színharmóniák És színkontrasztok

8/11/2019 Sznharmnik s Sznkontrasztok

1/11

Sznharmnik s sznkontrasztok

Vissza 4. fejezet - A sznekrl Elre

Sznharmnik s sznkontrasztok

Bizonyos sznsszelltsokat harmonikusnak, msokat ssze nem illnek rznk.

A kontrasztjelensgekkel mr Goethe (1810) s Hoelzel (1910) is foglalkozott. Vgl Hoelzel tantvnya,

Johannes Itten (svjci fest s mvszetpedaggus, 18881967, a Bauhaus tanra volt) rendszerezte s

foglalta ssze ket hres mvben: az els zben 1861-ben, nmet nyelven megjelent A sznek mvszete

cm knyvben.

A Johannes Itten ltal definilt ht klnfle kontraszt-tpusbl tbbet is legegyszerbben az n. 12

osztat sznkr alapjn rthetnk meg, melyet az 5. brn mutatunk be (a 68. brk pedig a sznkr

szerkesztsnek fbb lpseit szemlltetik).

5. bra. A 12 osztat sznkr. (Johannes Itten nyomn)

Ez a ma ismert 12 osztat sznkr hossz trtneti fejlds sorn alakult ki. Mr Newton is szerkesztett ht

sznbl ll sznkrt (szerepelt benne a vrs, narancs, srga, zld, kk, indig s ibolya). Ksbb Goethe

sznelmletben is fontos szerepet kapott a sznek kr alak elrendezse. A 12 sznbl ll sznkr Hlzel

s Itten munkja nyomn a XX. szzad hatvanas veiben vette fel vgleges alakjt. A tovbbfejlesztsi

prblkozsok a gyakorlati alkalmazs cljra tl bonyolultnak bizonyultak, ezrt ltalban ma is az

Itten-fle vltozatot hasznljuk.

A konstruktv sznelmlet szerint a 12 osztat sznkr megszerkesztsekor alapsznknt (vagy Itten

szhasznlatval lve elsdleges sznknt, elsrendbeli sznknt) kivlasztjuk a srgt, a vrset s a

nharmnik s sznkontrasztok 2014.09.13. 12:15

//elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/vizualizacio_a_tudo... 1 / 11


2/11

kket. Ezek helyezkednek el az egyenl oldal hromszg cscspontjain (6. bra).

6. bra. A 12 osztat sznkr szerkesztsnek menete 1. lps elsrendbeli sznek.

A szomszdos sznek egyenl arny keversbl kialakul sznek, az n. msodlagos, vagy

msodrendbeli sznek (a narancs, a zld s az ibolya) kerlnek a hatszg cscsaira (7. bra), s vgl a

krlrt krn ismtelten csak a szomszdos sznek (ez esetben mr persze 1-1 elsdleges s msodlagos

szn) keverkeknt alakulnak ki az n. harmadlagos, vagy harmadrendbeli sznek (8. bra).




3/11

7. bra. A 12 osztat sznkr szerkesztsnek menete 2. lps msodrendbeli sznek.

8. bra. A 12 osztat sznkr szerkesztsnek menete 3. lps harmadrendbeli sznek.




4/11

A sznkrbl egy fontos adat rgtn leolvashat, a szemben elhelyezked sznek n. komplementer vagy

kiegszt sznprok. Kiegszt szneknek (komplementer szneknek) nevezzk azokat a szningereket,

amelyek additv vagy szubtraktv keverse akromatikus (szntelen) rzkletet hoz ltre. Ha valamely

komplementer sznprnak megfelel szn, azonos intenzits monokromatikus fnyt kevernk, fehr szn

jn ltre. Ha pedig az sszekeverst festkpigmentekkel vgezzk, akkor az eredmny semleges szrke

lesz. Mindezekre a krdsekre a fejezet egy ksbbi rszben mg visszatrnk.

9.A. bra. A klnbz komplementer sznprok kapcsolatnak brzolsa a 12 osztat sznkr

segtsgvel.

A 911. brkon nhny pldt mutatunk az Itten-fle sznkontrasztokra, e kontrasztok mindegyiknek

rszletes bemutatsa azonban nyilvnvalan meghaladja e jegyzet kereteit.




5/11

9.B. bra. Nhny plda a komplementer sznkontraszt megvalsulsra.

A Johannes Itten ltal meghatrozott kontraszt-tpusok a kvetkezk:

magbanval-szn kontraszt1.

fnyrnyk kontraszt2.

hidegmeleg kontraszt3.

komplementer kontraszt4.

szimultn kontraszt5.

minsgi kontraszt6.

mennyisgi kontraszt7.

A mr emltett kiegszt sznprok egyttes alkalmazsa komplementer kontrasztot (9.A. s 9.B. bra)




6/11

eredmnyez. A hrom legismertebb komplementerpr a kknarancssrga, a vrszld s a srgalila. A

srgalila sznpr esetben egyben fnyrnyk sznkontrasztrl (vagy ms nven sttvilgos

kontrasztl, tnus-kontrasztrl) is beszlhetnk (10.A. s 10.B. bra). A sznkr bal s jobb oldaln,

egymssal szemben elhelyezked sznprok hidegmeleg kontrasztot (11.A. s 11.B. bra) alkotnak

egymssal. Ezek kzl legerteljesebbnek a sznkr vzszintes tengelye mentn elhelyezked kkeszld s

vrsesnarancs sznek kontrasztjt rezzk.

10.A. bra. A legsttebb s a legvilgosabb szn kontrasztja a 12 osztat sznkrn.




7/11

10.B. bra. Pldk a sttvilgos (ms nven fnyrnyk) sznkontraszt megvalsulsra. (Johannes

Itten nyomn)




8/11

11.A. bra. A leghidegebb s a legmelegebb szn kontrasztja a 12 osztat sznkrn.




9/11

11.B. bra. Pldk a hideg-meleg sznkontraszt megvalsulsra. (Johannes Itten nyomn)

A sznharmnit, illetve a harmonikus sznkompozcit alkot szneket Itten gy hatrozta meg, hogy azok

a sznek, amelyek a 12 osztat sznkrben egyenl oldal vagy egyenl szr hromszggel, ngyzettelvagy tglalappal jellhet vonatkozsban llnak egymssal harmonikusak.

A 12.A. brn az ilyen jelleg sznsszelltsokhoz tartoz nhny alakzatot mutatunk be a 12 osztat

sznkrben. Termszetesen brmely msik, a megrajzolt hromszgek vagy ngyszgek elforgatsval

kapott sznsszellts ugyangy megfelel lenne.

Mivel mind az elsrend sznek, mind pedig a msodrend sznek (kln-kln) ppen egy szablyos

(egyenl oldal) hromszg cscspontjaiban helyezkednek el, gy ezek is szablyos sznhangzatot, Itten

szerinti harmonikus sznkompozcit alkotnak. E sznek egyttes hatst szemllteti a 12.B. bra.




10/11


11/11

színharmóniák És színkontrasztok

Documents