szlovákia magyarország - jobfish · 2014-09-24 · munkaerő-piaci felmérés és elemzés a...

1

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a

Magyarországgal határos régiókban

- a Szlovák Köztársaságban elemzett terület

Szlovákia

Magyarország

Eperjes megye

Kassa megye

Besztercebánya megye

Zsolna megye

Trencsén megye

Nagyszombat megye

Nyitra megye

Pozsony megye

2

Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban

TARTALOM

MUNKAERŐ-PIACI FELMÉRÉS ÉS ELEMZÉS A MAGYARORSZÁGGAL

HATÁROS RÉGIÓKBAN ................................................................................... 1

1. BEVEZETŐ ................................................................................................. 4

2. RÉGIÓFEJLESZTÉS ELEMZÉSE..........................................................................11

2.1 Pozsony megye ......................................................................................................................................11 2.1.1 Földrajzi jellemzés ...................................................................................................................................... 11 2.1.2 Demográfia ..................................................................................................................................................... 12 2.1.3 Gazdasági potenciál ................................................................................................................................... 13 2.1.4 Műszaki infrastruktúra ............................................................................................................................. 14 2.1.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények ............................................................. 15 2.1.6 A régiófejlesztés SWOT elemzése ........................................................................................................ 18

2.2 Nagyszombat megye ............................................................................................................................20 2.2.1 Földrajzi jellemzés ...................................................................................................................................... 20 2.2.2 Demográfia ..................................................................................................................................................... 20 2.2.3 Gazdasági potenciál ................................................................................................................................... 21 2.2.4 Műszaki infrastruktúra ............................................................................................................................. 23 2.2.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények ............................................................. 23 2.2.6 A régiófejlesztés SWOT elemzése ........................................................................................................ 26

2.3 Nyitra megye ........................................................................................................................................ 28 2.3.1 Földrajzi jellemzés ...................................................................................................................................... 28 2.3.2 Demográfia ..................................................................................................................................................... 29 2.3.3 Gazdasági potenciál ................................................................................................................................... 29 2.3.4 Műszaki infrastruktúra ............................................................................................................................. 31 2.3.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények ............................................................. 31 2.3.6 A régiófejlesztés SWOT elemzése ........................................................................................................ 33

2.4 Besztercebánya megye.......................................................................................................................35 2.4.1 Földrajzi jellemzés ...................................................................................................................................... 35 2.4.2 Demográfia ..................................................................................................................................................... 36 2.4.3 Gazdasági potenciál ................................................................................................................................... 37 2.4.4 Műszaki infrastruktúra ............................................................................................................................. 38 2.4.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények ............................................................. 39 2.4.6 A régiófejlesztés SWOT elemzése ........................................................................................................ 41

2.5 Kassa megye ............................................................................................................................................ 42 2.5.1 Földrajzi jellemzés ...................................................................................................................................... 42 2.5.2 Demográfia ..................................................................................................................................................... 43 2.5.3 Gazdasági potenciál ................................................................................................................................... 44 2.5.4 Műszaki infrastruktúra ............................................................................................................................. 45 2.5.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények ............................................................. 46 2.5.6 A régiófejlesztés SWOT elemzése ........................................................................................................ 48

3. A MUNKAERŐPIAC ELEMZÉSE AZ EGYES RÉGIÓKBAN .....................................50

3.1 Pozsony megye .......................................................................................................................................56 3.1.1 Foglalkoztatás............................................................................................................................................... 56

3


3.1.2 Szabad munkahelyek ................................................................................................................................. 57 3.1.3 A munkanélküliség állása és alakulása .............................................................................................. 57 3.1.4 Álláskeresők .................................................................................................................................................. 59 3.1.5 Munkaerő-piaci politika ........................................................................................................................... 60

3.2 Nagyszombat megye ............................................................................................................................61 3.2.1 Foglalkoztatás............................................................................................................................................... 61 3.2.2 Szabad munkahelyek ................................................................................................................................. 63 3.2.3 A munkanélküliség állása és alakulása .............................................................................................. 63 3.2.4 Álláskeresők .................................................................................................................................................. 65 3.2.5 Munkaerő-piaci politika ........................................................................................................................... 65

3.3 Nyitra megye ........................................................................................................................................... 66 3.3.1 Foglalkoztatás............................................................................................................................................... 66 3.3.2 Szabad munkahelyek ................................................................................................................................. 67 3.3.3 A munkanélküliség állása és alakulása .............................................................................................. 68 3.3.4 Álláskeresők .................................................................................................................................................. 69 3.3.5 Munkaerő-piaci politika ........................................................................................................................... 70

3.4 Besztercebánya megye .......................................................................................................................71 3.4.1 Foglalkoztatás............................................................................................................................................... 71 3.4.2 Szabad munkahelyek ................................................................................................................................. 72 3.4.3 A munkanélküliség állása és alakulása .............................................................................................. 72 3.4.4 Álláskeresők .................................................................................................................................................. 74 3.4.5 Munkaerő-piaci politika ........................................................................................................................... 75

3.5 Kassa megye ............................................................................................................................................ 75 3.5.1 Foglalkoztatás ............................................................................................................................................... 75 3.5.2 Szabad munkahelyek ................................................................................................................................. 77 3.5.3 A munkanélküliség állása és alakulása .............................................................................................. 77 3.5.4 Álláskeresők .................................................................................................................................................. 78 3.5.5 Munkaerő-piaci politika ........................................................................................................................... 79

4. A MUNKANÉLKÜLIEK SZÜKSÉGLETEINEK FELMÉRÉSE ÉS ELEMZÉSE A RÉGIÓKBAN ... 81

4.1 Felmérés a munkanélküli személyek számára ..........................................................................81

4.2 Összefoglaló és következtetések...................................................................................................... 87

5. AZ ÁLLAMI VÁLLALATOK ÉS MAGÁNTÁRSASÁGOK MUNKAERŐ-PIACI HOZZÁÁLLÁSÁNAK ÉS

ÉRDEKLŐDÉSÉNEK FELMÉRÉSE ÉS ELEMZÉSE

5.1 Kérdések és a felmérés menete........................................................................................................ 89

5.2 Összefoglaló és következtetések...................................................................................................... 95

6. A POTENCIÁLIS VERSENY ELEMZÉSE AZ ÁLLÁSPORTÁOK

TERÉN ............................................................................................................... 97

7. EGY ÚJ INFORMÁCIÓS PORTÁL POTENCIÁLJÁNAK ÉRTÉKELÉSE

AZ ON-LINE MUNKAERŐ-PIACON ............................................................. 105


4

1. BEVEZETŐ

Szlovákia földrajzi jellemzése

Földrajzi elhelyezkedés

Szlovákia Európa szívében fekszik, és az egyik alapvető jellemzője, hogy egy

tengerparttal nem rendelkező szárazföldi ország. Gazdasági jelentőségét a múltban

kihangsúlyozta, hogy keresztülhaladtak rajta a fő közlekedési útvonalak északról dél

és keletről nyugat felé. A Baltit az Adriai-tengerrel, a Fekete-tengert az Északi-

tengerrel összekötő kereskedelmi utak találkoztak itt.

Jelenleg Szlovákia öt állammal határos: Csehország, Lengyelország, Magyarország,

Ausztria és Ukrajna. A határszakaszok teljes hossza 1 672 km, és ebből

Magyarországgal 668,6 km, Lengyelországgal 547,1 km, Csehországgal 251,8 km,

Ausztriával 106,0 km és Ukrajnával 98,5 km hosszú a határszakasz. A terület alakját

tekintve hosszúkás nyugat - kelet irányban. Szlovákia teljes határhossza 1 720 km.

Szlovákia északi határát magas hegység alkotja - a Kárpát ív egy része, a déli

határvonalat folyók alkotják, amelyek közül a legjelentősebb folyó a Duna. Ezek a

természetes akadályok egyúttal védelmi funkciót is betöltenek. Ezek a határhossz kb.

75 %-át teszik ki.

Szlovákia kis területére alapvetően a nagy szintkülönbség jellemző - a Magas-Tátra

legmagasabb pontjától (Gerlahfalvi-csúcs 2 655 t.sz.f.m.) a legalacsonyabb pontig a

Kelet-Szlovákiai Alföldön a Bodrog folyó völgyében (94 t.sz.f.m.).

Szlovákia az északi mérsékelt éghajlati zónában helyezkedik el, ahol rendszeresen

váltakozik a négy évszak, amelyre időszakosan kihatással vannak a kontinentális és

óceáni éghajlatok, amelyek felváltva hoznak nyáron száraz és forró időjárást és télen

pedig fagyokat. Az évi átlaghőmérséklet 5,5 °C és 10 °C között van.

Vízrajz

A szlovák területén halad át a Fekete- és a Balti-tenger vízválasztó vonala. A

Németországban eredő legnagyobb közép-európai folyó - a Duna Ausztriából folyik

ide, és összeköti Szlovákiát a Fekete-tengerrel. A leghosszabb szlovákiai folyó a Vág

- 403 km hosszú. Szlovákiáról ismert, hogy számos hegyi tóval rendelkezik, amelyek

túlnyomó részt a Tátrában találhatók, valamint sok művileg kialakított víztározóval is,

amelyeket a szlovák folyókon építettek meg (ezek száma 19). A víztározók nemcsak

gazdasági, hanem üdülési és árvízvédelmi jelentőséggel is rendelkeznek. A Kárpátok

hegységrendszerére jellemző az a tény, hogy Szlovákia rendkívül gazdag minőségi

ásványvízforrásokban és termálvizekben.

Nemzeti parkok és természetvédelmi területek

• Tátrai Nemzeti Park • Pieninek Nemzeti Park

• Alacsony-Tátra Nemzeti Park

• Szlovák Paradicsom Nemzeti Park

• Szlovák-karszt Nemzeti Park


10

• Kis-Fátra Nemzeti Park

• Nagy-Fátra Nemzeti Park

• Murányi-fennsík Nemzeti Park

• Polonina Nemzeti Park

A nemzeti parkok összterülete 317 821 ha (Szlovákia területének 6,5 %-át teszik

ki). Az ország területének további viszonylag nagy területe védett különböző

természetvédelmi szinteken.

Ásványi nyersanyagok

Legnagyobb készletekkel a kerámiai nyersanyagok és mészkövek, valamint a kősó

terén rendelkezik. Szlovákiában barnaszenet bányásznak, és kisebb kőolaj- illetve

földgázlelőhelyek is találhatók itt.

A nemfémes nyersanyag-készleteket tekintve Szlovákia előkelő helyen áll a világon

(magnezit, halloizit, limnokvarcit, bentonit, kősó, azbeszt, zsírkő). Szlovákia gazdag

készletekkel rendelkezik a cementgyártásban, illetve a kohóiparban felhasználható

mészkő esetében.

Közigazgatási egységek

1996-ban a közigazgatás Szlovákiában áthelyezésre került a központi kormányról 8

helyi regionális kormányzati egységre, amelyek a helyi szinten tovább osztódnak 79

járásra.

A közigazgatástól megkülönböztetjük az önkormányzatot a megyék szintjén - felsőbb

területi egységek - önkormányzati megyék, amelyek területe megegyezik a

megyékével, illetve az önkormányzatot községek (városok) szintjén.

Fontos és jelentős városok: Pozsony

(Bratislava) (lakosok száma: 428 672)

Kassa (Košice) (lakosok száma: 240 915)

Besztercebánya (Banská Bystrica) (lakosok száma: 84 919)

Nyitra (Nitra) (lakosok száma: 87 357)

Eperjes (Prešov) (lakosok száma: 92 687)

Zsolna (Žilina) (lakosok száma: 86 685)

Nagyszombat (Trnava) (lakosok száma: 70 191)

Demográfia

A lakosság száma 2009. 12. 31-vel

Szlovák Köztársaság 5 424 925

Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala

Az átlag népsűrűség 108 lakos/km².

A lakosság száma 2009. 12. 31-vel az egyes megyékben

Pozsony megye 622 706

Nagyszombat megye 561 525


10

Trencsén megye 599 214

Nyitra megye 705 661

Zsolna megye 697 502

Besztercebánya megye 653 186

Eperjes megye 807 011

Kassa megye 778 120


Gazdasági potenciál

Szlovákiában, amely Európa szívében fekszik, egymást keresztezik a nyugatról

keletre és északról délre vezető utak. Elhelyezkedése kiváló közlekedési

csatlakozásokat biztosít számára a szomszédos európai uniós országokhoz, és egyúttal

üzleti alapját is képezi a szomszédos Ukrajnára és Kelet- és Délkelet-Európa további

országaira kifejtett hatásnak.

Történelmi szempontból Szlovákia nagyon jó és hosszú távú kapcsolatokkal

rendelkezik Csehországgal, Lengyelországgal, de Ausztriával és Magyarországgal is.

Jelenleg építeni igyekszik az Oroszországgal, Ukrajnával, Romániával, Bulgáriával és

a volt Jugoszlávia államaival folytatott üzletek hagyományaira. Szlovákia, amely a 2.

világháború előtt Csehszlovákia keretén belül jobbára agrár állam volt, a múlt század

2. felében mint ipari ország indult fejlődésnek. Olyan ipartermelési ágazatok fejlődtek

mint a petrokémia, elektrotechnikai ipar és ruhaipar, nehézipar, konkrétan a kohóipar,

beleértve a nemvasfémek kohászatát, a gépipar és nehéz vegyipar.

A 2004-ben bekövetkezett EU-ba történő belépést követően Szlovákia kész kiaknázni

földrajzi elhelyezkedését, ipari és szociális potenciálját, amely hídként kötné össze azt

az egységes európai piaccal, valamint tovább fejleszteni a kereskedelmet Európai

keleti és déli részében. A vonzó természeti adottságok nagyon jó előfeltételeket

teremtenek az idegenforgalom fejlesztésére.

Ipar

Tekintettel annak történelmi fejlődésére, természetes és szociális feltételeire,

Szlovákia nagy potenciállal rendelkezik az alábbi ágazatokban:

• gépjárműipar

• elektronika

• gépipar

• vegyészeti gépipar

• információs technológiák

• fafeldolgozás

• szolgáltatások

• idegenforgalom

Export – import

Az EU-ba történő belépést követően megnőtt Szlovákia exportjának volumene

pontosan az Európai Unió országaiba. Elsősorban olyan ágazatokról van szó mint a

gépipar, vegyipar, gyógyszeripar, gumiipar és kohóipar. Az exportot megnövelte a

fejlődő gépjárműipar, amely kedvező beruházási feltételekre lelt Szlovákiában.

Az ipari fejlődéssel és a külföldi vállalatok befektetéseivel nő az import hányada is.


10

Ebből nagy részt a gépek, elektromos berendezések, valamint a gépipar alvállalkozói

elemeinek és a fogyasztói cikkek importja tesz ki.

Külföldi közvetlen befektetések

Szlovákia gazdaságának fejlődése a külföldi közvetlen befektetések (KKB)

egészséges megnövekedéséhez is vezetett, amelyek 2007-ben elérték 23 152,5 millió

€ értéket.

Külföldi befektetők

Számos jelentős európai és multinacionális társaság kihasználta a Szlovákia nyújtotta

kedvező feltételeket és a lehetőségeket, amelyeket az ország kínál az üzleti platform

létrehozásához Közép- és Kelet-Európában, valamint az EU országokban.

A legjelentősebb külföldi befektetők közé tartoznak Szlovákiában:

Henkel, Lenovo, SOITRON, KNAUF Insulation, Kössler GmbH, Heineken, SONY

Slovakia, Whirlpool, Gabor, Volkswagen, Peugeot, KIA Hyundai, IBM, DELL,

Johnson Controls, SAMSUNG Electronics, Coca-Cola, Whirlpool, Swedwood,

Henkel, Siemens, Heineken és számos más.

Műszaki infrastruktúra

Közlekedés

Légi közlekedés

A szolgálati és szállítási célból történő repülőutak lebonyolításához 6 nemzetközi

repülőtér áll rendelkezésre: Pozsonyi (Bratislava) M. R. Štefánik repülőtér, repülőtér

Kassán (Košice), Poprádon (Poprad), Szliácson (Sliač), repülőtér Pöstyénben

(Piešťany) és Zsolnán (Žilina).

• A pozsonyi M. R. Štefánik repülőtér a Szlovák Köztársaság fő repülőtere.

• A Szlovák Köztársaság második legjelentősebb repülőtere a kassai repülőtér. A

repülőtér előnyei annak excentrikus elhelyezkedéséből adódnak Szlovákia

területén belül, a Pozsonnyal való autópálya-összeköttetés hiányából, valamint

a környező repülőterek (Poprád, Ungvár) gyenge versenyképességéből.

• A szliácsi repülőtér közepes nagyságú repülőgépek által biztosított járatokat szolgál ki.

• A pöstyéni repülőtér teljesítményei szempontjából közvetlen módon függ a

pöstyéni gyógyfürdő-üdülés iránt érdeklődő külföldiek számától.

• A poprádi repülőtér túlnyomó mértékben a turista szezont szolgálja ki, és főként a

téli szezonban használják a hétvégi napokon.

Mivel a szlovákiai repülőterek nincsenek teljes mértékben kihasználva, az utasok egy

része igénybe veszi a szomszédos országok nemzetközi reptereit is, mint például

Bécs, Budapest, Prága és Varsó.

Vasúthálózat

Szlovákiában a vasúti közlekedés 3 665 km teljes hosszal rendelkező vasúthálózaton

kerül lebonyolításra. Ezek a vasútvonalak zömmel részét képezik a nemzetközi

folyosóknak, és paramétereiket tekintve megfelelnek a nemzetközi

követelményeknek.


10

Szlovákia vasúthálózatának gerincét az ún. Pozsony - Zsolna, Zsolna - Kassa és

Pozsony - Zólyom - Kassa háromszög alkotja.

A következő vasútvonalak tartoznak az európai vasútvonalak közé: A C-E40, C-E52,

C-E61 a C-E63 - teljes hossza 837 km.

A 74,6 km/1 000 km2 vasúthálózati sűrűség megelőz olyan országokat mint például

Ausztria, Svájc vagy Franciaország.

A Szlovák Köztársaság vasúthálózata csatlakozik a határátkelőhelyekhez is, amelyek

száma a következő: Ukrajna – 2, Magyarország – 7, Ausztria – 1, Lengyelország – 3,

Csehország – 7, amelyeken áthaladnak a Szlovákiát Északnyugat-Európával, a

Balkánnal, a Balti országokkal és Görögországgal összekötő nemzetközi folyosók.

Úthálózat

Jelenleg Szlovákiában minőségi, 370 km hosszú autópálya-hálózat áll rendelkezésre,

amely egyúttal részét képezi a fő európai közlekedési folyosóknak:

IV. számú folyosó: Berlin – Prága – Pozsony – Budapest –

Isztambul

Va sz. folyosó: Pozsony – Zsolna – Kassa – Ukrajna

VI. számú folyosó: Gdansk – Katowice – Zsolna

A jövőben további autópálya-szakaszok megépítését tervezik, ami által a teljes

autópálya-hálózat hossza eléri majd a 659 km-t.

A transzeurópai közlekedési hálózat legjelentősebb csatlakozása, amely áthalad

Szlovákia területén, az észak-déli Gdansk – Katowice – Zsolna – Pozsony

közlekedési útvonal elágazással Bécs és Budapest felé.

Jelenleg személy- és áruszállításra I. osztályú utak használhatók, amelyek csakúgy

mint az autópályák részét képezik a nemzetközi közlekedési folyosóknak.

Hajóforgalom

Belföldi vízi közlekedés jelenleg a Duna, Vág, Morva és Bodrog folyók vízi útjain

történik, amelyek összhossza 256 km.

A Duna folyó, amely az Északi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő hálózat része, a

VII. európai közlekedési folyosót alkotja, és azon a Szlovák Köztársaság három

közforgalmú kikötője került kiépítésre.

• A Pozsonyi Kikötő (Pozsony megye) a nemzetközi dunai vízfolyáson ömlesztett és

darabáru (szén, vasérc, trágyák, mezőgazdasági termékek, stb.) átrakását

biztosítja, valamint folyékony áruátrakási szolgáltatásokat is kínál.

• A Révkomáromi (Komárno) Kikötő (Nyitra megye) a vízi, vasúti és úthálózat

előnyös összekapcsolását jelképezi; technológiai felszereltségével és földrajzi

elhelyezkedésével főként ömlesztett szubsztrátumok átrakására predesztinált,

főként ami a mezőgazdasági termékeket illeti.

• A Párkányi (Štúrovo) Kikötő (Nyitra megye) jelenleg nemzetközi közforgalmú

kikötő jelleggel bír a vízi személy- és teherszállítás terén.

A hajóforgalom Szlovákiában a következő folyosókon is lehetséges:

IV. sz. folyosó – Berlin/Nürnberg – Prága – Budapest – Konstanca (Thessaloniki) –

Isztambul

V. sz. folyosó – A ág – Pozsony – Zsolna – Kassa – Ungvár


10

VI. sz. folyosó – Gdansk – Varsó – Katowice – Zsolna

SWOT elemzés

Erősségek:

• a makrogazdasági környezet stabilizálása,

• a külföldi befektetések beáramlásának megnövekedése a környező országokkal

összevethető szintre,

• az adóterhek csökkentése,

• az EU részesedésének növekedése a szlovák exportból,

• alacsony munkaerő-költségek,

• rendelkezésre álló ipari infrastruktúra,

• a kutatás és fejlesztés terén meglévő potenciál,

• a minőségi szabványok gyors átültetése a nagy vállalatok szektorába,

• vállalkozás-fejlesztési potenciál a harmadik szektorban az egész világra jellemző

ipari termelés csökkenése következtében,

• rendelkezésre álló potenciál technológiai parkok és ipari zónák kiépítésére a

Szlovák Köztársaság valamennyi régiójában,

• az anyagi termelés magas hányada és a kézművesipar gazdag hagyománya,

• előfeltételek tevékenységek fejlesztésére az információs technológiák terén,

• szakképzett munkaerő és magas színvonalú műszaki képzettség,

• jogszabályok harmonizálása az EU-val,

• a Szlovák Köztársaság stratégiai elhelyezkedése a nyugat - kelet, észak - dél

közlekedési összeköttetésében, meglévő repülőtérhálózat a Szlovák

Köztársaság területén,

• rendkívül alkalmas éghajlati és talajviszonyok zöldség, gyümölcs és ipari növények

termesztésére,

• kulturális és természeti potenciál az idegenforgalom és gyógyüdülés fejlesztésére.

Gyengeségek:

• magas munkanélküliség,

• a folyó fizetési mérleg magas hiánya,

• a hozzáadott érték alacsony aránya az output oldalon,

• a tőkepiac nem megfelelő fejlettsége,

• az ipar és a vállalati szektor nem befejezett szerkezeti átalakítása,

• a szociális különbségek növekedése a társadalomban és középréteg nagyon lassú

kialakulása,

• a termelés magas energia-, nyersanyag- és behozatali igénye,

• a hazai nyersanyagok nem elégséges kihasználása,

• a meglévő gyártási kapacitások nem elégséges kihasználása,

• elavult technológiai bázis,

• regionális diszparitás a szakképzett és rugalmas munkaerő képviselete terén,

• magas pénzügyi leterheltség és a vállalkozás-fejlesztést korlátozó adminisztratív

akadályok, • a befektetési tőke alacsony mértéke, főként a KKV terén, • a tartós munkanélküliek magas aránya és jelentős regionális különbségek,

• nem megfelelő fejlettségű integrált közlekedési rendszer (IKR),

• a kutatás és fejlesztés nem megfelelő összekapcsolása a termeléssel és nem

megfelelő vállalkozási infrastruktúra a technológia transzfer szempontjából.


10

Lehetőségek:

• árstabilitás és az EUR egységes európai pénznem elfogadása,

• az adórendszer reformja,

• a kivitelre szánt termelés hozzáadott értékének növelése,

• a járulékterhek csökkentése a vállalkozások számára,

• szoros kapcsolat az EU piacokkal,

• a külföldi befektetések beáramlásának növelése,

• információs technológiák fejlődése az iparban és szolgáltatásokban,

• a pénzügyi és tőkepiac konszolidációja és további fejlődése,

• szolgáltatások fejlesztése az ipari ágazatban,

• az idegenforgalom támogatására irányuló szolgáltatások fejlesztése,

• a vállalkozásokat sújtó adminisztratív akadályok eltávolítása,

• a KKV jobb hozzáférési lehetősége a pénzügyi forrásokhoz,

• az ipari zónák fejlesztése hazai és külföldi tőke felhasználásával,

• tudományos, kutatási és termelési kapacitások bevonása az innovációs tevékenységbe,

• a Szlovák Köztársaság stratégiai elhelyezkedése, a Szlovák Köztársaság területén

áthaladó nemzetközi közlekedési folyosók,

• integrálódás az EU közlekedési struktúráiba,

• a biogazdálkodás fejlesztése és az ipari termelés környezetbarátabbá tétele.

Kockázatok:

• a szlovák termelők versenyképességének nem elégséges növekedése,

• az államháztartási rendszer nem megfelelő reformja,

• a korrupció elleni harc nem elégséges hatékonysága,

• a munkaerőpiac minőségének nem elégséges javítása,

• brain-drain,

• nem elegendő beruházási tőke és saját források,

• a gyártóberendezések és technológiák lassú modernizálása,

• növekvő gazdasági verseny a világpiacokon,

• a stratégiai nyersanyagok behozatalától való függőség,

• a gyártóberendezések megújításának és a technológiák átadásának lassú tempója,

• a kutatás és fejlesztés alacsony szintű támogatottsága a vállalkozói szektorban az

EU standarddal összevetve,

• a világ gazdasági ciklusaira való rendkívüli érzékenység,

• a KKV támogatás nem megfelelő és nem teljes körű intézményi rendszere,

• a társadalmi egyenlőtlenségek elmélyülése,

• alacsony szintű bűnüldözés,

• az inputok magas ára, beleértve a szabályozott árakat is.


11

2. Régiófejlesztés elemzése

2.1 Pozsony megye (Bratislavský kraj)

Területi szempontból Pozsony megye a legkisebb, gazdasági szempontból viszont a

Szlovák Köztársaság legnagyobb teljesítménnyel rendelkező térsége. Nemcsak ipari

szempontból fejlett, hanem nagy teret kínál a foglalkoztatás terén is a

szolgáltatásokban, kiépített széles körű iskolarendszerrel rendelkezik valamennyi

szinten, egészségügyi ellátási rendszerrel, valamint kulturális és szociális

létesítményekkel is. Számos természeti és történelmi érdekességgel szolgál, amelyek

teret biztosítanak az idegenforgalom fejlesztésére. Pozsony megyére nemcsak a magas

népsűrűség jellemző, hanem a fejlett közlekedési hálózat valamennyi rendelkezésre

álló formája is. Sikeresen fejleszti együttműködését és kapcsolatait számos külföldi

partnerrel, és igyekszik alkalmazni az európai alapokat, és segít más alanyoknak is

azok lehívásában. Pozsony megye sok mindent kínál és igazgat, számos dologban hoz

döntést és tevékenykedik.

2.1.1 Földrajzi jellemzés

Pozsony megye terület 2 053,2 km2,és a Szlovák Köztársaság legkisebb megyéje 4,2 %-os

részesedéssel a Szlovák Köztársaság teljes területéből. A SzK délnyugati részében

terül el, és határos Ausztriával és Magyarországgal. Északon, keleten és délkeleten

Nagyszombat megyével határos. A megyében található a SzK legnyugatibb pontja a

nyugati osztrák határon Magyarfalu (Záhorská Ves) községben a Malackai (Malacky)

járásban.

A közigazgatási egységek szempontjából 8 járásra osztódik fel: Pozsony (Bratislava) I, Pozsony II, Pozsony III, Pozsony IV, Pozsony V, Malacka (Malacky), Bazin (Pezinok) és Szenc (Senec). A területi szempontból legkisebb járás nemcsak a megyében de az egész SzK-ban a Pozsony I járás, amely a megye teljes területének 0,5 %-át teszi ki, a legnagyobb a Malackai járás, amelyre 46,2 % esik.

A megye területét annak nyugati részében az Erdőháti síkság (Záhorská nížina)

alkotja, délnyugatról északkeletre haladva a Kis-Kárpátok hegység (Malé Karpaty), és

a keleti és délkeleti részt pedig a Duna menti alföld (Podunajská nížina) foglalja el.

Éghajlati szempontból a mérsékelten meleg területek közé tartozik, és annak déli

részében érintkezik a meleg területtel. Az évi átlaghőmérséklet 8 °C – 11 °C között

van. A vízrendszer a Duna vízgyűjtőterületéhez tartozik, amely Európa második


12

legnagyobb folyója, és áthalad a megye teljes területén 37 km hosszan természetes

határvonalat alkotva Ausztriával és Magyarországgal.

A megye területén 3 tájvédelmi terület található: Kis-Kárpátok, Erdőhát és Duna-

ártér, 9 nemzeti természetvédelmi terület, 20 természetvédelmi terület, 23 védett

terület, 6 természeti örökség és 1 nemzeti természeti örökség.

A megyében található nyersanyagok tekintetében a régiót meghaladó jelentőséggel

bírnak a kőolaj- és földgázlelőhelyek az Erdőháti síkságon a Malackai járásban. A

síkságok az építőipar számára szolgáltatnak nyersanyagot. Mennyiség szempontjából

a kavicsos homok lelőhelyek a legjelentősebbek, és ezt a Szenci és Malackai

járásokban bányásszák. A Pozsony IV (Dévényújfalu/Devínska Nová Ves), Szenci és

Bazini járásokban téglagyártáshoz alkalmas agyaglelőhelyek találhatók. A Kis-

Kárpátok hegysége a múltban és jelenleg is minőségi fa forrása, amelyet

tüzelőanyagként és különböző ipari célokra is hasznosítanak, valamint

nyersanyaglelőhelyek (arany, mangán agyagpalából, pirit és antimon érc, mészkő és

dolomit, építőkő) is találhatók itt.

2.1.2 Demográfia

Lakosság száma

2011

Összesen Férfiak Nők

Pozsony megye 606 537 287 296 319 241


A lakosság mozgásának alapvető jellemzői

2011

Élveszületés

ek száma

Elhalálozások

száma

Természetes

népességnöv

ekedés

Teljes

népességnöv

ekedés

Pozsony megye

Összesen 7 787 5 718 2 069 6 606

Férfiak 3 996 2 916 1 080 3 213

Nők 3 791 2 802 989 3 393 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala

Lakosság nemzetiség alapján

2011

Pozsony megye

Szlovák 546 813

Magyar 24 058

Roma 765

cseh, morva, sziléziai 7 881

Ruszin 885

Ukrajnai 665

Német 1 201


13

Lengyel 547

Orosz 560

egyéb és nem megadott 23 162


2.1.3 Gazdasági potenciál

A Pozsony megyében található társaságok és vállalatok a SzK gazdasági

összesítésében a többi megyével összevetve a mutatók túlnyomó részét tekintve a

legmagasabb részesedést tudhatják magukénak. A teljes szlovákiai bruttó hazai

össztermékből és hozzáadott értékből Pozsony megye csaknem egy negyeddel veszi

ki a részét. Az egy alkalmazottra jutó havi átlag nominálbér csaknem egy harmaddal

magasabb a szlovákiai átlagnál.

Az ipari termelés magvát a gépjárműgyártás alkotja a Volkswagen mutlinacionális

társaságnál, az olajfinomítói kőolaj-feldolgozás és a szerves és szervetlen kémiai

termékek széles palettája Az élelmiszer- és italgyártó ágazat széles termékválasztékot

kínál. A fő ágazatok közé tartozik az elektromos berendezések és gépek gyártása,

kiadóvállalatok és a nyomdaipar. A SzK valamennyi megyéje közül ez a megye

műveli meg a legkisebb szántóföldterületet. A mezőgazdasági termelés a

szőlőtermelésre szakosodik. Nyitra megye után a legnagyobb termelő a SzK-ban.

A megyében - elsősorban a SzK fővárosában Pozsonyban - a belkereskedelmi

létesítmények, szállodák és éttermek sűrű hálózata alakult ki, ahol a valamennyi

nyereségre irányuló vállalat 37 %-a vállalkozott és a megyében található

magánvállalkozók egy harmada. A kereskedelem mellet a gazdaság transzformációs

folyamata kibővítette a harmadik szektort is számos olyan vállalkozással, amely

különböző piaci szolgáltatásokat nyújt. A Pozsony megyében található vállalkozások

- nyereségre irányuló jogi személyek teljes számának kb. két ötöde és a

magánvállalkozók csaknem egy negyede az ingatlanok, bérbeadások és vételek és

kereskedelmi tevékenységek terén vállalkozott.

Ipari vállalatok

2011

Bruttó

forgalom

(ezer €)

Folyó

termelőfelhaszná

lás (ezer €)

Ipari üzemek

száma

Hozzáadott

érték (ezer €)

Pozsony megye 24 272 677 20 622 225 286 3 650 452

Pozsony (Bratislava) I

járás

1 851 585 1 572 387 31 279 198

Pozsony (Bratislava) II

járás

13 574 723 11 338 940 87 2 235 783

Pozsony (Bratislava) III

járás

915 321 707 075 46 208 246

Pozsony (Bratislava)

IV járás

6 171 785 5 582 322 23 589 463

Pozsony (Bratislava) V

járás

196 864 148 810 16 48 054

Malackai (Malacky)

járás

1 292 482 1 077 877 36 214 604

Bazini (Pezinok) járás 151 992 112 555 26 39 438

Szenci (Senec) járás 117 925 82 259 21 35 666



14

Ipar

Kis területe ellenére Pozsony megye az ipar szempontjából az első helyen áll az

országban. Földrajzi elhelyezkedésével, történelmi hátterével, kiváló

infrastruktúrájával és fejlett közlekedési hálózatával egyre újabb befektetőket vonz.

Főként az alábbi ágazatok mutatnak fejlődést:

Vegyipar Slovnaft –

finomító Holcim –

betongyártó

Matador – gumiipari termékek

Élelmiszeripar

Henkel – Palma

Figaro – csokoládégyár

Rajo – tejtermékek gyártója

Gépjárműipar

Volkswagen Pozsony (Bratislava) – gépjárműveket gyártó üzem

Mezőgazdaság

Tekintettel a nagy kiterjedésű Duna menti síkságra és a kedvező éghajlati viszonyokra

Pozsony megye különböző növények termesztésére alkalmas. Búzát, rozst, kukoricát,

burgonyát és cukorrépát termesztenek itt.


Megnevezés Város Ország Ágazat

ABB Elektro Pozsony (Bratislava)

Svájc elektrotechnikai

AXA Slovensko a.s. Pozsony (Bratislava)

Svájc/Luxemburg pénzügy

Baumit Pozsony (Bratislava)

Ausztria építőipar

Bull Slovakia Pozsony (Bratislava)

Franciaország informatika

Coca-cola Beverages Pozsony (Bratislava)

USA élelmiszeripari

Delphi Automotive

Systems Pozsony

(Bratislava)

USA gépjárműipar

DELL Pozsony (Bratislava)

USA IT szolgáltatások

Elastogran Pozsony (Bratislava)

Németország vegyipar

Henkel Pozsony (Bratislava)

Ausztria vegyipar

Holcim Nádasfő (Rohožník)

Svájc építőipar

IBM Slovensko Pozsony (Bratislava)

USA informatika

Johnson Controls

International Pozsony

(Bratislava)

USA gépjárműipar

Korea Foods Co. Ltd Pozsony (Bratislava)

Dél-Korea élelmiszeripari

Lenovo (International) Pozsony (Bratislava)

Hollandia IT szolgáltatások

Schneider Electric

Slovakia Pozsony

(Bratislava)

Franciaország energiaipari

Slovnaft Pozsony (Bratislava)

Magyarország vegyipar

SOITRON Pozsony (Bratislava)

Szlovákia/Spanyolország IT szolgáltatások


15

Volkswagen Bratislava Pozsony (Bratislava)

Németország gépjárműipar

Weindel Logistik

Service Pozsony

(Bratislava) Németország Szolgáltatások

2.1.4 Műszaki infrastruktúra

Közlekedés

Pozsony megye, és elsősorban a SzK fővárosa - Pozsony elhelyezkedése közlekedési

szempontból rendkívül jelentős, főként a nemzetközi tranzitközlekedés

szempontjából. Valamennyi közlekedési forma képviselteti itt magát. Specifikus

pozícióval rendelkezik a vízi közlekedés, amely a dunai vízi utat használja, és a

teljesítmények egy része a tengeri és a part menti közlekedésben valósul meg.

A közlekedés bebiztosításában Pozsony megyében valamennyi közlekedési típus részt vesz.

Közúti közlekedés

Az I., II. és III. osztályú utak sűrű hálózata. Brünn (Brno) felé vezető autópálya,

Zsolna felé vezető autópálya és Budapest felé vezető autópálya. A közeljövőben

üzembe helyezik a Bécs felé vezető autópályaszakaszt is.

Utak hossza (km-ben)

2011

Pozsony megye

Utak hossza összesen 808,827

I. osztályú út 131,697

II. osztályú út 210,527

III. osztályú út 353,038

Autópályák és autópálya bekötőutak 113,565

Gyorsforgalmi utak és bekötőutak 0,000


Vasúti közlekedés

Pozsonyt sűrű vasúthálózat szövi át, amelyet teherszállítási és személyszállítási

célokra is használnak egyaránt.

Hajóforgalom

Csupán a Duna folyón üzemel hajóforgalom, amely az egyedüli hajózható folyó Szlovákiában.

Légi közlekedés

A legjelentősebb az M. R. Štefánik nemzetközi repülőtér Pozsonyban. A Pozsony

megyében található többi repülőtér kis sportrepülőtér vagy katonai repülőtér.

Csővezetéken történő szállítás

Barátság Kőolajvezeték (Ropovod Družba), amely Ukrajnából vezet Szlovákiába. Itt

két ágra osztódik. Az északi Németország felé halad, a déli pedig Magyarország felé.


16

2.1.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények

Oktatásügy

Pozsony megyében található a főiskolák és egyetemek legnagyobb koncentrációja a

SzK-ban. A SzK fővárosában Pozsonyban 11 felsőoktatási intézmény található -

Comenius Egyetem, Szlovák

Műszaki Egyetem, Közgazdaságtudományi Egyetem, Zenetudományi Egyetem,

Képzőművészeti és Tervezési Főiskola, Gazdaságtudományi és Közigazgatási

Főiskola, Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola, Pozsonyi

Nemzetközi Liberális Tanulmányok Főiskolája, Pozsonyi Jogi Főiskola, Szlovák

Egészségügyi Egyetem és Rendőr Akadémia.

Az oktatási és művelődési intézmények hálózata egyenletesen oszlik meg, és biztosítja valamennyi típusú oktatási intézményben folyó oktatási és művelődési folyamatot. A fővárosban összpontosul a speciális szaktudással rendelkező intellektuális potenciál, amely biztosítja a nyújtott szolgáltatások minőségét és elérhetőségét. Pozsony elsősorban arról ismert, hogy itt összpontosulnak nagy számban a tudományos és kutatási intézmények, amelyek felett a Szlovák Tudományos Akadémia tudományos intézetei állnak.

Középiskolák

2011

Állami Magán Egyházi Összesen

Pozsony megye

Gimnáziumok 21 14 9 44

Szakközépiskolák 40 23 1 64

Szakmunkásképzők 18 4 1 23

Egyesített középiskolák 13 0 0 13

Konzervatóriumok 2 1 1 4


Általános iskolák és óvodák

2011


Pozsony megye

Általános iskolák 133 11 11 155

Óvodák 182 12 5 199


Iskolák az oktatási nyelv alapján

Oktatási nyelv

Szlovák Magyar Szlovák és

magyar

Pozsony megye

Gimnáziumok 26 2 0


17

Szakközépiskolák 63 0 0

Szakmunkásképzők 23 0 0

Egyesített középiskolák 13 0 0

Általános iskolák 143 7 1

Óvodák 195 8 1


Kultúra

A kultúra terén több mint kétszáz éves hagyománnyal rendelkezik a Szlovák

Köztársaság fővárosához - Pozsonyhoz kapcsolódó színművészet. A Szlovák Nemzeti

Színház színjátszó, opera, operett és balett színpada nemzetközi renoméval

rendelkezik. A zenei életet a Szlovák Filharmónia képviseli a Pozsonyi Zenei

Ünnepségekkel együtt, és a zsánerek gazdag kínálatát tovább bővítik a további zenei

fesztiválok. Szerteágazó a múzeumok és képtárak hálózata is. A legtöbb kiállítási

tárggyal a Szlovák Nemzeti Múzeum rendelkezik. Jelentősen megnőtt a

magántulajdonban lévő képtárak száma; a legnagyobb és legértékesebb gyűjtemények

a Szlovák Nemzeti Képtárban vannak.

A 115 közkönyvtárat a megye lakosainak körülbelül egy tizede veszi igénybe.

Pozsony megyében nemzeti kulturális műemlékek találhatók - 129 önálló objektum,

933 ingatlan kulturális műemlék és 728 ingó kulturális műemlék. A legjelentősebb

kulturális műemlékek közé jelenleg 10 nemzeti kulturális műemlék tartozik. Ezek a

Pozsonyi vár a várudvarral, Dévény vára, a Slavín emlékmű és annak területe,

Academia Istropolitana, Szent Márton Székesegyház, Villa Rustica

Pozsonyhidegkúton (Dúbravka), Evangélikus Líceum, Vöröskő vára a várudvarral,

Ľudovít Štúr személyéhez kötődő emlékek gyűjteménye Modorban (Modra) és az

Állami Irattárban lévő történelmi dokumentumok gyűjteménye.

Pozsony megye szerteágazó kulturális intézményrendszerrel rendelkezik. Ide tartoznak a színházak, mozik, múzeumok és képtárak, zenei együttesek, művelődési központok és kultúrházak.

Pozsony megye

Kulturális és művelődési létesítmények száma 102

Rendezvények száma összesen 6 027

Művészeti érdekcsoportok száma 504

Versenyek, szemlék és fesztiválok száma 267

A művészeti érdekcsoportok tagjainak száma 12 325

Művelődési és oktatási rendezvények száma 1 201

Kulturális és társadalmi rendezvények száma 3 049


Egészségügy

Az egészségügyi ellátás a megyében olyan intézmény-hálózattal rendelkezik,

amelynek túlnyomó része - főként a SzK fővárosában Pozsonyban magas szintű

specializált kórházakat, szakgyógyintézeteket, specializált és rehabilitációs

intézményeket takar, amelyek gyógykezelést nyújtanak a teljes szlovákiai lakosság

számára.


18

Egészségügyi intézmények a terület, az intézmény típusa, a mutató típusa és az év szerint

Egészségügyi létesítmények száma

2010

Pozsony megye

Összesen 1 774

Kórházak 20

járóbeteg-ellátó létesítmények 1 358

szakosodott gyógyintézetek 0

természetes gyógyfürdők 0

Gyógyintézetek 5


Az egészségügyi intézmények jobb állapotban vannak mint a szociális intézmények,

azonban még mindig folyamatban van az egészségügy reformja, aminek

következtében állandó változások következnek be az ágazatban, és elsősorban ez a

betegágyak számának csökkentésében nyilvánul meg.

Idegenforgalom

Pozsony megye nem rendelkezík síközpontokkal, gyógyfürdőkkel vagy tengerrel.

Ennek ellenére több ezer turista látogatja meg, akik Szlovákiából és külföldről is

érkeznek egyaránt. Fő vonzerővel a Szlovák Köztársaság fővárosa - Pozsony

rendelkezik. Ide látogatnak pihenés, kultúra vagy szórakozás, de akár bevásárlás

céljából is. Főként a történelmi épületek és műemlékek (Pozsonyi vár, Szent Márton

Székesegyház, a történelmi belváros, Slavín) és a Szlovák Nemzeti Színház vonzza ide

őket. A fiatalok pedig elsősorban a szórakozás iránt érdeklődnek.

További vonzáspontok a Szenci Napfényes tavak és a termál élményfürdő Szencen

(Senec), turisztika a Kárpátokban és a kerékpáros turizmus. A Duna mentén vezet az

egyik leghíresebb kerékpárút a Donauradweg.

2.1.6 A régiófejlesztés SWOT

elemzése

Erősségek:

• a gépjárműipar gazdasági és export teljesítőképességének növekedése, • a külföldi tőke koncentrációja,

• a tudományos és kutató bázis koncentrációja,

• a mezőgazdasági szántóföld magas produkciós potenciálja,

• a növénytermesztés és specifikus mezőgazdasági ágazatok hagyománya

(szőlőtermesztés, gyümölcstermesztés, stb.),

• a piac szükségleteire való reagálás képessége,

• a terület magas természeti potenciálja (kiváló minőségű szántóföldalap,

nyersanyag-lelőhelyek, földfelszín alatti és geotermikus vízkészlet),

• a multimodális közúti és vasúti közlekedési folyosók kereszteződése,

• a teherforgalmú és személyszállító dunai kikötő és nemzetközi repülőtér jelenléte,

• a tudományos és oktatási intézmények, szociális infrastruktúra koncentrációja,

• a főiskolai végzettséggel rendelkező lakosság koncentrációja,

• a lakosság magas arányú gazdasági tevékenysége,


19

• a vállalkozási tevékenység, havi átlagbér magas aránya,

• alacsony munkanélküliségi

ráta. Gyengeségek:

• az ipari termelés magas energia- és nyersanyagigénye,

• viszonylat alacsony hozzáadott érték szint,

• az ipar egyenletlen elosztása pozsonyi koncentrációval,

• a mezőgazdaságilag megművelt területek csökkenése (főként a növény- és

szőlőtermesztésre kijelölt területek) a haszonállat-tenyésztés iránti igény és az

állatok számának csökkenése következtében,

• a vidék nem megfelelő műszaki és szociális létesítményrendszere,

• kisebb mértékű vállalkozói tevékenység vidéken,

• rosszabb környezetminőség, főként Pozsonyban,

• a szántóföldalap károsodása (talaj erózió, szilárd települési hulladék lerakók, stb.),

• a lakosság fokozott megbetegedési aránya,

• a lakosság körében fellépő elöregedési

folyamat. Lehetőségek:

• a tudományos és oktatási bázis és technológia átadás felhasználása a szofisztikált

gazdasági tevékenységekre való áttérés lehetőségével,

• a határok nélküli együttműködés intenzitásának növelése Ausztriával,

• a potenciál kiaknázása a gépipar és élelmiszeripar számára,

• ökológiai módszerrel előállított élelmiszerek,

• az öntözési rendszer hatékonyabb kihasználása,

• a vidék potenciáljának felhasználása az agroturizmus, kis- és középvállalkozások

fejlesztésére,

• vidéki lakásügy fejlesztése,

• megújuló energiaforrások felhasználása,

• integrált tömegközlekedési rendszer létrehozása, a vízi közlekedés fejlesztése,

beleértve a konténeres szállítást,

• Pozsony és Bécs repülőterei közötti együttműködés,

• a vállalkozói tevékenységek fejlesztésének támogatása és új munkalehetőségek

létrehozása,

• a munkaerő a szofisztikált termeléshez történő

alkalmazkodó képessége. Veszélyek:

• a pénzügyi források hiánya és a strukturális változások lelassulása a központi

ágazatokban,

• a szakképzett munkaerő eláramlása,

• a versenyképesség csökkenése,

• a mezőgazdasági vállalkozások lassú alkalmazkodása a kereslethez,

• kevesebb munkahely létrehozása, a bérek csökkenése a mezőgazdaságban,

• pénzügyi források hiánya a vidékfejlesztés terén,

• a környezetre lehetséges negatív kihatást gyakorló projektek megvalósítása (Duna -

Odera csatorna, Pozsony - Wolfstahl erőmű),

• a terület ökológiai terheltségének növekedése a beruházási építkezések következtében,

• a szociális infrastruktúra fejlesztésére fordítandó pénzügyi források hiánya,


20

• a szakképzett munkaerő számára alkalmas munkahelyek lassú létrehozása,

• a lakosság elöregedése.

2.2 Nagyszombat megye (Trnavský kraj)


4 147 km2 területével Nagyszombat megye a második legkisebb megye a SzK megyéi

között (a SzK területének 8,5 %-át teszi ki). A Szlovák Köztársaság nyugati részében

fekszik, ahol északon közös határt képez a Cseh Köztársasággal, és délen pedig

Magyarországgal és Ausztriával. Szomszédos Pozsony, Nyitra és Trencsén megyével.

A közigazgatási egységek szempontjából 7 járásra osztódik fel: Dunaszerdahely

(Dunajská Streda), Galánta (Galanta), Galgóc (Hlohovec), Pöstyén (Piešťany),

Szenice (Senica), Szakolca (Skalica) és Nagyszombat (Trnava). A megye teljes

területét tekintve a legnagyobb a Dunaszerdahelyi járás, amely a terület 25,9 %-át fedi

le, és a legkisebb pedig a Galgóci járás, amely 6,4 %-ot tesz ki.

Földrajzi szempontból a legnagyobb területet délen a Duna menti síkság foglalja el, és

északon pedig az Erdőháti síkság. Ezeket a Kis-Kárpátok röghegysége választja el,

amelynek legmagasabb csúcsa a Záruby (768 m t.sz.f.m.).

A megye területe két éghajlati zónában található - a meleg és mérsékelten meleg

zónában. A legszárazabb és legmelegebb a Duna menti síkság déli része, és a

leghidegebb pedig a Kis-Kárpátok területe. Az évi átlaghőmérséklet 10 °C körül

mozog.

A megye területére jellemző, hogy itt nagy kiterjedésű védett terület található

specifikus gazdálkodási rendszerrel, amely a természetvédelmi törvényből adódik. A

megye területén 4 tájvédelmi terület található: Duna-ártér, Fehér-Kárpátok, Kis-

Kárpátok és Erdőhát, 8 nemzeti természetvédelmi terület, 23 természetvédelmi

terület, 25 védett terület, 21 természeti örökség és 1 nemzeti természeti örökség.

2.2.2 Demográfia

Lakosság száma

2011


Nagyszombat megye 555 509 271 331 284 178



21

A területét tekintve a Nagyszombati Önkormányzási Kerület a második legkisebb, a

lakosság számát tekintve az utolsó helyen áll, tehát a legkisebb a Szlovák Köztársaság

valamennyi megyéje közül, és 10,2 %-os részesedéssel rendelkezik annak teljes

népességéből.


2011

Élveszületés

ek száma

Elhalálozás

ok száma

Természetes

népességnöv

ekedés

Teljes

népességnöv

ekedés

Nagyszombat megye

Összesen 5 567 5 512 55 1 488

Férfiak 2 882 2 865 17 803

Nők 2 685 2 647 38 685



2011

Nagyszombat megye

Szlovák 395 490

Magyar 120 706

Roma 3 038


Ruszin 104

Ukrajnai 236

Német 234

Lengyel 200

Orosz 170




Nagyszombat megyére elsősorban a mezőgazdasági termelés jellemző.

Termelékenységét tekintve a második helyen áll Nyitra megye után. A megye teljes

területéből a mezőgazdasági földterület 70,6 %-ot tesz ki. A szántóföld hasznosítás

szintje (89,8 %) a legmagasabb a SzK valamennyi megyéje közül (a szlovákiai átlag

58,7 %). A megye területén található mezőgazdasági földterület termékeny és nagyon

jó minőségű. Ennek felel meg a vetésterületek struktúrája is, ahol leginkább a

gabonafélék, olajnövények, cukorrépa és évelő takarmánynövények képviseltetik

magukat, és a legmagasabb hektárhozamokat érik el a SzK megyéi közt. A

növénytermesztést az állattenyésztés egészíti ki, miközben jelentős részesedéssel

rendelkezik a szarvasmarha- és sertéstenyésztés.


22

Ipari vállalatok

2011

Bruttó

forgalom

(ezer €)

Folyó

termelőfelhaszná

lás (ezer €)

Ipari üzemek

száma

Hozzáadott

érték (ezer €)

Nagyszombat megye 10 203 880 8 362 763 284 1 841 117

Dunaszerdahelyi

(Dunajská Streda) járás

448 412 342 272 52 106 140

Galántai (Galanta)

járás

3 359 711 2 906 237 47 453 474

Galgóci (Hlohovec)

járás

941 947 723 773 22 218 173

Pöstyéni (Piešťany)

járás 350 809 242 768 42 108 041

Szenicei (Senica) járás 428 109 345 343 31 82 765

Szakolcai (Skalica)

járás

878 902 674 661 27 204 241

Nagyszombati (Trnava)

járás

3 795 990 3 127 708 63 668 283


Az ipari ágazati felépítésében megtalálható csaknem valamennyi iparág. Az ipari

eloszlása területi szempontból nem egyenletes, az északi és középrész ipari jellegű, a

déli rész pedig ipari és mezőgazdasági jellegű.

Az ipar jellegére kihatással van a mezőgazdasági termelés, és ezért az élelmiszeripar

van többségben (tej és tejtermékek, hús és hústermékek, cukor, édességek és pezsgő

borok gyártása). A megye termelésének nagy részét a vegyipar alkotja

(festékanyagok, viszkóz és poliészterszálak, gyógyszerek és kozmetikai készítmények

gyártása). A jelentős ágazatok közé tartozik a fémtermékek, fémek,

telekommunikációs berendezések, gépjárművek, gépek és nemfém ásványi termékek

gyártása.

A megyében a nagykereskedelem, kiskereskedelem, gépjármű-, motorbicikli- és

fogyasztási cikk javító létesítmények sűrű hálózata került kiépítésre, ahol 2008. 12.

31-vel a megyében lévő nyereségre irányuló vállalatok 31,8 %-a vállalkozott és a

magánvállalkozók csaknem egy negyede. Továbbá a nyereségre irányuló jogi

személyek az ingatlanok, bérbeadás és vétel és kereskedelmi tevékenységek terén,

valamint az ipari termelésben vállalkozott, és a természetes személyek pedig az

építőiparban és az ipari termelésben.

A megyében a földalap jelentős részét erdő alkotja (65 205 ha, ami a megye teljes

területének 15,72 %-a). Az erdőterület nagy részét gazdasági erdők teszik ki, amelyek

területe 54 604 ha, és a legkisebbet pedig speciális hasznosítású erdők - 3 634 ha

területtel. A véderdők területe 6 967 ha.

Az erdei termelés a fakitermelésre, a kapcsolódó fafeldolgozó iparra, vadászatra és

egyéb szolgáltatásokra irányul. A tűlevelű fák készletállománya kéreg nélkül 3 047

755 m3 és a lomblevelű fák készletállománya kéreg nélkül 9 651 162 m

3.



Arcelor Szenice (Senica) Franciaország Gépipar

AUDIA GROUP Nagyszombat (Trnava)

USA vegyipar

BEKAERT Diószeg (Sládkovičovo)

Belgium gépjárműipar

Datalogic Nagyszombat (Trnava)

Olaszország elektrotechnikai


23

Haan Global Nagyszombat (Trnava)

Ausztria elektrotechnikai

Iko Szenice (Senica) Belgium gépipar

Koramic Industries Szenice (Senica) Belgium fémfeldolgozó

PEGES Verbó (Vrbové) Svédország gépipar

Peugeot Nagyszombat (Trnava)

Franciaország gépjárműipar

Samjin LND Co. Vedrőd (Voderady)

Dél-Korea elektrotechnikai

SAMSUNG Electronics Galánta (Galanta) Magyarország / Dél-Korea elektrotechnikai

SEISA Medical Szenice (Senica) USA egészségügyi

SPC International Pöstyén (Piešťany)

Nagy-Britannia IT szolgáltatások

Swedwood Majtény (Majcichov)

Svédország fafeldolgozó

Vic Creatis Szered (Sereď) Belgium gépipar

YSE Diószeg (Sládkovičovo)

Dél-Korea vegyipar


Nagyszombat megye teljes körűen kiépített műszaki infrastruktúrával rendelkezik, ami annak földrajzi elhelyezkedéséből adódik. Közlekedés

szempontjából Nagyszombat megye és főként Nagyszombat megyeszékhely egy

jelentős kereszteződése a nyugatról keletre és délről északra vezető útvonalaknak. Ez

az elhelyezkedés rendkívüli jelentőséggel bír a belföldi és nemzetközi közlekedés

szempontjából is. Képviselteti itt magát a közúti, vasúti és vízi közlekedés. A megyén

áthaladnak a Pozsonyból Nagyszombaton keresztülhaladó és Zsolna felé tartó,

valamint a Hodonín-ból Nagyszombaton keresztülhaladó Nyitra felé tartó

közútvonalak. A vasúti közlekedést olyan fontos közlekedési útvonalak képviselik

mint Pozsony - Zsolna és a Nagyszombat - Galánta és Nagyszombat - Kúty

villamosított egy vágányos pálya, amely meghosszabbítja a déli vasútvonalat

Csehország felé. Specifikus jelentőséggel bír a Pozsony - Galánta - Párkány

vasútvonal is.


Nagyszombat megye viszonylag sűrű a régiót meghaladó jelentőséggel bíró közúti és vasúti hálózattal rendelkezik. A megyén áthaladnak a Pozsonyból Nagyszombaton keresztülhaladó és Zsolna felé tartó, valamint a Hodonín-ból Nagyszombaton keresztülhaladó Nyitra felé tartó útvonalak. Nagy jelentőséggel bír az I/63 út is, amely Pozsonyból Somorján (Šamorín) és a Dunaszerdahelyi kerülőúton, valamint Nagymegyeren (Veľký Meder) áthaladva Révkomáromba (Komárno) vezet. A megye területén áthaladó autópályák hossza 67,439 km, a Pozsony - Felsőszerdahely (Horná Streda) irányban és részben a D2 autópálya Pozsonyból Kúty-n keresztül Prágába vezető szakasza.


2011

Nagyszombat megye

Utak hossza összesen 1 953,267



III. osztályú út 1 061,241



24



2.2.5 Szociális infrastruktúra és kommunális

létesítmények

A megye területén viszonylag jól kiépített óvodai és iskolai létesítmények hálózata

található. A felsőoktatás központja Nagyszombat megyeszékhely, amely a

Nagyszombati Egyetem, Szent Cirill és Metód Egyetem és a Szlovák Műszaki

Egyetem –

Anyag-Technológiai Kar székhelye. Diószegen (Sládkovičovo) székel a Diószegi

Főiskola és Szakolcán (Skalica) a Közép-Európai Főiskola.

Középiskolák

2011


Nagyszombat megye








2011


Nagyszombat megye


Óvodák 293 3 2 298



Oktatási nyelv


magyar

Nagyszombat megye

Gimnáziumok 15 6 0





Óvodák 204 73 19


3


25

Kultúra

Nagyszombat megye és Nagyszombat városa gazdag kulturális hagyományokkal

rendelkezik. Jelenleg a kultúra terén a színműjátszás hagyományait a Nagyszombati

Színház képviseli. A megyében állandó és szabadtéri mozik kiterjedt hálózata

található. Történelmi és kulturális műemlékek vannak kiállítva a képtárakban és

múzeumokban, a legnagyobb gyűjteménnyel a Nyugat-Szlovákiai Múzeum

rendelkezik Nagyszombatban.

Nagyszombat megye









Nagyszombat Önkormányzati Kerület az alapítója a regionális könyvtáraknak, amelyek 2002.

4. 1-től annak igazgatása alá kerültek, és egyúttal alapítója és igazgatója a következő

létesítményeknek: Ján Palárik Színház Nagyszombatban, Csallóközi Múzeum

Dunaszerdahelyen, Honismereti Múzeum Galántán, Galántai Művelődési Központ

Galántán, Erdőháti Múzeum Szakolcán, Erdőháti Képtár Szenicén, Felső-Erdőháti

Művelődési Központ Szenicén, Nyugat-Szlovákiai Múzeum Nagyszombatban,

Honismereti Múzeum Galgócon, Balneológiai Múzeum Pöstyénben, Ján Koniarik

Képtár Nagyszombatban, Csillagvizsgálók és Planetáriumok Galgócon és

Nagyszombati Művelődési Központ Nagyszombatban.

Nagyszombat megyében további művelődési központok találhatók, amelyek

tevékenységükkel részt vesznek a népi kultúra és a művészeti érdektevékenységek

értékei megtartásában és elérhetővé tételében, és ezek tartalmi szempontból az

oktatásra, művészeti és kreatív, kulturális és üdülési, valamint társadalmi és

szórakoztató formákra irányulnak.

Egészségügy

A megyében az egészségügyi ellátást 6 kórház, szanatóriumok, szakintézetek és

gyógyintézetek biztosítják, továbbá az állami és magán létesítmények körzeti és

szakorvosi rendelőkkel felnőttek és gyermekek számára egyaránt. A megye fejlődése

szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírnak a geotermikus és gyógyforrások,

amelyek a természetes gyógyfürdőkben kerülnek hasznosításra, és egyúttal üdülési

célokat is szolgálnak.



2010

Nagyszombat megye

Összesen 1 223


26

Kórházak 6

Járóbeteg-ellátó létesítmények 919

Szakosodott gyógyintézetek ..

Természetes gyógyfürdők 3

Gyógyintézetek 4


Idegenforgalom

Természeti adottságainál (a Kis-Kárpátok hegylába, a Vág és Duna folyók,

természetes termálforrások) és történelmi műemlékeinél fogva Nagyszombat

megyében előfeltételekkel rendelkezik a sikeres idegenforgalom fejlesztésre, legyen

szó városnéző turizmusról, agroturizmusról, hegyi turisztikáról, de elsősorban a

gyógyüdülési és egészségügyi idegenforgalom terén nemcsak a belföldi érdeklődők

számára, hanem a külföldi idegenforgalom bővítése szempontjából is. A termál- és

gyógyforrások Pöstyénben és Büdöskőn (Smrdáky), a már kiépített szállásadó és

technikai bázis is ezt bizonyítják.

A Pöstyénben folyó gyógykezelések főként a mozgásszervi és reumás betegségekre

irányulnak, míg Büdöskőn a bőrbetegségeket kezelik. A geotermikus források

hasznosításaként a megyében termálfürdők is találhatók (Felsőszeli/Horné Saliby,

Vince-erdő/Vincov les, Dunaszerdahely/Dunajská Streda, Nagymegyer/Veľký Meder,

Nyárasd/Topoľníky, Pöstyén/Piešťany, Kaplat/Koplotovce).

Nagyszombat megye előfeltételekkel rendelkezik az agroturizmus fejlesztésére

csaknem valamennyi vidéki községben, a legelőnyösebb feltételek azonban az üdülési

célpontok közelében találhatók. Egy a vidéki turizmusra alkalmas összefüggőbb

területként a Vág menti terület merülhet fel (Hubinától (Hubiná) egészen Sopornyáig

(Šoporňa), valamint a hegyi települések a Kis-Kárpátok mindkét oldalán és a Kis-

Duna mentén elterülő községek. Az agroturizmus fejlesztéséhez jó előfeltételek

mutatkoznak a megye déli és északi járásaiban. A már ismert Kis-Kárpátok Borút

után már létezik az Erdőháti Borút is.


elemzése

Erősségek:

• a külföldi tőke arányának növekedése főként az iparban, • a mezőgazdasági földterület hasznosításának legmagasabb szintje a SzK-ban,

• nagy külföldi beruházások jelenléte,

• szakképzett munkaerő,

• ipari parkok megépítésének lehetősége,

• jó közlekedési elhelyezkedés a beruházók szempontjából - Pozsony, Bécs, repülőtér,

autópálya,

• a munkanélküliség kedvező alakulása (kb. ¼ -del alacsonyabb mint a szlovák átlag),

• a régiót meghaladó jelentőségű intézmények koncentrációja,

• geotermikus és gyógyforrások jelenléte,

• 3 egyetemi tanszék jelenléte,

• jelentős kulturális és történelmi


27

műemlékek. Gyengeségek:

• a piaci szolgáltatások alacsony aránya a régió struktúrájában,

• tartós problémák a gazdasági instabilitással a mezőgazdasági vállalkozások terén,

• a mezőgazdasági vidék magas ökológiai leterhelése (a felszín alatti és felszíni vizek

szennyezése mezőgazdaságban használt vegyi anyagokkal),

• a terület nem megfelelő közlekedési és távközlési felkészültsége,

• az utak nem megfelelő minősége,

• nem megfelelően fejlett információs rendszer,

• a KKB megszerzésével kapcsolatos tevékenységek alacsony szintű intézményesítése,

• túlnyomó mértékben ipari KKB, kevés termelési szolgáltatás és stratégiai szolgáltatás,

• alacsony munkapiaci rugalmasság,

• a meglévő potenciál nem megfelelő

kihasználása idegenforgalmi célokra.

Lehetőségek:

• a gépipari és elektrotechnikai cégek bevonása a gépjárműgyártásba,

• az élelmiszeripar fejlesztése a mezőgazdaságra építve,

• támogató intézkedések elfogadása (jelzáloghitelek) a lakásépítés fejlesztésére,

• a Szlovákiába beáramló külföldi befektetések növekedése,

• a csatlakozás előtti EU alapok hasznosítása,

• Felsőbb közigazgatási terület - a pénzügyi döntéshozatal decentralizációja,

• a befektetések előnyösebbé tételéről szóló törvény,

• állami és nemzetközi támogatás Jaslovské Bohunice (JB) leépítése, viszonylag

modern JB területe - lehetőség az új technológiák számára,

• műszaki irányvételű cégek érkezése,

• a felsőoktatási intézmények és a

vállalatok együttműködésének

fejlesztése. Veszélyek:

• az ipar korszerűsítéséhez szükséges tőke hiánya,

• a korszerűsítéshez és új technológiák bevezetéséhez szükséges források hiánya,

• a mezőgazdaság leépítése, a dotációk csökkentése,

• a KKV rosszabb pozíciója a tőkehozzáférés szempontjából,

• a szakképzett munkaerő eláramlása,

• a kompetenciák átruházása pénzforrások nélkül,

• Jaslovské Bohunice tevékenységének leépítése,

• az oktatásfejlesztéshez szükséges források hiánya - az oktatásügy lemaradása a

lépéstartásban, technológiai változásokban,

• a Pozsony - Nagyszombat gyorsforgalmi út építése.


30

2.3 Nyitra megye (Nitriansky kraj)


Nyitra megye a Szlovák Köztársaság délnyugati részében terül el, és 6 344 km2

területével Szlovákia területének 12,9 %-át teszi ki. Délen Magyarországgal, keleten Besztercebánya megyével, északon Trencsén megyével és nyugaton pedig Nagyszombat megyével határos. A megyében található a SzK legdélebbi pontja Paton (Patince), a Révkomáromi (Komárno) járásban.

A közigazgatási egységek szerint a megye 7 járásra osztódik fel: Révkomárom (Komárno), Léva (Levice), Nyitra (Nitra), Újvár (Nové Zámky), Vágsellye (Šaľa), Nagytapolcsány (Topoľčany) és Aranyosmarót (Zlaté Moravce). Területi szempontból a megye legkisebb járása a Vágsellyei járás 356 km

2 területével, és a

legnagyobb pedig a Lévai járás 1 551 km2 területével, amely egyúttal a SzK

legnagyobb járása is.

A megye síkságon terül el alacsonyabb dombvidékkel ötvözve, amit az határoz meg,

hogy főként a Duna menti dombvidéken és a Duna menti síkságon terül el, amelyek a

Duna menti alföld részét képezik. A megye északi részében húzódik a Tribecs-

hegység (Tríbeč), az észak-keleti részt a Selmeci-hegység (Štiavnické vrchy)

nyúlványai szegélyezik és részben pedig a Garammenti-Inóc (Pohronský Inovec). A

megye déli és délkeleti részének jelentős hányadát minőségi mezőgazdasági

termőföld teszi ki. A megye a SzK legmelegebb és legtermelékenyebb központjai

közé tartozik. Az évi átlaghőmérséklet (az Ógyallai/Hurbanovo meteorológiai

állomáson 2007-ben mért adatok alapján) 11,9 °C. A megye - főként annak déli részei

víz- és termálforrásokban gazdag. A megye területén számos folyó halad át - a

leghosszabb szlovák folyó a Vág, Duna, Nyitra, Garam, Ipoly és Zsitva, és egyúttal a

Duna és Ipoly folyók természetes határvonalat alkotnak Magyarországgal.

A megye területére jellemző, hogy annak jelentős része a természetvédelmi törvény

által védett terület. 14 nemzeti természetvédelmi terület, 47 természetvédelmi terület,

24 természeti örökség és 62 védett terület található itt. Nyitra megye területére

benyúlik a Selmec-hegység (Lévai járás) tájvédelmi területe és a Nyitra menti

tájvédelmi terület (Nyitrai, Nagytapolcsányi és Aranyosmaróti járások). Az Újvári

járás területén találhatók a Párizsi-mocsarak (Parížske močiare). A Lévai járásban

található a népi építészeti műemlék-rezervátum - barlanglakások Borfő (Brhlovce)

községben.


30

Az ásványi nyersanyagok közül Nyitra megyében olyan nem fenntartott ásványok

találhatók mint a kavicsos homok, építőkő és a téglaipari nyersanyag.

2.3.2 Demográfia

Lakosság száma

2011


Nyitra megye 689 564 334 437 355 127



2011

Élveszületés

ek száma

Elhalálozások

száma

Természetes

népességnöv

ekedés

Teljes

népességnöv

ekedés

Nyitra megye

Összesen 6 667 7 574 -907 -747

Férfiak 3 396 3 914 -518 -162

Nők 3 271 3 660 -389 -585



2011

Nyitra megye

Szlovák 472 992

Magyar 169 242

Roma 3 984

Cseh, morva, sziléziai 3 520

Ruszin 103

Ukrajnai 285

Német 219

Lengyel 352

Orosz 174

Egyéb és nem megadott 38 693



Nyitra megye mezőgazdasági és ipari megye. A járások többségében az ipar sikeresen

áthidalta a piaci mechanizmus új feltételeire való áttérés transzformációs folyamatát.

A megye ipari vállalatainak szakosodása azokhoz a forrásokhoz kötődik, amelyek a

megyében találhatók (élelmiszer- és italgyártás - a természeti forrásokra építve,

villamos gépek és műszerek gyártása - kapcsolódás a munkaerő forrásokra építve),

valamint a megye területén fixált beruházásokhoz (vegyszerek és vegyipari termékek

gyártása). Nyitra megyében a foglalkoztatottak 12,1 %-a dolgozik az iparban


30

Szlovákia gazdaságának ebben az ágazatában.

A Vágsellyei járásban található a Duslo, a.s. vegyi üzem, amely földgázt dolgoz fel,

és nitrogénműtrágyát és gumiipari vegyszereket állítanak elő.

Ipari vállalatok

2011

Bruttó

forgalom

(ezer €)

Folyó

termelőfelhaszná

lás (ezer €)

Ipari üzemek

száma

Hozzáadott

érték (ezer €)

Nyitra megye 5 063 708 4 040 686 318 1 023 022

Révkomáromi

(Komárno) járás 655 940 523 730 48 132 210

Lévai (Levice) járás 570 084 440 792 45 129 291

Nyitrai (Nitra) járás 2 170 836 1 852 954 89 317 881

Újvári (Nové Zámky)

járás 420 691 293 240 56 127 450

Vágsellyei (Šaľa) járás 582 328 428 341 16 153 987

Nagytapolcsányi

(Topoľčany) járás 424 487 308 327 44 116 161

Aranyosmaróti (Zlaté

Moravce) járás 239 343 193 302 20 46 041


Nyitra megye ipari ágazataiban a teljes foglalkoztatásból a következő ipari ágazatok

veszik ki főként a részüket:

- elektromos és optikai berendezések gyártása

- fém- és fémtermékek gyártása

- élelmiszeripar

- textil- és ruhagyártás

- vegyipar

- gépjárműipar

- gépipar

- gumi- és műanyaggyártás

- bőripar

- cellulóz- és papírgyártás

- egyéb ipari termelés

- fafeldolgozás és fatermékek gyártása

A megye az első helyen áll a legnagyobb mezőgazdasági terület megművelésében a

SzK valamennyi megyéje közül. Az egyik legnagyobb termelője az olyan

mezőgazdasági terményeknek mint a búza, árpa, szemes kukorica, étkezési borsó,

technikai cukorrépa, dohány, repce, szemes napraforgó, és egyúttal a legnagyobb

szőlőtermelő is a SzK-ban.

Az állattenyésztés a sertés- és baromfi-tenyésztésre szakosodott.



Alcan Léva (Levice) Hollandia fémfeldolgozó

DSS Plastics Nyitra (Nitra) Nagy-Britannia vegyipar

Heineken Ógyalla (Hurbanovo) Hollandia élelmiszeripari

LEOVINCI Aranyosmarót (Zlaté Moravce)

Spanyolország fémfeldolgozó

Monarflex Párkány (Štúrovo) Dánia vegyipar

Peikko Finland Oy Vágkirályfa (Kráľová nad Váhom)

Finnország gépipar


31

SeongJi Slovakia Galánta (Galanta) Dél-Korea elektrotechnikai

SONY Slovakia Nyitra (Nitra) Szlovákia / Japán elektrotechnikai

Tondach Gleinstätten AG Németpróna (Nitrianske Pravno)


Yssel Tótmegyer (Palárikovo)

Hollandia építőipar

ZANINI HOLDING Nagytapolcsány (Topoľčany)

Olaszország vegyipar

ZF Fridrichshafen Léva (Levice) Németország gépipar


Nyitra megye jó csatlakozással rendelkezik a járások közti közlekedési utakra,

csakúgy mint a nemzetközi közlekedési utakra is. A Nyitra megyén áthaladó

legjelentősebb közlekedési útvonal az E571 Pozsony - Kassa, amely a Nagyszombat -

Nyitra - Garamszentkereszt (Žiar n/Hronom) - Zólyom (Zvolen) szakaszon a

gyorsforgalmi utak közé tartozik mint az R1 útvonal.


2011

Nyitra megye








Annak ellenére, hogy a megyén áthalad a nemzetközi vasútvonal is, a vasúti

közlekedés nincs kellőképpen megoldva tekintettel a megye gazdasági jelentőségére.

Az európai jelentőségű távutakat északnyugat - délkelet irányban lehet igénybe venni.

Kifejezetten hiányzik Nyitra hatékony és gyors összeköttetése Pozsonnyal.

A megyén azonban keresztülfolyik a Duna folyó, és Révkomárom (Komárno)

városában egy jelentős folyami kikötő került kiépítésre, amely csatlakozik a Rajna -

Majna - Duna európai vízi közlekedési főútvonalhoz.

A légi közlekedést csupán egy regionális repülőtér, a Nyitra - Janíkovce biztosítja,

amely időszakos belföldi, de nemzetközi közlekedést is kiszolgál.


létesítmények

Nyitra megyeszékhely egy jelentős főiskolának ad otthont, amely egyedüli a maga formájában Szlovákiában - ez a Mezőgazdasági Egyetem. Itt székel a Konstantin Filozófus Egyetem is.

Révkomáromban székel a Selye János Egyetem.


32

Középiskolák

2011


Nyitra megye








2011


Nyitra megye


Óvodák 402 0 5 407



Oktatási nyelv


magyar

Nyitra megye

Gimnáziumok 16 8 1





Óvodák 288 84 31


Kultúra

Nyitra megyeszékhely a megye kulturális életének Mekkája. A szláv történelmi

gyökereknek köszönhetően az egyik legfontosabb szláv műveltségi, kulturális és

keresztény élet központjává teszik. A megye területén 3 színház, 12 képtár van a

kirendeltségekkel együtt, illetve 368 közkönyvtár a kirendeltségekkel együtt.

Figyelmet érdemel a Bagara Andrej Színház Nyitrán, a Nyitra Menti Múzeum és a

Nyitrai Képtár. A legjelentősebb kulturális rendezvényekre többnyire Nyitrán kerül

sor. Ide tartoznak a Pribina Ünnepségek, Nyitraiak Napjai, Színházi Nyitra - egy

nemzetközi színházi fesztivál. Nyitra gazdag kiállításrendezési hagyományokkal is

rendelkezik. A hagyományos AGROKOMPLEX mezőgazdasági kiállításon kívül itt

olyan nagyvásárok és kiállítások kerülnek megrendezésre mint az Autószalon, Bútor

és Lakás, Nemzetközi Gépipari Nagyvásár, Lingumexpo és még sok más.

A megyében nagy mértékben képviseltetik magukat a kulturális létesítmények, amelyek


33

biztosítják a magyar nemzeti kisebbség

kulturális igényeit is. Említést érdemel a Jókai Színház Révkomáromban és számos

amatőr érdekcsoport, valamint a kulturális és művelődési létesítmények is.

Nyitra megye



Művészeti érdekcsoportok száma 1 026

Versenyek, szemlék és fesztiválok száma 1 022





Egészségügy

A megyében az egészségügyi ellátást a Nyitrai Egyetemi Kórházban, kórházakban

orvosi rendelőintézetekkel, külön klinikákon és szakosodott gyógyintézetekben

biztosítják be.



2010

Nyitra megye

Összesen 1 690

Kórházak 12

Járóbeteg-ellátó létesítmények 1 319

Szakosodott gyógyintézetek 0


Gyógyintézetek 3


Idegenforgalom

Az idegenforgalom elsősorban a termálforrásokkal rendelkező helyszínekhez kötődik,

ahol üdülő- és turistaközpontok jöttek létre (Révkomárom, Pat, Párkány).


elemzése

Erősségek:

• az ipari és mezőgazdasági termelés bemenő termelési tényezőinek meglévő erős potenciálja,

• elegendő kapacitás és szakképzett emberi potenciál,

• felsőoktatási- és kutatóközpontok Nyitra városában,


34

• a fejlődéshez szükséges elégséges térbeli potenciál,

• kedvező földrajzi elhelyezkedés Európában és Szlovákiában a jelentős közlekedési

útvonalakon,

• fejlett és viszonylag jó állapotban fennmaradt vidéki települések,

• a kihasználható vízfolyások potenciálja,

• a régió domináns pozíciója a szlovákiai energiaellátás szempontjából,

• a határon átnyúló turizmus fejlesztésének lehetősége a régióban,

• a nemzetközi méreteket öltő nagyvásári és kongresszusi idegenforgalom a

megyeszékhelyben,

• felhasználható geotermikus források megléte.

Gyengeségek:

• az ipari vállalatok alacsony exportképessége,

• magas szintű fizetésképtelenség és magas inputárak,

• a saját hazai források nem elégséges bevonása,

• a mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó termelés alacsony aránya,

• nyugdíjas korú népesség magas aránya,

• magas munkanélküliség,

• alacsony munkaerő-mobilitás,

• hiányzó észak-déli és nyugat-keleti közútvonal (Dunaszerdahely

– Újvár),

• nem megfelelő vasúti összeköttetés Nyitra - Pozsony között,

• az alternatív energiaforrások nem elégséges hasznosítása,

• a vidéki turizmus és agroturizmus potenciáljának nem megfelelő kiaknázása,

• a szennyvízelvezető rendszerrel és víztisztító berendezéssel rendelkező községek alacsony

%-része,

• nagymértékű diffúz forrásokból eredő szennyezés (elsősorban a mezőgazdaság,

amely részt vesz a felszíni vizek és a talajvíz szennyezésében).

Lehetőségek:

• határon átnyúló együttműködés lehetősége,

• térbeli és infrastrukturális lehetőségek az ipari parkok és inkubátorok kiépítésére és

fejlesztésére,

• bekapcsolódás a nemzetközi együttműködésbe és partnerhálózatokba,

• a megye jelentőségének megnövekedése a nemzetközi közlekedés szempontjából,

• a nyitrai agglomeráció kiterjedése a pozsonyi-nagyszombati agglomerációval eggyé válva,

• európai jelentőségű agglomerációk közelsége - Bécs és Budapest,

• határon átnyúló települési agglomerációk létrehozásának lehetősége (Révkomárom

- Komárom, Párkány - Esztergom),

• a megye közlekedési elérhetőségének javítása az észak - dél és nyugat - kelet

folyosó megépítésével,

• a megye energiamérlegének javítása a Mochovce atomerőmű komplexum, a vízi

energia potenciáljának, a geotermikus források, biomasszák és biogázak

felhasználásával,

• a geotermikus energia következetes felhasználása üdülési és rehabilitációs

szolgáltatásokat nyújtó termálfürdők kiépítésével.


35

Veszélyek:

• kedvezőtlen demográfiai fejlődés - a lakosság elöregedésének trendje,

• az alapvető ipari vállalatok alacsony mértékű fejlődésének elmélyülése,

• stagnálás a modern technológiák bevezetése terén,

• lemaradás a főútvonalak és vasútvonalak kiépítésében és korszerűsítésében,

• a kis- és középvállalatok nagy mértékű pénzügyi leterheltsége,

• a kutatás-fejlesztés lemaradásának elmélyülésre a nemzetközi szabványokkal összevetve,

• a mezőgazdasági szántóföld magas szintű védelme,

• nem megfelelő a régión túli infrastruktúra kiépítése,

• a munkanélküliség stagnálása, növekedése,

• az európai autópálya közlekedési folyosókra való rákapcsolódás lehetőségének

elvesztése, ha nem kerülnek kiépítésre a gyorsforgalmi közútvonalak,

• az infrastrukturális projektek megvalósítására fordítandó pénzügyi források hiánya,

• a közlekedés az életkörnyezetre és a természeti környezetre kifejtett negatív hatásának növekedése.

2.4 Besztercebánya megye (Banskobystrický kraj)


Besztercebánya megy a Szlovák Köztársaság legnagyobb megyéje 9 455 km

2

területével. Közép-Szlovákia déli részén terül el, délen Magyarországgal, keleten Kassa megyével, északon Trencsén és Zsolna megyével és nyugaton pedig Nyitra megyével határos.

A közigazgatási egységek tekintetében 13 járásra osztódik fel

(Besztercebánya/Banská Bystrica, Selmecbánya/Banská Štiavnica,

Breznóbánya/Brezno, Gyetva/Detva, Korpona/Krupina, Losonc/Lučenec,

Poltár/Poltár, Nagyrőce/Revúca, Rimaszombat/Rimavská Sobota, Nagykürtös/Veľký

Krtíš, Zólyom/Zvolen, Zsarnóca/Žarnovica és Garamszentkereszt/Žiar nad Hronom),

516 községre, és ebből 24 a város (2007-es évi adat). Besztercebánya (a SzK 6.

legnépesebb városa) és Zólyom városa a lakosság számát tekintve a 2007-es év

végével meghaladták a 40 ezret.

A területen átfolyik a Garam (Hron), Ipoly (Ipeľ) és Sajó (Slaná) folyó.

Besztercebánya megyére jellemző a geomorfológiai modellezés rendkívüli nagy


36

változatossága - a magas hegyi pontoktól a terület északi részén a tagolt középső

részen át a Dél-szlovákiai medence (Juhoslovenská kotlina) enyhén hullámos és sík

területeiig a térség déli részében.

A terület nagy mértékben védett területnek számít természetvédelmi szempontból. A

megye területére öt nemzeti park nyúlik be (Alacsony-Tátra Nemzeti Park, Szlovák

Paradicsom Nemzeti Park, Murányi-fennsík Nemzeti Park, Kis-Fátra Nemzeti Park és

Szlovák-karszt Nemzeti Park), 4 tájvédelmi terület, és számos nemzeti természeti

örökség, védett térség, helyszín és objektum, amelyek alacsonyabb védettségi szintet

élveznek.

Besztercebánya (Banská Bystrica), Selmecbánya (Banská Štiavnica) és Körmöcbánya

(Kremnica) városi műemlékterületté lett kikiáltva, és ezen felül Selmecbánya

felvételre került az UNESCO Kulturális Világörökség Listájára. Úrvölgy (Špania

Dolina), Hegybánya (Štiavnické Bane) és Szebelléb - Szentmihály-puszta

(Sebechleby – Stará Hora) vidéki települések műemlék-rezervátumai.

A megyében nagy mennyiségű nyersanyagkészlet, és számos ásvány-, termál és

gyógyvíz is található itt. Két fürdőváros (Szliács/Sliač, Gyűgy/Dudince) és négy

fürdőhely is ismert. A megye területe rendkívül gazdag természeti szépségekben,

amelyeket nagy mértékben hasznosítanak nemcsak téli, hanem egész éves turisztikai

központokként.

2.4.2 Demográfia

Lakosság száma

2011


Besztercebánya megye 660 128 319 565 340 563


A népsűrűség szempontjából (69,0 lakos/km2) Besztercebánya önkormányzati kerület

a legritkábban lakott megyék közé tartozik (Szlovák Köztársaság: 110,80 lakos/km2).

Erre a tényre kihatással vannak a megye geomorfológiai adottságai, mivel főként hegyi területekről van szó. A megyében jelentősen megnyilvánul a lakosság elöregedési folyamata, miközben a

gyermekek száma csökken, és lassan nő a nyugdíjas korú lakosság száma.


2011

Élveszületés

ek száma

Elhalálozások

száma

Természetes

népességnöv

ekedés

Teljes

népességnöv

ekedés

Besztercebánya

megye

Összesen 6 697 6 884 -187 -863

Férfiak 3 423 3 486 -63 -233

Nők 3 274 3 398 -124 -630



37


2011


Szlovák 504 885

Magyar 67 652

Roma 15 531


Ruszin 187

Ukrajnai 503

Német 443

Lengyel 302

Orosz 213




Az iparra elsősorban a fém- és fémtermékgyártás jellemző, egyéb nemfém ásványi

termékek gyártása, élelmiszer- és italgyártás, valamint a máshova nem sorolt gépek és

berendezések gyártása.

Ipari vállalatok

2011

Bruttó

forgalom

(ezer €)

Folyó

termelőfelhasznál

ás (ezer €)

Ipari üzemek

száma

Hozzáadott

érték (ezer €)

Besztercebánya

megye 3 181 480 2 316 246 260 865 235

Nagykürtösi (Veľký

Krtíš) járás 119 667 90 017 15 29 650

Zólyomi (Zvolen) járás 442 204 356 198 19 86 006

Zsarnócai (Žarnovica)

járás 146 727 102 841 13 43 886

Garamszentke

reszti (Žiar

nad Hronom)

járás

731 598 505 420 39 226 178

Besztercebányai

(Banská Bystrica)

járás

530 570 388 152 59 142 417

Selmecbányai

(Banská Štiavnica)

járás

23 341 18 419 8 4 922

Breznóbányai (Brezno)

járás

364 908 276 613 14 88 295

Gyetvai (Detva) járás 138 174 96 026 16 42 148

Korponai (Krupina)

járás

44 342 31 347 11 12 996

Losonci (Lučenec)

járás 370 054 269 281 30 100 773

Poltári (Poltár) járás 18 436 13 820 5 4 616

Nagyrőcei (Revúca)

járás 141 810 100 404 9 41 405

Rimaszombati

(Rimavská Sobota)

járás

109 648 67 706 22 41 942


Az ipar szempontjából a megye északi és déli részre osztódik. Északon

összpontosulnak a legtermelékenyebb ágazatok - kohászat, gépipar, faipar,

gyógyszeripar és papíripar. A déli részen található az élelmiszeripar és egyéb, a


38

mezőgazdasággal összefüggő ágazat, üvegipar és kerámiaipar.

Breznóbánya (Brezno), Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom) és Zsarnóca

(Žarnovica) járásokban a vas- és alumíniumkohászat dominál, amely a termelése több

mint 80 %-át exportálja. Jelentőség szempontjából ezt követi a gépipar, fafeldolgozó

ipar és az élelmiszeripar, majd a többi ágazat. Besztercebánya megyeszékhely az

elmúlt években a szolgáltatások és kereskedelem fejlesztésére összpontosít.

Tekintettel a természeti adottságokra (Besztercebánya rendelkezik a legnagyobb

erdőterülettel a SzK-ban) a megye a fakitermelésben (főként annak északi és észak-

keleti részében) a többi megye értékeit többszörösen meghaladó teljesítményt nyújt.

Besztercebánya déli része a mezőgazdaságra összpontosít, főként a szőlőtermesztésre.



Aluminios Cortizo Újbánya (Nová Baňa)

Spanyolország gépipar

Brother Korpona (Krupina)

Japán / Nagy-Britannia vegyipar

Doka Industrie GmbH Besztercebánya (Banská Bystrica)

Ausztria faipar / bútoripar

KNAUF Insulation Újbánya (Nová Baňa)


OJALA YHTYMA Kriván (Kriváň) Finnország gépipar

Petrochema a.s. Oláhdubova (Dubová)

Orosz Föderáció vegyipar

SEWON ECS Rimaszo

mbat

(Rimavsk

á Sobota)

Dél-Korea elektrotechnikai

SMZ Jelšava Jolsva (Jelšava) Szlovákia kohóipar

Vitri Elektro Metalurgica

Nagykürtös

(Veľký Krtíš)

Spanyolország elektrotechnikai


Besztercebánya megye területének tagoltsága és nehéz megközelíthetősége

kedvezőtlenül befolyásolja a közlekedési útvonalak kiépítését. A természeti feltételek

nem teszi lehetővé, hogy jelentősebb mértékben fejlesztésre kerüljenek az egyes

közlekedési módok.


2011









A megye közlekedési rendszere nem felel meg annak gazdasági fejlődése által

támasztott igényeknek. Lemarad, főként ami a modern úthálózattal való

felszereltséget illeti.

A megyében található a Szliács repülőtér, amelyet időszakos civil személyszállításra


39

is használnak. Két vasútvonal köti össze Szlovákia déli részét az északi résszel,

valamint a nyugatit a keleti résszel.

Ezek integrálva vannak a kiterjedt regionális vasútvonal-hálózatba.

A távközlési szolgáltatások a megszokott rendelkezésre álló modern technológiák

által vannak bebiztosítva, és ár szempontjából nagyon különbözőek.


létesítmények

Besztercebánya megye gazdag hagyományokkal rendelkezik az oktatásügy terén (itt volt az első Bányászati Főiskola Szlovákia területén Selmecbányán, amely az első műszaki főiskola is volt egyúttal a világon).

Jelenleg Besztercebányán két főiskola van: Művészeti Akadémia és a Bél Mátyás

Egyetem. Ezen kívül sok gimnázium, középiskola és szakmunkásképző is található itt.

Zólyomban székel a Műszaki Egyetem, amelynek Erdőmérnöki Kara a múltban az

egyedüli erdészeti és fafeldolgozási főiskola volt az egykori Csehszlovákiában.

Középiskolák

2011










2011




Óvodák 372 8 2 382



Oktatási nyelv


magyar


Gimnáziumok 21 1 3





40


Óvodák 311 50 12


Kultúra

Besztercebánya gazdag történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkezik, főként

a színjátszás terén. Besztercebányában 5 színjátszó testület működik (Állami Opera,

Bábszínház a határvonalon, Táncstúdió Színház, Átjáróházi Színház, Anderle Anton

Hagyományos Bábszínháza), Zólyomban a J. G. Tajovský Színház, amely minden

évben megrendezi a Zólyomi Várjátékok nemzetközi fesztivált. Valamennyi

járásszékhely saját kulturális létesítményekkel, könyvtárakkal, művészi

érdekcsoportokkal rendelkezik.










Egészségügy

Az egészségügyi ellátást a megyében az egészségügyi létesítmények hálózata

képviseli, amelyek közt dominál a Szlovák Köztársaság egyik legnagyobb kórháza, az

F. D. Roosevelt Egyetemi Kórház, amely magas szintű szakértelméről híres számos

specializációs területen.

A megyében az egészségügyi ellátást a valamennyi egészségügyi létesítmény alkotta

hálózat biztosítja be. Besztercebánya megye 18 kórházzal, 6 természetes

gyógyfürdővel (Borosznó/Brusno, Csíz/Číž, Gyűgy/Dudince, Kovácsfalva/Kováčová,

Szliács/Sliač, Szklenófürdő/Sklené Teplice) és két gyógyfürdőintézettel

(Gyűgy/Dudince, Kovácsfalva/Kováčová) rendelkezik. Az egészségügyi

létesítmények számának legnagyobb hányadát járóbeteg-ellátó rendelők teszik ki.



2010

Kassa megye

Összesen 2 073

Kórházak 18

járóbeteg-ellátó létesítmények 1 618

szakosodott gyógyintézetek ..

természetes gyógyfürdők ..

Gyógyintézetek 5


Idegenforgalom


41

A hegyes vidék az északi részen és a fürdőközpontok a megye egész területén kiváló

feltételeket teremtenek a turisztika, gyógyüdülések és pihenés számára. Ezek ideális

feltételeket jelentenek az idegenforgalom fejlesztéséhez.


elemzése

Erősségek:

• elegendő szabad munkaerő, • magas képzettségi szint a regionális központokban,

• nagy kiterjedésű nyersanyagbázis, amely számos ágazat számára nyújt nyersanyagot, • kiépített pozíció az exportpiacokon, főként a kohászat, fafeldolgozó ipar, üvegipar,

kerámiaipar és vegyipar terén,

• elegendő szabad barna és zöld terület, amely alkalmas ipari parkok és zónák

kiépítésére,

• jelentős potenciál a külföldi befektető - a régióból származó alvállalkozó kapcsolatok

kiépítésére,

• megfelelő természeti, éghajlati és kulturális feltételek az idegenforgalom fejlesztésére,

• számos ásványvíz, termál- és gyógyvízforrás,

• Besztercebánya megye kedvező elhelyezkedése az áru és szolgáltatások áramlása

szempontjából az új EU tagállamok között,

• sűrű regionális közúti és vasúti hálózat (kivéve a Nagykürtösi járást),

• a Pozsony - Zólyom - Kassa (beleértve a Fülek (Fiľakovo) - Sátorosbánya

(Šiatorská Bukovinka)) pályaszakaszt is) „déli vasúti útvonal“ besorolása a

TEN Transzeurópari Vasútvonalak Hálózatába, amelyet a TINA projekt kísér

figyelemmel,

• a távközlési infrastruktúra becsatolása a multinacionális távközlési hálózatokba,

• a régió dél-keleti részében jó minőségű szántóföldek találhatók, és megfelelő

éghajlati viszonyok a kultúrnövények termesztéséhez.

Gyengeségek:

• a munkanélküliek alacsony képzettségi szintje a megye déli járásaiban,

• a magánvállalkozások és kézművesség alacsony támogatottsága az állam részéről,

• a nyersanyagbázis nem megfelelő kihasználása,

• az alacsony hozzáadott értékkel rendelkező termelés magas aránya,

• a termelés alacsony technológiai és technikai szintje és a termékek alacsony

versenyképessége,

• az ipari kutatás-fejlesztés leépítése,

• nem elegendő beáramló KKB,

• az információs technológiák nem elégséges kihasználása az ipari, kereskedelmi és

idegenforgalmi szektorban,

• nem kielégítő régión túli összeköttetés a közlekedési infrastruktúrában,

• a regionális közlekedési infrastruktúra egy részének nem megfelelő közlekedés-

technikai és üzemi állapota (utak, hidak, vasúti pályák),

• a személy- és teherszállítás áthelyeződése a vasutakról a közutakra, és a kombinált

szállítás kis mértékű alkalmazása,

• a telektulajdon fragmentáltsága és nem megfelelő mértékben fejlett


42

termőföldpiac. Lehetőségek:

• kedvezőbb vállalkozási feltételek létrehozása,

• új beruházók belépése a már meglévő termelőcsarnokokba,

• ipari zónák és parkok fejlesztése,

• a kisiparosi és kézművesiparosi vállalkozás és önfoglalkoztatás támogatása a régióban,

• magasabb szintű befejezéssel rendelkező termelések fejlesztése, amelyek a hazai

nyersanyagok feldolgozásán alapszanak,

• a magas hozzáadott értékkel rendelkező vállalkozói tevékenységek fejlesztése,

• egy harmadik nagyvárosi központ létrehozása a Besztercebánya - Zólyom agglomerációban,

• a történelmi, kulturális és természeti adottságok kihasználása az idegenforgalom

fejlesztésére,

• az alapvető közlekedési rendszerek kiépítésének lehetősége és azok rákapcsolása a

nemzetközi közlekedési folyosókra,

• a legrövidebb Krakkó - Budapest közlekedési csatlakozás kiépítésének kihasználása

Besztercebánya megye területén keresztül,

• a Szliács repülőtér kapacitásainak felhasználása rendszeres légi járatok számára,

• növekvő érdeklődés a vidéki turizmus és

agroturizmus iránt. Veszélyek:

• a szakképzett munkaerő eláramlása a régióból,

• a szociálisan marginalizált lakossági csoportok és a bűnözés alakulására negatív

kihatással lévő fiatalkorúak hányadának folytatódó növekedése,

• a szakképzett munkaerő egyenetlen eloszlása a régióban,

• a befektetők nem elégséges érdeklődése a csődbe ment társaságokba való belépés iránt,

• technológiai és ismereti szempontból való lemaradás,

• az ipar kutatás-fejlesztési bázis jelentős meggyengülése és gyakorlatilag a vállalati

kutatás-fejlesztési bázis megszűnése a régióban,

• a megye területének elszigetelődése, mivel a fő nemzetközi közlekedési folyosók a

megye területén kívül húzódnak, és nincsenek megfelelő kapacitással

rendelkező utakkal és vasúti infrastruktúrával kellőképpen hozzáférhetővé

téve,

• a tulajdoni viszonyok transzformációs folyamata még nem fejeződött be.

2.5 Kassa megye (Košický kraj)



43

Szlovákia dél-keleti részében terül el Kassa megye, amely 6 752 km2 területével az

ország 13,8 %-át teszi ki. Délen Magyarországgal, keleten Ukrajnával, északon

Eperjes megyével és nyugaton pedig Besztercebánya megyével határos.

A közigazgatási egységek szempontjából 11 járásra osztódik fel: Gölnicbánya

(Gelnica), Kassa (Košice) I, Kassa II, Kassa III, Kassa IV, Kassa-vidéke (Košice –

okolie), Nagymihály (Michalovce), Rozsnyó (Rožňava), Szobránc (Sobrance), Igló

(Spišská Nová Ves) és Tőketerebes (Trebišov). Kassa a megyeszékhely.

Kassa megye területe jelentős mértékben védett terület a természetvédelmi törvény

értelmében. 4 nagy kiterjedésű védett terület került itt kijelölésre, konkrétan a Szlovák

Paradicsom Nemzeti Park és a Szlovák-karszt, Latorca és Vihorlát tájvédelmi terület.

Természeti unikumnak számít a Dobsinai jégbarlang (Dobšinská ľadová jaskyňa) és a

Herlányi gejzír (Herliansky gejzír). Gazdasági és üdülési jelentőséggel bírnak a

Széles-tó (Zemplínska šírava), Idabukóc (Bukovec), Óruzsin (Ružín) és Dobsina

(Dobšiná) víztározók. A terület az északi mérsékelt éghajlati zónába tartozik és az

adott meteorológiaii állomásokon mért évi átlaghőmérséklet 8 – 10 °C között mozog.

Az északi részek hidegebbek, a dél-keleti rész azonban bizonyos területeken eléri a

szárazföldi szubtrópusok hőmérsékleteit is.

A legnagyobb folyó a Bodrog, amely az Ondava (Ondava), Tapoly (Topľa), Latorca

(Latorica) és Laborc (Laborec) folyók találkozásából jön létre, és a Kelet-Szlovákiai-

alföld (Východoslovenská nížina) vízelvezetését biztosítja be. Ezen a folyón kívül

meg jelentős a Hernád (Hornád), de a Salyó (Slaná) és Bódva (Bodva) folyó is; a

terület dél-keleti részén 5,2 km-es szakaszon átfolyik a Tisza (Tisa) folyó is. A folyók

bizonyos években árvizeket okoznak.

Az energia- és nemfémes nyersanyagok közül a megyében kőolaj és földgáz található

a Nagymihályi (Michalovce) és Tőketerebesi (Trebišov) járásokban. A geotermikus

energiaforrások Kassa-vidéke járásban, Györke (Ďurkov) közelében találhatók. Az

ércnyersanyagok közül jelentőséggel bír a vas- és ezüstérc a Rozsnyói (Rožňava) és

Iglói (Spišská Nová Ves) járásokban. Fontosak a következő lelőhelyek: magnezit

Kassa környékén, kősó a Nagymihályi járásban, zsírkő és gipszkő a Rozsnyói és Iglói

járásokban. A megyében különböző típusú építőkő, téglapipari agyag, mészkő, kaolin,

kavicsos homok és egyéb található.

2.5.2 Demográfia

Lakosság száma

2011


Kassa megye 792 991 386 785 406 206


A megye lakosságának eloszlása nagyon egyenetlen. A megye legtöbb lakosa Kassa

megyeszékhelyben lakik a megye összlakosságának számából kivett 30,1 %-os

részesedéssel. A sűrűbben lakott területek közé tartozik a Nagymihályi, Kassa-vidéke,

Tőketerebes és Igló járás, ahol a megye lakosságának 12 – 15 %-a található. A

lakosok legkisebb hányada (3 %, illetve 4 %) a Szobránci és Gölnicbányai járásban


44

lakik.


2011

Élveszületés

ek száma

Elhalálozás

ok száma

Természetes

népességnöv

ekedés

Teljes

népességnöv

ekedés

Kassa megye

Összesen 10 019 7 372 2 647 2 154

Férfiak 5 088 3 852 1 236 1 063

Nők 4 931 3 520 1 411 1 091



2011

Kassa megye

Szlovák 580 604

Magyar 74 715

Roma 37 041

Cseh, morva, sziléziai 3 488

Ruszin 3 071

Ukrajnai 1 667

Német 1 184

Lengyel 350

Orosz 280

Egyéb és nem megadott 90 591



A Szlovák Érchegység (Slovenské Rudohorie) a régió nyersanyagbázisát szolgáltatja,

amely a régmúltban előfeltételeket teremtett a bányászat, színesfémkohászat és

gépipar létrehozásához. Ezek az ágazatok a modern vasmű és a vegyipari vállalatok

domináns pozíciójával együtt az ipar döntő részét képezik. A fő gazdasági ágazatok az

ipar (kohászat, gépipar, élelmiszeripar, elektrotechnikai ipar, kitermelő ipar,

építőanyag-, üzemanyag- és energiatermelő ipar), építőipar és a mezőgazdaság. A

megye déli része a Kelet-szlovákiai-alföld részét képezi, és ez határozza meg a

gazdaság jellegét is. A mezőgazdasági termelés az alapja az élelmiszeriparnak,

amelynek a mezőgazdasági őstermelés termékeit dolgozza fel. A mezőgazdasági

termelés a Kassa-vidéke, Tőketerebesi, Nagymihályi és Szobránci járásokban

összpontosul.


45

Ipari vállalatok

2011

Bruttó

forgalom

(ezer €)

Folyó

termelőfelhasznál

ás (ezer €)

Ipari üzemek

száma

Hozzáadott

érték (ezer €)

Kassa megye 6 455 406 5 197 390 240 1 258 015

Iglói (Spišská Nová

Ves) járás 512 814 393 567 50 119 247

Tőketerebesi (Trebišov)

járás 54 088 35 322 23 18 766

Gölnicbányai (Gelnica)

járás

10 511 5 966 4 4 546

Kassa (Košice) I járás 1 176 501 921 690 31 254 811

Kassa (Košice) II járás 2 662 926 2 220 830 15 442 096

Kassa (Košice) III járás 99 999 999 99 999 999 1 99 999 999

Kassa (Košice) IV járás 481 057 376 012 39 105 045

Kassa-vidéki (Košice -

okolie) járás 622 124 508 548 23 113 576

Nagymihályi

(Michalovce) járás

629 530 514 113 35 115 416

Rozsnyói (Rožňava)

járás 300 353 217 278 17 83 075

Szobránci (Sobrance)

járás

99 999 999 99 999 999 2 99 999 999

Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala A ( 99999999 ) szám azt jelenti, hogy az adat nem hozható nyilvánosságra annak bizalmas jellege miatt.

A mezőgazdasági termőterület 338 ezer ha területen fekszik, ami a megye területének

50,1 %-át teszi ki; ennek több mint három ötöde szántóföld, egy harmada pedig

állandó legelő. A terület két ötödét borítja erdő. A szántóföld több mint három

negyede a Kassa-vidéke, Nagymihályi és Tőketerebesi járásokban található, erdő

borítja főként a Gölnicbányai és Rozsnyói járások területét.


Az úthálózat teljes hossza a megyében 2 378,9 km, ebből 5,3 km az autópálya, 336,7

km az I. osztályú út és 586,4 km a II. osztályú út. A megyén 788,6 km hosszú

vasútvonal halad át. Jelentős a szárazföldi kikötő - átrakodó állomás Tiszacsernyőn

(Čierna nad Tisou). Kassán található egy nemzetközi jelentőségű repülőtér.


Szlovákia úthálózatának teljes hossza 17,8 ezer km, ebből Kassa megyében összesen

2,4 ezer km út található. A megye 13,4 %-os arányban részesedik Szlovákia

úthálózatának hosszából. Az egyes kategóriákba sorolt utak hosszának hányadrésze

Kassa megyében Szlovákia az egyes kategóriákba sorolt útjainak hosszával

összevetve (lásd a következő táblázatot). A következő táblázat mutatja Kassa megye

teljes közúti úthálózatát.


2011

Kassa megye





46





Alapjában véve megállapítható, hogy az alacsonyabb kategóriájú közúti úthálózat

sűrűsége kielégítő, de hiányoznak a magasabb kategóriájú utak - gyorsforgalmi utak,

autópályák és I. osztályú utak.

Vasúti közlekedés

Kassa mint megyeszékhely a vasúti közlekedés csomópontja, ahol a fő nemzetközi

vasútvonal közvetlenül csatlakoznak Szlovákia vasútvonalaihoz. A vasúti közlekedés

infrastruktúrájára viszonylag sűrű hálózat jellemző, viszont elavult technológiával, és

ráadásul a vasúti közlekedési infrastruktúra műszaki bázisa nincs kellőképpen

felkészülve a közlekedési és szállítási piac változó feltételeire és struktúrájára. Ezt az

állapotot főként a vasúti közlekedési műszaki bázis alacsony műszaki szintje és

minősége okozza, valamint annak elhanyagolt karbantartása és nem megfelelő

felújítása.

Légi közlekedés

Kassa repülőtere egy nyilvános civil repülőtér belföldi és nemzetközi légi járatok

számára. Rendszeres és időszakos légi közlekedést bonyolít le. Az útlevél- és

vámellenőrzés 24 órán keresztül rendelkezésre áll. Az üzemeltetés összhangban van a

nemzetközi légi közlekedési szabályokkal.

A repülőtér 2 terminállal rendelkezik: egy a charter járatok számára, a másik pedig az

általános repülőjáratok számára. Mindkét terminálban az ellenőrzést és

csomagkezelést 12 rendelkezésre álló bokszban intézik.

2.5.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények

Fejlett a kereskedelmi, szolgáltatási, pénzügyi intézmény, egészségügyi és szociális

létesítmény, valamint tudományos és kulturális létesítmény rendszere.

Oktatásügy

A felsőoktatás Kassán összpontosul, ahol 4 főoktatási intézmény található (P. J.

Šafárik Egyetem, Műszaki Egyetem, Állatorvosi Egyetem és a magán Biztonság-

irányítási Főiskola). Kassán székel a SzK Alkotmánybírósága és a SzK Elnökének

Hivatala.

Középiskolák

2011


Kassa megye








47


2011

Állami Magán Egyházi Össze

sen Kassa megye


Óvodák 435 4 10 449



Oktatási nyelv


magyar

Kassa megye

Gimnáziumok 24 2 3





Óvodák 369 54 15


Kultúra

A tény, hogy Kassa megyében, csakúgy mint a többi határ menti megyében, több

nemzetiség is él (ebben az esetben túlnyomó részt magyar nemzetiségű kisebbség),

tükröződik a kulturális létesítmények és intézmények számában is, amelyek több-

nemzetiségű jelleggel bírnak. Kassa megyeszékhelyben összpontosulnak olyan

kulturális létesítmények mint az Állami Színház, Bábszínház, Cassa Kassa Színház,

Thália Színház. Nemcsak Kassa megye, hanem egész Szlovákia kultúrájában előkelő

helyet foglal el a Kassai Állami Filharmónia.

A megyeszékhely mint járási székhely múzeumok, képtárak, kulturális és művelődési

központok széles körű hálózatával rendelkezik. A megye déli része számos történelmi

kulturális emlékéről híres, mint pl. Betlér (Betliar), Krasznohorka (Krásna Hôrka) és

egyebek.

Kassa megye










48

Egészségügy

A tény, hogy a megyeszékhelyben található a P. J. Šafárik Egyetem Orvosi Kara, kedvező

feltételeket hozott létre a

Kassai L. Pasteur Egyetemi Kórház kiépítésére, amely magasan specializált

orvostudományi intézetek központja is egyaránt. Ezen kívül Kassán számos állami és

magán kórház és egészségügyi központ is működik.



2010

Kassa megye

Összesen 2 073

Kórházak 18

Járóbeteg-ellátó létesítmények 1 618

Szakosodott gyógyintézetek 0


Gyógyintézetek 5


Idegenforgalom

Valamennyi járás területén kiváló feltételeket találunk az idegenforgalom

fejlesztésére. A Szlovák Paradicsom természeti szépségei egyedülállóak. A Szlovák-

karszt verhetetlen a barlangok, szakadékok, fennsíkok és további különlegességek

számában. A víztározó a Nagymihályi járásban már évek óta ad otthont a vízi

sportoknak és pihenésnek. A Gömör-vidéki történelmi várak és kastélyok jelentős

motivációs elemet képeznek a belföldi és külföldi turisták számának növelésében.


elemzése

Erősségek:

• ipari jelleg, ahol valamennyi ágazat képviselteti magát, • a régiót meghaladó jelentőségű hasznosítható nyersanyagkészletek (zsírkő,

magnezit, mészkő, só),

• elegendő építési kapacitások az ipari, közlekedési építményekhez, lakás- és

infrastruktúra építéshez is,

• elegendő szakképzett, középiskolai végzettséggel rendelkező munkaerő,

• nagy kiterjedésű természetes komplexumok a kulturális örökséggel együtt

lehetőségeket teremtenek az idegenforgalom számára,

• a kiváló termőföldi és éghajlati potenciál a műszaki előfeltételekkel együtt a

mezőgazdaság számára a Kelet-szlovákiai-alföldön,

• Kassai nemzetközi repülőtér,


49

• kombinált közlekedés termináljai és a széles nyomtávú vasútvonal lehetővé teszi az

átrakodás nélküli szállítást Európába,

• Kassa - a művelődés, tudomány, kutatás és kultúra

központja. Gyengeségek:

• a terület nem megfelelő közlekedési megközelíthetősége,

• az agrárszektor technológiai és technikai elmaradottsága,

• nem megfelelő kutatási bázis és annak hiánya azokban az ágazatokban, amelyek

perspektívával rendelkeznek, pl. a gazdaság fejlődése szempontjából,

• az elsődleges termelés van túlsúlyban a a véglegesítéssel szemben,

• az ipari termelés energia- és anyagigényes szerkezeti felépítése (metallurgia,

vegyipar), amely az importált nyersanyagokra épít és rontja a környezet

minőségét,

• az idegenforgalmi potenciál nem megfelelő kiaknázása, az anyagi és műszaki

felszereltség hiánya az idegenforgalmi központokban,

• a lakosság alacsony mértékű rácsatlakozása a vízvezeték és szennyvízelvezető hálózatra,

• alapfokú végzettséggel rendelkező lakosság magas aránya (főként a roma lakosság),

• magas munkanélküliségi ráta.

Lehetőségek:

• az ipari produkció értékesítésének lehetősége az ukrán és orosz piacokon,

• a fent említette előfeltételek megvalósítását támogatja az átrakodás nélküli

közlekedési csatlakozás és a kombinált közlekedési terminál is,

• a hulladék hő felhasználása az üvegház-gazdaságban,

• a pénzügyi források összevonása az életkörnyezet minőségének javítására,

• a támogatási alapok felhasználásának lehetősége az oktatásra, művelődésre és

tudományra, valamint a munkapiaccal kapcsolatban lévő oktatási intézmények

támogatása,

• a civil társadalom elemeinek hangsúlyozása és a nem állami non-profit és állami

szervezetek közti együttműködés támogatása.

Veszélyek:

• az autópálya- és közútvonal-hálózat nem kerül kiépítésre,

• az infrastruktúra kiépítésére és felújítására fordítandó pénzügyi források hiánya,

• az ipar szerkezeti átalakításának negatív kihatásai a munkaerőpiac jelenlegi állapotára,

• ökológiai balesetek veszélye,

• hiányzik a roma probléma megoldásának koncepciója,

• a roma lakosság magas százalékaránya,

• növekvő munkanélküliség,

• hiányoznak olyan intézmények, amelyek figyelembe vennék az oktatás funkciója és

a munkapiac igényei közti kapcsolatot,

• a szakképzett munkaerő eltávozása a SzK egyéb régiói általában vett nagyobb vonzalma következtében.


50

3. A munkaerőpiac elemzése az egyes régiókban

A munkaerő-piaci helyzetet számos tényező befolyásolja, amelyek közül a

legfontosabb a gazdasági fejlődés, a munkanélküliség alakulása Szlovákiában és nem

utolsó sorban pedig a globális gazdasági válság. A nyilvántartott munkanélküliségi

ráta a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal adatai alapján (a továbbiakban

csak „MSzCsH“) 2012. 8. 31-vel elérte a 13,19 %-os határt.

Munkanélküliség

A munkanélküliség az egyes régiókban a szlovákiai átlaggal összevetve jelentősen

eltér. Legrosszabb a helyzet az Eperjes (Pešov) (19,25 %), Besztercebánya (Banská

Bystrica) (18,88 %) és Kassa (Košice) (18,48 %) megyében (összehasonlítás képpen

Pozsony megyében az MSzCsH 5,48 %-os munkanélküliségi rátát tart nyilván. Ha

összehasonlítjuk az egyes járásokat, a munkanélküliség jelentős mértékben eltér az

egyes megyék közt is. Magasabb munkanélküliségi rátát tartanak nyilván főként

Besztercebánya déli járásaiban és Eperjes, illetve Kassa megye egyes járásaiban.

Szlovákia legmagasabb munkanélküliséggel küszködő járásai (20 % felett) a

következők: Rimaszombat (Rimavská Sobota) (33,70 %), Nagyrőce (Revúca) (30,66

%), Késmárk (Kežmarok) (28,26 %), Rozsnyó (Rožňava) (28,02 %) Kisszeben

(Sabinov) (26,59 %), Tőketerebes (Trebišov) (25,75 %), Poltár (Poltár) (25,00 %),

Nagykürtös (Veľký Krtíš) (24,25 %), Losonc (Lučenec) (23,79 %). A

munkanélküliség alakulása az elmúlt években közvetlen összefüggésben áll a

gazdasági válsággal.

A nyilvántartott munkanélküliségi ráta alakulása a Szlovák Köztársaságban

Függőleges mutató / 100 %-ban

- összesen

- férfiak - nők

© A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala


51

A statisztikai mutatók alapján a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal 2012. 8.

31-vel 2 702 281 számú gazdaságilag aktív lakosságot tart nyilván. A nyilvántartott

álláskeresők száma ezzel a dátummal 398 365 személy, ebből 198 424 volt a nő. A

rendelkezésre nem álló álláskeresők száma 41 942 személy volt (oktatás: 123

személy, családtagot ápoló és munkaképtelen: 24 125 személy, végzős gyakorlaton

részt vevők: 7 604 személy).

Foglalkoztatottság és bérek

2012

A

foglalkoztatott

személyek

átlagszáma

Foglalkoztatott

ság növekedési

index

Átlag havi

nominálbér

(€)

Bérnövekedési

index

Szlovák

Köztársas

ág

1. negyedév 2 197 681 100,6 770 103,2

2. negyedév 2 204 512 100,2 793 101,5

3. negyedév 2 186 962 99,9 784 102,0


Az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély (a továbbiakban csak „ASZJ“)

kedvezményezettjeinek száma 2012. 8. 31-vel 354 494 lakos volt, az anyagi

szükséghelyzetben lévő személyek száma a SzK lakosságának 6,56 %-át teszi ki

(2011. 12. 31-vel 5 404 322). Az egyes megyék és járások szempontjából a helyzet

ezen a területen hasonló mint a munkanélküliség esetében, és a legtöbb juttatás

kedvezményezett a Nagyrőcei (Revúca) 23,55 %, Rimaszombati (Rimavská Sobota)

21,67 %, Rozsnyói (Rožňava) 19,04 %, Késmárki (Kežmarok) 17,334 %, Kisszebeni

(Sabinov) 16,01 % és Tőketerebesi (Trebišov) 15,50 % járásokban van.

Munkaerő-piaci politika

A munkaerőpiac definíciója nem rendelkezik állandó meghatározással, de alapvetően

úgy jellemezhető, mint a lakosságnak nyújtott támogatás- és segítségnyújtási rendszer

a munkapiaci munkarendszerbe történő bekapcsolódásuk során. A munkaerő-piaci

politikát nemcsak a foglalkoztatási szolgálatról szóló törvény határozza meg, hanem

tulajdonképpen valamennyi fő gazdasági, adó- és szociális törvény is meghatározza

azt. Formák, tevékenységek, intézkedések és eszközök együttesét jelképezi,

amelyeket a foglalkoztatási szolgálatban alkalmaznak a nyilvántartott

munkanélküliekkel való együttműködés során, és további célja, hogy megfelelő

feltételeket teremtsen azok számára, akik már állományban vannak.

A munkaerő-piacot befolyásoló tényezőket nemcsak a munkajogi és szociális

jogszabályok határozzák meg, pl. a munkaidő szabályzásával, a meghatározott

minimálbérrel, a nyugdíj-folyósítási feltételekkel, de pl. az iskolalátogatás hossza is.

A SzK Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztériuma, amely a munkaerő-piaci

politika kidolgozásáért felel, úgy valósítja meg azt, hogy meghatározza a munkaerő-

piaci politika céljait és prioritásait az országos szinten. Ezek a célok és prioritások a

gazdasági és szociális politikai célok alapján kerülnek meghatározása, amelyek

konkrétan le vannak fektetve a kormány programnyilatkozatában, illetve a SzK

Nemzetgyűlése által elfogadott további dokumentumokban.


52

A munkaerő-piaci politika felosztása:

passzív munkaerő-piaci politika - a munkanélküli személyek bevételének

fenntartására irányuló programcsomag

aktív munkaerő-piaci politika - a munkanélküliek a munkaerő-piachoz és

munkahelyekhez való jobb hozzáférését, valamint a munkaerőpiac hatékony

működését irányzó programcsomag.

Passzív munkaerő-piaci politika

A passzív munkaerő-piaci politika eszközei

munkanélküli ellátás

anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély

korkedvezményes nyugdíj folyósítása a nyugdíj előtti korban lévő személyek

számára, akiket létszámleépítés miatt bocsátottak el.

A munkanélküli juttatás biztosítási elven alapul, és részét képezi a

társadalombiztosítási rendszernek. A munkanélküli juttatást a munkáltatók,

munkavállalók és önálló vállalkozók járulékaiból finanszírozzák.

A munkanélküli juttatásra való jogosultság feltételei:

a munkaviszony vagy önálló kereseti tevékenység hiánya

minimális biztosítási idő, vagyis három év járulékfizetés az elmúlt négy év

során. Az ellátás összege a kiszámítási alap 50 %-a. 6 hónapig áll fenn jogosultság az

ellátásra.

A munkanélküli ellátásban részesülők száma a SzK-ban

Az ellátás fajtája 2012 októberében 2012 novemberében 2012 decemberében

Munkanélküli ellátá 40 650 40 580 41 770

Forrás: Társadalombiztosító

A munkanélküli ellátás összege a SzK-ban

Az ellátás fajtája 2009-es év 2010-es év 2011-es év

Munkanélküli ellátá 248 257 289

Forrás: Társadalombiztosító

Anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély

minimális garantált bevételt biztosít

nem jár alanyi jogon

a háztartás bevételének megvizsgálása alapján kerül folyósításra.

A juttatás összege függ az egy háztartásban élő személyek számától. A segélyhez

nyújtott járulékok az elvégzett tevékenységek alapján kerülnek nyújtásra (átképzésben

és képzésben való részvétel, akitvációs munkák elvégzése). Ezeket a járulékokat

meghatározott célra adják (lakhatási járulék, védelmi járulék, egészségügyi ellátási

járulék).

Kiemelt szociális juttatások kedvezményezettjeinek száma

2012 december ASZJ

és

JaS

ASZJ -

ÁK CsP Sz

T

KPJ ÁPT

Szlovák Köztársaság 183 179 131 551 678 727 141 986 168 354 59 093


53

Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal ASZJ és JaS - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és járulék a segélyhez

ASZJ - ÁK - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély - segély és juttatások az álláskeresők számára

CsP - családi pótlék SzT -

szülői támogatás

KPJ- a súlyosan fogyatékos személyek kompenzálására nyújtott pénzügyi juttatások ÁPT - ápolási pénzügyi támogatás

2012. október

31-vel

2012.

november

30-val

2012. december

31-vel

A nyugdíjasok száma a Szlovák

Köztársaságban 1 304 133 1 310 374 1 312 257

A folyósított nyugdíjak száma - öregségi 975 951 979 290 980 863

- korkedvezményes öregségi 24 944 24 927 24 404

- rokkantsági 227 188 227 770 227 801

- özvegyi (nő) 296 799 297 727 297 828

- özvegyi (férfi) 38 644 38 952 39 049

- árvasági (gyermekek) 24 313 26 225 26 923

- fiatalkori rokkantsági (állam által fizetett) 7 594 7 729 7 800

- egyéb (állam által fizetett) 1 1 1

- feleségi (állam által fizetett) 1 052 1 038 1 030

- szociális (állam által fizetett) 2 330 2 324 2 319

Összesen 1 598 816 1 605 983 1 608 018 Forrás: Társadalombiztosító

Aktív munkaerő-piaci politika

Az aktív munkaerő-piaci politika célja:

segíteni azoknak, akiket munkanélküliség fenyeget

segíteni a munkanélkülieknek, hogy minél előtt munkába álljanak, mielőtt

tartósan munkanélküliekké válnának.

Az aktív munkaerő-piaci politika alapvető szolgáltatásai, amelyeket a lakosság

számára a foglalkoztatási szolgálat törvény szabályoz a következők:

a) megfelelő állás közvetítése,

b) szaktanácsadási szolgáltatások,

c) képzés és a munkaerő-piacra való felkészülés,

d) munkahely-létrehozás támogatása.

Ad a) Megfelelő állás közvetítése egy olyan tevékenység, amely megfelelő állás

felkutatására és megfelelő állás felkínálására irányul az álláskereső és állás iránt

érdeklődő számára, és egyúttal egy olyan tevékenység is, amely a munkáltató

számára történő megfelelő munkavállalók keresésével és ajánlásával kapcsolatos.

Az állásközvetítés részét képezi az alábbi is:

nyilvántartási tevékenység,

információs és tanácsadói szolgáltatások,

a szabad munkahelyek listáinak létrehozása,

az álláskeresők és munka iránt érdeklődők által keresett állások listáinak

létrehozása,

a munkahelyek listáinak és a keresett állások listáinak nyilvánosságra hozása

az interneten, sajtóban és további tömegtájékoztatási eszközökben.

Ad b) Szaktanácsadási szolgáltatások


54

A tevékenység az alábbira irányul:

az álláskereső elhelyezkedésével kapcsolatos problémák megoldása,

annak személyi előfeltételei és az adott állás betöltésére vonatkozó

követelmények összhangba hozása,

az álláskereső döntéshozatalának és viselkedésének befolyásolása,

valamint a szociális és munkahelyi alkalmazkodás.

Ad c) Képzés és a munkaerő-piacra történő felkészülés alatt nem értjük az olyan

elméleti vagy gyakorlati felkészülést, amelyet:

a munkáltató köteles az alkalmazottak számára bebiztosítani a vonatkozó

jogszabályok értelmében a munkavégzésük szerint,

az alkalmazott saját érdeklődése alapján abszolvál anélkül, hogy az általa a

munkáltatónál végzett munkához szükséges-e a képzettsége módosítása.

Ad d) Munkahely-létrehozás támogatása

Az aktív munkaerő-piaci politikában jelentős szerepet töltenek be azok az eszközök,

amelyek új munkalehetőségek létrehozásának támogatására irányulnak. Bizonyos

munkanélküli csoportoknak adott juttatásokról van szó, pl. önfoglalkoztatásra vagy

munkalehetőség létrehozására a munkáltatónál, és eközben teljesülnek a valamelyik

juttatás folyósításához szükséges feltételek.

Foglalkoztatási szolgálat

A foglalkoztatási szolgálat a munkaerő-piaci résztvevők támogatására és segítésére

irányuló intézmény- és eszközrendszer álláskeresés, munkahelyváltás, szabad

munkahelyek betöltése és a munkaerő-piaci aktív eszközök alkalmazása során.

Intézmények

A Szlovák Köztársaság területén foglalkoztatási szolgálatot az alábbi állami

szervezetek nyújtanak:

a) Központi Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal

b) Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal

A T.t. 5/2004 sz. foglalkoztatási szolgálatról

és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye későbbi előírások

értelmében a következő nem állami alanyok is nyújthatnak foglalkoztatási szolgálatot:

a) díj ellenében állásközvetítést nyújtó jogi vagy természetes személy

A díj ellenében történő állásközvetítést olyan jogi vagy természetes személy végezheti,

amely erre a T.t. 455/1991 sz. magánvállalkozásról szóló törvénye szerint (iparűzési

törvény) és későbbi rendelkezések értelmében kiadott engedéllyel rendelkezik.

b) Munkaerő-kölcsönző ügynökség

A munkaerő-kölcsönző ügynökségek olyan jogi vagy természetes személyek, amelyek


55

munkaviszonyban foglalkoztatják az adott személyt abból a célból, hogy a felhasználó

munkáltatóhoz kirendeljék ideiglenes munkavégzésre annak felügyelete és vezetése

alatt.

c) Támogatott foglalkoztatási ügynökség

A támogatott foglalkoztatási ügynökség egy olyan jogi vagy természetes személy,

amely fogyatékos személyek, tartósan munkanélküli személyek és munkáltatók

számára nyújt az állás megszerzésére vagy megtartására, illetve fogyatékos személy

és tartósan munkanélküli személy munkavégzésre történő megnyerésének

elősegítésére irányuló szolgáltatásokat.

A lakosságnak nyújtott ellátások

Az álláskeresőnek a munkaügyi, szociális és családügyi hivattal a T.t. 5/2004 sz.

foglalkoztatási szolgálatról

és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye későbbi

előírások értelmében az alábbi juttatásokat nyújtja:

juttatás a képzés és a munkaerő-piacra történő felkészülés során (46. §)

hozzájárulás az önálló kereseti tevékenység végzéséhez (49. §)

a hátrányos helyzetű álláskereső bevonására adott juttatás (49a. §)

végzős gyakorlat megvalósításához adott hozzájárulás (51. §)

az önkéntes szolgálat formájában végzett aktivációs tevékenységhez adott hozzájárulás

(52a. §).

Az alkalmazott számára, aki a munkába állás előtt vagy az önálló kereseti tevékenység

végzése előtt álláskereső volt, a munkaügyi, szociális és családügyi hivatal az alábbi

hozzájárulásokat adja:

hozzájárulás a munkába történő ingázáshoz (53. §)

hozzájárulás a munka miatt történő elköltözéshez (53a. §).

Fogyatékos személynek a foglalkoztatási szolgálatról szóló törvény értelmében

az alábbi hozzájárulásokat adják:

juttatás a fogyatékos személy elhelyezkedésre való felkészülése

során (48b. §)

fogyatékos személynek adott hozzájárulás önálló kereseti tevékenység

üzemeltetéséhez vagy végzéséhez (57. §)

a védett műhely vagy védett munkahely tárgyi eszközei felújításához

vagy műszaki feljavításához adott hozzájárulás (57a. §)

munka asszisztens tevékenységéhez való hozzájárulás (59. §)

a védett műhely vagy védett munkahely üzemi költségeinek megfizetéséhez

és az alkalmazottak szállítási költségei megfizetéséhez való hozzájárulás (60.

§).


56

Szlovák

Köztársas

ág

A juttatások a T.t. 5/2004 sz. foglalkoztatási szolgálatról

és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye

későbbi előírások értelmében az ÁK számára (46. §, 49. §, 49a. §, 51.

§, 52. §, 52a. §) és az alkalmazott számára, aki ÁK a munkába állást

megelőzően (53. § és 53a. §) 2012 március 46. § 49. § 49a. § 51. § 52a. § 53a. § 53a. §

A megegyezett ÁK

száma

254 25 205 49 9 029 2 366 4 222 6

Megegyezett összeg 81 138 84 936 25 161 9 982 378 507 1 148 13 767

(Euróban) 429 201 655 Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal 46. § -52. § - állás a megfigyelt időszak végén

53. § és 53a. § - állás az év kezdetétől a megfigyelt időszakig

3.1 Pozsony megye (Bratislavský kraj)

3.1.1 Foglalkoztatás

A Pozsonyi Önkormányzati Kerület 602 ezer lakossal rendelkezik, és ebből 65 % a

produktív korban lévő lakos, 14 % a produktív kor előtti és 21 % nyugdíjas korú

lakos. Hasonló a helyzet a többi térségben is, kivéve a kelet-szlovákiai régiót, ahol

kiegyensúlyozott a helyzet.

A megye lakosságának életkorstruktúrája viszonylag kedvező, hosszú távon azonban

rosszabbodást mutat, és a lakosság kezd elöregedni. Szlovákia lakosságának életkor

szerinti összetételével összevetve a helyzet kedvezőtlen, főként a produktív kor előtti

és nyugdíjas kori kategóriában. Az átlagéletkor 39 év, ami a megyék közt a

legmagasabb (a szlovákiai átlag 36,2 év).


2012

A

foglalkoztatott

személyek

átlagszáma

Foglalkoztatott

ság növekedési

index

Átlag havi

nominálbér

(€)

Bérnövekedési

index

Pozsony

megye

1. negyedév 446 683 100,9 1 015 104,4

2. negyedév 444 452 102,1 997 100,0

3. negyedév 453 907 102,4 996 102,0


Tekintettel a megye gazdasági jellegére a megye részesedése a SzK teljes

foglalkoztatásából elérte a 27,0 %-ot. Pozsony megye járása 94,4 %-kal vettek részt

ebben az eredményben. A megyében domináló ágazat a harmadik szektor, ahol az

alkalmazottak 72,3 %-a dolgozott, és Pozsonyban pedig azok 73,8 %-a.

A bérek a munka árát jelképezték aktivizált munkaerő formájában. Döntő hatással

voltak a munkaerőpiac alakulására. Pozsony megyében az átlagbér értéke elérte a 996

€ összeget. A SzK többi megyéjével összehasonlítva ez a legmagasabb átlagbér.


57

A SzK gazdaságában dolgozók a gazdasági tevékenységek alapján

2009


Pozsony megye Összesen 458 589 270 901 187 688

Mezőgazdaság, erdészet és halászat 4 456 3 100 1 356

Ipar összesen 51 747 36 056 15 691

Építőipar 23 524 19 185 4 339

Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek

és motorbiciklik javítása 96 659 56 628 40 031

Szállítás és raktározás 34 200 24 213 9 987

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 10 269 5 719 4 550

Információ és kommunikáció 30 554 20 169 10 385

Pénzügyi és biztosítási tevékenységek 21 792 7 966 13 826

Ingatlanügyi tevékenységek 7 009 4 324 2 685

Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek 47 892 28 042 19 850

Ügyvezetési és támogató szolgáltatások 25 556 16 453 9 103

Közigazgatás és honvédelem; kötelező

társadalombiztosítás 35 654 19 660 15 994

Oktatás 22 969 8 768 14 201

Egészségügyi és szociális segítség 23 652 7 477 16 175

Művészet, szórakozás és üdülés 11 300 6 328 4 972

Egyéb tevékenységek 11 356 6 813 4 543 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala

3.1.2 Szabad munkahelyek

A szabad munkahelyek átlagszáma

2011

Pozsony megye Összesen 7 006

Mezőgazdaság, erdészet és halászat 4

Ipar összesen 494

Kitermelés és bányászás 42

Ipari termelés 147

Villanyáram-, gáz-, gőz- és hideg levegő ellátás 216

Vízellátás; szennyvíztisztítás és elvezetés, hulladék és hulladék-kezelési szolgáltatások 89

Építőipar 109

Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorbiciklik javítása 392

Szállítás és raktározás 501

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 71

Információ és kommunikáció 245

Pénzügyi és biztosítási tevékenységek 545

Ingatlanügyi tevékenységek 31

Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek 170

Ügyvezetési és támogató szolgáltatások 75

Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás 3 583

Oktatás 159

Egészségügyi és szociális segítség 555

Művészet, szórakozás és üdülés 45

Egyéb tevékenységek 27 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala


58

3.1.3 A munkanélküliség állása és alakulása

Pozsony megye az elmúlt években nagyobb külföldi befektetés beáramlást, új hazai

vállalatok megalapítását és szolgáltatások létrehozását tapasztalta, aminek

következtében csökkent a munkanélküliség is. 2011-ben mintavételes felmérési

módszerrel meghatározva 5,41 % volt. A megyék közti összevetés alapján a

legalacsonyabb munkanélküliségi rátáról van szó.

A nyilvántartott munkanélküliségi ráta

2011

Össze

sen

Férfi

ak

Nők

Pozsony megye 5,41 5,09 5,76

Pozsony (Bratislava) I járás 3,53 3,46 3,59

Pozsony (Bratislava) II járás 5,60 5,24 5,97

Pozsony (Bratislava) III járás 4,65 4,43 4,89

Pozsony (Bratislava) IV járás 4,36 4,15 4,59

Pozsony (Bratislava) V járás 4,98 4,83 5,13

Malackai (Malacky) járás 7,43 6,52 8,54

Bazini (Pezinok) járás 7,10 6,80 7,44

Szenci (Senec) járás 6,27 5,41 7,29


A nyilvántartott munkanélküliségi ráta a 2012-es év 2. félévében elérte az 5,18 %-ot,

és a 2011-es év 1. félévével összehasonlítva 0,03 százalékponttal nőtt meg. Pozsony

megye járásai közül a legmagasabb nyilvántartott munkanélküliségi rátát a Malackai

(Malacky) 7,61 %, Bazini (Pezinok) 6,65 % és a Szenci (Senec) járások mutatták ki.

A legalacsonyabb nyilvántartott munkanélküliségi ráta a Pozsony (Bratislava) I

járásban volt - 3,33 %. A többi járásban a nyilvántartott munkanélküliségi ráta 4,16 %

és 5,36 % között mozgott. Az elmúlt év azonos időszakával összehasonlítva a

nyilvántartott munkanélküliségi ráta a legnagyobb mértékben a Pozsony (Bratislava)

II és Pozsony IV járásban nőtt meg 0,4 százalékponttal, illetve 0,22 százalékponttal. A

legnagyobb csökkenést a Szenci (Senec) járás mutatta ki, ahol a nyilvántartott

munkanélküliségi ráta 0,67 százalékponttal csökkent.


59

A nyilvántartott munkanélküliségi ráta alakulása Pozsony megyében


- összesen

- férfiak

- nők

3.1.4 Álláskeresők

Gazdaságilag aktív lakosság

2011

Össze

sen

Férfiak Nők

Pozsony megye 338 088 175 212 162 876

Pozsony (Bratislava) I

járás

22 490 11 517 10 973

Pozsony (Bratislava) II

járás

57 829 29 547 28 282

Pozsony (Bratislava) III

járás

32 555 16 834 15 721

Pozsony (Bratislava) IV

járás

53 538 27 585 25 953

Pozsony (Bratislava) V

járás

77 887 38 545 39 342

Malackai (Malacky) járás 34 866 19 226 15 640

Bazini (Pezinok) járás 30 785 16 624 14 161

Szenci (Senec) járás 28 138 15 334 12 804


Az álláskeresők száma Pozsony megyében 2012. június 30-val elérte a 19 171 értéket,

és éves alapon 3,5 %-kal nőtt. A nyilvántartott munkanélküliek teljes létszámából 52

% volt nő, és azok aránya a 2011-es év 1. félévével összevetve 1 százalékponttal nőtt.

A SzK teljes munkanélküliségén Pozsony megye 4,8 %-kal vett részt.



60

A legtöbb álláskereső a Pozsony (Bratislava) V (3 971), Pozsony II (3 431 ) és

Malackai (Malacky) (2 906) járásokban volt. A legkevesebb álláskereső a Pozsony I

(817) járásban volt.

Álláskeresők

Pozsony megye (Bratislavský kraj) 2011

Fogyatékos álláskeresők száma 446

Álláskeresők száma - végzősök 957

Álláskeresők száma - fiatalkorúak 1 626

Tartósan nyilvántartott álláskeresők száma 1 175 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala

A munkanélküliség tartamát tekintve a tartós munkanélküliség van túlsúlyban. Az

álláskeresők száma, akik több mint 1 évig voltak állás nélkül, 5 768 volt. Azok

részesedése a teljes álláskeresők számból 30,1 % volt, és ez éves alapon 5,2

százalékpontos növekedést jelent. A rövid ideig munkanélküli személyek száma, akik

kevesebb mint 3 hónapig voltak állás nélkül, a nyilvántartás szerint 5 050 (26,3 %)

volt, 3 és 6 hónap között 22,3 %, 6 és 9 hónap között 10,8 % és 9 és 12 hónap között

10,4 % volt a nyilvántartott álláskereső. Az végzettségi szint szempontjából a

legnagyobb csoportokat a szakmát kitanult álláskeresők 22,8 %, érettségivel végződő

szakképzéssel rendelkező álláskeresők 19,8 %, főiskolai végzettséggel 16,6 % és

alapfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők alkották - 12,9

%. Az álláskeresők legkisebb hányada jutott a végzettség nélküli álláskeresőkre - 0,5

% és a tudományos képesítéssel rendelkező álláskeresőkre - 0,4 %.

Az elért kor alapján a 24 éves kor alatti álláskeresők 16,4 %-kal vettek részt az

álláskeresők teljes számában, a 25 és 54 év közti álláskeresők 69,4 %-kal és az 55 év

feletti álláskeresők pedig 14,2 %-kal.

3.1.5 Munkaerő-piaci politika

A munkaerőpiac fő küldetése, hogy bevonja a gazdaságilag aktív lakosságot a

termelési folyamatba. A munkaerőpiac működésére döntő hatással van annak

minőségi paraméterei mellett a munkakínálat és kereslet. A szlovák munkaerőpiac

eddigi alakulásának alapvető jellemvonása, hogy rendkívüli egyenlőtlenség

mutatkozik a munkakínálat és kereslet között, ami azután munkanélküliségben

nyilvánul meg. Szlovákia gazdasági potenciálja emberi erőforrási szempontból

történő kiaknázását tekintve a legjelentősebb szerepet a munka iránti kereslet

fejlődése játssza. A jelen kereslet közvetlenül függ a gazdasági növekedés

dinamikájától. A foglalkoztatás Pozsony megyében: 453 907 alkalmazott és a

nyilvántartott munkanélküliségi ráta pedig 5,41 %, ami abszolút értékben kifejezve 24

556 munkanélkülit jelent, és ez az országos átlag alatt van.

A foglalkoztatás a megyében a 2012-es év 1. félévében elérte a 414 093 alkalmazottat

(természetes személy), és ez éves alapon 1 %-os növekedést jelent. A gazdasági

tevékenység alapján a megyében lévő valamennyi alkalmazott közül a legtöbben a

közigazgatásban és a honvédelemben dolgoztak.


61


Kiemelt szociális juttatások kedvezményezettjeinek száma járások szerint

2012 december ASZJ

és

JaS

ASZJ -

ÁK CsP Sz

T

KPJ ÁPT

Pozsony megye (Bratislavský

kraj) 4 879 2 062 79 214 17 200 11 535 2 698

Pozsony (Bratislava) I járás 281 144 4 341 959 651 139

Pozsony (Bratislava) II járás 901 117 14 198 3 093 1 916 450

Pozsony (Bratislava) III járás 337 152 7 656 1 696 1 026 225

Pozsony (Bratislava) IV járás 468 276 12 944 2 465 1 110 268

Pozsony (Bratislava) V járás 765 319 13 225 3 155 1 316 376

Malacka (Malacky) 1 038 504 9 191 1 943 1 783 309

Bazin (Pezinok) 569 340 8 164 1 636 2 123 437

Szenc (Senec) 520 210 9 501 2 253 1 611 494 Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal ASZJ és JaS - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és járulék a segélyhez

ASZJ - ÁK - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély - segély és juttatások az álláskeresők számára KPJ- a súlyosan fogyatékos személyek kompenzálására nyújtott

pénzügyi juttatások CsP - családi pótlék

SzT - szülői támogatás

ÁPT - ápolási pénzügyi támogatás


Pozsony megye

(Bratislavský

kraj)



előírások értelmében az ÁK számára (46. §,

49. §, 49a. §, 51. §, 52. §, 52a. §) és az alkalmazott számára, aki ÁK a

munkába állást megelőzően (53. § és 53a. §)

2012 március 46.

§

49.

§

49a. § 51.

§

52a. § 53a

. §

53a. §

A megegyezett

ÁK száma 0 1 756 0 335 98 101 1

Megegyezett

összeg (Euróban) 0 4 490 149 0 378 195 14 698 28 539 1 284

Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal 46. § -52. § - állás a megfigyelt időszak végén 53. § és 53a. § - állás az év kezdetétől a megfigyelt időszakig

3.2 Nagyszombat megye



2012

A

foglalkoztatott

személyek

átlagszáma

Foglalkoztatott

ság növekedési

index

Átlag havi

nominálbér

(€)

Bérnövekedési

index

Nagyszombat

megye

1. negyedév 241 247 106,7 704 101,7

2. negyedév 243 317 101,8 731 100,3

3. negyedév 238 100 100,8 723 99,3



62

A 2012-es év 3. negyedévében a 2011-es év 3. negyedévével összevetve a

foglalkoztatott személyek száma 1,5 %-kal csökkent.

Átlagban 2012 1. – 3. negyedéve közt a legtöbb foglalkoztatott személy az iparban

volt 45 717 (41,1 %). Az ipari foglalkoztatást főként a gépjárműgyártás (8 196

személy), fémszerkezet gyártás (5 678), gép- és berendezésgyártás (5 138) és

számítógép, elektronikus és optikai termékgyártás (4 286) befolyásolta. Az

oktatásügyben és művelődésben 14265 személy (12,8 %) volt foglalkoztatva, az

egészségügyben és szociális segítségnyújtásban 9 340 (8,4 %), közigazgatásban és

honvédelemben, kötelező társadalombiztosításban 8 322 (7,5 %), mezőgazdaságban 7

670 (6,9 %), nagykereskedelemben és kiskereskedelemben, gépjárművek és

motorbiciklik javításában 7 579 (6,8 %), adminisztratív és támogató szolgáltatásokban

6 049 (5,4 %), szállításban és

raktározásban 4 182 (3,8 %), építőiparban 3 699 (3,3 %), szak-, tudományos és

műszaki tevékenységekben 2 285 (2,1 %) és az egyéb fennmaradó tevékenységben a

hányadrész 1 %-nál alacsonyabb volt.

A magánszektor 79 569 (71,5 %) személyt foglalkoztatott a megyében, amely éves

alapon 4,2 %-os növekedést jelent. Az állami szektorban 31 771 személy dolgozott,

ami éves alapon 3,6 %-kal volt kevesebb.

Nagyszombat megye szervezetei 2 589 I. szintű fogyatékossággal rendelkező

személyt foglalkoztattak, ebből 66,2 %-ot a magánszektor foglalkoztatott. A II. szintű

fogyatékosságú alkalmazottak esetében, amelyek száma 603 volt, a magánszektorban

47,9 % dolgozott.

A teljes szlovákiai foglalkoztatásból Nagyszombat megye 8,9 %-kal vette ki a részét.

A legmagasabb havi átlag nominálbért a pénzügyi és biztosítási szférában (1 294 €),

valamint a szak-, tudományos és műszaki tevékenységekben (1 281 €) alkalmazott

személyek kapták. A legalacsonyabb bér a szálláshely-szolgáltatásban és

vendéglátásban (424 €), az adminisztratív és támogató szolgáltatásokban (576 €),

művészetben, szórakoztatásban és üdülésben (601 €), egyéb tevékenységekben (635 €)

és az oktatásügyben és művelődésben (640 €) volt. A havi átlag nominálbér a legtöbb

ágazatban növekedett. Viszonylag leggyorsabban a szak-, tudományos és műszaki

tevékenységekben (35,9 %-kal), valamint az egészségügyben és szociális

segítségnyújtásban (8,6 %-kal) nőtt. Legnagyobb mértékben az adminisztratív és

támogató szolgáltatásokban csökkent (27,6 %-kal).

Az egy alkalmazottra jutó havi átlag nominálbér Nagyszombat megyében 72 €-val

alacsonyabb a szlovákiai átlagnál.


2009


Nagyszombat megye Összesen 458 589 270 901 187 688


Ipar összesen 51 747 36 056 15 691

Építőipar 23 524 19 185 4 339

Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorbiciklik javítása

96 659 56 628 40 031





63







Oktatás 22 969 8 768 14 201






2011

Nagyszombat megye Összesen 897


Ipar összesen 324


Ipari termelés 323


Vízellátás; szennyvíztisztítás és elvezetés, hulladék és hulladék-kezelési szolgáltatások

1

Építőipar 33









Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás 219

Oktatás 20






2011

Össze

sen

Férfi

ak

Nők

Nagyszombat megye 8,88 7,83 10,15

Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás 11,62 10,05 13,51

Galántai (Galanta) járás 6,52 5,46 7,82

Galgóci (Hlohovec) járás 9,43 8,26 10,95


64

Pöstyéni (Piešťany) járás 8,38 7,95 8,89

Szenicei (Senica) járás 10,90 9,87 12,15

Szakolcai (Skalica) járás 8,42 8,01 8,92

Nagyszombati (Trnava) járás 7,31 6,26 8,61


2012 szeptemberében a nyilvántartott munkanélküliségi ráta Nagyszombat megyében

2011 szeptemberével összevetve 0,1 százalékponttal csökkent 8,7 %-ra. A

legmagasabb munkanélküliségi ráta a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban

volt (11,7 %), és a legalacsonyabb pedig a Galántai (Galanta) járásban volt (6,6 %). A

megye többi járásában a nyilvántartott munkanélküliségi ráta 7,2 %

(Nagyszombati/Trnava járás) és 10,5 % (Szenicei/Senica járás) között mozgott.

A nyilvántartott munkanélküliek struktúrájában Nagyszombat megyében 15 227 volt

a nő (52,7 %). A fogyatékos álláskeresők száma elérte a 981-et, és a teljes számból

3,4 % volt a részesedése, a fiatalkorúak száma elérte a 158-at (0,5 %) és a

középiskolák és főiskolák végzőzeseinek száma pedig a 2 200-at (7,6 %).

A munkanélküliség tartama szempontjából a tartós munkanélküliség van túlsúlyban,

ami 11 204 álláskeresőt érint, akik több mint 1 évig voltak állás nélkül, és ezek

részesedése az álláskeresők teljes számából 38,8 %. Kevesebb mint 3 hónapig volt

állás nélkül a nyilvántartott álláskeresők 23,5 %-a, 4 és 6 hónap között ez az érték

17,4 %, 7 és 9 hónap között 12,1 % és 10 és 12 hónap között 8,2 %.

Nagyszombat megye 7,2 %-kal vette ki a részét a SzK-ban lévő álláskeresők teljes

számából. A nyilvántartott munkanélküliségi ráta 4,7 százalékponttal volt

alacsonyabb az országos átlagnál (13,4 %).

A nyilvántartott munkanélküliségi ráta alakulása Nagyszombat megyében


- összesen - férfiak - nők



65


2012 december ASZJ

és

JaS

ASZJ -

ÁK CsP Sz

T

KPJ ÁPT

Nagyszombat megye 12 602 5 937 70 428 13 349 15 676 5 328

Dunaszerdahelyi (Dunajská

Streda) járás

3 201 1 379 15 377 2 826 3 558 1 472

Galánta (Galanta) 2 436 563 11 993 2 237 2 448 972

Galgóc (Hlohovec) 1 180 802 5 787 1 098 1 057 465

Pöstyén (Piešťany) 1 322 837 7 432 1 405 2 583 668



2011


Nagyszombat megye 294 996 162 310 132 686

Dunaszerdahelyi (Dunajská

Streda) járás 60 259 32 946 27 313

Galántai (Galanta) járás 47 305 26 085 21 220

Galgóci (Hlohovec) járás 23 998 13 515 10 483

Pöstyéni (Piešťany) járás 34 636 18 899 15 737

Szenicei (Senica) járás 34 083 18 726 15 357

Szakolcai (Skalica) járás 26 267 14 378 11 889

Nagyszombati (Trnava) járás 68 448 37 761 30 687


Az álláskeresők száma Nagyszombat megyében 2012 szeptembere végén 2011

szeptember végével összevetve 127 személlyel nőtt, és elérte a 28 868-as értéket. A

járások közti összehasonlítás alapján az álláskeresők száma a Dunaszerdahelyi

járásban nőtt a leginkább (547-tel), ezt követték a Pöstyéni (110-zel) és Nagyszombati

(55-tel) járások. Csökkenést mutattak a Szenicei (161-gyel), Galántai (157-tel),

Szakolcai (148-cal) és Galgóci (119-cel) járások. A rendelkezésre álló álláskeresők

száma elérte a 25 750 személyt, és 2011 szeptemberével összevetve 291 személlyel

csökkent.

Álláskeresők

Nagyszombat megye 2011

Fogyatékos álláskeresők száma 957

Álláskeresők száma - végzősök 2 576

Álláskeresők száma - fiatalkorúak 208

Tartósan nyilvántartott álláskeresők száma 9 866 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala




66

Szenice (Senica) 1 519 848 7 609 1 475 1 333 356

Szakolca (Skalica) 1 314 759 6 013 1 162 1 058 235

Nagyszombat (Trnava) 1 630 749 16 217 3 146 3 639 1 160 Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal ASZJ és JaS - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és járulék a segélyhez ASZJ - ÁK - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély - segély és juttatások az álláskeresők számára KPJ- a súlyosan fogyatékos személyek kompenzálására nyújtott





Nagyszombat

megye






2012 március 46.

§

49.

§

49a. § 51.

§

52a. § 53a

. §

53a. §

A megegyezett

ÁK száma 0 1 650 9 719 256 500 1

Megegyezett

összeg (Euróban) 0 4 318 627 5 125 757 473 42 214 121 466 228

Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal 46. § -52. § - állás a megfigyelt időszak végén


3.3 Nyitra megye



2012

A

foglalkoztatott

személyek

átlagszáma

Foglalkoztatott

ság növekedési

index

Átlag havi

nominálbér

(€)

Bérnövekedési

index

Nyitra megye

1. negyedév 249 213 98,9 625 99,4

2. negyedév 251 413 99,0 648 100,0

3. negyedév 259 423 103,0 648 99,5


A negyedéves statisztikai kimutatás alapján a foglalkoztatott személyek száma a

2012-es év 1. félévében átlagban elérte a 250 313-t (98,9 index). A foglalkoztatott

személyek száma a 2012-es év 2. negyedévében éves alapon 1 %-kal nőtt. Az

alkalmazottak havi átlag nominálbére 2011 1. félévével összevetve 0,3 %-kal

csökkent 637 €-ra. A 2012-es év 2. negyedévében elérte a 648 € értéket, csakúgy mint

egy évvel előtte.


67


2009


Nyitra megye Összesen 249 659 150 936 98 723


Ipar összesen 66 755 41 707 25 048

Építőipar 22 236 17 923 4 313





Információ és kommunikáció 2 166 1 275 891


Ingatlanügyi tevékenységek 1 905 1 308 597





Oktatás 19 350 6 705 12 645




A munkaerő mintavételes felmérése alapján átlagban 2012 1. félévében éves alapon

0,7 %-kal nőtt a teljes foglalkoztatottság 301,3 ezer személyre. Pozitív tendenciákat

észleltek a foglalkoztatás alakulásában a 2012-es év 2. negyedévének a 2011-es év 2.

negyedévével való összehasonlítása alapján (100,6 index). A foglalkoztatási arány a

2011-es év 1. félévével összevetve 0,3 százalékponttal nőtt 65,3 %-ra.



2011

Nyitra megye Összesen 896


Ipar összesen 374


Ipari termelés 308


Vízellátás; szennyvíztisztítás és elvezetés, hulladék és hulladék-kezelési szolgáltatások

66

Építőipar 94








68




Oktatás 2




A szabad munkahelyek kínálata a munkaerő-piacon a 2011-es év 1. félévével

összevetve 26,9 %-kal csökkent. A 2012-es év 2. negyedévében a 2011-es év 2.

negyedévével összevetve azok száma 22

%-kal csökkent 701 munkahelyre. A szabad munkahelyek aránya a 2012-es év 1.

félévében elérte a 0,3 %-ot, ami 0,5 százalékponttal volt kevesebb mint a SzK teljes

gazdaságának átlaga.



2011

Össze

sen

Férfi

ak

Nők

Nyitra megye 13,27 11,70 15,27

Révkomáromi (Komárno) járás 17,53 15,42 20,25

Lévai (Levice) járás 16,00 13,88 18,59

Nyitrai (Nitra) járás 9,00 8,22 9,99

Újvári (Nové Zámky) járás 14,65 12,61 17,32

Vágsellyei (Šaľa) járás 11,91 8,98 15,80

Nagytapolcsányi (Topoľčany) járás 11,61 11,77 11,42

Aranyosmaróti (Zlaté Moravce) járás 11,52 10,09 13,45


A munkanélküli személyek átlagszáma elérte a 45,9 ezret, ami a 2011-es év 1.

félévével összevetve 6,5 %-kal nőtt. A munkanélküliségi ráta elérte a 13,3 %-ot, és a

2011-es év 1. félévével összevetve 0,7 százalékponttal volt magasabb. A 2012-es év

2. negyedévében a 2011-es év 2. negyedévével összevetve a munkanélküliek száma

4,8 %-kal nőtt, és a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal volt magasabb.


69

A nyilvántartott munkanélküliségi ráta alakulása Nyitra megyében


- összesen - férfiak

- nők



2011

Össze

sen

Férfiak Nők

Nyitra megye 343 685 192 767 150 918

Révkomáromi (Komárno)

járás 52 466 29 579 22 887

Lévai (Levice) járás 56 408 31 042 25 366

Nyitrai (Nitra) járás 80 775 45 006 35 769

Újvári (Nové Zámky) járás 71 050 40 244 30 806

Vágsellyei (Šaľa) járás 26 560 15 171 11 389

Nagytapolcsányi

(Topoľčany) járás 37 011 20 575 16 436

Aranyosmaróti (Zlaté

Moravce) járás 19 415 11 150 8 265


Az álláskeresők a megyék, év és a mutató típusa alapján

Nyitra megye 2011

Fogyatékos álláskeresők száma 1 175



Tartósan nyilvántartott álláskeresők száma 21 790



70


2012 december ASZJ

és

JaS

ASZJ -

ÁK CsP Sz

T

KPJ ÁPT

Nyitra megye 25 440 15 158 85 332 17 042 22 414 9 915

Révkomárom (Komárno) 4 538 2 812 12 272 2 281 3 576 1 893

Léva (Levice) 5 812 3 981 14 015 2 642 5 724 2 381

Nyitra (Nitra) 3 912 1 934 21 276 4 310 3 334 1 780

Újvár (Nové Zámky) 6 250 3 701 16 793 3 261 3 856 1 415

Vágsellye (Šaľa) 2 056 804 6 812 1 336 1 065 393

Nagytapolcsány (Topoľčany) 1 734 1 215 9 048 2 010 3 190 1 301

Aranyosmarót (Zlaté Moravce) 1 138 711 5 117 1 202 1 669 752


Az álláskeresők száma Nyitra megyében 2012 szeptembere végén elérte az 50 713

személyt. Ebből a rendelkezésre álló álláskeresők száma elérte a

45 423 személyt, és 2011 decemberével összevetve ez 369 személlyel csökkent. A

járások közti összehasonlítás alapján 2011 decembere végétől az álláskeresők száma

relatív értelemben nőtt a Révkomáromi járásban 5,4 %-kal, a Nyitrai járásban 4,5 %-

kal, az Aranyosmaróti járásban 2,6 %-kal és a Nagytapolcsányi járásban 2,2 %-kal, és

csökkent a Lévai járásban 6,3 %-kal és a Vágsellyei járásban 1,7 %-kal. Az Újvári

járásban azok száma nem változott.

Nyitra megye 12,6 %-kal vette ki a részét a SzK-ban lévő álláskeresők teljes

számából.



Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal

ASZJ és JaS - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és járulék a segélyhez

ASZJ - ÁK - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély - segély és juttatások az álláskeresők számára KPJ- a súlyosan fogyatékos személyek kompenzálására nyújtott


SzT - szülői támogatás ÁPT - ápolási pénzügyi támogatás


Nyitra megye






2012 március 46.

§ 49.

§ 49a. § 51.

§ 52a. § 53a

. § 53a. §

A megegyezett

ÁK száma 53 2 333 7 971 391 444 1

Megegyezett

összeg (Euróban) 32 340 7 686 707 3 986 1 065 806 63 082 127 135 593



71

3.4 Besztercebánya megye



2012

A

foglalkoztatott

személyek

átlagszáma

Foglalkoztatot

tság növekedési

index

Átlag havi

nominálbér

(€)

Bérnövekedési index

Besztercebánya

megye

1. negyedév 206 881 95,0 647 105,5

2. negyedév 217 804 97,3 668 104,2

3. negyedév 212 123 93,8 658 103,1


A negyedéves statisztikai kimutatás alapján a foglalkoztatás Besztercebánya

megyében éves alapon enyhén nőtt. A megye gazdaságában 2012 1. – 3.

negyedévében 278,9 ezer alkalmazott dolgozott. Az éves összehasonlításban azok

száma 1,1 %-kal nőtt. A SzK teljes foglalkoztatottságán a megye 11,9 %-kal vett

részt. Az alkalmazottak havi átlag nominálbére a megyében elérte a 658 €-t, és a

tavalyi azonos időszakkal összevetve 4,3 %-kal nőtt. A SzK átlagbérszintje mögött

(782 €) 124 €-val marad el, és a SzK megyéi közt az egyik legalacsonyabb volt.


2009


Besztercebánya megye Összesen 226 980 133 749 93 231


Ipar összesen 49 336 32 409 16 927

Építőipar 13 756 11 406 2 350












Oktatás 21 295 6 461 14 834





72



2011

Besztercebánya megye Összesen 1 561


Ipar összesen 94


Ipari termelés 84


Vízellátás; szennyvíztisztítás és elvezetés, hulladék és hulladék-kezelési szolgáltatások 10

Építőipar 65










Oktatás 6






2011

Össze

sen

Férfi

ak

Nők

Besztercebánya megye 19,83 19,11 20,66

Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás 24,54 23,51 25,72

Zólyomi (Zvolen) járás 10,94 10,07 11,89

Zsarnócai (Žarnovica) járás 20,86 18,06 24,25

Garamszentkereszti (Žiar nad Hronom)

járás

14,58 12,74 16,71

Besztercebányai (Banská Bystrica) járás 9,56 9,71 9,41

Selmecbányai (Banská Štiavnica) járás 19,30 17,50 21,21

Breznóbányai (Brezno) járás 18,41 17,08 20,05

Gyetvai (Detva) járás 16,68 14,62 19,17

Korponai (Krupina) járás 20,49 21,62 19,07

Losonci (Lučenec) járás 24,28 24,28 24,27

Poltári (Poltár) járás 23,88 23,34 24,56

Nagyrőcei (Revúca) járás 30,79 28,73 33,27

Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás 34,59 34,25 34,98



73

2012 szeptemberében a nyilvántartott munkanélküliségi ráta Besztercebánya

megyében 2011 szeptemberével összevetve 0,12 százalékponttal csökkent 19,23 %-ra.

A legmagasabb nyilvántartott munkanélküliségi ráta a Rimaszombati 33,88 % és

Nagyrőce járásokban volt. A legalacsonyabb a Besztercebányai 8,96 % és a Zólyomi

11,03 % járásokban volt. A megye többi járásában a nyilvántartott munkanélküliségi

ráta 14,25 % (Garamszentkereszt) és 24,82 % (Poltár) között mozgott.

A nyilvántartott munkanélküliek struktúrájában Besztercebánya megyében 33 547

volt a nő (49,4 %). A fogyatékos álláskeresők száma elérte a 2199-et, ami 3,2 %-ot

tesz ki azok teljes számából. Az el nem helyezkedett fiatalkorúak (munkaképes

fiatalok 18 éves korig) száma elérte a 672 személyt (1 %).

A munkanélküliség tartama szempontjából a tartós munkanélküliség van túlsúlyban,

ami 40 060 álláskeresőt érint, akik több mint 1 évig voltak állás nélkül, és ezek

részesedése

az álláskeresők teljes számából 59 %. Kevesebb mint 3 hónapig volt állás nélkül a

nyilvántartott álláskeresők 13,8 %-a, 4 és 6 hónap között ez az érték 11,1 %, 7 és 9

hónap között 8,6 % és 10 és 12 hónap között 7,5 %.

Besztercebánya megye 16,9 %-kal vette ki a részét a SzK-ban lévő álláskeresők teljes

számából. A nyilvántartott munkanélküliségi ráta 5,79 százalékponttal magasabb az

országos átlagnál (13,44 %), és a SzK megyéi közül a második legmagasabb Eperjes

megye után.

A nyilvántartott munkanélküliségi ráta alakulása Besztercebánya megyében


- összesen

- férfiak

- nők



74



2011

Össze

sen

Férfi

ak

Nők

Besztercebánya megye 316 501 169 374 147 127

Nagykürtösi (Veľký Krtíš)

járás 19 484 10 358 9 126

Zólyomi (Zvolen) járás 33 265 17 417 15 848

Zsarnócai (Žarnovica) járás 12 681 6 953 5 728

Garamszentkereszti (Žiar nad

Hronom) járás 23 140 12 413 10 727

Besztercebányai (Banská

Bystrica) járás 57 548 29 751 27 797

Selmecbányai (Banská

Štiavnica) járás 8 102 4 160 3 942

Breznóbányai (Brezno) járás 31 153 17 182 13 971

Gyetvai (Detva) járás 16 062 8 801 7 261

Korponai (Krupina) járás 10 639 5 924 4 715

Losonci (Lučenec) járás 33 462 17 890 15 572

Poltári (Poltár) járás 11 394 6 366 5 028

Nagyrőcei (Revúca) járás 20 589 11 255 9 334

Rimaszombati (Rimavská

Sobota) járás 38 982 20 904 18 078


2012 szeptembere végével a megyében a Központi Munkaügyi, Szociális és

Családügyi Hivatal nyilvántartása alapján a SzK-ban 67 911 álláskereső volt. Ezek

közül a munkahely-ajánlat előterjesztése után 91 %-nak sikerült elhelyezkedni. Az

éves összehasonlítás alapján az álláskeresők száma 2,4 %-kal nőtt, és a rendelkezésre

álló álláskeresők száma pedig éves összehasonlításban 0,9 %-kal.


Besztercebánya megye 2011







75




2012 december ASZJ

és

JaS

ASZJ -

ÁK CsP Sz

T

KPJ ÁPT

Besztercebánya megye 35 795 27 836 79 181 15 962 19 457 6 370

Besztercebánya (Banská

Bystrica)

2 176 1 610 13 899 2 385 1 707 440

Selmecbányai (Banská

Štiavnica) járás

805 61 2 070 407 386 108

Breznóbánya (Brezno) 2 901 2 448 7 531 1 495 1 061 338

Gyetva (Detva) 1 402 1 116 3 913 709 579 247

Korpona (Krupina) 1 388 1 130 2 748 523 723 231

Losonc (Lučenec) 5 134 3 623 8 663 1 864 4 209 1 462

Poltár (Poltár) 1 695 1 455 2 490 497 1 369 421

Nagyrőce (Revúca) 4 251 3 666 4 927 1 159 1 553 279

Rimaszombat (Rimavská Sobota)

8 026 7 163 10 327 2 634 3 355 1 150

Nagykürtös (Veľký Krtíš) 2 988 2 056 5 178 1 185 1 421 591

Zólyom (Zvolen) 2 150 1 209 8 570 1 459 1 197 377

Zsarnóca (Žarnovica) 1 252 1 002 3 144 632 818 325

Garamszentkereszt (Žiar nad

Hronom)

1 627 1 297 5 724 1 013 1 079 401 Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal ASZJ és JaS - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és járulék a segélyhez ASZJ - ÁK - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély - segély és juttatások az álláskeresők számára KPJ- a súlyosan fogyatékos személyek kompenzálására nyújtott





Besztercebánya

megye






2012 március 46. § 49. § 49a. § 51.

§

52a. § 53a. § 53a. §

A megegyezett

ÁK száma 100 4 174 5 1 181 658 534 1

Megegyezett

összeg (Euróban) 27 768 15 523 053 2 847 1 239 440 96 223 165 453 152

Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal 46. § -52. § - állás a megfigyelt időszak végén


3.5 Kassa megye



76


2012

A

foglalkoztatott

személyek

átlagszáma

Foglalkoztatott

ság növekedési

index

Átlag havi

nominálbér

Bérnövekedési

index

(€)

Kassa megye

1. negyedév 296 151 101,2 692 101,2

2. negyedév 286 215 97,9 729 101,4

3. negyedév 270 786 94,5 723 101,8


A foglalkoztatott személyek száma a negyedéves statisztikai kimutatás alapján átlagban a

2012-es év

1. 1. félévében Kassa megyében 0,5 %-kal csökkent 291,2 ezer személyre. Kassa

megye gazdaságában a havi átlag nominálbér elérte a 711 €-t, ami az éves

összehasonlításban 1,3 %-os növekedést jelent, és ez a negyedik legalacsonyabb

relatív növekedés a SzK-ban. Az országos szlovákiai 781 € átlagbérszintet csupán

Pozsony megye lépte túl (28,8 %-kal), és Kassa megye 70 €-val maradt el mögötte.


2009


Kassa megye Összesen 275 855 168 556 107 299


Ipar összesen 60 610 40 625 19 985

Építőipar 18 176 14 741 3 435












Oktatás 23 415 7 825 15 590




A foglalkoztatottak száma a munkaerő mintavételes felmérése alapján 2,8 %-kal nőtt

301,4 ezer személyre, ami a legmagasabb relatív növekedést jelenti a SzK-ban. A

foglalkoztatási ráta, amely Kassa megyében a legalacsonyabb a megyékkel való

összevetés alapján, elérte az 58,9 %-ot, ami éves összehasonlításban 1,3


77

százalékpontos növekedést jelent. Kassa megyében a foglalkoztatottak teljes

számából külföldön 1 éven belül 14,8 ezer személy helyezkedett el, ami egy

harmaddal több mint egy évvel ezelőtt.



2011

Kassa megye Összesen 1 097


Ipar összesen 164


Ipari termelés 76


Vízellátás; szennyvíztisztítás és elvezetés, hulladék és hulladék-kezelési

szolgáltatások 20

Építőipar 18










Oktatás 61




A szabad munkahelyek kínálata a 2011-es év 1. félévével összevetve 27,3 %-kal

csökkent, ami egy jelentős csökkenés a megyék közti összehasonlítás alapján.



2011

Össze

sen

Férfi

ak

Nők

Kassa megye 18,76 18,62 18,92

Iglói (Spišská Nová Ves) járás 18,83 19,21 18,36

Tőketerebesi (Trebišov) járás 26,88 26,16 27,79

Gölnicbányai (Gelnica) járás 20,79 20,94 20,59

Kassa (Košice) I járás 9,83 9,36 10,34

Kassa (Košice) II járás 10,79 10,29 11,33

Kassa (Košice) III járás 10,09 9,85 10,33

Kassa (Košice) IV járás 9,38 9,15 9,62


78

Kassa-vidéki (Košice - okolie) járás 22,86 21,92 24,10

Nagymihályi (Michalovce) járás 19,40 19,31 19,50

Rozsnyói (Rožňava) járás 28,73 28,46 29,04

Szobránci (Sobrance) járás 22,33 22,73 21,81 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala

Éves összehasonlításban a munkanélküliség és a munkanélküliségi ráta is nőtt. A

munkanélküliek száma átlagban a 2012-es év 1. félévében elérte a 73,3 ezer személyt,

ami 5,2 %-kal több mint az elmúlt év azonos időszakában. Egyúttal 0,4

százalékponttal nőtt az átlag munkanélküliségi ráta is 19,6 %-ra; ez egyúttal a SzK-

ban tapasztalt legmagasabb ráta.

A nyilvántartott munkanélküliségi ráta alakulása Kassa megyében


- összesen

- férfiak

- nők



2011

Össze

sen

Férfi

ak

Nők

Kassa megye 359 637 195 684 163 953

Iglói (Spišská Nová Ves) járás 42 354 23 379 18 975

Tőketerebesi (Trebišov) járás 47 162 26 398 20 764

Gölnicbányai (Gelnica) járás 14 213 8 131 6 082

Kassa (Košice) I járás 31 090 16 162 14 928

Kassa (Košice) II járás 37 875 19 792 18 083



79


2012 december ASZJ

és

JaS

ASZJ -

ÁK CsP Sz

T

KPJ ÁPT

Kassa megye 41 676 32 094 95 988 21,902 24,942 9 515

Gölnicbánya (Gelnica) 1 679 1 442 3 931 1 077 2 127 714

Kassa (Košice) I 1 902 1 265 8 815 1 436 1 418 437

Kassa (Košice) II 2 653 1 846 9 979 1 965 1 995 545

Kassa (Košice) III 937 632 3 577 771 689 204

Kassa (Košice) IV 2 062 1 222 6 828 1 313 1 314 467

Kassa-vidéki (Košice - okolie) 6 281 5 169 15 289 3 797 3 974 1 760

Nagymihály (Michalovce) 6 047 5 167 12 409 3 054 3 270 1 354

Kassa (Košice) III járás 17 154 8 693 8 461

Kassa (Košice) IV járás 28 981 15 151 13 830

Kassa-vidéki (Košice - okolie)

járás 50 702 28 684 22 018

Nagymihályi (Michalovce)

járás

49 293 26 827 22 466

Rozsnyói (Rožňava) járás 31 181 17 008 14 173

Szobránci (Sobrance) járás 9 632 5 459 4 173


A képzettségi szint szempontjából a legnagyobb csoportot - 28,8 %-ot az alapfokú

végzettséggel rendelkező álláskeresők alkották. A szakmát kitanult álláskeresők 27,6

%-ot tettek ki, az érettségivel végződő szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők

14,4 %-ot, az érettségivel végződő szakmunkásképző végzettséggel rendelkezők 9,1

%-ot, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 6 %-ot, általános érettségivel végződő

teljes középfokú végzettséggel rendelkezők 3,3 %-ot, érettségi nélkül végződő

szakképzettséggel rendelkezők 0,5 %-ot és a magasabb szakképzettséggel és

alapképzéssel rendelkezők pedig 1,7 %-ot. Végzettség nélkül, tehát kötelező alapfokú

iskolai képzéssel a 8. (9.) osztálynál alacsonyabb évfolyamban 5 180 álláskereső volt

(6,9 %). Az álláskeresők nyilvántartásában 93 tudományos végzettséggel rendelkező

álláskereső is volt.

Az ötven évesek és idősebbek az álláskeresők teljes számának 21,2 %-át tették ki,

ezek közül a 60 és idősebb korosztályba tartozók aránya 1,2 % volt. A legnagyobb

számú korcsoportot (14,9 %) a 20 és 24 év közötti munkanélküliek alkották. A fiatal

munkanélküliek 24 éves korig (beleértve) 19,7 %-os részt tettek ki.


Nagyszombat megye 2011









81

Rozsnyó (Rožňava) 5 932 3 953 7 499 1 685 2 409 1 285

Szobránc (Sobrance) 1 702 1 402 2 568 545 1 048 430

Igló (Spišská Nová Ves) 4 360 3 753 12 452 3 095 3 409 759

Tőketerebes (Trebišov) 8 121 6 243 12 644 3 164 3 290 1 560 Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal ASZJ és JaS - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és járulék a segélyhez ASZJ - ÁK - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély - segély és juttatások az

álláskeresők számára KPJ- a súlyosan fogyatékos személyek kompenzálására nyújtott pénzügyi juttatások CsP - családi pótlék




Kassa megye





munkába állást megelőzően (53. § és 53a. §) 2012 március 46.

§

49. § 49a. § 51.

§

52a. § 53. § 53a. §

A megegyezett

ÁK száma 35 2 766 2 1 231 490 881 3

Megegyezett

összeg (Euróban) 8 140 10 564 633 1 138 1 352 996 79 361 217 920 3 465


4. A munkanélküliek szükségleteinek felmérése és elemzése a régiókban

4.1 Felmérés a munkanélküliek körében

A munkanélküli személyek szükségleteire vonatkozó információk megszerzése

érdekében a régiókban egy nyilvános felmérés került megszervezésre. A kérdőívet on-

line tölthették ki az elemzés szolgáltatójának www.comdir.eu weboldalán és a

megrendelő, a CEPTEM Bratislava n.o. nonprofit társaság weboldalán is.

www.ceptem.sk . A felmérésre 2013. június 30. és 2013. augusztus 28. között került

sor.

Hogy minél inkább népszerűsítse a felmérést és egyre több résztvevőt nyerjen meg, a

megrendelő a reklámot a google.com, etarget.sk, facebook stb. kereső portálok

segítségével valósította meg.

http://www.ceptem.sk/


82

A. Melyik megyében lakik?

Pozsony Nagyszombat Nyitra Besztercebánya Kassa Melyik járásban lakik?

--- POZSONY (BRATISLAVA) 1., II, III, IV, V Malacka (Malacky) Bazin (Pezinok) Szenc (Senec) --- NAGYSZOMBAT (TRNAVA) Bán (Bánovce nad Bebravou) Hava (Hava) Miava (Myjava) Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom) Simony (Partizánske) Vágbeszterce (Považská Bystrica) Privigye (Prievidza) Puhó (Puchov) --- NYITRA --- Révkomárom (Komárno) Léva (Levice) Újvár (Nové Zámky) Vágsellye (Šaľa) Nagytapolcsány (Topoľčany) Aranyosmarót (Zlaté Moravce) ... BESZTERCEBÁNYA........ Selmecbánya (Banská Štiavnica) Breznóbánya (Brezno) Losonc (Lučenec) Gyetva (Detva) Korpona (Krupina) Poltár (Poltár) Nagyrőce (Revúca) Rimaszombat (Rimavská Sobota) Nagykürtös (Veľký Krtíš) Zólyom (Zvolen) Zsarnóca (Žarnovica) Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom)

--- KASSA (KOŠICE) I, II, III, IV Kassa-vidék (Košice - okolie) Gölnicbánya (Gelnica) Nagymihály (Michalovce) Rozsnyó (Rožňava) Szobránc (Sobrance) Igló (Spišská Nová Ves) Tőketerebes (Trebišov)


83

Életkora? 20 éves korig

20-30 30-40 40-50 50-60 60 és felette Neme

Férfi Nő Végzettség

Alapfokú Középfokú Középfokú érettségivel Főiskolai Idegen nyelvek?

Nem Magyar Angol Német Egyéb... Milyen szférában szeretne dolgozni???

Adminsztráció Gépjárműipar Bányászat, kohászat Banki szektor Biztonság és védelem Idegenforgalom Szállítás és logisztika Fafeldolgozó ipar Közgazdaság, pénzügyek Elektrotechnika Energetika Gyógyszeripar Vegyipar információs technológiák Lízing Humán erőforrások és azok irányítása Menedzsment Minőségirányítás Marketing és reklám Kereskedelem Biztosítás Mezőgazdaság és élelmiszeripar Kisegítő munkák Jog és törvényhozás Fordítás és tolmácsolás Szolgáltatások Építőipar és ingatlanok


84

Gépipar Iskolaügy és oktatás Államigazgatás és önkormányzat Technika Textil- és bőripar Művészet és kultúra Tudomány és kutatás Vízgazdálkodás és erdőgazdálkodás Termelés Ügyfélszolgálat Egészségügy Újságírás Rendelkezik szakmai tapasztalatokkal?

Tapasztalat nélkül / végzős 1 -2 év 3-5 év Több mint 5 év

B. Az elemzéshez kötődő kérdések

Mit gondol, melyik szektornak kell megoldania az álláskereséssel kapcsolatos problémákat?

a) Állami ügynökségek szolgálatai megoldást nyújtatnának b) Nonprofit szervezetek vagy a harmadik szektor nyújthat megfelelő megoldást c) Üzleti alanyoknak kellene megoldaniuk ezeket a feladatokat Jelenleg hogyan keres új álláslehetőségeket?

a) Elektronikus úton - az internet segítségével b) regisztrálva vagyok egy munkaerő-közvetítő irodánál c) Személyesen tájékozódom a szabad munkahelyekről d) Elküldöm az életrajzomat postán az újsághirdetés alapján e) Ismerősök útján Ön szerint mi a legjobb módja a munkalehetőségek keresésének?

a) Elektronikus úton - internet b) Munkaerő-közvetítő iroda és foglalkoztatási ügynökség c) Felmérés a terepen - személyesen tájékozódom a szabad munkahelyekről d) Hirdetés az újságokban e) Ismerősök útján Előnyben részesíti a közvetlen kapcsolatot a munkáltatóval?

Igen Nem Mindegy számomra Hogyan képzeli el az első kontaktust a munkáltatóval?

a) E-mailen keresztül, hogy ne kelljen személyesen megjelennem minden egyes megbeszélésen Igen

b) Telefonon keresztül - ez személyesebb jellegű, és nem kell minden egyes megbeszélésre személyesen mennem c) Személyesen Elegendő az Ön számára a munkaügyi hivatalok által nyújtott álláskínálat?

Igen Nem


85

Úgy gondolja, hogy a közigazgatási szervek, önkormányzatok, felsőbb önkormányzati egységek

megfelelő módon alkalmazzák az on-line portálok kínálta szolgáltatásokat? Igen Nem Mindegy számomra Szeretne szélesebb körű álláskínálatot kapni a közigazgatás szférájából is?

Igen Nem Mindegy számomra Szeretne szélesebb körű álláskínálatot kapni a közigazgatás szférájából is?

Igen Nem Mindegy számomra Hajlandó nyilvánosságra hozni az életrajzát, hogy rendelkezésre álljon a regisztrált társaságok számára

megtekintés céljából? (internet) Igen

Nem

Fontos az Ön számára, hogy az életrajza mindig aktuális legyen és rendelkezésre állon a társaságok

számára, akik szabad munkahelyekkel rendelkeznek? Igen nagyon

Igen Mindegy számomra Nem

Jelenleg van hozzáférése a szabad munkahelyekre vonatkozó információkhoz a magyar határ menti

régiókban?

Igen Nem Volt már valaha munkaviszonyban Magyarországon?

Igen Nem Érdekli a munka a magyar határ menti régiókban is?

Igen Nem Szeretne áttekintést kapni a szabad munkahelyekről Magyarországon?

Igen Nem Alkalmazza az online állásközvetítési szolgáltatásokat?

Igen Nem Hiányzik Önnek jelenleg az on-line állásportálok esetében az intenzívebb

kommunikáció a potenciális munkáltatóval?

Igen Nem


86

Hiányzik Önnek jelenleg az on-line állásportálok esetében a gyorsabb interakció a potenciális

munkáltatóval? Igen Nem

Ön szerint az on-line állásportálok szolgáltatásainak elérhetősége megfelelő szinten van?

Igen Nem

Ön szerint a szlovák munkaközvetítők által ajánlott külföldi szabad munkahelyek kínálata elégséges?

Igen

Nem

Ön szerint a munkaközvetítő irodák segítségnyújtási szolgáltatásai az álláskeresés során megfelelő

szinten vannak? Igen Nem

Szívesen fogadná az ilyen díjmentesen biztosított segítségnyújtási szolgáltatást? Igen

Nem Hajlandó bizonyos díjat fizetni a hirdetése nyilvánosságra hozásáért?

Igen Nem

Előnyben részesíti, ha a potenciális munkáltató hirdetésében nyilvánosságra hozzák a kínált bért is?

Igen

Nem Igényli, hogy a potenciális munkáltató bizonyos szociális programot kínáljon?

Igen

Nem Elvárja a potenciális munkáltatótól, hogy iskolázást és teret biztosít a személyes fejlődésre,m illetve más képzési formát?

Igen

Nem Hajlandó utazni a munka után?

Nem Igen 20 km-ig 50 km-ig 100 km-ig Akár heti szolgálat is Akar havi szolgálat is Hogyan látja az állásközvetítő irodákban tapasztalt állásmegbeszéléseket?

Semlegesen Nem Pozitívan - már találtam így munkát Negatívan- sok utazás, megbeszélés és semmi eredmény


87

Hogyan látja az állásközvetítő irodákban tapasztalt állásmegbeszéléseket? Semlegesen Pozitívan - már találtam így munkát Negatívan- sok utazás, megbeszélés és semmi eredmény Ön szerint az állásportálokon elegendő információ áll rendelkezésre a munkaerő-piaci jogszabályokról?

Igen Nem Nem tudom

Milyen tapasztalatokkal rendelkezik az on-line állásportálokkal, mit gondol, miben tudna fejlődni ez a

szolgáltatástípus?

Gyorsabb és interaktív kommunikáció a munkáltatókkal Az abszolvált iskolázások, tanfolyamok, elért végzettség, tapasztalatok és személyes felkészülés

pontosabb leírásával, amelyek a munkanélküli képességei elemzéséhez vezethetnek, és ezt követően

alternatív ajánlatokhoz más munkahelyekre, amelyek számára megfelelőek lennének. Határon átnyúló állásajánlatok nyilvánosságra hozása is A támogató szolgáltatások keretén belül, a munkaerő-piacot érintő jogi dokumentumok nyilvánosságra hozása Intenzívebb kommunikáció és támogatás az ügyfél irányában Hogy a kínált bér megjelenjen minden egyes állásajánlat mellett

Hogy minden egyes hirdetésben feltüntetésre kerüljön a potenciális szakmai fejlődésre vonatkozó

információ az adott pozíció esetében, valamint az iskolázásokról és tanfolyamokról, amelyeket a

szervezet biztosít be

4.2 Összefoglaló és következtetések

A munkanélküliek szükségleteinek felmérésében összesen 382 válaszadó vett részt. A

felmérés azt mutatja, hogy a munkaerő-piacon igény mutatkozik az innovatív

tájékoztatási eszközök és a segítségnyújtás iránt. A résztvevők rámutattak egy

internetes információs portál szükségességére, amely Szlovákia és Magyarország

határ menti térségeiben figyelné és közvetítené az állásajánlatokat. Rámutatott arra is,

hogy szükség van egy komplex rendszerre, amelyben az álláskeresők munkát

kereshetnének. A felmérésből az is nyilvánvaló, hogy a munkanélküliek érdeklődnek

a határ menti régiókban lévő állások iránt, de a válaszadók 86 %-a feltüntette, hogy

jelenleg nincs hozzáférése az ilyen jellegű szükséges információhoz. Az internetes

állásportálon nyilvánosságra kellene hozni mindkét ország jogszabályaira vonatkozó

információkat is. A felmérés rámutatott, hogy a megkérdezettek 21 %-a nincs

megelégedve a munkaügyi szférában szolgáltatott információkkal, és szeretne

közelebbi információkat.

Ami a munkába történő ingázást illeti, az álláskeresőknek nem okoz gondot ingázni a

munkába akár néhány tíz kilométert is. Ez az emberek munkavállalási szükségletéből,

és abból adódik, hogy szeretnének bekapcsolódni a munkavégzési folyamatba. A

munkába történő ingázás jelenleg egy megszokott jelenség, és számos munkáltató

hozzájárulást is biztosít az alkalmazottaknak a munkába járáshoz.

A felmérésből az is megállapításra került, hogy a munkaügyi hivatalok és az

internetes állásportálok nem nyújtanak teljes körű szolgáltatást az álláskeresők

számára az álláskínálat és közvetítés terén.

A munka iránt érdeklődők számára főként állásközvetítő irodák és internetes

állásportálok közvetítik a munkát. Valamennyi állásközvetítő iroda és internetes

állásportál üzleti jellegű. A piacon hiányzik a más szervezetek által és nem üzleti

jellegű társaságok által


88

közvetített állás, amelyek egyúttal díjmentes segítségnyújtást is biztosítanának.

Megállapítható, hogy egy több nyelvű határon átnyúló állásportál létrehozásával és

segítségnyújtással kitöltődik a rés, amely a munkanélkülieknek nyújtott

szolgáltatásokban jelen van az álláskeresés során. Egy ilyen portál hasznos lenne

nemcsak az álláskeresők számára a határ menti régiókban, hanem a széles

nyilvánosság számára is a jelen területen kívül.

5. Az állami vállalatok és magántársaságok munkaerő-piaci hozzáállásának és érdeklődésének felmérése és elemzése

5.1 Kérdések és a felmérés menete

Az állami vállalatok és magánvállalatok munkapiaci hozzáállására és érdeklődésével

kapcsolatos információk megszerzése érdekében a régiókban egy nyilvános felmérés

került megszervezésre. A kérdőívet on-line tölthették ki az elemzés szolgáltatójának

www.comdir.eu weboldalán és a megrendelő, a CEPTEM Bratislava n.o. nonprofit

társaság weboldalán is. www.ceptem.sk . A felmérésre 2013. június 30. és 2013.

augusztus 28. között került sor.

Hogy minél inkább népszerűsítse a felmérést és egyre több résztvevőt nyerjen meg, a

megrendelő a reklámot a google.com, etarget.sk, facebook stb. kereső portálok

segítségével valósította meg.

http://www.ceptem.sk/


90

Az állami vállalatok és magántársaságok munkaerő-piaci hozzáállásának és

érdeklődésének felmérése és elemzése - KIÉRTÉKELÉS A.

Melyik megyében volt a társasága/szervezete székhelye? Pozsony Nagyszombat Nyitra Besztercebánya Kassa Melyik járásban volt a társasága/szervezete székhelye?

--- POZSONY (BRATISLAVA) 1., II, III, IV, V Malacka (Malacky) Bazin (Pezinok) Szenc (Senec) --- NAGYSZOMBAT (TRNAVA) Bán (Bánovce nad Bebravou) Hava (Hava) Miava (Myjava) Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom) Simony (Partizánske) Vágbeszterce (Považská Bystrica) Privigye (Prievidza) Puhó (Púchov) --- NYITRA --- Révkomárom (Komárno) Léva (Levice) Újvár (Nové Zámky) Vágsellye (Šaľa) Nagytapolcsány (Topoľčany) Aranyosmarót (Zlaté Moravce) --- BESZTERCEBÁNYA ----- Selmecbánya (Banská Štiavnica) Breznóbánya (Brezno) Losonc (Lučenec) Gyetva (Detva) Korpona (Krupina) Poltár (Poltár) Nagyrőce (Revúca) Rimaszombat (Rimavská Sobota) Nagykürtös (Veľký Krtíš) Zólyom (Zvolen) Zsarnóca (Žarnovica) Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom) --- KASSA (KOŠICE) I, II, III, IV Kassa-vidék (Košice - okolie) Gölnicbánya (Gelnica) Nagymihály (Michalovce) Rozsnyó (Rožňava) Szobránc (Sobrance) Igló (Spišská Nová Ves) Tőketerebes (Trebišov)


91

Mennyi alkalmazottat foglalkoztat az Önök társasága/szervezete? 10-ig 11:50 51-100 101-200 200 és több Milyen ágazatban tevékenykedik az Önök társasága/szervezete?

Adminisztráció Gépjárműipar Bányászat, kohászat Banki szektor Biztonság és védelem Idegenforgalom Szállítás és logisztika Fafeldolgozó ipar Közgazdaság, pénzügyek Elektrotechnika Energetika Gyógyszeripar Vegyipar információs technológiák Lízing Humán erőforrások és azok irányítása Menedzsment Minőségirányítás Marketing és reklám Kereskedelem Biztosítás Mezőgazdaság és élelmiszeripar Kisegítő munkák Jog és törvényhozás Fordítás és tolmácsolás Szolgáltatások Építőipar és ingatlanok Gépipar Iskolaügy és oktatás Államigazgatás és önkormányzat Technika Textil- és bőripar Művészet és kultúra Tudomány és kutatás Vízgazdálkodás és erdőgazdálkodás Termelés Ügyfélszolgálat Egészségügy Újságírás Van az Önök társaságánál/szervezeténél jelenleg szabad munkahely?

Igen Nem Az Önök társasága/szervezete keres-e aktívan új szakképzett munkaerőt?

Igen Nem


92

Hoz az Önök társasága létre új munkahelyeket? Igen Nem Átlagban egy évben mennyi új munkahelyet létesít az Önök társasága/szervezete?

Kevesebb mint 5 6.10 11.20 21 és több

B. Az elemzéshez kötődő kérdések Jelenleg hogyan keresnek jelentkezőket a szabad munkahelyeikre?

a) Elektronikus úton - internetes hirdetéssel b) Társaságunk/szervezetünk regisztrálva van egy állásközvetítő irodában c) Személyesen tájékozódunk a munkanélküli személyek iránt a munkaügyi hivatalokban d) Szabad munkahelyeinket az újságokban hirdetjük e) Ismerősök útján Önök szerint mi a legjobb módja a munkalehetőségek keresésének?

a) Elektronikus úton - internet b) Munkaerő-közvetítő iroda és foglalkoztatási ügynökség c) Felmérés a terepen d) Hirdetés az újságokban e) Ismerősök útján Az Önök társasága/szervezete előnyben részesíti a közvetlen kontaktust a jelentkezővel?

Igen Nem Mindegy számomra Hogyan képzeli el az Önök társasága/szervezete az első kontaktust az Önök munkahelyére jelentkező személlyel?

a) E-mailen keresztül, hogy ne kelljen személyesen megjelennem minden egyes megbeszélésen b) Telefonon keresztül - ez személyesebb jellegű, és nem kell minden egyes megbeszélésre személyesen mennem c) Személyesen

Az Önök társasága/szervezete számára elegendő a munkaügyi hivatalok által biztosított munkanélküliek

listája?

Igen Nem

Úgy gondolja, hogy az álláskeresők megfelelő módon alkalmazzák az on-line portálok kínálta

szolgáltatásokat?

Igen Nem Mindegy számomra

Az Önök társasága/szervezete hajlandó az interneten regisztrálni egy internetes állásportálon, és azon információkat

nyilvánosságra hozni az Önök szabad munkahelyeiről, amelyek csak a portálon regisztrált álláskeresők számára

állnának rendelkezésre?

Igen Nem


93

Az Önök társasága/szervezete hajlandó az internetes állásportálon nyilvánosságra hozni a munkavállalóval szemben

támasztott követelményeket, amelyek csak a portálon regisztrált álláskeresők számára állnának rendelkezésre? Igen Nem

Az Önök társasága/szervezete hajlandó az internetes állásportálon nyilvánosságra hozni az Önök

társaságával/szervezetével kapcsolatos információkat, amelyek csak a portálon regisztrált álláskeresők számára

állnának rendelkezésre?

Igen Nem

Az Önök társasága/szervezete számára fontos, hogy a szabad munkahelyek folyamatosan frissítésre kerüljenek, és

rendelkezésre álljanak az álláskeresők számára?

Igen nagyon Igen Mindegy számomra Nem

Az Önök társasága/szervezete jelenleg rendelkezik hozzáféréssel a magyar határ menti régiókban lévő álláskeresőkre

vonatkozó információkhoz?

Igen

Nem

Az Önök társasága alkalmaz-e vagy bármikor alkalmazott-e magyarországi alkalmazottat?

Igen Nem Érdeklődik az Önök társasága/szervezete a magyar határ menti régióban lévő munkaerő iránt?

Igen Nem

Szeretne az Önök társasága/szervezete áttekintést kapni a magyarországi álláskeresőkről?

Igen Nem Alkalmazza az Önök társasága/szervezete az on-line állásportálok szolgáltatásait?

Igen Nem

Hiányzik az Önök társaságának/szervezetének jelenleg az on-line állásportálok esetében az intenzívebb

kommunikáció a potenciális álláskeresőkkel?

Igen Nem

Hiányzik az Önök társaságának/szervezetének jelenleg az on-line állásportálok esetében a gyorsabb interakció

a potenciális álláskeresőkkel?

Igen Nem Önök szerint az on-line állásportálok szolgáltatásainak elérhetősége megfelelő szinten van?

Igen Nem


94

Önök szerint a szlovák munkaközvetítők által ajánlott külföldi álláskeresők kínálata elégséges?

Igen

Nem

Önök szerint a munkaközvetítő irodák segítségnyújtási szolgáltatásai a megfelelő alkalmazott keresése során

megfelelő szinten vannak?

Igen Nem Szívesen fogadná az Önök társasága/szervezete az ilyen díjmentesen biztosított segítségnyújtási szolgáltatást?

Igen Nem Hajlandó lenne az Önök társasága/szervezete bizonyos díjat fizetni a hirdetése közzétételéért?

Igen Nem Előnyben részesíti az Önök társasága/szervezete a kínált bér közzétételét az Önök hirdetésében?

Igen Nem Az Önök társasága/szervezete kínál bizonyos szociális programot is az alkalmazottak számára?

Igen Nem

Nyújt az Önök társasága/szervezete iskolázást és teret a személyes fejlődés vagy más képzési formák számára?

Igen Nem Hogyan látja az Önök társasága/szervezete az állásközvetítő irodákban tapasztalt állásmegbeszéléseket?

Semlegesen Pozitívan - mindig segítenek az első közben kiválasztani a jelentkezőket Negatívan - pontatlan információkat szolgáltatnak a jelentkezőkről Önök szerint az állásportálokon elegendő információ áll rendelkezésre a munkaerő-piaci jogszabályokról?

Igen Nem Nem tudom Mit gondolnak, milyen irányban fejlődhetnének az on-line állásportálok, és min kellene javítaniuk?

Gyorsabb és intenzívebb kommunikáció az álláskeresőkkel

Az álláskeresőknél közzé tenni azok valamennyi tapasztalatát, abszolvált tanfolyamokat, korábbi tapasztalatokat,

valamint a korábbi munkáltatók ajánlásait is Adatokat gyűjteni a külföldi munkaerőről is Támogató szolgáltatások nyújtása, dokumentumok kiadésa Segítségnyújtási szolgáltatás az ajánlatok beadásánál vagy a portál használata során Árak. Az ideális az lenne, ha ezek a szolgáltatások díjmentesen kerülnek nyújtásra. Minden egyes közzétett hirdetés mellett ott kellene lennie a bérnek is

A közzétett pozíciónál a hirdetés feladó kötelessége kellene, hogy legyen, hogy információt szolgáltasson a biztosított

iskolázásokról, tanfolyamokról, stb., amelyek az adott álláshoz kapcsolódnak


95

Örülne az önök társasága/szervezete egy új on-line szolgáltatásnak, amely megfelelne az Önök

követelményeinek, még akkor is, has díjköteles lenne? Igen; Nem;

El tudja képzelni, hogy az Önök társasága/szervezete minden egyes állásajánlatnál fel fogja tüntetni a

feltételezett bér összegét is?

Igen; Nem;

5.2 Összefoglaló és következtetések

Az állami vállalatok és magántársaságok munkaerő-piaci hozzáállásának és

érdeklődésének felmérésében 288 társaság vett részt (kitöltött kérdőív

nyomtatványok) egész Szlovákiából. A felmérés eredményei azt tükrözik, hogy

szükség van egy olyan internetes portálra, amely a határ menti térségekben

összpontosít az állásközvetítésre, hangsúlyozva az álláskeresőkről és a potenciális

munkáltatókról való gondoskodást. Az információs rendszer kialakításával

minőségibb és teljeskörűbb információk kerülnek nyújtásra valamennyi felhasználó

számára. A nyújtott szolgáltatások minőségének és hatékonyságának növelése

érdekében a portálon feltüntetésre kerül a határ menti régiók jogszabályaival

kapcsolatos információ, egyszerű hozzáférés lesz biztosítva az információkhoz

mindkét régióból, amit a megkérdezettek 91 %-a méltatott. A társaságok 96 %-a

üdvözölné a közvetlen kontaktust az álláskeresőkkel, és a megkérdezettek 73 %-a

részesíti előnyben a közvetlen kontaktust e-mailen keresztül. Ebből az adódik, hogy

az információs rendszer egy szükséges eszköz a piacon az álláskeresés terén egyrészt

az álláskeresők, másrészt pedig a munkáltatók számára. A válaszadók 86 %-a úgy

gondolja, hogy az álláskeresők nem alkalmazzák az internetes portálokat megfelelő

szinten. Ez abból az okból van, hogy számos portál használat bonyolult, és ez főként a

kevésbé művelt álláskeresők számára gondot jelent. Ezen kívül az álláskeresők

számára fontos, hogy a regisztrált felhasználók ismerjék az adott állás esetében kínált

bérek nagyságát is. Hogy a társaságok üzleti tevékenységeikhez megfelelő jelölteket

találjanak, a társaságok 84 %-a számára nem okoz gondot, hogy díjat fizessenek a

hirdetés közzétételéért. Az információs portál létrehozásával megnő mindkét határ

menti régió versenyképessége, és nő a lakosság vásárlóereje is.

Az információs rendszer létrehozásával javulna a tájékozódottság, figyelemmel

követés, az adott határ menti területen és azon kívül élő emberek számára történő

munkalehetőség nyújtás minősége. Egy hatékony eszköz kerülne kialakításra

különböző információk cseréjére, feldolgozására és közzétételére az állásközvetítés

terén. Ezek jelentős részét az álláshelyek részletes listája alkotná valamennyi

részlettel és szükséges adattal. Az internetes portál kiválasztott formája nagy előnnyel

rendelkezne a többi állásközvetítő portállal szemben, amennyiben segítség- és

támogató szolgáltatások nyújtásával is foglalkozna, mivel gyorsabb és interaktívabb

kommunikációt biztosítana az álláskeresőkkel. Az újonnan létrehozott internetes

portál egyesíti az összes információt és állásajánlatot egy tető alatt. Az információs

rendszernek alkalmazkodnia kell a


96

műszaki, technológiai és felhasználói megoldáshoz. Úgy kell megtervezni, hogy

megfeleljen a kevésbé művelt álláskeresők számára is. A portált állandóan frissíteni

kell, és egyre újabb információval kell gazdagítani azt, hangsúlyt fektetve valamennyi

felhasználó elégedettségére. Nagyon fontos a minőségi információforrás, az

információkhoz való egyszerű hozzáférés és a személyre szabás lehetősége a

felhasználók számára, mivel fontos számukra a felhasználói komfort. Ilyen

hozzáállással az információs portál hű látogatókra tesz szert, illetve a szolgáltatásait

rendszeresen alkalmazó felhasználókra. Egy komplex határon átnyúló információs

rendszer kiépítésével támogatást kapnak a munkanélküli lakosok a megfelelő pozíciók

keresése során, támogatást kapnak a munkáltatók a szakképzett munkaerő keresése

során, és aktuális információ is szolgáltatásra kerül a széles közönség számára az

érvényes jogszabályokkal, szabályokkal és a munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatban

mindkét országban. Az információs rendszernek az elektronikus kommunikáció

modern eszközeit kell alkalmaznia.

6. A potenciális verseny elemzése az állásportálok terén

Internetes állásportálok

Az összes internetes forrás közül a legtöbb szabad munkahelyet épp az állásportálok

kínálják. Természetesen az állásajánlat keresők mellett, amelyek az ajánlatokat több

portálról gyűjtik össze. A legismertebb internetes állásportálok közé tartoznak:

profesia.sk, kariera.zoznam.sk, praca.sme.sk, itkkariera, stb. A számos állásajánlat és

hirdetés megtekintésén túl kiegészítő funkciók is alkalmazhatók, mint például az

életrajz hozzáadása, amelyre a munkáltatók reagálhatnak és kapcsolatba léphetnek

önökkel. Használhatják az ún. kereső ügynök szolgáltatást is, és meghatározni a

kritériumokat, amelyek alapján az automatikus rendszer megküldi az új

állásajánlatokat e-mailben. Hogy ne kelljen átrágnia magát több száz ajánlaton,

amelyek nem érdeklik önt, a legtöbb portál a hirdetések részletes szűrűsét biztosítja,

ami egy nagyon hasznos funkció. A jelen szolgáltatás alkalmazásánál óvatosnak kell

lenni, hogy a keresési eredmények közül ne hogy kizárjunk egy olyan hirdetést, amely

bár nem felel meg az ideális munkahellyel szemben támasztott követelményeknek, de

miatta képesek lennénk a követelményeinkből engedni. A szlovák munkaerő-piac

nem annyira gazdag az ajánlatokban, ezért jobb inkább kevesebb kritériumot

meghatározni, és pár perccel több időt szentelni a keresés eredményei átfutásának,

nehogy valami érdekes elkerülje a figyelmünket. A magas munkanélküliségi rátával

rendelkező térségeknek gyakran elég beállítani a járást és megjeleníteni valamennyi

rendelkezésre álló ajánlatot. Ugyanez vonatkozik az ügynök beállítására is. Az

internetes állásportálok manapság a legmegszokottabb és leginkább használt

munkakeresési és munkahely ajánlási módok közé tartoznak. Ezeken a weboldalakon

hirdet számos további állásközvetítő is, mint pl. az állásközvetítő irodák vagy a

munkát közvetítő ügynökségek. Nagyobb vállalatok esetében azok állásajánlatai saját

weboldalaikon is meghirdetésre kerülnek. Az internetes állásportálokon válogathatnak

a szabad munkahelyek között az irányzat, specializáció, pozíció, kulcsszavak alapján

a pozíció megnevezésében, gyakorlat, város, előnyök, illetve a minimális bérösszeg

alapján. Az internetes portálok számos jó tanáccsal és információval szolgálnak.

Nagyon jó bizonyító erejű munkaerő-piaci felmérés valósítható meg ily módon. Az

http://www.pracaponuka.sk/praca-cez-internet/


97

álláskeresők szert tehetnek számos olyan információra, amely erősíti a pozíciót a

munkaerő-piacon, az on-line vitákban vagy specializált rovatokban. Találnak itt a

speciális akciókra, állásbörzékbe, konferenciákra, különböző munkáltatóknál

szervezett nyílt napokra vonatkozó információkat is találnak itt. Itt tippeket kapnak a

további hivatkozásokra, például megtudják, hogy milyen képzési lehetőségek állnak

rendelkezésre.

Az internetes állásportálok előnyei:

- A legtöbb munkanélküli az interneten keres munkát

- Az állásajánlatok széles kínálata - Gyors keresés

- Az állásajánlatok napi frissítése

- Aktuális állásajánlatok

- Áttekinthetően elrendezett állásajánlatok

- A meghatározott kritériumok alapján történő kiválasztás

- Egyszerű jelentkezni az állásajánlatra (ún. válaszadó nyomtatványon

keresztül, amelyhez csatolásra kerül a kitöltött vállalati személyi kérdőív és

életrajz)

- A jó portál időt takarít meg, és felváltja a más oldalakon való keresést

- A valamennyi területet, szakterületet és irányt érintő állásajánlatok teljes körű

kínálatát biztosítja az álláskeresők szükségletei alapján

Közösségi hálózatok a munkakeresés során

Léteznek olyan közösségi hálózatok, amelyek különféle szakmákból érkező

szakértőket tömörítenek. A munkakapcsolatok és tapasztalatok alapján jönnek létre a

kapcsolatok, de akár azonos szakterületen is, stb. Ezáltal előnyös ezeken a

hálózatokon saját kapcsolathálózatot kialakítani és bővíteni, megkérhetjük

ismerőseinket, hogy adjanak javaslatokat, de főként egy vonzó profilt hozhatunk létre,

amely felkelti az érdeklődést és felvázol mindent, amit maga mögött tudhat szakmai

gyakorlata során. A leggyakrabban használtak közé tartozik a LinkedIn és Xing,

amelyek nemcsak a hazai, hanem a külföldi munkaerő-piacokra való rácsatlakozást is

biztosítják. Ezeket a portálokat nemcsak azok használják, akik munkát keresnek,

hanem azok is, akik állást kínálnak, tehát a társaságok személyzeti alkalmazottjai,

akik aktívan keresnek jelentkezőket az egyes posztokra.

Profesia.sk

A társaság megnevezése: Profesia, spol. s

r. o.

Tulajdonosok: Alma Media Corporation

A portál indítása: 1997

Alkalmazottak száma: 55

Weboldal: www.profesia.sk

További szolgáltatások Szlovákiában: Platy.sk, Profesiadays.sk, RecruitRank.sk,

Pozicie.sk, HRdays.sk, HRclub.sk, Mark.sk

Állásportálok külföldön: Profesia.cz, Workmania.hu

Külföldön végzett bérfelmérések: Platy.cz (Csehország), Fizetesek.hu,

(Magyarország), Istrazivanjeplata.com, (Szerbia), Plata.ba, (Bosznia és

http://www.linkedin.com/

http://www.xing.com/

http://www.profesia.sk/

http://platy.sk/

http://profesiadays.sk/

http://www.recruitrank.sk/

http://www.pozicie.sk/

http://www.hrdays.sk/

http://www.hrclub.sk/

http://www.mark.profesia.sk/

http://www.profesia.cz/

http://www.workania.hu/

http://www.platy.cz/

http://www.fizetesek.hu/

http://www.istrazivanjeplata.com/

http://www.plata.ba/


98

Hercegovina), Mojaplaca.hr (Horvátország)

A Profesia társaság víziója, hogy legjobb választ adja a munkával kapcsolatos

kérdésekre, hangsúlyt fektetve az ügyféllel és a felhasználóval folytatott empatikus

kommunikációra.

A Profesia.sk egyértelműen a legnagyobb és legismertebb állásközvetítésre

szakosodott szlovák portál. A Profesia.sk mint állásportál 1997-ben jött létre.

Szolgáltatásait használják nemcsak az állásközvetítő irodák, hanem a vállalatok nagy

száma is, amelyek közt nem hiányoznak a legnagyobb szlovák munkáltatók sem. A

gazdag szabad munkahely-adatbázison kívül széles körű szűrési lehetőségekkel

további eszközöket is kínál. Természetesen szó van itt a megfelelő ajánlatok

közvetlenül az e-mail postafiókba történő küldésére létrehozott ügynökről a

meghatározott kritériumok alapján, valamint az életrajz feltöltési lehetőségről az

adatbázisba, amelyhez hozzáféréssel rendelkeznek az alkalmazottak után kutató

személyzetisek. Az állásközvetítés mellett a Profesia.sk információs forrásként is

szolgál. A weboldalakon a tanácsokkal és tippekkel is szolgál az álláskereséshez,

valamint fórumot is biztosít a munkaviszonnyal kapcsolatos specifikus kérdések

megvitatására is. Az önálló szolgáltatások közé tartozik például a fizetésfelmérés

(Platy.sk), illetve az ügynökségek és vállalatok toborzó folyamatának értékelése is

(Recruitrank.sk). A társaság az interneten kívül is tevékenykedik a Profesiadays

állásbörze szervezésével Pozsonyban. A szlovák Profesia magyar és cseh testvérrel is

rendelkezik, azonban ezekben az országokban sokkal keményebb verseny közepette

kell megküzdenie pozíciójáért. Profesia által nyújtott további szolgáltatások:

- Állásfórum - internetes tanácsadás, amely a munkaerő-piaccal kapcsolatos

kérdésekre és támogatásra szakosodik.

- Az álláskeresés összekapcsolása a közösségi hálózatokkal - Profesia social

connect. Mindenki, aki akarja, az új szolgáltatásnak köszönhetően

megtekintheti, hogy a vállalatnál, ahol dolgozni szeretne, nincs-e valamilyen

ismerőse. A szolgáltatás segít az álláskeresőknek azzal, hogy összekapcsolja

az álláskeresést a portálon a Facebook-kal és a Linkedin-nel. Az álláskeresők

így az álláskeresés során a Profesia.sk weboldalon felhasználhatják Facebook

vagy Linkedin kapcsolataikat. Az összekapcsolásnak köszönhetően az

álláskeresőknek az állásajánlatoknál megjelennek azok az ismerősök, akik az

adott cégről többet tudnak.

- Védett műhelyek listája - olyan cégeknek szánt, amelyek támogatni

szeretnék a védett műhelyeket a pótteljesítések terén.

- Mark - HR online alkalmazás a felvételi eljárás hatékonyságának növelésére,

amely a cégek számára egyszerűbbé teszi az egyes pozíciókra reagáló

jelentkezőkkel való munkát

- Álláshelyek katalógusa - az egyes állások leírásával szolgál

- Rövid távú brigádok - kevesebb mint egy hónapig tartó brigádok ajánlata

- Hrclub.sk - a humán erőforrásokra irányuló szakportál elindítása

- Plata.ba - fizetési felmérés elinditása Boszniában

- Mobilalkalmazás - figyelmeztetés az aktuális munkalehetőségekre

- On-line chat – egy díjmentes szolgáltatás, amely bármikor alkalmazható, ha

nem tud zöld ágra vergődni a weboldallal

http://www.mojaplaca.hr/

http://www.profesia.sk/

http://www.profesia.sk/forum-prace/discuss.php/

http://www.profesia.sk/cms/kariera-v-kocke/hladam-pracu/obcan-so-zp/chranene-dielne/40140?company_id=14083&contact_address_id=125645

http://www.mark.profesia.sk/

http://www.pozicie.sk/

http://www.profesia.sk/brigady/

http://www.hrclub.sk/

http://www.plata.ba/


99

Kariera.zoznam.sk

A társaság megnevezése: Zoznam, s r. o.

A portál elindítása: 1997

Weboldal: www.kariera.zoznam.sk

További szolgáltatások Szlovákiában: topky.sk, mapa.sk, feminity.sk,

telefonny.zoznam.sk, free.sk, imhd.sk, stb.

Állásportálok külföldön: Seznam.cz

A Kariera.sk a második legnagyobb játékos a karrier weboldalak közt. Ez a szlovák

Zoznam részét képezi. Számos állásajánlatot kínál, azok szűrési lehetőségével,

különböző kritériumok alapján, mint például a hely, szakma vagy munkaviszony, de

olyan feltételek alapján is, amelyeket a leendő munkáltató az álláskeresőtől elvár. A

regisztrációt követően lehetővé teszi az életrajz létrehozását és annak betöltését az

adatbázisba, valamint az ajánlatok megfigyelését szolgáló ügynök beállítását is. A

zoznam.sk internetes portál az első olyan portál a szlovák piacon, amelynek alapítója

Ivan Debnár volt a Seznam.cz internetes portál tulajdonosával együttműködésben. A

Kariera.zoznam.sk állásportál 2008-ban jött létre mint a Zoznam.sk első állásportálja,

és célja, hogy biztosítsa az on-line állásportál teljes körű szolgáltatásait, egyszerű és

áttekinthető hozzáférést a munkáltató ajánlataihoz, a felhasználók megszólítását a

Zoznam.sk legnagyobb internetes portál más termékeivel, valamint a munkaerő-

piaccal és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó érdekes és aktuális cikkeket.

A szlovák internet legismertebb márkaneve

az első portál a szlovák interneten (1997)

az egyik leglátogatottabb szlovák internetes portál

tagolt bevételek - vezető pozíciót tölt be az internetes reklám

értékesítésében (banner és katalógus jellegű)

az egyik legismertebb internetes márkanév

Forrás: Gfk Slovakia

Havi látogatottság (RU): * 337 991

Átlag havi látogatottság (RU): ** 27 171

A megjelenített oldalak havi száma (PV): 5 951 502

A felhasználó által a szerveren töltött átlagidő (ATS): *** 0:16:37

Nemi struktúra:**** 43 % férfi, 57 % nő

* Valós felhasználók havi száma

** Valamennyi munkanap átlaga a megfigyelt hónapban

*** Kifejezi a felhasználó által a szerveren töltött időt a teljes megfigyelt hónapban

**** A népesség átlagos megoszlása a megfigyelt hónapban

Forrás: AIMmonitor, (Mediaresearch/Gemius), 2013 Január

A Zoznam katalógus az alábbit tartalmazza:

- több mint 150 000 egyedi katalógustétel több mint 2500 szekcióba

sorolva

- több mint 130 000 vállalati profil

- életrajz adatbázis

http://www.kariera.zoznam.sk/

http://www.zoznam.sk/firma/


100

- támogatást nyújtó cikkek a munkanélküliség, vállalkozás, életpálya, stb. terén

- tanácsok és tippek, hogyan kell megbirkózni az állásinterjúval

- együttműködés a médiával

- direct mailing – az állásajánlatra történő hatékony figyelemfelhívás és

közvetlenül a célcsoportnak megküldve

- a társaság videó névjegye - a társaság vállalati kultúrájának,

munkafeltételeinek, a jövőbeli kollégák, előnyök, stb. bemutatás az

érdeklődők számára - top ajánlatok– a TOP ajánlatokba történő besorolással az ajánlat

egy speciális bokszban jelenik meg, amelyet az állásajánlatok

listájának elejére helyeznek el. Az állásajánlatot az álláskeresők

gyakrabban fogják látni és látható helyen, ahol nem kerüli el a

figyelmüket.

- Top ügyfél logó - Egy hatékony módja annak, hogyan lehet az

álláskeresők érdeklődését felkelteni, akik a konkrét társaságnál

szeretnének dolgozni. A jelen szolgáltatás aktiválása során

a társaság logója megjelenik a főoldalon, az állásajánlat megnevezése

mellett az állásajánlatok listáján.

Praca.sme.sk

Az internetes állásportál az állásajánlatok saját adatbázisát kínálja. Megtalálják a

praca.sme.sk címen, és átirányításra kerül erre az oldalra, ha a böngészőbe beírja a

következő szöveget: www.praca.sk. Minden megszokott funkcióval szolgál,

valamint alap és bővített kereséssel és életrajz feltöltéssel i s. A

Profesia és Kariera weboldalaktól el térően lehetővé teszi a

munkáltatók számára, hogy díjmentesen adjanak fel hirdetéseket és

tekintsenek meg életrajzokat, aminek köszönhetően más hirdetők és

állásajánlatok spektrumát találjuk it t .

ITKariera.sk

Az ITKariera egy hagyományos funkcionalitással rendelkező portál, azonban, ahogy

már a neve is sugallja, olyan álláskeresők számára tervezett, akik az információ

technológiák terén keresnek állást (szakmák: programozó, rendszermérnök, elemző,

rendszergazda, stb.). A szlovákiai szabad munkahelyeken kívül megtalálható itt

számos állásajánlat Csehországból is.

További állásajánlatokkal szolgáló weboldalak

Ha nem talált semmi érdekeset a fent említett weboldalak egyikén sem, csak kis esély

van arra, hogy azt megtalálja máshol. Ennek ellenére azonban megpróbálkozhat a

következő lehetőségekkel.

Topjobs.sk

Egy befutott weboldal, ahol álláshirdetéseket találhatunk néhány jelentős szlovák

vállalattól és állásközvetítő irodától. Sokkal erősebb pozíciónak örvend a regionális

munkaerő-piacon annak cseh partnere (www.jobs.cz). Ha Csehországban keres

http://kariera.zoznam.sk/img/cennik-top-ponuky.jpg

http://praca.sme.sk/

http://www.praca.sk/

http://www.itkariera.com/

http://www.topjobs.sk/


101

munkát, ezt biztosan nem szabadna figyelmen kívül hagynia.

JobAgent.sk

A JogAgent.sk portálon lévő hirdetések lényeges részét a legnagyobb szlovák

állásközvetítő irodák ajánlatai alkotják. Azonosokat találnak a www.nasapraca.sk

weboldalon is.

Monster.sk

A Monster.sk az új alkalmazottak toborzásának elősegítésére irányuló világhálózat

részét képezi, aminek köszönhetően számos külföldi állásajánlattal is szolgál. Egyre

kevesebb itt a szlovákiai állásajánlat.

CVonline.sk

A múltban nagyon közkedvelt weboldal, jelenleg azonban az állásajánlatok csupán

kis mennyiségét jeleníti meg a többi portállal összehasonlítva.

A következők közül megemlíthetjük az alábbiakat:

www.ponuky.sk

www.job.sk

www.mojapraca.sk

www.praca-kariera.sk

Valamennyi fent említett internetes portál esetében hiányzik a megfigyelő jelleg.

Valamennyi portál számos munkáltatóval és partnerrel működik együtt, azonban

egyikük sem kínál közvetlen kontaktust magával a munkáltatóval. A fent említett

portálok egyike sem szakosodik egy konkrét régióra vagy annak szükségleteire. Az

állásajánlatok komplex módon vannak feltüntetve egész Szlovákiából. A munkaerő-

piacon nem létezik közös magyar - szlovák álláskereső adatbázis és közös szabad

munkahely adatbázis. Nem létezik egy közös eszköz sem, amely összekötné ezt a két

piacot. Épp az új portál küldetése lenne, hogy segítsen ezeknek a vállalatoknak

szakképzett munkaerőt találni akár a határ másik oldalán is, és egyúttal a

munkanélküli lakosoknak lehetőségük nyílik arra, hogy keressenek az állásajánlatok

közt a határ mindkét oldalán. Jelenleg a szomszédos országba történő munkába

ingázás sem akadály és a munkaerő-migráció manapság már megszokott jelenség.

Egy közös adatbázis létrehozásával megnő az esély arra, hogy egy szlovák

állampolgár Magyarországon találjon munkát, és fordítva. Így a potenciális

munkáltatóknak nagyobb esélyük lesz arra, hogy megfelelő munkaerőre tegyenek

szert. A projekt partnerei kapcsolattartó pontok kiépítésével fognak segíteni az

álláskeresőknek, akik gyengébb ismeretekkel rendelkeznek a számítástechnika és

internet terén, illetve azoknak, akiknek nincs internet hozzáférésük A kapcsolattartó

pontok a portálon található információt fogják szolgáltatni, segíteni fognak az

embereknek, hogy kiismerjék magukat az oldalon, és segítenek az álláskeresőknek

http://www.nasapraca.sk/

http://www.ponuky.sk/

http://www.job.sk/

http://www.mojapraca.sk/

http://www.praca-kariera.sk/


102

beregisztrálni a portálon. Azonos szolgáltatásokat fognak nyújtani az egyes

kapcsolattartó pontok a munkáltatóknak is, akik új munkaerőt keresnek. Az újonnan

létrehozott állásportálon történő álláskeresés során a hangsúlyt arra fektetjük, hogy

lehetővé tegyük valamennyi álláskereső számára, hogy munkát találjon. Főként a

hátrányos helyzetű álláskeresők számára segít minőségi munkát találni, és ismét

bekapcsolódni a munkafolyamatba. Hátrányos helyzetű álláskeresők alatt értjük a

nőket szülési szabadság után, főiskolák végzőseit, diákokat, stb. A határ másik

oldaláról érkező személyek foglalkoztatásának köszönhetően megerősödik a

munkaerőpiac határon átnyúló integrációja, megnő a strukturális munkanélküliség

megoldásának hatékonysága, és összehangolásra kerül a munkakereslet és kínálat.

Egyúttal megerősödik a régió ökonómiai és gazdasági stabilitása is a munkanélküliség

csökkentésének köszönhetően. Az interneten keresztül megvalósítandó projekt

előnyei az interaktív kontaktus az álláskeresők és a munkaerőt kereső vállatok között,

a munkaerőpiac támogatása, szakképzett munkaerő hatékonyabb keresése,

hatékonyabb tárgyalás a munkafeltételekről és főként interaktív segítség a

munkanélküli személyek, fiatalok számára a tanulmányuk befejezése utána, de a

diákok számára is, akik idő előtt otthagyták az iskolát, valamint a speciális igényekkel

rendelkező személyek számára is (fogyatékos személyek, a munkafolyamatba

visszatérő nők, etnikai és marginális csoportok, stb.), akik nem rendelkeznek internet

hozzáféréssel, vagy nem tudnak számítógépen dolgozni.

A piacon jelenleg nem létezik olyan nonprofit szervezet, amely állásközvetítéssel

kapcsolatos szolgáltatásokat és az álláskeresőkről való gondoskodást nyújtana. Pont

egy ilyen közös portál létrehozásával a piacra komplett információk kerülnek az

álláskeresők, valamint a munkaerőt kereső társaságok számára. Valamennyi

állásajánlat részletesen leírásra és struktúrálásra kerül, és így bizonyosan találnak

munkát a lakosok hátrányos helyzetben lévő csoportja is. A portálon feltüntetésre

kerülnek a munkaügyi kérdésekkel kapcsolatos támogató dokumentumok is.

Állásközvetítő szolgáltatások nyújtása - állásközvetítő irodák

Az állásközvetítő irodák olyan szervezetek, amelyek munkaközvetítéssel

foglalkoznak. Azok fő tevékenysége megfelelő állásajánlatok és megfelelő

jelentkezők keresése, akikkel ezeket az ajánlatokat betölthetik úgy, hogy mindkét fél

(a munkavállalók és a munkáltatók is) elégedett legyen. Ezen kívül tanácsadási

szolgáltatásokat is nyújt munkaviszonnyal kapcsolatos és munkajogi kérdésekben.

Az állásközvetítő irodák a munkaerő-piacon fontos feladatot töltenek be, és nem

szabad kihagynia őket az álláskeresés során. Mielőtt egy állásközvetítő irodával való

együttműködés mellett döntene, ellenőrizze annak referenciáit és tapasztalatait.

Segítségként szolgálhat a minőségi kiválasztás során az APAS tagság is (Szlovákia

Állásközvetítő Irodáinak Szövetsége), amely munkaerő-piacon a több éves

tapasztalatokkal rendelkező állásközvetítő irodákat tömöríti.

Az állásközvetítő irodák előnyei

- nincs díjfizetés a regisztráció és munkakeresés során

- számos munkaajánlat egy helyen

- értékes információra tehetünk szert a potenciális munkáltatóról, a

munkakörről vagy a társaság vállalati kultúrájáról, ráadásul hamarabb,

mint mások

- sok munkáltató csak állásközvetítő irodán keresztül keres


103

jelentkezőket

- számos munkalehetőség - regisztrációs az álláskeresők adatbázisában

- diszkréció

- időt takarít meg

- nagyobb esély az elhelyezkedésre

- az álláskereső ajánlást kap az állásközvetítő irodától

- Az állásközvetítő iroda tanácsadói széleskörű áttekintéssel rendelkeznek a

munkaerő-piacról.

- A tanácsadók előre figyelmeztethetik Önt arra, hogy milyen

specifikumokkal jár az adott társaságnál a felvételi folyamat.

Az állásközvetítő irodák hátrányai

- Bizalmatlanság az állásközvetítő irodákkal szemben

- Hosszasabb egyezkedés az irodával

- Az emberek gyakran becsapva érzik magukat, amennyiben a

regisztrációt követően nem kínálnak fel semmilyen munkát

- A hirdetésre történő reagálás után az emberek nem kapnak semmilyen

visszajelzést

Trenkwalder- Trenkwalder, a.s. a legnagyobb állásközvetítő és tanácsadó társaság,

amely a szlovák piacon 1991-től tevékenykedik, és az ügyfeleknek teljes körű

állásközvetítési szolgáltatásokat nyújt, hangsúlyt fektetve az alkalmazottak keresésére

és kiválasztására, azok ideiglenes kirendelésére és az alkalmazottak fejlesztéséről

történő gondoskodással kapcsolatos szolgáltatásokra. A társaság az alapító tagja a

Szlovákia Állásközvetítő Irodáinak Szövetségének.

A Trenkwalder társaság hosszú évek óta tölti be a Nemzetközi Karrier Napok

professzionális felügyelői posztját, és rendszeresen vesz részt a a legjelentősebb

Profesia Days Állásbörzén, de más állásbörzén is. (Job2Day, Job Expo, a Munkaügyi,

Szociális és Családügyi Hivatal által szervezett állásbörzék, stb.)

Trenkwalder:

- vezető pozícióval rendelkezik a szlovák piacon

- Nemzetközi családi vállalkozás biztossága

- Aktív munkáltató

- Sok munkaajánlat számos ágazatban

- Egy regisztráció - számos esély az elhelyezkedésre

- Ingyenes munkaerő-piaccal kapcsolatos tanácsadás és karrier-tanácsadás

- Folyamatos individuális állásajánlatok

Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal

A MSzCsH segít munkát keresni a regisztrált álláskeresők, munkanélküliek, de olyan

személyeknek is, akik dolgoznak, de érdeklik őket az állásajánlatok az adott régióban.

Az első vagy második csoportba tartozó személyek esetében azonban megtörténhet,

hogy néhány hónap során nem kapnak egy megfelelő állásajánlatot sem. A szabad

munkahelyek száma a munkaerő-piacon ugyanis sokkal nagyobb, mint a munkaügyi

hivatalok ajánlata. Bizonyos professziók nem is biztos, hogy megjelennek a

http://www.trenkwalder.com/sk/Pracovne-ponuky/Docasne-zamestnanie.html

http://www.trenkwalder.com/sk/Pracovne-ponuky/Docasne-zamestnanie.html

http://www.trenkwalder.com/sk/Trenkwalder_Info.html?item=435

http://www.trenkwalder.com/sk/Trenkwalder_Info.html?item=435


104

munkaügyi hivatal ajánlatában több hónapon keresztül vagy akár egyáltalán nem, és

ezért nem jó csupán erre az információs forrásra hagyatkozni. A munkaügyi

hivatalokon keresztül a munkáltatók elsősorban a fizikai munka és közép

adminisztratív pozíciók iránt érdeklődő álláskeresőket keresnek. Magasabb pozíciókat

többnyire nem találnak a munkaügyi hivatal kínálatában. Problémát okoz az a tény is,

hogy az állásajánlat nem mindig aktuális, mivel a munkáltatók időnként elfelejtik

bejelenteni a hivatalnak, hogy az állás már betöltésre került. A munkaügyi hivatalok

mellett Információs és Tanácsadó Központok működnek, amelyek segítenek a munka

kiválasztásában, tájékoztatnak az átképzési lehetőségekről, illet Jobklubokat

szerveznek, amelyek segítenek a munkanélküliek számára megválasztani a megfelelő

taktikát az álláskeresés során. Kisebb szakképzettséget igénylő külföldi munkát

segíthet közvetíteni önöknek a www.eures.sk, amely a Munkaügyi Hivatal alá

tartozik.

Az MSzCsH előnyei

- Ha álláskeresőként nyilvántartásba veszik, munkanélküli juttatásban

részesül, és fizetik ön helyett az egészségügyi biztosítást.

- Hozzájárulás nyújtása a saját vállalkozás elindításához.

- Információ szolgáltatása a munkáltatóknak a lehetőségekről,

amelyeket számukra a foglalkoztatási szolgáltatásról szóló törvény

biztosít, azok jogairól és kötelességeiről, és a jelen kötelességek

teljesítésének ellenőrzése.

- Tájékoztatási és tanácsadási és szaktanácsadási szolgáltatások

nyújtása, és a regionális munkaerő-piaci helyzet javítására irányuló

projektek és programok megvalósítása.

Az MSzCsH hátrányai

- A munkaügyi hivatalok kínálata nem mindig a legaktuálisabb,

többségében elsősorban munkás, kézműves és adminisztratív

pozíciókat tartalmaz.

- Hosszadalmas és nem hatékony munkakeresés.

- Főként olyan lakosok számára alkalmas, akik nem ismernek más

munkakeresési formákat.

- Gyenge kínálat a végzősök, illetve a főiskolai végzettséggel

rendelkező álláskeresők számára.

7. Egy új információs portál potenciáljának értékelése az on-

line munkaerő-piacon

Az újonnan létrehozott információs rendszernek aktualizált gazdasági, szociális

információkat és a munkaerőkkel, előírásokkal és lehetőségekkel kapcsolatos adatokat

http://www.eures.sk/


105

kell tartalmaznia a jogosult területeken a határ mindkét oldalán. Az információs

rendszer célja, hogy a munkanélküli személyek, az iskolát épp befejező fiatal

személyek, diákok, speciális igényekkel rendelkező személyek számára (fogyatékos,

rokkant lakosok, a munkafolyamatba visszatérő nők, etnikai és marginális csoportok,

stb.) áttekintést nyújtson a szabad munkahelyekről a határ mindkét oldalán. A

portálnak a célcsoportok számára közvetlen kontaktust kell közvetítenie a lehetséges

munkáltatóval. Egyúttal információt kell szolgáltatnia a jogszabályok keretén belül és

további hasznos információkat. A jelen támogató dokumentumok feladata tájékoztatni

a felhasználókat a Munka Törvénykönyvének módosításairól és azokat tömören

megmagyarázni. Valószínű, hogy a szakképzésekről, nyelvtanfolyamokról és

állásbörzékről közzétett információk nemcsak a munkanélküliek számára további

potenciális látogatót is a portálra vonz majd. A portálnak hatékonyabbá kell tennie a

munkáltatók tevékenységét a határ menti térségekben a munkaerő-keresés terén. Az

állami vállalatok és magántársaságoknak is lehetőséget kell biztosítani az álláskeresők

kikeresésére az egyes kritériumok alapján legalább olyan szinten, mint ahogy azt a

jelenlegi portálok biztosítják, és egyúttal lehetővé kell tenni számukra, hogy (a

regisztrációt követően) megtekintsék azok életrajzát. A megfelelő jelentkező

kiválasztása után megkapják az elérhetőséget, és így lehetővé válik a közvetlen

kommunikáció. Az információs rendszer valamennyi regisztráció iránt érdeklődő

számára rendelkezésre fog állni, itt közzétehetők a szabad munkahelyek azok

specifikációival, a munkaviszonyba történő felvétel feltételei a jelentkezővel szemben

támasztott követelményekkel együtt.

Jelenleg a piac enyhe növekedést mutat, ami új, bár lassú befektetéseket hoz a

vállalatokba, és így új munkalehetőségek is megnyílnak.

Az információs rendszer közvetlen célcsoportja a munkanélküli lakosok lesznek a

realizált terület valamennyi régiójából, akik aktívan munkalehetőséget keresnek. A

célcsoportba tartoznak olyan személyek, akik elvesztették a munkájukat, vagy a

válság következtében, vagy más okokból, a fiatal személyek tanulmányuk befejezését

követően, de a diákok is, akik idő előtt otthagyták az iskolát és a speciális

szükségletekkel rendelkező személyek. Ezeknek a személyeknek világosan meg kell

világítani az állásportál tartalmát, és annak figyelemfelkeltőnek, világosnak és

áttekinthetőnek kell lennie. Fontos, hogy az oldalt naponta látogassa és azon

regisztráljon a lehető legnagyobb számú álláskereső, hogy így nőjön a munkaerő-

keresési hatékonyság a vállalatok számára. A projekt célcsoportja tehát egyúttal

minden a Magyar-Szlovák Határon Átnyúló Együttműködési Program teljes jogosult

területén található valamennyi vállalat. Ezek állami szervezetek, magánvállalatok és a

harmadik szektor is. A jelen célcsoportnál fontos megszólítani a lehető legnagyobb

számú vállalatot. Minél nagyobb számú vállalat kapcsolódik be a projektbe és

regisztrál a portálon, annál nagyobb lesz az álláskeresők esélye, hogy megfelelő állást

találjanak. Közvetett célcsoport végső soron valamennyi lakos és foglalkoztatott

személy is abból az okból, hogy a portál tájékoztatást nyújt majd a Munka

Törvénykönyve módosításairól, rövid magyarázattal szolgál a Munkatörvénykönyvek

legfontosabb előírásaival kapcsolatban, és tájékoztatást nyújt a szakképzésekről,

nyelvtanfolyamokról és állásbörzékről is.

Az információs rendszer feladata az lesz, hogy elérje a munkanélküliség csökkentését

Szlovákia és Magyarország határ menti régióiban konkrétan azzal, hogy a

munkanélküli lakosok számára információt szolgáltat a szabad munkahelyekről a

határ mindkét oldalán és mindkét nyelven. Az IR így első ízben tenné lehetővé a

szlovák és magyar nemzetiségű lakosok számára, hogy áttekintést nyerjenek a

munkalehetőségekről a határ másik oldalán, és mindezt egy helyen. Az IR-nek


106

köszönhetően a vállalatok nagyobb számú álláskereső közül válogathatnak, főként

olyan esetekben, ha magas szakképzettséget vagy jelentős szakmai tapasztalatot

igénylő munkahelyről van szó, és nem utolsó sorban, ha feltételek az idegen nyelv

ismerete is. Éppen az a tény, hogy a multinacionális társaságok dolgozói gyakran

kommunikálnak idegen nyelven, a portálnak teret biztosít ahhoz, hogy az

álláskeresőnek munkát ajánljon tekintet nélkül arra, hogy mely országból jött. Az

ilyen társaságoknál az alkalmazottak fluktuációja magas, és éppen ők használják az

ilyen típusú internetes szolgáltatásokat a legnagyobb mértékben. Jelenleg éppen a

multinacionális társaságok azok, amelyek képesek beruházni a portfóliójuk

bővítésébe, és egyúttal új munkahelyeket is létrehozni. A határ másik oldaláról érkező

személyek foglalkoztatásának köszönhetően megerősödik a munkaerőpiac határon

átnyúló integrációja, megnő a strukturális munkanélküliség megoldásának

hatékonysága, és összehangolásra kerül a munkakereslet és kínálat. Egyúttal

megerősödik a régió ökonómiai és gazdasági stabilitása is a munkanélküliség

csökkentésének köszönhetően.

Egy közös információs rendszer kiépítésével javul az elérhetőség és kommunikáció a

határ menti térségekben, és támogatást nyer a foglalkoztatás és Szlovákia és

Magyarország együttműködése. Az információs struktúrák fejlesztésének

köszönhetően jobb feltételek kerülnek kialakításra a munkaerőpiac számára, főként az

elmaradottabb térségekben. Az internet, amely a rendszer fő kommunikációs

csatornája, kiváló lehetőségeket biztosít az eredmények terjesztésére. A rendszernek

teljesítenie kell a több nyelvű környezet feltételét, és az eredmények nemcsak az adott

vonzáskörzetbe tartozó alanyok számára fognak rendelkezésre állni, hanem a széles

közönség számára is az említett területen kívül is. Az egész projekt fontos és pozitív

tényezője az a tény, hogy az IR példaként szolgál majd hasonló tevékenységek

számára, amelyek más szervezetek által egyéb területeken megvalósításra kerülnek.

Az outputok univerzálisak lesznek, tehát felhasználhatók lesznek más alanyok széles

spektruma esetében is a határ menti térségben, de akár a SzK és Magyarország teljes

területén is. Szükséges az álláskeresők és a munkaerőt kereső vállalatok között

interaktív kontaktust létrehozni, támogatni a munkaerő-piacok összekapcsolódását, a

hatékonyabb szakképzett munkaerő keresését, hatékony tárgyalást a

munkafeltételekről, és főként interaktív segítséget nyújtani a munkanélküli

személyeknek.


107

A jelen elemzés tartalma nem képviseli az Európai Unió hivatalos állásfoglalását

szlovákia magyarország - jobfish · 2014-09-24 · munkaerő-piaci felmérés és elemzés a...

Documents