tanÁri kÉzikÖnyveszközöket tisztogatás után vissza kell tenni a megfelelő helyükre, hogy...

TANÁRI KÉZIKÖNYV

NT-98650 – ÁBRÁZOLÁS-ALAKÍTÁS 5.

ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM – OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET

N T- 98650 Ábrázol ás - a lakítás 5. – T anár i kéz i könyv

2

A kézikönyv a Széchenyi 2020 Fejlesztési program Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 számú, A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Szerző Koromné Beck Zsuzsanna Szerkesztő Korom Pál Olvasószerkesztő Marsi Mónika Sorozatterv, tipográfia Takács Brigitta Tördelés Cseh Krisztina © 1. kiadás, 2019 © Eszterházy Károly Egyetem ‒ Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2019 Raktári szám: NT-98650/K Eszterházy Károly Egyetem ‒ Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1074 Budapest, Rákóczi út 70-72. www.ofi.hu Felelős kiadó dr. Liptai Kálmán rektor


3

TARTALOMJEGYZÉK

1. A TANKÖNYV KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA ........................................................... 4

2. A TANKÖNYV ÉS A LECKÉK SZERKEZETÉNEK BEMUTATÁSA ........................................... 8

3. A LECKÉK FELDOLGOZÁSA ......................................................................................... 14

4. AJÁNLOTT SEGÉDANYAGOK, SZAKIRODALOM ........................................................... 32


4

1. A TANKÖNYV KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA

Bevezetés

A kézikönyv a 2012. évi Nemzeti alaptanterv és az érintett kerettanterv alapján készült Ábrázolás-alakítás tankönyv segédanyaga. A kézikönyv segít eligazodni az adott témakörhöz tartozó szerzői szándékok világában. Ötleteket nyújt az adott anyag feldolgozásához. Tanácsai mögött viszont az a felismerés áll, hogy a konkrét tevékenységi formákat és tennivalókat mindig a tanulók előismeretei, már megszerzett tapasztalatai, képességei, az órai szorgalmuk, kitartásuk és figyelmük, valamint motiváltságuk határozza meg. A csoportos munka mellett is fontos az egyéni igények és képességek figyelembevétele, az egyéni differenciálás. A tantárgy segíti, hogy a tanulók minél szélesebb körben szerezzenek tapasztalatokat különféle anyagokról, eszközökről, melyek az önkifejezésüket nonverbális-manuális úton tágítják. A tantárgy lehetővé teszi, hogy a tanulók megismerjék az ábrázolás-alakításhoz szükséges eszközöket, képesek legyenek felismerni a művészeti értékeket, és fokozza a tanulók érdeklődését a művészetek iránt.

A tankönyv megfelelése a kerettantervi elvárásoknak

A tankönyv az egyéni bánásmód elvének megfelelően, az alkotótevékenységeken keresztül biztosítja a tanulók személyiségének harmonikus fejlődését.

Többek között a tankönyv feladatainak a segítővel való közös megoldásai során fejlődik a tanuló együttműködési képessége. A projektmunkák, a csoportos foglalkozások és az erőforrások közös használatának rendje segítenek a helyes közösségi magatartás kialakításában. Meg kell várni egymás tevékenységét, takarítanunk kell magunk után, vagy a munkamegosztás nevében egymás után is, a használt eszközöket tisztogatás után vissza kell tenni a megfelelő helyükre, hogy más is használhassa. Ezen kis apró mindennapi gesztusok révén, a rendszeres másikra odafigyelés mintájával a szociális készség is fejlődik.

A tankönyv feladatai sokrétűek, változatosak és érdekesek. Például a színezés koncentrációt igénylő, ismétlődő gyakorlása közé izgalmas színes feladatok kerülnek, melyek után jólesik akár a vonalon belül maradásra ügyelés is. A folyamatos motiváció és az érdeklődés fenntartásának igyekezete nem öncélú, hanem a szerzői szándék szerint így valósul meg a jól működő funkciók fejlesztése és a hiányosan működő képességek korrekciója.

Az anyagok viselkedésének megfigyelési és megtapasztalási feladataival, a tevékenységek előzetes megterveztetésével és következetes kivitelezési igényével a tankönyv segít „minél nagyobb mértékben előkészíteni az önálló vagy támogatott életvezetés lehetőségét, kialakítani a környezethez való kötődés igényét, a közösségi alkalmazkodást és elfogadást, törekedve az önérvényesítéssel és önálló döntési képesség kialakítására, a tanuló felkészítésére a lehető legeredményesebb társadalmi integrációra”.

A tankönyv kiemelt figyelmet fordít a tanulók azon kompetenciáinak a fejlesztésére, amelyekre a tanulóknak az iskolai oktatás után szükségük lehet. Például: A tanuló erkölcse fejlődik azáltal, hogy az ábrázolás-alakítás tevékenységkörrel egyre mélyebben meg tudja fogalmazni és ki tudja fejezni érzéseit, gondolatait. Az alkotótevékenység révén megismeri és meg is tudja jeleníteni a környezete számára a személyiségében rejlő pozitív tulajdonságokat. Az alkotói folyamat során megfelelően viselkedik, elfogadja környezetét, társait, és betartja a szabályokat (máskülönben az alkotás folyamata megszakad, amely a


5

tantárgy személyessége és érdekessége, gyermekek számára vonzó volta miatt szinte csak valami komolyan veendő probléma miatt lehetséges. Ilyenkor érdemes a probléma után járni.) Az alkotási folyamat bizonyos mértékű kitárulkozással jár, az alkotó személy kockáztatja, hogy a külvilág megtudhat róla dolgokat, és így megbánthatja, vagy félreértik a közlési szándékát, rossz vélemény alakulhat ki róla, stb. A tanuló éppen a gyakorló alkotókritika-élményein keresztül válhat alkotást mélyen értékelő, nem bántó szándékú kritikussá. A fent említett okok miatt az alkotási folyamat belső feszültséggel jár, ennek a feszültségnek a rendszerszerű kezelése növeli az együttműködés, a megértés és a türelem képességét.

A tankönyv feladatainak egy része a vallási és nemzeti ünnepekre való készülődéssel, illetve az azokhoz tartozó gondolatok feldolgozásával foglalkozik. A tanórákon művészi eszközökkel megjelenő nemzeti öntudat és a hazafias nevelés által „a tanuló érdeklődik környezete és lakóhelye szokásai iránt, ismeri a legfontosabb nemzeti ünnepekhez köthető hagyományokat, képességeihez mérten bekapcsolódik az ünnepi megemlékezésekbe. Fokozatosan megismeri a szülőföld, a haza legfontosabb értékeit, megismeri környezetében előforduló szimbólumait.”

A tanuló az alkotási folyamat során döntések meghozatalára kényszerül, ráadásul sokszor végleges, nem megváltoztatható döntésekre – ha egy területet valamilyen színűre festett, akkor később már azon nem tud változtatni, hiába jön jobb ötlet, az a felület már olyan színű marad. Ezekért a döntésekért felelősséget kell vállalni, a munkát folytatni kell, különben a mű befejezetlen marad, nem születik meg (és valahol ez is egy döntés, amelyért a kudarcélmény súlyos „felelőssége” az ár).

A projekt- és csoportmunkák során a „tanuló megtapasztalja saját személyét, bekapcsolódik társas foglalkozásokba. Megtanulja a helyzeteknek megfelelő kapcsolatokat megteremteni környezetével, cselekedeteit kontrollálni, képessé válik a kapcsolatokban a közeledés és a távolságtartás egyensúlyának és szükségességének megválasztására. Konfliktusait önállóan vagy segítséget kérve próbálja megoldani. Megtanul választani a lehetőségei közül, képessé válik korlátai felismerésére, megismeri az adekvát segítségkérés módszereit. Megismeri a nemi szerepekkel kapcsolatos alapvető társadalmi elvárásokat és a biológiai működés elemeit.”

A feladatok egy részénél, mint amilyen a nyári élmények feldolgozása, az anyák napi vagy karácsonyi készülődés, valamilyen ajándékkészítés során tudatosul a tanuló minél nagyobb önállóságú közreműködésének fontossága önmaga ellátásában, hogy ismerje a családi élet szerepeit, feladatait. Az alkotófolyamat során a tanuló óhatatlanul bensőséges viszonyba kerül a segítőkkel, így képességeihez mérten elfogadja és kéri a személyi segítők tanácsát a magánéletben adódó problémahelyzetek megoldásához.

Az ábrázolás-alakítás tantárgy műveletei kémiailag előállított festékekkel, gyurmákkal, többé-kevésbé veszélyes szúró és vágó eszközökkel történik, így a tanuló ezek használata során gyakorlati szinten megtanulja a veszélyes helyzetek felismerését és elkerülését. A tanuló megtanulja a keletkező hulladékok megfelelő kezelését is, alkalmazva például a szelektív hulladékkezelést, az újrafelhasználás és a hulladékhasznosítás gyakorlati technikáit.

A tanuló az alkotás során a munkatevékenységekhez hasonló módon dolgozik, kialakítja a megfelelő, minél kevesebb veszéllyel járó, a fényviszonyokat minél jobban kihasználó, a „szerszámokat” praktikusan elrendező munkakörnyezetet, a mások munkájára is tekintettel levő, együttműködő „munkahelyi viszonyokat”. Megismeri önmaga képességeit, saját „erősségeit”, korlátait, így a feladatok elvégzése során a pályaorientációban is jelentős segítséget kap.


6

Megfelelő segítői kommunikációval a tanulóval megismertethető a valóság, hogy az alkotói, különösen a művészi tevékenység igen költséges, különösen a jó minőségű eszközök, festékek, papírok nagyon drágák. Ennek elmagyarázása motiválttá teheti a tanulót a pazarlás elkerülésében, viszont a pazarlás lehetőségétől való túlzott félelem a „ló másik oldalára” küldheti az alkotási folyamatot, és a spórolás ürügyén a tanuló nem meri a jó minőségű anyagot használni, inkább nem csinálja a feladatot, így olyan többletfelelősséget tehet a vállára, amelyet nem tud kezelni. Viszont a helyes arányok közös megtalálása során a tanuló megismeri a pénz fogalmát, adott nagyságrendben a tanuló tisztába kerül az ár és érték fogalmával. Megismerkedik a takarékosság, a pazarlás és a felesleges fogalmával. Képessé válik a saját tulajdonának felismerésére és megóvására. Nem lényegtelen erőforrás-gazdálkodási szempont az idővel való gazdálkodás. Egy mű létrehozása, az órai munka, a foglalkozások véges jellege rászorítja a tanulót az idő figyelésére. Ha kicsengettek, befejezetlen maradhat a mű!

A tanuló a képzelete által a valóságról egy virtuális állóképet valósít meg, mely modellezések során a tanulóban fokozatosan tudatosul a virtuális valóság és az élet közötti különbség. A szerzők reményei szerint a tankönyv felkelti a tanulókban a megismeréshez és tanuláshoz való motivációt és a tanulók kíváncsiságát. Kialakul a tanulókban az igény az elsajátított kompetenciákra épülve az ismeretszerzésre, az új információk befogadására, valamint új kompetenciák megszerzésére.

A tankönyv figyelembe veszi a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók képzésében és nevelésében az egyénre szabottság fontosságát. Támogatja a pedagógusok azon törekvését, hogy gyakorlatorientált, a mindennapi élet tevékenységeire felkészítő képzést valósítsanak meg, megalapozzák, elsajátíttassák és gyakoroltassák az életvezetési technikákat. A közös munkák során kialakul, illetve erősödik a személyiséggazdagító, önelfogadásra és mások elfogadására toleráns magatartás. A szerzők reményei szerint a foglalkozásokon olyan légkör alakul ki, „amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva”.

Az ábrázolás-alakítás tantárgy jellegénél fogva elsősorban a kerettantervben felsorolt kompetenciák közül az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia fejlesztésébe tud bekapcsolódni, de komoly fejlesztési szerepvállalás jut a hatékony, önálló tanulás, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, a szociális és állampolgári kompetencia, valamint az anyanyelvi kommunikáció kompetenciákban is.

A tankönyv támogatja a kerettantervben megfogalmazott egységesség és differenciálás elvet, mely szerint az életkori csoportokban történő fejlesztés megtartása mellett, a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodik az oktatás, a nevelés, a képzés és az értékelés. A tankönyv igyekszik megfelelni azon elvárásoknak is, hogy a tanítási folyamat sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó legyen. A tankönyv feladatai a tanulók életközegében fellelhető anyagokra, tárgyakra támaszkodnak. Az egyes tevékenységeket ismételteti, gyakoroltatja, egyik alapelve a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés. A tankönyv feladatainál a fő hangsúly nem a műveltségátadáson van, hanem azon komplex képességek, készségek, kompetenciák kialakításán, amelyek elősegítik az alapvető fejlesztési célok megvalósítását.

A tankönyv támogatja a segítők azon törekvéseit, hogy a kiemelkedő jelentőségű érzelmi motivációra és a játékosságra támaszkodjanak. A tankönyvben sok játékos feladat található, és sok érdekes ötlet. A feladatok figyelembe veszik azt a gyakorlati tényt, hogy a tanulási képességben mutatkozó nagyfokú


7

eltérések leküzdésére fontos a differenciált foglalkoztatás egyéni és kiscsoportos formában is. A tankönyv számít a segítők folyamatos jelenlétére, támogatja azon törekvésüket, hogy az állandó ösztönzés, a cselekedtetés, a különböző tantárgyak közötti kapcsolódási pontok különböző szempontú megközelítése megerősödjön, megvalósuljon.

A tankönyv támogatja a következő, tanórán kívüli tevékenységeket is: 1. Tanulói kérés esetén az esetleges házi feladat adását. 2. Egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat, a károsodásból eredő nagyfokú lemaradások csökkentésére. 3. A tehetséggondozást az épen maradt részképességek fejlesztésére.

Az ábrázolás-alakítás tantárgy számára a kerettanterv szerint elsőben heti három óra biztosított.


8

2. A TANKÖNYV ÉS A LECKÉK SZERKEZETÉNEK BEMUTATÁSA

Általános gondolatok

Az ábrázolás-alakítás tankönyvcsalád szerkezete egységes. Az adott évfolyamhoz tartozó tananyag különálló A4-es lapokon jelenik meg. A lapok egyik oldala színes ábrákat/képeket tartalmaz kevés szöveges instrukcióval, a másik oldala pedig az adott témához tartozó gyakorlatot tartalmazza halványszürke előrenyomtatott vonalakkal. Mivel minden évfolyamhoz tartozik egy laponként használható tankönyv, a lapok nemcsak az oldalszámokat, hanem a tankönyv évfolyamát is tartalmazzák. Így a tankönyv lapjai használat után a megfelelő helyükre kerülhetnek vissza.

A tankönyv laponkénti szétszedhetőségének egyik előnye az összekötött tankönyvekkel szemben, hogy az egyetlen lap nem akar összecsukódni; nem kell a közepét „levasalni”, nehogy becsukódjon; könnyű kitámasztani; az asztalra fektetve festhetünk, rajzolhatunk, ragaszthatunk rá. A tankönyv laponkénti szétszedhetőségének másik előnye, hogy a lapok átcsoportosításával a tanulók képzése személyre szabhatóvá válik. A személyre szabott lapsorrend esetén mindig a legfelsőket használjuk az adott foglalkozásra, és a foglalkozás végén alulra tesszük őket. Ez a módszer önmagát adminisztrálja, hogy az adott tanulóval hol tartunk, mely feladatok voltak már, és melyek következnek.

A lapokon található képsorozatok többfélék. Egy részük összefügg, egymás utáni sorrendben ábrázolja egy tevékenység lépéseit, más részük egymástól függetlenül jelenítik meg a tárgyalt tananyag egyes fontos elemeit. A képek alatti aláírások rövidek, logikailag szorosan kapcsolódnak a képhez, így könnyen értelmezhetők.

Az ötödikes tankönyv az ábrázolás-alakítás tantárgy kerettanterv által előírt mindegyik témakörét: a komplex alakító tevékenységet és a vizuális ábrázolást érinti. Bevezeti a témakörökhöz tartozó fontosabb fogalmakat, késztet az eszközök használatára, így azok használatának elsajátítására motivál, gyakoroltat és előkészíti a másodikos foglalkoztatásokat. A tankönyv, amint csak lehet, a fokozatosság és a tananyag egymásra épülésének elvét alkalmazza. A tankönyv gondolatmenete természetesen csak egy a lehetséges gondolatmenetek közül, így a tankönyvi tananyag a tanuló egyéniségére szabható, átalakítható, átrendezhető. Többek között ezt a lehetőséget is segíti a tankönyv lapokra bontása.

A tankönyv önálló lapokra „hullása” még egy kivételes tankönyvhasználati technikát is lehetővé tesz. A tankönyvi képekre saját képeket is ragaszthatunk, így a kész produktum képének helyére a tanuló alkotásának képét helyezhetjük, ezzel téve személyessé a tankönyvet, és örökítve meg az ő munkáját. (A diákok alkotásai sajnos nem az örökkévalóságnak készülnek, de az alkotások fényképei készülhetnek arra.) Egy másik pozitív hatás lehet, hogy ez a gesztus a tanuló munkájának rangját egy kicsit felemeli. A technika arra is jó, hogy a lapon szereplő feladatot a lehetőségeinkhez vagy a tanuló érdeklődési irányába módosítsuk.

Bár a tanulói életutak eltérők, és eltérő mélységben találkoztak már a tantárgyban használt eszközökkel és módszerekkel, a későbbi tanulási folyamat megkönnyítése érdekében a tankönyv egységesen veszi (ismétli) át elölről a szükséges tudnivalókat.

A foglalkozásokat úgy igyekeztünk összeállítani, hogy lehetőleg egy alkalommal elkészüljenek az alkotások, mert a befejezettség örömének újra és újra történő átélése komoly motiváció lehet. Fontos dolog az alkotás folyamatának átélése is, amikor több foglalkozás során fokozatosan fejlődik az alkotás, és egyszer csak elkészül. Hasznos, hogy a két manuális tevékenység között lehet tervezni, átgondolni a következő


9

teendőket, kísérletezgetni, csakhogy az iskolai működés gyakran nem segíti ezt a folyamatot, mivel sokszor elmaradnak az órák, a nagyobb szünetek, nemzeti ünnepek miatt csak hetekkel később lesz a következő óra, és így már az alkotási folyamat megszakad. A mindennapi rutinban szerencsésebb, ha az alkalmankénti befejezettségre törekszünk.

Olyan munkákat terveztünk elvégeztetni a tanulókkal, amelyeknek kifejezetten van produktuma, amely látható, tapintható, véleményezhető. Ezeket az alkotásokat érdemes a többi tanulóéval együtt kiállítani. Általában érdemes az alkotásokat a tanulókkal közösen megbeszélni, mert egymás ötleteiből, hibáiból is tanulhatnak. Ilyenkor fontos, hogy mindenki nyilvánosan megkapja a dicséretadagját, mert ha mindenkit megdicsérnek, csak engem nem, akkor az alapvetően negatív véleménynek minősül. Persze nem a teljes alkotást kell megdicsérni, hiszen tanulói órákon ritkán születnek művészettörténetet megrengető remekművek, kultikus alkotások, ráadásul, ha átlátszó a nem jogos dicséret, akkor még az ellenkező hatást is keltheti. Inkább olyat kell mondani, ami vonatkozhat kicsi dologra is, csak igaz és előremutató legyen, például fejlődés történt a múltkori munkához képest, vagy ügyes volt a színválasztás, vagy kifejezetten szép a vonalvezetés vagy a stílus.

A megfelelő önbizalom kialakulásához és a reális, stabil, másokhoz viszonyított önértékelés fejlődéséhez mindenképpen szükség van pozitív visszacsatolásra, és az osztálytársak pozitív megerősítésére. Persze vigyázni kell a sztereotípiák kialakulásának veszélyeire, hiszen ha mindig ugyanazt a tulajdonságot dicsérjük, végül mindenki, még a tanuló saját maga is a dicsért tulajdonsággal azonosíthatja magát. Ezért érdemes a tanulót fejlődésének, változásának egész folyamatában figyelni, hiszen nekik is lehetnek rosszabb hangulataik és nehezebb időszakaik.

Alapvetően az alkotás a belső énünk megnyilatkozása, az alkotó közösséget vállal az alkotásával, érzelmileg kötődik hozzá. Az alkotást érő kritika, még ha bizonyos szempontokból jogosnak is tűnhet, komoly kárt tehet, az ehhez nem szokott, az alkotás folyamatában még kezdő (amatőr) tanuló lelkében, önértékelésében, alkotáshoz való viszonyában, egyáltalán a művészetekhez való viszonyában. Az erős, felelőtlenül megfogalmazott kritika fel nem dolgozható negatív érzéseket kelthet a tanulóban, amely agresszióhoz vagy kedvtelenséghez vezethet, úgyhogy pont a tantárgy céljával ellenkező hatást válthatja ki a tanulóból.

A digitális fényképezés világában a nagy mennyiségű alkotás kategorizált tárolása és megőrzése viszonylag egyszerűen megoldható, hiszen a tanulók, az alkotási folyamatok a foglalkozás alatt is rögzíthetők, valamint a produktumokról is készülhetnek felvételek. Ha a fájlnevek, mappanevek tartalmazzák a tanuló nevét, a felvétel időpontját (esetleg tartalmát), akkor képböngészővel vagy fájlkezelővel hamar áttekinthetők és felhasználhatók. Ennek előnyei a következők: 1. A képek akár nyolc tanéves viszonylatban mutathatják a tanuló fejlődését. 2. A csoport képeiből készített bemutatók meghitt pillanatokat nyújthatnak karácsonykor vagy év végén. 3. Nyilván a szülők számára is érdekes lehet a csoportról, a tanulókról, a produktumokról készült felvételek megtekintése. 4. A tanulói projektmunkákhoz ötletadó lehet a korábbi tanulói munkák képeinek megtekintése. 5. A produktumok akkor is megőrződnek a tanár számra, ha az eredetiket felhasználta az iskola, elkérte a szülő, vagy csak egyszerűen ajándéknak készültek. 6. Ezeken kívül még számtalan lehetőség akadhat a képek felhasználására, például szakmai publikáció, konzultáció stb.

Az ötödikes tankönyv a kerettantervnek megfelelően a vizuális ábrázolás és a komplex alakító tevékenység témakörökre fekteti a hangsúlyt. A tankönyv sok feladatot tartalmaz, melynek során a tanulók használati tárgyakat készítenek, még ha néha ezeket tágabb értelemben tekinthetjük azoknak. A használati


10

tárgyak készítése közben a tanulók különböző anyagokat formáznak, alakítanak át a már tanult és éppen aktuálisan elsajátítandó technikákkal. A tankönyvi feladatvezetés feltételezi a felnőtt segítség állandó jelenlétét, így a tankönyvi feladatok egyszerre két személyhez szólnak: a tanulóhoz, aki lehetőleg minél önállóbban értelmezze és alkalmazza a leírtakat és mutatottakat, valamint a segítőhöz, aki a lehető legkevesebb beavatkozással segíti át a tanulót az esetleges fennakadásokon, problémákon.

A tankönyv segíti a vizuális ábrázolással kapcsolatos azon törekvéseket, hogy a tanuló felismerje az ábrázolandó élőlények és tárgyak lényeges vizuális tulajdonságait, azokat kiemelje és hangsúlyosan ábrázolja. A tankönyv az alkotói szabadság elismerése mellett a valósághűség megtartására biztat, például a valósághű színhasználat vagy a vízszintes és függőleges irány megtartása esetén. Gyakorlatilag minden tantárgy felhasználja a vizuális ábrázolás adta lehetőségeket a tananyagának elsajátítására, minden tantárgy használ ábrákat, folyamatábrákat, grafikonokat, képeket, rajzokat stb. A tankönyv ügyel arra is, hogy éppen ezen trend motiváló hatását kihasználva, más tantárgyakhoz kapcsolódjon. Így a környezetismerethez kapcsolódik az élőlények és a természet ábrázolásával, a matematikához a számfogalmak használatával, de akár a történelemhez, irodalomhoz is az illusztrációk készítésével vagy a műalkotások elemzésével.

Minden tantárgy alapvető része a kommunikáció, az esszé készítésének képessége. Ezen képességek kialakításában is járhat az élen a magyar irodalommal és az idegen nyelvekkel karöltve az ábrázolás-alakítás tantárgy. Az alkotás folyamata közbeni beszéd, illetve a tankönyvi képek vagy az elkészített alkotások megbeszélése során bővül a szókincs, tágul a szavak és kifejezések értelmezési köre, ezáltal a kifejezési lehetőségek tárháza is kibővül. A mondanivaló az alkotótevékenység során megtanult kifejezésekkel és hasonlatokkal színessé, a befogadó személy számára igen élvezhetővé tehető.

A tankönyv az általánosabb nevelési célokat is szem előtt tartja. A tankönyv segíti az ünnepekhez vagy a nemzeti ünnepekhez tartozó jelképek és jellegzetes tárgyaknak az elkészítését, ezáltal növelve szűkebb értelemben a kis közösséghez, tágabb értelemben a hazához való kötődést. A nemzeti azonosságtudat elmélyülését és a szűkebb környezethez való ragaszkodást pedig a jellegzetes díszítő motívumok és elemek, műalkotások és természeti értékek megismerése segíti.

A tankönyv támogatja a közös alkotások létrehozását, amely során a tanulók megismerhetik az egyéni munka felelősségét a köz érdekében. Például az el nem készített munka lehetetlenné teszi az alkotás elkészülését, vagy helyettünk mások készítik el a feladatot, de ekkor kimaradunk a közös munka elkészülésének örömeiből. Egyszerűen a kinek az érdeme kérdésre való válaszból való kimaradás elég motivációt adhat a „kötelesség” elvégzésére. Így a tanuló ezen esetekben büntetéskapás nélkül látja be és válik motiválttá a helyes szociális viselkedés iránt. Értelmet nyer számára a segítségnyújtásban való önkéntesség, a másokért vállalt felelősség és mások érte vállalt felelőssége, és a közös célok elérésekor érzett öröm.

A tanulók életkorára jellemző, hogy a legváratlanabb helyzetekben érheti őket külső hatás. Az utcán megfigyelhetnek, másoktól hallhatnak olyan jelenségeket, történéseket, amelyek felkeltik érdeklődésüket, felgyújtja a fantáziájukat, megerősítheti félelmeiket, tévhiteket, hiú reményeket, illúziókat kelthetnek bennük. Ugyanezt a hatást érheti el a tanulókban a sokféle média is. És hiába zárjuk el tőlük ezen, forrásokat, sajnos sok esetben ezzel együtt a hasznos, építő információforrásokat is, a társas érintkezés miatt a társak beszélgetésein keresztül a nem kívánt információk is becsurognak a tanulók gondolat- és képzeletvilágába. A tanulók életkorára jellemző kíváncsiság nemhogy segíti, hanem éppen hogy nehezíti a felnőtt küzdelmét a tanuló mindenféle károktól való megóvása érdekében. A külvilág káros hatásaival szembeni küzdelem nem


11

kecsegtet százszázalékos győzelemmel, viszont a hatások ártalmasságának mértéke jelentősen csökkenthető éppen az ábrázolás-alakítás tantárgy foglalkozásainak körében, ahol a tanulók az őszinte, bizalmi légkör hatására kinyílnak és beszélnek ezekről a hatásokról. A beszélés már önmagában is feszültségoldó hatású, de az értőn figyelő segítői magatartás egészen feldolgozhatja a jelenséget, és elháríthatja a lelki károk jelentős részét. Minden alkotásra fogékony lélek tudja, hogy a negatív élmények is fontos részei a személyiség kialakulásának, a gondot ezen élmények feldolgozatlansága okozhatja. A tankönyv lehetőséget biztosít, ezen pedagógiai feladatok gyakorlására is.

A tanulók éppen abban a korban vannak, amikor a saját ízlésüket és stílusukat erősen befolyásolja a társaik ugyanúgy „kialakulatlan” ízlése és stílusa. Ezen közös ízlés, stílus és vélemény ellentétekből és követésekből, harcokból és elfogadásokból áll, és ezekből a viharos kavalkádokból alakulnak ki aztán a helyi divatok és trendek, amelyeknek a tanulók akarva-akaratlanul is, még akár a tagadás által is részeseivé válnak. Ebben a folyamatban állandósul „tanácsadói irodává” a tantárgy, az ábrázolás tanár pedig a tanuló ízlés- és stílusformáló mentorává.

A tantárgy küzd a tanulók művészetekről kialakított gondolataiért, és a művészetekhez való viszonyát, illetve a művészetekkel kapcsolatos tevékenységeit befolyásoló véleményéért is. Az emberiség erőforrásokért való küzdelmében sokszor támad fel a művészetek haszontalanságának gondolata, és a folyamatokat csak leegyszerűsítve látó elmékben ez könnyen termőtalajra talál, annak ellenére, hogy a művészetek nyomai minden embertörténeti korban megtalálhatók, és a történelmi viharok sem tudták megsemmisíteni őket, vagyis éppen a meglétük igazolják szükségességüket. De menjünk csak be egy puritán helyiségbe, és azután ugyanabba a helyiségbe feldíszítés után. Az emberben keletkező érzések indokolatlanná teszik az érvelő szavak kimondását (persze azért mondjuk ki őket, hiszen a tantárgy célja az önkifejezés gyakorlása is).

A tankönyv tananyagával támogatja és segíti a közös helyiségek feldíszítését, ráadásul a létrehozott használati tárgyak nagy része díszként is remekül megállja a helyét.

A tankönyv támogatja az időszakonkénti kiállítások rendezését, és azt, hogy a tanulókkal kifejezetten ezekre az alkalmakra készíttessük el az alkotásokat, hiszen a több alkalommal készítendő alkotások a foglalkozás végeztével még nem tudják nyújtani az alkotás befejezésének örömét. Ilyenkor lehet jelentős motiváló erő az ismerősöknek szóló kiállításra való készülés. Majd mekkora öröm lesz, amikor kész lesz és a tanulók „besöprik” az elismeréseket.

A tankönyvi képek és ábrázolások példaként mutatják a színek kifejezőerejét a természeti és mesterséges környezetünk ábrázolásában. Ilyen helyzetek például az évszakokra vonatkozó ábrázolások vagy az öltözködésre vonatkozó elképzelések. A természet rügyező és virágba boruló, illetve színeit vesztő évszakai a színek ezer pompájával kápráztatják el a szemlélőt; a természeti tájak és a róluk szóló képek önmagukért beszélnek; viszont a téli tájak és árnyalatok is tartalmazhatnak színélményeket, egy téli táj is lehet gyönyörű, és ezt a tényt sem rejti véka alá a tankönyv.

A tankönyvben szabad festési gyakorlatok is találhatók, bár némi tanári önkénnyel az összes feladat azzá tehető, amelyek segítenek a tanulóknak az alkotás terén „bátorrá” válni és megkeresni a leginkább az egyéniségüknek való technikákat és témákat. Az, hogy ezek a technikák mennyire felelnek meg az egyéniségnek, csak a kipróbálás által derül ki, ezért a tanulókkal érdemes mindenféle technikát kipróbáltatni. A ki nem próbált technikák meg nem ismert tapasztalatokat eredményeznek. A szabad ábrázolás mellett is érdemes a tanulókkal az ábrázolások tematikusságát megőriztetni.


12

Az élettelen tárgyak és az élettel megfoghatatlan módon teli tájak ábrázolásával szemben az igazi érzéseket felszabadító, kifejező, kiprovokáló ábrázolás az emberek és állatok ábrázolása, hiszen őhozzájuk igazi személyes kapcsolatok, élmények kötik a tanulót. A fejek ábrázolása óhatatlanul egybefonódik az arcon tükröződő érzelmek ábrázolásával. A test és a végtagok ábrázolása a testrészek arányán keresztül kapcsolódik a matematikához; a hajlási módjuk, működésük, mozgásuk viszont a fizika törvényeit idézik fel. Az emberek és állatok különböző környezetben való ábrázolása más-más helyzetet, hangulatot kelt a szemlélőben. Ezek megfigyelése és megbeszélése roppant tanulságos. Egyes tanulók számára izgalmas feladat lehet a részletek megfigyelése és kidolgozása az alkotás során, másokat a „pepecselés” inkább elkedvetlenít, ők az egész hangulatát szeretik inkább megfogni. Persze mind a két szemlélet valamilyen szinten fontos, csak az arányokra érdemes ügyelni, azokat érdemes személyre szabni.

A térbeli elhelyezkedésű dolgok két dimenzióban való ábrázolása mindig nehéz feladat, különösen, ha ügyelni szeretnénk a különböző perspektívák megjelenítésére is. Célszerű először a tanulókat önállóan szembesíteni a problémákkal, azután együtt keresni a megoldásokat azokra. Ekkor merülnek fel a térbeli elrendeződésre vonatkozó fogalmak, és az iránykülönbségek érzékeltetésének a fontossága.

Fogyasztáson alapuló társadalmunk minden fórumon azt sugallja, hogy a használati tárgyak príma minőségben, viszonylag olcsón beszerezhetők. Ezen gondolattal száll szembe az ábrázolás-alakítás tantárgy, hiszen foglalkozásról foglalkozásra bizonyítja, hogy a saját magunk által gyártott használati tárgyak személyes jellege feledteti az esetleg előforduló kisebb-nagyobb hibákat. Az alkotás személyességét éppen a ráfordított idő, törődés, az alkotásban a másikra gondolás önleleplező megjelenése adja, és azt nem pótolhatja semmilyen gondos tervezés, gyártási folyamat és professzionális marketing. A műhely meleg, családias légköre, a műhelymunka otthonossága kisugárzik az alkotásokból, varázsa fényévekre űzi a tucat termelés termékeinek csodálatát.

A tankönyv szerzői áttanulmányozták a komplex alakító tevékenységgel kapcsolatos publikációkat, és ötleteket merítve belőlük, esetleg továbbfejlesztve azokat, illetve akár újakat is kitalálva jelenítik meg a tankönyvben. Az egyszerű tárgyak készítése mindenképpen segítséget, tanári figyelmet kíván, hiszen az alkotás folyamatához figyelem szükséges, és sikeresség és sikertelenség esetén is egyaránt kezelésre szorulhat a szélsőséges érzelemkitörés. Nem is szólva az eszközhasználatok veszélyességéről. A munkakörnyezetnek olyannak kell lennie, hogy a megvalósítás során, ha a tanuló okoz is kárt, ne származzon belőle probléma. Például az asztal festékes lesz, a festékes víz kiömlésével akár a padló is. A festék freccsenhet, az ecset elröpülhet, ruhához, falhoz érhet. A ragasztó nem csak a ragasztandó felületet ragasztja össze, és az olló a nem látható oldalon még mást is megnyírhat, más papírba is belevághat. Ezen problémák mindenkivel előfordulhatnak, a tanulót nem feltétlenül kell leszidni ezekért, inkább arra érdemes felhívni a figyelmüket, hogyan kerülhetik el a problémák újbóli előfordulását.

A komplex alakító tevékenységek során az egyik üdítő mellékhatás, hogy az ember teljesen másként tekint a környezetére. Őszi kirándulás során az ember vadgesztenyét, makkot és más terményeket gyűjt. De alkotási nyersanyagként gondol egy szép lehullott levélre vagy levágott ágra is. A rőzsék, a kivágott fák rönkjei sem csak a tábortűz kellékeiként jelennek meg, hanem inkább a díszek és használati tárgyak alkatrészeiként. A tankönyv sok példát hoz ezen, gyűjtött nyersanyagok felhasználására, velük különböző tetszetős kompozíció készítésére. Ezek anyagok egymáshoz rögzítése kötözést, ragasztást igényel a tanulóktól, ezek mind finom mozdulatokkal, alapos megfontolásokkal járó műveletek.


13

A ragasztás és vágás csúcsa a papírlapokkal való mozaikképek készítése. Kevesebb gonddal járnak az üzletekben kapható mozaikjátékok, amelyek viszont a mozaikrészeknek előre meghatározott helyekre való juttatását, a kézügyesség felhasználását jelentik.

Az anyagok formázásának és alakításának különösen fontos területe az agyag- és só-liszt edények készítése. Ezen tárgyak tároló jellege a hasznosságukat biztosítja. Mely szülő ne tartaná büszkén, az asztalán a gyermeke által készített gémkapocs tartót? A pecsételés, karcolás, matricázás, ragasztás és festés díszítő tevékenységek alkalmazásának kitűnő alapjai ezen, saját készítésű edények.


14

3. A LECKÉK FELDOLGOZÁSA

A tankönyv az ábrázolás-alakítás tananyagot gyakorlati alapon dolgozza fel, éppen ezért, a nagyobb egységet meghatározó lapokon kívül, minden lap feladatok leírását, azok megvalósításának leírását, vagy segédanyagokat tartalmaz azok megvalósításához. A lapok szerkezete egységes. Egyik oldalon színes képekkel támogatva írja le az elvégzendő feladatot, biztosítva a szükséges instrukciókat, másik oldalon pedig az adott témakörhöz tartozó készségfejlesztő feladat található szürke árnyalatos megjelenítéssel. Az oldalon kék karikában található számozásból az első az évfolyamot mutatja, a második az adott évfolyamhoz tartozó tankönyvi oldalszámot. A kézikönyv jelen fejezetében a lapokhoz tartozó feladtok egy-egy lehetséges felhasználási módját mutatjuk be, alkalmanként kitérve az ajánlott foglakoztatási formára is, ami lehet egyéni munka, csoport munka, páros munka stb.

5/3 Alkossunk képeket!

A foglalkozás során, mintegy bemelegítésként, érdemes áttekinteni a képalkotással kapcsolatos fogalmakat. Érdemes áttekinteni a foglakozásokon használt eszközöket, megbeszélni a nevüket, használatukat, és összehasonlítani a hatásukat. Jó gyakorlat lehet a tanulók kezébe adni az eszközöket, és kipróbálni őket.

A lapon lévő képek nemcsak az eszközöket mutatják be, hanem a színeket is.

Ajánlott foglalkoztatási forma: Csoportmunka, egyéni munka.

5/4 Színezd ki!

Az elég aprólékos színező jó lehetőséget ad az ábrázoláshoz használt eszközök kipróbálására. A színezés közben érdemes a színezett tárgyakat és személyeket nevükön nevezni, illetve beszélgetni róluk.


5/5 Nyári emlék 1.

A képeken lévő tárgyak és cselekvések apropóján keresztül beszélhetjük meg a nyári élményeket. Érdemes az emlékeket valamilyen alkotásban is, például rajzban rögzíteni.


5/6 Színezd ki!

A színező feladatrészletei segítenek a nyár fontosabb színeinek a felidézésében. Érdemes a tanulók figyelmét felhívni arra, hogy a képen lévő dolgok színei alapvetően meghatározottak, így a színező eszközök kiválasztásának ehhez kell igazodnia.



15

5/7 Ismerkedés az anyagokkal

Tanulói sikerélmények várhatók a foglalkozás alkalmával, mert a tanulóknak ezen a területen már van korábbi tapasztalata. A színes papírlapok, kavicsok, vatta, tortapapír, papírtányér, pohár, csigaházak mind az év során használt anyagok lesznek. Az anyagok sora kiegészíthető saját anyagokkal is.


5/8 Színezd ki!

Ennél a színezési feladatnál a tanulók tetszőleges színeket választhatnak, sőt a mintákat új minták rajzolásával egészíthetik ki.


5/9 Ismerkedés az eszközökkel 1.

Sikerélmények várhatók a foglalkozás alkalmával, mert a tanulóknak már van korábbi tapasztalata az eszközökkel kapcsolatban. Nemcsak az alkotás, hanem az alkotáshoz szükséges eszközök használatának ismerete és gondozásuk módja is fontos tudnivaló. Be lehet mutatni beszáradt ecseteket, töredezett festéket, beszáradt tubusos festékeket. Példának okáért arra, hogy így megy tönkre a nem megfelelően gondozott eszköz. Lehet beszélni híres festőkről, akik maguk állították elő festékeiket, nem a festékboltban vásárolták azokat, mivel még nem voltak festékboltok.


5/10 Rakd a színes festékeket a helyükre!

A 10. melléklet színkorongjait kell a megfelelő feliratú festékpöttyre helyezni.


5/11 Ismerkedés az eszközökkel 2.

Sikerélmények várhatók a foglalkozás alkalmával, mert a tanulóknak már van korábbi tapasztalata a képen szereplő eszközökről. A foglalkozás során áttekinthetjük a tanulókkal a konyhai eszközök egy részét, valamint a pipereeszközök alkotáshoz felhasználható eszközeit.


5/12 Nevezd meg, milyen!

Jó alkalom a lap megoldása annak tisztázására, hogy mikor használjuk a kicsi-nagy, valamint a magas-alacsony tulajdonságpárt.



16

5/13 Tavasz

A tanulókkal beszéljünk át néhány, tavaszhoz köthető eseményt és jelenséget: rügyeznek a fák, éled a természet, megszületnek az állatok kicsinyei, fészket raknak a madarak, megérkezik a gólya és a fecske, sarjad a termés. Érdemes természeti képet rajzoltatni a tanulókkal, vagy felhasználni az 5/14 faábrát.


5/14 Színezd ki a fát tavaszi színekkel!

Néhány lehetséges ötlet a teljesség igénye nélkül: Levelek, rügyek, virágok rajzolása a faágakra. Állatok esetén például mókus, cica, madarak rajzolása. A ceruzán kívül lehet más eszközt is használni. A tavaszi kép felhasználható születésnapi, névnapi ajándékként is.


5/15 Nyár

Néhány esemény a nyárral kapcsolatban: Véget ér az iskola. Learatják a gabonát. Sokat süt a nap. Lehet fürödni a szabad vizekben. Lehet napozni, leülni a földre. Nyári ételek: gyümölcsök, fagylaltok, jégkrémek.


5/16 Színezd ki a fát nyári színekkel!

A fákon már csak levelek találhatók, virágok nem, hanem inkább színes gyümölcsök. Az állatok is többfélék lehetnek a fákon. A fa mellett az ég és a föld is színezhető. A talajon állhat őzike vagy vaddisznó.


5/17 Ősz

Az eseményei és színei is nagyon jellegzetesek: Iskola kezdete. Szőlőszüret. Sárgulnak a levelek, a fák készülődnek a télre. Esik az eső, hűvös van. Lehet makkot és gesztenyét gyűjteni.


5/18 Színezd ki a fát őszi színekkel!

Nemcsak a fákon találhatók sárgult, elszíneződött levelek, hanem a fa alatt is. Az avarban elbújhatnak az állatok. Lehet rajzolni rókát, nyuszit, vagy kiránduló gyerekeket is.


5/19 Tél

Néhány téli esemény: Esik a hó, hideg van. Lehet szánkózni, síelni, korcsolyázni. Karácsony, Télapó. Ajándékozás. Csupaszok a fák, éheznek az állatok. Madáretetők csüngenek az ágakról.



17

5/20 Színezd ki a fát téli színekkel!

Az ágakat hó lepi. Néhány, ágakról lelógó jégcsap is érdekes lehet. A talajon állhat hóember vagy néhány hógolyót dobáló gyerek. A felhőkből hó esik.


5/21 Karácsonyi ünnep

Nagyon sokféle tevékenység időszaka: Ajándékok készítése a hozzátartozóknak, barátoknak, tanároknak. Szép rajzok, gyurmából készült tárgyak. Olyan karácsonyfadíszek készítése, amelyek aztán az iskolai karácsonyfára kerülnek. Mézeskalács formázása, sütése.


5/22 Színezd ki a képet!

A szépen kiszínezett kép is lehet ajándék. Fénymásolás révén akár több kép is színezhető.


5/23 Karácsonyi gondolatok

A tanulókkal megbeszélhető, hogy milyen ajándéknak örülnének, szerintük milyen ajándéknak örülnének a hozzátartozóik, barátaik. A foglakozás lehet játékos, akár társasjátékos is.



A karácsonyfa színezése inspiráló. A tanuló a fa kötelező zöld színezése mellett a díszeket tetszőleges módon színezheti. A fa alá rajzolhat ajándékokat is, például kerékpárt, telefont, vagy könyvet is.


5/25 Képelemzés 1.

Beszélgetés Eugène Delacroix: Vihartól megvadult ló című festményéről. Mi látható a festményen? Mitől vadulhatott meg a ló? A viharról való beszélgetés.


5/26 Színezd ki!

Az 5/25 festmény fontosabb vonalai alapján a tanulók maguk is megfesthetik a képet, de akár ki is egészíthetik azt egyéb részletekkel, például fával vagy a lovat megfékezni igyekvő emberrel stb.



18


Beszélgetés Szinyei Merse Pál: Majális című festményéről. Érdemes beszélgetni a piknikezésről. A tanulók voltak már pikniken? Hol kirándultak már, volt ott patak?


5/28 Színezd ki!

A vonalak alapján a tanulók maguk is megfesthetik a képet. A kép kiegészíthető egyéb részletekkel is, például más kirándulókkal, labdázó gyermekekkel, de akár motorkerékpár és gépkocsi is lehet a képen, manapság a kirándulás nem háztól házig tart.



Beszélgetés Leonardo da Vinci: Mona Lisa című festményéről. Érdemes elmesélni a képet övező legendákat, érdemes mesélni magáról da Vinciről, valamint a mosoly titkáról.


5/30 Színezd ki!

A vonalak alapján a tanulók maguk is megfesthetik a képet. A kép kiegészíthető egyéb részletekkel is, például Mona Lisát körülvevő állatokkal vagy gyerekekkel, vagy szoba is rajzolható köré, asztallal, az asztalon különböző tárgyakkal.



Munkácsy Mihály: Ásító inas című festményének elemzése. A kép kapcsán beszélgetést kezdeményezhetünk a tanulókkal az ásításról. Ki, mikor szokott ásítani? Ásításkor a kezünket a szánk elé szoktuk tenni. Az inas vajon mit csinál a kezeivel a képen? Melyik napszak lehet, amikor ásít? Felkel-e éppen, vagy még alvás előtt van?


5/32 Színezd ki!

A vonalak alapján a tanulók maguk is megfesthetik a képet. A kép kiegészíthető egyéb részletekkel is, például egy szoba falának a díszeivel.


5/33 Tavaszi kompozíció barkával 1.

A színezés és ragasztás műveletből most a színes ceruzával színezés a fontos. A pamacsok ragasztása majd a későbbi foglalkozásokon történik. Több barkaképet is kiszínezhetünk előre.


19



A barkakép színezését több módon is megoldhatjuk, lehet festéssel, vagy zsírkrétával is. A vonalból való kifutást, ha kevés van, majd eltakarhatjuk a vattapamacsok ragasztásával.


5/35 Tavaszi kompozíció barkával 2.

Készítsünk megfelelő méretű vattapamacsokat. Előbb a papírt kell a pamacsok helyén beragasztózni, majd a vattapamacsot belenyomkodni a ragasztóba. A feladatot papírgalacsinok készítésével is megoldhatjuk. Ha piros papírgalacsinokat készítünk, akkor kész a somág vagy a csipkebokorvessző.



A színező a sok kicsi színezendő felület miatt elég nehéz. Az apró részletekre oda kell figyelni, fel kell ismerni az azonos jellegű dolgokat, a virágot, a levelet, a fa szárához köthető dolgokat: a fatörzset, a faágakat, mivel ezeket azonos színnel kellene ábrázolni. Ráadásul, ha az eget is be szeretnénk színezni kékkel, akkor azt a faágak között is fel kell ismerni.


5/37 Álarc színezése

Érdemes az 5/38-as álarcsablont többféleképpen is kiszínezni. Az álarcokat közösen, munkamegosztással kivágni. Például a tanuló a füleket vágja körül, és a segítő pedig a szemek helyét, a száj vonalát vágja körbe. Az álarcot rögzítő madzag vagy gumiszál rögzítését is érdemes a tanulóval együtt készíteni.


5/38 Színezd ki, majd vágd ki a maszkot!

A maszksablon az 5/37 feladathoz.


5/39 Téli kép – hóember

Vegyes technika. A hóember fejét és testét vattapamacsok alkotják, a gombokat és szemeket papírgalacsinok. A hóember orra hosszú papírgalacsin. A hóember kezét jelképező faágakat pedig barna zsírkrétával kell színezni. A teljes mű elkészítéséhez sokféle technika ismerete, használata, kitartás, nagy figyelem, koncentráció szükséges. Az elkészült műre méltán lehetnek büszkék a tanulók.



20

5/40 Színezd ki a hóembert!

A lapon látható hóember-ábrázolás felhasználható a 5/39 feladat megoldásához, de használható önállóan is.


5/41 Petőfi Sándor: Anyám tyúkja

A verssel kapcsolatos képek tanulmányozása, próbarajzok készítése. Beszélgetés a házityúkról. A tyúkot a tojásáért és a húsáért tartják a háztáj körül. Magokkal etetik és ólban tartják. A házi tyúk hímje, a kakas hajnalban kukorékolni szokott. A kakas tolla néha kalapot díszít, a tyúktoll esetleg ágynemű tölteléke lehet, de erre a célra inkább libatollat használnak.


5/42 Petőfi Sándor: Anyám tyúkja – mintalap

Érdemes egyéb mesekönyvek illusztrációit is megtekinteni. A vershez tartozó kész illusztrációkat csak a saját illusztrációk elkészülte után érdemes megtekinteni, nehogy azok befolyásolják a tanulók alkotói kedvét.


5/43 Móricz Zsigmond: A török és a tehenek

Érdemes lehet az illusztrációs ötleteket összegyűjteni és leírni. Az interneten a verssel kapcsolatban sok rajz található, amennyiben nincs saját ötlet, innen lehet meríteni elindulási ötletet.


5/44 Móricz Zsigmond: A török és a tehenek – mintalap

A lap felhasználható a versillusztrációk készítésére. Az illusztrációra felhasználhatók a margók és a versszakok közötti részek is. Meg lehet tekinteni a rajzfilmet is, vagy meghallgatni a vers zenés feldolgozásait.

5/45 Kokárdahajtogatás

A tanulók a kokárda 8 részét együtt állíthatják elő. Mindenki hajtogat egyet vagy kettőt. Az ügyesebb tanulók többet is megcsinálhatnak. A kész művet egy kartonlapra ragaszthatják rá, az lesz a projekt végterméke. A színezéssel a kokárda színeinek (piros, fehér, zöld) gyakorlása. A fehér színt a papír fehér színe adja, ott nem kell színezni.



21

5/46 Színezd ki!

A szokatlan kokárdaforma sokféle színezési módra adhat ötletet. A különböző színezésű kokárdák akár kiállítás tárgyai is lehetnek.


5/47 Anyák napi virág

A süteményformázó nyomának kifaragását krumpliban természetesen a tanulók az éles késhasználat miatt nem csinálhatják meg, viszont a krumpli hámozását, félbevágását életlenebb késsel, krumplihámozóval elvégezhetik, így ők is kiveszik a részüket a folyamatból. A nyomdázás, a nyomott felület egyenletes befestékezése és az éles nyomhagyás sok figyelmet igénylő művelet. Az 5/48-ra érdemes sokféle színű nyomot hagyni.


5/48 Nyomdázz virágszirmokat!

A feladatlap tulajdonképpen az 5/48-as feladathoz sablon. A tanulókkal előre ki lehet színeztetni több lapon is a szárat, majd ezekre az előkészített lapokra lehet nyomdázni a szirmokat. Ügyeljünk arra, hogy a több helyszínű festékhasználat során csak a megfelelő felületek legyenek festékesek!


5/49 Ceruza

A kutya színei, füle, szeme. Négy lába van, a farkát is sokféleképpen tarthatja. Sokféle színe lehet a kutyának. A vizsla barna, a foxterrier fekete-fehér stb. Ha nem megy a kutyaábrázolás, akkor az 5/50-et kiszínezhetik. A tanulók kutyaábrázolásait ki lehet vágni és közös képre ragasztani, esetleg kivágott kutyafényképekkel közösen.


5/50 Színezd ki!

A kutyus lehet egyszínű, foltos, vagy többszínű is.


5/51 Zsírkréta

Az 5/52-őt is kiszínezhetik a tanulók, ha önállóan nem tudnak malacokat rajzolni. A malac bőréhez illő rózsaszín szín használata nagy öröm. Érdemes lehet különleges filceket is használni. Akár az UV-filc használata is indokolt lehet, és a terem besötétítésével a rajzok különlegessége is megtekinthető.



22

5/52 Színezd ki!

A malac színezéséhez alapvetően használható egy szín is, de a malac lehet foltos is.


5/53 Kézzel festés

Az 5/54-et is kifesthetik a tanulók. A lapon látható képek sokféle helyzetben ábrázolják a lovakat. Ezek lemásolása is komoly feladat, de a ló színezése is remek kihívás.


5/54 Fesd ki!

Lószínnevek: sötétpej – sötétbarna, pej – középbarna, világos pej – világos őzbarna, fakó – halványbarna ló fekete hosszú farokkal, deres – sötétszürke ló ezüstös sörénnyel és farokkal stb.


5/55 Szivacsfestés

Az 5/56-ot is kifesthetik a tanulók. A tehén rajzolása és szivaccsal való kifestése is izgalmas feladat, bár valószínűleg sok segítségnyújtási igény vár a segítőkre. A festékes szivacsot egy erre a célra szolgáló tányérra érdemes tenni.


5/56 Fesd ki!

A szivaccsal könnyű a tehén foltjait felfesteni.


5/57 Szél

A légáramlatot megjeleníteni közvetlenül nem, csak közvetetten lehet. A fák elhajlanak, a zászló, ruha, köpeny lobog, a papírsárkány a levegőben marad.


5/58 Hajtogass kishajót!

A hajtogatott csónakokat elnevezhetik a tanulók, amely neveket ráírhatjuk a hajókra, és a hajókat egy összegyűrt és kisimított kék lapra (hullámzó tóra) is helyezhetjük. A terepasztal így hajókkal teli, hullámzó tavat illusztrál.



23

5/59 Napsütés

A nap megégetheti az ember bőrét, ezért vigyázni kell vele. A növények a napsütés révén táplálkoznak, és fejlesztik az élethez nélkülözhetetlen oxigént. Napsütés révén termelődik az emberben a nélkülözhetetlen D-vitamin. Ha túl sok a napsütés, elsivatagosítja a tájat; ha túl kevés, akkor is problémát jelent. A napsütés jelenlétét egy képen az éles és erős árnyék jelképezi, amennyiben nem látható a képen a Nap. A színezésnél a napsütéses területekhez világosabb színeket, az árnyékos területekhez sötétebb színeket használunk.


5/60 Színezd ki!

Sok apró részletet tartalmaz a színező. Érdemes a tanulókat megkérni arra, hogy a megfelelő színeket használják, tehát a fa törzse legyen barna, a víz kék, vagy zöld, az ég kék stb.


5/61 Eső

Az eső megjelenítésének módja a felhős ég, a tócsa jelenléte a földön, illetve a vízfelületre becsapódó cseppek körül kialakuló vízgyűrűk jelenléte. Érdemes a szivárványról is beszélgetni.


5/62 Színezd ki!

Az esernyő színezéséhez használhatunk vad színeket is, vagy egy szín többféle árnyalatát.


5/63 Komplex alkotótevékenység

A foglalkozások előtt érdemes a tanulókkal megbeszélni, hogy miket fognak csinálni az elkövetkező időszakban. Az eddig tanult tevékenységeket variálni fogják, nemcsak egyféle tevékenység lesz, hanem többféle.


5/64 Színezd ki!


5/65 Kézhalak az akváriumban 1.

A körülrajzolt kéz kivágása nem egyszerű feladat, könnyen lerövidíthetők az ujjak. Ezeket a megkurtított halacskákat is fel lehet használni, pontosan ugyanúgy színezhetők.



24

5/66 Színezd ki!

Az 5/65-re példa ez a feladat, hiszen előbb a számozott pontokat megfelelő sorrendben össze kell kötni, majd az így kapott kutyust ki kell színezni. Ez kétféle tevékenység.


5/67 Kézhalak az akváriumban 2.

Legyenek mind a két irányban halak rajzolva, hogy a kivágott és megfordított jobbkezes hal balkezes lesz. A papírra is mindkét irányba legyenek halak ragasztva. Krepp-papírból érdemes a zöld hínárokat kivágni, és a képen látható módon az akváriumra ragasztani őket.


5/68 Színezd ki!

Az 5/67-hez kapcsolódó színezési feladat. Esetleg a pikkelyekbe érdemes valamilyen mintát színezni.


5/69 Érzelmek 1.

Érdemes az egyes tanulókkal eljátszatni a vizsgált érzelmet, és a többiekkel megfigyeltetni, hogy ilyenkor miből látszik az adott érzelem.

Öröm: A szemhéjak összeszűkülnek, szarkalábak jelennek meg a szemek sarkában. Az arc külső, felső része enyhén megemelkedik, jelezve az aktuális boldogságot.

Szomorúság: Összeszűkült szemek, felemelkedő arc, felhúzott szemöldök, legörbülő száj felfelé forduló álldudorral és megfeszülő szájsarkakkal, leszorított szemöldök.

Harag - Összevont szemöldök, ami magával húzza a ráncokat a szemöldökök között. Összeszorított ajkak.


5/70 Rajzold meg!

A fejkontúrokba a megfelelő érzelmeket kifejező arcokat kell berajzolni.


5/71 Érzelmek 2.

Egyik tanulónak megsúgni, hogy milyen érzést játsszon el, és a többiek pedig kitalálják. Utána elmondhatják, hogy miből jöttek rá.

Félelem: A szemöldök és a felső szemhéj felemelkedik. Az állkapocs leesik, a száj elkerekedik. A száj kitágulásával az ajkak is megfeszülnek. A tágra nyílt szemek és az alsó szemhéj feszült.



25

5/72 Rajzold meg!

A fejkontúrokba a megfelelő érzelmeket kifejező arcokat kell berajzolni.


5/73 Mit érzünk?

Az 1. melléklet kártyáit érdemes szétvágni és jól látható módon kiteríteni a tanulók előtt, hogy alaposan áttanulmányozhassák azokat. Érdemes a kiválasztottat megbeszélni, mert nem biztos, hogy az ünnephez a haragos arcot véletlenül választotta. Ebben az esetben érdemes megbeszélni a tanulóval az érzéseit.


5/74 Rajzold meg és színezd ki!

A halványszürke árnyalatos sütemények kifestése is alapvetően összetett feladat lehet. Érdemes sokféle technikával színezni.


5/75 Öltöztetőbaba – kislány

A 2. és 3. melléklet ruhadarabjai kivágás után a kislányalakra illeszthetők. A ruhadarabok körberajzolhatók, és a gyerekek kiszínezhetik őket. Kivágás után azokkal is variálhatók az öltözékek.


5/76 Rajzolj ruhát a kislánynak!

A körvonalakra közvetlenül rárajzolhatják a tanulók a ruhákat. A tanulók megbeszélhetik egymással, hogy melyik csoport tervezi a téli, a nyári és az átmeneti ruhákat. A tervekből divatbemutató-tabló készíthető, mint projektvégtermék.


5/77 Öltöztetőbaba – kisfiú

A 2. és 3. melléklet ruhadarabjai kivágás után a fiúalakra illeszthetők. A ruhadarabok körberajzolhatók, és a gyerekek kiszínezhetik őket. Kivágás után azokkal is variálhatók az öltözékek.


5/78 Rajzolj ruhát a kisfiúnak!

A körvonalakra közvetlenül rárajzolhatják a tanulók a ruhákat. A tanulók megbeszélhetik egymással, hogy melyik csoport tervezi a téli, a nyári és az átmeneti ruhákat. A tervekből divatbemutató-tabló készíthető, mint projektvégtermék.



26

5/79 Pompon készítése

Több színű fonálból különböző pomponok készíthetők. A pomponok lehetnek rövidebb és hosszabb szárúak is, valamint több fonál összefogásával vegyes színűek is. A gyerekek által készített pomponokból közös alkotás készíthető. Az útkereső játék jó apropó a fonál használatához.


5/80 Útkereső

Aranyos játék, hogy az egyes fonálvégektől elindulva a cicákhoz lehet érni. Minden cicához külön fonal vezet.


5/81 Zsinórvirág

A szívek kifestésének izgalmas részfeladata, hogy azonos színűek nem lehetnek egymás mellett. A feladat nem matematikai feladat, hogy a lehető legkevesebb színnel oldjuk meg, úgyhogy minél több színes ceruzát bocsássunk a tanulók rendelkezésére. Izgalmas kérdés és döntést igényel, hogy más árnyalatú színek azonosnak számítanak-e, például sötétzöld, és világoszöld?


5/82 Színezd ki a szíveket!

A kiszínezett szívek egy nagy szívet határoznak meg, éppen ezért érdemes egy szín (a piros) különböző árnyalatait használni. Itt is vegyes technikák használhatók.


5/83 Ételkészítés

A komplex tevékenységek egyik tetőfoka az ételkészítés, hiszen az anyag alakítása után valamely ehető étel készül el. Jelen esetben almából és répából készül finom étel. Jó alkalom az eszközök előkészítésének és használat utáni rendbetételének és elpakolásának a gyakorlására.


5/84 Vezesd oda a nyuszit a répához!

Érdemes gyerek rejtvényújságokból kigyűjteni a hasonló feladatokat, és nagyítva kifénymásolni. Ebben az esetben több különböző nehézségű feladat is a rendelkezésünkre áll. Ügyeljünk arra, hogy az elágazásoknál és a közeli útvonalaknál ne tévelyedjen el a tanulók útkövetése. Legyen több példányunk, mert a nagyon erősen rányomott ceruza úgy is nyomot hagy, egy papírt csak egyszer használhatunk.



27

5/85 Mozaikjáték

A mozaikjáték egyik nagy előnye, hogy az ábrák egyes részletei úgy változtathatók meg, hogy a többi változatlan marad. Érdekes megfigyelni, például az arc esetén, hogy csak a száj vonalának megváltoztatásával hogyan változik meg az arc kifejezése. Esetleg érdemes félig kész ábrával várni a tanulókat, amelyeket aztán kiegészítenek valamilyen elvárás szerint. Általában a mozaikjátékhoz viszonylag kevés mozaikdarabkát adnak, így érdemes több játékot beszerezni és a sok mozaikdarabkát egy táblához használni.


5/86 Színezd ki a mézeskalács figurát!

A mézeskalács figura színezése a hagyományos technikákon túl, történhet papírdarabkák ragasztásával is, vagy a fehér részek lehetnek vattapamacsok is.


5/87 Színcsoportok

Érdemes megkérni a szülőket és a kollégákat, hogy a kidobandó színes újságokat, magazinokat inkább az ábrázolás-alakítás foglalkozások számára ajánlják fel, és akkor a színcsoportosító feladat számára megfelelő mennyiségű újság áll majd rendelkezésre.


5/88 Színezd ki a gyümölcsöket!

A gyümölcsök színezése a hagyományos technikákon túl, történhet papírdarabkák ragasztásával is, vagy nyomdázással is.


5/89 Farsangi készülődés 1.

A farsang fontos része a szerepjátéknak, az ember másvalakinek vagy másvalaminek öltözhet, még az arca is átalakul. A tanulókkal beszéljük meg, hogy mivé szeretnének átalakulni, milyen álruhát, álarcot vennének fel. Az arcfestés több szempontból is fontos: egyrészt maga a megváltozás, átalakulás élménye, másrészt az arcfestést végző közelségéből és figyelméből adódó „intimitás” szempontjából is.


5/90 Színezd ki az álarcot!

Az álarcot fénymásolóval megfelelő nagyságúra nagyíthatjuk. A kiszínezett álarcokat érdemes lefényképezni, hogy a későbbiek során a tanulók láthassanak majd mintákat. A színezésen túl az álarcra ragasztani is lehet.



28

5/91 Farsangi készülődés 2.

Az álarcot a készítője hordani fogja, így nem mindegy, hogy mekkora a mérete. Ezért érdemes már kipróbált, megfelelő méretű álarcot körberajzolni, és arra készíteni a terveket, valamint a színezéseket. Az 5/92-n lévő álarcsablonok elvileg jó méretűek, de a viselőjéhez mérten lehet, hogy kicsinyíteni vagy nagyítani kell őket.


5/92 Rajzold meg és színezd ki az álarcot!

A fénymásolóval tetszőleges nagyságúra nagyíthatók az álarcok. Ezek után érdemes kiszínezni őket.


5/93 Kavicskatica

A kirándulások alkalmával nemcsak leveleket, ágakat, terményeket érdemes gyűjteni, hanem katicabogár formájú kavicsokat is. A katicák festésénél ügyeljünk arra, hogy a festett részt már ne fogják meg a tanulók, vagy a leeső, frissen festett kavics ne tegyen nagyobb kárt se a tanulók ruhájában, se a környezetben.


5/94 Rajzold meg a katicát!

A tanulók maguktól felismerik, hogy az egyre nagyobb ábrákra egyre nagyobb pöttyöket kell rajzolni. Amennyiben a pöttyök méretei ugyanazok maradnak, úgy érdemes a tanulókkal megbeszélni a nagyítás azon törvényszerűségét, hogy a nagyított tárgy minden eleme a képen nagyobb lesz.


5/95 Állatok a ház körül

A különböző állatok jellemzőinek tudatosítása után a jellemzők felismerése alapján azonosíthatók az állatok.


5/96 Színezd ki!

A feladatlapon az állatokat fekete vonalak rajzolják ki, és az ezek által megjelenített részletek alapján kell az állatokat felismerni. A kiszínezéshez is emlékezni kell az állatokhoz köthető színekre. Amennyiben kétségek merülnek fel, érdemes az állatok színes fényképét is segítségül megtekinteni.



29

5/97 Gyurmaember

A gyurmaemberkékből és -tárgyakból egy kép is összeállítható. Ekkor a munkák megoszthatók, ki fejeket gömbölyít, ki végtagokat hengerel, ki összeállítja az embereket. Lehet hajat is hengerelni az embereknek, vékony hengerekkel, vagy vékony pálcával részleteket, például ruhát karcolni az agyagba.


5/98 Színezd ki!


5/99 Ünnepi ajándékkártya szívvel

A tengelyesen szimmetrikus szív előállításának a titka, hogy a félbehajtott papír hajtásának mentén kell a fél szívet lerajzolni és kivágni. A kihajtott félszív teljes szív lesz. A több rétegbe hajtogatott papír esetén több egybevágó szív állítható elő.


5/100 Színezd ki!

Az ügyesebb tanulók a virágszirmokra és a vázára mintákat is rajzolhatnak. Esetleg a virágszirmokat krepp-papírból is kivághatják és ragaszthatják. Ekkor a kép kilép a papír síkjából.


5/101 Habos kakaó

A legjobb, ha a kakaót a foglalkozáson állítjuk elő, gondolva a tanulók esetleges laktóz érzékenységére is, vagy arra, hogy néhányan nem is szereik a kakaót.


5/102 Színezd ki!

A feladatban több érdekes megoldási elgondolás is fellelhető. Egyrészt nehéz a fehér hab megjelenítése a kakaó felszínén. Itt felhasználhatjuk a hab buborékos voltát, vagy egy részletekkel nem törődő árnyékolással jeleníthetjük meg a hab girbegurbaságát. A másik a két bögre tükrössége, amit a színezésnél vehetünk figyelembe.


5/103 Otthon rajzolása 1.

A helyiségek berendezési tárgyait érdemes megbeszélni a tanulókkal. Arról is beszélhetnek, hogy mely tárgyak találhatók meg otthon, amelyek a képen nem. A fontosabb tárgyakat, eszközöket érdemes lerajzolni. A tanulók a számukra fontos otthoni helyiséget rajzolják le.



30

5/104 Színezd ki!

Mivel mesebeli falu házai láthatók a képen, a tanulók teljes mértékben hagyatkozhatnak a fantáziájukra a színezés során. Esetleg rajzolhatnak mesebeli alakokat is.


5/105 Otthon rajzolása 2.

Az otthon berendezéseinek részletesebb megbeszélése a feladat. Esetleg lerajzolhatják, hogy milyen szobát szeretnének. Ha az iskola rendelkezik babaházzal, akkor azt is berendezhetik a tanulók.


5/106 Színezd ki!

A kis mesebeli falucska házait kiszínezhetik a tanulók. Amikor elkészül a mű, a házakat kivághatjuk és egy nagy tablóra ragaszthatjuk. Ekkor egy sokházas mesebeli település keletkezik a tanulók munkáiból.


5/107 Péksütemény gyurmából 1.

A kifli, a zsemle és a pogácsa logikusan gömbölyíthető és hengerelhető a gyurmából. Ha elrontottuk, akkor érdemes újra kezdeni, mert a korrekciós nyomogatás során elveszik a szép sima felület. A tanulók péksüteményei jól néznek ki egy tálon, olyan, mintha igazi süteményes tál volna.


5/108 Színezd ki!

A megszokott színezési feladat most a megfelelő színek választását igényli.


5/109 Péksütemény gyurmából 2.

A kakaós csiga készítéséhez hosszú, vékony csíkot kell lapogatni, amelyet aztán összecsavarunk. A túrós táska lapogatott lakja sem mindegy, hogy milyen. A lakács fonását pedig érdemes megkeresni az internetről.


5/110 Rajzolj gyümölcsbefőttet!

Különböző kompótok, befőttek bemutatása. A gyümölcs nem a nyers állapotában látható a befőttben, hanem darabolt, feldolgozott formájában. A tanulóknak ebből a formájából kell felismerniük a gyümölcsöt, például a felezett barackot, vagy az adott gyümölcsöt feldolgozott formában kell ábrázolnia.



31

5/111 Állattervezés

A 4‒9 mellékletek felvágása után az állatrészleteket tartalmazó lapok összeillesztésével új álatok jöhetnek létre. Ezeket érdemes lehet lerajzolni is, és neveket kitalálni nekik. Például a gólya és a tigris keverékéből „góris”, vagy „tiglya” stb.


5/112 Színezd ki!

A sok apró részlettel rendelkező színezési feladat megmozgatja a tanulók fantáziáját. Amennyiben sok munka született, úgy érdemes lehet a képeket szétvágni, és egy kartonlapra a részleteket új egységben összeragasztani.



32

4. AJÁNLOTT SEGÉDANYAGOK, SZAKIRODALOM

a) Internetes források

Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára: kerettanterv.ofi.hu/11_melleklet_sni/kozep/index_sni_kozep.html Utolsó letöltés dátuma: 2019.08.23.

Ábrázolás-alakítás – Kerettanterv: kerettanterv.ofi.hu/11_melleklet_sni/.../11.2.10_abrazolas_1-8_SNI_kozep_mk.doc Utolsó letöltés dátuma: 2019.08.23.

Értelmileg akadályozott tanulók általános iskolai tanterve: www.nefmi.gov.hu/...kerettantervek...2/tanterv_barczi_altalanos_iskola_msword.rtf Utolsó letöltés dátuma: 2019.08.23.

Kerettanterv a sajátos nevelési igényű tanulók számára: www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek.../kozepsulyos_ert_fogy.doc Utolsó letöltés dátuma: 2019.08.23.

b) Szakmódszertani könyvek

Eckhardt Éva: A színjátszás lehetőségei a konduktív pedagógia rendszerében. Takács Etel Pedagógiai Alapítvány, 2018

Gordosné Szabó Anna: Gyógyító pedagógia. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2012

Győri Miklós – Billédi Katalin: Atipikus diákok, segítő appok, tudományos evidenciák. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, 2018

Heacox, Diane: Differenciálás a tanításban, tanulásban. Szabad Iskolákért Alapítvány, 2006

Huba Judit: A pszichomotoros fejlesztés gyakorlati kézikönyve. Logopédia, 2010

Lukács Józsefné: A részképességek játékos fejlesztése az óvodában. Flaccus Kiadó, 2019

M. Tamás Márta: Fejlesztő pedagógia. ELTE Eötvös Kiadó, 2009

Rosta Katalin: Add a kezed! (A korai fejlesztés és speciális óvodai nevelés programja) Logopédia Kiadó, 2006

Tölgyszéky Papp Gyuláné: A tanulási nehézségek kezelése. Logopédia Kiadó, 2006


33

c) Szakmódszertani folyóiratok

Pedagógusképzés

Módszertani lapok. Speciális pedagógia

Csodaceruza

Csengőszó – módszertani folyóirat tanítóknak

d) Internetes gyakorlatközösségek, fórumok

https://sni.lap.hu/

https://szuloihang.hu/

https://www.csaladinet.hu/

tanÁri kÉzikÖnyveszközöket tisztogatás után vissza kell tenni a megfelelő helyükre, hogy...

Documents