A

S Z É K E L Y - U D Y A B H E L Y I

KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA X I I I . É Y I

É R T E S Í T Ő J E AZ

1883/84. ISKOLAI ÉV VÉGÉN.

SZEKELY-UDVARHELY, BECSEK DÁNIEL KÖNYVNYOMDÁJÁBÓL.

1884

4 2 9 1 2

Adatok a f ö l d r a j z t a n í t á s módszertanához Laukó Alberttől.

Most, midőn a földrajz csaknem egészen kiszorittatik a reál-Iskolából, mint a hogy már előbb kiszorult a gymnásiumból; czél-szerünek tartom egy néhány, többnyire saját tapasztalásomon ala-puló, adattal járulni tanításának módszeréhez, azon határozott szándékkal, hogy a földrajznak, mint elme-képző tudománynak fontosságát kimutassam.

Adataimat a következő pontok alá foglaltam: 1. Térkép rajzolás és rajzoltatás nélkül nehéz jól megtanítani

a földrajzot, mert mint minden tudománynak ugy a földrajznak is megvan a maga ABC-tanulása. A földrajzi tudományt sem lehet tanulni ily ABC nélkül, <IZ B,Z cl térképet meg kell értenie a gyer-meknek, ez pedig ugy történik Bieg, ha előtte rajzolják és vele rajzoltatják a térképet, ekkor kénytelen megtanulni, hogy A. folyó forrásától keletre folyik egy darabig, aztán délre, hogy a keletre való folyás valamivel hosszab mint a déli; ekkor érti meg mi az a fő folyó s annak azért kell vastagabbnak lenni, mert több viz van benne, mint a mellék folyókban külön, külön, stb. S az első földrajz tanításnál nem is kell semmit fűszereznünk előadásunkat, tisztán a folyók folyását, s a hegyek csapását tanítsuk a gyer-meknek; figyelmét elfoglaljuk, ha rajzolunk és rajzoltatunk. Külön-ben az igazi A. B. C. tanulásnál talán szárazabb valami nincs s mégis élvezet a jó tanító mellett az ABC-ét tanulni, az élvezet ugyanis abban a kellemes érzésben áll, melyet önérzetünk szül, miután egy-két betűt megtanultunk. így van az a földrajznál is; a tanulmány szárazsága önérzetünk megelégedésében leli gyönyö-rét, s a gyermek készítette térkép ép olyan, mint mikor fadara-

4 —

bókból csinál valami formátlan tárgyat, melyet ő lóaak nevez, ezzel jobban megelégszik, mint ha szép festett lovat kap. A tér-kép rajzoltatás a mellett, hogy a tárgy felfogását biztosabbá teszi, a tanulót saját lábán járni is megtanítja.

2. Az elemi földrajz ta-nitásánál elengedhetetlenül szükséges, liogy nagy vonású térképet használjon a gyermek. Ne legyen a térkép tömve apró részletekkel, mert a képnek a képzeletbe be kell vésődnie. A sok részletben pedig nem talál bizonyos támasz-pontot s mint egy chaosban eltéved a figyelem. Ha nincs kéznél, a mint alig hiszem, hogy a tanító egyén belátása szerint minden eszköz kezénél volna, készítsen a tanár ilyen nagy vonású térké-peket ; bármily tökéletlen kivitelűek legyenek is, a gyermek élve-zettel fogja szemlélni, mert érti a mi előtte van. Ezen nagy vonású térképek alatt azt értem, hogy esetleg a tanuló kézi-könyvéhez alkalmaztassák a térkép, ne legyen a térképen kevesebb, sem több, mint a mit a tanuló könyve utján a térképen keres ; az az a mit keres mindent megtaláljon (értem, hogy jó kézi könyv legyen a kezében, melynek kellékéről más helyt beszélek). De esetleg a könyv kedvéért az összetartozókat ne válasszuk el. Ne rajzoljunk orographiát hydrographia nélkül s fordítva, így sokkal érthetőbb a kép. A mint halad a gyermek a geographia ismerésében, azon mértékben kell kiszorulni a.z ily primitív képeknek, s a tanítás felső fokán elengedhetetlenül szükségesek oly magyarázó térkép-rész-letek, melyeket Élisée Reclus Nouvelle geographiejában oly nagy mennyiségben közöl. Azért mondom a felsőbb oktatásnál, mert már egészen képzeletünkbea kell bírnunk a föld képét, hogy ily részleteket bele illeszthessünk.

3. A franciák szeretik madár távlati geographiánalc (geogr. á vol d'oiseau) nevezni a kisebb geographiai műveket v. kézi-könyveket és teljes igazságuk van, mert talán szülőföldünk geog-raphiáján kívül nem is lehet tanulni részletes geographiát. Azon kívül azok a földrajzi térképek, melyeket rendesen használunk, csak madártávlatból felvetteknek tekinthetők. Amint ugyanis távo-lodunk a földtől, ez mindig kisebb lesz, az apróbb vonások eltűn-nek s csali a nagy és jellemfőbb vonások maradnak meg, másrészt nem madártávlatból nézve fel sem ismerhetnők a körvonalakat, nem ismerhetnők fel pl. egy hegyrendszer szabását, fővölgyeinek irányát, a mellékvölgyekben pedig épen elvesznénk.

— 5 —

Ezen elnevezés jó figyelmeztető a tanárnak, hogy mit tanítson, nem állván tehetségéhen minden vonást a gyermeknek elmondani, azon kevés vonást vegye elő, melyek nagyon jellemzőek; sokan a térképet a föld torzképének szeretik nevezni, vigyázzunk tehát arra, mit tesz a torzkép rajzoló; egyes jellemző vonásokat erősen feltüntet s innét van, hogy a torzképek után leglobban felismer-hetők az egyének.

4. „A térkép részletek egyes tételek felvilágositása végett szük-ségesek".

Sokat beszéltek már a felett, vájjon miképen lehetne jobban tanitani a geographiát, s egybehangzólag azon meggyőződésre ju-tottak, hogy ,,földrajzot térkép nélkül tanulni nem lehet11, a tan-könyv irók azonban egyáltalában abba a hibába estek, hogy tan-könyveikbe nagy térkép részleteket vettek föl, különféle méret sze-rint, s legtöbbször a melyekhez esetleg jutottak. Ilyen különösen a Seidlitz-féle geographia, melyet maga Wagner elkárhoztat. Sze-meink előtt tartván azon elvet, hogy a földrajzot térkép alapján kell tanitni, fölösleges a tankönyvbe oly részleteket berajzolni, melyeket a tanuló egy 20—30 krajczáros térképen megtalálhat; az ilyen féle térkép-részleteknek nincs is becsük. Pedig az egyes helyek részletesebb fölrajzolása vagy képben adott illusztrálása, rendkívül megkönnyíti a tanulást, Vl-od osztálybeli tanulókat nem birtam egy ideig megtanítani Magyarország földrajzára, mert tankönyvük nem volt észjárásukhoz mérve, tanítás modoromhoz sem vágott, meg különféle kiadású volt; a hegységek tagozásánál végre elértünk a Magas Tátrához, ennek részleteit s azután pro-filját fölrajzoltam a táblára, közben magyaráztam, s az eredmény meglepő volt; még a leggyengébb tanítvány is megértett, minek jeléül tekinthető az, hogy jól tudott felelni. Hála a francia föld-rajzi irodalomnak, melyre még maga Wagner is a német geog-ráfiái irodalom gazdagsága daczára kénytelen utalni, Reclus Élisée nagy munkája annyi térkép-részletet ad, hogy ennek alapján a geographia s a történelemnek leghomályosabb helyei, jól megta-níthatok. Az utóbbit tapasztaltam, midőn Schiller leírása alapján előadtam Antwerpen ostromát: Spruner históriai atlaszából fölraj-zoltam Antwerpen környékét, a Scheldét gátjaival, aztán a hidat s a tábor helyet. Mert bármennyire megnyerők legyenek is a leirá-

6 —

sok, a helyrajz felrajzolása után közvetetlenebbül lépnek fel, s az elmébe is biztosabban megmaradnak, mint térkép-részlet nélkül.

5. Azt hinné az ember a térképek ép oly nemzetköziek, mint a mathesis, pedig nem áll. Legalább a ki megtanulta német tér-képek használatát, nehézséget okoznak a francia térképek, mert más más nevet használnak pl. német Antwerpen, fr. Anvers, né-met Lüttich fr. Liege, német Gent fr. Gand, sőt német és olasz között is van külömbség. A németből Venedig, Genua, Flórencz, Majland stb. nevet tanulunk, s Schiaparelli térképén Venezia, Genova, Firenze, Milánó nevet találunk. Nem is emlitém, hogy a németek a magyarországi Kassából, hogy csinálnak Kasschaut, Szabadkából, Mária Theresienopelt, Gyula-Fehérvárból Karlsburgot stb. lehet képzelni, hogy ezek után milyen chaos támadhat a földrajzzal foglalkozóban, pedig könnyű volna a térképeket nem-zetközivé tennünk, miután a folyó vagy hegynél az általános el-nevezésnél mindegy fleuve, Fluss vagy folyó név van-e irva, mert a rajzból látni mi voltát, a tudajdon nevekre nézve el kellene fogadni minden nemzetnek az általa használt elnevezést s orto-graphiát; az ortographia különben kevésbé lényeges, mert pl. a chinai ortographiát ugy is valamely európaival kell visszaadjunk pl. az angollal, az orthographia tehát nem határozna, a hangzás s ennek folytán az elnevezés ugyanaz maradna.

A mértföldekkel is igy vagyunk, a magyar mértföldet, a né-met Meilét mond s ha elfeledik kitenni, hogy angol mfd. tgri. mértföld stb., megvan a konfuzio; a mértföld neveket sem kel-lene leforditani, hanem a nemzeti elnevezést kellene használni, hogy tudjuk a névből, mely mértéket kell érteni, mint ez a toise és fadennél megvan, vagy ha ez nehézséget okozna, legalább az angol mile-t kellene elfogadnunk geographiai elnevezésül, hogy tengeri méreteknél ne jönnénk zavarba a fölött, hogy milyen mértékről van szó.

6. A geographia legyen az által nemzetközi tudomány, hogy a speciális elnevezéseket tartsa meg a földrajzíró. Ne igyekezzünk pl. leforditani a fjord elnevezést, mivel e név már az öbölnek egy különös fajtáját képezi. Mivel különböző geographiai egyedeknél különböző geographai speciálitások jöhetnek létre, tarstuk meg ezen specialitásoknak az illető vidéken divatozó nevét; igy a

Karst dolináit v. janiá-it ne igyekezzünk lefordítani, más elneve-zést csak akkor használhatunk, ha ugyan oly körülmények között előforduló hasonló dolgokról lehet szó, pl. a gömöri hegyek karst jellemű részén a nyeldeklök és ravasz lyukak. Ekkor a geographiá-ban a névtanulás nem lesz emlékezet terhelő, mert az ily különös nevek érdekesek és jellemzők. A Nilus mentéről ha beszélünk, beszélünk a deltáról, kataraktákról s a settek-ről (mint a hogy a benszülöttek nevezik azon gátokat, melyek a növények összetor-lódása miatt nagyszámmal vannak a felső-Nil vidékén); a chor-okról, melyek alatt az időszaki viz-folyást értik, a melyet ugyanis a feldugulás miatt készit a folyó magának.

A provinciális elnevezések ismerete gyakran tájékoztat a geographia terén, pl. Dombes helységet nem ismervén, Burgundban fogjuk fölkeresni, mert itt vannak azok a sajátságos tavak, melye-ket dombes-oknak nevez É. Reclus.

7. Mivel sokszor lelkiismeret nélkül vannak összeállítva a kézi-könyvek, a hőmérsékleti Beaumur, Celsius és Farenheit-féle adatok nincsenek tisztán megjelölve, a mi sok félre értésre ad al-kalmat s a kézikönyvből hibásan megtanult adatokat értéketlenné teszi. Természetes is, hogy a lelkiismeretlen kézikönyv író ugy és onnét irja le az adatokat, a hogy s a hol legkönnyebben hoz-zá jut, s irtózik a munkától, hogy jobban utánna nézzen adatai-nak. Egyéb adatoknál majd lábat, majd ölet, métert stb. használ, ép igy vagyuk a suly-mértékeknél is. Ennélfogva a tankönyv-irók tegyék pontossá adataikat, s pl. a mint a francia irók a hőmér-sékre nézve csaknem mindig Celsiust, az angolok Farenheitet hasz-nálnak, egyéb nemzetek írói is fogadjanak el egy hőmérőt, de nagyobb biztosság végett, mint a franczia mégis megjelöli, hogy cen-tigrádot használ, az angol a Farenheitet, ép ugy más nemzetiségű iró is tegye ki pontosan a hőmérő miségét. Egyéb számításokban pedig az átalánosan elfogadott tizedes rendszerre kell minden ada-tot redukálni. Földrajz írói gondatlanságra mutat, mindőn pl. a földet termékenység szerint felosztja s külömböző nevezőjű törtet használ; egyáltalában kárhoztatni való a közönséges törtek hasz-nálata, mikor a tizedesekkel pontosabban lehet valamit felosztani.

8. A földleírásnak élő szóra van szüksége, mert bármily sokat mondjon is a térkép, hasonlít azon mutatványokhoz, melyeket

- 7 -

némajátékoknak nevezünk, látjuk a cselekvés lefolyását, meg is értjük, de nélkülözzük azt, a mi bennünket gyönyörködtet, a be-szédet. Azokivül a némajáték ugy érthető, ha az eseményt, Melyet ábrázol, előbb már ismertük, igy vagyunk a térképpel is; a földajzi tényezőket a mindennapi életből ismerjük, tehát ezeket meg kell keresni, illetőleg ismerni a térképen. A végeredményül ki lehet vonni, hogy a földrajz tanitásnak élőszóra s térképre vau szüksége az iskolában.

9. A kisgyermekeknek nehéz tudomány a földrajz, mert sok van a képzeletre bizva, minek nem ura a kisgyermek. Azért a kisgyermekeknél a földrajz, mint különben minden egyéb tudomány tanítása is több tapintatot s figyelmet igényel, mint a nagyoknál. A nagyoknál a földrajztanítás csak játék, a földrajz legkönnyebb tárgy, mert az előbbi nehézségek már elestek, csak tapiutatosan tanítsunk, ne physikát' tanítsunk, ne bíbelődjünk pl. regelatióval, mely physikailag sem valami világosan kifejthető thema. Elég ha annyit mondunk, hogy a jég nyomás folytán idomitható. Ha gömbbe teszünk darab jeget, gömböt csinálhatunk belőle; a hóból nyomás utján jég lesz; azoaaal megérthetik a glecscserek mivoltát. A földrajz czélja ugyanis a glecscsereknél előforduló tüneményeket konstatálni. A regelátiót megállapították már Tyndal s egyéb physikusok. A phisikai törvény levezetése a physika föladata, a geographus. a kész physikai törvényt a föld megfelelő tünemé-nyeinél alkalmazza.

10. Szokjék a gyermek a térképen rendhez. A folyókat pl. csakis egy irányban forrásuktól torkolatuk felé mutassa s ne for-dítva. Valamint a mathesísben elengedhetetlen feltétel, hogy valaki rendesen tudjon írni, hogy a műveletben átlátszóság legyen, ép ugy a geographiában rend nélkül soha sem lesz érthető a térkép. Nem árt figyelmeztetni a gyermeket, hogy czeruzával mutassa a helye-ket, hogy ne takarjon el semmit a térképből, s annak minden részét láthassa.

A szobából való kiindulás a földrajz tanításánál helytelen, mert meglehet, hogy szülőföldünk nem geographiai centrum. S nem centrumból kiindulva oly zűrzavart kapunk, mint a csillag-vizsgálók, mig a napot nem helyezték a centrumba. A természetes középpontból való kiindulás egyszerűsít, a szülőföldről való complikáL

_ 8 _

— 9 — A földrajz tanítása módszeres, mikor tervszerűen válasz-

tunk centrumokat, hogy a gyermeket biztosan vezethessük; de az elemi tanításnál csak is a tananyag megtanulására fordítsuk fi-gyelmünket ; ugyan e tárgyat a felső osztályokban előadva nem ismételünk, mert a nyers anyag meglévén a mi aesthetikailag kel-lemessé, philosophiailag érdekessé teszi a földrajzot, csak az éret-tebb fiuknál adhatjuk elő.

11. A hol, mint Görögországban, érdekkel bir minden hely, annak geographiáját nagy részletességgel kell tanítani, a mint tényleg meg is van adva az alkalom Görögország történetének tanításánál; a tanuló ugyanis bizonyos gyönyört érez, ha minden eseményt helyhez tud kötni, s ugyan ily kedvelt hely részletes ismertetésével kedvet kap a geografia tanulásához, s egy nagyon részletezett tárgy tanításánál el tudja képzelni, hogy mit is kell tanulnia, mintegy módszertani jártasságot nyer a földrajz tanu-lásában.

12. Történelemben a mi teljes, a minek eleje, fejlődése s-vége van, az könnyen megtanítható, így kell a földrajznál is. Egy geographiai egyedet teljesen kell tárgyalni talaj, klima, vegetatio,. tört. államszervezet stb. szerint. De valamint térképet alig lehet ugy rajzolni, hogy a mellette eső földekből egyes részleteket föl ne vegyünk, ép igy pl. Itália tárgyalásánál, helytelen volna az Alpokat elhagyni, mert ez egészíti ki Itália képét.

13. A történelem a geographiának segítségére van, ha szi-gorúan vesszük, hogy a tanuló egy hely fekvését, egy folyó nevét pontosén megjelölje s megtanulja. Történelemben nem elég meg-említeni, hogy Xerxes-áthidalta a Hellespontot, nehogy csodás s hatás vadászat végett nagyitásnak és igy lehetetlennek tűnjék fel, mondjuk meg, hogy Sestos és Abidos között hét stad. nem egész másfél km. Hogy Athost nem tövében, hanem a mocsáros félsziget tövében vágta át Xerxes. A geographia azonnal figyelmet kelt.

14. Kell, hogy a földrajzot önmagáért tanítsuk, az igaz, hogy a földrajz tanításnál történeti, természetrajzi, politikai, nemzet-gazdasági ismeretekre van szükség, de a segéd-eszközök megszer-zése kötelessége a tanárnak. A történelem vagy theologia tanítá-sánál is nagy a nyelvek száma, a melyre szükségünk lehet, de a kört az egyéni nézet s esetleg a tárgy mutatja meg, s nem szűk-

10 —

séges a történésznek, hogy épen minden nyelvet tudjon, ép ugy a geographusnak sem, hogy a föntebb emiitett segédeszközöknek tudományos mívelője leg\en. Annyi azonban múlhatatlanul szük-séges, hogy a tanár tudományában alapos legyen, mert a tanítás egyik főfeltétele a biztosság. Kell továbbá, hogy a ki tanít egész lelkével csüggjön tárgyán, mert csak igy találja meg az utat, melyen czélt érhet, mely nincs föltárva, hanem meg kell keresni. Minden gyermek figyelméhez s érdeklődéséhez más-más kulcs ve-zet, a generalis kulcsot annál nehezebb megtalálni.

15. A kézi könyv, melyből a tanuló a tanultakat emlékébe visszaidézi, oly fontos, hogy ennek szerkesztésénél, illetőleg elfo-gadásánál a legszigorúbb föltételeket, a legszigorúbb mértéket kell alkalmazni. A kézikönyv szerkesztésénél a közvetetlenség a fő; egészen más biztossággal fog beszélni valamely geographiai területről az, ki közvetetlenül ismeri, mint a ki csak leírások után. A közvetetlenség következtében tudunk oly hangon beszélni s oly pontos leírásokat adni, hogy előadásunk érthető s adata-ink jellemzők legyenek. Tehát hazai földrajzot csak hazai szerzővel kell készíttetni oly férfival, a ki paedagogiai tapintattal s kellő tudománynyal rendelkezik. Általános földrajznál a földrajz Írónak az előbbi kellékek mellett nem szükséges a közvetetlenség, de adatai kiválogatásában közvetetlen forrásokból merítsen. Épen azért kellő nyelv készlettel kell a tankönyv szerzőnek rendelkez-nie, nehogy ha másod, harmad kézből merit, az idegen szerzők subjectiv felfogása félre vezesse őt. A közvetetlenség előnyét be-látják már a németek is, kik legtheoretikusabb művelői* a föld-rajznak s a típus képviselője különösen Peschel Oszkár volt; a Petermann-féle G. Mitheilungen 1883. év folyamának 192. lapján a folyóirat szerkesztője igy szól: es ist erfreulich, wie sicíi mehr und mehr die Überzeugung Bahn bricht, dass die eigene Anschauung von grösstem Werth, ja unerlässlich ist.

16. Különösen szemelőtt tartandó, hoyy a, tankönyv irónak kellő tudományos képessége legyen, hogy adatainak kellőleg utánna nézzen, e tekintetben épen az iskolai könyvek szerzőinél sokszor a tudatlanság oly nagy, hogy egy hiba átalánossá válik. Azért még a közönséges kézikönyveknél is kívánatos, hogy a források idézve legyenek, hogy esetleg egy-egy állításnak utánna lehessen

11 —

nézni, Különösen a kevésbbé hihető helyeknél álljon meg a föld-rajz iró s vagy logikailag magyarázza meg a látszó képtelenséget, vagy adja a kutforrást, melyből vette adatát. S igy nem áll elő azon képtelenség, hogy Pütz elakarja hitetni, hogy Schweinfurth fehér embereket talált egy helyen Afrikában, vagy hogy Magyar-országon a vármegye hajdúi a Hajdúkerületből származnak.

17. Olyas féle munkák, mint a milyen Hément „Thennes geographiques"-ja, valamint a Seydlitz-féle geographia pótlékai „Die Hauptformen der Erdoberfläche" jó utmutatóul szolgálnak |a gyermeknek a geographiai fogalmak megértésére, sőt a gyermek a tárgyakról fogalmat szerezvén megmutathatjuk neki az eljárást, hogy lehet a képeket átvinni a térképre s miképen jelöljük meg azon fogalmakat a térképen, melyeknek térfogatát nem lehet min-den oldalról kitüntetni. Ekkor ismertethetjük meg a hegyek, hágók stb. jelölésével. Némelyek, mint pl. az archipelagus alig külön-böznek a rajzban s a térképeken, a mennyiben a mai árnyalás mellett, milyen a Stieler-féle Atlaszban Schweiz domborzatának feltüntetése, oly kisebb magasságokat, milyenek a görög archi-pelaguson vannak, elég pontosan fel tudnak tüntetni. Mivel az archipelagus átvitele a térképre legkönnyebb, ezzel kell kezdeni az átvitelt, s azután könnyen haladhatunk tovább. A fő dolog tehát az, hogy a gyermekkel meg tudjuk értetni, hogy -viszik át a térbeli tárgyakat a korlátolt határok között mozgó térképre".

18. Nem közönyös dolog a tankönyveknél, hogy milyen nyelven vannak irva : a nyelv birása összefügg a gondolat-világ-gal, nyelvkincsünk azon mértékben tágul, a mily mértékben esz-mekörünk növekedik, ennélfogva a mi a tanárnak jó, az nem következik, hogy a tanulónak is jó lenne. A tanulóknak szánt könyv nyelve tehát az ő felfogásukhoz legyen mérve; a kifejezések mo-dora folyékony, gyermekes legyen. Tankönyv pl. ne beszéljen ugy mint valami tárcza czik, vagy esetleg olvasmány. Mert a kettőnek más a czélja; tankönyvből első sorban anyagot tanulunk, másod sorban nyelvet, az olvasmányokból elsősorban nyelvet, második sorban tárgyi anyagot.

19. A földrajz elemei tanításánál nagy gondot kell fordítani arra, hogy a gyermek megértse a geographia alapfogalmait. Sőt később a tanulás magasabb fokán is kell vigyázni, hogy a tanuló

12 —

tisztába van-e a geographiai alapfogalmakkal. Minden földrajzi terminusnak megfelelő alakulat nem fordulván elő minden vidé-ken, egyrészük megtanítása a képzeletre van bízva. Pedig elvontan mindig nehéz egy fogalmat megismertetni, mert a tanuló igen sokszor félre érti tanítóját. Pl. az öböl, tengerszoros és földszoros fogalmát nagyon nehezen tudtam megértetni a gyermekekkel, s végre is nagyon bizonytalanul tették meg tanítványaim a distinc-tiót a földszoros és tenger szoros között; pedig először kicsi helyen tónál mutattam meg az öblöt, s a szorosakat, azután átvittem őket a térképre, s itt a már előbb ismert fogalmakat újra kellett megtanulniok. Következik ebből, hogy valamely geographiai fo-galmat előbb tanítsunk meg kicsinyben, helyhez kötve, értessük meg ezt minden rendelkezésünkre álló eszközzel, rajzoljuk fel; ez a legtökéletlenebb, de legegyszerűbb bemutatása az alapformának. Mutassuk be ezután képben, legjobb, ha a kép színezve van, hogy a képzelet több anyagot nyerjen, de figyelmeztessük, hogy nem minden térkép van színezve, hanem párhuzamos vonalok is áb-rázolhatják a vizszinét. S végre vigyük a térképre, hogy a föld egyéb részeivel kapcsolatban tanulja ismerni az előbb belőle ki-szakított fogalmat. Ha most már alkalmunk van, mutassuk be még egyszer természetben s ott ismertessük fel a már több féle képen megmagyarázott fogalmakat. A ki csak egy oldalulag, vagy térképen, vagy csupán rajzban ismerteti meg a geographiai alap-fogalmakat, megcsalja magát, mert a gyermekek csak látszólag tudnak valamit, de tudásuk nem biztos.

20. Tanításunkban ne kezdjük épen a paragraphust az ele-jén, hanem, tapintatosan tanítsunk. Egy hegyrendszer megtanu-lása s a képzeletbe vésése egy probléma a tanuló előtt, a probléma legkönnyebb megfejtését mutassa meg a tanár. Ha miként Reclus Éiisée teszi a Szt-Gothardot vesszük csomó-pontul, mikor a sweitzi Alpokat tárgyaljuk, mint egy kör sugarait szépen lefejthetjük róla Sweitz többi hegységeit, mivel a Szt-Gothard hydrographiai kö-zéppont is egyszersmind. Vagy mint a német geographusok teszik, az Alpokat észak-déli irányban három részre osztjuk s bizonyos völgyeket, mint választó vonalakat tüntetünk föl: igy a felső Rhőnet, Rajnát, Innt, Salzachot és Ennset; — Délen Rienzet, Drávát. — Figyelmeztetnünk kell a tanulót, hogy a hegylácz

13 —

abstract fogalom, hogy minden hegyláncz tömegekből áll, e tö-megekből emelkednek fel a csúcsok. A csúcsok, még a'i absolut legnagyobb magasságú csúcsok is, csak ha (relativ véve magasak, tesznek erős benyomást a lélekre. Ekkor lehet biztosan vezetni a gyermeket s a „száraz geographiába" lelket önteni.

Érdekessé s igy figyelemre méltóvá tehetni egy helyet, ha pl. a földrajz történetéből kapcsolunk hozzá valamely adatot. Igy a régiek hitték, hogy Athos hegyén a nap 12 órával előbb kel fel, mint egyebütt, milyen magasnak képzelték mikor a 3000 métert meghaladó Teyde csúcson is alig 2'-el előbb látni a napot, mint a földszinén. De a relativ magasság indokolta a görögök hitét, mert az Athos a görög archipelagus minden pontjából látható,*) mindig nagy benyomást tett a hajósok képzeletére; azért hihették a régiek, hogy napnyugtakor árnyéka elfödi Lemnos szigetét, mely több mint száz ang. mérföldre van tőle.

21. A chablonszerüség nagyon nehezíti valaminek a megta-nulását. Földrajzban is ovakodni kell a chablonszerüségtől, pl. a nagy városok geographiai előnyös fekvését gondosan mutassuk ki, hogy képből s magyarázatból felfogja a gyermek, pl. hogy mi az a géographiailag előnyös fekvés. Constantinápoly fekvésének elő-nye abban áll, hogy két földrészen uralkodik, jól elzárható öböl, az Aranyszarv mellett fekszik. A Bosporus kapuja egy nagy bel-tengernek, melynek gazdagok partvidékei, s keskeny voltánál fog-va, könnyen elzárható, védhető stb. Páris előnye, hogy két nagy folyó egybe szögelésénél fekszik, a folyó ott, hol a város fekszik egy szigettől két részre van osztva, s igy a primitiv közlekedő eszközök idejében könnyebben létesülhetett itt az átkelés. Világ-fontossága, hogy a Londonból Rómába, Pétervárról Madridba menő világ-utak itt metszik egymást stb. Ily kézzel fogható ada-tok alapján tanul meg distinktiókat tenni, s nem lesz neki mind-egy, akár Berlinről, akár Madridról beszéljen. Ez által a gyermek földrajzi felfogása is tisztul, könnyebben tanul, mert van a mi megragadja figyelmét. A városokkal a politikai földrajzban nem tud mit csinálni a tanuló, meg szokta már, hogy egy-egy neve-zetes épületet, tudományos intézetet stb. nevezzen meg, de ez által a városok oly hasonlóvá lesznek egymáshoz, mint a tojás a

*) Revue d. deux mondes 1876,2831. 1. — Athos magas. 1920 m.

_ 14 —

tojáshoz; s vagy elhanyagolja ennél fogva a városok tanulását vagy a chablonszeruség miatt egyik várost összezavarja a másik-kal. Ennélfogva szorosan követelni kell a gyermektől, hogy mindig mondja meg, mely folyó mellett, ennek felső, közép vagy alsó folyásánál, vagy valamely hajlásánál fekszik a város, esetleg sík földön vagy hegyek között, fővölgyben vagy mellékvölgyben.*) Miután ezt megköveteltük, először a geographiai jellemző voná-sokat adjuk hozzá pl. szép tájkép mint Clermontnál, fontos köz-lekedő ut pl. Mórnál, mesterséges tó, pl. Diósgyőrnél, hévforrások pl. Mehádiánál, gazdag kőszéntelep Oraviczánál stb. ezután be-széljünk valamely város történeti vagy műtörténeti nevezetességéről, s csak azután a jelenlegi állapotáról. Mindenik városról ne akar-junk azonban nevezetest mondani minden áron, figyelmeztessük e végből, hogy némely várost csak' egyes pontok fixirozása végett veszünk fel, mint a geometriában az A. B. C-ét.

22. Az egyes területek megtaulásánál különösen kis gyer-meknél, ne fokhálózat képezze a kiindulási pontot, melynek semmi reális alapja nincs, hanem pl. a folyók hálózata szolgál-jon a kiindulás pontjául. Ez kézzel foghatóbb alapot ad, mert a folyók nagysága, folyásuk iránya, esetleg önálló medenczéik na-gyon feltűnő alapot adnak, melyből ki lehet indulni, s ehhez hozzá lehet kötni egyéb anyagot is, pl. völgyek nyílását, utak kiindu-lását stb. Ne gyötörjük abstrakt fogalommal (t. i. a fokhálózattal) a szegény gyermeket, ki még a tanulás kezdetén áll. Sőt később midőn már érti a fokok mivoltát, se tanultassuk be vele a szé-lességet és hosszúságot, hanem tudja azt felfogni s a térképén a fokokkal megjelölni.

23. Bizonyos fogások a tanár részéről, megkapják a tanuló figyelmét, s igy a tárgy annál jobban megmarad emlékében, pl. Erdély legmélyebb részét megtaláljuk, ha a rumuli-szelestyei és verestoronyi szoroson át egy vonalat fektetünk keresztül; e vo-nalban egyesül a két ellenközi irányból jövő Szamos, a Maros, Aranyos, az Olt és Cibin. E?en vonalba esik a Mezőség.

*) Ez által a folyók tanulásához bizonyos értelem kötődik, s ha a gyer-mek ismerni fogja a legfontosabb városok fekvését, arra a meggyőződésre jut, hogy a jelentősebb folyók nem maradnak város nélkül.

_ 15 —

Lebet figyelmeztetni a gyermeket, hogy két különböző elneve-zés ugyanazon egy dolgot jelentheti. Igy a Jura egyik csúcsát a németek Weiszensteinnek nevezik fehér mész szikláiról, ugyan-ezt képletesen a francziák Créte de la neige-nek nevezik.

24. Sok oldala van a földrajznak, mint tudomány tárgynak, ennek minden egyes oldalát szem előtt kell tartani s igy a jó eredmény nem marad el. A számadatok beemlézése sokszor el-riaszt a geographia tanulásától; pedig a számadatok nagyon hypothetikus értékűek, a statistikus ugyan hasznát veszi, hogy pl. kiszámítsa mennyi köbméter viz kell Páris városának szükségei fe-dezéséibe, de a tanuló nem tudja elképzelni, mennyi az pl., hogy Páris naponkint 460,000 'köbméter ivó vizet kap. Vagy a láva mennyisége millió köbméterekre rúg; vagy Cserra pundsiban 12 méter eső esik. Ha körülírás vagy kézzel fogható magyarázattal nem segítünk rajta, nem is veszi hasznát a számadatoknak. Ebből az következik, hogy kevés de nagyon jellemző számadatot tanít-sunk a gyermeknek, értessük meg a számadatok miségét pl. ösz-szehasonlitás által. Ismert tárgygyal mérjünk meg egy ismeretlen s hozzá még uj tárgyat. Feltűnőbb ismeretlen adatokat is könnyebben megtanulnak összehasonlítás által pl. Aetna 3000, a Vesuv 1000 m. De mint ez utóbbi adatból is kitűnik, ne scrupulosuskodjunk az egyesek vagy tízesek betanításával, mert először tudjuk, hogy más magassági mérés más eredményt ad; továbbá a különböző mértékek átszámítása nem mindig pontos; végre lehet, hogy már adatunk redukálva van.

Egy terület relativ nagysága mindig tisztább fogalmat ad, mint a számadatok: Skandinávia hossza É—D-re oly nagy, mint Európa Szicziliától Hamburgig nyúló része. Ha Uj Zeeland E. csú-csát Olaszország déli csücskére helyezve végig fektetnők Itálián, felérne Münchenig. Abessiniát afrikai Sweicznak szeretjük nevezni, pedig igy kellene leirni: „Európa három déli félszigetét, továbbá az Alpokat, Pirenéket, Balkánt foglaljátok egybe s megkapjátok megközelítőleg Abessinia nagyságát" (Ratzel Antropogeographie 158. 1.).

25. Némely terület egy országgal ér fel jelentőségben, az ily területet tehát mint kikerekített egészet jól fel kell tüntetni. Ilyen Magyarországon Hunyad vármegye : Területe több mint

16 —

4000O km:, tehát fölér egy osztrák tartománnyal, két részre osztja a Maros, melybe a megye vizei ömlenek, balról Sebes, az egvesült Shréhl és Strigy, Cserna; jobbról az Oinpolv, Nagy-Ág ; Délről s Nyugatról hatalmas hegyek határolják, melyek oly jó választó falak, hogy a szomszéd megyékkel csak hegyszorosa-kon lehet közlekedni, ily szorosok a Vaskapu nyugaton s a vulkáni délen; mint egy őrszem tugy áll a megye DNy-ti szög-letében a Retyezát csonka tetejével, melyről át lehet látni a ha-vaselföldi síkságot és a mehádiai hegyeket a Dunáig a Strigy szép völgyét a Marosig. A Strigy s Sebes völgye gabonát és. bort ter-meszt, a Cserna völgyében vasat aknáznak, a Nagy-Ág s Ompoly völgyében aranyat, sőt a vulkáni-szorosnál levő excentrikus völgy-ben a Zsil völgyében, kőszenet aknáznak- Hunyadmegye termé-szetesen védett voltánál fogva még az ókorban is önálló államot képezett, a dákok éltek itt decebaljaik alatt, egyik decebal tör-ténete ismeretes, a mennyiben Trajánus alatt a rómaiak kül-történetében szerepet játszik; az újkorban is nagy szerepre van hivatva, mert a vas és kőszén a modern kultura megteremtői nagy mennyiségben fordulnak elő.

Ilyen hálás tárgyat a tanárnak soha sem szabad elmellőzni, lianem minden erejével oda kell hatni, hogy a tárgyba életet öntsön különösen a nagyobb tanulóknál, s ennél fogva nem lesz oly háladatlan a megyék tanulása, mint a jelenlegi chablonsze-rüség mellett.

26. A városok keletkezésének története oly érdekes tényező, mely beolvasztva a geographiába nindenkit érdekelhet. E tekin-tetben Duruy (hist. d. Fr. I. k. 287 1.) igen érdekesen irja le mi-képen keletkeztek a falvak, a helységek a középkorban: A tize-dik szá,zadban már mindenik jobbágy családonkint külön lakik, kunyhója s az ezt környező föld már tulajdona. A család szelleme a társadalmi szellemet oltotta beiéi Sha a jobbágyak kunyhói vala-mely vizár közelében, valamely országút mellett vagy termékeny földön voltak, vagy oly helyet kaptak valamely domb lejtőn, melyet könnyű volt védelmezni s hozzá még urok sem volt igen kemény, lassankint megszaporodott a kunyhók s velők együtt a lakók száma, keletkezett a falu; ha elég munkaerő s jövedelemforrás-sal rendelkeztek építettek egy templomot, s a püspök parochiát

Alkotott. Ezen parochia előbb csak mint egyházi beosztás létezett, de a plébáuus behozta idővel azon jogokat, melyek a romai jog sze-rint a királyi municipiumokafc illették. Az egyház szervezte tehát legelőször a falusi ku/ségekiit, második lépés volt, midőn a falu elöljárója, ki maga is jobbágy volt s ura nevében ügyelt fel, néhány-falusi lakost maga mellé vett, niint ülnököt. Legnagyobb része a helységeknek az is maradt hosszú ideig, do a melyek városokká nagyobbodtak, törekedtek eltörülni uroknak földjükhöz s szemé-lyükhöz való jogát.

Itt látjuk, jogtörténeti szempont az irányadó, de azért vilá-gosan fölismerhetők a geographiai tényezők (vizár, országút, ter-mékeny föld, könnyen védhető hely), a melyek szerint Kohl is (Die Haupstädte v. Európa) leirta Európa államainak fővárossait.

A geographiai tényezők is lelicinek azonban uralkodók, pl. Tozer (Classical geography) a görög városok helyéről igy ir: Görögország dombos voltának következménye, hogy a városok rendesen emelkedettebb helyen vannak. A helyek között, melyet a görögök legszívesebben választottak, leggyakoribb a hegyek farka (last spur), mely uralkodott a síkság vagy a völgy felett. Az ily helyek mentek voltak a megtámadástól s kézügyökbe eső szántó földeket zártak körül. Ily dombok tetője körül volt véve tömött kövek sánczá al, ezeket gondosan egymásra illesztvén ra-gasztók nélkül, mely czélra a sziklás fölszin bőséges anyagot szolgáltatott.

Néhol, mint Athénban, ez a fellegvár volt az eredeti város, azután a mint az épületek a lejtőn alul is kiterjedtek, képezték a várost, s ezt ismét fallal vették körül.

Ehhez azonban ismét hozzá adandó azon történeti momen-tum, hogy mily kicsiny volt az egyéni s vagyonbiztosság, pl. még a középkorban is. A mikor mint tudjuk, a földmivelők a vá-rak védelme alatt telepedtek le, csakis a legközelebb fekvő föl-det művelték, hogy orvtámadás ideién a városba menekülhesse-nek barmaikkal együtt.

ßeclus is La terre cz. müvében hasonlólag kiemeli a törté-neti momentumokat, melyek kényszeritették az embert arra, hogy csaknem megmászhatatlan szirteken épitsen magának fészket.

2

17

— 18

Hogy a tuareg puszta sivatagon építi Lázát a zöldclő oazís mellett, ennek oka az, mert kiméli a drága termő földet, hogy egy talpalatnyi sem vesszen belőle kárba.

Tisztán geographiai oknak tulajdonitható azonban, hogy a maremmák vidékén miért vannak a városok magas helyen; mert t. i. a malária nem engedi meg az alföldön állandó emberi laká-sok felállítását.

27, Figyelem keltésből felhívjuk figyelmüket bizonyos vidé-kek közös jellemére.

Az Acheltis partja s ennek vidéke külön fejezetet foglal el Görögország történetében, mivel itt a nép jelleme egészen más, mint a többi görög vidéken, ennek oka talajában fekszik. A magas hegyvidékek éghajlata zordonabb, s mivel a DNy. szelek irányába esik, sok csapadékot kap, a lehullott csapadék az egyes hegyszur-dokokban összegyűl s tavakat alkot. E szép tavak a dus legelők mellett a pásztor életnek valódi teremtői s ennélfogva egy uj népjellemnek kifejlesztői. Mint Aetolia s Akarnania Görögország történetében, ép ugy a Skót Highland Skótia történetében bir önálló szereppel. Földrajzilag önálló jellemű lévén, innét népének különös jelleme s külön története.

Amint e két földdarab, ugy egy harmadik tavas vidék, üj-Anglia is reá nyomta lakóira azon különös bélyeget, mely őket a többi amerikaiaktól megkülönbözteti, mert egyenlő okok egyenlő eredményt szülnek, Valamint Skóthonnak meg van a szép Loch Lomondja, ugy Uj-Angliának az ő szép Champlain tava; ugyan-azon szoros völgyeket, melyek Aetoliában és Skóthonban vannak, itt is feltalálhatjuk.

A figyelem megkötése végett czélszerü, ha pl. a folyók fo-lyása után ügyekszünk meghatározni a hegyek anyagát. Igy a Jurában a Doubs, Herzegovinában a Narenta, Olaszországban az Arnó oly folyással birnak, mely önmagába visszatérni látzsik Kössük lelkére a tanulónak, hogy ily sajátságos folyása a vizek-nek csak a mészbegyekben van, ez által kap egy eszközt, mellyel a térképen a kőzeteket esetleg fölismerheti. Hogy a geographiai egyedeket természetban is fölismerhessék nem épen közönyös, ha' előadjuk a tanulóknak, hogy a hasalt oszlopos, a trachit dom alakú tetőket, a pala pla'.eau szerű, a gránit egymáson fekvő

gyapjuzsákhoz hasonló tetőket ad, én magara ily nemű leírás után reá ismertem a számlái hegyben a basalt hegyre. A mészkő hegység azon kívül felismerhető a lábánál levő tavak, bő forrásokról. A Jura lábánál igy vaunak a Xeueliateli, Murtcn, stb. tavak, a Vértes lábánál a tatai tó, a pilisi hegyek lábánál a budai hévvizek.

28. Oly finom distinktiók, melyeket tesz Daruy Franczia-ország történetének elejére bocsátott földrajzi vázlatában, csak előnyére válhatnak a geographiának. Igy különbséget tesz a con-

"centricus s exentricus völgyek között. Amazok Francziaország területén belől, ezek azon kivül végződnek. Ha az alsóbb osztá-lyokban ily dolgokhoz szoktatjuk, a felsőbb osztályokban, esetleg a világtörténelem tanulásánál egyes tényeknek helyes geographiai alapját könnyen megtalálhatja a tanuló.

29. A tanulóknak előnyükre van, ha felhívjuk figyelmüket bizonyos geographiai rokonságra : „C'est par la mer qu'il convient de communer toute geographie" mint Michelt mondja, ezzel egybe-hangzókig É. Reclus (Nouvelle geogr. II. k. 144. 1.) déli Francia-ország partjait rokonabbnak tartja a berber partokkal, mint Franciaország egyéb részeivel; „L'Espagne ressemble plus au Maroc qu'a la Navarre" (Michelet 33. la mer). Csakugyan a műve-lődés történet arra tanit meg bennünket, hogy ugyan oly jellemű nép leginkább egy tengernek partvidékein fejlődött ki, s az ellen-kező partok népei gondolkozásmódra rokonabbak voltak egymás-hoz, mint a part s a megfelelő belföld lakói. A legrégibb görög műveltség fokusa az Aegei tenger, a körülötte lévő partokkal. Adjuk a mai Görögországnak vissza az Aegei tengert, mint kö-zéppontot, s fel fog virágozni; a bizantzi császárság romjai mind addig fenntartották magukat, mig csak Bizancz el nem vesztette tengeri uralmát (Grandeur et decadence-Montesquieu). Ezért volt természetesebb fekvése a svéd birodalomnak a Balti tenger két partján, Dániának a Sund két oldalán.

30. Meg lehet még névvel is jelölni az egyes egymás fölött lévő pontokat. Pl. a Zaharábau Hamadan futó homokból átló fönsík, ennél mélyebben fekszik az oázis, mély termékeny völgy, a shebJca, még mélyebben fekvő keserű vizű tó.

A szellemet ébren tartja, ha például a teuger mélységét a külső ismertető jelek után igyekszünk meghatározni: pl. A

2 *

19 —

20 —

Maledivok, Lakedivok korai szigetek; a koralok először csak na-gyobb hőmérséklet alatt, másodszor elsülyedt í'ödrészek helyén építenek, ebből következik, hogy a Maledivok Lakedivoknál, egy-átalában, hol korai szigetek vannak, sekély a tenger. A Havai szigetek ellenben vulkániak lévén s a tenger közepéből emelked-vén ki, továbbá miután nem is szárazíüldook maradványai, kö-rülöttük mély a tenger.

A gyermeknek élvezetet okoznak olyforma képek, melyeket Reclus használ, pl. a Rhőnenál : „C'est un taureaux furieux, des-cendu des Alpes et qui court ä la mer". Anio „aux ondes toujours froides". A nápolyi öböl „morceau du ciel tömbé sur la terre". „L'alouette traversant les Ca-stilles, doit empörter son grain". „La ville Madrid est ceinte de feu".

Peloponesust ökör fejhez hasonlítja Strabó, melynek egyik szarva Acrokorint a másik Ithome.

Mivel ezek nemcsak szellemes mondókák, de alapjokban igazak, a tanulást s a tanultak megtartását igen megkönnyítik.

31. Régi classicus helyek ismertetésénél különösen a tanítás alsó fokán tartsuk meg a classikus neveket, hogy a tanitás első idejében a geographiai fogalmakban ne legyen zavar; annál inkább, mert az ókor történetében hasznát veszi a classicus neveknek. Az uj neveket akkor ismertessük meg, midőn a név etymologia, meg-könnyíti azok megtanulását. Igy különösen Kis-Ázsia, s Görög-országban s a Aegei tgr. szigetén stb. Továbbá históriai földrajz-ban, ha valamely helyről beszélünk a különböző időkből, azon időknek megfelelő néven kell nevezni, pl. Gallia, Hispánia, Arelate királyság, Tolosani ország, ugy hogy egészen azon időbe képzeljük magunkat, s ne használjunk anachronismusokat.

32. Magasságot nem számban, hanem valamely ismertető jel szerint kell adni a kis gyermeknél. Utal erre a népmesék nyelve, hol a magasságot rendesen hasonlattal fejezik ki ; a ha-sonlatban való kifejezés jobb is, mert a képzelet inkább fel tudja fogni, mint a számadatokat, csak a hasonlónak ismert tárgynak kell lennie. Továbbá a hóval takart vagy az erdős övön tid menő tető fogalma elég tiszta képet fog adui a hegység magasságáról. Mej' lehet továbbá határozui a térképen valamely hegytömeg leg-magassabb pontját a folyók folyása szerint; ha egy pontból több folyó ered, ott vau a legmagasabb pont, mi kis gyermekeknél

21 —

azért jó, mert igy nem lát érthetetlen tömeget a hegyek rendszerében. 33. Ilyen forma kérdések : Melyek Erdély folyói, milyen a

nemzetgazdasági jelentőségük (gépeket, malmot hajtanak, tutajo-zás, fausztatás vagy hajózásra alkalmasak); hol vannak a legszebb tájképek (Tusnád). Vagy pedig a leírásnál a hegység különböző részeit jellemző dolgokkal kitüntetjük, pl.: Az ÉNy. Kárpátok déli lejtőjén bor, közepén arany s más ércek, északon fürdők s a táj-képileg legszebb tájak jőnek elé. Ezek a kérdések irányt adnak a gyermeknek arra nézve hogy mit kell tanulnia.

34. Nem egészen helytelen a térképen való eligazodásra bi-zonyos elméletek felállítása pl.: Reclus Nouvelle geographiájának II-ik kötetében utal arra, hogy Franciaország domborzatát a csapadék szerint meg lehet határozni, ez állhat fordítva is. Vagy Peschel elmélete alapján, mentől magasabb a hegy, annál széle-sebb a básisa. A térkép rajzából legalább a hegyek relatív ma-gasságát meglehet határozni. Vigyázni kell azonban, hogy compact-e a hegység tömege vagy szaggatott, mert ez utóbbi esetben az elmélet nem állhat. Rendesen, ha több folyó támad egy közép-pontból, ott egy hatalmas tömeget kell keresnünk.

35. Mily meglepő a rend, melyet a görögországi isthmusok által megteremt Strábó (VIII. k.). E szerint isthmusok által több részre lehet osztani Görögországot. Első a tulajdonképeni isthmus (XL. stad), mely Peloponesust választja el, második a CXX. stadiumnyi Megarai isthmus, harmadik Crissától Thermopyléig terjedő isthmus (nyolcszáz nyolcz stadiumnyi), mely határolja Beotiát, Phokist és Locrist, Epicnét közepén átvágja, negyedik az Ambraki öböltől a Maliai öbölig nyúló isthmus DCCC stá-dium, egy ötödik ugyancsak az Ambraki öböltől a Thermei öbölig visz. S ezen osztó vonalok után tárgyalja az egyes földeket. Nem lehetne vájjon a megtanulás könnyítésén kivül a rajzolásnál is ezen adatot használni ? ez által a tanulóknak Görögország föld-rajza is vérükbe menne át.

Memnotechnika végett lehet olyas féle felosztást tenni, mint Tozer classical geographyjában tesz : nála Kis-Ázsiát tizenkét részre találjuk felosztva. Három északon : Bithynia, Paphlagonia, Pontus. Három délen: Lycia, Pamphilia és Kilikia. Három kö-zépen : Phrigia, Galatia és Cappadocia ; három nyugaton : Mysia,

Lydia és Caiia. Nyugati parton három csoport görög gyarmat van : eoli, ioni és dóri. három nagy sziget: Lesbos, Chios és Samos.

A képzelődést nagyon elősegíti, ha pl. a hágók fogalma meghatározásánál. Eeclusvel megmondjuk, hogy „mindenkor a madarak mutatták meg az embernek legbiztosabban az utat. melyen át lehet szelni az Alpokat.-'. A népek vándorlása tárgyalásánál ismét felhivatjuk figyelmüket a tanulóknak azon hágókra nézve, melyek leginkább útul szolgáltak. A Pyrenéknél pl. a Roncesval-lesi hágóra, melyen át a germán népek elözönlötték Hispániát.

36. A név ethmologiából is sokat tanulhat a tanuló, mert az appositio sokszor a geographiai fogalom miségét adja pl. Ben gael nyelven a többi közül kiemelkedő csúcs neve. Dolina vagy jama, (vagy magyarul nyeldeklő, ravasz lyuk), megmondják a karst vidék jellemző mélyedésének miségét. Krau ethvmologiája folytán az ó-kelta kő jelentéshez jutunk s ebből megismerjük a franciaországi Zahara természetét. Firn régi-t jelent a közép fel-német nyelvben, a firn tehát több évig állandó havat jelent. Angara = a viz kifolyt, az az a Baikal tó lefolyt az Angara folyón' az északi jeges óceánba s igy területe megfogyott. Pouzzoli = ville puante = büdös város, mert a kéngáz nehéz szaga elárasztja. Ilyen az erdélyi Büdös egy kéngázzal telt barlang a Hargittában. Bhegium = hasadék, mivel a messenai szoros mellett van. — Ich-nousa ( = Sardinia) halalaku v. sandal alakú —Catana az Aetna alatt levő. Zankle = sarló, Almaden = a bánya (Spanyolország leggazdagabb kéneső bányája). — Alcantara=a hid, melyet Traján a Tejón át építtetett. Asturia = torrensek országa, mert észak-nyugati sarka Hispániának a legnedvesebb. — Sierra Moréna, mert erdős volta ellentétben van a többi kopasz hegységgel. Yallis = völgy Sweicnak legtipikusabb völgye, Glen more = nagy völgy Skothon legtágasabb völgye.

37. Mint minden tudomány elsajátítása csak akkor lesz érdekes, ha vele foglalkozunk, ugv a földrajz is ; földrajzi műve-ket is kell magán olvasrhányokul adni a gyermekeknek, pl. va-dászatok, sarki utazásokat, pampaséletet stb. tartalmazó munká-kat, s csakis ha ezen munkákat gyönyörrel olvassák, kedvelhetik meg a földrajzot.

22 —

38. Hogy eljárásomat rendszeresen bemutassam, ide melléklem a Közoktatásban közzé tett értekezésemet egész terjedelmében.

A földrajz egyike azon encyclopaedikus tudományoknak, melyeknek legtöbb tárgynál veszik hasznát a tanulók, épen azért nem közönyös dolog, hogy mennyire teszik sajátukká a földrajzi ismereteket. Mint minden tudományt, ugy a geographiát is az, abc-én kell kezdeni, az az első elemeit, melyek az egész tudo-mány alapját képezik, gondosan meg kell tanítani, hogy az erős alapon az épület biztosan megállhasson.

Valamint az olvasásnál az abc-ét élő szóval és írva tanul-juk ismerni, ép ugy a földrajz elemei tanulásánál sem maradhat el a térkép rajzolás és rajzoltatás.

A mint a francia közoktatási utasításokból láthatjuk, min-denütt meg van szabva, hogy a tanár az előadandó földrajzi tan-anyagot rajzolja fel nagy vonásokban a táblára, s vázlatát a ta-nulókkal rajzoltassa le; a németek is elfogadták elvben a tér-kép vázolást, csak — mint Wagner legutóbbi értekezéséből kitű-nik— arra nézve nem tudnak megállapodni, vájjon a tanulók térképeikről maguk készitsenek-e otthon vázlatot, vagy a tanár rajzolja fel előttük. Továbbá vájjon fokhálózatba-e, vagy pedig ezt mellőzve vonalak segítségével rajzoljanak le valamely képet; s igy e meddő vitából még eddig a tanügynek semmi haszna nincs. A magyar tanügy terén legutóbb Terner Adolf értekezett a térkép rajzolásról, de ő nem lévén paedagogus, elméletének a közép iskolai tanár nem igen veheti hasznát.

Pedig a földrajz a gyermekeknek igen nehéz tárgy s a ta-nárnak nagy fáradságába és puhatolódzásába kerül, míg tanításá-nak sikere lessz. Azért tartsunk egy rövid szemlét miképen le-hetne sikeresen tauitani a földrajzot a reáliskola négy alsó osz-tályában.

Az első osztályban a geographia abc-jét tanítjuk. Maga a tanterv sem akar egyebet, mert akkor nem vette volna fel a Vl-ik osztály számára az Osztrák-Magyar monarchia földrajzát.

A geographia abc-jét kell megtanulnunk Magyarország és a Földközi tenger mellékének földrajzán; erre szükség is van, mert teljesen meg lehetünk elégedve, ha a népiskolai tanuló elég jól tud olvasni, számolni a középiskolába belépésekor ; a leglelkiismere-

- - 23

24 —

tesebb tanító is meg lehet önmagával elégedve, ha tanítványait ennyire vitte; lehet képzelni, mennyi munkájába került ez is neki, s ennél fogva kívánni sem lehet, hogy a középiskola első osztályába belépő gyermek a geographia elemeiben, alapfogalmai-ban otthonos legyen, ha mégis otthonos volna, a tanulók nagy része kedvéért mégis elölről kell kezdeni a tanítást. Azaz, az első osztályban meg kell ismertetni a tanulót a föld és viz munkájá-val, a folyók, a hegyek s hegységek fogalmával Magyarország s a Földközi tenger melléke földrajzának alapján; s a mi legfőbb meg kell ismertetni a térképpel, hogy ennek hasznát vehesse.

Azért a tanár ez utóbbival kezdi: megismerteti a gyermeket a térképpel a gyermeknek önkészitette rajza alapján. Hunfalvy kézikönyvében Magyarország megyénkint van tárgyalva, ezen az alapon kell készíteni a térképet is, mert kisebb egészet a gyer-mek könnyebben le tud rajzolni. A megyéknek külön-külön való rajzolása azonban — mint saját tapasztalatomból tudom — nagyon elforgácsolja a térképet s az egész kép összeállítását igen meg-nehezíti, azért egy nagyobb geographiai egészet veszünk föl pl. Tul a Dunát. A tanár Tul a Duna orohydrographiáját felrajzolja a táblára, s minden tanulónak kötelességévé teszi, hogy utánna dolgozzék; azért a rend érdekében az első órán kötelességévé teszi a tanulónak, hogy iron és közönséges papír minden földrajzi órán a kezüknél legyen, hogy ennek hiánya miatt ne legyen kény-telen egyik vagy másik pauzálni s társának alkalmatlankodni: ekkép rendezve, minden tanuló dolgozni s a mi magától értetődik figyelni is fog. A vázlatot minden segédvonal nélkül, egyedül szemmértékkel kell csinálni, fokhálózat vagy egyéb segédvonal-rendszer csak complicálttá tenné a képet, azért e tanterv a fok-hálózat tanítását csak a harmadik osztály számára szabja elő. Ezen első rajz a gyermekek részéről minden esetre igen primitív lesz, de egyelőre el lesz vele érve az, hogy a tanulók figyelmét lekötjük. Továbbá a mint minden dolgot gyakorlat utján tökéle-tesítünk, itt is el fogjuk érni, hogy már a harmadik, negyedik váz-lat elég tökéletes lesz, van ugyanis a gyermekben bizonyos am-bitio, melyet fölkelt társának esetleg jobban készített képe, s ennélfogva otthon is próbálgatja, hogy rajza tökéletesebb legyen térképrajzolást azonban hazára föladni nem szabad, mert először

a tanulónak sok idejét elveszi, másodszor az történhetik meg, a mi megtörténik a házi Írásbeli dolgozatoknál, hogy mással csinál-tatná meg a tanuló. Minden tanuló munkáját leginkább akképen ellenőrizzük s magát a tanulót a további munkára ugy ösztönöz-zük, ha leczke felmondáskor számon kérjük tőle térképét, s dicsé-rettel vagy korholással buzdítjuk a munkára; sőt igen czélszerü-nek tapasztaltam, hogy a tanulót előbb az önkészitette vázlatról feleltettem, s aztán a falon függő rendes térképhez utasítottam, hogy saját rajzát azonosítsa a térképpel s ezzel figyelmeztetve lettek a többiek is, azért óraközökben a falon függő térképet igyekeztek gondosan megvizsgálni s belátván rajzuk előnyét, a rajz mindig szebben és gondosabban készült el.

.Talán azt lehetne a módszernek szemére vetni, hogy igen száraz, egyhangú, nem érdekes; én azonban azt hiszem, a mi a figyelmet lekötni képes, az nem száraz, nem egyhangú; ezt azon megelégedettség teszi érdekessé, melyet érez a gyermek ismerete szaporodtán. S erről azonnal meggyőződhetünk : Az emiitett dunán-tuli vidék orohydrographiája után megyéit kezdem tárgyalni, egy leczkére azonban csak két megyét, legfölebb hármat rajzolok fel; ujabb megyék föladásánál ismét föl kell tehát rajzolnom az egész dunántuli orohydrographiát, s nem nagy megelégedettséget szül-e a gyermekben, mikor ő a Rábát, Balatont, Sárvizet, Bakonyt stb. azonnal felismeri, mielőtt a tanár felírná azok neveit.

Miután ekkép 5—6 képben felrajzoltam Magyarországot, egybe foglalom a részeket s az egészet együtt rajzolom s rajzol-tatom ; ekkor következik az általános rész, pl. nézzük a víz mun-káját a visegrádi s aldunai szorosban, a tüz munkáját a Simon-ka-Hegyalja, Vihorlát-Gutin s Hargittában. Megfigyeljük a Tisza, Maros felső és alsó folyását, megtanuljuk, hogy a Duna közép-folyása szeli Magyarországot. Ugyancsak itt elmondjuk a kevés nemzetgazdasági s politikai részletet, mely a földrajz mellől el-maradhatatlan. Ekkor megkövetelhetjük a folyékony beszédet a gyermektől, de a részletek tanításánál ezt nem tehetjük, mert rajzolás közben egyátalában keveset kell beszélnünk; azért a vá-rosok leírásába sem bocsátkozunk, figyelmet csak arra fordítunk, hogy tudja a tanuló minden város mely helyen fekszik; azért elengedhetlenül meg kell követelnünk, hogy megmondja, hegy

- - 25 -

26 —

lábánál, vagy folyó mellett fekszik-e a város; hegyes vidéken öntudatosan rajzolja a folyók völgyébe a helyeket, s e végből közben a viz munkáját meg lehet említenünk. Mivel minden vá-rost fölvenni nem lehet már névhalmaz miatt sem, szoktatni kell a gyermeket, hogy pl. a történelemben előforduló város nevét Magyarország térképén megtudja keresni. Azért követelni kell tőle, merre van a folyón fel vagy lefelé, s midőn a térképen iron-jával valamely folyó folyását mutatja, követelnünk kell tőle, hogy azt mindig forrásától torkolata felé menve mutassa, s ezzel ön-kénytelenül. is reá jön a gyermek a fel és le fogalmára, hiszen olyan sarkigazság az, hogy a folyó lefelé folyik, hogy ezt még a havasokról bekerült tanuló is fel tudja fogni. A kelet, nyugot, dél, észak fogalmával is tisztába kell jönnie a tanulónak s a magyar-nyelvi olvasmány alkalmával nem fog zavarba jőni, ha a magyar nyelvtanára utasítja öt, hogy Aversát déli Itáliában keresse. Ebből következik, hogy a városok az első osztályban csak azon szem-pontból tanitandók, hogy a gyermek jártasságot szerezzen magá-nak valamely történeti vagy egyéb fontosságú helynek felkeresé-sében. A városok fekvése tehát szigorúan megkövstelendő, neve-zetességeik azonban, mint a melyek az első osztályos tanuló előtt ugy is érthetetlenek, teljesen elmaradhatnak, legfellebb kiemelhet-jük, hogy egyik közigazgatási, másik egyházi középpont.

A második osztályban még e módszert kell követnünk, hogy a tanulók jól beleéljék magukat a térkép kezelésébe; rajzolnunk s rajzoltatnunk kell folytonosan s mindig synthetikus módszer szerint; csak Németország északi részével gyül meg a bajunk, mert ha valamely geographiai egészet akarunk kikeriteni, ez nem illik össze a politikai beosztással; ha pedig politikai egészet, nem találjuk meg a kellő geographiai határokat. Azon kivüt azon sok külön politikai terület épen a legérdekesebb geographiai terület, pl. a Thüringi erdő s thüringi Saale vidéket teszi legzavartabbá, azért itt külön kell az orohydrographiai s a politikai térképet választanunk, s a politikai térképen az orographiát csak névszerint jelöljük meg, de nem rajzoljuk ki, a hydrographia azonban a tájékozódás miatt mellőzhetetlen. Az általános összefoglalásnál már itt klimatológiát is tanítunk s ez uton kombinálásra s recitálás-ra szoktathatjuk a gyermeket.

A harmadik osztályban Ázsia s Afrika földrajza tanításánál az elbeszélésre kell szoktatni a gyermeket. Előbb egy kis csil-lagászattal s ennek kapcsán a fokhálózattal ismertetjük meg a tanulót, s igy lehetővé tesszük, hogy a földrajz tanulásához szük-séges minden eszközzel rendelkezzék, az érdekességet itt már elő-mozdíthatjuk, szép tárgyias (de nem subjectiv) leírásokkal, melye-ket részint physikai földrajzból, részint az ethnographiából, vagy a történelem, esetleg a fölfedezések történetéből vesszük. A rajzo-lást azonban itt sem szabad egészen mellőznünk, czélszerü a fon-tosabb, de a nagy térképen elenyészőleg rajzolt részleteket táblára való rajzolással átlátszóvá tenni; Igy különösen a Hymalayát a hegyek között s Japánt a szigetek között, mert ez utóbbi érde-kes már partjának tagozata miatt is, de még érdekesebb, hogy Ázsia népei között műveltsége csaknem oly magasan áll, mint Európa népei között Anglia népéé.

Különösen alkalmunk nyílik itt, hogy az indiai óceán tárgya-lásánál a szelek (monsunok s cyclonok) elméletével megismertes-sük a tanulót, míg az afrikai sivatagok tanításánál Livingston azon tapasztalatából kiindulva, hogy hol előbb dinnye termett a Kalahári pusztán, most ott sivatag terül el, megismertetjük, hogy a száraz s esős időszakok egy helyen kisebb-nagyob évcyclu-sokban fölváltják egymást.

Ekkép a harmadik osztályban a kezdet nehézségén tul va-gyunk, itt már rendszeres magyarázatot tarthat a tanár, csak azt nem kell megengednie, hogy a tanuló térkép nélkül feleljen ; legyen a tanuló ismerete egyelőre helyhez kötött, ez nagyon segit emlé-kező tehetségén, továbbá a mappa mellőzése meghiúsíthatja két-évi munkánkat, hogy t. i. a tanuló a térképet használni jól tudja.

Alig van valami mondani valónk a negyedik osztály tanulói tanításáról. Módszerünk egészben véve itt is ugyanaz legyen, mint a harmadik osztályban, t. i. oly fontos s jövőben nagy feladatra hivatott földet mint Uj Seeland részletesen kell megismertetnünk a tanulóval, a nagy Stieler atlasz alapján elég részletes képet rajzolhatunk ezen érdekes geographiai egyedről, mely mind ős lakói, mind physikai viszonyai, mind geographiai szépsége miatt egyaránt érdekes. Az északamerikai Uniónak a Missisipitől kelet-re eső szakaszát ismét czélszerü részleteznünk, annál inkább,

27 —

28 —

mert épen a legérdekesebb részek kevéssé vannak a közönséges térképeken föltüntetve.

A fölfedezések történetét nem kell épen legutoljára hagy-nunk jegyes geographiai részek csak érdekesebbek lesznek, ha a fölfedezések történetéből megtoldjuk : ilyen pl. Columbus feltevése, midőn a Pária öböl felé haladva az erős oldaláramlásról egy nagy folyó (az Orinocio) létét sejtette. Ilyen Mexico meghóditása Cor-tez által stb.

A mi a tanuló előadását illeti, a harmadik s negyedik osz-tályban már csak szabatos, nyelvtanilag helyes feleletet kell elfo-gadnunk, erre azonban nevelnünk kell a tanulót már az első és második osztályban is; itt ugyanis midőn vagy egy város fek-vését határoztatjuk meg, vagy egy folyó folyását Íratjuk le, min-dig figyelmeztetnünk kell a tanulót a nyelvtanilag helyes beszéd-re ; figyelemmel kell kisérnünk mennyire érti a fogalmat, melyről beszélni akar, ki kell kutatnunk a provincziális kifejezést is, melylyel valamely fogalmat a közbeszédben jelölni szokott, s igy elérjük, hogy értelmesen s helyes magyarsággal beszél a tanuló. Más részt csak igy lesz a nyelveket tani tó tanárokon segítve, ha nemcsak a hivatalos órákon, hanem minden tárgy, tanításánál ellenőrzik a helyes nyelvtudást.

Értesí tő közlemények az Igazgatóságtól.

A) Tantárgyak, heti óraszám, tanítás anyaga és tanárok — osztályonként.

Az e lőkész í tő osz tá lyban.

Magyarnyelv, 7 óra. Helyes olvastatás tárgyi magyarázatok-kal. A beszéílrészeknek és a mondat főrészeinek ismertetése. Költe-mények betanulása. Helyesirási gyakorlatok, főkép közéleti Írás-művek (nyugtatvány, kötelezvény stb.) tollbamondása és másolta-tása utján. B a r a b á s Domokos, ez osztály vezetője.

Németnyelv, 2 óra. Olvasás és helyesírás. Az olvasmányokban előforduló legfontosabb szavak tanulása. Rövid mondatok ala-kítása. S i n k o v i c s József .

Földrajz, 2 óra. A család, község, lakhely, szülőföld; Tájé-kozódás szabadban és a tantereinben; Tér, térkép s annak raj-zolási- módja. A község leírása. A község határa (síkságok, emel-kedések, vizek, völgyek), az ott található termények. A szomszéd-községek, szolgabírói járás és a megye fogalma. A magyar ki-rályság orohydrographiája főbb vonalaiban és alkotmánya. Európa többi országainak, a más négy földrésznek és a világtengereknek rövid általános ismertetése. Egy kis mértani földrajz és csillagá-szat. Térkép olvasás. M o l n á r Káró l} .

Természetrejz, 2 óra. 30 állat s 16 növényfaj leírása és töb-bek olvastatása. Molná r K á r o l y .

Számvetés. 5 óra. A szám- és méterrendszer együttes ismer-tetése; a négy alapmivelet; a közönséges tört értéke; főbeli szá-mítás. Dr. S o l y m o s i L a j o s .

Szépírás, 3 óra. F a n k o v i c s Gyula.

30 —

Rajz, 2 óra. A egyenes, a szög, három- és négyszög ismer-tetése. A négyzetbe rajzolható különféle egyenes vonalú idomok rajzolása. H 1 a t k y M i k 1 ó s.

Az I . o s z t á l y b a n . Magyarnyelv, 5 óra. Olvasmányok : (Kármán. M. Olv K. í,

r.) „Apollon", „Hermes". „Démétér keserve", „Poseidon és Athé-né", „Páris" Akhilleos (görög mythosi és hősmondai), — továbbá * „Hunor és Magyar", „A hunok bejövetele", „Etele király". „A magyarok bejövetele", „A magyarok kalandos hadjáratai", „Lehel kürtje", (magyar történeti és mondai) prózai olvasmányok és „A gonosz mostoha", „Rege a csoda szarvasról", „Keveháza"' könyv-nélkül is megtanult költői olvasmányok, s ezek szövegei alapján: mondat és mondatrészek; ez alapon: beszédrészek; az ige- és névszók teljes alaktana. Szóképzés : az élőképzők. Hetenként egy-egy Írásbeli dolgozat. Pálff i Káro ly , az osztály vezetője.

Németnyelv, 6 óra. Jónás J. Németnyelvi tan- és olvasó-könyvéből az I—XX szakaszok prózai és költői olvasmányai (ez utóbbiak könyvnélkül is betanittattak) alapján : egyszerű mondat; részei; fő- és mellékmondat; szórendjeik; declinatio és motio; az ige folyó cs. és elbeszélő alakja; számnevek; a jelzők ragozása. Az olvasmányokhoz tartozó szótanuláson fölül szótanulás tárgyi csoportokban. Hetenkint egy-egy Írásbeli dolgozat. Pálffi .

Földrajz, 2 óra. Magyarország s a földközi tenger környéke. A kőzettan elemei. S i n k ö v i c s József.

Természetrajz, 2 óra. Téli félévben 40 emlős állat leírása; családokká, rendekké való csoportosítása. Nyári félévben 27 vi-rágos növény a főbb családokból tekintettel a terminusok begya-korlására ; rokonaiknak lehető fölemlitése mellett családokká fog-lalásuk. Molnár Káro ly .

Számtan, 3 óra. A tizedes számrendszer alapján a meter mér-tékek ismertetése; a négy alapmivelet egész számokkal és tizedes törtekkel; a tényezőkre való bontás, a legkisebb közös többes és legnagyobb közös osztó kikeresése ; a közönséges törtekre vonat-kozó általános törvények; a közönséges törtekkel való négy mű-velet. H é j j á Endre .

Geometria és geometriai rajz, 4 óra. Geometriai diszitmények rajzoltatása szabad kézzel, meg vonalzó s körzővel. Ez alapon:

31 —

egyenes és görbe vonalak; szögek s nemeik ; mellékszögök : • szögek; szögek egyenlősége. Három- négy- és sok szögek; a kör és alkaté részei. Szögmérés — fokmérés. Idomok belső szögeinek ösz-szege. Hasonló s egybe illő idomok ; tmiletmérés.

K o v a 1 i c z k y A n t a 1. Útenyirás, 2 óra. 1- a n k o v i c h Gyula .

A II . osztályban.

Magyarnyelv, heti 4 óra. Olvasmányok (Kármán Mór. M. olv. K. II. r.) Lykurgus, Solon. A perzsS^ és hellének háborúiból a mykalei győzedelmig. A tatárjárás Magyarországon (prózaiak); Harangszó, Diós-Györ, Szent László, Tatárjárás (költőiek; könyv-nélkül, szavalmányokul is). Nyelvtan (Simonyi Zs. M. Nytan II. r.) a nevezetesebb határozók tana; összetett mondatszerkezet. Heten-ként egy-egy Írásbeli dolgozat.

L a u k ó Alber t , az osztály vezetője. Németnyelv, heti 4 órán. Jónás J. Németnyelvtan- és olvasó-

könyve Il-ik részéből az I—XV. szakaszok teljes feldolgozása. A költői olvasmányok könyvnélkül is betanittattak. Hetenként egy-egy Írásbeli dolgozat. . Pál f f i Káro ly .

Francianyelv, 4 óra. Alaktan. A beszédrészek általában; tüzetesen az igék (a 4 rendes ragozás indicatif alakjai és a con-ditionnel). Szó- és írásbeli gyakorlatok, szóemlézés. írásbeli dolgo-zat hetenkint. Olvasmányul Hofer nyelvtanának uj kiadásában elő-forduló 'mesék s versecskék szolgáltak, ez utóbbiak számszerént négyen betanultattak. Laukó Albert .

Földrajz, 2 óra. Az ausztriai, és német császárságok, Francia-ország, Svájc, Belgium, Hollandia, Nagy-Brittánia, Írország, a skán-dinávi országok és az oroszbirodalom fekvése, határai, hegy- és vízrajza, terményei, ipara, kereskedelme, népe és politikai viszo-nyai. Áttekintés Európa felett. Röviden a meteorológia és klima-tológia elemei. S i n k o v i c s József .

Természetrajz, 2 óra. 64 állat a madarak, hüllők, kétéltűek és halak osztályából s a puhányok, izlábuak köréből. A tüskebő-í'üek, ürbelüek és véglények köreiről átalánosan. 14 virágos és 7 virágtalan növény; A növény osztályok összeállítása. A műnyelv összefoglalása. Linné rendszerének rövid ismertetése.

Molná r Káro ly .

- - 32 —

Számvetés, 3 óra. Számitási rövidítések. Egyszerű és Összetett hármasszabály. Egyszerű és összetett arányok és arányiatok. Lánczszabály. Száztóli-számitás. mindenik szabályra megfelelő pél-dák dolgoztatása iskolai- és házifeladatokban. Kovaliczky Antal.

Geometria, 3 óra. A síklapu téralaktan. A henger, kup és gömb ismertetése. A szabályos testek és a jegectan kiválóbb alak-jai. A mértani testek felszínének és köbtartalmának kiszámítása. Távlattan. K o v a l i c z k y Anta l .

Szabadkézrajz, 2 óra. A legegyszerűbb diszitmények rajz-ón kezelés mellett egészen vázlatszeriien, az árnyoldalok erősebb ki-húzással síklapok és gypsminták után. A különböző stylek ma-gyarázásával. F a n k o v i c h Gyula.

A I I I . osztályban.

Történet, 2 óra. Magyarország története az osztrák ház trón-ralépésétől napjainkig. L a u k ó Albe r t .

Magyarnyelv, 4 óra. Tankönyv Kármán M. olvasókönyve III. kötet. Ebből olvastattak: Periklés, Alkibiades, (Plutarch) és Socrates emlékéből: a) Socrates jámborsága, b) erkölcsössége, c) beszélgetés az Istenről, d) mértékletes és erkölcsös életről, e) szü-lői szeretetről, f) testvéri szeretetről, g) barátságról h) a munkásság-ról, cz. prózai olvasmányok, tekintettel czimszerü megnevezésökre és egyes szép helyekre stb. A fennebbi prózai olvasmányokkal kapcsolatosan a magyar nyelvtan rendszeres áttekintése, a hangtan, alaktan, mondattan alapos megismertetése. Arany J. „Daliás idők" I. és II. énekének könyvnélküli elmondása, szavallása és a tro-pusok, figurák értelmezése. PrAzódia alapelemei, az olvasmányok-ban előforduló költ. rész alapján a hexameter gyakorlása, ismerete. Az Írásbeli dolgozatok szoros kapcsolatban állottak az olvasmány tárgyának részleteivel. Hetenként egy írásbeli dolgozat.

Dr. V a j d a Emil . Németnyelv, 3 óra. Jónás J. Kémetnyelvi tan-és olvasókönyve

II. részéből a XV.—XX. szakaszok (a XVIII. kivételével) teljes feldolgozása, tekintettel az eddig szerzett nyelvtani ismeretek meg-erősítésére és kiegészítésére. Az olvasmányok (prózaiak és költői-ek) nagyobb részt könyvnélkül is betanuitattak. Hetenként egy-egy írásbeli dolgozat. Pálff i Károly.

33

Francianyelv, 3 óra. Alaktan (folytatólag): az igék kötő-módja, a szenvedő forma, benható, visszaható és személytelen igék. A bővített mondat: jelző, kiegészítő, határozó; az igék vonzata (rég. dir. és rég. indir); a személyes névmás tárgyi alakjainak helye. Szó- és Írásbeli gyakorlatok, szóemlézés. írásbeli dolgozat hetenkint. Olvasmány: „Notions De Géographie". ,,Le ChatBotté."

Kohl b a u e r F e r e n c z . Földrajz, heti 2 óra. Ázsia és Afrika, földrajza a Földközi

tenger partján eső vidékek kivételével. A földségek függélyes és vízszintes tagozata, néprajzi és politikai viszonyok. A mathemati-kai földrajz elemei. L a u k ó A l b e r t .

Természettan, 2 óra. A testek közös, kül- és bel-tulajdon-ságai. A hő mint térfogat és halmaz állapot változtató; a hő mennyisége, a hő mint feszítő erő, mint mozgató, s mint a ned-vesség okozója. A fénynek fokai és mérése; a fényváltozatok kö-zül a visszaverődés, törés, szinszorás; ezen változatoknak alkal-mazása az opticai eszközöknél. A sugárzó hő. H é j j á E n d r e .

Számvetés, 3 óra. Az egyszerű kamatszámolás. Kamat-kamat számolás. Határidőszámolás. Az egyszerű és összetett társaságsza-bál-y, elegvitésszabály. H 1 a t k y Miklós, ah osztály vezetője.

Geometria, 2 óra. Egyenes hasábok derékszögű paralellogram-mok egyenes vonalok orthogonális képei. A pont orth. képeinek összefüggéséről. Gyakorlatok. Hasábos és gula alakú testekből álló csoportok rajzolása. R u c s i n s z k i La jos .

Szabadkézrajz, 3 óra. Góth- mór- görög- római stylus diszit-mények rajz-ón tus kezelés mellett félárnyalattal. Színek ismer-tetése, festés, Racinet polichromjai, síklapok és gyps minták után.

F a n k o v i c h Gyula.

A I T . osEtálybaai.

Történelem, 3 óra. Az ókor története, különösen a görögök és rómaiaké, s a keleti népek története, a mennyiben e fentemli-tett népek valamelyikének történetére befolyással bir.

B a r a b á s Domokos . Magyarnyelv, 4 óra. Névy L. „Stilisztika" I. r. alapján az

egyszerű és szép irály lényege és alkalmazása. A szemlélhetőség és tényezői. Verstan. Hangsúlyos és időmértékes versek. Az olvasó-

3

34 —

könyvben adott, hexameter, pentameter, saphoi, alkáiosi, asklepia-desi sorokban irt költemények elemzése és tárgyalása, különös te-kintettel a magyaros verselésre. A tankönyvben adott összes pró-zai olvasmányok tárgyalásán kivül, a költ. közül elemzésre kerül-tek : 1, 2, 3, 4, 14, 17, 19, 20 sz. (lyrai); 1, 3 sz. (leiró); 1, 3 ; 8 sz. románcz. Balladák elemzése Greguss Á. magyarázatai alap-ján. Arany 4, 5, 6, 7, 9 sz. balladái részletesen tárgyaltattak. Gyulai és Szász Károly balladái közül egy-egy olvastatott és ele-meztetett. A balladák nagy része könyvnélkül is szavaltatott. Két-hetenkén egy irásb. dolgozat. 1) Szülőföldem vidéke (leírás). 2) Nyugtatvány, bizonyítvány fogalma, kellékei és példái. 3) A szer-ződés fogalma, nemei, kellékei. Példa. 4) Folyamodvány. 5) Spár-taiak erkölcseiből (az órán olvasottak alapján), 6) Coriolánus jel-lemének fő vonásai (az olv. könyv alapján). 7) A tél kellemetes-ségei. 8) A karácson"*(Ieirás). 9. Garay „Mátyás király Gömörben" cz. románcz prózába való átalakítása. 10) Petőfi „Kis Kunság" cz. költői rajzának tartalma. 11) A szemlélhetőség és tényezői Arany „V. László" cz. balladájában. 12) Garay „Lehel kürt"-je prózában. 13) Vörösmarty „András és Béla" cz. románczának for-mája. 14) Arany „Szibinyáni Jánk" cz. románczának tartalma és a szemlélhetőség tényezői. 15) A tavasz. 16) Arany „Török B" balladájának tárgya, eszméje, formája. 17) Szász K. „IV. Béla" cz. balladája szép prózában. 18) Levél. (A tanuló levél alakjában értesiti szülőit ez évben végzett magyarnyelvi tananyagról).

Dr. V a j d a Emil . Németnyelv, heti 3 órán. Tanköny: Jónás J. Deutsches

Sprach- und Lesebuch III—IV r. Az 1, 8, 26, 31, 36, 42—46, 52 sz. prózai s a 64—66, 68, 84, 95, 96. 99—102. sz. költői olvas-mányok. Rendszeres hang- és alaktan. Verstan elemei. Hetenként egy-egy írásbeli dolgozat. H a n n Káro ly .

Francianyelv, 3 óra. Rendszeres nyelvtan: a névelő és a főnév alak- és mondattani alapon feldolgozva; a melléknév neme, többes száma, helye és vonzata csak az alaktan kapcsán. Szó- és írásbeli gyakorlatok a mondattani leczkéknek megfelelőleg. írás-beli gyakorlás hetenkint. Olvasmány: Fénelon „Télémaque"-ja.

K o h l b a u e r Ferecz . Földrajz, 2 óra. Ausztrália és Amerika földrajza, kapcsolat-

ban a fölfedezések történetével. Molná r Káro ly .

— 35 --

Természettan, 2 óra. A súlyosak természettanából: az erők különbözősége; az eredő : a gépeken az egyensúly; a mozgás minő-sége és nagysága az egyszerű és összetett erőkre nézve. A csepp-folyósoknál a felszín, a nyomás, a közlekedő csövek, úszás és a sűrűség meghatározása. A légnemüek feszítő ereje és súlya, ezek-nek mérése; a feszítő erő mint mozgás okozó, úszás a levegőben, és a légnemek szétömlése. A rezgés mint hullámzó mozgás, mint hangébresztő és terjesztő. A 'hang erőssége és magassága, a ma-gasságmérők, a hangvisszaverődés,^közhasználatú hangtani készü-lékek, a hang- és hallószerv. H é j j á Endre .

Matézis, 3 óra. Algebrából: egész és tört kifejezésekkel a négy alapmivelet; egy ismeretlennel bíró elsőfokú egyenletek fel-oldása. Dr. S o 1 y m o s i La jos , az osztály vezetője.

Geometria, 2 óra. Szögek szerkesztése. Szögek és egyenesek osztása. Háromszögek s polygonok szerkesztése. Hasonló három-szögek és polygonokról. Másolási módok. Területek osztása és át-alakítása. Térképek másolása. R u c s i n s z k i .

Szábadhézrajz, 2 óra. Az emberi fej- és testrajzolásának kez-dete: jelesen: Szem, orr, száj részenkint; egész fej, törzs és vég-tagok, rajz-ón — rajzszén — és kréta kezelés mellett. Bargue I. r. Taubinger, Coopman és Ducollet síkmintái után. Diszitmények: kétszínű kréta és festék használatával. F a n k o v i c h Gyula .

Az V. osztá lyban. Történet, 3 óra. Róma története a császárok alatt. A népván-

dorlás, az európai államok alakulása a feudálismus megszűntéig. S i n k o v i c h József.

Magyarnyelv, 3 óra. Tankönyv: Névy L. „Stilistíkájának" II. r. szerkezettan: (feltalálás, gondolkozás, az írásművek alakja és az előadás általános formái). Az írásművek szerkezeti törvé-nyei az olvasókönyvben adott olvasmányok alapján. A dráma el-mélete és belső külső szerkezetének megismerése czéljából „Cori olanus" olvastatása elemzése. Névy magyarázata alapján. írásbeli dolgozatok: 1) Születésem helye (leírás). 2) Fogalom körének és tartalmának meghatározása. 3) A vihar. (Tompa „Zivatar" cz. költéménye alapján). 4) A galamb (termr. leírás) 5) Hunyadi János (jellemrajz). 6) A tavasz és ifjúkor (elm. tétel kidolgozása). 7)

3*

Zrínyi önfeláldozása. 8) Mohácsi vész (esemény kidolgozása). 9) Embernél munka, Istennél áldás (közm. tétel magyarázata) 10) Névy „a kecske tragoediájá"-nak tartalma és magyarázata. 11) Gyulai „Pókainé" cz. balladájának műmagyarázata. 12) A várröm (elmél-kedés). 13) Az élet hasonló az utazáshoz (párhuzamos elmélkedés). 14) Mikép mutathatja ki a tanuló háláját az isk. irányában (ért.). 15) A természettani oktatás haszna (értekezés). 16) Mikes Kelemen egy levele (szabad dolgozat) 17) Schakespeare „Coriolánus"-ának szerkezete és jellemei (az órán olvasottak és elemzettek alapján).. 18) Visszapillantás az elmúlt iskolai évre. Dr. V a j d a Emi l .

Németnyelv, 3 óra. Az eddig elsajátított nyelvtani ismeretek ébrentartása, tekintettel a magyarnyelvi szerkezettani oktatásra, következő olvasmányok alapján eszközöltetett: Julius Caezars Tod. Attila. Gudrun. Die Bremer Stadtmusikanten. Der Predil. Die treue Freundschaft. Die Germanen. Eine Prairiebrand. Das trans-lantische Kabel. Eine merkwürdige Wirkung der Wärme. Ein erzählender Brief. Roland Schildträger. Das Glück von Eedenhall. Der Alpenjäger. 16 Írásbeli dolgozat.

H a n n Károly , az osztály vezetője. Francianyelv, 4 óra. Rendszeres nyelvtan: a melléknév, a

számnév és a névmások alak- és mondattani alapon feldolgozva. — Szó- és írásbeli gyakorlatok a mondattani leczkéknek megfelelő-leg. — írásbeli gyakorlás kéthetenkint. Olvasmány : L a F o n t a i n e (Esope au service de Xantus; Utilité des fables; Derniére lettre de la Fontaine). Mol ié re (Portrait d'un avaré; Désespoir d'un avaré ä qui l'on a volé son argent; La nobiesse n'est rien, si eile re se joint pas a la vertu). S é v i g n é (M. De) (Un incendie; Ün souhait du premier jour de l'an). „Le Jugement des morts chez les Egyptiens" ; „Education du grand dauphin, fils de Louis XIV" ; „Nécessité de l'attention" ; (Bossuet). „Le laboureur et ses enfants ; „Le chat et le vieux rat" (Lafontaine). Levelek Racine-töl: „Racine á l'un de ses amis; il lui reproche de lui écrire trop rarement" ; „Racine á son fils en apprenant qu'il était tömbé malade".

K o h l b a u e r F e r e n c z . Természetrajz, 2 óra. Növénytan : rendszeres növénytan bonc-

tani és élettani alapon. Áttekintés a növények földrajzi viszonyain

36 —

és a főbb növénytani rendszereken. A növények meghatározása végett füvészeti gyakorlatok, kirándulással összekapcsolva.

Molná r Káro ly , Kémia, 2 óra. A szénenvegyek fogalma. Azon fontosabb

vegyületek, melyek a közéletben elterjedt alkalmazásuak. Szeszek; borszesz gyártása. Ecetsav és ecetgyártás. A cukor félék; a cukrok erjedése. Glukosidák, alkaloidák, gyanták. Sejteny és keményítő-féléknél terjedelmesebben tárgyaltatott a növények .táplálkodására és fejlődésére megkívántató körülmények.

Dr. So lymos i L a j o s . Matézis, 4 óra. a) Geometria. Az egész planimetria a kör-

mérést is beleszámítva, b) Algebra. Törtekkel, egész számú muta-tókkal biró hatvány és gyökér mennyiségekkel való miveletek. Második és harmadik hatványra emelés, második gyökérvonás ha-tározott értékű számokból. Másodfokú egy ísméretlennel biró egyen-letek feloldása. R u c s i n s z k i L a j o s .

Szerkesztő geometria, 2 óra. A tantervnek megfelelő tananyag R u c s i n s z k i .

Szabadkéz-rajz, 3 óra. Emberi fejek, törzsek, mellképek és egész alakok teljesebb árnyalattal, rajz-ón, szén, tus, fehér és és fekete kréta kezelés mellett. Bargue I—II. rész. Julien, Bu-collet síkmintái után. Diszitmények ugyanazon rajzeszközök által. Racinet polychromjai. F a n k o v i c h Gyu la .

A TI . osztályban.

Történet, 3 óra. Egyetemes történet Amerika fölfedezésétől II. József koráig. Névs/erint: ítália mint a renaissance szülője s mint politikai középpont az újkor elején. A szelemi s politikai harc Franciaország s a német császárok, majd ezek hagyományos utódai s a franciák között. A reformatio s ellen reformatio har-cza. A polgári szabadság küzdelme az absolut hatalom elnyomása ellen. Németország szerepe sokban hasonlít Itáliáéhoz a közép korban, a mennyiben idegen népeknek zsákmányul szolgál. Anglia tengeri uralomra jutása. A francia hadászat megteremtése s ennek folytatása II. Frigyes porosz király alatt. Keleti Európa reformálása Nagy Péter s Katalin alatt.

S i n k o v i c s József, az osztály vezetője.

37 —

Magyar irodalom, 3 óra. A történet ii'ás elmélete s törté-nete, a mese s regény irás elmélete s története egyetemes irodal-mi deductio után a magyar irodalomban. A szónoklat elmélete s történeti fejlődése. Olvasmányok: Zay Ferenez, Mindszenti Gábor, Székely István, Heltai Gáspár, Pethő Gergely, Szalárdi János, Kemény János, Cserei Mihály, Apor Péter, Virág Benedek és Sa-lamon Ferenez müveiből vett szemelvények; különösen mint tör-téneti essai Salamon Ferencztől Zrínyi a költő ifjúsága s Szmol-kétól Cserni István. Az aesópi meséhez: Pesti Gábor, Heltai Gáspár, Vitkovics, Fái András, müveiből vett darabok. A regény-hez Kemény „Zord időjének" egyrésze. A magyar klassikus szóno-kok közül Kölesei, Eötvös, a politikai szónokok közül Szécsenyi, Kossuth, Deák Ferenez beszédeiből válogatott darabok. Az érte-kezés elméletéhez Zichy Antal, Salamon Ferenez, Zrinyi Miklós (Áfium) s Kölcsey Ferenez megfelelő müvei olvastattak. írásbeli dolgozatok: 1) Magyarország állapota a mohácsi csata után (Szmolke esseija alapján). 2) A magyar történet-irás fejlődése (iskolai). 3) Egy-egy választott regény tartalmának leirása. 4) Az aesopi mese és fajai (iskolai, Szász Károly elmélete alapján). 5) Kazinczy jel-lemrajza (Kölesei emlékbeszéde alapján). 6) A szónoki inventio (iskolai). 7) Párhuzam Kölcseynek Kazinczy és Eötvösnek Körösi Csoma Sándor felett tartott emlékbeszéde között. 8) Kölcseynek P. J. mellett tartott védő beszéde taglalása. L a u k ó A lbe r t .

Németnyelv, 2 óra. Felsmann J. Tan- és olvasókönyve I. ré-széből : „Die Nibelunge" (L. Uhland) Aus Warheit u. Dichtung (Gőthe). „Grenzen der Malerei und Poesie" (Lessing), „Des Sängers Fluch". Nicht der Schule sondern dem Leben soll man lernen (Herder) czimü olvasmányok tárgyaltattak, tekintetettel a szerzett nyelvtani ismeretek ébren tartására s ezen olvasmányok megér-téséhez szükséges irodalomtörténeti ismeretekre. 16 Írásbeli dolgozat.

Hann Károly . Francianyeh, 3 óra. Rendszeres nyelvtan: a névmások és

az igék tana mondattani alapon. Kéthetenként egy Írásbeli dolgo-zat. Olvasmányok: M o l i é r e (Un jeun libertin; Des sujets toujours nouveaux quela comedie présentait ä Moliére). Pellisson (Héroisme de l'armée frangaise k l'attaque de Maistricht). Sévigné (Mme De) (Une visite aux forges de Cosne. Le Búron, les vieux

__ 38 _

bois abattus). B o s s u e t : „Parallele de Sparte et d'Athénes", „Image de la vie humaine". „Pensées recueillies". R a c a n : „Ret-raite". Rollin: „Périclés, son caractére, son eloquence. Cause de sa popularité. . K o h l b a u e r Fe rencz ,

Földrajz, 2 óra. Az osztrák-magyar monarchia földrajza. S i n k o v i c s József.

Fermészetrajz, 2 óra. Állattan. Rendszeres állattan, bonc- és élettani alapon. Molnár Káro ly .

Kémia, 3 óra. A vegytan és vegyületi folyamatok fogalma. A testek legegyszerűbb alkatrészei az elemek. Az elemek vegyi sajátsága; affinitas és vegyérték. A tömecs és parány, a parány és tömecssuly. Azon fizikai erők és körülmények, melyek a testek vegyülésénél befolyással birnak. A gázok fizikai sajátsága. Avogad-ro tétele. Szinkép elemzés. Ezek után tárgyaltattak az összes ele-mek s fontosabb vegyeik. Kiemeltetett az aljak és savak tulajdon-sága, külömbségük. A sók keletkezése.

Dr. So 1 ymosi La jos . Matézis, 5 óra. a) Algebra. A logarithmusokról, fogalmuk,

egyszerű algebrai kifejezések logarithmusai; logarithmus rengsze-rek, a Brigg- és Napier-féle logarithmusok, alkalmazásuk. Első és másodfokú, több ismeretlennel biró egyenletek feloldása, ki-tevőleges egyenletek. Számtani és mértani haladványok, alkalma-zásukba kamatos kamat számításra. — b) Mártán. A körbe irt és körül irt szabályos sokszögekről. A kör kerülete és területe: az ivek hosszának a kiszámítása. A háromszögtani számok fogalma, az alapképletek származtatása; derékszögű háromszögek feloldása logarithmusok nélkül. A három szögtani számok Brigg-féle loga-rithmusai. Derék- és ferdeszögü háromszögek feloldása, négyszögek és sokszögek feloldása. Testmértan H l a t k y Miklós.

Ábrázoló geometria, 2 óra. A pont és az egyenes vonal ortho-gonális projectioi. Az egyenes vonal és a sík nyomai. Síkidomok forgatása. Egyenes vonalok és síkok hajlásszögei. A pont, egyenes vonal és a sík egymástól való távola. A pont, vonal és sík árnyé-kának meghatározása. K o v a l i c z k y A n t a l .

Szahadlcézrajz, 2 óra. Emberi fejek, mellképek és egész ala-kok. — Csoportok kiválló tekintettel a test arányai és izomrend-szerre. — Rajz-ón, szén, két kréta és festék használatával. Bargue

39 —

40 —

II. rész, Juliién, és kiválló angol műremekek másolatai után. Dí-szitmények: oszlopok, oszlopfejek különböző stylek szerint. Sík-lapok gyps és Eacinet polychromjai után.

F a n k o v i c h Gyula .

A VIS. osztályban.

Történet, 3 óra. Egyetemes történet az észak-amerikai sza-badság-harcztól a legújabb időkig. L a u k ó A l b e r t .

Magyar irodalom, 3 óra. Kézikönyvek : Greguss Ágost. „Köl-tészettan". Beöthy Zs. irod. tört. kézikönyve. Verstan. Költemé-nyek elemei és nemei. írod. történeti bevezetéssel megmagyará-zott és tárgyalt legkitűnőbb költői müvek elemzése. Olvasmányok: Balassa, Zrínyi, Amadé, Csokonay, Berzsenyi, Kisfaludy K., Katona, Vörösmarty, Petőfi, Arany és Szigligety müveiből. Moliértől (fös-vény, botcsinálta doktor.) Irásb. dolgozatok : 1) Elmélkedés Eötvös br. e szavai felett: „A szerencse mezőt ad, de a győzelmet rajta csak erény vívhatja ki". 2) Vörösmarty „Szép Ilonka" cz. elb. költ. költői méltatása. 3) Erkölcsi fenség és kellem példái a Zri-nyiászban. 4) „Mohács" cz. elégia tartalmú és alaki szépsége. Kölcsey „Hymnus"-ának formája és tartalma. (Szabad választás.) 5) Berzsenyi „Magyarok"-hoz cz. ódájánok széptani méltatása. 6) Mennyiben találhatók fel az eposz kellékei Vörösmarty „Zalán fu-tásában". 7) Elmélkedés Eötvös br. azon arany szavai felett: „minden megelégedés csak munkásságunknak eredménye, s az a legboldogabb kinek legtöbb dolga van a világon". 8) Petőfi „Al-föld" cz. költői leírásának méltatása. 9) A tragoedia és comoedia közös jellemzése, példákkal bizonyítva (az órán elemezettek és tár-gyaltak alapján. Dr. V a j d a Emil.

Németnyelv, 2 óra. Költői olvasmányok és színmüvek. Aus „dem Nibelungenliede". Aus „Hermann und Dorothea". Der Fischer. Der Ring des Polykrates. Der Alpenjäger. Der Schatzgräber. Das Lied von der Glocke. Heidenröslein. Mignon. Iphigenie auf Tauris. írásbeli dolgozat 10. H a n n Káro ly .

Franvsianyélv, 2 óra Rendszeres nyeltvan : az igék mondat-tani alapon (folytatás), névszerint: a jelentő-, kötő-, és határo-zatlan mód használata ; a jelen részesülő. Havonkint egy iskolai és egy házi irásb. dolgozat. (Részben a nyelvtan leczkéinek meg-

41 —

felelő mondatok, részben Leclair szemelvényeiből összefüggő dara-bok fordítása magyarból franciára. Ez utóbbiak czimei: 1) Sur La Structure Des Animaux. 2) Le Crocodile Et Le Ca'imann 3) 4) Dupuytren. 5) Nécessité De La Reflexion. 6) Paix De Brétigny. 7) Dégradation D Un Chevalier. 8) Sur Diogéne. 9) Sur Les Jeux Olympiques. Olvasmányok: P a s c a l t ó l : „Oü réside la dignité de l'homme"; „Jésus-Christ, son abnégation"; Pensées recueillies dans Pascal; Biographie de Pascal. (De) S é v i g n é a s s z o n y t ó l : „Mort de chanceíier Séguier"; „Éloge de Turenne"; Pensées recueillies dans les lettres de Mme de Sévigné; Biographie. Mal-her be-től: „Vanité de Tambition humaine"; „A un pere sur la mort de sa fille" ; Biographie. C o r n e i l l e t ő i : Déliberation de lempereur Auguste; Biographie. B o s s u e t ő l : „Caractére du peu-ple romáin"; „Son amour de la liberté".

K o h l b a u e r F e r e n c z . Természetrajz, 2 óra. Ásvány-, kőzet- és földtan. Az ásványok

természettani és vegytani tulajdonságai; 56 ásványfaj leirása. Az összetett kőzetfajok; képződési és települési viszonyaik. A vulkán és vizhatása a földkérgére, földrengések, emelkedések és sülyedé-sek. A földtani képletek, jellegző állati és növényi maradványaik-kal,— tekintettel hazánk viszonyaira. Molnár Káro ly .

Természettan, 4 óra. A testek általános és különös tulajdon-ságai; a szilárd,' cseppfolyós és légnemű testek erőműtana; a fon-tosabb rezgéstani törvények és alkalmazásuk a hang- és fénytani tünemények megmagyarázása. H l a t k y Miklós.

Kémia, 2 óra. A szénvegyek fogalma; a szén négy vegyérté-küségébol stb. levezethető vegyületek képződésének átnézete. A szerves testek elemzése s az elemzési eredményből a százalékos összetétel valamint a tömecssuly és képlet levezetése. A százalékok alapján nyert tömecsséplet javítása a gőzsűrűség alapján. Isomeria, polymeria és metamería. Telitett szénkönenyek s az ezekből leve-zethető helyettesítési termények; "az egy, két és három vegyér-tékű szeszek, aldehydek és savak. A szénhydratok, erjedésök; sze-szes és savas erjedés. Glukosidák, alkaloidák és aromatikus vegyek.

Dr. S o l y m o s i La jos . Matézis, 4 óra. a) Algebra. Kapcsolástan. Newton kéttagú

tantéte egésszámu kitevőkre; végtelen geometriai hatadvány; vég-

— 42 —

telen sorok összehajlása és széthalása. A másodfokú egyenlet elmé-lete. Algebrai kifejezések graphikai ábrázolása. — b) Geometria. Szögletes és gömbölyű testek fölületének és köbtartalmának meg-határozása. Gömbháromszögtan és alkalmazása.

K o v a l i c z k y Antal , az osztály vezetője. Ábrázoló geometria, 2 óra. Hasáb, gula, henger; kúp, gömb

ábrázolása, síkokkal való metszése, áthatásai. A henger, kúp, gömb, ellypsoid és gyűrű felület érintő síkjai.

K o v a l i c z k y A n t a l . SzábadJcézrajs, 2 óra. Tökéletesebb kivitelben ugyan az mint

a' Vl-ik osztályban. F a n k o v i c h G y u l a .

A. VIII. osztályban.

Történélem, 3 óra. A magyarok ok nyomozó történelme az ős-kortól a legújabb korig. Magyarország területe a bevándorlás előtt. Régészeti maradványok az ős- és római korból. A népván-dorlás kora. A magyarok őstörténete. A honfoglalás. A vezéri hatalom királyi lessz. A keresztyénség behozatala és az egyház szervezése. Rendi viszonyok, vár-szerkezet, világi törvény hozás az első királyok alatt. A német és görög befolyás. Az ország viszonya a pápasághoz. Átmenet a hűbériségbe. A rendi alkotmány kifej-lődése. A hadi szervezet 1722-ig. Vallási, nemzeti és alkotmányos küzdelmek. A török hódoltság befolyása. Az újkori államintéz-mények. A renaissance hatása, művelődési viszonyok. Települések és gyarmatosítások. A francia forradalom hatása.

S i n k o v i c s József. Magyar irodalom, 3 óra. Kézikönyv: Beöthy Zs. Irodalom

története és olvasókönyve. Az egyes korszakok beható jellemzése, különös tekintettel a magyarnyelv történeti fejlődésére. Legkitű-nőbb iróink élet- és jellemrajza, müveik szépségének tárgyalása. Olvastattak: Halotti beszéd, Pannónia megvét. Tinódy, Zrínyi M. gr., Gyöngyösi, Mikes, Faludy, Virág, Dugonics, Gvadányi, Csokonay, Kisfaludy S., Kazinczy, Berzsenyi, Kölcsey, Kisfaludi Károly, Katona, Vörösmarthy, Jósika, Eötvös br., Kemény Zs. br.,

. Tompa. Petőfi, Arany, Gyulai, Szász Károly, Vajda J., Madách, Jókai stb. Az irod. tört. olvasókönyv és az ezelőtti években elta-nultak alapján, előbbi irók legkitűnőbb müveinek tárgyalása. Irásb.

dolgozatok : 1) Melyek azon eszközök és módok, melyek az ifja szivét nemesitik. 2) Mennyiben volt hasznára a magyar irod. és nyelvnek a XVlI-ik százban folyt vallási karcz. 3) Gr. Zrinyi M. „Török gyermek éneke" és Gr. Rháday G. „Török ifjú éneke" cz. költ. összehasonlítása forma és tart. tekintetében. 4) Kazinczy mint epigrammista. Kazinczynak, mint a nyelvújítás vezérének ér-demei. (Szabad választás.) 5) Hogyan magyarázzuk a költő ama szavait „Addig élj, mig a honnak élsz". 6) Kisfaludy K. „Csaló-dások" cz. vigj. tárgya, tartalma, eszméje, szerkezete (magán ol-vasmány és az órán elemzettek alapján) 7) Arany „Pázmán lovag" cz. vig balladájának tartalma, nyelvezete. 8) Katona „Bánkbán-jának" rövid tartalma, hazafius czélzatai, eszméje (magán olvas-mány és az órán elemzettek alapján). 9) Miféle rendkívüli átala-kuláson ment át a magyar közélet és művelődés 1820-tól kezdve ?

Dr. V a j d a Emil . Bölcselet, 3 óra. Logika lélektani alapon fejtegetve.

R u c s i n s z k i L a j o s . Németnyelv, 3 óra. Prózai olvasmányok a német tudományos

nyelv ismertetésére: Karl V. (Ranke.) Kreuzzug und Tod Fried-richs I. (Raumer.) 8 írásbeli dolgozat. Hann Káro ly .

Francianyelv, 3 óra. A kötőmód használata és a részesülők tanának átvétele után, a rendszeres nyelvtan ismétlése (alak- és mondattan.) Havonkint egy írásbeli dolgozat, Leclair szemelvényei-ből, a következő czimeken: 1) 2) L'Éruption D'Un Volcan. 3) Sur L'Aigle. 4) Le Lion. 5) Respectez Les Nids Des Oiseaux. 6) Les Sybarites. 7) La Société Féodale. 8) Causes De La Premiere Cro-isade. Olvasmányok: „Discours contre la banqueroute" (Mirabeau). „Goethe" (Me Staél.) „Migration des oiseaux" (Chateaubriand). Mortde Charles I-er (Guizot).

K o h l b a u e r Fe renez . az osztály vezetője. Természettan, 4 óra. A melegről, mágnesességről, electromos-

ságról. Az egész természettannak főbb vonalaiban való átismétlése. H l a t k y Miklós .

Matézis, 3 óra. A pont derékszögű koordinátái. Két pont távolsága. Háromszög területe. Az egyenes egyenletének általános és paraméteres (értelmezhető állandójú) alakjai. Különböző felada-tok az egyenes és pont köréből. A kör egyenletének általános és

- 43

_ 44 —

paraméteres alakja. Feladatok. A parabola csúcsponti egyenlete; az ellipszis, a hiperbola középponti egyenlete. Feladatok A koordiná-ták átalakítása. Az eddig előfordult alakzatok egyenleteinek át-alakítása a koordinata rendszer változtatása folytán. A másodfokú egyenletek vagy ellipszis vagy hiperbola stb. egyenletei. A kúp-szeletek egyenletei másodfokuak. R u c s i n s z k i L a j o s .

Ábrázoló geometria, 2 óra. A soklapuak, a henger, a kúp és a gömb saját és vetett árnyéka. A középponti vetítés alapelvei. A pont, az egyenes, a sík ábrázolása, s néhány alapvető feladat megoldása. Egyenesek osztása. Gyakorlatok.

R u c s i n s z k i L a j os. Szabadkézrajz, 2 óra. A feldolgozandó tananyag azon kezelés

modorban és azon eszközökkel mint a VI. és Vll-ik osztályban, lehetőleg a legteljesebb kivitelben. A műszaki rajzok készítésénél a szinvegyités és festés vezetése. F a n k o v i c h Gyula.

Valamenny i osztá lyban.

Intézetünk római katholikus és ev. jef. vallású növendékei a hittan tanítást heti két órán, a római kath. gymnasium és ev. ref. collegium megfelelő osztályaiban, az intézetek tanulóival együtt a rendes órákban hallgatták.

Iskolánk unitárius növendékeit tiszt. K i s g y ö r g y S á n d o r ur, kénosi pap részesítette hittanitásban.

Az ágostai hitvallású növendékeket Hann K á r o l y főreál-iskolai tanár, az előkészítő osztály katholikus tanulóit nagyon tisz-telendő Gábor M i h á 1 y sz. ferenczrendi áldozár, az ev. vef. vallásu-akat M o l n á r K á r o l y főreáliskolai tanár tanította a hittanra.

Más felekezetű vagy vallása növendékeink hittanitásáról szü-lőik gondoskodtak.

Iskolánk igazgatósága, áthatva attól a meggyőződéstől, hogy a józan erkölcsös nevelést a vallásos tudat fölébresztése és ébren-tartása hivatva van még termékenyebbé tenni: őszinte köszönetet mond mindazoknak, a kik növendékeink hittanitásáról jogszerüleg gondoskodván, egyházuk érdekeivel egyetemben a társadalom ér-dekeit is előmozdították.

Tornázás, h. 2 óra minden osztályban. A) E. I. II. III. IV. V. oszt. osztálv tornázás.

45 —

a) Rendgyakorlat: sorakozás, igazodás, fedezés, sornyitás, elé-és mögé sorakoztatás; fejlődés rendekbe és kettős rendekbe, négyes-és hatos sorokba; kör-, szög-, csiga-, kigyódzó- és ellenvonulások, (ez utóbbi 8-as sorokig is) kanyarodások.

b) Szabadgyakorlatok: az állások különböző nemei; támfekvés ; egyszerű és összetett csukló-gyakorlatok 2-üs és 4-es ütemben. Közönséges- és műjárások ; futás; társas szabadgyakorlatok.'

c) Szergyakorlatok: magas- és távol ugrás; mászás a póznákon és kötélen; gyakorlatok a gyürü hintán függésben; a nyújtón függésben és támaszban; a korláton feszítő támaszban (III. IV. V. oszt.); a létrákon függésben.

d) Labda- és más társasjátékok. B) VI. VII. VIII. oszt.

a) Rendgyakorlatok: Katonai rend- és szakaszgyakorlatok; ha-tos és nyolczas sorok alakítása; a különböző vonulások rendes- és futólépésekben.

b) Szabadgyakorlatok: Állások és csuklógyakorlatok különböző összetételei kéziszerek használatával és a nélkül; futás; társas gyakorlatok.

c) Ssergyakorlatok: a fenntebb emiitett szereken, a felsorolta-kon kivül több erőt és ügyességet kivánó gyakorlatok. A rézsút fekvő létrán és gyürü hintán támaszban, a korláton nyiktámasz-ban is.

Menetgyakorlatok. A négy felső osztály önként válalkozott tanulói két csoportra

osztva hetenként 4—4 órán latin nyélvet (rendkívüli tantárgy) ta-nultak. A kezdőket Dr. S o l y m o s i L a j o s tanár, a haladókat H a n n K á r o l y tanár tanította. A Parthes-Kosztke-féle nyelv-tani és gyakorló könyveket használva elvégezték a rendes alak-tant és syntaxist, s a megfelelő gyakorlatokat és olvasmányokat. Ezen kivül a haladók átvették :

Julius Caesar: Comentarii de hello gallico I, 1—34 c. Virgilius M.: Aeneis, III, 1—360. és 500—705. v.

B) Tankönyvek. Magyarnyelv s irodalom és bölcselethez.

Gáspár János, Magyar olvasókönyv, IV. r. (Előkészítő oszt.)

46

Kármán Mór, Magyar olvasókönyv, I—III. r. (I—III. oszt.) Simonyi Zsigmon, Kis magyar nyelvtan, (I—II. oszt.) Névy László, Stilisztika, I—II. r. (IV—V. oszt.) Névy, Iletliorika. (VI. oszt.) Greguss Ágost, Magyar Költészettan. (VII. oszt.) Beöthy Zsolt. A magyar nemzeti irodalom történeti ismerte-

tése, I—II. r. (VII—VIII. oszt.) Brassai Samu, Logika lélektani alaponlejtegetve (VIII. oszt.)

Német nyelvhez. Jónás János, Német nyelvi tan- és olvasókönyv, I—IV. (Elők.

I—V. oszt.) Felsmann József, Német tan- és olvasókönyv felsőbb iskk.

használatára, I—II. r. (VI—VIII. oszt.)

Francia »nyelvhez, Hófer-Mager, Módszeres francia nyelvtani—II. r. (II—-III. o.) Hófer Károly, Olvasóköny I. r. (III. oszt.) Hófer, Rendszeres nyelvtan I—II. r. (IV—VIII. oszt.) Classiques Frangais(EditionBiblothéque Nationale): Fénelon,

Télémaque (IV. oszt.) G. Feugére: Morceaux choisis des classiques frangais (V. VI.

VII. oszt.); G. Feugére: Écrivains contemporains (VIII. oszt.)

Történelemhez. Horváth Mihály, Magyarország története (kis kiadás), (III.

oszt.) Somhegyi Ferenc, Egyetemes történet I—III. r. (IV—VI. oszt.) Ribáry Ferenc, A legújabb kor története (VII. oszt.) Mangold Lajos, A magyarok oknyomozó története (VIII.

osztály.) Földrajzhoz.

„Sárospataki" kis földrajz. (Előkész,, oszt.) Hunfalvi János, Földrajz a középisk. alsó oszt. számára I—IV.

(I—IV. oszt.) Haucke Cherven, Az osztrák-magyar monarchia földrajza

(VI. oszt.)

— 47 - -

Természetrajzhoz. Soltész-Buza, Természetrajz, olvasmányul népisk. számára,

(Előkész. oszt.) Kriesch-Simkovics, A termszetrajz. elemei. (I—II. oszt.) Kriesch-Simkovich, Növénytan, (Y. oszt.) Simkovich Lajos, Növényhatározó (V. oszt.) Thomé-Paszlavszki, Az állattan kézikönyve (VI. oszt.) Roth Samu, Ásvány-, kőzet- és földtan (VII. oszt.)

Természettanhoz. Piskó-Aujeszki, Természettan az alreáliskolák számára (III.

IV. oszt.) Fehér Ipoly, kísérleti természettan (VII—VIII. oszt.)

Kémiához. Sajóhelyi. A vegytan elemei (V. oszt.) Roscoe-Lengyel, A vegytan alapvonalai (VI—VII. oszt.)

Matézis és Geometriához. Suppan Vilmos, Számvetéstan (I. oszt.) Lutter Nándor, Közönséges számtan, II—III. r. (II—III. o.) Lutter, Betüszámtan (IV—VIII. oszt.) Lutter, Mértan, I—II. r. (V—VIII. oszt.) Suppan Vilmos, Ábrázoló geometria, I—III. r. (VI—VIII. oszt.)

C) Tanárkar. Héjjá Endre, végzett technikus, rendes tanár; 27 év óta

tanit; 11 év óta ez intézet igazgatója; az udvarhelymegyei állandó népnevelési bizottság elnöke; Udvarhely városának tiszteletbeli mérnöke; a sz.-udvarhelyi Vörös-Kereszt egyesületi választmány tagja. Tanított számvetést az I. osztályban s természettant a III. és IV. oszt.-ban, h. 7 órán.

Barabás Domokos, póttanár, oki. tornatanitó; a tanulók együttlakásának a reáliskolai bizottság által választott felügyelője; az Előkészitő osztály vezetője; 3 év óta tanit. Vezette a testgya-korlatokat a nyári hónapokban heti 2—2 órán mindenik osztály-

48 —

bari. Tanított magyarnyelvet az Előkészítő osztályban, történelmet a IV. oszt.-ban b. 10 órán,

Fankovich Gyula, végzett jogász, r. tanár, 11 éve tanít; az intézeti rajzszertár kezelője; a sz.-udvarhelvi Vörös-Kereszt egye-sületi választmány tagja. Tanított szépírást az előkészítő és I. o., szabadkézi rajzot a II—VIII. oszt.-ban, h. 21 órán.

Hann Károly, r. t., 18 év óta tanit; az V-ik oszt. vezetője. Tanított német nyelvet a IV—VIII. osztályban, iatiu nyelvet az önkényt válalkozók haladó osztályának, vallástant az evangelikus vallásuaknak h. 19 órán.

Hlatky Miklós, r. t. 13 év óta tanit; a Ill-ik oszt. vezetője; az intézet term. tani szertárának őre, tandíj kezelő; az udvarhely-megyei népnév, egyesület pénztárnoka; a meteor, észleletek veze-tője. Tanított természettant a VII. és VIII., mennyiségtant a VI. és III-ik, rajzot az előkészítő oszt.-ban, h. 18 órán.

Kohlbauer Ferencz, r. t. 12 év óta tanit; a VIII-ik oszt. vezetője; az udvarhelymegyei népnevelési egyesület, ipar- és Vörös-Kereszt egylet választmányi tagja. Tanította a francianyelvet a III—VIII. oszt.-ban, h. 18 órán.

Kovaliczky Antal, r. t. 8 év óta tanit; a VII. oszt. vezető-je ; az intézet geometriai szertárának őre; m. kir. honvéd főhad-nagy; a sz.-udvarhelyi korcsolyázó-egyesület titkárja és a Vörös-Kereszt egyesület választmányi tagja; önkéntes tűzoltó-egylet sz. parancsnoka. Tanított számvetést a II. oszt.-ban, matézist a VII. osztban, mértani rajzot az I. és II. oszt.-ban; ábrázoló geometriát a VI. és VII. osztályban, h. 18 órán.

Laukó Albert, r. t. 8 év óta tanit; a II. osztály vezetője ; az intézet tanári- és ifjúsági könyvtárának kezelője; a székely-ud-varhelyi jótékony nőegyesület jegyzője. Tanított földrajzot a III-ik, a történelmet a III. és VII-ik, magyar- és francianyelvet a Il-ik osztályban, heti 18 órán.

Molnár Károly, r. t. 10 év óta tanit; a természetrajzrszer-tár őre, ref. egyházkerületi és megyei képviselő; az udvarhely-megyei népnevelési- és Vörös-Kereszt egylet választmányi tagja. Tanított természetrajzot az E., I., II., V., VI., VII., földrajzot az E. IV. és bibliai történetet az E. osztályban a ref. vallású tanu-lóknak, h. 17 órán.

— 49 —

Pálffi Károly, r. t. 11 év óta tanit; az I, oszt. vezetője; az unitárius egyház főtanácsának s udvarhelymegyei állandó nép-nevelési bizottságnak tagja; az udvarhelymegyei általános nép-nevelési egyesület-, és az udvarhelymegyei gazdasági ^egyesület titkára. Tanított magyar nyelvet az I., német nyelvet az I. IL III. osztályban, h. 18 óráu.

Riicsiitszki Lajos, r. t. 11 év óta tanit; a tanulók zene-kara vagyonának kezelője. Tanított matézist az V. és VIII., a szer-kesztő geometriát a III., IV. és V., az ábrázolót s logikát a VIII. osztályban, h. 18 órán.

Sinkovics József, r. t. 8 év óta tanit; a VI. oszt. vezetője, a földrajzi szertár kezelője, az udvarhelymegyei és sz.-udvarhelyi Vörös-Kereszt egyesületi választmány-, továbbá az udvarhelyi ev. ref. egyházmegye jegyzője, az udvarhelymegyei iparegyesület vá-lasztmányi tagja. Tanított történelmet az V., VI., VIII., földrajzot az I. VI., németet az Előkészítő osztályban, h. 17 órán.

Dr. Solymosi Lajos, r. t. 8 év óta tanit; a IV. osztály ve-zetője ; az intézet kémiai szertárának őre. Tanított kémiát az V— VII., számtant a IV. és az Előkészítő osztályban, latin jnyelvet a kezdőknek, h. 18 órán.

Dr. Vajda Emil, h. oki. tanár, 4 év óta tanit; az iskola kebelében mult évben alakult dalárda vezetője; az ifjúsági zene-kar felügyelője és a tanári tanácskozmányok jegyzője. Tanított: magyar ny. és irodalmat a III., IV., V., VII. és VIII-ik osztály-ban, h. 17 órán.

D) A tanulók névsora. ') ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY.

Asztalos Dénes, 1872. ref. Sz.-Udvarhely. *Babós Károly, 1870. ref. Tarcsafalva. *Barabás Dénes, 1871. r. k. Vágás. *Bencze Imre, 1872. ref. Bágy.

5 Bencze MiUós, 1872. ref. Bágy.

*) A *-gaI jegyzettek fölvétettek az együttlakásra; a cursiv letüs nevüék az év folytán kiléptek az iskolából; a f-el jegyzettek meghaltak. A tanuló ne ve után születése éve, vallása, születése helye van jegyezve.

4

50 —

*Biró Yenczel, 1870. unit. Énlaka. Bokor Péter, 1871. r. k. Betlenfalva. Buesi József, 1870. ref. Sz.-Udvarhely. Csép József, 1875. ref. Sz.-Udvarhely.

10 *Csiszár Mihály, 1869. ref. F.-Boldogasszonyfalva, Dürr Vilmos, 1871. ágost. Sz.-Udvarhely. Gyarmathy István, 1875. ref. Sz.-Udvarhely. *Józsa Mózes, 1874. ref. Hodgya. f Kassai Zoltán, 1874. ref. Sz.-Udvarhely.

15 *Kozma Mózes, 1872. ref. Moha. László István, 1872. ref. Bese. *Nagy Dénes, 1870. ref. Árvátfalva. *Nagy Miklós, 1870. ref. Árvátfalva. Pap Sándor, 1874. ref. Bikafalva.

20 *Séra Lajos, 1871. ref. Magyaros. Sepsi Sándor, 1874. ref. Sz.-Udvarhely. Simó Albert, 1870. r. k. Betlenfalva,' Simó István,. 1872. r, k. Betlenfalva. Simó Lajos, 1871. ref. Bágy.

25 Sinkovics- Géza, 1871. ref. Sz.-Udvarhely. Soó Lajos, 1872. r. k. Betlenfalva. Szentes Dénes, 187?. ref. Sz.-Udvarhely. Szabó Domokos, 1875. ref. Sz.-Udvarhely. Tóth Sámuel, 1870. r. k. Kolozsvár.

30 Vass Ferencz, 1872. ref. Sz.-Udvarhely.

I. OSZTÁLY. *Beake Ferencz, 1871. unit. Siménfalva. Bergleiter Gyula, 1872: íuth. Berethaloiii. Biró István, 1870. r. k. Sz.-Udvarhely. Bózsi György, 1872. ref. Sófalva.

5 Cseh Imre, 1871. r. k. Szt-Katolna. *Dáné Sándor, 1870. ref. Bágy. *Farczádi Sándor, 1870. unit. IL-Szt-Pál. Ferenczy Gyula. 1870. ref. Etéd. Ferenczy István, 1870. ref. Sz.-Udvarhely.

10 Ferenczy Pál, 1870. ref. Sz.-Udvarhely.

51 —

•Gagyi Dénes, 1873. ref. Etéd. *Gál Sándor, 1872. ref. Karácsonfalva. Gircsis János, 1871. ref. Sz.-Udvarhely. *Graef György, 1871. luth. Hétur.

15 Gyarmathy János, 1873. ref. Sz.-üdvarhely. *Kubánek Márton, 1869. r. k. A.-Boldogasszonyfalva. *Ilyés Albert. 1872. ref. Parajd. Kassai Géza, 1871. ref. Sz.-Udvarhely. *László Domokos, 1870. unit. Sárd.

20 *László László, 1871. ref. Sárpatak. *Máthé Kálmán, 1872. ref. Parajd. *Molnár Aladár, 1873. ref. Közép-Ajta. *Nagy Zoltán, 1873. ref. Ilyefalva. Nagy Zsigmond, 1870. r. k. Oroszhegy.

25 Pahán Károly, 1871. ref. Sz.-Udvarhely. Rápolti Gábor, 1873. ref. Sz.-Udvarhely. Rutzersdorfer Ferenez, 1873. r. k. Sz.-Udvarhely. *Simon Dezső, 1872. ref. Moha. *Swoboda Jakab, 1870. r. k. Csik-Szt-Márton.

30 *Szabó Lajos, 1870. r. k. Zetelaka. Szakács Imre, 1872. ref. Sz.-Udvathely. Szentes Domokos, 1872. ref. Sz.-Udvarhely. Veress Albert, 1872. r. k. Sz.-Udvarhely,

II. OSZTÁLY. *Bán Gábor, 1870. unit. A.-Boldogasszonyfalva. *Benczédi Dániel, 1866. ref. Bikafalva. •Czikó Sándor, 1872. r. k. Csik-Szt-Mihály. *Deák Dénes, 1870. ref. Kovászna.

5 *Ilyés Sándor, 1869. ref. M.-Vásárhely. *flstók Miklós, 1870. ref. Magyaros. Kökösi Albert, 1870. ref. Sz.-Udvarhely. Lukács Dénes, 1872. g. kath. Ny.-Andrásfalva. '•'Patakfalvi Domokos, 1871. unit. Énlaka.

10 Rácz Ákos, 1869. ref. Sz.-Udvarhely. Schüller János, 1870. luth. Kőhalom. Stummer Gusztáv, 1871. r. k. Nagy-Szeben.

52 —

*Szász Mózes, 1870. unit. Korond. *Szöke László, 1868. ref. 0.-Andrásfalv*a.

15 * Tófalvi Gergely, 1867. r. k. Korond. Török Dezső, 1870. r. k. Sz.-Udvarhely. * Ugrón Géza, 1872. ref. Kovászna.

III. OSZTÁLY. *Bándi Miklós, 1868. ref. Telekfalva. Böhm Henrik, 1871. luth. Kőhalom. *Grafi Mór, 1868. luth. Kőhalom. *Homner Mihály, 1868. luth. Sövényszeg.

5 *László Domokos, 1869. unit. Abásfalva. *Molnár Sándor, 1871. ref. Közép-Ajta. Monoki József, 1868. ref. Sz.-üdvarhely. *Nyisztor Lajos, 1875. unit. Kénos. *Pisstora Gyula, 1868. r. k. Parajd.

10 Pótsa Pál, 1869. r.. k. Szász.-Dánya. * Rákosi Károly, 1867. ref. Albis. Rápolti Endre, 1871. ref. Sz.-Udvarhely. Török Ferenez, 1870. unit. Énlaka.

IV. OSZTÁLY. Ádám Béla, 1870. unit. Rugonfalva. Bucsi Imre, 1870. ref. Sz.-Udvarhely. *Csató Béla, 1867. r. k. Csik-Csatószeg. *Schuster János, 1868. luth. Újváros.

5 *Szász Ferenez, 1868. unit. Énlaka.

V. OSZTÁLY.

*Bedő Lajos, 1866. unit. Csehétfalva. Bencze Béla, 1867. ref. Sz.-Udvarhely. *Hollandai Pál, 1867. ref. Al-Csernáton. *Kövecsi Ábel, 1867. ref. Agyagfalva.

5 *Orbán Ferenez, 1867. ref. Bágy. Petke Ferenez, 1838. ref. Ilyefalva. Sándor Béla, 1868. unit. Sz.-Keresztur. *Tolán Yikentia, 1865. g. kel. A.-Boldogasszonyfalva,

53 —

Tomp András, 1865. Iuth. Mirkvásár. 10 Wilk Gusztáv, 1876. Iuth. Márpod.

VI. OSZTÁLY. *Benedek Endre, 1868. ref. Brassó. *Bocskor Károly, 1865. r. k. Sulina (Törökország.) Gergely Tamás, 1867. r. k. Sz.-Udvarhely. *IIain Győző, 1865. Iuth. Segesvár.

5 * Szabó István, 1864. ref. Feltorja. *Vass Árpád, 1867. r. k. M.-Vásárhely. Zeyk János, 1867. ref. Czikmántor. Zsigmond Béla, 1865. ref. Parajd.

VII. OSZTÁLY. *Bartos Lajos, 1864. ref. Dálnok. Diemár Ernő, 1867. r. k. N.-Enyed. Kassai Gábor, 1867. ref. Sz.-Udvahely. Kassai János, 1862. ref. Sz.-Udvarhely.

5 Kohl József, 1866. r. k. Szerdahely. Kónya Kálmán, 1866. ref. Nagy-Borosnyó. *Pálfi Gyula, 1867. unit. Tarcsafalva. *Petke Gyula, 1865. ref. Ilyefalva. Pfundter Károly, 1866. r. k. Mezőhegyes.

10 Rácz Gyula, 1867. ref. Sz.-Udvarhely. Roth György, 1864. Iuth. Brassó. Tompa Károly, 1864. ref. K.-Borosnyó.

VIII. OSZTÁLY. *Balla Dénes, 1862. r. k. Szováta. *Balla Gyula, 1865. r. k. Maros-Vásárhely. *I5encze Zsigmond, 1863. ref. Bágy. *Benedek Béla, 1863. ref. Brassó.

5 *Finta Lajos, 1865. ref. Barátos. *Hosszu Jenő, 1864. ref. Kézdi-Vásárhely. Rácz Albert, 1875. ref. Sz.-Udvarhely. Solymosi Lajos, 1863. ref Bögöz. Szabó István, 1863. r. k. Szárhegy.

10 Szentes József, 1864. ref. Sz.-Udvarhely

a) A tanulókról általánosan:

Osztá ly

A tanulók száma Vallásuk Nyelv-viszonyaik Szüleik polgári állása Előmenetelük

Osztá ly

beíra

tott

j

elha

lt el

mar

adt

év v

égén

mar

adt

róm

ai k

atho

likus

gö

rög

kath

olik

us

görö

g ke

leti

-ág

osta

i hitv

allá

sú

helv

ét h

itval

lású

un

itáriu

s

mag

yar

i m

agya

r, né

met

m

agya

r, ro

mán

m

agya

r, né

met

, rom

áni

mag

yar,

olas

z ér

telm

iség

iek

önál

ló ő

sterm

elők

(fö

ldbi

rtoko

sok

és

bérlö

k)

önál

ló k

eres

kedő

k s

ipar

osok

m

agán

tisz

tvise

lők

szem

élye

s sz

olgá

lato

t te

vők

s mun

káso

k

hala

dó

j

vizs

gála

tra u

tasi

tva

ismét

lő

Előkészitő I. II. III. IV. V.

VI. VII. VIII.

30 33 17 13 5

10 8

12 10

138

1

1

•2

7 3 2 2

1 1 1

22 30 14 11 5

10 7

11 9

6 8 4 2 1

3 3 3

1

IM

II

ÉI

N

1 2 1 3 1 2 1 1

22 20 . 8

5 1 5 4 7 7

1 3 3 3 2 2

1

29 30 14 10 4 5 6 6 9

1 3 2 3 1 2 1 4 1

1

1 2

2 1

8 6 4 2 6 2 5 6

17 8 7 6 2 4 4 3 1

13 12 3 2 1

2 4 2

1

1

4 1

1

16 27 13 9 4

10 7 7 7

2 1

3 1

6 3 1

1 1

Az intézetben összesen

30 33 17 13 5

10 8

12 10

138

1

1

•2 17 119 30i 1 1 12 79 15 113 18 2

4 1 39 52 39 2 6 100 7 12

<-> P rt-I—» QD N M P7 P»

es S» o

a) — Folytatás:

S z ü l e t é s ü k tielye Szü lő ik l a k h e l y e (Megyék)

E. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. ssze

-se

n E. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. i CSJ fi «3 O

o o Sz.-Udvarh. város 1 Udvarhelymegye J 27 24 10 7 3 5 2 4 4 86 28 26 13 7 3 5 2 4 5 93

Háromszék . . . — 3 2 2 — 2 1 4 2 16 — 3 2 3 — 3 1 4 2 18 Nagy-Küküllő . . 2 4 1 3 1 1 1 1 — 14 2 2 — 3 1 1 1 — — 10 Kolozs . . . . 1 — — — 1 — — — 2 — — — — —

— — — — —

Kis-Küküllő . . — 1 1 — — 1 — — 3 — 1 — — — — 1 — 2 Csik — 1 1 — 1 — — — 1 4 — 1 1 — 1 — 1 __ — 4 Maros-Torda . . — — 2 — — — 1 — 2 5 — — 1 — — — 1 1 2 5 Szeben . . . . — — 1 — — 1 — — — 2 — — — — — — — — —

—

Brassó . . . . 1 1 1 3 1 1 1 1 4 Alsó-Fehér . . . — — — — — — — 1 — 1 — — — — — — — — — —

Csanád . . . . — — — — — — — 1 — 1 — — — — — — — — _ —

Fogaras . . . . 1 — 1 Külföld . . . . — — — — — 1 — 1 — —— — — 1 1

V ül

— 56 —

b) A tanitás és tanulás eredményéről.

Tantárgyak m "53 —s

-o

in Jf cß S

5

-tx> s

•J? <D "-s

-o i-s

0} SC KU C/3 SC -Zú El

égte

len

tß a> "-a l-s

c/: o CX m tc

1 - 1

c

te •Jl ZJ >o

XJ 3c «5 CD -<D

| El

égte

len

j

Tantárgyak m "53 —s

-o

in Jf cß S

5

-tx> s

•J? <D "-s

-o i-s

0} SC KU C/3 SC -Zú El

égte

len

tß a> "-a l-s

c/: o CX m tc

1 - 1

c

te •Jl ZJ >o

XJ 3c «5 CD -<D

| El

égte

len

j

Tantárgyak m "53 —s

-o

in Jf cß S

5

-tx> s

•J? <D "-s

-o i-s

0} SC KU C/3 SC -Zú El

égte

len

tß a> "-a l-s

c/: o CX m tc

1 - 1

c

te •Jl ZJ >o

XJ 3c «5 CD -<D

| El

égte

len

j

Tantárgyak m "53 —s

-o

in Jf cß S

5

-tx> s

•J? <D "-s

-o i-s

0} SC KU C/3 SC -Zú El

égte

len

tß a> "-a l-s

c/: o CX m tc

1 - 1

c

te •Jl ZJ >o

XJ 3c «5 CD -<D

| El

égte

len

j

Tantárgyak

VIII. oszt. VII. oszt. VI. oszt. V. oszt.

Hittan . . . 1 3 5 7 3 1 3 3 l 5 5 _ Magyarnyelv . . 2 5 2 — 6 2 3 — 3 3 1 — 5 1 4 —

Németnyelv . . 2 3 4 — 6 3 2 — 2 2 3 — 3 4 3 —

Franczianyelv 1 3 3 2 4 3 2 2 — 4 3 — 4 2 4 —

Híilrsplpt i 3 Földrajz . . . JL *J

— : — 1 4 2 — — —

Történet . . . 1 3 5 — 7 2 2 — 1 1 5 — 3 1 6 —

Mennyiségtan 2 3 3 1 4 3 3 1 1 1 5 — 4 2 4 —

Geometria. . . 2 4 3 — 4 3 4 — _ 4 3 — 2 5 3 —

Természetrajz — — — — 5 3 3 — 3 4 — — 3 2 5 —

Természettan. . 1 2 6 5 2 1 3 — — — — — — — —

Vegytan . . . -— — — 4 4 3 — 2 3 2 — 4 2 4

Szabadkézrajz; irás 4 5 — — 3 7 1 — 3 3 1 — 3 5 2 —

Testgyakorlat 4 4 1 — 4 4 *) — -2 4 1 — 4 6 — —

IV. oszt. III. oszt. II. >szt. . oszt

Hitan . . . . 2 2 1 4 7 4 6 4 11 8 10 1 Magyarnyelv . . 1 2 2 — 3 5 3 — 6 4 4 — 11 12 7 —

Németnyelv . . 2 1 2 — 3 6 2 3 5 6 — 11 9 7 3 Franczianyelv — 1 3 1 3 3 4 1 4 6 3 1 — — — —

Földrajz . . . 2 3 — — 4 5 2 — 3 3 8 - 4 8 17 3 Történet . . . o 1 2 — 7 2 2 — — — — • — — — — —

Mennyiségtan. . 1 2 2 - — 4 7 — 3 3 7 1 8 13 8 1 Geometria. . . 2 3 — — 4 5 2 — 2 2 9 1 3 15 9 3 Természetrajz — — — — — — — — 5 6 3 — 11 9 10 —

Természettan. . 2 2 1 — 3 5 3 Szabadkézrajz; irás 1 1 3 — 2 6 2 1 "2

A

4 8 — 8 17 5 —

Testgyakorlat 2 3 1 8 2 4 9 1 6 14 10

*) 3 fel volt mentve.

— 57 —

E l ő k é s z í t ő o s z t á l y . J)

Tantárgyak Jeles Jó Elégséges Elégtelen

Hittan . . . . Magyarnyelv . . Németnyelv . . Földrajz . . . Számtan . . . Természetrajz Rajz. . . . . írás Testgyakorlat .

8 5 4 6 5 8 5 3

8 8 6 6 5 6 9

11 10

1 4 7 4 5 3 3 3 7

1 2

5 rendkívüli tanuló ismétlésre utasítva, nem osztályoztatott.

c) Az érettségvizsgálatról. *)

Jele

ntke

zett

írásb

eli

vizs

gála

tot

tett

Szób

eli

vizs

gála

tot

tett Érettnek

nyilvánítta-tott

Egyetemre szándéko-

zott Műegyetemre

Más pályára (katonai,

gazdászati)

Jele

ntke

zett

írásb

eli

vizs

gála

tot

tett

Szób

eli

vizs

gála

tot

tett

jele

sen

-o •.—: egys

zerű

en

med

ikai

-

pbilo

s. ka

rba'

építé

szet

i m

érnö

ki s

gé

pész

i

vegy

észi

sza

kra

Más pályára (katonai,

gazdászati)

7 7 7 1 4 1 — 1 — — — 5 • *)"A YIII. osztály vizsgálata május 17-én megtartatván, az Írásbeli érett-

ségi vizsgálatok 19, 20, 21 és 23-án folytak le. Kitűzött feladatok: 1. Magyar fogalmazás-feladat: 1) „Kik voltak a magyar irodalom kor-

szak alkotói s mily irányban működtek?" 2) ,,Corvin Mátyás jelleme s kormány-latának eredményei.'' 3) , Az elektromosság jelentősége az emí>er szolgálatában." (E tételekről szabad választás utján egyet a következő eredménnyel dolgoztak ki: Jeles: 5. Jó: 1. Elégséges: 1.)

2. Német fordítás: „A Nibelungének tartalma." (Eredmény: Jeles: 3. Jó: 3. Elégséges: 1.

3. Francia forditás: „Nagy Sándor bevonulása Babylonba. Halála." (Ered-mény: Jeles: 1. Jó: 1. Elégséges 5.)

4. Matézisből: 1) „Egy öntött vasból készült tömör-henger mindkét vé-gén félgömbökben végződik. Ha már most a testnek hossza, csúcsától csúcsáig m=2 méter, az átmérő d=0'6 m. és az öntött vasnak fajsúlya s=7'2 súly egy-ség, mennyit nyom a test?" 2) „Több ifjú pajtás kölcsönösen kicseréli arcké-pét. Az e czélra készült 40 tucatból 100 kép marad feleslegesen. Hányan vol-tak az ifjú pajtások?" (Eredmény: Jeles: 2. Jó: 2. Elégséges: 3.)

A szóbeli vizsgálat a rovatban kimutatott eredménnyel jun. 23-án folyt le.

— 58 —

F) Gyűjtemények gyarapodása. 1. Az intézeti könyvtár gyarapodása.

Névy Olvasmányok a rhetorikákoz, 1'40. Budenz album. 2-80. Arany János összes munkái (19 füzet), 1L40. Turgenyeff, Költemények prózában l-20. Kemény Zs. Zord idő, 3. Pröhle, Gottfried August Bürger, 1'20. Riehl, Culturstudien aus drei Jahr-hunderten, 2-52. Carlyle's Ausgewählte Schriften, 4-ik k. 2'40 Strodtmann, Heine's Leben und Werke I., II. k. 3'60. Fr. Kluge, Etymologisches Wörterbuch der Deutschen Sprache, 6-30. Heyse, Unterricht in der deutschen Sprache, 0"60. Fustel de Coulanges Az ó-kori község; Boissier Gaston, Archeológiai séták; együtt 4-86. Guhl u. Koner, Das Leben der Griechen und Römer, 7"80 Histoire D'Herodote traduite p. Giguet, 2"40. Histoire de la guerre du Péloponése, traduite p. Bétant, 2" 10 Michelet a francia forra-dalom I. k. 2. Guizot, Histoire1 de la civilisation, 1-35. Hann, Handbuch der Klimatologie, 9. Ratzel, Antropo-geographie, 6. Hun-falvi, Dél-Európa, 5. Halber, Flora v. Deutschland XIII- XVI. k. 19-08. Dr. Szabó, Geologia, 6. Henry Emery, A növények élete, 6. Hazslinszki, A m. bir. zuzmó flórája, 2'36. Burg, Lehrbuch der Maschinenlere, atlaszszal, 3'15. Gruber, Útmutatás a földrajzi meghatározásokra, 2'20. Konkoly, Astronomische Beobachtungen, 14'40, Roscoe u. Schorlemmel, Organiche, Unorganiche kemie I, II, III, IV. k. 31-68. Holub Köpesdi, Latin-magyar szótár, 2"40. Fi-nály, A latinnyelv szótára, 10. Zichy Antal, Gr. Szécsenyi I. nap-lója; 4. 1883-ik évi törvények és rendeletek gyűjteménye, 6. Haj-nik, Egyetemes Európai jogtörténet, 4. Jagocsi, Lachenmayer, Rajzminták I—V füzet 7-50. Verhandlungen der Direktoren — Ver-sammlungen in den Provinzen des Königreichs Preussen. I—XIL, XIV, XV. 38-40. — Dr. L. Weise, Deutsche Briefe über englische Erziehung I. II. 4-50. — Quin tus Fixlein, Zur Phraseologie der Volkschul paedagogik l-44. — G. Uhlig, Die Stundenpläne für Gymnasien ectt. 0.48 — Dr. J. Hoppe, das Auswendig lernen und Auswendighersagen, 0 90 — Böhm Károly, Az ember és világa, 3-00. — Schwartz, Organismus der Gymnasien. Ziller, Vorlesungen über Allgemeine Pädagogik, 3'30 Pauer, Lélektan, 0'70. Pauer Logika, 1-0.j Kiss-Dittes, Lélektan, 1'20. klamarik, Lélektan, 1-40. Klamarik, Logika, 1'50. Brassay Sámuel, Algebrai gyakorla-

— 59 —

tok, I. rész uj kiadás, 0'80. — C. W. Debbe Wiederholungsbuch ectt. Ergebnise des Unterrichts in der mathematik, 0-3ß. — Dr. J. L. Heilberg, Philologische Studien zu griechischen Mathematikern I—IV. 1'80 — P. B. Richter Grammatikalische Regeln zur leich-ten und sichern Lösung der Aufgaben ectt. 0'24. — Franz Villicus, Zur Geschichte der Rechenkunst 1*44. — P. du Bois-Reymond, die allgemaine Functionentheorie, I. Theil, 4'80. — Vilh. Mink, Lehr-buch der Geometrie, l-80. — Dr. E. Schindler, Die Elemente der Planimetrie I—IV. 8-84. — Dr. Mocznik, Dr. Klamarik J., Szám-tan és algebra l-60. — 0. Krímmel, Die Kegelschnitte, T56 — Becker, Die Mathematik, l-20. Brennecke, Einführung in das Stud. der darst. Geometrie, 1'20. Harms és Kallius, Rechenbuch, 1-50. Krancke, Arith. Exempelbuch, 088.

Menger, Geometriche Formenlehre, 0 60. Streissler, Geometri-che Formenlehre, l-40. Andel, Das geom. Ornament, 4. Folyó ira-tok : Petermann, Mitheilungen, 11-60, Kolbe, Zeitschrift für das Kealschulwesen, 7*60. Magyar Tanügy, 6. Magyar nyelvőr, 5. Strack, Central Organ. 9'60. Philosophiai szemle, 5. Poggendorf, Annalen, 18'60 Hermann 0. Természetrajzi füzetek, VI, VII-ik kötet, 6. Természettudományi közlöny, 3. Századok, 5. Történelmi tár, 2-80. Vegytani lapok, 4. Tornaügy, 3.

A magyar tudományos akadémia kiadványaiból huszanöt forint leszállított ár mellett kapta intézetünk a következő mun-kákat : Abel, Adalékok, A. Egyetemeink. Aristophaues vígjátékai I—III. k, Aristoteles Ethikája. Bánóczi, Révai élete. Bardócz, A mechanika alapvonalai. Beöthy L. A társadalmi fejlődés kezdetei I., II. k. Bethlen G. kiadatlan politikai levelei. Csanádi, A must és bor. Curtius, A görögök története. Euklides elemei. Henzlman, Székes-fehérvári ásatások. Helmar, Bonfinius jellemzése. Kalch-brenner, Magyarország hártyagombáinak képei I—IV. füzet. Knauz, Kortan. Kn. Országos tanács története. Koch, Dunai tracbit cso-port. Kruspér, Légtüneti észleletek. Lewes, Goethe élete I., II. k. Laveleye, Kormány formák. Mayr Gy. A társadalmi élet törvény-szerűsége. Maine-Summer, A jog őskora. Molnár A. A közoktatás története Magyarországon. Míirégészeti kalauz I—II. k. Nyelv-emléktár I—VIII. k. Br. Nyári J. Az aggteleki barlang. Nádasdi F. nádor csal. levelezése. Pauler Gy. Veselényí I—II. k. Pesty, Várispánságok ; Eltűnt régi vármegyék I, II.; A Szörényi bánság

60 —

1—III. II. Rákóczy F. levéltára I - IX . Régi magyar költők I—IV. Rupp. Budapest helyrajzi története; Magyarország helyrajzi törté-nete I—III. A két Rákóczy Gy. családi levelezése. II. Rákóczy F. önéletrajza. II. Rákóczy Gy. és az európai diplomatia. Simonyi, Kötőszók I, II. Soltész, A füvészet alapvonalai. Symonds, A re-naissance Olaszországban I, II. Szász K. Gr. Széchenyi és az aka-démia megalakítása. Szabó K. Régi magyar könyvtár. Szabó I. A lég. Szilády A. Temesvári Pelbart élete és munkái. Szilágyi S. Bethlen G. és a svéd diplomata. Szinnyei J. Repertórium I, 1 és 11. 1. Thaly, Ocskay László. Taine, A jelenkori Franciaország ala-kulása I, II, III. Thierry, A római birodalom képe. Gr. Tököly Imre levelezése. Trefort, Tanulmányok. Vámbéry, A magyarok eredete. Vass, Hazai és külföldi iskolázás az Árpádok* alatt. Ven-czel, Magyaroszág bányászatának története. Magyar országgyűlési emlékek I—VIII. Erdélyi o. egy. e. I—VIII. Anjonkori diploma-tiai emlékek I—III. Mátyás-kori diplomatiai emlékek I—IV. Török-magyar kori történelmi emlékek és index I—IX. Magyar törté-nelmitár, VII—XXV. Veranisics munkái, tizenkét kötet. Tököly Imre naplói négy kötet. Összesen 360'75. A nyelvtudományi érte-kezések V. k. 5, 7. VI. 1, 2, 4. 5, 6, 7, 8, 9, 10. VII. 1, 3, 4, 5, 6, 7, 9, 10. VIII. k. 1, 10. IX. 1, 2, 4, 5, 6, 10, 11, 12. X kötetből 1—13. sz. értekezések. Történelmi értekezések: I. 1. VI. 1, 2, 5, 6. VII. 1, 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9. VIII. 6, 7, 10. IX. 4, 11, 12. X. 2, 3, 5, 6, 7, 8, 10. A mathematikai és természettudo-mányi értesítő II—XVI kötetei.

2. Tanulók könyvtára,

Vas Gereben, Jurátus élet, 1-80. Garasos aristokratia, 1-60. Tekintetes urak, 2. Scot Walter, Lammermoori menyaszony, 2. Hofer K. Módszeres francianyelv I r. 3 drb, 2-40. Kemény Zsig-mond, Zord idő, 3. Jakab Ödön, Székely históriák, 1. Vasárnapi újság 1884., 8. Hofer K. Rendszeres fraacia nyelvtan I., II. rész, 2-50. Gyulai P. Régi udvarház, 1"40. Kis Lap 1884. 5"60. Jónás János, Németnyelvtan III. r. 2. Martus-Császár, Mathematikai fel-adatok, 3"90. Utazások könyvtára IV-ik k. 3"60.

3. Természetrajzi gyűjtemény gyarapodása.

Két drb. üveges rovar-szekrény, 8-40. Egy drb. hernyó- és egy drb. rovargyüjtő, 2. Egy kis Vöcsök.

61 —

4. Földrajzi gyűjtemény gyarapodása.

A föld felületének fő alakjai, 3'50 Erhard, La Francé, 16,

5. A kémiai szertár gyarapodása.

Egy nagyobb vegyelemzési mérleg. Egy keverő palaczk.

6. A természettani szertár gyarapodása.

Nöhremberg-féle polarisator. Szögtüző tükör. Sirén számláló lap nélkül. Szük nyilásu üvegcső állványnyal.

G) Egyéb adatok az isk. év történetéhez. Lefolyt iskolai évünk September 5-dikén nyittatott meg s a

tanitás 6-dikán kezdődött el. Az év-végi nyilvános vizsgálatok junius 24—27-dikén,az érettségvizsgálatok 23-dikán tartattak meg; az utóbbiakon elnökül ngs. E l i s c h e r J ó z s e f szebeni tankerületi főigazgató ur, ministeri biztosul nsg. dr. A b t A n t a l kolozsvári tud. egyetemi tanár ur szerencséltették intézetünket. Elischer J ó z s e f ő nagysága, ki ő Felségétől az újonnan alakított szebeni tankerület főigazgatójává neveztetett, s 1883. oktober 8-án kezdette meg hivatalos működését, már korábban is december hó 13 és 14-én szerencséltette iskolánkat látogatásával, mely alkalommal az egyes osztályok, szertárak, és iskolai berendezés megvizsgá-lásán kivül, személyesen elnökölt egy pótló érettségi vizsgálaton.

A vallás-közoktatási miniszter ő méltósága kegyeskedett B a r a b á s D o m o k o s okleveles tanárt iskolánknál póttanár czimmel s helyettes tanári fizetéssel állandósítani.

Tanulóink magokviselete általában véve jó, szorgalmuk ki-elégítő volt. Jó magaviselet és szorgalomra ösztönző dijban része-sültek a D á v i d A n t a 1 ó z e s-féle alapból a következő székely származású szegény sorsú tanulók : Szabó István (VIII. o.) 50 írt-ban ; Bencze Zsigmond, Hosszú Jenő, Finta Líyos (VIII. o.), Kassay Gábor, Barthos Lajos (VII. o.), Orbán Ferencz, Kövecsi Ábel (V. o.), Szász Ferencz (IV. o.) 25 -25 frtban ; Benedek Béla (VIII. o.), Kassay János, Pálfi Gyula, Rácz Gyula (VII. o.); Vass Árpád (VI. o.); Bencze Béla, Hollandai Pál (V. o.); Bucsi Imre (IV. o.); László Domokos, Monoki József, Molnár Sándor, Nyisztor Lajos,

2 —

Rákosi Károly, Török Ferenez (III. o.); Benczédi Dániel, Kökösí Albert, Patakfalvi Domokos, Szász Mózses, Török Dezső (II. o.) Farczádi Sándor, Ferenczi Gyula, Gál Sándor. Ilyes Albert, László László, Simon Dezső, Veress Albert (I. o.) 12 frt 50. Csiki Sán-dor (II. o.), Csató Béla (IV. o.) és Bocskor Károly (VI. o.) 100— 100 frtos esikmegyei, Tolán Vikentia (V. o.) az erdélyi román alapból 100 forint ösztöndíjat élveztek. Az udvarhelymegyei ált. népnevelési egyesület Előkészítőnk tanulóinak segélyezéséra 1883/4-ben 10 frtot kegyeskedett juttatni. Fogadja érte e helyt is az Igazgatóság köszönetét.

Szegényebb sorsú tanulók számára a lefolyt isk. évre is szer-vezve volt az együttlakás. Szervezetét alább H) alatt láthatni. Az együttlakásra felvétettek nevei fentebb a névsorban D) alatt jelezve vannak. A felügyelettel az együttlakást fenntartó megyei és városi hatóság, rendszeresített tiszteletdíj mellett, B a r a b á s Domokos okleveles tanárt bízta meg, a ki egyszersmind rendes fizetés mel-lett a testgyakorlást is vezette, s ezenkívül intézetünknél tárgy ta-nításával is foglalkozott,

Az egészségi viszonyok kedvezők voltak. A tanulók között semmiféle járványos betegség nem uralkodott.

Az együttlakás betegeit dr. K a s s a y Alber t , dr. M e z e y Ödön, dr. R á c z k ö v i S á m u e l orvos urak méltatták díjtala-nul gyógyítani. Fogadják azlgazgatóság hálás köszönetét nemes-lelkü fáradozásaikért..

A mult évben alakított ifjúsági dalkör tagjai voltak : (I. te-nor) Szász Ferenez, Rákosi Károly, Benczédi Dániel, Hosszú Jenő, Ádám Béla, Diemár Ernő, Finta Lajos. (II. Tenor) Schuster Já-nos. Török Ferenez, Pótsa Pál, Böhm Gusztáv, Kassay János; (I. Bassus) Nyisztor Lajos, Rácz Albert, Szabó István, Bedő Lajos, Tolán Vikentia. (II. Bassus) Tompa Károly, Solymosi Lajos, Pfundt-ner Károly, Bartos Lajos, Wilk Gusztáv. Összesen 22 működő tag.

Hetenként 2 óra tartatott. A betanult darabok száma 6. Hazafias, hősi és népdalok. Nyilvánosan az isk. évi zárünnepélyen szerepeltek.

A tanulók zenekara fennállásának kilenczedik évében Dr. V a j d a Emil tanár felügyelete alatt a legszebb sikerrel működött. Tagjai voltak : Benedek Béla, Balla Dénes, Finta Lajos (VIII.) Bartos Lajos, Pfundtner Károly, Pálffi Gyula, Roth György, Kas-say János (VII.), Hain Győző (VI.), Hollanday Pál (V.), Schuster

63 —

János (IV.), Stummer Gusztáv, Schuller János, Török Dezső (II.), Bergleiter Gyula (I.) tanulók.

Nyilvánosan zenéltek két színházi előadáson s két nőegyleti munkaestén.

A zenekar bevétele volt az 1882/3-ik iskolai évbee 340-22 frt (és pedig a reáliskolai tanároktól 64-32, tanulóktól 66-95, mű-kedvelőktől 164-46, díszletek jövedelme 10, egyéb jövedelem 34*79 frt); kiadás volt 117-22 frt (és pedig karmesternek a tanításért 107, tanítással járó apróbb kiadások 6-72, könyvtári beszerzésekre 3"50 frt), a pénztári többlet tehát 223 frt. A zene-alap vagyona az 1882/3-ik év végén áll 540 frt készpénzből és 655"59 frt ér-tékű beruházásokból.

Az Igazgatóság köszönetet szavaz mindazon urak és úrnőké-nek, kik egyenes támogatásukkal a zenekar jövedelmének szapo-rítására közreműködtek; mint színdarab rendező Fankovich Gyula ; mint koncert részletben működők : Häger Camilla k. a. Dr. Vajda Emil és Fankovich Gyula urak; a szini előadáson mint szereplők : Dr. Szabadi Ferenczné, Laukó Albertné, Becsák Béláné úrnők, Kiss Katinka, Szabó Perzsike kisasszonyok. Fankovics Gyula, Hlatky Miklós, Kovaliczki Antal, Dr. Vajda Emil, Barabás Domokos urak. Ugyanazon előadásokon közreműködésükkel segélyt nyújtottak : Diemár Károly k. ügyész, Sínkovics József, Dr. Solymosi Lajos, Laukó Albert urak. Felülfizettek: Gyertyánffy Gábor ur 2 82 frt., Dr. Ráczkövy Sámuel járási orvos ur l-50 frtot.

Ezenkívül a város és vidék müveit közönségének iskolául iránt való érdeklődéséről, a tanároknak az intézet érdekében ki-mutatott áldozatkészségéről, a hatóságoknak és felsőbbségeknek iskolánk iránt tanúsított gondosságáról mint mindig, ugy ez alka-lommal is hálával emlékezik meg az Igazgatóság.

Tanárok irodalmi dolgozatai: Hlatky Miklóstól: „A legújabb reáliskolai tantervről" (Közoktatás). Laukó Alberttől „Földrajz a reáliskola felső osztályaiban" (Magyar Tanügy) és „Adatok a földrajztanítás módszeréhez" (Ez értesítőben).

H) Értesítések a jövó' isk. évre. I . A székely-udvarhelyi állami főreáliskolában a jövő iskolai

év szeptemberhó 3-dikán nyittatik meg; a tanulók az intézetbe a

64 —

megelőző bárom napon vétetnek föl. A tanitás ugyanazon napon' (szerdán) kezdődik meg.

Az ismétlő- és felvételi-vizsgálatok a beiratás napjain tartatnak. Egyébiránt a felvétel a mult évi iskolai bizonyítványok alapján történik. Ismétlő vizsgálatra kizárólag azok állhatnak, a kiknek c s a k egy t á r g y b ó l van el é g te 1 e n osztályzatuk Az elő-készítő osztályban a tanulók vizsgálat alapján vétetnek föl az elemi és népiskolákból.

Dijak. Az előkészítő osztályba való felvétel s benne a tanitás teljesen díjtalan. A reáliskola osztályaiba lépők egyszer mindenkorra 2 frt 10 kr beiratás dijat fizetnek, s ezen fölül évenként 1 frtot a „tanulók könyvtára" számára s 50 krt nyomtatványokra. A „tan-díj" egész évre 18 frt, mely két részletben, félévenként előre fize-tendő be. A szegénysorsu tanulók, ha kellő magaviseletet s a tanu-lásban jó igyekezetet tanúsítanak, kérelem folytán, a nmlt. kor-mánytól „ t a n d í j m e n t e s s é g e t " nyernek, melyre mindaddig számot tarthatnak, mig ugyanilyen tanulói minőségűkben megma-radnak. A mult isk. évben a „tandij" minden illetékes kérelmező-nek elengedtetett.

Hogy intézetünk egyes növendékeinek, a kik esetleg oly pá: lyára kívánnak lépni, melyen a latinnyelv ismeretére szükségök van, alkalmuk legyen e nyelv megtanulására: a nmélt. vall. és közokt. minist. 1881. évi 12525. sz. intézménye folytán reáliskolánknál az 1884/5-ik isk. évben is ké t r e n d b e l i l a t i n n y e l v i tanfo-lyaiii n y i t t á t i k meg, egy a haladó, más a kezdő önként vál-lalkozó tanulók számára, heti 4—4 órával. Ezen ingyenes tanfolya-mot a tanárkarnak latinnyelvtanitásra képesített tagjai fogják vezetni.

A szülők megkeresésére, kik gyermekeiket az intézetbe szán-dékoznak adni, az igazgatóság szívesen ad tüzetesebb értesítéseket, s jelesen útbaigazításokat tanulók tisztességes teljes ellátására (ha-vonként 15—18 frtért) vállalkozó családok iránt.

I I . A nmélt. m. kir. vall. és közokt. ministeriumnak 1874. évi 14434 sz. intézménye folytán a székely-udvarhelyi állami fő-reáliskolánál a Dávid Antal Mózes-féle alap kamataiból az 1884/5-ik isk. évben is 600 forint fog, 50-, 25- és 12 forintos ösztöndijakul kiosztatni, melyekre ezennel pályázat hirdettetik.

65 —

Felhívatnak tehát azok, a kik ilyen ösztöndijat elnyerni óhajtanak, hogy a) székely származásukat, b) szegénységöket és c) a reáliskola osztályai akármelyikébe való fölvételökre megkí-vántató tanulmányaikat igazoló okiratokkal felszerelt, s a nm. m. kir. vall. és közokt. ministeriumhoz ezim/ett folyaniodváuvukat f. év október hó l-ig a székely-udvarhelyi állami főreáliskola igaz-gatóságához nyújtsák be, az elkésve érkező folyamodványok csak különös figyelmet érdemlő okokból vétethetvén tekintetbe.

Héjjá Endre, s. k. a sz.-udvarhelyi kir. állami főreáliskola

igazgatója.

I I I . Udvarhelymegye, s beléje kebelezett Udvarhelyváros törvényhatóságai a székely-udvarhelyi állami főreáliskolába járó 60 szegénysorsu tanuló számára az 1884/5. iskolai évre is ingyen-lakást ajánlanak föl, melyben a tanulók ágyfát, asztalt, széket, fű-tést és világítást ingyen kapnak; egyéb apróbb közös szükségek költségeit a lakásra felvett tanulók közösen viselik. Nevelői fel-ügyeletről a nevezett törvényhatóságok gondoskodnak.

? Ezen javadalomért a reáliskola osztályaiba lépő oly szegény-sorsú tanulók folyamodhatnak, a kiknek iskolai bizonyítványuk e l é g s é g e s , erkölcsi magokviselete pedig jó ; folyamodhatnak továbbá az e l ő k é s z í t ő osztályba a népiskolából jövő szegény-sorsu tanulók is, hogy ha az év elején felvételi vizsgálatot kiálla-nak. A folyamodványok az „u d v a r h e 1 y m eg y e i és udvar -h e l y v á r o s i r e á l i s k o l a i b i z o t t s á g h o z " intézendők, mely az isk. igazgatóság ajánlatai alapján eszközli a fölvételeket. A folyamodványokhoz okvetetlenül hozzámellékelendő a szülők va-gyoni állapotának kimutatása is. Oly folyamodók, a kik netalán jobb vagyoni állapotuknál fogva teljes ingyenességet nem vehet-nének igénybe, fölvétethetnek ugyan, de csak 5 o. é. frt évi dijért. A folyamodványok f. év augustushó végéig a fentirt bizottság-hoz benyújtandók.

A kik a lakásra fölvétetnek, hogy helyöket megkaphassák, szeptemberhó elején jelentkezni kötelesek az együttlakásra közet-lenül felügyelő tanárnál, B a r a b á s Domokos urnái, az együtt-lakás helyiségében.

M e g j e g y z é s e k . Az együttlakással egyifttétkezés (ekspó) ismeretes rendszere van kapcsolatban, melyben 10—12 legszegé-nyebb tanuló ingyen nyer részt; ezek a közös költségek fizetése alól is fölmentetnek. Ezért viszönt kötelesek lesznek a közös ebé-deket behozni, valamint a lakó szobákat tisztán tartani, s a szük-séges vizzel ellátni.

15 o. é. frt díjért az előkészítő vagy a reáliskolai osztályokba lépő bármely jó magaviseletű tanuló fölvétethetik — kívánat foly-tán — az együttlakásra, kivétel nélkül ugyanazon jogok és köte-lességek mellett, mint a szegénysorsuak. Ezekuek is a fenntirt bi-zottsághoz kell augusztushó végéig bejelenteniük kívánságukat

I>r. Török Albert , s. k. alispán, a reáliskolai bizottság elnöke.

T A R T A L O M .

Lap. I. Adatok a földrajztanítás módsaeréhez. Laükó

^ Alberttől 3. II. Értesítő" közlemények, az Igazgatóságtól:

A) Tantárgyak, heti óraszám, tanitás anyaga és tanárok — osztályonként . 29.

B) Tankönyvek . . . 45. C) Tanárkar , 47. D) A tanulók névsora 49. E) Statisztikai táblázatok . . . . . . . . 54. 3?) Gyűjtemények gyarapodása 58. G) Egyéb adatok az isk. év történetéhez. . . 61. H) Értesítések a jövő isk. évre . . . . . . 63.

Figyelmeztetjük a tisztelt szülőket és i barátait „Értesítőnk* utolsó cikkére: a jövő tan évre szóló értesítésekre,