tarsoly_1.pdf
TRANSCRIPT
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
1/62
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
2/62
konyvet í r1a,
szerkesztette
é s
llrrsztrálta:
Dr. Tursoly
Emil
Lektorálta:
Dr.
F
ldes
Istv
n
Kiadja:
Edge
2000
Kft.
Felel
s
kiad
:
Klein
Dávid
ISBN 963
86450
08
Nyomta
a
Kapitális
Kft Debrecen
Felelos
vezeto
Kapusl Jozsef
521 452-A99
Nyomclai
el
készíté s,
ypográfia:
Juhtisz
Vulériu
BEVEZETO
A
debreceni
Kossuth Lajos
Trrdományegyetem
Bolcsé szettudornányi
Ka-
rán 19]4-ben indult
a
pszichol
grrsképzé s.
Ekkor még
nern állt
rendelke-
zé sre
megfelel
szí nvonal
tankonyv
az anat rnia
tanulásához.
Ezé Ú"
az
rák tobbnyire
jegyzetek
ké szí té sé vel,
,konyví rással''
teltek
el, ami
ko_
rrroly
nehé zséget
jelentett
gy
az oktat
,
mint
a hallgat
k számára.
Csak
i983-ban
nyí lt ehet
ség egy
rovid'
ezér1
gen tornoren
tbgalma_
zott anat rniai
jegyzet
elké szí té sére B lcsé szettudományi
Kar rnegbí zá-
sáb
l.
Ez
a
jegyzet
azután
váLtozatlan
formában tcibbszor
is kiadásra
ke-
rtilt,
arni toké letlensé ge
mellett is
sokat segí tett
az anat
mia
szí nvonala_
sabb elsajátí tásában.
Ekkor
a
biol
gia
rné g
kiilon
tantárgyké nt
szerepelt
a
tanrendben,
é s
a
sejttant,
genetikát
stb. ennek kereté ben
tanulták
a hall-
gat
k. Amikor
a biol
gia'
mint
ktilon
tantárgy megszí í nt
é s
bizonyos ré -
szeinek
oktatását átvette
az anat
ml'a,
é rthet
en a korábbi
jegyzet
nem fe-
lelt
meg ennek a cé lnak.
Úaaa
iegyzet
kiadására
pedig
csak
rgy
volt
le-
het
sé g,
ha
a biol
gia-tanár
szakos
hallgat
k
részére s
alkalmas
k
zos
jegyzet
ké sztil
a Természettudományi Kar megbí zásáb
l' A
jegyzet
1990-
ben keriilt
kiadásra é s már tartalmazta
a biol
giai
tananyag
egyes ré szeit
is
(pl':
humángenetikai
alapisrneretek stb.).
EZ
a
jegyzet
az rt volt
nehé z_
kes,
mert
más anyagré szt
kellett
hangsÍ rlyozottan
(ré szletesebben)
tár-
gyalni
a
pszichol
gushallgat
k
*
é smás
ré szt a biol
gia-tanár
szakosok
ré szé re.
Ennek
ellené re ez ajegyzet
is tobb
-
vá1tozatlan
kiadást
é ltrneg.
Minden
eddigi
jegyzetnek
egyik
ié nyeges
hibája
volt
a szernlé ltet
ábrák,
vázlatos
rajzok
hiánya, ami
né lktil
az
anat
rrria
oktatása
elké pzel-
hetetlen.
199S-ban
nyí lt lehet
sé g arra, hogy kimondottan a
pszichol
gr"rshall_
gat
k számára
é s a sz|iksé ges ábraanyagot
tartalmaz
tank
nyv
ké sztil-
hessen el,
arni
remé lhet leg
sokat
fog
segí teni az
anat
mia
mé g toké le-
tesebb
megtanulásában,
vagyis
a tobbi tárgy rnegalapozásában.
E konyv megí rásánál
30 é v
pszichol grrshallgat
i oktatás tapasztala-
táÍ
igyekeztem
felhasználni az anat mía
azon
ré szeinek kiválasztására
é s
hangsí rlyozására,
amely ismeretek sziiksé gesek
a
pszichol
gushall_
gat
k további tanulmányaihoz.
Azt, hogy nem
csak
aZ
idegrendszert
ta-
nulják,
konnyí í
megé rteni,
ha arra
gondolnak,
hogy napjainkban
egyre
tobb
sz
esik
az
rin.
pszichosomatictls
problé mákr
l,
panaszokr
l'
be-
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
3/62
tegs
gekr
1.
Lé nyegé ben
peclig
végzé s
rt1tn cllrbcr'ekl
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
4/62
AZ
ANATOMIA
ROVID
TORTENETE
anat
miai
megfigyel seit'
de nem hozhatta nyilvánosságra.
Csak
a
XVIII.
században
találták
meg é rtékes
mÍí veit^
A
fé nymikroszk p Leeuwenhoek
(1632-|123)
által val
beveze-
tése
é s
alkalmazása
az
irnat
miai
vizsgálatoknak rij dimerizi
t
nyitott
meg. A
mik'roszk
pos
anat mia megalapí t
jának
Malpighi
(1628*
1694)
tekinthet
.
Az anat
miában
használatos
injecti s technika
kivál míí vel
e
volt
a magyar származásri Hyrtl
J
zsef
(181i-1894),
akinek tan-
konyvé t
hosszti
é vtízedekig
ok-sok kradásban
használták Eur
pá-
ban.
A
termé szettudom1rnyok
-
í gy
az
anat mia
-
felvirágzásának
kora
is
a
XIX.
század.
Az
1800-as é vek
második í 'ele
a makro-
é s
mikr'oszk pia
aranyko-
rának
nevezhet
'
oly sok
alapvet
en rij
adatot
tártak
fel
az
anat mu-
sok.
(Schleiden
1804-1881,
Schwann
1810-1882,
Brown
1773-
1858,
Henle
1809-1885,
Schwalbe 1844-1916,
Luschka
1820-1875
é s
mások.)
Ezen
id ben
számos
anat
miai tankonyv
is
ké sztilt'
me-
lyek
egy
ré sze
ma is
haszrrálatos
(Bardeleben'
Geger-rbar'rr,
Gray,
Cunninghanr,
Testut, Rauber-Kopsch-fé le
anat mia
stb.). A tan-
konyvek mellett
igen szé p
é s
é rté kes
anat
miaatlaszok
is
rnegjelen_
tek
(Toldt,
Sobotta,
Spalteholz
stb.).
Az
anat
miai
ismeretek
í Ql
dé sé vel
megindult
a
sejttan,
sz
vet-
tan,
fejl
dé stan'
osszehasonlí t
anat
mia
mÍí velése
s' A
XIX.
szá_
zadban Vált ki
az anat
mtáb
l a k
rbonctan é s
az embertan
(zintro_
pol gia)
is, melynek
kivál
mÍí vel
e
a
mrilt
században
Broca
(
1 824-1
880)
volt Párizsban.
A
sok
j
leí rásnak
megfelel en az
anat
miai n.omenc:laturrr
(szak-
kifeiezé sek gyí í jterné nye)
s tetemesen gyarapodott'
Ezek
egysé gesí -
tését obbszor
megpr
bálták.
1895-ben
elfogadták
a
Bdzeli NomenclaturdÍ
(BNA),
mely
latin nevek
mellett igen sok
gorog eredetí í sz t
is tartalmaz
(de
még
mindig
a legjobb
é sa legelfo-
gadottabb).
1935-ben
megalkották a
Jé ngi
NomenclaturrÍ l
(JNA)'
mellyel
szemben
igen
sok
kritika
mertilt
fel
(a
né meteken
kí vtil
általában
má-
sok
nem is fogadták
el). 1955-ben
a Nemzetkozi
Anat
mus Kon-
gresszus
el1bgadta
a
Párizsi
NomenclaturrÍ Í
(PNA), mely
kb.
l5%_
AZ
ANATÓMIA
RÖVID
TÖRTÉ NETE
ban
tér
el
a bázelit61é s
jelerrleg
f
ké nt
ezt
Í anitják, ha nem
is min-
denben
logikus.
Kcizben
is
voltak
kisebb
m
dosí tási
kí sé rletek
New
York
1960'
Wiesbaden 1965,
Lerringrád
1970,
Toki
1975,
London,
1985)' de
lé -
nyegé ben
nem
változott'
Az
anat mia magyarországi
mí í velése
sak
1770-ben
indult
meg'
amikor
a
Nagyszombati
Egyeternen felállí tották az
orvosi
kart,
amit
el
bb
Budára, majd
1784_ben
Pestre
telepí tettek. A
nrásodik
magyar
egyetem
Kolozsváron
1é tesiilt
78'7
2-ben. Jelerrt sebb ké pvisel
je
volt
az
anat
niának Bugát
Pál' aki
1828-ban kiadta
az
els magyar
nyel-
v í í nat miakÖnyvet'
Nevesebb magyar
anat musok:
Lenhossé k
l
zsef,
Mihálkovics Gé za, Thanhoffer
Lajos, Davida
Leo,
Apáthy István é sLenhossé k
Mihály. Ez ut bbi kiváI
tankonyveit
a magyar
orvosok
számos
generáci
ja
használta
eredmé nyesen.
A II.
világháborri után
az
ország
négy orvostudományi egyel'emé n
mí í kod
anat
miai
inté zet egy-egy
ktil
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
5/62
AZ
ANATÓMIA
TÁRGYA
É s
pBt-oszrÁsn
AZ
ANATÓnnln
rÁncyn
É s
rrloszT^s^
A
biol
gia
az é lettel
foglalkoz
tudomány' illetve
trz é l
é nyekkel fog-
lalkoz tudományok
osszessé ge.
(Bio...:
é let; logia: tan' tudornányág.)
A biol
gia
a termé szettudomány
rendkí vtil szerteágaz ré sze
é s
Ié losz-
tása is nehé z, illetve
tobbfé le Szempont szerint torténhet.
Két
f csoportra
osztva
a
biol
giai
tudományokat:
0 Az é letre általánosan
vonatkoz
ké rdé seket árgyalja, az
n'
pro-
biol
gia.
@
A'z
ekilenyek minden
jellemz
tulajdonságát konkré tarr
vizsgálja
a
biontol
gia.
Ennek a
vizsgálatnak
egyik m
dja, amikor csak az é l
é nyek ala-
ki sajátosságaival
foglalkozik
-
az a
morphologia.
A morphologia,
tehát az alaki sajátságokkal,
a
szerkezeti lelé píté sseloglalkoz tudo-
mány.
(A
morphologiát
nem
szabad
mereven
elválasztani
a biol
gia
tobbi
vizsgáI
m dját I,
pl
".
az é letrní í kodé seket
izsgál
physiol -
giát l,
mivel
az é | szervezetben
a
forrna
é s
functio
egysé ge
rnegbon-
thatatlan,
a kettí j
befolyással
van egymásra.)
A
morphologiának azt
a ré szé t,
mely
az é I szewezet szerkezeté -
nek
vizsgálatát szé ttagolás' boncolás segí tsé gé vel
é gzi
anat
mid-
nak
nevezzik.
Ennek megfelel en
van
novény-,
állat- é s
enberanat
rnia.
Az
emberanat mia az emberi
test
alaki sajátságaival
é sszerkezeti
felépí tésé vel
oglalkozik.
A mLilt
századkÓzepé t
laz anat mia a
rnikroszk
p
t ké letesíté se
folytán két
f
ré szre
vált:
a)
makroszk
pos anat mia:
a
szabad szemmel
lí uhat
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
6/62
r0
AZ
ANATOMIA
TARGYA ES
FELOSZTASA
9
Korr zi s
technika:
az
injecti
s
m dszerrel egytitt
használják.
A lágy
ré szeket
lemaratják
a f'eltoltott
erekr l,
esetleg
lé gutakr l,
é s
í gy áthat
v1l
válik a
szerv
é rhál
zata,
a
bronchusfa stb.
O Derí té sim
dszer:
szí nes
anyagot
fecskendeZye az erekbe vagy
kivezet
csovekbe,
a
SZerVet
ví ztelení tjtik,
majd
gaultheriaolajba
helyezziik,
ami
áttí í n
v
teszi
az
osszes
ré szté s
é lesen láthat vá
a
fel-
toltott ké pleteket.
6 Macerálás
(áztatás):
a
csontok tanulmányozásához
használt
m d-
szer.
A lágy ré szekt l
megtisztí tott csontokat
40
"C-os ví zben
tartják
hosszabb
ideig.
A csontvel
é s a
lágyré szek bakté riumok
lratására
lebomlanak
(elrothadnak),
é s
eválrrak
a csontokr l.
Ezután mé g
zsí rtalaní tják
é s
ehé rí tik
a
csontokat
(szé n-tetr'a-
cl
oriddal
é s
hidrogé n-peroxiddaI).
@ R ntgenvizsgálatok:
kezdetben
csak
a csontok
anat miáját
tanulmányozták e mc1dszerrel.
Ma már kontrasztanyagok
segí tsé gé-
vel ktiltjnosen az lireges szetvek
anat
miája
vrzsgálhat
(gyomor,
be-
lek)
stb.
(rontgenosz,k
pitt).
Kontrasztanyagoknak
az erekbe torté n
beÍecskerrdezé sé ve]
a kel1
pillar-ratban
torté nt
rontgenfelv
tellel
si-
kerril egy-egy
é rtertilet
Vagy Szerv
normális
vagy k ros viszonyainak
tl'sztázása
is
(
r
Ó
nt.
g
e no
g
r ap hi
ct
-
an
g
i
o
g
r
up hi
a
).
Leg
rjabban
a
CT
(computer
tomographia)
vizsgálati m
dszerek
er'edményei
is
sikeresen
alkalrr-razhat
k
pI.
a segment-anat
miai
vizs-
gáIatokban.
PET
(pozitron
emisszi
s
tomográphia)
a
legmodernebb
vizsgál
_
m dszer.
Izot
ppal
jelzetl
szé nhidrát,
fehé rjestb' bevitel
vel
vizs-
gátj
ak
eg
y
szerv mí í kodé sé t,
nyagcseréj é t
nrorphol
giail
ag.
AZ EMBERI
TEST
F BB
SZERKEZETI
ELVEI
ll
AZ
EMBERI
TEST
FOBB
SZERKEZETI
ELVEI
O
Az emberi
test
ké toldali ré szarányosságot
(bitaterális
Symmet-
ririt)
mutaÍ '
A kozé pvonalban
állí tott ftigg
leges
sft a testet
ké t
tÍ ikorképszeríí en
egegye
z r
é szre
osztj a. A
ré szarányoss ág
azonban
csak
a
fejl
dés
kezdeti
szakaszában
toké letes'
a
további fejl
dé s fo-
lyamán
sok assymetria alakul ki,
kt-ilonosen
a
mell- s
has|ireg zsige-
reiben,
szerveiben
(szí v,
máj, lé p,
gyomor
stb.).
Sok kisebb
eltéré st
láthatunk
aré szarányosságt
l az
emberi
test
kiils idomaiban
is.
Szelvé nyezettsé g
(metameria)
az
a
sajátosság,
hogy
a
tcjrzs hossz_
irányban
egyforma
osszet telí í
é szekb
l
(segmentumokb
l) é piil fel.
Emberné l
a
fejl
dé s során
az
eredeti
metameria nagy
ré sze
elmos
_
dik.
A
kifejl d
tt emberben
csak
a
csigolyiikon, bord1rkon, mell-
é s
hátizmokon,
gerincvel
i
idegeken
ismerhet Í 'el.
o
Az ember
tcirzse eliilr
l
hátrafelé kissé iisszelapí tott s í gy
rajta
két
felszí nt
lehet megkiilonboztetni: eltils é sháts felszí nt, amiket
helyesebb
hasi
(ventralls)
é s
háti
(dorsalls)
felszí nnek nevezni.
A ventralis
felszí n
a
jelent
sebb, mert itt helyezkednek eI az érzék-
szervek'
itt vannak
alé gz
-
é s
emészt
rendszer bemeneti
nyí lásai, er-
re
tekint
az arc
(mimika)
stb.
Úgysz
lván ezzel
az
oldalunkkal
é ltink.
ezet
aZ oldalon
cisszpontosul
egyéniségiink.A
vé gtagok is ventralis
ké pz
dmé nyek
(beidegzés,
vé rellátás stb.)'
O
Az
emberi test
tagoz
dása, f ré szei'.
fej
(caput)
nyak
(c'ollum)
IÓzs
(truncus)
vé gtagok
(
extremitates
)
A fej váza
a
koponya
(craniutn).
Eltils ré sze
az
arc
(facies),
me-
lyen
feltilr
l
lefel a
szemek
(oculi),
az
orr
(nercus)
é s
a
száj
(os)
nyí
lását láthatjuk.
Háts ré sze
a
nyakszirt
(occiput.).
A nyak
ktilcjnboz
hosszriságLi,
háts
ré sze
a tark
(nucha).
A
torzs három É szb áII:
mellkas
(thorax)
has
(abdomen)
medence
(pelvis)
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
7/62
I2
AZ
EMBERI
TEST FOBB
SZERKEZETI
ELVEI
A
rnellkas
a
rnelliireget
(c'ctvLtm
thoracis)
é s
a
hastireg
l'els
részé t
Ibga kcizre.
A has
eliils lalán láthat
a
koldok
(umbilicus),
tirege
a
hastireg
(cavtnn
abtlotni.ni,s).
A medence |iregé t
(cttvutn
pelvi's)
aké Í
medencecsont
s hátul a keresztcsont
határolja.
Als
fala a
gát
(peri-
neum).
O ,qz emberi
test sejtekb
1 é s
sejtkozotti állományb l é pi"il
fel.
Az
azonos
eredetí í é s
mííkodésí íejtek szoveteket
alkotnak. Ktil
nb z
szovetekb
I é piilnek
fel az
egyes
szervek
(organutnok),
amelyek bi-
Zollyos
l'eladatok
elv é gzé sére
zervrendszereket,
ké sztilé keket
ap
-
paratus) hoznak lé tre.
A
szervrendszerek
alkotiák
a szervezeteL
(or-
gunizmus).
Tengelyek,
sí kok,
rányjelzé sek
Tengelyek
Az emberi testen
három
I'
tengelyt
vonhatunk;
a)
hossztengely,
egyenes
álláskor
fiigg
leges,
(Iongitudindlis)
b)
haránttenge|y
(transzverzdlis),
tobbr
l balra
igen sok
h zhat
a
testen.
c)
nyí lirány
(dorsoventralls)
(sogittális)
terrgely
szinté n
sok
vzrn.
Sí kok
a) Nyí lirány
(sagittalis)
sft
1tigg legesen
elcjlr
l
hátra
halad.
A
kij-
zé pvonalban
halad
sagittalis
sík
a kozé psk
(mediun
sí k).
Vele
párhuzamosan
igen
sok
paramedian
nyí lirány
r
sík
állí that
b)
A
homlokirányr"i
(frontalis) sí k a homlokkal
párhuzamosan
halad
ftigg
leges
sík.
Sok
van
bel
le.
c)
Ví zszintes
(horizontdlis)
sík
a
lát
határ'ral
párhuzamos,
egyenes
álláskor
ví zszintesen lralad.
Igen sok
állí that
ebb
l is a testen.
Irányjelzé sek
Az
emberi testen
val
tájé koztidást
szolgálják:
jobb
-
tlexter
-
clextru
-
dextrun,
bal
-
sittister
-
sirri.st
rLt
-
sini.st
rum,
eltils
-
anÍerior
-
unterior
-
unterius,
hátuls
-
posÍerior
-
pr'l,sterior
_
poslerius,
hasi
-
vent
rulis
-
ven.tralis
-
ttentrale,
AZ EMBERI
TEST
FŐBB
SZERKEZETI
ELVEI
háti
-
dorsttlis
_
clorsaLis
-
tlorsal.e'
t-els
*
superí or
-
sttperior
-
superiu.r,
a|s
-
inferior
-
inferior
*
í nferius,
feji
*
crttnittlis
-
c raniali
s
*
crani al
e,
farki
-
cuudulis
-
caurlulis
-
c'oudale,
tenyé ri
-
voluri's
-
volu'i's
-
volare,
talpi
-
pl.anturis
*
plu.LÍ aris
-
plunÍ are,
tcirzshoz kcjzelebb
es
-
proxí ntalis
_
proxí .malis'
-
proxittLttle,
ttirzst(í l távolabb
es
-
clí stalis
*
tli.stclis
*
distule,
kozé psí kioz
k zelebb
es
-
medialí s
-
tnedial.is
-
tnetlictLe,
kozé psíkt
távolabb
es
-
lat.erolis
-
la|erul.í s
*
lat.erule,
ktils -
exterruis
-
externa
-
externunl,
belso
-
inlerntt.t
-
ittlernu
-
interttum,
test
felszí né hez kozelebb
es
*
superficialis
-
superficiali's
-
superficiale,
rné lyebben
fekv
*
pro.fundus
-
profurLcla
-
profundum,
hosszanti
-
IongituclincLli,s
-
Iongitudinali,s
-
l.ongitutlinale,
harí rntirányri
_
Í runsyerStl.is
-
transl,ersalis
-
trrlnsyersale,
három
ké plet
koztil a
kozé ps
-
medius
-
trteeli'u
-
meditnn,
két
hosszanti
vonal kozé
es harrnadik
-
in.termetlius
-
intertnetlia
-
intermecJiunr.
Fontosabb anat
miai szakkifejezé sek
Az emberi
test ré szeit,
anat
miai ké pleteit nemzetkozileg latin
(né ha
gorog)
szakkiiejezé sekkel
jelolj
iik'
Ezek gyí í jtemé nye
z
anat miai nomenclatura, mely
az
id
k
Í blyirmán
tobbszÖr
ví rltozott
(bázell,
jé nai, párizsi
nomer-rclatura)
s
kb.
5600 fogalmat tartalmaz. A leggyakrabban
el
fordul szakkife-
jezé sek
(nom. gen;
masc. fem.
neutr'):
ttponeurosis
-
aponeurlsls; bonye, Iapos í n
angulus
*
anguli:
szoglet
lpex
-
rryicis.' csrí cs
ttrteria
_
ctrteriae:
ver
é r
lrcus
-
arcus:
í v
ttrticul ttÍ io
-
arliculati
ottis
: í zij]et
basis
-
busis:
alap
13
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
8/62
I4
AZ EMBERI TEST FOBB
SZERKEZETI
ELVEI
brevis
-
brevis
*
breve:
rovrd
corpus
-
corporis:
test
canalis
-
cctnal.is:
csatorna
cartilago
-
c(Irlilagini.t.'
porc
cavum
-
cavi.:
ureg
crisÍ a
_
crisÍae:
taraj
t'erví x
-
cei'vic'is:
nyak
capillaris
-
capillarí s
:
hajszáIé r
columna
-
columnae:
oszlop
communis
*
comrn.unis
-
commune:
kozos
tli.stantia
-
disÍ u
ae: távolság, koz
rlucÍ vts
-
cluc'ttts:
vezeté k, cs
eminentia
-
e ntine
rLtiae.'
kiemelkedé s
entltl-'.
bels
(sz
osszeté telben)
epi-'.
v alami Í 'elett
(sz
osszeté telben)
exitu,s
-
exitus:
vég,
halál
exo-:
k|ils
(sz
osszeté telben)
facies -J'ociei:
arc,
felszí n
.fasciu
-lasciae:
vé kony
kot szovetes
lemez
(izomp
lya)
fibra
-
Jibrae.'
rost,
szál
fibrilla
-
fibrillae.-
rostocska
fissura
-
Jissurae:
hasadé k
.foramen
-
foraminis:
Iyuk
ganglion
-
ganglii:
(ideg)
d c
glundula
-
glandulae.'
mirigY
granulum
-
gronuli:
szemcse
hemi-:
fél
(
sz
cisszeté telben)
hiat.us
-
hiatus:
nyí Iás,
ré s
hyper-:
felett,
mérté ken
t
li
(sz
osszeté telben)
hypo-'.
alatt,
alul
(sz
osszet telben)
imp
re
s
s io
-
irnp r e s
sionls: benyomat
ittci.sura
_
í ttc
s
urae :
bemetszé s
infra-:
alatt,
alul
(sz
osszeté telben)
innervaÍ io
-
innetyttÍ ionls:
beidegzé s
inter-'.
kozott
(sz
cisszeté telben)
intra-'.
be]lil
(sz
osszeté telben)
.juxta-'.
meilett,
k
zeI
(sz
osszeté telben)
AZ
EMBERI
TEST
FŐBB
SZERKEZETI
ELVE]
lamina
-
laminae'. lemez
LigamenÍ um
-
l.iganent.i:
szalag
l.ineu
-
lineae:
vonal
lobus
-
Lobi.
lebeny
masnus
-
mctgna
-
magnwn:
nagy
major
-
major
-
mtlu,s: nagyobb
m.argo
-
narginis:
széle
valaminek
naximus
-
maximu,
maximunt:
legnagyobb
rnedulltt
-
meclulltLe:
vel
memb rantt
*
m.emb
ranae
: lemez,
lrártya
ntirutr
-
n'Linor
-
minus:
kisebb
minim.us
*
min.inta,
minintum:
legkisebb
rnttsculu,s
-
musculi:
tzom
netnus
-
nervi:
ideg
nodus
-
nocli:
csom
obliquus
-
obl,iqua
-
obliquuru:
fefie
os
*
oris:
száj
o.s
-
ossls: csont
OStium
-
osÍ ii:
szájadék
pupí lLa
-
pttpilltLe:
szemolcs
para-'.
mellé ,
mellett
(sz
osszeté telben)
p
a r
e n c hy m tt
*
p
ur e n
c
hy
nt a
t
i s'.
1elle
gzetes
mííko é
t
kif-e.i
t
sejtek
oszessé ge
pars
-
pttrtis"
rész
parvus
-
parva
-
parvnm:
kicsi
peri-:
korul
(sz
osszeté telberr)
plexus
-
plertts:
fonat
plica -
pli.cae:
red
porÍ io
-
porÍi.onis:
adag, rész
porus
-
pori:
nyí lás,lyukacska
processus
*
prOceSSuS.'
ny lvány
pseudo-:
ál,
hamis
(sz
osszeté telben)
ramLrs
-
ram.í :
ág
regio- re gionis.'
tájé k
retro-:
vissza,
hátra,
mcigcitt
(sz
osszeté telben)
s e
mi-
:
fe]e,
fél
(sz
osszeté telben)
'sePIum
-
sepli.' sové ny
l5
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
9/62
16
AZ
EMBERI
TEST
FŐBB
SZERKEZETI
ELVEI
sinus
-
slnus.'
bol,
tireg
spina
-
spinae:
Í ovis
stratum
-
strati:
réteg
SÍ roma
_
Stromae:
valamely
szerv
kot
sz vetes
váza
sub-:
a|att
(sz
osszeté telben)
substantia
-
substantiae;
állomány
sulcus
-
sulci:
barázda
Supra-'.
fent,
felett
(sz
osszeté telben)
tendo
-
tendinis:
í n
Í uber
-
tuberis"
gum
venu
-
venae:
gy
jt
é r
villus
*
vill/.'
boholy
zona
-
zonae:
ov,
teriilet
Az emberi
test
ré szei
Partes
cotporis
humani
(nom'
gen')
fej'. cctput,
capitis
homlok:
frons,
.frontis
nyakszirt:
occiput,
occiPi
tis
halánté k:
tempo
ra,
Iemporun1
arc'.
fttcies,
fuciei
pofa'. bucca,
buccae,
mala,
maLae
á||'.
mentum,
menÍ i
szem:
oculus,
oculi
fiJ,l'.
auris,
auris
or:.'.
nasus,
nasi
sz
il'.
os,
oris
nyak'.
coLlum,
colli,
cervix,
cervicis
tark : nucha.
nuchae
toÍ zs'.
lruncus,
trunci
hát dorsum,
dorsi
mellkas:
thorux,
Í htlrttci
s
has'.
ubd
ome
n,
t
t bdttm
i
n
i
s
medence:
pelvis,
pelvis
gáI
peri
tte um,
pe
ri
n e i
lágyé k: inguen,
inguinis
ágyé k-deré k'.
umbus,
Lumbi
uj1:
digitus,
digiti
ké zujjak:
digiti,
cligitorum
mantts
hiivelykujj
:
pollex,
pollicis
mutatoujj:
i ndex,
intlici
s
far'.
clunis,
cLunis
csí p
coxa, coxae
comb:
femur,
femoris
té rd
genu,
genus
Lábszár:
crus,
cruris
lábikra:
Sura'
Surae
Iáb:
pes,
pedis
lábhát:
dorsum
pedis
talp'.
planta,
plantae
boka'.
malle
olus,
mulle
oli
sarok:
c'alx,
cttlcis
Iábt
'.
tarsus,
tarsi
Iábujjak:
cligiti'
cligitorum
pedis
nagyujj:
hollux,
hul
lucis
b
r'. cutis,
cutis
AZ EMBERI
TEST
FOBB
SZERKEZETI
ELVEI
t1
Vé gtag:
extremí tas,
extremi.taÍ í s
váll:
humerus,
humeri
lr
nalj: axillu, ctxiLLae
kar'. b
r
uc hium, b
r crc hii
konyok: t'ubit
us,
cultit
i
alkar'. ant e b
r
ac
h'ium,
an
t e
b r ac h í i
ké z'.manus,
mlnus
tenyé r:
palma,
palm.ae
m.anus
ké zhát:
dorsum
m(tnus
ké zt
carpus, carpi
eml
'.
mamnla, mdmmae
eml
bimb
: ruamillu, mumillae
koldok: umbilicus, urnbilici
szakáll:
bctrbtt,
barbae
korom:
wnguis,
unguis
ha3 capillus,
capilli
sz
r:
pi.lus,
pili
szemé remsz
rzet:
p
ub e
s,
p
ubi s
szemcildok: supe
rc
í .l.iun'L,
supercilii
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
10/62
18 SEJTTAN
-
CYTOLOGIA
SEfTTAN
-
CYTOLOGIA
(Rovid
áttekinté s)
Az emberi szetvezet
sejtb l
é s
sejt kcjzotti
állományb
l
é piil el.
A sejt
a soksejtí í
szervezetek
szerkezeti
alapja
s
míí kodési
gysége.
A sejt
k
zcitti áIlományt a
sejtek
termelik.
Els ként Hook
Robert is-
rnert Í 'el
parafametszeteken
kis
rekeszeket,
amiket sejtnek nevezett el
1665-ben. J
val kés
bb fedezte
fel
Schleiden
a
ncivényi,
majd
l839-
ben
Schwann
az
áIlati
sejteket. Brown
l831-ben
í rta
le
a sejtmagot.
A sejtek alakja
ktil nb
z lehet, fligg
a
sejtek funkci
ját
l, k r-
nyezeté t
l,
a
feltileti
fesztiltsé gt
l,
a
cytoplasma
s í í r í í ség
l,
a
sejt-
hártya
rnerevségé t(í l tb.
Nagyságuk
is változ
,
de az emberi
sejtek
átlagos
nagysága l0-30
ptm
kcizcitt
van.
A
sejtek
alkot
ré szei
A korábbi,
hagyorn/rnyos
leloszl"ások
alapján
a
sejteknek
né gy
f
al_
kot részétkliloní etté k l:
*
cytoplasma,
-
sejthártya,
-
sejtmag,
-
a sejt
járLr|
kos a|kot ré szei: sejtorganellumok.
Szinté n
a korábbi, hagyományos besoro|ás szerint
(f
leg a német
nyelví í zirkkonyvekben)
a
cytoplasma
alkot ré szeit
is négy
csoport-
ba osztották:
a)
hyaloplasma
-
alapplasma,
b)
metaplasma
-
filamentumokb l lé trej
v
ké pletek,
c) euplasma
-
a
sejtekben
id
legesen megjelen
ké pzdmé nyek,
d)
paraplasma
-
anyagcseretermé kek,
zátv
ány ok.
Napjainkban más felosztást
hasznáInak
(f
leg angol
szakkonyvek
alapján)
(1.
dbra).
A sejtek ké t
f
ré szb
l
állnak:
-
cyloplasmáb l é s
-
sejtmagb
l.
SEJTTAN
_
CYTOLOGIA
1. ábra: A
sejt
ekktronmikroszk
pos
szerkezete
1
peroxisoma,
2
primaer
lysosoma,
3
centriolum.
4
secundaer
lysosoma,
5
Golgi-apparatus,
6
granularis
endoplasmaticus reticulum,
7
sima
felszíní í
ndoplasmaticus
reticulunr,
8
terciaer lysosoma,
Cytoplasma
A
cytoplasma
ré szei:
(Í)
Cytoplasma
matrix.
O Membran
structurák:
a) sejthártya,
b)
granulált
_
felszíní í
ndoplasmaticus reticulum
(gER)'
c) sima
-
felszíní í ndoplasmaticus
reticulum
(sER)'
d) Golgi-apparatus,
e)
mitochondriumok,
f) lysosomák,
g)
peroxisomák.
l9
9 lipid
vacuola,
10 mitochondriumok,
11
nucleus,
12 nucleolus,
13
chromatin rcig k,
14 maglrártyap rus,
15 rnicrofilamentumok,
16
microtubulusok.
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
11/62
SEJTTAN
_
CYTOLOGIA
0 Mernbrannal
nem
rendelkez structurák:
a)
microtubulusok,
b) Í ilamentumok,
c) centricllum,
d) ribosornák.
O
Plasmaticus
inclusi
k.
0
Cytoplasma
matrix
(cytosol)
Fé lfolyé kony
kolloidális
rendszer.
Ezt a
fé lfolyé kony
kocsonyás
állapotot
a cytoplasmáL
fe|é pí t
anyagok kolloidállapota
adja.
(A
kolloidális
rendszer ré szecské inek
nagysága:
500
nanomé terné l
(0'5
pm)
kisebbek,
de
1 nanomé terné lnagyobbak
(0,001
pm))'
Alkot
ré szei
J5-80a/o-a ví z'
a benne oldott
szerves é s szervetlen
anyagokkal. A
szerves
molekulák
egyszerí í szé nvegytiletek
_
szé n-
hidrogé nek'
illetve
(kolloiclállapot
riásmolekulák):
fehé rjé k,
nucle-
irrsavak
stb' Az ásvárryi anyagok
igen sokfé lé k:Na, K,
Cl'
S' Mg,
P,
Ca, Fe
é s rryomelen-rek
(Cu,
As,I,Zn, Mn
stb.).
A
nlatrix
vází rt alkot
aminosavakb l felé ptil fehé 1emolekulák
kapcsol
clva ni.r'el ari's
szerkezetet, té rhál zatot hoznak lé tre'
Újab_
ban
ezt a hál
zatot
ttli.c'nltrabec'uLaris
renrlsz'ernek ts nevezik'
mely-
nek hé zirgait
tajtti
ki
a cytosol.
A
microttabecularis
rendszer azonban
val
jában
a sejtek alaktartí rsát, mereví tésé t,
h z -, nyom szilárdságát
é saz
aktí v
sejtn'rozgást
is ad
cytoskeletont is
fel
pí t
nlicrotubulu-
sok,
intermediaer
filametumok
é s
microlilamentumok
osszessé ge.
A
plasrna
felé pí té sében
ehát magas szinten organisalt vázrendszerrel
(
cy
Í o s k e
l
e t o
ttnal.
)
r
endeIkez cytosol,
valam
int
membránrendszerek
é s
mámbrannal nem rendelkez
rendszerek
vesznek
ré szt.
Az
é letjelensé gek alapját
ké pez
anyagcsere felté telez
egy ktilon-
leges structurát,
mely
Szerkezet biztosí tjaa
sejt megfelel
míí kodé sé t,
de
ugyanakkor eZ a
mí í kodé s
gyben
biztosí tja
az adott szetkezeÍ
fennmaradását
is
(forma
é s functi egysé ge).
o
Membrán
structurák
2/a.
Sejthártya
A
sejtet
kcirnyezet
t l
a
sejthártya választja
el.
Biztosí tjer, neghatfuozza
a sejt alakját, a sejt é skcirnyezete kcjzot-
ti fiziko-ké miai
kapcsolatoÍ ,
aZaZ meghatátozza,
hogy milyen
anya-
SEJTTAN
_
CYTOLOGIA
gok
juthatnak
be
a
sejtbe é s
ki a
sejtb
t
(selec'tiv
permeabilitás).
A
sejtanyagcseré ben
van fontos
Szerepe.
Vannak
olyiin
ionok,
mole-
kulák, melyek
nem
di1frí zi
val
jutnak
át
a
membránon'
hanem
,,aktív
tl'ansport'' eredm
nyeké nt
jutnakbe,
ill. ki
a
sejtb l
(p1.:
Na,
K,
Ca,
gluk
z
stb.). Ez
azenergtátí gé nyl
aktí v
transport aZ
Lin.
Na,
K, Ca
stb.
pumpa
teszi lehet vé,
hogy az ionok
koncentráci
ja
a membrán
két
oldalán
-
sejten
beliil é skí vtil- ki'ilonb
z
.
Az
egyes
sejtek
memb-
ránja
elté r tulajdonságokkal
rendelkezik,
pl.
más az
átereszt
ké pes-
sége
(banier:
gy
gyszerek).
A sejthártyának
Szerepe |eheI-az
ingerii_
let vezetésé ben s.
A
sejthártya az ectoplasmaré sze.
Felé píté sétekintve
lipoproteid
m
e
mb
rán
(2040'vo
lipoid,
60*807o
fehé rj
e).
Elektronmikroszk
pp
al
megáIlapí that
,
hogy
a sejthártya kett
s membrán. A ké t emez k
-
zÓt 12O Á távolság
van.
Egy-egy membrán
75 Á
vastag
é shárom ré -
tegb
l
áll: ktils é sbels elektron-síí rí í bb,
lektrodens_hidrofil
(soté t)
é skozé pselektron-ritkább
elektronopak_hidrofob
(világos)
r teg-
bl.
Mindegyik ré teg25Á vastagságLi
.Ezt ahárom ré tegí í
5
Á vastag
hártyát
nevezte
Robertson elemi
membránnak
(egysé g
hártyának),
unit membrdnnak,
mert
a legtobb sejtnek ilyen
szerkezeií í
a memb-
ránja é s a
sejtmag
a
sejtorganellumok
falát is
ilyen
unit
membrán
alkotja.
A
korábbi staticus szemlé lettel
szemben
a
membránok szerkezeté t
ma
dinamikusan szemlé lik, é s
gy
magyaÁzhat vá vált az anyagván-
dorlás,
aZ
egyes hártyák ktil
nboz
sé ge,
a
p
rusok
lé trejcitte-szerepe,
a
membránok
átalakulása'
keletkezé se,
osszeolvadása stb.
A
Singer_Nicolson-fé le
folyé kony mozaikmodell szerint a lipo-
proteid membránok vázáLké t pií 'huzamosan
elhelyezked lipoid
ré -
teg
alkotja,
melynek felé pí tésé bené szt vesznek: foszfatidok, choles-
terin,
gltikolipidek.
A
legnagyobb mennyisé gben találhat
foszJ'ati-
doknak
3
ré szevan:
_
zsí rsavb
l
á1l
-
apoláris
(hidroí '
b)
-
farokré sz,
*
glycerinb
1 áll nyakré sz,
-
foszforsavb l
é s szerves
bázisb
l
á11
_
poláris
(hidrofil)
-
feji ré sz.
A ké t ipoidré teg az apoláris
-
hidrof
b
-
faroklé szé vel
ordul
egymás
felé é s
a polaris-hidrofil-feji ré szek né znek a felszí nek felé .
A
sejtalko-
z1
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
12/62
22
SEJTTAN
_
CYTOLOGIA
t k membránjai a
lipoid
ré tegvastagságában,
cholesterin,
telí tetlen
ZSí rSaV'
ill.
Ca-tartalmukban té rnek
el
egymást
l' A
membránok moz-
gé konysága,
ké plé kenysé ge gyanis
ezek mennyisé gé t ftigg.
Ahol
t bb
a
telí tettzsí rsav
é sa Ca-", ott a membrán merevebb.
A t bb telí
tetlen
zsírs
av at
Ártalmaz
membránok
(p1.
mitochondriumoknál) kép-
l
kenyebbek.
A membránok
felé píté sébené szt vev
fehé rjé k
80a/a-a
a memb_
ránok szerkezeti
fe|é pí té sében
é szt
vev
Lin.
integráns fehé rje.
Ez
csak a hártya
szé troncsolása
tján távolí that e|.
207o-a
a Í -elszínen
elhelyezked
peripheriás
fehé rje, melyek konnyen
eltávolí that
k é s
általában enzymek.
Az
integráns
Í 'ehérjé knek
lhelyezkedé s
szerint ké t
formájuk
van:
a) a két ipoidré teget áthidal endoproteinek,
b) a membrán
felszí n
n |é v
_
a lipoidré tegbe
bestillyed
_
ectoproteinek,
Az
endoproteinek feladatuk szerint lehetnek:
-
p
rus kittlakí t
(pumpamechanizmust
lé trehoz
)
fehé rjé k'
-
hordoz
(karrí er)
Szercpet
cllát
fché rié k
pl.
anyagokat kiils
felszí niikcin megkotnek, majd befordulva a sejtbe
1uttatják).
Az ectoproteinek szereptik
szerint lehetnek:
-
je|z
(marker)
fehé rjé k,amik
eu
illet
sejt
specifikusságát adják'
-
receptor fehé rjé k
pl.
hornronk
t k)'
-
enzymek.
Az integrans fehé rjé k
nagy ré szének
a
lipoid ré teg
ktils
felszíné n
L |é r vé géhez
polysaccharidok
kot
dnek'
amik a sejthártya
glicoli-
pidjeinek
szé nhydrát
komponenseivel
a
sejt
kijls
felszí né n
burok-
szeriiké pz dményt hoznak
lé tre az
(ln.
glycocaLyxr:l
(cell
coat). En-
nek
a
sejtburoknak speciális
Szerepe
van
a
sejt
anyagcser
jé ben, hor-
mon-receptor
é s
marker
funkci
jában.
A
sejthártyának
ktilcjnbcjz
ké pz
dmé nyei,
m
dosulásai
is
lehet-
nek,
pl.
cuticula, amit mikrobolyhok
alkotnak,
vagy
a kefeszegé ly,
ami
szinté n
nagyobb
mikrobolyhokb
l áll
(felszí vás)'
Basal membrán.
Speciális
ké pz
dmény,
a
hámsz
vet é skcjt szci-
vethatátán,
mely
a hámsejtek basalis
felszí né n alakul
ki. A hámsej-
tek
által
termelt,
Iátsz |ag
szerkezet
né lkiili
lemez
(Iamina
basal.is)
választja
el
a hámsejteket a
kcit
szovett
l'
ami
szií rké nt s viselke-
dik.
A
lamina
basalis
kot szcjveti
felszí né bezvé kony
reticulin rostok
SEJTTAN
_
CYTOLOGIA
tapadnak
a
kot
szovetb
l é sezek egyi"itt
alkotják a
fé nymikroszk p-
pal
is
j
1 láthat
metnbrana
busulist.
Az azonos szerkezetí í
é smíík
é s í í e.jtek szoveteket
hoznak lé tre,
melyekben
a
sejtek kapcsolatba keililnek
egymással, azaz
kapcsol
-
szerkezetek
alakulnak ki.
Ezek lehetnek id leges,
ill. tart s
kapcsolatok.
Leggyakoribb
id(í -
leges
kapcsol'aÍ az n.
ktjzleked
Vagy
communicalo kapcsolat
(gap
junction).
A
tart
s kapcsolatnak három fbrrnája van;
-
zonuLrl
occludetts:
a
sejthártyák ktils lemeze osszeolvadt é s
a
1'elszí n kcizelé ben szalagszerí í
ké pletjon
lé tre
a
két sejt koz tt'
-
zorutLa
adh.erens: a
2
sejt kozijtt rés
találhat
,
amit homogé n
-
adhesiv
-
anyag t
lt
ki. Ez is szalagszerí í megvastagodás, melyt l
ké toldalra vé kony filamentumok h
z
dnak
a
sejtek
plasmajában,
*
rnacttLa
adherens
(desmosoma)'.
ez
a
legbasalisabban [é v
kap-
csolriszerkezet'
A két sejt kozott az egymással szemben lé v sejthár-
tyateri.iletrrek
megfelel
en
egy-egy
Í 'ehé rjelemez
helyezkedik
el'
arniket
ragaszt
anyagba ágyazott vé korry
szálacskák kotnek
ossze.
A lemezektí jl tonoflbrillumok h
z
dnak a
sejt
belseje
felé a
plas-
mában'
SpeciáIis kapcsolatok a szí vizomsejtek
k
zotti Eberth-fé le
vona-
lak,
a
neuronok
kozotti synapsisok,
az
ideg-izom találkozásárrál lé tre-
jciv
neuro-muscularis
juncti
k
stb.
2
/b
-
c.
E
ndop
las
matic u s r
etic
ulunt
A
cytoplasma
klils
részét é gebben
ectoplnsmtina\ zt
bels
részét
e ncl o
p
l a
s
márt
uk
nev
ezLé k.
Az
e ndo
p
Los m b an elektronmikroszk
p-
pal
láthat
larnellaris
(lemezes) szerkezet,
háI
zat
helyezkedik
el,
az
e ndoplasmaticu s
reticulunt,
atnt csatornácskákb
l
é s tágult tiregek-
b
l
(cisternákb
l) áll.
Felszí né napr
szemcsé karibos
mák
(Palade-
szemcsé k)
helyezkednek el nagy
RNS-
(ribonucleinsav)
tartalommaI.
(Endoplasmaticus
reticulum
+ ribosorna
=
ergastoplctsma).
Ahol
Palade-szemcsé k taláIhat
k
az endoplasmaticus
reticulum i'elszí né n,
azt durva
felszíní í
zemcsé s
(
granul.ttris
)
endoplasmaticus
leticulurn-
nak
(gER)
nevezik' Ha
a szemcsé k
hiányoznak, akkor
girna
felszíní í ,
SzemcsemenLes
(agrctnulrlri'r)
gndoplasmatictts
teticulum
jon
létre
(sER).
A
granularis
endoplasmaticus
reticulum
a fehé rje
synthesist
23
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
13/62
SEJTTAN
_
CYTOLOGIA
vé gz
,
secretál
sejtekben
(p1.:
mirigyhámsejtekben) talárlhat
na-
gyobb
nennyisé gben.
A
sima
íe lsz ín í í
ndoplasmaticus
reticulumnak
a
lipidek fel-
szí vásában
é s rnyagoseré jé ben,
a
glycogen
i-tnyagcseré jé ben,
a
steroid
hormonok
képzésé ben
é s az izomszovet
contracti
jának
szab
áIy
ozásában v
irn Szerepe,
alrnak
C
rr--
-tartal
nrtit
bel'oly áso l v
a.
2/d.
Golgi-appardtus
A sejtek
protoplasmájában
eztisttjzé ssel
finom h/rlrjzat, larnellaris
szerkezet mutathal ki.
Ez
a
Golgi_hál
zat,
mely
csatornácskí Lkb
l
é s
tágult
cisternákb
l
álI.
Azokban a
sejtekben
találhat
nagyobb mennyis gben,
r-nelyek
váladéktermelé st
(miri
gy-secreti
t) vé geznek.
Functi i;
gliikosaminoglikánok
-
glikoproteidek
-
lipoproteidek
biosynthesisé ben
vesz ré szt' Leglorrtosabb
Szerepe az osszetett szé n-
hydrátok
lé trehozí rsírba11Vzlll
(anit
a
glikozil_trarrsferí rz
enzynrjei
segítsé gé vel
é gez).
2/e. Mitochondriuntok
6-l0
pLnl
hossz rsi'lgti
pí rlcika
alakrlr
(né ha
g nlb
alakrlr)
ké pletek a
protoplirsrn1rban.
Ir-rter-rsiv
arryirgcser
j í í
ejtekben számuk nagy. Elhe-
lyezkedé sÜk
a sejtekben viltltoz
,
azt a sejtalkottlré szt
veszik k rtil,
anrelynek
legtobb energiála van sztiksé ge.
A mitochondriLunok laliit kett s unit nernblzrn alkotja, rnelyek
bels
lemeze tarajokat
(c'ri'sttikut),
vagy
tubulusokat
ké pez a
mito-
chondriumok
belsejé t
kitolt
mirtrix
Í 'elé .
A
rnitochondriumok
az
oxiclirtiv
anyagcsere
enzynljeit
tartalnrazzák é s
gy a sejtek ener-
giaÍ brrásai, de a rrritochondriirlis
l'ehé rje
é s nucleinsav synthesishez
sziiksé ges
enzymek
is megtalálhat
k
benn|ik.
A mitochondriumok csak mitochondriumokb l keletkezhetnek
oszt dás
(hasadás)
for'májában.
Saját
geneticai
apparátust-tk
van, ami
DNS-nrolekulákb
l é s
saját
transcripti
s-trar-rslati s
ké sztilé kb
áll.
A mitochondriumok ncivekedé se torténhet:
a) duzzadással, arni lehet reverzí bilis
ill.
ineverzí bilis,
b)
osszeolvadással,
amikor
tÓbb
-
kisebb
rnitochondriurn
ssze-
olvadása
torté nik
é s í gy é trejohetnek
riás
rr-ritochorrdriurnok is.
SEJTTAN
_
CYTOLOGIA
2
/f.
Ly
s
o
s
omák
(old
te stek)
A
sejten
beltili
emé szté s
egfontosabb
té nyez
i. A bennt-ik lé v
mintegy
40-fé le
enzym
míí ktjdé séhez ztiks
ges
savany
pH-t
(3_5)
egy membránjukban
lé v
ATP
fiigg enzym biztosí tja.
A
neutrophil
é seosinophil
grarrulocyták
szemcsé i
is lysosomák. Szerkezetiik, mé -
retijk, feladatuk
é s tartalmuk Szerint
háromfé le lysosomát
ktilon-
boztetiink
meg:
Primuer
lysosomdk
kb' 0'5
pm
nagyságri,
unit membránnal
hatá-
rolt testecské k. Bont
enzymeket
-
hydrolázokat tartalmaznak
tisztán,
substrát
né lktil'ezé rt
benniik
emé szté s
nem
folyik.
Az
enzymek rak-
tároz
dnak
egy ké s
bbi
fe|használásra.
Tartalmuk
a durva felszí ní í
endoplasmaticus reticulumban
synthetisal
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
14/62
26
SEJTTAN
_
CYTOLOGIA
ket tartalmaznak. Ezeken
kí vtil
is mintegy 20-Íé leenzimet
tartalnaz-
nak. A zsí rsavak lebontása
a
f
funkci
juk.
)
Membránnal
nem
rendelkez structurák
3/a. Microtubalusok
20-25 nm átmé r
j
csovecské k.
Faluk
5
nm vastag é sactin fehé r-
jébí jl
1l
'
egymás
mellé rendezett
protofilanrentunokb
l
é piilnek
fel. A csill k, ostorok é s
a cytoskeleton
felé pí tésé ben
esznek ré szt.
Fontos
szerepiik
van tehát a sejtek mozgásában,
a Secretum szemcsé k
sejten
beltili
Szállí táSában
é s
a
sejtoszt
dás során lé trejov
chromo-
soma
mozgásokban'
3/b.
Filamentumok
A sejtekben
kotegekben
elhelyezked fontos
ké pz
drnények'
Ké t
csoportba oszthat k:
-
microfilamentumok,
-
intermediaer
filamentumok.
A m.icrofilamentumok
contractilisak
(myofilamentumok)
é ské t
formában
fordulrrak el
:
-
vé kony filamentumok:
actinb l é stropomyosinb
l'
-
vastag
filamentumok:
myosinb
I é ptilnek fel.
Az intermediuer
filatnent.umok
tobb csoportba
oszthat
k
a fehé rje
componensiik alapján:
hámsejtekben,
mint tonoÍ lbrillumok,
idegsej-
tekben, mint
neurofilamentumok,
a vorcisvé rtestekben'
mint
spectrin
fordulnak
el
.
A
microtubulusok,
a microfilamentumok
é saz
intermediaer
fila-
mentumok
alkotjak azt a té rháI
zatot,
mely
a
sejtek a|apvázát
-
a
cytoskeletonthozza
lé tre és megteremti
a
I'elté teleket
tr
sejtek
míí ko-
désé hez.
3/c.
Centriolum
Nyugalmi sejtben
általában
a
sejtmag mellett
helyezkedik
el
ké t
pontszerí í
ké pletké nt.
Henger
alakrí
ké pletek,
melyek
tengelyé ben
cs
szerí í
ké pzdmény találhat é s
e koriil
_hozzárogzÍ ilve
-
9
darab
microtubulus
triplet
(3
cs
)
helyezkedik el.
A
centriolum
kortili
to-
mcirijlt cytoplasmát
nevezik
centrospherának.
A centriolum
(ál-
SEJTTAN
_
CYTOLOGIA
talában
2
darab)
é s
a
centrosphera
alkotja egytitt zr
cytocentrumot.
A cytocerrtrum-sejtkozpont
a
Sejtek rnozgását
é s
oszt cií rsát
ir1rnyí tja.
3/d. Ribosomák
l5*20
nm
átm&
j í í
g
mb alakri
testecské k.
RNs-b l é s fehé rjé b
é ptilnek
Í 'el.
Altalában
csoportosan
Í brdulnak
eI spirális
alakban
(a
messenger'
RNS-lánchoz
kapcsol
clva)
n.
polysomákat
alkotva.
A cytoplasmában
az endoplasmaticus
reticulurn
l'elszí né n
helyezked-
nek eI é sa fehé r1e-synthesis
helyer,
de
a
maghártya ktils
felszíné n
s
rnegtalálhat
k.
()
Plasmaticus
inclusi k
A
cytoplasrnába ágyazott,
t
bbnyire raktározott anyagokb l zillti
iilkot
ré szei a
sejteknek. Ide
soroljí ik
a Secfetumszerncsé ket, pigment-
szemcsé ket, zsír-
é s
ipoidszemcsé ket'
varlamint
a glycogent.
A
secr'e-
tum- é s
pigmentszemcsé ket
membran
veszi
ktjrtil,
a glycogen é s
zsí r-
cseppeket nem.
Az egyes inclusi k
jelenlé te
jellenrz
lelret
bizonyos sejtelue.
A secretum
granulák
jellegzetesek
pl.
a bél
kehelysejtjeire.
A
pig-
mentszemcsé k bekeriilhetnek
kí vijlr l a sejtekbe, Vagy
a
szervezet-
ben keletkeznek
(exogen
é s endogen
pigrnentek).
Glycogen szenr_
cs k az izomsejtekben
é s a
rnájsejtekben
figyelhet k meg legobban'
A zsí rcseppekels
sorban
a zsí rsejtekben,
de a
porcsejtekben
is
rneg-
találhat
k. El fordulhatnak
még
a
sejtekben
kistály inclusi k
is
(pl.
Leydig-iele
sejtekben
).
Sejtmag
(nucleus)
Az
emberi
sejteknek
a
cytoplasrlárr
kí v[il
még
egy
l
épíL
ompo_
nenslik van, a sejtmag. A se1tmag az
orokletes
informáci
k
hordoz
-
ja
é saz anyagcsere
vezé rI
-szabályoz
kozpontja.
A sejtmag alakja
igen kiililnboz
|ehet. Altalában
gomb
alak
,
de
ovális,
pálcika,lebe-
rryezett
stb' is
lel-ret.
A
se.jtrrrag
helye
a
se.jtben
általában
jellernzí í ,
de
nern
mindig
álland
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
15/62
ta
SEJTTAN
_
CYTOLOGIA
A
sejtmag
ré sz.ei:
a) maghártya
b) magnedv
c)
magvacska
d) chromatin iillomány
a)
A
sejtmagot
a
sejt cytoplasmájátril
a maghártya
választja el.
E'z
is lipoproteid membrán é s szerkezeté t
tekintve
kett
s unit membrán,
melyen bizonyos
távolságokra
500 Á
átmé r
1 í Í
nyí lások-p rusok
találhat k' Kiils
lemeze
az
endoplasmaticus
reticulum
lemezrend-
szeré vel
áll
osszeftiggé sben,
í gya maghártya
két lemeze
kozotti
peri-
nuclearis
ré s
kapcsolatban
áll
az
endoplasmaticus
reticulum
ciste_
rnáival.
lr)
A
rnagnedv-karyoplasma
-
a
hyaloplasmához
hasonl
te\épí té-
s
,
é sazzal a
p
rusokon kereszttil
kapcsolatban
is álI' Ez
a rész a mag-
nedv
rin. stabil ré sze.
A
labilis
ré szt
a
chromatin
állomány alkotja.
c)
Magvacska-nucleolus.
Egy
sejtmagban
tobb
magvacska is
el
-
fordulhat. Sejtoszt
dáskor
ton
lé tre
a
chromos
mák heterochromatin-
jáb
l. Fehé qé t
é sRNS-t
tartalrnaz. A karyoplasmát
l nem választia
el
membrárt.
A feh rje
syntlresisbcn
virn szereptik'
A ribosomális
RNS
itt
synthetisirl
dik,
í rdik át a
ribosornális
DNS-L I. Két
ré szktilÖní
thet
el a magvacskí rban:
szemcsé s ré sze
a rnát'elké sztilt
ribosoma
ré _
szeknek,
fonzrlas szerkezeIí
ré sze
peclig a
rDNS-szálaknak
1'elel
meg.
d)
A
sejtmag
fontos anyaga
a
chromatin
állomány,
mely
DNS-
b
l é s fehé ljé kb
(histon-basicus
é snon-histon
savanyri
jellegí í
fehé r'jé kb
)
é piil
fel. A histon
jellegÍ í
ehé rjé k
é lettaniSzerepe
a
chromatinszerkezet
é psé gének
neg v/isa
é s az RNS-ké pzé s
meg_
gí rtlása
a
DNS
kett z
dé sénekakadályozása
né lkiil.
A sejtmagot
nem
hagyják
el.
A
non-histon
jellegí í
'eh rjé k
3
nagy
Csoportot
alkotnak: enzynrek,
regulator
felré rjé k é s
structurf'ehé rjé k.
Ezek álland
áramlásban
van-
nak a
mag s acytoplasmakozott.
A chromatin
állomány
lehet egynemí í ,
fonalas
v. szemcsé s
szerke-
zetí í .
A sejtoszt
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
16/62
SEJTTAN
_
CYTOLOGIA
A sejtek anyagcseré jtik során
kiilcjnfé leanyagokat
ké peznek' Ezek
lehetnek a
sejt
számára feleslegesek,
esetleg mé rgez
bomláster-
mé kek, amiket a seit
kiválaszt
(excretio).
Az anyagcsere folyamán
a
sejt számára kozombos'
de az egé sz Szeryezet
számára
hasznos anya-
gok
is keletkezhetnek.
Ezeket
a
sejt elválasztja
(secretio).
Ez legkife-
jezettebb
a rnirigysejtekben.
N
vekedé s
A
sejtek
novekedé sé ben
nem
lehet
általános
torvé nyszerí í sé get
megállapí tani,
mert alrány sejt,
annyiÍ é le
a
novekedé se.
A sejtek
táp-
lálkozása során
az assimilati s
folyamatok eredmé nyeké nt
a
sejtek
novekednek.
A
novekedé snek
határt szab
a
sejt
lelszí ne
é s tomege
kozott
lé trejov
aránytalanság,
mivel
a
felszí n nem
tudja ellátni
a to-
megé ben
jelent
sebben
novekedett
sejtet.
Ennek ké tfé le
kovetkezmé -
nye lehet:
a) a sejt oszt
dik,
b)
a
seit elpusztul.
A sejteknek egy
igen
jelent
s csoportja
-
melyek
oszt
dásra nem
ké pesek
-
csak
r'Ökléstar-rilag
é s
fejl dé stanilag
meghatározott
nagy-
ságig
n vekszik
(idegsejt,
szí vizonsejt).
Ezekben
a
sejtekben
a
nove-
kedé stel mclzdí t
anyag1'elhaltnozrjcl1rs
csak
addig tart,
amí g
a sejt
a
fajra
jellemz
nagyságot
elé ri,
ezután
rrz
zrssimilatio
é s a
dissimilatio
egyens lyba kerlil.
Ingerlé kenysé g
A
sejtek azon
ké pessége,
hogy
ingerek
hatására
ké pesek
megváltoz-
tatni anyagcseré jiiket.
Megkiilonboztetlink
ktils é sbels
ingert.
Mi-
n sé ge
szerint
az inger
lehet mechanikai,
lizikai,
ké miai, biol
giai'
Vannak
általános protoplasma ingerek (mechanikai,
ké miai,
h
)
é s
speciális
ingerek
(fé rry'
szag),
melyekkel
csak bizonyos
sejtek
hozha-
t
k ingertileti
állapotba.
Ingertileti
állapotnak
nevezziik a sejtekben
az
inger
hatására
kialakult anyagcSere-VáItozást
é s
az azt
kísé r
elen-
sé geket.
Az
ingerlé kenysé g'
mint elemi
é letfolyamat,
három
ré szb
l
áll.:
-
ingerfelvé tel
(
re
c
e
p
tio
),
-
ingertiletv
ezeté s c
orLduc
tio
),
-
válaszadás
(
reactio
)'
SEJTTAN
*
CYTOLOGIA
Az
ingerlé kenysé g
ehát
az
é rzé kelé ssel
ezcl
dik
é s
a
válaszreak-
ci
val
fejez
dik
be. Az
ingerlé kenysé g
teszi lehet
vé
a k
nlyezethez
val
alkalmazkodást.
Minden
sejt
ké pess gé nek
nregfelel
en
vála-
szol
az ingerre.
Az ingerre
adott
válasz
az
állatt
é semberi
sejtekben
leggyakrabban
mozgásban
Vagy
secreti
ban
nyilvánul
meg.
Az
inger
által
irányí tott
helyváltoztat
mozgás
a
laxis.
Ez
lehet pozí tí v
inger-
forrás
felé ), vagy
negatí v
(ingerforrást
l táVolod
).
Az inger
lehet
ké miai
anyag:
chemotttxis
(pl.
a
neutrophil
granulocyta
amoeboicl
mozgása);
Íény:
phototaxls
stb.
Mozgás
A
sejtek ingerre
iidotl' válasza
leggyakrabban
mozgásban
nyilvánul
meg.
Ez a
mozgás
lehet:
-
bels
,
ill.
ktils
,
-
activ
vagy passiv,
-
helyváltoztat
,
ill.
hely
zetv í tltoztat
Bels
mozg1rs
a sejt
cytoplasmájának
mozg/isa,
mely
nen-r
jár
hely_
Zet- Vagy
helyváltoztatással.
A ktils
mozgás
eredrné nyezi
a
hely-,
vagy
helyzetváltoztatást.
Aktí v
mozgás
a sejt
anyagcseré jé nek
meg-
v
áItozása
kcivetkezté ben
j
on l
tre.
A sejtek
ktils
aktí v helyváltoztat
mozgása
lé trejohet:
a)
állábakkal
-
atn.oeboid
mozgás'
b)
csill
kkal
-
ciliari.s
mozgás,
c)
ostonal
-flagellumo^l
mozgás
a) Amoetroid
mozgáskor
a
sejt az ingerfonás
felé
-
rnivel a
felti-
leti
fesztiltsé g
itt
csokkent
_
kittiremkedik,
ál|ábat
bocsát
ki
(pseuclo-
podium),
amibe lassan
beleáramlik
a
sejt eg
sz tartalma.
Így
'-'-'o"og_
nak
az
emberi
szervezetben
tobbek
kozott
a
fehé rvé rsejtek
(0,5
mm/sec).
b)
Csill
sz
riis mozgás.
A
sejt
felszí né t
sillcisz
rok
borí t1ák, s
ezek evez
szerí í
csapkodása
biztosí tja
a mozgást
a
Í blyé kony
kozeg-
ben.
c)
ostoros mozgás.
A
sejtnek
hosszti'
ostorszerí í
ny
lványa
van,
ami
a cytocentrumb
l
indul
ki.
Az
ostor
forg
vagy
hul\ámz
moz-
gása
biztosí tja
a helyváltoztatást
folyé kony
kcizegben.
Emberben
a
spermiumok
í gyk zelí tik
meg a
petesejtet (áramlással
szemben:
ne-
gatí v
reotaxis).
31
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
17/62
32
SEJTTAN
_
CYTOLOGIA
Szaporodás,
sejtoszt
dás
A szaporodás
az aZ é leqelensé g,
amely
során a sejtek
cinmagukhoz
hasonl
ut dokat
hoznak
lé tre'Az
oszt d
sejtek
é lete a
sejtciklus-
ban zajlik
le, ami
egyik
sejtoszt
dás
végét
a kovetkez
sej-
toszt
dás
végé igart'
E'nnek
két fázisa
van:
a)
oszt dások kozcjtti
szakasz
(interfázis)
-
Gl
-
S
*
G,
fázis
(G,
é s
Grnorrnál
míí kodés,
fázisban
kett z
dik
meg
a
DNS),
b)
maga
a
sejtoszt
dás
(M
vagy
D
Í 'ázis:
mitosis
-
divisio).
A sejt_
oszt
dásban
ré szt nem
vev
sejtek
nyugalmi
állapotban
(G,,-firzisban)
vannak.
A
sejtek
é lettartama, a
sejtciklus hossza igen
elté r
é s
sejtenké nt
váIÍ oz
(pI.:
legrovidebb
a
bé lhámsejteké ,
kb.
l,_5
nap).
Ha
az
inÍel-
fázis
hosszti,
akkor
az
a G'
szakasz
hosszára
vonatkozik,
mivel
az S
é s
G, szakasz
á|Iand
.
Nem minclen
sejt
rendelkezik
oszt
dási
ké pessé ggel.
Altalában
a
ditferenciáIt
sejtek
(pl.
idegsejtek)
nern
rendelkeznek
cytocentfllm-
mal
é s í gy
szaporodási
ké pessé ggel
sem.
Más szervek
sejtjei
regene-
ratio
eseté n k
pesek
oszt dásra
(pl.
májsejtek).
Vannak
viszont álland
an
oszt
d
n. cytogé t't
sejtek
(csontvel
,
nyirokrendszer,
ivarmirigyek
sejtjei
stb').
Ezek a
cytogé n
sejtek
igen
é rzékenyek
a
sugárzásra,
de más
károsí t
anyagokra
is
(gy
gysze-
rekr-e).
(Az
oszt
d
ké pes
sejtet blastn'ak,
a
differenciáIt
sejtet cyt
nak
nevezzlik.)
A
sejtoszt
clás
.formái:
a)
direct
sejtoszt
dás
-
amitosis,
b)
indirect
sejtoszt
dás
-
mittlsis,
c)
számfelez
vagy
reducti
s
sejtoszt
dás
_ meiosis'
a) Amitosis.
Né hány
egysejtí í
é l
é nyben' lletve
kciros
esetben
fordul
el t bbsejtí í
zervezetekben.
A
sejtoszt
diis chromosomí tk,
ill.
chromatida
fonalak
kialakulása
né lktil
zajlik
le'
A
cytocentrum,
a
sejtmag,
majd a
cytoplasma
fí jz
dlk be
é s
válik ketté .
Amennyiben
a
cytoplasma
oszt
dása
nem
koveti a sejtmag
oszt dását'
rigy tobb-
magvr'i
sejtek
jonnek
lé tre.
SEJTTAN
-
CYTOLOGIA
b)
Mitosis. A
sejtoszt dás leggyakoribb
formája. Atlagos
id
tar-
tama kb.
2
ra, í gy
a sejtek é letciklusának
egy ré sze,
amit az inter-
fáfis
kovet.
A mitoticus
sejtoszt
dásban négy
fázist
klilcjnboztetijnk meg' me-
lyek alatt
a
sejt felfiiggeszti
specifikus míí kÖdé sé t:
a)
profázis,
b)
metafázis,
c) anafázis,
d) telofázis'
a)
Profázis.
A
leghosszabb szakasz. A sejt vizet
vesz
fel, megduz-
zad.
A chromatinr
gcik
Í bnalas szerkezetet vesznek fel a sejtmagban,
vagyis kialakulnak
a
chromosomák.
A
maghártya
eltí í nik
a
cytocen-
trum
kett'é oszlik é s
a
seit ké t ellenté tes
p
lusa fel
vándorol.
Kialakul
az
oszt
dási
ors
.
b) Metafázis.
A
chromosoma Structura
ekkor a
legkilqezettebb
é s
a
chromosomák
a
sejt egyenlí t
je
mentén
helyezkednek el,
majd
kapcsolatba keriilnek az oszt dási
ors
val.
c)
Anafázis: A
chromosomák hosszukban ketté hasadnak
(a
ké t
chromatida
a
centromeránál
elválik
-
tehát
számuk
megdupláz dott)
é s a chromatidák a sejt két
p
lusa felé várrdorolva a cytocentrtrm
ko-
rtil
csillagszer
en
rcndez
dnek.
Ez
a legrovidebb szakasz.
d)
Telofázis: A
sejt ké t
p
lusa felé vándorl chromosomák ismét
fonalakká rrlakulnak
(a
chromatidák
despiralizál dnak) é s
gombo-
lyagba
rendez
dnek. A
fonalakb l
lassan
a nyugv magra
jellemz
chromatinrog k lesznek. Az oszlási ors
eltí í nik.Meg;elenik a mag-
vacska
é s
a maghártya is. A Golgi-apparátus é s
a
mitochondr'iumok
is megkezdik
náll szaporodásukat.
A
plasma
is
oszlik,
a sejt koze-
pé nbefí iz
ik
é s
kialakul
a
ké t teljesen
egyenértékí í
t
dsejt (leány-
sejt),
melyek ugyanannyi
chromosomát tartalmaznak,
mint az
anyasejt
tartalmazott.
A mitosis lé nyege:az é let fenntar'tása
azáltal,
hogy
a DNS-t
tovább-
viszt az rij sejtekbe é sezzel
a
DNS-ben k dolt
tulajdonságok átorok-
l
dnek az ut dokra.
e)
Meiosis:
Az
ivarsejtek oSZt dáSi Í brmája.
Lé nyege, hogy
a sej-
tek
második
oszt dását
nem
el
zi meg a chromosomaszám megdup-
Iáz
dása, í gyvé geredmé nyké ppen
haploid, azaz
fe\e
chromosoma-
számmal rendelkez ivarsejtek
j
nnek
l
tre. A fajra
jellemz
chro-
33
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
18/62
34
SEJTTAN
-
CYTOLOGIA
mosomagarnitií ra
csak
a megtermékenyí té skor
jon
lé tre
az anyai-
é s
apai
ivarsejtek
cisszeolvadásával'
A
meic;sis három
feludat.ot
líLt
eI:
a)
a chromosomák
számának
megfelezé sé t,
b) a chromatinállornány
jrarendezé sé t recombinati
já0'
vagyis
az
apai
é s anyai
chromosonrák
szé tválása
vé letlenszerí í ,
ehát
lesz
apai'
ill.
anyai
eredetí í
chromosoma
is
a
haploid
garnittirában, de az
oszt clás
során
az apai é s
anyai
chromosomák
egyes
szakaszai
ki
is
cseré l
dnek
egymással
(crossing
over'),
c)
a sejtek
megfiatalí tását,
mivel a
petesejtek
ké pz
dé se
az intra-
uterin
é letben
befejez
dott,
í gya
petesejt
egyid
s
hordoz
jával
é s
ezé rt sztiksé ges
a meiosis
rnegfiatalí t
(rejuvenalo)
hatása'
HUMANGENETIKAI
ALAPISMERETEK
H UMANGEN
ETI
KAI ALAPISMERETEK
Nucleinsavak
Az
osszetett fehé rjé k ké tf komponensb l
állnak: fehé rjé b é s nem
fehé rje
jellegí í
é szb
.
osztályozásuk a
nem fehé rje
termé szetí íalko-
t
ré sz
alapján t rté nik' Í gy
megktilonboztetiink:
phosphoproteideket,
chromoproteideket,
glycoproteideket,
lipoproteideket, metalloprotei-
deket, é s nucleoproteideket.
A
nucleoproteidek nucleinsavb l
é s
fehé rje
É szb
állnak.
A
nuc_
leinsavak
nucleotÍdokb
l
é ptilnek
fel
é s gen nagy molekulájri ve-
gytiletek.
A
polynucleotidoknak
ké t tí pusa ismeretes: a sejtmagban
-
chromosomákban
Ié v
dezoxiribonukleinsav
(DNS)
é sa f leg a
plasmában
találhat ribonucleinsav
(RNS).
A
DNs
é s
RNS
(polynucleotidok)
lebonthat k olygonucleoti-
dokra, i11. mononucleotidokra.
Az
olygonucleotidok
kozé
tartoznak
a
nagy energiájri
phosphatvegyiiletek
(ATP'
ADP stb').
A mononucleotidok nu
c l
e
o
zido
kra é s
p
h o s
p
h o
r
s
av r a
b onÍhat
k.
A nucleozidok
egy 5
szé natomri
szé nhidrdtb l
(pentozb
l)
é segy
gyí í r Í ís
zerkezet(t bázikus
ré szb l
állnak.
A
nucleinsavak szé nhidrát komponense:
RNS
eset n a rib
z
DNS
eseté n
a
tlez.oxirib
z'.
A nucleinsavak
elnevezése tehát a bennt-ik
lé v cukorkomponens
alapján torté nik'
A nucleinsavakban találhat
nitrogé n tartalmrí
gyí í r í í s
ázisok
ké t
vegyiiletcsoportba
tartoznak;
purin
tlázisokz adenin
é s
guanin
pirimidin
bázisok: citozin,
timin é suracil.
A DNS-ben: adenin,
guanin'
citozin
é s timin.
Az
RNS-ben: adenin,
guanin,
citozin
é s uracil
fordul el .
A
két
nucleinsav-f
lesé g tehát
a timin
é s
azutac7l
alkot
ré szben is
ktilonbcjzik egymást
l.
A DNS
molekula igen nagy, molekulasrilya
milliárdos
nagyság-
rendí í
human
chromosomában 50-60 milliárd dalton).
Hossza váI-
toz
,
tté hány
pm-t
l'
tobb mm-ig
terjedhet' Jellegzetes a té rbeli fel-
35
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
19/62
I{UMANGENETIKAI ALA
PISMERETEK
é pí té se: é t egymás koré
csaVarod fonáIb
l áII
(Watson_Crick-spi-
rdl).Ez a dupla
helix
olyan
lé trához
hasonl
'
melynek ké t ágát 1-|
phosphorsav-cukor
lánc
alkotja'
fokait
pedig
a bázispárok
(adenin-
timin é s
guanin-citozin)'
majd
hossztengelye koriil megcsavartuk.
A
bázispárok sorrendje meghatározott. Ennek
a
helix
szerkezetnek a
DNS megdupláz dásánál
(replicati
jánál)
é saz RNS synthesisé né l
Van nagy
jelent
sé ge'
mivel ilyenkor
a
két
fonál
egymásr l
lecsava-
rodik é s
mindegyikkel
szemben lé trejon
a
maga
kiegé szí t
1e'
Igy ké t
rij, az eredetivel azonos
DNS-molekula,
ill.
RNS-másolat
keletke-
ztk.
Az
RNS-molekulák
kisebbek,
mint a DNS-molekulák' Moleku-
lasrilyuk
25
000-t
l
l-2
milli
daltonig
terjed.
Ktilrinbciz
hosszrisá-
gri
molekulák,
melyek
alkotásában 70-10 000
nucleotida
vehet ré szt.
Szerkezetiik é s
a
sejtben betoltott
Í 'uncti
juk
szerint 3
fa1táját ktilon-
boztetltik
meg:
O hí rviv
-
messen.t|er
R1/S
(mRNS)
)
szállí t
'transJbr
RN.S
(tRNs)
6
ribosomalis RNS
(rRNS).
(o
A
messenger
RNS
a DNS-ben tárolt
inÍ brmáci
t
a fehé rjesynthe-
sishez
k zvetí ti.
A DNS
molekula heteroproducti
ra
is
ké pes,azaz
s aj
át
mintáj ára
mRNS
-t
synthetis ál, miáltal
a DNS
-fehé rj
esynthesisre
vonatkoz
,,tizenete''
átí r
dik
(transcriptio)
a
mRNS
molekula
felé pí-
té sébe.
Ez után a
fehé rjesynthesis során olvas
dik
-
fordí t
dik
_
le
(transl.atio),
lé trehozva
a
geneticailag
meghatározott
aminosavsor-
rendet,
aZaZ
a fehé rje
els
dleges
szetkezeÍé t.A sejt
cisszes RNS tar-
talmának 2*5va-át
adja, kozepes m
ls lyri, a legrilvidebb
é lettartamri
RNS.
@
A
transfer
RNS
feladata
a
se.jtben
az activált
aminosavak továb-
bí tása
a fehé rjesynthesis
helyé hez. F,gy-egy sejtben
tobbfé le
IRNS
van, minden aminosav-fé lesé gnek
másÍ ajta tRNS
felel
meg, s
t
egyes arninosavaknak
tobbfé le
tRNS-Í ik
is van. A sejt RNS-tartal-
mának
kb.
I57o-át adja, a legkisebb
m
lsrí lyri
é s
a
cytoplasmában
oldhat
(solubilis)
lormában
van
jelen'
9 A
ribosomalis
RNS a ribosomák
felé pí té sében
esz
ré szt,
abban
a
fehé rjesynthesis
helyé t
teremti
meg é sa folyamatban
ré sztvev
ket
té rbelileg osszeilleszti.
A rRNS
a
mRNS által hozott
informatio
leol-
HUMANGENETIKAI
ALAPISMERETEK
vasását
vé gzi
gy,
hogy vé giggordiil a
mRNS-err.
A
sejt RNS-tar_
talmának
60'vo-átadja.E'z
a
legnagyobb
m
ls lyti
é s legálland
bb
tí _
pus
RNS.
Chromosomák
A
sejtmagban
elhelyezked DNS-t
é s
fehé rjé t
artalmaz
,
az
orok-
l
dé s egysé geit
hordozo
testecské k'
Önr'eproducti ora k
pesek
é saz
egymást
kovet sejtoszt dí rsok során
morphologiai
é s
physiologiai
tulajdonságaikat meg rzik'
A
chromosomák
száma
a
fajra
jdrlemz
.
Egy
sejtben találhat
chromos
mák
számát
nevezztik
chromosoma-szerelvénynek.
Em-
berben az é rett
ivarsejtekben
a
chromosomák száma
23
(egyszeres
vagy
haploid
chromosomagarnit
ra) é s csak
a
megtermé kenyí té s
alkalmával alakul ki az
ember testi
(somaticas)
sejtjeire
jellemz
ké tszeres
(dipLoid)
chromosoma szám'. 46 .
Ebb I
44 db
párokba
ren-
dezhet
(22
pár) tutosoma
é s
2
db
(1
pár:
XX, vagy XY)
az
ivari
chromosomct
Az
emberi
chromosonrák
fele apai' fele
anyai
ere-
det í í .
A chromosomák a
sejtoszt
dás
pro-
é smetafázisában
két fonálb l
(chromatidáb
l) áIlnak,
melyek
egy
helyen
osszekapcsol
dnak
(cenÍromera
vagy primaer
bef
z dé s).
Ez
az els
dleges befíí z
lés
a
chromosomát karokra
(telomerákra)
osztja,
melyek lehetnek egyfor-
ma' de
ktilonboz
hosszriságLiak is. A karokon
el fordulhatnak mé g
másodlagos
(
s
ecuntlaer) befíí z
dé sek s.
A
chromatidák
két
hosszti
feltekeredett
nucleoproteid
fonátlb
l
(
c hr o mo
n
e
m
u
.fcl
nciLb l
)
é sazon Lil nucleoproteidtartalmii
szemcsé k-
b
1
áIlnak.
A
chromonema fonáI
tehát
DNS
molekulákat
tartalmaz'
Az emberi chromosomák átlagosan
4-6
pLm
nagyságr"iak' A
chro-
mosomákat nagyságuk é salakjuk alapján
párosí tják
é s
a
legnagyobb-
t l a legkisebb felé haladva
csoportosí tják é s
számozzák
(Denver-
rendszer). Egy-egy
sejtben oszt dáskor
lé v
chromosomákr
l kapott
ké pet
nev
ezzik
idi
o
g
r amnak.
Egy
egyé n
tobb sejtoszt dásának vizs-
gá|ata
aIapján
kapott
chromosomaké pet
pedig
karyogramnak
vagy
ka 11
o
t ip
u
s
n
ak
nev
ezzik.
A chromosomák
legfontosabb
jellegzetessé gei:
számuk, nagysá-
guk,
szerkezetiik,
viselkedé stik.
31
-
8/9/2019 TARSOLY_1.pdf
20/62
38
HUMANGENETIKAI
ALAPiSMERETEK
Gé nek
Az
emberi sejtek magjában lé v
DNS-molekula
kb.
l,7
mé ter
hosz-
sz(t. Ezen DNS
láncnak vannak
gyakran
ismé tl
d
,
kozepes
gyako-
risággal
ismé tld é s
nem
ismé tl
d szakaszai,
nelyek
szerkezetileg
sok
nucleotidb
l áll