SZÉLESSÁVÚ INTERNET-SZOLGÁLTATÁS ELÉRHETŐSÉG

BIZTOSÍTÁSÁNAK ELŐNYEI A HUMÁNERŐFORRÁS

FEJLESZTÉSBEN ÉS A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK

TERÜLETÉN

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

A Szinergia Egyesület, mint LEADER Közösség területén kiépítésre

tervezett szélessávú internet szolgáltatások biztosításának

szükségszerűsége, a humánerőforrás-fejlesztés és a közösségi

szolgáltatások szempontjából.

KÉSZÍTETTE:

K & S BÜROTECH BT.

PÉCS, 2009. JÚLIUS

2

TARTALOM JEGYZÉK

I. Szélessávú internet kiépítésének szükségessége a kistérségben 3. o.

II.Szélessávú internet kiépítésének lehetséges módjai, az azzal

még nem rendelkező településeken, műszaki tartalom, technikai

feltételek biztosítása, költségvonzatok.

12. o.

III. Internethez jutás előnyei a hátrányos helyzetű célcsoportok

számára

22.o.

IV. A célcsoport megszólítása és elérése, internetre kapcsolódása

megvalósításának lehetséges módjai, az ebben résztvevő

szervezetek, együttműködési formák.

28.o.

V. Internet használat célcsoportra gyakorolt előnyős hatásai 35. o.

3

Alfejezet I : szélessávú internet kiépítésének szükségessége a kistérségben

1. Az e-befogadással kapcsolatos Uniós célok és ezek megvalósulása

nálunk, és EU szerte

Az e-befogadás társadalommegosztó hatására már a kilencvenes években felfigyeltek. Az első

körben az infromációval rendelkezik, illetve nem rendelkezik dichotómia látszott meghatározónak,

azonban a 90-as évek végétől egy valós helyzethez jobban alkalmazkodó digitális megosztottság

problématikája váltja fel.

A pc-k elterjedése a háztartásokban, valamint az internet használat széleskörű elterjedése az

amúgy is egyre markánsabbá váló, szocio-kulturális, gazdasági hátrányok és előnyök mentén kialakuló

társadalmi megosztottság egyik legeklatánsabb mértékévé válik. Az e-befogadás tekintetében is

megjelenik az esélyegyenlőtlenség, depriváltátság problémája. Mivel a társas érintkezés, a gazdasági

élet számos területén ma már alapfeltétel a digitális írástudás, és a világhálóhoz való hozzáférés, a

társadalmi különbségek elmélyülését eredményezte, eredményezi (kumulatív hatás).

Az e-befogadás gátjait nem egyszerűen a technikai környezet hiánya, illetve az elektronikus

írástudás alacsony szintje jelentik. Az IKT infrastruktúra pusztán, és a használatához szükséges

ismeretek csak egy új agóra fizikai kereteit jelentik. Ennek a színtérnek pedig tudjuk jól alapvetően

közösségi, közösséget meghatározó, illetve közösség által meghatározott funkciója van. Az agóra

típusú közösségi terekben való tudatos, és sikeres mozgáshoz, kommunikációhoz jóval többre van

szükség, mint az egyszerű belépés ténye, és a közös kommunikációs kód ismerete.

Ezt jól példázza az a megfigyelés, hogy a hátrányos helyzetben lévő csoportok és a társadalmi

elit közti szakadék nem csökkent az elmúlt évtized e-kommunkációs fejlesztései, beruházásai ellenére

sem, hanem ez a hátrány az új keretek között folyamatosan újratermelődik.

Az Európai Unió szakpolitikusai által megálmodott fejlődési modell, melyet a Lisszaboni

Stratégiában fogalmaztak meg az Unió gazdasági versenyképességének fenntartására, erősítésére

módosításra szorult félidőben. Az elindított folyamatok nem vezettek a kitűzött célok

megvalósulásához, és közben egyértelművé vált, hogy csak központi kezdeményezések révén nem fog

mélyülni az integráció, és nem számolhatók fel a gazdasági fejlődés útjában álló társadalmi fékek sem.

A 2000-ben elfogadott Lisszaboni stratégia a tudásalapú gazdaság megteremtését,

humánerőforrások fejlesztését, a társadalmi kirekesztettség felszámolását tűzte ki célul az EU

gazdasági versenyképességének javítása érdekében.

A Lissaboni Stratégia nem hozta meg a várt eredményeket, így a 2004-ben a problémát vizsgáló

bizottság ajánlásokat fogalmazott meg több területen, ezek között szerepelt az infromációs társadalom

fejlődésének elősegítése is, amelyek aztán a Rigai Nyilatkozatban konkrét programmá is váltak, 2006-

ban.

4

A digitális megosztottság nem megfelelő ütemű csökkenése a társadalmi különbségek növekedésével

jár. Mindez annak ellenére így van, hogy az Unión belül javult a korábban hátrányt szenvedő

csoportok (nők, és munkanélküliek) helyzete, azonban olyan csoportok kirekesztődése kezdődött meg,

amelyek egy része csak kis mértékben volt veszélyeztetett eddig. Ilyenek például a háztartásbeliek,

nyugdíjasok, illetve az elmaradott vidékeken, kis településéken élők.

Az Európai Uniós politika elsődleges célcsoportjai olyan társadalmi csoportok, melyek körében az

internethez való hozzáférés terjedése lassabb, mint más társadalmi csoportok esetében. A négy

célcsoport közül a munkanélküli internet használók helyzete a legkedvezőbb, itt az átlagos

penetrációtól való eltérés a

legkisebb, őket .

E célcsoport tagjai között

nagyobb számban találunk

ambiciózus, munkavállalási

esélyeit befolyásolni akaró

személyek, akik hajlandóak,

és képesek is az internet

használatára otthon, vagy

közösségi terekben

(könyvtárak, e-

Magyarországpontok, stb). A

másik három célcsoport esetében a helyzet sokkal nehezebb. Már most látszik, hogy e három csoport

esetében nem sikerül a kívánt használószám növekedést elérni. (European Commision. Measuring

in e-inclusion, Riga Dashboard, 2007)

Ennek okai a következők lehetnek:

- az idősekkel és inaktívakkal szembeni társadalmi passzivitás

- az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők körében funkcionális analfabetizmus,

kulcskompetenciák hiánya

- a IKT eszközökkel, internettel szembeni passzivitás, elutasító attitűd

- társadalmi elszigeteltségük miatt nem kapcsolódnak a társadalmi hálózatokhoz

- a deprivált csoportokat súlytó szegregáció, az informatikai közműben megjelenő

5

2. Magyarországi helyzetkép A magyar kormányzati stratégiák a 90-es évek közepétől elsősorban az internet elérést biztosító

infrastrukturális beruházások formájában igyekeztek csökkenteni a szakadékot az Európai Unió

gazdaságilag fejlettebb államaitól. E kormányzati lépések eredményeként kialakult egy közháló

infrastruktúra, valamint ezzel párhuzamosan számítógépekkel és internet csatlakozással látták el a

közoktatási és közművelődési intézményeket is. Hogy az iskoláskorú lakosság IKT ellátottsága széles

körben megoldott legyen, s Sulinet program keretében jelentős összeggel támogatta a kormányzat

magánszemélyek informatikai eszközvásárlásait.

Az informatikai közműhálózat a fentieken túl közösségi elérési pontok kialakítását is lehetővé

tette, így jöhettek létre az eMagyarország pontok országszerte. A program céljai a következőkbe

valósultak 2006-ben:

A fenti problémák orvoslására az új kormányzati akcióterv, az eMagyarország 2.0 (2007) már a

fenti tapasztalatokra építve egy sokkal széles bázisra helyezte a problémák megoldását

„Stratégiai célok közül a legfontosabb a digitális szakadék csökkentése és ezzel az elmaradotttérségek versenyképességének, esélyegyenlőségének javítása az elmaradott térségekben, melyközvetlen hatással van az ország versenyképességének növekedésére. Közvetlenül az adotttérségben megjelenő szekunder hatás a munkaerő helyben maradása a térségi életminőségjavítása által (munkahely-teremtés, -megtartás). A program tehát elsősorban a hátrányoshelyzetű, gazdaságilag elmaradott kistérségek felé orientálódik, de nyitott a saját erőt is felmutatóönálló kezdeményezésre képes területek illetve szervezetek felé is.”

(eMagyarország Program 2.0 koncepciója és akció teve, 2007)

Az eMagyarország Program 2.0 csak olyan településekre épít, amelyek rendelkeznek internethozzáféréssel, és tagjai a Közháló programnak, hiszen így költséghatékonyabb működés érhető el akormányzati végpontok használatával. A leghátrányosabb településeknek, amelyek nem kapcsolódtakbe a szélessávú internet hálózatba, más források (ÚMVP, GOP, EKOP) igénybevételével először kikell építeniük a kapcsolódáshoz szükséges infrastruktúrát.

A felmérések azt igazolják, hogy a digitális írástudatlanság csökkentését az országkülönböző intézményeibe kihelyezett és központi irányítás nélkül, önállóan működő eMOPontok nem tudták megoldani, vagy csak nagyon csekély részben. A sajtóban is megjelenőkritikák zöme alapvetően három fő problémát jelzett (többnyire jogosan).

8. Az egyik, hogy – központi irányítás és ellenőrzés hiányában – a kezdeti lelkesedéstkövetően, a hétköznapi működés során a szolgáltatási szint leromlott, sok esetben aszolgáltatás teljesen leállt.

9. A másik – talán legfontosabb - probléma az eMO pontokon a felelős szakértő hiánya,hiszen így jelenleg csak az Internetet már önállóan kezelő személyek tudják afelkínált lehetőségeket hatékonyan kihasználni.

10.A harmadik problémát az eMO pontok fizikai elhelyezkedése okozta, sok esetben azelszigetelt kis helyiségek nem voltak alkalmasak a kívánt szolgáltatások ellátására.

11.Emellett lényeges hiány volt a mindenfajta központi koordináció, szakmaisegítségnyújtás, és az ellenőrzés teljes hiánya is.

6

A digitális szakadék jellegeMagyarország az Uniós országok középmezőnyében foglal helyet a lakosság internet

használati mutatói tekintetében. A magyar lakosság az Uniós átlagnál szerényebb mértékben használja

az internetet, és közel 30 százalákkal marad el a leginkább internet használó Svédországtól. Uniós

források igénybevételével az elmúlt bő egy évtizedben jelentős fejlesztésekre került sor

Magyarországon,és vannak olyan településeink, ahol Uniós szinten is példamutató informatikai

infrastrukturális fejlesztések valósultak meg (Győr, Kecskemét). Az informatikai infrastruktúra, és a a

lakosság

Magyarország lemaradása lakosság internet használata terén elsősorban a 35 év feletti

lakosság körében jelentős. E lemaradás azonban csökkent az elmúlt években, még pedig az említett

korosztályok körében megfigyelhető növekedésnek köszönhető a felhasználók számát illetően.

A jelenség jól mutatja, hogy alapvetően

nem a társadalmi depriváltásg okozza a

szakadékot, hanem az internet nyújtotta

lehetőségek megismerésének korlátai és a

digitális írástudást jellemző kompetenciák

kialakulásnak lassú folyamata okozta

lemaradásunkat. Ennek a különböző

korosztályok mutatói mögött jelentős

számban rejlenek olyan társadalmi

Az eMagyarország 2.0-val kapcsolatban a következő eredményeket várhatjuk:

- Széleskörű társadalmi igényt elégít ki, az e-szolgáltatásokhoz és e-tartalmakhoz valóhozzáférés és hozzáértés egyidejű elősegítésével.

- Országos lefedettséggel elérhetővé teszi az e-közigazgatási, e-gazdasági szolgáltatásokat,tartalmakat.

- Elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok digitális felzárkóztatását (alapvető kompetencia-készségek megszerzését), a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők segítését.

- Támogatja a „helybenmaradást” az életminőség emelésével, hozzájárulva a leszakadtterületek és kistelepülések versenyképességéhez.

- Hatékonyan segíti az információs esélyegyenlőség kisközösségi feltételeinek kialakulását,ezen keresztül a társadalmi kohézió erősödését.

- A digitális szakadék csökkentésével a társadalmi és területi leszakadást is mérsékelni fogja.

- Közvetlenül és közvetve is segít a munkahelyteremtésben és -megtartásban.

- Segít az elzárt térségek, települések hatékonyabb bekapcsolódásában a kistérségi, aregionális és Európai Uniós fejlesztési programokba.

- Segít megnyitni jelentős – eddig érintetlen – piacokat az e-gazdaság számára

(eMagyarország program 2.0, 2007)

7

csoportok, melyek tagjai semmilyen formában nem találkoztak még az internet nyújtotta

lehetőségekkel, és önerőből nem is tudnák megteremteni az internet hozzáférés lehetőségeit. .

A fiatalok körében megfigyelhető

nagyon magas internet használói arány a

közoktatásban folyó kötelező

informatikai oktatás következménye.

A korosztályok közti jelentős eltéréshez

hasonlóan az ország informatikai

lefedettsége is egyenetlen.

A népsűrűség arányos internet

hozzáférést vizsgálva azt látjuk, hogy

Magyarországon is hasonló arányú a gyérebben lakott területek lefedettsége, és az itt élők körében

hasonlóan alacsonyabb az internet használók aránya.

A Rigai Nyilatkozatot aláíró országok szakpolitikusai a rurális térségeket 2010-ig 90%-ban szeretnék

lefedni internet hozzáférést biztosító informatikai hálózattal, hiszen térségek lefedettsége jelentősen

elmarad a városias területekétől (70% -os átlagos lefedettség). (COM(2007)694)

A internet használat a hátrányos helyzetű térségekbenTerületi megoszlás

A hazai internet használók

legnagyobb része városisa környezetben

él, és az ilyen környezetben élők körében

lényegesen nagyobb az internetet

használók aránya, mint a rurális

térségekben. Mivel az internet hozzáférés

biztosítása anyagi terhet jelent a

háztartásoknak, a gazdaságilag

kedvezőbb helyzetben lévő régiókban

nagyobb számban találunk internet

használókat, mint a gazdaságilag hátrányban lévő régiók esetében. A régiók közül 2007-ben a WIP

által készített felmérés szerint a Dél-Dunántúli régióban rendkívül alacsony (30%) az internet

kapcsolattal rendelkező háztartások aránya. Ez betudható a régió társadalmi struktúrájának, és az

aprófalvas, erősen fragmentált településhálózatnak.

8

Országosan jelentős azon települések száma, amelyek nem rendelkeznek szélessávú internet

hozzáféréssel. E települések területi eloszlása követi a gazdasági erőforrások térbeli eloszlásának

egyenetlenségét, és alapvetően a Dél-Dunántúli, Észak-Magyarországi Régiókban fekszenek. E

térségek internet hozzáférési esélyeit tovább rontja az is, hogy a mobil internettel lefedetlen területen

fekszenek, így még ha élnének is potenciális fogyasztók e településeken, akik megfelelő anyagi

erőforrásokkal rendelkeznek, akkor sem tudnak kapcsolódni helyben a világhálóhoz.

A lefedetlen területeket jól

megmutatják azok a felmérések, melyek

e-kormányzati szolgáltatások

használatának aktivitását mérték. A

környező megyék e-kormányzati

aktivitását is alulmúlóan, országosan a

legkisebb a lakosságszám arányos

ügyfélkapu megoszlás Baranya

megyében. Az elektronikusan benyújtott

adóbevallások számának területi

megoszlása hasonlóan tükrözi az

aprófalvas megyék lemaradását az

országos trendektől.

Szociodemográfiai tényezőkA Magyarországon végzett

eddigi kutatások azt mutatják hogy

erős korreláció figyelhető meg az

internet használat, és az iskolai

végzettség között. Az alacsony

iskolai végzettséggel rendelkezők

körében nagyon alacsony az internet

használók aránya. A digitális

írástudással kapcsolatos felmérések

megerősítik a fentieket, a 2007-ben

végzett digitális írástudással kapcsolatos általános felmérés elemzői szerint az alacsony iskolai

végzettség alacsonyabb szintű digitális írástudás szin- tet jelenthet. Az iskolában meg nem

szerzett ismereteket autodidakta módon kevés esetben sajátították e csoportba tartozók (nagyon

alacsony a körükben az internet kapcsolattal, számítógéppel rendelkezők aránya is), és mivel

9

országosan alacsony a számítástechnikai képzésben részesültek aránya, ezt a hátrányt jelenleg

nagyon nehéz kompenzálni.

Az idősebb korosztályok körében még súlyosabb a probléma. A Mikrocenzus 2005 adataiból

kiindulva ma vannak olyan korcsoportok, melyek körében a csak általános iskolai végzettséggel

rendelkezők aránya megközelíti vagy meg is haladja az 50%-ot (60 év feletti korcsoportok),

valamint még mindig nagyon magas az 50 év feletti (30% körül), és 40 év feletti (20-30% között)

nők esetében. A gazdaságilag elmaradott régiókban ez az arány ennél jóval magasabb.

Internet használók nemek, korosztályok és gazdasági aktivitás szerinti megoszlása (2006, 2007)

(A digitális jövő térképe – A magyar társadalom és az internet, Ithaka Kht, 2007)

(Mikrocenzus 2005, KSH)

10

Internethasználók iskolai végzettség és település típusok szerinti megoszlása(200,2007)

(A digitális jövő térképe – A magyar társadalom és az internet, Ithaka Kht, 2007)

Érintett kistérségek jellemzői

Demográfia

Baranya megye és ezen belül a Szigetvári kistérség a zsáktelepülések számát tekintve

országosan is első helyen áll. 96 zsáktelepülés van a megyében, amely az összes települést

tekintve 30%-ot tesz ki. A Szigetvári kistérségben 37 település lélekszáma alacsonyabb 500 főnél,

vagyis a kistérség településeinek 80%-a 500 fő alatti. A falvak 24%-ában a lakosság száma a 200

főt sem éri el. A kistérségben mintegy 27 ezer ember él, közülük mintegy 11 ezren Szigetváron, a

fennmaradó lakosság pedig a 45 apró- és törpefalu valamelyikén.

A Szentlőrinci kistérségben a lakosság elhelyezkedése ennél valamivel kiegyenlítettebb képet

mutat, hiszen arányaiban több 1000 fő körüli települést találunk, illetve a kistérségi centrum,

Szentlőrinc városa is lényegesen kisebb népességszámmal rendelkezik. A szentlőrinci

kistérségben összesen mintegy 16 ezer ember él.

A lakosság életkori összetételét vizsgálva látható, hogy nagyban nem tér el az országos

átlagtól, mégis elmondható, hogy a kistérségek települése jelentős demográfiai különbségeket

mutatnak. Míg a jelentős gazdasági kapacitással rendelkező kistérségi központokban az országos

átlagot meghaladó az aktív kereső korúak aránya, addig az elzárt kistelepülések lakossága

elöregedőben van, és ezzel párhuzamosan jelentős a fiatalkorúak aránya (HHH családok nagy

száma miatt).

Gazdasági aktivitás

Míg a kistérségi gazdasági aktivitási mutatók nem sokkal rosszabbak az országos átlagnál

(51%), addig már jelentős különbségek mutatkoznak e tekintetben ha a kistérségek egyes

településeit vesszük figyelembe. A kistérségek települései közül kiemelkedő 10-15 gazdaságilag

igen aktív települést leszámítva rendkívül alacsony a vállalkozások száma, és a szocialista ipari és

mezőgazdasági üzemek felszámolásával előállt űrt a rendszerváltás óta nem sikerült betölteni. A

11

rendkívül csekély lakossággal rendelkező települések (300 fő alatt) a lakosság közel 100%-a

alkalmi és idénymunkákból él.

Mindezek következtében a munkanélküliség jóval meghaladja az országos átlagot (24%,

2006), de minkét kistérségben jelentős számban találunk olyan településeket, ahol a lakosság több

mint 50%-a inaktív (Szigetvári kistérség estében ez a községek 28%-ra jellemző).

Szociokultúrális sajátosságok

A lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele is kedvezőtlenebbül alakul az országos

átlagnál. A felnőtt lakosság nagyobbik része 8 általánossal, vagy szakmunkásképzőben szerzett

szakképesítéssel rendelkezik, és mindkét kistérségben 5% alatt marad az egyetemi vagy főiskolai

végzettséggel rendelkezők aránya.

A két kistérségben az országos átlagot meghaladó számban élnek romák. Ezen etnikumra

jellemző alacsony iskolázottsági mutatók, valamint magas munkaerő piaci inaktivitás, sajátos

családszerkezet és önfenntartási stratégiák hozzájárulnak a két kistérség alacsony gazdasági

teljesítőképességéhez.

A térség településein a rendszerváltást követően fokozatosan leépültek a oktatási és kulturális

intézmények, több település egyáltalán nem rendelkezik sem oktatási, sem kulturális

intézménnyel.

Helyi IKT fejlesztés szükségessége

A pályázat keretében elérni kívánt kistelepüléseken tehát a korábbi fejezetekben tárgyalt

szociodemográfiai hátrányok halmozottan jelentkeznek, így a kistérségek lakosságának gazdasági

versenyképessége egyre inkább elmarad az ország fejlettebb régióitól.

A kistérségek települései élők elszigeteltségén, gazdasági, társadalmi periféria sodródásán

enyhíteni csak akkor lehet, ha az itt élők lehetőséget kapnak a informatikai infrastruktúra

fejlesztése által arra, hogy a XXI. Század információs társadalmának tagjaivá váljanak. Ehhez

természetesen nem elegendő az infrastruktúra kiépítése, hanem az ehhez kapcsolódó puha

stratégiák által elindított képzések, és e-mentorok tevékenysége által a digitális írástudás

kulcskompetenciáit ki kell alakítsák magukban.

Az internet nyújtotta lehetőségek és a használtához szüksége ismeretek elmélyítése révén

megvalósulhat az élethosszig tartó tanulás (önképzés, e-learning), és megerősödhetnek a

közösséget kohézióját erősítő attitűdök.

E folyamat első lépéseit az elmúlt években több település megtette, és különböző forrásokból

közösségi internet elérési lehetőséget alakított ki (szigetvári kistérségben 25 településen működött

e-Magyarország pont 2008-ban), és néhány településen e-mentor is tevékenykedik.

Jegyzet: az érintett kistérségek demográfiai adatai a HVS, HVP -ből, és KSH adatsorokból származnak

12

Alfejezet II : szélessávú internet kiépítésének lehetséges módjai, az azzal

még nem rendelkező településeken, műszaki tartalom, technikai feltételek

biztosítása, költségvonzatok.

1. A technológia kiválasztásának általános szempontjai

Helyzetkép

A kiválasztott térségekben jelenleg nem üzemel a mai elvárásoknak megfelelő informatikai

infrastruktúra. Ennek oka a magyar digitálisközmű hálózat területi egyenetlenségeinek, és a korábban

kiépített infrastruktúrák elavulásában keresendők. A digitális közmű eredeti konstrukcióban egyszerű

ISDN kapcsolatra épült, és még ma sem rendelkezünk az egész országot lefedő optikai vezetékes

hálózattal. Ennek következménye, hogy az infrastrukturálisan fejletlenebb régiókban a potenciális

közösségi végpontok nem nyújtanak valódi szélessávú kapcsolatra lehetőséget.

A Dél-Dunántúli Régió szélessávú közmű lefedettsége, 2009

(fehér színnel jelölt települések esetében semmilyen szélessávú szolgáltató nincs jelen)

13

A kistérségek szélessávú infrastruktúrával való lefedettsége

Régió Kistérség Nincs Van ÖsszesenLefedetlen

településekaránya (%)

Lefedetttelepülésekaránya (%)

Dél-Dunántúl Szigetvári 37 9 46 80% 20%

Dél-Dunántúl Szentlőrinci 15 5 20 75% 25%

Forrás: GKM szakértői becslés, 2006. októberi felmérés alapján

A térség IKT infrastruktúrális elmaradottságát több tényező generálja. Az elmaradott térségben

jellemzően kis lélekszámú, sem gazdasági, sem közigazgatási szempontból nem jelentős települések

helyezkednek el, melyek nem tudtak bekapcsolódni az eddigi szélessávú fejlesztésekbe. A térség

földrajzi adottságai sem segítik a szélessávú közműhálózat fejlesztését.

Mobilinternet

A mobiltelefon szolgáltatók által kínált szélessávú internet elérések a domborzati tagoltság miatt

nem jelentik valódi szélessávú kapcsolat lehetőségét. Számos területen a lefedettség annyira gyenge,

hogy a hanghívások bonyolítása is nehézségekbe ütközik. A mobilszolgáltatók általánosan 2 Mbps-os

elérésre kötnek szerződést, ami a valóságban sokszor még a

144Kbps-os átviteli sebességet sem éri el.

14

A közháló

A közháló, ami eredeti konstrukcióban egyszerű ISDN kapcsolatra épült, jelentős segítséget nyújt,

azonban csak a helyi közigazgatási szerv, közintézmény, iskola részére elérhető és ezek ellátása is

csak komoly kompromisszumok vállalása mellett valósulhat meg. Ez főképpen a hozzáférések

sebességében nyilvánul meg igazodva a helyi szélessávú infrastruktúra teremtette lehetőségekhez. E

végpontok megtalálhatók az általunk vizsgált két kistérségben is, azonban szélessávú (min. 256Kbps)

kapcsolattal a települések 30%-a egyáltalán nem rendelkezik

15

Digitális közműhálózat

A kormányzat digitális közműfejlesztésének lényege egy olyan gerinc hálózat kialakítása, mely az

egész ország területén azonos sávszélességgel, és átviteli sebességgel teszi lehetővé az internet

csatlakozást. A kormányzati szakpolitikusok és stratégák által megálmodott modellben az ország

minden települését szeretnék optikai hálózattal elérni, amely lehetővé tenné olyan értéknövelt

szolgáltatások elérését, mint az egészségügyi távdiagnosztika, magas szintű távoktatás, e-learning

rendszerek kiépítése, magasszintű távmunka lehetősége.

A fejlesztési koncepció kezdetben optikai végpontok eljuttatását tűzte ki célul, azonban

egyértelművé vált, hogy az elzárt települések bekapcsolásához ez rendkívül költséges megoldás lenne.

Míg az 500 főt meghaladó települések esetében maradt az optika kapcsolat kiépítésének feladata,

addig az ennél kisebb települések esetében helyi hálózatok kiépítését szorgalmazzák, melyek átviteli

technológiájának kiválasztást a pályázókra bíznák. Míg a nagyobb településeken a 3G technológián

alapuló nyilvános internet hozzáférések kiegészítő technológiát jelentenek, addig a kistelepülések

esetében elsődleges technológiává lépnek elő.

Ezt a technológiát jelen pillanatban csak rendkívül magas költséggel lehet eljuttatni az

eldugott települések lakosságához.

Az optika közműhálózat kivitelezése, a hazai kistelepülések ellátása tekintetében egy időigényes

folyamat ami éppen a legelmaradottabb területeken fogja legkésőbb éreztetni közvetlen hatását.

16

2. Adatátviteli technológia kiválasztása

A kormányzati szakpolitikák elvárása egy olyan szélessávú kapcsolat kiépítését teszi szükségessé,

mely megfelelő sávszélesség biztosítása, és területi lefedettség révén biztosítja az elzárt települések

bekapcsolását a digitális közműbe.

A megoldás egy valódi szélessávú elérések biztosítására képes fejleszthető telekommunikációs

hálózat kiépítése., ami alkalmas a digitális közműhálózat fogadására, de attól függetlenül is

hatékonyan működtethető annak megérkezéséig.

A mikrohullámú adatkommunikációs hálózatok jelenlegi technológiai fejlettsége, és kedvező

ár/érték arányos kiépítési, üzemeltetési költségei teszik alkalmassá e technológiát kisebb, gazdaságilag

gyenge potenciállal rendelkező közösségek számára történő szélessávú internet kapcsolatok

kiépítésére.

A wifi/wimax rendszerek hordozta lehetőségek (100%-os lefedettség településen belül, szabad

internet használat a nyilvános terekben) kihasználására a világ nagyvárosaiban is látunk példákat. E

beruházások célja a gazdasági versenyképesség fokozása, gazdaság élénkítése, a terület vonzóvá tétele

hazai és idegen tőke számára, az innovációs tevékenységek támogatása, motiválása.

Dr. Sallai Gyula, BME, HTEDigitális közmű, MTA konferencia, 2009 16

64kbps 2Mbps 6Mbps 10Mbps 34MbpsElőfizetői/felhasználói hozzáférés sávszélessége

10km

5km

1km

Központtávolsága

Szélessávú kábel - KTV

2G (GSM)3G (UMTS)CDMA450

Műholdas - VSAT

xDSL helyi hurkon

Vez. nélküli, pl. 26GHztöbbpontos hozzáférés – LMDS

(Local Multipoint Distr. Sys.)

WiMAX

FTTx

További dimenzió/paraméter:Előfizetők száma vagy sűrűsége

HSDPAHSDPAWi-FiWi-Fi

TECHNOLÓGIAVÁLASZTÁS -2Szélessávú hozzáférési technológiák rendszerválasztó diagramja

17

A megoldást a digitális közmű optikai végpontjaira való csatlakozás jelenti. Ezekről a

végpontokról kiinduló gerinchálózatról lennének elérhetőek az egyes települések. A vezeték nélküli

lefedettség kialakításához az 5Ghz ISM sávon üzemelő, továbbá WIMAX technológiára fejleszthető

ellátó-oldali eszközöket javaslunk.

A Mikorhullámú hálózatok előnyei

A modern mikrohullámú hálózatok valódi előnyeit hangsúlyozza a MAN – „metropolitan area

network” elnevezés, amely természetesen nemcsak nagyvárost, hanem primér körzetet, régiót, vagy

más, hasonló méretű távközlési körzetet, vagy adminisztratív területet jelenthet. Rugalmas topológiák

alakíthatók ki (nemcsak pont-multipont), és az alkalmazott fejlett modulációs és jelfeldolgozási

technikák következtében a fix rádiós mikrohullámú rendszereknél szokásos optikai rálátásra sincs

feltétlenül szükség. A nagyvárosi területen a modern mikrohullámú hálózatok a meglévô gerinc- és

szétosztó hálózatok alternatívái.

Atechnológia legígéretesebb elônye a jelentôs sávszélességű (~10 Mbit/s nagyságrendű)

hozzáférés költséges infrastruktúra nélkül. A rendszer elindításához elegendô egy központi

bázisállomás, így a „pay as you grow” elvet követheti a szolgáltató. Az elôfizetôi terminálok ára is

csökkenő tendenciát mutat. Alkalmas városi, sűrűn lakott terülteken – közvetlen rálátás nélkül (NLOS)

–, és rurális, kisebb népsűrűségű területeken – nagy távolságú (LOS telepítés) – történô felhasználásra

is. Az új technológiák segítségével a szélessávú szolgáltató elérheti a távoli, kis népsűrűségű,

kiszolgálatlan területeket is. A rugalmas topológiák egyszerű kialakíthatósága okán könnyen

kiküszöbölhetőek a holt terek a lefedett területeken.

18

Az ISM mikrohullámú alapú hálózat révén a fenti ábrán szolgáltatási kör látható el. A

magánfogyasztók számára kínált elérés mellett lehetőség van olyan alhálózatok kialakítására, melyek

számára teljes átviteli kapacitás biztosítható nagy számú egyéb fogyasztó mellett is. Lehetőség van

Hotspotok kialakítására is, melyek révén közösségi terek fedhetőek le szabad hozzáféréssel, ami a

szolgáltató számára szolgáltatások széles spektrumának értékesítését teszi lehetővé.E szolgáltatások

megjelenése pozitív hatással lehet a társág gazdasági versenyképességére, és befektetőket vonzhat.

A szélessávú elérés fogadásának módja

A kistérségek területén az érintett telapülések nem rendelkeznek optikai végpontokkal sem pedig

más korszerű vezetékes szélessávú technológiával. A szélessávú infrastruktúrát nagysebességű pont –

pont mikrohullámú kapcsolattal kell kijuttatni az ellátandó területekre lehetőség szerint területenként

több fogadóállomással hogy egy fogadóállomás esetleges üzemkiesése a helyreállítási munkálatok

idejére se okozhassa a hálózat és a világháló közötti kapcsolat megszakadását.

A hálózat teljes sávszélességigényét optikai hálózattal rendelkező telekommunikációs cégektől

célszerű igénybe venni, szabadon továbbértékesíthető béreltvonali szolgáltatás formájában.

Mivel az optikai megoldásokkal rendelkező potenciális telekommunikációs partnerek

alkalmazzák a mikrohullámú technológiákat így a béreltvonali szolgáltatás átadási interfaceeként az

5Ghz ISM sávot javasolt megjelölni.

Egy nagytávolságú pont – pont kapcsolat tekintetében az ISM sávban működő egyéb

eszközök zavaró hatása elenyésző. Amennyiben a hálózat későbbi bővülése azt indokolttá teszi az ISM

sáv a későbbiekben licenszelt frenkvenciasávra váltható, azonban ehhez szükséges hogy az ellátó és

gerinchálózat építőelemei képesek legyenek az ISM sávoktól eltérő frekvenciatartományokban is

üzemelni, vagy az arra való bővíthetőség lehetőségével rendelkezzenek.

Az eszközöknek természetesen rendelkeznie kell a későbbiekben létesítendő optikai

hálózatokhoz való kapcsolódás lehetőségével is, hogy a jövőben kivitelezésre kerülő digitális közmű

fejlesztéseket kiterjesztő funkciókkal is rendelkezhessen a hálózat.

Típusos célterületek ellátása

A típusos célterületre (d=20km) kijuttatott infrastruktúra településekre való kijuttatásáért és

településszintű elosztásáért a fogadóállomásokkal és egymással is kommunikáló mikrohullámú ellátó

eszközök kerülnének kihelyezésre azaz a kiépítendő hálózat olyan alapállomások sorából állna,

melyek point-to point backhaul-ként kapcsolódnának egymáshoz. Az alapállomások elhelyezésére, a

19

terület sűrű településszerkezete miatt nem kell külön adótornyokat építeni, hanem elegendő a már

meglévő víztornyok és az egyéb épületek tetején elhelyezni a sugárzáshoz szükséges fejállomásokat

(vezérlő eszközök, rádiós eszközök, antennák, kábelek és egyéb szerelvények). Ennek köszönhetően a

fejállomás képes fogadni a távoli fejállomástól érkező nagytávolságú gerinc jeleket, valamint a helyi

felhasználóknak tovább sugározni azokat. Követelmény, hogy az eszköz 230V, 48V egyenirányított

bemeneti feszültségről és 24V törpefeszültségről (a hidroglóbuszokon, antennatornyokon való

elhelyezés életvédelmi feltétele) is üzemeltethető legyen

A sugárzási technológia lehetővé teszi a klasszikus fizikai akadályok áthidalását, a

terepviszonyokból adódó hátrányok leküzdését. A fejállomások számának növelésével, vagy könnyű

áthelyezhetőségével az épített és természeti körülmények megváltozása is jól áthidalható. A

megnövekedett fák, vagy új építésű műtárgyak beárnyékolása így könnyen kiküszöbölhető. A

technikai üzemzavarok is gyorsan helyreállnak, mivel egy kieső fejállomás esetén a sugárzott jelek a

legközelebbi állomáson keresztül is eljutnak a felhasználókhoz, kikerülve a hibás egységet a hálózati

rendszerek előnyeként.

Az eszközök a pont – pont azaz gerinchálózati felületen rendelkeznek az 5Ghz ISM sávú

adatátviteli interfészekkel és bővíthetőek licenszelt frekvenciatartományú működést lehetővé tevő

egységekkel, illetve rendelkeznek a későbbiekben létesítendő optikai hálózatokhoz való kapcsolódás

lehetőségével is.

Az ezközök a pont – multipont azaz ellátóhálózati felületen rendelkeznek az 5Ghz ill. 2.4Ghz

ISM sávú adatátviteli interfészekkel és bővíthetőek WIMAX technológiára az 5Ghz sávon.

Az 5Ghz ISM sávon történik az előfizetői oldalon kihelyezett CPEk ellátása, míg a 2.4Ghz ISM

frekvenciasáv tipikusan közösségi Hotspot ill. ISM sávú VOIP technológával rendelkező

mobiltelefonok (pl. Nokia 6300i, Planet VIP-193) illesztésére szolgál.

Az ellátóhálózati felületen 2.4Ghz ill. 5Ghz ISM sávokon ellátott településeken kihelyezett

5Ghz ISM CPE eszközök rendelkeznek a legalább 6Mbps valós adatátvitel lehetőségével az

ellátóhálózat felé, támogatják az IPV6 protokolt és legalább 10kEV ESD védelemmel vannak ellátva

az előfizetők berendezéseinek védelme érdekében. A szolgáltatás a 10/100 BASE-TX ethernet porton

kerül átadásra az előfizető részére.

20

3. Kialakítandó végpontokon elérhető szolgáltatások

A végpontokon kínált szolgáltatások három csoportba sorolhatóak a fogyasztók alapján:

- magánszemélyek

A magán felhasználók számára elsődleges szempont egy olyan sávszélesség biztosítása, mely

komfortosan használhatóvá teszi az online multimédiás alkalmazásokat, és biztosítja a széleskörű

elektronikus ügyintézés zavartalanságát. A hagyományos szolgáltatásokon túl a kiépítendő

rendszer lehetővé teszi VOiP telefonvonalak kialakítását a vezetékes - a mikrohullámú

interfészeken , és a digitális tv csatornák elérését is (IPV6) tipikus 3play szolgáltatást létrehozva.

-vállalkozások

Az üzleti partnerek számára akár 10 Mbps sebességű internet kapcsolatot is kínálhatnak,

webtárhellyel, levelezési tárhelyekkel, és e-mail címekkel, valamint aldomaines webtárhely

szolgálltatást és VPN szolgáltatásokat a vállalkozások telephelyei közötti közvetlen

összeköttetések megvalósítására.

-közintézmények, PIAP-ok

A közintézmények a kiépítendő kapcsolton keresztül valódi szélessávú kapcsolatot

létesíthetnek a közháló optikai végpontjaival, így a közületi információ áramlás felgyorsulhat,

biztonságosság válik. A PIAP-okon valódi szélessávú internet hozzáférés válik lehetővé. Lényeges

elem, hogy a PIAP-okon kialakított hálózat tervezésnél figyelembe kell venni, hogy egy

terminálon a hálózat maximális sászélességét kell elérhetővé tenni. (Ennek jelentősége az

újgenerációs, nagy sávszélességet igénylő szolgáltatások elérésének biztosítása miatt fontos.)

A primer ISM szélessávú penetráció költségei típusos mintaterületre vonatkoztatva:

Egy 10 település (d=20km típusos mintaterület ellátása) szélessávú internetelérését biztosító a

kiépítéskor azonnali jelleggel 150 fős induló előfizetőszámot realizáló ISM sávú távközlési beruházás

a következő költségvonzatokkal járhat.

21

ISM mikro eszközök 16 500

000 Állomás fogadó

old. 950 000 3 2 850 000 Állomás ellátó

old. 1 200 000 7 8 400 000 Kliens eszközök 35 000 150 5 250 000

Tartó konzolok 2 500

000

kiépítés 7 000

000 700

000 10 7.000 000 Eszköz - fénymásoló,

laptopok, gps 2 400

000Fénymásoló 1500000 1 1 500 000Laptop 300000 2 600 000GPS 100000 3 300 000

Irodabútor 200

000

CRM 5 000

000

Minőségbiztosítás 5 000

000

Projektmanager 2 000

000

Ügyvéd 500

000 Piac, közvélemény

kutatás 300

000 PR célú üzletviteli

(részletes felmérés) 300

000 Reklámtervezés,

készítés, elhelyezés 400

000

Összesen: 42 100

000Öszsesen/előfizető 281 000

A kitelepítendő infrastruktúra közvetlen és járulékos költségeire illetve fenntartási költségeire az

infrastruktúra által kiszolgált előfizetői szám nincs jelentős hatással, mivel a hálózat az alapkiépítés

esetén is hozzávetőlegesen 500 ügyfél (településenként 50) kiszolgálására alkalmas és további

előfizetők ellátására tehető alkalmassá. Az előfizetőre eső összköltség az előfizetők számának az

ellátandó terület szélessávigényéhez igazodó növekedésével az egy előfizetőre vonatkoztatott

indulóköltségek töredékére esik vissza.

22

Alfejezet III : internethez jutás előnyei a hátrányos helyzetű

célcsoportok számára.

Az internet nyújtotta előnyök alapvetően nem egyes szolgáltatások, információs források

internetes elérésben keresendők elsősorban, hanem abban, hogy a világháló teremtette térben olyan

struktúrák jöhetnek létre, amelyek úgy tűnik sikeresen hidalják át a hagyományos társadalmi,

gazdasági kommunikáció szakadékait.

Az eddig fizikailag elzárt térségek lakói számára nagymértékben megnöveli a mobilitást, és

lehetővé teszi, hogy a korábbi lakókörnyezet ne kelljen elhagyniuk ahhoz, hogy az információs

társadalom teljejogú polgárává váljanak.

(Information Society As Key Enabler For Rural Development And Integration,

Eurpoean Commission, 2003)

Az előnyök elsősorban új kommunikációs csatornák, és e- szolgáltatások formájában jelentkeznek, és

segítenek csökkenteni az alapvető szolgáltatások, az oktatás, és az információ források elérése terén

eddig meglévő hátrányokat.

Mint már korábban említettük, az internethez való hozzáférés nagyszámú lehetőségeket tár fel

a lakosság, így a hátrányos helyzetű csoportok tagjai számára is, amely lehetőségekkel azonban

maguknak kell élniük. A hátrányos helyzetű csoportok hátrányai információs társadalomba való

integráció során halmozottan jelennek meg, és jelentősen felerősítik egymást. Ezért minden

segítségnyújtás csak akkor lehet hatékony, ha egyszerre több hátrányt kompenzál.

Az internet kapcsolat kiépítése révén a célcsoport által lakott településen korszerű informatikai

infrastruktúra jön létre, mely lehetővé teheti az internet elérést közösségi terekben, és az otthonokban

egyaránt, úgy, hogy a helyi lakosságnak ne kelljen jelentős anyagi áldozatot hoznia a hálózat

kialakításáért. Ez azért is lényeges, mert a helyi lakosság nagyobbik része nem rendelkezik

Információstársadalom

Alapszolgáltatásokbiztosítása

e-learning /távoktatás

Új gazdasági lehetőségekmegjelenése

(Pl. értékesítés, munkavállalás)

Web 2.0 / virtuálisközösségek

Új kommunikációscsatornák, színterek

megjelenése

23

ismeretekkel az internet nyújtotta lehetőségeket illetően, sőt az ismeretségi körébe sem biztos, hogy

találunk olyan személyt, akitől másodkézből informálódhatott volna.

Az internet elérési pontok kialakítása számos általános és célcsoport specifikus lehetőséget nyit

meg a lakosság számára.

Általános előnyök Járulékos előnyök

Kommunikáció az

interneten

- e-mail

- chat

- VOIP telefonszolgáltatás igénybevétele

- digitális televízió csatornák

e-kormányzati

szolgáltatások

elérése

Az EU ajánlásának megfelelően Magyarországon is elérhetővé válnak az állampolgárok számára a

következő szolgáltatások az e-kormányzat keretei között

24

Az EU kidolgozott az egyes elektronikus közszolgáltatások felkészültségi színvonalánakértékelésére egy négyfokú skálát :

1. szint: Csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükségesdokumentumokról

2. szint: Egyirányú interakciót biztosít, vagyis dokumentumok, nyomtatványok tölthetők le, debenyújtásuk hagyományosan történik.

3. szint: Kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás, vagyis elektronikusan zajlik az adatok beviteleés a bevitt adatok ellenőrzése. Személyes megjelenés az okmányok leadása miatt nem szükséges,viszont a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés hagyományos úton történik.

8. szint: Teljes on-line tranzakciót (ügyintézési folyamatot) biztosító szolgáltatás, amikor azügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve akapcsolódó illeték- vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető

(Forrás:Az eMagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázatidokumentáció kidolgozása, KPMG Tanácsadó Kft., 2007)

- A fenti szolgáltatások révén mind magánszemélyek, mind vállalkozások jelentős utazási költséget

takaríthatnak meg, mivel nem kell a helyi közigazgatási központba utazniuk bizonyos hivatalos

ügyek elintézése során.

- Az elektronikus ügyfélkapuk lehetővé teszik azt, hogy akár többféle e-kormányzati szolgáltatást

egy ablakon belül vegyenek igénybe, jelentős időt és fáradtságot takarítanak meg ügyeik intézése

során.

- Mivel az Európai Unió i2010-es stratégiájának része, hogy az elektronikusan tárolt adatok

ugyanolyan hitelességgel bírjanak, mint a papíralapúak, nem lesz szükség bizonyos okiratok

lemásolására, postai úton való továbbítására, ezáltal pénzt és ráfordított időt tudnak megtakarítani

Egészségügyi

szolgáltatásokhoz

kacsolódó

A háziorvosi, és szakrendelésekre történő jelentkezés, időpont egyeztetés elektronikus

úton történhet.

A háziorvossal, szakorvossal való kapcsolattartás elektronikus úton történhet

Tájékozódás betegségekkel, gyógyszerekkel, gyógyászati eljárásokkal kapcsolatban.

25

lehetőségek Tanácskérés egészségügyi szakemberektől (fórum, blogok)

Járványügyi, közegészségügyhöz kapcsolódó naprakész információk elérése

Vállalkozások

versenyképességéne

k javulása

Gazdasági, piaci információk napi szinten történő nyomon követésének lehetősége

Üzleti kapcsolatok bővítésének lehetősége

Humán és gazdasági erőforrások gyors, és hatékony feltárásának lehetősége

Ismertség növelése (honlap, direkt marketing)

Munkaerőpiaci

információk

elérése,

munkavállalás

Munkahelykeresés

Kapcsolatfelvétel, kapcsolat tarás munkaügyi központokkal

Önéletrajz és motivációs levél minták letöltése

Munkaerő közvetítő, munkaerő kölcsönző cégekkel való kapcsolatfelvétel

Távmunka

lehetősége

Távmunkás jóval a munkaerőpiac lényegesen nagyobb szegmese nyílik a munkavállaló

számára

Rugalmas időbeosztás, időmegtakarítás

Otthonhoz kötő tényezők (fogyatékosság, tartós betegség, kismamaság) hatásának

kompenzálása

Vállalkozóként távmunkában igénybe vehető szolgáltatások elérése

Távoktatás

lehetősége

Interneten elérhető képzéseken, OKJ-s képzéseken való részvétel

Digitális írástudás készségének kialakítása, fejlesztése

Internete vásárlás,

értékesítés,

szolgáltatások

igénybevétele

e-bay szolgáltatások igénybevétele

Kapcsolódás termék specifikus értékesítő hálózatokhoz

Direktmarketing tevékenységben való részvétel

Helyi értékesítési projektek kialakítása

Saját termék menedzselése

Internet banking Pénzátutalás

Folyószámla nyomon követés

Internetes vásárlás (bankkártyával)

Ingyenes

tájékozódás

lehetősége

-Hír portálok

-Napilapok, folyóiratok ingyenes honlapjai

- Szaksajtó, szakirodalom elérése, online keresés lehetősége

- Tájékozódás jogszabályokkal, hivatali eljárásokkal kapcsolatban

- Szolgáltatások igénybevételének feltételeiről való tájékozódás (pl. nyitva tartás, díjjak, stb.)

Közösségek

internetes

megjelenítése,

kapcsolatépítés

Általánosan: A világháló segítségével számtalan internetes közösséghez kapcsolódhatunk

(területi alapon, tematikus alapon szerveződő közösségek)

Kapcsolatkeresés, kapcsolatépítés közösségi site-okon

Saját profil kialakítása web 2.0 környezetben

Saját web 2.0 –ás közösség kialakítása

26

Fórumoldalak olvasása, véleménynyilvánítás

Saját blog létrehozása

Egyéni IKT

kompetenciák

kialakítása,

fejlesztése

Alapvető kulcs kompetenciák kialakítása,

Megszerzett ismeretek továbbfejlesztése

Felhasználói ismeretek elsajátítása, fejlesztése

Célcsoport specifikus előnyök:

Nyugdíjasok - otthon gondozás lehetősége (AAL), kapcsolattartás

egészségügyi ellátó intézményekkel, orvosokkal

- elszigeteltség oldása, kapcsolat tartás

- rész munkaidős tevékenység keresése, folytatása

- idősek számára készített honlapok nyújtotta lehetőségek

(pl. 50plusz.net)

Munkanélküliek, inaktívak munkaerőpiaci információk, és szolgáltatások elérése

munkakeresői közösségek kialakítása

munkahely kereséssel kapcsolatos információk

megosztása

tanácsadás igénybevétele

Alacsony iskolai végzettséggel

rendelkezőknek

Képzések felkutatása, azokon való részvétel

E-learning keretében zajló képzéseken való részvétel

Alapvető IKT kompetenciák fejlesztése

Fogyatékkal élők akadálymentéssé váló információ források, és e-

kormányzati portálok használata

online munkavégzés

önképzés

A fogyatékosság okozta hátrányok leküzdése az

ismeretszerzés, szabadidő eltöltés terén (Hangos

könyvtárak, jelbeszéddel tolmácsolt filmek, stb.)

Kapcsolattartás más fogyatékkal élőkkel

W3C szabvány alkalmazása a helyi hinlapok

kialakításánál

27

A hátrányban élők szocikultúrális hátrányainak csökkentése nem egyszerűen kvantitatív

hátrányt jelent. Még akkor sem, ha ehhez hozzávesszük a digitális írástudás hiányából fakadó

hátrányokat.

A szocikultúrális hátrányok leküzdésében az internet jelentős előnyöket nyújthat, amennyiben

sikerül olyan oldalakat, közösségeket létrehozni, amelyek segítő környezetet teremtve hosszútávon

képesek mozgásban tartani az eddig elszigetelt csopotokat. Ezek a közösségek ma behálózzák a

világot, és jelentős szerepet töltenek be a posztindusztriális társadalomakra jellemző elszigetelődés

enyhítésére, felszámolására. A szociális hátrányok csökkentése nem érhető el pusztán az

internethasználók számának növelésével, hanem szükséges egy aktív közösségi attitűd kialakítása is,

mely hosszú távon kiválthatja olyan kompetenciaterületek fejelsztésének igényét, amelyek nem

kapcsolódnak közvetlenül a digitális írástudáshoz, de hasznosak lehetnek a digitális térben való

hatékony kommunikációhoz (pl. idegen nyelvek ismerete). Mivel a világhálón való megjelenés sokkal

kevésbbé igényel életszínvonalt igénylő megjelenést, mint a hagyományos társadalmi terek esetében

megszoktuk, ezért a megfelelő felhasználói ismeretek birtokában nagymértékben megnöveélia

társadalom deprivált csoportjainak a mozgásterét, és nagyban hozzájárulhat társadalmi

reintegrációjukhoz.

28

Alfejezet IV : a célcsoport megszólítása és elérése, internetre

kapcsolódása megvalósításának lehetséges módjai, az ebben résztvevő

szervezetek, együttműködési formák.

A magyar modell (eMagyarország Program 2.0) alapvetően egyénekben gondolkodik, ami

komoly hátránya a fent említett programokkal szemben. Amennyiben a helyi közösség általános

kommunikációs attitűdváltása nem következik be, nem lesz ugrásszerűen aktívabb a lakosság a

virtuális térben, és nem aknázható ki az internet gazdasági értelemben.

Az érintett területen élők elérése csak akkor valósul meg, ha több tényezőt sikerül egy időben

pozitív irányba változtatni. Mivel láttuk, hogy a térségben élők közül nagyon sokan társadalmi, és

gazdasági szinten is inaktívvá váltak, nem elegendő forrásokat, és infrastruktúrát jutatni a térségbe,

hanem szükséges egy puha infrastruktúra kialakítása is.

A világ több országában működnek olyan programok, melyek sikeresen hidaltak át hatalmas,

gazdasági, társadalmi, kulturális szakadékokat. A harmadik világ országaiban működő programok

abból indultak ki, hogy minden elszigetelt, deprivált csoport, egyén éhezi a segítséget, még akkor is ha

nem is tudja megmondani, mire is lenne szüksége pontosan a helyzete megváltoztatásához. Ezen

érzékelhető, vagy látens problémaérzékenység teszi lehetővé, hogy az IKT fejlesztések révén egy

jelentős társadalmi dinamizmus jelenjen meg egy-egy elzárt településen.

A Web 2.0 nyújtotta előnyök összefoglalása

(A WEB 2.0. jelenség – és ami mögötte van, Krauth-Kölödi, 2007)

A fenti ábra a Web 2.0 kialakulásával előálló változásokat mutatja be. A korábbi, nagy észt

egyirányú folyamatok helyébe az információ csere lép, amelynek következtében az internetes

29

tartalmak, lehetőségek folyamatos változásba lendülnek, amely egyre gyorsul. Mindezek

következtében a felhasználók világszerte naponta megújuló világhálóval találkoznak nem csak

tartalmak, de struktúrák tekintetében is. Az interneten révén elérhető komparatív előnyök ki nem

használása súlyos következményekkel járhat. Egy személy, közösség versenyképessége nagyban

múlik azon napjainkban, mennyire tudnak folyamatos résztvevői, formálói lenni a digitális kollektív

tudatnak, az információs társadalomnak.

Az előzetes igényfelmérések azt mutatják, minden érintett kistelepülésen találunk olyan

személyeket, családokat, akik rendelkeznek megfelelő anyagiakkal, és szándékkal ahhoz, hogy akár

piaci viszonyoknak megfelelő értékesítési feltételekkel jussanak internet csatlakozáshoz, és minden

településen találtunk néhány olyan személyt, akik rendelkeznek valamilyen digitális írástudással.

A célcsoportok elérése már részben a fenti folyamat révén megtörtént, és a hálózat kiépítését

követően számíthatunk e szűk helyi csoport együttműködésére. Ezen személyek között elsősorban

aktív, és a közvetlen társadalmi környezetüknél magasabb életszínvonalon élőkkel találkoztunk.

Azonban vannak köztük olyan nyugdíjasok is, akik így saját társadalmi csoportjukon belül referencia

személyekké válhatnak. A helyi lakosság aktvizálásban fontos szerepet kapnak a települések

polgármesterei, és az önkormányzati testületek tagjai is. E személyek a mikrotársadalmi hierarchiában

nagyon fontos szerepet töltenek be, és jelentős közösségszervező erővel bírnak.

A harmadik világból vett példán szeretném bemutatni, milyen puha stratégiák segíthetik a

helyi társadalom dinamizálódását, és az össztársadalmi folyamatokba, diskurzusokba való

reintegrálódását.

A német Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium munkatársi által szerkesztett

összefoglaló munkában (The Participatory Web -New Potentials of ICT in Rural Areas, GTZ, 2008)

igyekeztek néhány évvel ezelőtt összefoglalni a szocioweb 2.0 jellegű kísérleteket. E programok célja

elmaradott rurális környezetben internetes közösségek létrehozása volt, melyek lehetőséget nyújtottak

a hasonló körülmények között élők közti tapasztalatcserére, egy-egy jól alkalmazható technológia

elterjesztéséhez, gazdasági kapcsolatok elmélyítésére, piaci folyamtok követésére, egészségügyi

problémák felismeréséhez, egészségmegőrzéshez, járványhelyzetek elkerüléséhez.

A programok nagy társadalmi, etnikai diverzitással kellett, hogy számoljanak, és el akarták

kerülni, hogy egy felülről vezérelt folyamat alakuljon ki. A tanulmány által vizsgált kistérségekben

ehhez hasonló beavatkozásokra lenne szükség. A kövekezőkben a Nabuur (www.nabuur.com)

program alapján röviden összefoglalom a folyamat lehetséges aktórait, és szerepüket a helyi

infokommunikációs folyamatokban.

30

Aktorok

Helyi

tekintéllyel bíró

személyek

Aktivizálható

csoportjai a

helyi

lakosságnak

Formális

csoportok

Informális

csoportok

Állami szektor Új aktorok

Helyi

szereplők

Polgármester

Orvos

Pap

Értemiségiek

Fiatalok

(14-25közti

korosztály)

Iskolázott

nyugdíjasok

Inaktív

családtagok

(kismamák,

rendelkezési

támogatásban

részesülők)

Már aktív,

internet használó

lakosság

Civil

szervezetek

(egyesületek,

non profit

szervezetek)

Egyházi

közösségek

Sportágakhoz

kapcsolódó

csoportok (pl.

helyi futball

csapat)

Nyugdíjas klubok

Ifjúsági csoportok

Önkormányzat

Szociális

intézmények

Oktatási

intézmények

e-mentor

helyi

önkéntesek

Kistérségi

központban

, közeli

városban

működők

Szakorvosok

Jegyzők

Kistérségi társulás

Virtuális

térben

megjelenő

szereplők

Oktatási

intézmények

Hallgatói teamek

Szakkörös diákok

Facilitátor

Önkéntesek

Potenciális szerepek

Helyi tekintélyek Az internet hozzáférés előnyinek propagálása a társadalmi elfogadás kialakítása

során. Internetes aktivitás (pl.: fórum, blog létrehozása). Tanácsadás.

Aktivizálható helyi

lakosok

Már rendelkeznek ismeretekkel, vagy az internettel a program során

ismerkednek meg, és vállalják, hogy részt vesznek képzésen.

Az internet hozzáférés előnyeinek megismertetésében való részvétel.

Informatikai referencia személyként befolyásolhatják a helyi internet használati

szokásokat.

Formális csoportok A formális csoportok zöme már ma is rendelkezik saját honlappal, amelyeken

31

elhelyezett információkkal, aktív felületekkel segítheti a kistérség lakóit.

Az internet révén az eddig elszigetelt lakosság digitálisan is bevonható e

szervezetek munkájába.

A helyi oktatási intézmények szerepet kaphatnak a képzések lebonyolításában, és

az e-tanácsadásban. Diákjaik fejlesztő, támogató szerepet vállalhatnak a

folyamatban, így maguk is továbbfejleszthetik eddigi ismereteiket.

Informális

csoportok

Az internet nyújtotta lehetőségek révén megismertethetik magukat,

kapcsolatokat építhetnek ki, saját virtuális közösségeket hozhatnak létre.

Az internet segítségével elérhetik a térségben működő egyéb informális

csoportokat, együttműködések jöhetnek létre köztük.

Állami szektor Az önkormányzatok pályázóként megteremtik az internet csatlakozás

infrastrukturális alapjait, majd a későbbiekben nyomon követhetik,

mentorálhatják településen zajló folyamatokat.

A szociális ellátórendszer intézményei a világháló segítségével információval

láthatják el a térség lakóit, és ezen keresztül kapcsolatot is tarthatnak

klienseikkel.

Az oktatási intézmények helyben szerepet kaphatnak a képzések

lebonyolításában, és az e-tanácsadásban.

Oktatási intézmények

Az iskolák, kollégiumok az egyik legfontosabb közvetítői a digitálsi írástudásnak. Az oktatás révén

minden gyermekes családba eljutnak információk a világhálóval kapcsolatban. Az iskolás korú

fiatalok, amennyiben a háztartás saját internet csatlakozással rendelkezik, maguk is közvetítővé,

segítővé válhatnak. Túl az indirekt módon kialakuló ismeretátadáson, érdemes lenne külön segíteni

azokat a diákokat, akik HHH-s családokban élnek, és elsőszámú információ hordozóvá válhatnak saját

családjukban.

A virtuális térben megjelenő támogatás

A Nabuur program egyik legfontosabb hozadéka egy olyan innovációs kapcsolatrendszer, melynek

tagjai értékes, helyi igényre szabott segítő kapcsolatba kerülhetnek egymással, anélkül, hogy állandó

kapcsolat működne köztük. A Nabuur központi platformján keresztül a lehet segítséget kérni, és ezen

keresztül találhat egymásra a téma iránt érdeklődő, ahhoz értő önkéntes és a segítségkérő. Ez a

lehetőség egyetemisták, kezdő értelmiségiek számára gyakorlat szerzést tesz lehetővé, míg a helyi

közösségek gyorsan és ingyen juthatnak szakmai segítséghez

32

Nemek közti egyenjogúság

Az informatikai ismeretek közvetítésében fontos szerepet kaphatnak az inaktív nők. Az érintett

településeken nagyszámban élnek inaktív fiatal nők, akik általában gyermekgondozás miatt váltak

inaktívvá, vagy a főállású anyaság nyújtotta egzisztenciális lehetőségeket használják ki. Az ő

számukra kitörést jelenthet a digitális írástudás elsajátítása. Nem csak otthon végezhető távmunka

lehetőségekhez, távoktatásban elvégezhető képzésekhez jutnának hozzá, hanem a családon és

közösségen belüli státuszuk is megerősödhetne ezáltal. A harmadik világban futó programok nagy

hangsúlyt fektetnek az inaktív női lakosság bevonására (igen sikeresen).

A folyamat:

1. Internet elérés biztosítása a településen (közösségi elérés legalább)

2. Helyi önkéntesek keresése, akik segítséget tudnak nyújtani a többiek számára az internet

megismerésében (célcsoportonként, helyi részcsoportonként ) (Amennyiben szükséges, a

számukra egy rövid képzést szervezni.)

3. A helyi önkéntesek segítségével célcsoportok tagjait bevonó bemutatók, programok

szervezése a helyi önkormányzat támogatásával.

(Az eddigi lépésekben is fontos szerep juthatna, egy e-mentornak, aki akár szerkesztőként már

a kezdeti lépésektől fogva belefoghatna egy web 2.0 típusú felület (felületek) kialakításához.

Egy ilyen helyi önreprezentáció nagyban segíthetné a még inaktív lakosok internet használóvá

válását.)

9. web 2.0 felületek használata, folyamatos fejlesztése, kapcsolatrendszer bővítése a világhálón

(egyéni, csoportos)

10. A világháló, mint közösségi tér használata a mindennapokban, helyi, térségen belüli, régiós és

országos együttműködések kialakulása

Internetre kapcsolódás lehetőségei

Szélessávú internet hozzáférés kialakítása a digitális közműbe be nem kapcsolt településeken,

amelyek minden intézmény, és háztartás számára megteremtenék az internet csatlakozás

lehetőségét

(UMVP, „WiFI falu” keretében)

Közösségi internet hozzáférési pontok kialakítása (PIAP-ok, közműhálózat végpontjain)

elsősorban az eMagyarország Program 2.0 keretében kiírt pályázatok révén

A PIAP-ok kialakításával a lehetőség nyílik az ehhez szükséges humán infrastruktúra

felállítására, amit az eMAgyarország Program 2.0 keretében nyújtott támogatásból lehet

finanszírozni (KEHOP, GOP)

33

Az ÚMFP részeként a TÁMOP keretében a leghátrányosabb helyzetű térség fejlesztésére

biztosított források bevonása révén. A z LHH kistérség támogatására kiírt támogatások egy

átfogó humánerőforrás biztosítási, és fejlesztési szegmenset tartalmaznak, melyek révén végre

lehetővé válik helyben a célcsoportba tartozó lakosság képzése, és folyamatos mentorálása.

Közösségi eléri pontok jelentősége a folyamatban

A közösségi hozzáférési terekben a fenti programok ingyenes hozzáférést tesznek lehetővé elsősorban

az e-közigazgatási szolgáltatások igénybevételére, valamint a kezdő internet használók számára. Az e-

mentorok helyi lakosság korében történő toborzása, és képzése pedig remek lehetőséget nyújthat egy

erős, helyi érdekeket, és igényeket figyelembe vevő puha stratégiák kialakítására, fejlesztésére.

Fenntarthatóság

Minden kormányzati stratégia azzal számol, hogy egy rövid finanszírozott szakaszon túl, a helyi

lakosság maga is képes lesz az internet szolgáltatás piaci alapú igénybevételére, ami a térség gyors

gazdasági fejlődést vetíti előre. Amennyiben a helyi lakosság megfelelő ismereteket szerzett az

internet használatáról, és megismerkedett a világháló nyújtotta előnyökkel, könnyebben hoz majd

anyagi áldozatot majd internetes szolgáltatások finanszírozására. Ez a modell azonban csak akkor lesz

működőképes, ha a gazdaság helyi szereplőinek helyzet rövid távon jelentősen. Ez azonban nem

pusztán az informatika szegmensen fordul csak meg, hanem jelentős szerepet kapnak benne

makrogazdasági folyamatok.

A helyi hálózat kialakításában figyelembe kell venni a gazdaság szereplőinek igényeit is. A helyi wifi

(wimax) hálózat jelentős előnyt jelenthet a fixpontos elérését biztosító xDSL megoldással szemben. A

kiépítendő rendszernek le kell tudnia fedni a település és gazdasági környezetének teljes területét. Ez

lehetővé teszi térinformatikai szolgáltatások igénybevételét, és megkönnyíti a vállalkozások

telephelyválasztását is. A kliens oldali végpontok szabadon mozgathatóak, és egyszerű

kapacitásbővítési lehetőségét hordozzák.

A hosszú távú fenntarthatóság a beszerzett IKT eszközök viszonylag gyors elavulása miatt jelentős

anyagi terhet jelent a térségben élő, alacsony jövedelmi viszonyokkal rendelkező családok számára,

amennyiben nem fognak lényegesen javulni az itt élők jövedelmi viszonyai.

Ezért a kialakított infrastruktúra fenntartás, korszerűsítése részben továbbra is a kormányzatot fogja

terhelni.

A fenntarthatóságot nagyban megkönnyítené, ha a helyi lakosság, önkormányzat, kistérségi társulások,

és kormányzati szervek mellett egyre nagyobb szerepet kapnának olyan piaci szereplők, akik jelentős

bevétellel rendelkeznek, és lehetőségük volna egy-egy település, kistérség támogatására,

„örökbefogadására” (Magyar Iformációs Társadalom Stratégiáról, és annak végrehajtásáról,

1126/2003. Korm határozat). Erre ma már vannak példák világszerte, és a gyakorlat azt mutatja a

34

piaci méretekhez képest csekély ráfordítások jelentősen növelik a gazdaság teljesítőképességét a

támogatott térségekben. (pl. Global Digital Solidarity Found oldalain (www.dsf-fsn.org)

35

Alfejezet V : Internethasználat célcsoportra gyakorolt előnyős

hatásai.

Általános hatások

A világon az informatikai hálózatok fejlesztése nagyjából a villamoshálózat kiépítésével

hozható párhuzamba, mely a XIX-XX. Század forradalmasította az ipart. Az információ ma

erőforrásként definiálódik, melynek konkrét pénzben mérhető haszna van, ha megfelelően használják,

felhasználják. Az információs társadalmak kialakulása során a lakosság egyre nagyobb mértékben

válik képessé az információ új csatornáinak használatára. Az infromációs források kezdetben olyan

nagy szolgáltatók, akik még az „analóg „ világból örökölték legitimitásukat. Azonban a folyamat előre

haladtával az információs rendszer decentralizálódik. A z információt eddig csak fogyasztó

felhasználó egyre inkább maga is információtermelővé válik. Ezen a ponton a felhasználó/világháló

viszony is megváltozik.

Az IKT infrastruktúra fejlesztésben érintett kistérségek szociodemgráfiai trendjei egymást

erősítve hozzák egyre nehezebb helyzetbe a térségben élőket, és növelik a többségi társadalomtól

elválasztó szakadékot. A magyar társadalomban megfigyelhető, a mobilizációt negatívan befolyásoló

folyamatok (társadalmi rétegek erősödő bezáródása, növekvő szociokultúrális szakadék növekedése a

középrétegek és a leszakadók között, a társadalom elöregedése, a középgenerációk erős iskolázottsági

szelektálódás). A társadalmi hátrányok leküzdése össztársadalmi érdek, hiszen a teljes társadalom

versenyképességét jelentős mértékben meghatározzák a leszakadó társadalmi rétegek problémái.

A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését nagymértékben befolyásolja a leszakadó

társadalmi csoportok motiváltsága a változtatásra, és a problémákat megfelelő szinten, és megfelelő

eszközökkel kormányzati, közöségi politika. A térségben élő jelentős inaktív lakosság helyzete nagy

mértékben romlott az elmúlt évtizedben lezajlott infokommunikációs forradalom következtében. Az

eddigi gazdasági, szociális, kulturális hátrányokat a digitális egyenlőtlenségből fakadó hátrány

egészítette ki.

A digitális egyenlőtlenség társadalmi vetületei egyre szembeötlőbbek, hiszen a magyar lakosság

„boldogabbik” fele időközben internet használóvá lett, és a világháló nyújtotta előnyöket egyre

hatékonyabban használja ki. A másik komoly problémát az jelenti, hogy a társadalmi kommunikáció,

az interperszonális kapcsolatok elsődleges színterévé, közvetítőjévé lépett elő az internet használói

körében. Ma már nem csak egyszerűen információforrásoktól, kommunikációs csatornáktól való

elzártságot jelenti az internet hozzáférés hiánya, hanem a virtuális térben kialakuló közösségekből,

kapcsolatrendszerektől is elszakít. Míg a kommunikáció terén ma már rendelkezésre álló

mobilhálózatok révén, az információforrásokhoz való hozzáférés a hagyományos információs források

révén kompenzálhatóak a hátrányok, addig az internet „közösségi teréből” való kizáródást nem lehet

máskép kompenzálni, mint az internethez való csatlakozás lehetőségének megteremtésével.

36

Az internet csatlakozás megteremtése révén a következő folyamtok indulhatnak:

- területi szegregáció, elszigeteltség mértékének csökkentése

- a hátrányos helyzetű csoportok digitális felzárkóztatása megindul (alapvető kompetencia-

készségek megszerzését), ezzel javulnak a munkaerő piaci kilátásaik

- a leszakadó térségek versenyképessége és az itt élők életminősége nőni fog

- új munkahelyek megteremtésének lehetősége a térségben (infrastrukutális feltételek

magasabb szintje és digitális írástudással bíró egyre nagyobb számú munkakereső miatt)

- az elzárt térségek, települések hatékonyabban kapcsolódhatnakbe a kistérségi, a regionális

és Európai Uniós fejlesztési programokba.

- Segít megnyitni jelentős – eddig érintetlen – piacokat az e-gazdaság számára, és segíti a

még kiaknázatlan helyi erőforrások feltárását, megismertetését

- a helyi közösségek kohéziója megerősödik, így hatékonyabban tudja kompenzálni a

társadalmi devianciák okozta hátrányokat

- hatékonyabb helyi cselekvési tervek kidolgozása, problémafeltárás

- aktív e-állampolgárság

Közvetlen hatások

1. A térségben élők elszigeteltsége nagyban csökken

Az internet hozzáférés révén az eddig gazdasági, és területi okokból fakadó elszigeteltség

nagyban csökkenhet. A térségben lévő háztartások alacsony bevételi szintje miatt eddig nélkülözött

információhordozók online módon ingyenesen elérhetővé válnak. A lakosság eddig csak nehézségek

árán tudta hivatalos ügyeit elintézni. A rendkívül ritka, és költséges tömegközlekedést ritkábban kell

igénybe vennie azután a lakosságnak. Az internet nyújtotta lehetőségek, mind a közösség, mind az

egyén számára lehetővé teszik a külvilággal való kapcsolattartást.

2. Az oktatás új színtereinek megjelenése révén csökkenhet a térség lakosságára jellemző

alacsony iskolai végzettségből fakadó hátrány

A magyar társadalom jövedelem eloszlási viszonyait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a

rendszerváltást követő évtizedben az iskolai végzettség a jövedelem viszonyokra jelentősen megnőtt.

Az iskolai végzettség emellett a társadalmi csoportba tartozást meghatározó egyik legfontosabb

faktorrá vált. A középgenerációkon belül nagyon erős iskolázottsági szelekció alakult ki. E

korcsoportok tagjai közül nagyon sokan még hosszú évekig az aktív népességhez tartozhatnának, ha

rendelkeznének megfelelő végzettséggel.. A távoktatásban rejlő lehetőségek kihasználhatóvá válásával

e munkaerőpiacról kiszorult potenciális munkavállalók vissza térhetnének a munka világába, ami

jelentősen csökkentené a társadalmi devianciák felerősödését, javítana az itt élők életszínvonalán, és a

fizetőképes kereslet gazdaság élénkítő hatása érvényesülhetne.

37

3. Az aktívkorú lakosság munkaerő piaci versenyképessége javul a világhálón

elérhető munka erőpiaci információk elérése, és a távmunka lehetőségek következtében

Az internet nyújtotta munkaerő piaci előnyök kihasználása javíthat a térségben élők munkaerő piaci

versenyképességén, és megteremti az élethosszig tartó tanulás lehetőségét. Az informatikai

infrastruktúra megteremtését során bevezetésre kerülő puha stratégiák jelentős attitűd változást

idézhetnek elő, és hosszú távon a munkaerő piacról való kisodródást egy ellenkező irányú folyamat

válthatja fel. E folyamat elindulásában nagy szerepet kaphat a digitális írástudás szükségességének

felismerése, és az ezzel kapcsolatos kompetenciák fejlesztésének igénye. A térség településein élő

nagyszámú inaktív munkaképes korú lakosság sikeres munkaerő piaci reintegrációjára akkor van

esély, ha az internet nyújtotta lehetőségek kihasználásával párhuzamosan képzési, és elhelyezkedési

lehetőségekben is bővülés kezdődik. Ennek lehetőségét teremtik meg a párhuzamosan futó központi,

és helyi vidékfejlesztési stratégiák. Az inaktív népesség reintegrációjában fontos szerepet kaphat a

bizalom erősítése a külső segítségnyújtó szervezettekkel , aktorokkal szemben. Mint már említettem, a

társadalmi tőke megerősítése már önmagában is jelentős szerepet játszik a helyi lakosság

versenyképességének fokozásában.

4. Az elszigeteltségből adódó adminisztrációs, ügyintézési nehézségek mérséklődnek

A kistérségek településein élők a helyközi közlekedésből fakadó nehézségek miatt csak jelentős

időráfordítással tudják igénybe venni az állami hivatalok nyújtotta szolgáltatásokat, vagy tehetnek

eleget kötelezettségeiknek. Az e-kormányzati fejlesztéseknek köszönhetően napjainkban számos

ügyben (elsősorban adóbevallás elkészítése, okmányok igénylése, kapcsolatfelvétel egyes kormányzati

szervek ügyfélszolgálatával, vonatkozó jogszabályok megismerése, tanácsadás) Az e-kormányzati

szolgáltatások igénybevételével, az ezekhez szükséges ismeretek elsajátításával nagyban csökken az

állampolgárok kiszolgáltatottsága, és erősödik az államigazgatással kapcsolatos elfogadó attitűd.

5. Lehetőség nyílik a helyi közösség önszerveződésére, megerősödésére, fejlődésére

A rendszerváltást követően a politkai, gazdasági átalakulás során a helyi közösségek is megrendültek.

A hagyományos falusí, önfenntartó közösségeket már erősen felbomlasztotta szocialista nagyipar

kialakítása során fellépő munkaerő elszívás, azonban a kegyelem döfést az állami gazdaságirányítás

felszámolása, és a központilag irányított társadalmi szerveződés eltűnése jelentette. A gazdaságilag

elmaradott térségek lakossága támasz nélkül maradt, és a felnőtt lakosságra kiszolgáltatottsága

társadalmi deviancák felerősödéséhez vezetett. A társadalmi tőke legfontosabb összetevőit jelentő

bizalmat és a normakövető magatartás negatív irányba tolta. Ennek következtében az alacsony

hatásfokú hálózatok tovább gyengültek, rontva a közösség versenyképességét.

38

E folyamat visszafordítása révén a települések népességmegtartó ereje, gazdasági potenciálja is

növekedne. A web 2.0 nyújtotta lehetőségek, és az ehhez kapcsolódó humán infrastruktúra révén a

helyi közösségeket összetartó kohéziós erők felerősödnének.

6. Informálódás új csatornái, és a helyi médiumok megjelenés átalakítja a tájékozódás

hagyományos folyamatait.

Az elmúlt két évtizedben jelentősen romlott a magyar felnőtt lakosság általános írás/ olvasás készsége.

A felnőtt lakosság körében 20-30% között van a funkcionális analfabéták aránya, és a 2000-2006

közötti PISA mérések adatai alapján az iskolás korúak körében is egyre romlik az értő olvasás

általános szintje. A társadalmi szakadék mélyülésével a deprivált rétegek rétegek gyermekeinek egyre

kisebb esélye lesz a kulcskompetenciák megfelelő szintre fejlesztésére. A felmérések tanúsága szerint

a az internetet nem használók körében az elsődleges információforrásnak a televíziós csatornák

számítanak, míg az internetet használók az írott hírforrásokat részesítik előnyben.

Amennyiben a lakosság körében elérhetővé válik az internet, és megszületik a felismerés, hogy csak

értő olvasással lehet kiaknázni a világhálóban rejlő lehetőségeket, az Írni/ olvasni tudás fejlesztésének

igénye is meg fog jelenni. Ezt az igényt megfelelő képzések elindításával ki lehet elégíteni helyben is

(általános iskolák). Az internet nyújtotta decentralizált információszerzés lehetőségét kihasználva a

lakosság kevésbé lesz kitéve politikai, gazdasági, társadalmi demagógiának, így erősödni fog a

demokrácia.

7. Idősek integrációja

Az idős, inaktív korosztályok (60-év) számára az internethez hozzáférés több területen is minőségi

változást hozhat. A családi kapcsolatok terén lehetővé válik, hogy mindennapos kapcsolatot tartson

fenn a nem helyben élő rokonsággal, családtagokkal alacsony fajlagos költségen. Az állandó

kapcsolattartásnak olyan lehetőségei is megnyílnak, melynél nem kell mindkét félnek kapcsolatban

lennie. A családtagok által írt blogok, fórumbejegyzések olvasása válik lehetővé.

Az internet segít az időskorúak nehéz mozgásából fakadó problémáinak leküzdésében is. Hiszen az

internetes kapcsolatteremtésen túl, lehetőségek lesz szolgáltatásokat is igénybe venni otthonukba

(piaci és e-kormányzati).

Az elmúlt években az idősek körében bővült legdinamikusabban az internet használat. Az időskorúak

leginkább hírportálok, jogszabályok, és az e-kormányzat nyújtotta lehetőségek után érdeklődtek..

(Társadalmi riport, 2008, Tárki, 2008)

Megfelelő informatikai alapképzés elvégzése után az időskorú internet használók rendkívül aktív

tagjaivá válnak világhálónak, és szívesen vesznek részt társadalmi programokban.

Az Európai Unió az elkövetkező években jelentős összegeket szán olyan kutatásokra, melyek az idős

korúak minél hosszabb ideig otthonukban történő gondozásának lehetőségeit kutatják (www.aal-

39

europe.eu). E kutatások eredményei a közeljövőben jelentő uniós projektek elindítását teszik lehetővé

az idős korúak helyzetének javítása érdekében. Az ezzel fejlesztések egyik központi kérdése lesz az

online diagnosztikai lehetőségek elérhetővé tétele a világháló segítségével.

11. Mozgássérültek, fogyatékkal élők lehetőségei bővülnek

A fogyatékkal élők ma erősen szegregált csoportot képeznek mind munkaerőpiaci, mind közösségi

értelemben. (e-befogadás jelentés, ITTK, 2008)Az elmúlt évek Euópai Uniós, és kormányzati

törekvéseknek köszönhetően jelentősen javult a közintézmények akadálymentesítése, és ezzel

párhuzamos a világhálón megjelenő kormányzati oldalak akadálymentesítése. A fogyatékkal élők

életminőségének javulását jelentősen az segítené elő, ha folyamatos segítséget kaphatnának

otthonukban saját asztali állomásuk kilépítésére, és karbantartására.. A világhálón ingyenes letölthető

szoftverek állnak rendelkezésre (pl: az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány honlapján) melyek

szakszerű telepítését, és személyes paramétereinek beállítását követően már a fogyatékkal élők

maguk is képessé válnának a számítógépek mindennapos használatára.

12. Nemek közti esélyegyenlőség javulása

Az internet használattal kapcsolatos felmérések eredményei azt mutatják, az internet használók

körében nem érezni ma már egyik nem fölényét sem. Az internet hozzáférés nyújtotta lehetőségeket a

férfiak és a nők egyaránt kihasználják. Mivel funkcionális analfabetizmus nemi megoszlása nem mutat

jelentős fölényt /hátrányt egyik nem esetében sem, így a nők ugyanolyan mértékben képesek

hozzáférni a világháló nyújtotta lehetőségekhez mint a férfiak. A nők helyi közösségen és családon

belül betöltött szerepét pozitívan befolyásolhatja a digitális írástudás elsajátítása. A harmadik világban

futó IKT használatot támogató programok tapasztalatai azt mutatják, hogy az internet használat

népszerűsítésében, ismeretek átadásában bevont nők helyzete, társadalmi presztízse javult. (Pl.

Impact of ICTs in Rural Areas (India) - Phase II, www.idrc.ca/panasia/)Az internet használathoz szüksége ismeretek révén maguk vehetik fel a kapcsolatot szociális

ellátórendszer intézményeivel, szerezhetnek információkat munkaerő piaci helyzetük javítása

érdekében, és lehetőséget kapnak online képzéseken, valamint távmunkában való részvételre.