P a n n o n E g y e t e m

Tanári mesterképzési szak

Informatika tanári

szakképzettségi terület

A legfontosabb tipográfiai ismeretek

informatikát tanítók számára

Somogyiné Csécsi Éva

Témavezető:

dr. Tímár Lajos

Veszprém

2010.

2

TARTALOM

Tartalom ................................................................................................................................ 2

Bevezetés ............................................................................................................................... 3

Tipográfiai alapok.................................................................................................................. 5

1. A betűk ....................................................................................................................... 6

1.1. Betűk rendszerezése, a betűtípusok ..................................................................... 6

1.2. Betűfajták (betűcsaládok) .................................................................................... 9

1.3. Betűméret (betűfokozatok) ................................................................................ 10

2. Az oldalak felépítése ................................................................................................ 11

2.1. Az oldal alakja, mérete ...................................................................................... 11

2.2. Címek, címrendszerek ....................................................................................... 12

2.3. Üres helyek a szövegben – térközök, sortávolság, szóközök ............................ 13

2.4. Hasábok ............................................................................................................. 14

2.5. Kép és szöveg viszonya..................................................................................... 15

3. Dokumentumok esztétikuma .................................................................................... 16

3.1. Szimmetria és aszimmetria................................................................................ 16

3.2. Világos és sötét felületek viszonya ................................................................... 17

3.3. Az oldalak dinamikája ....................................................................................... 19

4. Általános és sajátos tipográfiai elvek alkalmazása konkrét dokumentumok

szerkesztésénél ................................................................................................................. 20

4.1. Iskolaújság ......................................................................................................... 20

4.2. A könyv ............................................................................................................. 24

5. A tipográfia feladatsort gyakoroltató programok ..................................................... 26

Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 28

Függelék .............................................................................................................................. 29

3

BEVEZETÉS

A személyi számítógépek elterjedésével egyre több lehetőség van arra, hogy nyomdai

minőségű kiadványokat lehessen készíteni a legalapvetőbb szerkesztői, nyomdászati isme-

retek nélkül. A „házilag” készült művek, időszaki kiadványok, meghívók, plakátok stb.

sokszor minden harmónia, szépség, ízlés híján vannak. A hozzáértő szem elborzadva nézi a

legtöbbször túldíszített grafikájú, a legkülönbözőbb betűtípusoktól hemzsegő, a margósza-

bályokat nem ismerő, tagolatlan vagy éppen széteső szövegű, áttekinthetetlen dokumentu-

mokat. A technikai eszközök tehát rendelkezésre állnak, de legtöbbször hiányzik az a mes-

terségbeli tudás, ami az igazán szép, esztétikus kiadványszerkesztés alapja. Fontosnak tart-

juk ezért, hogy az általános és középiskolai informatika tantárgyon belül oktatott szöveg-

szerkesztési ismeretek átadása a legalapvetőbb tipográfiai tudnivalókra, szabályokra épül-

jön, így minden középiskolát végzett ember találkozzon a kiadványszerkesztés, szöveg-

gondozás legalapvetőbb szabályaival, hogy senki ne kerüljön ki úgy a magyar oktatási

rendszerből, hogy nem tanították meg neki, hány és milyen típusú betűket használhat egy

szövegen belül, hogy mekkora margókat alkalmazzon, hogy hogyan helyezzen el képeket,

grafikai elemeket egy szövegben stb., ha saját készítésű kiadványt tervez.

A könyvészet-nyomdászat immár több száz éves múltra tekint vissza. Ez alatt az idő

alatt kialakult egy olyan művészeti ág, a tipográfia – talán nem túlzás művészetnek tekin-

teni –, amely kipárolta azokat az alapvető ismereteket, amelyek alkalmazása nem kerülhető

meg a mai kiadványok tervezésénél sem. Nem minden tipográfus van azonban ezen a vé-

leményen. „A műszaki szerkesztők, könyvtervezők, tipográfusok véleménye gyökeresen

eltér egymástól a tipográfiai szabályokat illetően. Haiman György élete vége felé így véle-

kedett: »Tipográfiai szabályokat ne várjon tőlem, az ilyeneket nem kedvelem, és ma már

nem is tanítom. A tipográfusnövendékeknek alkotási módszereket, látásmódot, szemléletet

kell átadni. Rájuk kell bízni, hogy rutinfeladatokhoz, de csakis ehhez, maguknak alakítsa-

nak ki szabályokat. A központi szabályok csak a gondolkodás elsorvadásához, az élet sok-

rétűségének tagadásához vezetnek.« Mások úgy vélekednek, hogy a modern kornak is meg

kellene teremtenie a maga »lipcsei szabályait«.”1 Gyurgyák János egész könyvével a sza-

bályok alkalmazása mellett foglal állást, s így fogalmazza meg az általa idézett Haimannal

1 Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 293. p.

4

szembeni egyértelmű ellenvéleményét. Mi is úgy gondoljuk, az, hogy néhány alapvető

igazodási pontot megfogalmazunk a tipográfiában, még nem sorvasztja el a gondolkodást,

és a grafikai elemek hatalmas tárháza teret enged az alkotó kreativitásának.

A tipográfia elméletét tárgyaljuk dolgozatunkban, amelyet oktatási segédletnek szá-

nunk főleg középiskolai szövegszerkesztés tanításához. Sor kerül a tipográfia eszközkész-

letének ismertetésére, például a betűtípusok bemutatásra, a legalapvetőbb tipográfiai szabá-

lyok vázolására. Nem gondoljuk, hogy a dolgozat teljes tartalmát be kellene építeni a tan-

anyagba, legfeljebb egyes részeit említenénk meg órán (pl. betűtípusok, betűkeverés, mar-

gók, kép a szövegben…), de a pedagógus által készített órai feladatok, mintadokumentu-

mok készítésében feltétlenül segíti a tanár munkáját, hiszen elvárható, hogy ezek megfelel-

jenek a tipográfiai elvárásoknak. Segíthet abban is, hogy a benne található szempontok

alapján az iskola saját kiadványainak elkészítése során betartsuk a legalapvetőbb

kiadványszerkesztési szabályokat, és szép, esztétikus, formai szempontból kifogástalan

dokumentumokat hozzunk létre.

A dolgozat mellékleteként készítettünk egy feladatsort a témában. A 10 kérdésből álló

több válaszlehetőséget tartalmazó kérdéssor az egyik legfontosabb tipográfiai elemmel, a

betűvel kapcsolatos ismereteket gyakoroltatja. A kérdéssort kétféle módon is előállítottuk,

egyik változata egy szerkesztőprogrammal készült, amely HTML formátumban legenerálja

a feladatsort. Ennél a megoldásnál minden egyes feladatot azonnal ellenőrizni lehet. A má-

sik változatot C# programnyelven írtuk. A programokról az utolsó fejezetben lesz részlete-

sebben szó.

5

TIPOGRÁFIAI ALAPOK

A tipográfia feladata a nyomtatásban megjelenő művek olyan esztétikai és technikai meg-

tervezése, amely összhatásával, a szöveg, a kép és más grafikai elemek megfelelő elhelye-

zésével hozzájárul a szellemi termék tartalmának minél könnyebb megértéséhez, valamint

segíti a mondanivaló átélését, biztosítja az olvashatóságot, az áttekinthetőséget, és esztéti-

kai élményt nyújt. „Az oldalakon át egyre csak hullámzó szövegtengerbe bele lehet fullad-

ni. Legyen bármily változatos a szóhasználat, rejtőzzék mögötte akármekkora szenzáció,

az olvasó szeme hamar belefárad a monotóniába, s az üzenet helyett a homály költözik a

fejébe. Ezért kell minden kiadványt részekre tördelni, olvasható egységekre tagolni. Hogy

ne csak logikai struktúrával találkozzunk, hanem a szöveg az általunk kívánt helyeken fog-

lyul ejthesse, s akár önhatalmúlag, észrevétlenül vezethesse az olvasó szemét, ahhoz művé-

szi szintű tervezői, tipográfiai ismeretek és intuíciók kellenek.”2

Ha rátekintünk egy kiadványra, az első benyomás éppen a tipográfus munkája nyomán

alakul ki még mielőtt beleolvasnánk, és megismernénk tartalmát. Igényes nyomdai termék

készítésekor tehát nagy gondot kell fordítani az esztétikai megjelenésre különösen abban

az esetben, ha a nyomtatvány figyelemfelkeltő, invitáló, reklámozási stb. céllal készül, de

egy könyv kelendőségét is befolyásolhatja a címlap, borító illetve a belső lapok esztétiku-

ma. Az oldal alakja és mérete, a margók elhelyezkedése, az alkalmazott betűk típusa, mé-

rete, az ábrák, képek elhelyezése és mindezen formai elemek alkalmazkodása a tartalom-

hoz nagyon fontos abból a szempontból, hogy a benyomások kedvezőek legyenek.

A tipográfiai tervezéshez „a tipográfiai szabályok alapos ismerete nélkülözhetetlen …,

ezért nemcsak ismeretére, hanem szigorú betartására is szükség van. A tervező, ha munká-

ja során szorult helyzetbe kerül, rendszerint a tipográfiai szabályokat áldozza fel először,

pedig kár a kompozícióra fordított minden erőfeszítésért, ha tipográfiai hiba marad a lap-

ban.”3

A következő oldalakon sorra vesszük a legfontosabb tipográfiai elemeket.

2 Kolossa Tamás – Szilágyi Tamás: Nyomda az íróasztalon, avagy DTP-ről mindenkinek. Mercurius Kiadó,

Budapest, 1990. 19. p.

3 Radics Vilmos – Ritter Aladár: Laptervezés – Tipográfia. Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Buda-

pest, 1976. 238. p.

6

1. A betűk

A tipográfiai tervezés legfontosabb alkotóeleme a betű. Bár a különböző történelmi ko-

roknak mindig megvoltak a sajátos betűtípusaik, a legfontosabb kritérium a betűk megal-

kotásakor mindig a jó olvashatóság volt.

Milyen betűk szükségesek ahhoz, hogy a szöveg könnyen olvasható legyen?

Olvashatóságra vonatkozó alapelvek:

az egy típuson belüli betűk hasonlítsanak egymáshoz, hogy egységes szókép

alakuljon ki,

az egy típuson belüli betűk különbözzenek annyira azért egymástól, hogy a ki-

alakult szóképek jellegzetesek legyenek (olvasáskor nem betűnként olvassuk a

szöveget, hanem az első pár betű elolvasása után a szavak jellegzetes alakja

alapján értelmezzük azokat),

a betűk jól megválasztott távolsága a betűképpel együtt biztosítsa a sorok rit-

musát,

folyamatos szöveg olvashatóbb, ha kisbetűket használunk, mert a betűszárak és

ékezetek váltakozása változatos szóképeket alakít ki, ami biztosítja a jellegze-

tes szóképet,

jól olvasható a vékony és vastag vonalak váltakozásából álló dinamikus és

harmonikus betűsor,

a sortávolság emelésével is fokozható az olvashatóság.

1.1. Betűk rendszerezése, a betűtípusok

„Betűtípusnak nevezzük az azonos tipográfiai elv alapján készített, azonos formaje-

gyekkel rendelkező, általában a betűtípus alkotójának nevét viselő betűsort és a hozzá tar-

tozó írásjeleket.”4 A nyomdászat megjelenése óta számos betűtípust alkottak, ezeket jelleg-

zetes tulajdonságaik alapján csoportokba sorolhatjuk.

4 Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 294. p.

7

Vastagított (blackletter) típusok

a) Óangol. Utánozzák a korabeli kézírásos szövegeket. Történe-

tileg a legrégibb betűtípusok közé tartoznak, a nyomtatás

kezdetekor voltak használatosak.

b) A Schwabacher betűképeket a Német-római Császárság-

ban használták a 15-16. században.

c) A Fraktur betűképeket alkalmazták a legszélesebb

körben, a 15. század végétől egészen a II. világhábo-

rú végéig volt használatban Németországban.

Talpas betűtípusok

a) Reneszánsz típusok

Változatos vonalvezetésű betűk, amelyek követik a lúdtollal való írás hagyományait.

Az íróeszköz sajátossága, hogy a vonalak indításakor és befejezésekor talp alakul ki, ame-

lyet a nyomdai betűformák megőriztek. Jellemzi továbbá ezt a betűtípust, hogy a kerek

betűk tengelye nem függőleges, a talpak, a kezdő- és záróvonalkák gömbölyítettek. Igen

szép és jól olvasható betűtípusoknak tekinthetők, hosszabb nyomtatott szövegeknél kiváló-

an alkalmazhatók. Például: Garamond, Palatino.

b) Barokk

Jellemzőjük, hogy a betűk vonalvastagságában

nagyobb különbség van, a kerek betűk tengelye

majdnem függőleges, a talpak kevésbé gömbölyí-

tettek. Például: Baskerville, Georgia, Tótfalusi.

c) Klasszicista

Ezek a klasszikus stíluskorszakban keletkezett típusok már nem követik a kézírás ha-

gyományait, rajzolatuk kialakításánál inkább a rézmetszés és rézkarc technikája a domi-

náns. Jellegzetességeik a kisbetűk vízszintes kapcsolódása, a lekerekítések függőleges ten-

1. ábra

Tótfalusi Kis Miklós betűi

8

gelye, a vonalvastagságok jelentős különbsége, a betűtalpak vékony vonalú, derékszögben

elhelyezett rajzolata. Például: Bodoni, Century Schoolbook.

d) Modern (talpas lineáris antikvák)

Egyenlő vastagságú betűvonalak és tömbhöz hasonló vastag betűtalpak jellemzik, a kerek

betűk tengelye függőleges. Például: Clarendon, Rockwell.

Talp nélküli lineáris antikvák (groteszk)

Jellemzően azok a modern betűtípusok tartoznak ide, amelyek igyekeznek megőrizni a

hagyományos betűformákat az egyéni kialakítás mellett. Legfontosabb vonásuk a talp nél-

küli forma és az optikailag egyenlő vonalvastagság. Például: Helvetica, Univers, Gill.

Írott betűk

Kézírást utánzó betűk, jellemző rájuk a lendületes vonalvezetés, a betűkapcsolódás, di-

namikusan érvényesülő kifejezésmód, a hagyományos nyomdászatban előírt szigorú for-

mák hiánya. Például: Mistral, French Script.

Dísz- és reklámbetűk

Összefüggő szövegként nehezen olvasható, sajátos kialakítású betűtípusok tartoznak

ide, jellemző rájuk a szokásostól eltérő formai kialakítás. Például: Castellar, Curlz

MT, Zap.

A betűtípus kiválasztásánál nagyon sokféle szempontot figyelembe kell venni:

a kiadvány tartalma, formája,

a technikai feltételek (papír minősége, sokszorosítás technikája),

az oldalak és a betűtípus egységes optikai és esztétikai hatása,

milyen olvasóréteg számára készül a kiadvány,

van-e benne rajz, díszítés, illusztráció.

Fontos betűkeverési szabály, hogy egy nyomtatványon belül lehetőleg egy, legfeljebb

két betűtípust alkalmazzunk. Ha két betűtípust használunk, akkor azok jelentősen külön-

bözzenek egymástól, tehát például a talpas betű mellett talp nélkülivel dolgozzunk, a rene-

szánsz típust keverhetjük modern lineáris antikvával stb.

9

1.2. Betűfajták (betűcsaládok)

Betűfajtáknak nevezzük az azonos betűtípusba tartozó betűk különböző változatait.

Alakjuk szerint lehetnek:

antikva (álló)

kurzív (dőlt)

kurrens (kisbetű)

verzál (NAGYBETŰ)

kiskapitális (KISBETŰK HELYETT KISBETŰ MÉRETŰ NAGYBETŰKET ALKALMA-

ZUNK)

Vastagság szerint beszélhetünk normál, félkövér és kövér betűről.

Szélességük szerint megkülönböztetünk keskeny, normál, széles és nagyon széles betű-

fajtákat. Hosszabb folyamatos szövegekben rendszerint a normál antikva betű kurrens vál-

tozatát használjuk szövegbetűként. Olvasáskor ugyanis nem egyenletesen betűről betűre

halad a szem a soron végig, hanem ugrásszerűen. Tudatunkban képileg rögzültek a jól is-

mert szavak, így elég elolvasni annak első pár betűjét a megértéshez, és már át is ugrik a

szem a következő szóra. Az olvasást így azok a szedések segítik, amelyeknél a szavak ka-

raktere kihangsúlyozódik. Erre a változatos vonalvezetésű, le- és felfutó vonalakból álló,

dinamikus képet adó kisbetűs változatok a legalkalmasabbak. Címlapoknál, címek esetén,

folyóiratoknál, prospektusoknál stb. rövid szövegrészek esetén figyelemfelkeltés céljából

használhatunk verzál, dőlt, kövér és egyéb betűfajtákat.

A nagybetűkkel való szedés nyomdatechnikailag sok nehézséggel jár és nem mindig

szerencsés az alkalmazása. „Verzális betűkből kiegyengetés (egalizálás5) nélkül még kis

fokozatban sem szedhetünk címet. A három vagy több verzál sor egymás után való elolva-

sása fárasztó, ezt inkább címlapoknál és reprezentatív jellegű nyomtatványoknál (díszokle-

velek stb.) alkalmazzuk, akkor is nagyobb fokozatot használva.”6

A dőlt betűket szöveg közötti kiemeléseknél használjuk a leggyakrabban, de címek és

alcímek is szedhetők belőle megfelelő betűfokozatban.

5 Csupa nagybetűs írás esetén az egymás mellé kerülő betűk közötti űr egyenetlensége miatt a szövegkép

szétesővé válhat. Ilyen esetekben növelni vagy csökkenteni kell a betűk közötti hézagot. A vizuálisan megfe-

lelő betűköz kialakítását nevezzük egalizálásnak.

6 Szabó László: Tipográfiai kalauz. Alexandra Kiadó, Pécs, n. a. 28. p.

10

Nagyon vékony betűket rossz olvashatóságuk miatt ritkán alkalmazzunk. Kiemelésre,

címfokozatoknál a félkövér és kövér betűk használata a jellemző.

A kiskapitális betűket speciális kiemelésekre alkalmazunk, például hivatkozásoknál a

szerző nevét szedhetjük belőle.

1.3. Betűméret (betűfokozatok)

A betűméret meghatározásának alapja a Didot-féle mértékrendszer. A betűk méretét ti-

pográfiai pontban adjuk meg, amelyet a francia F. Didot és a német H. Berthold dolgozott

ki. 1 tipográfiai pont a méter 2660-ad része, azaz 0,376 mm. A betűk méretét a pontok

többszörösében adják meg. A leggyakrabban használt betűfokozatok a nyomdászati zsar-

gonban önálló elnevezést kaptak pl. cicero, kolonel, borgisz, garmond stb.

1. táblázat

Leggyakoribb betűméretek

g G g G g G g G g G g G g G g G g G g G 7 p 8 p 9 p 10 p 12 p 18 p 20 p 24 p 30 p 36 p

A hosszabb olvasásra szánt szöveget általában a 8 és 12 p közötti méretű betűkkel ké-

szítik, az ennél nagyobb betűfokozatokból csak a címeket szedjük. Szöveg és címének be-

tűje között célszerű a legalább 4 pontos különbség alkalmazása, mert a feltűnőbb méretbeli

eltérés jobban felkelti az olvasó figyelmét.

A kiválasztott betűtípus feleljen meg a dokumentum jellegének, fejezze ki annak tar-

talmát („komoly” témáról szóló szöveget reneszánsz, barokk, klasszicista betűtípusokkal

érdemes szedni, míg a rövid, vidám téma megengedi groteszk vagy akár reklámbetűk al-

kalmazását). Ezenkívül figyelmet kell fordítani az esztétikai szempontokra is.

Az alkalmazott kiemelések (félkövér, kövér, dőlt betűfajták, nagyobb betűméret stb.)

ne legyenek zavaróak, a nagyobb fokozatú címbetűk használatánál nagy szerepe van a he-

lyes arányérzéknek (lásd később). A dőlt illetve kövér betűk alkalmazásával változatos

tipográfiai képet kaphatunk. Az aláhúzással vagy keretezéssel való kiemelést óvatosan

alkalmazzuk, mert egyrészt unottá, modorossá válhat a munka, másrészt az aláhúzás elta-

11

karja a kisbetűk alsó szárát, illetve lefelé tereli a szemet. Ezek mindegyike zavarja az olva-

sást. Kiemelésre lehetőleg ne használjuk a ritkítást sem, mert a figyelem felhívása helyett

csak zavaró foltot okozunk a szövegben. Gyurgyák János még további tanácsokkal lát el a

kiemeléseket illetően: „Kiemelésre lehetőleg ne használjunk kövér betűfajtát, ugyancsak

kerüljük a ritkítást. Bátran éljünk viszont a kurziválással. Kurzív szövegben lehetőleg an-

tikva kiemelést alkalmazzunk.”7

2. Az oldalak felépítése

2.1. Az oldal alakja, mérete

Az oldalak méretét szabványosították, a két legelterjedtebb sorozat az A és a B jelű. A

kiinduló ívet A/0 (849x1189 mm) illetve B/0-val (1000x1414 mm)jelölik. Az összes többi

méret az előző méretű lap felezésével keletkezik. Az oldalméret kiválasztását a dokumen-

tum felhasználása határozza meg. Reklámanyagok, prospektusok, újságok esetén az A/4-es

vagy nagyobb méret, könyveknél a kisebb lapméret használható, leggyakoribb az A/5 és a

B/5-ös formátum. A lap tájolása lehet fekvő vagy álló. A könnyebb kezelhetőség miatt

általában álló oldalakat használunk, mert fekvő lapok esetén nyitott állapotban nagyon szé-

les lesz a kiadvány, ami megnehezíti a kezelést.

Esztétikai szempontból fontos az is, hogy mekkora margókat alkalmazunk. A margó-

méretek meghatározásánál az aranymetszés szabályát célszerű figyelembe venni.8 Ennek

megfelelően a következő margóarányok alkalmazása felel meg az optikailag és esztétikai-

lag is arányos szedéstükörnek9.

7 Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 304. p.

8 Az aranymetszés törvénye: Ha egy szakaszt két egyenlőtlen részre osztunk úgy, hogy a kisebbik szakasz

úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint a nagyobbik az egész szakaszhoz.

9 A könyv szedéstükre az a felület, amelyet a könyv lapjának síkjából a szöveg és a kép elfoglal. A szedéstü-

körnek nem része az oldalszám, de része a fejléc és a lábléc.

12

3 3

4 4

6 6

2 2

1. ábra

Margóarányok az aranymetszés szabályai szerint

Ettől az általános szabálytól természetesen el lehet térni, ha például állandó grafikai

elemeket alkalmazunk a könyv sajátos stílusának kialakítása érdekében, de azt szem előtt

kell tartanunk, hogy ne legyen tőle szembeszökően aránytalan a szedéstükör. Figyelembe

kell vennünk, hogy függőlegesen az oldal optikai közepe feljebb van, mint a pontosan ki-

mért közép, ezért az alsó margóknak mindig nagyobbnak kell lenni, mint a felsőknek. Az

oldalmargóknál pedig egyrészt a kötésmargót kell figyelembe venni, másrészt azt, hogy ha

a könyvet kinyitjuk, nem egy oldalt látunk, hanem kettőt, azaz a margókat tekintve szedés-

tükröt szerkesztünk és nem egy-egy oldalt.

2.2. Címek, címrendszerek

A címek-alcímek egy kiadványon belül hierarchikus rendszert alkotnak, amelynek

funkciója a szöveg tagolása, a szövegben való eligazodás segítése. A címek egymáshoz

való viszonyának ki kell fejeznie a fejezetek alá- vagy fölérendeltségét. A címek hierarchi-

áját elsősorban a betűfokozatok helyes megválasztásával érhetjük el, illetve a címnek a

sorok közti és soron belüli igazításával. Ha ugyanabból a betűtípusból választjuk a kiad-

vány címeit, amelyből a szöveget szedjük, akkor a különböző nagyságú és erősségű válto-

zatokat használhatjuk kiemelésre, de alkalmazhatunk a főszövegtől eltérő betűcsaládból

való betűket is. Mindkét esetben fontos szabály, hogy minél eltérőbb a betűtípus illetve a

betűméret, annál jobb hatást érünk el. Abban az esetben, ha a címek hierarchiáját az eltérő

13

betűfokozatok használatával fejezzük ki, a betűk méretének helyes megválasztásában jó

kiindulópont az aranymetszés szabálya. E szerint például ha 21 p a főcím, akkor 13 p lehet

a második címfokozat.

Többsoros címek esetén figyelmet kell fordítani a címszöveg értelemszerű tördelésére.

Kétsoros címeknél viszonylag egyszerű a helyzet, de háromsoros címeknél célszerű alkal-

mazni az un. lipcsei soresési szabályt, amelyet főként könyvcímek tördelésénél alkalmaz-

nak. E szerint a következő ábrán látható megoldások a legmegfelelőbbek:

2. ábra

Többsoros címek a lipcsei soresési szabály szerint

Ha a négy alapforma valamelyikéhez újabb sor járul, akkor minden további sor az előt-

te lévő két sorral a négy alapforma valamelyikét alkossa.

2.3. Üres helyek a szövegben – térközök, sortávolság, szóközök

A sortávolságot a betűtípus és a betűfokozat határozza meg, rendszerint az alkalmazott

betűméret 110 %-a. Ettől eltérő sortávolságot is lehet alkalmazni, de a nagyon ritka sorok

szétesővé teszik a szöveget, a túl sűrűn szedett sorok pedig olvashatatlanná. Általában

azonban elmondható, hogy a sorok mértéktartó ritkítása fokozza a szöveg olvashatóságát.

A kiadványokban sokszor van szükség arra, hogy üres helyeket hagyjunk. Az üres

helynek jelentősége van. Kontrasztja a szöveges folttal – „üressége” ellenére – figyelem-

felhívó, szemet vonzó hatást vált ki. Ilyen üres helyeket, térközöket alkalmazunk a címek

kiemelésére, szövegtől való elkülönítésére. Itt a legfontosabb szabály, hogy a cím fölött

nagyobb térközt kell hagyni, mint a hozzátartozó fejezet között. Fontos az is, hogy cím ne

kerüljön a lap aljára, illetve a főbb fejezetcímek lehetőleg új oldalra kerüljenek. Üres he-

lyekkel vesszük körül a képeket valamint a képaláírást is, hogy mindkettőt jól el lehessen

különíteni a folyószövegtől.

14

Amíg a címeknél, képeknél az a fontos, hogy jól elkülönüljenek a folyószövegtől, addig

a szerkesztés során arra kell törekedni, hogy a szövegmező minél egyenletesebb foltot ad-

jon a papíron. Ehhez „fontos, hogy a szóközök közel azonos méretűek legyenek. Tapaszta-

lati tény, hogy az optimális szóköz alapértéke 1/3 négyzet (betűnagyság oldalú négyzet). A

túl nagy szóközök szétesővé teszik a sorokat. Az egymás alatti nagy szóközök üres oszlo-

pokat hozhatnak létre a szövegben, amit csatornának neveznek, és szintén kerülni kell.

Túlságosan kis szóközök esetén a szavak nem válnak szét eléggé, így esetleg összeolvas-

hatjuk őket, ami értelemzavaró lehet.”10

Üres helyeket hagyunk a szövegen belül a bekezdés kezdetének jelölésére is: behúzás-

nak nevezzük, ha az új gondolat első sorát beljebb kezdjük. A behúzás a hasábszélességtől

függően egy vagy két négyzet nagyságú legyen. A bekezdés utolsó sorára, a kimenetsorra

is vonatkoznak szabályok. Ha rövid a sor, legalább a behúzás háromszorosa legyen, ha

hosszú, akkor pedig a behúzás mértékével legyen rövidebb a teljes sorszélességnél. Bekez-

dés első sora lehetőleg ne kerüljön az oldal aljára, de az sem szerencsés, ha az adott gondo-

latmenet utolsó sora miatt kénytelen lapozni az olvasó. Ilyen esetekben ezeknek az un.

fattyú- és árvasoroknak a megszüntetése céljából át kell tördelni a bekezdést. Egy fejezet

utolsó oldalát kimenetoldalnak hívjuk. A kimenetoldalon legalább négy sor álljon, ha ennél

kevesebb kerülne rá, vagy vigyük át az előző oldalra az összeset, vagy hozzunk még át

annyit, amennyi szükséges.

2.4. Hasábok

A szem számára legkellemesebb a kb. 60-70 karakterből álló sor. Az ennél sokkal hosz-

szabb sorok olvasása kifárasztja a szemet, amikor a következő sor elejét próbálja az olvasó

megtalálni. Amikor a teljes szélességű sorok áttekintése nehézkessé válik, akkor lehetőség

van a szöveg hasábokra tördelésére. Ezt a módszert a nagy lapméret miatt általában újsá-

goknál, a kis betűméret miatt pedig szótáraknál, lexikonoknál alkalmazzák, de más kiad-

ványoknál is bátran hasábozhatunk B5-ös lapméret felett. A hasábok alkalmazásánál a má-

sik véglet, a túl rövid sorok alkalmazása jelenthet még problémát. A 15-20 karakternél

keskenyebb hasábok ugyanolyan zavaróak lehetnek, mint a hosszú sorok. A túlságosan

rövid sorok azért nem előnyösek, mert nagy szóközöket, esetleg rossz elválasztásokat

10 Fodor Gábor Antal: Ismerkedés a kiadványszerkesztéssel. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1999. 20. p.

15

eredményezhetnek, s az olvashatóság szempontjából sem kellemesek. A hasábok között

elválasztó vonalat alkalmazhatunk, ami egyértelművé teszi a hasábok határait. Ha nincs

elválasztó lénia, akkor legalább 16 pont széles üres helyet kell hagyni a hasábok között. Az

alkalmazott hasábköz az egész dokumentumban egyforma méretű kell, legyen. Esztétikai

követelmény, hogy a hasábok sorai mindig együtt álljanak, ne csússzanak el egymáshoz

képest, és a kimenetoldalon a hasábokat egyforma hosszúságúra kell állítani (hasábki-

egyenlítés). A hasábot kettévágó kép esetén olykor problémás lehet az olvasási sorrend

megállapítása. A helyes olvasási sorrend szerint felülről lefelé, balról jobbra haladva, a

szövegbe illesztett képet átugorva kell olvasni a szöveget. A képek elhelyezésénél tehát

ügyelni kell arra, hogy könnyen eldönthető, tehát minél egyértelműbb legyen a szövegré-

szek olvasási sorrendje.

2.5. Kép és szöveg viszonya

Képeket a szövegbe több célból is elhelyezhetünk. A legegyszerűbb díszítő hatástól

kezdve az illusztráló, szöveg egyhangúságát megtörő funkción át a magyarázó, megértést

segítő feladatáig sok mindenre alkalmazhatjuk a képeket, ábrákat. A legfontosabb kritéri-

umok a képekkel szemben a következők:

üzenetével, mondanivalójával kapcsolódjon a szöveg tartalmához,

elég jó minőségű legyen ahhoz, hogy jól látható, és értelmezhető legyen rajta az

ábrázolás,

ugyanebből az okból fontos a kép megfelelő mérete, a túl kicsi kép nem jól lát-

ható, a túl nagy kép szétesővé teszi a szöveget,

ha a szöveget körbefuttatjuk, a kép megfelelő méretű üresen hagyott területtel

különüljön el az őt körülvevő szövegtől, de

elhelyezéséből derüljön ki, hogy mely szövegrészhez kapcsolódik,

a kép a szövegtükör egy eleme, úgy kell beszerkeszteni, hogy a többi elemmel

együtt egységes egészet alkosson.

A képeket, ábrákat általában képaláírásokkal látjuk el. Ehhez használhatunk a folyó-

szövegtől eltérő betűtípust, de még jobb, ha az azzal megegyező típus valamely betűválto-

zatát alkalmazzuk, például a kurzív, vagy félkövér stílust. Betűfokozata ugyanakkora, vagy

valamivel kisebb legyen, mint a szövegbetűké. A képaláírást úgy helyezzük el, hogy jól

elkülönüljön a többi szövegtől, de egyértelmű legyen, hogy melyik képhez tartozik.

16

3. ábra

Példák képaláírás helyes elrendezésére

3. Dokumentumok esztétikuma

A nyomtatás során a papíron keletkező „festékfoltok” elhelyezkedése, egymáshoz és az

üres felületekhez való viszonya sajátos hatást kelt. Ha megváltoztatjuk ezek egymáshoz

viszonyított helyzetét, az üres és festékes területek arányát, más és más hatást válthatunk

ki. A szemnek kellemes összbenyomást akkor érhetjük el, ha az egyes elemeket nem vélet-

lenszerűen, önmagukban állóként helyezzük el, hanem ha minden folt vizuálisan kapcsoló-

dik egymáshoz és harmonikus egészet alkot. Amit még nem szabad elfelejtenünk, a tipo-

gráfiailag kialakított hatásnak összhangban kell lenni a dokumentum tartalmával. Komoly

filozófiai műveknél ritkán alkalmaznak cikornyás grafikai díszítéseket, ellenben egy sza-

kácskönyv, vagy egy vidám eseményre invitáló meghívó díszítése szinte megköveteli a

könnyedebb stílust.

3.1. Szimmetria és aszimmetria

Szimmetrikus elrendezés esetén az elemek egy képzeletbeli függőleges tengely mentén

két oldalt egyenlő távolságra helyezkednek el. Ez a konvencionális elrendezés nyugodt,

kiegyensúlyozott hatást kelt. „A rend a szépség egyik forrása. A rend mindig előnybe he-

Képaláírás a kép felett

Képaláírás a kép alatt

Képaláírás

a kép

mellett

jobbra

igazítva

Képaláírás a

kép mellett

balra

igazítva

17

lyezendő a rendetlenséggel szemben. A tipográfiai tervezési munka alapja, hogy rendet,

struktúrát viszünk anyagaink sokféleségébe.”11

Aszimmetrikus elrendezés esetén az elemek a képzeletbeli függőleges tengely két olda-

lán nem tükörképszerűen helyezkednek el. Hogy hol is van pontosan a tengely, sokszor

nagyon nehéz megállapítani. A szimmetria mellőzése nagy szabadságot ad a tipográfusnak,

szabad ötletek özönét indíthatja el, viszont nehezebb ellenállni a szabályok túlzott felrúgá-

sának. Az aszimmetrikus elrendezés élénk, mozgalmas, érdekes hatást kelt, jobban kihang-

súlyozza az egyes elemek tartalmi összetartozását.

5. ábra

Példa szimmetrikus és aszimmetrikus oldalra

3.2. Világos és sötét felületek viszonya

A kiadványok általában a szöveges részeken kívül illusztrációkat (képek, diagramok,

ábrák, grafikák stb.) is tartalmazhatnak. Ha ránézünk egy oldalra, akkor az első pillanatban

csak különböző színű, nagyságú, alakú foltokat látunk. Amikor fókuszálunk az oldalra,

akkor kapnak értelmet a foltok, és derül ki, hogy melyik elem mely másik elemhez tarto-

zik. Az oldal tervezése során elsődleges cél, hogy az olvasó figyelme a leglényegesebb

részekre irányuljon. Ezek a helyek fogják a legfeltűnőbb foltokat képezni. Emellett fontos,

hogy az összetartozó elemeket egymás közelében helyezzük el, amelyek így képi egységgé

állnak össze. Például egy képnek már akkor el kell árulnia, hogy mely szövegrészhez tarto-

11 Radics Vilmos – Ritter Aladár: I. m. 274. p.

18

zik, amikor még el sem olvastuk a képfeliratot. Figyelni kell arra, hogy ne legyen széteső

az oldal, az összetartozó elemek egymáshoz közel kerüljenek, ami egyben azt jelenti, hogy

más elemektől pedig távol kell kerülnie. A grafikai elemek egymáshoz közel, vagy egy-

mástól távol helyezése szervezi oldallá a lapon elhelyezett információt.

A sötétebb foltok mellett a fehéren hagyott felületnek is aktív szerepe van a forma ki-

alakításában. Akkor lesz esztétikus tipográfiai tervünk, ha a negatívjára – a fehér részeket

feketévé, a fehéreket feketévé változtatva – is harmonikus összképet kapunk, tehát a fehér

és fekete részeknek egyensúlyban kell lenniük.

A vizuális hatáskeltés egyik leghatékonyabb eszköze a kontraszt alkalmazása. Kont-

raszt az ellentétek tudatos szembeállításával keletezik, és annál hatékonyabb, minél na-

gyobb a különbség. Érdemes tehát az ellentétet figyelemfelhívásra alkalmazni, de itt is,

mint mindenhol, érdemes bizonyos szabályokat betartani. A szem szereti a kontrasztot, de

fárasztó is számára, így az oldalkialakításnál csak korlátozott számú elemnél alkalmazzuk.

Az agy minden egyes elemet, amely kiemelkedik a háttérből, külön értékel ki, így azért,

hogy ne vesszen el a lényeg, csak a valóban kiemelendő elemeknél használjuk az ellenté-

tet. Díszítésre való alkalmazásánál arra kell figyelni, hogy ne „essen szét” az oldal. A kont-

raszt csak nagy különbségek esetén valósul meg, pl. nem érvényesül az ellentét a 12 és a

14 pontos betűméretek között, vagy az 1 illetve a 1,5 milliméteres vonal között sem.

5. ábra

Az ellentét érvényesülése

Milyen típusú ellentéteket alkalmazhatunk?

kicsi és nagy ellentéte

irányok ellentéte

kerek és szögletes ellentéte

sötét és világos ellentéte

Itt érvényesül

a kontraszt Itt nem érvényesül

a kontraszt

19

3.3. Az oldalak dinamikája

Formai elemek sajátos elhelyezésekor a szövegfoltok ritmusáról beszélhetünk. A grafi-

kai elemek ismételt alkalmazása játékossá, élénkké teszi az oldalt, de az egész dokumen-

tumra kiható tudatos ismétlés össze is fogja a kiadványt, egységes egésszé teszi. Az eszté-

tikusan alkalmazott ismétlődő díszítőelemek amellett, hogy karakteressé teszik az összké-

pet, az unalmas, egysíkú benyomás ellen hatnak. Több egy sorba rendezett egyforma mére-

tű kép például szigorú, szabályos hatást kelt, de ha kimozdítunk a sorból néhányat, dinami-

kussá, mozgalmassá válhat az oldal. Ez elsősorban tömbös szerkezeteknél alkalmazható

hatásosan, néha elég, ha két egymás melletti képet vagy két egyforma sort a síkban elmoz-

dítunk. Látványos lehet például a kép kifuttatása a margón kívülre.

A dinamikus oldalaknál előfordulhat, hogy az aszimmetrikusan elhelyezett grafikai

elemek felborítják az oldal egyensúlyát. Ennek az egyensúlynak a visszaállítását a legköny-

nyebben úgy tudjuk megvalósítani, hogy egy másik elemet is elhelyezünk az oldalon. A

másik tipográfiai elem méretét, elhelyezkedését úgy kell megválasztani, hogy együttes

hatása a meglévő elemekkel az egyensúly érzetét keltse az olvasóban. Ha az új elemet a

már meglévő elemek ellenpontjába helyezzük, ismét harmonikus összhatású lesz az oldal.

Ilyen hely több is van az oldalon, de ezek között is vannak hatásosabb és kevésbé hatásos

ellenpontok.

egyensúlytalan oldal oldal kiegyensúlyozása

6. ábra

Egyensúly kialakítása

20

Abban az esetben, ha függőleges irányban pontosan az oldal közepére kell elhelyez-

nünk a szöveget vagy képet, optikai csalódás miatt alacsonyabban lévőnek látjuk. Ellenben

ha a középnél valamivel magasabbra tesszük az adott elemet, az érzéki csalódás miatt kö-

zépen lévőnek, pontosabban optimális helyzetűnek látjuk.

4. Általános és sajátos tipográfiai elvek alkalmazása konkrét dokumentu-

mok szerkesztésénél

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül két olyan kiadványtípust tárgyalunk (újság és

könyv), amelyek szerkesztését, felépítését tanítják általános és középiskolában szövegszer-

kesztés órákon. Az újság készítésére vonatkozó ismeretek részletezését azért választottuk,

mert egyrészt szinte minden oktatási intézményben készül ilyen kiadvány, másrészt mert

az iskolában készített dokumentumok közül ez a legbonyolultabb és ez igényli a legtöbb

tipográfiai ismeretet. Másik témánk a könyv, amelyet azért tárgyalunk részletesebben, mert

mindenki olvas könyvet – reményeink szerint –, így illik tisztában lenni a legfontosabb

tipográfiai – nyomdászati termék részeivel, kialakításával.

A két dokumentumtípusra vonatkozóan összefoglaljuk az előző fejezetekben tárgyalt

általános és speciális tipográfiai szabályokat egy új szempontnak, a kiadvány típusának

figyelembe vételével. Megállapításainkat kiegészítjük néhány hasznos, praktikus tudniva-

lóval is.

4.1. Iskolaújság

Szinte minden iskolában felmerül az igény iskolaújság megjelentetésére. Az iskola éle-

tében történt eseményekről, aktualitásokról ily módon is lehet tájékoztatni az iskola diákja-

it, a szülőket, hozzátartozókat és az iskolában folyó tevékenység iránt érdeklődőket. Mivel

az intézmények szűkös pénzügyi kerete általában nem teszi lehetővé, hogy professzionális

kiadóval, nyomdával készíttessék el az iskolai kiadványokat, érdemes az iskolában amúgy

is rendelkezésre álló humán és anyagi erőforrásokat igénybe venni erre a célra. A szöveg-

szerkesztés tanítása során az újság készítésének fortélyait ismertetve a legügyesebb tanulók

segítségével elkészíthető az iskola rendszeres kiadványa. Az intézményekben egy-két

gyors számítógép, nyomtató már rendelkezésre áll, így a kivitelezési munkák is könnyen

elvégezhetők.

21

Az iskolaújság készítésének lépései:

1. Az első és legfontosabb a lapzárta időpontjának meghatározása. Tudniillik a folya-

matosan beérkező anyagok áradata nem szokott megszűnni a lapzártával, pedig az

anyag összegyűjtése után jön csak az újságszerkesztés munkájának legjava.

2. Cikkek, képek összegyűjtése. Cikkek készülhetnek előre eltervezett módon és ér-

kezhetnek a váratlanul is. Általánosabb azonban az, hogy a cikkek készítőit mindig

noszogatni kell, hogy lapzártáig elkészüljenek. A képek gyűjtése, elhelyezése külö-

nös gondosságot igényel, összhangban kell lenniük a szöveggel, egységes egészet

kell alkotniuk.

3. A szövegbevitel, azaz a cikkek begépelése, ha eleve nem elektronikusan kaptuk.

4. Az első korrektúra, azaz a cikkek elolvasása, helyesírási hibák javítása. Célszerű

ehhez magyar tanár, vagy nagyon jó magyaros tanulók segítségét is igénybe venni,

hogy biztosan hibátlan legyen az újság szövege.

5. A cikkek rendszerezése az esetlegesen meglévő rovatoknak megfelelően, az oldalak

tartalmának meghatározása a rendelkezésre álló cikkek alapján.

6. A legnehezebb feladat: az újságba szánt cikkek oldalakba tördelése. A begépelt

cikkek és a hozzájuk tartozó képek, ábrák elhelyezése az oldalakon.

7. Az előző pontban felmerülő problémák orvoslása: ha semmi nem akar elférni ott,

ahova eredetileg terveztük, akkor lehet a cikkeket lerövidíteni, hozzáírni, áthelyezni

stb. vagy újrakezdeni az egészet (átszerkesztés) az 5. ponttól.

A kompozíció kialakításánál legfontosabb célunk a képi és szöveges elemek tartalmi és

formai összhangjának megteremtése. A tartalmi összetartozásnak illetve elkülönülésnek

meg kell jelennie a kompozíció kialakításában a közelség illetve távolság alkalmazásával.

Az arányosságra alkalmazható az aranymetszés szabálya (lásd: 11. oldal lábjegyzete), az

oldal tartalmától függően érzékeltethetjük az oldal nyugalmát vagy mozgalmasságát az

aszimmetrikus vagy szimmetrikus elrendezéssel. De használhatunk más hatáskeltő eszkö-

zöket (kimozdítás, ellenpont, ritmus), amennyiben az oldal tartalma ezt lehetővé teszi. Az

iskolaújságot általában A/3-as méretben célszerű készíteni. Ez a méret még elkészíthető az

iskolában rendelkezésre álló eszközökön, és elégendő méretű egy újsághoz. A terjedelmet

a közlésre szánt anyag mennyisége határozza meg.

Az újságok szedéstükre hasábokra tagolódik. A hasábok számát, hosszát úgy kell ki-

alakítani, hogy a lehető legtöbb szöveg férjen el benne, az olvashatóságot a túl rövid sorok

ne akadályozzák. A hasábok egymástól való elválasztására vonalat használhatunk, továbbá

22

záróvonalat alkalmazhatunk a hasábok lezárására. A záróvonal a hasáb elejétől a hasáb

végéig ér, mindig a lezárt részhez áll közel. Ha egy cikket bekeretezünk, akkor azt önálló

tervezési felületként kell kezelni. Eszerint a kereten belül is alkalmazni kell a margókra

vonatkozó szabályokat. Alul nagyobb térközt kell hagyni, mint oldalt, és oldalt legalább

annyit, mint fönt, irányadó az aranymetszés szabálya.

Hasábok és képek viszonylatában nem mindig egyszerű eldönteni az olvasás sorrend-

jét. A magyar nyelv szabályai szerint balról jobbra, illetve felülről lefelé olvassuk a szöve-

get, de elbizonytalanodhatunk a helyes sorrendet illetően, ha a szöveg hasábokra van tör-

delve, és a hasábokon belül képeket helyezünk el. Az oldal tervezésekor olyan elrendezé-

seket alkalmazzunk, hogy az olvasónak megkönnyítsük az olvasás helyes sorrendjének

megállapítását. Általános szabály, hogy a hasábba helyezett kép nem változtatja meg az

olvasási sorrendet, tehát át kell ugrani a képet, ellenben a címek, alcímek elvágják a hasá-

bot. Az alábbi ábrán példa látható a nehezen és a könnyen eldönthető olvasási sorrendre. A

helyes sorrendet számokkal jelöltük.

8. ábra

Kép és szöveg helyes és helytelen elhelyezése

Minden hosszabb szövegben, ha máshol nem, a címek jelölésénél alkalmazunk kieme-

léseket. Ennek első fokozata a dőlt betű alkalmazása, ami csak olvasás közben vehető ész-

re. A következő kiemelési mód a spacionálás (ritkítás). Ezt lehetőleg csak olyan mértékben

használjuk, ami még nem zavarja meg a szöveg folthatását. Feltűnőbb kiemelési mód a

félkövér vagy kövér betűk alkalmazása. Folyamatos szövegben csak ritkán használjuk,

Hibás el-

rendezés

elrendezés

Helyes elrendezés

1

2

3

4

1 2

3

23

mert zavarja az egyenletes folthatást. Használhatjuk kiemelésre az un. beljebbezést. Ekkor

a kiemelés a hasáb szélénél jóval beljebb kezdődik és végződik. Még szebb lesz a kieme-

lés, ha a beljebb kezdett sorokat félkövér betűkkel szedjük. Kiemelésre alkalmazhatunk

eltérő betűfokozatokat, de az aláhúzás kerülendő.

Minden napilap tipográfiájának szükséges eleme az élőfej, amely tartalmazza az első

oldalon kiemelve az újság nevét, az újság jellegére vonatkozó információkat, az évfolyam

sorszámát, az újság sorszámát, a kiadás dátumát, az esetleges árat, vagy az ingyenesség

jelzését, a további oldalakon pedig jelezheti a rovatcímeket is.

9. ábra

Szép példa az újság címoldalán található élőfejre

Az újságcikkek címe talán a leginkább figyelemfelkeltő hatású egy újságoldalon. Külö-

nösen, ha jól megválasztott, találó a szövegezése, illetve ha tipográfiailag jól megszerkesz-

tett. A helyesen megválasztott betűtípus és betűfokozat a cikk olvasására késztetheti az

olvasót, de ügyelni kell arra, hogy ízléstelen ne legyen, így 28-36 pontosnál nagyobb betűt

nem célszerű alkalmazni. Az egy címrendszerhez tartozó különböző szintű címek betűtípu-

sát és betűnagyságát úgy kell megválasztani, hogy lehetőleg minél kevesebb betűtípust

használjunk, és a különbségeket a betűváltozatokkal, betűnagyságokkal próbáljuk meg

érzékeltetni, ez utóbbi esetén mérvadó az aranymetszés törvénye.

Az újságok tördelésére vonatkozóan nem lehet általános szabályokat megállapítani, de

ez nem is baj. Minden újságnak rendelkeznie kell sajátos megjelenéssel, ami azonnal fel-

ismerhetővé teszi a lapot, ha rendszeres olvasója az újságos standokra kitett lapok közül ki

akarja választani, s ez az iskolaújságra is legyen érvényes. Ezt a sajátos jelleget el lehet

érni jellegzetes betűtípussal, grafikai elemekkel, azok elrendezésével, egyedi színkompozí-

cióval, amelyek állandóan szerepelnek főként a címoldalon, de a megszokott dizájnnak a

belső oldalakon is, rovatonként is jellemzőnek kell lennie. A jó újság a megszokottság, az

24

ismerősség érzésének és a tartalom újszerűségének keverésével tudja magához csábítani, és

megtartani az olvasót.

4.2. A könyv

Minden tipográfus számára a legnagyobb kihívás egy szép könyv megszerkesztése. A

legnagyobb szakmai tudást, a legsokrétűbb kiadványszerkesztési, könyvészeti ismereteket

ennek a dokumentumtípusnak a megalkotása igényli, és ez az a kiadvány, amely a legna-

gyobb örömet szerzi olvasóinak, ha szép kiállításúra sikerül.

Vegyük sorra azokat a szempontokat, szabályokat, ismereteket, amelyek megalapozzák

az esztétikus könyv megalkotásához szükséges tudást, de hozzátesszük, hogy a tipográfus

kreativitása, jó ízlése nélkül semmilyen merev szabály nem eredményez művészi szintű

alkotást.

A könyv szerkezete. A könyv általában három részből áll:

1. Borító. Kötéstábla, gerinc, esetleg védőborító.

2. Főszöveg. A tartalmi mondanivalót folyószövegként tartalmazó oldalak.

3. Járulékos részek. Egy része a főszöveg előtt, más része a főszöveg után helyezkedik

el. A könyv elején helyezkedik el például a címnegyedív, itt kaphat helyet a mottó,

a bevezetés, a köszönetnyilvánítás, az előszó, ismeretterjesztő művek esetén a tarta-

lomjegyzék. A könyv végén van rendszerint az irodalomjegyzék, tartalomjegyzék

(szépirodalmi művek), utószó, függelék, kronológia, szakkifejezések jegyzéke,

névmagyarázatok, rövidítések jegyzéke, illusztrációk jegyzéke, mutatók, kolofon-

oldal, információs és kereskedelmi oldalak.

A címnegyedív. A címnegyedív a könyv első négy oldala, és a könyv készítéséről, írójáról,

kiadásáról, kiadójáról, a nyomdáról szóló információkat tartalmazza. Előfordul, hogy hely-

illetve anyagtakarékosság miatt mindez két oldalra kerül.

A címnegyedív első oldala a szennycímoldal, általában a szerző nevét, a mű címét tar-

talmazza, viszonylag kis betűmérettel. Különösebben nem az információközlés a célja,

hanem – régen legalábbis az volt– védőfunkciója van. A második oldal általában üres, eset-

leg a sorozatra (ha része ilyennek a könyv) vonatkozóan tartalmazhat adatokat. A harmadik

oldal nagyon fontos, belső címlapnak vagy főcímlapnak hívják. Szerepel rajta a szerző

neve, a mű címe, a kiadó neve, a kiadás helye évszáma. Fontos, hogy ennek az oldalnak a

tipográfiája illeszkedjen a könyv többi részéhez, a főszöveg betűtípusát használva három

betűfokozatnál több ne szerepeljen rajta, és a cím az aranymetszési vonalon helyezkedjen

25

el. A címnegyedív negyedik oldala a könyv keletkezésére, kiadására, a nyomdára vonatko-

zó információkat tartalmazza.

A címnegyedív oldalain oldalszám nem szerepelhet.

Betűkészletek, a betűk jellemzői. Az alkalmazott betűtípusnak összhangban kell lennie a

könyv mondanivalójával, és biztosítania kell a jó olvashatóságot. Ennek megfelelően pél-

dául szépirodalmi művek, verseskötetek esetén a reneszánsz vagy barokk betűtípusok al-

kalmazása a legmegfelelőbb, míg tudományos, műszaki, informatikai könyvek esetén mo-

dernebb talpas betűtípusok is használhatók. A betűválasztásra, betűkeverésre vonatkozó

többi szabály, amelyet az 1.1 fejezetben már ismertettünk, itt is érvényesek.

A szedéstükör. A szedéstükör pontos mérete a margók meghatározásával alakul ki. A

margók arányainak megállapításánál az aranymetszés szabályát célszerű alapul venni. A

belső margóknak különös figyelmet kell szentelni, ugyanis egyrészt könyvek esetén szá-

molni kell az összefűzéssel, így kötésmargót kell kialakítani, azaz nagyobb lesz a margó,

másrészt a két belső margót optikailag egy egységnek érzékeljük, eszerint pedig külön-

külön kisebbnek kell lenniük, mint a szélsőknek. Figyelembe kell még venni a szedéstükör

kialakításánál az élőfejet, de az oldalszámot nem. Az optimális, aranyszabály szerinti mar-

góarányok a 2. ábrán láthatók.

Tartalomjegyzék. A tartalomjegyzék helye szépirodalmi művek esetén a könyv végén,

ismeretterjesztő művek esetén a könyv elején található. A tartalomjegyzéknek világosan

tükröznie kell a könyv szerkezetét, címrendszerét, de tipográfiája nem kell, hogy szigorúan

kövesse a könyv fejezeteknél tipográfiáját. A fejezetek, alfejezetek fölé-, alárendeltségét

különböző behúzásokkal, illetve a kurzív és antikva típusok alkalmazásával érzékeltethet-

jük.

Általános szabály, hogy a fontos járulékos részek és a fő fejezetek mindig páratlan ol-

dalon kezdődjenek, igaz ez a tartalomjegyzékre is.

Táblázatok. A táblázatokkal szemben támasztott legfontosabb feltétel a jó áttekinthetőség.

A fejlécek legyenek megkülönböztetve vagy más betűfokozattal, vagy kurziválással, fél-

kövérrel szedéssel. A szegélyek alkalmazása változatos lehet, de a fejléc alatt minden eset-

ben alkalmazandó. A táblázat celláin belül is meg kell határozni a megfelelő margókat,

igazításokat.

Élőfej. A tudományos-technikai könyveknél az élőfejnek fontos jelentősége van. A bonyo-

lult felépítésű könyvekben nagymértékben megkönnyíti a tájékozódást a szövegtükör fel-

sőrészében elhelyezett utalás az aktuális fejezetre, témára. A legjobb megoldás, ha fő feje-

zet címe a baloldali élőfejben, az alfejezet címe a jobb oldali élőfejben szerepel. Az élőfej

26

szövegét a dokumentumban alkalmazott betűtípus kurzív vagy kisebb betűméretű változa-

tával szedjük. Elhelyezése egészen változatos lehet az adott korlátokon belül, grafikája

mértéktartó legyen, ha léniával választjuk el a szövegtől, akkor finom vonalú, tompa vona-

lat alkalmazzunk. Ha minden oldalon ugyanazt az információt szolgáltatja az élőfej, nincs

értelme alkalmazásának.

A színharmónia. A színek harmóniáját a szín – komplementer szín együttes alkalmazása

adja. Általában egy oldalon kettőnél több színt ne használjunk, rendszerint a könyveket két

színre tervezik, a hármas színakkord már ritka. Színharmóniát teremt a rokonszínek hasz-

nálata is, pl. világoskék – középkék. Figyelemfelhívó hatású a színkontraszt alkalmazása

(színes – szürke, világos árnyalat – sötét árnyalat).

5. A tipográfia feladatsort gyakoroltató programok

A legfontosabb tipográfiai elemmel kapcsolatos kérdéssort gyakoroltató programot két-

féle módon valósítottuk meg. Elkészítettük egy szerkesztőprogrammal, amely nagyban

megkönnyítette munkánkat, lévén hogy csak a kérdéseket kellett megszerkesztenünk, és a

szerkesztőprogram legenerálta a kérdéssort kitöltő–kiértékelő programot. Ehhez az „Exe”

nevű szerkesztőprogramot használtuk, amely több típusú feladatsor készítését teszi lehető-

vé. Mi a feladatsorunkhoz a több jó válaszadási lehetőséget tartalmazó, azonnali kiértéke-

lést lehetővé tevő típust választottuk. (Hasznosnak tartjuk még az un. Scorm tesztet, amely

nemcsak a kérdésekre adott választ értékeli, hanem a kitöltés végén a teljes munkát értéke-

li. Ez a módszer főleg számonkérésnél alkalmazható a kérdéssor elkészítésére.) A kérdés-

sort a szerkesztőprogram HTML formátumban generálta.

A kérdések szerkesztésénél többféle funkciót használhatunk:

- alapvető karakter- és bekezdésformázások

- kép beillesztése

- video beillesztése

- képletszerkesztő

- hivatkozás beillesztése

- táblázat beillesztése

- HTML forrás szerkesztése

Az „Exe” szerkesztőprogram ingyenesen hozzáférhető program, az internetről letölthe-

tő, telepíthető. Előnye, hogy viszonylag könnyen kezelhető, rövid idő alatt használható

27

teszteket lehet vele készíteni, hátránya, hogy a telepített funkciók meglehetősen korlátozot-

tak, nem mindig alkalmazható az igényeknek megfelelően. Például, ha a visszajelzésnél

csak azt szeretnénk tudatni a felhasználóval, hogy jó-e vagy rossz a válasz, ez nem megva-

lósítható, mert rögtön megjelenik a megoldás.

A másik megoldást C# nyelven magunk készítettük. Mivel a teljes program a mi mun-

kánk, így több lehetőségünk volt a kérdéssor jellemzőinek megválasztására. Például a kér-

dések nem egymás alatt helyezkednek el, hanem egymást követően jelennek meg. Az új

kérdést csak akkor láthatja a felhasználó, ha az előzőt sikeresen megoldotta. Többszöri

próbálkozási lehetőséget is beépítettünk a programba egy-egy kérdés esetén, így elősegítve

az ismeretek önálló elmélyítését. Mivel a program gyakoroltatási céllal készült, nincs érté-

kelés, csupán annyi visszajelzést kap a felhasználó az utolsó kérdés után, hogy a 10 kérdést

hány próbálkozásból sikerült megoldania.

A kérdéseket egy Formon helyeztük el. A válaszlehetőségek checkBoxokba kerültek.

Ezen kívül még elhelyeztünk három gombot a Formon, az egyikkel ellenőrizni lehet a

megoldást, a másik visszajelez, hogy jó-e, a harmadikkal pedig a következő kérdést lehet

kérni. Az újabb kérdések megjelentetését egy számlálóval oldottuk meg, amely akkor nö-

vekszik eggyel, amikor megszületik az aktuális feladat jó megoldása. Ilyenkor a továbbító

gomb lenyomására, ha a számláló a megfelelő értéknél áll, egymásba ágyazott if…then-es

megoldással jelenik meg az új kérdés. A feladatsor végén található kiértékelést (hány pró-

bálkozásból oldotta meg a felhasználó a feladatot) az ellenőrzés gombra való kattintás

számolásával oldottuk meg.

A program készítésénél az egyszerűségre törekedtünk, de természetesen lehetőség van

annak továbbfejlesztésére. Mivel ez lényegében egy program váz, több, más témájú kér-

déssor is könnyedén elkészíthető vele.

A két program megjelenési formája a függelékben megtekinthető, illetve a programok

letölthetőek az Irinyi János Általános Iskola honlapján az alábbi internetcímeken:

http://www.fuzfosuli.hu/uploaded_files_fck/file/2009-2010/betuk.zip

http://www.fuzfosuli.hu/uploaded_files_fck/file/2009-2010/tipografia_feladatsor.rar

28

IRODALOMJEGYZÉK

Dömsödy Andrea: Könyvtárhasználati tankönyvek és a kor tudományossága. Internetes

forrás: 2010. április 23. http://www.tanszertar.hu/eken/2005_01/domsody_01.htm

Fodor Gábor Antal: Ismerkedés a kiadványszerkesztéssel. Nemzeti Tankönyvkiadó Buda-

pest, 1999.

Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.

Instrukciók a Szerzők számára, hogy miként szerkesszék cikkük nyomdakész változatát a

Módszertani Konferenciára Internetes forrás 2010. április 23.

www.infoera.hu/files/ModszertaniKonferenciaSablon.doc

Kis Ádám: Számítógépes könyvkiadás. Internetes forrás 2010. április 23.

http://kisadam.net/végeleges.zip

Kolossa Tamás – Szilágyi Tamás: Nyomda az íróasztalon, avagy DTP-ről mindenkinek.

Mercurius Kiadó Budapest, 1990.

Radics Vilmos – Ritter Aladár: Laptervezés – Tipográfia. Magyar Újságírók Országos

Szövetsége, Budapest, 1976.

Remeczné Komár Gabriella: A szerkesztés folyamata, a kiadói munka kihívásai. Internetes

forrás: 2010. április 23.

http://www.tanarakademia.hu/letoltes/080518/Remeczne_Komar_Gabriella.doc

Szabó László: Tipográfiai kalauz. Alexandra Kiadó, Pécs, n. a.

Szántó Tibor: A tipográfia nyelve. Internetes forrás: 2010. április 24.

http://www.magyarnyomdasz.hu/szanto-tibor-a-tipografia-nyelve

Szentgyörgyi Lóránt: Informatika 5–8. osztály. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest, 2005.

Szlávi Péter: Tankönyvértékelés. 2005. Internetes forrás: 2010. április 23.

http://people.inf.elte.hu/szlavi/InfoOkt/TankonyvErtekelesSzempontok.pdf

29

FÜGGELÉK

30

Tipográfia

A betűk

1. Miért nehezen olvasható az alábbi szöveg tipográfiai szempontból?

A HANGYA A FORRÓ NYARAT SZORGALMASAN VÉGIGDOLGOZTA, ÉPÍTGETTE-SZÉPÍTGETTE HÁZÁT, ÉS ÉLELMET HALMOZOTT

FEL FELKÉSZÜLVÉN A KEMÉNY TÉLRE. A TÜCSÖK ÚGY GONDOLTA, A HANGYA BOLOND, ÉS VÉGIGMULATTA A NYARAT. EL-JÖTT A TÉL, A HANGYA NEM FÁZOTT ÉS NEM ÉHEZETT, ÁM A TÜCSÖK SZÁLLÁS ÉS ÉLELEM HÍJÁN A HIDEGBEN LELTE HALÁLÁT.

A csupa nagybetűs írás miatt.

Értelmetlen a szöveg.

A kicsi szóközök miatt.

Rossz a képernyő felbontása.

2. Hány betűtípust alkalmazzunk legfeljebb egy dokumentumon belül?

Lehet akármennyit, annál esztétikusabb lesz.

Csak egyet.

Lehetőleg kettőnél többet ne.

3. Mely betűtípusokat célszerű alkalmazni folyamatos olvasásra szánt hosszú szövegnél.

Talpnélküli lineáris antikvák.

Írott betűtípusok.

Reneszánsz típusok.

Fraktúr betűk.

31

4. Melyik betűváltozat alkalmas szöveg közbeni kiemelésre?

Dőlt

Félkövér

Keskenyített

Verzál

5. Mekkora betűfokozatot használunk rendszerint folyamatos szöveg esetén?

12-14 pont

10-14

8-12

6. Mely betűfokozatarány felel meg az aranymetszés szabályainak?

10-12-24

8-10-12

10-12-18

7. Mekkora sortávolságot célszerű használni?

A sortávolság a betűméret 150 %-a.

A sortávolság a betűméret 110 %-a.

A sortávolság a betűméret 130 %-a.

8. Jelöld be az olvashatóság szempontjából legkellemesebb betűtípusok jellemzőit!

32

Változó vonalvastagság.

Talpas betűk.

Vastag függőleges vonalak.

Kézírásra hasonlító betűk.

9. Mit jelent az egalizálás?

A szövegkép egyenletessé tétele érdekében a betűköz csökkentése vagy növelése.

Az enyhén eltérő magasságú betűk egy adott magassághoz való igazítása.

A sorok szélének egymáshoz igazítása érdekében a betűközök egyenletes csökkentése.

10. Hogy nevezzük a képen látható tipográfiai elemet?

Fraktúr betű

Illusztráció

Iniciálé