán meghatározott időpontig. A késve érkező tankönyvek átvétele, kiosztása, elszámolás a számlán meghatározott

időpontig. Pótrendelés

Határidő: szeptember 30.

3. A könyvtáros tanár kötelezettségei

Az iskola nem egyenlő a tankönyvtárral. A tankönyvtár az ingyenes tankönyvellátás alapjául szolgáló és egyre bővülő tankönyvbázis. Nyilvántartása és kölcsönzése a könyvtár szakmai követelményeknek megfelelően történik.Az iskolai könyvtár alapfeladata ennek a gyűjteménynek a gondozása, hozzáférhetővé tétele. Nem alapfeladata azonban a rászoruló tanulók ingyenes tankönyvekkel való teljes körű ellátása.Az iskola új szolgáltatási kötelezettsége az ingyenes tankönyvellátás, a tankönyvtár azonban nem képezi az iskolai könyvtár állományának részét.A könyvtár (könyvtáros) alapfeladatai közé tartozik a tankönyvtámogatás 25%-ának jogszerű felhasználása, a nevezett összegért beszerzett dokumentumok könyvtári kezelése, feldolgozása, szolgáltatása, kölcsönzése. Nem kötelezően előírt könyvtári feladat azonban a tankönyvellátás egyéb munkálataiban való közreműködés. Kiegészítő feladatként pedig abban az esetben vállalható e tevékenység, ha az új szolgáltatáshoz rendelkezésre állnak a tárgyi, személyi feltételek.Ha a könyvtáros tanár munkaköre nem tartalmazza a feladatot, nem kötelezhető erre a munkavégzésre. Amennyiben vállalja a feladatot, külön díjazás illeti


Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára

A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: az intézményvezetőKözvetlen felettesei:A munkakör szakmai irányítója: a tagintézmény-vezetőA munkaköri leírások a tagintézményekben azonosak.

Általános szakmai feladatokA könyvtárosi feladattal kapcsolatos általános szakmai feladatok



A könyvtáros rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, a könyvtárosi feladatok ellátásához szükséges szakmai végzettséggel.

Tevékenysége során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat.

Tevékenysége során kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét. Közösségi feladatokat vállal.

Az egyes jogok biztosítása Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt könyvtárhoz kötődő jogainak

biztosításáról. Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései,

intézkedései meghozatalakor.

Minőségirányítással kapcsolatos feladatok Figyelemmel kíséri az intézmény minőségirányítási programját, különösen a megfogalmazott

minőségpolitikát és minőségcélokat, a megvalósításukban részt vesz.

Részletes szakmai feladatokA könyvtárosi feladatok

Közreműködik az iskolai könyvtár működésére vonatkozó belső szabályozás elkészítésében és felülvizsgálatában – pl.: A könyvtár működési rendje.

Figyelemmel kíséri, hogy a könyvtár működésének általános alapkövetelményei fennállnak-e, azaz

a könyvtári alapdokumentumok száma, összetétele megfelelő-e, igazodik-e a középiskola, szakiskola által ellátandó feladatokhoz,

rendelkezésre áll-e a könyvtári dokumentumokról a lelőhely-nyilvántartás, a könyvtár működésének egyéb technikai feltételei biztosítottak-e, pl.: asztalok, székek,

fénymásoló, nyomtató, könyvtári dokumentumok kiadásához szükséges eszközök stb. Gondoskodik arról, hogy a könyvtár az előre meghatározott nyilvántartási rendben

rendelkezésre álljon a tanulók, illetve a pedagógusok részére. Indokolt esetben javaslatot tesz a könyvtár nyitvatartási rendjének módosítására.

A könyvtári alapfeladatok ellátásához kapcsolódó tevékenység Az intézményvezető számára összeállítja a könyvtári állomány fejlesztésére vonatkozó

elképzeléseket, melynek során figyelembe veszi: az oktatás során jelentkező igényeket, a tanulók jelzéseit, a pedagógusok elvárásait. Gondoskodik a meglévő könyvtári gyűjtemények gondozásáról, rendezéséről. Tájékoztatást nyújt a könyvtárban található dokumentumokról, részletes információt nyújt az

igénybe vehető szolgáltatásokról. Közreműködik abban, hogy a könyvtár helyisége tanórai foglalkozás megtartására alkalmas

legyen, segít a könyvtár működésének, tevékenységének bemutatásában. Ellátja a könyvtárhasználattal kapcsolatos szolgáltatási feladatokat az egyéni, és csoportban

érkező könyvtárhasználók esetében is. Végzi a könyvtári dokumentumok kölcsönzési feladatait. Ellátja a könyvtár kiegészítő szolgáltatásnyújtással kapcsolatos tevékenységeket, pl.: számítógépes információs szolgáltatás, dokumentum másolása, stb. Megtartja a helyi tantervben rögzített könyvtárhasználati órákat. Részt vesz a könyvtár időszaki és soron kívüli leltározásában, rendszeresen kigyűjti az

elhasználódott, tartalmilag elavult dokumentumokat.

A könyvtár működésével kapcsolatos feladatok Végzi a beiratkozással kapcsolatos feladatokat, kiállítja az olvasójegyet.



Segíti a tanulók könyv kölcsönzését, segítséget, tanácsot ad a keresett témával, illetve szerzővel kapcsolatban.

Biztosítja a nyugodt könyvtárhasználathoz szükséges körülményeket. Indokolt esetben fegyelmezi a hangoskodó tanulókat.

Külön figyelmet szentel az olvasóterem nyugalmának. Ügyel arra, hogy a könyvári dokumentumok ne sérüljenek, ne rongálódjanak meg, erre

figyelmezteti a könyvtárhasználókat. Segíti az elektronikus eszközök, számítógép használatát, és felügyeli azt. Visszaveszi és kiadja a kölcsönzött könyveket, elvégzi a kölcsönzött könyvekkel kapcsolatos

nyilvántartási feladatokat. A lejárt kölcsönzési idejű könyvek esetében értesíti a késedelemről a kölcsönzőket. Könyvrongálás, illetve a könyv visszaszolgáltatás elmulasztása esetén javasolja a kár

megtérítését az intézményvezető számára. Ellátja a könyvállomány leltározásával kapcsolatos feladatokat. Őrzi és az érdeklődők számára átadja az iskola szervezeti dokumentumait, így különösen: az

SZMSZ-t, a Pedagógiai programot, a Házirendet, a Minőségirányítási programot, adatvédelmi szabályzatokat.

Tartós tankönyvek kezelésével kapcsolatos feladatok Gondoskodik a tartós tankönyvek kezeléséről. Nyilvántartásba veszi a könyveket, illetve kiadja azokat az érintett tanulóknak. Ellenőrzi a tankönyvek állapotát, szükség esetén javaslatot tesz selejtezésükre, illetve a

kártérítési igény érvényesítésére a használóval szemben.

Kapcsolattartás Az intézményvezető utasítására kapcsolatot tart fenn: más iskolai könyvtárral, a pedagógia-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal. Elvégzi a könyvtárak közötti együttműködéssel kapcsolatos szakmai feladatokat. Javasolja a

könyvállomány cseréjét az együttműködésben résztvevő könyvtár A tankönyvárusítással kapcsolatos gazdálkodó szervezetekkel

A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és

értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és

más felszereléseket kiválasztja. Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat.

Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok Az intézményvezető utasítása alapján ellát egyes adminisztrációs, illetve ügyirat kezelési feladatokat. Ellátja a könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatokat, statisztikai jelentéseket, beszámolót készít. Munkaidejét a tanáriban elhelyezett jelenlét íven vezeti.

Munkához szükséges ismeret megszerzése A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja (részt vesz legalább a hétévenkénti továbbképzésben).

Informatikai eszközök használata



Munkájához kapcsolódva az intézmény informatikai szabályzatában foglaltak betartásával alkalmazza az intézmény informatikai és irodai műszaki berendezéseit. Figyeli a könyvtárakat érintő pályázatokat. Rendszeresen ír pályázatot.

A munkakörbe tartoznak még mindazok a munkaköri feladatok, amelyeket a munkaköri leírás ugyan részletesen nem sorol fel, de amelyek elvégzésre a munkahelyi felettes, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló a közalkalmazott részére utasítást ad.

A munkakörhöz tartozó felelősségAnyagilag és fegyelmileg felel a könyvtári állomány rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak.A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek.

17. Intézményi védő, óvó előírások

17. 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A tanulók iskolaegészségügyi orvosi ellátását tagintézményenként szakorvos végzi, munkáját ifjúsági védőnő segíti. Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi.A szolgáltatást végzővel megállapodást az intézmény fenntartója köt, az iskolával nem állnak közalkalmazotti jogviszonyban. Az együttműködés során kiemelt feladataik:

- középiskolai felvételhez kötött alkalmassági vizsgálatok elvégzése- rendszeres orvosi felügyelet biztosítása meghatározott rendelési idő szerint- szűrővizsgálatok elvégzése, koordinálása- gondoskodás a szakmai gyakorlatok folytatásához szükséges munkaegészségügyi

alkalmassági vizsgálatok érvényességéről.- Elkészíteni a tanulók gyógytestnevelési, könnyített testnevelési besorolását. - Együttműködés az iskolai egészségnevelési program megvalósításában

Az iskola tanulói évente rendszeres fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt.

Az iskolaorvosi vizsgálaton, szűrővizsgálaton való részvétel – amennyiben tanítási időben történik – a jogszabályban meghatározott mértékig igazolt hiányzásnak tekintendő.

A dolgozók a közalkalmazotti jogviszony létesítését megelőzően munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. A vizsgálatot foglalkozás-egészségügyi szakorvos végzi, meghatározott rendelési időben, saját telephelyén. Az egészségügyi szolgáltatóval együttműködést a fenntartó köt.Munkavégzés során munkakörtől függően meghatározott időközönként időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat elvégzése szükséges.Betegjogi törvényben előírt jogosultságok érvényesítési lehetőségének feltételeit biztosítjuk.

17. 2. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén

A tanulói balesetek megelőzése érdekében az alábbi feladatokat kell ellátni:

Az iskola rendeltetésszerű üzemeltetését az iskola gazdasági vezetője, ill. gondnoka biztosítja. A gondnok és a munkavédelmi megbízott ellenőrzi a tantermek, a folyosók, a kommunális helyiségek



állapotát. Amennyiben az iskola területén dolgozó vagy tanuló balesetveszélyes tárgyi helyzetet észlel, köteles jelenteni az ügyeletes vezetőnek, ill. közvetlenül az iskola gondnokának. A tanműhelyben észlelt problémákat azonnal az intézményvezető-helyettesnek vagy a gyakorlati oktatásvezetőnek kell jelenteni.

Az iskola az óraközi szünetekben a diákok felügyeletét folyosóügyelet ellátásával biztosítja. Baleset észlelése esetén az esethez legközelebb álló felnőtt dolgozó köteles az elsősegély-nyújtást megkezdeni, esetleg segítséget kérni, az ügyeletes vezető útján orvost hívni, súlyos sérülés estén a vezető a tanuló szülőjét értesítse.

Tanulóbaleset esetén a baleset kivizsgálása és a szükséges intézkedés az iskola munkavédelmi megbízottjának a feladata.

Az osztályfőnökök tanév elején a munkavédelmi megbízott által összeállított balesetvédelmi előírásokat ismertetik a diákokkal. A testnevelés tanárok az első testnevelés órán a tanórával kapcsolatos balesetvédelmi oktatásban részesítik a diákokat. A szaktanárok a tanév elején vagy veszélyes tevékenység megkezdése előtt eseti balesetvédelmi oktatást tartanak. A diákok aláírással igazolják, hogy részesültek balesetvédelmi oktatásban.

Szakképzésben résztvevő tanulók munkavégzésének szabályait a gyakorlati képzőhelyre vonatkozó munkavédelmi szabályzatok tartalmazzák.

Tanulóbaleset esetén elsősegélynyújtásról a védőnő, az iskolaorvos, távollétükben az ügyeletes vezető gondoskodik.

17. 3. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőkRendkívüli esemény, bombával való fenyegetés esetén az intézményvezető, tagintézmény vezető vagy helyetteseik jogosultak és kötelesek intézkedni az alábbi módon, 1. Azonnal értesíteni kell:

- Az intézmény fenntartóját- Tűz esetén a tűzoltóságot- Robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget- Személyi sérülés esetén a mentőket

2. Gondoskodni kell az épület kiürítéséről

Az épület elhagyására utasítást az intézményvezető, a tagintézmény vezető vagy ügyeletes helyettese adhat az iskolarádión keresztül, vagy az osztálytermeket végigjárva személyesen. Az épület elhagyását az intézményvezető, a tagintézmény vezető vagy az ügyeletes vezető utasítására azoknak a pedagógusoknak a vezetésével kell végrehajtani, akik az adott osztályban órát tartanak, ill. ott a következő órájuk lesz.

A tanulókat osztályonként, szervezett rendben kell az iskolaépületből kikísérni, a tűzvédelmi szabályzatban rögzített menekülési útvonalak igénybevételével.

Bombariadó estén a tanulók minden felszerelésüket kötelesek magukkal vinni.

Az épület elhagyása a felnőttek számára is kötelező.

Az épületben kizárólag a tűzszerészeket kísérő kijelölt dolgozó tartózkodhat.

Az épület elhagyására való felszólítással egyidejűleg az intézményvezető, a tagintézmény-vezető vagy helyettese közli azt az időpontot is, amikor aznap a tanítás előreláthatóan folytatódik. A tanulók kötelesek az elhagyását irányító pedagógussal a kijelölt gyülekezőhelyen tartózkodni. A bombariadót kieső időnek tekintjük, a tanítást ott folytatjuk, ahol abbamaradt.



A bombariadó tényéről, és a tanítási idő kitolódásáról a törvényes képviselőt ellenőrző könyvön keresztül értesítjük. A vizsgák alatti bombariadó esetén a fenti eljárási rend az alábbi módon érvényes:

Írásbeli vizsgán:

A vizsga zavartalansága érdekében az épületbe érkező tanulók mobiltelefonjaikat kikapcsolt állapotban a vizsga időtartamára leadják. Az írásbeli vizsga befejezéséig vezetékes telefonhívásokat az iskola telefonközpontja nem fogad.

Szóbeli vizsgán:

A vizsgabizottság iskolavezetést képviselő tagja a vizsgát megszakítja, a vizsgázókat tájékoztatja a vizsga folytatásának helyszínéről és időpontjáról. A vizsgáztató tanárok és a jegyző gondoskodik a vizsgadokumentációk új helyszínre történő átviteléről.A vizsga folytatásának módjáról a vizsgabizottság dönt.

Az épület és vagyon védelme

Az intézmény épületeinek és vagyonának védelme érdekében a fenntartó teljes körű biztosítási szerződést kötött a Broker Royal Biztosítási Alkusz Kft-vel.

Az épület őrzése és védése 6 óra és 20.00 óra között az iskolai portások feladata. 20 és 6 óra között őrző-védő szolgáltatókhoz bekötött riasztórendszerrel, és egyéb biztonsági berendezésekkel biztosított.

A tanulók személyes tulajdonával kapcsolatos teendőket és felelősséget a HÁZIREND tartalmazza.

Az iratok kezelésére, a vagyon- és titokvédelemre, az arra vonatkozó szabályzatok utasításai a mérvadók.

Rendkívüli események kapcsán külön rendelkezések érvényesek (Tűzvédelmi Szabályzat).

A munkavállalók testi épségének, egészségmegőrzésének biztosításáról, a felnőtt balesetek esetén az eljárási rendről külön szabályzatok, rendeletek intézkednek.

A tanulók egészségének és testi épségének védelmében hozott, a tanulók intézményben tartózkodására vonatkozó magatartási szabályokat a Házirend rögzíti, melyet a tanév első munkanapján ismertetni kell, és amelynek tudomásulvételét a tanuló aláírásával igazolja. Tanév elején a tanulók balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek tudomásulvételét aláírásukkal igazolják. Azokon a foglalkozásokon, amelyek fokozottan veszélyesek, a tanulók a tanév elején vagy az óra elején külön oktatásban részesülnek, amelyet az osztálynapló haladási részében kell rögzíteni.

Az iskola egész területén SZIGORÚAN TILOS a dohányzás!

17. 3. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjeA szervezeti és végrehajtási rendet az iskola Tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. Katasztrófa bekövetkezte esetén az épületet kiürítési tervnek megfelelően kell kiüríteni.

18. Egyéb kérdések

a.) A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai:



Az iskola épületében csak a nevelő-oktató munkához kapcsolódó reklámtevékenység folytatható. Szóró- vagy reklámanyag csak vezetői aláírással és pecséttel helyezhető ki!

b.) Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai:A tanév során a tanuló által előállított dolgok feletti rendelkezési jog az iskolát illeti meg. A tanuló személyhez fűződő jogai nem szállnak át az iskolára. Ezért az iskolán kívüli rendezvények, kiállítások esetében a tanulót vagy törvényes képviselőjét nyilatkoztatni kell.

c.) A térítési díj befizetése, visszafizetésre vonatkozó rendelkezéseket az intézmény házirendje szabályozza.

d.) Az állami nyelvvizsga bizonyítványnak, illetve az azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okmánynak az iskola tanulmányokba való beszámítását az érvényes jogszabályok szerint végezzük.Bizonyítvány, illetve okirat alapján az idegennyelvórák alóli felmentést jogszabály szerint biztosítjuk.

e.) A diákigazolványok és az ezzel kapcsolatos nyomtatványok átvételét, tárolását, a térítési díj begyűjtését, az érvényesítést, az új igazolvány, ideiglenes igazolvány kiadását, a régi bevonását, a nyilvántartás vezetési rendjét külön utasításban szabályozzuk.

f.) A mulasztások engedélyezése, igazolása, a távollét igazolásának rendje a Házirendünk szerint szabályozott.

g.) A jutalmazás, díjazás elvei, formái, időpontjai a Házirendünkben rögzítettek szerint történik. A felnőttekre vonatkozó eltérő rendelkezést külön szabályozásban rögzítettük.h.) A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Házirendünkben szabályozott. A felnőttekre vonatkozóan a Mt. és a Kjt. szerint történik.i.) Más, egyéb dolgozó fogalmának meghatározása intézményünkben /a személyi kifizetés

jogszerűsége érdekében/ a feladat elvégzéséhez szükséges tevékenységet végző személy.j.) Alkalmazottaink részére az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagdíjfizetési kötelezettséget nem

vállalunk át.k.) Alkalmazottaink magán-nyugdíjpénztári tagdíjának kiegészítését nem vállaljuk.

19. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága

Az iskola Pedagógiai Programját, az SZMSZ-t, valamint Házirendjét, amelyek nyilvánosak, a titkárság hivatalos munkaidejében, a tagintézmények könyvtáraiban egyeztetett időpontban, valamint az iskola honlapján a szülők és a tanulók is megtekinthetik.

Az intézményvezető, vagy a tagintézmény vezetője minden tanév első összevont szülői értekezletén tájékoztatást ad a szülői szervezet képviselőinek a pedagógiai program megvalósításáról. Egyébként a pedagógiai program kapcsán felmerülő kérdésekről - egyeztetett időpontban - személyes tájékoztatást kaphatnak a szülők és a tanulók az intézményvezetői, ill. intézményvezető-helyettesi fogadóórán.

20. Záró rendelkezések

20. 1. A SZMSZ hatálybalépése

Az SZMSZ 2014 év február hó 03. napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét vesztik a tagintézmények Szervezeti és Működési Szabályzatai.

20. 2. Az SZMSZ módosítása

Az SZMSZ módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb



csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A kezdeményezést az intézményvezető 30 napon belül a nevelőtestület elé terjeszti, és döntésről a javaslattevő tájékoztatja. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Szolnok, 2014. év február hó 03. nap

PH ……………………………..intézményvezető

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2014. év január hó 30. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen SZMSZ módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

……………………………diákönkormányzat vezetője

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezet (közösség) 2014. év január hó 30. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

…………………………………..Szülői szervezet képviselője

20. 3. Záradék

Ezt a Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskola nevelőtestülete elfogadta.

Az SZMSZ elfogadását a nevelőtestület képviselője, és a hitelesítők jelen aláírásukkal igazolják.

Kelt: Szolnok, 2014. február 03. ……………………

Kiss László intézményvezető

........................................................ ...................................................hitelesítő hitelesítő

…………………………………………a nevelőtestület képviselője



Mellékletek

1. számú melléklet: Az iskola szervezeti felépítése

2. számú melléklet: Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat

3. számú melléklet: Gyakornoki szabályzat

4. számú melléklet: Esélyegyenlőségi szabályzat

5. számú melléklet: Ügyviteli és iratkezelési szabályzat

6. számú melléklet: Informatikai biztonsági szabályzat

7. számú melléklet: Bélyegző nyilvántartás

8. számú melléklet: Kulcs nyilvántartás


szervezeti és működési szabályzat -...

Documents