szombathelyi műszaki szakképzési centrum puskás tivadar ... · során. befolyásolja az...

Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Puskás Tivadar Fém és

Villamosipari Szakképző Iskolája és Kollégiuma

OM azonosító:203062

Feladatellátási hely kód : 012

PEDAGÓGIA PROGRAM

2015

Tartalom

Helyzetelemzés ........................................................................................................................... 3

Az iskola rövid története ................................................................................................................... 3

Nevelési program ....................................................................................................................... 4

Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................... 4 Pedagógiai alapelvek: .................................................................................................................................... 4 Pedagógiai célok: ........................................................................................................................................... 5 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink .................................................................... 5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladataink ................................................................................ 8 Az iskolai gyermekközösségek elemzése ...................................................................................................... 8 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ................................. 10 Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenysége....................................... 11 Osztályfőnökök és szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai .................................................. 12 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .......................................................... 12 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység...................................................................................... 12

Közösségi szolgálat .......................................................................................................................... 13

A környezeti és egészségnevelési program .................................................................................... 14 Egészségnevelési program ........................................................................................................................... 15

A belső kapcsolattartás általános formái és rendje, kapcsolattartás a szülőkkel ...................... 17 A szülők tájékoztatásának formái: ............................................................................................................... 17

A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök és

felszerelések ..................................................................................................................................... 17

Helyi tanterv ............................................................................................................................ 18

Célok, feladatok ............................................................................................................................... 18

Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök ...................................................................... 18

Sajátos nevelési igényű tanulók ..................................................................................................... 19

Mindennapos testnevelés megvalósításának módja ..................................................................... 19

A tanórán kívüli és egyéb foglalkozások ....................................................................................... 19

A tanulók írásbeli és szóbeli teljesítményének értékelése ............................................................ 19

A magatartás és szorgalom értékelése ........................................................................................... 20

A tanuló iskolaváltása, átvétele ...................................................................................................... 21

Csoportbontás, óratervek ............................................................................................................... 22 Szakközépiskolai ágazati képzésben résztvevők heti óraszámai a 2013-1014-es tanévtől .......................... 22 Szakközépiskolai heti óraszámok szakiskolai végzettséggel rendelkezőknek a 2014-2015-ös tanévtől .... 23

A középszintű érettségi vizsga témakörei ..................................................................................... 24 Szakiskolai heti óraszámok 2013-2014-es tanévtől ..................................................................................... 37 Szakiskolai heti óraszámok 2015-2016-os tanévtől ..................................................................................... 37

Helyzetelemzés

Az iskola rövid története

Szombathely városban az ipar foglalkozási ágként a XVI-XVII. században jelent meg

céhes iparként, részben külföldi, kisebb részben belföldi tőke hozzáadásával. A későbbiek

során a RATIO EDUCATIONS már rendeletileg is szabályozta az inas-oktatást.

A városi iskolaszék 1882. július 1-én terjesztette be az iskola felállításáról szóló

javaslatát.

1883-ban jelenlegi iskolánk jogelődje meg is kezdte működését, mint az első megyei és

városi Iparostanonc Iskola. A két világháború között nagyon sok viszontagságot ért meg az

iparos oktatás, mégis fennmaradt. 1947-től az oktatás feltételei fokozatosan javultak. 1950-

ben megalakult az MTH és ettől az időszaktól az iskola a Vas Megyei Tanács Munkaerő-

gazdálkodási Osztálya irányítása alá tartozott. Így fejlődött megyei beiskolázású iskolává. A

tanulólétszám rohamos emelkedése tette lehetővé, hogy 1969. szeptember 1-én egy új,

korszerűen felszerelt iskolát adtak át a tanulóifjúságnak. Jelenleg is ebben az épületben

működünk Szombathely, Petőfi S.u.1. sz. alatt, Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari

Szakképző Iskola és Kollégium néven. 1978 óta szakközépiskolai képzés is folyik

intézményünkben. 2006 óta akkreditált felnőttképzési intézmény vagyunk. Szombathely

Megyei Jogú Város Közgyűlése 220/2011. számú határozata alapján iskola összevonás

következtében 2011.augusztus 1.napjával Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és

Kollégium néven a Puskás Tivadar Fém és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium

alapító okiratának módosításával jött létre a Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola

és Kollégium valamint a Savaria Közlekedési Szakképző Iskola és Kollégium integrálásával.

Iskolánk a 2015. évi LXVI. törvény 71.§ (1) c). által módosított 2011. évi CLXXXVII.

törvény a szakképzésről alapján, tagintézménye lett a Szombathelyi Műszaki Szakképzési

Centrumnak. A nevünk újra megváltozott: Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum

Puskás Tivadar Fém és Villamosipari Szakképző Iskolája és Kollégiuma.

Az iskola városi és megyei szinten egyedülálló múlttal rendelkezik, nagy szakmai,

módszertani, pedagógiai tapasztalatokat, hagyományokat halmozott fel. Szoros kapcsolatot

tart fenn a városban működő ipari cégekkel, melyek képzőhelyet biztosítanak tanulóink

számára a duális képzésben.

Nevelési program

Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Pedagógiai alapelvek:

A választandó pedagógiai alapelveinket iskolánk sajátosságaihoz, beiskolázási

hagyományainkhoz illeszkedve kell megfogalmaznunk és majdan megvalósítanunk.

Tanulóinkat hagyományainknak megfelelően, szakmai profilunkba illő összetételben a teljes

lakosság köréből, vagyis a város, a megye, de döntő mértékben a városkörnyéki települések

érdeklődő fiataljai részéről várjuk.

A szakközépiskola alapvető célja és feladata továbbépíteni, kiszélesíteni és elmélyíteni

az általános iskolai követelményeket. Ide tartozik az általános műveltség növelése, a

felkészítés a szakmai képzésre, az érettségi vizsgára, a felsőfokú tanulmányokra vagy a

munkába állásra. Érvényesíteni kell a humánus értékeket, közvetíteni az egyetemes és nemzeti

kultúrát. Fizikálisan és mentálisan egészséges, emberi kapcsolatok kiépítésére képes, a

demokratizmussal szemben érzékeny, az össztársadalmi változások követésére képes

állampolgárokat kell nevelni. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy a társadalmi változások

korában az érvényesülés feltétele az „egész életen át való tanulás”, az értékrendek zavaraiból

fakadó feszültségek ellenére. Az eltérő családi hátterű és motivációjú tanulók számára

ösztönző, egyénhez igazodó, differenciált módszerek alkalmazása szükséges, amely csökkenti

a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez. Szükségszerűen

ki kell alakítani az egészség, az emberi környezet valamint a természet megóvására irányuló

felelősségérzetet, a közösségi és egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére irányuló

igényt. A 12. illetve 14. évfolyam végére a tanuló legyen képes önálló döntések

meghozatalára, szakmai területeken megújuló alkotómunkára, munkaerőpiaci megfelelésre és

felsőfokú tanulmányokra. Tudjon önállóan ismereteket szerezni, összefüggéseket felismerni,

kommunikálni anyanyelvén és idegen nyelven, informatikai ismereteit alkotóan alkalmazza.

Intenzíven számolnunk kell a gyenge, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával,

hátránykompenzációval és a tehetséges átlag feletti képességű tanulók tehetséggondozásával

is. Pedagógiai elveinket, módszereinket a fentiekkel összhangban, a szakterületnek, a tanulók

képességeinek megfelelően differenciáltan, az életkori sajátosságokhoz szorosan igazodva

kell megválasztanunk. Ma úgy tűnik, ha az iskolánk meg kíván felelni feladatának, fokozottan

nagy hangsúlyt kell fektetni az esélyegyenlőség biztosítására. Hosszabb távon az új, szélesebb

körben keresett és divatos OKJ szakmaválasztás, indítás némileg módosítja a beiskolázási

területeket (jobban a város és az egész megye területéről), egyben várhatóan javítja a

beiskolázási és képzési feltételeinket.

Az iskolánkban tanító valamennyi pedagógus célja olyan fiatalok nevelése, akik magas

fokú erkölcsiség szerint akarnak élni a felnőtt élet minden területén; akik fontosnak tartják

egyéniségük kibontakoztatását; ugyanakkor tisztelik a másik ember személyiségét; akiknek

fontosak a kisebb és nagyobb közösségek (mint pl. család, haza, Európa) értékei; akik óvják

környezetüket, s azon elv szerint formálják hétköznapi szokásaikat, hogy ne ártsanak a

természetnek; akik nyitottak az állandó önfejlesztésre; akik számára fontos a hivatás.

Ahhoz, hogy a tőlünk érettségi bizonyítvánnyal és OKJ-s bizonyítvánnyal kikerülő

fiatalok jó alapot szerezzenek a fenti életvitel megvalósításához, a következő értékek szerint

kell haladnunk:

az önállóságra épülő magas szintű tudás elsajátíttatása;

a kreatív gondolkodás és a problémamegoldó készség kialakítása;

a kommunikációs készség magas szintre emelése;

a napi gyakorlatban mobilizálható szakmai, általános műveltségi, idegen nyelvi

tudásanyag továbbadása;

a testi és lelki harmónia egyéni technikáinak elsajátíttatása pozitív pedagógiai

példákkal;

olyan pedagógiai tevékenység kialakítása, amely figyelembe veszi az országos

tantervek, törvények előírásait, s egyaránt megfelel a szülők, a tanulók és a fenntartó

elvárásainak.

Pedagógiai célok:

Oktatási célok:

A beiskolázott tanulók korszerű, versenyképes, fejlődőképes szakképzettséghez

juttatása érdekében meghatározónak tartjuk: a tanuló képességeinek és érdeklődésének

megfelelő beiskolázását; olyan széles alapú képzés biztosítását mely a választott

alapszakmára konkrét teljesítményképes felkészítést jelent, (munkaerő-piaci szakmai szintre)

olyan szakmai alapokat biztosítani, mely a tanulót képessé teszi az új technológiák

alkalmazására az átképzésben és felnőttképzésben való sikeres részvételre; szerezze meg

azokat a kommunikációs és vállalkozási ismereteket melyek alkalmassá teszik a munkaerő-

piaci verseny megvívására (német nyelv, vállalkozási ismeretek, informatika

stb.);felkészüljenek a sikeres záróvizsgákra (érettségi vizsga, szakmai vizsga).A jó képességű,

tehetséges tanulók felkészítése továbbtanulásra. A tanulóink ismerjék meg a polgári

társadalom értékeit, alapvető állampolgári jogaikat és kötelezettségeiket.

Nevelési célok:

A munkába álló szakembernek a színvonalas szaktudáson túl rendelkezni kell alapvető

emberi, erkölcsi tulajdonságokkal, magatartásformákkal, melyek képessé teszik a munkában,

egyáltalán az életben való sikeres helytállásra. Mindennek meghatározó tartalmi elemei: az

egyetemes emberi értékek megismerése és elfogadtatása az egészséges nemzettudat,

hazaszeretetre nevelés, és európaiság a másság elfogadtatása, toleranciára nevelés a kulturált

együttélési és viselkedésformák kialakítása az önismeret, önkritika és kritikai érzék fejlesztése

az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés a harmonikus életvitelt megalapozó

szokások kialakítása.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink

Intézményünk közös célja a tanulókban kialakítani a holisztikus emberképet, mely

szerint az ember testi, lelki, szellemi egység. Éppen ezért az ember rendes állapota, hogy

harmóniában él önmagával és az őt körülvevő világgal. A személyiségközpontú nevelési-

oktatási intézmény feladata elsődlegesen a prevenció, melynek lényege, hogy ki tudjuk szűrni

a szélső értékeket, vagyis a tehetségeket, a szociális hátránnyal küszködőket és a magatartási

zavarokkal rendelkezőket egyaránt. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos szociális

háttérből hozzánk járó fiatalokra azért, hogy segítsük beilleszkedésüket a társadalomba.

A céltudatos, egyénre szabott, differenciált gyakorlás és gyakoroltatás megvalósításának

lehetőségei:

- az iskolába kerülő (9. évfolyamon) tanulóknál a tanév eleji tantárgyi felmérők

eredményei megmutatják: kik szorulnak felzárkóztatásra, és majd ezután érhetnek el

eredményeket;

- kik a tehetségesek, és tehetséggondozás keretében tantárgyi, szakmai, műveltségi

versenyeken, vetélkedőkön bizonyíthatnak.

A siker, az egyéni boldogság egyik forrása. A sikerélményhez jutás pozitív hatással van

a személyiség fejlődésére, önértékelés kialakítására.

Minden tanulás befolyásolja a következőt – pozitív, negatív módon.

Ezt alkalmazzuk, amikor a tananyagot ütemezzük: új ismereteik közlése – gyakorlása

során. Befolyásolja az osztály tanulóinak intelligenciája, milyen tempóban lehet velük haladni

stb. Lehetőség nyílik a tanórán belüli differenciált foglalkozásra is – a megfelelő szintű

feladatok által sikerélményhez juthat, sikeresebb felnőtt válhat belőle. Ezt a sajátosságot szem

előtt tartva fejleszthető egy szilárd erkölcsi értékrend. A tanuló különbséget tudjon tenni, jó-

rossz között, toleráns legyen.

Adjunk gondolkodtató feladatokat szakmai kiadványokat felhasználva, pályázatokra,

versenyekre hívjuk fel a figyelmet.

Ha a tanulóban pozitív érzelmek keletkeznek sikerélményei által a hátrányos

tulajdonságok is visszaszoríthatóak.

A szerepelni vágyó tanulót bevonhatjuk az iskolai ünnepélyeken való részvételre,

munkáját jutalmazhatjuk dicsérettel (osztályfőnök, igazgató). Így ha gyengébb előmenetelű

tanuló is érezhesse, hogy ő valamiben sikeres, fontos, szükség van rá.

A tanuló érezze, hogy fel akarjuk ébreszteni benne tehetségét valamiben, ez akár

sportolás is lehet. Az osztályfőnök sokat tehet ezért együttműködve a szülőkkel és a

szaktanárokkal.

A személyiségfejlesztésben az életkori sajátosságok meghatározóak, a Mit? Mikor?

Hogyan? kérdéskörét kell szem előtt tartanunk. Fejleszteni kell az önismeretet, az önnevelést

és az akaraterőt. A személyiségnek el kell jutnia arra a szintre, hogy felismerje: a vele

szemben támasztott tantárgyi, erkölcsi, intelligencia-követelményeknek gazdagodását

szolgálják. A dicséret, az elismerés ösztönző visszajelzések a serdülő számára, mert aki

érzelmileg labilis, szélsőségekre is hajlamos.

A tanulói személyiség fejlesztése tanórához kapcsolódva megvalósuló formái: az

osztályzat, a dicséret, mely az osztályközösség előtt hangozzék el.

A tanórán kívüliszemélyiség fejlesztés a tanulmányi versenyeken való részvétel, melyet

felelősségteljes tanári válogatás előzze meg. A helyezést el nem érőket is jutalmazni kell:

dicséret, érdemjegy stb. A vetélkedőkön a résztvevők – nemcsak jó tanulmányi eredményt

elérők lehetnek. Fontos, hogy az elért eredmény elismerése ne maradjon el lehetőség szerint

iskolai közösség előtt pl.: osztályban, szalagavatón, ballagáson, tanévzárón, körözvényben

(faliújságon, iskolarádióban stb.) A szabadidős tevékenységek a tanuló önmaga

kipróbálásának nagy lehetősége.

Az iskolában, iskolán kívül, egyesületeknél is lehetségesek:

A személyiségfejlesztéshez alkalmazható módszerek:

a.) a szülőkkel való beszélgetés (pl.: a szülők nevelési problémáiról)

b.) a család, mint körülményrendszer megismerése: igényszint, szociális és

kulturális színvonaluk stb.

c.) A mindenkori osztályközösség analízise: normarendszere, a tanuló helye a

közösségben stb.

d.) más csoport hatásrendszerének vizsgálata: baráti, alkalmi, sportköri társulások

stb.

A serdülőkorban az eszményképválasztása jellemző. Fontos: beszélgetni velük, hogy

egészséges értékrendet alakítsanak ki. Olyan példákat ismertessünk meg velük, akik tehetség,

szorgalom, tudás, kitartás által lettek sikeres emberek, múltunkból, a jelenünkből egyaránt.

Óriási a nevelő ereje annak, ha a tanulók olyan sikeres emberekkel találkoznak, akik

intézményünk diákjai voltak.

A teljesítmény mérése is személyiségfejlesztő. Az értékelésnek rendszeresnek, a

teljesítménnyel arányosnak kell lenni. A tanári személyiség is hatásforrás: pl.: stílusában. Az

osztályozás a teljesítmény minősítésére szolgál; a siker itt is motiváló erejű. A munkára

nevelés is fontos: cél és eszköz.

Személyiségfejlesztő munkánk hatékonyságáról visszajelzést kapunk, ha tanítványaink

kipróbálhatják magukat, amikor önállóan kell helyt állniuk. Tapasztalhatjuk ezt vizsgákon,

versenyeken, továbbtanulásnál, munkába állásnál.

A minőségbiztosítás érdekében végzett felmérések eredményeit értékelni kell, miben

vagyunk erősek, mely területek várnak fejlesztésre.

A tanárok továbbképzéseken való részvételei, a képzésen szerzett tapasztalatok

közvetlen és közvetett módon hasznosak legyenek a tanulók személyiségfejlesztésében:

Olyan munkaerőt kell ma képezni, akik végzés után a munkáltató igényeinek meg

tudnak felelni. Fontos, hogy a munkaerő, aki kerülhet nagyüzembe, de néhány személyes

vállalkozói műhelybe is, helyt tudjon állni.

Napjainkban egyre jobban kell ügyelnünk arra, hogy a vállalati igényeket ki tudjuk

elégíteni. Ez nagyfokú rugalmasságot követel, hiszen egyre inkább az a tendencia, hogy a

vállalatok egyik napról a másikra keresnek felvételre diákokat. Ezt a folyamatot az

iskolarendszerű oktatás sokszor nehezen képes követni.

A tapasztalatok alapján állítható, hogy nem elegendő, hogy valaki jó szakember. A jó

szakmai szint elérése szükséges, de nem elégséges feltétel. Képzésünk egyik fő célja, hogy a

szakmai adottságokat maximálisan kibontakoztassuk, de a személyiség sokoldalú fejlesztésére

is törekedni kell.

A leendő szakember fontos tulajdonsága az önállóság, aminek tanítására,

gyakoroltatására minden órán nagy gondot kell fordítani.

Az önértékelés megfelelő fejlesztése egy másik fontos terület. A minőségi munkavégzés

első és legfontosabb láncszeme az, aki a munkát végzi. Ma lehetetlen külső ellenőrzéssel a „jó

minőségű" munkát biztosítani. Az önálló tanulói munkavégzésnél, szerepléseknél ezért

javasolt a tanulói értékelés meghallgatása, csak ezután következhet a tanári értékelés, illetve

az esetleges eltérések megbeszélése. Ezzel lehet fejleszteni az önkritikát, ami a szakembernél

egyre fontosabb. Számos esetben kell úgy döntenünk, hogy csak magunkra számíthatunk. Ha

a tanuló rosszul ismeri önmagát, képességeit, rossz döntésével nagy károkat okozhat. Az

önismeretre nevelés az oktató-nevelő munkában fontos helyet kell, hogy kapjon.

Napjaink termelésében, ahol a munkában résztvevők minden eddiginél jobban egymásra

utaltak, felértékelődik a kapcsolatteremtés és a kommunikáció. Az egyszerű munkánál is

jellemző már az együttdolgozás, ahol a jó minőség egyik biztosítéka a dolgozók közötti jó

kapcsolat. Ez feltételezi az együttműködők jó kommunikációját, amelynek fejlesztése

lehetséges tantermi illetve műhelygyakorlaton.

A korábbinál nagyobb gondot kell fordítani a felelősségtudat fejlesztésére. Fontos, hogy

a munkavállaló teherbíró-képessége nagy legyen, amit tervszerűen lehet akár elméleti, akár

gyakorlati foglalkozásokon fejleszteni.

A fejlett technikával, technológiával dolgozó iparágakban felértékelődött a

gondolkodás. A mechanikus munkavégzés egyre inkább háttérbe szorul, helyette az "értelmes

gondolkodást" igénylő munka kerül előtérbe, így a tanulási folyamatban nagyobb hangsúlyt

kell fektetni a magolás, reprodukálás képességeinek fejlesztése helyett az önálló

problémamegoldásra.

Eredményeket elérni ma az iparban csak jelentős erőfeszítésekkel, kitartó munkával

lehet. Minden szaktárgy keretében nyílik lehetőség az ehhez szükséges akarati tulajdonságok

fejlesztésére.

Nem lehet elválasztani az oktatástól a nevelést, hiszen a fejlődést csak az oktatás-

nevelés összhangjában lehet elképzelni. A személyes példamutatás meggyőző erejét sem

szabad szem elől téveszteni.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladataink

Napjaink elanyagiasodott, az egyéni érdekeket sokszor mindenek felett érvényesíteni

akaró világban a közösségért felelősséget érző magatartásformák kialakítása a középiskolai

nevelés egyik legfontosabb területe.

Intézményünk nevelőtestülete alapelvnek tekinti, hogy az iskola érvényesítse a humánus

értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit. Fejlesztési feladatainkat

azok az értékrendek határozzák meg, amelyek Európához tartozásunkat erősítik: a

demokratizmus, a humanizmus, az egyéniség tisztelete, az alapvető közösségek

együttműködésének kibontakoztatása, a nemek esélyegyenlősége, a szolidaritás és a

tolerancia, más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának

megismerése, megbecsülése.

A serdülőkorú fiatalok közösséghez tartozása különösen fontos, hisz a serdülők

választását már nem a felnőtt tekintély, hanem a csoportnormák szabályozzák. A

középiskolásoknál erős a társválasztási autonómia, s előtérbe kerülnek a személyiségvonások,

az egyéni erkölcsi tulajdonságok egymás megítélésében. Keresik egymás társaságát, mert

nagyon hasonló problémákkal küzdenek, s úgy vélik azok csoportosan könnyebben

megoldhatóak. E korosztálynál igen nagy hajlandóság mutatkozik egymás, a csoport

értékelésére, csoportvitákra, ennek kellő teret célszerű biztosítani, önállósulási törekvéseiket

hasznosítani. A közösségfejlesztés egyik formája az iskolai rendezvények, melyek keretében

megvalósítandó hagyományos programok (pl. projekthét, saját szervezésű versenyek, farsang,

Mikulás, pályaorientációval, beiskolázással kapcsolatos rendezvények, diákönkormányzat

rendezvényei, Határtalanul programok, Határtalanul témanapok) szervesen hozzájárulnak a

tanulóközösségek megerősödéséhez.

Az iskolai gyermekközösségek elemzése

Az iskolában szervezett és irányított közösségfejlesztés folyik, hiszen alapvető nevelési

célkitűzés a pozitív hatású közösségek létrehozása. Tartalmas, nevelésközpontú osztályfőnöki

órák, a tanórán kívüli tevékenységek (ünnepek, mozi látogatások, kiállítás-megnyitók) adnak

tág teret a közösségfejlesztésre. Elfogadjuk ötleteiket, jó szándékkal korrigáljuk tévedéseiket.

Jelentős tényező az életkori meghatározottság, mely alapvetően befolyásolja a közösség

formáit, tartósságát és tartalmát. Iskolánk tanulói a kamaszkor és a fiatal felnőttkor küszöbén

állnak, ilyenkor van legnagyobb szükségünk a közösség pozitív erejére. Az iskolai osztály a

társas kapcsolatok szereveződésének színtere. A diákok életvitelében, közérzetében az osztály

képében van jelen az iskola. Az osztály a tanulók tartalmas mikrokörnyezete, mely sajátos

normarendszerével, struktúráival alakítja tagjainak személyiségét. Figyelmet kell fordítanunk

az osztálytermek otthonossá, barátságossá tételére, hogy diákjaink a magukénak érezzék azt, s

sajátjukként óvják. Az osztályban kialakuló státuszok, szerepelvárások befolyásolják a tanuló

szocializálódási folyamatát. A tanulók az iskola közösségéhez, az iskola rendjéhez való

alkalmazkodás megtanulásával elsajátíthatják a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges

ismereteket is.

A pontos munkavégzés, a kötelességteljesítés a jogokkal összhangban kap hangsúlyt.

Egyfelől következetes tanári munkával – mind az új anyag átadásánál, mind számonkérésnél –

igyekszünk rendszeres munkavégzésre szoktatni a tanulókat, ezzel is elősegítve, hogy a

kötelességteljesítés belső meggyőződéssé váljon. Másfelől fontos, hogy a tanulókkal

szembeni követelményeket differenciáltan fogalmazzuk meg, amitől a feladat teljesítése

reálissá válik. Ezáltal a követelmény és a teljesítmény összehasonlítása lehetőséget ad az

önértékelésre, a végzett munka minőségéért való felelősségvállalásra. A tanulókkal

tudatosítjuk, hogy érdemi munka csak a taneszközeik megléte és aktív órai munka esetén

lehetséges.

Ezen módszerek alkalmazásával szándékozunk elérni azon célunkat, hogy a tanuló

meggyőződésévé váljon: a tanuláshoz való joga a képesség szerinti tanulással, mint

kötelességgel párosul.

A csoporttá szerveződést befolyásoló tényezők

A közös élmények, az osztálykirándulások a közös mozi látogatások, a diáknapok,

sportversenyek, egy ünnep felemelő percei, közösségformáló erők intézményünkben. Az

osztályban tanító pedagógusok személyisége és vezetési stílusa, megértéssel és segíteni

akarással párosuljon. A közösséggé érés és szerveződés periódusai: Figyelmet kell

fordítanunk a diákközösség véleményére, javaslataira. A tanulók iskolai élete alakításának

szervezeti kerete a diákönkormányzat . A diákönkormányzat az iskolai demokrácia,

önkormányzatiság és önigazgatás, a jogállamban használatos állampolgári technikák

gyakorlásának színtere. A diákönkormányzat a tanulók szabadidős tevékenységét,

rendezvényeit tervező szervező tömörülés. A DÖK képviselői meghatározott időközönként

üléseznek, ahol problémáikat, javaslataikat, megvitatják. A DÖK évente egyszer

Diákközgyűlést szervez. Lényeges a helyes közvélemény alakítás, a tekintélyes tanulók

megnyerése, az iskolai szabályok, normák átvételére. Fontos a pozitívan gondolkodó

növendékek tekintélyének növelése, hogy célkitűzéseinknek megfelelő értékrend alakuljon ki

a közösségben. A gyerekvezetők tekintélyét segíthetik a pedagógusok azzal, hogy

funkciójukból eredő intézkedéseiket komolyan veszik, és kiállnak mellettük. A

diákönkormányzat munkájának, rendezvényeinek segítése minden pedagógus, de különösen

az osztályfőnökök fontos feladata. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai

diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és irányítja.

A közösséggé érés szakasza

A közösségé érést: meghatározott magatartási módok alkotása, ezek megszilárdulása és

hagyománya, vagyis a tradíciók jelzik. A tradíciók adják meg a közösségek sajátos arculatát,

egyéni színezetét, erősen befolyásolva az egyén magatartását. A kiforrott stílus jegyei,

szokásai beleszövődnek az egyén személyiségébe. A közösség öntudatossága nemcsak az

egymás iránti figyelemben, udvarias, segítőkész magatartásban, bizalomban, hanem a

felelősségteljes munkában és a derűs atmoszférában is megnyilvánul. Az osztályközösség

formális vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnöknek döntő szerepe van az osztályközösség

iskolai és iskolán kívüli tevékenységi formáinak és feladatainak tervezésében.

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánjuk a tanulókat azzal felkészíteni,

hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős

programokat szervezünk (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások,

stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a

szülőknek kell fedezniük.

A pedagógusok tevékenysége

A pedagógusok személyisége, hivatásszeretete, felkészültsége alapvetően meghatározza

az iskolai nevelés-oktatás sikerességét. A korszerű és eredményes képzés érdekében fontos,

hogy kellő rugalmassággal rendelkezzen, gyorsan és szakszerűen alkalmazkodjon a tanulók,

tanulócsoportok eltérő felkészültségéhez és neveltségi szintjéhez. Ennek érdekében

intézményünk tág teret kíván biztosítani a pedagógusok módszertani szabadságának. A

nevelőtestületi egyensúly és pluralizmus biztosítéka a világnézeti és politikai sokszínűség, a

másság közösségi elfogadása és az egymás iránti tolerancia. A sikeres és versenyképes képzés

érdekében alapvető, hogy a pedagógus naprakész ismeretekkel rendelkezzen. A szakmai

munka színvonalának szinten tartása érdekében, a szervezett továbbképzések mellett,

munkaközösségi megbeszéléseken értékelni kell a végzett munkát. Az alapértékek

elsajátíttatása, kialakítása a nevelőtestület valamennyi pedagógusának alapfeladata, nem

korlátozódik kizárólag az osztályfőnöki tevékenységre. A nevelőtestület által közösen

kialakított magatartás– és viselkedéskultúra elfogadtatása, az önfegyelem, az empátia, az

önuralom erősítése nevelési célként fogalmazható meg valamennyi tanítási órán. Kiemelt

feladatunk elősegíteni, hogy a tanulók felismerjék a helyes emberi értékeket, megtanulják a

konfliktusok kezelését, toleránsak legyenek egymással, képesek legyenek az együttműködésre

(csoportmunka), a kiegyensúlyozott kapcsolatok kialakítására.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

A beilleszkedési, magatartási zavarokkal, nehézségekkel küszködő tanulók nem képesek

személyre szabott bánásmód nélkül az iskola támasztotta követelményeket teljesíteni, ezért

egyénre szabott, különleges törődést igényelnek. Viselkedésükkel nem csak saját

előrehaladásukat veszélyeztetik, de hatással vannak az osztályban folyó nevelő- és

oktatómunkára is. A zavaraikat kiváltó okok felderítése, a problémák megoldása több személy

és intézmény összehangolt működését kívánja meg.

A felnőtt-lét különböző szerepeire felkészítő iskolának ezért két fontos feladatra kell

összpontosítani:

a beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók felkutatása annak érdekében, hogy

problémáikat minél előbb kezelni lehessen;

a kiszűrt, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő tanulókkal való foglalkozás.

A fentiekkel kapcsolatban az iskolában tanító pedagógusok, mindenek előtt az

osztályfőnökökre hárul ez a szerep. Az osztályfőnöknek különösen sokrétű feladata van a

személyiségformáló nevelési feladatban

Kapcsolatfelvétel a szülői házzal, a szülők partnerként való bevonása a nevelésbe

Az első szülői értekezleten:

o Ismerteti elvárásait a tanulókkal szemben

o Ismerteti a házirendet

o Az ifjúságvédelmi felelős bemutatása

o Összegyűjti a szülők kéréseit, véleményeit

A tehetség, képesség kibontakoztatását szolgáló tevékenység

Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos

fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy

bizonyos vagy több területein az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.

A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységformák előtérbe helyezése

fontos feladat. A tehetséggondozásban jelentős szerepe van a versenyfelkészítő

foglalkozásoknak. Az évente megszervezésre kerülő tantárgyi és szakmai versenyek adta

versenyzési lehetőségekkel élni kívánunk, hiszen az új ismereteken túl, sok információ,

tapasztalat szerezhető más iskolák módszereiről, eredményeiről. A tantárgyi tanulmányi

versenyek erősítik a tantárgyi tudás fejlesztését, lehetővé teszik, hogy tanulóink sokszínű, de

eltérő tehetsége kibontakozhasson.

A tehetséggondozást a tanítási órákon differenciált foglalkozások, csoportbontások, az

igény szerint szervezett elméleti és gyakorlati fakultációk szolgálják. A tanulók a 11 – 12.

évfolyamokon szabadon választott tanórai foglalkozások keretein belül emeltszintű

érettségire, továbbtanulásra felkészítő foglalkozásokon vehetnek részt.

A szakkörök, fakultációk feladata, hogy keretet, lehetőséget adjanak a legkiválóbbaknak

arra, hogy egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan a tananyagon túlmenően magasabb szintű

ismeretanyag birtokába jussanak.

A tanulók térítésmentesen vehetnek részt azoknak a szakköröknek a munkájában,

amelyeket a tanévre szóló tantárgyfelosztás megjelöl. A szakkörök elsősorban az adott

tantárgy illetve a választott szakma iránti mélyebb érdeklődést szeretnék kielégíteni. Ezekre a

szakkörökre való jelentkezés önkéntes, de jelentkezés esetén a részvétel kötelező.

Az igényeknek megfelelően az iskola térítéses tanfolyamokat, szakköröket indíthat.

Ezeken a tanfolyamokon, szakkörökön tanulóink felkészítését önköltséges alapon vállaljuk.

Ha vizsgával zárul, akkor a törvényben előírt vizsgadíj a tanulót terheli. A foglalkozások

feltételeit és rendjét esetenként megfogalmazott előírások tartalmazzák.

Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenysége

Intézményünknek kettős funkciója és felelőssége van a gyermek és ifjúságvédelem

területén:

Egyrészről: alkalmazkodnunk kell a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és sérült

gyermekek nevelési igényeihez.

Másrészről: olyan légkört és feltételeket kell teremtenünk, ami fékezi a tanulók e téren

történő "lemaradását", segít a társadalmi beilleszkedésben, javítja a konfliktus megoldó

esélyüket az élet minden területén. Az ifjúságvédelmi munkát az igazgató koordinálja. A

nevelőtestület véleményének meghallgatása után megbízza az ifjúságvédelmi felelősöket. Az

ifjúságvédelmi felelős munkáját munkaterv alapján, együttműködve az osztályfőnökökkel, a

nevelőtestület tagjaival, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal végzi.

Az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök segítségével nyilvántartásba veszi a

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság illetve a Nevelési

Tanácsadó szakvéleménye alapján a sajátos nevelési igényű illetve a nevelési, tanulási

folyamatban tartósan akadályozott tanulókat. (A testi, érzékszervi, beszédfogyatékos; a

dyslexias, dysgraphias, dyscalculiás, vagy kóros aktivitászavar miatt valamint a pszichés

fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulókat.) A

szaktanárok jelzése alapján és az osztályfőnök szülőkkel való egyeztetése után kezdeményezi

a problémás tanulók vizsgálatát.

Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók mulasztott óráinak

számát, tanulmányi eredményüket.

Kapcsolatot tart a Rendőrség Ifjúságvédelmi csoportjával, a Gyámügyi Irodával, és

Pálos Károly Családsegítő Szolgálattal, az Országos Gyermekvédő Liga helyi szervezetével, a

szakszolgálattal, azon községi és városi önkormányzatokkal, ahonnan tanulóink jönnek és

minden olyan szervezettel (szervvel), amely munkáját segíti.

Összehangolja a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkáját.

Munkája során feltárja és igénybe veszi az iskolai nevelőmunka ifjúságvédelmi

lehetőségeit. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos előadásokat, vitát, megbeszélést szervez.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a tanév elején tájékoztatja a tanulókat arról,

hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, illetve az iskolán

kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

Munkája során az osztályfőnökök segítségével elemzéseket végez, rendszeres és

naprakész információkkal, adatokkal rendelkezik az iskola ilyen irányú helyzetéről.

Közreműködik a konfliktuskezelő beszélgetéseken, fegyelmi tárgyalásokon, ahol a

gyermek érdekében jár el.

Fokozatosan kialakít egy ifjúságvédelmi nyilvántartást, mely biztosíthatja a helyes

módszerek alkalmazását, a pontos adatszolgáltatást és a veszélyeztettek pontos regisztrálását.

(A létrejött adatbázis a tanulói nyilvántartáshoz kapcsolható)

Munkájáról félévkor és év végén jelentésben számol be az igazgatónak. Ebben értékeli

az intézmény ifjúságvédelmi tevékenységét, javaslatot tesz annak fejlesztésére, javaslatot

tehet a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók jutalmazására, szükség esetén

kezdeményezheti osztályfőnöki munkaközösségi értekezlet összehívását.

Munkáját úgy végzi, hogy intézkedései személyiségi jogokat ne sértsenek, és ha kell,

kellő titoktartással jár el.

Osztályfőnökök és szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai

év eleji adatgyűjtés,

szükség esetén jellemzés készítése,

fokozott törődés a problémás tanulókkal.

Az ilyen irányú eredményes munkánk - biztosítéka a nevelőtestület fokozott

érzékenysége és önzetlen segíteni akarása.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Feladatok:

a kezdeti szakaszban felismerni az érintett tanulók körét

differenciált foglalkozás az érintett tanulókkal

tanulás – módszertan tanácsadás a szülőknek

egyéni bánásmód alkalmazása

felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások tartása elsősorban a 9. és 10. évfolyamon,

ahol elsődleges feladat az értelmi, érzelmi, akarati tulajdonságok befolyásolása, jóindulat,

bizalom, buzdítás

szakmaválasztás segítése, irányítása

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Az intézményünkben tanuló, szociális hátrányokkal küzdő diákjaink körülményeinek

feltérképezése, az osztályfőnökök segítségével minden tanév elején megtörténik. A problémák

feltárásában az iskolai Diákönkormányzat és az ifjúságvédelmi felelős segítségünkre van.

A nevelőtestület tagjai az egyéni bánásmód figyelembevételével olyan tevékenységi

formákat alkalmaznak melyek a szociális hátrányok enyhítését segítik:

A szaktanárok saját hatáskörükben végzik a szükséges felzárkóztató és tehetséggondozó

tevékenységet.

A szociális juttatások lehetőségeiről folyamatosan tájékoztatjuk tanulóinkat, fontosabb

változásokat a szülőértekezleteken ismertetjük a szülőkkel.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § -ának (4)-(6)

bekezdésének értelmében iskolánk biztosítja, hogy a törvényben szereplő tanulók részére a

tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre.

Ennek formái:

az iskolától való kölcsönzés,

a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás.

Az olyan Vas megyei és országos kiírású pályázatok figyelése és benyújtása, melyek

támogatják a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók iskoláztatását (pl. az iskolai kirándulások,

valamint a ruházkodás költségeinek enyhítése céljából). Olyan pályázatok beadása, melyeket

felzárkóztató programok beindítása érdekében írnak ki, pl. a kommunikációs hátrányok

leküzdése, a továbbtanulásra való felkészítés, önismereti programok (önképzőkörök)

beindítása érdekében.

Szükség esetén az önkormányzat által biztosított szociális juttatások ügyintézésében

segítünk. A helyi, regionális és országos ösztöndíj pályázatok figyelése, tanulók ösztönzése

illetve segítése ezeken a pályázatokon való részvételben.

Közösségi szolgálat

A közösségi szolgálatról illetve annak iskolai szintű megszervezéséről A nemzeti

köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012. EMMI rendelet szól.

A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát

szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy

csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.

Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat

elvégzésének igazolása. Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat

végzésének igazolását először a 2016. január 1. után megkezdett érettségi vizsga esetében kell

megkövetelni.

A közösségi szolgálat keretei között

a) az egészségügyi,

b) a szociális és jótékonysági,

c) az oktatási,

d) a kulturális és közösségi,

e) a környezet- és természetvédelemi,

f) a katasztrófavédelmi,

g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős

emberekkel közös sport- és szabadidős területeken folytatható tevékenység.

A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre,

arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi

szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A

tanulók számára a koordináló pedagógus az ötven órán belül legfeljebb öt órás felkészítő,

majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tarthat. A közösségi szolgálat alkalmanként

legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.

A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a tanulónak közösségi

szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való

jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő

nyilatkozatát. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti,

hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A szükséges

dokumentumok illetve az aktuális feladatok az iskola illetve a Vasi Diák Közösségi Szolgálat

honlapjáról letölthetőek, nyomon követhetőek.

A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló

előmenetelét rögzítő dokumentumokban (osztálynapló, törzslap) az iratkezelési szabályok

megtartásával

nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy

csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának

feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése legkésőbb a tanuló

érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára igazolható.

A közösségi szolgálat által a tanulók saját élményeken keresztül szereznek új

ismereteket, miközben a tevékenységeken keresztül számos kompetenciájuk (kritikus

gondolkodás, érzelmi intelligencia, önbizalom, felelősségvállalás, állampolgári kompetencia,

felelős döntéshozatal, vezetői készségek, szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás,

kommunikációs készség, együttműködés, empátia, konfliktuskezelés, problémamegoldás)

fejlődik. A végzett tevékenységek a helyi közösség (iskola és környezete, lakóhely) javára is

szolgálnak. Az iskolában meghonosodik az élménypedagógia új kultúrája.

A környezeti és egészségnevelési program

”A Földet az unokáinktól kaptuk kölcsön és nem a szüleinktől örököltük.”

A környezeti nevelés célja, hogy a környezettudatos magatartást, a környezetért felelős

életvitelt elősegítsük tanulóinkban. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s

benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. A környezeti

nevelés az egészségnevelési programmal szoros kapcsolatban van, egymás mellett fejlesztik a

tanulók egészséges életviteléhez vezető utat.

A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős

életvitel elősegítése, a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő

szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása diákjainkban.

A pedagógusok a nevelés terén rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai

hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési

morál alakítása során mintaként szolgálnak. Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a

személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Tanulóik számára jól szervezett

tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és

kommunikációs helyzetet. Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen

természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson.

A környezeti nevelés egyik lehetősége, hogy az adott tananyag tanítása során minden

alkalommal megbeszéljük a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos

kérdéseket is. Ezt akkor is megvalósíthatjuk, ha más lehetőségünk nincs diákjaink környezeti

szemléletének alakítására. Az a tény, hogy a tanulók különböző tantárgyak óráin és több tanár

közvetítésével találkoznak a környezet- és egészségvédelem kérdéseivel, bizonyítja számukra,

hogy az élet minden területén fontos problémáról van szó. Ez az oktatási forma lehetőséget ad

arra is, hogy a különböző korosztályokban az életkornak és a diákok meglevő ismereteinek

megfelelő szinten és módszerekkel foglalkozzunk egy témával. A szaktanár jó ismerője a

„tudományterületének”, így teljes biztonsággal tud választ adni a felmerülő szakmai

kérdésekre is. A szennyezések és következményeik megismertetése mellett a megelőzésről, az

egyén és a közösség felelősségéről, a társadalmi és gazdasági vonatkozásokról is megfelelő

hangsúllyal legyen szó az órákon. A következtetések és feladatok megfogalmazásakor mindig

elérhető célt és megoldható problémát kell a gyerekek számára felkínálni. Csak ez a

szemléletmód erősítheti a diákokban azt az elhatározást, hogy érdemes megpróbálni, tenni

valamit a tisztább és kulturáltabb környezet érdekében.

A nem pedagógus dolgozók a környezeti nevelés terén hatékonyan hozzájárulhatnak a

környezeti neveléshez, mivel igen erős fejlesztő-nevelő hatása van a mindennapi iskolai élet

fizikai és szellemi környezetének. Azon dolgozók, akik a tisztaságért felelősek

hozzájárulhatnak a tanulók környezetbarát szemléletmódjának formálásához avval, hogy a

folyosók tisztántartása –tanórák alatti takarítása (ez eddig is megvalósult)- a tisztaság

megóvására készteti a tanulókat. A folyosókon lévő virágok folyamatos öntözése is egy csepp

lehet a környezetbarát légkör kialakításához.

Környezeti és egészségnevelés a tanórán kívül

Tanulmányi kirándulás. A tanulmányi kirándulások megszervezésében sok tapasztalattal

rendelkeznek az osztályfőnökök. A kirándulásnak jelentős pedagógiai értéke van. Lehetőséget

ad a jelentős, híres, érdekes tárgyakkal, esetleg személyekkel, jellegzetes helyekkel való

találkozás, élményének megélésére. Ez a nevelési forma elsősorban nem valamilyen tantervi

feladat teljesítését szolgálja. Célja főképpen a közösség és azzal együtt a személyiség

fejlesztése. E fejlesztési feladatokat azonban szolgálhatják különböző megismerő, tanulási

helyzetek is, kaphatnak a tanulók különböző ismeretszerző feladatokat, készülhetnek

kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát stb.

Véradások szervezése. A véradás önkéntességi alapon történik, a más embereken való

segítés igényének kialakításához nagyon jó motivációs tevékenységként szolgál.

Szárazelemgyűjtés. A természetbe visszajutva lassú méregként fejti ki hatását, így ezen

elemek szakszerű gyűjtése hatékonyan motiválhatja a tanulókat a szelektív hulladékgyűjtésre

is.

Egészségnevelési program

Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő

ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű,

a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van

szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, s az ezzel kapcsolatos

beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

Korunkban az emberiség tudása korábban soha nem látott mértékben növekedett. A

tudományok gyors fejlődése, a társadalmi szükségletek új megjelenési formái és a társadalom

számos kihívása (köztük a fejlődő gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos

tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítja az iskolát, a pedagógusokat, a

pedagógusképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a

tudományok hagyományos rendszerébe, illetve egyszerre több tudományág illetékességébe

tartoznak.

A nevelőtestületünk tagjai egyetértenek abban, hogy ilyen interdiszciplináris „tantárgy”

az egészségnevelés.

Véleményünk szerint a tanulók fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok csak akkor

lehetnek eredményesek, ha az iskola pedagógiai programja teret ad a sokoldalú iskolai

életnek, ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, ha hozzájárul

életmódjuk, szokásaik, az értékekkel (pl. egészség) történő azonosulásuk fokozatos

kialakításához. Kiemelt fejlesztési feladatunknak tekintjük az egészségnevelést.

Tudatában vagyunk, hogy az eredményes egészségnevelési program megvalósításához

azonban nem elég az iskola, mint nevelési-oktatási színtér, hanem a társadalmi élet (család,

munkahely stb.) számos egyéb fóruma is középpontban kell, hogy kerüljenek.

Az egészségnevelés változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott

tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és

életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása

érdekében.

Az egészségnevelési program során figyelembe kell venni, hogy:

az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki szociális jól-lét állapota;

az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat;

az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat,

valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza;

az egészségnek, mint folyamatnak a megőrzésére, erősítésére a társadalom egészére

vonatkozóan rövid-és hosszútávon feladatok hárulnak;

az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget

meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására;

az aktív részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához;

az egészségi állapotot négy tényező határozza meg:

genetikai tényezők (anatómiai, élettani, biológiai);

környezeti tényezők (föld, víz, levegő, fény, táplálkozás, stb.);

életmód (életvitel, szokásrendszerek);

egészségügyi ellátórendszer működése.

A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Célja, az

egészség megőrzése illetve visszaszerzése, az egészségkárosító életmódok kiküszöbölésére

irányuló magatartás kialakítása.

Az egészségnevelés intézményi keretek között a leghatékonyabb és erre legjobb az

iskolai környezet, ahol a gyerekek életük jelentős részét töltik, és személyiségük nagyban

formálódik. Ezt néha a családi keretek nem tudják helyettesíteni.

Az egészséges életmód kialakítására szolgáló módszerek:

Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás

A tanórai és tanórán kívüli egészségnevelési tananyagok, programok főként az

egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet, illetőleg megoldásként

kínálnak helyes egészségmagatartást.

Előnyei vitathatatlanok, hátránya azonban, hogy egyoldalú közlési forma, amely a

hallgatóság aktív és személyes bevonása nélkül történik. Mindenképpen célszerű más

módszerekkel kiegészíteni.

Kortárshatások az egészségfejlesztésben

A serdülőkorban jelentkező egészséget veszélyeztető magatartásformák jelentős

hányadban a kortárscsoport nyomására, hatására jelenik meg. Ezen felismerés az alapja

annak, hogy a kortárshatás pozitív előjellel is felhasználható. Kivált középiskolás

korosztályban az úgynevezett „kényes” témákban sikeresek és rendkívül hatékonyak ezek a

programok. Például: szexuális kultúrafejlesztés, AIDS megelőzés, szenvedélybetegségek.

Érzelmi intelligenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások alapja az a felismerés,

hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési gyengéi,

esetleges magatartászavarai húzódnak meg. Ezért kiemelten fontosak a helyi szakemberek

(tanárok, osztályfőnökök) és a külső szakemberek (pszichológus, mentálhigiéniás szakember)

által vezetett készségfejlesztő illetve önismereti csoportfoglalkozások. Előnyösen használható

a divatos, de veszélyes önpusztító életformákkal szemben, de a kóros fogyókúrán, eltúlzott

testépítésen is segíthet. Ezek a problémák főként az önismeret, a helyes önéletérzés hiányából

fakadnak.

Rizikócsoportos megközelítés

Megfelelő szűrővizsgálatokkal feltárt egészségügyi problémák vagy hátrányos szociális

háttérrel rendelkező tanulók számára speciális programokat, projekteket szervezünk.

Az iskolai egészségügyi szolgálattal (iskolaorvos, védőnő) szorosan együttműködve kell

az egészséges életmódra nevelés általános célkitűzéseit megvalósítani, a rendszeres orvosi

szűrővizsgálattal, mely lehet általános orvosi, fogorvosi esetleg egyéb.

Az iskola védőnője az osztályfőnöki órákon igény szerint tart előadásokat szexualitás,

illetve a családi életre nevelés témákban.

Az iskolai büfé szerves része az iskolának ezért, a kínálata nem csak az urbánus ember

által fogyasztott, általában egészségtelen élelmiszerek forgalmazását tekinti elsődleges

feladatának -, hanem olyan élelmiszerek, italok is felkerülnek a kínálati palettára, amelyek az

egészséges táplálkozás részei.

Az egészséges életmód elengedhetetlen feltétele, hogy a tanulók olyan környezetben is

otthonosan mozogjanak, melyek nem a szárazföldi viszonyokat veszik alapul, ezért fontosnak

tartjuk, hogy a tanulók tudjanak a vízi közegben is mozogni, elsajátítsák az úszás alapjait.

Célunk, hogy minden tanuló 9. évfolyamon kerüljön kapcsolatba a vízi közeggel és sajátítsa el

az úszás alapjait legalább.

A sportban tehetséges tanulóknak biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy országos

versenyeken mérettessék meg magukat.

A belső kapcsolattartás általános formái és rendje, kapcsolattartás a szülőkkel

Az intézmény közösségeinek tevékenységét a választott képviselők segítségével az

igazgató fogja össze.

A kapcsolattartás formái:

értekezletek

munkaközösségi megbeszélések

szervezett fórumok, nyílt napok

fogadóórák

A szülők tájékoztatásának formái:

szülői értekezlet

szaktanári fogadóóra

ellenőrző könyv

a szülő vagy pedagógus által kért személyes találkozás

hivatalos levél

A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök

és felszerelések

Az alapító okiratban meghatározott tevékenységhez biztosítani kell a kötelező

/minimális / eszközöket és felszereléseket. (20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 2. számú

melléklete)

Helyi tanterv

Iskolánkban a Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Puskás Tivadar Fém- és

Villamosipari Szakképző Iskolája és Kollégiumában 2013 szeptemberétől szakközépiskola -

6. melléklet – Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára. Javítva a 23/2013.

(III. 29.) EMMI rendelet 7., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 7. melléklete szerint

2013 szeptemberétől hároméves szakiskolai képzés 8. melléklet – Kerettanterv a

szakiskolák számára. Megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. mellékleteként. Javítva

a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 1 melléklete, illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 9.

melléklete szerint

2014 szeptemberétől a szakmai bizonyítvány megszerzése után két év alatt

megszerezhető érettségi vizsgára készítünk fel tanulókat 13. melléklet – Kerettanterv a

szakiskolát végzettek középiskolája számára. Megjelent a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet

11. mellékleteként kerettantervek alapján indít képzéseket nappali tagozaton.

A szakközépiskolai képzésben az emelt szintű felkészítést 11.-12. évfolyamon

biztosítjuk, melynek tartalma kiegészíti a helyi tantervben megfogalmazottakat úgy, hogy az

emelt szinten történő érettségi vizsga letétele biztosított legyen.

Célok, feladatok

Az intézmény általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az

egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi

kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen,

akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez

alkalmazkodó cselekvésre.

A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú

felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános

műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó,

érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai

elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés

mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás

és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot.

A szakiskolai képzésnek a szakiránynak megfelelő végzettséget adó szakirányú

munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó három évfolyama

van. Az általános műveltséget megalapozó közismereti képzés alapot kell, hogy adjon arra a

továbblépési lehetősére, mellyel a tanulók sikeresen bekapcsolódnak a kétéves érettségit adó

képzésbe.

Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök

A tankönyvek kiválasztását a tantárgyat tanító szaktanárok közösen állapítják meg,

úgy, hogy a választott tankönyv illetve tankönyvcsalád a képzés időtartamát teljes mértékben

lefedje és a képzés befejezése előtt nem változtatható meg. A választott tankönyvek listáját a

tanmenetben kell rögzíteni. Az intézményben megtalálható segédletek és taneszközök

oktatásban való használatának mértéke az adott tanár kompetenciájába tartozik. A

tanmenetben rögzíteni kell azokat a segédleteket és taneszközöket, amelyek az adott tantárgy

tanításához az év során szükségesek és rendelkezésre állnak vagy az év során beszerezhetőek.

Sajátos nevelési igényű tanulók

A sajátos nevelési igényű tanulók esetén az iskola vállalja a tanulók speciális

fejlesztését külső fejlesztő pedagógus segítségével. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége

szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az

érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól és ehelyett szöveges

értékelés és minősítés alkalmazását írja elő.

A kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő

tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő

értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa

választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát, ezen vizsgatárgyak lehetnek az általános

műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra felkészítő ismeretekre

épülő tantárgyak.

Mindennapos testnevelés megvalósításának módja

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27.§ (11) alapján.

A tanórán kívüli és egyéb foglalkozások

A tanórán kívüli foglakozások és egyéb foglakozások, melyek az iskola teljes

közösségét érintik (projekt nap, diáknap, sportnap, témanap), az év elején elkészülő

munkatervbe kerülnek megtervezésre.

A tanulók írásbeli és szóbeli teljesítményének értékelése

Az iskola a teljesítményre épít, az iskolában teljesíteni kell. A tanulók munkájának

értékelése a tanulási-tanulási folyamat fontos részét képezi. A tanulók részéről, mint az

elvégzett munka elismerésének igényeként a tanárok részéről pedig, mint oktató munkájuk

visszacsatolásaként jelentkezik.

A tanulók teljesítményét folyamatosan kell értékelnünk, hogy fel tudjuk hívni

figyelmüket a hiányosságokra, szükség esetén segítséget tudjunk nyújtani

felzárkóztatásukhoz. Ezért az értékelésnek objektívnek, következetesnek kell lennie.

Mindenkor a tanuló fejlődését, önértékelési képességének javítását, motiválását kell

szolgálnia; ugyanakkor figyelembe kell venni az értékelés során a tanuló önmagához,

képességeihez mért fejlődését is.

A tanulói teljesítmény értékelésének alapelvei:

személyre szóló legyen

ösztönző, fejlesztő legyen

ne legyen fegyelmező, megtorló jellegű

folyamatosságot biztosítson

az iskolai, azon belül a munkaközösségi követelményrendszerre épüljön

biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egységes arányát

legyen tárgyszerű (egyértelmű minimális szint, javítás lehetősége)

következetes legyen

félelemmentes légkörben történjen

osztály előtt történjék.

Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak

követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására kell hoznunk. Az

egyes tantárgyak egységes követelményrendszerét minden tanár köteles betartani.

Az értékelés a hagyományosan 1-5-ig tartó érdemjegyekkel történik. A heti 1-2

óraszámban tanult tantárgyakból félévenként legalább 3 érdemjegyet, - az ennél több heti

órában tanult tantárgyakból 3-nál több jegyet kapjon a tanuló. Szakmai gyakorlatból havonta

legalább egyszer értékeljük a tanulót.

Az értékelést, amikor csak lehetőség van rá, szóban is meg kell tenni.

A témazárók számát a tantárgyak tanmenetei pontosan tartalmazzák. A tanár a

témazárót két héten belül javítsa ki, és eredményét közölje a tanulókkal. A kijavított

dolgozatokat a tanulónak megnézheti.

A félévi és év végi osztályzatok kialakításakor a pedagógus az év elején a tanulókkal

közölje az osztályzatok kialakításának elveit, melyeknél a tanulók fejlődését is vegyék

figyelembe. A tanév végén a tanulók egész éves teljesítményét kell értékelni.

Félévente legalább egyszer kerüljön sor szóbeli feleletre. Fontos ez azért, mert

minden tanulónk részt vesz valamilyen vizsgán (szakmai vizsgán, érettségi vizsgán), és fel

kell őket készíteni a szabatos szóbeli feleletre is.

A tanév végén a legalább elégséges osztályzat elérésének feltételei bármelyik

osztályozott tantárgy esetén:

a szaktanár a tanév elején közölje, hogy az ő általa elvárt átlag mennyi az

elégséges szinthez, a tanév közben kapott érdemjegyek alapján.

a tanuló a tantárgy témazáró dolgozatainak legalább a felét írja meg

A számonkérés formái és az egyéni értékelés egyéb lehetőségei:

témazáró

röpdolgozat

szóbeli felelet

kiselőadás

házi feladat

órai aktivitás, önálló feladatmegoldás

versenyeredmények

szakmai méréseknél jegyzőkönyvek

projektmunka

A magatartás és szorgalom értékelése

Magatartás értékelése: Félévkor és tanév végén a tanulók magatartási és szorgalomi

érdemjegyét az osztályfőnökök, az osztály közössége és az osztályban tanító tanárok,

szakoktató(k), szükség esetén a kollégiumi nevelők véleményének meghallgatásával állapítja

meg. Véleménykülönbség esetén a nevelőtestület osztályozó értekezlet keretében dönt.

A magatartás értékelése az ismert 4 fokozatú skála alapján történik: példás (5), jó (4),

változó (3), rossz (2).

A magatartási osztályzatok megítélésekor figyelembe kell venni az igazolatlan

mulasztások számát és a már meglévő fegyelmi büntetések mértékét is.

ha a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetéssel, intéssel rendelkezik a magatartása (4)

jónál jobb nem lehet.

igazgatói figyelmeztetés és intés esetén a magatartás érdemjegy csak (3) változó

lehet.

fegyelmi eljárás esetén a magatartás érdemjegy csak (2) rossz lehet.

A szorgalom értékelése:A közismert négy fokozatú skála szerint (példás (5), jó (4),

változó (3), hanyag (2)) történik.

A szorgalom osztályzat megállapításakor figyelembe veendő a tanuló tanuláshoz

való viszonyában milyen szerepet játszik az igényesség, kötelességtudat, rendszeresség, a

személyes érdeklődés és a tanuló képessége. Annak a szorgalma aki félévkor vagy évvégén

elégtelen osztályzatot kap a szorgalma csak hanyag lehet.

A tanuló iskolaváltása, átvétele

Annak a tanulónak, aki tanév közben iskolát szeretne váltani, nincs szüksége

osztályozó vizsgára, ha azonos ágazati szakképesítésben tanult. Ellenkező esetben az addig

tanult tananyagból osztályozó vizsgát kell tennie. Felvételkor, átvételkor a tanulóval írásban

közölni kell az osztályozó vizsga időpontját és a vizsga tartalmi követelményét. Ha a tanuló

az osztályozó vizsgán az alacsonyabb évfolyam tananyagából elégtelen eredményt ért el, úgy

csak az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait.

A különbözeti vizsga lebonyolítását a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 65-72§

alapján kell megszervezni.

Csoportbontás, óratervek

Szakközépiskolai ágazati képzésben résztvevők heti óraszámai a 2013-

1014-es tanévtől

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelvek (angol, német) 4 4 4 4

Matematika 4 4 4 4

Etika 1

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek 3 3 4 4

Fizika 2 2 1 1

Kémia 2 1

Biológia – egészségtan 2 2 1

Földrajz 2 1

Művészetek – * 1

Informatika 2 1 1

Testnevelés és sport 3+2 3+2 3+2 3+2

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Emelt szintű felkészítés** 2 2

Szakmai tárgyak 6 7 8 11

* A művészetek műveltségterület tantárgyai közül választható: – ének-zene

– dráma és tánc

** Az emelt szintű felkészítést fizika és matematika tantárgyakból biztosítjuk, a heti

óraszámokon felül.

A szakközépiskolai képzésben a nem kötelező órakeret terhére biztosítjuk:

- a csoportbontást idegen nyelvből és informatikából minden évfolyamon

- a csoportbontást matematikából és magyar nyelv és irodalomból, abban az

esetben, ha az osztály létszáma meghaladja a szakközépiskolai osztálylétszám

minimumát a 2011.évi CXC. törvény 4. melléklete alapján

- a versenyfelkészítést, tehetséggondozást

- a gyengébb képességű tanulók számára a felzárkóztatást, korrepetálást

- az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést matematikából és fizikából

A fizika, földrajz, kémia, testnevelés, biológia és informatika tantárgyakat a tanulók

választhatják hatodik érettségi tantárgynak, illetve abban az esetben, ha valamely kötelező

érettségi tantárgy értékelése és minősítése alól felmentést kaptak. A fizika, földrajz, kémia,

testnevelés, biológia és informatika tantárgyakból középszintű érettségi vizsgára való

felkészítést a kötelező órakeretben biztosítjuk.

Emelt szintű felkészítést 6 fő jelentkezése esetén biztosítunk. A 10. évfolyamos

tanulók a második félévben, írásban jelzik azt, hogy a 11. évfolyamtól kezdődően melyik

tantárgyból, milyen felkészítést igényelnek. A jelentkezési lapot a szülő is aláírásával látja el.

Az elindított felkészítésen való részvétel kötelező, az igényelt felkészítésből a tanulók

érdemjegyet kapnak, mely érdemjegy bekerül a naplóba, bizonyítványba, törzslapba.

Szakközépiskolai heti óraszámok szakiskolai végzettséggel

rendelkezőknek a 2014-2015-ös tanévtől

Tantárgyak 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7 7

Idegen nyelvek (angol, német) 7 7

Matematika 6 6

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek 5 7

Természetismeret 2

Informatika 2 2

Testnevelés és sport 3+2 3+2

Osztályközösség-építő program 1 1

A szakközépiskolai 2 éves képzésben a nem kötelező órakeret terhére biztosítjuk:

- a csoportbontást idegen nyelvből

- a csoportbontást informatikából

- a csoportbontást matematikából, abban az esetben, ha az osztály létszáma

meghaladja a szakközépiskolai osztálylétszám átlagát a 2011.évi CXC. törvény

4. melléklete alapján

A középszintű érettségi vizsga témakörei

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM

rendeletben az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményei tartalmazzák az adott

vizsgatárgy vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt

szintű érettségi vizsga témaköreit.

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv

Ember és nyelv

Kommunikáció

A magyar nyelv története

Nyelv és társadalom

A nyelvi szintek

A szöveg

A retorika alapjai

Stílus és jelentés

Irodalom

Életművek

Portrék

Látásmódok

A kortárs irodalomból

Világirodalom

Színház- és drámatörténet

Az irodalom határterületei

Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

Idegen nyelvek (angol, német)

Személyes vonatkozások, család

Ember és társadalom

Környezetünk

Az iskola

A munka világa

Életmód

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Utazás, turizmus

Tudomány és technika

Kémia

Általános kémia

Szervetlen kémia

Szerves kémia

Kémiai számítások

Matematika

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

Számelmélet, algebra

Függvények, az analízis elemei

Geometria, koordinátageometria, trigonometria

Valószínűség-számítás, statisztika

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

Népesség, település, életmód

Egyén, közösség, társadalom

Modern demokráciák működése

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

Fizika

Mechanika

Hőtan

Elektromágnesség

Atomfizika, magfizika

Gravitáció, csillagászat

Biológia – egészségtan

Bevezetés a biológiába

Egyed alatti szerveződési szint

Az egyed szerveződési szintje

Az emberi szervezet

Egyed feletti szerveződési szintek

Öröklődés, változékonyság, evolúció

Földrajz

Térképi ismeretek

Kozmikus környezetünk

A geoszférák földrajza

A földrajzi övezetesség

A népesség- és településföldrajz

A világ változó társadalmi-gazdasági képe

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, és országok

Magyarország földrajza

Európa regionális földrajza

Európán kívüli földrészek földrajza

A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

Informatika

Információs társadalom

Informatikai alapismeretek - hardver

Informatikai alapismeretek - szoftver

Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel)

Könyvtárhasználat

Testnevelés és sport

A magyar sportsikerek

A harmonikus

A testi fejlődés

Az egészséges életmód

Testi képességek

Gimnasztika

Atlétika

Torna

Ritmikus gimnasztika

Küzdősportok, önvédelem

Úszás

Testnevelési és sportjátékok

Természetben űzhető sportok

Szakközépiskolai képzéseink

Szakközépiskolánknak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú

iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános

műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény

alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van,

ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik

évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi

végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai

vizsgájára történő felkészítés folyik. Szakközépiskolánkban az Országos Képzési Jegyzékről

szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő

szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai

érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető.

A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött

szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati

oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.

Az iskola helyi tanterveit szakképesítésenként:

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló

217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

- a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 25/2014 (VIII.26.)

NGM rendelettel módosított 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet,

– és a szakképzési kerettantervet tartalmazó 14/2013 (IV.05) NGM rendelet

alapján készítettük.

A szakképesítések heti óraszámait a következő táblázatok tartalmazzák:

AUTOMATIKAI TECHNIKUS 54 523 01

Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással

párhuzamosan

9. 10. 11. 12.

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy

Munkahelyi egészség és

biztonság 0,5

Műszaki informatika gyakorlat 2

Műszaki ismeretek 1,5 1

Műszaki gyakorlatok 3 70

Műszaki rajz 1

Elektrotechnika 1 2

Elektrotechnika gyakorlat 1 105

Elektronika 2 4

Elektronika gyakorlat 3 140 2

Irányítástechnika 2

Irányítástechnika gyakorlat 2

Megújuló energiaforrások 1 1 1 1

Összes óraszám 3 3 70

3 4 105

4 4 140

7 4

Összes óraszám 6 7 8 11

AUTOMATIKAI TECHNIKUS 54 523 01

Tantárgyak

Ágazati szakképzés

közismeret nélkül

Szakképesítés-

specifikus

utolsó évf.

1/13. 5/13 és 2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

Munkahelyi egészség és biztonság 1

Foglalkoztatás II. 1

Foglalkoztatás I. 2


Műszaki ismeretek 2

Műszaki gyakorlatok 4

Műszaki rajz 1

Elektrotechnika 3

Elektrotechnika gyakorlat 2

Elektronika 5

Elektronika gyakorlat 6 160



Pneumatika és hidraulika 5

Pneumatika és hidraulika gyakorlat 6

Megújuló energiaforrások 2 2

Gyártórendszerek 3

Gyártórendszerek gyakorlat 3

PLC ismeretek 3

PLC programozási gyakorlat 10


14 21

Összes óraszám 35 35

MECHATRONIKAI TECHNIKUS 54 523 04

Tantárgyak


párhuzamosan

9. 10. 11. 12.

heti

óraszám Ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy


biztonság 1

Gépészeti alapozó feladatok 2 3 4 4

Gépészeti alapozó feladatok

gyakorlat 2 70 3 105 3 140

Munkavédelem 1

Elsősegélynyújtás gyakorlat 1

Műszaki mérés 2

Műszaki mérés gyakorlat 2



70

3 4

105

4 4

140

7 4


MECHATRONIKAI TECHNIKUS 54 523 04

Tantárgyak



Szakképesítés-

specifikus utolsó

évf.

1/13. 5/13 és 2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy


biztonság 1



Gépészeti alapozó feladatok 13

Gépészeti alapozó feladatok

gyakorlat 13 160

Munkavédelem 1

Elsősegélynyújtás gyakorlat 1

Műszaki mérés 2

Műszaki mérés gyakorlat 2

Mechatronikai gépészeti

feladatok 8

Mechatronikai gépészeti

feladatok gyakorlat 8

Mechatronikai villamos

feladatok 7

Mechatronikai villamos

feladatok gyakorlat 7



160

18 17


ELEKTRONIKAI TECHNIKUS 54 523 02

Tantárgyak


párhuzamosan

9. 10. 11. 12.

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy


biztonság 0,5




Műszaki rajz 1

Elektrotechnika 1 2


Elektronika 2 4






3 4 105

4 4 140

7 4


ELEKTRONIKAI TECHNIKUS 54 523 02

Tantárgyak



Szakképesítés-

specifikus utolsó

évf.

1/13. 5/13 és 2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy







Műszaki rajz 1

Elektrotechnika 3


Elektronika 5




Elektronikai áramkörök 5

Elektronikai áramkörök gyakorlat 6


Mechatronika 4

Mechatronika gyakorlat 3

Számítógép alkalmazása 3

Szimuláció és PLC gyakorlat 6

Mikrovezérlők gyakorlat 3


15 20


ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTECHNIKUS 54 522 01

Tantárgyak


párhuzamosan

9. 10. 11. 12.

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy


biztonság 0,5

Műszaki informatika

gyakorlat 2



Műszaki rajz 1

Elektrotechnika 1 2


Elektronika 2 4






3 4 105

4 4 140

7 4


ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTECHNIKUS 54 522 01

Tantárgyak



Szakképesítés-

specifikus utolsó

évf.

1/13. 5/13 és 2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy


biztonság 1



Műszaki informatika

gyakorlat 2



Műszaki rajz 2

Elektrotechnika 3


Elektronika 6




Erősáramú szerelési

gyakorlat 5

Géptan 2


Méréstechnika 3

Erősáramú mérések

gyakorlat 4

Műszaki dokumentáció

gyakorlat 3

Villamos gépek 3

Villamos művek 3

Villamos gépek és

vezérlések gyakorlat 7


16 19


ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS 54 582 01

Tantárgyak


párhuzamosan

9. 10. 11. 12.

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy


biztonság 1

Épületgépészeti csővezetékek 1 1

Épületgépészeti csővezetékek

gyakorlata 3 70 1 35

Épületgépészeti rendszerek 1 1 2 2

Épületgépészeti rendszerek

gyakorlata 1 35 1 80 2

Munkavédelem 1

Elsősegélynyújtás gyakorlata 1

Elektrotechnikai 1 1 2

Elektrotechnikai gyakorlat 2 35 2 60



Fűtés és megújuló energiák 1


3 4 105

4 4 140

7 4


ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS 54 582 01

Tantárgyak



Szakképesítés-

specifikus utolsó

évf.

1/13. 5/13 és 2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy




Épületgépészeti csővezetékek 3

Épületgépészeti csővezetékek

gyakorlata 4

Épületgépészeti rendszerek 6

Épületgépészeti rendszerek

gyakorlata 5 80

Munkavédelem 1

Elsősegélynyújtás gyakorlata 1

Elektrotechnikai 4

Elektrotechnikai gyakorlat 4 80



Épületgépészeti munkák irányítása 3

Műszaki tervek, dokumentációk

gyakorlat 2

Vállalkozási ismeretek 1

Komfort rendszerek 1

Komfort rendszerek gyakorlat 6

Vízellátás-csatornázás és vízgépészeti

ismeretek 2

Fűtés és megújuló energiák 2 3

Gázellátás, gázkészülék ismeretek 3

Víz-, gáz-, fűtéshálózat gyakorlat 7

Gázkészülék szerelési gyakorlat 4


16 19


Szakiskolai képzéseink

Szakiskolai heti óraszámok 2013-2014-es tanévtől

Óraterv a kerettantervekhez – szakiskola

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf.


Idegen nyelvek (angol, német) 2 2 2

Matematika 2 1

Társadalomismeret 2 1

Természetismeret*

Fizika 1

1

Kémia 1

Biológia – egészségtan 1

Biológia – egészségtan, elsősegély 0,5

Földrajz 1

Testnevelés és sport ** 3+2 3+2 3+2

Osztályközösség építés 1 1 1

Szakmai tárgyak 17 25 25,5

Szakiskolai heti óraszámok 2015-2016-os tanévtől

Óraterv a kerettantervekhez – szakiskola

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf.


Idegen nyelvek (angol, német) 2 2 2

Matematika 2 1

Társadalomismeret 2 1

Természetismeret*

Fizika 1

1,5

Kémia 1

Biológia – egészségtan 1

Földrajz 1

Testnevelés és sport ** 3+2 3+2 3+2

Osztályközösség építés 1 1 1

Szakmai tárgyak 17 25 25,5

* A természetismeret tantárgy a naplóban külön tantárgyakként jelenjen meg

(fizika, kémia, biológia – egészségtan, földrajz) a félévi (ellenőrző) és év végéi záráskor egy

érdemjegy kerül beírásra (törzslap, bizonyítvány).

** A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban

csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi

egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is

folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák

a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek.

A szakiskolai képzésben a nem kötelező órakeret terhére biztosítjuk:

- a csoportbontást idegen nyelvből, matematikából és magyar nyelv és

irodalomból minden évfolyamon

- a versenyfelkészítést, tehetséggondozást

- a gyengébb képességű tanulók számára a felzárkóztatást, korrepetálást

Szakiskolai osztályainknak három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges

közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési

évfolyama van. Iskolánkban az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, szakképesítések

körében a szakképzési kerettanterv szerint folyik a szakképzés. A közismereti oktatást a

szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján végezzük. A szakiskolában a

szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó rendelkezéseket a szakképzésről szóló

törvény határozza meg.

Az iskola helyi tanterveit szakképesítésenként:

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló

217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

- a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 25/2014 (VIII.26.)

NGM rendelettel módosított 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet, a 12/2013

(III.29) NFM rendelet,

– és a szakképzési kerettantervet tartalmazó 14/2013 (IV.05) NGM rendelet

alapján készítettük.

A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolánkban készülhet fel az

érettségi vizsgára.

A szakképesítések heti óraszámait a következő táblázatok tartalmazzák:

GÉPI FORGÁCSOLÓ 34 521 03

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

Munkahelyi

egészség és

biztonság

1

Foglalkoztatás II. 0,5


Munkavédelem 1

Elsősegélynyújtás

gyakorlata 1

Gépészeti

alapozó feladatok 2

Gépészeti

alapozó feladatok

gyakorlata

5

Szakmai

anyagismeret és

anyagvizsgálat

2 2

Anyagvizsgálat

és gépészeti

mérések

gyakorlata

5

Esztergálás 2 3

Esztergálás

gyakorlata 7 6,5

Marás 3

Marás gyakorlata 7 5

Köszörülés 2 2,5

Köszörülés

gyakorlata 2 6

6 11 9 16 8 17,5

17 140 25 140 25,5

GÉPI FORGÁCSOLÓ 34 521 03

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

1. évfolyam 2. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy elméleti heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

Munkahelyi

egészség és

biztonság

1



Munkavédelem 1


gyakorlata 1

Gépészeti


Gépészeti

alapozó feladatok

gyakorlata

4

Szakmai

anyagismeret és

anyagvizsgálat

3

Anyagvizsgálat

és gépészeti

mérések

gyakorlata

6

Esztergálás 3 3

Esztergálás

gyakorlata 11 6

Marás 3

Marás gyakorlata 11

Köszörülés 3 1

Köszörülés

gyakorlata 8

13 22 10 25

35 160 35

HEGESZTŐ 34 521 06

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

Gépészeti


Gépészeti

alapozó feladatok

gyakorlata

4

Munkavédelem 1


gyakorlat 1

Hegesztési

alapismeretek 2 2

Hegesztési alap-

gyakorlatok 3 3 72 3,5



Munkahelyi

egészség és

biztonság

1

Hegesztési

ismeretek I. 4

Hegesztési

gyakorlatok I. 3 6 27

Hegesztési

ismeretek II. 3

Hegesztési

gyakorlatok II. 7 27

Hegesztési

ismeretek III. 3

Hegesztési

gyakorlatok III. 23 7

Hegesztési

ismeretek IV. 2

Hegesztési

gyakorlatok IV. 23 7

6 11 9 16 8 17,5

17 140 25 140 25,5

HEGESZTŐ 34 521 06

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

Gépészeti alapozó

feladatok 2


feladatok gyakorlata 4

Munkavédelem 1


gyakorlat 1

Hegesztési

alapismeretek 2 2

Hegesztési alap-

gyakorlatok 3 5



Munkahelyi egészség

és biztonság 1

Hegesztési ismeretek I. 4

Hegesztési

gyakorlatok I. 7 2

Hegesztési ismeretek

II. 3

Hegesztési

gyakorlatok II. 7 2


III. 3

Hegesztési

gyakorlatok III. 8


IV. 2

Hegesztési

gyakorlatok IV. 8

13 22 10 25

35 160 35

VILLANYSZERELŐ 34 522 04

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

Munkahelyi

egészség és

biztonság

1


Foglalkoztatás I.

2

Műszaki

informatika

gyakorlat

2


Műszaki

gyakorlatok 3 60

Épületvillamossági

szerelés 1,5 3


szerelés gyakorlata 3 60 15 100


mérések gyakorlat 1 20 2 40

Vállalkozási

ismeretek 1

Ipari elektronika 1

Elektrotechnikai

számítások 1 1 1

Villamosipari

anyagismeret 0,5 1

Villamos gépek és

berendezések 3

Villamos műszaki

ábrázolás 1 1

Villamos gépek és

berendezések

üzemvitelének,

mérésének

gyakorlata

14,5

Megújuló

energiaforrások 1 2 1

7 10 6 19 9 16,5

17 140 25 140 25,5

VILLANYSZERELŐ 34 522 04

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

Munkahelyi

egészség és

biztonság

1



Műszaki

informatika

gyakorlat

2


Műszaki

gyakorlatok 3 60


szerelés 3 2


szerelés gyakorlata 17 80 4


mérések gyakorlat 2 20 1

Vállalkozási

ismeretek 1

Ipari elektronika 1

Elektrotechnikai

számítások 1 1

Villamosipari

anyagismeret 1 1

Villamos gépek és

berendezések 3

Villamos műszaki

ábrázolás 1 1

Villamos gépek és

berendezések

üzemvitelének,

mérésének

gyakorlata

14

Megújuló

energiaforrások 1 3

10 25 13 22

35 160 35

KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT-RENDSZERSZERELŐ 34 582 09

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

Munkahelyi

egészség és

biztonság

1



Épületgépészeti

csővezetékek 2

Épületgépészeti

csővezetékek

gyakorlata

5

Épületgépészeti

rendszerek 2 1

Épületgépészeti

rendszerek

gyakorlata

4 2

Munkavédelem 1


gyakorlata 1

Fűtési 4 3

rendszerek

Megújuló

energiaforrások 1 1 1 1

Fűtési

6

rendszerek

gyakorlata 8,5

Gázvezeték

rendszerek 3 2

Gázvezeték

rendszerek

gyakorlata

7 8

6 11 9 16 8 17,5

17 140 25 140 25,5

KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT-RENDSZERSZERELŐ 34 582 09

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

Munkahelyi

egészség és

biztonság

1



Épületgépészeti

csővezetékek 4

Épületgépészeti

csővezetékek

gyakorlata

10

Épületgépészeti

rendszerek 5

Épületgépészeti

rendszerek

gyakorlata

11

Munkavédelem 1


gyakorlata 1

Fűtési 4

rendszerek

Megújuló


Fűtési

11 rendszerek

gyakorlata

Gázvezeték

rendszerek 5

Gázvezeték

rendszerek

gyakorlata

10

11 24 12 23

35 160 35

KAROSSZÉRIALAKATOS 34 525 06

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

Gyakorlati

heti

óraszám

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,5



Munkavédelem 0,5


gyakorlata 1

Gépészeti

alapismeretek 2 2


gyakorlat 9 3

Gépészeti

kötésismeret 1

Kötéskészítési

gyakorlat 3 1,5

Vállalkozási

ismeretek 1 1

A vállalkozás

gyakorlata 1 1

Karosszérialakatos

szakmai ismeret 2 4 6

Karosszérialakatos

szakmai gyakorlat 12 13

6 11 7 18 10 15,5

17 140 25 140 25,5

KAROSSZÉRIALAKATOS 34 525 06

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatás

nélkül


elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,5



Munkavédelem 0,5


gyakorlata 1

Gépészeti

alapismeretek 3


gyakorlat 8 4

Gépészeti

kötésismeret 1

Kötéskészítési

gyakorlat 4

Vállalkozási

ismeretek 1 1

A vállalkozás

gyakorlata 1 1

Karosszérialakatos

szakmai ismeret 5 8

Karosszérialakatos

szakmai gyakorlat 10 18

11 24 12 23

35 160 35

ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ 34 522 03

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

Munkahelyi

egészség és

biztonság

1


Foglalkoztatás I.

2

Műszaki

informatika

gyakorlat

2


Műszaki

gyakorlatok 3 60

Elektronika 3 3

Elektronika

gyakorlat 4 80 8 80 1

Elektronikus

áramkörök 3 3

Ipari

alkalmazástechnika 3

Ipari

alkalmazástechnika

gyakorlat

9 60 14,5

Megújuló

energiaforrások 1 2 1

7 10 6 19 9 16,5

17 140 25 140 25,5

ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ 34 522 03

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

Munkahelyi

egészség és

biztonság

1



Műszaki

informatika

gyakorlat

2


Műszaki

gyakorlatok 3 60

Elektronika 3 4

Elektronika

gyakorlat 5 50 9

Elektronikus

áramkörök 3 3

Ipari

alkalmazástechnika 3

Ipari

alkalmazástechnika

gyakorlat

14 50 10

Megújuló


10 25 13 22

35 160 35

MECHATRONIKUS-KARBANTARTÓ 34 523 01

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

Munkahelyi

egészség és

biztonság

1



Műszaki

informatika

gyakorlat

2


Műszaki

gyakorlatok 4

Folyamatirányítás 1

Villamos

alkalmazástechnika

gyakorlat

4

Programozás 1

Programozási

gyakorlat 7

Mechatronikus

ismeretek 4

Mechatronikus

ismeretek

gyakorlat

12

Gépelemek 2 1 2

Szerelési

gyakorlatok 8

Üzemben tartás 4

Üzemben tartás

gyakorlata 8,5

7 10 6 19 9 16,5

17 140 25 140 25,5

MECHATRONIKUS-KARBANTARTÓ 34 523 01

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

Munkahelyi

egészség és

biztonság

1



Műszaki

informatika

gyakorlat

2


Műszaki

gyakorlatok 4

Folyamatirányítás 1

Villamos

alkalmazástechnika

gyakorlat

4

Programozás 1

Programozási

gyakorlat 6

Mechatronikus

ismeretek 3 3

Mechatronikus

ismeretek

gyakorlat

10

Gépelemek 4

Szerelési

gyakorlatok 10

Üzemben tartás 4

Üzemben tartás

gyakorlata 11

9 26 14 21

35 160 35

ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS 34 582 03

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

Munkahelyi

egészség és

biztonság

1

140

140



Munkavédelem 1

Elsősegély-nyújtás

gyakorlata 1

Gépészeti alapozó 2

feladatok


5 feladatok

gyakorlata

Gépészeti kötések

alapjai 2 2


készítésének

gyakorlata

5 3

Épületlakatos

feladatok 5

Épületlakatos

feladatok

gyakorlata

9 2

Magasban végzett

lakatos feladatok 2

Magasban végzett

lakatos feladatok

gyakorlata

3

Szerkezetlakatos

feladatok 2 3

Szerkezet-lakatos

feladatok

gyakorlata

4 12,5

6 11 9 16 8 17,5

17 140 25 140 25,5

ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS 34 582 03

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám


biztonság 1

160



Munkavédelem 1

Elsősegély-nyújtás

gyakorlata 1


feladatok


feladatok gyakorlata

Gépészeti kötések alapjai 3 1


készítésének gyakorlata 4 4

Épületlakatos feladatok 4 1

Épületlakatos feladatok

gyakorlata 8 4

Magasban végzett lakatos

feladatok 2

Magasban végzett lakatos

feladatok gyakorlata 3

Szerkezetlakatos

feladatok 2 3

Szerkezet-lakatos

feladatok gyakorlata 4 14

13 22 10 25

35 160 35

SZERSZÁMKÉSZÍTŐ 34 521 10

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

Munkahelyi

egészség és

biztonság

1

140

140



Munkavédelem 1


gyakorlata 1

Gépészeti


Gépészeti

alapozó feladatok

gyakorlata

5

Szakmai

anyagismeret és

anyagvizsgálat

3

Anyagvizsgálat

és gépészeti

mérések

gyakorlata

3

Szerszám és

készülékgyártás 2 4 3

Szerszám és

készülékgyártás

gyakorlata

5 13 7

Üzemeltetés és

karbantartás 2 2

Üzemeltetés és

karbantartás

gyakorlata

10,5

6 11 9 16 8 17,5

17 140 25 140 25,5

SZERSZÁMKÉSZÍTŐ 34 521 10

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

Munkahelyi

egészség és

biztonság

1

160



Munkavédelem 1


gyakorlata 1

Gépészeti


Gépészeti

alapozó feladatok

gyakorlata

5

Szakmai

anyagismeret és

anyagvizsgálat

3 1

Anyagvizsgálat

és gépészeti

mérések

gyakorlata

2 3

Szerszám és

készülékgyártás 4 4

Szerszám és

készülékgyártás

gyakorlata

14 14

Üzemeltetés és

karbantartás 2 2

Üzemeltetés és

karbantartás

gyakorlata

8

13 22 10 25

35 160 35

SZÁMÍTÓGÉP SZERELŐ, -KARBANTARTÓ 34 523 02

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám


és biztonság 1



Információtechnológiai

alapok 2


gyakorlat 2

Munkaszervezési

ismeretek 2

Munkaszervezés

gyakorlat 2

Hálózati ismeretek 2 2

Hálózati ismeretek

gyakorlat 3 2

Operációs rendszerek 2

Operációs rendszerek

gyakorlat 3 6,5

Számítógéprendszer

hibáinak elhárítása 3 6 5


hibáinak elhárítása

gyakorlat

4 10 7

8 9 10 15 10 15,5

17 140 25 140 25,5

SZÁMÍTÓGÉP SZERELŐ, -KARBANTARTÓ 34 523 02

Tantárgyak

Szakiskolai képzés

közismereti oktatás nélkül


elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám


és biztonság 1




alapok 2


gyakorlat 2

Munkaszervezési

ismeretek 2

Munkaszervezés

gyakorlat 2

Hálózati ismeretek 2 2

Hálózati ismeretek

gyakorlat 2 3

Operációs rendszerek 2

Operációs rendszerek

gyakorlat 5 5


hibáinak elhárítása 8 6


hibáinak elhárítása

gyakorlat

11 12

15 20 13 22

35 160 35

CNC GÉPKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ 35 521 01

Tantárgyak Elméleti heti

óraszám

Gyakorlati

heti óraszám

Gyártás előkészítés 2

CNC programozás 5

CNC programozási gyakorlat 5

CNC szerszámgépek 5

CNC forgácsolási gyakorlat 18

Összes óra 12 23

Összes óra 35

szombathelyi műszaki szakképzési centrum puskás tivadar ... · során. befolyásolja az...

Documents