Szociológiai alapismeretek - II

Kisebbségi szociológia és romológia Civil társadalom

Kisebbségszociológiai alapismeretek -Romológia

Források:G.W.Allport:Az előítéletHavas G.- Kemény I. :A magyarországi romákrólBölcsészkonzorcium kiadásában: Ismeretek a Romológia Alapképzési szakhoz

/szerk.:Forray R. Katalin/A világ létra,melyen az egyik fel a másik le megy /szerk.: Szuhay Péter, Barati

Antónia/Kemény István: A magyarországi romákNótár Ilona: Műhelyszeminárium- Romák munkavállalásaKertesi – Kézdi : A hátrányos helyzetű és roma fiatalok eljuttatása az

érettségihezAjánlott irodalomGáll Ernő: A nacionalizmus színeváltozásai (1994, Nagyvárad,Literátor

AlapfogalmakFaj: mint fogalom társadalmi konstrukció (többség-kisebbség definiálásra

használja)az emberek olyan csoportja mely biológiailag örökölt, vagy annak gondolt testi

jellemzők (bőrszín) alapján különítenek el. / nem azonos a biológiai értelemben használt fajjal –species- . Biológia faj – melynek tagjai a fajon belül szaporodnak/Rassz : Az emberi fajon belül különféle rasszok – kaukázoid

- a mongoloid- negroid

Alrassz – kaukázoidon belül pl.: nordikus, alpesi, mediterrán, hindu Rasszok között nincs nagy bilógiai különbség –pl.:vérvétel nem tudja

megállapítani melyik rasszhoz tartozik a véradó

Nemzet - - Azokból áll akik egy nemzet tagjának tartják magukat, közös a nemzeti- identitásuk (közös nyelv,nyelvjárás, kultúra,szokás, közös történelem )

- Tartozik: Egy Állam ! ( de vannak kivételek:Lengyel nemzetnek a XIX.századig nem volt állama, Horvátok és a szerbek ugyan azt a nyelvet beszélték de más nemzet tagjainak tekintették magukat a dél szláv háborúig)

Nemzet- Állampolgárságon alapul (Francia) –aki az adott állam polgára- Kulturális nemzetfogalom (német) – aki a nemzet nyelvét beszéli

Nemzettudat: nemzeti összetartozás – az ember különféle csoportok, közösségek tagjaként definiálja magát és ezen csoportok többi tagja iránt szolidaritást érez (nem agresszív nemzettudat)

Agresszív nemzettudat –agresszív nacionalizmus,mely más nemzetek, társadalmon belüli kisebbségek elleni harcra sarkall.

Agresszív nacionalizmus kialakulásának okai –szociálpszichológiai elméletek1/ Előítélet és diszkrimináció a frusztrált egyénekben felerősödik, sikertelenség

okait másra hárítja – Pl:: németek között azért erősödött meg az antiszemitizmus 1920-30 körül, mert az I.Vh –s vereség sokakat megalázott, és az infláció sokakat tönkretett.

2/ Autoriter emberek hajlamosak előítéletes gondolkodásra –Autoriter személyiség meghatározott nevelési módok miatt alakul ki (tekintélyelvűség tagadása)

3/ Hatalmi és anyagi érdeket szolgál a diszkrimináció kisebbségek ellenII.Vh előtt zsidó ügyvédek arányszámának, korlátozása, Numerus Clausu-nem zsidó egyetemi hallgatók kilátásait javítja

4/ Az előítélet, sztereotípia, diszkriminációs viselkedés – szocializáció útján sajátítódik el.

Kisebbség fogalom alá sorolt csoportokNemzeti kisebbség: A társadalom azon tagjainak csoportja,akik nem a többségi

nemzettel identifikálódnak,hanem egy olyan másik nemzettel amelynek van állama, vagy nincs állama, de annak létrehozására törekszik

Etnikai kisebbségek: Azon csoport akik a társadalmon belül olyan közös kulturális identitástudattal rendelkeznek amely elkülöníti őket a többségtől.

/Megítélésben nagy szerepe van a többségi társadalom, állam definíciójának abban, hogy kit tekint többségi nemzet, vagy kisebbség tagjának –zsidótörvények – meghatározták kit tekintenek zsidónak attól függetlenül, hogy önmagát minek definiálta az illető/

ENSZ Emberi Jogi Bizottságának a Diszkrimináció megelőzésével és a kisebbségek védelmével foglalkozó Albizottsága kisebbség mint csoport fogalmát az alábbi módon definiálja :

1/az állam többi népességéhez viszonyítva számszerű kisebbségben van és nincs domináns helyzetben;

2/tagjai - mint állampolgárok - a többségtől nyelvüknél, etnikai csoportúknál vagy vallásuknál fogva különböznek;

3/ saját kultúrája, hagyományai, nyelve és vallása megőrzésére és ápolására irányuló szolidaritásérzéssel rendelkezik, még ha burkolt formában is.

A Magyar Köztársaságban a rendszerváltás óta minden nemzeti kisebbség számára lehetővé vált identitásuk vállalása és felerősítése. 1994-től a kisebbségek önkormányzatokat is alakíthatnak, 2014 parlamenti képviselet!

Az 1993. évi LXXVII. Törvény-A nemzeti és etnikai kis ebbségek jogairólOrszággy űlés- követve a magyar történelem legnemesebb hagyománya it és értékeit,- a demokrácia és a humanizmus eszméi iránti elköteleze ttség jegyében,- a népek és nemzetek közötti megértés és baráti együt tműködés

elősegítésének szándékával,- továbbá annak tudatában, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek

harmonikus együttélése a többségi nemzettel a nemzetk özi biztonság alkotó eleme,

kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etnikai önazonosságh oz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapve tő szabadságjogok, amelyeket tiszteletben tart, és minde zeknek a Magyar Köztársaságban érvényt szerez.

II.Fejezet 7. § (1) Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez (a továbbiakban: kisebbséghez) való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető.

Cigányok/ RomákA népszámlálási adatok önbesorolás alapján1941-ben 27000,1949-ben 38000,1960-ban 56000,1980-ban 64000,

1990-ben 142000

A magyar népesség közel nyolc százaléka tekinthető cigánynak. (kb. 6-800 ezer fő)

Ma minden ötödik-hatodik születendő gyermek cigány.

A magyarországi cigányság demográfiai mutatóiÖssztársadalom – cigányság Magyar társadalom – 1981 óta folyamatos népességfogyás>100 év alatt piramis alakú korfa -> kupa alakú (öregedő korfa)cigányság piramis alakú, fiatalos korfa

Az identitás vállalás nehézségeire utal az, hogy újabban a cigány névtől is igyekeznek megválni, s helyette a kevésbé pejoratív, diszkriminatív roma kifejezést használják, amely különben cigány férfit jelent.

A cigányság jellemzői - a heterogenitás és a megosztottság- életmódjukban, értékrendjükben, tradiciójukban, asszimilációjukban

különböznekHárom jellegzetes csoportjuk:

- a magyar (zenész, muzsikus) cigányok 70%,- rumungró- az oláh cigányok 20-21%, -2 nyelven beszél- magyarul és cigányul - a román (vagy beás) cigányok 7-8%. –magyarul és románul beszél

A cigány irodalomA roma irodalomról való ismereteink gyakorlatilag e századtól datálhatók.

Egyaránt vonatkozik ez a folklórra és az írásbeliségre, az úgynevezett magas irodalomra, jóllehet egy-egy folklórgyűjtés és publikáció már a 19.

század végén napvilágot látott .A mese más társadalmi csoportokkal

szembeni virágzó fennmaradását közösségi funkciója magyarázza. A mesét – talán a 60-70-es évekig – valóban komolyan vették az emberek. Alapvetően felnőtt műfaj lévén nem a gyerekek esti elaltatására szolgált, bár a gyerekek is a hallgatóság körébe tartoztak. Nem számíthatott mindenki mesemondónak, a jó mesemondás tehetséget

feltételezett,bizonyos értelemben a mesék tulajdont jelentettek. A roma „magas” irodalom kezdeteit az 1960-as évekre tehetjük. Ez egyfelől

lírából – a költészetből –, másfelől az epikákból, a folklór mesékből táplákozak

.

. Népzenei jellemz ők

A három nagy nyelvi csoport zenéjét vizsgálva a magyar- és az oláhcigányok zenéi között számos egyezés van, míg a beásoké meglehetősen különbözik tőlük. Mindhárom csoport közös jellemzője azonban, hogy egyrészt ez a zene szinte kizárólag vokális, tehát hangszerkíséret hagyományosan nem járul hozzá, másrészt hogy napjainkig élő, noha természetesen egyes helyeken, leginkább városi

környezetben már nem a mindennapi élet része

A cigány színpadi folklór, bár gyökerei az 1960-as évek végére, az európai cigány etnikai és polgárjogi mozgalmak kialakulásának idejére nyúlnak

vissza, csak az 1980-as évek közepétől nyert fokozatosan nyilvánosságot

. Romák helyzete :A magyarországi cigányságról nem egységes etnikai alakzat

A cigányságon belüli -foglalkozási és megélhetési különbségek,és ezekből következően az egyes cigány csoportok vagyoni és társadalmi helyzetekülönbözik..Vagyis egy etnográfiai leírásban nagyon nehéz azt mondani, hogy ilyen vagy olyan a cigányok táplálkozása vagy öltözködése, hanem azt lehet mondani, hogy egyes sikeres oláhcigány csoportok öltözködése vagy táplálkozása ilyen, a munkanélküli, szegény helyzetben élő telepi rumungró cigányok öltözködése vagy táplálkozása más

A hazai cigányság foglalkoztatottsági helyzete

- legrosszabb a keleti országrészben; 14%-foglalkoztatott

2003-as kutatás alapján dolgozó romák:- 70% segéd- és betanított munkás- 22% szakmunkás- 8% „fehér galléros” ill. egyenruhás testület tagja

-> roma/cigány háztartások 56%-a tartós mélyszegénységbe n Egyetlen megélhetési forrás: segélyek, járulékok

Foglalkoztatási formák

-A szociális földprogram a köztudatban gyakran roma foglalkoztatási programként jelenik meg Egy háromszintű célrendszer fogalmazható meg: önellátás, jövedelemszerző tevékenység, nyereségképzés.

Közmunkák szervezése: A tartós munkanélküliek foglalkoztatási esélyeinek javítása.

Önfoglalkoztatás: A vállalkozói típusú tevékenység és életforma közel áll a romák hagyományos munkakultúrájához, szokásaikhoz.

A romák alacsony foglalkoztatottságának lehetséges okai:

iskolai lemaradás, (az aktív korúak több mint 80 százaléka legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkezik)

illetve az iskolázatlanság ,

A teljes népességnél a nyolcadikat végzett tanulók 97,7 százaléka tanult tovább, a cigány népesség nyolcadikat végzett tanulóinak viszont 51,2 százaléka. A javulás egyik (talán legfőbb) tényezője a demográfiai apály

a munkaer ő-piac sz űkülése Az aktív korú romák mindössze egy negyede foglalkoztatott. (A nem romák körében ugyanez a mutató közel 60 százalék), a területi hátrányok és a velük szemben érvényesülő

kiterjedt diszkrimináció A regisztrált munkanélküliek hozzávetőlegesen 25-30 százaléka kerül ki közülük --- a romák folyamatos költségvetési támogatásra szorulnak. Országos szinten a foglalkoztatottak csak kb. 2-2,5 százaléka roma.

A romák alacsony foglalkoztatottságának

lehetséges okai:

iskolai lemaradás, (az aktív korúak több mint

80 százaléka legfeljebb 8 általános végzettséggel

rendelkezik)

illetve az iskolázatlanság,

a munkaerő-piac szűkülése Az aktív korú

romák mindössze egy negyede foglalkoztatott. (A

nem romák körében ugyanez a mutató közel 60

százalék), a területi hátrányok és a velük szemben

érvényesülő

kiterjedt diszkrimináció A regisztrált

munkanélküliek hozzávetőlegesen 25-30

százaléka kerül ki közülük --- a romák folyamatos

költségvetési támogatásra szorulnak. Országos

szinten a foglalkoztatottak csak kb. 2-2,5

százaléka roma.

Lehetséges megoldások:

Drámai mérték ű foglalkoztatottság-növekedést kellene elérni a cigány kisebbségben. Annak oktatási, szegregációs, szegénységi és diszkriminációs helyzetben szükséges előfeltételeit megteremtve!

A cégek HR politikájában kedvezőbbé tenni a roma munkaerő megjelenésétKözépiskola széleskör ű elvégzéseFőiskolák egyetemeken való aktív részvétel elősegítése (pozitív

diszkrimináció )Az iskolai szegregáció , tömeges kisegítő iskolába utalás elleni határozott

fellépés . Iskolába járás feltételeinek biztosítása (kollégium, közlekedés, tankönyv ).

Civil Társadalom

Források:Áldorfai György: A civil szektorAdam B. Seligman : A civil társadalom eszméje.

Ajánlott irodalom:CsapodyTamás Civil forgatókönyvek, válogatott tanulmányok és publicisztikai

írások (2002) Századvég Kiadó

Civil társadalom egy olyan elméleti színtér,ahol az egyéni érdekek,célok és értékek megosztása kollektív módon történik és ahol az egyes szervezetek az államtól, a családtól vagy a piactól elkülönülnek

A civil társadalom az állam és a piac intézményeinek háttérstruktúráin túlműködő társadalom alapjait képező önkéntes,szociális és polgári szervezetek

és intézmények összességéből áll

Civil társadalom fogalmának történelmi változásai

Ókor (Arisztotelész): politikai társadalom, amelyben az aktív állampolgárok alakítják a politikai közösség ügyeit (leigázott népek, rabszolgák, nők kizárása)

XVII- XVIII. század (Hobbes, Locke, Ferguson): a civil társadalom szembeállítása a természeti állammal, a társadalmi szerződés és jogrend által működtetett társadalomé a despotizmussal – civil/vad ellentét

XIX. SzázadHegel: A civil társadalom (gazdasági és társas kapcsolatok) elkülönülése az

államtól (a kormányzástól és a direkt politikától)Marx: A civil társadalom fogalmának azonosítása a polgári társadalommal,

leszűkítése a gazdaságra (önző érdekek hajszolása, elidegenedés)Tocqueville: Önszerveződés és demokrácia kapcsolata (civil társadalom

említése nélkül

A civil társadalom mai fogalma

A modern civil társadalmat a civil kezdeményezések és önszerveződések változatos formái alkotják, s egy olyan, az elemi emberi jogok érvényesülését garantáló jogrendszer intézményesíti, amely tiszteletben tartja a társadalom sokszínűségét. A civil szervezetek közvetítenek az állam és polgárai, valamint a gazdasági hatalom és az állampolgárok között

•Civil szervezetek vagy nem kormányzati szervek olyan mindenkormánytól független, civilekből álló szervezetek, amelyek saját

költségvetéssel rendelkeznek. Általában spontán módon,kezdeményezésre, mozgalomból kinőve jönnek létre valamilyen

konkrét cél elérése érdekében.•Non-pofit: nem profitorientált. Nonprofit szervezet az, amelynek

elsődleges célja nem a profit termelése, hanem valamilyentársadalmi szükséglet kielégítése.

•A szakmai és tudományos közéletben elfogadott definíc ió : a nonprofitszervezetek olyan magán, nem állami, nem profitcélok általvezérelt szervezetek, amelyek fel tudják mutatni a formális

szervezetekre jellemző kritériumokat, illetve rendelkeznek azönigazgatás és az önkéntesség minimális szintjével. A non-profit

szervezeteket a civil társdalom fontos alkotórésze.

Jellemzői:Kormánytól függetlenSaját költségvetéssel rendelkezikCivilekből állHaszonszerzési tevékenységet nem folytatPolitikai hatalom iránti törekvése kizártMagyarországon több mint 80.000 szervezet /2013/ Bp. közel 20.000

Első Civil szervezet a Vöröskereszt (ma már nem az)Jellemző területek: humanitárius segélyezés, jogvédő szervezetek,

Az önkéntes szervezetek típusait a szervezetek által ellátott funkciók szerint szolgáltatást nyújtó;

érdekképviseleti;

önsegítő vagy kölcsönösen segítséget nyújtó;

forrás és forráselosztást koordináló szervezetek.

civil nonprofit szektortársadalmi öntevékenységet folytató szervezeteket és önszerveződéseketkell értenünk, amelyek működését nem az állami közfeladat ellátása mozgatja,

hanem a valamely közösségi szükségletet megjelenítő hanem valamely,közösségi szükségletet megjelenítő társadalmi öntevékenység

forprofit „állami nonprofit” szervezetek (közalapítványok, közhasznú társaságok)

Köszönöm a figyelmet