szorongÁs - kokikoki.hu/data/cikkek/106/1063/cikk-106370/12 szorongas (mikics eva).pdf300.02...

SZORONGÁS2016.05.12

• a zavarban érintett viselkedés/érzelem biológiai funkciói

• a zavar pszichiátriájának rövid, DSM-5 szerinti ismertetése

• idegrendszeri mechanizmusok

• jelenlegi gyógyítási eljárások

• laboratóriumi vizsgálat eszközei

• perspektívák

SZORONGÁS

Mit értünk szorongás alatt? – definíció, funkció

• Érzelem, magatartási következményekkel

• Fajtái

Félelem: vélt vagy valós veszély hatására megjelenő emocionális válasz

pl. egy támadó által kiváltott érzés

Szorongás: távlati/rejtett/potenciális veszélyforrástól való félelem

pl. félelem sötétben

• Funkciói

Félelem: a helyzet megoldásának elősegítése, azonnali magatartási/élettani reakció:

"fight-flight" (autonóm arousal, éberség fokozódása, figyelem élesedése, energiák

mobilizálása, helyzetfüggő magatartási reakciók)

Szorongás: (fölösleges) kockázatok kerülése, magatartási/élettani felkészülés:

"óvatosság" - egyúttal éberség fokozódása, figyelem élesedése, izomfeszülés,

energiák mobilizálása, elkerülő magatartás

• Szorongásos zavarok

A fenti érzések indokolatlanul jelennek meg, tartósan fennállnak (ált. legalább 6 hónapig),

és olyan erősek, hogy zavarják az életvitelt

• NORMÁLIS, ADAPTÍV érzelmek

Szorongásos zavarok

A leggyakoribb pszichés zavarok

Populáció 18 %-a érintett, élettartam prevalencia 28% (USA, NIH adat 1999, Kessler et al., 2005)

Viszonylag jól gyógyítható, mégis csak a betegek 30%-át kezelik

Éves „költsége” (USA): 50 milliárd dollár, az összes mentális zavarra költött pénz harmada!

Leggyakoribb benzodiazepineket (Ativan(lorazepam)/Xanax(alprazolam)) 53 milliószor írták fel 2005-ben, 9/11 után 22%-ot ugrott a használatuk New Yorkban






• perspektívák

SZORONGÁS

DSM-5 kategóriák – összefoglalás és változások a DSM-IV-hez képest

• Szorongásos zavarok

309.21 Szeparációs szorongás zavar

fő tünet: félelem kötődő személytől való szeparációtól

312.23 Szelektív mutizmus

fő tünet: beszédképtelenség szociális helyzetekben

300.29 Specifikus fóbiák

fő tünet: bizonyos tárgyak vagy helyzetek által kiváltott félelem

300.23 Szociális szorongás zavar (szociális fóbia)

fő tünet: szociális megítéléstől való félelem

300.01 Pánikbetegség

fő tünet: pánikrohamok

300.22 Agoraphobia

fő tünet: szorongás nem biztonságos életterekben

300.02 Generalizált szorongás zavar

fő tünet: általános szorongásos állapot

Szerek/gyógyszerek által kiváltott szorongás zavar

fő tünet: szerek/gyógyszerek szedésekor vagy abbahagyásakor jelentkező szorongásos állapot

293.84 Anxiety Disorder Due to Another Medical Condition

fő tünet: másbetegség miatt kialakuló generalizált szorongás, pánik, fóbia, kényszerbetegség

300.09 Other Specified Anxiety Disorder

fő tünet: generalizált szorongás, pánik, fóbia, kényszerbetegség

300.00 Unspecified anxiety disorder NOS (not otherwise specified)

fő tünet: az előző kategóriákba nem sorolható szorongásos tünetek

• Obsessive-Compulsive Related Disorders

300.3 Obszesszív-Kompulzív zavar (kényszerbetegség)

fő tünet: szorongást indukáló rögeszmék

+ Body dysmorphic disorder, Hoarding disorder, Trichotillomania, Excoriation Disorder

• Trauma- and Stressor-Related Disorders

308.3 és 309.81 Akut és Poszttraumás stressz zavar

fő tünet: átmeneti vagy tartós, komplex magatartási zavar félelmi elemekkel

309.24, 309.28, 309.4 Alkalmazkodási zavar szorongásos elemekkel

fő tünet: generalizált szorongás, pánik, fóbia, kényszerbetegség

+Reactive Attachement Disorder, Disinhibited Social Engagement Disorder

fő tünet: szociális kötődés hiánya vs. „gátlástalan” szociabilitás

300.02 Generalizált szorongás zavar

300.02 Generalized anxiety disorder (Generalizált szorongás zavar)

A. Excessive anxiety and worry (apprehensive expectation), occurring more-days-than-not for at least 6 months, about

a number of events or activities (such as work or school performance).

B. The person finds it difficult to control the worry.

C. The anxiety and worry are associated with three (or more) of the following six symptoms (with at least some

symptoms present for more-days-than-not for the past 6 months).

- restlessness or feeling keyed up or on edge

- being easily fatigued

- difficulty concentrating or mind going blank

- irritability

- muscle tension

- sleep disturbance (difficulty falling or staying asleep, or restless unsatisfying sleep)D. The focus of the anxiety and worry is not confined to features of other Axis I disorder (such as social phobia, OCD, PTSD etc.)

E. The anxiety, worry, or physical symptoms cause clinically significant distress or impairment in social, occupational, or other important areas of

functioning.

F. The disturbance is not due to the direct physiological effects of a substance (e.g., a drug of abuse, a medication) or a general medical

condition (e.g., hyperthyroidism), and does not occur exclusively during a mood disorder, psychotic disorder, or a pervasive developmental

disorder.

• Nagymértékű, hosszú ideje fennálló, nehezen kontrollálható szorongás és aggódás bizonyos

helyzetekkel kapcsolatban (pl. munka, iskola)

• Egyéb tünetek:

nyugtalanság vagy idegesség, „felhúzottság” érzése

fáradékonyság

koncentrálási zavarok, „gondolkodásképtelenség”

ingerlékenység

izomfeszültség

alvászavar (elalvási vagy átalvási nehézség) vagy nyugtalan, nem kielégítő alvás

• A szorongás vagy aggodalom a fenti 6 tünetből legalább hárommal társul, amelyeknek legalább egy

része hat hónapja, a napok nagy részében fennáll.

300.01 Pánik zavar

Pánikroham

• Hirtelen kialakuló intenzív félelem/diszkomfort érzet

• Kísérő tünetek:

Szívdobogás, szívritmus emelkedés, izzadás, légszomj, szédülés, fulladás, mellkasi fájdalom,

hányinger, ájulás, bizonytalanság, kontrollvesztés, félelem a megőrüléstől, halálfélelem,

paresthesia, hőhullám

Pánikbetegség:

• Gyakran visszatérő pánikrohamok, vagy egy roham, mely után folyamatosan fél a továbbiaktól

300.21 Agorafóbiával járó pánik zavar

300.22 Pánik zavartól mentes agorafóbia

300.29 Specifikus fóbiák

Bizonyos tárgyak vagy helyzetek által kiváltott erős, indokolatlan félelmi reakció vagy pánik

Típusai

Állat

Természeti jelenségek (vihar, magasság, víz)

Vér-injekció-sérülés

Szituációk (repülő, lift, zárt tér)

Egyéb (pl. hányást okozó helyzetek, erős hangok, gyerekeknél jelmezbe öltözött karakterek)

• Szociális helyzetek által kiváltott erős, indokolatlan félelmi reakció vagy pánik:

• Félelem a hátrányos megítéléstől

• Extrém félelem attól, hogy kínos vagy megalázó helyzetbe kerül

• A fóbia komolyan hátráltatja a normális életvitelt, munkahelyi működést, tanulást stb.

• Szociális helyzetek kerülése, vagy a helyzetekben erős félelem megélése

Szociális fóbia

Obszesszív-Kompulzív zavar (kényszerbetegség)

Kényszergondolatok: visszatérő, tolakodó, akaratlan gondolatok (obszesszió), melyek szorongást és/vagy

kényszercselekedeteket váltanak ki

Kényszercselekedetek: ésszerűtlen (irracionális), szertartásos (rituális) ismétlődő cselekedetek. A beteg úgy

érzi, hogy kötelező módon, kényszercselekvésként végre kell hajtania azokat (kompulzió).

KÉNYSZERGONDOLATOK

• Fertőzéstől való félelem: 45%

• Beteges kételkedés/bizonytalanság: 42%

• Testi funkciókkal kapcsolatos undor: 36%

• Szimmetria/rend igénye: 31%

• Agresszív gondolatok: 28%

• Szexuális gondolatok: 26%

Többféle kényszergondolat: 60%

KÉNYSZERCSELEKEDETEK

• Ellenőrzés: 63%

• Tisztogatás: 50%

• Megszámlálás: 36%

• Kérdezgetés, meggyőződés: 31%

• Szimmetria/”precízkedés” 28%

• Gyűjtögetés: 118%

Többféle kényszercselekvés: 48%

309.81 Poszttraumás stressz zavar

A. tünetcsoport: trauma átélése (mindkét tünet jelen kell legyen)

1. extrém veszélyhelyzetben:

2. védtelenség érzete és rémület

B. tünetcsoport: trauma ismételt belső újraélése (legalább egy az alábbiak közül)

1. felkavaró emlékek ismételt megjelenése

2. felkavaró álmok

3. az trauma újbóli megjelenésének érzete

4. pszichikai distressz traumára emlékeztető körülmények hatására

5. élettani distressz traumára emlékeztető körülmények hatására

C. tünetcsoport: traumára emlékeztető élmények kerülése; élmények iránti érzéketlenség (legalább 3 az alábbiak

közül)

1. a traumára való emlékezés kerülése

2. a traumára emlékeztető körülmények kerülése

3. a trauma felidézésének képtelensége

4. fontos tevékenységekben való részvétel hiánya

5. elidegenedés a szociális környezettől

6. érzelmi élet elsivárosodása

7. sötét jövőkép

D. tünetcsoport: felajzott állapot (legalább 2 az alábbiak közül)

1. elalvási nehézségek, éjszakai felébredés

2. ingerlékenyég, dühkitörések

3. koncentrációs zavarok

4. fokozott éberség és elővigyázatosság

5. "összerezzenési" reakció felfokozódása

E. tünetcsoport - tartósság

A B, C, és D tünetcsoport tünetei egy hónapnál hosszabb ideje fennállnak

F. tünetcsoport - szenvedés

A tünetek klinikailag szignifikáns mértékben okoznak distresszt vagy zavart a szociális, foglalkozással kapcsolatos, vagy

más fontos működési területen

Szorongásos zavarok gyakorisága

Szorongás és egyéb betegségek/állapotok

Genetikai hajlamSzerotonin transzporter (5-HTTLPR), BDNF, COMT, 5HT1A, TMEM132D gén polimorfizmus 5HT2C RNS transzkriptek, oxitocin receptor

Környezeti hatásokStresszCsaládi/munkahelyi/anyagi körülmények

Egyéb testi tényezőkEgyéb betegségekDrogok

Pszichológiai okokSzemélyiség

FejlődésGyermekkori szociális környezet

Szorongás okai

Gatt et al., J Psychiatr Res. 2015

Szorongás okai






• perspektívák

SZORONGÁS

Calhoon & Tye (2015) Nature Neuroscience

A szorongás idegrendszeri mechanizmusai: makrohálózatok, mikrohálózatok

Septohippocampal microcircuit BLA-BNST microcircuit BLA-ceA microcircuit

Microcircuit level: BLA and CeA

LA neurons –unconditioned freezing

Develop responses toshock predictive cues

CeA -Rapid fear responses

CeL

PKCδ- CeLon

PKCδ+ CeLoff

SOM+

SOM-

anxiolytic anxiogenic

Ehrlich et al. 2009

Lee et al. 2013

Fear

response

Tye et al., Nature 2011

Selective inhibition of BLA terminals in the CeA induces an acute and reversible increase in anxiety(a–e) Mice were group-housed in a low-

stress environment and received bilateral constant 594 nm light during light-on epochs. a) Selective illumination of eNpHR3.0-expressing BLA

terminals suppresses vesicle release evoked by electrical stimulation in the BLA. Schematic indicates the locations of the stimulating electrode,

the recording electrode and the ~125 μm diameter light spot. Representative CeL EPSCs before (Off1), during (On) and after (Off2) selective

illumination of eNpHR3.0-expressing BLA terminals. Normalized EPSC amplitude summary data from sections containing BLA neurons

expressing eNpHR3.0 (n=7) and non-transduced controls (n=5) show that selectively illuminating BLA-CeL terminals reduces (*p=0.006)

electrically-evoked EPSC amplitude in postsynaptic CeL neurons relative to non-transduced control slice preparations (inset). (b–c)

Representative eNpHR3.0:BLA-CeA path (b) indicates reduced open arm time (c) and probability of open arm entry (inset) during illumination,

relative to controls. (d–e) Representative eNpHR3.0:BLA-CeA path (d) reflects reduced center time on the OFT (e) for the eNpHR3.0:BLA-CeA

group during light-on, but not light-off, epochs as compared to controls (inset shows pooled data).

A szorongás idegrendszeri mechanizmusai: makrohálózatok, mikrohálózatok


A szorongás idegrendszeri mechanizmusai

• BLA: fő input régió

• Környezeti ingerek veszélyesek-e

• BLA: neutrális ingerek „besorolása”: pozitív/negatív valencia

• jutalmi/félelmi rendszerek aktivációja

• Fenyegető ingerek interpretációja helyes-e

• Interpretáció következményeinek ‚súlyozása’ adott belső és külső

• állapot alapján

• Permisszív vagy restriktív feedback az ‚interpretáló’ hálózat felé

• Szorongásos viselkedés megjelenésének kiváltása vagy gátlása

• Környezeti ingerek érzékelése

• Szorongásos viselkedés megjelenése

• Szorongáshoz társuló élettani válasz kiváltása

Szorongás: a szabályozó makro- és mikrohálozatok

egyensúlyának megbomlása






• perspektívák

SZORONGÁS

Szorongásoldók fejlesztése

Knich et al., Drug Discov. Today 2014


Kifejezetten szorongásra fejlesztve és engedélyezve:

Benzodiazepinek

Buspirone

Meprobamate

Hydroxyzine pamoate

Szorongásos zavarok farmakológiai kezelése

Neurotranszmissziós rendszerek és gyógyszercélpontok (időrendi sorrendben)Noradrenerg rendszer

beta adrenoceptor antagonisták

alfa1 receptor antagonisták

SSNRI-k

GABA

barbiturátok (szorongásoldásra már nem használatosak)

benzodiazepinek (a GABA benzodiazepin kötőhelyének agonistái)

Szerotonerg rendszer5-HT1A parciális agonisták

SSRI-k

Új célpontokendokannabinoid, glutamát, neuropeptid rendszereke ható szerek

Noradrenalin:

erős noradrenalin aktiváció szorongást idéz elő

Az egyes receptorok szerepe

alfa-2 adrenoceptorok (autoreceptorok)

agonisták (pl. clonidin)csökkent noradrenalin neurotranszmisszió

szorongás oldása (nagyobb dózis: altatás)

antagonisták (pl. yohimbin)fokozott noradrenalin neurotranszmisszió

pánik

beta adrenoceptorok

antagonisták:csökkentik a béta adrenerg jelátvitelt

csökkentik a stresszhelyzetben jelentkező (pl. teljesítmény) szorongást

Szorongásoldók


barbiturátok (ma már nem használatosak)

benzodiazepinek (a GABA benzodiazepin kötőhalyének agonistái)

5-HT1A parciális agonisták

SSRI-k

Alkalmazások

szorongásoldáspropranolol (Humapronol) (prototípus: oxaprenol, 1960)

mellékhatás profilja jó

hatása specifikus

hatékonysága mérsékelt

alpha-1 receptor blokkolók

α1 β


Serkentő aminosavaka serkentő neurotranszmisszió általános gátlása súlyos mellékhatásokkal jár

potenciális kutatási irányok: parciális hatások (glicin), receptor-specifikus anyagok (mGLUR) vagy alegység-specifikus kezelés

Benzodiazepinek

csatorna-nyitás valószínűségének növelése

szorongás gyors és hatékony oldása

szedáció, mozgás koordinációs zavarok

(enyhe) addikciós veszély

Új kutatási irányok

parciális benzodiazepin agonisták

specifikus alpha-2 agonisták

Barbiturátok

csatorna nyítása

szorongás oldása

súlyos mellékhatások (szedáció)

alkohol interakció

addikciós veszély

GABA komplex

CL-

általános gátlás (GABA)

szorongás csökkenáltalános serkentés

(glutamát)

szorongás nő

Globális serkentés és gátlás dinamikája

szedáció

szorongásoldás

α1

α2


Szorongásoldók





SSRI-k

Serkentő aminosavaka serkentő neurotranszmisszió általános gátlása súlyos mellékhatásokkal jár

potenciális kutatási irányok: parciális hatások (glicin), receptor-specifikus anyagok (mGLUR) vagy alegység-specifikus kezelés

Benzodiazepinek

csatorna-nyitás valószínűségének növelése

szorongás gyors és hatékony oldása

szedáció, mozgás koordinációs zavarok

(enyhe) addikciós veszély

Új kutatási irányok

parciális benzodiazepin agonisták

specifikus alpha-2 agonisták

Barbiturátok

csatorna nyítása

szorongás oldása

súlyos mellékhatások (szedáció)

alkohol interakció

addikciós veszély

GABA komplex

CL-

általános gátlás (GABA)

szorongás csökkenáltalános serkentés

(glutamát)

szorongás nő

Globális serkentés és gátlás dinamikája

szedáció

szorongásoldás

α1

α2

Legfontosabb benzodiazepin szorongásgátlók (ezrével szintetizálták)

Vegyület Felezési idő* Hatás**

Triazolam 2-4 hipnotikus

Lorazepam (Ativan) 8-12 anxioliktikus, hipnotikus

Oxazepam

Temazepam

Lormetazepam

Alprazolam (Xanax) 6-12 anxiolitikus, antidepresszáns

Nitrazepam 16-40

Diazepam (Válium) 20-40 anxioliktikus, görcsoldó

Chlordiazepoxide 4-5

Flurazepam 1 anxioliktikus,

Clonazepam 50 görcsoldó, anxioliktikus,

*Hatás lényegesen hosszabb lehet

** Valamennyi csökkenti az agresszivitást


Szorongásoldók





SSRI-k


X 1A 1B

5-HT1A

G-fehérjén keresztül gátló hatások

szorongásoldás valószínűleg hippocampus, és amygdala-mediált

(pl. glutamát gátlás révén)

elképzelhető, hogy a raphe is szerepet játszik

(szerotonin release közvetett serkentése?)

enyhe antidepresszáns hatás (hasonló mechanizmusok)

Szorongásoldó gyógyszerek

buspiron (Buspar, Mo.-on Spitomin) (ipsapiron, gepiron)

hatékonyság mérsékelt

mellékhatás profil jó

Szorongásoldók





SSRI-k

Szorongásoldók





SSRI-k

SSRI-k mint gyógyszerek

Hatékonyság

széles hatás spektrum

elsőnek választandó kezelések legtöbb esetben

Mellékhatás profil

jónak mondott

mellékhatásai: átmeneti szorongás (pánik), hízás, szexuális diszfunkció

pozitív mellékhatások: szociabilitás, jó közérzet

Leggyakrabban alkalmazott SSRIk

fluoxetin (Prozac)

citalopram (Seropram)

paroxetine

SSRI hatásmechanizmus: máig nem teljesen tisztázott

Neuronális plaszticitás, BDNF, szigma1 receptor, kannabinoid rendszer?


Szorongásos zavarok farmakológiai kezelése - összefoglalás

Generalizált szorongás zavar

No1 (USA): SSRI; (EU): benzodiazepinek

5-HT1a antagonisták, beta adrenerg blokkolók, SSNRI, calcium channel α2δ subunit ligand pregabalin

Pánik zavar

No1: SSRI (fluxetine, paroxetine)

benzodiazepinek (alprazolam, clonazepam or lorazepam)

MAOI

SSNRI

nem szorongásoldók (pl. triciklikus antidepresszánsok (clomipramine, imipramine), görcsoldók (valproate)

Szociális fóbia

No1: SSRI (paroxetine, fluvoxamine, sertraline)

MAOI, (phenelzine, ibrofaramine)

benzodiazepinek (clonazepam)

béta blokkolók (propranolol)

SSNRI

Kényszerbetegség

No1: SSRI (paroxetine, sertraline, fluoxetine, escitalopram) – nem túl hatékony

triciklikus antidepresszánsok (clomipramine)

néha: benzodiazepinek

Poszttraumás stressz zavar

No1: SSRI (fluxetine, paroxetine)

SSNRI (venlafaxin), béta blokkolók

alfa-1 antagonisták

MAOI, triciklikus antidepresszánsok

Szorongásoldó család Hatékonyság Hatás gyorsasága Mellékhatásprofil

SSRIk kitűnő 4-8 hét nem olyan jó, mint hittük

Benzodiazepinek kitűnő órák-napok rossz

5-HT1A parciális agonisták mérsékelt 4-8 hét jó

béta blokkolók mérsékelt 4-8 hét jó

MAOIk jó relative gyors rossz

Macskagyökér (Valeriana officinalis)Kamilla (Matricaria chamomilla)Levendula (Lavandula angustifolia)Citromfű (Melissa officinalis)Komló (Humulus lupulus)Bibor kasvirág (Echinacea purpurea) Kava kava (Piper methysticum)

Szorongásos zavarok kezelésének egyéb lehetőségei 1.

„Természetes” nyugtatók

AlkoholCigarettaDrogok

Káros szorongásoldók

Szorongásos zavarok kezelésének egyéb lehetőségei 2.

Sok esetben hatékonyabb a gyógyszeres terápiánál! (PTSD, pánik, OCD)

A legtöbb esetben gyógyszeres terápiával kombinálva érhető el a legnagyobb javulási arány (pl. PTSD)

Mellékhatás nincs

Drága

Módszerek:

Kognitív viselkedésterápia

Aaron Beck, Albert Ellis (1960-as évek)

viselkedést elsődlegesen nem a külső körülmények, hanem ezek szubjektív értelmezése szabályozza

gondolkodási hibák korrekcióján keresztül adekvát magatartási válaszok elsajátítása

Expozíciós terápia (OCD, fóbiák esetén)

Egyéb terápiák (pl. Acceptance and Commitment Therapy (ACT); Dialectical Behavioral Therapy (DBT))

Relaxációs módszerek (jóga, meditáció, légzéstechnikák)

Autogén tréning

Hipnoterápia

Neurofeedback

...

Pszichoterápia






• perspektívák

SZORONGÁS

Szorongásoldók fejlesztése

Griebel & Holmes 2013, Nature Reviews Drug Discovery (12)


5-HT, neuropeptid, glutamát, endokannabinoid rendszereken ható farmakonok vizsgálata

Szorongás laboratóriumi kutatása és szorongásoldók tesztelése

alpha3 GABA receptor alegység agonista

nincs benzodizapin-szerű mellékhatása

kivonták a forgalomból (májkárosodás)

benzodiazepin parciális agonista

mGLUR5 negatív aloszterikus modulátor

cannabinoid agonista

a feszültségfüggő kálciumcsatorna alfa2-delta

alegyéghez kötődik; gátolja a glutamát,

noradrenalin, és P-anyag release-t

5-HT2A receptor antagonista

5-HT2C inverz agonista

GABA felvétel gátló

Antidepresszáns tesztelés sikeressége


Face validitás: az állat szorongásos válasza viselkedési és élettani jellemzőiben hasonlít az emberéhez

Predictive validitás: az állatmodellben a klinikumban hatásos szorongásoldók csökkentik a szorongást

Construct validitás: az állatmodellben a szorongás neurobiológiai háttere megegyezik az emberével

Approach-avoidance conflict tests:

Open field, light-dark box, megemelt keresztpalló

Conflict-based tests:

Vogel-teszt, Geller-Seifter tesztek

Test versus model: természtes érzelmi reakció vs. abnormális emocionális háttér

Szorongástesztek:

Kondícionált (félelem) tesztek:

Cue/context dependent

Active/passive avoidance

Új típusú tesztek

lásd később

Trait versus state anxiety: az állatmodellek ‚state’ szorongással modellezik a humán ‚trait’ szorongást

State: Fokozott viselekdési/élettani éberség és arousal fenyegető helyzetekben

Trait: Perzisztens, nem adaptív, a veszélyek túlbecslésével járó állapot

Szorongástesztek



[16] (1972)freezing in aversive environmentsConditioned fear

[15] (1951)startle in aversive environmentsFear potentiated startle

[14] (1920)avoidance of aversive stimuliActive/passive avoidance

Conditioned responses

[13] (1985)ultrasonic vocalizations in isolated pupsDistress vocalization

[12] (1982)feeding in an unfamiliar arenaHyponeophagia

[11](1981)Shock prod buryingDefensive burying

[10](1971)punished crossingsFour plate test

[9] (1971)punished drinkingVogel test

[8] (1962)punished responses for foodGeller-Seifter test

Models based on acute behavioral stress responses

[7] (1985)open arm explorationElevated plus-maze

[6] (1982)head dippingHoleboard

[5] (1980)lit area explorationLight-Dark box

[4] (1978)unfamiliar partner investigationSocial interaction

[3] (1934)thigmotaxis, defecationOpen-field

Reference (year)Indices of anxietyTest

Exploratory behavior models

[16] (1972)freezing in aversive environmentsConditioned fear

[15] (1951)startle in aversive environmentsFear potentiated startle

[14] (1920)avoidance of aversive stimuliActive/passive avoidance

Conditioned responses

[13] (1985)ultrasonic vocalizations in isolated pupsDistress vocalization

[12] (1982)feeding in an unfamiliar arenaHyponeophagia

[11](1981)Shock prod buryingDefensive burying

[10](1971)punished crossingsFour plate test

[9] (1971)punished drinkingVogel test

[8] (1962)punished responses for foodGeller-Seifter test

Models based on acute behavioral stress responses

[7] (1985)open arm explorationElevated plus-maze

[6] (1982)head dippingHoleboard

[5] (1980)lit area explorationLight-Dark box

[4] (1978)unfamiliar partner investigationSocial interaction

[3] (1934)thigmotaxis, defecationOpen-field

Reference (year)Indices of anxietyTest

Exploratory behavior models






• perspektívák

SZORONGÁS

Új utak a szorongás vizsgálatában és a szorongásoldók tesztelésében

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

1986-

1990

1991-

1995

1996-

2000

2001-

2005

2006-

2010

2011-

2015

0

2

4

6

8

10

12

14

'86

'90

'95

'00

'05

'10

Num

be

r o

f n

ove

l te

sts

de

ve

lope

d

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

1986-

1990

1991-

1995

1996-

2000

2001-

2005

2006-

2010

2011-

2015

0

2

4

6

8

10

12

14

'86

'90

'95

'00

'05

'10

Num

be

r o

f n

ove

l te

sts

de

ve

lope

d

1986-2011 között 109 új módszer - mind szorongásoldók tesztelésére ajánlva!


Régi módszerek, új megközelítés "Etológiai" mérőszámok

Stresszelt kombinált tesztelés

elektromos sokk

30 perc

One trial sensitization, one trial tolerance

1 nap


Teljesen új megközelítések

marble burying test - COPING

mouse defense test battery

Coping- megküzdési stratégiák

Backström and Winberg, 2013


Teljesen új megközelítések

marble burying test - COPING

mouse defense test battery

zebradánió (állatvédelmi szempontok)

exploratory behavior in a circular tank

antipredatory response

behavioral responses to alarm substances

cocaine withdrawal-induced hyperactivity

behavioral responses to animated predator image

hypoxanthine 3-N-oxide-induced alarm responses

light confinement-induced freezing

light/dark choice

novelty-induced anxiety as assessed by locomotion patterns

escape and avoidance in larvae

social preference

thigmotaxis in larval zebrafish

animated bird silhouette induced alarm


Új utak a szorongás vizsgálatában: genetikai modellek


Etiológiai modellekstressz alkalmazása

genetikai modellek

farmakológiai modellek

15 nap

nőstény patkányok

szociális interakció

social interaction

szociális interakció

social interaction


Magatartási zavar-specifikus modellek

poszt-traumás stressz zavar

pánik

kényszerbetegségek

fóbiák

szociális fóbia

drogelvonás okozta szorongás

020

4060

80100

010

20

30

4050

Kü

zdé

s id

ő %

010

2030

4050

25 oC 35 oC

*

*

**

Úsz

ás id

ő %

Leb

egé

s id

ő %

25 oC 35 oC25 oC 35 oCVíz hőmérséklet

0 0,1 0,3 mg/kg URB597

0

10

20

30

40

Nyí

lt k

ari

be

lép

ése

k %

0

10

20

30

Nyí

lt k

ari i

dő

%

* *

* *

gyenge intenzív intenzív Megvilágításigen igen nem Habituáció

- averzivitás +


Mit is mérünk?

Kísérleti körülmények szerepe!


Egyéb (nem farmakológiai) módszerek:Genetikai modellekKépalkotó eljárások

ElektrofiziológiaOptogenetika

DREADD, siRNA, lentivirus-alapú technikákstb.

Új, relevánsabb tesztek és elemzési eljárásokKísérleti körülmények optimalizálása

Új kísérleti alanyok Nőstények vizsgálata

szorongÁs - kokikoki.hu/data/cikkek/106/1063/cikk-106370/12 szorongas (mikics eva).pdf300.02...

Documents