IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

1

INNOVÁCIÓS

HÍRLEVÉL

KU

TATÁ

S é

s FE

JLES

ZTÉS

III. évfolyam 4. szám 2019. ÁPRILIS

Felelős kiadó: Vámosi Gábor, ügyvezető

Felelős szerkesztő: Mikó Gergely, Anton Pál

Kapcsolat: info@innoregio.eu

INNOVA Észak-Alföld Nonprofit Kft. +36 52 512 900/74702

www.innoregio.eu

in

no

vá

ci

ó

és

m

en

ed

zs

me

nt

ha

za

i

és

n

em

ze

tk

öz

i

hí

re

k

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

2

T

A

R

T

A

L

O

M

Növelik a cégek digitális technológiákba való befektetéseit 3 3

Új innovációit és technológiai fejlesztéseit mutatja be a

HungaroControl Madridban

4 4

Tizedik alkalommal rendezik meg a Smart konferenciát 5 5

Átadták a 2018. év Innováció Nagydíj elismeréseket 7 7

Együttműködési megállapodás a szeszesital-gyártás fejlesztéséért 9 8

Az Innovációs Miniszter kap jogosítványokat a Corvinus

alapítványával kapcsolatban

10 9

Csak az MTA-n kívül maradhat egyben a kutatóintézet-hálózat 10 10

Folytatja gravitációs hullámok utáni kutatását a továbbfejlesztett

LIGO és a Virgo

12

11

Budapesti biotechológiai parkról szóló szándéknyilatkozatot írtak

alá

13 12

Megalakult az Innovációs Testület 15 13

Digitális Jólét Fórum – Magyarország 5G stratégiája 15

Tanulmányi kirándulással egybekötött partnertalálkozó –

INNOVA

16

Piacnyitás Kuvaitban – kollégáink a magyar szürke szarvasmarha

húsának importjáról tárgyaltak

17

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

3

NÖVELIK A CÉGEK A DIGITÁLIS

TECHNOLÓGIÁKBA VALÓ BEFEKTETÉSEIKET

EGY FELMÉRÉS SZERINT

A cégek több mint nyolcvan százaléka a következő egy évben növeli befektetéseit a digitális technológiákba – derül ki a The Economist Intelligence Unit és a DXC Technology informatikai szolgáltató cég közös globális kutatásából.

A világszerte több mint hatszáz nagyvállalati vezető megkérdezésével készült kutatás szerint 2019 az igazi változások éve lesz: a digitális transzformáció szinte végigsöpör majd az egyes ágazatokon. A cégek valóban felismerték, hogy a digitalizáció elengedhetetlen az üzleti sikerhez, így a technológiai innovációk – a mesterséges intelligencia (AI – Artificial Intelligence), a gépi tanulás (ML – Machine Learning), a blokkláncok – mára eljutottak a valós gyakorlati felhasználásig, és a vállalatok vezetői igazi értékteremtő erőt látnak bennük, amikbe érdemes, sőt, szükséges befektetni.

A válaszadók háromnegyede azt mondta, hogy a digitális stratégia kiemelt helyen szerepel tervei között, egyes szektorokban, mint a pénzügy és a technológia még ennél is magasabb ez az arány. A válaszadók több mint kétharmada szerint az elmúlt három évben nőtt a vállalat haszna a digitális stratégiák alkalmazásával. A kulturális átalakulás elengedhetetlen a digitális transzformációhoz: a válaszadók legalább negyven százaléka szerint

kiemelten fontos a szervezeti struktúra átalakítása, ehhez pedig meg kell ismerni a legújabb toborzási stratégiákat és képezni kell a tehetségeket. A digitális átalakulás versenyképességi tényező: a vállalatvezetők hetven százaléka szerint a digitalizáció nagyobb agilitáshoz vezet. Még ennél is többen gondolják, hogy egy modern it-infrastruktúra magasabbra pozicionálja a cégüket.

Ugyanakkor a kutatás azt is kiemeli, hogy a legtöbb cég még mindig az első lépéseknél tart, hatvan százalékuk szerint a kérdés már évek óta terítéken van. Kevesebb, mint a válaszadók harmada mondta, hogy cégük “digitálisan rendben van”. A kutatásból az is kiderült, hogy egyes vállalatoknál a it és a digitális stratégia különbsége csupán terminológiai kérdés és egymás szinonimáiként használják a két fogalmat. A megkérdezett vállalatvezetők 36 százaléka mondta, hogy az AI és a ML jelentős szerepet játszik a vállalat digitális stratégiájában, és 45 százalékuk azt prognosztizálta, hogy az új technológiák a következő három évben továbbra is meghatározó szerepet töltenek be vállalatuknál.

A közleményben Czibók Zoltán, a DXC Technology Hungary ügyvezetője a kutatásról megjegyezte: a digitális stratégia kialakítása nemcsak az it, hanem a teljes szervezet ügye, a

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

4

digitális stratégia az üzleti stratégia szerves része kell, hogy legyen. A válaszadók szerint több akadálya is van a digitális stratégia bevezetésének – jelezte, hozzátéve: a legfőbb problémaként a biztonsági szempontokat és a hiányzó erőforrásokat jelölték meg. Minden harmadik válaszadó a megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkavállalók hiányát jelölte meg fő akadályként – ismertette.

Forrás: www.innoportal.hu

ÚJ INNOVÁCIÓIT ÉS TECHNOLÓGIAI

FEJLESZTÉSEIT MUTATJA BE A

HUNGAROCONTROL MADRIDBAN

Új innovációit és a gyakorlatban már sikeresen alkalmazott technológiai fejlesztéseit mutatja be a HungaroControl magyar légiforgalmi szolgálat az ágazat egyik legjelentősebb nemzetközi rendezvényén, a World ATM kongresszuson Madridban – mondta Szepessy Kornél (képünkön) vezérigazgató.

A legizgalmasabb újítások közül kiemelte a mesterséges intelligencia alkalmazását, amelynek révén például szimulációk során ki lehet váltani az álpilótákat. Emellett alapkutatások zajlanak a gesztusvezérlés területén is, hogy miként hasznosítható a légiforgalmi irányításban az emberi test mozgásának értelmezésén alapuló kommunikáció.

A vezérigazgató beszélt arról is, hogy a nagyszabású madridi rendezvény lehetőséget teremt a HungaroControl távoli toronyirányítási (Remote Tower) megoldásának még szélesebb körű megismertetésére. Ennek lényege, hogy a repülőjáratok irányítása egy távolabbi központból is elvégezhető, nem csak közvetlenül a repülőtérről.

A cég standján bemutatnak több más, a magyar légtérben eredményesen működő megoldást, például

a MergeStrip elnevezésű, leszálláskor alkalmazott forgalomszervezési eljárást. Vagy az útvonalmentes légtérre vonatkozó úgynevezett free route technológiát, amely megszünteti az ország be- és kilépőpontjai közötti töréspontokat az útvonalban.

Szerepel a kínálatban továbbá a Ködszűrő nevű fejlesztés is, amely rossz időjárási körülmények között növeli a gépek láthatóságát.

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

5

Szepessy hangsúlyozta, hogy az európai léginavigációs szolgáltatók egy része nem foglalkozik innovációval, ami kedvező helyzetet teremt a HungaroControl számára az ágazatban körvonalazódó konszolidációs folyamatban, amely várhatóan a légiforgalmi irányítással foglalkozó szervezetek csökkentését eredményezi majd.

“Egy ilyen folyamatban a nagyoknak van természetes előnyük, úgyhogy mi igyekszünk nagyobbnak látszani, mint amekkorák Magyarország légtere alapján reálisan lehetünk” – fogalmazott a vezérigazgató.

Kitért arra, hogy a kongresszus keretében új együttműködéseket is keresnek, tárgyalnak például ausztrál és indonéz szakemberekkel, de meglévő nemzetközi partnereikkel is egyeztetnek. Az ISAVIA légiforgalmi szolgálattal megállapodtak arról, hogy az izlandi légiforgalmi irányítók öt hetet töltenek el a HungaroControl képzési és szimulációs központjában.

Forrás: www.innoportal.hu

SZALAD AZ IDŐ: TIZEDIK ALKALOMMAL

RENDEZIK MEG A SMART KONFERENCIÁT

Megnyitotta kapuit a 10. SMART konferencia, az Informatikai, Távközlési és

Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szervezésében.

A szervezet célja ezzel a rendezvénnyel is, hogy fellendítse és katalizálja a hazai piac innovációs törekvéseit és kezdeményezéseit. A konferencia sikeresen mozgósította és ösztönözte az innovációs tér szereplőit arra, hogy újragondolják működésüket, egyéni, vállalati és intézményi szinten. Ez nagy lehetőség minden szektor számára, mert a digitalizáció demokratizálja az innovációt.

Tizedik alkalommal kerül sor a SMART konferenciára, ebben az évben már az IVSZ szervezésében. A több, mint ezer vendég öt teremben követheti a legkülönbözőbb témákat, melyeknek fókuszában az innováció áll – viszont nem csupán

technológiai megközelítésben, hanem valamennyi ágazatot és területet illetően. Helyet kap

többek között a mesterséges intelligencia, a startupok, az ipar 4.0 kérdésein túl az oktatás és a közlekedés, valamint a digitalizáció egyénre való hatásai is.

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

6

A konferencia általános célkitűzése, hogy megvizsgálja, milyen kihívásokat jelenthet gazdasági, társadalmi és biológiai értelemben egy-egy ma végbemenő, vagy már ma előre megjósolható technológiai ugrás, amilyen a mesterséges intelligencia, az automatizáció, vagy a digitalizáció. Ahogyan Major Gábor, az IVSZ főtitkára elmondta: “A digitális az új normális. Az internetnek és a digitális technológiáknak köszönhetően már sokkal alacsonyabb a belépési küszöb, az innovációhoz nem szükséges nagy befektetés – szakértelemmel és kreativitással nagy eredményeket lehet elérni. A digitális és a tárgyi környezetünk összeolvad, megváltozik, ahogyan dolgozunk és élünk. Tudatosan kell átgondolnunk, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy a nyertesei legyünk ennek a változásnak.”

Vinnai Balázs, a Codecool alapítója és az IVSZ általános elnökségi tagja szerint az alapvető változások már megtörténtek, ezekre kell rákapcsolódni még időben. 2030-ra ugyanis csupán Európában ötvenmillió, digitálisan képzett munkaerő fog hiányozni a piacról. Ezeknek az embereknek nem csupán a technológiához kell érteniük, hanem olyan készségekkel is rendelkezniük kell, melyek pótolhatatlanná teszik őket a mesterséges intelligenciával szemben. Ezek közül a legfontosabbak: a kommunikációs készségek, a csapatmunka, a kreativitás és a rugalmas gondolkozásmód. Annak érdekében, hogy ez megteremtődjön, át kell alakítani a teljes képzési rendszert. Ma az iskolákban olyan tudást adnak át, melynek a hetven százalékát már nem fogják tudni használni a diákok a jövőben, az automatizáció miatt.

“Közép-Európa motorját a jövőben a digitalizáció által létrejött munkahelyek fogják jelenteni. A digitalizáció már itt van, élen kell járni benne. Ebben a tekintetben pedig az a fontos, hogy ne a ma lehetőségeiben gondolkozzunk, ne a múlt határozza meg a képzések alakítását” – hangsúlyozta.

Az NKFIH részéről Birkner Zoltán elnök előadásában a változtatás, az újratervezés fontosságát emelte ki. Az újonnan kialakuló innovációs rendszer arra ösztönzi a szereplőket, hogy a prototípusok elkészültén túljussanak a cégek és valóban működő termékek, valamint szolgáltatások jöjjenek létre. Ezen túlmenően kiemelte, hogy a SMART konferencián első alkalommal a Hivatal kezdeményezésére létrejött egy állami közösségi kiállítói tér, amelyre az Input program, illetve a Bay Zoltán Kutatóközpont is meghívást kapott.

A SMART kezdetben még mobilfejlesztői esemény volt, mely az évek során egyre szélesebb spektrumot fedett le, erős innovációs fókusszal. A konferencia jól jelzi azt a változást, hogy az IVSZ a tagvállalatok és a szűken vett IKT iparág képviseletén túl immár sokkal átfogóbb küldetést vall magáénak: az innováció születéséért és végrehajtásáért felelős szektorok és azok érintettjei közötti együttműködés és párbeszéd irányítását. A SMART konferencia ennek megfelelően összefog minden olyan témát, ahol az innováció jelen van, legyen az technológiai, szervezeti, társadalmi jellegű.

Forrás: www.innoportal.hu

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

7

ÁTADTÁK A 2018. ÉV INNOVÁCIÓ NAGYDÍJ

ELISMERÉSEKET

A múlt évben elért kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítmény

elismeréseként átadták a pályázaton elnyerhető 2018. évi Innovációs Nagydíj

elismeréseket.

A 2018. évi Innovációs Nagydíjat az Omixon Biocomputing Kft. kapta az újgenerációs transzplantációs genetikai teszt fejlesztéséért, globális piaci bevezetéséért.

A díjátadón Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ünnepi beszédében kiemelte: fontos feladat megtalálni és beindítani a fenntartható fejlődés motorját jelentő kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységet.

Hozzátette, a magyar kormány számos lépést tett, és tesz annak érdekében, hogy a globális kihívásokhoz alkalmazkodó, az ország versenyképességét növelő innovációs ökoszisztémát

hozzon létre.

Palkovics hangsúlyozta, meg kell találni azokat a területeket, ahol

kiemelkedő eredményeket lehet elérni; az innováció, és annak alkalmazása a jövőt jelenti.

A miniszter szólt arról is, hogy meg kell

erősíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat,

növelni kell a termelékenységüket, be kell lépniük a digitalizáció korszakába, önálló, új termékekkel, szolgáltatásokkal kell megjelenniük a belföldi és a nemzetközi piacokon egyaránt.

El kell érni, hogy javuljon a magyar tulajdonú kkv-k alacsony innovációs teljesítménye, továbbá a gyakorlatban hasznosuljanak az állami kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények kutatási eredményei, és erősödjön az együttműködés a kutatás-fejlesztés, innováció szereplői között – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Závodszky Péter, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke köszöntőjében kiemelte, az innovációs díjasok példája mutatja, hogy lehet Magyarországon versenyképes, gazdasági hasznot hozó tevékenységet folytatni.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy kormányzati struktúrában az innováció kiemelt helyen szerepel, és globális szinten a tudásra alapuló, nagy hozzáadott értékű termékkel, szolgáltatással lehet versenyben maradni.

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

8

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018. évi Ipari Innovációs Díját a FUX Zrt. kapta az extrém üzemi körülményekre tervezett nagyfeszültségű távvezeték fejlesztéséért és gyártásáért.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018. évi Informatikai Innovációs Díját a Sanatmetal Kft.-nak adták a WIWE szívdiagnosztikai eszközért.

Az Agrárminisztérium 2018. évi Agrár Innovációs Díjában az MTA Agrártudományi Kutatóközpont részesült az új típusú bőtermő martonvásári búzafajtákkal megvalósított innovációért.

Az Agrárminisztérium 2018. évi Környezetvédelmi Innovációs Díjában a Norma Instruments Zrt. részesült az Icon hematológiai termékcsaládért.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2018. évi Innovációs Díját kapta a Teqball Kft. a Teqball Smart kis helyigényű multifunkciós sporteszközért.

Először adták át a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal “Alapkutatástól a Piacig˝ Innovációs Díjat, amelyet a Mirrotron Kft. kapott a neutronspektroszkópia kifejlesztéséért, alkalmazásáért a tudományban és az iparban.

A Magyar Innovációs Szövetség 2018. évi Startup Innovációs Díját kapta a Webshippy kiszervezett logisztika szolgáltatásért, amelyet az online kereskedelemben használnak.

A díjakon kívüli a bíráló bizottság további négy innovációnak kiemelt elismerést adott.

A díjazottakat köszöntötte Bogsch Erik, a 2017. évi Innovációs Nagydíj elismerést elnyerő Richter Gedeon Nyrt. igazgatóságának elnöke, hangsúlyozta, a kutatás-fejlesztésre fordított forrás az ország és a vállalat számára egyaránt megtérül.

A díjat 1992-ben alapító Magyar Innovációs Szövetség közölte, a 2018. évi pályázatra 43 pályamű érkezett, ezekből a zsűri 40-et minősített megvalósult sikeres és eredményes innovációnak. A pályázati adatok szerint a 40 megvalósult innovációs teljesítmény révén a vállalkozások több mint 15 milliárd forint többleteredményt értek el, az árcsökkentő hatás, a környezeti terhelés csökkentése nyomán további több 10 milliárd forint társadalmi haszon keletkezett.

A Magyar Innovációs Alapítvány 1993-ban hirdette meg először az Innovációs Nagydíj Pályázatot az 1992. évi teljesítmény elismerésére, a 2017-ig kiírt huszonhat pályázati felhívásra 1186 pályamű érkezett, ebből 1028-at megvalósult sikeres innovációnak ítélte a zsűri, közülük 202 kapott innovációs díjat.

Forrás: www.innoportal.hu

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

9

VÉGRE VALAMI HASZNOS: EGYÜTTMŰKÖDÉSI

MEGÁLLAPODÁS A SZESZESITAL-GYÁRTÁS

FEJLESZTÉSÉÉRT

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Szent István Egyetem (SZIE) és a Miskolci Likőrgyár Zrt. a magyar szeszesital-gyártás értéknövelő és fenntartható fejlesztése érdekében szerdán, Budapesten.

Friedrich László, a SZIE Élelmiszertudományi Karának dékánja ismertette, hogy az együttműködéssel kiemelt figyelmet kap többek között a vállalat részére történő termékfejlesztés, technológiai optimalizálás. Mindez a gyakorlatban a közös kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekben is megjelenik majd. A Miskolci Likőrgyár Zrt. az együttműködés során gyakornoki-gyakorlati helyeket biztosít az egyetem hallgatói számára, szakmai támogatást nyújt a SZIE oktatói részére, valamint aktív szerepet vállal az oktatásban

és a duális képzés elindításában.

Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára szerint a megállapodás jó mintául szolgálhat egy egyetem és az iparvállalatok közötti olyan együttműködésre, közös projektre, amelyben termék- és technológiai fejlesztés is megvalósul.

Kerschner Ferenc, a Miskolci Likőrgyár Zrt. vezérigazgatója hozzátette: a megállapodás aláírói egyetértenek abban, hogy a közös kezdeményezésekhez kapcsolódóan fontos szerepet kap a tudományos szféra és a vállalkozások közötti kapcsolat erősítése, az együttműködés a kutatásfejlesztési pályázatokon. Ezen irányú közös tevékenységük eredményei a közeljövőben hatékonyabban épülhetnek be az élelmiszeriparba, hozzájárulva a gazdasági versenyképesség erősítéséhez.

A Miskolci Likőrgyár Zrt.-t 1916-ban alapították a borsodi megyeszékhelyen. A cég égetett szeszesitalokat, pálinkát és likőröket gyárt, mintegy 130 fajta terméket forgalmaznak. A vállalat forgalma tavaly megközelítette az egymilliárd forintot, az előző évhez képest mintegy 50 százalékkal nőtt. A vállalat 1999 óta gyártja a Lillafüred ásványvizet, amelynek forgalma tavaly 2017-hez képest közel 400 százalékos növekedést ért el. A cégnek jelenleg 52 dolgozója van – tette hozzá.

Forrás: www.innoportal.hu

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

10

AZ INNOVÁCIÓS MINISZTER KAP

JOGOSÍTVÁNYOKAT A CORVINUS

ALAPÍTVÁNYÁVAL KAPCSOLATBAN

A tudománypolitika koordinációjáért felelős minisztert, vagyis az innovációs és technológiai tárca vezetőjét jelöli ki az állam nevében a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány alapításának felelőseként egy módosítás.

A tárcavezető az alapítványhoz kerülő állami vagyonelemek esetében a tulajdonosi jogok gyakorlására is jogosítványt kapna – tartalmazza az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége által csütörtökön elfogadott módosítás, amely a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról szóló törvényjavaslathoz érkezett.

A törvényjavaslat szerint a kormány az alapítvány rendelkezésére bocsátja a Mol és a Richter tíz-tíz százaléknyi részvénycsomagját, és ezek hozamából támogatja az egyetemet. A mostani változtatás pontosítja azt is, hogy az alapítvány ezeket a vagyonelemeket bizalmi vagyonkezelésbe kapja.

Továbbra is be kell számítani az álláskeresési járadék folyósításának időtartamába az Egyesült

Királyságban eltöltött jogszerző időszakot – egy erről szóló módosítást is elfogadott a testület a rendezetlen Brexit esetéről szóló törvényjavaslathoz. Ugyanis az európai szerveknek az Egyesült Királyság kilépését követő rendkívüli intézkedések bevezetéséről szóló rendelettervezete szerint a jogszerző időszak összeszámításáról szóló uniós elvet az átmeneti időszakban is alkalmazni kell.

Forrás: www.innoportal.hu

AZ AKARAT DIADALA: CSAK AZ MTA-N

KÍVÜL MARADHAT EGYBEN A

KUTATÓINTÉZET-HÁLÓZAT

Egyben maradhat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózata, az MTA elnöke ugyanakkor tudomásul veszi a kormány szándékát, hogy az akadémia szervezetén kívül kívánják azt működtetni. Ez is szerepel abban a közös

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

11

szándéknyilatkozatban, amelyet Lovász László elnök és Palkovics László miniszter írt alá.

Az MTA közleménye szerint a felek a következő hetekben dolgozzák ki a részleteket, az így születő javaslat az akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a közgyűlés elé kerül.

A szándéknyilatkozatban szerint a tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy az MTA kutatóintézet-hálózata 2020. január 1., az új struktúra kialakulása után egyben marad, az esetleges belső strukturális változtatásokról az új irányító testület dönt. A létrehozandó testület(ek)be az MTA és a kormány paritásos alapon küld képviselőket a tudományos közösség többségi részvételének biztosítása mellett. Az irányító testület elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.

Az MTA kutatóintézet-hálózat által használt, működtetett vagyon az MTA tulajdonában marad. Az érintett vagyon új konstrukcióban történő rendelkezésre bocsátásának jogcímét azonban meg kell határozni. Az intézetek az MTA névjegyét (brandjét) használhatják, ha az MTA követelményeinek megfelelnek – áll a dokumentumban.

A felek kiemelték, hogy a kutatóintézet-hálózat világos,

hosszú távú stratégia mentén – beleértve a finanszírozást is – működik. Az intézethálózat működtetését önálló jogi személy végzi, ennek jogi formáját a tárgyaló felek később egyeztetik.

“Az ITM minisztere biztosítja a 2019. január 1. és 2019. május 31. közötti időszakra az MTA kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat. A fenti elvek szerinti megállapodást követő időszakban az új irányítási rendszer életbe lépéséig az MTA kutatóintézet-hálózat finanszírozása legalább a 2019 évi színvonalon biztosított” – tartalmazza a szándéknyilatkozat.

Mint írták, a kormány célja a kutatási források jövőbeli növelése.

Forrás: www.innoportal.hu

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

12

FOLYTATJA GRAVITÁCIÓS HULLÁMOK

UTÁNI KUTATÁSÁT A TOVÁBBFEJLESZTETT

LIGO ÉS A VIRGO

Folytatja gravitációs hullámok utáni kutatását a továbbfejlesztett lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO), amelynek munkáját a Virgo olaszországi detektor egészíti ki.

Az amerikai és brit kormány 25 millió fontot fordított a LIGO továbbfejlesztésére és megújítására, mely 2015-ben a világon elsőként észlelt gravitációs hullámokat. Lézereit, tükreit és más alkotórészeit újították meg, így most mintegy negyven százalékkal megnövekedett az érzékenysége, tehát az űr még nagyobb területét képes átvizsgálni, mint korábban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Segítségével erőteljes, hullámokat gerjesztő eseményeket keresnek, mint amilyen a fekete lyukak ütközése.

A LIGO két ikerdetektorból áll, az egyik Washingtonban, a másik Louisianában található. A fejlesztésnek köszönhetően a műszerek képesek lesznek az eddigihez képest kétszer akkora távolságban is észlelni fekete lyukak ütközését. 2024-re képes lehet korábban nem tapasztalt részletességgel akár naponta több mint három ilyen esemény megfigyelésére.

A kutatásban részt

vevő Virgo, az olaszországi Európai Gravitációs Obszervatóriumban (EGO) lévő gravitációshullám-detektor szintén

megkétszerezte szenzibilitását és működését szintén április elsején kezdi.

2016 februárjában jelentették be

Washingtonban, hogy 2015. szeptember 14-én a LIGO tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat egy a Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által 1916-ban megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására. A felfedezésért a LIGO három

tudósa, Barry C. Barish, Kip S. Thorne és Rainer Weiss fizikai Nobel-díjat kapott 2017-ben.

Azóta a LIGO/Virgo detektorok hálózata felfedezett kilenc további feketelyuk-egybeolvadást és két neutroncsillag robbanásszerű összeütközését. Utóbbi, a GW170817 néven regisztrált esemény nemcsak gravitációs hullámokat, hanem fényt is generált, melyet az űrben és a Földön tucatnyi teleszkóp figyelt meg.

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

13

A fejlesztéseknek köszönhetően a detektorok segítségével a kutatók még több feketelyuk-összeolvadást és szélsőséges eseményt lesznek képesek észlelni.

A LIGO Tudományos Együttműködésben több mint ezer ember vesz részt 83 intézményből és 15 országból, Magyarországról a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a

debreceni MTA Atommagkutató Intézet összefogásában működő Eötvös Gravity Research Group (EGRG), valamint a Szegedi Tudományegyetem LSC csoportja és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont.

A gravitációs hullámok felfedezése tudománytörténeti jelentőségű esemény volt, új korszakot nyitott a világűr kutatásában: eddig nem látott kozmikus események és objektumok váltak megfigyelhetővé.

Forrás: www.innoportal.hu

BUDAPESTI BIOTECHNOLÓGIAI PARKRÓL

SZÓLÓ SZÁNDÉKNYILATKOZATOT ÍRTAK ALÁ

A Semmelweis Egyetem (SE), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora és Józsefváros polgármestere aláírta a budapesti székhelyű Egészségipari-Biotechnológiai Science Park létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot.

Merkely Béla, a SE rektora történelmi, ipar- és tudománytörténeti pillanatnak nevezte a tudáspark létrehozásáról szóló szándéknyilatkozat aláírását, amely új korszakot nyit az egyetemek, a tudomány és a felsőoktatás történetében, és közös ügye a magyar felsőoktatásnak, a versenyképes tudásgazdaságnak, és a magyar tudománytörténetnek is.

Kitért arra: az orvos- és egészségtudományok területén a tudás kétévente megduplázódik, és mára az egészségipar, azaz a gyógyszeripar, biotechnológia, orvostechnika az egyik leggyorsabban fejlődő kutatási terület a világon. Ehhez a gyorsan változó világhoz, a dinamikusan átalakuló társadalmi, egészségügyi és gazdasági igényekhez a felsőoktatási intézményeknek is alkalmazkodniuk kell, és a XXI. század kihívása megköveteli az egyetemek vezetőitől, hogy intézményeiket közelítsék az iparhoz, a piac gazdasági igényeihez az egyre szélesebb körű ipari együttműködés kialakításával – hangoztatta.

A három egyetem együttműködésének lényege, hogy egy olyan egészségipari-biotechnológiai tudásparkot hozzanak létre a VIII. kerületben, amely meghatározó szerepet vállal az orvos- és egészségtudományokhoz kapcsolódó mindennapi gyógyításban, betegellátásban gyorsan hasznosítható kutatási tudásanyag megújításában, szoros, de egyben rugalmas együttműködést alakít ki az egészségipari szereplőkkel, továbbá a kutatás-fejlesztés és innováció terén kiemelten támogatja a nemzetstratégiai szempontból fontos hazai egészségipari, gyógyszeripari, biotechnológiai szektort – emelte ki az SE rektora.

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

14

Mint mondta, ezen törekvések egybevágnak azzal a kormányzati céllal, melynek eredménye a felsőoktatás versenyképességének növelése, valamint a kutatás-fejlesztés-innováció

megújítása.

Az SE rektora szerint a tudáspark segíti majd az egyetemi tudásbázison alapuló, kisebb, koncentrált,

technológia-intenzív vállalatok létrejöttét is, új munkahelyeket teremtve támogatja a kis- és középvállalkozások, a

nagyvállalatok, valamint az egyetemek közötti

hatékony tudás- és munkaerőáramlást. Hozzátette, a kialakítandó science park szempontjából különösen előnyös a három egyetem földrajzi közelsége, és a különböző intézményekben megjelenő tudományágak fontos multidiszciplináris bázisa jön majd létre. Merkely úgy vélte, a tudásparkkal létrehozott tudományos együttműködésben “az értékelvű zsinórmértéket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a nemzetstratégiai, közszolgálati szempontrendszert a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, míg a magas színvonalú biomedicinális hátteret a Semmelweis Egyetem erősíti”.

Szuromi Szabolcs, a PPKE rektora úgy fogalmazott, az egészséges társadalom előmozdítása olyan hálózati rendszert kíván, amelyben a lakosság, az ipar szereplői és az oktatási intézmények az általuk képviselt legmagasabb tudásszinttel próbálnak egyre több hozzáadott értéket teremteni azzal, hogy nem egymás mellett, hanem egymással közösen dolgoznak a létrehozandó tudásparkban.

A rektor szerint Magyarországon ilyen jellegű tudáspark létrehozása azt a lehetőséget teremti meg, hogy a leginkább felívelő időszakban kapcsolódjunk be a nemzetközi irányvonalba, bevonva azokat az intézményeket, amelyek – az elért új ismeretekkel – együtt erősebbek lehetnek, mint külön-külön ebben az európai régióban. Szuromi köszöntőjében történelminek nevezve az aláírást, kiemelte, hogy a három egyetem együttműködése a

felsőoktatás számára kitörési pontot jelent, “ahol egyszerre jelenik meg a klinikum és

az akadémikum“.

Koltay András, a NKE rektora kiemelte, az egyetem mindent megtesz azért, hogy azt a speciális tudásanyagot, amit az egyetem oktat, beemeljék a projektbe. Örömét fejezte ki, hogy a két nagy múltú egyetem méltó partnert lát a közszolgálati egyetemben és a vele való együttműködésben.

Forrás: www.innoportal.hu

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

15

MEGALAKULT AZ INNOVÁCIÓS TESTÜLET

2019. március elsejével az innovációs törvény alapján, a Nemzeti Kutatási,

Fejlesztés és Innovációs Hivatalban, a Hivatal elnöke és elnökhelyettesei

jelenlétében megalakult az Innovációs Testület.

Az alakuló ülésen Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke átadta a megbízóleveleket. Az

ügyrend elfogadása után a Testület további 14 napirendi pontot is megtárgyalt. A Testület,

többek között, NKFIH pályázati kiírásokat, pályázati döntéseket fogadott el. A pályázati

kiírások, ill. a pályázatokkal kapcsolatos döntések a Hivatal honlapján már megtalálhatók.

Az Innovációs Testület összetétele az alábbi:

Elnök: Dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke

Társelnök: Dr. Gaál Zoltán, professzor emeritus (Pannon Egyetem)

Tagok:

Dr. Aszódi Attila, egyetemi tanár (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Nukleáris Technikai Intézet),

Csányi Attila, vezérigazgató (Bonafarm Kft.),

Dr. Greiner István, kutatási igazgató (Richter Gedeon Nyrt.),

Dr. Hankó Balázs, rektorhelyettes (Semmelweis Egyetem),

Dr. Kerekes Sándor, professzor emeritus (Budapesti Corvinus Egyetem,

Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézet)

Pongrácz Ferenc, innovációs ügyvezető igazgató (Tungsram Group),

Dr. Szalay Zsolt, tanszékvezető, egyetemi docens (Budapesti Műszaki és

Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológiai Tanszék).

Forrás: www.innovacio.hu

DIGITÁLIS JÓLÉT FÓRUM - MAGYARORSZÁG

5G STRATÉGIÁJA

2019. március 20-án, Budapesten, a Millenáris Startup Campuson,

Magyarország 5G stratégiája címmel rendezték meg a 25. Digitális Jólét Fórumot

(DJF), melyen a Magyar Innovációs Szövetséget Charaf Hassan, elnökségi tag és Erdei

Sándor, alelnök képviselte.

A fórumot Solymár Károly, az ITM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára

nyitotta meg. A stratégiát Mácz Ákos, igazgató ismertette. Kormányhatározat rendelte el

Magyarország 5G Stratégiájának elkészítését; az ITM, a DJF és az 5G Koalíció szakértői

részt vettek a stratégia PwC által koordinált elkészítésében.

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

16

A stratégia egy víziót tartalmaz arról, hogy Magyarország előkelő helyre kerüljön az 5G

területén. A stratégiai célok meghatározása után a stratégia két alappillérre támaszkodik

(infrastruktúra és szolgáltatások). Mind a két pillérre vonatkozóan a stratégia tartalmaz

konkrét cselekvéseket és költségeket. A stratégia kiemeli az együttműködés fontosságát a

kormányzati, akadémiai és ipari szereplők között.

Az előadás után kérdések és hozzászólások hangzottak el.

Forrás: www.innovacio.hu

TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOKKAL

EGYBEKÖTÖTT PARTNERTALÁLKOZÓN VETT

RÉSZT AZ INNOVA

Kollégáink 2019. március 27-29. között a SMART_watch nemzetközi projektünk

keretében 3 napos partner találkozón vettek részt az ausztriai Kapfenbergben.

A program első napján a konzorcium képviselői vettek részt, mely kizárólag a menedzsment

feladatok és a szakmai teendők tisztázásáról szólt. A második napon már a potenciális

regionális megfigyelőközpontok képviselőié volt a főszerep, a délelőtt során egy rendkívül

interaktív, partnerségi együttműködést és hálózatosodást segítő programon vehettek részt,

annak érdekében, hogy személyesen is megismerkedhessenek a projekt eddig elért

eredményeivel és a partnerség által kínált lehetőségekkel. Ezután a résztvevők tanulmányi

kirándulás keretében a régió olyan jelentős szereplőinek működésébe nyertek betekintést,

mint a voestalpine Böhler Welding, Pankl Racing Systems AG, Holzcluster Steiermark

GmbH, és a Johann Pabst Holzindustrie GmbH.

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM . SZÁM

17

PIACNYITÁS KUVAITBAN – KOLLÉGÁINK A

MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA HÚSÁNAK

EXPORTJÁRÓL TÁRGYALTAK

2019. április 10-11.-én rendezték meg a Kuwait International Agro Food ( KIAFE )

kiállítást, melyen Gold Sponsorként képviseltük a Magyar Szürke Szarvasmarhát

Tenyésztők Egyesületét.

A KIAFE a mezőgazdasági ügyekért és a halászati erőforrásokért felelős állami hatóság által

támogatott ideális lehetőség az országba történő export esetében. A kiállítás a vállalati és

kormányzati intézmények

vásárlóinak, importőreinek,

ügynökeinek,

nagykereskedőinek és

döntéshozóinak találkozója.

A kiállítás keretében számos

helyi disztribútorral és

nagykereskedővel sikerült

kapcsolatba kerülnünk,

melynek eredményeképpen

előrehaladott tárgyalásokat

folytattunk a hazai kiváló

minőségű magyar szürke

szarvasmarha exportját

illetően.