Szerzői jogi útkeresés a digitális környezetbenSzerzői jogi útkeresés a digitális környezetben

Dr. Kiss Zoltán Dr. Kiss Zoltán

(Magyar Szabadalmi Hivatal)(Magyar Szabadalmi Hivatal)

MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBANZsigmond Király Főiskola2008. szeptember 25-26.

Regulare necesse est

A szerzői jog válaszai a virtuális térben zajló műfelhasználásokra

A szabad felhasználásról általában és konkrétan (oktatás, kutatás, könyvtár, archívum, magánszféra)

A jog és az internet A jog és az internet viszonyaviszonya

Szabályozzunk, ne szabályozzunk vagy önszabályozzunk?

Ha szabályozunk, akkor mit, hogyan és mennyiben?

Nemzeti jog vagy nemzetközi jog?

Létezik-e „internetjog” mint külön jogág?

Szabályozzunk!Szabályozzunk! -         elektronikus aláírás (2001. évi XXXV. tv.)

-         elektronikus kereskedelem (2001. évi CVIII. tv.)

-         elektronikus információszabadság (2005. évi XC.tv.)

-         elektronikus ügyintézés [193/2005. (IX. 22.Korm.r.]

-         egyéb életviszonyok (adatvédelem, reklám, sajtótevékenység, szerzői jog)

Önszabályozzunk!Önszabályozzunk!

A domain-nevek nemzetközi és nemzeti rendszere

Nemzetközi szinten: Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN).

Magyarországon: Internet Szolgáltatók Tanácsának (ISZT) szabályzata

A szerzői jog forrásaiA szerzői jog forrásai

– Nemzetközi szerződések (BUE, WIPO-szerződések)

–  Uniós jog (INFOSOC-irányelv)

–  Nemzeti jogalkotás: szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.)

Az internet szerzői jogi Az internet szerzői jogi megközelítésbenmegközelítésben

Egyfelől egy kommunikációs eszköz, felhasználási mód (művek, adatok, információk nyilvánossághoz közvetítésének sajátos formája)

Másfelől önálló műtípus mint internetes honlap

A szabad felhasználás, mint a A szabad felhasználás, mint a szerzői jog egyik korlátjaszerzői jog egyik korlátja

csak a vagyoni jogokat érintik és kizárólag nyilvánosságra hozott művekre vonatkozik

sem a szerző engedélye, sem díjfizetés nem szükséges „háromlépcsős” teszt: (1) nem lehet sérelmes a mű rendes

felhasználására, és indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit (2) meg kell felelnie a tisztesség követelményeinek (3) nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra

egyes esetei (pl. oktatás, tudományos kutatás, információs szabadság céljából)

Idézni „…csak pontosan,Idézni „…csak pontosan, szépen, ahogy a szépen, ahogy a

csillag megy az égencsillag megy az égen..."..."

-         műcím, szerző, mű megjelenési helye, ideje-         csak önálló műben, annak részeként-         szerves kapcsolat a művel (pl. értékelő-bíráló)-         lényeges tartalom tiszteletben tartása-         honlapokról idézés (internetes honlap címe és az

idézés kelte)

Átvétel a hatályos jogbanÁtvétel a hatályos jogban

-     iskolai oktatás és tudományos kutatás céljából

-      forrás/szerző megnevezésével

-      üzletszerűség kizárása

-      idézést meghaladó terjedelemben

  Átvétel – a tervezett Átvétel – a tervezett

módosításmódosítás

-   háttere: értelmezési problémát okoz a gyakorlatban, hogy a képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás milyen feltételekkel használható fel átvételként,

- egységes szabályok alkalmazását írja elő az átvétel tekintetében az irodalmi és zenei művekkel

Papíralapú kiadványok Papíralapú kiadványok többszörözése iskolai célbóltöbbszörözése iskolai célból

  -   az átvételnél is szélesebb körű szabad felhasználás- kizárólag könyvként kiadott mű egyes részei, valamint

újság- és folyóiratcikkek- az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály

létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban

- tervezett módosítás: kizárólag jogszerűen létrejött műpéldányról történhet a többszörözés

ÁtdolgozásÁtdolgozás a hatályos a hatályos jogbanjogban

- a szerző kizárólagos joga arra vonatkozóan, hogy művét átdolgozza, vagy erre másnak engedélyt adjon

- átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeként az eredeti műből származékos mű jön létre

Átdolgozás – a tervezett Átdolgozás – a tervezett módosításmódosítás 1. 1.

- háttere: az Szjt. jelenleg nem ismeri az oktatási célú, oktatási óra keretében a hallgatók aktív bevonásával megvalósuló átdolgozást, mint szabad felhasználást, ami pedig az új típusú (interaktív, multimédiás) oktatási módszerek alapeszköze

Átdolgozás – a tervezett Átdolgozás – a tervezett módosításmódosítás 2. 2.

- a módosítás kizárólag az iskolai oktatás célját kívánja segíteni, vagyis az ilyen módon létrejött mű – az egyébként rendelkezésre álló szabad felhasználásokon túl – az oktatási órán kívül nem használható fel az eredeti mű szerzőjének engedélye nélkül

- a szabad felhasználás nem érinti az eredeti mű alkotója személyhez fűződő jogainak érvényesülését sem

Intézményi célú többszörözésIntézményi célú többszörözés 1.1.

meghatározott feltételekhez kötött szabad felhasználás

meghatározott intézmények: könyvtárak, oktatási intézmények, múzeumok, levéltárak, kép- és hangarchívumok

Intézményi célú többszörözés Intézményi célú többszörözés 2.2.

meghatározott cél: tudományos kutatás, vagy saját példányról archiválásként tudományos célra, illetve nyilvános könyvtári ellátás céljából, vagy megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről készül

meghatározott tevékenységi kör: közvetve sem irányulhat haszonszerzésre

Intézményi célú Intézményi célú többszörözés – a tervezett többszörözés – a tervezett

módosításmódosítás 1. 1. háttere: értelmezési nehézségek a gyakorlatban

a módosítás tisztázza, hogy milyen speciális célok teljesülése érdekében végezhetnek a kedvezményezett intézmények szabad felhasználásként többszörözést: (1) megszűnik a saját példányról való többszörözés megszorítása, (2) elválik egymástól az archiválási és a tudományos kutatási célú többszörözés

Intézményi célú Intézményi célú többszörözés – a tervezett többszörözés – a tervezett

módosításmódosítás 2. 2.

- kiterjesztése a művek szabad megjelenítésére intézményekben [38. § (5) bek.]

-  kizárólag jogszerűen létrejött műpéldányról történhet

Magáncélú másolás Magáncélú másolás 1.1.- meghatározott feltételekhez kötött szabad felhasználás

- csak természetes személyek

- jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálhatja

- kivétel: építészeti mű, műszaki létesítmény, szoftver, számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázis, a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítése

Magáncélú másolás Magáncélú másolás 2.2.

-    kották reprográfiával magáncélra sem másolhatók

-   teljes könyv, folyóirat vagy napilap egésze csak kézírással vagy írógéppel másolható

-  tilos, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra

Magáncélú másolás – a Magáncélú másolás – a tervezett módosítástervezett módosítás

háttere: a jelenlegi szabály eltérő értelmezése abból a szempontból, hogy a jogsértő forrásból való többszörözés is a magáncélú többszörözés szabad felhasználásának hatálya alá tartozik-e vagy sem

a rosszhiszeműen jogsértő forrásból való többszörözés tilalma

a nyilvánossághoz nem jogszerűen közvetített műről való többszörözés tilalma

Művek szabad Művek szabad megjelenítése megjelenítése

-       meghatározott intézményi kör -       tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljából -       gyűjteményeinek részét képező művek -       intézmények helyiségeiben (NAVA-pontok)-       számítógépes terminálok képernyőjén -      non-profit jelleg (jövedelemszerzés vagy –fokozás

kizárt) 

Könyvtári kölcsönzés Könyvtári kölcsönzés

-    műpéldány szabad nyilvános haszonkölcsönbe adása-    nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár- nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnika

eszközökkel működtetett adatbázisra-   tervezett módosítása: országos szakkönyvtárak

Árva művek felhasználásának Árva művek felhasználásának engedélyezése (2010-től)engedélyezése (2010-től) 1.1.

   fogalma: azok az alkotások, amelyeknek a jogosultja

ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik;

lehetősége: ha a felhasználó a szerző fellelésére megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket;

engedély: legfeljebb öt évre szól, nem kizárólagos, át nem ruházható, további felhasználási engedély adására nem jogosít;

Árva művek felhasználásának Árva művek felhasználásának engedélyezése (2010-től)engedélyezése (2010-től) 2.2.

  •    díjfizetés: ha a jogosult személye még a felhasználási

engedély hatálya alatt ismertté válik, joga feléled, és meg is tilthatja a felhasználást, illetve meghatározhatja a felhasználás méltányos díját (nem üzletszerű felhasználás esetén),

•   üzletszerű felhasználás: a megállapított díjat az MSZH-nál letétbe kell helyezni, és csak ennek megtörténte után lehet megkezdeni a felhasználást,

•   ára: a kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni,

•   részletszabályai: Korm. rendeletben (pl. díjazás mértéke).

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!