társas lény – 1 bevezetés

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Társas lény – 1

Bevezetés

Filozófiai és Tudománytörténet Tanszék

Filozófia2

KövetelményekAz órák látogatása

Két zárthelyi dolgozat - az órán elhangzott anyag alapján.

A zh kérdései a tantárgy weboldalán fent lévő ppt-kben szereplő anyagra vonatkoznak. (http://filozofia.bme.hu/orak/1461)

A zh előtt legkésőbb egy héttel felkerül a weboldalra a lehetséges zh kérdések listája.

A tárgy két Neptun-kódon regisztrált, „félévközis” (BMEGT41A011 ) és „vizsgajegyes” (BMEGT419722) kategóriában:

Félévközisek zh-lehetősége a pótlási hét végéig tart

A vizsgajegyeseknek jegybeírás csak a Neptunon felvett vizsga-alkalmakra lehetséges!


Filozófia3

Ajánlott irodalomA dolgozat megírásához a ppt-ken szereplő és az órán elhangzott

anyag elegendő, de segíti:

Aronson, E.: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1984.

Atkinson, et al. eds. Pszichológia, Osiris, 1994. 18-19. fejezetek 18. Szociális vélekedések és attitűdök

A szociális vélekedések intuitív tudományaAttitűdökSzemélyközi vonzalom

19. Társas kölcsönhatás és társas befolyásolásMások jelenléteSzemélyközi befolyásolásCsoportdöntés

A friss kiadásokban kissé más a fejezetkiosztás, de ugyanezek a témák szerepelnek. Atkinson 3. kiadásában (Osiris, Budapest, 2005) 17. (Társas befolyás) és 18. (Társas megismerés) fejezetek.


Filozófia4

Az óra céljaBizonyos alapvető tapasztalatok és tanulságok elsajátítása a

szociálpszichológia nevű diszciplína területéről – mindennapi tetteink és saját életünk jobb megértése céljával Nem válunk pszichológusokká – a pszichológusokat máshol képzik

Nem folytatunk pszichológiai tanácsadást az óra keretei közt – a tanácsadók másutt érhetők el

Megismerkedünk azzal, milyen főbb meglátásai vannak, miféle módszerekkel dolgozik, milyen kísérleteket folytat a szociálpszichológia, kik a főbb szerzői, mik a főbb meglátások stb.

A félév témái többek között: konformitás, lámpaláz, nem-verbális kommunikáció, attitüd, attribúció, előítéletek, nevelési stratégiák..


Filozófia6

Az ember mint társas lény

Mi a különbség az egyes ember egyedi viselkedése és a társas helyzet közöttt?

Más emberek fizikai jelenléte, az ismeretek és a vélemények amelyeket átadnak nekünk, saját érzéseink a csoportok iránt, melyekbe tartozunk; mind olyan szociális folyamatok melyek alapvetően befolyásolnak minket akkor is amikor épp nem vagyunk társas helyzetben.


Filozófia7

Mások jelenlétének hatása Könnyebb vagy nehezebb vizsgázni, ha mások figyelik, ahogy vizsgázunk? Mi lehet a magyarázata?

Norman Triplett 1898: úszók és biciklisták jobban teljesítenek, amikor ellenfeleikkel versenyeznek, mint amikor egyedül edzettek Mások jelenléte javítja a teljesítményt?

Társas facilitáció: a dolgozó hangyák több homokot ásnak ki, amikor más hangyák is ott vannak!

Viszont a kísérleti személy gyakran több hibát követ el mások jelenlétében, és létezik a bénító lámpaláz jelensége is..


Filozófia8

Példák a társas serkentésre és gátlásra

Kísérleti személyek számítógépbe írják a nevüket, valamint a nevük betűit visszafelé növekvő számokkal váltva – kísérletvezető jelenlétében illetve egyedül (Henry Allport, 1924)

Csótányok futnak az egyszerű vagy bonyolult „labirintusban”, együtt illetve egyedül

Ellentmondó eredmények: létezik társas serkentés (facilitáció)

és társas gátlás (inhibíció) is

Robert Zajonc: Gyakorlott vagy ösztönös válaszokból álló cselekvések közönség jelenlétében teljesítménynövekedést mutatnak (bicikli, horgászorsó tekerése), míg bonyolult vagy újonnan tanult válaszok romlanak az együtt cselekvők esetében (pl. együtt vizsgázás).


Filozófia9

Magyarázatok

Robert Zajonc (1965) magyarázata: Mások jelenléte → magas drive = magas arousal → a domináns válasz

valószínűsége növekszik Mi a domináns válasz? Nehéz vagy új feladatnál: a rossz. Könnyű vagy jól

begyakorolt feladatnál: a jó.

El tudunk-e képzelni másfajta magyarázatot is?

Más lehetőségek: Értékeléstől való félelem Figyelemelterelés (Robert S. Baron 1978; ...) Lustaság?..


Filozófia10

Az ember társas környezetbenSolomon Asch kísérlete (1951)

Vonalak megítélése

18 kép pár esetén kell eldönteni, melyik egyezik meg a három vonal közül az alapvonal hosszúságával

Csoportosan kivitelezett látásvizsgálatnak álcázva..

..de a kísérletbe beavatottak a 18-ból 12-szer összehangoltan rossz választ adnak


Filozófia11

Solomon Asch – Eredmények:Ember-társaink vs. érzékszerveink

A kísérletben résztvevők háromnegyede konform

legalább egy esetben

Az alanyok fele legalább 6 esetben ad rossz választ

konform módon

..csak egynegyede áll ellen: miközben mindannyian

jelentős szorongást élnek át


Filozófia12

A konformitás evolúciós jelentősége

Meglepőnek tűnhet, hogy még az individualistának gondolt nyugati társadalom tagjai is alávetettek a csoportbefolyásnak.

A konformitás fontos nem csak a kultúra fennmaradása, de az emberiség és a csoport túlélése szempontjából is. A törzsi környezetben az egyén életképtelen volt önmagában, a csoport egyben-maradása mindennél fontosabb – a kiközösítés felért egy halálos ítélettel.

Az az érzés, hogy mások egyetértenek velünk, hozzájárul a saját helyzetünk feletti uralom érzéséhez, növeli a véleményünk helyességébe vetett bizalmunkat, megnyugvással jár.

Az emberek így nagyon manipulálhatóak: lásd liftes kandi kamerát 06:20-tól: http://www.youtube.com/watch?v=CmkFaMOi7RY


Filozófia13

Ember-társaink vs. érzékszerveinkAz ember talán legfontosabb evolúciós különlegessége, hogy számunkra a saját

tapasztalatunk másodrangú a fajtársaink tapasztalatához képest. Míg az állatok legfontosabb iránytűje a túlélésért folyó küzdelemben saját érzékszerveinek élessége (főként a szaglás, hallás, látás), az emberek tájékozódásának az alapja a többi ember viselkedése. Az emberek ezen „egymás iránti elköteleződése” evolúciósan nagyon előnyösnek tűnik: sokkal gyengébb szaglásunk, hallásunk, látásunk stb. ellenére is láthatóan sikeresebben alkalmazkodunk környezetünkhöz.

Úgytűnik az ember természetes közege leginkább a többi ember.

Ezt az alapvető különbséget szemlélteti az alábbi kísérlet csimpánzok és embergyerekek tanulási képességével kapcsolatban: http://youtu.be/pIAoJsS9Ix8


Filozófia14

Zelig – The Human Cameleon(1983; Woody Allen)

Tételmondatok: 00:12:35 – 00:13:02„Dr. Fletcher places the subject under

hypnosis.- Tell me why you assume the

characteristics of the person you're with!

- It's safe.- What do you mean safe?- Safe... to be like the others.- You want to be safe?- I want to be liked.”


Filozófia15

A konfromitás formái Konformitás: gondolataink, érzéseink és viselkedésünk

igazodása az észlelt csoportnormához

Behódolás (nyilvános konformitás): engedelmeskedés magánvéleményünk fenntartása mellett

Azonosulás (személyes konformitás): elismert személy (nagypapa, Britney) vagy egy csoport (osztálytársak, nemzet) véleményének követése

Internalizáció: a gondolat, érték vagy viselkedés tudatos képviselete – adaptív módokon.


Filozófia16

Mi árnyalja a csoportnorma befolyását?


Filozófia17

Mekkora terület a szociálpszichológia a pszichológián belül?Klinikai pszichológia – pszichológiai elveket alkalmaznak érzelmi és

viselkedési problémák megoldására (lelki betegségek, fiatalkori bűnözés, kábítószerfüggés, családi-házassági konfliktus) ezen belül tanácsadás – kevésbé súlyos problémák

Fejlődés pszi. – az emberi fejlődés stációinak vizsgálata a születéstől az öregkorig (főként azért gyerekkor van fókuszban)

Szociálpszi. – alább definiáljuk

Személyiség pszi. – hogyan lehet besorolni az embereket tulajdonságaik alapján csoportokba, vannak-e különálló személyiségvonások, (pl. introverzió, extroverzió)

biológiai pszi. – fiziológia – pl. hogyan befolyásolják a nemi hormonok a viselkedést, melyik agyi terület irányítja a beszédet?


Filozófia18

További területek a pszichológián belülKísérleti pszi.: Ez így félrevezető, hiszen más területek kutatói is

kísérleteznek – pl. hogyan reagálnak az emberek érzékleti ingerekre, hogyan észlelik a világot, hogyan tanulnak és emlékeznek – főként alap készségekkel foglalkozik

Fel lehet még sorolni: neveléspszi. szervezetpszi., munkapszi.Kognitiv pszichológia: ez részben átfed az előző kategóriákkal, de

más megközelítés, inkább interdiszciplináris: kognitív, mentális folyamatok, észlelés, emlékezés, döntéshozatal, problémamegoldás – átfedésben filozófiával, kibernetikával (amelyek részben ugyanezen folyamatok iránt érdeklődnek) – valamint idegtudomány, antropológia, nyelvészet, mesterséges intelligencia, stb.

Pszichoanalízis: Részben a klinikai, részben a személyiség pszi-be sorolható


Filozófia19

Mi a szociálpszichológia?Annak a tudományos tanulmányozását jelenti, hogy hogyan hatnak

a társas és a kognitív folyamatok arra, ahogyan az emberek észlelik és befolyásolják egymást, illetve ahogyan egymáshoz viszonyulnak. Tehát nem csak a társas környezetben való viselkedés érdekli a szocpszicht, hanem a viselkedésünket általában meghatározó egyéb társas és kognitív folyamatok is.


Filozófia20

No de mikre is lehet felhasználnia szociálpszichológiát a gyakorlatban? reklám, kommunikáció, média, meggyőzés- és előadástechnika egészség, klinikai gyakorlat, segítségnyújtás iskola, nevelés munka, üzleti élet (normák szerepe a munkahelyen,

munkanélküliséggel való küzdés, gyenge vagy erős irányítás a munkahelyen)

politika, nemzetközi konfliktusok (fenyegetés és elrettentés a nemzetközi kapcsolatokban)

sport, agresszív viselkedés a sportpályán, futballhuligánság törvénykezés: benyomások a tárgyalóteremben, kisebbségi befolyás

az esküdtszéken, diszkrimináció közvélemény-kutatás, stb


Filozófia21

Összefoglaló1. Az órák egy részére be kell járni

2. A szociálpszichológia tárgya szinte minden emberi tevékenységben megtalálható, de csak kis terület a pszichológián belül.

3. Társas lények vagyunk:

• Konformitásra születtünk (1951-es Asch kísérlet).

• Mások jelenléte növeli az arousal (=drive) szintünket. Hat ránk a társas facilitáció és a társas inhibíció is (Zajonc – 1965).

• A konformitásnak 3 különböző formája van (bár szpsz.-i szempontból az internalizáció részben kakukktojás).

Házi feladat: Milyen tárgykódon vettem fel a tárgyat: félévközis vagy vizsgajegyes vagyok?!

társas lény – 1 bevezetés

Documents