tanrend 2019/2020 tárgyai (kötelező tárgyak és kritérium ... · 10 elektromosságtan ii:...

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

FOGORVOS SZAK

TANREND 2019/2020

Az 1-4. szemeszter tárgyai (kötelező tárgyak és

kritérium követelmények)

1. szemeszter

OFA-BEV-T Bevezetés az anatómiába ______________________________________________________________________3

OFA-BZ1-T Fogorvosi biofizika 1. _________________________________________________________________________5

OFA-EAD-T Etikai és magatartástudományi alapismeretek fogorvosoknak __________________________________________7

OFA-FV1-T Fogászati prevenció alapjai 1.___________________________________________________________________9

OFA-MF1-T Molekuláris sejtbiológia fogorvostanhallgatóknak 1. ________________________________________________ 12

OFA-ORF-T Kémia fogorvostan hallgatóknak _______________________________________________________________ 16

OFR-ELS-T Orvosi elsősegély ___________________________________________________________________________ 20

OTT1-T Testnevelés 1. ______________________________________________________________________________ 22

2. szemeszter

OFA-BEF-T Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak _________________________________________________ 23

OFA-BZ2-T Fogorvosi biofizika 2. ________________________________________________________________________ 26

OFA-FI1-T Fogászati klinikai informatika és statisztika 1. _____________________________________________________ 28

OFA-FV2-T Fogászati prevenció alapjai 2.__________________________________________________________________ 34

OFA-MF2-T Molekuláris sejtbiológia fogorvostanhallgatóknak 2. ________________________________________________ 37

OFA-ZT1-T Fogorvosi szövettan 1. _______________________________________________________________________ 43

OFR-AFG-T Asszisztensi / fogtechnikai gyakorlat ____________________________________________________________ 45


3. szemeszter

OFA-AA2-T Általános anatómia 2. ________________________________________________________________________ 48

OFA-BKD-T Biokémia fogorvostan hallgatóknak _____________________________________________________________ 51

OFA-EF1-T Élettan 1. fogorvos szakos hallgatóknak __________________________________________________________ 54

OFA-FAT-T Fogászati anyagismeret és technológia ___________________________________________________________ 61

OFA-FAY-T Fogászati anatómia __________________________________________________________________________ 65

OFA-IMF-T Az immunológia alapjai ______________________________________________________________________ 67

OFA-ZT2-T Fogorvosi szövettan 2. _______________________________________________________________________ 69


4. szemeszter

OFA-EF2-T Élettan 2. fogorvos szakos hallgatóknak __________________________________________________________ 72

OFA-K1K-T Konzerváló fogászat 1. - Cariológia _____________________________________________________________ 80

OFA-K2K-T Konzerváló fogászat 2. - Operatív fogászati propedeutika ____________________________________________ 82

OFA-K3K-T Konzerváló fogászat 3. - Operatív fogászati propedeutika gyakorlat ____________________________________ 84

OFA-MXO-T Maxillo-faciális anatómia, neuroanatómia és szövettan ______________________________________________ 87


OFR-AZV-I-T Angol szaknyelvi záróvizsga - írásbeli ___________________________________________________________ 92

OFR-AZV-S-T Angol szaknyelvi záróvizsga - szóbeli ___________________________________________________________ 93

OTT1..4-T Testnevelés 1-4. kurzusok ___________________________________________ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

OFA-BEV-T BEVEZETÉS AZ ANATÓMIÁBA

Tantárgyfelelős: DR. TÓTH PÁL, egyetemi docens

Anatómiai Intézet [email protected]

1 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.

Foglalkozás/félév: 2 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 16 óra

Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – max. 100 fő

Előfeltételek: Lásd az ajánlott tantervben

Tematika

A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves

tantárgycsoport első része. A gyakorlati képzés során egy általános csont- ill. ízülettant követően a hallgatók formalinnal fixált emberi

holttestek segítségével megismerkednek a végtagok és a törzs főbb izomcsoportjaival, valamint az ezeket ellátó legfontosabb erekkel,

idegekkel. Ezt követően részletesen tárgyaljuk a koponyát felépítő csontokat, az agy- és arckoponya szerkezetét, az állkapocsízületet

és végül a gerinc - különösen a nyaki szakasz- felépítését.

A félév elfogadásának feltételei

Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 3 tanóra (3x45 perc)

Félévközi ellenőrzések

Nincs.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag a mulasztott gyakorlat hetén, egy szemeszterben maximum két

alkalommal. A részvétel más csoport gyakorlatán a csoport oktatójának engedélyétől függ, akinek joga van a hallgató kérését helyhiány

miatt megtagadni.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

- Kötelező irodalom

http://an-server.pote.hu

- Saját oktatási anyag


- Jegyzet


- Ajánlott irodalom


Előadások

1 Általános csont-, ízület- és izomtan

Dr. Tóth Pál

2 A vérkeringés és az idegrendszer általános áttekintése

Dr. Tóth Pál

Gyakorlatok

1 Csontok és ízületek, a medence felépítése

2 A végtagok(a kéz és a láb nélkül) és a törzs izomcsoportjai, ezek fontosabb tagjai.

3 A végtagokat ellátó főbb verőerek, a pulzusartériák hangsúlyozásával. A végtagok főbb gyűjtőerei.

4 A gerincvelő szelvényei. A gerincvelői idegek által alkotott fonatok, azok fő ágai és az általuk ellátott izomcsoportok.

5 A koponya csontjai, szerkezete.

6 Az agykoponya csontjainak részletei.

7 A koponyagödrök, nyílásaik és az azokon átlépő képletek.

8 A koponyagödrök, nyílásaik és az azokon átlépő képletek.

9 Az arckoponya csontjainak részletei.

10 Az arckoponya csontjainak részletei.

11 Az arckoponya üregei (szem-, orr- és szájüreg), ezek nyílásai és az azokon átlépő képletek.

12 Az arckoponya gödrei (fossae temporalis, infratemporalis et pterygopalatina), ezek nyílásai és az azokon átlépő képletek.

http://aok.pte.hu/hu/egyseg/almenu/570/23/#tantervek

http://an-server.pote.hu/




13 Az állkapocsízület.

14 A csigolyák fő részei, a gerincoszlop szakaszai.

Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Farkas Boglárka Anett (X9ATJB), Dr. Farkas József (TA5T02), Dr. Fülöp Balázs Dániel (HMEIOC), Dr. Hollósy Tibor

(V4JMVX), Dr. Horváth-Opper Gabriella (H7NPG1), Dr. Kovács László Ákos (HMPH37), Dr. Nagy András Dávid (GUMB16), Dr.

Rékási Zoltán (K58CBX), Dr. Tamás Andrea (F7QM8G), Dr. Tóth Pál (FMM8LA), Fábián Eszter (WLWIYB), Gaszner Tamás

(YX6IQ5), Opper Balázs (Z84UV2), Rivnyák Ádám (C2HVJJ)


OFA-BZ1-T FOGORVOSI BIOFIZIKA 1.

Tantárgyfelelős: DR. SZABÓ-MELEG EDINA, egyetemi adjunktus

Biofizikai Intézet [email protected]





Tematika

A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének, valamint a diagnosztikai és terápiás módszereknek a

fizikai alapjait, különös tekintettel azok fogorvosi vonatkozásaira. Az előadások témakörei mechanika, elektromosságtan,

termodinamika.


Legfeljebb 25 % hiányzás megengedett


A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól.


Az elmulasztott gyakorlatok pótlása megbeszélés alapján. A gyakorlatokról maximum 2 hiányzás megengedett.



Tölgyesi, Derka, Módos: Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai, elektronikus tankönyv, SOTE, 2012.

Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006.

Biofizikai gyakorlatok egyetemi jegyzet, PTE ÁOK, Pécs


Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

- Jegyzet

Saját előadás órai jegyzet. Biofizikai gyakorlatok egyetemi jegyzet.


A biofizika alapjai (szerk. Rontó Györgyi, Tarján Imre). Semmelweis Kiadó, Budapest, 1997

Maróti Péter, Laczkó Gábor: Bevezetés a biofizikába. JATEPress, Szeged, 1998

Előadások

1 A fizika jelentősége a fogorvostudományban

Dr. Szabó-Meleg Edina

2 Mechanika I: Alapfogalmak

Dr. Bugyi Beáta

3 Mechanika II: Statika

Dr. Bugyi Beáta

4 Mechanika III: Rezgések, hullámok, vibráció


5 Hang, ultrahang


6 Mechanika IV. Hidrosztatika és hidrodinamika

Karádi Kristóf

7 Mechanika V. Szilárd anyagok mechanikája

Karádi Kristóf

8 Anyagtan: fémek, kerámiák, polimerek, kompozitok fontosabb fizikai jellemzői


9 Elektromosságtan I: Egyenáram



http://biofizika.aok.pte.hu/

10 Elektromosságtan II: Váltóáram


11 Membránpotenciál, akciós potenciál, érzékszervi receptorok


12 Termodinamika I.

Dr. Lukács András Szilárd

13 Termodinamika II.


14 Diffúzió, ozmózis


Gyakorlatok

1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás

2 Matematikai és laborismereti alapok

3 Mechanika I.

4 Mechanika II.

5 Spektroszkópia

6 Viszkozitás

7 Egyenáramú mérések

8 Váltóáramú mérések

9 Vezetőképesség mérés

10 Termodinamika

11 Centrifugálás

12 Duzzadás

13 Pótlás, konzultáció


Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgakérdések megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

Közreműködők

Dr. Bugyi Beáta (CKTZXD), Dr. Grama László (J7AF3B), Dr. Huber Tamás (GHCE3K), Dr. Kengyel András Miklós (ENQAMZ),

Dr. Lukács András Szilárd (LZ2I4Q), Dr. Szabó-Meleg Edina (I0NKTU), Dr. Talián Csaba Gábor (RP9GGL), Dr. Ujfalusi Zoltán

(AZSO9Z), Huberné Barkó Szilvia (FZER5M), Kapronczai Róbert (HJKNNY), Karádi Kristóf (X1QYKT), Leipoldne Víg Andrea

Teréz (OL4J1R), Longauer Beáta (RSLP7D), Madarász Tamás (CCQ3RE), Pirisi Katalin Erzsébet (MWK6OX), Szatmári Dávid

(AIX2L6), Takács-Kollár Veronika Tünde (L5EB78), Telek Elek (B1IZ13), Tóth Mónika Ágnes (GC6VTC), Türmer Katalin Erzsébet

(FJJG6N), Ujfalusi-Pozsonyi Kinga (ADVAP2)


OFA-EAD-T ETIKAI ÉS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ALAPISMERETEK FOGORVOSOKNAK

Tantárgyfelelős: DR. SZOLCSÁNYI TIBOR, egyetemi adjunktus

Magatartástudományi Intézet [email protected]

1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.




Tematika

A technikai és az etikai döntések szétválaszthatatlanul összefonódnak a fogorvosi praxisban, ezért a fogorvosi hivatás magas szintű

művelésének elengedhetetlen feltétele az etikus gyógyító tevékenység standardjainak elsajátítása. A kurzus keretében a hallgatók

megismerik a modern orvosi etika legalapvetőbb normáit és az azokból eredő irányelveket a fogorvosi tevékenységre vonatkozóan. A

kurzus ezen túlmenően a fogorvoslás szempontjából etikai relevanciával bíró és gyakorlatban is alkalmazható ismereteket nyújt az

orvos-páciens kapcsolat néhány szociológiai, kommunikációs és pszichológiai jellemzőjéről.




Írásbeli teszt az utolsó órán. Jegy javítása céljából a teszt kétszer megismételhető a vizsgaidőszak első két hetében. Megismételt teszt

helyett szóbeli vizsga is választható.


TVSZ szerint.



Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. Medicina, Bp. 1999. (Második, átdolgozott kiadás) 1., 4.,

6.,16. fejezetek


Course materials: Neptun Meet Street

- Jegyzet

--


World Dental Federation (2007): Dental Ethics Manual. Introduction, Chapters 1, 2 (pp. 14-64), ISBN 0-9539261-5-X

Vértes Gabriella - Fábián Tibor Károly: Fogorvosi pszichoszomatika. Medicina, 2007.

Előadások

1 Bevezetés: a technikai és az etikai döntések viszonya fogorvosi praxisban.

Dr. Szolcsányi Tibor

2 Az orvosi etika legalapvetőbb normái és azok érvényesíthetősége a fogorvoslásban.


3 A kötelességek etikája versus az emberi méltóság tisztelete 1. Az orvosi beavatkozásokba való „tájékozott beleegyezés” elve.


4 A kötelességek etikája versus az emberi méltóság tisztelete 2. A betegtájékoztatás standardjai. Az orvosi titoktartás

kötelezettsége.


5 Tudományosság és bizonyítékokon alapuló orvoslás.


6 A placebo hatás és annak jelentősége a fogorvoslásban.


7 Sztereotípiák, előítéletek és esélyegyenlőség.

Dr. Faubl Nóra Klára


8 A közvetlen emberi kommunikáció alapjai, különös tekintettel a nem verbális kommunikáció egyes elemeire.

Dr. Faubl Nóra Klára

9 Az orvos-beteg kommunikáció sajátosságai a fogorvosi gyakorlatban.

Dr. Birkás Béla

10 Az orvosi műhibák és tévedések kommunikációja

Dr. Birkás Béla

11 A szorongás kezelése a fogorvosi gyakorlatban.

Dr. Tiringer István

12 Az idős emberek alkalmazkodása és életminősége.

Dr. Tiringer István

13 Eset-megbeszélések


14 Írásbeli teszt.


Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

--

Közreműködők

Dr. Birkás Béla (S7SEOS), Dr. Faubl Nóra Klára (HDSU4W), Dr. Szolcsányi Tibor (HNQ526), Dr. Tiringer István (MSUBAC)

OFA-FV1-T FOGÁSZATI PREVENCIÓ ALAPJAI 1.

Tantárgyfelelős: DR. BALÁSNÉ DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ, egyetemi adjunktus

Fogászati és Szájsebészeti Klinika [email protected]





Tematika

A tantárgy a hallgatók első találkozása a szájüregben végzett kezelésekkel. Előtanulmányokat végeznek a konkrét beavatkozásokhoz

és elkezdik a fogászati felvilágosító tevékenység tanulmányozását.




2 db anatomiai rajz elkészítése és a félév végi teszt eredményes megírása az aláírás feltétele.


Nincs



nincs


Előadásjegyzet a Neptunra feltöltve.

- Jegyzet

nincs


- Primary Preventive Dentistry. Edited by Norman O. Harris, Franklin Garcia-Godoy - 5th ed. Appleton Lange, Stamford,

Connecticut, 1999. ISBN 0-8385-8129-3

- The Prevention of oral disease. Third edition. Edited by J.J. Murray, Oxford University Press, Oxford, New York, Tokio,

1996. ISBN 0 19 2624571

- Fluoride in Dentistry. Second edition. Edited by O. Fejerskov, J. Ekstrand, B.A. Burt, Munksgaard, Copenhagen, 1996. ISBN

87-16-22282-2

Előadások

1 Bevezetés az elemi preventív fogászatba

Dr. Balásné Dr. Szántó Ildikó

2 A rágószerv anatómiája


3 A fog anatómiája, szövettana


4 A dentális plakk, a calculus és más fogakon képződő depozitumok kialakulása és szerkezete

Dr. Sándor Balázs Attila

5 A dentális plakk szerepe a periodontális betegségek etiológiájában és progressziójában


6 A fogtisztítás eszközei és anyagai


7 Professzionális fogtisztítás


8 Depurálás, polírozás



9 Az interdentális tér tisztítása


10 A carieses lézió kialakulása I.


11 A carieses lézió kialakulása II.


12 A carieses lézió kialakulása III


13 A fluoridok szerepe a caries megelőzésében, a hatásmechanizmusa, toxikológiai kérdések


14 A lokális és szisztémás fluoridprevenció


Gyakorlatok

1 Tájékozódás a szájüregben, anatómiai alapismeretek, gipszminta átadás

2 Tájékozódás a szájüregben, anatómiai alapismeretek, gipszminta átadás

3 Anatómiai alapismeretek

4 Anatómiai alapismeretek

5 Anatómiai alapismeretek tanulmányozása szájüregben

6 Anatómiai alapismeretek tanulmányozása szájüregben

7 A fogak számozási rendszerei

8 A fogak számozási rendszerei

9 Depozitumok bemutatása

10 Depozitumok bemutatása

11 A kézi és gépi depurátorok ismertetése

12 A kézi és gépi depurátorok ismertetése

13 Teszt

14 Teszt

15 Egyéni szájhigiéne eszközei, az eszközök bemutatása

16 Egyéni szájhigiéne eszközei, az eszközök bemutatása

17 A professzionális szájhigiénés eszközök alkalmazása szájüregben

18 A professzionális szájhigiénés eszközök alkalmazása szájüregben

19 A szájöblítők alkalmazása

20 Hydrotherapiás készülék használata



23 Prevenciós sín készítése




27 Teszt

28 Teszt

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. A szájüreg anatómiája

2. A fog anatómiája és szövettana

3. Fogak számozási rendszerei

4. A dentális depozitumok

5. A carieses lézió kialakulása

6. A caries incipiens szövettana

7. Az egyéni szájhigiéné

8. Professzionális szálhigiéné

9. Fogköztisztítás

10. Kémiai plakk kontroll

11. Lokális fluoridálás

12. Szisztémás fluoridálás

Közreműködők

Dr. Balásné Dr. Szántó Ildikó (KHU5R1), Dr. Sándor Balázs Attila (P7CGCZ)

OFA-MF1-T MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA FOGORVOSTANHALLGATÓKNAK 1.

Tantárgyfelelős: DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY, egyetemi docens

Orvosi Biológiai Intézet és Központi Elektronmikroszkópos Laboratórium [email protected]





Tematika

A tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan fogorvostan hallgatóknak történő

oktatásához szükséges alapjainak megteremtése, a legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. Az első félév anyaga a

sejt felépítésére és működésének molekuláris szintű sajátosságaira összpontosít, úgy, mint az eukariota, ezen belül is leginkább az

emberi sejtek szervecskéinek alaktanára és működésére, a genetikai információ tárolásának, expressziójának és továbbadásának

mikéntjére, valamint az ezek vizsgálatához használt módszerek ismertetésére.




Félévközi, zárthelyi tesztek


Távolmaradás pótlására nincs lehetőség.



Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia


- Jegyzet


Gerald Karp: Cell and Molecular Biology

Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach

Lodish et al.: Molecular Cell Biology

Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell

Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology

Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából

Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

Előadások

1 Oktatási rendszerünk

Dr. Sétáló György

2 A sejtszerveződés alapjai


3 Nukleinsavak


4 Fehérjék


5 Lipidek és szénhidrátok


6 Fényikroszkópia

Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella

7 Transzmissziós és pásztázó ektronmikroszkópia


8 Restrikciós endonukleázok és modifikációs metilázok



9 DNS sokszorozás baktériumok segítségével


10 Az in vitro DNS amplifikáció lehetőségei


11 A Sanger módszer és változatai


12 Génmanipulált élőlények


13 Chip technikák


14 A nukleusz


15 Egyedi és ismétlődő DNS szekvenciák


16 A kromatin többszintű organizációja és kémiai komponensei


17 Sejtciklus: interfázis, mitózis és meiózis


18 A sejtciklus regulációja


19 DNS szintézis prokariótákban


20 Az eukarióták DNS szintézise


21 A DNS hibajavító mechanizmusai


22 RNS szintézis prokariotákban

Dr. Pap Marianna

23 Az rRNS képződése eukariótákban

Dr. Pap Marianna

24 Az mRNS képződése eukariotákban I.

Dr. Pap Marianna

25 Az mRNS képződése eukariotákban II.

Dr. Pap Marianna

26 Citoplazmatikus organellumok


27 A fehérje szintézis komponensei

Dr. Pap Marianna

28 A kódszótár megfejtése

Dr. Pap Marianna

29 A transzláció mechanizmusa

Dr. Pap Marianna

30 Prokariota génszabályozás

Feketéné Dr. Kiss Katalin

31 Az eukarióta génexpresszió regulációs szintjei

Dr. Pap Marianna

32 Eukarióta transzkripciós faktorok

Dr. Pap Marianna

33 Az endoplazmatikus retikulum


34 A Golgi-készülék, szekréció


35 Az endocitózis és a vezikuláris transzport


36 Lizoszómák és peroxiszómák, biotranszformáció

Dr. Bátor Judit

37 Szabadgyökök és lipid peroxidáció

Dr. Kemény Ágnes

38 ATP szintézis a mitokondriumban


39 A mitokondriális DNS


40 A sejt mikrofilamentum rendszere


41 A sejt intermedier filamentumai és mikrotubulusai

Dr. Fekete Zsuzsanna

42 A plazmamembrán

Dr. Berta Gergely

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. Proteinek

2. Lipidek

3. Szénhidrátok

4. Nukleotidok

5. A DNS molekula

6. A DNS, mint örökítő anyag (kísérletes megközelítések)

7. Az RNS-ek

8. Pro- és eukariota sejtek

9. Immuncitokémia

10. Restrikciós endonukleázok

11. Southern-blot

12. A DNS szekvenciájának meghatározása

13. DNS-chipek

14. Genomtárak

15. Polimeráz láncreakció

16. Transzgénikus élőlények

17. Célzott géninaktiváció a DNS szintjén

18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS, és a fehérjék szintjén

19. cDNS-tárak

20. Northern-blot

21. Immunprecipitáció és Western-blot

22. A nukleusz felépítése

23. A kromatin többszintű szerveződése

24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák

25. A kromatin kémiai komponensei

26. A sejtciklus fázisai

27. A sejtciklus regulációja

28. Mitózis - számtartó sejtosztódás

29. Meiózis - számfelező sejtosztódás

30. A DNS szintézis általános jellemzői

31. A DNS szintézis mechanizmusa prokariótákban

32. A DNS szintézis mechanizmusa eukariótákban

33. A DNS hibajavító mechanizmusai

34. Az RNS szintézis mechanizmusa prokariótákban

35. Az eukariota RNS szintézis általános jellemzői

36. Az rRNS képződése eukariótákban.

37. Az mRNS átírása eukariótákban, 5”- és 3”-végi módosulások

38. Pre-mRNS splicing

39. Az aminoacil-tRNS képződés

40. A riboszómák struktúrális és funkcionális jellemzése

41. A genetikai kódszótár

42. A fehérje szintézis iniciációja

43. A fehérje szintézis elongációja és terminációja

44. A fehérje szintézis általános jellemzői

45. A laktóz operon

46. A triptofán operon

47. Klónozás nukleáris transzplantációval

48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása

49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása

50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása

51. Eukarióta transzkripciós faktorok

52. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa

53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum

54. A Golgi-készülék, és a fehérje-glikoziláció

55. A szekréció

56. Endocitózis

57. A vezikuláris transzport

58. Lizoszómák, és a sima felszínű endoplazmatikus retikulum

59. Oxigén szabadgyökök, membránkárosodás

60. A mitokondriumok felépítése és működése

61. A mitokondriális DNS

62. Mitokondriális betegségek

Közreműködők

OFA-ORF-T KÉMIA FOGORVOSTAN HALLGATÓKNAK

Tantárgyfelelős: DR. JAKUS PÉTER, egyetemi adjunktus

Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet [email protected]





Foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton szerzett ALKALMAS minősítés esetén vehető csak fel!

Tematika

A Kémia fogorvostan hallgatóknak tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek az anyagtan,

biokémia, élettan és a gyógyszertan elsajátításához. Átfogó ismereteket szolgáltat a későbbi természettudományos tantárgyak

megértéséhez.




Az egyes hetek kísérleteihez kérdések tartoznak, amelyek megtalálhatók a munkafüzetben előzetesen. A 3-14. hétig minden gyakorlat

elején kis dolgozatot íratunk. Minden hallgató kérdéseket kap, amelyet írásban megválaszol, a válaszadásra 6 perc áll rendelkezésre.

Aki a gyakorlat elején nem írja meg a dolgozatot, automatikusan 0 pontot kap arra a hétre. A kisdolgoztok pontjai 12 vizsgapontra

lesznek átszámítva. A 12 vizsgapontból legalább hetet el kell érni. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A kis dolgozat

eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása után érvényes. A vizsga kollokvium, írásban történik, a

kérdésekre kifejtő választ kell adni. A vizsgajegy a következő szempontok szerint áll össze: A kis dolgozatok pontjai átszámítva max.

12p-ot érnek, ezek adják a hozott pontot, ami beleszámít a vizsgába. A vizsga 10 db minimumkérdéssel kezdődik. A feltételek az

intézet honlapján találhatóak meg.

http://aok.pte.hu/hu/egyseg/oktatasianyagok/20


A gyakorlatok kis dolgozat megírásával kezdődnek. A dolgozatok megírására a gyakorlat első 5 perce áll rendelkezésre. 5 perc késés

után nincs lehetőség a kis dolgozat megírására. Ha valaki 10 percnél kevesebbet késik, a kis dolgozatra ugyan 0 pontot kap, de a

gyakorlatot elvégezheti, az nem számít hiányzásnak. A 10. percet meghaladó késés hiányzásnak minősül. A labordolgozatokból

összesen 12 pont gyűjthető, amely vizsgapontot ér. A félév elfogadásának feltétele minimum 10 kis dolgozat megírása és legalább 7

átszámított vizsgapont pont sikeres teljesítése a kis dolgozatokból. A gyakorlatok és a kis dolgozatok pótlására nincs lehetőség. A 14

gyakorlatról maximum 2 alkalommal lehet hiányozni (15%).



Zeeck: Orvosi kémia, Semmelweis Kiadó 2019

Nagy Veronika (szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok, internetes jegyzet, PTE ÁOK, 2011


- Jegyzet

Nagy Veronika (szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok, internetes jegyzet, PTE ÁOK, 2011


Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia 1.-6. kiadás

Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 1.-6. kiadás

Előadások

1 Bevezetés a kémiába

Dr. Jakus Péter

2 A periódusos rendszer, az atomok elektronszerkezete.

Dr. Nagy Veronika

3 Kémiai kötések. Ionos, kovalens és fémes kötés

Dr. Nagy Veronika



4 Kémiai kötések. A molekulapálya- és a vegyértékkötés-elmélet alapjai

Dr. Nagy Veronika

5 Másodlagos kölcsönhatások

Dr. Nagy Veronika

6 Az elemek kémiája, típusaik, tulajdonságaik

Dr. Berente Zoltán

7 Oxidok, hidroxidok, savak, bázisok, sók, anhidridek

Dr. Berente Zoltán

8 Halmazállapotok, gáztörvények

Dr. Takátsy Anikó

9 A víz és a vizes oldatok. Híg oldatok kolligatív sajátságai. Biofolyadékok összetétele

Dr. Takátsy Anikó

10 Elektrolitok szerepe az élő szervezetben

Dr. Berente Zoltán

11 Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye

Dr. Lóránd Tamás

12 Oldékonysági egyensúlyok. Epekő és vesekő.

Dr. Lóránd Tamás

13 Savak és bázisok

Dr. Lóránd Tamás

14 A vízionszorzat és a pH, pOH

Dr. Lóránd Tamás

15 Sók hidrolízise, pufferoldatok

Dr. Lóránd Tamás

16 Az élő szervezetekben megtalálható pufferrendszerek

Dr. Berente Zoltán

17 Komplexek szerkezete és kialakulása

Dr. Berente Zoltán

18 Fémkomplexek az élő szervezetekben és az orvosi diagnosztikában

Dr. Berente Zoltán

19 Kolloid rendszerek

Dr. Jakus Péter

20 Kolloid rendszerek az élő szervezetben

Dr. Jakus Péter

21 Reakciókinetika

Dr. Jakus Péter

22 Termodinamika: a kémiai reakciók energiaviszonyai

Dr. Jakus Péter

23 Termodinamika: spontán és nem-spontán végbemenő reakciók

Dr. Jakus Péter

24 Fotokémia. A fény által kiváltott reakciók élő rendszerekben

Dr. Jakus Péter

25 Elektrokémia

Dr. Berente Zoltán

26 Elektronátmenetek élő rendszerekben

Dr. Berente Zoltán

27 Bevezetés a szerves kémiába

Dr. Agócs Attila

28 A szerves kémiai reakciók típusai

Dr. Agócs Attila

29 Telített szénhidrogének, alkánok. Paraffinok a gyógyászatban

Dr. Lóránd Tamás

30 Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinok

Dr. Lóránd Tamás

31 Izoméria az alkánok, cikloalkánok és alkének körében

Dr. Lóránd Tamás

32 Aromás szénhidrogének. Halogénezett szénhidrogének

Dr. Lóránd Tamás

33 Optikai izoméria. A relatív és az abszolút konfiguráció

Dr. Agócs Attila

34 Alkoholok

Dr. Lóránd Tamás

35 Fenolok

Dr. Lóránd Tamás

36 Éterek

Dr. Lóránd Tamás

37 Szerves kénvegyületek

Dr. Lóránd Tamás

38 Aldehidek és származékaik

Dr. Agócs Attila

39 Ketonok, kinonok

Dr. Agócs Attila

40 Aminok és biológiailag jelentős származékaik

Dr. Lóránd Tamás

41 Karbonsavak

Dr. Lóránd Tamás

42 Karbonsavészterek, foszfát- és szulfátészterek

Dr. Lóránd Tamás

Gyakorlatok

1 Laboratóriumi-, tűzvédelmi-, és munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás.

2 Laboratóriumi-, tűzvédelmi-, és munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás.

3 Oldatok, koncentrációszámítás, tömeg-, térfogatmérés, sűrűség.

4 Oldatok, koncentrációszámítás, tömeg-, térfogatmérés, sűrűség.

5 Hatóanyag koncentrációjának számítása testtömeg alapján, infúziós oldat készítése

6 Hatóanyag koncentrációjának számítása testtömeg alapján, infúziós oldat készítése

7 Fertőtlenítőszerek: kísérletek jóddal, Lugol oldat. Alkoholos oldat készítése. Kísérleték hidrogén-peroxiddal, Hyperol oldat

készítése. Kísérletek hipóklóros savval. Sterilitás a klinikán.

8 Fertőtlenítőszerek: kísérletek jóddal, Lugol oldat. Alkoholos oldat készítése. Kísérleték hidrogén-peroxiddal, Hyperol oldat

készítése. Kísérletek hipóklóros savval. Sterilitás a klinikán.

9 Kémiai titrálás típusai, „titer” fogalma, mikrobiológiai titrálás.

10 Kémiai titrálás típusai, „titer” fogalma, mikrobiológiai titrálás.

11 Betacid oldat titrálása.

12 Betacid oldat titrálása.

13 Számolási gyakorlat

14 Számolási gyakorlat

15 Kolloid rendszerek, kémiai egyensúlyok, katalizátorok vizsgálata

16 Kolloid rendszerek, kémiai egyensúlyok, katalizátorok vizsgálata

17 Elektrokémiai kísérletek

18 Elektrokémiai kísérletek

19 Szerves anyagok vizsgálata. Funkciós csoportok I.

20 Szerves anyagok vizsgálata. Funkciós csoportok I.

21 A funkciós csoportok vizsgálata II.

22 A funkciós csoportok vizsgálata II.

23 Szeminárium

24 Szeminárium

25 A funkciós csoportok vizsgálata III.

26 A funkciós csoportok vizsgálata III.

27 Összegzés, ismétlés

28 Összegzés, ismétlés

Szemináriumok

1 Alapfogalmak, sztöchiometriai számítások

2 Sztöchiometriai számítások

3 Molekulák alakja, polaritása, intermolekuláris kölcsönhatások

4 Oldatok koncentrációja

5 Egyszerű szerves molekulák szerkezete

6 Szerves molekulák elnevezése. Izoméria

7 Szerves vegyületcsaládok szerkezete, tulajdonságai

8 Sztereokémia I: kiralitás, enantiomerek

9 Sztereokémia II: diasztereomerek

10 Szerves kémiai reakciók I: Reakciótípusok

11 Szerves kémiai reakciók II: Alkének és aromás vegyületek

12 Szerves kémiai reakciók III: Alkoholok

13 Szerves kémiai reakciók IV: Oxovegyületek

14 Szerves kémiai reakciók V: Karbonsavak

Vizsgakérdések

A vizsga az előadások a gyakorlatok és a szemináriumok anyagára épül. Az egyetem honlapjára belépve:


Közreműködők

Dr. Bóna Ágnes (NZW8YV), Dr. Jakus Péter (CBN5G3)


OFR-ELS-T ORVOSI ELSŐSEGÉLY

Tantárgyfelelős: DR. BOGÁR LAJOS, egyetemi tanár

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet [email protected]

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.




Tematika

A tantárgy oktatására biztosított 14 gyakorlati óra során az első évfolyamos hallgatóknak a sürgősségi betegellátás legfontosabb

alapelemeit és azok gyakorlati végrehajtásának módszereit kell elsajátítaniuk. Ebben az oktatási feladatban elsődleges fontosságú a

keringés- és légzésleállás során alkalmazandó vizsgálati eljárások gyors és biztonságos alkalmazása, majd az alapvető életmentési

tevékenység, tehát a reanimáció végrehajtása. Ezen túl a hallgatóknak meg kell tanulniuk az egyéb, azonnali életveszélyt okozó

betegségek gyors helyszíni és sürgősségi osztályon alkalmazandó diagnosztikájának és terápiájának elemeit is az acut myocardialis

infarctus, az életet veszélyeztető pulmonalis embolia, a baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk, az életveszélyt okozó fertőzéses

betegségek, a közvetlen életveszélyt okozó mérgezések, az anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri

kórképek helyszíni ellátásában.

Tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában:

A tantárgynak két célja van. Az első: a hallgató legyen képes a súlyos vagy közvetlen életveszélyt okozó betegségek helyszíni

ellátásánál olyan biztonsággal és eredményességgel működni, amelyet az orvostanhallgatótól a közvélemény elvár -- még akkor is, ha

ő csupán a preklinikai éveit tölti. A második: az orvosi tanulmányait megkezdő hallgató kapjon információkat arra vonatkozóan, hogy

a preklinikai tárgyak ismeretanyagának elsajátítása miként fogja segíteni a gyógyító munkáját, és ezzel az érdeklődése e tantárgyak

felé még intenzívebb legyen.


A gyakorlatokról való hiányzás maximum 20%-os lehet.



Az évfolyam más csoportjának gyakorlatán történő részvétel.




- Jegyzet


Göbl Gábor: Oxyológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2001.

Bogár Lajos: Érzéstelenítés - Esetfantáziák vészhelyzetekről medikusoknak és fiatal orvosoknak, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2010.

Bogár Lajos: Intenzív - Egy pályakezdés esetfantáziái, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013.

Előadások

Gyakorlatok

1 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je

2 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je

3 2. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása


5 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia

6 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia

7 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása)

8 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása)

9 5. Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések

10 5. Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések

11 6. Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek

12 6. Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek




Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Dr. Almási Róbert Gyula (E53FZZ), Dr. Bátai István (BUPVV7), Dr. Csontos Csaba (WC976J), Dr. Hideg Gyöngyvér (QRQYE6),

Dr. Kiss Tamás (QHOYT9), Dr. Loibl Csaba (DLDF11), Dr. Molnár Tihamér (CL7SSP), Dr. Nagy Bálint János (B8MX1K), Dr. Nagy

Judit (BCDMCZ), Dr. Rendeki Szilárd (S70CCV), Dr. Sütő Balázs (QR1UFB), Dr. Szabó Péter (F975FS), Dr. Szabó Zoltán (UC1A4J),

Dr. Szélig Livia (WJY19X), Dr. Szűcs Szilárd (DL0KX8), Dr. Tátrai Ildikó (FAW2HR), Dr. Toldi János (BRAXAA), Dr. Tóth Ildikó

(A55TB2), Dr. Tóth Krisztina (Z7A1B4), Dr. Vámos Zoltán (GWDAB7), Szepesné Dr. Mühl Diána Gabriella (RBWQVE)

OTT1-T TESTNEVELÉS 1.

Tantárgyfelelős: FINAK GÁBORNÉ GOMBOSI ESZTER GYÖNGYI, testnevelő tanár

ÁOK Testnevelés- és Mozgásközpont [email protected]

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 1.





Tematika

Az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. A sportmozgások és más mozgáskészletek bemutatásán és

gyakoroltatásán keresztül a korszerű edzésmódszerek alkalmazásával fejlesztjük a hallgatók erőnlétét, motorikus képességét.

Feladatunknak tartjuk a rendszeres testedzés beépítését a hallgatók életmódjába.


Tíz heti dupla órás gyakorlati foglalkozáson való részvétel a félév elfogadásának minimum követelménye. A szemeszter során két heti

összidejű (4x45 perc) hiányzás megengedett. További két heti (4x45 perc) hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető

hatáskörébe tartozik.



Pótlási lehetőséget biztosítunk három heti (6x45 perc) időtartamban, melyet a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni. Ebből a szervezeti

egység által meghatározott időben és helyen két heti (4x45 perc) hiányzást lehet pótolni a vizsgaidőszak első hetében.




- Jegyzet


Dr. Ángyán Lajos: Testnevelés, Motio, Pécs, 2002.

Előadások

Gyakorlatok

1-28 A választható kurzusokhoz lapozzon a kiadvány végéhez!

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Dr. Rugási Endre (G7GS7K), Farkas György (CL1MIY), Lipcsik Zoltán (EGE1AE), Németh Attila Miklós (EXB7TD), Petőfi Áron

(F64FWQ), Téczely Tamás (P0OP8M)


OFA-BEF-T BEVEZETÉS A BIOKÉMIÁBA FOGORVOSTAN HALLGATÓKNAK



3 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.





Tematika

A „Bevezetés a biokémiába” tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan,

gyógyszertan elsajátításához. Szerves és bioorganikus kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával illetve a biomolekulák

kémiájával és biokémiájával.




A gyakorlatok minden páros oktatási héten vannak. A félév 2.-14. hetében összesen 7 alkalommal a gyakorlatok anyagából az első 6

percben rövid dolgozatot íratunk. Maximum 12 vizsgapont szerezhető így. A röpdolgozatok eredménye beleszámít a vizsgába. A félév

elfogadásának feltétele minimum 6 rövid dolgozat megírása és legalább 7 vizsgapont megszerzése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet

kell vezetni. A röpdolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása esetén válik érvényessé. A

gyakorlatokról a hét alkalomból maximum 1 hiányzás megengedett. Az 5 percet meghaladó késés esetén nincs lehetőség a röpdolgozat

pótlására. Maximum 10 perc késés megengedett az e feletti késedelem hiányzásnak minősül. A vizsga anyaga az előadásokra és a

gyakorlatos anyagra épül. A előadások megegyeznek az általános orvos hallgatók előadásaival, mind óraszámban, mind időpontban.

A vizsga feltételei az intézet oldalán találhatóak meg.



Nincs lehetőség a gyakorlat pótlásra.



Zeeck: Orvosi Kémia, Medicina, 2019

Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005.

Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006

Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia, Medicina, 2004.


Az egyetem honlapjára belépve: http://aok.pte.hu/hu/egyseg/oktatasianyagok/20

- Jegyzet



Nelson, Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th ed., W.H. Freeman, 2008

http://bcs.whfreeman.com/lehninger5e

Berg, Tymoczko, Stryer: Biochemistry, 7th ed.

http://bcs.whfreeman.com/berg7e

Előadások

1 Bevezetés

Dr. Jakus Péter

2 Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak

Dr. Nagy Veronika





http://bcs.whfreeman.com/lehninger5e

http://bcs.whfreeman.com/berg7e

3 Nukleotid koenzimek, bioenergetika

Dr. Nagy Veronika

4 Aminosavak, peptidek

Dr. Nagy Veronika

5 Fehérjék szerkezete és funkciója

Dr. Nagy Veronika

6 Az enzimkinetika alapjai

Dr. Berente Zoltán

7 Az enzimaktivitás szabályozása és gátlása, izoenzimek

Dr. Nagy Veronika

8 Elszappanosítható lipidek

Dr. Nagy Veronika

9 Biológiai membránok és transzportfolyamatok

Dr. Nagy Veronika

10 Biológiai membránok és transzportfolyamatok

Dr. Nagy Veronika

11 A szénhidrátok szerkezete és reaktivitása

Dr. Nagy Veronika

12 Orvosi szempontból fontos di-, oligo- és poliszaharidok

Dr. Nagy Veronika

13 Biokémiai folyamatok áttekintése

Dr. Nagy Veronika

14 Hemoglobin, oxigénszállítás

Dr. Nagy Veronika

15 A glikolízis reakciói

Dr. Jakus Péter

16 A glikolízis szabályozása

Dr. Jakus Péter

17 A glikolízishez kapcsolódó metabolikus útvonalak

Dr. Jakus Péter

18 A PDC és a citrát ciklus reakciói

Dr. Jakus Péter

19 A citrát ciklus szabályozása

Dr. Jakus Péter

20 Zsírsav oxidáció

Dr. Jakus Péter

21 A légzési lánc és gátlása

Dr. Jakus Péter

22 ATP szintézis

Dr. Jakus Péter

23 Ketontestek

Dr. Nagy Veronika

24 Mitokondriális transzportfolyamatok, ingák

Dr. Nagy Veronika

25 Prosztaglandinok, terpenoidok

Dr. Nagy Veronika

26 Az enzimek szupramolekuláris szerveződése

Dr. Nagy Veronika

27 Szteroidok

Dr. Lóránd Tamás

28 Szénsavszármazékok és gyógyszerek

Dr. Lóránd Tamás

Gyakorlatok

1 Sztereokémia gyakorlat, molekula modell feladatok

2 Sztereokémia gyakorlat, molekula modell feladatok

3 Szerves kémia gyakorlat

4 Szerves kémia gyakorlat

5 Fehérjék, nukleotidok, koenzimek, enzmek gyakorlat

6 Fehérjék, nukleotidok, koenzimek, enzmek gyakorlat

7 Enzimek, anyagcsere I. gyakorlat

8 Enzimek, anyagcsere I. gyakorlat

9 Szénhidrátok vizsgálata, anyagcsere II. gyakorlat

10 Szénhidrátok vizsgálata, anyagcsere II. gyakorlat

11 Szénhidrátok vizsgálata, anyagcsere III. gyakorlat

12 Szénhidrátok vizsgálata, anyagcsere III. gyakorlat

13 Lipidek vizsgálata; anyagcsere IV. gyakorlat

14 Lipidek vizsgálata; anyagcsere IV. gyakorlat

Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Jakus Péter (CBN5G3), Dr. Juhász Kata (VYT2XD)


OFA-BZ2-T FOGORVOSI BIOFIZIKA 2.

Tantárgyfelelős: DR. SZABÓ-MELEG EDINA, egyetemi adjunktus

Biofizikai Intézet [email protected]

2 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.




Tematika

A tantárgy a Fogorvosi biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait,

valamint az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai

módszerek alapjait. Az előadások témakörei: atom- és magfizika, spektroszkópia, diagnosztikai- és kutatási módszerek, anyagtani

vizsgálómódszerek.




A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a szigorlat adott részei alól.


Az elmulasztott gyakorlatok pótlása megbeszélés alapján. A gyakorlatokról maximum 2 hiányzás megengedett.



Tölgyesi, Derka, Módos: Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai, elektronikus tankönyv, SOTE, 2012.

Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs


Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

- Jegyzet

Saját előadás órai jegyzet


A biofizika alapjai (szerk. Rontó Györgyi, Tarján Imre). Semmelweis Kiadó, Budapest, 1997

Maróti Péter, Laczkó Gábor: Bevezetés a biofizikába. JATEPress, Szeged, 1998

Előadások

1 Atom és kvantumfizikai alapfogalmak

Dr. Ujfalusi Zoltán

2 Radioaktivitás


3 Elektromágneses hullámok, a fény kettős természete


4 Spektroszkópia I.: abszorpció és fluoreszcencia

Dr. Bugyi Beáta

5 Spektroszkópia II.: IR, Raman

Dr. Bugyi Beáta

6 Röntgen előállítás és diagnosztika I.

Dr. Kengyel András Miklós

7 Röntgen előállítás és diagnosztika II.

Dr. Kengyel András Miklós

8 NMR, ESR, MRI

Leipoldne Víg Andrea Teréz



9 Lézerek előállítása és alkalmazása I.


10 Lézerek előállítása és alkalmazása II.


11 Fotodinámia. Polimerek. Fotopolimerek

Huberné Barkó Szilvia

12 3D nyomtatás technikája és lehetőségei

Telek Elek

13 Szerkezetvizsgálati módszerek I.


14 Szerkezetvizsgálati módszerek II.


Gyakorlatok

1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás

2 Radioaktivitás

3 Geiger-Müller számláló. Felezési idő I.

4 Gamma-sugárzás abszorpciója

5 Holtidő mérés. Geometriai faktor. Felezési idő II.

6 Szcintigráfia

7 Optika

8 Mikroszkópia

9 Ultrahang

10 Lézer

11 Doppler ultrahang



14 Dolgozat, konzultáció

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgakérdések megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

Közreműködők

Dr. Bugyi Beáta (CKTZXD), Dr. Grama László (J7AF3B), Dr. Huber Tamás (GHCE3K), Dr. Kengyel András Miklós (ENQAMZ),

Dr. Lukács András Szilárd (LZ2I4Q), Dr. Szabó-Meleg Edina (I0NKTU), Dr. Talián Csaba Gábor (RP9GGL), Dr. Ujfalusi Zoltán

(AZSO9Z), Huberné Barkó Szilvia (FZER5M), Kapronczai Róbert (HJKNNY), Karádi Kristóf (X1QYKT), Leipoldne Víg Andrea

Teréz (OL4J1R), Longauer Beáta (RSLP7D), Madarász Tamás (CCQ3RE), Pirisi Katalin Erzsébet (MWK6OX), Szatmári Dávid

(AIX2L6), Takács-Kollár Veronika Tünde (L5EB78), Telek Elek (B1IZ13), Tóth Mónika Ágnes (GC6VTC), Türmer Katalin Erzsébet

(FJJG6N), Ujfalusi-Pozsonyi Kinga (ADVAP2)


OFA-FI1-T FOGÁSZATI KLINIKAI INFORMATIKA ÉS STATISZTIKA 1.

Tantárgyfelelős: DR. PÓTÓ LÁSZLÓ, habilitált docens

Bioanalitikai Intézet [email protected]






Tematika

A diplomamunka elkészítéséhez szükséges számítógépes és adatkezelési (adatgyűjtési és statisztikai értékelési) ismeretek oktatása és

gyakorlati használatának bemutatása/begyakoroltatása.

A tárgy nagyobb tananyag-blokkja a hallgatói számára első statisztikai kurzusként az alábbi főbb területeket öleli fel: Adatok kezelése

számítógéppel, adatok áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai

következtetés/döntés, az orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek.

Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és alapjainak begyakoroltatása. Ezzel a hallgatók most találkoznak először az

oktatásuk során. Jelentőségét aláhúzza, hogy az orvoslásban (a tudományban és a hétköznapi munkában is) ezek a módszerek és

készségek nélkülözhetetlenné váltak az utóbbi években. Ennek jegyében új tananyag részként az orvosi döntéshozás alapvető

jellemzőivel is elkezdünk ismerkedni a kurzuson.


Aktív részvétel a foglalkozásokon, legfeljebb két alkalom mulasztása.

A vizsga három részből áll: egy beugró teszt, egy számítógéppel (SPSS-el) megoldandó feladat és két elméleti kérdés (az egyik elméleti

kérdés az OD témakörből).

A sikeres vizsgához mindhárom rész legalább elégséges teljesítése szükséges.


A félév során két Zh teljesítése, mindegyik minimum 50%-os eredménnyel, szükséges a vizsgára bocsátásához. Az egyik Zh egyszeri

javítására van lehetőség.

Az első tananyagblokkból egy beadandó házi munka elkészítése és beküldése.


Egy pótló foglalkozás



Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 7th ed., W.H. Freeman, 2015


Pótó L.: Biometria, munkafüzet, PTE ÁOK 2018.

- Jegyzet


Előadások

1 Alapvető hardver ismeretek, operációs rendszerek, a számítógép fő felhasználási területei

Dr. Pótó László

2 Szövegszerkesztő programok használata

Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


6 Adatok kezelése számítógéppel

Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László

Gyakorlatok

1 Windows XP használata, Programok indítása.

2 A Word szövegszerkesztő program felülete, menüi, eszköztárak használata. Szövegbeviteli és szerkesztési műveletek.

3 Formázások.

4 Táblázatok készítése és formázása

5 Stílusok és sablonok használata. Oldalszámozás, tartalomjegyzék.

6 Adattípusok, adatbevitel, kódolás. Az SPSS program. Adatok ábrázolása, áttekintése.

7 Leíró statisztika, Átlag, szórás.

8 Eloszlások. A normális eloszlás.

9 Az átlag eloszlása. A megbízhatósági intervallum.

10 A hipotézistesztelés elve. Egymintás és páros t próba.

11 Kétmintás t próba

12 Folytonos változók közti kapcsolat elemzése. A lineáris regresszió és korreláció módszere.

13 Gyakorisági adatok, kontingencia táblázat. Kategorikus változók közti kapcsolat elemzése. A khinégyzet próba.

14 Feladatmegoldás, kitekintés: nemparaméteres próbák, ANOVA

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Egy ‘beugró’ teszt, egy gyakorlati feladat (megoldandó számítógéppel) és két elméleti kérdés az alábbiak közül (az egyik elméleti

kérdés az OD témakörből):

OD-1 Orvosi döntések - alapelvek 1

Mutassa be a statisztikai döntések fogalmait és elveit (Ho, 1-fajú és 2-fajú hibakockázatok, az alfa döntési szint választása, tünetek és

klinikai tesztek értékelése - a 4 mérőszám, és a pozitív illetve negatív eredmény megbízhatósága különböző vizsgálati

helyzetekben: klinikán illetve szűrő tesztnél;) egy egyszerű orvosi vagy hétköznapi életből vett döntési helyzetben.

Használja a számolási vizsgafeladat példát vagy válasszon egy saját példát a bemutatásra.

(háttér: főleg a 8. és a 11-12. előadás)

OD-2 Orvosi döntések - alapelvek 2

Mutassa be a statisztikai döntések fogalmait és elveit (vizsgálati eredmények beválási valószínűségei, klinikai bizonyítékok,

valószínűségek, kezelési küszöb, további vizsgálati lehetőségek ...) egy egyszerű orvosi döntési helyzetben.

Használja a számolási vizsgafeladat példát vagy válasszon egy saját példát a bemutatásra.

(háttér: főleg a 11-12 és a 14. előadások)

1. A biometria/biostatisztika fő feladata

A kétféle gondolkodási modellről - mik a főbb különbségek?

Mutassa be, hogyan egészítik ki egymást, s hogyan kap mindkét gondolkodásmód szerepet a tudományos és az orvosi munkában.

Integrálja az elemző gondolkodás és az OD alapok főbb megállapításait is.

(háttér: főleg az 1., a 3., a 6-7-8., a 11-12. és a 14. előadások)

2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség

Mutassa be a fogalmat egyszerű példán. Mikor számolható és mikor nem számolható az értéke? Igazolja példákkal, hogy mindkét

megközelítés alkalmazható a gyakorlati (orvosi) feladatoknál.

(háttér: főleg az 1., a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások)

3. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 1,

Mutassa be a binomiális eloszlás példáján, hogyan lehet a „számolható valószínűség” (szerencsejáték helyzetek) megközelítést valós

élethelyzetekben alkalmazni. Az eloszlás ábrázolása. Mutassa be, hogy kap szerepet ez a megközelítés a döntéshozásban.

(háttér: főleg a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások)

4. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 2,

Vonjon párhozamot a binomiális és a Poisson eloszlás között: hasonlóságok és különbségek, alkalmazási példákkal alátámasztva.

Mutassa be a diszkrét eloszlások jelentőségét példákkal. (Mely hipotézistesztelési eljárások alapulnak ezen a megközelítésen?)


5. A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig

A döntéshozáshoz vezető út - és a buktatói. (mintaméret, reprezentativitás, rejtett változók, valószínűségi ítélet, hibakockázat, - és

kezelésük)

(háttér: főleg a 3. és a 6-7-8. előadások)

6. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai

A három leggyakoribb adattípus és összefoglaló bemutatásuk lehetőségei.

Az egyes diagramfajták alkalmazási köre - erősségük és korlátaik. Milyen speciális információkat tud megjeleníteni egy-egy

diagramtípus? Mikor melyiket érdemes választani?

(háttér: főleg a 3. előadás)

7. A minta és az alapsokaság

Mutassa be mindkét alapfogalmat többféle adattípus esetén. Hogyan jellemezhető (képszerűen és számszerűen) ezen példákban a minta

és a sokaság? Mutassa be a két fogalom alapvető szerepét a statisztikai következtetés és döntés gondolatmenetében.


8. Folytonos adatok számszerű jellemzése

Vonjon párhuzamot az „öt szám”-os és a „három szám”-os adatjellemzés között. Mikor melyik alkalmazható/alkalmazandó?

Igazolja példákkal, hogy a kétféle jellemzés alapvető szerepet kap a döntési (pl. hipotézistesztelési) módszer kiválasztásában.


9. A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások

Szimmetrikus és ferde eloszlások. Hogyan tükröződik az eloszlás alakja a mintajellemzőkben? A fentiek bemutatása a normális és

ferde eloszlású példákon. Igazolja a megkülönböztetés jelentőségét a döntéshozási módszerek feltételein keresztül.


10. A normális eloszlás 1.

Jellemzői. Miért használható gyakran, különösen a biológiában és az orvostudományban?

Alkalmazási példák (referencia tartomány, stb.).

Hogyan támasztja alá az alapvető jelentőségét a „normális közelítés” módszere? (alkalmazási példákkal) - és hogyan a

hipotézisvizsgálati módszerek feltételei?

(háttér: főleg a 4., az 5., a 6-7-8-9. és a 12. előadások)

11. A normális eloszlás 2.

Hogyan támasztja alá jelentőségét az „átlag eloszlása”? Igazolja, hogy az átlag eloszlása alapvető szerepet kap a statisztikai

következtetés és döntés során.

(háttér: főleg a 4., az 5. és a 6-7-8-9-10. előadások)

12. A statisztikai következtetés

A statisztikai következtetés, mint a statisztikai gondolkodásmód kulcslépése. Vesse össze a pontbecslés és intervallumbecslés

módszerét e szempontból. Mutassa be, hogyan használható mindkét megközelítés a várható értékre adható intervallumbecslés

során (a várható értékre adható p% megbízhatóságú intervallumbecslés - konfidencia intervallum).

(háttér: főleg az 5.és a 6. előadások)

13. Az átlag megbízhatósági intervalluma

A legtöbb általunk megismert SPSS eredménylistán szerepel a „95% CI” kifejezés? Mi ez és miért ilyen gyakori a statisztikai

vizsgálatokban? Mondjon példákat, hogy melyik eredménylistán miért szerepel, mire jó a feltűntetése?

(háttér: főleg az 5. és a 6-tól végig, szinte mindegyik előadás)

14. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete

Mutassa be az „öt lépéses” gondolatmenet származtatását és alkalmazhatóságát hétköznapi valamint szakmai vonatkozású példákon.

Melyek az „öt lépés” egyszerű, kötött pontjai, s melyek azok, amelyek egyéni mérlegelést igényelnek? Ez utóbbi jelentőségének

igazolása a példákon.

(háttér: a 7-től végig, szinte mindegyik előadás)

15. Az egymintás és a páros t próba

A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete milyen adatok és kérdések esetén vezet ezen módszerekhez? A két módszer hasonlósága és

különbsége. Mi a teendő, ha az alkalmazási feltételek nem teljesülnek? Miért nem érdemes minden esetben ezen utóbbi

módszereket használni?

(háttér: főleg a 6-7-8-9. és a 12. előadások)

16. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése

Értékelje a két módszert a hasonlóságok és különbözőségek, az erősségek és gyengeségek alapján.

A fentieket konkrét példa felhasználásával mutassa be.

(háttér: főleg a 6-7-8 előadás)

17. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje

Ismertesse a statisztikai döntéshozás lényegi sajátosságát, a döntési hibakockázatokat. Hogyan lehet ezeket kezelni? Mikor kell ezeket

kezelni?

Mutassa be példákon, hogy mikor nyújt segítséget a döntési hibakockázat értéke (vagy legalább változása) és mikor a teszt ereje az

adott kérdés megválaszolásában?

(háttér: főleg a 8. és a 9. előadás)

18. A két- (független-) mintás t próba

Mi a különbség a páros és a kétmintás t próba között? Milyen kérdésre kapható válasz az utóbbi módszerrel? Mi a módszer sajátos

feltétele - és hogy kezelhető ez az F próba segítségével?

(Mi a megoldás „ára”? Miért nem használjuk mindig a kevesebb feltételt támasztó megoldást?)


19. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén

Hasonlítsa össze az egy változó - két minta és a két változó - adatpárok („egy minta”) esetét. Milyen tipikus kérdésekre keresünk választ

a két esetben?

Ismertesse példákon a lineáris regresszió és korreláció vizsgálat módszerének gondolatmenetét. Mutassa be azokat a pontokat, ahol a

statisztikai gondolkodásmód lényegi szerephez jut benne.

Hipotézisvizsgálat-e ez a módszer?


20. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén

Mennyiben hasonló és mennyiben eltérő a „két változó” vizsgálata kérdéskör a folytonos és a kategorikus adatok esetén? Milyen

adatokat (számokat) kell az utóbbi helyzetben kezelni?

Mi az a hipotézisvizsgálati módszer, amely erre alkalmas? Mutassa be ennek az öt lépését egy példán. Mik a módszer alkalmazásának

feltételei és mi a teendő, ha ezek nem teljesülnek?


21. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 1.

Miért gyakori az orvosi gyakorlatban, hogy a khi-négyzet próba nem alkalmazható? Milyen lehetőségek kínálkoznak ilyenkor? Mikor

kell ezek közül a Fisher teszthez folyamodni? Miért szerepel (mire utal) ennek a nevében az „egzakt” jelző?


22. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 2.

Egy diagnosztikai teszt minősítése. Mely kérdésekre ad választ a „szenzitivitás”, a „specificitás” valamint a pozitív és a negatív

teszteredmény jósló- („prediktív-”) ereje?

Az arány megbízhatósági intervalluma. Igazolja ennek alapján, miért lesz eredménytelen a khi-négyzet próba alkalmazása néha az

orvosi adatértékeléseknél!


23. A nem-paraméteres próbák - 1.

Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba az előjel próba? Mutassa be a

hipotézisvizsgálat ötlépéses módszerét az előjelpróba alkalmazásával egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen

módszer és a megfelelő paraméteres módszer között? Mi a módszer erőssége és mi a gyengéje?

(háttér: főleg a 2. a 7. és a 12. előadás)

24. A nem-paraméteres próbák - 2.

Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba a Wicoxon és a Mann-Whitney próba?

Mutassa be mindkét módszer alkalmazását egy-egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszerek és a megfelelő

paraméteres módszerek között? Mi ezen módszerek erőssége és mi a gyengéje?

(háttér: főleg a 7., a 9. és a 12. előadás)

25. Az ANOVA elve

Mutassa be példákon, hogy mi a variancia-analízis alkalmazásának alaphelyzete.

Mi az értékelés elve? Mutassa be ezt a több csoportátlag összehasonlításának példáján.

Mi az előnye ennek a módszernek a páronkénti t-próbák alkalmazásával szemben?

(háttér: főleg a 2. a 8., a 9. és a 13. előadás)

Adatkezelési készség:

Egy adatértékelési feladat megoldása SPSS-el.

Közreműködők

Borbásné Dr. Farkas Kornélia (IRWZKJ), Dr. Pótó László (FIO4UU), Kőnigné Dr. Péter Anikó (L556VJ)

OFA-FV2-T FOGÁSZATI PREVENCIÓ ALAPJAI 2.








Tematika

A szájüregben végzett kezelések alapjainak megteremtése. Előtanulmányok a konkrét beavatkozásokhoz és a fogászati felvilágosító

tevékenység gyakorlása.




1 db félévközi dolgozat elkészítése.


Nincs



nincs


Előadásjegyzet a Neptunra feltöltött dokumentumok alapján.

- Jegyzet

nincs





1996. ISBN 0 19 2624571


87-16-22282-2

Előadások

1 A fogorvosi rendelő felépítése, alapvető higiénés szabályok a fogorvosi rendelőben


2 Barázdazárás - módszerek, anyagok, eszközök


3 A caries prevenció mérési lehetőségei. A DMF értékek, SiC index, ICDAS rendszer.


4 Carieses rizikócsoportok, caries aktivitási tesztek.


5 A táplálkozás szerepe a caries prevencióban. Caries preventív étrend.


6 Cukrok, cukorpótló anyagok


7 Plakk indexek, kémiai plakk kontroll.


8 Komplex prevenció életkorok szerint



9 Preventív tevékenység sérült páciensek esetén


10 Időskori prevenció


11 A fogászati szakterületek preventív vonatkozásai - gyermekfogászat, fogszabályozás


12 A fogászati szakterületek preventív vonatkozásai - szájsebészet, parodontológia, protetika


13 Preventív tevékenység terhesség idején


14 Összefoglalás, konzultáció


Gyakorlatok

1 Ismerkedés a fogászati rendelővel, viselkedési szabályok, a rendelő felépítése

2 Ismerkedés a fogászati rendelővel, viselkedési szabályok, a rendelő felépítése

3 Polírozás páciensen

4 Polírozás páciensen

5 Barázdazárás modell fogon

6 Barázdazárás modell fogon

7 Kiterjesztett barázda zárás.

8 Kiterjesztett barázda zárás.

9 A fog szövettana, kálcium foszfát hatásai a zománcon

10 A fog szövettana, kálcium foszfát hatásai a zománcon

11 DMF

12 DMF

13 Diétás alapelvek 1. házi dolgozat

14 Diétás alapelvek 1. házi dolgozat

15 Cukrok és cukorpótlók gyakorlati alkalmazása, kóstolás, italkészítés

16 Cukrok és cukorpótlók gyakorlati alkalmazása, kóstolás, italkészítés

17 Prevenciós óra felépítése, kivitelezése, próbaelőadás.

18 Prevenciós óra felépítése, kivitelezése, próbaelőadás

19 Iskolai gyakorlat

20 Iskolai gyakorlat

21 Betegbemutatás - szájsebészeti páciens

22 Betegbemutatás - szájsebészeti páciens

23 Ortodontiai páciensek bemutatása, a preventív beavatkozások

24 Ortodontiai páciensek bemutatása, a preventív beavatkozások

25 Időskorú és fogpótlást viselő páciensek szájegészsége

26 Időskorú és fogpótlást viselő páciensek szájegészsége

27 Konzultáció

28 Konzultáció

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. A szájüreg makroszkópos anatómiája

2. A fog anatómiája, szövettana.

3. Hely és iránymegjelölések a fogíven. Fogfelszínek.

4. A fogak számozása. Nyálmirigyek anatómiája.

5. A prevenció célja és lehetőségei a fogászatban. A prevenció elemei. Fluoridáló sín készítése

6. Fogászati kézi műszerek

7. Fogászati gépi műszerek

8. A fogászati rendelő berendezése. A fogászati kezelőszemélyzet feladatai.

9. A dentin caries szövettana

10. Depurálás

11. A fogakon képződő depozitumok eltávolítása

12. Mechanikus plakk kontroll eszközei

13. Kémiai plakk kontroll anyagai, kozmetikai szájöblítők

14. Fogkefék tulajdonságai. Fogmosási technikák.

15. Fogkrémek összetétele, hatóanyagai

16. Prevenciós tevékenység csecsemőkorban.

17. Fogpótlást viselő páciensek szájhygiénéje.

18. A fogszabályozó készüléket viselő páciensek szájhygiénéje.

19. A polírozás eszközei és anyagai

20. Barázdazárás

21. A carieses lézió kialakulásának és fejlődésének folyamata

22. A caries incipiens klinikuma és szövettana

23. A fluoridok hatásmechanizmusa. A fluoridok toxicitása.

24. Lokális fluoridálás módszerei. a kálcium-foszfát hatásai.

25. Szisztémás fluoridálás módszerei

26. A zománc szerkezete, savazás.

27. Kiterjesztett barázdazárás

28. DMF szám, SiC index, ICDAS rendszer

29. Caries aktivitási tesztek

30. Caries preventív diéta

31. Az approximális felszínek tisztítása, eszközei.

32. Cukrok szerepe a caries kialakulásában

33. Cukorpótlók csoportosítása, használata

34. Fogászati egészségnevelési program a 2-5 éves korosztályban



37. Szájsebészeti és trauma prevenció

38. Prevenciós tevékenység időskorú páciens esetén

39. Prevenciós tevékenység terhesség idején

Közreműködők


OFA-MF2-T MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA FOGORVOSTANHALLGATÓKNAK 2.

Tantárgyfelelős: DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY, egyetemi docens

Orvosi Biológiai Intézet és Központi Elektronmikroszkópos Laboratórium [email protected]






Tematika

A tárgy második szemeszterének fő témái: a sejt határzónája, és azon túli közvetlen környezete; a sejten belüli jeltovábbítás módozatai,

különös tekintettel annak a daganatképződés szempontjából lényeges vonatkozásaira, valamint a molekuláris medicinára.




Zárthelyi dolgozatok


A foglalkozások pótlására nincs lehetőség, illetve pótgyakorlatok szervezhetőek igény esetén, a gyakorlatos ciklusok végén.



Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia


Pap M. és Sétáló Gy. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok fogorvostan hallgatóknak

- Jegyzet


Gerald Karp: Cell and Molecular Biology

Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach

Lodish et al.: Molecular Cell Biology

Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell

Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology

Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából

Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

Előadások

1 Nyitó előadás


2 Passzív transzport folyamatok

Dr. Bátor Judit

3 Aktív transzport folyamatok

Dr. Fekete Zsuzsanna

4 Extracelluláris mátrix


5 Az intracelluláris jelátvitel típusai


6 Heterotrimer G-fehérjék által közvetített jelátvitel


7 Katalítikus receptorok jelátvitele


8 Stresszt közvetítő jelátviteli mechanizmusok

Dr. Pap Marianna


9 Citokin ligandok és integrin receptorok jelátvitele

Dr. Pap Marianna

10 A jelátvitel általános jellemzői

Dr. Pap Marianna

11 Az egyedfejlődés molekuláris mechanizmusai


12 A sejthalál fajtái: nekrózis és apoptózis

Dr. Pap Marianna

13 Az apoptózis mechanizmusa

Dr. Pap Marianna

14 A daganat sejt


15 DNS tumor vírusok


16 RNS tumor vírusok


17 Retrovirális onkogének


18 Celluláris onkogének I.

Dr. Pap Marianna

19 Celluláris onkogének II.

Dr. Pap Marianna

20 Celluláris onkogének III.

Dr. Pap Marianna

21 Tumor szuppresszor gének I.


22 Tumor szuppresszor gének II.


23 Onkogének szerepe a sejtciklusban

Dr. Berta Gergely

24 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa I.: Experimentális karcinogenezis


25 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa II.: Tumorinvázió és áttétképződés


26 Molekuláris diagnosztika


27 Génterápia


28 Záró előadás


Gyakorlatok

1 Előkészítés

2 Fénymikroszkópia

3 Izotópok

4 Centrifugálás és kromatográfia

5 Mikroszkópos felvételek nagyítása

6 Fehérje-elektroforézis

7 DNS-izolálás

8 Makromolekulák hisztokémiája, enzimhisztokémia

9 Fáziskontraszt mikroszkópia és polarizációs mikroszkópia

10 Tumorbiológia I.

11 Tumorbiológia II.

12 Apoptózis I.

13 Apoptózis II.

14 Záró konzultáció

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. Proteinek

2. Lipidek

3. Szénhidrátok

4. Nukleotidok

5. A DNS molekula

6. A DNS, mint örökítő anyag (kísérletes megközelítések)

7. Az RNS-ek

8. Pro- és eukariota sejtek

9. Immuncitokémia

10. Restrikciós endonukleázok

11. Southern-blot

12. A DNS szekvenciájának meghatározása

13. DNS-chipek

14. Genomtárak

15. Polimeráz láncreakció

16. Transzgénikus élőlények

17. Célzott géninaktiváció a DNS szintjén

18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS, és a fehérjék szintjén

19. cDNS-tárak

20. Northern-blot

21. Immunprecipitáció és Western-blot

22. A nukleusz felépítése

23. A kromatin többszintű szerveződése

24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák

25. A kromatin kémiai komponensei

26. A sejtciklus fázisai

27. A sejtciklus regulációja

28. Mitózis - számtartó sejtosztódás

29. Meiózis - számfelező sejtosztódás

30. A DNS szintézis általános jellemzői

31. A DNS szintézis mechanizmusa prokariótákban

32. A DNS szintézis mechanizmusa eukariótákban

33. A DNS hibajavító mechanizmusai

34. Az RNS szintézis mechanizmusa prokariótákban

35. Az eukariota RNS szintézis általános jellemzői

36. Az rRNS képződése eukariótákban.

37. Az mRNS átírása eukariótákban, 5”- és 3”-végi módosulások

38. Pre-mRNS splicing

39. Az aminoacil-tRNS képződés

40. A riboszómák struktúrális és funkcionális jellemzése

41. A genetikai kódszótár

42. A fehérje szintézis iniciációja

43. A fehérje szintézis elongációja és terminációja

44. A fehérje szintézis általános jellemzői

45. A laktóz operon

46. A triptofán operon

47. Klónozás nukleáris-transzplantációval

48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása

49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása

50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása

51. Eukarióta transzkripciós faktorok

52. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa

53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum

54. A Golgi-készülék, és a fehérje-glikoziláció

55. A szekréció

56. Endocitózis

57. A vezikuláris transzport

58. Lizoszómák, és a sima felszínű endoplazmatikus retikulum

59. Oxigén szabadgyökök, membránkárosodás

60. A mitokondriumok felépítése és működése

61. A mitokondriális DNS

62. Mitokondriális betegségek

63. A sejtváz mikrotubulusai

64. A sejtváz mikrofilamentumai

65. A sejtváz intermedier filamentumai

66. A sejtmembrán szerkezete

67. Sejt-sejt kapcsolatok

68. Passzív transzport folyamatok

69. Aktív transzport folyamatok

70. Az extracellularis mátrix

71. A kémiai jelátvitel típusai

72. cAMP által közvetített jelátvitel

73. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek

74. A növekedési faktorok jelátvitele

75. Citokin-jelátvitel

76. Stressz-jelátvitel

77. Sejt-mátrix kapcsolatok, integrin-jelátvitel

78. TGF-béta-, Wnt-, Notch-, Hedgehog-jelátvitel

79. A fehérjekinázok szerepe jelátviteli folyamatokban

80. Jelamplifikáció, jeltermináció, jelátviteli hálózatok

81. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai

82. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége

83. Az apoptózis mechanizmusa

84. A tumorsejt általános jellemzői

85. Onkogén DNS-vírusok

86. Retrovírusok

87. Retrovirális onkogének

88. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével

89. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása

90. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai

91. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői

92. Az Rb és p53 fehérjék

93. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában

94. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában

95. Az experimentális karcinogenezis szakaszai

96. A tumorképződés lépései természetes daganatokban

97. Öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa

98. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa

99. A géntranszfer módszerei

100. A humán génterápia lehetőségei

Gyakorlatos vizsgakérédsek:

Elméleti rész

1. A fénymikroszkóp szerkezete és működése

2. Mintaelőkészítés fénymikroszkópos célra

3. Radioaktív izotópok a biológiában

4. Homogenizálás

5. Sejtfrakcionáló differenciál centrifugálás

6. Hipopiknikus sűrűséggrádiens centrifugálás

7. Izopiknikus sűrűséggrádiens centrifugálás

8. Gélfiltráció

9. Ioncserélő kromatográfia

10. Affinitáskromatográfia

11. Fehérje elektroforézis

12. DNS izolálás

13. A polarizációs mikroszkóp felépítése és működése

14. A fáziskontrasztmikroszkóp felépítése és működése

15. Citoplazma hisztokémia

16. Immun- és enzimhisztokémia

17. Az apoptózis vizsgálatának lehetőségei

18. Az elektronmikroszkóp felépítése és működése

19. Mintaelőkészítés transzmissziós elektronmikroszkópos célra

20. Kontrasztfokozás lehetőségei transzmissziós elektronmikroszkópos célra

Végrehajtandó gyakorlatos vizsgafeladatok

21. Prokariota sejtek immerziós vizsgálata, a Gram festés lényege

22. Sejtátmérő meghatározása fénymikroszkóppal

23. Humán perifériás vérkenet vizsgálata, a May-Grünwald-Giemsa festés lényege

24. Fénymikroszkópos autoradiográfiás metszet vizsgálata

25. Bromodezoxiuridin jelölés vizsgálata

26. Lineáris szacharóz grádiens készítése

27. Gélfiltráció eredményének értékelése

28. A fehérje elektroforézis lépései, fehérjék kimutatása gélben és membránon

29. Western blot lépései, eredményének értékelése

30. Fotométer használata, DNS és RNS oldat koncentrációjának meghatározása

31. A polarizációs mikroszkóp használata

32. A fáziskontraszt mikroszkóp centrálása, használata

33. Nukleinsav hisztokémiai preparátum értékelése, kromoszómák Giemsa festéssel

34. Citoplazma hisztokémiai metszet értékelése

35. Immunhisztokémiai metszetek értékelése

36. Normál és Burkitt limfomás nyirokcsomó elkülönítése, mitózis fázisainak azonosítása

37. Normál és kóros sejtek azonosítása Papanicolau kenetben

38. Normál és apoptotikus sejtek azonosítása

39. Sejtmag alkotórészek azonosítása mikroszkópos felvételeken

40. Citoplazma alkotórészek azonosítása mikroszkópos felvételeken

Közreműködők

Bogdán Ágnes (NHORSU), Brandt Barbara (IQ1RP0)

OFA-ZT1-T FOGORVOSI SZÖVETTAN 1.

Tantárgyfelelős: DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens






Tematika

Alapszövettan. Az emberi alapszövetek mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak

ismertetése. A két-féléves tantárgycsoport első része.

A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a patológiás elváltozások megértését.


A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni (Szövettan-1 munkafüzet). A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető

igazolja a félév végén. Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 7 tanóra (7x45 perc), ezen belül max. 5

óra gyakorlat.


Nincsen félévközi beszámoló.


Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten, maximum kétszer félévenként.



http://an-server.pote.hu/INFO/Irod.htm



- Jegyzet


Előadások

1 Szövettani bevezető. Mikroszkópos technikák, festések. Alapszövetek.

Dr. Horváth Judit

2 Hámszövetek.

Fábián Eszter

3 Fedőhámok.

Fábián Eszter

4 Mirigyhámok

Fábián Eszter

5 A kötőszövet sejtjei.

Dr. Tamás Andrea

6 Kötőszöveti rostok és alapállomány

Dr. Tamás Andrea

7 A kötő- és támasztószövetek felosztása, típusai.

Dr. Tamás Andrea

8 Porcszövet

Dr. Csernus Valér

9 Csontszövetek, desmogen csontosodás.

Dr. Csernus Valér

10 Chondrogen csontosodás

Dr. Csernus Valér




11 Izomszövetek 1.

Dr. Csernus Valér

12 Izomszövetek 2.

Dr. Csernus Valér

13 Idegszövet 1.

Dr. Gaszner Balázs

14 Idegszövet 2.

Dr. Gaszner Balázs

15 A vér alakos elemei.

Dr. Reglődi Dóra

16 Haemopoesis.

Dr. Reglődi Dóra

17 Az erek szövettana.

Dr. Reglődi Dóra

18 Szövettani összefoglaló.

Dr. Horváth Judit

Gyakorlatok

1 A mikroszkóp használata. Hisztotechnika

2 A mikroszkóp használata. Hisztotechnika

3 Egyrétegű hámok

4 Egyrétegű hámok

5 Hengerhámok

6 Hengerhámok

7 Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám

8 Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám

9 Mirigyhám

10 Mirigyhám

11 Kötőszöveti sejtek és rostok

12 Kötőszöveti sejtek és rostok

13 A kötőszövet típusai

14 A kötőszövet típusai

15 Porc- és csontszövet

16 Porc- és csontszövet

17 Csontosodás

18 Csontosodás

19 Izomszövet

20 Izomszövet

21 Idegszövet

22 Idegszövet

23 Vér és vérképződés

24 Vér és vérképződés

25 Az erek szövettana

26 Az erek szövettana

Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Csernus Valér (B7M7PE), Dr. Farkas József (TA5T02), Dr. Gaszner Balázs (ZU0SO8), Dr. Hollósy Tibor (V4JMVX), Dr. Horváth

Judit (NRU3IB), Dr. Horváth-Opper Gabriella (H7NPG1), Dr. Reglődi Dóra (OMCDDY), Dr. Rékási Zoltán (K58CBX), Dr. Tóth Pál

(FMM8LA), Füredi Nóra Judit (WD29KK), Opper Balázs (Z84UV2), Szabó Edina Ivett (CQY1BL)


OFR-AFG-T ASSZISZTENSI / FOGTECHNIKAI GYAKORLAT



0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.





Tematika

Praktikus ismeretek szerzése a mindennapi fogászati gyakorlatban. Dental hygieniai munkafolyamatok megismerése és gyakorlása.

Asszisztálás gyakorló fogorvosok mellett, fogtechnikai munkafolyamatok demonstrációja.


A szemeszter 8. hetéig a hallgató hivatalos nyomtatványon jelzi, hogy hol szeretné teljesíteni a gyakorlatot. Előzetes befogadó

nyilatkozat, illetve utólagos teljesítési igazolás (hivatalos nyomtatványon) szükséges a kötelező napi munkanapló mellett. Munkanapló:

A hallgató napi bontásban (6 órás munkanap) részletes jegyzőkönyvet készít, ami tartalmazza az összes értékelhető információt és

tevékenységet, amit elvégzett. Minden nap végén aláírást kér az aznapi felelős oktatótól.


Nincs


A rövid képzési idő miatt hiányzás nem lehetséges, a hallgatónak a gyakorlat elvégzésére több alkalommal van lehetősége.



Preventív fogászat. Szerkesztette: Nyárasdy Ida és Bánóczy Jolán Medicina, Budapest, 2009


Neptun rendszerre feltöltött dokumentumok

- Jegyzet

nincs





1996. ISBN 0 19 2624571


87-16-22282-2

Előadások

Gyakorlatok

1 A szakasszisztensi munka legfontosabb elemei gyermekfogászaton






7 A szakasszisztensi munka legfontosabb elemei konzerváló fogászaton és fogpótlástanon.







13 A szakasszisztensi munka legfontosabb elemei szájsebészeten






19 A szakasszisztensi munka legfontosabb elemei fogszabályozó rendelőben






25 A négykezes fogászati kezelési rendszer gyakorlati alapjai és a legfontosabb mozzanatai






31 Beteg nyilvántartási rendszer ismerete






37 A fogászati praxis infekció kontroll gyakorlata, írásos dokumentáció a minőségbiztosítás követelményeinek megfelelően






43 A fogászati rendelés gyakorlatában használt fertőtlenítőszerek, tömőanyagok és fogpótlásban használt segédanyagok






49 Fogtechnikai labor látogatása






55 A szakasszisztensi munka legfontosabb elemei parodontológián






Szemináriumok

Vizsgakérdések

Nincs

Közreműködők










Tematika















- Jegyzet



Előadások

Gyakorlatok


Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők




OFA-AA2-T ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2.

Tantárgyfelelős: DR. TAMÁS ANDREA, egyetemi docens







Tematika

A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves

tantárgycsoport második része. A félév során a zsigerek szerkezetével ismerkednek meg. A tantárgy egy szóbeli kollokviummal zárul.


Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 11 tanóra (= 11x45 perc), ezen belül max. 9 óra gyakorlat.




Más tanulócsoportban, még a hiányzás hetében, maximum két gyakorlat egy félévben.






- Jegyzet




Előadások

1 Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros. Garat.

Dr. Tóth Pál

2 Légzőrendszer. Gége, hangképzés.

Dr. Rékási Zoltán

3 Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok.


4 A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billentyűi.

Dr. Gaszner Balázs

5 Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások.

Dr. Gaszner Balázs

6 Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus.

Dr. Tamás Andrea

7 Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak.

Dr. Reglődi Dóra

8 Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja.

Dr. Csernus Valér

9 Retroperitoneum


10 A női nemi szervek makroszkópos anatómiája.

Dr. Tamás Andrea







11 A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája.


12 A medencefenék izomzata. Perineum.

Dr. Hollósy Tibor

13 Orrüreg, szájüreg, garat és gége anatómiájának klinikai vonatkozásai.

Dr. Németh Adrienne

14 Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége.

Dr. Szántó Zalán János

Gyakorlatok

1 Szájüreg, fogak 1.

2 Szájüreg, fogak 2

3 Orrüreg 1.

4 Orrüreg 2.

5 Garat és garatkörüli rések 1.

6 Garat és garatkörüli rések 2.

7 Gége 1.

8 Gége 2.

9 A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 1.

10 A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 2.

11 A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 1.

12 A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 2.

13 A mediastinum fogalma, felosztása.

14 Mediastinum anterius 1.

15 Mediastinum anterius 2.

16 A szív topográfiája és rtg. árnyéka.

17 A szív üregei, billentyűi és erei 1.

18 A szív üregei, billentyűi és erei 2.

19 A tüdő és a bronchusok 1.

20 A tüdő és a bronchusok 2.

21 Mediastinum posterius 1.




25 A hasfal szerkezete (ismétlés).

26 A hasüreg régiói, a hasüregi szervek vetülete.

27 Lig. hepatoduodenale 1.

28 Lig. hepatoduodenale 2.

29 Truncus coeliacus.

30 A gyomor topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése.

31 A duodenum és lép topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése.

32 A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai.

33 A pancreas topográfiája és vérellátása 1.

34 A pancreas topográfiája és vérellátása 2.

35 A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 1.

36 A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 2.

37 A vese topográfiája.

38 A vese metszlapja.

39 A belek eltávolítása 1.

40 A belek eltávolítása 2.

41 Retroperitonealis topográfia.

42 A hasi aorta páros ágai.

43 Plexus lumbalis.

44 Diaphragma.

45 Kismedencei situs.

46 A. iliaca interna. Plexus sacralis.

47 Férfi és női nemi szervek 1.

48 Férfi és női nemi szervek 2.

49 Felezett medence 1.

50 Felezett medence 2.

51 Gát, külső genitáliák 1.

52 Gát, külső genitáliák 2.

53 Zsigertani ismétlés 1.




Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Csernus Valér (B7M7PE), Dr. Czett András (G3GOWH), Dr. Farkas Boglárka Anett (X9ATJB), Dr. Farkas József (TA5T02), Dr.

Fülöp Balázs Dániel (HMEIOC), Dr. Gaszner Balázs (ZU0SO8), Dr. Hollósy Tibor (V4JMVX), Dr. Horváth Gábor (KXKVW9), Dr.

Horváth Judit (NRU3IB), Dr. Horváth-Opper Gabriella (H7NPG1), Dr. Jüngling Adél (HB0TWF), Dr. Kardos Dániel József

(EPRS3V), Dr. Kiss Péter (EF0MSZ), Dr. Kovács László Ákos (HMPH37), Dr. Kvárik Tímea (FUI7SL), Dr. László Eszter

(O0AOWX), Dr. Mammel Barbara (K7T12Z), Dr. Nagy András Dávid (GUMB16), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (FD9FKZ), Dr.

Reglődi Dóra (OMCDDY), Dr. Rékási Zoltán (K58CBX), Dr. Schlégl Ádám Tibor (VZKMS6), Dr. Tamás Andrea (F7QM8G), Dr.

Tima Lajos (FRQJ27), Dr. Tóth Pál (FMM8LA), Fábián Eszter (WLWIYB), Gaszner Tamás (YX6IQ5), Opper Balázs (Z84UV2)


OFA-BKD-T BIOKÉMIA FOGORVOSTAN HALLGATÓKNAK



3 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3.





Tematika

A tantárgy az élő szervezetben zajló molekuláris szintű folyamatokkal foglalkozik, két fő aspektusból közelíti meg.

Egyrészt - a Bevezetés a biokémiába tárgy anyagára építve az anyagcsere folyamatait tárgyalja azok közvetlen enzimatikus

szabályozásával együtt.

Másrészt - a Molekuláris sejtbiológia tárgy anyagára támaszkodva bemutatja az élő szervezeten belüli információáramlás molekuláris

biológiai és hormonhatásért felelős molekuláris szintű folyamatait.




Az előadások megegyeznek az általános orvos hallgatók előadásaival, mind óraszámban, mind időpontban. Az előadások látogatása

kötelező.


Nincs gyakorlat.



Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia, Medicina

Zeeck: Orvosi kémia, Semmelweis kiadó, 2019


A tantárgy ismereteinek elsajátítását elősegíti a Biokémia: Kérdezz-Felelek című elektív kurzus.

- Jegyzet


Nelson, Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 6th edition, W.H. Freeman, 2013.

Berg, Tymoczko, Stryer: Biochemistry, 7th edition, W.H. Freeman, 2012.

Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 7th edition, Wiley, 2010.

Előadások

1 Bevezetés

Dr. Jakus Péter

2 A pentóz-foszfát út

Dr. Bognár Zita

3 Glükoneogenezis állati sejtekben

Dr. Kovács Krisztina

4 A glikogén szintézise és lebontása

Dr. Veres Balázs

5 A glikogén szintézis és lebontás szabályozása

Dr. Veres Balázs

6 A szénhidrát-anyagcsere szabályozása és rendellenességei

Dr. Kovács Krisztina

7 Zsírsavak bioszintézise (lánchosszabbítás, deszaturáció)

Dr. Gallyas Ferenc


8 Komplex lipidek bioszintézise

Dr. Gallyas Ferenc

9 Szteroidok szerkezete és biológiai aktivitása

Dr. Gallyas Ferenc

10 A koleszterin és a ketontestek bioszintézise

Dr. Gallyas Ferenc

11 A lipid-anyagcsere szabályozása és rendellenességei

Dr. Gallyas Ferenc

12 Aminosav-anyagcsere; az aminocsoport sorsa

Dr. Debreceni Balázs

13 Karbamidciklus


14 Aminosav-anyagcsere; a szénváz sorsa


15 A nem-esszenciális aminosavak bioszintézise


16 Enzimopátiák az aminosav-anyagcserében


17 Biológiailag aktív vegyületek bioszintézise aminosavakból


18 Purin- és pirimidinvázas nukleotidok bioszintézise

Marquettené Dr. Bock Ildikó

19 Purin- és pirimidinvázas nukleotidok lebontása

Marquettené Dr. Bock Ildikó

20 Gének és kromoszómák

Dr. Sümegi Balázs

21 DNS replikáció

Dr. Sümegi Balázs

22 DNS javító mechanizmusok

Dr. Sümegi Balázs

23 RNS-anyagcsere 1

Dr. Veres Balázs

24 RNS-anyagcsere 2

Dr. Veres Balázs

25 Kis RNS molekulák

Dr. Veres Balázs

26 Retrovírusok

Dr. Veres Balázs

27 Fehérjeszintézis 1. A résztvevő molekulák, mechanizmus

Dr. Berente Zoltán

28 Fehérjeszintézis 2. Szabályozás, poszttranszlációs módosulások

Dr. Berente Zoltán

29 Fehérjefeltekeredés, dajkafehérjék

Dr. Berente Zoltán

30 A fehérjék célbajuttatása, vezikuláris transzport

Dr. Berente Zoltán

31 Intracelluláris proteolízis

Dr. Jakus Péter

32 A génkifejeződés szabályozása 1

Dr. Jakus Péter

33 A génkifejeződés szabályozása 2

Dr. Jakus Péter

34 A mitokondriális genom és fehérjeszintézis

Dr. Jakus Péter

35 Rekombináns DNS-technológiák


36 Hormonok 1

Dr. Tapodi Antal

37 Hormonok 2

Dr. Tapodi Antal

38 Jelátvitel I.

Dr. Veres Balázs

39 Jelátvitel II.

Dr. Veres Balázs

40 Jelátvitel III.

Dr. Veres Balázs

41 Vízoldható vitaminok

Dr. Jakus Péter

42 Zsíroldható vitaminok

Dr. Jakus Péter

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgák kérdései az előző félévek előadásaira, gyakorlataira, valamint az aktuális félév előadásaira, épülnek.


Közreműködők


OFA-EF1-T ÉLETTAN 1. FOGORVOS SZAKOS HALLGATÓKNAK

Tantárgyfelelős: DR. ÁBRAHÁM ISTVÁN MIKLÓS, egyetemi tanár

Élettani Intézet [email protected]






Tematika

Az élettan tantárgy legfontosabb feladata az orvosképzésben az élő szervezet egészséges működési sajátságainak hallgatókkal való

megismertetése. Az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőinek megértésében ők előzetes biológiai, biofizikai, kémiai-

biokémiai és anatómiai tanulmányaikra támaszkodhatnak. A tanév során bemutatjuk az egyes szervek és szervrendszerek működését,

a környezethez való alkalmazkodás által is megkívánt együttműködésüket, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Külön hangsúlyt

kapnak az életműködések szabályozásának idegi és humorális folyamatai, amelyek alapvető jelentőségűek a szervezet

homeosztázisának megőrzésében. Mindezen ismeretek átadásával a hallgatókat olyan holisztikus szemlélet kialakításához kívánjuk

hozzásegíteni, amellyel ma az egészséges, holnap pedig a beteg emberi szervezet működésének jobb megértésére lesznek képesek.




Írásbeli minimum követelmény teszt, 2. héten, pénteken 16:00 időpontban.

Írásbeli teszt a 11. héten, pénteken 16:00 időpontban.


Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva tanácsos pótolni, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.



Fonyó A., Ligeti E.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, Budapest 2014


Az elhangzott előadások ábráit az Élettani Intézet honlapján és a Neptun Meet Street-en lehet elérni.

A fontos oktatásszervezési információkat ETR kurzus üzenetben és az előadásokon tudjuk bejelenteni.

A legfrissebb és részletes információk, tananyagok mindig az Élettani Intézet honlapján (physiology.aok.pte.hu) olvashatók.

- Jegyzet

PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatok 1, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2014

PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatos Feladatlapok 1, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2014


Ganong, W. F.: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996.

Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére, Medicina Kiadó, Budapest 1998.

Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest 1986.

Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981.

Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975.

Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások, Medicina, 1975.

Előadások

1 Bevezetés. Homeosztatikus szabályozások alapelvei.

Dr. László Kristóf

2 Celluláris transzportfolyamatok.

Humorális szabályozási mechanizmusok.

Dr. Környei József László

3 Az ingerület membrán jelenségei: egyensúlyi potenciál, elektrotónusos potenciál és akciós potenciál.

Dr. Buzás Péter


physiology.aok.pte.hu

4 A vegetatív idegrendszer működése. Izom működés alapjai.

Dr. Buzás Péter

5 Folyadékterek. A vér.

Dr. Zelena Dóra

6 A vér anorganikus és organikus alkotórészeinek jelentősége. Fehérvérsejtek élettani szerepe.

Kertes Erika

7 Hemoglobin. Vasforgalom.

Dr. Szabó István

8 Véralvadás.

Dr. Szabó István

9 Vércsoportrendszerek.

Dr. Szabó István

10 Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés.


11 Elektrokardiogram.

Dr. Gálosi Rita

12 Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. Szívhangok.


13 Perctérfogat. A szív munkája.


14 Hemodinamikai alapfogalmak. Vérnyomás, pulzus.

Dr. Ábrahám István Miklós

15 Kapilláris-keringés. Vénás-keringés. Nyirokkeringés

Dr. Kóbor Péter

16 Kisvérköri keringés. Agyi keringés. A máj, bőr és az izom keringése. Koronária keringés.

Dr. Kóbor Péter

17 A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása.

A szív és keringésrendszeri homeosztázis.


18 A légzés mechanikája. Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói.


19 Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. A légzés kémiai szabályozása. O2 és CO2 transzport, pH reguláció.


20 A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. Akklimatizáció.

Petykó Zoltán

21 A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. A gyomor emésztési folyamatai.

Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó

22 Duodenum és epehólyag. Emésztés és felszívódás a vékonybélben.


23 A májműködés élettana.

Dr. Ollmann Tamás

24 A vastagbél szerepe. Székletképződés. Tápanyagok sorsa a szervezetben. Vitaminok.

Dr. Ollmann Tamás

25 Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők.


26 A glomerulus működése. A clearance fogalma. A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció.


27 Vesekeringés. Renin-angiotenzin rendszer.


28 Tubularis folyamatok.


29 Koncentrálás-hígítás. Ozmoreguláció.


30 Volumenreguláció. A vizeletürítés mechanizmusa.


31 A szervezet pH szabályozása.

Dr. Jandó Gábor

32 Energiaforgalom. Metabolizmus. A helyes táplálkozás és a testtömeg szabályozás alapelvei.


33 Testhőmérséklet. Láz.

Kertes Erika

34 A testhőmérséklet perifériás és központi szabályozása.

Kertes Erika

35 A hypothalamo- hypophysealis rendszer. A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik.


36 Hormonok celluláris hatásmechanizmusai.


37 A női nemi működés szabályozása.

Dr. Lengyel Ferenc

38 Terhesség. Szülés és szoptatás.

Dr. Ráczné Dr. Mikó-Baráth Eszter

39 Férfi nemi működések. Erectio, ejaculatio, coitus. A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása.

Dr. Kóbor Péter

40 Pubertas, climacterium.

Dr. Kóbor Péter

41 A hypophysis hátsólebeny hormonjai.

Dr. Lengyel Ferenc

42 Pajzsmirigy.

Kovács Anita

Gyakorlatok

1 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok.

2 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok.

3 A vér vizsgálata I.

4 A vér vizsgálata I.

5 A vér vizsgálata II.

6 A vér vizsgálata II.

7 A vér vizsgálata III.

8 A vér vizsgálata III.

9 A vér élettana. Beszámoló.

10 A vér élettana. Beszámoló.

11 Élettani mérőállomások és kezelésük.

12 Élettani mérőállomások és kezelésük.

13 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I.

14 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I.

15 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II.

16 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II.

17 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III.

18 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III.

19 A szív és a keringés élettana. Beszámoló.

20 A szív és a keringés élettana. Beszámoló.

21 A légzés vizsgálata.

22 A légzés vizsgálata.

23 Az emésztés vizsgálata.

24 Az emésztés vizsgálata.

25 Vizeletvizsgálat.

26 Vizeletvizsgálat.

27 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló

28 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Elméleti vizsgakérdés témák

1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6. Thrombocyták élettani jelentősége.

7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

11. A vér pH szabályozása.

12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.

13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.

14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.

15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.

16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).

19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.

20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)

21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.

22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.

23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.

24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.

25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

26. A nyirokkeringés jellegzetességei.

27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.

28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.

29. A coronaria-keringés.

30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.

31. A splanchnicus terület keringése.

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.

33. A szívműködés idegi szabályozása.

34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.

35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.

36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.

38. A vérkeringés reflex-szabályozása.

39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.

40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).

41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.

42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.

43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.

44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.

45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.

46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.

47. Nyál, nyálelválasztás.

48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.

49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.

50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.

51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.

52. A vékonybél és a vastagbél működése.

53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

54. A zsírok emésztésének folyamata.

55. A fehérjék emésztésének folyamata.

56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.

57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.

58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.

59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.

60. A vese koncentráló és hígító működése.

61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.

64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.

65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.

66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.

70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)

71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.

72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.

73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.

74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.

75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.

76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.

77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.

78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.

79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.

80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.

81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.

82. Pubertás és climax.

83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.

84. Prostaglandinok hatásai.

Gyakorlatos beszámoló kérdései:

1. Hematokrit

2. Vvt-szám meghatározása

3. Fehérvérsejtszám meghatározása

4. Kvalitatív vérkép

5. Ozmózisos rezisztencia meghatározása

6. Hemoglobin koncentráció meghatározása

7. MCV, MCH, MCHC értékek

8. Protrombin-idő

9. AB0 és Rh vércsoportok meghatározása

10. Hgb spektroszkópos vizsgálata

11. Élettani mérőállomások és kezelésük

12. A szívműködés vizsgálata és regisztrálása in situ

13. Extraingerek alkalmazása

14. Thermikus ingerek hatása békaszíven

15. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata

16. Bowditch „minden vagy semmi” törvényének demonstrálása

17. Summatio

18. A szív működési áramának regisztrálása emberen (EKG)

19. A pulzus vizsgálata

20. Vérnyomás mérése emberen

21. Izolált túlélő szív készítése Straub kanüllel

22. Acetilkolin hatásának vizsgálata izolált szíven

23. Adrenalin hatásának vizsgálata izolált szíven

24. Ionhatás vizsgálata izolált békaszíven

25. A vérnyomás direkt mérése macskán

26. Vérkeringés vizsgálata béka nyelvén

27. Pulzushullám vizsgálata ujj plethysmográffal

28. Légzésfunkciós vizsgálatok emberen, dinamikus paraméterek.

29. Tüdővolumenek és kapacitások.

30. Maximális légzési nyomások meghatározása (Müller- és Valsalva-féle kísérlet)

31. Donders modell

32. Gyomornedv vizsgálata:BAO, MAO, PAO meghatározása

33. Epe vizsgálata: epefesték kimutatása

34. Széklet vizsgálata: Vér kimutatása (Guajac-próba, benzidin-próba, Hematest)

35. Az energiaforgalom mérése emberen

36. Oxigén fogyasztás mérése patkányon, energiaforgalom kiszámítása.

37. A vizelet fajsúlya és pH-ja.

38. Vizelet üledék vizsgálata

39. Vizelet vizsgálata teszt-csíkkal

40. Kóros vizelet vizsgálata: fehérje, cukor, genny, epe, vér, aceton kimutatása

A kollokviumi tesztvizsgák anyaga a kötelező tankönyvben és az intézeti honlapon elérhető tananyagok, valamint az előadásokon és

gyakorlatokon elhangzott ismeretek összessége.

Közreműködők

Dr. Barabás Klaudia (H890LH), Tóth Attila (NIPDHB)

OFA-FAT-T FOGÁSZATI ANYAGISMERET ÉS TECHNOLÓGIA

Tantárgyfelelős: LACZKÓNÉ DR.TURZÓ KINGA MÓNIKA, egyetemi docens







Tematika

A tantárgy oktatása során a hallgatók megismerik a fogászatban alkalmazott anyagok főbb csoportjait. Ezen belül elsajátítják az egyes

anyagok felhasználási módját, lehetőségeit. A fogászati technológiák kerülnek bemutatásra, amelyeknél a fémes és nem fémes anyagok

ismerete szükséges.


Előadásokon való részvétel a TVSZ szerint. (2 heti hiányzás maximum)


Nincs


Nincs lehetőség pótlásra.



Kóbor A, Kivovics P, Hermann P.: Fogpótlástani anyagtan és odontotechnológia, Semmelweis, 2015

Fábián-Szabó-Kaán: Klinikai fogpótlástan, Semmelweis, 1990


Előadás jegyzet

- Jegyzet


Robert G. Craig: Restorative Dental Materials, Mosby, 1993

Bánóczy: Cariológia és endodontia, Medicina, 1993

J.F. McCabe, W.G. Walls: Applied Dental Materials, 9th ed.

G. Eliades, T. Eliades, W.A. Brantley, D.C. Watts: Dental Materials in Vivo

W.J. Brien: Dental Materials and Their Selection

Előadások

1 A fogászatban használt anyagok jellemzésére használt tulajdonságok (mechanikai, fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságok,

adhézió, felületek jelentősége)

Dr. Rajnics Zsolt

2 Polimerek általános tulajdonságai

Dr. Muzsek Zsófia Katalin

3 Lenyomatanyagok osztályozás, csoportosítása és általános tulajdonságai. Elasztomerek I.: Poliéter, poliszulfid

Dr. Baumann Petra Henrietta

4 Elasztomerek II.: Kondenzációs és addíciós szilikonok


5 Reverzibilis és irreverzibilis hidrokolloidok. ZnOE lenyomatanyag


6 Termoplasztikus anyagok (viaszok, kompozíciós lenyomatanyagok)

Dr. Rajnics Zsolt

7 A mintakészítés anyagai: fogászati gipszek

Dr. Rajnics Zsolt


8 Fémek és fémötvözetek általános tulajdonságai, fogászati felhasználás lehetőségei. Fémkerámia kötés alapjai. Rozsdamentes

acél


9 Nemesfém ötvözetek osztályozása és tulajdonságai, felhasználási lehetőségei.


10 Nem nemesfém ötvözetek osztályozása és tulajdonságai, felhasználási lehetőségei. Titán és titánötvözetek tulajdonságai,

felhasználási lehetőségei. Beágyazóanyagok.


11 Kerámiák I.

Dr. Rajnics Zsolt

12 Kerámiák II.

Dr. Rajnics Zsolt

13 Fogpótlástanban használt műanyagok: akrilátok

Dr. Muzsek Zsófia Katalin

14 Digitális technológiák anyagai

Dr. Marada Gyula

15 Cementek: I.

Dr. Krajczár Károly

16 Cementek: II.


17 Cementek: III.


18 Amalgámok I.

Dr. Lempel Edina

19 Amalgámok II.

Dr. Lempel Edina

20 Fogászati adhezívek

Dr. Lempel Edina

21 Kompozíciós tömőanyagok I.

Dr. Lempel Edina

22 Kompozíciós tömőanyagok II.

Dr. Lempel Edina

23 Kompomerek, ormocerek

Dr. Lempel Edina

24 Gyökérkezelés és gyökértömés anyagai I.


25 Gyökérkezelés és gyökértömés anyagai II.


26 Ideiglenes tömőanyagok

Dr. Lempel Edina

27 Gyökércsapok és parapulpális csapok.


28 Konzultáció


Gyakorlatok

1 Kisőrlőfog és felső középső metszőfog kifaragása fehérgipszből

2 Lenyomatanyagok a gyakorlatban (rózsagipsz, pénzérméről lenyomatvétel, gyúrható és hígan folyó lenyomatanyagok

bemutatása, kipróbálása)

3 Lenyomatvétel algináttal (alginát keverése) gipszmintáról, kiöntése kék gipsszel. Minták ötszögelése (talpkészítés)

4 Fogászati fúrók, csiszoló- és polírozó eszközök működése, használata

5 Fogászati műanyagok a gyakorlatban (Pattern resin bemutatása, szabályos idom: kocka, kúp stb. készítése)

6 Viaszok a gyakorlatban (viaszharapás vétele fantomról, viaszok bemutatása).

7 Metszőfog és nagyőrlőfog mintázása viaszból.

8 Cementek 1.

9 Cementek 2.

10 Amalgám

11 Adhezívek

12 Kompozitok 1.

13 Kompozitok 2.

14 Gyökérkezelés anyagai.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Fogászati anyagtan tantárgyból az első vizsgalehetőség mindig írásbeli. Csak az vizsgázhat szóban, akinek az adott vizsgaidőszakban

volt megkísérelt írásbeli vizsgája.

Vizsgakérdések:

1. Kálciumhidroxid-cementek

2. Cinkoxid-eugenol cementek

3. Cink-foszfát cementek

4. Polikarboxilát cementek

5. Üvegionomer cementek 1-3 generáció

6. Üvegionomer cementek 4. generáció

7. Biokerámia cementek

8. Guttapercha

9. Gyökértömő sealerek

10. Gyökérkezelésnél alkalmazott vegyszerek

11. Zománc és dentin adhezívek összetétele

12. Az adhezívek különböző generációinak tulajdonságai

13. A kompozíciós tömőanyagok összetétele

14. A kompozíciós tömőanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai

15. Amalgámok összetétele, osztályozása

16. Az amalgámok kötési reakciói és toxikológiai tulajdonságai

17. Az amalgámok fizikai-kémiai tulajdonságai

18. Kompomerek

19. Ormocerek

20. Az ideiglenes tömőanyagok fajtái és tulajdonságai

21. Parapulpális csapok

22. Gyökércsapok

23. A fogpótlástanban használatos anyagcsoportok jellemzői, fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságok

24. Polimerek általános tulajdonságai

25. Reverzibilis és irreverzibilis hidrokolloidok

26. Kompozíciós lenyomatanyagok

27. Merev lenyomatanyagok csoportosítása. Cinkoxid-eugenol lenyomatanyag.

28. A fogászati viaszok tulajdonságai és alkalmazásuk irányai

29. Fogászati standardok és szabványok

30. A szintetikus elasztomerek általános tulajdonságai

31. Elasztomerek feldolgozása

32. Poliéter és poliszulfid lenyomatanyagok

33. Kondenzációs szilikonok

34. Addíciós szilikonok

35. A fogászati gipsz, csonkminta anyagok

36. A fogpótlástanban használatos fémek (elsősorban Au, Ag, Ti )szerkezeti felépítése, felhasználásuk főbb irányai

37. Fogászati ötvözetek általános tulajdonságai, az ötvözetek szövetszerkezete. Korrózió, forrasztás, hegesztés

38. Fémkerámia ötvözetek és fém-kerámia kötés elméleti alapjai

39. Fogászati nemesfém ötvözetek, fémkerámia nemesfémötvözetek tulajdonságai, felhasználási lehetőségei

40. Ezüst-palládium ötvözetek. Rozsdamentes acél. Titán és titán ötvözetek

41. Ni-Cr és Co-Cr ötvözetek

42. Beágyazóanyagok típusai és felhasználása

43. Fogászati kerámiák csoportosítása összetétel szerint. Főbb felhasználási irányok

44. Fogászati kerámiák osztályozása odontotechnológiai felhasználásuk alapján.

45. Akrilátok kémiai, fizikai tulajdonságai. Csoportosításának lehetőségei

46. Rendelői felhasználású akrilátok tulajdonságai, felhasználási lehetőségei

47. Fogsoralaplemez anyagok, műfogak

48. Digitális technológiák anyagai.

Közreműködők

Dr. Baumann Petra Henrietta (XWHUF9), Dr. Markovics Dóra (ABBANA), Dr. Muzsek Zsófia Katalin (GAC3SQ), Dr. Rajnics Zsolt

(ZTSE6F)

OFA-FAY-T FOGÁSZATI ANATÓMIA

Tantárgyfelelős: DR. SÁNDOR BALÁZS ATTILA, egyetemi adjunktus







Tematika

Részletes fogászati anatómiai és fejlődéstani ismeretek elsajátítása. Morphológiai ismeretek gyakorlása viaszmodell készítésével.




Nincs


Nincs



nincs


Előadások

- Jegyzet

nincs


Fuller A / Gerald E. Denehy / Thomas M. Schulein: Concise Dental Anatomy and Morphology,

Réthelyi Miklós, Szentágothai János: Funkcionális anatómia

Nanci A: Ten Cate’s Oral Histology: Development, Structure, and Function

Sadler T: Langman - Orvosi embriológia

Előadások

1 A szájüreg általános anatómiája. Síkok és irányok.


2 A maxilla és a mandibula leíró anatómiája.

Dr. Rajnics Zsolt

3 Fogak és parodoncium anatómiája.


4 A temporomandibuláris ízület anatómiája.

Dr. Somoskövi István

5 A gnatológia alapjai.

Dr. Marada Gyula

6 Pulpa szövettana.


7 Nyelv és nyálmirigyek szövettana.


8 Fogak keményszöveteinek szövettana.


9 Összehasonlító fogászati anatómia.

Dr. Somoskövi István


10 Tej és maradófogak közötti morfológiai különbségek.


11 Arc, állcsontok és szájüreg fejlődése

Dr. Orsi Enikő

12 Maxillofaciális fejlődési rendellenességek.

Dr. Orsi Enikő

13 Fogak fejlődése (szövettan, morfológia).


14 Konzultáció


Gyakorlatok

Szemináriumok

1 Fogfaragás viaszból: Felső nagymetsző

2 Fogfaragás viaszból: Felső nagymetsző

3 Fogfaragás viaszból: Felső kismetsző

4 Fogfaragás viaszból: Felső kismetsző

5 Fogfaragás viaszból: Alsó metszők

6 Fogfaragás viaszból: Alsó metszők

7 Fogfaragás viaszból: Felső és alsó szemfog

8 Fogfaragás viaszból: Felső és alsó szemfog

9 Fogfaragás viaszból: Felső első kisőrlő

10 Fogfaragás viaszból: Felső első kisőrlő

11 Fogfaragás viaszból: Felső második kisőrlő

12 Fogfaragás viaszból: Felső második kisőrlő

13 Fogfaragás viaszból: Alsó első kisőrlő

14 Fogfaragás viaszból: Alsó első kisőrlő

15 Fogfaragás viaszból: Alsó második kisőrlő

16 Fogfaragás viaszból: Alsó második kisőrlő

17 Fogfaragás viaszból: Felső első nagyőrlő

18 Fogfaragás viaszból: Felső első nagyőrlő

19 Fogfaragás viaszból: Felső második nagyőrlő

20 Fogfaragás viaszból: Felső második nagyőrlő

21 Fogfaragás viaszból: Alsó első nagyőrlő

22 Fogfaragás viaszból: Alsó első nagyőrlő

23 Fogfaragás viaszból: Alsó második nagyőrlő

24 Fogfaragás viaszból: Alsó második nagyőrlő

25 Fogfaragás vizsga

26 Fogfaragás vizsga

27 Fogfelismerés vizsga

28 Fogfelismerés vizsga

Vizsgakérdések

Írásbeli vizsga

Közreműködők

Dr. Marada Gyula (FPF306), Dr. Markovics Dóra (ABBANA), Dr. Rajnics Zsolt (ZTSE6F), Dr. Sándor Balázs Attila (P7CGCZ), Dr.

Somoskövi István (RR98KD)

OFA-IMF-T AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI

Tantárgyfelelős: DR. BOLDIZSÁR FERENC, egyetemi docens

Immunológiai és Biotechnológiai Intézet [email protected]






Tematika

Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének

ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő

komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű

megbetegedések alapjainak ismertetése.

A tantárgy feladata átfogó képet adni - elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi

szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros

állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi

immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz.


Maximum 3 hiányzás a gyakorlatokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló.



Nincs




Megtalálható a www.immbio.hu oldalon

- Jegyzet


Erdei Anna, Sármay Gabriella, Prechl József: Immunológia, Medicina kiadó, 2012

Falus András, Buzás Edit, Rajnavölgyi Éva: Az immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, 2007

Abul K. Abbas: Cellular and Molecular Immunology

Janis Kuby: Immunology

Jan Klein: Immunology

Előadások

1 Bevezetés, az immunrendszer filogenezise (veleszületett, szerzett és természetes immunitás).

Dr. Boldizsár Ferenc

2 Az immunrendszer felépítése. Szervek, szövetek, sejtek, molekuláris elemek.


3 A veleszületett immunitás mechanizmusai. A gyulladás sejtes és molekuláris elemei (migráció, fagocitózis, citokinek,

kemokinek, adhéziós molekulák).

Dr. Engelmann Péter András

4 A komplement rendszer.

Dr. Berki Timea

5 Az adaptív immunrendszer molekuláris komponensei. Antigén felismerő molekulák: immunglobulinok, B sejt receptor, T sejt

receptor.

Dr. Németh Péter

6 MHC és antigén bemutatás.

Dr. Németh Péter


http://www.immbio.hu/

7 Az immunrendszer sejtes elemei közötti kommunikáció. Ko-receptorok és adhéziós molekulák.

Dr. Németh Péter

8 Citokinek és citokin receptorok szerepe az immunsejtek differenciálódásában és funkcióikban.

Dr. Berki Timea

9 Elsődleges limfocita differenciáció a csontvelőben.

Dr. Balogh Péter

10 T sejtek érése és szelekciója a thymusban.


11 A specifikus immunválasz kezdete: T- és B sejt aktiváció, T-dependens és T-independens antigének.


12 T sejt polarizáció TH1/Th2, Treg/Th17, Tfh sejtek kialakulása, szerepük a fiziológiás és patológiás immunválaszban.


13 A specifikus immunválasz központi szakasza: Extrafollikuláris reakció és a centrum germinativumban zajló folyamatok

(affinitás érés, izotípus váltás), antitest termelés.

Dr. Balogh Péter

14 Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, szerepe az immunszabályozásban. A primer és szekunder immunválasz

összehasonlítása.


15 Immunglobulin közvetített effektor funkciók.

Dr. Berki Timea

16 A sejtes immunválasz résztvevői (NK-, ??- és citotoxikus T sejtek, makrofág aktiváció) és effektor funkciói.

Dr. Berki Timea

17 Az immunválasz szupressziója.

Dr. Németh Péter

18 Lokális és szisztémás immunitás. SALT, MALT.

Dr. Németh Péter

19 Allergia és hiperszenzitivitás.


20 Immunológiai tolerancia és autoimmunitás.

Dr. Németh Péter

21 Immunhiányos állapotok. HIV fertőzés és AIDS, Ebola.

Dr. Najbauer József

22 A védőoltások típusai és hatásmechanizmusuk.


23 A szájüreg speciális nyirokszöveti komponensei. A szájüregi védekező rendszer molekuláris és sejtes elemei.


24 A caries immunológiai vonatkozásai.


25 A periodontitis immunológiája.


26 Szájnyálkahártya betegségek immunológiai mechanizmusai. Tumor immunológia.


27 Veleszületett és szerzett immunhiányos állapotok szájüregi tünetei.


28 Transzplantáció. Szájüregi implantátumok immunológiai vonatkozásai.


Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgakérdések megegyeznek az előadások és gyakorlatok anyagával. Ezek megtalálhatók a www.immbio.hu WEB oldalon.

Közreműködők

http://www.immbio.hu/

OFA-ZT2-T FOGORVOSI SZÖVETTAN 2.

Tantárgyfelelős: DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens






Tematika

A zsigerek szövettana. A két-féléves tantárgy második része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a

pathológiás elváltozások megértését.


A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni (Szövettan-2 munkafüzet). A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető

igazolja a félév végén. Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 7 tanóra (7x45 perc), ezen belül max. 5

óra gyakorlat.


Nincs félévközi beszámoló.


Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, másik csoporttal, kizárólag az adott héten, maximum kétszer félévenként.






- Jegyzet


Előadások

1 Szájüreg, nyelv és nyálmirigyek szövettana


2 A fogak szerkezete, fogfejlődés

Dr. Tóth Pál

3 Nyirokszövet és funkciói

Dr. Gaszner Balázs

4 Nyirokszervek szövettana

Dr. Gaszner Balázs

5 A légutak és a tüdő szöveti szerkezete


6 Az esophagus és a gyomor szövettana

Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea

7 A belek szöveti szerkezete

Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea

8 A máj és a pancreas szövettana

Dr. Reglődi Dóra

9 A vese szöveti szerkezete

Dr. Csernus Valér

10 A felső húgyutak szöveti szerkezete. A vese fejlődése

Dr. Csernus Valér

11 Az ovarium szöveti szerkezete, tüszőfejlődés

Dr. Reglődi Dóra




12 A tuba uterina, uterus és vagina szöveti szerkezete. Az endometrium ciklusos változásai

Dr. Reglődi Dóra

13 Terhes méh, placenta, emlő

Dr. Reglődi Dóra

14 A férfi reproduktív rendszer szövettana I.


15 A férfi reproduktív rendszer szövettana II.


16 Szervszövettani összefoglaló, metszetfelismerés

Dr. Tóth Pál

Gyakorlatok

1 Az ajak és a nyálmirigyek

2 Az ajak és a nyálmirigyek

3 Fogak, fogfejlődés

4 Fogak, fogfejlődés

5 A nyelv szöveti szerkezete. Tonsillák

6 A nyelv szöveti szerkezete. Tonsillák

7 A nyirokszervek szövettana

8 A nyirokszervek szövettana

9 A légutak és a tüdő szövettana

10 A légutak és a tüdő szövettana

11 Nyelőcső, gyomor

12 Nyelőcső, gyomor

13 Vékony- és vastagbél szövettana

14 Vékony- és vastagbél szövettana

15 Rektum, máj, epehólyag, pancreas

16 Rektum, máj, epehólyag, pancreas

17 Vese, ureter, vesica urinaria

18 Vese, ureter, vesica urinaria

19 Női nemi szervek szövettana I. (Ovarium, corpus luteum, tuba uterina)

20 Női nemi szervek szövettana I. (Ovarium, corpus luteum, tuba uterina)

21 Női nemi szervek szövettana II. (Uterus prolif./szekr., cervix, vagina)

22 Női nemi szervek szövettana II. (Uterus prolif./szekr., cervix, vagina)

23 Női nemi szervek szövettana III. (Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő)

24 Női nemi szervek szövettana III. (Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő)

25 Férfi nemi szervek szövettana I.

26 Férfi nemi szervek szövettana I.

27 Férfi nemi szervek szövettana II.

28 Férfi nemi szervek szövettana II.

Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Csernus Valér (B7M7PE), Dr. Fülöp Balázs Dániel (HMEIOC), Dr. Gaszner Balázs (ZU0SO8), Dr. Hollósy Tibor (V4JMVX),

Dr. Horváth Gábor (KXKVW9), Dr. Horváth Judit (NRU3IB), Dr. Horváth-Opper Gabriella (H7NPG1), Dr. Jüngling Adél

(HB0TWF), Dr. Kiss Péter (EF0MSZ), Dr. Kovács László Ákos (HMPH37), Dr. Mammel Barbara (K7T12Z), Dr. Nagy András Dávid

(GUMB16), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (FD9FKZ), Dr. Reglődi Dóra (OMCDDY), Dr. Rékási Zoltán (K58CBX), Dr. Tamás

Andrea (F7QM8G), Dr. Tóth Pál (FMM8LA), Fábián Eszter (WLWIYB), Füredi Nóra Judit (WD29KK), Gaszner Tamás (YX6IQ5),

Opper Balázs (Z84UV2), Szabó Edina Ivett (CQY1BL)










Tematika















- Jegyzet



Előadások

Gyakorlatok


Szemináriumok

Vizsgakérdések

A Klinikai Készségek Leckekönyv alábbi készségei teljesítendők a tantárgy keretében:

Közreműködők




OFA-EF2-T ÉLETTAN 2. FOGORVOS SZAKOS HALLGATÓKNAK

Tantárgyfelelős: DR. ÁBRAHÁM ISTVÁN MIKLÓS, egyetemi tanár

Élettani Intézet [email protected]






Tematika

Az élettan tantárgy legfontosabb feladata az orvosképzésben az élő szervezet egészséges működési sajátságainak hallgatókkal való

megismertetése. Az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőinek megértésében ők előzetes biológiai, biofizikai, kémiai-

biokémiai és anatómiai tanulmányaikra támaszkodhatnak. A tanév során bemutatjuk az egyes szervek és szervrendszerek működését,

a környezethez való alkalmazkodás által is megkívánt együttműködésüket, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Külön hangsúlyt

kapnak az életműködések szabályozásának idegi és humorális folyamatai, amelyek alapvető jelentőségűek a szervezet

homeosztázisának megőrzésében. Mindezen ismeretek átadásával a hallgatókat olyan holisztikus szemlélet kialakításához kívánjuk

hozzásegíteni, amellyel ma az egészséges, holnap pedig a beteg emberi szervezet működésének jobb megértésére lesznek képesek.




Írásbeli teszt a 11. héten, pénteken 16:00 időpontban.


Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva tanácsos pótolni, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.



Fonyó A., Ligeti E.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, Budapest 2014


Az elhangzott előadások ábráit az Élettani Intézet honlapján és a Neptun Meet Street-en lehet elérni.

A fontos oktatásszervezési információkat ETR kurzus üzenetben és az előadásokon tudjuk bejelenteni.

A legfrissebb és részletes információk, tananyagok mindig az Élettani Intézet honlapján (physiology.aok.pte.hu) olvashatók.

- Jegyzet

PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatok 2, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2015

PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatos Feladatlapok 2, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2015


Ganong, W. F.: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996.

Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére, Medicina Kiadó, Budapest 1998.

Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest 1986.

Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981.

Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975.

Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások, Medicina, 1975.

Előadások

1 Bevezetés.

A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I.


2 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II.


3 A mellékvese velő működése. A stressz endokrinologiája


4 A calcium homeosztázis humorális szabályozása.

Dr. Lengyel Ferenc


physiology.aok.pte.hu

5 A pancreas belső szekréciós működése.

Dr. Zelena Dóra

6 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása.

Dr. Zelena Dóra

7 Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései. Az öregedés élettana

Dr. Lengyel Ferenc

8 Az ingerület membrán jelenségei.

Az akciós potenciál és terjedése

Dr. Buzás Péter

9 A szinapszisok elektrofizilógiája és neurokémiája. A neuromusculáris junctio működése

Dr. Buzás Péter

10 Az izomműködés molekuláris mechanizmusa.

Az izomműködés mechanikája, energetikája, hőtermelése.


11 Az izomműködés elektromos jelenségei, izomtónus, fáradás. A simaizom működése


12 A motoros egység működésének szabályozása


13 Receptorműködések sajátságai

Dr. Kóbor Péter

14 Gerincvelői reflexek. A gerincvelő integratív funkciói


15 A spinális shock. Decerebrációs rigiditás


16 Poszturalis koordináció, felállás. Lokomóció.

Kovács Anita

17 Az extrapyramidalis rendszer

Kertes Erika

18 A labyrinthus működése

Dr. Ollmann Tamás

19 A kisagy működése

Dr. Ollmann Tamás

20 Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer

Dr. Hernádi István

21 Szomesztéziás mechanizmusok. Szomatotopiák

Dr. Buzás Péter

22 A thalamus és az érzőkéreg élettana

Dr. Buzás Péter

23 A fájdalom élettana. Ópiát receptorok

Dr. Buzás Péter

24 Optika. A szem törőközegeinek hibái.

Retinális mechanizmusok

Dr. Cziger-Nemes Vanda Ágnes

25 Látópályák, középagyi mechanizmusok.

A látás centrális mechanizmusai


26 Szemmozgások


27 A hallószerv élettana. A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai


28 Kémiai ingermodalitások. Szaglás. Ízérzés


29 A vegetatív idegrendszer működése


30 Electroencephalographia. A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége


31 Az alvás-ébrenlét szabályozása. Biológiai ritmusok szabályozása


32 A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban

Dr. Ollmann Tamás

33 Motivációs mechanizmusok.

A limbikus rendszer.

Dr. Gálosi Rita

34 Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúság központi idegrendszeri szabályozása

Dr. Szabó István

35 A monoamin rendszerek jelentősége I.


36 A monoamin rendszerek jelentősége II.


37 Az emóciók központi idegrendszeri mechanizmusai

Dr. Ollmann Tamás

38 A tanulás mechanizmusai

Dr. Ollmann Tamás

39 Memóriafolyamatok, memóriazavarok

Dr. Ollmann Tamás

40 Plaszticitás az idegrendszerben.

A frontális kéreg működése

Dr. Varga Csaba

41 A parieto-temporalis kéreg működése


42 Féltekei dominancia. A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok


Gyakorlatok

1 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben.

2 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben.

3 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák.

4 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák.

5 Endokrinológia. Beszámoló.

6 Endokrinológia. Beszámoló.

7 Izomgyakorlatok békán. .

8 Izomgyakorlatok békán.

9 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia

10 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia.

11 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek.

12 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek.

13 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció.

14 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció.

15 A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló.

16 A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló.

17 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő.

18 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő.

19 Sztereotaxikus agyműtét

20 Sztereotaxikus agyműtét

21 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés.




25 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció).

26 Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló.

27 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.

28 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Elméleti vizsgakérdés témák

1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6. Thrombocyták élettani jelentősége.

7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

11. A vér pH szabályozása.

12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.

13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.

14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.

15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.

16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai.A szabályos elektrokardiogram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).

19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.

20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)

21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.

22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.

23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.

24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.

25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

26. A nyirokkeringés jellegzetességei.

27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.

28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.

29. A coronaria-keringés.

30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.

31. A splanchnicus terület keringése.

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.

33. A szívműködés idegi szabályozása.

34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.

35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.

36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.

38. A vérkeringés reflex-szabályozása.

39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.

40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).

41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.

42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.

43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.

44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.

45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.

46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.

47. Nyál, nyálelválasztás.

48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.

49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.

50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.

51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.

52. A vékonybél és a vastagbél működése.

53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

54. A zsírok emésztésének folyamata.

55. A fehérjék emésztésének folyamata.

56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.

57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.

58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.

59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.

60. A vese koncentráló és hígító működése.

61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.

64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.

65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.

66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.

70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)

71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.

72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.

73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.

74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.

75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.

76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.

77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.

78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.

79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.

80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.

81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.

82. Pubertás és climax.

83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.

84. Prostaglandinok hatásai.

85. A pancreas belső szekréciós működése.

86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere

folyamatok szabályozásában.

87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja.

88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása.

89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma.

90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra.

91. A glucocorticoidok hatásai.

92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai.

93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége.

94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana.

95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben.

96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben.

97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége.

98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.)

99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése.

100. A neuromusculáris junkció működése.

101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése.

102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai.

103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai.

104. A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP.

105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok.

106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása.

107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában.

108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében.

109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai.

110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői.

111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése.

112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését.

113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét.

114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás -

ébrenlét szabályozásában.

115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban.

116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása.

117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai.

118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus).

119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben.

120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége.

121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális

működésben.

122. A cerebellum működésének jelentősége.

123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai.

124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése.

125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek.

126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok.

127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége.

128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek.

129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei.

130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs

rendszer.

131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai.

132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa.

133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A

kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei.

134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok.

135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok.

136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák).

137. A beszéd idegélettani mechanizmusai.

138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area).

139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma).

140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége.

141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv).

142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői.

143. A szem, mint optikai rendszer.

144. Retinalis mechanizmusok.

145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg).

146. Szín- és térlátás.

147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai.

148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai.

149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az

idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

Gyakorlatos beszámoló kérdései:

1. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon

2. Terhességi reakciók

3. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok emberben

4. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése;

5. Komplett és inkomplett tetanus; Rángásgörbe

6. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra

7. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen

8. Az elektromyogram regisztrálási technikája (EMG)

9. Az idegingerület terjedési sebességének mérése

10. Összetett akciós potenciál regisztrálása

11. A poláris ingerület jelensége

12. Pflüger féle rángási szabály

13. Chronaxia és rheobasis meghatározása

14. Narkózis vizsgálata béka idegen

15. Reflexvizsgálatok sértetlen békán és spinális békán

16. Reflexvizsgálatok emberen

17. Sztereotaxikus technika alkalmazása

18. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása

19. Electroencephalographia (EEG)

20. Látásélesség meghatározása

21. A refractio hibáinak korrigálása szemüveggel

22. Az astigmia vizsgálata

23. A pupilla reakciók vizsgálata

24. Perimetriás vizsgálatok

25. Színtévesztés és színvakság vizsgálata

26. Audiometria

A szigorlati tesztvizsgák anyaga a kötelező tankönyvben és az intézeti honlapon elérhető tananyagok, valamint az előadásokon és

gyakorlatokon elhangzott ismeretek összessége.

Közreműködők

Dr. Barabás Klaudia (H890LH), Tóth Attila (NIPDHB)

OFA-K1K-T KONZERVÁLÓ FOGÁSZAT 1. - CARIOLÓGIA

Tantárgyfelelős: DR. LEMPEL EDINA, egyetemi adjunktus







Tematika

A caries, etiológiájának, típusainak, progressziójának, diagnózisának, megelőzésének és kezelésének az ismerete.




A félév során 2 tesztírás várható,melynek eredménye befolyásolja a vizsgajegyet.


Nincs




Az előadásokon elhangzott anyag.

- Jegyzet


Fazekas Árpád: Megtartó fogászat és endodoncia

Bánóczy Jolán-Nyárasdy Ida: Preventív fogászat

Ole Fejerskov: Dental Caries

Előadások

1 A caries etiológiája, epidemiológiája

Dr. Lempel Edina

2 Kémiai interakciók a fog és a szájüregi folyadékok között (demineralizáció, remineralizáció, erózió)

Dr. Lempel Edina

3 A nyál szerepe a caries kialakulásában és protekciójában

Dr. Lempel Edina

4 A dentális plakk kialakulása, struktúrája, jellegzetességei

Dr. Lempel Edina

5 A caries kialakulásáért felelős baktériumok jellegzetességei

Dr. Lempel Edina

6 A caries klinikai és radiológiai diagnosztizálása


7 A caries osztályozása lokalizáció és progresszió alapján


8 A zománc caries kialakulása, progressziója, hisztológiai manifesztációja

Dr. Lempel Edina

9 A caries progressziója a dentinben, hisztológiai manifesztáció

Dr. Lempel Edina

10 A gyökércaries jellegzetességei, ellátása

Dr. Lempel Edina

11 A caries eltávolítása; a pulpa-dentin komplex reakciói

Dr. Lempel Edina


12 Caries management

Dr. Lempel Edina

13 A caries prevenciója; fluoridok jelentősége

Dr. Lempel Edina

14 Barázdazárás


Gyakorlatok

1 A caries osztályozása

2 A caries osztályozása

3 Cariológiai státuszfelvétel

4 Cariológiai státuszfelvétel

5 Cariológiai indexek

6 Cariológiai indexek

7 Cariológiai diagnosztikus módszerek

8 Cariológiai diagnosztikus módszerek

9 Radiológiai elemzések

10 Radiológiai elemzések

11 Cariológiai gyorstesztek

12 Cariológia rizikóbecslés

13 Caries prevenció

14 Konzultáció

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. A caries etiológiai faktorai

2. A caries epidemiológiai változásai, caries aktivitási tesztek jelentősége

3. A demineralizáció folyamata

4. A remineralizáció folyamata

5. Az akvirált pellikula kialakulása, kapcsolata a nyállal

6. A nyál cariológiailag pozitív és negatív hatásai

7. A dentális plakk kialakulása és érése

8. A dentális plakkban zajló biokémiai folyamatok

9. A caries kialakulásáért felelős baktériumok jellegzetességei

10. A caries klinikai diagnosztizálása

11. A caries radiológiai diagnosztizálása

12. A zománc caries jellegzetességei

13. A dentin caries jellegzetességei

14. A gyökércaries jellegzetességei

15. A pulpa-dentin komplex reakciói a caries progressziójára és operatív beavatkozásokra

16. A carieses rizikócsoportok felmérése, gondozása

17. A caries különböző stádiumainak ellátása

18. Barázdazárás

19. A fluoridok jelentősége a caries protekciójában

20. Különbségek a caries és az eróziós felszín kialakulásában, ellátásában

Közreműködők

Dr. Dunavári Erika Katalin (H11EM8), Dr. Krajczár Károly (E26RB6), Dr. Lempel Edina (SUAWHW)

OFA-K2K-T KONZERVÁLÓ FOGÁSZAT 2. - OPERATÍV FOGÁSZATI PROPEDEUTIKA

Tantárgyfelelős: DR. KRAJCZÁR KÁROLY, klinikai szakorvos







Tematika

A hallgató ismerje meg az operatív fogászat alapkifejezéseit, alapvető módszereit. Gyakorlat keretében készüljön fel a beteganyagon

történő operatív beavatkozásokra.




Nem lehetséges.


Nem lehetséges.



Fazekas Árpád (szerk.): Megtartó fogászat és endodoncia, 2006.


Előadásjegyzet.

- Jegyzet

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0095_fogaszat_magyar/adatok.html


Theodor M. Roberson (szerk.): Art and Science of Operative Dentistry, DDS Mosby

Előadások

1 Az üreg-előkészítés általános szabályai. A műszerek megragadása, kéztartás. Nomenklatúra, az üregek osztályozása.

Dr. Lempel Edina

2 I. oszt. üreg preparálása amalgám töméshez. II oszt. üregalakítás amalgám töméshez.

Dr. Lempel Edina

3 A fogorvosi rendelő gépei, a rendelő műszerei, A beteg elhelyezése és az orvos helyzete, a kezelőhelység.


4 III. és IV. oszt. üregalakítás kompozit töméshez. Üregalakítás üvegionomer töméshez.

Dr. Lempel Edina

5 Kézi kavitás alakító műszerek. Gépi kavitás alakító műszerek.


6 Matricák, matricafeszítők, zsaluzás. Izolálás.


7 V. oszt. üregalakítás. V. oszt. plasztikus tömések készítésének menete.

Dr. Lempel Edina

8 Amalgámtömés készítése. Kompozit tömés készítése.

Dr. Lempel Edina

9 Kompozit tömés készítése. Üvegionomer tömés készítése.

Dr. Lempel Edina

10 Minimál invazív restaurációk.

Dr. Lempel Edina



11 Üregalakítás fém inlayhez és onlayhez.


12 Üregalakítás kerámia és kompozit inlayhez/onlayhez.

Dr. Lempel Edina

13 Direkt inlay mintázás. Lenyomatvétel. Inlayk cementezése és adhezív rögzítése..


14 Polírozó eszközök, anyagok eljárások. Tömések kidolgozása.

Dr. Lempel Edina

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. A fogorvosi rendelő gépei, műszerei

2. A beteg elhelyezése, az orvos helyzete, kezelőegység

3. Nomenklatúra, az üreg osztályozása, az üreg előkészítés általános szabályai

4. Kézi kavitás alakító műszerek

5. Gépi kavitás alakító műszerek

6. Izolálás, zsaluzás

7. I. osztályú üreg preparálása plasztikus töméshez

8. II. osztályú üreg preparálása amalgám töméshez

9. II. osztályú üreg preparálása kompozit töméshez

10. III. osztályú ürge pureparálása esztétikus töméshez

11. IV. osztályú üreg preparálás kompozit töméshez

12. V. osztályú üreg alakítás

13. Amalgám tömés készítésének lépései

14. Kompozit tömés készítésének lépései

15. Üveg ionomer tömés készítésének lépései

16. Különleges üregalakítás, parapulpális csapok

17. Üregalakítás I. oszt. fém inlayhez

18. Üregalakítás II. oszt. fém inlayhez

19. Üregalakítás kompozit inlayhez

Közreműködők

OFA-K3K-T KONZERVÁLÓ FOGÁSZAT 3. - OPERATÍV FOGÁSZATI PROPEDEUTIKA GYAKORLAT

Tantárgyfelelős: DR. KRAJCZÁR KÁROLY, klinikai szakorvos


6 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4.





Tematika

A hallgató a gyakorlatban, tanlabori körülmények között ismerje meg az operatív fogászat alapkifejezéseit, alapvető módszereit.

Gyakorlat keretében készüljön fel a beteganyagon történő operatív beavatkozásokra.




Két félévközi dolgozat. Az utolsó gyakorlaton gyakorlati vizsgafeladat teljesítése.


Nincs.



Fazekas Árpád (szerk.): Megtartó fogászat és endodoncia, 2006.


- Jegyzet



Theodor M. Roberson (szerk.): Art and Science of Operative Dentistry, DDS Mosby

Előadások

Gyakorlatok

1 I. osztályú üreg alakítása alsó 6-os fogba amalgám töméshez (vestibulárisan, occlusálisan), amalgám tömés készítése






7 II. osztályú üregalakítás alsó 5-ös fogba MO amalgám töméshez. II. osztályú üregalakítás felső 4-es OD kompozit töméshez.

Tömések elkészítése.











13 II. osztályú üregalakítás felső 6-os MOD, felső 4-es és 6-os fogakba kompozit tömés elkészítése








19 III. és IV. osztályú üregalakítás felső 1-es, 2-es fogba kompozit töméshez. V. osztályú üregalakítás kompozit töméshez felső

3-as és alsó 6-os fogba. III. IV. és V. osztályú tömés készítése











25 Dolgozat

26 Üvegionomer tömések készítése





31 I. osztályú üregalakítás fém inlayhez alsó 7-es fogba, direkt viasz mintázat készítés.






37 II. osztályú MOD üregalakítás fém inlayhez alsó 4-es fogba, direkt viasz mintázat készítése. II. osztályú MOD üreg preparálása

felső 7-es fogba kompozit inlayhez, direkt kompozit inlay készítése











43 II. osztályú MO üregalakítás alsó 7-es fogba kerámia onlayhez, onlay direkt mintázása kompozitból






49 Dolgozat

50 Kofferdam izolálás felhelyezési technikái (bemutatás és gyakorlás fantomon)





55 Üvegrost megerősítésű gyári intrapulpális csap behelyezése, csonkfelépítés, preparálás (ferrule preparálás elsajátítása)






61 Minimálinvazív üreg előkészítések és a tömések elkészítése.






67 Direkt héj preparálás és elkészítés. A kompozit rétegzéses technika alapjai.












79 Gyakorlati feladatok végrehajtása és értékelése.






Szemináriumok

Vizsgakérdések

Gyakorlati vizsgafeladatok:

1. I. osztályú üreg alakítása moláris fogba occlusalisan és vestibularisan amalgám töméshez, és a tömés elkészítése

2. I. osztályú üreg alakítása moláris fogba occlusalisan és vestibularisan kompozit töméshez, és a tömés elkészítése

3. II. osztályú MO üreg alakítása moláris vagy premoláris fogba amalgám töméshez, és a tömés elkészítése

4. II. osztályú OD üreg alakítása moláris vagy premoláris fogba amalgám töméshez, és a tömés elkészítése

5. II. osztályú MOD üreg alakítása moláris vagy premoláris fogba amalgám töméshez, és a tömés elkészítése

6. II. osztályú MO üreg alakítása moláris vagy premoláris fogba kompozit töméshez, és a tömés elkészítése

7. II. osztályú OD üreg alakítása moláris vagy premoláris fogba kompozit töméshez, és a tömés elkészítése

8. II. osztályú MOD üreg alakítása moláris vagy premoláris fogba kompozit töméshez, és a tömés elkészítése

9. III. osztályú üreg alakítása kompozit töméshez felső front fogba, és a tömés elkészítése

10. IV. osztályú üreg alakítása kompozit töméshez felső front fogba, és a tömés elkészítése

11. II. osztályú MO üreg alakítása fém inlay-hez, és viaszmintázat elkészítése

12. II. osztályú OD üreg alakítása fém inlay-hez, és viaszmintázat elkészítése

13. II. osztályú MOD üreg alakítása fém inlay-hez, és viaszmintázat elkészítése

14. II. osztályú MO direkt kompozit inlay elkészítése moláris vagy premoláris fogba

15. II. osztályú OD direkt kompozit inlay elkészítése moláris vagy premoláris fogba

16. II. osztályú MOD direkt kompozit inlay elkészítése moláris vagy premoláris fogba

Közreműködők

Dr. Dunavári Erika Katalin (H11EM8), Dr. Kecskés Iván (VLH342), Dr. Kovács Virág (DIQLQV), Dr. Krajczár Károly (E26RB6),

Dr. Lempel Edina (SUAWHW), Dr. Németh Kinga (BBFZYI)

OFA-MXO-T MAXILLO-FACIÁLIS ANATÓMIA, NEUROANATÓMIA ÉS SZÖVETTAN

Tantárgyfelelős: DR. TÓTH PÁL, egyetemi docens







Tematika

A központi idegrendszer és az érzékszervek makroszkópos és mikroszkópos anatómiája, valamint fejlődéstana. A neurohormonális

szabályozás morfológiai alapjai. Hangsúlyozottan a fej és a nyak tájanatómiája.

Az ember központi idegrendszerének szerkezete és fejlődése. Az idegrendszer alapvető funkcionális aspektusainak megismertetése,

különös tekintettel az agyidegek beidegzési területeire. Az endokrin szervek és az érzékszervek szerkezete, fejlődésük. A tantárgy

későbbi klinikai tanulmányokhoz (neurológia, idegsebészet, szemészet, fül-, orrgégészet, különösen a kraniofaciális sebészet) nyújt

alapvető anatómiai ismereteket.


Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 14 tanóra (= 14x45 perc), ezen belül max. 11 óra gyakorlat.


Nincs.


Kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, más csoport azonos gyakorlatán, kizárólag azonos héten (szemeszterenként

maximum három alkalommal). A részvétel más csoport gyakorlatán a csoport oktatójának engedélyétől függ, akinek joga van a hallgató

kérését helyhiány miatt megtagadni.






- Jegyzet




Előadások

1 A bőr szövettana.


2 Az idegrendszer fejlődésvázlata, molekuláris genetikai háttere.

Dr. Gaszner Balázs

3 A liquorkeringés, az agy vérellátása és agyburkok klinikai vonatkozásai.

Dr. Tóth Pál

4 Idegszövettan. A neuron szerkezete.

Dr. Gaszner Balázs

5 Idegszövettan: Idegvégződések 1. (Szinapszisok.)

Dr. Tóth Pál

6 Idegszövettan: Idegvégződések 2. (Receptorok és effektorok.)

Dr. Tóth Pál

7 Idegszövettan: Glia.

Dr. Tóth Pál






8 A gerincvelő szerkezete, vérellátása, burkai.

Dr. Tóth Pál

9 A gerincvelő (mikroszkópos) szerkezete.

Dr. Tóth Pál

10 Gerincvelői reflexek.

Dr. Tóth Pál

11 A gerincvelő felszálló pályái.

Dr. Reglődi Dóra

12 A gerincvelő leszálló pályái.

Dr. Reglődi Dóra

13 A rhombencephalon és a mesencephalon általános szerkezetvázlata.


14 Agyidegmagvak.


15 Agytörzsi rendszerek és reflexek.

Dr. Reglődi Dóra

16 A kisagykéreg szerkezete.


17 A kisagykéreg összeköttetései.


18 Diencephalon: A hypothalamus, hypothalamo-hypophysealis rendszer.


19 Endokrin szervek 1.

Dr. Nagy András Dávid

20 Endokrin szervek 2.

Dr. Nagy András Dávid

21 Szem.

Dr. Tóth Pál

22 Szem (fejlődése).

Dr. Tóth Pál

23 Retina.

Dr. Tóth Pál

24 Dobüreg és tartalma (fejlődése).

Dr. Tamás Andrea

25 Csontos és hártyás labirintus és fejlődése.

Dr. Tamás Andrea

26 Somatikus érző rendszerek.

Dr. Csernus Valér

27 Vegetatív idegrendszer 1.

Dr. Csernus Valér

28 Vegetatív idegrendszer 2.

Dr. Csernus Valér

Gyakorlatok

1 Boncterem: Koponya.




5 Szövettan: Koponya.

6 Szövettan: Koponya.

7 Boncterem: Kivett agy boncolása.


9 Szövettan: A bőr szövettana.

10 Szövettan: A bőr szövettana.





15 Szövettan: Neuronok, perifériás idegek.

16 Szövettan: Neuronok, perifériás idegek.



19 Szövettan: Idegvégződések, glia.

20 Szövettan: Idegvégződések, glia.

21 Boncterem: Agyszeletek demonstrációja

22 Boncterem: Agyszeletek demonstrációja

23 Boncterem: Gerincvelő.

24 Boncterem: Gerincvelő.

25 Szövettan: Gerincvelő szövettana. Gerincvelői reflexek.

26 Szövettan: Gerincvelő szövettana. Gerincvelői reflexek.

27 Boncterem: A fej-nyak felületes képletei (bőrbeidegz, nyirokelvezetés).

28 Boncterem: A fej-nyak felületes képletei (bőrbeidegz, nyirokelvezetés).

29 Szövettan: Gerincvelő pályái. Agytörzs szeminárium.

30 Szövettan: Gerincvelő pályái. Agytörzs szeminárium.

31 Boncterem: Fej és nyak régiók (izmok, izomháromszögek, fasciák).




35 Szövettan: Kisagy szövettana.

36 Szövettan: Kisagy szövettana.

37 Boncterem: Fej és nyak régiók (erek-idegek).

38 Boncterem: Fej és nyak régiók (erek-idegek).

39 Szövettan: Kisagy szeminárium.

40 Szövettan: Kisagy szeminárium.

41 Boncterem: Fej és nyak régiók (kiemelt topográfiai témák, pl parotisfészek, sulcus lat. linguae).

42 Boncterem: Fej és nyak régiók (kiemelt topográfiai témák, pl parotisfészek, sulcus lat. linguae).

43 Boncterem: Fej és nyak régióinak ismétlése.

44 Boncterem: Fej és nyak régióinak ismétlése.

45 Szövettan: Agykéreg szövettana. Diencephalon szeminárium.

46 Szövettan: Agykéreg szövettana. Diencephalon szeminárium.

47 Boncterem: Orrüreg, szájüreg, garat, garat körüli rések (ismétlés).

48 Boncterem: Orrüreg, szájüreg, garat, garat körüli rések (ismétlés).

49 Szövettan: Endokrin szervek szövettana.

50 Szövettan: Endokrin szervek szövettana.

51 Boncterem: Az agyidegek és intracranialis lefutásuk.

52 Boncterem: Az agyidegek és intracranialis lefutásuk.

53 Boncterem: Az orbita és a szem.

54 Boncterem: Az orbita és a szem.

55 Szövettan: A szem szövettana.

56 Szövettan: A szem szövettana.

57 Boncterem: Dobüreg, hallócsontocskák, belső fül.

58 Boncterem: Dobüreg, hallócsontocskák, belső fül.

59 Szövettan: A belső fül szövettana.

60 Szövettan: A belső fül szövettana.

61 Boncterem: RTG, CT és MR felvételek.

62 Boncterem: RTG, CT és MR felvételek.

63 Boncterem: Tájanatómiai ismétlés.

64 Boncterem: Tájanatómiai ismétlés.

65 Szövettan: A látó- és hallópálya. A szem és a fül fejlődése.

66 Szövettan: A látó- és hallópálya. A szem és a fül fejlődése.

67 Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.

68 Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.

69 Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.

70 Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.

Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Farkas Boglárka Anett (X9ATJB), Dr. Farkas József (TA5T02), Dr. Gaszner Balázs (ZU0SO8), Dr. Hollósy Tibor (V4JMVX),

Dr. Horváth-Opper Gabriella (H7NPG1), Dr. Kiss Péter (EF0MSZ), Dr. Kovács László Ákos (HMPH37), Dr. Nagy András Dávid

(GUMB16), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (FD9FKZ), Dr. Rékási Zoltán (K58CBX), Dr. Tamás Andrea (F7QM8G), Dr. Tóth Pál

(FMM8LA), Fábián Eszter (WLWIYB), Gaszner Tamás (YX6IQ5), Opper Balázs (Z84UV2)










Tematika















- Jegyzet



Előadások

Gyakorlatok


Szemináriumok

Vizsgakérdések

A Klinikai Készségek Leckekönyv alábbi készségei teljesítendők a tantárgy keretében:

Közreműködők




OFR-AZV-I-T ANGOL SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - ÍRÁSBELI

Tantárgyfelelős: SZALAI-SZOLCSÁNYI JUDIT, egyetemi tanársegéd

Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet [email protected]






Tematika

A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B”) részekből áll, melyek

egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán

legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell

teljesíteni.







- Jegyzet


Vizsgakérdések

Közreműködők


OFR-AZV-S-T ANGOL SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - SZÓBELI

Tantárgyfelelős: SZALAI-SZOLCSÁNYI JUDIT, egyetemi tanársegéd

Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet [email protected]






Tematika

A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B”) részekből áll, melyek

egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán

legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell

teljesíteni.







- Jegyzet


Vizsgakérdések

Közreműködők


PTE ÁOK Fogorvos szak – Az 1-2. évfolyam - tantárgyleírások - 2019/2020-as tanév

1

OTT1..4-T TESTNEVELÉS 1-4: ELÉRHETŐ KURZUSOK



kurzuskód kurzuscím (Testnevelés - …)

nap tól ig min max teremkód terem oktató neve

OTT-AER-H1800 Aerobic hétfő 18:00 19:00 2 10 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Szilárdné Kordély Erika

OTT-AER-K2030 Aerobic kedd 20:30 21:30 2 10 AOK-SPO-FIT FITNEXX Premium ( Pécs, Jászai Mari u. 2,) Solt Edit

OTT-AER-S1800 Aerobic szerda 18:00 19:00 2 10 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Szilárdné Kordély Erika

OTT-AER-C1800 Aerobic csütörtök 18:00 19:00 2 10 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Szilárdné Kordély Erika

OTT-AER-C2030 Aerobic csütörtök 20:30 21:30 4 10 AOK-SPO-FIT FITNEXX Premium ( Pécs, Jászai Mari u. 2,) Solt Edit

OTT-AIR-S1000 Airsoft szombat 10:00 11:30 5 15 AOK-SPO-AIR István Akna (Károly tér 8.) Kovács Szabolcs

OTT-AFX-K1500 Alakformáló edzés kedd 15:00 16:00 2 10 AOK-SPO-FIT FITNEXX Premium ( Pécs, Jászai Mari u. 2,) Solt Edit

OTT-AFX-C1500 Alakformáló edzés csütörtök 15:00 16:00 4 10 AOK-SPO-FIT FITNEXX Premium ( Pécs, Jászai Mari u. 2,) Solt Edit

OTT-ASZ-H1200 Asztalitenisz hétfő 12:00 13:30 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Farkas György

OTT-ASZ-H1330 Asztalitenisz hétfő 13:30 15:00 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Farkas György

OTT-ASZ-H1715 Asztalitenisz hétfő 17:15 18:45 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Némethné Tancsik Beáta

OTT-ASZ-H1900 Asztalitenisz hétfő 19:00 20:30 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Németh Attila Miklós

OTT-ASZ-K1200 Asztalitenisz kedd 12:00 13:30 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Finak Gáborné Gombosi Eszter Gyöngyi

OTT-ASZ-K1330 Asztalitenisz kedd 13:30 15:00 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Hajduné Dr. László Zita

OTT-ASZ-K1500 Asztalitenisz kedd 15:00 16:15 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Kovács Zsófia

OTT-ASZ-S1200 Asztalitenisz szerda 12:00 13:30 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Farkas György

OTT-ASZ-S1330 Asztalitenisz szerda 13:30 15:00 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Némethné Tancsik Beáta

OTT-ASZ-C1200 Asztalitenisz csütörtök 12:00 13:30 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Finak Gáborné Gombosi Eszter Gyöngyi

OTT-ATH-K1700 Atlétika kedd 17:00 18:30 2 16 AOK-SPO-ATP TTK Atlétika pálya (Ifjúság út 6.) Hajduné Dr. László Zita

OTT-ATH-C1700 Atlétika csütörtök 17:00 18:30 2 16 AOK-SPO-ATP TTK Atlétika pálya (Ifjúság út 6.) Hajduné Dr. László Zita

OTT-POM-K2000 Cheerleading kedd 20:00 21:30 2 12 AOK-SPO-PSM Pécsi Sasok Mozgásközpont (Búza tér 6/b.) Rill Laura

OTT-CTR-K1700 Cross Training kedd 17:00 18:00 2 6 AOK-SPO-SLF Kószfit CrossGym – Mezőszél utca 1., Pécs, 7623 Kósz Gergely

OTT-ECT-S1815 Elite Challenge Training

szerda 18:15 19:45 1 7 AOK-SPO-CRF Cross Factory, Professor Gym udvarban (Megyeri út 4.)

Nagy Dóra

OTT-SQU-H1500 Fallabda hétfő 15:00 16:30 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Dr. Karsai István

mailto:[email protected]


2



OTT-SQU-K1500 Fallabda kedd 15:00 16:30 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Finak Gáborné Gombosi Eszter Gyöngyi

OTT-SQU-K1630 Fallabda kedd 16:30 18:00 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Finak Gáborné Gombosi Eszter Gyöngyi

OTT-SQU-S1630 Fallabda szerda 16:30 18:00 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Németh Attila Miklós

OTT-SQU-S2000 Fallabda szerda 20:00 21:30 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Németh Attila Miklós

OTT-SQU-C1500 Fallabda csütörtök 15:00 16:30 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Némethné Tancsik Beáta

OTT-SQU-C1630 Fallabda csütörtök 16:30 18:00 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Németh Attila Miklós

OTT-FAL-K1900 Falmászás kedd 19:00 20:30 4 12 AOK-SPO-PSM Pécsi Sasok Mozgásközpont (Búza tér 6/b.) Kovács Zsófia

OTT-FUT-S1700 Futás szerda 17:00 18:30 2 15 AOK-SPO-JSK Jakabhegyi úti szabadtéri kézilabda pálya (Jakabhegyi út 6.)

Lipcsik Zoltán

OTT-GER-H1630 Gerinctorna hétfő 16:30 18:00 4 20 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Dr. Tihanyi Csabáné

OTT-LDG-S1800

Gyógyszerész Labdarúgás (csak gyógyszerész hallgatóknak)

szerda 18:00 19:30 6 15 AOK-SPO-JSK Jakabhegyi úti szabadtéri kézilabda pálya (Jakabhegyi út 6.)

Bartha Samu

OTT-HKV-S2000 Hosszúkard vívás (kétkezes)

szerda 20:00 21:30 2 8 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Dr. Pap Márton

OTT-INT Instant túra Qr kód rendszerben

2 6

OTT-JOG-K1830 Jóga kedd 18:30 20:00 4 15 AOK-SPO-JOG Jóga Kuckó (Nagy Flórián u. 19.) Dénes Györgyné

OTT-JOG-V1800 Jóga vasárnap 18:00 20:00 1 5 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Kisföldi-Szabó Ágnes

OTT-KGO-H1900 Kangoo hétfő 19:00 20:30 1 9 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Csák Magdolna

OTT-KAH-K2000 Karate haladó kedd 20:00 21:30 2 15 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem József Kristóf

OTT-KAH-C2000 Karate haladó csütörtök 20:00 21:30 2 15 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem József Kristóf

OTT-CJO-P1500 Kardio jóga péntek 15:00 16:30 2 10 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Borsos-Ragács Renáta

OTT-BIC-S1000 Kerékpározás szombat 10:00 11:30 6 15 AOK-SPO-JSK Jakabhegyi úti szabadtéri kézilabda pálya (Jakabhegyi út 6.)

Lipcsik Zoltán

OTT-KLF-S2000 Kézilabda (férfi) szerda 20:00 21:00 2 8 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Lipcsik Zoltán

OTT-KLN-H1900 Kézilabda (női) hétfő 19:00 20:30 2 8 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Némethné Tancsik Beáta

OTT-KBX-K1730 Kick-boksz kedd 17:30 19:00 2 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Horváth László

OTT-KBX-K1900 Kick-boksz kedd 19:00 20:30 2 12 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Horváth László

OTT-KND-H12GE Kondicionálás hétfő 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.) Finak Gáborné Gombosi Eszter Gyöngyi


3



OTT-KND-H12HL Kondicionálás hétfő 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Hajduné Dr. László Zita

OTT-KND-H13HL Kondicionálás hétfő 13:30 15:00 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Hajduné Dr. László Zita

OTT-KND-K12NA Kondicionálás kedd 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.) Németh Attila Miklós

OTT-KND-K12LZ Kondicionálás kedd 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Lipcsik Zoltán

OTT-KND-K13FG Kondicionálás kedd 13:30 15:00 4 20 AOK-SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.) Farkas György

OTT-KND-K13KI Kondicionálás kedd 13:30 15:00 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Dr. Karsai István

OTT-KND-S1200 Kondicionálás szerda 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.) Kovács Zsófia

OTT-KND-S1330 Kondicionálás szerda 13:30 15:00 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Farkas György

OTT-KND-C12NA Kondicionálás csütörtök 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.) Németh Attila Miklós

OTT-KND-C12KI Kondicionálás csütörtök 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Dr. Karsai István

OTT-KND-C13FG Kondicionálás csütörtök 13:30 15:00 4 20 AOK-SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.) Farkas György

OTT-KND-C13TB Kondicionálás csütörtök 13:30 15:00 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Némethné Tancsik Beáta

OTT-KNN-K1800 Kondicionálás (alakformáló női torna)

kedd 18:00 19:30 4 16 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Finak Gáborné Gombosi Eszter Gyöngyi

DTT-KOR-H Korcsolya hétvége 6 15 AOK-SPO-VMJ Városi Műjégpálya (7633 Pécs, Dr. Veress Endre utca 8.)

Finak Gáborné Gombosi Eszter Gyöngyi

OTT-KOF-H2030 Kosárlabda (férfi) hétfő 20:30 22:00 4 20 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Németh Attila Miklós

OTT-KON-S1800 Kosárlabda (női) szerda 18:00 19:30 2 10 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Németh Attila Miklós

OTT-KSE Külső sportegyesület (kérvénnyel)

2 20

OTT-LDR-K1930 Labdarúgás kedd 19:30 20:45 4 12 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Dr. Rugási Endre

OTT-LDR-K2045 Labdarúgás kedd 20:45 22:00 4 12 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Dr. Rugási Endre

DTT-LDS-K1630 Labdarúgás (kültéri betonpályán)

kedd 16:30 18:00 6 15 AOK-SPO-JSK Jakabhegyi úti szabadtéri kézilabda pálya (Jakabhegyi út 6.)

Némethné Tancsik Beáta

OTT-LOV-V0900 Lovaglás (hat alkalom) vasárnap 09:00 13:00 2 6 AOK-SPO-APL Apró Paták Lovasiskola (Siklós, Postaszállás u. 11.)

Lipcsik Zoltán

OTT-MTH-P1600 Modern tánc Haladó péntek 16:00 17:00 2 6 Ifjúság út-SZT TTK szertornaterem Győrfi Attila

OTT-MTK-P1500 Modern tánc Kezdő péntek 15:00 16:00 2 6 Ifjúság út-SZT TTK szertornaterem Győrfi Attila

OTT-LDK-K1930 Női kispályás labdarúgás

kedd 19:30 21:00 6 15 AOK-SPO-JSK Jakabhegyi úti szabadtéri kézilabda pálya (Jakabhegyi út 6.)

Bartha Samu

OTT-ONV-S1830 Önvédelem szerda 18:30 20:00 2 20 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Kovács Szabolcs


4



OTT-PEA PTE-PEAC szakosztályai (kérvénnyel)

2 20

OTT-ROF-S1630 Röplabda (férfii) szerda 16:30 18:00 2 8 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Pordán Áron

OTT-RON-K1630 Röplabda (női) kedd 16:30 18:00 2 8 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Schrauff Júlia Aliz

OTT-SKF-H1900 Shaolin Kung Fu hétfő 19:00 20:30 1 6 AOK-SPO-EP8 Éltes M. Ált. Isk. Terem (Építők u. 8.) Bornemissza Gergely

OTT-TAB Táborok (sí, vizi, természetjáró) (önköltséges)

2 20

OTT-DAFE-S1730 Táncoló Egyetem - Alakformáló táncaerobik kezdő

szerda 17:30 19:00 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Szalai Kata

OTT-DLFA-C2100 Táncoló Egyetem - Bachata

csütörtök 21:00 22:00 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Kovács Mónika

OTT-DHAS-C1800 Táncoló Egyetem - Hastánc

csütörtök 18:00 19:30 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Indzsi Deniz

OTT-DHIP-H1830 Táncoló Egyetem - Hip-hop

hétfő 18:30 20:00 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Horváth Tamás

OTT-DHOR-K1730 Táncoló Egyetem - Horvát, szerb, makedon táncok

kedd 17:30 19:00 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Vélin Veszna

OTT-DSAL-C1930 Táncoló Egyetem - Kubai salsa

csütörtök 19:30 21:00 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Kovács Mónika

OTT-DLFA-H1700 Táncoló Egyetem - Latin freestyle aerobik

hétfő 17:00 18:30 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Szabó Adrienn

OTT-DLST-K2030 Táncoló Egyetem - Latin táncok

kedd 20:30 22:00 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Józsa János

OTT-DRNR-H1600 Táncoló Egyetem - Party Rock and Roll

hétfő 16:00 17:30 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Szauer Zoltán

OTT-DTAR-K1900 Táncoló Egyetem - Társastánc

kedd 19:00 20:30 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Dr. Papp Judit

OTT-TEN-H1700 Tenisz hétfő 17:00 18:00 2 12 AOK-SPO-MAT Makár Tanya (Középmakár dűlő 4.) Daróczi Balázs

OTT-TEN-K1700 Tenisz kedd 17:00 18:00 2 10 AOK-SPO-MAT Makár Tanya (Középmakár dűlő 4.) Daróczi Balázs

OTT-TEN-K1800 Tenisz kedd 18:00 19:00 2 6 AOK-SPO-MAT Makár Tanya (Középmakár dűlő 4.) Daróczi Balázs

OTT-TJA Természetjárás MSK 4 20

OTT-TOL-C1630 Tollaslabda csütörtök 16:30 17:45 2 8 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Lipcsik Zoltán

OTT-TRX-S1500 TRX-Aerobic szerda 15:00 16:00 3 10 AOK-SPO-FIT FITNEXX Premium ( Pécs, Jászai Mari u. 2,) Solt Edit


5



OTT-USZ-H1200 Úszás hétfő 12:00 13:30 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda

OTT-USZ-H1330 Úszás hétfő 13:30 15:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Finak Gáborné Gombosi Eszter Gyöngyi

OTT-USZ-H1500 Úszás hétfő 15:00 16:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Hajduné Dr. László Zita

OTT-USZ-K1200 Úszás kedd 12:00 13:30 1 4 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Kovács Zsófia

OTT-USZ-K1330 Úszás kedd 13:30 15:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Finak Gáborné Gombosi Eszter Gyöngyi

OTT-USZ-K1500 Úszás kedd 15:00 16:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Némethné Tancsik Beáta

OTT-USZ-K1700 Úszás kedd 17:00 18:30 1 4 AOK-SPO-UIF TTK uszoda (Ifjúság út 6.) Kovács Zsófia

OTT-USZ-S1200 Úszás szerda 12:00 13:30 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Németh Attila Miklós

OTT-USZ-S1330 Úszás szerda 13:30 15:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Czéh László

OTT-USZ-S1500 Úszás szerda 15:00 16:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Czéh László

OTT-USZ-S1700 Úszás szerda 17:00 18:30 1 4 AOK-SPO-UIF TTK uszoda (Ifjúság út 6.) Kovács Zsófia

OTT-USZ-C1200 Úszás csütörtök 12:00 13:30 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Dr. Rugási Endre

OTT-USZ-C1330 Úszás csütörtök 13:30 15:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Lipcsik Zoltán

OTT-USZ-C1500 Úszás csütörtök 15:00 16:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Czéh László

OTT-USZ-C1700 Úszás csütörtök 17:00 18:00 3 12 AOK-SPO-UIF TTK uszoda (Ifjúság út 6.) Dr. Karsai István

OTT-VIV-K1730 Vívás kedd 17:30 19:00 4 12 AOK-SPO-BEL Belvárosi Iskola tornaterme (Megye u. 15.) Farkas György

OTT-VIV-C1730 Vívás csütörtök 17:30 19:00 4 12 AOK-SPO-BEL Belvárosi Iskola tornaterme (Megye u. 15.) Farkas György

OTT-VLA-C2130 Vízilabda csütörtök 21:30 23:00 4 20 AOK-SPO-HUL Pécsi Hullámfürdő (7623 Pécs, Szendrey Júlia utca)

Németh Bálint

OTT-ZUM-S1800 Zumba (részvételi díj fizetés szükséges)

szerda 18:00 19:00 2 16 AOK-SPO-FOR Fordan Tánccentrum (Batthyány u. 9/a.) Varga Zsuzsanna

tanrend 2019/2020 tárgyai (kötelező tárgyak és kritérium ... · 10 elektromosságtan ii:...

Documents