tanári kézikönyv - ablakguru.huablakguru.hu/webset_downloads/520/pk-0587k_tajak es...

Tanári kézikönyva Biológia – Tájak és életközösségek

7. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz

3

Írta és összeállította:Tompáné Balogh Mária

Felelõs szerkesztõ:Török ágnes

Nyomdai elõkészítés:nagy László

Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal

A Kiadó minden jogot fenntart!

Raktári szám: PK-0587K

Felelôs vezetô:Ballér Judit ügyvezetô igazgató

1155 Budapest, Tóth István utca 97.Telefon: 414-0363, Fax: 414-0246

Tartalom

Bevezetõ gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Elôszó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Módszertani ajánlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Tanmenetjavaslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Javaslatok az egyes órák feldolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

Utószó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109

54

Bevezetõ gondolatok

kedves kollégák!

Szeretnénk megköszönni bizalmukat, amellyel az „Környezetismeret” tankönyvcsalád 3. évfolyamosok-nak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a KETA szellemének megfelelõ, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó, komplex természet- és társadalomismereti anyag feldolgozása során sikerül, egy-részt bevezetni a tanulókat az élõlények sajátosságainak, a természeti környezeti változásainak, kölcsönhatá-sainak, jelenségeinek, törvényszerûségeinek megismerésébe, így alapozva meg a korszerû természettudomá-nyos mûveltséget, másrészt segíteni a tanulók eligazodását a társadalmi környezetben, és így a szocializáci-óhoz gazdag lehetõséget nyújtani.

Az 1998/99-es tanévben jelentek meg elsõ alkalommal a tankönyvcsalád 1–4. évfolyam számára készült tagjai, amelyek használatát tanmenetekkel segítettük.

Sok kolléga hiányolta munkatankönyvek feldolgozását, a tanító felkészülését könnyítõ kézikönyvet, ezért készítettük el e kiadványt, s kérjük, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat osszák meg velünk, és küldjék el azokat a Dinasztia Tankönyvkiadó címére!

Szeretnénk beépíteni mindazok véleményét munkánkba, akik az „Élõ és élettelen környezetem” tan-könyvcsaládból tanítanak, hogy egyre jobb és szebb kiadványokkal lephessük meg a tanulókat és segíthessük a nevelõket.

Kézikönyvünk az alábbi részekbõl áll:– Módszertani ajánlás– Helyi tanterv– Tanmenet– Javaslatok az egyes órák feldolgozásához (a munkatankönyv feladatainak megoldása + módszertani

kiegészítés + szakmai kiegészítés)A mellékletben szereplõ néhány segédanyaggal a kollégák szakmai munkáját kívántuk segíteni. Bízunk

abban, hogy az általunk adott javaslatokat elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik ez a kiadvá-nyunk is nagyszerû segédeszközzé. Amennyiben így lenne, örülnénk, hogy nem dolgoztunk hiába.

Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk!

Tompáné Balogh Mária Szarvas-Ballér Judittankönyvíró, közoktatási szakértõ Dinasztia Tankönyvkiadó, ügyvezetõ igazgató

7

Elôszó

„A mai emberiség egyik nagy problémája, hogy a mindennapi munka során legtöbben csak élettelen, nagyrészt mesterséges tárgyakkal kerülnek kapcsolatba. Olyan dolgokkal, amelyek nem különösebben

szépek és semmiképp sem alkalmasak arra, hogy elismerést, csodálatot váltsanak ki. Ezért legtöbb ember elfelejtette, hogy kell bánni az élôlényekkel, rendszerekkel. És megint csak ez az oka annak, hogy az em-

beriség, ahol csak kapcsolatba kerül a természettel, pusztulással fenyegeti, pedig benne és belôle él.”(Konrad Lorenz)

Annak érdekében, hogy az emberiség ne pusztítsa el teljesen saját természetes környezetét, sorra szület-nek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élôlény kerül a védettség listájára.

Jelentôs mértékben fejlôdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mind-ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó, ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az 1960-as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intô jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elôször fogalmazták meg: CSak EGyETLEn FöL-DÜnk van!

A cselekvés igénye és szándéka, azóta, érlelôdik, erôsödik. Ennek jegyében kezdôdött meg a tenniva-lók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezeti Nevelési Egyesület, valamint a Természet- és Környezetvédô Tanárok Egyesületének megalakításához.

Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 ôszén érkeztünk. Gyôrött gondolatébresztô, magvas tézisek alapján nagyszabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános és középis-kolai feladatait, lehetôségeit. A neves vendégek mellett elsôsorban gyakorló pedagógusok mondták el vé-leményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetôleg állásfoglalás, amely országos érvényû és széleskörû hasznosítást érdemlô eredményt hozott.

A gyôri konferencián felszólalt elôadók, hozzászólók jó gazda módjára szóltak a jövô megôrzéséhez nél-külözhetetlen értékeinkrôl, figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmó-niában élô ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyisé-gi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget.

Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzôje az egységes szemlélet, az életkori sajátosságoknak megfelelô ábraanyag, amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem.

A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak a segítô szándékú, programot körvonalazó ajánlások, a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, mely szerint:

„Környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világ-képük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felellôsen gondolkodnak róla, és tudatosan cselekszenek érte.”

A KETA bevezetésével a testi és lelki egészség, mint kerettanterv, egy új modult kapott, ami 6. és 8. évfolya-mokon heti félórányi idôtartamot jelent. Kiadónk mindkét évfolyamon megjelentette a modulnak megfelelô tankönyvcsaládot, EGÉSZSÉGTAN címmel. A fent vázolt megváltozott feladatoknak, célkitûzéseknek megfelelôen a tankönyvcsaládot végigkíséri:

– az egységes szemlélet,– a természetvédelem kiemelt fontossága éppúgy, mint– az esztétikus megjelenés,

98

– a tantárgyi ismeretek egymásra épületsége és– az életkori sajátosságoknak megfelelô ismeretközlés,– a cselekvô munkáltatás, valamint– a humánus, érzelem gazdag szemlélet.

A KETA a BIOLÓGIA tantárgy keretében folyó nevelés–oktatás feladataként jelöli meg, hogy: „sajátos nevelési, képzési feladataink teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincse-inek megóvása iránti felelôsség alakításához.”

A TERMÉSZETISMERET tantárgyon belül 1–6. évfolyamokon a KETA a környezetismeret, fizika, föld-rajz, kémia tantárgyak megalapozására, jelöl meg óraszámkeretet. A természetismeret tanítása során a ter-mészetszeretet felébresztésének, a környezetkultúra fejlesztésének szán a KETA az elmúlt idôszakhoz képest nagyobb, a jelentôségének megfelelô szerepet.

A KETA a részletes követelményeket évfolyamonként határozza meg. Mivel a KETA csak nagyon kevés fajismeretet jelöl meg, felvetôdik a kérdés: mit, mennyit és hogyan tanítsunk. Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai ismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merôben más ökológiai magatartás. Kiemelkedôen fontos az egyre több faj megismerése, megismerte-tése. Hiszen „ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következés-képpen nem is oltalmazza.” (Dr. Tóth Albert)

A városiasodás szinte elkerülhetetlen velejárója volt a zárt tantermi oktatás, holott az a kívánatos, hogy az iskolát közelebb hozzuk a természethez. A séták, kirándulások, a szabadban (vagy az osztályteremben) meg-figyelt élôlények tanulmányozása során a tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dol-gaival, jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt a szépséget kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belôlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védô, oltalmazó felnôttek váljanak. Ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldol-gozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet, pl.:

– Az aktív megismerô, felfedezô tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb tanulásra ösztönzô motívumot.

– A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: „Szükséges, hogy a megis-merés mindig az érzékszervekbôl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben, ami nem volt meg elôbb az érzékszervekben.

– A tanítás során a tanulók tudatos figyelmét nagyban segíti, ha érzik, hogy a nevelô lelkesen beszél a ta-nulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, kutatásra, búvár-kodásra serkenthet. A tanulókat aktív részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a tanárt érdekli a válaszuk.

– A tanulók spontán megnyilatkozásának lehetôvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével.

– A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetôségének megteremtése.– Önálló munka lehetôsége (vers, szakirodalmi gyûjtômunka, kiselôadás, „gyûjtômunka” készítése)– Önálló kutató, búvárkodó, felfedezô tevékenység végeztetése.

Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk, egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következôk:

– A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelôen tudjanak tájékozódni a természeti környezetben.– Ismerjenek meg minél több élôlényt, közvetlen és egyre táguló környezetükbôl.– Legyenek képesek az élôlények testfelépítésének, legfeltûnôbb életjelenség változásainak megfigyelé-

sére.– Tudják jellemezni, csoportosítani a megismert élôlényeket.– Ismerjék a természeti környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, fejlôdését.

– Tudják, értsék, minden élôlényre szüksége van környezetünknek, és ne bántsák azokat.– Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt.– Ne gyûjtsenek be élôlényeket, azokat lehetôség szerint mindig természetes környezetükben figyeljék

meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon az élôlényt ott, ahol begyûjtötték!)

– A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok (könyvek, diák, fotók, filmek) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzé-sére.

– A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát, védjék egészségüket, táplálkozza-nak egészségesen.

– Alakuljon ki a tanulókban az egészséges életkörülmények iránti igényük.– Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban.

E célkitûzéseknek megfelelôen a Dinasztia Tankönyvkiadó ÉLÔ KÖRNYEZETEM és BIOLÓGIA tan-könyvcsaládja évfolyamonként az alábbi életközösségeket, témaköröket tárgyalja:

5. évfolyam: Élet a ház körül, földrajzi, fizikai alapismeretek6. évfolyam: Az erdô–mezô és a víz–vízpart életközössége7. évfolyam: Távoli tájak életközösségei, rendszertan8. évfolyam: Az ember szervezete és egészsége

1110

Módszertani ajánlás

a 7. évfolyamos tanulóknak készült élõ környezetem (Tájak és életközösségek) címû tankönyvcsaládhoz

A 7. évfolyam számára készült tankönyvcsalád szerves folytatása az 5–6. évfolyam által használt tan-könyvcsaládnak. Az elôzô években a hazai életközösségek kialakulásának feltételeivel, élettelen környezeti tényezôivel, jellegzetességeivel foglalkoztunk részletesebben. Bemutattuk az egyes életközösségeket alkotó, legjellemzôbb növényeket, állatokat. Az élôlények neve mellett vizsgáltuk, megfigyeltük küllemüket, éle-tüket, környezeti igényüket. Rávilágítottunk az élôlény és környezete közötti kapcsolatra, tápláléklánco-kat alakítottunk ki az egyes életközösségek élôlényeivel. Minden életközösség kapcsolatának, viszonyának elemzése, valamint egy-egy nemzeti park részletes bemutatása. Az egyes életközösségek megismerése során szinte minden törzs (osztály) képviselôit tanulmányoztuk, megfigyeltük azonos és eltérô tulajdonságaikat, és e jellemzôk alapján csoportosítottuk is azokat.

Az idei évben is hasonló módon történik az ismeretek elsajátítása. Az elsô három fejezetben szintén élet-közösségek megismerésével foglalkozunk, ezúttal a távoli tájak életközösségeivel.

Minden egyes fejezet bevezetôjében ismertetjük a hasonló életközösségek kialakulásának éghajlati fel-tételeit, térképen szemléltetjük, hol alakultak ki ezek az életközösségek, és megbeszéljük hasonló és eltérô jellemzôiket. Pl.: tankönyvünkben „ezerarcú erdôk” fejezetcímmel szereplô fejezet bevezetôjében ismertetjük a különbözô éghajlati körülmények között kialakult erdôket (a hideg éghajlati övi tûlevelû erdôket, a mérsékelt övi lombhullató erdôket, a trópusi esôerdôket). A hazai lombhullató erdôk életközösségével már nem kell fog-lalkoznunk, hiszen azt 6. évfolyamban részletesen tárgyaltuk. De az elôzô évben szerzett ismeretek jó alapot, összehasonlítást adnak az idegen tájak erdeinek megismeréséhez. Éppen ezért minden új ismeretet feldolgozó óra számonkérési részében áttekintjük azokat a fogalmakat, ismereteket, amelyeket a hazai életközösségek (erdôk) megismerésekor már elsajátítottunk és e szilárd tartalmakra építjük az új ismereteket.

Tehát a tananyag felépítése 7. évfolyamban is spirális, amely lehetôvé teszi, hogy a már tanult, elem-zett élôlénycsoportokhoz újra és újra más és más összefüggésben visszatérjünk. A tananyagnak ez a fajta bôvülése biztosítja egyrészt az alapvetô biológiai ismeretek elsajátítását, a belsô összefüggések felismerését, az alkalmazni képes tudás kialakítását, másrészt jó alapot nyújt az utolsó fejezet rendszertani ismereteinek elsajátításához.

Így végre a tanulók nemcsak megismerik a Föld növényzeti öveit, de kellô morfológiai ismeretek birto-kában képesek lesznek azokat biztonságosan elhelyezni a fôbb rendszertani egységekben is. Ebben a tan-évben az életközösségek megismerését nem végezhetjük tanulmányi séta során, de pótolhatjuk a közvetlen tapasztalást a jó minôségû videofilmek megtekintésével. Megfigyelésekre, vizsgálódásokra azonban ebben a tanévben is lesz elegendô alkalom.

A végzett megfigyelések mindig az addig szerzett ismeretekbôl induljanak ki. Ne maradjunk azonban a biológia szûk határai között. Engedjük feleleveníteni tanulóinknak egyéb (irodalmi, mûvészeti, történelmi) ismereteiket, saját élményeinket.

Igyekezzünk a megfigyeléseket úgy irányítani, hogy tanítványaink késôbb is szívesen járják a természetet, elfelejtik esetleg a szemtermés részeit, vagy a rét szintezettségét, de felismerik a megfigyelt élôlényeket és megmarad bennük a természet vizsgálatának élményanyaga, amit beléjük oltottunk. Csak így remélhetjük, hogy a természetet tudatosan védô felnôttekké váljanak.

Az éLÔ környEzETEM tankönyvcsalád tagjai:– tankönyv,– munkafüzet,– témazáró feladatlapok,– kézikönyv (tanmenet + helyi tanterv + óravázlatok).

A tankönyvcsalád alapdokumentumai a tankönyvek. Tankönyveink színes, gazdagon illusztrált képanyaga feleslegessé teszi, más csupán szemléltetésre alkalmas dokumentum használatát. A képanyag összeválogatá-sa nem öncélú, funkcionális jelentôséggel bír. A képek természetesen a tanóra során megismert fajokat, szer-veket, életközösségeket ábrázolják, de a képek alatti magyarázó szöveg nem szerves része a tananyagnak. Kiegészítésre, differenciálásra, önálló ismeretszerzésre, helyi sajátosságok megfigyelésére (helyi tantervbe beépíthetô plussz tananyag!) is felhasználható.

Tankönyveink több fejezetre tagolódnak. Az egyes fejezetek, témakörök minden esetben egy, a témát bevezetô, kitekintô, a témára ráhangoló rövid bevezetôvel indítanak, ahonnan nem hiányzik a legalább egy teljes oldal színes képanyag sem.

A témakörök új ismeretet feldolgozó anyagrészei azonos didaktikai elvek szerint épülnek fel. Minden egyes „lecke” a témára ráhangoló motivációs beszélgetéssel kezdôdik (kék dôlt betûs szöveg a cím alatt, a kép mellett), majd az új anyag közlésével folytatódik. A magyarázatok arányos terjedelmûek. Az egyes részek után a l-tal jelölt rövid utasítás a munkafüzeti feladatra utal, amelyben lehetôség van a tanultak rögzítésére (részösszefoglalás). Minden anyagrész végén a gyerekeket gondolkodásra serkentô, összefüggé-sek megláttatására buzdító összefoglaló kérdések, feladatok találhatók, amelyek szintén segítik a rögzítést. Minden új ismeretet feldolgozó tananyaghoz kapcsolódik szakirodalmi ajánlás a szerzô és a kiadó megjelö-lésével, nagyobb terjedelmû kiadvány esetében az oldalszám feltüntetésével.

A tankönyv az életközösségek sokszínû bemutatása során többnyire rendszertani sorrendben fest tarka ké-pet az élôvilág sokszínûségérôl. Kiemelt szerepet kap az élôlények alkalmazkodása és a természetvédelem. Az életközösségek bemutatása után foglalkozik az ember és a természet kapcsolatával, bemutatja azokat a területeket, ahol a fajok együtt megtalálhatók: a nemzeti parkokat. A tankönyv a más lények iránti tiszteletet sugallja, s a természet és környezetünk rendjéért érzett felelôsségre nevel. Viszonylag rövid terjedelmû, több éven át, használható dokumentum, amely nem tartalmaz munkáltatásra és összefoglalásra vonatkozó anyag-részeket. Ezek a feladatok a munkafüzetben találhatók meg.

A KETA az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez – átlagos feltételek mellett és általában a közoktatási törvényben megszabott órakeretben – mintegy 70–50%-a elegendô legyen. Az éLÔ környEzETEM ismeret-feldolgozó anyagának elsajátításához is elegendô a megszabott órake-ret 50%-a. A képanyag kiegészítô tartalmai és a o-tel és -gel jelölt anyagrészei további 20% tananyagot tartalmaznak. A munkafüzetek kiegészítô tartalmai (vizsgálódások, megfigyelések) újabb 30% ismeretet kö-zölnek. Így a kötelezô 50% és a maximum 100% közötti tananyagot mindenki maga választhatja meg. El-végezheti a tankönyv és a munkafüzet által ajánlott anyagrészeket, de helyi sajátosságokkal is kiegészítheti. Így szolgálja egy sokak által használt tankönyvcsalád a helyi tanterv kialakítását.

A munkafüzet felépítése szervesen kapcsolódik a tankönyvekhez. Tartalmazzák a tankönyv által feldolgo-zott anyagrészek feladatait, valamint az egyes témakörök utáni tudáspróbát. A munkafüzetben megtalálhatók ezen kívül a kiegészítô anyagrészek, a munkáltatásra, megfigyelésre irányuló, tanulmányi sétákra ösztönzô tartalmak. Az új anyag feldolgozáshoz kapcsolódó munkafüzeti anyag három részre tagolódik:

a) Az i.-gyel jelölt feladatok a tananyag elsajátításához nélkülözhetetlen tanult fogalmakat, ismereteket veszik számba. (Ezek a feladatok a tanóra elsô szakaszában a „számonkérés” metodikai résznél kerül-hetnek feldolgozásra.)

b) A ii.-vel jelölt feladatok a tankönyv segítségével történt ismeretátadás kis egységeinek rögzítésére szolgálnak (részösszefoglalás).

c) Az „Ezt tanultam” rövid, rajzos vázlata a tanórán tanultaknak.A munkafüzet feladatai nem látszattevékenységre, hanem cselekvô részvételre késztetnek, vagyis haté-

kony segítséget jelentenek az ismeretszerzés folyamatában.A tankönyvcsalád harmadik tagja a témazáró feladatok segédanyag. A témazárók témakörönként két vari-

ációban (A és B változatban) érdemjegyre átváltható javítókulccsal segítik az értékelés folyamatát. Ily módon a tanári munka eredményességének, a tanulók tudásszintjének felmérésében hatékony segítséget jelentenek.

A helyi tanterv egy adott iskola helyi tanterve, amely megfelel a KETA és a közoktatási törvény elôírásainak, és igazodik a helyi sajátosságokhoz (önkormányzat igénye, szülôk elvárásai). Ez a tanterv

1312

átvehetô, vagy a helyi sajátosságokat figyelembe véve adaptálható, tehát – a törvényi kereteken belül – vál-toztatható. Helyi tantervet nem készítünk egy-egy évfolyamra. Fontos a tervezésnél a teljes fejlesztési sza-kaszban való gondolkodás és tervszerû, logikus felépítés, egymásra épülés. Ezért célszerû a helyi tanterveket 1–8-ig, egymásra építve elkészíteni.

A helyi tantervben a tananyagot úgy terveztük, hogy az a rendelkezésre álló idôkeret 2/3 részében elsajá-títható. A maradék 1/3 rész idôkeret a helyi sajátosságok figyelembe vételével, a tanulók érdeklôdésének, a nevelô felkészültségének megfelelôen szabadon felhasználható.

A helyi tanterv mellé készítettünk egy mikro-tantervet, úgynevezett tanmenetet. A tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, a tanórán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetô eszközöket.

Az alábbiakban az egyes témakörök óraelosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetôjét közöljük.

Valamennyi természettudományi tárgy jellemzôje az experimentális metodika szükségszerû alkalmazása. Megfigyelések, vizsgálatok nélkül nem lehet eredményesen tanítani természetismeretet.

A megismerés folyamatában az érzékszerveknek, az elsô jelzôrendszernek van alapvetô jelentôsége, az érzékszervekkel szerzett tapasztalat mással nem helyettesíthetô.

A tanítási–tanulási folyamat egy-egy mozzanata olykor megoldható egyetlen módszer alkalmazásával. Az esetek jelentôs részében azonban módszerkombinációval valósul meg a tanulás.

A pedagógusok módszerbeli szabadsága következtében a tanítási folyamat irányításának eljárásait önál-lóan és szabadon választhatja meg. A módszerek megválasztása – többek között – függ a nevelési céloktól, a tanítás tartalmától, az adott didaktikai feladattól, a tanulók fejlettségétôl, érdeklôdésétôl. Éppen ezért nem szabjuk meg, hogy az egyes tanítási egységeket milyen módszerrel tanítsa a nevelô, csak felsorolni kívánjuk a biológia (élôvilág) órákon alkalmazható oktatási módszereket:

– elbeszélés, magyarázat, elôadás, bemutatás,– megbeszélés, (az észlelt jelenségek megbeszélése, leírása, összehasonlítása, majd csoportosítása),– szemléltetés (közvetlen bemutatás, auditív: hangszalagok, hanglemezek, CD-k, vizuális: diaképek, vi-

deó-filmek, transzparensek),– a tanuló önálló megfigyelései, vizsgálódásai,– a tanulók önálló munkája tankönyvvel, munkafüzettel, tankönyvvel és munkafüzettel, feladatlappal,

számítógépes programmal,– gyakorlás, ismétlés, ellenôrzés, értékelés.Miután az oktatás folyamatában a tanári személyiségnek van a legnagyobb szerepe, a felsorolt módszere-

ket hozzá kell igazítania személyes törekvéseihez, tapasztalataihoz, az osztály érdeklôdéséhez. Mint már említettük, minden témakör feldolgozása javasolt megfigyelési szempontokat tartalmazó ta-

nulmányi sétával kezdôdik. Ehhez a tankönyvben még megtalálható a tematikus kép és mellette a témát bevezetô, a tananyagra ráhangoló motivációs szöveg.

Minden témakör ismétlô–rendszerezô órával zárul, amelyhez „tudáspróba” található a munkafüzetben. Amennyiben a témakör tananyagának elsajátítását értékeléssel egybekötött osztályozással is szeretnénk megerôsíteni, segítségükre lehetnek a témazáró feladatlapok.

Tankönyvcsaládunk 7. évfolyamos tanulóknak szánt tagja az alábbi témaköröket tárgyalja:– I. témakör: Vizes élõhelyek– II. témakör: Ezerarcú erdõk– III. témakör: Füves puszták– IV. témakör: Az élõlények rendszerezése

TémakörTanulmányi

sétavizsgálódás

Új ismeret feldolgozása

összesen kiegészítõ tartalmak

I. 1 óra 1 óra 8 óra 10 óra 3 óraEz a 20 óra ott dolgozható fel, ahol heti 2 óra áll rendelkezésre, illetve szakkörö-kön

II. 1 óra 1 óra 9 óra 11 óra 3 óra

III. 1 óra 1 óra 11 óra 13 óra 2 óra

IV. 1 óra 2 óra 7 óra 10 óra 2 óra

összesen 4 óra 5 óra 35 óra 44 óra 10 óra

54 óra

i. témakör: vizes élôhelyekFogalom:

– földrajzi elterjedés– a plankton összetétele: fitoplankton, zooplanton– a szivacsok testfelépítése és táplálkozása– a csalánozók fejlôdésének szakaszai: polip és medúza alak– a porcos- és a csontos halak– vízi emlôsök– a parti és a tengeri madarak testfelépítése

Folyamat:– az élôlények elterjedése– a moszatok kutatása és felhasználása– a puhatestûek változatossága a vízi élôhelyeken– az emlôsök visszavándorlási folyamata a vízbe– a madarak alkalmazkodása a vízi életmódhoz– a technika fejlôdése és a vizek szennyezôdése– az élôlények alkalmazkodása

Megfigyelés:– a vizek területének elterjedése, megoszlása a Földön– a moszatok színének változása a mélységgel– a puhatestûek külsô vázának sokfélesége– az úszóhártyás láb szerepe– a tápláléklánc felépítése– a szennyezô anyagok beépülése a tápláléklánc különbözô fokán álló szervezetekbe

összefüggés:– a vizek tisztasága és az élôlények fajgazdasága– a tenger fényviszonyai és az élôlények elterjedtsége közötti kapcsolat– az élôlények testfelépítése és életmódja– az élôlények egyedszáma és az ember tevékenysége (turizmus, halászat, közlekedés, ipari kísérletek– a halak testnagysága és egyedszáma– a madarak testfelépítése és életmódja– a szennyezô anyagok mennyisége és a vizek öntisztulási képessége közötti összefüggés

1514

ii. témakör: Ezerarcú erdôk

Fogalom:– a trópusi esôerdôk növényzeti szintjei– palánkgyökér, liánok, fán lakó növények– az esôerdô hangyái, hangyasav– óriáskígyó, méregfog– trópusi lombhullató erdô (világos erdô)– a tajga fogalma, éghajlata, szintjei– fajnevek

Folyamat:– a levegôszennyezés hatása az erdô fás szárú növényeire– az erdôterület csökkenése– az erdôk pusztítása és védelmének szükségszerûsége– a fafajok elterjedése és környezeti igényük– az erdô változatossága és az állatvilág sokszínûsége

Megfigyelés, tevékenység:– az éghajlati övek és az erdôtípusok, – a fényviszonyok és a növényzet kialakulása– a testfelépítés és az életmód közötti kapcsolat megfigyelése– az alkalmazkodás megfigyelése

összefüggés:– a növények fényigénye és a növényzeti szinteken való elhelyezkedése– a táplálkozás változatossága és az alkalmazkodás– az élettelen környezeti tényezôk változása és a növényzet alkalmazkodása

iii. témakör: Füves puszták, szélsôséges éghajlatú területek

Fogalom:– trópusi füves területek: pampa, szavanna– mérsékelt övi füves területek: préri, sztyep– zápfogak felülete: redôs, gumós, tarajos– röpképtelen madár– termesztett növények: ipari-, élvezeti- és fûszernövények– sivatag, félsivatag– tundra

Folyamat:– a legeltetés és a füves területek pusztulása– a megmûvelt területek nagyságának növekedése– a sivatag terjedése

Megfigyelések, tevékenységek:– a szél mozgása és a növények párolgása– a levelek kültakarója és a párolgás

– az állatok lába (patája) és a futás sebessége– az élôlények alkalmazkodása a magasság változásához

összefüggés:– a csapadék mennyisége és a növényzet elterjedése, magassága– az állatok tápláléka és a fogazat– az élôlények testfelépítése és a környezet

iv. témakör: az élôlények rendszerezése

Fogalom:– tudományos rendszertan, rendszertani kategóriák: faj, osztály, törzs– fôbb növényi törzsek, osztályok: baktériumok, moszatok, mohák, harasztok– nyitvatermôk, zárvatermôk, egyszikûek, kétszikûek– fôbb állati törzsek, osztályok: egysejtûek, szivacsok, csalánozók, puhatestûek– csigák, kagylók, ízeltlábúak, rovarok, pókok, rákok, gerincesek, halak, kétéltûek– madarak, emlôsök

Folyamat:– az élôlények alkalmazkodása és a fajok változása– az élôlények fejlôdése, elterjedése– a tudományos rendszertan bôvülése

Megfigyelés, tevékenység:– gombahatározás– rendszerezés, határozás– az élôlények hasonlósága, különbözôség

összefüggés:– alkalmazkodás és elterjedés– a testfelépítés és a környezet– a testhômérséklet és az élôhely– az alkalmazkodás és a fajgazdagság

A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy minél több élôlényt ismerjenek meg a tanulók. Az idei tanévben kevesebb lehetôségünk van a közvetlen tapasztalásra, de a jó minôségû videofilmek nagy se-gítséget jelentenek a számunkra. Fontos feladatunk ebben a tanévben is, hogy a tananyag elsajátítása során igyekezzünk kialakítani tanítványaink

– önálló gondolkodását,– önálló tevékenységi képességét,– fejleszteni beszédkészségét.

Ébresszük fel bennük az önképzés igényét és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelôsségüket. Vagyis az ismeretek, a képességek, és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvényesüljön.

Az eredményes, korszerû oktatás–nevelés, végsô soron, a tanáron áll, vagy bukik. Ezért a következô helyi tanterv és az ennek alapján csak az 5. évfolyam biológiai ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanme-net (mikro-tanterv) is csak egy javaslat. Megfelelô tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert szükséges megválasztani, hogy az oktató–nevelô munka során olyan személyes pedagógiai ráhatást tudjunk

1716

biztosítani, amelynek során mind a tanár, mind a tanuló aktív, alkotó tevékenységet fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretet a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsôsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbôl egyéni, a helyi sajátosságokat tükrözô, nagyszerû se-gédeszköz.

A helyi tanterv átvételét, adaptálását, készítését meg kell, hogy elôzze a:– KETA követelményeinek számbavétele,– és az egyes tantárgyak heti óraszámának meghatározása.

Ezek után elkészítjük (adaptáljuk) tantervünket, amely tartalmazza:– a tantárgy általános célkitûzéseit, feladatait,– a tantárgy helyi tantervének jellemzôit,– mely évfolyamok tananyagát tartalmazza,– milyen más tantárgy tananyagát tartalmazza még esetleg,– a tantárgy közös követelményei közül melyeket tartalmazza kiemelten,– a tantárgy tanításának célját,– a tantárgy összesített óratervét, és tematikus összesített óratervét,– az egyes évfolyamok tananyagtartalmát az alapkövetelményekkel,– az ellenôrzés, értékelés, minôsítés, továbbhaladás feltételeit,– a tanításhoz szükséges taneszközöket (tanulói segédlet, kiegészítô szakirodalom, szemléltetô eszkö-

zök).

A következô oldalakon a biológia tantárgy helyi tantervének 7–8. évfolyamokra vonatkozó részét közöl-jük.

a biológia tantárgy tanításának célja,

hogy a tanuló:– tájékozott legyen a földi élôvilág sokféleségérôl, valamint az emberek és a biológiai környezet közöt-

ti kapcsolatrendszerérôl,– ismerje meg saját teste felépítésének és mûködésének alapjait, az egészséges életmód szabályait,– legyen képes az egészséges életvezetésre,– növelje az élôvilágban meglévô változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének

esélyeit,– alakítsa ki az új ismeretek önálló megszerzésének képességét.

feladata, hogy:– olyan természetismereti és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvetô

fontosságú,– mutasson rá az élôlények és az életközösségek változatosságára,– az élô és élettelen környezetet, mint dinamikusan változó ökológiai rendszert ismertess,– hazai és a távoli tájak tananyag feldolgozása során rendezze a megismert élôlényeket a tudományos

rendszer fôbb kategóriáiba,– mutassa be az emberi szervezet felépítésének és mûködésének lényeges sajátságait,– biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot,– segítse elô az emberek közötti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok

megértését,– tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása a biológia tudományának segítségével

lehetséges, és minden ember közös feladata.

A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsôsorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környezô világ jelenségeit.

A tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakorolta-tásával, ismeretterjesztô mûvek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét.

Segítse elô csoportos tevékenységekkel az együttmûködésre vonatkozó készségek kialakulását. Az iskola mûködésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történô beil-leszkedést.

Évfolyam: 7.Tanítási hetek száma: 37évi összes óraszám: 55Ebbõl 80% = 44 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozása 20% = 11 óra az iskola érték és célrendszerének megfelelõ tananyag feldolgozása: a kerettantervben szereplõ tananyag elmélyítése, rendszerezése, képességek, készségek fejlesztése.

Tematikus összesített óraterv

Témakör Óraszám

1. Tájak és életközösségek 34 óra

2. Az élõlények rendszerezése 10 óra

a rendelkezésre álló idõ 80%-a: 44 óra

20%-a: 11 óra

összesen: 55 óra

1918

1. témakör: Tájak és életközösségek (34 óra)

1.1. A tengerek és tengerpartok élôvilága (Vizes élôhelyek)

Tartalom FajokBelépô

tevékenységformákFejlesztési

követelményeka továbbhaladás

feltételei

A vizes élôhelyek elôfordulása, jellemzô élôlényeinek testfel-építése, életmódja, kapcsolata élô és élet-telen környezetével, szerepe az életközös-ségben.

A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mély-tengerek környe-zeti adottságai, legfon-tosabb élôlényeinek jellemzôi és szerepük az életközösségekben.

A tengerek és óce-ánok öntisztulása, a szennyezôdés kö-vetkezményei és a megelôzés lehetôségei.

Plankton,algák,szivacsok,füles medúza,tengeri rózsa,fésûs kagyló, kis tintahal,macskacápa,zsibbasztó rája,közönséges hering,tonhal,makréla,tengeri tehén,kék bálna, palackorrú delfin,fóka,rozmár,csigaforgató,póling,szula,ezüstsirály,lumma,lunda.

A megismert állatok és növények felismerése legfontosabb morfoló-giai jegyeik alapján.

A megismert álla-tok és növények megkülönböztetô jegyeinek kiemelése.

Az élôlények tulajdon-ságainak összehason-lítása, az azonosságok és különbségek felis-merésére.

A tanuló érdek lôdésé-nek felkeltése, szinten tartása és fejlesztése a biológiai jelenségek, folyamatok iránt.

Fejlôdjön a tanuló képessége a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére.

Tudjon egyszerûbbe vizsgálatokat, megfi-gyeléseket önállóan is elvégezni.

Ismerje a vizes élô helyek életkö-zösségeiben élô, legjellemzôbb, táp-lálékláncot alkotó fajainak nevét, külsô felépítését, életmódját.

Tudjon táplálékláncot összeállítani a vizes élôhelyek megismert élôlényeibôl.

Tudjon egy-két pél-dát mondani a vizes élôhelyek élôlényeinek testfelépítése és kör-nyezete közötti össze-függésre.

1.2. Különféle erdôk (Ezerarcú erdôk)




feltételei

A különféle erdôk elôfordulása a Földön.

Az erdôk kialakulásá-nak élettelen környe-zeti tényezôi.

A trópusi esôerdôk, a lomberdôk és a tajgaerdôk elôfordulása, környe-zeti adottságai.

Az adott erdôtípus leg-nagyobb kiterjedésû erdejének jellemzése.

Élôlényeinek testfel-építése, életmódja, kapcsolata az élô és élettelen környezeté-vel, szerepe az életkö-zösségben.

Az erdôk jelentôsége a bioszférában, pusztu-lásuk okai, védelmük.

Az erdô és az ember kapcsolata.

Dél-amerikai esôerdô: fafojtó füge, kúszópál-ma, bromélia, vándor-hangyák, közönséges madárpók, nyílméreg béka, anakonda, kajmán, kolibri, arapapagáj, tukán, bôgômajom, lajhár, ocelot, jaguár.

Mediterrán erdôk: paratölgy, libanoni cédrus, jerikói lonc, szelídgesztenye, kakukkfû, levendula, rozmaring, közönséges kaméleon.

Ázsiai tajgaerdô: lucfenyô, erdei fenyô, vörös fenyô, nyírfa, keresztcsôrû, siket-fajd, nyírfajd, hófajd, császármadár, európai hód, jávorszarvas, hiúz, szürke farkas, barnamedve.

A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az élôvilág biomjainak földrajzi elhelyezésében.

Az éghajlat, az élôlények és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése.

A megismert biomok önálló bemutatása.

A megismert állatok és növények felismerése legfontosabb morfoló-giai jegyeik alapján.

Az élôlények élet-módja és az élôhelyek közti kapcsolat felfe-dezése.

Önálló információgyûjtés az egyes életközösségekrôl, élôhelyekrôl.

Legyen képes a tanuló a biológiai ismeretszerzés szem-pontjából lényeges és lényegtelen jellemzôk elkülönítésében, és legyen némi gyakor-lata a hasonló, illetve különbözô tulajdonsá-gok, jellemzôk alapján a biológiai jelensé-geket, folyamatokat csoportosítani.

Legyen képes isme-retszerzési tevékeny-ségében használni a nyomtatott, illetve az elektronikus informá-ció- hordozókat, és értse a szellemi fej-lettségének megfelelô szintû biológiai ismeretterjesztô köny-vek, cikke, különbözô elektronikus médiu-mok biológiával kap-csolatos információit.

Ismerje a tanult erdôk életközösségeinek legjellemzôbb, táp-lálékláncot alkotó fajainak nevét, külsô felépítését, életmódját.

Legyen képes kiemelni és összehasonlítani a különféle erdôkben élô növények és állatok lényeges ismertetôjegyeit.

Legyen tisztában vele, hogy a természetes életközösségek védel-me az egész földi élet számára létfontosságú.

Ismerjen példákat az erdei életközösségek károsításának módjára és annak megakadá-lyozására.

1.3. Füves területek (Füves puszták)




feltételei

A különféle füves területek elôfordulása a Földön. A füves te-rületek kialakulásának élettelen környezeti tényezôi.

A szavanna és a préri elôfordulása, környe-zeti adottságai.

A kiválasztott füves területek jellemzô élôlényeinek testfel-építése, életmódja, kapcsolata az élô és élettelen környezettel, szerepük az életközös-ségben.

A füves puszták pusztulásának okai, védelmük. Az ember és a füves területek kapcsolata

Szavanna: akácia, majomkenyérfa, antilop, gnú,zebra,zsiráf, elefánt, oroszlán,gepárd, leopárd,hiéna,nílusi krokodil,strucc,csimpánz.

Préri:amerikai bölény,villásszarvú antilop,prérifarkas.

Földrajzi és kontúr-térképek használata a füves területek földraj-zi elhelyezésében.

Az éghajlat, az élôlények és a biom jellegzetességei közti kapcsolat felismerése.

A megismert életkö-zösségek önálló bemu-tatása és jellemzése.

A megismert növé-nyek és állatok felis-merése legfontosabb morfológiai jegyeik alapján.

Tanulói kiselôadás tar-tása a környezetszeny-nyezés problémáiról.

Segítsük a tanulót, hogy megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett isme-reteit szellemi fejlett-ségének megfelelô szinten tudja megfo-galmazni, illetve írás-ban, vázlatrajzokon, sematikus ábrákon rögzíteni a legfonto-sabb szakkifejezések helyes használatával.

Fejlesszük a biológiai jelenségekkel, folya-matokkal kapcsolatos diagrammok, grafi-konok, rajzok, ábrák információtartalmának leolvasni és értelmezni tudását.

Ismerje fel a ta-nult füves puszták életközösségeinek legjellemzôbb, táp-lálékláncot alkotó fajainak nevét, külsô felépítését, életmódját.

A tananyagban nem szereplô élôlények esetében is legyen képes az élôlény test-felépítése, életmódja alapján a környezetére, és a környezete alap-ján az élôlény testfel-építésére, életmódjára következtetni.

Észlelje, ha romlik környezetének állapota és legyen igénye annak megakadályozására.

1.4. Szélsôséges éghajlatú területek




feltételei

A szélsôséges ég-hajlatú területek elôfordulása a Földön.

A szélsôséges éghajla-tú területek kialakulá-sának élettelen környe-zeti tényezôi.

A sivatag, a tundra és a hegyvidékek elôfordulása, környe-zeti adottságai.

A jellemzett szélsôséges éghajlatú területek jellemzô élôlényeinek testfel-építése, életmódja, kapcsolata az élô és élettelen környezettel, szerepük az életközös-ségben.

Az elsivatagosodás jelensége, veszélyei.

Függôleges övezetes-ség.

Sivatag:kaktuszok,csodálatos velvícsia,tegezfa,csörgôkígyó,teve.

Tundra:mohák,rénszarvaszúzó,törpefûz,lemming,pézsmatulok,rénszarvas.

Sarkvidékek:krill,pingvinek,császárpingvin,jegesmedve.

Hegyvidékek:ciklámen,havasi gyopár,havasi cincér,alpesi szalamandra,mormota,zerge.

Földrajzi és kontúr-térképek használata a szélsôséges éghajlatú területek földrajzi elhelyezésében.

A tananyagban szereplô legfontosabb fogalmak helyénvaló használata.

Önálló információ-gyûj tés az egyes élet közösségekrôl, élôhelyekrôl.

A megismert nö-vények és állatok megkülönböztetô jegyeinek kiemelése.

Az élôlények élet-módja és az élôhelyek közti kapcsolat felfe-dezése.

A tanuló olyan irányú képességeinek kiala-kítása, fejlesztése, melynek során a bio-lógiai objektumokról, jelenségekrôl szerzett ismereteit el tudja mondani, le tudja írni, tudja ábrázolni.

Azon képességek kialakítása, fej-lesztése, amelyek hozzásegítik a bio-lógiai környezetérôl különbözô módon szerzett ismereteinek összehasonlítását.

A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezôk miként változnak meg.

Tudatosuljon benne, hogy a biológiai ob-jektumok, folyamatok, jelenségek megismeré-se is folyamat, közelí-tés a valóság felé.

Ismerje a szélsôséges éghajlatú területek életközösségeinek legjellemzôbb, táp-lálékláncot alkotó fajainak nevét, külsô jegyeit, életmódját.

Tudjon egy-egy táplá-lékláncot összeállítani a szélsôséges éghajlatú területek életközös-ségeinek megismert élôlényeibôl.

Mondjon egy-két példát a különbözô életközösségek élôlényeinek testfel-építése és környezete közötti összefüggé-sekre.

2120

1.5. Távoli tájakon termesztett növények, tenyésztett állatok




feltételei

A forró övezet ter-mesztett növényei, tenyésztett állatai.

A mérsékelt övezet termesztett növényei, tenyésztett állatai.

Kaucsukfa,cukornád,ananász,kakaó, kávé, tea,bors,vanília,banán, citrom,narancs, kecske, juh,szarvasmarha.

A növények éghajlat-hoz való alkalmazko-dásának megfigyelése, vizsgálódások, kísérle-tek során.

Szerezzen jártassá-got a biológia tan-anyagában szereplô mérhetô mennyiségek mértékegységeinek, azok törtrészeinek és többszöröseinek hasz-nálatában.

Legyen képes a megfi-gyelései, vizsgálódásai során nyert tapasztala-tok értelmezésére.

1.6. A földi élôvilág általános jellemzése




feltételei

Az életközösségek jellemzôi.

Az életközösségek szervezôdése, anyag-forgalma, a táplálék-lánc.

Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentôsége a földi élôvilág és ezen belül az emberiség szempontjából.

Ökológiai környe-zet, élô és élettelen környezeti tényezôk, tûrôképesség, termelô szervezetek, fogyasztó szervezetek, lebontó szervezetek, Green-peace,

a Föld barátai,

környezetszennyezés.

Táplálkozási kapcsola-tok ábrázolása rajzban, megjelenítése tevé-kenykedtetéssel.

Grafikonok, diagrammok olvasása, elemzése, összehason-lítása.

Környezetvédô gya-korlatok.

Alakuljon ki benne a biológiai jelen-ségekkel, folyama-tokkal kapcsolatos diagrammok, grafi-konok, rajzok, ábrák információ tartal-mának leolvasási és értelmezési képessége, készsége.

Tudja, hogy az élô-világ ban az anyagok állandó körforgást végeznek.

Ismerje a táplálékpira-mis mennyiségi össze-függéseit.

Tudja, hogy az élôlények közötti táp-lálkozási kapcsolatok változhatnak.

2. témakör: az élôlények rendszerezése (10 óra)




feltételei

A rendszerezés elvei, a természetes rendszer.

Tudósok, kutatók munkássága.

A legfontosabb rend-szertani kategóriák.

A baktériumok, az egysejtûek, és a gombák általános jellemzôi, egészség-ügyi és ökológiai jelentôségük.

A növények általános jellemzôi. A fôbb növényi csoportok jellemzôi.

Az állatok általános jellemzôi. A fôbb cso-portok jellemzôi.

Linné, Darwin, Kitai-bel Pál.

ország: orsz., törzs: t, osztály: o,

faj: f.

sejtmagnélküliek orsz.:

baktériumok t.

egysejtûek orsz.

gombák orsz.

növények orsz.

moszatok t.

zuzmók t.

mohák t.

harasztok t.

nyitvatermôk t.

zárvatermôk t.

kétszikûek o.

egyszikûek o.

állatok orsz.

szivacsok t.

csalánozók t.

gyûrûs férgek t.

puhatestûek t.

csigák o.

kagylók o.

fejlábúak o.

ízeltlábúak t.

rákok o.

rovarok o.

pókszabásúak o.

gerincesek t.

halak o.

kétéltûek o.

hüllôk o.

madarak o.

emlôsök o.

A megismert élôlények csoportosítása, osz-tályozása különbözô szempontok szerint.

Tanulói elôadós tartása a biológia fejlôdésében fontos szerepet játszó tudósok életérôl.

A megismert élôlények besorolása a fôbb rendszertani kategóriákba.

A növény- és állatfel-ismeréshez és állatha-tározáshoz kapcsolódó segédanyagok (hatá-rozókönyvek, képes atlaszok) használata.

Tudja, hogy a biológi-ai ismeretek fejlôdése a különbözô népek, országok tudósainak és kutatóinak egymás-ra épülô munkájából eredeztethetô, s ebben a munkában jelentôs szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kuta-tók is.

Tudatosuljon benne, hogy a biológiai folya-matok egyik alapvetô jellemzôje az idô, az idô múlásával az élôlények is változnak. Kapjon áttekintést a földi élet periodikus változásairól, a bi-ológiai folyamatok visszafordíthatatlan-ságáról.

Legyen gyakorlata abban, hogyan kell az élôlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csopor-tosítani.

2322

a továbbhaladáshoz szükséges minimumteljesítmény

a tanuló ismerje:– a tanult fajok életmódját,– az élôlények alkalmazkodását a környezethez,– az életmód és testfelépítés közötti kapcsolatot,– a tanult élôlények életközösségben betöltött szerepét,– a természetes életközösségek jelentôségét a Föld jövôje szempontjából,– a távoli tájakon termesztett növényeket,– a környezetbarát növénytermesztés és állattenyésztés fôbb ismérveit,– az állattartás egészségügyi, etikai követelményeit.

Tudja megnevezni:– a Földön elôforduló legfontosabb biomokat,– tanult életközösségek legjellemzôbb fajait,– a legfontosabb rendszertani kategóriákat.

Legyen képes:– a térképen elhelyezni és megmutatni a megismert biomokat,– a megismert élôlények felismerésére, legfontosabb morfológiai jegyeik alapján,– táplálékláncok összeállítására a tanult fajokból,– megfigyeléseinek, tapasztalatainak lejegyzésére, értelmezésére,– a megismert élôlények rendszertani kategóriákba sorolására.

a tanulói teljesítmények ellenôrzésének, értékelésének módjai, fajtái

Az ellenôrzés legyen:– folyamatos, rendszeres, következetes és változatos,– igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz,– legyen sokrétû és sokoldalú,– jellemezze a segítôkészség és a humanizmus,– vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességeit.

Az értékelés szempontjai:– a megfigyelés pontossága,– a szóbeli kifejezés színvonala, a szakkifejezések, fogalmak pontos, helyén való használata,– a tantárgyhoz való viszonyulás,– a tevékenység során tanúsított aktivitás,– az ismeretelsajátítás folyamata,– egyéni képességeknek megfelelô haladási ütem.

Az értékelés módja, fajtái:– az órai szereplés,– a gyûjtômunka,– a megfigyelésekrôl készült rajzok, feljegyzések,– szóbeli feleletek,– témazáró feladatlapok – kiselôadások,– beszámolók.

Szummatív mérôeszközök száma: 5

Taneszközök – 7. évfolyam

Tanulói segédleTek

Tompáné Balogh Mária: Élõ környezetem tankönyvcsalád 7. évfolyam számára. Dinasztia Tankönyvki-adó Budapest

Tájak és életközösségek munkafüzet (témazáró feladatlap)

kiegészíTõ szakirodalom

Az állatvilág enciklopédiája sorozat alábbi kötetei:– Alsóbbrendû állatok (Bp. Helikon 1992)– Ragadozók (Bp. Helikon 1988)– Az állatok környezete (Bp. Helikon 1992)– Hüllõk és kétéltûek (Bp. Helikon 1989)– Kis növényevõk (Bp. Helikon 1984)– A Föld állatai (Bp. Helikon 1994)

Búvár zsebkönyvek sorozat alábbi kötetei:– Tengeri állatok I. (Bp. Móra 1978)– Tengeri állatok 2. (Bp. Móra 1979)– Egzotikus hüllõk (Bp. Móra 1985)– Különös állatok (Bp. Móra 1985)– Fûszernövények (Bp. Móra 1980)– Kultúrnövények (Bp. Móra 1976)

Pénzes Bethlen: A közeli tengerek élõvilága (Bp. Natura 1984)Hans D. Dossenbach: Földünk állatvilága (Bp. Alexandra 1992)Dorling Kindersley: A tudás nagy könyve (Bp. Fabula 1994)David Block: Állatcsodák (Bp. Helikon 1981)Balogh János: Haldokló esõerdõk nyomában (Bp. RT–Minerva 1984)

szemlélTeTõ eszközök

Térkép, földgömb, történelmi atlasz, csontvázak, (hal, béka, hüllõ, madár, emlõs) folyadékos készítmé-nyek, (földigiliszta, tavi kagyló, madár, emlõs) gombák, (modell) rovarok testtájai, (applikáció) termések, virágzatok, (applikáció) fogazatok, (rágcsáló, rovarevõ, növényevõ, ragadozó, mindenevõ) csõrtípusok, (tépõcsõr, magevõ kúpcsõr, lemezes csõr) madártollak, zuzmóskála, paták, (páros ujjú, páratlan ujjú) kérõdzõ gyomor, (applikáció) szarvak, agancsok, mikroszkóp.

Televideó Kiadó: Tengeri kalandozás: HínárokD. Attenborough: Az élõ bolygó: A dzsungel, Az északi erdõk, Fûtengerek, A fagy világa

2524

Tanmenetjavaslat

Hónap S z E p T E M B E r

Óraszám 1. 2. 3. 4.

Témakör év eleji ismétlés vizes élõhelyek

az óra címeMirõl tanulsz az idén?

Mirõl tanultál az elmúlt években?

a tanult élõlények felismerése, csopor-tosítása

Tájak és életközösségek

Tananyag

Az egész éves munka megszervezése, jel-lemzése.

Tankönyv: 3. oldal

Munkafüzet: 3. oldal

A tanult életközös-ségek felismerése, jellemzése. A nemzeti parkokról tanultak áttekintése.

Munkafüzet: 4–5. oldal

A tanult élõlények felismerése, jellem-zése. Csoportosítása különféle szempontok szerint. Barkochba-játék.


Az életközösségek jellemzõi.Az élõ és élettelen környezeti tényezõk.Az ökológia fogalma.

Tankönyv: 4–5 oldal

Munkafüzet: 8–9.oldal

ismert fogalmak

A tankönyv jelrend-szere

életközösségek nö-vényzeti szintek, nem-zeti parkok

az elmúlt évek során tanult fogalmak

Éghajlati övek.Neve-zetes szélességi körök.Életközösség.

Új fogalmakFöldrajzi elterjedés. Ökológia.

össze függés, folyamat

Az élettelen környeze-ti tényezõk és a nö-vényzet fajgazdagsága közötti kapcsolat

Az élõlények testfel-építése és életmódja közötti összefüggés

Az éghajlati övek és a növényzeti övek kö-zötti kapcsolat

Szemléltetés, koncentráció

tankönyv, munkafüzet munkafüzet, appliká-ciós képek

munkafüzet, appliká-ciós kártyák

tankönyv, térkép, munkafüzet, appliká-ciós képek

MegjegyzésÉlõlények csoportosí-tása különféle szem-pontok szerint

Hónap o k T Ó B E r

Óraszám 5. 6. 7. 8.

Témakör vizes élõhelyek

az óra címevizes élõhelyek élet a tengerben növények

vagy állatok?Házzal vagy ház nélkül

Tananyag

Az édesvizi élõhelyek összehasolítása. A vizek szerepe az emberiség történel-mében. Az édesvíz és sós tengervíz arányai, jellemzõi.

Tankönyv: 6–7. oldal


A tenger élettelen környezeti tényezõi:

– a tengervíz hõmérséklete

– fényviszonyok

– nyomás.

A tenger parányi élõlényei: a plank-ton (fitoplankton, zooplankton) többsejtû moszatok.

Tankönyv: 8–9.oldal


A szivacsok elterjedé-se és jellemzésük:

– testfelépítés,

– táplálkozás.

A csalánozók, fülesmedúza, tengeri rózsa, korallok jellem-zése.



A puhatestûek jellem-zése. A csigák, kagy-lók fõ jellemzõi.



ismert fogalmak

folyók, tavak táp-lálékláncai, tavak növéytársulásai

egysejtû, osztódás, telepes növény

alkalmazkodás Az édesvízi, száraz-földi csigák és édesví-zi kagylók testrészei, tulajdonságai

Új fogalmak

sós víz fitoplankton, zooplankton

szivacsok, ürbél, állattelep, pórusok, galléros-ostoros sej-tek, csalánozók, polik, medúza alak.

puhatestû, köpeny, zsigerzacskó


A vizes területek fajgazdagsága és az emberiség település sûrûsége közötti kap-csolat

A tenger fényviszo-nyai és az élõlények elterjedtsége közötti kapcsolat

A tenger hõmérséklete és a korallok élete közötti kapcsolat

Az életmód és a test-felépítés közötti kap-csolat


tankönyv, munkafü-zet, történelmi atlasz, applikációs képek

tankönyv, munkafü-zet, applikáció


tanköyv, munkafüzet, applikáció

Megjegyzés

Tengeri kalando-zás (V.) videófilm, HINÁROK IV., Plankton

2726

Hónap n o v E M B E r

Óraszám 9. 10. 11. 12.

Témakör vizes élõhelyek

az óra címe porcos halak Csontos halak Emlõsök a tengerben élet a tengerparton

Tananyag

A porcos halak általá-nos jellemzõi. A cápák és ráják tulaj-donságai.



A csontos halak álta-lános jellemzõi. A porcos és a csontos halak összehasonlítá-sa. Planktonevõ cson-tos halak, a heringek, ragadozó csotos halak, tõkehalak, makrélák.



Vízben élõ emlõsök: tengeri tehenek, cetek jellemzõi, testfelépíté-sük, alkalmazkodásuk. A cetek csoporto-sítása, sziláscetek, fogascetek, fõ képviselõik jellemzé-se. A fókák és a roz-már jellemzõi.



A homokos tenger-part fõ jellemzõi és élõlényei: parti ma-darak. A sziklás ten-gerpart fõ jellemzõi és élõlényei: tengeri madarak:

– sirályok,

– szula,

– lunda, lumma jellemzõi.



ismert fogalmak

A halak testfelépítése, alkalmazkodása, lég-zés kopoltyúval

A halak szaporodása, fejlõdése. Hazai hala-ink és alkalmazkodá-suk a környezethez

Az emlõsök jellemzõi, az emlõsök tulajdon-ságai, a vízi emlõsök alkalmazkodása a környezetükhöz, táp-láléklánc

A madarak testfelépí-tése. A madarak alkal-mazkodása környeze-tükhöz: úszómadár, gázlómadár. A madár fejlõdése. A moszatok szerepe a vízi életben.

Új fogalmak

édes bõr, fecskendõnyilás

úszóhólyag, hering, szardella, tõkehal, makréla, tonhal

tengeri tehén, farki úszólemez, szila, sziláscet, fogascet, agyar

parti madár, tengeri madár


A fogak felépítése és a táplálkozás közötti összefüggés

A halak testnagysága és egyedszáma közötti összefüggés

A vízbe való visszaté-rés ideje és alkalmaz-kodásuk foka közötti kapcsolat

A madarak testfel-építése és életmódja közötti összefüggés



tankönyv, munkafü-zet, folyadékos ké-szítmény, applikáció, fotó, halcsontváz

emlõscsontváz, fotók, képek a bálnákról

madárpreparátum, madárcsontváz és fo-lyadékos készítmény

Megjegyzés

Megfigyelés, búvár-kodás


Megfigyelések, számí-tások.


Hónap D E C E M B E r

Óraszám 13. 14. 15.

Témakör vizes élõhelyek Ezerarcú erdõk

az óra címe a vízek védelmében összefoglalás Ezerarcú erdõk

Tananyag

A vízek állapota a hagyomá-nyos halászat idején. A tenge-rek tûrõképessége a szenyezés hatására: öntisztulás. A szennyezés okai és az ember felelõssége. „Zöldmozgal-mak”.



A tanultak ismétlése, rendsze-rezése, gyakorlása.


Az erdõk kialakulásának feltételei. Az erdõk el-terjedési területei a Föl-dön. Erdõgazdálkodás, erdõvédelem.



ismert fogalmak

A vizek tisztaságának védel-me. Helyes magatartás a víz-partokon

A téma feldolgozása során tanult fogalmak

A hazai erdõkrõl tanultak

Új fogalmak „zöldmozgalmak” esõerdõ, tajga


A szennyezõ anyagok meny-nyisége és a vizek öntisztulási képessége közötti kapcsolat

Az erdõ fafajainak száma és az éghajlat közötti kapcsolat


élõvíz, csapvíz a kísérlethez fotók, tankönyv, munkafüzet

A téma feldolgozása során használt eszközök

tankönyv, munkafüzet, képek az esõerdõrõl

MegjegyzésÖsszefoglalás, II. eredmény-mérés, 1. sz. feladatlap alapján

2928

Hónap j a n u á r

Óraszám 16. 17. 18. 19.

Témakör Ezerarcú erdõk

az óra címeaz õserdõk növényzete

a túlélés mesterei Óriások és törpék az amazonas mentén

Emlõsök ég és föd között

Tananyag

Az esõerdõk kiala-kulásának feltételei. A trópusi esõerdõk elõfordulása, növény-zeti szintjei. Az egyes szintek növényei. A növények alkalmaz-kodása környezetük-höz.



A környezethez való alkalmazkodás és a fajfennmaradás. A pillangók, sáskák al-kalmazkodása környe-zetükhöz. Az õserdei hagyák, a madárpók és a békák testfelépí-tése és alkalmazko-dása.



Az õserdõ élete nappal és éjszaka. A dél-amerikai õserdõ hüllõi: kis termetû kígyói, óriáskígyói, az õserdõ krokodilja: a kajmán, az õserdõ ma-darainak jellemzése.



A dél-amerikai esõerdõk lomb-korona szintjének növényevõi: a bõgõmajmok és a lajhár. Az esõerdõ ragadozói: magasabb szinten: ocelot, ala-csonyabb szinten: jaguár. A talajszint növényevõi és rág-csálói.



ismert fogalmak

A hazai erdõk szintjei, az egyes szintek nö-vényei. A hazai erdõk gombái és lágy szárú növéyei.

a hagyák testfelépíté-se, a hangyaboly tag-jai, a pókok jellemzõi, a pókháló készítése, a békák fejlõdése és testfelépítése

hüllõk, madarak testfelépítése, a táp-lálkozás és a csõrtípus felépítése

a házimacska és a vadmacska jellemzõi, testfelépítésük

Új fogalmakTrópusi õserdõ, pa-lánkgyökér, liánok, fán lakó növények

hagyasav + fajnevek méregfog + fajnevek hanghólyag + fajne-vek


A növények fény-igénye és növényzeti szinteken való elhe-lyezkedése közötti kapcsolat

A környezethez való alkalmazkodás és a fajfennmaradás közöt-ti kapcsolat

A testfelépítés és a táplálkozás közötti kapcsolat

A táplálkozás vál-tozatossága és az alkalmazkodás közötti kapcsolat


tankönyv, munkafü-zet, modell: gomba

rovarok testtájai, appl. Békacsontváz + fo-lyadékos készítmény, tankönyv, munkafüzet

hüllõ-, madárcsont-váz, fotók, képek, tankönyv, munkafüzet

macskacsontváz, fo-tók, képek, tankönyv, munkafüzet

MegjegyzésD. Attenborough: Az élõ bolygó: a dzsungel

Hónap F E B u r á r

Óraszám 20. 21. 22. 23.


az óra címeaz esõerdõ és az ember

Trópusi lombhullató erdõk

Mediterrán területek nagy északi erdõk

Tananyag

Az õslakók és az erdõ. A hódítók viszonya az erdõhöz. Az erdõ érté-kei. Az erdõ védelmé-nek szükségessége és védelme.



A trópusi lombhullató erdõ kialakulásának feltételei. Az erdõ szintjei. A különféle földrészeken kialakult erdõk növényei. Az afrikai lombhullató erdõ állatai.



A mediterrán területek környezeti adottságai, elõfordulása, néhány itt honos élõlény jel-lemzése. A mediterrán területeken termesztett növények.



A tajga fogalma és éghajlata. A tajgaerdõ szintjei. A fák alkal-mazkodása környe-zetükhöz. A fenyõk tápanyagfelvétele. A tajga fafajai.



ismert fogalmak

tanult természetvédel-mi szervezetek

a trópusi esõerdõ szintjei, élõlényei, az esõerdõk kialakulásá-nak feltételei, táplá-lékláncok

Örökzöld, lombhulla-tó, a mérsékelt éghaj-lati övben termesztett növények.

A hazai erdõk jellemzõi. A tölgyerdõ szintjei és növényzete.

Új fogalmakszáraz évszak, erõs évszak + fajnevek

mediterrán terület + fajnevek

tajga + fajnevek


Az esõerdõ terüle-tének csökkenése és az éghajlat változása közötti kapcsolat

A csapadék mennyi-sége és a növényzet közötti kapcsolat

Az élettelen környe-zeti tényezõk és az élõlények alkalmazko-dása közötti kapcsolat.

Az élettelen környeze-ti tényezõk hatása a növényzetre.


folyóiratok: Termé-szetbúvár, Állatbarát, tankönyv, munkafüzet

fotók, képek, tan-könyv, munkafüzet

Térkép, földgömb, ké-pek, fotók, tankönyv, munkafüzet

Fotók, képek, toboz, fenyõágak, tankönyv, munkafüzet.

Megjegyzés

Más kontinensek õserdeinek élõlényei.


David Attenborough: Az élõ bolygó: A Földközi-tenger élõvilága.

3130

Hónap F E B u r á r

Óraszám ´24. 25. 26.. 27.


az óra címe Madarak a tajgán növényevõk a tajgán a tajga ragadozói Fuldoklik a tajga

Tananyag

A tajgán élõ mada-rak alkalmazkodása környezetükhöz. A keresztcsõrű alkal-mazkodása táplálék-szerzéséhez. A fajdok jellemzése. A tajgán élõ fajdok.



A tajgán élõ rágcsá-lók. Alkalmazkodásuk a hosszú télhez. A hód testfelépítése és táplálkozása. A jávor-szarvas testfelépítése, jellemzõi.



A hiúz testfelépítése és alkalmazkodása környezetéhez.

A farkas testfelépí-tése, táplálkozása. A barnamedvék jellemzõi, táplálékaik.



A tajga és az esõerdõ pusztulásának össze-hasonlítása. A tajga pusztulásának okai: fakitermelés, legelte-tés, következményei: a terület csökkenése.


ismert fogalmak

A hazai erdõk mada-rai. A fácánfélék tulaj-donságai. A madarak jellemzõi.

rágcsálók és foga-zatuk, növényevõk, szarvasok jellemzõi, az összetett gyomor részei

a ragadozók általános jellemzõi, és tulajdon-ságai

a levegõ szennyezett-sége

Új fogalmakfajnevek fajnevek szõrpamacs + fajne-

vek


A madár testfelépítése és táplálékszerzése közötti kapcsolat

Az állatok élette-vékenysége és az élettelen környezeti tényezõk változása közötti kapcsolat

A vadászat formája (egyéni, csoportos) és zsákmányállat nagysá-ga közötti kapcsolat

Saját környezetünk szennyezése és az erdõk fejlõdése közöt-ti kapcsolat


Madárcsontváz, madártollak. Fotók, képek. Tankönyv, munkafüzet

mókuspreparátum, rágcsáló növényevõ fogazat, tankönyv, munkafüzet

ragadozókoponya, emlõscsontváz, fotók, képek

zuzmóskála, szennyezettségi vizs-gálatok

MegjegyzésDavid Attenborough: Az élõ bolygó: Az északi erdõk

Összefoglalás: ered-ménymérés 2. sz. fel-adatlap alapján

Hónap M á r C i u S

Óraszám 28. 29. 30. 31.

Témakör Túl az erdõhatáron, füves puszták, szélsõséges éghajlatú területek

az óra címeösszefoglalás Füves puszták a Föld legnagyobb

füves pusztája: a Szavanna

ragadozó nagymacskák

Tananyag

A tanultak ismétlése, rendszerezése, gya-korlása. Tudáspróba.


A füves puszták ki-alakulásának fõbb tényezõi. Az élõlények alkalmazkodása kör-nyezetükhöz.



A szavanna kiala-kulásának éghajlati tényezõi. A sza-vanna növényei és alkalmazkodásuk környezetükhöz. A szavanna növényevõi: kérõdzõk: antilop, gnú (kafferbivaly), növényevõk: zebra, zsiráf, elefánt.



A szavannán élõ nagy-macskák jellemzõ külsõ tulajdonságai, táplálkozásuk, táplálé-kuk, vadászatuk mód-ja és ideje. (oroszlán, gepárd, leopárd)



ismert fogalmak

a téma feldolgozása során tanult fogalmak

a mezõ élõvilága, a mezõn élõ patások, rágcsálók, üreglakók, rovarok

páros ujjú patások, páratlan ujjú patások, pázsitfûfélék tulajdon-ságai

A macskák testfel-építése, jellemzõi, kis- és nagymacskák tulajdonságai, a tanult macskafajok

Új fogalmak

szavanna, fás szavanna, füves szavanna, redõs zápfog+fajtanevek

tarajos zápfog + fajta-nevek


Az éghajlati tényezõk változása és a nö-vénytakaró alakulása közötti kapcsolat

A csapadék mennyi-sége és a növények elterjedése közötti kapcsolat

A ragadozók sokféle-ségét vadászati szoká-saik és prédaállataik változatossága jelenti


a téma feldolgozása során használt esz-közök

térkép, földgömb, ké-pek, fotók, tankönyv, munkafüzet

térkép, tankönyv, munkafüzet, paták, kérõdzõgyomor, appl.fogazatok, applikáció

tankönyv, munkafü-zet, ragadozó kopo-nya, tarajos zápfog, fotók, képek

MegjegyzésFûmag elvetése ládá-ba, dobozba

3332

Hónap M á r C i u S

Óraszám 32. 33. 34. 35.


az óra címeMég mindig a szavannán

Termesztett növények

Füves területek és az ember

vizsgálódás, gyakor-lás (füves területeken)

Tananyag

A nílusi krokodil, a strucc és a csimpánz testfelépítése és táp-lálkozása. A táplálko-zás és a fogazat. Az élõlények alkalmazko-dása környezetükhöz.



A trópusokon ter-mesztett növények jellemzõi, hasznuk. Ipari növények: ka-ucsukfa, cukornád, élvezeti növények: kakaó, kávé, tea, fûszernövények: bors, vanília. Gyümölcsök: citrom, narancs, banán.

Tankönyv:

56–57 oldal


A füves területek csökkenésének okai: élõhelyek megszûnése, vadász- és gyûjtõszenvedély, környezetszennyezés. A természetvédelem feladata.



Több lehetõség közül lehet válasz-tani: 1. Gyakorlás, ismeretbõvítés, videófilm segítségé-vel. 2. Trópusokon termesztett növények - vizsgálódás, fõzõcske. 3. A tanultak gyakor-lása, rendszerezés, csoportosítás.


ismert fogalmak

a hüllõk és madarak jellemzõi

termesztett növények, termések és részeik, a cukorgyártás

természetvédelem és a természetvédelmi szervezetek feladatai

a téma során használt fogalmak

Új fogalmak

gumós zápfog, röpképtelen madár, tarajos, lapos szegy-csont + fajnevek

ipari növény, élvezeti növény, fûszernövény + fajnevek

nitrátok


Az állatok táplálkozá-sa és zápfogaik felüle-te közötti összefüggés

Az ültetvények térhó-dítása és a természetes életközösség területé-nek cöskkenése közöt-ti kapcsolat

Az emberiség számá-nak növekedése és a megmûvelt területek nagysága közötti kap-csolat

A trópusi gyümölcsök héjvastagsága és gyü-mölcshúsának ned-vességtartalma közötti kapcsolat


tankönyv, munkafü-zet, midenevõ kopo-nya, gumós zápfog, fotók, képek

növények, termések, gyümölcsök, termé-sek applikáció, fotók, képek, tankönyv, munkafüzet

tankönyv, munkafü-zet, fotók, képek

videó film, gyümöl-csök, feladatlap, a téma során használt szemléltetõeszközök

MegjegyzésAlkalmazkodás.


A munkafüzet 80–81. oldalán elmaradt fel-adatok megoldása

Hónap á p r i L i S

Óraszám 36. 37. 38. 39. 40. 41.


az óra címea sivatagok jeges sivatagok a tundra

növényeia tundra állatai

völgytõl a hegycsúcsig

összefoglalás

Tananyag

A félsivatagok és a sivatagok kialakulásának környezeti tényezõi: A sivatagok fajtái. A sivatagi növények test-felépítése és a környezet kö-zötti kap csolat. A sivatagi álla-tok alkalmazko-dása környeze-tükhöz.



A sarkvidék élettelen környezeti tényezõi. Az Antarktisz és az Arktisz élõlényei. A pingvinek testfelépítése és alkalmaz-kodása a vízi életmódhoz. A jegesmedve testfelépítése és alkalmazkodása a hideg, zord éghajlathoz.



A tundra éghaj-lati tényezõi. A nyári tundra növéyei. A mo-hák jellemzõi, a zuzmók test-felépítése, lágy szárú és fás szárú virágos növények a tundrán.



A tundra álla-tainak alkal-mazkodása a hideg télhez. A lemmingek, a pézsmatulok és a rénszarvas testfelépítése, táplálkozása és szaporodása.



A hegyvidékek éghajlatának jellemzõi. A mérsékelt övi erdõségek nö-vényzetének zonalitása. A növények és állatok alkal-mazkodása környezetükhöz. A mormota és a zerge felépítése.



A tanultak ismétlése, rendszerezése. Hiányosságok pótlása (Tudás-próba)


ismert fogalmak

szélsõséges éghajlat, szike-sek, növényzeti övek

éghajlati övek, a madarak al-kalmazkodása a vízi életmód-hoz, a tenger élõlényei és táplálkozási kapcsolatuk

moha, spóra, lágy és fás szárú növények jellemzõi, alkal-mazkodás

a rágcsálók és növényevõk jellemzõi, a szarvasok tu-lajdonságai, fogazatok és táplálkozás

a hazai erdõségek el-terjedése, az erdõség és a magasság, a ha-zai erdõk szint-jei, övényei

a téma feldol-gozása során tanult fogalmak

Új fogalmak

félsivatag, siva-tag + fajnevek

fajnevek rögzítõfonál, száracska, levél-ke, spóratartó tok, fotoszinté-zis + fajnevek

homlokpajzs + fajnevek

havasi gyep, hóhatár alatti növények, hó-határ


Az élõlények testfelépítése és környezete kö-zötti kapcsolat

Az élõlények alkalmazkodása és elterjedtsége közötti kap-csolat

A rövid tundrai nyár és a növé-nyek vegetációs idõszaka közötti kapcsolat

A lemmingek életmódja és túlszaporodása közötti össze-függés

Az állatok test-felépítése és életmódja kö-zötti kapcsolat


tankönyv, mun-kafüzet, térkép, kaktuszok, karton (rajzlap), pata

tankönyv, mun-kafüzet, térkép, földgömb, fo-tók, képek

tankönyv, mun-kafüzet, moha, zuzmó, fotók, képek

tankönyv, mun-kafüzet, fogaza-tok, koponyák, szarvak, agan-csok, fotók, képek

növények (cik-lámen, tárnics) paták, rágcsáló fogazat, szarv, tankönyv, mun-kafüzet

A téma feldol-gozása során használt esz-közök

Megjegyzés

Videó film: D. Attenborough: Az élõ bolygó: a fagy világa

3534

Hónap M á j u S

Óraszám 42. 43. 44. 45.

Témakör az élõlények rendszerezése

az óra címeaz élõlények rend-szerezése

Sejtmagnélküliek, egysejtûek, gomák országa

Gombahatározás növények országa: virágtalan növények

Tananyag

Az élõlények rendsze-rezésének története az ókortól napjainkig. Arisztotelész, Ray, Linné, Kitaibel és Darwin munkássága. Az élõlények rendsze-rezésének öt országa.



A baktériumok ál-talános jellemzõi és csoportosításuk. Az egysejtûek jellemzé-se, testfelépítése és jelentõsége. A gom-bák rendszertani helye és törzsei.



A határozáshoz szük-séges faji jellemzõk: a tönk felülete, ka-lapformák, kalapkör, kalapszél, lemezek, lemezek állása.


A virágtalan növények általános jellemzõi: A virágtalan növé-nyek törzsei és osztá-lyai: moszatok törzse, mohák törzse, harasz-tok törzse: páfrányok osztálya, zsurlók osz-tálya.

Tankönyv: 74. oldal


ismert fogalmak

az élõlények csopor-tosítása

baktériumok, egysejtûek (papucs-állatka, amõba, zöld szemes ostoros) a növéyek, gomba kártevõi, termõtestes gombák

a gombagyûjtés és fogyasztás szabályai, a termõtestes gom-bák testfelépítésének jellemzõi

a moszatokról, mo-hákról és harasztokról tanultak

Új fogalmak

gyakorlati rendszer-tan, tudományos rend-szertan, rendszertani kategóriák, faj, osz-tály, törzs, törzsfa

sejtmag, sejtplazma, sejthártya, nyálka-gombák, valódi gom-bák

faji bélyegek (szakki-fejezések)

harasztok


Az élõlények tulaj-donságai és a rend-szertanban elfoglalt helyük közötti kap-csolat

A baktériumok és egysejtûek alkalmaz-kodása a kedvezõtlen körülményekhez és elterjedtségük közötti kapcsolat

A gombák pontos és biztonságos felismeré-se és a gyûjtés sikere közötti kapcsolat

A növényi szervek ki-alakulása és fejlettsé-gük közötti kapcsolat


tudósok fotói, törzs-fák, élõlények app-likációi, tankönyv, munkafüzet

mikroszkóp, tejsavó, gombák (peronoszpó-rás levél) monília… termõtestes gombák, tankönyv, munkafüzet

gombamodellek, gyûjtött gombák, szakkönyvek, munka-füzet

mohapárna, páfrány, zsurló, tankönyv, munkafüzet

MegjegyzésGombahatározás foly-tatása gyûjtött gombá-kon vagy terepen

Hónap M á j u S

Óraszám 46. 47. 48. 49.


az óra címenövények országa: virágos növények

rendszerezés Gerinctelenek: Szivacsok, csaláno-zók, férgek

Gerinctelenek: puhatestûek, ízeltlá-búak

Tananyag

A virágos növények általános jellemzõi. A nyitvatermõk tör-zse és a zárvatermõk törzsének jellemzése, összehasonlítása. Az egyszikûek és kétszikûek osztálya.

Tankönyv: 75. oldal


Fajfelismerés. Az élõlények tanult orszá-gainak jellemzése, az élõlények besorolása a tanult országokba, törzsekbe, osztályok-ba. Az egyes rendszer-tani kategóriák közötti kapcsolat.


A szivacsok, a csa-lánozók és a férgek törzseinek általános jellemzõi, közös és eltérõ tulajdonságai.

Tankönyv: 76 oldal


A puhatestûek és az ízeltlábúak törzseinek általános jellemzõi, az osztályok eltérõ és közös ismérvei.

Tankönyv: 77 oldal


ismert fogalmak

a csírázás, gyökér-zetek, kétszikûek, egyszikûek

a tanult élõlények és rendszertani kategó-riák

a szivacsok, a medú-zák, a földigiliszták és orvosi piócáról tanultak

a csigákról, kagylók-ról, rovarokról, rákok-ról, pókokról eddig szerzett ismeretek

Új fogalmak

nyitvatermõk, zárvatermõk, kétszikûek, egyszikûek

csalánozók


A mag kialakulása és a növények elterjedé-se közötti kapcsolat

A pontos megfigyelés és a helyes rendszere-zés közötti kapcsolat

Az élõlények testfel-építése és a környeze-te közötti kapcsolat

A rovarok alkalmaz-kodásának magas foka és elterjedésük közötti kapcsolat


toboz, virágzatok, növények és növényi részek, tankönyv, munkafüzet

törzsfa, tanult élõlények rajzai, mun-kafüzet

szivacs, földigiliszta, orvosi pióca, képpek, rajzok, tankönyv, munkafüzet

csigazáz, kagylóhéj, folyadékos készít-mények, ízeltlábúak applikáció, tankönyv, munkafüzet

MegjegyzésA rendszerezés foly-tatása

3736

Hónap j Ú n i u S

Óraszám 50. 51. 52. 53. 54.


az óra címe

Gerincesek: változó testhõmér-sékletûek

Gerincesek: állandó testhõ-mérsékletû

összefoglalás év végi ismétlés

Tananyag

A változó testhõmérséklet fogalma. A ha-lak, a kétéltûek és a hüllõk osz-tályának jellem-zése.

Tankönyv: 78 oldal


Az állandó testhõmérséklet fogalma. Mada-rak és emlõsök osztályának jel-lemzése.

Tankönyv: 79 oldal


A tanultak ismét-lése, rendszere-zése. Hiányos-ságok pótlása. (Tudáspróba)


A tanév során ta-nultak ismétlése, a hiányosságok pótlása.


Az éves munka értékelése

ismert fogalmak

a halak test-felépítése, a kétéltûek fejlõdése, a hüllõk alkal-mazkodása a szárazföldi kör-nyezethez

a madarak testfelépítése és fejlõdése, az emlõsök szaporodása és jellemzõik

a téma feldolgo-zása során tanult fogalmak

a tanév során tanultak

Új fogalmakváltozó testhõ-mérsék le tûek

állandó testhõ-mérsék le tûek


A testhõmér-séklet változása és az élõlények élõhelye közötti kapcsolat

Az állandó testhõmérséklet és az élõlények alkalmazkodása közötti kapcsolat


halcsontváz, békacsontváz, kétéltû folyadé-kos készítmény, tankönyv, mun-kafüzet

madárcsontváz, emlõscsontváz, folyadékos készítmény, tankönyv, mun-kafüzet

a téma feldolgo-zása során hasz-nált eszközök

a tanév so-rán hasz nált szemléltetõ-eszközök

MegjegyzésRendszerezés.


javaslatok az egyes órák feldolgozásához

A természetismereti tantárgyak oktatásának szervezeti formái:1. tanulmányi séta,2. természetfilm megtekintése,3. tanóra.

Tanulmányi séta, kirándulás:Tervszerû megfigyelésre, a helyszínen szerezhetô tapasztalatszerzésre, észlelésre szánt alkalmak. Az elôzô

évek kézikönyvében kifejtettük módszereit. Az idei tanévben a tananyag sajátossága miatt nem (vagy ritkáb-ban) alkalmazzuk.

Természetfilm megtekintése:Többféle eszközzel történhet (mozi, mozgófilm, televízió egyenes adása, számítógép), de napjainkban

leggyakrabban a videofilmet használjuk. Felvehetünk magunk is a televízióban sugárzott filmeket, de vásá-rolhatunk is jó minôségû oktatófilmeket. A megfelelô idôben, megfelelô témájú film lejátszásának hatalmas oktató–nevelô hatása van. A jó minôségû filmeken minden ábrázolási mód lehetséges az élethû színek és mozgások által. Lehetôséget nyerhetünk olyan folyamatok bepillantásába, amelyek különbözô okok miatt közvetlenül nem figyelhetôk meg. Ilyenek lehetnek:

– apró élôlények közvetlen vizsgálata (a plankton élôlényeinek táplálkozása, szaporodása),– nehezen megfigyelhetô élôlények (fokapi, tengeri tehén),– távoli tájak élôlényeinek megfigyelése, megismerése,– különbözô életfolyamatok bemutatása lassított (patások futása) vagy gyorsított (a sivatag kivirágzá-

sa) filmfelvételeken,– film trükkök segítségével olyan folyamatokat szemléltethetünk, amelyeket a valóságban közvetlenül

nem tudunk bemutatni (a kérôdzôk gyomrának mûködése).A videofilm lejátszása, megtekintése technikai és didaktikai felkészültséget igényel. Errôl a késôbbiekben

részletesen is szó lesz.

Tanóra:A korszerû tanóra a tanulók rövidebb vagy hosszabb szakaszokra tagolt közvetlen vagy közvetve irányított

munkáltatása, oktató–nevelô munkánk alapvetô szervezeti formája. A tanórának a témában való – helye,– tartalmának funkciója,– speciális szerepe,– didaktikai jellege szerint különbözô óratípusokat különböztetünk meg:– bevezetô (témanyitó óra)– új ismereteket feldolgozó óra– ismétlô, rendszerezô óra– munkáltató óra– ellenôrzô óra– kombinált, vegyes típusú óra.

A következô fejezetben az egyes órák feldolgozásához adunk javaslatokat, ötleteket. Nem közlünk min-den órához teljes óravázlatot azért, mert tankönyvünk és munkafüzetünk együttes, megfelelô sorrendben való használata megegyezik az egyes óratípusok didaktikai lépéseivel, másrészt teret engedünk a tanári sza-badságnak.

3938

Hogyan dolgozható fel egy új ismeretet közlô óra az ÉLÔ KÖRNYEZETEM tankönyvcsaláddal?

az óra didaktikai lépései a tankönyvcsalád feladatai

a) Óra eleji szervezés, rendteremtés tankönyv, munkafüzet elhelyezése a padon

B) Az óra anyaga: I. Ismétlés, számonkérés II. Motiváció III. Bevezetõ beszélgetés IV. Új anyag feldolgozása logikai egységenként:

– új anyag feldolgozása– a tanultak rögzítése elsõ és második jelzõrend-

szerben (tevékenységgel, rajzzal, szóban) V. Óra végi összefoglalás

munkafüzet I. feladatainak megoldása különbözõ munkaformákban + ellenõrzés

tankönyv kék színnel szedett szövegrésze

tankönyvben jól elkülönült egységek

II. feladatok a munkafüzetben„Ezt tanultam” vázlat a munkafüzetben.

C) A tanórai munka értékelése, rendteremtés (felállás, elköszönés).

A következô javaslatok követik a tanmenet óraszámait, tehát 54 órához adunk szakmai–módszertani se-gédanyagot. Azok a kollégák is, akik a tantárgyat magasabb óraszámban tanítják, találnak javaslatokat a tanmenet „Megjegyzés” rovatában (+20 órára!).

év eleji ismétlés:1. óra: Mirôl tanulsz az idén?Az elsô órát az egész tanévi munka megszervezésére, elôkészítésére fordíthatjuk. Mielôtt megismerked-

nénk új munkaeszközeinkkel, hallgassuk meg a tanulók nyári élményeit, kérdezzük meg ki, merre járt, mivel töltötte a szünidôt! Az élménybeszámoló után lássunk hozzá az éves munka megtervezéséhez. Nagyon fon-tos az elsô óra pontos, megfontolt átgondolása, mert egész évi tevékenységünkre rányomja bélyegét.

Mire kell feltétlenül kitérnünk?– Vegyük számba taneszközeinket! (tankönyv, munkafüzet).– Írassuk be a tankönyv és a munkafüzet 3. oldalaira a tanulók nevét!– Olvastassuk el elôször a tankönyv 3. oldalának bevezetôjét néma olvasással, megfigyelési szempon-

tok megadásával, majd beszéljük meg a lényeges gondolatokat!– Hangos olvasással olvassuk el a munkafüzet 3. oldalának bevezetôjét, és hasonlítsuk össze a munka-

füzet felépítését a tavaly használttal!– Nézzük át a tartalomjegyzéket és beszéljük meg, mely nagy témakörökkel foglalkozunk az évben!

Mutassunk be egy-egy jellemzô fotót az egyes témakörökrôl és helyezzük el a táblán, hogy a tanulók egész órán láthassák!

– Engedjük elmondani a tanulók élményeit, tapasztalatait az egyes témakörökkel kapcsolatban!– Lapoztassuk végig taneszközeiket, figyeljék meg nincs-e hibás oldala!– Beszéljük meg a természetvédelem fontosságát, mondjuk el a tavaly tanult kis versikét!– Ismertessük a tanév során elvégzendô (elvégezhetô) gyûjtô- és kutatómunkát, plussz feladatokat!

Mire térhetünk ki még a tanórán?– Milyen szakirodalmat ajánlunk még a tananyaghoz. Kerestessünk a tanulókkal a tankönyvben szak-

irodalom ajánlást! Kérdezzük meg, kinek van meg esetleg néhány, az ajánlott könyvekbôl! Vigyünk be egy-két ajánlott könyvet, mutassuk be a tanulóknak és engedjük meg, hogy belelapozzanak!

– Szervezhetünk sajtó és televízió figyelô szolgálatot! A megbízott gyerekek figyeljék a TV mûsor ajánlatát és, ha biológia témájú adás kerül sugárzásra, azt mindig az elôzô héten közöljék társaikkal!

– A biológia témájú cikkeket hozzák el, helyezzék faliújságra, röviden számoljanak be a leírtakról!– Vegyük számba a tanév biológiához kapcsolódó jeles napjait (egészségügyi világnap, állatok világ-

napja, Föld napja, környezetvédelmi világnap, dohányzásmentes világnap, Madarak és fák napja) és beszéljük meg a megemlékezések formáit és felelôseit!

– Végezetül beszéljük meg a tankönyv 3. oldalán olvasható jelmondatot:

„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

4140

2–3. óra: Mirôl tanultál az elmúlt években?Módszertani kiegészítés: ismétlô–rendszerezô óraAz elôzô tanévben tanultak ismétlésére két órát terveztünk. Természetesen mindenki maga építi fel a

tanórák anyagát, mi a munkafüzet négy oldalas anyagával csak segítséget kívánunk nyújtani a tervezô mun-kához, valamint néhány gondolattal kiegészíteni a munkafüzet feladatait. Kiemelten fontos, hogy áttekintsük a hazai életközösségekrôl tanultakat. A munkafüzet feladatai ugyan segítséget adnak a rendszerezéshez, de ezek a feladatok még kiegészíthetôk. Ennek a két órának a feladata nemcsak az elmúlt két tanév so-rán szerzett ismeretek számonkérése, hanem az azt megelôzô években tanultak felelevenítése is. Mivel a munkafüzetünk csak „természetes” életközösségek ismétlésére vonatkozóan tartalmaz feladatokat, szóban és rajzos vázlat formájában, valamint az elôzô évek során használt szemléltetôeszközök (applikációk) fel-használásával egészítsük ki az életközösségekrôl tanultakat a „mesterséges” életközösségekkel (zöldséges, gyümölcsös, házi állatok).

Az életközösségek képeit (applikációit) helyezzük el a táblán és jellemezzük kialakulásuk élettelen kör-nyezeti tényezôit, valamint nevezzük meg legfontosabb ismertetôit. Ehhez nyújtanak segítséget a munkafü-zet 2–4. feladatai. Az ismétlés során kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon a tanult fajok felismerése és morfo-lógiai jellemzôk alapján történô csoportosításuk. Ehhez nyújt segítséget a munkafüzet 7. feladata és az elôzô években használt applikációs képek. Végezhetjük a felismerést oly módon is, hogy önállóan megoldják a tanulók a 6–7. oldal feladatait, és amelyik élôlény felismerése nem sikerült, annak applikációs képét kiteszik a padjukra. Az ellenôrzés során pótolják a hiányosságokat. A következô lépés lehet az élôlények applikációs képeibôl táplálékláncok összeállítása. Néhány lejegyzésére a munkafüzetben (8. feladat) is van lehetôség. Gyakorolhatjuk még az élôlények felismerését játékos formában (barkochba). Ha kellôen biztonságos a felis-merés, akkor következhet a morfológiai tulajdonságok megnevezése, felismerése (munkafüzet 5. feladat) és a csoportosítás. A csoportosítás során már elôkészíthetjük az év végi rendszerezést is. Végül ne feledkezzünk meg a nemzeti parkokról tanultak ismétlésérôl sem (munkafüzet 6. feladat). Természetesen ezt a feladatot kibôvíthetjük új nemzeti parkjainkról szerzett ismeretekkel is.

4342

4. óra: Tájak és életközösségekMódszertani kiegészítés: bevezetô–témanyitó óraEnnek a tanórának a feladata a természetföldrajz tanulmányozása során szerzett ismeretek rögzítése és

kitekintés az egész évi anyagra, ezért elôször a munkafüzet 1–4. feladatai segítségével nézzük át az elôzô évben elsajátított tananyagot. Jó, ha a tanulók önállóan dolgoznak, mert így az ellenôrzés során világossá válnak számunkra azok a hiányosságok, amelyeket feltétlenül pótolnunk kell a tanév elején, hogy meg-könnyítsük az ismeretelsajátítás további lépéseit. Ha nincs pótolni való feladatunk, olvassák el a tanulók önállóan a tankönyv 4–5. oldalának bevezetôjét és oldják meg a munkafüzet 5. feladatát. Ezek után tanul-mányozzuk milyen növényzeti területek alakultak ki az egyes kontinenseken, és nézzük meg milyen állatok élnek egy-egy kontinensen. Beszéljük meg, hogy ki, milyen állatot látott már és azt is, hogy melyikrôl nem hajlott még. Jó, ha beviszünk az órára néhány szakirodalmat és bemutatunk valamennyit a ritka élôlényekbôl. Ezután oldjuk meg a munkafüzet 6. feladatát. Tájékozódjunk a szakirodalomban a 7. feladat segítségével, és feltétlenül beszéljünk a környezetvédelem és az élôhelyek pusztulásának problémáiról.

1. témakör: vizes élôhelyek

„A víz a világ egyik legfontosabb nyersanyaga. A szárazföldi növények érte kutatnak tapogatódzó gyö-kereikkel, a mezei és erdei állatok a partjához vonulnak inni, táplálkozni, vagy egyszerûen csak fürödni és játszani. Egyes szervezetek képtelenek nélküle szaporodni. A víz roppant hatást gyakorol a szárazföldi élet egész szövevényére.” (Gerald Durell)

Bolygónk felszínének közel háromnegyed részét víz borítja. Ennek a vízkészletnek mindössze 3%-a édes-víz. Az élet csodálatos forrásairól, az édesvizekrôl a folyók, patakok, tavak élôvilágáról már tavaly tanultunk. Az idén a Tájak éS éLETközöSSéGEk témakörön belül elsôként a Vizes élôhelyek fejezetben a sós vizek, a tengerek, óceánok élôvilágával ismerkedünk.

A sós vizek jelentik a világ leghatalmasabb ökoszisztémáját. A tengerek mind kapcsolatban állnak egy-mással, és az áramlások, meg a felszálló áramlatok folyamatos vízkörforgást okoznak. De e hatalmas ökoló-giai rendszer különbözô részei mégis megteremtették a maguk sajátos élettereit. A Földközi-tengeren például gyakorlatilag nincs dagály, míg az Atlanti-óceán egyes vidékein a dagály tízméteres magasságú is lehet. Az óceánok átlagos mélysége 3600 m, de egyes helyeken, például a Fülöp-szigetek melletti Mariana-árokban olyan mély, hogy itt a Mount-Everestet is a víz alá süllyeszthetnénk. És ennek a hatalmas víztömegnek min-den részét benépesíti valamilyen élet. Az összes tengeri növények és állatok együttes tömege (biomasszája) messze meghaladja az összes szárazföldi és édesvízi élôlények teljes tömegét. A fotószintetizáló szerveze-tek energiája tekintetében ismét csak az óceán a legváltozatosabb ökológiai rendszer. Ez a rendszer ejtette ámulatba a tengerkutatás úttörôjét a megvesztegethetetlen környezetvédôt jacqes yves-Cousteau kapitányt. Cousteau 1910. június 11-én született Bordeaux közelében, Saint-André de Cubzacban. Fiatal korában pi-lóta akart lenni. Egy repülôgép balesettel azonban véget ért az álom – Cousteau húszévesen bevonult a haditengerészethez. „Már akkor szenvedélyesen érdekelt, hogy milyen lehet a hajótörzs alatt” – magyarázta szenvedélyes érdeklôdését a tengerkutatás iránt. 1943-ban Emile Gagnan mérnökkel együtt, sûrített levegôjû búvárkészüléket készített, amellyel új merülési rekordot állított fel. Életében nagy fordulat 1950-ben követ-kezett be, amikor a milliárdos Noel Guinness egy kiszolgált brit aknaszedô hajót ajándékozott neki. A hajót a Calypsóvá alakította át. Elsô útja a Vörös-tengerre vezetett, majd beutazta a világtengereket.

Útjai során filmfelvételeket készített. 1956-ban Cannes-ban „a csend világa” c. filmje elnyerte az Arany Pálma díjat, amely világhírnevet szerzett a számára, és így teljesen a tengerkutatásnak szentelhette minden energiáját. A százhúsznál is több dokumentumfilmjével a világ minden részébôl bûvkörébe vont embereket. A televíziós sorozatok – mint A tenger titkai – révén megismerhette az embereket a mély-tenger szépségével. 87 esztendôs korában halt meg. A család a halálhírét szokatlan módon jelentette be a világnak:

„Jacques Yves-Cousteau kapitány 1997. június 25-én, szerdán megtért a csend világába.”Ebben a fejezetben ennek a világnak a rejtelmeivel foglalkozunk. Mivel a tenger ökológiájának közvet-

len megfigyelése csak kevés gyermek számára adatott meg, próbáljunk minél több videofilmet (videofilm részletet) bemutatni az élôlények megismerése céljából. Ne felejtsük el azonban meghallgatni azon tanulók élménybeszámolóit, akik jártak már tengerpartokon, óceánokon. Ezek az élménybeszámolók nagymértékben segítik az ismeret elsajátítás folyamatát.

ökológia = környezettan az élôlények, valamint az ôket körülvevô élô és élettelen környezet viszonyának vizsgálatával foglalkozik.

4544

5. óra: vizes élôhelyekMódszertani kiegészítés: témanyitó–bevezetô óraAz elôzô tanórán számba vettük a Földön elôforduló jelentôsebb növényzeti öveket. Ezen az órán szûkítjük

a kört, és az elsô fejezet anyagára irányítjuk a tanulók figyelmét. Mivel a NAT Tájak éS éLETközöS-SéGEk fejezet elsô témakörének tananyaga „a folyók, a tavak, a tengerek legjellemzôbb táplálékláncot alkotó élôlényeinek testfelépítése, élete” a tananyag, ezen az órán elôször elevenítsük fel a vizes élôhelyekrôl más tantárgyak (történelem) tanulása során szerzett ismereteiket a tankönyv és a munkafüzet I/1. feladata alapján. Ezután térjünk ki a természetvédelem fontosságára a vizes élôhelyek kapcsán és ismételjük át azo-kat az ismereteket, amelyeket a hazai vizes élôhelyekrôl tanultak a gyerekek. (Használjuk a képkártyákat!) Végül nézzük meg a szárazföld és a vizek arányát (tankönyv + munkafüzet 4. feladat) és közöljük a tanu-lókkal, hogy az elkövetkezendô órákon a tengerek, óceánok élôvilágával foglalkozunk. A tanórát zárhatjuk egy rövid videofilm részlet bejátszásával a tengerek élôvilágáról, vagy meghallgathatunk egy-egy élmény-beszámolót is.

6. óra: élet a tengerbenMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraEz az elsô új ismeretet feldolgozó óránk. Az óra eleji számonkérés során, elevenítsük fel azokat az isme-

reteket, amelyeket a hazai vizek növényeirôl és egysejtûirôl tanultunk. Vegyük elô az elôzô évben használt applikációinkat, és dolgozzunk segítségünkkel.

Válogassuk szét a hazai vizek élôlényeit növényekre és állatokra. Közöljük a tanulókkal, hogy a mai órán a növényekrôl és egysejtûekrôl tanultakat ismételjük át. Rajzoljuk fel a táblára a tó keresztmetszetét és ne-vezzük meg zonalitását. Helyezzünk minden megnevezett egységhez egy-egy képet, majd elemezzük a víz-partról befelé haladva az egyes zónák élettelen jellemzôit, nevezzük meg (és rakjuk ki képkártyákkal) az ott élô – tanult – növényeket és ismertessük jellemzôiket, alkalmazkodásukat az adott környezethez. A nyílt víz

élôlényeinek ismertetésekor részletesebben térjünk ki az egysejtûekrôl és moszatokról tanultakra. A szóbeli ismétlés után oldjuk meg a munkafüzet I/1–3. felada-tait. Az ellenôrzés során beszéljük meg a hiányosságo-kat. Ezután motivációként nézzünk meg egy videofilm részletet a tenger parányi élôlényeirôl és figyeljük meg a tenger hullámzását (vagy elemezzük a tankönyv 8. oldal ábráját. Olvastassuk el a tankönyv bevezetô szö-vegét és oldják meg önállóan a munkafüzet II/1. fel-adatát. Ellenôrizzük a megoldást és dolgozzuk fel az új ismereteket a tankönyv szövege és a munkafüzet feladatai sorrendjében. A feldolgozás során használjuk képkártyáinkat és készítsünk táblai vázlatot. Az óra végi összefoglalást végezzük a táblai (munkafüzeti) vázlati és a tankönyv összefoglaló kérdései alapján.

Szakmai kiegészítés:A tengerek rendkívül sokféle, különbözô fejlett-

ségi szintre jutott növényei a moszatok vagy algák. Az elsô, a kékmoszatokból származtatható fejlôdési irányt a vörösmoszatok képviselik, amelyek azon-ban a telepes szinten megrekedtek. Az ostorosokból a növényvilág irányába négy fejlôdési vonal alakult ki. A barázdásmoszatok megrekedtek az egysejtûek szervezôdési szintjén, míg a sárgásmoszatok a fo-nalas szervezôdésig jutottak el. A barnamoszatok a legfejlettebb teleptestûek. A negyedik irány, a zöld-moszatok kialakulása bizonyult a legsikeresebbnek. A zöldmoszatok voltak azok, amelyek eredményes kísérletet tettek az édesvizek és a szárazföld meghó-dítására. Az ôsi zöldmoszatok a mohák és a harasz-tok közvetlen elôdei voltak. Színanyagaik elsôsorban klorofill-A és -B, valamint xantofill és karotin. Egy-sejtû képviselôik között számos ostoros faj akad. Sejttársulásban élnek az ostorral rendelkezô gömb-moszatok és az ostor nélküli harmonikamoszatok. A fonalas szervezôdés szintjén állnak a különbözô bé-kanyálfajok. A tengeri saláta a lemezes szervezôdést képviseli. A telepes csillárkamoszatok édesvizeink-ben élnek (Balatonban és a Velencei-tóban).

4746

7. óra: növények vagy állatok?Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraA tanóra számon kérô részében kérjük számon az elôzô órán tanultakat. 1. felelô: Jellemezd a tenger élettelen környezeti tényezôit és a plankton élôlényeit!2. felelô: Hogyan alkalmazkodtak a moszatok a tenger élô és élettelen környezeti tényezôihez?A szóbeli feleleteket értékeljük és osztályozzuk. Ezt követôen oldják meg a tanulók a tankönyv 1–3.

feladatait és ellenôrizzük a megoldásokat. Az ellenôrzés után tekintsünk meg egy rövid részletet a „Tengeri kalandozások IV.” c. videofilmbôl a korallokról és a szivacsokról (vagy a „Medúzák a világ végén” c. film

egy részletét), vagy induljunk ki a tankönyv bevezetô képébôl. A fotó melletti kis motivációs szöveg meg-beszélése és a tanulói élménybeszámolók után old-juk meg a tankönyv II/1. feladatát! Az új anyag fel-dolgozását végezzük a tankönyv szövege alapján és rögzítsük az egyes részek során tanult ismereteket a munkafüzet megfelelô feladataiban.

A részösszefoglalások feladatait mindig ellen ôriz-zük, így azonnal visszajelzést kapunk az elsajátítás mélységérôl. A szemléltetéshez használjuk kis app-likációs képeinket, valamint a tankönyv színes fotóit. Az új ismeret feldolgozása során a tanultakat rögzít-sük a táblán, és az így folyamatosan készülô vázlat jó alapja lesz az óra végi összefoglalásnak.

Szakmai kiegészítés:Bár a medúzák ránézésre tartás nélküli, puha

felépítésû élôlényeknek látszanak, ennek ellenére (ha megérintjük ôket) azt tapasztaljuk, hogy elég kemény tapintásúak. Nincs ugyan sem belsô vázuk, sem külsô héjuk, mégis alaktartók. Ennek egyik oka az, hogy az állat testét alkotó kocsonyás masszát erôs kötôszöveti rostok szövik át, ráadásul teleszívják magukat vízzel, amely formát és tartást ad nekik (mint a gumimatrac-nak a bele fújt levegô). A virágállatokat és a tengeri férgeket is ehhez hasonló, ún. hidrosztatikus víz szi-lárdítja.

Ahogyan külsejükben, szaporodási módjuk tekin-tetében is igen változatosak a gerinctelenek. Az olyan egyszerûbb szervezetek, mint a szivacsok, korallok, ugyanazon egyed ivarosan (megtermékenyített ivar-sejtek kibocsátásával) és ivartalanul (kettéosztódás-sal) egyaránt szaporodhat. A csalánozók szaporodá-sa bonyolultabb. A tengeri sünök, sok más tengeri élôlényhez hasonlóan, egyidejûleg petéket és spermát bocsátanak a vízbe, a megtermékenyítést pedig a vé-letlenre bízzák.

8. óra: Házzal vagy ház nélkül?Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.A tanóra számon kérô részében kérjük számon szóban és írásban a tanultakat. A szóbeli felelôk kérdései

a következôk lehetnek:1. felelô: Nevezd meg és mutasd meg a térképen a Föld nagy növényzeti öveit, mutasd be részletesen az

elôzô órákon elemzett életközösség élettelen és élô környezeti tényezôit!2. felelô: Nevezd meg és jellemezd a tenger parányi élôlényeit és növényeit!3. felelô: Jellemezd a tengerben élô szivacsok és kagylók testfelépítését, alkalmazkodásukat a kör nye ze-

tükhöz.Addig, amíg a szóban felelôk megválaszolják a kérdéseket, a többiek oldják meg önállóan a munkafüzet

I. feladatait! Az óra eleji ellenôrzés befejeztével értékeljük és osztályozzuk a szóbeli felelôk teljesítményét és ellenôrizzük az írásban dolgozók munkáját.

Motivációként vigyünk be az osztályba (vagy ho-zassunk a tanulókkal!) néhány tengeri puhatestû külsô vázát. Beszélgessünk el a csiga- és kagylógyûjtés szabályairól, valamint mondják el a tanulók az eset-leges ezzel kapcsolatos élményeiket.

Nézzük meg és elemezzük a tankönyv bevezetô képét és beszéljük meg a mellette olvasható szöveget. Az új anyagot a tankönyv szövege és a munkafüzet feladatai sorrendjében dolgozzuk fel.

Feltétlenül elemezzük a tankönyv képeit és folya-matábráját! Amennyiben szertári anyagaink közt van kagyló vagy csiga folyadékos készítmény, azt is vi-gyük be az órára!

Szakmai kiegészítés:A polipok és a kalmárok is puhatestûek, de a csi-

gák és a kagylók húsos lába náluk a fejbôl kiinduló fogókarokká alakult. Ezért hívják a polipokat, kal-márokat és rokonaikat lábasfejûeknek vagy fejlábú-aknak. A karok – azaz a tapogatók – száma jellemzô a fejlábúak egyes csoportjaira: a polipoknak nyolc, a kalmároknak tíz tapogatójuk van. A kalmárok karjai közül kettô sokkal hosszabb a többinél. Ezeket az ál-lat rendszerint behúzva tartja, s csak zsákmányszer-zéskor, illetve védekezéskor használja ôket. A poli-pok, kalmárok, tintahalak karjain tapogatókorongok sorakoznak, melyek a polipokon egyszerû, húsos képletek, a tintahalakon és kalmárokon viszont szé-lükön fogazottak.

A kalmárfélékre jellemzô, hogy ha megtámadják ôket, tintahalfelhôk kibocsátására képesek. A tin-ta halfelhôk azonban nem terjednek szét a vízben, hanem az állat alakját és nagyságát utánzó cseppé állnak össze. Ugyanakkor a kalmár elhalványul. El-lensége a sötét cseppre veti magát, amely sokkal job-ban látható, mint az állat. Az egérutat kihasználva a kalmár sugárhajtással elmenekül.

4948

Megfigyelés, búvárkodásMódszertani kiegészítés:A munkafüzet e két oldalán azoknak adunk javaslatot a tanóra feldolgozásához, akiknek lehetôségük van

nagyobb óraszámban tanítania biológiát, illetve helyi tantervük összeállítása során beépítették ezt az anyag-részt a tananyagba. Természetesen az egyes feladatok önállóan (az érdeklôdô tanulók részérôl) is feldolgoz-hatók. A kiegészítô tartalommal bíró órára három javaslatot tettünk: Természetesen a tanóra elôtt választani kell, hogy melyik forma feldolgozására vállalkozunk. Az elsô javaslat a videofilm megtekintése a tenger élôvilágáról. Fôleg ott javasolt, ahol nem megoldott a tanórákon az egyes kis egységek megtekintése.

Most egyben (visszautalva a tanultakra és elôretekintve az elkövetkezendô tananyagra) nagyobb egység megtekintésére van lehetôség. Választhatjuk a könyvtári órára tett javaslatot is, de mindkettôt kombinál-hatjuk a 4. feladattal is, így nem lesz pusztán csak „videózás” az óra és a könyvek borítójának és képeinek nézegetése, hanem a tanultak rögzítésére is lehetôség nyílik.

9. óra: porcos halakMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraA tanóra számon kérô részét kezdhetjük a tanult élôlények applikációinak kiválogatásával. Csoportosítsák

a tanulók a képeket a táblára felrajzolt utasítás szerint:A plankton élôlényei; növények; állatok; csalánozók; szivacsok; puhatestûek.Öt tanuló önként jelentkezés alapján (ha nincs, kijelöléssel) nevezze meg az egyes csoportok általános

jellemzôit, majd jellemezze az egyes élôlényeket tulajdonságaik és alkalmazkodásuk szerint. Az osztály tanulóit osszuk szintén öt csoportra és mindegyik csoport, egy-egy tanuló beszámolóját figyelje és jegyezze le észrevételeit. A beszámolók után közösen értékeljük a tanulók teljesítményét, majd tegyenek javaslatot a csoportok vezetôi az érdemjegyre. Indokolják javaslatukat. Végül a nevelô is tegyen javaslatot az érdemjegy-

re és írja be azt az ellenôrzôbe és a naplóba egyaránt. Ezután a tanulók önállóan oldják meg a munkafüzet I/1–3. feladatait és ellenôrizzük a megoldásokat. Az I/4. feladat megoldása elôtt rakjuk ki a tavalyi kép-kártyákat a víz életközösségérôl és alakítsunk ki mi-nél több táplálékláncot! Kettôt írjunk be a munkafü-zet I/4. feladatához. Választhatunk, hogy ez alapján, vagy a munkafüzet 11. oldal 3. b. feladatának ábra-elemzése után önállóan, emlékezetbôl írnak a tanulók táplálékláncokat.

A feladatok megoldása után a tankönyv 14–15. ol-dalain található ábrákat nézessük meg. Az óra célját meghatározhatják a tanulók is. (Milyen halakról ta-nulunk a mai órán? A cápákról). Az új anyag feldol-gozása történjék a tankönyv és a munkafüzet közös használatával.

Szakmai kiegészítés:„Mindenrôl megfeledkezve bámultam a halak tán-

cát, amelyet karmesterként, a lámpám fényével irá-nyítottam…Egy cápa, egy hatalmas cápa bukkant fel a csónak mellett: farok úszójának felsô része jóval na-gyobb az alsónál. A hátára fordulva közeledett felém. Valamennyi foga villogott a villanylámpa fényében: hasa fehér… Mindig azt hallottam, hogy valahányszor a cápa harapni készül, a hátára fordul… Eloltottam a lámpámat, remélve, hogy elkotródik. Végtelennek tûnô pillanatokig csak a farkcsapásait hallottam, melyek úgy durrogtak, mint egy ostor, s tetôtôl talpig befröcs-költek vízzel.” (Alain Bombard: önkéntes hajótörött)

A cápák fogazata félelmetes látvány. Különösen hírhedt az olyan harcias vadászoké, mint a fehér, kék és a lándzsafogú cápák.

A cápáknak egyszerre több fogsoruk is van. Az el-kopott fogak kihullnak, s a helyükbe hátulról új nô, amely a réginél mindig egy kicsivel nagyobb, hogy „lépést tartsanak” a cápa testméreteinek növekedésé-vel. Egyes cápák „fogfogyasztása” elképesztô: a tig-riscápa például egy évtized alatt, akár húszezer fogát is eldobhatja.

5150

10. óra: Csontos halakMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraEnnek az órának a számon kérô részét kezdhetjük azzal, hogy a tanult élôlények képkártyáiból húznak

egyet-egyet a tanulók, és jellemzik azokat testfelépítés szerint. Akik a cápa és a rája képét kapták, azok ki-egészítik a tábla feliratot a baloldalon:

porc a váz anyaga ........................... kopoltyúval légzés ...........................nincs úszóhólyag ........................... nincs kopoltyúfedõ ...........................érdes bõr ........................... petékkel szaporodás ...........................

Értékeljük a tanulók teljesítményét, majd a szertári szemléltetôanyag (csontváz) és kérdések segítségével a tanulók adják meg a választ a kérdésünkre:

Mi a lényeges különbség a cápák, ráják és az itt látható hal között?

Motivációként bejátszhatunk egy rövid videofilm részletet egy heringrajról, de felhasználhatjuk a tan-könyv 16. oldal felsô képét is. A célkitûzés után néma olvasással olvassák el a tanulók a felsô kép mellet-ti szöveget és válaszoljanak a munkafüzet II/1. fel-adatára. Beszéljük meg a válaszokat, majd az elsô bekezdésbôl válogató olvasással emeljék ki a csontos halak jellemzôit és írják fel a táblai vázlat jobb olda-lára, és oldják meg a munkafüzet II/2. feladatát. Az egyes halfajok jellemzôit a tankönyv és a munkafüzet segítségével dolgozzuk fel.

Szakmai kiegészítés:A halak mindig fontos táplálékot jelentettek az

emberiségnek. A legtöbb hal nagy tömegû izom-szövettel rendelkezik, ami 60–80% vízbôl, 16–23% fehérjébôl és különbözô mennyiségû zsírból áll. (A zsír telítetlen zsírsavakból áll, nem úgy, mint az emlôsöknél, ezért sokkal egészségesebb a fogyasztá-sa). A halak húsa sok vitamint is tartalmaz. A legtöbb ismert hal, amit fogyasztanak, a tengerben él. Európa néhány részén azonban rendszeresen édesvízi halakat fogyasztanak (ponty, dévérkeszeg, pisztráng). A tró-pusi vidékeken, ahol nagyobb bôségben élnek édes-vízi halak a szárazföldek belsejében, ezek alkotják a táplálék nagyobb részét. Vannak azonban mérgezô halak is. Méreganyagaikat izmaikban vagy tüskéik-ben tárolják, amelyet csak támadás esetén juttatnak a támadóba. A legveszélyesebb mérgû hal a kôhal. Ha egy óvatlan fürdôzô rálép egy kôhalra, az a mérgét a lábba fecskendezheti, és elôfordulhat, hogy az illetô szívbénulásban meghal.

Az európai vizek sárkányhala gyakran hasonló mó-don sebesíti meg a fürdôzôket, és szúrása kínzóan fájdal-mas ugyan, a baleset mégis ritkán halálos kimenetelû.

11. óra: Emlôsök a tengerbenMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraAz óra eleji számonkérést most is végezhetjük szóban és írásban egyaránt. A szóban felelôk kérdései

lehetnek:1. felelô: Jellemezd a vizes élôhelyek kialakulásának környezeti feltételeit, és jellemezd a tengerben élô

egysejtûeket!2. felelô: Válogasd ki a képkártyák közül a tengerben élô szivacsok és csalánozók képeit és jellemezd

azokat testfelépítésük és alkalmazkodásuk alapján!3. felelô: Nevezd meg a puhatestûek általános jellemzôit, valamint nevezd meg és jellemezd a tengerekben

élô puhatestûeket!4. felelô: Hasonlítsd össze a porcos halak és a

csontos halak tulajdonságait, nevezd meg csoportjai-kat és a tanult fajokat!

Addig, amíg a négy tanuló szóban felel, a többiek önállóan dolgoznak a munkafüzet I/1–3. feladatain. A felelôk teljesítményét szóban és érdemjeggyel is ér-tékeljük. Az írásban dolgozók közül is megnézünk 2–3 munkát, javítjuk, közben közösen ellenôrizzük a fel-adatok megoldását. Az írásbeli munkájukat ellenôrzött tanulóknak egy-egy ismétlôkérdést és fajfelismerési feladatot is adunk (5 vízben élô élôlény, hazai is!).

A komplex munkákat is osztályozzuk, majd a mo-tivációs kép elemzésével és a célkitûzéssel indítva a tankönyv és a munkafüzet segítségével feldolgozzuk az új anyagot.

Szakmai kiegészítés:A szirén az egyetlen növényevô tengeri emlôsfaj.

Bár feltehetôleg elfogyasztják a táplálékukban elrejtôzött kisebb állatokat, alapvetôen tengeri mo-szatokat legelésznek a trópusi és szubtrópusi ten-gerpartokon, folyótorkolatokban. A Sirenia rendbe mindössze két család tartozik. A Trichecidae csa-ládba sorolják manátik három faját, melyek az At-lanti-óceán mindkét partvidékén megtalálhatók, a Dugongodae család egyetlen faja (a dugong) az In-diai-óceánban, a Vörös-tengerben és a nyugati Csen-des-óceánban honos.

Valamennyi szirénfajt veszélyezteti a vadászat és más emberi tevékenység. Florida partjainál számos manánit ölnek meg vagy sebesítenek meg a csó-nakmotorok, élôhelyük is pusztul. Bár védettek, a dugonokat a vízszennyezés fenyegeti, elsôsorban az olaj a Perzsa-öbölben. Gyakran akadnak bele a ha-lászhálókba is. Hogy milyen sors vár rájuk, arra intô példa Stellár tengeri tehenének története. Az egyetlen szirénfajnak, amely a hideg vízhez alkalmazkodott – az 1741-es felfedezését követôen – 21 év alatt utol-só példányát is elpusztították a zsírjukért és húsukért folytatott mészárlásban.

5352

12. óra: élet a tengerpartonMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Az óra számon kérô részében rakassuk ki a tanulókkal a tenger tanult élôlényeit és csoportosítsuk azokat

különbözô szempontok szerint. Elôször a csoportosítás szempontjait a tanulók maguk válasszák meg, majd a nevelô adjon szempontot, legvégül egy-egy tanuló adja meg.

A csoportosítás után játszhatunk barcohba játékot a tanult élôlényekrôl. A legjobb kérdéseket jutalmaz-zuk, a hibás kérdések megfogalmazói zálogot adnak. A zálog kiváltása is lehet egy-egy élôlénycsoport (puhatestûek) jellemzése, vagy fajfelismerés. A munkafüzet I/1–3. feladatainak megoldását végezzék el

önállóan a tanulók, és ellenôrizzük is a megoldáso-kat. Ezután következhet a problémafelvetés: „Nézzük meg, mi maradt a borítékban?” (madarak) és követ-kezhet a motivációs beszélgetés.

Az óra anyagát feldolgozhatjuk csoportmunka for-májában is. Alakítsunk két csoportot. Az egyik fel-adata a parti madarakról közölt ismeretek feldolgo-zása, a másiké a tengeri madarak ismertetôjegyeinek feldolgozása. A csoportok önállóan a tankönyv, mun-kafüzet és az applikációs képek segítségével, majd pedig mindegyik csoport beszámol munkájáról úgy, hogy közben az óra vázlata is felkerül a táblára.

Szakmai kiegészítés:A sirályok többsége hatalmas telepekben fészkel,

és évrôl évre újra felkeresik régi telepeiket. Fészek-építéshez különféle helyeket választanak maguknak. A dankasirály legszívesebben a földön fészkel, fûvel vagy hínárral kibélelt sekély gödrökben. A csüllô a sziklapadokat részesíti elônyben, ahol csésze alakú fészket épít vízi növényekbôl és mohából. Az ezüst-sirály olykor a vízparton, máskor sziklákon, vagy háztetôkön rak fészket. A fenyôsirály kilóg a sorból: fákon, mégpedig általában tûlevelû fákon fészkel. A viharsirály fészkeit fákon is, de falakon és ház te-tôkön is felfedezhetjük. A tojásoknak, majd a fiókák-nak mindkét szülô gondját viseli. Mihelyt pihetollaik megszáradnak, a kismadarak már szaladgálnak a fé-szek körül. Sok fióka más sirályoknak esik áldozatul, amikor szülei halászni mennek, és magára hagyják, vagy amikor elkóborol a fészek közelébôl.

A sirályoknak különleges a „testbeszédük”. Amikor hátravetik a fejüket, ennivalót kérnek. A fûtépdesést a territóriumuk határán mutatják be. Az emelt fejtartás arra vall, hogy a madaraknak nincs kedvük a harchoz. A fenyegetô mozdulatokat azonban harc követi.

Megfigyelések, számításokMódszertani kiegészítés:A következô oldalakon (a 18–19. oldalakhoz hasonlóan) kiegészítô tananyagot közlünk. Feldolgozására

vonatkoznak az ott elírtak. Természetesen ezek a feladatok sem végezhetôk el egy óra alatt, ezért a nevelôre vagy a diákokra is bízhatjuk a választást. A tanulók összetételét, érdeklôdését ismerve tehát válogathatunk a feladatok közül, de egy jól elôkészített óra során minden feladat megoldására is sor kerülhet. Természetesen nem minden tanuló végez el minden feladatot, hanem az érdeklôdésüket ismerve szervezünk csoportokat. Azt a módszert is választhatjuk, hogy elôzô órán megbeszéljük ki, milyen feladatokat oldana meg szívesen. Az azonos feladatokat választók kerülnek egy csoportba. Ne zavarjon bennünket, ha esetleg néhány feladatot egyetlen tanuló sem vállal. Mint már mondtuk, nem kell minden feladatot elvégezni, a lényeg az, hogy a tanulók ezen az órán a tananyaghoz kapcsolódó olyan feladatokat kapjanak, amelyeket szívesen végeznek és maguk választottak. Ezzel is szolgáljuk a természetismeret, a biológia iránti vonzódásukat.

5554

Természetesen vannak olyan feladatok, amelyek elvégzéséhez eszközökre is szükség van. A 9. feladathoz valószínû minden iskolának rendelkezésére állnak a szükséges eszközök. A 10. feladathoz pedig megfelelô szerzés során tudnak hozni anyagokat a tanulók is.

Az is elôfordulhat, hogy egy (vagy néhány) tanuló saját – természetesen a témához kapcsolódó és nem veszélyes – kísérletét óhajtja bemutatni a társainak. Természetesen erre is adjuk meg a lehetôséget, de csak az esetben, ha a kísérlet menetét elôzôleg a nevelônek bemutatták, vagy részletesen megbeszélték. Ha csoport-munkában dolgoznak a tanulók, akkor úgy szervezzük az óra idôbeosztását, hogy legyen idô az óra végén az önállóan dolgozó csoportoknak arra, hogy beszámolhassanak tevékenységükrôl. Így minden tanuló, ha nem is aktív cselekvés során, de megismeri a teljes feladatsort és a következtetéseket is. Ha a körülmények megengedik, akkor az órát zárjuk „aktuális” kivonulással a 6. feladat utasításának megfelelôen, fókajárással.

13. óra: a vizek védelmébenMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraMivel a következô óra ismétlô óra lesz, ezen az órán eltekinthetünk a hagyományos értelembe vett óra

elején, a számon kéréstôl, és az egész órán környezetvédelemmel foglalkozhatunk. Beszélgessünk el a tanu-lókkal a (hazai) vizek szennyezettségérôl, vagy tisztaságáról szerzett tapasztalatairól.

Fontos kiemelnünk azt is, hogy még vannak tiszta élôvizeink, és hogy egyes emberek, embercsoportok, szervezetek mennyit dolgoznak azért, hogy ez a helyzet fennmaradjon. Természetesen nem lehet elhallgatni a problémákat sem. Ezért végezzük el a munkafüzet I/1. feladatának egyszerû kísérletét és beszéljük meg a b.

és c. feladatokat is. Az új anyag feldolgozását kezd-hetjük a tankönyv elsô képének elemzésével, majd önállóan olvassák el a tanulók a bevezetô szöveget és válaszoljanak a munkafüzet II/1. feladatára. Ezek után hasonlíttassuk össze a tanulókkal az elsô és a második kép közötti hasonlóságokat és összefüggé-seket, majd tegyük fel a kérdést:

Miért vesz6élyes az élôlények számára a nagyhá-lós halászat?

A választ válogató olvasással megtalálják a tan-könyv elsô egységében és válaszolhatnak a mun-kafüzet II/2. feladatának kérdésére is. A tankönyv képei és szövege alapján dolgozzuk fel a következô részegységet és oldjuk meg a munkafüzet II/3. fel-adatát. Ezután olvassuk fel a „szakmai kiegészítés-ben” közölt katasztrófáról szóló rövid tájékoztatást és dolgozzunk továbbra is a tankönyv és a munkafüzet irányításával.

Szakmai kiegészítés:1989. március 24-én az Exxon valdez tartályha-

jó Alaszka partjai mentén, a Prince William szoros-ban zátonyra futott. Az éles sziklák hatalmas lyuka-kat vágtak a hajó törzsén, amelyen át harmincötezer tonna (41500 m3) nyersolaj ömlött a sarkvidéki tengerek felé vezetô szoros tiszta, hideg vízébe. Az olaj csaknem kétezer kilométer hosszúságú partsza-kaszt szennyezett be, s rettenetes pusztítást végzett az élôvilágban. A becslések szerint százezer tengeri madár (köztük százötven fehérfejû rétisas), legalább ezer tengeri vidra és ismeretlen számú fóka esett ál-dozatul a környezeti katasztrófának.

A katasztrófát követô hónapokban hatalmas mentô- és tisztítómûveleteket szerveztek. A víz felszínérôl különleges berendezésekkel igyekeztek eltávolítani az olajréteget és az állatmentô akció résztvevôi is sok ezer olajjal szennyezett tengeri madarat, tengeri vid-rát és fókát gyûjtöttek be, melyek szôre és tollazata az olajtól elvesztette hôszigetelô képességét, és így nem nyújthatott védelmet a sarkvidéki hideg ellen. Tehát amellett, hogy képtelenek voltak repülni vagy úszni, az állatokat a fagyhalál veszélye is fenyegette.

5756

14. óra: összefoglalásMódszertani kiegészítés: ismétlô–rendszerezô óraA téma feldolgozása során minden új ismeretet feldolgozó órán egyrészt felelevenítettük a témához kap-

csolódó régebbi (a hazai vizes területek megismerése során elsajátított) ismereteket, másrészt áttekintettük az elôzô órákon tanult új ismereteket is. Így rendszeresen felszínen tartottuk a fontosabb fogalmakat, a tanult fajokat. Ezáltal jól elôkészítettük az ismétlô–rendszerezô órát. Erre a tematikus ismétlô–rendszerezô órára a vizes élôhelyek élôlényeinek megismerése után kerül sor, feladata a tanultak végsô rögzítése, megszilár-dítása. Különösen figyeljünk arra, hogy ne csupán a tengerek, óceánok életközösségével, élôlényeivel fog-lalkozzunk, hanem párhuzamosan a hazai fajokat is vegyük sorba. Ehhez az ismétléshez jó segítséget adnak a 6. osztályban és az idén használt applikációs képek. A munkafüzet feladatai csak ötletet adnak a tanultak rendszerezéséhez a teljesség igénye nélkül.

Módszertani kiegészítés: ismétlô–ellenôrzô óraHa a témakör feldolgozása során a módszertani kiegészítésekben is ajánlott rendszeres ismétléseket elvé-

geztük, a tanulók szóbeli és írásbeli beszámolóit minden esetben értékeltük (többször osztályoztuk is) és az új anyagrészek feldolgozása során nemcsak a részösszefoglalások (elsôdleges rögzítés) feladatait oldottuk meg, hanem minden esetben óra végén összefoglaltuk (másodlagos rögzítés) az új ismereteket, akkor a tanu-lók többsége sikeresen birkózik meg az itt közölt témazáró feladatlapokkal. Fontosak ezek az idôközönkénti nagyobb anyagrészt átfogó írásbeli ellenôrzések, amelyeket következetes rendszerességgel végzünk. Csak-is így érhetjük el, hogy minden tanuló rendelkezzen a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretek-kel. A rendszeresség kiküszöböli a tanulók kampányszerû tanulását. Segíti idôbeosztásukat és csökkenti idôszakonkénti túlterhelésüket. Ha mégis az eredmény nem lenne kielégítô, úgy nézzük meg, hogy melyek azok a pontok, ahol nagy hiányosságok vannak, a témazáró értékelésekor ezekre térjünk ki, és adjuk meg a lehetôséget a tanulóknak a javításra.

5958

A téma újra átbeszélgetése után megírathatjuk a másik változatát a témazárónak, és akkor ennek a javított eredménye kerüljön dokumentálásra. A témazáró feladatlapok feladatsorai nem jelentenek sem stílusukban, sem módszerükben más jellegû feladatmegoldást, mint amit eddig a tanórákon is gyakorolhattak a tanulók. Mégis a két változat nem tartalmaz teljesen azonos feladatokat. Míg az egyik változatban fajismeretbôl a növények és gerinctelen állatok felismerése szerepel, addig a másikban a gerinces állatok felismerését kéri. Azon a feladatlapon, amelyiken a gerinctelenek fajfelismerésére irányultak a feladtok, ott a morfológiai jellemzôk a gerincesekre vonatkoznak, ahol pedig gerincesek fajfelismerése volt a feladat, ott a gerincesek morfológiai összehasonlítása szerepel. Minden nevelô maga dönti el, hogy melyik változatot íratja meg. Történhet az ellenôrzés olya módon is, hogy két csoportban dolgoznak a tanulók, de írhatja mindenki is ugyanazt a feladatsort. Az ellenôrzô óra után tanórán (amikor kiosztjuk a témazárókat) feltétlenül értékeljük a tanulók teljesítményét.

ii. témakör: Ezerarcú erdôk

„Reggeltôl estelig a friss erdôbe járnék,Amíg a vidám alkony, mely halk sípon dúdolgat,

Mint arany sapkát dobná a magasba a holdat,S kék csipkével beszegné az utakat az árnyék…”

(Tóth Árpád: Örök tavaszban járnék)

Egykor a szárazföld kétharmad részét erdôk borították, de napjainkra ezeknek több mint a fele eltûnt. A megmaradt erdôségekben azonban még ma is számos növényfaj él, amelyek állatok sokaságának nyújta-nak élelmet és védelmet. A második témakörben, amely Az ezerarcú erdôk címet kapta, a Földön megtalál-ható jelentôsebb erdôkrôl tanulunk. Elsôként a trópusi esôerdôkrôl lesz szó, amelyeket még napjainkban is gyakran neveznek dzsungelnek. Ez a kifejezés nem pontos, ugyanis ezek az erdôk gyakran nem olyan sûrûk, mint azt a dzsungel név sugallja.

Azt már Darwin is látta – aki az elsô tudományos céllal vizsgálódó európai volt 1832-ben –, hogy szinte hihetetlen gazdag itt az élôvilág. Jegyzeteiben a következôket írja: „még az élvezet szó sem fejezi ki teljesen a természettudósnak azt az érzését, amikor elôször sétál személyesen a brazíliai erdôben”, majd hozzáteszi: „nincs olyan emberi kifejezés, amely vissza tudja adni ezt a csodálatos, nagyszerû helyszínt.”

Valóban, az esôerdôk élôvilága hihetetlenül gazdag. A dél-amerikai esôerdôk több mint 30000 virágos növényfajnak, a világ esôerdei pedig becslések szerint 30 millió rovarfajnak adnak otthont. Az esôerdôk után rövid betekintést nyerünk a trópusi lombhullató erdôk élôvilágába, majd pedig a tajgaerdôbe kalauzoljuk el tanítványainkat. Természetesen az idegen tájak erdôinek életközösségét is csak úgy ismerhetjük meg rész-letesen, ha a tankönyv színes képanyaga mellett, minél több (video)filmet nézünk meg. A filmek lejátszása viszont jóval nagyobb technikai és didaktikai felkészültséget igényel. Mindenekelôtt magunk is nézzük meg az óra elôtt a filmet, mert csak így tudjuk megtervezni, hogy az egész film levetítésére van idônk, vagy eset-leg túl hosszú a film és részleteket nézhetünk meg. Ez esetben nagyon fontos az egyes részek kiválogatása, illetve az összekötô szöveg megtervezése a zökkenômentes átmenet miatt. Ha csak rövid részleteket nézünk meg egy-egy órán, akkor döntsük el, hogy magyarázó szöveggel (hanggal), vagy hang nélkül nézzük meg. Ha új fajokat kívánunk megtekinteni, akkor ajánlatos hanggal megnézni a filmet, ha viszont az élôlények felismerése a cél, akkor a „néma” film az igazán célravezetô. Nagyon lényeges még, hogy minden lejátszás elôtt adjunk megfigyelési szempontokat a tanulóknak, hogy a közben a lényegesre összpontosítsák a figyel-müket. Ha szükséges, a kiegészítô magyarázatunkat még a lejátszás elôtt tegyük meg, mert a film nézése közben zavart okozhat a többféle információ egyidejû átadása. A videó lejátszó oktatási célra nagyon ideális szemléltetôeszköz, mert a kép megállítható, ilyenkor lehetôség van a hosszabb ideig tartó megfigyelésre, valamint „visszapörgethetô”, melynek segítségével egyes részeket tetszés szerint megismételhetünk. Termé-szetesen a videomagnó is csak egyik eszköze a szemléltetésnek. Nem szabad elfelejteni, hogy az irányító szerep mindig a tanáré. A biológia az élet tudománya, és ha az idegen tájak élôvilágánál, a szokásosnál többször is használjuk e szerkezetet, tudjuk, hogy a gépek nem pótolhatják minden esetben az élô szem-léltetést, nem szakadhatunk el a valóságtól. Tehát az egyes anyagrészek feldolgozásánál továbbra is hasz-náljuk szertárunk szemléltetôeszközeit, és óráinkra úgy készüljünk fel, hogy minél változatosabb legyen a szemléltetôeszközök tára, beleértve a szép beszédet is, mert a tanítási órákon nemcsak az oktatás, hanem az eredményes nevelés is kötelességünk.

6160

15. óra: Ezerarcú erdôkMódszertani kiegészítés: témanyitó – bevezetô óraEz a tanóra tanmenetünkben kiegészítô ismeretként szerepel. Feldolgozása a nevelô tervezô munkájának

függvénye. Ajánlatos a külön tanórán való feldolgozása, mert kitekintést nyújt az elkövetkezendô órák tan-anyagára. (Elvégezhetô a következô órával egybekapcsolva is!). Ha egy teljes órát fordítunk a téma beveze-tésére, akkor elôször feltétlenül beszéljük meg az erdô fogalmát (az erdô fákkal borított nagy terület), majd nézzük meg a tankönyv térképén milyen éghajlati övben, milyen típusú erdôségek alakultak ki. Rögzítsük megfigyeléseinket a munkafüzet 1.a. feladatában. Következô lépés lehet a fák leveleinek összehasonlítása a munkafüzet 1.b. és c. feladata szerint. Olvassuk el a tankönyv 24. oldal ábrái melletti magyarázó szöveget és beszéljük meg az olvasottakat. A munkafüzet 2. feladatának rajza alapján beszéljük meg a különbözô erdôségek kialakulásának környezeti tényezôit, elemezzük a tankönyv 25. oldal ábráját és ismételjük át a hazai erdôkrôl tanult legfontosabb ismereteket, végül térjünk ki a környezetvédelem problémájára is. (Meg-nézhetünk egy videofilm részletet is!)

16. óra: az esôerdôk növényzeteMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraHa az elôzô órát teljes egészében a téma bevezetésére fordítottuk, akkor most az óra eleji számon kérés

során közösen tekintsük át mindazon legfontosabb jellemzôket, amelyeket a hazai erdôkrôl tavaly tanultunk.Rajzoljuk fel a felszíni formákat ábrázoló metszetrajzot és helyezzük el rajta a legjellemzôbb erdôtípusokat

ábrázoló applikációkat. Beszéljük meg a különféle környezeti tényezôk hatására kialakult erdôtípusok fôbb jellemzôit. Ezután rakjuk ki képkártyáinkat (tavaly használtakat) és csoportosítsuk az élôlényeket különféle

szempontok szerint, valamint nevezzük meg a tanult fajokat. Ezek után a tanulók önállóan oldják meg a munkafüzet I/1–2. feladatait és ellenôrizzük a megol-dásokat. Ha az elôzô órán nem volt lehetôségünk egy teljes órát a téma bevezetésére fordítani, akkor most az ellenôrzés lerövidítésével megtehetjük, majd néz-zük meg a tankönyv 25. oldal képét és beszéljük meg, miért alakulhatott ki ezen a területen ilyen gazdag élôvilág. Ha a következtetés nehézkes, olvastassuk el a tankönyv 26. oldal bevezetô szövegét és válaszolja-nak a munkafüzet II/1. feladatának kérdésére is. Az ellenôrzés után az új anyagot a megszokott módon dolgozzuk fel a tankönyv szövege és ábrái, és a mun-kafüzet feladatai sorrendjében. Az óra végi összefog-laláshoz is segítséget nyújt a munkafüzet vázlata.

Szakmai kiegészítés:A sötét esôerdei talajrégiókban csak az ár nyék-

kedvelô növények élnek meg. A szabályszerûen is-métlôdô esôzés számos növénynek teszi lehetôvé, hogy potyautasként növekedjenek vagy epifitonként éljenek a fák ágai között. Elsôként a mohák és a páfrányok telepednek meg. Amikor elpusztulnak, ma radványaik vékony talajt alkotnak a faágak üre-geiben és elágazásaiban. Ezen újabb növényfajok tudnak növekedni. Az epifitonok (fán élôk) az esôbôl és a légnedvességbôl szerzik meg a szükséges vi-zet. Az epifitonok nem parazitái a fának, a gyökerei egyszerû, a víz6felvételt segítô kapaszkodó gyökerek. Számos orchidea, páfrány, bromélia él epifitonként az esôerdôkben. Közülük néhányat háziasítottak, és virágüzletben árusítanak. A legfeltûnôbb növények a liánok, amelyek magoncként az avarban élnek, de amikor a lombkupolán rés támad, és a fény behatol, gyors fejlôdésnek indulnak és felegyenesedve, egy fiatal fához rögzítik magukat. A fával együtt növe-kedve, arra rácsavarodva, rátekeredve, rácsimpasz-kodva törnek a napfény felé.

6362

17. óra: a túlélés mestereiMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraAz óra eleji számon kérés során a szóban felelôk adjanak számot az új fejezetben tanult anyagról.1. felelô: Milyen erdôtípusok alakultak ki a Földön a különféle környezeti tényezôk hatására? Jellemezd

a trópusi esôerdô élettelen környezeti tényezôit!2. felelô: Jellemezd a trópusi esôerdô növényzetét!A rövid beszámolók után önálló munka során a munkafüzet I/1–5. feladatai alapján nézzük át, melyek azok

a korábbi fogalmak, amelyek ismerete szükséges az új anyag feldolgozásához. Ellenôrizzük a megoldásokat és beszéljük meg a hiányosságokat. Motivációként bemutathatunk néhány szép képet a trópusi lepkékrôl (szemtanú sorozat, Lepkék) vagy megnézhetünk egy rövid videofilm részletet az esôerdei békák életérôl. A célkitûzés után (A mai órán az esôerdô lombkoro-na szintjével élô apróbb termetû állatokról tanulunk) következhet a problémafelvetés, (Vajon miért kapta a lecke ezt a címet?) és a motivációs szöveg önálló fel-dolgozása után a munkafüzet II/2. feladatát. A feladat ellenôrzése után felolvashatjuk a „módszertani ki-egészítés”-ben közölt szöveget, majd pedig részegy-ségenként haladva dolgozzuk fel az új ismereteket. Közben használjuk applikációinkat, a tankönyv képe-it és ellenôrzésre a munkafüzet feladatait és vázlatát.

Szakmai kiegészítés:Nincs még egy övezet, ahol annyi csodás színezetû

és rajzolatú lepke fordulna elô, mint a trópusokon, közel az Egyenlítôhöz. A szín és a mintázat sokfé-lesége meghökkentô, és mi csak találgatjuk, hogy ezek a pillangók miért ilyen ragyogó színûek: talán a párválasztásban van szerepük, de lehet az álcázás egy formája is. A trópusi erdôk fényviszonyai mellett, a napsütötte helyek és a mély árnyék közti éles kont-rasztban az élénk színezetû lepkék nem feltûnôek. Sok faj élénk színe a lepke rossz ízére figyelmezteti a ragadozót. De bármennyire is sokféle színûek és raj-zolatúak a trópusi nappali lepkék, az éjjeliek formák-ban még gazdagabbak. Érdekes azonban, hogy sokkal több éjjeli lepkefaj fordul elô a Földön, mint nappali. A legtöbb éjjeli lepke nappalra elrejtôzik, ezért nem csoda, ha fel sem tûnik, hogy sokuk legalább olyan színpompás, egzotikus megjelenésû, minta pillangók. A trópusi éjszakában a legfantasztikusabb kinézetû lepkék rajzanak, s közülük jó néhányat gyûjtôjén kí-vül más ember még nem is látott. Nappalra legtöbb-jük elbújik a buja trópusi növényzetben.

18. óra: Óriások és törpék az amazonas menténMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraAz új anyag feldolgozását ez alkalommal is elôzze meg a téma feldolgozása során és az elôzô évben tanult

ismeretek számonkérése. Készítsünk a témakörbôl kérdéseket és ezekbôl egyet-egyet kihúzva, számoljanak be a tanulók a tanultakról.

Ez a „tételhúzásos” módszer egyrészt azért is jó, mert a tanulók gyakran mondják az esetleges gyengébb teljesítmény elérésekor, hogy a tanár nehéz kérdést adott. Ez esetben a tanuló legfeljebb önmagát okolhat-ja, hogy rossz tételt húzott. A másik pozitívuma, hogy szoktatni kell egy kicsit ezt a korosztályt is az ilyen jellegû beszámolókhoz. Milyen tételcímek közül válogathatnak a tanulók?

1. tétel: Jellemezd a Földön kialakult erdôségeket és kialakulásuk feltételeit!

2. tétel: Jellemezd a trópusi esôerdô szintjeit és nö-vényeit!

3. tétel: Hogyan alkalmazkodtak az esôerdô ge-rinctelenjei a környezeti tényezôkhöz?

A szóbeli feleleteket kiegészíthetjük fajfelisme-réssel (az elôzô fejezet fajaiból is!) és értékeljük, majd érdemjeggyel osztályozzuk is a teljesítménye-ket! Az új anyag feldolgozásának elsô lépése lehet a kellô hangulat megteremtése (motiváció), amelyet akár egy videofilm részlettel, de a tankönyv képeinek nézegetésével is megteremthetünk. A továbbiakban folytassuk az ismeretelsajátítást a hagyományos, jól bevált sorrendben.

Szakmai kiegészítés:Az anakonda a boák csoportjába tartozó hüllô.

A boákra jellemzô, hogy zsákmányukra lecsapnak és hegyes, hátrafelé irányuló fogaikkal megragadják az állatokat, azután az áldozat köré tekerednek és erôteljes izmaikkal összepréselve, megfojtják a pré-dát. Amikor a zsákmány elpusztult, egészben nyelik le, mert így könnyebben lecsúszik. Sok boának jól fejlett hô érzékelô gödörkék találhatók az ajkain. Ezekkel érzékelni képes egy tárgy és annak környe-zete közti legkisebb hômérséklet különbséget is és így a test által leadott hô révén, képes bemérni ál-dozata tartózkodási helyét. A boák eleven utódokat hoznak a világra. Miután a kis boák „megszülettek”, anyjuk nem törôdik többé velük. Két tüdôvel rendel-keznek, habár egyik sokkal nagyobb, mint a másik. Még megtalálható rajtuk a hátsó láb csökevénye is. A test belsejében apró lábcsontok vannak, ezekbôl kívülrôl csak két karom látszik. Ezek szinte haszon-talanok, csak a hímek – nekik nagyobbak – hasz-nálják ôket udvarlásuknál, a nôstény cirógatására. A család óriása az anakonda, amely fôként emlôsöket fogyaszt, de étrendjét kajmánokkal és teknôsökkel is kiegészítheti.

6564

19. óra: Emlôsök ég és föld között

Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra

Az utolsó olyan anyagrészhez értünk az esôerdôk életközösségeinek tanulmányozása során, amelyben új fajokkal

ismerkedünk. Ezért alaposan ismételjük át mindazokat az ismereteket, melyeket eddig tanultunk. Választhatjuk az elôzô

órán javasolt „tételes” számonkérést, új címekkel kiegészítve, vagy más módszereket is.

A számon kérést kezdhetjük azzal, hogy a diákok mutassák meg a földgömbön az éghajlati öveket, nevezzék meg

azok jellemzô élettelen környezeti tényezôit, valamint az egyes éghajlati öveken belül megtalálható növényzeti öveket.

Ezek után foglalkozzunk az erdôk jellemzôinek részletes elemzésével:

– határozzuk meg az erdô fogalmát

– nevezzük meg a Földön fellelhetô nagyobb erdôségeket éghajlati övek szerint, majd pedig

– az esôerdô életközösségének számonkérése következik

– szintén határozzuk meg az esôerdô fogalmát, területi

elhelyezkedését

– nevezzük meg az esôerdôk kialakulásáért felelôs ég-

hajlati tényezôket.

Most rajzoljuk fel (vagy applikáljuk fel) az esôerdô

szintezettségét és nevezzük meg az egyes szinteket, jelle-

mezzük az ott élô növényeket. Most következhet az appli-

kációk szétválogatása, a fajok megnevezése és elhelyezése

az adott szinten. Problémafelvetéssel folytathatjuk a tan-

órát (Mely élôlények maradnak a borítékban? – emlôsök).

Ezt követheti a célkitûzés (A mai órán az esôerdôkben

élô emlôsökrôl tanulunk). A kellô motiváció után a tan-

könyv szövege, képanyaga, valamint a munkafüzet fel-

adatsora alapján dolgozzuk fel az új anyagot, használva

applikációinkat, és vázlatot készítve a táblára.

Szakmai kiegészítés:

A trópusi erdôk egyéb állataihoz hasonlóan a különfé-

le fôemlôsök is más-más szinteken élnek. A levéllel táp-

lálkozó majmok a lombkoronaszintben csoportosulnak;

változatosabb étrendûek (makákók és az apácamajmok)

a fatörzsek és a talaj között ingáznak. Jelentôs mértékben

a testsúly határozza meg, hogy mely fajok képesek fára

mászni. A fák csúcsán a kis vörös kacskakezû majom virá-

gokat és leveleket rágcsál; jó 30 méterrel lejjebb a felnôtt

hím gorilla a földön kutat eleség után. A kisebb termetû

nôstény gorillák és a fiatal majmok a fákon mászkálva táp-

lálkoznak, játszanak, vagy keresnek pihenôhelyet. A „föld-

szint” természetszerûleg kevésbé biztonságos. Az ember-

szabásúaknak – a nagyobb gorillák kivételével – nem is

szokásuk ott aludni, ahogy a többi majomnak sem, még

ha egyébként idejük nagy részét a földön töltik is. A maj-

mokról megjelenésük alapján sok tévhit terjedt el, de talán

a legtöbb a gorilláról. Errôl az Afrika esôerdeiben élô, ki-

halófélben lévô hegyi állatról – hosszas megfigyelés alap-

ján – elmondható, hogy nem harcias vadállat, hanem békés

vegetáriánus.

20. óra: az esôerdô és az emberMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraMivel az elôzô órán részletesen számon kértük az eddigi ismereteket, ezen a tanórán nem feltétlenül fon-

tos a számon kérés. Az új anyag témája a környezetvédelem, és azt ajánlom, hogy lehetôség szerint ezzel a témával foglalkozzunk egész órán.

Szintén sokféle lehetôség kínálkozik a feldolgozásra. Ha tanítványaink elég rátermettek és érdeklôdôk, szituációs játék keretében is feldolgozható a tananyag. Egy csoport mutassa be az esôerdei ember egy napját

a fehér telepesek megérkezése elôtt, a másik csoport a fehér telepesek megérkezése után, a harmadik pe-dig, hogy mi várható tíz év múlva. A csoportjelenetek után elemezzük a bemutatott szituációkat, kezdemé-nyezzünk vitát, és keressük a megoldásokat.

A tananyag feldolgozásának másik lehetôsége, hogy megnézünk egy Donald Perry és kutatócsoport-ja által készített videofilmet és elemezzük a látottakat.

Természetesen a tankönyv szövege, képanyaga és a munkafüzet feladatsora alapján is feldolgozhatjuk az új anyagot, vagy kombinálhatjuk a javasolt mód-szerekkel is.

A tanórát zárhatjuk egy figyelemfelkeltô plakát ké-szítésével (vagy lehet fakultatív házi feladat is!) az esôerdôk védelmében.

Szakmai kiegészítés:Az évente kitermelt fáknak mintegy a felét egy-

sze rûen eltüzelik. A fennmaradó rész kétharmadát fô leg az építôipar hasznosítja. A maradék pedig, amelyet elsôsorban a bútoripar hasznosít, jórészt a legértékesebb fákból: teakból, ébenbôl, mahagóniból és rózsafából áll. A vadonban ezek a fák szétszórtan növekednek, elegyednek egy sor más fajjal, amelyek jelentôs részének nincs kereskedelmi értéke. Még ha a favágók igyekeznek is szelektíven kivágni ezeket a fákat, s a többit épen hagyni, akkor is súlyos káro-kat okoznak. Az esôerdei fák koronáit sokszor liánok sûrû szövevénye köti össze, s amikor a kiválasztott fa kidôl, több másikat is magával ránthat. Ennél is nagyobb kárt okoznak azonban a nehéz fakitermelô gépek, amelyek letapossák az aljnövényzetet, és mély sebeket vágnak az erdô talajába. A fát importáló or-szágok közül sok rendkívül pazarlóan bánik az így behozott anyagokkal. Például napjainkban Japánba kerül a világexport trópusi faanyagának, több mint 50%-a, és ennek nagy részét ideiglenes faszerkeze-tekhez és evôpálcikáknak dolgozzák fel.

6766

Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó, munkáltató óra (kiegészítô anyag)Ha a korábban már ismertetett feltételek adottak, önálló választás alapján ez az anyagrész is feldolgozható

a tanítási órák keretén belül. Természetesen nem maradéktalanul, hiszen az 1. feladat gyakorlata munkál-tatásra késztet, míg a 2–3–4. feladatok könyvtárban való búvárkodásra buzdítanak. Mindkét órát alaposan elô kell készítenünk. A gyakorlati munkáltatás során szép floráriumot rendezhetünk be (akár többet is). A floráriumot berendezhetjük külön erre a célra készült (felnôtt segítségével házilag is készíthetô) „üvegház-ba”, de nagyobb befôttes üvegbe is. Fontos a megelôzô helyes növénykiválasztás. Nem fontos értékes virág-bolti növények ültetése, megfelelnek a mohák, zuzmók, páfrányok is. Fontos a talaj elôkészítése. A tôzeges termôtalajra helyezzünk mosott kavicsréteget. A növények beültetése a kavicsréteg felhordása elôtt ajánla-tos. Ne feledkezzünk meg, hogy a megfelelô páratartalmat a florárium (befôttesüveg) tetején lévô üveglappal tudjuk szabályozni. A szépen kialakított florárium sokáig szép dísze lesz osztálytermünknek.

21. óra: Trópusi lombhullató erdôMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraAz óra számon kérô szakaszában nevezzük meg a Földön kialakult éghajlati öveket és rendeljük hozzá a

kontinenseket. Mutassuk meg mindezt a földgömbön. Rajzoljuk le a táblára is a földgömböt és írjuk be az éghajlati öveket, alájuk (vagy melléjük) pedig az ott elôforduló legjellegzetesebb erdôtársulások applikációit (vagy neveit).

Beszéljük meg, milyen környezeti tényezôk hatására alakultak ki ezek a különféle erdôségek és jellemez-zük részletesen az esôerdôk életközösségét:

– növényzeti szintjeit és jellemzôit,– a lombkorona élôlényeit és alkalmazkodási képességüket a környezetükhöz– az esôerdô szerepét a Föld jövôje szempontjából.

Gyors fajfelismerést is végezzünk applikációs képe-ink alapján, majd pedig a tanulók végezzék el önállóan a munkafüzet I/1–3. feladatait és ellenôrizzük azokat. Bevezetô beszélgetés során tárgyaljuk meg a trópu-si éghajlati öv jellemzôit. A problémafelvetés után (munkafüzet II/1.) válaszoljanak a tanulók a kérdésre. Ha gondot jelent a megoldás, olvassák el a tankönyv bevezetô szövegét. Ellenôrizzük a feladat megoldását, és az elmondottakból következtessünk, hogy milyen változásokat eredményez a növényzet kialakulásában az éghajlati tényezô ilyen jellegû megváltozása. Old-juk meg a munkafüzet II/2. feladatát, elemezzük a vi-lágos erdô növényzeti szintjeit, ismertessük jellemzô növényeit, tipikus állatait a tankönyv ábrái és szövege, valamint a munkafüzet feladatai és vázlata alapján.

Szakmai kiegészítés:A szarvas csôrû madarak nagy, erôs csôre kemény

szaruanyagból áll, és a gyümölcsszedéstôl az apróbb állatok elkapásáig sok mindenre alkalmas. Nehezebb viszont megmagyarázni a csôr fölött található gumós képzôdmény, a csôr függelék vagy sisak szerepét. A si-sakot nem tömör szaruanyag alkotja: könnyû, szivacsos szövetét vékony bôr- és csontréteg veszi körül. Csupán egyetlen fajnak, a délkelet-ázsiai kalapácsfejû szarvas csôrû madárnak van tömör szerkezetû csôr függeléke, amely elefántcsontra emlékeztetô, aranysárga anyagból áll. A csôr függelék szerepével kapcsolatban sokféle magyarázat született. Az egyik szerint arra való, hogy a madarak könnyebben megállapíthassák egymás ne-mét, korát. A másik szerint harci eszközként, a harma-dik szerint gyümölcsszedô szerszámként lehet hasznát venni. A két földön fészkelô, afrikai faj kivételével va-lamennyi szarvas csôrû madár nôsténye „fogságban” tölti a költési idôszakot. Ezek a madarak faodvakban, sziklafelületeken, földhányásokon fészkelnek. A tojó a költési idô kezdetére – a hím segítségével – annyi-ra befalazza magát, hogy csak egy keskeny rés marad, amelyen keresztül a hím etetni tudja ôt.

6968

22. óra: Mediterrán területekMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraAz óra elsô, számon kérô szakaszában tekintsük át hogyan változik az egyes területek éghajlata az

Egyenlítôtôl távolodva. Vegyük sorra, melyek azok az éghajlati elemek, amelyek hatására megváltozik a terület éghajlata. Hasonlítsuk össze a trópusi esôerdô és a trópusi lombhullató erdô éghajlatát, emeljük ki azon elemeket, amelyek a változást okozzák (hômérséklet közel azonos, csapadék mennyisége csökken).

Rajzoljuk fel a táblára egy földgömb sematikus ábráját és jelöljük rajta a változásokat. Most vetítsünk be egy rövid videofilm részletet a Földközi-tenger partvidékérôl, vagy nézzünk meg néhány jellemzô fotót. Ha járt valamelyik tanítványunk a területen, számoljon be élményeirôl.

Az óra célkitûzése után beszéljük meg közösen a motivációs szöveget, térkép segítségével értelmezzük azt, hogy egyértelmû legyen a tanulók számára, hogy a szubtrópusi területek hol alakultak ki és milyen éghajlati hatásokra. A térkép segítségével keressünk meg egy-egy vidéket a szubtrópusi területekbôl, majd definiáljuk a mediterrán terület fogalmát. Ezt követôen a tankönyv és a munkafüzet segítségével beszéljük meg az új anyagot. Használjuk a tanulói és tanári képkártyákat is.

A tanóra utolsó szakaszában a rajzos vázlat alapján foglaljuk össze a tanultakat, és ha van egy kis idônk, fejezzük be a tanórát egy mediterrán területrôl ké-szült rövid videofilm megtekintésével.

Szakmai kiegészítés:Korunkban a Földközi-tenger európai partja men-

tén a legellenségesebb évszak nem a tél, hanem a nyár. Az itt élô növényeket és állatokat a hôség és az azt kísérô, potenciálisan gyilkos aszály fenyegeti.

Néhány kicsiny növénynek sikerül kitérni a nyár elôl, mivel nem évelôk, egész életüket fél esztendôre vonják össze, ilyen például a szegfû, a rezeda, a viola és a bükköny egyes válfajai. Mások látszólag szintén hamar eltûnnek, de egyénileg hosszabb életûek, mert a föld alatt hagymájuk, gumójuk, vagy hagymagu-mójuk van, amelyben elraktározhatják a begyûjtött nedvességet és a megtermelt táplálékot. Némelyik faj úgy használja fel föld alatti tartalékait, hogy amint az esô megérkezik, elôbb hajt virágot és csak utána leveleket. A túlélés bármely módszerét választja is a növény, egy biztos: az egynyáriak májusra elpusztul-nak, a hagymás-gumós évelô növények elhervadnak, s a virágok széltében-hosszában eltûnnek a Földkö-zi-tenger környékérôl. A bokrok és cserjék többsége azonban ezen a vidéken örökzöld. A levélváltás tö-mérdek energiát fogyaszt és óriási veszteséget jelent a növénynek. Másfelôl a forró nyár során megôrzött levélzet a levelek sztómáin keresztül elpárologtatja a kincset érô nedvességet, ezért az örökzöld bokrok-cserjék kifinomult módszerekkel védekeznek e csa-pás ellen.

22. óra: nagy északi erdôkMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraA számon kérés során elôször ismételjük át nagyobb lépésekben, amiket az erdôkrôl eddig tanultunk. He-

lyezzük el a táblára felrajzolt földgömbön a különbözô tanult erdôségek szókártyáit (esôerdô, világos erdô, mérsékelt övi lombhullató erdô) és egy-egy tanuló jellemezze kialakulásuk feltételeit.

Ezután nevezzék meg szintén a felrajzolt (vagy applikált) ábrák alapján az elôzôleg jellemzett erdô nö-vényzeti szintjeit. Mindegyik tanuló válassza ki a képkártyák közül azon élôlényeket, amelyek az általa jellemzett erdô életközösségének tagjai. Tanári választás alapján jellemezzenek részletesen egy-egy élôlényt. Közben a tanulók többsége önállóan dolgozik a munkafüzet I/1–3. feladatain. A szóbeli beszámolók érté-

kelése és osztályozása, valamint az írásbeli munkák ellenôrzése után a bevezetô beszélgetés során ele-mezzük, hogy hogyan változik a növényzet a mérsé-kelt éghajlati övnek a hideg éghajlati övhöz közel esô területein. Ha tanítványaink jártak ezen a területen (pl. sí-táborok alkalmával), mondják el tapasztalata-ikat. A célkitûzés után (A mai órán ezeknek az észa-ki erdôknek a növényvilágával ismerkedünk) oldják meg a tanulók a munkafüzet II/1. feladatát és tanári magyarázat során ismertessük a tajgaerdô kialakulá-sának éghajlati feltételeit és határozzuk meg a tajga fogalmát (vázlat I. pontja!). A következô lépések a megszokott módon következhetnek egymás után a tankönyv és a munkafüzet segítségével.

Szakmai kiegészítés:A tajga vagy boreális erdôk hatalmas területet

foglalnak el az északi félgömbön. A „boreális” szó az északi szél ógörög istenének, Boreusnak nevébôl ered. A déli félgömbön nincsenek hasonló erdôk. Mivel magasabb szélességi körökön fekszenek, a tajgaerdôk éghajlata jóval zordabb, mint a lomberdôé. Ezen északi területek nagy részét a jégkorszak idején hatalmas kontinentális jégtáblák borították. A lassan déli irányba mozgó jégtömeg számtalan kisebb-na-gyobb mélyedést vájt ki, lerakott hordalékából ter-mészetes gátak képzôdtek. Napjainkban, a mélyedé-sekben tavak és tengerszemek találhatók, amelyeket patakok és lassú sodrú folyók rendszere kapcsol össze. A patakok és állóvizek változatosságot kölcsönöz-nek a tajgaerdôknek. Partjai mentén égerfák, nyírfák és fûzfák sûrû bozótjai, lombos cserjék és különféle cserjék nônek. E növények hódoknak, szarvasoknak és számtalan más növényevô állatnak szolgálnak fô táplálékul. De él itt amerikai nyérc és vidra, jeges bú-várok és egyéb vízimadarak, melyek tavasszal északra vándorolnak fészket rakni, s fiókáikat e gazdag vizû vadonban nevelik fel.

7170

23. óra: Madarak a tajgánMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraAz óra számon kérô részét kezdhetjük az esôerdô és a világos erdô élôlényeinek applikációkkal történô

felismerésével, és helyezzük el ezeket az élôlényeket a táblán elhelyezett erdôségek ábrái mellé (ha lehet-séges a szinteknek megfelelôen). A mai óra számon kérô részében fordítsunk nagyobb figyelmet az írásbeli számon kérésre.

Az elsô feladatot elvégezhetik emlékezetbôl a tanulók, de ha ez nem sikerül, akkor vetessük elô képkár-tyáikat, és azok alapján oldják meg a feladatot, csak legvégsô esetben adjunk közvetlen tanári segítséget. Az I/2. feladattal is foglalkoztunk már korábban, ezért szintén önálló feladatmegoldást szorgalmazzunk. Az ellenôrzés során minden apró részletre térjünk ki, a szemléltetéshez használhatjuk a szertár „tollgyûjteményét”

is. Az I/3. feladat ellenôrzésekor feltétlenül legyenek az asztalon a szertári anyagok (csôr- és lábtípusok). Az I/4. feladat fogalom meghatározásánál is követel-jük meg a pontos és szabatos megfogalmazást. Az új anyag feldolgozását kezdhetjük a tankönyv motiváci-ós képének elemzésével. Beszéljük meg, ki, melyik madarat ismeri, melyiket látta a hazai erdôkben, par-kokban és esetleg melyiket külföldi útja során. Be-széljük meg a tankönyv bevezetô szövegét és oldjuk meg a munkafüzet II/1. feladatát (szintén használjuk a szertári szemléltetô anyagot). A tajga madarainak jellemzését végezzük a tankönyv szövege és kép-anyaga, valamint a rögzítést a munkafüzet feladatai és vázlata alapján.

Szakmai kiegészítés:A fajdok viszonylag könnyen átvészelik az ín-

séges téli idôszakot. Emésztôrendszerükben nagy mennyiségû táplálékot tudnak raktározni. A beleik-ben élô baktériumok segítségével a kis tápértékû nö-vényi anyagokat is jól hasznosítják. Még a fenyôtûket is megeszik, amelyek pedig más állatok számára mérgezôk, vagy legalábbis élvezhetetlenek. Télen a fajd sokszor órákon át, mozdulatlan marad, hogy minél kevesebb tápanyagot és energiát használjon fel. Számos fajra jellemzô, hogy csoportos udvarlási szertartást rendeznek nemzedékrôl nemzedékre szál-ló erdei színpadjaikon. Egy-egy dürgô helyen belül minden fajdkakasnak meg van a maga kicsiny terri-tóriuma. A központi fekvésû territóriumok különösen értékesek, mivel a tojók figyelme elsôsorban ezekre irányul. A tyúkok megérkezése elôtt a fajdkakasok szépségük és erejük fitogtatásával eldöntik az egy-más közötti rangsort, s ezzel azt is, hogy melyik ter-ritórium melyik állatnak jt. Bemutatóik sokszor igen látványosak. A kakas számos fajnál pompás „gallér-rá” borzolja föl a nyakán a tollakat. Farok fedôiket legyezôszerûen szét tudják teríteni.

24. óra: növényevôk a tajgánMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraEnnek az órának a számon kérô részét kezdhetjük egy kis barcohba játékkal, melynek során a tanult

élôlények felismerése a feladat, legfontosabb jellemzôik alapján. A legpontosabb kérdéseket feltevôk és a legkevesebb tulajdonság alapján kitaláló tanulók teljesítményét feltétlenül értékeljük.

A következô lépés lehet a tajgáról tanultak rövid számonkérése kérdések alapján:– Milyen éghajlati tényezôk hatására alakult ki a tajga?– Mit értesz a tajga fogalma alatt?– Nevezd meg a tajga szintjeit és jellemzô növényeit!– Jellemezd a tajga madarait!

Fordítsunk szintén nagy hangsúlyt az írásbeli számon kérés tartalmára, hiszen nagyon fontos fo-galmakról van szó. Az I/2. feladat ellenôrzése során mutassuk be a különbözô fogazatokat és elemezzük a fogazat és a táplálék minôsége közötti összefüggést. Az I/5. feladat már szintén többször elôfordult, tehát megoldása már valószínûleg nem jelent gondot. Az új anyagot dolgozzuk fel az eddig megszokott módon a tankönyv szövege és ábraanyaga, valamint a munka-füzet feladatai és vázlata alapján.

Szakmai kiegészítés:A hódok gátépítô tevékenysége egyedülálló az ál-

latvilágban. A gát vázát vastagabb ágak vagy fatör-zsek alkotják, a réseket kisebb ágakkal, kövekkel és agyaggal töltik ki a hódok. A szilárd építmény feltar-tóztatja és megduzzasztja a folyót úgy, hogy az, mély tavat alkot. A hódok növényevôk, ôsszel fás növényi részeket gyûjtenek, és a felduzzasztott tóban raktá-rozzák el. Az alacsony hômérséklet megakadályozza az anyag rothadását elôidézô organizmusok tevé-kenységét, és a hódoknak van mit enniük a tél folya-mán. Tavasszal és nyáron, amikor nagyobb a válasz-ték, áttérnek a zsenge levelek fogyasztására. A hódok lakása vagy rejtekhelye többnyire a gát mögötti mély vízben épül, ugyancsak faágakból és agyagból. Bejá-rata a víz színe alatt van, és egy központi kamrába ve-zet, az ellenség számára megközelíthetetlenül. A hím és a nôstény több évben át együtt marad, és kicsinye-ik felnevelésében mindketten részt vesznek. Minden évben egy alkalommal, mégpedig tavasszal ellenek, s egy alkalommal több ivadékot hoznak a világra. A kicsinyeket már születésükkor dús szôrzet borítja, szemük nyitva van, úszni is tudnak, de rejtekhelyüket csak 6 hét után, hagyják el.

7372

25. óra: a tajga ragadozóiMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraEnnek a tanórának a számon kérô részében is ellenôrizzük a tajgaerdôrôl tanult ismereteket. A táblán lévô

rajz (vagy applikáció) alapján nevezzék meg a tajgaerdô szintjeit és jellemezzék növényeit. Rakják ki a kü-lönféle erdôk élôlényeinek applikációit és csoportosítsák azokat a megfelelô erdôt ábrázoló rajz alá.

A tajga növényeit is helyezzék az ábra alá, az állatok pedig egy-egy jellemzôjük kíséretében kerülhetnek a helyükre. Nézzük meg, mely élôlények maradtak jellemzés nélkül (a ragadozók). Közöljük a tanulókkal,

mielôtt megismerkednénk a tajga ragadozóival, néz-zük át röviden, mit kell tudniuk a ragadozókról (mun-kafüzet I/1–2. feladat + szertári szemléltetô anyag). A bevezetô beszélgetéshez használjuk a tankönyv 44. oldal felsô képét és a mellette lévô (kék) szöveget. Oldják meg a tanulók önállóan a munkafüzet II/1. fel-adatát és ellenôrizzük a megoldást. A három ragadozó jellemzô tulajdonságait dolgozzuk fel a tankönyv és a munkafüzet segítségével. Ha az összefoglalás után maradt még egy kis idônk, nézzünk meg egy rövid videofilm részletet a farkasok viselkedésérôl.

Szakmai kiegészítés:A hiúz és az észak-amerikai vörös hiúz méretre

és alakra hasonló, de különbözô élôhelyekhez alkal-mazkodott. A hiúz Észak-Amerika hûvös erdeiben él, míg a vörös hiúz Dél-Kanadától Mexikó déli részé-ig terjed. Itt már enyhébbek a telek és a vörös hiúz-nak nincs szüksége annyi „energiatakarékosságra”, mint a hiúznak. Ezért a vörös hiúz farka is hosszabb és rövidebb lábai viszont tökéletesen megfelelnek a sziklagörgetegeken és a hegyoldalak sûrû bozótjai-ban való közlekedésre. Lévén lopakodó, majd az ál-dozatukra ráugró vadászok, mindkét fajnak a lehetô legközelebb kell jutnia a prédájához, mielôtt végsô ugrásra szánnák el magukat. Lényeges feltétel még, hogy beleolvadjanak a háttérbe. A hiúz sima bar-násszürke színezete kiváló álcaként szolgál az erdô mohával borított fái között és az ingoványon. A vö-rös hiúz fekete foltos barna bundája viszont a sûrû bozótos és sziklagörgeteges háttérbe olvad bele, ahol elsôsorban gyapjas farkú nyúlra vadászik. Mindkét fajt nagy számban csapdázzák, de mivel törvény által védett állatok, ez megakadályozza, hogy túl sokat el-pusztítsanak belôlük.

26. óra: Fuldoklik a tajgaMódszertani kiegészítés: munkáltató óraMivel az elôzô órák során már többször és alaposan átnéztük azokat a lényeges fogalmakat és megis-

mert fajokat, amelyek a téma feldolgozása során elôfordultak, és a következô órát úgy is teljes egészében a tanult ismeretek számonkérésére fordítjuk, ezen az órán foglalkozzunk kizárólag az erdôk pusztulásának, illetve védelmének problémájával. Ehhez nyújtanak segítséget a munkafüzet feladatai. Ha a tanórára már elôzôleg (pár órával elôbb) felkészültünk, akkor a „javaslatokban” szereplô ötletek közül már néhányat meg is oldhattak a tanulók és a felmérések eredményét itt, ezen az órán elemezhetjük, sôt megfogalmazhat-juk az elkövetkezendô idôszak feladatait. Ilyen lehet egy-egy figyelemfelhívó plakát a tömegközlekedé-si eszközök igénybevételére, vagy a kerékpáros közlekedésre. De szervezhetnek elôadást (elôadásokat) a környezetkímélô magatartás népszerûsítésére.

7574

27. óra: összefoglalásMódszertani kiegészítés: ismétlô–rendszerezô óraEzen az órán ismételten áttekintjük azokat a fontos fogalmakat, tanult fajokat, amelyek az erdô életkö-

zösségével kapcsolatosak. Nem fontos, hogy a megszokott módon az általánosból induljunk ki és jussunk el a konkrét fajokig. Ahogyan a munkafüzetünk feladatsorai is sugallják, hanem választhatjuk a másik utat, és elindulhatunk az egyes fajok felismerésébôl, majd csoportosítsuk ezeket az élôlényeket élôhelyük szerint, jellemezzük az élôhelyek növényzeti szintjeit, a fajok elhelyezkedését ezeken a szinteken, helyüket, szere-püket a táplálékláncban, alkalmazkodásukat környezetükhöz, majd jellemezzük az élôhely kialakulásának környezeti tényezôit, és végül az erdôségek elhelyezkedését a Földön. Teljesen mindegy melyik utat választ-juk, a lényeg, hogy mind a négy tanult erdô legfontosabb jellemzôit és élôlényeit számba vegyük, és ezzel alaposan felkészüljünk a felmérô írására.

Módszertani kiegészítés: ismétlô–ellenôrzô óraMindenféle emberi munkavégzésnek természetes velejárója az ellenôrzés, így az iskolai oktató–nevelô

munkának is. Ellenôrzéseket eddig is rendszeresen végeztünk minden tanóra számon kérô részében, de ilyenkor nem tudunk minden tanulót megszólaltatni, fôleg ha nagyobb létszámú az osztályunk. A témazá-ró ellenôrzés írásbeli formájának az az elônye, hogy globális képet nyújt az egyes tanulók által elsajátított képességekrôl, készségekrôl, ismeretekrôl. Így nemcsak azt mérjük le, hogy az adott témakör anyagát milyen szinten sajátította el a tanuló, hanem azt is, hogy az osztályközösség többsége kellô biztonsággal birtoká-ban van-e az alapvetô ismereteknek, amelyek nélkül a továbbhaladás lehetetlen. Tudjuk, hogy az írásbeli ellenôrzés a sokoldalú információszerzés fontos láncszeme, még akkor is, ha ettôl sok tanuló (még a nevelô is) idegenkedik.

7776

Segédanyagainkban eltekintünk az írásbeli ellenôrzés tesztes változataitól és kizárólag, a feladatlapos formát használjuk. E témazárókban is kiemelt szerepe van a fajismeretnek, az élôlények alkalmazkodásá-nak és a környezetvédelemnek. Természetesen mindkét feladatlapon szerepelnek régebbi (a lombos erdôk életközössége) ismeretekre vonatkozó feladatok, egyrészt azért, mert a NAT ilyen komplex módon kéri az életközösségek ismeretét, másrészt azért, mert véleményünk szerint ezek az életközösségek egymástól elvá-laszthatatlanok. A régebbi ismeretek számon kérése sem jelenthet problémát, mert azokat is folyamatosan ismételtük az új anyaggal párhuzamosan.

iii. témakör: Túl az erdôhatáron

Petôfi szuggesztív Alföld szeretete minden magyar ember szívét megdobogtatta, és egész Európában di-vatot teremtett. A nyugatról érkezett turista, aki a zárt lomberdôk övbôl érkezik, hazánkban láthat elôször pusztát. Errôl a magyar pusztáról már ötödik évfolyamban tanultak a tanítványaink és megismerték növény és állatvilágát, valamint a „feltört” pusztán termesztett növényeket. Hazai pusztánk a mérsékelt övi füves területek tagja, az eurázsiai sztyepp legnyugatibb képviselôje. Mérsékelt övi füves puszta tehát a sztyepp, az észak-amerikai préri, a dél-amerikai pampa, a dél-afrikai veld egyaránt. Ezeknek a füves területeknek az élôvilágról csak nagy vonalakban tanulunk, kivétel a préri, amelyet részletesebben is tárgyalunk. A mérsékelt övi füves pusztákon kívül az Egyenlítôt kísérô hatalmas füves síkságok tartják el a nagy növényevô állatokat. Ilyen terület Dél-Amerikában a trópusi esôerdôktôl délre lévô hatalmas terület az Ilanó, kisebb füves trópusi füves területek vannak Madagaszkár szigetén és Dél-Ausztráliában is. A legnagyobb kiterjedésû trópusi füves terület a szavanna, amellyel szintén részletesen foglalkozunk. Sajnos az ezeken a területeken végzett közvetlen megfigyelés nem lehetséges. Sok megfigyelésünk, amelyeket a hazai füves területeken végzett közvetlen megfigyelés nem lehetséges. Sok megfigyelésünk, amelyeket a hazai füves területeken végeztünk, ugyanolyan érvényû a távoli tájak füves területeire. Magukat az élôlényeket természetes környezetükben megfigyelni szintén a videofilmek segítségével tudjuk. A videofilm tanórán való használatának módszertaná-ról már az elôzô fejezet bevezetôjében szó volt. Szintén az eddigi fejezetekben, a módszertani kiegészítések-ben nagyon sok módszertani ötletet adtunk az egyes órák feldolgozásához. VERZILIN-KORSZUNSZKAJA szerint azok a módszerek, amelyeket a tartalomnak és a tanulók életkorának megfelelôen választottak ki, lehetôvé teszik a jó tudást, hozzájárulnak a fogalmak, képességek fejlôdéséhez és nevelôhatár biztosításához. A módszer a cél elérésének eszköze, meghatározott módon szervezett tevékenység.”

A módszerekrôl még a késôbbiek során szó lesz. Szintén a módszertani kiegészítésekben gyakran esett szó a tanórán végezhetô különféle munkaformákról. Most röviden foglaljuk össze ezeket:

„Mit nekem te zordon KárpátoknakFenyvesekkel vadregényes tája!Tán csodállak, ámde nem szeretlek,S képzetem hegyvölgyedet nem járja.

Lenn az Alföld tengersík vidékinOtt vagyok honn, ott az én világom;Börtönébõl szabadult sas lelkem,Ha rónák végtelenjét látom.”

(Petõfi Sándor: Az Alföld)

Feladat vagy problémafelvetés

Elõkészítés

a feladat megoldása

az eredmények rögzítése

tanári segítséggel

a tanulók terve szerint

a könyv alapján

feladatok szerint– tanári szóra– táblázaton– munkalapon– a táblán

a munka helyének

elõkészítése

a tárgyakkal való bánás

az eszkö-zökkel való

bánás

technikai szervezeti

az anyag

egyforma különféle

a munka végzése

– frontálisan– csoportosan– egyénileg

munkák

– azonosak– különfélék

7978

28. óra: Füves pusztákMódszertani kiegészítés: témanyitó–bevezetô óraEz a tanóra a tanmenetünkben kiegészítô óraként szerepel. Feldolgozása a nevelô tervezômunkájának

függvénye. Ha van idônk a tananyag külön órában való feldolgozására, feltétlenül tegyük meg, mert ezen az órán kitekintést nyújtunk az elkövetkezendô idôszak feladataira és megtervezhetjük az egész témakör anyagát. Számba vehetjük, hogy melyek azok az anyagrészek, amelyekhez a tanulóknak vannak személyes tapasztalatai, melyek azok a megfigyelések, kísérletek, amelyekre már esetleg most lehet elôre készülni, és nem utolsó sorban lehetôség van arra, hogy részletesebben elemezzük az egyes füves területek kialakulásá-nak éghajlati feltételeit, valamint összehasonlítsuk ezeket az életközösségeket. Ehhez nyújtanak segítséget a tankönyv ábrái és magyarázó szövege, valamint a munkafüzet. Természetesen ezen az órán akad elegendô idônk egy hosszabb videofilm megtekintésére is.

30. óra: a Föld legnagyobb füves területe: a szavannaMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraAz óra eleji számon kérés során a tanulók számoljanak be a füves területek kapcsán az eddig szerzett

ismereteikrôl, a számon kérés elsô része történhet frontálisan. A lehetséges kérdések közül csak néhányat említünk:

– Hogyan változnak az idôjárás egyes elemei az Egyenlítôtôl távolodva?– A természetes növényzet hogyan változik az idôjárási elemek változásának hatására?– Mely éghajlati övekben alakultak ki füves területek? Nevezd meg azokat és mutasd meg elhelyezke-

désüket a földgömbön!– Jellemezd a préri növényzetét!

A tanulók közül válasszuk ki azt a három diákot, akik a legpontosabb feleleteket adták, és húzzanak (az ábrával lefelé fordított) applikációs kártyák közül és jellemezzék az elôzô órán tanult állatokat (bölény, villásszarvú antilop, prérifarkas). A számon kérés írásbeli része a régebben tanult ismeretek számon kérésére irányul, ezért ezt a tanulók a munkafüzet feladatai alapján önállóan végezhetik. Az ellenôrzés során ismét használjuk a szertári szemléltetô anyaga-inkat. Az új tananyag feldolgozását kezdhetjük a sza-vannáról való beszélgetéssel, ehhez felhasználhatjuk a tankönyv 50. oldal képeit, de a szavanna bemutatá-sa történhet tanulói kiselôadás formájában is, sôt akár videofilm részlet megtekintésével.

Szakmai kiegészítés:Az afrikai szavannák sokféle növényevô faj hatal-

mas csordáit tartják el. Ismertebbek közülük a zeb-rák, gnúk, gazellák, impalák és más antilopok. Ezek az állatok nem egyforma módon táplálkoznak. Ha így tennének, a szavanna nem tudná valamennyi állat életét biztosítani. Bizonyos fajok, például a zsiráfok egyes növényeket szívesebben esznek, mint másokat. Más fajok egymás utáni szakaszokban legelnek. Az alföldi zebra a magas füvet legeli, a csíkos gnú az ala-csonyabbat kedveli inkább, a Thomson-gazella pedig a zebrák és a gnúk után megmaradt rövid füvet fo-gyasztja. E fajok csordái leggyakrabban egymást kö-vetve vonultak a szavannán. A legnagyobb csordákat általában a száraz évszakban látni, amikor az állatok új táplálkozási területek felé igyekeznek. Más fajok, köztük a jávorantilopok, a füvek legelése mellett a fák és cserjék leveleit rágják le. Az elefántok sokféle növényt mege4sznek, és azzal, hogy gyökerestül té-pik ki a fákat és cserjéket, jelentôs hatással vannak a tájra. A növényevôk által meghagyott növényzet a korhadékevôk táplálékául szolgál. Legfontosabbak közülük a termeszek.

8180

31. óra: ragadozó nagymacskákMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraA tanóra számon kérô részében ismertessük fel applikációkról a tanult füves területeket, majd hasonlít-

tassuk össze ôket különbözô szempontok szerint (éghajlati övek, élettelen környezeti tényezôk, elnevezések, növényzetük jellemzôi), majd válogassuk ki a tanult állatok képeit és rövid jellemzés kíséretében, mindegyi-ket helyezzük el a megfelelô növényzeti öv képe alá.

Hasonlítsuk össze a területek növényevôit, ele-mezzük ôket azonos és eltérô tulajdonságaik alapján. A következô szakaszban következhet a tanulók mun-kafüzetben végzett önálló munkája, majd a megoldá-sok ellenôrzése, lehetôleg szemléltetéssel. Motivá-cióként nézzünk meg egy képet (vagy filmrészletet) a ragadozók zsákmányszerzésérôl és a célkitûzések után beszéljük meg a bevezetô szöveget, majd a ta-nulókkal oldassuk meg a munkafüzet II/1. feladatát! A három ragadozó tulajdonságainak megismerése történjék a megszokott módon, a tankönyv és a mun-kafüzet felhasználásával.

Szakmai kiegészítés:A ragadozók a tápláléklánc utolsó láncszemei, és

mindegyikük elsajátította az élelem megszerzésének valamely módját (falkában való vadászat, becserké-szés, üldözés). A prédák és a ragadozók se nem jók, se nem rosszak; nem szánni való az egyik, és nem kegyetlen a másik. Azt teljesítik, amit a természet rájuk szabott. Természetesen különbözô módon al-kalmazkodtak egyrészt környezetükhöz másrészt a táplálékszerzéshez. Így a macskafélék szôrbundája a rejtôzködô életmódhoz való alkalmazkodás egyik for-mája. Indiában a tigris csíkjai jól elrejtik viselôjüket a magas fû között. A gepárd, a párduc és a jaguár foltjai a fény és árnyék játékát utánozzák az erdei lombok között vagy a síkságon. A táplálékhoz való alkal-mazkodásukat elárulják a fogak. A macskaféléknek kevesebb foguk van, mint a többi ragadoznak: har-mincnál sohasem több. Amikor zsákmányt ejtenek, hatalmas szemfogaikkal ragadják meg áldozatukat. Ollószerûen mûködô tépôfogaikkal a húst és a cson-tot is elharapják. Érdes nyelvükkel le tudják tisztítani a csontokról a húst.

32. óra: Még mindig a szavannánMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraEzen a tanórán befejezzük a füves területek természetes életközösségeirôl szerzett ismeretek elsajátítását,

ezért nagyon fontos az óra elején egy gyors, több részletre is kiterjedô számon kérés beiktatása. Történhet az elôzô témakörben már javasolt tételek alapján is:

1. tétel: Jellemezd a füves területek kialakulásának környezeti tényezôit, csoportosítsd, majd nevezd meg a Föld nagy füves pusztáit!

2. tétel: Jellemezd a préri növényzetét és állatvilágát!3. tétel: Jellemezd a szavanna növényzetét és so-

rold fel az ott élô növényevô állatok neveit!4. tétel: Hasonlítsd össze a szavanna növényevôit

testfelépítésük és táplálkozásuk szerint!5. tétel: Nevezd meg a szavannán élô ragadozókat

és jellemezd ôket testfelépítésük és a táplálék meg-szerzésének módja szerint!

A tanulók válaszait kiegészíthetjük fajmeghatáro-zással a hazai füves területek élôlényeirôl; teljesítmé-nyüket osztályzattal is értékeljük.

Oldják meg önállóan a munkafüzet I/1–2. felada-tait, majd ellenôrizzük a megoldásokat. Az ellenôrzés során mutassák meg a madár csontjait a bevitt szemléltetôanyagon. Az új anyagot a tankönyv szö-vege, képanyaga, és a munkafüzet feladatai és vázlata lapján dolgozzuk fel.

Szakmai kiegészítés:A nagy testsúly megnehezíti a repülést, s a leg-

nagyobb madarak már nem is tudnak szárnyra kap-ni. A ma élô röpképtelen madarak nagyságrendben a következôk: afrikai strucc, dél-amerikai nandu, ausztráliai emu, a szintén Ausztráliában és Új-Zélan-don élô kazuár. Tehát a ma élô röpképtelen madarak között a legnagyobb a strucc, de a legendák és a lele-tek alapján éltek a Földön még nála is nagyobb testû madarak. A szigeteken kialakult speciális életkörül-mények (a ragadozók hiánya, a csekély versengés az élelemért) a jelek szerint különösen kedveztek az óriási madarak kifejlôdéséhez. Mára már kihaltak a Madagaszkáron egykor élt elefántmadarak, amelyek a struccra emlékeztetô 3 méter magas és mintegy fél tonna súlyú állatok voltak. Madagaszkár folyóinak iszapjából és mocsaraiból néha még ma is elôkerülnek jó állapotban megmaradt elefántmadár tojások. A leg-nagyobbak mintegy 9 kilogramm súlyúak, kerületük akár méternyi is lehet, ûrtartalmuk 7–8 liter. A tojás-héjak vizsgálata kimutatta, hogy még nem egészen ezer évvel ezelôtt is éltek ezek a madarak.

8382

Módszertani kiegészítés:Ezzel a kiegészítô anyaggal is a természetismeret alaposabb tanulmányozásához, az összefüggések meg-

figyeléséhez szeretnénk szempontokat adni. Mint azt eddig is többször hangsúlyoztuk, feldolgozása nem kell, hogy minden tanuló feladata legyen. Ha azt tapasztaltuk az elôzô számon kérô részében, hogy sok a hiányosság, akkor fordítsuk ezt az órát gyakorlásra. De ha a hiányosságok nem jellemzôek az egész osz-tályközösségre, csak néhány tanulóra, akkor felesleges velük is gyakoroltatni, mert csak unalmassá válik a munkavégzés. Ez esetben a követelményeket teljesítô tanulók dolgozzanak önállóan a munkafü7zet feladatai alapján, míg a többiekkel gyakorlunk. Feltétlenül úgy tervezzük a tanórát, hogy az óra végén legyen idô az önállóan dolgozók munkájának számonkérésére, a beszámolókra. Az önálló munka természetesen történhet egyénileg és csoportosan is. Ha már az elôzô tanórán elôkészítettük ezt az anyagrészt, akkor a 2.b. feladat kísérletének beállítására is lehetôség adódik. De ezt a kísérletet beállíthattuk esetleg már az elôzô órán és akkor csak a megfigyelés, következtetés lesz ennek az órának a feladata.

33. óra: Termesztett növényekMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Az óra számon kérô részében részletesen kérjük számon azokat az ismereteket, amelyeket 5. évfolyamban

a hazai mezôk termesztett növényeirôl tanultunk. Vegyük elô az akkor használt képkártyáinkat, és elôször ne-vezzük meg az adott él ôlényeket. A következô lépés lehet az élôlények csoportosítása tulajdonságaik szerint.

Fûfélék, kapás növények, olajos magvú növények, takarmánynövények, rostnövények. Ezt követheti az egyes csoportok jellemzése azonosságaik és különbségeik alapján. Ismételjünk át egy-egy tanult fogalmat

is. A hiányos ismereteket pótoljuk, ismét használjuk fel a régebben használt szemléltetô eszközöket. Az alapos szóbeli ellenôrzés után önállóan oldják meg a tanulók a munkafüzet I/1–4. feladatait és szintén szemléltetéssel erôsítsük meg a fogalmak rögzítését. A célkitûzés után (A mai órán, a trópusokon termesz-tett növényekrôl tanulunk!) beszéljük meg a tan-könyv bevezetô szövegét, majd a tankönyv szövege, képanyaga, valamint a munkafüzet feladatai és vázla-ta alapján dolgozzuk fel az új anyagot.

Szakmai kiegészítés:Mindennapi életünkben is gyakran találkozunk a

trópusok termékeivel közvetlenül vagy közvetve. Pél-dául a köhögés elleni ipekakuána-szirup, reggeli te-ánk, az ünnepi asztal dísze a szép aranysárga ananász vagy a grapefruit, nem beszélve a finom édességekbôl elmaradhatatlan fahéjról, szegfûszegrôl, vaníliáról. A vanília már az azték birodalomban is nagyra ér-tékelt kultúrnövény volt. Életformáját illetôen lián, amely ugyan a talajban gyökerezik, de több méter hosszú hajtásaival felkúszik a fák vagy magasabb cserjék koronájára. Virágai piszkos zöld színûek és mézajakra jellemzô porosnak látszó felületûek, amely tulajdonságok valószínû a rovarok odacsalogatását szolgálják. Jelenleg ugyan a trópusokon mindenfe-lé termesztenek vaníliát, de a világ teljes vaníliater-melésének majdnem 85%-át a madagaszkári vanília ültetvények adják. A vanília ültetvényeken telepítés elôtt olyan fákat ültetnek, amelyek a napfényt jól át-engedik, hogy a vanílianövényeknek megfelelô élet-feltételeket biztosítsanak.

8584

34. óra: Füves területek és az emberMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó természetvédelmi óraEzt a tanórát kezdhetjük egy hosszabb videofilm megtekintésével, amely a természetes élôhelyek pusztu-

lásával foglalkozik (megsebzett bolygó, vagy Rajtunk a sor?).Történhet a lejátszás úgy is, hogy megtekintjük a filmet, majd utána vitát indítunk az ott felmerülô

kérdésekrôl. Vagy (ha kevesebb az idônk) a film megtekintése elôtt megfigyelési szempontokat adunk, és az így irányított megfigyelés után meghallgatjuk a válaszokat. Ezt követôen önállóan oldják meg a tanulók

a munkafüzet 1–3. feladatait és ellenôrizzük a meg-oldásokat. Az I/2. feladat ellenôrzésekor térjünk ki e szervezetek tevékenységének fontosságára. Az új anyag feldolgozását problémafelvetéssel is indíthat-juk (Miért termeszt az ember gabonanövényeket a trópusokon?). A választ megbeszélése után rögzítsük a megbeszélteket a munkafüzet II/1. feladatában. Az ember környezet átalakító tevékenységét beszéljük meg részletesen a tankönyv részegységei alapján és rögzítsük az ismereteket a munkafüzet megfelelô fel-adataihoz. Az óra végi összefoglalást segíti a munka-füzet vázlata is.

Szakmai kiegészítés:A mérsékelt övi füves területeken az éghajlat ide-

ális körülményeket jelent a füvek számára, beleértve a termesztett gabonaféléket, a búzát, a zabot és az ár-pát is. Ezért ezeknek a füves területeknek nagy részét mezôgazdasági mûvelés alá vonták. A földmûvelés a füves pusztákat a természetes élôvilág szempont-jából rendkívül bolygatott területté változtatta. E te rületek erdei bennszülött állatai természetesen a növényevôk, a legelô állatok és a rágcsálók voltak. A növénytermesztô ember számára ezek az állatok „ellenségekké” váltak, mert pusztították a kultúrnö-vényeket, tehát lemészárolta, levadászta ôket. Ennek következtében teljesen átalakult a terület élôvilága. Hasonló a helyzet a trópusokon is, ahol szintén hatal-mas területeket fogtak mûvelés alá. A füves területek feltörésével és az erdôségek körfásításával valójában nagyobb mezôgazdaságilag hasznos területhez jut az emberiség, a gond csak az, hogy egyrészt nem bánik e területekkel „jó gazda” módjára, mert kizsigereli a talaj termô erejét, és nem törôdik többet vele, más-részt a növényvédô szerek alkalmazásával olyan terü-leteket is veszélyeztet, amelyek nem állnak mûvelés alatt.

35. óra: vizsgálódás, gyakorlásMódszertani kiegészítés:Ennek az órának a típusa a nevelô döntése alapján háromféle lehet: munkáltató óra, gyakorló óra vagy

témazáró óra. Munkáltató óra esetén már az órát megelôzôen meg kell beszélni a feladatokat. Hozzanak a tanulók minél többféle trópusokon termesztett gyümölcsöt és fûszernövényt, és ezen az órán vizsgáljuk meg felépítésüket, jellemzôiket. Több esetben szinte lehetetlen termést vizsgálni (kakaó), ilyenkor használjuk a tankönyv 57. oldal képanyaga melletti kiegészítô anyagot, vagy más szakirodalmat. A citrom és a narancs bogyótermését, valamint a banán fürttermésének vizsgálatára esetleg lehetôségünk is adódhat. Készíthet-nek egzotikus gyümölcssalátát a tanulók (a trópusi gyümölcsöket megtisztítják, apróbb darabokra vágják, cukorral és vaníliával ízesítik, díszíthetik tejszínnel is) és kakaót, de ültethetnek magvakat (citrom, narancs, bazsalikom, kakukkfû), amelyekbôl kikelt növények rendszeres gondozása során szép díszei (és hasznosak is) lehetnek osztálytermünknek.

8786

36. óra: a sivatagokMódszertani kiegészítés: témanyitó, új ismeretet feldolgozó óraAz óra elsô részében közöljük a tanulókkal, hogy az elkövetkezendô idôszakban olyan területek élet-

közösségeivel ismerkedünk, amelyeknek közös jellemzôje a környezeti tényezôk szélsôségessége. Ilyen szélsôséges területek a sivatagok, a sarkvidékek, a tundra és a hegyvidékek. Mutassuk meg elhelyezkedésü-ket a földgömbön.

Szintén közöljük, hogy e területek növényvilága szegényes, és éppen ezért állatvilágára is a kevés faj a jellemzô az év nagy részében. Emlékeztessük a ta-nulókat, hogy hazánk területén is vannak szélsôséges éghajlatú területek (igaz, hogy rövidebb idôre) s ezek a szikesek. Beszéljük meg, hogy a szikesek eseté-ben, melyek azok az éghajlati tényezôk, amelyek a szélsôség elôidézôi (magas hômérséklet, kevés csa-padék) ezek után oldják meg a munkafüzet I/1–2. feladatait, majd ellenôrizzük a megoldásokat. Problé-mafelvetéssel folytathatjuk az órát (munkafüzet I/3.) és a közös megbeszélés után oldják meg a feladatot. A célkitûzés után a mai órán az említett szélsôséges éghajlatú területek egyikének, a sivatagnak az élet-közösségeivel ismerkedünk. Nézzük meg a földgöm-bön, hol található a sivatagok, ezután önállóan oldják meg a munkafüzet II/1. feladatát, majd a megszokott módon – részegységenként – végezzük az új anyag feldolgozását.

Szakmai kiegészítés:Sivatagnak rendszerint azokat a helyeket tekintik,

ahol a csapadék mennyisége nem éri el a 250 mm-t egy évben. Sok sivatag van azonban, ahol az évi csa padék kevesebb, mint 50 mm, és vannak olya-nok is, ahol éveken át egy cseppesô sem esik. Chi-lében az Atacama sivatagnak van olyan része, ahol 400 éve nem volt esô! A forró sivatagokban a levegô hômérséklete nyáron napközben eléri vagy meg is ha-ladja az 50 Celsius-fokot. A talajfelszín ilyenkor 90 Celsius-fokra is felmelegedhet, azaz majdnem eléri a víz forráspontját. Mindezzel együtt a sivatagok a leg-nagyobb kiterjedésû biomok közé tartoznak, a Föld szárazföldi területének, mintegy 1/8-át foglalják el. A legnagyobb sivatagos kiterjedésû terület a Szahara Észak-Afrikában, több mint 7,7 millió négyzetkilo-méteren elterülve az USA méretével vetekszik. Van-nak jelek, melyek arra utalnak, hogy a Szahara sivata-gos területe növekszik, részben éghajlati okok miatt, részben azért, mert a peremterületeket a nomád né-pek állatállománya túllegeli. Ilyen „elsivatagosodás” a Föld más tájain is fenyeget.

37. óra: a jeges sivatagokMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraAz óra eleji számon kérés során ismételjük, melyek azok az élettelen környezeti tényezôk, amik a

szélsôséges éghajlatú területek kialakulásához vezetnek. A szóbeli feleleteket az alábbi kérdések köré cso-portosíthatjuk:

1. felelô: Hogyan változnak az egyes éghajlati tényezôk az Egyenlítôtôl távolodva, és hatásukra hogyan alakulnak a növényzeti övek? Mutasd meg a földgömbön a kialakult növényzeti öveket!

2. felelô: Csoportosítsd a sivatagokat jellemzôik alapján, majd jellemezd a sivatag növényzetét!

3. felelô: Jellemezd a sivatag állatvilágát!Mindegyik tanuló még 3–5 fajfelismerést végez

applikációs képek segítségével a füves területek élet-közösségeinek fajaiból, és jellemzi azokat alkalmaz-kodásuk alapján. A tanulók teljesítményét érdemjegy-gyel is értékeljük. A számon kérés írásbeli részét a tanulók önállóan végezzék, és ellenôrizzük munka-végzésük helyességét. Az új anyag feldolgozását kezdhetjük az I/6. feladat felolvasásával. A bevezetô beszélgetés után ismertethetjük a módszertani kiegé-szítésben leírtakat, és megoldhatjuk a munkafüzet II/1. feladatát. Az új anyag feldolgozása történhet a megszokott módon, a tankönyv és munkafüzet segít-ségével.

Szakmai kiegészítés:A sarkok közelében élô növények és állatok élete

nehezebb már nem is lehetne. Hidegebb van itt, mint bárhol másutt a Földön, sôt a jég, hó és szél okoz-ta nehézségekkel is, szembe kell nézni. Bár mindkét sarkvidék hideg és jeges, mégis lényeges különbsé-gek vannak az éghajlati és szárazföldi viszonyaik között. Ezek a különbségek azt is segítenek megér-teni miért élnek más élôlények mindkét póluson. Az északi sarkvidék legnagyobb része az óceánon úszó hatalmas jégtáblákból áll. Mivel a tenger lassan hûl le télen, ezért nem engedi a hômérsékletet túl mély-re süllye3dni. Az Északi-sark téli hômérséklete a 67 ˚C-ot is elérheti, de ez melegebb, mint amit az Antarktiszon mérnek. Ezzel magyarázható, hogy az északi sark jégpáncélja alig több mint négy méter vastag. A déli lakvidéknek, az Antarktisznak mind-össze 2%-a hó- és jégmentes, de itt sincs valódi talaj, csak a fagy által felaprózott kövek. Hegyvonulatai néhol elérik a 4897 méter tengerszint feletti magas-ságot, és itt elképzelhetetlenül hideg van. A Földön a legalacsonyabb hômérsékletet ezen a vidéken mérték 1983. júliusában: 89,2 ˚C. Télen a környezô tenger is

befagy, hihetetlen hideg van.

8988

38. óra: a tundra növényeiMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraA tanóra számon kérô részében nagyvonalakban ismételjük át, amit az életközösségekrôl eddig tanultunk.

Helyezzük el a szókártyákat a táblán, és rendeljünk hozzá képkártyákat: Vizes élôhelyek, erdôk, füves puszták, szélsôséges éghajlatú területek.A képkártyák alapján jellemezzük a növényzeti területeket és helyezzük el az ott élô fajok applikációit

egy-egy jellemzôjük kíséretében. A szélsôséges éghajlatú területek jellemzése után közöljük, hogy a mai órán egy újabb szélsôséges éghajlatú terület élet-közösségének ismertetését kezdjük meg, amelynek a neve: tundra. Határozzuk meg a tundra fogalmát és elhelyezkedését. Mutassuk meg helyét a térképen és oldjuk meg a munkafüzet II/1. feladatát. Az elsô rész-egység feldolgozását segíti, ha behozunk egy moha-telepet és minden tanulónak adunk a kezébe egy mo-hanövényt, így közvetlenül vizsgálhatják felépítését és rögzíthetik tapasztalataikat a munkafüzet II/2. fel-adatába. A fotoszintézis folyamata kiegészítô anyag, a további részegységeket a tankönyv és munkafüzet feladatai sorrendjében dolgozzuk fel.

Szakmai kiegészítés:Az egybefüggô jégmezôk déli részét tundrának ne-

vezzük. A tundraöv legnagyobb része az Északi Je-ges-tenger körül és a sarkkörön belül (é.sz. 66,5˚-tól északra) terül el, de Észak-Amerikában a sarkkörnél jóval délebbre nyúlik. Észak-Európában a tundra te-rülete a vártnál kisebb a Golf-áramlat melegítô hatá-sa miatt, a déli félgömbön csak elszórtan találhatunk tundrát, pl. a Falkland-szigeteken, mivel az Antark-tisz nagy részét egész évben hó és jég borítja. A tund-rához hasonló területeket találunk a magashegységek felsô részén, ahol az éghajlat, hasonló. Ezt a biomot gyakran alpin tundrának, a magyar szakirodalom-ban havasi vegetációnak nevezik. A tundra növé-nyei közül leggyakoribbak az évelôk. Közülük is a legsikeresebbek az alacsony növésû, tömött, a hideg szélnek ellenálló kôtörôfû és varjúbogyó fajok. Em-lítésre méltó még a gyapjúsás és egyéb sásfajok. Fa és cserje kevés van, nyír- és fûzfélék, de ezek is törpe növésûek.

39. óra: a tundra állataiMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraA tanórát kezdjük rövid szóbeli számon kéréssel, amely történhet úgy, hogy egy-egy tanuló egy appli-

kációt húz a tanult életközösségekbôl, meghatározza a fajt és az életközösséget, amelynek a faj tagja, majd jellemzi az adott növényzeti övet és felsorolja az ott élô élôlényeket.

Ezt követôen önállóan oldják meg a tanulók a munkafüzet I/1–2. feladatait, és ellenôrizzük a megoldá-sok helyességét. A 2. feladat ellenôrzését ezúttal is kísérje a szemléltetéssel egybekötött magyarázat, amit

a helyes választ adó diákok végezhetnek. Érdemes ismételten megfigyelni a különbözô fogtípusokat is. Az I/4. feladatot az ellenôrzés után folytathatjuk más állatokkal is. Az I/5. feladat ellenôrzése során keressék meg a tanulók a tanult szarvasok appliká-cióit, nevezzék meg a fajokat és növényzeti övüket, helyezzék el az applikációikat a padjukon és hagyják is ott. Az új anyag feldolgozása elôtt röviden ismé-teljük át a tundra éghajlati jellemzôit, és következhet a problémafelvetés: Hogyan tudtak alkalmazkodni az állatok az ilyen zord körülményekhez? A válaszadást segíti a tankönyv 66. oldal felsô képe és a kék szöveg. A problémafelvetésre adott válaszok után oldják meg a tanulók a munkafüzet II/1. feladatát. A három tund-ra élôlény megismertetését végezzük a megszokott módon és a tankönyv és munkafüzet segítségével.

Szakmai kiegészítés:A lemmingek azokban az években, amikor a hó

mély, elszigetelt területeket alkotnak, s ahol éle lem-bôség van, már a tél közepén elkezdenek szaporodni. A nyár végére hat almot nevelnek fel, almonként ti-zenhárom utóddal, amelyek húsz nap elteltével szin-tén szaporodni kezdenek. Ez az oka létszámuk óriási növekedésének. A sok éhes száj felfalja a táplálékot, és sok fiatal hímet távozásra kényszerít. Nagy terüle-teket vándorolnak be táplálékért, és sokan pusztulnak el az utazás alatt. Nem igaz az a történet, hogy a lem-mingek öngyilkos módon leugranak a sziklákról. Ez a tévhit abból adódik, hogy valóban át tudják úszni a folyókat és tavakat, ha szükséges. A nagy népes-ségrobbanás nem tart túl sokáig. Sok ragadozót vonz a lemmingekkel terített asztal. A lemmingek idejük nagy részét a szaporodásért vívott harccal töltik a túlzsúfolt kolóniákban. Sok fiatal egyedet megölnek, mások éhen pusztulnak. A lemmingek száma így újra normalizálódik, hogy három-hat év múlva kezdôdjék minden elôrôl.

9190

40. óra: a völgytôl a hegycsúcsigMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraMielôtt elkezdenénk a számon kérést, állítsuk be a munkafüzet I/2. feladatában leírt kísérletet.Az ezt követô számon kérést végezhetjük a barcohba játék szabályai alapján. Ismerjenek fel élôlényeket a

tanulók és helyezzék el a táblán a 38. óra módszertani kiegészítôjében is szereplô szókártyák alá.Úgy irányítsuk a játékot, hogy minden növényzeti öv alá legalább egy növény és egy állat képe kerüljön.

Ezután helyezzük el ezeket a növényzeti öveket a földgömbön és beszéljük meg, mely éghajlati tényezôk hatá-sára alakultak ki. Oldjuk meg a munkafüzet I/1. feladatát, és ellenôrizzük a megoldás helyességét. Ismételten

irányítsuk a tanulók figyelmét a táblára rajzolt föld-gömbön már a számon kérés során elhelyezkedett nö-vényzeti övekre és ismételjük el ôket az Egyenlítôtôl távolodva. Ezek után következhet a problémafelve-tés: Kirándulásaid során hol találkoztál már a nö-vényzet hasonló változásával? Segítségünkre lehet a tankönyv kék szövege is. A legfontosabbakat rögzít-sük a munkafüzet II/1. feladatához. A munkafüzet II. feladatai alapján és a tankönyv szövege, illetve ábrái segítségével elemezzük a mérsékelt övi magashegy-ség növényzetét és állatvilágát. (Összehasonlíthatjuk a trópusi magashegység élôvilágával is!)

Szakmai kiegészítés:A hegyoldalakon megfigyelhetô övek élôvilága

szinte pontosan megfelel a Földet az Egyenlítôvel pár-huzamosan körülvevô szélességi övek élôvilágával. A földrészek alakja és bolygónk idôjárási jellegze-tességei persze okoznak eltéréseket, de általánosság-ban elmondható, hogy a növényzet az egyes övekben azonos. Mivel a gravitáció a levegôburkot jórészt a földfelszínhez közel tartja fogva, a hegycsúcsok fe-lett az atmoszféra igen vékony, és a „takaróhatás2 jóval kisebb. A hômérséklet ezért a magas hegyeken éjszaka gyorsan lehûl. Ilyenkor közel olyan mértékû a hideg, mint a sarkvidékeken. A vékony atmoszféra miatt nagy a nappali felmelegedés és a hômérséklet huszonnégy óra alatt is igen széles skálán változik, ami problémát jelent az élôlényeknek. Nemcsak a hideg és a hômérsékletingadozás okoz problémát a hegyi életben. A vékony levegôréteg következtében kevesebb oxigén és kevesebb szén-dioxid jut a fo-toszintézisre. Ezen kívül a ritkább légréteg kevésbé gátolja a Napból érkezô káros sugarakat, ezért az itt honos élôlényeknek saját napfényblokkoló rendszer-re van szükségük.

41. óra: összefoglalásMódszertani kiegészítés: ismétlô–rendszerezô óraA témakör befejezésekor ismét szánjunk legalább egy órát a tanultak ismétlésére, rendszerezésére. Az

ismétlést végezhetjük a munkafüzet feladatai sorrendjében, kiegészítve azokat szóbeli feleletekkel. Teljesen mindegy, hogy az általánostól indulunk el és jutunk el az egyes fajokig, és azok jellemzôjéig vagy az elôzô összefoglaló résznél (27. óra) ismertetett módon a fajoktól kiindulva jutunk el a nagy növényzeti övekig. Mindkét esetben mutassuk meg a földgömbön is a megismert növényzeti területeket neveikkel együtt. Ezen az órán szorítkozzunk kizárólag az e témakörben tárgyalt növényzeti övekrôl tanultak számon kérésére, beleértve természetesen a hazai rétet is. Tehát vegyük sorra a füves területekrôl tanultakat. Csoportosítsuk azokat a tanultak szerint, nevezzük meg legfontosabb jellemzôiket, végezzünk fajmeghatározást és készít-sünk táplálékláncokat is.

9392

Módszertani kiegészítés: összefoglaló–számon kérô óraEhhez a témakörhöz is, mint minden eddigihez készült kétváltozatú témazáró feladatlap. Az elôzô

ismétlô–rendszerezô órán is értékeltük a tanulók teljesítményét, sôt volt lehetôségünk az osztályozásra is, de valószínû, hogy nem minden tanuló szerepelt azonos arányban a tanórán, tehát nem tudtuk mindenkinek a teljesítményét érdemjeggyel is értékelni. Ezért, ha úgy döntünk, hogy szükségünk van e témakörbôl is az érdemjegyre, megvitathatjuk az itt közölt témazárók (A, B) valamelyikét, vagy esetleg mind a kettôt. Ezekre a feladatlapokra is érvényesek az eddig leírtak, miszerint nem tartalmaznak azonos feladatokat. A feladat-lapok tartalmazzák az egyes feladatokra adható javasolt pontszámokat (amelyektôl el lehet térni), sôt az érdemjegy kiszámításához való táblázatot is. A pontszámokat és a teljesítményszázalékokat úgy határoztuk meg, hogy a minden órán ismételt fajfelismerés és növényzeti területek pontos megnevezése már elégséges szintet jelentsen.

Minden témazárónkra érvényes, hogy elégtelen (1) érdemjegyet csak az kap, aki nem ismeri a téma feldol-gozása során tanult élôlényeket, növényzeti öveket, vagyis nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel. 50%-os teljesítményig elégséges (2) osztályzatot kap a tanuló annak ellenére, hogy még a tananyag elsajátítás terén súlyos hiányosságok tapasztalhatók, de a továbbhaladáshoz szükséges mini-mális ismeretekkel rendelkezik. Közepes (3) érdemjegyet kap a tanuló, ha az ismeretelsajátítás pontatlan, s hibáinak kijavítása tanári segítséget igényel. Jó (4) érdemjegyet kap a tanuló, ha a tananyagot megbízhatóan, kevés és jelentéktelen hibával sajátította el. Tudásának eredményes kivitelezéshez kismértékben igényel ta-nári segítséget. A 90% feletti teljesítmény eléréséért a tanuló jeles (5) érdemjegyet kap, mert a tanult isme-reteket szinte kifogástalanul elsajátította, és magabiztosan birtokolja. Külön dicséret illeti azt a tanulót, aki kifogástalanul (hibátlanul, esetleg egy apró hibával) oldotta meg a feladatlapot.

9594

iv. témakör: az élôlények rendszerezése

„A rendszertan, a biológiának, azaz ága, amely a növény- és állatvilág elsô és kihalt szervezeteinek tudományos elvek alapján történô meghatározásával, osztályozásával foglalkozik.” (Természettudományi kislexikon)

A természetismeret alapja, hogy tanítványaink biztos szisztematikai tudással rendelkezzenek. E nélkül nem építhetjük ki az ökológiai ismereteiket, de az egyre fontosabbá váló környezetvédelem sem nélkülöz-heti a szilárd rendszertani tudást, általában a helyes biológiai látásmód kialakítását. Sajnos századunkban a rendszertan oktatása iskoláinkban mind szûkebb területre, mind kevesebb óraszámra csökkent. Úgy gondol-tuk, hogy az 1972-es tanterv és az annak korrekciójában elvégzett változtatások következtében rendszertan oktatásának óraszáma elérte a maximumot. Ezen még a NAT is túltett azzal, hogy a rendszertan oktatását „kifelejtette” a 8. évfolyam végéig a kötelezô tananyagból, viszont minimális teljesítményként kéri e fejlesz-tési szakasz végére. Nem értjük, hogy lehet minimális teljesítményként kérni olyan ismereteket, amelyeket tananyagként nem tanítottunk meg. Mi ezért a NAT-tól függetlenül úgy gondoljuk, hogy egyrészt az ÉLÔ KÖRNYEZETEM tankönyvcsaláddal való ismeretelsajátítás során hat és fél év alatt elegendô fajismerettel rendelkeznek a tanulók ahhoz, hogy biztonságosan megtaníthassuk a rendszertant. A korábbi tantervhez ké-pest a rendszertan oktatása egy évvel kitolódott, így ennek a korosztálynak könnyebb megérteni az egymásra épültséget, a magasabbrendûséget. A rendszertani egymásra épültség megtanulását segíti tankönyvcsaládunk felépítése is, hiszen minden életközösség megismerését rendszertani sorrendben végeztük. Ebben a fejezet-ben a tankönyv tananyag feldolgozása kissé eltér a megszokottól. Mivel a rendszertani kategóriákon kívül más új fogalmat nem tanítunk (a morfológiai fogalmak már ismertek) egy tankönyvi egységet két tanóra alatt dolgozunk fel, és ehhez a szokásos kétoldalnyi munkafüzeti feleletsort rendeltük. Ezzel is szolgálni kíván-tuk az olyan alapos rendszertani ismeretek elsajátítását, amelyekre biztonságosan épület a 10. évfolyamban a törzsfejlôdés. A rendszertan tanítása során is fontos a szemléltetés. A növényrendszertan tanításakor az élô szemléltetés, amelyet az állatrendszertan tanulmányozása során kevésbé alkalmazunk. Ne felejtsük el a szemléltetés során az eddig is eredményes használt applikációink és szertári anyagunk mellett a tankönyv gazdag képanyagát és a munkafüzet sokrétû feladatsorait is használni.

Az alábbiakban közöljük a biológia tanításában is használható módszerek és módszertani fogások rendszerezô táblázatát Verzilin N. M. – Korszunszkaja V. M. nyomán:

42. óra: az élôlények rendszerezéseMódszertani kiegészítés: témabevezetô óraAnnak ellenére, hogy a tanmenetjavaslatban ezt az órát kiegészítô anyagként jelöltük, ha csak egy mód

van, használjuk ki az egész tanórát a témára való ráhangolódással, a téma bevezetésével. Elôször nézzük meg (olvassuk el) a tankönyv 70. oldalának nagyon rövid rendszerezés történetét. Ha az osztály összeté-tele, érdeklôdése olyan irányú, adjunk ki elôzetes felkészülési feladatot erre a tanórára a nagy rendszerezô tudósokról. A tanulók kiselôadások formájában számoljanak be a nevezett tudósok munkásságáról. A kiselôadások értékelése után dolgozzunk a munkafüzet feladatai szerint. Feltétlenül oldjuk meg és beszéljük meg a 2. és 5. feladatokat és tanulmányozzuk a munkafüzet 95. oldalon található „növények törzsfáját” és a tankönyv 71. oldalon lévô „állatok törzsfáját”. Beszéljük meg azt is, hogy a rendszerezés során nem csak a külsô tulajdonságokra kell figyelni, mivel elôfordul, hogy hasonlónak látszó élôlények egyáltalán nem állnak közeli rokonságban (cápa, delfin), ezért fontosak azok az ismeretek, amelyeket eddigi tanulmányaink során tanultunk az élôlények testfelépítésérôl.

logikai szervezõ technikai logikai szervezõ technikai logikai szervezõ technikai

problémafel-vetés, ismere-tek feltárása, elemzések, összehasonlí-tások, követ-keztetések

a terv felvá-zolása, válasz a terv alapján, felelés hely-ben, felelés a táblánál, megbeszé-lés, válasz a tanulók kér-déseire

feladatok a táblán, táblá-zatok alapján kérdések, munkalapok kitöltése

problémafel-vetés, ismere-tek feltárása, elemzések, összeha-sonlítások, általánosí tá-s ok, kö vet-keztetések

frontális be-mutatás, a ta-nulók kézrôl kézre adják a növényeket, terv alapján végzett meg-figyelések

rajz és séma rögzítése az applikációs táblában, fekete vagy fehér háttér állítása a megvilágított eszközökhöz

problémafel-vetés, ismere-tek feltárása, elemzések, összeha-sonlítások, általánosí tá-s ok, kö vet-keztetések

munka: fron-tális, egyéni, csoportos, a munka-folyamat mûveletekre való tagolása önállóan vagy tanári segít-séggel, a ku-tatófolyamat reprodukálása felelésnél

útmutatók, táblázatok, munkalapok használata a kísérlet meg-tervezésénél, a meghatáro-zások megfo-galmazásánál; tanári segít-séggel; rajzok készítése; növények lepréselése gyûjtemény összeállítása

Módszerek

Szóbeli Szemléltetõ Gyakorlati

megbeszélés magyarázat elbeszélés elõadás kísérletek szemléltetõ eszközök

term. tárgyak az élõlényekfelismerése és meghatározása

megfigyelés kísérlet

bemutatás

9796

43. óra: Sejtmagnélküliek, egysejtûek, gombák országaMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraHa az elôzô órán volt elegendô idônk a rendszerezés áttekintésére, akkor a mai óra számon kérô részében

gyakoroljuk az élôlények rendszerezését. Elôször ismételjük át az elôzô órán tanult rendszertani kategóriá-kat, és helyezzük el szókártyáikat (vagy írjuk fel) a táblára.

Ország, törzs, osztály, faj.Ezek után applikációs kártyáink közül elôször egyértelmû hovatartozást jelentô képeket válogassunk ki, és

a tanulók sorolják be ezeket a megfelelô rendszertani kategóriákba (gyilkos galóca, szitakötô, gímszarvas), majd mutassunk olyan képkártyákat is, melyek elhe-lyezése a rendszerben még problémát okoz (zöld sze-mes ostoros, fonalas zöldmoszat, mezei zsurló). Kö-zöljük a tanulókkal, hogy az elkövetkezendô idôszak feladata lesz, hogy biztonságosan tudják rendszerez-ni a tanult élôlényeket, de ehhez alaposan ismerni kell azokat a jellemzôiket, melyeket az elmúlt évek során tanultak. Ezért most is, mielôtt hozzálátunk a rendszerezéshez, nézzük át, melyek a legfontosabb, már ismert fogalmak. Most következhet a munkafü-zet I/1–6. feladatainak önálló megoldása. Ezeken az órákon különösen fontos az egyéni munka, mert csak így tudjuk meg, hogy minden tanuló birtokában van-e a továbbhaladáshoz szükséges ismereteknek. Ezért az ellenôrzés során figyeljünk a munkavégzés pontossá-gára és a hiányosságok pótlására. Az alapos számon kérést követheti az új ismeretek feldolgozása a tan-könyv szövege, képanyaga és a munkafüzet feladatai, vázlata alapján.

Szakmai kiegészítés:A hagyományos értelemben vett gombák csoportja

igen heterogén, ahová olyan heterotróf szervezetek tartoznak, amelyek legalább idôszakosan sejtfalat ké-peznek. Ide sorolták a nyálkagombákat és a moszat-gombákat, amelyek a valódi gombáktól elsôsorban a cellulóz elôfordulása és különbözô hosszúságú rajzóik révén alapvetôen eltérnek. A nyálkagombák – cellulóz falú spóráik kivételével – messzemenôen a gyökérlábúak rokonságának felelnek meg, s így az állatvilágba is beoszthatók. A moszatgombák a cel-lulóz sejtfal és heterokont ostoraik révén hasonlíta-nak a moszatokhoz, és talán, mint belôlük kialakult heterotróf formák azokhoz kapcsolódnak. Az említett két csoport kizárása után marad a valódi gombák, mint igen egységes, valószínûleg azonos közös ôsbôl származó csoport. A valódi gombák törzsének osztá-lyai: a moszatgombák (szôlôperonoszpóra), a tömlôs gombák (monília, ecsetpenész) és a bazídiumos gom-bák (kukoricaüszög, erdei csiperke).

44. óra: GombahatározásMódszertani kiegészítés: munkáltató óraEnnek a tanórának a feladata a gombákról szerzett ismeretek bôvítése, a biztonságos felismerés gya-

korlása. A munkafüzet feladatai csak tájékoztató, iránymutató jellegûek. Nem szabad, hogy a tanulókban azt a látszatot keltsük, hogy most már biztonságosan ismernek minden gombát. A munkafüzeti ismertetô általános jellegû. Legjobb, ha ezen az órán kimegyünk egy olyan területre, ahol találhatók gombák és meg-ismerkedünk saját környékünkön termô gombákkal. Ha esetleg a pedagógus nem ismeri fel biztonságosan a környék gombáit, kérjük fel egy gombaszakértôt a határozásra. Ha nincs lehetôségünk kisétálni a szabadba, hogy a gombákat természetes élôhelyükön vizsgáljuk, felkérhetünk erre az órára egy gombaszakértôt, hogy ismertesse a tanulókkal a legfontosabb szabályokat, vagy hozhatunk be az osztályba különféle gombákat és vizsgáljuk meg azokat. Nagyon fontos, hogy lehetôleg kevés fajt, de alaposan vizsgáljunk meg, így kevesebb a hibalehetôség, a tévedés veszélye.

9998

45. óra: növények országa – virágtalan növényekMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraA tanóra számon kérô részét kezdjük fajfelismeréssel a növények körébôl. Válasszuk ki a legpontosab-

ban és leggyorsabban válaszoló három tanulót, és adjunk témaköröket az elmúlt óra anyagából, amelyekrôl beszámolnak: 1. felelô: sejtmagnélküliek országa, 2. felelô: egysejtûek országa, 3. felelô: gombák országa.

Rajzolják fel a táblára vázlat formájában az egyes országok törzseit, mondják el a közös jellemzôket, majd a képkártyák közül válasszák ki és jellemezzék az adott törzsbe tartozó élôlényeket. A beszámoló után értékeljük és osztályozzuk a tanulók teljesítményét, és dolgozzanak önállóan a munkafüzet I/1–3. feladatai szerint. Ellenôrizzük a megoldásokat, javítsuk ki az esetleges hibákat és pótoljuk a hiányosságokat. Az új anyag feldolgozását kezdjük bevezetô beszélgetéssel arról, miért fontosak a növények a földi életben. Tér-

jünk ki a tápláléklánc befejezésére (elsô láncszemei mindig a növények), és a természetvédelem fontossá-gára (kipusztulnak anélkül, hogy felfedeztük volna). A célkitûzés után (A mai órán a virágtalan növények rendszerezésével foglalkozunk) rakják ki a tanulók képkártyáik közül a virágtalanokat. Vegyük sorra a fajokat és javítsuk ki az esetleges hibás munkát. A bevezetô beszélgetésben tárgyalt részt a növények jelentôségérôl rögzítsük a munkafüzet II/1.f. felada-tába. A fotoszintézis fogalma nem követelmény, de a gyorsabban haladóktól elvárhatjuk. A három törzs jellemzôit a tankönyv ábráinak, szövegének (csak 74. oldal) és a munkafüzet feladatainak, vázlatának segít-ségével dolgozzuk fel.

Szakmai kiegészítés:A mohák az elsô szárazföldi növények. Olyan ôsi

zöldmoszatokból származhattak, melyek a tengerek parti zónájában megtelepedve fokozatosan alkalmaz-kodtak ahhoz, hogy hosszabb-rövidebb ideig szá-razra kerüljenek. Ma is élnek primitív képviselôik, amelyek a származást igazolják. A mohák különbözô szervezôdési szinteken álló telepes növények. A leg-tagoltabb felépítést mutató legfejlettebb típusaik sem rendelkeznek szövetekkel, csak szövetszerûen diffe-renciálódott sejtekkel. A vizet egész testfelületükön keresztül képesek felvenni. Evolúciójuk a hajtásos növényekkel párhuzamosan ment végbe. A mohák fontos szerepet játszanak a termôföld kialakításában, de az emberek életében is. Egyes fajaikat hagyo-mányosan matracok töltésére használják. Lappföl-dön az édesanyák mohát használnak az újszülöttek bölcsôinek kibéleléséhez.

Észak-Amerikában az elsô telepesek mohával tömték be fakunyhóik réseit. Japánban pedig gyakran csupán mohával ültetik be a kerteket. A tôzegmoha régebben tüzelôanyag volt, napjainkban a kertészek használják a talajszerkezet javítására.

46. óra: növények országa – virágos növényekMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraAz óra számon kérô részében elôször szóban elevenítsük fel a tanult rendszertani ismereteket. Helyez-

zük el a táblán az élôlények országait jelölô szókártyákat, és a tanult országok jellemzésére kérjünk fel egy tanulót (sejtmagnélküliek, egysejtûek, gombák). A növények országának tanult törzseit (moszatok, mohák, harasztok) is jellemezze egy-egy tanuló.

A beszámolókat mindig kérjük oly módon, hogy az általános jellemzôk felsorolását, kövesse mindig az oda tartozó fajok applikációinak kiválogatása és a fajok megnevezése. A szóban felelôk teljesítményét fi-gyelje az osztályközösség, és az értékelést közösen végezzük. Az új anyag feldolgozását kezdhetjük régeb-ben tanult ismeretek felelevenítésével, amelyhez segítséget adnak a munkafüzet I/1–3. feladatai. Oldják meg a tanulók önállóan a feladatokat, és ellenôrizzük közösen azok megoldásait, természetesen a szemléltetô eszközeinket is használva (nyitvatermô virágzat, egyszikû és kétszikû virágzat). Ezek után válogassuk szét a növényeket ábrázoló applikációinkat. Az óra eleji számon kérés során a tanulók már kiválogatták a vi-rágtalan növényeket. Rakjuk egy külön csoportba a virágos növényeket. Következhet a célkitûzés (A mai órán folytatjuk a növények országának rendszerezését a virágos növényekkel). Közöljük a virágos növények közös jellemzôit (tankönyv 75. oldal 1. bekezdés) és azt is, hogy két törzsük alakult ki, a nyitvatermôk és a zárvatermôk. Ezek után a tanulók válogassák szét a virágos növények applikációit két csoportra és hasonlít-suk össze jellemzôiket. Megállapításainkat a munkafüzet II/5. feladatában rögzíthetjük.

Az egyszikûek és kétszikûek jellemzését is végezhetjük hasonló módon.

Szakmai kiegészítés:A nyitvatermôk mind fás növények, és néhány

ki vételtôl eltekintve mind örökzöldek. Ilyen kivé-telek azok a különös növénycsoportot képezô nyit-vatermôk, amelyek nem teremnek tobozokat. Legis-mertebb közülük a díszfaként is elterjedten telepített páfrányfenyô, amely akár 21 méter magasra is megnô. Legyezôszerû levelei pedig ôsszel lehullnak. A méltó-ságteljes páfrányfenyô vagy gingófa igen ôsi eredetû növény. Ôsei a 150 millió évvel ezelôtti erdôkben élték virágkorukat az északi félteke egész területén. Néhányuk fennmaradt kövülete majdnem azonos a ma élô fákkal. Voltaképpen a véletlennek köszönhetô, hogy máig fennmaradtak. A jégkorszak idején végve-szélybe kerültek, s a kínai szervezetek mentették meg a kipusztulástól, mikor kolostoraik kertjében i.sz. 10. század táján ültetni kezdték. A szívós, a szennyezett levegônek is ellenálló fák ismerôs látványt nyújtanak a különbözô világtájak nagyvárosainak utcáin. Az ut-cák beültetésére csak a hímivarú fákat használják, mi-vel a nôivarú fák cseresznye nagyságú gyümölcsének húsos burka – a földre hullva – kellemetlen szagú.

101100

47. óra: rendszerezésMódszertani kiegészítés: ismétlô–rendszerezô óraA növényrendszertani ismereteket befejezve szánjunk egy tanórát a tanultak ismétlésére, rendszerezésére.

Ehhez nyújt segítséget a munkafüzet 104–105. oldalának feladatsora. Természetesen a munkafüzet ábraso-ra nem tartalmazza a tanult összes faj ábráját, de a válogatás során ügyeltünk arra, hogy egyrészt minden életközösség képviselôi jelen legyenek, másrészt, hogy minden tanult rendszertani kategóriából szerepeljen élôlény. A rendszerezés során követeljük meg a tanulóktól a pontos szakkifejezések használatát, a fajnevek tekintetében éppúgy, mint a rendszertani egységeket tekintve (faj: egyes szám, osztály, törzs, ország: töb-bes szám használata). A munkafüzeti feladatokon kívül még rendszerezhetjük applikációinkat úgy, hogy egy-egy élôlénycsoportot külön halmazba helyezünk és megnevezzük a fajokat és ismertetjük a csoportok legjellemzôbb tulajdonságait is.

48. óra: állatok országa: gerinctelenek, szivacsok, csalánozók, férgekMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraAz óra számon kérô részében elôször a már megszokott módon a szó- és képkártyák segítségével ismé-

teljük át a rendszerezésrôl tanultakat. A rendszertani vázlat legyen a táblán. Beszéljük meg, hogy melyek azok a lényeges tulajdonságok, amelyek jellemzik az adott rendszertani egységet és miért fejlettebb az egyik egység a másiknál.

Feltétlenül végezzünk fajfelismerést az applikációs kártyák segítségével. Ezek után vetessük elô a tanu-lókkal az állatok applikációs képeit tartalmazó borítékot, és helyezzék el azokat a padjukon. Következhet a célkitûzés (A mai órán elkezdtünk „rendet rakni” az állatok csoportosításában, és most is a tudományos rend-szertan segítségével). Nyissuk ki a tankönyv 76. oldalt és olvassuk el mit értünk az „állatok” fogalma alatt.

Nézzük meg a felsô ábrán, hogy mely rendszertani egységekrôl tanulunk az elkövetkezendô idôszakban és közöljük, hogy a „mai órán három törzs rendsze-rezésével foglalkozunk részletesebben: a szivacsok, a csalánozók és a férgek törzseivel”. Ezt követheti a tanult ismeretek, fogalmak számon kérése a mun-kafüzet I/1–4. feladatai alapján. Az ellenôrzés során használjuk ismét a szertári szemléltetô anyagainkat. Ha a tanulók érdeklôdése, tantárgyhoz való hozzá-állása megengedi, bôvíthetjük ismereteiket. Ezért a munkafüzet itt kitöltött része bôvebb, mint azt általá-ban a tanulóktól elvárjuk. Az új anyag feldolgozásá-hoz szintén használjuk a szertár szemléltetô anyagát, valamint a tankönyv rendszerzô ábrasorait, szövegét (csak a 76. oldal!) és a munkafüzet feladatsorait. Az összefoglaláshoz jó segítséget nyújt az „Ezt tanul-tam” vázlat.

Szakmai kiegészítés:A szivacsok testszervezôdése a két csíralemezes

bélcsíra szintjéig jutott. A szivacstest kettôs falú zsák. Külsô falát lapos sejtek alkotják. Legbelül helyezke-dik el az ûrbél, ennek egyetlen kivezetô nyílása van. Az ûrbelet galléros-ostoros sejtek bélelik ki. A két ré-teg között kocsonyás alapállomány található, ebben különbözô sejtek (rost-, festék-, mirigy-, vándor-, vázképzô- és ivarsejtek) vannak. Közülük a legérde-kesebbek a differenciálatlan vándorsejtek, amelyek más szivacssejtté is alakulhatnak. A vázképzô sejtek kovatûkbôl álló vázat választanak ki. A kocsonyás alapanyagban képzôdnek az ivarsejtek is. Emészté-sük sejten belüli emésztés, légzésük diffúz, azaz ál-lat minden vízzel érintkezô sejtje felveszi a vízben oldott oxigént és leadja oda a szén-dioxidot. A víz-zel nem érintkezô sejtekbe diffúzióval jut az oxigén. Légzôszerv nem alakult ki. Az édesvízi szivacs képes ivartalanul és ivarosan is szaporodni. Ivartalan sza-porodása, vagy sarjadzás, vagy gyöngysarj képzés. Az édesvízi szivacsok váltivarúak. Az ivarsejtek a vándorsejtekbôl képzôdnek.

103102

49. óra: állatok országa: Gerinctelenek, puhatestûek, ízeltlábúakMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraAz óra számon kérô részében az ellenôrzésnek választhatjuk azt a formáját, hogy minden eddig rendsze-

rezett törzs és osztály képviselôibôl kiválogatunk egy-egy fajt és ezekbôl „húz” egyet egy-egy tanuló.Jellemzi a fajt és elhelyezi a megfelelô rendszertani kategóriába. A feleletet kiegészíthetjük még fajfel-

ismeréssel, és érdemjeggyel értékeljük a tanulók teljesítményét. Az írásbeli számon kérés ez alkalommal is történjen egyéni, önálló munkaformában. Az ellenôrzés során felfedezett hiányosságokat pótoljuk és hasz-náljuk sokszínû szemléltetést. Különösen helyezzünk nagy hangsúlyt az I/4. feladat ellenôrzésére, és egészít-

sük is ki a tanult további fejlôdési formákkal: átvál-tozás, kifejlôdés. Az írásbeli ellenôrzéssel már meg is történt az új anyag feldolgozására való elôkészítés, és így a célkitûzést elvégezhetik a tanulók. (Mely törzsek rendszerezésével foglalkozunk részletesen a mai órán? Puhatestûek, ízeltlábúak). A puhatestûek törzsének közös jellemzôit gyûjtsük össze a tankönyv 77. oldal felsô ábrájának és a tankönyv elsô bekezdé-sének segítségével, majd nevezzük meg az osztályo-kat és azok jellemzôit is. A fejlábúak osztályával is foglalkozhatunk, ha szükségesnek tartjuk. A tanulta-kat rögzítsük a munkafüzet II64. feladatába. Hasonló módon dolgozhatjuk fel az ízeltlábak törzsének rend-szerezését is.

Szakmai kiegészítés:A különbözô kagylófajoknak eltérô hosszúságú

szifóik vannak. A mélyen ásó hüvelykagyló szifói például igen hosszúak, míg a felszín közelében ásóké jóval rövidebbek. A szifók elhelyezkedése is változó. Egyes fajoknál a két szerv egészen különálló (néha méretük is különbözik), másoknál viszont tövüknél vagy egész hosszukban összeforrtak. Rendszerint visszahúzhatók a héjak közé, de például a tátogó kagyló szifói olyan nagyok, hogy az állat nem tud-ja teljesen behúzni ôket, ezért a héja nyitva marad. A gyöngykagyló a trópusi tengerek tiszta, homokos fenekének lakója. A gyöngyképzôdést a kagyló köpe-nyébe került homokszemcse vagy élôsködô váltja ki. A folyamat voltaképpen védekezô reakció: a testide-gen anyag körül vékony, szabályos rétegben gyöngy-ház rakódik le, melyet a kagyló szervezete választ ki. Évekbe telik, míg létrejön a sima, csillogó igaz-gyöngy. Mesterségesen is lehet gyöngyöt elôállítani úgy, hogy az állat köpenyüregébe egy darabka kagy-lóhéjat helyeznek. A módszer neve: beoltás.

50. óra: állatok országa: Gerincesek, változó testhômérsékletûekMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraAz óra eleji számon kérésnek választhatjuk azt a formáját, hogy a tanulók párokat alkotnak. Minden

párnak lesz egy páros és páratlan tagja. A páratlannak adunk egy képkártyát és a párosnak kell kitalálni a képkártyán lévô élôlény nevét.

Ha a nevet kitalálta, határozza meg rendszertani helyét és életközösségét. A feladat teljesítése után cse-réljék fel a párok a feladatokat. Mivel a képkártyákat mi adtuk ki, így minden élôlénycsoport jellemzésére sor kerülhetett. Az új anyag feldolgozását kezdjük képkártyáink rendszerezésével. Válogassák ki a tanu-

lók a gerincesek képeit. Közöljük, hogy a mai órán a gerincesek rendszerezésével kezdünk el foglalkoz-ni. Tanulmányozzák a tanulók a tankönyv 78. oldal felsô képét, nevezzék meg a gerincesek osztályait, és eddigi ismereteik alapján jellemezzék ôket néhány közös és eltérô tulajdonságaik alapján. Ezt követheti a munkafüzet I/1–5. feladatainak önálló megoldása és ellenôrzése a megszokott módon. Közöljük a ta-nulókkal, hogy a mai órán a halak, a kétéltûek és a hüllôk törzsének rendszerezésével foglalkozunk. Ve-zessük rá a tanulókat arra, hogy melyik az a tulajdon-ság, ami miatt a három törzset egy csoportba soroltuk (változó testhômérséklet), majd dolgozzuk fel az új anyagot a megszokott módon.

Szakmai kiegészítés:A szalamandrák a farkos kétéltûek képviselôi és

számos fajuk a tüdeje segítségével a levegô oxigénjét használja. A szalamandra a szája nedves belsô felszí-nét is használhatja oxigénfelvételre. Gyakran látható, hogy a szalamandra torkát fedô lágy bôr pumpaként szaporán fel-le mozog, így segítve a légcserét a száj-ban. Annak ellenére, hogy a szalamandrák általában véve mindkét módszert alkalmazzák, meglehetôsen sok szalamandrafaj veszi fel az oxigént nyirkos bôrén keresztül. Vannak közöttük olyan fajok, melyeknek egyáltalán nincs tüdejük és kizárólag a szájukon, és bôrükön keresztül lélegeznek. A szalamandrák élet-ciklusának három fô típusa van. Egyesek csakis a szárazföldön szaporodnak, másoknak tipikus kétéltû életciklusuk van, azután akadnak olyan fajok is, me-lyek életciklusuk minden szakaszát a vízben töltik. Egyes családok különbözô fajaiban egész életen át megmaradnak a kopoltyúk és más lárvasajátságok, a legnevezetesebb példa a mexikói axolotl, amely jel-legzetes lárva küllemû, de a vízhez adott jód hatására „felnôtté” tud változni. Más fajoknál viszont a víz ki-száradása idézi elô ezt a változást.

105104

51. óra: állatok országa: Gerincesek, állandó testhômérsékletûekAz óra eleji számon kérés során kérjük számon az állatok rendszerezésérôl szerzett ismereteket oly mó-

don, hogy készítsünk tételcímeket a témakörbôl, és azokból húzzanak a tanulók egyet-egyet. A tételcímek a következôk lehetnek:

1. tétel: Jellemezd a szivacsok törzsét és fôbb képviselôit!2. tétel: Melyek a csalánozók törzsének fôbb jellemzôi?3. tétel: Milyen tulajdonságú élôlényeket sorolunk a férgek törzsébe?4. tétel: Jellemezd a puhatestûek törzsének és osztályainak legfontosabb jellemzôit!

5. tétel: Milyen közös tulajdonságú élôlények az ízeltlábúak? Jellemezd osztályait!

6. tétel: Hasonlítsd össze a gerincesek törzsének tanult három osztályát!

A témakörök rövid kifejtése után minden tanuló választ a képkártyák közül két-két képet, amelyek a jellemzett rendszertani egységekre vonatkoznak. A beszámolók után érdemjeggyel értékeljük a tanu-lók teljesítményeit! Az új anyag feldolgozását kezd-hetjük a munkafüzet I/1–7. feladatainak megoldásá-val. Viszonylag sok a feladat, de valamennyi már az idei tanév során megoldásra, megbeszélésre került, ezért megoldásuk nem jelenthet problémát. A fel-adatok megoldásával szinte sorra vettük a két osztály legfôbb jellemzôit, és a rövid megbeszélés után csak rögzítjük az osztályok jellemzôit a munkafüzet II/6. feladatának táblázatába.

Szakmai kiegészítés:Ahol az életnek valami nyoma van, ott a madár, ha

csak rövid idôre is, de megjelenik. Azért mondja a köz-mondás: ahol még a madár sem jár… Ami azt jelen-ti, hogy kietlen, kopár vidék, az nem embernek való. A madár a tájkép élô tartozéka. Minden tájnak meg van a madárvilága, s mindenütt más annak a képe, formá-ja, mert minden madár alkalmazkodott környezetéhez, táplálékához. A táplálékszerzés pedig változatos, de ne-héz feladat: a természet apró állatainak, legelsôsorban a rovarok túlságos elszaporodásának korlátozása. A ma-dártest felépítésének változatossága, bölcs célszerûsége mutatja, hogy minden madárra a saját életközösségé-ben van szükség, hiánya mással nem pótolható, tehát nélkülözhetetlen. Ha hiányzik, megbomlik az életkö-zösség természetes egyensúlya. A madárvédelem célja a megbomlott egyensúly helyreállítása és fenntartása. A madárvédelem iránti fogékonyság felébresztése és fenntartása végsô soron a természet értékeivel való he-lyes gazdálkodásra nevel. De ezen felül, erkölcsi érté-ke is van: ezer apró, de mindig bölcs törvényszerûség megismerése nyomán a vonzó szépségekben bôvelkedô madárélet titkai nyílnak meg, bôvíti a látókört, és egy-ben növeli a természetszeretet is.

Módszertani kiegészítés: Próbáljunk meg idõt szakítani ennek a kiegészítõ anyagnak a feldolgozására, hiszen annak ellenére, hogy

szinte minden tanóra elején átismételtük a teljes rendszertant, ennek az utolsó teljes órát magába fogla-ló ismétlésnek nagy szerepe van a pontos fogalomelsajátításban, a biztonságos rendszerezésben. A tanórát kezdjük fajfelismeréssel és lehetõleg minél több faj felismerésére (legjobb lenne az összes!) kerüljön sor. A felismerés után rendszerezzük a felismert fajokat akár úgy, mint a munkafüzet 2. a) feladata kéri, akár a hagyományos módon, ahogyan az óra eleji számonkérések során megszoktuk. A kemény, nagy koncent-rációt igénylõ rendszerezést fejezzük be játékos gyakorlással (a 3. feladat barkochba játékát folytathatjuk, vagy játszhatunk valódi barkochbát, és feltétlenül oldjuk meg a biológiai totót is). Ha nem tudunk külön órát szánni a rendszerezés gyakorlására, akkor az itt leírtakat próbáljuk rövidített változatban elvégezni az elõzõ óra számon kérõ részében.

107106

52. óra: összefoglalásMódszertani kiegészítés: ismétlô–rendszerezô óraEnnek az órának a célja a rendszertani ismeretek megszilárdítása, elmélyítése, rögzítése. Elsôsorban arra

kell törekednünk, hogy a téma legfontosabb ismereteit egységes rendszerbe foglaljuk. Ezt a célt szolgálja a munkafüzet 3. feladata. E feladat alapján tekintsük át az élôvilág öt országának tanult törzseit, osztályait és azok jellemzôit. Mindig helyezzünk melléjük egy-egy példafajt. Ezen kívül hasonlítsuk össze az egyes törzseket, emeljük ki azon lényeges tulajdonságaikat, amelyekben egymástól eltérnek, és amiért a fejlettebb kategóriába tartoznak. Természetesen ez az óra sem múlhat el fajfelismerés nélkül. Végezhetjük ezt az olyan módon, mint a 4. feladat táblázata, csak a „fejlécet” készítsük el, a táblázat többi része maradjon üres. Mutas-suk fel az ismert élôlények applikációit, a tanulók pedig írják be a faj nevét és a többi rendszertani kategória megnevezését a táblázatukba. Ily módon sok élôlény rendszerezése történhet meg viszonylag rövid idô alatt.

53. óra: év végi ismétlésMódszertani kiegészítés: ismétlô–rendszerezô óraA tanév során hatalmas tananyaggal ismerkedtek meg a tanulók és ennek ismétlésére két óra csak akkor

elég, ha minden óra elején a módszertani ajánlásokban is javasolt óra eleji számon kéréseket komolyan vet-tük. Ezért ezen az órán az egész évben feldolgozott ismeretek átfogó szempontok szerinti rendszerezésére, rögzítésére kerül sor. Mivel a tanév során fajismerettel foglalkoztunk az életközösségek megismerésén ke-resztül, év végén pedig a tanult fajokat soroltuk rendszertani egységekbe, a munkafüzet ismétlô feladatsora is e két témakör köré csoportosul, jó vázat adva a tanórához. Természetesen a feladatsort ki kell egészítenünk – az applikációs képek segítségével – fajfelismeréssel is. A munkafüzet ezen kívül tartalmaz még óra végi levezetôként játékos feladatokat is.

109108

Módszertani kiegészítés: összefoglaló–számon kérô óraE témazárót megírathatjuk a témakör összefoglalása (tudáspróba) után éppúgy, mint az év végi összefog-

lalás után, mivel a rendszertani ismeretek elsajátítása lehetetlen lett volna fajismeret nélkül. A fajismeretet pedig az életközösségek megismerése során sajátí-tották el a tanulók. Azért nem készítettünk külön év végi felmérôt, mert egyrészt abban is lényegében a rendszertani ismereteket kérnénk számon, kibôvítve az életközösségek jellemzôivel, másrészt idôben annyira közel áll a két felmérô írása egymáshoz, hogy nem gondoltunk egy újabb megmérettetésre. Az év végi osztályzatot úgy sem egy dolgozat, vagy felmérô megírása kapcsán elért eredmény dönti el, hanem a tanuló folyamatos évközi teljesítménye. Ezért a témazáró megírása kapcsán elért eredmény dönti el, hanem a tanuló folyamatos évközi teljesít-ménye. Ezért a témazáró megírásának idôzítése a nevelô tervezô munkájának, illetve a tanulók isme-retelsajátításának, leterheltségének függvénye. Ha úgy gondoljuk, hogy tanítványaink biztonságosan birtokolják a tananyagot, akkor elôbb hassuk meg, ha még gyakorlásra van szükségük, akkor késôbbi idôpontban.

utószó

Ezzel a szakmai–módszertani segédanyaggal az volt a célunk, hogy a NAT témaköreihez készített tan-könyvcsaládunkban összeállított témák feldolgozását és a nevelô tervezô munkáját segítsük. Rövid magya-rázó kiegészítéseinkben igyekeztünk javaslatot adni az egyes órák keretében megvalósítandó módszertani lehetôségekhez. A módszer a cél elérésének az eszköze, meghatározott módon szervezett tevékenység. Nagy módszertanosok szerint „azok a módszerek, amelyeket a tartalomnak és a tanulók életkorának megfelelôen választottak ki, lehetôvé teszik a jó tudást, hozzájárulnak a fogalmak, képességek fejlôdéséhez és a nevelô hatás biztosításához”. Ezért tankönyvcsaládunk 7. évfolyamosoknak szóló tagja az életkori sajátosságokhoz igazodva az ismeretek elsajátításában elsôdleges szerepet tulajdonít az életközösségek élôlényeinek megfi-gyelésének, az egyes szervek szertári anyagon történô vizsgálatának. Sok olyan feladatot terveztünk, ame-lyekhez kapcsolódóan a tanulók megfigyeléseket végeznek, vizsgálatokat folytatnak. A tanár, utasításokat, megfigyelési szempontokat ad, rámutat a munka céljára és, hogy milyen elméleti ismeretek szükségesek a feladatok elvégzéséhez. Ellenôrzi, vagy számon kéri a munkafolyamatot, segít a következtetéseket levonni, irányítja a megismerés folyamatát. Számos esetben a vizsgálódáshoz, megfigyeléshez szükséges ismere-tek megszerzésében segít, hogy a tankönyvet, munkafüzetet vagy egyéb szakirodalmat a tanulók megfelelô szempontok szerint tanulmányozzák. Ennek a korosztálynak a tanulási folyamatában kiemelt szerepe van a megfigyelésen kívül, az összefüggések meglátásának, az önálló gondolkodásnak, amely lehetôvé teszi a probléma megoldását. Ebben a tanévben a tananyag nagy részének elsajátítása már nem lehetséges közvetlen tapasztalással, ezért óriási szükség van a megfelelô szemléltetéssel összekapcsolt tanári magyarázatra. A ma-gyarázat során tekintettel kell lenni a tanulók értelmi színvonalára, tudásuk mélységére. Ahol lehet, a tárgyalt rész értelmezésébe be kell vonni az osztályt is. Ügyelni kell arra is, hogy a magyarázat ne nyúljon hosszúra, ne váljék unalmassá. Természetesen az egyes órák feldolgozásához tett javaslatokban szereplô módszereken kívül még számtalan más módszer, sôt módszerkombináció használata során válik eredményessé a tanítá-si–tanulási folyamat. A következô oldalakon a módszertani kiegészítésekben oly gyakran emlegetett tanu-lói képkártyákat közöljük. Reményünk szerint hamarosan színes, nyomtatott formában is megvásárolhatók lesznek a Dinasztia Tankönyvkiadónál, addig pedig fénymásolás útján sokszorosíthatjuk és használhatjuk ezeket a tanórákon. Amennyiben a Tisztelt Kolléga a tankönyvcsaláddal kapcsolatos tapasztalatait szívesen megosztaná velünk, várjuk jelentkezését, levelét a Dinasztia Tankönyvkiadó címére (1155 Budapest, Tóth István u. 97.). Bízunk abban, hogy e kiadványunkkal segítettük tervezô munkáját. További tevékenységéhez erôt, egészséget, gyermeki jókedvet kívánunk:

a szerzô és a Dinasztia Tankönyvkiadó dolgozói.

111110

applikációs képek az i. témakörhöz applikációs képek a ii. témakörhöz

113112

applikációs képek a iii. témakörhöz

115114

116

Felhasznált szakirodalom

Dr. Dobó Géza: A biológiai tantárgypedagógiája Bp. Tankönyvkiadó 1980Dr. Dobó Géza: A biológia tanítása Bp. Tankönyvkiadó 1979Dr. Kacsur István: A biológia tanítása Bp. Tankönyvkiadó 1989Dr. Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan Bp. Tankönyvkiadó 1979Az állatvilág enciklopédiája sorozatból:

– Christopher O’Toole–John Stidworthy: Ragadozók Bp. Helikon 1984– Martyn Bramwell–Steve Parker: Kis növényevõk Bp. Helikon 1984– John Stidworthy: Hüllõk és kétéltûek Bp. Helikon 1989– Jill Bailey–Steve Parker: Növény- és magevõk Bp. Helikon 1989– Steve Parker: Az állati test mûködése Bp. Helikon 1994– Martyn Bramwell: Az állatok környezete Bp. Helikon 1992– Robin Kerrod: A Föld állatai Bp. Helikon 1994

Michael Scott: Ökológia Bp. Holló és társa 1996Mikusné dr. Nádai Magda: Barátunk az erdõ Bp. Mezõgazdasági Kiadó 1983Reader’s Digest Válogatás: A természet képekben Bp. Natura 1974J. Toman, J. Felix, K. Hísek: A természet képekben Bp. Natura 1974Cavid Carter: A világ lepkéi Bp. Pannem Kiadó 1994Ulrich Sedlag: A csodálatos rovarvilág Bp. Natura 1982Schmidt Egon: Itt az oxigén! Bp. Oxigén Alapítvány 1993Szemtanú sorozat:

– Paul Whalley: Lepkék és pillangók Bp. Park 1989– David Burnie: A madár Bp. Park 1991– Steve Parker: A hal Bp. Park 1991– David Burnie: A fa Bp. Park 1990– David Burnie: A növény Bp. Park 1992

David Attenborough: Élet a Földön Bp. Novotrade 1979David Attenborough: Az élet erõpróbái Bp. Park 1991David Attenborough: Az elsõ édenkert Bp. Park 1989Riedel Miklós: Volt rá energiánk, lesz rá energiánk Bp. Gondolat 1985A környezetvédelem biológiai alapjai:Kerényi A.: Környezetvédelem Bp. Tankönyvkiadó 1988Széky Pál: Ökológiai kislexikon Bp. Natura 1983Horváth L.: Savas esõ Bp. Gondolat 1987Nyers M.: A süllyedõ bárka Bp. Natura 1982URANIA sorozat:

– Alacsonyabb rendû növények Bp. Gondolat 1977– Növényvilág – magasabb rendû növények I. Bp. Gondolat 1974– Növényvilág – magasabb rendû növények II. Bp. Gondolat 1976– Alsóbbrendû állatok Bp. Gondolat 1977

David Burnie: Barangolások a természet világában Bp. Panem Kft. 1992Jacob–Jäger–Ohmann: Botanikai kompendium Bp. Natura 1983

tanári kézikönyv - ablakguru.huablakguru.hu/webset_downloads/520/pk-0587k_tajak es...

Documents