szilágyiné gálos ildikó: az olvasóvánevelés megalapozása

KKöönyvtnyvtáárostanrostanáárok rok AkadAkadéémimiáájaja dr. Szildr. Sziláágyingyinéé GGáálos Ildiklos Ildikóó 11

OLVASOLVASÓÓVVÁÁ NEVELNEVELÉÉSS

http://olvasovanevels.gportal.huhttp://olvasovanevels.gportal.hu


A KA KÉÉZIKZIKÖÖNYV FELNYV FELÉÉPPÍÍTTÉÉSESE

I. Olvasóvá nevelés pszichológiája és pedagógiája óvodás korban1. Szövegértési képesség megalapozása az anyanyelvi nevelés eszközeivel2. A mese lélektani, pedagógiai hatása a kisgyermek személyiség-fejlıdésére3. A család nevelı funkciója a kisgyermek érzelmi nevelésében4. Óvodai irodalmi – esztétikai nevelés5. Óvodából iskolába

II. Olvasóvá nevelés pszichológiája és pedagógiája kisiskolás korban1. A szövegértı képesség kialakítása

2. A kisiskolás érdeklıdése

3. Vélemények az olvasóvá nevelés problémakörérıl: okok–érvek–ellenérvek

4. A tudatos alapozás eredménye


A KA KÉÉZIKZIKÖÖNYV FELNYV FELÉÉPPÍÍTTÉÉSESEIII. Alsó tagozat könyvtárpedagógiai módszertana1. Elızmények2. Olvasóvá nevelés az iskolai könyvtárban3. Könyv- és könyvtárhasználati célok, feladatok4. Könyvtár-pedagógia kompetencia alapú feladatrendszere az alsó

tagozaton5. Könyvtárhasználat tervezése az iskola makrótantervébe

Mellékletek1. sz.: Vekerdi Iréne: Tudatos beszédhallás-fejlesztéssel az anyanyelvi

mőveltség emeléséért2. sz.: Anyanyelvi fejlesztı játékok 3–7 éves gyermekeknek3. sz.: Mesefeldolgozások

a) „Mesevarázs” - a hallott mese ábrázolása (beszédértés fejlesztése)b) A beszédértés fejlesztése mesefeldolgozással

4. sz.: Ábécés könyvek olvasáspedagógiai és olvasás-pszichológiai elemzése

5. sz.: Fabulák (Mesék, tanítómesék, állatmesék)Mesék – szövegértés gyakorlásához


Tóth Tibor – mőfordító

„„OlvasOlvasóónak nem sznak nem szüületik az ember; az olvasletik az ember; az olvasóóvváá vváálláás nevels neveléési si folyamat eredmfolyamat eredméénye, s itt kell keresni a baj oknye, s itt kell keresni a baj okáát.t.

Nem Nem ééri a gyerekeket kellri a gyerekeket kellıı szszáámban olyan hatmban olyan hatáás, amelyre s, amelyre igazigazáán elkezdenn elkezdenéének olvasni. nek olvasni.

Ki a hibKi a hibáás? s?

A szA szüüllıı? Aki a kezdetek kezdet? Aki a kezdetek kezdetéén nem mesn nem meséélt eleget a lt eleget a gyerekgyerekéének, mert nem nek, mert nem éért rrt ráá? ?

A pedagA pedagóógus? Aki a tanterv elgus? Aki a tanterv elııíírráásainak teljessainak teljesííttéése kse köözben zben kkééptelen volt idptelen volt idııt szakt szakíítani arra, hogy olvastani arra, hogy olvasáásra sra öösztsztöönnöözze a zze a tanultanulóót? t?

Ne a bNe a bőőnnööst keressst keressüük, hanem a megoldk, hanem a megoldáást!st!””


MEGOLDMEGOLDÁÁSI PONTOKSI PONTOK


OLVASOLVASÁÁSRA NEVELSRA NEVELÉÉS S

0–3Család

3–6

6–7

7–8

8–10

� beszédhanghallás� beszédtanulás

� beszédészlelés� beszédértés� nyelvi

tudatosság játékos kialakítása

� nyelvi tudatosság megalapozása

� beszédfejlesz-tés

� olvasói attitőd

a belsıindíttatású,

motivált olvasás

MÓDSZEREK

•kommunikáció•magyarázat•könyvek nézegetése

•anyanyelvi játékok•szókincsfejlesztés•mondóka, vers•mese

• anyanyelvi játékok

• eseménykép• felolvasás

2. ÓVODA–CSALÁD

3. ÓVODA–ISKOLA ÁTMENET

4. KISISKOLÁS KOR BEVEZETİ SZAKASZA

5. KISISKOLÁS KOR ALAPOZÓ SZAKASZA

I. A KÖNYV MEGSZERETTETÉSE II. KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA

szövegértıolvasás

CÉLJA

olvasáskor•kérdés–felelet

és•szómagyarázat

•felolvasás•tanítói és

könyvtárosipraktikák

ÉLETKOR SZERINT

MIT?HOL? FEJLESZTÜNK

azélményszerzı,

ismeretközlıirodalomból

SZAKASZAI


I.I. A KA KÖÖNYV MEGSZERETTETNYV MEGSZERETTETÉÉSE SE A CSALA CSALÁÁDBANDBAN

Hermann Alice:

„„A gyermekkornak kA gyermekkornak kéét tt tüündndéérvilrviláága van: ga van: a cselekva cselekvéés ss sííkjkjáán a jn a jááttéék, szellemi sk, szellemi sííkon a mese. kon a mese.

Milyen odaadMilyen odaadáás, mennyi mindenrs, mennyi mindenrııl megfeledkezl megfeledkezıı ááhhíítat tat üül ki l ki a mesa meséét hallgatt hallgatóó gyermek arcgyermek arcáárara……

Az Az öönfeledt boldogsnfeledt boldogsáágnak, a figyelgnak, a figyelıı áámulatnak ezt a teljessmulatnak ezt a teljessééggéét t kkééssııbb mbb máár sohasem, vagy az r sohasem, vagy az ééletnek csak egletnek csak egéész ritka perceiben sz ritka perceiben ééli li áát. t.

CsodCsodáálkozhatunklkozhatunk--e, ha legte, ha legtööbb anya szbb anya szíívesen mesvesen meséél gyermekeinek? l gyermekeinek? A mese kA mese küüllöönnöösen ksen köözel hozza zel hozza ııket egymket egymááshoz: shoz:

mintha megosztanmintha megosztanáák a vark a varáázslatot,zslatot,mintha egymintha együütt rtt rööppüülnlnéének a griffmadnek a griffmadáár hr hááttáánn……

Csak sajnCsak sajnáálni lehet azt az anylni lehet azt az anyáát, aki ezt az t, aki ezt az öörröömet megtagadja magmet megtagadja magááttóól. l. A z igazA z igazáán sajnn sajnáálatra mlatra mééltltóó persze az a gyerek, aki mese npersze az a gyerek, aki mese néélklküül vagy l vagy mesmeséét ritkt ritkáán hallva nn hallva nıı fel.fel.””


I. A KI. A KÖÖNYV MEGSZERETTETNYV MEGSZERETTETÉÉSE SE 00--2 2 ÉÉVES KORBANVES KORBAN


I. A KI. A KÖÖNYV MEGSZERETTETNYV MEGSZERETTETÉÉSE SE 22--3 3 ééves korbanves korban

„„Az a gyermek, aki beleszAz a gyermek, aki beleszüületik a kletik a köönyvkultnyvkultúúrráába, mba, máár maga r maga is szis szíívesen forgat kvesen forgat köönyveket 2 nyveket 2 ééves kora kves kora köörrüül. Erre a l. Erre a legalkalmasabb ebben az legalkalmasabb ebben az ééletkorban a tletkorban a táárgykrgykéépeskpesköönyv).nyv).””(Mérei)

A 2-3 éves gyermekeket a vershallgatás ragadja meg a legjobban, ám ekkor még a ritmus és a zeneiség hat rájuk, s nem a rím.

Vajon miért?

Ennek pszichológiai okai vannak: A ritmus fontos tényezıje különféle mozgásos sémáknak (pl. hangulatot

kifejezı mozgásoknak: örömükben páros lábbal ugrálnak a földön, vagy idegességükben himbálják magukat).

Ebben a korban a mozgás játssza a legnagyobb szerepet a kicsik életében.


KKÖÖNYV MEGSZERETTETNYV MEGSZERETTETÉÉSE AZ SE AZ ÓÓVODVODÁÁBANBAN


Az olvasóvá nevelés megalapozásánál - kiemelten - két területre kell az óvodapedagógusnak figyelnie:

A) a nyelvi-kommunikációs, valamint az B) irodalmi–esztétikai nevelésre.

Tapasztalatból tudjuk, hogy a beszéd fejlettsége és az olvasás minısége között szoros kapcsolat van.

Az a kisgyerek, akinek a beszédkészsége magasabb szintő, hamarabb és gyorsabban tanul meg olvasni.

Gósy Mária, nyelvészprofesszor szerint:„„Az olvasAz olvasáás elsajs elsajááttííttáássáának alapja az nak alapja az ééletkornak megfelelletkornak megfelelıı

anyanyelvi teljesanyanyelvi teljesíítmtméény,s ezen belny,s ezen belüül is leginkl is leginkáább a bb a -- beszbeszééddéészlelszleléésisi éés s -- beszbeszéédmegdmegéértrtéésisi, valamint, valamint-- az ehhez kapcsolaz ehhez kapcsolóóddóó egyegyééb folyamatok.b folyamatok.””


NYELVINYELVI--KOMMUNIKKOMMUNIKÁÁCICIÓÓS NEVELS NEVELÉÉSS(besz(beszééddéészlelszlelééss––megmegéértrtééss––szszöövegvegéértrtéés kapcsolata)s kapcsolata)

A beszédészlelésnél felismeri a kisgyermek: � a beszédhangokat,� a hangkapcsolatokat, � a hosszabb hangsorokat és ezeket képes az elhangzásnak megfelelıen

megismételni.

A jó beszédértés eredménye,hogy a gyermek:

� tisztában van a szavak jelentésével, amely segíti az összefüggések felismerését,

� megérti, amire kérik,� megérti, amit mesélnek neki.Iskolában pedig� meg fogja érti, amit ı maga

olvas (szövegértés).

A beszédmegértés az elhangzó�szavak, �szókapcsolatok és �mondatok, valamint �a szövegek jelentésének,

tartalmának megértését jelenti.


I. A KI. A KÖÖNYV MEGSZERETTETNYV MEGSZERETTETÉÉSE SE IRODALMIIRODALMI--ESZTESZTÉÉTIKAI NEVELTIKAI NEVELÉÉSS

„A mese és a vers mindig a gyermek valóságos lelki és érzelmi színvonalán fejti ki hatását.

Hogy egy gyermeknek egy adott életkorban

melyik mese a legfontosabb, teljességgel attól függ,

hogy éppen hol tart a lelki fejlıdésben,

hogy éppen milyen problémák foglalkoztatják leginkább.”

Bruno Bettelheim:


MESEKORSZAKOK (BMESEKORSZAKOK (BÜÜHLER)HLER)Bühler három nagy mesekorszakot különít el a gyermekek életében:

Az elsı a „PaprikajancsiPaprikajancsi--korkor”” (1–4 éves kor közötti idıszak).

Ekkor még saját életének eseményei foglalkoztatják, s igénylik a mese tárgyával (báb, játék) való személyes kapcsolatot is.

A második korszak az „igazi mesigazi meséék korak kora”” (4–8 év között).

Életkori sajátosságaihoz igazodó, változatos és fordulatos a cselekményő, mesék érdeklik, melyek egy csodálatos álomvilágban viszik.

A harmadik pedig a „Robinson mesRobinson meséék korak kora”” (8–9 éves kortól a pubertás elejéig tart).

Csökken a mesék iránti érdeklıdés, inkább az egyszerőszerkezető, izgalmas cselekményő történetek felé fordul.


A MESEI KETTA MESEI KETTİİS TUDAT (5 S TUDAT (5 ééves korig)ves korig)

A mesei kettıs tudat állapotában a kisgyermek egy belsı kép kivetítésével látja a világot.

A belsı képet úgy ismer meg, hogy „lefényképezi” agyában� a látott vagy hallott és valamint az érzékelt dolgokat, � és ezeket a belsı képeket különbözı érzelmi töltésekkel

gazdagítja.

Itt nem csupán belsı képi látványról van szó, hanem olyan érzékleti együttesrıl, melyben szerepet kap mind az öt érzékszerv: a látás, a hallás, a tapintás, az ízlelés és a szaglás is.

„A gyerek tudja, hogy a szobában levı szınyeg nem repül, hogy a szomszéd kutyája nem szólal meg,s ı semmiféle varázsszóra nem változhat tündérré…mégis örül, hogy a repülı szınyeg eljuttatja a hıst céljához, s kétségbeesve várja, hogy a varanggyá változott királyfi visszaváltozzék.”

Mérei Ferenc:


A BELSA BELSİİ KKÉÉPEKPEK

� A pszichológia a belsı képkészítést elaborációnak nevezi. � Mi is belsı képekben dolgozzuk fel feszültségeinket, szoron-

gásainkat, vágyainkat, dühünket.� Ilyen belsı kép a gyermeki álomkép, az ábrándozás, emlékezés,

töprengés, vagy az olvasás során kialakuló fantáziakép. � Ez a képalkotás a gyermek gondolkodásának elsı kapasz-

kodója, melynek segítségével tudatosan össze tudja vetni a múltbéli történéseket és tapasztalatait a jelennel és a várhatójövıvel.

� Mesetudata 5-6 éves korra alakul ki: a mese és valóság különválasztásával.

„... a gyermek a tekintetét rám függeszti,

de közben valahogy mögém vagy „fölém” néz,

nem engem lát ,

hanem azt a belsı képet,

ami mesehallgatás közben képzıdik benne,

Vekerdy Tamás:

és belsımoziként pörög lelki szemei elıtt. Mintha ébren álmodna.”


ISKOLA SZEREPE ISKOLA SZEREPE AZ OLVASAZ OLVASÓÓVVÁÁ NEVELNEVELÉÉSBENSBEN


FONFONÉÉMATUDATOSSMATUDATOSSÁÁGG––BESZBESZÉÉDHANGHALLDHANGHALLÁÁS S ––OLVASOLVASÁÁSI KSI KÉÉPESSPESSÉÉG KAPCSOLATRENDSZEREG KAPCSOLATRENDSZERE

Akkor beszélünk ennek meglétérıl, ha a kisgyer-mekben tudatosul, hogy

� a beszélt szavak hangokból (fonémákból) állnak és

� ezeket a fonémákat képes egymástól elkülöníteni.

Elıfeltétele:

� a jó hallás és � a helyes artikuláció [zöngés–

zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése, valamint ezek tudatos használata].

Két szintje létezik: � a betőzı (silabizáló) és

� a folyékony olvasáskészség.

Elsajátításánál fontos szerepe van a rövidtávúmemóriának.


A SZA SZÖÖVEGVEGÉÉRTRTÉÉS MODELLJES MODELLJE

Adamikné folyamatábrája (2003)


A KISISKOLA KISISKOLÁÁS IRODALMI S IRODALMI ÉÉRDEKLRDEKLİİDDÉÉSESE

� Az elsı osztályos gyermekhez elsısorban a tündérmesék állnak közel, mert ezek közvetítik számára a legalapvetıbb értékeket.

� Második osztályban már az állatmesék érdeklik, melyek erkölcsi igazság szemléltetésére szolgálnak. Nagyon sokat tanul meg a kisiskolás az emberrıl, az emberi kapcsolatokról (fabulák, Móricz Zsigmond állatmeséi).

� 8–10 éves korban kezdıdik el az igazi irodalmi érdeklıdés, amikor a – a mesék helyett – igaz történeteket kedvelik. Életkori sajátossága, hogy olvasmányai olyasmirıl szóljanak, ami megtörtént, de mégis rendkívüli.

A személyes célú olvasás és szövegértés közvetlenül kapcsolatba áll az olvasás céljával, azzal, hogy kedvtelésbıl vagy tanulási céllalolvasunk. Ezért két olvasási célt különböztethetünk meg:

a) élményszerzı olvasást (szépirodalmi mővek), b) információszerzı olvasást (ismeretterjesztı mővek).


A MA MÓÓDSZERTDSZERTÁÁR CDR CD--MELLMELLÉÉKLET KLET FELFELÉÉPPÍÍTTÉÉSESE


A MA MÓÓDSZERTDSZERTÁÁR TARTALMAR TARTALMA


AZ ALSAZ ALSÓÓ TAGOZATOS KTAGOZATOS KÖÖNYVTNYVTÁÁRR--PEDAGPEDAGÓÓGIA CGIA CÉÉLJALJA

1. Az olvasni tudás elmélyítése és megszerettetése.2. A könyv- és könyvtárhasználatra való rendszeres rászoktatás.3. Hozzászoktatni a tanulókat a komplex tanulási környezetre

(könyvtárra).4. A szabadidı értelmes eltöltésének és felhasználásának megtanítása.

A kA köönyvtnyvtáárhasznrhasznáálat sorlat soráán:n:a) ismerjék a következı dokumentumtípusokat:

- gyermekújság,- gyereklexikonok, szótárak és enciklopédiák,- szép- és ismeretterjesztı könyvek.

b) ismerjék a következı dokumentum-azonosítókat:- a könyv azonosító adatait (szerzı-cím, tartalomjegyzék,kiadó-kiadás, illusztrátor), valamint

- a név- és tárgymutatót.


MI MOTIVMI MOTIVÁÁLJA A LJA A KISISKOLKISISKOLÁÁST A TANULST A TANULÁÁSBAN?SBAN?

Látszólag egyszerő a válasz:�� az az éértelmes, rtelmes, éérdekes rdekes éés js jóó feladatfeladat, , �� valamint az a tvalamint az a téény, hogy ny, hogy jjóó egyegyüütt dolgoznitt dolgozni. . A tudásszerzı motivációk sorában fontos szerepe van a gyermekek

eredendı kíváncsiságának. Ezért e belsı késztetését kell kihasználnunk.

Ehhez hatékonyan együtt kell mőködnünk az osztálytanítóval, mert: � tudnunk kell elsı-második évfolyamos, könyvtárba érkezı

kisdiákok olvasási készségét, szövegértését.� Harmadik-negyedik évfolyamon elıször mindig gyermek

érdeklıdéséhez mérten ajánljunk olvasmányokat, majd az osztálytanítóval egyeztetve, közös stratégiát dolgozzunk ki azért, hogy a kisdiák kíváncsiságát felébresszük.


KKÖÖNYVTNYVTÁÁROSI PRAKTIKROSI PRAKTIKÁÁKK11--2. 2. éévf.vf.

Év végén egy hirdetést tehetünk ki a faliújságra – osztályterembe, iskolai könyvtárba -, melyet minden kisiskolásnak írásba is

odaadhatunk.

Motiváció:Meseország bajba került, a Lustaság boszorkánya fenyegeti.

Aki legyızi ıt, az lehet Meseország királya. Hogyan gyızhetjük le?

Feladat:

Nyáron olvassatok el 10 mesét, írjatok róla vagy rajzoljatok képet. Szeptemberben tartjuk a koronázási ünnepséget.

Ne hagyjátok, hogy a Lustaság boszorkánya gyızzön a mesék felett!


KKÖÖNYVTNYVTÁÁROSI PRAKTIKROSI PRAKTIKÁÁKK3. 3. éévf.vf.

9 éves korra éérnek meg a tanulrnek meg a tanulóók az k az öönnáállllóó munkmunkáára, amikor ra, amikor mmáár nem csak befogadni, hanem alkotni is szeretnr nem csak befogadni, hanem alkotni is szeretnéének, amikor mnek, amikor máár r kkéépesek tudpesek tudáásukat valamilyen msukat valamilyen móódon rendszerezni.don rendszerezni.

A tanulók - filmnézés közben –jegyzetjenek, mit látnak, majd a film végén kérdezzük meg: mi történik akkor, ha vizes lesz a méhek szárnya? (nem tud repülni.)

A rajzfilmbıl megtudhatjuk, hogy tánccal, mozgással beszélgetnek, és mutatják meg, hogy merre van a mézgyőjtı hely.

A film megtekintése után további kérdéseket tehetünk fel: pl. hány kört tesznek meg a méhek, és milyen irányba.

MotivMotiváácicióó: : Rajzfilmklub a kRajzfilmklub a köönyvtnyvtáárbanrban

A Vízipók, csodapók rajzfilmsorozat megtekintése, mely hihetetlen mennyiségő ismeretet ad.

Az eltáncolt üzenetek rész a méhek tájékozódásáról szól.


KKÖÖNYVTNYVTÁÁROSI PRAKTIKROSI PRAKTIKÁÁKK4. 4. éévf.vf.

Környezetismereti órához:

TermTerméészetfilmek a kszetfilmek a köönyvtnyvtáárbanrban

� A környezetismerethez kapcsolódóan számtalan lehetıség nyílik a média felhasználására. Egyik fı téma az erdı élete, melyhez igen jól használható a Tizenkét hónap az erdıncímő természetfilm.

Könyvajánlás a témához:

Pl.: Bölcs Bagoly sorozat, Búvár zsebkönyvek, Mit mesél a természet…

A gyerekek felkészülhetnek, egy-egy növény, állat vagy táj bemutatására, majd errıl szóban beszámolhatnak.


Minden kisiskolás kap az év elején évfolyamonként egy Mesefát, mely könyvtárhasználati tudását, jártasságát és olvasottságát méri. A fa leveli jelentik az adott témakör egy-egy ismeretének elsajátítását, melyet ha teljesít, akkor kiszínezheti a megadott betőjeles leveleket zöldre. Az a kisdiák gyız, akinek legelıször lesz színes a Mesefája. (A fa törzse már az elsı órán bebarnulhat.)

Az egyéni, személyre szóló „Mesefa”mellett minden osztálynak van egy nagy Mesefája, (50x50cm), melynek leveleit akkor lehet zöldre „varázsolni”, ha egy-egy feladatot az osztály összes tanulója sikeresen megoldotta.

Ez a nagy Mesefa tükrözi az osztály tudásszínjét, melyet a könyvtár falán helyezzünk el, inspirálva a „nemes”, osztályok közötti versengésre.

A MESEFAA MESEFA


„…nem biztos, hogy használsz hazádnak és az emberiségnek,

mikor alkotsz valamit;

isteni kegyelem kell ehhez.

De bizonyos, hogy használsz magadnak is,

hazádnak és az emberiségnek is,

ha mindennap idıt adsz lelked mővelésének,

elolvasod a kivételes alkotó szellemek valamely mővének egyik szakaszát,

pontosan megismersz egy igazságot, vagy ismeretet.

Nem fontos, hogy sok író legyen egy közösségben,

de fontos, hogy sok olvasó legyen.

Nem fontos, hogy te szövegezd meg a szépet és igazat;

fontosabb, hogy megismerjed.” (Mátrai Sándor)

KKÖÖSZSZÖÖNNÖÖM A FIGYELMET!M A FIGYELMET!http://olvasovanevels.gportal.huhttp://olvasovanevels.gportal.hu

szilágyiné gálos ildikó: az olvasóvánevelés megalapozása

Documents