szövegértés a 12-3 diák · Új kínok, titkok, vágyak vizén járok, röpülj, hajóm, nem...

Tanulói munkatankönyv

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

3

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S Z A K M A I V E Z E T Õ K P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö R G Y I , A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E TŐ J E

F E J L E S Z T É S I P R O G R A M V E Z E T Ő K O R Á N Y I M A R G I T

V E Z E T Ő F E J L E S Z T Ő K A R AT Ó L Á S Z L Ó

K Á L M Á N L Á S Z L Ó

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G B Ó K AY A N T A L E L N Ö K

B Á N R É T I Z O LT Á N

C S E R H A L M I Z S U Z S A

G Y Õ R I J Á N O S

S C H E I N G Á B O R

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ M U R Á N Y I Y V E T T

S Z A K M A I L E K TO RO K A S Z A K M A I B I Z O T T S Á G TA G J A I

P E T HŐN É N A G Y C S I L L A

FELELÕS SZERKESZTÕ N A G Y M I L Á N

B O R Í T Ó G R A F I K A S Z Ű C S É D U A

T I P O G R Á F I A B Á R D J O H A N N A

© S U L I N OVA K H T.

© M U R Á N Y I Y V E T T

A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN,

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

KIADJA AZ EDUCATIO TÁRSADALMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008

Tanulói munkatankönyv

A D Y E N D R E

F e j l e s z t ő

Pethőné Nagy Csilla

A D Y E N D R E

Ady Endre (1877–1919) pályája a klasszikus modern-ség magyarországi térnyerésével párhuzamosan bontakozik ki, szemlélete egyaránt kötődik a magyar nemzeti és történelmi, a kálvinista és ótestamentumi hagyományokhoz, valamint a messianisztikus voná-soktól sem mentes politikai radikalizmushoz. Külö-nösen a pálya első szakaszában költészetének fon-tos vonása a lírai én mitizáló felnagyítása, illetve a vallomásos és kijelentő hang. Többek között ezért mondható, hogy Ady folytatója és lezárója a magyar utóromantikus lírának. Ugyanakkor modernsége sok szállal kapcsolódik a szecesszió és a szimbolizmus korszerű szemléletformáihoz is. Költészete később az avantgárd – elsősorban az expresszionizmus – ta-pasztalatával is együtt halad. A pálya második és har-madik szakaszában készülődő szemléleti fordulatá-

nak eredményei hozzájárulnak költészetünknek az 1920-as évek közepén bekövetkezett fordulatához.

A következő nyolc tanórás fejezetben a Nyugat-kánon egyik meghatározó művészé-nek, Ady Endrének a költészetével foglalkozunk. Ady-verseket korábban is olvastatok és értelmeztetek már, így ezt a tudást is mozgósítva szerzünk újabb olvasói tapasztalatokat és tekintjük át az életművet néhány meghatározó vers értelmezésével. Vizsgálat tárgyá-vá tesszük az Új versek (1906) és a Vér és Arany (1907) című verseskötetben megjelenő érzelmi lázadás jellegzetes motívumait és poétikai újításait, jellemzőit. Foglalkozunk az istenkeresés változataival, újabb versek értelmezésével és elemzésével követjük nyomon azt a poétikai fordulatot, amely az Ady költészetében 1912 után végbement a lírai én megalkotása, az egészelvű világkép felbomlása, a hagyomány felértékelődése, valamint a versnyelv átalakulása szempontjából. A poétikai fordulat vizsgálatát összekapcsoljuk az első világháború nyomán az Ady-versekben jelentkező katasztrófaélmény és értékőrzés téma- és problémakörével.

Munkátok értékelése két saját feladat kidolgozásával történik, ezek végleges változatát a fejezet utolsó óráján kell majd beadnotok.

1. Tudásmozgósítás

a) Gyűjtsd össze fürtábrával, mi mindent tudsz már Ady Endre költészetéről, mit olvastál tőle, róla korábbi tanulmányaid során vagy saját érdeklődésed nyomán!

b) A megbeszélés során másik színt használva egészítsd ki fürtábrádat társaid tudásával!

c) Megbeszélés közben kezdjétek el saját szempontok szerint csoportosítani is a tudáselemeket!

6 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 2 . É V F O L Y A M

2. Kötetcímek

a) Válassz ki néhány (2-3) kötetcímet, és gondolkodj el róla! Képzettársításaidat rögzítsd pókhálóábrával!

V E R S E K – 18 9 9M É G E G Y S Z E R – 19 0 3

Ú J V E R S E K – 19 0 6V É R É S A R A N Y – 19 0 7

A Z I L L É S S Z E K E R É N – 19 0 8S Z E R E T N É M , H A S Z E R E T N É N E K – 19 0 9

A M I N D E N - T I T K O K V E R S E I – 19 1 0A M E N E K Ü L Ő É L E T – 19 12

A M A G U N K S Z E R E L M E – 19 13K I L Á T O T T E N G E M ? – 19 14A H A L O T T A K É L É N – 19 18

A Z U T O L S Ó H A J Ó K – 19 2 3

A D Y E N D R E 7

b) Olvasói tapasztalataid és a kötetcím-meditáció alapján milyen várakozással fordulsz Ady költé-szete felé?

Írj várakozásodról néhány mondatot!

c) Válassz magadnak párt, akivel megosztod gondolkodásod eredményét, akit fi gyelmesen meg-hallgatsz!

3. Cikluscímek és versidézetek

1906-ban Új versek címmel jelent meg Ady harmadik verseskötete, melyet az irodalmi hagyo-mány a modern magyar költészet korszaknyitó köteteként tart számon. A szerző nagy gondos-sággal és tudatossággal ciklusokba rendezte a költeményeket. Így járt el negyedik, Vér és Arany (1907) címmel megjelenő köteténél is, és utolsó verseskönyvéig fontosnak tartotta, hogy a mű-vek keletkezésének időrendjét fi gyelmen kívül hagyva líraköteteit megszerkessze. A kompozíci-ós elrendezés miatt a költemények nemcsak önmagukban értelmezhetőek, hanem változatos, dinamikus párbeszédbe léphetnek a ciklus, illetve a kötet más szövegeivel is, ami gazdagíthatja, árnyalhatja a jelentést.

A) páros – Új versek

a) Végezzetek címmeditációt az Új versek cikluscímeiről! Írjatok a táblázat felső oszlopaiba néhány képzettársítást mindegyik cikluscímhez!

b) Próbáljatok minél több, a ciklusok közötti jelentésbeli és logikai kapcsolatlehetőséget találni! Ötleteiteket rögzítsétek a táblázat alsó oszlopsorában!

C Í M M E D I T Á C I Ó

LÉDA ASSZONY ZSOLTÁRAI

A MAGYAR UGARON

A DALOLÓ PÁRIS

SZŰZ ORMOK VÁNDORA

K A P C S O L A T L E H E TŐ S É G E K A C I K L U S C Í M E K K Ö Z Ö T T

c) Szerkesszetek kötetet! Helyezzétek el az alábbi idézetek számát a táblázat középső oszlopsorának szerintetek megfe-

lelő ciklusában! (Döntéseiteket tudjátok szóban megindokolni!)

(1) E föld a lelkek temetője, Ciprusos, árva temetője, Sok vér ömlött itt valaha S maggyilkos méreg lett belőle.

Itt azok éltek, kik nem éltek, A legkülömbek sohse éltek, Itt meddő a nagy gerjedés S százszor boldogok a vetéltek.

(2) Szent Napkeletnek mártirja vagyok, Aki enyhülést Nyugaton keres, Táltosok átkos sarja talán. Sápadt vagyok? Óh, fess pirosra, fess.

(3) Óh, jaj, szédülök itt a parton, Óh, jaj, most mindjárt itt leszel, Kérdezlek majd és kérdezel És összecsap két szomju-lélek És fejemet kebledre hajtom.

(4) Honnan jön? Mit hoz? Idetart-e? Ő jön: az új vezér? Milyen vörös iromba szárnya. Új Hajnalnak a pírja, lángja Vagy vér az, újra vér? Várunk. S áll, áll a lilás ködben A nagy, vörös szekér.

(5) Mocsaras rónán bércekre vágytam, Egy kis halomig hozott a lábam. Forró, szűz lelkünk rakjuk a sutra, Lalla, lalla, Be megjártad itt, óh, Zaratusztra.

(6) Nem kellenek a megálmodott álmok, Új kínok, titkok, vágyak vizén járok, Röpülj, hajóm, Nem kellenek a megálmodott álmok.

(7) Mikor legtüzesebb az ajkam, Akkor fagyjon meg a tied, Taposs és rúgj kacagva rajtam.

Hóhérok az eleven vágyak, Átok a legszebb jelen is: Elhagylak, mert nagyon kivánlak.

(8) Havas csúcsával nézi a napot Daloknak szent hegye: a lelkem, Gonosz tárnáktól általverten.

(9) Óh, az élet nem nagy vigalom Sehol. De ámulni lehet. Szép ámulások szent városa, Páris, Isten veled.

Az én hűtlen, beteg istenem Ülje itt mindig vad torát: A tűzcsóvás, felséges Öröm. Dalolj, dalolj, tovább.

Tőled hallja a zsoltárokat E koldus, zűrös, bús világ S az életbe belehazudunk Egy kis harmóniát.

(10) A Duna partján Démonok űznek csúfot velem, A Szajna partján álmokba von be Százféle, szűz szerelem.

Rákacag Páris S a boldog Másik visszakacag, Itt röhejes mámorba kerget Vijjogó, éji csapat.

(11) De ha a piszkos, gatyás, bamba Társakra s a csordára nézett, Eltemette rögtön a nótát: Káromkodott vagy fütyörészett.

(12) Vad szirttetőn mi ketten Állunk árván, meredten, Állunk összetapadtan, Nincs jajunk, könnyünk, szavunk: Egy ingás és zuhanunk.

8 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 2 . É V F O L Y A M

d) Az olvasott idézetek alapján mi lehetett Ady költészetében megdöbbentő, szokatlan vagy ért-hetetlen a korabeli olvasók számára?

T É M A É R Z É S E KS Z Ó H A S Z-

N Á L ATM O N D AT-

S Z E R K E S Z T É SK É P E K

B) páros – Vér és Arany

a) Végezzetek címmeditációt a Vér és Arany cikluscímeiről! Írjatok a táblázat felső oszlopaiba néhány képzettársítást mindegyik cikluscímhez!

b) Próbáljatok minél több, a ciklusok közötti jelentésbeli és logikai kapcsolatlehetőséget találni! Ötleteiteket rögzítsétek a táblázat alsó oszlopsorában!

C Í M M E D I T Á C I Ó

A HALÁL

ROKONA

A MAGYAR

MESSIÁSOK

AZ ŐS-

KAJÁN

MI URUNK:

A PÉNZ

A LÉDA

ARANYSZOBRA

A HOLNAP

ELÉBE

K A P C S O L A T L E H E TŐ S É G E K A C I K L U S C Í M E K K Ö Z Ö T T

c) Szerkesszetek kötetet! Helyezzétek el az alábbi idézetek számát a táblázat középső oszlopsorának szerintetek megfe-

lelő ciklusában! (Döntéseiteket tudjátok szóban megindokolni!)

(1) Szent György-nap éjén sipitók, Nyugtalanok a denevérek: Dohos várak ó termeiben Táncolnak az özvegy legények. (…)

Reggel hiába gyűl a nép, Nyoma sincs dalnak, bálnak, sírnak: Egy-két vér-csöpp s könny-folt a falon S egy-két bolond, verses papír-lap.

(2) Nekem egyforma, az én fülemnek, Ha kéj liheg vagy kín hörög, Vér csurran vagy arany csörög.

Én tudom, állom, hogy ez: a Minden S hogy minden egyéb hasztalan: Vér és arany, vér és arany.

A D Y E N D R E 9

(3) Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket.

Szeretem a szomorú órák Kisértetes, intő hivását, A nagy Halál, a szent Halál Játszi mását.

(4) Elhal a zene s a víg teremben Téli szél zúg s elalusznak a lángok. Mi táncba kezdünk és sírva, dideregve Rebbennek szét a boldog mátka-párok.

(5) Hárfámat már fölakasztottam, Hárfámat már leakasztottam.

Isten, kétség, bor, nő, betegség Testem, lelkem összesebezték.

(6) »Állj meg.« Ordít utánam az éjben Cafra sereggel a Tegnap. »Állj meg.« És én megyek, megyek.

»Állj meg.« Vágok a sűrü bozótnak, Holdnak, pokolnak, fellegeknek És egyedűl és egyedűl.

(7) »Uram, az én rögöm magyar rög, Meddő, kisajtolt. Mit akar A te nagy mámor-biztatásod? Mit ér bor- és vér-áldomás? Mit ér az ember, ha magyar?«

(8) Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások. Ezerszer Messiások A magyar Messiások.

(9) Gyí, keselyem: fi atal Bűn, Gyí, jó lovam: fekete Álom, Mi áttörünk, vad paripáim, Ezen a szürke életen, Mi áttörünk a barna halálon.

(10) Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok.

(11) Ha elfutnak a gyér aranyak, Fölséges, nagy, úri magunkból, Istenem, be kevés marad. (…)

S ha megjönnek a gyér aranyak: Szabad megint Istennek lenni, Két-három-négy napig szabad.

(12) Míg nem jöttem, koldusok voltak, Még sírni sem sírhattak szépen. Én siratom magam s a népem, Kicsi virág, szegény virág, De ha megunom, által-lépem.

d) Az olvasott idézetek alapján mi lehetett Ady költészetében megdöbbentő, szokatlan vagy ért-hetetlen a korabeli olvasók számára?

T É M A É R Z É S E KS Z Ó H A S Z-

N Á L ATM O N D AT-

S Z E R K E S Z T É SK É P E K

1 0 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 1 2 . É V F O L Y A M

A D Y E N D R E 1 1

4. Az újítás programjaHallgassátok meg az Új versek-kötet záró költeményét, majd dolgozzatok párban tanáro-tok útmutatása szerint!

ÚJ VIZEKEN JÁROK

Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse,Röhögjenek a részeg evezősre.Röpülj, hajóm,Ne félj, hajóm: rajtad a Holnap hőse.

Szállani, szállani, szállani egyre,Új, új Vizekre, nagy szűzi Vizekre,Röpülj, hajóm,Szállani, szállani, szállani egyre.

Új horizonok libegnek elébed,Minden percben új, félelmes az Élet,Röpülj, hajóm,Új horizonok libegnek elébed.

Nem kellenek a megálmodott álmok,Új kínok, titkok, vágyak vizén járok,Röpülj, hajóm,Nem kellenek a megálmodott álmok.

Én nem leszek a szürkék hegedőse1,Hajtson Szentlélek vagy a korcsma gőze:Röpülj, hajóm,Én nem leszek a szürkék hegedőse.

a) Vizsgáljátok meg a vers beszédhelyzetének megalkotottságát, az én helyzetének szövegbeli létesülését és változását az alábbi táblázat segítségével!

V E R S S Z Ö V E G

S Z E M É -L Y E S S É G ( A Z É N

P O Z Í C I Ó I )

N Y E LV I F O R M A , J E L Ö L É S

É R T E L M E Z É S E

ÚJ VIZEKEN JÁROK

1 hegedős: középkori (vándor)zenész, illetve énekmondó, aki énekét hegedőn (népi pengetős hangszer) kísérte




P O Z Í C I Ó I )



NE FÉLJ, HAJÓM, RAJTAD A HOLNAP

HŐSE,

RÖHÖGJENEK A RÉSZEG EVEZŐSRE.

RÖPÜLJ, HAJÓM,

NE FÉLJ, HAJÓM: RAJTAD A HOLNAP

HŐSE.

SZÁLLANI, SZÁLLANI, SZÁLLANI

EGYRE,

ÚJ, ÚJ VIZEKRE, NAGY SZŰZI VIZEKRE,

ÚJ HORIZONOK LIBEGNEK ELÉBED,

MINDEN PERCBEN ÚJ, FÉLELMES AZ

ÉLET,

A D Y E N D R E 1 3



P O Z Í C I Ó I )



NEM KELLENEK A MEGÁLMODOTT

ÁLMOK,

ÚJ KÍNOK, TITKOK, VÁGYAK VIZÉN

JÁROK,

ÉN NEM LESZEK A SZÜRKÉK HEGE-

DŐSE,

HAJTSON SZENTLÉLEK VAGY A

KORCSMA GŐZE:

b) Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szöveget, és értelmezzétek állításait a táblázatban rögzí-tett és közzétett elemzésetek eredményével!

A romantikus és a klasszikus modern alkotások versbeszélőjének helyzete többé-kevésbé va-lamiféle egységteremtő középpontként ragadható meg. Ezt az a szemlélet teszi lehetővé, amelyik az alkotót a nyelv használójaként/teremtőjeként fogja fel. A nyelv fölötti uralom gondolatához olyan szubjektumfelfogás kapcsolódik, amelyen belül lehetséges az én egységének kimondása vagy újrateremtése. A modernség kései szakaszában a nyelvről való gondolkodás fordulatával (a nyelvi megelőzöttség tapasztalatával) összefüggésben alapjaiban változik meg a líra szubjek-tumfelfogása: ellehetetlenül az egységes én képzete. Az én megosztottá válik, a beszélő hang eredete elbizonytalanodik (szituálhatatlan), a beszédhelyzetet nem lehet azonosítani. A vers alanya maga is a szövegben képződik meg vagy számolódik fel, amit a beszéd megosztottsága, a beszédfajták váltakozása (pl. én-forma és személytelenség) is jelez.

Az újabb Ady-értelmezéseknek, az „értésmód felnyitásának” (Szirák Péter szóhasználata) egyik alapkérdése éppen az, miként járul hozzá Ady költészete a magyar líra e fordulatához. Az Új vizeken járok c. vers újdonsága például az én-pozíciók hasadásában (Schein Gábor szó-

c) Olvassátok el az alábbi versrészleteket! Milyen szembetűnő hasonlóságot mutat Ady versével az Arany Jánostól olvasott idézetsor? Miben különbözik tőle jelentősen?

(1) Kis hajó az én reményem, Sem árboca, sem kormánya; Csapkod a hullám keményen Gyönge sajkám veti-hányja.

(4) „Lelkem, a tenger hajósa, Retteg újabb kikötőtül, Hol tövis közt nincsen rózsa S pusztában virág nem zöldül (…)

(6) El hát, a bizonytalanba! Merre szél hajt és hab ingat: Érzem, enyhül fájdalmam, ha Szél és hullám karja ringat.

(Arany János: Reményem, 1850)

5. A hagyományhoz való viszony

a) Magabiztos türelmetlenség vagy szorongásból fakadó önbiztatás jellemzi az Új vizeken járok beszélőjét?

b) Mit állít a vers beszélője a hagyományhoz való viszonyáról?

használata) nyilvánul meg. Ugyanakkor a költemény meghatározó poétikai jellemzője az én felnövesztése, valamint a mitizáló-allegorizáló képekkel való kifejezésmód, amely a „minden” kimondását célozza, miközben a teljesség a (folyamatosan eltolódó) jövőhöz rendelődik („Hol-nap hőse”). Ebben a jövőhöz rendeltségben egyben az is megmutatkozik, hogy a minden ki-mondását célzó szándék teljesülése lehetetlen.


A D Y E N D R E 1 5

c) Olvassátok el az alábbi idézeteket, és refl ektáljátok a táblázat szempontjai szerint!

I D É Z E T / K É PE G Y

H A S O N L Ó S Á GE G Y

K Ü L Ö N B S É G

Jobban jársz, Liciniusom, ha nem törszfolyton a nyílt tengerek ostromábaa gyors szelektől tartva nem óvakodsz a parti hegyekhez.

(Horatius: Licinius Murenához, Szabó Lőrinc fordítása)

Partra szállottam. Levonom vitorlám.A szelek mérgét nemesen kiálltam.Sok Charybdis közt, sok ezer veszélyben Izzada orcám. Béke már részem: lekötöm hajómat,Semmi tündérkép soha fel nem oldja.Oh te, elzárt hely, te fogadd öledbe A heves ifjút!

(Berzsenyi Dániel: Osztályrészem)

De igaz utazók azok csupán, kik mennek,hogy menjenek, s szivük mint léggömb ring odább,kik bolygó végzetük sodrától nem pihennek,s ezt hajtják egyre csak, nem tudva mért: Tovább! (…)

Így akarunk, amíg agyunk perzselve gyúl,örvénybe szállani, mindegy: Pokolba, Égbe,csak az Ismeretlen ölén várjon az Új!

(Charles Baudelaire: Az utazás, Tóth Árpád fordítása)

d) Mennyiben támasztják alá vagy cáfolják a fenti idézetek a beszélőnek a hagyományhoz való viszonyáról tett állítását?


6. Az ismétlés alakzataiVizsgáljátok meg a versben az ismétlés alakzatait és szerepüket az alábbi szemponttáb-lázat segítségével!

N Y E LV I E L R E N D E Z É S I D É Z E T, P É L D AA N Y E LV I E L R E N D E Z É S

J E L E N T É S Á R N Y A L Ó S Z E R E P E

ISMÉTLÉS ALLITERÁCIÓ,

ÖSSZECSENGÉS

SZÓ ~

SZÓTŐ ~

VERSSOR ~

HALMOZÁS

FOKOZÁS

ELLENTÉT

PÁRHUZAM

7. A versritmus megújítása

a) Jelöljétek be az alábbi két verssor ütemhatárait, majd vizsgáljátok meg, hogyan érvényesül a sorokban az időmértékesség! Próbáljatok több lehetőséget megfontolni!

Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse

Szállani, szállani, szállani egyre

Fogalmazzátok meg tapasztalataitokat!

A D Y E N D R E 17

b) Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget, és vesd össze megfogalmazott tapasztalataitokkal!

Ignotus már 1906-ban felfi gyelt arra, hogy Ady „jambusait főképp a magyar ritmusra való ügyeléssel osztja be; nyugati sorai egyben hangsúlyos sorok, melyeknek szakaszai és hul-lámzásai egybeesnek a mondat tagozódásával, a szók hangsúlyának elhelyezkedésével, s ahol ezt nem engedi meg a jambus, annál rosszabb a jambusra nézve”. Ignotus álláspontját sokan osztják, Ady verseinek túlnyomó részét SZIMULTÁN RITMUSÚnak fogják fel, a hang-súlynak és az időmértékes lejtésnek az együttes ritmusalkotó szerepét hangsúlyozzák. A szimultán verselésnél a vers egésze nem értelmezhető kétféle ritmus szerint. „A hang-súlyos verset az időmértékes elemek, az időmértékest hangsúlyosak dúsítják, színezik.” (Ferencz Győző)

Németh László 1939-ben állított fel elméletet az ősi magyar tagoló versről. Ő úgy látta, hogy Ady költészete ezt a hangzásformát újítja meg. Az elnevezés is jelzi, hogy a tagoló vers-ben a ritmusnak a természetes szólam és mondattagolás az alapja, és csak a metszetek helye kötött, a szótagszám bizonyos mértékig változó lehet. (E felfogás sem zárja ki az időmértékes lejtés egyidejű érvényesülését.)

Az értelmezés bizonytalansága csak részben magyarázható a ritmusérzék eltéréseivel. A fő ok a versszövegben rejlik: Ady verseinek meghatározó építőeleme a hangulat, ami függ a vershangzástól, olykor a hangok és szinte mindig a sor- és mondatszerkezet és a ritmus játékától.

8. Szimbólum vagy allegóriaOlvassátok el a verset, majd elemezzétek képrendszerét a kérdések segítségével!

A VÁR FEHÉR ASSZONYA2

A lelkem ódon, babonás vár,Mohos, gőgös és elhagyott.(A két szemem, ugye, milyen nagy?És nem ragyog és nem ragyog.)

Konganak az elhagyott termek,A bús falakról rámeredKét nagy, sötét ablak a völgyre.(Ugye, milyen fáradt szemek?)

a) Helyettesítsétek a cím vár szavát az alábbi idézetekből a megfelelő szóval!

A lelkem ódon, babonás vár A ……………………. fehér asszonya

Konganak az elhagyott termek A ……………………. fehér asszonya

2 A költeményt a Léda-versek tematikus csoportjába sorolják. E versek ihletőjével, a művelt, Párizsban élő Diósy Ödönné Brüll Adéllal Ady 1903-ban, Nagyváradon ismerkedett meg. 1904-ben az asszony után utazott Párizsba, a modern kultúra fővárosába. Kapcsolatuk 1912-ig tartott.

Örökös itt a lélekjárás,A kripta-illat és a köd.Árnyak suhognak a sötétbenS elátkozott had nyöszörög.

(Csak néha, titkos éji óránGyúlnak ki e bús, nagy szemek.)A fehér asszony jár a várbanS az ablakokon kinevet.


A bús falakról rámered A ……………………. fehér asszonya

Két nagy, sötét ablak a völgyre. A ……………………. fehér asszonya

b) Próbáljátok megfogalmazni a cím jelentéséről szerzett tapasztalataitokat! Milyen poétikai eljárások hozzák játékba a jelentéslehetőségeket?

c) Csoportosítsátok az első versmondatban megjelenő tulajdonságokat aszerint, hogy a várhoz, az ént jelölő lelkemhez vagy mindkettőhöz kapcsolhatók-e!

Melyik jelzői módosító és milyen jelentésasszociációi mentén válhat azonossá a lélek–vár me-taforában az objektum és a szubjektum?

A T U L A J D O N S Á G A V Á R H O Z

K A P C S O L H A T Ó

A T U L A J D O N S Á G A Z É N T J E L Ö L Ő L E L K E M -H E Z K A P C S O L H A T Ó

A T U L A J D O N S Á G M I N D K E T TŐ H Ö Z K A P C S O L H A T Ó

d) Hányféleképpen értelmezhető a 3. versszakban az „itt” helyre utalása? Mi ennek a következménye a képalkotásra és a jelentésre vonatkozóan?

itt

A D Y E N D R E 1 9

e) Minek a jelölője az utolsó versszakban a szem, illetve a vár? Miben különbözik ez a megalko-tottság az 1–2. versszak képalkotásától?

f) Mindezek fényében milyen jelentések kapcsolhatók a vár fehér asszonyához, és hányféleképp értelmezhető a megnyilvánulása (kinevet)?

g) A verset záró szón kívül milyen hangzást, hangot jelölő elemek vesznek részt a képrendszer építésében, és mi a szerepük, jelentésük?

h) A vers három strófájában is találkozunk zárójelbe tett kérdéssel vagy állítással. Szerintetek mi a formális és jelentésbeli szerepük a zárójeleknek?

1. versszak

2. versszak

4. versszak


i) Allegóriának vagy szimbólumnak tekinthető szerintetek ennek a versnek a képalkotása?

j) Olvasd el és az Új vizeken járok vagy A vár fehér asszonya című versből példázd-magyarázd a magad számára az alábbi ismeretközlő szöveget!

9. Alternatív házi feladat – A fekete zongoraÉrtelmezd Ady Endre versét a feladatok segítségével!

a) Olvasd el többször, fi gyelmesen a verset!

A FEKETE ZONGORA

Bolond hangszer: sír, nyerit és búg.Fusson, akinek nincs bora,Ez a fekete zongora.Vak mestere tépi, cibálja,Ez az élet melódiája.Ez a fekete zongora.

Fejem zúgása, szemem könnye,Tornázó vágyaim tora,Ez mind, mind: ez a zongora.Boros, bolond szívemnek véreKiömlik az ő ütemére.Ez a fekete zongora.

Ady korai költészetének képalkotása gyakran a központi kép integráló szerepére épül. A vers

centrumában lévő kép kapcsolatot, hálózatot épít ki a többi képpel, illetve motívummal, még-

pedig a bennük rejlő azonosságok révén (például: hajó – evezős – Vizekre – horizonok – vágyak

vizén; vagy a Halál rokona – tűnő szerelmet – beteg rózsákat – bánatos Ősz-időket).

Az egyes képek, képhálózatok ugyanakkor nem köthetők a közvetlen érzékeléshez, illetve

a hétköznapi tapasztaláshoz, és nem értelmezhetők a megszokott, hétköznapi valósággal való

egybevetéssel. Olyan viszonyrendszert építenek ki a szövegben, melyben a nyelv, a versszene

és a költői kép egymásra vonatkoztatva, önmagát magyarázó rendszerben olvasható, és nem

utal a versen kívüli világra. Ezt szakszóval areferencialitásnak nevezzük.

A D Y E N D R E 2 1

b) Írd be a szemponttáblázatba a szerinted megfelelő idézeteket, lásd el őket értelmező megjegy-zésekkel!

H A N G S Z E R H A N G Z Á SM E G S Z Ó L A L T A -

T Á SB E F O G A D Á S

É R T E L M E ZŐ M E G J E G Y Z É S E K

c) Néhány jellegzetes példával mutasd be, hogyan vesz részt a verszene, illetve a hangszimbolika a hangzásélmény megalkotásában!

d) Írj magyarázó lábjegyzetet az alábbi két sorhoz!

„Fusson, akinek nincs bora”:

„Tornázó vágyaim tora”:

e) Hogyan kapcsolódnak a 2. versszak alábbi motívumai az első versszakéihoz? Hogyan alakítják, változtatják a jelentéslehetőségeket?

1 . V E R S S Z A K 2 . V E R S S Z A K É R T E L M E Z É S

bolond szívemnek vére

Boros (…) szívemnek vére


szemem könnye

Fejem zúgása

f) Hogyan fejezi ki szerinted az alábbi illusztráció a két versszak képeinek, motívumainak egy-máshoz való viszonyát, a jelentések alakulását, játékát?

Veress Pál (1929–2002): A fekete zongora, szénrajz

g) A ritmikai tényezőket fi gyelmen kívül hagyva ki lehetne-e cserélni szerinted a zongora jelzői módosítóját fehérre? Indokold válaszodat!

h) Allegória vagy szimbólum a vers központi képe, a fekete zongora? Indokold válaszodat!

A D Y E N D R E 2 3

i) Hasonlítsd össze legalább három választott szempont alapján a verset Vörösmarty Mihály A vén cigány című rapszódiájának első két versszakával!

Húzd rá cigány, megittad az árát,Ne lógasd a lábadat hiába;Mit ér a gond kenyéren és vizen,Tölts hozzá bort a rideg kupába.Mindig igy volt e világi élet,Egyszer fázott, másszor lánggal égett;Húzd, ki tudja meddig húzhatod,Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,Sziv és pohár tele búval, borral,Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Véred forrjon mint az örvény árja,Rendüljön meg a velő agyadban,Szemed égjen mint az üstökös láng,Húrod zengjen vésznél szilajabban,És keményen mint a jég verése,Odalett az emberek vetése.Húzd, ki tudja meddig húzhatod,Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,Sziv és pohár tele búval, borral,Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

(Vörösmarty Mihály: A vén cigány)

A F E K E T E Z O N G O R A S Z E M P O N T O K A V É N C I G Á N Y

( 1 – 2 . V E R S S Z A K )

1)

2)

3)


j) Hasonlítsd össze legalább három választott szempont alapján a verset Kiss József alábbi ver-sével!

Szegény vak fi ú veri a zongorát.A hangszer édes, ábrándos hangot ád.De vad bacchanalba vesznek hangjai,Ábrándos dalra itt ki hallgatna, ki?Tikkasztó a lég – fűszeres a pára,Elfonnyad tőle a kéjek leánya.Hajrá, föl táncra! Vad énekre, dalra!Virághervadás nagy ünnepe van ma.Sugár, karcsu derék hajlik csábosan,Alak alak után ingerlőn suhan.Uszály föllebben, lepel elsikamlik,Taps-zápor, kacaj kavarogva zajlik.S kinek átjátszik sötét világábaAz őrült mámor kábító varázsa,Míg egész lényét hevűlet futja át:Szegény vak! Egyre veri a zongorát.

(Kiss József: De profundis II.)

A F E K E T E Z O N G O R A S Z E M P O N T O K D E P R O F U N D I S I I .

1)

2)

3)

k) Olvasd el az alábbi tanulmányrészleteket, és írj mindkettőhöz 2-3 kérdést, amelyet szerinted megpróbál megválaszolni az adott tanulmány írója!

(1)

A versben eredetileg szereplő hegedűt [Ady] talán ezért is változtatta zongorára, elfojtva Kiss Jó-zsef zongorájának hangjait. Még nyilvánvalóbb az elfojtás, ha a költészet mint hangszer, a hang-szer mint költészet allegorikus megfeleltetését vetjük össze a két szövegben. Kiss József versében

A D Y E N D R E 2 5

„A hangszer édes, ábrándos hangot ád”, Ady zongorája viszont „Bolond hangszer”, mely „sír, nyerit és búg”. A modernség erős tapasztalata, hogy a harmónia elérhetetlen, lázad is ellene, mégpedig úgy, hogy disszonáns hangsort léptet a helyébe. Ezzel persze megteremti a maga új harmóniáját, a diszharmóniát, megszüntetve is mégiscsak elérve, amire vágyott.

(Fráter Zoltán: Elhallgatás, elfojtás, hiány az Ady-versben, Iskolakultúra, 2006/7–8.)

(2)

Nem nehéz megérteni, mire gondol, sőt hogy hasonlatát is, borosan és vakmerően, honnan ve-szi... s hogy azzal, azzal, azzal a zongorával ezt az egész fülledt világot és életet hasonlítja össze s vak muzsikusával, ki tehát vakon vág bele húrjaiba, azt a hatalmat, mely a világot szerkesztette és ura. Grammatika és szintaxis szerint ebben a versben a zongora hol az Életnek melódiája, hol ami az Életet teszi, hol ami az Élet rendjén történik. Szótár szerint pedig: mit jelentenek a torná-zó vágyak? vágyakat, mik egymással viaskodnak? – mit jelent toruk? azt, hogy mind elejtették egymást és gazdájuk valamennyit sirathatja? A fekete mit jelent? gyászt vagy tájékozhatatlansá-got? S logika szerint az, hogy „fusson akinek nincs bora”, azt jelenti-é, hogy ezt az életet, ezt a fekete életet csak részegen lehet elviselni? Nyilvánvaló: mindezeket mindezek jelentik is, nem is, – jelentik mindezt és jelentenek mindezzel még egy életnyi és világegyetemnyi egyebet, s ehhez a duzzadáshoz, bőséghez, felöleléshez képest pápaszemesség és bogárgombostűzés egy-egy szónak szótári, egy-egy fordulatnak logikai, egy-egy függésnek grammatikai, egy-egy fűzésnek szintaktikai értelmét külön leszegezni. Nem is lehet, ezt az a vers éppúgy nem bírja, mint hogyha a lepkét kémiai formulában akarnám összefoglalni és kimeríteni. A régi nagy költészettel, Ady előttig, úgy ahogy, lehetett. Adyval már nem lehet. A régi költészetet, a régi verset az „értelem” szónak minden értelme, korlátozottsága és szabatossága szerint meg lehetett „érteni”. Adyt már nem, s a régi értelem értelme szerint igenis mondhattam A fekete zongoráról, hogy akasszanak fel, ha értem. Legfeljebb, a gyengébbek kedvéért, az „értem”-et így, macskakörömbe kellett vol-na tennem. Hiba volt, hogy nem tettem, mert hiszen napilapba írtam volt tárcát, melyben éppen a gyengébbeknek akartam megmagyarázni, hogy a versnek értelmét nem lehet ugyanúgy mérni és követelni, mint egy tudományos mondatét.

(Ignotus: Ady körül, Nyugat, 1928/12. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00445/13917.htm)


10. Alternatív házi feladat – Héja-nász az avaron

„Egy szerető és egy csontváz. Ady Endrének szerelmi versei e kettőnek melancholikus találkozójáról szólnak. Felületesség volna ezt a szerelmet a sadismus szóval jellemezni. Két emberről szól, kik egymás életét meg-rontották, s akiknek e rontás nélkülözhetetlen ópiumuk. Még így sem; ez túlságosan egyszerű volna. Valami nagyszerű, kegyetlen őrültség van ebben a szerelemben, az örökös összecsapásokban és örökös egymás-hoz simulásokban.”

(Fenyő Miksa: Ady Endre, Nyugat, 1909/10–11.)

A fenti idézethez is kapcsolódva – gondolkodástérképpel gyűjtött és elrendezett vázlatkészí-tést követően – írj másfél oldalas értelmezést Ady Endre Héja-nász az avaron című verséről! Esszédben saját véleményt is formálva térj ki a vers szerelem-felfogásának sajátosságaira, a képrendszer jellegzetes vonásaira, valamint a tér- és időbeli mozgásokra és a mozgásokhoz társuló dinamikára. A szempontokkal összefüggésben vizsgáld a nyelvi megalkotottság sze-repét is!

HÉJA-NÁSZ AZ AVARON

Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,Vijjogva, sírva, kergetőzve,Két lankadt szárnyú héja-madár.

Új rablói vannak a Nyárnak,Csattognak az új héja-szárnyak,Dúlnak a csókos ütközetek.

Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,Valahol az Őszben megállunk,Fölborzolt tollal, szerelmesen.

Ez az utolsó nászunk nékünk:Egymás husába beletépünkS lehullunk az őszi avaron.

A D Y E N D R E 2 7

Gondolkodástérkép (vázlat):


11. Alternatív házi feladat

a) Hasonlítsd össze Ady Endre Lédával a bálban című versét Edvard Munch Az élet tánca című képével legalább négy, saját magad választotta szempont alapján!

LÉDÁVAL A BÁLBAN

Sikolt a zene, tornyosul, omlikParfümös, boldog, forró, ifju páraS a rózsakoszorús ifjak, leányokRettenve néznek egy fekete párra.

»Kik ezek?« S mi bús csöndben belépünk.Halál-arcunk sötét fátyollal óvjukS hervadt, régi rózsa-koszoruinkatA víg teremben némán szerte-szórjuk.

Elhal a zene s a víg terembenTéli szél zúg s elalusznak a lángok.Mi táncba kezdünk és sírva, dideregveRebbennek szét a boldog mátka-párok.

1907

Edvard Munch (1867–1944): Az élet tánca, 1900

L É D Á V A L A B Á L B A N S Z E M P O N T A Z É L E T T Á N C A

1)

2)

3)

4)

A D Y E N D R E 2 9

b) Írj bevezető és befejező bekezdést egy, a fenti szempontokat részletesen kibontó összehason-lító elemzéshez!

B E V E Z E T É S B E F E J E Z É S

12. Mi urunk: a Pénz

A) Mammon a régi asszírok pénz- és bőségistene volt, a nyereségvágy, a bálványként imádott pénz, gazdagság megszemélyesítője. Elnevezése valószínűleg a ’pénz, nyereség’ jelentésű, ara-meus eredetű mamon szóból származik.

a) Milyen jelképes jelentések kapcsolhatók szerinted a képen látható alakhoz, a díszletezés egyes elemeihez és összességéhez?

b) „Lépj bele” a képbe!Mit tennél, hogy megszerezd az „istenség” aranyát?Szerinted mit tenne Ő? Miből gondolod?Ha sikerülne megszerezned, mire használnád, mire költenéd az aranyakat?

•••


a)

b)

B) Az Ószövetségben olvasható történet szerint az Úr a Sínai-hegyen adta át Mózesnek a két kőtáblát a Tízparancsolattal, melyet saját ujjával írt. A zsidó nép a hegy lábánál a negyvenedik napra várta vissza Mózest.

Olvasd el az ószövetségi részletet, nézd meg fi gyelmesen Chagall illusztrációját!

Marc Chagall (1887–1985): Az aranyborjú

A nép látta, hogy Mózes késik lejönni a hegyről, azért összegyűlt Áron3 körül és követelőzött: „Készíts ne-künk egy istent, amely előttünk jár. Nem tudjuk, mi történt azzal a Mózessel, aki kihozott bennünket Egyiptomból.”Áron így válaszolt: „Szedjétek le az aranyfüggőket feleségeitek, fi aitok és leányaitok füléről és hozzátok ide.”Az egész nép leszedte füléről az aranyfüggőket és Áronhoz vitte.Ő átvette a kezükből, összeolvasztotta és aranyborjút öntött belőle. Azok így kiáltoztak: „Izrael, ez a te iste-ned, aki kihozott Egyiptomból.”Kiv. 32.2–5.

a) Miért kéri a nép Áront, hogy készítsen számára istent?

b) Mit jelképezhet, hogy az aranyborjút Áron ékszerekből készítette?

3 Mózes fi vére, egy örökölhető papság főpapja és feje lett a Sínai-hegynél.

A D Y E N D R E 3 1

c) Mire, hogyan használta a nép az aranyborjút a részlet és a Chagall-illusztráció alapján? Mit jelképez az oltárra helyezés?

d) Milyen általános emberi törekvést fejez ki az ószövetségi példázat? Hogyan viszonyul ehhez a törekvéshez az európai (zsidó-keresztény) hagyomány?

13. Harc a Nagyúrral

a) Olvassátok el a verset! Hogyan kapcsolható a 12. A)–B) feladatban megbeszéltekhez Ady versének témája,

problematikája? Említsetek meg néhány, első olvasásra is szembetűnő hasonlóságot és különbséget!

HARC A NAGYÚRRAL

Megöl a disznófejű Nagyúr,Éreztem, megöl, ha hagyom.Vigyorgott rám és ült meredten:Az aranyon ült, az aranyon,Éreztem, megöl, ha hagyom.

Sertés testét, az undokot, énSimogattam. Ő remegett.»Nézd meg, ki vagyok« (súgtam néki)S meglékeltem a fejemet,Agyamba nézett s nevetett.

(Vad vágyak vad kalandoránakTart talán?) S térdre hulltam ott.A zúgó Élet partján voltunk,Ketten voltunk, alkonyodott:»Add az aranyod, aranyod.«

»Engem egy pillanat megölhet,Nekem már várni nem szabad,Engem szólítnak útra, kéjreTitokzatos hívó szavak,Nekem már várni nem szabad.«

»A te szivedet serte védi,Az én belsőm fekély, galád.Az én szivem mégis az áldott:Az Élet marta fel, a Vágy.Arany kell. Mennem kell tovább.«

»Az én yachtomra vár a tenger,Ezer sátor vár énreám,Idegen nap, idegen balzsam,Idegen mámor, új leány,Mind énreám vár, énreám.«

»Az egész élet bennem zihál,Minden, mi új, felém üget,Szent zűrzavar az én sok álmom,Neked minden álmod süket,Hasítsd ki hát aranyszügyed.«

Már ránk szakadt a bús, vak este.Én nyöszörögtem. A habokAz üzenetet egyre hozták:Várunk. Van-e már aranyod?Zúgtak a habok, a habok.


És összecsaptunk. Rengett a part,Husába vájtam kezemet,Téptem, cibáltam. Mindhiába.Aranya csörgött. Nevetett.Nem mehetek, nem mehetek.

Ezer este mult ezer estre,A vérem hull, hull, egyre hull,Messziről hívnak, szólongatnakÉs mi csak csatázunk vadul:Én s a disznófejű Nagyúr.

b) Értelmezzétek Ady versét a gondolkodástérkép segítségével csoportban, azon belül a szem-pontokat az alábbiak szerint pármunkában megosztva:

A) páros: a lírai hős alakja, céljai, vágyai és viselkedésformáiB) páros: a Nagyúr alakja, szerepe, viselkedésformáiC) páros: a küzdelem tere, ideje, lefolyása és kimenetele

•••

alakja céljai, vágyai alakja szerepe

kimenetelelefolyásaidejetere

viselkedésformái viselkedésformái

A NagyúrA lírai hős

A küzdelem

A D Y E N D R E 3 3

c) Tegyétek közzé csoportotokban értelmezésetek eredményét!

d) Mennyiben él a vers a dráma, a ballada és a mítosz műfaji konvencióival?

D R Á M A B A L L A D A M Í T O S Z

e) Milyen nyelvi-poétikai megoldások nagyítják fel a lírai ént és helyezik központi, kitüntetett sze-repbe?

Gyűjtsetek ki és értelmezzetek néhány megoldást!

N Y E LV I - P O É T I K A I E S Z K Ö Z É R T E L M E Z É S E

14. A lírai hős szerepei

a) Válassz három idézetet! Vizsgáld meg, milyen szerep(ek)ben lép elénk a lírai én, és értelmezd a szerepfelvétel lehetséges jelentéseit!

I D É Z E TA L Í R A I S Z E R E P F E LV É T E L


(1)

Góg és Magóg fi a vagyok én,Hiába döngetek kaput, falatS mégis megkérdem tőletek:Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? (…)

Fülembe forró ólmot öntsetekLegyek az új, az énekes Vazul

(Góg és Magóg fi a vagyok én)


(2)

Bús maskarája a világnak,Apolló, a faun-mezű:Üzenek néked, Léda. Várlak.

(Vén faun üzenete)

(3)

Ki vagyok? A Napisten papja,Ki áldozik az éjszaka torán.Egy vén harang megkondul. Zúghatsz,Én pap vagyok, de pogány pap, pogány.

(Egy párizsi hajnalon)

(4)

Asszony ölébe ha lehajtomNagy, szomorú szatír-fejem:Emlékezem.

Egykor nagy asszonyként bolyongtamForró és buja tájakonÁlmatagon.

(Ha fejem lehajtom)

(5)

Az el nem dalolt csodaszép daloknak,A sohsem csókolt csókos asszonyoknak,A csak álomban élő büszke tettnek,A szép holnapnak, meg nem érkezettnekVagyok királya, vagyok büszke hőse,Aki útálja a mát, ezt a holtat,Kinek az álma a szent, titkos HolnapS a szamárfüles Midász volt az őse.

(Midász király sarja)

(6)

Dőltömre Tökmag Jankók lesnek:Úgy szeretnék gyáván kihúnyniS meg kell maradnom Herkulesnek.

Milyen hígfejüek a törpék:Hagynának egy kicsit magamra,Krisztusuccse, magam megtörnék.

(A muszáj-Herkules)

A D Y E N D R E 3 5

b) Válassz magadnak olyan párt, aki legalább egy, általad is választott idézetet értelmezett! Beszéljétek meg a kettéosztott naplóitokban rögzített meglátásaitokat!

c) Milyen hasonlóságok és milyen különbségek vannak szerintetek az alábbi festmények és az olvasott Ady-versrészletek mítoszokhoz való viszonyában?

Burne Jones: Pan és Psyche, 1872–74

Antonio Pollaiuolo (kb. 1432–1498):

Héraklész legyőzi a hidrát

Frans Floris (1516–1570): Apollón és Pan

15. Nem volna három rongyod? Olvassátok el Petri György alábbi versét, amely Sár című kötetében jelent meg 1993-ban, az Álljon meg a menet! cím alá rendelt két másik darabbal.

„Engem egy pillanat megölhet”?„Nekem már várni nem szabad”?Bizti? Nincs az egész egy kicsit


– L. Gy.-vel szólva4 – felsti-hi-li-lizálva?Nem ahelyett állnak e lázas szavak,hogy „Nem volna három rongyod,garantáltan folyó hó 15-ödikéig,amikoris nekem befolyik egy nagyobb…értem, kettő is elég, vagy annyi amennyi.De az prompt!” Nem ahelyett?Tedd „fekély, galád” szívedre kezedet.

a) Hogyan viszonyul a vers beszélője az Ady-költészet felnagyított lírai hőséhez, a Harc a Nagyúr-ral problematikájához?

b) Milyen nyelvi eszközök érzékeltetik a lírafelfogás megváltozását?

16. A pálya első szakasza

a) Készíts listát arról, hogy az Ady-költészet milyen jellemzőiről szereztél olvasói tapasztalatot a fejezetben eddig olvasott és értelmezett versek alapján!

b) Milyen kérdéseid vannak az első pályaszakasszal kapcsolatban?

T U D O M T U D N I A K A R O M M E G T A N U L O M

c) Olvasd el az ismeretközlő szöveget, és jegyezd a TTM-táblázat harmadik oszlopába azokat az információkat, amelyek válaszolnak a kérdéseidre vagy eddigi ismereteidhez képest újak, fon-tosak!

4 Lukács György (1885–1971): marxista fi lozófus, esztéta, egyetemi tanár, a realizmust, a valósághűséget tartotta a legmagasabb művészi értéknek.

Ady Endre első kötete 1899-ben Versek címmel jelent meg Debrecenben. A kötet többnyire az utóromanti-ka népies dalköltészetét folytatja, jellemző, hogy épp az a konzervatív tábor fogadja kedvezően, amelyik később hevesen támadja költészetét.

Nagyváradon, 1903-ban Még egyszer címmel adja ki második kötetét, melynek darabjaiban olyan jel-legzetes, később is vissza-visszatérő Ady-motívumok jelennek meg, mint a kín, fény, láp, faun, mámor, po-gányság, Gangesz-part vagy szent napkelet. E kötet-ből hat verset felvesz az Új versekbe is.

Ady 1905-ben a Budapesti Napló munkatársaként kétszáznál több publicisztikai írást és ötven novellát is megjelentet, e prózai írásokban találkozhat az olvasó először azokkal a különös kifejezésformákkal, nyelvi elemekkel, melyek következő kötetének újszerű vers-nyelvét jellemzik majd.

1906 februárjában Új versek címmel napvilágot lát Ady harmadik lírakötete, melyet a modern magyar költészet korszaknyitó köteteként tart számon az iro-dalmi hagyomány. A kötet címének jelzője olvasható a lírai megszólalás sajátosságaként, újdonságaként, de olyan kijelentésként is, amely „leválasztja” a ko-rábbi két kötetet az életműről. Az Új versek darabjai meghökkentően másképpen és másról szóltak, mint amihez a korabeli közönség hozzászokott. Rendkí-vüli hatását mutatja, hogy a magyar irodalomban először az olvasókat nem az osztotta két táborra, tetszenek-e a benne közölt versek vagy sem, hanem hogy megértették-e őket (Kenyeres Zoltán). Az új versnyelv talán legfontosabb jellemzői a felfokozott képszerűség, a szecessziós, szimbolikus-allegorikus kifejezésmód, a megszokott köznyelvi vagy kultu-rális környezetükből kiemelt és nem egyezményes nyelvi környezetbe helyezett fogalmi, valamint képi vonatkozások voltak.

Ady 1908 tavaszán, Nagyváradon részt vett A Hol-nap megalapításában is, később viszont a konzervatív Új Idők című lapban A duk-duk affér címmel gúnyos és igazságtalan cikket jelentetett meg a holnaposok-ról („Nincs közöm az úgynevezett magyar moder-nekhez /…/ Nevemben és mellettem egy csomó senki mozog, dúl-fúl, harcol és ír, akikhez semmi közöm.”). Ezért összeütközésbe került legfőbb támogatóival,

A D Y E N D R E 3 7

közeli barátaival (például Juhász Gyula, Ignotus és Hatvany Lajos) is. Később visszakozik, és megkísérli ki en gesztelni barátait.

A szecessziós és szimbolista versnyelv jellegzetes-ségeit mutató Új versek nagy gondossággal, alkotói tudatossággal megalkotott, ciklusokba rendezett líra-kötet. A kötetkompozíció megalkotásában Baudelaire A Romlás virágai kötetének 1861-es második kiadása szolgálhatott mintául. Ady nemcsak arra ügyelt, hogy a könyv és a versciklusok élére kerülő cím tartalmi és hangulati szempontból átfogó legyen, de arra is, hogy a címadó szövegek és a kulcsversek a ciklusok kiemelt helyein kapjanak helyet. Ez a szerkesztési elv azt is eredményezi, hogy a költemények nemcsak ön-magukban értelmezhetőek, hanem változatos, dina-mikus párbeszédbe vonhatók a ciklus, illetve a kötet más szövegeivel is, így újabb és újabb és újabb jelen-tésekkel gazdagodhatnak.

Az Új verseket Ady Lédának ajánlja. A kötet négy tematikus ciklusát (Léda asszony zsoltárai, A magyar Ugaron, A daloló Párizs, Szűz ormok vándora) két ars poeticával fogja keretbe (Góg és Magóg fi a vagyok én…, Új Vizeken járok). A ciklusba rendezéskor a szimbolista-allegorikus képalkotásuk miatt többér-telmű, rögzíthetetlen jelentésű verseknek jellemzően egy-egy jelentésrétegét emelte ki. Ez az oka annak, hogy az egyes költeményeket más ciklusok tematiká-jával és kérdésfelvetésével összefüggésben is tudjuk értelmezni.

Az Új verseket a következő négy év decemberében egy-egy újabb kötet követte: Vér és Arany, Az Illés sze-kerén, Szeretném, ha szeretnének, A Minden-Titkok versei. E négy verseskönyv az 1906-os kötettel poé-tikai szempontból összefüggő ívet, egy pályaszakaszt alkot, melyben az Új versek jellegzetes témái – sze-relem, környezet, élet, halál, pénz – tovább gazda-godnak, például a forradalmiság vagy az istenkeresés témáival, illetve a kuruc versek csoportjával. Az Illés szekerén közli először ciklusban az istenes, illetve a forradalmi verseket (A Sion-hegy alatt, Az utca éneke), a Szeretném, ha szeretnének a kuruc versek csoport-jával gazdagodik (Esze Tamás komája). A Minden-Tit-kok verseinek ciklusai pedig az első négy kötet motí-vumait építik újra és összegzik.

17. IdézetkártyákOlvasd fel a húzott idézetet! Reflektálj rá szóban azonnal, gon-dolkodási idő nélkül, majd szólíts valakit, akinek a gondolataira kí-váncsi vagy (indíts névláncot)!


A D Y E N D R E 3 9

18. A

z is

tenk

eres

és v

álto

zata

i

Olv

asd

el f

igye

lmes

en m

indh

árom

ver

set!

A SI

ON

-HEG

Y AL

ATT

Borz

olt,

fehé

r Is

ten-

szak

álla

l, M

egvá

rt o

tt, a

Sio

n-he

gy a

lján

Tépe

tten

, fáz

va fú

jt, s

zala

dt,

S lá

ngol

tak,

égt

ek a

köv

ek.

Az

én U

ram

, a r

ég fe

lede

tt,

Har

ango

zott

és

sim

ogat

ott,

Nyi

rkos

, vak

, ősz

i haj

nalo

n,

Bekö

nnye

zte

az a

rcom

at,

Vala

hol S

ion-

hegy

ala

tt.

Jó v

olt,

kegy

es v

olt a

z ör

eg.

Egy

nagy

har

ang

volt

a ka

bátja

, Rá

ncos

, vén

kez

ét m

egcs

ókol

tam

Piro

s be

tükk

el fo

ltozo

tt,

S ja

jgat

va tö

rtem

az

esze

m:

Bús

és k

opot

t vol

t az

öreg

Úr,

»Hog

y hí

vnak

tége

d, s

zép,

öre

g Ú

r,Pa

skol

ta, v

erte

a k

ödöt

, K

ihez

mon

dott

am s

ok im

át?

Rórá

téra

har

ango

zott

. Ja

j, ja

j, ja

j, ne

m e

mlé

keze

m.«

Lám

pás

volt

resz

kető

kez

embe

n »H

alot

tan

viss

zajö

ttem

hoz

zád

És r

ongy

olt l

elke

mbe

n a

Hit

Én, a

z él

etbe

n ká

rhoz

ott.

S es

zem

ben

a ré

gi if

jusá

g:

Csa

k tu

dnék

egy

gye

rmek

i im

át.«

Érez

tem

az

Iste

n-sz

agot

Ő

néz

ett r

eám

szo

mor

únS

kere

stem

akk

or v

alak

it.

S ha

rang

ozot

t, ha

rang

ozot

t.

»Csa

k na

gysz

erű

neve

det t

udná

m.«

Ő

vár

t, vá

rt s

azt

án fö

lsza

ladt

.

M

inde

n lé

pése

zso

ltár-

ütem

:

H

alot

ti zs

oltá

r. S

én ü

lök

Sírv

án a

Sio

n-he

gy a

latt

.

(Az

Illés

sze

keré

n, 1

908)

ISTE

NH

EZ H

ANYA

TLÓ

ÁRN

YÉK

„Min

t az

árny

ék, m

ikor

elh

anya

tlik,

el k

ell

men

nem

és id

e s

tova

hán

yatt

atom

, min

t a s

áska

.”

Zso

ltáro

k kö

nyve

109

.

Aka

rato

mbó

l is

kihu

llass

zÉn

aka

rt, v

ágyo

tt Is

tene

m,

Már

mag

amat

sem

ism

erem

S H

ozzá

d be

szél

ni r

ontá

s fu

llasz

t.

Üld

özte

tési

mbe

n ke

llett

élS

kere

stel

ek b

ús-s

zila

jon

S m

ár-m

ár ja

jom

ból k

ihag

yom

Nev

ed, m

ely

szeb

b m

inde

n ne

vekn

él.

Szen

t Kép

zelé

s, ö

rök

hit-

balz

sam

,K

i lét

lenü

l is

legl

evőb

b,M

egha

jlok

szen

t Szi

ned

előt

tS

akar

om, h

ogy

hite

d ak

arja

m.

Meg

űzet

ék s

nem

nyu

gszo

m a

ddig

,M

ig h

itede

t meg

nem

nye

rem

.M

ert k

ocká

n va

n az

éle

tem

,M

int á

rnyé

k, m

ikor

elh

anya

tlik.

S há

nyat

tato

m, m

ikén

t a s

áska

,M

ert c

sak

Tené

ked

van

erőd

S m

ert n

em lá

ttam

rég

en e

lőbb

:N

em s

zaba

d hi

nni s

enki

más

ba.

(Men

ekülő

élet

, 191

2)

A BÖ

LCSE

SÉG

ÁLD

OZ

ÁSA

Ím, h

alld

eré

nyim

ren

djét

, Jeh

ova.

His

zek,

hab

ár r

ég e

lvál

tam

a h

ittől

.Bű

nhöd

öm, h

olot

t bűn

tele

n va

gyok

.Á

lmél

kodo

m a

nem

-cso

dáko

n.H

azud

tolo

m a

z ig

az É

lete

t.Lá

mpá

val s

egíte

k sü

tni a

Nap

nak.

Behu

nyom

sze

mem

a s

ötét

nek.

Fillé

reim

et g

azda

gnak

ado

m.

Méz

et c

sem

pész

ek a

kas

ba a

méh

nek.

Rózs

ákat

köt

özök

a r

ózsa

fára

.Te

jjel i

tato

m m

eg a

tehe

net.

Borr

al lo

csol

om m

eg a

sző

lőt.

Kac

ajom

van

elle

nem

örö

méh

ezS

a ne

m k

iván

t leá

nyho

z só

hajo

mÉs

még

eze

nföl

ül is

meg

fogo

k ha

lni.

Foga

dd e

l, ur

am, á

ldoz

ásom

at.

(Ki l

átot

t eng

em?,

191

4)


a) Házi feladat Hasonlítsd össze a három verset kapott szempontod szerint!

Írj három fontos kérdést, ami segíti a szempont kibontását!Mindhárom versben keress idézetet, ami válaszol kérdéseidre!Értelmezd, magyarázd a kiemelt idézeteket!Fogalmazz meg és írj le néhány összegző-következtető megállapítást, amelyet szerinted a többieknek is fontos megérteni és tudni!

A)

B E S Z É D H E L Y Z E T É S Ö N É R T E L M E Z É S

K É R D É S E K

V Á L A S Z I D É Z E T É S É R T E L M E Z É S E ( E L E M Z É S , M A G Y A R Á Z A T )

K Ö V E T K E Z-T E T É SA

S I O N - H E G Y A L A T T

I S T E N H E Z H A N Y A T L Ó

Á R N Y É K

A B Ö L C S E S É G Á L D O Z Á S A

(1)

(2)

(3)

KIEGÉSZÍTÉSEK A SZAKÉRTŐI CSOPORTBAN MEGBESZÉLTEK SZERINT:

••••

A D Y E N D R E 4 1

B)

D Í S Z L E T E Z É S É S V E R S É P Í T K E Z É S

K É R D É S E K





Á R N Y É K


(1)

(2)

(3)


C)

I S T E N K É P É S A B I B L I A I H A G Y O M Á N Y H O Z V A L Ó V I S Z O N Y

K É R D É S E K





Á R N Y É K


(1)

(2)

(3)



D)

M Ű F A J I H A G Y O M Á N Y O K H O Z V A L Ó V I S Z O N Y

K É R D É S E K





Á R N Y É K


(1)

(2)

(3)


E)

J E L L E M ZŐ N Y E LV I M E G O L D Á S O K

K É R D É S E K





Á R N Y É K


(1)

(2)

(3)


A D Y E N D R E 4 3

a) Beszéld meg kutatómunkád eredményét szakértői csoportban azokkal, akik ugyanazt a szem-pontot vizsgálták.

Rögzítsd a csoportmegbeszéléskor elhangzó kiegészítéseket is!

b) Számolj be kutatásodról és a szakértői megbeszélésről alapcsoportodban. Hallgasd és jegyzeteld a táblázatokba a csoport más-más szempontot vizsgáló tagjainak pre-

zentációját!

19. Hasonlít – különbözikOlvassátok el A hosszú hársfa-sor című Ady-verset, majd olvassátok újra az Istenhez ha-nyatló árnyék és A bölcseség áldozása című verseket! Keressetek a három verset összevetve néhány szembetűnő hasonlóságot és különbséget (például: téma, kifejezésmód, a lírai én helyzete, versnyelv)!

A HOSSZÚ HÁRSFA-SOR

Poros a hosszú hársfa-sor,Holdfényes a püspöki udvar,Simulnak a városi párok,Vasúthoz futnak a kocsik.

Egyszer eljöttünk a vasúttalS szállásozó csapatja jártElőttem ifju fellegeknek.Akkor a hársak épp szerettekS eső után szerelem-szag volt.A Hold csak később bújt elő,Nagyon szép és titkos volt akkorE városban a szerelem.

Lelkem fi úk, jösztök velemRégi, poros hársak alája:Régi ember mindig megáldjaA régi, boldog sátrakatÉs a világ nem változott.Cukorra légy, hárson virágÉs lesz vasúttal érkezőÉs csók is lesz, aki várjaÉs lehettem valamikorÖlelések, hársak királyaÉs mintha csak tegnapelőtt.

Poros a hosszu hársfa-sor,Holdfényes a püspöki udvar,Simulnak a városi párok,Vasúthoz futnak a kocsik.


Nagyvárad: a püspöki palota és az egyházmegyei levéltár

Istenhez hanyatló árnyék

A bölcsesség áldozása

A hosszú hársfa-sor

A D Y E N D R E 4 5

20. Olvasd el az alábbi tanulmányrészletet!Tegyél √ jelet azokhoz az észrevételekhez, amelyekről úgy gondolod, hogy lényegében (nem szó szerint) az órai megbeszélés, a csoportprezentációk folyamatában is elhang-zottak.Tegyél + jelet a tanulmányrészlet azon állításaihoz, amelyekről nem volt szó az órai meg-beszélés, a csoportprezentációk folyamatában.

Bár kétségtelenül jogosan mutatott rá az értelmezői hagyomány egyes Ady-versek Istenhez forduló beszédének sajátos intonációjá-ra [hangjára, hangütésére], mely e szituáció két szereplőjének tra-dicionálisan erősen hierarchizált viszonyát lazította fel olykor akár blaszfémikusnak [istenkáromlónak] tetsző módon, más költemé-nyekhez viszonyítva az istenes versek mégis az Én korlátozottabb hatókörének érzetét keltik. Mint utaltunk rá, ez alatt elsősorban nem az Én tematikusan is megjelenő korlátozását, mitológiájának visszafogottabbá válását értjük – bár ezt a jelenséget sem tartjuk érdektelennek –, hanem a szubjektum abszolutizálásával [a szemé-lyiség kizárólagosságával] szemben ható nyelvi jelenségek előtérbe kerülését. Az egyik ilyen elem a párbeszéd gyakran megjelenő szi-tuációja, melyben az Én beszédét a másikhoz intézi, ami állandó felfokozott jelenlétének monotóniáját a Te hangsúlyos helyzetbe emelésével oldja fel. Az isteni Másik alakjához a várakozás, a fi -gyelem vagy éppen a vita gesztusaival kapcsolódik az Én, de min-denképp a hozzá való viszonyulás összefüggésébe helyezi magát, s önértelmezését is ehhez mérten alakítja ki. A lírai beszéd szub-jektivitást kinyilvánító poétikai önkényének, lazaságának másik ellenpontja a hagyomány nyelvének versbe íródása. Már az első istenes versekben is érzékelhető az olyan nagy tradíciójú műfajok intonációjára történő rájátszás, mint az ima, a könyörgés vagy a zsoltár. Egyes műfajok megidézésén túlmenően az istenes versek általában is ráutalnak a bibliai hagyományra. Részben bibliai ala-kok és történetek evokálásával, részben gyakori nyelvi fordulatok, kifejezések szövegbe hívásával vagy éppen szó szerinti idézetek beiktatásával. A bibliai utalásrendszer kiterjedt alkalmazása idővel kilép az istenes versek köréből, s Ady lírájának általános karakter-jegyévé válik. A biblikus nyelv imitációja fokozatosan más verscso-portok beszédmódjának is meghatározó eleme lesz. A szecessziós díszítettség szertelenségeitől eltávolodó, töredékesebb és utalás-szerűbb lírai beszédmód kialakulása aligha a bibliai hagyomány előtérbe kerülésétől elszakítható jelenség. A bibliai intertextualitás-ra ráhagyatkozó lírai beszéd tehát idővel túllép az istenes versek csoportján, s Ady lírájának akkor is meghatározó jellegzetessége marad, amikor a kötetekben már nem szerepelnek istenes költe-mények. A Bibliából származó mottó gyakorlata például e verscso-


21. Címmeditáció

a) Milyen képzettársításokat tudsz kapcsolni a vers címének szavaihoz?

b) Szerinted miről szólhat a vers, amelynek ez a címe?

port elmaradásával a korábbiaknál is kiterjedtebbé válik. A bibliai hagyományra ráhagyatkozó költői beszédmód gazdag utalásrend-szere előtérbe helyezi a vers szövegszerűségét, ami a szubjektum centrális pozícionálása [központi helyzetbe helyezése] ellen hat. Az Én az intertextuális hálózat működésbe lépésével nem tarthat-ja meg – akár ilyen jellegű tematikus önértelmezése ellenére sem – kiemelt pozícióját az általa beszélt nyelvvel szemben. Beszéd-módját ugyanis látványosan korábbi szövegek prefi gurálják [előz-ményként alakítják, formálják], olyan nyelven szólal meg, mely hozzá képest elsődleges, mely létében megelőzi őt. A szubjektum tehát nyelviségét tekintve nem tarthat igényt a teremtő pozíciójára, hiszen hangja származtatott jellegű. Mivel ráhagyatkozik egy szé-les irodalmi hagyományra, sokkal inkább annak teremtményeként, mint saját nyelve creatoraként [létrehozójaként] mutatkozik meg. A lírai beszédmód ilyen módon ellentétbe kerül azokkal az olykor még felbukkanó tematikus futamokkal, melyek továbbra is az Én mitológiáját igyekeznek beteljesíteni. A szubjektum omnipotens helyzetének poétikai megingatása azonban, irodalmi alkotásról lé-vén szó, sokkal nagyobb súllyal esik latba, mint e pozíció tematikus megerősítésének esetleges kísérletei.

(Gintli Tibor: Ady beszédmódja az istenes versekben, Iskolakultúra, 2006/7–8.)

RÉGISÍPJA BABONÁNAK

A D Y E N D R E 4 7

c) Kinek, minek a „hangja” szólhat a versben? Több lehetőséget is fontolj meg!

22. A hagyomány beszéde

a) Hallgassátok meg a verset, majd értelmezzétek a csoportotoknak megfelelő szempont szerint kettéosztott naplóval!

A L Á H Ú Z Á S O K , K I E M E L É S E K É R T E L M E Z É S E K , M A G Y A R Á Z A T O K

SÍPJA RÉGI BABONÁNAK

(Bujdosó magyar énekli)

Csak magamban sírom sorsod,Vérem népe, magyar népem,Sátor-sarkon bort nyakalvaKoldus-vásár közepében,Már menőben bús világgá,Fáradt lábbal útrakészen.

Körös-körül kavarognakBéna árnyak, rongyos árnyak,Nótát sipol a fülembeSípja régi babonának,Édes népem, szól a sípszó,Sohse lesz jól, sohse látlak.

Szól a sípszó: átkozott nép,Ne hagyja az Úr veretlen,Uralkodást magán nem tűrS szabadságra érdemetlen,Ha bosszút áll, gyáva, lankadtS ha kegyet ád, rossz, kegyetlen.

Üzenhettek már utánamKézsmárk hegye5, Majtény síkja6,Határ-szélén botot vágok,Vérem többé sohse isszaVeszett népem veszett földje:Sohse nézek többet vissza7. (1913)

5 az 1678-as kurucfelkelés vezetőjének, Thököly Imrének a várkastélyáról nevezetes hely6 a kuruc csapatok 1711-es fegyverletételének helye7 a rím egy ismert népdalt idéz: „Ki a Tisza vizét issza, / vágyik annak szíve vissza”.


A) Jelenetkeret

Húzzátok alá a bal oszlopban azokat a szövegrészeket, amelyekből kiderül, hogy milyen sorsdöntő élethelyzethez köthető a beszélő megszólalása! Értelmezzétek a jobb oszlopban az aláhúzással kiemelt részeket!

B) A megszólalás hangjai

Húzzátok alá a bal oszlopban a beszélőváltások helyét! Értelmezzétek a jobb oszlopban az aláhúzással kiemelt részeket! Vizsgáljátok azt is, hol nem dönthető-el biztosan, ki vagy mi „beszél”!

C) Az egyén és közössége

Húzzátok alá a bal oszlopban azokat a szövegrészeket, amelyek az első személyű beszélőt és magatartását jellemzik, valamint azokat, amelyekkel az első személyű beszélő a közös-séget jellemzi! Értelmezzétek a jobb oszlopban az aláhúzással kiemelt részeket, az én–te–mi viszony-rendszerét!

D) A nyelv mint hagyomány

Húzzátok alá a bal oszlopban azokat a szövegrészeket, amelyek valamilyen szempontból kapcsolódnak a hagyományhoz, „a hagyomány nyelvén szólnak”! (Használjátok a lábjegy-zetet is.)Értelmezzétek a jobb oszlopban az aláhúzással kiemelt részeket! Vizsgáljátok azt is, tudja-e az első személyű beszélő, hogy a hagyomány nyelvét használja!Olvassátok el az alábbi versrészletet, és fogalmazzátok meg, miben más a részlet hagyo-mányhoz, illetve nyelvhez való viszonya!

Másolja ám el életét a gyönge,Fúrja magát elélten a göröngybe,Voltom, se végem nem lehet enyhe szabály.

Ha ki király, Sorsának a királya,Mit bánom én, hogy Goethe hogy csinálja,Hogy tempóz Arany s Petőfi hogy istenül.

Nekem beszédes költő-példák némák,Sem a betelt s kikerített poémák,Sem a mutatványos fátum nem kenyerem. (…)

Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga,Hulltommal hullni: ez a szolga dolga,Ha a Nagyúr sírja szolgákat követel.

(Hunn, új legenda, 1914)

•

•

••

•

•

•

•

•

A D Y E N D R E 4 9

Jegyzeteim a többi csoport prezentációjáról:

23. Csak érdeklődőknek!Olvasd el az alábbi tanulmányrészletet, és igazold vagy cáfold néhány állítását Ady 2-3 kuruc tematikájú versének vizsgálatával!Például a következő verseket olvashatod (Ady-kötetben vagy elektronikus könyvtárban):Bujdosó kuruc rigmusa, Esze Tamás komája (1909), Két kuruc beszélget (1918).

Ady kuruc versei a kuruc költészeti hagyomány továbbélésének azokhoz a fejleményeihez kapcsolhatók, amelyek kezdeményezője Thaly Kálmán volt, aki (…) újraközölte és bemu-tatta a kuruckori magyar költészetet. (…) A 17–18. század fordulója magyar költészetének kultusza (…) [a] kuruc dalpörbe torkollott, amelynek során az irodalomtudósok kétség-be vonták a Thaly-féle gyűjtemény legszebb, leghatásosabb darabjainak eredetiségét, s az „öreg kurucot” hamisítással vádolták meg. (…) Az első lényeges lépést a hamisítványok elmélyültebb stíluskritikájának irányában Tolnai Vilmos tette meg, amikor felismerte azt a jelenséget, amelyet a későbbi szakirodalom (…) stiláris (túl)telítettségnek nevez. Ez a jelen-ség szükségképpen bekövetkezik, mivel a hamisító annak érdekében, hogy az olvasóban


előidézze a szöveg autentikus voltának illúzióját, kénytelen aránytalan mértékben felszapo-rítani az adott stílusra jellemző nyelvi megoldásokat, s a fi gyelmes olvasó szemében éppen ettől válik gyanússá. „Ebben a néhány – tíz-tizenöt – költeményben benne van nemcsak az egész kuruczkori szókincs – írja Tolnai Vilmos, – hanem a teljes tárgyi gyűjtemény és történet is; összeszedhető az egész kurucz hadiszertár, a tábori élet minden mozzanata; a kurucz hősök mind felvonúlnak; a nevezetes események mind szóba kerülnek.” (…) Ady ilyen típusú költeményei (…) mint stílusutánzatok a stiláris túltelítődés törvénye alól nem vonhatják ki magukat. (…) Elegendő ugyanis egy rövid leltárt készítenünk, hogy belássuk: Ady a közös repertoárból válogatta ki a számára szükséges tematikus elemeket. A ver-sekben szereplő és beszélő alakok olyan harcosok, akik Rákóczi érkezését várják, akik a fejedelem seregében a labancok ellen harcolnak vagy akik a vesztes szabadságharc után a bujdosók keserű kenyerét eszik. (…) A versekben sűrűn említik a kuruc vezérek nevét Rá-kóczitól Esze Tamáson és Bottyán vezéren át Bercsényi marsallig és a „lőcsei brigadérosig”. Az Esze Tamás komája című versben három, a kuruc kort idéző szimbolikus helyszínre: Bécsre, Munkácsra és Váradra bukkanunk. Az utolsó kuruc-ban a repertoár Pozsonnyal, Tordával, Budával, Moldovával és Majlanddal egészül ki. A sorból „Kézsmárk hegye, Maj-tény síkja”, majd Lengyelország és Rodostó sem maradhat ki. De a szimbolikus helyek is sorra feltünedeznek: az árokpart, a „nagy erdők aljai”, a „bujtató lápok”, a nád, a gaz, a sár, a „koldus-vásár közepe”, az idegen lovak taposta porta, a tábortűz. A versben felidézett személyek is a kuruc hagyományból ismerősek. Elsőként a beszélő nevű Kurucz Ádám bukkan föl, de többször szól Tyukodi pajtáshoz a versek beszélője. Csak később éri be a költő a részben archaizáló György, Józsa, Cseke, Balázs, Balog átlagnevekkel. Ady kuruc verseinek egy része dialogikus jellegű, s bennük a harcostársak és sorstársak familiáris megszólítása mindig nagy hangsúlyt kap: „Esze komám”, „Kurucz Ádám testvérem”, „Tyu-kodi pajtás”, „György cimborám”, „Szívbéli pajtásom”, „bajtárs barátom”, „Józsa testvér”, „Komám”, „koldus társam”. (…)

A szablya, a ló, a nyereg, a vitézi élet kellékei, a „labanc-horda” kergetése és a sűrí-tett kurucság egyéb adalékai a látszat ellenére nem akadályai annak, hogy Ady ebben a verstípusban (vagy ebben is) hangot adjon a szerepvesztés élményének, a feleslegesség-érzetnek. Éppen ezekben a darabjaiban jut legmesszebbre a mandátum nélkül élő ember alakjának kimunkálásában, akit abban a fájdalmas és kétségkívül drámai pillanatban állít elénk, amelyben küldetésétől megfosztották, vagy amelyben ráébred arra, hogy állítólagos küldetése csak üres illúzió volt, hogy nem egy szent ügy hőse, hanem egy történelmi játsz-ma balekja. Ady kuruc verseinek döntő többségét a perspektívavesztés, a becsapottság, az eltévedettség érzése uralja. (…) A vereség utáni, vesztes helyzet a totális nemzeti önkritika megfogalmazására ad módot, amely nem alternatívát kínál a kritikusnak, hanem a játsz-mából való teljes kilépésre készteti. Nem véletlen, hogy a szerepről való lemondás megin-doklásának egyik legélesebb változatát egy kuruc versben, a Sípja régi babonának címűben találjuk: „átkozott nép” – olvashatjuk itt a magyarokról – „Ne hagyja az Úr veretlen, / Ural-kodást magán nem tűr / S szabadságra érdemetlen, / Ha bosszút áll, gyáva, lankadt / S ha kegyet ád, rossz, kegyetlen”. (…) A következtetés, amit a kiábrándító önképből a bujdosó levon, az, hogy végleg elhagyja a képviselt ügyet, hátat fordít hazájának: „Üzenhettek már utánam / Kézsmárk hegye, Majtény síkja, / Határszélen botot vágok, / Vérem többé sohse issza / Veszett népem veszett földje: / Sohse nézek többet vissza”. (…)

A D Y E N D R E 5 1

Ady kuruc verseit olvasva megismerkedhetünk a gazdátlanná, céltalanná és földönfutó-vá vált ember létállapotával (…). [Ady] kuruc verseiben biztosítja a maga számára egy több évszázados történelmi és kulturális hagyomány örököse, folytatója pozícióját. Ugyanakkor az esetek túlnyomó többségében olyan tulajdonságokkal ruházza fel a vers hősét, amelyek birtokában az alak ezt az örökséget csak problematikusan vállalhatja, személyi tulajdon-ságainál fogva nem vagy csak fogyatékosan alkalmas a szerepből adódó követelmények teljesítésére, a szerephez képest valamilyen deviancia jellemzi, valamilyen fogyatékosság nyűgözi. (…) Ady döntő történelmi tapasztalata, amelynek megfogalmazása költészetének alighanem egyik legfontosabb programja, egy ezeréves történeti folytonosság tragikus le-zárultának vagy félbeszakadásának felismerése, de úgy, hogy nemcsak belátja a diszkon-tinuitás szükségességét, hanem kötelességének tartja, hogy tevékenyen elő is mozdítsa ennek mielőbbi bekövetkezését. Személyében ezt úgy éli meg, mint egy szerep kiürese-dését, az időből való kicsúszását, egy olyan szerepét, amelynek betöltésére, úgy érzi, ő is rendeltetett. A bujdosó kuruc alakjában rábukkant ennek a végső fejleménynek az egyik legjobb megtestesítési, megszemélyesítési lehetőségére. Ezért nem túl lép rajta egyhamar, ezért foglalkoztatja őt ez a fi gura pályája legvégéig. Ezért áll meg mellette és köröz körülöt-te makacsul. A szerep lebomlása, értelmetlenné válása nyűgözi le tekintetét. Nemigen te-kint ennél tovább, nem kutatja, van-e lehetséges kibontakozási tér számára e szerepen túl. (…) Kuruc verseiben Ady egy örökölt szerep leépítésének folyamatába enged betekintést, amely az utolsó ,Két kuruc beszélget’ kezdősorában eljut a modernség egyik legkietlenebb tapasztalatáig: „Most már nagyon jó, mert nem lehet rosszabb”. Ki kívánhat ennél több modernséget és kevesebb mégis-morált?

(Tverdota György: „Rákóczi, akárki, jöjjön valahára”, Iskolakultúra, 2006/7–8.)

A T A N U L M Á N Y R É S Z L E T S Z E R I N T E M F O N T O S

Á L L Í T Á S A

T Á M O G A T Ó / C Á F O L Ó É R V E I M A Z O LV A S O T T

V E R S E K A L A P J Á N

I D É Z E T E K A V E R S E K B Ő L

1)

2)

3)

24. A középső pályaszakasz poétikai fordulata

a) Készíts listát arról, hogy az Ady-költészet milyen újabb, poétikai változást jelző vonásairól sze-reztél tapasztalatot a 18–22. feladat során olvasott és értelmezett versek alapján!


b) Milyen kérdéseid vannak a második pályaszakasszal kapcsolatban?

T U D O M T U D N I A K A R O M M E G T A N U L O M

c) Olvasd el az ismeretközlő szöveget, és jegyezd a TTM-táblázat harmadik oszlopába azokat az információkat, amelyek válaszolnak a kérdéseidre, illetve a második pályaszakasszal kapcsolat-ban újak, fontosak!

A pálya középső szakaszát (1912–1914) három kötet alkotja: A menekülő élet, A magunk szerel-me és a Ki látott engem?. Összeállításukban Ady barátjának, Földessy Gyula középiskolai tanár-nak van meghatározó szerepe, aki a korábbi verseskönyvek belső szerkezetét utánozva alakítja a kötetek kompozícióját.

E kötetekben jelennek meg az utolsó Léda-versek (Áldásadás a vonaton, Elbocsátó, szép üze-net), előtérbe kerül a lírai én önkeresése és magányának megvallása, valamint változatos hangon és műfaji rájátszásokkal szólal meg az istenkeresés témája. A lírai én a versek középpontjából gyakran a perifériára kerül. E szövegekben egy modernebb, osztottabb személyiségkép rajzo-lódik ki. Megszűnik a versbeli én egysége, a versszubjektum örökös változásban, átváltozások folyamatában vagy egyidejű, akár ellentétes elemeket hordozó belső sokféleségében tapasztalja meg és láttatja önmagát. A kijelentő beszédmódot kételkedőbb, tárgyiasabb hang váltja fel (A bölcsesség áldozása). Megjelenik és fölerősödik a művekben egy elemzőbb, refl exívebb ön-szemlélet, az önmegértésre irányuló kérdezés.

A versnyelv egyszerűsödik (klasszicizálódik), fogalmibbá válik, visszaszorul a szimbolikus-allegorikus kifejezésmód (A hosszú hársfa-sor). Az öntörvényűség, az újítás igénye mellett a középső pályaszakaszban felértékelődik a hagyományhoz való kötődés (Sípja régi babonának). Mindebből a korábbi, tematikus megközelítéssel szemben azt a következtetést vonják le az Ady költészetét napjainkban újraértelmező irodalomtudósok, hogy az életművet a LÍRAI ÉN MEGAL-

KOTÁSÁNAK MÓDJA osztja meg. Összegezve, a középső pályaszakasz több szempontból eltávolodik az utóromantikus és a

klasszikus modern lírapoétikától. Az Ady költészetében ekkortól megjelenő poétikai vonások azt mutatják, hogy lírája közelébe jutott a modernségnek az 1920-as évek végén bekövetkező költészettörténeti fordulatához. Ez azt is jelenti, hogy folytatható hagyományt teremtett a ké-sőmodern líra számára. Az 1912 utáni Ady-költészet poétikai újításaihoz való kapcsolódással például a kései Kosztolányi, valamint Szabó Lőrinc és József Attila egyes verseiben találkozhat az olvasó.

A D Y E N D R E 5 3

25. Házi feladat

a) Olvasd el mindkét, Ady költői pályájának harmadik szakaszából való verset, majd válaszd ki, melyiket szeretnéd értelmezni!

A MESEBELI JÁNOS

Bajban van a messze város,Gyürkőzni kell a Halállal:Gyürkőzz, János, s rohanj, János.

Királyfi ak s nagy leventék,Ha palástjukat ott-hagyták:Rohanj, ha rongy is a mentéd.

Mesebeli király-lyánnyalHogyha akarsz találkozni:Hadakozzál a Sárkánnyal.

Csak a mese s csak az átokTartott eddig így-úgy is mégS jók e csakok s e csalások.

Igy csináltad ezt már régen,Van egy kis tapasztalásodCsalatásban és fenében.

De csinálod, mert csinálod,De csináld, mert erre lettélS ha már álltad, hát kiállod.

Vagy nem állod s megbénultanGunnyasztani fogsz, ha merhetsz,Öreg bűnödön, a Multon.

Kellesz a nagy arénáraAkkor is, ha életednekÉleted lesz majd az ára.

Ha már egyszer idegenbe,Valamikor ide bujtál,Rohanj jól kimelegedve.

A király-lyány: mese, János,De nincs élőbb a mesénélS mese ellen minden káros.

KRÓNIKÁS ÉNEK 1918-BÓL

Iszonyú dolgok mostan történűlnek,Népek népekkel egymás ellen gyűlnek,Bűnösök és jók egyként keserűlnekS ember hitei kivált meggyöngűlnek.

Ember hajléki már rég nem épűlnek,Szívek, tűzhelyek, agyak de sérűlnek,Kik olvasandják ezt, majd elképűlnek,Ha ő szivükben hív érzések fűlnek.

Jaj, hogy szép álmok ígyen elszörnyűlnek,Jaj, hogy mindenek igába görnyűlnek,Jaj, hogy itt most már nem is lelkesűlnekS mégis idegen pokol lángján sűlnek.

Itt most vér-folyók partból kitérűlnek,Itt most már minden leendők gyérűlnek,Itt régi átkok mélyesre mélyűlnek:Jaj, mik készűlnek, jaj, mik is készűlnek?

Hegedűs fi ckók többet hegedűlnek,Olcsó cécókon ezerek vegyűlnek,Rút zsivány-arcok ékesre derűlnekS ijjedt szelidek szökve menekűlnek.

Lámpás, szép fejek sután megszédűlnek,Emberségesek igen megréműlnek,Ifjak kik voltak, hoppra megvénűlnekS a Föld lakói dög-halmokba dűlnek.

Bús kedvű anyák keservesen szűlnek,Labdázó fi úk halálba merűlnek,Ős, szép kemencék sorjukba elhűlnekS kedvelt szűzeink uccára kerűlnek.

S szegény emberek még sem csömörűlnek,Buták, fáradtak és néha örűlnek,Szegény emberek mindent kitörűlnekEmlékeikből, mert csak ölnek, ölnek.


Bajban van a messze város,Gyürkőzni kell a Halállal:Gyürkőzz, János, rohanj, János.

(1917)

Szegény emberek ölnek és csak ölnekS láz-álmaikban boldogan békűlnek.S reggelre kelvén megint megdühűlnek,Kárhoznak, halnak, vadakká törpűlnek.

Halál-mezőkön bitófák épűlnek,Nagy tetejükre kövér varjak űlnek,Unják a hullát, el- s vissza-röpűlnek,De az emberek meg nem csömörűlnek.

(1918)

b) Értelmezd a választott verset az alább megadott kötött és legalább kettő saját, szabadon válasz-tott szempont alapján!

Kötött szempontok:a háború, az értékpusztulás mint témaa lírai én helyzete, szerepe a versbenműfaji rájátszása versformaa nyelvi archaizálás szerepe

Saját szempontok:

c) Készíts gondolkodástérképet elemzésed eredményéről!

VÁLASZTOTT VERS:

ÉRTELMEZÉS GONDOLKODÁSTÉRKÉPPEL:

•••••

•••

A D Y E N D R E 5 5

26. Kérdések

a) Olvasd el a tanulmányrészletet, majd fogalmazz meg kérdéseket Az eltévedt lovasról a részlet és a műcím alapján!

b) Beszéljétek meg kérdéseiteket párban, majd az osztállyal! Az újabb és újabb, termékenynek tartott kérdéseket rögzítsétek más színnel.

„Az eltévedésnél, a tétovaságnál, a tanácstalanságnál nem lehet nagyobb ellensége a magát valamely ügynek szentelő, küldetéshittel élő embernek. Márpedig Ady kuruc versei elérkez-nek a szerep-rombolásnak erre a végállomására. »Merre, Balázs testvér, de merre, de merre?« – hangzik az utolsó előtti Két kuruc beszélget-ben a sürgető kérdés, s a válasz: »Azt mondom én, testvér, jobb lesz ha semerre.« Aki ismeri Ady költészetét, az jól tudja, hogy nem választja el kínai nagy fal a különböző verstípusokat. Azok között a versek között, amelyek kivételesen nagy presztízzsel rendelkeznek, számon tartjuk Az eltévedt lovas című költeményt. Az eltévedésnek ez a megrendítő ábrája azonban bizonyosan nem született volna meg a kuruc versek nélkül. A múltból felrémlő eltévedt lovasnak nincsenek korhoz kötött vonásai, de a vakság-élményt, a ködben járás tapasztalatát és a kétségbeesetten reménytelen útkeresést variáló kései kuruc ver-sek szoros rokonságban állnak Az eltévedt lovas-sal.”

(Tverdota György: „Rákóczi, akárki, jöjjön valahára”, Iskolakultúra, 2006/7–8.)

27. Az eltévedt lovasOlvassátok el (újra) a verset, majd értelmezzétek a csoport szempontjai szerint!

AZ ELTÉVEDT LOVAS

Vak ügetését hallaniEltévedt, hajdani lovasnak,Volt erdők és ó-nádasokLáncolt lelkei riadoznak.

Hol foltokban imitt-amottŐs sűrűből bozót rekedt meg,Most hirtelen téli mesékRémei kielevenednek.

Itt van a sűrű, a bozót,Itt van a régi, tompa nóta,Mely a süket ködben lapultVitéz, bús nagyapáink óta.

Kísértetes nálunk az ŐszS fogyatkozott számú az ember:S a dombkerítéses síkonKöd-gubában jár a November.


Erdővel, náddal pőre síkBenőtteti hirtelen, újraNovemberes, ködös magátMult századok ködébe bújva.

Csupa vérzés, csupa titok,Csupa nyomások, csupa ősök,Csupa erdők és nádasok,Csupa hajdani eszelősök.

Hajdani, eltévedt utasVág neki új hináru utnak,De nincsen fény, nincs lámpa-lángÉs hírük sincsen a faluknak.

Alusznak némán a faluk,Multat álmodván dideregveS a köd-bozótból kirohanOrdas, bölény s nagymérgü medve.

Vak ügetését hallaniHajdani, eltévedt lovasnak,Volt erdők és ó-nádasokLáncolt lelkei riadoznak.

(1914)

A) A lovas alakja, jelenléte

a) Milyen, az európai és a magyar hagyományból ismert jelentéseit ismeritek a ló/lovas toposz-nak?

b) Mi mindent jelenthet a ló/lovas szimbólum az alábbi Ady-versben, illetve versrészletekben?

LELKEK A PÁNYVÁN

Kipányvázták a lelkemet,Mert fi cánkolt csikói tűzben,Mert hiába korbácsoltam,Hiába űztem, hiába űztem.

Ha láttok a magyar MezőnVéres, tajtékos, pányvás ménet:Vágjátok el a kötelét,Mert lélek az, bús magyar lélek.

(1906)

ÚJ S ÚJ LOVAT

Segítsd meg, Isten, új lovaddalA régi, hű útra-kelőt,Hogy só-bálvánnyá ne meredjekMai csodák előtt.

Az Irgalmatlant küldd társamnak,A rohanó, büszke hevetS az emberségem ezután márLegyen kegyetlenebb.

Ne rendeld romló nyájaidnakSorsa alá a sorsomat,Az embered, ha nem ma-ember,Kapjon új s új lovat.

(…)

Változat és Halál adódtakBelül egy-egy gyarló körön,De várja az Embert víg célja:Piros, tartós öröm.

(…)

(kötetben: 1923)

c) Hol és milyen szerkezetben fordul elő a versben a lovas szó? Hogyan érzékelhető a lovas jelenléte a beszélő, hogyan az olvasó számára?

I D É Z E TN Y E LV I M E G A L K O T O T T S Á G ,

É R T E L M E Z É S

A D Y E N D R E 5 7

d) Mi a különös ebben a szimbólumteremtésben? Mennyiben különbözik a korai Ady-versek szimbólumalkotási eljárásától?

e) Az út/utas toposz milyen jelentéseit ismeritek? (Néhány példát említsetek.) A vers mely szövegrészei vonatkoznak a lovas útjára? Milyen jelentés kapcsolható a versben az úthoz?

f) Hányféle jelentést tudtok kapcsolni az eltévedt lovas-szimbólumhoz? Mit jelölhet?

g) Készüljetek fel kutatásotok eredményének összegző bemutatására!

B) A vers díszletezése, a lovas környezete

a) Gyűjtsétek ki a versből a táblázat szempontjai szerint a vers díszletezésének szöveghelyeit (minden előfordulást)!

A gyűjtőmunkát osszátok meg csoporton belül!

T Á J I K Ö R -

N Y E Z E TÉ V S Z A K

L Á T Á S –E L I G A -Z O D Á S

H A L L Á S

N Ö -V É N Y I K Ö R -

N Y E Z E T

Á L L A -T O K

E M B E R I J E L E N -

L É T

K Í S É R -T E T I E S -

S É G


b) Beszéljétek meg csoportotokban gyűjtőmunkátok eredményét, vonjátok le a díszletezéssel és a lehetséges jelentésükkel kapcsolatos következtetéseket!

c) Jellemezzétek gyűjtőmunkátok alapján a vers nyelvi-poétikai megalkotottságát! Hogyan vesz részt a vers megalkotottságában a képi látásmód (szimbólumalkotás) és a szöveg-

szerűség (például a motívumismétlődések)? Melyiket tartjátok hangsúlyosabbnak?

d) Készüljetek fel kutatásotok eredményének összegző bemutatására!

A D Y E N D R E 5 9

C) Idősíkok

a) Osszátok fel csoporton belül a versszakokat!

b) Vizsgáld meg: – milyen idősíkok (múlt – jelen – jövő) vannak jelen a neked jutott versszakokban, – pontosan hol történik a szövegben idősíkváltás, – melyek ennek a nyelvi eszközei, – illetve mi a szerepe mindennek a jelentéstulajdonítás lehetőségében!

Húzd alá vagy karikázd be különböző színekkel a versszakok szövegében a különböző idő-síkokat!

I D Ő S Í K V Á L T Á S O K A S Z Ö V E G B E N

A Z I D Ő S Í K V Á L T Á S N Y E LV I E S Z K Ö Z E I

J E L E N T É S L E H E TŐ S É -G E K , É R T E L M E Z É S E K

(1)Vak ügetését hallaniEltévedt, hajdani lovasnak,Volt erdők és ó-nádasokLáncolt lelkei riadoznak.

(2)Hol foltokban imitt-amottŐs sűrűből bozót rekedt meg,Most hirtelen téli mesékRémei kielevenednek.

(3)Itt van a sűrű, a bozót,Itt van a régi, tompa nóta,Mely a süket ködben lapultVitéz, bús nagyapáink óta.

(4)Kísértetes nálunk az ŐszS fogyatkozott számú az ember:S a dombkerítéses sikonKöd-gubában jár a November.

(5)Erdővel, náddal pőre síkBenőtteti hirtelen, újraNovemberes, ködös magátMult századok ködébe bújva.

(6)Csupa vérzés, csupa titok,Csupa nyomások, csupa ősök,Csupa erdők és nádasok,Csupa hajdani eszelősök.


(7)Hajdani, eltévedt utasVág neki új hináru utnak,De nincsen fény, nincs lámpa-lángÉs hírük sincsen a faluknak.

(8)Alusznak némán a faluk,Multat álmodván dideregveS a köd-bozótból kirohanOrdas, bölény s nagymérgü med-ve.

(9)Vak ügetését hallaniHajdani, eltévedt lovasnak,Volt erdők és ó-nádasokLáncolt lelkei riadoznak.

c) Beszéljétek meg az egyéni kutatások eredményét csoportotokban, készüljetek föl megállapítá-saitok összegző bemutatására!

D) Beszédhelyzet

a) Miért „néma” ennek a versnek az értelmezésekor a beszédhelyzetre vonatkozó kérdés?

b) Vizsgáljátok meg kettéosztott naplóval, milyen nyelvi eszközök hogyan jelzik az 1–4. versszak kiemelt részeiben a beszélő jelenlétét!

AZ ELTÉVEDT LOVAS

Vak ügetését hallaniEltévedt, hajdani lovasnak,Volt erdők és ó-nádasokLáncolt lelkei riadoznak.

Hol foltokban imitt-amottŐs sűrűből bozót rekedt meg,Most hirtelen téli mesékRémei kielevenednek.

A D Y E N D R E 6 1

Itt van a sűrű, a bozót,Itt van a régi, tompa nóta,Mely a süket ködben lapultVitéz, bús nagyapáink óta.

Kísértetes nálunk az ŐszS fogyatkozott számú az ember:S a dombkerítéses sikonKöd-gubában jár a November.

c) Hasonlítsátok össze az 1–4. és 5–9. versszakot a vers beszélőjének „jelenléte” szempontjából!

d) Milyen alapvető különbség van a lírai én versbeli helyzetét tekintve Ady első pályaszakaszához képest?

e) Készüljetek fel kutatásotok eredményének összegző bemutatására!

28. Léda-vers – Csinszka-vers

Amikor 1914. július 28-án kitört az első világháború, Ady azon ke-vesek közt volt, aki felmérte, hogy világkatasztrófa van készülőben, és a kezdetektől a háború ellen foglalt állást. 1915-ben házasságot kötött a nála 17 évvel fi atalabb Boncza Bertával, a Csinszka-versek ihletőjével. A házaspár 1917-ig a háborútól is visszahúzódva, több-nyire az erdélyi Csucsán, a Boncza-kastályban élt. Berta apjának halála után beköltöztek annak megörökölt pesti lakásába.

Diósyné Brüll Adél(1872–1934)

Boncza Berta(1894–1934)

A Boncza-kastély Csucsán


A D Y E N D R E 6 3

a) Olvasd el mind a négy verset!

HUNYHAT A MÁGLYA

Hunyhat a máglyaEzek a szomorú, vén szemekNem néznek soha másra.

Léda, elűzhetsz:E vén, hű kutya-szemektőlSohasem menekülhetsz.

Szerelmi máglyaFölgyujtja tán újra a véred:Hiába, mindhiába.

Jönnek a rémek:Ezek a szomorú, vén szemekEl nem engednek. Néznek.

(1906)

ŐRIZEM A SZEMED

Már vénülő kezemmelFogom meg a kezedet,Már vénülő szememmelŐrizem a szemedet.

Világok pusztulásánŐsi vad, kit rettenetŰz, érkeztem meg hozzádS várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmelFogom meg a kezedet,Már vénülő szememmelŐrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddigMaradok meg még neked,De a kezedet fogomS őrizem a szemedet.

(1918)

VAD SZIRTTETŐN ÁLLUNK

Vad szirttetőn mi kettenÁllunk árván, meredten,Állunk összetapadtan,Nincs jajunk, könnyünk, szavunk:Egy ingás és zuhanunk.

Véres hús-kapcsok óvnak,Amíg összefonódnak:Kékes, reszkető ajkunk.Míg csókolsz, nincsen szavunk,Ha megszólalsz: zuhanunk.

(1906)

DE HA MÉGIS?

Gondoltam: drága, kicsi társam,Próbáljunk mégis megmaradniEbben a gyilkos, vad dulásban.

Mikor mindenek vesznek, tűnnek,Tarts meg tegnapnak, tanuságnak,Tarts meg csodának avagy bűnnek.

Mikor mindenek futnak, hullnak,Gondoltam: drága, kicsi társamTarts meg engem igérő Multnak.

Tarts meg engem, míg szögek vernek,Véres szívemmel, megbénultan,Mégis csak tegnapi embernek.

Karolsz még, drága, kicsi társam?Jaj nekem, jaj, ezerszer is jaj,Ebben a véres ájulásban.

De ha megyek, sorsom te vedd el,Kinek az orkán oda-adta,A te tűrő, igaz kezeddel.

(1918)


b) Válaszd ki azt a verspárt, amelyikkel szívesebben foglalkoznál, és keress magadnak olyan tár-sat, aki szintén ezt választotta!

c) Gyűjtsetek 2-3 perc alatt minél több szempontötletet a két vers összehasonlításához, majd bekarikázással válasszatok ki néhányat a legtermékenyebbnek tűnő szempontok közül!

d) Hasonlítsátok össze a két verset választott szempontjaitok alapján! Rögzítsétek meglátásaitokat az alábbi szemponttáblázat segítségével.

L É D A - V E R S : S Z E M P O N T O K C S I N S Z K A - V E R S :

1)

2)

3)

e) Alakítsatok új párt olyan osztálytárssal, aki a másik két verset választotta, és röviden mutassá-tok be egymásnak gondolkodásotok eredményét!

29. Összegzés és visszatekintés

a) Olvasd el az életművet lezáró pályaszakaszról szóló ismeretközlő szöveget jelöléstechnikával! Tegyél √ jelet azokhoz az információkhoz, amelyek az órai értelmezések folyamatában is elő-

kerültek. Tegyél + jelet azokhoz, amelyek újak, megtanulandók számodra.

Az életművet lezáró pályaszakasz (1914–1918) meghatározó tapasztalatként jelenik meg a

háború élménye, ami háttérvonatkozásként a korszak verseiben minden más viszonyt áthat.

Ady új kötetet csak 1918 augusztusában ad közre A halottak élén címmel. E kötet repre-

zentatív válogatás a háború alatt írt versekből. Első ciklusának – Ember az embertelenség-ben – versei a háború emberrontó, értékpusztító voltáról szólnak, és a tegnaphoz (múlthoz)

való ragaszkodás, illetve az értékőrzés gesztusát helyezik előtérbe. A kötet záró ciklusában

(Vallomás a szerelemről) az első ciklus ellenpontjaként kapnak helyet a viszonylagos béke,

nyugalom és boldogság tapasztalatát tematizáló Csinszka-versek (A Kalota partján, Cifra szű-römmel betakarva, Őrizem a szemed, De ha mégis?). A harmadik ciklus címadó versét, Az eltévedt lovast az irodalmi közvélemény máig az Ady-költészet egyik csúcsteljesítményeként

tartja számon.

E pályaszakaszban még inkább felértékelődik a hagyományhoz való viszony, ami egy-

részt a régi magyar költészetre való rájátszó archaizálásban, másrészt a biblikus–apokalip-

tikus–zsoltáros hang felerősödésében nyilvánul meg (Emlékezés egy nyár-éjszakára, Ésaiás könyvének margójára). Szembetűnő stiláris változás, hogy a köznyelv beépül a versnyelvbe,

ugyanakkor a versbeszéd gyakran telítődik expresszionista jegyekkel. A mondatszerkesztés

változását többek között a szaggatottság, a töredékesség, a kihagyásos szerkezetek jelzik. A halottak élén kötetből kihagyott verseket posztumusz kötetként Földessy Gyula gyűjtötte

egybe. Az egy ciklus kivételével (Nincs itt ország) a versek keletkezésének időrendjében

szerkesztett kötet Utolsó hajók címmel 1923-ban látott napvilágot.

Ady utolsó verse az Üdvözlet a győzőnek. Benne a háborúból vesztesen kikerülő Magyaror-

szág jövőjéért érzett aggodalom és a győztesek kegyetlenségétől való félelem szólal meg.

ÜDVÖZLET A GYŐZŐNEK

Ne tapossatok rajta nagyon,Ne tiporjatok rajta nagyon,Vér-vesztes, szegény, szép szivünkön,Ki, ime, száguldani akar.

Baljóslatú, bús nép a magyar,Forradalomban élt s ránk-hoztákGyógyitónak a Háborút, a RémetSírjukban is megátkozott gazok.

Tompán zúgnak a kaszárnyáink,Óh, mennyi vérrel emlékezők,Óh, szörnyű, gyászoló kripták,Ravatal előttetek, ravatal.

Mi voltunk a földnek bolondja,Elhasznált, szegény magyarok,És most jöjjetek, győztesek.Üdvözlet a győzőnek.

A D Y E N D R E 6 5


b) Tekints vissza magadban a fejezetben és korábbi tanulmányaid során olvasott és értelmezett Ady-versekre!

Ha szükséges, a munkatankönyvet is lapozgathatod. Röviden foglald össze a magad számára, milyen összbenyomást szereztél Ady költészetéről!

szövegértés a 12-3 diák · Új kínok, titkok, vágyak vizén járok, röpülj, hajóm, nem...

Documents