Szülő támogató programok itthon és külföldön

Németh Szilvia, oktatáskutatóÜgyvezető igazgató, T-Tudok Zrt.

A szülőség támogatása“A szüleinket és a nagyszüleinket nem okolhatjuk azért, hogy félreérthető információkat adnak át nekünk, mivel nekik sem állt rendelkezésükre jobb. De ma más a helyzet. Nem mondhatjuk, hogy ártatlanok vagyunk, amikor a következő generáció azzal vádol minket, hogy visszatartottuk azt az információt ami a birtokunkban volt, és könnyen átadható lenne” Alice Miller

A szülők és az állam felelőssége- ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 18§ szerint a

gondozás, nevelés felelőssége elsősorban a szülőké, de ennek gyakorlásához az államnak minden lehetséges segítséget, szolgáltatást biztosítania kell

- “Egy egész falu kell egy gyerek felneveléséhez” (afrikai közmondás)

Szülőség: ösztönös és/vagy tanult? Szülői feladatok, szülőkkel szembeni elvárások változása Gyermekkor át- és felértékelődése Változó ismeretek, változó szükségletek Sokféle család, szülő, gyerek Család, intézmények, közösség, média Gyermekek részvétele, partneri kapcsolat

Szülőtámogatás Európában “A szülők támogatása egy sor olyan tevékenységet

jelent, mint az információk nyújtása, támogatás, képzés, tréning, tanácsadás és más lehetőségekek vagy szolgáltatások amelyek arra irányulnak, hogy befolyást gyakoroljanak annak érdekében, hogy a szülők értsék és képesek legyenek szülői szerepüknek megfelelni. Közös célkitűzés, hogy a gyerekek és fiatalok sikeresebbek legyenek (az esetek egy részében, ez igaz a család egészére), szolgáltatások nyújtásával, amelyek ismereteket, támogatást és akár átképzést nyújtanak a szülőknek.” (Mary Daly, 2011)

Szülőtámogatás Európában A szülőtámogatás fogalmát többféleképpen értelmezik a

nemzetközi gyakorlatban, Európában: eltérő meghatározások, megközelítések találhatók a kutatók, döntéshozók, jogalkalmazók, szolgáltatók szóhasználatában, meghatározásában.

Egyik célkitűzése: Ennek keretében meg kellene szüntetni a gyerekek elhanyagolását és bántalmazását, a lelki és fizikai erőszakot, ideértve a megalázást, megalázó bánásmódot, lekicsinylő, degradáló magatartást, és a testi fenyítés minden formáját – testi fenyítés mentes Európát! – a jogszabály nálunk is él Gyvt. 6§.5. - elvileg

A pozitív szülőség programja Európa Tanács programjai szorosan

kapcsolódnak: gyerekek elleni és családon belüli elleni erőszak, testi fenyítés tilalma, intézményes ellátásban nevelkedők, kisebbségek, migránsok, fogyatékkal élők, gyermeki jogok érvényesítése kérdéseihez is!

Önálló kiadvány:“Szülőség a mai Európában” Egy pozitív megközelítés, 2007

Szülő támogató programok Európában- kliensbarát megoldások, apák fokozott

bevonása - a szolgáltatások ne legyenek stigmatizálóak - a készségfejlesztő módszerek domináljanak - nem a hiányokra, gyengeségre fektetni a

hangsúlyt, hanem a meglévő erősségekre építeni

- a progresszív univerzalizmus támogatása – mindenkinek szolgáltatások, célzott speciálisak, akinek szükséges

Parenting support - 2012

Cél: Magyar országjelentés készítése a Eurofound megbízásából a szülő nevelésről, szülő támogatásról

Résztvevő országok: Ausztria, Észtország, Svédország, Magyarország

Módszerek: Dokumentumelemzés Jogi elemzés Fókuszcsoportos beszélgetések Jó gyakorlatok gyűjtése, leírása

Az országjelentés szerkezete

1. A „szülő támogatás” fogalmának meghatározása

2. Történeti áttekintés3. Jogi szabályozás és a kisgyermekkori

intézményrendszer bemutatása4. Jó gyakorlatok leírása5. Következtetések, javaslatok megfogalmazása

Parenting support - meghatározása „szülőnek lenni”, szülőtámogatás, szülő nevelés

Tartalma: szülőklubok (Szülők háza, FSZK szülősegítő klubja, stb.) tájékoztatás, informálás (portálok, brossúrák) edukáció (Szülők Akadémiája, védőnő, Biztos Kezdet, A Good Start

programok) közösségi portálok (Babanet-Kölöknet, Babaszoba stb.) egyesület, érdekképviselet (NOE, Szülőnek lenni program) tanácsadás, tréning (családterápia, on-line tanácsadás) közvetlen segítségnyújtás („Otthon segítünk”) gyerekbarát, szülőbarát attitűd, szemlélet megjelenése az

intézményrendszerben (bababarát kórház, szülők involválása az oktatási intézményekben, stb.)

Szülőtámogató programok közös jellemzője

Civil kezdeményezések a tanácsadás, informálás és közösséggé szerveződés

elemei együttesen jelennek meg

12

Jó gyakorlatok kiválasztása A téma hazai szakértői ajánlják (Szülők Háza,

Biztos Kezdet, stb.) Sok szülőt elér (portálok, Babanet-Kölöknet) Pozitív visszajelzés a kliensektől (Szülők Háza,

második kerületi önkormányzati program, stb.) Pozitív hatás bizonyítható ( pl. A Good Start

nemzetközi értékelése)

13

Hazai jó gyakorlatok fő kategóriái1. Adott lokális területen az alulról jövő igények civil

támogatásra találnak, illetve az adott települési intézményrendszer, önkormányzat felkarolja azokat;

2. Már kipróbált, bevált, külföldi jó gyakorlatokat honosítanak meg, vagy több jó gyakorlat elemet ötvöznek;

3. A meglévő intézményrendszerben általában egy kompetens és aktív vezető révén szolgáltatásokat nyújtanak a szülőknek

4. On-line csatornákon keresztül a szülők széles(felhasználó/on-line) rétege szakértői, illetve peer támogatáshoz jut.

14

1. Civil és állami/önkormányzati kooperáció A Szülők Háza kezdeményezésben alulról építkezve az együttműködő

közösségi erőre építve alkották meg intézményi programjukat, melynek célja a szülők megerősítése kompetenciáikban a közösségi léten és szakmai rendezvényeken keresztül. Egyaránt lehetőséget biztosít a gyermekekkel való foglalkozásra, újabb nevelési ismeretek elsajátítására és közösségben való létezésre a szülők számára.

Szülők Háza programnak több követője akadt, megteremti a hálózattá épülés lehetőségét, ezáltal fontos szinergiát teremtve a sporadikusan meglévő kezdeményezések között.

Módszertanilag megalapozott programról van szó. Egyik legfontosabb eleme, a gyermekjóléti és családsegítő központokkal való szoros együttműködés, ami a fenntarthatóság egyik legfontosabb biztosítéka.

A program mögött számos szakember áll, akik tapasztalataikkal, hozzáállásukkal, felkészültségükkel garanciát jelentenek a jó színvonalú működésre.

Univerzális megközelítésű

15

1/ mégegy példa Budapest II. kerületében a Gyermekjóléti Szolgálat civil

kezdeményezésre pályázati forrást biztosított a családi táboroztatás és szülői klub projektre, illetve

a pedagógiai szolgálat szembesülve a szülői igényekkel megszervezte a Szülők Akadémiája előadássorozatot, amit az önkormányzat felkarolt.

16

2. Külföldről behozott, továbbfejlesztett gyakorlatokA Good Start – Egy Jó Kezdet (Roma Education Fund)

A 2010 júniusától 2012 júniusáig tartó program - a helyi adottságokhoz alkalmazkodó mintaprojektek révén - Szlovákiában, Romániában, Macedóniában és Magyarországon összesen 16 településen valósult meg.

Célja a négy országban több mint 4 ezer kisgyermek és családjuk eredményes bevonása és támogatása volt.

Magyarországon a 2010/11-es tanév kezdetén Nyíregyházán, valamint a mátészalkai kistérség összesen öt településén indultak el az egyes programrészek, a 0-6 éves roma és nem roma, hátrányos helyzetű gyermekekre és családjukra koncentrálva, a kicsik kora gyermekkori fejlesztését célozva meg.

Meséd elnevezésű programelem: az édesanyák 36 héten át minden héten egy-egy új mesekönyvet olvastak otthon a gyermekeiknek, miközben a program felkészítette őket az óvodáztatással kapcsolatos feladatokra és az egészséges életmódra nevelésre.

17

Együttműködés – miért?Számos nemzetközi tanulmány bizonyítja,

hogy a szülők bevonásaFÜGGETLENÜL SZOCIO-KULTURÁLIS

STÁTUSZUKTÓL, ISKOLÁZOTTSÁGUKTÓLjavítja

az iskolai eredményeket, növeli a továbbtanulási arányt, csökkenti a hiányzásokat, segíti a diákok beilleszkedését, szociális

készségeiket fejleszti.(Don Davies 2002.)

Együttműködés – hogyan? a szülői részvételnek számos formája van mértékét és formáját befolyásolja a szülő

háttere mértéke a gyermek életkorának

emelkedésével csökken a gyermek fontos szereplője a folyamatnak sok szülő nem érzi biztonságban magát a

helyzetben(Charles Desforges 2003.)

A szülők gyermekeik elsődleges nevelői, oktatói… de legalábbis rendelkeznek a szükséges potenciállal

A szülői jogok a gyermeki jogokban gyökereznek és ahhoz szorosan kötődnek

A szülőknek részt kell vennie a közoktatásbaninformáció, véleménynyilvánítás, bevonás

A szülőknek bíztatásra és támogatásra van ehhez szüksége

Befolyást kell gyakorolni a család-, szociál- és oktatáspolitikai döntéshozókra

A szülői részvétel kiindulópontja

A legfőbb feladatok a szülők felkészítése az egyenrangú

kommunikációra a pedagógusok felkészítése a

partnerségre új pedagógus-diák-szülő szerepek,

egyensúly kialakítása mindenki tanul

Programtípusok tanárképzés és –továbbképzés, tréningek szülői szervezetek által kínált programok közös tanár-szülő tréningek, programok peer learning, egymás segítése információs brosúrák segítő szolgálatok

Joyce Epstein partnershipschools.org

24

Szülő-iskola kommunikációA kutatásról Majdnem 1500 fő (1469) válaszolt (KÖSZÖNJÜK MINDEN VÁLASZOLÓNAK!) A minta 40 százaléka csak szülő, 60 százaléka pedagógus, felük osztályfőnök. A minta 92%-aszülő, 68%-nak jár most is közoktatási intézménybe a gyereke (7%

még nem óvodás, 27%-nak egyetemista vagy dolgozik a gyereke) A pedagógusoknak átlagosan 1,83, a nem pedagógus szülőknek 2,29 gyereke van,

az egész mintában átlagosan két gyereke van a válaszolóknak. Az osztályfőnökök a legidősebbek (40-60), a tanárok fiatalabbak (30-50), a szülők a

legfiatalabbak, nagytöbbségük harmincas. A pedagógusok 35%-a középiskolai, 44%-a általános iskolai tanár, 9%

óvodapedagógus, 7%-a gyógypedagógus, 6%-a egyéb. A pedagógusok 80%-a dolgozott pedagógusként az elmúlt három évben.

Iskolázottság és lakóhely alapján a válaszoló nem pedagógus szülők iskolázottsága magasabb az országosénál (44% diplomás, 40% érettségi, 14% szakmunkás, 2% 8 általános), a községben lakók és a borsodiak, szabolcsiak alulreprezentáltak, de nem drámai mértékben.

A pedagógus és szülő közötti kommunikációs formák

Még mindig az ellenőrző és a szülői értekezlet a favorit a szülők körében

Kommunikációs formák gyakorisága (5:hetente, 1:évente vagy ritkábban)

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

PEDAGÓGUS Pedagógus szülő (óvodástól szakiskolásig) SZÜLŐ

A legtöbb kommunikációs formával a szülők több mint fele soha nem élt

Kommunikáció gyakorisága formánként (minden szülő, akinek van iskolás gyereke) N=620

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Szülői értekezlet szülőként

Ellenőrző szülőként

Fogadóóra szülőként

Mobiltelefon szülőként

Gyerekkel, szülővel közös program szülőként

Email szülőként

Internetes levelezőlista szülőként

Szülők számára rendezvény szülőként

Elektronikus napló szülőként

Kapcsolattartás facebookon szülőként

Zárt facebook szülőként

Családlátogatás szülőként

Vezetékes telefon szülőként

Postai út szülőként

Soha

Néha

Legalább negyedévente

Kommunikáció típusok csoportjaiPedagógus

Modern Hagyományos Személyes Tartózkodó

Internetes levelezőlistaEmail Zárt facebookKapcsolattartás facebookon

Fogadóóra EllenőrzőSzülői értekezletMobiltelefon

Gyerekkel, szülővel közös program

Szülők számára rendezvényCsaládlátogatás  

Postai útVezetékes telefon Elektronikus napló 

Szülő

Aktív Modern Facebook Személytelen

Szülői értekezlet FogadóóraGyerekkel, szülővel közös

programEllenőrzőMobiltelefon

Internetes levelezőlista

Email Szülők számára

rendezvény

Zárt facebookKapcsolattartás facebookon Elektronikus napló

Az általános iskolában a hagyományos és személyes, a gimnáziumban a modern, a szakképzésben a személytelen kommunikációs formák dívnak az osztályfőnöknél

Kommunikációs nyalábok iskolatípus szerint, faktorszkórok

-1

-0,5

0

0,5

1

1,5

2

Modern

Hagyományos

Személyes

Tartózkodó

Minél nagyobb a gyerek, annál kevésbé aktív a szülő

Kommunikációs nyalábok az iskoláskorú gyerekek szülei körében

-0,4

-0,3

-0,2

-0,1

0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

alsós felsős gimis szakközép szakmunkás

Aktív szülő

Modern

Facebook

Személytelen

Tipikus problémák és megoldásuk

Általános iskolában előforduló problémák megoldása

Elsős fiam kezdetben lelkes volt, de már nem szereti az iskolát, mit tehetek, hogy ne veszítse el a kedvét?

A gyereket észre sem veszik, mert nincs időm, hogy buzogjak az iskolában mint egyesek.

Ötödikes fiam látványosan unja az órákat, mit csináljak?

A nyolcadikos gyerekem tanára ötletszerűen tanít, szerinte ebbe nincs a szülőnek beleszólása, de én aggódom.

Szülő Ped. Szülő Ped. Szülő Ped. Szülő Ped.

Megbeszélné a pedagógussal 84 91 76 85 87 87 46 49

Megkérdezné a gyereket. 84 84 74 71 74 75 53 53

Megbeszélné a többi szülővel. 45 38 15 11 17 13 45 30

Ösztönözné gyermekét valamilyen irányba. 22 19 36 32 30 28 24 26

Szakemberhez fordulna. 8 6 2 2 6 5 14 22

Semmit se tenne. 4 2 5 4 5 3 18 25

Elvinné másik iskolába. 1 2 2 1 2 8 1 1

Az igazgatóhoz fordulna. 1 1 3 2 3 2 24 14

Sárga: inkább a tanár. Zöld: inkább a szülő választja

Tipikus problémák megoldása középfokonA fiam most kezdte a középiskolát. Az egyik osztálytárs rendszeresen zavarja az órákat, tegnap a fiamat gyomrozta meg, az iskola nem tud tenni semmit.

A 17 éves lányomat alaptalanul lehazugozta a tanár az osztály előtt, orvoshoz kellett vinnem.

15 éves lányomat lehájpacnizzák a fiúk, interneten is zaklatják, nem akar az iskolába bemenni.

Szülő Pedagógus Szülő Pedagógus Szülő Pedagógus

Megbeszélné a pedagógussal 85 90 87 90 72 76

Megkérdezné a gyereket. 58 65 65 69 82 84

Megbeszélné a többi szülővel. 62 58 17 10 40 39

Ösztönözné gyermekét valamilyen irányba. 25 15 28 41 36 25

Szakemberhez fordulna. 14 19 7 3 32 40

Semmit se tenne. 1 0 0 0 1 1

Elvinné másik iskolába. 6 5 6 4 9 6

Az igazgatóhoz fordulna. 48 37 42 22 12 9

Sárga: inkább a tanár. Zöld: inkább a szülő választja

A tipikus iskolai problémák előfordulása és megoldási aránya, %

Ha találkozott vele, akkor mi történt

Találkozott vele

Vele történt

Megnyugtató megoldás

Nem megnyugtató megoldás

Nem oldódott meg

1. eset (nem szereti már az iskolát) 98 65 57 31 12

3. eset (unja az órákat) 49 49 51 29 18

2. eset (észre se veszik) 43 12 35 35 26

5. eset (van egy zavaró osztálytárs) 36 35 33 42 22

4. eset (a tanár ötletszerűen tanít) 31 31 42 32 26

7. eset (hájpacninak gúnyolják) 29 29 41 45 14

6. eset (meghazudtolta a tanár) 13 13 31 38 31

Attitűdök, vélemények

A szülők inkább hárítanak és konzervatívabbnak tűnnek, mint a pedagógusokAz állításokkal inkább egyetértők aránya, % Ofő Tanár Szülő

Veszélyes, ha a tanár a facebookon át lép kapcsolatba a diákkal. 38 39 43

A tanár pontosabb képet kap a facebookon a diákok világáról. 60 54 53

A szülőnek jelen kell lenni a facebookon, hogy figyelhesse a gyereke érdeklődését. 59 57 63

A szülőnek nem szabad a gyerek tudta nélkül követni facebookon az életét. 36 37 34

A mobiltelefon nem oktatási segédeszköz. 75 77 84

A mobiltelefon hasznos segítő a tanulásban. 24 19 13

Sok időt megtakarít az elektronikus kommunikáció. 35 34 43

Az elektronikus kommunikáció nem helyettesíti a személyes találkozást. 64 61 54

A szülőknek aktívabban kell részt venni az iskola életében. 82 78 76

Van a szülőnek elég gondja, nem szabad az iskola feladatával is terhelni. 15 16 20

A tanárnak mindig elérhetőnek kell lenni a munkaidejében. 62 52 43

A szülő csak a legszükségesebb esetben lépjen személyes érintkezésbe, erre elég a szülői értekezlet és a fogadóóra. 31 40 53

Ön milyen formában venne részt még jobban az iskola életében? (N=750) %

Nem tudja 1

Nem akar, nem tud részt venni 5

Elégedett 5

Közös programok szervezése 14

Iskolai terek átalakítása, adminisztráció, civil tevékenység 2

Szülőtréning, szülőklub, több kommunikáció 2

Beleszólás a döntésekbe, SZMK, értékelés, szorosabb kapcsolat 4

Nem válaszolt 66

Milyen lehetőségeket lát a még jobb szülő-pedagógus kommunikációra? (N=750) %

Nem tudja 1

Elégedett 3

Attitűdváltás 4

Több személyes kommunikáció (személyes, program, családlátogatás) 12

Stukturális tényezők, fizetés, szelekció, közös célok 1

Online kommunikáció 3

Közös program szervezése 5

Nem válaszolt 70

 Van-e az iskolában… (igent válaszolók %-a) (N=1469) Ált.isk Középis

Tréning szülők számára 3 1

Szülőklub 3 1

Iskolaszintű szülőszervezet 22 11

Szülőszervezet szmkán kívül 20 7

Szülők bevonása pedagógiai iskolai döntésbe 10 5

Szülői alapítvány 12 5

38

Konklúzió/1

A szülők és pedagógusok közötti kommunikáció a középfokra elszemélytelenedik és elfogy, ezzel együtt a kapcsolat megítélése is rosszabb lesz.

A szülők inkább pártolják a modernebb kommunikációs formákat (internetes levelezőlista, email), de gyakran időmegtakarítás céljából.

A hagyományos formák (szülői, fogadóóra, ellenőrző) a leggyakrabb érintkezési formák, megítélésük is a legmagasabb. Ugyanakkor a szülőknek 40%-a a szülői értekezleten kívül nem igazán lép kommunikációba a pedagógussal.

39

Konklúzió/2

Szinte mindenki találkozott azzal a problémával, hogy a gyerek nem szeret iskolába járni!

A motivációs problémáknak több, mint a fele megoldódott, de az agresszív gyerek, vagy a tanárral kapcsolatos problémák esetén az esetek zöme nem vagy nem megnyugtató módon oldódott meg.

A pedagógusok nyitottabbnak tűnnek a több kommunikációra mint a szülők, a szülőknek viszont ehhez sem sok kedve, sem ideje nincs. A kommunikációs formákat tekintve hiányoznak a kreatív, innovatív formák.

Köszönöm a figyelmet!

szilvia.nemeth@t-tudok.hu

40

Köszönöm a figyelmet!