tamkó sirató károly
TRANSCRIPT
TAMKÓ SIRATÓ KÁROLY PINTY ÉS PONTY
Tartalom
Pinty és pontyHajó LajosGázKéső őszÓcKongó-boltA nagy természetRöviköt balladájaMeseMondjam még?Egyszer voltam…FuraHatártalanKuli és a puliBőrönd ÖdönIlla berek...A PasarétenEszkimókaSzia!
PINTY ÉS PONTY
Volt egyszer egy ponty. Úszott, mint a pinty!
Volt egyszer egy pinty. Repült, mint a ponty!
Együtt mentek... Úsztak, szálltak,mendegéltek, tán még most ismendegélnek, ha a kelő napsugárban útjuk végére nem értek.
Elöl ment a ponty. Úszott, mint a pinty!
Utána a pinty.Repült, mint a ponty!
HAJÓ LAJOSHalló! Lajos! Hajó Lajos! A te hajad haj-olajos... A te hajód, a te hálód kívül-belül, alul-felül hal-olajos, hal-olajos!
GÁZHárom évvel csupán a villanyfény után a mocsaras Mucsán megjelent a propán-bután,drót nélküli fénye, hőt sugárzó gáza messze kinn a pusztákon is éghet minden házba.
Elvánszorog tropán,összeomlik butána sötétségés a hideg,hogyha itt a propán,és villog a butánPécen, Pácon, Nánán,minden bokor hátán,kákán,szittyón,mohán,sok kis hepehupánPiszkén és Perkupán!
KÉSŐ ŐSZKimentem én az erdőre... És akkor?Ráléptem egy rőzsetőre... És akkor?A rőzsető felsikoltott... És akkor?Ősz fedte be az égboltot... És akkor?Fázik majd a hátad tája... És akkor?Bújj a medve bundájába... És akkor?Nem fázol majd nagy fagykor!
ÓCÓc,póc,galambóc, fekete gombóc, akármerről nézek is rád, hajad csupa kóc!
Óc,póc,babakóc,fülem mellettvan egy kis póc.Minden szavadazon hervad,ha még egyet szólsz!
KONGÓ-BOLTVolt, volt, hol nem volt, Kongóban egy kongó-bolt.
Kongott kívül, kongott belül, szél lyuggatta mindenfelül.
Nem volt abba semmi se, még madzag, sőt pertli se.
Ormáról a virágot lerágták a zsiráfok.
Ajtajábannem állt sorba cukorkáért majomcsorda.
A Mikulás –celofánt megette egy elefánt.
Pincéjéből a meszet elhordták a termeszek.
1
TAMKÓ SIRATÓ KÁROLY PINTY ÉS PONTY
Nagy polcain semmi, semmi... Nem volt ott mit inni, enni.
Üresek a kantinok! Béget a sok antilop.
Arra jött egypigmeus:- Van-e kroko-dilus-hús?
Van bizony! Most ölik. Holnapután füstölik.
Kérek zebraszalámit! Réges-régen hiánycikk!
A NAGY TERMÉSZETDe szép is a nagy természet, hol haldoklik, hol meg éled! Hóból víz lesz, vízből hó lesz... Más szavunk sem lehet erre: így is jó lesz, úgy is jó lesz!
RÖVIKÖT BALLADÁJA(Kjöbenhavnon túl,R.eykjavikon innen, egy sziklás izlandi szigetenmered a zord északi éjbe Rövikötvára.)
Rőt kövön rótt vár, zord Röviköt.
Hetvenhét őse balladák hőse! Benne élt gazdája: Nagy Röviköt.
Mit tettél,mit tettél,ó, Röviköt?Hogyellenedvérbosszús ellenedHarikötizgatésbujtogat,s undoknálundokabb„Bundokat"köt.
Ébredj, Röviköt! Riadj, Röviköt!Rántsd ki rövi'kardod, mely az ellenbe döf!
És dong a föld: ormok közt, öblök közt, fjordok kjözt, kjödök kjözt folyik a vérgjőzös szlöjd.
Dongott a föld... Csatázott Röviköt, s megölte Hariköt.
Izland fölött sápadt az ég... Leomlott száz tornyán, várának porondján nyugszik már csöndesen, nyugszik már örökre Nagy Röviköt.
MESENem is sűrű, nem is ritka, nem is morzsa, nem is szikra, nem is csukva, nem is nyitva.
Így leng a nagy vulkán felett, a nap felett, a hold felett, mint egy flamingó-tarisznya, színt tüzelve, fényt hasítva...
El nem érte gondolat-nyíl fúvó-tüsök, kő-parittya...
Lengett, pengett, messze zengett!
Egyszer... egy sötét reggel lett,ég-föld rengett. Jég-lándzsás vihar kerengett, szétfröccsent a tűz-tarisznya,
s belehullotta csalitba,a szavannás folyópartonféloldalra dőlt ladikba.
S azóta sem tudja senki: honnan futott a világra? Honnan esett napra, holdra?
Mondjátok meg, ha sejtitek,hogy mi volt anem is sűrű,nem is ritka,nem is morzsa,nem is szikra,nem is csukva,nem is nyitva...Mi volt hát aTitikaka-tavitektitektitka? MONDJAM MÉG?Volt egy dongó meg egy légy! Tovább is van, mondjam még?- Mondjad!
Volt egy molnár meg egy pék! Tovább is van, mondjam még?- Mondjad!
2
TAMKÓ SIRATÓ KÁROLY PINTY ÉS PONTY
Volt egy asztal meg egy szék! Tovább is van, mondjam még?- Mondjad!
Volt egy kantár meg egy fék! Tovább is van, mondjam még?- Mondjad!
Ha neked ez nem elég, öleld meg a kemencét!Bumm!
EGYSZER VOLTAM...
Egyszer voltam -Inárcs-Kakucson.Elvesztettem apiros papucsom!Piros papucsomatnem is sajnálom,újat veszünk a nyáronKonyáronvagyMartonvásáron!
FURA
Fura álmokat látok:
ott mennek a kutyákok,kutyákok és macskákok,macskákok és hangyákok,hangyákok és kacsákok.
Mind tátog,mind hápog,vörösek, mint a rákok...Szebb álmokat kívánok!
HATÁRTALANGazdag vagyok, határtalan. Azt sem tudom, hány ingem van! Hány ingemen hány gomblyuk van, hány gomblyukban hány gombom van!
KULI ÉS A PULIKuli nem mentsuliba,mertbeteg lett apulija.
Pesti lakás, bútor, szőnyeg... Hullt a szőre! Szegény puli, vágyott a nagy levegőre...
Sírt, nyivákolt, kaparászott, irgett-morgott. Látszott jól, hogy nem bírja az összkomfortot.
Kuli erre mit tehetett? Egyet gondolt: tágas rétnek rendezte be a nagy gangot.
S épített a pulinak egy széles, szelespulikunyhót: egy valódi, igazándi kulipintyót! Így azután megy már Kuli suliba, mertmeggyógyult a pulija.
BŐRÖND ÖDÖNBőrönd Ödön a Köröndön ül a kövön, ül a kövön feketeszínű bőröndön.
Arra száll egy helikopter,lerádióz a riporter: Bőrönd Ödön! Bőrönd Ödön! Miért is ülsz itt a Köröndön feketeszín bőröndödön?
Visszafelel Bőrönd Ödön csepp zsebrádió-adóján: Azért ülök a Köröndön feketeszín bőröndömön, várom, hogy a tearózsa, várom, hogy a tearózsa kinyíljon az aszfaltkövön, s a 4-es busz begörögjön!
ILLA BEREK…A pomázi országúton megy egy kalap, megy egy kabát, megy egy nadrág -bennük:én!
Illa berek, inak, erek! Én egyszer majd megeredek, útra kelek, megyek, megyek... Puszták, hegyek utcák, terek... Messzi, messzi,messzi megyek! - A föld kerek! Én csak megyek!
Hideg nyarak, sötét telek, nádak, erek, nagy tengerek!
3
TAMKÓ SIRATÓ KÁROLY PINTY ÉS PONTY
Ellenségek! Fergetegek! Megyek, megyek, addig megyek, amíg újra rátok lelek... Hazaérek, itthon leszek,ahol minden puha meleg!
Egyet mondok: jobb hát, ha útra se kelek! Csobánkánál a nagy fűben végignyúlok, leheverek, s itt maradok tiveletek!
A PASARÉTEN
- Kedves néne,tudós néne!Mondj nekem valamit arról: ezen a szép Pasaréten mi volt régen? Mi volt, mi volt nagyon régen? Mi volt, mi volt, mi volt, mivolt réges-réges-réges-régen?
- Megmondhatom, Péter,de csak ha megértel!- Várok, hallom, kérdem.
- Ezen a szép Pasarétenvalamikor réges-réges-réges-régen pannon tenger habja folyt, Dinozaurusz iszapolt, mammutcsorda abrakolt!Érted, Péter?- Értem!
- Ezen a szép Pasaréten valamikor nagyon régen
jazig pásztor kóborolt, eraviszkusz bandukolt, Kurszán vezér lovagolt!Érted, Péter?- Értem!
- Ezen a szép Pasarétenegykorrégen tatár horda dúlt, rabolt, janicsárok dobja szólt, török pasa pocakolt!Érted, Péter?- Értem!
- Nahát Péter, kedves Péter! Ezen a szép Pasaréten ez volt régen! Ez volt, ez volt nagyon régen!Ez volt, ez volt, ez volt, ez volt réges-réges-réges-régen!
ESZKIMÓKA
Grönlandbanegyjeges tóba,párás, forróforrás mellettfürdött egyszerkét szépfóka.A gleccserrőlnézte őketháromapróeszkimóka.
Ebbőllett acsudamóka:pengett a jég,zengett a szél..Táncolni kezda kétfóka.
Fütyült nekik, dalolt nekik a három kis eszkimóka.
Békességbenélt avilág.Az eszkimókhahotáztak,a fókákbukfencethánytak.Pengett a jég,zengett a szél…Grönlandbanagleccserek köztvígan ígyeszkimókáztak.
SZIA!
Ki a? Mi a? Haramia?
Lohol anap fia...
Nyakán araf-fia…
Nyománamaf-fia…
Szia! Szia!
4
TAMKÓ SIRATÓ KÁROLY PINTY ÉS PONTY
VÁNDOR MÓKA
Elindultunk
Balátára malátáért, Galántára palántáért, Rabizára paprikáért, Soroksárra salátáért,
Macsoládra - kocsonyáért, Kocsonyádra - mazsoláért Cseresznyésre cseresznyéért, Szerencs-Érre szerencséért, Pécelre - mézért Mézeskútra - pénzért.
Jöttünk-mentünk
Nagylaposon - hegyesen, Homoródon - begyesen, Hétrongyoson - feszesen, Lassú-réten - sebesen.
Mit csináltunk?
Hévízen - vacogtunk, Szomoródon - kacagtunk, Árnyékoson - napoztunk Koplallón – jóllaktunk, Éberlakon – álmodtunk. Tolcsván tocsogtunk, Potyondon potyogtunk, Szikszón szikkadtunk, Csuklódon csuklottunk, Lepénden lepént ettünk, Legénden legénkedtünk, Nyíratádon – bolondoztunk, Bolondócon– nyiratkoztunk, Szekeresden szekereztünk, Nekeresden nem-kerestünk, Heverdelen elhevertünk, Elôréven elrévedtünk.
Be is értünk
Verebesre - seregestül, Seregesre - verebestül, Fenekesre fenekestül,
Csolnakosra csolnakon, Lovas-szirtre jó lovon, Szombathelyre szombaton,
Hangosvölgybe - daltalan, Dalos-zugba - hangtalan, Zajgóvárra - zajtalan,
Szomjúhelyre szomjasan, Gyopárosra párosan, Boldogkôre, Bársonyosra bársonyban és boldogan!
5