tarsoly_1.pdf

8/9/2019 TARSOLY_1.pdf

1/62


2/62

konyvet í r1a,

szerkesztette

é s

llrrsztrálta:

Dr. Tursoly

Emil

Lektorálta:

Dr.

F

ldes

Istv

n

Kiadja:

Edge

2000

Kft.

Felel

s

kiad

:

Klein

Dávid

ISBN 963

86450

08

Nyomta

a

Kapitális

Kft Debrecen

Felelos

vezeto

Kapusl Jozsef

521 452-A99

Nyomclai

el

készíté s,

ypográfia:

Juhtisz

Vulériu

BEVEZETO

A

debreceni

Kossuth Lajos

Trrdományegyetem

Bolcsé szettudornányi

Ka-

rán 19]4-ben indult

a

pszichol

grrsképzé s.

Ekkor még

nern állt

rendelke-

zé sre

megfelel

szí nvonal

tankonyv

az anat rnia

tanulásához.

Ezé Ú"

az

rák tobbnyire

jegyzetek

ké szí té sé vel,

,konyví rással''

teltek

el, ami

ko_

rrroly

nehé zséget

jelentett

gy

az oktat

,

mint

a hallgat

k számára.

Csak

i983-ban

nyí lt ehet

ség egy

rovid'

ezér1

gen tornoren

tbgalma_

zott anat rniai

jegyzet

elké szí té sére B lcsé szettudományi

Kar rnegbí zá-

sáb

l.

Ez

a

jegyzet

azután

váLtozatlan

formában tcibbszor

is kiadásra

ke-

rtilt,

arni toké letlensé ge

mellett is

sokat segí tett

az anat

mia

szí nvonala_

sabb elsajátí tásában.

Ekkor

a

biol

gia

rné g

kiilon

tantárgyké nt

szerepelt

a

tanrendben,

é s

a

sejttant,

genetikát

stb. ennek kereté ben

tanulták

a hall-

gat

k. Amikor

a biol

gia'

mint

ktilon

tantárgy megszí í nt

é s

bizonyos ré -

szeinek

oktatását átvette

az anat

ml'a,

é rthet

en a korábbi

jegyzet

nem fe-

lelt

meg ennek a cé lnak.

Úaaa

iegyzet

kiadására

pedig

csak

rgy

volt

le-

het

sé g,

ha

a biol

gia-tanár

szakos

hallgat

k

részére s

alkalmas

k

zos

jegyzet

ké sztil

a Természettudományi Kar megbí zásáb

l' A

jegyzet

1990-

ben keriilt

kiadásra é s már tartalmazta

a biol

giai

tananyag

egyes ré szeit

is

(pl':

humángenetikai

alapisrneretek stb.).

EZ

a

jegyzet

az rt volt

nehé z_

kes,

mert

más anyagré szt

kellett

hangsÍ rlyozottan

(ré szletesebben)

tár-

gyalni

a

pszichol

gushallgat

k

*

é smás

ré szt a biol

gia-tanár

szakosok

ré szé re.

Ennek

ellené re ez ajegyzet

is tobb

-

vá1tozatlan

kiadást

é ltrneg.

Minden

eddigi

jegyzetnek

egyik

ié nyeges

hibája

volt

a szernlé ltet

ábrák,

vázlatos

rajzok

hiánya, ami

né lktil

az

anat

rrria

oktatása

elké pzel-

hetetlen.

199S-ban

nyí lt lehet

sé g arra, hogy kimondottan a

pszichol

gr"rshall_

gat

k számára

é s a sz|iksé ges ábraanyagot

tartalmaz

tank

nyv

ké sztil-

hessen el,

arni

remé lhet leg

sokat

fog

segí teni az

anat

mia

mé g toké le-

tesebb

megtanulásában,

vagyis

a tobbi tárgy rnegalapozásában.

E konyv megí rásánál

30 é v

pszichol grrshallgat

i oktatás tapasztala-

táÍ

igyekeztem

felhasználni az anat mía

azon

ré szeinek kiválasztására

é s

hangsí rlyozására,

amely ismeretek sziiksé gesek

a

pszichol

gushall_

gat

k további tanulmányaihoz.

Azt, hogy nem

csak

aZ

idegrendszert

ta-

nulják,

konnyí í

megé rteni,

ha arra

gondolnak,

hogy napjainkban

egyre

tobb

sz

esik

az

rin.

pszichosomatictls

problé mákr

l,

panaszokr

l'

be-


3/62

tegs

gekr

1.

Lé nyegé ben

peclig

végzé s

rt1tn cllrbcr'ekl


4/62

AZ

ANATOMIA

ROVID

TORTENETE

anat

miai

megfigyel seit'

de nem hozhatta nyilvánosságra.

Csak

a

XVIII.

században

találták

meg é rtékes

mÍí veit^

A

fé nymikroszk p Leeuwenhoek

(1632-|123)

által val

beveze-

tése

é s

alkalmazása

az

irnat

miai

vizsgálatoknak rij dimerizi

t

nyitott

meg. A

mik'roszk

pos

anat mia megalapí t

jának

Malpighi

(1628*

1694)

tekinthet

.

Az anat

miában

használatos

injecti s technika

kivál míí vel

e

volt

a magyar származásri Hyrtl

J

zsef

(181i-1894),

akinek tan-

konyvé t

hosszti

é vtízedekig

ok-sok kradásban

használták Eur

pá-

ban.

A

termé szettudom1rnyok

-

í gy

az

anat mia

-

felvirágzásának

kora

is

a

XIX.

század.

Az

1800-as é vek

második í 'ele

a makro-

é s

mikr'oszk pia

aranyko-

rának

nevezhet

'

oly sok

alapvet

en rij

adatot

tártak

fel

az

anat mu-

sok.

(Schleiden

1804-1881,

Schwann

1810-1882,

Brown

1773-

1858,

Henle

1809-1885,

Schwalbe 1844-1916,

Luschka

1820-1875

é s

mások.)

Ezen

id ben

számos

anat

miai tankonyv

is

ké sztilt'

me-

lyek

egy

ré sze

ma is

haszrrálatos

(Bardeleben'

Geger-rbar'rr,

Gray,

Cunninghanr,

Testut, Rauber-Kopsch-fé le

anat mia

stb.). A tan-

konyvek mellett

igen szé p

é s

é rté kes

anat

miaatlaszok

is

rnegjelen_

tek

(Toldt,

Sobotta,

Spalteholz

stb.).

Az

anat

miai

ismeretek

í Ql

dé sé vel

megindult

a

sejttan,

sz

vet-

tan,

fejl

dé stan'

osszehasonlí t

anat

mia

mÍí velése

s' A

XIX.

szá_

zadban Vált ki

az anat

mtáb

l a k

rbonctan é s

az embertan

(zintro_

pol gia)

is, melynek

kivál

mÍí vel

e

a

mrilt

században

Broca

(

1 824-1

880)

volt Párizsban.

A

sok

j

leí rásnak

megfelel en az

anat

miai n.omenc:laturrr

(szak-

kifeiezé sek gyí í jterné nye)

s tetemesen gyarapodott'

Ezek

egysé gesí -

tését obbszor

megpr

bálták.

1895-ben

elfogadták

a

Bdzeli NomenclaturdÍ

(BNA),

mely

latin nevek

mellett igen sok

gorog eredetí í sz t

is tartalmaz

(de

még

mindig

a legjobb

é sa legelfo-

gadottabb).

1935-ben

megalkották a

Jé ngi

NomenclaturrÍ l

(JNA)'

mellyel

szemben

igen

sok

kritika

mertilt

fel

(a

né meteken

kí vtil

általában

má-

sok

nem is fogadták

el). 1955-ben

a Nemzetkozi

Anat

mus Kon-

gresszus

el1bgadta

a

Párizsi

NomenclaturrÍ Í

(PNA), mely

kb.

l5%_

AZ

ANATÓMIA

RÖVID

TÖRTÉ NETE

ban

tér

el

a bázelit61é s

jelerrleg

f

ké nt

ezt

Í anitják, ha nem

is min-

denben

logikus.

Kcizben

is

voltak

kisebb

m

dosí tási

kí sé rletek

New

York

1960'

Wiesbaden 1965,

Lerringrád

1970,

Toki

1975,

London,

1985)' de

lé -

nyegé ben

nem

változott'

Az

anat mia magyarországi

mí í velése

sak

1770-ben

indult

meg'

amikor

a

Nagyszombati

Egyeternen felállí tották az

orvosi

kart,

amit

el

bb

Budára, majd

1784_ben

Pestre

telepí tettek. A

nrásodik

magyar

egyetem

Kolozsváron

1é tesiilt

78'7

2-ben. Jelerrt sebb ké pvisel

je

volt

az

anat

niának Bugát

Pál' aki

1828-ban kiadta

az

els magyar

nyel-

v í í nat miakÖnyvet'

Nevesebb magyar

anat musok:

Lenhossé k

l

zsef,

Mihálkovics Gé za, Thanhoffer

Lajos, Davida

Leo,

Apáthy István é sLenhossé k

Mihály. Ez ut bbi kiváI

tankonyveit

a magyar

orvosok

számos

generáci

ja

használta

eredmé nyesen.

A II.

világháborri után

az

ország

négy orvostudományi egyel'emé n

mí í kod

anat

miai

inté zet egy-egy

ktil


5/62

AZ

ANATÓMIA

TÁRGYA

É s

pBt-oszrÁsn

AZ

ANATÓnnln

rÁncyn

É s

rrloszT^s^

A

biol

gia

az é lettel

foglalkoz

tudomány' illetve

trz é l

é nyekkel fog-

lalkoz tudományok

osszessé ge.

(Bio...:

é let; logia: tan' tudornányág.)

A biol

gia

a termé szettudomány

rendkí vtil szerteágaz ré sze

é s

Ié losz-

tása is nehé z, illetve

tobbfé le Szempont szerint torténhet.

Két

f csoportra

osztva

a

biol

giai

tudományokat:

0 Az é letre általánosan

vonatkoz

ké rdé seket árgyalja, az

n'

pro-

biol

gia.

@

A'z

ekilenyek minden

jellemz

tulajdonságát konkré tarr

vizsgálja

a

biontol

gia.

Ennek a

vizsgálatnak

egyik m

dja, amikor csak az é l

é nyek ala-

ki sajátosságaival

foglalkozik

-

az a

morphologia.

A morphologia,

tehát az alaki sajátságokkal,

a

szerkezeti lelé píté sseloglalkoz tudo-

mány.

(A

morphologiát

nem

szabad

mereven

elválasztani

a biol

gia

tobbi

vizsgáI

m dját I,

pl

".

az é letrní í kodé seket

izsgál

physiol -

giát l,

mivel

az é | szervezetben

a

forrna

é s

functio

egysé ge

rnegbon-

thatatlan,

a kettí j

befolyással

van egymásra.)

A

morphologiának azt

a ré szé t,

mely

az é I szewezet szerkezeté -

nek

vizsgálatát szé ttagolás' boncolás segí tsé gé vel

é gzi

anat

mid-

nak

nevezzik.

Ennek megfelel en

van

novény-,

állat- é s

enberanat

rnia.

Az

emberanat mia az emberi

test

alaki sajátságaival

é sszerkezeti

felépí tésé vel

oglalkozik.

A mLilt

századkÓzepé t

laz anat mia a

rnikroszk

p

t ké letesíté se

folytán két

f

ré szre

vált:

a)

makroszk

pos anat mia:

a

szabad szemmel

lí uhat


6/62

r0

AZ

ANATOMIA

TARGYA ES

FELOSZTASA

9

Korr zi s

technika:

az

injecti

s

m dszerrel egytitt

használják.

A lágy

ré szeket

lemaratják

a f'eltoltott

erekr l,

esetleg

lé gutakr l,

é s

í gy áthat

v1l

válik a

szerv

é rhál

zata,

a

bronchusfa stb.

O Derí té sim

dszer:

szí nes

anyagot

fecskendeZye az erekbe vagy

kivezet

csovekbe,

a

SZerVet

ví ztelení tjtik,

majd

gaultheriaolajba

helyezziik,

ami

áttí í n

v

teszi

az

osszes

ré szté s

é lesen láthat vá

a

fel-

toltott ké pleteket.

6 Macerálás

(áztatás):

a

csontok tanulmányozásához

használt

m d-

szer.

A lágy ré szekt l

megtisztí tott csontokat

40

"C-os ví zben

tartják

hosszabb

ideig.

A csontvel

é s a

lágyré szek bakté riumok

lratására

lebomlanak

(elrothadnak),

é s

eválrrak

a csontokr l.

Ezután mé g

zsí rtalaní tják

é s

ehé rí tik

a

csontokat

(szé n-tetr'a-

cl

oriddal

é s

hidrogé n-peroxiddaI).

@ R ntgenvizsgálatok:

kezdetben

csak

a csontok

anat miáját

tanulmányozták e mc1dszerrel.

Ma már kontrasztanyagok

segí tsé gé-

vel ktiltjnosen az lireges szetvek

anat

miája

vrzsgálhat

(gyomor,

be-

lek)

stb.

(rontgenosz,k

pitt).

Kontrasztanyagoknak

az erekbe torté n

beÍecskerrdezé sé ve]

a kel1

pillar-ratban

torté nt

rontgenfelv

tellel

si-

kerril egy-egy

é rtertilet

Vagy Szerv

normális

vagy k ros viszonyainak

tl'sztázása

is

(

r

Ó

nt.

g

e no

g

r ap hi

ct

-

an

g

i

o

g

r

up hi

a

).

Leg

rjabban

a

CT

(computer

tomographia)

vizsgálati m

dszerek

er'edményei

is

sikeresen

alkalrr-razhat

k

pI.

a segment-anat

miai

vizs-

gáIatokban.

PET

(pozitron

emisszi

s

tomográphia)

a

legmodernebb

vizsgál

_

m dszer.

Izot

ppal

jelzetl

szé nhidrát,

fehé rjestb' bevitel

vel

vizs-

gátj

ak

eg

y

szerv mí í kodé sé t,

nyagcseréj é t

nrorphol

giail

ag.

AZ EMBERI

TEST

F BB

SZERKEZETI

ELVEI

ll

AZ

EMBERI

TEST

FOBB

SZERKEZETI

ELVEI

O

Az emberi

test

ké toldali ré szarányosságot

(bitaterális

Symmet-

ririt)

mutaÍ '

A kozé pvonalban

állí tott ftigg

leges

sft a testet

ké t

tÍ ikorképszeríí en

egegye

z r

é szre

osztj a. A

ré szarányoss ág

azonban

csak

a

fejl

dés

kezdeti

szakaszában

toké letes'

a

további fejl

dé s fo-

lyamán

sok assymetria alakul ki,

kt-ilonosen

a

mell- s

has|ireg zsige-

reiben,

szerveiben

(szí v,

máj, lé p,

gyomor

stb.).

Sok kisebb

eltéré st

láthatunk

aré szarányosságt

l az

emberi

test

kiils idomaiban

is.

Szelvé nyezettsé g

(metameria)

az

a

sajátosság,

hogy

a

tcjrzs hossz_

irányban

egyforma

osszet telí í

é szekb

l

(segmentumokb

l) é piil fel.

Emberné l

a

fejl

dé s során

az

eredeti

metameria nagy

ré sze

elmos

_

dik.

A

kifejl d

tt emberben

csak

a

csigolyiikon, bord1rkon, mell-

é s

hátizmokon,

gerincvel

i

idegeken

ismerhet Í 'el.

o

Az ember

tcirzse eliilr

l

hátrafelé kissé iisszelapí tott s í gy

rajta

két

felszí nt

lehet megkiilonboztetni: eltils é sháts felszí nt, amiket

helyesebb

hasi

(ventralls)

é s

háti

(dorsalls)

felszí nnek nevezni.

A ventralis

felszí n

a

jelent

sebb, mert itt helyezkednek eI az érzék-

szervek'

itt vannak

alé gz

-

é s

emészt

rendszer bemeneti

nyí lásai, er-

re

tekint

az arc

(mimika)

stb.

Úgysz

lván ezzel

az

oldalunkkal

é ltink.

ezet

aZ oldalon

cisszpontosul

egyéniségiink.A

vé gtagok is ventralis

ké pz

dmé nyek

(beidegzés,

vé rellátás stb.)'

O

Az

emberi test

tagoz

dása, f ré szei'.

fej

(caput)

nyak

(c'ollum)

IÓzs

(truncus)

vé gtagok

(

extremitates

)

A fej váza

a

koponya

(craniutn).

Eltils ré sze

az

arc

(facies),

me-

lyen

feltilr

l

lefel a

szemek

(oculi),

az

orr

(nercus)

é s

a

száj

(os)

nyí

lását láthatjuk.

Háts ré sze

a

nyakszirt

(occiput.).

A nyak

ktilcjnboz

hosszriságLi,

háts

ré sze

a tark

(nucha).

A

torzs három É szb áII:

mellkas

(thorax)

has

(abdomen)

medence

(pelvis)


7/62

I2

AZ

EMBERI

TEST FOBB

SZERKEZETI

ELVEI

A

rnellkas

a

rnelliireget

(c'ctvLtm

thoracis)

é s

a

hastireg

l'els

részé t

Ibga kcizre.

A has

eliils lalán láthat

a

koldok

(umbilicus),

tirege

a

hastireg

(cavtnn

abtlotni.ni,s).

A medence |iregé t

(cttvutn

pelvi's)

aké Í

medencecsont

s hátul a keresztcsont

határolja.

Als

fala a

gát

(peri-

neum).

O ,qz emberi

test sejtekb

1 é s

sejtkozotti állományb l é pi"il

fel.

Az

azonos

eredetí í é s

mííkodésí íejtek szoveteket

alkotnak. Ktil

nb z

szovetekb

I é piilnek

fel az

egyes

szervek

(organutnok),

amelyek bi-

Zollyos

l'eladatok

elv é gzé sére

zervrendszereket,

ké sztilé keket

ap

-

paratus) hoznak lé tre.

A

szervrendszerek

alkotiák

a szervezeteL

(or-

gunizmus).

Tengelyek,

sí kok,

rányjelzé sek

Tengelyek

Az emberi testen

három

I'

tengelyt

vonhatunk;

a)

hossztengely,

egyenes

álláskor

fiigg

leges,

(Iongitudindlis)

b)

haránttenge|y

(transzverzdlis),

tobbr

l balra

igen sok

h zhat

a

testen.

c)

nyí lirány

(dorsoventralls)

(sogittális)

terrgely

szinté n

sok

vzrn.

Sí kok

a) Nyí lirány

(sagittalis)

sft

1tigg legesen

elcjlr

l

hátra

halad.

A

kij-

zé pvonalban

halad

sagittalis

sík

a kozé psk

(mediun

sí k).

Vele

párhuzamosan

igen

sok

paramedian

nyí lirány

r

sík

állí that

b)

A

homlokirányr"i

(frontalis) sí k a homlokkal

párhuzamosan

halad

ftigg

leges

sík.

Sok

van

bel

le.

c)

Ví zszintes

(horizontdlis)

sík

a

lát

határ'ral

párhuzamos,

egyenes

álláskor

ví zszintesen lralad.

Igen sok

állí that

ebb

l is a testen.

Irányjelzé sek

Az

emberi testen

val

tájé koztidást

szolgálják:

jobb

-

tlexter

-

clextru

-

dextrun,

bal

-

sittister

-

sirri.st

rLt

-

sini.st

rum,

eltils

-

anÍerior

-

unterior

-

unterius,

hátuls

-

posÍerior

-

pr'l,sterior

_

poslerius,

hasi

-

vent

rulis

-

ven.tralis

-

ttentrale,

AZ EMBERI

TEST

FŐBB

SZERKEZETI

ELVEI

háti

-

dorsttlis

_

clorsaLis

-

tlorsal.e'

t-els

*

superí or

-

sttperior

-

superiu.r,

a|s

-

inferior

-

inferior

*

í nferius,

feji

*

crttnittlis

-

c raniali

s

*

crani al

e,

farki

-

cuudulis

-

caurlulis

-

c'oudale,

tenyé ri

-

voluri's

-

volu'i's

-

volare,

talpi

-

pl.anturis

*

plu.LÍ aris

-

plunÍ are,

tcirzshoz kcjzelebb

es

-

proxí ntalis

_

proxí .malis'

-

proxittLttle,

ttirzst(í l távolabb

es

-

clí stalis

*

tli.stclis

*

distule,

kozé psí kioz

k zelebb

es

-

medialí s

-

tnedial.is

-

tnetlictLe,

kozé psíkt

távolabb

es

-

lat.erolis

-

la|erul.í s

*

lat.erule,

ktils -

exterruis

-

externa

-

externunl,

belso

-

inlerntt.t

-

ittlernu

-

interttum,

test

felszí né hez kozelebb

es

*

superficialis

-

superficiali's

-

superficiale,

rné lyebben

fekv

*

pro.fundus

-

profurLcla

-

profundum,

hosszanti

-

IongituclincLli,s

-

Iongitudinali,s

-

l.ongitutlinale,

harí rntirányri

_

Í runsyerStl.is

-

transl,ersalis

-

trrlnsyersale,

három

ké plet

koztil a

kozé ps

-

medius

-

trteeli'u

-

meditnn,

két

hosszanti

vonal kozé

es harrnadik

-

in.termetlius

-

intertnetlia

-

intermecJiunr.

Fontosabb anat

miai szakkifejezé sek

Az emberi

test ré szeit,

anat

miai ké pleteit nemzetkozileg latin

(né ha

gorog)

szakkiiejezé sekkel

jelolj

iik'

Ezek gyí í jtemé nye

z

anat miai nomenclatura, mely

az

id

k

Í blyirmán

tobbszÖr

ví rltozott

(bázell,

jé nai, párizsi

nomer-rclatura)

s

kb.

5600 fogalmat tartalmaz. A leggyakrabban

el

fordul szakkife-

jezé sek

(nom. gen;

masc. fem.

neutr'):

ttponeurosis

-

aponeurlsls; bonye, Iapos í n

angulus

*

anguli:

szoglet

lpex

-

rryicis.' csrí cs

ttrteria

_

ctrteriae:

ver

é r

lrcus

-

arcus:

í v

ttrticul ttÍ io

-

arliculati

ottis

: í zij]et

basis

-

busis:

alap

13


8/62

I4

AZ EMBERI TEST FOBB

SZERKEZETI

ELVEI

brevis

-

brevis

*

breve:

rovrd

corpus

-

corporis:

test

canalis

-

cctnal.is:

csatorna

cartilago

-

c(Irlilagini.t.'

porc

cavum

-

cavi.:

ureg

crisÍ a

_

crisÍae:

taraj

t'erví x

-

cei'vic'is:

nyak

capillaris

-

capillarí s

:

hajszáIé r

columna

-

columnae:

oszlop

communis

*

comrn.unis

-

commune:

kozos

tli.stantia

-

disÍ u

ae: távolság, koz

rlucÍ vts

-

cluc'ttts:

vezeté k, cs

eminentia

-

e ntine

rLtiae.'

kiemelkedé s

entltl-'.

bels

(sz

osszeté telben)

epi-'.

v alami Í 'elett

(sz

osszeté telben)

exitu,s

-

exitus:

vég,

halál

exo-:

k|ils

(sz

osszeté telben)

facies -J'ociei:

arc,

felszí n

.fasciu

-lasciae:

vé kony

kot szovetes

lemez

(izomp

lya)

fibra

-

Jibrae.'

rost,

szál

fibrilla

-

fibrillae.-

rostocska

fissura

-

Jissurae:

hasadé k

.foramen

-

foraminis:

Iyuk

ganglion

-

ganglii:

(ideg)

d c

glundula

-

glandulae.'

mirigY

granulum

-

gronuli:

szemcse

hemi-:

fél

(

sz

cisszeté telben)

hiat.us

-

hiatus:

nyí Iás,

ré s

hyper-:

felett,

mérté ken

t

li

(sz

osszeté telben)

hypo-'.

alatt,

alul

(sz

osszet telben)

imp

re

s

s io

-

irnp r e s

sionls: benyomat

ittci.sura

_

í ttc

s

urae :

bemetszé s

infra-:

alatt,

alul

(sz

osszeté telben)

innervaÍ io

-

innetyttÍ ionls:

beidegzé s

inter-'.

kozott

(sz

cisszeté telben)

intra-'.

be]lil

(sz

osszeté telben)

.juxta-'.

meilett,

k

zeI

(sz

osszeté telben)

AZ

EMBERI

TEST

FŐBB

SZERKEZETI

ELVE]

lamina

-

laminae'. lemez

LigamenÍ um

-

l.iganent.i:

szalag

l.ineu

-

lineae:

vonal

lobus

-

Lobi.

lebeny

masnus

-

mctgna

-

magnwn:

nagy

major

-

major

-

mtlu,s: nagyobb

m.argo

-

narginis:

széle

valaminek

naximus

-

maximu,

maximunt:

legnagyobb

rnedulltt

-

meclulltLe:

vel

memb rantt

*

m.emb

ranae

: lemez,

lrártya

ntirutr

-

n'Linor

-

minus:

kisebb

minim.us

*

min.inta,

minintum:

legkisebb

rnttsculu,s

-

musculi:

tzom

netnus

-

nervi:

ideg

nodus

-

nocli:

csom

obliquus

-

obl,iqua

-

obliquuru:

fefie

os

*

oris:

száj

o.s

-

ossls: csont

OStium

-

osÍ ii:

szájadék

pupí lLa

-

pttpilltLe:

szemolcs

para-'.

mellé ,

mellett

(sz

osszeté telben)

p

a r

e n c hy m tt

*

p

ur e n

c

hy

nt a

t

i s'.

1elle

gzetes

mííko é

t

kif-e.i

t

sejtek

oszessé ge

pars

-

pttrtis"

rész

parvus

-

parva

-

parvnm:

kicsi

peri-:

korul

(sz

osszeté telberr)

plexus

-

plertts:

fonat

plica -

pli.cae:

red

porÍ io

-

porÍi.onis:

adag, rész

porus

-

pori:

nyí lás,lyukacska

processus

*

prOceSSuS.'

ny lvány

pseudo-:

ál,

hamis

(sz

osszeté telben)

ramLrs

-

ram.í :

ág

regio- re gionis.'

tájé k

retro-:

vissza,

hátra,

mcigcitt

(sz

osszeté telben)

s e

mi-

:

fe]e,

fél

(sz

osszeté telben)

'sePIum

-

sepli.' sové ny

l5


9/62

16

AZ

EMBERI

TEST

FŐBB

SZERKEZETI

ELVEI

sinus

-

slnus.'

bol,

tireg

spina

-

spinae:

Í ovis

stratum

-

strati:

réteg

SÍ roma

_

Stromae:

valamely

szerv

kot

sz vetes

váza

sub-:

a|att

(sz

osszeté telben)

substantia

-

substantiae;

állomány

sulcus

-

sulci:

barázda

Supra-'.

fent,

felett

(sz

osszeté telben)

tendo

-

tendinis:

í n

Í uber

-

tuberis"

gum

venu

-

venae:

gy

jt

é r

villus

*

vill/.'

boholy

zona

-

zonae:

ov,

teriilet

Az emberi

test

ré szei

Partes

cotporis

humani

(nom'

gen')

fej'. cctput,

capitis

homlok:

frons,

.frontis

nyakszirt:

occiput,

occiPi

tis

halánté k:

tempo

ra,

Iemporun1

arc'.

fttcies,

fuciei

pofa'. bucca,

buccae,

mala,

maLae

á||'.

mentum,

menÍ i

szem:

oculus,

oculi

fiJ,l'.

auris,

auris

or:.'.

nasus,

nasi

sz

il'.

os,

oris

nyak'.

coLlum,

colli,

cervix,

cervicis

tark : nucha.

nuchae

toÍ zs'.

lruncus,

trunci

hát dorsum,

dorsi

mellkas:

thorux,

Í htlrttci

s

has'.

ubd

ome

n,

t

t bdttm

i

n

i

s

medence:

pelvis,

pelvis

gáI

peri

tte um,

pe

ri

n e i

lágyé k: inguen,

inguinis

ágyé k-deré k'.

umbus,

Lumbi

uj1:

digitus,

digiti

ké zujjak:

digiti,

cligitorum

mantts

hiivelykujj

:

pollex,

pollicis

mutatoujj:

i ndex,

intlici

s

far'.

clunis,

cLunis

csí p

coxa, coxae

comb:

femur,

femoris

té rd

genu,

genus

Lábszár:

crus,

cruris

lábikra:

Sura'

Surae

Iáb:

pes,

pedis

lábhát:

dorsum

pedis

talp'.

planta,

plantae

boka'.

malle

olus,

mulle

oli

sarok:

c'alx,

cttlcis

Iábt

'.

tarsus,

tarsi

Iábujjak:

cligiti'

cligitorum

pedis

nagyujj:

hollux,

hul

lucis

b

r'. cutis,

cutis

AZ EMBERI

TEST

FOBB

SZERKEZETI

ELVEI

t1

Vé gtag:

extremí tas,

extremi.taÍ í s

váll:

humerus,

humeri

lr

nalj: axillu, ctxiLLae

kar'. b

r

uc hium, b

r crc hii

konyok: t'ubit

us,

cultit

i

alkar'. ant e b

r

ac

h'ium,

an

t e

b r ac h í i

ké z'.manus,

mlnus

tenyé r:

palma,

palm.ae

m.anus

ké zhát:

dorsum

m(tnus

ké zt

carpus, carpi

eml

'.

mamnla, mdmmae

eml

bimb

: ruamillu, mumillae

koldok: umbilicus, urnbilici

szakáll:

bctrbtt,

barbae

korom:

wnguis,

unguis

ha3 capillus,

capilli

sz

r:

pi.lus,

pili

szemé remsz

rzet:

p

ub e

s,

p

ubi s

szemcildok: supe

rc

í .l.iun'L,

supercilii


10/62

18 SEJTTAN

-

CYTOLOGIA

SEfTTAN

-

CYTOLOGIA

(Rovid

áttekinté s)

Az emberi szetvezet

sejtb l

é s

sejt kcjzotti

állományb

l

é piil el.

A sejt

a soksejtí í

szervezetek

szerkezeti

alapja

s

míí kodési

gysége.

A sejt

k

zcitti áIlományt a

sejtek

termelik.

Els ként Hook

Robert is-

rnert Í 'el

parafametszeteken

kis

rekeszeket,

amiket sejtnek nevezett el

1665-ben. J

val kés

bb fedezte

fel

Schleiden

a

ncivényi,

majd

l839-

ben

Schwann

az

áIlati

sejteket. Brown

l831-ben

í rta

le

a sejtmagot.

A sejtek alakja

ktil nb

z lehet, fligg

a

sejtek funkci

ját

l, k r-

nyezeté t

l,

a

feltileti

fesztiltsé gt

l,

a

cytoplasma

s í í r í í ség

l,

a

sejt-

hártya

rnerevségé t(í l tb.

Nagyságuk

is változ

,

de az emberi

sejtek

átlagos

nagysága l0-30

ptm

kcizcitt

van.

A

sejtek

alkot

ré szei

A korábbi,

hagyorn/rnyos

leloszl"ások

alapján

a

sejteknek

né gy

f

al_

kot részétkliloní etté k l:

*

cytoplasma,

-

sejthártya,

-

sejtmag,

-

a sejt

járLr|

kos a|kot ré szei: sejtorganellumok.

Szinté n

a korábbi, hagyományos besoro|ás szerint

(f

leg a német

nyelví í zirkkonyvekben)

a

cytoplasma

alkot ré szeit

is négy

csoport-

ba osztották:

a)

hyaloplasma

-

alapplasma,

b)

metaplasma

-

filamentumokb l lé trej

v

ké pletek,

c) euplasma

-

a

sejtekben

id

legesen megjelen

ké pzdmé nyek,

d)

paraplasma

-

anyagcseretermé kek,

zátv

ány ok.

Napjainkban más felosztást

hasznáInak

(f

leg angol

szakkonyvek

alapján)

(1.

dbra).

A sejtek ké t

f

ré szb

l

állnak:

-

cyloplasmáb l é s

-

sejtmagb

l.

SEJTTAN

_

CYTOLOGIA

1. ábra: A

sejt

ekktronmikroszk

pos

szerkezete

1

peroxisoma,

2

primaer

lysosoma,

3

centriolum.

4

secundaer

lysosoma,

5

Golgi-apparatus,

6

granularis

endoplasmaticus reticulum,

7

sima

felszíní í

ndoplasmaticus

reticulunr,

8

terciaer lysosoma,

Cytoplasma

A

cytoplasma

ré szei:

(Í)

Cytoplasma

matrix.

O Membran

structurák:

a) sejthártya,

b)

granulált

_

felszíní í

ndoplasmaticus reticulum

(gER)'

c) sima

-

felszíní í ndoplasmaticus

reticulum

(sER)'

d) Golgi-apparatus,

e)

mitochondriumok,

f) lysosomák,

g)

peroxisomák.

l9

9 lipid

vacuola,

10 mitochondriumok,

11

nucleus,

12 nucleolus,

13

chromatin rcig k,

14 maglrártyap rus,

15 rnicrofilamentumok,

16

microtubulusok.


11/62

SEJTTAN

_

CYTOLOGIA

0 Mernbrannal

nem

rendelkez structurák:

a)

microtubulusok,

b) Í ilamentumok,

c) centricllum,

d) ribosornák.

O

Plasmaticus

inclusi

k.

0

Cytoplasma

matrix

(cytosol)

Fé lfolyé kony

kolloidális

rendszer.

Ezt a

fé lfolyé kony

kocsonyás

állapotot

a cytoplasmáL

fe|é pí t

anyagok kolloidállapota

adja.

(A

kolloidális

rendszer ré szecské inek

nagysága:

500

nanomé terné l

(0'5

pm)

kisebbek,

de

1 nanomé terné lnagyobbak

(0,001

pm))'

Alkot

ré szei

J5-80a/o-a ví z'

a benne oldott

szerves é s szervetlen

anyagokkal. A

szerves

molekulák

egyszerí í szé nvegytiletek

_

szé n-

hidrogé nek'

illetve

(kolloiclállapot

riásmolekulák):

fehé rjé k,

nucle-

irrsavak

stb' Az ásvárryi anyagok

igen sokfé lé k:Na, K,

Cl'

S' Mg,

P,

Ca, Fe

é s rryomelen-rek

(Cu,

As,I,Zn, Mn

stb.).

A

nlatrix

vází rt alkot

aminosavakb l felé ptil fehé 1emolekulák

kapcsol

clva ni.r'el ari's

szerkezetet, té rhál zatot hoznak lé tre'

Újab_

ban

ezt a hál

zatot

ttli.c'nltrabec'uLaris

renrlsz'ernek ts nevezik'

mely-

nek hé zirgait

tajtti

ki

a cytosol.

A

microttabecularis

rendszer azonban

val

jában

a sejtek alaktartí rsát, mereví tésé t,

h z -, nyom szilárdságát

é saz

aktí v

sejtn'rozgást

is ad

cytoskeletont is

fel

pí t

nlicrotubulu-

sok,

intermediaer

filametumok

é s

microlilamentumok

osszessé ge.

A

plasrna

felé pí té sében

ehát magas szinten organisalt vázrendszerrel

(

cy

Í o s k e

l

e t o

ttnal.

)

r

endeIkez cytosol,

valam

int

membránrendszerek

é s

mámbrannal nem rendelkez

rendszerek

vesznek

ré szt.

Az

é letjelensé gek alapját

ké pez

anyagcsere felté telez

egy ktilon-

leges structurát,

mely

Szerkezet biztosí tjaa

sejt megfelel

míí kodé sé t,

de

ugyanakkor eZ a

mí í kodé s

gyben

biztosí tja

az adott szetkezeÍ

fennmaradását

is

(forma

é s functi egysé ge).

o

Membrán

structurák

2/a.

Sejthártya

A

sejtet

kcirnyezet

t l

a

sejthártya választja

el.

Biztosí tjer, neghatfuozza

a sejt alakját, a sejt é skcirnyezete kcjzot-

ti fiziko-ké miai

kapcsolatoÍ ,

aZaZ meghatátozza,

hogy milyen

anya-

SEJTTAN

_

CYTOLOGIA

gok

juthatnak

be

a

sejtbe é s

ki a

sejtb

t

(selec'tiv

permeabilitás).

A

sejtanyagcseré ben

van fontos

Szerepe.

Vannak

olyiin

ionok,

mole-

kulák, melyek

nem

di1frí zi

val

jutnak

át

a

membránon'

hanem

,,aktív

tl'ansport'' eredm

nyeké nt

jutnakbe,

ill. ki

a

sejtb l

(p1.:

Na,

K,

Ca,

gluk

z

stb.). Ez

azenergtátí gé nyl

aktí v

transport aZ

Lin.

Na,

K, Ca

stb.

pumpa

teszi lehet vé,

hogy az ionok

koncentráci

ja

a membrán

két

oldalán

-

sejten

beliil é skí vtil- ki'ilonb

z

.

Az

egyes

sejtek

memb-

ránja

elté r tulajdonságokkal

rendelkezik,

pl.

más az

átereszt

ké pes-

sége

(banier:

gy

gyszerek).

A sejthártyának

Szerepe |eheI-az

ingerii_

let vezetésé ben s.

A

sejthártya az ectoplasmaré sze.

Felé píté sétekintve

lipoproteid

m

e

mb

rán

(2040'vo

lipoid,

60*807o

fehé rj

e).

Elektronmikroszk

pp

al

megáIlapí that

,

hogy

a sejthártya kett

s membrán. A ké t emez k

-

zÓt 12O Á távolság

van.

Egy-egy membrán

75 Á

vastag

é shárom ré -

tegb

l

áll: ktils é sbels elektron-síí rí í bb,

lektrodens_hidrofil

(soté t)

é skozé pselektron-ritkább

elektronopak_hidrofob

(világos)

r teg-

bl.

Mindegyik ré teg25Á vastagságLi

.Ezt ahárom ré tegí í

5

Á vastag

hártyát

nevezte

Robertson elemi

membránnak

(egysé g

hártyának),

unit membrdnnak,

mert

a legtobb sejtnek ilyen

szerkezeií í

a memb-

ránja é s a

sejtmag

a

sejtorganellumok

falát is

ilyen

unit

membrán

alkotja.

A

korábbi staticus szemlé lettel

szemben

a

membránok szerkezeté t

ma

dinamikusan szemlé lik, é s

gy

magyaÁzhat vá vált az anyagván-

dorlás,

aZ

egyes hártyák ktil

nboz

sé ge,

a

p

rusok

lé trejcitte-szerepe,

a

membránok

átalakulása'

keletkezé se,

osszeolvadása stb.

A

Singer_Nicolson-fé le

folyé kony mozaikmodell szerint a lipo-

proteid membránok vázáLké t pií 'huzamosan

elhelyezked lipoid

ré -

teg

alkotja,

melynek felé pí tésé bené szt vesznek: foszfatidok, choles-

terin,

gltikolipidek.

A

legnagyobb mennyisé gben találhat

foszJ'ati-

doknak

3

ré szevan:

_

zsí rsavb

l

á1l

-

apoláris

(hidroí '

b)

-

farokré sz,

*

glycerinb

1 áll nyakré sz,

-

foszforsavb l

é s szerves

bázisb

l

á11

_

poláris

(hidrofil)

-

feji ré sz.

A ké t ipoidré teg az apoláris

-

hidrof

b

-

faroklé szé vel

ordul

egymás

felé é s

a polaris-hidrofil-feji ré szek né znek a felszí nek felé .

A

sejtalko-

z1


12/62

22

SEJTTAN

_

CYTOLOGIA

t k membránjai a

lipoid

ré tegvastagságában,

cholesterin,

telí tetlen

ZSí rSaV'

ill.

Ca-tartalmukban té rnek

el

egymást

l' A

membránok moz-

gé konysága,

ké plé kenysé ge gyanis

ezek mennyisé gé t ftigg.

Ahol

t bb

a

telí tettzsí rsav

é sa Ca-", ott a membrán merevebb.

A t bb telí

tetlen

zsírs

av at

Ártalmaz

membránok

(p1.

mitochondriumoknál) kép-

l

kenyebbek.

A membránok

felé píté sébené szt vev

fehé rjé k

80a/a-a

a memb_

ránok szerkezeti

fe|é pí té sében

é szt

vev

Lin.

integráns fehé rje.

Ez

csak a hártya

szé troncsolása

tján távolí that e|.

207o-a

a Í -elszínen

elhelyezked

peripheriás

fehé rje, melyek konnyen

eltávolí that

k é s

általában enzymek.

Az

integráns

Í 'ehérjé knek

lhelyezkedé s

szerint ké t

formájuk

van:

a) a két ipoidré teget áthidal endoproteinek,

b) a membrán

felszí n

n |é v

_

a lipoidré tegbe

bestillyed

_

ectoproteinek,

Az

endoproteinek feladatuk szerint lehetnek:

-

p

rus kittlakí t

(pumpamechanizmust

lé trehoz

)

fehé rjé k'

-

hordoz

(karrí er)

Szercpet

cllát

fché rié k

pl.

anyagokat kiils

felszí niikcin megkotnek, majd befordulva a sejtbe

1uttatják).

Az ectoproteinek szereptik

szerint lehetnek:

-

je|z

(marker)

fehé rjé k,amik

eu

illet

sejt

specifikusságát adják'

-

receptor fehé rjé k

pl.

hornronk

t k)'

-

enzymek.

Az integrans fehé rjé k

nagy ré szének

a

lipoid ré teg

ktils

felszíné n

L |é r vé géhez

polysaccharidok

kot

dnek'

amik a sejthártya

glicoli-

pidjeinek

szé nhydrát

komponenseivel

a

sejt

kijls

felszí né n

burok-

szeriiké pz dményt hoznak

lé tre az

(ln.

glycocaLyxr:l

(cell

coat). En-

nek

a

sejtburoknak speciális

Szerepe

van

a

sejt

anyagcser

jé ben, hor-

mon-receptor

é s

marker

funkci

jában.

A

sejthártyának

ktilcjnbcjz

ké pz

dmé nyei,

m

dosulásai

is

lehet-

nek,

pl.

cuticula, amit mikrobolyhok

alkotnak,

vagy

a kefeszegé ly,

ami

szinté n

nagyobb

mikrobolyhokb

l áll

(felszí vás)'

Basal membrán.

Speciális

ké pz

dmény,

a

hámsz

vet é skcjt szci-

vethatátán,

mely

a hámsejtek basalis

felszí né n alakul

ki. A hámsej-

tek

által

termelt,

Iátsz |ag

szerkezet

né lkiili

lemez

(Iamina

basal.is)

választja

el

a hámsejteket a

kcit

szovett

l'

ami

szií rké nt s viselke-

dik.

A

lamina

basalis

kot szcjveti

felszí né bezvé kony

reticulin rostok

SEJTTAN

_

CYTOLOGIA

tapadnak

a

kot

szovetb

l é sezek egyi"itt

alkotják a

fé nymikroszk p-

pal

is

j

1 láthat

metnbrana

busulist.

Az azonos szerkezetí í

é smíík

é s í í e.jtek szoveteket

hoznak lé tre,

melyekben

a

sejtek kapcsolatba keililnek

egymással, azaz

kapcsol

-

szerkezetek

alakulnak ki.

Ezek lehetnek id leges,

ill. tart s

kapcsolatok.

Leggyakoribb

id(í -

leges

kapcsol'aÍ az n.

ktjzleked

Vagy

communicalo kapcsolat

(gap

junction).

A

tart

s kapcsolatnak három fbrrnája van;

-

zonuLrl

occludetts:

a

sejthártyák ktils lemeze osszeolvadt é s

a

1'elszí n kcizelé ben szalagszerí í

ké pletjon

lé tre

a

két sejt koz tt'

-

zorutLa

adh.erens: a

2

sejt kozijtt rés

találhat

,

amit homogé n

-

adhesiv

-

anyag t

lt

ki. Ez is szalagszerí í megvastagodás, melyt l

ké toldalra vé kony filamentumok h

z

dnak

a

sejtek

plasmajában,

*

rnacttLa

adherens

(desmosoma)'.

ez

a

legbasalisabban [é v

kap-

csolriszerkezet'

A két sejt kozott az egymással szemben lé v sejthár-

tyateri.iletrrek

megfelel

en

egy-egy

Í 'ehé rjelemez

helyezkedik

el'

arniket

ragaszt

anyagba ágyazott vé korry

szálacskák kotnek

ossze.

A lemezektí jl tonoflbrillumok h

z

dnak a

sejt

belseje

felé a

plas-

mában'

SpeciáIis kapcsolatok a szí vizomsejtek

k

zotti Eberth-fé le

vona-

lak,

a

neuronok

kozotti synapsisok,

az

ideg-izom találkozásárrál lé tre-

jciv

neuro-muscularis

juncti

k

stb.

2

/b

-

c.

E

ndop

las

matic u s r

etic

ulunt

A

cytoplasma

klils

részét é gebben

ectoplnsmtina\ zt

bels

részét

e ncl o

p

l a

s

márt

uk

nev

ezLé k.

Az

e ndo

p

Los m b an elektronmikroszk

p-

pal

láthat

larnellaris

(lemezes) szerkezet,

háI

zat

helyezkedik

el,

az

e ndoplasmaticu s

reticulunt,

atnt csatornácskákb

l

é s tágult tiregek-

b

l

(cisternákb

l) áll.

Felszí né napr

szemcsé karibos

mák

(Palade-

szemcsé k)

helyezkednek el nagy

RNS-

(ribonucleinsav)

tartalommaI.

(Endoplasmaticus

reticulum

+ ribosorna

=

ergastoplctsma).

Ahol

Palade-szemcsé k taláIhat

k

az endoplasmaticus

reticulum i'elszí né n,

azt durva

felszíní í

zemcsé s

(

granul.ttris

)

endoplasmaticus

leticulurn-

nak

(gER)

nevezik' Ha

a szemcsé k

hiányoznak, akkor

girna

felszíní í ,

SzemcsemenLes

(agrctnulrlri'r)

gndoplasmatictts

teticulum

jon

létre

(sER).

A

granularis

endoplasmaticus

reticulum

a fehé rje

synthesist

23


13/62

SEJTTAN

_

CYTOLOGIA

vé gz

,

secretál

sejtekben

(p1.:

mirigyhámsejtekben) talárlhat

na-

gyobb

nennyisé gben.

A

sima

íe lsz ín í í

ndoplasmaticus

reticulumnak

a

lipidek fel-

szí vásában

é s rnyagoseré jé ben,

a

glycogen

i-tnyagcseré jé ben,

a

steroid

hormonok

képzésé ben

é s az izomszovet

contracti

jának

szab

áIy

ozásában v

irn Szerepe,

alrnak

C

rr--

-tartal

nrtit

bel'oly áso l v

a.

2/d.

Golgi-appardtus

A sejtek

protoplasmájában

eztisttjzé ssel

finom h/rlrjzat, larnellaris

szerkezet mutathal ki.

Ez

a

Golgi_hál

zat,

mely

csatornácskí Lkb

l

é s

tágult

cisternákb

l

álI.

Azokban a

sejtekben

találhat

nagyobb mennyis gben,

r-nelyek

váladéktermelé st

(miri

gy-secreti

t) vé geznek.

Functi i;

gliikosaminoglikánok

-

glikoproteidek

-

lipoproteidek

biosynthesisé ben

vesz ré szt' Leglorrtosabb

Szerepe az osszetett szé n-

hydrátok

lé trehozí rsírba11Vzlll

(anit

a

glikozil_trarrsferí rz

enzynrjei

segítsé gé vel

é gez).

2/e. Mitochondriuntok

6-l0

pLnl

hossz rsi'lgti

pí rlcika

alakrlr

(né ha

g nlb

alakrlr)

ké pletek a

protoplirsrn1rban.

Ir-rter-rsiv

arryirgcser

j í í

ejtekben számuk nagy. Elhe-

lyezkedé sÜk

a sejtekben viltltoz

,

azt a sejtalkottlré szt

veszik k rtil,

anrelynek

legtobb energiála van sztiksé ge.

A mitochondriLunok laliit kett s unit nernblzrn alkotja, rnelyek

bels

lemeze tarajokat

(c'ri'sttikut),

vagy

tubulusokat

ké pez a

mito-

chondriumok

belsejé t

kitolt

mirtrix

Í 'elé .

A

rnitochondriumok

az

oxiclirtiv

anyagcsere

enzynljeit

tartalnrazzák é s

gy a sejtek ener-

giaÍ brrásai, de a rrritochondriirlis

l'ehé rje

é s nucleinsav synthesishez

sziiksé ges

enzymek

is megtalálhat

k

benn|ik.

A mitochondriumok csak mitochondriumokb l keletkezhetnek

oszt dás

(hasadás)

for'májában.

Saját

geneticai

apparátust-tk

van, ami

DNS-nrolekulákb

l é s

saját

transcripti

s-trar-rslati s

ké sztilé kb

áll.

A mitochondriumok ncivekedé se torténhet:

a) duzzadással, arni lehet reverzí bilis

ill.

ineverzí bilis,

b)

osszeolvadással,

amikor

tÓbb

-

kisebb

rnitochondriurn

ssze-

olvadása

torté nik

é s í gy é trejohetnek

riás

rr-ritochorrdriurnok is.

SEJTTAN

_

CYTOLOGIA

2

/f.

Ly

s

o

s

omák

(old

te stek)

A

sejten

beltili

emé szté s

egfontosabb

té nyez

i. A bennt-ik lé v

mintegy

40-fé le

enzym

míí ktjdé séhez ztiks

ges

savany

pH-t

(3_5)

egy membránjukban

lé v

ATP

fiigg enzym biztosí tja.

A

neutrophil

é seosinophil

grarrulocyták

szemcsé i

is lysosomák. Szerkezetiik, mé -

retijk, feladatuk

é s tartalmuk Szerint

háromfé le lysosomát

ktilon-

boztetiink

meg:

Primuer

lysosomdk

kb' 0'5

pm

nagyságri,

unit membránnal

hatá-

rolt testecské k. Bont

enzymeket

-

hydrolázokat tartalmaznak

tisztán,

substrát

né lktil'ezé rt

benniik

emé szté s

nem

folyik.

Az

enzymek rak-

tároz

dnak

egy ké s

bbi

fe|használásra.

Tartalmuk

a durva felszí ní í

endoplasmaticus reticulumban

synthetisal


14/62

26

SEJTTAN

_

CYTOLOGIA

ket tartalmaznak. Ezeken

kí vtil

is mintegy 20-Íé leenzimet

tartalnaz-

nak. A zsí rsavak lebontása

a

f

funkci

juk.

)

Membránnal

nem

rendelkez structurák

3/a. Microtubalusok

20-25 nm átmé r

j

csovecské k.

Faluk

5

nm vastag é sactin fehé r-

jébí jl

1l

'

egymás

mellé rendezett

protofilanrentunokb

l

é piilnek

fel. A csill k, ostorok é s

a cytoskeleton

felé pí tésé ben

esznek ré szt.

Fontos

szerepiik

van tehát a sejtek mozgásában,

a Secretum szemcsé k

sejten

beltili

Szállí táSában

é s

a

sejtoszt

dás során lé trejov

chromo-

soma

mozgásokban'

3/b.

Filamentumok

A sejtekben

kotegekben

elhelyezked fontos

ké pz

drnények'

Ké t

csoportba oszthat k:

-

microfilamentumok,

-

intermediaer

filamentumok.

A m.icrofilamentumok

contractilisak

(myofilamentumok)

é ské t

formában

fordulrrak el

:

-

vé kony filamentumok:

actinb l é stropomyosinb

l'

-

vastag

filamentumok:

myosinb

I é ptilnek fel.

Az intermediuer

filatnent.umok

tobb csoportba

oszthat

k

a fehé rje

componensiik alapján:

hámsejtekben,

mint tonoÍ lbrillumok,

idegsej-

tekben, mint

neurofilamentumok,

a vorcisvé rtestekben'

mint

spectrin

fordulnak

el

.

A

microtubulusok,

a microfilamentumok

é saz

intermediaer

fila-

mentumok

alkotjak azt a té rháI

zatot,

mely

a

sejtek a|apvázát

-

a

cytoskeletonthozza

lé tre és megteremti

a

I'elté teleket

tr

sejtek

míí ko-

désé hez.

3/c.

Centriolum

Nyugalmi sejtben

általában

a

sejtmag mellett

helyezkedik

el

ké t

pontszerí í

ké pletké nt.

Henger

alakrí

ké pletek,

melyek

tengelyé ben

cs

szerí í

ké pzdmény találhat é s

e koriil

_hozzárogzÍ ilve

-

9

darab

microtubulus

triplet

(3

cs

)

helyezkedik el.

A

centriolum

kortili

to-

mcirijlt cytoplasmát

nevezik

centrospherának.

A centriolum

(ál-

SEJTTAN

_

CYTOLOGIA

talában

2

darab)

é s

a

centrosphera

alkotja egytitt zr

cytocentrumot.

A cytocerrtrum-sejtkozpont

a

Sejtek rnozgását

é s

oszt cií rsát

ir1rnyí tja.

3/d. Ribosomák

l5*20

nm

átm&

j í í

g

mb alakri

testecské k.

RNs-b l é s fehé rjé b

é ptilnek

Í 'el.

Altalában

csoportosan

Í brdulnak

eI spirális

alakban

(a

messenger'

RNS-lánchoz

kapcsol

clva)

n.

polysomákat

alkotva.

A cytoplasmában

az endoplasmaticus

reticulurn

l'elszí né n

helyezked-

nek eI é sa fehé r1e-synthesis

helyer,

de

a

maghártya ktils

felszíné n

s

rnegtalálhat

k.

()

Plasmaticus

inclusi k

A

cytoplasrnába ágyazott,

t

bbnyire raktározott anyagokb l zillti

iilkot

ré szei a

sejteknek. Ide

soroljí ik

a Secfetumszerncsé ket, pigment-

szemcsé ket, zsír-

é s

ipoidszemcsé ket'

varlamint

a glycogent.

A

secr'e-

tum- é s

pigmentszemcsé ket

membran

veszi

ktjrtil,

a glycogen é s

zsí r-

cseppeket nem.

Az egyes inclusi k

jelenlé te

jellenrz

lelret

bizonyos sejtelue.

A secretum

granulák

jellegzetesek

pl.

a bél

kehelysejtjeire.

A

pig-

mentszemcsé k bekeriilhetnek

kí vijlr l a sejtekbe, Vagy

a

szervezet-

ben keletkeznek

(exogen

é s endogen

pigrnentek).

Glycogen szenr_

cs k az izomsejtekben

é s a

rnájsejtekben

figyelhet k meg legobban'

A zsí rcseppekels

sorban

a zsí rsejtekben,

de a

porcsejtekben

is

rneg-

találhat

k. El fordulhatnak

még

a

sejtekben

kistály inclusi k

is

(pl.

Leydig-iele

sejtekben

).

Sejtmag

(nucleus)

Az

emberi

sejteknek

a

cytoplasrlárr

kí v[il

még

egy

l

épíL

ompo_

nenslik van, a sejtmag. A se1tmag az

orokletes

informáci

k

hordoz

-

ja

é saz anyagcsere

vezé rI

-szabályoz

kozpontja.

A sejtmag alakja

igen kiililnboz

|ehet. Altalában

gomb

alak

,

de

ovális,

pálcika,lebe-

rryezett

stb' is

lel-ret.

A

se.jtrrrag

helye

a

se.jtben

általában

jellernzí í ,

de

nern

mindig

álland


15/62

ta

SEJTTAN

_

CYTOLOGIA

A

sejtmag

ré sz.ei:

a) maghártya

b) magnedv

c)

magvacska

d) chromatin iillomány

a)

A

sejtmagot

a

sejt cytoplasmájátril

a maghártya

választja el.

E'z

is lipoproteid membrán é s szerkezeté t

tekintve

kett

s unit membrán,

melyen bizonyos

távolságokra

500 Á

átmé r

1 í Í

nyí lások-p rusok

találhat k' Kiils

lemeze

az

endoplasmaticus

reticulum

lemezrend-

szeré vel

áll

osszeftiggé sben,

í gya maghártya

két lemeze

kozotti

peri-

nuclearis

ré s

kapcsolatban

áll

az

endoplasmaticus

reticulum

ciste_

rnáival.

lr)

A

rnagnedv-karyoplasma

-

a

hyaloplasmához

hasonl

te\épí té-

s

,

é sazzal a

p

rusokon kereszttil

kapcsolatban

is álI' Ez

a rész a mag-

nedv

rin. stabil ré sze.

A

labilis

ré szt

a

chromatin

állomány alkotja.

c)

Magvacska-nucleolus.

Egy

sejtmagban

tobb

magvacska is

el

-

fordulhat. Sejtoszt

dáskor

ton

lé tre

a

chromos

mák heterochromatin-

jáb

l. Fehé qé t

é sRNS-t

tartalrnaz. A karyoplasmát

l nem választia

el

membrárt.

A feh rje

syntlresisbcn

virn szereptik'

A ribosomális

RNS

itt

synthetisirl

dik,

í rdik át a

ribosornális

DNS-L I. Két

ré szktilÖní

thet

el a magvacskí rban:

szemcsé s ré sze

a rnát'elké sztilt

ribosoma

ré _

szeknek,

fonzrlas szerkezeIí

ré sze

peclig a

rDNS-szálaknak

1'elel

meg.

d)

A

sejtmag

fontos anyaga

a

chromatin

állomány,

mely

DNS-

b

l é s fehé ljé kb

(histon-basicus

é snon-histon

savanyri

jellegí í

fehé r'jé kb

)

é piil

fel. A histon

jellegÍ í

ehé rjé k

é lettaniSzerepe

a

chromatinszerkezet

é psé gének

neg v/isa

é s az RNS-ké pzé s

meg_

gí rtlása

a

DNS

kett z

dé sénekakadályozása

né lkiil.

A sejtmagot

nem

hagyják

el.

A

non-histon

jellegí í

'eh rjé k

3

nagy

Csoportot

alkotnak: enzynrek,

regulator

felré rjé k é s

structurf'ehé rjé k.

Ezek álland

áramlásban

van-

nak a

mag s acytoplasmakozott.

A chromatin

állomány

lehet egynemí í ,

fonalas

v. szemcsé s

szerke-

zetí í .

A sejtoszt


16/62

SEJTTAN

_

CYTOLOGIA

A sejtek anyagcseré jtik során

kiilcjnfé leanyagokat

ké peznek' Ezek

lehetnek a

sejt

számára feleslegesek,

esetleg mé rgez

bomláster-

mé kek, amiket a seit

kiválaszt

(excretio).

Az anyagcsere folyamán

a

sejt számára kozombos'

de az egé sz Szeryezet

számára

hasznos anya-

gok

is keletkezhetnek.

Ezeket

a

sejt elválasztja

(secretio).

Ez legkife-

jezettebb

a rnirigysejtekben.

N

vekedé s

A

sejtek

novekedé sé ben

nem

lehet

általános

torvé nyszerí í sé get

megállapí tani,

mert alrány sejt,

annyiÍ é le

a

novekedé se.

A sejtek

táp-

lálkozása során

az assimilati s

folyamatok eredmé nyeké nt

a

sejtek

novekednek.

A

novekedé snek

határt szab

a

sejt

lelszí ne

é s tomege

kozott

lé trejov

aránytalanság,

mivel

a

felszí n nem

tudja ellátni

a to-

megé ben

jelent

sebben

novekedett

sejtet.

Ennek ké tfé le

kovetkezmé -

nye lehet:

a) a sejt oszt

dik,

b)

a

seit elpusztul.

A sejteknek egy

igen

jelent

s csoportja

-

melyek

oszt

dásra nem

ké pesek

-

csak

r'Ökléstar-rilag

é s

fejl dé stanilag

meghatározott

nagy-

ságig

n vekszik

(idegsejt,

szí vizonsejt).

Ezekben

a

sejtekben

a

nove-

kedé stel mclzdí t

anyag1'elhaltnozrjcl1rs

csak

addig tart,

amí g

a sejt

a

fajra

jellemz

nagyságot

elé ri,

ezután

rrz

zrssimilatio

é s a

dissimilatio

egyens lyba kerlil.

Ingerlé kenysé g

A

sejtek azon

ké pessége,

hogy

ingerek

hatására

ké pesek

megváltoz-

tatni anyagcseré jiiket.

Megkiilonboztetlink

ktils é sbels

ingert.

Mi-

n sé ge

szerint

az inger

lehet mechanikai,

lizikai,

ké miai, biol

giai'

Vannak

általános protoplasma ingerek (mechanikai,

ké miai,

h

)

é s

speciális

ingerek

(fé rry'

szag),

melyekkel

csak bizonyos

sejtek

hozha-

t

k ingertileti

állapotba.

Ingertileti

állapotnak

nevezziik a sejtekben

az

inger

hatására

kialakult anyagcSere-VáItozást

é s

az azt

kísé r

elen-

sé geket.

Az

ingerlé kenysé g'

mint elemi

é letfolyamat,

három

ré szb

l

áll.:

-

ingerfelvé tel

(

re

c

e

p

tio

),

-

ingertiletv

ezeté s c

orLduc

tio

),

-

válaszadás

(

reactio

)'

SEJTTAN

*

CYTOLOGIA

Az

ingerlé kenysé g

ehát

az

é rzé kelé ssel

ezcl

dik

é s

a

válaszreak-

ci

val

fejez

dik

be. Az

ingerlé kenysé g

teszi lehet

vé

a k

nlyezethez

val

alkalmazkodást.

Minden

sejt

ké pess gé nek

nregfelel

en

vála-

szol

az ingerre.

Az ingerre

adott

válasz

az

állatt

é semberi

sejtekben

leggyakrabban

mozgásban

Vagy

secreti

ban

nyilvánul

meg.

Az

inger

által

irányí tott

helyváltoztat

mozgás

a

laxis.

Ez

lehet pozí tí v

inger-

forrás

felé ), vagy

negatí v

(ingerforrást

l táVolod

).

Az inger

lehet

ké miai

anyag:

chemotttxis

(pl.

a

neutrophil

granulocyta

amoeboicl

mozgása);

Íény:

phototaxls

stb.

Mozgás

A

sejtek ingerre

iidotl' válasza

leggyakrabban

mozgásban

nyilvánul

meg.

Ez a

mozgás

lehet:

-

bels

,

ill.

ktils

,

-

activ

vagy passiv,

-

helyváltoztat

,

ill.

hely

zetv í tltoztat

Bels

mozg1rs

a sejt

cytoplasmájának

mozg/isa,

mely

nen-r

jár

hely_

Zet- Vagy

helyváltoztatással.

A ktils

mozgás

eredrné nyezi

a

hely-,

vagy

helyzetváltoztatást.

Aktí v

mozgás

a sejt

anyagcseré jé nek

meg-

v

áItozása

kcivetkezté ben

j

on l

tre.

A sejtek

ktils

aktí v helyváltoztat

mozgása

lé trejohet:

a)

állábakkal

-

atn.oeboid

mozgás'

b)

csill

kkal

-

ciliari.s

mozgás,

c)

ostonal

-flagellumo^l

mozgás

a) Amoetroid

mozgáskor

a

sejt az ingerfonás

felé

-

rnivel a

felti-

leti

fesztiltsé g

itt

csokkent

_

kittiremkedik,

ál|ábat

bocsát

ki

(pseuclo-

podium),

amibe lassan

beleáramlik

a

sejt eg

sz tartalma.

Így

'-'-'o"og_

nak

az

emberi

szervezetben

tobbek

kozott

a

fehé rvé rsejtek

(0,5

mm/sec).

b)

Csill

sz

riis mozgás.

A

sejt

felszí né t

sillcisz

rok

borí t1ák, s

ezek evez

szerí í

csapkodása

biztosí tja

a mozgást

a

Í blyé kony

kozeg-

ben.

c)

ostoros mozgás.

A

sejtnek

hosszti'

ostorszerí í

ny

lványa

van,

ami

a cytocentrumb

l

indul

ki.

Az

ostor

forg

vagy

hul\ámz

moz-

gása

biztosí tja

a helyváltoztatást

folyé kony

kcizegben.

Emberben

a

spermiumok

í gyk zelí tik

meg a

petesejtet (áramlással

szemben:

ne-

gatí v

reotaxis).

31


17/62

32

SEJTTAN

_

CYTOLOGIA

Szaporodás,

sejtoszt

dás

A szaporodás

az aZ é leqelensé g,

amely

során a sejtek

cinmagukhoz

hasonl

ut dokat

hoznak

lé tre'Az

oszt d

sejtek

é lete a

sejtciklus-

ban zajlik

le, ami

egyik

sejtoszt

dás

végét

a kovetkez

sej-

toszt

dás

végé igart'

E'nnek

két fázisa

van:

a)

oszt dások kozcjtti

szakasz

(interfázis)

-

Gl

-

S

*

G,

fázis

(G,

é s

Grnorrnál

míí kodés,

fázisban

kett z

dik

meg

a

DNS),

b)

maga

a

sejtoszt

dás

(M

vagy

D

Í 'ázis:

mitosis

-

divisio).

A sejt_

oszt

dásban

ré szt nem

vev

sejtek

nyugalmi

állapotban

(G,,-firzisban)

vannak.

A

sejtek

é lettartama, a

sejtciklus hossza igen

elté r

é s

sejtenké nt

váIÍ oz

(pI.:

legrovidebb

a

bé lhámsejteké ,

kb.

l,_5

nap).

Ha

az

inÍel-

fázis

hosszti,

akkor

az

a G'

szakasz

hosszára

vonatkozik,

mivel

az S

é s

G, szakasz

á|Iand

.

Nem minclen

sejt

rendelkezik

oszt

dási

ké pessé ggel.

Altalában

a

ditferenciáIt

sejtek

(pl.

idegsejtek)

nern

rendelkeznek

cytocentfllm-

mal

é s í gy

szaporodási

ké pessé ggel

sem.

Más szervek

sejtjei

regene-

ratio

eseté n k

pesek

oszt dásra

(pl.

májsejtek).

Vannak

viszont álland

an

oszt

d

n. cytogé t't

sejtek

(csontvel

,

nyirokrendszer,

ivarmirigyek

sejtjei

stb').

Ezek a

cytogé n

sejtek

igen

é rzékenyek

a

sugárzásra,

de más

károsí t

anyagokra

is

(gy

gysze-

rekr-e).

(Az

oszt

d

ké pes

sejtet blastn'ak,

a

differenciáIt

sejtet cyt

nak

nevezzlik.)

A

sejtoszt

clás

.formái:

a)

direct

sejtoszt

dás

-

amitosis,

b)

indirect

sejtoszt

dás

-

mittlsis,

c)

számfelez

vagy

reducti

s

sejtoszt

dás

_ meiosis'

a) Amitosis.

Né hány

egysejtí í

é l

é nyben' lletve

kciros

esetben

fordul

el t bbsejtí í

zervezetekben.

A

sejtoszt

diis chromosomí tk,

ill.

chromatida

fonalak

kialakulása

né lktil

zajlik

le'

A

cytocentrum,

a

sejtmag,

majd a

cytoplasma

fí jz

dlk be

é s

válik ketté .

Amennyiben

a

cytoplasma

oszt

dása

nem

koveti a sejtmag

oszt dását'

rigy tobb-

magvr'i

sejtek

jonnek

lé tre.

SEJTTAN

-

CYTOLOGIA

b)

Mitosis. A

sejtoszt dás leggyakoribb

formája. Atlagos

id

tar-

tama kb.

2

ra, í gy

a sejtek é letciklusának

egy ré sze,

amit az inter-

fáfis

kovet.

A mitoticus

sejtoszt

dásban négy

fázist

klilcjnboztetijnk meg' me-

lyek alatt

a

sejt felfiiggeszti

specifikus míí kÖdé sé t:

a)

profázis,

b)

metafázis,

c) anafázis,

d) telofázis'

a)

Profázis.

A

leghosszabb szakasz. A sejt vizet

vesz

fel, megduz-

zad.

A chromatinr

gcik

Í bnalas szerkezetet vesznek fel a sejtmagban,

vagyis kialakulnak

a

chromosomák.

A

maghártya

eltí í nik

a

cytocen-

trum

kett'é oszlik é s

a

seit ké t ellenté tes

p

lusa fel

vándorol.

Kialakul

az

oszt

dási

ors

.

b) Metafázis.

A

chromosoma Structura

ekkor a

legkilqezettebb

é s

a

chromosomák

a

sejt egyenlí t

je

mentén

helyezkednek el,

majd

kapcsolatba keriilnek az oszt dási

ors

val.

c)

Anafázis: A

chromosomák hosszukban ketté hasadnak

(a

ké t

chromatida

a

centromeránál

elválik

-

tehát

számuk

megdupláz dott)

é s a chromatidák a sejt két

p

lusa felé várrdorolva a cytocentrtrm

ko-

rtil

csillagszer

en

rcndez

dnek.

Ez

a legrovidebb szakasz.

d)

Telofázis: A

sejt ké t

p

lusa felé vándorl chromosomák ismét

fonalakká rrlakulnak

(a

chromatidák

despiralizál dnak) é s

gombo-

lyagba

rendez

dnek. A

fonalakb l

lassan

a nyugv magra

jellemz

chromatinrog k lesznek. Az oszlási ors

eltí í nik.Meg;elenik a mag-

vacska

é s

a maghártya is. A Golgi-apparátus é s

a

mitochondr'iumok

is megkezdik

náll szaporodásukat.

A

plasma

is

oszlik,

a sejt koze-

pé nbefí iz

ik

é s

kialakul

a

ké t teljesen

egyenértékí í

t

dsejt (leány-

sejt),

melyek ugyanannyi

chromosomát tartalmaznak,

mint az

anyasejt

tartalmazott.

A mitosis lé nyege:az é let fenntar'tása

azáltal,

hogy

a DNS-t

tovább-

viszt az rij sejtekbe é sezzel

a

DNS-ben k dolt

tulajdonságok átorok-

l

dnek az ut dokra.

e)

Meiosis:

Az

ivarsejtek oSZt dáSi Í brmája.

Lé nyege, hogy

a sej-

tek

második

oszt dását

nem

el

zi meg a chromosomaszám megdup-

Iáz

dása, í gyvé geredmé nyké ppen

haploid, azaz

fe\e

chromosoma-

számmal rendelkez ivarsejtek

j

nnek

l

tre. A fajra

jellemz

chro-

33


18/62

34

SEJTTAN

-

CYTOLOGIA

mosomagarnitií ra

csak

a megtermékenyí té skor

jon

lé tre

az anyai-

é s

apai

ivarsejtek

cisszeolvadásával'

A

meic;sis három

feludat.ot

líLt

eI:

a)

a chromosomák

számának

megfelezé sé t,

b) a chromatinállornány

jrarendezé sé t recombinati

já0'

vagyis

az

apai

é s anyai

chromosonrák

szé tválása

vé letlenszerí í ,

ehát

lesz

apai'

ill.

anyai

eredetí í

chromosoma

is

a

haploid

garnittirában, de az

oszt clás

során

az apai é s

anyai

chromosomák

egyes

szakaszai

ki

is

cseré l

dnek

egymással

(crossing

over'),

c)

a sejtek

megfiatalí tását,

mivel a

petesejtek

ké pz

dé se

az intra-

uterin

é letben

befejez

dott,

í gya

petesejt

egyid

s

hordoz

jával

é s

ezé rt sztiksé ges

a meiosis

rnegfiatalí t

(rejuvenalo)

hatása'

HUMANGENETIKAI

ALAPISMERETEK

H UMANGEN

ETI

KAI ALAPISMERETEK

Nucleinsavak

Az

osszetett fehé rjé k ké tf komponensb l

állnak: fehé rjé b é s nem

fehé rje

jellegí í

é szb

.

osztályozásuk a

nem fehé rje

termé szetí íalko-

t

ré sz

alapján t rté nik' Í gy

megktilonboztetiink:

phosphoproteideket,

chromoproteideket,

glycoproteideket,

lipoproteideket, metalloprotei-

deket, é s nucleoproteideket.

A

nucleoproteidek nucleinsavb l

é s

fehé rje

É szb

állnak.

A

nuc_

leinsavak

nucleotÍdokb

l

é ptilnek

fel

é s gen nagy molekulájri ve-

gytiletek.

A

polynucleotidoknak

ké t tí pusa ismeretes: a sejtmagban

-

chromosomákban

Ié v

dezoxiribonukleinsav

(DNS)

é sa f leg a

plasmában

találhat ribonucleinsav

(RNS).

A

DNs

é s

RNS

(polynucleotidok)

lebonthat k olygonucleoti-

dokra, i11. mononucleotidokra.

Az

olygonucleotidok

kozé

tartoznak

a

nagy energiájri

phosphatvegyiiletek

(ATP'

ADP stb').

A mononucleotidok nu

c l

e

o

zido

kra é s

p

h o s

p

h o

r

s

av r a

b onÍhat

k.

A nucleozidok

egy 5

szé natomri

szé nhidrdtb l

(pentozb

l)

é segy

gyí í r Í ís

zerkezet(t bázikus

ré szb l

állnak.

A

nucleinsavak szé nhidrát komponense:

RNS

eset n a rib

z

DNS

eseté n

a

tlez.oxirib

z'.

A nucleinsavak

elnevezése tehát a bennt-ik

lé v cukorkomponens

alapján torté nik'

A nucleinsavakban találhat

nitrogé n tartalmrí

gyí í r í í s

ázisok

ké t

vegyiiletcsoportba

tartoznak;

purin

tlázisokz adenin

é s

guanin

pirimidin

bázisok: citozin,

timin é suracil.

A DNS-ben: adenin,

guanin'

citozin

é s timin.

Az

RNS-ben: adenin,

guanin,

citozin

é s uracil

fordul el .

A

két

nucleinsav-f

lesé g tehát

a timin

é s

azutac7l

alkot

ré szben is

ktilonbcjzik egymást

l.

A DNS

molekula igen nagy, molekulasrilya

milliárdos

nagyság-

rendí í

human

chromosomában 50-60 milliárd dalton).

Hossza váI-

toz

,

tté hány

pm-t

l'

tobb mm-ig

terjedhet' Jellegzetes a té rbeli fel-

35


19/62

I{UMANGENETIKAI ALA

PISMERETEK

é pí té se: é t egymás koré

csaVarod fonáIb

l áII

(Watson_Crick-spi-

rdl).Ez a dupla

helix

olyan

lé trához

hasonl

'

melynek ké t ágát 1-|

phosphorsav-cukor

lánc

alkotja'

fokait

pedig

a bázispárok

(adenin-

timin é s

guanin-citozin)'

majd

hossztengelye koriil megcsavartuk.

A

bázispárok sorrendje meghatározott. Ennek

a

helix

szerkezetnek a

DNS megdupláz dásánál

(replicati

jánál)

é saz RNS synthesisé né l

Van nagy

jelent

sé ge'

mivel ilyenkor

a

két

fonál

egymásr l

lecsava-

rodik é s

mindegyikkel

szemben lé trejon

a

maga

kiegé szí t

1e'

Igy ké t

rij, az eredetivel azonos

DNS-molekula,

ill.

RNS-másolat

keletke-

ztk.

Az

RNS-molekulák

kisebbek,

mint a DNS-molekulák' Moleku-

lasrilyuk

25

000-t

l

l-2

milli

daltonig

terjed.

Ktilrinbciz

hosszrisá-

gri

molekulák,

melyek

alkotásában 70-10 000

nucleotida

vehet ré szt.

Szerkezetiik é s

a

sejtben betoltott

Í 'uncti

juk

szerint 3

fa1táját ktilon-

boztetltik

meg:

O hí rviv

-

messen.t|er

R1/S

(mRNS)

)

szállí t

'transJbr

RN.S

(tRNs)

6

ribosomalis RNS

(rRNS).

(o

A

messenger

RNS

a DNS-ben tárolt

inÍ brmáci

t

a fehé rjesynthe-

sishez

k zvetí ti.

A DNS

molekula heteroproducti

ra

is

ké pes,azaz

s aj

át

mintáj ára

mRNS

-t

synthetis ál, miáltal

a DNS

-fehé rj

esynthesisre

vonatkoz

,,tizenete''

átí r

dik

(transcriptio)

a

mRNS

molekula

felé pí-

té sébe.

Ez után a

fehé rjesynthesis során olvas

dik

-

fordí t

dik

_

le

(transl.atio),

lé trehozva

a

geneticailag

meghatározott

aminosavsor-

rendet,

aZaZ

a fehé rje

els

dleges

szetkezeÍé t.A sejt

cisszes RNS tar-

talmának 2*5va-át

adja, kozepes m

ls lyri, a legrilvidebb

é lettartamri

RNS.

@

A

transfer

RNS

feladata

a

se.jtben

az activált

aminosavak továb-

bí tása

a fehé rjesynthesis

helyé hez. F,gy-egy sejtben

tobbfé le

IRNS

van, minden aminosav-fé lesé gnek

másÍ ajta tRNS

felel

meg, s

t

egyes arninosavaknak

tobbfé le

tRNS-Í ik

is van. A sejt RNS-tartal-

mának

kb.

I57o-át adja, a legkisebb

m

lsrí lyri

é s

a

cytoplasmában

oldhat

(solubilis)

lormában

van

jelen'

9 A

ribosomalis

RNS a ribosomák

felé pí té sében

esz

ré szt,

abban

a

fehé rjesynthesis

helyé t

teremti

meg é sa folyamatban

ré sztvev

ket

té rbelileg osszeilleszti.

A rRNS

a

mRNS által hozott

informatio

leol-

HUMANGENETIKAI

ALAPISMERETEK

vasását

vé gzi

gy,

hogy vé giggordiil a

mRNS-err.

A

sejt RNS-tar_

talmának

60'vo-átadja.E'z

a

legnagyobb

m

ls lyti

é s legálland

bb

tí _

pus

RNS.

Chromosomák

A

sejtmagban

elhelyezked DNS-t

é s

fehé rjé t

artalmaz

,

az

orok-

l

dé s egysé geit

hordozo

testecské k'

Önr'eproducti ora k

pesek

é saz

egymást

kovet sejtoszt dí rsok során

morphologiai

é s

physiologiai

tulajdonságaikat meg rzik'

A

chromosomák

száma

a

fajra

jdrlemz

.

Egy

sejtben találhat

chromos

mák

számát

nevezztik

chromosoma-szerelvénynek.

Em-

berben az é rett

ivarsejtekben

a

chromosomák száma

23

(egyszeres

vagy

haploid

chromosomagarnit

ra) é s csak

a

megtermé kenyí té s

alkalmával alakul ki az

ember testi

(somaticas)

sejtjeire

jellemz

ké tszeres

(dipLoid)

chromosoma szám'. 46 .

Ebb I

44 db

párokba

ren-

dezhet

(22

pár) tutosoma

é s

2

db

(1

pár:

XX, vagy XY)

az

ivari

chromosomct

Az

emberi

chromosonrák

fele apai' fele

anyai

ere-

det í í .

A chromosomák a

sejtoszt

dás

pro-

é smetafázisában

két fonálb l

(chromatidáb

l) áIlnak,

melyek

egy

helyen

osszekapcsol

dnak

(cenÍromera

vagy primaer

bef

z dé s).

Ez

az els

dleges befíí z

lés

a

chromosomát karokra

(telomerákra)

osztja,

melyek lehetnek egyfor-

ma' de

ktilonboz

hosszriságLiak is. A karokon

el fordulhatnak mé g

másodlagos

(

s

ecuntlaer) befíí z

dé sek s.

A

chromatidák

két

hosszti

feltekeredett

nucleoproteid

fonátlb

l

(

c hr o mo

n

e

m

u

.fcl

nciLb l

)

é sazon Lil nucleoproteidtartalmii

szemcsé k-

b

1

áIlnak.

A

chromonema fonáI

tehát

DNS

molekulákat

tartalmaz'

Az emberi chromosomák átlagosan

4-6

pLm

nagyságr"iak' A

chro-

mosomákat nagyságuk é salakjuk alapján

párosí tják

é s

a

legnagyobb-

t l a legkisebb felé haladva

csoportosí tják é s

számozzák

(Denver-

rendszer). Egy-egy

sejtben oszt dáskor

lé v

chromosomákr

l kapott

ké pet

nev

ezzik

idi

o

g

r amnak.

Egy

egyé n

tobb sejtoszt dásának vizs-

gá|ata

aIapján

kapott

chromosomaké pet

pedig

karyogramnak

vagy

ka 11

o

t ip

u

s

n

ak

nev

ezzik.

A chromosomák

legfontosabb

jellegzetessé gei:

számuk, nagysá-

guk,

szerkezetiik,

viselkedé stik.

31


20/62

38

HUMANGENETIKAI

ALAPiSMERETEK

Gé nek

Az

emberi sejtek magjában lé v

DNS-molekula

kb.

l,7

mé ter

hosz-

sz(t. Ezen DNS

láncnak vannak

gyakran

ismé tl

d

,

kozepes

gyako-

risággal

ismé tld é s

nem

ismé tl

d szakaszai,

nelyek

szerkezetileg

sok

nucleotidb

l áll

tarsoly_1.pdf

Documents