tananyag 02 - tréneri kézikönyv.pdf

Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésbenTréneri kézikönyv

Mindig van választás

SZERZŐ: DR. BUDAVÁRI-TAKÁCS ILDIKÓ

LEKTOR: KASZÁS JUDIT

NYELVI LEKTOR: GÖDÉNY ISTVÁNNÉ

SZERKESZTŐ: NÉMETH VIKTÓRIA

KIVITELEZŐK:

PERFEKT GAZDASÁGI TANÁCSADÓ, OKTATÓ ÉS KIADÓ ZRT.

SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

A TANANYAG A TÁMOP 2.2.2 – „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS

MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA.

PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS

A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR

ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG.

FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL www.afsz.hu www.epalya.hu www.npk.hu

2009

http://www.afsz.hu/

http://www.epalya.hu/

http://www.npk.hu/

TRÉNERI KÉZIKÖNYV

Az önismeret és szerepe a pályaépítésben

A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése

(2. modul)

A program felépítése (modultérképe)

10

Milyen szervezetektől kapsz segítséget? – a karrier tanácsa-

dás/pályaorientáció területén mű-ködő szolgáltatások bemutatása

az LLG-hoz kapcsolódóan

9. Mit jelent és hogy működik az LLG (Lifelong Guidance)

8. Mit értünk munka alatt és milyen

vetületei vannak, atipikus munkavégzési formák

7. Sajátos helyzetben (például

romák, fogyatékkal élők, idősek)

6. Új lehetőségek (internet, televízió) használata

5. Az informális álláskeresés módszerei, a munkából – munkába váltás módjai

4. Az Europass jelentősége és

használata, külföldi munkaválla-lás és képzés az EU-ban

(EURES + PLOTEUS)

3. EU-kompetenciák

2. Az önismeret és szerepe a pályaépítésben

1. A pályaismeret és jelentősége

JELMAGYARÁZAT

Szakmai modul:

Aktuális modul:

A modul során megszerezhető kompetenciák

• Képes a pálya alakulás lélektani értelmezéseinek (pszichoanalitikus,

pályaalkalmassági, fejlődés-lélektani) különbségeit megragadni.

• Képes az életpálya-fejlődés szakaszait felsorolni, és ismeri azok tartalmát.

• Képes a racionális emberkép meghatározására.

• Képes a racionális döntés és a heurisztikák különbségeinek megragadására.

• Képes az életpálya építésben megjelenő döntési modellek lépéseinek felismerésére.

• Képes az életpálya fejlődésben felbukkanó döntési helyzetek azonosítására.

• Képes az életpálya építés folyamatában felbukkanó probléma helyzeteket értelmezni

a különböző tanácsadási modellekben.

• Képes a problémamegoldás sikerességét megfogalmazni.

• Képes a problémamegoldás során felbukkanó kognitív disszonancia

meghatározására, ismeri a disszonancia csökkentésének stratégiáit.

• Képes az önismeret és az öndefiníció meghatározására.

• Képes a pályafejlődés fogalmának értelmezésére.

• Képes az önismeret elemeinek (érték, érdeklődés, képesség, munkamód)

megkülönböztetésére.

• Képes az életpálya szerepeknek és az öndefiníciónak az összefüggéseit megragadni.

A modul megvalósításának módszerei Tanulás egyéni haladás szerint 40 %

Csoportos gyakorlati foglalkozás 40 %

Egyéni otthoni felkészülés (házi és beküldendő feladatok) 10 %

Egyéni konzultáció 10 %

Értékelés Az értékelés rendszere

Számonkérések formája:

Modulzáró vizsga, modul közbeni értékelés.

Számonkérések rendszeressége:

Modul végén, modul folyamán.

Számonkérések tartalma:

A modul tananyagának feldolgozása, tudásmérő tesztek és gyakorlati feladatvégzés

formájában.

A felnőttek tudásszintjének ellenőrzésére szolgáló módszer(ek):

Modulzáró dolgozat, gyakorlati feladatvégzés, a tananyagban való előrehaladást

ellenőrző dolgozat.

Megszerezhető minősítések:

Megfelelt, kiválóan megfelelt.

Megszerezhető minősítésekhez tartozó követelményszintek:

60%, 90%

Sikertelen teljesítés következménye:

Modulzáró vizsga ismétlése.

Az oktatott egység elhelyezkedésének bemutatása a teljes képzésen belül:

A megelőző évszázadban általában stabilitásra törekvő, kockázatot alig vagy nem vállaló

életforma alakult ki Magyarországon, amely éppúgy jelentkezett a gyermekek iskola- és

pályaválasztásában, mint az állás- és munkavállalásban, a lakóhelyválasztásban, és

megmutatkozott a családok általános életvezetési stratégiáiban is. Ez a kockázatot nem vállaló

magatartás nagyon jellemző viselkedési és döntési sémákat alakított ki az emberekben,

amelyekben sokkal nagyobb súllyal szerepelt a környezeti tényezők mérlegelése, mint a

személyiség önértékelése vagy önkibontakozási törekvése. Ez természetesen nemcsak a

társadalom által kijelölt mozgásterekben, vagyis a gazdasági és politikai szférában volt így,

hanem jellemzővé vált gondolkodásunkra is.

A konkrétumokra, a materiális megközelítésre figyelő gondolkodásmód kevésbé veszi

figyelembe a nem látható (bár ténylegesen energiát hordozó) elemeket a társadalom

mozgásában. Így azok az eszmeáramlatok, amelyek az emberek gondolkodásmódjából,

viselkedésmódjából, érzelmi energiáiból vontak le következtetéseket, illetve az ehhez

kapcsolódó tudományok, mint például a szociológia, pszichológia, antropológia,

művelődéstörténet, alig kaptak lehetőséget arra, hogy a közgondolkodást befolyásolják.

Mindehhez járult, hogy az elmúlt évszázadban a magyar társadalomban értékrend-változás

következett be, és ez az értékrend-változás néhány szerző szerint értékváltságnak is

minősíthető. Ilyen társadalmi és közgondolkodási miliőbe robbant be 1989-ben a

munkanélküliség, amihez az általános fenyegetettség érzése társult.

Erre az élethelyzetre választ adhat a személyiség öndefiníciós képességének megerősítése. Az

öndefiníció kialakulásának feltétele a megfelelő önismeret, a jó alkalmazkodási képesség és a

problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztése. Ezek a személyiségjellemzők

segíthetik a pálya-, karrierépítést, illetve a munka világában bekövetkező változásokhoz való

alkalmazkodást. A pályaorientáció fogalmának elfogadása paradigmaváltást jelentett a

pályaválasztás, munkavállalás területén, amely a kapcsolódó elméletek tartalmi változásában

is kimutatható. E folyamatot kívánja bemutatni a tananyag, valamint személyes értékek,

érdekek és ismeretek esélyeit is figyelembe vevő gondolkodásmód megismerését és

támogatását tűzi ki célul.

Feladatbank

IV. A MODUL TANANYAGA

IV.1. Lecke: A pályalélektan elméletei

Gyakorlatok a IV.1. leckéhez

1. gyakorlat: Pályaválasztásom története

Célja: A fejlődési szakaszok, életkori sajátosságok tudatosítása. A felnőtt élet munkához

köthető szakaszainak jellemzői.

Instrukció: Mutassa be pályaválasztása történetét Super elméletének alapján (Szakaszok,

alfázisok tartalma, jellemzői). Az elemzésben emelje ki azokat a tényezőket, amelyek

fontosak voltak a pályája alakulásában.

Módszer: egyéni feladat, megbeszélés: csoportmunka.

Eszköz: esetelemzés

2. gyakorlat: Életkerék (In: Siegrist, M. –Wunderli, R.: Csoportos önépítés. Gödöllő, 1996.

159. o.)

Célja: A fejlődési szakaszok tudatosítása. A külső, belső tényezők az élet eseményeiben.

Instrukció: Mutassa be élettörténetét: a külső eseményeket, a fontos embereket, azokat a

témákat (vágyakat), melyek foglalkoztatták, élményeket, hangulatokat, tapasztalatokat.


Eszköz: feladatlap

3. gyakorlat: Álláshirdetések

Cél: annak tudatosítása, hogy a pályaválasztás nem egy statikus alkalmasság-megfelelés

helyzete, hanem dinamikus folyamat. Egy ember sokféle pályára alkalmas, egy pályára pedig

sok személy.

Instrukció: Gyűjtsön minél több álláshirdetést! Gyűjtse össze azokat a kívánalmakat, amelyek

jellemzik a hirdetéseket (konkrét iskolai végzettség, képesítés ne legyen benne, csak

személyiségjellemzők)! Válassza ki, melyek azok, amelyekre alkalmasnak érzi magát.

Módszer: csoportos feladat, megbeszélés: csoportmunka.

Eszköz: újságok, internet

V.1.1. Tanulási feladat - Pályaalkalmassági elméletek

IV.1.1.1. Önellenőrzés

1. Mi a pályaalkalmassági elméletek lényege?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Az egyén személyiségének és a pálya konkrét szakmai követelményeinek az összeillését

vizsgálják.

2. Milyen kritikáját fogalmazhatjuk meg a pályaalkalmassági elméleteknek?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Egy egyén több pályára is alkalmas. Rájöttek arra is, hogy egy adott pályán való

sikerességhez pedig több képesség együttállására, vagyis egy bizonyos képességstruktúrára

van szükség.

3. A pályaalkalmassági elméletek szerint az egyén hogyan hozza ezzel kapcsolatos

döntéseit?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

Megoldás:

Racionálisan.

4. Parsons elmélete alapján foglalja össze a pályaalkalmassági elméletek lényegét!

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás: 1. minden ember személyiségjegyei egyéni fejlettségének megfelelően alkalmassá teszik őt

egy pályára;

2. az egy azonos pályán tevékenykedőket meghatározott, a pályára jellemző képességek és

személyiségjegyek jellemzik;

3. az egyéni pályasikert és a szakmai elégedettséget, a pályaalkalmassági követelmények és

az egyéni alkalmassági jegyek megegyezőségének mértéke határozza meg;

4. a pályaválasztás meghatározott időpontra korlátozott egyszeri esemény;

5. egy pálya választása lényegében tudatos, racionális probléma-megoldási és döntési

folyamat (itt vagy maga a személy, vagy a pályalélektani szakember választja ki a

legmegfelelőbb pályát).

IV.1.2. Tanulási feladat - Fejlődéselvet hangsúlyozó elméletek


1. Hogyan tekintik a pályaválasztást a fejlődéslélektan azon elméletei, melyek életpálya

szemléletűek és feltételezik, hogy a fejlődés egész életünkön keresztül tart?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás: A fejlődési modellek a pályaválasztást annak az időbeni kiterjedésében és életszakaszok

szerinti tagolásában elemzik. Az elméletek kiindulópontja, hogy a szakma szempontjából

fontos személyiségjegyek az életnek melyik szakaszában jelennek meg és ekkor a környezet

milyen jellemző (fázis-specifikus) befolyást gyakorol.

2. Mi a deficit modell lényege?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Az élet első szakaszában megjelenő gyors intenzív növekedés után folyamatosan deficitek

jelennek meg a fejlődésben: az emelkedés és az élet csúcsa után a hanyatlás, majd a vég

következik be.

3. Mi a kognitív-szociális növekedés elmélet lényege?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A pályaválasztási döntésalkotás folyamatára fókuszál a fejlődésben, ugyanakkor a kamaszkori

viharok és feszültségek pályaválasztást befolyásoló hatásaira is felhívja a figyelmet.

4. Super egyéni pályafutás modellje milyen gondolatokat ötvöz?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Az elmélet ötvözi a klasszikus pályaalkalmasság pszichológia eredményeit a fejlődés-

lélektani szemlélettel.

5. Mit mond Donald Donald Super téziseiben az egyén és a pálya megfeleléséről?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Az emberek különböznek egymástól képességeik, érdeklődési körük és személyiségük sajátos

volta tekintetében. Ezeknek az ismertetőjegyeknek alapján minden ember egy sor pályára

alkalmas. Mind az egyén egy sor pályára alkalmas és minden pálya bizonyos mennyiségű

ember számára hozzáférhető.

6. Mit mond Donald Donald Super téziseiben a pályaválasztásról?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A (pálya) választást a szakmában való beilleszkedést állandó folyamatnak kell tekinteni. Ez a

folyamat életstádiumok egész sorában foglalható össze.

7. Mit mond Donald Donald Super téziseiben a személyes pályafutásmodell

meghatározottságáról?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A személyes pályafutásmodellt, azaz az elért szakmai szintet, a próbaszerű és stabil szakmai

tevékenységek sorrendjét, gyakoriságát és időtartamát meghatározza az egyén szüleinek a

szociális gazdasági szintje, ezenkívül szellemi képességei és személyiségjellemzői, továbbá az

egyes rendelkezésre álló szakmai lehetőségek.

8. Mit mond Donald Donald Super téziseiben a fejlődés irányíthatóságáról?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás: A különböző életstádiumok alatti fejlődés irányítható, egyrészt a képességek és az érdeklődési

körök beérési folyamatának megkönnyítésével, másrészt a valóság-megismerésben és az

önmegfogalmazás kialakulásához nyújtott támogatással.

9. Mit mond Donald Donald Super téziseiben a szakmai fejlődésről?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A szakmai fejlődés lényegében az önmegfogalmazás (öndefiníció) kialakításából és

megvalósításából áll.

10. Mit mond Donald Donald Super téziseiben a munkával való elégedettségről?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A munkával és az élettel való elégedettség attól függ, milyen mértékben talált az egyén

lehetőséget képességeinek, érdeklődési körének, személyiségjellemzőinek és értékítéleteinek

hasznosítására.

11. Milyen következtetéseket vonhatunk le D. Super téziseiből?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A tézisek két következtetése: a pályaalkalmasság lehetősége multipotenciális. A

pályaválasztás és beilleszkedés folyamatosan végbemenő fejlődést képez. Vagyis a

pályaválasztásnál nem egyszeri, diszkrét eseményről van szó, hanem egy életen át tartó

folyamatról.

12. Az életpálya érettség fogalmának öt eleme?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

Megoldás:

Tervezési készség, aktivitás, informáltság, döntési kompetencia, realitásorientáció.

13. A szakmai fejlődés modelljének milyen szakaszai vannak?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Növekedés stádiuma (születéstől 14 éves korig) fantázia fázisa (4-10 éves kor), érdeklődés

(érdek) fázisa (11-12 éves kor), képességek fázisa (13-14 éves kor), A felfedezés stádiuma

(15-24 éves kor) a puhatolódzás fázisa (15-17 éves kor), átállási vagy átmeneti fázis (18-21

éves kor), kipróbálás fázisa (22-24 éves kor), A megállapodás stádiuma (25-44 éves kor),

kísérleti, (kipróbálási) fázis (25-30 éves kor), stabilizáció fázisa (31-44 éves kor), A fenntartás

stádiuma (45-64 éves kor) A hanyatlás stádiuma (65 éves kortól), lelassulás fázisa (65-70 év),

visszavonulás fázisa (71 éves kortól).

IV.1.3. Tanulási feladat - Pszichodinamikai elméletek


1. Mi a pszichodinamikai elméletek lényege?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A pályaválasztási, pályaépítési folyamatban a magatartást, a személyiséget mozgató, irányító

tényezőkre teszik a hangsúlyt. Ilyen tényezők lehetnek elsősorban az ösztönök, különböző

szintű motivációk, de lehetnek értékek is.

2. Mi a szublimáció?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

Megoldás:

Áttolás. A személyiségben működő energiák akár agresszió, akár önszeretet, akár erotikus

energiák áttolhatók a munka, illetve az emberi kapcsolatok területére.

3. Milyen típusai vannak Hollandnak?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Hat típust definiált, ezek a következők voltak: realisztikus, szociális, konvencionális,

vállalkozó, művészi és kutató. Ezek a típusok elsősorban a személyiség orientálódását

mutatják a külvilág felé.

IV.2. Lecke: Pályaépítés és döntés


1. gyakorlat: Napjaim, döntéseim

Célja, hogy bemutassa, hogy a döntés az életvezetés meghatározó eleme. A mindennapjaink

tele vannak döntési helyzetekkel, melyekben sokszor nincs elegendő információink, mégis

döntenünk kell.

Instrukció: Feladatlap alapján mindenki idézze fel, hogy az utóbbi egy évben, egy hónapban,

egy napban milyen döntési helyzetek voltak az életében és azokban milyen súlyú döntéseket

kellet hoznia, mennyi információ állt rendelkezésre, milyen alternatívák voltak, hogyan

sikerült megoldani azokat.

Módszer: gyűjtés, egyéni feladat, megbeszélés: csoportmunka.

Eszköz: feladatlap

2. gyakorlat: Egyéni logika szerinti feltételek (In: Siegrist, M. –Wunderli, R.:

Csoportos önépítés. Gödöllő, 1996. 179. o.)

Célja: A döntéseink mögött meghúzódó egyéni logika feltérképezése.

Instrukció: Feladatlap alapján mindenki gondolkodjon el azon, hogy milyen érveket szokott

bevetni egy-egy döntése kapcsán, amikor valamit el akar utasítani.


Eszköz: feladatlap

3. gyakorlat: Döntéselméletek

Célja: Döntési típusok, döntési elméletek.

Instrukció: Gyűjtsön internetes források felhasználása alapján döntéssel kapcsolatos

nézeteket, elméleteket, majd készítsen belőle csoportban plakátot, mely bemutatja a döntések

típusait, jellemzőit, folyamatait, majd mutassák be a plakátot.

Módszer: egyéni gyűjtés, csoportmunka, rajz, ábrázolás.

Eszköz: Internet, flipchart papír

IV.2.1. Tanulási feladat – Klasszikus döntéselmélet

IV.2.1.1. Önellenőrzés 1. Mit értünk pszichológiai értelemben döntésnek?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás: A cselekvés alternatívái közötti választás. Pszichológiai szempontból csak akkor beszélhetünk

döntésről, ha cselevésünk valamiféle „választás”- élménnyel – legyen az bármilyen futólagos

vagy áttételes – jár együtt.

2. Milyen szempontok szerint jellemezhető a klasszikus döntés-elméletek szerint a

döntéshozatal?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

Megoldás:

Az egyik a hasznosság (utilitás), a másik a valószínűség.

3. Mit jelent a „racionális ember” modellje?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A döntést hozó ember az ésszerűség talaján áll, döntéshozatala során az összes

létező alternatívát képes átlátni, objektíven mérlegelni, a döntéshez kapcsolódó összes

lehetséges kimenetelt végiggondolja és képes arra, hogy kiválassza az adott helyzetben

legmegfelelőbb alternatívát, mely leginkább szolgálja céljait.

4. Mit jelent a korlátozott racionalitás fogalma?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

„Az emberi értelem kapacitása igen kevés a bonyolult problémák megfogalmazásához és

megoldásához, ahhoz képest, hogy a való világban milyen méretű feladatok megoldására van

szükség, hogy a magatartás objektíve racionális lehessen vagy akár ennek az objektív

racionalitásnak az elfogadható megközelítéséhez is” – írja H. Simon, és ezt az elvet

korlátozott racionalitásnak nevezi.

IV.2.2. Tanulási feladat – Leíró döntéselméletek, a heurisztikák szerepe a döntéshozatalban


1. Milyen megfontolásból alakultak ki a leíró döntési modellek?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

Megoldás: A valóságos életben az információ feldolgozó kapacitásunk meglehetősen korlátozott, ebben a

helyzetben szükséges a döntéshozatali folyamatokat megismerni, és a döntéseket befolyásoló

tényezőket érdemes tanulmányozni. Ezek az elméletek az un. leíró döntéselméletek.

2. Milyen többdimenziós döntési modelleket ismer?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A dominancia modell, konjunktív döntési modell, diszjunktív döntési modell, lexikografikus

modellek, szempont szerinti kizárás modellje, minimum különbség lexikografikus modellje.

3. Mit jelent a heurisztika? (Mondjon példát!)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Amikor egy-egy helyzetet nem valószínűségbecsléssel, hanem leegyszerűsítő ítéletalkotási

eljárásokkal, következtetési műveletekkel old meg, heurisztikának nevezzük. („kis számok

törvénye”, hozzáférhetőségi heurisztika, Laplace kritérium, Hurwitz-féle kritérium, Wald-

kritérium, Savage- kritérium)

IV.2.3. Tanulási feladat – A pályaválasztáshoz, pályafejlődéshez és az élethosszig tartó tanulás gondolatához kapcsolódó döntéselméletek

IV.2.3.1. Önellenőrzés 1. Mi a lényege a pályafejlődéshez kapcsolódó döntéselméleteknek?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

Megoldás:

A döntéselméleti megközelítés megpróbálja a pályaválasztást, a pálya- vagy munkahely

keresését választási és döntési folyamatokkal magyarázni, megvilágítani. Ezekben az

esetekben a szakmai fejlődés egyéni életrajzi feltételeiből indulnak ki, és ezeket, valamint a

társadalmi determinánsokat csupán a folyamat módosító tényezőiként értékelik.

2. Mik a döntési folyamat jellemzői ?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Külső és belső okokból létrejön egy nem világos helyzet. Megoldására való törekvéskor

várhatóan különféle alternatívákat vesznek szemügyre. Az egyén megpróbál információkat

gyűjteni a különböző alternatívákról. A helyzet összegző értékelésére kerül sor.

3. Mi a lényege a korlátozott racionalitást figyelembe vevő döntési modellnek ?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Nyitott döntési modellek esetén abból indulunk ki, hogy a döntési alany a számára objektíve

nyitva álló cselekvési alternatívák és azok következményein túl a cél eléréséhez szükséges

összes információval nem rendelkezik. A döntési szituáció ily módon mint egy valódi

problémaszituációt ragadja meg, s a döntési magatartási helyzetet problémamegoldó

magatartásként fogja fel.

4. Mi a lényege Ries szocializációs döntési modelljének ?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

Megoldás:

A pályaválasztást mint egy racionális döntési folyamatot fogja fel, amely az adott állapot

tökéletlenségének megszüntetésére törekszik.

5. Ismertesse Tiedemann és O’Hara életpályamodelljéhez kapcsolódó döntési

folyamatainak fázisait !

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Az elővételezés fázisa : a felfedezés, a kristályosodás, a választás és a specifikáció alfázisai. A

megvalósítás időszaka : bevezetés, átalakítás, integrálás, elővételezés alfázisa.

6. Mi a pályaválasztás interaktív döntési folyamatának a lényege?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A szakmai döntést szubjektív és szocio-ökonomikus szituáció kölcsönös, befolyásoló

viszonya eredményezi.

7. Milyen szubjektív pályaválasztási elemek vannak?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Döntési kritériumok (érdekek, értékek, képességek, igényszint); döntési alternatívák (kognitív

megközelítés, ismeret, pl. ismert szakmák köre); döntési szabályok (pl. válaszd ki azt a

szakmát, amelyik a legjobban illik hozzád, amelyik elérhető, stb.).

8. Milyen szocio-ökonomikus pályaválasztási elemek vannak?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A nem, a család, barátok és ismerősök, az iskola, pálya-szakma tanácsadás, a regionális

feltételek.

9. Milyen döntési stratégiát ismer, melyek az információk feldolgozására és megértésére

vonatkoznak és mi a lényegük?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Konfliktusmentes elfogadás (a helyzet változatlan marad), amelyben az információhoz való

viszonyt az elfogulatlan szemlélődés jellemzi, alig van igény a további információra,

konfliktusmentes változtatás, amelyben az információhoz való viszony azonos az előzővel,

kitérő magatartás (a döntés halogatása vagy a felelősség halogatása, vagy védekezés, a

kedvezőtlen következményekkel szemben), pánikszerű döntés, amelyben nagyon magas az új

és mindennemű információ iránti igény a megfelelő felhasználás képessége nélkül,

meggondolt döntés, amelyben magas az információk iránti igény és amelyeket jól is használ

fel.

10. Busshoff szerint milyen döntési magatartási dimenziót lehet megkülönböztetni?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Racionális: tervszerű kritériumok által vezetett, információra építő, célra irányuló magatartás.

Intuitív: érzelmileg hangsúlyozott, spontán, a szituáció által befolyásolt cselekvés, magatartás.

Aktív: kiterjedt információ keresés, alternatívák kreatív kifejlesztése, hatékony alkalmazkodás

új helyzetekhez. Passzív: új információ keresés átruházása, alternatívák kifejlesztését illetően

fantáziamentes, ragaszkodás a megszokotthoz, várakozás a kedvező véletlenre. Autonóm:

erős önbizalom, felelősség vállalásra kész, az információ belső feldolgozására törekszik,

bizakodó. Dependens: csekély önbizalom, felelősségtől való félelem, információ értékelését

külső féltől várja, emellett aggodalmaskodó.

IV.3. Lecke: A problémamegoldás folyamata a pályaépítésben


1. gyakorlat: Tanfolyamra jelentkezem

Célja: A pályaválasztás kapcsán felmerülő objektív és szubjektív tényezők felismerése a

problémamegoldásban, döntésben. (döntési kritériumok, döntési alternatívák, döntési

szabályok, a nem, a család, barátok és ismerősök,az iskola, pálya-szakma tanácsadás, a

regionális feltételek)

Instrukció: Vizsgálja meg mostani, pályájával kapcsolatos döntését, ti. a tanfolyamra

jelentkezés előtti döntési helyzetet! Milyen hatások érték, kik és mik befolyásolták döntését?

Milyen „problémára” ad választ ez a döntés?

Módszer: egyéni gyűjtés, dramatikus megjelenítése a döntési helyzetnek (a döntési pillanat

megjelenítése, a csoport tagjai pedig a döntésben szereplő tényezők kihangosításai),

megbeszélés: csoportban (milyen érzés volt, melyik érv jutott el hozzá, melyik volt a

„leghangosabb”, hogyan döntött, mit oldott meg)

Eszköz: papír, csoportszoba

2. gyakorlat: Elégedettség-elégedettlenség diagnózis (In: Siegrist, M. –Wunderli, R.:


Célja: Az elégedettség, sikeresség vizsgálata a szakmai tevékenységben. Mit tartsunk meg,

mit változtassunk a siker érdekében?

Instrukció: Feladatlap alapján mindenki végiggondolja és összegyűjti azokat a tényezőket,

melyek legjobban tetszettek, a legkevésbé tetszettek az előző munkahelyi szakmai

tevékenységében, mit szeretne megtartani, mit változtatni? Ezután rangsorolja, mennyire

fontosak a megállapítások?

Módszer: egyéni feladat, megbeszélés: csoport

Eszköz: feladatlap

3. gyakorlat: Megmagyarázom

Célja: A problémamegoldás kudarcainak túlélési stratégiáinak tudatosítása. A változással

szembeni ellenállás magyarázataira való figyelemfelhívás!

Instrukció: Gyűjtsenek csoportosan olyan helyzeteket, amikor rosszul érezhetjük magunkat

egy-egy döntésünk, viselkedésünk miatt (lekésem az állásinterjút, nem vállalom a külföldi

állásajánlatot, stb…)? Ezután gyűjtsünk felmentő magyarázatokat, hogy miért viselkedünk,

hoztunk ilyen döntést. Majd nézzük meg egyénileg, szoktunk –e ilyen magyarázatokat

használni? Tisztázzuk, hogy mire való? (feszültség csökkentése)


Eszköz: feladatlap

IV.3.1. Tanulási feladat – A problémamegoldó gondolkodás, és a pályaépítés probléma megoldási folyamatában szerepet játszó tényezők (tanácsadási modellek segítségével)


1. Mit nevezünk problémának?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Azt, amikor van valamilyen célállapot, amit el akarunk érni, de nem ismerjük a hozzá vezető

utat.

2. Mit jelent a probléma-megoldó gondolkodás?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

Megoldás:

A probléma megoldó gondolkodás során az értelem síkján oldunk meg helyzeteket, melyeket

egyébként csak tevékenységekkel lehetne.

3. Milyen szakaszai vannak a problémamegoldásnak?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Előkészítés: probléma felfedezése, információgyűjtés a problémával kapcsolatban; lappangás:

hagyni a problémát, rágódni rajta; megvilágosodás: hirtelen, váratlan belátás, megoldás, aha

élmény, „heuréka”; igazolás: igazolni, bizonyítani, hogy helyes a megoldás.

4. Milyen szakaszai vannak a Magyarországon alkalmazott munka-pályatanácsadás

általános modelljének?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Az ügyfél igényének meghatározása, tisztázás, elemzés, szintetizálás, megállapodás.

IV.3.2. Tanulási feladat – A sikeres problémamegoldás a pályaépítésben

IV.3.2.1. Önellenőrzés 1. Milyen problémákat rejt a sikeresség definiálása?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

Megoldás:

A siker többjelentésű, komplex, összetett, nehezen átlátható, interperszonális téma, mellyel

több tudományág- szociológia, közgazdaságtan, pedagógia, szociálpszichológia foglalkozik.

2. Milyen tényezők befolyásolják a siker-elképzeléseket?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A külső környezet, a család, a neveltetés, azok az emberek és csoportok, amelyekkel

kapcsolatba kerül az egyén. A siker fogalom magába foglalja a társadalmi sikert és elismerést,

a társadalmi térbeni előrehaladást, illetve a státuszbeli emelkedést.

3. Mi a pályaalkalmasság-elméletekben a sikeresség kritériuma?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A megfelelő ember a megfelelő helyre kerüljön, vagyis a személy egy adott munkahelyen

beváljon. Sikeres az a probléma-megoldási folyamat az életpálya építésben, amelyben

megjelenik a beválás.

4. Mit jelent a szakmai megelégedettség?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A foglalkozási tevékenység során létrehozott teljesítmény, amit az egyén azonosítani tud

valamilyen számára értékes céllal. Ez lehet belső, vagy kívülről meghatározott cél. A szakmai

megelégedettség építőkövei közé tartoznak a szakmai ismertetőjegyek jellege, és az

önértékelést meghatározó tényezők (Crites, 1969).

5. Hogyan függ össze a szakmai megelégedettség és a pályaelhagyás?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Minél magasabb a megelégedettségi szint, annál alacsonyabb a pálya elhagyásának esélye.

IV.3.3. Tanulási feladat – A problémamegoldás kudarcai (kognitív disszonancia) és feloldási lehetőségei

IV.3.3.1. Önellenőrzés 1. Mit jelent a kognitív disszonancia?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A kognitív disszonancia alapgondolata, hogy amikor valamilyen új információ vagy

tapasztalat ellentmond a korábbi elképzeléseknek vagy ismereteknek, akkor disszonanciát,

belső feszültséget élünk át.

2. Milyen stratégiákat követünk kellemetlen érzésünk csökkentésére?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Megváltoztathatom viselkedésemet, megváltoztatom környezetemet vagy olyan új ismereteket

keresek, melyek csökkentik a disszonanciát.

3. Hogyan csökkentjük a disszonanciát két vonzó alternatíva közötti választásnál?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

Megoldás:

Elkerüljük a választást (ez sokszor lehetetlen); felértékeljük a kiválasztott alternatívát és a

többit lekicsinyeljük (pl.: a választott iskolát úgy ítéljük meg, hogy a szakma krémjét itt

képeik, a többibe pedig csak a félműveltek járnak); nem veszünk tudomást a választott

alternatíva hátrányairól (pl.: a választott iskola ugyan kétszer olyan messzire van a

lakóhelytől, de ez bagatell, hiszen ki lehet bírni.

4. Hogyan csökkentjük a disszonanciát két nem vonzó alternatíva közötti választási

kényszernél?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Lebecsüljük saját választási szabadságunkat, kényszerre hivatkozunk, (pl.: muszáj

elköltöznöm, hiszen dolgozni kell); a választott alternatívát felértékeljük, negatív

következményeit lebecsüljük. (pl.: legalább van munkahelyem, a költözés pedig még jót is

tesz nekem)

IV.4. Lecke: Az önismeret szerepe a pályafejlődésben


1. gyakorlat: Én-kép más-kép (In: Siegrist, M. –Wunderli, R.: Csoportos önépítés.

Gödöllő, 1996. 243. o.)

Célja: Önismeret fejlesztés: az egyén olyan tulajdonságairól kap visszajelzést, amelyek

kevéssé ismertek számukra. Annak tudatosítása, hogy az énünk része az is, ahogyan mások

látnak minket.

Instrukció: Feladatlap alapján mindenkit megítélünk több, kiválasztott tulajdonság mentén

Módszer: csoportos feladatmegoldás és megbeszélés

Eszköz: feladatlap

2. gyakorlat: Mit tudok jól? (In: Siegrist, M. –Wunderli, R.: Csoportos önépítés.

Gödöllő, 1996. 152. o.)

Célja: Önismeret-fejlesztés: az egyén erős oldalainak végiggondolása, összegyűjtése,

összefoglalása.

Instrukció: Feladatlap kérdései alapján mindenki gondolja végig és gyűjtse össze saját

erősségeit. Hol vannak ezek? (képzések, döntések, visszajelzések, stb…)


Eszköz: feladatlap

3. gyakorlat: Szakmai képességek és hiányosságok (In: Siegrist, M. –Wunderli, R.:


Célja: Önismeret-fejlesztés: az egyén erős és gyenge oldalainak végiggondolása,

összegyűjtése, összefoglalása.

Instrukció: Feladatlap kérdései alapján mindenki gondolja végig és gyűjtse össze saját

erősségeit és gyengeségeit. Mik ezek?


Eszköz: feladatlap

4. gyakorlat: Képességek

Célja: A képesség fogalom tisztázása.

Instrukció: Mi a képesség? Alkossunk definíciót! Gyűjtsük össze, amit tudunk a képességről!

Módszer: kiscsoport, gyűjtés, megbeszélés: csoport

Eszköz: moderációs kártyák, flipchart tábla, filctoll

5. gyakorlat: Több képesség-több szakma

Célja: A képességek több pályát tesznek lehetővé számunkra, ill. ugyanazon képességek több

pályára tesznek alkalmassá bennünket.

Instrukció: Mindenki gondoljon a szomszédja szakmájára, pályájára. Milyen képességek

kellenek a gyakorlásához? Mindenki gondolja végig, majd gyűjtsük össze a szakmákat és a

képességeket.

Módszer: egyéni, gyűjtés, megbeszélés: csoport


6. gyakorlat: Érdeklődés

Célja: Az érdeklődés és a munka összefüggésének tisztázása. Nem minden érdeklődésből lesz

pálya, és nem minden pályát végzünk szívesen. Mi az ideális? Mit jelent a szűk és a tág

érdeklődés?

Instrukció: Mit szeret csinálni, régen mit szeretett, van–e valamilyen (titkos) vágya, amit

szeretne csinálni? Gyűjtsük össze. Hol éljük ki őket? Milyen következményei vannak annak,

ha nem érdekel minket az a munka amit végzünk?

Módszer: kiscsoport, gyűjtés, megbeszélés: csoport


7. gyakorlat: Értékképzetek (In: Siegrist, M. –Wunderli, R.: Csoportos önépítés.

Gödöllő, 1996. 201. o.)

Célja: Az érték fogalmának tisztázása.

Instrukció: Minden résztvevő gyűjtsön 4 db. számára fontos értéket, melyet megoszt a

többiekkel. (Így kb. 40-60 db. gyűlik össze) Feladatlap alapján egyénileg válogassuk szét az

értékeket az alapján, hogy mi a fontos, kívánatos, nagyon fontos, veszélyes.

Módszer: kiscsoport, gyűjtés, egyéni feladatlap, megbeszélés: csoport

Eszköz: feladatlap, moderációs kártyák, flipchart tábla, filctoll

8. gyakorlat: Hogyan szeretek dolgozni?

Célja: A munkamód fogalmának tisztázása.

Instrukció: Minden résztvevő gyűjtsön 5 db tevékenységet, amit szeret csinálni (hobby,

szakma) Ezután gondolja végig, hogy van-e közös abban, ahogyan végzi ezeket a

tevékenységeket? (kint-bent, gyorsan-lassan, önállóan-nem önállóan, egyedül-társakkal,

változatos-monoton, stb.) Fogalmazzuk meg, mit jelent a munkamód.

Módszer: egyéni, gyűjtés, megbeszélés: csoport


IV.4.1. Tanulási feladat – Az önismeret és az öndefiníció


1. Mit jelent az önismeret a hétköznapi szóhasználatban?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Az önismeret a szó köznapi értelmében az önmagunkról való tudást jelöli, azt, hogy ismerjük

képességeinket, adottságainkat, vágyainkat, céljainkat, tudatában vagyunk személyiségünk

pozitívumainak, de korlátainak, hiányosságainak is.

2. Milyen tevékenységek sorozatában alakul ki az önismeret?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Saját élményvilágunk tudatosítása; környezetünk, a másik ember magatartásunkra adott

reakcióinak tárgyilagos önvonatkoztatott értelmezése; és legfőképpen az élet valamennyi

területén elért – a szó legtágabb értelmében vett – teljesítményünk értékelése.

3. Mit értünk öndefiníció alatt?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A pályalélektan egyik kulcsfogalma az önmegfogalmazás, illetve az öndefiníció. Öndefiníción

vagy önmegfogalmazáson azt a képet értjük, ami valakinek saját magáról megvan. Az

embernek önmagáról csak annyiban lehet meghatározott elképzelése, amennyiben az

bizonyos szerepekben, szituációkban, funkciókban és emberek közötti kapcsolatokban megéli.

4. Mit értünk formálás alatt?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Az öndefiníció első lépcsője a formálás. A formálás szakaszában az öndefiníció kialakulását a

felfedezés, az öndifferenciálás, az én-azonosság, a szerepjátszás és a valóság kipróbálása

befolyásolja.

5. Hogyan alakul az öndefiníció a pályán?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Az öndefiníciónak a pályával kapcsolatos fogalmakká történő átalakítása három elemből épül

fel. A felnőttekkel való azonosulás, egy foglalkozási szerep többé-kevésbé véletlenszerű

átvétele, végül tudatosul egy szakmában gyakorolt tulajdonságunk.

6. Hogyan történik az öndefiníció megvalósítása vagy aktualizálása?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A pályára lépés idején, a cselekvésben, az ekkor szerzett tapasztalatok és a szakmai siker vagy

sikertelenség ismét a pályával kapcsolatos öndefiníció konszolidálódását vagy módosulását

eredményezi.

IV.4.2. Tanulási feladat – Az önismeret releváns elemei a pályafejlődés szempontjából

IV.4.2.1. Önellenőrzés 1. Milyen elemei vannak az önismeretnek?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás: Az érdeklődés, képesség, értékek és munkamód, mint pszichológiai tényezők befolyásolják az

életvezetés egészét, és az önismeret kialakulásának centrális részét képezhetik.

2. Mit értünk érdeklődés alatt?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Az érdeklődés a személyiség természetes szükséglete, amely a világ egyes tárgyaival,

amelyeket szubjektív értékelés alapján kiemel, különös kapcsolatot óhajt kialakítani, azokat

jobban meg akarja ismerni, velük kapcsolatban érzelmek, indítások kelnek benne. Az

érdeklődés jellege: közvetlen direkt, és közvetett indirekt érdeklődés. Az érdeklődésnek van

tartalma, irányulása és terjedelme.

3. Mit értünk képességek alatt?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A képességek a személyiségnek olyan viszonylagos állandó sajátosságai, amelyek bizonyos

területen a sikeres tevékenység előfeltételei. A képességek velünk született adottságokból

alakulnak ki, tevékenységekben fejleszthetők.

4. Mit értünk érték alatt?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Az érték, az értékkel való kapcsolat meghatározott mind a személyiségtulajdonságok által,

mind a társadalmi összefüggések alapján. Így az értékek társadalmi objektivitációknak

tekinthetők „... amelyekkel az emberek viszonya fejeződik ki természeti és társadalmi

dolgokhoz, jelenségekhez, viszonyokhoz, valamint önmagunkhoz. Az értékek nem állandó,

hanem variabilis jellemzője a személyiségnek.

5. Mit értünk munkamód alatt?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A munkamód egy olyan összetett pszichológiai tulajdonságunk, amely a munka

sajátosságaiból fakadó, a munka tárgyi és személyi körülményeiből következő egyéni

megoldások összességén alapszik. A munkamód a felnőtt munkavégzés során többé-kevésbé

kialakult személyiségtulajdonság.

6. Milyen tartalma van a munkamódnak?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

A munkatempó, ezzel összefüggésben a munka végzésének ritmusa, az önállóság minősége

(önállótlanság, önállóság), a célszerűség (a legmegfelelőbb út kiválasztásának a képessége), a

precizitás vagy pontosság, a monotónia-tűrés, a gondosság.

IV.4.3. Tanulási feladat – Az életpálya fejlődés és az öndefiníció változásai az életszerepek tükrében

IV.4.3.1. Önellenőrzés 1. Mit jelent az életpálya?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Minden pályát a legteljesebb és talán a legmegfelelőbb értelemben úgy lehet felfogni, mint

azoknak a szerepeknek a sokaságát és kombinációját, amelyeket a személy élete során játszik.

2. Milyen életpályaminták létezhetnek férfiaknak Super szerint?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Folyamatos életpálya, szokásos életpálya, a nem folyamatos életpálya, extrém módon nem

folyamatos életpálya.

3. Milyen életpályaminták létezhetnek nőknek Super szerint?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Otthoni (házias) életpálya, háztartáscentrikus életpálya, folyamatos életpálya, a kétvágányú

életpálya, megszakított életpálya, a nem folyamatos életpálya, extrém módon nem folyamatos

életpálya.

4. Milyen életszerepei lehetnek az embernek, hogyan definiálhatja önmagát?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Megoldás:

Az „életpálya szivárvány” kilenc életszerepet jelent: gyerek, tanuló, szabadidős tevékenység,

polgár, dolgozó, házastárs, háztartásfenntartó, szülő, nyugdíjas.

Felmérés az IV.1. leckéhez

Feladat:

1. Hasonlítsa össze a pályalélektan különböző elméleteit, mutassa be a kiindulópontjukat, a

hasonlóságokat és a különbségeket, különös tekintettel Super elméletére! (100 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... Teljesítményszintek:

Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól.


Feladat:

1. Mutassa be Tiedemann és O’Hara életpályamodelljéhez kapcsolódó döntési folyamatainak

fázisait! (30 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... 2. Mutassa be a pályaválasztási döntés szocio-ökonómiai és szubjektív elemeit! (30 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

3. Elemezze saját pályaválasztási döntésében az szocio-ökonómiai és szubjektív elemeket!

(40 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

Teljesítményszintek:

Összes elérhető pontszám 100 pont.

Megfelelt 60 ponttól.

Kiválóan megfelelt 90 ponttól.


Feladat:

1. Mutassa be a problémamegoldás lépéseit a magyarországi tanácsadási modell alapján!

(40 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... 2. Elemezze a szakmai sikeresség ismérveit! (30 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... 3. Mutassa be a kognitív disszonancia feloldási lehetőségeit egy gyakorlati példán keresztül!

(30 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................






Feladat:

1. Mutassa be az önismeret elemeit, illusztrálja példákkal! (60 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................... 2. Elemezze a saját szerepeit az életpálya szivárvány segítségével! (40 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................





Modulzáró vizsga

Név: ............................................................................

Dátum:........................................................................

Mért kompetenciák:

• Képes a pályaalakulás lélektani értelmezéseinek (pszichoanalitikus, pályaalkalmassági, fejlődés-lélektani) különbségeit megragadni.

• Képes az életpályafejlődés szakaszait felsorolni, és ismeri azok tartalmát. • Képes a racionális emberkép meghatározására. • Képes a racionális döntés és a heurisztikák különbségeinek megragadására. • Képes az életpálya-építésben megjelenő döntési modellek lépéseinek felismerésére. • Képes az életpálya-fejlődésben felbukkanó döntési helyzetek azonosítására. • Képes az életpálya építés folyamatában felbukkanó probléma helyzeteket értelmezni

a különböző tanácsadási modellekben. • Képes a problémamegoldás sikerességét megfogalmazni. • Képes a problémamegoldás során felbukkanó kognitív disszonancia

meghatározására, ismeri a disszonancia csökkentésének stratégiáit. • Képes az önismeret és az öndefiníció meghatározására. • Képes a pályafejlődés fogalmának értelmezésére. • Képes az önismeret elemeinek (érték, érdeklődés, képesség, munkamód)

megkülönböztetésére. • Képes az életpálya szerepeknek és az öndefiníciónak az összefüggéseit megragadni.

Feladatok:

Válassza ki az egyetlen igaz állítást! (17 pont)

1. A pálya meghatározója a pszichoanalitikus értelmezés szerint:

a. az ösztönök

b. az alkalmasság

c. a fejlődés

2. A pályaalkalmassági elméletek lényege:

a. az egyén ösztöneinek és a pálya konkrét szakmai követelményeinek az

összeillését vizsgálják

b. az egyén személyiségének és a pálya konkrét szakmai követelményeinek az


c. az egyén fejlődésének és a pálya konkrét szakmai követelményeinek az


3. A pályaalkalmasság elméletének (Parsons) egyik fontos feltevése:

a. egy pálya választása lényegében nem tudatos, irracionális

b. a pályaválasztás meghatározott időpontra korlátozott egyszeri esemény

c. az egyéni pályasikert a családi háttér biztosítja

4. A pályalélektani kutatások bizonyították:

a. egy egyén több pályára is alkalmas

b. egy egyén csak egy pályára alkalmas

c. mindenki alkalmas bármely pályára

5. A racionális emberkép meghatározására:

a. döntést hozó ember az érzelmek talaján áll

b. objektíven mérlegel

c. próba szerencse alapon gondolkodik

6. A heurisztika jelentése:

a. egy fizikus örömét kifejező felkiáltás

b. bonyolult helyzet

c. leegyszerűsítő ítéletalkotási eljárások

7. A korlátozott racionalitás lényege:

a. Az ésszerűségnek korlátokat kell állítani.

b. Az emberi értelem kapacitása kevés a bonyolult problémák megoldásához,

melyekkel nap mint nap találkozunk.

c. A racionalitás korlátozza az emberi értelem bonyolultságát.

8. A döntéshozatali folyamatokkal a

a. leíró döntéselméletek foglalkoznak

b. valószínűségi becslések foglalkoznak

c. a hasznosságelvű problémamegoldási elméletek foglalkoznak

9. Tiedemann és O’Hara szerint a döntési folyamat részei:

a. Becslés, valószínűség számítás

b. Elővételezés, megvalósulás

c. Racionalizáció, integráció

10. Az interaktív döntési folyamat lényege:

a. A pályaválasztást családi és szubjektív jellemzők kölcsönhatása befolyásolják

b. A pályaválasztást családi és szocio-ökonómiai jellemzők kölcsönhatása

befolyásolják

c. A pályaválasztást szubjektív és szocio-ökonómiai jellemzők kölcsönhatása

befolyásolják

11. Mit nevezünk problémának?

a. amikor nincs célunk

b. amikor van célunk, de nem ismerjük a hozzá vezető utat

c. amikor van célunk, de megakadályoznak az elérésében

12. A problémamegoldás szakaszainak sorrendje:

a. Előkészítés, igazolás, lappangás, megvilágosodás.

b. Előkészítés, lappangás, megvilágosodás, igazolás.

c. Előkészítés, lappangás, igazolás, megvilágosodás.

13. Az érték

a. a fontos és nem fontos dolgokban segít eligazodni az egyénnek

b. kizárólag társadalmilag meghatározott

c. állandó jellemzője az egyénnek

14. Super felfogása szerint az életpályaszerepek:

a. meghatározzák, hogy egy adott életszakaszban csak egyféle szerepet vihetünk.

b. jellemzője, hogy egy adott életszakaszban a többféle szerep átfedi egymást.

c. determinálják a férfi és női szerepeket.

15. A kognitív disszonancia jelentése:

a. amikor valamilyen új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi

elképzeléseknek vagy ismereteknek, akkor belső feszültséget élünk át

b. amikor valamilyen új információ vagy tapasztalat megerősíti a korábbi

elképzeléseket vagy ismereteinket, akkor belső feszültséget élünk át

c. amikor valamilyen új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi

elképzeléseknek vagy ismereteknek, akkor a külső környezetből jövő

feszültséget kell kezelnünk

16. Mit jelent az öndefiníció?

a. Az a kép, amit mások mondanak rólunk és mi azonosulunk vele.

b. Az a kép, ami valakinek saját magáról megvan. Szerepekben, szituációkban,

funkciókban és emberek közötti kapcsolatokban éljük meg.

c. Az a kép, amit nem mutatunk meg másoknak, de így határozzuk meg

magunkat.

17. Az öndefiníció formálásának szakaszában:

a. az öndefiníció egy pályán realizálódik

b. tudatosul egy szakmailag fontos tulajdonságunk

c. az öndefiníció kialakulását a felfedezés, az öndifferenciálás, az én-azonosság, a

szerepjátszás és a valóság kipróbálása befolyásolja

Válassza ki az egyetlen hamis állítást! (13 pont)

18. A deficit modell:

a. Bühler elmélete

b. Gyors növekedés a lényege

c. Az élet csúcsa után a hanyatlás következik

19. A kognitív-szociális növekedés elmélete

a. a pályaválasztási döntésalkotás folyamatára fókuszál

b. a kamaszkori viharok és feszültségek pályaválasztást befolyásoló hatásaira is

felhívja a figyelmet

c. a felnőttkori tanuláson van a hangsúly

20. D. Super szerint a pályaválasztás:

a. Visszafordíthatatlan

b. Szakaszokkal jellemezhető

c. Fejlődésben megy végbe, mely irányítható

21. Donald Super tézisei:

a. minden ember egy sor pályára alkalmas

b. a szakmai fejlődés az öndefiníció kialakításából és megvalósításából áll

c. a munkával való elégedettség attól függ, mennyi pénzt keres valaki

22. Holland típusai:

a. realisztikus

b. konzervatív

c. kutató

23. A pályaválasztási döntési folyamat jellemzői :

a. alternatívák elvetése

b. információ gyűjtés

c. a helyzet értékelése

24. Janis és Mann döntési stratégiájához tartozik:

a. kitérő magatartás

b. pánik szerű döntés

c. a haszon maximalizálása

25. Az érdeklődés:

a. változékony

b. velünk született

c. érzelmileg meghatározott

26. A képesség:

a. arra ad válasz, hogy miben vagyunk jók

b. velünk született adottságokra épül, de fejleszthető

c. az a személyiségtulajdonságunk, mely alapján kiválasztjuk a fontos dolgokat

27. A munkamód tartalma:

a. státusz

b. munkatempó

c. önállóság minősége

28. Hogyan lehet értelmezni a pályaválasztási (pályaépítési) sikerességet?

a. Hírnév

b. Szakmai megelégedettség

c. Beválás

29. A kognitív disszonancia csökkentésének stratégiája:

a. megváltoztathatom viselkedésemet

b. megváltoztatom környezetemet

c. új érveket keresek

30. Ha vonzó alternatívák közül kell választanunk, akkor úgy csökkentjük a kognitív

disszonanciát, hogy:

a. elkerüljük a választást

b. felértékeljük a kiválasztott alternatívát és a többit lekicsinyeljük

c. lebecsüljük saját választási szabadságunkat, kényszerre hivatkozunk

31. Melyik döntési stílusnak milyen jellemzői vannak? Kösd össze! (6 pont)

Racionális új információ keresés átruházása, alternatívák kifejlesztését illetően

fantáziamentes, ragaszkodás a megszokotthoz, várakozás a kedvező

véletlenre

Intuitív tervszerű kritériumok által vezetett, információra építő, célra

irányuló magatartás

Aktív csekély önbizalom, felelősségtől való félelem, információ

értékelését külső féltől várja, emellett aggodalmaskodó

Passzív érzelmileg hangsúlyozott, spontán, a szituáció által befolyásolt

cselekvés, magatartás

Autonóm erős önbizalom, felelősség vállalásra kész, az információ belső

feldolgozására törekszik, bizakodó

Dependens kiterjedt információ keresés, alternatívák kreatív kifejlesztése,

hatékony alkalmazkodás új helyzetekhez.

32. Sorolja fel az életpálya szivárvány szerepeit! (9 pont)

a. gyerek,

b. tanuló,

c. szabadidős tevékenység,

d. polgár,

e. dolgozó,

f. házastárs,

g. háztartásfenntartó,

h. szülő,

i. nyugdíjas.

33. Röviden ismertesse a ma Magyarországon alkalmazott „munka-pályatanácsadás

általános modelljét”! (15 pont)

Kulcsfogalmak:

1. Az ügyfél igényének meghatározása - probléma definíció

2. Tisztázás a kérdéskörhöz kapcsolódó alternatívák, egyéni személyiségtényezők,

értékek megismerése, megbeszélése.

3. Elemzés. Összekapcsoljuk a személyes jellemzőket és a realitásból nyert adatokat.

4. Szintetizálás, csak azokkal az adatokkal, érvekkel és érzésekkel foglalkozunk,

amelyeket önmagáról elfogadni akar.

5. Megállapodás, döntéshozatal, egy cselekvési terv, egy megvalósítási terv.

34. Sorolja fel a pályaérettség fogalmának elemeit! (5 pont)

1. tervezési készség

2. aktivitás

3. informáltság

4. döntési kompetencia

5. a realitásorientáció

35. Fejtse ki röviden a szakmai fejlődés modelljének stádiumait, jellemzőit! (15 pont)

1. Növekedés stádiuma (születéstől 14 éves korig)

Kulcsszavak: önmegfogalmazás, kapcsolatok, azonosulás, fantázia, érdekek,

képességek, integrálódik a társadalomban, és reális lehetőségekkel is találkozik.

2. A felfedezés stádiuma (15-24 éves kor)

Kulcsszavak: kipróbálni önmagát az iskolában, a szabadidőben és a részidős

elfoglaltságokban, szerepekben, reális elemek megjelenése, önvizsgálat, az

önismeret, iskolai tapasztalatok, munkavállalási élmények

3. A megállapodás stádiuma (25-44 éves kor)

Kulcsszavak: alkalmas szakmai tevékenység, tartós állás, néhány kísérlet,

konszolidáció.

4. A fenntartás stádiuma (45-64 éves kor)

Kulcsszavak: megtartás, szakmai munka, pozíció megtartása.

5. A hanyatlás stádiuma (65 éves kortól)

Kulcsszavak: a fizikai, szellemi erő csökkenése, munka aktivitás csökkenés,

megszűnése, új szerepek: szelektív-résztvevő, megfigyelő


Maximálisan elérhető pontszám: 80 pont 0-48 pont: nem megfelelt 49- 72 pont: megfelelt 73-80 pont. kiválóan megfelelt

A modul során használt honlapok, elektronikus és nyomtatott szakirodalmak jegyzéke:

1. Allport, Gordon W.: A személyiség alakulása, Gondolat Kiadó, Budapest, 1985

2. Aronson, Elliot: A társas lény, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001.

3. Csirszka János: Pályalélektan, Gondolat, Budapest, 1966.

4. Csíkszentmihályi Mihály: Flow, az áramlat, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997.

5. Engländer Tibor: bevezetés a leíró döntéselméletbe. ÉVM TK Budapest, 1979.

6. Engländer Tibor – Bódog Gyula: A paranoid paradoxon. In: Ideggyógyászati

Szemle, 34. 31-48. 1981.

7. Engländer – Tyszka, Farkas É.: Aszimmetrikus információgyűjtés, aszimmetrikus

döntési probléma. Pszichológia, 1982. 2. p. 319-346.

8. Giddens Anthoni: Szociológia, Osiris kiadó, budapest, 1995.

9. Hall, Calvin S. – Lindzey, Gardner: A személyiségelméletek távlatai In:

Személyiséglélektani szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó Budapest, 1985.

10. Kindler József: A többtényezős döntések elmélete és gyakorlata. (Áttekintés). BME.

Budapest, 1978.

11. Klein S., Munkalélektan, In: Bagdy E., Klein S., (szerk.) Alkalmazott pszichológia,

Edge 2000, Budapest, 2006.

12. Kovács Zoltán: Döntés vagy választás I-II. In: Pályaválasztás, 1984/2., 1984/3.

13. Kovács Zoltán: A döntéshozatal pszichológiai háttérfolyamatai, http://mki.uni-

corvinus.hu, pp. 1-16., 2007.

14. Kindler J. – Papp O.: komplex rendszerek vizsgálata. Műszaki Könyvkiadó,

Budapest, 1977.

15. Kulcsár Zsuzsanna: Az énkép (self) kialakulása és funkciója In: Általános

személyiség- és szociálpszichológiai szöveggyűjtemény, BM Könyvkiadó,

Budapest, 1994.

16. McCandless, Boyd R.: Az én-kép és kialakítása In: Szöveggyűjtemény az általános

és a személyiségpszichológiához, Tankönyvkiadó, Budapest, 1987.

17. Pápai Zoltán – Nagy Péter (szerk.): Döntéselméleti szöveggyűjtemény. Aula Kiadó,

1991.

18. Ritoók Pálné: Pályalélektan, a pályaválasztás pszichológiája, In: Bagdy E., Klein S.,

(szerk.) Alkalmazott pszichológia, Edge 2000, Budapest, 2006.

19. Rókusfalvy P.: Bevezetés a munkapszichológiába, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

20. Rókusfalvy Pál: Pályaválasztás előkészítése, Tankönyvkiadó, Budapest, 1982

21. Szabó Éva Váriné Szilágyi Ibolya: Tanárok sikerképe a rendszerváltás után.. MPT

Biennális Nagygyűlés – Szeged, 2002.

22. Szilágyi Klára: Munka-pályatanácsadás mint professzió. Bp., Kollégium Tanácsadó,

Szolgáltató Kft. 2007.

23. Szilágyi Klára: Pályaorientáció. Bp., Kollégium Tanácsadó, Szolgáltató Kft. 2002.

24. Siegrist, M. –Wunderli, R.: Csoportos önépítés. Gödöllő, 1996.

25. Tókos Katalin: A serdülőkori önismeret az elméleti és empirikus kutatások tükrében

– pedagógiai megközelítésben, Új Pedagógiai Szemle, 2005/10.

26. Váriné Szilágyi Ibolya – Solymosi Zsuzsa (szerk.): A siker lélektana. Új Mandátum,

Budapest, 1999.

27. Völgyesy Pál: Általános lélektan. SZIE-GTK, Gödöllő, 2008.

28. Zakar András: Pályaválasztási elméletek. Budapest, Tankönyvkiadó, 1988.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

Állami Foglalkoztatási SzolgálatTÁMOP 2.2.2 projektiroda: [email protected] • www.afsz.hu

tananyag 02 - tréneri kézikönyv.pdf

Documents