Tisztelt Olvasó!

A TÁRSADALMI ÖNSZERVEZÕDÉS LAPJA

honlap: http://szi lajcsiko.hu/

FõszerkesztõVarga Domokos Györgydombi52@t-online.hu

LaptervTóth Zoltán

Grafikai elõkészítés, tördelésFentor Katalin, Juhász Anna

RajzDezsõ IliFotóBogdándy György (Bogdy),F. Szabó Kata, Szamosvári Zsolt

KarikatúraGomba

Hirdetési mellékletKucsara Pál, Szikla Krisztina

OlvasószerkesztésBartos Csilla, Buvári Márta, Koczka Kata,Maleczki József, Németh András, Román János, Szentandrási Erzsébet,H. Tóth Tibor, Verzár Éva

KorrektúraBódi Ildikó, Hajdú Éva, Kékesi KatalinMegyeriné Nagy Magdolna,Zsengellér Annamária

InformatikaFüzi Péter, Golarits Imre, Szabó Tamás

A szerkesztõség címe1153 Budapest, Pázmány Péter út 29-33.

Szerkesztõségi titkárságMuzsnay Terézia msz.szilaj@gmail.com

Kiadja a Magyarok Szövetsége Egyesület2000 Szentendre, Kossuth Lajos u. 32.e-cím: msz.sajto@gmail.com

Nyomda: Innova-Print Kft. 1047 Budapest, Baross u. 92–96. Telefon: 06-1-201-7083

SajtókapcsolatMSz Sajtószolgálat: msz.sajto@gmail.comA Magyarok Szövetsége honlapja:http://www.magyarokszovetsege.hu/ Szövetség Televízió:http://www.szovetsegtv.hu/ ISSN 2061-7011 (nyomtatott változat)ISSN 2061-702X (világhálós változat)

Elõfizetés a szerkesztõségi titkárságon; nyomtatott változat: 1000 Ft/hóvilághálós változat: 750 Ft/hó

Kapható az Óceán Invest újságkereskedésés az Anima könyvkereskedés boltjaiban.

Megjelenik hetente

I . évfo lyam 15. szám 2010. jún ius 3. 3

Mint bizonyára észrevette, szívesen megosztjuk Önnel belsõ vívódásainkat, azo-kat, amelyekrõl úgy gondoljuk, hogy közös épülésünkre szolgál. Most példáulerrõl olvashat az Iránytûben: megáldoztassa-e meg a pap a kampányoló szocia-listát, vagy ne? De az Ünnepi készülõdés egyik írását illetõen sem voltunk teljesnézetazonosságon: szabad-e gyereknapra ilyen szomorú írást közölnünk? Végülaz az álláspont kerekedett felül, hogy jöjjön – hogy miért, azt ott elolvashatja. Ittcsak annyit: könnyû úgy szépnek mutatkozni, ha a csúf dolgokról tudomást semveszünk. Különben is: lehet-e szebb dolgot akár csak elképzelni is, minthogyegy 9 éves kislány olyan meghatóan szépet írjon Szilaj Csikó-pályázatunkra,ahogy ezt Walter Senon tette (l. a 24. oldalon).

S nem kevésbé örömteli érzés, amikor egyik munkatársunknak jelenik megkötete az Ünnepi könyvhétre. Andonis meghívóját múlt heti számunkban közöl-tük. S oly jólesik most átadni a szót másik munkatársunknak, hogy ország-világelõtt méltassa õt s költeményeit…

Varga Domokos György

Szeretettel ajánlom a „mindenségben” gondolkodó, verskedvelõ Olvasók figyel-mébe az erdélyi születésû fiatal költõ, Andonis verseskötetét, mely a napokbanjelenik meg, a Püski Kiadó gondozásában.

Mi, akik évek óta figyelemmel kísértük a versek születését, a lassan összeálltszavak nagy horderejû üzenetét, régóta várjuk már a kötet megjelenését, amelytartalmát tekintve: az emberiség korrajza.

Néhány mondatban maga a szerzõ így ajánlja olvasásra:„És lassan összeálltak a szavak. Hogy lassan elmosódjanak. Ez az átalakulás

a természet egyik alapvetõ törvénye. Ami él, az mindig rezeg, folyton változik.A rezgés maga az élet. Ahogy az évszakok követik egymást, úgy követik a köte-tek is. Négy évszak, négy kötet egyetlen lüktetõ életegység. Mintha valami ala-kulna, mintha a szavak csak egymást keresnék bolyongva, hogy egymásra lel-jenek a mindenségben és összeálljanak…”

– Np –

KözleményLapunk életében eljutottunk egy újabb fontos állomáshoz. Ettõl a számunktól kezdõ-dõen a Szilaj Csikó világhálós változata is csak elõfizetés ellenében olvasha-tó. Ez mindig csak az utolsó 6 számra vonatkozik, a megelõzõek szabadon olvasha-tók, terjeszthetõk, letölthetõk.

Ha Ön már elõfizetõje a Szilaj Csikó világhálós változatának, látogasson el hon-lapunkra: www.szilajcsiko.hu. Itt AZONOSÍTÓ-t kell kérnie, amelynek segítségé-vel hozzá tud majd férni a legújabb lapszámokhoz.

Ha még nem elõfizetõje lapunk világhálós változatának, de szeretné szabadonolvasni az új számokat, ahhoz elõbb szintén el kell látogatnia honlapunkra(www.szilajcsiko.hu), s itt meg kell rendelnie a Szilaj Csikót, egyúttal kérnie azAZONOSÍTÓ-ját.

Átmenetileg – „fájdalomdíjul” – a Szilaj Csikó nyomtatott változatának elõfi-zetõi is kérhetnek AZONOSÍTÓ-t, s ezáltal ingyenes belépési lehetõséget az új lap-számok világhálós változatához: egészen addig lenne ez érvényben, amíg a nyomta-tott változatot párosával, kéthetente kapják kézhez.

Ha tehát Ön akár így, akár úgy, de olvasni szeretné a világhálón a Szilaj Csikó száma-it, látogasson el honlapunkra: www.szilajcsiko.hu! A többit ott megtudja… A nyomta-tott változatra nézvést továbbra is igaz, hogy megrendeléseket ezen a villanypostacímen fogadunk: msz.szilaj@gmail.com, illetve ezen a postacímen: Muzsnay Teré-zia, 1131 Budapest, Göncöl utca 51. A Szilaj Csikó számlaszáma:Magyarok Szövetsége Egyesület, 64700076-30100471.

Ünnepi készülõdés

4

Az utolsó óra elõtti szünetben kiderült, hogya délutáni kung-fu edzés elmarad. Szálkamérgében a kukába dobta félig rágott zsöm-léjét, és szólt Kendernek, hogy délután lóg-nak egy kicsit.

A nyolcadik osztálynak földrajzórája volt,de elég unalmasan telt el.

Hej! Te, aki az utcán újságot árulsz,És ötkor kelsz, zötyögsz villamoson,És éjjel tanulsz, és fáj a szemed,És a fáradtságtól a könnyed kicsordul.Adj egy percet nekem az életedbõl!

Hej! Te, aki nappal a dolgodat végzed,S géped vezeted és hajtod magad,És embert gyógyítasz és gyereket tanítsz,És este fáradtan várod az álmodat,Te is adj egy percet nekem az életedbõl!

Vártam rá, hogy elmondjam, hogy elénekeljem,Hogy tudd, hogy érezd, hogy el hidd nekem,Hogy Neked szól a gitár, Neked zörög a dob,Neked gyúlnak a fények, és csak Neked írom a dalt!Neked énekelek! Neked írom a dalt! Neked énekelek!

Asszony! Te, aki életet adtál kezemnek,Hogy Neked is írjon egy dalt.Most ülj le szépen, tedd öledbe kezed,És hunyd be a szemed, és csendben figyelj rám.Még egy percet kérek az életedbõl!

Vártam rá, hogy elmondjam, hogy elénekeljem,Hogy tudd, hogy érezd, hogy el hidd nekem,Hogy Neked szól a gitár, Neked zörög a dob,Neked gyúlnak a fények, és csak Neked írom a dalt!Neked énekelek! Neked írom a dalt! Neked énekelek!

Lány! És most Te jössz a sorban,Kinek tudnia kell, hogy Rád is vár még egy dal.Oh, de nem ez a dal, egy sokkal szebb,Ami csak a Tiéd! Oh, most figyelj rá!Adj egy percet nekem az életedbõl!

Vártam rá, hogy elmondjam, hogy elénekeljem,Hogy tudd, hogy érezd, hogy el hidd nekem,Hogy Neked szól a gitár, Neked zörög a dob,Neked gyúlnak a fények, és csak Neked írom a dalt!Neked énekelek! Neked írom a dalt! Neked énekelek!

Szöveg: Presser Gábor

* Forrás: Indavideóhttp://palyazat.indavideo.hu/video/A_Fekete_Istvan_Altalanos_Iskola_es_Elokeszito_Szakiskola__Gyogypedagogiai_Oktatasi_IntezmenyThe Black Hole zenekarának produkciója Zenekar tagjai: Kórosi Viktor – dob, Saláta Tamás – ének,akusztikus gitár – Szász Bertold – elektromos gitár, Metszõsy Bettina, Kálmán Zsófia – vokál, MajláthGyörgy – akusztikus/basszus gitár, vokál

Nyúnyógomez egy kis köpõcsövezésselpróbált hangulatot teremteni, de nem igazánvoltak erre vevõk a többiek.

A tanítás befejeztével kirajzottak a suliból.Szálka és Kender elváltak társaiktól, és las-

san ballagtak tovább. Az iskola sarkánál azújságos mellett egy csíkos zakós, napszem-

üveges manus körül kisebb csoportosulástláttak, ezért kíváncsian odamentek.

A díler marihuánás cigit árult. Ott kóstol-tatta a hatodikos kiscsávókkal.

Azok ott olvadoztak, hú de rohadt jó, éségre-földre megígérték, hogy holnap hoznaknémi zsét, és vesznek belõle. Szálka is sluk-kolt egyet-kettõt a „beetetõbõl”, de egy kisbizsergésen kívül semmit sem érzett.

– Ez egy nagy szar – próbálta tenni az agyáta többiek elõtt.– Ebben nincs semmi anyag,csak valami széna.

A csíkos zakós ellökdöste onnan, de aztánigyekezett is megpattanni, mert látva a csõ-dületet arra tartott Szabi bácsi, a földrajztanár.

Szálka és Kender is továbbdzsesszelt, át-vágva a téren.

Kendernek eszébe jutott, hogy õ inkább el-húz a nagymamájához, mert ott már van ebéd,és így nem kell várni estig a kajával, mire azanyja hazajön. Reggel nem volt a hûtõbensemmi, és pénze sincs. Különben meg baro-mira éhes. Egy pacsival elváltak egymástól.

Szálkának már nagyon kellett, így bementa téri köpködõbe.

A lepusztult férfi vécében nagy nyögése-ket, vinnyogásokat hallott, és az egyik ajtóré-sen keresztül két vadul csókolózó férfit látott,akik nagy hévvel kotorásztak egymás nad-rágjában.

Kifelé futva majdnem fellökött egy sörétszürcsölõ, borostás alakot, aki még utána kül-dött egy flemmest.

– A kurva anyád, nem látsz?! – kiáltott dü-hösen, letörölve a sörhabot a képérõl.

A téren leült egy padra, és azon gondolko-dott, mit kéne csinálni, mert túl korán lenne ha-zamenni, és az ilyen „nagyfiúnál” ez nem oké.

Egy kövér, kerek képû férfi ült le mellé egyújsággal, és rövidesen el is kezdte a vetítést.

Õ hümmögve vissza-visszaválaszolt, de in-kább a téren kergetõzõ, labdát hordozó ku-tyákat nézte.

Az ürge egyre inkább belelendült.Dicsérte, hogy milyen helyes, jóvágású

gyerek, meg mondott valamit arról, hogy õszereti a fiatal fiúkat, és szívesen pártfogolná,segítené õt mindenben.

A fiú megunta az egyoldalú dumát, és el-indult hazafelé.

Már eléggé sötétedett. Ilyenkor van végeaz edzésnek.

A park végén két fiatal, szakadt csöves hir-telen lefogta, elvették tõle a zsebpénzét, és amobilját, majd belökték egy bokorba.

Megosztoztak a lóvén.– Jöhetsz máskor is! – kiáltották vissza rö-

högve.Az elõszobában lecuccolt, mire az anyja ki-

kiabált a konyhából.– Mindjárt kész a kaja, kisfiam, nézd addig

a tévét!Szálka elcsigázva vágta magát a fotelba,

kezébe kapva a távirányítót. Megakadt a sze-me apja fényképén a tévé mellett. „Rég vol-tam nála, el kellene menni hozzá, egyszer.”

– Történt veled ma valami? – dugta be ér-deklõdve a fejét az ajtó mögül az anyja.

– Nem, dehogy anyu… Nem történt semmi...

Alighanem több olvasónk is meghökkent azon,hogy gyermeknapra készülõdvén ilyen szomorúírással „ünneplünk”. Ám úgy vélem, a gyereknapazokért a gyermekeinkért is van, akikre nemfigyeltünk eléggé oda. Akikre én nem figyeltemeléggé oda. Szeretném hinni, hogy még nemkésõ… (– a szerk.)

A budapesti Fekete István Általános Iskolaés Elõkészítõ Szakiskola gyerekei énekelnekneked, nekem, nekünk…*

Koczeth László tövis

Nem történt semmi…

I . évfo lyam 15. szám 2010. jún ius 3. 5

Napnézés Csíksomlyón„Nem szolgálhattok Istennek és mammonnak” (Mt 6-24) „Semmi lázadás. De semmit sem engedni.” (Hamvas Béla)

A tragikus Trianon 90. évfordulója elõtt kü-lönösen fontos gondolatokkal és érzések-kel indultam el az ezeréves határhoz köze-li búcsúba. Éppen tíz esztendeje annak,hogy Isten szeretetét és a magyar küldetésmegerõsítését kapom meg a misén s az ál-dott nap felragyogó sugaraitól, de ezúttal acsaládom egy része is velem tartott.

Azoknak, akik már jártak arrafelé, nem kellrészleteznem, milyen nehéz megtenni az utatSzékelyföldig, szembesülve azzal a ténnyel,hogy a magyar szó és a szent koronás lelkületmennyire lecsökkent Partium és Erdély nagyrészén. A mai zarándoklat „modernsége” a mo-torizáció, amely akár nehézzé is teheti az odajutást a rettenetes állapotú utak esetén, bár azutóbbi években történtek elõremutató változá-sok. Viszont a mammonizáció (nyereség köz-pontú kereskedés) terén nem pozitívak ezek aváltozások, bár elismerem, hogy rosszabb is le-hetne, ha az egyház és a helyi önkormányzatnem fékezné a „búcsúfia kereskedelmet”. ASzék útján azonban most is elõfordultak bóv-lit és „mûanyagot” áruló kereskedõk is a sokértékes népmûvészeti, kulturális terméket kí-nálók mellett. Székely vendéglátóim viszont aszokásos szeretettel és módon a legfinomabbtermészetes italokkal és ételekkel vártak, mi-vel ott még nem annyira „globalizálódtak”.

Szombaton (május 22-én) a Magyarok Szö-vetségének szegedi keresztalja nyolc fõvel, akegytemplomot is érintve zarándokolt fel asomlyói nyeregbe, s hallgatta meg a Hármas-

Szent Ferenc atyánk egyszerû kistestvér, és a Mennyei Atya azt mondja ne-ki, „meg kéne erõsíteni, konszolidálni kellene ezt az egyházat!” És Szent Fe-renc atyánk a maga egyszerûségében, szeretetében elkezd imádkozni:„Uram, tégy engem a te békéd eszközévé, hogy vigasztalást tudjak vinni oda,ahol szomorúság van, hogy erõt tudjak vinni oda, ahol csüggedés van.” Éselindul, társakat gyûjt, és tényleg, kora egyházát képes megerõsíteni, talpraállítani. Vigasztalás, bátorítás.

Csíksomlyón mindenképpen kell szólnunk Domokos Kázmér ferencesatyáról, aki az 1600-as évek elején született Szovátán. Abban az idõben 660plébániából 58 maradt. A történelem vihara, a különféle hitújítások elmos-ták a hatalmas erdélyi katolikus egyházat. Nehézségek, gondok voltak. 1661-ben betör a török Csíkba. Megostromolják Mikó várát, majd felgyújtják és avédtelen népet lekaszabolják. 26 templomot égetnek fel, csak itt a Csíki-me-dencében. Az akkori, fából épült házak úgy éghettek, mint a zsír. Október21-22-én pusztítanak, a csíksomlyói templomhoz menekül több ezer ember,de számukra sincs irgalom, rájuk gyújtják a templomot. Minden elpusztul.

Több mint harmincezer rabot ejtenek. Több mint négyezer szekér hadizsák-mányt visznek el. És akkor Domokos Kázmér összegyûjti a maradék embert,és a porból, a koromból, a füstbõl felemelik a Boldogságos Szûz Mária cso-datévõ szobrát, sírva, imádkozva összegyûlnek körülötte, és kérik az erõt,hogy újjá tudjanak építeni mindent. Isten nem a csüggedés lelkét adta, nema siránkozás, a nyafogás parancsát, hanem az imádság, a szeretet, a jóságparancsát adta nekünk, az újrakezdés erejét. És Domokos Kázmérék újraé-pítik a templomot. Még azon a télen elindul és körbejárja Erdély protestánsfõurait és prédikál alázattal, alamizsnát kér. És újraépül a templom, a kolos-tor, az iskola. Olyan döbbenten olvastam, amikor azt írja a történelemkönyv,hogy 1664-ben Kájoni János a csíksomlyói templomban már orgonát épít.Ez a hab a tortán, hogy orgona is legyen. Milyen szép! Nemcsak újraépítika templomot, nemcsak az oltárait építik fel, és az oltár legmagasabb, leg-szebb pontjára a Boldogságos Szûzanya szobrát állítják, hanem orgonadal-lal, énekkel dicsérik Istent, aki szeret bennünket, bármilyen megpróbáltatás,nehézség is van.

Milyen jó lenne, ha Domokos Kázmér lelkületével fordulnánk a magunkmindennapi nehézségei, gondjai felé. Ne a gondok, a nehézségek diadal-maskodjanak, hanem az Istenben bízó ember, aki tudja azt, hogy Isten nem-csak megteremtett bennünket, hanem mellénk is áll. Olyan szép a Szentírás,amikor azt írja: „Atyám mindmáig munkálkodik és én is munkálkodom”.Testvéreim, ebben az értünk munkálkodó Istenben bíznunk kell nekünk,hinnünk kell benne. Vannak nehéz pillanatok minden ember életében, a népéletében, a nemzet életében is. Talán a legszörnyûbb idõk Trianon után jöt-tek népünkre itt az Erdélyi-medencében, szörnyû napok voltak azok: világ-háború lóg a levegõben, és Márton Áron püspöktõl megkérdezik, hogy me-ri-e vállalni ennek az egyházmegyének a vezetését. Mer-e pásztor lenni eb-ben a vérzivataros idõben? És püspöki jelmondata Márton Áron püspöknek:non recurso laborem, nem utasítom vissza a munkát, a feladatot, a megbí-zatást. Nem futok el a nehézségek elõl. Vállalom a küzdelmet. És tudjuk jól,hogy igazából börtönt, vértanúságot vállalt. S õ nagyon is tisztában volt ez-zel. Tudta jól, hogy mi vár rá, mégis elindult, mert érezte, hogy az élõ Istenhívja és küldi az õ drága népéhez, és nem tehet mást, mint azt, hogy meg-vívja a jó harcot.

Magyar idõ

halom-oltárnál a misét, amelynek megindítóanszép szentbeszédét Böjte Csaba mondta el, smivel a Duna Televízió közvetítette, csak any-nyit említenék meg, hogy nemcsak Csaba test-vérnek, hanem idõnként nekünk is elszorult atorkunk a beszéd alatt. (Egy régebbi gondola-tát azonban idézem is: „Sokan szidják ezt amai világot, hogy mennyi rossz ember van. Énmindig azt szoktam mondani, el kell kezdenivalami jót tenni, mert akkor kiderül, hogymennyien állnak a jó ügy mellé”.) Ott a kétSomlyó közötti nyeregben is annyira egysze-rûen és mindenki számára világosan beszélt,hogy a kiúttalanságnak gondolt helyzetek egy-szerre váltak megoldhatóvá a szeretet és a tü-relem által. A panaszkodás helyett a tevékenygondolkodás és a segítõkész cselekvés helye-zõdött a középpontba. A mise végeztével fel-sétáltunk a kisebbik Somlyóra, s ott találkoz-tam Daczó Árpád atyával, aki éppen mostan-ra készítette el híres könyvének (Csíksomlyótitkai) második kötetét: Csíksomlyó ragyogásacímmel, amelyet minden magyar testvéremnekajánlok elolvasásra. Az óriási tömegben szintecsodaszámba menõen találkoztam össze Mol-nár V. Jóska bátyámmal is, akinek a szokásoszsinóros felsõruhája (Bocskai viselet) itt nemkeltett semmilyen feltûnést.

A hajnali virrasztást sok éven keresztül a Kis-Somlyó hegyén épült Árpád-kori kápolnábanteljesítettem, de idén késõn indultam el, s ígynem kaptam már helyet. A napkeltére várako-zók között azonban sok ismerõs akadt. Voltak

ott barantások Vukics Ferivel, gimesi és mold-vai csángók, népviseletes székelyek és renge-teg belsõ-magyarországi ismerõs. Az elõzõ na-pi fellegek pedig szépen elúsztak az égrõl, solyan gyönyörû fehér fénnyel érkezett a nap,hogy mindenki érezhette: Isten adja nekünka világosságot, a fényben rejlõ melegséget,az életörömöt és a boldogságot.

Ha volt is közöttünk olyan, aki csak keresnijött az Istent – hiszen mindenkinek joga keres-ni õt –, akkor most megtalálhatta! Rádöbben-hetett, hogy az ember nemcsak anyagból, ha-nem szellembõl is építtetett. Rájöhetett, hogyhit nélkül nem lehet élni, s az is hívõ, aki úgyhiszi: nincs Isten. Ahogyan vártuk a felkelõ na-pot – énekeltek és táncoltak a barantások,imádkoztak a csángók –, s én arra gondoltam,hogy igazán szép és teljes emberi élet nincs ésnem is lehet, csak hittel és az Istenben való bi-zakodással. S amikor elkeseredve panaszko-dunk, gondolnunk kellene arra, hogy BabbaMária minden évben összehoz minket akeleti végeken, a Somlyó nyergében. Hi-szen évezredeken át vigyázott mireánk Bol-dogasszonyként, s most mint Szép Szûz Máriahozza el oda a gyermekeit, a magyar lelküle-tûeket a Napba nézni, azért, hogy megtaláljuka lelki egységet, mert csak az hozhatja el a fi-zikai egyesülésünket is – Trianon traumája ésa keresztre feszítés utáni – feltámadásunkat!

Pontosan ezt fejezi ki az alábbi régi székelyének, amely a misét zárta szombaton:

Ó, én édes jó Istenem, oltalmazóm, segedelmem,Vándorlásban reménységem, ínségemben lágy kenyerem.Vándor fecske sebes szárnyát, vándorlegény vándorbotját, Vándor Székely reménységét, Jézus, áldd meg Erdély földjét!Vándor fecske hazatalál, édesanyja fészkére száll:Hazajöttünk, megáldott a Csíksomlyói Szûz Mária.”

Bene Gábor S.

Csaba testvér szentbeszédébõl (szemelvény)

66

Az új törvény nem támadható nemzetközi fórumokonEgy soha nem látott nemzeti egység jött létre annak érdekében, hogy „a határon túli magyar testvéreink köz-jogi értelemben is a nemzet részei legyenek” – fogalmazott Semjén Zsolt.

Semjén Zsolt szerint semmiféle etnikai vagy egyéb diszkrimináció nem szerepel a szerdán elfogadott, kettõsállampolgárságról szóló törvényben, az semmilyen európai, nemzetközi fórumon nem támadható.

A KDNP elnöke a parlamenti szavazás után tartott sajtótájékoztatóján Szlovákiával kapcsolatban azt mondta: „Mi mindenkivel megpróbáltunk és megpróbálunk szót érteni, akivel lehet, azonban akik nem akarnak velünk

szót érteni, azoknak a kedvéért nem adhatjuk fel a legtermészetesebb jogainkat.”„Óriási eredmény, hogy több mint 97 százalékos többséggel fogadta el az Országgyûlés a jogszabályt – véleke-

dett, hozzátéve –, hogy az elfogadott állampolgársági törvényben nincs elsõ- és másodosztályú állampolgár,egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgárság van”.

A pártelnök szólt arról is, hogy szerdán nemmel voksolt az elõterjesztésre három szocialista, Gyurcsány Ferenc,Molnár Csaba és Szanyi Tibor, „Kovács László pedig szánalmasan elsunnyogta a szavazást”.

„Ez az óriási nemzeti többség, ami megnyilvánult, ez bizonyítja azt, hogy a gyurcsányizmus valóban a törté-nelem szemétdombjára került” – fogalmazott.

Semjén Zsolt személyes megjegyzésként hozzátette: „ezért a mai napért érdemes volt képviselõnek lenni”.Egy szlovák televízió munkatársának felvetésére a KDNP elnöke azt mondta: amikor Szlovákia hasonló törvényt

hozott, Szlovákia sem tartotta szükségesnek, hogy részletes tárgyalások legyenek. Az állampolgárság megadásaminden országnak szuverén belügye – szögezte le.

ELKEZDÕDÖTT…Hála és köszönet annak a 344 honfitársunknak, akik megszavaztáka kettõs állampolgárságot.

Nincs itt szükség szószaporításra a nagy történelmi tettet ille-tõen. Ha valakik ennek a nagyszerû ténynek helyénvalóságát érzikés tudják, úgy azok e hazának és elszakított részeinek unitáriusai.

A történelem folyamán (sajnos napjainkban is!) sorsüldözött egyet-len, magyar földön született, magyar egyház mind Erdélyben, minda Csonka hazában többszörös kisebbségben és elnyomatásban része-sült. Hinni akarjuk, unitárius hívek és unitárius gondolkodású embe-rek, valamint egyházvezetõk, hogy ezzel a történelmi cselekedettelközelebb kerülünk egymáshoz nem csak a Kárpát-medencében élõmagyar testvéreinkkel, hanem nagy segítség lesz egy régi, közel egy évszázada remélt álom megvalósításához, a történelmi MagyarUnitárius Egyház újjászületéséhez.

Isten áldása legyen azokon, akik mernek nagyot álmodni és na-gyok lenni.

Balázsi László püspökhelyettes-fõjegyzõ,Magyar Unitárius Egyház

A Mazsihisz örömmel fogadtaa kettõs állampolgárságról szóló döntéstA Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke sze-rint a kettõs állampolgárságról hozott országgyûlési döntés történelmijóvátételt jelent a holokauszt túlélõinek, illetve leszármazottaiknak.

Feldmájer Péter csütörtökön nyilatkozva azt mondta: örömmel fogadták a ma-gyar parlament határozatát. A Mazsihisz elnöke indoklásképp úgy fogalmazott: nemszabad elfelejteni, hogy a holokauszt és a II. világháború szörnyûségei miatt nagyonsok olyan ember kényszerült elhagyni a történelmi Magyarország területét, akikkötõdtek a magyar kultúrához. Elsõsorban Izraelben élnek nagyobb tömbben olya-nok, akiknek a felmenõi a történelmi Magyarország területén éltek - fûzte hozzá.(forrás: NOL)

A Szilaj Csikó kérdése

Eddig az MSZP-ben a kettõs állampolgárság mellett kiálló olyan ritka volt, minta fehér holló.

Eddig a Mazsihiszben a „magyar-magyar” kettõs állampolgárság akadálytalanmegadása mellett szónokló szintén olyan ritka volt, mint a fehér holló. Mi történt?Máshonnan fújnak a szelek? Vagy másfelé?

Tõkés László nyilatkozata a kettõs állampolgársággal kapcsolatban„Vessünk végre véget a terméketlen köldöknézésbe fulladó önsajnálatnak”

A Magyarok Szövetségefelvidéki tagjai

nem ijednek meg: élnek a magyar állampolgárság lehetõségével

A Magyarok Szövetsége üdvözli a külhonimagyarok magyar állampolgárságának hely-reállítását lehetõvé tevõ törvényt, és köszö-netét fejezi ki mind az elõterjesztõknek,mind azon képviselõknek, akik megszavaz-ták azt.

A Magyarok Szövetsége Mozgalom felvi-déki tagjai jelezték, hogy élni kívánnak az újmagyar kormány által felajánlott lehetõség-gel: magyar állampolgárokká kívánnak vál-ni. A szlovák állampolgársággal rendelkezõszövetséges tagok jelezték, hogy céljukmegvalósítása érdekében a szlovák kormánybármilyen – a nemzetközi gyakorlatban szo-katlan – ellenlépésének következményeitvállalni fogják. Vukics Ferenc elnök az érin-tett felekkel folytatott személyes egyeztetésután kijelentette, hogy a Magyarok Szövet-sége a magyar állampolgárságért folyamodótagok számára jogi és közösségi védelmetbiztosít. A Magyarok Szövetsége felvidékitagjai arra kérik külhoni nemzettársaikat,hogy adják fel évtizedes félelmeiket és mi-nél többen éljenek az új magyar parlamentáltal hozott döntés adta lehetõséggel. Amozgalom tagjai a szlovákiai népszámlálássorán biztassák arra rokonaikat, barátaikat,hogy bátran vállalják magyarságukat. A többszázezer embert megmozgató, Kunszent-miklós–Bösztörpusztán me grendezésre ke-rülõ Magyarok Országos Gyûlésén 2010. au-gusztus 13-14-15-én ünnepélyes keretek kö-zött köszöntik azokat a határon túli magya-rokat, akik ezen a módon is meg kívánjákerõsíteni a nemzethez való tartozásukat.

Magyarok Szövetsége elnökség

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként, erdélyi magyarként és európai parlamenti képviselõként üd-vözlöm a mai történelmi jelentõségû politikai tettet. Mert történelmi jelentõségû az, hogy a magyar Ország-gyûlés mai, szerdai ülésén 344 igen, 3 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta a magyar állampol-gársági törvény kiterjesztésérõl szóló módosítását, mely szerint „kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenõje magyar állampolgár volt, vagy valószínûsíti magyar származását, ésmagyar nyelvtudását igazolja”.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az idei évet Trianoni Emlékévnek nyilvánította – azzal a deklarált szán-dékkal, hogy magyar nemzetünk szétszakításának 90. évfordulóján vessünk végre véget a terméketlen köl-döknézésbe fulladó önsajnálatnak, és az elkövetkezendõkben – Trianon gyógyításaként – a magyar nem-zet határokon átívelõ újraegyesülésének programadó eszménye hassa át cselekedeteinket.

A 2004. december 5-i „önkéntes Trianonunkat” a magyar állampolgárok a nemzeti ügyek kormányánakrendkívüli, kétharmados felhatalmazásával írták felül. Az Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök által vezetettFidesz–KDNP szövetség mai törvényjavaslatával e felhatalmazás szellemében járt el. A szavazatok számaviszont azt mutatja, hogy kialakulóban van az a szükséges nemzeti minimum, amely mentén a nemzetiegyüttmûködés rendszere kiépíthetõ.

Illesse köszönet a törvény kezdeményezõinek munkáját – és köszönet jár a magyar Országgyûlésössznemzetben gondolkodó tagjainak szavazataiért is.

Trianon gyógyítása elkezdõdött.Egy a nemzet!Washington, 2010. május 26.

Tõkés László, EP-képviselõ

Magyar idõ

I . évfo lyam 15. szám 2010. jún ius 3. 7

Az új kormányfõ forradalomról beszélt, s szólt arról is, hogy új alkot-mány kell. Nem gondolom, hogy nekem jogom van ezen szavakrólhallgatni akkor, ha az igazsághoz ragaszkodva különvéleményem van,hiszen lassan két évtizede hirdetem a jogfolytonosság szükségességét.Márpedig a jogfolytonosság nem fakadhat forradalomból, hiszen az arégi lerombolását tûzi ki célul, de itt csupán a rossz erkölcs lerombo-lását, de a jól bevált történelmi alkotmányosság visszaszerzését kell cé-lul tûznie a kormánynak!

Ne feledjük el, hogy a történelmünk honvédõ harcok és közjogi küz-delmek története. Mi soha nem voltunk lázadók, zavargók, rebellisek,hanem vagy a haza területét védtük, vagy az alkotmányosságunkat.Szabadságharcaink szinte mindig ezen értékekért folytak, s nem vala-mi ellen, hanem valamiért! A bukott szabadságharcaink után is szintemindig sikerült a közjogi küzdelmünk, így 1711-ben, 1867-ben, 1920-ban is – ha nagy áldozatok árán is, de sikerült a jogfolytonosságot hely-reállítani –, ám az 1956-os szabadságharcunk után (1989-ben) nem si-került mindez, mert a politikum hallani sem akart a kötelességérõl, atörténelmi magyar közjogi gondolkodáshoz, a valódi alkotmányhoz va-ló visszatérésrõl. Nézzünk egy rövid áttekintõ elemzést ennek okairól.

1989-ben a sztálinista álalkotmányt átalakították. A Moszkvából su-gallt bolsevik hatalmi szabályzatot átalakították egy pénzhatalmi érde-kû globalista hatalmi szabályzattá, s az átalakítás folytán egy újabb tör-vénytelen államforma-változtatást hoztak létre a nemzet megkérdezé-se nélkül, de lényegi változást és jogfolytonosságot feledve. Szûrös elv-társ tehát kikiáltotta a köztársaságot, és az akkoriban még egypárti par-lament többnyire bolsevikokból álló alsóháza elfogadta azt az alaptör-vényi formát, amelyet ma – megtévesztõen – alkotmánynak hívnak.Amikor a politikum új alkotmányról vagy „alkotmányreformról” beszél,akkor elárulják teljes tudatlanságukat a témában. A szerves jogfejlõdéskritériuma ugyanis nem elavult és nem középkori. Tehát csak akkorbeszélhetnénk alkotmányos államról, ha a Szent Korona értékrendjé-hez igazítottan születnének törvények, s a törvényhozó és alkotmányo-zó hatalmat világosan megkülönböztetné a politikum. Ám sajnos nemez történik, hanem az álalkotmány elismerését és jogosulatlan módo-sítását tervezgetik.

Csakhogy azokat a fogalmakat, amelyeket ma a közbeszédben hasz-nálnak – a politikusok, riporterek, újságírók és sajnos a közemberek is– egy meghamisított bolsevik fogalmi rendszerbõl, a globalista korszakagymosó technikájával terelték át a polgári fogalmi rendszerbe, s ígyjelentésüket alaposan meghamisították. Azért félnek a Szent Korona ér-tékrendtõl annyira, mert a történelmi magyar alkotmányosság volt aza jogi korlát, amely nemcsak megtartotta a magyar nemzet államát mégaz idegen megszállások alatt is, hanem az így kikristályosodott rendmintát mutathatna a világ jelenlegi politikai és gazdasági válságából va-ló kilábalás lehetõségérõl.

A Szent Korona állameszme ugyanis a közjó leghatékonyabb formá-ját adja, hiszen az államot alkotó közösségeknek – de a közösségek

tagjainak is – biztosítja az egyenjogúságot, s cserébe csak a Szent Ko-ronához való hûséget és ezáltal a közösség szolgálatát kéri. Márpediga közösség szolgálata az egyén érdeke is, hiszen csak így lehetséges atársadalom minden tagjának a hasznos szerepét megtalálni. Nem vala-miféle álszent egyenlõsdi ez, hanem a közjó szolgálatában betöltöttszerep alapján való társadalmi munkamegosztás, ahol nem azszámít, hogy milyen vallású, etnikumú vagy, hanem az, hogy az érték-rendet megtartod-e, hogy a jogok és kötelezettségek egyensúlyát elis-merve a közös államot oltalmazni, szellemi vagy fizikai teljesítménnyelszolgálni mennyire tudod. Ha szolgálatod kimagasló, akkor a jutalmadis az, ha viszont a közös állam vagy a közjó ellen fordulsz, akkor a hût-lenségednek megfelelõen kapod az igazságos büntetést.

A jelenleg mûködõ idegen eredetû „jogrend” a társadalom élõskö-dõinek a hatalomra kerülését és hatalomban maradását biztosítjaugyan, de korszerû és igazságos Magyarországot nem képes biztosíta-ni semmilyen átalakítás révén. Tehát alkotmányreformról csak gyáva-ságból vagy a politikai maffia érdekében lehet beszélni. A nemzeti ér-dekeknek megfelelõ törvényalkotást valóban az Országgyûléskét házának kell biztosítania, de az alkotmányozást csak egy ha-talomtól független nemzeti konszenzus kezdeményezhet éshajthat végre, ám csak sarkalatos vagy alaptörvényi szinten éscsak népszavazási megerõsítéssel! A jog és erkölcs egységére épült,tisztességes közéletet csak a hagyományos magyar közjogi gondolko-dásból szervesen kifejlõdött történelmi alkotmányosság alapelveireépülõ új sarkalatos vagy új alaptörvény alapján remélhetünk. Ezt azon-ban nem szabad alkotmánynak hívni, mert az elmúlt rendsze-rek agymosása miatt az alkotmány fogalmát kizárólag a beváltés megváltoztathatatlan igazságos jogi alapelveknek kell fenn-tartaniuk.

Tudom, hogy a magyar közjogi gondolkodás magát a mûködõ jog-rendet is alkotmánynak hívta, de éppen ezzel a lehetõséggel éltek visz-sza az elmúlt korszakok kollaboráns politikusai, újságírói és jogászai.Nekünk pedig szent kötelességünk a történelmi alkotmányosság elsik-kasztásának véget vetni, mert csak a hagyományok és a jogfolytonos-ság helyreállításával szüntethetjük meg az ellenünk folyó etnikai, kul-turális és gazdasági elnyomást, másképpen fogalmazva az indirekt nép-irtást és az álcázott gyarmatosítást!

Ne feledjük el, hogy a magyar alkotmányosság és a Szent Koronaállameszme az európai jogfejlõdésnek is része, sõt annak legpatiná-sabb és legigazságosabb eleme, amely megoldást nyújthat a jelen Eu-rópájának minden problémájára, hiszen ez a „magyar küldetés”, ame-lyet õseink vállaltak az Árpád-házi királyok korában éppen úgy, mintNagy Lajos, Hunyadi, sõt, 1848 vagy 1956 hõseiként is.

Ne legyünk hûtlenek emlékükhöz!

2010. május 26Bene Gábor S.

Forradalom vagy közjogi harcaz alkotmányunkért

Magyar idõ

Válogatás nélkül lõttek mindenkire 2006 õszénBeismerõ vallomást tett a 2006-os tömegoszlatás egyik puskásrendõre a bíróságon. V. Csabát vádlottként hallgatták meg. Aztmondta: „nincs rajta mit szépíteni, egyszerûen kitereltük az em-bereket a Blaha sörözõbõl, és megvertük õket”.

A rendõr a rossz emlékû és azóta már megszüntetett Rendészeti Biztonsá-gi Szolgálat (Rebisz) egyik alakulatában szolgált. Beszélt arról is, válogatás nél-kül lõttek, nem tettek különbséget a rendbontók és a Fidesz békés nagygyû-lésérõl hazatérõ megemlékezõk között.

A tárgyaláson kiderült, a puska használatára az alosztály parancsnoka ad-hatott utasítást – õt azonban nem vádolták meg. Az már évek óta tudott,hogy a rendõrségnél nem rendszeresített gumilövedéket elõzetes hatásvizs-gálat nélkül vetették be 2006 õszén. Igazságügyi fegyverszakértõ mondta ki,hogy az október 23-án alkalmazott gumilövedékkel csak olyan közelre lehetpontosan célozni, ahonnan már életveszélyes sérülést okoz.

(forrás: hirtv.hu)

Gazdálkodó

8

A rómaiak ezt a szép nyári hónapot Junoistenrõl nevezték el, aki a házasságok és aszületések védõistennõje és a csillagos ég-bolt királynõje volt. Június régi magyarneve Rák hava, illetve Szent Iván hava.Utóbbi nevét a szokáshoz híven a Rák hó (jún.22/23.– júl. 22/23.) elsõ dekádjának legjelentõ-sebb szentjérõl, Keresztelõ Szent Jánosról nyer-te.

A június hónap nevének származtatásánálmár maguk a rómaiak is zavarban voltak.Egyesek a régi római „Junius” – nemzetség nevé-bõl eredeztették, amelynek leghíresebb tagjai: L.Junius Brutus, a római királyság intézményénekmegszüntetõje, továbbá a két fivér – M. JuniusBrutus és D. Junius Brutus – voltak, tudvalevõ-leg Julius Caesar gyilkosai. Miután ez a MarcusJunius Brutus a naptárt reformáló Caesarnak ter-mészetes fia volt, lehetségesnek kell tartanunk,hogy az új kalendáriumban róla nevezték el a jú-nius hónapot. Azonban amikor ez a Brutus a sa-ját természetes atyját politikai okból meggyilkol-ta, akkor õt már neam tartották arra méltónak,hogy az egyik hónap az õ nevét viselje, s ettõlfogva – fõként Ovidiusnak, a költõnek befolyá-sa alatt – Juno istennõrõl származtatták a hónapnevét. Ovidius kimondottan „mensis Junonius”-nak, Juno istennõ havának mondja. A névnek ezaz átmagyarázása annál könnyebben ment, mi-velhogy Juno istennõ is beletartoazott Mars,Venus és Jupiter famíliájába (akirõl a márciust, azáprilist és az eredeti május hónapot elnevezték),hiszen Juno istenasszony Jupiter nõvére és fele-sége volt.

Egykorú magyarázat szerint a hónap névadó-ja Juno volt. Június (egy latin forrás szerint:mensis Iunonius) római ünnepei alátámasztják enézetet. 1-jén ülték meg Iuno Moneta (népies ér-telmezésben: az „intõ” Juno) temploma avatásá-nak emlékünnepét.

A „téli kapu õrének”, Janusnak emlegetése ajúniusi istennõk oldalán ugyanerre enged követ-keztetni. (A jún. 15. és 21. közötti 6 napos idõ-különbség a római naptárnak abból a sajátossá-gából ered, hogy a napév sarokpontjait rendsze-rint a hónap idusa körüli holdtöltékkel együtt ün-nepelték.)

Jeles napok5. Környezetvédelmi világnap8. Medárd napjaMedárd 458-ban született frank eredetû püspök,szent volt. Legendája szerint már gyermekkéntsegített a szegényeken, köpenyét egy vak kol-dusnak, lovát egy földmûvesnek adta. A néphitszerint, ha Medárd-napon esik, negyven naponát esõs idõ várható. A gabonaaratás és a szüretimunka védõszentje.

Elsõsorban az idõjóslásról nevezetes. Ezen anapon erõs lehûlés várható. Ha esõvel köszöntbe, akkor ez több hétig is eltarthat: „Ha Medárd-kor esik, negyven napon esik”.

10. MargitA retek-, a káposzta-, a lenvetés ideje.

Június– Nyárelõ hava – Szent Iván hava– Napisten hava

11. BarnabásSok helyen szénakaszáló nap, de ekkor érde-

mes bizonyos gyógyfüveket is gyûjteni.15. VidaA nyarat jelenti: a szántóföldi növények befe-

jezték növekedésüket, és az érés idõszaka követ-kezik. A rákok és a halak is már teljesen kifejlõd-tek.

24. János / Szent Iván napjaVirágos Szent János vagy Szent Iván a nyári

napforduló ünnepe. Az év legrövidebb éjszaká-ját Európa nagy részén õsi rítusokkal ünneplik.Nálunk a fiatalok tûzugrását és Szent Iván-i éne-keit említhetjük. Sok helyen a tûzbe – gonosz-ûzés céljából – gyógyfüveket, gyümölcsöt, egye-bet dobnak. Számtalan hiedelem, babonás szo-kás fûzõdik ehhez a naphoz.

Szent Ivánkor már megszakad a búza töve,nemsokára elkezdõdhet az aratás. Az õszi répaés retek vetõnapjaként is emlegetik.

A nyári napforduló napjának ünnepe, amit Eu-rópa-szerte lángoló tûz gyújtásával ünnepeltekmeg.

29. Péter, PálAz aratás kezdõnapja. A halászok is e napot

ünneplik, mert Szent Péter a védõszentjük. A napelõestéjén a halászok rúdra kötözött ponttyal vé-gigjárják a falut. Másnap a vízparton halpaprikás-sal, túrós csuszával folytatódik az ünneplés. Ezena napon van a legjobb íze az epernek, ezéart ek-kor tartják az eperszüretet.

Június a nyár elõhírnöke s a nyári napforduláshónapja. Már buzognak az erõk, melyeknek agyümölcsök, zöldségek érését kell meghozniuk.

Minden kihajt, rügyezik, a fák az égig akarnaknõni, és az ember ugyanezt érzi. A „tudatos ex-tázis” ideje ez, szellem és anyag egymásba len-dülésének az ideje. Test és lélek, szellem ésanyag egységben mûködjön, a lélek, a szellembiztos vezetése alatt. A természetben megvalósu-ló teremtõ fejlõdésnek feleljen meg saját életünkoly módon, hogy e hónap nekünk is kifejlést, azerõk összegyûjtését hozza meg, és mi is érjük elaz év tetõpontjával az örömteli munkaképességés tetterõ tetõfokát.

Nem kételkedni – hinni. „ Hinni és örülni. Máshinni, és más örülni.” – olvashatjuk Mócz István:Örülj velem! címû könyvében. „Ám a hit élet-kedv és öröm. Az öröm pedig hitre hangolja azembert. Szemnek a fény, fülnek a hang, nyelv-nek az íz, a testünknek az egészség – ennél többaz egész embernek a hit. A hit tapasztalja megazt, amit az ész elérni nem tud. A hit túllép ön-magán. A hit által leszünk szerelmesek a létbe,az életbe.”

Teljes odafordulással éljük át, hogy most vana megváltozás, a megváltás hónapja. Ha ezt azalkalmat elszalasztjuk, az év folyamán a megpró-báltatások idején hiányozni fognak egészség-fenntartó testi és lelki erõink.

A földmûvelés, pásztorkodás mindig az idõjá-rástól is függött. Ezért a természethez közel élõkemberemlékezet óta összefüggéseket kerestekbizonyos természeti jelenségek és a várható idõ-

járás között. Az emberek bizonyos tapasztalatok-ra tettek szert. A többször megismétlõdõ jelensé-gek, éghajlati változások szabályokba álltak ösz-sze, és ezeket sokszor egyszerû rigmusokba, ver-sikékbe foglalták. Ezután szájról szájra, nemze-dékrõl nemzedékre terjedt, maradt fenn.

A szántó-vetõ emberek, akik „ismerték a felle-gek járását”, gyakorta megcsodálkoztatták a vá-rosi embereket idõjóslásaikkal. Nem ördöngös-ségre, inkább jó megfigyelõképességre és hosz-szú tapasztalatra volt szükség, hogy az idõjárásjelzései nyomán „prognózist” tudjanak mondani.

Az idõjárás nemcsak a növények számára ked-vezõ, hanem a kártevõk szaporodásának, a kór-okozók folyamatos fertõzésének is. A növényvé-delmi munkákra figyeljünk, ne várjuk meg, amíga kártétel vagy a tünetek megjelennek, elõzzükmeg a fertõzéseket. Sokkal olcsóbb és eredmé-nyesebb megelõzni, mint valamilyen betegségetkezelni. A lehetõ legkisebb környezeti terhelés-sel végezzük a növényvédelmi munkákat. Feltét-len tartsuk be az elõírásokat, a javasolt dóziso-kat, még akkor is, ha hihetetlennek tûnik, hogyegy-egy szerbõl csak 2 gramm vagy 2 milliliterszükséges 10 l vízhez. Ma már kaphatóak olyankészítmények, amelyek nem csak egy problémamegoldására alkalmasak. Ha bizonytalanok va-gyunk, kérjünk szaktanácsot.

Szent Iván napja, a nyári napforduló ideje.Ezen a napon a tüzet háromszor kell átugrani,hogy a tûz tisztító ereje átjárjon bennünket. A tü-zet ne hagyjuk kialudni magunkban!

„ Jaj, a Tüzet ne hagyjátok kihalni,Az Élet szent okból élni akar.”

(Ady Endre)A kertbenA munkában gazdag tavaszi hetek mögöttünkvannak. Itt az ideje, hogy élvezzük fáradságunkgyümölcsét. A zöldségágyásokban, gyümölcsös-ben beérik az elsõ termés. Júniusban az elsõ me-leghullám is munkát ad a kertésznek. Jó, ha ké-szenlétbe helyezünk elegendõ állott vizet az ön-tözéshez. A korán betakarított zöldségfélék utánmásodnövényként – spenótot, babot vethetünk,vagy õszi káposztát, karfiolt palántázhatunk. Azöldséget meg kell kapálni és gyomlálni. A ká-posztafélék alá tegyünk érett komposztot. Sür-gõssé válik a burgonyabogár elleni védekezés.

A legtöbb ágyásban van már vetemény, amihétrõl hétre sûrûbb lesz. Gondoskodni kell az el-sõ termések betakarításáról is: a karalábé, zöld-bab, korai karfiol és kelkáposzta a konyhába ke-rül. Van bõven fejes és tépõsaláta, hónapos ésnyári retek. A spárgaágyás is gazdag termést ad.Rebarbara is van még. A friss kelkáposzta a leg-jobb késõ tavaszi, nyár elejei saláta. A tökfélék ismegjelennek, kaporral jól hasznosíthatók. A ka-rotta kiegészítve karalábéval, retek levével, frissgyógynövény-levelekkel kellemes esti saláta.

Folyamatos gondoskodjunk a gyommentes-ségrõl is. Nagyobb esõzések vagy egy nagyobböntözés után lazítsuk fel a földet, hogy ne csere-pesedjen, és így egyben a gyomokat is irtjuk

Júniusban birkát nyírnak,Cseresznyefák piroslanak,A hónap közepén végezd a kukoricakapálást,Szent János hozza az élesre fent kaszáját."

(Szalai Ferenc)

I . évfo lyam 15. szám 2010. jún ius 3. 9

Ha van lehetõségünk mulcsozzuk a talajt. Ez-által megõrizzük a nedvességet, és a gyomoksem tudnak kikelni.

SzántóföldönA napraforgók vannak erõsen veszélyben. Na-pokon belül megjelenhet a levél-, de fõleg a szár-betegségek kártétele. A megelõzõ védekezésnekitt van az ideje.

A kalászos gabonák megkezdték az erõteljesérést. A viharban, zivatarban levert táblákonmegnõtt a fuzáriumfertõzés veszélye, de itt ismérlegelni kell. Legfeljebb az értékes táblákon,például a vetõmagtermõ területeken lehet helyea védekezésnek. Az utóbbi napok változó idõjá-rása: lehûlés, esõ, egy-két napos meleg igenmegfontolt lépéseket követel.

A kukoricásban a kukoricabogár lárvakelésemindenütt megindul. Sajnos, a kevésbé nedvesterületeken növekedhet a kártétel erõssége, merta gyökérképzõdés nem tudja pótolni a kártételt.Itt a táblákon a jól beállt a mechanikai gyomir-tással egy menetben helye lehet a talajfertõtlení-tésnek. A csapadéktól azonban mindenütt fejlõ-dött a kukorica, és a hónap utolsó dekádjábanmár megindulhat a bogarak rajzása. Be kell sze-rezni a csapdákat, vagy kérni kell a szakembe-rek megfigyelési adatait a térségben.

Hamarosan idõszerûvé válik a repce lombta-lanítása.

A parlagfûre vigyázni kell, már csak mecha-nikailag lehet megelõzni. A kelést kell figyelni ésazonnal védekezni, nagy szerepe lehet az idei év-ben a növényorvossal, szaktanácsadóval való jóhatékony együttmûködésnek, az esetleges par-lagfû fertõzöttség megítélésében, az elvégzett in-tézkedések bizonylatolásával.

A gyümölcsösbenÉrik már a cseresznye és a meggy, szedjük le õketidejében, mert az esõtõl könnyen kirepedeznek.Oltani és szemezni lehet a gyümölcsfákat, és ki-metszeni a vadhajtásokat.

Júniusban is van bõven tennivaló a gyümöl-csösben. Legfontosabb feladataink: a metszési hi-bák javítása, hajtásválogatás, a túlzott termésbe-rakódás megszüntetése, a növényvédelmi mun-kák idõben való elvégzése és nem utolsósorbana gyomok irtása.

Metszéskor esetenként hibákat is elkövethe-tünk, ekkorra ezek a hibák már szemet bántóanlátszanak. Itt az idõ, hogy helyrehozzuk, és haj-tásválogatással orvosoljuk. A felesleges, rosszirányba növõ terméketlen ágaktól szabadítsukmeg fáinkat, tegyük lazává, jól permetezhetõvéa lombozatot. A tõrõl induló úgynevezett „vad-hajtásokat” is távolítsuk el. Ezeket soha ne vág-juk, erõs gyökér irányú rántással szakítsuk le.

A gyümölcsösben egyik fontos feladatunk atermésritkítás. Ha nem ritkítjuk meg, sok apró,ízetlen termésünk lesz, és a fa is kimerülhet, ami-nek a következõ évben látjuk kárát, mert nem,vagy csak keveset terem. Ritkításkor mindig alegnagyobb és egészséges gyümölcsöket hagy-juk meg. Az õszibaracknál a gyümölcstávolság nelegyen kevesebb, mint 6-8 cm. Az almánál in-

kább 10-15 cm legyen, a termõcsokrokon egy,legfeljebb két almát hagyjunk.

A gyümölcsszüret is beindul, és folyamato-san tart az õszi idõszakig. A szüretelõ eszközökállapotát vizsgáljuk át, a létrák javítását is vé-gezzük el, ha kell, így nagyon sok baleset meg-elõzhetõ.

Megjelenik az elsõ igazi életpezsdítõ, tisztítógyümölcs – a cseresznye. A cseresznyekúraigazi regeneráló kúra. Napi több kiló sem ártmeg belõle.

Almában, körtében veszélyeztethet a vara-sodás, csonthéjasokban a levélbetegségek egy-két héten belül erõs járvánnyal korai lombhullástokozhatnak, a védelemre szükség van.

A rovarkártevõk veszélye részben a korábbihûvös idõ miatt, de az erõs záporok is csökken-tették egyedszámukat, a helyi fogási eredményekalapján kell a védekezéseket folytatni.

Sajnos az idõjárás nem engedi a hosszabb nyá-ri pihenést a gazdálkodóknál, továbbra is sokmunkát ad a szakszerû védelem.

Csonthéjasokban – a korábbi érésû fajták-ban – azonnal el kell végezni a levélbetegségekelleni védekezést. Ezek a betegségek már a jövõévi termést veszélyeztethetik a korai lombhulláselõidézésével.

Ilyenkor minden virágba borul és csodálato-san illatozik. Esténként az ember legszívesebbenkint üldögélne a pompás zöldellõ növények kö-zött, amelyeket az elõzõ hetekben nevelgetett.

A hónap vége felé megjelenik a lédús, ún. „ár-pával érõ körte” is, mely az epe és vesebete-geknek nyújt enyhülést. Megjelenik a szabadontermesztett szamóca is, mely értékesebb a me-legágyinál. A Teremtõ terített asztalává válik a ha-tár.

Ne fogjuk vissza magunkat...A szõlõbenIlyenkor a meleg, párás napokon a legna-

gyobb a peronoszpóra veszélye. Idõszerû mun-ka most a szõlõ kötözése, úgy rendezzük el a haj-tásokat és a leveleket, hogy mind a fény felé áll-janak, minél több napsütés érje õket. Aszályosidõ esetén a szõlõnk is hálás lesz, ha öntözzük.

A szõlõben megjelenhet a peronoszpóra-,lisztharmatveszély is, de közel van már a fürt-záródási idõszak is, a szürkepenészre fogékonyfajtákban erre is gondolni kell. Fontos a meg-elõzõ védelem, mert a szüret idejére ezek a fer-tõzések még erõsebben berobbanhatnak, ha el-marad a mostani védelem. A mostani vegetáci-óban, amikor a fürtök mindkét betegségre ér-zékenyek, a hajtásválogatásnak, ritkításnak vannagy jelentõsége.

A fakórothadás, szürkerothadás elkerülé-sére a jégveréses helyeken gondoljunk.

A szõlõmolyok rajzása, megjelenése esetén afürtkezdemények fokozott védelmére készül-jünk. A füvesített táblákon a bagolylepkék lár-vái okozhatnak kártételt.

Természetes növényvédelemGyûjtsön csalánt és erdei pajzsikát, melyekbõlfrissen vagy szárítva kártevõk elleni levet készít-

het. A lisztharmat megelõzése érdekében a fer-tõzött ágvégeket és leveleket azonnal távolítsa el,permetezzen zsurlólével, fokhagymateával, alga-készítményekkel. Ha a betegség elterjedt, csak akereskedelemben kapható szerek segítenek.A rozsdásodás megelõzésére szedje le azonnal arozsdás leveleket a rózsáról, fuksziáról, babról,ribizlirõl. Ne komposztálja! Erõsítõ és megelõzõhatású a zsurlólével, gilisztaûzõ varádicsteávalvagy algakészítményekkel való permetezés.A zöldséglegyek ellen terítsen speciális hálót aveszélyeztetett növényekre.

Levéltetvek esetén a hasznos rovarok kímélé-se a legfontosabb. Kerülje a túltrágyázást! Továb-bi segítség a fertõzött levelek eltávolítása, perme-tezés gilisztaölõ varádicsból, rebarbaralevélbõlvagy ürömbõl készült teával.

Szedje össze a krumplibogarakat és pe-téiket.

A gyümölcsfákon lévõ pókhálós almamolytfészkével együtt távolítsa el, hernyóit kiterítettkendõvel fogja össze és semmisítse meg. Az al-mamoly júniusban rakja le petéit az alma- és kör-tefákra. Üröm- vagy gilisztaûzõ varádicstea eltün-teti az alma csábító illatát.

A kis málnabogár most keresi a bokrok virá-gait. Védje az ágakat rájuk borított vödörrel. Ígymegfoghatja a bogarakat.

A nagy téli araszoló hernyó most lakik jól. Csaknagyobb kár esetén permetezzen.

A vincellérbogár nõsténye most rakja le peté-it a neki megfelelõ növényeknél a földbe. Éjjelösszeszedheti a bogarakat, a lárvákat a fonnyadtnövények mellett a talajon lehet megtalálni. Agyakori kapálás zavarja a lárvákat. Locsoljonüröm- vagy gilisztaûzõ varádicsteát a talajra.

Az egres-levéldarazsak lárvái az egész bokrotmegkopasztják. Idõben ellenõrizni kell a bokro-kat, összegyûjteni a lárvákat és permetezni gilisz-taûzõ varádicsból készült teával.

ÖsszefoglalásVetés: nyári és tépõsaláta, bokorbab, sárgaré-

pa, nyári és hónapos retek, gumós édeskömény,radicchio-, cukorsüveg- és endíviasaláta, karalá-bé, póréhagyma, turbolya, zsázsa, borsfû, kapor,salátazsombor, borágó, egynyári virágok.

Ültetés: kelbimbó, káposzta, hagyma, zeller,késõi káposztafélék, nyári fejes saláta, jégsaláta.

Gondozás: borsó, bokorbab, káposzta, hagy-ma, burgonya betöltése, túl sûrû vetés ritkítása,paradicsom kötözése, eper-anyanövények meg-jelölése és szétválasztása, bokrok karózása és fel-kötözése, elhervadt virágok eltávolítása, fûnyírás,sövénynyírás és öntözés, trágyázás, szigetelés,növényvédelem.

Betakarítás: karalábé, karfiol, káposzta, koraikelkáposzta, feje saláta, tépõsaláta, hónapos ésnyári retek, korai burgonya, spárga, rebarbara,turbolya, zsázsa, kapor, salátazsombor, borágó,metélõhagyma, petrezselyem, vérfû, citromfû,tárkony, zsálya, kakukkfû, mezei sóska, eper.

Összeállította: Balog Béla

10

Új történelem

Kinõttük a határokatÍgy született a „Gyászkeretes béke”

agyam. Ide kell hozni szülõfalum – Káva –méltatlanul elhallgatott szülöttének, VarghaGyula költõnek a hagyatékát. Négy hónapmúltával megnyílt a Vargha Gyula állandókiállítás a múzeumban! Köszönhetõ ez elsõ-sorban a hatalmas (a szó minden értelmé-ben) Vargha és Varga családnak. Igaz, akad-tak ellenzõk is, de a támogatók erejét ez csakmegsokszorozta.

És innen már nem volt megállás! Fórumo-zás a Trianon Múzeum honlapján. Hangosgondolkodás a tantestületi kollégákkal. Mimiért nem? S jöttek sorban a kérdések. Sza-bad-e általános iskolás korú gyerekekkel Tri-anonra emlékezni? Megértik-e, átérzik-e atrianoni tragédia valódi kérdéseit? Megszó-lalhat-e egy nemzeti gyász gyerekhangon?Nem korai-e 6–14 éves korúakkal egy ilyenmûsort létrehozni? A kérdésekre választ ke-resve 2008 októberében meghallgattam Sa-jó Sándor Nagyapám címû versét egy máso-dikos és egy harmadikos gyerek hangján.Ma is libabõrös leszek, ha visszagondolok rá!

Talán ez volt az utolsó lökés a „Kell egymûsor!”-hoz. És elkezdõdött a mûsor össze-állítása. Már sokórányi anyag gyûlt össze, demég mindig az „Annyi mindent kéne mégelmondanom” érzése feszült bennünk. Elké-szült a szövegkönyv. Négy-hat szereplõreterveztük a mûsort. Kicsi iskola vagyunk. Az-tán az elsõ próbára lettünk tizenöten. Márahuszonnégyen, de még ennél is többen vár-ják, hogy a mûsorban szerepelhessenek.

Az elsõ próba, a próbára hívott gyerekekcsattanós választ adtak a kérdésekre.

KELL A MÛSOR!És megkezdõdtek a próbák. Az eltökéltsé-

gen kívül eleinte nem sok mindenünk volt.Elhatároztuk, hogy minden év június 4-én,fél ötkor, a kávai iskolában fellépünk formá-lódó darabunkkal. Álmodtunk díszleteket,dekorációt, fellépõruhát. Álmodtunk, mertanyagi fedezete semminek nem volt. Meg-próbáltunk támogatókat találni. S a gyere-kek után a felnõttek is „választ” adtak! Cso-da történt! Az összefogás csodája! Magyarcsoda! Nem volt olyan megkeresett, aki nesegítette, ne támogatta volna dédelgetett el-képzelésünket! Mára van csodálatos színpa-di díszletünk, fellépõ- és utazóruhánk. Ésvan 24 történelmi zászlónk. (A huszonne-gyedik Lajtabánság zászlaja.) Az összefogás-ról, a segíteni akarásról még csak annyit,hogy van olyan gyerekszereplõnk, aki a na-pi tízóraijának az árát akarta felajánlani egyzászlóra.

Így érkezett el 2009. június 4-e, az elõadás

napja. Sokan voltunk. Többek között az a ká-vai kántornéni is, aki – amikor a helyi kato-likus templom harangjainak zúgását vettükmagnóra – azt mondta: „Úgy félek, hogy fel-akasztanak benneteket!” A megemlékezésszelíden vádló, méltóságteljes, felemelõ ésmegható volt. Méltó Trianon súlyához. Gyö-nyörû díszletekkel, csodálatos színpadi moz-gással – mindez Trianon gyászát még fájdal-masabbá tette. A szereplõk hivatásos színé-szekhez mérhetõ átéléssel, hitelességgel, amaguk õszinte hangján szólaltatták meg afelkészítõ tanárnéni – Dudás Gabriella –minden elképzelését…

A hatás leírhatatlan volt! Szem nem ma-radt szárazon. A közönség szeretete elárasz-totta a mûsort. Az egykori kérdésekre a kö-zönség is válaszolt. KELL A MÛSOR!

Megtettük, amit terveztünk. A függöny le-gördült. Mi, a mûsor körül bábáskodók aztgondoltuk: ez most befejeztetett. Legfeljebbcsendben készülhetünk a jövõ évi megemlé-kezésre.

Tévedtünk! Akkor és ott valami nagyonnagy kezdõdött el!

A megemlékezés önálló életre kelt. Méga mûsor utáni bódító hangulatban meghí-vásokat kaptunk. Jöttek sorra a fellépések,Várpalota, Üllõ, Kunszentmiklós, Tápió-bicske, Pánd! Kunszentmiklóson a nagy-szabású Szentmiklósi Napok keretébenléptünk fel. S ha már ott voltunk, benevez-tek a gyerekek a fõzõversenyre is, két bog-ráccsal. Öreg pásztorok, szikár alföldi em-berek, több mint száz bogrács. Gondoltuk,mi itt csak tanulhatunk. Óriási meglepeté-sünkre a gyerekek fõztjét a hagyományõr-zõ zsûri különdíjjal jutalmazta…

A Nagycsapat – a gyerekek szerényen csakígy nevezik magukat – a fellépés elõtt felvo-nult a zászlókkal. Tizenöt gyerek, huszon-négy zászlóval. Így indultak. Mire visszaér-keztek, már huszonnégyen voltak, mert aNagycsapathoz csatlakoztak a kistestvérek,megalakult a Nagycsapat és a Kistesók... Ha-gyományõrzõ huszárok, tüzérek, sámándo-bos és tárogatós kísérte õket.

Így köszöntött ránk a kilencvenedik évfor-duló. Ígéretünkhöz híven június 4-én, fél öt-kor, Káván bemutatjuk az új mûsort. Folyta-tás még aznap Tápióbicskén. Másnap Várpa-lotán, harmadnap Cegléden.

Községünk – Káva – határát már 2009-benkinõttük. A mûsorral bejártuk a fél országot.Hírünk sok helyre eljutott. Számos felkérés-nek – sajnos – nem tudtunk eleget tenni.

Mára kinõttük a szégyenletes trianoni ha-tárokat is. 10-12 felkérést kaptunk az elcsa-tolt területek magyarjaitól.

És ezért most újból kérdések elõtt ál-lunk. Várják odaát a Nagycsapat és a Kis-tesók fellépését. Látni akarják a Gyászke-retes békét. Szabad-e? Lehet-e? Menjünk-e?Egyformán aggódik szülõ és tanító. Ezerérv szól mellette és legalább ennyi ellene.Mert mi, felnõttek már csak ilyen aggódó-ak vagyunk, igaz, szeretjük felelõsségtudat-nak nevezni.

Segítsetek, gyerekek! Adjatok választ ne-künk!

Dancs Ferenc

Mondják: a történelmet a gyõztesek írják! Vallom: a történelmet nem csak a gyõztesekhamisítják!

Kilencven éve történt meg az a gyalázat,melyhez fogható még egyetlen néppel sem.S csaknem hetven éve, hogy a magyar is szé-gyenkezve beszél Trianonról. Belénk ültet-ték az oktalan bûntudatot. El akarták és elakarják hitetni velünk, hogy akkor, amikora leggyalázatosabb diktátumot hozták létre,békeszerzõdés született. Idézzük csak HenryPozzi francia közírót, aki maga is részt vetta tárgyalásokon, s egyébként nem szerettea magyarokat!

„Trianon a szabad zsákmány vásárterevolt. Pasics, Masaryk, Benes és Bratianu, dekülönösen Wilson és Clemenceau olyan játé-kot játszottak, mely a világtörténelem szé-gyene lesz. Térképek meghamisításával, ok-mányok megcsonkolásával és városi lócsi-szárhoz illõ fogásokkal operáltak. Mindencsak szemfényvesztés volt! A tárgyalásokjegyzõkönyvei nem mondanak semmit, merta fontos dolgokat kihagyták belõle. Egyszermajd eljön az idõ, hogy az angol, belga, ame-rikai, olasz, japán gyorsírók jegyzeteit elol-vassák, majd ezek feltárják a valóságot, ésakkor a világ majd ráébred, hogy azok aháborús bûnösök, akik megalkották a Béke-szerzõdést!”

Valamikor a kilencvenes években írtamegy dolgozatot, amelyben Trianonról is be-széltem. „Jóindulattal” javasolták a témamellõzését, mondván, hogy nem kívána-tos láncreakciót indíthatna el Európában.Mondták ezt akkor, amikor német és németközött már nem volt határ. Amikor Jugoszlá-via, Csehszlovákia vagy a Szovjetunió elõzõ-leg közös akolba terelt népei visszaállítottákaz egy nép – egy ország határokat. S akik atémáról le akartak beszélni – mind magya-rok voltak!

Pár év múlva eljutottam Trianon „fõváro-sába”, Várpalotára. Megláthattam azt a cso-dát, amelyet dr. Szabó Pál Csaba igazgató ésmunkatársai hoztak létre, s minden ember-nek látnia kell! Létrehozták a Trianon Mú-zeumot! Önzetlen támogatók, felajánlók vit-ték oda féltve õrzött családi relikviáikat, s ad-ták a múzeumnak, mint az egyetlen méltóintézménynek! Nem volt könnyû az elsõlátogatás! A kiállítások felénél járva úgyéreztem, most ki kell menni. Nem tudommennyi ideig tartott, amíg feldúlt, háborgólelkemet rendeztem, megkeményítettem.Második nekifutásra aztán sikerült végigjár-ni a kiállításokat. Hazafelé utazva beindult az

I . évfo lyam 15. szám 2010. jún ius 3. 11

Új történelem

PIGS! (DISZNÓK!) Vért imitáló, vörös betûkkel ezt a szót má-zolják egyre gyakrabban elegáns athéni bankok falaira. PIGS,írja egyre gyakrabban a világsajtó, merthogy ez a „hivatalos”neve a Portugália, Írország, Görögország, Spanyolország kez-dõbetûibõl álló rövidítésnek, és összeolvasva hogy, hogy nem,ez is azt jelenti, disznók.

Az egyezés nyilván csak a véletlen mûve, hiszen hogy is fo-lyamodna a méltóságteljes, becsületes globális média az uszí-tás ilyen ócska és aljas eszközeihez? És ezek az országok mostnagy bajban vannak. Népeik elkeseredetten próbálják megvé-deni a globális pénzhatalmi rendszer terrorja ellen életterüket,és azért kell õket a disznók jelentésû rövidítéssel megbélyegez-ni, nehogy bármilyen együttérzés születhessen azokban az or-szágokban, amelyek utánuk lesznek e terror áldozatai. Ám,hogy megértsük, hogyan válik majd hamarost a görög drámaaz ember(iség) tragédiájává, ahhoz kicsit vissza kell mennünkaz idõben.

Lassan két éve annak, hogy a globális válságörvénylések lát-ványos nyitánya lezajlott. És lassan annak képe is összeáll,hogy mi is történik valójában. Analógiaként: az olyféle merény-letekrõl, mint a Reichstag felgyújtása, a Kennedy-gyilkosságvagy 2001. szeptember 11., két dolgot tudhatunk biztosan. Azt,hogy úgy nem történhettek meg, ahogy a hivatalos magyarázatállítja, s azt is: bár sosem tudjuk meg a hogyant, de a következ-mények azért csak kirajzolják a valóság sziluettjét.

A globális pénzhatalmi rendszer a jelek szerint professzioná-lis módon kitervelt és kivitelezett csapdába csalta a világot. Ecsapda lényege az volt, hogy a mesterségesen szított vagy in-kább „megtörténni engedett” látványos bankcsõdökkel 2008õszén drámai folyamatokat indítottak el.

A globális média heteken át szította is a hisztériát, ezzel a tár-sadalom-lélektani örvényléseken keresztül soha nem látott mé-retû pánikot váltott ki. Ekkor megzsarolták a világ nemzetálla-mait, hogy ha nem tesznek „valamit”, akkor az egész világ rom-ba dõl, a társadalmi anarchia és káosz pedig kezelhetetlen,planetáris polgárháború-sorozatot indíthat el. Ez a „valami”,mint kiderült, némi pénzügyi segítség volt. Az a „jelentéktelen”összeg, amelyet így kizsaroltak a nemzetállamok költségveté-sébõl, kb. 12 ezermilliárd dollárt tesz ki. Ez Magyarországnakaz elmúlt évszázad során megtermelt teljes nemzeti jövedelmé-vel egyenlõ. Homályos elmélkedések voltak arról, hogy akkorez most hitel vagy állami tulajdonszerzés, vagy egyszerûen csaknagyvonalú „ajándék” – de a jelek szerint egyértelmûen azutóbbiról van szó.

A hivatalos magyarázat szerint ebbõl a pénzbõl hiteleznekmajd, hogy így csökkenjen a kockázat, és rendezõdjön a hely-zet.

De mi történt valójában?Elõször is, biztos, ami biztos, gigantikus prémiumokkal jutal-

mazták meg önmagukat azért, hogy ilyen ügyesen félrevezet-ték és kifosztották a világot. Ez aztán kiszivárgott, és nem iga-zán tetszett a világnak, még az amerikai elnök is megmorogtaõket, de ettõl nagy bajuk nem esett. Az ingyen pénz megma-radt részét betették a jegybankokba, hogy azért kamatozzon is,mármint nekik. Az eredeti cél – hogy ebbõl esetleg hitelezni-ük kellene, hogy ne menjen tönkre a világnak az a része is,amely még talpon maradt – teljesen elmosódott, így tovább szí-tották a most már valóban elmélyülõ válságot. Ez után kis tak-tikai csend következett, majd lassan elindult a globális médiamásodik manipulatív kampánya arról, hogy itten számos állammennyire el van adósodva, és hogy ez mennyire aggasztja a vi-lág pénzhatalmi rendszerét. Azt persze már nem tették hozzá,

Disznódráma

hogy a világ állami költségvetései éppen azért adósodtak el,mert valamibõl elõ kellett teremteniük a pénzhatalmi rendszer-nek folyósított 12 ezermilliárd dollárnyi ajándékot. És itt „kerüla képbe” Görögország, illetve kerülnek a „PIGS” államok. Két-ségtelen, Görögország költségvetési hiánya folyamatosan nagyvolt, emiatt az államadóssága is, ám ez semmilyen komolyabbgondot nem okozott volna. Az ügyesen szított hisztéria azon-ban – amelyben a planetáris véleményhatalom, a világot fegyel-mezõ globális média döntõ szerepet játszott – rövid idõ alattképes volt Görögországot a világ „legkockázatosabb” országá-vá manipulálni. Ennek ugyan kezdetben semmi alapja nem volt,de aztán, mintegy önbeteljesítõ jóslatként, lett! És ez fõként ar-ra volt jó, hogy a várható és el is küldött, csillagászati összegûmentõcsomag – 110 milliárd euró (több mint az egész évi ma-gyar nemzeti jövedelem) – a kezüket dörzsölõ spekulánsokhozvándoroljon. És mindez arra is jó volt, hogy, mintegy további„haszonként”, a görög ingatlanárak lezuhanjanak és általábana görög nemzeti vagyon földcsuszamlás-szerûen leértékelõd-jön, újabb hatalmas nyereségekhez juttatva az ugrásra kész glo-bális befektetõket.

Ezzel a csapda bezárult. Most elkezdik „levágni” a disznóként(PIGS) titulált, legsebezhetõbb országokat (Portugáliát, Írorszá-got, Görögországot és Spanyolországot), így most már a har-madik kifosztási fordulóban „megszabadítják” õket minden va-gyonuktól. Aligha kétséges, ha ezzel a munkával végeztek aglobalo-böllérek, akkor a közép- és kelet-európai országok ke-rülnek sorra. Így oldódik meg az a talány, hogy a globális pénz-hatalom miért is örül a Fidesz kétharmados gyõzelmének. Aztvárják ugyanis, hogy a hatalmas többség birtokában az országvezetõi „önként” vessék alá népüket annak, ami az õ szótáruk-ban „szerkezeti reform” címszó alatt szerepel, azaz – a jelekszerint fokozódó – globális kifosztásnak. Úgyhogy hajrá Ma-gyarország, hajrá magyarok!

Bogár László

Noha Bogár László itt következõ írása nem tegnap született és sok helyütt olvasható a világhálón, néhány apróbbnyelvi igazítás után még közzétesszük mi is. Mert még most is idõszerû és sajnos egyre érvényesebb. Az írás kissécinikus hangütésû, és ez nem is csoda: a cinizmus ugyanis sokszor rejti magában – igaz, jó mélyen – „az utoljárameghaló” remény után következõ remény reményét.

A képen látható karikatúra a pénzvilág propagandagépezeténekmegnyilvánulása. Eredeti közlési helye: The Sun

Szórend(etlenség)

12

Tévedtünk a betegségérõl – közli az orvos egy tévéfilmben. A magyarszöveg, a fordítás hibás: tévedni valamiben, valamit illetõen lehet. Nyil-vánvalóan két szerkezet összetévesztése, összekeverése miatt jött létrea helytelen mondat: a fordító nem figyelt eléggé. Mondhatjuk pl., hogytévedtünk a betegségét illetõen, tévedtünk a betegség megítélésében, adiagnózisban, illetve, hogy hibás, elhamarkodott, téves, rossz kórké-pet adtunk a betegségrõl.

A folyóból kifogott férfi azonosítása még tart – hallhattuk a televízióhíradójában a felelõs szerkesztõ-mûsorvezetõ szájából. A vízbõl általá-ban halat szoktunk kifogni. Embereket nem lehet kifogni a vízbõl,mivel azok egyrészt életvitelszerûen általában nem tartózkodnak ott,nem az a természetes élõhelyük, másrészt a kifog ige jelentése nemfelel meg a búvárok bevonását igénylõ mentés, keresés során végzetttevékenységnek. Ráadásul – éppen a horgászat miatt – a kifog szóhoza nyereség érzése társul. Érdemes odaillõbb, pontosabb igét használ-ni, pl.: a vízbõl kiemelt (kihúzott) holttest még azonosításra vár.

Magyarul, magyarán

Egész nap zuhogott a hó, és meg is maradt – újságolták egy másikhírmûsorban. Majd meg is ismételték: a zuhogó hó percek alatt belep-te az utcákat. – Nyelvérzékünk tiltakozik: a hó nem zuhoghat. A zu-hog ugyanis olyan erõteljesen idéz fel egy bizonyos hanghatást, hogya hó és a zuhogás egymást kizárják. Az esõ, a jég valóban zuhoghat, ahó azonban nem: bármilyen hatalmas mennyiség esik is le hó formá-jában, zuhogást, robajt aligha fogunk hallani. Más a helyzet természe-tesen a lavinával.

Ezek a gyerekek magas lázzal rendelkeznek; továbbá fejfájással isrendelkeznek – nyilatkozta az újabb influenzavírustól megbetegedettgyermekekrõl az iskola vezetõje. Sok mindenre mondhatjuk, hogy ren-delkezünk vele, de a betegségekre és tüneteikre nem; fogalmazhatunkpl. így: magas lázuk van, fáj a fejük, vagy fejfájás és magas láz a tü-net, vagy fejfájásra, magas lázra panaszkodnak, vagy fejfájással, ma-gas lázzal küszködnek, ezektõl szenvednek stb.

Egy híradásból arról értesülünk, hogy az elkövetõ személyét a rend-õrség õrizetbe vette. Õrizetbe venni csakis valakit lehet: igaz, hogyszemélyt, de nem valakinek a személyét. Az ilyen típusú birtokos szer-kezetnek éppen az a szerepe, hogy az ember testi mivoltát és az attólelvonatkoztatható azonosító adatokat, pl. a nevet, lakcímet különvá-lassza. – Többnyire hivatalos rendõrségi közleményekben alkalmaz-zák, olyankor, ha az elkövetõt még nem azonosították, ha személye,kiléte ismeretlen. Amikor viszont õrizetbe vesznek valakit, akkor a fi-zikai aktuson és az intézkedésen van a hangsúly: õrizetbe venni tehátcsakis a gyanúsítottat, a tettest magát lehet, s nem annak személyét– ez ugyanannyira értelmetlen, mintha kezet akarnánk fogni valaki-nek a személyével.

A médiában elõszeretettel nevezik profiknak a bûnözõket. Újabbanmár toplistát is emlegetnek a híradások velük kapcsolatban, és egyretöbbször hallunk keresett bûnözõkrõl is. – Elfogták az ország másodiklegkeresettebb bûnözõjét – számol be a hírmûsor az egyik rendõri ak-ció eredményérõl. A keresett, legkeresettebb melléknév jelentéséhezhagyományosan az elismertség, a dicséret is hozzátartozik, s általábanvalamilyen termék, mestermunka kapós vagy divatos voltára utalunkvele. Személyre vonatkozóan eleve ritkán használjuk (idõnként a szó-rakoztatóipar utazó mûvészeire alkalmazzák). A keresett bûnözõ kife-jezés csakis akkor lehet helyénvaló, ha a jelzõ befejezett melléknéviigenévként szerepel, s annyit jelent: ’akit keresnek’. Egyébként a tö-megtájékoztatásban vagy hivatalos megnyilatkozásban szakszerû, tár-gyilagos körülírással kell élnünk: pl. a körözési lista elsõ helyén szerep-lõ személy stb. Nyilvánvalóan azért tesznek különbséget a bûnözõkközött, azért keresnek például egyeseket nagyobb erõkkel, mint má-sokat, mert cselekményeik súlyossága is különbözik. A híradásokbantehát élhetünk a veszélyes, különösen veszélyes bûnözõ/bûnelkövetõ ki-fejezéssel is.

Nemcsak a bûnözéssel kapcsolatos tudósítások adnak okot aggoda-lomra, hanem a tolakodó, arcátlan, sõt erõszakos reklámok és média-üzenetek is.

Divatba jött a brutális, brutál szó használata; van brutál-diszkó ésvan totál-brutál melléknévi szerkezet is. A napokban az egyik nagy-áruház üzletsorán végigsétálva a Family Shop nevet viselõ boltocskakirakatában egy nagy piros betûkkel kiírt feliratra lettem figyelmes: Bru-tális vásár! – Ez az üzenet inkább riasztó, mint csalogató Az üzletbennagy kedvezménnyel kínáltak felnõtt- és gyermekruhákat. Hasonlószemlélet tükrözõdik azokban a feliratokban, szlogenekben is, ame-lyek az árak csökkentését így adják hírül: brutálisan lerúgtuk az ára-kat! Egy internetes hirdetésben egy, a cukorbetegség ellen is hatásosgyógynövényt ekképpen ajánlanak: Gymnea sylvestris – a cukor-gyilkoss. A gyilkos szónak efféle felbukkanásában angol nyelvû mintákhatása is tetten érhetõ: igen sok a -killer utótagot tartalmazó termék-név. A baktériumölõ szerek feliratain van értelme és némi hagyomá-nya is az öl ige használatának, a cukorral kapcsolatban gyilkosságotemlegetni azonban ostobaság, hiszen a cukor nem élõlény.

A reklámok és a média felügyeletével megbízott szerveknek figyel-niük kellene ezekre a jelenségekre is, mert az erõszak nyelvi meg-jelenítésének elszaporodása közvetve fokozza a türelmetlenséget; ajózan önmérséklet hiányát, a társadalmi korlátok felrúgását jelenti,és hozzájárulhat a kultúra önmegsemmisítéséhez.

H. Tóth Tibor

Várjuk hozzászólásaikat, kérdéseiket a nyelvhely@gmail.com címre.

NYELVI JÁTÉKOKA verses meghatározás egy összetett fõnevünket rejti:Az eleje:

fej-tõ;vége: fogás,

elsõ.Elõzõ számunk rejtvényének megfejtése:keményen hallgat lágyan szól Nagy László

A magyar szórëndrõl az él a köztudatban, hogy kötetlen. Ez nëm egészen így van. Igaz,a szórëndët nëm a nyelvtan határozza mëg, mint például a némëtben, de azért nëmlëhet akárhogyan ëgymás mellé dobálni a mondatrészeket. Sokféleképpen lëhet, de azmind mást jelënt.

Miként a hangsúlyt a szó elejére tësszük, a mondatban is elõre kívánkozik a fontosrész. Ez nëm föltétlenül az alany és az állítmány, de az állítmány ritkán olyan lényegte-len, hogy teljesen a mondat végére szoruljon. Igën helytelen divat a hivatalos nyelvben,hogy egy hosszú mondat legvégére biggyesztik az állítmányt. A hallgató vagy olvasó egé-szen addig bizonytalanságban van, a hanglejtés természetellenës, a mondat fëlbillen:A kapott mëghatalmazás alapján a kifogást a fëlszámolási mérleggel kapcsolatban a bí-rósághoz benyújtottam. Ugye természetësebben hangzik, ha elõrehozzuk az igét: A ka-pott mëghatalmazás alapján benyújtottam a bírósághoz a fëlszámolási mérleggel kap-csolatos kifogást. Szinte naponta találkozunk ilyen fëlszólításokkal: Az adatlapot május31-ig a fënti levelezési címre visszaküldeni szíveskëdjenek. Talpára állítva. „Az adatlapot... szíveskëdjenek visszaküldeni a fënti levelezési címre.”

A jelzõ az utána következõ fõnévre vonatkozik. Ez a mondat: A rëndkívüli házbizott-ság ülése elhúzódott – azt jelentené, hogy a házbizottság a rëndkívüli, pedig a valóság-ban csak az ülés. Az 55. számú postáról szóló törvényt módosították. Nem valószínû, hogykülön törvényt hoztak az 55. számú postáról.

A mellékmondat sëm szakadhat el attól a mondatrésztõl, amelyre vonatkozik, kü-lönben nagy félreértések támadhatnak. Pl.: Két román és ëgy magyar férfit fogtak el azútlevélkezelõk, akiket csalás, lopás alapos gyanújával adtak át a rëndõrségnek. Minthaaz útlevélkezelõket gyanúsítanák lopással. Arról nëm is beszélve, hogy ez a mondatmellérëndëlõként volna helyes: ...és lopás alapos gyanújával átadták õket a rendõrség-nek, hiszen ez késõbb történt, mint az elõzõ tagmondatbeli cselekmény – de az álmel-lékmondatokról majd máskor szólunk. Más a helyzet, ha a rámutató szó kijelöli, melyikmondatrészre vonatkozik a mellékmondat: Azt a férfit gyanúsítják a rendõrök, aki egyórával azelõtt ott járt.

A magyar szórend tehát nëm kötetlen, hanem szabad a sokoldalú, árnyalt kifeje-zésre, de éppen ezért a gondolkodást nem lehet megtakarítani!

Buvári Márta

Szó, vonzat, hatás

I . évfo lyam 15. szám 2010. jún ius 3. 1133

„Látod azt a két fát?”„Melyiket?”

„Ott fent a hegyen. Jól nézd meg!Ez a te hazád” – mondta, és elment csöndesen…Ez lenne-e? Kinézek az ablakon, csupa jégvirág.

Áldott karácsonyi táj… Ez lenne a hazám.Az égbolt sötétje ellepi a házat. Hideg van, fázom…

Hol az apám? Hol a hazám?Kimegyek, felnézek, ott áll a két fa.

Csend van, az udvar kihalt, ó, te drága élesdi táj!Ilyen lenne a hazám?

Hallom a reggeli veszekedés zaját.„Nem jól sütötted meg a tojást, na, a fene egye meg!

Most meg túl kemény lett, ülj le, és edd meg te!”És síri csend, a síron át.

Kinézek: az ablak csupa-csupa jégvirág.Az égen egy pici fénysugár átszántja a felhõket.Utat tör magának és belopózik a jégvirágon át,

a homlokomra telepszik le.Mi ez a furcsa béke? Mi ez a csend?

Hallom az iskolák zaját.A cserépkályha duruzsoló moraját.

„Kén kell bele, akkor kifüstöljük a tanárt!”Igen, kén kellett bele.

Most meg mindenhol csend honol. Béke. Béke?Látom a nagyanyám ráncos kezét,

Amint a kemencébe a kenyeret veti be.Apám asszisztál. Anyám dagasztotta az éjjel.

„Négy lesz – adja az utasítást – meg egy kis cipó,Lángos, reggelire…” Hol van az íze?Istenem, most minden olyan békés!

Csend, karácsonyi dalok ritmusa a fülemben.Éjféli mise… Utána kántálók tömege.

Ropog a hó a talpunk alatt.Nem baj, csak egy jót mulassunk, siessünk,

Mert valamiért mindég sietni kell.Fázom, kinézek az ablakon át.

Minden csupa jégvirág, drága élesdi táj!Hol vannak a régi cimborák? Minden oly kietlen.

Ismeretlen a drága élesdi táj.Hallom zsibongva lubickoló gyerekek sikolyát.

„Ugorj bele, ne félj, ugorj már!”„Jaj ne, hiszen úszni sem tudok.”

Szégyen ül az arcomra rá.Nem tudok úszni, hallom szívem ritmusát.

De az a srác, ott, kinevet? Na ne, ugrom hát.Most végem van, de nem,

Ösztönösön a túlsó partra úszom át.Ilyen nagy ereje lenne a büszkeségnek?

Csend van, az ablakon átHideg süvít egykori szobámba be.

A jégvirág eltakarja az utcát.Felnézek, és látom Vak Bottyán régi várát.

Akkor még két torony is állt.Ifjúkorom legszebb emléke…Hol vagytok, ti régi cimborák?

Mind elhagytatok? Hol a hazád?A kövek dübörögnek, gurulnak lefelé.

Jaj, csak kígyó, az utamba ne állj!Félek tõletek, de meg ne tudják.

Gratulálunk Dezsõ Ilona Annának

A nyertes pályamûveket folyamatosan közöljük

Továbbra is várjuk írásaikat az msz.szilaj@gmail.com címre vagy kéziratos formában: Magyarok Szövetsége, Szilaj Csikó szerkesztõsége, 1153 Budapest, Pázmány Péter út 29–33.

És az üzlet?Most is ott áll, kocsma lett belõle éppen.

Látom benne a lányok kedves arcát.Levágom egyik hajtincsem.

A legjobb lettem végre.Sikerült, vagy mégsem?

Hideg van, fázom, mint mindég,Ha beköszönt a tél az üzletbe.Nem fûtenek, villany sincsen.

Akkor hogyan csinálom meg a haját?Mi a fenét keresek itt éppen?Ezt akartam? Vagy mégsem?

Csak el innen, mert ez annyira bánt!És lecsúszik még egy kis darab jégvirág.

Bekandikál a napocska végre, átjárja az egész szobát.Hol a nagyanyám? Nem fût már be végre?

Táj, ó, te drága élesdi táj.A kocsiban ülök éppen, hallom anyám siránkozását.

Apám szemébõl egy könnycsepp leomlik.Végigszántja cserzett arcát.

„Szittya vagyok, tudod, igazi birkingi ember.Ne félts engem, kibírom ezt is!”

De hol vagy, te édes mosoly, a szád sarkában?Megfagyott talán?

A kocsi elindul, és én benne ülök összetörten.Nem szabad visszanézni.

Vagy mégis, és anyám, apám ott áll.Integetnek, elengedtek örökre.

Vissza, vissza, a szívem nagyon kalapál.Te átkozott jégvirág, hullj le, hullj le már!

Hideg élesdi táj.Hallom gyermekem kuncogó mosolyát.

„Itt fogunk lakni?”Kérdi, majd csap egy kört az üres lakásban.

„Na igen, ez az új hazád.” Néz rám, nem érti.„Mi az a »hazád«?” „Te drága gyermek, de jó neked!”

Hiszen neked van, ami nekem már csak fáj.Van hazád. Hontalan, átkozott érzés.Amikor csak bozgorként néztek rám,

Nem fájt. Most igen, mert nincs többet hazám.Cincogó hangon mondja: „Anyukám,

Teneked miért nincsen hazád?”A nap erõsebben tûz be, világosodik tõle a szobám.

Csak az a vacak jégvirág ne lenne,Nem látom tõle a fát.

Ott fenn a hegyen a két fát.Ó, élesdi, élesdi, drága táj.

Látom az ismeretlen katona sírját.Mellette nyugszik az apám.

Egyszer a Himnuszt énekeltük éjjel,Zengett tõle a város ott lent.

Féltett is érte sokáig az anyám…Olyan messzinek tûnik a világ,

És egyszer megtorpan valami bennem…„Jó reggelt, felkelnél már?”

Ó, te drága sok jégvirág, hát nem is vagy?És te, te élesdi táj?

Hazám, én drága kis hazám…

Én nem félhetek semmitõl sem.Drága õsi kövek, hová lettetek hát? Ledöntöttek?Valamelyik tót házat erõsbítitek a hegy oldalán?

Vagy hagytak csak széjjelgurulni, mint rossz emléket?Csend van, minden csupa jégvirág.

Hol az ifjúság? A Mancshíd jut az eszembe,A sok szánkó és a sítalpak, melyeken apám járt.

Felveszem épp, mert azt hiszem, abban szép vagyok,Olyan nyugatias, zsivány.

Halk kuncogás, a hó kemény, a léc reccsen.Többet nem akarok más lenni, csak most,

Ó, most Istenem nézne rám!És feltekintek a hegyre. Ott a két fa, ott áll.

Csend van, az ablak csupa jégvirág.Édes, kedves élesdi táj!

Tûz ropogása töri meg a csendet.„Mit csinálsz? Ne dobáld!

Fussunk gyorsan, sietve, ég a hegyoldal!Vigyázz, meglát az öreg tót ember… fussunk hát.”

Az öreg kút kiszáradt, nem bírta a nagy strapát.Futás haza, gyorsan, csaló mód,

Meg ne tudja senki, mi történt a hegyen ott fent!Egy csapatnyi kamasz gyerek szalonnát sütött,

De nagy volt a szárazság.Istenem, vajon leégett a ház? A két öreg él-e?

Ott lent hallom emberek kiabálását,„Tûz van a hegyen, menjünk segíteni hát!”

És csend van. Hallom a szívem halk moraját.Istenem, mennyire fáj! Az ablakon a sok jégvirág.

Újabb sugara támad a napnak. Megfolyik a jégvirág.Táj, te gyönyörû, te édes élesdi táj!

Hallom nagyapám asztalos mûhelyének zaját.A gyalupadon két öregember megvitatjaA világ baját. Hol van már a régi világ?Az üvegezõ lécet rácsapja a hátamra,

Mert rossz vagyok, és kiabál.Drága kopasz feje… Hol vagytok régi nagyapák?

Nagyanyám a konyhában tüsténkedik.„Hagyjad már a gyereket, ne kiabálj!”

Majd a talicska nyikorgó zaját.A ruhát tolja le vele a patakra.

Kimosta, öblítésre vár. Õ nem fázik.A hideg vízben bokáig áll.

Az utca lejtõs, a dombnál látom anyám.Értem jön sietve. Nem megyek haza… de kell.

Csend van, megint lecsúszik egy jégvirág.Én édes Élesdem, te gyönyörû táj!

A színpadon áll és figyel.„Mássz a létrára fel, te vagy a majom.

Csináld! Tudsz Hontit utánozni?”„Nem.” „Az kár.”

A hangod, a hangod miatt kellesz, megértetted?Nyisd ki a szád! Nem fogok hazafias verseket

Szavalni, azt már nem. Kortárs színpad, isten veled,Én nem ilyet akartam, valami mást.

Békés csend ül a párnán.Hol van már a nagyanyám?Nem jön tüzet rakni éppen?

Most hagy aludni, amikor nem kéne?Csak az a sok jégvirág… drága, drága élesdi táj.

ÉLESDI TÁJ… AZ ÉN HAZÁM

Ajánló

Szilaj Csikó-pályázat

1144

V. D. Gy.: Az atyának adok igazat. Manapságélenjáró MSZP-s politikusnak lenni, ilyen szí-nekben Krisztus testét magadhoz venni, ez ép-pen akkora képmutatás, hamisság és haszonle-sés, mint egy SZDSZ–MDF-es pártszövetségbenbenne lenni, vagy mint külön törvénnyel sújta-ni a holokauszthamisságok kutatatását, szóvátevését. Megkérdem: ha, mondjuk, az MSZP-el-nökségnek testületileg, Lendvai Ildikós-tól ked-ve támadt volna hasonló kampánykodó ostya-rágásra, az atyának akkor is szó nélkül ki kel-lett volna „szolgálni” õket? Hol a határ? – kérdiaz egyik netes blog. Ha nem lett volna elõzmé-nye az egésznek, még mondanám, hogy atyám,elsietted a dolgot! Volt már olyan a világban,hogy egy nemtelen szervezet egyik tagjának ke-bele nemes szívet takart. Így azonban nincs mitragozni, tépelõdni a dolgon. A nemes léleknekaligha éppen kampányidõszakban jut eszébe,hogy pardon, én vallásos vagyok, hol egy for-galmas templom a választási körzetemben,hogy közhírré tehessem szent hitemet. És ne-mes lélek aligha cselekszik az atya intelme el-lenében, nem teszi ki a gyülekezet – no és per-sze a balliberális médiaközönség – elõtt nyilvá-nos próbának, vajon meg meri-e tõle tagadni azostyát, az „áldozást”. Ha valóban az Isten hitedolgozna benne, ha csakugyan Krisztus szent-sége lakozna benne, akár a leghalványabb nyo-mokban is, akkor nem tett volna ilyet. Ha még-is megtette, akkor õ éppen annyira vallásos,amennyire egész pártjáról elmondható, hogy azelmúlt évtizedekben szívén viselte a magyarságsorsát. Vagyis semennyire.

S engedjetek meg még egy hasonlatot. Ami-kor a balliberális fõpolitikusok kordonokkal,biztonsági fogdmegekkel körülvéve ötvenha-tot ünnepelik, akkor errõl nekünk vajon mitkell gondolnunk? Azt, hogy milyen derék do-log ez: mégiscsak szabadságharcosainkra, már-tírjainkra emlékeznek? Vagy azt, hogy a hazug-ságkor kártékony férgei. S nem kéne részesé-vé válnunk a színjátékuknak.

�

R. J.: Tudtommal az úrvacsorára és áldozásrafel kell készülni. Legalább egy misére, istentisz-teletre el kell menni, de elsõsorban bûnbánatotkell tartani, vagyis gyónni kell. Ha ez a nemtu-domhogyhíjják csak odaáll (mindegy, hogyMSZP-s vagy nem), nem jogosult az ostyára.…Ostyát kötelezõen csak haldoklónak adnak!

�

M. R.: Megkérdeztem több atyát is. Abbanegyetértettünk, hogy ha az én szemszögem-bõl nézzük, és a hivatásukra tesszük a hang-súlyt, akkor a paptól tényleg nem volt etikus

a viselkedése, de õ ebben az esetben ember-ként viselkedett, bûnnek vélik õk maguk iseme viselkedési módot. (…) Sokkal hamarabbjutnánk elõbbre és a célunkhoz, ha minden-féle provokációt figyelmen kívül hagynánk,mert akkor az ellenségeinket hátráltatnánk,hisz nekik újabbat kell kitalálni, és addig mi acélunk felé haladnánk. (…)

�

M. R.: Gyerekként nagyon nehezen éltem meg,amikor a római pap és néhány bennfentes „hí-võ” azt mondta, hogy nem ülhetek a gyerekek-kel a padsorban, hanem csak hátul, mert nemvagyok közéjük való, hisz én görög katolikusvagyok, olyan pedig már nincs is, nekem a pra-voszláv templomban van a helyem. (…) Haeszembe jut az a megaláztatás, amit akkor, gye-rekként átéltem, még most is könny szökik aszemembe. Bár vannak papok a családomban,ennek ellenére mégis bennem él a szomorú pil-lanat. Ebbõl kifolyólag ritkán járok misékre.Majd 1975-ben, amikor megszületett a kislá-nyom, itt Magyarországon, az egyik templom-ban azért nem akarta megkeresztelni a pap,mert a keresztszülõk egyike református vallástgyakorolt. Egy másik templomban a katolikuspap megkeresztelte, aki tudta, hogy a kereszt-mama református, de katolikusnak írta be. To-vább nem szeretném kommentálni a helyzetet.(…) Mindannyian bûnösek vagyunk, ki-ki meg-próbál élni a saját elveinek megfelelõen. Nemtudom biztosan, hogy minden ugyanúgy tör-tént-e, ahogy az MSZP-sek felfújták, mivel mostminden egyes vékony cérnaszálba is beleka-paszkodnak. Nehéz elhinni, hogy az ideológiá-juk 60 év után megváltozott a kereszténységgelszemben. Kampányfogásból ment-e a személyáldozni vagy sem, nem tudhatom. De ha ígyvan, az õ bûne, neki kell majd felelnie érte, ésnem a papnak ítélkeznie felette. (…) Jézus ke-resztre feszítetten még a latornak is megbocsá-tott, és arra a megbocsátásra tanította apostola-it, híveit, amit õ vallott.

�

H. T. T.: Az ilyen ügyek esetében többnyiremindkét oldalon hibáznak. Éppen az a baj azegyházak egy részével, hogy ugyanolyan gyar-ló példát mutatnak vagy rosszabbat, mint a vi-lági szervezetek és a nem vallásos emberek; azutóbbi évek egyházi politizálásának módja en-gem felháborított. (…) A konkrét esethez csakannyit, hogy a papnak mindenkivel a krisztusiszeretet és segítés, a jó útra térítés szellemébenkell eljárnia, de belátása szerint, egyénileg.Hogy az adott ügyben mi történt, azt nem tud-juk pontosan, ezért nem is mondhatunk véle-

Az MSZP honlapjáról: Nem engedte áldozniHetyei Lászlót, Budapest 25. választókerüle-tének szocialista jelöltjét a XV. kerületi BoldogSalkaházi Sára templom káplánja vasárnap –közölte az MSZP az MTI-vel. A párt közlemé-nye szerint „az MSZP képviselõjelöltje húsvétharmadik vasárnapján nem kapott ostyát Rep-csik Gyula káplántól”. Felidézték: a párt jelöltjea lakóhelyéhez legközebbi templomban koráb-ban áldozhatott. „Azonban alig egy hónapja akáplán telefonon közölte vele: személye nemkívánatos Isten házában, a mai misén Repcsikkáplán ezt sajnos tettben is kifejezte” – tettékhozzá. Az MSZP közleményében szomorúnaknevezte, hogy „a politikai megosztás a templo-mokba is beférkõzött, és akiknek pont azegyenlõségrõl kellene tanítaniuk, pártállástólteszik függõvé az áldást”. Remélik – írták –, ajövõben ilyen nem fordul elõ sem kampányidõ-szakban, sem azon túl, és a vallásos embereket„a politikai hovatartozástól függetlenül szívesenlátják az egyházak”.

�

Ágnes testvér: Kedves Testvérek, a CIC 1374-es kánonja kimondja, hogy aki belép olyan tár-sulatba, mely az egyház ellen mesterkedik,megfelelõ büntetéssel büntetendõ, aki pedigilyen társulást elõmozdít, vagy vezet, egyházi ti-lalommal büntetendõ. Az MSZP-tagság, sõttisztségvállalás az illegalitásban sem volt meg-engedett, most azonban semmiképpen sem ál-líthatja valaki, hogy õ katolikus és MSZP-s. AzOltáriszentségben kiszolgáltatott, „emberek ke-zére adatott” Urat, pedig védelem illeti meg.Nem alanyi jog, hogy valaki áldozzon. Egyéb-ként, aki méltatlanul veszi az Úr testét, ítéleteteszik és iszik. Ha egy MSZP-s polgármesterség-re törõ politikus, kampánycéllal ráadásul, ami-kor személyes figyelmeztetést kapott, hogy netegye (elsõ alkalommal, hogy botrány ne le-gyen, megáldoztatták, utána telefonon figyel-meztették), akkor ez provokáció emberileg, ésmindenképpen szentségtörés. A következõ le-velet küldtem Gyula atyának, aki vállalta, hogyfontosabb az Oltáriszentségben kiszolgáltatottKrisztus védelme, mint a látszat békesség.

„Gyula atya, nagyon hálás vagyok az Úristen-nek, hogy Gyula atya ilyen egyértelmûen nemengedte, hogy kampányfogásból áldozzon vala-ki, egy olyan párt tagja, mely tanai miatt össze-egyeztethetetlen a katolikus hittel. Kérem Sáratestvér oltalmát Gyula atyáért, mert minden bi-zonnyal sok támadás fogja emiatt érni. (Pedigúgy tudom, hogy az önmagától beálló kiközösí-tés, ha valaki egyházellenes szervezetnek a tag-ja.) Tisztelettel: Sztrilich Ágnes testvér, elöljáró”

�

Nagy vihart kavart hívõk és ateisták körében egyaránt az MSZP által azMTI-n keresztül szétkürtölt közlemény, miszerint nem áldoztatta megHetyei László MSZP-s politikust Repcsik Gyula káplán. A tény, hogy ezmegtörténhetett, éppúgy heves vitákra adott okot, mint az, hogy – vá-lasztások idején – a húsvét harmadnapi áldozási kísérlet meghiúsulásapolitikai kampányeszközzé vált a párt kommunikációjában. Az MSZPnem mulasztotta el honlapján is közzé tenni – saját MTI közleményérehivatkozva – elmarasztalását és tiltakozását. Az Index fórumán ezernéltöbb hozzászólásban vitatkoztak az esetrõl. Lapunk e-mailben kérdeztemeg munkatársait, és egy teológus hallgatót arról, hogy ilyen helyzetbena szentség kiszolgáltatásának megtagadása indokolt-e vagy sem.

IránytûÁldozás

Iránytû

ményt. Az furcsa, hogy elõtte már külön meg-áldoztatta a pap az illetõt. Tehát a pap szerint isfennállt a szentség kiszolgáltatásának mindenfeltétele, õ nyilván ismerte az elõzményeket.(Arra nem merek gondolni, hogy olyan feltétel-lel áldoztatta meg titokban, hogy nem jöhetnyilvánosan – ez a szentséggel való súlyos visz-szaélés lenne, és zsarolás is. Nem fenyegethetimeg azzal, hogy ha oda mer menni – kampány-fogásként – a nagymisére, és mondjuk, beül jóllátható helyre, akkor nem kapja meg az ostyát;de megkérheti az illendõ, képmutatástól men-tes viselkedésre, föl is szólíthatja rá.) Ugyanak-kor: ha az illetõnek a szentség, az áldozás és amise lett volna fontos, nyilván nem kellett vol-na kirakatba tennie magát. Az sem tisztességes,hogy ezek után azonnal a sajtónak szólt. Énennyibõl valószínûnek tartom, hogy mindkétfél hibázott; a baj csak az, hogy a pap viselke-dése másként méretik meg.

�

M.: Tudok egy olyan plébánost, aki állítólagNépszabadságot járat, és 2006-ban azt mondtaa Fidesz-rendezvényrõl a templomba betódulóembereknek, hogy az MSZP-re kell szavazni.(Nem voltam ott, csak mondták.) Akkor ehhezmit szóljunk?

�

Cs.: Isten mindenkinek megbocsát, és lehet,hogy értékesebb egy bûnös megtérõ, mint egyátlag hívõ – hallom. De ezek nem megtérõk,nem hívõk, hanem kampányidõben, kampány-fogásból elmennek a templomba, mert ott so-kan vannak. Hányan mennek Csíksomlyóra,hogy lássák az emberek õket a tévében. De ottnincs se miniszterelnöki, se pártvezéri titulus,oda csak zarándokként mehetsz. Senkit nemmondanak be név szerint a mikrofonba. Énevangélikus vagyok, más a liturgia, úrvacsorátcsak ünnepeken oszt a pap, de amikor még fi-atal voltam, úrvacsora elõtt mindig elmondta,hogy „aki méltatlanul eszik és iszik, az ítéleteteszik és iszik”.

�

T. Gy., a Sapientia Fõiskola hallgatója: Nemaz én tisztem, hogy ítélkezzem, de feltehetekkérdéseket magamnak, magunknak, hogy el-gondolkodjunk rajta. Mindannyian. Pártállástólfüggetlenül. Mint ember. Mint Isten teremtette,keresztény ember. A párt közleménye szerint aképviselõjelölt urat nem áldoztatták meg, hús-vét harmadik vasárnapján. Nem szól a „fáma”arról, hogy azelõtt, a többi vasárnapon rendsze-resen áldozott-e? Mondjuk, minden vasárnap,ahogy a keresztények között illik? Vajon fontos-e megemlíteni ebben az esetben, hogy mi apártállása? Vajon ettõl függött-e, hogy megál-doztatták-e? Megkérdezték-e errõlRepcsik Gyula káplánt? Vajon a nem hí-võ testvérek tisztában vannak-e avval,hogy mit jelent áldozni? Vajon azt hi-szik, ez alapból mindenkinek kijár, ésnem kell érte tenni semmit? Azt írták,hogy „…pártállástól teszik függõvé azáldást”. Vajon elmagyarázta-e valaki anem hívõ testvéreknek, hogy mi a kü-lönbség a szentség magunkhoz vételeés az áldás között? Vajon tudják-e, mitvesznek a szájukba? Talán azt hiszikegy ostyát? Azt írták, „…a lakóhelyéhezlegközelebbi templomban korábbanáldozhatott”. Vajon ezt miért emeltékki? A Boldog Salkaházi Sára templomnem a legközelebbi? Akkor mit kere-

sett ott? Ha viszont a legközelebbi és máskor ál-dozhatott, akkor nem lehet, hogy más volt aprobléma és nem a pártállása? Vagy korábbannem MSZP-s volt? Azt írták, „…alig egy hónap-ja a káplán telefonon közölte…”. Vajon a nemhívõ testvérek tudják-e, hogy a keresztényekközösséghez tartoznak, és legritkább esetben ishetente találkoznak egymással és a papjukkal?A képviselõjelölt úr nem találkozott velük? Havallásos, amint kihangsúlyozták, ez hogy lehet?Apropó, errõl jut eszembe. Ha gyakorló hívõ,és az kell legyen, ha szentséghez járul, hogyanegyezteti ezt össze a pártállásával? Én keresz-tény vagyok. Remélem, tudom mit jelent ke-reszténynek lenni. Õ is tudja? És ha mégis fel-hívta Repcsik Gyula káplán, közölte-e a telefon-ban, hogy miért nem kívánatos az Isten házá-ba? Utána járt ennek a közlemény írója? Gondo-lom, megokolta, hiszen aki vállalja a szentségnem kiszolgáltatását, és ami ezzel jár, az el-mondta a miértet a telefonba is. Ezt miért nemrészletezte nekünk a közlemény? Lehet, hogymás is van mögötte?

Ha már itt tartunk, a nem hívõ testvérek tud-ják-e, hogy a szentségek felvételéhez szükségel-tetik egy-két feltétel? Például a rendszeres kö-zösségbe, vagyis templomba járás, vagy a hús-véti idõben az elõírt szentgyónás? Ha alig egyhónapja telefonon beszéltek, vajon ennek ele-get tett? Mikor?! Sokan azt mondják, nem lehetmegtagadni az áldoztatást. Ha méltatlanul veszifel a szentséget, az õ bûne, õ számol el vele. Ke-resztény testvéreim! Tényleg így van?! Részbenigen, de vajon tetteink nem hatnak ki a környe-zetünkre? Ha keresztény ember netalán méltat-lan valamiért a szentségre, és ezt tudom, szemethunyok? Vajon ez nem az, hogy részt veszek abûnében? Magára veszi-e ezt tudatosan akár egyigaz keresztény is? Mi történt valójában és mi-lyen indokkal, nem tudom. Ki marasztalható elés mivel, nem tudom. De azt tudom, hogy ránkfér elgondolkodni a keresztényi értékekrõl. El-gondolkodni, mit is jelent kereszténynek lennimai világunkban.

�

K. L., gör. kat. segédlelkész: Nos, a problémaeléggé összetett. Tudjuk, hogy az MSZP milyentörténelmi múlttal rendelkezik, milyen eszmé-ket vall. Ezek az eszmék sokszor egészen távolállnak a krisztusi életideáltól, a keresztény érté-kektõl. Ha valamelyik személlyel kapcsolatbannyilvánvaló, hogy életvitele, magatartása, irá-nyultsága alapján méltatlanul veszi, venné ma-gához Krisztus testét és vérét, akkor a papnakvan arra lehetõsége, hogy megtagadja tõle aszent eucharisztiát (szentáldozást). Így van ezegy szemmel láthatóan súlyosan részeg, kábító-szeres avagy sátánista emberrel is. Vannak

olyan közösségek is, ahol a pap azért állít ki va-lakit a sorból, mert egyszerûen nem ismeri. Ezsem igazán helyénvaló, hiszen akkor Mária-pócson, a búcsúkon vajmi kevés ember része-sülhetne Krisztus testében és vérében.

Ami a közleményben említett esetet illeti, aszóban forgó pap számára egyértelmû volt –gondolom én –, hogy nem pusztán azért tagad-ja meg valakitõl a szentáldozást, mert egyszerû-en egy politikai párt tagja, hanem mert szemé-lyesen is ismeri az illetõt, és tisztában van azzal,hogy méltatlanul részesülhetne a szentségbõl.Nagyon fontos, hogy amikor a pap mérlegel,akkor ismerje az adott személyt. Nehéz ugyan-is a templomban a szent liturigán jelen lévõ em-berek közül „kiszúrni”, hogy ki MSZP-s és kijobboldali. Van olyan egyházközség is, ahol azemberek nyíltan MSZP-s érzelmûnek valljákmagukat, a pap is tudja, kire szavaztak, szavaz-nak, mégsem utasíthatja el az egész közösséget,amikor az eucharisztiában szeretnének része-sülni. Ezért nem egyszerû a kérdés. Hiszen azMSZP-s egyházközség tagjai is éppolyan buz-gón járnak templomba, imádkoznak, anyagilagtámogatják a közösséget, mint akik jobboldali-ak. Pusztán a politikai hovatartozás alapján nemlehet valakit megítélni. Fontos, hogy erkölcsisíkra tereljük a vizsgálódást, és az alapján álla-pítsuk meg, hogy ismereteink szerint az adottkeresztény testvérünk méltón, avagy méltatla-nul veszi magához a szentséget.

Eddig a vélemények – kommentár nélkül.Az eset kapcsán nem is annyira az az érde-kes, hogy egy káplán személyes, lelkiisme-reti döntést hozott a szentség kiszolgáltatá-sának megtagadásáról. Sokkal inkább el-gondolkodtató az, hogy ezt egy politikaiképzõdmény – erkölcsi fölényének vélel-mében – felhasználja, elõvételezve magá-nak azt a jogot, hogy az egyházakat a temp-lom falai közzé tessékelje vissza, megkér-dõjelezve azok természetes szabadságát abelsõ ügyeikben való döntéseikhez is. Jé-zus pedig nem a templomokba küldte kö-vetõit – ahonnan kikergette a kufárokat –,hanem az utcákra, terekre… Ha ez némelypolitikusok érzékenységével ütközik is, azegyházak pedig oly sokáig igyekeztek nemsérteni, „tolerálni” ezt – küldetésük ellené-ben. A „nyáj” követi pásztorát, de nem te-relhetõ bárki által! Nem könnyû elhin-nünk, hogy egy MSZP-s politikus – aki egyolyan párt szekerét tolja, amelyiknek tag-jai az egyházi oktatás ellen oly sokat tettek,s buzgólkodtak azon, hogy az EU alkotmá-nyába a keresztény gyökerekre utalás sekerüljön be – hisz Istenben, hiszi az áldo-zás szentségét. CCsseennggeeyy DDéénneess CCeellllaa címû

monodrámájában ez áll: „„AAhhooll mmiinn--ddeennkkii bbeelleessüükkeettüüll ssaajjáátt ffeennnnhhaannggúúiimmááddssáággáábbaa,, kkiinneekk vvaann ootttt ffüüllee aazz IIss--tteenn sszzaavváátt mmeegghhaallllaannii??”” Görög kato-likus hitoktatómtól pedig oly sokathallottam: „„aa hhiitt aakkkkoorr aa lleeggnnaaggyyoobbbb,,aammiikkoorr ttéérrddeell””.. Ilyesmiken kelleneelgondolkodnunk az eset kapcsán,meg azon, hogy aakkiikk aazztt mmoonnddjjáákk,,hhooggyy aa ggyyóónnááss ggyyáávvaassáágg,, vvaannnnaakk--eeoollyyaann bbááttrraakk,, hhooggyy –– áállddoozzááss eellõõtttt!! ––áátteesssseenneekk eeggyy ggyyóónnáássoonn?? Talán nemlenne olyan nagy a tülekedés ün-nepnapokon az oltáriszentségért, sritkábban esnék meg az is, hogy akereszttõl nem látjuk az Istent.

(összeállította: fucskó)

I . évfo lyam 15. szám 2010. jún ius 3. 1155

A kép illusztráció

1166

Szécsi Margit

Fekete gallyon...Fekete gallyon jégburok,tündér-üveg, nem földi.Jégburkos dió a kavics,nem érdemes feltörni.

Öreg, fázós nagymamák,tudom én: nektek jó a hit.Én is jártam istenért,de az az isten nem hevít.

Vad vagyok és nyers vagyok,bolond angyal, kegyetlen.Öregasszonyt ellököks lába elé lefekszem.

Nyár ha igéz messzirõl:ideér, jönnie kell neki.Minden kabátot szögre tétet,szívemet bizsergeti.

Én a hittel ráérek:nyekegõ cipõm hóban jár.Halál minden lépésem:éppúgy lehetne rózsaszál.

SZÉCSI Margit költõ

Nagy László felesége. 1945-tõl ’48-ig tisztviselõvolt. 1948-ban népi kollégistaként a budapestibölcsészkar hallgatója lett. 1949-ben megjelen-tek elsõ versei. 1950-ben a Csillag munkatársa.1951-ben Dunapentelén munkás, 1952-ben me-gyei mûvelõdésiház-igazgató volt. 1953-tól írá-saiból élt. Az „’53-as nemzedék”-hez tartozott.Indulásakor külvárosi élményei a meghatáro-zók. Az „új népiek” (Juhász Ferenc, Nagy Lász-ló stb.) költõi forradalma hatott mûvészetére.Lírájának drámai ereje, az eszményeiben sér-tett és eszményeit védõ ember magatartásaNagy Lászlóéval rokon, de az életmû formáló-dásában a József Attila-i és a kassáki örökség-nek is szerepe van. A teljességigény és veszély-tudat feszültségét Szécsi Margit szuggesztív jel-képek segítségével érzékelteti. Ahogy hatalma-sodtak a kételyek, úgy váltakoztak költõi esz-közei is, megjelent a mozaikszerûség, a paral-lelizmus. Különféle mûfajok, stílusok, hangne-mek keverednek: a pátosz, az ima, a zsoltár, ajeremiád, a ballada, a groteszk és ironikus for-dulatok ötvözete a Szécsi Margit-vers. Jellegze-tes mûformája a „hosszú ének”. Szécsi Margitkemény, konok alkat, a hitrõl nem mondott le,de helyzetét „lélekké rokkant katonaként” éltemeg. Szerelmi költészete mûvészi világánakkülönleges erõssége. Versei szuggesztív jelképe-ivel maradandóak.

(Az Új magyar irodalmi lexikon nyomán)

Költõköszöntõ

Budapest, 1928. május 28. Budapest, 1990. november 23.

Margitka! Kész a vers, nem kell átírni.A pengevékony éjszakában világítanak a szavak, hogy Hozzád találjak.

Felirat hív, szavak szólnak: Itt fekszik Margit, várja a kenyeret, a bort, egyetlen embertõl várja.

Az e héten született költõk közül Szécsi Margitaz ünnepelt

Költõköszöntõ

I . évfo lyam 15. szám 2010. jún ius 3. 1177

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy özvegyasszony, valahol anagy magyar pusztában, ott, ahol madárdallal kezdõdik minden hajnal-hasadás, ott, ahol boldognak kellene lennie minden embernek. De ez aszegény asszony minden reggel harmatcseppet törölt ki szemébõl: egyikszemébõl a bánat cseppjeit, mert elvesztette élete társát, a másik szemé-bõl az öröm könnyeit, mert a jó Isten kislánnyal ajándékozta meg a leg-nagyobb bánat közepette.

Idõ múltával egyedül érezte magát, s nehéznek a gazdaság terhét, decsak legyintett: „Ugyan, kinek kellene egy özvegyasszony a más gyere-kivel?”

Kicsiny házát takaros rendben tartotta, és gyermekét igyekezett min-den szépre és jóra megtanítgatni. Együtt ültették a virágokat a kertben,esténként mesélt neki táltosokról, tündérekrõl és biza a régi magyarmondákról is, mert hitt a csodákban, hitt a mondavilág erejében, abban,hogy meglátogatja egyszer majd õt is egy táltos paripa, annak a nyergé-ben egy dolgos emberrel.

Hej! – sóhajtozott –, de jó is volna a férfikéz a háznál, egy áldott em-ber, aki jó apukája lenne Juliskának és szeretõ, gondoskodó párja õne-ki! Mennyivel boldogabb és könnyebb lenne úgy az élet!

Tavasz volt éppen, éledezett a természet, az elsõ virágocskák kezd-ték kelyhükbe engedni az álmos méhecskéket. Juliskával mindet szám-ba is vették, nevet adtak mindeniknek.

– Nézd csak, mama, ott a kert végibe még nem virít a jezsámen, ta-valy ilyenkor már sárgállott!

Az asszony hátrament a kamarába, elõvette az eltett muskátlitöveket,hogy sorba díszítse vele az ablakot. Hamarosan ki is nyílott mindenik, saz asszony csodálattal szemlélte szépségüket. Éppen a ház elejét seper-te egy nap, amikor megállt egy szekér a kapuban. Szép szál férfiemberült a bakon, bajszát megpederintette, és így szólt:

– Adjon Isten, szépasszony! Messzi vidékrõl jöttem, eladó földet ke-resek, hogy letelepedjek ezen a csodás vidéken. Tud-e nekem segíteni?

– Bizonyára van a faluban eladó föld – sütötte le szemét zavartan azasszony – hiszen régen emlegették már a szépségét –, de jobb lesz, haa bírót kérdezi, az majd útbaigazítja.

Ott is maradt az ember a faluban, vett magának földet, házat s mivelneki sem volt se kutyája, se macskája, kerülgetni kezdte az asszony há-za táját. Minden alkalommal beköszönt neki, ha arra járt, s lassan beszéd-be is elegyedtek. Tetszett neki az asszony jósága, kedvessége, rendessé-ge, s az asszonynak is bizseregni kezdett a szíve tájéka, ha meglátta.

Egyszer aztán az ember nagy bokrétával nyitott be a kapun. – Leszel-e a feleségem, édes Boriskám? Nem láttam még nálad szor-

gosabb és kedvesebb asszonyt – és úriember módjára csókot lehelt adolgos kézre.

– Leszek, Mihály – hangzott a csendes, de annál inkább szívbõl jövõválasz.

Attól a naptól kezdve boldogságban, igazi családként éltek. Szorgal-masan dolgoztak: Miska a földeken, Boriska a házban és a ház körül tar-tott rendet. Etette a jószágot, gondozta a veteményest és a gyümölcsöst,sok szép gondolatnak magvát ültette el leánykájának fejébe, lelkébe. Amunka temérdek volt, de édes volt utána a fáradtság, és szépen gyara-podtak. Esténként együtt ültek le az asztalhoz, elbeszélték, kivel mi tör-tént aznap. Hétvégeken vásárba jártak, mindenki vásárfiát kapott: Boris-ka tükrös szívet, Juliska törökmézet, s Miska sem maradt ajándék nél-kül: szép, rámás csizmájának fényén még a napsugár is megcsúszott.

Aztán egy nap, amikor épp érõben volt a kenyérnek való kalász, azégen fekete vészjelek sorakoztak. Felhõ felhõ hátán. A henyélõ nyáriszél is kedvet kapott egy kis mókázásra, s hiába kulcsolta imára a kezétBoriska és hûséges társa, Miska, a fellegek harcba lendültek. Égzengés,földindulás… Patakzott az égbõl az esõ, süvített a vihar, s amikor végelett volna a nyári zuhatagnak, elõkerült egy bõsz, hideg, mindent elsöp-rõ felleg, amely úgy dobálta a földre jégesõjét, hogy a tetõcserepek isjajgattak bele.

Semmi sem maradt utána, csak jaj, búbánat és adósság…Miska, látva a kárt, egyre komorabbá vált, fõleg akkor, amikor meg

kellett válnia legszebb, legjobban termõ földjének egy darabkájától. Ez-tán maguk mûvelték meg a maradék földet. Az asszonynak kevesebbideje maradt Juliskára, a házra, a kertecskére. Csend költözött az addigvidám életbe. A házban is nagyobb lett a rendetlenség, a kertecskébenis magasra nõtt gaz, eltakarta a virágokat.

– Ennek semmi íze! – csapott az asztalra olykor Miska, mert bizonyaz ízekben gazdag étel helyett sokszor került egyszerû, szegényes ele-del a kis család elé.

Boriska érezte, hogy tennie kell valamit, elment cselédnek a paphoz,de az sem tartott sokáig, és keveset is hozott a konyhára.

Egy bús, szomorú, esõs napon rátalált édesanyja hímzõkosarára,telis-tele szebbnél szebb fonalakkal, anyagokkal. Boldogan vette elõ és

varrogatni kezdett. Egyre-másra kerületek ki a keze alól a színesebbnélszínesebb terítõk, párnahuzatok, büszkén mutatta Miskának, de az csaklegyintett rá:

– Felesleges idõpocsékolás, nem jók ezek a cifraságok semmire! In-kább azon igyekeznél, hogy legyen vetõmagunk tavaszra.

Boriska szomorúan ölelte magához az anyagokat. Másnap megmutat-ta a faluban lakó hímzõasszonynak is.

– Édes Boriskám – lelkendezett –, hiszen ezek gyönyörûek! Minthacsak erre teremtett volna téged a Jóisten! Meglásd, egyszer még sorbanfognak állni a kapudban a párnáidért!

Az asszony boldogan szaladt haza, és lelkesen mesélte a hallottakataz urának, aki éppen fát vágott a színben.

– Inkább gyere, és segíts ráemelni ezt a rönköt a bakra. A bírónak kellegy szekérderék tûzifa, abból lesz a kenyérrevaló.

Boriska elhallgatott, nem ellenkezett az urával, de esténként gyertya-fénynél, amikor senki sem látta, éjfélig s még hajnalig is csak böködötta tûvel. A kész holmikat szépen összehajtva a szekrénybe tette.

Reggelente a földekre mentek, délután fõzés, takarítás, kapálás a ve-teményben, mosás, vasalás, a nehéz munkának sohasem lett vége.

Közben a hímzõasszony egyre csak járt Boriskához, s kérte: adjon ne-ki egypár terítõt, elviszi õ a hídi vásárba, majd elválik, lesz-e pénz belõ-le. El is vitte, el is adta mind egy szálig. Még megrendelést is hozott aszomszéd falu tanítójától. Boriska nagyon büszke volt, attól a naptólkezdve alig várta, hogy hímezhessen. A hímzõasszony mindig jött az úja-kért és hozta érte a jusst, még meg is tanította egy-két mesterfogásra, sezért Boriska nagyon hálás volt. A pénzecske pedig csak gyûlt és gyûltkeszkenõbe kötve a szekrény mélyén.

Egy nap Boriska otthon maradt a nagymosás miatt. Igyekezett hamarbefejezni a munkát, hogy nekiláthasson a párnáknak. Ahogy látta kiraj-zolódni a mintát, elmosolyodott. Végigsimította a kezét a tulipánokon,melyek piroslón domborodtak ki a vászonból, és eszébe jutottak a régi,szép emlékek, amikor még békesség uralkodott a házban. Ekkor top-pant be Miska. Meglátta az öltögetõ asszonyt és rákiáltott:

– Te rest asszony! Hát ezért maradtál itthon? Én meg görnyedek a föl-dön, hogy ki tudjuk fizetni az adósságot. Boriska csendben felállt, oda-ment a szekrényhez és kivette belõle az összekötött keszkenõt.

– Neked gyûjtögettem egy új ekére – mondta könnyeitõl elfúló han-gon –, hogy könnyebb legyen a munkád. Még van egy kis híja. A pár-nákból és a terítõkbõl van.

Miska megkövülten állt a konyha közepén, feleségére nézett, s aztán,mint a megbokrosodott ló, ölébe kapta élete párját, táncra perdült, csó-kolta jobbról, balról, s kipördült vele az udvarra:

– Holnaptól virágos legyen ismét az ablak, a kiskert!Holnaptól nótaszót halljak, amikor betérek a kiskapun! Áldott legyen

a tû a kezedben, s áldott a nap, amikor megismertelek.A kis magyar család azóta is él, ha meg nem halt, de mert Boriska

megtanította Juliskát a hímzés minden fortélyára, azóta is minden vásártele van szebbnél szebb terítõkkel, hímzett ruhadarabokkal, varrotta-sokkal…

F. Szabó Kata

Az áldott varázstû

Szilajka

1188

I. BEVEZETÉSA Magyarok Szövetsége Magyarország legszélesebb tevékenységi körûés legnagyobb aktív civil szervezete, amely jogilag bejegyzett egyesü-letként, gyakorlatilag népmozgalomként mûködik. A Szövetség célja atudást középpontba állító, szociális érzékenységet mutató, valamint akörnyezettel fenntartható és szerves kapcsolatot ápoló, ún. tudásalapúökoszociális piacgazdaság megteremtése Magyarországon, melynek el-méleti alapvetéseit a „NEMZETI ÉRDEK PROGRAM” (NÉP), míg gya-korlati lépéseit a Szövetség „TÁRSADALOMVÉDELMI ÉS TÁRSADA-LOMFELEMELÕ PROGRAMJA” tartalmazza.

A tudás szeretete és a bölcsesség mûvelése a magyar ember termé-szetes velejárója. Ez egyszerre jelent társadalmi és közösségi tudást (tör-téneti alkotmány, Szent Korona, magyar nyelv, magyar kultúra, élet-mód, magyar jellem) és egyéni tudást, mely a kreativitásban, az újdon-ságok keresésében és a szinte végtelen számú magyar találmánybanmutatkozik meg.

Nemzetünk méltán lehet büszke arra, hogy birtokolja és tovább él-teti a világ kulturális örökségének meghatározó részét, és egyben tevõ-legesen hozzájárul az embert a kezdetektõl hajtó tudásvágy kielégítésé-hez. A Magyarok Szövetsége – mint Magyarország legkorszerûbb és leg-összetettebb szemléletû társadalmi közössége – tudatosan törekszik atermészettel harmonizáló, hosszú távon is fenntartható fejlõdést bizto-sító magyar életmód újbóli kialakítására, hagyományaink továbbörökí-tésére, a tudást és az innovációt a középpontba helyezõ nemzetgazda-ság felépítésére, valamint annak a szociális érzékenységnek a kinyilvá-nítására, mely az egészséges egyensúlyt megteremtve biztosítja a kö-vetkezõ magyar nemzedékek megszületését, és a magyarság hosszú tá-vú fennmaradását.

Önként vállalt úttörõ szerepünk példamutatást követel meg tõlünk.Meg kell mutatnunk a körülöttünk élõ embereknek azt az új társadal-mi és gazdasági modellt, mely lehetõvé teszi, hogy mindennap egész-séges élelmiszert fogyasszunk; gyermekeink ne külföldre szakadva, ha-nem itthon, Magyarországon találják meg a boldogulásukat; megvaló-suljanak és hasznosuljanak a magyar találmányok és újítások; és példá-ul a bankok által uzsorakamat-rabszolgaságba hajtott emberek ki tud-janak törni eme ördögi körbõl.

Az nem elegendõ, hogy idõnként összejárva, egymás között, a társa-dalomtól félrevonulva próbáljuk a kis- és nagybetûs magyarok szövet-ségét éltetni és fenntartani. Ady Endre is megkérdezte a „Négy-öt ma-gyar összehajol” címû versében: „Miért is, miért is, miért is?”. Ha nemtudunk példát és élhetõ mintát mutatni a körülöttünk élõ embereknek,ha nem tudunk egyre több és több magyar embert bevonni a magya-rok szövetsége építésébe, akkor az egész eddigi munkánk hiábavalóvolt. Csodavárással és misztikus ködbe burkolózással semmit nem fo-gunk tudni elérni. Pedig a felelõsségünk óriási: a ma élõ magyar nem-zedék az utolsó, amelyik még érdemben képes a nemzet sorsát befolyá-solni, és érdemben képes a sorsát a saját kezébe venni! A kérdés egy-szerû: vállaljuk-e? Vagyunk-e valójában annyira „Magyarok Szövetsége”?Ugyanis minden gazdasági, népesedési és társadalmi adat és folyamatazt mutatja, hogy az utánunk jövõ nemzedékek már mind kényszerpá-lyán fognak mozogni a lassú enyészet és nemzet-önfelszámolás felé.

Ami engem illet, én mindenesetre nem szeretnék a következõ pár-beszéd részese lenni, ha a fiam majd egyszer elém áll, és megkérdezi:

– Édesapám, hát miért nem csináltak maguk semmit az elmúlt húsz-harminc évben, hogy ide jutott ez az ország?

– Tudod fiam, mi, a Magyarok Szövetségében egyre csak vártuk, hogybekövetkezzen a történeti alkotmány és a Szent Korona országa, mert

Az õszi települési önkormányzati választásokra való felkészülés menete

Szövetségben

azt hittük, hogy akkor magától minden szép és jó lesz – de sajnos, nemtörtént meg…

Vegyük észre, hogy most mi magunk vagyunk a történeti alkotmány!Mi magunk vagyunk a nemzet tevõleges része! Ne egy távoli ábrándotkergessünk reménykedve, hogy majd egyszer minden szebb és jobblesz!

II. MOST NEKÜNK KELL CSELEKEDNÜNK!Meg kell teremtenünk saját önkormányzatiságunkat, ki kell alakítanunkazt a közösségi rendszert, amelyen belül eredményesen tudjuk a ma-gyarság érdekeit képviselni és a nemzet továbbélését biztosítani, vala-mint fel kell építenünk azt a közigazgatási rendszert, mely a minden-napjainkat élhetõ rendszerbe szervezve segíti. Ezért van hatalmas jelen-tõsége az idei õszi TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOKONvaló részvételünknek! Most végre a Magyarok Szövetsége megmutat-hatja, hogy milyen is az igazi magyar élet! Ha mi, saját magunk tudunkrendelkezni a saját sorsunkról, és a közösség érdekében fel tudjuk sza-badítani a bennünk szunnyadó energiákat, csodákra lehetünk képesek!Jó példa erre a tavalyi Magyarok Országos Gyûlése is.

Saját irányítású önkormányzatainkon keresztül:– megszervezhetjük az embereknek helyben munkát adó és a külsõ

pénzügyi rendszertõl független, helyettesítõ közösségi pénzre épülõ já-rási gazdasági közösségeket;

– elindíthatjuk a fiataloknak otthont és megélhetést teremtõ „Fecske-programot”;

– az Arany Korona Szövetkezeten keresztül egészséges élelmiszerrelláthatjuk el a saját óvodáinkba és iskoláinkba járó gyermekeinket;

– a Korona-Hitel Szövetkezet pénzügyi forrást nyújthat a környezet-barát vállalkozások elindításának és a megújuló energiaforrások mindszélesebb körû felhasználásának;

– minden Magyarok Szövetsége vezette településen létesíteni tudunkegy-egy olyan csúcstechnológiai üzemet, mely egy-egy magyar talál-mány gyártását és forgalmazását végzi, és új munkahelyeket teremt;

– közmunkaprogram keretén belül minden településünkön megte-remthetjük a kerékpáros közlekedés lehetõségét (mely idõvel egy or-szágos kerékpár-autópálya hálózattá áll össze);

– fejleszthetjük a térségi falusi turizmust;– biztosíthatjuk a településen élõk személy- és vagyonvédelmét;– megteremthetjük a magyar szellemi és testi mûvelõdéshez való hoz-

záférés teljes tárgyi és pénzügyi hátterét… stb.Ne legyünk kishitûek! Vegyük észre, hogy ma Magyarországon, a

Magyarok Szövetségének van a legkorszerûbb és legösszetettebb társa-dalmi és gazdasági programja! Ne féljünk az emberek elé ezzel kiállni!Például rajtunk kívül (Magyarok Szövetsége, Tudásalapú Gazdaság ésInnovációs Munkacsoport) egyedül Dél-Koreában, a tudást a gazdasá-gi és társadalmi fejlõdés középpontjába állító ázsiai csúcstechnológiaiországban van csak önálló minisztériuma a tudásalapú gazdaság és tár-sadalom megteremtésének (Ministry of Knowledge Economy, Republicof Korea)! Csak úgy tudunk tenni a nemzet és az ország érdekében, ha„Társadalomvédelmi és társadalomfelemelõ programunkat” a gyakor-latban is megvalósítjuk! Ezért fontos, hogy a Magyarok Szövetsége – anevét felvállalva, önmaga számára a tagegyesületi rendszeren keresztülmegfelelõ védettséget biztosítva, valamint az „Országos tagozati köz-igazgatási rendszert” az önkormányzati választásokig kiépítve – elin-duljon az idei õszi települési önkormányzati választásokon, és mindenmegyében a települések legalább 10%-ának irányítását elnyerje!

„…Az nem elegendõ, hogy idõnként összejárva, egymás között, a társadalomtól félrevonulva próbáljuk a kis- és nagy-betûs magyarok szövetségét éltetni és fenntartani. A felelõsségünk óriási: a ma élõ magyar nemzedék az utolsó, ame-lyik még érdemben képes a nemzet sorsát befolyásolni, és érdemben képes a sorsát a saját kezébe venni! A kérdésegyszerû: vállaljuk-e? Vagyunk-e valójában annyira „Magyarok Szövetsége”? Most nekünk kell cselekednünk! Meg kellteremtenünk saját önkormányzatiságunkat…”

Hogyan? A Társadalmi Tájékoztató Iroda részletes útmutatóját az alábbiakban olvashatják.

I . évfo lyam 15. szám 2010. jún ius 3. 1199

Mindez tehát azt jelenti, hogy a Magyarok Szövetsége minden telepü-lésen saját jelölteket állítva fog elindulni az õszi önkormányzati vá-lasztásokon.*

Mivel a Magyarok Szövetsége független minden politikai párttól, ezérteleve kizárt a politikai pártokkal való bármilyen helyi választási szövet-ség megkötése, vagy jelöltek megállapodás szerinti kölcsönös vissza-léptetése. Kizárólag helyi civil szervezetekkel köthetõ bármilyen válasz-tási együttmûködés, a Felsõházi Szövetség keretein belül! Kérünk ezértmindenkit, hogy aki tudomást szerez arról, hogy valaki a Magyarok Szö-vetsége nevében politikai pártok érdekében fellép, jelezze, hogy azt bí-rósági úton tilthassuk el a „Magyarok Szövetsége” név jogtalan haszná-latától!

Mivel az õszi önkormányzati választások alapvetõen meghatározzáka Magyarok Szövetsége jövõjét, szükséges, hogy jelöltjeink egyrészt kel-lõ bizonyságot tegyenek arról, hogy méltó és dolgos tagjai a MagyarokSzövetségének, másrészt kellõ támogatottsággal bírnak az általuk kép-viselt közösségben. Ezért összekapcsoljuk az Országos tagozati köz-igazgatási rendszer kiépítését, a Magyarok Országos Gyûlésén való elöl-járói választásokat, a Felsõházi Szövetség megkötését, valamint az ön-kormányzati választásokra a jelöltállítás folyamatát.

Tekintettel arra, hogy a Magyarok Szövetsége alulról szervezõdõ kö-zösség, ezért a települési önkormányzati jelöltállítás folyamatát, az elöl-járói választást, valamint a tagozati közigazgatási rendszer kiépítését islehetõleg alulról kell megszervezni, miközben a Magyarok Szövetségé-nek országos szervezete biztosítja a technikai-logisztikai hátteret és amegfelelõ jogi védettséget kialakuló-mûködõ közösségeink számára.

III. GYAKORLATI TUDNIVALÓKKérjük ezért a Magyarok Szövetsége tagjait és szimpatizánsait, hogyszervezõdjenek 12 fõbõl álló Tizenkettedekbe, ahol az alábbi területe-kért lesz felelõs egy-egy társunk:

– egy fõ, aki a Mezõgazdasági Tagozat leendõ tagjaként szervezi majdhelyben a termelõi és vásárlói Arany Korona Szövetkezetet;

– egy fõ, aki a Pénzügyi Tagozat leendõ tagjaként szervezi majd hely-ben (megfelelõ mobil-bankári képzés után) a Korona-Hitel Szövetkezetet;

– egy fõ, aki helyben felveszi és tartja a civil szervezetekkel a kap-csolatot, szervezi és elõmozdítja az önkormányzati választási szövetségés a Felsõházi Szövetség megkötését;

– egy fõ, aki a Rendvédelmi Tagozat tagjaként szervezi majd helybena járõrszolgálatot;

– egy fõ, aki az idei Magyarok Országos Gyûlésének szervezésébenés mûködtetésében vállal aktív szerepet;

– egy fõ kampányfelelõs és hírfigyelõ, aki a Társadalmi TájékoztatóIroda tagjaként az önkormányzati választásokkal kapcsolatos teendõ-ket, valamint a hírfigyelést és -szerkesztést látja el;

– egy fõ 25 év alatti fiatal, aki az Ifjúsági Tagozat leendõ tagjakénttartja helyben a kapcsolatot a fiatalsággal.

A Tizenkettedek további öt tagja az alábbi tagozatok/szakmai Cso-portok valamelyikének mûködésébe kell, hogy bekapcsolódjon:

– Egészségügyi Tagozat;– Építésügyi Tagozat;– Erkölcs és Értékrend Tagozat;– Gazdasági Tagozat;– Gyermek- és Sportegészségügyi Tagozat;– Informatikai Csoport (szakmában való jártasság szükséges!);– Jogi Csoport (szakmában való jártasság szükséges!);– Környezetvédelmi Tagozat;– Külügyi Csoport (idegen nyelv legalább középfokú ismerete szük-

séges);– Mûvelõdési Tagozat;– Nevelési-oktatási Tagozat;– Szállítmányozási Tagozat;– Társadalmi Jólléti Tagozat;– Tudásalapú Gazdaság és Innovációs Munkacsoport (szakmában

való jártasság szükséges!).Az Arany Korona Szövetkezet (Mezõgazdasági Tagozat) és a Korona-

Hitel Szövetkezet (Pénzügyi Tagozat) szervezõinek lehetõleg olyanokjelentkezzenek, akik egész napos tevékenységként, munkaviszony ke-retében tudják majd ellátni feladataikat!

Minden Tizenketted választ magának elöljárót, aki majd:– szavazati joggal bír mind a járási, mind a megyei elöljáró-választá-

son, melyre a Magyarok Országos Gyûlésén kerül sor Bösztörpusztán,2010. augusztus 14-én (szombat) délelõtt;

– választható járási és/vagy megyei elöljáróvá;– a Magyarok Szövetsége jelöltjeként indul az õszi önkormányzati vá-

lasztáson.A Tizenkettedek elöljárói a felsorolt tagozati/szakmai feladatkörök

bármelyikét elláthatják, kivéve a kampányfelelõs és hírfigyelõ szerepét,amelyre mindenképpen önálló személyt kell megnevezni.

A Tizenkettedek elöljárói automatikusan tagjai lesznek a Közigazga-tási Tagozatnak is.

Nagyobb településeken és a budapesti kerületekben elvárható, hogytöbb Tizenketted is megalakuljon. Az egy településen/kerületben megala-kuló Tizenkettedek elöljárói a Magyarok Országos Gyûlése elõtt kiválaszt-ják egymás közül, hogy ki lesz az, aki az adott településen/kerületben pol-gármester-jelöltként indul, és kik lesznek azok, akik önkormányzati kép-viselõ-testületi tagnak jelöltként, a Magyarok Szövetsége tagegyesületénektagjaiként a szavazólapra felkerülnek. A tagegyesületi forma véd majd megattól, hogy egy adott településen mások is a Magyarok Szövetsége név alábújva elindulhassanak a választáson. Továbbá, itt érdemes végiggondolniazt is, hogy bár a polgármesteri jelöltség „nagyobb” tisztséget jelent, az ön-kormányzati képviselõ-testületbe egyszerûbb lesz a bejutás.

A leendõ Tizenkettedek elöljáróit tehát kérjük, hogy a Tizenketted hitelesítõ lap kitöltésével és visszaküldésével jelentsék be a Tizen-ketted megalakulását az msz.ttiroda@gmail.com villanyposta címre. Minden településen/budapesti kerületben az elsõ beérkezõ Tizenket-ted kapja meg a jogot a Magyarok Szövetsége helyi tagegyesületénekmegalapítására, melybe a késõbb megalakuló Tizenkettedek – a formaieljárás szabályait betartva – felvételt nyernek és besorolódnak. (Termé-szetesen ez nem befolyásolja az egy településen késõbb megalakulóTizenkettedek elöljáróinak a Magyarok Szövetsége járási és a megyeielöljárói választáson való részvételét és választhatóságát!) A Tizenket-tedek a megfelelõ ellenõrzést követõen kapják meg a Magyarok Szö-vetsége Egyesülettõl, mint anyaegyesülettõl a tagegyesület megalapítá-sához szükséges hozzájáruló okiratot.

Egy településen érdemes több Tizenkettednek is megalakulnia, hi-szen akkor a járási és megyei elöljárói választáson az adott településnagyobb súllyal esik latba.

A megyei és járási elöljárók megválasztására tehát a Magyarok Országos Gyûlésének fõ napján, 2010. augusztus 14-én, szombatonkerül sor, Bösztörpusztán, 9 és 12 óra között. A „Történelmi élõkép”(Vukics Ferenc, 14–16 óráig) után írjuk alá ünnepélyesen a velünkszövetségre lépõ szervezetekkel a Felsõházi Szövetség megkötésérõl ké-szülõ dokumentumot a nagyszínpadon, 16 és 17 óra között. Ezt köve-tõen kerül sor a megválasztott megyei és járási elöljárók eskütételére 17órakor (gyülekezés 16:45-kor, a nagyszínpad mellett). Végezetül, a2010. évi Magyarok Országos Gyûlése közjogi lépéseinek mintegy meg-koronázásaképpen polgármesterjelöltjeink és önkormányzati képvise-lõ-testületi tagjelöltjeink esküt tesznek 17:30 órakor, és ünnepélyesenaláírják az önkormányzati választásokra készített Polgármester-jelöltiés képviselõtestületi-jelölti nyilatkozatot a nagyszínpadon. Kérek min-denkit, hogy aki a fenti események bármelyikének részese lesz majd,alakítsa úgy aznapi programját, hogy az eskütétel(ek)en és a nyilatko-zatok aláírásán mindenképpen meg tudjon jelenni.

A Magyarok Szövetségéhez méltatlan viselkedés esetén a megválasz-tott megyei elöljáró, járási elöljáró, polgármester vagy önkormányzatiképviselõ a Magyarok Szövetsége helyi tagegyesületébõl kizárásra ke-rül, és a Magyarok Országos Gyûlésén tett esküje és polgármester-je-lölti vagy képviselõ-testületi jelölti nyilatkozata alapján köteles tisztsé-gérõl lemondani. Ha erre nem hajlandó, akkor megfelelõ eszközök fel-használásával szerzünk érvényt az esküben és a nyilatkozatban tettekérvényre juttatásának.

Ha egy egész tagegyesület lép fel a Magyarok Szövetsége érdekei el-len (például: részt vesz valamely párt/pártok kampányában, azoktólanyagi támogatást fogad el, vagy azoknak anyagi támogatást nyújt), ak-kor az adott tagegyesület feloszlatásra kerül, és bírósági úton lesz eltilt-va a „Magyarok Szövetsége” név használatától.

Végezetül, minden további információ és szakmai anyag a MagyarokOrszágos Gyûlésén való elöljárói és az õszi önkormányzati választások-kal, valamint a Felsõházi Szövetség megkötésével kapcsolatban a Ma-gyarok Szövetsége honlapja jobb felsõ sarkából elérhetõ TársadalmiTájékoztató Iroda oldalán lesz majd olvasható.

Dr. Páli Jenõa Szakmai Tagozatok vezetõje,

a Választások és Felsõházi Szövetség megkötésének felelõse

* Több megyei elöljáró sem tartja helyénvalónak a Magyarok Szövetségének az önkormányzati választásokkal kapcsolatos, tervezett szerepvállalását. A Magyarok Szövetsé-ge Elnökségének ezzel kapcsolatos álláspontja részben tükrözõdik a fenti írásban, részben pedig hangsúlyozza, hogy egyetlen olyan szervezet sem maradhat életképes ésmûködõképes, egyetlen olyan szervezet sem lehet alkalmas a magyarországi válságos helyzet hatékony orvoslására, amelyben a többségi határozattal szemben a különállókisebbségi vélemény érvényesülhetne. Ezért az elnökség – bár tiszteletben tartja másoknak a többségétõl eltérõ álláspontját –, a Magyarok Szövetsége az önkormányzati vá-lasztásokra való felkészüléssel kapcsolatos további teendõit az elöljárók többségének kinyilvánított véleményére és akaratára kívánja alapozni. (– a szerk.)

2200

Szövetségben

Sza vazásra bocsátva

Fejér megyeiek kizárásaKivonat a Magyarok Szövetsége 2010. május 26-i országos összehangoló testületi ülésének jegyzõkönyvébõl

A szerkesztõ elõszavaMáskor olyan gyorsan megy akármely írás megszerkesztése, most meg napok óta csak tologatom a feladatot: hírt ad-ni a Magyarok Szövetsége Fejér megyei szervezete elöljárójának, tagjainak kizárásáról. Már azzal is gondom támadt,hogyan fogalmazzam meg, kiket zártak ki. Hiszen voltaképp nem nevesítették õket; az idevágó jegyzõkönyvet bön-gészve nem azt találtam, hogy ez vagy az a személy, hanem: akik a vétségeket elkövették. A döntéshozók szeme elõttnem nevek, személyek lebegtek, hanem az a meggyõzõdés, hogy – miként Benis Miklós fogalmazta – „az egymást el-fogadni nem tudó emberek, a megértést-egyezséget kerülõk, kifejezetten ártanak a Magyarok Szövetségének, mivel abelsõ szétverésre tesznek kísérletet”.

Számomra – s ezt több alkalommal jólesõn hangoztattam már – a Magyarok Szövetsége a szeretet szövetsége. A jó-ravaló, tisztességes, áldozatos emberek gyülekezete. S most ezt is elérte volna a „pártvégzet”, a belsõ hatalmi viszály-kodás, a széthúzás, holott még csak nem is párt?

Látszólag errõl van szó. Valójában – úgy vélem – egészen másról. Sokkal inkább a „kurultájos”, a „bíróandrásos”vita más síkon való feltámadását érzékelem: „politizáljon-e” a Magyarok Szövetsége, vagy ne; távol tartsa-e magát a„politizálás sötét bugyraitól”, vagy ne.

A kurultájosok csak a magyarság õsi hagyományainak õrzését, látványos felmutatását, népszerûsítését látják felada-tuknak; a napi politikába való belefolyást már ördögtõl valónak ítélik, mondván, aki korpa közé keveredik, megeszik adisznók. A szóban forgó Fejér megyeiek pedig ugyanezt gondolják arról, hogy a Magyarok Szövetsége az önkormány-zati választásokon való részvételt szorgalmazza. Számukra – kiváltképp vezetõjük számára – ez egyenértékû a párto-sodással, a párttá válással. Nincs itt most helye és ideje annak, hogy az álláspontokat kifejtsük, hiszen ezek ütközteté-sén s a döntés megszületésén is jócskán túl vagyunk. Az elöljárók többsége azt az elvet és törekvést támogatta, hogya Magyarok Szövetsége minél több településen igyekezzen bekerülni a helyi önkormányzatokba az általa támogatan-dók révén. Magyarán a „politizálás” mellett döntött. Jómagam ezzel kapcsolatban csak egyetlen szempontra hívnám fela figyelmet: tapasztalataim szerint nagyon sokan vélekednek úgy, hogy a Magyarok Szövetsége egy komolytalan szer-vezet, hiszen demokráciában a pártok kezében van minden hatalom, minden erõ. Amikor tehát a Magyarok Szövetsé-ge azon fáradozik, hogy a magyarság minél szélesebb köreit terelje szövetségbe, nemcsak arra kell ügyelnie, hogy a„politizálás” miatt lehetséges támogatókat veszíthet, hanem arra is, hogy a közélettõl való túlságos távolmaradása mi-att pedig fajsúlytalanná, „közérdektelenné” válhat. (– V. D. Gy.)

Kivonat a jegyzõkönyvbõl*Felvetõ: Benis Miklós

Meglátásom szerint az egymást elfogadni nem tudó emberek, a meg-értést-egyezséget kerülõk, kifejezetten ártanak a Magyarok Szövetsé-gének, mert a belsõ szétverésre tesznek kísérletet. Legutóbbi esetünkFejér megye esete, ahol érzésem szerint szándékos széthúzás nehezí-ti a Magyarok Szövetségének munkáját. Gondolom ezt abból a tény-bõl, hogy a legutóbbi Összehangoló Testületi ülésen a megye képvi-selõje nem jelent meg, távolmaradásáról értesítést nem küldött, he-lyettesrõl nem gondoskodott, továbbá a felkért személyeknek (BõdiSzabolcsnak és Pigler Grétinek) nem sikerült a megegyezést, az ese-mények tisztázását szolgáló megbeszélést, megyegyûlést összehívni,valamint Boór Ferenc 2010. 05. 21-i megnyilvánulásából, amelybõl azalábbiakban közlök részleteket. Nézetem szerint a félreértések egyikalapja, hogy vannak, akik nem helyesen értékelik a szerepüket.

[Boór Ferenc, Fejér megye]

Fejér megye pontosan azt tette mindig, melyeket az MSz a kezde-tekkor meghirdetett, s most sem tesz mást, következetesen követi azalulról építkezés és mellérendeltség (székiség) alapelveit, a Börzsö-nyi Nemzeti Tanács 21 pontját és tartva magát azokhoz a gyönyö-rû alapelvekhez, amit április 23-án Rácalmáson a 4. Megyegyûléslefektetett! lásd: Fejér megye állásfoglalása

[Benis Miklós közbevetése]

A megyei elöljáró nem a megyét képviseli a Magyarok Szövetségében,fontos megállapítás ez annak tükrében, hogy a Magyarok Szövetsége

megyei közösségeinek létszáma ezrelékben mérhetõ a megye lakosa-inak számához. A Magyarok Szövetsége mozgalom országos szerve-zettségének szintje a Magyarok Szövetsége megyei elöljárója és a me-gyei szervezete, amely területi alapon szervezi a Magyarok Szövetsé-ge mozgalomhoz csatlakozott tenni vágyókat, akik jó esetben megér-tésre, egymás elfogadására törekednek. Tehát megállapításom szerinta megyei elöljáró a Magyarok Szövetségét képviseli a megyében, aMagyarok Szövetségében közösen elfogadott célok elérése érdeké-ben az ország más megyéiben élõ Magyarok Szövetsége tagokkalösszhangban, egyetértésben cselekszik. Fontosnak tartom, hogy min-den elöljáró esküt tegyen az Országházban a Szent Korona elõtt, s en-nek szövege tartalmazza, hogy „a Magyarok Szövetsége egységét megnem bontom”.

Javaslom, hogy Boór Ferenc 2010. 05. 21-i megnyilvánulásának el-olvasása után – amelybõl a megosztás és a belülrõl való szétverés szán-déka jól látszik – hozzunk határozatot a további együttmûködés lehe-tõségére vonatkozóan.

[Boór Ferenc]

Kedves Barátaim! A megoldáshoz vezetõ út a megoldás maga! Krisztián és Adrienn által kezdeményezett beszélgetésekre is vá-laszolva a következõt javaslom figyelembe venni: Értem a bizo-dalmát azoknak, akik még mindig reménykednek a nagy egész-ben, amit még mindig a Magyarok Szövetségében keresnek, demás az, ami a mi hatáskörünk, s amiben most már dönteni kell.Nem kell senkit leváltani és semmit sem megváltani, csupán aztkell tisztázni, hogy annak a közösségnek, amit Fejér megyei ma-gyarok szövetségeként építettünk fel, mit kell tennie rövidesen asaját közösségének, erkölcsi eredményeinek megõrzése érde-kében.

I . évfo lyam 15. szám 2010. jún ius 3. 2211

Így látom én az esélyeket. Természetesen egy pillanatra semazért, mintha azt hinném, hogy mindent jól látok az országos szin-ten történõ eseményekbõl, csupán a Fejér megyei szövetség érdeké-ben ezt látom most elsõdlegesnek.

Egyszóval: SSZZÖÖVVEETTSSÉÉGGBBEE!! Az út az jó és marad. Az út a szövet-ség, a magyarok szövetsége, a mi hatáskörünkben, itt Fejér megyé-ben elõbb (nem országos szinten), és – természetesen – minél többmegyével szoros összhangban, majd szövetségre lépve, ahogy eddigis tette Fejér megye!

Eresszünk hát gyökeret, vessük meg lábunk és segítsünk minden-kinek, aki elfogadja a segítséget és legyünk türelmesek – jómagamis beleértve – természetesen, azaz ne harcoljunk senkivel, akivelnem értünk egyet, csak azért, mert nem értünk egyet, de legyünkkészek mielõbb megvédeni és megõrizni a Fejér megyei magyar szö-vetséget!

Szeretettel és odaadással: Ferenc (az öreghegyi)

HozzászólásokVukics Ferenc: nem mindenki romboló a megyében, de aki az, an-nak kívül tágasabb! Boór Ferencék szétzilálják a közösségeket hazug-ságokkal. Ezt nem jó így folytatni. Ha õk önálló ideológiai alapokat szül-tek, akkor menjenek a maguk útján, de hagyják a Magyarok Szövetsé-gét békén. Kívánjuk, hogy dolgozzanak, bizonyítsanak, legyenek or-szágos szervezet, de hagyják békén az MSz-ét.

Walter Laszló: Boór Ferenc kiírta magát az MSz-bõl.

Nirschné Henn Edith: Tájékoztatni kell a nagyérdemût arról, hogyBoór Ferenc nem MSz-érdekeket képvisel.

Hegedûs Attila: egyetért a tájékoztatással, meg kell tenni.

Simon Csaba: Kell egy másik karakteres ember az élre Fejér megyé-ben.

Benis Miklós: Legyen Fejér megyei megyegyûlés, mi mondjunk egyidõpontot. Jövõ szerda, Napsugár Mûvek, Székesfehérvár, 17 vagy 18óra. Legyünk ott minél többen. Utána meg tudunk fogalmazni bármit,legyen még esélyük.

Vukics Ferenc: annyi dolgunk van, mint a tenger, hagyjuk õket, füg-gesszük fel a tagságukat és hagyjuk, hogy menjen tovább az élet.

Bõdi Szabolcs: Boór Ferenc kizárta magát a szövetségünkbõl, azokkalegyütt, akik a 21 pont szellemiségét nem tartják magukra nézve köte-lezõnek.

Benis Miklós: Csaba szerint mindenképpen pozitív üzenete legyen amondanivalónknak, segítünk a Fejér megye megújulásának.

Herpai Sándor: Az MSz közös döntéseit nem fogadta el a Fejér me-gyei elöljáróság, így külön úton indultak el. Boór Ferenc a szövetségegységének a megbontására törekedett, ezért a MSz elnöksége nem kí-ván a továbbiakban együttmûködni vele és mindazokkal, akik az or-szágos döntésekkel szembe mennek.

Marosi Csaba: Válasszuk külön Boórt és a többieket, akik szembemennek az MSz alapelvekkel. Legyen viszont a többieknek, a megve-zetetteknek esélyük a helyes irányba való visszatérésre. Legyen ezértmegyegyûlés, ahol legyen jelen mindenki, aki vissza akar térni az MSz-útra.

Benis Miklós: Írja alá mindenki a levelet, aki ezzel egyet ért. A jelen-léti íven a Fejér megyeiek kivételével mindenkit aláíróként jelenítünkmeg.

Vukics Ferenc: Közös döntéseink voltak, amelyeket nem is továbbí-tottak lefelé a megyében. Közös határozatainkat a megyében nem kép-viselték. Nyilatkozataikban, tetteikben az MSz ellen tettek. A 21 pont13., 14., 15. pontjaival szembehelyezkedtek. A korábban elfogadott Magyar Alkotmányosság Alaptörvény tervezetével szembehelyezkedtek.

HatározathozatalVukics Ferenc összegzés után szavazásra bocsátotta a kérdést. A je-lenlévõk egyöntetûen megszavazták, hogy kizárja az MSz tagjai közülazokat, akik a fenti vétségeket elkövették.

Jómagam már régóta a megyei szövetség megrökönyödött tagsá-gáért érzek felelõsséget és senkiért sem odafenn, akik tán azt semtudják (remélem), hogy mit cselekszenek, akik innen nézve „úgyelszálltak, mint a fecske”!

Itt az idõ, hogy szembenézzünk a tényekkel! Nincs értelme fésül-getni a végzetes ellentmondásokat, mert attól azok már nem oldód-nak meg. Krisztián, Zoltán, Szilvia és Péter, de ugyanígy Károly is(a Hunyady), aki pontosan arra az útra tévedt (ha tévedt egyálta-lán és nem inkább szándékosan lépett!), amin Fejér megye azzálett, ami ma, más-más alapról, de ugyanazt szeretné, nem egyfor-mán látja az esélyeket és a jelenségeket, de egyugyanazt akarja,mint Fejér megye. 1 Az országos vezetés úgy zkezdeményezett egyeztetést a legtekinté-

lyesebb egyházakkal és más szervezetekkel, hogy nem egyeztetettelõre a saját érintett tagozataival, megyei testületeivel, nincs ha-sonló megegyezés más nemzeti szervezetekkel, nem támaszt egyér-telmû és a tagozatai és megyei szövetségesei által megfogalmazottés jóváhagyott feltételeket a megegyezés fejében, ami a MagyarokSzövetségében dolgozók, az ügyért áldozók körében visszás megíté-lésre ad okot (tagadhatatlanul joggal, tehát már agyonmagyaráz-va sem szolgálva az ÖSSZEFOGÁS ügyét). A fõ gond itt is az, mintmás ügyekben. Az alulról építkezés mindenre érvényes, azaz a fel-sõházi szövetség, az együttmûködések, az MSz szervezetei kérdésé-ben is. Egyáltalán nem mindegy, hogy hol és hogyan kezdem.

2 Sajnos, az országos vezetés nem mutatott esélyt és készséget ar-ra, hogy ne vélt véleményekkel, hanem végre az írásba foglalt ál-lásfoglalással foglalkozzanak és megkérdezzék az ügyben a me-gyéket, amiben nem csupán Fejér megye teljes testülete, hanemtöbb megye élenjárói is egyetértenek, sõt, méltatlan vádakkal il-lették Fejér megye vezetését, s abból – tudtommal – semmit semmondtak vissza.

Többször megírtam, hogy nem a Magyarok Szövetségével, mint esz-mével van baj (magam is tag vagyok, s az is maradok, amíg csaklehet), hanem a vezetési és szervezési módszereivel, következetlen-ségeivel, döntéseinek megalapozatlanságával, tisztázatlan körül-mények felhalmozódásával.

[Benis Miklós közbevetése]

– Kinek írta meg? Az aláhúzott szöveg ténylegesen mire vonatkozik?Milyen országos munkában vett részt? A lakossági fórumokat és megyei elöljáróságát szemmel láthatólag saját hívek toborzásárahasználta.

[Boór Ferenc]

Mi hát a kiút Fejér megye és a Szövetség számára? Ez a kérdés! 1.) Sürgõsen meg kell alakítani – sajnos, a mai rendszerben – a

Fejér megyei szövetséget hivatalos formában is. 2.) Pontosan meg kell fogalmazni azokat az alapelveket, amelyek-

re szövetkezünk, és amelyeket választott tisztviselõink képviselhetnek,s amely úton a szövetség tovább fejlõdhet. (Lásd 1. pont feljebb!)

E két pont elkerülhetetlen. 3.) Nyilvánosan kell mûködnünk, vállalva minden hibánk és vi-

tánk és ellentmondásunk ahhoz, hogy hitelesek lehessünk, és nyil-vánosan ki kell, hogy nyilvánítsuk véleményünket minden ügyben!

Összefoglalva: önálló lábra, lábakra kell állnunk, és azonnalszövetségeseket kell keressünk más megyékben és itt a megyében másnemzeti szervezetekkel!

Ebben látom a kiutat, hogy Fejér megye darabokra ne essék rö-videsen, mikor mindenki megérti, hogy mit jelent az, hogy

– tagegyesületeket szervez a Magyarok Szövetsége Egyesület – in-dul a választásokon a Magyarok Szövetsége Egyesület és tagegyesü-leteinek (párt vagy nem párt, mindegy is, minek nevezzük!) szer-vezete – s a MOGY-on tesznek esküt az önkormányzati jelöltállí-tással egybekötve választott, vagy kinevezett „elöl- vagy élenjárók”-nak nevezett tisztviselõi a Magyarok Szövetsége Egyesületnek.

Miért is fontos ez? Mert a Magyarok Szövetsége név kötelez. Az országos vezetés pe-

dig akadálytalanul és töretlenül halad tovább az önmaga által ki-jelölt úton annak ellenére, hogy szöges ellentétben áll több megyevéleményével, talán nem tudva, vagy nem törõdve azzal, hogy mi-lyen hatással van a településeken, a megyékben és más formákbanszövõdõ nemzeti összefogásra, tagságára és a Magyarok Szövetsé-ge megítélésére.

* A hitelesség kedvéért a szövegen csak a legszükségesebbeket (helyesírásihibákat, értelemzavaró megfogalmazásokat stb.) javítottuk.

A mohácsi Nimród Íjászokkal május 15-én, szombaton, az esõs, viharos idõ elõrejelzések elle-nére megtartottuk országos versenyünket Dunaszekcsõn. Sajnos, az idõjósok most nem téved-tek. Aki részt vett a 910. évi elsõ, gyõztes augsburgi csata tiszteletére rendezett versenyünkön,az megtapasztalhatta, hogy milyen körülmények között vívhatták dicsõ eleink a második, 955.évi augsburgi csatát. A versenyre a régió legelszántabb íjászai érkeztek, szám szerint 42-en. Kö-szönjük nekik, hogy a rossz idõ ellenére is eljöttek hozzánk összemérni íjásztudásukat a mi-énkkel. A célok leküzdése mellett külön harcot vívtunk a természeti elemekkel. A 20 célból ki-alakított versenypálya jó idõ esetén nagyon kellemes, öröm-íjászverseny megtartását tette vol-na lehetõvé. Szakosztályunk bebizonyította, hogy zuhogó esõben is tud jó versenyt rendezni.

A kibõvült 3D-s állatparkunk mellett ügyességi célok és – lassan országos hírû rajzolónk –Czita Tibor állatokat ábrázoló céljai várták a versenyzõket. A rajzolt célok vízhatlanná tétele jólsikerült. A verseny alatt végig esett az esõ. A nagy küzdelemben külön kihívást jelentett a pon-tok beírása, illetve a beírólap értékelhetõ állapotban való megõrzése. A verseny végeztével min-denki nagy örömére nem a zuhogó esõben, az árokszélen ülve, hanem az Aréna camping ét-termében, asztalnál és pincérek által felszolgálva fogyaszthatták el a versenyzõink a csobanacot(babgulyás). Mivel ebben az évben ünnepli szakosztályunk az ötödik születésnapját, ezért há-rom tortával is kedveskedtünk a résztvevõknek, mindenki legnagyobb örömére.

Az eredményhirdetés is hozott meglepetéseket. Minden versenyzõ oklevelet és emléklapot iskapott. Természetesen a dobogósok a Nimród-érmeket is átvehették. A felnõtt és a senior kor-csoport dobogósai tárgyajándékokat is vihettek haza. A nõi versenyzõk Sárvári József fazekas-mester feketekerámiáit, míg a férfiak a bólyi Roth Pincészet, a villányi Feuerbach Pincészet bo-rait, a legtávolabbról érkezett versenyzõ és a legnagyobb létszámú csapat pedig a szajki Hárs Pin-cészet Kft. borait vehette át.

Másnap reggel nyolckor egy hasonlóan fontos, de más jellegû programhoz készülõdtünk. AzMSz Mohács járási csoportunk a folyamatosan szakadó esõ ellenére is megtartotta a II. MohácsiMagyarok Vásárát és megyegyûlését a Széchenyi tér melletti Ifjúsági Centrumban. Rendezvénye-inket megpróbáljuk mindig az éppen aktuális városi programokhoz igazítani, mivel bízunk ab-ban, hogy így több érdeklõdõvel számolhatunk. Most éppen Nepomuki Szent Jánost ünnepel-tük, vagyis csak akartuk, ha nem mosta volna el az esõ.

A meghívott árusok közül sajnos sokan nem jöttek el az idõjárás miatt, pedig helyük bizto-sítva volt az épületben, nem volt senki kitéve a rossz idõnek. Akik viszont eljöttek, igazán csa-ládias környezetben találhatták magukat. Színvonalas elõadásokat hallgathattak végig a rovás-írás oktatásától egészen a magyar nyelv szavainak az „õsidõktõl” napjainkig terjedõ átalaku-lásáról. Délután meghívtuk õket egy közös uzsonna elfogyasztására is. Egyik csoporttagunksaját készítésû szörpjeit ugyancsak nagy öröm fogadta, hiszen a mentából, citromfûbõl, bo-dzából készült italok manapság újra kuriózumnak számítanak.

Fél négy felé összeültünk megyegyûlésünk megtartására, ilyenkor mindig megpróbáljuk rész-letesen átbeszélni elkövetkezõ tennivalóinkat, és sort kerítünk a személyes vélemények meg-hallgatására is. Úgy érezzük és tapasztaljuk, hogy égetõ szükségünk lenne újabb csatlakozó ta-gokra vagy legalább segítõkre, hiszen annyi tennivaló kezd felhalmozódni, ami a jelenlevõk ere-jét már meghaladja. Talán ez az egyik ok, amiért nem haladunk kellõ ütemben a feladatainkkal.

Másik kiemelt témakörünk az egyre közelítõ Magyarok Országos Gyûlése. Lassan elkezd-jük összeírni, ki milyen feladatot szeretne vállalni a három nap alatt, esetleg ki mivel tud hoz-zájárulni az esemény zökkenõmentes lezajlásához. Jelenleg a Szilaj Csikó hetilap sátráról tu-dunk némi információt; körvonalazódni látszanak az elõzetes programok és tennivalók. Azonis érdemes már elgondolkodni, milyen alvóhelyet válasszunk magunknak. Persze a helyszí-nen a sátrazás alapvetõen megoldott, de van, aki nem ezt a pihenési módot választja. Nekikmár most le kell foglalniuk a helyüket a környezõ települések szálláshelyein, mert úgy tud-juk, nem nagy a kínálat.

Összességében: a rossz idõ ellenére is, nagyon jó hangulatban telt el a nap, de reméljük,hogy legközelebb a mostanihoz hasonló problémákat elkerüljük. Köszönjük mindenkinek arészvételt és a kitartást.

Herner Adrienn

A Mohácsi Torna Egylet Nimród Íjász Szakosztá-lya 2005. április 6-án alakult. Az alapítók szándé-ka szerint egyesületünk a magyar íjászhagyomá-nyok felélesztését, megtartását és ápolását tûz-te ki céljául. Ennek megfelelõen egyesületünktagjai különbözõ pusztai, merevszarvú reflex íja-kat használnak. Nagy hangsúlyt helyezünk a ha-gyományos pusztai életforma megismerésére ésmegismertetésére, hagyományaink õrzésére.Aktívan keressük és ápoljuk a kapcsolatokat máshasonló szervezetekkel, egyesületekkel, sport-körökkel, szakosztályokkal is. Azóta több orszá-gos versenyen és különbözõ megmérettetésenvettünk részt. Sportolóink igen szép eredmé-nyeket mondhatnak magukénak. Sok arany-,ezüst- és bronzérem bizonyítja a szakosztá-lyunkban folyó munka színvonalát, versenyzõ-ink felkészültségét. Szakosztályunk versenyzõi –a város és a helyi tornaegylet hathatós támoga-tásának köszönhetõen – kitûnõ, biztonságos éskönnyen megközelíthetõ íjászpályán gyakorol-hatnak. Rossz idõ esetén a mohácsi sportcsar-nok hat lõállásos íjászpályáján vagy futófolyosó-ján tartjuk edzéseinket.

Az utánpótlás kinevelése minden csapat szá-mára kulcsfontosságú, ezért igen sok ifi és gyer-mek vesz részt edzéseinken. Minden versenyenindulnak ifjú sportolóink is, és rendszerint nemtérnek haza érem nélkül.

Természetesen mi is szervezünk versenyeket.Minden év augusztusában megrendezzükországos emlékversenyünket a mohácsicsata évfordulójára, amelyre az ország min-den részébõl érkeznek tradicionális íjászok. Szin-tén hagyomány immár, hogy minden év tava-szán a környékbeli egyesületekkel meg-mérkõzünk egy meghívásos íjászverse-nyen, melynek nemcsak a nemes és tiszta ver-sengés a célja, hanem a találkozás a barátokkal,a kapcsolatok ápolása, tapasztalatok gyûjtése,átadása.

Szakosztályunk szeretettel várja minden, íjá-szat iránt érdeklõdõ gyermek, ifjú és felnõtt je-lentkezését, aki kedvet érez ahhoz, hogy jó csa-patban, kulturált körülmények között fejlesszetovább íjásztudását, a versenyeken pedig a Nim-ród színeiben indulva érjen el sikereket. HajráNimród!

Esõ áztatta íjászok és vásár

2222

Szövetségben

HIRDETÉSI MELLÉKLET I

MÚLT-JELEN-JÖVŐ „Angyali korona szent csillag”A magyar szent korona felmutatása az őseink tiszteletére

(A korona másolatát készített e Rónai Att ila ötvösművész, Kaposvár)

A régi magyar himnusz - Boldogasszony Anyánk(az első 2 versszak) - közös eléneklése

Közreműködnek: Zalai Fürkészek Íjász Egyesülete,Szent Imre Kórus, Székely Népdalkör és Baráth Béla - tárogató

Schless Ilona és Schless GyulaSzervező: Tóth István (Kaposvár)

Ratkó József: NélkülükA verset elmondja: Kocsis Edit versmondó

"Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túlnan volt,volt egyszer egy szegény..."

NAGY SZABADTÉRI BÖRTÖNA Nagy-Magyarország-emlékmű helyreállítása

Egy szép és önzetlen emberi szövetség 11 éves történeteSzakértő: Pap Gábor művészett örténész

Tervezők: Zalaváry Lajos és ifj . Hübner Tibor építészSzakmai irányító: Szemenyei-Nagy Tibor szobrász

Beszámoló és a feladatok ismertetése:Rajnai Miklós, a szoborbizott ság szervezője

Nemzet DalaKovács Gábor előadóművész (Bonyhád)

ÉLETEM TANÚSÁGA ÉS ÜZENETEvitéz Bátki József (90 éves), volt doni hős vallomása

HAZÁM-HAZÁM - népdalKözreműködik: Székely Népdalkör (Véménd)

Szakmai vezető: Kerekes Bernadett

K. Sabján Ferenc: És a jelekA verset elmondja: Horváth István

SZÓZAT Szent Imre Kórus

Kegyeleti koszorúk és virágok elhelyezése

Szervezők: Horváth Jánosné, Pócza Att ila, Jerausek Gyulaés Tóth Viktória

„Egy nemzetnek a zseniálisan gondolkodó fi aibiztosítják népük örök életét.”

(Schless István)

Szeretett el meghívjuk Önt, kedves családját és ismerőseit a

TRIANONI DIKTÁTUM90. ÉVFORDULÓJA

ALKA LMÁBÓL SZERVEZETT MEGEMLÉKEZŐÜNNEPSÉGÜNKRE

2010. június 6-án, vasárnap14.00 órára

A NAGY-MAGYARORSZÁG-EMLÉKMŰHÖZNagykanizsára, az Eötvös térre.

A rendezvény házigazdái:Nagy-Magyarország-emlékmű

Szoborbizott sága:Beke Miklós, Fliszár Károly, Kiss László, Pócza Att ila,

Rajnai Miklós, Rózsás János, Szabó József,Szemenyey-Nagy Tibor, Törőcsik Pál

Mészáros József (1999-2001)

2010. június 4-én, 16.30 órakorZala Vármegyében és Nagykanizsa városában

a harangok minden templomban megszólalnak.(A Trianoni diktátumot1920. június 4-én délután 16.30 órakor írták alá!)

Szervező: Magyarok Szövetsége - Kiss László, Balogh László,Kincses Sándor, Józsi Mihály, Horváthné Tóth Mária és

Tóthné Héra-Tokorcsy Ilona

PROGRA M10.30 órakor

Szentmise a Jézus Szíve Templomban - Székely lobogó felszenteléseKözreműködik a Székely Népdalkör (Véménd)

Vezető: Kerekes Bernadett Szervezők: Fliszár Károly esperes plébános és Barabás Ferenc

13.45 órátólTárogatózene: Baráth Béla és Dr. Horváth László

A nagykanizsai és a zalaegerszegi huszárok bevonulásaVezetők: Dobri Lajos és Csondor Csaba

14.00 órátólHIMNUSZ

Jézus Szíve-templom Szent Imre KórusaKarnagy: Csizmadia Ferenc

Wass Albert: Nagypénteki siratóElőadja: Horváth István Radnóti-díjas versmondó

Baráth Béla zenetanár - tárogató

KÖSZÖNTŐvitéz Rózsás János író

volt GULAG-rab, Nagykanizsa város díszpolgára

Kányádi Sándor - Németh Ferenc: NAGYANYÓ KENYÉRElőadják: Kiskanizsai Általános Iskola és Óvoda 2/b, 4/a -4/b ésa Rozgonyi Általános Iskola 4/a tanulói …és még sokan mások

-szeretett el és szívből

ISTENI ÖRÖKSÉGÜNK ÉS FÉLTETT KINCSÜNK,SZÉP HAZÁNK

Ünnepi beszédet mond: Szántai Lajos művelődéskutató

I I

HIRDETÉSI MELLÉKLET I I I

A jurtaszállások az alapítvány 28 hektáros területén vannak, a Bükki Nemzeti Park lábánál.

JURTA 2001 ALAPÍTVÁNY SZARVASKÕ

Nomád Életmód Tábor

Érdeklõdni, jelentkezni lehet: UJJADY PÉTER 06-30/967-4364 DREXLER ANDREA 06-20/359-6294E-mail: szarvasko@invitel.hu, info@jurta2001.hu Részletek: www.jurta2001.hu

A DEMELÁPA VÖLGYBENErdei iskolák a jelentkezésektõl függõen folyamatosan 3-4-5 napos,

„ég alatti” erdei iskola, a tanárok igényei szerintÁrak: 3000-3500 Ft/nap/gyerek

A völgy alapszolgáltatásai:Szállás:

8-10 fõs jurtákbanÉtkezés:

Közösen készített bográcsételek (háromszori étkezés)

Választható hagyományõrzõ kézmûves foglalkozások:

Csontozás, nemezelés, langallókészítés, bõrözés, agyagozás, gyertyamártás…

Egyéb programok:

– íjászat, kalandtúra erdõn-mezõn,lovaglás árkon-bokron,

gyógynövény séta hegyen–völgyön, vártúra tor-túra nélkül, elõadások…

Várunk mindenkit nagy-nagy szeretettel!

Nyáritáborok

2010. július 11-17.

2010. július 25-31.

Árak: 28.000 Ft/hét/gyerek

„…Tiszteld mindig az ébredést, Tisztaságból lett születést, Szeretetbõl köss szalagot, Így ékesítsd földi lakod.”

(Szõke István Atilla)

IV

Hegesztőket keresünkA Magyarok Szövetsége tisztelettel kér minden

hegeszteni tudó és lakatos munkához értőszakembert, hogy a székházának építési

munkálataihoz, a kulturális és sportcsarnokbefejezéséhez jelentkezzenek társadalmi munkára

az msz.kozpont@gmail.com-os villanylevél,vagy a 30/558-4788 telefonszámon.

Helyszín: Bp. XV. ker. Pázmány Péter u. 29–33.

Köszönettel:A Magyarok Szövetsége

1/1 – egész oldal 181 x 256 mm 30.000 Ft

1/2 – fél oldal 181 x 126 mm 18.000 Ft

1/4 – negyed oldal 88 x 126 mm 10.000 Ft

1/8 – nyolcad oldal 88 x 61 mm 6.000 Ft

1/16 – tizenhatod oldal 42 x 61 mm 4.000 Ft

A Szilaj Csikó hirdetési tarifái:

Hirdetések felvétele:Kucsara Pál +36 70 584 8597 pal.kucsara@gmail.com