szövegértés a 8-2 diák-jav...2015/09/08 · vagy: te miért választanál regényed...

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

2Tanulói munkatankönyv

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S Z A K M A I V E Z E T Õ K P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö R G Y I A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E TŐ J E

F E J L E S Z T É S I P R O G R A M V E Z E T Ő K O R Á N Y I M A R G I T

V E Z E T Ő F E J L E S Z T Ő K A R AT Ó L Á S Z L Ó

K Á L M Á N L Á S Z L Ó

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G B Ó K AY A N T A L E L N Ö K

B Á N R É T I Z O LT Á N

C S E R H A L M I Z S U Z S A

G Y Õ R I J Á N O S

S C H E I N G Á B O R

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ S C H I L L E R M A R I A N N

S Z A K M A I L E K TO RO K A S Z A K M A I B I Z O T T S Á G TA G J A I

P E T HŐN É N A G Y C S I L L A

FELELÕS SZERKESZTÕ N A G Y M I L Á N

B O R Í T Ó G R A F I K A S Z Ű C S É D U A

T I P O G R Á F I A B Á R D J O H A N N A

© S U L I N OVA K H T.

© S C H I L L E R M A R I A N N

A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN,

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁSFEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

Tanulói munkatankönyv

A S Z I G E T

M I N T K Í S É R L E T I

L A B O R A T Ó R I U M

F e j l e s z t ő k

Gyeskó Ágnes Molnár Cecília

T A R T A L O M

A S Z I G E T M I N T K Í S É R L E T I L A B O R AT Ó R I U M

5 S Z I G E T J Á T É K O K

35 W I L L I A M G O L D I N G : A L E G Y E K U R A – H E LY Z E T E K , S Z E R E P LŐK É S K A P C S O L ATO K

55 A Z I S M É T LŐDŐ V E Z É R M OT Í V U M O K R E N D S Z E R E

7 1 G O L D I N G R E G É N Y É N E K É R T E L M E Z É S I L E H E TŐS É G E I

7 5 E G Y M Á S I K S Z I G E T – S H A K E S PE A R E : A V I H A R ( I . F E LVO N Á S 1. É S 2. S Z Í N )

83 P Á R H U Z A M O K

A ) P Á R H U Z A M O K A G O L D I N G - R E G É N Y É S A S H A K E S PE A R E - D R Á M A K Ö Z Ö T T

B ) A K É T É V I V A K Á C I Ó É S A L E G Y E K U R A Ö S S Z E H A S O N L Í T Á S A

9 1 S H A K E S PE A R E : A V I H A R

107 A S Z I G E T M I N T U T Ó PI A – J Ó K A I M Ó R : A Z A R A N Y E M B E R

1. S Z I G E T J Á T É K O K

Olyan művekkel, műrészletekkel ismerkedünk meg a következőkben, melyek szigeten ját-szódnak.

Arra is választ keresünk a szigeteken játszódó történetek megbeszélése során, hogy a ha-sonló helyszínből következnek-e egyéb hasonlóságok.

Először meggondoljuk, mit is jelent (lakatlan) szigeten lenni, mi a sziget mint helyszín, mi a jelentősége a szigetnek mint történések helyszínének, miért játszódik ott annyi fi lm, regény, dráma, valóságshow.

Aztán egy szigetre vetődött gyerekekről szóló Verne-regényben mélyedünk el, hogy meg-nézhessük, hogyan viselkednek, milyen problémákkal néznek szembe a szereplők. És mi történik az olvasóval.

1. Sziget

a) Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy sziget? Írj le minél több, ezzel kapcsolatos bármilyen szót vagy kifejezést 3 perc alatt! (Használhatsz pókhálóábrát vagy listázhatsz.)

b) Egyeztessétek együttműködő csoportjaitokban az egyéni asszociációkat!

c) Készítsetek egy csoportábrát legfeljebb 12, legalább 8 elemmel, amelyben a csoport legfonto-sabb képzettársításai szerepelnek!

d) Az osztály közös csomagolópapíron szereplő pókhálóábrájához minden csoport 1-1 általa kivá-lasztott fogalmat írjon föl!

e) Karikázzátok be azokat a szavakat, amelyekre minden csoport asszociált! Mi lehet az oka an-nak, hogy vannak „közös” szavak?

SZIGET

6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 8 . É V F O L Y A M

2. Mi kell a túléléshez? Csoportotok egy gazdag növény- és állatvilágú, változatos éghajlatú lakatlan szigetre ve-

tődik. Mit vinnétek magatokkal? Négyen vagytok, összesen 50 kg poggyászotok lehet, ennyit bír el a mentőcsónak.

a) Először egyedül dolgozz! Mit vinne magával a csoport, ha neked egyedül kellene gyorsan dön-tened? Állítsd a tárgyakat fontossági sorrendbe!

b) Készítsetek csoportban az egyéni listák alapján közös listát, közös poggyászt! A szabály ugyan-az: legfeljebb 50 kg lehet a közös poggyászotok. Állítsátok a tárgyakat fontossági sorrendbe, és mindegyik mellé írjatok néhány szavas indoklást, hogy miért van szükség arra a tárgyra! Döntésetek lehetőleg megegyezésen, ne pedig többségi szavazaton nyugodjék.

c) Hasonlítsátok össze a csoportlistát az egyéniekkel! Van különbség? Melyik lett hasznosabb, jobb? Írj egy észrevételt a füzetedbe ezzel kapcsolatban!

d) Csoportotok választott szószólója olvassa fel a csoport listáját! Hasonlítsátok össze a végered-ményt! Döntsétek el, hogy találtok-e egy legjobb megoldást vagy a csoportlistákból összerak-ható-e egy legjobb lista!

E G Y É N I L I S T A C S O P O R T L I S T A I N D O K

S Z I G E T J Á T É K O K 7

3. Szigetről szól

a) Gyűjtsetek minél több szigeten játszódó vagy szigetről szóló irodalmi alkotást, fi lmet vagy szi-getet ábrázoló képzőművészeti alkotást bármilyen műfajból! (Tüntessétek fel a művek szerzőjét és címét!) Használjátok az internetet, kérdezzétek családtagjaitokat, ismerőseiteket! Együtt is végezhetitek a gyűjtőmunkát.

b) Ha képről van szó, nézzétek meg, ha tudjátok, sőt, hozzátok el az órára; ha szöveges műfajú, akkor próbáljátok megtudni a rövid fabuláját (meséjét)!

4. Miért sziget? Írd le két percben, szerinted miért választ egy író műve cselekményének helyszínéül egy

szigetet? Vagy: Te miért választanál regényed helyszínének egy (lakatlan) szigetet?

5. Mitől különleges a sziget?

a) Mi az oka annak, hogy a sziget mint helyszín népszerű? Írjátok le ötleteiteket néhány szóban!


b) Miben más egy szigeten (ráadásul esetleg lakatlan szigeten) játszódó történet, mint egy város-ban vagy faluban játszódó?

c) Milyen igényt elégítenek ki a szigeten játszódó túlélős valóságshow-k? Miért szeretik nézni az emberek?

d) Mit jelent az elszigetelt/elszigeteltség szó? Milyen szövegkörnyezetben találkozunk vele?

6. Mi szól szigetről?

a) Mutass be egy általad gyűjtött, ismert, szigetről szóló vagy arról készített műalkotást a pá-rodnak! Írj vázlatot a füzetedbe felkészülésképpen. Ennek segítségével beszélj összefüggően 3 percig! Törekedj arra, hogy a párod olyan képet kapjon erről a műről, ami benned él róla!

b) Most a párodat hallgasd meg! A lehető legteljesebben jegyezd meg, amit hallottál!

c) A párok egyik tagja üljön egy paddal odébb! Az új párodnak arról a műről kell beszélned 2 percig, amelyet az eredeti párod mutatott be neked, azaz idegen tollakkal ékeskedsz. Az új pár is készítsen jegyzeteket.

7. Csonka mondatok Egészítsd ki az alábbi mondatokat, majd írd le még két mondatban, ami eszedbe jutott a

Kétévi vakáció olvasása közben vagy utána!

a) A cím alapján azt vártam, hogy a regény

fog szólni.


b) Az összefoglaló jellegű alcímek

az olvasás során,

mert

c) Az adatszerű pontosság (pl. a pontos idő- és helymegjelölések) szerintem azért van a regény-

ben, hogy/mert

d) Szerencsésnek tartom a hajótörött fi úkat, mert

e) Izgalmasnak tartom a regényben azt a részt/azokat a részeket, amikor/amelyben/amelyekben

f) Unalmasnak tartom a regényben azt a részt/azokat a részeket, amikor/amelyben/amelyekben

g)

h)

8. Mikor játszódik a mű? Mennyi a regény cselekményideje?

9. Hol van a sziget, ahova a fiúk vetődnek?

10. Mit sugall a cím? (Nézd meg, mit írtál a 7. feladat a) kérdésére!)

11. Idézzük fel a sziget fontosabb helyeit! Honnan kapták nevüket?


12. Hányan vannak a hajótöröttek? Idézzetek föl néhány nevet! Hányan vannak a banditák?

A 13–17. feladat közül csak egyet kell megoldanotok, majd bemutatnotok a többieknek. A többiek beszámolóját a regény egyes vonatkozásairól jegyezd majd a füzetedbe.

13. Olvassunk és készítsünk térképet!

a) Nézzétek meg Dél-Amerika felfedezésének térképét! Kik és mikor jártak ott először, ahol a regény játszódik?

b) Kikről neveztek el földrajzi helyeket, és melyek ezek?

c) Hol van Auckland? Merre sodródott a regény elején a szkúner?

d) Keressétek meg a Magellán-szoros térképén és a földrajzi atlaszotokban az Evans által emlege-tett helyeket (12. fejezet)! Melyiknek van más neve a regényben?

e) Melyiket nem találtátok meg?

f) Jelöljétek meg a saját térképeteken, hol lehet a Hannover- (Chairman-)sziget!

g) Merre mentek a fi úk haza? Készítsetek útvonaltérképet a saját térképeteken!

h) Véleményetek szerint miért van a regényben ennyi földrajzi adat? Miért ez az adatszerű pon-tosság (vö. 7. feladat c) mondat)? Mi ennek a hozadéka a regényben? Válaszoljatok több össze-függő mondatban!


1 2 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 8 . É V F O L Y A M

14. Expedíciók – a Chairman-sziget térképe

a) Hogyan derül ki, hogy szigeten vannak a hajótöröttek?

b) Hová szerveznek felderítőutakat, kirándulásokat, és kik vesznek bennük részt? Vegyétek szám-ba őket időrendi sorrendben! Melyik útnak mi a jelentősége (cselekményvezetési vagy más szempontból)? Emeljétek ki a legfontosabbakat! Segít a táblázat.

Ú T H O VA ? R É S Z T V E VŐKC S E L E K M É N Y-

B E L I O K A VA G Y C É L J A

E G Y É B J E L E N -TŐ S É G E


c) Soroljatok föl több helyszínt, főként azokat, ahol sok időt töltenek a fi úk vagy nagyon fontosak a cselekményben! Miért lényeges, hogy ilyen sok helyszín van a regényben?


d) Rajzoljátok le a szigetet egy nagy csomagolópapírra! (Baudoin térképe is segít az I. rész 9. feje-zetében.)

15. Technika és életvitel

a) Vizsgáljátok meg ennek a szkúnernek a képét! Hogyan nézhetett ki ehhez képest a Sloughi (100 tonnás, kétárbocos)? Mi a különbség?

b) Miért nem maradhattak a fi úk a hajón? Miért kellett szétszedni? Melyik részét mire tudták használni?

c) Milyen tárgyaik voltak a fi úknak? Keressétek meg a regényben azt a részt, amikor Gordon lel-tárt készít! Miért fontos, hogy anyagi javaik vannak (vö. 7. feladat d) mondat)?

d) Nézzetek utána, mennyi 1 láb, 1 (francia, tengeri) mérföld, 1 gallon!

e) Miért van szerencséjük a barlanggal?

f) Hogyan szervezik meg a fi úk az életüket, milyen a munkamegosztás, ki mit csinál? Emeljetek ki néhány fő tevékenységet!


g) Milyen lehet egy bóla? Hogyan vetik?

h) Ti még mi mindent tennétek ilyen helyzetben? Van-e valami, amire a fi úk nem ügyeltek, nem fordítottak gondot vagy nem volt rá igényük?

i) Mennyire tartjátok valószerűnek az élet ilyen tudatos megszervezését 12-14 éves fi úk esetében?

16. Állatok és növények

a) Írjatok föl minél több állatot és növényt, amelyeket említenek a regényben! Néhány érdekeset mutassatok be a regény alapján!

b) Milyen biológiai vagy rendszertani hiba található a regényben? Szerintetek mi ennek az oka?


c) Azonosítsátok a regény leírásai alapján ezeket az állatokat!

d) Keressétek meg a lexikonban ennek a három állatnak a leírását! Jegyezzétek föl a szigetlakók szempontjából lényeges vonásaikat! Mire használják őket a fi úk?


e) Keressetek a regényen belül is precíz állat- és növényleírásokat! Mi a célja a részletes leírások-nak?

f) Az állat-, a növényvilág, a környezeti és az éghajlati tényezők szempontjából miért szeren-csések vagy balszerencsések a szigetlakók? Milyen veszélyforrások vannak a szigeten ebből a szempontból?

g) Miből lesz valódi veszély, és hogyan hárítják el a fi úk?


17. A szereplők rendszere

a) Csomagolópapíron ábrázoljátok a szereplők rendszerét! Helyezzétek el a neveket úgy, hogy térben kialakuljon az egymáshoz tartozók halmaza! Ábrázoljátok nyilakkal az egyes szereplők közti konfl iktusokat (↔)!

b) Milyen egy 19. századi angol iskola szabályrendszere (I. rész 3. fejezet)? Hasonlítsátok össze például a Harry Potter-regényekben és az Abigélben megismert bentlakásos iskola szabályai-val!

c) A szigetet az iskolájukról nevezik el a fi úk. Szerintetek miért?

d) Hasonló helyzetben ti is el tudnátok képzelni, hogy az iskolátokról nevezzétek el a szigeteteket? Miért igen, miért nem?

e) Mi a faggizmus? Miért nem érvényesítik ezt a szabályt a szigeten? Hogyhogy nem lesz belőle konfl iktus?

f) Milyen célt szolgál a szereplők 3. fejezetbeli jellemzése, családi, vagyoni helyzetük bemutatá-sa? Mennyi információt hasznosítunk ezekből a későbbiekben?


g) Miért a vezetéknevükön szerepelnek a fi úk? Moko és Jacques miért kivételek?

h) Mi a szerepe a nemzeti hovatartozásnak a műben? Mi a jelentősége annak, hogy Gordon ame-rikai, Briant francia?

18. Egy kis helyesírás

a) Keresd meg a Magyar helyesírás szabályai című könyvben a Tulajdonnevek helyesírása részben, mely szabályok vonatkoznak a sziget neveinek és azok -i képzős származékainak helyesírására! Írd ki a szabályzatból az erre vonatkozó számokat és melléjük a szabályok lényegét!

b) Szerinted miért éppen ez a szabály? Találj logikus magyarázatot! Sikerült? Miért igen, miért nem?

c) Írj fajtánként 1-1 általad ismert, létező földrajzi nevet példaként!

d) Magyarázd meg, miért írjuk máshogyan: Bükkerdő – Ingovány-erdő; Déli-mocsár – Homokos puszta.

19. A regény nyelve

A) Olvasd el a regény 1. fejezetét!

a) Olvasás közben gyűjtsd ki mindazokat a szavakat, kifejezéseket, mondatokat, amelyek meg-akasztanak olvasás közben, amelyek furcsák a mai olvasó számára!

b) Nézz utána azoknak a szavaknak, amelyeknek nem tudod a jelentését! Jegyezd is fel őket!

S Z A V A K J E L E N T É S E K

B) Olvasd el a regény 1. fejezetét!

a) Olvasás közben jelöld meg azokat a szavakat, kifejezéseket, akár teljes mondatokat, amelyek, furcsák, régiesek a mai olvasó számára!

b) Válassz ki egy olyan részletet a fejezetből (20-30 sort), amelyben különösen sok ilyen furcsa-ságot találtál, és írd át mai nyelvre! (A szöveg tartalmán ne változtass, csak egyes szavakon, kifejezéseken, mondatszerkezeteken!)


C) Tekintsd át az első fejezetet!

a) Tekintsd át az első fejezetet és az előtte álló rövid összefoglalót!

b) Bontsd szakaszokra a fejezetet az összefoglaló szerint! Írd a margóra a „címszavakat” vagy számozd be a címszavakat és a nekik megfelelő részeket!

c) Mi a „címszavak” nyelvi jellegzetessége?

S Z I G E T J Á T É K O K 2 1

d) Milyen részletek vannak kiemelve a címszavakban, és vajon miért?

e) Írj 5 mondatot arról, hogy mennyiben gyorsítja vagy lassítja a fejezetek élén álló „kivonat” a regény olvasását!

D) Fussátok végig a regény fejezetei élén álló „kivonatokat”!

a) Ezek alapján beszélgessetek az alábbi kérdésekről!

b) Előhívják-e a cselekményt ezek a „kivonatok”? Hogyan utalnak a cselekményre?

c) Hogyan, mennyiben torzítják a cselekményt ezek a kivonatok?

d) Segítik-e az olvasást ezek a kivonatok? Ha igen, hogyan? Megakasztják-e az olvasást? Ha igen, hogyan?

e) Írjátok le, milyen funkciói lehetnek a „kivonatoknak”!

f) Az alábbiakban néhány, hosszabb-rövidebb elbeszélő mű éléről kiemelt „kivonatot” olvashat-tok. Írjátok fel a legfontosabb nyelvi és tipográfi ai különbségeket közöttük! Készüljetek úgy, hogy a többieknek be kell mutatnotok ezeket a típusokat!

I.Hatodik napNegyedik novellaChichibio, Currando Gianfi gliazzinak szakácsa, talpraesett válaszával mentegetődzvén, Cur-rado dühét kacagásra fordítja, s megmenekül a büntetéstől, mellyel Currado fenyegette.


II.XII. FEJEZET– amelyben kiviláglik, hogy a kis Misi egész életében minden munkáját ugyanolyan cso-dálatos és rendkívüli zűrzavarok és kétségbeejtő válságok között vitte végbe, mint első kis versének költését

III.ELSŐ VIRRASZTÓAnzelmus diák bal esetei – Paulmann tanár spanyol dohánya és a zöld kígyók

IV.ELSŐ FEJEZET(melyben az olvasó megismerkedik két öreggel s leányukkal, ki életük bálványa, és hall egy körülményes pusztai kirándulásról is)

V.TIZENEGYEDIK FEJEZETmelyben a világ legelőkelőbb szállodájáról van szó

VI.X. FEJEZETAmelyben Róbert Gida estélyt ad Micimackó tiszteletére, egyben szerző és olvasó elbúcsúz-nak egymástól.

g) Van idézet, amelyikre ráismertetek? Az ismeretleneknek próbáljatok utánakeresni vagy kérdez-zétek meg tanárotokat. A szerzőket és a címeket írjátok az idézetek mellé.

h) Gyűjtsetek olyan részleteket fi lmekből, zenéből, újságokból stb., amelyek a fenti „kivonatok-hoz” hasonló vagy velük azonos szerepet játszanak!


i) Olvassátok el az alábbi meghatározást! Foglaljátok össze a lényeget úgy, hogy egyikőtök el tudja majd magyarázni a többieknek!

E) Gyűjtsetek olyan kifejezéseket a regény szövegéből, amelyeknek a jelentését nem ismertétek eddig!

Soroljatok fel olyanokat is, amelyeket a fi úk alkottak, csak az ő nyelvhasználatukra jellemző, illetve olyanokat, amelyeknek a jelentése átalakult a szigeten!

Az alábbi táblázat segít a megoldásban.

A R E G É N Y B Ő L M E G I S M E R T

„ S Z A K K I F E J E Z É S E K ”

A F I Ú K Á L T A L A L K O T O T T S Z A V A K

S Z A V A K , A M E L Y E K A S Z I G E T E N Ú J

J E L E N T É S E K E T K A P T A K

Novellaciklusokban vagy számozott fejezetekre bontott regényekben gyakran találkozhatunk előzetes tartalom-összefoglalókkal. Ezeknek sokféle szerepe lehet. Volt, amikor például az eredetileg fejezetenkénti folyóiratközlés miatt megszakított olvasás folyamatosságának megte-remtését segítették elő, azaz az olvasó tájékozódását szolgálták, azt, hogy újra „képbe kerül-hessen”. Az előzetes summázat, címke vagy vignetta érdekességével, esetleg titokzatosságával vagy hangzatosságával szolgálhat egyszerűen az érdeklődés felkeltésére. Van, amikor valóban a fejezet cselekményének lényegét emeli ki, esetleg azért, hogy az olvasó ne csupán a történetre fi gyeljen, hanem a rejtett fi nomságokra is. Előfordul, hogy az előzetes summázat tudatosan félrevezeti az olvasót, s éppen a fejezet lényegét titkolja el, hogy meglepetést szerezzen. Olyan esettel is találkozhatunk, amikor ez a vignetta a későbbiekben leírt történés erőteljes értékelését tartalmazza. Ennek az előzetes értékelésnek a célja lehet a későbbi elbeszélés tehermentesítése az erkölcsi ítélkezés alól, de akár arra is szolgálhat, hogy az olvasóból jelentősen más, a vignet-tában leírtakkal kifejezetten vitázó értékelést csalogasson elő. Az előzetes summázat, összegzés szolgálhat a rákövetkező történet példázatszerűségének, szimbolikus, jelképes értelmezésének tudatosítására, ilyen értelmezés ösztönzésére is. Az előzetes summázat, a címke nemegyszer ironikusan utal arra a történettípusra, műfajra vagy beszédmódra, amit a rákövetkező szöveg kifi guráz. Annyi általában is elmondható, hogy a címkék, az előzetes summázatok az elbeszélt történethez képest mindig bizonyos távlatot teremtenek, így akarva-akaratlanul rámutatnak arra, hogy a történet, az elbeszélt világ nem egyszerűen van, hanem valaki valahogyan elbeszéli, az elbeszélés révén megteremti: azaz a címkék, előzetes summázatok kicsit kiemelnek az elbeszélt világból, és rámutatnak az elbeszélés műveletére, tevékenységére.



20. Olvasd el a kalandregényről szóló szöveget, és igazold, hogy a Kétévi vakáció ka-landregény!

A K ALANDREGÉNY

A regény műfajának egyik változata, melyben a hős vagy hősök kalandjai, fordulatokban gazdag megpróbáltatásai, esetleg hőstettei állnak a középpontban. A középkori lovagre-gények, a csavargó történetek, az ún. utaztató regények, a kincskereső és az indiánre-gények is ebbe a csoportba tartoznak. A legtöbb kalandregényt nem a magas irodalom részeként tartják számon, hanem az ún. szórakoztató irodalomba (erről fog szólni az 5. fejezet) sorolják. Természetes műfaji követelmény, hogy a cselekmény legyen nagyon gazdag, bővelkedjen váratlan, meglepő fordulatokban, azaz legyen nagyon izgalmas. A jellemek kidolgozottsága ehhez képest másodlagos, gyakori megoldásként a szereplő-ket két csoportra osztják: jókra és rosszakra. A műfaj hagyományához tartozik a legtöbb-ször szerencsés végkimenetel.

Minden epikus mű fölfogható késleltetések sorozataként. Az olvasót a kíváncsiság hajtja előre az olvasás során. Általában valamilyen rejtély megoldódását várjuk vagy valamilyen küzdelem kimenetelére vagyunk kíváncsiak. A kalandregényben ezek szinte kizárólagos elvárásainkká válnak, tulajdonképpen csakis erre megy ki a játék.

a) Mi igazolja, hogy Verne regénye kalandregény? Írj 4 érvet, példát a regényből!

b) Milyen rejtélyek vannak a regényben? Írj legalább kettőt!

c) Milyen küzdelmek kimenetelét várjuk? Írj legalább kettőt!

d) Nézd meg, mit írtál a 7. feladat e) és f) mondatába! Módosult a véleményed vagy megerősö-dött?


21. Gyűjtsétek össze, milyen konfl iktusok vannak a fi úk között a banditák érkezése előtt! Menjetek a témafalhoz, segítségképpen nézzétek meg a szereplők rendszerét.

22. Kérdezzük a szerzőt!

a) Szerintetek melyik konfl iktus oldódik meg életszerűen, hitelesen? Melyik nem? Miért? Kérdezzük a szerzőt! (Tegyetek föl kérdéseket a szerzőnek a konfl iktusokkal kapcsolatban!)

Vitatkozzatok a szerzővel, ha más a véleményetek, mint az övé!

b) Szerintetek a konfl iktusok inkább a helyzetekből vagy inkább a jellemekből adódnak? Keresse-tek példákat!

c) Ezek a konfl iktusok mennyiben tükrözik a felnőttek társadalmát? Kérdezzük a szerzőt!


d) Miből lehetett volna még (nagyobb) konfl iktus? Miért nem lett? Kérdezzük a szerzőt!

e) Miért szerepelteti a szerző a banditákat az utolsó harmadban, azaz miért váltja föl a belső konf-liktusokat egy külsővel? Kérdezzük meg tőle!

23. Készítsétek el a kapott kártyán lévő szereplő jellemtérképét! Négy jellemvonást írjatok, és mindegyikhez 2-2 érvet a műből!

Doniphant v.Briant v.Gordon

1. jellemvonás 2. jellemvonás

3. jellemvonás 4. jellemvonás


24. Az elbeszélő magatartása

a) Miről tájékoztatja az olvasót az elbeszélő?

b) Mi az előnye és mi a hátránya ennek a technikának?

c) Hogy nevezzük az ilyen, erre a regényre is jellemző elbeszélői magatartást?

25. Mintamondatok a műből

a) Figyeld meg az alábbi mondatokat (1–5.)! Mi jellemzi ezeket? Mi lehet az elbeszélő szándéka velük?

(1) Hát egyetlen férfi sincs a hajón? Kapitány, aki irányítaná? ... Nem! Senki sincs!

(2) …hogyan tudnák ezek a magukra hagyott, és csak a hajóról megmentett készletekkel rendel-kező fi úk életben tartani magukat?

(3) Meg tudnak-e élni az ifjú hajótöröttek, ha néhány hetet itt kell eltölteniük?

(4) De nem! A szerencsétlen embernek meg kellett halnia.

(5) Igen! A derék fi ú vállalta az utat.

b) Hogyan tudnád jellemezni az elbeszélő nyelvét a 6–11. számozott részletek alapján?

(6) …kedves fegyverével csendben kell maradnia.

(7) Phann, ez a derék állat a tűz mellé heveredve élvezte a fi nom vadpecsenye szagát.

(8) …mind olyan szerzemény, mely lelkes fogadtatást érdemel.


(9) A szórakozásban bővelkedő nap kitűnően telt el.

(10) …szeretetre méltó segédje, Service.

(11) Ezután a bárka, amelyet a biztos kezű kormányos vezetett…

c) Zavart vagy inkább tetszett ez a nyelvhasználat? Meg tudod fogalmazni, miért?

26. Vélemények Verne regényéről

a) Olvasd el az alábbi kritikákat! Írj róluk rövid tartalmi vázlatot!

1. KRITIKA: Furcsa ez a sziget, a Kétévi vakáció szigete. Lehetne Defoe szigetének az utódja, a Stevenson szigetének a rokona, a Golding szigetének az előde. Csakhogy ennek a szigetnek nincs karaktere – nincs igazi „jelentése” –, és ezért nincs mágneses erőtere sem, mint a kincses szigetnek. ...csupán a megszelídített kaland és a személytelenné tett egzotikum majdnem ki-számítható fordulatai tartják ébren a megfáradt érdeklődést. Robinsont szigetre veti a kegyetlen tenger. Ott – néhány partra dobott eszközzel – a maga történelmi tapasztalataiból újjáteremti a civilizációt, megindítja az egyszemélyes történelmet. Így lesz a szigetlakó átlagburzsoá históriája az ember történetiségének, a polgárság világot formáló hitének mítosza. Verne iskolásait is szi-getre veti a kegyetlen tenger. Ott – a partra dobott bőséges készletekkel – és a maguk történelmi tapasztalataival két évre megőrzik a civilizációt, és megvárják a kívülről jövő felszabadítást. Így lesz a szigetlakó átlaggimnazisták históriája egy egyszeri hajótörés boldog megoldásba torkolló kalandsorozata. Poszler György

2. KRITIKA: A Kétévi vakációt fekete-fehér emberábrázolása, problémamentes világképe sorolja a gyermekirodalom alkotásai közé. A kalózok – az egy Forbes kivételével – végtelenül gonoszok, a gyerekek pedig alapvetően jók, még a hiúságában sértett Doniphan is becsületes és bátor, cél ja elérése érdekében aljas eszközökkel még véletlenül sem él. Hibáját, tévedését pedig végül – természetesen – belátja. Ez az emberkép határozza meg a regény cselekményének szerkeze-tét is: mivel a gyerekek közötti konfl iktus nem „vadulhat el”, az izgalom fönntartása érdekében új, a „rendes emberek” világához képest külső konfl iktusforrást, külső ellenséget kell behozni a regény be, a kalózokat.

Hasonló szerkezeti gyengeségnek tekinthetjük a Jacques titka (tudniillik, hogy ő oldotta el a Sloughi köteleit) körüli meglehetősen átlátszó és hosszadalmas sejtetést és késleltetést.


b) Mit jelent az 1. kritikában, hogy „megszelídített kaland”, „személytelenné tett egzotikum”, „nincs mágneses erőtere”?

c) Miért ifjúsági (gyermek-) regény a 2. kritika szerint ez a mű?

d) Miben rejlik a regény varázsa a kritika szerint?

Mindezek ellenére Verne mesélőkedve, az a tanáros-gyermeki lelkesedés, ahogyan egy-egy állatfajt (vikunya, nandu, guanakó) meghatároz, egy-egy növény hasznosítását (pl. a tejfa), a fogaskerékből a szekérkerék készítésének műveletét vagy a sárkánykészítést elmagyarázza, ahogy egy-egy humoros alakot, helyzetet megteremt (pl. a struccot mindenáron meglovagolni akaró Service-t), alighanem elhallgattatja az olvasóban a fenntartásokat, a kritikát. A felfedezések, a gyarapodás, a birtoklás, a leltárbavétel – a Robinson olvasója számára oly ismerős – örömei is hozzájárulnak a regény hatásához. No és persze magának a két évig tartó nagyvakációnak az idillje, a gyermekek társadalmának utópisztikus-valószerűtlen harmóniája is rendelkezik valami-lyen varázserővel. Arató László


e) Jelöld meg azokat a megállapításokat a kritikák bármelyikéből, amelyekkel egyetértesz!

f) Írj ki olyan megállapításokat a kritikákból, amelyekkel nem értesz egyet. Érvelj ellenük!

27. Fejezd be a mondatokat, majd írj saját értékelő mondatokat erről a regényről, illetve az elmúlt 5 órán tapasztaltakról.

Szerintem Verne regényének nagy erénye az, hogy

Szerintem Verne regényének nagy gyengesége az, hogy


28. Választható feladatok Dolgozz a füzetedbe vagy külön lapra! Készíts könyvillusztrációt!

(1) Rajzold le a csomagokkal teli tutajt! Rajzold le a sárkányt vagy a fölemelkedés jelenetét! Készíts felülnézeti lakberendezési rajzot a barlangokról! Rajzolj le számodra ismeretlen állatokat vagy növényeket, ahogyan elképzeled őket a regény leírása alapján!

(2) Sorolj ételeket, amiket a fi úk ehettek, és írd le a receptjüket! (Magad is kitalálhatsz ételeket, de a karácsonyi menü ételeinek receptjét is leírhatod.)

(3) Írd meg Baxter naplójának egyik részletét egy fontos eseményről! Írd le, hogyan mesélhette el Jacques otthon a szüleinek végzetes csínytevését!

(4) Írj át egy jelenetet a regényből! Válassz olyat, amelyet nagyon máshogyan képzelsz, mint az író!

(5) Írd meg röviden, hogyan végződne a kétévi vakáció a szigeten, ha nincsenek banditák!

29. Gondolkodástérkép az ideális szigetről

a) Milyen lenne a te ideális szigeted? Jegyezd föl az ötleteidet, és a szempontokat is tudatosítsd magadban!

b) Alkossátok meg általatok kitalált szempontok alapján a gondolkodástérképet a csoport által elképzelt ideális szigetről. Milyen szempontok szerint kell egy ideális helyet, környezetet elkép-zelni, megalkotni?

c) Mutassátok be egymásnak munkátokat!


30. Írás saját magam számára Írj a saját szigetedről egy összefüggő szöveget! Nem baj, ha már a csoport véleménye,

ideális sziget-képe befolyásol. A gondolkodástérkép segít a szöveged logikájának kialakí-tásában.

Először válassz magadnak nézőpontot: lehet személyes (már ott élsz, és leírod élményeidet napló vagy levél formájában), de lehet külső nézőpontú tanulmány, értekező jellegű, tárgyila-gos, leíró szöveg is.


31. Kilépőkártya

a) Írj le két olyan fontos gondolatot, amit az elmúlt órákon értettél, tanultál meg!

b) Melyik feladat okozott nehézséget számodra és miért?

c) Írj le egy-két olyan kérdést, ami foglalkoztat, de eddig nem kaptál rá választ!

32. Szempontok Verne: Kétévi vakáció című regényének feldolgozásához, bemutatásához

(1) Néhány mondatban ismertesd a cselekményelemeket: hol és mikor játszódik a regény, kik a szereplők?

(2) Milyen fontos események történnek velük a szigeten?

(3) Milyen a fi úk egymáshoz való viszonya, milyen konfl iktusok, problémák származnak ebből?

(4) Milyen egyéb problémáik vannak, milyen feladatokat kell megoldaniuk?

(5) Miféle aprólékos leírásokat olvashatunk a regényben (helyszínekről, növényekről, állatokról, leltár)? Miért vannak ezek benne?

(6) Mi a fő probléma a regény második részében, izgalmasnak találtad-e ennek bemutatását?

(7) Milyen izgalmas és milyen unalmas részek voltak a regényben véleményed szerint?

(8) Mik a regény erősségei és mik a gyengeségei?

(9) Rajzold le a szigetet a többieknek a regény utasításait követve egy nagy (A/5) papírra!

(10) Olvasd föl a többieknek a kedvenc részletedet vagy akár részleteidet a regényből!

(11) Írj könyvajánlót a többieknek, és olvasd föl!

(12) Írj találós kérdéseket a könyvben szereplő állatokról, növényekről, tárgyakról!

2. W I L L I A M G O L D I N G : A L E G Y E K U R A H E L Y Z E T E K , S Z E R E P L Ő K É S K A P C S O L A T O K

A következő órákon Golding népszerű, fi lmen is többször földolgozott regényével foglalko-zunk. Először a szigeten játszódó regény alaphelyzeteit, a főbb szereplőket és kapcsolataikat vizsgáljuk. Megpróbálunk rájönni arra, hogy miből fakad a fi úk egymás közötti viszonyainak működése vagy működésképtelensége.

A megbeszélés során végig legyen nálatok a regény minél több példányban, hogy bármi-kor megkereshessetek egy-egy szövegrészt.

1. A cím

a) Adjatok más címet az olvasott regénynek!

b) Beszéljétek meg, melyik cím mit emel ki, hogyan utal a műegészre!

2. Írjatok jól használható szempontokat a regény vizsgálatához, vessetek fel olyan prob-lémákat, amelyekről szerintetek feltétlenül beszélni kellene!

3. A sziget Lapozz vissza, nézd meg, amit az előző rész 4. és 5. feladatához írtál, illetve idézd föl

magadban, amiről akkor beszélgettetek, nézd meg a pókhálóábrád! Mi a jelentősége annak, hogy Golding regényének helyszíne egy sziget?


4. A szigetről szóló szöveg tanulmányozása

a) Olvasd el az alábbi ismertető szöveget, közben jelöld a szöveg mellett

(1) azokat az információkat, amelyekről már beszélgettetek órán (√),

(2) amelyekről egészen más dolgok hangzottak el vagy te nem értesz egyet velük (–),

(3) amelyek új információt tartalmaznak, és érdemes megjegyezni vagy felhasználhatónak tartod a későbbiekben (+),

(4) amelyeket nem értesz vagy még át kell gondolnod, például idegen szó, túl bonyolult a mondat, a mondatok közötti kapcsolat nem érthető (?)

(5) és amiről eszedbe jutott valami saját gondolat (*). Ezt a gondolatot jegyezd is föl magadnak!

(6) Ha van olyan a szövegben, amit nem értesz, próbáld följegyezni, megfogalmazni azt is, miért nem érted!

A kérdőjeleidet és a csillagjaidat számozd, hogy vissza tudd keresni a jegyzeteidben!

b) Húzd alá a szövegben azokat a szavakat, amelyeket nagyon fontosnak tartasz („kulcssza-vak”), és azokat a mondatokat is, amelyekben a legfontosabb információkat találtad („té-telmondatok”)!

5. Utópiák

a) Gyűjts még utópiákat és negatív utópiákat (regényeket, fi lmeket) az internetről vagy könyvtár-ban!

b) Olvasd el vagy nézd meg valamelyiket, és tarts róla ötperces beszámolót az osztálynak vagy írd meg róla személyes véleményedet!

6. A regény cselekményelemei

W I L L I A M G O L D I N G : A L E G Y E K U R A 3 7

Ki nem képzelte még magát lakatlan szigetre, távol a világ zajától, paradicsomi állapotok közé? Az

irodalomban is ősrégi helyszín, ezerszínű motívum a sziget. Már az Odüsszeia, a világirodalom

egyik legelső alkotása tele van szigetekkel. Azután következik Lukiánosznál, az ókori görög próza-

írónál a Boldogok Szigete, később, a reneszánsz korában az angol Morus Tamás és az olasz

Campanella utópiáinak Sehol Szigete. Robinson Crusoe Daniel Defoe megálmodta szigetéről, Ver-

ne Rejtelmes szigetéről, Stevenson Kincses szigetéről pedig talán te is olvastál vagy hallottál már.

Miért fordul nem egy író teremtő képzelete éppen e helyszín felé, mit jelenthet a sziget, mi

mindenre adhat módot? Minden mű kicsit másképp válaszol ezekre a kérdésekre. Annyi azonban

bizonyosnak tűnik, hogy a sziget zárt, határolt s így felderíthető világ, ugyanakkor az újonnan

érkezőnek – ekként tehát az olvasónak is – mindig titkokat, izgalmakat rejt. Maga a műalkotás is

sokak szerint ilyen sziget, zárt teljesség, József Attila szavával: „határolt végtelenség”. Meglehet,

ez is vonzza az alkotókat e helyszín felé.

Egy ilyen zárt világban talán jobban láthatók, tanulmányozhatók azok a folyamatok, értékrendek,

amelyek a nagyvilág kavargásában, bonyolultságában áttekinthetetlenek maradnak. Az irodalom né-

melyik szigete olyan, mint egy nagyítólencse vagy egy kísérleti laboratórium: a folyamatok, jelenségek,

a vizsgált anyag tulajdonságai felnagyítva, tisztábban, a zavaró mellékkörülményektől mentesen válnak

láthatóvá. A sziget az emberrel folytatott kísérletek laboratóriumává válhat: a megszokott körülmények

közül kiszakítva, a szigeten magára hagyva vagy sorstársaival összezárva az ember alapvető tulajdon-

ságai jobban kiütközhetnek, felerősödhetnek. A civilizációtól, az otthoni szokásrendtől távol felszínre

törhet az eredendő emberi természet – feltéve, hogy van ilyen –, vagy éppen ellenkezőleg: a szigetre

vetődőket kibocsátó, felnevelő társadalom szokásai, normái kerülnek erősebb és új megvilágításba.

A sziget nemegyszer modellje, azaz kicsinyített, működő mása is a „nagy” társadalomnak.

Természetesen az „otthoni” normák, értékrendek vagy – éppen ellenkezőleg – a civilizációban

elfedett eredeti emberi természet megjelenítése csak kettő a rengeteg lehetőség közül, hiszen a

sziget gyakran inkább az álmok beteljesülése, a vágyott, tökéletes világ, nem pedig „kísérleti la-

boratórium”.

A sziget mint helyszín vagy irodalmi motívum gyakran összekapcsolódik az utópia műfajával. Az

utópia (= seholhely, seholsincsország) egy olyan eszményi társadalmat ír le, amely sehol nem található

meg, csupán a vágyak, a képzelet világában. A műfaj elnevezését Morus Tamás (angolosan: Thomas

More) Utópia című könyve nyomán kapta. Campanella Napállama mellett utópiának vagy legalábbis

az utópiák ősének szokták tekinteni a nagy görög fi lozófus, Platon Állam című művét is.

A huszadik század inkább negatív utópiákkal vagy más néven antiutópiákkal ajándékozta meg a

műfaj kedvelőit. Ezek (pl. Orwell 1984-e, Zamjatyin Mi című regénye, Huxley Szép új világa) nem

az eszményi, a vágyott társadalmat, hanem ennek éppen ellenkezőjét, a fenyegető, riasztó világot

állítják elénk. Nem a legjobb, hanem a legrosszabb lehetőségek megvalósulását.

Az utópisztikus elem és az „otthoni” normák erőteljesebb megvilágítása gyakran széjjelválaszt-

hatatlan: a Robinson Crusoe például egyszerre jeleníti meg az angol polgár szorgalmat, takaré-

kosságot, találékonyságot, önálló kezdeményezőkészséget becsülő értékrendjét és az eszményi

állapotnak csak a képzeletben létező valamilyen idilljét.


a) Hogyan kerültek a gyerekek a szigetre? Mi történik a géppel? Miért nincs velük felnőtt?

b) Mikor játszódhat a regény? Mi folyik a nagyvilágban a szigeti élet idején?

c) Honnan tudhatjuk, hogy a regény nem a II. világháború idején játszódik?

d) Mennyi időt töltenek a fi úk a szigeten? Tudunk-e pontos választ adni? Mik jelzik az idő múlását?

e) Le lehet pontosan rajzolni a szigetet? Készíts rajzot a szigetről! Hagyatkozz a képzeletedre!

f) Még milyen dolgokat nem tudunk pontosan?

g) Ha a regény a jövőben játszódik, miért nem kapnak nagyobb hangsúlyt a sci-fi -elemek? Gon-dolj arra, amit megbeszéltetek a sziget helyszínről és amit a 4. feladatban olvastál!

7. A sziget nyelve

a) Gyűjtsetek a regény szövegéből minél több olyan kifejezést, amelyek a sziget addig név nélküli helyeire, tárgyaira, növényeire, jelenségeire stb. utalnak!


b) Néhány esetében nézzetek utána a regényben, hogy minek az alapján jöttek létre ezek a kife-jezések! (Próbáljátok alkalmazni azokat a fogalmakat, amelyeket a nyelvi változásról, illetve a lexémaalkotásról eddig tanultatok!)

8. Helyzetek, szereplők és kapcsolatok Válaszoljatok párban egy kérdésre, és jegyzeteljétek a többire a választ!

a) Milyen reményekkel, vágyakkal néznek a főszereplők a szigeti életük elébe? Milyen a hangulatuk a regény elején? Tekintsétek át ebből a szempontból az 1. fejezetet!

b) Vizsgáljátok meg a vezérválasztás folyamatát! Miért van szükség egyáltalán vezérre? Kik az esélyesek? Miért Ralphot választják?

c) Milyen célokat tűz ki Ralph a 2. gyűlésen? Miért fontosak ezek? Miért tekintélyes vezető Ralph? Milyen hibát követ el már a regény elején?

d) Mi vetíti előre a 2. fejezet végén a helyzet későbbi rosszra fordulását? Hogyan viselkednek a tűzgyújtási jelenetben a gyerekek?


e) Milyen szerepe van Röfi nek Ralph mellett? Soroljatok föl olyan gondolatokat, ötleteket, amelyek tőle származnak. Rokonszenves vagy ide-

gesítő fi gura? Miért?

f) Vizsgáljátok a harmadik fejezetet! Mi az, amit Ralph tud és érez, de Jack nem? Mi az, amit Jack tud és érez, de Ralph nem? Mi

okozza vitájukat? Mi bomlasztja föl a sziget társadalmának rendjét?

g) Röfi szerint a szigeten kialakult minden baj oka Jack. Gyűjtsetek érveket Röfi állítása mellett és ellen. Máshol azt mondja, Ralph hibát követett el avval, hogy megsértette Jack vadászait. Ha nem

sérti meg, akkor elkerülhető lett volna a szakítás?

h) A történet során hol válik egyértelművé, hogy a két (kezdetben három) cél között feloldhatatlan ellentét feszül, és hogy a kettő között fontossági sorrendet kell felállítani?

Szerintetek hogyan lehetett volna ezt az ellentétet feloldani?

i) A regényben a fi úk három társuk halálát okozzák. Ki a három áldozat? Fejtsétek ki a három haláleset oka és jellege közötti különbséget! Ki lenne a 4. áldozat? Az ő halála mennyiben különbözne az előzőekétől?


j) Milyen szerepet tölt be Simon Ralph mellett és a közösség számára? Hányszor szólal meg, mit mond, és főként mit csinál?

A regény szerkezetét leírhatjuk úgy is, hogy a gyűléseket tekintjük pilléreknek. Ezért vizs-gáljuk meg a gyűléseket külön-külön.

9. Az 1. gyűlés

a) Ki, miért és milyen körülmények között hívja össze a gyűlést?

b) Hol és melyik napszakban gyűlnek össze a fi úk, kb. hányan?

c) Mik a fontosabb „programpontok”?

d) Milyen fontos döntések, határozatok születnek?

e) Vizsgáljátok meg, hogyan teremti meg a hangulatot a környezet leírása?

f) Minek nevezi az elbeszélő a vezérválasztást?

10. A 2. gyűlés

a) Ki, miért és milyen körülmények között hívja össze a gyűlést?

b) Milyen fontos információkat tudatnak a többiekkel a felfedezőút résztvevői?

c) Milyen szabályokat fogalmaznak meg?

d) Hogyan viselkedik Ralph, hogyan bátorítja a többieket? Milyen szót használ a szigeti életre?


e) Hogyan reagál Ralph és hogyan Jack a kígyó-izékre? A két magatartást hogyan minősítenétek?

f) Milyen két célt fogalmaznak meg és hogyan?

g) Mi vetíti előre, hogy a frissen hozott törvényeket valaki meg fogja szegni?

11. A 3. gyűlés

a) Milyen probléma és milyen siker előzi meg a 3. gyűlést?

b) Ki, mikor, mi célból hívja össze?

c) Milyen problémákat fogalmaz meg Ralph, milyen fontossági sorrendet állapít meg a célok között?

d) Mi lehet az oka, hogy fölmerül a szörny problémája?

e) Hogyan és miért csúszik ki a gyűlés alól a talaj? Mivé válik a gyűlés? Milyen, a korábbi megállapodásokat felborító, Ralph álláspontjával szembeszegülő mondatokat

mond ki Jack?

f) A gyűlés után mit fogalmaz meg Ralph, Simon és Röfi ?

12. A 4. gyűlés

a) Miért, kik és mikor hívják össze?

b) Milyen információ derül ki?

c) Mit határoznak?

d) Hogyan bomlanak tovább az emberi kapcsolatok és hogyan alakul a szabályokhoz való vi-szony?


13. Az 5. gyűlés

a) Ki és miért hívja össze?

b) Mitől háborodik föl Jack, miért éppen most akarja kenyértörésre vinni a dolgot?

c) Miféle hangzatos, népszerűségre törekvő, de hazug állításai vannak Jacknek?

d) Vajon miért nem követi Jacket a tömeg vagy legalább egy-két gyerek?

e) Mi történik a tűzzel?

f) Mi történik közvetlenül a gyűlés és a tűzgyújtás után?

14. A 6. gyűlés

a) A 6. gyűlést megelőzi egy másfajta gyűlés. Mi ez, miben különbözik az eddigi gyűlésektől?

b) Kik, mikor és miért vesznek részt a 6. gyűlésen?

c) Mit határoznak el, miben reménykednek?

d) A bandához érve mit mond Ralph és miért?

e) Milyen Röfi , majd Ralph szónoklata, és milyen hatást ér el?

15. A gyűlés sikere

A) Vizsgáljátok meg a saját gyűlésjeleneteteket! Tervezzétek meg a jelenetet úgy, hogy sikeresebb kimenetelű legyen a gyűlés! Hogyan kellett volna beszélnie Ralphnak, Jacknek és a többieknek, hogy sikeresebb legyen a

gyűlés? Játsszátok is el a jelenetet!

B) Vizsgáld meg a saját gyűlésjelenetedet!


Írd át úgy a szöveget, hogy sikeresebb kimenetelű legyen a gyűlés! Hogyan kellett volna beszélnie Ralphnak, Jacknek vagy másoknak, hogy sikeresebb legyen a gyűlés?

16. Ralph jelleme

a) Idézzétek fel a 8. feladat b), c), f) és g) részét és a gyűlések összefoglalását! Ezek is segítsége-tekre lesznek Ralph jellemtérképének megalkotásában.

b) Miért nem nevezhető Ralph tökéletes vezetőnek? Idézzétek föl azokat a pillanatokat, amikor nem áll helyzete magaslatán!

c) Melyek a jó vezetői tulajdonságai?

d) Hogyan viszonyul általában a többiekhez, ezen belül Röfi hez és Simonhoz?

e) Milyen vétkeket, bűnöket követ el Ralph, mennyiben vannak benne is jelen Jack kellemetlen tulajdonságai?

f) Miért éppen Ralphot gondoljuk a regény főszereplőjének? Mi minden segíti elő, hogy az olvasó vele azonosuljon?

g) Alkossátok meg Ralph jellemtérképét egy külön papírra!

17. Jack

a) Idézzétek fel a 8. feladat b), f) és g) részét és a gyűlések összefoglalóját! Ez segítségetekre lesz a jellemtérkép megalkotásában.

b) Bizonyítsátok, hogy Jack értelmes fi ú, és a mű elején nem ellensége a civilizált világnak!


c) Miért ismerjük a vezetéknevét is? Melyik szereplőnek ismerjük még a vezetéknevét és miért?

d) Milyen előjelek utalnak már az 1. fejezetben a későbbi Jackre? Mi a legfontosabb a számára?

e) Milyen sikerek és megaláztatások érik, amelyek hatására elszabadul benne a vadember?

f) Jack átalakulásának milyen állomásait tudjátok megkülönböztetni?

g) Miért növekszik Jack tábora?

h) Miért nem lehet onnan szabadulni?

i) Hogy nevezik Jacket a csapatában, és miért hívják így?

j) Alkossátok meg Jack jellemtérképét egy külön papírra!

18. Röfi

a) Idézzétek föl a 8. feladat e) és g) részét és a gyűlések összefoglalóját! Ez segítségetekre lesz Röfi jellemtérképének megalkotásában.

b) Mi jellemzi Röfi esetében az elmélet és a gyakorlat, az ötlet és a megvalósítás viszonyát?

c) Mi jellemzi helyzetét a közösségben?


d) Mi a véleménye társairól? Mit mond róluk pl. az erdőtűz után és a halála előtt?

e) Miért alkalmas áldozatnak; Jack miért utálja?

f) Miért csak a becenevét ismerjük?

g) Miért felnőttesebb, mint a többiek?

h) Mivel nem tud szembenézni mégsem?

i) Milyen emberi gyengeségei derülnek ki?

j) Alkossátok meg Röfi jellemtérképét egy külön papírra!

19. Simon

a) Idézzétek föl, és ha kell, egészítsétek ki a 8. feladat j) részét és a gyűlések összefoglalóját! Ez segíteni fog Simon jellemtérképének megalkotásában.

b) Mi az első, amit megtudunk Simonról? Miben különc?

c) Miért nézi le Jack? Ralph hogyan viszonyul hozzá?

d) Milyen észrevétlen vagy észrevehető nemes cselekedetei vannak?


e) Miért nem tudja világosabban kifejezni gondolatait az 5. fejezet gyűlésjelenetében? Ralph miért nem segít neki? Mi idegesíti itt Röfi t? Hogyan segíti az elbeszélő Simon véleményének értelmezését?

f) Bizonyítsátok azt az állítást, hogy Simon a hit embere, míg Röfi a józan ész meggyőződésének embere!

g) Simon és Röfi betegek. Szerintetek mi ennek a jelentősége? Mi baja van Simonnak? Miért válik áldozattá?

h) Alkossátok meg Simon jellemtérképét egy külön papírra!

20. Roger

a) Hogyan jellemzi Rogert az 1. fejezet?

b) Mi történik a 4. fejezetben? Milyen vonásait ismerjük meg itt?

c) Hogyan viselkedik, amikor a vadak táborában van?

d) Milyen pozíciót tölt be Jack mellett? Miért alkalmas erre?

e) Változik-e a jelleme, viselkedése, ha igen, minek a hatására; ha nem, miért gondoljátok?


f) Alkossátok meg Roger jellemtérképét egy külön papírra!

21. Samseric

a) Miért van egy ilyen megkettőzött szereplő a regényben, azaz miért fontos, hogy Sam és Eric ikerpár és teljesen egyformák?

b) Van olyan tulajdonságuk vagy tettük, amiben különböznek?

c) Bár általában keveset beszélnek, egy kulcsjelenetben mégis elég sokat. Vizsgáljátok meg ezt a jelenetet! Mi minden múlik az ikrek beszámolóján?

d) Milyen tetteik vannak a regény során? Miért ők maradnak utolsónak hűségesek Ralphhoz?

e) Alkossátok meg kettőjük jellemtérképét egy külön papírra!

22. Írj egyes szám első személyű (átképzeléses) fogalmazást Maurice vagy Robert szem-szögéből: Miért csatlakoztál Jack csapatához, és milyen ott az élet, mi a véleményed a történésekről?

23. Írd le Jack naplóját, naplóbejegyzését, amelyben a saját maga számára utólag össze-foglalja a szigeten történteket!

24. Írd meg, hogyan meséli el Ralph az édesapjának a szigeten történteket!

25. Írd le, mit gondol Simon a gyűlésen (5. fejezet), és mit gondol a Legyek Uránál tett látogatás alkalmával!

26. Jellemezd Simont a saját olvasói nézőpontodból! Kinek a nézőpontjából tudnád még jellemezni? Miért rá esett a választásod? Írj Simonról a választott szereplő nézőpontjából is! Miért nem tudnád a többi szereplő nézőpontjából jellemezni őt?

27. A regény szerkezetének tengelye: Ralph és Jack konfliktusa. Ábrázoljátok idődiagramon Jack és Ralph viszonyának alakulását. Szerepeljenek rajta leg-

alább ezek az elemek:


(1) fejezetszámok, hogy azonosíthassuk, hol járunk a cselekményben;

(2) egy-egy vélemény a helyzetről;

(3) 1-2 viselkedéselem;

(4) egymással kapcsolatos érzelmeik;

(5) véleményük egymásról;

(6) elbeszélői közlések

Fontos, hogy megjelenítsétek a viszony változását (romlását): honnan indul, mivé válik. Áttekinthetőbbé tehetitek munkátokat aláhúzásokkal, különböző színek használatával. A feladat megoldásában használjátok a gyűlésekről készült papírokat és a jellemtérképeket is!


28. A szerző és műve Olvasd el az ismeretközlő szöveget William Goldingról és A Legyek Ura című regényről! Vá-

lassz az a) és a b) feladat közül!

William Golding 1911 szeptemberében született a délnyugat-angliai Cornwall grófság (megye) egy kis településén. Apja tanár volt, a világ ésszerű, természettudományos magyarázatának meg-győződéses híve, kémia- és fi zikatankönyvek mellett egy széles körben használatos földrajzkönyv szerzője. Fia számára a „mindentudás megtestesülését” jelentette.

Az író, apja kívánságának megfelelően, az oxfordi egyetemen először természettudományt tanult, s csak később fordult az angol irodalom felé. A természettudományi alapképzettség talán nyomott hagyott a regényíró módszerén is: regényei embertani kísérletek terepei, helyszínük zárt, mint egy labo-ratórium vagy egy lombik.

Pedagógiai diplomájának megszerzése után nem sokkal, 1939-ben Golding megnősült, és Sailsburyben kezdett el tanítani. A haditengerészetnél töltött évektől eltekintve 1961-ig ugyanab-ban az iskolában dolgozott. A tanár erkölcsi felelősségtudata, szigora és elnézése alighanem ott érződik művein is.

Meghatározó élménye azonban a második világháború lett. 1940 és 1945 között a haditengerészet kötelékében szolgálva megtapasztalhatta a biztonságosnak tűnt európai civilizáció és a haladásba vetett hit törékenységét, az emberi természet sötét oldalát. Tengerészként részt vett a német haditengerészet büszkeségének, a Bismarck csatahajónak az elsüllyesztésében és a – Hitler ellen harcoló – szövetséges csapatok normandiai partraszállásában.

A háború évei alatt jól megtanult ógörögül, s ettől kezdődően alapvető szellemi táplálékát az eredetiben olvasott görög klasszikusok (elsősorban az eposzköltő Homérosz, a drámaíró Szo-phoklész és Euripidész) jelentették. Regényeire a gyermekkorában olvasott ifjúsági regények, a tudományos-fantasztikus irodalom és a Biblia mellett e szerzők hatottak a leginkább. (A Legyek Urára például – bármilyen meglepő – valószínűleg erősen hatott az időszámításunk előtti 5. szá-zadban élt Euripidesz Bakkhánsnők című darabja, amelynek Golding az egész szövegét betéve tudta.)

Az angol tanárembert 1954-ben megjelent első regénye, A Legyek Ura szinte egy csapásra vi-lághírűvé tette. (Ez előtt csupán egy teljesen visszhangtalanul maradt verseskötetet jelentetett meg 1934-ben.) 1963-tól 1993-ban bekövetkezett haláláig teljesen az írásnak szentelte magát. 1983-ban ő kapta az irodalmi Nobel-díjat. Igaz, az örömbe üröm is vegyült: a hatvanas évek angol és amerikai egyetemistáinak „sztárja” ekkorra sokat veszített hajdani népszerűségéből. (A Nobel-díj történetében páratlan módon a bírálóbizottság egyik tagja egyet nem értése jeléül le is mondott bizottsági tagságáról.) A Golding-életmű megítélése tehát távolról sem egyértelmű.

Ez az életmű rendkívül egységes és ugyanakkor igen változatos is. Egységességét néhány alap-kérdés, alapmotívum állandó jelenléte adja. Goldingot mindenekelőtt a sötétség foglalkoztatja, a sötétség mint az ismeretlen és ezért félelmetes belső és külső világ jelképe. A sötétség mint az ész világosságának ellentéte, a sötétség mint az emberi természetben rejlő rossz vagy mint az ártat-lansággal szemben álló tapasztalat. Legnagyobb igényű és legnagyobb terjedelmű regénye – s az egyetlen, amelyről az író interjúiban nem volt hajlandó nyilatkozni –, a Látható sötétség (Darkness Visible,1979) a címében is ezt a motívumot emeli ki.

Golding művei azt vizsgálják, hogy milyen önmagunk számára is ismeretlen erők dolgoznak bennünk. Azt, hogy saját félelmeit az ember hogyan vetíti ki másokba, hogyan s miért alkot magá-nak ellenséget, miért esik bűnbe, miképpen veszíti el ártatlanságát, hogyan bukik el. A bűnbeesés szinte minden Golding-regény közös címe lehetne.

A Legyek Ura életrajzi forrásvidéke egyfelől a második világháború, másfelől a gyermekek körében tanárként eltöltött évek sora. Golding ötéves haditengerészeti szolgálata ellenére nem írt szabályos háborús regényt, de a háborúban kialakult emberképét foglalta össze a szigetre vetődött angol iskolás-fi úk történetében. Egy kevéssé fennkölt megfogalmazása szerint: a háború „beleverte az orrunkat az emberi állapotba”. Máshol így foglalja össze meghatározó tapasztalatát: „Az alapvető dolog, amit az én generációm az emberrel kapcsolatban fölfedezett, az, hogy több rossz van benne, mint amennyit egyszerűen a társadalmi nyomás hatásának tulajdoníthatnánk.” A háború tehát az ember eredendő bűnösségének tudatával ajándékozta meg Goldingot. (Igaz, később joggal állította, hogy olyan fi gurái, mint Ralph és főleg Simon az ember „eredendő erényességét”, eredendő jóságát is bizonyítják.)

Ember- és társadalom-felfogásának megfelelően céljául azt tűzte ki, hogy „visszavezesse a tár-sadalom hibáit az emberi természet hibáira”.

A regényben eredetileg közvetlenebb módon is megjelent volna a külvilágban folyó háború: a korábbi változat – az ötvenes évek félelmeinek megfelelően – egy atomháború víziójával indult. Golding azonban éppen azért, hogy a példázat még átfogóbb, időtlenebb legyen, elhagyta, illetve a minimumra csökkentette ezt a sci-fi -elemet.

A Legyek Ura születésében szerepet játszottak Golding gyermekkori olvasmányai, a szigetregé-nyek, Defoe Robinsonja, Stevenson Kincses szigete, Verne Kétévi vakációja és mindenekelőtt R. M. Ballantyne Korallsziget című, Angliában máig népszerű ifjúsági regénye. Golding műve fölfogható Bal-lantyne 1858-ban megjelent könyvére adott válaszként, annak gyermek-, társadalom- és történelem-felfogásával folytatott vitaként is. A Korallsziget a 19. század második felének optimizmusát és angol birodalomi önelégültségét sugározza. A jól nevelt brit iskolásfi úk ebben a regényben mintaszerűen viselkednek, bátrak, szolgálatkészek és becsületesek, hideg vízzel rendszeresen tisztálkodnak, és jól szervezett társadalmat hoznak létre. A veszélyek ezekre a gyermekekre csakis kívülről leselkednek, a természet és a bennszülöttek felől. Ahogyan a Kétévi vakációban is az igazán veszélyes ellenség (a kalózok) kívülről érkezett.

A Korallsziget és A Legyek Ura közötti párhuzamot Golding többféleképpen is hangsúlyozza. A re-gény elején a fi úk, végén a brit tengerész emlegeti a Ballantyne-regényt, három főhős neve is a Ko-rallszigetből származik, melynek főszereplőit Ralphnak, Jacknek és Peterkinnek hívják. A háromból a harmadik név némi magyarázatot igényel. Peterkin neve Simonra változik Goldingnál, azon az alapon, hogy a bibliai Péter apostolt eredetileg Simonnak hívták (ahogyan azt Máté evangéliumából tudjuk).

Természetesen az ifjúsági regénnyel folytatott „vita” csak ürügy arra, hogy a szerző vitatkozzék a 18. századi felvilágosodás és a 19. század fejlődéshitével, kétségbe vonja azt, hogy az európai civilizáció minden emberi problémát megold.

a) Írj vázlatot magadnak a számodra legfontosabb gondolatok kiemelésével. Azt is írd le, miért tartod fontosnak vagy miért tetszett az a gondolat!



b) Írj vázlatot úgy, hogy kettéosztott naplót készítesz! Az egyik felébe írd a vázlatpontokat, a má-sikba személyes véleményedet, értékelésedet!

29. Készítsetek T-táblázatot! Egyik oldalára Ralph érdekei és az ő és köre által képviselt értékek, másik oldalára Jack

érdekei és az ő és köre által képviselt értékek kerüljenek! Jelöljétek kis csillaggal vagy aláhúzással a számotokra is fontos értékeket vagy számozzátok meg őket aszerint, hogy számotokra melyik a legfontosabb: (1.), kevésbé fontos (2.) stb. Mit tapasztaltatok? Volt-e vita a csoporton belül?

Adjatok nevet is a regény jellemző szavainak segítségével az egyik értékcsoportnak, majd a másiknak!

30. Adjatok elő, játsszatok el az alábbi helyzetek közül egyet a többieknek! Saját szavai-tokkal, szabadon beszéljetek.


a) Jack tábora azon az éjszakán, amikor Ralph bujkál, Samseric őrködik/őrködnek. Jack és Roger alszanak. A tábor egy másik sarkában néhány fi ú nem tud aludni. Félnek a másnaptól, félnek általában, élvezik is meg nem is az egész „játékot”. Miről és hogyan beszélgetnek?

b) A Simon meggyilkolása utáni reggel. Néhány nem főszereplő fi ú beszélget. Mit érzékelnek az esti jelenetből, mit gondolnak, és hogyan érzik magukat?

c) Henry, Percival, Johnny és még néhány kicsi játszanak, közben beszélgetnek a szigetről, a na-gyokról, a szabályokról, a honvágyról – a témák sora folytatható. Mit gondolnak, és hogyan beszélnek a kicsik a nagyokról? (Lapozd fel a negyedik fejezetet.)

31. Olvasd el az ismeretközlő szöveget! Oldd meg az a) vagy a b) és a c) feladatot! Az ismeretközlő szöveg megértését segíti, ha alaposan elolvasod az alatta álló szöveget is.

a) Melyik véleményt tartod a legmeggyőzőbbnek, melyik mellett tudnál érvelni?

b) Bizonyítsd a regény néhány részletének kiemelésével, hogy ezek a meghatározások túlságosan leegyszerűsítettek, egyik szereplőre sem állnak teljes egészében, és ilyen értelmezés mellett egyszerűsödik a regényről kialakítható képünk.

Vannak kritikusok, akik a regény négy főszereplőjét négy elvont, általános eszme, négy magatartástípus egyszerű megtestesítésének látják. Például:

– Ralph: a fő tekintély; Röfi : az értelem; Jack: az erőszakos erő; Simon: a lelki-szellemi hősiesség.

– Jack: az ösztönvilág, a tudattalan, Röfi : az én tudatos része, a felettes én, Ralph: a két előbbi harca, együttese, maga az összetett emberi én.

– Jack az ördög, Ralph az Isten, Röfi az apafi gura, Simon a primitív áldozati szertartásban az áldozati állat.

A huszadik század legnagyobb hatású lélekbúvára, Sigmund Freud (1856–1939) szerint az ember személyisége, „lelki készüléke” három összetevőből, három lelki tartományból áll. A lélek tudatos, a szülőktől, a környezettől tanult szabályokat betartató „ellenőre” a FELETTES ÉN. Ez alatt azonban ott rejtőzik a magunk számára is gyakran meglepetéseket okozó is-meretlen tartomány, az ösztönvilág, az ÖSZTÖN-ÉN, amely őseinktől öröklött, tudatunk alá szorított késztetéseket hordoz. Az ÉN pedig nem más, mint az előbbi két tartomány, illetve az ösztön-én és külvilág hatásai közötti közvetítő.


c) Próbálj te is hasonló általános modellt alkotni, amelyben a főszereplők egy-egy eszme, maga-tartástípus, érték képviselői!

32. Témafalvizsgálat

a) Menjetek a témafalhoz, és pipáljátok ki azokat a vizsgálati szempontokat, amelyek alapján már megközelítettétek a regényt!

b) A megbeszéltek alapján változott-e a véleményetek a címjavaslatokról? Van-e olyan cím, amely a falon szerepel, de most már biztosan nem adnátok ennek a regénynek?

Egyéni döntéseteket jegyezzétek föl magatoknak!

c) Nézzétek meg eddigi munkáitokat, beszéljétek meg, mennyire vagytok elégedettek velük, me-lyek sikerültek a legjobban!

33. Kreatív írás

a) Mi a véleményed a regény befejezéséről? Fogalmazd meg néhány mondatban, számítottál-e arra az első olvasáskor, hogy megmenti

valaki a regény szereplőit! Miért alkalmazott az író ilyen „külső” megoldást a problémára?

b) Írj másik befejezést a regénynek! Kezdheted a legvégén, azaz onnan, hogy Ralph „…felemelt karokkal védekezve kegyelemért

rimánkodott”. (De nem jön a tiszt.) Vagy átírhatod a teljes 12. fejezetet is.

c) Írj személyes hangú regényajánlót egy ifjúsági irodalmi lap számára Golding regényéről!

3. A Z I S M É T L Ő D Ő V E Z É R M O T Í V U M O K R E N D S Z E R E

A következőkben azt vizsgáljuk, milyen jelentése, jelentősége van egyes tárgyaknak, szavak-nak, jelenségeknek a regényben, és hogy ezek hogyan járulnak hozzá a regény egészének hatásához.

1. Készítsetek posztert!

A) Pókhálóábra

a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, viseleteket stb., amelyek valamely gondolatnak, esz-mének az egyezményes, mindenki által ismert jelei (amelyek egy egész eszmerendszert, élet-formát jelentenek)!

b) Válasszatok ki egyet a gyűjtöttek közül, és rajzoljatok hozzá a poszterre egy pókhálóábrát, amelyen mindazok a dolgok szerepelnek, amelyek eszetekbe jutnak az adott szimbolikus ese-ményről, tárgyról, kifejezésről stb.!

B) Pókhálóábra

a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, viseleteket stb., amelyek valamely emberi érzelemnek, gondolatnak, félelemnek az egyezményes, mindenki által ismert jelei!

b) Válasszatok ki egyet a gyűjtöttek közül, és rajzoljatok hozzá a poszterre egy pókhálóábrát, ame-lyen azok a kifejezések szerepeljenek, amelyek eszetekbe jutottak a választott dologról!

C) Pókhálóábra

a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, szlogeneket, amelyek egy-egy együttest jelképeznek!


D) Pókhálóábra

a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, szlogeneket, amelyek egy-egy terméket, árut jelképeznek!


E) Pókhálóábra

a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, szlogeneket, eseményeket, amelyek az osztályotok történetében valamilyen többletjelentésre tettek szert, amelyek „szimbolikussá váltak” a közös-ségetek számára!


F) Pókhálóábra

a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, szlogeneket, eseményeket, műalkotásokat, amelyek a magyar történelemben valamilyen többletjelentésre tettek szert, amelyek „szimbolikussá vál-tak” számunkra!



G) Pókhálóábra

a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, szlogeneket, eseményeket, műalkotásokat, amelyek a világtörténelemben valamilyen többletjelentésre tettek szert, amelyek „szimbolikussá váltak” számunkra!


2. Gyanús tárgyak a regényben

a) Gyűjts a regényből olyan tárgyakat, szavakat, kifejezéseket, helyzeteket, történéseket, amelyek többször fordulnak elő (azaz visszatérő elemek, motívumok a műben), és gyanúsak számodra abban, hogy nem csak önmagukat jelentik, azaz van többletjelentésük! Segít az előző feladat.

b) Kapcsold ezeket szereplőkhöz vagy a regény kitüntetett pontjaihoz!

A ) M O T Í V U M O KB ) K A P C S O L A T S Z E R E P L Ő V E L ,

H E L Y Z E T T E L

3. A motívumok csoportosítása

a) Rendezzétek a következő táblázatba az általatok összegyűjtött tárgyak, események, szavak közül az odaillőket: A civilizációhoz tartozó motívumok – A barbársághoz tartozó motívumok! (A motívum itt egy művön belül visszatérő elemet jelent.)

b) Kössétek össze a két oszlop egymással ellentétet képező motívumait, ahol lehet! Ahol nincs pár, de kikövetkeztethető, mi lehetne az ellentéte, írjátok be zárójelbe!

c) Van olyan motívum, amelyet mindkét oszlopba be tudtatok tenni? Miért?

A Z I S M É T L Ő D Ő V E Z É R M O T Í V U M O K R E N D S Z E R E 5 7

A C I V I L I Z Á C I Ó H O Z T A R T O Z Ó M O T Í V U M O K

A B A R B Á R S Á G H O Z T A R T O Z Ó M O T Í V U M O K

4. Előrejelzések, sejtetések

a) Olvassátok el újra a regény első fejezetének egy részét! Írjatok ki 3-4 olyan részletet, amelyek-ről később derül ki, hogy fontosak valamilyen szempontból, de már itt várakozást ébreszthet-nek az olvasóban!

b) Írjátok ki azokat az elemeket is, amelyek motívumokká válnak később, azaz többször szere-pelnek, visszatérnek a regényben, és önmaguknál többet jelentenek! (A két halmaznak vannak közös elemei.)

c) Mi lehet az egyes motívumok jelképes jelentése? A feladat megoldásában segít a következő oldalon levő táblázat.

5. Olvassátok el az alábbi ismertetőt az előreutalásokról és a többletjelentésről!

ELŐREUTALÁSnak vagy sejtetésnek nevezzük az elbeszélő és a drámai művekben az olyan részleteket, amelyek az olvasóban várakozást ébresztenek egy később bekövetkező esemény vagy később körvonalazódó jellemvonás iránt.

TÖBBLETJELENTÉSről akkor beszélünk, ha egy szó, szókapcsolat vagy nagyobb szövegrész (az általuk jelölt tárgy, tulajdonság vagy jelenet) önmagánál, szó szerinti jelentésénél töb-bet, mást is jelent. A kagyló például ebben a regényben nem pusztán egy tárgy, hanem a társas létezés és a döntéshozatal egyik formájának, a demokráciának a jelképe is. Ha egy tárgynak (történésnek stb.) jelképes jelentése is van, akkor gyakran nem is egy, hanem több jelképes jelentést is hordoz, ahányszor előkerül a szövegben, annyiszor bővülhet, árnyalódhat a jelentése.

6. A tűz, a sziklagördítés, a kődobálás motívumainak vizsgálata

a) A 3. feladat táblázatában a tűz két helyen is szerepelhetett. Miért? Fogalmazzátok meg, mi a többletjelentése az egyik és mi a másik helyen!


IDÉ

ZE

TV

ÁR

AK

OZ

ÁS

KE

LTŐ

S

ZE

RE

PE

KÉ

SŐ

BB

KID

ER

ÜLŐ

SZ

ER

EP

EM

OT

ÍVU

MM

Á V

ÁL

ÁS

AT

ÖB

BL

ET

JEL

EN

TÉ

SE


b) Vizsgáld meg, hogy a regény 2. fejezetének leírásaiban, a hasonlatokban és metaforákban ho-gyan jelenik meg a tűz!

c) Vizsgáljátok meg azt is, hogy a fejezet végén a kicsik minek látják az égő indákat! Vajon mi ennek az azonosításnak a mélyebb jelentése? (Hogyan keletkezik a gyermekek szá-

mára félelmetes állat, ki hozza létre?)

d) Hasonlítsátok össze egymással a regényben található sziklagördítési jeleneteket (1., 6., 11., 12. fejezet)!

Miben hasonlít és miben különbözik a négy gördítés? Melyikben ki vesz részt, melyiknek mi a célja, melyikről mi Ralph véleménye?

Milyen jelképes jelentése van a gördülő sziklának?

e) Hogyan kapcsolódik ehhez a kődobálás?

7. A sziget motívumának vizsgálata

a) A három fi ú első fejezetbéli felfedező útján a dagály hatására a „csónak” mozogni látszik. A regény egészének ismeretében e „siklás” mennyiben tekinthető előreutalásnak?

b) Milyen a gyülekezőhely leírása az 5. fejezetben (A tengeri szörny)? Ennek mi a többletjelentése? Hol ülnek Jack vadászai, hol ülnek a többiek, hol áll Röfi és hol foglal helyet Ralph, a vezető?


A hajó (háromszög) csúcsa a sziget belseje, egy sötétedő erdő felé néz. Hol lenne a helye a hajón a kapitánynak?

Milyen jelképes jelentés tulajdonítható a fentieknek?

c) Milyen bibliai helyszínnel azonosítható a gyerekek első, a felelőtlen tűzgyújtással elpusztított élethelyszíne (2. fejezet)?

d) A 6. fejezetben ismerkedik meg Ralph a sziget másik arcával, addig ismeretlen részével. Fogal-mazzátok meg, hogy mi jellemzi ezt a tájat!

Miért épp itt, a regénynek ebben a szakaszában tárul fel Ralph előtt a szigetnek, a természet-nek ez az oldala?

Ki ismerte eddig is ezt az arcot, ezt a vidéket? Miért tekinthetjük jelképesnek ezt az összefüggést?

e) Keressetek példákat a fény (és délibáb) és a sötétség (és árnyék) jelképes jelentésére a leírások-ban! Adjátok meg a lelőhelyüket!

f) Keressetek példákat a rózsaszín szikla és az erdő jelképes jelentésére!

8. A kagyló és a szemüveg

a) A kagyló talán a könyv legföltűnőbben jelképes tárgya, jelentőségét kiemeli, hogy kétszer is


fejezetcímbe kerül. Idézzétek föl a két fejezetcímet, és vázlatosan foglaljátok össze a két fejezet tartalmát!

Mennyiben megtévesztő a második esetben a kagyló címbéli szereplése? Miben áll itt a kagy-lóval kapcsolatos tévedés (a 10. fejezet utolsó oldala), és mi e tévedés mélyebb jelentése?

Mi előlegezi meg az olvasó számára, hogy a kagyló már nem számít?

b) Minek a jelképe a kagyló?

c) Az első leírás alapján bizonyítsátok, hogy a kagyló nem pusztán elvont és egyértelmű jel-kép, hanem nagyon is valóságos és eleinte többféle jelentés hordozására is képes fi zikai tárgy, amelynek jelentése csak fokozatosan tisztázódik! Idézzétek föl, hogy milyen furcsa – és későb-bi jelentésétől igencsak távol álló – hangot ad első megszólaltatáskor (1. fejezet)!

d) Milyen párhuzam kiemelésére szolgál, hogy mind a kagyló széttörését (11. fejezet), mind egy fa elpusztulását a második fejezet erdőtüzében robbanásként írja le az elbeszélő? (Ráadásul az erdőtüzet érzékeltető másik hang a dobpergés.)

e) Milyen párhuzamokat és eltéréseket mutat a szemüveg sorsa a kagyló sorsával? Milyen jelké-pes jelentést tulajdoníthatunk a szemüvegnek, illetve Röfi szemüvege megvillanásának?

9. Játék és szórakozás

a) Keressétek meg az első harci játékot (1. fejezet)! Itt ki játszik katonásdit? A későbbiek szem-pontjából miért fontos, hogy éppen ez a szereplő?


b) Játszottatok már katonásdit vagy akciófi lmekből ellesett üldözős-lövöldözős játékot? Éreztétek már más csoportos játék vagy sport közben, hogy „bevadultatok”, hogy valamelyest elvesztet-tétek magatok fölött az ellenőrzést?

Tapasztaltátok ezt másoknál? Szerintetek hol a határ a játékban?

c) Hasonlítsátok össze egymással a malacvadász-játékokat és Simon meggyilkolását (4., 7., 9. fe-jezet)!

Hogyan van benne a következő, végső fázis a megelőzőkben? (Gondoljatok a második játék lefolyására és az azt követő párbeszédre!)

d) A szórakozás a regény egyik kulcsszava. Nemcsak a gyerekek, hanem a Legyek Ura (8. fejezet) és a befejezésben megjelenő tengerésztiszt (12. fejezet) is nagy hangsúllyal használja. Keressé-tek meg a két utóbbi szöveghelyet, és fogalmazzátok meg, hogy az előzmények, a szövegkör-nyezet milyen különös hangsúlyokkal, többletjelentéssel tölti föl a szót!

Mit jelent a regény végére ez az ártatlan kifejezés?

10. Maszk és tánc

a) Az ősi vadásztársadalmakban milyen mágikus szertartás előzte meg gyakran a vadászatot? Mi volt ezeknek a szertartásoknak a célja? (Gondoljatok például azokra a barlangrajzokra, ahol

a megrajzolt állat testén lándzsáktól származó nyomok vagy rajzolt lándzsák találhatók.)

b) Az ősi társadalmakban a megszemélyesített természeti erők, istenek jóindulatát gyakran áldo-zatokkal igyekeztek megnyerni. Eleinte nem csupán állat-, hanem emberáldozatokkal is. Idéz-zetek fel a mitológiából, az egyiptomi vagy a görög vallásról tanultakból, esetleg a mesevilágból ilyen áldozástörténeteket!


E szertartás nyomait még a Bibliában is fellelhetjük, bizonyítékképpen olvassátok el Mózes első könyvének 22. részét, Ábrahám és Izsák történetét!

c) A „vademberek” – hisz maga Jack is így nevezi egy idő után volt társait – melyik játéka hasonlít leginkább a törzsi rítusokhoz?

d) Milyen módon igyekszik Jack törzse a szörnyet kiengesztelni, jóindulatát megnyerni?

e) Ha Röfi halálát is – nem egészen tudatos – emberáldozatnak tekintjük, akkor mi az áldozati asz-tal, amelyre az áldozatot kiterítik, és mi tekinthető az áldozatot elfogadó erőnek, istenségnek (11. fejezet)?

f) Mivel bizonyíthatnánk, hogy Ralph tervezett meggyilkolása és ami azután következett volna, már egyre inkább a szörny kiengesztelésére szánt, tudatos emberáldozat (12. fejezet)?

g) Mi a festett arc, a maszk szerepe Jackék visszavadulásában? A válaszhoz olvassátok el a negye-dik fejezet néhány sorát. (Itt fontos a maszkkészítés közvetlen előzménye, a Roger civilizációból hozott gátlásairól szóló bekezdés is.)

Keressetek még részeket, ahol a maszk szerepel, és jelképes jelentése egyre nyilvánvalóbb! A maszkkal párhuzamos az arc jelképes jelentése is. Erre is keressetek példákat!


h) Miért van szükségük Jackéknek a szörnyre? Mit biztosít a csoportnak és mit Jacknek?

11. A szörny, a malacok és a Legyek Ura

a) Foglaljátok össze, hogyan alakul a gyerekcsoportnak, a közösségnek az „állathoz”, a szörnyhöz való viszonya! Mikor mi a bestiától való félelem kiváltó oka, valóságos alapja?

(Az ’állat’ szót azért tettük idézőjelbe, mert az angol szöveg egyetlen kivételtől eltekintve mind-végig megkülönbözteti a malacokra is használható ’állat’ jelentésű ’animal’ szót és a gyermekek félelmének tárgyára alkalmazott ’vadállat’, ’bestia’, ’szörny’ jelentésű ’beast’ szót.)

b) Miért változik meg a szörnnyel kapcsolatban a nagyok véleménye is? Milyen valóságos alakot ölt a szörny előbb Samseric és Ralphék, később Simon számára?

c) Simon két szörnnyel is szembenéz – nevezd meg e két szörnyet! A két „szörny” fi zikai megjelenésének leírásában milyen közös mozzanatok találhatók, mik

lepik be, veszik körül mindkettőt? Tulajdonképpen ki, mi a szörny Simon, illetve az elbeszélő számára?

d) Keressetek példákat az ember elállatiasodására a regényben! Főként melyik szereplőt mutatja állathasonlatokban az elbeszélő?

e) Röfi neve, alkata és a sziget vadjai között milyen összefüggést láttok?


f) A félelem szüli a szörnyet. Bizonyítsd a regény cselekménye alapján ezt az állítást!

g) Mi a Legyek Ura konkrétan, és mi lehet a jelképes jelentése, mit testesít meg?

h) Az ember = malac, illetve az ember = vadállat, szörny azonosítás a regénynek mely részeiben, milyen összefüggésekben jelenik meg?

i) A gyerekek saját félelmüket mások elpusztításával próbálják elűzni. Bizonyítsátok ezt az állítást!

j) Keressétek meg a regényben azt a helyet, ahol a vadászok dalában a „malac” szó helyére az „állat” [= beast: szörny, bestia] szó kerül (9. fejezet)!

Milyen esemény követi ezt a dalátköltést?

12. Ismeretközlő szöveg

a) Olvasd el a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!

A regény végére fokozatosan azonosul egymással a malac, az ember és a szörny alakja. A malac és a szörny az emberi természet két oldalát testesítik meg: az ember áldozatként a malac rokona, vérszomjas vadként pedig ő maga a bestia.

A Legyek Ura egyre rettenetesebb fordulatokat vevő történetének riasztó valószerűsége többek között abból fakad, hogy a szörnyűségek mindannyiunk számára ismerős, mindennapos, normális cselekedetekből fejlődnek ki szép fokozatosan. A játék szinte észrevétlenül torkollik brutális gyil-kosságba. Talán csak utólag, a következmények felől válik láthatóvá, hogy mi is történt valójában.


b) Miért állíthatjuk, hogy a regény civilizált angol gyerekek elvadulásának és visszavadulásának is története?

Sőt utólag úgy tűnik, hogy minden ártatlannak vélt szokásban, mozdulatban már eleve ott volt, ott van a rettenetes kifejlet esélye.

A regény civilizált angol gyerekek elvadulásának avagy visszavadulásának története. Visszavadu-lásról azért beszélhetünk, mert az elvadult gyermekek nagyon is hasonlítanak réges-régi őseikhez, őseinkhez. Életmódjukban, szokásaikban, szertartásaikban, gondolkodásmódjukban nem merőben új formákat teremtenek, hanem az emberiség őstörténetének, a primitív társadalmaknak bizonyos vonásait ismétlik meg.

A regény szerkezetét legalább háromféleképpen írhatjuk le, attól függően, hogy az eseménysor mely elemeire helyezzük a hangsúlyt. Az első megközelítés szerint a regény tengelyében Jack és Ralph konfl iktusának története áll. A második szerint a regény csomópontjait a gyűlések alkotják. Ezzel a két megközelítéssel már találkoztál. A harmadik szerkezeti leírás szerint erre a regényre az ismétlő-feltáró szerkezet jellemző. Ez annyit jelent, hogy a regényben tulajdonképpen többször tör-ténik meg ugyanaz, csupán a korábbi történésnek a későbbi történések mind mélyebb rétegeit, mind félelmetesebb súlyát és következményeit tárják föl. Egy motívum, egy esemény, mondjuk a sziklagördítés, eleinte nem rendelkezik többletjelentéssel, de az ismétlés nyomán mind határozottab-ban az a benyomásunk támad, hogy az ártatlan játék önmagánál többet, talán a pusztítás feltartóztat-hatatlan vágyát jelenti. Ezt a szerkezetet motívumfeltöltéses szerkezetnek is elnevezhetjük.

A három leírás természetesen nem zárja ki egymást, de az egyes epizódok jelentősége és a regény végső jelentése némileg más lesz annak az olvasónak a számára, aki önkéntelenül inkább a konfl iktus alakulására fi gyel, mint annak a számára, aki inkább a motívumok ismétlődését érzékeli.


c) Fogalmazd meg a saját szavaiddal, mit nevezünk motívumfeltöltéses szerkezetnek! Magyarázd meg a fogalmat a regényből vett példák segítségével!

d) Hogyan kapcsolódik a Legyek Ura szókapcsolat eredeti jelentése a regényhez? Szerinted miért ez lett a címe?

13. Az elvadulás folyamata – ész és téboly

a) Soroljátok föl időrendben az elvadulás mérföldköveit, jeleit és bizonyítékait! Segíthet az előző részben (27. feladat) elkészített idődiagram, ami Ralph és Jack viszonyának

változását rögzítette, és természetesen a jelképes motívumok eddigi vizsgálata is.

Érdemes tudni, hogy „a Legyek Ura” szókapcsolat a „Belzebub” (eredetileg Baál-Zebub) héber kifejezés magyar fordítása. Belzebub pedig a Bibliában (az ószövetségi Királyok könyvében és az újszövetségi Máté evangéliumában) nem más, mint a Sátán, a pokol fejedelme.


b) Figyeljetek az ész, ésszerűség – téboly, eszelősség ellentétére! Ennek jeleit külön gyűjtsétek össze!

14. Ismétlő-feltáró motívumfeltöltéses szerkezet

a) Az ismétlő-feltáró szerkezet két nagy részre tagolja a regényt, kétszer megy végbe lényegében ugyanaz a felbomlási folyamat.

Az első részt az zárja, hogy Ralph és az általa képviselt értékek ekkorra megsemmisítő vereséget szenvednek. Ez az első befejezés az 5. fejezet végén található.

Milyen vereség éri itt Ralphot, és mi bizonyítja, hogy ő is úgy érzi, vége a játszmának?

b) Milyen párhuzamok fedezhetők fel az 1. és a 6. (újrakezdő) fejezet között? Például mi történik mindkét esetben a sziget környékén, a sziget fölött?

Keressetek más megfeleléseket is!


15. Gyűjtsetek minél több eszközt különböző műfajokból, amelyekből a később bekö-vetkezőkre következtethetünk, tehát amelyek sejtetik a folytatást!

a) Zene:

b) Színház:

c) Film:

d) Krimi (szöveg):

e) Krimi (fi lm):

f) Szappanopera:

16. Készítsetek interjút egymással!

a) Az elmúlt órákon megbeszéltekkel kapcsolatban írjatok össze kérdéseket! Összpontosítsatok lényegesnek tartott kérdésekre.

Válasszátok ki a legérdekesebbeket, és tegyétek föl a párotoknak! Mindketten legyetek kérde-zők és válaszolók is!

b) Beszéljétek meg az interjú tapasztalatait! Milyen típusú kérdéseket tettetek föl? Elégedettek vagytok saját munkátokkal és a párotokéval?


17. Kreatív írások

a) Kalandregény A Legyek Ura? Bizonyítsd vagy cáfold egy esszében!

b) Vizsgálj meg egy olyan jelképes motívumot, amelyről nem beszéltetek részletesen! Mi a több-letjelentése, hogyan töltődik föl, mely jelenetekben fordul elő?

c) Írj részletes választ a saját vagy a párod által föltett kérdésre (16. feladat) egy irodalmi újság számára, amely körkérdésben interjúvol meg diákokat Golding regényéről!

4. G O L D I N G R E G É N Y É N E K É R T E L M E Z É S I L E H E T Ő S É G E I

A cselekmény, a szerkezet, a szereplők és kapcsolataik, valamint a motívumok ismeretében most azt vizsgáljuk, hogy a regény egészének milyen értelmezési, „megfejtési” lehetőségei léteznek, és hogy a lehetőségek sokasága kizárja-e egymást.

1. Készítsetek idézetkártyákat!

a) Válasszatok közösen a regényből három fontos idézetet!

b) Találjatok ki hozzájuk feladatokat!

c) Adjátok tovább a tőletek jobbra lévő csoportnak, hogy oldja meg őket!

d) Vizsgáljátok meg a megoldásokat! Elfogadjátok őket? Ha nem, adjátok meg a szerintetek helyes választ. Ha igen, mindkét csoport jól dolgozott.

2. Ismeretközlő szöveg értelmezése

a) Olvasd el a szöveget!

b) A szövegben kifejtett három álláspont közül melyiket ki képviseli a regényben?

A Legyek Ura című regény a világban jelenlévő bajokkal, rosszal kapcsolatosan három markán-san különböző álláspontot vonultat föl. Az első szerint az ember és a világ alapvetően jó, csak egy-egy gonosz vagy beteg ember ront el mindent. A második szerint a rossz, a pusztítás az embernél erősebb, eleven hatalom, amit magunkban és magunk körül hagyni kell érvényesülni. E gonosz hatalom jóindulatát szertartásokkal és áldozatokkal nyerhetjük el. A harmadik szerint a rossz része mindannyiunk természetének, nem csupán néhány rendhagyó és rendbontó egyén sajátja. Ugyanakkor e mindannyiunkban lakozó rosszal szembe lehet és szembe kell nézni, sőt meg kell próbálni szembeszállni vele.


c) Te melyikkel értesz egyet és miért?

3. Példázat

a) Olvasd el az ismeretközlő szöveget!

b) Idézd fel, milyen példázatokkal találkoztál eddigi tanulmányaid során!

4. Civilizációtörténeti példázat?

a) Mi a véleményed arról a kijelentésről, hogy a regény felfogható egy civilizáció történetének?

b) Milyen korszakokra bontható így ez a történet?

Golding regényét sokan értelmezték PÉLDÁZATKÉNT, valamiféle tanmeseként. Kétségtelen, hogy

A Legyek Urát legtöbb olvasója annak szigorú gondolati váza, civilizációból vadságba, békéből

harcba vezető, határozott irányú cselekménye és ismétlődő, jelképpé váló motívumai miatt

tanulságot sugalló regénynek érzi. A Legyek Ura ugyanakkor több puszta példázatnál. Egyrészt

azért, mert az is élvezetét lelheti benne, aki kalandregényként olvassa, és nem keres tanul-

ságokat, gondolati általánosításokat. Másrészt azért, mert az igazi példázatoktól, tanmeséktől

eltérően többfajta értelmezésre is lehetőséget kínál.

G O L D I N G R E G É N Y É N E K É R T E L M E Z É S I L E H E T Ő S É G E I 7 3

c) Mi jellemzi a gyerektársadalom egyes korszakait?

5. A 20. század történetének példázata?

a) Egyes vélemények szerint a 20. század első fele történetének átirataként is értelmezhető a regény, amikor a parancsuralmi rendszerek (diktatúrák) kialakultak Európában (fasizmus, náciz-mus, sztálinizmus). Milyen érvekkel tudnád alátámasztani ezt a nézetet?

b) Miben hasonlít Jack egy diktátorra?

c) Félelem szüli a diktatúrát. Érvelj az állítás mellett a regény alapján!

6. Értékelés

a) Cseréld ki a pároddal a munkatankönyvet! Írj más színnel értékelő megjegyzéseket a párod megoldásaihoz a margóra!

b) Cseréljétek vissza a tankönyveket! Olvasd el és fontold meg társad megjegyzéseit, ahol szükséges, írd át a megoldásaidat!

A regény „POGÁNY” – görög mitológiai – értelmezése többek között arra épülhet, hogy a Legyek Ura, a disznófej Simon szemébe vágja: „Szórakozni akarunk ezen a szigeten.” Ezáltal azonosul a bor, a mámor és a kéj görög istenével, Dionüszosszal. A lakomázó, ünneplő, táncoló vad törzs ennek az istennek a híveiből áll, akik legyőzik Apollónnak, az egyensúly és a mérték, a józan értelem istenének híveit.

A regény BIBLIAI – KERESZTÉNY – értelmezése a Biblia és A Legyek Ura közötti számos párhu-zamra épül. A regényben is megtalálhatjuk az édeni állapotot, majd a Paradicsomból való kiűzetést, a törvények – a Bibliában a Tízparancsolat – kihirdetését, majd a züllés ellenében való


7. Melyik értelmezést tartod a leginkább meggyőzőnek? Keress érveket álláspontod mellett!

8. Írj minifogalmazást a megadott feltételek szerint A Legyek Ura című regényről vagy az abban megjelenő problémá(k)ról a füzetedbe!

megismétlését (Mózes ötödik könyve is a Másodtörvény, azaz a törvényismétlés címet viseli). A tengeri szörny és A repülő szörny fejezetcímek (pontosabban azok eredeti angol megfelelői), majd a rájuk következő fejezetben a bálványállítás – a malacfej póznára tűzése – az Újtesta-mentum zárókönyvét, az utolsó ítéletről szóló János jelenéseinek 13. fejezetét idézik. Simon érzékelhetően krisztusi fi gura: mindkét felhez végig szeretettel fordul – ezt a Legyek Ura mondja ki –, majd mások helyett magára vállalja a bűnt, magányosan néz szembe a Gonosszal, hogy megválthassa társait a félelemtől. A hegyről lejőve mint egy próféta hozza a jó hírt, hogy nincs többé szörnyeteg – hiszen az általa kioldozott ejtőernyőst a szél elviszi a szigetről –, azaz az ember megváltatott. Az emberek azonban nem hallják meg a jó hírt, és a jó hír hozóját meg-gyilkolják. A keresztény értelmezés szerint a fi úk természetének rosszasága az eredendő bűnnek – Ádám és Éva paradicsombeli bűnének – természetes, máig is ható következménye.

A bibliai párhuzamok talán azt érzékeltetik, hogy ami hajdan, a bibliai időkben megtörtént, az nem csupán egyszeri történés volt, hanem mintegy az emberi cselekedetek folyton ismétlődő mintáját, örök alapképletét jelentik.

ERKÖLCSI-LÉLEKTANI példázatként is szokás értelmezni a művet, eszerint a visszafejlődés, az elvadulás oka nem más, mint az ember széttöredezettsége. Ezt az is bizonyítja a műben, hogy más és más szereplő képviseli az értelmet, a gyakorlatiasságot, a bátorságot, a szenvedélyt és az igazság belátásának képességét. Ezek így nem egy irányban, hanem egymás ellen hatnak.

A Legyek Ura nem azonosítható kizárólagosan egyik példázattal sem. Mindegyik lehetősége benne rejlik, de együttesüknél is több. Tartós hatása alighanem e jelentésgazdagságának köszönhető.

5. E G Y M Á S I K S Z I G E T – S H A K E S P E A R E : A V I H A R( I . F E L V O N Á S 1 . É S 2 . S Z Í N )

1. Drámai szövegek

A) Feldaraboltunk egy drámai szöveget.

(5)

AlonsoMily dallam ez? Barátaim, fi gyeljünk!

(3)

Jönnek Alonso, Sebastian, Antonio, Gonzalo, Adrian, Francisco és mások

(y)

Antonio Én is elhiszem;S amit más senki sem hisz, jöjjön, énMegesküszöm rá: mind bolond, akiGúnyolta utazók meséit.

(k)

GonzaloA Szűzanyára, nem birom tovább:Vén csontom ég: ez tiszta labirintus,útvesztő s kacskaringó. Már bocsánat,Le kell pihennem.

(u)

Alonso Nem baj, öreg úr.Engem is elfog a lankadásA kábulásig: ülj le és nyugodj.Elküldöm a reményt, mit tartsam immárEzt a hizelgőt; vízbe fúlt, akitKeresve járunk, és nevet a tenger,Hogy szárazon keressük. Hagyjon el.

(x)

Sebastian (félre, Antoniohoz) Jó, ma éjjel: szót se többet.

(z)

3. színA sziget másik része.

(7)

Antonio (félre, Sebastianhoz)Örülök, hogy így elfogyott reménye.Egy kudarc miatt le ne mondj a tervről,Mit megbeszéltünk.

(i)

GonzaloCsodálatosan édes muzsika!

(m)

Antonio (félre, Sebastianhoz) Hát ma éjjel.A sok bolyongástól kimerülve mostNem fognak úgy, nem tudnak úgy vigyázni,Mint frissen.

(r)

Sebastian (félre, Antoniohoz) A legközelebbiAlkalmat megragadjuk.

(o)

Különös, ünnepélyes muzsika; Prospero, föntebb, láthatatlan. Jönnek különböző sajátságos alakok, gazdagon terített asztalt hozva: szép, ütemes bókokkal körültáncolják és meghíván a királyt és kíséretét a lakomára, eltávoznak

(j)

SebastianÉlő bábjáték. Most már elhiszem,Hogy van egyszarvú, s hogy ArábiábanEgy fa a főnix trónja, hol ma isTrónol egy főnix.

(ü)

AlonsoAdj Isten szíves gazdákat! Mi volt ez?


a) Készítsetek listát arról, hogy melyek a dráma írott szövegének formai összetevői!

b) Jelöljétek meg csillaggal azokat az elemeket, amelyek nem tartoznak szorosan a szöveghez, amelyeket egy színházi előadásban nem hallunk!

c) Állítsátok helyre a szöveget, és játsszátok el a jelenetet!

sorrend: , , , , , , , , , , , , , ,

B) Találjatok ki egy rövid jelenetet!

a) Írjátok meg hozzá a szöveget úgy, hogy utána olyanok is elő tudják adni, akik nem beszélgettek veletek előzőleg a jelenetről!

Azaz: írjatok meg minden szöveget pontosan, adjátok meg a szereplőket, a jelenet minden fontos részletét (helyszín, idő), írjatok, ha szükséges, „rendezői utasításokat” is!

b) Adjátok elő egy másik csoport jelenetét!

E G Y M Á S I K S Z I G E T – S H A K E S P E A R E : A V I H A R 7 7


Shakespeare A vihar című drámájának elejéről lesz szó. (A fenti részlet is innen való.) Együtt át-tekintjük a rövid első felvonást, feltérképezzük a viszonyokat, a szigeten uralkodó állapotokat.

Lehetőleg Babits Mihály fordításában olvassuk a drámát!

2. Jósoljatok!

a) Mit vártok egy olyan drámától, amelyről két fontos információt tudtok: szigeten játszódik és a címe A vihar?

Szempontjaitokban térjetek ki a mű cselekményelemeire (szereplők, helyszínek, idő, esemé-nyek), hangulatára, műfajára a címmeditáció során.

Ötleteiteket, elvárásaitokat rögzítsétek a táblázatban, de hagyjátok nyitva az utolsó oszlopot – ezt majd később töltitek ki.

S Z E M P O N T J A I N K E LV Á R Á S A I N KM I V A N A M Ű B E N

V A L Ó J Á B A N

b) Az elolvasott I. felvonás alapján mit jósoltok, hogyan folytatódik ez a történet? Térjetek ki a mű cselekményelemeire (szereplők, helyszínek, idő, események), hangulatára,

műfajára is a jóslás során. Ötleteiteket, elvárásaitokat rögzítsétek táblázatban, de hagyjátok nyitva az utolsó oszlopot

– ezt majd később töltitek ki.

JÓSLÁSTÁBLÁZAT CÍM ALAPJÁN

S Z E M P O N T J A I N K – E R R E E M L É K S Z Ü N K

A M Ű B Ő LE LV Á R Á S A I N K

E Z Á L L A D R Á M Á B A N V A L Ó J Á B A N ?


3. Olvassuk el közösen az első két színt! A drámai szöveg olvasása előtt tanulmányozzátok a szereplők listáját, hogy tudjátok, ki

az, aki éppen megszólal. Ne olvassátok hangosan a szerzői utasításokat, de figyeljetek rájuk!

4. Milyen három időszakot, idősíkot vázol föl a közelebbi és távolabbi múltból a három beszélgetés?

5. Miben hasonlít és miben tér el Ariel és Caliban Prosperóhoz való viszonya és a szi-geten betöltött szerepe?

6. Mit gondolsz, Shakespeare miért egy viharjelenettel és nem Prospero Mirandának tartott előadásával indítja a darabot?

7. Idézzetek föl más ismert műből (film is lehet) hasonló technikájú kezdést!

8. Mi oka lehet Arielnek és Calibannak, hogy utálja vagy gyűlölje a másikat?

9. Kikkel és miről beszélget Prospero? A választ a beszélgetőpartnerek sorrendjét bemutatva adjátok meg!


10. Mi minden derül ki Prosperóról?

11. Miért gondolja Prospero Mirandáról, hogy nem figyel? Hányféleképpen tudjátok elképzelni (megrendezni) a helyzetet? Miből fakad a különbség?

12. Milyen jó és milyen rossz uralkodói vonásai derülnek ki Prosperónak? Melyik felé billen a ti mérlegetek: jó vagy rossz uralkodó volt-e Milánóban Prospero?

Érveljetek!

13. Hogyan képzelitek ezt a szigetet és lakóit? Készítsetek leírást vagy díszlet-, illetve jelmezterveket egy előadáshoz!

14. Hogyan tovább?

a) Hogyan képzeled a folytatást? Milyen végkifejletre számíthatunk az 1. felvonás és a műfaj isme-retében? Nézd meg, mit írtál a 2. b) feladatban.

b) Miért gondolod ezt? Írd meg a párodnak a véleményedet egy levélben!

c) Ha kíváncsi vagy, mi is lesz a darab vége, olvasd el a feladatok után található rövid tartalmat!


15. Milyen lehetőségeket kínál a sziget mint helyszín ebben a szituációban?

16. Milyen hasonlóságokat és különbségeket látsz az eddigi olvasmányaidban szereplő szigetek és Prospero szigete között?

17. Te mit tennél Prospero helyében varázshatalmaddal?

SHAKESPEARE A VIHAR CÍMŰ SZÍNMŰVÉNEK RÖVID TARTALMA

A jelen idejű cselekmények előzményei, amelyeket a dráma szövegéből tudunk:

Prospero Milánó hercege (uralkodója) volt. Szerette a magányt, és szeretett elmélyülni a tudo-mányokban, különösen az okkult (varázslással foglalkozó, mágikus) tudományokban, ezért öc-csére, Antonióra bízta az államügyek intézését. Antonio a nápolyi király segítségével elűzte fi vé-rét a trónról. Prospero 3 év körüli kislányával, Mirandával egy hű alattvaló, Gonzalo segítségével egy élelemmel és könyvekkel teli csónakon menekült el. A szigetet, ahol kikötött, birtokba vette. A sziget nem volt teljesen lakatlan: a sziget „ura” Caliban volt, egy boszorkány és egy szörnyszülött vadember fi a; éltek ott szellemek is Ariel vezetésével, akit Caliban anyja belevarázsolt egy fába, mert nem teljesítette parancsait. Prospero varázshatalma segítségével kiszabadítja őt, de szolgá-jává teszi, zsarolja, bár megígéri, hogy hamarosan fölszabadítja. Calibannal kezdetben emberként bánik, megtanítja többek között beszélni, civilizálni akarja, de Caliban szemet vet a serdülő Miran-dára, ezért Prospero megbünteti, többé nem bízik benne, varázshatalmával sakkban tartja, alantas munkák elvégzésére kényszeríti.

A dráma jelen idejű cselekménye:

Antonio, Alonso – Nápoly királya, Sebastian – az öccse, Ferdinand – a fi a, valamint udvartartásuk éppen Alonso lányának esküvőjéről utaznak hazafelé hajóval. Prospero természetesen tud erről,


és úgy érzi, itt az idő, hogy megbüntesse a bűnösöket, lányát férjhez adja, és ő maga felhagyjon a varázslással. Ezért vihart és hajótörést rendeztet Ariellel, szigete három különböző pontjára vetteti a hajó utasait, majd saját kunyhója felé tereli útjukat. Ferdinandot szolgaságba kényszeríti, közben megfi gyeli, milyen a természete, és megbizonyosodik arról is, hogy lányában és Ferdinandban szerelem gyúlt egymás iránt. Eközben a sziget egy másik pontján Alonso fi a elvesztésén kesereg. Miközben alszik, Antonio hatására Sebastian majdnem megöli, hogy ő lehessen Nápoly uralkodója. Szándéka tökéletesen abszurd és egyben komikus, hiszen még az sem bizonyos, egyáltalán haza-jutnak-e valaha. Prospero „felkelti” Alonsót, így a gyilkosság meghiúsul. Közben a hűséges Gon-zalót gúnyolják, aki elmondja ábrándját egy ideális társadalomról. Később Ariel hárpia képében Prospero parancsára megfenyegeti Antoniót, Sebastiant és Alonsót, hogy lassú őrülettel fognak a szigeten elsorvadni. A sziget egy harmadik pontján Trinculo és Stephano, két bolondos és iszákos szolga találkozik Calibannal, aki felbujtja őket, hogy vegyék át Prosperótól a sziget irányítását. Prospero természetesen őket is megbünteti. A mű végén a három társaság találkozik, Prospero felfedi magát, magyarázatot ad az eseményekre és mindenkinek megbocsájt. A fi atalok egymáséi lesznek, Alonso belátja és megbánja bűnét, Antonio, Prospero öccse azonban nem szól semmit. Prospero felszabadítja Arielt, és úgy dönt, hogy mielőtt mindnyájan visszatérnek hazájukba, eltöri varázspálcáját.

6. P Á R H U Z A M O K

A) Párhuzamok a Golding-regény és a Shakespeare-dráma között

A következőkben egy regényt és egy drámát fogunk összevetni. Összehasonlításunk alap-jául természetesen az szolgál, hogy mindkettő szigeten játszódik. A fejezet elején feltett kérdésre (vajon a hasonló helyszínből következnek-e egyéb hasonlóságok) talán most fogunk válaszolni.

1. Összehasonlíthatók?

a) Készítsétek el A Legyek Ura és A vihar közös történetpiramisát a füzetbe az alábbi rajz alapján a megadott szempontok segítségével!

Minden szempontnál olyan jellegzetességeket emeljetek ki, amelyek mindkét műben fontosak, így összevethetők!

TÖRTÉNETPIRAMIS

A Legyek Ura A vihar

1. ................................. (a főszereplők) ................................. 1.

2. .................................. (2-2 szó jellemzés) .................................. 2.

3. .................................... (3-3 szó a helyszínre) .................................... 3.

4. ..................................... (4-4 szó a problémáról) ..................................... 4.

5. ....................................... (5-5 szó egy eseményről) ....................................... 5.

6. .................................... (6-6 szó egy másik eseményről) .................................... 6.

7. ........................................ (7-7 szó egy másik problémáról) ........................................ 7.

8. ................................................. (8-8 szó a megoldásokról) ................................................. 8.

2. Gyűjtsetek még összehasonlítási szempontokat! Egészítsétek ki a saját történetpiramisotokat velük. Kerüljön középre az új szempont, két

oldalra ennek a szempontnak az érvényesülése a vizsgált művekben.

3. Hogyan lehet szempontokat találni? A vihar, mint olvastuk, a civilizáció és természet viszonyának a drámája is, ahogyan a

fiúk is eszerint oszthatók két táborra Golding regényében. A civilizáció csak egy csodás elemnek (a varázspálcának, illetve a kapitány megjelenésének) köszönheti a győzelmét mindkét esetben.

Egészítsétek ki a történetpiramist a Golding-regény során megbeszélt motívumok közül azokkal, amelyek valahogyan a Shakespeare-drámához is kötődnek (mint a fent említett civilizációs kérdés vagy csodás elem jelensége).

4. Érveim Jegyezd le érveidet azzal a témával kapcsolatban, amelyet az előző feladat alapján taná-

rotok vagy ti magatok választottatok!

5. Vita Érveitek segítségével és tanárotok tanácsai alapján folytassatok vitát a témában!

6. Írj ötsorost! A szabály alapján foglald ötsorosba a szigettel kapcsolatos élményeidet!

B) A Kétévi vakáció és A Legyek Ura összehasonlítása

Most a két olvasott regényt egymás mellé tesszük, és a nyilvánvaló hasonlóságon (gyerekek egyedül egy szigeten) kívül keresünk továbbiakat, és megnézzük, hogy a hasonlóságok elle-nére milyen nagyon különbözik egymástól a két regény.

1. Hasonlítsunk?

a) Vizsgáljátok meg eddigi munkáitokat, melyeket a két olvasott regényről készítettetek!

b) Véleményetek szerint milyen szempontokból volna érdemes összehasonlítani e regényeket? Írjatok föl magatoknak legalább 3 ötletet!


c) Eddigi benyomásaitok alapján inkább hasonlítanak vagy inkább különböznek ezek a regé-nyek?

2. Táblázatkitöltés

a) Tegyetek X-et a táblázatba, ha érvényes az állítás a megnevezett regényre!

b) Figyeljétek meg, a hasonlóság vagy a különbség erősebb-e a két regény között! Megfelel a végeredmény az előzetes elvárásaidnak, melyeket az 1. feladatban megfogalmaztál?

c) Írjatok a táblázat aljára még legalább 4 olyan állítást, amely igaz valamelyik vagy mindkét re-gényre!

Á L L Í T Á S O KK É T É V I V A K Á -

C I Ó

A L E -G Y E K U R A

J ó l i s m e r j ü k a g y e r e k e k „ c i v i l ” c s a l á d i k ö r ü l m é n y e i t .

Po n tos a n t ud juk , h o g ya n ke r ü l t e k a g ye r e ke k a sz ige t r e .

I s m e r j ü k a s z i g e t s z i n t e m i n d e n p o n t j á t .

A s z i g e t e n m i n d e n n e k n e v e v a n .

S o k f a j t a n ö v é n y t é s á l l a t o t i s m e r ü n k a s z i g e t e n .

E x p e d í c i ó k a t s z e r v e z n e k a g y e r e k e k a s z i g e t f e l f e d e z é -s é r e , i l l e t v e a z „ e l l e n s é g ” f e l k u t a t á s á r a .

A g y e r e k e k n e k s o k e s z k ö z ü k v a n a c i v i l i z á l t é l e t ü k b ő l .

S z a b á l y o k a t , t ö r v é n y e k e t h o z n a k .

P o n t o s a n t u d j u k , m e n n y i i d ő t t ö l t e n e k a s z i g e t e n .

N é v s z e r i n t i s m e r ü n k m i n d e n g y e r e k e t .

N a g y o n k o m o l y, t r a g é d i á k b a t o r k o l l ó k o n f l i k t u s o k a l a -k u l n a k k i a g y e r e k e k k ö z ö t t .

P Á R H U Z A M O K 8 5

O t t h o n t t e r e m t e n e k a s z i g e t e n , a l a p v e tő e n j ó l é r z i m a -g á t m i n d e n k i .

d) Milyen következtetéseket tudtok megfogalmazni a kitöltött táblázat alapján?

3. Táblázatkészítés

a) Vizsgáljátok meg a két regény terét és idejét, szereplőinek rendszerét, cselekménymozzanatait! Alkossatok olyan – lehetőség szerint a fentitől eltérő – táblázatot, amely szemléletesen mutatja

a két regény közötti összes hasonlóságot és különbséget!

b) Inkább a különbségek vagy inkább a hasonlóságok dominálnak (uralkodnak)?

4. Beszéljétek meg, mi a szerepük, jelentőségük az alábbi motívumoknak, cselekmény-mozzanatoknak a két regényben!

A beszélgetés során töltsétek ki a táblázatot!

S Z E R E P Ü K , J E L E N TŐ S É G Ü K

M O T Í V U M O K A L E G Y E K U R Á B A N A K É T É V I V A K Á C I Ó B A N

FEL F ED E ZŐÚ T

V E Z ÉR VÁ L A S Z TÁ S

N E V EK


N AG YO K É S K I C S I K V I -S ZO N YA

S Z A B Á LYO K , TÖ R V É -N Y EK

É T EL , G Y ÜM Ö LC S , VA -DÁ S Z AT

S Z Á L L Á S

M U N K A , KÖT EL E S S É G

S ZÓ R A KOZ Á S , J ÁT ÉK

V I S Z Á LY, KO N F L I K T U S A F I Ú K KÖZÖT T

S Z A K Í TÁ S , K I VO N U L Á S A KÖZÖ S S É G BŐ L

F ÉL EL E M , EL L EN S É G

I S T EN H I T, B Á LVÁ N Y-I M Á DÁ S

H A R C

5. Szereplők összehasonlítása

a) Hasonlítsátok össze Briant és Ralph jellemét, a regényben betöltött szerepüket, környezetükre, a többi gyerekre tett hatásukat! Vizsgáljátok a hatás okait is!

b) Hasonlítsátok össze Doniphan és Jack jellemét, a regényben betöltött szerepüket, környezetük-re, a többi gyerekre tett hatásukat! Vizsgáljátok a hatás okait is!


c) Kivel hasonlítható össze Röfi a másik regényből és miért? Végezzétek el az összehasonlítást az a) és a b) feladat szempontjai alapján!

d) Kivel hasonlítható össze Simon és miért? Ha senkivel, azt is indokoljátok! Ha csak néhány szempontot találtok, annak alapján is kíséreljétek meg az összevetést!

e) Találsz még párhuzamokat bizonyos szereplők között? A jellemtérképek összevetéséből nyert tapasztalatokat írjátok be egy halmazábrába!


6. Az elbeszélők

a) Melyik regény elbeszélője irányítja gyakrabban magára a fi gyelmet? Melyik szólítja meg az olvasót? Véleményetek szerint miért? (Visszalapozhatsz az 1. Szigetjátékok című rész 24–25. feladatához.)

b) A feszültségkeltés és -oldás milyen eszközeivel él a két elbeszélő? Milyen hosszú ideig tart a megteremtett feszültség az egyik és a másik regényben?

c) A Verne által teremtett elbeszélő levonja a tanulságot a történet végén. Mi ezzel a célja? Golding regényében melyik rész feleltethető meg ennek az eljárásnak? El tudnátok képzelni a Golding-regényben is a Vernééhez hasonló mondatokat a végén? Miért?

7. Válogassátok szét a kapott mondatokat!

a) Mely mondatok származnak a Kétévi vakációból és melyek A Legyek Urából? Ha találtok olyat is, amelyik egyik regény szövegébe sem illik, azt tegyétek félre!

(1) Az erdő képe itt megváltozott, a levegő és a meleg itt jobban átjárta az erdőt, úgyhogy a nö-vényzet pompásan fejlődött.

(2) Milyen jó mártásokat készít majd ezzel a Francia-barlang szakácsa!(3) A fákon egyszerre nőtt gyümölcs és virág, az érettség illatában millió és millió méh lakmáro-

zott.(4) A kúszónövények, mivel itt kisebb utat kellett megtenniük a fény felé, a dzsungelnek ezen a

kis tisztásán gyékényszerűen összefonódó hálóként akaszkodtak a fatörzsekre; a kidudorodó sziklasövény vékony talajrétegén csak kisebb növények és páfrányok fejlődhettek.

(5) Sötéten illatozó bozótos vette körül a helyet, mint egy hőséggel és fénnyel teli kupát.(6) A fák törzse hatvan-nyolcvan lábnyira is megnőtt, és széles koronájukon madárseregek csivi-

teltek.(7) Itt a levegő is sűrű volt, s a kúszónövények úgy bocsátották le a magas indáikat, mint a zátony-

ra futott hajó megroggyant vitorlakötélzetét.(8) A tisztás egyik sarkában egy nagy, kidőlt fa támaszkodott a még talpon álló fáknak, fürge kú-

szónövény csavarodott rá egészen a tetejéig, vörösen és sárgán rügyező kacsokkal futva be egész hosszát.

(9) Sötéten illatozó bozótos vette körül a helyet, mint egy hőséggel és fénnyel teli kupát.(10) A legszebb fák közül is kitűnt a sarkvidéki bükkfa, amely soha nem veszti el halványzöld lombját. (11) Csoportosan pompáztak itt a valamivel kevésbé magas, de ugyancsak nagyon szép vintera-

fák, melyeknek kérge a fahéjat pótolja.(12) A fatörzseken valószínűtlen sápadt virágok nőttek fel a fa tetejéig, ahol a sötét lombozatban

sűrű élet zajongott.

K É T É V I V A K Á C I Ó A L E G Y E K U R A


b) Fogalmazzátok meg, honnan tudtátok, hogy melyik mondat melyik regényből származik!

c) Írjatok öt-öt nyelvi jellemzőt, amely alapján azonosítani lehet a Kétévi vakáció, illetve A Legyek Ura mondatait! Használhattok a fenti mondatoktól eltérő részeket is a regényekből.

K É T É V I V A K Á C I Ó A L E G Y E K U R A

1 . 1 .

2 . 2 .

3 . 3

4 . 4 .

5 . 5 .

8. Milyen kép alakult ki bennetek az egyik és a másik regény alapján az alábbi fogal-makról?

(1) a felnőttek

(2) az otthon

(3) az emberi társadalom, a civilizáció

(4) az ellenség

(5) az emberi társadalom


7. S H A K E S P E A R E : A V I H A R

1. Milyennek képzeled Prospero szigetét? Írj 5-6 jellemző tulajdonságot! Melyik szereplő nézőpontja befolyásolja a képzeleted szigetét? Szívesen lennél ott? Miért?

2. Milyen Prospero szigete?

a) Olvassátok el a II. felvonás 1. színében Adrian és Gonzalo, illetve Sebastian és Antonio vélemé-nyét a szigetről, valamint Calibanét az I. felvonás 2. színében és a III. felvonás 2. színében!

b) Vessétek össze a véleményeket! Miből fakad az eltérés?

3. A ti szigetképetek melyik hőséhez áll legközelebb? Miért?

4. Mit látnak ők? Fogalmazzátok meg néhány mondatban, milyennek láthatja a szigetet Ferdinand, Miran-

da, Trinculo (II. felvonás 2. szín) vagy Ariel!


5. Mennyi ideig (hány órától hányig) tart a dráma jelen idejű cselekménye?

6. Honnan hová igyekeznek a hajótöröttek?

7. Prospero a hajótörötteket a sziget három pontjára szóratja szét Ariellel. Kik a három „csoport” tagjai, miért így csoportosítja őket Prospero?

8. Ennek megfelelően hány szálon fut a cselekmény?

9. Foglald össze röviden Prospero terveit!

10. Beszélgessetek arról, hogy:

(1) mennyire volt könnyű vagy nehéz elvégezni a drámai szövegre vonatkozó feladatokat?(2) vajon mi lehet ennek az oka?(3) könnyű-e A vihar szövegében tájékozódni? Mik segítik a tájékozódást?(4) a dráma vagy a regény bizonyult „könnyebb” olvasmánynak?

11. Írd le A vihar szövegének néhány olyan nyelvi jellemzőjét, amely megnehezíti a drá-ma szövegének az olvasását!

S H A K E S P E A R E : A V I H A R 9 3

A vihar cselekménye nem egy szálon fut, a szálakat tehát valaminek össze kell tartania, össze kell kapcsolnia. Erre az összekapcsolásra szolgálnak – Prospero és Ariel személyén mint moz-gatókon kívül – a mindhárom szálon megjelenő vezérmotívumok, a Shakespeare drámáira oly jellemző tükörrendszer.

A vezérmotívumok – eredetileg zenei – fogalmával a visszatérő, ismétlődésük és variációik által meghatározóvá váló, a mű szerkezetét, belső egységét megteremtő motívumokat, té-mákat jelöljük.

A tükörrendszer fogalma arra utal, hogy egy szereplő tulajdonságait, egy helyzetet, egy tett tartalmát, jelentőségét a valamilyen tekintetben hasonló, de ugyanakkor valamilyen más vo-natkozásban eltérő szereplők és helyzetek tükrözik, világítják meg a párhuzamok és ellenté-tek sora segítségével. Egy szereplőt tehát más hasonló helyzetű szereplők sorsának, cseleke-deteinek a tükrében láthatjuk, azokhoz viszonyíthatjuk.

Shakespeare nem a cselekmény egységének elvi alapján építi fel a drámát, hanem az analó-gia [hasonlóság, párhuzamosság] elve alapján, megkettőzi, háromszorozza, négyszerezi a fő meseszálat, s mindegyik szál ugyanazt az alaptémát ismételi el újra meg újra; a cselekmény homorú és domború tükrök rendszere, melyek ugyanazt a szituációt tükrözik: nagyítják és parodizálják.

12. Soroljátok fel Prospero terveit! Írjátok mellé, mikor értesül róluk az olvasó!

13. Mi okoz Prospero számára is meglepetést, melyik cselekményszál eseményei men-nek végbe az ő akaratától függetlenül?

14. Hogyan büntet Prospero?

15. Milyen próbákat kell Ferdinandnak kiállnia?


16. Mennyire érzitek Ferdinand feladatait igazi próbáknak?

17. Viselkedése alapján mi teszi Ferdinandot Prospero számára kívánatos vőjelöltté?

18. Keressetek egymásnak megfeleltethető, tükörképszerű fi gurákat és helyzeteket a műben!

19. Hány sikeres vagy sikertelen hatalomátvételi kísérlet történetét ismerjük meg a drá-mából?

Sorold föl, hogy melyikben ki kitől vette át vagy akarta átvenni a hatalmat! Válaszd szét a jelenben – az előttünk – játszódó kísérleteket és a csak elbeszélésből megismerteket!

20. Miben különböznek egymástól ezek a hatalomátvételi törekvések?

a) Miért tekinthető Sebastian – Antonio által ösztönzött – hatalomátvételi kísérlete a Prospero elleni puccs (fegyveres hatalomátvétel) abszurd, értelmetlen változatának?

b) Miért érezzük Stephano – Caliban által ösztönzött – hatalomátvételi kísérletét a téma komikus, bohózat jellegű átiratának?


c) Kitől vette át (vagy kitől vette el) Prospero a hatalmat? Jogosabbnak tartjátok-e ezt a hatalom-átvételt a többinél? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem?

21. Ki mindenki van analóg (hasonló) helyzetben a darabban? (Például kik a hatalom-átvételre törekvők; a felbujtók, a hatalomátvétel támogatói stb.?)

22. Mi lehet a jelentése annak, hogy Stephano és Trinculo, azaz a szolgák ugyanúgy a hatalom megszerzésére, átvételére törekszenek, mint Sebastian és Antonio, azaz a nemesurak?

23. Milyen alapon formálhatott jogot a hatalom átvételére Milánóban hajdan Antonio, és milyen alapon fomálhat jogot a hatalomátvételi kísérlet támogatására a szigeten Caliban?

24. Milyen jogcíme, alapja volt az uralkodásra Prosperónak Milánóban, s milyen alapon uralkodik a szigeten?


25. Mindezt figyelembe véve mi lehet Shakespeare álláspontja abban a kérdésben, ki a jogos uralkodó, kinek van joga a hatalmat birtokolni?

26. Hogyan fogalmazza meg Antonio a saját álláspontját arról, hogy csak az egyén, an-nak érdekei számítanak? Hogyan beszél arról (a II. felvonás 1. jelenetének vége felé), hogy nincsenek általánosan érvényes erkölcsi elvek, csak az érdek diktál, ezért viszonylagosak az értékek is? Mi mozgatja ezzel szemben Prospero tetteit?

27. Hogyan jelenik meg a közös szolgaság–szabadság motívum a III. felvonás egymástól látszólag – cselekményét és szereplőit tekintve – rendkívül távoli 1. és 2. jelene tében?Keresd ki a két jelenetből a szóban forgó témával kapcsolatos párbeszédeket, monoló-gokat és dalokat!

28. Milyen munka, Calibanéval azonos tevékenység emeli ki, hogy Ferdinand valóban szolgai munkára kényszerül?

29. A szerelemben vállalt szolgaság miben különbözik az alávetettség más formáitól? Miben tér el a hatalomért folytatott többi küzdelemtől Ferdinand és Miranda vitája arról, hogy ki kinek legyen a szolgája?


30. Mind Caliban, mind Ariel leghőbb vágya a szabadság. Keresd meg kettejük kétféle szabadságtörekvésének bizonyítékait (pl. I/2. II/2., III/2.)!

(Caliban esetében a III. felvonás dalában a Mészöly Dezső-fordítás adja vissza jobban az eredeti szöveget. A második felvonás végének kurjantásaiból azonban a Babits-fordítás olvasói is képet kaphatnak Caliban szabadságvágyáról.)

31. Hogyan jelenik meg a szolgaság–uralom motívum, illetve annak visszája Gonzalo híres utópiamonológjában (II/1.)? Sebastian miképpen világít rá Gonzalo társadalomeszményének belső ellentmondására?

32. Keresd meg és értelmezd Prospero varázsvilágának eltűnéséről szóló három monológját (IV/1. – a Ceres-jelenet után; az V. felvonás eleje és az Epilógus)! Miért vonatkozhat a színházra mindhárom monológ? Melyik vonatkozik egyértelműen arra? A király mely gesztusát értelmezhette az utókor Shakespeare mesterségétől vett búcsújának?

33. Milyen illúzió áldozatává vált Caliban, s milyen nagyon is földi dolog segítette elő téveszméje kialakulását?

34. Milyen tévképzete támad Stephanónak, amikor először látja meg Calibant? A harmadik felvonás harmadik színében a hitetlen, kétkedő Sebastian és a hiszékeny Gonzalo szavai hogyan utalnak vissza az effajta „babonákra”?


35. El tudjuk dönteni, hogy vajon ki látja jól a szigetet a II. felvonás 1. jelenetében: a hiszékeny Gonzalóék vagy a cinikus-hitetlen Sebastianék? Rokonszenves-e Sebastianék illúziótlansága, igazságot szolgáltat-e a darab ennek az illú-ziótlan szemléletnek? (Idézd fel a III. felvonás 3. jelenetét is!)

36. Idézzétek fel, mit mond Gonzalo a II. felvonás első színében – közvetlenül az utópia-monológ előtt – az igazságról Sebastiannak, amikor az kíméletlenül a király arcába vágja a királyfi halálára vonatkozó – vélt – igazságot!

37. Milyennek látja Miranda az utolsó felvonásban a szigetre vetődött díszes társaságot, és apja hogyan reagál lelkes megjegyzésére? Hogyan ítéled meg Miranda illúzióját? Ki rendelkezett valaha ugyanilyen rossz, illetve csekély emberismerettel?

38. Az egyjelenetes negyedik felvonás tanúsága szerint a vadember (Caliban) vagy a civilizáció embere (Stephano és Trinculo) viselkedik fegyelmezettebben, „kulturál-tabban”? E jelenet szerint mi különbözteti meg a civilizáció emberét a vadembertől, mi fejlődött ki a civilizált emberben, ami a vademberben még nem volt meg?

39. A civilizáció mely „vívmányával” teszi Calibant alattvalójává Stephano?


40. Gonzalo utópiamonológja valamiféle természeti állapotot fest le. Mi minden jellemzi ezt a természeti állapotot?

41. Hogyan kapcsolható össze a dráma első jelenete az utópiamonológgal? A viharjelenet miképpen készíti elő, mutatja meg a természet–társadalom, illetve a hata-lom–szolgaság viszonyt? (Gondoljatok a kormányos szavaira.)

42. Mire tanította Prospero Calibant? S mire Caliban Prosperót? Hogyan értékeli Caliban a neki tanítottak hasznát az I. felvonás második színében?

43. Mi volt Prospero számára az első bizonyítéka Caliban nevelhetetlenségének, s mi a második? Hogyan reagált az első (I./2.) és hogyan a második (IV. felvonás – a Cali-banék színre lépése előtti rész) csalódásra? Mennyiben indokolt s mennyiben indokolatlan Prospero elkeseredett zsörtölődése a má-sodik esetben?

44. Mivel magyarázza Prospero Mirandának azt, hogy Calibant a róla alkotott rossz vé-leménye ellenére nem ereszti szélnek? Ez a magyarázat mennyiben egyeztethető össze Prospero humanista pedagógiai eszme-futtatásaival?


45. Mi indokolja a darab egészében, hogy Prospero reménytelennek tartja, hogy Ca-libant nevelni, tanítani lehetne? Mi szól ez ellen? Az utóbbihoz többek között lásd Caliban szavait a dráma utolsó lapjain!

46. Csoportosítsd a szereplőket aszerint, hogy megváltoztatta, megjavította-e őket, amit a szigeten Prospero és Ariel jóvoltából átéltek! Az átélt büntetéseket vagy próbákat, illetve a változás vagy változatlanság bizonyítékait is keresd meg a drámában!

47. Nevelhető-e az ember a darab tanulsága szerint? A civilizáció jobbá vagy rosszabbá teszi, mennyiben változtatja meg természetét? Részletes és példákkal, érvekkel alátámasztott választ adj!

48. Prospero természetesen mindenekelőtt Miranda nevelője. Ismertesd, amit az I. felvonás második jelenetéből megtudhattunk Prospero nevelési elképzeléseiről! Miért tartotta vajon Prospero eddig titokban Miranda előtt a származását? Miért árulja el ezt most mégis? Miért van szükség a hajótörésre Miranda nevelése szempontjából?


49. Hol és hogyan kell nevelni Prospero szerint a jövő emberét, a jövő uralkodóját? Miért paradox, azaz önmagának ellentmondani látszó ez az elképzelés?

50. A darab vígjátéki fináléjában Gonzalo azon örvendezik, hogy Claribel férjet, Ferdi-nand feleséget, Prospero országot nyert, majd így szól: „... s mi mind /Magunkat nyertük vissza.” Hogyan értelmezitek ezt a kijelentést?

51. Műértelmezés értelmezése

A) Olvasd el A viharról írott alábbi értelmezést! Egyetértesz a szöveg állításaival? Véleményedet indokold néhány, a drámából vett érvvel! Írj

összefüggő szöveget külön papírra!

A vihar vezérmotívuma a hatalomvágy, amely többnyire erőszakos hatalomátvételi kísérletek, összeesküvések formájában jelenik meg a drámában.

„Prospero szigetén lejátszódik nagy sűrítésben az egész shakespeare-i értelmezésű világtör-ténelem. Ez a történelem: hatalomért vívott harc, gyilkolás, lázadás, erőszak. Ennek a világtör-ténelemnek első két felvonása már lejátszódott, mielőtt Alonso hajója megérkezett volna. Most Prospero meggyorsítja a cselekményt; még kétszer megismétlődik ugyanaz a történet, azután vége az előadásnak. Ez a sziget az emberiség gyötrelmeinek kertje vagy őrületének képe.”

Jan Kott, a kiváló lengyel származású Shakespeare-kutató idézett véleményét talán azzal kell kiegészíteni, hogy azért A vihar szigete nem csupán az emberiség gyötrelmeinek és szen-vedéseinek, hanem vágyainak és reményeinek szigete is. Legalábbis akkor, ha Prospero és Ariel igazságtevő, rendteremtő igyekezetét és a fi atalok idilli szerelmét is fi gyelembe vesszük.

A hatalomvágy motívumától nem választható el a szolgaságnak A viharban ugyancsak

B) Olvasd el A viharról írott alábbi értelmezést! Egyetértesz a szöveg állításaival? Véleményedet indokold néhány, a drámából vett érvvel! Írj összefüggő szöveget külön papírra!

A korábban elemzett szigetregényekhez hasonlóan A vihar meghatározó motívuma a civilizáció és a természet viszonya is. Prospero fehér (jó) mágiája révén a természeti elemeknek paran-csolva bocsát vihart a sziget közelébe került hajdani ellenfeleire. Hatalmát viszont könyveknek köszönheti – a könyvek pedig nyilvánvalóan a civilizáció részei, hordozói.

Caliban a civilizálatlan ember, a vadember megtestesítője. Neve a kannibál szó kifordítása, ami a Caribal = karibi, azaz karib-tengeri kifejezésből származik. Trinculóék is az Angliában mu-togatott indiánokhoz hasonlítják. Igaz, Caliban nem csupán ember, hanem mesebeli szörnyeteg is – Prospero csak szörnyként emlegeti –, anyja, Sycorax pedig természetfeletti erőkkel rendel-kező boszorkány volt. Ugyanakkor ember voltát bizonyítja, hogy Miranda Ferdinandot nemcsak apjához, hanem Calibanhoz is viszonyítja, amikor szerelmesét a legszebb általa megismert férfi -nak látja. („Ez a / Harmadik férfi , kit valaha láttam, / S az első, aki tetszett.” [I/2.])

Caliban és Trinculóék viszonyában, a Caliban és a hajótöröttek közötti párhuzamokban és ellentétekben, sőt Prospero és Caliban kapcsolatában alighanem a természet és a civilizáció viszonya, a vadembernek, a természet emberének és a civilizáció emberének, az európai em-bernek az összehasonlítása is megjelenik.

Talán Ariel is értelmezhető természeti lényként, ő azonban semmiképpen sem ember, in-kább természeti erők testtelen, alakváltó megszemélyesülése – nevében nem véletlenül cseng ott az „air” (levegő) angol szó.

Civilizáción a fentiekben az embert a természettől elválasztó, abból kiemelő jelenséget, az ember által teremtett világot értettük. E teremtett világ természetesen nem csupán tárgyakból, hanem életmódokból, szokásokból, érintkezési formákból is áll. A civilizált jelzőt „kiművelt”, „kifi nomult” értelemben a vad, barbár jelzőkkel szokás szembeállítani.

„Az ókor végére az akkor ismert világ élesen kettévált fejlett és fejletlen társadalmakra. Egyes népek – a görögök, rómaiak, perzsák, hinduk, kínaiak – viszonylag bonyolult ismeretekre és technikai vívmányokra tettek szert. Mindezeket a vívmányokat röviden civilizációnak szokás nevezni, ami eredetileg körülbelül polgárosodást vagy ’városiasodást’ jelentett, és arra a ma is érvényes [?] megfi gyelésre utalt, hogy a fejlettség mércéje a városi jellegű életmód elterjedése. A civilizált társadalmak tagjai – ahogy ma mondjuk: a kultúrnépek, azaz a „művelt” népek – ma-guk is tudatában voltak annak, hogy életmódjuk lényegesen különbözik a természeti népekétől, vagyis azokétól, amelyek nem jutottak el az ő fejlettségi szintjükre. Ezeket a népeket általában lenézték és – mint az ókori görögök – primitív, tudatlan barbároknak tekintették.” (Engel Pál)

visszatérő motívuma, hiszen az uralom visszája az alávetettség, hatalom nincs kiszolgáltatott-ság, úr nincs szolga nélkül. A szolgaság élethelyzete pedig a darabban is hangsúlyozottan váltja ki és szólaltatja meg a szabadság vágyát. A szolgaság – szabadság motívumpár segítségével Miranda és Ferdinand szerelme sem csupán új témával, új életterülettel gazdagítja a drámát, hanem egyúttal a központi problematika egy új változatát, új formáját jeleníti meg.


C) Olvasd el A viharról írott alábbi értelmezést! Egyetértesz a szöveg állításaival? Véleményedet indokold néhány, a drámából vett érvvel! Írj

összefüggő szöveget külön papírra!

Gonzalo darab végi kijelentése szerint a szereplők korábban elvesztették magukat, vagy nem valódi önmaguk voltak, vagy talán már nem is léteztek. A darab egyik értelmezője (Northrop Frye) A vihart a halál és a halálból való újjászületés drámájának látja, és ebben a keretben ér-telmezi a IV. felvonás Iris, Ceres és Juno által celebrált [megünnepelt, ünnepélyesen levezetett] természet- és termékenységünnepét.

A hajótörés áldozatai – hála Prospero és Ariel mesterkedéseinek, varázslatainak – egészen az utolsó felvonásig, a dráma végkifejletéig tévedések, látszatok rabjai. Prospero szétválasztja őket, és mindhárom csoport tagjai azt hiszik, hogy a katasztrófát csupán ők élték túl. A kiéhezett nemes urak szeme előtt csodás lakoma jelenik meg, majd amikor hozzáfognának a lakmározás-hoz, a terülj-terülj-asztalkám eltűnik. A szerelmesek számára – szórakoztatásul és a várakozás megkönnyítésére – Ariel mitológiai seregszemlét, ünnepséget varázsol, ahol ő maga játssza Ce-res szerepét. Ugyanő mocsárba csalogatja Stephanóékat, majd pazar ruhatárral kápráztatja el őket. És így tovább.

A nagy illuzionista Prospero tart kezében minden szálat, szerepe a színházi rendezőéhez ha-sonlít. A sziget maga óriási színházzá, világszínházzá (Theatrum Mundivá) válik. (Ezért is szok-ták A vihart a romantika óta Shakepeare önvallomásaként, Prospero alakját a drámaíró-rendező alteregójaként, azaz alakmásaként értelmezni.) A darabban maga a valóság az illúzió, amit Pros-pero teremtett nekünk.

A varázsló-király három monológja is alátámasztja ezt az értelmezést: mindháromban mint-ha a drámaíró búcsúzkodna teremtett világától, mesterségétől.

De illúzió és valóság viszonya nem csupán ebben a formában jelenik meg, hanem abban is, ahogyan a szereplők értékelik az előttük föltáruló látványt, a szigetet és embertársaikat.

A sziget illúzióvilágában Prospero varázshatalmának köszönhetően győz az igazság, a jóság, és a bűnösök is elnyerik a legtöbbjük által ki sem érdemelt megbocsátást. Ezt a „happy end”-et egyforma joggal értelmezhetjük Shakespeare illúziótlan, kiábrándult bölcsességének megmu-tatkozásaként és az emberbe és az illúzióteremtő művészetbe vetett hitének bizonyítékaként. Hisz az igazság csak a szigeten, a mesében győz, de ott győz; a világ és az emberek csak a naiv Miranda számára szépek, bár az ő naivitása és bizalma valóban szép.

A természet és civilizáció motívumpárja a darabban összefügg az ember nevelhetőségének kérdésével. Prospero ugyanis megpróbálja civilizálni, átalakítani, megnevelni Calibant, a vadem-bert. Tágabban az a kérdés is felmerül, hogy hogyan hat a civilizáció az emberi természetre, hogyan alakítja azt.

Prospero nemcsak tudós varázsló, hanem legalább annyira megszállott pedagógus is, a sziget az ő mintaiskolája, különös pedagógiai próbálkozásának helyszíne. Az első felvonásban maga beszél erről Mirandának. Pedagógiai kísérletének Miranda és Caliban mellett a hajótöröttek is alanyai.


A valóság a darab tanúságtétele szerint igencsak viszonylagos és tünékeny kategória. A már idézett Northrop Frye így fogalmaz: „Prospero azt mondja nekünk, hogy amit valóságnak neve-zünk, az előbb-utóbb ugyanúgy eltűnik, mint a többi illúzió.” Hiszen Miranda számára – egye-lőre – valóban új a világ és szépek az emberek. Miranda igazsága a gyermekek, az ártatlanok igazsága, de gyermekek és ártatlanok mindig lesznek.

A világ – a sziget – Shakespeare utolsó drámája szerint önmagában nem szép és nem csúnya; a látás, a gondolkodás teszi ilyenné vagy olyanná: az Antonióknak és Sebastianoknak rút és sivár, a Gonzalóknak és Mirandáknak gazdag és gyönyörű.

A vihar azért nem igazán jó dráma, mert főszereplőjével nem lehet azonosulni, sőt – talán az egy Calibant kivéve – valójában egyik szereplőjével sem. Prospero túl tökéletes, nem elég em-beri ahhoz, hogy szeretni lehessen. Varázsereje lehetetlenné teszi, hogy szurkoljunk neki, hiszen egy pillanatra sem merül fel, hogy terve nem sikerül. Hogyan szurkolhatnánk egy versenylónak, amely a teknősök gyorsasági versenyében indul el?

Shakespeare nagy árat fi zetett a cselekmény túlzott sűrítettségéért. Négy óra alatt – egy vi-szonylag rövid terjedelmű drámában – annyi minden történik, hogy az események és jellemek jelzésszerűvé, vázlatossá válnak. Az Alonso elleni merénylet terve szinte abban a pillanatban kudarcba fullad, amikor megszületik, Ferdinand próbái egyáltalán nem meggyőzőek, hiszen az egy-két órás fahordás nem túl nagy áldozat a szerelem oltárán. Ami pedig a második pró-bát, a szexuális önmegtartóztatást, a Miranda „szűz övének” az esküvő előtti megoldásától

52. Olvass és jegyezz! Olvassátok el az alábbi szöveget, majd a két kritika – A), B) – közül az egyiket, és jelöljétek a

margón azt, amivel egyetértetek (+), amivel nem (–) és amit nem értettetek meg (?).

A mű kritikája

A legnagyobb író művével szemben is lehetnek az olvasónak fenntartásai. A bírálat megfogalma-zásában azonban – ha gondolatainkat mással is meg szeretnénk osztani – célszerű tartózkodni az olyan lapos és gyakori általánosításoktól, mint amikor egy írást „vontatottnak” vagy „bonyo-lultnak” minősítünk. Az ilyen vélemény valójában inkább a befogadás kudarcáról, mint az olvas-mány sajátosságairól szól. Nem derül ki belőle más, mint hogy az adott olvasó unta a művet, s hogy néhol nemigen értette.

Az itt következő két elmarasztaló vélemény igyekszik az olvasói élményekről és magáról a műről konkrétabban beszélni. Természetesen nem megtanulnivaló „igazságok”, hanem igencsak vitatható vélemények.

A) Prospero, akit nem lehet szeretni

B) A dráma súlytalansága



53. Érveljetek az olvasott kritika ellen és mellett!

V É L E M É N Y ( R Ö V I D E N V A G Y I D É Z V E )

É R V E K E L L E N E É R V E K M E L L E T T E







54. A darab olvasása vagy megtekintése során felvetődtek-e benned hasonló, például a cselekmény tempójával kapcsolatos fenntartások?

55. Ha a jelzésszerűség, vázlatosság, „súlytalanság” igaz, de nem hiba, hanem tudato-san választott művészi eszköz, akkor vajon mi lehet a funkciója, a jelentése? Milyen előnyökkel, lehetőségekkel jár?

való tartózkodást illeti, Ferdinand számára azért nem jelenthetett nehézséget, mivel itt is csak egy-két óráról volt szó, ráadásul Prosperóék még ezt a rövid időt is megkönnyítették a fi atalok szórakoztatásával. Prospero bűnbánatot nem mutató ellenfeleinek is túl könnyen bocsát meg. Mindez súlytalanná teszi a drámát. Csak a bohózatszál, Stephanóék története igazán kidolgozott és hatásos a műben.


56. Hogyan függ össze egymással a megfogalmazott két bírálat?

57. Ha van az előzőektől eltérő saját bíráló megjegyzésed a darabról, fogalmazd meg véleményedet érvelő módon, példákkal alátámasztva!

58. Mi a véleményed Shakespeare-nek az emberi természetről és történelemről rajzolt képéről? Valóban ennyire meghatározó vonása-e természetünknek a hatalomvágy, a fölényre, uralomra való törekvés?

59. Mi a véleményed Gonzalo utópiájáról (II. felvonás 1. szín)? Hasonlítana a szerinted ideális állam (ország vagy társadalom) Gonzalóéra?

60. Írd meg egy általad választott szereplő élettörténetét! Válassz formát, műfajt, nézőpontot!

8. A S Z I G E T M I N T U T Ó P I A – J Ó K A I M Ó R : A Z A R A N Y E M B E R

1. Töltsd ki a táblázatot!

H E L Y S Z Í N + C Í MS Z I G E T +

A Z A R A N Y E M B E RÚ J I N F O R M Á C I Ó K

S Z E R I N T E D M I A C Í M K A P C S O L A T A A H E L Y -S Z Í N N E L ?

M I R Ő L S Z Ó L H A T A Z A R E G É N Y , A M E L Y -N E K E Z T A C Í M E T A D T Á K ?

M I L Y E N N E K G O N D O -L O D A F Ő S Z E R E P L Ő -J É T ?

2. Írás saját magamnak Írd le összefüggő szövegben a véleményedet, érzéseidet arról, ami a regény címéről, fő-

szereplőjéről és a szigetről, valamint ezek kapcsolatáról eszedbe jut! 5 percig írj megszakítás nélkül, szabadon, ezután egyeztessétek a csoport tagjaival a szövegeket! Milyen hasonló és milyen eltérő gondolataitok vannak? Rögzítsétek ezt is magatoknak!


3. Részletek olvasása a szigetről

a) Olvassátok el Jókai Mór Az arany ember című regényének néhány részletét a szigetről.

A SZENT BORBÁLA, VI. FEJEZET

A Duna jobb ágának medrében volt sok ideig egy sziklatömeg, melynek alsó felén a lomhán kanya-rodó ár zátonyt rakott le. Egy nagy téli áradás alkalmával aztán nekiment a jeges zaj az Osztrova-szigetnek, s annak egy csúcsát leszakította, magával ragadva földet, követ, derékfákat erdőszámra; akkor azzal a jéggel, sziklával, faderékkal vegyes özönvízi gomollyal megtorlott a szikla mögötti zátonyon. A gomoly ott maradt. És aztán félszázadig évről évre az új áradás új iszapréteget hordott föléje, új kavicstorlattal terjeszté ki körületét, az elkorhadt fatörzsek földéből ősnövényzet burján-zott elő gyors növéssel, minő az újvilági természet alkotása, s lett ott azon a helyen egy névtelen sziget. Mely senkié sem; melynek nincs földesura, sem királya, sem hatósága, sem papja, mely nem tartozik semmi országhoz, semmi vármegyéhez. A török–szerb határon sok ilyen paradicsomi hely van, melyet nem szánt, nem kaszál, nem legeltet senki. Egyedül a vadvirágnak és a vadállatnak hazája. S ki tudja, még kinek?

…Beljebb haladva, óriási füzek és jegenyék irtatlan erdején kell áthatolni, miket sok helyütt halomra

döntögetett a vihar, s ott tövises bozótot képez a szigetek gyümölcstermő folyondára, a földi szeder, a korhadó talajból magasra nőtt valeriana fűszerillatot vegyít a nyárfák gyógyszaga közé.

A S Z I G E T M I N T U T Ó P I A – J Ó K A I M Ó R : A Z A R A N Y E M B E R 10 9

Egy mélyen fekvő lapályos térségen, hol nem tenyészik fa és bokor, tocsogó víz közül, melyet buja fű takar, kövér ernyős növények magaslanak föl; … mint egy különvált növényarisztokrácia, büszkélkednek a fekete zászpák (Veratrum), öles növények, tűzpiros virágokkal; a fű közt buján tenyész a nefelejcs s az orvosi nadálytő mézterhes piros virága. Nem csoda, ha a korhadt fűzfák odúiban annyi vadméh rajzik. S a virágok közt csodálatos zöld, barna, vörös gyümölcs alakú gu-mók emelkednek ki, miket nem is ismer minden ember...

…Timár megindult a rigófütty után.S amint keresztülvergődött a tüskés galagonya és vörösgyűrű bozóton, amik hegyes tőreikkel

összevissza szurkálták ruháin keresztül, egyszerre a bámulattól megigézve állt meg.Amit maga előtt látott, az a paradicsom volt.Egy rendezett kert, valami öt-hat holdra terjedő, nem sorba, de szabályos csoportokba ültetett

gyümölcsfákkal, amiknek ágait földig húzta édes terhük. Aranyló, pirosló gyümölccsel rakva alma- és körtefák; a szilvafák minden faja, mintha rózsa- és liliomcsokor volna a ragyogó gyümölcstől; a fűben a láb előtt terítve hever a lehullott fölösleg fölszedetlen. Közbe egész bozótot képez a málna, ribiszke és köszméte, s a terebély fák hézagait aranyszínű lecsüggő gyümölcságaival tölti be a ci-doni alma, a birs.

Ösvény nincs a gyümölcsfa-labirintban; fűvel van a fák alja benőve egészen.Hanem ahol a fák közül kilátni, ott egy virágos kert hívogat a közelebb jövésre, az is csodálatos

mezei virágokból összegyűjtve, miket a szokott kertekben nem találni, a sötétkék csengettyűkék csoportjai, a selyemtermő krepin fényes gubanctokja, pettyes turbánliliomok; az alkermes vérfür-tei, a gyönyörű ophrisok pillangótermő virágaikkal, valami csudálatos úton kerti virággá nemesítve, tanúskodnak emberi lény közellétéről. Elárulja azt végre maga a lakhely, amelyből a füst előjön.

…Itt asszonyok laknak.

A SZENT BORBÁLA, VII. FEJEZET

– Ne nyúljon ön a tárcájához, uram; nálam nem fi zetnek pénzzel. Mit csinálnék én itt ezen a szi-geten a pénzzel? Legfölebb zsiványok törnének rám, s megölnének érte; így pedig minden ember tudja, hogy ezen a szigeten egy félkrajcár sincsen soha, azért nyugton alszunk itten. Nálunk cse-revásár foly. Én adok gyümölcsöt, mézet, viaszkot, gyógyfüveket, s nekem hoznak érte búzát, sót, gúnyának való kelmét, edényt, vaseszközöket.

A SENKI SZIGETE, III. FEJEZET

Mintha kicserélték volna lelkét, mikor e sziget pázsitos útjára lépett! Méla nyugalom van itt, anda-lító egyedüllét.

A paradicsom gyümölcsfái most virágoznak, fehér és rózsaszín virágpiramidok, köztük virág-barlangok, földig hajló csipkerózsákból, s a fűszőnyeg pompás zöldje kihímezve ibolyakékkel, szi-ronták arannyal; az arany napsugár kihívja a virág szerelmét, az illatot, attól terhes a lég; az ember minden lélegzetvételnél aranyat és szerelmet lehel be. A virágok erdejét mély zsongás zúgja át, s e titokszerű zsongásban, a virágok szemeiben Isten beszél, Isten néz…

Templom ez…


A SENKI SZIGETE, VI. FEJEZET

…Itt, e világtól különvált szigeten, ahol nem uralkodnak a társadalmi törvények, a vallásos fogal-mak, egyedül a természet igaz, meleg érzelmei, nem lakik-e igaz boldogság, melyet a balga világ száműzött?

…Körös-körül az ős paradicsom; gyümölcstermő fák, virágzó föld, szelíd állatok, körülzárva hul-

lámkerítéssel, és abban – Ádám és Éva.

NOÉMI, I. FEJEZET

Timár meggyőződött róla, hogy olyan helyre jutott, mely körül századoknak kell lejárni új esz-méket ültető munkáikkal, amíg annak és a rajta lakóknak története bele lesz vonva abba a nagy káoszba, aminek világ a neve.

b) Készíts kettéosztott naplót az olvasott részletekről!

c) Véleményeteket beszéljétek meg a többiekkel!

4. Oldjátok meg a feladatokat, válaszoljatok a kérdésekre!

a) Az első idézett részlet második mondatában mire vonatkozik a „megtorlott” szó, azaz mi tor-lott meg (föltorlódott, fölgyülemlett)?

b) Hogyan mondanád ma: terjeszté, körületét, tenyész, terebély?

c) Mennyi idő alatt keletkezett a sziget?

A S Z I G E T M I N T U T Ó P I A – J Ó K A I M Ó R : A Z A R A N Y E M B E R 111

d) Hol található ez a sziget?

e) Mi a sziget neve?

f) Hogy hívják a szigetre érkező szereplőt?

g) Gyűjts olyan szavakat a szövegből, amelyek kellemes hangulatot keltenek, szép látványt feste-nek le!

h) Mi minden jut eszébe a szemlélődőnek a szigetről? Mihez hasonlít ez a hely?

i) Próbáld megmagyarázni a képzettársításban rejlő többletjelentést!

j) Még milyen szavakat tudnál ezekhez a vallásos képzetekhez kapcsolni a szövegből?

5. Részletek a regényből: a külvilág bemutatása, Timár jellemzése, problémája, kettős élete

a) Olvasd el a következő részleteket is a regényből!

TIMÉA, IV. FEJEZET

Abban az időben, talán most már nem, az volt az államgazdászati főelv, hogy „stehlen und stehlen lassen”. Lopni és lopni hagyni.

Nyugodalmas, békeszerető irányelv.…Ez az egy év óta felcseperedett Timár minden kereskedőt letipor. Nincs mód mellette megáll-

hatni a piacon. Annyi a pénze, mint a polyva, s úgy vesztegeti az áruját, mintha lopta volna.…És akármihez kezd, az mind arannyá válik a kezében. Új meg új vállalatok indulnak meg általa,

amiket más ember is kitalálhatott volna; amik ott feküdtek a tenyerén minden embernek, csak a markát kellett volna összeszorítania; de csak akkor vették észre, mikor már ez az ember felmarkol-ta előlük. És sohasem nyugszik, mindig kocsin ül, utazik, jön-megy...


…A város szegényei számára kórházat alapított, a protestáns tanodában ösztöndíjakat tűzött ki, még az áldozókehely is arannyá vált a kezében; a régi ezüst helyett aranyat csináltatott az egyház-nak. Kapuja mindig nyitva volt a szegénynek. … S nagy híre járt, hogy amely hajóslegénye a vízbe fulladt, annak az árváit ő nevelteti fel, s özvegyének évdíjt fi zet. Arany ember! arany ember!

Csak egy hang odabenn mondta mindig: „Ez nem igaz! Ez mind nem igaz!”

TIMÉA, VI. FEJEZET

Azt mondták róla, hogy „arany ember”! Amihez hozzányúl, az arannyá válik! amit ő megkezd, az aranybánya. ...

Fő tudomány az, hogy „előbb” megtudja az aranybányász, mint üzlettársai, hogy a magas kor-mány minő nagy vállalathoz szándékozik hozzákezdeni. Ebben a tudományban volt Timár tökéle-tes.

Ha Timár valami vállalkozáshoz kezdett, mint a raj, tódult utána az üzérek serege, azt tudta mindenki, hogy ott arany van, csak fel kell venni.

De nemcsak ezért hívták Timárt arany embernek, hanem még másért is. Azért, hogy sohasem csalt, nem csempészett.

A SENKI SZIGETE, I. FEJEZET

Mert attól a naptól kezdve, amidőn Timár az elsüllyedt hajóban megtalálta Ali Csorbadzsi kincseit, odavolt lelkének nyugalma; minden fényes siker után, mely vállalatait kísérte, felemelte szavát a belső vádló: ez mind nem a tied! Ez egy árva leánynak a vagyona volt, amit te bitorolsz. Szeren-csés ember vagy? Nem igaz! Szegények jóltevője vagy? Nem igaz! Arany ember vagy? Nem igaz! – Tolvaj vagy!

A SENKI SZIGETE, VI. FEJEZET

…Vagyonát vettem el? Nem igaz. Megmentettem azt számára. Ha gyámjának átadom akkor, midőn megtaláltam, most az is mind veszve van, s ő mehet koldulni. Most pedig minden az övé, ami az övé volt. Hisz magamnak nem tartottam meg egyebet, mint a ruhát, mely testemet fedi. Hát mért volnék én tolvaj?!

A SENKI SZIGETE, VII. FEJEZET

Boldog volt itthon, és szerette volna tudni, mi történik otthon. Két helyen élt a lelke, kétfelé volt szakítva: ott vagyona, becsülete, világi állása, itt szerelme

tartóztatta le.

NOÉMI, IV. FEJEZET

Minél tovább haladt e kettős életben, annál jobban érezte e kettős kötelesség ellenmondásokkal terhes zűrzavarát. Egyszerre két nemes, önfeláldozó lélek sorsáért tette magát felelőssé. Szeren-csétlenné tette mind a kettőt, s önmagát a legszerencsétlenebbé a kettő között. Hová menekül-jön?

A S Z I G E T M I N T U T Ó P I A – J Ó K A I M Ó R : A Z A R A N Y E M B E R 113

NOÉMI, V. FEJEZET

Mindenkit meg tudott csalni, csak egyet nem: saját magát. A mosolytól ragyogó arc belül oly szomorú volt mindig. Ő tudta jól, hogy mi az ő neve! És szeretett volna az lenni, aminek látszik. És ez lehetetlenség volt. A végtelen gazdagság… az általános tisztelet… a boldogító szerelem… bárcsak egy volna ezek

közül megérdemlett, igaz keresmény! Lelkületének alapja, életlevegője volt az őszinteség, becsü-letesség, emberszeretet, szigor, önfeláldozás; rendkívüli, szokatlan nagyságú kísértetek azzal me-rőben ellenkező áramlatba ragadták; s most itt áll előtte egy ember, akit mindenki szeret, becsül, tisztel, csak ő egyedül gyűlöli, vádolja magát.

b) Próbáld megfogalmazni a regény fő problémáját! Ötleteidet írd le néhány mondatban!

6. Hallgasd meg figyelmesen a regény cselekményének ismertetését! Jegyezd a füzetedbe, amit fontosnak tartasz. Ha valamit nem értettél meg vagy többet

szeretnél tudni róla, tegyél föl kérdéseket az ismertetőnek!

7. Sziget és valóság viszonya

a) Vitassátok meg a regénybeli „külvilág” és a regénybeli sziget tulajdonságait!

b) Milyen az egymáshoz való viszonyuk?

c) Milyen többletjelentései vannak ebben a regényben a szigetnek?

d) Az eddig megismert szigetek közül melyikhez áll közelebb, melyiktől távolabb a Senki szigete?

e) Elevenítsétek föl, amit az utópiáról tanultatok, illetve amit erről Gonzalo mond A viharban. Mennyiben tekinthető utópiának a Senki szigete?

8. Kilépőkártyák

a) Írj kilépőkártyát a Senki szigetéről tanultakkal kapcsolatban!

Milyen számodra fontos gondolattal találkoztál?


Milyen kérdésed van ezzel kapcsolatban?

Milyen személyes észrevételed, megjegyzésed van?

b) Kilépőkártya a fejezetben tanultakkal kapcsolatban. Egy hosszú, több művet tartalmazó fejezet végére értél. A sziget mint helyszín kötötte össze az

olvasott regényeket, regényrészletet, drámát. Gondolj az egyes művekre és az őket összekötő, illetve az őket egymástól eltávolító jelenségekre is, amikor válaszolsz az alábbi kérdésekre.

(1) Milyen számodra fontos gondolatokkal találkoztál?(2) Melyik mű, műrészlet a legemlékezetesebb számodra? Miért? (3) Ha maradt megválaszolatlan kérdésed, mi az? (4) Milyen személyes észrevételed, megjegyzésed van?(5) A fejezet legelején készítettél egy listát vagy pókhálóábrát a sziget szó köré. Csináld most meg

újra! Mi változott? Miért?

szövegértés a 8-2 diák-jav...2015/09/08 · vagy: te miért választanál regényed...

Documents