tanrend 2015/2016 az alapozó modul tárgyai (kötelező ... · a két féléves tárgy célja az...

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

ÁLTALÁNOS ORVOS SZAK

TANREND 2015/2016

Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak és

kritérium követelmények)

PTE ÁOK Általános orvos szak – Alapozó modul - tantárgyleírások - 2015/2016-os tanév

2

1. szemeszter OOA-ANT Magatartástudomány 1. (Orvosi antropológia) ______________________________________________________ 3

OOA-BI1 Biofizika 1. _________________________________________________________________________________ 5

OOA-BMA Közegészségtan 1. (A betegségmegelőzés alapjai) ___________________________________________________ 8

OOA-MB1 Molekuláris sejtbiológia 1. _____________________________________________________________________ 3

OOA-MET Biometria ___________________________________________________________________________________ 8

OOA-OET Magatartástudomány 2. (Orvosi etika) ____________________________________________________________ 6

OOA-OKG Az orvosi kommunikáció gyakorlata _____________________________________________________________ 8

OOA-ORK Orvosi kémia _______________________________________________________________________________ 10

OOR-ELS Orvosi elsősegély ___________________________________________________________________________ 14

OOR-OKA Orvosi kémia alapjai _________________________________________________________________________ 16

2. szemeszter OOA-AA1 Általános anatómia 1. ________________________________________________________________________ 18

OOA-AED Közegészségtan 2. (Általános epidemiológia és demográfia) __________________________________________ 21

OOA-BEB Bevezetés a biokémiába _______________________________________________________________________ 3

OOA-BI2 Biofizika 2. _________________________________________________________________________________ 4

OOA-MB2 Molekuláris sejtbiológia 2. _____________________________________________________________________ 6

OOA-SF1 Szövet- és fejlődéstan 1. ______________________________________________________________________ 11

OOR-APG Ápolási ismeretek - gyakorlat __________________________________________________________________ 14

OOR-API Ápolási ismeretek - elmélet ____________________________________________________________________ 15

OOR-OKG Az orvosi kommunikáció gyakorlata - nyári gyakorlat _______________________________________________ 17

3. szemeszter OOA-AA2 Általános anatómia 2. ________________________________________________________________________ 19

OOA-BKA Biokémia __________________________________________________________________________________ 22

OOA-EL1 Élettan 1. __________________________________________________________________________________ 25

OOA-HUG A humángenetika alapjai _______________________________________________________________________ 9

OOA-KET Közegészségtan 3. (Környezet-egészségtan) _______________________________________________________ 3

OOA-SF2 Szövet- és fejlődéstan 2. _______________________________________________________________________ 3

4.. szemeszter OOA-EL2 Élettan 2. ___________________________________________________________________________________ 6

OOA-IMM Az immunológia alapjai ______________________________________________________________________ 16

OOA-NEA Általános és neuroanatómia, szövet- és fejlődéstan _________________________________________________ 19

OOA-OBA Orvosi biokémia ____________________________________________________________________________ 23

OOA-SZO Magatartástudomány 3. (Orvosi szociológia) ______________________________________________________ 27

OOR-AZV-I Angol szaknyelvi záróvizsga - írásbeli ___________________________________________________________ 30

OOR-AZV-S Angol szaknyelvi záróvizsga - szóbeli ___________________________________________________________ 31

OTT1-2-3-4 Testnevelés 1-2-3-4. _________________________________________________________________________ 32


3

OOA-ANT MAGATARTÁSTUDOMÁNY 1. (ORVOSI ANTROPOLÓGIA) Tantárgyfelelős: DR. CSATHÓ ÁRPÁD, egyetemi docens Magatartástudományi Intézet

1 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.

Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra

Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 300 fő Előfeltételek: nincs előfeltétel

Tematika

Az orvosi antropológia röviden úgy jellemezhető, mint a betegségek kialakulásának és gyógyításának bio-kulturális alapjaival foglalkozó tudomány. A jelen tantárgy fő célja, hogy a széles körben elterjedt bio-szomatikus gondolkodásmód mellett, a bio-pszicho-szociális szemléletmódot is megalapozza a hallgatók körében. Ennek a szemléletmódnak a jelentőségét két elméleti keretre építve fejtjük ki. Egyrészt, bemutatjuk az alapvető filozófia antropológiai ismereteket, így az emberkép differenciálódásának és a medikalizációnak a kapcsolatát. Másrészt, számos példán keresztül, szemléltetjük a humán bio-kulturális variabilitás és a betegségek kialakulásának összefüggéseit, vagyis az ökológiai szemléletmód jelentőségét az orvoslásban. A hallgatóknak el kell sajátítania az alapvető filozófiai antropológiai alapfogalmakat, illetve ismerniük kell a betegségek kialakulásában szerepet játszó legfontosabb bio-kulturális kölcsönhatásokat.

A félév elfogadásának feltételei

Részvétel az előadásokon, maximális hiányzás 2 óra (2 előadás)

Félévközi ellenőrzések

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

Az oktatóval megbeszélendő.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

- Kötelező irodalom

Előadás jegyzet (kötelező) Szakirodalom: Cecil G. Helman: Kultúra, egészség és betegség. Medicina, Bp., 2003.

- Saját oktatási anyag

CooSpace

- Jegyzet

- Ajánlott irodalom

Buda Béla és Kopp Mária (szerk.): Magatartástudomány, Medicina Kiadó, 2001 Donald Joralemon: Exploring Medical Anthropology, Allyn and Bacon 1999 Tony McMichael: Human Frontiers, Environments and Disease, Cambridge Univ. Press, 2001

Előadások

1 Az antropológia tárgya, fő területei és helyük a tudomány rendszerében Dr. Vereczkei Lajos 2 Az antropológia az emberi lényegről Dr. Vereczkei Lajos 3 Racionalitás, a gondolkodás szintjei Dr. Szolcsányi Tibor 4 Az adaptáció és az akklimatizáció fogalma. Ökológiai alapfogalmak Dr. Csathó Árpád 5 Urbán ökológia: A városi életmód hatása az egészségre Dr. Csathó Árpád 6 A humán táplálkozás evolúciója és variabilitása Dr. Csathó Árpád 7 A gyógyszerhatás antropológiája Dr. Csathó Árpád 8 A placebo-nocebo hatás Dr. Csathó Árpád


4

9 A fájdalom észlelés bio-kulturális variabilitása Dr. Csathó Árpád 10 Az empátia antropológiája Dr. Csathó Árpád 11 A stressz, mint bio-kulturális kölcsönhatás Dr. Csathó Árpád 12 A függőség magatartástudományi modelljei Dr. Csathó Árpád 13 Demográfiai alapfogalmak Dr. Csathó Árpád 14 Az öregedés antropológiája Dr. Csathó Árpád

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők


5

OOA-BI1 BIOFIZIKA 1. Tantárgyfelelős: DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: nincs előfeltétel

Tematika

A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás.


A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás megengedett. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül.

A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól.



Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható.



Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006


Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

- Jegyzet


Előadások

1 Bevezető Dr. Nyitrai Miklós 2 Elektromágneses hullámok. EM spektrum Dr. Grama László 3 A kvantumfizika alapjai Dr. Grama László 4 Az atom szerkezete Dr. Grama László 5 A kvantumszámok értelmezése. Spin Dr. Grama László 6 Molekulaorbitálok. Szinglet és triplet állapot Dr. Grama László 7 Röntgensugárzás Dr. Grama László 8 Röntgendiffrakció Dr. Grama László 9 A lézer Dr. Grama László 10 Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Dr. Lukács András Szilárd 11 Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Lukács András Szilárd


6

12 Sugárzások biológiai hatása Dr. Lukács András Szilárd 13 Termodinamikai alapfogalmak Dr. Lukács András Szilárd 14 A termodinamika főtételei Dr. Lukács András Szilárd 15 Termodinamikai potenciálfüggvények Dr. Lukács András Szilárd 16 Diffúzió Dr. Szabó-Meleg Edina 17 Ozmózis Dr. Szabó-Meleg Edina 18 Folyadékáramlás Dr. Grama László 19 Vérkeringés. A szív munkája Dr. Hild Gábor 20 Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Dr. Hild Gábor 21 Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál Dr. Hild Gábor 22 Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál Dr. Hild Gábor 23 Látás Dr. Hild Gábor 24 Hallás Dr. Hild Gábor 25 A citoszkeletális rendszer Dr. Hild Gábor 26 Motorfehérjék, sejtmozgás Dr. Hild Gábor 27 A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája Dr. Bugyi Beáta 28 Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Dr. Bugyi Beáta

Gyakorlatok

1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Egyenáramú mérések 4 Egyenáramú mérések 5 Váltóáramú mérések 6 Váltóáramú mérések 7 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 8 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 9 Színképvizsgálat 10 Színképvizsgálat 11 Polarimetria 12 Polarimetria 13 Pótmérés, szeminárium 14 Pótmérés, szeminárium 15 Folyadékok viszkozitása 16 Folyadékok viszkozitása 17 Felületi feszültség 18 Felületi feszültség 19 Fajlagos felület, duzzadás 20 Fajlagos felület, duzzadás


7

21 Centrifugálás 22 Centrifugálás 23 Elektroforézis 24 Elektroforézis 25 Pótmérés, szeminárium 26 Pótmérés, szeminárium 27 Pótmérés, szeminárium 28 Pótmérés, szeminárium

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

Közreműködők

Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Futó Kinga (FUKIAAT.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Huberné Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE), Leipoldné Vig Andrea (VIAFAAO.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE)


8

OOA-BMA KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. (A BETEGSÉGMEGELŐZÉS ALAPJAI) Tantárgyfelelős: DR. KISS ISTVÁN, egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet

1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.



Tematika

A tárgy elemzi a betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezőket, vizsgálja a szociális és gazdasági tényezők szerepét a betegségmegelőzésben. Vizsgálja továbbá egyes társadalmi csoportok betegségmegelőzés szempontjából fontos speciális egészségi problémáit, jellemzőit. Közegészségtan 6. tantárgy befejezésekor a hallgatók szóbeli közegészségtan szigorlatot tesznek, ami az összes közegészségtani tantárgy (közegészségtan 1 - 6) anyagát felöleli.


A gyakorlatok látogatása kötelező, amelyet katalógussal ellenőrzünk.

A gyakorlatokról legfeljebb 2x45 perc hiányzás megengedett, ami felett az index aláírását megtagadjuk.


Félévközi írásbeli számonkérés a 11. héten - ennek sikeres abszolválása a félév elfogadásának feltétele, elégtelen félévközi jegy esetén a 14. héten a vizsga megismételhető.


Csoportvezetővel előre egyeztetve, az adott héten másik csoportnál való pótlás lehetséges.



Ember I., Kiss I., Cseh K.: Népegészségügyi orvostan, Dialóg Campus, 2013.


A CooSpace-re feltöltött elektronikus tananyagok.

- Jegyzet


Előadások

1 Magyarország népegészségügyi helyzete. Dr. Kiss István 2 Az egészség és a betegség fogalma. Egészségdeterminánsok. Dr. Kiss István 3 Közegészségtan; népegészségtan. A betegségmegelőzés alapjai. Dr. Kiss István 4 Anya- és csecsemő-egészségtan. Dr. Németh Katalin 5 Egészségvédelem, egészségfejlesztés Dr. Horváth-Sarródi Andrea 6 Szociális tényezők hatása a betegségek kialakulására. Dr. Berényi Károly 7 Egészségpolitika. Dr. Gombos Katalin

Gyakorlatok

1 Anya- és csecsemő-egészségtan 2 Gyermek- és ifjúság-egészségtan 3 Időskor egészségtana 4 Rehabilitáció, krónikus ápolás, hospice 5 Kisebbségek speciális helyzete

PTE ÁOK Fogorvos szak – Elektív és fakultatív modul - tantárgyleírások - 2015/2016-os tanév

2

6 Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái 7 Bizonyítékokon alapuló orvoslás

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A félévközi írásbeli számonkérés magába foglalja az előadásokon és szemináriumokon elhangzottakat, valamint a CooSpace-re feltöltött anyagok összességét, illetve a Népegészségügyi orvostan könyv releváns fejezeteit.

Közreműködők

Dr. Balogh Erika (BAEFAEO.PTE), Dr. Berényi Károly (BEKFABO.PTE), Dr. Gombos Katalin (GOKFAAO.PTE), Dr. Kiss Zsuzsanna (ORZGAAT.PTE), Dr. Németh Katalin (NEKFABO.PTE), Dr. Rákosy Zsuzsa (RAZVAAP.PTE), Dr. Varjas Tímea (TOVHABE.PTE), Marek Erika (MAEAAA.T.JPTE), Wolher Veronika (WOEQAAI.PTE)


3

OOA-MB1 MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős: DR. ÁBRAHÁM HAJNALKA GABRIELLA, egyetemi docens Orvosi Biológiai Intézet




Tematika

A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai.


TVSZ szerint



Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat.



Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia


- Jegyzet

Pap M. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok


Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

Előadások

1 Oktatási célkitűzések Dr. Szeberényi József 2 A pro- és eukariota sejtek összehasonlítása Dr. Szeberényi József 3 Modern morfológiai módszerek I. Dr. Komáromy László 4 Modern morfológiai módszerek II. Dr. Komáromy László 5 Molekuláris biológiai módszerek I: Restrikciós endonukleázok Dr. Szeberényi József 6 Molekuláris biológiai módszerek II: DNS-klónozás. Genomtárak Dr. Szeberényi József 7 Molekuláris biológiai módszerek III: Polimeráz láncreakció Dr. Szeberényi József 8 Molekuláris biológiai módszerek IV: DNS szekvencia-meghatározás Dr. Szeberényi József 9 Molekuláris biológiai módszerek V: Transzgénikus élőlények. A génműködés gátlása. Dr. Szeberényi József


4

10 Molekuláris biológiai módszerek VI: DNS-chipek Dr. Szeberényi József 11 Sejtmag Dr. Komáromy László 12 Genomorganizáció Dr. Szeberényi József 13 A kromatin szerkezete és kémiai összetétele ifj. Dr. Sétáló György 14 A sejtciklus fázisai. Sejtosztódás. ifj. Dr. Sétáló György 15 A sejtciklus szabályozása ifj. Dr. Sétáló György 16 Replikáció prokariota sejtekben Dr. Szeberényi József 17 Replikáció eukariota sejtekben Dr. Szeberényi József 18 DNS-repair Dr. Szeberényi József 19 Transzkripció prokariotákban Dr. Szeberényi József 20 Eukariota pre-rRNS szintézis és érés Dr. Pap Marianna 21 Pre-mRNS-ek szintézise eukariotákban Dr. Pap Marianna 22 Pre-mRNS-ek érése eukariotákban Dr. Pap Marianna 23 A sejtmag pathológiája Dr. Komáromy László 24 Citoplazmatikus organellumok Dr. Komáromy László 25 Transzláció I: A fehérjeszintézis szereplői Dr. Szeberényi József 26 Transzláció II: A fehérjeszintézis mechanizmusa Dr. Szeberényi József 27 Transzláció III: A genetikai kód Dr. Szeberényi József 28 Génreguláció prokariotákban Dr. Szeberényi József 29 Génreguláció eukariotákban I: A génszabályozás szintjei Dr. Szeberényi József 30 Génreguláció eukariotákban II: Transzkripciós faktorok Dr. Szeberényi József 31 Témazáró előadás Dr. Szeberényi József 32 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László 33 Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció Dr. Komáromy László 34 Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa Dr. Komáromy László 35 A sejt védekezési mechanizmusai I: lizoszómák, sima felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László 36 A sejt védekezési mechanizmusai II: szabadgyökök, membránkárosodás Dr. Komáromy László


5

37 Mitokondrium I: felépítés és működés Dr. Szeberényi József 38 Mitokondrium II: genetikai apparátus Dr. Szeberényi József 39 Citoszkeleton I: mikrofilamentumok Dr. Komáromy László 40 Citoszkeleton II: intermedier filamentumok és mikrotubulusok Dr. Komáromy László 41 A sejtmembrán felépítése Dr. Szeberényi József 42 Záró előadás Dr. Szeberényi József

Gyakorlatok

1 Fénymikroszkópia. Izotópok 2 Fénymikroszkópia. Izotópok 3 Centrifugálás, kromatográfia 4 Centrifugálás, kromatográfia 5 Fehérje-elektroforézis 6 Fehérje-elektroforézis 7 DNS-izolálás 8 DNS-izolálás 9 Plazmidizolálás 10 Plazmidizolálás 11 Restrikciós endonukleáz térképezés 12 Restrikciós endonukleáz térképezés

Szemináriumok

1 A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése 2 Biológiai makromolekulák 3 Fénymikroszkópia 4 Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 5 Szeparációs módszerek 6 Molekuláris biológiai módszerek I. 7 Molekuláris biológiai módszerek II. 8 Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 9 Molekuláris biológiai módszerek III. 10 A sejtmag. Genomorganizáció 11 Kromatin 12 A sejtciklus 13 Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia (demonstráció) 14 Replikáció 15 Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin. Sejtciklus 16 DNS-repair. Sejtosztódás. A II. ciklus előkészítése 17 Transzkripció 18 RNS-érés 19 A kóros sejtmag 20 Dolgozat: Replikáció. DNS-repair. Mitózis. Meiózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNS-érés. A kóros sejtmag 21 Transzláció 22 Génreguláció I. 23 Génreguláció II 24 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport 25 Sejtvédekezés 26 Mitokondrium I. 27 Mitokondrium II. 28 Félévzáró konzultáció 29 Félévzáró dolgozat 30 Félévzáró dolgozat


6

Vizsgakérdések

1. Fehérjék

2. Lipidek

3. Szénhidrátok

4. Nukleozidok, nukleotidok

5. A DNS szerkezete

6. A DNS örökítő anyag szerepét igazoló kísérletek

7. Az RNS szerkezete és típusai

8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása

9. Az immuncitokémia módszerei

10. Restrikciós endonukleázok

11. Southern-blot

12. A DNS szekvenciaanalízise

13. DNS-chipek

14. Genomtárak

15. Polimeráz láncreakció

16. Transzgénikus élőlények

17. Célzott géninaktiváció

18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén

19. cDNS-tárak

20. Northern-blot

21. Immunprecipitáció és Western-blot

22. A sejtmag szerkezete

23. A kromatin szerveződése

24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák

25. A kromatin kémiai összetétele

26. A sejtciklus fázisai

27. A sejtciklus szabályozása

28. Mitózis

29. Meiózis

30. A replikáció általános jellemzői

31. A prokariota replikáció mechanizmusa

32. Az eukariota replikáció jellemzői

33. DNS-repair

34. A prokariota transzkripció mechanizmusa

35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői

36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése

37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció

38. Pre-mRNS splicing

39. Aminoacil-tRNS szintézis

40. A riboszómák szerkezete és működése

41. A genetikai kód


7

42. A transzláció iniciációja

43. A transzláció elongációja és terminációja

44. A transzláció általános jellemzői

45. A laktóz operon

46. A triptofán operon

47. Klónozás sejtmag-transzplantációval

48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása

49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása

50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása

51. Eukariota transzkripciós faktorok

52. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa

53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum

54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció

55. A szekréció mechanizmusa

56. Endocitózis

57. A vezikuláris transzport mechanizmusa

58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum

59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció

60. A mitokondriumok felépítése és működése

61. A mitokondriumok genetikai apparátusa

62. Mitokondrium betegségek

Közreműködők

Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella (ABHMAAO.PTE), Dr. Bátor Judit (BAJFAAO.PTE), Dr. Berta Gergely (BEGFADO.PTE), Dr. Fekete Zsuzsanna (FEZAAB.T.JPTE), Dr. Galgóczi Szilvia (GASPABO.PTE), Dr. Kemény Ágnes (KEAAAA.T.JPTE), Harci Alexandra (HAAGABT.PTE), Kiss Katalin (KIKFABO.PTE), Varga Judit (VAJGACT.PTE)


8

OOA-MET BIOMETRIA Tantárgyfelelős: DR. PÓTÓ LÁSZLÓ, habilitált docens Bioanalitikai Intézet




Tematika

Ez a tárgy a hallgatói számára első statisztikai kurzusként az alábbi főbb területeket öleli fel: Adatok kezelése számítógéppel, adatok áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai következtetés/döntés, az orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek. Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és alapjainak begyakoroltatása. Ezzel a hallgatók most találkoznak először az oktatásuk során. Jelentőségét aláhúzza, hogy az orvoslásban (a tudományban és a hétköznapi munkában is) ezek a módszerek és készségek nélkülözhetetlenné váltak az utóbbi években.


Két évfolyamdolgozat, legfeljebb két mulasztott gyakorlat.

A jegyet három lépcsős vizsgán lehet megszerezni, aminek elemei: egy ‘beugró’ teszt, egy számítógéppel (SPSS-el) megoldandó feladat és egy elméleti kérdés. Mindegyikre legalább „elégséges” teljesítmény kell, hogy a vizsga sikerüljön.


Két évfolyamdolgozat, legfeljebb két mulasztott gyakorlat.


Pótló gyakorlat



Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 5th ed., 2010.


- Jegyzet

Pótó László: Biometria, munkafüzet, Pécs, 2007.


Belágyi József: Orvosi biometria, jegyzet, Pécs, 1999. Moore, David S., McCabe, George P. Introduction to the Practice of Statistics, 5th ed., 2005, W.H. Freeman és: Yates, Dan, Moore, David S., Starnes, Daren S. The Practice of Statistics (TI-83/89 Graphing Calculator Enhanced) 2/e, 2003,

W.H. Freeman vagy Rees, W. G. Essential Statistics, Chapman and Hall, 1992

Előadások

1 Bevezetés (a biometria és az orvostudomány, modellek). A valószínűség fogalma. Dr. Pótó László 2 Változó-típusok. Diszkrét eloszlások (a binomiális és a Poisson eloszlás). Dr. Pótó László 3 Folytonos változók, hisztogram, relatív gyakoriság sűrűség, sűrűségfüggvény. Dr. Pótó László 4 Átlag, szórás. A normális eloszlás. Dr. Pótó László 5 Az átlag eloszlása, a standard hiba. Dr. Pótó László 6 A várható érték konfidencia intervalluma. A t eloszlás. Dr. Pótó László


2

7 A hipotézisvizsgálat elve. Az egy mintás t próba. A páros t próba. Az előjel próba (előzetes). Dr. Pótó László 8 A konfidencia intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése. A döntési hibák. Dr. Pótó László 9 A független mintás t próba. Az F próba. Dr. Pótó László 10 A lineáris korreláció és regresszió. Dr. Pótó László 11 Gyakorisági táblázatok 1. A khi-négyzet próba. Dr. Pótó László 12 Nemparaméteres próbák. (előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próbák) Dr. Pótó László 13 A varianciaanalízis elve. A hipotézisvizsgálati módszerek áttekintése. Dr. Pótó László 14 Vizsgálati eljárások, szenzitivitás, specificitás (Gyakorisági táblázatok 2.). Többváltozós módszerek. Összefoglalás. Dr. Pótó László

Gyakorlatok

1 Valószínűség - példák 1. + Számítógép-használat, Windows, SPSS. 2 Valószínűség - példák 2. - diszkrét eloszlások. 3 A binomiális eloszlás. 4 Adatok grafikus áttekintése. Folytonos változók. Hisztogram. 5 Adatok számszerű áttekintése, jellemzése - leíró statisztika 6 Normális elosztás. Az átlag eloszlása. 7 Becslések. A várható érték megbízhatósági intervalluma. 8 A hipotézistesztelés 9 Becslés és hipotézistesztelés. Az első- és másodfajú hiba. 10 A független mintás t próba. Az F próba. 11 A lineáris korreláció és regresszió. 12 Gyakorisági táblázatok - A khi-négyzet próba. 13 Nemparaméteres próbák: előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próba. 14 A varianciaanalízis elve. Összefoglalás

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Egy ‘beugró’ teszt, egy gyakorlati feladat (megoldandó számítógéppel) és egy elméleti kérdés az alábbiak közül:

1. A biometria/biostatisztika fő feladata

A kétféle gondolkodási modellről - mik a főbb különbségek?

Mutassa be, hogyan egészítik ki egymást, s hogyan kap mindkét gondolkodásmód szerepet a tudományos és az orvosi munkában.

(háttér: főleg az 1., a 3. és a 6-7-8. előadások)

2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség

Mutassa be a fogalmat egyszerű példán. Mikor számolható és mikor nem számolható az értéke? Igazolja példákkal, hogy mindkét megközelítés alkalmazható a gyakorlati (orvosi) feladatoknál.

(háttér: főleg az 1., a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások)

3. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 1,

Mutassa be a binomiális eloszlás példáján, hogyan lehet a „számolható valószínűség” (szerencsejáték helyzetek) megközelítést valós élethelyzetekben alkalmazni. Az eloszlás ábrázolása. Mutassa be, hogy kap szerepet ez a megközelítés a döntéshozásban.

(háttér: főleg a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások)


3

4. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 2,

Vonjon párhozamot a binomiális és a Poisson eloszlás között: hasonlóságok és különbségek, alkalmazási példákkal alátámasztva. Mutassa be a diszkrét eloszlások jelentőségét példákkal. (Mely hipotézistesztelési eljárások alapulnak ezen a megközelítésen?)


5. A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig

A döntéshozáshoz vezető út - és a buktatói. (mintaméret, reprezentativitás, rejtett változók, valószínűségi ítélet, hibakockázat, - és kezelésük)

(háttér: főleg a 3. és a 6-7-8. előadások)

6. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai

A három leggyakoribb adattípus és összefoglaló bemutatásuk lehetőségei.

Az egyes diagramfajták alkalmazási köre - erősségük és korlátaik. Milyen speciális információkat tud megjeleníteni egy-egy diagramtípus? Mikor melyiket érdemes választani?

(háttér: főleg a 3. előadás)

7. A minta és az alapsokaság

Mutassa be mindkét alapfogalmat többféle adattípus esetén. Hogyan jellemezhető (képszerűen és számszerűen) ezen példákban a minta és a sokaság? Mutassa be a két fogalom alapvető szerepét a statisztikai következtetés és döntés gondolatmenetében.


8. Folytonos adatok számszerű jellemzése

Vonjon párhuzamot az „öt szám”-os és a „három szám”-os adatjellemzés között. Mikor melyik alkalmazható/alkalmazandó?

Igazolja példákkal, hogy a kétféle jellemzés alapvető szerepet kap a döntési (pl. hipotézistesztelési) módszer kiválasztásában.


9. A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások

Szimmetrikus és ferde eloszlások. Hogyan tükröződik az eloszlás alakja a mintajellemzőkben? A fentiek bemutatása a normális és ferde eloszlású példákon. Igazolja a megkülönböztetés jelentőségét a döntéshozási módszerek feltételein keresztül.


10. A normális eloszlás 1.

Jellemzői. Miért használható gyakran, különösen a biológiában és az orvostudományban?

Alkalmazási példák (referencia tartomány, stb.).

Hogyan támasztja alá az alapvető jelentőségét a „normális közelítés” módszere? (alkalmazási példákkal) - és hogyan a hipotézisvizsgálati módszerek feltételei?

(háttér: főleg a 4., az 5., a 6-7-8-9. és a 12. előadások)

11. A normális eloszlás 2.

Hogyan támasztja alá jelentőségét az „átlag eloszlása”? Igazolja, hogy az átlag eloszlása alapvető szerepet kap a statisztikai következtetés és döntés során.

(háttér: főleg a 4., az 5. és a 6-7-8-9-10. előadások)


4

12. A statisztikai következtetés

A statisztikai következtetés, mint a statisztikai gondolkodásmód kulcslépése. Vesse össze a pontbecslés és intervallumbecslés módszerét e szempontból. Mutassa be, hogyan használható mindkét megközelítés a várható értékre adható intervallumbecslés során (a várható értékre adható p% megbízhatóságú intervallumbecslés - konfidencia intervallum).

(háttér: főleg az 5.és a 6. előadások)

13. Az átlag megbízhatósági intervalluma

A legtöbb általunk megismert SPSS eredménylistán szerepel a „95% CI” kifejezés? Mi ez és miért ilyen gyakori a statisztikai vizsgálatokban? Mondjon példákat, hogy melyik eredménylistán miért szerepel, mire jó a feltűntetése?

(háttér: főleg az 5. és a 6-tól végig, szinte mindegyik előadás)

14. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete

Mutassa be az „öt lépéses” gondolatmenet származtatását és alkalmazhatóságát hétköznapi valamint szakmai vonatkozású példákon. Melyek az „öt lépés” egyszerű, kötött pontjai, s melyek azok, amelyek egyéni mérlegelést igényelnek? Ez utóbbi jelentőségének igazolása a példákon.

(háttér: a 7-től végig, szinte mindegyik előadás)

15. Az egymintás és a páros t próba

A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete milyen adatok és kérdések esetén vezet ezen módszerekhez? A két módszer hasonlósága és különbsége. Mi a teendő, ha az alkalmazási feltételek nem teljesülnek? Miért nem érdemes minden esetben ezen utóbbi módszereket használni?

(háttér: főleg a 6-7-8-9. és a 12. előadások)

16. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése

Értékelje a két módszert a hasonlóságok és különbözőségek, az erősségek és gyengeségek alapján.

A fentieket konkrét példa felhasználásával mutassa be.

(háttér: főleg a 6-7-8 előadás)

17. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje

Ismertesse a statisztikai döntéshozás lényegi sajátosságát, a döntési hibakockázatokat. Hogyan lehet ezeket kezelni? Mikor kell ezeket kezelni?

Mutassa be példákon, hogy mikor nyújt segítséget a döntési hibakockázat értéke (vagy legalább változása) és mikor a teszt ereje az adott kérdés megválaszolásában?

(háttér: főleg a 8. és a 9. előadás)

18. A két- (független-) mintás t próba

Mi a különbség a páros és a kétmintás t próba között? Milyen kérdésre kapható válasz az utóbbi módszerrel? Mi a módszer sajátos feltétele - és hogy kezelhető ez az F próba segítségével?

(Mi a megoldás „ára”? Miért nem használjuk mindig a kevesebb feltételt támasztó megoldást?)


19. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén

Hasonlítsa össze az egy változó - két minta és a két változó - adatpárok („egy minta”) esetét. Milyen tipikus kérdésekre keresünk választ a két esetben?

Ismertesse példákon a lineáris regresszió és korreláció vizsgálat módszerének gondolatmenetét. Mutassa be azokat a pontokat, ahol a statisztikai gondolkodásmód lényegi szerephez jut benne.

Hipotézisvizsgálat-e ez a módszer?



5

20. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén

Mennyiben hasonló és mennyiben eltérő a „két változó” vizsgálata kérdéskör a folytonos és a kategorikus adatok esetén? Milyen adatokat (számokat) kell az utóbbi helyzetben kezelni?

Mi az a hipotézisvizsgálati módszer, amely erre alkalmas? Mutassa be ennek az öt lépését egy példán. Mik a módszer alkalmazásának feltételei és mi a teendő, ha ezek nem teljesülnek?


21. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 1.

Miért gyakori az orvosi gyakorlatban, hogy a khi-négyzet próba nem alkalmazható? Milyen lehetőségek kínálkoznak ilyenkor? Mikor kell ezek közül a Fisher teszthez folyamodni? Miért szerepel (mire utal) ennek a nevében az „egzakt” jelző?


22. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 2.

Egy diagnosztikai teszt minősítése. Mely kérdésekre ad választ a „szenzitivitás”, a „specificitás” valamint a pozitív és a negatív teszteredmény jósló- („prediktív-”) ereje?

Az arány megbízhatósági intervalluma. Igazolja ennek alapján, miért lesz eredménytelen a khi-négyzet próba alkalmazása néha az orvosi adatértékeléseknél!


23. A nem-paraméteres próbák - 1.

Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba az előjel próba? Mutassa be a hipotézisvizsgálat ötlépéses módszerét az előjelpróba alkalmazásával egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszer és a megfelelő paraméteres módszer között? Mi a módszer erőssége és mi a gyengéje?

(háttér: főleg a 2. a 7. és a 12. előadás)

24. A nem-paraméteres próbák - 2.

Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba a Wicoxon és a Mann-Whitney próba? Mutassa be mindkét módszer alkalmazását egy-egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszerek és a megfelelő paraméteres módszerek között? Mi ezen módszerek erőssége és mi a gyengéje?

(háttér: főleg a 7., a 9. és a 12. előadás)

25. Az ANOVA elve

Mutassa be példákon, hogy mi a variancia-analízis alkalmazásának alaphelyzete.

Mi az értékelés elve? Mutassa be ezt a több csoportátlag összehasonlításának példáján.

Mi az előnye ennek a módszernek a páronkénti t-próbák alkalmazásával szemben?

(háttér: főleg a 2. a 8., a 9. és a 13. előadás)

Közreműködők

Borbásné Dr. Farkas Kornélia (FAKAAA.T.JPTE), Dr. Dergez Tímea (DETCAAT.T.JPTE), Dr. Fathiné Blaskó Ágnes (BLAGAAT.PTE), Dr. Kilár Ferenc (KIFGAAO.PTE), Dr. Pótó László (POLGABO.PTE), Kőnigné Péter Anikó (PEAAAB.T.JPTE), Makszin Lilla (MALHAAT.PTE)


6

OOA-OET MAGATARTÁSTUDOMÁNY 2. (ORVOSI ETIKA) Tantárgyfelelős: DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi tanár Magatartástudományi Intézet




Tematika

A tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják a modern orvosi etika nemzetközi konszenzuson alapuló alapvető normáit, valamint az orvos-beteg kapcsolat etikai szempontból releváns hazai jogi szabályozását. A tantárgy célja az orvoslás gyakorlatában az etikai problémafeltáró és -megoldó készség kialakítása a hallgatókban.


Legfeljebb 25 % hiányzás.

Félévközi számonkérés: sikeres teszt írása.



TVSZ szerint.



1. Jakab Tibor:Az eutanázia, és amit annak hisznek. In: Párbeszéd a halálról. Eutanázia a jogrend peremén. Szerk. Filó Mihály. Literatura Medica, Bp. 2011. 105-119. pp.

2. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. Medicina, Bp. 1999. (Második, átdolgozott kiadás) 1., 6., 7., 8., 10., 12., 13., 15., 16. fejezetek.

3. Hegedűs Katalin: Hospice Magyarországon. In: Kállai János, Kaszás Beáta, Tiringer István (szerk.): Az időskorúak egészségpszichológiája. Budapest, Medicina Könyvkiadó, (ISBN:978 963 226 434 9) 2013, 391-403.


CooSpace: ppt oktatási anyagok

- Jegyzet


1. Ádám György: Az orvosi hálapénz Magyarországon. Magvető Kiadó, Bp. 1986. 2. Az Élet kultúrájáért. A Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele a bioetika néhány kérdéséről. BP. 2003.

http://www.katolikus.hu/roma/Az_elet_kulturajaert.pdf 3. Bitó László: Boldogabb élet – jó halál. Eutelia – eutanázia. Atheneaum 2000 Kiadó, Bp. 2005. 4. Blasszauer Béla dr.: Az életvégi döntések. Kiszolgáltatottság, felelősség, Hospice. Sub Rosa Kiadó, Bp. 1999. 5. Domján A., Kakuk P., Sándor J.: 50 éves a Helsinki Nyilatkozat: kommentár a 2013-as módosításhoz. LAM 2014;24(3):152-

158. 6. Elisabeth Kübler-Ross: A halál és a hozzá vezető út. Gondolat, Bp. 1988. 7. Hegedűs Katalin, Pilling János et al.: Orvosok halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdjei. Orvosi Hetilap. 2002;143:2385-

2391. 8. Hegedűs Katalin, Pilling János et al: Ápolók és medikusok halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdje. Lege Artis

Medicinae (LAM) 2001;11(6–7):492–499. http://www.e

Előadások

Gyakorlatok

Szemináriumok

1 Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika fogalma 2 Az orvoslás tradicionális paternalista modellje. 3 Az orvosi beavatkozásokba való tájékozott beleegyezés elve 4 Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában) 5 Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában)


7

6 A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos etikai kérdések megbeszélése 7 A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos etikai kérdések megbeszélése 8 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme 9 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme 10 Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése 11 Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése 12 A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése 13 A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése 14 Aktuális bioetikai téma megbeszélése. Számonkérés

Vizsgakérdések

Nincs.

Közreműködők

Dr. Jakab Tibor (JATHAAE.PTE)


8

OOA-OKG AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ GYAKORLATA Tantárgyfelelős: DR. BALOGH SÁNDOR, egyetemi docens Családorvostani Intézet




Tematika

Helyes orvos-beteg kommunikáció kialakításának alapjai. Találkozás, üdvözlés, interjúkészítés, elköszönés elemei. Verbális, non-verbális kommunikáció. Kommunikáció jogi-etikai alapjai. Kommunikációs tréning. A gyakorlati készségek és attitűdök sorában a hatékony orvosi kommunikációnak fontos szerepe van, mely alapvető feltétele a jó orvos-beteg kapcsolat kialakításának.


Előadásokon, szemináriumokon való részvétel kötelező. Félévközi jegy megajánlása a gyakorlatok alatti számonkérések alapján történik.

Kiscsoportos foglalkozásokon mindenki az ETR-ben rögzített csoportba vehet részt a gyakorlatokon (nincs csoportvándorlás). Ezt a gyakorlat megkezdése előtt ellenőrizni kell. Engedélyezés, kérvény esetén a tantárgyfelelős engedélye szükséges.

20% feletti hiányzás a tantárgy aláírását nem teszi lehetővé.



Következő év




- Jegyzet


Pilling János: Orvosi kommunikáció, Medicina Kiadó, 2008. Allan Pease - Alan Garner: Szó-beszéd (Park Kiadó) Léder László: A gyógyító kommunikáció (Betűvirág Kiadó, Richter Gedeon) Csabai - Csörsz - Szili: A gyógyító kapcsolat élménye (Oriold & Társai Kiadó) Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe (Harmat Kiadó)

Előadások

1 Orvos leszek? Bevezetés az orvos-beteg kapcsolatba Dr. Somogyi Lászlóné 2 „Nehéz” betegekkel való kommunikáció Dr. Bán Ildikó 3 Verbális, nonverbális kommunikáció I. (Dr. Oberling János) 4 Verbális, nonverbális kommunikáció II. (Dr. Oberling János) 5 „Nehéz” betegekkel való kommunikáció Dr. Bán Ildikó 6 Orvos-beteg találkozás, Összefoglalás Dr. Bán Ildikó

Gyakorlatok

1 Ismerkedés 2 Bevezetés 2 Non-verbális kommunikáció 3 Interjú készítés 3 Nehéz helyzetek a kommunikációban 4 Rossz hír közlése


9

5 Verbális kommunikáció 7 Szituációk

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Dr. Bán Ildikó (BAIFACO.PTE), Dr. Bíró Ferenc (BIFPAAP.PTE), Dr. Heim Szilvia (HESPAAP.PTE), Dr. Nagy Lajos (NALGABO.PTE), Dr. Rinfel József (REJPAAP.PTE), Dr. Várnai Réka (VAROAAO.PTE)


10

OOA-ORK ORVOSI KÉMIA Tantárgyfelelős: DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet




Tematika

Az „Orvosi kémia” tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlenek. A szerves kémia rész foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az általános kémiai és az anyagismeret elsajátítását célozzák, a szemináriumok a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget.


- A gyakorlaton min. 8 alkalommal meg kell írni a röpdolgozatot.

- A gyakorlaton min. 5 pontot kell szerezni. (5 jó válasz)

- A félévközi zárthelyiken összesen min. 30%-ot kell teljesíteni.

- Részvétel a foglalkozások min. 85%-án (összesen max. 13 órát lehet hiányozni).

- A kritériumtárgy teljesítése.

2 db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje min. a 30%-ot.

Az egyes hetek kísérleteihez kérdések tartoznak, amelyek megtalálhatók a munkafüzetben. A 3-12. hétig minden gyakorlat elején röpdolgozatot íratunk az aznapi kérdésekből. Minden hallgató 1-1 db kérdést kap, amelyet írásban megválaszol, a válaszadásra 3 perc áll rendelkezésre. A helyes válasz 1 pontot ér, rossz válaszra 0 pontot adunk. Késés vagy egyéb okból kifolyó mulasztás esetén pótlásra nincs lehetőség, aki a gyakorlat elején nem írja meg a dolgozatot, automatikusan 0 pontot kap arra a hétre. Összesen 10 pont gyűjthető. Ha valaki 10 percnél kevesebbet késik, a dolgozatra ugyan 0 pontot kap, de a gyakorlatot elvégezheti, az nem számít hiányzásnak. 10 percet meghaladó késés hiányzásnak minősül. A gyakorlatok pótlására nincs lehetőség.

A félév elfogadásának feltétele minimum 8 rövid dolgozat megírása és legalább 5 dolgozat sikeres teljesítése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása után érvényes.



Nincs



Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006


- Jegyzet


Nagy Veronika (szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok, internetes jegyzet, PTE ÁOK, 2011 McMurray, Fay: Chemistry, latest edition Zeeck: Chemie für Mediziner, 8. Auflage

Előadások

1 Bevezetés az orvosi kémiába Dr. Ohmacht Róbert 2 A periódusos rendszer, az atomok elektronszerkezete. Dr. Nagy Veronika 3 Kémiai kötések. Ionos, kovalens és fémes kötés Dr. Nagy Veronika


11

4 Kémiai kötések. A molekulapálya- és a vegyértékkötés-elmélet alapjai Dr. Nagy Veronika 5 Másodlagos kölcsönhatások Dr. Nagy Veronika 6 Az elemek kémiája, típusaik, tulajdonságaik Dr. Berente Zoltán 7 Oxidok, hidroxidok, savak, bázisok, sók Dr. Berente Zoltán 8 Halmazállapotok, gáztörvények Dr. Takátsy Anikó 9 A víz és a vizes oldatok. Híg oldatok kolligatív sajátságai. Biofolyadékok összetétele Dr. Takátsy Anikó 10 Elektrolitok szerepe az élő szervezetben Dr. Berente Zoltán 11 Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye Dr. Lóránd Tamás 12 Oldékonysági egyensúlyok. Epekő és vesekő. Dr. Lóránd Tamás 13 Savak és bázisok Dr. Lóránd Tamás 14 pH, pOH és a vízionszorzat Dr. Lóránd Tamás 15 Sók hidrolízise, pufferoldatok Dr. Lóránd Tamás 16 Az élő szervezetekben megtalálható pufferrendszerek Dr. Berente Zoltán 17 Komplexek szerkezete és kialakulása Dr. Végvári Ágnes 18 Fémkomplexek az élő szervezetekben és az orvosi diagnosztikában Dr. Végvári Ágnes 19 Kolloid rendszerek Dr. Ohmacht Róbert 20 Kolloid rendszerek az élő szervezetben Dr. Dóczi Tamás 21 Reakciókinetika Dr. Ohmacht Róbert 22 Termodinamika: a kémiai reakciók energiaviszonyai Dr. Ohmacht Róbert 23 Termodinamika: spontán és nem-spontán végbemenő reakciók Dr. Ohmacht Róbert 24 Fotokémia. A fény által kiváltott reakciók élő rendszerekben Dr. Ohmacht Róbert 25 Elektrokémia Dr. Berente Zoltán 26 Elektronátmenetek élő rendszerekben Dr. Berente Zoltán 27 Bevezetés a szerves kémiába Dr. Agócs Attila 28 A szerves kémiai reakciók típusai Dr. Agócs Attila 29 Telített szénhidrogének, alkánok. Paraffinok a gyógyászatban Dr. Lóránd Tamás 30 Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinok Dr. Lóránd Tamás 31 Izoméria az alkánok, cikloalkánok és alkének körében Dr. Lóránd Tamás


12

32 Aromás szénhidrogének. Halogénezett szénhidrogének Dr. Lóránd Tamás 33 Optikai izoméria. A relatív és az abszolút konfiguráció Dr. Agócs Attila 34 Alkoholok Dr. Lóránd Tamás 35 Fenolok Dr. Lóránd Tamás 36 Éterek Dr. Lóránd Tamás 37 Szerves kénvegyületek Dr. Lóránd Tamás 38 Aldehidek és származékaik Dr. Agócs Attila 39 Ketonok, kinonok Dr. Agócs Attila 40 Aminok és biológiailag jelentős származékaik Dr. Lóránd Tamás 41 Karbonsavak Dr. Lóránd Tamás 42 Karbonsavészterek, foszfát- és szulfátészterek Dr. Lóránd Tamás

Gyakorlatok

1 Tűz- és Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás 2 Tűz- és Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás 3 Laboratórium megbeszélés. 4 Laboratórium megbeszélés. 5 Kísérletek a halogének, az oxigén-csoport és a nitrogén-csoport elemeinek vegyületeivel 6 Kísérletek a halogének, az oxigén-csoport és a nitrogén-csoport elemeinek vegyületeivel 7 Kísérletek az alumínium, a szén-csoport és az s-mező elemeinek vegyületeivel 8 Kísérletek az alumínium, a szén-csoport és az s-mező elemeinek vegyületeivel 10 Kísérletek az alumínium, a szén-csoport és az s-mező elemeinek vegyületeivel 11 Betacid oldat titrálása 12 Betacid oldat titrálása 13 Potenciometria. Pufferrendszerek. 14 Potenciometria. Pufferrendszerek. 15 Koordinációs (komplex) vegyületek vizsgálata 16 Koordinációs (komplex) vegyületek vizsgálata 17 Kolloid rendszerek, kémiai egyensúlyok, katalizátorok vizsgálata 18 Kolloid rendszerek, kémiai egyensúlyok, katalizátorok vizsgálata 19 Elektrokémiai kísérletek 20 Elektrokémiai kísérletek 21 Szerves anyagok vizsgálata. Funkciós csoportok I. 22 Szerves anyagok vizsgálata. Funkciós csoportok I. 23 A funkciós csoportok vizsgálata II. 24 A funkciós csoportok vizsgálata II. 25 A funkciós csoportok vizsgálata III. 26 A funkciós csoportok vizsgálata III. 27 Összegzés, ismétlés 28 Összegzés, ismétlés

Szemináriumok

1 Alapfogalmak, sztöchiometriai számítások 2 Sztöchiometriai számítások 3 Molekulák alakja, polaritása, intermolekuláris kölcsönhatások 4 Oldatok koncentrációja


13

5 Egyszerű szerves molekulák szerkezete 6 Szerves molekulák elnevezése. Izoméria 7 Szerves vegyületcsaládok szerkezete, tulajdonságai 8 Sztereokémia I: kiralitás, enantiomerek 9 Sztereokémia II: diasztereomerek 10 Szerves kémiai reakciók I: Reakciótípusok 11 Szerves kémiai reakciók II: Alkének és aromás vegyületek 12 Szerves kémiai reakciók III: Alkoholok 13 Szerves kémiai reakciók IV: Oxovegyületek 14 Szerves kémiai reakciók V: Karbonsavak

Vizsgakérdések

Közreműködők

Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Avar Péter Ágoston (AVPGAAO.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Dr. Márk László (MALMAAO.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Dr. Petrovics Dóra (PEDIAAT.PTE), Dr. Takátsy Anikó (TAAAAA.T.JPTE), Dr. Végvári Ágnes (HEATABO.PTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE), Radó-Turcsi Erika Margit (RAESAAP.PTE)


14

OOR-ELS ORVOSI ELSŐSEGÉLY Tantárgyfelelős: DR. BOGÁR LAJOS, egyetemi tanár Sürgősségi Orvostani Tanszék

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.



Tematika

A tantárgy oktatására biztosított 14 gyakorlati óra során az első évfolyamos hallgatóknak a sürgősségi betegellátás legfontosabb alapelemeit és azok gyakorlati végrehajtásának módszereit kell elsajátítaniuk. Ebben az oktatási feladatban elsődleges fontosságú a keringés- és légzésleállás során alkalmazandó vizsgálati eljárások gyors és biztonságos alkalmazása, majd az alapvető életmentési tevékenység, tehát a reanimáció végrehajtása. Ezen túl a hallgatóknak meg kell tanulniuk az egyéb, azonnali életveszélyt okozó betegségek gyors helyszíni és sürgősségi osztályon alkalmazandó diagnosztikájának és terápiájának elemeit is az acut myocardialis infarctus, az életet veszélyeztető pulmonalis embolia, a baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk, az életveszélyt okozó fertőzéses betegségek, a közvetlen életveszélyt okozó mérgezések, az anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek helyszíni ellátásában. Tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgynak két célja van. Az első: a hallgató legyen képes a súlyos vagy közvetlen életveszélyt okozó betegségek helyszíni ellátásánál olyan biztonsággal és eredményességgel működni, amelyet az orvostanhallgatótól a közvélemény elvár -- még akkor is, ha ő csupán a preklinikai éveit tölti. A második: az orvosi tanulmányait megkezdő hallgató kapjon információkat arra vonatkozóan, hogy a preklinikai tárgyak ismeretanyagának elsajátítása miként fogja segíteni a gyógyító munkáját, és ezzel az érdeklődése e tantárgyak felé még intenzívebb legyen.


A gyakorlatokról való hiányzás maximum 20%-os lehet.



Az évfolyam más csoportjának gyakorlatán történő részvétel.




- Jegyzet


Göbl Gábor: Oxyológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2001. Bogár Lajos: Érzéstelenítés - Esetfantáziák vészhelyzetekről medikusoknak és fiatal orvosoknak, Medicina Könyvkiadó, Budapest,

2010. Bogár Lajos: Intenzív - Egy pályakezdés esetfantáziái, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013.

Előadások

Gyakorlatok

1 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je 2 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je 3 2. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása 4 2. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása 5 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia 6 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia 7 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása) 8 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása) 9 5. Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések 10 5. Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések 11 6. Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek 12 6. Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek 13 7. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása 14 7. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása


15

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Dr. Bátai István (BAIMABO.PTE), Dr. Hideg Gyöngyvér (HIGTAA0.PTE), Dr. Kiss Tamás (KITFAAO.PTE), Dr. Rendeki Szilárd (RESGABA.PTE), Dr. Szabó Péter (SZPFABO.PTE), Dr. Szabó Zoltán (SZZUABO.PTE), Dr. Szélig Livia (SZLTAA0.PTE), Dr. Tátrai Ildikó (TAITAA0.PTE), Dr. Toldi János (TOJFADO.PTE), Dr. Tóth Ildikó (TOISAAA.PTE), Dr. Weiling Zsolt (WEZMAAO.PTE)


16

OOR-OKA ORVOSI KÉMIA ALAPJAI Tantárgyfelelős: DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.



Tematika

A tantárgy a kémiai alapismereteket kívánja bővíteni, különös tekintettel azokra a részekre, amelyek a középiskolás tananyagból kimaradtak. Segítséget ad az Orvosi Kémia előadásainak, gyakorlatainak könnyebb elsajátításához.


Az első héten a hallgatók egy felmérő dolgozatot írhatnak. Akik ezt a dolgozatot 50% fölött teljesítik, mentesülnek a kurzus látogatásának kötelezettsége alól.

A többi hallgató számára a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megadott hiányzás fogadható el, és kettő ellenőrző dolgozat megírása kötelező. A félév elfogadásához a félévközi dolgozatok átlagának el kell érnie a 30%-ot.



Nincs




- Jegyzet


Ajánlott: Veszprémi Tamás: Általános kémia, Akadémiai Kiadó, Bp., 2008.

Előadások

Gyakorlatok

Szemináriumok

1 Az anyag elemi és kémiai részecskéi, az atom felépítése, a periódusos rendszer 2 A nemesgázszerkezet jelentősége, az elsőrendű kötések 3 Mól fogalma, moláris tömeg számítása, kristályos sók moláris tömege 4 A kémiai reakciók fogalma, csoportosítása 5 A kémiai egyenletek típusai, jelentése, felírási szabályai 6 Redoxiegyenletek értelmezése 7 Redoxiegyenletek rendezése 8 Koncentrációszámítások I. 9 Koncentrációszámítások II. 10 Koncentrációszámítások III. 11 Koncentrációszámítások IV. 12 Gáztörvények, parciális nyomás 13 Gázokkal kapcsolatos feladatok I. 14 Gázokkal kapcsolatos feladatok II. 15 Egyensúlyok, a tömeghatás törvénye, az egyensúlyok eltolása 16 pH-számítás I. 17 Egyensúlyok, disszociációfok 18 pH-számítás II. 19 A termokémia alapjai 20 pH-számítás III. 21 A szerves vegyületek definíciója, csoportosítása 22 Pufferek pH-számítása


17

23 A szerves vegyületek molekulaszerkezete és fizikai tulajdonságai közti összefüggés 24 A funkciós csoportok (vegyülettípusok) jellemző reakciói I. 25 A funkciós csoportok (vegyülettípusok) jellemző reakciói II. 26 A funkciós csoportok (vegyülettípusok) jellemző reakciói III. 27 Ismétlés 28 Ismétlés

Vizsgakérdések

Közreműködők

Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Avar Péter Ágoston (AVPGAAO.PTE), Dr. Márk László (MALMAAO.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Dr. Petrovics Dóra (PEDIAAT.PTE), Dr. Takátsy Anikó (TAAAAA.T.JPTE), Dr. Végvári Ágnes (HEATABO.PTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE), Radó-Turcsi Erika Margit (RAESAAP.PTE)


18

OOA-AA1 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1. Tantárgyfelelős: DR. GASZNER BALÁZS, egyetemi docens Anatómiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.


Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 220 fő Előfeltételek: OOA-SF1 egyidejű felvétel

Tematika

A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a végtagok és a törzs tájanatómiájával.


Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 11 tanóra (= 11x45 perc), ezen belül max. 9 óra gyakorlat.



Másik tanulócsoporttal, még a hiányzás hetében. A hallgató félévenként két gyakorlatot pótolhat másik csoportban. Az oktató dönti el, hogy engedélyezi-e hallgatónak, hogy részt vegyen a gyakorlaton. Az oktatónak joga van a hallgató kérését helyhiány miatt megtagadni.




http://an-server.pote.hu

- Jegyzet



Előadások

1 Az anatómia tárgya és felosztása Dr. Reglődi Dóra 2 Általános csonttan és ízülettan Dr. Gaszner Balázs 3 A csontos és szalagos medence. A medence statikája, a lábboltozat. Dr. Tóth Pál 4 A medence és a térdízület anatómiájának klinikai vonatkozásai Dr. Tamás Andrea 5 Általános myológia, angiológia, neurológia. Tájanatómiai bevezető Dr. Hollósy Tibor 6 A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai Dr. Csernus Valér 7 A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége. Dr. Schmidt Erzsébet 8 A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya Dr. Kiss Péter 9 Az arckoponya és üregei. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea 10 Az alsó végtag izmainak jelentősége a mozgásszervi kórképekben. Dr. Than Péter 11 A felső végtag ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Reglődi Dóra 12 A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. Dr. Reglődi Dóra


19

13 Az alsó végtag és a törzs ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea 14 Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea

Gyakorlatok

1 Fő irányok és síkok. 2 A vállöv csontjai. 3 A felkar és az alkar csontjai 1. 4 A felkar és az alkar csontjai 2. 5 A kéz csontjai. 6 A vállöv ízületei. 7 A vállízület. 8 A könyökízület. 9 A kéz ízületei 1. 10 A kéz ízületei 2. 11 A medencecsont és sacrum. A medence egészben. 12 A kismedence. 13 A combcsont. 14 A lábszár csontjai. 15 A csípőízület. 16 A térdízület. 17 A láb csontjai és ízületei 1. 18 A láb csontjai és ízületei 2. 19 Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése 1. 20 Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése 2. 21 A felső és alsó végtag ventralis régiói 1 22 A felső és alsó végtag ventralis régiói 2. 23 A felső és alsó végtag ventralis régiói 3. 24 A felső és alsó végtag ventralis régiói 4. 25 A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 1. 26 A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 2. 27 A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 3. 28 A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 4. 29 A végtagok és hasfal ventralis régiói 5. Csigolyák, bordák, mellkas 1. 30 A végtagok és hasfal ventralis régiói 6. Csigolyák, bordák, mellkas 2. 31 A végtagok és hasfal ventralis régiói 7. Csigolyák, bordák, mellkas 3. 32 A végtagok és hasfal ventralis régiói 8. Csigolyák, bordák, mellkas 4. 33 A végtagok és hasfal ventralis régiói 9. A gerinc és mellkas ízületei 1. 34 A végtagok és hasfal ventralis régiói 10. A gerinc és mellkas ízületei 2. 35 A végtagok és hasfal ventralis régiói 11. A gerinc és mellkas ízületei 3. 36 A végtagok és hasfal ventralis régiói 12. A gerinc és mellkas ízületei 4. 37 A végtagok és hasfal ventralis régiói 13. A koponya 1. 38 A végtagok és hasfal ventralis régiói 14. A koponya 2. 39 A végtagok és hasfal ventralis régiói 15. A koponya 3. 40 A végtagok és hasfal ventralis régiói 16 . A koponya 4. 41 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 1. A koponya 5. 42 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 2. A koponya 6. 43 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 3. A koponya 7. 44 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 4. A koponya 8. 45 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 5. R. nuchae és hátizmok 1. A koponya 9. 46 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 6. R. nuchae és hátizmok 2. A koponya 10. 47 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 7. R. nuchae és hátizmok 3. A koponya 11. 48 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 8. R. nuchae és hátizmok 4. A koponya 12. 49 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 9. R. nuchae és hátizmok 5. A koponya 13.


20

50 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 10. R. nuchae és hátizmok 6. A koponya 14. 51 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 11. R. nuchae és hátizmok 7. A koponya 15. 52 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 12. R. nuchae és hátizmok 8. A koponya 16. 53 A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 1. 54 A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 2. 55 A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 3. 56 A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 4.

Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Bodrogi Ákos (BOAQAAO.PTE), Czett András (CZASAAO.PTE), Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Dányádi Bese (DABNAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Farkas József (FAJHAAO.PTE), Dr. Fülöp Balázs Dániel (FUBOAAO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gábor (HOGNAAO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Horváth-Opper Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Józsa Gergő (JOGIAAO.PTE), Dr. Kardos Dániel József (KADPABO.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Kvárik Tímea (KVTOAAO.PTE), Dr. László Eszter (LAEOAAO.PTE), Dr. Mammel Barbara (MABMAAB.PTE), Dr. Nagy András Dávid (NAAFAFO.PTE), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Schlégl Ádám Tibor (SCAPAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Dr. Werling Dóra (WEDNAAT.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Gaszner Tamás (GATRAAO.PTE), Kovács László Ákos (KOLQAAO.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)


21

OOA-AED KÖZEGÉSZSÉGTAN 2. (ÁLTALÁNOS EPIDEMIOLÓGIA ÉS DEMOGRÁFIA) Tantárgyfelelős: DR. KISS ISTVÁN, egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: OOA-MET teljesített + OOA-BMA teljesített

Tematika

A tantárgy ismerteti a betegségek okainak valamint kockázati tényezőinek vizsgálatára alkalmas populációs szintű vizsgálatok módszertani alapjait. Bemutatja az oksági összefüggések kritériumait, az epidemiológiai vizsgálatok tervezésének, kivitelezésének és kritikus értékelésének szempontjait. Foglalkozik a népesség szerkezetével, annak időbeli változásaival, és ennek az egészségüggyel fennálló kölcsönhatásaival. Közegészségtan 6. tantárgy befejezésekor a hallgatók szóbeli közegészségtan szigorlatot tesznek, ami az összes közegészségtani tantárgy (közegészségtan 1 - 6) anyagát felöleli.


A gyakorlatok látogatása kötelező, amelyet katalógussal ellenőrzünk.

A gyakorlatokról legfeljebb 2x45 perc hiányzás megengedett, ami felett az index aláírását megtagadjuk.


Vizsga: kollokvium (írásbeli teszt) + félévközi számonkérés a 11. héten (számítógépes program használata az epidemiológiai statisztikában) - ennek sikeres abszolválása a félév elfogadásának feltétele, elégtelen félévközi jegy esetén a 12. héten az SPSS vizsga megismételhető.





Ember I., Kiss I., Cseh K.: Népegészségügyi orvostan, Dialóg Campus, 2013.



- Jegyzet


Előadások

1 Az epidemiológia fogalma, célja, kialakulása Dr. Kiss István 2 Az oksági összefüggés bizonyításának kritériumai. Oksági modellek. Dr. Kiss István 3 Epidemiológiai vizsgálatok típusai. Deskriptív vizsgálatok. Dr. Kiss István 4 Analitikus epidemiológiai vizsgálatok I. Dr. Kiss István 5 Analitikus epidemiológiai vizsgálatok II. Dr. Kiss István 6 Experimentális epidemiológiai vizsgálatok. Klinikai epidemiológia. Dr. Kiss István 7 Hibák, zavaró tényezők és kiküszöbölésük. Dr. Kiss István 8 Szisztémás review, meta-analízis. Dr. Kiss István 9 Molekuláris epidemiológia. Dr. Gombos Katalin


2

10 Alkalmazott epidemiológia: Szűrővizsgálatok alapelvei. Dr. Patczainé Dr. Gőcze Katalin Réka 11 Demográfiai alapfogalmak, a népesség szerkezete. Dr. Gombos Katalin 12 A népesség szerkezetét és annak változásait befolyásoló tényezők. Dr. Gombos Katalin 13 A demográfiai átmenet. Dr. Gombos Katalin 14 Magyarország történeti demográfiája. Demográfiai krízis. Dr. Kiss István

Gyakorlatok

1 Problémamegoldás az epidemiológiában I. 2 Problémamegoldás az epidemiológiában II. 3 Epidemiológiai mutatók és alkalmazásuk I. 4 Epidemiológiai mutatók és alkalmazásuk II. 5 Epidemiológiai számítások: esély-hányados, relatív kockázat I. 6 Epidemiológiai számítások: esély-hányados, relatív kockázat II. 7 Epidemiológiai számítások: zavaró tényezők, stratifikált analízis I. (SPSS I.) 8 Epidemiológiai számítások: zavaró tényezők, stratifikált analízis II. (SPSS I.) 9 Epidemiológiai számítások: a minta nagysága, túlélési görbék, logisztikus regresszió I. (SPSS II.) 10 Epidemiológiai számítások: a minta nagysága, túlélési görbék, logisztikus regresszió II. (SPSS II.) 11 Epidemiológiai vizsgálat elemzése I. (SPSS III.) 12 Epidemiológiai vizsgálat elemzése II. (SPSS III.) 13 Standardizálás I. 14 Standardizálás II.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Számon kért anyag:

- előadásokon és gyakorlatokon elhangzottak

- tankönyv ide vonatkozó fejezetei

- segédanyagok a CooSpace-re feltöltve

Közreműködők

Bérczi Bálint Dániel (BEBIABT.PTE), Dr. Berényi Károly (BEKFABO.PTE), Dr. Kiss Zsuzsanna (ORZGAAT.PTE), Dr. Németh Katalin (NEKFABO.PTE), Dr. Szabó István (SZIGABO.PTE), Dr. Varjas Tímea (TOVHABE.PTE), Marek Erika (MAEAAA.T.JPTE)


3

OOA-BEB BEVEZETÉS A BIOKÉMIÁBA Tantárgyfelelős: DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet




Tematika

A „Bevezetés a biokémiába” tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Szerves és bioorganikus kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával illetve a biomolekulák kémiájával és biokémiájával. A kémiai gyakorlatok a szerves- és biokémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg.


Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező.


2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. A félév 2-13 hetében összesen 10 alkalommal a gyakorlaton a gyakorlatok anyagából rövid dolgozatot íratunk. A félév elfogadásának feltétele minimum 8 rövid dolgozat megírása és legalább 5 dolgozat sikeres teljesítése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása esetén válik érvényessé.


Nincs



Tankönyv Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th edition, W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása) Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia, Medicina, 2004. Sümegi Balázs (szerk.): Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th edition, W.H. Freeman, 2007 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th edition, Wiley-Liss, 2006


- Jegyzet


Ajánlott irodalom: Nagy Veronika (szerk.): Orvosi kémiai gyakorlatok, internetes jegyzet, PTE ÁOK, 2011 McMurray, Fay: Chemistry (latest edition)

Előadások

1 Karbonsavak további származékai Dr. Lóránd Tamás 2 Heterociklusos vegyületek, karbonsavszármazékaik. Dr. Lóránd Tamás 3 Biológiailag fontos heterociklusos vegyületek Dr. Lóránd Tamás 4 Alkaloidok, farmakológiailag aktív vegyületek Dr. Lóránd Tamás 5 Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak. Dr. Nagy Veronika


2

6 Nukleotid koenzimek, bioenergetika Dr. Berente Zoltán 7 Aminosavak, peptidek Dr. Berente Zoltán 8 Fehérjék, primer szerkezet, szekvencia-meghatározás Dr. Berente Zoltán 9 3D fehérje szerkezet és funkció Dr. Berente Zoltán 10 Hemoglobin, oxigén-transzport Dr. Takátsy Anikó 11 Az enzimkinetika alapjai Dr. Berente Zoltán 12 Az enzimaktivitás szabályozása és gátlása, izoenzimek Dr. Berente Zoltán 13 A szénhidrátok szerkezete és reaktivitása Dr. Nagy Veronika 14 Orvosi szempontból fontos mono-, di- és oligoszaharidok Dr. Nagy Veronika 15 A glikolízis reakciói Dr. Nagy Veronika 16 A glikolízis szabályozása Dr. Jakus Péter 17 A glikolízishez kapcsolódó metabolikus útvonalak Dr. Jakus Péter 18 Egyszerű- és összetett lipidek Dr. Nagy Veronika 19 Biológiailag releváns lipidek (prosztaglandinok, terpének) Dr. Nagy Veronika 20 Biológiailag releváns lipidek (szteroidok) Dr. Lóránd Tamás 21 Biológiai membránok jellemzése Dr. Takátsy Anikó 22 Zsírsav oxidáció Dr. Nagy Veronika 23 A piruvát dehidrogenáz komplex és a citrát ciklus reakciói Dr. Nagy Veronika 24 A citrát ciklus szabályozása Dr. Nagy Veronika 25 A légzési lánc és gátlása Dr. Takátsy Anikó 26 ATP szintézis Dr. Takátsy Anikó 27 Mitokondriális transzportfolyamatok, ingák Dr. Takátsy Anikó 28 Az enzimek szupramolekuláris szerveződése Dr. Berente Zoltán

Gyakorlatok

1 Szerves kémiai műveletek (megbeszélés, feladatok ismétlése) 2 Szerves kémiai műveletek (megbeszélés, feladatok ismétlése) 3 Liofilizálás, szilárd-folyadék extrakció 4 Liofilizálás, szilárd-folyadék extrakció 5 Koffein izolálása 6 Koffein izolálása 7 Sztereokémia, feladatok ismétlése 8 Sztereokémia, feladatok ismétlése


3

9 Vékonyréteg kromatográfia, ioncserélő kromatográfia 10 Vékonyréteg kromatográfia, ioncserélő kromatográfia 11 Oszlopkromatográfia, HPLC 12 Oszlopkromatográfia, HPLC 13 Fehérjék vizsgálata, dialízis 14 Fehérjék vizsgálata, dialízis 15 Szénhidrátok vizsgálata 16 Szénhidrátok vizsgálata 17 Enzimkinetika 1. 18 Enzimkinetika 1. 19 Enzimkinetika 2. 20 Enzimkinetika 2. 21 Lipidek vizsgálata 22 Lipidek vizsgálata 23 Lipidek és szénhidrátok 24 Lipidek és szénhidrátok 25 Tömegspektrometria. Bevezetés a proteomikába 26 Tömegspektrometria. Bevezetés a proteomikába 27 Összegzés, ismétlés. 28 Összegzés, ismétlés.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Avar Péter Ágoston (AVPGAAO.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Dr. Petrovics Dóra (PEDIAAT.PTE), Dr. Takátsy Anikó (TAAAAA.T.JPTE), Dr. Végvári Ágnes (HEATABO.PTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE), Radó-Turcsi Erika Margit (RAESAAP.PTE)


4

OOA-BI2 BIOFIZIKA 2. Tantárgyfelelős: DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

3 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.


Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOA-BI1 teljesített

Tematika

A tantárgy a Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra.


A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás megengedett. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól.



Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható.



Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006


Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

- Jegyzet


Előadások

1 Spektrofotometria Dr. Nyitrai Miklós 2 Fluoreszcencia spektroszkópia Dr. Nyitrai Miklós 3 Fluoreszcencia anizotrópia. FRET Dr. Nyitrai Miklós 4 Infravörös és Raman spektroszkópia Dr. Nyitrai Miklós 5 NMR. ESR Dr. Nyitrai Miklós 6 Fénymikroszkópia, fluoreszcencia mikroszkópia Dr. Bugyi Beáta 7 Modern mikroszkópiai módszerek. FRAP Dr. Bugyi Beáta 8 Áramlási citometria Dr. Bugyi Beáta 9 Szedimentáció, elektroforézis Dr. Bugyi Beáta 10 Tömegspektrometria Dr. Bugyi Beáta 11 Röntgendiagnosztika, CT Dr. Grama László


5

12 Ultrahang Dr. Grama László 13 MRI Dr. Hild Gábor 14 Gamma-kamera, SPECT, PET Dr. Hild Gábor

Gyakorlatok

1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I. 4 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I. 5 Gamma-abszorpció és spektrometria 6 Gamma-abszorpció és spektrometria 7 Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II. 8 Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II. 9 Szcintigráfia 10 Szcintigráfia 11 Optika 12 Optika 13 Pótmérés, szeminárium 14 Pótmérés, szeminárium 15 Abszorpciós fotometria 16 Abszorpciós fotometria 17 Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) 18 Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) 19 Ultrahang 20 Ultrahang 21 Hőmérsékletmérés 22 Hőmérsékletmérés 23 Audiometria 24 Audiometria 25 Pótmérés, szeminárium 26 Pótmérés, szeminárium 27 Pótmérés, szeminárium 28 Pótmérés, szeminárium

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

Közreműködők

Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Huberné Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE), Leipoldné Vig Andrea (VIAFAAO.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE)


6

OOA-MB2 MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 2. Tantárgyfelelős: DR. ÁBRAHÁM HAJNALKA GABRIELLA, egyetemi docens Orvosi Biológiai Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: OOA-MB1 teljesített

Tematika

A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy második szemeszterének fő témái: a sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina.


TVSZ szerint



Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat.



Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia


- Jegyzet

Pap M. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok


Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

Előadások

1 Nyitó előadás Dr. Szeberényi József 2 Passzív transzport folyamatok Dr. Szeberényi József 3 Aktív transzport folyamatok Dr. Szeberényi József 4 Extracelluláris mátrix Dr. Komáromy László 5 Jelátviteli mechanizmusok I.: A jelátvitel típusai Dr. Szeberényi József 6 Jelátviteli mechanizmusok II.: G-proteinek szerepe a jelátvitelben Dr. Szeberényi József 7 Jelátviteli mechanizmusok III.: Növekedési faktorok jelátvitele Dr. Szeberényi József 8 Jelátviteli mechanizmusok IV.: Stresszjelátvitel Dr. Szeberényi József 9 Jelátviteli mechanizmusok V.: Citokin- és integrin-jelátvitel Dr. Szeberényi József


7

10 Jelátviteli mechanizmusok VI.: A jelátvitel általános jellemzői Dr. Szeberényi József 11 Az egyedfejlődés molekuláris alapjai ifj. Dr. Sétáló György 12 Apoptózis Dr. Szeberényi József 13 A tumor sejt Dr. Komáromy László 14 DNS tumor vírusok Dr. Komáromy László 15 RNS tumor vírusok Dr. Komáromy László 16 Retrovirális onkogének Dr. Komáromy László 17 Celluláris onkogének I. Dr. Szeberényi József 18 Celluláris onkogének II. Dr. Pap Marianna 19 Celluláris onkogének III. Dr. Pap Marianna 20 Tumor szuppresszor gének I. Dr. Szeberényi József 21 Tumor szuppresszor gének II. Dr. Szeberényi József 22 Onkogének szerepe a sejtciklusban Dr. Szeberényi József 23 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa I.: Experimentális karcinogenezis Dr. Szeberényi József 24 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa II.: Tumorinvázió és áttétképződés Dr. Szeberényi József 25 Témazáró előadás Dr. Szeberényi József 26 Molekuláris diagnosztika Dr. Szeberényi József 27 Génterápia Dr. Szeberényi József 28 Záróelőadás Dr. Szeberényi József

Gyakorlatok

1 Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 2 Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 3 Makromolekulák hisztokémiája 4 Makromolekulák hisztokémiája 5 Membrán, transzport, extracelluláris mátrix 6 Membrán, transzport, extracelluláris mátrix 7 Jelátvitel és tumorbiológia 8 Jelátvitel és tumorbiológia 9 Immuncitokémia, immunhisztokémia 10 Immuncitokémia, immunhisztokémia 11 Apoptózis 12 Apoptózis


8

Szemináriumok

1 Citoszkeleton 2 Membrán 3 Transzport 4 Extracelluláris mátrix 5 A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. A cAMP-út 6 Dolgozat: Citoszkeleton. Membrán, transzport, extracelluláris mátrix 7 Jelátviteli mechanizmusok: Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel 8 Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt 9 Dolgozat: Jelátviteli folyamatok 10 Tumor vírusok 11 Retrovirális és celluláris onkogének 12 Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa 13 Dolgozat: Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt. Tumor vírusok. Retrovirális és celluláris onkogének 14 Molekuláris medicina 15 Félévzáró teszt 16 Félévzáró teszt

Vizsgakérdések

1. Fehérjék

2. Lipidek

3. Szénhidrátok

4. Nukleozidok, nukleotidok

5. A DNS szerkezete

6. A DNS örökítő anyag szerepét igazoló kísérletek

7. Az RNS szerkezete és típusai

8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása

9. Az immuncitokémia módszerei

10. Restrikciós endonukleázok

11. Southern-blot

12. A DNS szekvenciaanalízise

13. DNS-chipek

14. Genomtárak

15. Polimeráz láncreakció

16. Transzgénikus élőlények

17. Célzott géninaktiváció

18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén

19. cDNS-tárak

20. Northern-blot

21. Immunprecipitáció és Western-blot

22. A sejtmag szerkezete

23. A kromatin szerveződése

24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák

25. A kromatin kémiai összetétele

26. A sejtciklus fázisai

27. A sejtciklus szabályozása

28. Mitózis

29. Meiózis


9

30. A replikáció általános jellemzői

31. A prokariota replikáció mechanizmusa

32. Az eukariota replikáció jellemzői

33. DNS-repair

34. A prokariota transzkripció mechanizmusa

35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői

36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése

37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció

38. Pre-mRNS splicing

39. Aminoacil-tRNS szintézis

40. A riboszómák szerkezete és működése

41. A genetikai kód

42. A transzláció iniciációja

43. A transzláció elongációja és terminációja

44. A transzláció általános jellemzői

45. A laktóz operon

46. A triptofán operon

47. Klónozás sejtmag-transzplantációval

48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása

49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása

50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása

51. Eukariota transzkripciós faktorok

52. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa

53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum

54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció

55. A szekréció mechanizmusa

56. Endocitózis

57. A vezikuláris transzport mechanizmusa

58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum

59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció

60. A mitokondriumok felépítése és működése

61. A mitokondriumok genetikai apparátusa

62. Mitokondrium betegségek

63. Mikrotubulusok

64. Mikrofilamentumok

65. Intermedier filamentumok

66. A sejtmembrán szerkezete

67. Sejt-sejt kapcsolatok

68. Passzív transzport folyamatok

69. Aktív transzport folyamatok

70. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete

71. A kémiai jelátvitel típusai

72. cAMP által közvetített jelátvitel


10

73. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek

74. A növekedési faktorok jelátvitele

75. Citokin-jelátvitel

76. Stressz-jelátvitel

77. Sejt-mátrix kapcsolatok, integrin-jelátvitel

78. TGF-béta-, Wnt-, Notch-, Hedgehog-jelátvitel

79. A fehérjekinázok szerepe jelátviteli folyamatokban

80. Jelamplifikáció, jeltermináció, jelátviteli hálózatok

81. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai

82. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége

83. Az apoptózis mechanizmusa

84. A tumorsejt általános jellemzői

85. Onkogén DNS-vírusok

86. Retrovírusok

87. Retrovirális onkogének

88. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével

89. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása

90. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai

91. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői

92. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői

93. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában

94. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában

95. Az experimentális karcinogenezis szakaszai

96. A tumorképződés lépései természetes daganatokban

97. Öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa

98. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa

99. A géntranszfer módszerei

100. A humán génterápia lehetőségei

Közreműködők

Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella (ABHMAAO.PTE), Dr. Bátor Judit (BAJFAAO.PTE), Dr. Berta Gergely (BEGFADO.PTE), Dr. Fekete Zsuzsanna (FEZAAB.T.JPTE), Dr. Galgóczi Szilvia (GASPABO.PTE), Dr. Kemény Ágnes (KEAAAA.T.JPTE), Harci Alexandra (HAAGABT.PTE), Kiss Katalin (KIKFABO.PTE), Varga Judit (VAJfACT.PTE)


11

OOA-SF1 SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 1. Tantárgyfelelős: DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens Anatómiai Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 286 fő

Előfeltételek: OOA-AA1 egyidejű felvétel + OOA-MB1 teljesített

Tematika

Alapszövettan. Alap-fejlődéstan (embryogenesis). Az emberi alapszövetek mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak, valamint az emberi test korai fejlődésének ismertetése. A két-féléves tantárgycsoport első része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a patológiás elváltozások megértését. Az embriológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására.


A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni (Szövettan-2 munkafüzet). A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 8 tanóra (8x45 perc), ezen belül max. 5 óra gyakorlat.



Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten, maximum kétszer félévenként.



http://an-server.pote.hu/INFO/Irod.htm


http://an-server.pote.hu/

- Jegyzet


Előadások

1 Szövettani bevezető. Mikroszkópos technikák, festések. Alapszövetek. Dr. Horváth Judit 2 Hámszövetek. Dr. Csernus Valér 3 Fedőhámok. Dr. Csernus Valér 4 Mirigyhámok Dr. Csernus Valér 5 A kötőszövet sejtjei. Dr. Csernus Valér 6 Kötőszöveti rostok és alapállomány Dr. Tamás Andrea 7 A kötő- és támasztószövetek felosztása, típusai. Dr. Csernus Valér 8 Porcszövet Dr. Csernus Valér 9 Csontszövetek, desmogen csontosodás. Dr. Csernus Valér 10 Chondrogen csontosodás Dr. Csernus Valér


12

11 Izomszövetek 1. Dr. Csernus Valér 12 Izomszövetek 2. Dr. Csernus Valér 13 Progenesis I. Dr. Horváth Judit 14 Idegszövet 1. Dr. Gaszner Balázs 15 Progenesis II. Dr. Horváth Judit 16 Idegszövet 2. Dr. Gaszner Balázs 17 Megtermékenyítés, barázdálódás. Homebox gének. Dr. Horváth Judit 18 A vér alakos elemei. Dr. Reglődi Dóra 19 Blastocysta, implantáció. Dr. Horváth Judit 20 Haemopoesis. Dr. Reglődi Dóra 21 Gastrulatio, neurulatio. A test tengelyeinek meghatározódása. Dr. Horváth Judit 22 Az erek szövettana. Dr. Reglődi Dóra 23 A mesoderma tagozódása, az izomrendszer fejlődése Dr. Horváth Judit 24 Szövettani összefoglaló. Dr. Horváth Judit 25 Az embryo lefűződése, a köldökzsinór. Dr. Horváth Judit 26 Magzatburkok, decidua, placentáció. Dr. Horváth Judit 27 A magzat külső alaki fejlődése. Koponyafejlődés. Dr. Horváth Judit 28 Fejlődési rendellenességek, ikerterhesség Dr. Horváth Judit

Gyakorlatok

1 A mikroszkóp használata. Hisztotechnika 2 A mikroszkóp használata. Hisztotechnika 3 Egyrétegű hámok 4 A mikroszkóp használata. Hisztotechnika 5 Hengerhámok 6 Hengerhámok 7 Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám 8 Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám 9 Mirigyhám 10 Mirigyhám 11 Kötőszöveti sejtek és rostok 12 Kötőszöveti sejtek és rostok 13 A kötőszövet típusai 14 A kötőszövet típusai 15 Porc- és csontszövet 16 Porc- és csontszövet 17 Csontosodás 18 Csontosodás


13

19 Izomszövet 20 Izomszövet 21 Idegszövet 22 Idegszövet 23 Vér és vérképződés 24 Vér és vérképződés 25 Az erek szövettana 26 Az erek szövettana 27 Fejlődéstani szeminárium 28 Fejlődéstani szeminárium Szemináriumok

Vizsgakérdések

http://an-server.pote.hu/

Közreműködők

Czett András (CZASAAO.PTE), Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Farkas József (FAJHAAO.PTE), Dr. Fülöp Balázs Dániel (FUBOAAO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gábor (HOGNAAO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Horváth-Opper Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Kardos Dániel József (KADPABO.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Kovács Magdolna (KOMLAAO.PTE), Dr. Kvárik Tímea (KVTOAAO.PTE), Dr. László Eszter (LAEOAAO.PTE), Dr. Mammel Barbara (MABMAAB.PTE), Dr. Nagy András Dávid (NAAFAFO.PTE), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Gaszner Tamás (GATRAAO.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)


14

OOR-APG ÁPOLÁSI ISMERETEK - GYAKORLAT Tantárgyfelelős: DR. OLÁH ANDRÁS, egyetemi docens ETK Ápolás és Betegellátás Intézet, Ápolástudományi Tanszék

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.



Tematika

A tantárgy keretein belül a hallgatók megismerkedhetnek a legalapvetőbb azon ápolási ismeretekkel, melyeket a képzésük és későbbi munkavégzésük során hasznosíthatnak. Betekintést kapnak az ápolástudomány alapjaiba, a különböző végzettségű ápolók által ellátott feladatokba, képet kaphatnak a kórházak működéséről, a betegellátás menetéről, az ápolás kereteiről, valamint olyan mindennapos non-invazív és invazív beavatkozások elméleti és gyakorlati alapjait sajátíthatják el, melyek készség szintű ismerete elengedhetetlen a betegellátás során.


Hiányzás nem lehetséges.





Oláh A. (szerk.): Az ápolástudomány tankönyve, Medicina Könyvkiadó, Budapest 2012. www.tankonyvtar.hu


- Jegyzet


Potter, Perry: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai, Medicina, Budapest, 1999 Elkin, Perry, Potter: Ápolói beavatkozások és műveletek, Medicina, Budapest, 2000

Előadások

Gyakorlatok

1-90 Osztályos ápolási gyakorlat felnőtt betegellátó osztályon.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Dr. Oláh András (OLAGAAE.PTE)


15

OOR-API ÁPOLÁSI ISMERETEK - ELMÉLET Tantárgyfelelős: DR. OLÁH ANDRÁS, egyetemi docens ETK Ápolás és Betegellátás Intézet, Ápolástudományi Tanszék




Tematika

A tantárgy keretein belül a hallgatók betekintést kaphatnak az ápolástudomány alapjaiba, képet kaphatnak az egészségügyi intézmények működéséről, valamint olyan mindennapos non-invazív és invazív beavatkozások elméleti és gyakorlati alapjait sajátíthatják el, melyek készség szintű ismerete elengedhetetlen a betegellátás során. A kurzus folyamán nagy hangsúlyt helyezünk a nemzetközi szinten is elfogadott, bizonyítékokon alapuló ismeretek átadására, valamint a tevékenységek demonstrációs termi körülmények közötti, mulage-ok segítségével történő bemutatására és gyakorlására.


Maximum 25%-os hiányzás

Teszt minimum 60%-os teljesítése.



Az egyéb csoportok oktatásakor, ha nem haladja meg a csoportszám növekedés a 10%-ot.



Oláh A. (szerk.): Az ápolástudomány tankönyve, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2012, www.tankonyvtar.hu


- Jegyzet


Potter, Perry: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai, Medicina, Budapest, 1999 Elkin, Perry, Potter: Ápolói beavatkozások és műveletek, Medicina, Budapest, 2000

Előadások

1 Vitális paraméterek megfigyelése: vérnyomás (vérnyomásmérő készülékek, a vérnyomásmérés menete), hőmérséklet (hypotermia, hypertermia és láz kezelésének ápolói vonatkozásai, fizikális lázcsillapítás, hőmérő típusok, a hőmérsékletmérés helyei), légzés (a légzés megfigyelésének főbb szempontjai), pulzus (a pulzusmérés alapjai, pulzus qualitásainak megítélése, a pulzusmérés helyei, monitorrendszerek)

Dr. Oláh András 2 Infúziós terápia alapjai (vénás kanülök alkalmazásának lehetőségei, a kanülellátás főbb szempontjai, aktív- és passzív

biztonsági rendszerek jellemzői, infúziós szerelékek, infúziós pumpák) Dr. Oláh András 3 A gyógyszerelés alapjai (főbb gyógyszerformák ismerete, per orális gyógyszerelés, fülészeti kezelés, hüvelykezelés, nasalis

úton történő gyógyszerelés, szemészeti kezelés, rectális kezelés, transzdermális terápiás rendszer, parenterális gyógyszerelés; az injekciózás eszközrendszere, intracutan, subcután, intramusculáris, intravénás injekciózás jellemzői)

Dr. Oláh András 4 Oxigénterápia (az oxigénterápia során alkalmazott alacsony- és magas nyomású rendszerek ismerete, oxigénforrások,

inhalációs terápia. Vizeletürítés szükséglete (általános megfigyelési feladatok, vizelet mintavétel formái, hólyag katéterek fajtái és jellemzőik, a vizelet felfogására alkalmas eszközök ismerete)

Dr. Oláh András 5 A kórházak általános felépítése, a fekvőbeteg osztályok felépítése, működési rendje, általános ápolási eszközök bemutatása;

Táplálkozás szükséglete, mesterséges enterális és parenterális táplálás főbb szempontjai, nazogasztrikus szonda alkalmazása; Vérvétel

Dr. Oláh András 6 Székletürítés szükséglete (általános megfigyelési feladatok, a mintavétel formái, beöntés főbb típusai és jellemzői). Higiénés

betegápolás. Immobilitás, dekubitusz: prevenció és ellátás Dr. Oláh András 7 teszt megírása Dr. Oláh András


16

Gyakorlatok

1 Vitális paraméterek mérése, higiénés kézfertőtlenítés, alkoholos kézbedörzsölés, a vérnyomásmérés eszközrendszere, vérnyomás meghatározása auscultatios módszerrel, systoles érték meghatározása palpatioval

2 Invazív beavatkozások az ellátás során: vérvétel (a szükséges eszközrendszer ismertetése, zárt vérvételi rendszer, vérvételi csövek jellemzői, a véna kiválasztásának szempontjai, a vérvétel menete, a punkció helyének ellátása)

3 Perifériás vénabiztosítás perifériás rövid kanüllel, a véna kiválasztásának a menete, a punkció helyének ellátása, gondozása, megfigyelési feladatok, gyógyszer bejuttatása a kanülön keresztül, a kanül átmosása és lezárása

4 Injekciózás: subcutan injekció beadása: kapcsolódó eszközrendszer (előre- és nem előre töltött fecskendők), a beadási helyek meghatározása az előnyök-hátrányok tükrében, a szúrás technikája; intramuscularis injekció beadása: kapcsolódó eszközrendszer, a beadási helyek meghatározása (ventrogluteális és dorsogluteális régió, deltaizom) az előnyök- hátrányok tükrében, a szúrás technikája; intravénás injekció beadása: kapcsolódó eszközrendszer, a beadási helyek meghatározása az előnyök hátrányok tükrében, a véna kiválasztásának a menete, a szúrás technikája

5 Infúziós terápia: a légtelenítés menete, infúzió bekötése, gyógyszer bejuttatása alapoldatba 6 Egyéb beavatkozások: hólyagkatéterezés menete férfi- és női beteg esetén, a beavatkozáshoz szükséges eszközrendszer

megfelelő alkalmazása, katéterről való leszoktatás 7 Egyéb beavatkozások: tisztító beöntés kivitelezése, skybalum eltávolítása; 12-elvezetéses EKG készítése (az elvezetések

ismerete és a felhelyezés pontjai)

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Dr. Oláh András (OLAGAAE.PTE)


17

OOR-OKG AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ GYAKORLATA - NYÁRI GYAKORLAT Tantárgyfelelős: DR. BALOGH SÁNDOR, egyetemi docens Családorvostani Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – max. 1 fő Előfeltételek: OOA-OKG egyidejű felvétel

Tematika

Tematika rövid leírása: helyes orvos-beteg kommunikáció kialakításának alapjai. Találkozás, üdvözlés, interjúkészítés, elköszönés elemei. Verbális, non-verbális kommunikáció. Kommunikáció etikai alapjai. Tantárgy feladata a képzés feladatainak megvalósításában: a fent említett tematika megvalósítása, a célkitűzések elérése. A gyakorlati készségek és attitűdök sorában a hatékony orvosi kommunikációnak fontos szerepe van, mely alapvető feltétele a jó orvos-beteg kapcsolat kialakításának. Az előadásokon és a kiscsoportos foglalkozásokon hallottak gyakorlása. Tematika: 1. nap: a team bemutatása, a praxis bemutatása, az orvostanhallgatók helye és szerepe a rendelőben 2. nap: bemutatkozás, köszöntés gyakorlása, ismerkedés a betegekkel és problémáikkal, adminisztráció áttekintése, betegirányítás

gyakorlása, latens tanulás, szomatometriás adatok gyűjtése 3. nap: az első interjú elkészítése: a beteg jövetelének oka, jelen panaszok, alapadatok, lakókörnyezet 4. nap: látogatás a beteg otthonában, a látogatás értékelése 5. nap: a második interjú elkészítése, az interjú értékelése, az egyhetes gyakorlat élményeinek feldolgozása


Gyakorlatra jelentkezés a Családorvostani Intézetbe elhelyezett oktatói listán lehet. Praxis gyakorlaton az oktatás 1 hallgató 1 tutor.

Gyakorlat elfogadásának feltétele 2 db interjúlap valamint az oktatói és hallgatói tükör leadása a gyakorlat után 3 nappal. Ennek elmulasztása esetén a gyakorlat nem elfogadható.

A gyakorlat külföldön is elvégezhető, amennyiben a hallgató a fogadó ország nyelvéből megfelelő ismerettel rendelkezik.






- Jegyzet


Allan Pease: Testbeszéd, Park Kiadó, 1992 Molnár - Csabai: A gyógyítás pszichológiája, Springer, 1994. Allan Pease – Alan Garner: Szó-beszéd, Park Kiadó Léder László: A gyógyító kommunikáció, Betűvirág Kiadó, Richter Gedeon Csabai - Csörsz - Szili: A gyógyító kapcsolat élménye, Oriold & Társai Kiadó Pilling János: Orvosi kommunikáció, Medicina Kiadó, 2008 Allan Pease: Testbeszéd, Park Kiadó, 1992 Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe, Harmat Kiadó

Előadások

Gyakorlatok

1 Bemutatkozás 2 Praxis bemutatása 3 Kollégák bemutatása 4 Orvostanhallgatók helye és szerepe a rendelőben 5 Köszöntés 6 Ismerkedés a betegekkel 7 Ismerkedés a betegekkel 8 Ismerkedés a betegekkel


18

9 Latens tanulás 10 Betegvizsgálat 11 Ismerekedés a betegekkel és problémáikkal 12 Betegvizsgálat 13 Szomatometriás adatok gyűjtése 14 Szomatometriás adatok gyűjtése 15 Szomatometriás adatok gyűjtése 16 Adminisztráció 17 Adminisztráció 18 Adminisztráció 19 Betegirányítás gyakorlása 20 Betegirányítás gyakorlása 21 Első interjú készítése 22 Interjú értékelése 23 Látogatás a beteg otthonában 24 Második interjú készítése 25 Interjú értékelése 26 Élmények feldolgozása 27 Értékelés 28 Értékelés 29 Hallgatói tükör elkészítése 30 Oktatói tükör elkészítése

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Dr. Bán Ildikó (BAIFACO.PTE), Dr. Heim Szilvia (HESPAAP.PTE), Dr. Nagy Lajos (NALGABO.PTE), Dr. Rinfel József (REJPAAP.PTE), Dr. Somogyi Lászlóné (SOLTAE0.PTE), Várbiróné Dr. Csikós Ágnes (VACTAB0.PTE)


19

OOA-AA2 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2. Tantárgyfelelős: DR. TAMÁS ANDREA, egyetemi docens Anatómiai Intézet




Előfeltételek: OOA-AA1 teljesített + OOA-SF2 egyidejű felvétel

Tematika

A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport második része. A félév során a zsigerek szerkezetével ismerkednek meg. A tantárgy egy szóbeli kollokviummal zárul.


Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 11 tanóra (= 11x45 perc), ezen belül max. 9 óra gyakorlat.



Más tanulócsoportban, még a hiányzás hetében, maximum két gyakorlat egy félévben.





- Jegyzet


Előadások

1 Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros. Garat. Dr. Tóth Pál 2 Légzőrendszer. Gége, hangképzés. Dr. Rékási Zoltán 3 Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok. Dr. Rékási Zoltán 4 A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billentyűi. Dr. Gaszner Balázs 5 Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások. Dr. Donauer Elemér 6 Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus. Dr. Tamás Andrea 7 Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak. Dr. Reglődi Dóra 8 Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja. Dr. Csernus Valér 9 Retroperitoneum Dr. Rékási Zoltán 10 A női nemi szervek makroszkópos anatómiája. Dr. Tamás Andrea 11 A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája. Dr. Rékási Zoltán 12 A medencefenék izomzata. Perineum. Dr. Koppán Miklós Endre 13 A nemi szervek és gáttájék szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai. Dr. Koppán Miklós Endre 14 Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége. Dr. Szántó Zalán János


20

Gyakorlatok

1 Szájüreg, fogak 1. 2 Szájüreg, fogak 2 3 Orrüreg 1. 4 Orrüreg 2. 5 Garat és garatkörüli rések 1. 6 Garat és garatkörüli rések 2. 7 Gége 1. 8 Gége 2. 9 A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 1. 10 A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 2. 11 A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 1. 12 A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 2. 13 A mediastinum fogalma, felosztása. 14 Mediastinum anterius 1. 15 Mediastinum anterius 2. 16 A szív topográfiája és rtg. árnyéka. 17 A szív üregei, billentyűi és erei 1. 18 A szív üregei, billentyűi és erei 2. 19 A tüdő és a bronchusok 1. 20 A tüdő és a bronchusok 2. 21 Mediastinum posterius 1. 22 Mediastinum posterius 2. 23 Mediastinum posterius 3. 24 Mediastinum posterius 4. 25 A hasfal szerkezete (ismétlés). 26 A hasüreg régiói, a hasüregi szervek vetülete. 27 Lig. hepatoduodenale 1. 28 Lig. hepatoduodenale 2. 29 Truncus coeliacus. 30 A gyomor topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. 31 A duodenum és lép topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. 32 A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai. 33 A pancreas topográfiája és vérellátása 1. 34 A pancreas topográfiája és vérellátása 2. 35 A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 1. 36 A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 2. 37 A vese topográfiája. 38 A vese metszlapja. 39 A belek eltávolítása 1. 40 A belek eltávolítása 2. 41 Retroperitonealis topográfia. 42 A hasi aorta páros ágai. 43 Plexus lumbalis. 44 Diaphragma. 45 Kismedencei situs. 46 A. iliaca interna. Plexus sacralis. 47 Férfi és női nemi szervek 1. 48 Férfi és női nemi szervek 2. 49 Felezett medence 1. 50 Felezett medence 2. 51 Gát, külső genitáliák 1. 52 Gát, külső genitáliák 2. 53 Zsigertani ismétlés 1. 54 Zsigertani ismétlés 2. 55 Zsigertani ismétlés 3. 56 Zsigertani ismétlés 4.


21

Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Czett András (CZASAAO.PTE), Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Farkas József (FAJHAAO.PTE), Dr. Fülöp Balázs Dániel (FUBOAAO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gábor (HOGNAAO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Horváth-Opper Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Kardos Dániel József (KADPABO.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Kvárik Tímea (KVTOAAO.PTE), Dr. László Eszter (LAEOAAO.PTE), Dr. Mammel Barbara (MABMAAB.PTE), Dr. Nagy András Dávid (NAAFAFO.PTE), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Schlégl Ádám Tibor (SCAPAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Gaszner Tamás (GATRAAO.PTE), Kovács László Ákos (KOLQAAO.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)


22

OOA-BKA BIOKÉMIA Tantárgyfelelős: DR. BERENTE ZOLTÁN, habilitált docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő –

Előfeltételek: OOA-BI2 teljesített + OOA-MB2 teljesített + OOA-BEB teljesített

Tematika

A tantárgy az élő szervezetben zajló molekuláris szintű folyamatokkal foglalkozik, két fő aspektusból közelíti meg. Egyrészt - a „Bevezetés a biokémiába” tárgy anyagára építve - a négy fő biomolekulatípus (szénhidrátok, lipidek, aminosavak-fehérjék, nukleotidok-nukleinsavak) anyagcserefolyamatait tárgyalja azok közvetlen enzimatikus szabályozásával együtt. Másrészt - a „Molekuláris sejtbiológia” tárgy anyagára támaszkodva - bemutatja az élő szervezeten belüli információáramlás molekuláris biológiai (DNS-RNS-fehérje-metabolit) és hormonhatásért felelős molekuláris szintű folyamatait. A tantárgy megalapozza az Orvosi Biokémia, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tantárgyakat.


A félév elfogadásának feltételei a következőek:

- Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról.

- A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása.

- Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre.



A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható.



Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia, Medicina, 2006.


Lásd CooSpace

- Jegyzet


Nelson, Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 6e, W.H. Freeman, 2013. Berg, Tymoczko, Stryer: Biochemistry, 7e, W.H. Freeman, 2012. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 7e, Wiley, 2010.

Előadások

1 Bevezetés, a pentóz-foszfát út Dr. Berente Zoltán 2 Fotoszintézis, fényreakció, Calvin-ciklus Dr. Veres Balázs 3 Glükoneogenezis állati sejtekben Dr. Kovács Krisztina 4 A glikogén szintézise és lebontása Dr. Veres Balázs 5 A glikogén szintézis és lebontás szabályozása Dr. Veres Balázs 6 A szénhidrát-anyagcsere szabályozása és rendellenességei Dr. Kovács Krisztina 7 Zsírsavak bioszintézise (lánchosszabbítás, deszaturáció) Dr. Gallyas Ferenc


23

8 Komplex lipidek bioszintézise Dr. Gallyas Ferenc 9 Szteroidok szerkezete és biológiai aktivitása Dr. Gallyas Ferenc 10 A koleszterin és a ketontestek bioszintézise Dr. Gallyas Ferenc 11 A lipid-anyagcsere szabályozása és rendellenességei Dr. Gallyas Ferenc 12 Aminosav-anyagcsere; az aminocsoport sorsa Dr. Debreceni Balázs 13 Karbamidciklus Dr. Debreceni Balázs 14 Aminosav-anyagcsere; a szénváz sorsa Dr. Debreceni Balázs 15 A nem-esszenciális aminosavak bioszintézise Dr. Debreceni Balázs 16 Enzimopátiák az aminosav-anyagcserében Dr. Debreceni Balázs 17 Biológiailag aktív vegyületek bioszintézise aminosavakból Dr. Debreceni Balázs 18 Purin- és pirimidinvázas nukleotidok bioszintézise Marquettené Dr. Bock Ildikó 19 Purin- és pirimidinvázas nukleotidok lebontása Marquettené Dr. Bock Ildikó 20 Gének és kromoszómák Dr. Sümegi Balázs 21 DNS replikáció Dr. Sümegi Balázs 22 DNS javító mechanizmusok Dr. Sümegi Balázs 23 RNS-anyagcsere 1 Dr. Veres Balázs 24 RNS-anyagcsere 2 Dr. Veres Balázs 25 Kis RNS molekulák Dr. Veres Balázs 26 Retrovírusok Dr. Veres Balázs 27 Fehérjeszintézis 1. A résztvevő molekulák, mechanizmus Dr. Berente Zoltán 28 Fehérjeszintézis 2. Szabályozás, poszttranszlációs módosulások Dr. Berente Zoltán 29 Fehérjefeltekeredés, dajkafehérjék Dr. Berente Zoltán 30 A fehérjék célbajuttatása, vezikuláris transzport Dr. Berente Zoltán 31 Intracelluláris proteolízis Dr. Sümegi Balázs 32 A génkifejeződés szabályozása 1 Dr. Sümegi Balázs 33 A génkifejeződés szabályozása 2 Dr. Sümegi Balázs 34 A mitokondriális genom és fehérjeszintézis Dr. Sümegi Balázs 35 Rekombináns DNS-technológiák Dr. Debreceni Balázs


24

36 Hormonok 1 Dr. Tapodi Antal 37 Hormonok 2 Dr. Tapodi Antal 38 Szérum lipoproteinek Dr. Debreceni Balázs 39 A máj speciális funkciói Dr. Veres Balázs 40 A jóltáplált és az éhező állapot közötti biokémiai különbségek Dr. Gallyas Ferenc 41 Az immunrendszer fehérjéi, biokémiája Dr. Kovács Krisztina 42 Az allergiás reakciók molekuláris mechanizmusa Dr. Kovács Krisztina

Gyakorlatok

1 Pufferoldatok készítése 2 Pufferoldatok készítése 3 Biokémiai alaptechnikák 4 Biokémiai alaptechnikák 5 A glikolízis inorganikus foszfát szükséglete 6 A glikolízis inorganikus foszfát szükséglete 7 A szénhidrát anyagcsere összehangolt szabályozása 8 A szénhidrát anyagcsere összehangolt szabályozása 9 Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás 10 Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás 11 A lipid anyagcsere összehangolt szabályozása 12 A lipid anyagcsere összehangolt szabályozása 13 Fehérje-koncentráció meghatározása 14 Fehérje-koncentráció meghatározása 15 Mitokondriális oxidáció; Clark-elektród 16 Mitokondriális oxidáció; Clark-elektród 17 Affinitáskromatográfia; Komplex I-III vizsgálata 18 Affinitáskromatográfia; Komplex I-III vizsgálata 19 Örökletes anyagcserebetegségek I. 20 Örökletes anyagcserebetegségek I. 21 Hallgatói demonstrációk 22 Hallgatói demonstrációk 23 Örökletes anyagcserebetegségek II. 24 Örökletes anyagcserebetegségek II. 25 Chaperone-ok funkciójának vizsgálata 26 Chaperone-ok funkciójának vizsgálata 27 Konzultáció, hallgatói demonstrációk 28 Konzultáció, hallgatói demonstrációk

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgakérdések témalistáját megtalálják a CooSpace-felületen.

A vizsgázás írásban történik, 27 szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 7 kérdés közül kettőnél többre adott helytelen válasz esetén a vizsga eredménye automatikusan elégtelen.

A félév közben szóbeli beszámolókkal további vizsgapontok szerezhetők.

Közreműködők

Dr. Berente Zoltán (BEZLAAP.PTE), Dr. Bognár Zita (BOZFACO.PTE), Dr. Debreceni Balázs (DEBFAAO.PTE), Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Dr. Lengyel Anna (LEAFABO.PTE), Dr. Szabó Alíz (SZAFAE.T.JPTE), Dr. Tapodi Antal (TAAAAB.T.JPTE), Dr. Veres Balázs (VEBAAB.T.JPTE), Fekete Katalin (FEKHAAT.PTE), Hocsák Enikő (HOEFAB.T.JPTE), Nagyné Dr. Kiss Gyöngyi (KIGFAFO.PTE)


25

OOA-EL1 ÉLETTAN 1. Tantárgyfelelős: DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet




Előfeltételek: OOA-BI2 teljesített + OOA-MB2 teljesített + OOA-OK2 teljesített

Tematika

Az élettan tantárgy legfontosabb feladata az orvosképzésben az élő szervezet egészséges működési sajátságainak hallgatókkal való megismertetése. Az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőinek megértésében ők előzetes biológiai, biofizikai, kémiai-biokémiai és anatómiai tanulmányaikra támaszkodhatnak. A tanév során bemutatjuk az egyes szervek és szervrendszerek működését, a környezethez való alkalmazkodás által is megkívánt együttműködésüket, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Külön hangsúlyt kapnak az életműködések szabályozásának idegi és humorális folyamatai, amelyek alapvető jelentőségűek a szervezet homeosztázisának megőrzésében. Mindezen ismeretek átadásával a hallgatókat olyan holisztikus szemlélet kialakításához kívánjuk hozzásegíteni, amellyel ma az egészséges, holnap pedig a beteg emberi szervezet működésének jobb megértésére lesznek képesek.


Legfeljebb 15 % hiányzás megengedett


A félévközi teszt megírása a 11. oktatási hét péntekén d.u. 4 órakor nem kötelező, így előzetesen fel kell iratkozni rá. Tartalma az 1-10. hetek elméleti és gyakorlatos anyaga. Az itt jó teljesítménnyel szerezhető bónusz pontok a kollokviumi teszt eredményébe számítanak be. A bónusz ponto(ka)t szerzett hallgatóknak („A” lehetőség) a félév aláírásáért nem kell szóbeli gyakorlatos beszámolót tenniük a 14. héten. A félév aláírásáért a 14. héten szóbeli gyakorlatos beszámolót kell sikeresen letenni a gyakorlatoknak megfelelő órarendi időben. Ezt a „B” és „C” javítási lehetőséget minden csoportnak biztosítjuk az oktatási hét első illetve második felében. A gyakorlatos jegyzőkönyvet és a kitöltött Feladatlapokat ide hozni kell.

A túl sok (tehát O,A,D 5-6-7, F,S,Z 3-4 és G,P 3-4) gyakorlatot hiányzott hallgatóknak a 14. heti szóbeli gyakorlatos beszámolón plusz egy kérdést kell sikeresen megválaszolniuk.


Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva tanácsos pótolni, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.



Fonyó A., Ligeti E.: Az orvosi élettan tankönyve, 7. kiadás, Medicina, Budapest 2014


Az elhangzott előadások ábráit az Élettani Intézet honlapján és a CooSpace-en lehet elérni. A fontos oktatásszervezési információkat ETR kurzus üzenetben és az előadásokon tudjuk bejelenteni. A legfrissebb és részletes információk, tananyagok mindig az Élettani Intézet honlapján olvashatók. (physiology.aok.pte.hu)

- Jegyzet

PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatok 1, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2014 PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatos Feladatlapok 1, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2014


Ganong, W. F.: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996. Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest 1986. Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981. Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások, Medicina, 1975.


2

Előadások

1 Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban. Homeosztatikus szabályozások alapelvei. Dr. Karádi Zoltán 2 Celluláris transzport folyamatok. Humorális szabályozási mechanizmusok. Dr. Környei József László 3 Ingerületi folyamatok alapjelenségei I. Membrán potenciál. Dr. Jandó Gábor 4 Ingerületi folyamatok alapjelenségei II. Akciós potenciál Dr. Jandó Gábor 5 Ingerületi folyamatok alapjelenségei III. Izomműködés. Az elektromechanikus kapcsolódás. Dr. Ábrahám István Miklós 6 Folyadékterek. A vér. Dr. Vértes M Marietta 7 A vér anorganikus és organikus alkotórészeinek jelentősége. Dr. Vértes M Marietta 8 Hemoglobin. Vasforgalom. Dr. Vértes M Marietta 9 Fehérvérsejtek élettani szerepe I. Dr. Vértes M Marietta 10 Fehérvérsejtek élettani szerepe II. Dr. Vértes M Marietta 11 Véralvadás I Dr. Környei József László 12 Véralvadás II Dr. Környei József László 13 Vércsoportrendszerek Dr. Környei József László 14 Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. Dr. Lénárd László I 15 Elektrokardiogram I. Dr. Lénárd László I 16 Elektrokardiogram II. Dr. Lénárd László I 17 Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. Szívhangok. Dr. Vértes Zsuzsanna 18 Perctérfogat. A szív munkája. Dr. Vértes Zsuzsanna 19 Hemodinamikai alapfogalmak. Dr. Környei József László 20 Vérnyomás, pulzus. Dr. Környei József László 21 Kapilláris-keringés. Dr. Jandó Gábor 22 Vénás-keringés. Nyirokkeringés. Dr. Jandó Gábor 23 Kisvérköri keringés. Agyi keringés. Dr. Lénárd László I 24 A máj, bőr és az izom keringése. Koronária keringés. Dr. Ábrahám István Miklós 25 A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása Dr. Lénárd László I 26 A szív és keringésrendszeri homeosztázis. Dr. Lénárd László I 27 A légzés mechanikája. Mellűri nyomásváltozások. A légutak funkciói. Dr. Lénárd László I 28 Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légzési munka. Dr. Lénárd László I


3

29 Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. Dr. Lénárd László I 30 A légzés kémiai szabályozása. Dr. Lénárd László I 31 O2 és CO2 transzport, pH reguláció. Dr. Lénárd László I 32 A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán 33 Akklimatizáció. Dr. Lénárd László I 34 A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. Dr. Lénárd László I 35 A gyomor emésztési folyamatai. Dr. Vértes M Marietta 36 Duodenum és epehólyag. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó 37 Emésztés és felszívódás a vékonybélben. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó 38 A májműködés élettana I. Dr. Vértes M Marietta 39 A májműködés élettana II. Dr. Vértes M Marietta 40 A vastagbél szerepe. Székletképződés. Dr. Környei József László 41 Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők. Dr. Vértes M Marietta 42 Tápanyagok sorsa a szervezetben. Vitaminok. Dr. Környei József László 43 A glomerulus működése. A clearance fogalma. Dr. Lénárd László I 44 A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. Dr. Környei József László 45 Vesekeringés. Dr. Környei József László 46 Renin-angiotenzin rendszer. Dr. Környei József László 47 Tubularis folyamatok I. Dr. Ábrahám István Miklós 48 Tubularis folyamatok II. Dr. Ábrahám István Miklós 49 Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. Dr. Ábrahám István Miklós 50 Volumenreguláció. A vizeletürítés mechanizmusa. Dr. Ábrahám István Miklós 51 A szervezet pH szabályozása I. Dr. Jandó Gábor 52 A szervezet pH szabályozása II. Dr. Jandó Gábor 53 Energiaforgalom. Metabolizmus. Dr. Vértes Zsuzsanna 54 A helyes táplálkozás alapelvei. A testtömeg szabályozás alapjai. Dr. Vértes Zsuzsanna 55 Testhőmérséklet. Láz. Dr. Vértes Zsuzsanna 56 A testhőmérséklet perifériás szabályozása. Dr. Vértes Zsuzsanna


4

57 A testhőmérséklet központi szabályozása. Dr. Vértes Zsuzsanna 58 A hypothalamo- hypophysealis rendszer. Dr. Ábrahám István Miklós 59 A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. Dr. Ábrahám István Miklós 60 Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. Dr. Ábrahám István Miklós 61 Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Dr. Vértes M Marietta 62 A női nemi működés szabályozása.

Dr. Környei József László 63 Terhesség. Laktáció. Dr. Ábrahám István Miklós 64 Férfi nemi működések. Erectio, ejaculatio, coitus. Dr. Ábrahám István Miklós 65 Pubertas, climacterium. Dr. Ábrahám István Miklós 66 A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. A hypophysis hátsólebeny hormonjai. Dr. Ábrahám István Miklós 67 Pubertas, climacterium. Dr. Ábrahám István Miklós 68 Pajzsmirigy I. Dr. Környei József László 69 Pajzsmirigy II. Dr. Környei József László 70 Integratív regulációs mechanizmusok. Dr. Lénárd László I

Gyakorlatok

1 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 2 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. A vér

vizsgálata I. 3 A vér vizsgálata I. 4 A vér vizsgálata I. 5 A vér vizsgálata II. 6 A vér vizsgálata II. 7 A vér vizsgálata II. 8 A vér vizsgálata II. 9 A vér vizsgálata III. 10 A vér vizsgálata III. 11 A vér vizsgálata III. 12 A vér vizsgálata III. 13 A vér vizsgálata IV. 14 A vér vizsgálata IV. 15 A vér vizsgálata IV. 16 A vér vizsgálata IV. 17 Szeminárium: A vér élettana. 18 Szeminárium: A vér élettana. 19 A vér élettana. Beszámoló. 20 A vér élettana. Beszámoló. 21 Élettani mérőállomások és kezelésük. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 22 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 23 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 24 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I.


5

25 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 26 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 27 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 28 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 29 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 30 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 31 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 32 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 33 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 34 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 35 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 36 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 37 Szeminárium: a szív és a keringés élettana. 38 Szeminárium: a szív és a keringés élettana. 39 A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 40 A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 41 A légzés vizsgálata. 42 A légzés vizsgálata. 43 A légzés vizsgálata. 44 A légzés vizsgálata. 45 Az emésztés vizsgálata. 46 Az emésztés vizsgálata. 47 Az emésztés vizsgálata. 48 Az emésztés vizsgálata. 49 Vizeletvizsgálat. 50 Vizeletvizsgálat. 51 Vizeletvizsgálat. 52 Vizeletvizsgálat. 53 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. 54 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. 55 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. 56 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Elméleti vizsgakérdés témák

1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6. Thrombocyták élettani jelentősége.

7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

11. A vér pH szabályozása.

12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.

13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.

14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.

15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.

16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.


6

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).

19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.

20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)

21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.

22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.

23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.

24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.

25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

26. A nyirokkeringés jellegzetességei.

27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.

28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.

29. A coronaria-keringés.

30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.

31. A splanchnicus terület keringése.

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.

33. A szívműködés idegi szabályozása.

34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.

35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.

36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.

38. A vérkeringés reflex-szabályozása.

39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.

40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).

41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.

42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.

43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.

44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.

45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.

46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.

47. Nyál, nyálelválasztás.

48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.

49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.

50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.

51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.

52. A vékonybél és a vastagbél működése.

53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

54. A zsírok emésztésének folyamata.

55. A fehérjék emésztésének folyamata.

56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.

57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.

58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.

59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.


7

60. A vese koncentráló és hígító működése.

61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.

64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.

65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.

66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.

70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)

71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.

72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.

73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.

74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.

75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.

76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.

77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.

78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.

79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.

80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.

81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.

82. Pubertás és climax.

83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.

84. Prostaglandinok hatásai.

Gyakorlatos beszámoló kérdései:

1. Hematokrit

2. Vvt-szám meghatározása

3. Vvt-átmérő meghatározása

4. Trombocitaszám meghatározása

5. Fehérvérsejtszám meghatározása

6. Kvalitatív vérkép

7. Retikulocitaszám meghatározása

8. Vvt süllyedési sebesség mérése

9. Ozmózisos rezisztencia meghatározása

10. Hemoglobin koncentráció meghatározása

11. Hgb spektroszkópos vizsgálata

12. MCV, MCH, MCHC értékek

13. Vérzési idő

14. Alvadási idő

15. Protrombin-idő

16. AB0 és Rh vércsoportok meghatározása


8

17. Élettani mérőállomások és kezelésük

18. A szívműködés vizsgálata és regisztrálása in situ

19. A szív működési áramának regisztrálása emberen (EKG)

20. Extraingerek alkalmazása szíven.

21. A szívhangok regisztrálása (PKG)

22. Thermikus ingerek hatása békaszíven

23. A pulzus vizsgálata

24. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata

25. Vérnyomás mérése emberen

26. Bowditch „minden vagy semmi” törvényének demonstrálása

27. Summatio

28. A vagus-ingerlés hatása a szív működésére

29. A vérnyomás direkt mérése macskán

30. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel

31. Terheléses próbák, fizikai erőnléti index

32. Ionhatás vizsgálata izolált békaszíven

33. Adrenalin hatásának vizsgálata izolált szíven

34. Acetilkolin hatásának vizsgálata izolált szíven

35. A humorális ingerületátvitel (Loewi kísérlet)

36. Légzésfunkciós vizsgálatok emberen, dinamikus paraméterek.

37. Tüdővolumenek és kapacitások.

38. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Trendelenburg)

39. Vérkeringés vizsgálata béka nyelvén

40. Maximális légzési nyomások meghatározása (Müller- és Valsalva-féle kísérlet)

41. Kopogtatás és hallgatódzás a mellkas felett

42. Donders modell

43. Compliance mérése

44. A nyál vizsgálata

45. Az energiaforgalom mérése emberen

46. Gyomornedv vizsgálata: BAO, MAO, PAO meghatározása

47. Oxigén fogyasztás mérése patkányon

48. Hasnyálmirigy vizsgálata: Vizelet amylase meghatározása (Phadebas-test)

49. Epe vizsgálata: epefesték kimutatása

50. Széklet vizsgálata: Vér kimutatása (Guajac-próba, benzidin-próba, Hematest)

51. A vizelet fajsúlya és pH-ja.

52. Vizelet vizsgálata teszt-csíkkal

53. Vizelet üledék vizsgálata

54. Kóros vizelet vizsgálata: fehérje, cukor, genny, epe, vér, aceton kimutatása

Közreműködők

Csetényi Bettina Réka (CSBOABT.PTE), Dr. Lengyel Ferenc (LEFAAA.T.JPTE), Dr. Ollmann Tamás (OLTHAAO.PTE), Dr. Szabó István (SZIGAAO.PTE), Homray Edina Emőke (HOENAAT.PTE), Kertes Erika (KEERAAO.PTE), Kóbor Péter (KOPSAAO.PTE), Kovács Anita (KOAMAET.PTE), Péczely László Zoltán (PELHAAO.PTE)


9

OOA-HUG A HUMÁNGENETIKA ALAPJAI Tantárgyfelelős: DR. MELEGH BÉLA, egyetemi tanár Orvosi Genetikai Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOA-MB2 teljesített

Tematika

A kurzus célja az emberi genom felépítésének és eltéréseinek ismertetése, olyan szemléletmód kialakításának segítése, amely lehetővé teszi már a preklinikai, később a klinikai tárgyak elsajátítását egy molekuláris ismeretanyag birtokában. Cél továbbá az emberi öröklődéssel összefüggő molekuláris alapok tárgyalása, valamint releváns vizsgáló módszerek bemutatása az öröklődő betegségek megértéséhez.


A számonkérés módja: két évközi ZH megírása (választható lehetőség), a kurzus a szemeszter végén írásbeli vizsgával zárul.


A két évközi ZH időpontja: a szemeszter 2. hetében tesszük közzé (a termek foglaltságától függően). Pótlásra, javításra nincs lehetőség, mindkét ZH sikeres megírásával váltható csak ki az szemeszter végén esedékes kollokvium. A ZH-k sikertelensége esetén a vizsgaidőszakban a szabályoknak megfelelően meghirdetett időpontokban vizsgázhat a hallgató.





- Jegyzet


A vizsgára való felkészülés alapja az előadásokon elhangzott anyag. Ezen kívül az alábbi kézikönyvek ajánlhatók segédanyagként: Tom Strachan and Andrew P. Read: Human Molecular Genetics, 4th edition

Előadások

1 Bevezetés: a genetika története, a Humán Genom Projekt, a postgenom era, ENCODE projekt. Dr. Melegh Béla 2 A családfa szerkesztése, mendeli öröklődés alapjai, a mendeli és nem mendeli öröklődés jellegzetességei I. Dr. Hadzsiev Kinga 3 A családfa szerkesztése, mendeli öröklődés alapjai, a mendeli és nem mendeli öröklődés jellegzetességei II. Dr. Halmainé Dr. Komlósi Katalin 4 A humán genom felépítése I. A mitokondriális és nukleáris genom felépítésétől egészen a kromoszómák szerveződéséig. Dr. Melegh Béla 5 A humán genom felépítése II: A humán genom sajátos elemei: kódoló és nem kódoló részek felépítése, funkciója; LINE, SINE,

Alu szekvenciák, SNP, CNV. Dr. Kövesdi Erzsébet 6 A humán genom felépítése III: A cytogenetika alapjai, FISH, CGH, array, stb. Dr. Hadzsiev Kinga 7 Módszerek I. Hibridizációs módszerek (blot, PCR és változatai, RFLP, Sanger, NGS, MLPA). Dr. Berenténé Dr. Bene Judit Ágnes 8 Módszerek II. Biokémiai diagnosztika, enzimdiagnosztika, metabolitok meghatározása. Dr. Berenténé Dr. Bene Judit Ágnes 9 Módszerek III: Cytogenetikai diagnosztika. Dr. Czakó Márta 10 Pharmacogenetika alapjai, személyre szabott medicina koncepciója Dr. Melegh Béla 11 Mutációk, SNP, haplotípus, genetic drift. Dr. Kövesdi Erzsébet


2

12 Kapcsoltság, géntérképezés, Hardy-Weinberg szabály, GWAS. Dr. Berenténé Dr. Bene Judit Ágnes 13 Epigenetika, imprinting. Dr. Hadzsiev Kinga 14 A gének funkciójának tanulmányozása, proteomika, bioinformatika Dr. Berenténé Dr. Bene Judit Ágnes

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

CooSpace rendszer.

Közreműködők


3

OOA-KET KÖZEGÉSZSÉGTAN 3. (KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGTAN) Tantárgyfelelős: DR. VARGA CSABA, egyetemi docens Orvosi Népegészségtani Intézet




Előfeltételek: OOA-AED teljesített + OOA-BI2 teljesített + OOA-OR2 teljesített

Tematika

A tantárgy célja a környezeti eredetű egészségkárosító hatások és ellenük való védekezés megismertetése.


A gyakorlatok esetében 2x45 perces hiányzás megengedett, ezen felül a tárgy aláírását megtagadjuk.

A betegségmegelőzés alapjai (OOA-BMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOA-AED), Környezet-egészségtan (OOA-KET), Népegészségügyi orvostan (OOP-NEO), Részletes epidemiológia (OOK-REP), Munkahigiéne és foglalkozás-orvostan (OOK-MFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult


Kollokvium (írásbeli teszt).





Ember István, Kiss István, Cseh Károly (szerk.): Népegészségügyi orvostan, Dialog Campus, 2013.



- Jegyzet


Előadások

1 Bevezetés a környezet-egészségtanba, alapfogalmak. Vizsgálómódszerek: kísérletes toxikológia és környezetepidemiológia. Ökológia, humánökológia

Dr. Varga Csaba 2 Természetes és mesterséges környezet. Belső terek, épített környezet hatása az egészségre. Környezetmonitorozás,

környezetvédelem. Dr. Varga Csaba 3 Globális környezeti problémák egészségügyi hatásai. Globális felmelegedés, levegőszennyezés, - szennyeződés, -

szennyezettség. Dr. Varga Csaba 4 Vizek alkotóinak és szennyezettségének egészségre gyakorolt hatásai, szennyvizek. Dr. Varga Csaba 5 A talaj szennyezettségének hatása az emberi egészségre. Dr. Varga Csaba 5 Kémiai biztonság. Dr. Varga Csaba 6 Fizikai tényezők: Zaj és vibráció. Dr. Varga Csaba

Gyakorlatok

1 Vízkémiai laborgyakorlat I. 2 Vízkémiai laborgyakorlat II. 3 Víz-mikrobiológiai laborgyakorlat I. 4 Víz-mikrobiológiai laborgyakorlat II.


2

5 Fizikai tényezők: Ionizáló és nem ionizáló sugárzások, környezeti sugárterhelés 6 Sugárhigiénés mérési gyakorlat 7 Aerobiológiai vizsgálatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Számon kért anyag:

- előadásokon és gyakorlatokon elhangzottak

- tankönyv ide vonatkozó fejezetei

- segédanyagok a CooSpace-re feltöltve

Közreműködők

Bérczi Bálint Dániel (BEBIABT.PTE), Dr. Gerencsér Gellért (GEGGAAT.PTE), Dr. Gyöngyi Zoltán (GYZMAAO.PTE), Dr. Németh Katalin (NEKFABO.PTE), Dr. Szendi Katalin (SZKFAPO.PTE)


3

OOA-SF2 SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 2. Tantárgyfelelős: DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens Anatómiai Intézet




Előfeltételek: OOA-AA2 egyidejű felvétel + OOA-SF1 teljesített

Tematika

A zsigerek szövettana. Szervek-szervrendszerek kialakulása és továbbfejlődése az embryonális és fötális periódusban. A két-féléves tantárgy második része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására.


A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni (Szövettan-2 munkafüzet). A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 8 tanóra (8x45 perc), ezen belül max. 5 óra gyakorlat.



Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, másik csoporttal, kizárólag az adott héten, maximum kétszer félévenként.



http://an-server.pote.hu/INFO/Irod.htm



- Jegyzet


Előadások

1 Szájüreg, nyelv és nyálmirigyek szövettana Dr. Rékási Zoltán 2 A fogak szerkezete, fogfejlődés Dr. Tóth Pál 3 Nyirokszövet és funkciói. Dr. Gaszner Balázs 4 Nyirokszervek szövettana. Dr. Gaszner Balázs 5 A légutak és a tüdő szöveti szerkezete Dr. Rékási Zoltán 6 A légutak és a tüdő fejlődése Dr. Rékási Zoltán 7 Az arc, a száj- és orrüreg fejlődése és rendellenességeik. Dr. Tóth Pál 8 A kopoltyúbél és származékai. Dr. Horváth Judit 9 Az esophagus és a gyomor szövettana. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea 10 A belek szöveti szerkezete. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea 11 A szív korai fejlődése; A sinus venosus fejlődése, és a pitvarok elkülönülése. Dr. Hollósy Tibor


4

12 A kamrák fejlődése. Dr. Hollósy Tibor 13 A máj és a pancreas szövettana. Dr. Reglődi Dóra 14 A belek, a máj és a pancreas fejlődése. Dr. Tamás Andrea 15 A vese szöveti szerkezete. Dr. Csernus Valér 16 A felső húgyutak szöveti szerkezete. A vese fejlődése. Dr. Csernus Valér 17 Az ovarium szöveti szerkezete, tüszőfejlődés. Dr. Kovács Magdolna 18 A tuba uterina, uterus és vagina szöveti szerkezete. Az endometrium ciklusos változásai. Dr. Kovács Magdolna 19 Terhes méh, placenta, emlő. Dr. Kovács Magdolna 20 Az artériás és vénás rendszer kialakulása. Kopoltyúívartériák. Dr. Hollósy Tibor 21 A magzati vérkeringés. Dr. Tóth Pál 22 A férfi reproduktív rendszer szövettana I. Dr. Rékási Zoltán 23 A férfi reproduktív rendszer szövettana II. Dr. Rékási Zoltán 24 A reproduktív szervek fejlődése I. Dr. Horváth Judit 25 A reproduktív szervek fejlődése II. Dr. Horváth Judit 26 A hashártya fejlődése, a testüregek elkülönülése. Dr. Horváth Judit 27 Szervszövettani összefoglaló, metszetfelismerés. Dr. Tóth Pál 28 Párhuzamosan fejlődő szervrendszerek (embryológiai összefoglaló). Dr. Horváth Judit

Gyakorlatok

1 Az ajak és a nyálmirigyek 2 Az ajak és a nyálmirigyek 3 Fogak, fogfejlődés 4 Fogak, fogfejlődés 5 A nyelv szöveti szerkezete. Tonsillák 6 A nyelv szöveti szerkezete. Tonsillák 7 A nyirokszervek szövettana 8 A nyirokszervek szövettana 9 A légutak és a tüdő szövettana 10 A légutak és a tüdő szövettana 11 Nyelőcső, gyomor. 12 Nyelőcső, gyomor. 13 Vékony- és vastagbél szövettana. 14 Vékony- és vastagbél szövettana. 15 Rektum, máj, epehólyag, pancreas. 16 Rektum, máj, epehólyag, pancreas. 17 Vese, ureter, vesica urinaria. 18 Vese, ureter, vesica urinaria. 19 Női nemi szervek szövettana I. (Ovarium, corpus luteum, tuba uterina) 20 Női nemi szervek szövettana I. (Ovarium, corpus luteum, tuba uterina)


5

21 Női nemi szervek szövettana II. (Uterus prolif./szekr., cervix, vagina) 22 Női nemi szervek szövettana II. (Uterus prolif./szekr., cervix, vagina) 23 Női nemi szervek szövettana III. (Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő) 24 Női nemi szervek szövettana III. (Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő) 25 Férfi nemi szervek szövettana I. 26 Férfi nemi szervek szövettana I. 27 Férfi nemi szervek szövettana II. 28 Férfi nemi szervek szövettana II. Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Dányádi Bese (DABNAAO.PTE), Dr. Fülöp Balázs Dániel (FUBOAAO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Horváth-Opper Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Kovács Magdolna (KOMLAAO.PTE), Dr. Kvárik Tímea (KVTOAAO.PTE), Dr. László Eszter (LAEOAAO.PTE), Dr. Lázár Gyula (LAGFABP.PTE), Dr. Mammel Barbara (MABMAAB.PTE), Dr. Nagy András Dávid (NAAFAFO.PTE), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Gaszner Tamás (GATRAAO.PTE), Kovács László Ákos (KOLQAAO.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)


6

OOA-EL2 ÉLETTAN 2. Tantárgyfelelős: DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet




Előfeltételek: OOA-NEA egyidejű felvétel + OOA-EL1 teljesített

Tematika

Az élettan tantárgy legfontosabb feladata az orvosképzésben az élő szervezet egészséges működési sajátságainak hallgatókkal való megismertetése. Az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőinek megértésében ők előzetes biológiai, biofizikai, kémiai-biokémiai és anatómiai tanulmányaikra támaszkodhatnak. A tanév során bemutatjuk az egyes szervek és szervrendszerek működését, a környezethez való alkalmazkodás által is megkívánt együttműködésüket, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Külön hangsúlyt kapnak az életműködések szabályozásának idegi és humorális folyamatai, amelyek alapvető jelentőségűek a szervezet homeosztázisának megőrzésében. Mindezen ismeretek átadásával a hallgatókat olyan holisztikus szemlélet kialakításához kívánjuk hozzásegíteni, amellyel ma az egészséges, holnap pedig a beteg emberi szervezet működésének jobb megértésére lesznek képesek.


Legfeljebb 15 % hiányzás megengedett


A félévközi teszt megírása a 11. oktatási hét péntekén d.u. 4 órakor nem kötelező, így előzetesen fel kell iratkozni rá. Tartalma az 1-10. hetek elméleti és gyakorlatos anyaga. Az itt jó teljesítménnyel szerezhető bónusz pontok a szigorlati teszt eredményébe számítanak be. A bónusz ponto(ka)t szerzett hallgatóknak („A” lehetőség) a félév aláírásáért nem kell szóbeli gyakorlatos beszámolót tenniük a 14. héten. A félév aláírásáért a 14. héten szóbeli gyakorlatos beszámolót kell sikeresen letenni a gyakorlatoknak megfelelő órarendi időben. Ezt a „B” és „C” javítási lehetőséget minden csoportnak biztosítjuk az oktatási hét első illetve második felében. A gyakorlatos jegyzőkönyvet és a kitöltött Feladatlapokat ide hozni kell.

A túl sok (tehát O,A,D 5-6-7, F,S,Z 3-4 és G,P 3-4) gyakorlatot hiányzott hallgatóknak a 14. heti szóbeli gyakorlatos beszámolón plusz egy kérdést kell sikeresen megválaszolniuk.


Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva tanácsos pótolni, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.



Fonyó A., Ligeti E.: Az orvosi élettan tankönyve, 7. kiadás, Medicina, Budapest 2014


Az elhangzott előadások ábráit az Élettani Intézet honlapján és a CooSpace-en lehet elérni. A fontos oktatásszervezési információkat ETR kurzus üzenetben és az előadásokon tudjuk bejelenteni. A legfrissebb és részletes információk, tananyagok mindig az Élettani Intézet honlapján olvashatók. (physiology.aok.pte.hu)

- Jegyzet

PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatok 2, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2015 PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatos Feladatlapok 2, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2015


Ganong, W. F.: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996. Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest 1986. Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981. Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások, Medicina, 1975.

Előadások

1 A calcium homeosztázis humorális szabályozása. Dr. Környei József László 2 Az egyedi fejlődés és öregedés fiziológiájának egyes kérdései. Dr. Környei József László


7

3 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I. Dr. Vértes M Marietta 4 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II. Dr. Vértes M Marietta 5 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III. Dr. Vértes M Marietta 6 A mellékvese velő működése. A stressz élettani mechanizmusai. Dr. Ábrahám István Miklós 7 A pancreas belső szekréciós működése. Dr. Vértes M Marietta 8 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I. Diabetes.m. Dr. Vértes M Marietta 9 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II. Dr. Környei József László 10 Bevezetés az idegrendszer élettanába, általános jellemzők. Dr. Jandó Gábor 11 Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál. Akciós potenciál és terjedése. Dr. Jandó Gábor 12 A szinapszisok elektrofiziológiája. Dr. Ábrahám István Miklós 13 A szinapszisok neurokémiája. Dr. Ábrahám István Miklós 14 A neuromusculáris junctio működése. Dr. Ábrahám István Miklós 15 Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. Dr. Ábrahám István Miklós 16 Az izomműködés mechanikája, energetikája, hőtermelése. Dr. Ábrahám István Miklós 17 Az izomműködés elektromos jelenségei, izomtónus, fáradás. Dr. Ábrahám István Miklós 18 A simaizom működése. Dr. Ábrahám István Miklós 19 A motoros egység működésének szabályozása. Dr. Jandó Gábor 20 Receptorműködések sajátságai. Dr. Jandó Gábor 21 Gerincvelő működése I. Dr. Jandó Gábor 22 Gerincvelő működése II. Dr. Jandó Gábor 23 A spinális shock. Dr. Lénárd László I 24 Decerebrációs rigiditás. Dr. Lénárd László I 25 Poszturalis koordináció, felállás. Dr. Lénárd László I 26 Lokomoció. Dr. Lénárd László I 27 Az extrapyramidalis rendszer I. Dr. Lénárd László I 28 Az extrapyramidalis rendszer II. Dr. Lénárd László I 29 A labyrinthus működése. Dr. Lénárd László I


8

30 A kisagy működése I. Dr. Lénárd László I 31 A kisagy működése II. Dr. Lénárd László I 32 Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer. Dr. Lénárd László I 33 Szomesztéziás mechanizmusok. Dr. Lénárd László I 34 Szomatotopiák. Dr. Lénárd László I 35 A thalamus és az érzőkéreg élettana. Dr. Lénárd László I 36 A fájdalom élettana. Dr. Lénárd László I 37 Optika. A szem törőközegeinek hibái. Dr. Jandó Gábor 38 Retinalis mechanizmusok. Dr. Jandó Gábor 39 Látópályák, középagyi mechanizmusok. Dr. Jandó Gábor 40 A látás centrális mechanizmusai. Dr. Jandó Gábor 41 Szemmozgások. Dr. Jandó Gábor 42 A hallószerv élettana I. Dr. Bauer Miklós 43 A hallószerv élettana II. Dr. Bauer Miklós 44 A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Ábrahám István Miklós 45 Kémiai ingermodalitások I. Szaglás. Dr. Karádi Zoltán 46 Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés. Dr. Karádi Zoltán 47 A vegetatív idegrendszer működése I. Dr. Környei József László 48 A vegetatív idegrendszer működése II. Dr. Környei József László 49 Electroencephalographia I. Dr. Lénárd László I 50 Electroencephalographia II. Dr. Lénárd László I 51 Az alvás- ébrenlét szabályozása I. Dr. Lénárd László I 52 Az alvás- ébrenlét szabályozása II. Dr. Lénárd László I 53 A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége. Dr. Lénárd László I 54 A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban. Dr. László Kristóf 55 Motivációs mechanizmusok. Homeostatikus hajtóerők. Dr. László Kristóf 56 Az éhség és szomjúság központi idegrendszeri szabályozása. Dr. Lénárd László I 57 Biológiai ritmusok szabályozása. Dr. Lénárd László I


9

58 A limbikus rendszer I. Dr. Lénárd László I 59 A limbikus rendszer II. Dr. Lénárd László I 60 A monoamin rendszerek jelentősége. Dr. Lénárd László I 61 Az emóciók központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Lénárd László I 62 A tanulás mechanizmusai I. Dr. László Kristóf 63 A tanulás mechanizmusai II. Dr. László Kristóf 64 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I. Dr. László Kristóf 65 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II. Dr. László Kristóf 66 Plaszticitás az idegrendszerben. Dr. Varga Csaba 67 A frontális kéreg működése. Dr. Lénárd László I 68 A parieto-temporalis kéreg működése. Dr. Lénárd László I 69 Féltekei dominancia. Dr. Lénárd László I 70 A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok. Dr. Lénárd László I

Gyakorlatok

1 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 2 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 3 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 4 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 5 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 6 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 7 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 8 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 9 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 10 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 11 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 12 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 13 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 14 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 15 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 16 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 17 Szeminárium: Endokrinológia és Perifériás ideg, Membrán potenciál, Akciós potenciál, Szinapszis 18 Szeminárium: Endokrinológia és Perifériás ideg, Membrán potenciál, Akciós potenciál, Szinapszis 19 Beszámoló 20 Beszámoló 21 Izomgyakorlatok békán. 22 Izomgyakorlatok békán. 23 Izomgyakorlatok békán. 24 Izomgyakorlatok békán. 25 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 26 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 27 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 28 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia


10

29 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 30 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 31 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 32 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 33 Sztereotaxikus agyműtét 34 Sztereotaxikus agyműtét 35 Sztereotaxikus agyműtét 36 Sztereotaxikus agyműtét 37 Szeminárium: izom és reflexműködések 38 Szeminárium: izom és reflexműködések 39 Beszámoló. 40 Beszámoló. 41 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 42 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 43 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 44 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 45 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 46 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 47 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 48 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 49 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). 50 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). 51 Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. 52 Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. 53 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 54 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 55 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 56 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Elméleti vizsgakérdés témák

1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6. Thrombocyták élettani jelentősége.

7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

11. A vér pH szabályozása.

12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.

13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.

14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.

15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.

16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).

19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.


11

20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)

21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.

22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.

23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.

24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.

25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

26. A nyirokkeringés jellegzetességei.

27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.

28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.

29. A coronaria-keringés.

30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.

31. A splanchnicus terület keringése.

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.

33. A szívműködés idegi szabályozása.

34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.

35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.

36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.

38. A vérkeringés reflex-szabályozása.

39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.

40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).

41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.

42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.

43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.

44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.

45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.

46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.

47. Nyál, nyálelválasztás.

48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.

49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.

50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.

51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.

52. A vékonybél és a vastagbél működése.

53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

54. A zsírok emésztésének folyamata.

55. A fehérjék emésztésének folyamata.

56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.

57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.

58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.

59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.

60. A vese koncentráló és hígító működése.

61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.


12

63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.

64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.

65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.

66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.

70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)

71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.

72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.

73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.

74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.

75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.

76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.

77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.

78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.

79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.

80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.

81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.

82. Pubertás és climax.

83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.

84. Prostaglandinok hatásai.

85. A pancreas belső szekréciós működése.

86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában.

87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja.

88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása.

89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma.

90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra.

91. A glucocorticoidok hatásai.

92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai.

93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége.

94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana.

95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben.

96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben.

97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége.

98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia).

99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése.

100. A neuromusculáris junkció működése.

101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése.

102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai.

103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai.

104. A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP.


13

105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok.

106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása.

107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában.

108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében.

109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai.

110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői.

111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése.

112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését.

113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét.

114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában.

115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban.

116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása.

117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai.

118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus).

119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben.

120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége.

121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésben.

122. A cerebellum működésének jelentősége.

123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai.

124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése.

125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek.

126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok.

127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége.

128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek.

129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei.

130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer.

131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai.

132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa.

133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei.

134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok.

135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok.

136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák).

137. A beszéd idegélettani mechanizmusai.

138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area).

139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma).

140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége.

141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv).

142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői.

143. A szem, mint optikai rendszer.

144. Retinalis mechanizmusok.

145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg).


14

146. Szín- és térlátás.

147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai.

148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai.

149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

Gyakorlatos beszámoló kérdései:

1. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon.

2. Terhességi reakciók.

3. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok nyúlon és emberben.

4. Kémiai ingerek hatása a harántcsíkolt izomra (Sartorius preparatum).

5. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás.

6. Superpositio. Komplett és inkomplett tetanus. Rángásgörbe.

7. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra.

8. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen.

9. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG)

10. Simaizom működések vizsgálata

11. Az idegingerület terjedési sebességének mérése.

12. Összetett akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen.

13. A refrakter periódus meghatározása izolált perifériás idegen.

14. A poláris ingerület és az elektrotónus jelensége és magyarázata

15. Pflüger szabályok demonstrálása béka ideg-izom preparátumon.

16. Chronaxia és rheobasis meghatározása emberen és izolált perifériás idegen.

17. Narkózis vizsgálata béka idegen

18. Reflexvizsgálatok sértetlen békán és spinális békán.

19. A Bell-Magendie szabály demonstrálása.

20. Reflexvizsgálatok emberen.

21. Sztereotaxikus technika alkalmazása.

22. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása.

23. Electroencephalographia (EEG)

24. Látásélesség meghatározása.

25. A refractio hibáinak korrigálása szemüveggel.

26. Az akkomodáció vizsgálata.

27. Az astigmia vizsgálata.

28. A pupilla reakciók vizsgálata.

29. Szemtükrözés.

30. Perimetriás vizsgálatok.

31. Színtévesztés és színvakság vizsgálata.

32. A mélységélesség vizsgálata

33. Utóképek, színérzés, színkeverés és kontrasztjelenségek vizsgálata

34. Laryngoscopia. Dobhártya vizsgálata fültükrözéssel.

35. A hallásélesség vizsgálata.

36. Csont és légvezetés vizsgálata.


15

37. Az ízérzés vizsgálata. A szaglás vizsgálata.

38. A vesztibuláris rendszer vizsgálata

Közreműködők

Csetényi Bettina Réka (CSBOABT.PTE), Dr. Lengyel Ferenc (LEFAAA.T.JPTE), Dr. Ollmann Tamás (OLTHAAO.PTE), Dr. Szabó István (SZIGAAO.PTE), Homray Edina Emőke (HOENAAT.PTE), Kertes Erika (KEERAAO.PTE), Kóbor Péter (KOPSAAO.PTE), Kovács Anita (KOAMAET.PTE), Péczely László Zoltán (PELHAAO.PTE)


16

OOA-IMM AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI Tantárgyfelelős: DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár Immunológiai és Biotechnológiai Intézet




Előfeltételek: OOA-EL2 egyidejű felvétel + OOA-MB2 teljesített + OOA-SF2 teljesített

Tematika

Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű megbetegedések alapjainak ismertetése. A tantárgy feladata átfogó képet adni - elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz.


Maximum 3 hiányzás a gyakorlatokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló.



Nincs




Megtalálható a www.immbio.hu oldalon

- Jegyzet


Erdei Anna, Sármay Gabriella, Prechl József: Immunológia, Medicina kiadó, 2012 Falus András, Buzás Edit, Rajnavölgyi Éva: Az immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, 2007 Abul K. Abbas: Cellular and Molecular Immunology Janis Kuby: Immunology Jan Klein: Immunology

Előadások

1 Bevezetés, történeti áttekintés, fő kérdések és perspektívák az elméleti és a gyakorlati immunológiában és immunbiológiában. Dr. Németh Péter 2 Az immunrendszer felépítése. A nyirokszervek, szövetek és az immunválaszban résztvevő sejtes elemek. Dr. Németh Péter 3 Az immunológiai felismerés molekuláris elemei I.: az MHC szerkezete, alosztályai, genetikája és szerepe az

immunfunkciókban. Dr. Németh Péter 4 Az immunológiai felismerés molekuláris elemei II.: az ellenanyagok (B sejt receptor) és a T sejt receptorok molekuláris

szerkezete, alosztályok és fő funkcióik. Dr. Németh Péter 5 A B sejtek és az ellenanyagok antigén felismerése. Az antigének szerkezete, tulajdonságai és az immunológiai felismerés

kapcsolata. Antigén-antitest reakciók. Dr. Németh Péter 6 A T sejtek antigén felismerése. Antigén feldolgozás, bemutatás és MHC restrikció. Szuperantigének. Adhéziós molekulák. Dr. Németh Péter 7 Elsődleges limfocita érés, differenciálódás, antigén receptor génexpresszió mechanizmusa. Dr. Berki Timea


17

8 Csontvelői B-sejt differenciálódás szakaszai: mikrokörnyezet és citokinek szabályozó szerepe Dr. Balogh Péter 9 T-sejt differenciálódás és szelekció a thymusban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe. Dr. Berki Timea 10 Az izotípus expresszió szabályozása. A citokine irányító szerepe a Th1-Th2 differenciálódásban. Dr. Berki Timea 11 Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, szerepe az immunszabályozásban. CD45 izoformák. Dr. Balogh Péter 12 Immunoglobulin-immunglobulin kölcsönhatások. Allotípus, izotípus és idiotípus szabályozás. Az immunválasz leállítása. Dr. Németh Péter 13 Az immunválasz lefolyása. Limfocita recirkuláció, homing, adhéziós molekulák szerepe (HEV, gyulladásos érfal jellemzői).

A veleszületett immunválasz komponenseinek szerepe az immunválaszban. Dr. Berki Timea 14 A T-sejt aktiválódás korai fázisa. A CD3 komplex és a jelátvitel, adhéziós molekulák szerepe. Apoptózis szerepe a sejtaktiváció

szabályozásában. Dr. Boldizsár Ferenc 15 Az immunválasz centrális szakasza: T/B kooperáció és ellenanyag termelés, sejtes interakciók, citokinek szerepe. Dr. Berki Timea 16 A veleszületett humorális immunválasz. A komplement rendszer (genetika, molekuláris komponensek, aktiválódás útjai) és

receptorai. Dr. Engelmann Péter András 17 A szisztémás és lokális immunválasz jellemzői. A nyálkahártyák és a bőr immunológiája. Dr. Németh Péter 18 Az immunválasz szabályozása, szuppresszió. Az antigének szabályozó hatása, az antigénbemutató sejtek és a citokin hálózat

szerepe. Dr. Németh Péter 19 Az effektor funkciók és szabályozásuk I: az immunglobulinok effektor funkciói (ADCC, IC). IgE mediálta immunreakciók

mechanizmusa. Hyperszenzitív reakciók. Dr. Boldizsár Ferenc 20 Az effektor funkciók és szabályozásuk II: makrofágok és aktivációjuk, citotoxikus citokinek, késői típusú hyperszenzitivitás

(DTH). Toxikus shock szindroma. Dr. Berki Timea 21 Az effektor funkciók és szabályozásuk III: NK- és citotoxikus T-sejtek. Dr. Najbauer József 22 Az immunológiai tolerancia, passzív és aktív tolerancia, fiziológiás autoimmunitás, immunológiai homunculus. Dr. Németh Péter 23 Kóros autoimmunitás. Az autoimmun betegségek immunpathológiai háttere. Dr. Németh Péter 24 Tumor immunológia. Dr. Németh Péter 25 Szövet és szervtranszplantációk immunológiai vonatkozásai Dr. Németh Péter 26 Immunhiányos állapotok (veleszületett, szerzett) Dr. Balogh Péter 27 Az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnosztikus és therápiás lehetőségei. Dr. Najbauer József 28 A specifikus immuntherápia elméleti alapjai. Immunotoxinok, rekombináns citokinek és szolubilis receptorok. Immunológiai

géntherápia. Dr. Berki Timea

Gyakorlatok

1 Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. 2 Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt. 3 Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika. 4 Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés. 5 Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek. 6 Konzultáció.


18

7 HLA meghatározás módszerei. 8 Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés. 9 Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk 10 Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis. 11 A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik. 12 Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt. 13 Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés. 14 Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás. 15 Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk 16 Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot 17 Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás. 18 Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotoxicitási vizsgálatok. 19 Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek. 20 Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos

szerkezete. 21 Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis. 22 Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos

szerkezete. 23 A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik. 24 HLA meghatározás módszerei. 25 Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés. 26 Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika. 27 Konzultáció 28 Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgakérdések megegyeznek az előadások és gyakorlatok anyagával. Ezek megtalálhatók a www.immbio.hu WEB oldalon.

Közreműködők

Dr. Balogh Péter (BAPOAGP.PTE), Dr. Berki Timea (BETMABO.PTE), Dr. Boldizsár Ferenc (BOFFAAO.PTE), Dr. Engelmann Péter András (ENPAAA.T.JPTE), Dr. Kellermayer Zoltán (KEZMACO.PTE), Dr. Najbauer József (NAJVAAP.PTE), Dr. Németh Péter (NEPGAAO.PTE), Dr. Simon Diána (SIDFABO.PTE)


19

OOA-NEA ÁLTALÁNOS ÉS NEUROANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN Tantárgyfelelős: DR. RÉKÁSI ZOLTÁN, egyetemi docens Anatómiai Intézet




Előfeltételek: OOA-AA2 teljesített + OOA-SF2 teljesített + OOA-AA1 teljesített

Tematika

A központi idegrendszer és az érzékszervek makroszkópos és mikroszkópos anatómiája, valamint fejlődéstana. A neurohormonális szabályozás morfológiai alapjai. A fej és a nyak tájanatómiája. Az ember központi idegrendszerének makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, és ezek alapvető funkcionális aspektusaink és fejlődésének megismertetése, a fej- és a nyak tájanatómiai vonatkozásai, különös tekintettel az agyidegek beidegzési területeire. Az endokrin szervek és az érzékszervek makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, valamint ezek fejlődése. A tantárgy későbbi klinikai tanulmányokhoz (neurológia, idegsebészet, szemészet, fül-, orrgégészet, craniofacialis sebészet) nyújt alapvető anatómiai ismereteket.


A szövettani gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv elfogadását a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 18 tanóra (= 18x45 perc), ezen belül max. 13 óra gyakorlat.



Kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, a csoport többi gyakorlatán (maximum 3 gyakorlat pótolható).






- Jegyzet




Előadások

1 A bőr szövettana. Dr. Rékási Zoltán 2 Az idegrendszer fejlődésvázlata, molekuláris genetikai háttere. Dr. Gaszner Balázs 3 A liquorkeringés, az agy vérellátása és agyburkok klinikai vonatkozása. Dr. Tóth Pál 4 Idegrendszer vizsgáló módszerei. Dr. Gaszner Balázs 5 Idegszövettan: A neurontan, a neuron szerkezete 1. Dr. Gaszner Balázs 6 Idegszövettan: A neurontan, a neuron szerkezete 2. Dr. Gaszner Balázs 7 Idegszövettan: Idegvégződések 1. (szinapszisok). Dr. Tóth Pál 8 Idegszövettan: : Idegvégződések 2. (receptorok és effektorok).. Dr. Tóth Pál 9 Idegszövettan: Glia. Dr. Tóth Pál


20

10 A gerincvelő szerkezete, vérellátása, burkai. Dr. Tóth Pál 11 A gerincvelő (mikroszkópos) szerkezete. Dr. Tóth Pál 12 Gerincvelői reflexek. Dr. Tóth Pál 13 A gerincvelő felszálló pályái. Dr. Reglődi Dóra 14 A gerincvelő leszálló pályái. Dr. Reglődi Dóra 15 A rhombencephalon és a mesencephalon általános szerkezetvázlata. Dr. Rékási Zoltán 16 Agyidegmagvak. Dr. Rékási Zoltán 17 Formatio reticularis. Dr. Reglődi Dóra 18 Agytörzsi rendszerek és reflexek. Dr. Reglődi Dóra 19 A kisagykéreg szerkezete. Dr. Rékási Zoltán 20 A kisagykéreg összeköttetései. Dr. Rékási Zoltán 21 Diencephalon: A thalamus. Dr. Rékási Zoltán 22 Törzsdúcok. Dr. Reglődi Dóra 23 Agykéreg. Dr. Rékási Zoltán 24 Hippocampus szerkezete és összeköttetései. A limbikus rendszer. Dr. Gaszner Balázs 25 Diencephalon: A hypothalamus, hypothalamo-hypophysealis rendszer. Dr. Kovács Magdolna 26 Endokrin szervek 1. Dr. Kovács Magdolna 27 Endokrin szervek 2. Dr. Kovács Magdolna 28 Szem. Dr. Tóth Pál 29 Szem (fejlődése). Dr. Tóth Pál 30 Szemizmok, szemmozgások koordinálásának alapjai. Dr. Tóth Pál 31 Retina. Dr. Lázár Gyula 32 Látópálya. Dr. Lázár Gyula 33 Dobüreg és tartalma (fejlődése). Dr. Tamás Andrea 34 Csontos és hártyás labirintus és fejlődése. Dr. Tamás Andrea 35 Hallópálya. Dr. Tóth Pál 36 Vestibularis rendszer. Dr. Tóth Pál 37 A mozgáskoordináció ideganatómiai alapjai. Dr. Csernus Valér


21

38 Somatikus érző rendszerek. Dr. Csernus Valér 39 Vegetatív idegrendszer 1. Dr. Csernus Valér 40 Vegetatív idegrendszer 2. Dr. Csernus Valér 41 A központi idegrendszer klinikai vonatkozásai. Dr. Reglődi Dóra 42 Záróelőadás. Dr. Reglődi Dóra

Gyakorlatok

1 Boncterem: Koponya. 3 Boncterem: Kivett agy boncolása. 5 Szövettan: Koponya. 7 Boncterem: Kivett agy boncolása. 9 Boncterem: Kivett agy boncolása. 11 Szövettan: A bőr szövettana. 13 Boncterem: Kivett agy boncolása. 15 Boncterem: Kivett agy boncolása. 17 Szövettan: Neuronok, perifériás idegek. 19 Boncterem: Agyszeletek demonstrációja. 21 Boncterem: Agyszeletek demonstrációja. 23 Szövettan: Idegvégződések, glia. 25 Boncterem: Gerincvelő. 27 Boncterem: Gerincvelő. 29 Szövettan: Gerincvelő szövettana. 31 Boncterem: Fej és nyak régiók. 33 Boncterem: Fej és nyak régiók. 35 Szövettan: Gerincvelő és agytörzs szeminárium. 37 Boncterem: Fej és nyak régiók. 39 Boncterem: Fej és nyak régiók. 41 Szövettan: Kisagykéreg szövettana. 43 Boncterem: Fej és nyak régiók. 45 Boncterem: Fej és nyak régiók. 47 Szövettan: Kisagy és diencephalon szeminárium. 49 Boncterem: Fej és nyak régiók. 51 Boncterem: Fej és nyak régiók. 53 Szövettan: Agykéreg szövettana. 55 Boncterem: In situ agyboncolás. 57 Boncterem: In situ agyboncolás. 59 Szövettan: Endokrin szervek 1. 61 Boncterem: In situ agyboncolás. 63 Boncterem: Orbita. 65 Szövettan: Endokrin szervek 2. 67 Boncterem: Orbita. 69 Boncterem: Belső fül. 71 Szövettan: Szem szövettana. 73 Boncterem: Belső fül. 75 Boncterem: Röntgen-, MR/CT-képek. 77 Szövettan: Belső fül. 79 Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. 81 Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. 83 Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.


22

Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Farkas József (FAJHAAO.PTE), Dr. Fülöp Balázs Dániel (FUBOAAO.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Kovács Magdolna (KOMLAAO.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Kovács László Ákos (KOLQAAO.PTE)


23

OOA-OBA ORVOSI BIOKÉMIA Tantárgyfelelős: DR. BERENTE ZOLTÁN, habilitált docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOA-BKA teljesített + OOA-ORK teljesített

Tematika

Az Orvosi Biokémia tantárgy egy olyan szigorlattal zárul, amely összesen négy félév tantárgyainak (Orvosi kémia, Bevezetés a biokémiába, Biokémia, Orvosi Biokémia) anyagát öleli fel. Ez a négy féléves tananyag megismerteti a hallgatókkal az élő szervezetben zajló anyagcserefolyamatokat valamint a biológiai információátadás molekuláris szintű eseményeit, különös tekintettel a részt vevő biomolekulák tulajdonságaira és funkcióira. Ezáltal igyekszünk molekuláris szintű betekintést nyújtani abba, ahogyan az élő szervezet ellátja életfunkcióit ill. a különböző környezeti ingerekre, élettani és patológiás állapotokra reagál. Ezen belül az Orvosi biokémia tantárgy óráin egyfelől a korábban tanultakra építve bemutatjuk különböző élettani és patológiás állapotokban megfigyelhető molekuláris szintű elváltozásokat, külön kitérve a szerv- és organellumspecifikus megfontolásokra, valamint említjük a kapcsolódó rendellenességek/megbetegedések biokémiai hátterét. A szigorlat által lefedett tananyag közvetlenül előfeltétele a Kórélettan, Mikrobiológia, Gyógyszertan és Klinikai biokémia tantárgyaknak, de előkészíti a Belgyógyászat és Gyermekgyógyászat tantárgyak számos fejezetét is.


A félév elfogadásának feltételei a következőek:

- Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról.

- A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása.

- Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre.



A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható.



Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia, Medicina, 2006.


Lásd CooSpace

- Jegyzet


Mandl - Machovich (szerk.): Orvosi patobiokémia, Medicina, 2007. Nelson, Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 6e, W.H. Freeman, 2013. Berg, Tymoczko, Stryer: Biochemistry, 7e, W.H. Freeman, 2012. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 7e, Wiley, 2010.

Előadások

1 Bevezetés Dr. Berente Zoltán 2 Jelátvitel és kinázok I. Dr. Veres Balázs 3 Jelátvitel és kinázok II. Dr. Veres Balázs 4 Jelátvitel; CO és NO mint hírvivő molekulák Dr. Veres Balázs 5 A szeptikus sokk és a gyulladások biokémiája Dr. Veres Balázs


24

6 Oxidatív stressz indukálta jelátvitel Dr. Sümegi Balázs 7 A sejthalál mechanizmusai Dr. Sümegi Balázs 8 A sejtciklus és szabályozása Dr. Debreceni Balázs 9 Onkogének és onkogenezis Dr. Debreceni Balázs 10 Tumor szuppresszorok és a rák Dr. Debreceni Balázs 11 Az extracelluláris mátrix szerkezete Dr. Bognár Zita 12 Mátrix metalloproteinázok Dr. Gallyas Ferenc 13 Táplálkozás 1: makro- és mikrotápanyagok, kalóriaegyensúly Dr. Berente Zoltán 14 Táplálkozás 2: emésztőnedvek, emésztőenzimek Dr. Berente Zoltán 15 A víz- és elektrolitháztartás molekuláris mechanizmusai Dr. Berente Zoltán 16 A pH szabályozásának biokémiai háttere Dr. Berente Zoltán 17 Nyomelemek, hiánybetegségek Dr. Berente Zoltán 18 Vízoldható vitaminok Marquettené Dr. Bock Ildikó 19 Zsíroldható vitaminok Marquettené Dr. Bock Ildikó 20 Az alkoholfogyasztást követő anyagcsere-változások Dr. Kovács Krisztina 21 Vas anyagcsere Dr. Kovács Krisztina 22 A hemoglobin szerkezeti variánsai Dr. Kovács Krisztina 23 A vér fehérjéi, véralvadás Dr. Kovács Krisztina 24 Az ízületi működés molekuláris mechanizmusai Dr. Kovács Krisztina 25 Az erek biokémiája Dr. Kovács Krisztina 26 A vérnyomás szabályozás molekuláris mechanizmusai Dr. Sümegi Balázs 27 A szívműködés molekuláris mechanizmusai Dr. Sümegi Balázs 28 A diabetes biokémiai háttere Dr. Sümegi Balázs 29 A cukorfelvétel molekuláris mechanizmusai Dr. Sümegi Balázs 30 Az érzékelés biokémiája Dr. Bognár Zita 31 Idegrendszer I. Dr. Tapodi Antal 32 Idegrendszer II. Dr. Gallyas Ferenc 33 Idegrendszer III. Dr. Gallyas Ferenc


25

34 A plazmamembrán biokémiai funkciói Dr. Berente Zoltán 35 A citoszkeleton biokémiai funkciói Dr. Gallyas Ferenc 36 Az ER és a Golgi molekuláris sajátságai Dr. Gallyas Ferenc 37 A lizoszóma és a peroxiszóma biokémiai funkciói Dr. Tapodi Antal 38 A mitokondriális funkció molekuláris mechanizmusai Dr. Sümegi Balázs 39 Az öregedés biokémiája Dr. Gallyas Ferenc 40 Celluláris regeneráció Marquettené Dr. Bock Ildikó 41 Progenitor sejtek Marquettené Dr. Bock Ildikó 42 A jövő terápiás lehetőségei Marquettené Dr. Bock Ildikó

Gyakorlatok

1 Enzimek szöveti megoszlása 2 Enzimek szöveti megoszlása 3 Molekuláris biológiai módszerek 4 Molekuláris biológiai módszerek 5 Testfolyadékok vizsgálata 6 Testfolyadékok vizsgálata 7 Az anyagcsere hormonális szabályozása 8 Az anyagcsere hormonális szabályozása 9 Vércukorszint meghatározása 10 Vércukorszint meghatározása 11 Apoptózis, nekrózis 12 Apoptózis, nekrózis 13 Vérkoleszterin meghatározása 14 Vérkoleszterin meghatározása 15 Stresszreakciók okozta anyagcsere-változások 16 Stresszreakciók okozta anyagcsere-változások 17 Húgysav és bilirubin meghatározása vérből 18 Húgysav és bilirubin meghatározása vérből 19 Szerzett anyagcsere-betegségek 20 Szerzett anyagcsere-betegségek 21 Hallgatói prezentációk 22 Hallgatói prezentációk 23 Hallgatói prezentációk 24 Hallgatói prezentációk 25 Kolinészteráz vizsgálata 26 Kolinészteráz vizsgálata 27 Konzultáció 28 Konzultáció

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgakérdések témáit keressék a CooSpace felületen.

Vizsgapontok szerezhetők a félévközi tesztekkel és szóbeli beszámolókkal.


26

Közreműködők

Dr. Berente Zoltán (BEZLAAP.PTE), Dr. Bognár Zita (BOZFACO.PTE), Dr. Debreceni Balázs (DEBFAAO.PTE), Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Dr. Lengyel Anna (LEAFABO.PTE), Dr. Szabó Alíz (SZAFAE.T.JPTE), Dr. Tapodi Antal (TAAAAB.T.JPTE), Dr. Veres Balázs (VEBAAB.T.JPTE), Fekete Katalin (FEKHAAT.PTE), Hocsák Enikő (HOEFAB.T.JPTE), Nagyné Dr. Kiss Gyöngyi (KIGFAFO.PTE)


27

OOA-SZO MAGATARTÁSTUDOMÁNY 3. (ORVOSI SZOCIOLÓGIA) Tantárgyfelelős: DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi tanár Magatartástudományi Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – max. 250 fő Előfeltételek: OOA-ANT teljesített + OOA-OET teljesített

Tematika

A szociológiai tudásanyagra alapozva a hallgatók szerezzenek olyan elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek segítségével az orvosi munka során képesek lesznek felismerni és értelmezni az emberi viselkedés leglényegesebb szabályszerűségeit az egészségmegőrzésben, a betegségek kialakulásában és az azokból való gyógyulás folyamatában. Az orvosi szociológia azokat a társadalmi és magatartási tényezőket vizsgálja, melyek az egészségi állapot alakulását befolyásolják, valamint az egészségügyi ellátás szociológiai aspektusait elemzi. Fő kutatási területei: krónikus betegségek epidemiológiája, egészség- és betegségmagatartás, az egészségügyi ellátás társadalmi-gazdasági aspektusai, helyi egészségfejlesztési modellek, az alternatív medicina igénybevétele.


Az előadásokon való aktív részvétel.



TVSz szerint



Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva: Orvosi szociológia, Semmelweis Kiadó, Bp. 2002.


Előadás jegyzetek ppt-je

- Jegyzet


Pikó Bettina: Orvosi szociológia, Medicina, 2006. David Armstrong: Az orvosi szociológia alapjai, Semmelweis Kiadó, Bp. 1995.

Előadások

1 Szociológia és orvostudomány: az orvosi szociológia Dr. Füzesi Zsuzsanna 2 Az orvosi szociológia fejlődése, irányzatainak tárgya, központi fogalma Dr. Füzesi Zsuzsanna 3 Az orvostanhallgatók szocializációja az orvosképzés során Dr. Füzesi Zsuzsanna 4 A rejtett curriculum Dr. Füzesi Zsuzsanna 5 Az orvostársadalom autonómiája Dr. Füzesi Zsuzsanna 6 Az egészség és a betegség fogalma Dr. Füzesi Zsuzsanna 7 Az egészség és a betegség fogalma Dr. Füzesi Zsuzsanna 8 Egészség-modellek Dr. Füzesi Zsuzsanna 9 Perszonalisztikus és naturalisztikus betegségmodellek Dr. Füzesi Zsuzsanna 10 A biomedikális betegségmodell és kritikája Dr. Füzesi Zsuzsanna


28

11 Az orvos-beteg kapcsolat modelljei Dr. Varga József 12 Az orvos-beteg kapcsolat modelljei Dr. Varga József 13 Orvos-beteg kommunikáció Dr. Füzesi Zsuzsanna 14 A megbetegedések társadalmi okai Dr. Füzesi Zsuzsanna 15 Az egészségi állapot mérésének lehetőségei Dr. Füzesi Zsuzsanna 16 Az orvoshoz fordulást befolyásoló társadalmi tényezők Faubl Nóra 17 Az elsődleges és másodlagos deviancia Dr. Füzesi Zsuzsanna 18 A betegség, mint deviancia Dr. Füzesi Zsuzsanna 19 A szociális integráció és a szociális támogatás egészségi állapotot befolyásoló szerepe Faubl Nóra 20 Deviancia fogalma és a deviancia elméletek Dr. Füzesi Zsuzsanna 21 Szenvedélybetegségek szociológiája Dr. Füzesi Zsuzsanna 22 Az egészségügyi ellátás szerveződése Dr. Füzesi Zsuzsanna 23 Az egészségügyi ellátás hatékonysága Dr. Füzesi Zsuzsanna 24 A társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők Dr. Füzesi Zsuzsanna 25 Az egészségi állapot egyenlőtlenségei Dr. Füzesi Zsuzsanna 26 Az egészségi állapothoz való viszony változása Dr. Füzesi Zsuzsanna 27 Népegészségügyi problémák és orvoslás Dr. Füzesi Zsuzsanna 28 Szociológiai módszerek alkalmazása az orvostudományban Dr. Füzesi Zsuzsanna

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgakövetelményeket a félév során kiadott tételjegyzék tartalmazza. A félév végén kollokviumot tesznek a hallgatók.

1. Szociológia és orvostudomány: az orvosi szociológia

2. Az orvosi szociológia fejlődése, irányzatainak tárgya, központi fogalma

3. Az orvostanhallgatók szocializációja az orvosképzés során

4. A rejtett curriculum

5. Az orvostársadalom autonómiája

6 Az egészség és a betegség fogalma

7. Egészség-modellek

8. Perszonalisztikus és naturalisztikus betegségmodellek

9. A biomedikális betegségmodell és kritikája

10. Az orvos-beteg kapcsolat modelljei

11. Orvos-beteg kommunikáció

12. A megbetegedések társadalmi okai


29

13. Az egészségi állapot mérésének lehetőségei

14. Az orvoshoz fordulást befolyásoló társadalmi tényezők

15 Az elsődleges és másodlagos deviancia

16. A betegség, mint deviancia

17. A szociális integráció és a szociális támogatás egészségi állapotot befolyásoló szerepe

18. Deviancia fogalma és a deviancia elméletek

19. Szenvedélybetegségek szociológiája

20. Az egészségügyi ellátás szerveződése

21. Az egészségügyi ellátás hatékonysága

22. A társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők

23. Az egészségi állapot egyenlőtlenségei

24. Az egészségi állapothoz való viszony változása

25. Népegészségügyi problémák és orvoslás

26. Szociológiai módszerek alkalmazása az orvostudományban

Közreműködők


30

OOR-AZV-I ANGOL SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - ÍRÁSBELI Tantárgyfelelős: DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR, egyetemi docens Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 4.



Tematika

A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B”) részekből áll, melyek egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell teljesíteni.







- Jegyzet


Előadások

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők


31

OOR-AZV-S ANGOL SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - SZÓBELI Tantárgyfelelős: DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR, egyetemi docens Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 4.



Tematika

A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B”) részekből áll, melyek egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell teljesíteni.







- Jegyzet


Előadások

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők


32

OTT1-2-3-4 TESTNEVELÉS 1-2-3-4. Tantárgyfelelős: FINAK GÁBORNÉ GOMBOSI ESZTER GYÖNGYI, testnevelő tanár ÁOK Testnevelés- és Mozgásközpont

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 1-2-3-4.


Kurzus létszámkorlát: min. 2 fő – max. 50 fő Előfeltételek: nincs előfeltétel / OTT1 / OTT2 / OTT3

Tematika Az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. A sérülések megelőzésére a foglalkozások bevezető részében a különböző izomcsoportok bemelegítése történik. A sportmozgások és más mozgáskészletek bemutatásán és gyakoroltatásán keresztül a korszerű edzésmódszerek alkalmazásával fejlesztjük a hallgatók erőnlétét, motorikus képességét. A sportágak gyakorlását a játékszabályok betartásával végezzük. A testnevelés foglalkozások segítségével szeretnénk beépíteni a rendszeres testedzést a hallgatók életmódjába.

A tantárgy típusa: Kritérium követelmény Az általános orvosképzés során a 10. félév- a fogorvos és gyógyszerész képzés ideje alatt a 8. félév lezárásáig négy féléven keresztül heti rendszerességgel, szemeszterenként 28 (heti 2 óra) testnevelés órán kell részt venni a hallgatóknak. A követelmények teljesítésének hiányában nem iratkozhatnak be az általános orvostanhallgatók a 11. a fogorvos- és gyógyszerészhallgatók a 9. félévre.

A félév elfogadásának feltételei Tíz heti gyakorlati foglalkozáson való részvétel a félév elfogadásának minimum követelménye. A szemeszter során két heti összidejű (4x45 perc) hiányzás megengedett. További két heti (4x45 perc) hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető hatáskörébe tartozik.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlási lehetőséget biztosítunk három heti (6x45 perc) ídőtartamban, melyet a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni. A pótlást a szorgalmi időszak utolsó három hetében lehet teljesíteni.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Ángyán Lajos Testnevelés Motio, Pécs, 2002. Sportági verseny- és játékszabályok

Gyakorlatok A sportági választástól függő sportmozgások.

Vizsgakérdések A félév elfogadása nincs vizsgához kötve.

Közreműködők Farkas György (FAGMAAO.PTE), Finak Gáborné Gombosi Eszter (FIGMAAT.PTE) Lipcsik Zoltán (LIZIAAT.PTE), Németh Attila (NEAGAET.PTE), Dr. Rugási Endre (RUEMAAP.PTE), Téczely Tamás (PETLAAT.PTE)


33

kurzus megnevezése nap időpont helyszín min.

létszámmax.

létszámoktató diáksportkör

Aerobic kedd 19.00‐20.00

edzőterem, Szigeti út 12. 2 14 Juhász Petra

Aerobic szerda 19.00‐20.00

Sörház, Xavér u. 19. 2 10 Juhász Petra

Aerobic csütörtök19.00‐20.00

Professor's Gym, Megyeri út 4.

2 15 Dr. Szilárdné Kordély Erika

Farkas György

Aerobic hétfő 18.00‐19.00

Sörház, Xavér u. 19. 2 10 Dr. Szilárdné Kordély Erika

Aerobic szerda 18.00‐19.00

Sörház, Xavér u. 19. 2 10 Dr. Szilárdné Kordély Erika

Aerobic pom pom csütörtök19.00‐20.30

Sörház, Xavér u. 19. 2 12 Rill Leila

Airsoft hétvégék külön értesítés 2 10 Kovács Szabolcs

Asztalitenisz hétfő 12.00‐13.30

edzőterem, Szigeti út 12. 4 16 Farkas György




edzőterem, Szigeti út 12. 4 16 Németh Attila

Asztalitenisz kedd 12.00‐13.30

edzőterem, Szigeti út 12. 4 16 Finak Gáborné Gombosi Eszter


edzőterem, Szigeti út 12. 4 16 Lipcsik Zoltán




edzőterem, Szigeti út 12. 4 16 Téczely Tamás

Asztalitenisz szerda 12.00‐13.30


Asztalitenisz szerda 13.30‐15.00

edzőterem, Szigeti út 12. 4 16 Finak Gáborné Gombosi Eszter

Asztalitenisz csütörtök12.00‐13.30


Fallabda kedd 15.00‐16‐30

Sörház, Xavér u. 19. 4 8 Finak Gáborné Gombosi Eszter

Fallabda kedd 16.30‐18.00


Fallabda szerda 15.00‐16.30

Sörház, Xavér u. 19. 2 4 Németh Attila

Fallabda szerda 16.30‐18.00


Fallabda csütörtök15.00‐16.30


Fallabda csütörtök16.30‐18.00


Falmászás kedd 19.00‐20.30

Pécsi Sasok Mozgásközpont, Búza tér 6/b.

4 12 Téczely Tamás

Gerinctorna hétfő 16.30‐18.00

Sörház, Xavér u. 19. 4 25 Dr. Tihanyi Csabáné

Hosszúkard vívás csütörtök19.00‐20.00

edzőterem, Szigeti út 12. 2 8 Dr. Pap Márton


34


létszámmax.


Jóga szerda 18.30‐20.00

Jóga Kuckó, Nagy Flórián u. 19.

4 15 Dénes Györgyné

Jóga szombat 18.00 ‐ 20.00

Sörház, Xavér u. 19. 1 5 Lebens Kunst

Karate haladó csütörtök20.00‐21.30

edzőterem, Szigeti út 12. 2 15 József Kristóf Farkas György

Karate kezdő kedd 20.00‐21.30

edzőterem, Szigeti út 12. 2 15 József Kristóf Farkas György

Kardio Jóga péntek 15.00‐16.30

edzőterem, Szigeti út 12. 2 10 Ragács Renáta

Kézilabda férfi szerda 19.30‐21.00

Jakabhegyi út 6. tornacsarnok

2 8 Lipcsik Zoltán Farkas György

Kézilabda női hétfő 17.30‐19.00



Kick‐boksz kedd 17.30‐19.00

edzőterem, Szigeti út 12. 2 16 Horváth László

Kondicionálás hétfő 12.00‐13.30

Professor's Gym, Jakabhegyi út 8.

4 20 Finak Gáborné Gombosi Eszter



4 20 Hajduné Dr. László Zita



4 20 Hajduné Dr. László Zita

Kondicionálás kedd 12.00‐13.30


4 20 Németh Attila



4 20 Lipcsik Zoltán



4 20 Farkas György

Kondicionálás szerda 12.00‐13‐30

Jakabhegyi út 8. 4 20 Dr. Rugási Endre

Kondicionálás szerda 13.30‐15.00


4 20 Farkas György

Kondicionálás csütörtök12.00‐13.30


4 20 Németh Attila

Kondicionálás csütörtök13.30‐15.00


4 20 Dr. Rugási Endre

Kondicionálás (női alakform.)

kedd 18.00‐19.30


Kosárlabda férfi hétfő 20.30‐22.00


4 20 Németh Attila Farkas György

Kosárlabda női szerda 18.00‐19.30


2 10 Németh Attila Farkas György

Külső SE kérvénnyel 2 20 Téczely Tamás

Labdarúgás kedd 19.30‐20.45


4 12 Dr. Rugási Endre Farkas György

Labdarúgás kedd 20.45‐22.00


4 12 Dr. Rugási Endre Farkas György

Labdarúgás női kedd 18.00‐19.30

Verseny u. 13. 2 4 Téczely Tamás, Victoria Fossberg

Lacross csütörtök17.00‐18.30

Verseny u. 13. 2 4 Dr. Rugási Endre

Lovaglás szerda 17.00‐18.30

Sport utca 1. 2 6 Téczely Tamás


35


létszámmax.


Ökölvívás kedd 18.00 ‐ 19.00

Szliven Ring&Caffe, Mezőszél u. 1.

2 15 Szegedi Szilárd

Önvédelem szerda 18.30‐20.00

edzőterem, Szigeti út 12. 2 12 Kovács Szabolcs Farkas György

PEAC kérvénnyel 2 20 Téczely Tamás

Röplabda férfi szerda 16.30‐18.00


2 8 Storcz Tamás Farkas György

Röplabda női kedd 16.30‐18.00


2 8 Demeter András Farkas György

Táborok (sí‐, vízi‐, természetjáró)

2 20 Farkas György

Táncoló Egyetem Latin freestyle aerobik

hétfő 17.00‐18.30

Táncterem, Ifjúság út 6. 1 4 Szabó Adrienn Perjés Bea

Táncoló Egyetem Latin freestyle aerobik

csütörtök16.00.‐17.30

Táncterem, Ifjúság út 6. 1 4 Szabó Adrienn Perjés Bea

Táncoló Egyetem Latin táncok

kedd 20.30‐22.00

Táncterem, Ifjúság út 6. 1 4 Józsa János Perjés Bea

Táncoló Egyetem Hip‐hop

hétfő 18.30‐20.00

Táncterem, Ifjúság út 6. 1 4 Horváth Tamás Perjés Bea

Táncoló Egyetem Kubai salsa

szerda 17.00‐18.30

Táncterem, Ifjúság út 6. 1 4 Vágási Barbara, Kutni Balázs

Perjés Bea

Táncoló Egyetem Boogie woogie‐rock and roll‐swing

hétfő 15.30‐17.00

Táncterem, Ifjúság út 6. 1 4 Szauer Zoltán Perjés Bea

Táncoló Egyetem Alakformáló táncaerobik kezdő

kedd 16.00‐17.30

Táncterem, Ifjúság út 6. 1 4 Szuhán‐Glass Beáta Perjés Bea

Táncoló Egyetem Horvát, szerb, makedón táncok

kedd 17.30‐19.00

Táncterem, Ifjúság út 6. 1 4 Vélin Veszna Perjés Bea

Táncoló Egyetem Hastánc

szerda 18.30‐20.00

Táncterem, Ifjúság út 6. 1 4 Indzsi Deniz Perjés Bea

Tenisz hétfő 19.00‐20.00

Makár Tanya, Középmakár dűlő 4.

4 12 Daróczi Balázs

Tenisz szerda 13.30‐15.00


4 8 Czéh László

Tenisz csütörtök18.00‐19.00



Tenisz hétfő 18.00‐19.00



Természetjárás péntek, szombat

Mecsek 4 20 Farkas György Farkas György

Tollaslabda csütörtök16.30‐18.00



Triatlon hétvégék Jakabhegyi út 6. + uszoda, Szigeti út 12.



36


létszámmax.


Úszás hétfő 12.00‐13.30

uszoda, Szigeti út 12. 3 12 Dr. Rugási Endre


uszoda, Szigeti út 12. 3 12 Finak Gáborné Gombosi Eszter


uszoda, Szigeti út 12. 3 12 Hajduné Dr. László Zita

Úszás kedd 12.00‐13.30

uszoda, Szigeti út 12. 3 12 Farkas György




uszoda, Szigeti út 12. 3 12 Téczely Tamás

Úszás szerda 13.30‐15.00

uszoda, Szigeti út 12. 3 12 Német Attila


uszoda, Szigeti út 12. 3 12 Czéh László

Úszás csütörtök12.00‐13.30

uszoda, Szigeti út 12. 3 12 Dr. Rugási Endre


uszoda, Szigeti út 12. 3 12 Lipcsik Zoltán


uszoda, Szigeti út 12. 3 12 Czéh László



Vitorlázó repülés hétvége pogányi repülőtér 2 8 Téczely Tamás

Vívás kedd 17.30‐19.00

Belvárosi Iskola, Megye u. 15.

4 12 Farkas György

Vívás szerda 17.30‐19.00

Belvárosi Iskola, Megye u. 15.

4 12 Farkas György

Vízilabda szerda 21.30‐23.00

Hullámfürdő Szendrey Júlia u. 7.

4 20 Sinkovits Márk

XCO training csütörtök19.00‐20.00

Mecsek Fittness, Ybl Miklós út 10.

2 7 Szőke Zita

Zumba (részvételi díj fizetés szükséges)

szerda 18.00‐19.00

Fordan Tánccentrum, Batthyányi u. 9/b

2 10 Varga Zsuzsanna

tanrend 2015/2016 az alapozó modul tárgyai (kötelező ... · a két féléves tárgy célja az...

Documents