\z irat utoklrunikus irairulWsritctt másolat

2019 JÚN 17,

Uígitálisan aláirta:

D'23:27:14+02'QOALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

(Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Biróság, mint I. fokon eljart bíróság útjá/. fokú lajstromszám: 80. M. 2592/2017. (Fövárosi Köz/gazgatási és

Munkaügyi Brros^g). -^11_ fokú lajstromszám: 7. Kf.650^/20^'SiSS^^\

1Felülvizsgálati eljárás lajstromszáma: Mfv. II. 10. 486/2018. (Kuna)

?019 -05 ) 7

Tisztelt Alkotmánybíróság! j

^T^^&^0. 20^ CLUÖrve^52J (J) bekezdése szerint az|ílb ),

".

bekezdesben, foglalt tartatommal a Kúria M&E^SffS^or^á^u^l^!^^?s?hc^. lté?te'elter;l;;z ̂ ^t^u?S)^d?1^^tlm ^hataLmaza^sanstanúsíto^o9i. képvise1őmouyana^^

elő a panaszolt ítélet megsemmisitése érdekében^

AL Mmanylogl. panasz előte^ztésér^etősé^Í2tosíta^9S23ba!yok^y^nybíróságról szóló 2011. évi CLI. tön;é^^^%^^-

Ugyszám;

Alaptörvény 24. dkk (2) bekezdés d) pont t--í(^H^-~%OT^és

az Alkotmánybiróságról szóló 2011 . évi CLI. törvény 27. §Érkezett:

' Példány:

MeNéklet:

2019 JÚL 30.

Kezelöiroda:

Az egyed!ű9yben val0 érintettsé9 oka [az Alkotmán^ótágrol'S: éviCLI. törvény 52. § (1b) bekezdés'a) pontja]:

Sa'XSÍS a per felperese volt' lgy érintetts^e az "Sybe" ezen a jogalapon

Az^aras... me9indításá. na. k indokai- alkotmányjogi panasz esetén azAJa^ne7ben bKtosított yog sére//néne/r /é"yege7az "AikotmánybÍróságarÓIszó/ő 2011. évi CLI. töivény 52. § (1b) bekezdés 'bj pontja] es^otó,SJTO","ez^../'offya"í"ró'\tíöntós miért ellentétes az Alaptörvény^eRe/offre"de^ezésé^//az^/to^ányé'rósá9ró/szó/ó20H. ei//CLTtö^

(1b) bekezdés e) pontj'a]

^tJ^te'LA 'kTán,ybLrolág., !telkezési 9yak^atát tanulmányozva imrnár több jelenw^^, üae ̂ Neser!. azonos (!) - tényállású'ugykemK'má^bS'^. i1.l6/io^(^9:, ÍA"B-hafározat^Az ügyienye9. eszennt"aazj '^^^^^^, r 9szw^^e^b^^e^^^^^deme^ e^S°_ülyészl határozatot. nem panasz^^^^^^^90^, tTeÍmiatt. etöterjesztett i^tványozóJteresete^utmtáíTveg^' ^Kúria a felülvizsgálati kérelem'ellenére a félulvesgaíni'"kert ^oF^tar^

oldal2/6

^á&h^ntaS^e'en". Ígyben, a20nban-aho.9yan az a bír°sági iratokból is^-mindez egyben alapjogi sérelmef'is okozott indíTvá'nvozór

melynek indokait az alábbiak szerint fejtem"ki. - " '~ """" ."". "°uy"^"^,A jó hírnév sérelméről és a nulla poena sine leae sérelmérőlAip^naiszo'LíteletteLaz"1dítványozó . szám^att^atos:jo hm?évhez való, J09'át °ly m. sertettemega'Kúna^^'az^so'bbTo'ku'^S?^^?gy. ugyanakkorazJnditványozó'vona^sábanv^Sls^S^!fele!:S^, vonására-A^naszol^éietben^^k'^j^;^al^tényállást úgy állapitották meg, mintha valóban bűncsere kmenytkö'vet'eTv°o'lnreT^mJ^tehal, aJenyege. e panasznak' hosya Kúria döntött volna az inditványozó^teLőíogí. felelos,segérő1' hanem ho.9y. a' Panaszoft~"dÖnté'seten°'-"'éslvaazyuaTt,m^apozo tenyá"ásban. - az Ü9yész határozata-alapján~ugy7oglait állásT h^avTz;^^^^ÍSte!<menyt. ko?tetteL"Mlut^laz;^l^n^^giSlS^^^^^nJ)untetoJoglio gkövetkezményekkeUá^hanemazeija^^eSS^^^^^JS.Sf^^nJl^'Panaszolt'itetet^g^^'^3S^hírnevét bűncselekmény elkövetése miatt, hogy'a bűnossé'gét'nem°állap?to^akym'eugilllt^at ^m^sup.án-arol_van, szó' hog.ya bírósá9 a bizonyitékokat mértegelte'azS&S;t^S^Lhw^no!;eg?g;l^^^^í dS^^!TTyo^m!n^űntettest'n^srészt tette mindeztWeszÍhatározat'bZb^^

..az.-ugyé_szség alkotmányos szerepe nem keverendő össze" a"bírosaa^^W^Se^wpe^a birosa? megmeriegeies^^ fo^^t"a^(w^ l^tq^felelosségrol, -ezáltala21ndítvan^zó'ló'hirTv^ŐI ̂ gy'a^Sjwm^p^ ^g:lE I!eníező'^etedé:"^ 'bS";ehe^y ^^ts agnak""onaz-aiap?n_bűncsetekménye!követéseué"y^?fS. bír6sá9 álta1' akárelőzményi'bírósá9^aÍa'bŰnössSl'^'tort^^fnsz.telettel fe"1ívom a fí9yeimet a Perre még irányadó (régi) Pp. 4. § (2)bekezdésében^^^öeS7^="= 'Sie^bSSS é5^Sé^fe!o', pc'gá^ert?teÍr]ha^?'la^^'^°S^ÍteSa^ne9^cw alel^. nem követte^l"a~terhérearott"bű^^Sn^;lSS lS?S^az is követk-^°9y-abüntethetSS^y

~ am^nnylben .va!amely peres fél bün.össégét jogerösen nem állapították.

annak vagyonijogi következményeitsemTehetmegállapitam'. 'es"" "'l'a'~ ^^ennyl^valame'y.. peresfél. bűnössé?etJ09erősen nem állapították meg,

Sbo^n^S?en'iekmény elkövetését me9allapító'tenyal'álstl se"m^

^ZS Zé^!te',etéTO'"heLybenhagyott. elsőfokú itélet - melynek tényállása ilyentTrtSaS: változatlan maradt a fe'lülvizsgálati'eija'rasban"'^"-' a"kyÖ'veTkaezŐyk:et

PA.,bS9Ma.^delke2ésre-a"ó. iratok alaPÍá" tényként megállapitotta, hogy afS^elN ySLUg.ye"sé_g_a2014-lu9u-s2tus2^^^^^^se w rw';^^^^^p^lb!ro.sag/eszeröl] ,jogeröre emelkedett határozatab'an' m'ega'l[a^totta', "h^9vc'a"s^'^^^^^^^?§]]Tl ^?^Ö^^S^.t, amelyből egy rendbeli cselekményt'bunsegédkért'kovefetfel. 'A'fe^ere^

oldal3/6

ugyan arra hivatkozott, hogy az ügyészségi határozatnak nincs jogi jelentősége, abiróság azonban nem osztotta a felperes álláspontját..."Az elsőfokú itélet további indoklásából kitűnik, hogy jogszabályi előírás nélkül iskoteles a fegyveres szerv tagja panasszal élni egy ilyen ügyészségi vádelhalasztássaiszembRn'_u9yanis. a2. első és másodfokon el]árt'birós~agok álTáspontja~'szennt~Ís'amennyiber\nem teszi. me9.. úgyazártatlanság vélelme, "rnint alko'tmányos'alapelv

lö nem mentesülhet a felelősségre vonás következményei alól, még'akkor sem,ha. -e.zen,..,. kovetkezmények nem buntetöjogi, hanem munkajogi"vrs zonyíatbanérvényesülnek. Ezen túlmenően a Törvényszék a felperes fellebbezésében'az^^.t9. v.ád^a,l?s?ásával kaPcsolatos indokaival szemben az elsőfokú biróságitétetében foglaltakkal értett egyet, miszerint a felperes elkövette 'a'terhere'rotícselekményeket. A Kúria ugyancsak.

Ezen kijelentések és levont következtetések teljességgel iratellenesek, hiszen abíróságnak nem álltak rendelkezésre más adatai 'csupán - egy"hat'ározat" az^-^!zsé9tő1: melye t semmiféle bizonyitékkal nem támasztott alá az'eljaró ügyész.'Ábirósag sem ismert más bizonyitékot, mégis elfogadta azt a kijelentést,'bűnelkövető. ~ ~ , -. -.. --.,

^i.?í^s, á9, tart, hatatlanálláspontjával szemben Magyarország Alaptörvénye XXVIII.^lk, i2 ). bekezdése szerint senl<i ne.m tekinthetö bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogifelelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapitotta meg.A korábbi büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 3. § (2) bekezdése értelmébenbűncselekmény elkövetése miatt bárkinek a felelősségét megállapítani"ésemiatt'veleszemben büntetést kiszabni egyedül a bíróság jogosuít. Inditvány'ozó sohanemkeruítbíróság elé, mert soha nem emeltek eiiene vádat. Erre tekintettel tehát a

^is kifogásolt alperesi döntések és intézkedések nem feleltek meg azartatlanság velelme; mlnt alapjogot és alkotmányos alapelvi védelmet megtestesÍtö^normativ rendelkezésekben is megjelenített - szabályoknak.^^r°-r!^"fe^Lhivat!<ozott Alar:!törvénye és. a büntetőeljárásról szóló törvény'dezett., rendelkezése alaPjá.n. a büntetojogi felelősség szempontjabol 'semmii!!?-ÍS!?!;-,h?^yaz., adott elj?ras alá vont személyről, iiietőteg az eljarás targyát

képező cselekményröl és annak az eljárás alá vont személyhez fűződö kapcsolatáróíml.. az_u. 9yészség véleménye. Még akkor sem, ha az ügyészség véleméihatározatban jetenik meg. Nincs" ma Magyarországon '"erősebb íoaszabál

rénél és ha az azt írja, hogy "senki nem tekintheto bűnösnekmmdadd.igiamígbüntetöjogi felelősségét a biróságjogerös határozatanem allapitottame9":-akkor_mlndenki számára világos kell legyen, hogy az ügyészség vádemeiest

határozatának "megállapításai" teljes egésze'ben lényegtelenek. 'Az'nemfordulhat elo, hogy valakit az ártatlansága'bizonyitására kötelezzenek, "vagv"azártatlanság bizonyításának elmaradását utobb felróják valakinekakkori's'. ha'brr osac

elé sem került az ügye! ' -. -... -.. -,

A munkához való ioa sérelméról

AZJnd-ih/ányozót"vá!asztott fo9lalkozásától azon az alapon fosztották meg, hogy abunosség megállapitása nélkül tényállásként megállapitásra-keruTt"a"b!)ntet^oai

íe- csupán az ügyész határozatát alapul véve. Ezért a panaszolt ítélet'-alénye9énélfo9va ~ az indítványozó munkához valójogát sértettemeg. 'Ha'valakit'azért

:meg a munkájától, mert arrajogeltenes csefekményével rászolgált, az alic). Amennyiben azonban a jogellenes cselekm'énye nem kerültte7hére

oldal4/6

jogerösen megállapitásra, az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdésében biztositottalapjog miatt a munkájától nem lehetett volna megfosztani.A törvénv előtti eavenlőséa sérelméröl és a tisztesséaes eliáráshoz való ioa sérelmérőlA felülvizsgálati eljarás szabályai szerint a Kúria előtt bizonyításnak nincs helye, aKúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt (régi Pp. 275. § (1) bekezdése). Ezmagának a felülvizsgálati eljárásnak mint jogintézmények a lényegéböl következik. Afelülyi zsgálat lényege: jogkérdésben való döntésre irányuló rendkívüli perorvosTat. Aténykérdésben való rendkivüli perorvoslatjogintézménye ugyanis a perújitás.Ez aztjelenti, hogy eltérő tényállás megállapitásának csak igen kivételes esetekbenvan helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbirálása során a rendelkezésre álló iratokalapján dönt.

uria. több esetl döntése IS kimondja, hogy a felülvizsgálati eljárásban - annakrendkivüli Jogorvoslati jellege miatt - nincs helye sem bizonyítás feivételének, sem abizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésének (BH2012. 179., BH2002.

Mivda bizonyítékok mérlegelése a biróság törvényi felhatalmazáson alapuló perbelicselekménye, a mérlegeléssel megállapított tényáilás - ha az nem irateitenes, nemokszerűtlen és logikai ellentmondást sem tartalmaz - felülvizsgálattal nem támadható.Ugyanakkor, ha a kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétesmerlegelés az ügy érdemi elbírálását is tévútra viszi, és így születik Jogszabálysértöhatározat, a Kúria kivételesen élhet (és él is) a felülmérlegelés lehetőségével (BH1999.

Esetünkben azonban a Kúria nem felülmérlegelt, ezáltal nem eltérő tényáNást áliapitottmeg, hanem kiegészítette a tényállást (lásd: panaszolt itélet [27]-[29j bekezdé'sek).Erre azonban törvényes lehetősége nem volt. A Kúriát köti a felüivizsgálni kért ítélettenyállasa, mely ráadásul - a dolog természetéből adódóan - nem is egy kirívóanokszerűtlen, vagy a logika szablyaival ellentétes mértegelés eredményeként szüíetett- erre utalás sincs a panaszolt itéletben (!). Ez pedig a tórvény előtti egyenlőséget sérti- hiszen más esetben ilyenröl nincs ismeretünk - de a tisztességes eljáráskövetelményeinek semmiképpen sem felel meg.Nem arról van szó tehát, hogy birói jogalkalmazási tévedést, hibát sérelmezek. Erreugyanis nem lenne hatásköre azAlkotmánybiróságnak. Kifejezetten azt sérelmezem,hogy alapjogi Jogsértés történt annyiban, hogy törvényi feíhatalmazás nélkül -söttörvény rendelkezése ellenére - az alapvetően jogkérdések elbírálására hivatottjogintézmény keretei között a felülvizsgálni kért ítélettényállását kiegészítették, merte kiegészités nélkül nem kerülhetett volna sor a keresetem elutasítására. Ezttisztességtelen eljárásnak tekintem.

ztességtelen. elJárast azonban hatálytalan jogszabály tényleges alkalmazásábanis testet ölteni vélem.

A-belu9yminiszter irányitása. alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaiFegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (Íll. 14. ) BM rendelet már nem volt'hatályba'n,mikor az inditványozó sorsáról döntés született.

A hatálytalan jogszabály alkalmazása kapcsán felhozott felperesi aggályokat a:-°városl Töl'venyszék rlem.. kívánta megvizsgálni, csupán beemelte a tényáílásismertetése körébe az elsőfokú bíróság álláspontjanak rövidített változatát éshelyeselte azon elsöfokú bírósági álláspontot, hogy a BM rendelet hatáiya nem

oldalS/6

befolyásolta ,a. konkrét. esetet A Tön/ényszék ezen indokolási hiányossága miatt aelsöfokú itéletben szereplő indokolást ismertettem a Kúriával:

'i'A.vadem.elés^lhalasztasával szemben éPPen azért biztosít a jogszabályjogorvoslatit, panasz elöterjesztését, hogy a büntető bíróság által bű'nosnek nem

ny^anitott személy részére ne lehessen büncselekmény elkövetése miattiakarata ellenére meghatározni. A bíróság megitélése szerint

a hivatásos állománytagjaitól elvárható, hogy amennyiben valóban'nemel a terhére rótt bűncselekményt, úgy tegyen meg mindení annak'érdekében^

3La-. ye 'eJzemben felhozott vádak_alól tisztázza magát. Ezért a bírósag'nem'annak, hogy a BM határozat meghozatala idöpontjában nem

wn a _belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek'hivatásos^^>T-yÍla-?alF. e?yelrr". s,zabályzatáró1 szótó 11/2006- (III. 14. ) BM rendeíet 41. §.̂

L-Tk^zdésT', A. fell:l?restő1 uavanis e2en ioaszabálvi rendelkezéstől füaaetienüljs[oqszerüen várható el, hoav panasszal élien a ^ademelést elhalasztó üavészsénihatározattal szemben.

^e'emenyem szerin.t. J_elentöséget ke"ett volna tulajdonítani annak, hogy a Jogszabálym,aLn*emvolth. atályban:.AZ. Ugyanis nem a bírósá9 megitélésének kerdése, '"hogy'mi

elés^mi nemahivatásos állomány tagjatóL ha jogszabály rendeÍkezikr^a. 'AhLvatko,zott. BMrerldRlet 41- § (1) bekezdése ugyanis kimondja7hogy"A"Hszt. "149"§-1ának (3) bekezdése szempontjából beismerésnek kell tekinteni azt is, ha a h'ivatásos

az ellene indult büntetőeljárásban hozott, a büncselekmény elkövetésetm_egá,"apltó érderr" döntést tartalmazó határozattal (határozat, végzés vagy'rtelszembenijogorvoslatban aterhére rótt tényállás megvalósitását'nemvitatja^Azonban ezt a jogszabályt a Jogalkotó hatályon kivül helyezte. Ennek oka nem ismertelőttem, de a lényeg^ hogy a jogalkotó hatályon kívül helyezte^Tetteez't azert'. ''mert^9Lóh^tottaLho9y2015'íúlius1:eután. eztmárnealkalmazzasenki'. Az-ügy1)~eneljartbíróságok azonban - a mérlegelés leplébe bújtatva - annak ellenére alkalm'aztak'ezt

a jogalkotó nem kivánta tovább alkalmazni. Már a római jogászok is ismertek'esa,lkalmazták a Praetorius facere non potast elvét, vagyis, hogy birójogot nem aikothat.

.

;r_elő-, mérlegelés köntösébe bújtatva- a Biroság'oryan magatartasiszaDaiyM eiperessel^szemben, melyet a jogalkotó már nem kívánt aíkalmazni? Ha a

jogalkotö^azt az új Hszt. hatályba lépését kovetően is alkalmazni óhajtotta'voina^ 'úcnem. -hatalyorl,. kívul helyR2'. '

hanem módositJa csupán e jogszabályheíyet"De"neama tovább alkalmazni. Én vélelmezem is hogy miéit'nyilvánvalóan'észlelte'a), hogy az érintettjogszabályhely alaptörvény-ellenes.

A Kúria ennek ellenére véleményem szerint ténylegesen alkalmazta e ioaszabális sérült a tisztességes eljáráshoz való indítványozói alapjog.Az A!kotmánybiroság által vizsgálandó birói döntés [az Alkotmánybírósácirólszó/ó 2011. évi CLI. törvény 52. § (1b) bekezdés c) pontj'a]

A Kúria Mfv. 11. 10.486/2018/6. sorszámú - felülvizsgálati eljárásban hozott - itélete.

AZ:Alaptorvény me9sértett rendelkezései [az Alkotmánybiróságról szóló 2011.évi CLI. törvény 52. § (1b) bekezdés d) ponfja]

VI. cikk

,o)_-M'ndenkinek J°9a..van. ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát,

és jó hirnevét tiszteletben" tartsák. A véleménynyilvánítas

oldal6/6

szabadsága és a gyülekezési Jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családiéletének, valamint otthonának sérelmével.

XII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához,valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelömunkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.

XV. cikk

(1) Atörvény előtt mindenki egyenlö. Minden emberjogképes.XXVIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamelyperben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlanbiróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

(2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amig büntetöjogi felelősségét a biróságjogerős határozata nem állapitotta meg.

Kifejezett kérelem a birói döntés megsemmisítésére [az Alkotmánybiróságrólszóló 2011. évi CLI. törvény 52. § (1b) bekezdés f) pontja]

Kérem a tisztelt Alkotmánybiróságot, hogy a Kúria Mfv. II. 10.486/2018/6. sorszámú -felülvizsgálati eljárásban hozott - ítéletét megsemmisiteni szíveskedjék!

Debrecen, 2019. június 14.

Tiszte