tápanyag-gazdálkodás

Tápanyag-gazdálkodás

Berényi Üveges Judit

Sztahura Erzsébet

Agrár-környezetvédelemi és KAT Intézkedések

Helyes Gazdálkodási Gyakorlat, Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat

• Olyan mezőgazdálkodást kell megcéloznunk, amely úgy állít elő értékes, egészséges és piacképes élelmiszereket valamint nyersanyagokat, hogy közben megőrzi a vidéket, a környezetet és benne az embert és közösségeit.

Talaj, termőföld – tájvédelem

A hazai földhasznosítás uniós összehasonlítása1)

Megnevezés EU-15 EU-10 EU-25 Magyarország

Mezőgazdasági terület

- összesen (1000 ha) 140987 38209 179196 5864

- aránya az összes területből, % 43,5 51,7 45,0 63,1

Szántóterület

- összesen (1000 ha) 74125 28663 102788 4513

- aránya a mezőgazdasági területből, % 52,6 75,0 57,4 76,9

Tápanyag-gazdálkodás

• Gazdaságosság • Agrárkörnyezet védelme(talajvédelem - talajvizsgálatra alapozottan)

• Gazdálkodási Napló (Nyilvántartás vezetése)

AKG, KAT, Nitrátérzékeny terület

A talajvizsgálatot előíró jogszabályok

• Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet előírásai alapján a vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén a gazdaság teljes területén szűkített talajvizsgálatot kell végeztetni 5 évente, ha jogszabály másként nem rendelkezik ("Helyes gazdálkodási gyakorlat„ = jogszabályok + előírások)

• A 150/2004. (X.12) FVM rendelet értelmében a különböző agrár-környezetgazdálkodási célprogramoknál bővített, vagy teljes körű talajvizsgálatokat kell elvégezni a program első és utolsó gazdasági évében.

• 151/2004. (X. 13.) FVM rendelet ételmében az a földhasználó vehet igénybe KAT támogatást, aki vállalja, hogy a támogatás igénylése esetén a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat”előírásait a gazdasága teljes területén betartja;”

• 49/2001 (IV.3) Kom rendelet. műtrágya használata esetén talajvizsgálatHGGY része a HMGY a nitrátérzékeny területen

A 4/2004. (I.13.) FVM rendelet 2. § a követelményeket a gazdálkodók gazdaságuk teljes területén kötelesek alkalmazni a vonatkozó támogatás igénylése esetén.

II. Melléklet 3. Tápanyag-gazdálkodás

1. Ötévente szűkített talajvizsgálat (pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K20)

2. Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatás és talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat

3. A gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során nem lépheti túl a kedvezőtlen és nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny

és nem nitrátérzékeny területekre megadott határértékeket

Megjegyzés: Ha az elõírt talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-gazdálkodási terv az adott területre vonatkozóan a határértékeket meghaladó mennyiségben határoz meg hektáronként kiadható nitrogén hatóanyag mennyiséget, akkor is a táblázatban megadott mértékig lehet nitrogén hatóanyagot kijuttatni a termõföldre.

3. Tápanyag-gazdálkodás

Kedvezőtlen adottságútérségben

Nem kedvezőtlen adottságútérségben

Nitrátérzékenyterület

Nemnitrátérzékeny

terület

Nitrátérzékenyterület

Nemnitrátérzékeny

terület

Kiadhatómax. N(kg/ha)

Ebbőlszerves

N(kg/ha)


Ebbőlszerves

N(kg/ha)


Ebbőlszerves

N(kg/ha)


Ebbőlszerves

N(kg/ha)

170 170 200 200 220 170 300 300

1. Mennyiségi korlátozás nitrátérzékeny területen 170 kg/ha szerves N 2. Trágyázási tilalmi időszak december 1. és február 15. között.3. Trágyakijuttatás erősen lejtős mezőgazdasági területen

(20%<) csak fedetten vagy injektálva4. Trágyázás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajokon (5 cm)5. A trágyázás szabályai a vizek környezetében7. Mezőgazdasági területek trágyázásának szabályai (hígtrágya

hasznosítása, istállótrágya felhasználása, műtrágyázás szabályai)

FONTOS ! A 272006. (II.7.) Korm. rendelet 1. Melléklete megváltoztatta a nitrátérzékeny területek körét!!!

Trágyázási szabályok

Talaj mintavétel

• Egy átlagminta max. 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben egy parcella területe meghaladja a 5 hektárt úgy a parcellát 5 hektáros -lehetőleg homogén- mintavételi területekre kell bontani. Több termelő által azonos művelésben részesített, egymással összefüggő kisebb parcellák 5 ha-ig egy mintavétellel jellemezhetők.

Az átlagmintát talajtanilag egységes (homogén) területről, azonos szintből és egységes módszerrel kell venni:

• szántóföldi kultúráknál, a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát,

• rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát

• állókultúráknál, max 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát. A részmintákat gyümölcs ültetvényeknél a 0-30, 30-60 cm, bogyósoknál 0-20, 20-40, cm szőlő ültetvényeknél 0-30, 30-60 cm mélységből kell venni.

A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy tilos mintát venni:• szántóföldi kultúra esetén a tábla szélen 20 m-es sávban,• a forgókban,• szalmakazlak helyén,• műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén,• állatok delelő helyén.• A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, még

trágyázás előtt, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz). Talajminta vehető még:

• az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével,

• tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével,

• szervestrágyázás esetén 6 hónap elteltével.

Talaj mintavétel

• A tápanyag-gazdálkodás legkritikusabb pontja• Az esetleges hiba 90%-ban a mintavételből ered• Mintavételi parcellák kijelölése (homogenitás,

lejtő, vizes foltok, eltérő talajtípusok –lejtésviszonyok - figyelembe vétele)

• A parcellák rögzítése, legközelebb is ugyanúgy vegyék a mintát, mert eltérő eredmények lehetnek

• A tábla átlag képzésnél a kiugró értékeket ne vegye bele (nagy táblák esetében)

Talajvizsgálati típusok

• Szűkített talajvizsgálat: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O.

• A bővített talajvizsgálat: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu.

• A teljeskörű talajvizsgálat: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu+toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As

A toxikus elemvizsgálat csak a felszíni talajrétegből szedett mintákból szükséges.

• Amennyiben egy területen a toxikus elemtartalom meghaladja a határértéket, az adott terület szennyezettnek tekinthető. A határértékeket a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-FVM-EüM-KHVM együttes rendelet tartalmazza. Amennyiben a toxikus elemtartalom megközelíti a szennyezettségi határértéket célszerű növényvizsgálattal ellenőrizni a növények toxikus elemtartalmát.

•

„Összes” kioldható toxikus elem Határértékmg/kg szárazanyag

Króm összes 75

Nikkel 40

Réz 75

Cink 200

Arzén 15

Kadmium 1

Higany 0,5

Ólom 100

1. táblázatTalajra vonatkozó szennyezettségi határértékek

2. a.) Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram-csoport

célprogramok talajvizsgálat típusa

tápanyag-gazdálkodási terv kötelező

N hatóanyag korlátozás kg/ha/év

trágyafajta korlátozás

talajjavításra vonatkozó korlátozás

A.1. szántóföldi gazdálkodás bővített a program első és utolsó évében

igen 170 nincs nincs

A.2. Tanyás gazdálkodás bővített a program első és utolsó évében

igen 120 nincs nem engedélyezett

A.3. Méhlegelő célra növénytermesztés

nincs nem nem megengedett

Nem engedélyezett

nincs

A.4. Integrált szántóföldi növénytermesztés teljes

körű a program első és utolsó évében

igen 170 Nincs nincs

A.5. Ökológiai szántóföldi növénytermesztés

teljes körű a program első és utolsó évében

igen (külön szabályozás)

(külön szabályozás)

nincs

A.6. Hosszútávú területpihentetés

nincs nem trágyázás nem megengedet

trágyázás nem megengedett

nincs

A.7. Ritka szántóföldi növény és zöldségfajták termesztése

bővített a program első és utolsó évében

igen 120 nincs nincs

A.8.1. ÉTT szántóföldi növénytermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal


igen 90 nincs nincs

A.8.2. Szántóföldi növénytermesztés madár élőhelyfejlesztési előírásokkal


igen 90 nincs kizárólag mélylazítás megengedett 5 évente

A.8.3. Lucernatermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal


igen 90 csak felülvetéskor

nincs nincs

A.8.4. szántóföldi növénytermesztés élőhelyfejlesztési előírásokkal


igen 90, nincs mélyművelés 5 évente csak egyszer





talajjavításra vonatkozó korlátozás

2.b.) Gyepterületek agrár-környezetgazdálkodási intézkedései





talajjavítás

B.1.a. Füves élőhelyek kezelése

nincs Nem nincs műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával

nincs

B.1.b. Szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés)

nincs nem 90 műtrágyázás csak telepítéskor engedélyezett

nincs

B.2. Ökológiai gyepgazdálkodás

nincs nem (külön szabályozás)

műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával

nincs

B.3.1 Gyepgazdálkodás túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal

nincs nem nincs műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával

B.3.2. Gyepgazdálkodás haris élőhelyfejlesztési előírásokkal


B.3.3. Gyepgazdálkodás élőhelyfejlesztési előírásokkal


B.3.4. Gyeptelepítés ÉTT területeken

nincs nem 80 műtrágyázás csak telepítéskor megengedett

2. c.) Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási intézkedések





talajjavítás

C.1. Integrált ültetvény

Teljes-körű talajvizsgálat a program első és utolsó évében

igen nincs Nincs fagyvédelmi öntözés kivételével csak alacsony intenzitású öntözés megengedett

C.2. Ökológiai ültetvény

Teljes-körű talajvizsgálat a program első és utolsó évében

igen (külön szabályozás)

(külön szabályozás)

nincs

• Kedvezőtlen Adottságú Területeken

(továbbiakban KAT) valamint valamennyi, a fentiekben külön nem szabályozott esetekben a 4/2004. (I.13) FVM rendelet szerinti, (ill. 49/2001. (IV.3.) Korm. rend.ben) foglaltak az irányadók

Az egyes programokhoz előírt talajvizsgálati típusok

• Bővített talajvizsgálat:– Alapszintű szántóföldi célprogramnál – Tanyás gazdálkodás célprogramnál– Ritka szántóföldi növények és zöldségfajták

termesztése célprogramnál – ÉTT Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-

fejlesztési előírásokkal célprogramnál– ÉTT Szántóföldi növénytermesztés madár élőhely-

fejlesztési előírásokkal célprogramnál– ÉTT Lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési

előírásokkal célprogramnál– ÉTT Szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési

előírásokkal célprogramnál

Az egyes programokhoz előírt talajvizsgálati típusok

• Teljeskörű talajvizsgálat

–Integrált szántóföldi célprogramnál

–Ökológiai szántóföldi célprogramnál

– Integrált ültetvény célprogramnál

–Ökológiai ültetvény célprogramnál

Környezetkímélő tápanyaggazdálkodás

Környezetvédelmi szempontokGazdasági szempontok

Hiányában:

-termésMennyiségi

Minőségi

-tápanyagfelvételi zavarok

Csökkenése

Közvetett okok:

Közvetlen ok:

Tápanyag hasznosulást befolyásoló tényezők- mennyi van a talajban TALAJVIZSGÁLAT - mekkora a gyökér tömege

- milyen a talaj állapota (tömődöttség, kémhatás, szerkezet, fizikai féleség stb.)

-

- hő - fény ~klimatikus tényezők - nedvesség

~Tápelem arány: - szinergizmus, antagonizmus

- mi a növény igénye

TRÁGYÁZÁS: függ a trágyaellátás lehetőségétől, technikai színvonaltól

- szerves (tápanyag szolgáltató, szerkezetjavító) (istállótrágya, hígtrágya, komposztok,

szennyvizek-szennyvíziszapok egyéb termésnövelők)

!!!! Talajkondíciót javító – tápanyag hasznosulás, vízgazdálkodás, pufferkapacitás

hígtrágya, szennyvíz-szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes „hulladék”:

talajtani szakvélemény alapján,

- műtrágyák

- zöldtrágya

Vegye figyelembe a terület környezeti érzékenysége szerinti besorolást.

A környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer talaj-, esetenként diagnosztikai célú növényvizsgálatokon, tápelem mérlegeken alapuljon.

A szaktanács vegye figyelembe az adott termőhely ökológiai adottságainak megfelelő, gazdaságosan elérhető termésszintet, a növény fajlagos tápelem igényét, a talaj tápelem szolgáltatását, a korrekciós tényezőket (tápelemigény – műtrágyaigény!)

Terjedjen ki a makro- (N,P,K), mezo- (Ca, Mg) és mikroelemek (Cu, Zn, Mn) tápelemek utánpótlására (Zn hiány, réz többlet, de nagy szervesanyagtartalmú talajokon hiány).

szaktanácsadási módszereknek a következő feltételeket kell kielégítenie:

szaktanácsadási módszereknek a következő feltételeket kell kielégítenie:

• A legkritikusabb a nitrogén mennyiségnek meghatározása, mivel az nagyon mobil,

• - A rendszeresen adott N-fölösleg felhalmozódik a gyökérzóna alsó szintjén, majd a csapadékos években egyre mélyebbre mosódik.

• - Az ammónium nagyon jól adszorbeálódhat a talajkolloidok felületén, megkötődhet az agyagásványok rácsaiban, de levegős talajban nitráttá alakul, emiatt a nitrogén lemosódás megszüntetése ammónium formájú nitrogén trágyázással sem oldható meg. A karbamid átalakulása azonban lényegesen lassabb.

• Kritikus területen javasoljon az ásványi nitrogén meghatározást

•

A szaktanácsnak tartalmaznia kell a Helyes mezőgazdasági gyakorlat tápanyag-gazdálkodással összefüggő elemeit, pl. az adott területen mikor nem szabad trágyázni, a lejtőviszonyokat, felszíni vizek közelségét a trágyaadagok megállapításakor hogyan kell figyelembe venni stb. HMGY része a HGGY-nek !!!

Használja ki a vetésforgó, illetve vetésváltás előnyeit.• - Pillangós elővetemény esetén a nitrogén szükséglet 20-30 kg/ha-ral csökkenthető. A tarlómaradványok

lebontásához adott nitrogén-mennyiséget nem többlet igényként, hanem a következő növény alá előre kiadott tápanyagként kell kezelni. A pillangósok alá pedig csak indító N-műtrágya szükséges, 20-40 kg/ha mennyiségben.

Tegyen javaslatot a trágyázás optimális időpontjára és dózisára. A széles választékból a talaj tulajdonságainak, illetve a növény igényének legjobban megfelelő

trágyaszert javasolja (kémhatás, sótűrés) A felhasználandó szervestrágyák (istálló, komposzt, hígtrágya stb.) dózisát beltartalmi vizsgálatokra

alapozva adja meg. Amennyiben nem áll rendelkezésre trágyavizsgálati adat az irodalmi adatokat kell figyelembe venni. (A javasolt értékeket lásd az 1 táblázatban)

• • • • • • •

A szervestrágyák hasznosulásánál figyelembe kell venni annak időbeni megoszlását, amely nitrogén esetében különböző irodalmak szerint az első évben átlagosan 40-60 %, a második évben 30-25 %, a harmadik évben 20-10 %. Az első szám a kötöttebb talajokat mutatja.

Ezt a mérleg számításánál is így kell figyelembe venni. A Helyes mezőgazdasági gyakorlat érvényesítéséhez, ellenőrzéséhez a Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat a szerves trágyák átlagos/összes nitrogéntartalmát az alábbiak szerint adta meg.

N-tartalom %(eredeti nedvességtartalomra számított)

Szervestrágya típus

Szarvasmarha

Sertés Juh Baromfi Vegyes

0,5 0,6 0,7 1,0 0,8

Fontosabb szervestágyák beltartalma(%)

marhatrágya 0,4-0,5 (N) 0,15-0,4 (P2O5)

0,2-0,3 (K2O)

sertés 0,45-0,5 0,1-0,2 0,5-0,7

baromfi 0,4-0,1 0,25-1,25 0,3-1,5

juh 0,4-0,8 0,1-0,3 0,5-0,7

ló 0,5-0,6 0,1-0,3 0,2-0,6

A gyenge, a közepes, illetve a jó minőségű istállótrágya tápanyag-szolgáltatása homok és homokos vályog ( KA < 36) talajokon (ÁRENDÁS, 2004)

Tartam-hatás

N P2O5

kg/10 t

K2O

gyenge közepes jó gyenge közepes jó gyenge közepes jó

istállótrágya minőség mellett

1. év 12 15 20 10 15 20 20 30 40

2. év 8 15 20 7 10 15 15 20 25

3. év 4 6 8 3 5 5 5 10 15

Összesen 24 36 48 20 30 40 40 60 80

A gyenge, a közepes, illetve a jó minőségű istállótrágya tápanyag-szolgáltatása vályog, agyagos vályog és agyag ( KA > 36) talajokon (ÁRENDÁS, 2004)

Tartam-hatás

N P2O5

kg/10 t

K2O

gyenge közepes jó gyenge közepes jó gyenge közepes jó

istállótrágya minőség mellett

1. év 10 14 18 8 10 15 15 20 30

2. év 8 11 14 6 10 11 10 18 25

3. év 6 7 9 3 5 7 8 12 15

0

I. Talajvizsgálat –

II. Tervezett termésszint (megelőző öt év legnagyobb termésszintje)

III. Talajvizsgálat- termőhelyi besorolás = Tápanyagellátottság (igen gyenge………igen jó, túlzott)

IV. Meghatározni az adott termőhelyen a növény fajlagos tápanyagigényét – talajellátottság függvénye

V. Meghatározni a tervezett termés műtrágya hatóanyag szükségletét ( Fajlagos tápanyagigény x tervezett termés = h. a. kg/ha)

VI. Korrekciók:• elővetemény hatás: 1 éves pillangósnál a számított N

hatóanyagot 20-30 kg/ha –ral, míg évelő pillangós után első évben 30 kg/ha –ral, második évben 20 kg/ha-ral csökkenthetjük (homokon, sekély termőrétegű illetve gyengén humuszos talajon nem érdemes).

• szármaradvány : 1 t szármaradvány lebontásához 8-10 kg N-t adunk a pentozán hatás kivédésére

• Szármaradvány alászántás esetén K igény csökken kalászos ill. kukorica után 10 kg illetve napraforgónál 30 kg/szemtermés tonnánként jó ellátottságú talajon, közepes ellátottságnál ez a felével értelmezhető

• elemi kár esetén terméskiesés: közepesnél jobb ellátottságú talajon a műtrágya hatóanyag 50%-a figyelembe vehető

istállótrágya hatása: lsd. Előbb

• Kémhatás: savanyú (pHKCl)<5, mésztartalom > 7% foszfor megkötődik, általában nagyobb dózis (Sarkadi rendszere figyelembe veszi)

• Agyagásványok: szmektitek megkötik a káliumot

Helyszíni talajmintavétel, talajvizsgálatra alapozott szaktanács FONTOS, MERT pl. soktényezős lehet a hiánytünet pl. Klorózis

A vas relatív hiánya, ionantagonizmus• A növények vasellátása főleg karbonátos talajokon lehet kritikus. A

Ca-tartalom és kis K-tartalom akadályozott a Fe, Mg, K stb. felvétele is,

• Nagy a Mn:Fe arány. Minthogy a Mn a Fe konkurense. Egészséges állapotok között a Fe/Mn aránya 2:1 - (3:1) értékek között változik.

• Tartós cink, ill erős foszfortrágyázás is inaktiválja a vasat.• A vashiányt a nehézfémek a következő sorrend szerint fokozzák a

talaj-növény kapcsolatban: Cu < Ni < Co < Zn < Cr < Mn.• A NO3-N jelenléte gátolja, az NH4-N jelenléte viszont elősegíti a

vas felvételét.• A savanyú talajokban (pH < 5,5) a talaj pH-csökkenésével egyre

több alumíniumion kerül a talajkolloidokról a talajoldatba, amely gátolja, pl. a Mg, Fe felvételét is, csökkentve ezzel a klorofilképzést

• Humuszanyagok hiánya, ill. a túlzott mértékű adagolása is vashiányt eredményez.

Mérlegszámítás – talajvizsgálati eredmény hiányában, ill. gazdaságosság miatt évente, ellenőrzés

• Környezetkímélő gazdálkodás esetén ajánlott tápanyagmérlegeket készíteni a fő tápelemek vonatkozásában

• Célja, hogy meghatározzuk az adott tábla tápanyagmérlegét, vagyis a kijuttatott és elvitt tápelemek különbségét.

• Lehetővé teszi a fő és melléktermék tápanyagtartalmának külön kezelését

Mérlegszámítás

• Egyszerű mérlegszámítási módszer:– Beviteli oldal: műtrágyával, istállótrágyával,

hígtrágyával, szennyvíziszappal, komposzttal, egyéb szerves anyaggal bevitt hatóanyag, valamint az elővetemény, táblán maradó bemunkált szármaradvány, egyéb korrekciós tényezők

– Kivonási oldal: a betakarított és a tábláról lekerülő fő és melléktermékek (kivéve, ha a táblán marad!)

Mérlegszámítás

Hatóanyag főtermékben melléktermékben

összesen

kukorica szem szár

Nitrogén

(N) (kg/ha)

14X+1 3X+24 17X+25

Foszfor (P2O5) (kg/ha)

7,3X+2 1X+21 8X+23

Kálium

(K2O) (kg/ha)

3,7X+7 12X+36 15,7X+43

Mérlegszámítás példaHatóanyag főtermékben Melléktermék

ben (csak akkor, ha elvisszük a tábláról)

összesen

Kukorica

X=8 t/ha

szem szár

Nitrogén

(N) (kg/ha)

14*8+1=113 3*8+24=48 17*8+25=161


7,3*8+2=60,4 1*8+21=29 8*8+23=87

Kálium

(K2O) (kg/ha)

3,7*8+7=29,6 12*8+36=132 15,7*8+43=168,6

Mérlegszámítás példa

Kukorica

X=8 t/ha

Összes igény Fajlagos tápelem igény

Nitrogén

(N) (kg/ha)

17*8+25=161 161/8 = 20 kg/t


8*8+23=87 87/8 = 10,88 kg/t

Kálium

(K2O) (kg/ha)

15,7*8+43=168,6

168/8 = 21 kg/t

Tápanyag-visszapótlás mérlegszámítás alapján

• Jó ellátottságú területen foszfor és kálium esetén elegendő az adott év termésének ismeretében meghatározni a lekerült tápanyagokat, és ezt visszapótolni, mert a jó ellátottságú talaj bármilyen növény foszfor és káliumigényét ki tudja elégíteni.

• Nitrogén esetében több tényező is szerepet játszik (lemosódás, nitrogénmegkötés a levegőből, tarlómaradványok hatása stb.) ezért a tápanyag-visszapótlást csak egyszerűsített mérlegszámításra alapozni nem célszerű

• Őszi búza, csemege kukorica, burgonya, cukkorrépa, napraforgó, szárazborsó kidolgozott !!!!

Válogatott ajánlott irodalom

• Buzás István: A növénytáplálás zsebkönyve, Mezőgazdasági Kiadó 1983

• Füleky György (szerk.): Tápanyag-gazdálkodás, Mezőgazda Kiadó 1999

• Terbe István-Csathó Péter: Környezetkímélő tápanyag-gazdálkodása szabadföldi zöldségtermesztésben. 2004

tápanyag-gazdálkodás

Documents