Szigeti Lajos

Vízjelek nyári égenVersek

© Szigeti Lajos, 1996

Széphalom Könyvműhely

2

TARTALOM

A virágóra ollójaBöjtelő havaMagyarságRadnótiVan GoghA művészet mint áru?ÉletvonalSzent György havaVasútonPünkösd havaStrandfürdőSzéptevésTermészetjárókAltató nélkülKisasszony havaÖregdiák-találkozónMűélvezőkHívójelAngyalka hozza?HitvitaA világ fölépítéseSzent András havaÁllat(i)versek

LajhárA verébFérgek

Rendezés alattAlkalmi zenészekFalfirkaAlapműveletRészeg ábécéFelhőalakzatok

Bogáncs bókolA Sió menténTavaszváróRögtönzött záporZivatarH2OVáltozó égboltA hold fényváltozásaiÁlomittasanVegyesboltBogáncs bókolVirágénekPrésháználKi otthontalan, hontalanEgy kis hazai

NapfogyatkozásGondolkodóNapfogyatkozásHaláltusaJános öcsém temetéseAnyám halálos ágyánálNekropoliszRégi képek hátlapjáraLátleletÉvek múltán

3

Édesanyám emlékének

A virágóra ollója

Böjtelő hava

Amerre népek vándoroltak,országút, hadiútmost kánya ríkató dűlő- kifordult gyökér a kolonca,hengermalom zúgású facsoportbanporhó őrlemény kavarog.

Már fagy-pecsét töretik,a csontok alatt szén, vasérc,csőr-csákány csipog - fölpattan a héj,a lárva-koporsót fakopács szögezi,pocsolyából is fölkel a nap.

Fehéren-feketéna táj ceruzarajz, grafitágak satíroznak, tövis-bokron hússzín maradék,egy szárny szitalenyomata, levélépókfonálon a cégér,szemléltető csontvázágakra szövetet próbálaz ódivatú tavasz.

S mohón, mint a kábítószer-élvezők,szívjuk a mákonyt - a friss levegőt.

Magyarság

Lélekölő szétszórattatásbansiratóénekkel, balladávalpusztába kiált e nép -a szabadságharcait elbukóHimnusza gyászinduló,hazája ezeréves töredék.

4

Radnóti

Sérülten háborús repesztől,Krisztus száll le a keresztről- magát sem tudta megváltani.

Fölsír szögesdrót-jászolbanaz ember fia,ösztöne súgja, hogy halál fia,szerelme rejtett ‘csillagrendszerét’vizsgálja, hasonlattal él, amíg él,puskatus a toll,fegyver a szó -

‘Járkálj csak, halálraítélt!’

Eltiporta az ‘erőltetett menet’,még fölkelt a tarkón lőtt remény,egy ország hullott sárba vele!

Mennyi vers bukik tömegsírba.De az ő viharkabát kötésű versesfüzetétexhumálta az ég - vetíti nagyítva.Csak emberszabású élete töredék.

Költeményes bibliátki emel pogányok arca elé? -Ki maga sosem ölt,inge örökké vérpecsétes.Művében rend, remény, ‘könnyűléptű béke’.

Van Gogh

Az ég színeélet vize,hullámzó búzatenger,s a napraforgók sárgája,mezők eleven vászna,üdvözült lelkek ciprusa,megváltó Krisztusa,a vér és olajhétszín világa sem kellett -

de energiája: a Nap,az ősrobbanástól szaggatott erővonalak,s egy modern művészi eszmemegszállottja csak festett, festett.

5

A művészet mint áru?

Rendel a Bosch-hasú,Rubensi rózsaszín húsútisztes házaspár -

Shakespeare vér-drámát ajánl,Michelangelo márványkővel töri magát,lélek templomábanorgonál Bach.

Beethoven mogorva, süket.Van Gogh, Csontváry vibráló őrület.S kiknek idegein játszik a XX. század,- ‘a költők mind soványak’.

Életvonal

Borostyán foglalatábanősméh DNS karátja -tudósok ujjain kincsespecsétgyűrűn koronás címer- titokzatos varázsa.

Középső szem a láncban:sok millió évesföltámasztható fehérje -rezdül fénytörő szárnya,még megszúr fullánkja.

Szent György hava

A jégkristály szívűelvérzik cseppenként.Hamis gyöngy, féldrágakőbetört kirakatban ragyog -repedés éllel miattuk párbajoz.

Szélfuvallatnak fölszállópályáka síkos háztetők,égbolt ejtőernyőjeszálló maggal ér földet.

Légáram hajtotta selyemfátyol a kócsag,bükkös ajtaján küllőmadár kopogtat,harmatért villan a sárgarigó csőre.Egy akasztófa formaakácot bújtatna lombja- ahány gyűrűje, annyi élete,követő árnya melléje térdepel.

6

Gémberedett ágakban, tagjainkbanéletnedv zsibbad,erős, mint csont forradása,görcs a fában.

Vasúton

150 éves a magyar vasút

A párhuzamos sínszálakcélállomása a végtelen -

Fülke-térben utazunk(mellékvágányon a múlt)szabad pályát kapűrben az álom -

Botló talpfákon, kavicságyonpályamunkás apámcsákányoz csillagot,a síposzlopnál gőzmozdony zihál,szikrányi szemvillanás - az utasok,s a légáramtól zendülő távíróhuzalokmár a kanyarban keringőznek -a hasznos teher nem fáj a földnek.

Egy országrész vasidegei,égtájak forgalmas csomópontjaa rendező pályaudvar- térképet hitelesít.

*

Emberi történetem a vasút:a szakítópróba munka- egyenes gerinc -ösztön után tapasztalat,szerszámok meghosszabbítanák,hegy- és vízrajz meggyötört,égő tenyerem;

forróság karikázik szemem előtt -vasolvasztó nyárból kilobbanó izzásaz ívben sikongó sínpár.Majd váltót állít az ég -jégcsapokkal a tél aláver,megfagy az izzadságcsepp.

És menetrend szerintátdübörög a föld.

7

Pünkösd hava

Hófúvás-piramisban áttelela csíraképes mag,lángnyelv a sziklevél.A föld sarkában primer színt kevergólyahír, szegfű, szamárkenyér.

Bolond szél tépdes levelet:szeret, vagy nem szeret?

Rezdül madárvárta lomb,gyűrődik virágmintás szoknya,lágy formák, kezes idomoköleléséből a szemérem kicsiklandozna,szép lábak ollójába fog,hatalmában tart a vágy.

Eső paskolta termőtájakonbibét dajkál a hímnős virág.

Strandfürdő

Pirul anyaszült meztelen- Napisten öleli kedvesem.

Belső tüzén fehér testemár testem-lelkem megégette.

Laza szellőbe font hajátsok kéjsóvár ujj lebontaná.

Telt pocak nagydobján perega bütykös férfiujj - ideges.

Bájra rakódott hájréteg -falánk nejét nyögi a mérleg.

Szárnyas erényöv kendőzi,tüskés öle is napfürdőzik.

Elkent rúzsfolt a zárt ajak,mosdótálnyi izzadság szakad.

Testsúlyából annyit veszít,amennyit a vízből kiszorít.

Csóva csobban sisteregve- fejest ugrik a sihederje.

Hullámlovasként bukdácsolsakktáblával néhány megszállott.

Gyeptégla szorosan ágyak -hátat fordítunk a világnak.

8

Széptevés

Gyönyörű nő szemébevers-tükröket villantok -

Karkötője, nyakéke- kiforrázott csontjaim.Bőrömből szíjat hasít,hogy díszt hordjon, sallangot.

Még ártatlanul kérdez:Másnak is tetszenék-e?

Természetjárók

Útitársam egy virágporra allergiás,csalánkiütéses városi lány.Kóc hajából az álmotki sem fésülte még,rám villantja sok dioptriáscsontkeretes szemüvegét -„Boglárka vagyok” - rebegi a mimóza,s visszabújik egy Növényhatározóba,könyvjelzője préselt virág.

„Gyökér-, termés-, kéregdrogvértisztító és feldob” - csacsogja.„A líra nyitvatermő,zárvatermő a próza”- hoznám zavarba én.Nem éppen jókorkerül szóba az Ókor.Meglopva égi örömök tüzet,kaszáló torzsainnyújtózunk, mint két fakír.

Altató nélkül

Csipkefüggönyön csillag- hálóját szövi az éj.Szellem világát oltogatjasok félrecsúszó hálósapka,meg nem szolgált babér.

Az asszonyi állat elveri álmom -Pegazusból nem lesz igásló!

9

Kisasszony hava

Kőedényből a hó kiforrt,mint bőségszaru önti mosta záporvirágot, aranyesőt.

Gyökér és lomb kettős korona,vérrokon a kéz s a rózsatő.Napelemes tátikák nyílnak,nagyfeszültségű vezetékekben minthatücskök ciripelnének -elektromágneses közegbenszikrányi élet.

A fény rugós mérlegénfűzfakosár harmonikáz,zöldség és gyümölcs,hasbeszélő befőttesüvegcelofán ég alatt piheg.Elgurult rajzszög csótányokpadkája az éléskamraküszöb.

Sárgás fű, árvalányhajnyarunk napsugara.

S óráikat visszaállítjáka kezes katicabogarak.

Öregdiák-találkozón

Öröklét derűjével az óvárosFogadalmi templom hajójakettős tornyával a Tiszára billen,háztömbnyi árnyakat bocsát a vízrea megáradt alkonyi fény.

Hol a csigalépcső mennybe visz,szobrok, szentképekrepedező merevségetérdeltet imához,árkádok boltívei,kőnehéz szívű nagy szellemeinkNemzeti Pantheonja,a történelmi megyék címerkoszorúi.

Létünk félmúlt,sötétkamrában előhívottélmény a fényérzékeny papíron -Toronyóra ormótlan percmutatójapöccinti tovább az időt -

10

A füvészkert felőldélszaki növények illata száll,tövisbokrok sűrűfésűjévelbontja haját a szél,színt vált boszorkánysziget televény,iszapban megfeneklett liliom.

Itt kísért iskolás álom:becsöngetnek, szólítanakholtukban is szigorú tanárok.Benyitok szertárba, laborba -Ora et labora!

Napsugár metszi a tanulószoba ablakát,íróasztalra szamárvezetőtvetít a redőny -eseményekhez rendelni éveket,zsenge verssoraimmal fűzvemegsárgult számtanfüzet zizzen:„Nem a levél hagyta el a fát- fatörzs a levelet”.

Műélvezők

Isten a művészetben nyilvánul meg- jelen vanszíne, formája, hangja,habár egész valója láthatatlan,kompozícióban ő a szervező erő,tetten ért szépség, eszmei mondanivaló

- lelkesedik a tárlatvezető(maga is mozgó esztétika)aurája szinte tapintható.

Az alkotó nyugodjék békében,már biztos örökléte,szenvedése nem volt hiábavaló.

Egy modern fémszobor körülnövekvő térerősség,mint amikor kifekszünka napra, holdudvarra,végtagjainkat négy égtájnak adva,valami földöntúli sugárzáspazarolja ránk energiáját -aranybetűs felirat fénylik:

„Ars longa, vita brevis.”

11

Hívójel

Védőpajzsuk sastoll és pálmaág -a bennszülöttek harci díszbenkörültáncolják a leereszkedő gépmadarat- félistenként száll aláa napellenző-maskarás néprajzkutató,s fordul vissza, ha tiszta a légifolyosó.

Ősi népek szalmából, nádbólrepülőmodelleket készítenek,őrök figyelik az eget -szárnyaszegett mozdulatlanvárják, hogy esőkabátba csavartan,rakétarobajjal, fényözönbenleereszkedik a hatalmas,hoz megváltást, ismeretlen veszélyt,gyökér, gumó, majomkenyérbővében van, idegen félretolja(mást gyűjtöget, van egyébre gondja)kíváncsi, mohó és kevély.

De mintha ő is félne, lopvamagasba kémlel, - ‘a jövő emlékei’rejtvény megfejtésért kiált(Istent keres a civilizált?!)vár földön kívüli hódítókra.

Angyalka hozza?

Testhez álló, formatervezett,nagy horderejű tűzfegyverekmintái őrzik a karácsonyfát,más ajándékait túlragyogják- tanuljon, tudjon a gyerek.

Hitvita

Ha van e világnak széle,van kezdete, vége,van Isten, ahány vallás,szentélye annyiféle.

12

A világ fölépítése

A mindenséget mutatni fölelég a molekulányi Föld -

Atommag istenierőterében itt keringmezonmezőben fényesenaz elektron parányitömegével az értelem.

Szent András hava

Mérsékelt égöv alattévszakot vált a park.A Jeges-tenger felőltöbb csomóval betöra szél, fény-árnyék söpredék.Járdánk mozaiklap: öntapadó levél,s botlunk fagyos rögbe - földgolyóba.Egy kitaposott kérgű félcipő- útszélen bomló tetem,a fészkéről leverttelefonkészülék még csipogna.Fákban a tűz szénsötét indulat,s mint akibe a villám belébújt,gyilkot emel a magányos cédrus.Allegro barbaronagyvárosi zajok -légkalapácsok, lármásfémalkatrészek szaggatják a dobhártyát,eltévedünk a jelzőtáblák erdejében,magaslatok havasi kürtje hallik -huzatos földalattik- modern kori barlangjáratokfalain absztrakt festmények.És lett mesterséges világosság:csak fölfelé terjeszkedhet az ország,csipkés határok,nagyívű hidak zárójelbe teszikfolyóink befagyott vizeit,s a sirályok sikongvafészkelnek jégtorlaszokra.Szállingózó hófüggöny mögöttfüst kéménye inog,torlódó háztetőköntv-antenna képírásjelek,hegyek hóláncán megindult egek.

13

Állat(i)versek

Lajhár

Sok idegbeteg rá hivatkozikLógós, nincs tartása, tunya,mint akasztón a ruha,disznóság a füstölőn,csöpögve ejtőző túró.

Vagy csak ég felé húzó,kimért, lelassult űrutas,ki súlytalan térbe lépett,így idejében fékez?

Fogást keres, ha fogy is,lustaságra hagyatkozik,mert nekivannak elvei.

A veréb

Nem címerállat büszke a veréb,potyadék szarba veri a fejét,de válogat, s kivárja idejét.

Férgek

Lapos, hengeres, gyűrűs,villás, kerekesféreg -örvénylik galand, métely- fonál, húr, buzogány,kevéssörtéjű, nadály,simafejű, hólyag,istenverte horgasvérszívó, élősdi kerge.

Földet is megforgatbomlás, televény, trágyakukaca, gilisztája.Növény, állat és embervakon rátaposna,szaggatva, kettészelvemég nyüzsög - undok pondró.S hiába zár koporsó.

14

Rendezés alatt

Szemgolyóálló kirakatüveg -lőtéren pucér próbababák(visszanéz a szemüreg)műmosoly a divat,műmárvány Aphroditétorzó szobroz,reklámpapírba csomagolvaa tűzveszélyes gipszmadonnamegőrjíti a poroltót,s amint belibben a kirakatrendező,sorjázó vállfákjárják a kánkánthálátlan közönség előtt.

Alkalmi zenészek

Kesergő, vigadó,kísér hangosíthatógitár, harmonikaszó,duda, dob, nyenyere,csápolók tenyere,fafúvós, a rezes,nyelvsíp és ajaksíp,csak a bőgő haragszik,járja inaszakadt is.

Bár a szöveg együgyű,cifrázza a hegedű,szaggatja citeraszó -táncol cifraszűr, bő szoknya,leégeti diszkó pokla- ma minden lány eladó!

Falfirka

„Om mani padme huni”- rejtvény tibeti betűjeggyel?

Repedések titkosírása,rovátkolt runák, hieroglifák,s a rombusz, obszcén ábrák mellettnyíllal átlőtt szív -‘Csöcsikém, szeretlek!’Itt jártam,‘Jocó, 1990...’vagy: ‘Minden hatalmat! -Hüje, aki olvassa.’

15

Ékírásos fatörzsön,meg WC oldalánnémelyik a keservét kitölti,mielőtt kitörli.

Alapművelet

Őskáosz,csírasejtkülönbsége: élet.

Éghetőés gyújtókülönbsége: tűz.

Porhüvelyés lélekkülönbsége: fény.

Terméskős műremekkülönbsége: szép.

Részeg ábécé

Itt a boroshordó, Ó,hozzá lopótök p,e fonott korsó k,mellé dugó í,egy kalapos Qrva Ő.Igyál mindörökké,nyakaid, ne is kortyoldtölcsér nagy torkú V,mely varázslattal Wés gyűszűnyi ü,üvegpohár u,s te, bögreszájú,koccintó y,hogy az x-lábúasztal alá bukj.

16

Felhőalakzatok

( ) - ( ) - ( ) . . . . . . . . . . . . . : : : : : : : : : : : : ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; , , , , , , , , , , , , , „ „ „ „ „ „ „ „ „ ! ! ! ! ! ! ! ! ? ? ? ? ? ? ? - - - - - - - - - - - = = = = = = = = / / / / / / / / / / / / ____________

E S Ő

S Ó S

Ő S E

z z z zápor zápor zápor zápor zápor zápor zápor zápor záporzápor zápor zápor por por por r r r

17

Bogáncs bókol

A Sió mentén

Sió vize sí-rí, - törjék malomkerékbe,inkább tél verje vasba,mint bűzlő hal pipáljaÓ-Sió, nádas holtágakívóhelyei, hínár,árterek zöldje híján.

Öklendező befolyókhordalék mérges medre,levél szeméttelepje, faluraBalatontól a Dunafolyásáig nyarat leúsztatóvadvíz villantó Sió.

Mosók zsivaja visszhangzika harcsázó s a híd közt.A sás mit suttogott? -verte a sulykoló,bokor szoknyát borított,halk sikoly fogott siklót.

Buborék-gyöngyöt fűzhorgászbot, háló szála.Sió: partszaggatóhajók, kötélverő csónakokzsilipéit csatornájacsillan jegenyenyárra.

Tavaszváró

Télvíz árad - jégcsapra vert,hóba hűtött napsugár,porlasztott eső szitál,fagyásra gyógyír gyanta, nedv.

Borpincékben korgó hordó,jégtörő Mátyás jelez:zsákban hoznak meleget,zöld ággal jön Gyümölcsoltó.

Virágvasárnap megáldlak,április bolondja, én,májusfát tűző legény,öröm pünkösdi királya.

18

Rögtönzött zápor

A mozgás egyenes vonalú,az utazósebesség egyenletess = c ∙ t képletétradírozza kipörgő gumikerékde a műszerek nyugalma emberfölötti,villámlanak az ég ablaktörlői,reflektorfény vetítelsuhanó tájképeket -

Füstölgő bokrok,hétrét hajló fákvízi utunkat sűrűn szegélyezik,kifordult óriási ernyőa lombos erdő.Gyors tüzet nyit ránka mennydörgés tornya,körben veri föl sátraitesőcsepp, vízhatlan ponyva,kibocsátja tapogató csápjaitegy ólmos felhő,jégeső-korbács suhog.

Mikor a túlcsordult Tejútföldünkön tócsákban áll,a megtelt bárkából mind kiszáll,szivárvány - Ararát ragyog,s párállunk, mint az állatok.

Zivatar

Hangyaboly-futószalagonszétszerelt bogártetem -verőfényben idegen gyászmenet.

Földközelben fölhevült szárnyak- féregvadász fecskék cikáznak,fűben kiscsikó szél hempereg.Mohás oldalon zsibongvatipródik seregnyi gomba.

Kígyószisz körül tánc -virágkehelyben darázs hintáz,a kútágas lepkeszédítő libikóka- míg eleven, mind így repes.

19

Az alacsony légnyomástól tompaérzékek horkolnak,nyáj göndörül száraz réteken,elgyomosodott földünkmérges párát lehel.Gyógyító cseppekért könyörgünk:jöjj ismétlő eső,bőrig vetkőztető.

Már csak a tükrök álljáka ragyogást - visszaverik.Céltalan mennykövek közelibecsapódásai, torkolattüzei -villám tekereg az ágon,magasabb fordulatszámona szélörvény tövestől kiszakad.

Eperfák levelét hars zápor csipkedi,forrásponton minden pocsolya,már jégeső uszonyasöpri a kavicsokat,tördel zsindely-pikkelyes házat,több emeletes fákat -hirtelen nagy viharperel kárvallottaival.

És tenger, éghelyet cserél -örök körforgás, ár-apály.Fél testünk lenn a földben,ábrázatunk sár-ragyás,hajunk, mint kimosott gyökér,ég és föld között szivárvány-kötés.

H2O

Édesvíz, vagy sóstenger - sok könny ered,arcom szabályzott meder,hullámtörő homlok -még visszamosolygok.

Sejtet duzzasztóélet vize, forráscsobog a vércsatornán -átmossák szívemethullámvölgyek, -hegyek.

20

Nap-aranymosóaqua, water, vesi -hajó, hal, háló szeli,mélyvízi gyümölcseolcsó, s drága gyöngye.

Eső, jég, a hóálmában is beszél,míg hét tengerig elér,párát, felhőt lehel,fő éltető elem.

Ér, patak, folyóver szikla-habokat,majd ár-apály óceánfüröszt, mint holdvilág,hullámsír befogad.

Változó égbolt

Csillag-kristályszerkezetűhópehely kaleidoszkópvirágcsokor léggyökerűcsavart sugár-oszlop

hópehely kaleidoszkópvirágcsokor léggyökerűcsavart sugár-oszlopcsillag-kristályszerkezetű

virágcsokor léggyökerűcsavart sugár-oszlopcsillag-kristályszerkezetűhópehely kaleidoszkóp

hópehely kaleidoszkópcsillag-kristályszerkezetűcsavart sugár-oszlopvirágcsokor léggyökerű

A hold fényváltozásai

Első negyed: - Jégbordás égen léket üt, fénysugáron függ életünk - nyaktiló vérfoltosan fölkel, s nyugszik pontosan.

21

Holdtölte: - Ott fönn Szent Dávid hegedül, egy tányérantennán megül, mint holdkóros űrhajós, imbolyog holdudvaron.

Utolsó negyed: - Mennyország kulcsa, vert arany, poklok kapuin nem matat, nyit földkörüli pályát, rengeti árapályát.

Újhold: - Ültess fát, termőre fordul. Visszfény sarlója kicsorbul - fehér botjával vakon körbe tapogat a Hold.

Álomittasan

A csönd éteri, tiszta- violinkulcs a nyitja.

Pezsgő felszínre följöttfény-trillák: igazgyöngyök.

Csak félig nyílt világoktörlik szemből az álmot.

A vert csipkefüggönyönszűrődő sugárözön.

Szórt fények üvegporátgörgeti könnyem tovább.

Mint vércsatornás vasraalvad kiserkent gyanta.

Friss, fagyálló nedveitalélt ág csepegteti -

Éjjel mindig meghalok,s költögetnek nappalok.

Vegyesbolt

Ugrottam, mint aprópénz,perdülve a boltba(magam is vásárfia volnék)fontoskodva álltam sorbakenyérért, filléres fűszerért,keserű, édes ízekért,mindegy erős, vagy savanyú,ha számban a cukorka.

22

Mint keleti kereskedő,kit a vásár fölizgatott,vettem aromát, illatot,csábított szín és forma,bűvölt a szatócs,játszott a mérleg(szűkösen futotta pénzem)déligyümölcs, kávé, párlatmég most is csiklandozzaínyemet, orrcimpámat.

Bogáncs bókol

Szemem világátszépséged elveszi -színkép-legyezővelNapját nem rejtheti.

Lélek tisztásánvélt nehezék billen -fénysugár-bokréta:szitakötő, pille.

A szív kamrájátbánat fosztogatja -testem tüskevárátbelülről nyithatja.

Virágének

Tiltott fa ágárólkívánatos gyümölcshull emberpár ölébe.

Eget verő záporközös fedél aláterel - villám nem érhet.

Szerelem hajlékaa kontyos nádkunyhó,vakablakos albérlet.

Éhbér a csók, néhamegejt az árvaság.Várlak sóval, kenyérrel.

23

Présháznál

A vulkanikus hegyoldaltüzes óborral köszönt -áttetsző őszi éggelmuskotály zöld pohár.

Törköly aranyrögökfüstölnek, mint a tőzeg,muslicák zümmögőkórusát hallgatom,maligánfoka van a levegőnek.

Bent gerendára aggatottszőlőfürtök csendülnek össze,mindig az utolsó csöppetsajtolja ki a prés,ablak öblében gyertyafényfullad a mustborba.

A falhoz csapott sötéthull csillag-szilánkokra.

Ki otthontalan, hontalan

Fészket, földvárat ittvalahol meghúzódniépít az állat is.

Hazátlanul még élhetsz,ha összetart kisebbséged,lehet honvágyadcsonka országban.

Betonelemként kötne véred,szentelve házat - lenne várad.

Egy kis hazai

Ahogy megszületünk sorban,iskolázunk porban, hóban.

Álmodunk mesevilágról,s lám, egy mondóka kiszámol.

Faágon négy évszak hintáz,csak játékos kedvünk mintás.

Pattogatott kukorica:ugrál ördög lánya, fia.

24

Kút körül cselez a labda,durván ránk csörren az ablak.

Bús, fakard-forgató honfi,még fontosabb a baromfi.

Füttyre pulykaméreg prüsszög:„Inkább a leckével küszködj!”

„Anyaszomorító gyerek,majd megtudod, ha nem leszek!”

25

Napfogyatkozás

Gondolkodó

Ne zavard köreit!Kozmikus fekete lyukdobban a szíve helyén.Fénygörbület-glóriásfejében táguló világ -

Bejut csillagközi résen,mélyhűtötten, félébrena fotocellás kapun át -

A cseppkőbarlang koponyahallójárataiban requiemmennydörög - Isten közelít.

Napfogyatkozás

Délben éjsötétégbolt zárult fölénk -örök világossághelyén kriptafödél.

Tudós papok imádkozzak,hogy félelmesen együtt álljanak

a Föld, a Hold, a Nap.

Haláltusa

Csalitban csapkodmeglőtt madár,mérges gázban,vízben rúgkapállevegőért, kékül,mint az akasztott,buborék puffasztja már -

fulladás végülminden halál.

26

János öcsém temetése

ítéletidő harsonázik:„Dies irae, dies illa...”a koporsó-hangszekrény fölnagyítjajajkiáltásunkat e kórházszagú télben -a gyülekezet holttá nyilvánítcserbenhagyott áldozat.Hóvihar-gyászlepel ránk szakad,összeborul élő és halott,fölsír a búcsúztató ének:„Én esendő, árva lélek...”

Fölenged nagy szívedtőla jég-röggé dermedt föld,ha zokogását hallod -anyánk a sirató asszony!

S fölszívódsz, mint a méreg,a fagy tükrei torzítjákmég dacosabb arcéled,a fák deres koronáilobogtatják bozontos hajad,a holdkorong immár karnyújtásnyi,ereszen jégcsapok szögciteráiujjbeggyel tavaszt tapintanak.

Föltelefonálni egy futó indán -itt csöndül fülembenkalapács, üllő, kengyel- testvérem, nem hallik szavad!- segítenék is már,de gyalul szembeszél,

csontig hatol szálka jég,nem önkezed illesztette koporsónhagyod, hogy a csontváz doboljon.

Meg nem szólaltatott hangszer szomorúsága,nem Isten hagyott félbe, te árva.Ki dalba fojtott vágyait ki nem éli,boldogtalan szerelme: a szépköltemény, muzsika, kép,agysejtjeit idegen bánat emészti,lelke röpköd az ég üvegfalának.

27

Ne hagyd, hogy zokogás vállon veregessen,most te oldozz fel engem.Lehelnék beléd életet,mint mikor kiskorodbandarázscsípés ijesztett félholtra(nem a halál fullánkja!)hátadra ha gúnycédulát tűztek,vagy szégyenkörbe űztek,számíthattál gyors szabadulásra.

Nem tűzre való rossz favoltál, könny jó anyánk szemében.Szörnyekkel küzdöttél ébren,s mint aki szárnyakat növeszt,forgattad könyöködetdúlt idegeid villamosszékében,most suhansz a végtelen alagútbanfény felé, hogy égben keressél fészket.

Anyám halálos ágyánál

A szem hal meg előbb- tükör a száj előtt,megsüketít e csönd.

Életem szülője,halálom bölcsője,keresztem vivője.

*

Csak nyugovóra térni,csöndesen elaludni,már semmiről se tudni,meghalni hangtalanul -

Hozzá irgalmas volt az Úr.

Nekropolisz

Az élővel határosközeli falu, város,évgyűrűsen növekedőország már a temető.

28

Régi képek hátlapjára

Lavórban meztelenkedőcsecsemő a fényképen(baby-étel reklámmosoly)aztán hintaló táltosonkivont fakarddal fenekedika durcás kisgyerek -rontana hétfejű sárkányra,s ledönti tűszúrásos nátha.

Telihold léggömbje ellebeg,utána sugarak Jákob-létrája,ébresztenek tátika harsonák -rózsa-királylányt véd a kardvirág.

S íme, első áldozós fényképem- anyám kisimuló emléke.

Előző életében őtanítókisasszony, bölcselő,fölszabadult kérője ezermester.- írástudóvá így lehettem.

Mostoha sorsuk kitelt,még néhány békeév,s megint világégés emészti meg,romba dőlt az ország- Kelet és Nyugat hídja.

Kizökkent ötvenes évek,itt négy gyerek a ‘béke frontján’,mosolyalbum - villanófényben,ezüstben gyászol negatívja.

Látlelet

Öregszem.Ráncot vet a tükör- a feneketlen kút,ha nézem benne arcom -Készül halotti maszkom.

29

Évek múltán

Mély homlokránc a horizont -Összegyűjt fényt meg könnyeta messze látók szemgödre.Testközeli, ami távoli volt.Szívünk: huzatban gyertyavilág,de Isten tenyere vigyáz.Őrangyalként követárnyunk - sötétség hírnöke.De várhat még az éj- az öröklét övé.Akár a mohazöld,benövi házunkat a csönd.Redői függönyén kinézszülőnk szomorú arca:fénytöréstől véreresszürke hályogos szemek,motyogó, aszalt szilva ajkak -romba dől a ház lakatlan.Holdsütésben napoznak öregek -panasszal aládúcolt az eresz.Nagyothallónak muzsikállehangolt, régi zongoránk,himbál torziós ingakénta hintaszék,ha csont törik, szilánkosan,mint drága porcelán.Jelen van a múltmindenütt, mint az Úr -Szerszámokkal örökölt mozdulatsor,mozsár-harangban tört hangok,véráldozatot kér e föld:acél-, vagy bukósisak koponyakelyhéből kiloccsant agyvelőt.Suhanó álomból kihajolni veszélyes!Túloldalra átvezet a félelem,vár egy lefoglalt sírhely - évszámrafölerősítve ragyog a márvány,dália-kandeláberek égnek,gyásznövény aszfodéloszvirraszt - királyné gyertyája.Élősködő fehérfagyöngyhalált visszarettent.Orpheusz elejtett furulyájanyomában ibolya serked.

-&-