VASÁRNAP. 1«m. AUGUSZTUS 15. 3

Talajmunkák, öntözés, silozás Minisztériumi tájékoztató

Az aratás befejeztével sin-csen idő pihenésre; a követ-kező hetekben további nagy munka vár a mezőgazdaság dolgozóira. A soron követke-ző feladatokról a Mezőgaz-dasági és Élelmezésügyi Mi-nisztériumban tájékoztattak.

A feladatokat szinte nem is lehet „súlyozni", hiszen mind egyidőben adódik, minden fontos. A legsürgő-sebb teendő mégis a jövő évi termés megfelelő előkészíté-se. Ehhez az aratásban fel-szabadult erőgépek bevoná-sával meg kell gyorsítani a szalmabetakarítást, a tarló talajmunkáit; a hántást, a szántást, a talaj fertőtleníté-sét és az alapműtrágyaszó-rást, amelyhez egyébként bőségesen áll a gazdaságok rendelkezésére műtrágya.

A hetek óta tartó száraz-ság is tetézi a tennivalókat. Azokban a gazdaságokban, ahol megfelelő berendezés és elegendő víz áll rendelke-zésre, szinte minden percet ki kell használni, különösen a zöldségnövények, a papri-ka, a paradicsom, a káposz-ta, valamint az évelő pillan-gósok, a másod-, illetve a tarlóvetések bőséges öntözé-sére, amellyel a következő két hétben még kedvezően befolyásolhatják a termést. Külön figyelmet kell fordí-tani augusztus második felé-ben a silózásra.

Küszöbön az őszi betakarí-tás; a hagymát, a burgonyát már szedik, augusztus vé-gén sorrakerül a cukorrépa, majd utána a kukorica.

Mindez szintén alapos, gon-dos felkészülést igényel, an-nál is inkább, mert ezekhez a munkákhoz jóval kevesebb gép áll rendelkezésre. Ezért igen fontos a betakarításban részvevő erő- és munkagé-pek felülvizsgálata és javí-tása, hogy amikor szükség lesz rájuk, folyamatosan, percnyi kiesés nélkül üze-melhessenek. Most kell gon-doskodni elegendő kézi mun-kaerőről, továbbá szállító-eszközről is. Pontos ütem-terv, jó szervezettség, s a mezőgazdasági dolgozók újabb erőfeszítése szüksé-ges ahhoz, hogy az őszi nagy betakarítási munkákat az aratáshoz hasonló gyorsa-sággal, zavartalanul végez-hessék el. (MTI)

Üdülés Tápén

Bővül a Tiszavirág Több üdülőterületre len-

ne szükség itt, Szeged kör-nyékén. Hogy ez nem pusz-tába kiáltott szó, erre bizo-nyíték is akad. A Tisza partja a Sárga üdülőtelep végén elkeskenyedik, széle-sebb folytatásában pedig elkezdődik a tápéi Tiszavi-rág üdülőterület. A megle-vő hétvégi házak mellett mostanában hangos kopá-csolás hallatszik, fákat dön-tenek, hogy átadják helyü-ket az új épületeknek-

Ezt a területet Tápé nagyközség tanácsa 135, tizszer-tíz méteres telek-részre osztotta. Hogy a bérlők teljesen saját elkép-zeléseik szerint építkezze-nek, azt az egységes kép ki-alakításának szándéka nem engedi. A beépítési tervet a Szegedi Tervező Vállalat készítette. A téglából, mű-rostlemezből, fából épülő ikerházak lábakon állnak, alapterületük 16—35 négy-zetméter és — üdülőjelle-güknek megfelelően — er-kélyesek. A kivitelezésnél ügyelnek arra is, hogy a tartószerkezetek egyöntetű-ek legyenek, a felhasznált anyagok beilleszkedjenek a tájba. Az építők az egy-szerűségre, a mértéktartó színekre törekszenek. A belső elrendezés azonban már teljesen a tulajdono-sok ízlésétől függ.

Az üdülőtelep lakói az épületektől 40—50 méterre elhelyezett kutakból jutnak vízhez. Később a csatorna-hálózat kiépítésével bevezet-hetik a lakásokba is a vi-zet.

Előreláthatóan az sem lesz gond, hogy a pihenni-vágyók hogyan közelítsék még a Tiszavirágot. A ter-

vek szerint a tápéi Kossuth Lajos utca folytatásában a töltésen áthaladó utat meg-felelő érdességű, takarítható, sávnélküli burkolattal lát-ják el, az üdülőterületre eső szakaszt szintén. Lesz parkí-rozóhely is — 62 gépkocsi-nak.

A házak erdőben épülnek, tehát kellemes környezet-ben. Ezért ott is, ahol az építés mitatt szükséges a fák kivágása, újakat ültet-nek majd, hogy az erdő ne ritkuljon. A fürdőzőknek természetesen külön stran-dot alakítanak ki. A sok családot fogadó telepen nem hiányozhat az étterem sem, a meglevő büfé mellé így egy vendéglőt is tervez-nek.

A Tiszavirág üdülő terü-letén még javában folyik a munka, körülbelül 20 házon végzik az utolsó simításo-kat. Aki jövőre nem kezdi el az építkezést — hallot-tuk a tápéi tanácsnál —, at-tól megvonják az építési engedélyt.

Ez azonban valószínű, nem fog bekövetkezni. Aki telket kapott, az örül, hogy jutott neki is, akinek ez nem sikerült, az ostromolja a tanácsot. Közel 50 kére-lem fekszik az asztalfiók-ban, melyekre elutasító vá-laszt kellett adni.

Tehát üdülni, építkezni akaró szegediek vannak bő-ven, csak egy új építési akció hiányzik.

Ch. A.

Kiflit sütöttem

A HOLT-PONTON TÜL

Egy fából készült házikó, m elyet már elfoglaltak gazdái

Hajnali háromkor elvisel-hető a hőség. Legalábbis kint a városban, az utcán.

Itt 45 fok van, nem ár-nyékban, hanem villany-fénynél. A kemence mellett. És este 10 órakor kezdődött a műszak. Hőség és mono-ton, hangos gépzaj. Álmosí-tó.

Nem szoktunk elálmo-sodni. Hajt bennünket a gép és a megkelt tészta.

A szele-telő gép méret-

re vágja, kis gombócban dobja ki a süteménytésztát. A kiflisod-ró gép nyeli. Két henger la-pítja, egy ellenkező irányba pörgő felcsavarja. Rakni, lisztezni, elszedni, A liszte-zett ládákba rakni.

— Húsz éve vagyok itt. Hőség. Zaj. Lisztfelhő. Gép-diktálta iram. Éjfél-egyóra körül nagyon fáradt va-gyok. Ha túljut az ember a „holtponton", azt se veszi észre, mikor virradt meg. — Balázs Lászlóné mondja, nem is mondja, hiszen ak-kor nem érteném szavát, kiabálja. Kicsíp egy borsó-nyit a tésztából, a gép szé-lére ragasztja: egy-egy kis jel egy „kocsi" kiflit jelent, azaz: 70 darabot. Igy szám-láznak. Míg beszélt, keze járt, mint a motolla. Aztán megáll, mosolyog.

— Próbálja meg! Vigyáz-zon a ruhájára. És a kezé-re, Be ne kapja a gép.

A gép nem „harap". Csak mordul egyet-egyet, mert én nem tudom olyan gyorsan etetni, ahogy kívánja.

A két másik gép mellől mosolyogva nézik a játékot, én meg a végeredményt: olyan az, biz' isten, mint a többi. Akinek reggel az asz-talára kerül, nem fogja tud-ni, ki sodorta. És ugyan, ki gondol arra, ki sütötte, hogy csinálták kiflijét, kenyerét? Személytelen szolgálat ez.

Hajnali hatra meg kell lenni a mára rendelt 67 ezer süteménynek, nem sokkal később a 73 mázsa kenyér-nek is.

A KEMENCE POKLÁBAN

Egy pil-lanatra

újrakéz-be ke-

rül, hogy a bevetés előtt a lisztezett vásznon kapja meg végső alakját, a kiflifélkört, — szapora ujjak között — s azután só és köménymag pettyek hullanak rá. Aztán a kemence pokla következik — megdagad és pirosas-barna, színt kap — majd 10—12 perc múlva nyúl érte a lapát, futtatja a futósza-lag. Kosarak, szellős, lyu-kacsos kosarak, ahol hűlni lehet!

Csak nekem boszorkány-ság, nekik megfeszített mun-ka.

— Szereti a szakmáját? — Rosszkor kérdezi. Na-

gyon fáradt vagyok. Es Náhlik József bűvészgyorsa-sággal kapkodva rakja a kifliket, emelik a „kaszlit" következő, csak gyorsan, id. Bacsó Józseffel. Jöhet a mert nagyon hamar túlkel a tészta.

— Ha újból választhat-nék? Vagy megint pék len-nék vagy motorszerelő. Na, ez is érdekes, mert változ-nak a reszortok.

Izzadnak, patakban fo-lyik róluk a víz. Szinte ne-kiesnek a csapnak.

— Mennyi folyadékot isz-nak egy műszak alatt?

— Vagy öt-hat litert — „saccolja" Szalma István is, meg Nagy Ferenc is.

— öt-hatot? Annyit egy-szerre iszom! — szól keser-nyés mosollyal Náhlik Jó-zsef.

Hajnalodik. A nagyon kedvelt kerek kenyerek már

a polcon illatoznak — fáj is Juhász Antalné csuklója, szinte egyedül szaggatta ki ma. Kézzel szaggatják, kéz-zel formázzák.

Megér-keztek a „pilóták",

kezdő-

REGGEL: „JÓ ESTÉT"

dik a szállítás. A férfiak kö-zött egy sofőrnő köszönti vi-dám jóreggelttel a raktárbé-lieket: Kiss Jánosné. Szapo-rán rakják a kocsit, s mi-előtt indulnak, Dúr szóra jut idő.

— Ha 10—15 percet ké-sek, a boltban már jóestét köszönnek. Kilenc után meg senki sem veszi át a süte-ményt (néha a vásárlókö-zönségnek kellene is), így aztán hajnalban nag.v a haj-tás. Mire más munkába cihe-lődik, mi már fáradtak va-gyunk.

A nyár itt még forróbb, télen meg a hideg huzattól, szenvednek. Éjszakázás, va-sárnap esti munka. Hiányzik legalább 25—30 munkaerő, velük könnyebben menne a munka, kevesebb jutna min-denkinek a tennivalóból.

Az idén végzett szakmun-kások megmaradtak a vál-lalatnál. Csak van szépsége is ennek a munkának is, ha ezt az éjszakai műszak lé -gén nehezen is lehet sza-vakba önteni.

Másképp fogom kezembe reggel a kenyeret. Söpörge-tem a morzsáját is — hány ember fáradsága, mire a ta-valy elvetett búzából elké-szült ez a szelet kenyér, ez a köményes kifli!

P. Szőke Mária

gához is. Előteremteni a megfelelő alapnyagot, de a megfelelő anyagtól az alkalmas fonal elkészítésén át a jó minőségű megszövésig hány és hány buktató áll a tökéletesség útjá-ban !

Hiszen, vághat közbe valaki, nem is csak a szövőnőn múlik, s nem is csupán a fonónő ügyességén, maga a gép is föl-fölmondja a szolgálatot, s egy-egy ilyen géphiba bizony ott-hagyja nyomát a szövetanyagon. A karbantartó lakatosok, a technikusok is kellenek ahhoz...

Igen, kellenek, ök is. Mindegyikük. S éppen ez a nagy előnye a dolgozz hibátlanul mozgalomnak: nem adja alább a teljességnél. A kompexitás a vezérelve, a gyártás első mozzana-tától az utolsóig minden munkáskéz és munkásagy részvételére, minden vezetói és középvezetői idegpályára, tudásra és képességre egyszerre apel-lál. Hivatkozik a közös felelősségre de a személyes felelősség érzetét erő-sítve: íme ebben a gépezetben meny-nyire fontos az én kis fogaskerék-forgolódásom.

Igen, azt az egy fosztóképzőt való-ban könnyű odatenni a hiba szó melle — mondhatják erre a tamas-

kodók —, itt a -tlan, -tlen, ez igazán kézenfekvő művelet. Nyelvtanilag. Csakhogy ezzel mind mostanáig sen-kinek sem sikerült meg nem történtté tenni egyetlen hibát sem. S egyál-talán : nem tesszük-e túl magasra a mércét ezzel a magas igénnyel ? Nem lenne-e célszerűbb valahol lejjebb kezdeni, mondjuk „csökkentsük a hi-baszázalékot" alapon?

Azt hiszem ennek az okoskodás-nak a kezdeményezés igényessége, komplexitásra törekvése egyaránt el-lentmond. A hibák elleni támadás — ha jól .előkészítjük — igenis lehet frontális. Igy bizonyára nagyobb lesz az átütő ereje, tehát eredményessége is. A dolgozókban, a munkások leg-jobbjaiban elevenen él az igény: amit kiadunk a kezünkből, az jó legyen, abban ne találjanak hibát. Emlék-szem egy brigád büszkélkedésére: „a múlt hónapban egyetlen selejtes mun-kadarab se került ki a műhelyünk-ből". Erre a munkaszeretetre van szükség a hibaszáműzéshez, ezt kell ébreszteni és terjeszteni. Neveléssel, ösztönzéssel, példaadással.

Sokat beszélünk a munkafegyelem fontosságáról. Rendszerint nem tesz-szük hozzá: a közösség fegyelme sok-

sok személyes motívumból, az ott dol-gozók önfegyelméből épül; erőssé vagy ingataggá. A pontos munka, a jó minőség az önfegyelem erősítését, a nagyobb önnevelő erőt is feltéte-lezi. Égy olyan fegyelmezett maga-tartást, amelyben saját hibáit is elemzi, a melléfogások, tévedések okain is felelősséggel eltöpreng a dol-gozó.

Nyilvánvaló, hogy a fentiek meg-valósítása nem mehet csak úgy hipp-hopp, varázsütésszerű gyorsasággal. De tudatában kell lennünk: egy ilyen új, ígéretes kezdeményezés jó esz-köze lehet boldogulásunknak. Az egyéninek, az üzeminek, a társadalmi szintűnek — együtt. S annyi mindent próbáltunk már a jobb eredménye-kért, mostanra olyan szépen felnőtt a munkások körében egy érett, erős versenymozgalom. Sokszor hivatkoz-tunk a szocialista brigádok lendítő erejére. Most is ezt tesszük. Jó len-ne, ha kezdeményezéseik között méltó helyet kapna a dolgozz hibátlanul mozgalom is, annál inkább, mert a szocialista módon dolgozni, tanulni, élni jelszó legnemesebb vonatkozásait erősítheti.

Simái Mihály

Magyar fiatalok Vietnamért

57 millió forint társadalmi felajánlás Gyorslista készült a KISZ

Központi Bizottságán a ma-gyar fiatalok vietnami se-gélyakciójáról. Figyelemre méltó adat: 1966-tól napja-inkig — tehát hat év alatt mintegy 57 millió forinttal gyarapította ifjúságunk — társadalmi összefogásból — a vietnami csekkszámlát.

Ezzel kapcsolatban illeté-kesek mondták: a magyar fiatalok mélyen átérzik an-nak a harcnak a jelentősé-gét, amelyet vietnami ba-rátaink folytatnak hazájuk szabadságáért, függetlensé-géért. Tisztában vannak ve-le, hogy ez a harc közös, inert mindannyiunk ellensé-ge, az imperializmus ellen folyik. Éppen ezért vala-mennyi ifjú kommunista er-kölcsi kötelessége a vietna-mi szolidaritási akció támo-gatása. A „gyorslista" élén a budapesti ifik állnak; ed-dig több mint 18 millió fo-rinttal járultak hozzá a har-coló Vietnam megsegítésé-hez. őket a Borsod, a Szol-nok és a Baranya megyeiek követik, akik megyénként több mint hárommillió fo-rintot fizettek be a csekk-számlára. Ezután következik Csongrád megye.

Az elmúlt időszak egyik legjelentősebb akciója a KISZ Kaspoűti Bizottsága

delegációjának vietnami lá-togatása volt. Ebből az al-kalomból a magyar küldött-ség több mint négymillió forint értékű ajándékot, el-sősorban különféle iskolai felszereléseket, tanszereket, szemléltető eszközöket, va-lamint középiskolai, egye-temi laboratóriumi beren-dezést adott át.

A magyar katonák aján-déka több mint félmillió forint értékű egészségügyi felszerelés volt Az ottani tárgyalások eredményeként született meg a székesfehér-vári márciusi nagygyűlés gondolata, ahol elhangzott a KISZ KB felhívása egy ezer vietnami diáknak ott-hont nyújtó szakmunkásta-nuló intézet berendezésére.

Kiemelkedő eseménye volt a magyar—vietnami barát-ság történetének a „vietna-mi nap" megrendezése, amelynek politikai-, sport-és kulturális programjain több mint 1500 vietnami és sok száz magyar fiatal vett részt. A „gyarmati ifjúság napja" megyei rendezvé-nyein ugyancsak több helyen ott voltak a vietnami ifjúsá-gi szervezet küldöttei, akik beszámoltak hazájuk harcá-ról az amerikai imperializ-mus ellen.