szilajcsiko2011-01

A TÁRSADALMI ÖNSZERVEZÕDÉS LAPJA

honlap: http://szi lajcsiko.hu

FõszerkesztõVarga Domokos Gyö[email protected]

Fõszerkesztõ-helyettesVerzár É[email protected]

LaptervTóth Zoltán

Grafikai elõkészítés, tördelésFentor Katalin, Juhász Anna, Lázár Zsuzsa

RajzDezsõ Ili, Szikla Krisztina

FotóBogdándy György (Bogdy),F. Szabó Kata, Fucskó Miklós,Herner Adrienn, Jókuti Tamás,Koczka Kata, Náray Zsuzsa,Szamosvári Zsolt

KarikatúraGomba

Hirdetési mellékletKucsara Pál, Szikla Krisztina

OlvasószerkesztésBuvári Márta, Koczka Kata,Maleczki József, Román János,Szentandrási Erzsébet,H. Tóth Tibor, Verzár Éva

KorrektúraBódi Ildikó, Hajdú Éva, Kékesi Katalin,Megyeriné Nagy Magdolna,Zsengellér Annamária

InformatikaFüzi Péter, Golarits Imre, Szabó Tamás

A szerkesztõség címe1153 Budapest, Pázmány Péter út 29–33.

Szerkesztõségi titkárságMuzsnay Terézia Telefon: 06 1 359 [email protected]

Kiadja a Magyarok Szövetsége Egyesület2000 Szentendre, Kossuth Lajos u. 32.e-cím: [email protected]

Nyomda: Innova-Print Kft. 1047 Budapest, Baross u. 92–96. Telefon: 06 1 201 7083

SajtókapcsolatMSz Sajtószolgálat: [email protected] Magyarok Szövetsége honlapja:http://www.magyarokszovetsege.huSzövetség Televízió:http://www.szovetsegtv.huISSN 2061-7011 (nyomtatott változat)ISSN 2061-702X (világhálós változat)

Elõfizetés a szerkesztõségi titkárságon; nyomtatott változat: 1000 Ft/hó

Kapható az Anima könyvkereskedés boltjaiban.

Megjelenik hetente

2 . évfo lyam 1. szám 2011. január 6. 3

Tisztelt Olvasó!Szokás így év kezdetén végiggondolni, mit csináltunk jól vagy rosszul az elmúltesztendõben, mi az, amit másképp kellene. Szokás fogadkozni, hogy akkor mostvégre új életet kezdünk, magunk mögött hagyjuk a gyengeségeinket, összekap-juk magunkat, s csupa jó dolgot mívelünk. Bevallom, csak ebbõl a megfontolás-ból sok ígérnivalót nem látok szükségesnek: a Szilaj Csikó önkéntes szerkesztõ-gárdája megszületése óta szinte erején felül teljesít, s habár nyilván igyekeznünkkell mindig többet és többet tennünk azért, hogy a Magyarok Szövetségének (deakárki másnak) a magyar nemzet boldogulásáért tett törekvéseit minél erõtelje-sebben és eredményesebben szolgáljuk, nekem mint fõszerkesztõnek, arra isügyelnem kell, hogy ne feszítsem túl a húrt, ne állítsam köszönömre dolgozómunkatársaimat megoldhatatlan feladatok elé.

A sors, szerencsére, úgy hozta, hogy jó szívvel ígérhetek a Szilaj Csikó nevé-ben egy olyan nagy dolgot, amelynek teljesítése igazából nem kíván nagyobbidõ- és energia-ráfordításokat. Inkább csak figyelmünk másra való fókuszálását.S ez már csak azért sem fog nehezünkre esni, mert lelkünk legmélyérõl, a SzilajCsikó alapvetésébõl fakad. Az igazszólásról beszélek. De nem akármilyen igaz-szólásról, hanem olyanról, amely két vaskos kötetbe van szerkesztve, – ha az el-sõ kiadását tekintem – immáron csaknem másfél évtizede. Egészen pontosan:14 éve, 1997-ben jelent meg az elsõ kiadása Bolyky Úr János, illetve Püski Sán-dor jóvoltából. Nem állíthatom, hogy teljesen visszhangtalanul, hiszen az a ket-tõs kötet, amelyet jómagam lázasan tanulmányozok, már a harmadik kiadás. Min-denesetre egy éven keresztül háborítatlanul porosodott polcomon, mert amidõnJókuti Tamás barátomtól karácsonyi ajándékba kaptam volt, hamar belelapoz-tam, aztán megcsóváltam a fejem, megállapítván, hogy néhány idõmilliomosonés különcön kívül nincs ember, aki beleássa magát ezekbe a sok-sok évezredestörténetekbe, ezerszer ezer névbe, ráadásul teljesen bizonytalan eredetû mon-dákba, helyenként hajmeresztõ hitvilágba. Nem is csodálkoztam különösebben,hogy itt-ott lehetett ugyan hallani néhány lelkes szót a kötetekrõl, de még az ún.nemzeti oldal fõáramú sajtója sem foglalkozott vele.

Bõ egy hete ott álltam újra a könyvespolcom elõtt, s néztem, mi olvasnivalótvigyek magammal karácsonyi szabadságunkra, Erdélyországba. S kezem azon-nal a szóban forgó könyvet, az igazszólások szentséges gyûjteményét ragadtameg. Pontos címe: Arvisura (Igazszólás) I–II. Alcíme szerint: Regék a hun és amagyar törzsszövetség rovásírásos krónikájából. Az 1982-ben elhunyt szerzõ,Paál Zoltán 1955-ben megfogalmazott szavai szerint: „A mesék valódiságát iga-zoló eredetei iratok (…) nincsenek a kezemben.” Amit ehhez most én tennékhozzá, az csupán három kurta megállapítás: 1) Ilyen könyvet lehetetlenség azeredeti források nélkül elkészíteni. 2) Ez a könyv jó eséllyel lehet általában amagyarság, elõtte még a Magyarok Szövetsége bibliája. 3) Ennek elõsegítésébõla Szilaj Csikó bõven ki fogja venni a részét.Ünnepélyesen ígérem.

Varga Domokos György

Szilaj Csikó-megrendelésTelefonon: 06 1 359 9155

Levélben: Muzsnay Terézia, 1131 Budapest, Göncöl utca 51. E-mailben: [email protected]

Számlaszám (elõfizetési díj és adomány küldéséhez):Magyarok Szövetsége Egyesület 64700076-30100471

Megjegyzés: a lap világhálós változata ingyenesen olvasható,adományokat azonban – fennmaradása érdekében – szívesen fogadunk.

Elõfizetem a Szilaj Csikó címû hetilapot

negyed évre 3000 Ft, fél évre 6000 Ft, egy évre 12 000 Ft 1 példányban(Külföldi elõfizetés esetén a postaköltséget felszámítjuk!)

KÉZBESÍTÉSI ÉS ÉRTESÍTÉSI CÍM

Név: ......................................................................................................................................................Cím: ......................................................................................................................................................E-mail: .....................................................................................Tel.: ....................................................

4

Karácsony elõtt a Szilaj Csikó szerkesztõsége arra biztatta olvasóit, hogy ki-ki bátran írjon aSzövetségben amúgy is sûrûn járó angyalkáknak, mi lenne az õ szíve vágyódása. Annyit kértünkmég csupán, hogy akit meglátogat az angyal, az ne legyen rest beszámolni nekünk ez örömteli hírrõl.Íme, az elsõ…

Kedves karácsonyi angyalkák!Ma a postakocsi meghozta az ajándékot. Nagyon szépen köszönöm. Mindennek nagyon örülök, az édességeketmegosztottam a testvéreimmel. Lesz, amit a fára akasztunk. Áldott karácsonyi ünnepet kívánok: István.

(teljes név és cím a szerkesztõségben)

Ünnepi készülõdés

Angyaljárás a Szövetségben!

VáradiÁgnesalkotása

Karácsony alkalmából a Szilaj Csikó négykörkérdést tett fel a Magyarok Szövetsé-ge ilyen-olyan rangú elöljáróinak, rész-ben pedig saját munkatársainak. Szer-kesztõi mûszóval élve anyagtorlódás mi-att nem minden válasz fért be karácsonyidupla számunkba, ám úgy ítéltük meg,hogy az akkor kimaradottak az ünnepekelmúltával is érdekesek lehetnek. A vála-szok elõtt szereplõ számok az alábbi kér-désekre utalnak:

1. Mit vársz a karácsonytól?2. Kire, mire figyelsz ilyenkor a leginkább? 3. Mit szeretnél az angyalkától magadnak s

a családodnak?4. Mit kívánsz az angyalkától a Magyarok

Szövetségének?

Nirschné Henn Edith, újságíró, MSz-ügyvivõ, testületi tag

1. Jézus születését várom. Várom, hogy ismétközénk szülessen az egyetemes Megváltó,hogy elhozza közénk Szent Fényét, mindenigaz ember gyógyulására. Valami azt súgjabennem, hogy ez a karácsony különlegesebblesz nekünk magyaroknak, mint az eddigiek.Úgy legyen.2. A családomra, a szeretteimre, a barátaim-ra, az elesettekre, a gyermekekre. A karácsonynem az ajándékozásról szól. Ilyenkor a lélekmegújulásán van a hangsúly. Az egyénekbenmegvalósuló lelki újjászületésen. Mit ér egyvagon ajándék a karácsonyfa alatt, ha a szü-lõk marakodnak, a gyermekek sírnak, a roko-nok, barátok kulcsra zárt ajtók mögött, a tvelõtt esznek-isznak magányosan?!3. Nálunk az egész család együtt lesz kará-csonykor, így a lényeges kívánságom teljesül.Hogy mit szeretnék az angyalkától? Hogy telje-sítse nagy álmunkat. Vidékre szeretnénk költöz-ni, vissza a természetbe, Isten tenyerére, az em-

beribb léptékû világba. Ez az egyetlen igazánnagy álmunk. Hogy ebben segítsen.4. Hogy keresse fel a Teremtõ Öregistent, Jé-zust, a Szûzanyát, és kérje meg õket arra, hogysegítsenek nekünk ebben a földi szolgálat-ban. Hogy adjanak elég erõt, bölcsességet ne-künk ahhoz, hogy ki tudjuk vezetni nemzet-társainkat ebbõl a tudatosan elállatiasított vi-lágból egy élhetõbb, magyar világba. Kérjemeg Õket arra, hogy segítsenek nekünk eb-ben a közjogi küzdelemben, segítsenek ne-künk visszatérni a Szent Koronánk oltalmaalá, a Történeti Alkotmányunkhoz.

H. Tóth Tibor, nyelvész

1. Külsõ és belsõ békét.2. A családra és a „kozmikus” üzenetre.3. Néhány tökéletes pillanatot.4. A helyes út megtalálását.

F. Szabó Kata, meseíró, újságíró

1. Megújulást, békességet és harmóniát, meg-nyugvást, meghitt családi kört, vidámsággal ésönfeledt kacagással. Kívánom, hogy a fényminél több ember szívében otthonra találjona szeretet és megértés által.2. Természetesen leginkább a családomra,a gyermekeimre, mert úgy érzem, hogy el-foglaltságaim miatt az év közben sokszorcsak testben voltam velük, lélekben nem.Emiatt lelkiismeret-furdalásom is van, mégha az eszemmel meg tudom is indokolnimagamnak, mennyire fontosak voltak azokaz elfoglaltságok – az õ jövõjük szempont-jából is.3. Egészséget, erõt, kitartást, hogy meg tud-juk valósítani azokat a célokat, melyeket ki-tûztünk magunk elé. Munkahelyet nekünk,szülõknek, hogy biztonságban nevelhessük

fel a gyermekeinket. Az igaz barátokat meg-tartani, a hamisakat elveszíteni. 4. Kérem a Boldogasszonyunk és a Jóisten ol-talmát ahhoz a szívbõl jövõ munkához, me-lyet végez. Kívánom, hogy ahogy régen ki-mondták, hogy magyar, s az értéket, minõsé-get jelentett, úgy ha kimondják: MagyarokSzövetsége, ugyanezt jelentse. Kívánom, hogysikerüljön a Szövetségnek a civil szervezete-ket egységbe kovácsolnia a nemzetünk jövõ-je érdekében, határon innen és túl.

Dezsõ Ilona Anna, festõ, író

1. A családomat, mert több év után ismétegyütt lehetünk, a nagy fiam és a menyem isvelünk ünnepel, nem kell kapkodnom, nemdélben ünnepelünk, hanem igazi Szent esténklesz. A fényt várom, Jézus Krisztusunk szüle-tését, református létemre az éjféli misét, majdegy kis sétát a családommal Debrecen belvá-rosában. Újra megcsodálni a meghitt hangu-latot, a magányosan csilingelõ üvegdíszeket,és érezni a Megváltó jelenlétét, amint átölel,halkan súgja a fülembe: Sikerült, látod? Min-dent elértél…hiszen élsz.2. A családomra, de kicsit magamra is, mertha magammal jóban vagyok, akkor ezt köz-vetítem szûkebb, tágabb környezetemnekegyaránt. A misztikumok megadására, hogyidõben csilingeljek angyalkaként a csengety-tyûmmel, szépen énekeljem a Mennybõl azangyalt, mert tudom, amíg velem énekli a csa-lád, addig kerek a világ. 3. Egy kis unokát végre, de már megint le-késtem róla, a gyerekeim nem tervezték be er-re az évre sem, talán majd jövõre; egészséget,a többi nem számít.4. Bort, búzát, békességet… tiszteljék egy-mást, hogy ne tudjon éket verni közénk a bé-kétlenség.

Amikor ezeket a sorokat írom, már csak pár óra van hátra,és ki könnyedén, ki botorkálva, átlép egy új esztendõbe.Egy kicsit számvetés is ez az öröm pillanatai mellett. Azelmúlás azonban mindig magában hordozza az újrakezdéslehetõségét is. Marcus Aurelius úgy fogalmazott, „Megteheted,hogy új életet kezdj, csak nézd ismét azzal a szemmel a dolgokat, amivel egy-szer már helyesen megláttad õket: ebben áll az új élet.” Megfontolandó gon-dolatok ezek, hiszen döntéseinkkel nemcsak saját, de olykor a környezetünk-ben élõk sorsa felõl is döntünk! Nagy teher és felelõsség is ez egyszerre.

Valójában a szilveszter nem más, mint a földi idõnek az ünnepe, me-lyet a világ s Árpád kései leszármazottai féktelen, szilaj duhajkodással,

petárdák ropogása mellett, idegen kultúrák olcsó káprá-zatában ünnepelnek. De nem tudom, hogy jól ünnepe-lünk-e? Talán vidéken, a kis falvakban, a tanyákon úgy

éjfél felé még ma is fel-feltekintenek a csillagvereteségre, és ott talán nemcsak a kezek, de ha csak pillanatokra

is, a szívek is összeérnek. És ezek a tõlünk távolabb élõ, végképp ellehe-tetlenített, szándékosan megnyomorított emberek már tudják, olykor,akár egyetlen gyertya is elég, hogy legyõzze az erõszakosan ránk telepü-lõ „sötétet”. Aztán eljön a pillanat, az éjfél, és a Föld nekilát, hogy egyújabb kört karcoljon a végeérhetetlen kékbe.

Botz Domonkos

Mit vársz, kire figyelsz, mit szeretnél? Karácsonyi körkérdések

Egyetlen gyertya


2011-ben, vízkereszt napján lesz pontosan 33 esztendeje annak, hogy Szent Koronánk33 év távollét után ismét hazatért, ezzel reményt adva arra is, hogy legfõbb közjogi méltóságába

visszakerülve, a Kárpát-medence újjászülethessen ezeréves alkotmányunk védelme alatt.

EEzzeenn aallkkaalloommbbóóll 22001111.. jjaannuuáárr 99-éénn,, VVeerrõõccéénn ttaarrttjjuukk

NNeemmzzeettii ffeellttáámmaaddáássuunnkk üünnnneeppéétt,,amire szeretettel hívjuk és várjuk családjával együtt.

ÜÜnnnneeppii pprrooggrraammuunnkk

10.00–10.15 A Himnusz közös éneklése, bevonul a Magyar Történelmi Vitézi Rend a történelmi zászlókkal

MeglepetésNirschné Henn Edith, Bethlen Farkas: Ünnepi köszöntõ

10.15–12.00 Szántai Lajos: A Magyar Szent Korona c. ünnepi elõadása12.00 Déli harangszó

12.01–12.45 Szünet, büfé12.45–13.15 Papp Lajos: Magyarságtudat 2011 c. ünnepi felszólalása

13.15–13.50 Meglepetés13.50–15.10 Woth Imre: A Szent Korona titkai c. ünnepi elõadása

15.10–15.30 Szünet15.30–16.00 Zétényi Zsolt: Gondolatok Magyarország történeti alkotmányáról c.

ünnepi felszólalása16.00 Közös fogadalmunk

16.20 A történelmi zászlókkal fáklyás menetbe rendezõdve zarándoklaa Kárpát-Haza templomához

17.30 Közös ima, éneklés a templomnál18.00 A Szózat közös eléneklése után hazatérés

HHeellyysszzíínn:: VVeerrõõccee,, GGéézzaa ffeejjeeddeelleemm RReeffoorrmmááttuuss ÁÁllttaalláánnooss IIsskkoollaa ((ssppoorrttccssaarrnnookk))GGaarraamm uu.. 88––1100..

Benis Miklós Nirschné Henn Edith Bethlen Farkas Magyarok Szövetsége Verõce polgármestere

6

A Bank of America nem várta mega WikiLeaks meglepetését Újabb amerikai pénzintézet, a Bank of America szakított a tit-kos amerikai diplomáciai iratokat kiszivárogtató WikiLeaksportállal.

A bank közleménye szerint ezután nem hajtanak végre átuta-lásokat a honlap számlájára, mert annak tevékenysége nemegyeztethetõ össze a Bank of America üzleti politikájával.

A WikiLeaks korábban bejelentette, hogy a jövõ év elején do-kumentumokat hoz nyilvánosságra „egy nagyobb amerikaibank erkölcstelen üzleti gyakorlatáról”. A pénzintézetet egy-elõre nem nevezte meg, de széles körben az a vélemény, hogya Bank of America van a célkeresztben.

A bank bejelentését rövidesen egy üzenet követte a Wiki-Leaks részérõl, amelyben arra kérték „a szabadságszeretõ em-bereket”, hogy zárják le számlájukat a Bank of Americánál, ésvigyék máshová a pénzüket.

Az amerikai szenátus elé kerülõ új élelmiszer-biztonságitörvény illegálissá tenné a zöldségeskerteket Az amerikai szenátus elé kerülõ 510-es számú törvény az élel-miszer-biztonság modernizálásáról sokak szerint az amerikaitörténelem egyik legveszélyesebb törvényjavaslata. A törvényértelmében a kormánynak jogában állna meghatározni, kinekbiztosít jogot arra, hogy növényt termesszen, illetve azzal ke-reskedjen. A kormánynak jogában állna letartóztatni a helyi pi-acokon saját termelésû zöldségeiket, gyümölcseiket áruló kis-kerttulajdonosokat. A biozöldségek és -gyümölcsök szállításacsak a kormány elõírásai szerint történhetne, ellenkezõ eset-ben büntetõeljárás indítható a gazda ellen.

A törvény nagyon homályosan fogalmaz, így azt a hatóságokszinte bármire alkalmazhatják. A biofarmok tulajdonosai legin-kább attól félnek, hogy a törvény illegálissá tenné a magok ki-gyûjtését a saját maguk által termelt növényekbõl. Ezzel a lé-péssel a hatalmas, génmódosított technológiát alkalmazó ag-rárkonszernek, mint a Monsanto, teljes monopóliumot élvez-nének az élelmiszer-ellátásban, mivel mindenki tõlük kénysze-rülne magot vásárolni. A génmódosított magból kikelt növé-nyek magja pedig steril, így a magokat minden évben újra megkellene vásárolni.

(forrás: NaturalNews)

Emberkereskedõink KanadábanKanada korábban egy kedves, befogadó ország volt, mostaná-ban azonban úgy tûnik, ott is elkezdtek terjedni a Magyarország-ra jellemzõ cigányellenes, rasszista nézetek – idézték az ember-kereskedelemmel vádolt D. Ferenc sógornõjének szavait egy, anapokban megjelent kétrészes kanadai cikkben. A The HamiltonSpectator újságírói azért utaztak hazánkba, hogy körüljárják –mind az áldozatok, mind az elkövetõk száma alapján – Kanadatörténetének legnagyobb emberkereskedelmi ügyét.

A helyi hatóságok azután kezdtek el nyomozni, hogyHamilton városában 2009 végén egy szociális munkástól segít-séget kért egy Magyarországról érkezett menekült. Az idõ elõ-rehaladtával kiderült, rajta kívül további legalább 18 férfit csá-bítottak hazánkból munka ígéretével külföldre a bûnözõk. Mi-helyt megérkeztek, munkáltatóik menekült státust igényeltet-tek velük, és elvették személyes irataikat. Néhány munkásnakel kellett játszania, hogy szellemi, illetve fizikai problémái isvannak, hogy a menekült státusszal járó rendszeres kifizetése-ken túl egyéb szociális segélyeket is igénybe vehessenek. Min-den esetben bankszámlát kellett nyitniuk, ahová befolyhatotta pénz, azt azonban helyettük fogva tartóik vették fel. A férfi-akat pincékben, négyes-ötös csoportokban összezárva tartot-ták fogva, ingyen vagy aprópénzért dolgoztatták õket, és ese-tenként olyan háromnapos húst adtak nekik enni, amelyet méga kutyák sem voltak hajlandóak elfogyasztani – derült ki a rend-õrségi jegyzõkönyvekbõl.

(A Magyar Nemzet nyomán)

Magyar idõ

Bankwach: EU-euromilliárdokatnyeltek le a közvetítõ bankokA gazdasági válság következtében szétvert kelet-európai kis-vállalkozásoknak szánt milliárdos uniós készpénzt a közvetítõbankok maguknak halmozták fel: ezzel a drámai kezdõmon-dattal számol be az uniós ügyekre szakosodott Eubserver.comszakportál a prágai Bankwatch, a bankok átláthatóságát szor-galmazó kampánycsoport új jelentésérõl, amelybõl kiderül,2008 és 2010 júniusa között a magyar, lengyel, cseh és szlovákkis- és középvállalatoknak csupán 0,001 százaléka kapott azEurópai Unió által az erre a célra a közvetítõ bankoknak átutaltmilliárdokból.

2008-ban kiderült, hogy a kis- és középvállalkozások a hite-lezéseket is érintõ válság miatt nem tudtak kölcsönhöz jutni.Erre válaszként az európai pénzügyminiszterek ösztönzõ cso-magot hoztak létre, amelynek része volt 15 milliárd euró, hogyezzel gyorssegélyt nyújtsanak e vállalkozásoknak az EurópaiBeruházási Bankon (EIB) keresztül. Az EIB azonban a hitelösz-szegeket közvetítõ intézményeknek – legnagyobb részben ke-reskedelmi bankoknak – utalta át, amelyektõl azt várták, hogya számukra elküldött forrásokat saját összegeikkel kiegészítveadják tovább a kisvállalkozásoknak.

A Bankwatch december 8-i jelentése szerint azonban egyál-talában nem ez történt. A közvetítõ kereskedelmi bankok stop-polták a pénzt, saját készpénzállományukat növelték vele, ésnem továbbították azoknak, akiknek az unió azt szánta. Ezt an-nak ellenére nem tették meg, hogy egyes bankoknak több mintkét év állt rendelkezésükre az összegek kölcsönzésére, írja ajelentés. Az EIB által rendelkezésre bocsátott 15 milliárdeurónak eddig csak 69 százalékát adták tovább, de ez is csak„optimális” számítás, állítják a jelentés készítõi.

Magyarország és Lengyelország esetében ráadásul az a fu-ra helyzet állt elõ, hogy 2008-ban és 2009-ben az EIB kész-pénzébõl mind kevesebb számban továbbították a kölcsönö-ket. A jelentés egyik táblázata bankokra lebontva mutatja beaz általános kölcsönök nagyságát és azt, hogy ebbõl meny-nyit, hány esetben kölcsönöztek. A táblázatban szereplõMKB Global Loan Hungary nevû bank csupán két esetbenadott kölcsönt, és ezeknél az átlagos összeg 10 millió euróvolt. Összehasonlításként a szlovák Unicredit Leasing Slo-vakia GL például 1407 esetben nyújtott átlagosan 49 751 euróértékû kölcsönt.

Noha a jelentés a kelet-közép-európai térségre összpontosít,a jelek arra mutatnak, meglehetõsen hasonló helyzet alakult kiEurópa nyugati felének egyes országaiban is. Írországban pél-dául a helyi cégek szintén alig részesültek az EIB által a köz-vetítõ bankokon keresztül elindított összegekbõl.

A jelentéstevõk megjegyzik azt is, több hitelfelvevõ vállalko-zás panaszkodott arra, hogy a kölcsönöket túl drágán adták. Ajelentés azt is megállapítja, hogy 30 globális kölcsönbõl csupánnégy kölcsönt juttattak el maradék nélkül kis- és középvállala-toknak.

A jelentés kitér több térségi bank esetére. Így a magyarorszá-gi Volksbank Hungary GL II a gazdasági „szétolvadás” idején,2008. november 14-én kapott 30 millió euró összegû globáliskölcsönösszeget. Ennek ellenére e banktól 2010. júniusig csu-pán egyetlenegy kisvállalkozás kapott kölcsönt. De a magyar-országi CIB GL III sem tudott eddig „túladni” az EIB-tõl kapottkölcsönösszegen, annak ellenére, hogy azt még korábban utal-ták át számára.

A jelentés azt a kérdést is felteszi, vajon az EIB, amelyik cél-zott módon közvetlen segítséget tud nyújtani a szükségetszenvedõ szektoroknak Németországban, Franciaországban,Nagy-Britanniában és Olaszországban, miért nem képesugyanerre Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyar-ország esetében?

Lovas István Brüsszel(forrás: Magyar Nemzet. Rövidített változat)

Magyar idõ


Döntött az EU: még három évig tilthatjuk a külföldiekföldvásárlásátAz Európai Bizottság hétfõn úgy döntött, hogy engedélyezi Ma-gyarország számára a termõföld-vásárlási moratórium, a ma-gyarországi lakóhellyel nem rendelkezõ uniós polgárok és va-lamennyi jogi személy termõföldszerzésének korlátozására vo-natkozó idõ átmeneti meghosszabbítását.

A bizottság a Magyarország által szolgáltatott információkalapján hagyta jóvá, amelyek „rávilágítottak arra, hogy a hosz-szabbítás nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a mezõgazda-sági földterületek piacán súlyos zavarok lépnek fel” – áll a té-máról kiadott brüsszeli közleményben.

Az Európai Bizottság „egyben felkéri Magyarországot, hogyfokozza a folyamatban lévõ mezõgazdasági reform befejezésé-re tett erõfeszítéseit, különösen pedig, hogy érjen el haladástmás intézményi tényezõk, mint például a kárpótlási folyamatlezárása tekintetében”.

(forrás: MTI)

Hegedûs Tamás: Elmaradt a paradigmaváltás Számos erénye mellett is elfogadhatatlan a Jobbik számára azOrszággyûlés által ma megszavazott költségvetés – mondta elsajtótájékoztatóján Hegedûs Tamás. Szerinte el kell ismerni,hogy számos pozitív változást hoz az új büdzsé. Ezek közöttemlítette a családok támogatásának adókedvezmények formá-jában való emelését, illetve azt, hogy a költségvetésben évekóta elõször nem szerepelnek megszorítások. Hegedûs Tamásugyanakkor hozzátette: a fentieket a kormány lényegében egy-szeri, ideiglenes rendkívüli bevételeknek köszönhetõen érte el,s ezek nem teremthetnek hosszú távon is fenntartható költség-vetési pályát.

Úgy véli: a kormány által beharangozott radikális gazdaság-politikai fordulat nem történt meg. A büdzsé bevételi oldalaugyan alaposan átrendezõdött, ám a kiadások területén elma-radt a paradigmaváltás. A Jobbik szerint komoly probléma,hogy a kormányzat nem nyújt semmiféle megoldást vagy re-ményt a kilakoltatási moratórium tavaszi lejárása után utcárakerüléssel fenyegetett magyar családok tízezreinek. A költség-vetésben nyoma sincs a devizehitelesek megsegítését célzó,már hónapokkal ezelõtt beharangozott Nemzeti EszköszkezelõAlap létrehozásának sem, s ez családi, emberi tragédiák sorá-hoz vezethet – mutatott rá Hegedûs Tamás.

(forrás: jobbik.hu)

Illegalitásba menekülnek az adósok? A tartozások emelkedése és az ingatlanárak csökkenése miattmára minden második ingatlanhitel-tartozás összege maga-sabb, mint a jelzálogként felajánlott ház vagy lakás értéke –tudta meg a Magyar Nemzet Kovács Lászlótól, a Banki és Vég-rehajtási Károsultak Információs Irodájának ügyvezetõjétõl. Abajba jutott családok nyakán így még akkor is marad adósság,ha ingatlanjukat elárverezik, ez pedig tízezreket ûzhet „illega-litásba”. Õk papíron minden javukról, még a bejelentett mun-kájukról is kénytelenek lesznek lemondani, ha nem akarják,hogy ingóságaikat vagy fizetésüket elvigye a végrehajtó. Ko-vács tapasztalatai szerint az elmúlt egy évben 30-40 százalék-kal nõtt a nem fizetett hiteltartozások mértéke, a bankok pe-dig egyre sûrûbben nyúlnak a végrehajtás eszközéhez.

Pálinkás újra kifogásolta a Hoffmann-tervet Több ponton kifogásolja az új felsõoktatási törvény koncepci-óját és a pedagógus-életpályamodellt a Magyar TudományosAkadémia elnöke – írja a Magyar Nemzet. Az új típusú bolo-gnai képzési rendszerben csak ott szabad változtatásokat vég-rehajtani, ahol az egyértelmûen károkat okozott – mondta azelnök. Szerinte az alapelv azonban csak a bolognai képzésirendszer továbbfejlesztése lehet, nem a régi rendszer visszaál-lítása. Pálinkás József nem ért egyet az osztatlan tanárképzéskizárólagos visszaállításával. Szerinte a tanári pályával kapcso-latos túl sok szigorítás oda vezethet, hogy szinte senki nem vá-lasztja majd ezt a pályát.

A bíróság ma gyermekbántalmazástvalósított megDr. Morvai KrisztinaEP-képviselõ nyílt levele dr. Kenéz Andrea bírónõnek

Tisztelt Dr. Kenéz Andrea Bírónõ! Ön a mai napon elkövette azt a cselekményt, amelyet a gyermekvé-delmi jog és az ENSZ Gyermeki Jogok Bizottsága „intézményi gyer-mekbántalmazásnak” nevez.

Karácsony elõtti napra, december 23-ra tûzte ki a másfél éve elõ-zetes letartóztatásban lévõ ellenzéki vezetõ, Budaházy György elõ-zetes letartóztatásának megszüntetésével, illetve meghosszabbításá-val kapcsolatos bírósági „tárgyalást”, ülést. A vádlottnak – Ön által ésa nyilvánosság által tudottan – három kisgyermeke van, mindannyi-an 12 év alattiak, a legkisebb négyesztendõs. A gyermekek nyilván-valóan hetek óta azon izgulnak, szoronganak, hogy a nekik nagyonhiányzó édesapjuk velük töltheti-e a karácsonyt. Ön azt akarta, hogyaz utolsó pillanatig kelljen várniuk arra, hogy erre a – számukra leg-fontosabb – kérdésre választ kapjanak.

A tárgyalás kitûzésének idõpontjából, a karácsony elõtti utolsómunkanapból, minden jóérzésû ember arra következtetett, hogy agyermekekre, a családra és a vádlottra kedvezõ döntés születik, hi-szen ellenkezõ esetben egy bíró – pontosan ismerve az eset összeskörülményét, és tudva, hogy milyen döntést készül hozni – nyilván-valóan nem szánta volna magát ilyen gonosz, a gyermekekkel szem-ben kegyetlen lépésre. Ezt gondoltuk és ezt hittük – de tévedtünk.Amit ma Ön tett, több mint a bírói etika megsértése és több mint azemberség hiánya.

Amit Ön ma tett, az gyermekbántalmazás. Mint bírói szakvizsgávalés PhD tudományos fokozattal rendelkezõ jogász igen sok kutatástvégeztem a gyermekbántalmazás körében. Amint azt Ön is tudja, agyermekbántalmazás nemcsak fizikai, hanem lelki formát is ölthet,amikor is valaki gyermekeknek nem fizikai, hanem súlyos lelki sérü-lést, fájdalmat, szenvedést okoz. Az elkövetõ nem csak természetesszemély, hanem intézmény is lehet. Intézményi gyermekbántalma-zás, annak is a lelki formája valósul meg akkor is, amikor egy ható-ság, például bíróság olyan döntést hoz, amely szükségtelenül, önké-nyesen súlyos lelki gyötrelmeket okoz kisgyermekeknek. Mi szükségvolt erre, kedves bírónõ?

Kérem, hogy az idei karácsonyon jusson majd eszébe az a háromBudaházy-gyerek, aki az Ön döntése miatt érzi magát nemcsak szo-morúnak, de becsapottnak is.

Üdvözlettel dr. Morvai Krisztinaeurópai parlamenti képviselõ az EP LIBE

(Szabadságjogi, Igazságügyi és Rendészeti) Bizottságának tagja

Szalonkomcsik Brüsszel kimutatta a foga fehérjét. A karácsonyi készülõdés utolsó pil-lanataiban szinte elsikkadt a hír, hogy az EU kormánya, azaz az Euró-pai Bizottság elutasította hat kelet-európai tagállam, köztük Magyar-ország indítványát. Kormányunk és a korábban szintén orosz meg-szállás alatt szenvedõ többi ország vezetése azt kérte, hogy az unió nealkalmazzon kettõs mércét, azaz „minden totalitárius bûn megbocsá-tását, tagadását és lekicsinylését egyformán minõsítse bûncselekmény-nek, függetlenül attól, hogy azt milyen rendszer követte el”.

A múlt hét óta tudjuk, hogy a nyugat-európai politikusok és nekikköszönhetõen a brüsszeli adminisztráció szemében egy 1946-ban, az-az békeidõben egy magyar kisváros utcáján találomra begyûjtött, majdmarhavagonban valamelyik orosz kényszermunkatáborba hurcolt ésott agyonvert, netán halálra éheztetett ember élete kevesebbet ér, mintegy másik magyar emberé, akit két évvel korábban hasonló módszer-rel, de más egyenruhát viselõ pribékek gyûjtöttek be és hurcoltak né-met haláltáborba, zsidó vagy cigány származása miatt.

Az Európai Bizottság cinikus érvelése szerint „nincsenek meg a fel-tételei annak, hogy az unióban egységes jogi szabályozást vezessenekbe a kommunista rendszerek bûneirõl, egyebek között egy szintre he-lyezve ezeket a náci rezsimek bûneivel”. (…)

Aki szerint csak egyféle nagybetûs bûn létezik, az egymillió ma-gyar család tragédiáját tapossa a sárba. Következésképp egy lelket-len, aljas gazember. Még ha brüsszeli szalonkomcsiként olyan nagyoneuropéernek is gondolja magát.

Huth Gergely(forrás: Magyar Hírlap, 2010. 12. 27., erõsen rövidített változat)

8

– Jártatok-e fonóba?– A szöszt, amikor megcsináltuk a gere-

benen – fiatalok vótunk, nem vót színház,se tévé – fonóba jártunk. Öt-hat lyány jártegy helyre. Minden este más lyánynál men-tünk a fonóba. Jöttek a fijúk is. Ott szép ma-gyar nótakat danoltunk. A fiúk orsóleseléstcsináltak, elkapták az orsót, ki kelletett vál-tani. Egy-egy csókkal lehetett kiváltani azorsót. Akinek vót szeretõjevagy udvarlója,aztat hazakésérte, vitte a guzsalyat. Másnapmegént más helyre mentünk. Kitudták afijúk, hova megyünk fonni, akkor ottmegént felkerestek.

De nemcsak a fonóba fontunk, hanemnappal is, otthunn is. Mert mire jött a tavasz,meg kelletett fonni, kiszapulni a fonalat,megtekerni, megszõni, úgyhogy nagy mun-ka vót vele. Ez õsz végétûl tavaszig tartott.Akkor csak a szöszmunka ment. Vótollyanko’, hogy hajnalba mán négy órakkorfelkõttünk fonni. És vót ollyann család,hogy vót két lyán vagy három lyán, be vótosztva, hogy ez mosogat, a másik takarít,egy állandóan mindég font. Nállunk is ígyvót. Vót ollyann hét, hogy én mosogattam,sepregettem, mostam, anyám fõzött, Jolány,Anna fontak. Akkor másik héten a másiklyán vót. Mikor mék hétre ráment, ahogyfordult.

– Hány évesek voltatok, amikor elõszörfontatok?

– Mi mán hét-nyolc céves korunkba fon-

tunk. Mán hatéves korunkba’ iskolába men-tünk, mán akkor a szüleinktûl láttuk. Mánnégyéves korunkba’ a csepüt is tudtukkalótyolni.

– Amikor megfontatok, kész lett a fonal.Mit csináltatok vele?

– Amikor megfontuk a fonalat, akkor jötta szapullás. Beraktuk a fonalat egy nagy dé-zsába. Vót egy üst, abba vizet tettünk, aztfelforráztuk. A fonal tetejére tettünk egyhammast, abba tettünk két vider hammut,akácfahammut, mer az vitte a legjobban ki,tisztázta. Aztat egy napig forraltuk a vizet,és öntöztük ráfele a kádra, a fonalra, hogymegkejjen. Ez egy éccaka vót a kádba, reg-gel pedig megént kimentünk a kúthoz,szedtük kifele a fonalat, és mosószéken su-lyokkal, mártottuk a vízbe, és ütöttük a fo-nalat, hogy kimenjen belõle a hammu mega lúgnak a szaga. Eztet jól kiráztuk két lérûlis, oszt akkor kötel vót kikötve az udvaron,szépen kiterengettük. De közbe meg vótkötözve egy-egy pászma, hogy össze ne bo-moljon a fonal.

Akkor pedig, mikor megszáradt, vót teke-rõ. A tekerõre rátettük, kihúztuk a fonalat,majdnem ollyann háromméteres hosszanvót, és akkor megtekertük a fonalat egynagy fára. Ment a tekerõ körbefele, ésgombolyégba tekertük meg. A közepi lyu-kas maradt, aztat átkötöttük megént, kétgombolyégot összekötöttünk, és vót a ház-ba egy ollyann rúd, amire ráraktuk.

Verzárné Váradi Ágnes

„Sok vón’ azt elbeszélni, hogy mi vót ezelõtt”

– Beszélgetések nagymamámmal –

2. rész

Nagymamám azon a „karos ágyon”, kézimunkái között.

Esztováta, azaz szövõszék. (Falumúzeum, Kisszekeres)

Szedett csíkos párna, bölcsõben. (Falumúzeum, Kisszekeres)

Utána mikor az meglett, akkor jött a ve-tés. Vetõnek híjták. A házban vót egy téglakifúrva, és a házba vót gerenda – mer ge-rendás házak vótak –, és a gerendába is vótegy lyuk, és a vetõt oda beállítottuk. Kétrészbûl állott, közepen vót egy hosszú bot.A vetõnek pedig vót négy ódala, azt szíjjellehetett nyitni, és az ment körbefele. Kétódalt vót a fonal, négy szálat éngedtünk fel.És egy-egy pászma vót harminc szál, azt el-kötöttük madzaggal. Mikor ez meglett, ak-kor, ha tízíves bordába, vagy tizenkettes bor-dába szõttük, akkor annyi pászmát vetet-tünk, aztat nyolcas ágba tekertük lefele avetõrûl.

És akkor jött az esztováta*. Azt is beállí-tottuk. Vót felül egy tekerõ, ahova ment fel-fele a fonal. Közepen vót az esztovátánakaz ütõje, ahun szõttük, befogdostuk a bor-dába, és ütöttük befele a fonalat, a vásznat,mer akkor mán a’ vászon vót. A felmenõjeis fonal vót, a beleverõje is fonal vót, ésebbül lett a vászon. Ezekbûl csináltunk zsá-kot, lepedõt, kendõket. Télen megfontunk,megszõttünk.

Utána vót tavasszal, hogy beáztattuk víz-be a vásznat, és húzgáltuk kifele a gyepre,hogy fehéredjen a napon. Akkor beáztattukmegént, kihúztuk. Szegényebb helyeken,

Házunk tájáról


amikor megszûttük a vásznat, megvarrtuk azsákot, lepedõt, kendõt, akkor belekötöttükegy nagy zsákba, és vittük Fehérgyarmatraa vásárra, ott eladtuk, és abbúl vettünk élel-met, ruhát vagy amire szükség vót.

– Díszítettétek-e valahogyan a vásznat?Hímeztetek-e bele?

– Inkább szõttünk és szedett csikot csi-náltunk. A vót a kézimunka. Szedett csikotabroszba, kendõbe, türülközõkendõbe. Vótollyann, hogy valahun a szomszédba’ lát-tunk egy szép kendõt. Aztat elkértük és ak-kor aztat megszedtük, leszedtük. Ebbül letta stafér a lyányoknak.

– Hogy készült a szedett csík?– Szövõszékkel. Megszámoltuk, és akkor

vót ollyann deszka. És ahogy a nyüstbe vóta fonal, hátulra tettük a deszkát. És akkornégy szálat vagy három szálat, mikor hogyadta a minta, fe’szedtük, és a deszkát alátet-te, aki ott fogta hátul. De közbe húzott be-le egy nyüstmadzagot, összekötötte, és ak-kor a többi szálak alatta maradtak. Akkorkét vetélõ vót, ha pirossal, vagy kékkel,vagy rózsaszínnel szûtte valaki, akkor azt azegy szálat keresztülhúzta, lábítózta, akkor amásik szálat, a pamutot utánahúzta, megéntellábítózta. Megént fe’szedtük a másikcsikot, a virágnak a hellyét. Ugyanúgy a * Szövõszék

Vetõ(mek.oszk.hu/02700/02789/html/94.html)

deszkával felnyomta a szálakat, alátettünkmegént egy madzagot, megkötöttük, merakkor mán nem kell számolni, hanem a ma-dzagot megemelte, oszt a deszkát alányom-ta. Mikor mán a fele minta meg vót szûve,a másik felét mán nem kelletett számolni,hanem aztat visszafele szedte, oszt visszafe-le szûtte. A vót a kézimunka. Vót, aki négynyüstöt is szûtt, négy nyüsttel nagyon szé-pek vótak, szedte a csikot is. Vót, aki csaksimán szedte a csikot.

Akkor a zsákot is úgy szûttük, hogy miko’vetettük megfele a fonalat, ha kék mintát,kék fonalat tettünk bele. Az nem vót szedettcsik, hanem egy pászma fehér vót, egypászma kék vót, egy pászma piros vót, egypászma kék vót, egy pászma megént fehérvót. És az a két csik, piros meg kék, vagypedig piros meg piros vót, benne vót, ahogyfel vót engedve a fonal, az benne vót mánegyenessen a csik a zsákba’. Úgy is vetet-tük fel, úgy is lett mán fe’csavarva azesztovátára, mán csikosonn vót megszûve.Eztet zsáknak varrtuk meg.

(folytatjuk)

Zsákvászon(Falumúzeum, Kisszekeres)

10

De ki üzent? És kinek? A mangalica egész nap ezen emésztette ma-gát. Még az sem segített, ami máskor min-dig: hosszan áztatta magát a kacsafürösztõlangymeleg vizében, hátha megfejti a ta-lányt. Meg kellett volna látogatnia a nyúl-nemzetséget, össze kellett volna röfög-nie a rendkívüli népgyûlést, hogy leszü-retelhesse titkos ügyködése – ügyessé-ge és ravaszsága – gyümölcsét, ámegyikre sem tudta rászánni magát. Ide-oda cikáztak a gondolatai, s minél to-vább töprengett, annál inkább elfogta arémület, annál jobban kiverte a hidegveríték.

Buttyó nem lehetett – vette sorra. –Egész éjjel be volt zárva. A szamár bu-ta hozzá. A tehén lusta. A libák szolga-lelkûek. A nyulak a tenyerembõl esz-nek. A kanca… Lehet, hogy a kancatette? Á, nem foglalkozik az csak amunkával, az örökös szekérhúzással!Hát akkor ki?

A mangalica bambán bámult a levegõbe.„Ha én tettem volna, azt még érteném”, vi-gyorodott el egy pillanatra, ám hirtelen eszé-be villant valami, amitõl ráfagyott a vigyorhosszú pofájára. Lehet, hogy a nyestek ket-tõs játékot játszanak? Lehet, hogy igazi vér-szomjasok? Meggyõzõdésük, hogy felsõbb-rendûek? Zsigerbõl utálják a csirkéket? Deakár a libákat, kacsákat? Sõt, a disznókat?!Sok lúd disznót gyõz, hát még sok nyest! Amalacai következnek? Netán õ maga is sor-ra kerül?

Megjelent lelki szeme elõtt a szétmarcan-golt nyúlfiókák képe, s úgy elkezdett remeg-ni félelmében, mint az utálatos csülkös ko-csonya.

Legszívesebben bezárkózott volna az ól-ba, kicsinyeivel együtt, de hát tudta, hogy anyesteknek nem okoz gondot sem a deszká-kon fel-, sem a réseken bemászni. Márpediga nyestek jönnek éjjel a fizetségükért: nekikellene nyitva „felejteni” a kacsaól ajtaját vá-ratlan éjjeli látogatása alkalmából…

– Ja! – csapott ekkor homlokára a manga-lica. – Hiszen a Réce papa vagy a Réce ma-ma is tehette!

Peregtek elõtte a képek: megválasztása-kor tüntetõleg nem éljenezték ott a sereglet-ben, de még a fiókáikat is leintették. Az ud-varon járva-kelve mindig elkapják a tekinte-tüket, s még csak oda sem biccentenek ne-ki. Nem szólva arról, hogy otthonról kitagad-ták a csúf kiskacsát, szerencsétlen, árva gyer-meküket! A csirkenemzetség utolsó sarját! Azépülõ-szépülõ új világrend jelképét! „Nemkisebb arculcsapása ez az egész népnek – ál-lapította meg mangalica asszony –, mint azemlékmû meggyalázása!”

Már-már megnyugodott az újabb bizo-nyosságtól, amikor egyszeriben rájött, min-dent aszerint kell megterveznie, hogy a kétlehetõség közül végül is melyik az igaz. Anyestek vagy a kacsák? A kacsák vagy anyestek? Mert ha valóban a kacsák, akkor na-gyon szívesen gondolt arra, hamarosan mi-lyen méltó büntetésben fognak részesülni

ezek a pökhendi, mitugrász szárnyasok. Ámha mégis a nyestek, akkor roppant kockáza-tos lenne megint magához engednie õket.Akkor mással kellene kinyittatnia a kacsaólajtaját, méghozzá olyasvalakivel, aki tartja aszáját. A termetes bak nyúl talán segíthetne,

csakhogy bölcs tapasztalat: az a titok, ame-lyet már ketten tudnak, nem titok többé.

Így õrlõdött egész nap a mangalica. Egy-re többet jöttek oda a disznóólhoz, kopog-tak be az ajtaján, kiáltottak be a deszkák fö-lött vagy a réseken, ám a mangalica mindenalkalommal úgy tett, mintha szunyókálna.Csak akkor kecmergett föl a sáros, dagonyásföldrõl, amikor az egyik liba azt mondta amásiknak, gyere, menjünk el a kancáért, rú-gassuk be vele az ajtót.

A mangalica kidugta orrát az ajtórésen, skörülnézett, tiszta-e a levegõ. Mivel nem lá-tott ténferegni arrafelé senkit, de még masí-rozni sem, gyorsan kiosont, s elkocogottegyenest Buttyó börtönéhez.

– Buttyó! – röfögött be neki. – Buttyó!Néma csend fogadta.– Buttyó! Tudom, hogy hallasz… Néma csend.– Ide figyelj, Buttyó! Ha nem zártalak vol-

na be, a nép meglincselt volna! Már kimond-ta rád a halálos ítéletet! De ha együttmû-ködsz velem, én még meg tudom menteniaz irhádat.

Néma csend. A mangalica elbizonytalanodott. Balsejtel-

me támadt. Lehet, hogy nincs is benn Buttyó?Lehet, hogy megszökött? Kiszöktették? Még-is õ tette volna?

Orrával nekilátott lefeszíteni az egyikdeszkát. Buttyó rávakkantott:

– Ne veszõdj vele! Itt vagyok. A mangalica akkorát szökkent hátra ijed-

tében, hogy még maga is elcsodálkozott raj-ta. – Nohát! – röfögte. – Akkor meg tudunkegyezni?

– Nem egyezkedem. – Azt sem tudod, mit akarok kérni. Olyat

kérek, ami nem nekem fontos, hanem a nép-nek. Tudnunk kell, ki rongálta meg a csúfkiskacsa szobrát! Mert aki meggyalázta, aznépünk elárulója! Az népünk vesztére tör!

Buttyó ezen elgondolkodott. Valóban anép ellensége-e, aki megrongálta a szobrot?Ha innen nézem, ez az emlékmû egy szo-

morú sorsú, ártatlan kiscsirke szobra. Más-honnan nézve a szerencsétlen csirkenemzet-ség emlékmûve. S csakugyan figyelmezte-tés: „Soha többé gyilkos indulat!” De leg-alábbis: ne hagyd a bûnös közönyt! Mert azvégzetes felelõtlenség! Ám ha amonnan né-

zem, akkor ez az emlékmû nem más,mint a hazugság megtestesülése. Bálvá-nya. Imádj, mert ha nem, véged!

– Nos? – türelmetlenkedett a manga-lica. – Hogy döntöttél?

– Megmondtam: nem egyezkedem. – Szóval, inkább a halál. – Miért nem szólsz a talpnyalóidnak?– Tudod nagyon jól, hogy ezen a ta-

nyán rajtad kívül senki nincs, aki ezt kitudná nyomozni. Ezért is kéreted ma-gad!

– Nem ezért. Hanem mert veled nemegyezkedem.

– Akkor dögölj meg!– A népemért azonban megteszem.– Ez a beszéd! – röfögött erre a man-

galica, s már futtában kiáltotta oda: – Szóloka gyorshadtestnek, szabadítsanak ki innen!

Libák és nyulak érkeztek hamarosan,majd a mangalica társaságában megjelent akanca is. A termetes bak nyúl mancsábanegy erõs indaszál lógott. Hurkot formált be-lõle, úgy tartotta oda a deszkabörtön elé. Aló és a mangalica nekiestek a deszkáknak,s hamar fel- és lefeszítették õket. Buttyó né-mán állt, amíg teljesen le nem bontottákelõtte börtöne egyik oldalát. Akkor aztánnekiindult, de úgy, hogy hirtelen oldalrakapta fejét, s szabadon elszaladt az odatar-tott hurok mellett. A bak nyúl utána vetettemagát, nyomában az üregi népséggel és alibákkal. Buttyó megpördült, s rávicsorította nyúlnemzetség fejére. A nyulak vezérénekmenten eszébe villant, milyen is volt az,amikor nem is olyan régen éles fogak ragad-ták meg finom, prémes nyakát. Reszketett,mint a nyárfalevél.

– Szökésrõl nem volt szó! – röffentettButtyóra a mangalica koca.

– Szökik a fene! – vakkantott vissza dühö-sen Buttyó. – Amit megígértem, megígértem.Tartsd távol a fogdmegjeidet, különben nemmegyek sehova.

– Vissza! – sivított a mangalica, de biztos,ami biztos, odaférkõzött Buttyó mögé, s ígyhaladtak a szobor felé. „Gyilkos Buttyó! Kö-télre vele!”, hallatszott az összeverõdõ álla-tok felõl, de Buttyó nem törõdött velük. Ki-fejezéstelen arccal, ráérõsen lépkedett. Ámamint a vizes vályúhoz értek, mohón ráve-tette magát a vízre, s addig lefetyelt, hogyegy csepp nem sok, de annyi sem maradt azitatóban.

Jólesõn megtörölte száját, s odaszaladt acsúf kiskacsa magasba ágaskodó szobrához.Orrát a földnek tartotta, s ide-oda szaglá-szott. Végül pedig hátsó lábára állt, s alapo-san megszagolgatta a csúf kiskacsa – ponto-sabban képmása – csõrének és faroktolla-zatának helyét.

Hitetlenkedve csóválta fejét. (folytatjuk)

Házunk tájáról

„Gyilkos Buttyó!Kötélre vele!”,hallatszott azösszeverõdõ ál-latok felõl, deButtyó nem törõ-dött velük. Kife-jezéstelen arccal,ráérõsen lépke-dett.

Varga Domokos György

A csúf kiskacsa (16.)


Irán már jó néhány éve gyakorlatoztatja haderejét. Noha légi-ereje nem igazán erõs, közepes és hosszú hatótávolságú raké-tái teljesen harcképesek. Irán hadereje harckészültségben van.Jelenleg iráni csapatösszevonások zajlanak az iraki és az afga-nisztáni határtól néhány kilométerre és Kuvait közelében. Aziráni haditengerészet hadrendbe van állítva a Perzsa-öbölbenaz Egyesült Arab Emirátusokban levõ amerikai és vele szövet-séges katonai létesítmények közelségében.

Az semmit sem számít, hogy Irán katonai megerõsödéséreadandó válaszként az Egyesült Államok nagy mennyiségû fegy-vert szállított a Perzsa-öbölben levõ, NATO-n kívüli szövetsé-geseinek, köztük Kuvaitnak és Szaúd-Arábiának.

Noha Irán fejlett fegyverei nem érnek fel az USA és a NATOfegyvereihez, az iráni erõk képesek lehetnek arra, hogy Irakés Afganisztán területén, a hagyományos hadszíntéren, tetemesveszteségeket okozzanak a szövetséges erõknek. Az iráni gya-logság és páncélosok 2009 decemberében átlépték az iraki ha-tárt, és úgy foglaltak el egy vitatott hovatartozású területet akelet-maysani olajmezõn, hogy nem kellett megütközniük aszövetséges erõkkel.

Az Irán ellen kezdeményezett háború végsõ fokon igen je-lentõs háborúvá fajulhat, még akkor is, ha ez hatékony villám-háborúként indul, melyben Irán katonai létesítményeit súlyo-san bombázzák, kommunikációs rendszereit stb., cirkálóraké-tákkal, hagyományos bunkerrombolókkal és taktikai atom-fegyverekkel tönkreteszik. Kétségtelen, hogy ezt az amerikaihaditervezõk mérlegelték szimulációs háborús tervük elkészí-tésekor.

Egy ilyenfajta hadmûvelet jelentõs katonai és polgári áldoza-tokkal járna, különösen, ha nukleáris fegyvereket is alkalmaz-nának.

Az afganisztáni háború költségvetésének kibõvítése – eztnemrégen vitatták meg az USA törvényhozásában – szintén azIrán elleni támadás szándékára utal.

A háború kiterjedésének esetén az iráni csapatok átlépnékaz iraki és az afganisztáni határt. Ez után, ha a háború kiter-jed a nukleáris fegyverek használatára is, a harmadik világ-háborúba torkollhat, túlterjedve a közel-keleti és a közép-ázsiai térségen.

Ez a katonai tervezet, mely ott van a Pentagon tervezõaszta-lán már több mint öt éve, nagyon is valóságos értelemben vé-ve veszélyezteti az emberiség jövõjét.

Ebben a dolgozatban a háború elõkészületeire összpontosí-tottunk. Az a tény,hogy ezek az elõkészü-letek a fejlett állapotbajutottak, nem jelentiokvetlenül azt, hogy aháborús terveket végreis hajtják.

Az USA–NATO–Izrael-szövetség ráébredt,hogy az ellenségnekjelentõs képességeivannak ahhoz, hogymegtorolja az õt érõtámadást. Ez a tényezõönmagában véve dön-tõ jelentõségû volt azelmúlt öt év során ab-ban, hogy az EgyesültÁllamok és szövetsé-gesei elhalasztották azIrán elleni támadást.

Új történelem

Másik döntõ tényezõ a katonai szövetségek szerkezete. ANATO félelmetes erejûvé vált, a Sanghaji Együttmûködési Szer-vezet (SCO) azonban – ezt Oroszország, Kína és számos egy-kori szovjet tagállam szövetsége alkotja – jelentõsen meggyen-gült.

A Kínára és Oroszországra irányuló folyamatos amerikai ka-tonai fenyegetés célja a sanghaji szövetség (SCO) gyengítése ésattól való elriasztása, hogy Irán szövetségeseként részt vegyenbármiféle katonai tevékenységben az USA–NATO–izraeli táma-dás esetén.

Miféle ellensúlyozó erõ akadályozhatná meg ennek a hábo-rúnak a kitörését? Számos erõ munkálkodik e háború érdeké-ben folyamatosan az US államgépezetén belül, az Egyesült Ál-lamok nemzetgyûlésében, a Pentagonban és a NATO-ban.

A háború kitörését akadályozni akaró központi erõ végsõ so-ron a társadalom alapjából érkezik, országszerte és nemzet-közileg emberek százmillióinak erõteljes háborúellenes fellépé-sére van szükség. Az embereket nemcsak ez ellen az ördögikatonai ütemterv ellen kell mozgósítani, az államot és tisztség-viselõit is felelõsségre kell vonni.

Ezt a háborút úgy lehet megelõzni, ha az emberek erõtelje-sen ütköznek kormányukkal, országgyûlési képviselõjüket aháború elleni fellépésre ösztökélik, megszervezõdnek helyiszinten a városokban, falvakban és helyi önkormányzatok-ban, széltében-hosszában errõl beszélnek, tudatják embertár-saikkal a nukleáris háború következményeit, a fegyveres erõ-kön belüli vitákat és eszmecseréket kezdeményeznek.

Nem elegendõ csupán tömegtüntetéseket és háborúellenes til-takozásokat tartani. Egy átfogó és jól szervezett, ízig-vérig há-borúellenes hálózatot kell szervezni, mely felelõsségre vonja ahatalmat és a hatóságokat. Az emberek tömegmozgalmáravan szükség, mely erõteljesen tagadja a háború jogosságát, vi-lágméretû mozgalomra van szükség, mely bûnténnyé nyilvá-nítja a háborút.

*Michel Chossudovsky kitüntetett szerzõ, az ottawai egyetemnyugalmazott közgazdaságtan-tanára és Ottawában a Globa-lizációs Kutatóközpont (CRG) igazgatója. A The Globalization ofPoverty and The New World Order – A szegénység globalizációjaés új világrend címû (2003-ban megjelent) és America’s „War onTerrorism” – Amerika „terrorizmus elleni háborúja” címû (2005-ben megjelent) könyv szerzõje. Az Encyclopaedia Britannicamunkatársa. Írásai több mint húsz nyelven jelentek meg. A

global-research.ca cí-mû világhálós oldalonlehet õt elérni.

A könyv kiadójá-nak megjegyzése:Kedves olvasók, szí-veskedjetek továbbíta-ni ezt a szöveget szél-tében-hosszában, ba-rátaitoknak és család-tagjaitoknak, világhá-lós fórumokra, munka-helyeteken, a szomszé-daitoknak, országosanés világszerte, hogy aháború dagályát visszalehessen fordítani. Hal-lassátok a szavatokat!

Maleczki Józseffordítása

Michel Chossudovsky

Úton a harmadik világháború felé? Izrael szerepe az Irán ellen indítandó támadásban II./7. (befejezõ) rész

Az Iránt körbevevõ amerikai katonai bázisok és szövetségi telephelyek

Hibajavítás. Milyen nyelvhelyességi hiba van a következõmondatban? „A vizsgált idõszakban például lényegesenemelkedett a bûnözés is.”Szórejtvény. Egyik négybetûs melléknevünkbõl továbbihárom értelmes szót is kirakhatunk, méghozzá három fõne-vet: az egyik egy hangszer, a másik egy történelmi személy,a harmadik pedig egy kultúrtörténeti jelenség neve.

HTTBeküldési határidõ: január 20. A negyedév alatt legtöbb helyes megfejtést beküldõ egy ne-gyedévig ingyen kapja a lapot.

Magyarul, magyarán

12

Az átvitt értelmû, metaforikus kifejezések nem csupán a köz-lés elevenségét fokozhatják, hanem nehézséget is okozhat-nak. Nézzünk erre egy viszonylag friss újságnyelvi példát: Mi… pontosan tudjuk, mit vesztettünk Lech Kaczynskival:olyan példaképet, melynek ott kell lebegnie minden – magátnemzetinek és kereszténynek valló – politikus elõtt. – Elsõolvasásra is megakad a szemünk ezen a részleten: Kaczynskiolyan példakép, amely… Mivel személyrõl van szó, az akivonatkozó névmást kellene használni, nem az amelyt. Haazonban ismét elolvassuk a mondatot, elbizonytalanodha-tunk: az amely ugyanis nem közvetlenül az elnök nevére utalvissza, hanem a példakép fõnévre. A kérdés tehát most az: apéldakép csak emberre, személyre utalhat? A válasz egyértel-mû: igen, példakép fõnevünk szótári jelentésének egyik ele-mi összetevõje, hogy embert, személyt jelöl. Pl.: a példaké-pek, akikrõl szó van, nagy hatással voltak a gyerekekre. Avonatkozó névmás tehát a példakép fõnév után csakis az akilehet.

Vajon mi zavarhatta meg a közlõt? Mi késztette az amely név-más helytelen használatára? Minden bizonnyal a folytatás. Tud-niillik az utolsó tagmondat, melyben a példakép és az erre visz-szautaló amely fõnévi névmás a logikai alany, egy közhaszná-latú képes kifejezésbe torkollik: a szemünk elõtt kell lebegnievalaminek szerkezetbe. Nyilván úgy gondolta az író: nem len-ne jó, ha az aki névmással folytatná a mondatot, mert akkorezt kellene írnia: példakép, akinek ott kell lebegnie minden po-litikus elõtt. Egy személy mégsem lebeghet folyamatosan elõt-tünk – ez ugyanis fogalmi és képzavar lenne.

A hiba oka a rokon jelentésû, részlegesen egyezõ felépítésûkifejezések figyelmetlen, pongyola használatában keresendõ.Nem a példaképek lebegnek elõttünk, hanem mindig valami-lyen elvont dolog: érték, cél, nemes tett az, amire gondolunk– vagyis nem maga a példakép, hanem a példakép által meg-valósított példa. Az itt használandó állandósult kifejezés alap-formája helyesen a következõ: lebeg vmi vkinek a szeme elõtt;pl. a hõsök példája lebegett a szemük elõtt. A zavart tetézte,hogy nemcsak egy példa lebeghet a szemünk elõtt, hanem egykép is: vkinek, vminek a képe. Csakhogy: hiába lebeghet a kép,és hiába lebeghet a példa, külön-külön – együtt, a példaképösszetett szóban egyesülve már nem „lebeghetnek”. A példa-kép egy önálló, új jelentést hordozó összetett fõnév, melynekelemi jelentésszerkezetéhez elválaszthatatlanul tartozik hozzáa személyre utalás fogalmi jegye.

A mondat javítására most is többféle lehetõség kínálkozik.Vagy a példakép szóról kell lemondanunk, vagy a lebeg igé-vel alkotott képrõl. Pl.: Kaczinsky olyan ember, olyan poli-tikus volt, akit példaképül állíthatunk a politikusok elé // ~aki példaképül szolgálhat számukra; illetve: Kaczinskyolyan ember volt, akinek példája ott lebeghet minden poli-tikus szeme elõtt.

Példánk egyik tanulsága, hogy érdemes idõnként elõven-nünk az értelmezõ szótárt, és tisztázni egy-egy szavunk pon-tos jelentését; a képzett, összetett szavak és az állandósultszerkezetek jelentése ugyanis többnyire nem vezethetõ le gé-piesen az összetevõ elemek jelentésébõl és az összeillesztésmûveletébõl. Frissítsük föl rendszeresen szókészleti ismere-teinket is, hogy fogékonyabbak legyünk a fogalmi különb-ségekre, a jelentésárnyalatokra. A legjobb iskola ehhez anagy magyar költõk és írók mûveinek, az eredeti magyar né-pi szövegeknek a tanulmányozása: rendszeres olvasásuk és– újraolvasásuk.

H. Tóth Tibor

Lebegõ példakép

Várjuk hozzászólásaikat, kérdéseiket a [email protected] címre.

Szó, szó

Játsszon velünk!

Mondjuk magyarul!emancipált: egyenjogúsított, felszabadult, független, önálló, szabadembargó: tilalom, letiltás, zárlatembléma: cégér, címer, címjel, jelkép, jelvényembólia: érelzáródás, érdugulásembrió: magzat, csíra, ébrényemeritus: érdemesült, nyugalmazottemigráció: bujdosás, kivándorlás, menekülés; menekültek, kivándoroltakemigráns: bujdosó, menekült, kivándorolt, hontalaneminens: kiváló, kitûnõ, kiemelkedõ, jeles, élenjáróemisszió: kibocsátásemóció: izgalom, fölindulás, fölhevülés, indulat, meghatottság, megindulás, meg-

indultságemocionális: érzelmi, felindult, felizgatott, meghatottempátia: együttérzés, beleélés (vkinek a helyzetébe), beleérzés, veleérzésempírikus: tapasztalatienciklika: pápai levélenergia: erõ, erély, hatóerõ, erõforrás, erõtartalékenergikus: erélyes, határozott, elszánt, tetterõsenervált: ideg- vagy akaratgyenge, ernyedt, erõtlen, bágyadt, elpuhult, kimerült,

fásult, kedvetlenéra: korszakerotika: érzékiség, testi szerelemerotikus: érzéki, izgató, buja

Molnos Angéla nyomán

A magyar nyelv eredetiségérõl(1825)

Régóta gyanús lévén elõttem az a régi elõítélet, mely szërinttöbbnyire azt hittük, hogy mindazon szavaink, amelyek azidegënëkhëz hasonlítanak, kölcsönzetëk és idegënëk, arrahatároztam magamat, hogy némely szavaink származatjátmindën figyelëmmel mëgtekintsem, s nyelvünk bëcsületéte részben is oltalmazzam.

Vizsgálataimnak elsõ tárgyai valának azon fizikai dolgok-nak nevei, melyek természet szërint az embërnek és be-szédnek legelsõ, legszükségësebb objëktumai voltanak,mint: föld, víz, tûz, nap stb, melyeknek hihetõképpenlegelsõbben adának nevezetëket az elsõ embërëk.

Bukdozásaim haszon nélkül nëm maradtak, sõt örömmeltapasztaltam, hogy mindënütt többet találtam, mint keres-tem, elannyira, hogy csakhamar általlátám azt, hogy a ma-gyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és any-ja; mert nyilván tapasztalám azt, hogy a legközönségësebbtermészeti tárgyoknak nevezeteit nëmcsak az igën rokondéli és keleti, de még az egészen idegënëknek vélt ëurópainyelvekben is általában magyar gyökerekbül lëhet származ-tatni.

Berzsenyi Dániel


Mindenki másképp éli meg karácsony ün-nepét. Van, aki szûkebb vagy tágabb csalá-di körben ünnepel. Van, aki a zajosabb,harsányabb módját óhajtja, mások inkábbelcsendesednek. Megint mások wellnesshotelben „karácsonyoznak”, s ahogy hall-juk, a statisztikák szerint egyre többen vá-lasztják ezt a kikapcsolódást karácsonyiprogramként.

Aki inkább a csendes készülõdést válasz-totta, és lelkileg is igazán felkészülten akar-ta várni a Megváltó születését, azoknak ahajnali roráték erre megfelelõ alkalmat te-remtettek. Segítettek a rákészülésben, a vá-rakozásban, hogy befelé fordulva saját lel-künket is rendbe hozva, megtisztulva érde-mesek legyünk a Megváltót fogadni, érke-zését ünnepelni. De részt vehetett a télinapforduló ünnepén is, s ha volt kedve ki-menni a szabadba, mint nekünk, élvezhet-te a csendes és titokzatos este nyugalmát.

Hagyományosan ismét karácsonyi tüzekgyúltak, amelynek melegénél és fényénélegy szívvel, egy lélekkel imádkoztunk ha-zánkért, nemzetünkért, családjainkért. Ka-rácsonyi énekeket énekelve és verseketszavalva vártuk, hogy a tûz utolsó parazsaiis kihunyjanak, és a hold elfogyjon. Aztánbeköszöntött a sötét, hogy a fény megszü-letésével az újjászületés minden dimenzió-ban meghozza azt a katartikus élményt,amire majd ismét egy évet kell várakoz-nunk abban a hitben, hogy a fény valóbanképes gyõzedelmeskedni a sötétség felett,és a jó bennünk is képes lesz felülkereked-ni a gonosz felett. Egy évet kapunk ismét aTeremtõtõl, hogy erre törekedjünk, s 2011.decemberében majd számot vethetünk tö-rekvésünk eredményeivel.

Nem voltak mentesek a karácsonyt meg-elõzõ napok a negatív tapasztalatoktól. Saj-nos. Miközben az önkormányzat karácso-nyi csomagjával kerestem fel környékünkidõs lakosait, szembesültem egy helyi csa-lád problémájával, s ez nagyban rányomtabélyegét saját karácsonyomra. A családolyan körülmények között él, hogy az azélethez kevés, a halálhoz sok. A születéseóta béna, mozgásképtelen anya iskolás fi-ával hónapok óta víz és fûtés nélkül él.Ahogy megtudtam, áramukat január 10-énkapcsolja ki a szolgáltató, mert azt sem tud-ják fizetni. Az õket idõközönként egy-egyélelmiszer- és ruhacsomaggal segítõ családelmondása szerint, már másfél hónappalezelõtt jelezték újdonsült képviselõnknek,hogy valamit tenni kellene. Kérésük nemtalált meghallgatásra… Nyomatékosan kér-tem a terület másik képviselõjét, hogy sür-gõsen keressenek elfogadható megoldást,mert megfagynak a saját otthonukban, haismét beköszöntenek a mínuszok. Végül22-én a szociális intézmény vezetõje a hely-színen meggyõzõdött a körülményekrõl,de csak januárban tudnak segítséget adni.

Mondhatnám, hogy sikerült õket meg-menteni, és minden rendben van, s végül

Ajánló

Karácsonyom fénye és árnya– legalább miattuk – megnyugodva várhat-tam a karácsonyt. Mégsem mondom, merttöbb gondolat kavarog bennem azóta is.Miért kellett ehhez másfél hónapot várni?Miért nem kötelessége a képviselõnek,hogy azonnal intézkedjen két ember életé-rõl? Mi lesz, ha nem húzzák ki januárig?Nincs nap, hogy ne jutna eszembe, hogymár 77-en fagytak meg hazánkban az idén,akik közülük 46-an éppen saját otthonuk-ban. Karácsonykor mindenki a szeretetrõlbeszél, ír, énekel. Vajon van-e valós tartal-ma a „szeretet”szónak akkor, amikor közeltízmillió ember mellett 77-en fagyhalálthalnak?

Szégyen, hogy nem tudunk megmentenitízmillióan 77 magyar embert. Az is szé-gyen, hogy mindeközben azt halljuk, hogy„senkit nem hagyunk magára”, mert a Nem-zeti Együttmûködés Rendszere mûködnifog. Netán a képviselõk, akiknek ezt a fel-adatot végre kellene hajtaniuk, nem tartjákmindezt kötelességüknek, és sem az embe-rekre, sem Orbán Viktorra nem figyelnek?Ebben az esetben nem „csak” 77 magyarember veszett el…

Vajon a fény bennük és bennünk is gyõ-zedelmeskedik a sötétség felett 2011-ben?

K. Mezõ Szilvia

A délután emlékei címûkönyv margójára

Nem mindennapos könyv: arangos költemények mellettpróza és fényképek, amelyekegy délután történései, elhang-zó szavai köré épülnek. LõveiSándor – Tóth László: A délutánemlékei c. könyve olyan, mintegy kirakós játék: ha megtalál-juk az odaillõ darabokat, össze-áll a kép. Múltunknak egy da-rabja a ma emberének szánva,az olvasóra bízva a kép megfor-málását, mert komolyan vesziaz olvasót, mint az a bevezetõ-ben is áll.

Ilyen mozaik-darabokat nyúj-tok át én is a kötetrõl a lap olvasóinak. Ahogy váltakoznaka versek a dokumentum értékûfényképfelvételekkel és a pró-zai szövegek komolyságával,úgy ível fel bennem a kívánság,hogy megismerjem, megért-sem annak a néhány órának atanulságát, amelyrõl szól ez akönyv.

„Elfogadás és türelem” – mondja Kenderesen a szólásra bírt grófnõ, Horthy István özvegye.„Egy szál égõ gyertya hazavár” – mondja Lõvei Sándor, a költõ, akit megszólítanak a meg-

idézettek árnyai.„A kripta kerítésén is rengeteg nemzetiszínû szalag és virág van” – mondja Kenderes pol-

gármestere, akit a múlt iránti tisztelet vezérel.„Mi emlékezni érkeztünk Kenderesre” – vallja a szerzõtárs, Tóth Imre, aki arra figyelmeztet,

hogy a nemzet mi vagyunk, és közös a sorsunk.A szerzõk kívánatosnak tartják, hogy az elektronikus adathordozó hozza közel a számítógé-

pen felnövõ generációhoz is a történések szereplõinek tragikus sorsát.A költemények értékelése a kritikusok dolga, én csak annyit írok jegyzetfüzetem szélére, hogy

szépek, hogy gyönyörködtetnek, ám megjegyezni kívánom, hogy kiforrott költõ verseiben gyö-nyörködhet a költészetet kedvelõ olvasó.

„Errefelé még az égzengést is szívesen hallgatom,Isten orgonáját,mert jól tudom, házamra rárontó ítéletidõbûneink büntetése csak, és a forgószélben táncoló falu fölöttilyenkor mindig Attila szelleme jár.”

Bige Szabolcs Csaba

(Lõvei Sándor – Tóth László: A délután emlékei; magánkiadás, 2010)

1144

Iránytû

„Pénzt akart rabolni egy hajléktalantólegy fiatal Vecsésen; az idõs férfi életétvesztette a bántalmazás miatt. Vecséskülterületén egy fabódéban a helyi rend-õrõrs beosztottjai egy 61 éves hajlékta-lan férfi holttestére bukkantak.”

A sajtójelentés „fiatalnak” nevezi avandálbûnözõt.

„A bûncselekménnyel megalapozottangyanúsítható 26 éves I. L., azért ment asértett tartózkodási helyére, hogy erõ-szakkal elvegye a pénzét” – olvasható abikkfanyelvû sajtójelentésben. A zavarosmegfogalmazás magyarán azt jelenti,hogy a tettes azért ment az áldozathoz,hogy azt kirabolja.

„A férfit egy vascsõvel olyan súlyosanbántalmazta, hogy áldozata belehalt sé-rüléseibe.” Magyarán: agyonverte. „Agyanúsított nem talált készpénzt, mind-össze egy bicskával távozott.” Magyarán:bicskát lopott.

A szépítõ megfogalmazások valószí-nûleg fokozták a vandálbûnözés töme-gessé válását az utóbbi húsz évben. Ahomályos kommunikáció ugyanis gátol-ja a tájékozódást, lassítja a következteté-sek levonását, bénítja a cselekvést. So-kak szerint épp ez a cél. Ámde ezt ne-héz volna bizonyítani.

„Egy nõt bántalmaztak Sárváron. Azutcán sétálót egy háromfõs társaságelõbb szidalmazta, leköpte, majd egyi-kük lökdöste és megrúgta a helybelit. Anõ bejelentette a bántalmazást a rendõr-ségen, a kiküldött járõrök hamarosan

megtalálták a gyanúsítottakat, garázda-ság miatt kell felelniük.”

Az üde megfogalmazás szerint három-fõs „társaság” követte el a vandál bûn-cselekményt. Ennél csak az hazugabb,ha csapatnak nevezik a bandát.

„Súlyosan bántalmaztak szerda esteegy 77 éves idõs férfit XII. kerületi laká-sában, melynek következtében el-hunyt.” Súlyosan bántalmazták, melynekkövetkeztében elhunyt – azaz agyonver-ték.

„Egy borsodbótai fiatalembert hóna-pokon keresztül bántalmaztak azok ahelybéli elkövetõk, akik merészségük-ben már a sértett édesanyját is megfe-nyegették. A rablássorozatnak azonbana rendõrség végett vetett.”

Egy sajtóorgánumban ez a teljes hír. Ahelybéli elkövetõk „merészségérõl” ír aszerzõ. Ez a merészség abban nyilvánultmeg, hogy egy édesanyát többen együttmegfenyegettek.

Egy másik közleménybõl kivilágoso-dik a kép: „a napokban tett feljelentéstegy 29 éves borsodbótai férfi az ÓzdiRendõrkapitányságon. A sértett el-mondta, hogy még a nyáron többszörkirabolták. A tettesek – akik olykor hár-man, máskor ketten voltak – megverték,és elvették a nála lévõ pénzt. Az elkö-vetõk legutóbb a sértett édesanyját ismegfenyegették. A megfélemlített nõtöbb ezer forintot adott át a tetteseknek.A család ezek után tett bejelentést arendõrségen. Az Ózdi Rendõrkapitány-

Megint „fiatalnak” nevezték a gyilkost Azon szélsõségesek felkutatására is intézkedéseket kellene tenni, akik a ködös megfogalmazásokat kötelezõvé tették az elmúlt húsz évben?

ság csoportos rablás gyanúja miatt indí-tott eljárást a három borsodbótai férfivalszemben.’

Eszerint a „merész” tettesek mindiglegalább kétszeres túlerõben fenyege-tõztek. „Megverték és elvették a pénzt”– magyarán kirabolták az áldozatot. Ahelyzet komolyságát jelzi, hogy a van-dálbûnözõket itt már nem „fiataloknak”,hanem férfiaknak és tetteseknek neve-zik. „Agyonvertek egy férfit Szigetváron,feltételezett bántalmazóit elfogták – kö-zölte a rendõrség hétfõn. A 47 évesgyöngyösmelléki férfi egy csütörtök es-ti összejövetelen került nézeteltérésbenéhány férfival, és közülük ketten olyansúlyosan bántalmazták, hogy életétvesztette. Holttestére pénteken reggelegy dûlõúton találtak rá.” Azaz kettenegyre – ha lehet a tanúknak hinni. A bajnagyságát érzékelteti, hogy itt máragyonverésnek nevezik az agyonverést,és csak utóbb szépítik az „olyan súlyo-san bántalmazták, hogy életét vesztette”változatra.

„A helyszínen összegyûlt mintegy 50fõs tömeg körében lincshangulat alakultki, melynek során egy – a balesetbennem is érintett – arra haladó személyau-tó vezetõjét egy fõ ököllel bántalmazott,míg egy másik a kocsit rongálta meg. Ahelyszínre kiérkezõ rendõrök a jogsér-téseket megszüntették, a további jog-sértések lehetõségét megakadályozták,a szilárd közrend és közbiztonság fenn-tartásáról, állandó rendõri jelenléttel, akésõbbiekben is gondoskodnak. A ga-rázdasággal gyanúsítható személyekfelkutatására tett intézkedések soránegy 52 éves berceli férfit elfogtak. Az is-meretlen helyen tartózkodó személyekfelkutatására további intézkedésekettettek.”

„A szilárd közrend és közbiztonságfenntartásáról, állandó rendõri jelenlét-tel, a késõbbiekben is gondoskodnak” –írta a sajtójelentés. Lehet-e szilárd a köz-rend és a közbiztonság ott, ahol errõlcsak állandó rendõri jelenléttel lehetgondoskodni?

És vajon a garázdák mellett azon szél-sõségesek felkutatására is intézkedése-ket kellene-e tenni, akik a ködös megfo-galmazásokat kötelezõvé tették az el-múlt húsz évben? Sõt, õk maguk is meg-élhetési bûnözésnek nevezték a vandál-bûnözést.

És most magas nyugdíjjal pihenik ki azerkölcsi-szellemi országrombolást.

Hortolányi Dénes(forrás: Gondola)


Messzelátó

meg. S akkor még nem beszéltem a TrianonKönyvtárról: ennek alapítása is folyamatbanvan, egyelõre a saját lakásomban, saját gyûj-tésben; már hozzávetõleg 800 kötet áll ren-delkezésünkre.

– A Trianoni Szemlét kik alapították, ésmilyen mûhelymunka kapcsolódik hozzá?– Raffay Ernõ történész, Fábián Gyula új-ságíró, Zeke Gyula tanár, újságíró, TakaróMihály irodalomtörténész, Sipos Endre mû-vészeti író és nem utolsósorban KolczonayKatalin tanár, a lap olvasószerkesztõje. Ma-gam történész-szociológusként csatlakoztamaz alapítókhoz.

A lap elindításakor hetente többször is ülé-seztünk – többnyire a Pesti Sörcsarnokban,hiszen székhelyünk ma sincs –, s ezeken azösszejöveteleken alakítottuk ki a folyóirat ar-culatát, szerkezetét és szellemiségét.

– Miben látja az okát annak, hogy ha-zánkban a ma embere egyre kevesebbet tudsaját történelmérõl? És adja magát a továb-bi kérdés: milyennek látja a hazai oktatáshelyzetét?

– Az 1945 utáni diktatúra évtizedeibenszinte az egész magyar történelmet megha-misították, elhallgatták, különösen a 19–20.század történéseit, s benne leginkább Tria-nont, a nemzeti sorskérdéseket, mert ezek, abolsevikok és mai utódaik számára, igen-igen sikamlós kérdések voltak. Nagyonügyeltek arra, nehogy véletlenül a naciona-lizmus vádjába essenek, ezért választották azelhallgatást, rosszabb esetben a tudatos ha-misítást, sõt a nemzetárulást is. Ez a szemlé-let- és gondolkodásmód természetesen az is-kolákban, az egyetemeken is jelen volt, a tár-sadalom egészét torzította, ezért generációksora szinte semmit sem tud Trianonról, a kö-vetkezményeirõl, a kisebbségbe kénysze-rített magyarok megrendítõ sorsáról, maihelyzetérõl. 1983-ban egy, a franciaországigimnazisták körében végzett szociológiaifelmérést magyarországi középiskolásokkalis megírattak – az eredmény siralmas volt.Arra a kérdésre például, hogy miért élnekmagyarok Romániában, az volt a leggyak-rabban megjelölt válasz: azért, mert „odamentek, mert ott magasabb a társadalmi for-ma”. Nem tudták azt sem, hogy a székelyekmilyen nyelven beszélnek… A hazai oktatás– tisztelet a kivételnek – a kommunista ide-ológiának megfelelõ szemlélethez igazodott.Mára sem változott lényegesen a helyzet, hi-szen a középiskolák igazgatói székeiben sokhelyen még a régi nómenklatúra emberei ül-nek – és a tantervek, tankönyvek sem segí-tették eddig a nemzeti nevelést és oktatást.Reményeim szerint most változások elé né-zünk ebben a kérdésben is. Mindenesetre fo-lyóiratunk már sok közép- és felsõfokú isko-la könyvtárában megtalálható.

ját sorsom vitt ebbe az irányba. A görögök20. századi történetében is vannak végzetesmélységû drámák, amelyeket csak egy antiktragédiaíró tudna igazán érzékletesen meg-szólaltatni. A „görög Trianonról” beszélek, akisázsiai görögök körében a törökök által1915–23 között elkövetett népirtásról. Enneksorán egymillió õshonos görögöt likvidáltak– elõre eltervezett program szerint! Negyed-éves folyóiratunk, a Trianoni Szemle idei el-sõ három számában dolgoztuk fel részlete-sen ezt a témát, egy athéni görög történészkutatásait közreadva.

– Történelmünk eltitkolt fejezeteihez min-den bizonnyal gazdag anyag állhat rendel-kezésre a környezõ országok levéltárai-ban…

– A Trianon Kutatóintézetet azért hoztuklétre, hogy Európa (fõ)városainak levéltára-iban még bõségesen fellelhetõ dokumentu-mokat, elsõdleges forrásokat feltárjuk, fel-dolgozzuk és közreadjuk. Biztosak lehetünkabban, hogy találunk még sok fontos iratot,amelyek további magyarázatokat, elemzése-ket tesznek lehetõvé. A szerbiai levéltárakcsak most nyíltak meg, sok forrásanyagotpublikáltunk például a délvidéki magya-rirtásról…

– A Trianon Kutatóintézet KözhasznúAlapítvány elnökeként miket tart a legfonto-sabb feladataiknak?

– Mindenekelõtt az összefüggésekre ke-ressük a helyénvaló, megalapozott válaszo-kat. Igyekszünk feltárni a Trianonhoz veze-tõ utat, az okokat, a belsõ és külsõ körülmé-nyeket, de nem különben a következménye-ket, magát a Trianon-jelenséget, amely nap-jainkban is komoly társadalmi feszültségeketokoz. E témákban intézetünk konferenciákatszervez, s terveinkben szerepel a komolyabbhazai és külföldi tudományos fórumokon va-ló részvétel is.

Ugyancsak céljaink között szerepel a saj-tófigyelés, sajtóelemzés. A Trianoni Szemle2010/3. számában elemeztük pl. a négy or-szágos napilapot abból a szempontból,hogy miként emlékeztek meg a 90. évfordu-lóról. Tervbe vettük a hazai és a nemzetkö-zi tudományos publikációk, ill. a médiábanmegjelent írások összegyûjtését, azok elem-zését, és – szükség esetén – szakmai szem-pontú válaszok közzétételét. A fiatal tudó-sok és tudósjelöltek – egyetemi hallgatók,doktoranduszok – szakmai támogatását márelkezdtük, elsõsorban publikációs lehetõsé-geket nyújtunk nekik. Az eddig megjelentnyolc lapszámban a fiatal kutatók igen szín-vonalas írásai bõségesen megtalálhatóak.De helyet adunk szépirodalmi jellegû írá-soknak is, ilyen például Fábián Gyula Elfe-lejtett magyarok c. sorozata. Minden lapszá-munk értékes térképmelléklettel jelenik

Botz Domonkos

Trianon és ami mögötte van Beszélgetés Szidiropulosz Archimédesszel

Szidiropulosz Archimédesz még gyer-mekként, a görög polgárháborút kö-vetõen került Magyarországra. Kuta-tói pályája kezdetén érthetõen a gö-rög emigráció kérdéseit boncolgatta,majd az úgynevezett rendszerváltásután történészként, szociológuskéntkezdett szenvedélyesen foglalkozni amagyarság sorskérdésével, Trianonnalés a nemzetegyesítés gondolatával.

– Még a diktatúra alatt, 1967-ben végzetttörténészként az egyetemen. Ekkoriban Tri-anon és a nemzet tragédiája még tabunakszámított. Mikor kezdett ezzel a témával ko-molyabban foglalkozni?

– Elõször az 1990-es évek közepén merültfel bennem erõsen a gondolat, amikor sorrajelentek meg Trianonról a reprintkönyvek ésaz újabbak is. Amikor aztán megalakult a XX.Század Intézet, és 2000-ben pályázatot írt kiegy huszadik századi témára, akkor már bi-zonyos voltam, hogy belevágok.

– 2003 októberében mutatták be a Tria-non utóélete címû könyvét.

– Tellér Gyula volt a témavezetõm, velerögzítettük – több hosszabb beszélgetésben– a kutatás irányát. Vajon mi az, ami ma –azaz 2000-ben – tudható, ill. hozzáférhetõTrianonról? Ennek figyelembe vételével el-sõsorban az Országos Széchényi Könyvtár-ban fellelhetõ Trianon-irodalmat kutattam,és ebbõl, a magyar nyelvû anyag bibliográ-fiájából, készítettem egy bõ válogatást az1920 és 2000 közötti idõszakra. Így születetta Trianon utóélete elsõ kötete, ami közel2500 tételt tartalmaz. Ezt követõen a többezer mûbõl kiválasztottam huszonnégyet,ezekrõl kritikai jellegû recenziókat írtunk –ez volt a második kötet. Végül interjúkat ké-szítettem különbözõ korú, nemû, iskolaivégzettségû és világnézetû emberekkel, ígyszületett meg A magyar társadalom Tria-non-képe az ezredfordulón alcímet viselõharmadik kötet.

– Mi indította rá, hogy így beleássa magáta témába, a magyar nemzet tragédiájába?

– Utólag már tudom, hogy lelkem legmé-lyén elsõsorban a görögségem motivált, a sa-

1166

Költõköszöntõ

DalnokbúcsúztatóKedves Dombi és minden munkatárs, aki a Szilaj Csikók hajtásában részt vett!

Költõköszöntõ

Kedves Jóska,

tekintettel nagyszerû csikós szerelésedre, a Szilaj Csikó örökös tiszteletbeli tagjává választ.A Ménes nevében, szeretettel: Dombi

�

A Szilaj Csikó ma már tiszteletbeli tagjától, Dinnyés Jóskától, a Költõköszöntõ c. rovat készítõjétõl búcsúzik. A szerkesztõség tudomásul vesziés tiszteletben tartja dalnokunk kérését, bár nagyon nagy ürességet hagy maga után. Olyan költõket hozott vissza a feledés homályából,akikrõl kevesen hallottak, hallottunk. Olyan elkötelezetten, oly mély hittel ápolja nemzeti hagyatékunkat, amely példa lehet mindannyiunkszámára.

Hiányozni fogsz, hiányozni fognak soraid, a költõk versei, melyeket dallá fordítottál…

* A Háry Vendéglõben minden hónap elsõ csütörtökjén 19 órától tart „dalnok” estet Dinnyés József. Cím: Budapest, VIII. kerület, Bródy Sándor u. 30./a.A daltulajdonos honlapja: http://www.dinnyes.com/.

Szeretnék az év utolsó napján elköszönni a laptól. Sajnos rovatom,a Költõköszöntõ nem kapott visszajelzést az olvasóktól. Csak az amunka eredményes, amit vélemények meghallgatásával formázha-tunk. Ne is akarjon senki bátorítani, ösztönözni, hogy folytassam. Aklubomat is havi egy alkalomra fogom vissza, mert a heti szilaj csi-kós jelentkezésekkel sem értem el, hogy hetente legalább egy Ma-gyarok Szövetsége-tag meglátogasson.*

Köszönöm szerkesztõségi közremûködésetek, személyes támoga-tásotokat. Boldog új esztendõt kívánok: Dinnyés József

Négy fiatal Sitka feketefarkú baknak nagy szerencséjevolt, amikor kihúzták õket a Stephens Passage (Alaska)jeges vizébõl, a helybeli Tom Satre, 62 láb hosszú hajójá-val. A négy szarvas egyenest a hajó felé úszott.

Amikor elérték a hajót, elkezdtek úszkálni körülötte, ésközben egyenesen az emberekre néztek. Látszott, hogy baj-ban vannak. Kis segítséggel ezek a nagyon ijedõs és telje-sen vad szarvasok maguktól felugrottak a hajóra. Amikor márfent voltak, összeestek a fáradságtól, remegve a hidegtõl.

Itt vannak a megmentett bakok Tom Satre Alaska Questnevû hajóján. Mind a négyet Taku Harbour kikötõjébeszállították.

Amikor elérték a dokkot, az elsõ, amelyet kihúztak avízbõl, ráugrott a dokkra, visszanézett és beleugrott a víz-be, partra úszott, és eltûnt az erdõben. Kis biztatás utánkettõ követte, de egynek több segítségre volt szüksége.A képen látjuk, amint Tom Satre szállítja õt a partra.

Tom, Anna és Tim Satre segítettek lábra állni az utolsóbaknak.

Nem tudták, mennyi ideig voltak az állatok a jeges víz-ben, azt sem, hogy voltak-e többen is, amelyek talán nemélték túl ezt a kalandot.

Az „irgalmas szamaritánusok” feledhetetlen élménynektartják ezt az eseményt, ami további életükre kivételes ha-tással lesz.

Egy biztos: ha az állatok már akkora bajban vannak,hogy nincs más segítség, képesek legeslegnagyobb ellen-ségük – az ember – segítségét kérni.

Gondolom, ugyanez vonatkozik az õzekre is.Közreadta:

Kelemen Patrícia

Történet gyerekeknek, unokáknak

11772 . évfo lyam 1. szám 2011. január 6.

Szövetségben

1188

Elkészült az otthonszülést szabályozó tervezet

Lehet szülni otthon vagy bármelymás helyszínen, ha az megfelel az elõírásoknak.

Az egészségügyért felelõs államtitkárság el-készítette az intézeten kívüli szülést szabá-lyozó rendelet tervezetét – jelentett beSzócska Miklós államtitkár december 20-án.Mint mondta, az ágazat vezetése ebben azesetben is szakított a korábban megszokottparancsvezérelt egészségpolitikával, s ta-bukat ledöntve az otthonszülés kapcsántöbb esetben is a sajtó nyilvánossága elõttfolytatott egyeztetéseket az érintett szakmaiés civil szervezetekkel. Az eredmény jólpéldázza azt, hogy az egészségügy jelenle-gi helyzetében, nehéz problémák kezelésé-ben is csak a párbeszéd hozhat megoldást.

A tervezet szerint intézeten kívüli szülé-szeti ellátást csak mûködési engedéllyel ésfelelõsségbiztosítással rendelkezõ egész-ségügyi szolgáltató nyújthat, ami annyit je-lent, hogy a szülés történhet a várandós nõ

otthonában vagy bármely más helyszínen,ha az megfelel a tervezet szerint meghatá-rozott higiénés körülményeknek, és onnana szülõ nõ háttérkórházba szállítása 20 per-cen belül megoldható. A tervezet nem szû-kíti le az otthonszülés fogalmára az ellátást,hanem lehetõséget ad úgynevezett szüle-tésházak létrehozására is.

A szülést szülész-nõgyógyász szakorvosvagy szülésznõ, illetve az Európai Unióbanelfogadott végzettségû bába vezetheti le.Két olyan személy egyidejû jelenléte min-denképpen szükséges, aki rendelkezik új-szülött, továbbá felnõtt újraélesztés tanfo-lyami bizonyítvánnyal.

A várandós személynek megfelelõ tájé-koztatás után a 36. hétig kell döntenie ar-ról, hogy az intézményen kívül szeretneszülni. Döntését az általa kiválasztott fele-lõs személynek dokumentálnia kell. Doku-mentálni kell azt is, hogy a védõnõ és aháttérkórház értesítve lett.

A terhesgondozásnak a jelenleg mûkö-dõ rendszerben kell történnie.

A felelõs személynek végig kell kísérniea szülés folyamatát, és a szakma szabályaiszerint kell eljárnia az anya és az újszülöttellátásában.

A felelõs személynek gondoskodnia kellaz anti-D ellenanyag felírásáról, beszerzé-sérõl és szükséges beadásáról, ellenõrizniekell a higiénés feltételeket, és dokumentá-ciós kötelezettsége van a szülés alatt ésutána, valamint igazolnia kell a szülés té-nyét.

A felelõs személy dönt a háttérkórház-ba szállításról: bekísérési és dokumentá-cióátadási kötelezettsége van. Ha nemáll fenn olyan kórállapot, amely a kór-házba szállítást elõzetesen szükségessétenné, de a szülés közben fellépõ komp-likáció jellege életet vagy egészséget sú-lyosan veszélyeztetõ, vagy maradandófogyatékosságot okozhat, akkor is fenn-áll a beszállítás kötelezettsége. Ameny-nyiben elõre nem látható ok esetén aháttérkórházba való beszállítás akadá-lyozott, akkor bármely más kórházba isbe lehet szállítani a szülõ nõt és az új-szülöttet.

A felelõs személynek értesítenie kell avédõnõt, el kell végeznie az újszülöttvizsgálatát életének az elsõ órájában,biztosítania kell az újszülött és az anyafelügyeletét a szülést követõ 6 órán ke-resztül, majd további 4 napon át napon-ta kell ellenõriznie õket.

A gyermekorvosi vizsgálatot 24 óránbelül kell elvégeznie. A BCG oltás be-adását és a veleszületett anyagcsere-be-tegségek szûrõvizsgálatait a házi gyer-mekorvos intézi.

A védõnõnek a szülést követõen 3napon belül meg kell látogatnia azanyát és az újszülöttet, és meg kell gyõ-zõdnie a fenti intézkedések megtörtén-térõl. Ez plusz biztonsági elem a terve-zetben.

Az ellátás nem finanszírozott esetnekminõsül, az e jogszabályban meghatáro-zott házi gyermekorvosi, védõnõi, to-vábbá háttérkórház által biztosítottegészségügyi szolgáltatás kivételével.

A rendelettervezet mellékletei részlete-sen szabályozzák az ellátás igénybevéte-lének egészségügyi feltételeit és kizáróokait, a kórházba szállítás indikációit, va-lamint a tárgyi és higiénés feltételeket.

A rendelettervezetet az államtitkár-ság még az idén közigazgatási egyeze-tésre küldi, és várhatóan április elejénlép életbe.

(forrás: Weborvos.hu hírlevél)

Geréb Ágnes házi õrizetben

Megszüntette a bíróság Geréb Ágneselõzetes letartóztatását, és házi õrizet-be helyezte a szülész-nõgyógyászt.

Geréb Ágnest foglalkozás körébenelkövetett gondatlan veszélyeztetésselgyanúsítják. A Pesti Központi KerületiBíróság úgy ítélte meg, hogy egyedüla bûnismétlés lehetõsége fordulhatelõ, de ennek megakadályozásáhozelég a házi õrizet is.

Énekes tüntetéssel köszöntötték Ge-réb Ágnest a születésnapján, decem-ber huszadikán este a családtagjai éstámogatói – köztük Palya Beáta éne-kesnõ – a Nagy Ignác utcai börtönelõtt.


Szövetségben

Látják tehát, hogy a kormány és az or-vosok nem mondhatják, hogy mindenrendben. Semmi nincs rendben! És per-sze azért is szükség van a változásra,mert harmóniába kell kerülniük az EU-val.

Tehát meg kell változtatni a rendszert,mivel túl sok baba és anya hal meg, mi-vel a törvény szerint összhangba kell ke-rülni az EU-val, és azért is, hogy az önöktársadalma szabaddá és demokratikussáválhasson. Egy szabad és demokratikustársadalomban a nõk és családjaik vá-laszthatnak, hogy milyen szülést szeret-nének. Egy szabad társadalomban anagy és fontos emberek nem mondhat-ják meg önöknek, hogyan szüljenek.

Ezt a nõnek kell eldöntenie. Önnekkell választania, a kormánynak és a pro-foknak az a dolguk, hogy tiszteletbentartsák az ön döntését.

Tehát mindez valójában a demokráci-áról szól.

S ez problémát jelent Magyarorszá-gon! Az elmúlt 50 évben szovjet ellenõr-zés alatt éltek, elõtte német ellenõrzésalatt éltek, azelõtt is folyamatos ellenõr-zés alatt éltek, tehát mindig másokmondták meg, hogyan éljenek.

És ez így ment századokon át. Mostvégre szabadok. De meg kell tanulniukszabadnak lenni. Meg kell tanulniukdönteni, választani és változtatni. És akormány tagjainak, az egyetemek és akórházak professzorainak is le kell szok-niuk az autokrataságról, és demokratávákell válniuk. Ez egy hosszú és nehéz fo-lyamat. Nem fog holnapig megtörténni.De a folyamat már beindult és folytatód-ni fog. Nagyon fontos, hogy mi fog tör-ténni a szüléssel, mivel a szülés milyen-sége tükrözi az egész társadalmat.

Ha egy magyar asszony azt tanuljameg szülése alatt, hogy teste rosszul mû-ködik, mivel nem tud gyógyszerek se-gítsége nélkül szülni, akkor azt fogjahinni, hogy mivel rosszul mûködik a tes-te, szüksége van ezekre az eljárásokra.És ez oda vezet, hogy a nõk félni fog-nak, és nem hisznek majd saját testük-ben, és azt teszik majd, amit a vezetõkmondanak.

Tehát a szülés megváltoztatása azegész társadalmat megváltoztatja.

Milyen változásra van szükség?Elõször is tájékoztatni, okítani kell a

nõket. Magyarországon az ma a legna-gyobb gond, hogy a magyar nép csakegyfajta szülést ismer. A szovjet szülést.

Marsden Wagner

Mikor lépünk be Európába? III. rész

Ha orvos tanítja a

bábákat, nem bábaságot

fognak tanulni, hanem azt,

hogy miként legyenek az

orvosok rabszolgái. Tehát a

bábákat függetlenné kell

tenni…

Otthonszülés itthon

Én sem tudtam, milyen egy igazi termé-szetes szülés, míg nem láttam. A magya-roknak meg kell tanulniuk, hogy többfé-leképpen is lehet szülni, nem csak szov-jet módon. El kell mondani a tévében, rá-dióban, az iskolákban, hogy mi is a szü-lés valójában. A folyamat nagy részét te-hát a magyarok ilyen téren való tájékoz-tatása, felvilágosítása jelenti. Mindenki-nek meg kell értenie, hogy a szülés egynormális életesemény, és hogy az esetektöbbségében – több mint 80%-ban – sem-milyen probléma nem adódik.

Szükség van tehát erre a felvilágosí-tásra!

A szülési szolgáltatások kidolgozásátés megtervezését nem szabad a minisz-tériumra és a professzorokra hagyni. Mi-vel õk a szovjet rendszert kedvelik, s harajtuk múlik, nem lesz változás. A nõimozgalmaknak, a politikai csoportok-nak, a bábáknak harcolniuk kell azért,hogy ennek a kidolgozási folyamatnaka részesei lehessenek. Ha Nyugat-Euró-pában változtatni akarnak a szülészetiellátáson, akkor nyilvános találkozókatrendeznek a parlamentben, és bárki el-jöhet, hogy elmondja a véleményét ar-ról, milyen változtatásokra van szükség.A bábák és a nõk képviselõi beszélhet-nek a parlamentben.

Ezek után a parlament elmondja a mi-nisztériumnak, hogyan változtassanak.

Tehát az emberek ellenõrizhetik a vál-tozások menetét. Ez sosem történt megMagyarországon, de meg kell történnie!Ne feledjék, az egészségügyi miniszter-nek az emberek egészségét kell védel-meznie, nem pedig az orvosok érdeke-it. Ezt meg kell változtatni. A befolyásosorvosok és a minisztérium emberei túlközeli viszonyban vannak egymással.

Egy másik fontos változtatnivaló Ma-gyarországon: ne képezzenek annyi or-vost. Túlságosan sok orvos van Magyar-országon. Több orvosuk van, mint Nyu-gat-Európának, ezért az orvosok olyanfeladatokat is végeznek, amiket nem ne-kik kéne, mint például a normális szü-lések levezetése.

Gondot okozhat, hogy valamit kezd-jenek ezzel a sok orvossal, de ha keve-sebbet képeznek, talán 20 év múlva ke-vesebben lesznek.

A következõ lépés. Fel kell támaszta-ni a bábaságot Magyarországon, mivelaz teljesen perifériára szorult. A magyarbábák a [régi] szovjet szülészeti rend-szerben dolgoznak. Éveken át, míg a

WHO-nak dolgoztam, bábakonferenciá-kat szerveztünk, és ezekre meghívtuk avilág bábáit. De minden egyes konfe-rencián a Szovjetuniót egy férfi orvosképviselte. Én erre azt mondtam nekik:„Nem, nem! Küldjenek egy bábát!” – er-re tipikus szovjet válasz jött: „Oké, nemgond” – majd újra egy orvost küldtek.

Évek múlva ravaszabbak lettünk, ésSzentpétervárra, a bábaiskolába szer-veztük a konferenciát, így nem tudták abábákat távol tartani. Ez volt az elsõ al-kalom a Szovjetunió történetében, hogyszovjet bábák eljutottak egy nemzetkö-zi konferenciára.

E konferencia célja az volt, amit Ma-gyarországon is meg kell érteni: a bába-ság egy teljesen független szakmávákell, hogy váljon. Nem az orvosoknakkéne a bábákat tanítani, hanem a bábák-nak kellene a bábákat képezniük. Akoppenhágai bábaintézetben egyetlenorvos sem tanít, csakis bábák képzik abábákat. Bábaságot tanítanak!

Ha orvos tanítja a bábákat, nem bába-ságot fognak tanulni, hanem azt, hogymiként legyenek az orvosok rabszolgái.Ez két különbözõ dolog! Tehát a bábá-kat függetlenné kell tenni, a státusukatpedig egyenlõvé kell tenni az orvosoké-val. Ez nem lesz könnyû. Több bábátkell képezniük, mivel túl sok orvosukvan és túl kevés bábájuk. Tudják, hogyAngliában kb. 1000 szülész-nõgyógyászorvos van, és kb. 30 000 bába? Ugyaneza helyzet Hollandiában, Dániában ésSkandináviában is.

Látják? Nagyon érdekes, hogy az or-vosok Magyarországon azt mondják,hogy azért van szükség az orvosok je-lenlétére a szülésnél, mert azt akarják,hogy az biztonságban folyjék le. Erre énazt mondom, hogy ez egy érdekes állí-tás. Európában kevesebb babát és anyátveszítenek el, mint Magyarországon.Skandináviában az esetek 75-80%-ban abába kíséri be az anyákat a kórházba, õgondozza, õ látja el tanácsokkal, kíséria szülést, s az anya nem is találkozik or-vossal. Ez az összes szülés 75-80%-árajellemzõ. És kevesebb babát veszítenekel, mint önök itt, Magyarországon. Hogymondhatják, hogy biztonságosabb többorvos jelenlétében szülni?!

A legbiztonságosabb tehát az a szülés,ahol nincs jelen orvos. Tehát több bábátkell nevelniük!

(A cikk I–II. részét elõzõ számainkbanközöltük.)

2200

Szövetségben

Szép számban gyûltünk össze 2010. december 16-án, a Magyarok Szövetsége Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tagjainak idei utolsó találkozójára. Voltak, akik párjukat és gyermekeiket is ma-gukkal hozták. Bár az összejövetelt családi, ünnepváró találkozónak hirdettük meg, nem tud-tuk meghazudtolni önmagunkat, hisz’ dolgos nép a magyar, s mi borsodiak igencsak tevéke-nyek vagyunk! Ezért a fórum nagy részét ismét munkával töltöttük, mert egyrészt a decembereseményekben bõvelkedõ hónap, másrészt kaptunk olyan feladatokat, melyeket nem odázhat-tunk el.

Néhány az elmúlt és a leendõ programokból: – Nemrégiben a miskolci református gyülekezet Papszer utcai termében jártunk, ahol meg-

csodálhattuk Ilonka néni gyönyörû hímzésgyûjteményét. Részben saját munkáit, részben gyûj-tött darabokat láthattunk.

– A városi könyvtárban Mandics György és felesége, Gizella könyvbemutatójának örvendhet-tünk: Róvott múltunk – képek a rovásírás történetébõl.

– 2010. december 21-re két program is jutott: a szentléleki zarándokút, és Kisgyõrben, a fény-lánc részeseként a tûzgyújtás.

– 2011. január 21-re tervezzük az alkotmányozásról szóló fórumunkat, melyre szeretnénk el-hívni Bogár Lászlót, Tóth Zoltánt, Zétényi Zsoltot és Bencze Izabellát. Helyszín: a Kossuth utcaiPüspöki Palota.

A közeljövõ feladatai:– Kaptunk egy könyörgõ levelet Ózdról, melyben egy háromgyermekes édesanya kéri segít-

ségünket. A gyermekek: egy 2 és 4 éves kislány és egy ötödikes kisfiú. Szükségük lenne ruhá-ra, és minden olyan felajánlást szívesen fogadnak, amely a gyermekek számára örömet szerez.Ez ügyben felvesszük a kapcsolatot ózdi elöljárónkkal, emellett itthon is gyûjthetünk számukra.„Advent van, az angyalkák már itt sürögnek-forognak körülöttünk. Adjunk nekik néhány sza-laggal átkötött csomagot, hogy tovarepíthessék Ózd felé” – hangzott el.

– Egy vállalkozó azzal kereste meg a megyei szövetséget, hogy egy teljes lakás berendezé-sével szeretne segíteni egy vörösiszap-károsult családon. Mivel azonban nemrégiben a mi há-zunk tájékán is történt természeti katasztrófa, bõvelkedünk árvízkárosultakban. Így abban ma-radtunk, hogy itthon is vannak bõven, akik segítségre szorulnak. Ezért három tagunk, LakatosRóbert, Hrabár Andrea és Vásárhelyi József vállalták, hogy Felsõzsolcán és Ónodon utánajárnak,melyik családok szorulnak leginkább segítségre.

– 2011. január 15-tõl indul egy tanfolyam, melynek témája az alkotmányozás (miért is vanszükség a történeti alkotmányra?), s az igaz magyar történelem. A tanfolyam kéthetente, bent-lakásos formában, hétvégeken lesz látogatható.

Ma, mint korábban annyiszor, a világtörténelem Magyarország kapuit feszegeti. Tagja vagyunka NATO-nak és az Európai Uniónak egyaránt, s ez bizonyos kötelezettségekkel jár, mozgáste-rünket beszûkíti. Itthon a kormány a törvényhozás során igyekszik nemzeti érdekeinket érvé-nyesíteni, hogy a globális béklyóból kibogozza magát. A civil szervezeteknek és a nemzet min-den egyes tagjának felelõssége van abban, hogy mit hoz a jövõnk. A történeti alkotmányt nemsokan ismerik, olvasták, értik. A tanfolyam célja, hogy az ott végzettek minél szélesebb körbenismertethessék a benne foglaltakat, s így felhívhassák a figyelmet mondanivalójára, fontossá-gára.

– 2011. február 15-re, Ónodra újra böllérversenyt hirdettek. A szervezõk jelezték, hogy ismétszívesen látnák a Magyarok Szövetségét. Ne feledjétek, 2010-ben elhoztuk a Legjobb Kolbászdíjat! A fórumon a jelenlévõk úgy döntöttek, hogy legyünk ott ismét.

Csatlakozzatok minél többen a jogfolytonossági felhíváshoz !!!!

Ha a nemzet, az istenadta nép nem döngeti a kapukat a döntéshozóknál, ugyan honnan kellenenekik tudniuk, hogy mit szeretnénk, mi jó nekünk? A magyar nemzetnek történelmi lehetõsége vanvisszatérni ezeréves történeti alkotmányához. Szövetségre hívunk mindenkit, aki egyetért a jogfoly-tonosság helyreállításával. Ezen az e-címen lehet csatlakozni: msz.jogfolytonossá[email protected].

– Mint tudjuk, megalakult a Korona Vagyonkezelõ Szövetkezet, mely folyamatosan várja azúj tagokat. Borsod megyébõl még elég kevés a jelentkezõ. (Rövid tájékoztató: 41. sz. 22. old.:Szövetkezzünk!).

Áldott karácsonyt, gazdag új esztendõt!

Mire idáig értünk a munkával, már majdnem nyolc óra volt, nem sok idõnk maradt sajnos azünneplésre – sokak bánatára. Azért jóízûen elfogyasztottuk a finom házi süteményeket, meg-kóstoltuk a borokat és pálinkákat. „Ígérem, hogy jövõre kizárólag ünnepelni fogunk a karácsonyelõtti találkozónkon. Kívánok mindenkinek békés, boldog, szerettei körében töltött áldott ka-rácsonyt és szerencsés, egészségben, lelkiekben gazdag új esztendõt!” – hangzott el végül.

Szabó Kata,megyei titkár

Beesett felhívás

Együttmûködés a reformátusgyülekezetekkel…

Az alábbi levél Fekete Ágnestõl, a Reformátusfélóra címû rádiós mûsor újságíró-szerkesztõ lel-készétõl tévedt be hozzánk, még advent idején.Úgy ítéljük meg, hogy a benne megfogalmazott fel-hívás hasonló szándékokat és törekvéseket tükröz,mint amilyeneket a Magyarok Szövetsége nemcsakhogy magáénak érez, de például vásáraival a min-dennapokban gyakorol. Szilaj Csikós megítélésünkszerint össze kellene futnia a két szálnak: a Magya-rok Szövetsége helyi szervezeteinek érdemeskapcsolatot keresniük a helyi református gyüleke-zetekkel, hogy közösen segítsék elõ „az egyház-hoz kötõdõ vidéki kistermelõk és a városi fogyasztók” egymásra találását. Fekete Ágnesörömmel vette ez irányú felvetésünket, és felhív-ta figyelmünket, hogy a frissen készülõ honlap-jukon (www.egyhaztaji.hu) lehet a részletekrõl tá-jékozódni. (a szerk.)

Kedves Testvérek! Tudjuk, milyen küszködéssel dolgoznak ma em-

berek azért, hogy az élelmünket elõállítsák. Tudunkaz almagondokról, tudjuk, a méhészeknek is mi-lyen nehéz évük volt. Magyarországon a vidéki re-formátus gyülekezetek különösen érintettek ezek-ben a kérdésekben.

Az „Egyháztáji” egy nonprofit program, amelyetembertársaink és a teremtett világ iránt érzett fe-lelõsségünk miatt indítottunk el. A programnak aza célja, hogy haszonelvû kereskedelmi közvetítésnélkül összekapcsoljuk az egyházhoz kötõdõ vidé-ki kistermelõket és a városi fogyasztókat.

Szeretnénk segíteni azoknak a hívõ kistermelõk-nek, akik napról-napra a föld megmunkálásával ke-resik kenyerüket, és folyamatosan a teljesen kiszá-míthatatlan jövõvel kell szembenézniük.

Szeretnénk segíteni azoknak a hívõ fogyasztók-nak, akik rá vannak kényszerítve arra, hogy a ha-zai helyett a külföldi országok drága termékeit vá-sárolják meg, amelyekrõl nem is tudják pontosan,milyen utakon és eljárásokon keresztül kerültek apolcokra.

Segítség lehetne, ha akár egy ADVENTI VÁSÁRrameghívnánk gazdákat, termelõket, hogy árusíthas-sák termékeiket. (mák, dió, méz, piros paprika, sajt,szörp, lekvár...) Mi az általános iskolánkban tettünkegy kísérletet ilyen vásárra, elõrendeléseket lehe-tett bedobni egy gyûjtõládába, és aszerint hívtukmeg a termelõket.

Várjuk a gyülekezetek, közösségek jelentkezését! E-mail címünk: [email protected] gazdák megkeresésében segítünk, illetve vár-

juk azok jelentkezését is, akik faluról városba tör-ténõ áruszállítást tudnának vállalni.

Szeretettel, Benedek Szilveszter, presbiter, Monoszló,

agrárszociális misszió Fekete Ágnes, rádiós szerkesztõ lelkész

Dr. Kodácsy Tamás, egyetemi lelkész, Budapest

Munkálkodós ünnepvárás Miskolcon

Somogyban Taranyban gyújtottuk meg a Fényünnep tüzétKiss Laci barátunk meghívására idén Taranyban találkoztunk azokkal az MSz ta-gokkal, akik el tudtak jönni december 21-én, a téli napforduló alkalmából szer-vezett találkozónkra.

A Nagyatádtól 8 km-re fekvõ kis falu határában gyújtottuk meg a máglyát,melyet körbeállva énekeltünk népdalokat, majd himnuszainkat. Somogy többtelepülésérõl érkeztek barátaink, többen családostól, Julcsi Töröcskérõl nyáronszületett apró gyermekével. Több mint negyvenen álltuk körül a tüzet, egymáskezét fogva, fohászkodtunk saját és nemzetünk sorsának jobbra fordulásáért.

A finom vacsora sem maradt el, cipóba töltött kecskepörkölt volt a fõfogás.Természetesen a jó magyar pálinka, forró tea és forralt bor is melengette keb-lünket a téli hidegben.

A szeretet és együvé tartozás melegében töltött este újabb kedves emlék-ként vésõdhetett a szívekbe, lelkekbe.

A társaság sajnos ezúttal nem tudta a napfelkeltét megvárni, másnap mun-kanap lévén, no meg a somogyi utak állapota is óvatosságot követelt.

Varga László


Szövetségben

Adjátok tovább, amit tanultatok!A Rovásírók Baráti Köre legutóbb Mosonban találkozott, a Fehér Ló Közösségi Házban. Ötödik alkalommalszerveztük meg a Rovásírók Baráti Körének összejövetelét. Eljöttek, akiket tanítottam a rovásírásra és arovásírás iránt érdeklõdõ magyar érzelmû honfitársaink közül is többen. Barátaim voltak õk, éreztem fe-lém áradó szeretetüket. Sokukkal együtt tanultuk a rovásírást, hiszen aki tanítja, az tanul a legtöbbet.

Nagyszerû érzés volt együtt lenni egy egészen kicsi szobában, beszélni a magyar nyelvrõl, a magyartörténelemrõl, õsi írásunkról, õsi, tiszta hitünkrõl.

Ismertetõt tartottunk Varga Csaba: Jel, jel, jel c. könyvérõl, Bacsóné Margittól pedig szép elõadást hal-lottunk a magyar ház beosztásáról, berendezésérõl, a benne élõk szokásairól.

T. Gábor megmutatta a magyar szógyökökrõl írt gyûjteményét, Dávid pedig, aki 17 éves gimnazista,elmondta, hogy szívesen tanítaná a rovásírást! Miközben hallgattuk a Credo együttes gyönyörû énekszá-mait, láttam a ragyogó szemekben az örömöt csillogni.

Búcsúzáskor átöleltük egymást. Menjetek Isten hírével – köszöntem a szokásos módon, és adjátok to-vább, amit tanultatok! – tettem hozzá végezetül.

Takátsné Gizella

Vörösiszap – önkéntesekszûrõvizsgálataA Magyarok Szövetsége Mozgalom értesíti azokat az ön-kénteseket, akik a devecseri vörösiszap katasztrófa men-tési és mentesítési munkálataiban részt vettek, hogy ké-szüljenek fel szûrõvizsgálatokon való részvételre. Kérjüka Szövetség települési közösségeit, hogy adják le az ön-kéntesek névsorát. Az egészségügyi tagozat ülése utántájékoztatjuk az érintetteket a szûrõvizsgálat végrehajtá-sának rendjérõl. Egyben felhívjuk a katasztófa munkála-taiban résztvevõ minden szervezet figyelmét, hogy arendõrség, a hadsereg és a tûzoltóság elrendelte mind-azon személyek kötelezõ szûrõvizsgálatát, akik a menté-si helyszíneken feladatot kaptak. A kockázati tényezõk mi-benlétérõl nem kaptunk tájékoztatást.

A szomolyai Nagyvölgy-tetõn

Tûz égett ottHatalmas örömlángokFényesítették beKörülöttünk a világot.Láng lobogott,ÖsszetartozásunkLelket melengetõ tüze,Apró mosolyparazsakatLopva a szívünkbe.

Tûz égett ottSárgán vöröslõ,A vak sötétségetLegyõzõ örömhõ.Láng lobogott!Érzelem és értelem lángjaÉs ott van benne a megvilágosodás:Te Magyarnak születtél erre a világra!

Tûz ég mostÉs neked van ezer feladatod,Magyarok szívébe,Fejébe kell világosságot gyújtanod!S ha láng lobog ottS ezáltal egy lesz minden akarat,Már tettél azért valamit,Hogy Magyarnak nevezhesd magad!

LUKÁCS ERNÕ

Szomolyai fényláncHatalmas készülõdés után az idén mi is részesei voltunk az egészKárpát-medencét érintõ fényláncnak. Csodálatos ünnepet vará-zsoltunk a szomolyai Nagyvölgy-tetõre. Sokan most találkoztakelõször a Magyarok Szövetsége helyi közösségével és munkássá-gával. Nagy számban jelentek meg az érdeklõdõk, és imáikba fog-lalták hazánkat és a magyar népet.

Az eseményrõl Daragó László írt beszámolót, Lukács Ernõ pedigversbe öntötte a tûz ihlette gondolatait. E két írást most büszkénadom át az olvasóknak. Remélem, elnyeri tetszésüket, és szívükbefogadják kis falunkat és helyi szervezetünket (honlapunkkal egye-temben: www.mszszomolya.eoldal.hu).

Ködösné Hajdu Róza, Szomolya, Magyarok Szövetsége

Lobogó fény a nagy völgy tetejénA Magyarok Szövetsége Szomolyai Közössége csatlakozott a FényláncMagyarországért mozgalomhoz. Ennek kapcsán 2010. december 21-én,kedden 17 órától tartották a szertartást a Szomolya határában találhatóNagyvölgy-tetõn. A kezdeményezést támogatta az önkormányzat és aSzomolyáról Eljáró Gyerekek Baráti Köre is. 17 órára sokan gyülekeztek anapközben elõkészített helyszínen. A szervezõk forralt borral, meleg teávalés süteménnyel várták az érdeklõdõket. A mûsort Vincze László nyitotta,majd Demeter Laci bácsi elmondott egy verset, Ködös Imre és felesége isszólt a tömeghez, mindeközben a jelenlévõk körbeállták a farakást,mindenki megfogta a mellette álló kezét, így egy zárt gyûrû alakult ki, mireKirály Lajos meggyújtotta a tüzet. Lukács Ernõ áldást kért Magyarországraés a Kárpáthazára, Boldogasszony Máriánkhoz imádkozva.

A program célja az volt, hogy az összefogásra és az összetartozásra hívjafel az emberek figyelmét. Menet közben nagyon sokfelõl hallottam atetszés hangját. Többen azt méltatták, hogy a hideg és a hó ellenére sokangyûltünk össze, és jelezték: több ilyen és ehhez hasonló programot kellenemegszervezni, mely összekovácsolja az embereket.

Daragó László (a szerzõ felvétele)

2222

A Kárpát-medence bõvelkedik rovásosírás em-lékekben a hun, az avar és a honfoglalás korábólis, a tiltás ellenére az évszázadok során a nép min-dig használta, éltette ezt a kulturkincsünket, ennekszámos bizonyítéka található szerte az országban,és fõként Erdélyben. Legutóbb szeptember 25-énaz Országház Felsõházában a Hungarikum Konfe-rencián foglalkoztak a Rovás Alapítvány elõterjesz-tésével.

Szeretném az iskolák igazgatóinak felhívni a fi-gyelmét arra, hogy ahol bevezették az oktatásá-nak lehetõségét – mivel mindkét agyféltekét meg-dolgoztatja –, sokkal fejlettebb gondolkodásmód-ra tesznek szert a tanulók, mint azok, akik ezt nemgyakorolják. Eredménye megmutatkozik a tanul-mányi versenyeken és a felvételi vizsgákon.

3. kérésünk: Az I. Világháborús Emlékmû és saj-nos a II. Világháborús Emlékmû is felújításra szo-rul, tisztelettel kérjük a Képviselõ-testületet, hogya jövõ évben tervezze felújításukat.

Ugyanis május 30-án megemlékezést tartot-tunk az I. Világháborús Emlékmûnél a hazánkértmeghalt hõsök életáldozatáról és a trianoniországcsonkításunk 90. évfordulójáról. A jelenlé-võ hajdúszoboszlói polgárok megállapították,hogy méltatlan a városhoz az olvashatatlan betû-ivel és kopott díszítéseivel elhanyagolt küllemû I.Világháborús Emlékmû, annál is inkább, mert sa-ját hõseinkrõl, a város szülötteinek emlékérõl vanszó.

Ezzel kapcsolatban tisztelettel felhívnám a vá-ros képviselõinek figyelmét a trianoni megemlé-kezés fontosságára, miután a parlament is hatá-rozatot hozott Trianon emléknapjáról. Remélhe-tõleg a következõ évfordulón a megemlékezéstmár a város fogja megrendezni.

Remélve, hogy kéréseinkkel egyetértenek éstámogatni fogják azokat, amikor a város költség-vetését tervezik, tisztelettel megköszönöm fi-gyelmüket.

Hajdúszoboszló, 2010. december 16. Dr. Tóth Imréné,

a Magyarok Szövetségének helyi elöljárója

Szövetségben

Az MSz Hajdúszoboszlói Közössége

Elõterjesztés a város képviselõihezHajdúszoboszlói szövetségeseink figyelemre méltó – mondhatni: példamuta-tó – kéréseket terjesztettek elõ a városatyákhoz. De nem kevésbé érdekes aza levél, amelyet közlési felajánlásunkra a város MSz-es elöljárójától, dr. TóthÁgnestõl kaptunk. (a szerk.)

Kedves Szilaj Csikó!

A helyi TV felvette a testületi ülést és a közmeg-hallgatást is, de nem tudom, mikor adják le...

Készülünk a Téli Napforduló Szerre és a Fény-lánchoz való csatlakozásra. Már délben meggyújt-juk a „régi” tüzet, hogy az elmúlt év minden ba-ját, bántását, bánatát, fájdalmát, sõt vétkeinket isátadjuk a tûz tisztító erejének, hogy ezáltal bo-csánatot nyerjünk, és meg is tudjunk bocsátani.Az „új” tüzet már emelkedett lélekkel fogjuk meg-gyújtani, fohászainkat, kéréseinket felküldve Te-remtõnk elé, hogy fogadhassuk áldását.

Este hatkor a Himnusz eléneklésével és a Mi-atyánk elmondásával csatlakozunk a többi fellob-banó tûzhöz, hogy fényeink egyesülve, össze-adódva bevilágítsák Hazánk egét. Jelképezve egy-ségünket, összefogásunkat, tenni akarásunkat aközös célért, nemzetünk és hazánk felemelkedé-séért. És még szerdán napkeltekor is felmegyünkaz Ond vezér halmára, köszönteni a felkelõ Na-pot, a Fény születését. Utána már készülünk azünnepre (sütés, fõzés)…

Szeretettel:Ági

Elõterjesztés Hajdúszoboszló Város Képviselõ-testületének

Csak törpe nép felejthet õs nagyságot,Csak elfajult kor hõs elõdöket;A lelkes eljár õsei sírlakához,S gyújt régi fénynél új szövétneket.S ha a jelennek halványul sugára:A régi fény ragyogjon fel honára

(Garay János)

A Magyarok Szövetségének Hajdúszoboszlói Kö-zössége az alábbi kéréseit terjeszti

Hajdúszoboszló Város Képviselõ-testületének2010. december 16-i közmeghallgatására:

Tisztelt Polgármester Úr!Tisztelt Képviselõ Hölgyek és Urak!

Azzal a kéréssel fordul Önökhöz a Magyarok Szö-vetségének Hajdúszoboszlói Közössége, hogy azalábbi kéréseinket fogadják figyelmükbe és meg-fontolásra, amennyiben elfogadják, befogadják ésegyetértenek velük, a jövõ évi költségvetésükbena megvalósításukhoz szükséges összeget biztosí-tani szíveskedjenek.

1. kérésünk: az egy évvel ezelõtti közmeghallga-táson is elõadtuk a Harangházra vonatkozó javas-latunkat, hogy a város kellõ védelmet biztosítsonaz egyedülálló értéket képviselõ harangoknak.

Változást nem tapasztaltunk, a harangok to-vábbra is ki vannak téve a vandálok rongálásának,és láthatóan újra és újra megpróbálják a harango-kat elmozdítani a helyükrõl, nyilvánvaló céllal. (Je-lenleg 4 harang érintett.)

Tisztelettel kérjük a Képviselõ-testületet, hogybiztosítsák a védelmüket, akár odaillõ kerítéssel,akár térfigyelõ kamerákkal, õrzéssel vagy bármi-lyen más módon, amit Önök megfelelõnek ítél-nek.

A Szent István intelmeivel ékesített csodálatosszépségû harangok méltatlan környezetben van-nak, hiszen a kis medence általában mûanyag pa-lackokkal, mindenféle papírral, nylon zacskókkal,cigarettacsikkekkel van tele, és sajnos vannak kö-zöttük olyan harangok, amiket összefirkáltak(helyrehozhatatlan kár)! Az esti sötétség sem al-kalmas a védelmükre, jó lenne a megfelelõ meg-világításáról is folyamatosan gondoskodni, hisz’jelenleg egyetlen lámpa sem mûködik a Harang-házban. Az épített térelválasztó fal is rendszere-sen össze van firkálva, a faoszlopok még meg isvannak farigcsálva. Azok, akik megtekintik ezt alétesítményt, bizony csalódottan távoznak, mertnem szép látvány az oda nem illõ, elhanyagolt-ságot mutató, zavaró környezet.

2. kérésünk: Szeretnénk, ha a város bevezetõ út-jain a helységnévtáblák õsmagyar írásunkkal, ro-vásírással is ki lennének írva. Az ország sok tele-pülésénél (pl. Eger, Szolnok, Jászberény, Keszthely,Gyömrõ, Zugló, Kunmadaras, Mikepércs, Boda-szõlõ, sõt egészen kis falvaknál is) látható szépenfaragott rovásírású helységnévtábla, ami jelzi, hogyaz ott élõk tisztelik és õrzik õsi hagyományunkat,amire büszkék lehetünk, hiszen régészeti lele-tekkel alátámasztva Kárpát-medencei jelenlétét 8-9000 évre becsülik.

Hajdúszoboszlónak mint kiemelt idegenforgal-mú városnak az arculatát nagyban emelnék ezekaz egyedi helységnévtáblák, nem beszélve arról,hogy [a rovásírásnak] helyi vonatkozása is van,mert mint az országban sokfelé, az itt élõk a szá-zadok során a hivatalos mellõzés ellenére is hasz-nálták. 1925-ben Madarassy László néprajzkutatótanulmányt írt a hajdúszoboszlói számrovásokról.Tanulmányt közöl a kiskunhalasi 16 rováspálcárólis, ebben a tanulmányban leírja, hogy 1802-ben ahalasi elöljárók is ismerték, tudták olvasni ezt azírást, ugyanis a juhászok és a földbirtokosok vitá-ba keveredtek, és a juhászok 16 rováspálcát – me-lyeken „tsúfos szavak” voltak – „vetettek a városablakába”. Az ezekre írt szöveget Tooth János al-jegyzõ latin betûkre írta át és jegyezte le: pl. az 1. pálcán: „No te vérszopó Péter te kezdted mégmindig”, vagy a 3. pálca szövege: „ki volt ennek in-dítója, meg fogja bánni az egész város miért bánt-játok a szegényeket”.

HIRDETÉSI MELLÉKLET I

Egyéves a Szövetség Televízió

F E L H Í V Á S televíziós közösségünk fejlesztéséreA Szövetség Televízió keresi azokat a szakembereket, akik a TV működtetésében és az Alkotó-műhely munkájában szakmai tudásukkal és elkötelezett hozzáállásukkal részt kívánnak venni.

Fontosabb feladatok:operatőri és vágási munkák, Szövetség TV honlap fejlesztése, arculat-reklám-grafi ka-tervezés,

a Magyarok Szövetsége országos médiatagozata hálózatszervezésében szakmai részvétel. Levelében kérjük részletesen leírni, hogy mivel segítené, támogatná a Szövetség TV

Alkotóműhelyének létrehozását, működését.

Jelentkezés és bővebb felvilágosítás:[email protected]

Egy éve alakult a Magyarok Szövetsége televíziója, a Szövetség TV. Új főszerkesztője, Pekárovics Ákos vezetése alatt a most sem hiányzó lelkesedést minél több nézhető – nézőfogó – mű-sorra igyekeznek váltani. Evégett olyan nagy hagyományú te-levíziós műhelyt kerestek fel, mint a Magyar Televízió Híradó-ja. Igyekeznek ismertségüket is számottevően növelni, ezért a Hiradó-beli élő adásukat a Youtube-ra is feltették. Karácsonyi műsorkínálatukban egyebek között a Magyarok Szövetsége hetilapját, a Szilaj Csikót mutatják be a Varga Domokos György főszerkesztővel készült beszélgetés keretében.

Képünkön Esztergály Keve, Barna Beatrix és Pekárovics Ákos,a Szövetség TV munkatársai láthatók.

A Szövetség TV főszerkesztői ajánlata:Kedves olvasóink fi gyelmébe szeretnénk ajánlani a megújult Szövetség Televízió műsorrendjében a következő napokban adásra kerülő néhány – más-hol nem látható – előadást, riportot:

• 2010. december 27-én hangzott el a Magyarok Házában megtartott Szent Korona Konferencián Dr. Bakos Batu előadása, melyet teljes terjedelmé-ben sugárzunk.• Csángó galuska címmel beszélgetést láthatnak az azonos című könyv szerzőivel, az előadás ven-déglátójával.• Előadást láthatnak a csángó konyha titkairól, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének székhá-zában rögzített felvételünkről, ahol megszólal Dr. Nyisztor Tinka néprajzkutató, Pákozdi Judit újság-író és vendégként Duray Miklós politikus is.• Megnézhetik Wittner Mária előadását a 2010. évi Magyarok Országos Gyűlésén készült felvételről.• Továbbra is megtekinthetik a Szilaj Csikó hetila-punk főszerkesztőjével, Varga Domokos György-gyel készült stúdióbeszélgetésünket.

• Tekintsék meg az MTV-1-ben a stábunk szakmai látogatása alkalmával készült rendkívüli híradón-kat és időjárás-előrejelzésünket.

A Szövetség Televízió adása az Interneten érhető el, a http://www.szovetsegtv.hu/ címen, és az adás a nap 24 órájában fogható, nézhető.

Adásminőségünk a közelmúltban jelentősen javult, így teljes képernyőn is élvezetes élményt nyújt. Nézőszámunk a korábban tapasztalható adáski-maradás és hiányos műsorrend miatt talán meg-csappant, de ezen technikai és szerkesztési hiba kijavítása után ismét örvendetesen növekszik. Nézőink és a korszerű netezés elvárásainak meg-felelően néhány anyagunk, a műsorfolyamtól füg-getlenül, önállóan is megtekinthető, ezzel is sze-retnénk az Önök kedvében járni.Nézzék műsorainkat és ajánlják ismerőseiknek is!

Tartalmas kikapcsolódást kíván az egész stáb ne-vében:

Pekárovics Ákos főszerkesztő

I I

MADÁR SZILVESZTER

A kiskőrösi Szücsi-erdőben2011. január 9-én 10.00-kor

(januárban minden vasárnap)

Madármegfi gyelés, etetőfeltöltés,madárgyűrűzés.

Minden vasárnap 9.30-korgyülekező a Rákóczi u. végénél.

Jelentkezés:Kósa Gyula, 06 70 8660 646

e-mail: [email protected]

Újévi csirke vásárÚjévi csirke vásár minden kedves magyarnak,aki szereti ezt a madarat, sütve, rántva, főzve.

A csirkék szabadban (Kecskemét környékén),kukoricán nevelt, 12–14 hetes, tanyasi jószágok.

Sütve, rántva, levesnek kiváló omlós húsú csemege.Pucolva, konyhakészen belsőségekkel, becsomagolva,

előhűtve (nem fagyasztva) szállítjuk.

A csirkék mérete: 2,5–3 kg között. Ára: 960 Ft/ kg, fi zetés átvételkor.

Szállítás a megrendelő lakóhelyére,munkahelyére vagy annak közelébe.

Ezért szükséges:név, cím, telefonszám, rendelt csirke darabszám.

Értesítés:először e-mailben (az érkezés napja), aztán telefonon,

hogy most ott vagyok a megbeszélt helyszínen.

Igénylés: az [email protected] levélcímen

Üdvözlettel:

Ubornyák László06 30 330 8622

HIRDETÉSI MELLÉKLET I I I

A vers- és prózamondók korcso-port szerint osztva:

I. 8–18 éves korosztály szemé-vel tekinthetünk Tündérország tájaira, életére, örömére, fájdal-mára.

II. 18 év felettiek pedig a ta-pasztalt, érett felnőtt szemével láttatják velünk a letűnt korok emlékezetét, az Örök Erdélyt.

Az előadásra szánt mű nem lehet hosszabb 5 percnél.

6–14 évesek részére „Meseil-lusztrációs verseny”-t hirde-tünk, melynek során Wass Albert csodálatos mesevilága tárul elénk. Tündérországot mutathatják be a gyerekek a Tavak könyve, Az erdők meséje valamint a Válogatott nép-mesék és mondák remek történe-tei ihletésére.

A pályamunkákat A4-es méretben, 2011. január 15-ig a Fehér Ló Kö-zösségi Ház 9200 Mosonmagyar-óvár, Szent István király út 140.

címre kell beküldeni, ahol előzsűri-zést követően kiállítjuk az illusztrá-ciókat.

A verseny helye és ideje:Fehér Ló Közösségi Ház,2011. január 22. 10 óra

Jelentkezni [email protected]

villámpostán lehet2011. jan. 15-ig.

Bővebb felvilágosítás:+36 70 4082 346

2011. január 22-én 10 órától

II. MOSON VÁRMEGYEI WASS ALBERT VERS- ÉS PRÓZA-MONDÓ- ILLETVE MESEILLUSZTRÁCIÓS VERSENY

A versennyel Wass Albert öröksége előtt hajtanak fejet a szervezők és a résztvevők, továbbá a nemzeti értékrendet tükröző irodalmi alkotások avatott, átélő tolmácsolásával korunk értékvesztő folyamatai ellen kívánnak szót emelni.

Szellemi kincsünk megőrzésének és átörökítésének céljával, a Magyar Generációk Menedéke és a Fehér Ló Művelődési Központ közös szervezésében ismét megrendezésre kerül:

„mert hirdetem, hogy testvérminden ember s hogy egymásra kell, leljen végreegyszer mindenki, aki jótakar.”

IV

1/1 – egész oldal 182 x 255 mm 30.000 Ft

1/2 – fél oldal 182 x 126 mm 18.000 Ft

1/4 – negyed oldal 89 x 126 mm 10.000 Ft

1/8 – nyolcad oldal 89 x 62 mm 6.000 Ft

1/16 – tizenhatod oldal 43 x 62 mm 4.000 Ft

A Szilaj Csikó hirdetési tarifái:

Hirdetések felvétele:Kucsara Pál +36 70 584 8597 [email protected]

Kivételes lehetőség!Kedveli a családi házaktermészetes romantikáját?Szeretne jó levegőn élni,kiváló vizet inni akár saját kútból (vezetékes víz is van) – és mégisa fővároshoz tartozni?

Akkor ez az ajánlatÖnnek szól.

Családi okok miatt sürgősen eladó egy gyönyörű,110 m2-es, 3 + fél szobás, felújított, kertes ház

Budapest XXII. kerületében, biztonságos, nyugodt környéken.

A 2.600 m2-es, osztható saroktelek utcafrontja 52 m.Gondozott díszkert, 5 férőhelyes belső parkolóval.

Hátul baromfi udvar, kecskék, bárányok.

25 m2-es terasz, 120 m2-es műhely, boltíves pince,ásott kút, búbos kemence.

További képek az alábbi linken:http://heniem.hu/eladohaz/elado.html

Érdeklődni: +36-20-9809-540, +36-30-9050-457

Irányár: 38 M Ft

5 millió Ft-ért nem lehet kertes lakást venni?

De igen!Budapesttől 25 km-re, Martonvásár-Kismartonban

vidékies környezetben, két egymás melletti – egybenyitható – olcsó fenntartású lakás,

egyenként egy szoba-konyha-fürdőszoba helyiségekkelsürgősen eladó, azonnal beköltözhető!

Az egyik lakás tetőtere beépítésre kialakítva.A lakásokhoz saját használatú kert, illetve udvarrész tartozik.

A két lakás együttes megvásárlása eseténjelentős kedvezmény adunk!

Irányár: 5 millió Ft/lakásTelefon: 06 30 6836 933, 06 30 4143 531

Az itt található tárgyak megvásárlásával támogathatja a Magyarok Szövetsége működését és a Szilaj Csikó megjelenését.

Megrendelés a szerkesztőségi titkárságon: 06 1 359 9155 • [email protected]

A Szilaj Csikó szerkesztősége december első felében megjelentette

a Magyarok Szövetsége 2011-es spirálos asztali naptárát

(297 x 138 mm-es méretben)mai és régi magyar nevekkel.

A naptár internetes boltunkbanfolyamatosan megrendelhető:

http://szilaj.boltaneten.hu/

Ára: 1.500 Ft + postaköltség

Kortárs magyar művészek alkotásai

Műsoros CD-k és DVD-kKönyvek

szilajcsiko2011-01

Documents