Nehéz sorsú asszonyok feketén fehéren:

Roma nők munkaerő-piaci és megélhetési lehetőségei két kistérségben

SZMMMTA Etnikai- és Kisebbségkutató Intézet

2010

Kóczé Angéla kutatásvezetőAlbert Fruzsina, Dávid Beáta, Havasi Éva

2

A szegénység színe és helyszíneA minta jellemzői, a mintakiválasztás indoklása

3

Miért ott és miért pont őket?

Cél: nem országos reprezentativitás, hanem kutatási kérdésekhez igazodó mintakiválasztás!

I. Más-e szegénynek lenni a főváros közelségében (versenyképes, fejlett) területi adottságokkal rendelkező lakóhelyen, illetve Budapesttől távol egy fejletlen, alacsony versenyképességű térség lakóhelyen élve?

II. Más-e szegénynek lenni egy roma családban, mint egy „paraszt” családban?

II. Különbözik-e az asszonysors a lakóhely és a bőrszín függvényében?

4

Két kistérségben roma és nem-roma szegények

• Két helyszín (T-Star és népszámlálási adatok alapján):1. BAZ megye SZ. kistérsége (4 település)2. Pest megye M. kistérsége (3 település)

• Kétféle színű szegénység (Helyi roma és nem-roma segítőkkel):

1. Roma gyermekes szegény háztartások2. Nem roma gyermekes szegény háztartások

• Ahogy az asszonyok látják és ahogy őket látják?1. Interjúk helyi vezetőkkel, segítőkkel2. Interjúk helyi lakosokkal

5

6

Jövedelem, jövedelemforrások, megélhetés

7

Jövedelmek nagysága a vizsgált két kistérségben

1. táblázat

A megkérdezettek háztartások tagjainak jövedelmi helyzete a két kistérségben

Egy főre jutó havi jövedelem egy átlagos hónapban Együtt Ebből: nem roma roma háztartásban élők

Összes megkérdezett * 27 400 37 700 23 500 Ebből:

BAZ megyei kistérségben 25 400 29 000 23 600 Pest megyei kistérségben 30 500 39 600 23 200 *248 háztartási kérdőív 1250 személy adatai alapján Forrás: saját kutatás adatai, 2009

• A szegények kevesebből élnek ott, ahol a többségnek is kevesebb jut (BAZ)• Az átlagjövedelmekben mutatkozó különbség (T=16 400 Ft/fő/hó) • A gazdagabb kistérségben nagyobbak a különbségékek romák és nem-romák

között is

Adósságtörlesztés

• A hátrányos helyzetű kistérségben a háztartások valamivel nagyobb arányban, de kisebb összeggel törlesztik a hiteleiket. Ugyanakkor összbevételük nagyobb hányadával.

• A romák kisebb arányban hiteltörlesztők, és kisebb összeggel is. Ugyanakkor hitelstruktúrájuk kedvezőtlenebb. A nem-roma háztartások 69%-a, míg a roma háztartások 51% rendelkezik legalább egyfajta hitellel.

9

Adósságok típusa

• Bolti adósság (felírásra történő vásárlás), részben „kamatos áruhitel”– BAZ megyei kistérség: 13%, Pest megyei kistérség: 9%

• Provident kölcsön– Minden 5. háztartás (21-23%), nincs lényeges különbség a

kistérségek és a roma, nem-roma háztartások között– Egyre többen nem fizetik

• „Magánszemélytől felvett kölcsön”– Átlagban a háztartások 8%-át érinti, ebből nem-romák körében 1%,

romák körében 13% (mindkét kistérségben a romákra jellemző!)

A romák a nem romákhoz képest kétféle adósságfajtában: a bolti adósságban, a magánszemélytől kapott hitelben részesednek nagyobb arányban!

A szegények devizahitelei miatt viszont nem kell aggódnunk.

10

Jövedelmi egyenlőtlenségek

1. táblázat

Jövedelmi egyenlőtlenségek mutatószámai BAZ Pest Együtt megyei kistérség

Q10 mutató 3,9 5,9 4,6 Éltető-Frigyes index 1,90 2,31 2,08 Robin Hood-index, % 15,5 21,1 18,8 Forrás: saját kutatás adatai, 2009

• A mintába került népesség 8%-ának jövedelme EU szegénységi küszöbszint fölötti (azaz nem tartozik a szegények közé)

• Nagyon magasak, a Pest megyei kistérségben kiugróan magasak a belső jövedelmi egyenlőtlenségek

11

Jövedelmi egyenlőtlenségek„A roma miért nem tudja beosztani?”– Nagyok a jövedelmi különbségek a szegényeken belül– A romák átlagosan sokkal kevesebből élnek, a romák

jövedelme a nem-romák jövedelmének 81%-át teszik ki a BAZ megyei kistérségben és 59%-át a Pest megyei kistérségben!

– Ugyanaz a jövedelemnagyság sem ugyanannyit ér, ha nem kiszámítható, nem rendszeres bevételből származik. Kevésbé alapozza meg a racionális gazdálkodás feltételeit.

– A jövedelem nagysága és egyenlőtlensége együttesen alkalmas a jól-lét mérésére (az egyenlőtlenségek növelik a szegénységérzetet)

– Egyébként a nem-roma sem tudja beosztani.

12

A minimális és az átlagos szintű megélhetéshez szükségesnek tartott

jövedelem

0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

70 000

BAZ m.kistérség

Pest m.kistérség

Nem-romák Romák Népesség alsó5%-a

Minimális megélhetéshez Átlagos szinthez

A romák tényleges jövedelme a minimális megélhetéshez szükségesnek tartott85%-ával, a nem-romák 88%-ával rendelkeznek. A Pest megyei kistérségben élők 90%-ával, a BAZ-ban élők 84%-ával rendelkeznek csak!

14

Gyermekes szegény családok megélhetési forrásainak fő típusai

Megélhetési források

Speciális jellemzők Általános jellemző

Nem-romák romák

Családi pótlék

&Gyermek-

támogatások

falusi városi falusi városi

Fő típusai

Saját termelés Kereset Gyűjtögetés, zsákmányolás Lomizás

Böngészés, mezgerélés Nyugdíj Szociális segély Munkanélküli

ellátás (RÁT)

Lakásfenntartási támogatás Gyes, gyed

Lakásfenntartási támogatás

Munka-jövedelem

Főként: rendszeres Főként: alkalmi

Kevésbé: alkalmiKevésbé: rendszeres

15

Munka, munkajövedelem

• Nagyon vegyes és színes a jövedelemforrások palettája. • Megállapíthatjuk, hogy a szegények dolgoznak (bevételt

biztosító munkát végeznek! Munkát végeznek! A háztartások 83%-ában volt munkajellegű jövedelem. Ráadásul a többség esetében többféle munkafajta is előfordult (51%)!

„Azok az emberek, akik eddig nem nagyon dolgoztak, Hogy nekik (is) nap-nap után fel kell kelnie és el kell menniea munkahelyére…De ez a tortúra nekik kimaradt.” (BAZ, MK)„Én nem mondanám, hogy nem lehet kimondani, hogy az, aki nem dolgozik, az elszokott a munkától. Sokan szeretnének dolgozni. Van aki naponta jön be rimánkodni…” (BAZ, jegyző)

16

…konklúzió…

• Munka nem azonos a munkahelyi kereső munkával• Munka=minden pénz kiváltó erőfeszítés • A szegények, a roma-szegények munkahely nélkül is

rengeteget dolgoznak. – A kereső munka is gyakran (alvállalkozókon keresztüli) bejelentetlen,

jó fizikai állóképességet igénylő fekete munka!– Sokszor van intézményes keretek között, munkahelyen végzett

fekete munka is! De nincs TB, nincs biztonság, nincs érdekvédelem!(Lehet 3 műszakban, 12 órát 120-150 ezer forintért dolgozni.)

• A munka és a jövedelem fogalmát is életszerűvé kell tenni.• A sokféle, nem intézményes munka, ugyanúgy része a

nemzeti jövedelemnek és az emberek megélhetésének, jövedelmének is! És a megbecsülés is!

„Ha csak a statisztikára hagyatkoznánk, akkor már egy csomóanéhen haltak volna…” (BAZ, nagyvállalat vezetője)

17

…konklúzió…• „Jövedelemtermelő képesség” + „jövedelmet kiváltó

munkaképesség” („fagyűjtés”, vízhordás, a legolcsóbb nyersanyagokból készített élelem – a kondér leves)

↓↓Ezek együttes mozgósítása a háztartások jövedelme

• Az egzisztenciális biztonságot a rendszeres és kiszámítható jövedelmek adják (kereset, TB típusú jövedelmek). Ezt egészítik ki a legvegyesebb ilyen-olyan kevésbé rendszeres, kevésbé kiszámítható, de a megélhetéshez szükséges egyéb jövedelmek. Nem lehet megfosztani az embereket a rendszeres jövedelemtől!

• Ma még a statisztikai számbavétel sem tud igazán mit kezdeni a rendszeresség mértékének és a realizált jövedelmek vegyességének kérdésével. – Ugyanaz a jövedelem nem ugyanannyit ér, ha kiszámítható és rendszeres– Sokféle jövedelem van, ami – hasonlóan a saját termelésű fogyasztáshoz

– jövedelmet kiváltó fogyasztásként jelenik meg.

18

…konklúzió…• Lehet-e stratégiának nevezni a túlélésért folytatott

küzdelmet?(Stratégia=A stratégia cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél elérésé érdekében, ami gyakran az úgymond „győzelem” vagy probléma megoldás.)

↓↓Cél elérése: a „győzelem”=az életben maradás

A megoldás: a folyamatos alkalmazkodás, a kreatív megoldások keresése, a „lelemény”, mert élni kell!

Köszönjük a figyelmet!