szövegértés a 9 03 tanár jav - magyartanárok egyesülete · 2015-06-10 · rÁhangolÓdÁs 1....

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

3Tanári útmutató

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S Z A K M A I V E Z E T Õ K P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö R G Y I A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E TŐ J E

F E J L E S Z T É S I P R O G R A M V E Z E TŐ K O R Á N Y I M A R G I T

V E Z E TŐ F E J L E S Z TŐK A R AT Ó L Á S Z L Ó

K Á L M Á N L Á S Z L Ó

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G B Ó K AY A N T A L E L N Ö K

B Á N R É T I Z O LT Á N

C S E R H A L M I Z S U Z S A

G Y Õ R I J Á N O S

S C H E I N G Á B O R

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ M U R Á N Y I Y V E T T

S Z A K M A I L E K TO R O K A S Z A K M A I B I Z O T T S Á G TA G J A I

P E T HŐN É N A G Y C S I L L A

F E L E L Õ S S Z E R K E S Z T Õ N A G Y M I L Á N

T I P O G R Á F I A B Á R D J O H A N N A

© S U L I N OVA K H T.

© M U R Á N Y I Y V E T T

A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN,

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2006

A B I B L I A É S A Z I R O D A L O M – A N Y E L V I

T E V É K E N Y S É G M I N T V I L Á G A L A K Í T Á S É S M I N T

K A P C S O L A T T A R T Á S

F e j l e s z t ő k

Fábián Márton Fenyő D. György Székely Zsuzsa Blaskó Ágnes

Tanári útmutató

T A R T A L O M

A B I B L I A É S A Z I R O DA LO M – A N Y E LV I T E V É K E N Y S É G M I N T V I L Á G A L A K Í T Á S É S

M I N T K A P C S O L AT TA R T Á S

5 N É V J E G Y

7 A B I B L I A R É S Z E I , K E L E T K E Z É S E , N Y E LV E I – H E LY E A K U LT Ú R Á N K B A N

2 3 A T E R E M T É S É S A TÖ R V É N Y

4 6 Á B R A H Á M É S I Z S Á K

57 A Z S O LTÁ R O K É S U TÓ É L E T Ü K – E G Y- E G Y P É L D ÁVA L

76 A P É L D A B E S Z É D E K É S U TÓ É L E T Ü K

10 4 E G Y B I B L I A I TÖ R T É N E T É S PA R A F R Á Z I S A

13 1 E G Y M O D E R N E VA N G É L I U M I PA R A F R Á Z I S

– B O D O R Á D Á M: E G Y R O S S Z K I N É Z É SŰ E M B E R

152 A B I B L I A É S A K É P ZŐMŰV É S Z E T

16 2 F E J E Z E T Z Á R Ó F E L A D AT L A P

NÉVJEGYA FEJEZET CÉLJA A tanuló legyen képes értelmezni és azonosítani a nyelvi megalkotottság jellemzőit

a különböző szövegekben.Legyen képes saját megértési határait kontrollálni.Ismerje fel és alkalmazza a különböző szövegfajtákat.Ismerje fel és alkalmazza a lírai és epikai alkotások közötti szövegkapcsolódási pontokat.Legyen képes felismerni a szövegek rejtett üzenetét.Legyen képes a szövegekkel kapcsolatosan önálló kérdésfeltevésre.Tudjon megadott szempontok alapján különböző szövegfajtákat alkotni.Legyen képes portfóliót készíteni, és refl ektálni saját alkotói folyamatára.Törekedjen az írásbeli és szóbeli megnyilatkozásaiban a helyes, logikus, nyelvileg árnyalt kifejezésmódra.

A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME,

AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA

1. A Biblia részei, keletkezése, nyelvei – helye a kultúránkban. A sugalmazott szöveg koncepciója (2 óra)

2. A Teremtés és a Törvény – elbeszélés és utasítás a kinyilatkoztató beszédmód-ban és a mai nyelvhasználatban – szövegfajták és megértési módok (3 óra)

3. Ábrahám és Izsák – a Biblia „homályos” beszédmódja (2 óra)4. A zsoltárok és utóéletük – egy-egy példával (2 óra)5. A példabeszédek és utóéletük (2 óra)6. Egy bibliai történet és parafrázisa (Jónás könyve a Bibliában és Babitsnál)

(3 óra)7. Egy modern evangéliumi parafrázis – Bodor Ádám: Egy rossz kinézésű ember;

A Biblia és a költészet (3 óra)8. A Biblia és a képzőművészet (2 óra)

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY 14–15 éves

ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET

A történelem, etika, emberismeret, művészetek, drámapedagógia bizonyos részeiEposz és komikus eposzKonfl iktusos drámák

TANTERVI MODULKAPCSOLÓDÁSI

PONTOK

6. évfolyam, 2. fejezet, Örökségünk6. évfolyam, 6. fejezet, Születés – teremtés 7. évfolyam, 4. fejezet, Poétai iskola 9. évfolyam, 5. fejezet, Ars poeticák

KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS

Az antik hagyományok, műfajok, szövegfajták, motívumokAz utasító, elbeszélő, magyarázó-meggyőző szövegekKompetenciaterületen

6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 9 . É V F O L Y A M

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK

Kompetenciaterületi Szövegértés, szövegalkotás

NAT Beszédkészség, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, szövegértés, szövegalkotás, tanulási képesség, logikai készség, asszociációs készség, analógiás gondolkodásEgyéb műveltségterületi Történelmi, művészettörténeti megértés Kereszttantervi(Pl.: életpálya-építési, szociális)

TÁMOGATÓRENDSZER, SZAKIRODALOM

– Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. 2005, Korona Kiadó.– Beszélgetés a Bibliáról. Szerkesztette: Rapcsányi Lászó, 1978, RTV Minerva. – Northrop Frye: Kettős tükör; A Biblia és az irodalom. 1996, Európa kiadó. – Zsoltárok világa. Budapest, 1999, Scola Scriptura.– Nemes Nagy Ágnes: Hegyi költő. 1984, Kairosz Kiadó.– Fenyő D. György: A Biblia világa. 1996, Kronika Nova.

SZÖVEGFORRÁSOK BibliaFordította: a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Ószövetségi és Újszövetségi Bibliafordító Szakbizottsága, Budapest, 1979.Ovidius: Átváltozások. Budapest, 1982, Európa Kiadó.

RÁHANGOLÓDÁS1. lépés: 1–2. feladat

3. oldal

15 PERC

T/1–2.

Találkozás a Bibliával

1. A BIBLIA RÉSZEI, KELETKEZÉSE, NYELVEI – HELYE A KULTÚRÁNKBAN

A SUGALMAZOTT SZÖVEG KONCEPCIÓJA

2 óra

T a n á r i i n s t r u k c i ó

Mondjuk el a tanulóknak, hogy a következő két órán ismerkednek a Bibliával, fordítóival, köny-veivel, a szövegek retorikájával. Kérjük meg őket, hogy írjanak egy-egy listát a TTM-táblázat-ba arról, amit a témáról tudnak és tudni szeretnének. A modul végén visszatérnek táblázatuk 3. oszlopához.

A tanulók azt az előzetes feladatot kapták, hogy hozzanak az órára valamilyen Bibliát, és azt csoportmunkában mutassák be a többieknek.

1. Heterogén csoportokat alakítunk, majd a tanulók az általuk hozott Bibliákat bemutatják egy-másnak (kiadás, fordítás, felekezet, tartalom – lásd: T/1. feladat).

2. Az öt csoportnak különböző bibliai eredetű kifejezések, szólások és szóláshasonlatok jelenté-sét kell megmagyaráznia. A csoportok listát készítenek. Segítséget kérhetnek egymástól (a másik csoport tagjaitól). A cél: minden szólás stb. jelentését, eredetét megfejteni.

3. A tanulók által elkészített lista megbeszélése (frontális munka).

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információgyűjtés és információkeresés, az ismeretek átadása

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 5 heterogén csoport (5-6 fővel)

M u n k a f o r m á k : frontális, csoport és egyéni munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : TTM-táblázat, egyéni bemutatás, megfi gyelés

E s z k ö z ö k : 1. Különböző Bibliák bemutatása, kézikönyvek használata; 2. Kiállítás szervezése ezekből az óra végén

1. Ismerkedés a Bibliávala) Töltsd ki a táblázat első két oszlopát!

•

•


TUDOM(TUDÁSOM A BIBLIÁRÓL)

TUDNI AKAROM(KÉRDÉSEM, ILL. KÉRDÉSEIM

A BIBLIÁRÓL)

MEGTANULOM(A MODUL VÉGÉRE MEGSZERZETT

TUDÁSOM, INFORMÁCIÓIM)

b) Mutasd be csoporttársaidnak az általad hozott Bibliát!

– Milyen kiadású Bibliát ismertettél?

– Ki fordította?

– Melyik felekezet Bibliája?

– Milyen részekből áll?

2. Mit jelentenek a következő bibliai eredetű szólások, szóláshasonlatok, kifejezések?

A)

A KIFEJEZÉS NEVE

SAJÁT ISMERETEIM

A CSOPORT TUDÁSA

MÓZESKOSÁR

A B I B L I A R É S Z E I , K E L E T K E Z É S E , N Y E L V E I . . . 9

JÚDÁSCSÓK

BÁBELI ZŰRZAVAR

B)

A KIFEJEZÉS, SZÓLÁS, SZÓLÁSHASONLAT

NEVESAJÁT ISMERETEIM

A CSOPORT TUDÁSA

ÁLL, MINT A BÁLÁMSZA MARA.

MATUZSÁLEMI KOR

HÉTPECSÉTES TITOK

C)

A KIFEJEZÉS,SZÓLÁS NEVE

SAJÁTISMERETEIM

A CSOPORTTUDÁSA

ELADTA EGY TÁL LENCSÉÉRT.

PÁLFORDULÁS

SALAMONI ÍTÉLET

D)

A KIFEJEZÉS,SZÓLÁS NEVE

SAJÁTISMERETEIM

A CSOPORTTUDÁSA

SÓBÁLVÁNNYÁ VÁLIK


HITETLEN TAMÁS

SZEMET SZEMÉRT, FOGAT FOGÉRT

E)

A KIFEJEZÉSNEVE

SAJÁTISMERETEIM

A CSOPORTTUDÁSA

JÚDÁSPÉNZ

TAMÁSKODIK

HEGYI BESZÉD

MEGOLDÁSOKT/2.A)

mózeskosárHétköznapi jelentése: csecsemők számára készített kétfülű, nádból fonott kosár. Előfordulása: 2Móz 2:3

júdáscsókHétköznapi jelentése: áruló csókja, olyan látszólag baráti cselekedet, gesztus, amely mögött csalás, árulás, hűtlenség rejtőzik. Előfordulása: Mt 26:48-49

bábeli zűrzavarHétköznapi jelentése: rendetlenség, kaotikus felfordulás.Előfordulása: 1Móz11:1-9

B)

Áll, mint a Bálám szamara.Hétköznapi jelentése: értetlenül áll valami előtt. Előfordulása: 4Móz 22:20-34

matuzsálemi korHétköznapi jelentése: nagyon öreg, az emberi élet felső határához közeledő kor.Előfordulása: 1Móz 5:27


hétpecsétes titokHétköznapi jelentése: nagyon szigorúan őrzött, különleges titok.Előfordulása: Jel 5:1

C)

Eladta egy tál lencséért.Hétköznapi jelentése: hitét, morális meggyőződését könnyen feladja.Előfordulása: 1Móz 25:29-34

PálfordulásHétköznapi jelentése: olyan világnézeti és emberi fordulat, amelynek hatására egy ember a korábbi meggyőződésével homlokegyenest ellentétes nézeteket vall.Előfordulása: ApCsel 13:9; Gal 1:14

salamoni ítéletHétköznapi jelentése: igazságos, bölcs ítélet.Előfordulása: 1Kir 3:16-28

D)

sóbálvánnyá válikA rémülettől cselekvőképtelenné válik, megmerevedik.Előfordulása: 1Móz 19:26

hitetlen TamásHétköznapi jelentése: olyan dolgokra is bizalmatlanul tekint, amelyeket könnyű belátni. Előfordulása: Jn 20:25

Szemet szemért, fogat fogért.Hétköznapi jelentése: a rossz, gonosz tett azonos módon kerüljön viszonzásra.Előfordulása: 5Móz 19:21

E)

júdáspénzHétköznapi jelentése: 1. árulásért kapott pénz, jutalom; 2. egy növényfajta neve.Előfordulása: Mt 26:15; 27:5

tamáskodikHétköznapi jelentése: kételkedik, olyan dolgokat is bizalmatlanul fogad, amelyeket könnyű belátni.Előfordulása: Jn 20:21

hegyi beszédHétköznapi jelentése: hosszan kifejtett erkölcsi prédikáció.Előfordulása: Mt 5-7

1 2 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 9 . É V F O L Y A M

JELENTÉSTEREMTÉS2. lépés: 3. feladat

6. oldal

25 PERC

T/3.

Ismeretek a Bibliáról


Mind a hat csoport szakszövegeket dolgoz fel. A harmadik csoport nem kap irányító kérdéssort. Önállóan emelik ki a szöveg lényeges tartalmi elemeit.

A tanár segít a csoportszerepek kialakításában. A szövegek tartalmazzák a fejezet fontos fogalmait, a Biblia keletkezését, könyveinek elrendezését, az idegen szavak magyarázatát.

A megkapott szakszöveg feldolgozása tanári kalauz alapján. A csoporton belüli szerepek felosz-tása:

– szövegértelmezői szerep;

– idegenszó-kikereső szerep;

– jegyzetelő szerep;

– rögzítő szerep;

– ismeretközvetítő szerep (az osztálynak);

– adatbevivő

A csoportok kb. 10 percig dolgozhatnak. Utána a csoport előre kiválasztott tagja közzéteszi az ismereteket. A tanár hívja fel a fi gyelmet a forrásmunkák megjelölésére is! A kidolgozott anyagot az adatbevivő felteszi az iskolai hálózatra. Onnan a diákok letöltik (így a tanulók felhasználják az informatikaórán megszerzett tapasztalatokat), és az összes tanuló kezében ott lesznek a legfon-tosabb tudnivalók.

Alternatíva: számítógépes rendszer hiányában a közzététel során a tanár lejegyezteti az osztállyal az elhangzott leglényegesebb információkat, s a közzétevővel felíratja a táblára is az idegen sza-vakat, fogalmakat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k

A ) , D ) : szövegértési képesség fejlesztése, lényegkiemelés, szóbeli kifejezőkészség;

B ) , E ) : információgyűjtés, lényegkiemelés, együttműködési készség fejlesztése, szóbeli kifeje-zőkészség;

C ) , F ) : logikai, lényegkiemelő készség fejlesztése, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s

A ) , D ) : lassan dolgozó, fi gyelemzavarral rendelkező tanulók;

B ) , E ) : közepes tempóban dolgozó, jó képességű tanulók;

C ) , F ) : nagyon jó képességű, gyorsan dolgozó tanulók

•

•

•

•

•


M u n k a f o r m á k : csoportmunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés tanári támogatással

3. Ismeretek a Bibliáról

A) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket!

„… a modern tudománynak elemeznie kell mindazt, amit a Biblia és a Biblia világa az emberi művelt-ségnek, hogy úgy mondjam, az őstörténetből ránk hagyott, amit az emberiség hurcol magával. De amit nem szabad egyszerűen történelmileg felgyülemlett halmaznak tekinteni. Ezek emberileg nagyon jelentős információk. Ezekben a bibliai történetekben az emberiség hosszú történetének bizonyos emberi alaphelyzetei alakulnak ki, fogalmazódnak meg. Ezek a legendák, mítoszok, mitologémák, sőt ide vehetjük a görög tragédiákat is, emberileg lehetséges, társadalmilag lehetséges alaphelyzeteknek, határszituációknak, kérdéseknek a megfogalmazódásai, és ilyen értelemben lehetnek példamutatók vagy tanulságosak a mai ember számára is, aki nolens volens – akarva nem akarva – hordozza magá-ban, minél műveltebb, annál inkább, az egész emberiségnek ezt a kulturális »terhét«.

Ez a fontossága a Biblia ismeretének is, a Bibliát tehát nem egyszerűen csak irodalmi alkotásként kell értékelni, hanem az emberiség pszichológiai tapasztalatainak tárházaként is. Ezek tovább élnek, nemcsak a szépirodalomban, lásd Thomas Mann biblikus történeteit, de tovább élnek a mai ember pszichológiai és társadalmi problémáiban is.”

(A Biblia világa, szerkesztette Rapcsányi László, 1981, RTV Minerva.) a) Milyen fontos információhordozó a Biblia?

b) Milyen műfajú történetekben fogalmazódik meg az emberiség története?

c) Milyen alkotásként értékelhetjük a Bibliát?

B) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket! „Biblia – görög többes számú főnév, szó szerinti magyar fordításban: könyvecskék. Többese a gö-rög biblion, ’könyvecske’, ’kisebb terjedelmű könyv’ szónak. Ebből mindjárt az is következik, hogy a Biblia már elnevezésénél fogva sem egységes mű, hanem különböző, kisebb terjedelmű könyvek-ből összeállított gyűjtemény. Maga ez az elnevezés a görög nyelvet használó keleti keresztény egy-házakban, időszámításunk II. százada óta vált használatossá, mint a héber elnevezés, szifré kódes (’a szentség könyvei’, ’szent könyvek’) görög fordítása. Eredetileg tehát hozzá tették, később csak hozzá értették a „szent” (görögül: hagiosz) jelzőt. Teljes latin neve: Biblia Sacra, ’szent könyvecskék’ […] amikor a Biblia elnevezés a benne foglalt könyvek összefoglaló jelzéseként megszületett, a keresz-ténység számára ez már két gyűjteményt foglalt magába: az Ószövetséget és az Újszövetséget. A két elnevezés […] Jeremiás próféta könyvének egy mondatán alapszik (Jer.31:31); ebben a próféta azt ígéri, hogy „a jövőben” Isten új szövetséget köt majd népével, Izraellel; […] „a szívekbe vésett eleven szövetséget”.

(A Biblia világa, szerkesztette Rapcsányi László, 1981, RTV Minerva.)

a) Mit jelent a Biblia szó?

b) Miért többes számú főnév a Biblia?


c) Kinek a kijelentésén alapul az Ó- és Újszövetség elnevezés? Mi ez a kijelentés?

C) Önálló kérdésfeltevés alapján dolgozzátok fel a következő szemelvényt! Emeljétek ki a legfontosabbnak tartott ismereteket!

„Az Ószövetség és az Újszövetség pedig nem kevésbé egy-egy hatalmas terjedelmű irodalomnak tudatos válogatás és részben átszerkesztés útján létrejött maradványát jelenti számunkra… A többi irodalmi alkotás részben elpusztult, elveszett – egy része pedig, különböző szerencsés véletlenek folytán a Biblián kívüli irodalomként fennmaradt…

Az Ószövetség legrégebbinek elismert terjedelmesebb része a Debóra éneke (Bírák 5. fej.), amely az i. e. 12. században keletkezett… A legkésőbb keletkezett könyv pedig Dániel könyve, amelynek egyes fejezetei világosan utalnak az i. e. 168–165 körüli politikai eseményekre; némely zsoltár és a prófétai könyvekbe szőtt betoldás pedig még későbbi eredetű, és nagy valószínűséggel az i. e. 130–100 közötti évekre keltezhető. Ez annyit jelent, hogy az Ószövetség legrégebbi és legkésőbbi részei között egy évezrednél is hosszabb idő telt el. Az Újszövetségnek viszont minden fennmaradt könyve néhány évtizeden belül jött létre: nagyjából az i. sz. 60-as és a 130-as évek között. [...] ez érthetővé teszi az Ószövetség érezhetően heterogén jellegét, ezzel szemben az Újszövetség feltűnően nagyobb egységét […]

Ha az Ószövetséget egy egész nép – az ókori zsidó nép – évezredes fejlődést átfogó történeti kollektív emlékezetének nevezhetjük, az Újszövetségben egy frissen szerveződő, már eleve vallási jel-legű közösség tanításainak tudatos összefoglalását és mintegy történeti példatárát ismerhetjük fel.”

(A Biblia világa, szerkesztette Rapcsányi László, 1981, RTV Minerva.)

D) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket!

„A Biblia két része három eredeti nyelven készült: az Ószövetség, néhány fejezet kivételével, héberül, a többi néhány fejezet arámi (vagy arameus, arám) nyelven, az Újszövetség pedig görögül. (…)

A héber és az arám is a sémi nyelvek családjába tartozott. A sémi nyelvek elterjedési területe meg-lehetősen nagy volt. Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz vidékén, az asszír és babilóni (közös nevén akkád) nyelvet, illetőleg két egymáshoz meglehetősen közel álló nyelvjárást beszéltek, ame-lyeknek ékiratos emlékei 3000 esztendőt ölelnek fel. Észak-Mezopotámiában, valamint a mai Szíria nagy részében, az i. e. 2. és 1. évezred folyamán az arám nyelv volt honos, amely sem az akkáddal, sem pedig a héberrel nem azonos, de velük rokon sémi nyelv volt. Szíria tengerparti vidékén a homé-roszi Trójával egy időben, tehát az i. e. 2. évezred során, virágzott az ugariti nyelv és kultúra. (…)

Az arámi kétszer is beszélt nyelve volt a zsidó népnek. Közben azonban kb. i. e. 1500 és i. e. 500 között Palesztina nyelve a héber volt. (…)

Az Ószövetség legrégebbi kéziratait, így az eredeti szerzők saját kezűleg írt példányait is, csak mássalhangzós írással jegyezték le. Sokkal később, az i. sz. 1. évezred második felében, tehát több mint 1000 évvel a bibliai könyvek mássalhangzós szövegének eredeti feljegyzése után került sor arra, hogy az Ószövetség-tudósok (a „maszoréták”) a szöveg pontossága érdekében a lehető legtökéle-tesebben rögzítették a mássalhangzós szöveget, ugyanakkor mássalhangzójelekkel, sőt a szertartási kiejtést szabályozó különböző más jelekkel is gazdagon ellátták. A mássalhangzós szövegek azonban ekkor már – ezeréves, sőt egyes esetekben másfél ezer éves múltjuk során – a sokszori másolás mi-att nem egy helyen eléggé zilált állapotban voltak. Így, bár a ma rendelkezésünkre álló ószövetségi héber és arám szöveg minden szava el van látva magánhangzókkal, mássalhangzókkal és az olvasást szabályozó jelekkel, nem mondhatjuk, hogy az Ószövetség minden egyes mondata vagy félmondata teljesen világos volna számunkra. (…)


Az Újszövetség nyelve a görög. A görög nyelv elterjedése azokkal a hódításokkal függött össze, amelyeket a világtörténelem egyik legnagyobb hódító személyisége, Nagy Sándor hajtott végre az i. e. 4. század utolsó harmadában. Ennek során a perzsa világbirodalom megsemmisítése után Nagy Sándor seregei élén egészen az akkor ismert lakott világ széléig eljutott, s egyetlen birodalomban egyesítette a világ népeinek nagy részét.

Nagy Sándor hódításai teljesen átformálták az egész földközi-tengeri és közel-keleti kultúra arcu-latát. Az ő korától kezdve ugyanis a régi keleti nemzeti kultúrák nem léteztek többé ősi formájukban, hanem Nagy Sándor és utódainak óriási birodalmában létrejött egy új, ún. szinkretisztikus, magyarul kevert jellegű „hellenisztikus” kultúra, amelyben a helyi, régi műveltségi elemek előbb a göröggel olvadtak össze, majd később egyre fokozódó mértékben nemzetközivé váltak. A szinkretisztikus kul-túrák közé tartozott az i. e. 3–1. századok során az egyiptomi és asszír-babilóni műveltség mellett a palesztinai is. Jeruzsálemben görög gimnázium létesült, s minden téren érvényesült itt is a görög hatás.

Az Ószövetség-hívő zsidóság legnagyobb része ellenállt az új irányzatnak, s sokszor véres láza-dások során szembeszegült minden kísérlettel, amely vallási téren is igyekezett érvényesíteni a helle-nisztikus hatást. Ez volt a helyzet még akkor is, amikor Jézus megkezdte prédikációs tevékenységét. S hogy tanítványai beszédeit és életrajzát mégsem arámiul jegyezték le, annak oka az volt, hogy a kereszténység első apostolai többé már nem nemcsak a zsidósághoz szóltak, hanem az egész emberiséghez. Ennek az igénynek pedig szükségszerű velejárója volt, hogy ne az arámi nyelvet hasz-nálják, hanem az egész akkori világ közös nyelvét, a görögöt. Nagy Sándor hódításain kívül tehát a kereszténység univerzális igénye volt az az ok, ami miatt az Újszövetség szerzői a görög nyelvet használták.”

(Czeglédy Károly: A bibliai nyelvészet útjain)

a) Mely nyelveken íródtak az Ószövetség könyvei?

b) Melyik nyelvcsaládba tartozik a héber?

c) Mit tudtunk meg a bibliai iratok leírásáról?

d) Mely nyelven íródtak az Újszövetség könyvei? Miért ezt a nyelvet használták?

e) Mit jelent a szinkretizmus fogalma?

E) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket!

„A Biblia héber szövegének az első és legjelentősebb fordítása a Septuaginta (LXX) vagy Hetve-nes fordítás. A Biblia görög nyelvű fordításának az igénye a diaszpóra zsidósága körében merült fel sürgetően, ahol már nemcsak a héber, hanem a Palesztinában beszélt arám nyelvet sem ismerték. A fordításra az egyiptomi Alexandriában került sor. Az Aristeas-levélben fennmaradt legenda szerint a fordítás II. Ptolemaiosz (i. e. 285–246) uralkodása alatt készült. Eszerint az uralkodó a híres alexand-riai könyvtár vezetőjének a tanácsára elhatározta, hogy megszerzi a könyvtár számára a zsidók szent könyvét, a Tórát. Ezért követeket küldött a jeruzsálemi zsidó főpaphoz, aki teljesítette kérését, ren-delkezésre bocsátott egy arannyal írt héber Tóra-tekercset, és a fordítás elvégzésére 72 tudós rabbit is küldött Egyiptomba. A fordítók munkájukat Pharosz szigetén, egymástól elkülönítve 72 nap alatt min-denki megelégedésére el is végezték. A 72 tudós munkáját ’a hetvenek fordításának’ nevezték el.

A legendából annyi igaz, hogy az i. e. II. század elején valóban megvolt még Alexandriában a Tóra


görög fordítása, amelyet többen készítettek, és az i. e. II. század elejéig fokozatosan kiegészítették az Ótestamentum többi könyveivel.

A Septuaginta fordítás jelentősége elsősorban nem az, hogy rajta keresztül lehetővé vált a héberül nem tudó zsidók és nem zsidók számára a Biblia tanulmányozása, hanem sokkal inkább az, hogy benne egy olyan teljes fordítás áll rendelkezésünkre, amely a héber masszoréta szövegnél több mint ezer évvel ősibb szövegen alapul, amely egykorú a holt-tengeri tekercsek között talált bibliai leletek-kel.

[…] a kereszténység elterjedése nyomán két latin bibliafordítás is készült [...] E korai latin fordítá-sokat ólatin fordításoknak nevezzük […]

Jeromost bízta meg Damasus pápa azzal, hogy javítsa ki az ólatin fordítást. Jeromos fordítását nem fogadta osztatlan elismerés. Csak a VIII. századra sikerült teljesen kiszorítania az ólatin fordítást. Ettől kezdve azonban általánosan elterjedt. Általános elterjedtsége miatt nevezik a fordítást a XVI. századtól Vulgatának, azaz elterjedtnek.”

(A Biblia világa, szerkesztette Rapcsányi László, 1981, RTV Minerva.) a) Mi a Biblia görög fordításának neve?

b) Mi a szó jelentése, és miért kapta ezt a nevet?

c) Milyen igényt elégített ki a görög fordítás?

d) Mi a görög fordítás jelentősége?

e) Ki készítette el a latin nyelvű fordítást?

f) Mi a latin fordítás neve és miért?

F) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket!

„A legrégibb magyar nyelvű (nem teljes) bibliafordítás az ún. Huszita Biblia (XV. század első fele), amelyet az irodalomtörténészek nagyobb többsége Tamás és Bálint szerémségi huszitáknak tulaj-donít. (Vannak azonban olyan jelek is, amelyekből arra következtethetünk, hogy már korábban is készítettek liturgikus célra vagy latinul nem tudó laikus szerzetesek és szerzetesnők számára magyar nyelvű Biblia- vagy evangéliumrészleteket.) Ugyancsak a XV. században keletkezett az a nagyobb terjedelmű, ismeretlen alkotótól származó bibliafordítás, amely a Jordánszky-kódexben található, s amelyet korábban Báthori László pálos szerzetes munkájának tekintettek. Ezt követőleg csak kisebb bibliai részletek fordításáról tudunk.

Az első nyomtatásban is megjelent bibliafordítás Komjáthy Benedek nevéhez fűződik, aki Szent Pál leveleit fordította magyar nyelvre (1533). Ezt követte 1536-ban Pesti Mizséri Gábor fordítása, amely a négy evangéliumot tartalmazza, 1538-ban pedig Benczédi Székely István magyar nyelvű zsoltároskönyve.

A teljes Újszövetség magyarra fordítása Erdősy Szilveszter János nevéhez fűződik (1541). Heltai Gáspár az egész Bibliát át akarta ültetni magyar nyelvre, vállalkozása azonban csak részben sikerült (1551–1565). Méliusz Juhász Péter az Ószövetségből jelentetett meg részleteket (1656), Félegyházi Tamás pedig az Újszövetséget tette közzé (1586).


3. lépés: 4. feladat

13. oldal

25 PERC

T/4.

Verbális inspirációk, sugallott szövegek

A teljes Bibliát elsőként a protestáns Károli Gáspár fordította le és nyomtatta ki 1590-ben Vizsoly-ban (Vizsolyi Biblia). Ezt követte a jezsuita Káldi György fordítása 1626-ban, amely a Vulgata alapján készült. Mindkét fordítást többször revideálták, ódon zamatát azonban meghagyták.”

(A Biblia világa, szerkesztette Rapcsányi László, RTV Minerva, 1981)

a) Melyik a legrégebbi nem teljes magyar fordítás?

b) Melyik az első nyomtatásban megjelent bibliai szöveg?

c) Ki fordította magyarra a teljes Újszövetséget?

d) Mikor, ki és hol fordította le a teljes Bibliát?

T a n á r i i n s t r u k c i ó A sugallott szó jelentésének, jelentéskörének feltérképezése a cél. A szövegek feldolgozása pá-rokban történik.

A tanulók elolvassák a szövegeket, majd villámkártya segítségével rákérdeznek egymástól a szöveg lényeges elemeire (5-5 kérdést kell felírniuk a társuk számára) Ez önellenőrzés is. Hibás válasz esetén a tanuló segítséget ad társának.

Az olvasott szöveg értelmezése után kiegészítik a sugallott szó jelentésmezejét. Ezzel vizuálisan is megjelenítik a megszerzett tudást.

A c) feladat megbeszélésekor a melléklet segít feleleveníteni azokat az idén tanított tananyag-részeket, amelyek itt mozgósíthatók, valamint néhány szempontot ad a kérdés megvitatásához. Kérdezzünk rá: mi a feltétele annak, hogy az olvasó a szöveget kinyilatkoztatottként fogadja el? Mi történik, ha a befogadó nem hisz a kinyilatkoztatás igazságában? Hogyan olvassa akkor a szöveget?

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködési készség fejlesztése, szövegérté-si képesség fejlesztése, információgyűjtési képesség fejlesztése

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra, megbeszélés

•

•

•

•


4. Sugalmazott szövegek

a) Olvassátok el a szövegeket, és tegyetek fel öt kérdést lényeges elemeikre vonatkozóan!

(1) A keresztény, különösen pedig a római katolikus teológusok többségének nézete szerint a Szent-írás nemcsak az Isten igéjét tartalmazza, hanem maga az Isten igéje. Az Ó- és Újszövetség szer-zője (autor) az Isten, hiszen ő sugalmazta azt az emberi szerzőknek, ő inspirálta őket arra, hogy leírják, amit írtak, hogy ily módon írásukkal hassanak közvetlenül az emberiségre. Az első vatiká-ni zsinat pontosan körvonalazta Róma álláspontját, amikor megállapította, hogy az egyház nem azért tekinti ezeket (a kanonikus könyveket) szentnek és kanonikusnak, mert azután, hogy kizá-rólag emberi tevékenység révén létrejöttek, tekintélyük révén jóváhagyattak, és nem is pusztán azért, mert a kinyilatkoztatást hibátlanul tartalmazzák, hanem azért, mert a Szentlélek sugalma-zására íródtak, mert az Isten a szerzőjük, és mint ilyeneket magára az egyházra bízta őket.

(H. v. Glasenapp: Az öt világvallás)

(2) Idézet egy Kossuth Lajosra emlékező szónoki beszédből: „Elbűvölő erejű szónok volt. Reményt nyújtott az elnyomottaknak, büszkeséget öntött a nemesek

szívébe. Maga sem tudott a nemzeti büszkeség zászlója alól kibújni, mint igazi romantikus alkat, igazi hazafi . Néhány szóval, ’édeszengésű hangjával’ egy perc alatt több sikert ért el, mint bárme-lyik kortársa.Ahogy Jókai írta: »Amerre ment, a hír villáma járt mindenütt előtte, s már egy felzúgó tenger várt reá, férfi ak tengere […] Sohasem ugyanazon beszédet mondta el, mindig mást, mindig újat, amit a belső hév sugallott ajakára. A nép sírt, mint ahogy sírnak az oroszlánok.«”

b) Készítsétek el a sugalmaz szó jelentésmezőjét a saját és a két szövegből nyert ismereteitek alap-ján!

c) Beszéljétek meg, mi a Biblia szövegének specialitása az Alkotó–Szöveg–Befogadó hármasságának

szempontjából!

MEGOLDÁSOKT/4. b)A magyar szinonimaszótárbólsugall = gondolatot, teendőt (a háttérből) sejtet, ihlet, súg, ösztönöz, inspirál, tanácsol, jelezT/4. c) MellékletA NARRÁTOR: Önmegjelenítése a szövegben Megkérdőjelezhetetlen narráció A narrátor és az alkotó viszonyának speciális volta

sugalmaz



14. oldal

15 PERC

T/5.A sugalmazott szöveg retorikájához hasonló szövegek más szövegtípusokban

ALKOTÓ: Ki az alkotó? Isten vagy szavai lejegyzője?BEFOGADÓ: Komolyan kell vennie a beszéd igazságát, nem tekintheti fi kciónak (Grice-i

maximák)!Ha fi kciónak tekinti a szöveget, egészen más jelentéssel ruházza fel.

SZÖVEG: képekben sűrű metaforikus könnyen általánosítható szóhasználatában gyakoriak az élet, világ, halál stb. szavak

T a n á r i i n s t r u k c i ó : a diákok csoportban oldjanak meg egy-egy feladatot, majd közösen beszéljük meg az összes szöveg megoldását.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegtípusok felismerése, analógiás gondolko-dás képessége

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4-5 fős heterogén csoportok

M u n k a f o r m á k : csoportos, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, megbeszélés

5. Olvassatok el csoportban egy-egy szövegrészletet, és válaszoljatok a kérdésekre!

A) „A repülőgép felszállása előtt kapcsolja be a biztonsági övet, amelynek kioldása a felszállás ideje alatt tilos. Az út alatt a mobiltelefon használata és a dohányzás nincs megengedve.”

Milyen műfajú a szövegrészlet? Ki lehet a szöveg szerzője, és kinek szánja szövegét? Milyen kapcsolatban van a szerző és a befogadó? Vizsgáljátok meg a mondatok állítmányi részeit! A Bibliában hol találhattok hasonló felépítésű mon-

datokat? Keressetek példákat is!

B) „A radioláriák a sarkvidéki hideg és a trópusi meleg vizekben egyaránt előfordulnak. Sokszínűek a tekintetben is, hogy a felszín közeli (50-100 méter mély) vizekben és akár több ezer méter mély-ségben is megtalálhatók, többnyire azonban a 100 és 1000 méter közötti tartományban élnek. Elterjedtségükben egyetlen törvényszerűség fi gyelhető meg: néhány fajtól eltekintve a partvona-laktól távol, a nyílt óceánokban élnek.”

Milyen műfajú a szövegrészlet?Miképp befolyásolja a szöveg hihetőségét az, ha tudjuk, honnan való? Mi jellemző a mondatban található igék módjára és idejére?


Milyen más szövegtípusokban használják még ezt az időt és módot ehhez a szövegrészlethez hason-lóan?Keressetek olyan szövegrészletet a Bibliából, amelynek hasonló a nyelvi megformálása, és fontos a szöveg befogadáshoz a beszélő hitelességébe vetett bizalom!

C) „A mindannyiunk által tisztelt Professzor Úr mindig arra fi gyelmeztetett bennünket, hogy ha ilyen elméleti problémába ütközünk, ne csüggedjünk; számoljunk, számoljunk és újra csak számol-junk! Makacsságunk igyekezzen megközelíteni a számok makacsságát.”

Milyen műfajú a szövegrészlet?Kitől származik az utolsó mondat? Miért?Keressetek a Bibliában is olyan szövegrészletet, amelynél nehéz megállapítani, hogy ki beszél valójá-ban!

D) „Tavaszi szél vizet áraszt, / virágom, virágom, / minden madár társat választ, / virágom, virágom.”

Milyen műfajú a szövegrészlet?Milyen trópus jelenik meg szövegben?Keressetek a Bibliában is hasonló trópusokat!

E) „A szó elszáll, az írás megmarad.”

Milyen műfajú a szövegrészlet?Mi jellemző a mondatban található igék módjára és idejére? Mikor érvényes ez a kijelentés?Milyen más szövegtípusokban használják még ezt az időt és módot ehhez a szövegrészlethez hasonlóan?Keressetek olyan szövegrészletet a Bibliából, amelynek hasonló a nyelvi megformálása és hasonló funkciója van!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOKA) Az utasításban a beszélő rejtve marad, miközben megkérdőjelezhetetlen utasításokat ad az utasoknak. Azt is tudjuk, hogy nem önmaga, hanem egy felsőbb hatalom (itt a reptéri igazgató-ság, törvények) nevében beszél. A beszélő és a hallgatók nem ismerik személyesen egymást. Az állítmányi részek felszólító módú igék (kapcsolja be) vagy (létigés) névszói szerkezetek (tilos, nincs megengedve). Hasonló részeket a Bibliában is találunk, amikor Isten felszólít valami cselek-vésre vagy éppen megtilt, javasol valamit:„Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd néki azt a beszédet, a mit én parancsolok néked.” (Jón 3:2)(A szövegrészlet csak megfogalmazásban hasonlít. Itt, habár a beszélő nem jelenik meg, beazo-nosítható.)B) Az ismeretterjesztő szöveg tényként közöl olyan információkat, amelyeket mi el is hiszünk, ha egy hi-teles médiumban találkozunk vele, noha adott esetben nincs módunk azok igazságértékét ellenőrizni. Amennyiben kevésbé hiteles helyen találkozunk ilyen jellegű szöveggel, könnyen meg is kérdőjelezhet-jük szavahihetőségét. A mondatokban kijelentő módú, jelen idejű igék találhatók. Ezek az általánosító mondatokra is jellemzőek, melyeket törvényekben, közmondásokban stb. használunk. Hasonló nyelvi felépítésű szöveg a Bibliából, ahol a szöveg hitelességének közvetlen ellenőrzése szintén nem adott:

A B I B L I A R É S Z E I , K E L E T K E Z É S E , N Y E L V E I . . . 2 1

REFLEKTÁLÁS 5. lépés: 6–7. feladat

17. oldal

5 PERC

T/6–7.

Refl ektálás a tanult, megértett ismeretekre

„3. Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa. 4. Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak. 5. Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet. 6. Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek. 7. Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek. 8. Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják. 9. Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fi ainak mondatnak. 10. Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa. 11. Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem.” (Máté 5:3-11)C) Az elbeszélő szövegrészlet narrációja olyan, hogy a végére nem tudjuk, hogy az idézett profes-szor szavait halljuk-e, vagy annak egy értelmezését, mivel a mondat kétféleképpen értelmezhető. Lehet pusztán a beszélő kommentárja, konklúziója is.„16. … Mert Ésaiás azt mondja: Uram! Kicsoda hitt a mi beszédünknek? 17. Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által.” (Pál apostolnak a Rómabeliekhez írt levele 10:16-17)

D) A népdalban található trópusnak, a metaforának (virág = szerelmes) használata igen gyakori a Bibliában: „Láttaték más jel is az égben, és ímé vala egy nagy veres sárkány, a kinek hét feje vala és tíz szar-va, és az ő fejeiben hét korona” (Jelenések könyve 12:3)A sárkány a Sátán vagy a Sátán befolyása alatt álló hatalom szimbóluma. [Ez nem igazán meta-fora, mert a szövegben nincs benne explicit módon az azonosítás, hanem csak szimbólumként van használva a sárkány.]E) A mondás általános érvényű kijelentést tesz. Az általánosító mondatokra jellemző módon igéi jelen idő, kijelentő módban vannak. Általánosító mondatokat használunk még törvényekben, általános igazságok megállapításakor, amelyek nem csak a jelenben, hanem a múltban és a jövő-ben is érvényesek általában. Hasonló bibliai idézet:„A szél fú, a hová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, a ki Lélektől született.” (János evangéliuma 3:8)


A refl ektálás (T/6.) célja a modulban tanult ismeretek, tapasztalatok összegyűjtése.

Házi feladat (T/7.): minden tanuló gyűjtsön olyan képzőművészeti alkotásokat, képeket, szobro-kat stb., amelyek valamilyen bibliai történetet ábrázolnak. Készítsen ezekből egy néhány lapos füzetet úgy, hogy könyvből fénymásolja, az internetről kinyomtatja a képeket, esetleg képeslapo-kat tesz bele, mint egy fotóalbumba. Az egyes képeket lássa el képaláírással, amelyen feltünteti

•

•


a műalkotás szerzőjét, címét, keletkezési idejét, technikáját, továbbá néhány (2-3) mondatban összefoglalja, mely bibliai történethez készült a műalkotás.

Fel kell hívni a fi gyelmet a gyűjtőmunka lehetséges forrásaira (könyvtár, internet, albumok stb.), továbbá arra, hogy e feladatot szépen kell megcsinálni, vagyis a létrejött produktum egyik legfon-tosabb értéke, ha esztétikus.

Fel kell hívni a fi gyelmet arra is, hogy érdemes valamilyen rendezőelvet választani, el kell va-lahogy rendezni a képeket. Ez lehet a történet helye a Bibliában, lehet a mű keletkezésének időrendje, de lehet más elv is (például: egymásra felelő történetek egymás mellé helyezése; különféle képzőművészeti technikák bemutatása; reneszánsz és XX. századi képek egymás mellé helyezése stb.).

Az elkészült munkák megtekintésére a fejezet 8. moduljában kerül sor.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önértékelési képesség fejlesztése


M u n k a f o r m á k : egyéni

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : TTM táblázat, házi feladat, portfólió

6. Egészítsd ki az 1. feladat táblázatának 3. oszlopát az elmúlt két órán megtanult ismeretek-kel!

7. Gyűjts képzőművészeti alkotásokat, képeket, szobrokat stb., amelyek valamilyen bibliai tör-ténetet ábrázolnak! Készíts ebből néhány lapos füzetet! A képeket fénymásolhatod könyvből, letöltheted az internet-ről vagy fényképezheted.A képek alatt a következőket kell feltüntetni: szerző, cím, keletkezési idő, technika. A képek történetéhez készüljön néhány mondatos ismertetés! (Mely bibliai történethez készült a kép?)A gyűjtőmunka lehetséges forrásai: könyvtár, internet, albumok stb.A képek elrendezésének elvét te magad válaszd meg! A gyűjtemény végére írj egy visszatekintő rövid esszét, amelyben visszatekintesz az alkotás folya-matára!

•

•

RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1–2. feladat

18. oldal

20 PERC

T/1–2.

A diákok által ismert teremtésmítoszok felidézése

2. A TEREMTÉS ÉS A TÖRVÉNY

ELBESZÉLÉS ÉS UTASÍTÁS A KINYILATKOZTATÓ BESZÉDMÓDBAN ÉS A MAI NYELVHASZNÁLATBAN – SZÖVEGFAJTÁK ÉS MEGÉRTÉSI MÓDOK

3 óra


1. Csoportok kialakítása, a meglévő és az új tudás megkonstruálásából rendszer építése.

A megkapott szöveget folytatni kell, s a meglévő ismeretekkel ki kell egészíteni.

A csoporttagok a hiányokat feljegyzik, s a következő feladatok megoldása után kiegészítik, rögzí-tik. Minden csoport ugyanazt a feladatot végzi, a munkamegosztásukat a csoport szervezésénél tisztázni kell. Erre a feladatra kb. 5 perc áll rendelkezésre, megoldására a lépés végén refl ektá-lunk.

2. Ismeretgyűjtés és kiegészítés a megadott szövegekből kérdések alapján. Ismeretlen fogalmak kigyűjtése.

A) csoport – Ovidius: Átváltozások (A világ keletkezése I. 1–88.)

B) csoport – Ovidius: Átváltozások (A világ négy korszaka I. 89–162.)

C) csoport – Hésziodosz: Munkák és napok (108–130.)

D) csoport – Mitológiai ábécé (Gondolat, 1978, 223–225.)

Megbeszélés mozaikos formában. Tanári segítséggel fogalommagyarázat. Összefoglaló készítése a görögök világrendjének kialakulásáról. Tanári irányítással frontális munka: az ismeretek össze-foglalása

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információgyűjtés, rendszerezés, gyakorlás; ana-lógiás gondolkodás, véleményalkotás, rendszerezés, összehasonlítás

C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : különböző képességű (heterogén) csoportok kiala-kítása. A csoportalakítás szempontjai megegyeznek az 1. modul szempontjaival.

M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális és csoportmunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik-technika, feladatmegoldás, megbeszélés

•

•

•


1. Egészítsétek ki saját tudásotok alapján a görögök istenvilágáról írottakat!

A mítosz szó (görögül: müthosz) elbeszélést, történetet jelent.A görög istenvilág alapvetően emberi formájú, idegen szóval antropomorf világ. Alakjait emberi test formájában ábrázolták, és emberi tulajdonságokkal, típusjellemzőkkel ruházták fel.A görög főisten

Testvérei:

2. Teremtésmítoszok

A) Olvassátok el Ovidius Átváltozások című művéből a következő részletet, és válaszoljatok a kérdé-sekre!

a) Mit jelent a világ egyarcúsága?

b) Ki teremtődik ki által?

c) Miből teremtődik az ember?

d) Építsétek fel a teremtés rendjét! (piramis szerkezet)

1. szint 4. mozzanat 2. szint 3. mozzanat3. szint 2. mozzanat4. szint 1. mozzanat5. szint alaphelyzet

OVIDIUS: ÁTVÁLTOZÁSOK (METAMORPHOSES)

A VILÁG KELETKEZÉSE

„Tenger s föld, s mindent takaró égboltnak előttemind e világ kerekén egyarcú volt az egész nagytermészet: chaos, így hívták: csak nyers kusza halmaz; csak tunya súly: egymásra sodort, s még össze nem illőmagvai nem jól összetapadt elemek tömegének. Nem ragyogott föl még, a világra világlani, Titan;nem nőtt szüntelenül, szarvát újítani, Phoebe;nem függött a körül-lebegő levegőben a föld sem,egyensúlyban tartva magát; nem tárta ki karjátpart-peremek köribé nagymesszire Amphitrite; s mert hol a föld, ugyanott volt lég is, tengeri ár is,nem volt állani föld, nem volt jó úszni a hullám,légbe sugár nem gyúlt; tartós alakot mi sem őrzött:ellen állt ez amannak, mert egy testben örökkönháborúságot a fagy hővel, nedvessel a szárazés a keménnyel a lágy vívott, a nehézzel a könnyű.

A T E R E M T É S É S A T Ö R V É N Y 2 5

Véget egy isten adott, meg a jobb természet, e harcnak:elszakitott égtől földet, vizeket meg a földtől,hígabb égi leget sürü légtől elkülönített.Ezt alkotta, s a vak halmazból mind kiemelte, s rakta helyükre, szilárd békével fűzte is össze. És ama tűzlelkű s minden súly nélküli égboltfelszökkent, s a világ tetejét foglalta lakásul;legközelebb hozzá helyben s kicsi súlyban a lég van;sűrűbb sokkal a föld s viselője nehéz elemeknek,súlya miatt lefelé sűllyedt; s a körébe-folyó nedvszélre vonult s a tömör szárazt körül így kerítette. Bármelyik istenség osztotta is így el e halmazt,szelte előbb sokká, azután rendezte tagokká; és legelőbb is a föld tömegét: szintjén egyenetlen itt vagy amott ne legyen, nagy gömbbé gömbölyitette.Szétzuditotta az árt, s dagadoznia adta parancsátvad viharokban, s hogy keretezze habokkal a földet.Sok forrást is adott, tavakat, meg tágterü lápot,sok lefutó folyamárt övezett meredek peremekkel,többfeletartókat, miket itt föld nyel be magába,másutt tengernek törnek, s hol a hab szabadabb márs tágabb síkon fut, nem gátra, de szirtre verődnek.Réteket elteritett, völgyet homorodni lapított,erdőt lombositott, sziklás hegyeket magasított.S mint eget oszt két öv jobbról, s balról ugyanannyis van közepütt egy, mely tüzesebb, mint mindvalamennyi,így különözte övekre az isten gondja az égtőlkörbefogott tömeget, s most itt ugyanannyi a tájék.Egy, közepütt, forró: sose lakhat rajta az ember;kettőt hó takar el; s közibük helyezett ugyanannyimérsékelt övet is, tüzet és fagyot összekeverve. Rajtuk fekszik a lég; ami könnyebb sokkal a földnél,víznél is könnyebb, s ugyanúgy nehezebb a tüzeknél.Lakhelyet ott rendelt felhőknek, kósza ködöknek,s emberi elméket rémítő ég-rianásnak,s villámmal fagyokat fúvó fene förgetegeknek.Bár a világ megmunkálója nem adta egészennékik a tág levegőt, zabolázni alig lehet őket– míg más-más helyeken fúnak –, hogy szerte ne tépjékmind a világot: olyan nagy a testvérháboru köztük.Eurus Napkeleten s nabathaeus tájakon ült meg,s a perzsák közt, meg a hajnali fény verdeste tetőkön;míg a bukó naptól hevülő part, alkonyi tájékmind Zephyrust uraló; Scythián meg az északon úr lettborzasztó Boreas; túlsó fele ázik a földnekfolyton a felhőktől meg az Auster permetegétől.Mind fölibé a folyékony-tiszta, a súly-nem-igázta


aethert rakja, amelyben a földnek semmi salakja.Mind e határaikat csak alig rendezte szilárddá – és, mik a nagytömegű halmaznak alatta lapultak,kezdtek az égen a csillagok is fölfényleni forrón.S hogy ne legyen tájék eleventől árva, az égitérre a számos csillagkép, a sok istenalak lép;csillámló halakat befogad, helyet adva, a hullám; a föld vadnak, rezgő levegő madaraknak ad otthont. Még egy fennköltebb s mindnél okosabb eleven lényvolt, mi hiányzott, hogy rajtuk gyakorolja uralmát.S ím, ember született; kit formált isteni magból tán az az építő, a világot szebbre teremtő,vagy rokon ég magvát tartotta meg ebben a föntilégtől csak nemrég különült, csak imént alakult föld;mit víz habjaival vegyített fi a Iapetusnak,és mintázta a mindenen-úr magas égilakókról.Minden egyéb állat letekint görnyedten a földre, embernek fölemelt orcát és adta parancsát,hogy föl a csillagokig pillantson, az égre tekintsen.Így, mely imént nyers volt s formátlan, a föld sosem ismertemberi orcákkal vált végül tündöklővé.”

B) Olvassátok el Ovidius Átváltozások című művéből a következő részletet, és válaszoljatok a kérdé-sekre!

a) Melyek a világkorszakok?

b) Jellemezzétek az első és a negyedik korszakot a szöveg alapján!

c) Építsétek fel a világkorszakokat piramisszerkezetben!

1. szint jellemzői: Aranykor2. szint jellemzői: 3. szint jellemzői: 4. szint jellemzői:

OVIDIUS: ÁTVÁLTOZÁSOK (METAMORPHOSES)A VILÁG NÉGY KORSZAKA. A GIGASOK

„S lett legelőbb az aranykorszak, mely nem fenyítéstőls törvénytől, hanem önként folyt becsületben, erényben.Félelem és megtorlás nem volt, felszegezett ércbősz szót nem mutatott, a tömeg nem nézte riadtanesdve a bíráját, bírátlan volt ki-ki biztos.Bérceiről a fenyő, bebolyongani távoli tájat,


nem szállt még le a hömpölygő habos árra, kivágva;senki sem ismert még más partot, mint a magáét.Városokat meredek mély árkok még nem öveztek;görbe, rezes hadikürt s hosszú haditrombita nem szólt,nem volt harci-sisak, sem kard: katonák hada nélkülélt biztonságban minden nép, lágy nyugalomban.Ember nem kötelezte, kapák s eke se sebezteés mégis megadott a mező mindent maga önként;mind megelégedvén a magától-lett eledellel,vackort gyűjtöttek, hegyi epret szedtek az erdőn,és somot és szedret, mely tüskés cserje között csüng,s mit hullat Jupiter terebélyes tölgye, a makkot.El nem enyésző volt a tavasz, langy lengedezésselmag nélkül született szirmot simogattak a szellők.Majd meg a fölszántatlan föld meghozta gyümölcsét,szűzi mező sárgult sok súlyos búzakalásszal;egy folyamár tejjel, nektárral folyt le a másik,zöld viruló tölgyből csepegett aranyszínű színméz. Saturnust miután a sötétlő Mélybe vetették,úrrá lett Jupiter, s az ezüst ivadék kora jött el,gyatrább, mint az arany, becsesebb a vörösszinü réznél.Juppiter ekkor az ősi tavaszt rövidebbre szorítván,tél, lobogó-hevű nyár, s hol langyos, hol hideg ősz jött,s kurta tavasz; velük így négy részre tagolta az évet.Ekkor esett legelőbb, hogy száraz hőben a lég isizzott, és hogy a szél vizeket jéggé merevített;ekkor költöztek házakba ( a ház ez időbenbarlang volt, sürüség, s vesszők meg háncs fonadéka);és a Ceres magvát legelőször a hosszú barázdamost boritotta be, járom alatt most nyögtek az ökrök. Harmadikul meg réz-ivadék született meg utánuk,féktelenebb- lelkű, fene fegyvert rántani forróbb,ámde nem elvetemült. Vad vasból vésve a végső.Most e silányabb érc idejébe betört a gonoszságmind, sebesen; menekül hűség, jog, tiszta szemérem;és helyükbe a csel s a ravasz szív száll, a csalárdságés az erőszak, a birtoklás vétekteli vágya.Vásznat most a szelekre – miket még jól nem is ismer –bíz a hajós; s mik a hegy tetején oly hosszasan álltak,még sosem-ismert sós habokon szökdelnek a szálfák.S mely, valamint napfény s levegő, régente közös volt,mérő gondosság mesgyét vág hosszan a földbe.S már nemcsak gabonát s eledelt követeltek a gazdagföld felszínétől, de a bensőjébe hatoltak,és miket elrejtett, amiket Styx árnyaihoz vitt,kincseket ástak elő, a sok átok létrehozóit.Ekkor az ártó vas, s az arany, vasnál ami ártóbb,


színre került; s lett háboru, mely küzd vassal, arannyals vér-befutott kézzel csörget, ráz vad hadifegyvert.Rablásból élnek. Gazdát retteghet a vendég,vőt az após; ritkán szerető a fi vér a fi vérrel –férj feleségnek, a nő férjének terveli vesztét;sápad a farkastej: szörny mostoha készíti mérgét;gyermek időnap előtt apjának kémleli évét;verve a jámborság. Vértől iszamos mezeinkrőlszűz Astraea röpült legvégül vissza az égbe. S jobb biztonságú hogy a felsőbb lég se lehessen,törtek az órjások, mondják, várára az égnek,s hegyre hegyet magasan halmoztak a csillagos égig.Ekkor minden-úr Jupiter veri át az Olimpust,villámmal, s üti Ossáról le a Pelion ormát.És hogy a rémületes testek betemetve hevertek,úgy mondják, a szülötteinek vérével elöntöttFöld elevenné tett sok forró, szerteomolt vért,és hogy törzsének végképpen magva ne vesszen,emberi képet adott neki. Csakhogy e fajzat is éppúgysemmibe vette az égieket, vad ölésre mohóans bőszivüen – hogy látnivaló: vér volt a szülője.”

C) Olvassátok el a következő szemelvényt, és válaszoljatok a kérdésekre!

a) Mit tudunk meg a részlet alapján az ember származásáról?

b) Ki az aranykorszak égi óriása?

c) Mi jellemzi az aranykor emberi világát?

HÉSZIODOSZ: MUNKÁK ÉS NAPOK

„Egy törzsből származnak az istenek és a halandók.

Első rendje az emberi nemnek volt az aranykor. Úgy adták, kik fenn az Olymposon élnek örökké. Akkor még mindenki fölött Kronos égi király voltS könnyű szívvel, akárcsak az istenek, élt a halandó,Távol a bajtól, távol a jajtól, még az öregségSem járt köztük, mindvégig duzzadt az erőtőlKarjuk s lábuk, a kórság még nem törte meg őket.Mint lágy álom jött a halál rájuk s amíg éltek,Csak jóban volt részük, a föld meghozta magátólBő termését és dolgozni merő gyönyörűségVolt a derék társakkal s dús legelőn legelészettNyájuk s kedvelték az olymposi boldogok őket.Majd aztán hogy a föld befogadta magába e fajtát,


Jótét lelkek lettek, a nagy Zeus rendeletére,Földönjáró hű őrzői az emberi nemnek,Minden gaztettet meglátnak s őrzik a törvényt.Míg magukat köd leplezi, úgy járják be a földet,Gazdagság-gyarapítók, mert az övék ez a rang is.”

D) A következő szakszöveg elolvasása után válaszoljatok a kérdésekre!

a) Hogyan születik meg Kronosz?

b) Milyen jóslat teljesedik be rajta? .

c) Hogyan menekül meg Zeusz apja terve elől?

d) Hogyan osztozik meg Zeusz a világon testvéreivel?

Mitológiai ábécé

A világ ősállapota a Khaosz volt, alkotó részei össze-vissza bonyolódtak. Rájuk borult a sötétség, az éjszaka: a Nüx. Egy légáramlat termékenyítette meg a Khaoszt; ezüsttojásból született Erósz, a vonzalom, a szeretet. De Erósz magányától elborzadva visszabújt az ezüsttojásba, onnan hívta létre Uranoszt, az eget és Gaiát, a földet. Uranosz és Gaia gyermekei a titánok és a titaniszok. Közü-lük Kronosz állt bosszút apján a titánok segítségével idősebb testvérei, a Hekatonkheirek (százkezű óriások) és a Küklopszok (egyszemű óriások) elpusztítása miatt. Uranosz kiomló véréből születtek a lelkiismeret-furdalás és a bosszúállás istennői, az Erinnüszök.

De Kronosz nem lehetett nyugodt győzelmében. Egy jóslat fi gyelmeztette arra, hogy az ő ural-mának is saját gyermeke fog véget vetni. Ezért nyelte le megszületése után valamennyi gyermekét: Hesztiát, Démétért, Hérát, Hádészt (Plutónt) és Poszeidónt. Felesége, Rheia ezért rejtőzött el Kréta szigetén következő fi a, Zeusz születése előtt. A gyermeket a Diké-hegy nimfái nevelték fel. Zeusz felserdülve mérget adott be atyjának, aki ettől sorjában kihányta elnyelt gyermekeit. Ezután Zeusz [….] hadat indított Kronosz és a Titánok ellen. Le is győzte apját.

A világon megosztozott bátyjaival: Poszeidón lett a tengerek ura, Hádész az Alvilágé, magának pedig az égi uralmat tartotta meg. Ez a győzelem tette őt királlyá az istenek felett.

Összefoglaló a görögök világrendjéről

A klasszikus görög mitológia képet formál a világ létrejöttéről, rendjéről. Az ókori alkotók közül legkorábban Hésziodosz (Kr. e. VIII–VII. század) a Theogonia (Istenek születése) és a Munkák és napok című költeményében beszéli el a világ keletkezését, az istenek, titánok, héroszok és az ember származását, a világkorszakok kialakulását.

Ovidius (Kr. e. 43–17) római költő Metamorphoses (Átváltozások) című költeményében ír a vi-lág keletkezéséről és korszakairól. A tizenöt könyvre felosztott költeményciklusból számos görög-római átváltozás-történet feltárul.Az ős-rendezetlenség állapotából, a Khaoszból megjelenő mélység része Gaia vagy Gé (Föld) és



26. oldal

25 PERC

T/3.

A bibliai Teremtéstörténet megismertetése

a világot alkotó Erósz (Szerelem). A Khaoszból származik Nüx (Éj) és Erebosz (Sötétség). Gaiából létrejön Uranosz (Égbolt), s tőle fogannak Gaia gyermekei, az első istenek, titánok, titaniszok, gigászok, hekatonkheirek (százkezű óriások). Kronosz és Rheia nászából származnak a későbbi olümposzi istenek.

MEGOLDÁSOK2. A) d)1. szint az ember 4. mozzanat 2. szint szelek, csillagképek, állatok 3. mozzanat3. szint a föld a domborzati elemekkel 2. mozzanat4. szint ég–lég, föld–víz ű 1. mozzanat5. szint chaos: nyers, kusza halmaz alaphelyzet

2. B) c)1. szint Aranykor2. szint Ezüstkor3. szint Rézkor4. szint Vaskor


A bibliai Teremtéstörténet felolvasása, a Teremtéstörténet feldolgozása különböző szempontok alapján

A megismert szöveggel a csoportok dolgozni kezdenek. A tanár munkaszervező-segítő.

A csoportok tanári irányítással felfedezik, megismerik a mítoszok közötti különbségeket.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértő képesség, együttműködési készség, logikai, lényegkiemelő készség

C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : két csoportban dolgoznak tovább a tanulók a fel-adatokban található megfi gyelési szempontok szerint.

M u n k a f o r m á k : csoportos, frontális

•

•

•


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári felolvasás, megbeszélés, megfi gyelés, előadás

3. Olvassátok el a bibliai teremtéstörténetet!

A VILÁG TEREMTÉSE(1MÓZ 1; 2:1-8; 18-24; 3:1-24; 4:1-15)

1 1Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. 2A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött.

3Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. 4Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől. 5És Isten elnevezte a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte.

Így lett este, és lett reggel: első nap.6Azután azt mondta Isten: Legyen boltozat a vizek között, hogy elválassza egymástól a vizeket.

7Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. És úgy történt. 8Azután elnevezte az Isten a boltozatot égnek. Így lett este, és lett reggel: második nap.

9Azután azt mondta Isten: Gyűljenek össze az ég alatt levő vizek egy helyre, hogy láthatóvá vál-jék a száraz. És úgy történt. 10Azután elnevezte Isten a szárazat földnek; az összegyűlt vizeket pedig tengernek nevezte. És látta Isten, hogy ez jó.

11Azután mondta Isten: Növesszen a föld növényeket: füvet, amely magvakat hoz, gyümölcsfát, amely fajtájának megfelelő gyümölcsöt terem, amelyben magva lesz a földön. És úgy történt. 12Haj-tott tehát a föld növényeket: füvet, amely fajtájának megfelelő magvakat hoz, és gyümölcstermő fát, amelynek ugyancsak fajtájának megfelelő magva van. És látta Isten, hogy ez jó. 13Így lett este, és lett reggel: harmadik nap.

14Azután azt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éj-szakától, és meghatározó jelei legyenek az ünnepeknek; a napoknak és az esztendőknek. 15Legyenek ezek a világító testek az égbolton, hogy világítsanak a földre. És úgy történt. 16Megalkotta Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka; meg a csillagokat.17 Az égboltra helyezte azokat Isten, hogy világítsanak a földre, 18és uralkodjanak nappal meg éjszaka, és elválasszák a világosságot a sötétségtől. És látta Isten, hogy ez jó. 19 Így lett este, és lett reggel: negyedik nap.

Az állatok teremtése

20Azután ezt mondta Isten: Pezsdüljenek a vizek élőlények nyüzsgésétől, és repdessenek madarak a föld felett, az égbolt alatt. 21És megteremtette Isten a nagy víziállatokat, a vizekben nyüzsgő külön-böző fajtájú úszó élőlényeket, és a különböző fajtájú madarakat. És látta Isten, hogy ez jó. 22Azután megáldotta azokat Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek meg a tenger vizét; a madár is sokasodjék a földön! 23Így lett este, és lett reggel: ötödik nap.

24Azután ezt mondta Isten: Hozzon létre a föld különböző fajtájú élőlényeket: különböző fajta barmokat, csúszómászókat és egyéb földi állatokat. És úgy történt. 25Megalkotta Isten a különböző fajtájú földi állatokat, a különböző fajta barmokat, meg a föld min-denféle fajta csúszómászóját. És látta Isten, hogy ez jó.


Az ember teremtése

26Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön és mindenen, ami a földön csúszik-mászik.

27Megteremtette Istenaz embert a maga képmására,Isten képmására teremtette,férfi vá és nővé teremtette őket.28Isten megáldotta őketés ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok,töltsétek be és hódítsátok meg a földet.Uralkodjatok a tenger halain,az ég madarainés a földön mozgóminden élőlényen!29Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt, és min-

den fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek. 30Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt. 31És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel: hatodik nap.

A teremtés hetedik napja

2 1Így készült el a menny és a föld és azoknak minden serege.2A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik

napon egész alkotó munkája után. 3Azután megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, mivel azon pihent meg Isten egész alkotó és teremtő munkája után.

4Ez a menny és föld teremtésének a története.

Az első ember az Éden kertjében

Amikor az Úristen a földet és a mennyet megalkotta, 5még semmiféle mezei fű nem volt a földön, és semmiféle mezei növény nem hajtott ki, mert az Úristen még nem bocsátott esőt a földre. Ember sem volt, aki a termőföldet megművelje. 6Akkor pára szállt fel a földről, és mindenütt átitatta a termőföld felszínét. 7Azután megformálta az Úristen az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába. Így lett az ember élőlénnyé.

8Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált. 9Sar-jasztott az Úristen a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót; az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának fáját.

15És fogta az Úristen az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze. 16Ezt parancsolta az Úristen az embernek: A kert minden fájáról szabadon ehetsz,17de a jó és a rossz tudá-sának fájáról nem ehetsz, mert ha eszel róla, meg kell halnod.18Azután ezt mondta az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lennie, alkotok hozzáillő segítőtársat. 19Formált tehát az Úristen a földből mindenféle mezei állatot, mindenféle égi madarat, és odavitte az


emberhez, hogy lássa, minek nevezi; mert minden élőlénynek az a neve, aminek az ember nevezi. 20Így adott az ember nevet minden állatnak, az égi madaraknak és minden mezei élőlénynek, de nem talált az emberhez illő segítőtársat.21Mély álmot bocsátott azért az Úristen az emberre, és az elaludt. Akkor kivette az egyik oldalbordá-ját, és húst tett a helyére. 22Az emberből kivett oldalbordát asszonnyá formálta az Úristen, és odavitte az emberhez. 23Akkor ezt mondta az ember:

Ez most már csontomból való csont,testemből való test. Asszonyember legyen a neve:mert férfi emberből vétetett.

24Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté. 25Még mindket-ten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat.

A bűnbeesés

3 1A kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei állatnál, amelyet az Úristen alkotott. Ezt mondta az asszonynak: Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek? 2Az asszony így felelt a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, 3csak annak a fának a gyümölcséről, amely a kert közepén van, mondta Isten: Nem ehettek abból, ne is érintsétek, mert meghaltok. 4De a kígyó ezt mondta az asszonynak: Dehogy haltok meg! 5Mert Isten tudja, hogy ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudjátok, mi a jó, és mi a rossz.

6Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett. 7Ekkor megnyílt mindkettőjük szeme, és észrevették, hogy mezítelenek. Ezért fügefaleveleket fűztek össze, és ágyékkötőket készítettek maguknak.

8Amikor azonban meghallották az Úristen hangját, amint a napi széljárás idején a kertben járt-kelt, elrejtőzött az ember és a felesége az Úristen elől a kert fái között. 9De az Úristen kiáltott az ember-nek, és ezt mondta: Hol vagy?

10Az ember így felelt: Meghallottam hangodat a kertben, és megijedtem, mert mezítelen vagyok. Ezért rejtőztem el. 11Az Isten erre azt mondta: Ki mondta meg neked, hogy mezítelen vagy? Talán ettél arról a fáról, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél? 12Az ember így felelt: Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, és így ettem. 13Akkor az Úristen ezt mondta az asszonynak: Mit tettél? Az asszony így felelt: A kígyó szedett rá, azért ettem.

Isten büntetése

14Akkor ezt mondta az Úristen a kígyónak:Mivel ezt tetted,átkozott légyminden állatés minden mezei vad közt:hasadon járj,és port egyélegész életedben!

15Ellenségeskedést támasztok


közted és az asszony közt,a te utódod és az ő utódja közt:ő a fejedet tapossa,te meg a sarkát mardosod.

16Az asszonynak ezt mondta:Igen megnövelem terhességed fájdalmát,fájdalommal szülöd gyermeked,mégis vágyakozol férjed után,ő pedig uralkodni fog rajtad.

17Az embernek pedig ezt mondta:Mivel hallgattál feleséged szavára,és ettél arról a fáról,amelyről azt parancsoltam,hogy ne egyél,legyen a föld átkozott miattad,fáradsággal élj belőleegész életedben!

18Tövist és bogáncsot hajt neked,és a mező növényét eszed.

19Arcod verejtékéveleszed a kenyeret,míg visszatérsz a földbe,mert abból vétettél.Bizony por vagy,és vissza fogsz térni a porba!

20Az ember Évának nevezte el a feleségét, mert ő lett az anyja minden élőnek.21Az Úristen pedig bőrruhát készített az embernek és feleségének, és felöltöztette őket.22Azután ezt mondta az Úristen: Ime az ember olyanná lett, mint miközülünk egy: tudja, mi a

jó, és mi a rossz. Most azért, hogy ne nyújthassa ki kezét, és ne szakíthasson az élet fájáról is, hogy egyék, és örökké éljen, 23kiűzte az Úristen az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből véte-tett. 24És miután kiűzte az embert, odaállította az Éden kertje elé a kerúbokat és a villogó lángpallost, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat.

A) A Teremtéstörténet megismerése után válaszoljatok a következő kérdésekre! Válaszaitokat a szövegből vett idézetekkel is megadhatjátok!

a) Mi a teremtés módja?

b) Mi a teremtett dolgok sorrendje?

c) Azonosítsátok a különböző beszédaktusokat! Válaszotokat támasszátok alá a szövegből vett idé-zetekkel!

d) Mit tudunk meg e teremtés elbeszélőjéről? Válaszotokat a szövegből vett idézetekkel indokoljá-tok!

B) A Teremtéstörténet megismerése után oldjátok meg a feladatokat, válaszoljatok a kérdésekre!


a) Idézzétek a teremtés mozzanatait!

7. nap 6. nap „Alkossunk embert a képmásunkra,…”

5. nap

4. nap

3. nap

2. nap

1. nap „Legyen világosság!....

b) Az elolvasott szövegben kétféle teremtéstörténet található. Vessétek össze a kettőt!Mit mond az ember helyzetéről?Mit mond az Isten és ember viszonyáról?

c) Miként értelmezi át az alaptörténetet János evangéliumának preambuluma (bevezetése)?„1Kezdetben volt az Ige, és az Ige az Istennél volt, és Isten volt az Ige.”

A teremtés történetét valószínűleg a Kr. e. VI. században fogalmazhatták, a királyok korának vége felé.

Minden dolgok kezdetén (kezdetben) Isten teremtő cselekvése áll. Az a héber szó, amelyet ma-gyarra a teremtette szóval fordítottak le, nem a valamiből való alkotást, hanem a semmiből való előhívást jelenti: a következőkben a teremtés legtöbb művét a teremtő beszédaktus („Legyen!”) hozza létre. A teremtés első része a szétválasztás (1–3. nap), másik része a feldíszítés (4–6. nap).

MEGOLDÁSOKA)A teremtés középpontjában az egyetlen Isten áll, ő a mindenség alkotója. Ő az ősforrása mindennek; előbb létezett, mint a világ anyagi természetű elemei. A semmiből hívja előa létező világ egészét, puszta szavával.A teremtés tudatosan felépített zárt rendben zajlik. Lépései egymásból következnek. A kiindulás a térségek megteremtése és elválasztása, ezt követi a benépesítésük.A folyamat végcélja: az ember. Isten parancsol: pl.: legyen, gyűljenek, szaporodjatok…Az ember teremtését a Teremtő önmagához intézett felszólítása előzi meg: alkossunk! A teremtés elbeszélője nem jelenik meg, nem lehet tudni róla semmit.


3. lépés

. oldal

15 PERC

T/4.

A bibliai Teremtéstörténet összevetése az Átváltozásokban olvasottakkal. A bűnbeesés történetének felidézése, a 6. osztályban tanultak ismétlése


Szemponttáblázat készítése párokban

A munka összevetése más párokkal. A táblázat javítása, kiegészítése

Folytassunk rövid eszmecserét a következő szempontok mentén: mi zavarja meg a teremtett világ tökéletességét? Ki a bűnbeesés kulcsszereplője? A bűnbeesés következményeinek megfogalma-zása az emberiségre vonatkoztatva. Párhuzamok kerestetése a görög mitológiából

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információk összehasonlítása, az ismeretek ren-dezése, ok-okozati kapcsolatok feltárása, önértékelés


M u n k a f o r m á k : páros munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, megbeszélés, eszmecsere

4. Töltsétek ki az összehasonlító táblázatot! Válaszaitokat a szövegből vett idézetekkel indokol-játok!

TEREMTÉS MOZZANATOK GÖRÖG MITOLÓGIA BIBLIA

A VILÁG A TEREMTÉS ELŐTT

pl.: vak, nyers, kusza halmaz sötétség

A TEREMTÉS 1. MOZZANATA



A TEREMTÉS BEFEJEZŐ MOZZANATA

•

•

•


4. lépés: 5–8. feladat

34. oldal

30 PERC

T/5–8.A Tízparancsolat

MEGOLDÁS

TEREMTÉSMOZZANATOK GÖRÖG MITOLÓGIA BIBLIA

A világ a teremtés előtt pl.: vak, nyers, kusza halmaz sötétség

A teremtés 1.mozzanata ég–lég, föld–víz a menny és a föld, a vilá-gosság és a sötétség

A teremtés 2. mozzanata a föld a domborzati elemekkel a boltozat alatti és a bol-tozat felett vizek

A teremtés 3. mozzanata szelek, csillagképek, állatok szárazföldek, tengerek, növények

A teremtés befejező mozzanata

az ember teremtése az ember teremtése

T a n á r i i n s t r u k c i ó k

Bevezetésként tegyük fel a következő kérdéseket:

– Milyen utasításokat szoktál kapni szüleidtől, barátaidtól, tanáraidtól?

– Csoportosítsátok az elhangzottakat, melyik vonatkozik egy-egy helyzetre, és melyik egy-egy magatartásformára?

– Találkoztál-e más élethelyzetekben utasításokkal?

A cél, hogy a tanulók fogalmazzanak meg minél több mondatot utasító beszédmódban. Erre kb. 10 percet szánhatunk.

A Tízparancsolat elolvasása után oldjuk meg együtt az 5. feladatot.

A 6-7. feladatot egyéni munka után beszéljük meg. A 8-at adhatjuk házi feladatnak.

További témák közös megbeszéléshez:

– Mely parancsolatokat éreztek ma is magatokra érvényesnek, és melyeket nem?

– Milyen következményekkel járna szerinted, ha nem tartanánk be bizonyos parancsolatokat (pl.: „Ne ölj”)?

•

•

•

•

•


– Az ószövetségi zsidó nép a kőtáblák megjelenésekor nagy történelmi átalakuláson megy ke-resztül. A nomád törzsi társadalomból egy letelepedő, földműveléssel foglalkozó, tulajdonviszo-nyokat kialakító néppé válik. Ismertek-e olyan törvényeket a magyar történelemből, amelyek a nagy társadalmi változások miatt szigorodtak?

– Vizsgáld meg az iskolai házirendjét! Milyen szabályokat tartasz jónak? Miért?

– Mivel egészítenéd ki? Miért?

– Mit törölnél el? Miért?

– Fogalmazd meg véleményedet a szabályokról!

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelés, vitakészség


M u n k a f o r m á k : frontális és egyéni munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés

5. Olvassátok el a Tízparancsolatot!Jelöljétek be a szövegben magukat a parancsolatokat! Csoportosítsátok őket! Megadunk néhány le-hetséges szempontot, de magatok is megfogalmazhattok újabbakat. Írjátok a szempontok mellé a tör-vények számát!

– Istenhez kapcsolódó:

– vallási

– az isteni önazonosság kinyilatkoztatása

–

– emberhez kapcsolódó:

– ember és ember kapcsolatára vonatkozó

– a tulajdonviszonyhoz kapcsolódó

–

– tiltó mondat formájában megfogalmazott törvények:

– erkölcsi

– vallási

–

A TÍZPARANCSOLAT(2MÓZ 20:1-17)

1 Akkor mondta el Isten mindezeket az igéket: 2 Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. 3 Ne legyen más istened rajtam kívül!


4 Ne csinálj magadnak istenszobrot, semmiféle képmását azoknak, amik fenn az égben, lenn a föl-dön, vagy a föld alatt a vízben vannak.

5 Ne imádd és ne tisztelt azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbün-tetem az atyák bűnéért a fi akat is harmad-és negyedízig, ha gyűlölnek engem.

6 De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat. 7 Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak nevét, mert nem hagyja az Úr büntetés nélkül, ha valaki

hiába mondja ki nevét! 8 Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! 9 Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! 10 De a hetedik nap te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon,

se te, se fi ad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se kapuidon belül tartózkodó jöve-vény.

11 Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az Úr a nyugalom napját.

12 Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked!

13 Ne ölj!14 Ne paráználkodj!15 Ne lopj!16 Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!17 Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét,

se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé!

6. A buddhizmus tanítása szerint öt alapszabályt, öt fogadalmat kell betartani a hívőknek. (Persze sok-sok más szabály is van.) A felsorolt szabályokhoz rendeld hozzá a Tízparancsolatból a megfelelőt! Írd le a vélemé-nyed a parancsolatról!

AZ ÖT FOGADALOM A TÍZPARANCSOLAT MEGFE-LELŐ TÖRVÉNYEI

VÉLEMÉNYEM A PARANCSO-LATRÓL

Ne légy ártalmára semmilyen élőlénynek!

Ne vedd el azt, amit nem adtak oda!

Ne élj mértéktelen életet!

Mondj igazat, ne rágalmazz, ne beszélj durván, és ne fecsegj!

Ne alkalmazz tudatodat hátrá-nyosan befolyásoló szereket!

7. Olvass el néhány bekezdést a László király alkotta törvényekből és a Magyar Alkotmányból!


LÁSZLÓ (1077–1095) TÖRVÉNYKÖNYVEIBŐL

(12) Ha valamely szabadot vagy rabszolgát lopáson érnek, akasszák fel. Ha pedig, hogy meneküljön az akasztófától, a templomba menekül, kihozván őt a templomból, vakítsák meg. Az olyan rab-szolga pedig avagy szabad, libát vagy tyúkot lop, fél szemét veszítse, s amit lopott, adja vissza.

(14) Ha valamely szabad ember tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb értékűt lop, a lopott értéket tizenkétszeresen adja vissza, és egy ökröt fi zessen.

(11) Ha valaki vasárnapon vagy a nagyobb ünnepen nem megy az ő kerületének egyházába, veré-sekkel javítsák meg.

(22) Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez aján-dékot visznek, bűnükért egy ökörrel fi zessenek.

1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY: A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

13.§. 1. A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. 2. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben

szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

15. §. A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.

54.§. 1. A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani.

2. Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérle-tet végezni.

55.§. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, sen-kit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.

a) Melyek rendelhetők a Tízparancsolathoz ezekből a törvényekből?

b) Milyen különbségeket találsz az elolvasott törvények megfogalmazása között?Töltsd ki a táblázatot!

Tízparancsolat Milyen mondat-fajtákat találsz a szövegben? Milyen nyelvi jelből ismered

fel ezeket?

László törvényei

Milyen mondat-fajtákat találsz a szövegben? Milyen nyelvi jelből ismered

fel ezeket?

Magyar Alkotmány

Milyen mondatfaj-tákat találsz a szöveg-

ben? Milyen nyelvi jelből ismered fel

ezeket?


8. Hogyan függenek össze Mózessel az alábbi fogalmak? Nézz utána!

ÉGŐ CSIPKEBOKOR

VÍZBŐL VETT GYERMEK

AZ EGYIPTOMI TÍZ CSAPÁS

FRIGYLÁDA

ARANYBORJÚ

SZÖVETSÉGKÖTÉS

LÉVI

Az öt mózesi könyv közül az első a Teremtés könyve, a Genezis (a görög geneszisz szó jelentése: keletkezés). A Genezis közvetlenül egymás után két teremtéstörténetet közöl. Az elsőben Isten a szavával teremt. Ez a teremtés tudatosan felépített, zárt logikai rendben zajlik. A kiindulást a tér-ségek megteremtése és elválasztása jelenti, majd ezt követi a benépesítésük. A teremtés végcélja az ember megteremtése. A hetedik nap a teremtés befejezésének ünnepi pillanata. A második teremtéstörténet több ponton ellentmond az elsőnek, s éppen csak hogy megemlíti a föld és az ég megalkotását. Az Úristen itt az embert a föld porából formálja meg. Az ember (adam) a földből (adama) származik. Ezért az Ádám szó később az első ember tulajdonneveként szerepel.Isten a kertbe, amelyet az ember számára alkotott (az Édenbe) belehelyezi Ádámot, majd oldal-bordájából megalkotja az asszonyt, Évát.A történet szerint Isten a maga képmására teremtette az embert. A „maga képmása” átvitt érte-lemben is érthető (értsd: alkotó, teremtő lénynek). A Bibliában többször is előfordul az Istennel való találkozás és beszéd.A Tízparancsolat a sinai-hegyi szövetségkötés alkalmával Mózes által kihirdetett, Istenre vissza-vezetett, két kőtáblára vésett törvénygyűjtemény. Az ember Istenre és embertársaira vonatkozó kötelességeit jórészt tiltó formában összefoglaló szöveg.


MEGOLDÁST/6.

AZ ÖT FOGADALOM A TÍZPARANCSOLAT MEG-FELELŐ TÖRVÉNYEI

VÉLEMÉNYEM A PARANCSOLATRÓL

Ne légy ártalmára semmi-lyen élőlénynek!

Ne ölj!

Ne vedd el azt, amit nem adtak oda!

Ne lopj!

Ne élj mértéktelen életet! Ne paráználkodj!

Mondj igazat, ne rágal-mazz, ne beszélj durván, és ne fecsegj!

Ne tanúskodj hamisan fe-lebarátod ellen!

Ne alkalmazz tudatodat hátrányosan befolyásoló szereket!

--------------------------

T/7.

TÍZPARAN-CSOLAT

MILYEN MONDAT-FAJTÁKAT TALÁLSZ

A SZÖVEG-BEN? MILYEN

NYELVI JELBŐL

ISMERED FEL EZEKET?

LÁSZLÓ TÖRVÉ-

NYEI

MILYEN MON-DATFAJTÁKAT

TALÁLSZ A SZÖVEGBEN?

MILYEN NYELVI JELBŐL ISME-RED FEL EZE-

KET?

MAGYAR AL-KOTMÁNY

MILYEN MONDAT-FAJTÁKAT TALÁLSZ A SZÖ-

VEGBEN? MILYEN NYELVI

JELBŐL IS-MERED FEL

EZEKET?

Ne lopj! tiltó 12., 14 feltételes 13. § 1., 2 kijelentés

Ne ölj! tiltó 54. § kijelentés

Ne csinálj magadnak istenszob-rot…

tiltó 22. utasító

T/8.Égő csipkebokor: Jahve égő csipkebokor formájában jelenik meg Mózesnek Hóreb hegyén.Vízből vett gyermek: Mózes nevének jelentéseAz egyiptomi tíz csapás: Egyiptom népét Jahve tíz csapással sújtja, amiért a fáraó nem engedi szabadon a zsidó népet.



40. oldal

25 PERC

T/9.Teremtés szóval és tettel

Frigyláda: szekrény vagy láda, Jahve trónusa, a Tízparancsolat őrzésére szolgál.Aranyborjú: öntött bikaisten, amelynek a kultuszát a Biblia tiltja. Áron, amíg Mózes a Sínai-he-gyen tartózkodott, hogy meghallgassa Isten törvényeit, a nép arany ékszereiből aranyborjút ön-tött, és azt imádták.Szövetségkötés: Isten és ember szövetsége – pl. Isten szövetséget köt Noéval, kezeskedik a meg-menekülésükről, ha az ő utasításait követi. Isten szövetséget köt Ábrahámmal: mivel nem tagadta meg Istentől egyetlen fi át, ezért utódait megszaporítja és megáldja.Szövetség Mózessal: (égő csipkebokor) Jahve Mózest jelöli ki arra, hogy Izrael népét kiszabadítsa az egyiptomi fogságból. Lévi Mózes: az Egyiptomba nomád módon bevándorolt Lévi törzsből származott.


A diákok fi gyeljék meg, hogy szerepjáték közben milyen nyelvi elemek segítségével teremtjük meg a játék valóságát.

Az osztálytermet rendezzük úgy, hogy két körben legyenek a székek: legyen egy belső, kisebb kör, és egy azt körülvevő nagyobb kör. Ügyeljünk arra, hogy a kisebb kör is elég nagy legyen ah-hoz, hogy azon belül tudjanak játszani a diákok.

A feladat végeztével beszéljük meg közösen a tanulságokat!

Lépések: (1) A játszó csoport tagjai leülnek a belső körbe, és elkezdenek dolgozni. A többiek az adott szempontok szerint megfi gyelik a belső körben játszó társaikat. Jelezzük előre, hogy az egész tervezésre és előadásra összesen 10 perc áll rendelkezésre!

(2) Tíz perc után mindenképpen állítsuk le a játékot, mert a játék csak kísérletként szolgál, az óra célja nem a Bábel tornya-történet megjelenítése!

(3) Amikor a belső csoport végrehajtotta a feladatát, azaz bemutatta az előadást, kinyitjuk a kört, azaz egy nagy kört képez az osztály, és közösen megbeszéljük, hogy a külső körben ülők, azaz a megfi gyelők hogyan válaszoltak a kérdésekre.

(4) Megbeszéléskor ügyeljünk arra, hogy az egyénileg dolgozók véleményét, meglátásait röviden összegezzük! A feladat összegzésekor kimondhatjuk, hogy (a) a nyelvvel alapvetően folyamatosan jelentéseket teremtünk, (b) ezáltal cselekszünk (visszautalás a performatívumokra).

(5) Megbeszélés után rendezzük vissza a termet!

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g : A) kreativitás; B) szöveganalízis; C) lényeglátás

C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : A) kreatív, szívesen szereplő diákok; B) jó nyelvér-zékkel bíró diákok; C) jó refl exiós készséggel bíró diákok

M u n k a f o r m á k : A) csoportos; B) egyéni; C) egyéni; végül frontális

•

•

•


REFLEKTÁLÁS6. lépés: 10. feladat

42. oldal

10 PERC

T/10.

Kilépőkártya

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : A) szituációs játék; B) a játék megfi gyelése a tankönyv útmuta-tása alapján; C) a játék megfi gyelése a tankönyv útmutatása alapján

E s z k ö z ö k : Biblia tanulónként vagy az igerészlet fénymásolva minden tanulónak

9. Olvassátok el Bábel tornyának történetét a Bibliában! (1Móz11:1-9)

A) Játszó csoport

Játsszátok el Bábel tornyának történetét úgy, hogy Bábel tornya egy mai felhőkarcoló legyen! A fel-adatot úgy oldjátok meg, hogy minél több csoporttag kapjon szerepet: személyesítsetek meg bátran a tárgyakat is (Bábel tornyát mindenképp), de használhattok más eszközöket is a játékban!

B) Nyelvi megformáltságot fi gyelők

Figyeld meg, hogyan beszélnek a középső körben Bábel tornyának történetét színre vivő társaid! A feladatod az, hogy az alábbi kérdések segítségével kövesd az alkotáskor használt jellemző nyelvi fordulatokat!

a) Próbáld meg jegyzetelni, hogy mely szavakat használják legtöbbet társaid!

b) Jegyezz le egy olyan mondatot szó szerint, amikor – egy szereplőre szerepet osztanak; – eldöntik, hogy hol legyen Bábel tornya, és ki alakítsa azt; – egy tárgyról eldöntik, hogy mi legyen a szerepe.

c) Jellemzően milyen típusú mondatokat használnak tervezés közben?

C) A szituáció jellemzőit fi gyelők

Próbáld meg jellemezni az alábbi kérdések segítségével azt a beszédszituációt, amelybe a középső körben Bábelt tornyának történetét színre vivő társaid kerültek!

a) Mennyiben hasonlítható ez a beszédszituáció a Teremtés beszédhelyzetéhez?

b) Mire használják a nyelvet a kör közepén dolgozó társaid? Próbálj meg több választ is adni erre a kérdésre!

c) Nyelvhasználatuk mennyiben tér el a köznapi nyelvhasználattól?

T a n á r i i n s t r u k c i ó : a tanulók töltsék ki a kilépőkártyát!

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : refl exivitás




M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya

10. Töltsd ki a kilépőkártyát!

a) Milyen új ismereteket sajátítottál el a modul során?

b) Írd le észrevételeidet a tanórákkal kapcsolatban!

c) Írd le, ha van megválaszolatlan kérdésed!

RÁHANGOLÓDÁS1. lépés: 1. feladat

43. oldal

5 PERC

T/1.

3. ÁBRAHÁM ÉS IZSÁK

A BIBLIA „HOMÁLYOS” BESZÉDMÓDJA

2 óra


Ábrahám és Izsák történetének a megbeszélése előtt nézzük meg, milyen ismeretekkel rendel-keznek a tanulók a két ősatyáról.

A táblázatot töltsék ki egyénileg, illetve 4-5 fős csoportokban megbeszélve, majd a modul végén egészítsék ki a két óra során megszerzett új ismeretekkel.

Hallgassunk meg néhány bejegyzést!

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : refl exiós készség, együttműködési készség


M u n k a f o r m á k : egyéni, csoport

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felmérés, táblázatkitöltés

1. Nézd meg a 3. feladatban található két Rembrandt-képet!Milyen korábbi ismeret jutott eszedbe a képek alapján?Milyen kérdések merültek fel benned Ábrahám és Izsák történetével kapcsolatban?Töltsd ki a táblázat első két oszlopát!

SAJÁT ISMERETEIM A KÉPEK ALAPJÁN

FELMERÜLT KÉRDÉSEK ÚJ ISMERETEK

•

•

•


43. oldal

10 PERC

T/2.

Á B R A H Á M É S I Z S Á K 4 7


45. oldal

20 PERC

T/3.


Az elmúlt órákon megszerzett tapasztalatokra építünk. Megadjuk a négy bibliai szövegrész le-lőhelyét. A feladat: a megadott szövegekből keressék ki azokat a részeket, részelemeket, „for-rásokat”, amelyek alapját adhatták egy-egy szólás kialakulásának. (Mivel a tanulóknál különböző fordítású, kiadású könyvek lesznek, ezért a tanár koordináló, segítő szerepe nagyon fontos!)

A cél: a Bibliában való szövegkeresés, szövegértelmezés gyakorlása. A szövegek továbbélésének lehetőségei.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logikai, együttműködési készség

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : négy heterogén csoport (7-8 fős)


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegkeresés, szövegértelmezés

E s z k ö z : Biblia

2. Keressétek ki a megadott szövegekből azokat a részeket, amelyek alapját adhatták egy-egy szólás kialakulásának. Mely szólások ezek?

A) 1Mózes 11:1-9.

B) 1Mózes 19:12-22.

C) 1Mózes 19:23-26.

D) 2Mózes 21:22-25.

MEGOLDÁSOKA) Bábeli zűrzavarB) Lót-futC) Sóbálvánnyá változikD) Szemet szemért


Ábrahám és Izsák történetének elolvasása után két Rembrandt-képet mutatunk be. A két kép témája különböző: Ábrahám és Izsák történetéből két különböző mozzanatot ábrázol.

•


A tanulók párban dolgoznak, együtt fogalmazzák meg a válaszokat a feltett kérdésekre.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, megfi gyelőkészség, vizuális készség, együttműködési készség


M u n k a f o r m á k : frontális, pármunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felolvasás, szemléltetés, feladatmegoldás

ÁBRAHÁM ÉS IZSÁK TÖRTÉNETE1MÓZ 22:1-19.

ISTEN PRÓBÁRA TESZI ÁBRAHÁM HITÉT

22 1Ezek után történt, hogy Isten próbára tette Ábrahámot, és megszólította:Ábrahám! Ő pedig felelt: Itt vagyok. 2Isten ezt mondta: Fogd a fi adat, a te egyetlenedet, akit

szeretsz, Izsákot, és menj el Morijjá földjére, és áldozd fel ott égőáldozatul az egyik hegyen, amelyet majd megmondok neked! 3Ábrahám fölkelt reggel, fölnyergelte a szamarát, maga mellé vette két szolgáját meg Izsákot, a fi át. Fát is hasogatott az áldozathoz. Azután elindult arra a helyre, amelyet az Isten mondott neki.

4A harmadik napon fölemelte tekintetét Ábrahám, és meglátta azt a helyet messziről. 5Ekkor így szólt Ábrahám a szolgáihoz: Maradjatok itt a szamárral, én pedig a fi ammal elmegyek oda, imádko-zunk, és utána visszatérünk hozzátok. 6Fogta tehát Ábrahám az égőáldozathoz való fát, rátette a fi ára, Izsákra, ő maga pedig a tüzet meg a kést vitte; így mentek ketten együtt. 7De Izsák megszólította apját, Ábrahámot: Apám! Ő pedig felelt: Itt vagyok, fi am. A fi ú megkérdezte: Itt van a tűz meg a fa, de hol van az áldozatra való bárány? 8Ábrahám azt mondta: Isten majd gondoskodik az áldozatra való bárányról, fi am. Így mentek tovább ketten együtt.

9Amikor eljutottak arra a helyre, amelyet Isten mondott neki, oltárt épített ott Ábrahám, rárak-ta a fadarabokat, megkötözte a fi át, Izsákot, és föltette az oltárra a fadarabok tetejére. 10De amint kinyújtotta Ábrahám a kezét, és már fogta a kést, hogy levágja a fi át, 11kiáltott neki az Úr angyala a mennyből: Ábrahám! Ábrahám! Ő így felelt: Itt vagyok. 12Az angyal így szólt: Ne nyújtsd ki kezedet a fi úra, és ne bántsd őt, mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem tagadtad meg tőlem a fi adat, a te egyetlenedet.

13Akkor fölemelte Ábrahám a tekintetét, és meglátta, hogy ott van egy kos, szarvánál fogva fönn-akadva a bozótban. Odament Ábrahám, fogta a kost, és azt áldozta föl égőáldozatul a fi a helyett. 14Azután így nevezte el Ábrahám azt a helyet: Az Úr gondoskodik. Ma ezt mondják: Az Úr hegyén a gondviselés.

15Az Úr angyala másodszor is kiáltott Ábrahámnak a mennyből, 16és ezt mondta: Magamra eskü-szöm, így szól az Úr, hogy mivel így tettél, és nem tagadtad meg tőlem a fi adat, a te egyetlenedet, 17azért gazdagon megáldalak, és úgy megszaporítom utódaidat, hogy annyian lesznek, mint az ég csillagai, vagy mint a homokszemek a tenger partján. A te utódod birtokolni fogja ellenségei kapuját, 18és a te utódod által nyerhet áldást a föld valamennyi népe, mert hallgattál szavamra.

19Ezután Ábrahám visszatért szolgáihoz, elindultak, és együtt elmentek Beérsebába. Ábrahám to-vábbra is Beérsebában lakott.

(Fordította: a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Ószövetségi és Újszövetségi Bib-liafordító Szakbizottsága, Bp., 1979)

•


3. Nézzétek meg a két képet, és válaszoljatok a kérdésekre!

REMBRANDTEredeti nevén Rembrandt Harmenszoon van Rijn (1605–1669), holland festő, metszetkészítő és gra-fi kus. Alkotásai a „Holland Aranykorban” születtek, amikor a holland kultúra, tudomány kiemelkedő szerepet töltött be Európában.

Körülbelül 600 festményt, sok metszetet és grafi kát készített. Munkáinak fő jellegzetessége – a barokk stílus egyik jellemzője is – a fény-árnyék erős kontrasztja,

valamint a mély, sötét tónusú színvilág.Témái: életszerű idillek, bibliai történetek, tájképek, önarcképek, allegorikus művek, portrék.Néhány híres műve: Sámson megvakítása (1636), Tulp doktor anatómiai leckéje (1632), Éjjeli őrjárat

(1642), A posztó céh elöljárói (1662), Önarckép (1659), Saul és Dávid (1655-60).

(1) A próbatétel melyik két szakaszát ábrázolja a két kép?

a)

b)

(2) Milyennek ábrázolja Ábrahámot a festő a képeken? Mi a két Ábrahám-ábrázolás közötti különbség?

a)

b)

a) Rembrandt: Ábrahám és Izsák. 1645, rézkarc b) Rembrandt: Izsák feláldozása. 1635, olaj, Ermitázs, Leningrád


(3) Milyen korú fi út látunk a két képen?

a)

b)

(4) Hogyan jeleníti meg a festő az égőáldozathoz szükséges fát?

a)

b)

(5) Melyik alak áll a középpontban? Miért?

a)

b)

(6) Milyen Ábrahám arckifejezése? Milyen érzelmeket lehet leolvasni az arcáról?

a)

b)

(7) Milyen Izsák arca?

a)

b)

(8) Miért ragadja meg Ábrahám Izsák állát? Miért takarja el a szemét a megkötözött Izsáknak?

a)

b)

MEGOLDÁSOKEgy lehetőség: Rembrandt rajza Ábrahám Izsák iránt érzett gyengéd szeretetét ábrázolja, amint fájdalmas arccal beszél fi ának az Úr parancsáról. Talán most magyarázza el a számára is felfogha-tatlant, hogy őt kéri Isten áldozatul. A fi ú tartása elárulja, hogy nagyon fi gyel, próbálja megérteni atyja szavait. Arca szomorú, megpróbálja megérteni az isteni akaratot.Rembrandt festményén az idős, sok nehézséget megélt pátriárkát ábrázolja a próba alatt. Az ese-ményt a drámai tetőfokán az Úr angyala akadályozza meg a kéz megragadásával. Ábrahám arca a fájdalmas megrázkódtatást, de az Istenbe vetett bizalmat is sugározza.



47. oldal

25 PERC

T/4.

T a n á r i i n s t r u k c i ó : a csoport kooperatív formában együtt dolgozik, majd az utolsó kér-désre mindenki önállóan válaszol. Ez hosszabb, legalább 15 percet vesz igénybe. A közzétételre a következő lépésben kerül sor.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, megfi gyelőkészség, együttműködési készség, szövegértési, szövegalkotási, logikai készség

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : négy heterogén csoport

M u n k a f o r m á k : csoportmunka: a négy csoportban tanári segítséggel kialakítjuk a csoport-szerepeket: szövegértelmezői szerepek (2 fő), rögzítő, jegyzetelő, adatbevivő, ismeretközvetítő, idegen szavakat kikereső, közzétevő szerep

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, kikeresés, felfedezés, szemléltetés

4. Csoportokban vizsgáljátok meg Ábrahám és Izsák történetét különböző szempontokból!

A) A TÖRTÉNET SZEREPLŐI, HELYSZÍNE, FELÉPÍTÉSE

a) Adjatok címet a történetnek!

b) Tagoljátok részekre az elbeszélést!

c) Adjatok címet a különböző részeknek!

d) Nevezzétek meg a történet szereplőit!

e) Kik szólalnak meg a történetben?

f) Ki az elbeszélő?

g) Hol játszódik a történet?

h) Hová kell mennie Ábrahámnak és Izsáknak az Úr utasítása szerint? Idézzétek a szövegből az Úr szavait!

i) Kinek mit jelentenek a következő szavak: arra a helyre, oda?

j) Milyen lehetett az út, amelyen eljutottak arra a helyre?

k) Önálló munka:

Készíts leírást Ábrahám és Izsák történetbeli útjáról!


B) KIMONDOTT ÉS KI NEM MONDOTT GONDOLATOK

a) Véleményetek szerint miért nem tiltakozik Ábrahám az isteni parancs ellen?

b) Mégis milyen reakcióit írja le az elbeszélő? Milyen mondatokkal jeleníti meg azokat?

c) Mi maradt még ki az elbeszélésből?

d) Miért nem mondja el ezeket az elbeszélő?

e) Mi az elhallgatás szerepe?

f) Mit sugalmaz a szöveg elbeszélője?

g) Figyeljétek meg, milyen mondatokat (szerkezet, felépítés) használ az Úr, Ábrahám, Izsák!

h) Milyen a szöveg ritmusa?

i) Önálló munka:

Írj elbeszélést arról, hogyan reagálhatott Izsák apja utasítására!

C) ÁLDOZAT ÉS KIVÁLASZTOTTSÁG

a) Milyen áldozatot követel Isten Ábrahámtól?

b) Az emberáldozatot milyen áldozatra váltja Isten?

c) Milyen történetben olvastatok már áldozatról, esetleg emberáldozatról?

d) Az elbeszélésben az engedelmesség vagy az emberi élet értéke a magasabb rendű?

e) Izsák feláldozásának története próbatétel. Minek a példázata?

f) Önálló munka:

Írd meg Ábrahám belső monológját! Mit gondolhatott akkor, mikor Isten utasította Izsák feláldozásá-ra?

D) A PRÓBATÉTEL KÖVETKEZMÉNYEI

a) Miért teszi Isten próbatétel elé Ábrahámot? Mi a célja?

b) Hogyan nevezte el az Úr a próbatétel helyét?

c) Értelmezzétek a következő kijelentést: Az Úr hegyén a gondviselés.



49. oldal

20 PERC

T/5–6.

d) Bontsátok a metaforát elemeire!

e) Hogyan jutalmazza Ábrahámot az Úr a hűségéért?

f) Melyek ezek az ajándékok?

g) Önálló munka:

A következő Pilinszky János-idézet elolvasása után fejtsd ki véleményedet:Mi a közös Ábrahám és Izsák, valamint Isten és Ábrahám között?

„Isten nem kérte volna tőle egyszülött fi át, Izsákot, ha nem tudta volna, hogy Ábrahám mennyire szerette a fi út. Sőt mi több, ha Ábrahámnak fi a iránti szeretete nem lett volna a legnagyobb, mit apa fi a iránt érezhet – engedelmessége őrület és gyilkosság lett volna. Ábrahám öreg szíve azonban olyan forrón szerette a gyermeket, hogy Isten méltónak találta őt arra, hogy beavassa saját isteni-atyai sze-retetének áldozatába…”


A csoportokból a közzétételre kijelölt diákok felolvassák a megoldásokat. Egy-egy fogalmazást is hallgassunk meg!

Ezután táblázatban összegezzék a diákok az ismereteiket!

A T / 6 . házi feladat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, megfi gyelőkészség, együttműködési készség, szóbeli kifejezőkészség


M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közzététel, megbeszélés, összegzés

5. Összegezzétek, mi az, amit megtudunk (kimondott ismeretek), és mi az, ami homályban marad (ki nem mondott ismeretek) Ábrahám és Izsák történetében!Válaszaitokat a szövegből vett részletekkel indokoljátok!

KIMONDOTT ISMERETEK KI NEM MONDOTT ISMERE-TEK

ISTENRŐL

•

•

•


A HELYSZÍNRŐL

A MELLÉKSZEREPLŐKRŐL ÉS A TÁRGYAKRÓL

ÁBRAHÁMRÓL

ISTEN, ÁBRAHÁM ÉS IZSÁK PÁRBESZÉDEIBŐL

A TÖRTÉNET IDEJÉRŐL

IZSÁKRÓL

6. Izsák feláldozásának történetét a keresztények Krisztus áldozatának előképeként értelmezik. Jelenlegi tudásod szerint melyek azok a fontos mozzanatok, amelyek összekapcsolják a két törté-netet? Szedd össze és írd le ezeket!

Ábrahám az első patriarcha (ősatya), akitől a Biblia a zsidó népet származtatja. Neve kettős alakban sze-repel, először Ábrám (felséges atya), majd Ábrahám (a sokaság atyja). Ábrahám nevének eredeti héber kiejtése: avram, majd avraham, Izsáké: jicchak.

A zsidók ószövetségi története azzal kezdődik, hogy az Úr kiválasztja Ábrahámot („És nagy nemzet-té tészlek, és megáldalak téged...”). Ábrahám és fi a, Izsák története többféleképpen is jelképes. Többek közt megjelenik benne a korabeli zsidóság emberáldozattal kapcsolatos dilemmája.

Ábrahám és Izsák történetéből csak a cselekmény lényegi pontjait ismerjük meg. Néhány mondat-ban pereg le az eseménysor. Nincsen tájleírás, nincsenek jelzők a tárgyakról, a szereplőkről. Kimon-datlanok maradnak a gondolatok, az érzelmek, csak a hallgatás és a szaggatott beszéd sugallja őket. A történet egyidejűsége is a válságra összpontosít. Nem enged elkalandozni, a múltba merülni, nincsenek kitérők.

Kimondatlan marad, homályban marad minden. Ez a beszédmód feszültséget kelt az olvasóban. Talán nem a történetet, nem a valóságot akarta a történet beszélője hangsúlyozni, hanem az igazságot, a vallási szándékot, a tanítást.

„Izsák történetében nem pusztán az homályos, éppen csak érintett, szövevényes, ahogyan az elején és a végén beavatkozik az Isten, hanem homályos minden lélektani és valóságos mozzanat is, a kezdet és a befejezés; és ezért igényli a töprengő elmélyülést és értelmezést, ezért hívja elő őket. Töprengjünk bár el Isten végzésén, az egyedüli magatartás a föltétlen engedelem.” (Erich Auerbach: Mimézis)

Izsák feláldozásának történetét a keresztények Krisztus áldozatának előképeként is értelmezik.


MEGOLDÁST/5.

KIMONDOTT ISMERETEK KI NEM MONDOTT ISME-RETEK

ISTENRŐL Helyhez nem kötött.Csak a hangját halljuk.Alak nélküli.

Honnan jöhetett Ábrahám-hoz?Elhallgatja, mit akar elérni Izsák feláldoztatásával.

A HELYSZÍNRŐL Morijjá földjére, ott az egyik hegyre kell menniük.

Nem tudjuk, hol vagyunk. Nem tudjuk pontosan, me-lyik hegyre kell felmennie Ábrahámnak és Izsáknak.Nem tudunk semmit a tájról, az útról, a körülményekről.

A MELLÉKSZE-REPLŐKRŐL ÉS A TÁRGYAKRÓL

Van két szolgájuk. Van egy szamaruk.Van fájuk és egy késük.

Nem tudunk semmit a szol-gákról, milyenek, miért van-nak együtt. Nincsenek jel-zők.

ÁBRAHÁMRÓL Engedelmes. Nem kérdez semmit.

Nem tudjuk a korát, nem is-merjük a gondolatait, érzése-it.

ISTEN, ÁBRAHÁM ÉS IZSÁK PÁRBE-SZÉDEIBŐL

Isten röviden utasít. Ábra-hám tudomásul veszi a pa-rancsot, utasítja szolgáit és Izsákot. Szaggatott, kemény szavak.Csak a metakommuniká-cióból derül ki az odaadás gesztusa.

Nem tudjuk, miről beszélget-tek előtte, közben, utána.

A TÖRTÉNET IDE-JÉRŐL

A történet egyidejű.A harmadik napon történik az áldozatadás.

Nincs múltidézés, nincs kité-rő, nincs epizód. „Ezek után történt, hogy Is-ten próbára tette Ábrahámot” – mi után?

IZSÁKRÓL Egyetlen értelmező jelző ol-vasható Izsák és Ábrahám viszonyáról: „Fogd a fi adat, a te egyetlenedet, akit sze-retsz, Izsákot,”

Nem tudjuk, mit gondol, mit érez.



50. oldal

5 PERC

T/7.

T a n á r i i n s t r u k c i ó : a tanulók kitöltik az 1. lépésben megkezdett TTM-táblázat hiányzó részét.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logikai készség, összegzés, rendszerezés


M u n k a f o r m á k : egyéni munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : összegzés, a TTM-táblázat kitöltése

7. Töltsd ki az 1. feladat táblázatának utolsó oszlopát!


51. oldal

15 PERC

T/1.

Zenehallgatás

4. A ZSOLTÁROK ÉS UTÓÉLETÜK – EGY-EGY PÉLDÁVAL 2 óra


Meghallgatjuk Kodály Psalmus Hungaricusának részletét. A tanulók kezükbe kapják a zsoltár szö-vegét is.

A zenehallgatás után beszéljük meg a kérdéseket.

A cél: a tanulók ismerjék fel, hogy a hallott zenemű hogyan fejezi ki a szövegében megfogalma-zott könyörgést. Ismerjék fel azokat a zenei eszközöket, amelyek a kétségbeesett ember lelkiál-lapotát érzékeltetik.

Passzív zenei ismereteket is hívjunk elő (felső tagozatos énekórán tanultak erről a műről): ora-tórium, tenorszóló, szimfonikus zenekar és kórus, nagyobb hangtávolságok váltakozása, forte és piano váltakozása.

K i e m e l t k é p e s s é g e k é s k é s z s é g e k : beleélési képesség, művészetbefogadás


M u n k a f o r m á k : frontális munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : zenehallgatás, tanári kalauz

E s z k ö z : CD

1. Hallgassátok meg a zeneművet, majd beszéljétek meg közösen a kérdéseket!

– Milyen zeneművet hallottunk, milyen megszólaltatásban? – Milyen más műveit ismerjük a zeneszerzőnek?– Ki hallotta már korábban ezt a művet?– Mi a műfaja a zeneműnek? – Mi jellemzi ezt a műfajt?– Ki, kik írtak oratóriumokat? Soroljunk fel néhány zeneszerzőt!– Melyik korban éltek ők?– Mi a témájuk általában a barokk oratóriumoknak?– Miért nevezhetjük programzenének ezeket a műveket?– Ki énekel a műben, és miről énekel?– Milyen érzéseket vált ki belőled a megszólaló dallam?– Milyen zenei eszközökkel fejezi ki a zeneszerző a kétségbeesést?– Miről énekel az énekes?– Mit jelent a mű címe?

•

•

•

•



52. oldal

15 PERC

T/2.

55. zsoltár

MEGOLDÁSOKKodály zeneművét hallgatjuk szólóénekes, kórus és zenekar előadásában. Kodály Zoltán (1887–1967) zeneszerző, tudós és zenepedagógus. Teljes életművének kettős csú-csa a két oratórikus műve: a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum. A Psalmus Hungaricus (Magyar zsoltár) Budapest egyesítésének 50. évfordulójára íródott mű (1926), a Te Deum Buda töröktől való visszafoglalásának 250. évfordulójára keletkezett (1936). További művei: Székely fonó (operaszerű népballada), Háry János (daljáték), Galántai táncok, Ma-rosszéki táncok, szimfonikus művek, kórusművek, népdalfeldolgozások.Egyéb tudományos művei: zenepedagógiai munkák, a népzenéről szóló munkái.A Psalmus oratorikus mű. A műfaj jellemzői: szólóénekeseket, kórust és zenekart foglalkoztató drámai műfaj, színpadi megjelenítés nélküli zenedráma. Kisebb egységekre – áriákra, recitatí-vókra (énekbeszéd), zenekari és kórusrészletekre – tagolódik. Az oratóriumok többnyire biblikus szövegre írt, egyházi vagy történeti témájú művek.

A zenei műforma kibontakozása a barokk korszakban következett be, fénykora Händel nevéhez fűződik, aki 25 oratóriumában elsősorban bibliai történeteket dolgozott fel: Messiás, Saul, Eszter, Izrael Egyiptomban, Józsua, Júdás Makkabeus, Jephta, Sámson.Világi oratóriumok terén Haydn alkotott maradandót: Teremtés, Évszakok. A XIX-XX. században Liszt, Sztravinszkij, Carl Orff írtak oratórikus műveket.

Az oratórikus művekben történetet szólaltatnak meg a zeneszerzők, ezért programzenének is nevezhetjük a műfajt.

Kodály Psalmusában a következő zenei eszközökkel jeleníti meg a panaszkodó, kétségbeesett ember lelkiállapotát: kíséret nélküli szólóének, nagy hangköz-távolságok. A cím megjelöli a műfajt is.

T a n á r i i n s t r u k c i ó : a tanulók panaszzsoltárt olvasnak, bizonyos részei miatt átokként is értelmezhető a vers. Fedezzék fel a könyörgés tartalmi-nyelvi formáit! Húzzák alá a szövegben a ritmikai szervezőelvnek, a gondolatritmusnak a variációit!

K i e m e l t k é p e s s é g e k é s k é s z s é g e k : szövegértés, lényegkiemelés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz

A Z S O L T Á R O K É S U T Ó É L E T Ü K – E G Y - E G Y P É L D Á V A L 5 9

2. Olvasd el a zsoltárt, és válaszolj a kérdésekre!

PANASZ A HŰTLEN BARÁTOK MIATT55. zsoltár

1A karmesternek: Húros hangszerre. Dávid tanítókölteménye

2Istenem, fi gyelj imádságomra,ne zárkózz el könyörgésem elől!3Figyelj rám, hallgass meg engem!Bánatomban bolyongok, és sóhajtozom4az ellenség hangoskodása, a bűnösök nyomorgatása miatt.Mert bajt zúdítanak rám,és haraggal támadnak rám.5Szívem vergődik keblemben, halálos rémület fogott el.6Félelem és reszketés lepett meg,borzongás járt át.7Ezért így szóltam:Miért is nincs szárnyam, mint a galambnak,hogy elrepülhetnék, és nyugodt lehetnék?8Messzire bujdosnék,a pusztában laknék. (Szela.)9Sietve keresnék menedéketa szélvész és vihar elől.10Oszlasd szét őket, Uram,zavard össze nyelvüket!Csak erőszakot és viszálytlátok a városban;11ez megy éjjel-nappal falai közt,vész és nyomor van benne.12Romlás uralkodik benne,nem távozik tereirőla zsarnokság és a csalás.

13Nem az ellenség gyaláz engem,azt elszenvedném.Nem a gyűlölőm hatalmaskodik rajtam, előle elrejtőzném.14Hanem te, magamfajta ember,bizalmas jóbarátom,15akivel meghitt barátságban voltam;az Isten házába együtt jártunka gyülekezet körében.16Törjön rájuk a halál!Szálljanak elevenen a holtak hazájába,mert gonoszsággal van tele lakóhelyük.


17Én pedig Istenhez kiáltok,és az Úr megsegít engem.18Bár reggel, délben, estegondban vagyok és sóhajtozom,ő meghallja hangomat.19Megszabadít engem támadóimtól,hogy békességem legyen,bár sokan vannak ellenem.20Meghallgat Isten, és megalázza őket az,aki az ősidők óta trónján ül. (Szela.)Mert nem akarnak megváltozni,és nem félik az Isten.

21Kezet emelt jóbarátjára,és meggyalázta a szövetséget.22 Szája simább a vajnál,de veszekedésen jár az esze.Beszéde lágyabb az olajnál,pedig olyan, mint a kivont kard.

23Vesd az Úrra terhedet,és ő gondot visel rád!Nem engedi sohasem,hogy ingadozzon az igaz.24Istenem, te taszítod őketa sírnak mélyére.A véreskezű és álnok emberekaz emberélet felét sem érik el.De én benned bízom!

(Fordította: a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Ószövetségi és Újszövetségi Biblia-fordító Szakbizottsága, Bp., 1979)

SZELA: jelentése vitatott. Lehet, hogy szünetet jelentett, de az is lehet, hogy egy nagyobb szöveg-egység lezárására szolgált.

a) Ki a vers megszólítottja?

b) Milyen szavakkal kéri a vers beszélője a megszólított Istent?

c) Ki, kik miatt könyörög a versben beszélő?

d) Milyen lelkiállapotban van a könyörgő? Hogyan fejezi ki ezt?

e) Mit tenne kétségbeesésében, mire vágyakozik?

f) Minek nevezi a rázúduló bajokat?


g) Hogyan jellemzi a 21. sortól ellenségeit?

h) Milyen viszonyban van a vers beszélője a vers megszólítottjával? Mit vár tőle, mire kéri?

i) Mit kíván ő maga az ellenségeinek?

j) Istent több néven is megszólítja. Melyek ezek?

k) Milyen ellentétekkel mutatja be ellenségeinek a tulajdonságát?

l) Keresd ki azokat a sorokat, amelyek ugyanarról a témáról szólnak kicsit más megfogalmazás-ban!

m) Az ismétlésnek milyen formájával találkozunk? Állapítsd meg az ismétlődő mondatok szerkeze-tét!

Korábban milyen lírai vagy epikai művekben találkoztál az ismétléssel?

n) „Törjön rájuk a halál! Szálljanak elevenen a holtak hazájába” – milyen kívánságok ezek?

o) Kiben csalódik a vers beszélője? Állításodat igazold a műből vett részletekkel!

p) Mi az oka a versbeszélő elkeseredettségének?

q) Milyen nyelvi eszközökkel fokozza a panaszát a vers beszélője?

MEGOLDÁSOKA megszólított Isten, akit a versbeszélő utasít, felszólít arra, hogy fi gyelje, hallgassa az ő panaszait. A könyörgő kétségbeesett, zaklatott lelkiállapotú ember csalódásainak oka, hogy saját környeze-tében, a városban viszály és romlottság uralkodik.

A vers beszélője bizalmas viszonyban van Istennel, várja tőle, hogy meghallgatja az ő panaszait, és megbünteti a gonosz embereket. A büntetés módját is kimondja: zavarja össze nyelvüket, hogy ne értsék egymást (motívumok ismétlődése). Ő maga megátkozza ellenségeit.A negatív tulajdonságokat ismétlődő, ellentétes jelentésű (mellérendelő összetett mondatokból álló) parallelizmusokkal ábrázolja a versbeszélő.

A műben kétféle beszédmód található: egyrészt a vers beszélője Istenhez szól, és segítséget kér tőle, másrészt önmegszólító formában is jelen van a versben, az isteni gondviselést hirdeti, iga-zolja:„Vesd az Úrra terhedet,és ő gondot visel rád!Nem engedi sohasem,hogy ingadozzon az igaz.” Ez a forma felfogható az olvasóhoz, a befogadóhoz intézett utasításként is.



56. oldal

15 PERC

T/3.


A mű feldolgozása következik megadott szempontok alapján. Szóképeket kell felismerni és ele-meire bontani.

A tanulókkal a gondolatritmus fajtáit, sajátos ritmusát fi gyeltetjük meg.

K i e m e l t k é p e s s é g e k é s k é s z s é g e k : szövegértési, logikai, értelmezői, ok-okozati kapcsolat feltárása, információk összehasonlítása


M u n k a f o r m á k : páros munka, egyéni (i)

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz

3. Olvassátok el a zsoltárt, és párban oldjátok meg a feladatokat, válaszoljatok a kérdésekre!

A JÓ PÁSZTOR23. zsoltár

1Dávid zsoltára

Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.2Füves legelőkön deleltet,csendes vizekhez terelget engem.3Lelkemet felüdíti,igaz ösvényen vezet az ő nevéért.4Ha a halál árnyéka völgyében járok is,nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy:vessződ és botod megvigasztal engem.

5Asztalt terítesz nekemellenségeim szeme láttára.Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam.6Bizony, jóságod és szereteted kíséréletem minden napján,és az Úr házábanegész életemben.


•

•

23. zsoltár


a) Hány képsorra tagolható a vers? Bontsátok elemeire a nyitókép metaforáját (1–4.)!

kép azonosított

b) Bontsátok elemeire a második képet!

vendéglátó vendég

A következő feladatok megoldásait a vers szövegéből keresett idézetekkel támasszátok alá!c) Hogyan terelgeti az úr az ő „bárányát”?

d) Minek, kinek az eszközei a vessző és a bot? Mire felel a versben ez a két szó?

e) A vers szövege csupa kijelentés, állítás. Miért?

f) A versben megjelenik az élet és a halál. Milyen értékként jelennek meg?

g) Milyen hangulatváltozáson megy át a zsoltár beszélője?

h) Egyéni vagy közösségi ének lehetett-e ez a mű? Vitassátok meg álláspontotokat!

i) Dolgozz egyénileg! A következő négy sort írd át saját élményed alapján, saját magadra vonatkoz-tatva! Lehet hosszabb az átírás az idézetnél!

„ Nem a gyűlölőm hatalmasodik rajtam, Előle elrejtőzném.Hanem te, magamfajta ember,Bizalmas jóbarátom,”

Vizsgáld meg, mit változtattál, és mit hagytál meg az eredeti szövegből!

MEGOLDÁSOK

a) A vers két képsorra tagolható: az első a pásztor és a nyáj (1–4.) pásztor, bárány Úr, egyén kép fogalom

az azonosítás oka: gondoskodás

b) vendéglátó, vendég Úr, én kép fogalom az azonosítás oka: oltalmat nyújt



58. oldal

15 PERC

T/4.

A 23. zsoltár parafrázisa

Házi feladat (Ha az 55. zsoltárt elhagyjuk, az órán elvégez-hető!)

A zsoltárt bizaloménekként is értelmezhetjük. A szerző két képben írja le élményeit: az első kép-ben Isten a jó pásztor, a másodikban az oltalmat nyújtó vendéglátó. Az idillikus képek mögött a valóság: a nyájat fenyegető veszély és az ellenség.

A vessző és a bot a pásztor munkaeszközei: a vessző a bárányok terelgetésére szolgál, a pásztor-bot, amely legtöbbször fémmel megerősített bunkósbot, a ragadozók üldözésének eszköze.

A vendég köszöntéséhez hozzátartozott, hogy fejét megkenték olajjal, és poharát teletöltötték. A vers beszédmódja a 4. verstől változik, a korábbi E/3. személyű beszélő E/2. személyre vált, közvetlenül Istent szólítja meg.

A kijelentések a vers tartalmának tényét, az isteni gondviselésbe vetett hitet erősítik. A versben megjelenő élet–halál azonos értékként jelenik meg. Az isteni gondviselésbe vetett hit adja, hogy a vers beszélője a haláltól sem fél.


A 23. zsoltár és parafrázisának összehasonlítása szemponttáblázat segítségével.

A feladatot nagyon jó képességű csoportokban azzal lehet nehezíteni, hogy a két vers megismerése után a tanulók maguk állítsanak fel szempontokat, melyek alapján összehasonlítható a két vers.

A szó jelentésének magyarázata után adjuk csak ki a feladatot.

K i e m e l t k é p e s s é g e k é s k é s z s é g e k : szövegértési, logikai, értelmezői, ok-okozati kapcsolat feltárása, információk összehasonlítása


M u n k a f o r m á k : házi feladat, illetve páros munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, összehasonlítás

4. Olvasd el Weöres Sándor parafrázisát, és hasonlítsd össze a 23. zsoltárral! Töltsd ki a szemponttáblázatot, a versekből vett idézetekkel igazold a válaszokat!

A PARAFRÁZIS (görög nyelven: ’hozzámondás, kifejtés, körülírás’) valamilyen mű felidézése, új-rafogalmazása. Az újrafogalmazás azzal a célzattal is keletkezhet, hogy az eredeti nehéz alapszö-veget az alkotó leegyszerűsítse. Hosszú évszázadokon át egyszerűsítettek le ezen a módon költői alkotásokat (például eposzokat, a Biblia egyes részeit).

A XX. században keletkezett parafrázisok általában nemcsak felidézik a korábbi hagyományt, de egyben aktualizálják is azt.

•

•

•


WEÖRES SÁNDORXXIII. ZSOLTÁR

Én pásztorom Isten,több semmi se kell, bizton terel engemréten, ligeten,s fénylő itatóra,ha szomjúhozom;hogy el ne bolyongjak,rám gondja vagyon.

A völgyben, az erdőn,hol bandukolok,te őrizel engem,nyugton haladok.Vessződ ha legyint rám,nem ugrom: ugyanki bántana engem,ha óv az uram?

Rám támad akárki, én föl se veszem, gondos fi gyelésedfolyton viselem,gyapjam kenegetvemi kell megadod,jóságod ugyan mintlehetne nagyobb?

SZEMPONTOK 23. ZSOLTÁR WEÖRES: XXIII. ZSOLTÁR

TÉMA

SZERKEZET

BESZÉDHELYZET

VERSNYELV

VERSELÉS(SORFAJTA IS)



60. oldal

20 PERC

T/5.

A 90. zsoltár és parafrázisa

HANGNEM

LELKIÁLLAPOT-VÁLTOZÁS

RÍMEK

MEGOLDÁS

SZEMPONTOK 23. ZSOLTÁR WEÖRES: XXIII. ZSOLTÁR

TÉMA A pásztor és a bárány A pásztor és a bárány

SZERKEZET Hármas tagolás:1. A két képsor2. „Adományok” az Úrtól3. Bizonyosság a hitben

Hármas tagolás:1. A két képsor2. A gondviselés állandó3. Kétkedő „belenyugvás”

BESZÉDHELYZET E/3, E/2 E/3, E/2

VERSNYELV metaforikus nyelv,kijelentő mondatok, állítások

metaforikus nyelv, kijelentő és kérdő mondatok

VERSELÉS(SORFAJTA IS)

gondolatritmus Hangsúlyos verselés: 6/5 szó-tagszámú sorok váltakoznak.

HANGNEM patetikus A vége ironikus.

LELKIÁLLAPOT-VÁLTOZÁS A kiegyensúlyozott lelkiállapot mindvégig megmarad.

A kiegyensúlyozott lelkiállapot a vers zárlatában felbomlik.

RÍMEK ------------ a,b,a,b


A 90. zsoltárt és parafrázisát dolgozzuk fel. Az öt csoport mindkét verssel dolgozik.

A tanár ismerteti a 90. zsoltár kapcsán, hogy a zsoltárok között 11 Mózesnek tulajdonított zsoltár van, az elemzők szerint ez a 11 mózesi zsoltár rímel a 11 mózesi törzsre, melyet Mózes megáldott a Tóra (5 Móz 33.) utolsó fejezetében. Egy törzset kihagyott, Simon törzsét, rájuk neheztelt valami miatt.

•

•


Az elemzők szerint azért is érdekes a zsoltár, mert többes számban íródott, míg Dávid zsoltárai egyes számban.

K i e m e l t k é p e s s é g e k é s k é s z s é g e k : szövegértési, logikai, értelmezői készség

C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s …

5 heterogén csoport, a (lehetséges) csoportszerepek kiosztása:

– szövegértelmezői szerep;

– a szöveg nyelvezetét vizsgáló szerep;

– szövegritmusokat vizsgáló szerep;

– idegen szavakat kikereső szerep;

– rögzítő szerep;

– közvetítő szerep.


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegfeldolgozás és -összehasonlítás

5. Olvassátok el és hasonlítsátok össze a 90. zsoltárt és Szenczi Molnár Albert átköltését! Dol-gozzatok csoportokban!

AZ ÖRÖKKÉVALÓ ISTEN ÉS A MULANDÓ EMBER90. zsoltár

1Mózesnek, Isten emberének imádsága

Uram, te voltál hajlékunknemzedékről nemzedékre.2Mielőtt hegyek születtek,mielőtt a föld és a világ létrejött,öröktől fogva mindörökkévagy te, ó, Isten!3A halandót visszatéríted a porba,és ezt mondod:Térjetek vissza, emberek!4Mert ezer esztendő előtted annyi,mint a tegnapi nap, amely elmúlt,mint egy őrváltásnyi idő éjjel.

5Elragadod őket, olyanok lesznek,mint reggelre az álom,mint a növekvő fű:6reggel virágzik és növekszik,estére megfonnyad és elszárad.7Bizony, elmúlunk haragod miatt,indulatod miatt megsemmisülünk,8ha magad elé állítod bűneinket,titkolt vétkeinket orcád világossága elé.

•


9Elmúlik minden napunk haragod miatt,úgy elmúlnak esztendeink, mint egy sóhajtás.10Életünk ideje hetven esztendő,és nagyobb részük hiábavaló fáradság,olyan gyorsan eltűnik,mintha repülnénk.

11Ki tudja, milyen erős haragod,és milyen félelmetes felháborodásod?

12Taníts úgy számlálni napjainkat,hogy bölcs szívhez jussunk!13Fordulj hozzánk, Uram! Meddig késel?Könyörülj szolgáidon!

14Áraszd ránk kegyelmedet reggelenként,hogy vigadjunk és örüljünkegész életünkben!15Örvendeztess meg bennünketannyi napon át, ahányon át megaláztál,annyi éven át, ahányban rossz sorsunk volt!

16Legyenek láthatóvá tetteid szolgáidon,és méltóságod fi aikon!17Legyen velünk Istenünknek,az Úrnak jóindulata!Kezeink munkáját tedd maradandóvá,kezeink munkáját tedd maradandóvá!


SZENCZI MOLNÁR ALBERTXC. ZSOLTÁR

Tanúság az életnek meggondolatjáról

Tebenned bíztunk eleitől fogva,Uram, téged tartottunk hajlékunknak.Mikor még semmi hegyek nem voltanak,Hogy még sem ég sem föld nem volt formálva;Te voltál és te vagy erős Isten,És te megmaradsz minden időben.Az embereket te meg hagyod halni,És ezt mondod az emberi nemzetnek;Legyetek porrá, kik porból löttetek,


Mert ezer esztendő előtted annyi,Mint az tegnapnak ő elmúlása,És egy életnek rövid vigyázása.

Kimúlni hagyod őket oly hirtelen,Mint az álom, mely elmúlik azontól,Mihelt az ember fölserken álmából,És mint az zöld füvecske az mezőben,Az mely nagy hamarsággal elhervad,Reggel virágzik s estve megszárad.

Midőn Uram, haragodban versz minket,Ottan meghalunk és földre leesünk.Az te kemény haragodtól rettegünk,Hogyha megtekinted nagy bűneinket,Titkos vétkünket ha előhozod,És színed eleiben állatod.

Haragod miatt napja életünknekMenten elmúlik oly hirtelenséggel,Mint az mondott szót elragadja a szél.Az mi napink, kiket nékünk engedtek,Mintegy hetven esztendei idő,Hogyha több tehát nyolcvan esztendő.

És ha kedves volt is valamennyére,De többire volt munka és fájdalom,Elkél életünknek minden ékessége,Elmúlik mint az árnyék és az álom.De ki érti az te haragodat?Csak az, az ki féli hatalmadat.

Taníts meg azért minket kegyelmesen,Hogy rövid voltát életünknek értsük,És eszességgel magunkat viseljük,Oh Úr Isten fordulj hozzánk ismétlen!Míg hagyod, hogy éltünk nyomorogjon?Könyörülj már az te szolgáidon!

Tölts bé minket reggel nagy irgalmaddal,Hogy jókedvvel vigyük véghez életünket,Ne terheltessünk szorgalmatossággal,Vigasztalj minket és adj könnyebbséget,És haragodat fordítsd el rólunk,Mellyel régulta ostoroztatunk!Szolgáidon láttassad dolgaidat,Dicsőséget ezeknek fi ain,Add értenünk fölséges hatalmadat;


Mi kegyes Urunk, Óh irgalmas Isten!Minden dolgunkat bírjad, forgassad,Kezeink munkáit igazgassad!

a) Van-e olyan kifejezés valamelyik versben, amelyiknek nem ismeritek a jelentését?

b) Tagoljátok részekre a verseket a következő szerkezeti rend alapján: – Az örökkévaló Isten dicsőítése– A teremtő és a teremtett világ viszonya – hol törik meg az Isten hatalmát hirdető érvelés? – Könyörgés a mindenek urához

c) Vizsgáljátok meg a hajlék metaforát! Mit mivel azonosítunk?

d) Vessétek össze a két versben, melyek a mulandó és melyek a maradandó dolgok!

e) Melyik teremtéstörténetre utal a következő sor: „A halandót visszatéríted a porba”?

f) Vessetek össze néhány nyelvi formulát, képet a két versben! Megállapításaitokat indokoljátok!

(1) Uram, te voltál hajlékunk Tebenned bíztunk eleitől fogva, nemzedékről nemzedékre. Uram, téged tartottunk hajlékunknak.

(2) öröktől fogva mindörökké Te voltál és te vagy erős Isten, vagy te, ó Isten! és te megmaradsz minden időben.

(3) Mert ezer esztendő előtted annyi, Mert ezer esztendő előtted annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt Mint az tegnapnak az ő elmúlása, mint egy őrváltásnyi idő éjjel. És egy éjnek rövid vigyázása.

g) Vessétek össze a versek ritmusát!

h) Magasztaló vagy inkább könyörgő zsoltárt olvastunk?

i) Hogyan változik a versbeszélő lelkiállapota?

A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZA hajlék metafora jelentésszintjei: 1. oltalmazó menedék 2. Istenben megbízó 3. A világ középpontját képező ház, templom, sátor stb.A 90. zsoltár: gondolatritmusra épülSzenczi Molnár Albert parafrázisa ütemhangsúlyos: 4 sor 11 szótagú, tagolásai: 5/6 vagy 7/4 vagy 6/4; 2 sor 10 szótagú, tagolásai: pl.. 6/4 5/5.


T a n á r i i n s t r u k c i ó : halmazábra segítségével a közvetítők egymás után bemutatják a két költemény közös elemeit. Megközelítően azonos megoldásokat kell kapnunk.

K i e m e l t k é p e s s é g e k é s k é s z s é g e k : szövegértési, értelmezői


M u n k a f o r m á k : csoportmunka (az előző csoportok), frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : halmazábra, közzététel

6. Töltsétek ki a halmazábrát!

MEGOLDÁSOK90. zsoltártéma: összehasonlítás – Isten világának állandósága és az emberi világ mulandóságaszerkezet: két részre tagolható: 1–10., 11–17. verselés: gondolatritmus

Szenczi-parafrázis téma: ugyanazszerkezet: két részre tagolhatóverselés: ütemhangsúlyos

téma

szerkezet

verselés

téma

szerkezet

verselés

zsoltár Szenczi-parafrázis


65. oldal

10 PERC

T/6.

Halmazábra


7. lépés : 7. feladat

66. oldal

10 PERC

T/7.

Kész a leltár


A feladat megoldása után beszéljük meg: József Attila verse kiindulópontjául választja a Szenczi-féle zsoltárt. Szembeállítja a kezdősorát a XVII. századi református ének első sorával. Ezzel el-lentétes jelentéshez jut: az embernek nem Isten a hajléka, mert az ember magára van hagyva. Mindaz, amit elmond, egyszemélyes történet, közösségi megváltás és túlvilági segítség nélkül.

A középső részben úgy tűnik, csak nekem, csak az én számomra nincs Isten – állítaná József Attila. Ám az utolsó sorban úgy teremt közösséget a többi emberrel, hogy azt állítja: az életbe mindannyi-an belehalunk. Eszerint valóban nincs (se közös, se egyéni) megváltás az ember számára.

K i e m e l t k é p e s s é g e k é s k é s z s é g e k : szövegértési, logikai, értelmezői


M u n k a f o r m á k : csoportmunka (az előző csoportok)

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szöveg-összehasonlítás

7. Olvassátok el József Attila versét, mely szándékos felelet Szenczi Molnár Albert átiratára!

JÓZSEF ATTILA

KÉSZ A LELTÁR

Magamban bíztam eleitől fogva – ha semmije sincs, nem is kerül sokbaez az embernek. Semmiképp se többe,mint az állatnak, mely elhull örökre.Ha féltem is, a helyemet megálltam – születtem, elvegyültem és kiváltam.Meg is fi zettem, kinek ahogy mérte,ki ingyen adott, azt szerettem érte.Asszony ha játszott velem hitegetve:hittem igazán – hadd teljen a kedve!Sikáltam hajót, rántottam az ampát.Okos urak közt játszottam a bambát.Árultam forgót, kenyeret és könyvet,ujságot, verset – mikor mi volt könnyebb.Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen,de ágyban végzem, néha ezt remélem.Akárhogyan lesz, immár kész a leltár.Éltem – és ebbe más is belehalt már.

•

•



67. oldalT/8.

Házi feladat

a) Mi a különbség tartalmilag és nyelvileg a két vers kezdősora között?

„Tebenned bíztunk eleitől fogva” „Magamban bíztam eleitől fogva” Tartalmilag:

Nyelvileg:

b) Mi a szerepe a közösségnek az egyik, illetve a másik szövegben?

c) Milyen a két vers lezárása (istenképe)?

MEGOLDÁS a) „Tebenned bíztunk eleitől fogva” „Magamban bíztam eleitől fogva”Istenben bíztunk (T/2.) – Magamban bíztam ( E/1): egészen átírja a kezdő sort b) a közösség nevében szól – a vers végén teremt (a halálban) az emberekkel sorsközösségetc) az isteni kegyelemben, bölcsességben való bizalom – nincs megváltás az ember számára


Az órai munka alapján a halmazábra segítségével mutassák be a tanulók a három költemény közös elemeit!

Házi feladatként adható még: Készíts illusztrációt a számodra legkedvesebb zsoltárhoz!

AZ ISMERETKÖZLŐ SZÖVEG megtanulásához javasolhatjuk, hogy a tanulók készítsenek fürtábrát!

K i e m e l t k é p e s s é g e k é s k é s z s é g e k : szövegértési, értelmezői



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat, halmazábra

8. Töltsd ki a halmazábrát! Minden mezőbe írj 2-3 észrevételt!

•

•

•


A ZSOLTÁROK

A Biblia leghosszabb irata a Zsoltárok könyve, amely 150 zsoltárt tartalmaz. Részekre osztását talán ezért érezték szükségesnek a kánon végső lezárásakor. Az öt részre tagolás Mózes könyve-ire emlékeztet.

ZSOLTÁR szavunk történetileg összefügg a görög pszalmosz (’zsoltár, hárfás ének’) szóval. A zsol-tár héber neve töhillá (magyarul: magasztalás). A zsoltár lírai költemény, amelyben a beszélő, a költő az Istenhez való viszonyáról beszél, az Istent dicsőíti, őt kéri, az ő segítségéért fohászkodik. Lényegében az Ószövetség himnuszait nevezzük zsoltároknak, műfaji jegyei tehát a himnuszéval azonosak. Az Ószövetségben a Zsoltárok könyvében megtalálható versek mellett más könyvek is tartalmaznak zsoltárokat.

A zsoltárok a héber költészet remekei. E költészet sajátossága a GONDOLATRITMUS: a gondola-tok ismétlődése, párhuzama (parallelizmus) adja a vers sajátos ritmusát. A gondolatritmus hatását erősítik az előforduló rímek és nyelvi alakzatok, pl.: a fi gura etymologica. A mondatszerkezetek az egyes sorokban változatlan formában vagy variációval ismétlődnek. Az alábbi zsoltárrészlet-ben például így ismétlődnek a mondat részei:

Aki a Felségesnek rejtekében lakozikAlanyi rész birtokos szerkezetből alkotott helyhatározó igealak

a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az.birtokos szerkezetből alkotott helyhatározó igealak alanyi rész

A következő gondolati párhuzamok fordulnak elő leggyakrabban a zsoltárokban:

Szinonim párhuzam: Zsolt. 19:2 Nap napnak mond beszédet, éj éjnek ad jelentést.

zsoltár Szenczi-parafrázis

József Attila verse


Ellentétes párhuzam: Zsolt. 1:6 Mert tudja az Úr az igazak útját, a gonoszok útja pedig elvész.

Hasonlító párhuzam: Zsolt. 42:1 Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik hozzád a lelkem, Istenem!

Kiegészítő párhuzam: Zsolt. 23:6 Bizony jóságod és szereteted kísér, életem minden napján, és az Úr házában lakom egész életemben.

A zsoltárok között úgynevezett akrosztikus vagy alfabetikus költeményekkel is találkozhatunk, ahol minden verssor vagy minden versszak a héber ábécét alkotó 22 mássalhangzó egyikével kezdődik betűrendben (pl.: 119. zsoltár).

A feliratukban szereplő zenei kifejezések jelentését részben ismerjük. A szela jelentése például vitatott. Lehet, hogy szünetet jelentett, de az is lehet, hogy egy nagyobb szövegegység lezárására szolgált.

A legtöbb zsoltár feliratában Dávid neve szerepel szerzőként. A zsoltárok egyik lehetséges felosztása tematikus:dicsőítő zsoltárok,erkölcsi és vallásos tanítást tartalmazó zsoltárok,bűnbánati zsoltárok,átokzsoltárok,zarándokénekek.

A reneszánsz korban különféle zsoltárfeldolgozások születtek, így például Balassi Bálint is két francia zsoltárköltő átdolgozását használta fel saját fordításaihoz. A reformáció elterjesztette a gyülekezeti éneklés szokását, ezzel fontossá váltak a különféle zsoltárgyűjtemények, zsoltáros-könyvek (psaltériumok), s mindez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a zsoltárok képei, kifejezései, metaforái mindennapi nyelvünkbe mélyen beleivódjanak.

SZENCZI MOLNÁR ALBERT (1574–1634)

Protestáns költő, író, aki újra kiadta Károli Gáspár bibliafordítását, és hozzá énekeskönyvet csatolt.

Szótárakat is szerkesztett (latin–magyar és magyar–latin). Legfontosabb műve a zsoltárok ma-gyarra fordítása. Az eredeti szöveget pontosan követve fordította le, s zsoltárfordításai a magyar reneszánsz költészetnek Balassi versei mellett legnagyobb értékei.

Balassi Bálint zsoltárköltései önálló versekként váltak ismertté (például a 42. és a 148. zsoltár).


70. oldal

10 PERC

T/1.

Mit tudunk az Újszövetségről?

5. A PÉLDABESZÉDEK ÉS UTÓÉLETÜK 2 óra


Mivel itt kezdődik az Újszövetség tárgyalása, előzetes feladat (házi feladat) a TTM-táblázat kitöl-tése: a tanulók gyűjtsék össze az előzetes tudásukat, ismereteiket (TUDOM) az Újszövetségről, illetve az evangéliumokról egyénileg.

Tegyenek fel néhány kérdést (TUDNI AKAROM), majd a közlő szöveget elolvasva (vagy a tanári előadást követően) töltsék ki a MEGTANULOM részét a táblázatnak.

Ezt kövesse egy rövid beszélgetés, mely során vessük össze, és közösen értékeljük a táblázat há-rom oszlopát.

Javasolt szempontok:

– Maradtak-e nyitott kérdések? Mire nem kaptunk választ?

– Milyen tudásunk, ismeretünk bővült a közlő szöveg alapján?

– Szükséges volt-e módosítanunk, pontosítanunk a TUDOM oszlopban szereplő ismereteinket?

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : meglévő tudás előhívása


M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka, házi feladat, TTM-táblázat, irányított beszélgetésK i e g é s z í t é s a z i s m e r e t k ö z l ő s z ö v e g h e z

J é z u s é l e t é n e k f o n t o s a b b e s e m é n y e i , m e l y e k s z e r e p e l n e k a z e v a n -g é l i u m o k b a n , a k ö v e t k e z ő k :

Jézus származása (ősei; anyjának, Máriának története – Angyali üdvözlet: Isten kinyilatkoztatja, hogy Mária az Istenfi út – Isten második személyét, hordozza méhében)

1. Jézus születésének csodás körülményei (égi jel – a betlehemi csillag; angyal)

2. A megszületett Megváltó köszöntése (pásztorok, napkeleti bölcsek, az ún. három királyok) (A második és harmadik ponthoz kapcsolódik a Karácsony ünnepe és a karácsonyi szertartások.)

3. Menekülés Egyiptomba (Heródes király kivégezteti az újszülötteket, a két év alatti gyermeke-ket. Jézust szülei Egyiptomba viszik. Isten fi gyelmezteti Józsefet.)

4. A 12 éves Jézus a templomban vitatkozik a papokkal és írástudókkal a Szentírásról.

•

•

•

A P É L D A B E S Z É D E K É S U T Ó É L E T Ü K 7 7

5. Keresztelő János térítő tevékenysége és jövendölései (Krisztus eljövetelét hirdeti)

6. Jézus megkeresztelkedik (János kereszteli meg a Jordán vizében; égi jel – egy galamb [a Szent-lélek szimbóluma] száll Jézus vállára, Isten hangja szól a mennyből)

7. Keresztelő János bebörtönzése, halála

8. Jézus megkísértése a Sátán által (negyven napos böjt a pusztában)

9. A felnőtt Jézus (30 éves korában) megkezdi tanítását, térítő tevékenységét – a hegyi beszéd.

10. A tanítványok (apostolok) elhívása (egyszerű emberek, pl.: Péter és Jakab halászok, Máté vámszedő)

11. Jézus csodatételei (a víz borrá változtatása – a kánai menyegző, betegek gyógyítása, ördög-űzés, halott feltámasztása – Lázár története, a viharos tenger lecsendesítése, vízen járás, ke-nyér- és halszaporítás)

12. A tanítói tevékenység során Jézus újraértelmezi, átértelmezi az Ószövetség parancsait, a tör-vényeket. Az új hit tételeit, törvényeit példázatokban (például: az irgalmas szamaritánus, a szőlőmunkások története, a magvető története, a tékozló fi ú története, stb.) mondja el.

13. Jézus a tanítása során többször vitába száll a régi hit szabályait betartó és megkövetelő fa-rizeusokkal, írástudókkal, papokkal; ezekben a vitákban kristályosodik ki az új vallás, a ke-reszténység zsidó vallásétól eltérő szemlélete (pl.: a szombatról, a böjtölésről, a tilalmakról, a válásról).

14. Jézus jóslatai – egyrészt saját sorsáról, haláláról, másrészt az „új világról”, a halál utáni létezés-ről és az utolsó ítéletről jövendöl.

15. Krisztus megdicsőülése (vagy színeváltozása) – az egyik legkülönösebb eseménye az evan-géliumnak: egy hegytetőn Jézust különös, ragyogó fény veszi körül és megjelenik előtte az Ószövetség két legjelentősebb alakja: Mózes és Illés próféta, s az égből megszólal Isten hangja is (a jelenés szemtanúi: Péter, Jakab és János apostol).

16. Krisztus bevonulása Jeruzsálembe (uralkodóként üdvözli a nép); Jézus kikergeti a templomból az árusokat (Jézus és a kufárok). [Virágvasárnap]

17. Jézus tanít a jeruzsálemi templomban (a régi hit követői, papjai el akarják fogni).

18. Jézus búcsúja tanítványaitól – az utolsó vacsora [Ehhez az eseményhez kapcsolódik az áldo-zás, úrvacsora szertartása.]

19. Júdás árulása (Harminc ezüstért elárulja, hogy hol tartózkodik.)

20. Jézus elfogása, „pere”, ítélete, megkínzása, megalázása (Jézus a zsidó főpapok – szinhedrion előtt és Pilátus előtt)

21. Jézus szenvedései a keresztúton

22. Jézus megfeszítése – a Koponyák hegyén (Golgotán), szenvedése a kereszten, utolsó szavai

23. Jézus halála

24. Jézus temetése

25. Jézus feltámadása a halála utáni harmadik napon (megjelenés a tanítványok előtt az emma-usi úton, később a tizenkettő előtt – további tanítások, útmutatás a jövővel kapcsolatban) [A 21–27. pontokhoz kapcsolódik a Húsvét ünnepe és a húsvéti szertartások – Nagyhét.]

26. Jézus mennybemenetele


27. Már nem az evangéliumok része a Szentlélek (Isten harmadik személye) kiáradása a tanítvá-nyokra [Ehhez az eseményhez kapcsolódik a Pünkösd ünnepe.]

1. Előzetes feladat – házi feladatA korábbi órákon a Biblia ószövetségi szövegeivel, történeteivel foglalkoztatok. Nyilván sok mindent tudtok, ismertek, hallottatok az Újszövetségről, az evangéliumokról is.

Feladatotok az, hogy a táblázat első két oszlopát töltsétek ki! Próbáljátok az összes, meglévő ismereteteket (vázlatosan) beírni az első oszlopba, a második osz-

lopba írjátok fel azt a 3-5 kérdést, problémát, amely az Újszövetséggel kapcsolatban érdekel benne-teket!

Ezek után olvassátok el az Újszövetségről szóló szöveget, és írjatok le ez alapján öt olyan kérdést, problémát, melyet a szövegből ismertetek meg, s melyekről úgy gondoljátok, hogy még többet sze-retnétek tudni! Ezeket a táblázat MEGTANULOM oszlopába írjátok!

TUDOM TUDNI AKAROM MEGTANULOM

AZ ÚJSZÖVETSÉGAz Újszövetség iratai a kor kultúrnyelvén, görögül maradtak fenn, keletkezési idejük az i. sz. 1–2. szá-zad, de a 4. századig ezek a szövegek is változtak, módosultak. Főbb részei a Jézus életét és tanításait, cselekedeteit tartalmazó négy könyv, az ún. evangéliumok (Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma), az Apostolok cselekedetei és levelei, illetve János Jelenések könyve. Az újszövetségi írások szerves folytatásai az ószövetségi szövegeknek. Jézus – aki Isten fi aként – új szövetséget köt az emberekkel, a zsidó vallási hagyományra épülő új vallást teremt. Az apostolok – Jézus tanítványai – a prófétákhoz hasonlóan hirdetik, és terjesztik az új hit üzenetét. De nem csak szerepbeli azonosságok vannak a két szöveg között: az újszövetségi írásokban, Jézus szavaiban, példázataiban újból és újból megjelennek ószövetségi idézetek, utalások, tehát az Újszövetség szerzői tudatosan folytatják és összekapcsolják a két művet. Jézus élete és tanítása az isteni törvény beteljesítése, lényege a bűn alól való föloldozás (megváltás) és a Mennyország ígérete. Az új, a keresztény hit alapüzenete ez.

Az evangéliumok felépítése hasonló, de nem azonos, s terjedelmükben is jelentősen eltérnek egy-mástól, valamint a közismert szövegeknek is (például a Miatyánk) változatait közlik. Jézus életének fontosabb eseményei, melyek szerepelnek az evangéliumokban, a következők:– Jézus származása (ősei; anyjának, Máriának története – Angyali üdvözlet);– Jézus születésének csodás körülményei (égi jel – a betlehemi csillag; angyal);– A megszületett Megváltó köszöntése (pásztorok, napkeleti bölcsek, az ún. három királyok);– Menekülés Egyiptomba (Heródes király kivégezteti az újszülötteket, a két év alatti gyermekeket; Jézust

szülei Egyiptomba viszik; Isten utasítja Józsefet);– A 12 éves Jézus a templomban; – Keresztelő János térítő tevékenysége és jövendölései (Krisztus eljövetelét hirdeti);– Jézus megkeresztelkedik (János kereszteli meg a Jordán vizében; égi jel – egy galamb száll Jézus vállá-

ra, Isten hangja szól a mennyből);– Keresztelő János bebörtönzése, halála;– Jézus megkísértése a Sátán által (negyven napos böjt a pusztában);


– A felnőtt Jézus (30 éves korában) megkezdi tanítását, térítő tevékenységét – a Hegyi beszéd;– A tanítványok (apostolok) elhívása (egyszerű emberek, pl.: Péter és Jakab halászok, Máté vámszedő);– Jézus csodatételei (a víz borrá változtatása – a kánai menyegző, betegek gyógyítása, ördögűzés, halott

feltámasztása – Lázár története, a viharos tenger lecsendesítése, vízen járás, kenyér- és halszaporítás);– A tanítói tevékenység során Jézus újraértelmezi, átértelmezi az Ószövetség parancsait, a törvényeket.

Az új hit tételeit, törvényeit példázatokban (pl.: az irgalmas szamaritánus, a szőlőmunkások történe-te, a magvető története, a tékozló fi ú története stb.) mondja el;

– Jézus a tanítása során többször vitába száll a régi hit szabályait betartó és megkövetelő farizeusokkal, írástudókkal, papokkal; ezekben a vitákban kristályosodik ki az új vallás, a kereszténység zsidó vallá-sétól eltérő szemlélete (a szombatról, a böjtölésről, a tilalmakról, a válásról);

– Jézus jóslatai – egyrészt saját sorsáról, haláláról, másrészt az „új világról”, a halál utáni létezésről és az utolsó ítéletről jövendöl;

– Krisztus megdicsőülése (vagy színeváltozása) – az egyik legkülönösebb eseménye az evangéliumnak: egy hegytetőn Jézust különös, ragyogó fény veszi körül, és megjelenik előtte az Ószövetség két leg-jelentősebb alakja: Mózes és Illés próféta, s az égből megszólal Isten hangja is (a jelenés szemtanúi: Péter, Jakab és János apostol);

– Krisztus bevonulása Jeruzsálembe (uralkodóként üdvözli a nép); Jézus kikergeti a templomból az áru-sokat (Jézus és a kufárok);

– Jézus tanít a jeruzsálemi templomban (a régi hit követői, papjai el akarják fogni);– Jézus búcsúja tanítványaitól – az utolsó vacsora;– Júdás árulása (harminc ezüstért elárulja, hogy hol tartózkodik);– Jézus elfogása, „pere”, ítélete, megkínzása, megalázása;– Jézus szenvedései a keresztúton;– Jézus megfeszítése – a Koponyák hegyén (Golgotán), szenvedése a kereszten, utolsó szavai;– Jézus halála;– Jézus temetése;– A feltámadás (megjelenés a tanítványok előtt);– Jézus mennybemenetele

Az evangéliumok keletkezését homály fedi. Egyes feltételezések szerint a négy evangélium egy ősválto-zatból, ősevangéliumból keletkezett, más feltételezések szerint emellett létezett egy másik ősforrás is: a Logia (Jézus tanításai). Az ősszöveg – amennyiben létezett – nyilvánvalóan nem görög nyelvű volt, hanem arámi. Az evangéliumok szövegeiben megfi gyelhető bizonyos fejlődés, változás. A legprofánabb, leghiányosabb szö-veg Máté evangéliuma, a legterjedelmesebb, leghistorikusabb Lukácsé, a leginkább fi lozofi kus evangélium (és a legkésőbb keletkezett) Jánosé. Az evangéliumok önmagukban is értékes irodalmi alkotások, Jézus életé-nek története örök forrása az irodalomnak és más művészeteknek – például a passió (az evangéliumoknak a Krisztus keresztre feszítésével kapcsolatos eseményeket elbeszélő része, illetve kínszenvedéseinek drámai földolgozása), de különösen értékesek Jézus példabeszédei, fi lozófi ai tartalmú üzenetei. Ezek a szimbolikus, allegorikus elbeszélések (pl.: a tékozló fi ú története) a keresztény vallás erkölcsi, fi lozófi ai alapjait világítják meg. Jézus legfontosabb üzenetét az ún. hegyi beszédben fogalmazta meg. A beszéd a nyolc (Lukácsnál négy) boldogságról szól, s tulajdonképpen a keresztény vallás törvényeinek, dogmáinak alapja.

Irodalmi szempontból ugyancsak értékes alkotások Pál apostol levelei és a Jelenések könyve. Pál levelei a jézusi tanítás értelmezései, a példázatok magyarázatai is. Igen fontosak abból a szempontból is, hogy rávilágítanak a keresztény egyház szerveződésére, kiépülésére is – Pál a legnagyobb térítő. A Jelenések könyve különleges vízió az utolsó ítéletről. A Jánosnak tulajdonított mű igen nagy hatással volt az irodalomra és művészetekre (misztériumok, haláltánc), hisz nem annyira szerves a kapcsolata az Újszövetség többi részével, s célja nem a tanítás, az új hit tételeinek terjesztése. Ez a szöveg is szorosan kötődik azonban az ószövetségi írásokhoz, prófétai jövendölésekhez (pl.: Ezékiel), ugyanak-



73. oldal

10 PERC

T/2.

Az Újszövetség világa

kor egyesíti a korábbi képzeteket az új hit elemeivel: az utolsó ítélet eljövetele, a könyv megnyitása, a pecsétek föltörése, az Anti-Krisztus eljövetele, a mennyei Jeruzsálem látomása és a Bárány ítélkezése a világ fölött már az új hit, az új vallás rendszerében nyer értelmet.

A keresztyén Biblia szövegeit a Kr. u. IV. században foglalták rendszerbe (laodiceai zsinat – Kr. u. 363, római zsinat – Kr. u. 387, karthágói zsinat – Kr. u. 397), ekkor kanonizálták, törvényesítették a szerveződő keresztény egyház egyházatyái (első vezetői – például Szent Jeromos, Szent Ágoston) az addig több változatban (Septuaginta, hetvenes fordítás: a Biblia legrégibb görög fordításának elneve-zése, tudniillik a hagyomány szerint hetven tudós műve; Itala, a legrégibb latin nyelvű bibliafordítás Italia, Olaszország latin nevéből; Vulgata, a Bibliának a katolikus egyház által hitelesként elismert latin fordítása) élő Szentírást, előbb görög, majd latin nyelven. A Biblia egységében, szellemiségében, fi lo-zófi ai-vallási üzenetében is forrása az irodalomnak, de emellett számos része, története is irodalmi témává, motívummá, szimbólummá vált. Mint fentebb már említettük, a Biblia mindkét könyvére a műfaji sokféleség jellemző, az alapvetően epikus szöveget megszakítják, kiegészítik lírai szöveg-részek (elsősorban imádságok), levelek, történeti szövegek, misztikus jóslatok, látomások.

Az Újszövetségben megjelenő szövegtípusok:– genealógiai, történeti szövegek (Jézus származása, Jézus élete – az evangélium részeként; az aposto-

lok tettei Krisztus mennybemenetele után – Apostolok cselekedetei); – példabeszédek, bölcsességek, parabolák példázat, példabeszéd, erkölcsi célzatú jelképes tanító elbe-

szélés (Jézus tanításai – az evangéliumok részeként); – levelek (apostolok levelei – külön fejezet);– látomás, jövendölés (János: Jelenések könyve)


A táblára felírjuk a KRISZTUS szót, és a tanulók melléírják azt a szót, fogalmat, nevet, ami erről eszükbe jut.

Ezt megelőzően mindenki saját maga dolgozzon 1-2 percet a füzetében a pókháló-ábrával, és csak utána nyissunk frontális beszélgetést.

Ha a tanár írja föl a diákok bemondásait, akkor megpróbálhatja már eleve valamilyen (saját) szem-pontrendszer szerint rendezni az elhangzott szavakat, gondolatokat.

Az ábra elkészítését követő beszélgetés során magyarázzuk el, írjuk le a szempontokat, vagy a táblai ábrát kiegészítve, a szócsoportok fölé írjuk a szempontokat.

A megbeszélés során idézzük fel a diákokkal az Ószövetségről tanult információkat, ismereteket is. Meg kell beszélni a tanulókkal, hogy miért tudunk Jézusról ennyi mindent, mi lehet a magya-rázata az ismeretek sokféleségének és mennyiségének. Természetesen felhasználható közben a közlő, magyarázó szöveg is.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs képesség, tanult ismeretek moz-gósítása

•

•

•

•

•



74. oldal

5 PERC

T/3.

Kapcsolatok


M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra, irányított beszélgetés, megbeszélés

2. Készítsünk pókhálóábrát! Írd le füzetedbe azt az 5-10 szót (kifejezést, mondatot), mely elsőként jut eszed be erről a szóról: KRISZTUS! A megbeszélés során írd az ábrádba mások ötletét, javaslatait is! Szerinted mi lehet az oka annak, hogy Krisztusról ilyen sok információt tudunk?


A tanulók először párban rendszerezzék az előzőleg elhangzott szavakat, fogalmakat stb., majd válasszanak egy vázlatpontot, s ehhez keressenek a rendelkezésre álló albumokból képzőművé-szeti alkotást vagy egy nekik tetsző idézetet valamelyik evangéliumból, és írják mellé, indokolják is a választást.

A gyűjtőmunka eredménye közzétehető kis csoportokban.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rendszerezés, tanult ismeretek mozgósítása, kapcsolatok felismerése, társítás


M u n k a f o r m á k : pármunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csoportosítás, gyűjtőmunka

E s z k ö z ö k : képzőművészeti albumok, Biblia

3. Töltsétek ki az alábbi táblázatot az előző feladat alapján! A táblázat kitöltése után a rendelkezésre álló albumokból vagy a Bibliából keressetek egy képet, illusztrációt, idézetet (pl. az egyik evangéliumból) egy, általatok választott vázlatponthoz, s fogalmaz-zátok meg néhány mondatban választásotok okát!

1. TEOLÓGIAI, VALLÁSSAL KAPCSOLATOS FOGALMAK

2. JÉZUSSAL, JÉZUS ÉLETÉVEL, CSELEKE-DETEIVEL KAPCSOLATOS SZAVAK

3. AZ ÚJSZÖVETSÉG, KRISZTUS ÉLETÉNEK IRODALMI, KÉPZŐMŰVÉSZETI FELDOL-GOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZAVAK, FOGALMAK

•

•



75. oldal

10-15 PERC

T/4.

Ismerkedés az Újszövetség szövegeivel – Máté evangéliuma 5-6-7. A hegyi beszéd

4. JÉZUSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZEMÉLYEK NEVE

5. AZ ÚJSZÖVETSÉGGEL, ILLETVE JÉZUS-SAL VALÓ EGYÉB – PL. TÖRTÉNELMI, TÖRTÉNETI – ÖSSZEFÜGGÉSEK

6. AZ ÚJSZÖVETSÉGHEZ, JÉZUSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZÓLÁSOK, KÖZMON-DÁSOK


Mivel a bibliai szöveg több szempontból is nehéz, ajánlott a frontális munka – beszélgetés, vita – sok-sok tanári magyarázattal, kiegészítéssel.

Első lépésként elegendő csak a Máté 5.1–5.12-ig a szöveget felolvasni, majd megbeszélni.

A boldogság-mondások esetében ne a vallási-teológiai értelmezésen legyen a hangsúly, hanem az értelmezési lehetőségeken, illetve a szöveg szerkezeti felépítésén.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fi gyelemkoncentráció, tanult ismeretek mozgó-sítása, szövegértés-szövegértelmezés, új ismeretek befogadása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári felolvasás, irányított beszélgetés

4. Ismerkedjünk az Újszövetség szövegeivel!A Hegyi beszéd

A felolvasás után gondolkozzatok az alábbi kérdéseken, problémákon! Fogalmazzátok meg egy-két mondatban véleményeteket, majd a megbeszélés során érveljetek saját gondolatotok mellett!

– Mit jelent(het) a boldog szó a szöveg alapján?– Tudjuk-e értelmezni, illetve hogyan értelmeznénk a lelki szegények kifejezést?– Krisztus üzenete szerint kik a „boldogok”? Milyen társadalmi és egyéb problémák húzódnak meg

a példák mögött?– Mi a szerepe az ismétlésnek a Hegyi beszédben?

•

•

•


– Véleményetek szerint milyen mondatok a Hegyi beszéd mondatai: okhatározói alárendelések, kö-vetkeztető vagy magyarázó mellérendelések? Ne csak a mondatok szerkezetét vizsgáljátok, hanem azok jelentését, logikai viszonyait is! Érveljetek véleményetek mellett a szöveg alapján!

– Figyeljétek meg az elbeszélői mondatokat! Milyen különös vonásokat fedeztek föl a szóalakokon, igealakokon? Hogyan hangzanának ezek a mondatok mai nyelven?

Részlet Máté evangéliumából

A szöveg régies nyelven íródott (Károli Gáspár fordítása, 1590, az ún. Vizsolyi Biblia), ezért megértése nehéz lehet. Ezt a bibliafordítást a református vallásúak használják, más egyházak más fordításokat használnak, ugyanakkor ez a szövegváltozat vált a legáltalánosabban ismertté, mivel ez a kiadás volt az első teljes magyar nyelvű bibliafordítás. Természetesen van modern, mai nyelvű Biblia is, s érde-mes összehasonlítani e régi nyelven írt szöveget a mai nyelven írottal, például akkor, ha az archai-kus szöveget nem tudjuk megérteni, értelmezni. Nehezíti még az olvasást a szavak régies írásmódja, a szövegben gyakoriak a maitól eltérő szóalakok.

A szöveg formája is a bibliai megjelenítést követi, ezért van kisebb részekre (ún. versekre) tagolva. A számok jelentése: az első szám a rész, a második szám a verset jelöli (tehát például: 6.17 = Máté evan-géliuma, hatodik rész, 17. vers). Az is a bibliai szöveg sajátossága, hogy a versek sokszor nem követik a mondathatárokat, tehát gyakran két versszám mondatokat, tagmondatokat „vág el” egymástól. Ennek az a lényege, hogy a bibliai szövegeket, részeket, mondatokat külön-külön is értelmezték a teológu-sok (egyháztudósok, hittudósok), egyházak, s akár egyetlen tagmondatnak is lehet teológiai (vallási) szempontból kivételes jelentősége. A szögletes zárójelekben a Biblia azon részeinek rövidített jelzése szerepel, mellyel, vagy melyekkel az adott szövegrészlet valamilyen kapcsolatban van (tehát pl.: [2Móz. 20,14.] jelentése: a vers kapcsolódik Mózes 2. könyve, 20. rész, 14. verséhez; [1Pét 2,12.] jelentése: a szövegrész kapcsolódik Péter apostol első levele 2. részének 12. verséhez).

5.1Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felméne a hegyre, és a mint leül vala, hozzámenének az ő ta-nítványai.5.2És megnyitván száját, tanítja vala őket, mondván:5.3Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa. [Luk. 6,20. Ésa. 57,15.]5.4Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak. [Zsolt. 126,5. Ésa. 61,2. Jel. 7,17.]5.5Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet. [Zsolt. 37,11.]5.6Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek. [Luk. 6,21.]5.7Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek. [Jak. 2,13.]5.8Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják. [Zsolt. 51,12. 1 Ján. 3,2.3.]5.9Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fi ainak mondatnak. [Zsid. 12,14.]5.10Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa. [1 Pét. 3,14.]


5.11Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem. [1Pét. 4,14.]5.12Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, a kik előttetek voltak. [Jak. 5,10. Zsid. 11,33–38.]5.13Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek. [Márk 9,50. Luk. 14,34.35] 5.14Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város. [Ján. 8,12.]5.15Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak. [Márk 4,21. Luk. 8,16.11,33.] 5.16Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. [Eféz. 5,8.9. 1Pét 2,12.]5.17Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröl-jem, hanem inkább, hogy betöltsem. [rész 3,15. Róm. 3,31.10,4.]5.18Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pon-tocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik. [Luk.16,17.21,33.] 5.19Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen. [Jak. 2,10.]5.20Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.5.21Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre. [2 Móz. 20,13.21,12. 3 Móz. 24,17. 5 Móz. 17,8.] 5.22Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafi ára ok nélkül, méltó az íté-letre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafi ának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére. [1Ján. 3,15.]5.23Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfi ának valami panasza van ellened:5.24Hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat, és menj el, elébb békélj meg a te atyádfi ával, és azután eljövén, vidd fel a te ajándékodat. [Márk 11,25.]5.25Légy jóakarója a te ellenségednek hamar, a míg az úton vagy vele, hogy ellenséged valamiképen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöczbe ne vessen téged. [rész 6,14.15.18,35. Luk. 12,58.59.]


5.26Bizony mondom néked: ki nem jősz onnét, mígnem megfi zetsz az utolsó fi llérig.5.27Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál! [2Móz. 20,14.] 5.28Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráz-nálkodott azzal az ő szívében. [Jób 31,1., 2Pét. 2,14.]5.29Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. [rész 18,8.9. Márk 9,43.47. Kol. 3,5.]5.30És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék.5.31Megmondatott továbbá: Valaki elbocsátja feleségét, adjon néki való levelet elválásról [rész 19,3.9. 5Móz 24,1.]5.32Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt; és a ki elbocsátott asszonyt veszen el, paráználkodik. [Márk 10,11.12. Luk. 16,18. 1 Kor. 7,10.11.]5.33Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Hamisan ne esküdjél, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet. [2Móz. 20,7. 3Móz. 19,12. 4Móz 30,3.]5.34Én pedig azt mondom néktek: [rész 23,16–22.] Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke; [Ésa. 66,1. Csel. 7,49.]5.35Se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa; [Zsolt. 48,3.]5.36Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé;5.37Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon. [2 Kor. 1,17. Jak. 5,12.]5.38Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért. [3Móz. 24,19.20.] 5.39Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is. [Ján. 18,22.23. 3Móz. 19,18.] 5.40És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is. [1 Kor. 6,7.]5.41És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre. 5.42A ki tőled kér, adj néki; és a ki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.5.43Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. [3Móz. 19,18.]


5.44Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket. [2Móz. 23,4.5. Róm. 12,14.20] [Luk. 23,34. Csel. 7,59.] 5.45Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fi ai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak. [Eféz. 5,1.]5.46Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é?5.47És ha csak a ti atyátokfi ait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképen cselekesznek-é?5.48Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes. [3Móz. 19,2.]

6.1Vigyázzatok, hogy alamizsnátokat ne osztogassátok az emberek előtt, hogy lássanak titeket; mert különben nem lesz jutalmatok a ti mennyei Atyátoknál.6.2Azért mikor alamizsnát osztogatsz, ne kürtöltess magad előtt, a hogy a képmutatók tesznek a zsinagó-gákban és az utczákon, hogy az emberektől dícséretet nyerjenek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat.6.3Te pedig a mikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb kezed; [rész 25,37.40. Róm. 12,8.] 6.4Hogy a te alamizsnád titkon legyen; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfi zet néked nyilván.6.5És mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók, a kik a gyülekezetekben és az utczák szegele-tein fennállva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat.6.6Te pedig a mikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyád-hoz, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfi zet néked nyilván. [2 Kor. 4,33.]6.7És mikor imádkoztok, ne legyetek sok beszédűek, mint a pogányok, a kik azt gondolják, hogy az ő sok beszédükért hallgattatnak meg. [Ésa. 1,15.]6.8Ne legyetek hát ezekhez hasonlók; mert jól tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle. [vers 32.]6.9Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved; [Luk. 11,2–4.]6.10Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is. [rész 7,21. Luk. 22,42.]


6.11A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. 6.12És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek; [vers 14.15. rész 18,21–35.]6.13És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen! [1Krón. 29,11–13.]6.14Mert ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát néktek is a ti mennyei Atyátok.6.15Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket. [Márk 11,25.26.]6.16Mikor pedig bőjtöltök, ne legyen komor a nézéstek, mint a képmutatóké, a kik eltorzítják arczu-kat, hogy lássák az emberek, hogy ők bőjtölnek. Bizony mondom néktek, elvették jutalmukat. [Ésa. 58,5–9.]6.17Te pedig mikor bőjtölsz, kend meg a te fejedet, és a te orczádat mosd meg;6.18Hogy ne az emberek lássák bőjtölésedet, hanem a te Atyád, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfi zet néked nyilván. [vers 6.]6.19Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják;6.20Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. [rész 19,21. Luk. 12,33. Kol. 3,1.2.]6.21Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is. [Luk. 12,34.]6.22A test lámpása a szem. Ha azért a te szemed tiszta, a te egész tested világos lesz. [Luk. 11,34–36]6.23Ha pedig a te szemed gonosz, a te egész tested sötét lesz. Ha azért a benned lévő világosság sötétség: mekkora akkor a sötétség?!6.24Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak. [Luk. 16,9.13.]6.25Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-é az élet hogynem az eledel, és a test hogy-nem az öltözet? [Luk. 12,22–31. Fil. 4,6. 1Pét. 5,7. 1Tim. 6,6. Zsid. 13,5.]6.26Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál? [rész 10,29–31.]6.27Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy araszszal? [Luk. 12,25.]


6.28Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növeked-nek: nem munkálkodnak, és nem fonnak;6.29De mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy. [1Kir. 10,1.]6.30Ha pedig a mezőnek füvét, a mely ma van, és holnap kemenczébe vettetik, így ruházza az Isten; nem sokkal inkább-é titeket, ti kicsinyhitűek?6.31Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruház-kodjunk?6.32Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szük-ségetek van.6.33Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek. [Róm. 14,17.] [1Kir. 3,13.14. Zsolt. 37,4.25.]6.34Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja. [vers 11. 2Móz. 16,19.]

7.1Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. [Róm. 2,1. 1Kor. 4,5.]7.2Mert a milyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és a milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek. [Márk 4,24.]7.3Miért nézed pedig a szálkát, a mely a te atyádfi a szemében van, a gerendát pedig, a mely a te sze-medben van, nem veszed észre? 7.4Avagy mi módon mondhatod a te atyádfi ának: Hadd vessem ki a szálkát a te szemedből; holott ímé, a te szemedben gerenda van?7.5Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a te szemedből, és akkor gondolj arra, hogy kivessed a szálkát a te atyádfi ának szeméből!7.6Ne adjátok azt, a mi szent, az ebeknek, se gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat lábaikkal, és néktek fordulván, meg ne szaggassanak titeket. [rész 10,11.] 7.7Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek. [Márk 11,24. Luk. 11,5–13. Jer. 29,13.14.]7.8Mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik. 7.9Avagy ki az az ember közületek, a ki, ha az ő fi a kenyeret kér tőle, követ ád néki? [Luk. 11,11–13.]7.10És ha halat kér, vajjon kígyót ád-e néki?


7.11Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fi aitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti men-nyei Atyátok jókat azoknak, a kik kérnek tőle?! [Jak. 1,17.]7.12A mit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azok-kal; mert ez a törvény és a próféták. [rész 22,39.40 Róm. 13,8–10.]7.13Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak. [Luk. 13,24.]7.14Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt. [rész 19,24. Csel. 14,22.]7.15Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, a kik juhoknak ruhájában jőnek hozzátok, de belől ragadozó farkasok. [rész 24,4.5.24.] [Csel. 20,29.] 7.16Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajjon a tövisről szednek-é szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét? [Gal. 5,19–22. Jak. 3,12.]7.17Ekképen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem. [rész 12,33.]7.18Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt.7.19Minden fa, a mely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tűzre vettetik. [rész 3,10. Ján. 15,2.6.]7.20Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket. 7.21Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. [Róm. 2,13. Jak. 1,22.25.2,14.]7.22Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben? [Luk. 13,25–27. 1Kor. 13,1.2.]7.23És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők. [rész 25,41. 2Tim. 2,19.]7.24Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára építette az ő házát: [Luk. 6,47–49.] 7.25És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett.7.26És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond em-berhez, a ki a fövényre építette házát:7.27És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása. [Ezék. 13,10.11.]



83. oldal

20 PERC

T/5.

Szövegértelmezés, szövegalkotás

7.28És lőn, mikor elvégezte Jézus e beszédeket, álmélkodik vala a sokaság az ő tanításán: [Márk 1,22. Luk. 4,32.]7.29Mert úgy tanítja vala őket, mint a kinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. [Ján. 7,46.]


Cél: az archaikus szöveg kisebb részletének olvasása, értelmezése, a jézusi tanítás (példázat) be-szédmódjának, Jézus tanítási „módszerének” vizsgálata.

A csoportok egy-egy részlet feldolgozását végzik. Feladatuk, hogy a kiválasztott szövegrészt értel-mezzék, elemezzék, és írják át mai nyelvre, fogalmazzák meg saját szavaikkal a mondatokat.

További feladat, ha felismerni vélnek a részletben valamilyen szólást, kifejezést, azt jelöljék meg, és fogalmazzák meg, hogy mi az értelme, jelentése a szövegben, és mi az értelme, jelentése szólásként!

A csoportok feladata az is, hogy a megbeszélés során vázlatot, jegyzeteket készítsenek a többi csoport munkájáról.

A megbeszélés, ellenőrzés során külön fi gyelmet kell fordítani az átírásokra: hol, mit változtattak meg a tanulók, sikerült-e közérthetőbbé tenniük az archaikus szöveget? A feladat ellenőrzésé-hez fel lehet használni modern Bibliaszöveget: vagy az internetről letöltve (Magyar Elektronikus Könyvtár), vagy modern kiadásból kimásolva. A modern szöveget össze lehetne hasonlítani a tanulók megoldásaival (ha van rá idő).

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés-szövegelemzés, együttműködés, lé-nyegkiemelés


M u n k a f o r m á k : csoportmunka (vegyes csoportok), frontális munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csoportokban szövegolvasási és szövegalkotási feladat végzé-se, megbeszélés

5. Dolgozzátok fel csoportokban a Hegyi beszéd egyes részeit!

A) Olvassátok el fi gyelmesen a részletet!5.13Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? Nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek. 5.14Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.

•

•

•

•

•


5.15Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak. 5.16Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.

a) Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal a szöveg értelmét, majd írjátok át a szöveget mai nyelvre! Ügyeljetek a szórendre, ahol úgy érzitek, hiányos a mondat, ott pótoljátok a hiányzó mondatele-meket!

b) Ha felfedezni véltek a szövegben valamilyen szólást, kifejezést, jelöljétek meg, és fogalmazzátok meg jelentését a szövegben és jelentését szólásként!

c) Próbáljátok azt is megfogalmazni, hogy Jézus milyen „módszert” alkalmaz tanítása során!

B) Olvassátok el fi gyelmesen a részletet!

5.17Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröl-jem, hanem inkább, hogy betöltsem. 5.18Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pon-tocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik. 5.19Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen. 5.20Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.




C) Olvassátok el fi gyelmesen a részletet!

5.38Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért. 5.39Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is. 5.40És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is.


5.41És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre. 5.42A ki tőled kér, adj néki; és a ki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.




D) Olvassátok el fi gyelmesen a részletet!

6.1Vigyázzatok, hogy alamizsnátokat ne osztogassátok az emberek előtt, hogy lássanak titeket; mert különben nem lesz jutalmatok a ti mennyei Atyátoknál.6.2Azért mikor alamizsnát osztogatsz, ne kürtöltess magad előtt, a hogy a képmutatók tesznek a zsinagó-gákban és az utczákon, hogy az emberektől dícséretet nyerjenek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat.6.3Te pedig a mikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb kezed; 6.4Hogy a te alamizsnád titkon legyen; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfi zet néked nyilván.




E) Olvassátok el fi gyelmesen a részletet!

7.1Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. 7.2Mert a milyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és a milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek. 7.3Miért nézed pedig a szálkát, a mely a te atyádfi a szemében van, a gerendát pedig, a mely a te sze-medben van, nem veszed észre?7.4Avagy mi módon mondhatod a te atyádfi ának: Hadd vessem ki a szálkát a te szemedből; holott ímé, a te szemedben gerenda van?



91. oldalT/6.

Házi feladat

7.5Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a te szemedből, és akkor gondolj arra, hogy kivessed a szálkát a te atyádfi ának szeméből!


b) Ha felfedezni véltek a szövegben valamilyen szólást, kifejezést, jelöljétek meg és fogalmazzátok meg jelentését a szövegben és jelentését szólásként!


F) Olvassátok el fi gyelmesen a részletet!

7.6Ne adjátok azt, a mi szent, az ebeknek, se gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat lábaikkal, és néktek fordulván, meg ne szaggassanak titeket.7.7Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.7.8Mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.7.9Avagy ki az az ember közületek, a ki, ha az ő fi a kenyeret kér tőle, követ ád néki?7.10És ha halat kér, vajjon kígyót ád-e néki?7.11Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fi aitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti men-nyei Atyátok jókat azoknak, a kik kérnek tőle?!

a) Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal a szöveg értelmét, majd írjátok át a szöveget mai nyelvre. Ügyeljetek a szórendre, ahol úgy érzitek, hiányos a mondat, ott pótoljátok a hiányzó mondatele-meket!

b) Ha felfedezni véltek a szövegben valamilyen szólást, kifejezést, jelöljétek meg és fogalmazzátok meg jelentését a szövegben és jelentését szólásként!



Az órán történtek, elhangzottak alapján a tanulók néhány mondatban foglalják össze gondolata-ikat, véleményüket az evangéliumból olvasottakról.

•



92. oldal

5 PERC

T/7.

Beszéd, illetve példázat

Fontos lenne, hogy ne a vallási-teológiai aspektus kerüljön előtérbe, hanem a szöveg jellege, a beszédmód és a beszédtechnika.

Nem cél az írások értékelése, osztályzása, legfeljebb helyesírási, nyelvtani szempontú javítás. Nem a házi feladat megbeszélésével kezdődik a következő óra!

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló tevékenység, lényegkiemelés, probléma-felvetés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írás saját magunk számára, házi feladat

6. Házi feladat – Írás saját magam számára Az órán történtek, elhangzottak alapján foglald össze néhány mondatban gondolataidat, vélemé-

nyedet az evangéliumból olvasottakról, pl. ezzel a címmel: Mit jelentenek számomra az olvasottak? Nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy hívő ember vagy-e, hanem arra, hogy ezekről az újszövetségi

részletekről, ezeknek a szövegeknek a tartalmáról, jellegéről (pl. beszédmód, előadásmód) mi a véleményed!


Cél, hogy a tanulók felidézzék a két fogalommal kapcsolatos tudásukat, ismereteiket.

A táblázat két oszlopát kell kitölteniük. Nem szakszerű, pontos válaszokat várunk (!), hanem kí-váncsiak vagyunk tudásukra, véleményükre a fogalmakkal kapcsolatosan.

A feladathoz az újszövetségi részek (Krisztus példabeszédei) után érdemes visszatérni s módosí-tani, pontosítani a leírtakat.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : tanult ismeretek felidézése, mozgósítása, ellen-tétek, összefüggések felismerése



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felidézés, irányított beszélgetés

7. Beszéd és példázatTöltsétek ki a táblázat két oszlopát! Minden olyan gondolatotokat jegyezzétek fel, amelyek e fogalmakhoz kapcsolódnak!

BESZÉD PÉLDÁZAT

•

•

•

•

•



92. oldal

5+5 PERC

T/8.

Újszövetségi szövegek elemzése – A tékozló fi ú


A felolvasás során a tanulók feladata, hogy jelöljék meg a szövegegységeit.

A felolvasás után rövid megbeszélés során tisztázni kell, hogy milyen egységek különíthetők el a szövegben (elbeszélői rész, két rövid példa és egy példázat).

Röviden arra is ki kell térni, hogy maga a példázat milyen részekből épül fel. A megbeszélés al-kalmat teremt az előző órákon elhangzottak felidézésére is.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : véleményalkotás, kritikai képesség, vitakészség, fi gyelem-koncentráció, lényegkiemelés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári felolvasás, megbeszélés, felidézés

8. Példázatok – A tékozló fi ú története

a) A felolvasás alatt jelöljétek meg a szöveg egységeit, tagoljátok a szöveget (elbeszélői rész, cselek-ményrészek stb.)!

b) A felolvasás után rövid megbeszélés során ellenőrizzétek, hogy megoldásotok hogyan sikerült!

c) Gondolkodjatok az alábbi kérdéseken is, s a megbeszélés során fogalmazzátok meg véleménye-teket, érveiteket ezekről a kérdésekről is!

– Miben különbözik a példázatok és a korábban megismert beszéd szövege? Mi a lényeges eltérés a kétféle szövegben?

– A példázat tanító célzatú történet. Milyen tanulságok vonhatók le a példázatokból, milyen tanul-ságokkal egészíti ki történeteit Jézus? Értelmezzétek a „Mondom nektek...” kezdő mondatot! (Milyen elbeszélői mód ez?)

– Mi jellemzi a történet kompozíciós szerkezetét? Mi a szerepe a motivikus ismétlődésnek?

LUKÁCS EVANGÉLIUMA 15.

15.1Közelgetnek vala pedig ő hozzá a vámszedők és a bűnösök mind, hogy hallgassák őt. [Mát. 9,10.11. Márk 2,15.16.]15.2És zúgolódának a farizeusok és az írástudók, mondván: Ez bűnösöket fogad magához, és velök együtt eszik. [rész 7,39.]

•

•

•


15.3Ő pedig ezt a példázatot beszélé nékik, mondván:15.4Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilenczvenkilenczet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt? [Mát. 18,12–14.], [Luk. 19,10.]15.5És ha megtalálta, felveti az ő vállára, örülvén.15.6És haza menvén, egybehívja barátait és szomszédait, mondván nékik: Örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, a mely elveszett vala. [1Pét. 2,25.]15.7Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilenczvenkilencz igaz emberen, a kinek nincs szüksége megtérésre.15.8Avagy ha valamely asszonynak tíz drakhmája van, és egy drakhmát elveszt, nem gyújt-é gyertyát, és nem sepri-é ki a házat, és nem keresi-é gondosan, mígnem megtalálja?15.9És ha megtalálta, egybehívja az ő asszonybarátait és szomszédait, mondván: Örüljetek én velem, mert megtaláltam a drakhmát, melyet elvesztettem vala!15.10Ezenképen, mondom néktek, örvendezés van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén.15.11Monda pedig: Egy embernek vala két fi a;15.12És monda az ifjabbik az ő atyjának: Atyám, add ki a vagyonból rám eső részt! És az megosztá köztök a vagyont.15.13Nem sok nap mulva aztán a kisebbik fi ú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt. 15.14Minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és ő kezde szükséget lát-ni.15.15Akkor elmenvén, hozzá szegődék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé őt az ő mezeire disznókat legeltetni.15.16És kívánja vala megtölteni az ő gyomrát azzal a moslékkal, a mit a disznók ettek; és senki sem ád vala néki.15.17Mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg!15.18Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te elle-ned.15.19És nem vagyok immár méltó, hogy a te fi adnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!


15.20És felkelvén, elméne az ő atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt.15.21És monda néki a fi a: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fi adnak hivattassam!15.22Az atyja pedig monda az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira!15.23És előhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vígadjunk.15.24Mert ez az én fi am meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vígadni.15.25Az ő nagyobbik fi a pedig a mezőn vala: és mikor hazajövén, közelgetett a házhoz, hallá a zenét és tánczot.15.26És előszólítván egyet a szolgák közül, megtudakozá, mi dolog az?15.27Az pedig monda néki: A te öcséd jött meg; és atyád levágatá a hízott tulkot, mivelhogy egészségben nyerte őt vissza.15.28Erre ő megharaguvék, és nem akara bemenni. Az ő atyja annakokáért kimenvén, kérlelé őt.15.29Ő pedig felelvén, monda atyjának: Ímé ennyi esztendőtől fogva szolgálok néked, és soha parancsola-todat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecskefi at, hogy az én barátaimmal vígadjak.15.30Mikor pedig ez a te fi ad megjött, a ki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad néki a hízott tulkot.15.31Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd!15.32Vígadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott.


A feladat célja, hogy a különböző csoportok különböző módon feldolgozzák az olvasott szöveget, és megadott szempontok alapján írásbeli munkát készítsenek.

•


95. oldal

15+10 vagy 25 PERC

T/9.

Szövegelemzés, szövegalkotás


A munka végeztével minden csoport „szószólója” felolvassa a megoldásokat. A többi csoportnak a feladata, hogy a feladatok első részére adott válaszokat, megoldásokat leírják, jegyzeteljék! Ezekről táblai vázlat is készülhet.

A szövegváltozatok felolvasását kövesse rövid tanári értékelés (A, B, C csoportok). A D) és E) cso-port feladatához kapcsolódhat egy demonstrációs játék is.

A többi csoport tanulóinak az a feladata, hogy jelenlétükkel (tehát valamelyik csoporthoz való csatlakozásukkal) jelezzék, hogy az „ügyvéd” vagy az „ügyész” álláspontját fogadják el.

A bírósági eljárásnak megfelelően először a vádbeszéd hangozzon el, s ezt kövesse a védőbeszéd. Fel kell hívni a tanulók fi gyelmét, hogy a beszédek közben is csatlakozhatnak, illetve módosít-hatják véleményüket, tehát válthatnak csoportot. Ezt a feladatot kövesse közös értékelés, meg-beszélés!

Az értékelés szempontjait a tanulókkal közösen fogalmazzuk meg, de tegyünk mi magunk is néhány javaslatot, pl.:

– az elbeszélő tudhatta-e a szövegben szereplő információk mindegyikét;

– sikerült-e teljesíteni az „előírt” feladatot, illetve mit sikerült megvalósítani a feladatból;

– meggyőzően tudtuk-e játszani a szerepünket?

Amennyiben megvalósul a játék is, akkor azt is meg lehet beszélni, hogy ki miért választotta a vád vagy a védelem oldalát.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, közös szövegalkotás, szövegér-tés-szövegelemzés, vitakészség, előadói készség

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s

A) fi gyelemkoncentrációs nehézségekkel küzdő tanulók; B) differenciálási nehézségekkel küzdő tanulók; C) átlagos képességű, irodalom iránt nem fogékony tanulók; D) kiemelkedő képességű tanulók; E) kiváló képességű, irodalom iránt fogékony tanulók


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló csoporttevékenység, prezentáció (előadás), vita (per)

9. Dolgozzátok fel csoportmunkában A tékozló fi ú történetét!

A) A történet egy szolga szemszögéből

a) Írjátok le vázlatpontokban A tékozló fi ú történetének eseménysorát!

b) Alkossátok meg a szövegnek azt a variánsát, melyet e fi ú apjának egyik szolgája mondhatott vol-na el! Próbáljatok arra ügyelni, hogy egy szolga milyen mozzanatokat emelne ki a történtekből, mi az, ami számára fontos lehet!

B) A történet a báty szemszögéből

a) Fogalmazzátok meg, hogy Jézus tanításának, példáinak mi a közös eleme, s mi lehet ennek az értelme, magyarázata!

b) Alkossátok meg a történetnek azt a verzióját, melyet a báty mesélhetett volna, például barátai-nak! Fordítsatok arra is fi gyelmet, hogy mit tudhatott, és mit nem öccse életéről!

C) A főszereplő monológja

•

•

•

•

•

•



102. oldal

5 PERC

T/10.

Kilépőkártya

a) Fogalmazzátok meg véleményeteket az apa tetteiről! Miként cselekszik és viselkedik a történet elején, és miért viselkedik, cselekszik úgy, ahogy cselekszik, a történet végén?

b) Alkossátok meg a szövegnek a „főszereplő” által mondott monologikus változatát!

D) Vádbeszéd

a) Elemezzétek, értelmezzétek a „főszereplő” tetteit, cselekedeteit! Mik lehettek indokai, milyen elképzelések, tervek jellemzik cselekvéseit?

b) Írjátok meg a „főszereplő” vádbeszédét! Próbáljátok meg összegyűjteni és érvekké alakítani azo-kat a tetteket, melyekkel nem értetek, vagy nem mindenki értene egyet, gyűjtsetek indokokat, melyek alapján el kell ítélni a fi ú tetteit! Függetlenül saját meggyőződésetektől, véleményetektől vállaljátok az ügyész feladatát!

E) Védőbeszéd

a) Értelmezzétek, értékeljétek a báty szerepét a történetben! Miért csak a végén van jelentősebb szerepe, milyen dramaturgiai okai vannak ennek?

b) Írjátok meg a „főszereplő” védőbeszédét! Gyűjtsetek, indokokat, érveket, melyek a fi ú mellett szólnak, melyek mentségére szolgálnak! Függetlenítsétek magatokat személyes véleményetektől!


A kilépőkártyára írják le a tanulók azokat a gondolatokat, melyek az előző két órában számukra a legfontosabbaknak tűntek.

Célunk az, hogy információkat szerezzünk arról, milyen kérdések, problémák kerültek a diákok gondolkodásának fókuszába. Esetleg a következő óra elején lehet reagálni a gondolatokra, illetve tanulságai alapján módosítani a tananyagon, vagy ismételni, újra átvenni anyagrészeket.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló tevékenység, probléma megfogalmazása, lényegkiemelés, új ismeretek befogadása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya

E s z k ö z ö k : írólapok

10. Kilépőkártya A kilépőkártyára írd le azokat a gondolatokat, melyek az előző két órából számodra a legfonto-

sabbaknak tűntek! Fogalmazd meg azt is röviden, hogy miért épp ezeket tartod fontosnak!

•

•



103. oldalT/11.

„Szorgalmi” házi feladat

T a n á r i i n s t r u k c i ó : a feladatok célja, hogy az érdeklődő tanulók számára lehetőség nyíl-jon további újszövetségi szövegek megismerésére, értelmezésére, elemzésére.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló tevékenység, szövegértés-szövegelemzés, szövegalkotás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló szövegelemzési és szövegalkotási tevékenység

11. Még két részletet olvashatsz itt az Újszövetségből. Ha van kedved, és felkeltették érdeklődé-sedet ezek a részletek, akkor oldd meg a hozzájuk tartozó feladatokat!

(1) Pál első levele a korinthosziakhoz 13. (A szeretet himnusza)13.1Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom.13.2És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hi-tem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok. [Mát. 7,22.], [Mát. 17,20.]13.3És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én ben-nem, semmi hasznom abból. [Mát. 6,1. Ján. 15,13. Róm. 12,8.20. 1Ján. 3,17.]13.4A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. [Péld. 10,12. 1Pét. 4,8.]13.5Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt, [Fil. 2,4.5.21.]13.6Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;13.7Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr. [rész 9,12. Péld. 10,12. Róm. 15,1. 1 Pét. 4,8.]13.8A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.13.9Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:


13.10De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik. [Eféz. 4,13. 1Ján. 3,2.]13.11Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfi úvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.13.12Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem. [2Kor. 5,7. 1Ján. 3,2.]13.13Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.

a) Miben határozza meg Pál apostol a szeretet lényegét?

b) Milyen kérdésekkel kapcsolja össze Pál a szeretetet?

c) Értelmezd a következő mondatokat!

„Mert töredékes az ismeretünk és töredékes a prófétálásunk. Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes.” „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre;...”

(2) János Jelenések könyve 10. A hét mennydörgés; A nyitott könyv10.1Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló.10.2A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az.10.3Ennek az ajtónálló ajtót nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket.10.4És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját.10.5Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.10.6Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az, a mit szól vala nékik.10.7Újra monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja.10.8Mindazok, a kik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájok a juhok.10.9Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál.10.10A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.10.11Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért. [Ésa. 40,11. Ezék. 34,23.37,24.], [1Ján. 3,16.]


10.12A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat.10.13A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra.10.14Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim, [vers 27.]10.15A miként ismer engem az Atya, és én is ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért. [rész 7,29.]10.16Más juhaim is vannak nékem, a melyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy pásztor. [Ésa. 49,6. Luk. 2,30–32. Eféz. 2,12.13.]10.17Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. [Ésa.53,12.]10.18Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.10.19Újra hasonlás lőn a zsidók között e beszédek miatt. [rész 7,12.9,16.]10.20És sokan mondják vala közülök: Ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok reá? [rész 7,20.8,48.]10.21Mások mondának: Ezek nem ördöngősnek beszédei. Vajjon az ördög megnyithatja-é a vakok sze-meit?10.22Lőn pedig Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala;10.23És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala.10.24Körülvevék azért őt a zsidók, és mondának néki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván!10.25Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam. [vers 38. rész 5,36.]10.26De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. A mint megmondtam néktek:10.27Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem: [vers 14.]10.28És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből. [rész 6,39.17,12.18,9.], [Róm. 8,34–39.]10.29Az én Atyám, a ki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből.10.30Én és az Atya egy vagyunk. [rész 17,11.]


10.31Ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék őt. [rész 8,59.]10.32Felele nékik Jézus: Sok jó dolgot mutattam néktek az én Atyámtól; azok közül melyik dologért kö-veztek meg engem?10.33Felelének néki a zsidók, mondván: Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudni-illik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat. [rész 5,18.8,38.10,33. Mát. 26,65. Fil. 2,6.]10.34Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok? [Zsolt. 82,6.]10.35Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható),10.36Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?!10.37Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem;10.38Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy meg-tudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én ő benne vagyok. [vers 25.], [rész 14,10.11.17,21.22]10.39Ismét meg akarák azért őt fogni; de kiméne az ő kezökből.10.40És újra elméne túl a Jordánon, arra a helyre, a hol János először keresztelt vala; és ott marada. [rész 1,28.3,23.]10.41És sokan menének ő hozzá és mondják vala, hogy: János nem tett ugyan semmi csodát; de mindaz, a mit János e felől mondott, igaz vala.10.42És sokan hivének ott ő benne.

a) Milyen korábbi prófétai cselekvés ismétlődik a Jelenések könyvének ebben a részében? Mi lehet ennek funkciója, szerepe?

b) Miben emlékeztet még a Jelenések szituációja a próféta kiválasztására?

c) A Jelenések könyve az úgynevezett látomásirodalom alapműve. Mi jellemzi az irodalomnak e műfaját?


110. oldal

10 PERC

T/1.

6. EGY BIBLIAI TÖRTÉNET ÉS PARAFRÁZISA

JÓNÁS KÖNYVE A BIBLIÁBAN ÉS BABITSNÁL

3 óra


A bibliai Jónás könyve elolvasása előzetes, otthoni feladat!

A tanulók ismereteinek, tapasztalatainak előhívása céljából listát készítenek párban. A témára vonatkozó előzetes ismereteket feljegyzik.

A listát a továbbiakban is használhatják, a refl ektálás fázisában majd kiegészítik (más színnel jelö-lik) az újonnan szerzet tapasztalatokkal.

Felolvassák a listákat, majd az egymástól kapott új információkkal kiegészítik a sajátjukat. Végül összevethetjük az elhangzottakat a keretes szövegben szereplő információkkal.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs készség, együttműködési készség



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fogalomlista készítése

JÓNÁS PRÓFÉTA KÖNYVEJÓNÁS ENGEDETLENSÉGE ÉS BÜNTETÉSE

1Így szólt az ÚR igéje Jónáshoz, Amittaj fi ához: 2Indulj, menj Ninivébe, a nagy városba, és prédikálj ott, mert feljutott hozzám gonoszságának híre! 3El is indult Jónás, de azért, hogy Tarsísba meneküljön az Úr elől. Elment Jáfóba, talált ott egy hajót, amely Tarsísba készült. Kifi zette az útiköltséget, és hajóra szállt, hogy a rajta levőkkel Tarsísba menjen az Úr elől.

4Az Úr azonban nagy szelet bocsátott a tengerre. Nagy vihar támadt a tengeren, és már azt hit-ték, hogy hajótörést szenvednek. 5Félelem fogta el a hajósokat; mindegyik a maga istenéhez kiáltott, és a hajóban levő holmikat a tengerbe dobták, hogy így könnyebbé tegyék azt. Jónás pedig lement a hajó mélyébe, és ott feküdt mély álomba merülve. 6De odament hozzá a hajóskapitány, és így szólt hozzá: Mi van veled, hogy ilyen mélyen alszol? Kelj föl, kiálts Istenedhez! Talán gondol ránk az Isten, és nem ve-szünk el! 7Az emberek meg ezt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk sorsot, és tudjuk meg, ki miatt ér

•

•

•

•

E G Y B I B L I A I T Ö R T É N E T É S P A R A F R Á Z I S A 10 5

bennünket ez a veszedelem! Sorsot vetettek, és a sors Jónásra esett. 8Akkor így beszéltek hozzá: Mondd el nekünk, miért van rajtunk ez a veszedelem? Mi a foglalkozásod, és honnan jössz? Hol a hazád, és melyik népből való vagy? 9Ő így felelt nekik: Héber vagyok. Az Urat, a menny Istenét félem, aki a tengert és a szárazföldet alkotta. 10Az embereket nagy félelem fogta el, amikor megtudták, hogy az Úr elől menekül – mert Jónás elmondta nekik – és ezt mondták neki: Hogy tehettél ilyet?! 11Majd azt kérdezték tőle: Mit tegyünk veled, hogy lecsendesedjék körülöttünk a tenger? Mert a tenger egyre viharosabb lett. 12Ő pedig így válaszolt nekik: Fogjatok meg, és dobjatok a tengerbe, akkor lecsendesedik körülöttetek a tenger! Mert tudom, hogy énmiattam támadt ez a nagy vihar rátok. 13Az emberek azonban igyekeztek visszaevezni a szárazföldre, de nem tudtak, mert a tenger egyre viharosabb lett körülöttük. 14Ekkor így kiáltottak az Úrhoz: Jaj, Uram, ne vesszünk el emiatt az ember miatt, ne terheljen bennünket ártatlan vér! Mert te, Uram, azt teszed, amit akarsz! 15Azzal fogták Jónást, beledobták a tengerbe; a tenger háborgása pedig megszűnt. Ezért az emberek nagy félelemmel félték az Urat, áldozatot mutattak be, és fogadalmakat tettek az Úrnak.

Jónás imádsága

1Az Úr azonban odarendelt egy nagy halat, és az lenyelte Jónást. Három nap és három éjjel volt Jónás a hal gyomrában. 2Jónás imádkozott Istenéhez, az Úrhoz a hal gyomrában. 3Ezt mondta:

Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam,

és ő meghallgatott engem.

A halál torkából kiáltottam segítségért,

és te meghallottad hangomat.

4Mélységbe dobtál, a tenger közepébe,

és áradat vett körül.

Minden habod és hullámod átcsapott fölöttem.

5Azt gondoltam, hogy eltaszítottál engem magad elől.

Bárcsak újra megláthatnám szent templomodat!

6Már-már életem fenyegette a víz,

mélység és örvény vett körül,

hínár fonódott a fejemre.

7Lesüllyedtem a hegyek alapjáig,

örökre bezárult mögöttem a föld,

de te kiemelted életemet a sírból,

ó, Uram, Istenem!

8Amikor elcsüggedt a lelkem, az Úrra gondoltam

és imádságom eljutott hozzád, szent templomodba.


9Akik hitvány bálványokhoz ragaszkodnak,

azok elhagyják jótevőjüket.

10De én hálaéneket zengve áldozok neked,

és amit megfogadtam, teljesítem.

Az Úrtól jön a szabadulás!

11Az Úr pedig parancsot adott a halnak, és az kiköpte Jónást a szárazföldre.

Jónás prédikálására Ninive megtér

1Az Úr igéje másodszor is szólt Jónáshoz: 2Indulj, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd ott azt az üzenetet, amelyet én mondok neked! 3Jónás elindult, és elment Ninivébe az Úr szava szerint. Ni-nive pedig nagy városa volt Istennek: három nap kellett a bejárásához. 4Elindult tehát Jónás befe-lé a városba egynapi járásra, és ezt hirdette: Még negyven nap és elpusztul Ninive! 5Ninive lako-sai azonban hittek Istennek, böjtöt hirdettek, és zsákruhát öltött a város apraja-nagyja. 6Amikor ez a hír eljutott Ninive királyához, fölkelt trónjáról, levetette magáról díszruháját, zsákruhát öltött ma-gára, és hamuba ült. 7Azután kihírdették Ninivében a király és a főurak rendeletére a következő-ket: Az emberek és állatok, a szarvasmarhák és juhok semmit meg ne kóstoljanak, ne legeljenek, vi-zet se igyanak! 8Öltsön zsákruhát ember és állat, kiáltsanak teljes erővel Istenhez, és térjen meg mindenki a rossz útról, és hagyjon fel erőszakos tetteivel! 9Ki tudja, talán felénk fordul, és megszán az Isten, lelohad lángoló haragja, és nem veszünk el! 10Amikor Isten látta, amit tettek, és hogy megtértek a rossz útról, megbánta Isten, hogy veszedelembe akarta dönteni őket, és nem tette meg.

Jónás vitája Istennel

1Ez azonban nagyon rosszul esett Jónásnak, és megharagudott. 2Így imádkozott az Úrhoz: Ó, Uram! Gondoltam én ezt már akkor, amikor még hazámban voltam! Azért akartam először Tarsísba menekül-ni, mert tudtam, hogy te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, türelmed hosszú, nagy a szereteted, és még a rosszat is megbánod. 3Most azért Uram, vedd el az én életemet, mert jobb meghalnom, mint élnem! 4Az Úr azonban ezt kérdezte: Igazad van-e, hogy haragszol? 5Azután kiment Jónás a városból, letelepedett a várostól keletre, készített ott magának egy kunyhót, és odaült az árnyékába, hogy lássa, mi történik majd a várossal. 6Az Úristen pedig úgy intézte, hogy egy bokor nőjön Jónás fölé, árnyékot tartva a feje fölött, és megvédje a rosszulléttől. Jónás nagyon örült a bokornak. 7Isten azonban úgy intézte, hogy másnap hajnal-hasadáskor egy féreg megszúrja a bokrot, és az elszáradjon. 8Amikor kisütött a nap, Isten úgy intézte, hogy tikkasztó keleti szél támadjon. Jónás napszúrást kapott, ájuldozott, a halált kívánta magának, és azt mond-ta: Jobb meghalnom, mint élnem! 9Akkor Isten ezt kérdezte Jónástól: Igazad van-e, amikor haragszol emiatt a bokor miatt? Ő így felelt: Igazam van! Haragszom mindhalálig! 10Az Úr ezt mondta: Te szánod ezt a bokrot, amelyért nem fáradtál, és amelyet nem te neveltél; amely egy éjjel felnőtt, másik éjjelre pedig


elpusztult. 11Én meg ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost, amelyben több mint tizenkétszer tízezer em-ber van, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és a bal kezük között? És ott a sok állat is!


1. Mi jut eszetekbe a próféta szóról?Készítsetek fogalomlistát párban!

PRÓFÉTAA próféták („szószólók”) az Ószövetség korának olyan kiváló egyéniségei, akik Isten nevében és a nép érdekében szót emeltek a társadalmi igazságtalanság és a bálványimádás ellen. Céljuk a zsidó nép életének és fennmaradásának alapjait tiszta, emberi erkölcsre építeni az egyistenhit jegyében. Isteni kül-detésük bizonyítására gyakorta csodára hivatkoznak, jósjeleket adnak, jövendölnek, ám az ószövetségi prófétáknál a jóslat sohasem küldetésük lényege, hanem csupán eszköze.

A legtöbb próféta a királyok korában, a babilóniai fogság idején, majd az azt követő időszakban működött, a próféták korának tehát Kr. e. XI. századtól a Kr. e. V. századig tartó időszakot tekinthetjük. Szokás „igazi” és „hamis” prófétákról beszélni, utóbbiak pénzt kaptak az államtól tevékenységükért. Megkülönböztetünk „beszélő” és „író” prófétákat, az „író” próféták kanonikus könyveit olvashatjuk a Bibliában. „Kis” és „nagy” prófétákról annak alapján szokás beszélni, hogy milyen terjedelmű könyvet írtak. (A „nagypróféták”: Ésaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel; a „kispróféták”: Hóseás, Jóel, Ámos, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Sofóniás, Aggeus, Zakariás, Malakiás.)

LEHETSÉGES VÁLASZOK – bibliai próféták pl.: Ézsaiás– próféta, prófétál – Isten kiválasztott embere– próféciák (jóslatok)– hamis próféták– szólások: Senki sem lehet próféta…


111. oldal

15 PERC

T/2.

Történetpiramis



A tanulók az otthoni olvasás után történetpiramis segítségével feldolgozzák Jónás történetét. A módszer segít a történet szerkezetének feltárásában, a lényegi elemek összefoglalásában.

A tanulók párban dolgoznak, majd összevetik munkájukat, megvitatják a hasonlóságokat, eltéré-seket, az eltérések és egyezések okait. A közös tapasztalatok kiindulópontját képezik az olvasott mű részletes elemzésének.

M e g j e g y z é s e k

Jónás: a szó jelentései: 1. süket; 2. galamb

Amittai fi a, valószínűleg ugyanaz, akit a 2Kir.14,25. említ Zebulon nemzetségéből.

Egyike volt azoknak a nemzeti prófétáknak, akik a jeruzsálemi istentiszteletekhez ragaszkodtak. Megjövendölte, hogy Izrael régi határai Ámattól a Holt-tengerig ismét vissza fognak állni, s ez II. Jeroboám alatt be is teljesedett. Eszerint Jeroboám idejében (Kr. e. 823) élt.

Jónás az Ószövetség 12 kisprófétája közé tartozott.

A Jónás könyve azonban jóval későbbi: a Kr. e. V–IV. században keletkezett. Nem a történeti hitelessége miatt került bele a Bibliába, hanem tanító célzatáért. Nem is prófétai kijelentéseket tartalmaz, hanem a próféta életéből egy fi gyelemre méltó eseményt.

A könyv egyik alaptétele a kiválasztottság. A babiloni fogság után kialakult a zsidó népben az a tu-dat, hogy ők Isten kiválasztott népe. Úgy fogták föl saját küldetésüket, hogy Isten minden embert meg akar menteni, a zsidó nép pedig arra hivatott, hogy ezt a hivatást közvetítse mindenkinek.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködési készség, megfi gyelőkészség, vizuális információ fejlesztése, rész-egész viszonyának megállapítása, lényegkiemelés, tömörítés, olvasásértés



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : történetpiramis

2. Készítsetek a szöveg alapján történetpiramist!

JÓNÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 1–4

1. ( a főszereplő) 2. ( 2 szó a jellemzésre)

3. (3 szó a helyszínekre)4. (4 szó a műben felvetett problémáról)

5. (5 szó az időbeosztásról)6. (6 szó az egyik eseményről)

7. (7 szó a másik eseményről)8. (8 szó a megoldásról)

•

•

•

•

•

•

•

•



111. oldal

15 PERC

T/3.

„Irodalmi körök”


A történet részletesebb elemzését irodalmi körökben (szerep szerint együttműködő kis csopor-tokban) végzik a tanulók.

A csoporton belül előre határozzuk meg a szerepköröket. Itt fi gyelembe kell vennünk a tanulók képességeit. Például a konfl iktuselemző jó képességű, gyors és jó szövegértési képességű diák legyen. Ezek a szerepkörök adják a feldolgozás struktúráját.

A szerepkörre kijelölt diák kérdéseket tesz fel társának az adott problémával kapcsolatban. A vá-laszadás során viták, dilemmák is kialakulhatnak. A tanár szerepe az irodalmi körökben a beszél-getések, viták koordinálása.

A megoldásokat a 4 csoportból kiválasztott tanulók mondják el a következő lépésben. (Várható-an 5-6 szerep adható egy csoportban. Mivel szerepek szerint 9 feladat van, egy csoporton belül nem tudunk minden szerepet kiosztani, de minden szerepre jusson legalább egy tanuló valame-lyik csoportban.)

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködési készség, megfi gyelőkészség fej-lesztése, vitakultúra fejlesztése, esztétikai, művészi érzékenység

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : négy heterogén csoport kialakítása (kooperatív tanu-lás) a tanulói oldalakon jelzett szerepkörökkel


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irodalmi körök (strukturált vitacsoportok) kialakítása

3. „Irodalmi körök”-ben fogjátok feldolgozni a történetet.A kiosztott szerepkörökre kijelölt diákok tegyenek fel kérdéseket társaiknak, kezdeményezzenek vitát az adott problémával kapcsolatban! A szövegből vett idézetekkel igazoljátok állításotokat!

a) Két szerkezeti részre tagolható a szöveg. Kinek a kinyilatkoztatásához kapcsolható a két rész? Írd le az idézeteket!(Struktúrakereső szerep)

b) Keresd meg a történetben a konfl iktusokat! Kik között vannak konfl iktusok? Feloldódnak vagy sem? Ha igen, hogyan? Keresd ki a műből az ellentéteket! (Pl.: Elhívja Jónást az Úr – megbün-teti.)(Konfl iktuselemző szerep)

c) Sorold fel a történteket időrendben! Mennyi idő alatt történik mindez? (Időmérő szerep)

d) Milyen embernek ismertük meg Jónást? Jellemezd néhány szóval! (Karakterértelmező szerep)

•

•

•

•


e) A szöveg példázata milyen lezárást ad a műnek? (A befejezést értelmező szerep)

f) A bűnös város lakói megtérnek. Hogyan vezekelnek bűneik miatt?(Nyomozó szerep)

g) Mit jelent Jónás imájában a szent templom? Hol találkoztál hasonló jelentésű metaforával?(Idézetkereső szerep)

h) Készíts illusztrációt a mű valamely részletéről! (Illusztrátor-szerep)

i) Más csoporttól vagy a tanártól kérdezz rá a felmerülő problémákra!(Küldöncszerep)

MEGOLDÁSOKa) A mű szerkezete: az Isten általi kinyilatkoztatások, a parancsok tagolják két részre a szöveget:1. rész – 11 Így szólt az Úr igéje Jónáshoz, Amittaj fi ához: 2 Indulj Ninivébe, a nagy városba és prédikálj ott, mert feljutott hozzám gonoszságának híre!2. rész – 3 1Az Úr igéje másodszor is szólt Jónáshoz: 2Indulj , menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd ott azt az üzenetet, amelyet én mondok neked.

b) A történet alapkonfl iktusa az Úr és Jónás között van: Jónást elhívja az Úr – Jónás megszökik az Úr elől.A történet további ellentétekre épül:Az Úr megbünteti. – Megbocsát.Jónás haragszik az Úr döntése miatt. – Isten oktatja Jónást.c) A történés ideje: Jónás az isteni parancs elől elmenekül, majd a tengeri viharból a cethal gyom-rába kerül, ahol három nap és három éjjel hánykolódik. Majd három nap járja Ninivét, ahol azt hirdeti, hogy negyven nap múlva elpusztul a bűnös város. Maga is várakozik harmincnyolc napon át a város pusztulására.d) Jónás eleinte antipróféta, aki szembekerül Istennel, fogadkozik, felháborodik, haragszik. Egy-ben szökött próféta is, aki menekül, akit Isten fülön csíp és visszaparancsol a feladatához.e) A mű zárlata szokatlan. Tanítással, példázattal zárul. f) A pogány város lakói megtérnek Jónás szavainak hatására. Bűneik miatt vezekelnek: böjtöt hirdetnek, zsákruhát öltenek, hamuba ülnek, és Istenhez kiáltanak.g) Jónás imádkozik a cethal gyomrában Istenhez. „Bárcsak újra megláthatnám szent templomo-dat!” – mondja. A szent templom, a szent hajlék Isten birodalma, a 90. zsoltárban is találkoztunk ezzel a metaforával.

E G Y B I B L I A I T Ö R T É N E T É S P A R A F R Á Z I S A 111


116. oldal

20 PERC

T/5.

A szöveg felolvasása


116. oldal

10 PERC

T/4.

Közzététel

T a n á r i i n s t r u k c i ó : a csoportokból egy-egy közvetítő felvázolja a lehetséges válaszokat, az illusztrátorok bemutatják a rajzokat. A tanulók jegyzetelnek, a csoportok kiegészítik egymás megoldásait.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködési készség, megfi gyelőkészség fej-lesztése, vitakultúra fejlesztése, művészetbefogadás, beszédkészség, előadói képesség fejlesztése

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az előző csoportok

M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irodalmi körök (strukturált vitacsoportok) eredményeinek köz-zététele

4. Válasszatok ki a csoportból egy valakit, aki összefoglalja a többi csoport számára munkátok eredményét!

T a n á r i i n s t r u k c i óBabits Mihály Jónás könyve című versét együtt olvassuk: a tanár és a diákok felváltva. A négy részből álló elbeszélő költemény felolvasásakor három rövid szünetet tarthatunk.

Az olvasás megkezdése előtt mindenki válasszon magának egy szempontot a megadottak közül, amelyre különösen fi gyel!

Saját megfi gyelési szempontja szerint mindenki jegyzeteljen a füzetébe. Olvasás közben húzzák alá azokat a szavakat, amelyeknek nem ismerik a jelentését. Az olvasás végén beszéljük meg, mi okozott nehézséget a szövegértésben.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfi gyelő készség, művészetbefogadás, han-gos olvasásC é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztályM u n k a f o r m á k : frontálisM ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös olvasás

5. Babits Mihály: Jónás könyveBabits költeményét együtt fogjuk elolvasni.

•

•

•


a) Az olvasás megkezdése előtt mindenki válasszon magának egy szempontot, amelyre különösen fi gyel, a következők közül:

JónásAz ÚrEmberekÁllatokTájak, városokPoénokKépekNem értem

b) Olvasás közben jegyezzetek le a füzetetekbe néhány, saját szempontotoknak megfelelő gondolatot!

c) Olvasás közben húzzátok alá azokat a szavakat, amelyeknek nem ismeritek a jelentését!

d) A szöveg elolvasása után beszéljétek meg, mi okozott nehézséget a szövegértésben! Beszéljétek meg az ismeretlen szavak jelentését is!

BABITS MIHÁLY: JÓNÁS KÖNYVE

Első rész

Monda az úr Jónásnak: „Kelj fel és menjNinivébe, kiálts a Város ellen!Nagy ott a baj, megáradt a gonoszság:szennyes habjai szent lábamat mossák.”Szólt, és fölkele Jónás, hogy szaladna,de nem hová a Mennybeli akarta,mivel rühellé a prófétaságot,félt a várostól, sivatagba vágyott,ahol magány és békesség övezze,semhogy a feddett népség megkövezze.Kerülvén azért Jáfó kikötőbehajóra szállott, mely elvinné őtetTarsis felé, s megadta a hajóbért,futván az Urat, mint tolvaj a hóhért!

Az Ur azonban szerzett nagy szeletés elbocsátá a tenger feletts kelt a tengernek sok nagy tornya akkoringó és hulló kék hullámfalakból,mintha egy uj Ninive kelne-hullna,kelne s percenként összedőlne ujra.Forgott a hajó, kettétört az árboc,deszkaszál nem maradt hű deszkaszálhoz.

A görcs hajósok, eszüket veszítve,minden terhet bedobtak már a vízbe,


s míg arcukba csapott a szörnyű sóslé,kiki a maga istenét üvölté.Jónás mindent kiadva, elcsigázva,betámolygott a fedélközi házba,le a lépcsőkön, a hajófenékre,s ott zuhant bódult félálomba végregurítván őt az ázott, rengő padlat.

S így lőn, hogy a kormányos belebotlott,a deszkákat vizsgálva, s rája szólt:„Mi dolog ez, hé, te nagy alható?Ki vagy te? Kelj föl, s kiálts a keservesistenedhez, talán ő megkegyelmez!Vagy istened sincs? Szólj! Miféle nemzetszült? Nem te hoztad ránk a veszedelmet?Mely város vall polgárának, büdös?S e fene vízen át velünk mivégre jössz?”

S ő monda néki: „Zsidó vagyok éns az Egek Istenétől futok én.Mi közöm nékem a világ bünéhez?Az én lelkem csak nyugodalmat éhez.Az Isten gondja és nem az enyém:senki bajáért nem felelek én.Hagyjatok itt megbujni a fenéken!Ha süllyedünk, jobb itt fulladni nékem.De ha kitesztek még valahol élve,tegyetek egy magányos erdőszélre,hol makkon tengjek és keserű meggyenbékében, s az Isten is elfeledjen!”

De a kormányos dühhel csapta vissza:„Mit fecsegsz itt erdőről össze-vissza?Hol itt az erdő? És hová tegyünk ki?Innen csak a tengerbe tehetünk ki!Ki is teszünk, mert nem türöm hajómonaz ilyet akit mit tudom mi bűn nyom.Már biztos hogy te hoztál bajba minket:magad mondod hogy Isten átka kerget.Ha Isten üldöz, az ördög se véd meg.Hé, emberek! Fogjátok és vigyétekezt a zsidót!” S már nyolc marok ragadta,nehogy hajójuk süllyedjen miatta,mert nehéz a kő, és nehéz az ólom,de nehezebb kit titkos súlyu bűn nyom.

Jónás azonban jajgatott s nyögöttés meglóbálták a tenger fölött.


„Vigyázz – hó-rukk! Pusztuljon aki nem kell!”S nagyot loccsant... s megcsöndesült a tenger,mint egy hasas szörny mely megkapta étkét.S már a hajósok térdencsúszva, kétrétgörbedve sírtak és hálákat adtakkönnyelmű áldozatokat fogadtak,s a messzeségben föltünt a szivárvány.

A víz simán gyürűzött, mint a márvány.

Második rész

Az Ur pediglen készített valaJónásnak egy hatalmas cethalats elküldte tátott szájjal hogy benyelné,halat s vizet vederszám nyelve melléminek sodrán fejjel előre, hosszantJónás simán s egészben úgy lecsusszantgyomrába hogy fején egy árva hajnem görbült, s ájultából csakhamarfél-ébren pislogott ocsúdva, kábaszemmel a lágy, vizes, halszagú éjszakába.

És így jutott a szörny-lét belsejébevak ringások eleven bölcsejébe,és lakozék három nap, három éjjela cet hasában, hol éjfél a déllelegyforma volt, s csupán a gondolatnakégre-kigyózó lángjai gyulladtak,mint fulladt mélyből pincetűz ha támad.És könyörge Jónás az ő Uránaka halból, mondván: „Kiáltok Tehozzád,hallj meg, Isten! Mélységből a magasságfelé kiáltok, káromlok, könyörgök,a koporsónak torkából üvöltök.

Mert dobtál vala engem a sötétbes tengered örvényébe vetteték be,és körülvett a vízek veszedelmeés fű tekeredett az én fejemre,bő hullámaid átnyargaltak rajtam,és Egyetemed fenekébe hulltama világ alsó részeibe szállván,ki fenn csücsültem vala koronáján!Én aki Jónás voltam, ki vagyok már?Ki titkaidat tudtam, mit tudok már?Kényedre hány-vet hánykódó vizeds nyálkás hus-záraiba zárt a Cet.”


S lélekze Jónás, mivelhogy kifulladt,sürűn szíván kopoltyuját a Halnak,mely csupa verdesés és lüktetés volt,s a vízből-szürt lélekzet mind kevés volt,a roppant haltest lihegve-dobogvaszokatlan terhét ide-oda dobtakínjában, míg Jónás émelyegve s étlentovább üvöltött a büzös sötétben,s vonítva, mint a farkas a veremben,nyögött: „Bezároltattál, Uram, engem!Sarak aljába, sötétségbe tettél,ragyogó szemed elől elvetettél.Mindazonáltal szemeim vak odvanem szűnik nézni te szent templomodra.Sóvár tekintetem nyilát kilőttems a feketeség meghasadt előttem.Éber fi gyelmem erős lett a hitben:akárhogy elrejtőzöl, látlak, Isten!Rejteztem én is elüled, hiába!Utánam jöttél tenger viharába.Engedetlen szolgádat meggyötörted,magányos gőgöm szarvait letörted.De mennél csúfabb mélybe hull le szolgád,annál világosabb előtte orcád.Most már tudom hogy nincs mód futni tőleds ki nem akar szenvedni, kétszer szenved.De te se futhatsz, Isten, énelőlem,Habár e halban sós hús lett belőlem!”

Ekkor nagyot fi cánkodott a Cethal,Jónás meg visszarugott dupla talppal.S uj fájdalom vett mindkettőn hatalmat:a hal Jónásnak fájt, Jónás a halnak.

És monda Jónás: „Ki táncoltat engem?Ki az aki nem hágy pusztulni csendben?Besóztál görgő tengered savávalés csapkodsz, mintha játszanál csigával.Mert megfogyatkozott bennem a lélek:de az én Uram akará hogy éljek.Ebének kíván engemet a Pásztorés megszabadított a rothadástól.Jössz már, Uram, jössz, záraim kizárods csahos szókkal futok zargatni nyájad.Mert imádságom elhatott tehozzádés végigjárta a Magasság hosszát.Csapkodj hát, csapkodj, ostorozva bölcsen,


hogy amit megfogadtam, ne felejtsem,mert aki éltét hazugságba veszti,a boldogságtól magát elrekeszti.”

Igy szóla Jónás, s eljött a negyednapés akkor az Ur parancsolt a halnak,ki Jónást a szárazra kivetette,vért, zsirt, epét okádva körülötte.

Harmadik rész

S mondta az Ur Jónásnak másodizben:„Kelj föl és menj, mert én vagyok az Isten.Menj, a nagy Ninivéig meg se állj,s miként elédbe írtam, prédikálj!”S fölkele Jónás, menvén Ninivébe,melynek három nap volt járó vidéke,három nap taposhatta azt akárkis kanyargós utcáiból nem talált ki.

Menvén hát Jónás, első nap kiéreegy sátrakkal telt, csillagforma térres az árusok közt akik vad szakállátés lotykos, rongyos, ragadós ruháját,ahol helyet vőn, kórusban nevették,kiáltott, mint az Ur meghagyta, ekként:

„Halld az Egek Urának Istenénekkemény szózatját, nagy Ninive, térj meg,vagy kénkövekkel ég föl ez a váross föld alá süllyed, negyven napra mához!”

Igy szólott Jónás, s szeme vérbeforgott,kimarjult arcán verítéke csorgott,de az árusok csak tovább nevettek,alkudtak, csaltak, pöröltek vagy etteks Jónás elszelelt búsan és riadtanaz áporodott olaj- s dinnyeszagban.

Másod estére másik térre ére,a színészek és mímesek terére,kik a homokon illegve kigyóztaks szemérem nélkül a nép előtt csókolóztak.Ott Jónás a magas ülés-sorok csucsárahágván, olyat bődült bozontos szája,hogy azt hitték, a színre bika lép.Mohón hökkenve némult el a nép,


míg Jónásból az Ur imígyen dörgött:„Rettegj, Ninive, s tarts bűnbánva bőjtöt!Haminckilencszer megy le még a nap,s Ninive napja lángba, vérbe kap!”

S az asszonyok körébe gyültek akkors kisérték Jónást bolondos csapattal.Hozzá simultak, halbüzét szagoltákés mord lelkét merengve szimatolták.

Így ért, az asszonyoktól közrevéve,harmadnap a királyi ház elébe.Ott már tudták és várták és bevittékegy nagy terembe, hol arany terítékmellett hevertek a Hatalmasok,nyüzsgvén köröttük szép rabszolga sok,és meztelen táncoltak ott a szolgákvagy karddal egymást ölték, kaszaboltákjátékul. Jónást meg egy cifra oszloptetejébe tették hogy szónokoljonés jövendölje végét a világnak. És Jónás akkor egy iszonyu átkotkiáltva a királyra s udvaráras az asszonyokra és a palotáras a színészekre és a mímesekres az árusokra és a mívesekres az egész Ninivére mindenestül,leugrott, és az őrökön keresztülkitört, s a termen át, s a szoborerdőn,csarnokon, folyosókon és a kerten,tavat megúszva, rácsokon lekúszva,s a vízvezeték-csatornán lecsúszva,utcán és bástyán, falmentén szaladvarohant ki Ninivéből a szabadba,egyetlen látomással dúlt szivében:hogy kő kövön nem marad Ninivében.

És méne a pusztába, hol a sáskáka gyér fü szomjas zöldjét mind levásták,hol aki a forró homokra lépettjó saru nélkül, a talpa megégett:ott megfogadta, harmincnyolc napigböjtölve s imádkozva ott lakiks nem mozdul, mígnem messze kénköveslángoktól lenne lenn az ég veress hallanék hogy a föld egyszerre szörnyetdördül, s a nagy vár tornyai ledőlnek


s ugy elpusztul minden ninivei,maga és apja s anyja, fi ais lányai, huga-öccse, nénje-bátyja,mint hajdan a Jeroboám családja.

S azontul, harmincnyolcból visszamenve,a napokat számlálja vala rendre,kiáltozván az Urhoz: „Halld, Hatalmas!Híres Bosszuálló, szavamra hallgass!Eküldtél engem, férgekhez a férget,kik ellenedre s fricskád nélkül éltek.Én inkább ültem volna itt a pusztán,sorvadva, mint ma, gyökéren és sáskánDe böjt s jámborság néked mint a pélva,mert vétkesek közt cinkos aki néma.Atyjafi áért számot ad a testvér:nincs mód nem menni ahova te küldtél.Csakhogy a gonosz fi ttyet hány a jóra.Lám, megcsufoltak, Egek Alkotója!Szolgádat pellengérre állitották,mert gyönge fegyver szózat és igazság.Nincs is itt haszna szépszónak s imának,csak harcnak és a hatalom nyilának.Én Jónás, ki csak a Békét szerettem,harc és pusztulás prófétája lettem.Harcolj velük hát, Uram, sujtsd le őket!Irtsd ki a korcs fajt s gonosz nemzedéket,mert nem lesz addig igazság, se béke,míg gőgös Ninive lángja nem csap az égre.”

S elmult egy hét, és kettő, három, négy, öt,és már a harmincnyolcadik nap eljött.Jött a reggel és a dél és az este:Jónás egész nap az ég alját leste.S már a láthatár elmerült az éjben,s egy árva ház sem égett Ninivében.

Negyedik rész

Mert látá az Ur, hogy ott egyik-másikszívben még Jónás szava kicsirázikmint a jó mag ha termőföldre hullott,s pislog mint a tűz mely titkon kigyulladt.S gondolta: „Van időm, én várhatok.Előttem szolgáim, a századok,fujják szikrámat, míg láng lesz belőle;bár Jónás ezt már nem látja, a dőre.


Jónás majd elmegy, de helyette jő más,így gondolá az Ur; csak ezt nem tudta Jónás,

s azért felette megharagudék,és mondta: Mikor ide kijövék,s azóta napról napra s egyre többenjöttek a városból kérdezni tőlem,kicsit gúnyolva, kicsit félve-bánva,hány nap van hátra még? S én számról-számraközlém pontossan. S most szégyenben hagytál!

Hazudtam én, és hazudott a naptár.És hazudott az Isten! Ezt akartad?Bünbánók jószándékát megzavartad.Hiszen tudhattam! Kellett volna tudni!Azért vágytam hajón Tarsisba futni...Mert te vagy aki fordít rosszat jóra,minden gonosznak elváltoztatója.De már az én lelkem vedd vissza tőlem,mert jobb nekem meghalnom hogysem élnem.

Tudnivaló pedig itt hogy kimenve,a városból Jónás, ül vala szembe,a város ellenébe, napkeletnek,árnyékban, mert egy nagylevelü töknekindái ott fölfutva egy kiszáradt,hőségtől sujtott fára, olyan árnyattartottak, ernyőt eltikkadt fejére,hogy azalól leshetett Ninivére,fátylában a nagy fények fonta ködnek.S örüle Jónás módfelett a töknek.

Aztán egy reggel, hajnaltájra, szerzetta nagy Uristen egy kicsinyke férget,mely a töknek tövét megrágta volnaés tette hogy indája lekonyulna,levele megpörögve kunkorodnas az egész tök elaszva szomorodna.

Oly vékonnyá fonnyadt, amily nagyra felnőtt:nem tartott többet sem árnyat sem ernyőt.

S akkor az Isten szerze melegets napkeleti szárasztó szelekets lőn hogy a nap hévsége megsütötteJónás fejét, és megcsapván, felettebágyadttá szédítette, ugyhogy immár

1 2 0 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S • 9 . É V F O L Y A M

ugy érzé, minden körülötte himbál,mintha megint a hajón volna; gyomrakavargott, és gyötrőn égette szomjas ezt nyögte csak: „Lelkem vedd vissza, kérlek,mert jobb már hogy meghaljak, semhogy éljek.”

S monda az Ur Jónásnak: „Lásd, valóbanméltán busúlsz s vádolsz-e haragodbana széleslombu, kövér tök miatt,hogy hűs árnya fejedről elapadt?”

S felelt, kitörvén Jónásból a méreg:„Méltán haragszom azért, mígcsak élek!”

És monda akkor az Isten: „Te szánoda tököt amely egy éjszaka támadts egy másik éjszaka elhervadott;amelyért kezed nem munkálkodott;amelyet nem ápoltál, nem neveltél,lombja alatt csak lustán elhevertél.

És én ne szánjam Ninivét, amelyévszázak folytán épült vala fel?melynek tornyai vetekedve kelnek?mely mint egy győztes harci tábor terjeda sivatagban, és utcái mintképeskönyv amit a történet irt,nyilnak elém? Ne szánjam Ninivénekormát mely lépcsőt emel a jövőnek?A várost amely mint egy fáklya égettnagy korszakokon át, és nemzedékekéltek fényénél, s nem birt meg velea sivatagnak annyi vad szele?Melyben lakott sok százszor ezer embers rakta fészkét munkálva türelemmel:ő sem tudta, és ki választja széjjel,mit rakott jobb-, s mit rakott balkezével?

Bízd azt reám, majd szétválasztom én.A szó tiéd, a fegyver az enyém.Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem.Ninive nem él örökké. A tök sem,s Jónás sem. Eljön az ideje még,születni fognak ujabb Ninivékés jönnek uj Jónások, mint e töknekmagvaiból uj indák cseperednek,s negyven nap, negyven év, vagy ezer-annyi,az én szájamban ugyanazt jelenti.”

E G Y B I B L I A I T Ö R T É N E T É S P A R A F R Á Z I S A 1 2 1


125. oldal

15 PERC

T/6.

Szövegfeldolgozás

Igy szólt az Ur, és Jónás hallgatott.A nap az égen lassan ballagott.Messze lépcsős tornyai Ninivéneka hőtől ringatva emelkedének.A szörnyü város mint zihálva roppanteleven állat, nyúlt el a homokban.

T a n á r i i n s t r u k c i ó : a tanulók csoportmunkában vizsgálják meg a szöveget. A csoporton belül 4-5 fő együtt dolgozik, a munka végén azonban szükség lesz 3 közzétevőre, akik majd el-mondják az osztálynak a feldolgozás eredményét (7. lépés).

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködési készség, megfi gyelőkészség, logikai készség, analógiás gondolkodás képessége, szövegértés

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : öt heterogén csoport


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik-technika

6. Dolgozzátok fel az olvasott szöveget csoportokban!

A) Hasonlítsátok össze az ószövetségi könyvet és a modern feldolgozást az alábbi szempontok alap-ján! Válaszaitokat a táblázatba írjátok!

a) Milyen kérdés áll a bibliai könyv és Babits művének középpontjában? (Ninive, a bűnös város vagy Jónás próféta?) Próbáljátok értelmezni a különbségeket!

b) Hányszor prófétál Jónás? Eredményes-e a prófétálása? Próbáljátok értelmezni a különbséget!

c) Hogyan fogadja Jónás, amikor a matrózok a tengerbe akarják dobni?

d) Mikor derül ki Jónás számára Isten döntéseinek oka?

e) Hasonlítsátok össze a két címet!

f) Mikor dől el Ninive sorsa?


K Ü L Ö N B S É G E K

B I B L I A B A B I T S M Ű

B) Vizsgáljátok meg, hogyan viselkedik Babits művében Jónás!

a) Mi vezérli Jónást?– az isteni parancs végrehajtásának kötelessége– a próféta elhivatottsága– félelem az Istentől– a hiúságEsetleg más motívumok?

b) Hogyan viselkedik Jónás? – Mint egy próféta, aki nehezen, de végül követi az Istent.– Mint egy gyáva ember, aki megretten a feladat súlyától.– Mint egy olyan ember, aki nem bízik magában.– Mint egy feladatához felnőni képtelen ember.– Mint egy olyan ember, aki kételkedik a feladat értelmességében.Vagy esetleg másként?

c) Összegezzétek: hogyan viszonyul Jónás a prófétasághoz? Hogyan jelenik meg ez a kettősség? Jónás próféta vagy antipróféta?

d) Mi az Úr döntéseinek magyarázata?– Az egész eljövendő történelem tudása ad emelkedettséget neki, hogy megbocsásson.– Kiszámíthatatlan, ígéreteit megmásítja.– Saját prófétáját cserbenhagyó, őket eszközként használó kényúr.– Mindenki egyaránt fontos neki, ezért menekül meg Ninive, ezért tanítja Jónást.Válaszaitokat a szövegből vett idézetekkel bizonyítsátok!

C) A Jónás könyvét a humor, az irónia és az önirónia hatja át. Ennek forrásai a mű nyelvében ke-reshetők. A mű nyelve hol régies (archaikus), emelkedett, patetikus, hol pedig az argóból szár-mazó kifejezések teszik hétköznapivá, szinte naturálissá az egyes szövegrészeket. Ez a kettősség végig jelen van a műben.Keressetek kifejezéseket a következő csoportokra! Melyik rétegből való kifejezések adják a mű iróniáját?


a) Emelkedett, patetikus stílus

– archaikus szavak:– elavult, múlt idejű alakok:

b) Hétköznapi, nyersebb kifejezések

– szokatlan jelzős szókapcsolatok („görcs hajósok”):– argószerű kifejezések („rühellé a prófétaságot”):– profán, nevetséges formák („csahos szókkal futok zargatni nyájad”):– naturalista kifejezések („Kényedre hányt-vet hánykódó vized / s nyálkás hus-záraiba zárt a Cet”):

D) Értelmezzétek a mű befejezését!

a) Olvassátok el újra a Negyedik rész végén a példázatot! Bontsátok elemeire a példázatban sze-replő párhuzamot! Írjátok le a saját szavaitokkal a tanulságot!

A TÖK NINIVE LAKOSAINAK ÉLETE

TANULSÁG:

b) A mű zárlatában Jónás hallgat. Az úr válaszára nincs felelet. A fi lozófi ai kérdésre nincs válasz. „Jónás akarata fölé az isteni állandóság borul”.Az utolsó hat sor látomásos kép a városról. Melyik szó teszi érzékletessé, expresszívvé ezt a képet? Miért?

E) Gyűjtsétek ki az Úr csodáit! A második csoda leírása rejt egy különleges párhuzamot Isten és Jónás között. Keressétek ki ezt a párhuzamot!

A CSODA HELYSZÍNE, KELETKEZÉSÉNEK CÉLJA KÖVETKEZMÉNYE

1. CSODA

2. CSODA

PÁRHU-ZAM:

3. CSODA


MEGJEGYZÉSEK A MEGOLDÁSOKHOZKülönbségek a két történetben

a) Babits művében Ninive lakói nem hallgatnak a próféta feddő szavára. Gúny és közöny fogadja Jónás jóslatát, ezért indokoltnak tűnik Jónás későbbi keserű kifakadása az Úr ellen.b) A babitsi műben kétszer prófétál Jónás, mégsem hallgatnak rá, mégsem térnek meg a szavá-ra.c) Az elbeszélő költeményben a matrózok tengerbe akarják dobni a prófétát, először azért alku-dozik, hogy maradhasson, másodszor azért, hogy a szárazföldre tegyék ki, hogy békében élhes-sen.Jónás és az Úr vitáját, játszmáját olvassuk Babits művében. Az elbeszélő költemény megközelíthető a küldetéstudat alakulása felől is. Jónás először ellensze-gül az Úr akaratának, majd megvilágosodása után vállalja a ráosztott szerepet, de a célhoz érve eltúlozza feladatának a jelentőségét. Az Úr csak a prédikációt kéri tőle, nem kéri a prédikáció beteljesítését. Vagyis Jónás az Úr eszköze. A „szó tiéd, a fegyver az enyém./ Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem.” Tehát a prófétaszerep a puszta szóval egyenlő. Jónás rosszul értelmezi a saját szerepét. Bibliai metaforával értelmezve: a pásztor és a bárány viszonya adja a mű alaphelyzetét. (Második rész)A mű 3. szereplője az elbeszélő. A történet az ő nézőpontjából értelmezhető.A nyelvezetben megnyilvánuló irónia adja a bibliai Jónás történeti aktualitását, lehetőségét. Ba-bits a bibliai történetet újraírja, s egyben ironikusan aktualizálja, önmagára vonatkoztatja.A mű keletkezése: Babits 1938-ban súlyos operáción esett át, s ezután vetette papírra a Jónás könyvét. A Nyugat 1938. szeptemberi számában jelent meg először. A beteg költő egész Európa és hazája pusztulásától rettegett ebben a történelmi helyzetben. Ebben a korban is felvetődött az írástudók felelősségének a kérdése. Mit tehet a költő, a művész a nehéz történelmi helyzetben? (1) ”A világveszélyre felriasztó harsonahang vagy sziréna, mellyel a holtakat is felkelti Alderán. A szökött próféta mögött ott az önarckép, a bibliai történet mögött az aktuális világtörténelem… Hallatlan költői erővel markolja egybe Babits az aktuális politikai mondanivalót a külön rábízott küldetéssel, a lét-líra manifesztálásával. Az önarckép mögött ott van az alak-más, az aktuális mö-gött a bibliai történet egzisztenciális költészete, a mítosz.”(2) „Ninive pusztulása tehát elhalasztódik, a világvége elmarad. Jónás kudarca nem más, mint Babits reménye. Egészen egyszerű, földi reménye vagy magyar reménye a háború tűrhető átvé-szelését illetőleg. Meg egy kicsivel több is: az emberi lét, a lét, az egzisztencia valamely át nem látható megoldhatóságába vetett, szorongó bizalom. Jónás istene főképp a Talán. Mivel a bölcselő százszor jut arra az alapgondolatra, hogy fi lozófi ai kérdéseire nincs felelet, az emberi egzisztencia paradox, érték-feltételezései illúziók, Babits-bölcselő is eljut eddig, de hányszor, már kezdettől fogva, hogy aztán, egy váratlan, szabálytalan oldal-lépéssel kijusson a szorítóból, ahol csak ütni lehet. Verset ír tudniillik, ilyen módon fordítva át a kétségbeesést a katarzisba. »Így szólt az Úr, és Jónás hallgatott.« Hallgatott. Ez a hallgatás, bár korántsem csupa boldog engedékenység a kudarc után, mégsem csak keserű, letorkolt némaság. Hanem. Hanem a Talán nagyobb igéinek legaláb-bis meghallgatása. A fi lozófi ai »hátha« és a költő-emberi mégis-remény kvázi-néma megnyílásaa sorok között. Ami egyébként a babitsi versívekben kezdettől fogva feltűnik.” (Nemes Nagy Ág-nes: A hegyi költő, Kairosz Kiadó, 1998)



130. oldal

15 PERC

T/7–8.Közzététel és önértékelés


Az előző órán a csoportok egy-egy szempont szerint megvizsgálták a Jónás könyvét. Az óra első felében ennek közzétételére kerül sor.

A közzétételre a csoportból 3 tanulót jelöljünk ki (vagy jelöljenek ki ők maguk):

1. tanuló előadja a feladatokra a megoldásokat;

2. tanuló jegyzeteket készít a táblára;

3. tanuló bizonyító erejű idézeteket olvas fel.

A csoportok közzétételei után a tanulók véleményt formálhatnak az elhangzottakról és a közzé-tételről a tankönyvi önértékelés (T/8.) segítségével.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködési készség, megfi gyelőkészség fej-lesztése, logikai készség, kifejezőkészség, önrefl exió

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az előző csoportok, egész osztály

M u n k a f o r m á k : csoport és frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csoportmunka eredményeinek bemutatása, közzététele

7. Minden csoport válasszon ki három tagot, akik közzéteszik a csoportmunka eredményét a következő munkamegosztás szerint:

az 1. tanuló előadja a feladatokra a megoldásokat;az 2. tanuló jegyzeteket készít a táblára;az 3. tanuló bizonyító erejű idézeteket olvas fel.A többi csoport jegyzeteljen!

8. Töltsétek ki a csoportmunkára vonatkozó, önértékelő kérdőívet!

KÉRDÉSEK IGEN NEM

Megosztottuk egymás közt a feladatokat?

Tájékoztattuk a többi csoportot a feladatról?

Logikusak és világosak voltunk?

Lényegre törekedtünk?

Voltak hiányosságaink? (Kiegészítették munkánkat más csoportok vagy a tanár?)

Törekedtünk kapcsolattartásra a hallgatósággal?

•

•

•



131. oldal

10 PERC

T/9.

„Mert vétkesek közt cinkos, aki néma”

Áttekinthető volt a táblavázlatunk?

A csoportban dolgozott leghatékonyabban a jó teljesítményért,

volt a legegyüttműködőbb,

egyeztette és szervezte a munkánkat,

nagyon jó ötletekkel segített,

magyarázata volt a legvilágosabb, legkövethetőbb.

Csoportunk jól csinálta: A csoport munkájában problémát okozott: Hogy jobban dolgozzunk, jobban kell fi gyelnünk:


A tanulók vitassák meg a szállóige jelentését, erkölcsi ítéletét, aktualitását, 1939-es aktualitását!

Csoportokban gyűjtsenek érveket a szállóige jelentése mellett vagy ellen, majd a csoportok vitas-sák meg egymással álláspontjukat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködési készség, vitakészség

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az előző csoportok


M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, meggyőzés, vita

9. „Mert vétkesek közt cinkos, aki néma” Vitassátok meg a szállóigévé lett mondat jelentését, erkölcsi ítéletét, 1939-es aktualitását! Gyűjtsetek érveket a szállóige jelentése mellett vagy ellen, majd a csoportok vitassák meg egy-

mással álláspontjukat!

•

•



131. oldal

15 PERC

T/10.Jónás imája

T a n á r i i n s t r u k c i ó : a Jónás imája című verset közösen olvassuk és értelmezzük a meg-adott kérdések mentén.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemzési készség, megfi gyelő készség, logikai készség, kifejezőkészség



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felolvasás, tanári kalauz

10. Olvassátok el Babits Jónás imája című költeményét, majd keressetek választ közösen az aláb-bi kérdésekre!

a) Ki a vers beszélője: Jónás vagy a költői én?

b) Milyen kérdésekre keresi a választ (szeretne választ találni) a vers beszélője?

c) Milyen közös vonásokat mutat a vers Jónás próféta küldetése, illetve Babits költői feladata és magatartása között?

d) Milyen szerkezeti részekre tagolható a vers? Milyen grammatikai elem segít a két rész felismerésében?

e) Hasonló szóáradatra hol találunk példát a Jónás könyvében?Mi a funkciója ennek az expresszív megjelenítésnek?

f) Milyen a mű verselése?

JÓNÁS IMÁJA

Hozzám már hűtlen lettek a szavak,vagy én lettem mint túláradt patakoly tétova céltalan parttalans ugy hordom régi sok hiú szavammint a tévelygő ár az elszakadtsövényt jelző karókat gátakat.Óh bár adna a Gazda patakomsodrának medret, biztos útakonvinni tenger felé, bár verseimcsücskére Tőle volna szabva rim



133. oldal

15 PERC

T/11.

A prófétaszerep dekonstrukciója

Alternatív feladat

előre kész, s mely itt áll polcomon,szent Bibliája lenne verstanom,hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdanbujkálva, később mint Jónás a Halbanleszálltam a kinoknak elevensüket és forró sötétjébe, nemhárom napra, de három hóra, háromévre vagy évszázadra, megtaláljam,mielőtt egy mégvakabb és örökCethal szájában végkép eltünök,a régi hangot s, szavaim hibátlanhadsorba állván, mint Ő sugja, bátranszólhassak s mint rossz gégémből telikés ne fáradjak bele esteligvagy míg az égi és ninivei hatalmakengedik hogy beszéljek s meg ne haljak.

MEGOLDÁSa) A költő utólag, mintegy utószóként írta a Jónás könyvéhez a Jónás imáját. A vers beszélője Jó-nás, majd egy hasonlattal bizonyossá válik, hogy a költői én azonos a prófétával. A „Gazdához” intézett fohászászban költészetének megújulásáért könyörög a költői én. c) A közös sors: a küldetés elől elmenekülő próféta, aki leszállt a „kínoknak eleven süket és forró sötétjébe”, most már bátran és nem bujkálva kíván megszólalni. A közeli haláltudat is sürgeti, hogy amíg teheti, addig szóljon. A Gazda sugallatára váró költői én fohászkodik a megszólalásért. d-e) A vers két mondatból áll, mely a szerkezetet is tagolja. Az első hatsoros egység: Jónás pana-sza a régi szavak hűtlensége miatt.A második 20 sor egy áradó versmondat, melyben a költő bizakodást, reményt fogalmaz meg. Hasonló szóáradatot olvashatunk a Jónás könyvének harmadik részében is, mikor Jónás megát-kozza Ninive lakóit, és elmenekül a bűnös városból. f) A versforma: páros rímű, jambikus sorokból álló költemény.

T a n á r i i n s t r u k c i ó é s m e g o l d á s

A Petri-vers olvasása és értelmezése.

A próféta-költő magatartást, talán épp a prófétaszereppel való szembehelyezkedést, annak le-bontását olvashatjuk Petri György versében. A vers alaphelyzete az apostolok elhívatásának jele-netét idézi fel: „...én emberek halászává teszlek benneteket.” Mt4:19

•

•


A próféta elhivatott, ám magányos. Hiányzik a cél, a távlat megfogalmazása, a kiválasztottság tartalma. A próféta-lét groteszk, a féreg-lét beszűkült, egy sejtetett pusztulásba csap át. A horog-ra tűzött kukac groteszk képe a messiási lét is egyben. A megváltás-képet épp az ellenkezőjére fordítja, komikussá, alantassá színezi, és el is utasítja a szerepet, bár csak feltételes módban.

Petri verse követi az ima szerkezetét, megtartja az istenhez szólás beszédhelyzetét. Formája sza-badvers, a próza felé közelít, távolodik a lírai hagyományoktól.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködési készség, szövegértés


M u n k a f o r m á k : frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés

11. Olvassátok el Petri György versét, majd beszéljétek meg az alábbiakat!

a) Milyen költői magatartás jelenik meg a versben?

b) Figyeljétek meg, hogyan jeleníti meg a szöveg a Biblia ismert motívumait!

c) Milyen groteszk képben jelenik meg a próféta?

d) Milyen műfajhoz áll közelebb a vers? (Gondoljatok a megszólítottra!)

e) Mi a vers formája?

f) Milyen képekkel érzékelteti a teljes kiábrándultságot?

PETRI GYÖRGY: [ZÁRÓVERS]

•

•

Horgodra tűztél, uram. Huszonhat éve kunkorodok, tekergekcsábosan, mégsem feszült ki a zsinór.Nyilvánvaló,

hogy a folyódban nincs hal.Ha mégis remélsz,válassz más kukacot.Szép volt kiválasztottnak lenni.De most már szeretnékszárítkozni, mászkálni a napon.



133. oldal

5-10 PERC

T/12.

Esszéírás

(vagy házi feladat)

T a n á r i i n s t r u k c i ó : a Petri-vers inspirálhatja a tanulókat a véleményformálásra, de ha azt elhagyjuk, akkor is csináltassuk meg ezt a refl ektáló feladatot. Nagyon jó, ha jut idő a vitára is!

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, véleményformálás, vitakészség



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rövid esszé, vita

12. Írj kétperces esszét arról, hogy napjainkban miért veszítette el a közösség nevében szólás a hitelét, jelentőségét!Vitassátok meg álláspontjaitokat!


135. oldal

5 PERC

T/2.

Különös cím


135. oldal

5-7 PERC

T/1.

Mi is a novella?!

7. EGY MODERN EVANGÉLIUMI PARAFRÁZIS BODOR ÁDÁM: EGY ROSSZ KINÉZÉSŰ EMBER

A BIBLIA ÉS A KÖLTÉSZET

3 óra


A lépés első fázisában – pármunkában – azt a feladatot kapják a tanulók, hogy gyűjtsék össze a műfajról való ismereteiket. A megbeszélés során erre is támaszkodhatnak.

A beszélgetés célja, hogy a tanulókkal röviden felidéztessük, amit a korábbi években az elbeszélő műfajokról tanultak. Csak rövid táblai vázlat, jegyzet szükséges hozzá.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tanult ismeretek mozgósítása, együttműködés


M u n k a f o r m á k : frontális munka, pármunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított beszélgetés, felidézés

1. Gyűjtsétek össze, hogy mit tudtok a novelláról mint műfajról! Készítsetek néhány pontos vázlatot ismereteitekről!


A cél az, hogy az olvasói várakozás, előzetes elvárás jellegét felmérjük. A tanulók azt a feladatot kapják, hogy a szöveg ismerete nélkül, pusztán a cím ismeretében „jósolják meg”, hogy miről fog szólni a szöveg, mit várnak a szövegtől a cím alapján.

A történet elolvasása után érdemes röviden visszatérni e feladathoz, s megbeszélni, hogy „jósla-taik” hogyan váltak, avagy nem váltak be.

•

•

•

•



135. oldal

4 + 6 PERC

T/3.

A novella felolvasása

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs képesség, tanult ismeretek mozgó-sítása



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : jóslás, irányított beszélgetés

2. Jóslás Mielőtt elolvasnánk a szöveget, fogalmazd meg elvárásaidat a cím alapján! Írd le, hogy mi jut eszedbe erről a címről: Egy rossz kinézésű ember, és fogalmazd meg, hogy mit

vársz ennek alapján a szövegtől („miről szólhat ez a történet?”)!


A tanulók feladata, hogy az elbeszélés felolvasása alatt jelöljék a szöveg egységeit, fordulópontja-it, húzzák alá a kulcsszavakat, fő motívumokat.

A felolvasás után egy rövid megbeszélés során ellenőrizni kell a feladat elvégzését, illetve tisztázni kell a kérdéseket. Egy-két szót nyílván előre érdemes tisztázni: kombinát (mezőgazdasági és ipari tevékenységet is folytató szocialista nagyüzem); macskaköves út, ökrös szekér, örmény.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fi gyelem-koncentráció, lényegkiemelés


M u n k a f o r m á k : frontális és egyéni

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári felolvasás, gyűjtőmunka, irányított beszélgetés

3. Az elbeszélés felolvasása alatt jelöljétek be a szövegegységeket (elbeszélői szövegrészek, párbeszédek), és húzzátok alá a szövegben gyakran ismétlődő szavakat, szókapcsolatokat (kulcsszavak, motívumok)! Jelöljétek meg azokat a részeket is, melyek – véleményetek szerint – a történet fordulópont-jai, fontos eseményei!

Bodor Ádám (1936, Kolozsvár –) a kortárs magyar irodalom egyik markáns alakja. Első munkái az 1960-as évek végén jelentek meg (A tanú, 1969), 1982 óta él Magyarországon. Munkásságát több díjjal is jutalmazták (A Román Írószövetség díja, József Attila-díj, Márai Sándor-díj). Elbeszéléseket, regényeket ír, de művei rádiójáték formájában is elhangzottak, illetve fi lmek is készültek műveiből

•

•

E G Y M O D E R N E V A N G É L I U M I P A R A F R Á Z I S . . . 13 3

(Bacsó Péter: A borbély; Fábry Zoltán: Plusz-mínusz egy nap, Utasemberek; Gothár Péter: A rész-leg ). Elbeszéléseinek, regényeinek világa különös, olykor szürreálisnak, netán kafkainak tűnő, miköz-ben gyakran nagyon is valóságos helyszíneken, terekben játszódnak. Művei szorosan kötődnek a szer-ző élethelyszíneihez, elsősorban szülőföldjéhez és annak történelméhez, de nem az erdélyi szépírói hagyományok nyomát követve. Nem a csodálatos erdélyi tájak, nem a vonzó, történelmi városok, nem a székely emberek tragikus, de életvidám sorsa az, amit Bodor műveiben fellelhet az olvasó. A regényekben, novellákban feltáruló világ tele van feszültséggel, szenvedéllyel, félelemmel, kiszolgál-tatottsággal. Különös – egyik méltatója szerint – „küszöb alatti” világ sejlik fel a sokszor rejtélyes, olykor álomszerű történetekben. Fontosabb munkái: Plusz-mínusz egy nap (elbeszélések, 1974), Milyen is egy hágó (elbeszélések, 1980), A Zangezur hegység (elbeszélések, 1981), Az Eufrátesz Babilonnál (novellák, 1985), Sinistra körzet (egy regény fejezetei, 1992), Az érsek látogatása (regény, 1999).

EGY ROSSZ KINÉZÉSŰ EMBER

A rossz kinézésű ember egy nyárvégi napon, délután tűnt fel a kisvárosban. Az állomás felől közele-dett, de nem az ingázókkal, hanem valamivel később, a távolsági gyorssal érkezhetett, amelyik csak a nyári menetrend szerint áll meg ezen az állomáson.

A távolsági gyorsról egyébként itt kevesen szállnak le, legtöbbször aktatáskás mérnökök vagy va-lamiféle szakértők, akik egy-egy éjszakára megszállnak a kombinát vendégszobájában, aztán eltűn-nek, mielőtt a helybeli lányokkal összebarátkoztak volna.

A rossz kinézésű ember aktatáska nélkül közeledett fölfelé a rövidke főutcán. Nem volt benne semmi szakemberes vagy mérnökös, készruha-üzletből való, nagyobb termetre szabott nyári öltönyt viselt, zsebében dudorodott holmija, miegymás, amit az útra magával hozhatott. Ez az öltöny sötét-kék volt, hozzá talán szükségből választott túl világos cipők, s mérsékelt polgári ízléssel kockázott szürke ing. Az, ami kinézését, tulajdonképpen kellemetlenné tette, a vállai közé süppedt, sötétkék gallérnál kezdődő, széles, kerek feje volt. Világos, seszínű arcával, a keskeny homlokából laposan hát-rasimuló hajával leginkább halra emlékeztetett. Halarcú ember sötétkék, bő nyári öltönyben, világos cipővel, ez valahogy nem ment. Legtöbben utána is néztek.

Rossz kinézése ellenére az idegen egyelőre ártalmatlannak látszott. Egész délután az utcákat rót-ta, mintha ki akarná őket tapasztalni. Mintha valami köze lett volna a boltíves kapuk mohos tövéhez, az utca macskaköves medréhez, melyet a város mint műemléknek tekinthető útburkolatot szívesen tűrt meg a zajos bejáró ökrös szekerek alatt. Az idegen, miközben valakit kikerült, oly szomjasan me-redt arcába, mintha elveszett testvérét keresné benne. De senki nem hasonlított hozzá a városban. Errefelé bozontos, barna örmények laktak valamivel világosabb gyermekeikkel, az idegen pedig fehér volt és sima.

Másnap újra föltűnt, halszerű merev arcával végigjárta a várost és mindenkinek belebámult az arcába. Egy alkalommal kezében virággal is látták, de nem derült ki, melyik ház asszonyához készül ebédre és hol tölti éjszakáit.

– Ki a fene lehet? – kérdezte valaki egy ablakból, valakitől, aki egy másik ablakból bámult ki az utcára.

– Én nem tudom – mondta a másik, hangjában enyhe rosszallással. – Nem tudom, de nincsen valami jó feje, az biztos.

– Az. Nem valami jó fej – mondta az előbbi. És ennyiben maradtak.A harmadik napon, hét végén, hallani lehetett, hogy a rossz kinézésű idegen estelente kapuzárás-

kor a temetőből távozik, éjszaka pedig sétákat tesz a városból kivezető országúton, amerről a langyos szél hullámaival érkezik az ablakok alá a békabrekegés.



137. oldal

10–15 PERC

T/4.

Szövegelemzés

Még aznap este el is utazott. A kis állomáson ácsorgók közül többen ráismertek, hogy ő a halarcú idegen. Némi meglepetést mégis hangjával keltett. Alázatos, meleg és mély zengésű volt, amint meg-váltotta a jegyét. Röviddel ezután valaki az ácsorgók közül azt állította, hogy ő maga látta, amint virágot helyezett az Adorján házaspár sírjára.

– Az Adorján fi ú lesz – mondta erre valaki.– Az lehet – bólogattak a többiek. – Az lesz.Megegyeztek abban, hogy az Adorján házaspár sírja volt a legelhanyagoltabb az egész temetőben,

de ez az Adorján fi ú most végre megemberelte magát. Életükben nem nagyon bírta a szüleit, s azok sem igen kedvelték, mivel nem volt a legsikerültebb gyermek. De most már ő is öregedni kezdett, és íme, megbocsátott az öregeknek. Szó, ami szó, ilyen arccal próbára tehette a szülői szeretetet, pedig úgy látszik, nem rossz fi ú, nem, nem.

Ezalatt befutott az esti távolsági gyors, s az idegen elrobogott vele. Aztán az ácsorgók is szétszé-ledtek s vacsoránál családonként megbeszélték, hogy itthon járt az Adorján fi ú, az, amelyiknek olyan halarca van.

Csak az öregek hallgattak, mint mindig, korán nyugovóra tértek a régi város régi szokásai szerint, mert igen jól tudták, hogy az Adorján házaspárnak – bármennyire is törekedtek erre annak idején – nem volt gyermeke.


A cél az, hogy az elbeszélést közös megbeszélés, vita során megpróbáljuk röviden elemezni, értelmezni. Az értelmezés során a hagyományos szempontok kerüljenek előtérbe: az elbeszé-lő, az elbeszélés módja, tér, idő, cselekmény, események, szereplők, fordulópontok. Alternatív megoldásként vagy a kérdéseket kiegészítve a táblázatok segítségével is megoldható a novella értelmezése. A táblázatok kitöltése (is) közösen végzendő feladat.

A novellát először a bibliai kód felhasználása nélkül értelmezzük. A TÖRTÉNET IDEJÉNEK ÉS HELYSZÍNÉNEK vizsgálatából indulhatunk ki. Már itt feltűnik a pontosság, a konkrétumok, a tár-gyi részletek és a meghatározatlanság, a talányosság különös együttélése. Az idegen „a távolsági gyorssal érkezhetett, amelyik csak a nyári menetrend szerint áll meg ezen az állomáson”, azt azonban, hogy hová, melyik kisvárosba is érkezett, nem tudhatjuk meg. A kisvárosban „kombi-nát” van, másrészt medresre taposott macskaköves utcák mentén „boltíves kapuk” állnak. Az idegen feltételezett neve, az Adorján alapján magyar vagy legalábbis magyarok lakta városra gondolhatnánk, de az elbeszélőtől arról értesülünk, hogy „Errefelé bozontos, barna örmények laktak”.

„Bodor fölényesen ábrázolja az evidenciát és a közhelyszerűt titokkal teljesnek és érthetetlen-nek”, novelláiban „a valóság mint krimi” jelenik meg (Balassa Péter). Természetesen az ingázók, a kombinát, az idegen öltözéke, a városközpontba bejáró ökrösszekerek, a városvezetés menta-litása (a macskaköveket „mint műemléknek tekinthető útburkolatot szívesen” tűrik meg) összeté-veszthetetlenül kelet-európai atmoszférát hoz létre.

•

•

•


Tárgyszerű pontosság és talányosság kettőssége jellemzi a FŐSZEREPLŐ „JELLEMZÉSÉT” is. Erre irányul az elemzés következő kérdése. Ruhájáról, cipőjéről részletes leírást kapunk, ugyanakkor neve, származása, társadalmi hovatartozása, látogatásának célja mindvégig homályban marad. Fejének leírása is látszólag nagyon konkrét, ugyanakkor bizonyos elemei nehezen vizualizálhatók, csak látszólag pontosak és képszerűek: „Az, ami kinézését tulajdonképpen kellemetlenné tette, a vállai közé süppedt, a sötétkék gallérnál kezdődő, széles, kerek feje volt. Világos, seszínű arcá-val, a keskeny homlokából laposan hátrasimuló hajával leginkább halra emlékeztetett.”

A szöveg talányosságának és a történet alapkérdésének (Ki is ez a látogató?) megbeszélése után áttérhetünk a SZERKEZET VIZSGÁLATÁRA. Önálló tanulói munkában vagy pármunkában egy-részt ismétlődő szavakat (kulcsszavakat), motívumokat, másrészt szerkezeti-logikai ismétlődése-ket kerestetünk. Ha nehezen jön a válasz, célszerű felolvasni a novella elejének első két és fél bekezdését, a feltételezés (skatulya, séma) és a cáfolat kiemelésével: az idegen az állomás felől jön, azaz ingázó lehetne, de nem ingázó, mert később érkezett. Arról a vonatról szállt le, amely-ről a mérnökök szoktak, tehát lehetne a kombinátba látogató mérnök, de nem az, ugyanis nincs aktatáskája. A novella egésze is erre a FELTÉTELEZÉS-CÁFOLAT LOGIKÁRA ÉPÜL, hiszen ez tér vissza az Adorjánék fi a/Adorjánéknak nem volt fi uk fordulatpárban is.

Az elbeszélő mindig valamilyen a városlakók által megszokott, ismert, azonosítható vonáshoz képest, az ettől való eltéréssel jellemzi a látogatót. A „fi lozofi kus” – vagy ha tetszik morális vagy pszichológiai – értelmezési szinten a novella arról szólhat, hogy az ember a valóságot, a jelenségeket s ezen belül embertársait mindenáron valamilyen skatulyába, értelmezési sémába akarja gyömöszölni. Noha a va-lóság – akárcsak az irodalmi művek – mindig gazdagabb és illékonyabb, mint a mi sémarendszerünk. A szöveg egyik vezérmotívuma a gyanakvás, az idegentől, az ismeretlentől, a másságtól való félelem („Rossz kinézése ellenére az idegen egyelőre ártalmatlannak látszott.”).

Érdemes kitérni az elbeszélő és a városlakók nézőpontjának (látókörének és értékelési pozíció-jának) viszonyára, illetve a műben feltételezett-teremtett olvasó (implied reader) és a városlakók látókörének viszonyára. (Az elbeszélői nézőpont fogalma mellé már korábban bevezettük a látó-kör és az értékelési pozíció = ideológiai nézőpont kategóriáit.) Az elbeszélő és az olvasó szinte mindvégig a városlakók nézőpontjából látja az idegent, bennünk is ugyanaz a kíváncsiság és bosszúság munkál, mint a városlakókban: ki a csuda ez a rosszarcú fi ckó? A kíváncsiságban való azonosulásnak azonban a novella csattanójánál vége szakad: az elbeszélő többlettudásával („az Adorján házaspárnak (...) nem volt gyermeke”) mintegy a városlakók és az olvasó közé lép.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, szövegelemzés, véleményalkotás, kritikai képesség, vitakészség



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított beszélgetés, táblázatok

4. Elemezzétek a novellát közösen a megadott kérdések, illetve a táblázatok segítségével!

(1) Beszéljétek meg a kérdéseket!

a) Ki lehet a történet elbeszélője, mit tudunk róla? Hogyan jellemeznétek az elbeszélés módját? Van-e ennek valamilyen jelentősége?

•

•

•

•


b) Melyek a szöveg leggyakrabban ismétlődő szavai, motívumai?

c) Kik a történet fontos szereplői? Ki lehet a titokzatos idegen? Miért emeli ki az elbeszélő az örege-ket a városka lakói közül?

d) Miért fogadják a város lakói rossz érzéssel az idegent?

e) Milyen fogalompárokkal, ellentétpárokkal tudnátok rendszerezni, általánosítani a „rossz kinézé-sű” jellemzését? Gyűjtsétek össze jellemzőit!

f) Milyen emberi gyarlóságról, szükségletről szól ez a novella? Mit mond a valóságról, a megismer-hetőségről?

g) Hogyan értelmezhetők az idegen cselekvései? Ti hogyan reagálnátok ezekben a helyzetekben? Mi az, amit nem tesznek meg az emberek, és vajon mi lehet ennek a magyarázata?

h) Véleményetek szerint miért (és honnan) jött ide az idegen, és miért (és hová) megy el? Sikeresnek vagy sikertelennek nevezhető-e ittléte, és miért?

(2) Töltsétek ki a táblázatokat!

a) Probléma: Ki ez a rossz kinézésű idegen?

FELTÉTELEZÉS CÁFOLAT

1. ingázó (vonattal érkezett) 1.

2. mérnök 2.

3. Egy asszonyt látogat. 3.

4. Az Adorjánék fi a. 4.

b) Ellentétpárok rendszere

A fentiek – a feltételezések és cáfolataik – ellentétpárokként is leírhatók.

ingázó ↔

mérnök ↔

Adorjánék fi a ↔

sötétkék öltöny ↔

fehér és sima ↔

idegen ↔

rossz kinézés ↔


c) Elvontabb ellentétpárok

ismerős ↔

megszokott ↔

átlagos ↔

skatulya, séma ↔

szerep, társadalmi helyzet ↔

d) Kettősség a stílus szintjén

RÉSZLETEZŐ, APRÓLÉKOS LEÍRÁ-SOK

↔ HOMÁLY, TITOKZATOSSÁG, TALÁNY

A vonat érkezésének ideje ↔

A macskaköves főutca leírása ↔

A rossz kinézetű ruhájának leírása ↔

MEGOLDÁS (TÁBLÁZATOK)Probléma: ki ez a rossz kinézésű idegen?

FELTÉTELEZÉS CÁFOLAT

1. ingázó (vonattal érke-zett)

1. Későbbi vonattal érkezett, mint az ingázók.

2. mérnök 2. Más a külseje, mint a mérnököknek – nincs aktatáskája.

3. Egy asszonyt látogat. 3. Nem tudni, kit, s hogy hol tölti az éjszakát.

4. Az Adorjánék fi a. 4. Adorjánéknak nem volt fi uk.

Ellentétpárok rendszere

A fentiek – a feltételezések és cáfolataik – ellentétpárokként is leírhatók.

ingázó ↔ későbbi vonattal ékezett, mint az ingázók

mérnök ↔ külseje nem mérnökös, nincs aktatáskája, dolgai a zsebéből dudo-rodnak ki



141. oldal

10 PERC

T/5.

„Jelképtár”

Adorjánék fi a ↔ Adorjánéknak nem volt fi uk

sötétkék öltöny ↔ világos cipő

fehér és sima ↔ bozontos, barna örmények

idegen ↔ mintha köze lett volna a boltíves kapuk mohos tövéhez, mintha elve-szett testvérét keresné

rossz kinézés ↔ alázatos, meleg és mély zengésű hang

Elvontabb ellentétpárok

ismerős ↔ idegen

megszokott ↔ szokatlan

átlagos ↔ eltérő, más

skatulya, séma ↔ valóság

szerep, társadalmi hely-zet

↔ ember (személy)

Kettősség a stílus szintjén

részletező, aprólékos leírások ↔ homály, titokzatosság, talány

A vonat érkezésének ideje ↔ Melyik évben járunk?

A macskaköves főutca leírása ↔ Mely ország mely városáról van szó?

A rossz kinézetű ruhájának leírása ↔ Nem tudunk semmit a halarcú származásáról, tár-sadalmi helyzetéről, kilétéről. A „seszínű” arc is ne-hezen meghatározható, nehezen képzelhető el.


A beszélgetés célja, hogy a felsorolt jelképek segítségével, az azokról folytatott beszélgetéssel egyrészt felidéztessük Jézus alakját, illetve értékeljük, értelmezzük e sokféle jelentést.

Szót kell ejteni arról, hogy amennyiben ezek a szavak motívumokként szerepelnek egy szöveg-ben, akkor milyen dekódolásra késztetik, késztethetik a befogadót. Esetleg érdemes arra is időt

•

•


szánni, hogy összegyűjtessünk a tanulókkal néhány olyan művet, amelyekben emlékeznek ezek-re a motívumokra, fogalmakra.

Azt is tisztázni kell, hogy mikor, milyen szövegkörnyezetben, szituációban (pl. fi lmek esetén) tölthetnek be utaló, evokatív, alluzív szerepet ezek a szavak, fogalmak. A felsorolás tetszés szerint bővíthető.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a tanult ismeretek mozgósítása, asszociatív ké-pesség, összefüggések felismerése



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított beszélgetés, felidézés

5. A keretes szövegben felsorolt motívumok, jelképek megismerése és a beszélgetés során gon-dolkodjatok az alábbi kérdéseken!

a) A felsoroltak mindegyike Jézus jelképe. Értékeljétek, értelmezzétek e sokféle jelentést! Mi lehet a magyarázata ennek a szerteágazó jelképiségnek?

b) Milyen dekódolásra késztetik, késztethetik a befogadót ezek a szavak, ha motívumokként jelen-nek meg egy szövegben?

c) Gyűjtsetek össze néhány olyan művet, amelyekben emlékeztek ezekre a motívumokra, fogal-makra!

d) Véleményetek szerint mikor, milyen szövegkörnyezetben, szituációban (pl. fi lmek esetén) tölthet-nek be utaló szerepet ezek a szavak, fogalmak?

KRISZTUS JELKÉPEI

1. HAL – az ógörög ikhthüsz (hal) szó betűiből = Ieszusz Khrisztosz Theu Hüiosz Szótér = Jézus Krisz-tus, Isten fi a, Megváltó;

2. KARD – az ítélkező Krisztus (az utolsó ítélet képzőművészeti ábrázolásain Krisztus bal kezében mint a büntetés eszköze);

3. LILIOM (VIRÁG) – az ítélkező Krisztus (az utolsó ítélet képzőművészeti ábrázolásain Krisztus jobb kezében mint a kegyelem eszköze);

4. KEHELY (SERLEG) – Krisztus vérét tartalmazza (áldozás, úrvacsora) – az utolsó vacsora emlékezetére –, a hit attribútuma, a keresztény hűség szimbóluma; szent kehely, melyben Aramithiai József felfogta Krisztus vérét (a szent grál);

5. KENYÉR (KOVÁSZTALAN KENYÉR, OSTYA) – Krisztus teste (áldozás, úrvacsora vételekor) az utolsó vacsora emlékezetére, az új szövetség jelképe;

6. BOR – Krisztus vére (áldozás, úrvacsora vételekor) az utolsó vacsora emlékezetére, az új szövetség jelképe;

7. KERESZT – a megfeszített Krisztus, illetve Krisztusnak a bűn és halál felett aratott győzelmét jelképezi;8. SZÍV – a megváltó Krisztus jelképe, aki az emberek bűneiért szenvedett (Jézus példabeszédeiben is

gyakran előfordul, például a hegyi beszédben: „Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják Istent”), de jelképezi Isten országát is; a lángoló szív a vallásos lelkesedést szimbolizálja, a töviskoszorús szív a jezsuita rend jelképe;

9. BÁRÁNY – Isten báránya (latinul: Agnus dei) = Krisztus, aki elveszi a világ bűneit, utal az ószövet-ségi áldozati bárányra (Mózes törvényei), s Krisztus áldozatára az emberek bűneiért; a Jelenések

•



143. oldal

5–10 PERC

T/6.

Egy parafrázis? A Biblia mint kód

könyvében is említődik – mint az ítélő Krisztust megtestesítő jelkép; a magyarországi református egyház címerében is szerepel;

10. OLAJ – a héber eredetű Messiás szó jelentése „felkent” (szent olajjal megkent), arra vezethető vissza, hogy az uralkodókat, papokat olajjal kenték meg – megszentelés, felszentelés, de a keresztelés szertartásában is ez a szerepe. Az evangéliumokban (Márk, Máté, János) Jézus olajjal való megkenése egy vacsora során történik (Lázár testvére, Mária keni meg Jézus lábát) – ehhez kapcsolódik a kato likus egyház szentsége, az ún. utolsó kenet is;

11. PÁSZTOR – Krisztus a „jó pásztor”, az emberek közössége a nyáj, később Krisztus földi helytartójá-nak – pápa –, illetve tulajdonképp az egyházi személyeknek (papok) elnevezése is;

12. SZŐLŐ, SZŐLŐFÜRT – Krisztus jelképe (az Ó- és Újszövetség összekapcsolása: Mózes követei, kémei a Kánaán földjéről egy vállukra vetett bottal tértek vissza, melyen hatalmas szőlőfürt volt: a két követ az Ó- és Újszövetség hírnöke, a bot Jézus keresztje, a szőlőfürt maga Krisztus);

13. VÍZ – Jézus megkeresztelkedése, a keresztelés jelképe; Jézus maga is kút, forrás: a hitre szomjúhozók számára a hit és az élet forrása;

14. Α ÉS Ω – a kezdet és vég (az ábécé első és utolsó betűi), Krisztus szavai alapján;15. ÚT – Krisztusnak, illetve Krisztus követésének a jelképe (Krisztus szavaiból: Én vagyok az út, az iga-

zság és élet…);16. VÉR – Krisztus vére egyrészt az úrvacsora (utolsó vacsora) szertartásában az Újszövetség szimbólu-

ma, másrészt Krisztus vére (véráldozata) a bűntől való megváltás jelképe;17. GYERTYA (MÉCSES, LÁMPÁS) – a magát emésztő, égő gyertya Krisztus szenvedésének, a gyertyaláng

melege Krisztus szeretetének szimbóluma, fénye magát Krisztust (a világ fényét, a világ világosságát) jelképezi;

18. FÉNY – egyrészt magának Krisztusnak (Istennek) a jelképe, másrészt a különböző ünnepek szimbo-likus eleme (a téli napfordulókor – karácsony idején – azért gyújtottak gyertyát, mert a születő fény legyőzi a sötétséget, a születő Gyermek megváltja majd a világot; nagyszombaton a fény a halált legyőző, feltámadó Krisztus szimbóluma)


A tanulók feladata, hogy a szöveg újraolvasása közben húzzák alá, jelöljék meg azokat a szavakat, szókapcsolatokat, szövegrészeket, melyeket kapcsolatba tudnak hozni az előző táblázattal vagy Jézussal vagy az evangéliumokból ismert valamely történéssel, eseménnyel.

Az aláhúzott, megjelölt szövegrészeket a párok írják be a kettéosztott naplóba, és írják mellé ötleteiket, gondolataikat, melyek alapján összefüggéseket véltek felfedezni.

A megoldásban kurziváltuk (dőlt betűvel szedtük) azokat a szavakat, mondatokat, melyek kap-csolatba hozhatók Jézussal, az evangéliummal.

A párokat ajánlatos – amennyiben lehetséges – úgy kiválasztani, hogy egy jobb képességű tanuló egy tanulási, megértési nehézséggel küzdő diáktársával kerüljön egy párba.

•

•

•

•


K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, szövegelemzés, új ismeretek alkalma-zása, tanult ismeretek mozgósítása, fi gyelem-koncentráció, lényegkiemelés, összefüggések felismerése



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : újraolvasás, gyűjtőmunka, kettéosztott napló

6. Parafrázis? A Biblia mint kódDolgozzatok párban!

a) A novella újbóli elolvasása során húzzátok alá azokat a szavakat, szókapcsolatokat, részleteket, melyekről úgy gondoljátok, hogy valamilyen kapcsolatban vannak a fenti jelképekkel vagy a Jé-zusról korábban tanultakkal!

b) Írjátok be a táblázatba a szövegrészletet, illetve azt a kapcsolatot, összefüggést, mely az evangé-liumokkal vagy Jézussal összeköti a részletet!

A NOVELLA RÉSZLETE FELTÉTELEZETT KAPCSOLAT

MEGOLDÁSEgy rossz kinézésű ember

A ROSSZ KINÉZÉSŰ EMBER egy nyárvégi napon, délután tűnt fel a kisvárosban. Az állomás felől közeledett, de nem az ingázókkal, hanem valamivel később, a távolsági gyorssal érkezhetett, amelyik csak a nyári menetrend szerint áll meg ezen az állomáson.A távolsági gyorsról egyébként itt kevesen szállnak le, legtöbbször aktatáskás mérnökök vagy valamiféle szakértők, akik egy-egy éjszakára megszállnak a kombinát vendégszobájában, aztán eltűnnek, mielőtt a helybeli lányokkal összebarátkoztak volna.A rossz kinézésű ember aktatáska nélkül közeledett fölfelé a rövidke főutcán. Nem volt benne semmi szakemberes vagy mérnökös, készruha-üzletből való, nagyobb termetre szabott nyári öl-tönyt viselt, zsebében dudorodott holmija, miegymás, amit az útra magával hozhatott. Ez az öltöny sötétkék volt, hozzá talán szükségből választott túl világos cipők, s mérsékelt polgári ízléssel koc-kázott szürke ing. Az, ami kinézését, tulajdonképpen kellemetlenné tette, a vállai közé süppedt, sötétkék gallérnál kezdődő, széles, kerek feje volt. Világos, seszínű arcával, a keskeny homlokából laposan hátrasimuló hajával LEGINKÁBB HALRA EMLÉKEZTETETT. HALARCÚ ember sötétkék, bő nyári öltönyben, világos cipővel, ez valahogy nem ment. Legtöbben utána is néztek.Rossz kinézése ellenére az IDEGEN egyelőre ártalmatlannak látszott. Egész délután AZ UTCÁ-KAT RÓTTA, mintha ki akarná őket tapasztalni. Mintha valami köze lett volna a boltíves kapuk mohos tövéhez, az utca macskaköves medréhez, melyet a város mint műemléknek tekinthető útburkolatot szívesen tűrt meg a zajos bejáró ökrös szekerek alatt. AZ IDEGEN, MIKÖZBEN VALAKIT KIKERÜLT, OLY SZOMJASAN MEREDT ARCÁBA, MINTHA ELVESZETT TESTVÉRÉT KERESNÉ BENNE. De senki nem hasonlított hozzá a városban. Errefelé bozontos, barna örmé-nyek laktak valamivel világosabb gyermekeikkel, az idegen pedig fehér volt és sima.



144. oldal

10-15 PERC

T/7.

Parafrázis? Dekonstrukció?

Másnap újra föltűnt, halszerű merev arcával végigjárta a várost és MINDENKINEK BELEBÁMULT AZ ARCÁBA. Egy alkalommal KEZÉBEN VIRÁGGAL IS LÁTTÁK, de NEM DERÜLT KI, MELYIK HÁZ ASSZONYÁHOZ KÉSZÜL EBÉDRE és HOL TÖLTI ÉJSZAKÁIT.Ki a fene lehet? – kérdezte valaki egy ablakból, valakitől, aki egy másik ablakból bámult ki az utcára.– Én nem tudom – mondta a másik, hangjában enyhe rosszallással. – Nem tudom, de nincsen valami jó feje, az biztos.– Az. Nem valami jó fej – mondta az előbbi. És ennyiben maradtak.A HARMADIK NAPON, hét végén, hallani lehetett, hogy a rossz kinézésű idegen estelente ka-puzáráskor a TEMETŐBŐL TÁVOZIK, ÉJSZAKA PEDIG SÉTÁKAT TESZ A VÁROSBÓL KIVEZETŐ ORSZÁGÚTON, amerről a langyos szél hullámaival érkezik az ablakok alá a békabrekegés.MÉG AZNAP ESTE EL IS UTAZOTT. A kis állomáson ácsorgók közül többen ráismertek, hogy ő a halarcú idegen. Némi MEGLEPETÉST MÉGIS HANGJÁVAL KELTETT. ALÁZATOS, MELEG ÉS MÉLY ZENGÉSŰ VOLT, amint MEGVÁLTOTTA A JEGYÉT. Röviddel ezután valaki az ácsorgók közül azt állította, hogy ő maga látta, amint VIRÁGOT HELYEZETT AZ ADORJÁN HÁZASPÁR SÍRJÁRA.– Az Adorján fi ú lesz – mondta erre valaki.– Az lehet – bólogattak a többiek. – Az lesz.Megegyeztek abban, hogy az Adorján házaspár sírja volt a legelhanyagoltabb az egész temető-ben, de ez az Adorján fi ú most végre megemberelte magát. Életükben nem nagyon bírta a szüleit, s azok sem igen kedvelték, mivel nem volt a legsikerültebb gyermek. De most már ő is öregedni kezdett, és íme, megbocsátott az öregeknek. Szó, ami szó, ilyen arccal próbára tehette a szülői szeretetet, pedig úgy látszik, nem rossz fi ú, nem, nem.Ezalatt befutott az esti távolsági gyors, s az idegen elrobogott vele. Aztán az ácsorgók is szétszé-ledtek s VACSORÁNÁL CSALÁDONKÉNT MEGBESZÉLTÉK, hogy itthon járt az Adorján fi ú, az, amelyiknek olyan halarca van. Csak az öregek hallgattak, mint mindig, korán nyugovóra tértek a régi város régi szokásai szerint, mert igen jól tudták, hogy AZ ADORJÁN HÁZASPÁRNAK – bármennyire is törekedtek erre an-nak idején – NEM VOLT GYERMEKE.


A szöveg szerkezetének, ellentétpárjainak, ismétlődéseinek vizsgálata kifelé mutat, kilépésre késztet bennünket a szövegből, maga az olvasás centripetális energiája fordul át centrifugális energiává. Van ugyanis a szövegben egy olyan ismétlődés – erre az órán a kilépés érdekében természetesen rá kell kérdeznünk – amely nem illik bele az ismert-ismeretlen, megszokott-szo-katlan szövegszervező ellentétpárba. Az ötször ismétlődő halszerű, halarcú szó hívja fel magára így a fi gyelmet. Megbeszélhetjük, hogy ezúttal is azzal a gyakori jelenséggel van dolgunk, amikor az olvasásban rés támad, amikor – például az ismétlődés révén – erőteljes értékhangsúlyt kap egy szó, egy motívum, magából a szövegből azonban nem tudjuk magyarázni ezt a kiemelést. Ilyenkor okkal gyanakodhatunk valamilyen külső értelmezési kódra!

•


A hal motívumának evangéliumi-keresztény jelentését a diákokkal többféleképpen is felidéztet-hetjük (táblázat, Krisztus szimbólumai). De lehet, hogy lesz, akinek magától is eszébe jut a cso-dálatos halfogás története és az apostoloknak ennek kapcsán mondott jézusi szavak („Ne félj, ezentúl már embereket fogsz.”). Akár így történik, akár nem, mindenképpen érdemes Máté (13. 47–52.) és Lukács (5.1–11.) evangéliumainak az adott szempontból fontos helyeit, illetve a Jel-képtár (Hoppál–Jankovics–Nagy–Szemadám, 1990.) és A keresztény művészet lexikona (Corvina, 1986.) vagy a Szimbólumtár (szerk. Pál József és Újvári Edit, Balassi, 2001.) hal-címszavát fellapoz-tatni és értelmeztetni. Feltehető kérdés: Ki a főhalász, kik a halak, minek a jelképe a halászat?

Ha ezek után abból indulunk ki, hogy a Bodor-novellában is valóban az ember, a lélek keresztény jelképeként szerepel a hal, akkor bizonyos sorok, szavak és az idegen egyes jellemzői új értelmet, nagyobb súlyt kapnak. Az óra következő szakaszában ezeket kell megkerestetnünk.

Jelentőséget kaphat az idegen arcának világossága, seszínűsége. Megnő és átértelmeződik a je-lentősége annak, hogy „Az idegen, miközben valakit kikerült, oly szomjasan meredt az arcába, mintha elveszett testvérét keresné benne.” A halarcúban a szeretetre, megváltásra szomjúhozó lélek keresztény jelképét láthatjuk, aki azonban ebben a városban hiába keresi testvéreit, mert „itt senki sem hasonlított hozzá”, azaz elvesztették emberi arcukat, a találkozás képességét. A „fehér és sima” idegennel szemben a várost „bozontos barnák” lakják. Hogy itt nem szó szerinti barnaságról és fehérségről, esetleg pusztán etnikai sajátosságokról, hanem a felebarát iránti nyitott-ságban mutatkozó emberségről, tisztaságról van szó, az abból nyilvánvaló, hogy a „bozontos barna örmények” gyermekei valamivel világosabbak. A városlakók nem képesek meglátni a másik ember-ben magát az embert, azt, ami nem skatulyázható, ami nem puszta öltözék vagy társadalmi sze-rep. Elvesztették találkozásra való képességüket, azaz humanitásuk lényegét: a halarcú hiába bámul bele szomjasan mindenkinek az arcába, senki sem szólítja meg, mindenki csak „káderezi”. Nem tudják már, hogy „Ha nem számolok azzal, hogy a másikról szerzett benyomásom kiegészítésre és helyesbítésre szorulhat, sőt esetleg egészen fordított értelmű látás is lehet, ha nem szenvedek attól a zavartól, amelyet a másik azzal okoz nekem, hogy nekem magamnak kell őt értelmeznem, mert ő nem mond semmit önmagáról, ha látom a távolságot, mely köztünk tátong, de belenyugszom: akkor szava nem érhet el hozzám. Ez esetben kiabálhat a fülembe, nem hallom meg” (Karl Barth: Ember és embertárs). A halarcú szomjas bámulása éppen ez a meg nem hallott kiáltás.

A városban tehát gyanakvó és humanitásukat vesztett „emberek” élnek. Bozontosságuk éppen emberségük elvesztését fejezi ki. Emberségük lényegétől elidegenült emberek, mivel „Az ember az, ami a szívében van. Szabad szívében azonban az van, ami az ő embertársával való találkozá-sának titka, az, hogy találkozásban embertársát örömmel fogadja, és szívesen van vele együtt.” (Karl Barth: Ember és embertárs). Az emberségtől elidegenült, találkozásképtelen állapot rajzának fonákján ott van a találkozás utópisztikus-anagogikus reménye, esélye. Hiszen az láthatja pokol-nak, apokalipszis utáni állapotnak vagy az apokalipszis folyamatos jelenének a valóságot, aki el tudja képzelni a mennyet.

Ugyanennek a keresztényi (keresztyéni) értelmezésnek a jogosultságát és szükségességét erő-sítheti meg az is, hogy a titokzatos látogató hangja az állomáson „Alázatos, meleg és mély zen-gésű volt”. Itt megkockáztathatjuk talán a novella tipológiai értelmezését is. Eszerint a titokzatos látogató maga Jézus (aki mindenkié és senkié, s aki e történetben hiába szomjúhozik), csakhogy embereket hiába keresvén ebben a bűnös városban csak a vonatjegyét válthatja meg. Emellett az értelmezés mellett az idegen halarcán és krisztusi hangján kívül az szólhat, hogy valójában nem tudjuk, hogy honnan érkezett, hogy a „harmadik napon” kiderül, hogy „estelente kapuzáráskor a temetőből távozik, éjszaka pedig sétákat tesz a városból kivezető országúton”. Talán azért – de persze ez nincs benne a szövegben –, hogy az emmausi vándorokkal találkozzon.

•

•

•

•

•



145. oldalT/8.

Illusztráció

A megbeszélésnek, vitának az a célja tehát, hogy megmutassuk, illusztráljuk azt, hogy a Biblia, a biblikus szövegek, bibliai történetek milyen mértékben állnak, állhatnak kapcsolatban akár kor-társ irodalmi szöveggel, szövegekkel, s hogy egy mű értelmezése során érdemes fi gyelni ezekre is, hisz csak gazdagítják az értelmezési horizontokat.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összefüggések, kapcsolatok felismerése, vita-készség, kritikai képesség, szövegelemzés, asszociációs képesség



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított beszélgetés, vita, eszmecsere

7. Az előző feladatban feltérképezett kapcsolatok milyen új jelentésekkel ruházzák fel a szöve-get?Értelmezzétek ennek fényében a novellát!


A házi feladat célja, hogy a tanulók a képzőművészet eszközrendszerével refl ektáljanak az olva-sott szövegre, illetve a Biblia (Újszövetség) és a Biblia mint kód témákra.

Célszerű lenne úgy megfogalmazni a feladatot, hogy a Bodor-novellához készítendő illusztrációk alkotásakor próbáljanak a tanulók a bibliai témákat feldolgozó képzőművészeti alkotásokra tá-maszkodni, azokra is refl ektálni.

A műalkotásokból kis kiállítás is rendezhető később.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló alkotótevékenység, asszociációs képes-ség, vizualizálás



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat, illusztráció készítése a szöveghez szabadon vá-lasztott technikával

8. Házi feladat Készíts illusztrációt (festményt, rajzot, szénrajzot, montázst stb.) a Bodor-novellához! Próbálj tá-

maszkodni bibliai témájú festmények, műalkotások kapcsán szerzett ismereteidre!

•

•

•

•



145. oldal

10-15 PERC

T/9.

A Biblia és a költészet – Idéző

T a n á r i i n s t r u k c i ó : a lépés célja, hogy a tanulókkal felismertessük egy-egy költői szöveg-ben, versben a biblikus, Krisztusra utaló motívumokat. Természetesen más idézeteket is lehet adni, s nem szükséges mindegyiket „elemezni”!

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tanult ismeretek mozgósítása, összefüggések fel-ismerése, asszociációs képesség


M u n k a f o r m á k : egyéni (vagy csoportos) és frontális

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : motívumok keresése, megbeszélés

9. Olvasd el az alábbi idézeteket, és keress a szövegekben olyan mondatokat, motívumokat, melyek Jézushoz, az evangéliumokhoz kapcsolódnak! Jelöld be ezeket!

„Nem! nem! Nem bírok már bolondszövevényben lenni szál;

megérteni és tisztelni az őrt

s vele fájni, ha fáj!

Aki bírta, rég kibogozta magát

s megy tőrök közt és tőrökön át.

Ketten vagyunk, én és a világ,

ketrecben a rab,

mint neki ő, magamnak én

vagyok a fontosabb.

Szökünk is, lelkem, nyílik a zár,

az értelem szökik,

de magára festi gondosan

a látszat rácsait.

Bent egy, ami kint ezer darab!

hol járt, ki látta a halat,

hogyha a háló megmaradt

sértetlenűl?

Tilalom? Más tiltja! Bűn? Nekik,

s ha kiderül!”

(Szabó Lőrinc: Az Egy álmai)


„De én, új Tamás, azt mondom: boldogok, akik látnak.

És boldog vagyok én, hogy láthatok,

És elmondhatom, hogy „Feltámadott!”

Feltámadtál, sírbatett nemzetem,

A hét sebedet látta két szemem,

És kezeden a vasszögek nyomával

Megjelentél a zárt ajtókon által.

A nyűvek között megmozdult a tested,

A sziklakövet félregördítetted,

És eljött közénk a pünkösdi lélek,

S értelme lett értelmetlen igéknek.”

(Vas István: Az új Tamás)

„Csak valami más is volna

A mi másolt életünkben,

Mint új borba

Belesajtolt szagos fürtök.

De a mi kis bolyunk semmi,

Húsvéttalan a magyarság

S írni, tenni

Mégis űznek nagy parancsok.”

(Ady Endre: A fajok cirkuszában)

„Ó költő tisztán élj te most,

mint a széljárta havasok

lakói és oly bűntelen,

mint jámbor, régi képeken

pöttömnyi gyermek Jézusok.

S oly keményen is, mint a sok

sebtől vérző, nagy farkasok.”

(Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt)


„Van már kenyerem, borom is van,

van gyermekem és feleségem.

Szívem minek is szomorítsam?”

(Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal)

„Én maradok: magam számára börtön,

mert én vagyok az alany és a tárgy,

jaj én vagyok az ómega s az alfa.”

(Babits Mihály: A lírikus epilógja)

„Mikor vörös gunyában a nép elé vezették,

– A virgácsok bíborral borították a testét –

Ahasvér varga ott állt, és mint bősz szelindek

A csőcselékkel együtt ordítozott: Feszítsd meg!

Mikor a föld megingott, az ég kárpitja megnyilt,

A százados megbánta az Ember Fia vesztit,

Ahasvér varga ott állt – sápadt a Nap, a Hold –,

És mellét verve bőgte: Ez Isten Fia volt!”

(Juhász Gyula: Krisztus a vargával)

„És ki nem fél közülünk? Ki ne félne,

midőn szemét az Isten is lehúnyja,

és leborulnak minden angyalok,

és elsötétül minden kreatúra?

A bárány az, ki nem fél közülünk,

Egyedül ő, a bárány, kit megöltek.

Végigkocog az üvegtengeren

És trónra száll. És megnyitja a könyvet.”

(Pilinszky János: Introitusz)



147. oldal

20-25 PERC

T/10.

Verselemző

T a n á r i i n s t r u k c i ó é s m e g o l d á s

A lépés célja, hogy az idézetek vizsgálata, a motívumokra való koncentrálás után közösen pró-báljunk két olyan szöveget elemezni, értelmezni, melyek nyilvánvalóan kötődnek a Bibliához, az Újszövetséghez, Jézushoz.

Első lépésként, a szövegek felolvasása után érdemes az azonosságokra koncentrálni a fi gyelmet. Mindkét szöveg kulcsmondata az imaszöveg (Credo – Hiszekegy) ismert mondata: „Harmad-napon föltámadt (a halottak közül)”. Meg kell vitatni a tanulókkal, hogy miért épp ez a mondat a szövegek kulcsmondata.

Érdemes arra is felhívni a diákok fi gyelmét, hogy mindkét szerző hívő, vallásos ember volt. A megbeszé-lés során ki kell emelni, hogy a kereszténységnek, keresztyénségnek a középponti gondolata a megvál-tás és a feltámadás. Ez az az esemény, mely döntően új és más volt a zsidó valláshoz képest, mely az új hit „fundamentuma”. Természetesen a két versben más és más a jelentése és jelentősége e mondatnak, a közös mozzanat a rendíthetetlen hit abban, hogy a csoda megtörtént, hogy van feltámadás.

Ady versének alcíme jelzi, hogy szövege egyfajta refl exió, hogy önmagában „nem áll meg, szük-séges hozzá az evangélium olvasása. Ez, persze, azt is felveti, hogy a szöveg nem más, mint átirat, parafrázis. De ha az is, abban az esetben is „szabad átköltés”, hisz már az indító sor fi gura etymo-logicája is jelzi, hogy a szerző nem „szöveghű” átiratot írt.

Az Ady-vers meghatározó sajátossága a párbeszédessége. A beszélő megszólítja Krisztust, hoz-zá intézi szavait, neki mondja el történetét. Az Ady-szöveg másik jellegzetessége (a „tipikusan adys” szavak, kifejezések – pl.: bitóbánat, legalázóbb iga, Nagy Hitető, Nagy Elárult – mellett) az archaizálás a mondatszerkesztésben és a szóhasználatban. Ez nyilvánvaló rájátszás, ráutalás az archaikus-biblikus stílusra (persze mindez más Ady-versekre is jellemző).

Szintén lényeges sajátossága az Ady-szövegnek az inverzió és az ismétlés. Egyrészt szószerkeze-tek, másrészt szavak, képzők ismétlődnek a szövegben, de nem pontosan, szabályosan, hanem az archaikus szövegekre emlékeztetően „szabálytalanul”). Az ismétlések különös, szójátékszerű változata a negyedik és ötödik strófa strófavégi „kancsal” ríme (igék – igák), illetve szintén szójá-tékszerű az Együgyű szó kettős jelentésére való rájátszás.

Az Ady-vers, tehát, formai-stilisztikai értelemben is emlékeztet a biblikus szövegekre, másrészt ha nagyon egyénien is, de megismétli a nagyhét (a beszélő számára lényeges) eseményeit. A költő szimbólumteremtő hagyománya pedig rokonítható a keresztény hagyományokkal is (a cím, a ha-todik szakasz jelképei), de persze ebben is egyénít.

Pilinszky verse kapcsán nyilván néhány mondatban tisztázni kell az első versszak „földrajzi” fogal-mát. A tanulók valószínűleg rendelkeznek bizonyos ismeretekkel a holokausztról, a koncentráci-ós táborokról, de mindenképpen egyértelműsíteni kell számukra Ravensbrück jelentőségét, hisz a szöveg másik kulcsa épp e helységnév.

Pilinszky verse is kötődik a nagyhét eseménysorához, a húsvéthoz, hisz Babits Húsvét előtt című verséhez hasonlóan a szöveg nyitó versszaka egy tavaszi kép, a természet újjáéledésének, újjászü-

•

•

•

•

•

•

•

•

•


letésének képe, mely a húsvéttal asszociálódik. Épp ezért lényeges, hogy mindez „hol történik” meg. A lágerborzalom kontrasztját csak a helységnév idézi (!), s talán a hamuszín(!) jelző konno-tációja – ám csak az értő olvasóban!

A vers második szakasza éles váltással Krisztus megölését idézi föl, de csak azért, hogy a szen-tenciaszerű zárlat még nagyobb nyomatékot kapjon. Pilinszky, Adyhoz hasonlóan, nem szó sze-rint idézi az imaszöveg mondatát, hanem annak variánsát alkotja meg („Harmadnapra legyőzte a halált.”). A latin nyelvű zárómondat, ugyanúgy, mint Adynál, csak az ima mondatának fele.

Pilinszky versével kapcsolatban is fel kell hívni a tanulók fi gyelmét a nyelvi sajátosságokra. Külö-nös sajátossága a versnek a kötőszavak nyomatékos helyzete (mondatkezdő, versszakkezdő, sor-kezdő pozíciók) és szerepe („És fölzúgnak…”, „Mert megölhették…”), ami még a latin mondatban is megjelenik („Et resurrexit…”). A kötőszavas mondatkezdés a versmondatokat is különössé, feszültté teszik, mintha a beszélő vitatkozna, tiltakozna. Talán a beszélő felfokozott lelkiállapota indokolja a két szakasz közti logikai kapcsolat hiányát is.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés-szövegértelmezés, lényegkiemelés, tanult ismeretek alkalmazása, vitakészség, kritikai képesség



M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegelemzés, irányított beszélgetés

10. Olvassátok el a két verset, majd közösen értelmezzétek a két szöveget a kérdések, feladatok segítségével!

ADY ENDRE: A NAGY HITETŐ(elolvasandó Máté apostol evangéliuma)

•

•

Költők költője, gyermek halálig,Ha körülfogtak bitóbánatok,Drága, isteni EgyügyűségedCsak ennyit szólalt fojtott sírással:Harmadnap föltámadok.

Néped nem volt s papi-fejedelmekMégis aggódtak, hogy mit mívelEgy zavaros beszéded visszhangjaMár gyülő seregével IgédnekS nagyra nőtt sziveivel.

Megint a jó Pilátust kerestékSápadtan minden farizeusok:Adjon a sírhoz több katonát még,Mert bolondok, csalók és varázslókAz eféle Krisztusok.

És pénzt vevének a katonák föl,Koporsód száját akik őrizék,Mert hátha mégiscsak föltámadnál

S amit vértajtékos, szép szád mondott:Égi s ezernyi igék.

Minden költők közül te kaptadKeresztek és bitók legjobbikát,Mert minden költők költője voltál,Kiben istenien oldódtak megLegemberibb, legalázóbb igák.

Óh, be szép a te neved, szép KrisztusS így árulkodtak: »a nagy Hitető«,Így árulkodták PilátusnakMa is nagyszerű példaságod:Isten, Torony és Tető.

Nagy Hitető, sokan veled tartunk,Nagy Elárult, úgy fáj, hogy itt vagyunk,Úgy vágyjuk jég-ajkunkra ajkadS mondani te Együgyűségeddel:Harmadnap föltámadunk.


PILINSZKY JÁNOS: HARMADNAPON

És fölzúgnak a hamuszín egek,hajnalfele a ravensbrücki fák.És megérzik a fényt a gyökerek.És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,és megszünhetett dobogni szive – Harmadnapon legyőzte a halált.Et resurrexit tertia die.

a) Milyen ismétlések, ismétlődések fi gyelhetők meg a két szövegben? Melyek – ezek közül – azok, amelyek bibliai vagy vallásos szövegre utalnak, s melyek „költői eszközök”?

b) Tekinthető-e Ady verse „profán parafrázisnak”, vagy inkább olyan szövegnek neveznétek, mely szorosan kötődik az evangéliumhoz? Véleményetek szerint szükséges-e a vers értelmezéséhez (az alcím felszólításának megfelelően) Máté evangéliumának elolvasása, vagy annak ismerete nélkül is tudjuk értelmezni a szöveget?

c) Pilinszky versének második sorában szerepel Ravensbrück neve. A II. világháború alatt itt is kon-centrációs tábor működött, ahol több tízezer embert öltek meg. Véleményetek szerint ez a tény hogyan befolyásolja a szöveg értelmezését?

d) Próbáljátok megfogalmazni, hogy vajon miért csak a Hiszekegy (Credo) imamondat egy részét idézi mindkét költő!

e) Értelmezzétek Ady verséből a „Hitető”, az „Együgyű” szavakat és a „Torony és Tető”, illetve „eféle Krisztusok” kifejezéseket!

f) Határozzátok meg a két vers formai jegyeit (ritmus, versmérték, rímelés)!

g) Elemezzétek, értelmezzétek Pilinszky versének kötőszóit! Mi lehet a magyarázata annak, hogy a vers kezdőszava, sorok, mondatok kezdőszavai kötőszók?

h) Állapítsátok meg, hogy vannak-e a két szövegben inverziók, áthajlások, s mi ezek szerepe a ver-sekben!


150. oldal

5 PERC

T/11.



A tanulókat arra kérjük, hogy kilépőkártyájukra írják rá véleményüket az Újszövetséghez kapcso-lódó irodalmi művekkel kapcsolatban, illetve fogalmazzák meg azon kérdésüket, kérdéseiket, melyekre nem kaptak a témával kapcsolatban megnyugtató választ.

Refl ektáljunk a felmerült kérdésekre a következő órán!

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló tevékenység, lényegkiemelés, probléma-meghatározás



: kilépőkártya

E s z k ö z ö k : írólapok

11. Kilépőkártya Kilépőkártyádra írd rá véleményedet az Újszövetséghez kapcsolódó irodalmi művekről, az ezek-

ről tanultakról! Fogalmazd meg azokat a kérdéseidet, amelyekre nem kaptál a témával kapcso-latban megnyugtató választ!

•

•


151 . oldal

5+20 PERC

T/1.

A portfóliók megtekintése

8. A BIBLIA ÉS A KÉPZŐMŰVÉSZET2 óra


Ráhangolódásképpen tegyünk fel kérdéseket a fejezet elején feladott munka elkészítésének módszeréről és nehézségeiről, csodáljuk meg távolról a szép munkákat. Ennek az az elsődleges funkciója, hogy a diákok érezzék, hogy a tanár kíváncsi az elkészült művekre, és hogy kedvet kapjanak ahhoz, hogy megnézzék egymás munkáját, illetve hogy megmutassák egymásnak az elkészült füzeteket. Ezután alkossanak kiscsoportokat a tanulók.

Az egy-egy asztal köré ülő 4-4 gyerek bemutatja egymásnak az általa összeállított anyagot. A bemutatásnak az alábbi szempontokra kell kiterjednie:

– honnan gyűjtötte az anyagot, milyen forrásmunkákat használt;

– milyen válogatási, szelekciós elvet érvényesített;

– hogyan rendezte el a füzetben az anyagot;

– azoknak a történeteknek az egy-két mondatos összefoglalása, amelyet a csoport többi tagjai nem ismernek;

– néhány mondat azokról a festőkről és stílusokról, akikről (és amelyekről) tudnak valamit a diá-kok.

A tanár ezenközben belehallgat az egyes csoportok munkájába, nem értékeli az elmondottakat, de segítő kérdésekkel az egyes csoportoknál moderálhatja, gazdagítja a beszélgetést.

Az óra végén a tanár összeszedi a kész anyagokat, és mindegyiket értékeli. Ajánlás: a munka jelle-géből az következik, hogy aki rendesen elkészítette a munkát, az már rossz osztályzatot, negatív értékelést ne kapjon. Érdemes inkább jelessel vagy jó pontokkal értékelni. Az összecsapott vagy el nem végzett munkát természetesen értékelhetjük rossz osztályzattal.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködési készség, esztétikai, művészi érzékenység fejlesztése, információrendszerezés, logikai képesség, kérdezéstechnika

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : négyfős, heterogén kiscsoportok

M u n k a f o r m á k : frontális, majd csoportmunka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : a portfóliók megtekintése

•

•

•

•

A B I B L I A É S A K É P Z Ő M Ű V É S Z E T 1 5 3


151. oldal

10+10 PERC

T/2.

Bibliai jelképek megismerése

1. Hogyan készültek a portfóliók? A következő szempontok alapján mutasd be a csoporton belül saját portfóliódat:– Honnan gyűjtötted az anyagot? Milyen forrást használtál?– Milyen válogatási, szelekciós elvet érvényesítettél?– Hogyan rendezted el a füzetedben az anyagot?– Foglald össze egy-két mondatban azoknak a történeteknek a lényegét, amelyeket a csoport többi

tagjai nem ismernek!– Mutasd be néhány mondatban a kiválasztott festőt és a stílust!


A munkatankönyvben szereplő képen a diákok azonosítsák a látottakat, majd keressék meg a leginkább megfelelő jelentést. A megbeszélés során a tanár ne csak azt mutassa meg, mi a he-lyes megoldás, hanem arról is beszéljen, melyik ábra miért jelképezi azt, aminek a szimbólumává vált. A diákok jegyezzék le nemcsak a helyes párosítást, hanem a párosítás indoklását is.

A képek forrása: A keresztény művészet lexikona. Szerkesztette Jutta Seibert, a Herder Verlag lexi-konszerkesztőségének közreműködésével, fordította Harmathné Szilágyi Anikó, Budapest, 1986, Corvina Kiadó. A magyarázatok forrása: Ábel–Zsuzsanna. Képes Bibliai lexikon. Budapest, l987, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : együttműködési készség, információrendszere-zés, logikai képesség

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : négyfős, heterogén kiscsoportok (az előzőek marad-hatnak)

M u n k a f o r m á k : csoportos munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás

2. Bibliai jelképek Nézzétek meg fi gyelmesen az alábbi jelképeket, és próbáljátok kitalálni, kit vagy mit jelképez-

nek! Párosítsátok össze a jelképeket és a személyeket, eseményeket!

•

•


a) Az Úr (Isten), a teljesség, a kezdet és a vég –

b) Jézus Krisztus –

c) Szentlélek –

d) Keresztények és Jézus Krisztus –

e) Krisztus teste és vére (utolsó vacsora) –

f) Halál, mulandóság –

g) Krisztus és az egyház –

h) Szűz Mária –

Az egyes jelképek fölfejtése mindig azt jelenti, hogy a látható, az ábrázolt mögött megkeressük a jelen-tést, vagyis azt, hogy az adott kép milyen funkcióban szerepel. Ez egy egészen más gondolkodásmódot jelent, mint amikor elgyönyörködünk egy szépen lefestett virágos rétben vagy egy izgalmas nagy fa rajzában. Olyankor önmagában a rétet vagy a fát csodáljuk meg. Amikor viszont valamilyen jelentést tulajdonítunk, akkor nem magában az ábrázolt dologban gyönyörködünk, hanem arra kell, hogy gon-doljunk, amit az ábrázolt dolog jelképez.



152. oldal

25 PERC

T/3.

Bibliai jelenetek ábrázolása

+ 15 perc megbeszélés

Az egész középkori gondolkodás ilyen volt. Azt föltételezték az emberek, hogy ami a földi világ-ban megjelenik, az csupán JEL: valami nála jelentősebb dolog jele. A jelek megfejtése azonban nem önkényes, nem gondolhat bele mindenki mást és mást egy-egy képbe, hanem megvannak a látható dolgokhoz hozzárendelt jelentések. Ezt a gondolkodásmódot allegorikus gondolkodásnak nevezzünk. Az ALLEGÓRIA tehát olyan kép, ahol a képi sík (a látvány, a jelölő) egyértelműen utal egy fogalomra (a jelentésre). Az utalás egyúttal konvencionális, hagyományos is: az ember készen kapja ezeket a jel-képeket, és egy-egy új műnél csak azt vizsgálják, hogyan használja fel a kész allegóriákat. A festő tehát az üzenetét mintegy lefordította a jelképek nyelvére, a kép nézője pedig ezeket a jelképeket igyekezett minél pontosabban megfejteni.

A keresztény művészetben kialakultak azok a hagyományos allegóriák, amelyek segítségével a világot értelmezni lehet. A középkor embere számára a Biblia mindenről érvényes magyarázatot tartalmazott, tehát csak meg kellett keresni az értelmezéshez szükséges bibliai történeteket, példákat, helyzeteket. A Biblia így egyetemes hivatkozási alappá vált, s a művészeteknek a legfontosabb szótárává.

MEGOLDÁSOKa) Az Úr (Isten), a teljesség, a kezdet és a vég – A: Alfa és ómega – az élet könyvébe belerajzolva (Ker. műv. 16.) b) Jézus Krisztus – G: Bárány – mögötte a kereszténység zászlója (Ker. műv. 44.)c) Szentlélek – D: Galamb – Szájában a békét jelképező olajággal (Ker. műv. 104.) d) Keresztények és Jézus Krisztus – H: Hal – középen a horgony, amely a hit állhatatosságát, a lélek megbízhatóságát jelképezi (Ker. műv. 125.) e) Krisztus teste és vére (utolsó vacsora) – C: Kenyér és bor – Az oltáriszentség (Ker. műv. 166.)f) Halál, mulandóság – E: Koponya és lábszárcsontok (Ker. műv. 178.)g) Krisztus és az egyház – F: Pelikán, amely a saját vérével táplálja a gyermekeit (Ker. műv. 262.)h) Szűz Mária – B: Rózsa (Ker. műv. 272.)


Ezt az órát érdemes könyvtárban megtartani. Ha erre nincs mód, az órát akkor is meg lehet tar-tani az alábbi instrukcióval:

Az előző órán azt kell adni házi feladatnak, hogy minden gyerek hozzon be két könyvet: egy Bibliát és egy Bibliai lexikont, vagy képes Bibliát, vagy más olyan könyvet, amelyben bibliai esemé-nyeknek utána tud nézni. A négyfős csoportokat érdemes úgy megszervezni, hogy minden cso-port körülbelül egyenletesen legyen ellátva könyvekkel. Ezt követően minden csoport megkapja az összepárosítandó képeket és képcímeket.

A feladat azonban nem csak annyi, hogy ezeket kapcsolják össze egymással, hanem az is, hogy a kép által felidézett történetnek nézzenek utána. Az alábbi szempontokat adjuk a csoportoknak:

•

•

•


kik a szereplők, mi a történet, hol található a történet a Bibliában; miből lehet a képen a jelenetet azonosítani.

A diákok tehát párosítsák össze az egyes képeket és jeleneteket. Ezt követően a megbeszélés során nemcsak arra kell törekedni, hogy a párosítást megbeszéljék, hanem egy-egy diákkal minden törté-netet össze kell foglaltatni. Ez lehetőséget teremt számukra arra is, hogy a szóbeli történetmesélés-ben gyakorolják magukat.

Tisztázandó, hogy melyik részlet található az Ó- és melyik az Újszövetségben, és bemutatható, hogy a Biblia egésze egy egységes történetet mond el a világ teremtésétől a majdan bekövetkező Mennyei Jeruzsálemig.

A megbeszélés során fel kell hívni a fi gyelmet arra is, hogy milyen ábrázolásmódbeli, ikonográfi ai jellemzőkből azonosítható egy-egy jelenet.

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : együttműködési készség, információrendszere-zés, logikai képesség, szóbeli kifejezőkészség, analógiás készség

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : négyfős, heterogén csoportok

M u n k a f o r m á k : egyéni és csoportos munka

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : grafi kus képek és történetek összepárosítása, valamint a törté-netek azonosítása

3. Bibliai jelenetek ábrázolása

a) Nézzétek meg fi gyelmesen az alábbi jelké-peket, és próbáljátok kitalálni, kit vagy mit jelképeznek!

b) Párosítsátok össze a képeket a Bibliából is-mert jelenetekkel!

c) Ha ez sikerült, beszéljétek meg, ismeri-tek-e az egyes bibliai történeteket! Ahol ez szükséges, nézzetek utána a történetnek!

d) Végül osszátok fel az egyes történeteket úgy, hogy mindenki el tudjon mesélni leg-alább egyet!

(1) A világ teremtése –(2) Kiűzetés a paradicsomból –(3) Noé és a vízözön –(4) Mózes az égő csipkebokorral –(5) Menekülés Egyiptomba –(6) Bevonulás Jeruzsálembe –(7) Az utolsó vacsora –(8) A Mennyei Jeruzsálem –

•

•

•



153. oldal

5 PERC

T/4.

Szorgalmi házi feladat megfogalmazása

MEGOLDÁSOK 1. A világ teremtése – d) (Ker. műv. 301.)2. Kiűzetés a paradicsomból – b) (Ker. műv. 13.)3. Noé és a vízözön – c) (Ker. műv. 243.)4. Mózes az égő csipkebokorral – a) (Ker. műv. 64.)5. Menekülés Egyiptomba – f) (Ker. műv. 226.)6. Bevonulás Jeruzsálembe – g) (Ker. műv. 52.)7. Az utolsó vacsora – e) (Ker. műv. 313.)8. A Mennyei Jeruzsálem – h) (Ker. műv. 228.)


A szorgalmi feladat megfogalmazásakor mondjuk el a következőket:

A mise vagy istentisztelet évszázadokon keresztül latinul zajlott. A hívek közben nézelődtek a templomban, és a képekből „olvasták el” a bibliai történeteket. A Biblia-ábrázolások is rendszert alkottak, nyelvet képeztek, s mi most ennek a nyelvnek az olvasására tettünk kísérletet. (Voltak a középkorban olyan Biblia-ábrázolások, amelyek végig követték a Biblia fő történeteit képekben, ezeket hívták Biblia Pauperumnak, vagyis Szegények Bibliájának – a szegények ugyanis sem írni-olvasni, sem latinul nem tudván, ezekből a képekből ismerték meg a történeteket.)

A feladatot legalább egy, de inkább kéthetes határidővel kell föladni. Fel kell hívni a fi gyelmet arra, hogy az egyes felekezeteknél nagyon eltérő mennyiségű ábrázolást fog találni a diák – hivatkozha-tunk a zsidó vallás képtilalmára, a protestáns egyházak ábrázolásbeli puritanizmusára, és felhívhat-juk a fi gyelmet a katolikus, görög-keleti és ortodox, pravoszláv templomok képi gazdagságára.

Beszéljünk arról is, hogy a templomok nem csak bibliai ábrázolásokkal vannak teli, hanem a szentek ábrázolásával is, és a szentek ábrázolásának ugyanolyan komoly ikonográfi ája van, mint a bibliai történeteknek és szereplőknek.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfi gyelőkészség, kreativitás, információrend-szerezés


M u n k a f o r m á k : frontális és egyéni

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatkijelölés, szorgalmi feladat

4. Szorgalmi feladat – Olvassunk templomot! Menj el egy olyan templomba, ami közel van, amit szépnek tartasz, vagy amit ismersz, és nézd végig a benne található képeket! Próbáld azonosítani, melyik szobor és kép kit vagy milyen jelenetet ábrázol! A templomról készíts vázlatot, amelybe berajzolod az egyes képeket, műalkotásokat!

•

•

•

•

TANÁRI ÚTMUTATÓ A BIBLIA ÉS AZ IRODALOM – A NYELVI TEVÉKENYSÉG MINT VILÁGALAKÍTÁS ÉS MINT KAPCSOLATTARTÁS CÍMŰ FEJEZETHEZ KÉSZÜLT FELADATLAPHOZ

1. FELADATIDŐ: kb. 3 percMEGOLDÁS, PONTOZÁSAz emberiség pszichológiai tapasztalatainak tárháza, társadalmi problémák lenyomata, mitológiai gyűjtemény stb.A feladatra 3 PONT adható.

1. Milyen fontos információk forrásának tekinthetjük a Bibliát?

2. FELADATIDŐ: kb. 3 percMEGOLDÁS, PONTOZÁSBiblia = könyvecskék (gör.)Jeremiás (Jer.31:31): „a jövőben” Isten új szövetséget köt majd népével, Izraellel.A feladatra 3 PONT adható.

2. Mit jelent a biblia szó? Kinek a kijelentésén alapul az Ószövetség, Újszövetség elnevezés? Hogyan szól ez a kijelentés?

3. FELADATIDŐ: kb. 5 percMEGOLDÁS, PONTOZÁSMáté, Márk, Lukács, János evangéliuma, Apostolok cselekedetei és levelei, János jelenéseinek könyve;történeti szövegek, példabeszédek (parabolák), levelek, látomások, jövendölés A feladatra 6 PONT adható, minden helyes válasz fél pontot ér.

3. Az Újszövetség milyen főbb részekből áll? Milyen szövegtípusokkal találkoztál az Újszövetség olvasása során?

4. FELADATIDŐ: kb. 5 percMEGOLDÁS, PONTOZÁSMindkettőben: a teremtés előtti káosz, majd: föld-ég, víz, növények, állatok. A befejező mozza-natban: az ember.A feladatra 5 PONT adható.

4. Hasonlítsd össze a görögök teremtésmítoszát a Bibliából megismert teremtésmítosszal! Emeld ki az azonos vagy hasonló mozzanatokat!

5. FELADATIDŐ: kb. 5 percMEGOLDÁS, PONTOZÁSÍrott szabályok: mindenki számára kötelező betartani, a társadalmi együttélés szabályai.Jó, ha a diák felszólító vagy tiltó mondatokat ír, de írhat magyarázó összetett mondatokat is.A feladatra 6 PONT adható.

5. A teremtett világba elküldi Isten a Tízparancsolatot Mózes által.

a) Fogalmazd meg röviden, miért volt, illetve van szükség szabályokra, törvényekre!

b) Fogalmazz meg 3 iskolai szabályt, amelynek betartását te magad is szükségesnek tartod az iskolai élet szempontjából!

6. FELADATIDŐ: kb. 5 percMEGOLDÁS, PONTOZÁSFontos a pontos forrásmegjelölés, valamint a b) feladatnál a jól megfogalmazott értelmezés. A feladatra 2+3 PONT adható.

6. Keress az Újszövetségből egy példabeszédet!

a) Jelöld meg a forrást!

b) Fogalmazd meg saját szavaiddal az értelmét!

7. FELADATIDŐ: kb. 4 percMEGOLDÁS, PONTOZÁShal: a keresztények, Jézus Krisztuskenyér: Jézus teste, az utolsó vacsorán nyújtja át Jézus a kenyeret tanítványainak rózsa: Szűz Máriabárány: Jézus Krisztuspásztor: az ÚrA és Ω: Az Úr, a teljesség, a kezdet és a végA feladatra 6 PONT adható.

7. Bibliai jelképek Írd a megfelelő szó mellé, kinek, minek a jelképe!

hal – kenyér –rózsa –bárány –pásztor –A és Ω –

8. FELADATIDŐ: kb. 10 percMEGOLDÁS, PONTOZÁSBizonyára felsorolnak a diákok min. 3–4 új információt. Írják le érveiket is. A jó magyarázatokra adjunk minél több pontot!A feladatra 8 PONT adható.

8. Melyek voltak számodra különösen fontos, érdekes, új információk, amelyekkel bővítet-ted ismereteidet az elmúlt órákon? Miért?

9. FELADATIDŐ: kb. 5 percMEGOLDÁS, PONTOZÁSA feladatra 3 PONT adható.Az utasító szövegekben általában nem szükséges érveket, okokat felsorakoztatni, mert ez sértené az együttműködés elvét. Ezek a szabályok a közös előismeretekre, közös autoritásra támaszkod-nak, ezért nem szükséges az érvek hiányát pótolni. A graffi ti írója a hiányt pótolta, de nem az el-várások, közös ismeretek alapján. A válaszban legyen megfogalmazva az utasító és érvelő szöveg különbsége, az együttműködés elvének megsértése, a közös előismeret.

9. Fogalmazd meg egy-egy mondatban, hogy az utasító szöveg milyen tulajdonságát hasz-nálták ki az alábbi graffi tik írói?

A)KÉRJÜK, NE ÍRJON A FALRA!Talán gépeljünk?

B)KÉREM, NE DOBJA A CSIKKET A PISZOÁRBA!Átázik, és nagyon nehéz meggyújtani.

C)SEGÍTSD A RENDŐRSÉG MUNKÁJÁT!Verd össze magad!

10. FELADATIDŐ: kb. 10 percMEGOLDÁS, PONTOZÁS A feladatra 7 PONT adható. 1–1 pont minden helyes válaszért.A (2) és (5) szabályok olyan utasítások, amelyekben nem találjuk az indoklást, csak a további kö-vetkezményeket. Ezekhez használhatjuk a (b) csoportba tartozó kötőszókat (így, ezért, tehát), míg a többihez az első csoportba tartozókat, hiszen ezek magyarázatot adnak a szabályra.

10. Az alábbiakban öt különböző utasítást olvashatsz.

A) Melyik szabály csak utasítás? Melyik tartalmaz indoklást is? Írd be a mondatok betűjelét a táblázat megfelelő helyére!

(1) A kocsiajtókat csukják be! A nyitott ajtók balesetet okozhatnak.(2) A vészféket csak veszély esetén szabad meghúzni! Aki indokolatlanul meghúzza, bírságot

fi zet.(3) Nyomás alatt tilos kinyitni! A kiáramló gőz forró!(4) A rántást hideg vízzel öntsük fel! Ha meleg a víz, a rántás csomós lesz.(5) Vigyázat, fulladásveszély! Gyermekektől távol tartandó.

CSAK UTASÍTÁST KIFEJEZŐK INDOKLÁST IS TARTALMAZÓK

B) A két típusból (csak utasítást kifejezők, indoklást is tartalmazók) válassz ki egyet-egyet, és fogalmazd bele az alábbi kötőszók valamelyikét!

-hiszen, ugyanis, tudniillik-így, ezért, tehát

(a) (csak utasítást kifejező)

(b) (indoklást is tartalmazó)

11. FELADATIDŐ: kb. 15 percMEGOLDÁS, PONTOZÁSA feladatra 10 PONT adható. 4–4 pont a szöveg modernizálásáért és az értelmezésért: maximális pontot ér, ha a szöveg szövegszerű, felépített, nem csak mondathalmaz, hanem kapcsolódnak egymáshoz a mondatok.2 pont a helyesírásra és igényes külalakra. Durva hibákért vonjunk le egy-egy pontot.

11. Az alábbi szöveg a XVI. században keletkezett. Olvasd el fi gyelmesen, majd oldd meg az alábbi feladatokat!

SZENT ERZSÉBET LEGENDÁJA

(ÉRDY-KÓDEX, 1526)

Történék egy napon, mikoron nagy hideg volna, hogy úgy mint senki ne látná, vinne apró maradé-kokat az vár kapuja elébe a szegéneknek. És íme, elől találá az ő atyja, csodálkozván rajta, ennen-maga mint járna és hova sietne, megszólítá őtet: Fiam, Erzsébet, hova mégy, mit visz? Az nemes királ leánya, mert felette szemérmes vala, nagyon megszégyelé magát, és megijede, és nem tuda félelmé-ben egyebet mit felelni: Ím, rózsát viszek. Az ő atyja pedég, mint eszes ember, meggondolá, hogy nem volna rózsavirágnak ideje, hozzá hívá, és meglátá kebelét, hát mind rózsavirág az asszú, apró portéka. Ó, nagy ártatlanság, ó szeplőtelenségnek halhatatlan malasztja! Íme, az áldott mennyei királ nem hagyá az ő szerelmes szolgálóleánya beszédét hamisságban, hogy szemérmet ne vallana, de inkább szentséges voltát isteni irgalmasság követné.

a) Fogalmazd meg néhány mondatban, saját szavaiddal a szöveg tartalmát!

b) Fordítsd le a szöveget mai nyelvre! Hogy hangozhatna ma ez a szöveg? (Nem kell feltétlenül minden szónak megtalálnod a mai megfelelőjét.)

FELADATLAP A BIBLIA ÉS AZ IRODALOM – A NYELVI TEVÉKENYSÉG MINT VILÁGALAKÍTÁS ÉS MINT KAPCSOLATTARTÁS CÍMŰ FEJEZETHEZ

1. Milyen fontos információk forrásának tekinthetjük a Bibliát?

2. Mit jelent a biblia szó? Kinek a kijelentésén alapul az Ószövetség, Újszövetség elnevezés? Hogyan szól ez a kijelentés?

3. Az Újszövetség milyen főbb részekből áll?

Milyen szövegtípusokkal találkoztál az Újszövetség olvasása során?

4. Hasonlítsd össze a görögök teremtésmítoszát a Bibliából megismert teremtésmítosszal! Emeld ki az azonos vagy hasonló mozzanatokat!

5. A teremtett világba elküldi Isten a Tízparancsolatot Mózes által.

a) Fogalmazd meg röviden, miért volt / van szükség szabályokra, törvényekre!

b) Fogalmazz meg 3 iskolai szabályt, amelynek betartását te magad is szükségesnek tartod az iskolai élet szempontjából!

6. Keress az Újszövetségből egy példabeszédet!

a) Jelöld meg a forrást!

b) Fogalmazd meg saját szavaiddal az értelmét!

7. Bibliai jelképek

Írd a megfelelő szó mellé, kinek, minek a jelképe!

hal –

kenyér –

rózsa –

bárány –

pásztor –

A és Ω –

8. Melyek voltak számodra különösen fontos, érdekes, új információk, amelyekkel bővítet-ted ismereteidet az elmúlt órákon? Miért?

9. Fogalmazd meg egy-egy mondatban, hogy az utasító szöveg milyen tulajdonságát használ-ták ki az alábbi graffi tik írói?

A)

KÉRJÜK, NE ÍRJON A FALRA!

Talán gépeljünk?

B)

KÉREM, NE DOBJA A CSIKKET A PISZOÁRBA!

Átázik, és nagyon nehéz meggyújtani.

C)

SEGÍTSD A RENDŐRSÉG MUNKÁJÁT!

Verd össze magad!

10. Az alábbiakban öt különböző utasítást olvashatsz.

a) Melyik szabály csak utasítás? Melyik tartalmaz indoklást is? Írd be a mondatok betűjelét a táb-lázat megfelelő helyére!

A) A kocsiajtókat csukják be! A nyitott ajtók balesetet okozhatnak.

B) A vészféket csak veszély esetén szabad meghúzni! Aki indokolatlanul meghúzza, bírságot fi zet.

C) Nyomás alatt tilos kinyitni! A kiáramló gőz forró!

D) A rántást hideg vízzel öntsük fel! Ha meleg a víz, a rántás csomós lesz.

E) Vigyázat, fulladásveszély! Gyermekektől távol tartandó.

Csak utasítást kifejezők Indoklást is tartalmazók

b) A két típusból (csak utasítást kifejezők, indoklást is tartalmazók) válassz ki egyet-egyet, és fo-galmazd bele az alábbi kötőszók valamelyikét!

-hiszen, ugyanis, tudniillik

-így, ezért, tehát

1. (csak utasítást kifejező)

2. (indoklást is tartalmazó)

11. Az alábbi szöveg a XVI. században keletkezett. Olvasd el fi gyelmesen, majd oldd meg az alábbi feladatokat!

Szent Erzsébet legendája

(Érdy-kódex, 1526)

Történék egy napon, mikoron nagy hideg volna, hogy úgy mint senki ne látná, vinne apró ma-radékokat az vár kapuja elébe a szegéneknek. És íme, elől találá az ő atyja, csodálkozván rajta, en-nenmaga mint járna és hova sietne, megszólítá őtet: Fiam, Erzsébet, hova mégy, mit visz? Az nemes királ leánya, mert felette szemérmes vala, nagyon megszégyelé magát, és megijede, és nem tuda félelmében egyebet mit felelni: Ím, rózsát viszek. Az ő atyja pedég, mint eszes ember, meggondolá, hogy nem volna rózsavirágnak ideje, hozzá hívá, és meglátá kebelét, hát mind rózsavirág az asszú, apró portéka. Ó, nagy ártatlanság, ó szeplőtelenségnek halhatatlan malasztja! Íme, az áldott men-nyei királ nem hagyá az ő szerelmes szolgálóleánya beszédét hamisságban, hogy szemérmet ne vallana, de inkább szentséges voltát isteni irgalmasság követné.

a) Fogalmazd meg néhány mondatban, saját szavaiddal a szöveg tartalmát!

b) Fordítsd le a szöveget mai nyelvre! Hogy hangozhatna ma ez a szöveg? (Nem kell feltétlenül minden szónak megtalálnod a mai megfelelőjét.)

szövegértés a 9 03 tanár jav - magyartanárok egyesülete · 2015-06-10 · rÁhangolÓdÁs 1....

Documents