tantÁrgyleÍrÁs a nyelvtudomány alapjai · a nyelv funkciói. a nyelvi és nem nyelvi...

TANTÁRGYLEÍRÁS

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása:

Az alapozó előadás célja a nyelvtudomány legalapvetőbb kategóriáinak, módszeres

eljárásainak megismertetése, a nyelvészeti tanulmányok megalapozása. Kompetenciák:

általános ismeretek a magyar és a világ nyelveiről, a nyelvészeti terminológia

használatának megalapozása.

2. Az elsajátítandó ismeretanyag:

A nyelv fogalma, a nyelv több szempontú megközelítése; a nyelv mint jelrendszer, nyelv

és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás, a nyelv tudományos

vizsgálatának általános kérdései, a nyelvtudomány és az anyanyelv tanítása.

A nyelv funkciói. A nyelvi és nem nyelvi jelrendszerek. A világ nyelvei: a nyelvek száma

és osztályozása. Nyelvtipológia és univerzálék; a nyelvcsaládok. A nyelvek vizsgálatának

szintjei: leíró és történeti, alkalmazott és elméleti nyelvészet. A modern nyelvtudomány

kialakulása; XX. századi nyelvészeti irányzatok (Saussure, Sapir, Bloomfield, Jakobson,

Hjelmslev, Chomsky stb.).

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db):

H. Bottyánfy Éva–Horváth Mária–Korompay Klára–D. Mátai Mária 2000. Bevezetés az

egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Crystal, David 1998. A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris Kiadó.

Fodor István 2003. A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Kenesei István (szerk.) 1989. A nyelv és a nyelvek. Budapest: Gondolat Kiadó.

Kálmán László–Trón Viktor 2006. Bevezetés a nyelvtudományba. Budapest: Tinta

Könyvkiadó.

Tantárgy neve A nyelvtudomány alapjai

Tantárgy kódja MAO1001

Meghirdetés féléve 1.

Kreditpont 2

Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0

Félévi követelmény kollokvium

Előfeltétel (tantárgyi kód) –

Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Minya Károly főiskolai tanár

Tantárgyfelelős intézet kódja NYI


A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a nyelvészeti ismeretszerzés általános

módjaival és fő kutatási módszereivel, ezzel megalapozza nyelvészeti tanulmányaikat.


A nyelvtudomány kutatási területei, módszerei, könyvtár- és internethasználat.

A kurzus ezen kívül felkészíti a hallgatót arra, hogy képes legyen a tanulmányaival

összefüggő tárgykörökből választott téma önálló írásbeli kidolgozására, amely a hazai (és

nemzetközi) szakirodalom felhasználásával igazolja, hogy képes az elsajátított

ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, önálló szakmai munka végzésére, valamint ismeri

a tudományos tevékenységhez szükséges technikákat.


H. Bottyánfy Éva–Horváth Mária–Korompay Klára–D. Mátai Mária 2000. Bevezetés az

egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Crystal, David 1998. A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris Kiadó.

Eco, Umberto 1991. Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Gondolat Kiadó.

Fercsik Erzsébet 2002. Dolgozatírás – felsőfokon. Budapest: Krónika Nova Kiadó.

Tantárgy neve A nyelvészeti ismeretszerzés alapjai



Kreditpont 2


Félévi követelmény gyakorlati jegy


Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Bényei Ágnes főiskolai adjunktus



A tantárgy megismerteti a hallgatókat az irodalom és az irodalomtudomány történetileg

változó fogalmával, az irodalomtudomány elméletével és alapvető módszereivel, a főbb

poétikai rendszerekkel, illetve az irodalom tanításának általános kérdéseivel.


A kurzus képet ad a diszciplína főbb ágairól, érinti az irodalomtörténet, az

irodalomtörténet-írás és az irodalomelmélet problémaköreit, egymáshoz való viszonyát.

Gondot fordít az alapvető textológiai, filológiai, poétikai ismeretek átadására, nem hagyva

figyelmen kívül a könyv- és folyóirat-kiadás, az irodalomkritika, a verstan, valamint az

irodalmi kánon- és kultuszképződés kérdéskörét sem. Értelmezi az irodalom

kultúratudományi megközelítésének problémáit, miközben figyelmet fordít az olvasási

stratégiák változásaira is.

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db)

Assmann, Jan 2004. A kulturális emlékezet. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.

Bókay Antal 2006. Bevezetés az irodalomtudományba. Budapest: Osiris Kiadó.

Bókay Antal–Vilcsek Béla (szerk.) 1998. A modern irodalomtudomány kialakulása. A

pozitivizmustól a strukturalizmusig. Budapest: Osiris Kiadó.

Bónus Tibor, Kelemen Pál, Molnár Gábor Tamás (szerk.) 2005. Intézményesség és

kulturális közvetítés. Budapest: Ráció Kiadó.

Szili József 1993. Az irodalomfogalmak rendszere. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó.

Szili József 1997. A poétikai műnemek interkulturális elmélete. Budapest: Akadémiai

Könyvkiadó.

Tantárgy neve Az irodalomtudomány alapjai



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Karádi Zsolt Béla főiskolai tanár

Tantárgyfelelős tanszék kódja NYI

Tantárgy neve Irodalomtudományi proszeminárium



Kreditpont 2






1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása

A tantárgy segítséget nyújt a rendszeres irodalomtudományi, egyben bölcsészettudományi

tanulmányok végzéséhez, illetve a legalapvetőbb készségek, kutatási-ismeretszerzési

kompetenciák, továbbá verstani ismeretek elsajátításához.

2. Az elsajátítandó ismeretanyag

A kurzus résztvevői megismerik a szaktudományi kutatás módszereit, területeit, fontos

kézikönyveit, kiadványait, szövegforrásait, segédanyagait (szöveghagyományozódás,

lexikonok, kritikai kiadás, kézikönyvek, nyomtatott és online folyóiratok, bibliográfiák,

adatbázisok, irodalomkritika, filológia; verstani alapok).


Hargittay Emil (szerk.) 2003. Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába,

Budapest: Universitas Könyvkiadó.

Horváth Kornélia 2006. A versről. Budapest: Kijárat Kiadó.

Szűcs Zoltán 2012. Az internetes források használata az irodalomtudományban.

Irodalomismeret. 4: 71–76.

Thomka Beáta (szerk.) 2009. Elbeszélés, kultúra, történelem. Budapest: Kijárat Kiadó.

West, Martin Lichtfield 1999. Szövegkritika és szövegkiadás Budapest: Typotex.


A hallgatók megismertetése a nyelvi és nem nyelvi kommunikáció hasonlóságaival és

különbözőségeivel, a kommunikáció elméleti és gyakorlati módszereivel, a hatékony

kommunikáció formáival. A tantárgy célja továbbá a kommunikáció alapfogalmainak,

fajtáinak, rendszerének megismertetése. A tárgy alapul szolgál a hallgató számára az

iskolai, iskolán kívüli magyarázó, kérdező, instruáló, visszacsatoló, értékelő,

tevékenységszervező, kapcsolatteremtő, -tartó, -záró, kommunikációs kultúrájának

fejlődéséhez.


A kommunikáció fogalma, kutatásának története; kommunikációs modellek; a

kommunikáció mint jelműködés; az emberi és az állati kommunikáció; a

metakommunikáció; a nem verbális kommunikáció; a verbális kommunikáció; az

intraperszonális, az interperszonális, a csoportos kommunikáció, a tömegkommunikáció, a

kultúrák közötti kommunikáció; az akusztikai és a vizuális csatorna; a kommunikációs

alaphelyzetek; a kommunikáció zavarai. Az írott és a beszélt nyelv normái.


Fercsik Erzsébet–Raátz Judit 2006. Kommunikáció és nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti

Tankönyvkiadó.

H. Varga Gyula 2001. Kommunikációs ismeretek. Hungarosse Kiadó. Budapest.

Pease, Allan 2005. Testbeszéd. Gondolatolvasás gesztusokból. Budapest: Park

Könyvkiadó.

Szabó Katalin 2001. Kommunikáció felsőfokon. Budapest: Kossuth Kiadó.

Terestyéni Tamás 2006. Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Budapest:

Akti-Typotex.

Tantárgy neve Nyelv és kommunikáció



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár



A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a szöveg leírásának és elemzésének

legfontosabb elméleteit, fogalmait és módszereit, és ennek a tudásnak a birtokában

legyenek képesek a különböző típusú szövegek minél teljesebb nyelvészeti leírására,

illetve értelmezésére.


A szövegtan történetének vázlata; szövegelméletek; a pragmatikai szempont a

szövegelméletben és -elemzésben; a szövegszintek; szövegtipológia; a szövegalkotás és a

szövegelemzés alapjai; a szöveg retorikai megközelítése; a szövegtipológia.


Kocsány Piroska 1989. Szövegnyelvészet vagy szövegtípusok nyelvészete? Filológiai

Közlöny 26–43.

Petőfi S. János (szerk.) 2005. Adalékok a magyar nyelvészet szövegtani diszkurzusához.

Officina Textologica. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.

Szikszainé Nagy Irma 20042. Leíró magyar szövegtan. Budapest: Osiris Kiadó.

Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 2006. Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok.

Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Budapest: Nemzeti

Tankönyvkiadó.

Tantárgy neve Szövegtani ismeretek



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pethő József főiskolai tanár



A tantárgy célja, hogy kialakítsa a leendő magyartanárokban a nyelvhasználat

szociolingvisztikai alapozású funkcionális-társadalmi meghatározottságú szemléletét.

Ráirányítja a figyelmet a nyelv, társadalom és kultúra egymást föltételező

összefüggésrendszerére, kölcsönhatására.

A magyartanár rendelkezzen a nyelv- és a kapcsolódó társadalomtudományok magas

szintű ismeretével, magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával, tudja

adaptív módon alkalmazni az anyanyelvi nevelés speciális alapelveit, eszközeit és

eljárásait. Egyéni eljárásokat alkalmaz a hátrányos helyzetű tanulók képzésének

folyamatában, törekszik a tanulók anyanyelvi-otthonosságérzetének megerősítésére.


A szociolingvisztika (társasnyelvészet) jellemzői, módszerei, szemlélete. A nyelv mint

dinamikus rendszer, a nyelv és nyelvhasználat változékonysága és változatossága: nyelvi

változás, szociolingvisztikai változók, társadalmi változók, függő és független változók,

változószabályok, standard, dialektusok és regiszterek, a nyelvváltozatok jellemzése,

használatuk szociokulturális rétegzettsége. A nyelvi norma, nyelvi résznormák, a nyelvi

sztenderd. Nyelvi kontaktusok. A standard rétegződése, a magyar nyelv egy- vagy

többközpontúságának kérdése. Kétnyelvűség: bilingvizmus, lingua francák, pidgin és

kreol nyelvek, bidialektalizmus, nyelvi kontaktusok. A nyelvhasználat szabályozása:

nyelvpolitika, nyelvi tervezés.

Nyelvi szocializáció és nyelvi hátrányos helyezet, identitás és társas szerepek jelzése, a

nyelvhasználat mint viselkedés.


Kötelező:

Chambers, Jack K. 2003. Sociolinguistics theory. Linguistic Variation and its Social

Significance. Oxford: Blackwell Publishers.

Kiss Jenő 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Tankönyvkiadó.

Kontra Miklós 2003. Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon.

Budapest: Osiris.

Kurtán Zsuzsa 2003. Szaknyelvi nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 13–

35.

Wardhaugh, Roland 1995. Szociolingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó.

Tantárgy neve Szociolingvisztika



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár



A tantárgy célja az, hogy kialakítsa a leendő magyartanárokban a nyelvhasználat

szociolingvisztikai alapozású funkcionális-társadalmi szemléletét és megközelítését, hogy

a szociolingvisztikai alapismertekre építve szemléljék és ítéljék meg a dialektális és

regionális nyelvhasználatot. Tudjanak véleményt formálni a nyelvjárásiasság

mibenlétéről, társadalmi nyelvhasználati helyéről, szociokulturális meghatározottságáról.

A hallgatói személyiség fejlesztése. A hallgatók műveltségének, készségeinek és

képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen át tartó tanulást

megalapozó kompetenciák fejlesztése. Szakmai együttműködés és kommunikáció.

Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre.







A dialektológia fogalma, tárgya, kutatási módszerei. A geolingvisztika régen és ma. Nyelv

és nyelvjárás, nyelvjárások a nyelv négy dimenziója tükrében. A nyelvjárások funkciója

és szerepkörei. A nyelvjárási jelenségek és területi elterjedésük. Nyelvjárási régiók.

Változó nyelvjárások, a regionális nyelvhasználat szociokulturális rétegződése. Nyelvi,

nyelvjárási kontaktusok. A nyelvjárási tudat és attitűd. Kettősnyelvűség és nyelvhasználat.

Nyelvjárási jelenségek országhatáron innen és túl. Nyelvjárások és iskola.


Beregszászi Anikó 2012. A lehetetlent lehetni: Tantárgy-pedagógiai útmutató és

feladatgyűjtemény az anyanyelv oktatásához a kárpátaljai magyar iskolák 5–9.

osztályában. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Kiss Jenő (szerk.) 2001. Magyar dialektológia. Budapest: Osiris Kiadó.

É. Kiss Katalin és Hegedűs Attila (szerk.) 2009. Nyelvelmélet és dialektológia. Piliscsaba:

PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék.

P. Lakatos Ilona (szerk.) 2012. Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén.

Többdimenziós nyelvföldrajzi térképlapok tanúságai. Segédkönyvek a Nyelvészet

Tanulmányozásához. 143. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Tantárgy neve Dialektológia



Kreditpont 2






P. Lakatos Ilona és T. Károlyi Margit (szerk.) 2004. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés,

nyelvcsere. Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához XXXII. Budapest: Tinta

Könyvkiadó.


A magyartanári pedagógiai munkához nélkülözhetetlen ismeretekkel vértezze fel a leendő

pedagógusokat a beszédképzés és feldolgozás mechanizmusáról, a fonémák nyelvi

szerepéről, a fonetikai és fonológiai koartikulációról. A tantárgy célja a beszédtechnikai,

helyesírási, nyelvtörténeti és dialektológiai tanulmányok megalapozása.

A hallgatói személyiség fejlesztése. A hallgatók műveltségének, készségeinek és

képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen át tartó tanulást

megalapozó kompetenciák fejlesztése. Szakmai együttműködés és kommunikáció.

Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre.







A hangtan fogalma, tárgya, felosztása. A fonetika ágai. A szegmentális fonetika irányai a

beszédlánc egyes szakaszainak megfelelően: kortikális, artikulációs, akusztikai,

auditorikus, percepciós fonetika. A beszélőszervek biológiai és fonációs működése, a

magyar beszédhangok képzésének módjai, artikulációs és akusztikai jellemzői, a

beszédhangok akusztikai szerkezete. A beszédmegértés folyamatának modelljei. A

percepció, a beszédhangok és hangsorok észlelése. A szupraszegmentumok általános

jellemzése. Fonológiai alapismeretek. A fonetikai és fonológiai koartikuláció, a magyar

nyelv fonotaktikai jellemzői. A beszéd és az írás. A fonetikus írások.


Gósy Mária 2004. A fonetika, a beszéd tudománya. Budapest: Osiris Kiadó. 11–104; 148-

163.; 182–219.

Kassai Ilona 2005. Fonetika. (Átdolgozott kiadás.) Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Kiefer Ferenc (szerk.) 1994. Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Budapest:

Akadémia Kiadó. 25–41.

Magyar nyelvi beszédtechnológiai alapismeretek. Interdiszciplináris, multimédiás szoftver

számítógépre. Budapest: Nikol Kkt. 2003. április 30.

Siptár Péter (szerk.) 2005. Szabálytalan fonológia. Segédkönyvek a Nyelvészet

Tanulmányozásához V. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Tantárgy neve Hangtan



Kreditpont 2






Tantárgy neve Leíró magyar nyelvtan I.

Szófajtan, alaktan



Kreditpont 4







A Leíró magyar nyelvtan c. tantárgycsoport célja a szinkrón nyelvi rendszer összetevőinek

vizsgálata a rendszerben betöltött helyük, funkciójuk, kapcsolódási szabályaik szerint,

ezáltal a nyelvi rendszer „működésébe” való „betekintés”, az egyes szintek, jelenségek,

egymásra épülésének, összefüggésének felismertetése; anyanyelvünknek mint a

gondolatközvetítést szolgáló jelrendszernek és e rendszer törvényszerűségeinek

bemutatása.


Szófajtan: A nyelvi rendszer. A nyelvi egységek szinteződése. A szófajelmélet általános

kérdései. A szófajok kialakulása, a magyar nyelv szófajainak keletkezéstörténete, az ősi

szófajok sajátosságai. A szófaji rendszer történeti változásai. A szófaj fogalma, a szófajok

osztályozásának kritériumai. A lexikai, az aktuális, a grammatikai szófaj. A szófaji érték

változása; a lexikai és az aktuális szófajváltás. A többszófajúság. A különböző szófaji

felosztások és a szófaji felosztás problémás kérdései a magyar nyelvtudományban. Az

MGr. szófaji felosztása. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók általános

jellemzése és gyakorlása.

Alaktan: A morfémaszint. A morfológia. A morféma fogalma. A morfémák osztályozási

lehetőségei és fajtái. A morfémaalternáció, az alternánsok típusai; problémás kérdések. A

morfémaszerkezet felépítése és elemzése. A morfémahatárok kérdése. A tőmorfémák

általános kérdései. A mai magyar igető- és névszótőrendszer és kialakulása. Az

igeragozás, a névszóragozás kérdései. A toldalékmorféma-típusok, elhatárolásának

problémái. Az igék és a névszók inflexiójának problémás kérdései. A magyar

esetrendszer. A szóalkotás módjai: a szóképzés, a szóösszetétel, a ritkább szóalkotási

módok.


Szófajtanhoz:

Kötelező irodalom:

Elekfi László: Magyar grammatika és ami utána következhet. Magyar Nyelv. XCVIII.

2002. 11–33, 155–164.

Keszler Borbála–Lengyel Klára 2009. Magyar grammatikai gyakorlókönyv. Budapest:

Nemzeti Tankönyvkiadó.

Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006. Magyar nyelv. Akadémiai Kézikönyvek. Budapest:

Akadémiai Kiadó. 80–109.

P. Lakatos Ilona (szerk.) 2007. Grammatikai gyakorlókönyv. Nyíregyháza: Bessenyei

György Könyvkiadó. (Ajánlott irodalommal)

Alaktanhoz:

Kötelező irodalom (a szófajtanban megjelölteken kívül):

Gaál Edit 1998. A birtoklás kifejezése a mai magyar nyelvben. Nyelvtudományi

Értekezések 97. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Kiefer Ferenc 1998. Alaktan. Bevezető. In: É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter:

Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris Kiadó. 187–197.

Rácz Endre 1989. A birtokos személyragozásnak a birtok többségét kifejező

alakrendszere. In: Rácz Endre–Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar

nyelv szófajtana és alaktana köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. 135–149.

T. Somogyi Magda 2000. Toldalékrendszerezésünk vitás kérdései. Segédkönyvek a

nyelvészet tanulmányozásához III. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Tantárgy neve Leíró magyar nyelvtan II.

Szószerkezettan



Kreditpont 2






1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása






bemutatása.

2. Az elsajátítandó ismeretanyag

A szókapcsolatok rendszere, típusai. A szintagmák; elhatárolásuk a morfológiai típusú

szerkezetektől és más nyelvi egységektől. A szintagmák típusai, jellemzői. Az alany és

állítmány viszonyának kérdésköre; a hozzárendelő szintagma problematikája, elemzési

kérdések, nehézségek. Az alárendelő szintagmák általános jellemzése, kategorizációjuk: a

bővítmények felől (vonzat és szabad bővítmények) és az alaptag szófaja szerint (igei,

igenévi, főnévi, melléknévi, névmási szerkezetek). A tárgyas, a határozós és a jelzős

szintagmák jellemzése és gyakoroltatása. A mellérendelő szintagmák általános jellemzése,

különböző szempontú osztályozása. A mondat szintagmatikus szerkezete. A

szintagmacsoportok. Szinteződés a mondatban.



Elekfi László 2002. Magyar grammatika és ami utána következhet. Magyar Nyelv.

XCVIII. 11–33, 155–164.




Laczkó Krisztina 2001. Az alany és az állítmány viszonyáról: hozzárendelés vagy

alárendelés. Magyar Nyelvőr 125. évf. 407–18.

Tantárgy neve Leíró magyar nyelvtan III.

Mondattan



Kreditpont 2



Előfeltétel (tantárgyi kód) MAO1106









bemutatása.


A mondatszint, a mondat fogalma. A különböző megközelítésű mondatmeghatározások. A

mondatfajták. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint. Modalitás. A mondatrészek.

Az egyszerű és összetett mondat határsávja. Az összetett mondat. Az alárendelő mondatok

szerveződésében részt vevő grammatikai kategóriák. Az alárendelő és a mellérendelő

összetett mondatok jellemzése. A nem bővítménykifejtő mellékmondat, a kötött

bővítményt kifejtő mondatok típusai. A sajátos jelentéstartalom mibenléte, viszonya a

mondatrészkifejtéshez. A többszörösen összetett mondat jellemzői, alaptípusai. Az

elemzést megkönnyítő transzformációk alkalmazása. A jelöltség és az egyeztetés

különböző lehetőségeinek számbavétele. Az ábrázolás lehetőségei.



Elekfi László 2002. Magyar grammatika és ami utána következhet. Magyar Nyelv.

XCVIII. 11–33, 155–164.

Hadrovics László 1969. A funkcionális magyar mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó.




É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter 1998. Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris

Kiadó.


A tantárgy célja a hallgatók megismertetése a nyelvi jelentés értelmezésének és leírásának

legfontosabb jelenkori irányzataival, a szemantikai iskolák főbb vizsgálati területeivel,

fogalmaival.


A jelentés leírásának különböző lehetőségei: logikai szemantika, strukturális szemantika,

a funkcionális nyelvészet és a kognitív szemantika. A kognitív szemantika legfontosabb

témakörei: a kategorizáció, a konstruálás, az egyszerű és az összetett jelentésszerkezetek,

a jelentéskiterjesztés. Szemantika és pragmatika. A szinonímia és a poliszémia főbb

kérdései: a rokonértelműség és a poliszémia szerepe a mindennapi nyelvhasználatban és a

szépirodalom nyelvében.


Kiefer Ferenc [1999] Jelentéselmélet. Budapest: Corvina.

Kövecses Zoltán 2005. A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe.

Budapest: Typotex.

Pethő József 2006. Jelentéstan. Nyíregyháza: Bölcsész Konzorcium.

Pusztai Ferenc 2003. Szójelentés-történet. In: Kiss Jenő– Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar

nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 851–893.

Tolcsvai Nagy Gábor 2011. Kognitív szemantika. Nyitra: Konstantin Filozófus Egyetem,

Közép-európai Tanulmányok Kara.

Tantárgy neve Jelentéstan



Kreditpont 2







A tantárgy célja a hallgatók megismertetése a legfontosabb stíluselméleti rendszerekkel,

kategóriákkal, hogy ezáltal képesek legyenek a különböző stíluselemek és -sajátosságok

kellően megalapozott értelmezésére és árnyalt alkalmazására.


Az egyetemes és a magyar stilisztika történetének vázlata az ókori előzményektől a XX.

századig. A modern stilisztika főbb irányzatai: a cselekvéselméleti, az interakcionális és a

kognitív elméletek. A stílus szociokulturális rétegzettsége. A stílusrétegződés

megvalósulási tartományai: a hangzás, a szó, a mondat, a jelentés. Az alakzatok.

Stílustörténet.


Kemény Gábor 2002. Bevezetés a nyelvi kép stilisztikájába. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Szathmári István 1994. Stílusról, stilisztikáról napjainkban. Budapest: Nemzeti

Tankönyvkiadó.

Szikszainé Nagy Irma 2007. Magyar stilisztika. Budapest: Osiris Kiadó.

Tolcsvai Nagy Gábor 1996. A magyar nyelv stilisztikája. Budapest: Nemzeti

Tankönyvkiadó.

Tolcsvai Nagy Gábor 2005. A cognitive theory of style. Frankfurt am Main: Peter Lang.

Tantárgy neve Stilisztika



Kreditpont 2







A tantárgy célja a hallgatók által a Stilisztika tanegységben tanult elméleti ismeretek

elmélyítése, gyakorlati jellegű alkalmazása különböző típusú szövegek elemzésében,

ezáltal a stílus és a jelentés összefüggéseire vonatkozó ismeretek elmélyítése, a stílus

jelentésképző szerepének sokoldalú megismertetése.


A stíluselemzés elmélete: különböző felfogások, módszerek. A nyelvi kategóriák (pl.

főnév, ige, melléknév, metafora, mondat) stíluslehetőségei; stílusérték; hatásszándék és

stílushatás. A stílus jelentésképző szerepe a hétköznapi nyelvhasználatban és a

szépirodalomban. Stílusrétegek, stílusváltozatok. A retorikai-stilisztikai alakzatok szerepe

a szöveg értelemszerkezetében. Különböző szövegtípusokba tartozó szövegek adott

szempontok szerinti részleges vagy komplex elemzése.


Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 1995. A stílus diszkurzív elmélete. Helikon.

Jenei Teréz – Pethő József 2008. Stíluselemzés. Nyíregyháza: Bessenyei György

Könyvkiadó.

Pethő József 2011. Alakzat és jelentés. Az alakzatok stílus- és jelentésképző szerepe a

szövegben. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés.


Fix, Ulla – Gardt, Andreas – Knape, Joachim (Hg.) 2008. Rhetorik und Stilistik/Rhetoric

and Stylistics 1. Berlin, New York: Mouton de Gruyter.

Tantárgy neve Stílus és jelentés



Kreditpont 2







A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a nyelvrokonság fogalmával,

megállapításának kritériumaival, és ezzel felkészítse őket a tudománytalan

nyelvhasonlítási kísérletek kreatív kezelési képességére is. Bemutassa a magyar nyelv

uráli eredetét, az uráli alapnyelv jellemzésével megismertesse a hallgatókat nyelvünk

legősibb sajátosságaival.


A tantárgy tartalma: A nyelv történeti szempontú vizsgálata; a nyelvrokonság fogalmának

tisztázása, a nyelvrokonság bizonyításának kritériumai. A genetikai és tipológiai rokonság

bemutatása, azok összefüggéseinek megvilágítása. A rokonítás módszertani kérdései: a

hangmegfelelési törvényszerűségek és a grammatikai egyezések áttekintése. A magyar

nyelv tudománytalan rokonítási kísérleteinek bemutatása, azok cáfolata. A nyelvészet, a

régészet, a néprajz, az antropológia és a genetikakutatás kapcsolata, a tudományterületek

keveredésének veszélyei. A kurzus ezenkívül áttekintést ad az egyes rokon népek

lakóhelyéről, és politikai helyzetéről, történelmük főbb eseményeiről, életmódjukról és

kultúrájukról az azonosságok és a különbségek mögött meghúzódó nyelvi és nyelven

kívüli okokról.


Bereczki Gábor 1980. A magyar nyelv finnugor alapjai. Budapest: Tankönyvkiadó.

Csepregi Márta (szerk.) 2001. Finnugor kalauz. Budapest: Panoráma Kiadó.

Hajdú Péter 1966. Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest: Tankönyvkiadó.

Kozmács István – Sipőcz Katalin (szerk.) 2006. Uralisztika. Uráli nyelvészet. Budapest:

Bölcsész Konzorcium. http://mek.oszk.hu/04800/04868/04868.pdf

Nanovfszky György (szerk.) 2000. Nyelvrokonaink. Budapest: A Magyarságkutatás

Könyvtára XXV. Teleki László Alapítvány.

Tantárgy neve Nyelvtörténet I.

Uralisztika és finnugrisztika



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Sebestyén Zsolt főiskolai adjunktus



A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a magyar nyelv történetének egyes

korszakaival, a nyelvi változásokat befolyásoló külső és belső okokkal. Felvázolja a

magyar nyelv fejlődéstörténetét a honfoglalástól napjainkig, és kialakítsa a hallgatókban a

nyelv történeti látásmódjának képességét a múlt és jelen nyelvi fejlődésének

vonatkozásában egyaránt.


A magyar nyelvtörténeti korszakok rövid, átfogó ismertetése. A nyelvi változások külső

és belső okainak feltárása, a nyelvfejlődési tendenciák jellemzése, elsősorban a magyar

hangrendszer kialakulásának és fejlődéstörténetének bemutatásával az ősmagyar kortól az

ómagyar kor végéig. Az egyes nyelvtörténeti korok nyelvi és társadalmi állapotának

bemutatása legfontosabb nyelvemlékeinken, szórvány- és szövegemlékein keresztül. A

magyar nyelv morfématörténete az ősmagyar kortól az ómagyar kor végéig. Névszó- és

igetövek, egyalakú és többalakú tövek. A toldalékmorfémák kialakulása, alaki és

funkcionális vizsgálatok. A képzők története: keletkezésük, típusaik és funkciójuk.

Névszó- és igejelek, igeragok és névszóragok. A magyar nyelv ómagyar kori alaktani

jellemzőinek a vizsgálata régi szövegemlékeinkben.


Benkő Loránd 1988. A történeti nyelvtudomány alapjai. Budapest: Tankönyvkiadó.

D. Mátai Mária 2011. Magyar szófajtörténet. Budapest: Argumentum Kiadó.

Hoffmann István 2010. A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debrecen.

Kiss Jenő–Pusztai Ferenc (szerk.) 2004. Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó.

Molnár József–Simon Györgyi 1976. Magyar nyelvemlékek. Budapest: Tankönyvkiadó.

Tantárgy neve Nyelvtörténet II.

Nyelvünk történeti változásai



Kreditpont 2







A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a magyar nyelv szókészletének

történetével, eredetbeli rétegeivel és változásának okaival. A nyelvemlékek elemzése

révén kialakítsa a hallgatókban a nyelv történeti látásmódjának képességét a múlt és jelen

nyelvi fejlődésének vonatkozásában egyaránt.


A magyar nyelv szókészletének kialakulása és változása a kezdetektől napjainkig. A

szókészlet változásának okai (gazdasági, vallási, életmódbeli stb.), kronológiai-, eredet- és

jelentés szerinti rétegei. Az uráli, finnugor, ugor és magyar eredetű szókincs. A szókészlet

gyarapításának módjai. Belső szóalkotás: szóteremtéssel létrejött szavak, szóképzés útján

keletkezett szavak. Az összetétellel alkotott szavak. Nem magyar eredetű szavak:

jövevényszavak, tükörszók, idegen szavak. A jövevényszók eredet szerinti vizsgálata:

iráni, perzsa, török, szláv, latin stb. eredetű elemek a magyar szókészletben. A nyelvemlék

fogalma és fajtái. A magyar nyelv szórvány- és szövegemlékeinek felhasználhatósága a

nyelv szókészlet változásainak a vizsgálatában.


Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) 2003. Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó.

Kniezsa István 1955. A magyar nyelv szláv jövevényszavai 1–2. Budapest: Akadémiai

Kiadó.

Minya Károly 2003. Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok

tükrében a rendszerváltozástól az ezredfordulóig. Budapest: Tinta Kiadó.

Minya Károly 2012. Változó szókincsünk – A neologizmusok több szempontú vizsgálata.


Zaicz Gábor (szerk.) 2006. Etimológiai szótár – Magyar szavak és toldalékok eredete.


Tantárgy neve Nyelvtörténet III.

A magyar szókészlet története



Kreditpont 2







A korábban elsajátított irodalmi és nyelvészeti ismeretek szintetizáló alkalmazásával a

hallgatók megismertetése az irodalom nyelvi kérdéseinek komplex megközelítési

lehetőségeivel.


A nyelv és az irodalmi művek történetisége. A befogadás és a nyelv viszonya. Az irodalmi

mű befogadói feldolgozásának szemantikai, szintaktikai és stilisztikai jellemzői, a

műértelmezés. Stílus és irodalom. A funkcionális stíluselemzés: a hangzás és a zeneiség

szintje, a szó- és kifejezéskészlet szintje, a grammatikai szint (alak- és mondattani

jelenségek), szövegszint, képi szint, az extralingvális eszközök. A kognitív stilisztikai

megközelítés lehetőségei; a stílusrétegződés megvalósulási tartományai: a hangzás, a szó,

a mondat, a jelentés tartománya.


Fónagy Iván é. n. [1999.] A költői nyelvről. Corvina. Budapest.

Szegedy-Maszák Mihály 1995. „Minta a szőnyegen”. A műértelmezés esélyei. Budapest:

Balassi Kiadó.

Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés.

Budapest: Tinta Könyvkiadó. 171–204.

Tolcsvai Nagy Gábor 1995. Az újabb irodalom nyelviségének leírhatósága nyelvészeti

keretben. In: Bolla Kálmán (szerk.): Nyelvhasználat és beszédkultúra. (Egyetemi

fonetikai füzetek 16.) 17–26.

Tolcsvai Nagy Gábor 2003. A metafora alakulástörténete a magyar lírai modernségben.

In: Bednanics Gábor – Bengi László – Kulcsár Szabó Ernő – Szegedy-Maszák Mihály

(szerk.): Hang és szöveg. Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben. Budapest:

Osiris Kiadó. 26–61.

Tantárgy neve Az irodalom nyelvisége



Kreditpont 3



Előfeltétel (tantárgyi kód) MAO1003, MAO1110




A hallgatók ismerjék meg az ókori irodalmak vertikumát, fókuszálva az antikvitás

irodalmára. Ezentúl cél, hogy kialakuljon egy átfogó kép az irodalmi szöveg történelmi

beágyazottságáról, az írás kultúrantropológiai szerepeiről és a történeti poétika alapvető

műfajairól.


A tárgy időtere az írás születésétől az antik iskolák bezárásáig (Kr. e. 3000 kb. – Kr. u.

529). A tágan értelmezett litteraria-történet érintkezik a világvallások és a nagybirodalmak

kultúrtörténetével, és ezért áttekinti a korai kultúrák és civilizációk mítoszainak és

világmagyarázó elveinek a struktúráját, illetve az irodalom létmódjait a távol-keleti, a

közel-keleti, a mediterrán és a prehisztorikus világokban egyaránt.


Belinger, Gerhard J. 1993. Nagy valláskalauz. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Falus Róbert 1976. Az antik világ irodalmai. Gondolat: Budapest.

Gintli Tibor–Schein Gábor 2003. Az irodalom rövid története. Pécs: Jelenkor.

Kerényi Károly 1977. Görög mitológia. Gondolat: Budapest.

Spengler, Oswald 1995. A Nyugat alkonya. A világtörténelem morfológiájának

alapvonalai. Budapest: Európa.

Tantárgy neve Világirodalom I.

Ókori és antik világirodalom



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Csorba Dávid főiskolai docens


Tantárgy neve Világirodalom II.

Az európai irodalom klasszikus korszakai



Kreditpont 3







A hallgatók ismerjék meg a középkor, a felvilágosodás és a romantika korának nagy

irodalmi alkotásait, és kutatástörténeti paradigmáit. Tegyenek szert biztos tudásra a

legjelentősebb alkotók életművében, s egy-egy mű kapcsán legyenek képesek értelmezni

az eszme-, stílus- és művelődéstörténeti irányzatok szerepét.


A stúdium a klasszikus irodalmi kánon mentén szemlélteti a történeti módszer

érvényesítése mellett az egyes irodalomtörténeti korszakok időben változó, eltérő

megítélését. A középkor (reneszánsz és barokk irodalom) és a modernitás (felvilágosodás

és romantika korának irodalma) kutatásának erőterében műfajtörténeti áttekintések és

close-reading típusú elemzések révén ismerheti meg a hallgatók a klasszikus

világirodalom nagy korszakait, alkotóit, és alkalmazhatják ehhez a modern elemzési-

értelmezési stratégiákat.


Benedek István 1985. A tudás útja. Budapest: Gondolat.

Claudon, Francis 1990. A romantika enciklopédiája. Budapest: Corvina.

Duby, Georges 1984. A katedrálisok kora. Budapest: Gondolat.


Szegedy-Maszák Mihály 1982. Kubla kán és Pickwick úr. Budapest: Magvető.


A hallgatók a közös műértelmezések során ismerjék meg a modernség irodalmát, az

újfajta lírai, epikai, drámai kifejezésformákat. Kapjanak képet az 1850-1950 közötti

évtizedek művészi eredményeiről, filozófiai, művészeti mozgalmairól. Tudják

ismereteiket rendszerezni, bővíteni. Legyenek képesek igényesen kifejezni magukat, s

szerezzenek ismereteket kapcsolatteremtő, magyarázó, kérdező kommunikációs

kultúrájuk fejlesztése érdekében.


A realista-nauralista regény változatai (Flaubert, Zola). Az orosz realizmus (Tolsztoj,

Dosztojevszkij, Csehov.) Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió és avantgárd

törekvések (Baudelaire-től Apollinaire-ig, Rilkéig). A XX. század első felének törekvései

az egyes műnemekben (Proust, Joyce, Thomas Mann, Kafka., Bulgakov, illetve

Pirandello, Brecht.)



Zöldhelyi Zsuzsa (szerk.) 2002. Az orosz irodalom a kezdetektől 1940-ig. Budapest:

Nemzeti Tankönyvkiadó.

Maár Judit (szerk.) 2012. A francia irodalom története. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Győrffy Miklós 1995. A német irodalom története. Budapest: Corvina Kiadó.

Madarász Imre 2003. Az olasz irodalom története. Budapest: Attraktor Kiadó.

Tantárgy neve Világirodalom III.

A modernség irodalma



Kreditpont 2






Tantárgy neve Régi magyarországi irodalom I.



Kreditpont 2







A stúdium bemutatja és áttekinti a középkori magyar irodalom szellemi és esztétikai

törekvéseit, valamint a legjelentősebb alkotók életművét, törekedve arra, hogy az oktatási

modellek segítségével megalapozódjék egyfajta szakmai világkép, tudatosodjék a

magyarságtudat és az egyetemes európai értékrend kölcsönhatása. A tantárgy konkrét

szöveginterpretációkon keresztül alakítja ki a korszak megközelítéséhez szükséges

alapvető módszereket.


A tárgy a magyar irodalom kezdeteivel, a középkori magyar irodalommal, a korszak

művelődési viszonyaival kívánja megismertetni a hallgatókat. Különös hangsúlyt fektet

azokra az eszme-és műfajtörténeti jelenségekre, a retorikai modellekre, a latinitas és magyar

nyelvűség kapcsolatára, egyáltalán azon jelenségekre, melyek alapvetően meghatározzák az

irodalmunk kialakulásának folyamatát, tárgyalja továbbá a korszak kutatásához

nélkülözhetetlen alapvető filológiai módszereket.


Bitskey István (szerk.) 1996. Eszmék, művek, hagyományok. Tanulmányok a magyar

reneszánsz és barokk irodalomról. Debrecen: Egyetemi (Csokonai Könyvtár–BSL, 7.).

Hargittay Emil (szerk.) 2003. Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába.

Budapest: Universitas.

János István 2000. A középkor himnuszköltészete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Tarnai Andor 1984. A magyar nyelvet írni kezdik. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Varjas Béla (szerk.) 1979. Irodalom és ideológia a 16–17. században. Budapest:

Akadémiai Kiadó (Memoria Saeculorum Hungariae, 5).

Tantárgy neve Régi magyarországi irodalom II.



Kreditpont 2







A kora újkor magyar irodalmának szellemi és esztétikai törekvéseinek bemutatása, a

reneszánsz és a barokk korstílusának, stílusirányzatainak szemléltetése, valamint a

legjelentősebb alkotók életművének áttekintése. A kor oktatási modelljeinek, szakmai

világképének megismertetésén keresztül cél az alapvető tudományos szemléletmódok

kialakítása, és az, hogy a hallgatók konkrét szöveginterpretációkon keresztül szerezzenek

jártasságot a régi irodalom interpretációs stratégiáiban.


A magyar reneszánsz irodalom kialakulása, a humanizmus és reformáció, a magyar

irodalom reneszánsz korszaka, a reformáció irodalma, a barokk korszak irodalma a

felvilágosodásig. Az irodalmi folyamat jellege, humanizmus, a reneszánsz és a

reformáció, valamint a barokk szellemi áramlatainak bemutatása, különös tekintettel a

történeti-poétikai megközelítésre, valamint a retorikai szempontokra, és az európai

irodalom és szellemi áramlatok magyarországi recepciójára.


Bitskey István 1979. Humanista erudíció és barokk világkép. Budapest: Akadémiai

Kiadó.

Bitskey István (szerk.) 1997. Költők, eszmék, korszakok. Debrecen: Egyetemi (Csokonai

Könyvtár – BSL, 11).

Jankovits László 2002. Accessus ad Janum: A műértelmezés hagyományai Janus

Pannonius költészetében. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Klaniczay Tibor 1976. Hagyományok ébresztése. Budapest: Szépirodalmi Kiadó.

Varjas Béla (szerk.) 1987. Irodalom és ideológia a 16–17. században. Budapest:

Akadémiai Kiadó (Memoria Saeculorum Hungariae, 5).


Megismertetni a hallgatókkal a magyar nemzeti irodalom létrejöttének, a magyar

felvilágosodás és a romantika korának történelmi, szellemi, művészi környezetét, a nyelv-

és stílusújítás kérdéseit, az irodalmi népiesség jelentkezésének, kibontakozásának

folyamatát, ennek poétikai és eszmetörténeti jellemzőit, valamint a korszak kiemelkedő

életműveit Bessenyeitől Petőfiig. A hallgató legyen képes a korszerű irodalomtudományi,

társtudományi ismeretek megszerzésére, a tudás tantervi, műveltségterületi

összefüggésekbe ágyazására. Tudja önmagát szóban és írásban szakszerűen kifejezni,

valamint szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáit adaptív és kreatív módon

alkalmazni.


A tantárgy a 18. század végétől a 19. század közepéig tekinti át a magyar irodalom

legfontosabb jelenségeit és szerzőit: felvilágosodás, klasszika, érzékenység, preromantika

(Bessenyeitől Berzsenyiig); reformkor, romantika, népiesség (Kisfaludytól Kölcseyn,

Vörösmartyn, Petőfin át a korai Aranyig); a magyar regény útja Jósikától a fiatal

Eötvösig.


Barta János 1976. Klasszikusok nyomában. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Bíró Ferenc 1994. A felvilágosodás korának magyar irodalma. Budapest: Balassi Kiadó.

Dávidházi Péter 2004. Egy nemzeti tudomány születése. Budapest: Akadémiai–Universitas

Könyvkiadó.

Fenyő István 1983. Haza s emberiség. A magyar irodalom 1815–1830. Budapest:

Gondolat Kiadó.

Orosz László 1999. A Bánk bán értelmezéseinek története. Budapest: Krónika Nova

Kiadó.

Tantárgy neve Klasszikus magyar irodalom I.

Klasszika és romantika



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Antal Attila főiskolai tanár



Bevezeti a hallgatókat a 19. század második felének sokszínű irodalmi törekvéseket

felmutató korszakába. A hallgatók jártasságra tesznek szert a periódus kulcsműveinek

elemzésében, megismerik ezen alkotások világképi, poétikai jellemzőit. A hallgatók

legyenek képesek a korszerű irodalomtudományi, társtudományi ismeretek

megszerzésére, bővítésére, tudják önmagukat szóban és írásban szakszerűen kifejezni,

szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáikat adaptív és kreatív módon alkalmazni.


A tárgy részletesen vizsgálja a 19. század második felének magyar irodalmi jelenségeit

(népnemzeti irány, realista kezdemények, premodern jegyek a századvégi epikában és

lírában). A szemináriumok behatóan elemzik és értelmezik a periódus magyar

irodalmának jelentősebb szerzőit és műveit. Kiemelt, értelmezett művek: Tompa Mihály

allegóriái, Arany János balladái, Arany János: Toldi estéje, Gyulai Pál: Egy régi udvarház

utolsó gazdája, Arany László: A délibábok hőse, Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya,

Reviczky Gyula: Pán halála.


Dávidházi Péter 1992. Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége. Budapest:

Argumentum Kiadó.

Eisemann György 1991. Végidő és katarzis. Budapest: Orpheusz Kiadó.

Horváth János 1978. A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Budapest:

Akadémiai Kiadó.

Imre László 1996. Műfajok létformája a XIX. századi epikában. Debrecen: Kossuth

Egyetemi Kiadó.

Imre László–Nagy Miklós–S. Varga Pál 1998. A magyar irodalom története 1849–1905.

Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.

Tantárgy neve Klasszikus magyar irodalom II.

Népiesség, realizmus, századvég



Kreditpont 2

Heti kontakt óraszám 0+2






A tantárgy átfogó képet ad a klasszikus modernség „áttöréséről” a magyar irodalomban,

megvilágítja a Nyugat című folyóirat szerepét e folyamatban, áttekinti a magyar avantgárd

művészi törekvéseit, irányzatait. Tárgyalja továbbá a klasszikus modernség s az avantgárd

kibontakozásának hazai társadalmi hátterét, a századelő szellemi-eszmetörténeti

problémáit, legjelentősebb életműveit, az 1919–1945 közötti irodalomtörténeti periódus

általános jellemzőit és legkiemelkedőbb alkotóit. A hallgató legyen képes a korszerű

irodalomtudományi, társtudományi ismeretek megszerzésére, a tudás tantervi,

műveltségterületi összefüggésekbe ágyazására. Tudja önmagát szóban és írásban

szakszerűen kifejezni, valamint szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáit adaptív és

kreatív módon alkalmazni.


A Nyugat szellemi környezetében megjelenő új poétikai és eszmei irányok; Ady, Babits

és pályatársaik lírai forradalmának jelentősége; a modern magyar próza kiemelkedő

képviselőinek törekvései (Krúdytól, Csáth Gézától, Kosztolányitól, Móricztól, Kaffka

Margiton át Karinthyig); a lapszerkesztés elvei, a kiemelkedő szerkesztők és a Nyugat

„nagy nemzedéke”; az irodalomkritika szerepe; a modernség poétikai és szemléleti

változatai, a fontosabb művek mint az esztétikai és eszmei irányzatok tükörképei; a

kassáki próza és szabad vers poétikai jellemzői, a folyóirat-kultúra szerepe az irodalmi

tudat formálásában, a Nyugat mozgalmának és az avantgárdnak a hatása a század teljes

irodalmára.


Angyalosi Gergely, E. Csorba Csilla, Kulcsár Szabó Ernő, Tverdota György (szerk.)

2009. Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról. Budapest: Petőfi Irodalmi

Múzeum.

Deréky Pál 1992. A magyar avantgárd irodalom olvasókönyve. Budapest: Argumentum

Kiadó.

Fülöp László 1987. Kaffka Margit. Budapest: Gondolat Kiadó.

Kenyeres Zoltán 1998. Ady Endre. Budapest: Korona Kiadó.

Rába György 1986. Csönd-herceg és nikkel szamovár. Budapest: Szépirodalmi

Könyvkiadó.

Tantárgy neve Modern magyar irodalom I.



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Jánosi Zoltán egyetemi tanár



Az 1905–1919 és 1919–1945 közötti irodalomtörténeti periódusok legjelentősebb és

leginkább jellemző alkotásainak értelmezése, az elméleti ismeretek gyakorlati

alkalmazása. A tantárgy ezen belül feltárja e korszakok alapvető poétikai elveit,

eredményeit a három műnem fontosabb műfajaiban, a kor jelentősebb irodalomtudományi

munkáiban és az esszében. A hallgatók jártasságra tesznek szert a kulcsművek

értelmezésében, megismerik a művek világképét, poétikai jellemzőit. Eközben képessé

válnak korszerű irodalomtudományi ismereteik bővítésére, megtanulják önmagukat

szóban és írásban szakszerűen kifejezni, szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáikat

adaptív és kreatív módon alkalmazni.


A jelzett irodalomtörténeti korszakok főbb irányzatainak, esztétikai és eszmei-gondolati

tartalmainak az értelmezése a hallgatók által elolvasott művek elemzésével. Az esztétikai

irányzatok és a magyar társadalmi fejlettség összefüggései. A legnagyobb alkotók, így

Ady, Babits, Kosztolányi, Krúdy, Karinthy, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Füst Milán, Illyés,

Tamási, Németh László, Szabó Dezső, Déry Tibor, Szerb Antal, Márai Sándor, Radnóti

Miklós, József Attila, Szabó Lőrinc meghatározó – és a magyar irodalom folyamataiban is

kiemelkedő – alkotásainak értelmezése az irodalomelmélet, a világirodalmi és a történelmi

összefüggések koherenciáiban. A polgári, a népi, a szociálisan társadalom-analizáló

irányzatok értékei. A határon túli magyar irodalom jelentősebb alkotói 1919–1945 között.

Kuncz Aladár, Dsida Jenő, Ápriliy Lajos, Reményik Sándor alkotásai. A jelesebb

folyóiratok szerepe, az irodalomkritika és -kutatás főbb irányai a korban.


N. Horváth Béla 2008. A líra logikája. József Attila. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Kabdebó Lóránt–Kulcsár Szabó Ernő (szerk.) 1992. „de nem felelnek, úgy felelnek”. A

magyar líra a húszas, harmincas évek fordulóján. Pécs: Janus Pannonius Egyetemi

Kiadó.

Kabdebó Lóránt–Kulcsár Szabó Ernő (szerk.) 1993. Szintézis nélküli évek. Nyelv,

elbeszélés és világkép a harmincas évek epikájában. Pécs: Janus Pannonius Egyetemi

Kiadó.

Kocsis Rózsa 1982. Minőségeszmény Németh László szépírói műveiben. Budapest:

Magvető Könyvkiadó.

Pomogáts Béla 1981. A tárgyias költészettől a mitologizmusig. Budapest: Akadémiai

Kiadó.

Tantárgy neve Modern magyar irodalom II.



Kreditpont 2






Tantárgy neve Modern magyar irodalom III.

A magyar irodalom 1945-től 1985-ig



Kreditpont 3







A tantárgy célja bevezetni a hallgatókat a modern magyar irodalom 1945 és 1989 közötti fejlődéstörténeti fázisainak, legnagyobb alkotóinak és legjelentősebb műveinek ismeretébe, figyelmet nyújtva a határon túli magyar irodalmaknak is, olyan módon, hogy a tanárjelöltek képessé váljanak a megértett folyamatok, a legfontosabb elméleti kategóriákkal és műismeretekkel történő kreatív, mély szövegismereteken nyugvó interpretálására és ezek magas módszertani kultúrán keresztül történő átadására az érintett iskolai korosztálynak.


A tantárgy átfogó képet ad az 1945-től 1989-ig tartó irodalomtörténeti periódus főbb történelmi körülményeiről, szakaszairól, irányzatairól (a realizmus változatai és felbomlása, az elvont tárgyiasság, a népi szürrealizmus, az új dokumentumirodalom, a groteszk és az abszurd törekvések, a próza és a dráma megújításának kísérletei stb.), a magyar irodalom legjelentősebb irányzatainak a pártos irodalommal szemben történő önmeghatározásáról és gondolati és esztétikai értékeiről, fontosabb alkotói csoportjairól és írószemélyiségeiről, kitekintve az egyes műnemek és műfajok alakulástörténetére, valamint a lényegesebb világirodalmi áramlatokkal való kapcsolatokra, továbbá a határon túli magyar irodalmak kiemelkedő teljesítményeire is.


Görömbei András (szerk.) 2001. XX. századi esszék az irodalomról. Debrecen:

Kossuth Egyetemi Kiadó.

Görömbei András 2001. Kisebbségi magyar irodalmak (1945–2000). Debrecen:


Kulcsár Szabó Ernő 1994. A magyar irodalom története 1945–1991. Budapest: Argumentum Kiadó.

Márkus Béla (szerk.) 1997. Irodalom, politika, élet 1945–1979. I–II. Debrecen:


Szegedy-Maszák Mihály (szerk.) 2007. A magyar irodalom történetei III. Budapest:

Gondolat Kiadó.

Tantárgy neve Modern magyar irodalom IV.

A magyar irodalom 1945-től 1985-ig



Kreditpont 2







A tantárgy bevezeti a hallgatókat a modern magyar irodalom fejlődéstörténeti fázisaiba, legnagyobb alkotóinak és legjelentősebb műveinek ismeretébe, különös tekintettel a szövegelemzésekre és a korban megjelenő irodalomelméleti-poétikai kategóriák megértésére és ezek alkalmazási képességére, szem előtt tartva, hogy a tanárjelöltek az érintett korosztály számára oktatói munkájuk során világos és szövegismeretekkel, valamint magas szintű elméleti jártassággal alátámasztott képet tudjanak nyújtani a kor irodalmáról, kitekintve a határon túli magyar irodalom értékeire is.


A tantárgy átfogó képet ad, különösen az elolvasott művek értelmezése révén az 1945-től 1989-ig tartó irodalomtörténeti periódus főbb történelmi körülményeiről, szakaszairól, esztétikai irányzatairól (a realizmus változatai s felbomlása, elvont tárgyiasság, népi szürrealizmus, új dokumentumirodalom, groteszk és abszurd törekvések, a líra, a próza és a dráma megújításának kísérletei), fontosabb alkotói csoportjairól (a „fényes szellők” nemzedéke, az Új Hold körének alkotói, a Nyugat harmadik nemzedéke, a Hetek, a Kilencek) írószemélyiségeiről, a magyar irodalomnak a politikával és ennek képviselt poétikájával való küzdelmeiről, kitekintve az egyes műnemek és műfajok alakulástörténetére, valamint a lényegesebb világirodalmi áramlatokkal való kapcsolatokra, továbbá a határon túli magyar irodalmak kiemelkedő teljesítményeire is. Áttekinti továbbá a fontosabb irodalmi folyóiratokat, irodalomtudományi műveket a korban.


Görömbei András (szerk.) 2001. XX. századi esszék az irodalomról. Debrecen:


Görömbei András 2001. Kisebbségi magyar irodalmak (1945–2000). Debrecen:


Kulcsár Szabó Ernő 1994. A magyar irodalom története 1945–1991. Budapest: Argumentum Kiadó.

Márkus Béla (szerk.) 1997. Irodalom, politika, élet 1945–1979. I–II. Debrecen:



Gondolat Kiadó.

Tantárgy neve Irodalmi komparatisztika



Kreditpont 2







A hallgatók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tanegység

ismeretanyagának felhasználásával. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre.

A magyartanár rendelkezzen az irodalomtudomány magas szintű ismeretével;

rendelkezzen az irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos

munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák

ismeretével. Ismerje az egyetemes és a magyar összehasonlító irodalomtudomány főbb

képviselőit, illetve a tudományterület fontosabb problémáit. Legyen képes megfelelően

tájékozódni az irodalom és a társművészetek világában. Ismerje az irodalom

kultúratudományi megközelítésének újabb eredményeit.


A tárgy megismerteti a hallgatókat az irodalmi komparatisztika történeti és jelen idejű

törekvéseivel. A historikus áttekintést követően a tanárjelöltek ismereteket szereznek a

magyar tudósok vonatkozó munkásságáról. A kurzus az összehasonlító műfajtörténeti

módszerek figyelembevételével bemutatja az egyes irodalmi műfajok korabeli

megítélését, valamint a későbbi korszakok olvasatát is. Pillantást vet a fordítás mint

kultúraközvetítés-értelmezés kérdéskörére éppúgy, miként az irodalom és a

képzőművészet, az irodalom és a zene összevetési kísérleteire is.

3. Kötelező irodalom:

Fried István (szerk.) 1987. A komparatisztika kézikönyve. Szeged.

Fried István 2012. Bevezetés az összehasonlító irodalomtudományba. Budapest: Lucidus

Kiadó.

Goretity József 1998. Motívumkutatás és mítoszkritika: Komparatisztikai tanulmányok.

Debrecen.

Szegedy-Maszák Mihály 2007. Szó, kép, zene: A művészetek összehasonlító vizsgálata,

Pozsony: Kalligram Kiadó.

Kékesi Zoltán és Peternák Miklós (szerk.) 2006. Kép – Írás – Művészet. Budapest: Ráció

Kiadó.


A hallgatók ismerjék meg alaposan az egyetemes és a magyar epika-, dráma-, és

líratörténet legkiemelkedőbb alkotásait. Szerezzenek ismereteket a klasszikus

elbeszélésmódok, dramaturgia, a dráma- és líraelmélet fontosabb kérdésköreiből.

Legyenek képesek korszerű irodalomtudományi, társtudományi ismeretek megszerzésére,

bővítésére, tudják önmagukat szóban és írásban árnyaltan kifejezni, szaktárgyi és

szakmódszertani kompetenciáikat adaptív és kreatív módon alkalmazni. Legyenek

képesek továbbá a magyarázó, kérdező, instruáló, visszacsatoló, értékelő,

tevékenységszervező, kapcsolatteremtő, -tartó, -záró kommunikációs kultúrájuk

fejlesztésére.


Az epika-, a dráma- és a líratörténet leghíresebb műveinek megismerése. Homérosz,

Szophoklész, Shakespeare, Cervantes, Molière, Csehov, illetve Katona József, Madách

Imre, Németh László, illetve Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Ady

Endre alkotásainak értelmezése. Epikai, drámai és lírai művek elemzése. Narratológiai

kitekintés.


Bécsy Tamás 2001. A drámamodellek és a mai dráma. Budapest: Dialóg Campus Kiadó.

Bókay Antal 2000. Líra az ezredfordulón – poétikaelméleti szempontból. Alföld, 2. 33–

45.

Fischer-Lichte, Erika 2001. A dráma története. Pécs: Jelenkor Kiadó.


Thomka Beáta 1981. Prózapoétika vagy narratológia?

http://adattar.vmmi.org/cikkek/12351/hid_1981_11_11_thomka.pdf

Tantárgy neve Klasszikus stílusok és műnemek

Epika, dráma, líra



Kreditpont 2






http://adattar.vmmi.org/cikkek/12351/hid_1981_11_11_thomka.pdf


A tantárgy célja, hogy a hallgatók a Nyelv és kommunikáció stúdiumra építve, az ott

szerzett ismereteket és készségeket tovább mélyítve ismerjék meg a szóbeli

kommunikáció legfontosabb területeit, jellemzőit, ezen ismeretek birtokában képesek

legyenek szóban árnyaltan, választékosan, a kommunikációs helyzeteknek megfelelően

megnyilatkozni. Legyenek képesek szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles

kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek

képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának,

kultúrájának megfelelően. legyenek képesek felismerni, értelmezni kommunikációs

nehézségeiket és ezen a téren önmagukat fejleszteni.


Építve a Nyelv és kommunikáció tantárgyra a verbális és nem verbális kommunikáció

technikai alapjai; a nem verbális jelek: paralingvisztikai jelzések, vokális jelek, tekintet,

mimika, mozgásos kommunikáció – gesztus, testtartás, térközszabályozás kinezika,

emblémák, kronémika. A verbális kommunikáció technikai alapjai: a helyesejtés; a légzés,

a beszédlégzés, a hangindítás, a beszédhangok; a beszélőszervek és működésük; a

beszédhangok észlelése, beszédpercepció; a magánhangzók és mássalhangzók helyes

ejtése a hangkapcsolatok kiejtése, a nyelvjárási kiejtés; a beszédhibák. A

szupraszegmentális tényezők: hangsúly, hanglejtés (hangfekvés, hangköz, hangmenet),

beszédszünet, hezitáció, junktúra, beszédiram; egyéb paralingvisztikai jelzések.

A beszédstílus a szónoki és a tanári beszéd. Beszédgyakorlatok; kiselőadás, egyéb,

különösen iskolai beszédművek interpretálása, előadása.


Antalné Szabó Ágnes 2006. A tanári beszéd empirikus kutatások tükrében. Budapest:

Magyar Nyelvtudományi Társaság. 226. kötet.

Hernádi Sándor 2002. Beszédművelés. Budapest: Osiris Kiadó. 278 o. vagy 1988.

Tankönyvkiadó. Budapest.

Montágh Imre 1989. Nyelvművesség. A beszéd művészete. Budapest. 220 o.

Pléh Csaba–Síklaki István−Terestyéni Tamás 2001. Nyelv–kommunikáció–cselekvés.

Budapest: Osiris Kiadó.


Tantárgy neve A tanári beszéd retorikája



Kreditpont 2







A Nemzeti alaptanterv kiemelt helyet biztosít a szövegértés és a szövegalkotás számára.

Megvalósítandó cél a szövegértés és szövegalkotás módszertani-ismereti hátterének

bemutatása, valamint a gyakorlatban való tényleges alkalmazása. Ezúttal elsősorban a

tevékenységekre és kompetenciákra; az ismeretek használatára és alkalmazására fókuszáló

program lehetőséget teremt a konkrét nem szépirodalmi szövegek földolgozására,

szövegértési és alkotási gyakorlatok irányított és önálló formában való fölkutatására,

önállóan készített feladatok, fogalmazási műfajok bemutatására, elemzésére.


A fontosabb köznapi, hivatali, szakmai és iskolai írásbeli műfajok megismerése, elemzése

alkotása: bírálat, elemzés, előadás, értékelés, esszé, hirdetés, interjú, jelentés, kérvény,

könyvismertetés, meghatalmazás, curriculum vitae, pályamunka, tanulmány, tudósítás;

speciális levélfajták: bejelentkezés, kapcsolatfelvétel, támogatás, illetve segélykérés,

ajánlólevél; esettanulmány, folyamatleírás, jegyzőkönyv, folyamatábra stb.

Kiselőadás, ünnepi beszéd alkotása, prezentáció, képes iskolaújság, iskolarádió

műfajainak megismerése, egyéb beszédművek interpretálása, előadása. Szövegértési

gyakorlatok: interpretáló, kritikai és kreatív olvasás. Transzformációs és kreatív

szöveggyakorlatok: elemzés, összehasonlítás, variáció, szövegformálás, optimalizálás,

rekonstrukció. Három különböző szövegmű önálló megalkotása.


Balázs Géza 2007. Szövegantropológia. Szombathely: BDF– Budapest: Inter Kultúra-,

Nyelv- és Médiakutató Központ.

Bánréti Zoltán1993. Kommunikálj! Budapest: Korona Nova Kiadó.

Honffy Pál 1993. Levelezési tanácsadó. Budapest: Ikva Kiadó.

Magassy László1995. Fogalmazástan 10−16 éveseknek. Budapest: Nemzeti

Tankönyvkiadó.


Tantárgy neve Szövegalkotás, szövegértés



Kreditpont 2







A Magyar grammatika ismeretanyagára támaszkodva legyenek képesek a hallgatók

szófajtani, alaktani, szintagma- és mondattani feladatok megoldására. A stúdium célja,

hogy bemutassa az iskolai nyelvtani elemzések módjait, kitérve a nyelvtudomány

legújabb irányzatainak az eljárásaira is.


A Leíró nyelvtan stúdiumaihoz kapcsolódó elemzési eljárások, gyakorlati tudnivalók

elmélyítése, az elemzési készség fejlesztése. Komplex nyelvtani gyakorlatok: a szófajtan,

alaktan, szintagmatan és mondattan órákon elsajátított ismeretek elmélyítése, gyakorlása,

külön kitérve a problémás területekre (például a névszói állítmány elemzési nehézségei, a

névszói-igei állítmány felismerése; ok- és célhatározó elkülönítése; mód- és

állapothatározó elkülönítése stb.).


Adamikné Jászó Anna–Hangay Zoltán 1995. Nyelvi elemzések kézikönyve. Szeged:

Mozaik Oktatási Stúdió.

Keszler Borbála (szerk.) 1994. Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. Budapest: Nemzeti

Tankönyvkiadó.

Laczkó Krisztina 1997. Tipikus grammatikai hibák általános és középiskolás

tankönyvekben. Magyar Nyelvőr 121: 30–38.

P. Lakatos Ilona (szerk.) 2006. Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és

segédanyagokkal). Bölcsészkonzorcium. Nyíregyháza: Bessenyei György

Könyvkiadó.

Rácz Endre–Szemere Gyula 1970. Mondattani elemzések. Budapest: Tankönyvkiadó.

Tantárgy neve Grammatikai elemzések



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Bényei Ágnes főiskolai adjunktus



A kurzus célja az alkalmazott nyelvészet területeinek áttekintése, a nyelvészet lehetséges

alkalmazásainak számbavétele, eredményeinek hasznosítása a közvetlen társadalmi

gyakorlatban, illetőleg más, a nyelvészettel érintkező elméleti tudományokban.

Témakörei: az anyanyelv-elsajátítás, pszicholingvisztikai alapismeretek, nyelv- és

beszédművelés, nemzetiségi nyelvhasználat, az idegen nyelvek tanítása, a fordításelmélet,


A tantárgy interdiszciplináris jellegű. Az alkalmazott nyelvészet körébe sorolható

nyelvészeti diszciplínák áttekintése a feladat. Középpontban a nyelvtudomány

módszereinek és eredményeinek komplex nyelvi-kommunikációs folyamatokra történő

alkalmazása áll. A tantárgy keretein belül az általános tájékozódáson túl egy-egy témakör

elmélyültebb megismerésére nyílik lehetőség. Egy ilyen terület például a

korpusznyelvészet, amely diszciplína eszközrendszerének általános bemutatásán túl

konkrét esettanulmányokat is magában foglal. Főbb témakörök még: nyelvpolitika és

nyelvi tervezés, kétnyelvűség/kettősnyelvűség, nemzetiségi nyelvhasználat, kontrasztív

nyelvészet, alkalmazott névtan, fordítástudomány, grammatikai elemzések, idegennyelv-

tanulás.


Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006. Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 789–1072.

Kárpáti Eszter (szerk.) 2003. Szöveggyűjtemény az alkalmazott nyelvészet

tanulmányozásához. Budapest: Aula.

Hattyár Helga, Hugyecz Enikő Henriett, Krepsz Valéria, Vladár Zsuzsa (szerk.) 2012. A

sokszínű alkalmazott nyelvészet. Tanulmányok az alkalmazott nyelvészet területeiről.


Pléh Csaba 2006. Pszicholingvisztika. Gyermeknyelv. In: Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar

nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 725–788.

Tantárgy neve Alkalmazott nyelvtudomány



Kreditpont 2






Tantárgy neve Az irodalom medialitása



Kreditpont 3







A magyartanár rendelkezzen az irodalomtudomány és ezen belül az irodalom

medialitásának magas szintű ismeretével; rendelkezzen az irodalom tanításával

kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben

alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével.


A kurzus először a kultúraközvetítés módszereivel, a médiatechnológia változásaival (a

szóbeliség, a nyomtatott szöveg, a képi megjelenítés, a médiavilág) foglalkozik. A

továbbiakban kísérletet tesz a különböző művészeti ágak egymásra hatásának vizsgálatára,

különös tekintettel az irodalmi, a filmi és a színházi diskurzusok elemzésére. A film és az

irodalom, a film és a színház határterületeit éppúgy analizálja, mint a művészetek

médiareprezentációjának elméleti kérdéseit. A program kitér az irodalom zenei-

képzőművészeti vonatkozásaira csakúgy, mint a szórakoztató irodalom filmes

adaptációinak problémáira.



Gács Anna, Gelencsér Gábor (szerk.) 2000. Adoptációk. Film és irodalom egymásra.

Budapest: JAK–Kijárat Kiadó.

Hász-Fehér Katalin 2006. A mediális fordulat az irodalomtörténetben In: Hász-Fehér

Katalin (szerk.): A látható könyv. Szeged: Tiszatáj. 7–15.

Kulcsár-Szabó Zoltán, Szirák Péter (szerk.) 2004. Az esztétikai tapasztalat medialitása.

Budapest: Ráció Kiadó.

Oláh Szabolcs, Simon Attila, Szirák Péter (szerk.) 2006. Szerep és közeg. Budapest:

Ráció Kiadó.

Szegedy-Maszák Mihály 2007. Szó, kép, zene: A művészetek összehasonlító vizsgálata,

Pozsony: Kalligram Kiadó.


A hallgatók a szövegek közös tanulmányozása során ismerjék meg az európai irodalom

fontosabb stílustendenciáit, stílusirányzatait az ókori és középkori stílusformáktól

napjainkig, a magyar szépírói stílus tekintetében kiemelten a romantikától a XX. század

elején meghonosodott irányzatokig (parnasszizmus, impresszionizmus, szimbolizmus,

szecesszió, naturalizmus stb.). A hallgató legyen képes a korszerű irodalomtudományi,

társtudományi ismeretek megszerzésére, bővítésére, tudja önmagát szóban és írásban

szakszerűen kifejezni, szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáit adaptív és kreatív

módon alkalmazni.


Az ókori és középkori szövegek (Arisztotelész, Horatius, Cicero, Pázmány)

tanulmányozását követően a tárgyi program középpontjában néhány Vörösmarty-, Petőfi-,

Arany-, Jósika-, Kemény-, Vajda-, Ady-, Babits-, Krúdy-, Kosztolányi- és Karinthy-

mű(részlet) stílustörténeti és írástechnikai szempontú vizsgálata áll – a nyugat-európai

párhuzamok, ösztönzések feltárását is beleértve. Az elemző vizsgálatokat minden

szemináriumon forma- és stílusgyakorlatok egészítik ki.


Bodnár György 1988. A „mese” lélekvándorlása. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.

Bori Imre 1979. Varázslók és mákvirágok. Újvidék: Forum Könyvkiadó.

Szabó Zoltán 1982. Kis magyar stílustörténet. Budapest: Tankönyvkiadó.

Tamás Attila 1994. Értékteremtők nyomában. Debrecen: Csokonai Kiadó Kft.

Vasy Géza 1997. Korok, stílusok, irányzatok az európai irodalomban. Budapest: Krónika

Nova Kiadó.

Tantárgy neve Stílusok és műnemek



Kreditpont 2






Tantárgy neve Napjaink magyar irodalma



Kreditpont 3



Előfeltétel (tantárgyi kód) MAO1004, MAO1126




A tantárgy átfogó képet ad az 1989-től napjainkig tartó irodalomtörténeti periódus főbb

történeti körülményeiről, szakaszairól, irányzatairól, jelenségeiről és fontosabb alkotóiról, azzal a céllal, hogy a tanárjelöltek képesek legyenek önállóan tájékozódni napjaink

magyar irodalmának értékvilágában, olyan módon, hogy a jelen irodalmának értelmezésére kialakult új elemző kategóriákkal önállóan és mély szövegismeretek alapján átfogó képet tudjanak adni – megfelelő módszertani felkészültséggel és

kreativitással – az adott korszak irodalmi mozgásairól és fontosabb műveiről az oktatott korosztályok számára.


A „nagy elbeszélések” felbomlása, az alkotói én újraszituálódása, a tragikus akcentus visszavonása, a profanizálás, az antipoétikus nyelv, az alulretorizáltság, a dekonstrukció, az új érzékenység, a posztmodern horizont és ennek kritikája, a metafizikai világkép válsága és helyreállításának kísérletei, az új egyetemesség. Alkotók és művek a posztmodern esztétika szemléleti irányaiban. A társadalomelemző poétika főbb alkotói és művei a korban. A posztmodern és a „népiség” főbb gondolati és poétikai ütközőpontjai, és ezek egymásra hatása. A fontosabb folyóiratok és irodalomértelmező munkák. A posztmodern válsága. A tantárgy kitekint a műnemek és műfajok alakulástörténetére, a világirodalmi koherenciákra és határon túli magyar irodalom értékeire is.

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Görömbei András (szerk.) 2000. Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen.

Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. Kulcsár Szabó Ernő 1994. A magyar irodalom története 1945−1991. Budapest:

Argumentum Kiadó.

Kulcsár Szabó Ernő 1996. Beszédmód és horizont. Budapest: Argumentum Kiadó.

233−310.


Gondolat Kiadó.

Szirák Péter (szerk.) 2001. A magyar irodalmi posztmodernség. Debrecen: Kossuth

Egyetemi Kiadó.

Tantárgy neve Napjaink világirodalma



Kreditpont 2



Előfeltétel (tantárgyi kód) MAO1004, MAO1116, MAO1117




A tantárgy átfogó képet ad az 1945-től napjainkig tartó irodalomtörténeti periódus főbb történeti körülményeiről, szakaszairól, irányzatairól, jelenségeiről és fontosabb alkotóiról.


A tárgy az 1950-es évektől kibontakozó világirodalmi folyamatokba kíván bepillantást nyújtani, elsősorban a kortárs orosz, angol-amerikai, francia, német, cseh, lengyel és osztrák irodalomba (Jerofejev, Pelevin, Kundera, Th. Bernhard stb.). Az előadás főként a posztmodern irodalomelmélet irányzatait, valamint a posztmodern regényirodalom jelenségeit vizsgálja.


Bényei Tamás 1997. Apokrif iratok. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. Eco, Umberto 2004. La Mancha és Bábel között. Budapest: Európa Kiadó.

Kulcsár Szabó Ernő 2003. Az elbeszélés módozatai. Narratíva és identitás. Budapest:

Osiris Kiadó.

M. Nagy Miklós 1996. Nikkelszamovár. Budapest: Balassi Kiadó.


Az általános iskolai magyartanár legyen képes a tanulói személyiség sokoldalú

fejlesztésére, a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére, a

pedagógiai folyamat korszerű tervezésére. A tanulók műveltségének, készségeinek és

képességeinek (a beszéd, a beszédértés, az olvasás, a szövegértés, az írás és a

szövegalkotás) fejlesztésének folyamatában a tudás felhasználásával alkalmazzon

korszerű eljárásokat. Kiemelten kezeli az egész életen áttartó tanulást megalapozó

kompetenciák fejlesztését. Képes a tanulási folyamat korszerű szervezésére és

irányítására, a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására; a szakmai

együttműködésre; képes az önművelésre, erős elkötelezettséggel rendelkezik a szakmai

fejlődésre.

Az általános iskolai magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv-és irodalomtudomány

korszerű és magas szintű ismeretével, illetve magas szintű anyanyelvi kommunikációs

kompetenciával. Rendelkezzen a magyar nyelv irodalom tanításával kapcsolatos önálló

kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható

problémamegoldó technikák ismeretével. Az anyanyelv-pedagógia és az irodalom

módszertan elméleti ismereteit hatékonyan, korszerű eljárásokkal legyen képes alkalmazni

az adott, általános iskolai tanítási kontextusban, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű

tanulók képzésében és a tehetséggondozásban.


A tantárgy feladata a korszerű anyanyelvi és irodalmi nevelés teljes vertikumának

vázlatos, az általános iskola felső tagozatán végzendő anyanyelvi és irodalmi nevelés

átfogó megismertetése, az elméleti összefüggések feltárása. Az általános iskola felső

tagozatára fókuszálva sor kerül a különböző korosztályokon átívelő anyanyelvi és

irodalmi kompetenciák összefüggéseinek bemutatására, a különböző közoktatási szintek

egymásra épülésében mutatkozó formai és funkcióbeli azonosságok és különbözőségek

feltárására. További ismeretanyag az anyanyelv- és az irodalompedagógia fogalma,

szemléletmódjai, alternatív formái; az anyanyelvi és irodalmi nevelés cél- és

feladatrendszere; didaktikai folyamatának, az esztétikai–poetikai–irodalomelméleti

ismereteknek, képességeknek és attitűdöknek az elsajátíttatása; az ehhez szükséges

hallgatói kompetenciák kialakítása. A kurzus kiterjedt képet kíván nyújtani a standard

módszertani ismeretekről. Áttekintést ad az európai, ezen belül a magyar

anyanyelvoktatás és irodalomtanítás fejlődéstörténetének szakaszairól; nyomon követi az

anyanyelvi és irodalmi nevelés történetének ma is aktualizálható tanulságait; bemutatja a

tanulói nyelvfejlődés fontosabb mozzanatait.

Tantárgy neve Szakmódszertan I.



Kreditpont 2







Kötelező:

Adamikné Jászó Anna 2001. Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó.

Bárdos Jenő 1997. A nyelvtanítás története és a módszerfogalom tartalma. Veszprém:

Veszprémi Egyetemi Kiadó.

Fülöp Lajos (szerk.) 1985. Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgy-pedagógiába.

Budapest: Tankönyvkiadó.

Sipos Lajos (szerk.) 1994. Irodalomtanítás I–II. A Pauz Kiadó és az Universitas

Kulturális Alapítvány kiadása.

Vörös József 1997. Irodalomtanítás az általános és középiskolában. Budapest: Nemzeti

Tankönyvkiadó.

Nemzeti Alaptanterv

Az Anyanyelv-pedagógia (www.anyanyelvpedagógia.hu/) és a Magyartanítás

(http://www.trezorkiado.fw.hu) elektronikus folyóiratok aktuális tanulmányai, cikkei.

http://www.anyanyelvpedagógia.hu/

http://www.trezorkiado.fw.hu/







korszerű eljárásokat. Kiemelten kezeli az egész életen át tartó tanulást megalapozó




fejlődésre.

Az általános iskolai magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv- és irodalomtudomány









A kurzus részletező ismereteket nyújt az általános iskola felső tagozatának anyanyelvi és

irodalmi művelődési anyagáról, a Nemzeti alaptantervben, (Nemzeti nevelési terv) a

kerettantervben betöltött szerepéről; a helyi nevelési terv, pedagógiai program, tematikus

terv, tanmenet, óraterv relációiról. Tüzetes ismertetésre kerül sor az alkalmazható

hagyományos és megújuló, interaktív és reflektív módszerekről, munkaformákról, az

adaptivitás lehetőségeiről és módjairól, a gyakorlattípusokról és taneszközökről; az

anyanyelvi nevelés tervezésének elméleti háttérismereteiről; az irodalomtanítás

tartalmáról, módszereiről, eszközrendszeréről. Részletező megismerésben részesülnek az

anyanyelvi készségek és képességek (beszéd, beszédértés, olvasás, szövegértés,

szövegalkotás), illetve mindezek fejlesztésének speciális eljárásai; az irodalomolvasás,

valamint a tanulási képesség fejlesztésének korszerű eljárásai. További témák: a nyelvi

óra szerkezete, felépítése, a műértelmező óra felépítése; lírai, epikai, drámai művek

értelmezése az irodalomórán. Szerepelnek még: a modern nyelvészeti irányzatok

Tantárgy neve Szakmódszertan II.



Kreditpont 2






módszertani vonatkozásai; a modern kommunikációs eszközök és a metodika relációi; az

általános iskolai anyanyelvi nevelés és más műveltségi területek kapcsolata.


Kötelező:


Mozaik Kiadó. (első kiadás: 1995)

Bárdossy Ildikó–Dudás Margit–Pethőné Nagy Csilla–Priskinné Rizner Erika 2002. A

kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécs–

Budapest.

Bozsik Gabriella–Dobóné Berencsi Margit–Zimányi Árpád 2003. Anyanyelvi tantárgy-

pedagógiánk vázlata. Eger: Líceum Kiadó.

Pethőné Nagy Csilla 2007. Befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás.

Budapest: Korona Kiadó.

Sipos Lajos (szerk.) 2006. Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Budapest: Krónika

Nova Kiadó.











fejlődésre.










A kurzus feladata az általános iskola felső tagozatán folyó anyanyelvi és irodalmi nevelés

gyakorlati tennivalóinak megismertetése. A feladatok között szerepel az anyanyelvi és

irodalmi műveltség hordozóinak rendszerszerű feldolgozása (programok, nyomtatott,

illetve digitális tankönyvek, tankönyvcsaládok,segédanyagok); az aktuális szakirodalom

(anyanyelv-pedagógiai és irodalom módszertani tanulmányok) megismerése,

feldolgozása; különböző anyanyelv-pedagógiai és irodalom módszertani műhelyek,

műhelymunkák, alternatív módszeres eljárások megismerése, a korszerű IKT-eszközök

funkcionális szemléletű, tevőleges alkalmazásának gyakorlása; az elektronikus–digitális

információhordozók és eszközök, oktatási segédanyagok (CD-ROM) megismerése; a

projektmódszer, kooperatív technikák lehetőségeinek feltárása; ismertetések, beszámolók

készítése. Mérés és értékelés az általános iskolai anyanyelvi és irodalmi nevelésben.

Feladat továbbá az anyanyelvi és irodalmi órára való közvetlen felkészüléshez fűződő

írásbeli tervek, elkészítésében való jártasság kialakítása.

Tantárgy neve Szakmódszertan III.



Kreditpont 2







Kötelező:


Mozaik Kiadó. (első kiadás: 1995)

Antalné Szabó Ágnes–Kugler Nóra–Raátz Judit 2004.: Anyanyelvi tantárgy-pedagógiai

témavázlatok.



Budapest.

Fűzfa Balázs (szerk.) 2003. A megértés felé. Budapest.


Budapest: Korona Kiadó.











fejlődésre.









A tantárgy konkrét célja a gyakorlati, tevőleges anyanyelv- és irodalomtanítás

kompetenciáinak fejlesztése mikrotanítások formájában: óratervezetek önálló készítése,

irányított iskolai óralátogatás (hospitálás: előkészítés, óralátogatás, irányított jegyzetelés,

elemzés, rekonstruálás, alternatív megoldások).


A mikrotanítások témakörei: funkcionális grammatikatanítás; kommunikációs,

szociolingvisztikai, jelentéstani, szövegtani (szövegértés-szövegalkotás), retorikai,

nyelvtörténeti, általános nyelvészeti ismeretek tanításának speciális eljárásai; a

műértelmező óra; lírai, epikai, drámai művek értelmezése; az irodalomtanítás módszerei;

valamint a mindezekhez párhuzamosan kapcsolódó, a tanulóra irányuló anyanyelvi

képességfejlesztés nevesítése, rendszerezése, tervezése, aktuális megvalósításainak

módszerei, eljárásai, eszközei, foglalkoztatási formái.

Tantárgy neve Szakmódszertan IV.



Kreditpont 2







Kötelező:

Antalné Szabó Ágnes–Kugler Nóra–Raátz Judit 2004. Anyanyelvi tantárgy-pedagógiai

témavázlatok.



Budapest.


Módszertani Kézikönyv. Budapest: Korona Kiadó.

Sipos Lajos (szerk.) 1990. Műelemzés – műértés. Budapest: Sport Kiadó.

Sipos Lajos (szerk.) 2006. Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Budapest: Krónika

Nova Kiadó.

tantÁrgyleÍrÁs a nyelvtudomány alapjai · a nyelv funkciói. a nyelvi és nem nyelvi...

Documents