tarpa nagyközség Önkormányzat gazdálkodásának...

1

Miskolci Egyetem

Gazdaságtudományi Kar

Üzleti Információgazdálkodási

és Módszertani Intézet

Pénzügy Tanszék

Tarpa Nagyközség Önkormányzat

gazdálkodásának elemzése

(2009-2011)

Készítette: Nagy Alexandra

2013

2

Tartalomjegyzék

Bevezetés .................................................................................................................... 4

1. A magyar államháztartás rendszere ..................................................................... 6

1.1. Az államháztartási rendszer központi alrendszerei.......................................... 7

1.2. Az államháztartási rendszer önkormányzati alrendszere ................................. 9

2. A helyi önkormányzatok, mint az államháztartási rendszer önkormányzati

rendszere ................................................................................................................... 11

2.1. A helyi önkormányzatok feladatai ................................................................. 11

2.2. Az önkormányzatok vagyona ........................................................................ 12

2.3.Az önkormányzatok gazdálkodása ................................................................. 13

2.4. Az önkormányzatok költségvetésének tartalma, tervezése és végrehajtása .. 14

2.5. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete, a helyi önkormányzatok

és a központi állami szervek kapcsolata ............................................................... 18

2.6. Helyi önkormányzatok ellenőrzése, az önkormányzatok belső

kontrollrendszere .................................................................................................. 19

3. Magyar Államkincstár szerepe az önkormányzatok működésében ..................... 21

3.1. A Magyar Államkincstár bemutatása ............................................................ 21

3.2. A megyei igazgatóságok kapcsolata az önkormányzatokkal ........................ 22

4.Tarpa Nagyközség Önkormányzat bemutatása ..................................................... 24

4.1 Tarpa Nagyközség történeti bemutatása ........................................................ 24

4.2.Fontosabb információk a községről ................................................................ 25

4.3. Az önkormányzat működését szolgáló vagyoni feltételek, a

vagyongazdálkodás vizsgálata .............................................................................. 26

5. Tarpa Nagyközség Önkormányzat gazdasági helyzetének elemzése .................. 31

5.1. Az elemzés célja, feladata .............................................................................. 31

5.2. A mérleg eszköz oldalának vizsgálata ........................................................... 31

5.2.1. Befektetett eszközök vizsgálata, értékelése ............................................ 33

5.2.2. Forgóeszközök vizsgálata, értékelése ..................................................... 37

5.3 A mérleg forrás oldalának a vizsgálata ........................................................... 40

5.3.1. A saját tőke vizsgálata ............................................................................. 41

5.3.2. A kötelezettségek és a tartalékok vizsgálata ........................................... 42

5.4. Az önkormányzat pénzügyi helyzetének elemzése ....................................... 44

6. Tarpa Nagyközség Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak elemzése .......... 47

3

6.1 Bevételek alakulása ......................................................................................... 47

6.1.1. Támogatások, támogatásértékű bevételek............................................... 49

6.1.2 Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök ........................................... 49

6.1.3 Sajátos bevételek ...................................................................................... 50

6.1.4. Működési bevételek ................................................................................ 52

6.1.5 Felhalmozási jellegű bevételek ................................................................ 53

6.2. Kiadások alakulása ........................................................................................ 54

6.2.1. Személyi juttatások és munkaadót terhelő járulékok (működési célú

kiadásokra fordított) .......................................................................................... 56

6.2.2. Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (működési célú kiadásokra

fordított) ............................................................................................................ 58

6.2.3. Támogatás, támogatásértékű kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai ..... 59

6.2.4. Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása ........ 59

6.2.5. Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések ................................... 60

Javaslatok .................................................................................................................. 61

Összegzés .................................................................................................................. 64

Irodalomjegyzék ....................................................................................................... 67

Summary ................................................................................................................... 70

Mellékletek ............................................................................................................... 72

4

Bevezetés

Szakdolgozatom témájaként egy önkormányzat vagyonával való gazdálkodását

mutatom be. Az általam választott önkormányzat: Tarpa Nagyközség

Önkormányzata.

Témaválasztásomat alapvetően két szempont befolyásolta: egy szakmai és egy

személyes.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb problémája az önkormányzatok jelentős részének

nehéz vagyoni és pénzügyi helyzete, valamint forráshiányos működésük olykor az

eladósodáshoz, megszűnéshez vezet. Dolgozatomban azt szeretném megvizsgálni,

hogy Tarpa Nagyközség Önkormányzatának működésében jelentkeztek-e ezek a

problémák a vizsgált időszakban, és ha igen, akkor milyen mértékűek voltak.

Másodsorban jelentős szerepet játszott témaválasztásomban a helyi kötődés,

ugyanis a vizsgált településen élek, ezért nagy érdeklődést mutatok a község

helyzete és fejlődése iránt, foglalkoztat, milyen problémákkal küzd a település, mi

várható a jövőre nézve.

Szakdolgozatom elkészítésének célja, hogy átfogó képet kapjak Tarpa Nagyközség

Önkormányzatának gazdálkodásáról. Az előre megtervezett feladatait sikerül-e az

adott ütemben teljesítenie.

Dolgozatom első részében a különböző szakirodalmak alapján bemutatom a magyar

államháztartás rendszerét és annak alrendszereit. Ezután rátérek a helyi

önkormányzatokra, mint az államháztartási rendszer önkormányzati szintjére.

Rávilágítok az önkormányzati gazdálkodásra, a helyi önkormányzatok által

ellátandó feladatokra, az önkormányzatok vagyonára, főbb bevételi csoportjaira.

Ismertetem az önkormányzatok költségvetésének tartalmát, tervezését és

végrehajtását, végül az önkormányzatok gazdálkodását, a helyi önkormányzatok és

a központi szervek kapcsolatát és a helyi önkormányzatok ellenőrzését és a belső

kontrollrendszerét.

Az ezt követő részben bemutatom a Magyar Államkincstár szerepét az

önkormányzatok működésében.

5

Ezután a vizsgálandó település bemutatása következik, a fontosabb információk

ismertetése után elemzem az önkormányzat vagyonának vagyonelem szerinti

megoszlását.

Az irodalmi áttekintés után a vizsgált önkormányzat gazdálkodását mutatom be. Az

elemzés alapjául a 2009., 2010., 2011. év adatai szolgálnak.

A vagyoni helyzetet a mérleg eszköz- majd forrás oldalának vizsgálatával mutatom

be 2009-2011. között, ezután pedig pénzügyi mutatószámok segítségével elemzem

az önkormányzat pénzügyi helyzetét.

Az utolsó fejezetben Tarpa nagyközség önkormányzat bevételeinek és kiadásainak

alakulását vizsgálom 2009-2011. között. Az elemzéseket az önkormányzat

2009.,2010.,2011. évi költségvetési beszámolói alapján végzem.

Végezetül az összegzésben értékelem a vizsgált önkormányzat működését, és

javaslatokat teszek az eredményesebb működés megvalósításának érdekében.

6

1. A magyar államháztartás rendszere

Az államháztartás legtágabb megfogalmazásban az állam funkcióinak ellátását

szolgáló gazdálkodási rendszert jelenti. Az államháztartás a központi és a helyi

kormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazó mérleg, illetve az ezekre vonatkozó

szabályrendszer (más néven az államháztartás rendszere) Az államháztartás az

állam gazdálkodási rendszernek egésze. Azt a tevékenységet, amellyel az állam a

bevételeit beszedi és összegyűjti az állami költségvetésbe, mint pénzalapba, majd

azt felhasználja kiadásai teljesítésére, államháztartásnak nevezzük. Az állam olyan

feladatokat lát el a közérdekében, amelyeket a gazdaság többi szereplői nem

tudnának megoldani. Ezeket a feladatokat közfeladatoknak nevezzük.1

Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll.

Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik:

1. az állam,

2. a központi költségvetési szerv,

3. a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület,

és

4. a köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.

Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik:

1. a helyi önkormányzat,

2. a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi

önkormányzat (együtt: nemzetiségi önkormányzat),

3. a társulás,

4. a térségi fejlesztési tanács, és

5. helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos

nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv.2

1 http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llamh%C3%A1ztart%C3%A1s 2013.03.26. 11:18

2 2011.évi CXCV. törvény az államháztartásról 3.§ (1) (2)

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llamh%C3%A1ztart%C3%A1s

7

Szerkezeti felépítését a következő ábra szemlélteti:

1.számú ábra: Az államháztartás szerkezeti felépítése

Forrás: Saját szerkesztés 2011. CXCV. törvény az államháztartásról alapján

1.1. Az államháztartási rendszer központi alrendszerei

Magyar Állam

Magyarország demokratikus elvek mentén működik, és ez tükröződik a hatalmi

ágak egymáshoz való viszonyában is: a három legfőbb hatalmi ág (a törvényhozó, a

végrehajtó hatalom, valamint az igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül

működik.

Az állam működésében fontos szerepet játszik:

a köztársasági elnök

az Alkotmánybíróság

az ombudsmanok, vagy más néven országgyűlési biztosok

az Állami Számvevőszék

a Magyar Nemzeti Bank

a Magyar Honvédség

a Magyar Ügyészség

Államháztartás

Az államháztartás központi alrendszere:

Állam

Központi költségvetési szerv

Köztestület

Köztestület által irányított költségvetési szerv

Az államháztartás önkormányzati alrendszere:

Helyi önkormányzat

Helyi nemzetiségi önkormányzat és országos nemzetiségi önkormányzat

Térségi fejlesztési tanács

Társulás

Helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi költségvetési szerv

8

az önkormányzatok

Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. Az Alaptörvény és a

jogszabályok mindenkire kötelezőek. Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával,

a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival

összhangban kell értelmezni.3

Központi költségvetési szerv

A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, a törvény szerint

nyilvántartásba vett jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító

okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat (azaz közfeladatokat)

közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban

meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott

szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban

megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, éves

költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez.4

Köztestület

A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet,

amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a

tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület

jogi személy. A köztestületre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az

egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Különös köztestületek:

Magyar Tudományos Akadémia illetve a gazdasági és szakmai kamarák.5

Köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv

Pl. Magyar Tudományos Akadémia által alapított Országos Tudományos Kutatási

Alprogramok Iroda

3 http://www.kormany.hu/hu/mo/magyarorszag-alkotmanyjogi-berendezkedese 2013.03.26. 13:00

4 2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról

5 Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 65. § (1) (6) bekezdése szerint


http://hu.wikipedia.org/wiki/Helyi_%C3%B6nkorm%C3%A1nyzatok_Magyarorsz%C3%A1gon

http://hu.wikipedia.org/wiki/Jogi_szem%C3%A9ly

http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyes%C3%BClet

http://www.kormany.hu/hu/mo/magyarorszag-alkotmanyjogi-berendezkedese%202013.03.26

http://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1ri_T%C3%B6rv%C3%A9nyk%C3%B6nyv

9

1.2. Az államháztartási rendszer önkormányzati alrendszere

Helyi önkormányzatok

Hazánkban a helyi önkormányzati rendszert a települési és a területi

önkormányzatok alkotják. A települési önkormányzatok községekben, városokban,

megyei jogú városokban, a fővárosban és a fővárosi kerületekben működnek. A

területi önkormányzás színtere a megye. A területi (megyei) önkormányzat köteles

ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési

önkormányzat nem kötelezhető. Ezek olyan jellegű feladatok, amelyek hatóköre

meghaladja a településhatárokat, illetve ellátásuk meghaladja egy-egy település

anyagi erejét, személyi lehetőségeit. Például: a természeti és kulturális javak, a

történeti iratok gyűjtése, őrzése, védelme; az alapellátást meghaladó egészségügyi

szolgáltatás szakosított szociális szolgáltatások és ezek összehangolása,

idegenforgalmi, foglalkoztatási, szakképzési feladatok stb.6

A helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat

(együtt: nemzetiségi önkormányzat)

A nemzetiségek közösségei községben, városban és a főváros kerületeiben helyi,

illetőleg települési nemzetiségi önkormányzatokat, a megyékben és a fővárosban

területi nemzetiségi önkormányzatokat, valamint országos nemzetiségi

önkormányzatokat hozhatnak létre. A helyi, a területi és az országos nemzetiségi

önkormányzatok, valamint a nemzetiségi és a helyi önkormányzatok között nincs

alá- és fölérendeltségi viszony, az önkormányzatok a kölcsönös érdekek alapján

együttműködnek. A jogaikat választott képviselőik útján gyakorolják.7

6 http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/onkormanyzati-allamtitkarsag/felelossegi-teruletek

2013.03.26. 12:25 7 1993. évi LXXVII. törvény VII. fejezet a kisebbségi jogok érvényesülésének a nemzeti és etnikai

kisebbségi jogairól

http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/onkormanyzati-allamtitkarsag/felelossegi-teruletek%202013.03.26

http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/onkormanyzati-allamtitkarsag/felelossegi-teruletek%202013.03.26

10

Társulás

A társulást a helyi önkormányzatok képviselő-testületei írásbeli megállapodással

hozzák létre. A megállapodást a polgármester írja alá. A társulás a feladatkörébe

tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint -

költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb

szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A társulás olyan vállalkozásban vehet

részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.8

Térségi fejlesztési tanács

A régió határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt

területfejlesztési feladatok ellátására a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a

megyei területfejlesztési tanácsok a szervezeti és működési szabályzat

elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. Szervezeti és működési

szabályzatban rögzítik, hogy mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács

keretében.9

Helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nem

önkormányzati költségvetési szerv

Pl: víztársulat, egyesülés, lakásszövetkezet, sportegyesület.

8 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 88.§ (1) (2)

9 A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. § (1)

11

2. A helyi önkormányzatok, mint az államháztartási rendszer

önkormányzati rendszere

2.1. A helyi önkormányzatok feladatai

A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint egyéb

törvények, (például az egészségügyről, a közoktatásról, a szociális igazgatásról

szóló törvények) határozzák meg a helyi önkormányzatok feladatait.

Az önkormányzatok feladatai és hatáskörei két részből tevődnek össze, kötelezően

ellátandó illetve önként vállalt feladatokból. A helyi önkormányzat önként

vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem

utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az

önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Finanszírozása

a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

Az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A

megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.

A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a

fővárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő

feladat- és hatáskörei vannak.

A kötelező feladat és hatáskör megállapításánál a törvény differenciálja a helyi

önkormányzatok eltérő adottságait:

a gazdasági teljesítőképességet

a lakosságszámot

a közigazgatási terület nagyságát.

A feladat és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi

költségvetésből igényelheti a vállalt feladathoz szükséges fedezet biztosítását.

Közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok:

településfejlesztés, településrendezés; településüzemeltetés

egészségügyi alapellátás

12

óvodai ellátás

kulturális szolgáltatás

szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások

helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok

sport, ifjúsági ügyek

hulladékgazdálkodás

távhőszolgáltatás

víziközmű-szolgáltatás.

Államigazgatási feladat- és hatáskörük: ha a törvény vagy a kormányrendelet a

polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke valamint a jegyző

számára államigazgatási feladat-és hatáskört állapít meg. 10

2.2. Az önkormányzatok vagyona

Saját bevétel:

a helyi adók

saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon

hasznosításából származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj;

átvett pénzeszközök;

az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj;

az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei.

A helyi önkormányzatok vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot

megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és

célok ellátását szolgálják. A helyi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és

terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A

tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.

A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben

meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati

10

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól II.fejezet 10§ (1), 13§ (1), 18§ (1)

13

vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok

hitelességéért a jegyző felelős.

Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell

nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell

készíteni.11

2.3.Az önkormányzatok gazdálkodása

A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati

alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi

költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.

A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből

finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező

feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

A feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes

költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza.

A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő feladatait az

államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter

végzi. A helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás

formáit, és pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi

szabályokat. A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját

bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi

költségvetési támogatásból teremti meg.

A helyi önkormányzat költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai

tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak jogszabályban

meghatározott körét a jegyző legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi.

A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a

gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.A képviselő-testület hosszú

távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti,

melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős.A gazdasági program,

11

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól VI. fejezet 106.§, 110.§

14

fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és

feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel

összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó

figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását,

színvonalának javítását szolgálják. A gazdasági program, fejlesztési terv -

tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának

javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. A gazdasági programot, fejlesztési

tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha

a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt

az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon

belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy

módosítani.12

Adósságrendezés: A helyi önkormányzat fizetőképességének megszűnése esetén

az önkormányzat pénzügyi helyzetének rendezése adósságrendezési eljárás

keretében történik. A helyi önkormányzat az adósságrendezési eljárás ideje alatt a

képviselő-testület által elfogadott válságköltségvetés alapján gazdálkodik. Az

adósságrendezésbe nem vonható be a helyi önkormányzat használatába,

vagyonkezelésébe adott, nem az önkormányzat tulajdonát képező vagyon, továbbá

hazai vagy uniós forrásból nyújtott fejlesztési támogatásból származó bevételek.

Az önkormányzati adósságrendezéssel kapcsolatos szabályokat az

adósságrendezésről szóló törvény tartalmazza.13

2.4. Az önkormányzatok költségvetésének tartalma, tervezése és

végrehajtása

A költségvetés olyan pénzügyi terv, amely a tervévre vonatkozóan tartalmazza a

teljesítendő, várható bevételeket, valamint a feladatok ellátásához szükséges

kiadásokat előirányzatonként.

12

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 111.§,112§,115§ 13

1996.évi XXV. törvény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról

15

Az önkormányzat költségvetését rendelet formájában fogadja el a képviselő-testület.

Elkészítésénél figyelembe veszik az egy választási ciklusra szóló gazdasági

programot, településfejlesztési terveket és az egyéb tervezési dokumentumokat.

A költségvetési koncepciót a jegyző állítja össze az előre meghatározott éves

feladatok alapján, majd a polgármester terjeszti (november 30-ig) a bizottságok és a

képviselő testület elé. Ennek véleményezése után, a kijelölt irányoknak megfelelően

készül el a költségvetési rendelettervezet, amelyet a polgármester terjeszt a

képviselőtestület elé (február 15-ig), elfogadásra.

Jogszabályi előírások határozzák meg a költségvetés rendelettervezetének tartalmi

elemeit, amely szerint tartalmaznia kell:

a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait

előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként

vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett

létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait

előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként

vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti

bontásban,

a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek

költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét,

betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

a költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet

felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat működési

és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

az adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló

kötelezettségeit a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket.14

A költségvetés tervezése az a folyamat, amelynek során a bevételi és a kiadási

előirányzatokat tervezési módszerek segítségével meghatározzák szem előtt tartva a

valódiság, pontosság, takarékosság, áttekinthetőség és egyensúly elvét.

14

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 23.§ (1)

16

A tervezés feladatai:

a működési költségek megtervezése,

a fejlesztések, felújítások kalkulációja,

a bevételek meghatározása,

a szükséges pénzügyi egyensúly megteremtése.

A működési költségek meghatározásánál a következő évben várható feladatokat kell

számba venni a meglévő szervezeti keretek között, a rendelkezésre álló személyi és

tárgyi feltételek mellett.

A fejlesztési, felújítási feladatoknál az egy éven túl szolgáló eszközök felújítási és

bővítési feladatait kell figyelembe venni az árajánlatok és költségbecslések alapján.

A bevételek tervezése több részre osztható. A saját bevételeknél számításokkal és

becslésekkel lehet meghatározni az egyes bevételek alakulását.

A központi költségvetésből kapott bevételeket a mindenkori törvényi rendelkezések

alapján lehet tervezni, azonban a kiegészítő állami támogatásoknál körültekintően

kell eljárni, hiszen a tervezési időszakban még nem ismertek teljesen a feltételek.

A felügyeleti szervek támogatásainak meghatározásakor az előzetes információkat

kell figyelembe venni.

A felhalmozási bevételek megtervezéséhez ismerni kell az önkormányzat vagyoni

helyzetét, az értékesítésre szánt tárgyi és immateriális eszközök értékét, valamint a

hasznosításból eredően várható bevételeket.

Az átvett pénzeszközök meghatározásakor a már meglévő megállapodásokat kell

figyelembe venni, illetve az elmúlt évek adatai alapján lehet tervezni.

A bevételek és kiadások meghatározása után az előirányzatok főösszegeit kell

összehasonlítani a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében. A bevételi

és kiadási oldal egymáshoz viszonyított helyzete alapján két eset fordulhat elő:

Az egyik, amikor a bevételek magasabbak, mint a kiadások. Ebben az

esetben növelhetők a kiadások, esetleg további feladatok vállalhatók a

költségvetésben.

17

Abban az esetben, ha a kiadások magasabbak, mint a bevételek akkor

pótlólagos forrásokat kell a költségvetésbe bevonni, vagy a kiadásokat kell

csökkenteni az egyensúly érdekében.

A költségvetés tervezése és elfogadása után a költségvetés végrehajtása, azaz a

feladatok ellátása következik, ami a bevételek beszedését és az előirányzatok

felhasználását jelenti, a gazdasági események folyamatos rögzítése mellett. A

végrehajtás során lehetőség van az előirányzatok megváltoztatására, módosítására.

Ennek oka, hogy év közben változhat az ellátandó feladatok köre és így a

bevételekben és kiadásokban eltérések jelentkeznek. Ezt a változtatási lehetőséget

az Áht. két részre bontja. Az egyik csoportba az előirányzat-módosítások tartoznak,

amelyek olyan változtatások, amik a költségvetés bevételi vagy kiadási

főösszegeinek a változtatását (növelés, csökkentés, zárolás, törlés) jelentik. A másik

lehetőség az előirányzat-átcsoportosítás, amely csak a költségvetés belső szerkezetét

érinti. Az előirányzat megváltoztatására az önkormányzatok esetében a képviselő

testület jogosult a költségvetési rendelet módosításával.15

A költségvetés végrehajtása a költségvetési beszámoló elkészítésével zárul, ami

magában foglalja a közpénzekkel és a közvagyonnal való gazdálkodás

beszámolóját. A beszámoló célja, hogy információkat szolgáltasson: előirányzatok

alakulásáról, a vagyoni, pénzügyi helyzetről, a feladatmutatók és normatívák

alakulásáról. Az éves költségvetési beszámolónak tartalmaznia kell a könyvviteli

mérleget, a pénzforgalmi jelentést, a maradvány-kimutatást és a kiegészítő

mellékletet.

A költségvetés tervezés és végrehajtás zárásaként zárszámadási rendeletet kell a

helyi önkormányzatoknak készíteni, amiben értékelik az éves gazdálkodást és a

feladatok ellátását. (Csermák-Dér-Nagy-Pintérné, 2004 35.o.)

15

Vígvári András: Közpénzügyeink, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2005

18

2.5. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete, a helyi

önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata

A Kormány a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter

irányításával, a kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok

törvényességi felügyeletét.

A helyi önkormányzatokért felelős miniszter:

közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a

polgármester, a főpolgármester, a kormányhivatal tevékenységét érintő

jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi állami

döntések tervezeteinek előkészítésében;

közreműködik a helyi önkormányzat meghatározott kölcsönfelvételére vagy

más kötelezettségvállalására vonatkozó kormányzati hozzájárulás

megadásánál;

összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő

településfejlesztés, gazdálkodás, valamint az egyes adatbázisokkal

kapcsolatos kormányzati feladatok ellátását;

koordinálja a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátott fejlesztési

források felhasználására kiírt pályázatokat, továbbá a helyi önkormányzatok

gazdálkodását érintő jogszabályi feltételek kialakítását;

közreműködik az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszeréhez

szükséges, továbbá kormányzati döntéseket megalapozó önkormányzati

adatok gyűjtésében, rendszerezésében;

jogosult az államháztartásért felelős miniszter útján a Magyar Államkincstár

önkormányzatok gazdálkodását érintő helyszíni vizsgálata elrendelésére;

jogosult az államháztartás információs rendszerének valamennyi, az

államháztartás önkormányzati alrendszerére vonatkozó adatának

megismerésére, rendszerezésére.

A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter:

irányítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét;

19

kezdeményezi a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő helyi

képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés

benyújtását;

előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó

területszervezési döntéseket.

Az országos önkormányzati érdekszövetségek jogalkotási feladatokra,

intézkedések megtételére vonatkozó javaslatot tehetnek, konzultációt

folytathatnak a Kormánnyal a helyi önkormányzati rendszert, valamint a helyi

önkormányzatok által ellátott közszolgáltatásokat érintő stratégiai kérdésekről

és a központi költségvetés önkormányzatokat érintő kérdéseiről.16

2.6. Helyi önkormányzatok ellenőrzése, az önkormányzatok belső

kontrollrendszere

Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti

vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás

biztosítása. Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az

Állami Számvevőszék látja el.

Az államháztartás kormányzati szintű ellenőrzése a kormányzati ellenőrzési szerv,

az európai támogatásokat ellenőrző szerv és a kincstár által valósul meg. 17

A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó

költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai

Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek

ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai

uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is

ellenőrizhetik.

A jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert

működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források

szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.18

16

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 125-130.§ 17

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 61.§ 18

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 119.§

20

A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője a

felelős, aki köteles megfelelő:

kontrollkörnyezetet

kockázatkezelési rendszert

kontrolltevékenységeket

információs és kommunikációs rendszert

monitoringrendszert kialakítani és működtetni.

21

3. Magyar Államkincstár szerepe az önkormányzatok működésében

3.1. A Magyar Államkincstár bemutatása19

A Magyar Államkincstár önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos

hatáskörű, önállóan működő és gazdálkodó, központi költségvetési szerv, amely az

államháztartásért felelős miniszter szakmai, törvényességi és költségvetési

irányítása alatt áll.

A Kincstár felelős az állami költségvetés végrehajtása során a pénzforgalom

lebonyolításáért és az elszámolásokért, a költségvetési pozíció előrejelzéséért és a

likviditás menedzseléséért, továbbá meghatározott adatszolgáltatásokért.

Nyilvántartja az állam által vállalt garanciákat és viszont garanciákat. A központi

költségvetésből folyósítja a család- és szociális támogatásokat (családi pótlék, gyes,

gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás, életkezdési támogatás, energiaár-

támogatás és lakástámogatások), valamint ellenőrzi az igénybevétel jogosságát.

Ellátja közel hétszázezer közszférában foglalkoztatott illetményének számfejtését,

az ehhez kapcsolódó adó- és járulék elszámolást és bevallást.

Vezeti a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását - a cégnyilvántartáshoz

hasonlóan - az alapító okiratok alapján. Nettó módon biztosítja a központi

költségvetésből juttatott támogatásokat a helyi önkormányzatok, a többcélú

kistérségi társulások és az egészségügyi intézmények részére, és ellenőrzi azok

felhasználását. Fogadja és összesíti a költségvetési beszámolókat.

Folyósítja és ellenőrzi az EU-s és hazai támogatásokat, a jogosulatlanul kiutalt

támogatásokat visszaköveteli. Számlát vezet a kincstári kör és a pénzforgalmi

számlatulajdonosok részére, ellátja a kiadások teljesítéséhez, a bevételek

beszedéséhez kapcsolódó pénzügyi feladatokat, valamint a kiadásokhoz kötődően

likviditási és előirányzati fedezetvizsgálatot végez. A megyeszékhelyeken lévő

19

http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/rolunk 2013.03.26. 17:50

http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/rolunk%202013.03.26

22

állampénztári irodákban értékpapír forgalmazással és ahhoz kapcsolódó

számlavezetéssel áll ügyfelei rendelkezésére.

A Kincstár a közpénzek elköltésének résztvevője és egyben felügyelője is. Feladata

a közpénzek útjának nyomon követése, hogy jogosulatlan kifizetések ne

történjenek.

A pénzforgalom lebonyolítása a Magyar Nemzeti Banknál vezetett kincstári

egységes számlán (KESZ) történik.

A kincstár „ügyfelei” alapvetően a központi költségvetési szervek, a

társadalombiztosítás alapjai és ezek igazgatási szervei, az elkülönített állami

pénzalapok, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Rádió és Televízió

Testület és azok a közhasznú társaságok, melyekben az állam többségi irányítást

biztosító befolyással rendelkezik.

3.2. A megyei igazgatóságok kapcsolata az önkormányzatokkal

A megyei igazgatóságok sok szállal kötődnek az önkormányzatokhoz is. A központi

költségvetés és az önkormányzat közötti kapcsolat fenntartása, az önkormányzati

támogatások igénylése, finanszírozása, elszámolása, felülvizsgálata, a helyi

adóztatást érintő feladatok és a szoftver-kapcsolatok néhány fontosabb eleme ennek

a munkának.

A megyei igazgatóságok legfontosabb feladatai:20

Megvizsgálja és feldolgozza a helyi, valamint a helyi kisebbségi

önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások és költségvetési szerveik

költségvetési, és beszámoló információs űrlapjait, valamint az időközi

költségvetési és mérlegjelentéseit tartalmi és számszaki szempontból, majd

továbbítja azokat az illetékes szervezeti egységhez.

Elvégzi a központi költségvetésből az önkormányzatokat megillető normatív

jellegű és egyéb módon, jogszabályban meghatározott feltételekkel

20

http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/megyei_igazgatosagok 2013.03.26 18:02

http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/megyei_igazgatosagok%202013.03.26%2018:02

23

igényelhető támogatások igénylésével, lemondásával, elszámolásával,

kamatfizetési kötelezettségével kapcsolatos felülvizsgálati és feldolgozási

feladatokat. A felülvizsgálat során a támogatásra való jogosultság feltételeit a

helyszínen is ellenőrzi.

Vezeti az önkormányzatok támogatási előirányzatainak és azok

módosításának, a központi költségvetéssel szembeni kötelezettségeknek és

azok teljesítésének a nyilvántartását.

Vezeti az önkormányzati körbe tartozó költségvetési szervek törzskönyvi

nyilvántartását.

Részt vesz az önkormányzatok nettó finanszírozási rendszerének

működtetésében.

Értékelést készít az önkormányzatok éves gazdálkodásáról szóló beszámolói

alapján.

Tájékoztatja az illetékes szakminisztériumokat az érintett önkormányzatok

értesítése alapján az adósságrendezési eljárás megindításáról.

Szakmai tanácsadást nyújt az önkormányzatok és költségvetési szervek

munkájához. A szakmai ismeretek bővítése érdekében értekezleteket,

továbbképzéseket, oktatásokat szervez.

A központi költségvetésből biztosított, nem állami, nem önkormányzati kört

érintő finanszírozással kapcsolatos feladatokat is ellátják.

24

4.Tarpa Nagyközség Önkormányzat bemutatása

4.1 Tarpa Nagyközség történeti bemutatása 21

Tarpa nagyközség Magyarország keleti

országhatárának közelében, Szabolcs-Szatmár Bereg

megye területén található.

A határában talált számos őskori sírhalom igazolja,

hogy már a történelmet megelőző korban tanyáztak

itt emberek.

1307-ben Károly Róbert a Báthori-család őseinek

adományozta, s Tarpa ezen uradalom részét képezvén

sajátos helyzetbe került.

Jogállását tekintve Tarpa 1665-ig falu volt, ezután válik mezővárossá, mikor Lipót

királytól jogot, s kiváltságot nyer évi három országos vásár tartására, se keddenként

szabad heti vásárt tarthat.

1705-ben II. Rákóczi Ferenc a községet a hajdúvárosok sorába emelte: felmentette a

lakosságot a jobbágyi szolgálat és a földesurat illető terménytized megfizetése alól,

a kereskedésre, a fuvarozásra vámmentességet adott, önálló bíráskodási, vásár és

pallosjogot adott. 1711-ben a szatmári békével Tarpa minden kiváltságát elvesztette.

1832-36-os országgyűlés törvényesen a Bereghez csatolta. Tarpa lakossága lelkesen

csatlakozott az 1848-49-es szabadságharchoz is. A kiegyezést követően a feudális

viszonyokat polgári, társadalmi és gazdasági fejlődés váltotta fel, amely az I.

világháborúig folyamatos volt. Trianon után Beregszászról a megyei közigazgatás

egy időre Tarpára került, itt állították fel az ideiglenes megyeszékhelyet.

A feudalizmus korában virágzó mezőváros az I. világháborút követő trianoni

békével a hirtelen határszélre szakadt község helyzete a korábbihoz képest

megváltozott, fejlődése lelassult, megszűnt a tájegység egyik jelentős iparral,

kereskedelemmel rendelkező központja lenni. Minden piacát és munkalehetőségét

21

http://www.tarpa.eu/home/Home_Allink.php?allink_id=1&tura_id=128 2013.03.27. 10:53

2.számú ábra: Tarpa címere

http://www.tarpa.eu/home/Home_Allink.php?allink_id=1&tura_id=128

25

elveszette. Hátrányos helyzetbe hozta a községet a vasútnélküliség és a rossz

helyzete.

Közigazgatás-története

Eredetileg Szatmár vármegyéhez tartozott, bár a Tisza túlsó partján a beregi

községek vették körül. A XIX. Század elejétől folyamatosan napirenden volt

átcsatolása a Bereghez, de erre a Szatmár vármegye tiltakozása miatt csak hosszas

huzavona után, 1836-ban került sor. Tarpa Trianon után, 1920-1924 között Csonka-

Bereg vármegye székhelye volt. 1924-ben Szatmár- Ugocsa-Bereg közigazgatásilag

egyelőre egyesített vármegye Vásárosnaményi járásához került.

4.2.Fontosabb információk a községről

Tarpa népességszáma napjainkban 2357 fő. Megfigyelhető a folyamatos csökkenés.

Ennek oka elsősorban a természetes szaporodás hiánya, az elhalálozások száma

évek óta felülírja az élveszületéseket. Az összlakosságon belül az idősek aránya

24%, ez 6 százalékponttal magasabb a megyei átlagnál. A migrációs arány mértéke

nem jelentős.

A község infrastrukturális ellátottsága jónak mondható, Vásárosnamény és

Fehérgyarmat közelsége miatt az úthálózat kiépítése megtörtént, így könnyen

megközelíthetőek a kórházak és a középiskolák egyaránt. A település útjai

közvilágítással és járdával ellátottak, a község vasútállomással nem rendelkezik. Az

ivóvíz-hálózat 100%-os, számos közkút is található. A 90-es évek közepén

gázberuházásra és szennyvízhálózat kiépítésére is sor került. A helyi

szennyvíztisztító mű üzemeltetése a Beregvíz Kft. feladata. A helyi vízmű

tulajdonosa Tarpa Önkormányzata.

Tarpa közigazgatási területén egyetlen számottevő ipari üzem sem működik. A

településen 23 jogi személyiségű vállalkozást és 74 egyéni vállalkozót tartanak

nyilván. A vállalkozók nagy része kereskedelemmel, illetve mezőgazdasággal

foglalkozik. A legjelentősebbnek a helyben működő pékség mondható, ugyanis

jelentős létszámot foglalkoztat a lakosságból. Az önkormányzat az állandó

26

munkaügyi létszám mellett, közcélú és közhasznú munkák bevonásával igyekszik a

munkanélküliség okozott problémákon javítani.

A községben az önkormányzaton kívül az Esze Tamás Általános Iskola és Óvoda;

egy Egészségház, ahol Orvosi- és Fogorvosi Rendelő, Anya-és Csecsemővédelmi

Tanácsadó működik. További intézmények még: II. Rákóczi Ferenc Művelődési

Ház, ahol minden évben megrendezésre kerül a Népzenei Fesztivál és az iskolai

rendezvények ezen kívül a bálok. Az Öregek Napközi Otthona, ami 70 főnek

biztosít ellátást. A 38 ezer kötetes könyvtár és házasságkötő terem, amely biztosítja

a művelődési és szórakozási lehetőséget.

A megfelelő szolgáltatások érdekében a településen gyógyszertár, posta és a

Szatmár-Bereg Takarékszövetkezet egy kirendeltsége működik. A lakosság és a

környék védelméről és biztonságáról a helyi rendőrkapitányság gondoskodik.

A településen minden évben megrendezett kulturális rendezvények: Népzenei

Fesztivál, Kuruc Fesztivál, Szatmár-Beregi Szilvanapok.

4.3. Az önkormányzat működését szolgáló vagyoni feltételek, a

vagyongazdálkodás vizsgálata

A vagyoni helyzet elemzésekor a 2009. 2010. és a 2011. évi mérlegadatok kerültek

összehasonlításra. Az elemzés elvégzéséhez először csoportosítani kell az egyes

vagyonelemeket forgalomképességük szempontjából, és ezek után tudjuk

összehasonlítani őket.

A vagyontárgyaknak két fő csoportja van: a törzsvagyon és az egyéb vagyon. A

törzsvagyon további két részre bontható: forgalomképes és korlátozottan

forgalomképes vagyonrészre.

Tarpa Nagyközség Önkormányzatának esetében a forgalomképtelen törzsvagyon

körébe tartoznak: a külterületek, közutak, árkok valamint az Esze Tamás park és a

Millenniumi Emlékmű.

27

1.táblázat

Forgalomképtelen törzsvagyon alakulása

adatok eFt-ban

Év 2009 2010 2011

Érték( eFt) 639.164 639.164 639.164

Változás

2009=100%

100%

100% 100%

Változás

előző év= 100%

- 100% 100%

Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi vagyonkimutatása alapján

Az adatok alapján megállapítható, hogy az önkormányzat forgalomképtelen

törzsvagyonának értéke a vizsgált időszakban nem változott.

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó főbb vagyonelemek:

Sportpálya és öltöző, Műemlékház, Esze Tamás Általános Iskola és Óvoda, Öregek

Napközi Otthona, Egészségház, Vízmű, Tornaterem, Művelődési Ház valamint

beépítetlen területek és földterületek.

2.táblázat

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

adatok eFt-ban

Év 2009 2010 2011

Érték (eFt) 771.913 772.047 772.151

Változás

2009=100%

100% 100,01% 100,03%

Változás

előző év = 100%

- 100,01% 100,013%


Az adatok alapján látható, hogy az önkormányzat korlátozottan forgalomképes

törzsvagyona a vizsgált időszak alatt 0,03%-kal növekedett. Ez a növekedés nem

28

mondható jelentősnek, oka az, hogy beépítetlen terület került az önkormányzat

tulajdonába.

A forgalomképes vagyon körébe tartozó vagyon elemek: belterületi kert,

lakóházak és udvarok, beépítetlen területek, raktárépületek, szántóföldek, erdő.

3.táblázat

Forgalomképes vagyon alakulása

adatok eFt-ban

Év 2009 2010 2011

érték (eFt) 29.343 29.343 29.493

Változás

2009=100%

100% 100% 100,5%

Változás

előző év=100%

- 100% 100,5%


Megvizsgálva az adatokat kiderül, hogy a forgalomképes vagyon értéke a vizsgált

időszakban, csak 2011-re növekedett 0,5%-kal.

Az önkormányzati kataszteri naplókat vizsgálva, megállapítható volt, hogy a

forgalomképes törzsvagyon nagy részét a lakóházak és udvaraik ezen kívül

belterületi kert alkotta 2009 és 2011 között.

A következő ábrán az önkormányzati vagyon megoszlását ismertettem a vizsgált

időszakban.

29

adatok eFt-ban

3.számú ábra: Az önkormányzati vagyon megoszlása

Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi vagyonkimutatása alapján saját

számítás

Csoportonként vizsgálva a vagyonelemeket megfigyelhető volt, hogy az

önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem változott 2009 és 2011 között.

Ennek ellenére a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes vagyon értékében

minimális növekedés figyelhető meg. Ennek a növekedésnek az oka a már korábban

említett beépítetlen terület önkormányzati tulajdonba kerülése, illetve kisebb

felújítások, eszközök és gépbeszerzések is hozzájárultak a vagyon növekedéséhez.

A vagyon vagyonelem szerinti megoszlása a vizsgált időszakban alig változott.

Megállapítható azonban, hogy ez kedvezőtlen, mert nagy a forgalomképtelen,

illetve a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon aránya. Szinte valamennyi

forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes törzsvagyon önkormányzati

kötelező és egyéb feladatot lát el, forgalomképessé tételükre, s ez által

mobilizálható, hasznosítható önkormányzati vagyonrész kialakítására nincs

lehetőség. A forgalomképes ingatlanok többsége pedig jellegüknél fogva nem

piacképes, bevétel-célú hasznosításukra, szinte semmilyen lehetőség nem

kínálkozik.

0

500000

1000000

1500000

2009 2010 2011

639164 639164 639164

771913 772047 772151

29343 29343 29493

Az önkormányzati vagyon megoszlása

Forgalomképes vagyon

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

Forgalomképtelen törzsvagyon

30

Az önkormányzat valamennyi vagyonát saját üzemeltetésben tartja fenn.

Az önkormányzat értékpapír műveletet nem hajtott végre a vizsgált időszakban.

A működési és felhalmozási kiadások teljesítése, a forráshiány nagysága mellett az

önkormányzat fejlesztési- és működési célú hitel felvételére kényszerült a vizsgált

időszakban, ezen kívül minden évben felhasznált egy közel huszonöt millió forint

összegű folyószámlahitelt.

31

5. Tarpa Nagyközség Önkormányzat gazdasági helyzetének

elemzése Az előző fejezetek szakirodalmi és történeti áttekintése után szeretnék áttérni az

önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetének elemzéséhez. A vizsgálatot az

önkormányzat 2009., 2010. és 2011.évi beszámolói alapján végeztem el.

5.1. Az elemzés célja, feladata

Az önkormányzati gazdálkodás megítélésének, értékelésének egyik fontos

módszere az elemzés. Az önkormányzat értékelése azoknak a pénzügyi

kimutatásoknak az alapján történik, amelyeket bizonyos időközönként kibocsát.

Ezek megpróbálnak hiteles és valós képet adni a múltbeli gazdasági események

hatásairól.

A számviteli törvény kötelezővé teszi a valós pénzügyi és vagyoni helyzetnek, az

eszközök és források összetételének a saját tőke és a tartalékok alakulásának az

elemzését. A részletes pénzügyi elemzés segíti a vezetőket döntéseik jobb

információs alapon történő meghozatalában.

A gazdasági elemzés célja, hogy feltárja, és számszerűleg értékelje azokat a

körülményeket, amelyek befolyásolják a gazdálkodást, a vezetés döntéseinek

előkészítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását. A gazdasági elemzés

feladata, a hatékonyabb és eredményesebb gazdálkodás segítése, a gazdasági

döntésekhez információk biztosítása.

5.2. A mérleg eszköz oldalának vizsgálata

Az önkormányzat által készített mérleg mérlegfőcsoportjait az eszköz oldalon két

nagy csoport alkotja: a befektetett eszközök22

és a forgóeszközök.23

Ahhoz, hogy

22

Befektetett eszközként olyan eszközöket mutatnak ki, amelyek rendeltetése a tevékenység, a működés

tartós, legalább egy éven túli szolgálata. (Dr. Pál Tibor: Bevezetés a számvitelbe) 23

A forgóeszközök csoportjába a mérlegben a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló

követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket és a

pénzeszközöket kell besorolni. (Dr. Pál Tibor: Bevezetés a számvitelbe)

32

pontos képet kapjunk a változásokról szükséges a mérlegadatok részletes vizsgálata

a mérlegfőcsoportok belső arányainak vizsgálatával.

Befektetett eszközök aránya (%)= (Befektetett eszközök/ eszközök összesen)*100

(1.)

Forgóeszközök aránya (%)= (Forgóeszközök/Eszközök összesen)*100

(2.)

4.táblázat

A mérlegfőcsoportok arányai a mérleg főösszegéhez viszonyítva

adatok eFt-ban

Év 2009

érték

2009

(%)

2010

érték

2010

(%)

2011

érték

2011

(%)

Befektetet

t eszközök

1.256.776 96,9% 1.226.418 97,3% 1.212.712 96,5%

Forgó-

eszközök

40.082 3,1% 34.157 2,7% 44.013 3,5%

Eszközök

összesen

1.296.858 100% 1.260.575 100% 1.256.725 100%


Az eszközoldal mérlegfőcsoport arányai alapján látható, hogy az eszközön belül a

befektetett eszközök nagyon magas arányt képviselnek a vizsgált időszakban, a

forgóeszközök még az 5%-os arányt sem érik el egyik évben sem.

33

adatok eFt-ban

4.számú ábra:Az eszközök összetétele


Következtetésként le lehet vonni, hogy az önkormányzat vagyona olyan

eszközökből tevődik össze, amelyek rendeltetése a tevékenység, a működés tartós

legalább egy éven túli szolgálata.

5.2.1. Befektetett eszközök vizsgálata, értékelése

5.táblázat

Befektetett eszközök állományának alakulása adatok eFt-ban

Év 2009 2010 2011

Érték (eFt) 1.256.776 1.226.418 1.212.712

Változás

( 2009=100%)

100% 97,58% 96,49%

Változás

(előző

év=100%)

- 97,58% 98,88%


0

200000

400000

600000

800000

1000000

1200000

1400000

2009 2010 2011

1256776 1226418 1212712

40082 34157 44013

Az eszközök összetétele

Befektetett eszközök

Forgóeszközök

34

A számítások alapján megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a befektetett

eszközök értéke folyamatosan csökkent. 2010-ben 2,42%-kal, majd 1,12%-kal. Ez

összesen 3,51%-os csökkenést jelent.

A vagyon szerkezetének, az eszközök és források összhangjának minősítésére

alkalmas mutatószám a befektetett eszközök fedezete.

Befektetett eszközök fedezete (%)= (Saját tőke/Befektetett eszközök)*100

(3.)

6.táblázat

Befektetett eszközök fedezetének alakulása

adatok eFt-ban

Év 2009 2010 2011

Saját tőke (eFt) 1.278.931 1.246.692 1.190.947

Befektetett

eszközök (eFt)

1.256.776 1.226.418 1.212.712

Befektetett

eszközök

fedezete (%)

101,7% 101,65% 98,2%


A mutató értéke az első két évben 100% felett volt, ami arra utal, hogy a

beruházásokat saját forrásból finanszírozza. A vizsgált időszakban csak 2011-ben

nem érte el a 100%-os határt, de bíztató, hogy az értéke ennek közelében volt.

A befektetett eszközöket tovább lehet bontani immateriális javakra24

, tárgyi

eszközökre25

, befektetett pénzügyi eszközökre26

és üzemeltetésre, kezelésre átadott

eszközökre27

24

Azok a forgalomképes nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a gazdálkodási tevékenységet. 25

Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett (földterület, épület, gép) eszközök, amelyek tartósan szolgálják a gazdálkodási tevékenységet. 26

Azok az eszközök, amelyeket hozamszerzés vagy irányítási céllal fektetnek be más vállalkozásba. A mérlegben a beszerzési értékükön kell szerepeltetni.

35

7.táblázat

Befektetett eszközök összetétele adatok eFt-ban

Év 2009

érték

2009

(%)

2010

érték

2010

(%)

2011

érték

2011

(%)

Immateriális

javak

2.759 0,2% 8.442 0,68% 11.732 0,97%

Tárgyi

eszközök

1.129.965 89,9

%

1.098.828 89,6% 1.089.172 89,8%

Befektetett

pénzügyi

eszközök

3.947 0,3% 3.905 0,32% 1.063 0,49%

Üzemeltetésre

kezelésre

átadott

eszközök

120.105 9,56

%

115.243 9,4% 110.745 9,1%

Befektetett

eszközök

összesen

1.256.776 100% 1.226.418 100% 1.212.712 100%


A táblázat alapján megállapítható, hogy Tarpa Nagyközség Önkormányzatának

befektetett eszközét nagyrészt, közel 90%-ban a tárgyi eszközök alkotják. Az

önkormányzat rendelkezik immateriális javakkal, befektetett eszközökkel,

üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközökkel. Ilyen üzemeltetésre, kezelésre átadott

eszköz a helyi vízműtelep, amely az önkormányzat tulajdonában van, de

üzemeltetési feladatát a Beregvíz Kft. végzi. 2011-ben az immateriális javak

mérlegsoron megfigyelhető egy jelentős növekedés. Ennek a növekedésnek a

hátterében az áll, hogy az önkormányzat két szoftvert is vásárolt ebben az évben.

Mivel a befektetett eszközök nagy részét a tárgyi eszközök alkotják, ezért érdemes a

tárgyi eszközöket továbbrészletezni.

27

Üzemeltetésre kezelésre átadott eszköz, koncesszióba adott eszközök, vagyonkezelésbe adott eszközök, vagyonkezelésbe vett eszközök, üzemeltetésre kezelésre átadott koncesszióba vagyonkezelésbe vett eszköz értékhelyesbítése.

36

8.táblázat

Tárgyi eszközök állományának alakulása adatok eFt-ban

Év 2009 2010 2011

Érték

(eFt)

1.129.965 1.098.828 1.089.172

Változás

(2009=100%)

100% 97,24% 96,38%

Változás

(előző év=100%)

- 97,24% 99,1%


Megvizsgálva az adatokat kiderül, hogy a tárgyi eszközök állománya csökkent

2009-2011 között 3,6%-kal.

A következőkben a tárgyi eszközök összetételét vizsgálom meg.

9.táblázat

Tárgyi eszközök összetétele adatok eFt-ban

Év 2009

érték

2009

(%)

2010

érték

2010

(%)

2011

érték

2011

(%)

Ingatlanok és

kapcsolódó

vagyoni

értékű jogok

1.097.451 97,1

%

1.071.041 97,47% 1.058.114 97,15%

Gépek,

berendezések

, felszerelések

24.586 2,17

%

21.794 1.98% 20.674 1,89%

Járművek 7.928 0,73

%

5.993 0,55% 5.523 0,005%

Beruházások 0 0% 0 0% 4.861 0%

Tárgyi

eszközök

összesen

1.129.965 100% 1.098.828 0% 1.089.172 100%


37

Tarpa Nagyközség Önkormányzat tárgyi eszközének több mint 97%-át az

ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok adják. 2011-ben egy beruházás

figyelhető meg, ez köszönhető a tornaterem és két műemlékház felújításának, és az

iskola bővítésének (pl. műfüves focipálya). Gépek, berendezések értéke és aránya a

tárgyi eszközökön belül folyamatosan csökkent a vizsgált időszakban, ami arra utal,

hogy nem történtek jelentősebb beszerzések, felújítások (pl. bozótvágó, láncfűrész,

motoros fűnyíró). A járművek értéke is folyamatosan csökkent a vizsgált

időszakban.

5.2.2. Forgóeszközök vizsgálata, értékelése

10.táblázat

Forgóeszközök állományának alakulása adatok eFt-ban

Év 2009 2010 2011

Érték (eFt) 40.082 34.157 44.013

Változás

(2009=100%)

100% 85,21% 109,8%

Változás

( előző=100%)

- 85,21% 128,85%


A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy 2010-ben csökkent a forgóeszközök

állománya, 2011-ben jelentősen megnövekedett. 2011-ben 28,85%-kal volt nagyobb

a forgóeszközök értéke, mint 2009-ben.

A továbbiakban megvizsgálom, hogy milyen tényezőknek köszönhető a növekedés.

38

11.táblázat

Forgóeszközök összetétele adatok eFt-ban

Év 2009

érték

2009

(%)

2010

érték

2010

(%)

2011

érték

2011

(%)

Készletek 522 1,3% 504 1,4% 305 0,69%

Követelések 27.314 68,1% 29.263 85,67% 17.468 39,68%

Értékpapírok 0 0% 0 0% 0 0%

Pénzeszközök 1.327 3,31% 3.232 9,46% 23.751 53,96%

Egyéb aktív

pénzügyi

elszámolások

10.919 27,29

%

1.158 3,47% 2.489 5,67%

Forgóeszközö

k összesen

40.082 100% 34.157 100% 44.013 100%


A táblázat alapján megállapítható, hogy a követelések érteke a legjelentősebb a

forgóeszközökön belül, értékük 39 és 85% között mozgott. Ezt követték a

pénzeszközök, értékük jelentősen megnövekedett 2011-re. Majd az egyéb aktív

pénzügyi elszámolások következtek. A készletek értéke egyik évben sem érte el

2%-ot.

adatok eFt-ban

5.számú ábra: Forgóeszközök összetétele


0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

40000

45000

2009 2010 2011

522 504 305

27314 29263

17468

1327 3232

23751

10919 1158

2489 Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

Pénzeszközök

Követelések

Készletek

Forgóeszközök összetétele

39

Az adatokat elemezve kiderül, hogy a forgóeszközökön belül 2009 és a 2010. évben

a követelések és az egyéb pénzügyi elszámolások voltak a legjelentősebb tételek.

2011-ben a követelések értéke jelentősen csökkent, viszont a pénzeszközök értéke

lényegesen magasabb lett. Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások is jelentősen

csökkentek a vizsgált időszak végére. Értékpapír műveletet, ahogy a korábbiakban

is említettem nem hajtott végre az önkormányzat a vizsgált időszakban.

Érdemes megvizsgálni a három legjelentősebb tétel (követelések, pénzeszközök és

egyéb aktív pénzügyi elszámolások) évenkénti alakulását.

12.táblázat

Követelések, Pénzeszközök és Egyéb aktív pénzügyi elszámolások évenkénti

alakulása

Év 2009 2010 2011

Követelések változása

(2009=100%)

100% 107,13% 63,95%

Követelések változása

(előző év=100%)

- 107,13% 59,7%

Pénzeszközök

változása(2009=100%)

100% 243,5% 1789,82%

Pénzeszközök

változása

(előző év=100%)

- 243,5% 734,87%

Egyéb aktív pénzügyi

elszámolások

változása

(2009=100%)

100% 10,6% 22,8%

Egyéb aktív pénzügyi

elszámolások

változása

(előző év=100%)

- 10,6% 21,41%


A táblázatot megvizsgálva kiderül, hogy a követelések 36,05%-kal csökkentek a

vizsgált időszakban. Az önkormányzat főbb követelései, melyek évről évre

40

változhatnak: magánszemélyek és vállalkozók kommunális adója, iparűzési adó,

gépjárműadó, késedelmi pótlék, bírságok. Egyéb követelések lehetnek még:

kölcsönből mérleg fordulónapot követő évbeli részlet, nemzetközi támogatási

programok miatti követelések, garancia és kezességvállalásból származó

követelések.

A pénzeszközöket vizsgálva megállapítható, hogy jelentős növekedés történt a

vizsgált időszakban. A növekedés oka a pályázatokra kapott pénzösszegek és a

felvett fejlesztési hitelből befolyt összeg.

A harmadik tétel az egyéb aktív pénzügyi elszámolások, ide azok a kiadások

tartoznak, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak a gazdálkodáshoz és közvetlenül

nem számolhatóak el. Ez a vizsgált időszakban jelentős 77,2%-os csökkenést mutat,

ami arra utal, hogy a vizsgált időszakban csökkentek az önkormányzat önként

vállalt feladatai.

5.3 A mérleg forrás oldalának a vizsgálata

A mérleg eszköz oldalának vizsgálata után a következőkben a forrás oldalt

vizsgálom. A 2009. 2010. és 2011. évi mérlegadatokat az 1-es számú melléklet

tartalmazza.

Az önkormányzat által készített mérleg mérlegfőcsoportjait a forrás oldalon a saját

tőke28

, a tartalékok29

és a kötelezettségek30

alkotják.

Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a bekövetkezett változásokról szükséges a

mérlegadatok részletes vizsgálata a mérlegfőcsoportok belső arányainak

vizsgálatával.

Saját tőke aránya= ( Saját tőke/ Források összesen)*100

(4.)

28

Az önkormányzat vagyonának saját forrása. Saját tőkeként kell kimutatni a helyi önkormányzat tulajdonát képező vagyon eszközeinek a forrását, amely felhalmozásból vagy juttatásból képződött. 29

Költségvetési tartalékként azt a pénzmaradványt kell kimutatni, amely az alaptevékenység ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek és kiadásainak a különbözete. Vállalkozási tartalékként a vállalkozási tevékenységnek az adott évben befolyt bevételeinek és kiadásainak a különbözetét kell kimutatni. 30

Olyan, szerződésekből eredő, pénzben kifejezett tartozások, amelyek a szállító, vállalkozó, hitelező által már teljesítettek és az államháztartás szervezete által elismertek. (Dr. Pál Tibor: Bevezetés a számvitelbe)

41

Tartalékok aránya=( Tartalékok/Források összesen)*100

(5.)

Kötelezettségek aránya=(Kötelezettségek/Források összesen)*100

(6.)

13.táblázat

A mérlegfőcsoportok arányai a mérleg főösszegéhez viszonyítva

Év 2009 2010 2011

Saját tőke 98,61% 98,8% 94,76%

Tartalékok -0,007% -1,24% 1,53%

Kötelezettségek 2,07% 2,34% 3,7%


A táblázat alapján megállapítható, hogy a forrás oldal több mint 90%-át a saját tőke

teszi ki, értéke a vizsgált időszakban közel azonos. A kötelezettségek mind a három

évben 5% alatt voltak. Tartaléka (költségvetési tartalék) az önkormányzatnak csak

2011-ben volt. Vállalkozási tartaléka az önkormányzatnak egyik évben sem

keletkezett.

5.3.1. A saját tőke vizsgálata

Mivel a saját tőkén belül az induló tőke értéke állandó, ezért ezzel nem szükséges

foglalkozni. Érdemes azonban megvizsgálni a tőkeváltozások alakulását.

14.táblázat

Tőkeváltozások alakulása

Év 2009 2010 2011

Változás

(2009=100%)

100% 97,47% 98,26%

Változás

(előző

év=100%)

- 97,47% 100,8%


42

Megfigyelhető, hogy a tőkeváltozások állománya a vizsgált időszakban 2009-ről

2010-re 2,53%-kal csökkent, az ezt követő évben 3,33%-kal növekedett. Mivel a

vizsgált időszakban 2011-ben figyelhető meg nagyobb méretű beruházás, fejlesztés

(tornaterem felújítása, két műemlékház felújítása) a településen, ezért véleményem

szerint ez okozhatta a saját tőke növekedését.

5.3.2. A kötelezettségek és a tartalékok vizsgálata 15.táblázat

Kötelezettségek állományának alakulása

Év 2009 2010 2011

Változás

(2009=100%)

100% 109,74% 172,55%

Változás

(előz év=100%)

- 109,74% 157,22%


A vizsgált időszakban a kötelezettségek 72,55%-kal növekedtek. 2009-ről 2010-re

9,74%-kal, 2011-re 62,81%-os növekedés következett be az előző évhez képest. Az

önkormányzat számára nagy kihívást jelentettek az egyik évről a másikra átnyúló

kötelezettségei, amelyek nagymértékben nehezítették a működést. A 2011-es

jelentős növekedés oka, hogy habár már korábbiakban említett tornaterem és

műemlékházak felújítása igaz MVH-s pályázatból valósult meg, de ez a pályázat

utófinanszírozású volt, és az önkormányzat ezért fejlesztési hitelt vett fel, mivel

önerejéből nem tudta volna ezeket a beruházásokat, fejlesztéseket véghezvinni.

További nehézségeket jelentett még a közel huszonöt millió forintos

folyószámlahitel, és az, hogy a lakosság nehéz anyagi helyzete miatt a követeléseket

(helyi adók, kommunális adók) egyre nehezebben tudta behajtani.

43

16.táblázat

Kötelezettségek összetétele

Év 2009 2010 2011

Hosszú lejáratú

kötelezettségek

- - 23%

Rövid lejáratú

kötelezettségek

21,09% 83,08% 62,1%

Egyéb passzív

pénzügyi

elszámolások

78,91% 16,92% 14,9%


A táblázat alapján elmondható, hogy 2009-ben és 2010-ben nem volt az

önkormányzatnak hosszú lejáratú kötelezettsége. 2011-ben a hosszú lejáratú

kötelezettségek aránya 23% volt. Ennek oka, a már említett fejlesztési hitel felvétele

volt. A rövid lejáratú kötelezettségek 2009-ről jelentős növekedést, majd csökkenést

mutatnak, ami jó az önkormányzat számára. Az egyéb pénzügyi elszámolások

értéke folyamatosan csökkent.

adatok eFt-ban

6.számú ábra: Kötelezettségek összetétele


0

10000

20000

30000

40000

50000

2009 2010 2011

0 0

10683 5681

24552

28855

21246

5000

6925

Kötelezettségek összetétele

Egyéb passzív pénzügyi elszámolás

Rövid lejáratú kötelezettségek

Hosszú lejáratú kötelezettségek

44

Az önkormányzatnak nem voltak jelentősebb tartalékai a vizsgált időszakban.

Vállalkozási tartalékkal egyik évben sem, költségvetési tartaléka is csak 2011-ben

keletkezett. A költségvetési tartalék értéke egy minden évben tervezett érték.

5.4. Az önkormányzat pénzügyi helyzetének elemzése

Az önkormányzat likviditásának

31 megvizsgálásához a következő mutatókra van

szükség:

Likviditási mutató=Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek

(7.)

Likviditási mutató II.=(Forgóeszközök-készletek)/ Rövid lejáratú kötelezettségek

(8.)

Likviditási mutató III.=(Követelések+Pénzeszközök+Értékpapírok)/ Rövid lejáratú

kötelezettségek

(9.)

17.táblázat

Likviditási mutatók

Év 2009 2010 2011

Likviditási

mutató

7,55 1,39 1,52

Likviditási

mutató II.

6,96 1,37 1,51

Likviditási

mutató III.

4,8 1,32 1,42


számítás

31

Az önkormányzat azon képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek minden időpontban, megkövetelt határidőben eleget tud tenni. A likviditás vizsgálatánál a pénzügyi eszközöket állítják szembe az adott időpontban esedékes kötelezettségekkel.

45

Mind a három mutató esetében elmondható, hogy annál kedvezőbb a likviditási

helyzet, minél magasabb a mutató értéke. Ha egy fölött van az értékük az

kedvezőnek mondható. Az önkormányzatnál a vizsgált időszakban meghaladta az 1-

et.

A 2009-es értékek kimagaslóak, ennek oka, hogy a forgóeszközök értéke

meghaladja a kötelezettségek értékét. Az önkormányzatnak ebben az évben magas

volt a forgóeszköz értéke, és alacsony a rövid lejáratú kötelezettségeinek értéke, ami

jónak mondható. Az is megfigyelhető, ahogy haladunk a leglikvidebb mutató felé,

úgy csökken a mutató értéke.

2010-ben a mutatók értékei csökkentek, ennek oka az volt, hogy a forgóeszközök

értéke csökkent, a rövid lejáratú kötelezettségek értéke pedig jelentőse növekedett

az előző évhez képest.

2011-ben kismértékben növekedtek a likviditási mutatók, ennek oka az, hogy a

forgóeszközökön jelentősen növekedtek a pénzeszközök (fejlesztési hitel,

támogatások) és a rövid lejáratú kötelezettségek értéke is növekedett.

Összességében az önkormányzat likviditási mutatói jónak mondhatóak, amiből

következtetésként levonható, hogy a 2009-2011 között a fizetési kötelezettségeinek

határidőben eleget tudott tenni.

Következő lépésként az önkormányzat eladósodottságát vizsgáltam meg az alábbi

mutatók segítségével:

Tőke ellátottsági mutató32

= Saját tőke/ Összes forrás

(10.)

Tőkeáttétel mutató33

= Hosszú lejáratú kötelezettség/Saját tőke

(11.)

Eladósodottsági mutató=(Hosszú lejáratú kötelezettség+Rövid lejáratú

kötelezettség)/Összes eszköz

(12.)

32

Az összes forráson belül a saját források állományát mutatja. Minél magasabb a mutató értéke, annál kevésbé függ az önkormányzat a hitelt nyújtóktól, annál biztonságosabb a gazdálkodása. 33

Az idegen tőke – saját tőke arány mutatószám, jelzi az eladósodottságot. Minél nagyobb az eladósodottsági fok, annál negatívabban hat az idegen tőkéből történő finanszírozás az önkormányzat pénzügyi biztonságára

46

Eladósodottsági mutató= Hosszú lejáratú kötelezettség/(Hosszú lejáratú

kötelezettség+Saját tőke)

(13.)

18.táblázat

Eladósodottság alakulása

Év 2009 2010 2011

Tőkeellátottság

mutató

0,98 0,98 0,95

Tőkeáttételi

mutató

0 0 0,009

Eladósodottsági

mutató I.

0,004 0,02 0,03

Eladósodottsági

mutató II.

0 0 0,008


számítás

A táblázat alapján megállapítható, hogy a tőke ellátottsági mutató értéke közelít 1-

hez és nem mutat lényeges különbséget az évek között. Ez azt jelenti, hogy nagy a

saját forrás állománya az összes forráson belül, ami jó az önkormányzat számára.

A tőkeáttételi mutató értéke 2009-ben és 2010-ben 0, mert ekkor az

önkormányzatnak nem volt hosszú lejáratú kötelezettsége. 2011-ben is közelít a 0-

hoz, mert a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya nem volt jelentős, az összes

kötelezettségen belül.

Hasonló megállapítások mondhatóak el a két eladósodottsági mutatóról is, értékük

alacsony volt a vizsgált időszakban.

Összességében az eladósodottsági mutatók értékei rendben voltak a vizsgált

időszakban, jónak mondhatóak, ami a rövid és a hosszú lejáratú kötelezettségek

csökkenésére és a saját tőke növekedésére vezethetőek vissza.

Azonban azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a mutatók statikus

képet adnak az önkormányzat helyzetéről.

47

6. Tarpa Nagyközség Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak

elemzése

Ebben a fejezetben Tarpa Nagyközség Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak

az alakulását szeretném elemezni 2009 és 2011 között. A vizsgálatot az

önkormányzat 2009.; 2010.; és 2011. évi költségvetési beszámolói alapján

végeztem. Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak összegeit a 2. és 3. számú

melléklet tartalmazza.

6.1 Bevételek alakulása

adatok eFt-ban

7.számú ábra: Bevételek alakulása

Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi beszámolói alapján

A táblázat alapján megállapítható, hogy 2009-ről 2010-re a bevételek 0,34 %-kal

növekedtek 2010-ről 2011-re 2,2%-kal csökkentek.

A változás okainak a megállapítására részletesebben is elemezni kell a főbb bevételi

forrásokat.

0

100000

200000

300000

400000

500000

600000

700000

2009 2010 2011

654596 656842 642585

Bevételek

48

19.táblázat

Önkormányzati bevételek megoszlása

adatok e Ft-ban

Év 2009 2010 2011

I.Működési

bevételek

36.584 42.209 27.564

II.Támogatások,

támogatásértékű

bevételek

377.575 312.589 313.313

III. Hitelek,

értékpapírok,

támogatási

kölcsönök

visszatérülése

-1.056 15.100 13.974

IV. Sajátos

bevételek

241.466 286.944 281.691

V. Felhalmozási

bevételek

0 0 6.043

Összesen 654.596 656.842 642.585

Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi beszámolói alapján

Elemezve az adatokat megállapítható, hogy a bevételek fő forrása minden vizsgált

évben a támogatások és a sajátos bevételek voltak. Értékük minden évben közel

azonos,40-60% között mozgott. Mindhárom évben a működési bevételek 5% körüli

értéket képviseltek.

A hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök értéke minden évben növekedett, de

így sem volt jelentős, egyetlen évben sem érte el még az 5%-os értéket sem.

Felhalmozási bevétele az önkormányzatnak csak 2011-ben volt, de még itt sem érte

el az 1%-os értéket.

A következőkben a bevételi forrásokat szeretném részletesen elemezni.

49

6.1.1. Támogatások, támogatásértékű bevételek 20.táblázat

Év 2009 2010 2011

Változás

2009=100%

100% 82,78% 82,9%

Változás

előző év=100%

- 82,78% 100,23%

Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi beszámolója alapján saját számítás

A táblázatot elemezve megállapítható, hogy a támogatások értéke a vizsgált

időszakban folyamatosan csökkent. 2010-re 17,22%-kal, az ezt követő évben pedig

17,1%-kal. Ennek oka, hogy a támogatásokon belül évről évre csökkent az

önkormányzatok költségvetési támogatása. Ezen kívül a támogatásokat a

támogatásértékű bevételek és az előző évi költségvetési kiegészítések,

visszatérülések alkotják. 2011-ben egy kismértékű növekedés figyelhető meg, ami

a már korábban említett beruházásnak köszönhető.

6.1.2 Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök

Az előző elemzésből kiderült, hogy a hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök

aránya nem jelentős a bevételeken belül. A hitelek, értékpapírok, támogatási

kölcsönök értéke a finanszírozási bevételekből és a támogatási kölcsön

visszatérüléséből tevődik össze.

2010-ben a belföldi hitelműveletek értéke növekedett. 2011-ben növekedtek a

pénzforgalom nélküli bevételek, a finanszírozási bevétel és a függő, kiegyenlítő,

átfutó bevételek. A függő kiegyenlítő, átfutó bevételek rendezetlen tételek,

amelyeket az önkormányzat nem tud behajtani.

50

6.1.3 Sajátos bevételek 21.táblázat

Év 2009 2010 2011

Változás

2009=100%

100% 118,83% 116,65%

Változás

előző év=100%

- 118,83% 98,16%


A táblázatot elemezve megállapítható, hogy a helyi önkormányzatok sajátos

bevételei 2009-hez képest mindkét évben növekedtek. 2010-ben 18,83%-kal 2011-

ben 16,65%-kal. A 2010-es jelentős növekedésnek az oka az, hogy a normatív

kötött felhasználású támogatások értéke magasabb volt, mint az előző évben.

A vizsgált időszakban a sajátos bevételek jelentős részét az átengedett központi

adók, a helyi adók és a normatív felhasználású támogatások alkotják.

A normatív hozzájárulásokat három csoportra lehet elkülöníteni 2009 és 2011

között, ezek a következők: lakosságszámhoz kötött, feladatmutatóhoz kötött és

kötött felhasználású normatív támogatás.

Lakosságszámhoz kötött normatív támogatás: a támogatás ezen csoportjából ,,

mindenki” részesül. Ide tartoznak a kulturális célra felhasznált támogatások pl. helyi

rendezvények megszervezése esetén a lakosság térítésmentesen megtekintheti a

fellépőket vagy ide tartozik még pl. az útpótlásra felhasznált összeg.

Feladatmutatóhoz kötött normatív támogatás: iskolai, óvodai normatíva.

Kötött felhasználású normatív támogatás: pedagógus szakvizsga, szakkönyvek.

A következőkben az átengedett központi adókat és a helyi adókat szeretném

részletesen bemutatni.

51

22.táblázat

Átengedett központi adók összetétele

adatok eFt-ban

Év 2009

érték

2009

%

2010

érték

2010

%

2011

érték

2011

%

Pótlékok,bírságok 292 0,003

%

1788 1,98

%

622 0,0074

%

SZJA helyben

maradó része

7.032 8,12

%

8.065 8,96

%

7.084 8,42

%

Jövedelemkülönbség

mérséklése

73.391 84,8

%

73.329 81,47

%

69.394 82,49

%

Gépjárműadó 6.112 7,06% 8.613 9,56% 7.641 9,08%

Összesen 86.535 100% 90.007 100% 84.120 100%


Az adatokat elemezve kiderül, hogy az átengedett központi adók több mint 80%-át a

jövedelemkülönbség mérséklése teszi ki.

Ezt követi az SZJA helyben maradó része és a gépjárműadó. A pótlékok, bírságok

értéke az átengedett központi adókon belül egyik évben sem érte el a 2%-ot.

Pótlékot, bírságot szabnak ki késedelmes befizetés esetén.

Az SZJA helyben maradó részének értéke minden vizsgált évben közel azonos volt.

A vizsgált évek mindegyikében 8%-ban volt megállapítva a személyi jövedelemadó

átengedett része, ami a települési önkormányzat saját közigazgatási területén

képződő személyi jövedelemadókból származik. Bár jelentősen nem változtak az

önkormányzat szja kiegészítésből származó bevételei, azonban a község még

nagyobb bevételre is szert tehetne, ugyanis a bevételi forrást hátrányosan

befolyásolja az önkormányzati adóerőképesség számítási rendszer, mely figyelembe

veszi a településen iparűzési adó hatálya alá tartozó azon adózókat is, akikkel

szemben végrehajtási- felszámolási eljárás folyik, s fennálló hátralékuk beszedésére

nincs reális esély.

A gépjárműadó 2010-ben növekedett, majd azt ezt követő évben csökkent. A válság

hatására megemelkedett törlesztő részletek miatt a településen is csökkent a

gépjárművek száma. A vizsgált időszakban a beszedett gépjárműadó mértéke

52

100%-ban az önkormányzat tulajdonában maradt. 2013-tól a befizetett gépjárműadó

40%-a marad meg önkormányzati bevételként.34

23.táblázat

Helyi adók összetétele

adatok eFt-ban

Év 2009

érték

2009

%

2010

érték

2010

%

2011

érték

2011

%

Magánszemélyek

kommunális

adója

5.126 49,14% 4.386 47,76% 4.887 40,66%

Iparűzési adó

állandó jelleggel

végzett tev. után

5.304 50,86% 4.797 52,23% 7.131 59,3%

Összesen 10.430 100% 9.183 100% 12.018 100%


Az adatokat értelmezve megállapítható, hogy a helyi adókat a magánszemélyek

kommunális adója és az iparűzési adó állandó jelleggel végzett tevékenység után

teszi ki. Értékük minden vizsgált évben közel azonos volt.

A kommunális adó mértéke a vizsgált időszakban mindhárom évben azonos volt.

Mértéke: 7000Ft/ingatlan, vagy 2000 Ft/telek. Telek alatt az a terület értendő,

amelyen lakóház nincsen. A csökkenés oka az egyre nehezebben behajtható

követelések.

6.1.4. Működési bevételek 24.táblázat

Év 2009 2010 2011

Változás

2009=100%

100% 115,37% 75,34%

Változás

előző év=100%

- 115,37% 65,3%


34

http://www.portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=172698

53

A táblázat alapján elmondható, hogy a működési bevételek 2010-re 15,37%-kal

növekedtek. Ennek oka az volt, hogy 2010-ben már volt az önkormányzatnak

hatósági jogkörhöz köthető működési bevétele és az áfa bevétele is több volt, mint

az előző vizsgált évben. A működési bevételeket minden évben az egyéb saját

bevétel alkotta a legjelentősebb részben.

2011-ben 24,6%-kal csökkentek a működési bevételek 2009-hez képest. Ennek oka,

hogy jelentősen csökkentek a működési célú pénzeszközátvételek az

államháztartáson kívülről, a munkaügyi központtól és a Tb-re átvett pénzeszközök

is. Ezen kívül csökkentek az áfa bevételek, az egyéb saját működési bevételek is.

6.1.5 Felhalmozási jellegű bevételek

Felhalmozási jellegű bevétele az önkormányzatnak csak 2011-ben volt. Ennek oka,

hogy a vizsgált időszakban 2011-ben volt egye jelentős beruházás. A településen

felújítottak két műemlékházat és az iskola tornatermét. Felhalmozási jellegű

bevétel azért keletkezett a vizsgált évben, mert a beruházás folyamatban volt.

54

6.2. Kiadások alakulása

adatok eFt-ban

8.számú ábra: Kiadások alakulása

Forrás: az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi beszámolója alapján

Az adatokat elemezve kiderül, hogy a vizsgált időszakban a kiadások folyamatosan

csökkentek. 2009-ről 2010-re 17,7%-kal, 2011-ben 11,54%-os csökkenés

következett be az előző évhez viszonyítva.

A változások okainak megállapítására részletesebben is elemezni kell a főbb kiadási

csoportokat.

0

100000

200000

300000

400000

500000

600000

2009 2010 2011

591796 490755

435820

Kiadások

55

25.táblázat

Önkormányzati kiadások megoszlása

adatok eFt-ban

Év 2009 2010 2011

I. Személyi

juttatások és

munkaadót

terhelő járulékok

257.778 261.584 207.300

II. Dologi

kiadások és egyéb

folyó kiadások

119.054 103.015 82.946

III.

Támogatásértékű

kiadások,

ellátottak pénzbeli

juttatásai

135.316 117.329 99.578

IV. Felhalmozási

kiadások és

pénzügyi

befektetések

79.648 8.827 29.606

V. Függő,

kiegyenlítő, átfutó

kiadások

7.170 9.761 16.390

Összesen 591.796 490.755 435.820

Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi beszámolója alapján

Az adatokat elemezve megállapítható, hogy az összes kiadásból a személyi

juttatásokra fordított kiadások képviselték a legnagyobb részt. Ezt követte a

támogatások és a támogatás értékű kiadások értéke. Aztán következtek a dologi

kiadások, értékük mindhárom vizsgált évben közel azonos volt. A munkaadót

terhelő járulékok értéke a vizsgált években nem érte el a kiadások 10%-át. A

felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések értéke 2010-re csökkent, majd a

következő évben növekedett. A hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése

mindhárom évben nem érte el az 5%-os értéket, bár 2011-re igen jelentőset

emelkedett a korábbi évekhez viszonyítva.

56

A kiadások részletezése után, a következőkben szeretném a különböző kiadási

csoportokat külön megvizsgálni.

6.2.1. Személyi juttatások és munkaadót terhelő járulékok (működési

célú kiadásokra fordított) 26.táblázat

Év 2009 2010 2011

Személyi

juttatások

Változás

2009=100%

100% 105,28% 82,8%

Személyi

juttatások

Változás

előző év=100%

- 105,28% 78,72%

Munkaadót

terhelő

járulékok

Változás

2009=100%

100% 87% 71,02%

Munkaadót

terhelő

járulékok

Változás

előző év=100%

- 87% 81,63%


A táblázatot elemezve megállapítható, hogy a személyi juttatások 2010-ben

növekedtek, majd 2011-ben csökkentek. A személyi juttatásokat minden évben a

rendszeres személyi juttatások, munkavégzéshez kapcsolódó juttatások,

57

foglalkoztatottak sajátos juttatásai, személyhez kapcsolódó költségtérítések, nem

rendszeres személyi juttatások és a külső személyi juttatások alkotják. Ezek

megoszlása a személyi juttatásokon belül közel azonos.

2010-ben 5,2%-os növekedés következett be, aminek oka, hogy emelkedett a

közfoglalkoztatásba bevont személyek száma, valamint emelkedett az országos

minimálbér és a garantált bérminimum. Növelő tételként megfigyelhetőek a

különböző típusú kifizetett jutalma ( pl. jubileumi jutalom).

A munkaadót terhelő járulékoknál 2011-ben csökkenés figyelhető meg, aminek oka

az, hogy a Napköziotthonos Öregotthon üzemeltetését átvette a református egyház.

Így ettől az évtől már nem kell az önkormányzatnak e szakfeladat ellátásával

számolni.

Az adatokból kiderül, hogy a vizsgált időszakban a munkaadót terhelő járulékok

összege folyamatosan csökkent. 2009-ről 2011-re összesen 28,98%-kal. A

munkaadót terhelő járulékokat mindhárom évben a társadalombiztosítási járulék, a

munkaadói járulék, az egészségügyi hozzájárulás, a táppénz hozzájárulás, és a

munkaadót terhelő egyéb járulékok alkották.35

2010-től a társadalombiztosítási-járulék befizetése nem maradt sávos, a teljes

járulékalapra kell vetíteni. Beolvasztották a munkaerő-piaci alapba befolyó

munkaadói járulékot a munkáltatói társadalombiztosítás egészségbiztosítási

járulékrészébe. Mértéke 3%, amelyből 2% egészségbiztosítási járulék és 1%

munkaerő-piaci járulék.36

2011-ben mindez kiegészült a cafetéria rendszer keretében adott juttatások

tervezetével. 2010-ben az önkormányzat csatlakozott a BEREG TÖT társuláshoz. A

háziorvosi ügyelet és a gyermekjóléti szolgálat feladatait ezen keresztül végezte.

35

Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékot érintő változások: 2009. július 1-től az érvényben lévő

minimálbér kétszereséig kedvezményes járuléksáv kerül bevezetéssel. Ezen sávban a bruttó bér után 29%

helyett 26% százalék járulékot kell fizetnie a munkaadónak (24% nyugdíjbiztosítási járulék, 2%

egészségbiztosítási járulék). Munkaadói járulékot érintő változások: 2009. július 1-től a minimálbér

kétszereséig terjedő járulékalapig a mérték 3%-ról 1%-ra csökken.

36 http://adozona.hu/archive/20100208_tb_2010 2013. 04.08. 11:29

http://adozona.hu/archive/20100208_tb_2010

58

6.2.2. Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (működési célú kiadásokra

fordított)

27.táblázat

Év 2009 2010 2011

Változás

2009=100%

100% 90,55% 72,91%

Változás

előző év=100%

- 90,55% 80,51%


A táblázat alapján elmondható, hogy a dologi kiadások és az egyéb folyó kiadások

értéke a vizsgált időszakban évről-évre folyamatosan csökkent. A kiadások ezen

csoportját a működéshez szükséges kiadások alkotják: a készletbeszerzés, a

kommunikációs szolgáltatások, a szolgáltatási kiadások, a vásárolt

közszolgáltatások, az általános forgalmi adó, a kiküldetés,

reprezentáció,reklámkiadások és az egyéb dologi kiadások alkotják. Ide tartoznak a

gázenergia, villamos energia, táv hő-és meleg vízszolgáltatás díjai. 2010-ben

növekedtek a gáz- és áram díjak.

Az egyéb folyó kiadásokat a különféle költségvetési befizetések, adók, díjak,

befizetések és kamatkiadások teszik ki.

59

6.2.3. Támogatás, támogatásértékű kiadások, ellátottak pénzbeli

juttatásai 28.táblázat

Év 2009 2010 2011

Változás

2009=100%

100% 86,7% 73,58%

Változás

előző év=100%

- 86,7% 84,8%


A táblázatot elemezve kiderül, hogy a támogatások, támogatásértékű kiadások

értéke a vizsgált időszakban csökkent, összesen 26,42%-kal. A támogatások,

támogatásértékű kiadásokat mindhárom évben a működési célú pénzeszközátadás

államháztartáson kívülre és a társadalmi, szociálpolitikai és egyéb juttatás,

támogatás alkotta pl. rendszeres szociális segély, rendszeres gyermekvédelmi

támogatás, közgyógyellátás.

6.2.4. Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása

A hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése a kiadásokon belül minden évben

nagyon alacsony százalékot képviselt. Minden évben növekedett, de egyik évben

sem érte el az 5%-ot. Értékét a függő kiadások és a belföldi hiteltörlesztések tették

ki. A 2011-es jelentős növekedésnek a hátterében a már említett két jelentős

beruházás áll, ennek következtében a belföldi hiteltörlesztések növekedésének

mértéke áll.

60

6.2.5. Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések 29.táblázat

Év 2009 2010 2011

Változás

2009=100%

100% 10,27% 42,13%

Változás

előző év=100%

- 10,27% 41,05%


Az adatokat elemezve kiderül, hogy 2010-ben jelentősen visszaesett a felhalmozási

kiadások és pénzügyi befektetések értéke, majd az ezt követő évben növekedett. A

felhalmozási kiadásokat és pénzügyi befektetéseket a felújítások, intézményi

beruházási kiadások és a befektetési célú részvények vásárlása alkották.

2010-hez képest, a 2011-es évben jelentősen növekedtek a felhalmozási jellegű

kiadások. A növekedés oka, a már korábban említett tornaterem és műemlékház

felújítására vezethető vissza. Az erre a célra fordított kiadások kiemelkedtek az

önkormányzat többi, szerénynek mondható felhalmozási kiadásai közül a vizsgált

időszakban.

61

Javaslatok

Szeretnék javaslatot tenni, saját véleményemet ismertetni, amivel, ha kis mértékben

is, de javítani lehetne az önkormányzat működését, gazdasági helyzetét.

Elsőként a saját bevételeken belül a helyi adókra szeretnék kitérni. A vizsgált

időszakban az önkormányzat által kivetett adónemek mértéke nem érte el az

adómaximum határát a vizsgált időszakban. Véleményem szerint, ha kis mértékben

is, de ezek az adók növelhetőek lennének, anélkül, hogy ez súlyos terhet jelentene a

lakosság részére. A helyi adóbevételek növelése érdekében további lehetőség lenne

az önkormányzatnak, ha különböző típusú kedvezményekkel vállalkozásokat,

gazdasági társaságokat próbálna a településre csábítani, így növekednének az

iparűzési- és gépjárműadókból származó bevételei. Kedvező adottságként

megemlíteném a település földrajzi fekvési helyzetét, amely Ukrajnával határos a

beregsurányi és a beregdaróci határátkelőhely könnyen megközelíthető. Kérdésként

felmerül, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben, ami a vállalkozásokat is

rendkívüli módon sújtja, mennyi ennek a lehetősége a megvalósításra.

A következőkben a pályázati úton elnyerhető támogatásokra szeretnék kitérni.

Dolgozatomban látható volt, hogy az utolsó vizsgált évben történt egy nagyobb

beruházás, a tornaterem és a két műemlékház felújítása. A pályázatok jelentős része

megkívánta az önrészt, amit az önkormányzat csak fejlesztési hitel felvételével tudta

biztosítani. Véleményem szerint egy önkormányzat működésében jelentős figyelmet

kell fordítani a pályázatokra. Fontos az, hogy az önkormányzat pályázatíró

szakemberekkel rendelkezzen, akik jól ismerik a pályázat megírásához szükséges

tartalmi és formai előírásokat, valamint folyamatosan figyelemmel kísérik az

önkormányzat számára kedvező pályázati lehetőségeket.

Továbbá úgy gondolom, hogy a bevételek összegét befolyásolja az is, hogy a

településre jellemző az elvándorlás. A fiatal lakosság egyáltalán nem vagy csak

nehezen talál munkát. Ebből az következett, hogy csökkent az SZJA helyben

maradó része. 2013-tól bekövetkező változások következményeként megszűnik az

SZJA helyben maradó része és átalakul a jövedelemkülönbség mérséklése rendszer.

Az elemzés során megfigyeltem, hogy a település hiába rendelkezik történelmi

múlttal, számos nevezetességgel, ezeket nem használja ki megfelelően, ami szintén

62

bevételkiesést eredményez. A nem megfelelő kihasználtság hátterében meglátásom

szerint az áll, hogy a rendezvények szervezéséről, a helyi nevezetességekről,

szállási lehetőségekről nem áll elég információ rendelkezésre egy külső személy

számára. Az önkormányzati és a települési honlapok elég elavultak. Véleményem

szerint ehhez a feltételek biztosítottak, nem járna jelentősebb kiadással, viszont

ennek következtében emelkednének a bevételek.

Végezetül a 2013-as évtől bekövetkező változások hatásairól és a szerintem ezzel

járó következményekről szeretnék állást foglalni.

A változtatások hatására egy új önkormányzati struktúra jött létre, aminek

következtében a kétezer fő alatti településeken nem működhet önálló

önkormányzat. Ez Tarpa Nagyközség Önkormányzatát nem érintette, mert a

lakosságszám meghaladja a kétezer főt. Egyik fontos változás, hogy az ötezer fő

alatti települések esetében a kormány teljes konszolidációt vállalt, azaz az

önkormányzatok hitel-és egyéb pénzintézetek felé fennálló kötelezettségvállalásait

teljes mértékben átvállalta. Ez az önkormányzatnál jelentős, mert évről- évre egy

közel huszonöt millió forintos folyószámlahitellel biztosította működését. A

település gazdálkodásában nagy szerepe van annak, hogy ez a tartozása a

közeljövőben rendezésre került.

Másik fontos intézkedés az iskola államosítása volt. Évek óta nehezen tudta az

önkormányzat az iskola működését megoldani, ezen a területen hiány volt

tapasztalható. Ennek hátterében a már korábban említett öregedő népesség áll. A

településen élő gyerekek száma évről- évre csökkent.

A harmadik változás, amit szeretnék kiemelni: a támogatások. A vizsgált évek

mindegyikében jelentős szerepet játszott az ÖNHIKI-s támogatás igénybevétele.

2013-tól nem lehet az önkormányzatoknak erre a támogatásra igényt benyújtani.

Továbbá a költségvetési törvény egy módosító javaslata, hogy az önkormányzatok

ne juthassanak szabadon felhasználható állami támogatásokhoz, csak meghatározott

feladatokhoz való támogatásokhoz. Véleményem szerint ez egy szigorú javaslat,

ugyanis az önkormányzatok működésében nagy szerepe van a pályázatok útján

elnyert pénzösszegeknek. Pl. a temető fenntartására hatszázezer forintot tud

fordítani az önkormányzat. Ez a pénz egy fő bérét sem fedezi, és ehhez

63

kapcsolódnak még dologi kiadások. Egy másik példa: a közvilágítás. Itt is

jelentkezett hiány. Az ÖNHIKI-s támogatások megszűnésével, másik pályázati

lehetőséget kell találnia az önkormányzatnak.

Összességében elmondható, hogy az önkormányzati rendszer nem volt fenntartható,

ezért szükséges volt újragondolni a rendszer működését. Véleményem szerint az

eddigi működési zavarokat az elaprózódott településszerkezet és a széles

feladatrendszer közötti feszültség okozta. A stabilitási törvény szabályozza az éven

túli hitelfelvételeket és kötvénykibocsátást. Ez az intézkedés hozzájárul ahhoz, hogy

az önkormányzatok ne adósodjanak el. Továbbá az is, hogy a törvény által

meghatározott feladatokat új finanszírozási rendben végezhetik el.

Meglátásom szerint az önkormányzatok gazdaságosabb, sikeresebb működésének

érdekében fontos szerepe van az ellenőrzésnek. a megyei önkormányzatok, járási

hivatalok koordinációs és ellenőrző szerepére szükség van a hatékony működés

érdekében. Ezen kívül nagy szerepe van az önkormányzatok belső

kontrollrendszerének is.

Véleményem szerint nagy hangsúlyt kell fektetni az önkormányzati társulásokra, a

hasonló felfogású és hasonló gazdasági helyzetben lévő önkormányzatoknak. ez

segítené az önkormányzatok feladatellátását és a nagyobb pályázatok megnyerését.

A legmegfelelőbb megoldás az lenne, ha az önkormányzati kiadásokhoz igazítanák

a bevételeket, bár ez nem reális célkitűzés.

Összességében elmondható abban az esetben lesz fenntartható, ha az

önkormányzatok a törvényi keretek között meghatározott feladataikat ellátják, és

működésükhöz biztosítottak lesznek a megfelelő erőforrások.

64

Összegzés Szakdolgozatomban Tarpa Nagyközség Önkormányzat gazdálkodását elemeztem

2009 és 2011 között.

A bevezetés után a magyar államháztartás rendszerét mutattam be. Itt kitértem az

államháztartásban bekövetkezett változásokra. Aztán a helyi önkormányzatok

feladatait, vagyonát, gazdálkodását, költségvetésének tartalmát, a törvényességi

felügyeletét és ellenőrzését. A harmadik fejezetben a Magyar Államkincstár

szerepét ismertettem. Az elméleti áttekintés után Tarpa Nagyközség

Önkormányzatát mutattam be. Ebben a fejezetben kitértem önkormányzat

működését szolgáló vagyoni feltételekre. Az elemzés során megállapítható volt,

hogy a vagyon vagyonelem szerinti megoszlása a vizsgált időszakban alig változott.

Megállapítható volt, hogy ez kedvezőtlen, mert nagy a forgalomképtelen, illetve a

korlátozottan forgalomképes törzsvagyon önkormányzati kötelező és egyéb

feladatot lát el, forgalomképessé tételükre, s ez által mobilizálható, hasznosítható

önkormányzati vagyonrész kialakítására nincs lehetőség. A forgalomképes

ingatlanok többsége pedig jellegüknél fogva nem piacképes, bevétel-célú

hasznosításukra szinte semmilyen lehetőség nem kínálkozik. Az önkormányzat

valamennyi vagyonát saját üzemeltetésben tartja fent. Az önkormányzat értékpapír

műveletet nem hajtott végre a vizsgált időszakban. A működési és felhalmozási

kiadások teljesítése, a forráshiány nagysága mellett az önkormányzat fejlesztési-és

működési célú hitel felvételére kényszerült a vizsgált időszakban, ezen kívül

minden évben felhasznált egy közel huszonöt millió forint összegű

folyószámlahitelt.

A mérleg eszköz oldalát vizsgálva megállapítható volt, hogy a befektetett eszközök

nagyon magas arányt képviseltek a vizsgált időszakban, míg a forgóeszközök

aránya az 5%-ot se érte el egyik évben sem. A vizsgált időszakban a forgóeszközök

nagyobb értékben növekedtek, mint a befektetett eszközök. A forgóeszközök

állományán belül a pénzeszközök állománya növekedett a legjelentősebben, ennek

oka a 2011-ben megvalósult beruházásokra kapott pályázati összeg és a pályázat

utófinanszírozása miatt igénybe vett fejlesztési és működési hitel. A befektetett

65

eszközök nagy részét a tárgyi eszközök, azon belül is az ingatlanok alkották 2009 és

2011 között.

A mérleg forrás oldalát vizsgálva megállapítható, hogy a saját tőke magas arányt

mutatott, értéke a vizsgált időszakon belül mindig 90% felett volt. A kötelezettségek

értéke mind a három évben 5% alatt voltak. Komoly problémát az áthúzódó

kötelezettségek okoztak.

Az önkormányzat pénzügyi helyzetének elemzése vegyes képet mutatott. A

likviditási mutató értékei minden évben meghaladták az egyet, bár 2009-hez képest

jelentős csökkenés következett be. Az eladósodottsági mutatók értékei rendben

voltak a vizsgált időszakban, azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy a mutatók

statikus képet adnak az önkormányzat helyzetéről.

Ezután a bevételek vizsgálata következett. A bevételek 2009-ről 2010-re 0,34%-kal

növekedtek 2010-ről 2011-re pedig 2,2%-kal csökkentek. Az önkormányzat fő

bevételi forrásai a működési bevételek, a támogatások és támogatásértékű

bevételek, a hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése, a sajátos

bevételek és a felhalmozási bevételek voltak. A bevételek fő forrása minden

vizsgált évben a támogatások és a támogatásértékű bevételek, a hitelek,

értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése, a sajátos bevételek és a

felhalmozási bevételek voltak.2013-tól a sajátos bevételeknél a gépjárműadó 40%-a

marad az önkormányzatnál az SZJA átengedett része és a jövedelemkülönbség

mérséklése rendszer, és az ÖNHIKI-s támogatás megszűnik. Ezek az intézkedések

csökkentik majd az önkormányzat sajátos bevételeit. Felhalmozási kiadása az

önkormányzatnak csak 2011-ben volt, ennek oka, hogy két nagyobb felújítást

végeztek: a tornaterem és a két műemlékház felújítását.

A bevételek elemzése után a kiadási oldalt vizsgáltam meg. A vizsgált időszakban a

kiadások folyamatosan csökkentek. 2009-ről 2010-re 17,7%-kal 2011-ben 11,54%-

kal. Az összes kiadásból a személyi juttatásokra fordított kiadások képviselték a

legnagyobb arányt. 2011-re a hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése jelentősen

növekedett, mert a tornaterem és a műemlékhátak felújítása MVH-s pályázat útján

valósult meg, de ez a pályázat utófinanszírozású volt, és az önkormányzat ezért

fejlesztési hitelt vett fel.

66

Az önkormányzat által a község működtetése szilárd, ésszerű megszorításokon

nyugvó, naprakész gazdálkodási feltételekkel került biztosításra, azonban ennek

ellenére 2009 és 2011 között a gazdálkodás, a feladatellátás folyamatosságát csak

közel huszonöt millió forintos folyószámlahitel felhasználásával lehetett biztosítani,

amire minden évben sor került.

67

Irodalomjegyzék

Szakkönyvek:

1. Csermák Judit – Dér Géza – Nagy Istvánné – Pintérné Csermák Jolán:

Költségvetési szervek gazdálkodása, Aula Kiadó Kft. Budapest, 2004.

2. Vígvári András: Közpénzügyeink, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.

Budapest, 2005

3. Dr. Pál Tibor: Bevezetés a számvitelbe, 2. átdolgozott kiadás, ECONOMIX

kiadó, Miskolc-Egyetemváros

Törvények:

1. 2011.évi CXCV. törvény az államháztartásról 3.§ (1) (2)

2. 1993. évi LXXVII. törvény VII. fejezet a kisebbségi jogok érvényesülésének

a nemzeti és etnikai kisebbségi jogairól

3. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 125-

130.§

4. 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 61.§

5. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 119.§

6. 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 23.§ (1)

7. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

111.§,112§,115§

8. 1996.évi XXV. törvény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról

68

9. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól VI.

fejezet 106.§, 110.§

10. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól II.

fejezet 10§ (1), 13§ (1), 18§ (1)

11. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 88.§

(1) (2)

12. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

15.§ (1)

13. 2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és

gazdálkodásáról

Internetes anyagok:

1. http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/megyei_igazgatosagok

2013.03.26 18:02

2. http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/rolunk 2013.03.26. 17:50

3. http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/onkormanyzati-

allamtitkarsag/felelossegi-teruletek 2013.03.26. 12:25

4. http://www.kormany.hu/hu/mo/magyarorszag-alkotmanyjogi-

berendezkedese 2013.03.26. 13:00

5. Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 65. § (1) (6) bekezdése

szerint

6. http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llamh%C3%A1ztart%C3%A1s

2013.03.26. 11:18

http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/megyei_igazgatosagok%202013.03.26%20%2018:02

http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/megyei_igazgatosagok%202013.03.26%20%2018:02

http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/rolunk%202013.03.26.%2017:50

http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/onkormanyzati-allamtitkarsag/felelossegi-teruletek%202013.03.26.%2012:25

http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/onkormanyzati-allamtitkarsag/felelossegi-teruletek%202013.03.26.%2012:25

http://www.kormany.hu/hu/mo/magyarorszag-alkotmanyjogi-berendezkedese%202013.03.26.%2013:00

http://www.kormany.hu/hu/mo/magyarorszag-alkotmanyjogi-berendezkedese%202013.03.26.%2013:00

http://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1ri_T%C3%B6rv%C3%A9nyk%C3%B6nyv


69

7. http://www.tarpa.eu/home/Home_Allink.php?allink_id=1&tura_id=128

2013.03.27. 10:53

8. http://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Tarpa_

c%C3%ADmere 2013.03.27 11:04

9. http://www.portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=172698

2013.04.08. 10:54

10. http://adozona.hu/archive/20100208_tb_2010 2013. 04.08. 11:29

Önkormányzati anyagok:

1. Tarpa Nagyközség Önkormányzat 2009. évi beszámolója



http://www.tarpa.eu/home/Home_Allink.php?allink_id=1&tura_id=128

http://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Tarpa_c%C3%ADmere

http://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Tarpa_c%C3%ADmere

http://www.portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=172698

http://adozona.hu/archive/20100208_tb_2010

70

Summary In my thesis I analyzed the management of Tarpa large village government between

2009 and 2011.

After the introduction the system of Hungary’s public finances were presented.

Here I discussed the changes that occured int he public finances. Then I described

the local government. Int he third chapter I outlined the role of the Hungarian State

Treasury.

After the theoritical review Tarpa Local Government was described. In this chapter

I examined distribution of assets. It was found that the not negotiable and the

restrictedly negotiable principal fund are overwhelming. This is unfavorable

because there is no opportunity to develop utilizable wealthpart.

Looking at the asset side of the balance it could be stated that the current assets

increased in a larger value than the invested assets. Within current assets, the stock

of finances increased the most significantly, driven by the competitions realized in

2011 and by the means of operating and development loans. Most of the invested

assets between was formed by the real property 2009 and 2011.

Looking at the sourcepart of the balance the internal funds were considerable. The

value of obligation in each of the three years was below 5%.

The analysis of the financial condition of the municipality were mixed. The values

of the liquidity index exceeded one, in each year but compared to 2009, significant

decrease occurred. The ration of indebtedness was fine during the examined period,

buti t must not be forgotten that the indicators provide a static picture of the of the

local government.

The income of the local government reduced by 1,84% in the given period. The

income of the local government were: operating income, susidies, credits and

assistance loans, special income and accumulation income.

At the same time the expenditure also reduced by 26,36%. The expenditure of the

local government were: personal allowances and contributions paid by employers,

material expenditure, monetary benefits, accumulation expenditure and financial

investments, dependent expenditure. Personal allowances, social benefits and

material expenditure were the most significant between 2009 and 2011.

71

The operation of the village by the local government guaranteed by solid reasonable

restrictions and based on up to date farming conditions, despite it between 2009 and

2011 the management needed a bank overdraft of about 25 million forint to fulfill

its duty, which took place every year.

72

Mellékletek

73

I.számú melléklet

Mérleg

adatok eFt-ban

Eszközök 2009 2010 2011

Állományi érték

A. Befektetett eszközök 1.256.776 1.226.418 1.212.712

I. Immateriális javak 2.759 8.442 11.732

II.Tárgyi eszközök 1.129.965 1.098.828 1.089.172

1.Ingatlanok 1.097.451 1.071.041 1.058.114

2.Gépek, berendezések 24.586 21.794 20.674

3.Járművek 7.928 5.993 5.523

4.Beruházások,felújítások 0 0 4.861

III.Befektetett pénzügyi

eszközök

3.947 3.905 1.063

IV. Üzemeltetésre,

kezelésre átadott

eszközök

120.105 115.243 110.745

B.Forgóeszközök 40.082 34.157 44.013

I. Készletek 522 504 305

II.Követelések 27.314 29.263 17.468

III.Értékpapírok - - -

IV.Pénzeszközök 1.327 3.232 23.751

V.Egyéb aktív pénzügyi

elszámolások

10.919 1.158 2.489

Eszközök összesen 1.296.858 1.260.575 1.256.725

Források 2009 2010 2011

D.Saját tőke 1.278.931 1.246.692 1.190.947

I.Induló tőke 34.515 34.515 34.515

II.Tőkeváltozás 1.244.416 1.212.177 1.156.432

E.Tartalékok -9.000 -15.669 19.315

I.Költségvetési tartalék -9.000 -15.669 19.315

II.Vállalkozási tartalék - - -

F.Kötelezettségek 26.927 29.552 46.463

I.Hosszú lejáratú

kötelezettségek

- - 10.683

II.Rövid lejáratú

kötelezettségek

5.681 24.552 28.855

III.Egyéb passzív

pénzügyi elszámolások

21.246 5.000 6.925

Források összesen 1.296.858 1.260.575 1.256.725

74

II. számú melléklet

Bevételek adatok eFt-ban

Év 2009 2010 2011

I.Működési bevételek 36.584 42.209 27.564

1.Hatósági jogkörhöz

köthető működési bevétel

0 82 67

2.Egyéb saját bevétel 28.114 36.720 25.126

3.Áfa bevételek,

visszatérülések

3.572 4.653 2.318

4.Hozam-és

kamatbevételek

18 8 17

5.Működési célú

pénzeszközátvétel áht-n

kívülről

4.880 746 36

II. Támogatások,

támogatásértékű

bevételek

377.575 312.589 313.313

1.Önkormányzatok

költségvetési támogatása

377.575 312.589 311.264

2.Előző évi költségvetési

kiegészítések,

visszatérülések

0 0 2.049

III. Hitelek,

értékpapírok

támogatási kölcsönök

-1.056 15.100 13.974

1.Támogatási kölcsönök

visszatérülése áht-n

kívülről

34 42 0

2.Függő,kiegyenlítő,

átfutó bevételek

-1.090 0 1.925

3.Belföldi hitelműveletek

bevételei

0 15.058 0

4.Pénzforgalom nélküli

bevétel

0 0 2.049

5.Finanszírozási

bevételek

0 0 10.00

IV. Helyi

önkormányzatok

sajátos bevételei

241.466 286.944 281.691

1.Helyi adók 10.430 9.183 12.018

75

1.1.Kommunális adó 5.126 4.386 4.887

1.2.Iparűzési adó 5.304 4.797 7.131

2. Átengedett központi

adók

86.535 90.007 84.120

2.1.Pótlékok,bírságok 292 1.788 622

2.2.SZJA helyben

maradó része

7.032 8.065 7.084

2.3.Jövedelemkülönbség

mérséklése

73.391 73.329 69.394

2.4.Gépjárműadó 6.112 8.613 7.641

3.Önkormányzatok

sajátos felhasználású és

tőkebevételei

5.126 6.474 0

4.Normatív

hozzájárulások

122.675 111.445 156.350

5.Helyi önkormányzatok

műk. megőrzését szolg.

kieg. tám.

16.393 14.963 19.951

6.Kieg. tám. közoktatási

feladathoz

287 4.777 9.252

V. Felhalmozási

bevételek és

felhalmozási célú átvett

pénzeszközök

0 0 6.043

Felhalmozási bevételek

és felhalmozási célú

átvett pénzeszközök áht-

n kívülről

0 0 6.043

Összesen 654.596 656.842 642.585

76

III. számú melléklet

Kiadások adatok eFt-ban

Év 2009 2010 2011

I. Személyi juttatások

és munkaadót terhelő

járulékok

257.778 261.584 207.300

1. Rendszeres személyi

juttatások

170.749 182.083 154.034

2. Munkavégzéshez

kapcsolódó juttatások

8.838 9.952 5.484

3. Foglalkoztatottak

sajátos juttatásai

5.334 3.931 398

4. Személyhez kapcs.

ktstérítés és

hozzájárulások

9.689 10.371 4.456

5.Nem rendszeres

személyi juttatások

23.861 24.657 10.338

6.Külső személyi

juttatások

9.476 8.127 4.792

7.Társadalombiztosítási

járulék

46.374 44.380 36.135

8.Munkaadói járulék 3.972 159 0

9.Egészségügyi

hozzájárulás

2.478 317 56

10.Táppénz

hozzájárulás

436 270 298

11.Munkaadót terhelő

egyéb járulékok

432 1.591 1.229

12.Cafetéria rendszer

keretében adott

juttatások

0 0 418

II. Dologi kiadások és

egyéb folyó kiadások

119.054 103.015 82.946

1.Készletbeszerzés 27.785 27.112 21.961

2.Kommunikációs

szolgáltatások

2.862 2.160 1.679

3. Szolgáltatási

kiadások

37.550 32.240 28.895

4.Általános forgalmi

adó

19.063 18.457 13.380

5.Kiküldetés,

reprezentációk,

reklámkiadások

608 293 477

77

6.Egyéb dologi kiad. 12.708 5.411 3.990

7.Különféle ktsvetési

befizetések

4.359 6.722 4.069

8.Adók, díjak,bef. 65 0 684

9.Kamatkiadások 876 0 0

10.Munkáltató által

fizetett személyi

jövedelemadó

0 2.118 0

III. Támogatásértékű

kiadások, ellátottak

pénzbeli juttatásai

135.316 117.329 99.578

1.Áht-n kívüli

pénzeszköz átadás

330 7.744 2.400

2.Társadalom, szocpol.

és egyéb juttatás

134.986 109.585 97.178

IV. Felhalmozási

kiadások és pénzügyi

befektetések

79.648 8.827 29.606

1.Felújítás összesen 17.685 1.171 17.715

2.Intézményi

beruházási kiadások

67.127 7.062 9.428

3.Beruházások

általános forgalmi

adója

12.521 1.765 1.963

4.Befektetési célú

részesedések vásárlása

0 0 500

V. Függő, kiegyenlítő,

átfutó kiadások

7.170 9.761 16.390

Összesen 591.796 490.755 435.820

tarpa nagyközség Önkormányzat gazdálkodásának...

Documents