szülők, szülői szerepek, avagy velük vagy nélkülük

Click here to load reader

Download Szülők, szülői szerepek, avagy velük vagy nélkülük

Post on 08-Jan-2016

26 views

Category:

Documents

1 download

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Szülők, szülői szerepek, avagy velük vagy nélkülük. Csillag Ferenc 2011. július. Szülőkről – néhány idézet. „A szülők rengeteget tanulnak a gyermekeiktől arról, hogyan állják meg a helyüket az életben.” (Muriel Spark ). - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

  • Csillag Ferenc2011. jlius Szlk, szli szerepek, avagy velk vagy nlklk

  • Szlkrl nhny idzet**A szlk rengeteget tanulnak a gyermekeiktl arrl, hogyan lljk meg a helyket az letben. (Muriel Spark)

    Egy gyermek lete olyan, mint egy paprlap, melyen minden arra jr nyomot hagy. (knai kzmonds)

  • Szlkrl nhny idzet**A gyermekek kezdetben szeretik a szleiket. Amikor felnnek, tlkeznek felettk. Nha megbocstanak nekik. (Oscar Wilde)

    Mg egy csavargnak is lehet mamja pp gy, mint a jobb embereknek. (Rejt Jen)

    Mindenki olyan mrtkig rsze egy csaldnak vagy egy barti kapcsolatnak, amilyen mrtk pszichikai energit fektet be a kzs clokba. (Cskszentmihlyi Mihly)

  • A csald fogalma, funkcii, csaldi szerepek s vltozsaik **Az idelis modell szerint a csald a legkisebb trsadalmi egysg, anybl, apbl s legalbb egy gyermekbl ll a hagyomnyos, nemek szerinti munkamegosztst mutatja, vagyis az apa a kenyrkeres s az anya otthon marad, fz, takart s felels a gyermeknevelsrt.A csald sz elgedett, harmonikus mdon egytt l felnttek s gyermekek kpt idzi fel. A csald tagjai egyms lett befolysoljk. A csaldok legalbb annyira eltrek, mint az ket alkot egynek.

  • A csald, mint elsdleges szntr 1. **A csald tekintetben biolgiai- szocilis ketts termszetrl beszlhetnk, hiszen nem csupn trsadalmi konstrukci a csald s nem is tisztn genetikai megalapozottsg. ppen ebbl a ketts termszetbl fakad a csaldi nevels klnleges legitimcis formja.Trsadalmi mintk s jogi normk alapozzk meg, tovbb a termszetjog egy fajtja is. Ez utbbi azt jelenti, hogy a szlk beltsra van bzva a nevels, jogok s ktelessgek sznezetvel. A trsadalom azrt nem hagyja teljesen magra a csaldot, a gyermek vdelme rdekben az llam intzkedseket foganatost, ha veszlyeztets ll fenn.

  • A csald, mint elsdleges szntr 2. **A csald hagyomnyos rtelemben egy olyan elsdleges csoport, amelybe az egynek beleszletnek, s amely intim kapcsolataival hozzjrul fizikai s lelki vdelmkhz. A csald jellemzi fell kzeltve szmos vltozat lehetsges: vannak csaldok tbbgenercis egyttlsben, vannak az talakuls folyamatban is. Tallkozhatunk csaldi rendszerekkel, melyek lettartama nhny hnap s az is elfordul, hogy a csald mindssze egy genercibl ll (testvrek).

  • 1. feladat: **Emlkezetben utazzon vissza a gyerekkorba. Rajzolja meg a helyt a csaldban, majd indokolja is a rajzt!

  • Megoldsi lehetsg 1. **

  • Megoldsi lehetsg 2. **

  • Megoldsi lehetsg 3.**

  • 2. feladat: **Visszalapozunk az brkon. Emeljk ki az rtkeket!Soroljk fel a hibkat!

    Adjanak megoldsi javaslatokat is a javtshoz!

  • A csald szerepe, funkcii:**A npessg utnptlst biztostja.A vilgra vonatkoz informcik sszegyjtje s terjesztje. A sikeres alkalmazkodst nagyban meghatrozza, hogy az informcikat milyen rendezelv szerint szervezzk s hogyan minstjk.A csald rtkek, normk kidolgozst viszi vghez s a vilgrl kialakul kp, letfilozfia forrsa. Mindez szrevtlenl vagy explicit tantsok tjn vlik a viselkeds irnytjv.Az identits forrsa. Az egyn nrtkelse, nkpe a csaldban kapja meg az alapjait.Irnytja, ellenrzi a csaldtagok magatartst, sajtos kontroll funkcit tlt be.Visszajelent, tmutat rendszerknt szolgl.

  • **Az rzelmi teherbrst fokozza. Ez az egyik leglnyegesebb, mgpedig azrt, mert az rzelmi teherbrstl fgg, hogy az egyn hogyan vszeli t letnek krzishelyzeteit, hogyan lesz rr a legnehezebb idszakokon. Konstruktvan oldja- e meg az akkor felmerlt problmkat vagy tovbbi problmkat teremtve.A csaldon kvli helyzetekben keletkezett feszltsgek lereaglsa nagyobb rzelmi elfogadsra tall a csaldon bell.rzelmi egyenslyt, pihenst, regenerldst biztost funkcija van.A benne lk problminak megoldsban segtsget nyjt. Tmogatja a rszorul csaldtagokat gyakorlati s konkrt segtsg nyjtsval. A problmk megoldsban eligazt s kzbenjr.Vonatkozsi rendszer, intim jelleg letkzssg. Referencia- s kontrollcsoport. A csaldtagok fokozottan figyelnek a csaldbl jv mindenfajta minst megnyilvnulsra, mert felttelezik, hogy azt segt szndkkal, rdemi mdon teszik.Jogi funkcival br.

  • A hatkony csaldi egyttmkds felttelei:a csaldtagok felelssget rezzenek egymsrt, elfogadjk a csaldi kontrollt,a kapcsolatok klcsnssgen alapuljanak,a kommunikci nylt s kzs nyelvet beszlnek a csaldtagok,a genercik kztt kapcsolatok plnek ki s mkdnek,a mikromili s a tgabb kzssg kztti bizonyos fok egyetrts.**

  • Csald iskols kor gyermekkel (6 - 12 ves korig)A 8- 14 ves kor gyermekeket nevel csaldok letszakasza egysgesnek tnik , mert az iskola kr szervezdik a gyermek lete. Mgis azt lehet mondani, hogy nagy vltozsok mennek vgbe az iskolskor alatt. Ezek a biolgiai fejldssel jr szemlyisg- s magatartsvlto-zsok pedig igazi prbt jelentenek az egsz csald szmra. Az iskolakezds szmos nehzsggel jr, ami a csald szmra is kihvsknt, rosszabb esetben kudarc-lehetsgknt jelentkezhet. Mr az iskolarettsg krdse is lnken foglalkoztatja a csald szkebb s akr tgabb krnyezett is. Hasonl mdon, ha nem tudjk segteni az arra rszorul gyermekek tanulst, akkor a lemarads mrtke akkora lesz, hogy a felzrkzs egyre nehezebb vlik.**

  • Csald serdl kor gyermekkel 1.A serdls mg nagyobb s nehezebb feladatok el lltja a szlt s a gyermeket egyarnt. Az asszimmetrikus kapcsolat fell szimmetrikus irnyba kell haladjon a kapcsolat. Az identits kialaktsa kerl kzppontba, ami sokszor tkzik az addigi csaldi identitssal. A serdlk a csaldban szerzett normk fellaztsval j rtkek s normarendszer kialaktsval prblkoznak. Ezt tbbnyire a kortrscsopor-tokban prbljk vgrehajtani. Amit a szlk gyakran nem vesznek szre, hogy a serdlben mr ilyenkor is mlyen lnek a csaldi indentifikci nyomai, a csaldi sajtossgok. Aminek meg kell vltoznia a csaldban, az az alapvet kommunikcis s viszonyulsi md.**

  • Csald serdl kor gyermekkel 2.A szlk elbizonytalanodsa kt irnybl is megindokolhat. Egyrszt a szli szerep alapjaiban vltozik ebben az idszakban. Tartanak a gyermekeikben lezajl vltozsok-tl, azok trsadalmi megtlstl s sajt helytllsuktl is abban, hogy milyen felntt vlik gyermekkbl. Msrszt az rtkek kztt is bizonytalanabbul mozognak s ezt esetenknt nhny rtkhez val grcss ragaszkodssal prbljk ellenslyozni, ami megint csak ellenllsba tkzhet a serdlk rszrl. Ez a kor a sajtos tmenet kora. Sajtos, mert gy trtnik, hogy folyamatosan alakul a gyermekek mltat-, jelent- s jvt ssze ktni tud identitsa.**

  • Szli nevelsi stlusok 1. Ranschburg Jen ngy lehetsges szli attitd gyermekekre gyakorolt hatst elemezte (Ranschburg, 1993.) gy megklnbztetett meleg- engedkeny, meleg- korltoz, hidegengedkeny s hideg- korltoz neveli stlust.**

  • Szli nevelsi stlusok 2. A hideg- engedkeny attitd mellett a gyermek bels konfliktusaibl szrmaz antiszocilis agresszi kibontakozhat. Gyakran antiszocilis kortrscsoportba vezeti a gyerekeket. Az ilyen stlusban nevelk nem nyjtanak modellt a gyermekek szmra, mivel a szeretetlensg nem vonz. A legtbb fiatalkor bnz kzlk kerl ki.

    **

  • Szli nevelsi stlusok 3. A hideg- korltoz miliben a szl rzelmi elutastsa gyermek fel a fizikai bntetsben, a minimlis szm szl- gyermek interakciban nyilvnul meg. A gyermekben ezek hatsra felfokozott agresszi alakul ki, ennek levezetsre azonban nincs lehetsge. A szl prblja a gyermek irnti hidegsgt azzal leplezni, hogy a gyermek irnti odaad gondoskodst, szeretett, nfelldozst hangoztatja. Ez az ambivalencia, ellentmondsa bntudatot kelt a gyermekben s megnvekedett agresszijt maga ellen fordtja. Slyos bels konfliktusai komoly torzulsokat okozhatnak a szemlyisgben. Generalizldhat a bizalmatlansg rzse a felntt vilg egszvel szemben. Ezek a gyerekek kudarckerlk, szoronganak a feladatoktl.

    **

  • Szli nevelsi stlusok 4. A meleg- engedkeny neveli stlusban a szlk szeretetet, elfogadst kommuniklnak a gyermek fel. A gyermekeknek szabad tvednik, s emellett a gyermekek pozitvan fordulnak a vilg fel, kreatvak, aktvak, bartsgosak, sikerkeresk, nyitottak s nonkonformitsuk is fokozottabb.

    A meleg- korltoz szlk tlgondozak, hiperprotektvek, az ltaluk nevelt gyermekek konformistk, lesznek. Az agresszi befel fordul s szorongsban nyilvnul meg. Megfelel szablyzrendszerrel (lelkiismereti funkcikkal, moralitssal jellemezhetek), de dependensebbek, kevsb kreatvak s kevsb szocibilisak.**

  • Az rzelmi elfogads- elutasts s az engedkeny- korltoz stlus egyttjrsaiA meleg s engedkeny szl elnz, a gyermek viszont nem tudja, milyen szablyokhoz tartsa magt. A hideg- engedkeny nevelsi stlus elhanyagolknt jelentkezik nem szmt, hogy mit csinl a gyermek, mg az agresszi is elfogadott. A meleg korltoz a tlvd szli magatartst hatrozza meg, melynl a szl mindent meghatroz, a gyermek nlltlan, behdol. Az uralkod, tekintlyelv stlusnl- mely a hideg s korltoz nevelst jelenti, a gyermek fl az jszer helyzetektl, szorongv vlik.**

  • A szli bnsmd hrom alaptpusa:A tekintlyelv az engedelmessget megkrdjelezhetetlennek tartja s alapvetnek a szli dntsek helyessgnek elfogadst. Gyermekeik zmben visszahzdak voltak, akik gyakran meghtrltak a szocilis rintkezsek ell. Az engedkeny szl ezzel szemben elfogadja gyermeke kvnsgait s nem kvetel tle. Gyerekeik fleg az retlenek csoportjbl kerltek ki, nlltlanok, nehezkre esett indulataik kontrolllsa. A mrvad/megkvn/ irnyt szl elvrja a szablyok betartst, de alkura is hajlik. rvel, s a jogokat, ktelessgeket egyarnt fontosnak tartja. Gyermekik jrszt kompetensek, nagyobb nllsgot s nkontrollt mutatnak.**

  • Jtk:s n melyik szli tpushoz tartozik?Melyek azok az rtkek, amelyekre a gyermeknevelsben bszke?Melyek azok a hibk, amelyeket szvesen elhagyna?

    Hogy ltja/ltjk nt a gyermeke/gyermekei?

    **

  • A pedaggusok viselkedsi formia kzssgi pedaggus: kulcsszemly a neveltestlet letben, kezdemnyez, klcsnsen j viszonyt pol, nyitott, a kzssgrt l embertpusfeladatorientlt pedaggus: szemlyes kapcsolatok helyett az elvgzett munkt maximalizlja, az intzmny munkjnak sikerrt l embertpusnrcisztikus pedaggus: az iskolt sajt szemlyisgk kifej