tantárgyi tematikák szupervizor szakirányú …...mi tartozik a szupervíziós szetting körébe?...
TRANSCRIPT
Tantárgyi tematikák
Szupervizor szakirányú továbbképzés szak
TKSZ 1111 A szupervíziós folyamat nyitása, kezdete
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 8
Kredit:
1
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
I.
Értékelés módszere:
Gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
Gyakorlati ismeretek szerzése a szupervíziós folyamat kezdetének jellemzőiről, saját élményű csoportmunkák
feldolgozásán keresztül.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus a szupervíziós csoportmunka indító szakaszának jellegzetességeibe vezeti be a hallgatókat. Az első egység
elméleti ismereteket ad át, a továbbiakban gyakorlati, saját élményű tapasztalatokat szereznek a csoportos munka
nyitásáról, az ismerkedés, normaalakítás szabályairól.
Főbb témakörök:
A szupervízió története, alapfogalmai
A szupervízió meghatározása
A személyiségfejlesztő kiscsoportos munkaforma jellegzetességei
A csoportmunka indító szakaszának jellegzetességei, a normaalakítás szabályai
A csoportvezető kompetenciái
Ismerkedési, csoportalakítási technikák, játékok
Évközi tanulmányi követelmények:
A hallgatók ismerjék meg és alkalmazzák a legfontosabb szupervíziós szakkifejezéseket. Szerezzenek gyakorlati
ismereteket a kiscsoportos személyiségfejlesztő munkaforma jellegzetességeiről, kezdjenek el saját tapasztalataikra
reflektálni.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Wellendorf, F. (1996): Megértés a szupervízióban. In: Supervisio Hungarica Füzetek I., Supervisio Hungarica.
Sárvári, Gy.:(1996): Az európai és az angolszász szupervíziós gyakorlat néhány eltérése a szupervízió folyamattanulásának a tükrében. In: Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica.
Ajánlott irodalom:
Szőnyi G. (2005): Csoportok és csoportozók. Medicina Kiadó, Bp.
TKSZ 1210 A segítő kapcsolat elméleti alapjai
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 16 + 0
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
Keresztúry Emőke
Marosszéki Emese
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
I.
Értékelés módszere:
írásbeli
kollokvium/beadandó
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A segítő kapcsolati munka alapismereteinek bemutatása és a hallgatók felkészítése, érzékenyítése a szupervizáltakkal való
kapcsolatfelvételre.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus a segítő kapcsolat pszichológiai és pszichodinamikai alapjaiba vezeti be a hallhatókat. Öt egység az elméleti
ismereteket adja át, további kettő az ismeretek „felismerési – megtapasztalási készségét” csiszolja, csoportmunka
keretében.
Legfontosabb témakörök: A segítés, mint professzió, A segítő kapcsolat, mint rendszer,valamint a klienssel való
találkozás és információelemzés lehetőségei.
Főbb témakörök:
A segítés, mint professzió
A segítő kapcsolat, mint rendszer
A humán segítő pálya modellje
A szakmai személyiség gondozása
Empátia, beleérző képesség
A non direktív segítő beszélgetés módszertana
A kiégés folyamata, prevenció a burn-outban
Az exploráció helyzetei, proxemikai, nonverbális tényezői
Évközi tanulmányi követelmények:
A hallgatók ismerjék meg a segítő kapcsolat jellegzetességeit. Tegyenek szert gyakorlati tapasztalatra a non-direktív
segítő beszélgetés technikájának használatában. Váljanak képessé klienseik megértésére és ítéletmentes elfogadására.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Buda, B. (1997): Empátia, a beleélés lélektana. Ego School Bt, Budapest
Bang, R. (1982): A célzott beszélgetés - Pszichológia nevelőknek, Tankönyvkiadó Budapest
Faber, H, Schoot, E. (1987): A segítő beszélgetés. Pszichoterápiás és Mentálhigiénés szemléletformáló füzetek. MPT
Pszichohigiénés Munkacsoport, Budapest.
Ajánlott irodalom:
Rogers, C. (2003): Valakivé válni - A személyiség születése. Edge 2000 Kft, Budapest
Hézser, G. (1995): A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Kálvin János Kiadó. Budapest
Tringer, L. (1998): A gyógyító beszélgetés. HIETE. Budapest
Vanesse, A. (1993): Hallgatástól a meghallgatásig. LESZ - Animula Egyesület, Budapest
Argelander, H.: Az első interjú. Tündérhegyi füzetek sorozat, kiadó: MPT és OORI Pszichoterápiás
Osztálya.
Bagdy, E, Császár, Gy. (1979): Pszichológiai szempontok az orvosi beszélgetésben. Orvosi Hetilap.
120, k. 2219-2223.
Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2.
Kiad. Bp..
Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.)
Pszichoterápia. Gondolat K. Bp. 1981. 181-196. old.
TKSZ 1310 Rendszerszemlélet – alapozó
Tantárgy felelőse:
Dr. Komlósi Piroska
Féléves óraszám:
L: 16 + 0
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
Dr. Komlósi Piroska
Horváth Ivett
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
I.
Értékelés módszere:
Írásbeli
kollokvium/beadandó
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A stúdium célja egy olyan megértési stratégia, látásmód kialakítása, amely a jelenségek részleteit és összefüggéseit az
egésszel való kölcsönhatásban, a lehető legszélesebb horizonton belül szeretné feltárni és értelmezni.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A „Bevezetés a rendszerszemléletbe” alapvetően szemléletformáló tárgy, amely a rendszerben gondolkodás és észlelés
filozófiai és lélektani alapjait foglalja össze, valamint a rendszerkutatás kiemelt eredményeit és alkalmazási területeit
ismerteti meg a hallgatókkal. A hallgatók ismereteket szereznek az egyén és a rendszerek közötti kölcsönhatásról, a
legjellemzőbb szociálpszichológiai és csoportlélektani jelenségekről és betekintést nyernek a szervezetek
rendszerszemléletébe. Mindezek mellett gyakorlati eszközöket is kapnak a szervezetben működő egyén szervezethez való
viszonyának megismeréséhez.
Főbb témakörök:
Az egyén és a rendszerek – Egyén – család – csoport - szervezet
A határok természete
General system theory - Ludwig Von Bertalanffy rendszerelmélete
A rendszerszemlélet alkalmazhatósága a szupervízióban
A csoport és csoportköziség
A szervezetek rendszerszemlélete
Az organogram módszer
„Szerepeim tortája”, munkahely-rajz mint kreatív eszközök a rendszerszemléletű szupervízióban
A szupervizor, mint a szupervizált rendszerének új eleme
Évközi tanulmányi követelmények:
A hallgatók a rendszerszemlélet fogalmi körében ismerjék meg a rendszerben gondolkodás és észlelés filozófiai és
lélektani alapjait, ezeket építsék be szemléletmódjukba. Váljanak képessé arra, hogy saját hivatásszerepük illetékességi
körén belül megfelelő módon értelmezzék a velük kapcsolatban álló kliensek rendszereken belüli működését,
szerepkezelését. Egyéni segítői, tanácsadói munkájuk minél korábbi fázisában legyenek képesek a saját élményben
kipróbált, reflektált és elemzett kreatív módszerek gyakorlati használatára.
Oktatási módszer: interaktív elméleti input, témaközpontú kiscsoportos munka, helyzetgyakorlatok, kreatív elemző
módszerek saját élményű kipróbálása, feldolgozása osztott csoportmunkában, az előadók vezetésével.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Hézser, G. (2001): Miért? Rendszerszemlélet és lelkigondozói gyakorlat. Kálvin K. Bp.fejezet (9-29 o.)
Komlósi, P. (1997): A család támogató és károsító hatásai az egyénre. In.: Gerevich J.(szerk.): Közösségi
mentálhigéné. Animula,. 13-34.o.
Ajánlott irodalom:
Hézser, G.: id. mű, B és D fejezetek. Ludewig, K. (2003): Rendszerszemléletű terápia. Coincidencia, Bp.. II. fejezet
( 65-120 o.)
Bakacsi, Gy. (2004).: Szervezeti magatartás és vezetés. Aula K. Bp.
Bagdy, E, Császár, Gy. (1979): Pszichológiai szempontok az orvosi beszélgetésben. Orvosi Hetilap. 120, k. 2219-
2223.
Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2.
Kiad. Bp..
Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.) Pszichoterápia. Gondolat K. Bp. 1981. 181-196. old.
TKSZ 1410 Tanácsadás formái - alapozó
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 16 + 0
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
Marosszéki Emese
Keresztúry Emőke
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
I.
Értékelés módszere:
Írásbeli
kollokvium/beadandó
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A tanácsadás fogalmi tisztázása, a legfontosabb tanácsadási munkaformák bemutatása és a szupervízió elhelyezése a
tanácsadás rendszerében.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus leírása: A szupervízió napjainkra az egyik leghatékonyabb, leginnovatívabb tanácsadási munkaformává nőtte ki magát. A
hallgatók szemlélet alakításának egyik fontos lépése, hogy a képzés alapozó szakaszában felvázoljuk az alkalmazott
pszichológiában nagyon fontos tanácsadási rendszer történeti kialakulását, fogalmi megközelítését. A kurzus során a
hallgatók megismerkednek a legfontosabb tanácsadási munkaformákkal, az esetmegbeszélő csoporttal, tréninggel,
önismereti csoporttal. Áttekintik a hasonlóságokat, különbségeket, elhelyezik a szupervíziót a tanácsadás rendszerében. A
kurzus arra is lehetőséget nyújt, hogy a hallgatók saját élményű helyzetekben megtapasztalják az esetmegbeszélő csoport
és a szupervízió munkaformáját.
Főbb témakörök:
A tanácsadás alapvető formáinak áttekintése, története
Tréning – esetmegbeszélés – szupervízió módszertani sajátosságainak összegzése, hasonlóságok,
különbözőségek feltérképezése.
Hasonlóságok és különbözőségek saját élményű, gyakorlati megtapasztalása
Évközi tanulmányi követelmények:
A hallgatók ismerjék meg a segítő kapcsolat jellegzetességeit. Tegyenek szert gyakorlati tapasztalatra a non-direktív
segítő beszélgetés technikájának használatában. Váljanak képessé klienseik megértésére és ítéletmentes elfogadására.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Dr. Bagdy E.: Mi a szupervízió, az önismereti munka és a pszichoterápia? Álláspontok, vélekedések. In:
Pszichoterápia, VI. évf., 6. sz. 1997/november. 425–431. p.
Edding, C.: Szupervízió – tanácsadás – szervezetfejlesztés In: Supervisio Hungarica Füzetek, Tanulmányok a
szupervízió történetéből I. Lippenmeier, N. (szerk.): Szemelvények a német szupervíziós irodalomból Supervisio
Hungarica, 1996.
Bagdy, E, Wiesner, E (2005): A szakmai személyiségfejlesztéssel szembeni elvárások és kritériumok. In:
Szupervízió egyén - csoport - szervezet, Supervisio Hungarica.
Ajánlott irodalom:
Hárdi, I. (1997): Lelki egészségvédelem. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest
Kopp, M, Skrabski, Á. (1995): Alkalmazott magatartástudomány. Corvinus Kiadó, Budapest.
Buda B.: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei Budapest, Animula, 1994.
Ritoókné Ádám, M. (szerk.) (1992): A tanácsadás pszichológiája Szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó.
Tringer, L. (1998): A gyógyító beszélgetés, Animula.
TKSZ 1511 Csoportdinamikai alapismeretek – alapozó
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 24
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Majoros István
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
I.
Értékelés módszere:
Gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A cél a szupervizor jelölteket rendszerezett ismeretanyag birtokába juttatni a csoportdinamika tárgyköréből. A
csoportlélektani, szociálpszichológiai ismeretek alkalmazott pszichológiai szempontú értelmezése, azok elméleti
tisztázása, valamint alkalmazásuk módja a gyakorlatban. A csoportdinamika elméletének és gyakorlati alkalmazásának
összekapcsolása, a dinamika „leolvasása” készségének kialakítása segítségével.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus értelmezi, és összefüggésbe állítja a jellemző társadalom- és csoportlélektani jelenségeket, dinamikákat. Az
elméleti anyag és csoportanalitikus módszerrel dolgozó csoportmunka eredményeinek integrációja történik saját élményen
keresztül. A saját képzési csoport tapasztalataiból, dinamikájából kiindulva, helyzetgyakorlatokon és szabad interakciós
csoportos munkatapasztalaton keresztül reflexiós kiscsoportos munkamódban dolgozza fel és integrálja a kurzus a
szupervíziós csoportok vezetéséhez szükséges alapvető csoportdinamikai ismereteket.
Főbb témakörök:
A csoportdinamika kialakulása és elméleti bázisai
A csoportdinamika alapfogalmai, összefüggései;
A csoport definíciója, formái, jellegzetességeik, A csoportfolyamat szakaszai;
A csoportok vizsgálatának síkjai – vertikális, horizontális metszet
Csoportnormák; csoportszerepek; legfőbb konfliktustípusok
Krízis, fordulópontok, konfliktus dinamikája
Hatalom, versengés, kooperáció dinamikája csoportban.
Vezető/vezetők – csoporttagok viszonya és annak hatása a dinamikára
A csoportmunkát segítő és gátló folyamatok
Ellenállás, destruktív folyamatok, Raoul Schindler csoportdinamikai modellje
Csoportdinamikai tér-dimenziók , A csoportkompetenciák
Évközi tanulmányi követelmények:
A szupervizor jelölt jól tájékozódjon az ismeretanyagban, ismerje fel és tudja használni a gyakorlati munkában a
csoportdinamika elemeit.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
König, O., Schattenhofer, K. (2010): Bevezetés a csoportdinamikába.
Ajánlott irodalom:
Rudas, J.: Delfi örökösei, Kairosz, 1990
Szőnyi, G.: Csoportok és csoportozók, Bp., Medicina, 2005.
Mérei, F.: Közösségek rejtett hálózata, Bp. Osiris 2004.
Csepeli, Gy.: Szociálpszichológia, Bp. Osiris, 2006.
Irvin D. Yalom: A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata, Bp., Animula,
J.& N. Simington: W. Bion klinikai munkássága, Bp, Animula, 1999.
Foulkes,S.H. A csoportanalitikus pszichoterápia módszere és elvei. Bp.,Animula,1999.
Mérei,F.,A pár és a csoport. Csoportdinamikai kísérletek gyermekeken, in :Társ és csoport, Budapest, Akadémiai
K.,1989, 45-49.
Mérei, F.,Az együttes élmény. Társadalomlélektani kísérlet gyermekeken, in: Társ és csoport, i.m., 29-44.
Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2. Kiad. Bp.
Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.) Pszichoterápia. Gondolat K. Bp. 1981. 181-196. old.
TKSZ 2110 A szupervízió, mint folyamat 1.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 16 + 0
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Madai Krisztina
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
I.
Értékelés módszere:
Írásbeli
kollokvium/beadandó
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
a szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző
lezárásig a szupervíziós folyamatban. A szupervizor jelölt kapjon útmutatást és gondolja át mindazon kérdéseket, amelyek
megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt..
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus leírása: Gyakorlatközeli elmélet. A stúdium a „szerződés” és a „folyamat” két fő fogalmi pillérére építve vizsgálja a szupervizori
gyakorlat törvényszerűen megjelenő kérdéseit. Mikor kezdődik a szupervízió? Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe?
Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így a félévek leképezhetik a szupervíziós folyamat
egy-egy szakaszát. (Előkészítő, kezdeti, feldolgozási, lezáró szakasz)
I.félév: a szupervíziós folyamat előkészítő szakasza. Abból indulunk ki, hogy a szupervízió tulajdonképpen már az első
kapcsolatfelvétel pillanatában elkezdődik. A hallgatók megismerkednek az első kapcsolatfelvétel és a tájékozódó
beszélgetés kritériumaival, kérdéseivel, valamint a szetting fogalmával. A szetting a szupervíziós folyamat téma- és
időbeni ütemterve. Az első félév kiemelt témaköre a szerződéskötés, ezen belül a jogi és a kapcsolati szerződés
szempontjai.
Évközi tanulmányi követelmények:
a hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy
szupervíziós folyamatot önállóan végigkísérni. Fontos, hogy adekvát módon reagáljon nehéz érzelmi szituációkban, és
tudjon kellő érzelmi távolságot tartani. Ismerje a hallgató az első kapcsolatfelvétel és az első interjú, valamint a jogi és
kapcsolati szerződés szempontjait, képes legyen az első interjú felvételére, a szerződéskötésre. A szupervizor szakma
szabályainak, etikájának megfelelően tudja segíteni a szupervizáltakat az esetfeldolgozó munkában, a tanulságok
összegzésében és abban is, hogy a szupervíziós tanulás felismerései hogyan csatolhatók vissza eredményesen a
mindennapi szakmai tevékenységbe.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Kallabis, Oriana (1996) A háromszög-szerződések konstrukciója – szerződéskötés három érdekképviselet között. In:
Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I.
Salgótarján 75-88.
Parsons, Janice E., Durst, Douglas (1996) Tanulási szerződések: félreértések és helytelen alkalmazások. In: Louis
van Kessel és Sárvári György (szerk.) A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek II.
Salgótarján 132-142.
Rappe-Giesecke, Kornelia (2005) A tanácsadás iránti igénytől a szerződéskötésig – diagnózis és szetting. In: Bagdy
Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 175-189.
Zeller, Doris (2005) Az ítéletalkotás, mint eljárás. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-
csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 51-61.
Ajánlott irodalom:
Aristu, Jesus Fernandez (2005) A szupervízió, mint szociális intervenciós eszköz In:Bagdy Emőke, Wiesner
Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 43-51.
Hege, Marianne (1996) Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós
irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 97-105.
Wellendorf, Franz (2005) A szupervízió mint intézményelemzés és a felkérés elemzése. In: Bagdy Emőke, Wiesner
Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 163-175.
TKSZ 2210 A szupervízió, mint tanulás 1.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 16 + 0
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
I.
Értékelés módszere:
Írásbeli
kollokvium/
beadandó dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése a szupervízió keretei között történő speciális tapasztalati
tanulásról, valamint az elmélet alkalmazásáról a szupervíziós működés során, gyakorlati szituációk révén.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus leírása: A négy félévet átfogó tárgy a tapasztalati tanulás elméletéből kiindulva a szupervízió, mint a „tanulás tanulása”
definícióját járja körül. Mit nevezünk tanulási hipotézisnek? Hogyan tudunk olyan tanulási környezetet kialakítani, amely
biztosítja a folyamatos reflexió lehetőségét? Milyen tanulási stílusok vannak? A hallgatók elsajátítják a szupervíziós
tanulás rugalmas illesztését az adott folyamat résztvevőinek tanulási stílusához. Megismerkednek a legfontosabb tanulási
tárgykörök (a segítő személye, a munkaszituáció és a szupervíziós helyzet interakciójában megjelenő munkatapasztalat)
alapvető ismereteivel.
I. félév: Tapasztalati tanulás, D. Kolb modellje alapján
Tanulási stílusok, módszerek D. Kolb szerint – a 4 tanulási mód jellemzői
Tanulási környezet, tanulási feltételek
Tanulási fázisok és Kolb – tanulási ciklus
Az alkalmazkodó, divergens, asszimiláló és konvergens tanulási stílus jellemzői
A tanulási ciklus megjelenése a szupervízióban
Évközi tanulmányi követelmények:
A szupervizor jelölt váljon képessé a speciális tanulás különböző aspektusainak kezelésére, felismerésére, a szupervizált
tanulásának, fejlődésének elősegítésére az elméleti jártasság és a saját, példaadó működés révén.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A szupervíziós tanulás tervezett modellje. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.)
Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica
Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A tanulási hipotézis szerepe a szupervízión belüli tanulási folyamat facilitálásában.
In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica
Saari, C.: Tanulási koncepciók a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica
Füzetek II., Supervisio Hungarica.
Ajánlott irodalom:
Coleman, D. (2004): Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest, Edge Kiadó
Coleman, D. (1997): Érzelmi intelligencia. Budapest, Háttér kiadó
Koestler, A.: Szellem a gépben, Budapest, Európa, 2000
Békés, V. : A reziliencia-jelenség avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia
számára. In: Forrai Gábor–Margitay Tihamér (szerk.), 2002 „Tudomány és történet” – Tanulmánykötet Fehér Márta
tiszteletére, Budapest: Typotex, 215–228. o.
Miller, A.: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása, 2002 Budapest, Osiris
Wilson, T.: Strangers to Ourselves, Discovering the adaptive unconscious, 2002, Harvard University Press
Barlai, R. – Kővágó, Gy.: Krízismenedzsment, kríziskommunikáció, Századvég, Budapest, 2004.
B. Erdős, M. A nyelvben élő kapcsolat, Typotex, Budapest, 2006.
P. Watzlawick at. all., Változás, A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest, 1990.
TKSZ 2310 A szupervízió formái, típusai, alkalmazási területei 1.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 16 + 0
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
I.
Értékelés módszere:
Írásbeli
kollokvium/
beadandó dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A kurzus célja az, hogy áttekintést adjon a szupervízió fajtáiról: egyéni, coaching, szereptanácsadás, csoport-, team- és
szervezeti tanácsadási formáiról. A problémafelvetésben központi gondolat: mi a szupervízió és mi nem az? Mi a
specifikuma, indikációja az egyes megközelítési módoknak, a szupervízióra vonatkozó tervezés, döntés, szerződés stb.
mint folyamat kontextusában.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus leírása: A hallgatók a kurzus két félévében elméleti áttekintést kapnak a szupervízió történetéről, elméleti alapjairól, filozófiájáról.
Részletes módszertani betekintést nyernek a szupervízió fajtáiról, saját élményű akciótanuláson keresztül reflektálva a
különböző szupervíziós formákban szerzett egyéni tapasztalataikra. Megismerik az egyéni, csoportos és team coaching
jellegzetességeit, működési kereteit és szabályait, alkalmazási területeit. Összehasonlító kitekintést kapnak a tanácsadás
egyéb formáiról, mint coaching, szereptanácsadás, és egyéb pszichológiai munkaformákról, mint önismereti munka,
pszichoterápia.
Évközi tanulmányi követelmények:
Cél, hogy a hallgató sajátítsa el és megfelelően alkalmazza a vonatkozó definíciókat, szakkifejezéseket és ismerje meg az
alapvető elméleti megközelítéseket. Alkosson képet a szupervíziós szemléletmódról. Tegyen szert gyakorlati
tapasztalatra a szupervízió különböző formáinak alkalmazási kereteiről, területeiről. Legyen képes saját szupervizori
munkájában adekvát döntést hozni az adott helyzetnek megfelelő szupervíziós forma kiválasztásánál.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): A szakmai személyiségfejlesztéssel szembeni elvárások és kritériumok In:
Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.
Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések.
In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.
Pühl, H: (2005): Egyéni szupervízió In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.
Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica
IV.
Kersting, H; Krapohl, L. (2005): Teamszupervízió. In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio
Hungarica IV.
Ajánlott irodalom:
Hernandez, A. J. (2005): A szupervízió mint szociális intervenciós eszköz. In: Szupervízió egyén-csoport-
szervezet, Supervisio Hungarica IV.
Lavemann, L. (2005): A többszintű szupervíziós modell, aklinikai szupervízió és a pszichoterápia közötti
kapcsolat In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica.
TKSZ 3111 Terepkompetencia
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 16
Kredit:
3
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
Ugrin Erzsébet
Simon László
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
I.
Értékelés módszere:
Beadandó
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
Reflektív eltávolodás, kilépés a hozott szakma közegéből. A gyakorlat átvezetés, híd kíván lenni a saját szakmai
mindennapok és a szupervizori gyakorlat megkezdése között.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus leírása: Kiindulópontunk: A terepkompetencia nem egyenlő a konkrét szakmai tapasztalattal, és több mint a terepről alkotott
ismeretek összessége.
A hallgató a saját munkaterület bemutatásán keresztül vizsgálja az adott (saját) terep specifikumait a szupervízió
szempontjából, valamint a szupervizori kompetencia összetevőit az adott terepen. Milyen készségek, ismeretek
szükségesek ahhoz, hogy kompetensnek érezzem magam olyan területeken is, ahol nincs konkrét munkatapasztalatom?
A terepkompetencia fogalma Peter Berker alapján
Milyen készségek, ismeretek szükségesek ahhoz, hogy kompetensnek érezzem magam olyan területeken is, ahol
nincs konkrét munkatapasztalatom?
Szakmai életutam, és az eddig megszerzett kompetenciák
A jelenlegi terep, intézmény bemutatása
Milyen terepeket képviselünk?
Az adott (saját) terep specifikumai a szupervízió szempontjából
Évközi tanulmányi követelmények:
A hallgató váljon képessé reflektíven feldolgozni eddigi szakmai terepeinek sajátosságait, meghallani – meglátni a
hasonlóságokat és különbségeket a különböző terepek dinamikája között, és ezt a tapasztalatot beépíteni saját
szupervizori munkájába.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Berger P. (1996): A szupervizió megtanulása. In: Supervisio Hungarica Füzetek I., szerk. Lippenmeyer N., Supervissio Hungarica.
Ajánlott irodalom:
Edding, C. (1996): Vezetői tanácsadás termelőüzemekben és szociális intézményekben. Jellegzetességek és
követelményeik a tanácsadó szempontjából. In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio
Hungarica
Sievers, B. (1996): Nem minden szervezet olyan, mint az egyház! (Avagy: a vezetési hierarchia egészen alul
kezdődik.) In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica
Gotthard-Lorenz, A. (1996): Az ifjúsági Hivatalban dolgozó szociális munkások szupervíziója. In: Supervisio
Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica
TKSZ 2120 A szupervízió, mint folyamat 2.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 12 + 0
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Madai Krisztina
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
Tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
II.
Értékelés módszere:
Írásbeli
kollokvium/Beadandó
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző
lezárásig a szupervíziós folyamatban. A szupervizor jelölt kapjon útmutatást és gondolja át mindazon kérdéseket, amelyek
megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus leírása: Gyakorlatközeli elmélet. A stúdium a „szerződés” és a „folyamat” két fő fogalmi pillérére építve vizsgálja a szupervizori
gyakorlat törvényszerűen megjelenő kérdéseit. Mikor kezdődik a szupervízió? Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe?
Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így a félévek leképezhetik a szupervíziós folyamat
egy-egy szakaszát. (Előkészítő, kezdeti, feldolgozási, lezáró szakasz)
II.félév: a szupervíziós folyamat kezdeti szakasza. Az első fontos lépés, a bizalmi légkör kialakítása megtörtént. A
szerződéskötés után kezdődik az esetmunka a folyamatban. Átnézzük és gyakorlatok keretében ki is próbáljuk azokat a
lehetséges módokat, ahogy sor kerülhet az esethozó kiválasztására. Megvizsgáljuk a két szélsőséges helyzetet: mi történik
akkor, ha nincs eset és mi a helyzet akkor, ha több esethozó is van? Áttekintjük az esethozás lehetséges módozatait,
szóbeli és írásbeli formáit. Az is előfordulhat, hogy az esethozó hangfelvételt, vagy jegyzőkönyvrészletet mutat be egy
általa vezetett beszélgetésből. Ilyenkor kiemelten fontos szerepet játszanak az adatvédelem szabályai.
Évközi tanulmányi követelmények:
A hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy
szupervíziós folyamatot önállóan végigkísérni. Fontos, hogy adekvát módon reagáljon nehéz érzelmi szituációkban, és
tudjon kellő érzelmi távolságot tartani. Ismerje a hallgató az első kapcsolatfelvétel és az első interjú, valamint a jogi és
kapcsolati szerződés szempontjait, képes legyen az első interjú felvételére, a szerződéskötésre. A szupervizor szakma
szabályainak, etikájának megfelelően tudja segíteni a szupervizáltakat az esetfeldolgozó munkában, a tanulságok
összegzésében és abban is, hogy a szupervíziós tanulás felismerései hogyan csatolhatók vissza eredményesen a
mindennapi szakmai tevékenységbe.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Kallabis, Oriana (1996) A háromszög-szerződések konstrukciója – szerződéskötés három érdekképviselet között. In:
Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I.
Salgótarján 75-88
Parsons, Janice E., Durst, Douglas (1996) Tanulási szerződések: félreértések és helytelen alkalmazások. In: Louis
van Kessel és Sárvári György (szerk.) A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek II.
Salgótarján 132-142
Rappe-Giesecke, Kornelia (2005) A tanácsadás iránti igénytől a szerződéskötésig – diagnózis és szetting. In: Bagdy
Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 175-189.
Zeller, Doris (2005) Az ítéletalkotás, mint eljárás. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-
csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 51-61.
Ajánlott irodalom:
Aristu, Jesus Fernandez (2005) A szupervízió, mint szociális intervenciós eszköz In:Bagdy Emőke, Wiesner
Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 43-51
Hege, Marianne (1996) Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós
irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 97-105
Wellendorf, Franz (2005) A szupervízió mint intézményelemzés és a felkérés elemzése. In: Bagdy Emőke, Wiesner
Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 163-175.
TKSZ 2220 A szupervízió, mint tanulás 2.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 12 + 0
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
II.
Értékelés módszere:
Írásbeli
kollokvium/beadandó
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése a szupervízió keretei között történő speciális tapasztalati
tanulásról, valamint az elmélet alkalmazásáról a szupervíziós működés során, gyakorlati szituációk révén.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus leírása: A négy félévet átfogó tárgy a tapasztalati tanulás elméletéből kiindulva a szupervízió, mint a „tanulás tanulása”
definícióját járja körül. Mit nevezünk tanulási hipotézisnek? Hogyan tudunk olyan tanulási környezetet kialakítani, amely
biztosítja a folyamatos reflexió lehetőségét? Milyen tanulási stílusok vannak? A hallgatók elsajátítják a szupervíziós
tanulás rugalmas illesztését az adott folyamat résztvevőinek tanulási stílusához. Megismerkednek a legfontosabb tanulási
tárgykörök (a segítő személye, a munkaszituáció és a szupervíziós helyzet interakciójában megjelenő munkatapasztalat)
alapvető ismereteivel.
II. félév: Kérdések a szupervízióban
Tanulási hipotézis és diagnózis – hasonlóságok, különbözőségek, alkalmazhatóság a szupervízióban
Lineáris, reflektív, kontextuális és cirkuláris kérdéstípusok jellemzői
A különböző kérdéstípusok alkalmazásának lehetőségei a szupervízióban
Intervenciós piramis
Évközi tanulmányi követelmények:
A szupervizor jelölt váljon képessé a speciális tanulás különböző aspektusainak kezelésére, felismerésére, a szupervizált
tanulásának, fejlődésének elősegítésére az elméleti jártasság és a saját, példaadó működés révén.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A szupervíziós tanulás tervezett modellje. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.)
Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica
Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A tanulási hipotézis szerepe a szupervízión belüli tanulási folyamat facilitálásában.
In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica
Saari, C.: Tanulási koncepciók a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica
Füzetek II., Supervisio Hungarica.
Ajánlott irodalom:
Coleman, D. (2004): Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest, Edge Kiadó
Coleman, D. (1997): Érzelmi intelligencia.Budapest, Háttér kiadó
Koestler, A.: Szellem a gépben, Budapest, Európa, 2000
Békés, V. : A reziliencia-jelenség avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia
számára. In: Forrai Gábor–Margitay Tihamér (szerk.), 2002 „Tudomány és történet” – Tanulmánykötet Fehér Márta
tiszteletére, Budapest: Typotex, 215–228. o.
Miller, A.: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása, 2002 Budapest, Osiris
Wilson, T.: Strangers to Ourselves, Discovering the adaptive unconscious, 2002, Harvard University Press
Barlai, R. – Kővágó, Gy.: Krízismenedzsment, kríziskommunikáció, Századvég, Budapest, 2004.
B. Erdős, M. A nyelvben élő kapcsolat, Typotex, Budapest, 2006.
P. Watzlawick at. all., Változás, A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest, 1990.
TKSZ 2329 A szupervízió formái, típusai, alkalmazási területei 2.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 12 + 0
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
II.
Értékelés módszere:
Szigorlati
vizsga/Írásbeli
teszt
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A kurzus célja az, hogy áttekintést adjon a szupervízió fajtáiról: egyéni, coaching, szereptanácsadás, csoport-, team- és
szervezeti tanácsadási formáiról. A problémafelvetésben központi gondolat: mi a szupervízió és mi nem az? Mi a
specifikuma, indikációja az egyes megközelítési módoknak, a szupervízióra vonatkozó tervezés, döntés, szerződés stb.
mint folyamat kontextusában.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus leírása: A hallgatók a kurzus két félévében elméleti áttekintést kapnak a szupervízió történetéről, elméleti alapjairól, filozófiájáról.
Részletes módszertani betekintést nyernek a szupervízió fajtáiról, saját élményű akciótanuláson keresztül reflektálva a
különböző szupervíziós formákban szerzett egyéni tapasztalataikra. Megismerik az egyéni, csoportos és team coaching
jellegzetességeit, működési kereteit és szabályait, alkalmazási területeit. Összehasonlító kitekintést kapnak a tanácsadás
egyéb formáiról, mint coaching, szereptanácsadás, és egyéb pszichológiai munkaformákról, mint önismereti munka,
pszichoterápia.
Évközi tanulmányi követelmények:
Cél, hogy a hallgató sajátítsa el és megfelelően alkalmazza a vonatkozó definíciókat, szakkifejezéseket és ismerje meg az
alapvető elméleti megközelítéseket. Alkosson képet a szupervíziós szemléletmódról. Tegyen szert gyakorlati
tapasztalatra a szupervízió különböző formáinak alkalmazási kereteiről, területeiről. Legyen képes saját szupervizori
munkájában adekvát döntést hozni az adott helyzetnek megfelelő szupervíziós forma kiválasztásánál.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): A szakmai személyiségfejlesztéssel szembeni elvárások és kritériumok In:
Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.
Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések.
In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.
Pühl, H: (2005): Egyéni szupervízió In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.
Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica
IV.
Kersting, H; Krapohl, L. (2005): Teamszupervízió. In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio
Hungarica IV.
Ajánlott irodalom:
Hernandez, A. J. (2005): A szupervízió mint szociális intervenciós eszköz. In: Szupervízió egyén-csoport-
szervezet, Supervisio Hungarica IV.
Lavemann, L. (2005): A többszintű szupervíziós modell, aklinikai szupervízió és a pszichoterápia közötti
kapcsolat In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica.
TKSZ 2410 Módszertani integráció a szupervízióban 1.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 12 + 0
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
Muzsnai Márta
Marosszéki Emese
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
II.
Értékelés módszere:
Írásbeli
kollokvium/Beadandó
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A kurzus célja, hogy a szupervizor-jelölt helyesen tudja alkalmazni a szupervízióban az általa ismert, és esetleg más
kontextusban már biztonságosan használt intervenciós eszközöket.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus leírása: Az Intervenciós technikák felhasználása a szupervízióban c. két féléves gyakorlati tárgyban a hallgatók megismerkednek
az analitikus megközelítés, a pszichodráma és a Gendlin-i fókuszolás beavatkozási lehetőségeivel. A módszertani
integráció kurzusa arra a kérdésre keresi a választ, hogy a megismert, vagy már előzőleg elsajátított, alkalmazott
technikák hogyan állíthatók a szupervízió szolgálatába? A hallgatók egymást facilitálva összeállítják saját, eddigi
tanulmányaikra, tapasztalataikra épülő módszertani tárházukat, és az oktatók irányításával, sajátélményű kiscsoportos
munkában kipróbálják azok szupervíziós alkalmazási lehetőségeit.
Főbb témakörök:
Módszertani elem fogalma
Módszertani eklekticizmus és a szupervízió
A módszertani elemek mint az önreflexió elősegítésének eszközei
A hallgatók módszertani tárháza
A módszertani elemek alkalmazásának lehetőségei
Dramatikus és analitikus módszertani elemek helyzetgyakorlatokban
A szociometriai módszerek alkalmazhatósága a szupervízióban
Szimbólumok, metaforák alkalmazási lehetőségei
Kreatív elemek alkalmazása a szupervízióban
Évközi tanulmányi követelmények:
A különböző intervenciós technikák szupervíziós alkalmazásának elméleti és gyakorlati elsajátítása. Az integrált
ismereteket a hallgató képes legyen gyakorlati szupervíziós munkájában kompetensen alkalmazni.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Buchinger, K. (1996): Pszichoanalitikus fogalmak a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények
a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján
Williams, A. J. (1996): Akciós módszerek a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio
Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica
Rumpf, E. (1996): Az álomfejtés a szupervízió szolgálatában. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A
szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján
Fatzer, G. (1996): kreatív módszerek a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió
világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján
Scheuermann, P. (1996): Titkos tanterv a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió
világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján.
Ajánlott irodalom:
Blatner, A.: A pszichodráma alapjai. Animula, Budapest
Jung, C, G. (1990): Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa Könyvkiadó,
Freud, S. (1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat, Budapest
Székely, I. (2003): Tárgykapcsolat-elmélet családterápiában. Családterápiás sorozat 10., Animula Kiadó, Budapest
Hamilton, N. G. (1996): Tárgykapcsolat-elmélet a gyakorlatban. Animula, Budapest
Bettelheim, B. (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest.
TKSZ 2510 Szupervízió az intézményben és szervezeti kultúra 1.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 12 + 0
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
Madai Krisztina
Kertai – Kiss Ildikó
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
II.
Értékelés módszere:
Írásbeli
kollokvium/beadandó
esszé
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A kurzus célja a hallgatók megismertetése a szupervizori működéshez nélkülözhetetlen szervezeti ismeretekkel.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A szupervízió mai gyakorlatában az egyik legelterjedtebb működésmód a szervezeti, intézményi szupervízió, team-
szupervízió és coaching. Melyek a szupervizor számára nélkülözhetetlen szervezetről, intézményről szóló ismeretek? Mik
a team-munka sajátosságai? Hogyan ragadhatók meg a hatalom és a hierarchia kérdései? Hol húzódik a határ a
szupervízió és a szervezetfejlesztés között? A kurzus folyamán a szervezeti kultúráról, a szervezetek formáiról, működési
módjairól elhangzó elméleti ismereteket a hallgatók saját eddigi szervezeti tapasztalataikból kiindulva, arra reflektálva
integrálják.
Főbb témakörök:
A szervezet és az intézmény fogalma, hasonlóságok és különbségek
A szervezet mint rendszer
A szervezeti kultúra fogalma, típusai (Charles Handy), a közvetlen megfigyelés számára hozzáférhető kategóriái
A szervezetek működését jellemző és befolyásoló tényezők
A formális és informális szervezeti struktúra jellemzői, funkciói
Egyén és szervezet
Hatalom és hierarchia szervezeten belüli megjelenési formái, főbb kérdései
A team munka sajátosságai
Szervezeti szupervízió, team szupervízió keretei, sajátosságai, lehetőségei, hasonlóságai és különbözőségei
A szupervizor mint a szupervizált rendszerének új eleme
Vezetési stílusok, módszerek.
Évközi tanulmányi követelmények:
A szupervizor-jelölt sajátítsa el azokat az ismereteket, amelyekkel kompetens módon képes belépni és beavatkozni a
szervezeti, intézményi folyamatokba. Az integrált ismereteket a hallgató képes legyen gyakorlati szupervíziós
munkájában kompetensen alkalmazni.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Dobák M.: Szervezeti formák és vezetés. KJK. Budapest, 1998
Guiot J.M.: Szervezetek és magatartásuk. KJK. Budapest, 1984
Klein S.: Vezetés- és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kft.
Ajánlott irodalom:
Goleman, D., Boyatzis, R., McKee, A. (2003): A természetes vezető. Vince Kiadó, Budapest
Bakacsi, Gy.(2004): Szervezeti magatartás és vezetés. Aula Kiadó Kft Budapest.
TKSZ 3211 Etika és jog a szupervízióban
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 12
Kredit:
1
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
Madai Krisztina
Malatinszky Judit
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
II.
Értékelés módszere:
Gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A kurzus célja egyrészt általános jogi ismeretek átadása, valamint a szupervízió etikai aspektusainak és jogi vonzatainak
megvilágítása a hallgatók előtt.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A hallgató áttekintést kap a hazai jogrend és jogszabályi hierarchia főbb aspektusairól, illetve a jogérvényesítési
eljárásokról, valamint a szerződés megkötéséhez szükséges alapismeretekről. Sajátélményű esetfeldolgozás segítségével
megvilágításra kerülnek a szupervízió etikai aspektusai és jogi vonzatai a hallgatók előtt. A szupervíziós folyamatok
mindenkori szabályozásának megismerése.
Főbb témakörök:
Etikai alapfogalmak - Jog, erkölcs, vallás, etika
A jog társadalmi funkciói, jogrendszerek, a jog érvényesülése
Jogképesség. Cselekvőképesség. Vétőképesség.
Jogi eljárások (polgári, büntető, államigazgatási)
A szerződés.
Az érték és érdek konfliktusainak felismerése
Az etikailag „morális” és „immorális” cselekedetek közötti határok
A segítés és a segítő etikája
A szupervíziós folyamat etikai aspektusai
Etikai alapelvek, vonzat, dilemma, konfliktus a szupervízióban
Titoktartás
Legfontosabb etikai és jogi kérdések, problémák a szupervízióban.
Évközi tanulmányi követelmények:
A szupervizor jelölt legyen képes a szupervíziós folyamatban felismerni az etikai vonulatokat, ezeket a szakma
szabályainak megfelelő keretben tartani, etikai dilemmák, konfliktusok esetén megfontoltan kísérni a folyamatot.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Hege, M. (1996): Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós
irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján
Hege, M. (1996): Az absztinencia vagy a hitelesség tanácsadási normája a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier
(szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján.
Ajánlott irodalom:
Comte-Sponville, A. (2005): Kis könyv nagy erényekről. Osiris Kiadó, Budapest
Lányi, A, Jakab, Gy. (2004): Erkölcsi esettanulmányok. Független Pedagógiai Intézet, Budapest
Nyíri, T. (1994): Alapvető etika. Szent István Társulat, Budapest.
TKSZ 3311 Intervenciós technikák a szupervízióban 1.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 12
Kredit:
2
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
Majsai Hideg Tünde
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
II.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A kurzus legfontosabb célja a tárgy keretében a szupervíziós munkában használható intervenciós eszközöket, módszertani
eszköztárat adni a hallgatók kezébe.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A két féléves gyakorlati tárgyban a hallgatók több pszichológiai, terápiás irányzat (analitikus megközelítés, pszichodráma,
fókusz, családterápia) beavatkozási lehetőségeivel, intervenciós eszköztárával ismerkednek meg. Ízelítőt kapnak az adott
irányzat alkalmazási lehetőségeiből, az alkalmazás mikéntjéből. Saját élményű kiscsoportos munkában próbálhatják ki az
adott pszichológiai irányzat egy-egy intervenciós eszközének szupervízióban való használhatóságát, az alkalmazás
módjait, feltételeit.
Főbb témakörök:
Pszichodramatikus eszközök alkalmazása a szupervízióban
Alkalmazott szerepelmélet – szerepek és metaszerepek, szerepcsere, szerepkapcsolatok ábrázolása, szerepelemzés, a
társas mező ábrázolási módjai
Szociometriai módszerek: személyközi kapcsolatok, a szociometriai módszerek alkalmazhatósága a szupervízióban
Szimbólumok, metaforák alkalmazási lehetőségei
Kreatív eszközök (rajz, fotó, gyurma, stb.) használata
Gendlin-féle fókuszolás
Analitikus megközelítés alkalmazása a szupervízióban – áttétel, viszontáttétel, párhuzamos történések
A családterápia módszertani eszköztára, rendszerszemlélete, kérdéstípusai, ezek alkalmazhatósága a szupervízióban.
Évközi tanulmányi követelmények:
A szupervizor jelölt sajátítsa el a bemutatott irányzatok alapelvét, és működési alaplépéseit. Legyen képes az adott
módszer egyes elemeit önállóan, szupervíziós technikaként alkalmazni.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Buchinger, K. (1996): Pszichoanalitikus fogalmak a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények
a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján
Williams, A. J. (1996): Akciós módszerek a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio
Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica
Rumpf, E. (1996): Az álomfejtés a szupervízió szolgálatában. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A
szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján
Fatzer, G. (1996): kreatív módszerek a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió
világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján
Scheuermann, P. (1996): Titkos tanterv a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió
világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján.
Ajánlott irodalom:
Blatner, A.: A pszichodráma alapjai. Animula, Budapest
Jung, C, G. (1990): Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa Könyvkiadó,
Freud, S. (1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat, Budapest
Székely, I. (2003): Tárgykapcsolat-elmélet családterápiában. Családterápiás sorozat 10., Animula Kiadó, Budapest
Hamilton, N. G. (1996): Tárgykapcsolat-elmélet a gyakorlatban. Animula, Budapest
Bagdy, E. (2000): Fejlődéslélektan az életfolyamaton át. Pszichoterápia, IX/4.
Bettelheim, B. (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest
Ranschburg, J. (1984): Szeretet, erkölcs autonómia. Gondolat, Budapest.
TKSZ 3411 Önreflektív team 1.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 4
Kredit:
1
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
II.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
Az önreflektív csoport célja a képzés benyomásainak, élményeinek reflektív feldolgozása és a kollegiális, team-en belüli
együttműködés megtapasztalása.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus tulajdonképpen saját élményű csoport, amelyben a képződés folyamatának élményei kerülnek feldolgozásra. A
fő hangsúly a reflexió – önreflexió technikájának készségszintű elsajátítására kerül. A hallgatók a II., III., IV. félév
sajátélményű nagy, közép- és kiscsoportos munkáira reflektálnak, gyakorlatot szerezve az önreflexió – reflexió
használatában különböző mélységi szinteken. Tapasztalatot szereznek különböző méretű csoportokban a csoport
működési szintjének megfelelő reflektálási mélység adekvát használatában is.
Évközi tanulmányi követelmények:
Aktív részvétel. A hallgató készségszinten sajátítsa el a reflexió – önreflexió technikáját, tudja azt adekvátan alkalmazni
szupervizori munkájában.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
-
Ajánlott irodalom:
-
TKSZ 4111 Tanulmányi szupervízió 1.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 0
Kredit:
2
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
II.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
Saját élményű szupervízió vezetési gyakorlat. A szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek
gyakorlati alkalmazása a hallgatók által szervezett és vezetett szupervíziós folyamatokban.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Csoporthelyzetben a hallgató tanulmányi szupervíziós folyamatot szervez és vezet, felhasználva és a gyakorlatban
alkalmazva megszerzett elméleti tudását. A hallgató feladata a szupervíziós folyamat egészének szervezése és végigvitele
– akvizíció, kapcsolatfelvétel, szerződéskötés, a folyamat nyitása, vezetése és zárása, feed back.
Évközi tanulmányi követelmények:
Csoportos szupervíziós folyamat vezetése. A csoportos tanulmányi szupervízió csoportlétszáma min. 5, max. 7 fő. A
folyamat min. hossza 7 ülés (1 ülés 90 perc).
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések.
In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.
Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica
IV.
Ajánlott irodalom:
Berne, E. (1984): Emberi játszmák. Háttér Kiadó, Budapest
Casement, P. (1999): Páciensektől tanulva. Animula Kiadó, Budapest
Járó, K. (1999): Játszmák nélkül. Helikon Kiadó, Budapest.
TKSZ 4211 Csoportos tanszupervízió 1.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 28
Kredit:
2
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Majoros István
Marosszéki Emese
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
II.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A csoportos szupervízió saját élményű megtapasztalása, a szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti
ismeretek gyakorlati alkalmazása során a szakmai alapfogások átbeszélése.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus három féléve alatt a hallgatók szupervíziós csoporthelyzetben a szupervizor szakma elsajátítása során felmerülő
személyes tanulási kérdéseiket dolgozzák fel. Saját élményben tapasztalják meg a szakma alapelveit és működési normáit
- a tanszupervízió a szupervízó munkamódjának megfelelően tanulást, fejlődést, személyes hatékonyság növekedést
szolgál, egy szerződésen alapuló, a saját szakmai tapasztalatokból kiinduló és mindig oda visszacsatoló folyamat
keretében. Lényegi eleme, fő működésmódja az önreflexió, a szupervizor reflektív jelenléte. Módszereiben eklektikus, az
önreflektív munka szolgálatában a pszichológiai irányzatok tárházából válogat, és alkalmazza egy-egy módszer elemeit. A
szakmai működést vizsgálja a szerep – szervezet vagy intézmény – szakma kontextusában. A hallgatók a tanszupervíziós
csoportmunkában tanulmányi szupervíziójukkal kapcsolatos kérdéseiket, nehézségeiket, szakmai dilemmáikat
dolgozhatják fel, a tanszupervízió a II., III. és IV. félévben végig kíséri tanulmányi szupervíziós munkájukat.
Évközi tanulmányi követelmények:
Aktív és folyamatos részvétel. A hallgató készségszinten sajátítsa el az önreflexió és reflexió képességét, tegyen szert
jártasságra a szupervíziós esetfeldolgozás munkamódjaiban. A gyakorlati tapasztalatokat képes legyen integrálni saját
tanulmányi szupervíziós munkájában.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
-
Ajánlott irodalom:
-
TKSZ 2130 A szupervízió, mint folyamat 3.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 12 + 0
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Muzsnai Márta
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
III.
Értékelés módszere:
Írásbeli
kollokvium/Beadandó
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző
lezárásig a szupervíziós folyamatban. A szupervizor jelölt kapjon útmutatást és gondolja át mindazon kérdéseket, amelyek
megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus leírása: Gyakorlatközeli elmélet. A stúdium a „szerződés” és a „folyamat” két fő fogalmi pillérére építve vizsgálja a szupervizori
gyakorlat törvényszerűen megjelenő kérdéseit. Mikor kezdődik a szupervízió? Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe?
Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így a félévek leképezhetik a szupervíziós folyamat
egy-egy szakaszát. (Előkészítő, kezdeti, feldolgozási, lezáró szakasz)
III. félév: a szupervíziós folyamat feldolgozási szakasza. A feldolgozás során két szinten folyik a munka. Egyrészt
végiggondoljuk, hogy mit jelent az a kijelentés, hogy a módszertani eszközök kiválasztásánál a behozott téma, az eset
maga a meghatározó szempont. Az esethozó kérdése szabja meg, hogy milyen kérdésfajtákat, milyen módszertani
elemeket választunk szupervizorként a behozott téma jobb megértéséhez. A másik szint a szupervizorban zajló belső
munka, a saját megérintődéseit megérteni, intervencióvá alakítani segítő belső dialógus. A belső dialógus
tanulmányozásához elengedhetetlen a külső megfigyelő pozíciója, attitűdje, tartása.
Évközi tanulmányi követelmények:
A hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy
szupervíziós folyamatot önállóan végigkísérni. Fontos, hogy adekvát módon reagáljon nehéz érzelmi szituációkban, és
tudjon kellő érzelmi távolságot tartani. Ismerje a hallgató az első kapcsolatfelvétel és az első interjú, valamint a jogi és
kapcsolati szerződés szempontjait, képes legyen az első interjú felvételére, a szerződéskötésre. A szupervizor szakma
szabályainak, etikájának megfelelően tudja segíteni a szupervizáltakat az esetfeldolgozó munkában, a tanulságok
összegzésében és abban is, hogy a szupervíziós tanulás felismerései hogyan csatolhatók vissza eredményesen a
mindennapi szakmai tevékenységbe.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Kallabis, Oriana (1996) A háromszög-szerződések konstrukciója – szerződéskötés három érdekképviselet között. In:
Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I.
Salgótarján 75-88
Parsons, Janice E., Durst, Douglas (1996) Tanulási szerződések: félreértések és helytelen alkalmazások. In: Louis
van Kessel és Sárvári György (szerk.) A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek II.
Salgótarján 132-142
Rappe-Giesecke, Kornelia (2005) A tanácsadás iránti igénytől a szerződéskötésig – diagnózis és szetting. In: Bagdy
Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 175-189.
Zeller, Doris (2005) Az ítéletalkotás, mint eljárás. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-
csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 51-61.
Ajánlott irodalom:
Aristu, Jesus Fernandez (2005) A szupervízió, mint szociális intervenciós eszköz In:Bagdy Emőke, Wiesner
Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 43-51
Hege, Marianne (1996) Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós
irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 97-105
Wellendorf, Franz (2005) A szupervízió mint intézményelemzés és a felkérés elemzése. In: Bagdy Emőke, Wiesner
Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 163-175.
TKSZ 2230 A szupervízió, mint tanulás 3.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 12 + 0
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
III.
Értékelés módszere:
Írásbeli
kollokvium/beadandó
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése a szupervízió keretei között történő speciális tapasztalati
tanulásról, valamint az elmélet alkalmazásáról a szupervíziós működés során, gyakorlati szituációk révén.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus leírása: A négy félévet átfogó tárgy a tapasztalati tanulás elméletéből kiindulva a szupervízió, mint a „tanulás tanulása”
definícióját járja körül. Mit nevezünk tanulási hipotézisnek? Hogyan tudunk olyan tanulási környezetet kialakítani, amely
biztosítja a folyamatos reflexió lehetőségét? Milyen tanulási stílusok vannak? A hallgatók elsajátítják a szupervíziós
tanulás rugalmas illesztését az adott folyamat résztvevőinek tanulási stílusához. Megismerkednek a legfontosabb tanulási
tárgykörök (a segítő személye, a munkaszituáció és a szupervíziós helyzet interakciójában megjelenő munkatapasztalat)
alapvető ismereteivel.
III. félév: Reflexió és visszacsatolás a szupervízióban
A reflexió és a visszacsatolás definíciója
A reflexió neurobiológiája
Érzelmek szerepe, helye a szupervíziós folyamatokban
Empátia és azonosulás
Érzelmi intelligencia
A visszacsatolás adásának és elfogadásának kiindulási pontjai és szabályai
A visszacsatolás értéke
Mit nem hívunk visszacsatolásnak?
Évközi tanulmányi követelmények:
A szupervizor jelölt váljon képessé a speciális tanulás különböző aspektusainak kezelésére, felismerésére, a szupervizált
tanulásának, fejlődésének elősegítésére az elméleti jártasság és a saját, példaadó működés révén.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A szupervíziós tanulás tervezett modellje. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.)
Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica
Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A tanulási hipotézis szerepe a szupervízión belüli tanulási folyamat facilitálásában.
In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica
Saari, C.: Tanulási koncepciók a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica
Füzetek II., Supervisio Hungarica.
Ajánlott irodalom:
Coleman, D. (2004): Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest, Edge Kiadó
Coleman, D. (1997): Érzelmi intelligencia.Budapest, Háttér kiadó
Koestler, A.: Szellem a gépben, Budapest, Európa, 2000
Békés, V. : A reziliencia-jelenség avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia
számára. In: Forrai Gábor–Margitay Tihamér (szerk.), 2002 „Tudomány és történet” – Tanulmánykötet Fehér Márta
tiszteletére, Budapest: Typotex, 215–228. o.
Miller, A.: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása, 2002 Budapest, Osiris
Wilson, T.: Strangers to Ourselves, Discovering the adaptive unconscious, 2002, Harvard University Press
Barlai, R. – Kővágó, Gy.: Krízismenedzsment, kríziskommunikáció, Századvég, Budapest, 2004.
B. Erdős, M. A nyelvben élő kapcsolat, Typotex, Budapest, 2006.
P. Watzlawick at. all., Változás, A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest, 1990.
TKSZ 2429 Módszertani integráció a szupervízióban 2.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 12 + 0
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
Muzsnai Márta
Marosszéki Emese
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
III.
Értékelés módszere:
Szigorlat/beadandó
dolgozat + szóbeli
vizsga
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A kurzus célja, hogy a szupervizor-jelölt helyesen tudja alkalmazni a szupervízióban az általa ismert, és esetleg más
kontextusban már biztonságosan használt intervenciós eszközöket.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus leírása: Az Intervenciós technikák felhasználása a szupervízióban c. két féléves gyakorlati tárgyban a hallgatók megismerkednek
az analitikus megközelítés, a pszichodráma és a Gendlin-i fókuszolás beavatkozási lehetőségeivel. A módszertani
integráció kurzusa arra a kérdésre keresi a választ, hogy a megismert, vagy már előzőleg elsajátított, alkalmazott
technikák hogyan állíthatók a szupervízió szolgálatába? A hallgatók egymást facilitálva összeállítják saját, eddigi
tanulmányaikra, tapasztalataikra épülő módszertani tárházukat, és az oktatók irányításával, sajátélményű kiscsoportos
munkában kipróbálják azok szupervíziós alkalmazási lehetőségeit.
Főbb témakörök:
Módszertani elem fogalma
Módszertani eklekticizmus és a szupervízió
A módszertani elemek mint az önreflexió elősegítésének eszközei
A hallgatók módszertani tárháza
A módszertani elemek alkalmazásának lehetőségei
Dramatikus és analitikus módszertani elemek helyzetgyakorlatokban
A szociometriai módszerek alkalmazhatósága a szupervízióban
Szimbólumok, metaforák alkalmazási lehetőségei
Kreatív elemek alkalmazása a szupervízióban
Évközi tanulmányi követelmények:
A különböző intervenciós technikák szupervíziós alkalmazásának elméleti és gyakorlati elsajátítása. Az integrált
ismereteket a hallgató képes legyen gyakorlati szupervíziós munkájában kompetensen alkalmazni.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Buchinger, K. (1996): Pszichoanalitikus fogalmak a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények
a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján
Williams, A. J. (1996): Akciós módszerek a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio
Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica
Rumpf, E. (1996): Az álomfejtés a szupervízió szolgálatában. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A
szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján
Fatzer, G. (1996): kreatív módszerek a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió
világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján
Scheuermann, P. (1996): Titkos tanterv a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió
világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján.
Ajánlott irodalom:
Blatner, A.: A pszichodráma alapjai. Animula, Budapest
Jung, C, G. (1990): Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa Könyvkiadó,
Freud, S. (1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat, Budapest
Székely, I. (2003): Tárgykapcsolat-elmélet családterápiában. Családterápiás sorozat 10., Animula Kiadó, Budapest
Hamilton, N. G. (1996): Tárgykapcsolat-elmélet a gyakorlatban. Animula, Budapest
Bettelheim, B. (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest.
TKSZ 2529 Szupervízió az intézményben és szervezeti kultúra 2.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 12 + 0
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
Madai Krisztina
Kertai – Kiss Ildikó
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
III.
Értékelés módszere:
Szigorlat, beadandó
10 old. esszé és
szóbeli
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A kurzus célja a hallgatók megismertetése a szupervizori működéshez nélkülözhetetlen szervezeti ismeretekkel.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A szupervízió mai gyakorlatában az egyik legelterjedtebb működésmód a szervezeti, intézményi szupervízió, team-
szupervízió és coaching. Melyek a szupervizor számára nélkülözhetetlen szervezetről, intézményről szóló ismeretek? Mik
a team-munka sajátosságai? Hogyan ragadhatók meg a hatalom és a hierarchia kérdései? Hol húzódik a határ a
szupervízió és a szervezetfejlesztés között? A kurzus folyamán a szervezeti kultúráról, a szervezetek formáiról, működési
módjairól elhangzó elméleti ismereteket a hallgatók saját eddigi szervezeti tapasztalataikból kiindulva, arra reflektálva
integrálják.
Főbb témakörök:
A szervezet és az intézmény fogalma, hasonlóságok és különbségek
A szervezet mint rendszer
A szervezeti kultúra fogalma, típusai (Charles Handy), a közvetlen megfigyelés számára hozzáférhető kategóriái
A szervezetek működését jellemző és befolyásoló tényezők
A formális és informális szervezeti struktúra jellemzői, funkciói
Egyén és szervezet
Hatalom és hierarchia szervezeten belüli megjelenési formái, főbb kérdései
A team munka sajátosságai
Szervezeti szupervízió, team szupervízió keretei, sajátosságai, lehetőségei, hasonlóságai és különbözőségei
A szupervizor mint a szupervizált rendszerének új eleme
Vezetési stílusok, módszerek.
Évközi tanulmányi követelmények:
A szupervizor-jelölt sajátítsa el azokat az ismereteket, amelyekkel kompetens módon képes belépni és beavatkozni a
szervezeti, intézményi folyamatokba. Az integrált ismereteket a hallgató képes legyen gyakorlati szupervíziós
munkájában kompetensen alkalmazni.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Dobák M.: Szervezeti formák és vezetés. KJK. Budapest, 1998
Guiot J.M.: Szervezetek és magatartásuk. KJK. Budapest, 1984
Klein S.: Vezetés- és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kft.
Ajánlott irodalom:
Goleman, D., Boyatzis, R., McKee, A. (2003): A természetes vezető. Vince Kiadó, Budapest
Bakacsi, Gy.(2004): Szervezeti magatartás és vezetés. Aula Kiadó Kft Budapest.
TKSZ 3511 A szupervízió beilleszthetősége az alkalmazás különböző területein
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 12
Kredit:
1
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
III.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A szupervízió alkalmazási terepeinek, területeinek bemutatása.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Történetileg a szupervízió a szociális munka területéről indult, és egy évszázados fejlődése során önálló funkcióként, majd
módszerként, a trendet tekintve önálló szakmaként a munkatevékenység szinte valamennyi terepére eljutott. A tárgy arra a
kérdésre keresi a választ, hogy az alkalmazás terepe mennyiben, mely pontokon befolyásolási tényező, hogyan hat a
szupervízió működésére. Mire kell felkészülnie, mit kell figyelembe vennie a szupervizornak, ha egy-egy adott területen
tart szupervíziót?
Főbb témakörök:
Történeti bevezető
A szupervízió főbb terep-területei
A terepek dinamikai jellemzői
Igények, elvárások, működési jellegzetességek
A különböző terepjellegzetességek hatása a szupervíziós munkára
A szupervizor kompetencia határai
Évközi tanulmányi követelmények:
A hallgató legyen képes áttekinteni az alkalmazás különböző területeit és tudjon bánni a hasonlóságokkal,
különbözőségekkel. A szupervíziót tudja rugalmasan illeszteni az adott terep sajátosságaihoz.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Berger, P.(1996): A szupervízió megtanulása. In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer,
N.Supervizio Hungarica.
Ajánlott irodalom:
Edding, C. (1996): Vezetői tanácsadás termelőüzemekben és szociális intézményekben. Jellegzetességek és
követelményeik a tanácsadó szempontjából. In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio
Hungarica
Sievers, B. (1996): Nem minden szervezet olyan, mint az egyház! (Avagy: a vezetési hierarchia egészen alul
kezdődik.) In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica
Gotthard-Lorenz, A. (1996): Az ifjúsági Hivatalban dolgozó szociális munkások szupervíziója. In: Supervisio
Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica
TKSZ 3321 Intervenciós technikák a szupervízióban 2.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 12
Kredit:
2
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Berényi Rita
Horváth Ivett
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
III.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A kurzus legfontosabb célja a tárgy keretében a szupervíziós munkában használható intervenciós eszközöket, módszertani
eszköztárat adni a hallgatók kezébe.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A két féléves gyakorlati tárgyban a hallgatók több pszichológiai, terápiás irányzat (analitikus megközelítés, pszichodráma,
fókusz, családterápia) beavatkozási lehetőségeivel, intervenciós eszköztárával ismerkednek meg. Ízelítőt kapnak az adott
irányzat alkalmazási lehetőségeiből, az alkalmazás mikéntjéből. Saját élményű kiscsoportos munkában próbálhatják ki az
adott pszichológiai irányzat egy-egy intervenciós eszközének szupervízióban való használhatóságát, az alkalmazás
módjait, feltételeit.
Főbb témakörök:
Pszichodramatikus eszközök alkalmazása a szupervízióban
Alkalmazott szerepelmélet – szerepek és metaszerepek, szerepcsere, szerepkapcsolatok ábrázolása, szerepelemzés, a
társas mező ábrázolási módjai
Szociometriai módszerek: személyközi kapcsolatok, a szociometriai módszerek alkalmazhatósága a szupervízióban
Szimbólumok, metaforák alkalmazási lehetőségei
Kreatív eszközök (rajz, fotó, gyurma, stb.) használata
Gendlin-féle fókuszolás
Analitikus megközelítés alkalmazása a szupervízióban – áttétel, viszontáttétel, párhuzamos történések
A családterápia módszertani eszköztára, rendszerszemlélete, kérdéstípusai, ezek alkalmazhatósága a szupervízióban.
Évközi tanulmányi követelmények:
A szupervizor jelölt sajátítsa el a bemutatott irányzatok alapelvét, és működési alaplépéseit. Legyen képes az adott
módszer egyes elemeit önállóan, szupervíziós technikaként alkalmazni.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Buchinger, K. (1996): Pszichoanalitikus fogalmak a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények
a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján
Williams, A. J. (1996): Akciós módszerek a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio
Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica
Rumpf, E. (1996): Az álomfejtés a szupervízió szolgálatában. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A
szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján
Fatzer, G. (1996): kreatív módszerek a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió
világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján
Scheuermann, P. (1996): Titkos tanterv a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió
világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján.
Ajánlott irodalom:
Blatner, A.: A pszichodráma alapjai. Animula, Budapest
Jung, C, G. (1990): Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa Könyvkiadó,
Freud, S. (1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat, Budapest
Székely, I. (2003): Tárgykapcsolat-elmélet családterápiában. Családterápiás sorozat 10., Animula Kiadó, Budapest
Hamilton, N. G. (1996): Tárgykapcsolat-elmélet a gyakorlatban. Animula, Budapest
Bagdy, E. (2000): Fejlődéslélektan az életfolyamaton át. Pszichoterápia, IX/4.
Bettelheim, B. (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest
Ranschburg, J. (1984): Szeretet, erkölcs autonómia. Gondolat, Budapest.
TKSZ 3421 Önreflektív team 2.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 4
Kredit:
1
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
III.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
Az önreflektív csoport célja a képzés benyomásainak, élményeinek reflektív feldolgozása és a kollegiális, team-en belüli
együttműködés megtapasztalása.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus tulajdonképpen saját élményű csoport, amelyben a képződés folyamatának élményei kerülnek feldolgozásra. A
fő hangsúly a reflexió – önreflexió technikájának készségszintű elsajátítására kerül. A hallgatók a II., III., IV. félév
sajátélményű nagy, közép- és kiscsoportos munkáira reflektálnak, gyakorlatot szerezve az önreflexió – reflexió
használatában különböző mélységi szinteken. Tapasztalatot szereznek különböző méretű csoportokban a csoport
működési szintjének megfelelő reflektálási mélység adekvát használatában is.
Évközi tanulmányi követelmények:
Aktív részvétel. A hallgató készségszinten sajátítsa el a reflexió – önreflexió technikáját, tudja azt adekvátan alkalmazni
szupervizori munkájában.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
-
Ajánlott irodalom:
-
TKSZ 4121 Tanulmányi szupervízió 2.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 0
Kredit:
2
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
III.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
Saját élményű szupervízió vezetési gyakorlat. A szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek
gyakorlati alkalmazása a hallgatók által vezetett szupervíziós folyamatokban.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Egyéni helyzetben a hallgató tanulmányi szupervíziós folyamatot vezet, felhasználva és a gyakorlatban alkalmazva
megszerzett elméleti tudását. A hallgató feladata a szupervíziós folyamat egészének szervezése és végigvitele – akvizíció,
kapcsolatfelvétel, szerződéskötés, a folyamat nyitása, vezetése és zárása, feed back.
Évközi tanulmányi követelmények:
Egy egyéni szupervíziós folyamat vezetése. Az egyéni tanulmányi szupervíziós folyamat min. hossza 5× 60 perc.
Félév végére a hallgatók jegyzőkönyvet készítenek az általuk vezetett tanulmányi szupervíziós folyamatról megadott
szempontok alapján.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Pühl, H: (2005): Egyéni szupervízió In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.
Ajánlott irodalom:
Berne, E. (1984): Emberi játszmák. Háttér Kiadó, Budapest
Casement, P. (1999): Páciensektől tanulva. Animula Kiadó, Budapest
Járó, K. (1999): Játszmák nélkül. Helikon Kiadó, Budapest.
TKSZ 4311 Egyéni tanszupervizió 1.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 7
Kredit:
2
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Majoros István
Wiesner Erzsébet
Marosszéki Emese
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
III.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
Az egyéni szupervíziós folyamat saját élményű megtapasztalása, a szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az
elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása során a szakmai alapfogások átbeszélése. A kurzus további célja a hallgatók
tanulmányi szupervíziós folyamatának, az általuk vezetett szupervíziónak nyomon kísérése, szakmai támogatása.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Diádikus helyzet, amely lehetővé teszi a mélyebb, személyes tanulási kérdések átbeszélését. A kurzus két féléve alatt a
hallgatók egyéni szupervíziós sajátélményben a szupervizor szakma elsajátítása során felmerülő személyes tanulási
kérdéseiket dolgozzák fel. Saját élményben tapasztalják meg a szakma alapelveit és működési normáit - a tanszupervízió a
szupervízó munkamódjának megfelelően tanulást, fejlődést, személyes hatékonyság növekedést szolgál, egy szerződésen
alapuló, a saját szakmai tapasztalatokból kiinduló és mindig oda visszacsatoló folyamat keretében. Lényegi eleme, fő
működésmódja az önreflexió, a szupervizor reflektív jelenléte. A hallgatók az egyéni tanszupervíziós munkában
tanulmányi szupervíziójukkal kapcsolatos kérdéseiket, nehézségeiket, szakmai dilemmáikat dolgozhatják fel, a
tanszupervízió a III. és IV. félévben végig kíséri tanulmányi szupervíziós munkájukat.
Évközi tanulmányi követelmények:
aktív részvétel, pontos jelenlét. A hallgató készségszinten sajátítsa el az önreflexió és reflexió képességét, tegyen szert
jártasságra az egyéni szupervíziós esetfeldolgozás munkamódjában. A gyakorlati tapasztalatokat képes legyen integrálni
saját tanulmányi szupervíziós munkájába.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
-
Ajánlott irodalom:
-
TKSZ 4131 Tanulmányi szupervízió 3.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 0
Kredit:
2
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
III.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
Saját élményű szupervízió vezetési gyakorlat. A szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek
gyakorlati alkalmazása a hallgatók által vezetett szupervíziós folyamatokban.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Csoporthelyzetben a hallgató tanulmányi szupervíziós folyamatot szervez és vezet, felhasználva és a gyakorlatban
alkalmazva megszerzett elméleti tudását. A hallgató feladata a szupervíziós folyamat egészének szervezése és végigvitele
– akvizíció, kapcsolatfelvétel, szerződéskötés, a folyamat nyitása, vezetése és zárása, feed back.
Évközi tanulmányi követelmények:
Csoportos szupervíziós folyamat vezetése. A csoportos tanulmányi szupervízió csoportlétszáma min. 5, max. 7 fő. A
folyamat min. hossza 7 ülés (1 ülés 90 perc).
Félév végére a hallgatók jegyzőkönyvet készítenek az általuk vezetett tanulmányi szupervíziós folyamatról megadott
szempontok alapján.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések.
In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.
Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica
IV.
Ajánlott irodalom:
Berne, E. (1984): Emberi játszmák. Háttér Kiadó, Budapest
Casement, P. (1999): Páciensektől tanulva. Animula Kiadó, Budapest
Járó, K. (1999): Játszmák nélkül. Helikon Kiadó, Budapest.
TKSZ 4221 Csoportos tanszupervizió 2.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 28
Kredit:
2
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Marosszéki Emese
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
őszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
III.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A csoportos szupervízió saját élményű megtapasztalása, a szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti
ismeretek gyakorlati alkalmazása során a szakmai alapfogások átbeszélése.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus három féléve alatt a hallgatók szupervíziós csoporthelyzetben a szupervizor szakma elsajátítása során felmerülő
személyes tanulási kérdéseiket dolgozzák fel. Saját élményben tapasztalják meg a szakma alapelveit és működési normáit
- a tanszupervízió a szupervízó munkamódjának megfelelően tanulást, fejlődést, személyes hatékonyság növekedést
szolgál, egy szerződésen alapuló, a saját szakmai tapasztalatokból kiinduló és mindig oda visszacsatoló folyamat
keretében. Lényegi eleme, fő működésmódja az önreflexió, a szupervizor reflektív jelenléte. Módszereiben eklektikus, az
önreflektív munka szolgálatában a pszichológiai irányzatok tárházából válogat, és alkalmazza egy-egy módszer elemeit. A
szakmai működést vizsgálja a szerep – szervezet vagy intézmény – szakma kontextusában. A hallgatók a tanszupervíziós
csoportmunkában tanulmányi szupervíziójukkal kapcsolatos kérdéseiket, nehézségeiket, szakmai dilemmáikat
dolgozhatják fel, a tanszupervízió a II., III. és IV. félévben végig kíséri tanulmányi szupervíziós munkájukat.
Évközi tanulmányi követelmények:
Aktív és folyamatos részvétel. A hallgató készségszinten sajátítsa el az önreflexió és reflexió képességét, tegyen szert
jártasságra a szupervíziós esetfeldolgozás munkamódjaiban. A gyakorlati tapasztalatokat képes legyen integrálni saját
tanulmányi szupervíziós munkájában.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
-
Ajánlott irodalom:
-
TKSZ 2140 A szupervízió, mint folyamat 4.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 12 + 0
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés módszere:
Írásbeli
kollokvium/Beadandó
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző
lezárásig a szupervíziós folyamatban. A szupervizor jelölt kapjon útmutatást és gondolja át mindazon kérdéseket, amelyek
megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus leírása: Gyakorlatközeli elmélet. A stúdium a „szerződés” és a „folyamat” két fő fogalmi pillérére építve vizsgálja a szupervizori
gyakorlat törvényszerűen megjelenő kérdéseit. Mikor kezdődik a szupervízió? Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe?
Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így a félévek leképezhetik a szupervíziós folyamat
egy-egy szakaszát. (Előkészítő, kezdeti, feldolgozási, lezáró szakasz)
IV. félév: a szupervíziós folyamat záró, befejező, összegző szakasza. Nagyon fontos, hogy minden esetben három szintű
legyen a szupervíziós folyamat lezárása. A három szint: a személyes tanulás szintje, az együttműködés, a kapcsolatok
szintje – egymással, a szupervizorral -, és a szakmai tanulás, az esetek kapcsán levont, általános érvényű tanulságok
szintje. Megvizsgálunk néhány zárás közben lehetséges nehéz helyzetet is. Mit tegyünk, ha a zárókörben „robban a
bomba”?, azaz, erős indulati reakciókat kiváltó közléssel búcsúzik valaki, egy olyan pillanatban, amikor az érintettek már
nem reagálhatnak. Helyzetgyakorlatok során kipróbáljuk a lehetséges szupervizori „kezelési” módokat.
Évközi tanulmányi követelmények:
A hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy
szupervíziós folyamatot önállóan végigkísérni. Fontos, hogy adekvát módon reagáljon nehéz érzelmi szituációkban, és
tudjon kellő érzelmi távolságot tartani. Ismerje a hallgató az első kapcsolatfelvétel és az első interjú, valamint a jogi és
kapcsolati szerződés szempontjait, képes legyen az első interjú felvételére, a szerződéskötésre. A szupervizor szakma
szabályainak, etikájának megfelelően tudja segíteni a szupervizáltakat az esetfeldolgozó munkában, a tanulságok
összegzésében és abban is, hogy a szupervíziós tanulás felismerései hogyan csatolhatók vissza eredményesen a
mindennapi szakmai tevékenységbe.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Kallabis, Oriana (1996) A háromszög-szerződések konstrukciója – szerződéskötés három érdekképviselet között. In:
Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I.
Salgótarján 75-88
Parsons, Janice E., Durst, Douglas (1996) Tanulási szerződések: félreértések és helytelen alkalmazások. In: Louis
van Kessel és Sárvári György (szerk.) A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek II.
Salgótarján 132-142
Rappe-Giesecke, Kornelia (2005) A tanácsadás iránti igénytől a szerződéskötésig – diagnózis és szetting. In: Bagdy
Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 175-189.
Zeller, Doris (2005) Az ítéletalkotás, mint eljárás. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-
csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 51-61.
Ajánlott irodalom:
Aristu, Jesus Fernandez (2005) A szupervízió, mint szociális intervenciós eszköz In:Bagdy Emőke, Wiesner
Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 43-51
Hege, Marianne (1996) Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós
irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 97-105
Wellendorf, Franz (2005) A szupervízió mint intézményelemzés és a felkérés elemzése. In: Bagdy Emőke, Wiesner
Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 163-175.
TKSZ 2240 A szupervízió, mint tanulás 4.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 16 + 0
Kredit:
4
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés módszere:
Írásbeli
kollokvium/beadandó
dolgozat
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése a szupervízió keretei között történő speciális tapasztalati
tanulásról, valamint az elmélet alkalmazásáról a szupervíziós működés során, gyakorlati szituációk révén.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus leírása: A négy félévet átfogó tárgy a tapasztalati tanulás elméletéből kiindulva a szupervízió, mint a „tanulás tanulása”
definícióját járja körül. Mit nevezünk tanulási hipotézisnek? Hogyan tudunk olyan tanulási környezetet kialakítani, amely
biztosítja a folyamatos reflexió lehetőségét? Milyen tanulási stílusok vannak? A hallgatók elsajátítják a szupervíziós
tanulás rugalmas illesztését az adott folyamat résztvevőinek tanulási stílusához. Megismerkednek a legfontosabb tanulási
tárgykörök (a segítő személye, a munkaszituáció és a szupervíziós helyzet interakciójában megjelenő munkatapasztalat)
alapvető ismereteivel.
IV. félév: A változás, krízis és a szupervízió
A reziliencia jelensége
Tudatos és tudattalan folyamataink szerepe a döntéshozatalban
A szupervízió helye a krízisek kezelésében
A krízisek szerepe az ember életében – Erikson modellje
A szupervízió, mint liminális tér
A másodfokú változás folyamatainak elősegítése a szupervízióban.
Évközi tanulmányi követelmények:
A szupervizor jelölt váljon képessé a speciális tanulás különböző aspektusainak kezelésére, felismerésére, a szupervizált
tanulásának, fejlődésének elősegítésére az elméleti jártasság és a saját, példaadó működés révén.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A szupervíziós tanulás tervezett modellje. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.)
Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica
Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A tanulási hipotézis szerepe a szupervízión belüli tanulási folyamat facilitálásában.
In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica
Saari, C.: Tanulási koncepciók a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica
Füzetek II., Supervisio Hungarica.
Ajánlott irodalom:
Coleman, D. (2004): Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest, Edge Kiadó
Coleman, D. (1997): Érzelmi intelligencia.Budapest, Háttér kiadó
Koestler, A.: Szellem a gépben, Budapest, Európa, 2000
Békés, V. : A reziliencia-jelenség avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia
számára. In: Forrai Gábor–Margitay Tihamér (szerk.), 2002 „Tudomány és történet” – Tanulmánykötet Fehér Márta
tiszteletére, Budapest: Typotex, 215–228. o.
Miller, A.: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása, 2002 Budapest, Osiris
Wilson, T.: Strangers to Ourselves, Discovering the adaptive unconscious, 2002, Harvard University Press
Barlai, R. – Kővágó, Gy.: Krízismenedzsment, kríziskommunikáció, Századvég, Budapest, 2004.
B. Erdős, M. A nyelvben élő kapcsolat, Typotex, Budapest, 2006.
P. Watzlawick at. all., Változás, A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest, 1990.
TKSZ 1521 Csoportdinamikai alapismeretek 2.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 12
Kredit:
3
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés módszere:
Gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A cél a szupervizor jelölteket rendszerezett ismeretanyag birtokába juttatni a csoportdinamika tárgyköréből. A
csoportlélektani, szociálpszichológiai ismeretek alkalmazott pszichológiai szempontú értelmezése, azok elméleti
tisztázása, valamint alkalmazásuk módja a gyakorlatban. A csoportdinamika elméletének és gyakorlati alkalmazásának
összekapcsolása, a dinamika „leolvasása” készségének kialakítása segítségével.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus értelmezi, és összefüggésbe állítja a jellemző társadalom- és csoportlélektani jelenségeket, dinamikákat. Az
elméleti anyag és csoportanalitikus módszerrel dolgozó csoportmunka eredményeinek integrációja történik saját élményen
keresztül. A saját képzési csoport tapasztalataiból, dinamikájából kiindulva, helyzetgyakorlatokon és szabad interakciós
csoportos munkatapasztalaton keresztül reflexiós kiscsoportos munkamódban dolgozza fel és integrálja a kurzus a
szupervíziós csoportok vezetéséhez szükséges alapvető csoportdinamikai ismereteket.
Főbb témakörök:
A csoportdinamika kialakulása és elméleti bázisai
A csoportdinamika alapfogalmai, összefüggései;
A csoport definíciója, formái, jellegzetességeik, A csoportfolyamat szakaszai;
A csoportok vizsgálatának síkjai – vertikális, horizontális metszet
Csoportnormák; csoportszerepek; legfőbb konfliktustípusok
Krízis, fordulópontok, konfliktus dinamikája
Hatalom, versengés, kooperáció dinamikája csoportban.
Vezető/vezetők – csoporttagok viszonya és annak hatása a dinamikára
A csoportmunkát segítő és gátló folyamatok
Ellenállás, destruktív folyamatok, Raoul Schindler csoportdinamikai modellje
Csoportdinamikai tér-dimenziók , A csoportkompetenciák
Évközi tanulmányi követelmények:
A szupervizor jelölt jól tájékozódjon az ismeretanyagban, ismerje fel és tudja használni a gyakorlati munkában a
csoportdinamika elemeit.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
König, O., Schattenhofer, K. (2010): Bevezetés a csoportdinamikába.
Ajánlott irodalom:
Rudas, J.: Delfi örökösei, Kairosz, 1990
Szőnyi, G.: Csoportok és csoportozók, Bp., Medicina, 2005.
Mérei, F.: Közösségek rejtett hálózata, Bp. Osiris 2004.
Csepeli, Gy.: Szociálpszichológia, Bp. Osiris, 2006.
Irvin D. Yalom: A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata, Bp., Animula,
J.& N. Simington: W. Bion klinikai munkássága, Bp, Animula, 1999.
Foulkes,S.H. A csoportanalitikus pszichoterápia módszere és elvei. Bp.,Animula,1999.
Mérei,F.,A pár és a csoport. Csoportdinamikai kísérletek gyermekeken, in :Társ és csoport, Budapest, Akadémiai
K.,1989, 45-49.
Mérei, F.,Az együttes élmény. Társadalomlélektani kísérlet gyermekeken, in: Társ és csoport, i.m., 29-44.
Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2. Kiad. Bp.
Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.) Pszichoterápia. Gondolat K. Bp. 1981. 181-196. old.
TKSZ 3611 A szupervíziós folyamat zárása
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 16
Kredit:
1
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Madai Krisztina
Marosszéki Emese
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
Gyakorlati ismeretek szerzése a szupervíziós folyamat zárásának jellemzőiről, saját élményű csoportmunkák
feldolgozásán keresztül.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus a szupervíziós csoportmunka záró szakaszának jellegzetességeibe vezeti be a hallgatókat. Az első egység
elméleti ismereteket ad át, a továbbiakban gyakorlati, saját élményű tapasztalatokat szereznek a csoportos munka
zárásáról, a csoportzárás, elköszönés szabályairól.
Főbb témakörök:
A csoportmunka záró szakaszának jellegzetességei,
Gyász, búcsú kezelési technikái csoportmunkában
A csoportvezető kompetenciái.
Záró gyakorlatok
Évközi tanulmányi követelmények:
-
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
-
Ajánlott irodalom:
Rudas, J.: Delfi örökösei, Kairosz, 1990
Szőnyi, G.: Csoportok és csoportozók, Bp., Medicina, 2005.
TKSZ 3711 A hivatásszemélyiség önmenedzselése, stresszkezelés
Tantárgy felelőse:
Dr. Bagdy Emőke
Féléves óraszám:
L: 0 + 16
Kredit:
1
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
Marosszéki Emese
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A szupervízió alkalmazásában a személyiség munkaeszközként funkcionál. Az alkalmassági felkészítés nem csupán a
módszerbeli technikák és munkalépések elsajátítását kívánja meg, hanem a szakember személyiségének pallérozását,
önvédelmi és önerősítő stratégiáinak kialakítását is. A tantárgy a self management keretében olyan pszichológiai
stresszkezelő eszközök használatára és un. vitalitás generátorok alkalmazására tanítja meg a szakembereket,
amelyekkel saját, a kapcsolatkezelésből előadódó feszültségeit, kifáradását és lelki problémáit önmaga „kezelni”
tudja.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Asszertivitás-tréning, a szocializált önérvényesítés optimális kommunikációs módjai
Aktív és passzív relaxációs eljárások, a szorongás csökkentésének gyors módszerei,
Az imaginatív és meditatív utak felhasználása az önszabályozásban,
A jobb agyféltekei pszichikus kapacitás felhasználása
Motiváció újraépítés, újra energizálás
Pszichogimnasztika, légzéskontrollal önszabályozás,
Vegetativ folyamatok korrekciója, autogén tréning
Évközi tanulmányi követelmények:
Az előadások elméleti anyagain és a saját élményű megtapasztaláson keresztül a hallgatók sajátítsák el a bemutatott
stresszkezelési, asszertív önérvényesítési stb. technikák használatát, képesek legyenek azok alkalmazására saját
hivatásszemélyiségük gondozásában.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Bagdy, E. /2000/: Pszichofitness. Animula Kiadó, Budapest.
Ajánlott irodalom:
Kállai, J., Varga, J., Oláh, A. /2007/:Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Kiadó, Budapest.
Kulcsár, Zs. /1998/ Egészségpszichológia. Medicina Kiadó, Budapest.
TKSZ 3811 Szakdolgozati konzultáció
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 4
Kredit:
1
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Marosszéki Emese
Madai Krisztina
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A szakdolgozat formai, tartalmi követelményeinek ismertetése, segítségnyújtás a szakdolgozati témaválasztásban. A
kurzus célja a hallgatók személyre szabott, érdeklődési területüknek, irányultságuknak megfelelő szakdolgozati
témaválasztásának elősegítése.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A szakdolgozat színvonalas elkészítéséhez nélkülözhetetlen ismeretek – a szakdolgozat formai, tartalmi követelményei –
átadása, segítségnyújtás a hallgató felkészültségének, személyes érdeklődésének legmegfelelőbb téma kiválasztásában. A
csoportos szakdolgozati konzultáció után a hallgatók 2× 2 óra egyéni konzultációt folytatnak témavezetőjükkel.
Főbb témakörök - A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei, a szakirodalmi hivatkozások jelzésének szabályai, a
témavezetés folyamata, az opponensi értékelés szempontrendszere.
Évközi tanulmányi követelmények:
Aktív jelenlét, a hallgatók szerezzenek meg minden releváns információt szakdolgozatuk megírásához.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Umberto Eco (2003): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó, Budapest
Ajánlott irodalom:
A témavezetők ajánlása szerint
http::// szakdolgozat.lap.hu
TKSZ 3431 Önreflektív team 3.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 8
Kredit:
1
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
Az önreflektív csoport célja a képzés benyomásainak, élményeinek reflektív feldolgozása és a kollegiális, team-en belüli
együttműködés megtapasztalása.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus tulajdonképpen saját élményű csoport, amelyben a képződés folyamatának élményei kerülnek feldolgozásra. A
fő hangsúly a reflexió – önreflexió technikájának készségszintű elsajátítására kerül. A hallgatók a II., III., IV. félév
sajátélményű nagy, közép- és kiscsoportos munkáira reflektálnak, gyakorlatot szerezve az önreflexió – reflexió
használatában különböző mélységi szinteken. Tapasztalatot szereznek különböző méretű csoportokban a csoport
működési szintjének megfelelő reflektálási mélység adekvát használatában is.
Évközi tanulmányi követelmények:
Aktív részvétel. A hallgató készségszinten sajátítsa el a reflexió – önreflexió technikáját, tudja azt adekvátan alkalmazni
szupervizori munkájában.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
-
Ajánlott irodalom:
-
TKSZ 4141 Tanulmányi szupervízió 4.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 0
Kredit:
2
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
a szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása a hallgatók által vezetett
szupervíziós folyamatokban.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Csoporthelyzetben a hallgató tanulmányi szupervíziós folyamatot szervez és vezet, felhasználva és a gyakorlatban
alkalmazva megszerzett elméleti tudását. A hallgató feladata a szupervíziós folyamat egészének szervezése és végigvitele
– akvizíció, kapcsolatfelvétel, szerződéskötés, a folyamat nyitása, vezetése és zárása, feed back.
Évközi tanulmányi követelmények:
Csoportos szupervíziós folyamat vezetése. A csoportos tanulmányi szupervízió csoportlétszáma min. 5, max. 7 fő. A
folyamat min. hossza 7 ülés (1 ülés 90 perc).
Félév végére a hallgatók jegyzőkönyvet készítenek az általuk vezetett tanulmányi szupervíziós folyamatról megadott
szempontok alapján.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések.
In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.
Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica
IV.
Ajánlott irodalom:
Berne, E. (1984): Emberi játszmák. Háttér Kiadó, Budapest
Casement, P. (1999): Páciensektől tanulva. Animula Kiadó, Budapest
Járó, K. (1999): Játszmák nélkül. Helikon Kiadó, Budapest.
TKSZ 4321 Egyéni tanszupervizió 2.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 7
Kredit:
2
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Majoros István
Wiesner Erzsébet
Marosszéki Emese
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
Az egyéni szupervíziós folyamat saját élményű megtapasztalása, a szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az
elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása során a szakmai alapfogások átbeszélése. A kurzus további célja a hallgatók
tanulmányi szupervíziós folyamatának, az általuk vezetett szupervíziónak nyomon kísérése, szakmai támogatása.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Diádikus helyzet, amely lehetővé teszi a mélyebb, személyes tanulási kérdések átbeszélését. A kurzus két féléve alatt a
hallgatók egyéni szupervíziós sajátélményben a szupervizor szakma elsajátítása során felmerülő személyes tanulási
kérdéseiket dolgozzák fel. Saját élményben tapasztalják meg a szakma alapelveit és működési normáit - a tanszupervízió a
szupervízó munkamódjának megfelelően tanulást, fejlődést, személyes hatékonyság növekedést szolgál, egy szerződésen
alapuló, a saját szakmai tapasztalatokból kiinduló és mindig oda visszacsatoló folyamat keretében. Lényegi eleme, fő
működésmódja az önreflexió, a szupervizor reflektív jelenléte. A hallgatók az egyéni tanszupervíziós munkában
tanulmányi szupervíziójukkal kapcsolatos kérdéseiket, nehézségeiket, szakmai dilemmáikat dolgozhatják fel, a
tanszupervízió a III. és IV. félévben végig kíséri tanulmányi szupervíziós munkájukat.
Évközi tanulmányi követelmények:
aktív részvétel, pontos jelenlét. A hallgató készségszinten sajátítsa el az önreflexió és reflexió képességét, tegyen szert
jártasságra az egyéni szupervíziós esetfeldolgozás munkamódjában. A gyakorlati tapasztalatokat képes legyen integrálni
saját tanulmányi szupervíziós munkájába.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
-
Ajánlott irodalom:
-
TKSZ 4231 Csoportos tanszupervizió 3.
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 28
Kredit:
2
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Marosszéki Emese
Wiesner Erzsébet
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A csoportos szupervízió saját élményű megtapasztalása, a szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti
ismeretek gyakorlati alkalmazása során a szakmai alapfogások átbeszélése.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
A kurzus három féléve alatt a hallgatók szupervíziós csoporthelyzetben a szupervizor szakma elsajátítása során felmerülő
személyes tanulási kérdéseiket dolgozzák fel. Saját élményben tapasztalják meg a szakma alapelveit és működési normáit
- a tanszupervízió a szupervízó munkamódjának megfelelően tanulást, fejlődést, személyes hatékonyság növekedést
szolgál, egy szerződésen alapuló, a saját szakmai tapasztalatokból kiinduló és mindig oda visszacsatoló folyamat
keretében. Lényegi eleme, fő működésmódja az önreflexió, a szupervizor reflektív jelenléte. Módszereiben eklektikus, az
önreflektív munka szolgálatában a pszichológiai irányzatok tárházából válogat, és alkalmazza egy-egy módszer elemeit. A
szakmai működést vizsgálja a szerep – szervezet vagy intézmény – szakma kontextusában. A hallgatók a tanszupervíziós
csoportmunkában tanulmányi szupervíziójukkal kapcsolatos kérdéseiket, nehézségeiket, szakmai dilemmáikat
dolgozhatják fel, a tanszupervízió a II., III. és IV. félévben végig kíséri tanulmányi szupervíziós munkájukat.
Évközi tanulmányi követelmények:
Aktív és folyamatos részvétel. A hallgató készségszinten sajátítsa el az önreflexió és reflexió képességét, tegyen szert
jártasságra a szupervíziós esetfeldolgozás munkamódjaiban. A gyakorlati tapasztalatokat képes legyen integrálni saját
tanulmányi szupervíziós munkájában.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
-
Ajánlott irodalom:
-
TKSZ 4411 Tanszuperviziós evaluáció
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 8
Kredit:
1
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
dr. Nemes Éva
Szarka Attila
Majoros István
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
É
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés módszere:
gyakorlati jegy
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A szupervizor jártasság és készség elsajátítási gyakorlatának önreflexiós feldolgozása, a gyakorlatban, a hallgatók által
vezetett szupervíziós folyamatokban alkalmazott-megtapasztalt elméleti ismeretek összefoglalása, tudatosítása.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Az egyéni (SUP-25) és csoporthelyzetben (SUP-16, 27, 33) a képzés 3 félévében a hallgató által vezetett szupervíziós
folyamatok és a 3 féléves tanszupervíziós folyamatok összefoglalása, az egyéni tapasztalatok és az alkalmazott elméleti
ismeretek megosztása, tudatosítása, feldolgozása. A hallgatók forgásos rendszerben, akvárium helyzetben csoportos
szupervíziót tartanak, bemutatva a képzés folyamán elsajátított készségeiket. A folyamatot videóra véve a felvétel
elemzésén keresztül a hallgatók lehetőséget kapnak a reflexió és önreflexió egy új szintjének megtapasztalására, a
tapasztalatok integrálására szupervizori munkájukba.
Évközi tanulmányi követelmények:
Aktív jelenlét. A hallgató váljon képessé a három félév tanulmányi és tanszupervíziós sajátélményű tapasztalatainak
önreflektív feldolgozására.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
-
Ajánlott irodalom:
-
TKSZ 5198 Szakdolgozat
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 0
Kredit:
10
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés módszere:
Zv
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
A saját, szupervizori munkából egy konkrét helyzet vagy eset bemutatása.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
1/3-a elmélet, 1/3-a saját szupervizori munka bemutatása, 1/3-a reflexió a kiválasztott témára és a bemutatott
ülésrészletre-részletekre.
Terjedelme: minimum 40 oldal.
Évközi tanulmányi követelmények:
Az oklevél elnyeréséhez a záróvizsga előtt a benyújtott szakdolgozatban a hallgatónak tanúsítania kell, hogy
tanulmányaira támaszkodva, a szakirodalom feldolgozásával képes a tanult ismeretanyag önálló alkalmazására és jártas
hazai és nemzetközi szakirodalomban. A szakdolgozat a saját, gyakorlati szupervizori munka feldolgozásán alapul.
A szakdolgozatnak tartalmaznia kell az empirikus munka tárgyát képező szupervizori tevékenység elméleti kérdéseinek
alapos szakirodalom feldolgozását is.
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
A témához kapcsolódó irodalmak.
Ajánlott irodalom:
TKSZ 5199 Záróvizsga
Tantárgy felelőse:
dr. Nemes Éva
Féléves óraszám:
L: 0 + 0
Kredit:
0
Előtanulmányi kötelezettség:
-
Tantárgy előadója/i:
Tantárgy besorolása:
kötelező
Meghirdetés féléve:
tavaszi
Oktatás nyelve:
magyar
Értékelés módja:
V
Ajánlott félév:
IV.
Értékelés módszere:
Zv
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:
Államvizsgára az a hallgató bocsátható, aki:
a.) megfelelő szakmai előképzettséggel
b.) megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik, és
c.) teljesítette az államvizsgára való jelentkezés feltételeit;
a kötelező tanegységeket,
az előírt két komplex szigorlatot,
gyakorlati jegyekkel igazolja, hogy a képzés során előírt gyakorlatokat és a csatlakozó követelményeket teljesítette,
valamennyi tanegységben érvényes aláírással kell rendelkeznie.
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:
Évközi tanulmányi követelmények:
A záróvizsgára bocsátás feltétele olyan szakdolgozat készítése, amely gyakorlati szupervíziós munka illetve esetmunka
feldolgozásán alapul. A szakdolgozatot egy opponens minősíti. Az opponens által elfogadott szakdolgozat alapján
bocsátható a hallgató záróvizsgára.
a.) gyakorlati vizsga
A szakdolgozatban prezentált szupervizori működés diszkussziója, indoklása és megvédése, amelynek alapján a hallgató a
gyakorlati jegyet kapja.
b.) Elméleti záróvizsga
Szóbeli számot adás a szakdolgozatban foglalt szakmai kérdéskör teljes elméleti hátterére vonatkozó tudásról. A vizsgázó
a szóbeli teljesítmény alapján elméleti záróvizsga-jegyet kap.
Az összesített minősítést az alábbi teljesítmények középarányából alakítjuk ki.
1.1 A tanulmányok során letett 3 szigorlat jegye
2.1 A szakdolgozat eredménye
3.1 A gyakorlati szakvizsga eredménye
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:
Ajánlott irodalom: