Tartalom

Útjára indítottuk … 2

Önkormányzat ... 4

Sulivilág ... 7

Hitélet ... 9

Civil fórum ... 11

Múltidézõ ... 16

Mezõgazdaság ... 18

Gyermeksarok ... 21

Testvértelepülések ... 22

Ép testben ... 23

Tarka-barka – Magazin ... 26

Tartalom

Útjára indítottuk … 2

Önkormányzat ... 4

Sulivilág ... 7

Hitélet ... 9

Civil fórum ... 11

Múltidézõ ... 16

Mezõgazdaság ... 18

Gyermeksarok ... 21

Testvértelepülések ... 22

Ép testben ... 23

Tarka-barka – Magazin ... 26

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U LT U R Á L I S H A V I L A P J A . • I . É V F O LY A M , 1 . S Z Á M , 2 0 0 8 . D E C E M B E R .

A libánfalvi kápolna

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december.ÚTJÁRA INDÍTOTTUK2 /

Kiadja:Gyergyóújfalu község

Polgármesteri Hivatala

Felelõs kiadó: Egyed József polgármester

Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212 szám.

Tel.: 0266 350004, 350077, barazda@gyergyoujfalu.ro

Nyomdai elõkészítés,nyomtatás:Infomarket Kft.

ROVATSZERKESZTÕK:

Önkormányzat Egyed József

SulivilágElekes-Köllõ Tibor, Fodor Annamária

HitéletGál Katalin,

Fodor Annamária

Civil fórumLukács Róbert,

Fodor Annamária, Elekes-Köllõ Tibor

MúltidézõElekes Dániel László,

ifjú Sólyom István

MezõgazdaságHorváth Nina

GyermeksarokGál Katalin,

Fodor Annamária

TestvértelepülésekEgyed József

Ép testben …Gál Katalin, Egyed József

Tarka-barkaGál Katalin

ifj. Sólyom István

Minden újonnan induló sajtóorgánumesetében kardinális kérdés a névválasz-tás. A megállapítás fokozottan érvé-nyes kisebb közösségek sajtótermékei-re, hisz olyan nevet ildomos találni,amely jól hangzik, ugyanakkor a hozzákapcsolódó, a mindenki számára érthe-tõ és közös jelentéstartalmak révénszellemi köteléket képez az újság és an-nak olvasóközönsége között. A döntés-ben alapvetõ szerepet játszik a célkö-zönség szociológiai vagy társadalmiösszetétele. Az elnevezés az illetõ kö-zösség minden egyes tagja számára re-leváns és érvényes mondanivalót kellhordozzon. Ezen minimál követelmé-nyek figyelembevétele által Gyergyó-újfalu község kulturális és közéleti havi-lapjának neve a szerkesztõk egyhangúdöntése értelmében a „Barázda” lett. Abarázda szavunkról a nagy többségneka mezõgazdaság és/vagy a barázdabille-getõ jut eszébe. Továbbgondolkodva aszó jelentésén olyan tudományterüle-tekre juthatunk el, mint az agykutatásvagy neurobiológia, az embriológia ésaz építészet. Láthatjuk tehát, hogy amindenki által közismert és a minden-napi szóhasználatunk szerves részét ké-pezõ kifejezés az elsõdleges jelentésentúl egyéb értelmezést is hordoz magá-ban. A székely ember szívéhez már csakéletmódjából és hagyományaiból kifo-lyólag az elsõ két megközelítés áll köze-lebb. Ha jól belegondolunk, vidékünkmindenkori emberének életét a baráz-dák közti folyamatos tevékenykedés kí-séri végig. Állandó harcot vív az ele-mekkel, a sovány termõfölddel, a zordéghajlattal. Rögök között görnyed, iz-zadtságcseppeket töröl le felhevülthomlokáról, konokul, összezárt ajkak-kal, elszántan végzi munkáját. Pihenés-

képp kinyújtózik, megropogtatja fá-radt testrészeit, szeme a látóhatártkémleli. Szorgos kezek munkájánaknyoma merre csak a szem ellát. Hopp,egy kedves ismerõs! A barázdabillege-tõ. A mindig élénk, folyton élelem utánkutató kismadár jelenléte mosolyt csalemberünk elcsigázott ábrázatára. Pá-ratlan párost alkotnak õk ketten. Te-kintetét az égre emeli, munkája gyü-mölcsének beéréséhez az Isten segítsé-gét kéri. Évszázadok óta vallja, azé aföld, aki megmûveli. Ha kell ismerõ-sök, barátok, rokonok segítségét kéri,de föld parlagon nem maradhat.

Folytatás a 3. oldalon »

Miért éppen Barázda?

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december. ÚTJÁRA INDÍTOTTUK / 3

Kedvesközséglakók!Néhány biztató szóval, gondolattal szeretném útjára bocsátaniGyergyóújfalu község önkormányzatának havi rendsze-rességgel kiadandó közéleti és kulturális lapját. A Barázda megszületésével egy olyan kezdeményezés váltvalóra, amely segíti közösségi életünk információval valóellátását, ugyanakkor érdekes olvasmányt is nyújt az olvasó-nak magazinszerû felépítésével. E lap hasábjain szeretnénkmegismertetni Önökkel az önkormányzati munkát, tájékoz-tatni a lakosságot minden, közösségünk számára fontoseseményrõl, olyan információkkal látva el a község lakosságát,amelyek hasznosak tudnak lenni mindennapi életünkben. ABarázda által bemutatjuk községünk mindennapi életét, visz-szatekintünk a múltra, az elmúlt idõkre, de ugyanakkor meg-fogalmazzuk terveinket, elképzeléseinket, jövõképünket.

Tiszteltközségi lakosok!Fogadják olyan szeretettel ezt az újságot, mint amilyenszeretettel, odaadással dolgozott megszületésén a szerkesztõbi-zottságot alkotó lelkes kis csapat, annak érdekében, hogy aközösségünk egy ilyen értékkel gazdagodhasson. Várjukkedves olvasóinktól észrevételeiket, hozzászólásaikat, hogy eza kis lap tartalmilag még gazdagabb, még színesebb legyen.Célunk, hogy a Barázda a lehetõ legjobban igazodjon azÖnök, olvasók igényeihez. Köszönetet szeretnék mondanimindazoknak, akik dolgoztak azért, hogy az Önök asztalánott lehessen ez a lap, közelebb hozva ezáltal az önkormányza-tot az emberekhez, de ugyanakkor községünk lakóit isegymáshoz. Kívánom, hogy sok esztendõn keresztülböngészhessük oldalait, sorait, az azokban testet öltõ egyszerû,de annál értékesebb székely gondolkodást és humort.

Tisztelettel, Egyed Józsefpolgármester

» Folytatás a 2. oldalról

Az utóbbi idõkben más szelek fúj-nak, egyre apad azok száma, akik e he-lyütt nem tárgyalható, többnyire raj-tuk kívül esõ okok miatt nem mûvelik,nem mûvelhetik a földet. Egyre több arendezetlen termõföld, kaszáló, azegyenes barázdákat lassan benövi a gaz.A megváltozott körülmények, a kiszol-gáltatottság és a bizonytalanság érzéseúj barázdák megjelenésének biztosítotttáptalajt. Napjaink székely embere ahomlokára kiült barázdák körüliügyes-bajos kérdésekkel van elfoglalva.Az ebbõl fakadó kölcsönös bizalmat-lanság, az egymástól való elidegenedés,az önmagába való fordulás és irigyke-dés dudvái hálózzák be lelki- és gondo-latvilágát. A barázdabillegetõ láttán islegjobb esetben csak legyint egyet.Nem ér rá vele foglalkozni, sietni kell,az idõ pénz. Már a kaláka sem a régi.Nem is hívja a szomszédot. Nem mint-ha nem jönne, szíves örömest, elõbb ál-lapodjunk meg az órabérrõl. Durvánelszabaduló világunkban próbáljunkmegállni egy pillanatra. Vegyük észreegymást, a másikban a szépet, a jót, ér-tékeljük amink van, segítsük, támogas-suk azokat, akiknek nincs, vagy keve-sebb jutott. Érezzünk velük együtt. Nea másik kezdeményezésére várjunk,hisz a folyamatos várakozás akadályo-kat teremt és falakat emel a közösségtagjai közé. Csodálkozzunk rá életünkapró örömeire, csendes perceinkben aszámunkra igazán fontos értékekrõligyekezzünk gondolkodni. Meggyõzõ-désünk, hogy egy közösség megmara-dásának alapfeltétele a tagok egymásiránt tanúsított együttérzése és a valahalétezett, de mára jobbára kihûlt, felszí-nes kapcsolatok újraépítése. A hogya-nért nem kell messzire mennünk, hiszõseink módszerét kell mai, modernformába átmenteni, a kor kihívásainakmegfelelõ köntösbe öltöztetni. Sikeresetén a ráncok kisimulhatnak, a baráz-dák között pedig újra régi pompájuk-ban tündökölhetnek a mezei virágok.E közösségi (újra) építõ folyamat elsõállomását hivatott képezni a „Barázda”.

Kérjük, forgassák és olvassák szere-tettel!

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december.ÖNKORMÁNYZAT4 /

Egyed József

Az új önkormányzati testület vala-mint polgármester júniusi beiktatásátkövetõen számos, a község fejlõdéseszempontjából jelentõs munkálat ke-rült elvégzésre. A napi ügyintézés mel-lett kivitelezett fontosabb megvalósí-tások lajstroma tekinthetõ át az aláb-biakban:

1. A szeméttelep állapota az utób-bi években egyre több problémát oko-zott:

– terjeszkedésével egyre többmezõgazdasági területet foglalt el

– a lerakott szemétbõl a szél nagyterületeken szétszórta a mûanyag hul-ladékot (a szomszéd területeken)

– az ott tárolt faipari hulladékotszámos esetben meggyújtották és azebbõl származó füst a szomszéd tele-pülések lakosait is zavarta

Ez év õszén sikerült a szeméttelepés környékének rendezése, a szemétte-lep végleges felszámolása és a környe-zõ dûlõutak visszaállítása az eredeti ál-lapotukba.

2. A 126-os megyei út (Újfalu-Vas-láb) szinte járhatatlan állapotban volt,ezen a szakaszon sikerült elvégezni afeljavítási munkálatokat (gyalulás, kö-vezés, árkok takarítása).

3. A községháza elsõ emelete (ta-nácsterem szint) teljes felújítása meg-történt, beleértve az újfalvi származá-sú Pál András fafaragó-szobrász által aközségnek adományozott 22 darabszobor és plakett restaurálása.

4. Új utcatáblák és házszámok ké-szültek a község egész területére.

5. Megtörtént a Fenyés utca és a Fa-luköze községi utak feljavítása.

6. A jégpálya és ennek környékéntereprendezési munkálatok folytak, alelátó épülete új tetõburkolatot ka-pott, az öltözõk szintjén nyílászárócsere és belsõ feljavítás történt. Újjáépült a szivattyúház is.

7. A községi vízhálózati rendszertbõvítettük a Folyam és a Fenyés utcabal ágával.

8. Új és tágasabb helyre költözött aközségi irattár, a Hivatal pedig kibõ-vült egy új irodával.

9. Új központi fûtésrendszer kerültüzembe helyezésre a tekerõpataki is-kolánál.

10. A parkosításra megnyert pályá-zatra megkötöttük a finanszírozásiszerzõdést a Környezetvédelmi Mi-nisztériummal, új tervek készültek, ésegy új tenderfüzet alapján kiírtuk amunkálatok elvégzésére szóló ver-senytárgyalást.

11. Egy komplex községfejlesztésipályázat részeként elkészültek egyes

községi utak aszfaltozásának tervei, ésfolyamatban van a szennyvízhálózatkibõvítése, a Mûvelõdési Ház és a régiközségháza felújítási terveinek elké-szítése.

12. Az Erdõlõ út Szenéte falu felölirészén megtörtént egy 800 m-es sza-kasz felújítása.

13. Elkezdõdtek a kilyénfalvi kö-zösségi ház és közbirtokossági székházáttervezése, valamint az építési mun-kálatok.

14. A község egész területére sze-metes kukákat vásároltunk

15. Elkészült a Libán falu és kör-nyékének villamosításáról szóló hely-zettanulmány és egy pályázat kereté-ben adtak a megyei tanácshoz.

A beiktatástól napjainkigRövid áttekintõ a Polgármesteri Hivatal tevékenységérõl

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december. ÖNKORMÁNYZAT / 5

Egyed József

Az idén a falunapok a községi focipá-lyán voltak megszervezve. Szeretnémköszönetemet kifejezni, a több mintszáz önkéntesnek, akik jelentkeztek azegy héttel a rendezvények elõtt meg-hirdetett takarítókalákára. A kalákasorán megtisztítottuk a gyommal be-nõtt sportpályát, használhatóvá tettükaz elmúlt években meglehetõsen mos-tohán kezelt létesítményt, helyet advaaz ünnepségnek. A Nõk a nõkért szer-vezet is takarítási, faluszépítési kalákátszervezett az iskolás gyerekekkel.

A falu összefogása volt elsõdlegescélja a falunapoknak. Egy emberneknehéz elõre lépni, de ha összefogunk,haladunk. Büszke vagyok, hogy Újfa-luban állatkiállítást szervezhettünk, agazdák sok új információval gazda-godtak a meghívott, termékeiket be-mutató cégek által, reményt táplálvabeléjük, mert tudjuk: sok nyûgje van agazdálkodónak.

Az állatkiállításra tizennyolc hely-béli gazda hozta el legszebb szarvas-marháját a rendezvény színhelyén ki-alakított karámba, a gyerekek pedig atörzskönyvezett kutyák, nyulak ésmacskák kiállítása körül sürögtek-fo-rogtak szüleikkel. Legfõképp a gyere-

kek napja volt e falunap, az õ szóra-koztatásukra összpontosítottunk leg-inkább. A megszervezett programokjó része a kicsiket célozták meg.

Játszóház, vetélkedõk, koncert a ki-csiknek, akik boldogan játszadozvaszüleiket is jókedvre derítették. Nagysikert aratott a gyerekeknek felállítottugráló és a körhinta is, de ennél is né-pesebb érdeklõdésnek örvendtek a he-lyi fodrászok, kozmetikusok, az álta-luk kialakított sátorban több gyerek isbetért arcfestésre, az anyukák frizura-készítésért álltak sorba. Amíg a höl-gyek a szépségszalonban töltötték az

idõt, az urak vetélkedõkön mutathat-ták meg erejüket. A rendezvény har-madnapján a Molnár Antal Fúvósze-nekar hajnali szerenádja ébresztette afalut, a Sarlós Boldogasszony-napi bú-csúra igyekvõ idõsebb korosztály, pe-dig rendre betért vérnyomást méretniaz otthoni beteggondozó szolgálat sát-rába, majd folytatta útját a templomfelé. A délutáni helyi jellegû kulturálisprogram, a fúvószenekarunk fellépésé-vel kezdõdött, majd az óvodások, kis-iskolások, különbözõ hangszerekenjátszó gyerekek és a Máté Ilona tanító-nõ néptánccsoportja lépett fel a szín-padra.

A támogatóink nagylelkû adakozá-sa lehetõvé tette, hogy a falunapok so-rán koncerteket, néptánc elõadást,tombolát, valamint tûzijátékot tud-junk szervezni. Ezúttal szeretnémmegköszönni a szervezõknek, a támo-gatóknak, a tanácsosoknak, a hivatalalkalmazottjainak, az óvónõknek, ta-nítónõknek, a beteggondozóknak,mindenkinek, aki tett azért, hogy a fa-lunapok sikeresek legyenek. Remél-jük, hogy ilyen jó csapatmunkával to-vábbra is jól fogunk dolgozni és egyreelõbbre tudunk haladni.

Visszatekintés az idei falunapokra

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december.ÖNKORMÁNYZAT6 /

Egyed József, polgármester hétfõ: 9-12Mihálydeák Ervin, alpolgármester csütörtök: 9-12Kovács Ilona Éva, jegyzõ csütörtök: 9-12

A fogadóórákra a Polgármesteri Hivatal titkárságán kellbejelentkezni, Elekes-Köllõ Angélánal.

A Gyergyóújfalvi Polgármesteri

Hivatal munkaprogramja:

Hétfõ-csütörtök: 8-16 óráig, ügyfélfogadás 9-14 óráigPéntek: 8-13 óráig, ügyfélfogadás 9-13 óráig

A Gyergyóújfalvi Polgármesteri Hivatal belsõ felépítése,személyzete, ügyfélszolgálati munkaköre:

Szociális osztály

Elekes Józsa Gizella szociális elõadó1. gyermeksegély, szülési pénz, babakelengye, 2. gyereknevelési aktacsomó összeállítása3. szociális segély4. pótgyermeksegély családosoknak5. pótgyermeksegély egyedül gyermekeiket nevelõ szülõknek6. környezettanulmány7. fûtéspótlék

Közigazgatási osztály

Elekes Köllõ Angela felügyelõ1. titkársági feladatok2. közönségkapcsolat és tájékoztatás3. kérések, peticiók4. szekér, mezõgazdasági gép, moped rendszámok

Anyakönyvvezetõ

Molnár Mária anyakönyvi elõadó1. születés, házasságkötés, haláleset,

2. anyakönyvi iratok, névváltoztatás3. öröklés4. sérültgondozók5. munkakönyvek

Könyvelõség

Deák Anna pénzügyi elõadóSólyom Katalin pénztáros

Adóosztály

Deák Adél Anna pénzügyi elõadóAlbert Margit pénzügyi elõadóGörbe Ágnes pénzügyi elõadó

1. adók, illetékek kivetése, begyûjtése2. helyi adókkal kapcsolatos igazolások

Mezõgazdasági

és kataszteri iroda

Tódor Levente felügyelõ, topográfusKósa Csaba felügyelõ, topográfusMiklós Károly elõadóLázár Mária elõadó

1. mezõgazdasági nyilvántartás2. igazolások (telefon, lakhely, terület, MTSZ napok,családösszetétel)3. termelési lap4. cinkus5. mezõgazdasági támogatások6. földtörvények alkalmazása: területfelmérés, birtokbahelyezés

Területrendezés

Egyed Imre András szakelõadó1. urbanisztikai bizonylatok2. építkezési engedélyek3. vízbekötési kérések

A Polgármesteri Hivatalnál vezetõtisztséget betöltõ személyek fogadóórái

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december. SULIVILÁG / 7

Ismét ünnepre készül az Elekes Vencel Általános IskolaGáll Katalin

Tanulók, tanárok együtt készülünk a„Mennybõl az angyal” KarácsonyiSzavalóversenyre, amelyet immár tíze-dik alkalommal szeretnénk megszer-vezni.

Már egy évtizede, hogy novembervége, a december a készülõdés, a vers-tanulás lázában telik.

Iskolánk tanulói versesköteteketforgatnak, kiválaszthatják a nekik tet-szõ, az alkalomhoz illõ verseket ésigyekeznek, hogy a hagyományokhozméltóan, minél jobban szerepeljenek aversenyen.

Amikor ezelõtt tíz évvel nekifog-tunk a verseny szervezésének, nem re-méltük, hogy ilyen nagyszabású azegész falut megmozgató rendezvény-nyé növi ki magát.

Bebizonyosodott, hogy ha teljesszívvel lélekkel próbálunk valami újat,szépet létrehozni, mindenki magáé-nak érzi, és tehetsége, tudása szerintrészt akar venni benne.

Az elsõ versenyeken még nem voltmódunk selejtezõt tartani, mert mégnem volt túljelentkezés, de már öt évemindig elõzetesen szelektálnunk kell,mert mindig nagyon sok tanuló je-lentkezik.

Meggyõzõdésem, hogy nagyon jódolog az, ha minél több tanuló igyek-szik verseket tanulni, szerepelni, örö-met szerezni, iskolatársainknak, taná-rainknak és nem utolsósorban közsé-günk lakóinak, hisz a versenyt mindenévben videóra vettük, és a Karácsonyiünnepek alatt a helyi adón a község la-kói is megtekinthették.

Talán ez volt az oka annak, hogy vi-szonylag kevés nézõnk volt a falu lakóiközül, de reméljük, hogy az idei jubi-leumi verseny alkalmával többen meg-tisztelnek jelenlétükkel. Az ünnepséghangulatát még bensõségesebbé teszi,az iskolai kórus szereplése Karácsonyi

dalokat adnak elõ gyakran együtt éne-kelve a közönséggel.

Még egy másik rendezvény is emeliaz ünnepség fényét. Minden alkalom-mal rajz kiállítást is szervezünk, ame-lyen iskolánk tanulóinak legszebb raj-zait állítjuk ki, a Karácsony, a tél téma-körében.

Ezzel lehetõvé válik az, hogy necsak a jó szavalók, készüljenek, kapja-nak díjat. Szerephez jutnak a kórusta-gok, a jól rajzoló gyerekek is.

Nem szabad elfelednünk, hogy az,hogy ez a rendezvény ennyire sikeres(nagyon) nagymértékben köszönhetõtámogatóinknak, akik már az elsõ al-kalomtól önzetlenül segítettek, lehe-tõvé téve ezzel, hogy a versenyzõk je-lentõs édességcsomagot kapjanak, ésnagyon szép értékes könyveket.

Ugyancsak az adományozók nagy-lelkûsége tette lehetõvé, hogy már azelsõ alkalomtól minden iskolás édes-séget kapjon, az utolsó négy évben pe-

dig az óvodások is kaphattak csoma-got. Tiszta szívbõl köszönjük nagylel-kûségûket, azt hogy hozzájárulnak ah-hoz, hogy gyermekeink számára mégszebb ünnep legyen a karácsony.

Reméljük, hogy a mostani jubileu-mi rendezvényünk is az elõzõekhezhasonlóan sikerül, sõt még bensõsége-sebb, nagyobb szabású lesz, mivel úgytervezzük, hogy meghívjuk mindazo-kat, akik mostanáig részt vettek ver-senyzõként, vagy zsûritagként.

Nem valószínû, hogy mindannyianel tudnak jönni, de az eddigi visszajel-zések alapján reméljük, hogy minéltöbben ünnepelhetjük együtt 2008Karácsonyát.

Abban a reményben, hogy közsé-günk lakói közül minél többen résztvesznek ezen a szép ünnepen, együtt,izgulva, örülve gyerekeinkkel kívá-nunk mindenkinek bensõséges, áldottKarácsonyt és nagyon boldog sikerek-ben gazdag Új Évet.

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december.SULIVILÁG8 /

Fodor Annamária, Tekerõpatak

Változatos tevékenységek követtékegymást a tekerõpataki iskolában.

Október 11-én az V-VIII osztályostanulók gyalogtúrán vettek részt a Sú-gó-barlanghoz, melynek szervezõjeBecze Juliánna tanárnõ volt. Velükgyalogolt Kolumbán Csaba igazgatóúr, Kolumbán Csilla tanárnõ, SzabóTünde és Fodor Annamária tanító-nõk is. A csodálatos táj és a Hegyeskõtetején talált áfonyabokrok feledtet-ték a gyalogtúra fáradalmait.

Október 24-én megünnepeltük aHalloween-t, melyet Rémán Katalintanárnõ szervezett. Versenyekkel fû-szerezte az ünnepet: töklám-páskészítésben, almaevésben, múmia-készítésben, seprûkeresésben és tök-adogatásban próbálhatták ki a tanu-lók ügyességüket. Az I-IV osztályból a

IV. osztály gyûjtött legtöbb pontot,míg az V-VIII osztályból az V. osztály-nak volt legtöbb pontja. Különdíjbanrészesültek a II. osztály tanulói, akikGyörgy Tünde tanítónõ vezetésévelmûsorral készültek az ünnepre.

November 14-én „Védjük együttkörnyezetünket!” címmel a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Parkszervezésében és Becze Juliánna tanár-nõ irányításával környezetvédelmi ve-télkedõt tartottunk a IV. és V. osztá-lyos tanulók számára. A versenyt Fo-dor Annamária és Deák Éva tanítónõvezette le. Csapatok: Kikericsek (I.hely), Hiúzok (II. hely), Zergék (III.hely), Ökológusok (IV. hely), Termé-szetvédõk (V. hely)

November 19-én emlékeztünkÁrpádházi Szent Erzsébetre: az V. osz-tályos tanulók bemutatták ÁrpádháziSzent Erzsébet életét, majd gyûjtést

szerveztek a szegények számára. Szer-vezõ: Kolumbán Csilla hitoktató. No-vember 21-én „1000 éves az Egyház-megyénk” – vallás-vetélkedõt szerve-zett Kolumbán Csilla hitoktató. Be-segített György Tünde tanítónõ is.Csapatok: Szent Pál követõi (I. hely),Szent István (II.hely), SzentTarziciusz (III.hely). November 22-éna Katalin Bál –ban, melyet a Rió Ti-Tár szervezett, az iskola tanulói be-mutatták a gyergyói és a csíki Zeppelt,valamint két monológot, melyeketKolumbán Csilla tanárnõ tanított be.Advent minden vasárnapján az iskolatanulói szerepelni fognak a Szentmisé-ken, melyeket szintén KolumbánCsilla hitoktató tanít be. Megjelent aCókmók iskolalap októberi és novem-beri száma, melynek szerkesztõi az V-VIII. osztályos tanulók, valamint Fo-dor Annamária tanítónõ.

A tekerõpataki Tarisznyás Márton Általános Iskola hírei

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december. HITÉLET / 9

Szilágyi Lõrinc plébános, Kilyénfalva

„Advent, te drága, lelkes szent idõ,Te minden éves újjászületésem, Az életem örök nagy vágyakozását,Lila ködben mindig újra élem.És minden évben közelebb jön hozzámAz én sóvárgott, drága üdvösségem.”

Az egyházi év folyamánünnepek és szent idõkváltogatják egymást.Ezek rengeteg szépséget,változatosságot és nemutolsó sorban isteni ke-gyelmet hoznak mind-annyiunk életébe. Ezenszent idõk és ünnepeknélkül sivár, eseményte-len, szürke lenne éle-tünk. Valamennyi szentidõ és ünnep közül talánaz advent és a karácsonyszent ünnepe áll mind-annyiunkhoz a legköze-lebb. Bizonyára azért,mert mindez a szeretetrõl beszél, Isten irántunk tanúsítottszeretetérõl, és egymás szeretetére akar minket figyelmez-tetni, buzdítani. Úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszü-lött Fiát küldte, hogy mindaz, aki õbenne hisz, el ne vesz-szen, hanem örök élete legyen. Erre a csodálatos szeretet-ünnepre akar ráhangolni az adventi szent idõ, amelyrõl sze-retnék röviden szólni. Vitathatatlan, hogy ez a négy vasár-napot és mintegy három hetet magába foglaló, decemberhónapra esõ szent idõ mennyire közel áll mindannyiunkszívéhez, lelkéhez. Gyakran látunk e szent idõben kora haj-nalban roráté szentmisére igyekvõ híveket, otthonainkat,templomainkat adventi koszorúval szoktuk díszíteni. Szo-morú, ha mindez csupán külsõség, divat, megszokottság,de sajnos ennek igen nagy a veszélye. Ezeket a szép szokáso-kat belsõ, lelki tartalommal kell megtöltenünk. Erre hiva-tott ez a csodálatosan szép adventi idõ. Az advent szó eljö-vetelt jelent. Jelenti azt az évezredes vágyat, amellyel az em-beriség várta a Megváltó születését. Jelenti a kegyelem eljö-vetelét, amely a megváltásból származik. De jelenti az Úrszámonkérõ eljövetelét is. Így egész életünk nem más, mintegy nagy advent, amelyben készülünk a kegyelem és az Üd-vözítõ számonkérõ eljövetelére. Ez kegyelmi szent idõ alattúgy készüljünk, hogy Karácsonykor az Üdvözítõ ne csak ajúdeai Betlehemben szülessék meg, hanem a mi szívünk-ben, lelkünkben is.

Fülöp Béla, plébános, Gyergyóújfalu

János apostol így írevangéliumának elõ-szavában: „Az Ige voltaz igazi világosság…Avilágba jött, a világ-ban volt, általa lett avilág. A tulajdonábajött, de övéi nem fo-gadták be” ( Jn. 1, 9-12).

Az evangélista kri-tikája sajnos világunk-ra is érvényes. Krisz-tus a világba lépett, deaz ember annyira be-leszédült méltóságá-ba, hogy nem ismerifel Isten akaratát. Jé-zus Krisztus a miénk,testvérei vagyunkmindannyian, hoz-zánk jött, hozzánk jön, és mi nem ismerjük fel Õt. Nem kellnekünk az Isten kegyelme, szeretete, mert a saját hatal-munk, kényelmünk, önzésünk megnyirbálását látjuk ben-ne. Ennek ellenére ismét eljön hozzánk ma is. A jászolbólfelénk tárja gyermeki karjait és kéri: Fogadjatok el, fogad-jatok be életetekbe, és nem fogtok csalódni. Fogadjatok elmagatoknak, és én általatok fogok élni s eltelik a világ újrabékével, szeretettel. Ezért jöttem, ezért jövök állandóan,minden Karácsonykor közétek, hogy segítselek titeket,gondjaitokat, bajaitokat enyhítsem. Ezért szólok a Szent-írás szavával hozzátok, hogy jelen legyek világotokban, életekben és ismerjétek fel, hogy mennyire szeret Isten tite-ket, mennyire akarja, hogy a földön megdicsõítsétek Nevét,egyetemes,üdvözítõ akaratát pedig elfogadjátok. A Kará-csony az ünneplés ideje. Ma elfelejtünk mindent, ami gond,mindent, ami szomorúság, ma egyedül Jézus tölti be a lel-künket, életünket. Isten gyermekeinek szabadságával kiált-juk világgá: Isten szereti az embert, Isten szeret engem is,azért küldte a Fiát a világba, hogy megértesse mindenkivel,mennyire fontos Neki az ember, az emberiség.

Áldott Ünnepet!

Advent Keresztényünnepünk,a Karácsony

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december.HITÉLET10 /

Csedõ István, plébános

Hat nap alatt négy je-les esemény: Sz. Ist-ván vértanú, Sz. Jánosapostol, Aprószentekés Sz. Család ünnepe.Mekkora választási le-hetõség. Melyik le-gyen a kiválasztott?István vagy János?Azt mondhatják: „aszentnek” is maga feléhajlik a keze! Apró-szentek? Általuk csakegy kis „kisember”csoporthoz szólha-tok! Marad, – s mi-

lyen jó, hogy van-, a SZENT CSALÁD! Ennek a létszám-ban kis, de szentségben nagy közösségnek a tagjait ebben asorrendben szoktuk emlegetni: JÉZUS, MÁRIA, SZENTJÓZSEF.

1. Jézus a gyermek. Az õ gyermeki létét így jellemzi aSzentírás: „Engedelmes volt szüleinek, növekedett Istenelõtt korban és bölcsességben.” Ez minden kis és „nagy”gyermek legfõbb feladata. Nem azért, mert akkor nem ve-szekszenek, a szülõk, hanem, mert ez mindenkinek a javá-ra válik. A Jézussal vállalt engedelmesség szeretõ szolgálat-tá lesz, s az Isten és emberek elõtti növekedés a bölcsesség-ben, megszentel.

2. Sz. Józsefet a „munkás” jelzõvel szokták emlegetni. Amunkával érdemelte ki a legszebb dicséretet, amit emberkaphat: IGAZ EMBER VOLT! Ezt, csak ezt tanulja megtõle és gyakorolja minden férfi, minden édesapa!

3. Szándékosan maradt a végére az édesanya, Mária. Hi-szen az édesanyák mindig a végére maradnak. Elsõ a család,a férj, a gyermekek és csak azután, mindig csak azután az ál-dozatos Máriák. Máriának annyi szép vonása van, hogyhely hiányában nem is sorolom fel. Csak egy mondást em-lítek meg vele kapcsolatban: „Ha Isten valaki elõtt becsukegy ajtót, Mária kinyit egy ablakot.” Ilyen hatalmas azanyai szeretet!

– Szép életet, boldog jövõt akarunk? Növekedjünk Jé-zusban, legyünk igazak Józseffel, és nagyon szeressünk Má-riával!

Karácsonyés újév közöttiünnepek

Bíró Sándor, református lelkipásztor

Ezzel a régiesnek tûnõ, talán sokak elõtt ismeretlen refor-mátus köszöntéssel üdvözlöm a BARÁZDÁT.

Üdvözlöm megálmodóit, szerkesztõit és olvasóit.Hiszem, hogy ez a lap segít egymást jobban megismer-

ni, egymás örömében, gondjaiban részt vállalni. Itt élünk egymás mellett, és mégis számtalan alkalom-

mal tapasztaljuk, hogy a más vallású embertársunk hitvilá-ga, templomhoz kötõdõ szokásai ismeretlenek, vagy idege-nek számunkra, nem egy alkalommal még félreértés is szár-mazik belõle.

A község területén élõ alig több mint ötven lelketszámláló református szórvány közösség nevében is kívá-nom, hogy ez a lap, egy olyan világban, ahol lassan min-dent a pénz, az önös érdek mozgat, legyen az igazság és aszékely ember tisztességének szószólója.

Kívánok a BARÁZDÁNAK egy tartalmas életet!

Békesség Istentõl!

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december. CIVIL FÓRUM / 11

Emberi mivoltunk lényege a társasegyüttlét.

„Az a tény, hogy önmagama másikhoz viszonyítva élem meg,és fõként, hogy aa másikhozviszonyítva ismerhetem meg,…meghatározza cselekvésemet,viselkedésemet.”

Mérei Ferenc

Erre a gondolatra alapozva társasegyüttmûködésben tudjuk értékein-ket, egyediségünket is megismerni.

Értékeink? – igen, bõven vannak,és ennek felismerése, tudatosítása, to-vábbadása feladat, ami egyben jövõt isjelent a közös Európában. De érték-nek számít a közösségünk rászorultja-inak felkarolása, támogatása is. Ezengondolatok jegyében, alakulóban vanszövetségünk („Nõk a Nõkért” – denem csak értük), melynek minden fe-lelõsen gondolkodó, tenni akaró nõ,falustárs tagja lehet.

Közösségépítés: tartalmas, szóra-koztató összejövetelek, falunk közös-ségi életének megpezsdítésére. Elõ-

adások, foglalkozások széles skálájá-nak kínálatával, minden korosztálybefogadásával, átfogásával.

Gondolunk gyermekeinkre: a ha-gyományos népi játékok feleleveníté-se, kézmûves munkálkodások, nép-tánc-oktatás, egészséges életformamegismertetését szolgáló foglalkozá-sokban.

Felnõtt, idõsödõ korosztályt érin-tõen, az igény szerinti foglalkozásokjegyében, elõadásokat, egészségetmegõrzõ torna bevezetését kezdemé-nyezni, a „régi idõk” meghitt hangu-latait, felidézõ beszélgetéseket létre-hozni – akár unokák, gyerekeink ré-szére, a tanulságos következtetések le-vonásával.

Mindezen elképzelések megvalósí-tására a megfelelõ szakemberek bevo-nását, jelenlétét biztosítjuk. Termé-szetesen örömmel fogadunk mindenelképzelést, kivitelezhetõ ötletet, amifalunk lakóinak javát szolgálja.

A közeledõ Karácsony Ünnnepénekmeghittségében, Tisztelettel BányászEmerencia

Közösségépítés, megmaradás

Gyergyó-újfaviTeleHázLukács Emõke

Gyergyóújfalvi TeleHáz 2002 õszénkezdte meg mûködését az újfalvi ta-nács segítségének köszönhetõen. AzÖnkormányzat pozítiv hozzáállása ré-vén kapott helyet mûködéséhez aGyergyóújfalvi tanács épületében.Ezen idõ óta igyekszik a helyi lakosokfigyelmét és szabadidejét lekötni ki-sebb nagyobb sikerrel. A TeleHáz ha-szonélvezõinek köre igen széles, hi-szen kortól és nemtõl függetlenûligyekszik minden korosztálynak lehe-tõséget biztosítani a kikapcsolódásra,tartalamas idõtöltésre.

Folyó év novemberéig több progra-mot is megismerhettek, melyek zömea helyi fiatalokat célozta meg, igyekez-ve tartalmas kikapcsolódást nyújtani,ugyanakkor erõsiteni bennük az ösz-szefogás, együttalkotás érzését. Ezenprogramok közül kiemelkedõ helyetfoglal el a:

– 2003-ban megszervezett németnyelvóra, melyet nagy örömmel fo-gadtak a helyi kisiskolások. A nyelvórakülönlegessége a német nyelvû tanárelõadásaival csúcsosodott ki.

– 2004-ben hagyományõrzõ körkeretében sajátithatták el a fiatalok, ahelyi hagyományok fortélyait. Segít-ségünkre voltak e programban a helyi,tapasztalattal rendelkezõ idõsek, kikfáradságot nem ismerve, türelemmeladták át tudásukat.

Ezen foglalkozások keretén belül azérdeklõdõk megtanulhattak szõni,fonni, valamint a bogozás tehnikájátsajátíthatták el.

E program 2 éven keresztül hívta fela fiatalok figyelmét a helyi hagyomá-nyok fontosságára.

Folytatás a 12. oldalon »

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december.CIVIL FÓRUM12 /

» Folytatás a 11. oldalról

– 2007-ben Játszóházat indítottunk el, hol a játszani vá-gyó gyerekek kedvükre találtak különbözõ kategóriájú já-tékeszközöket. Fontossága e programnak abban rejlik,hogy a gyerekek megtanuljanak közösségben, együtt ját-szani. Mindezek mellett állandó programjaink is vannak,melyek a hét minden napján várják az érdeklõdõket

– Internet hozzáférés, – irodatehnikai szogáltatás (nyomtatás, scannnelés,

fénymásolás, cd/dvd irás),– közel 4000 kötetbõl álló könyvtár,– német klub, mely a hét minden szerdai napján várja a

kis és középiskolás gyerekeket. A könnyed hangvételû né-met klubba a részvétel ingyenes, és ami még igen fontos,hogy nem szükséges sem irószer, sem füzet, mivel lényege ajátékos nyelvtanulás. E program megvalósítása FerencziMárta tanárnõnek köszönhetõ, ki teljes odaadással, önkén-tesen vállalta a gyerekekkel való foglalkozást.

Még kialakuló félben van, a helységben az elõször, a vá-randós anyukák találkozása, havonta egyszer szakértõ be-vonásával. Igaz, csak egyszeri találkozásra került még sor,de reméljük a jövõben sikerül egy olyan közösség kialak-itása, kik szivesen osztják meg egymással tapasztalataikat,félelmüket, melyeket várandóságuk folyamán tapasztalnak.

Célkitüzéseink részét képezik – különbözõ tanfolyamok megszervezése, – valamint olyan aktív, tenniakaró közösség összeková-

csolása, kik a faluvezetõségével együttmûködve,résztvesznek a falu fejlõdésében, valamint segítõjobbotnyújtanak az új ötletek megvalósitásához,

– a harmadik korosztály szabad foglalkoztatása– a faluturizmus fellendítésére irányuló fórumok szerve-

zése, közös stratégia kidolgozása,– heytörténeti dokumentumok összegyûjtése, kiállítása

A következõ években is számítunk a helyi közösség min-den korosztályának együttmûködésére.

Az újfalvi fúvószenekartörténete1 rész.

Molnár Sándor

Gyergyóújfaluban 1910 december 9-én Molnár Antal kez-deményezésére a kö-vetkezõ személyekgyûltek össze: MolnárAntal, Koszorús Kál-mán, Ferenczi József,Ferenczi Antal, Bá-nyász Lajos, BányászAlbert, Máté Gergely,Máté Ambrus, MolnárJános, Molnár József,Molnár Sándor, Mol-nár Ferenc, Csíki Ala-jos, Miklós János ésKoós József.

A fent említett dá-tumon jegyzõkönyvkészült, amelyet Mol-nár József és Albert Máté hitelesített.

A társulat egyhangúlag kimondta, hogy Újfaluban „re-zesbandát” alapít. A berendezési költségeket az újfalvi hi-telszövetkezet pénztárából fedezték, amely, írva, egyezer-kétszáz koronából áll, és ezért kezességet Molnár Antal,Koszorús Kálmán és Koós József vállaltak.

1911 február 1-én megalakult a fúvószenekari testület ésmegválasztották Molnár Antalt igazgatósági elnöknek,Csíki Alajost könyvvezetõnek és Koszorús Kálmánt pénz-tárnoknak.

Minden tag 150 korona értékû váltót írt alá. A zenekar-nak belsõ rendszabályzata volt, miszerint „amely tag több-szöri meg nem jelenésével vagy hangszerében kárt okoznavagy pediglen a társulatot az említett tartozásban cserbenhagyná, azon váltó a társulatnak összetartása céljául szol-gáltasson.”

A zenekar szigorú szabályzat szerint mûködött.

Folytatjuk...

Gyergyóújfalu, 2008. november 25.

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december. CIVIL FÓRUM / 13

Molnár János

A Webvidék egy, a Transindex és azeTransylvania Egyesület által meghir-detett internetes verseny. Erre neve-zett be a ProTekerõpatak EgyesületVisszafolyó csapata, hogy településün-ket minél többen megismerhessék,

minél több embernek mutassuk megfalunkat. Ezzel bárki betekinthetetttelepülésünk múltjába, jelenébe és jö-võjébe. Eddig 20 próbán keresztülhétrõl – hétre válaszoltunk az összeskihívásokra. Több mint 300 felvételtés 30 oldalt töltöttünk fel. Bejegyzése-inket több mint tizenötezren olvas-

ták, adatlapunkat négyezren néztékmeg és négyszázan írtak véleményt. AWebvidék díjaként, tavaszi kiadásután csapatunk két tagja november12-13-án részt vett egy brüsszeli láto-gatáson. A próbák folytatódnak. Ké-rünk továbbra is támogassatok, sza-vazzatok!

Webvidék 2008

Szemeket csalogató pla-kát hirdette Tekerõpata-kon a Katalin-bált. Újszervezõk? Rió Ti-Tár? Kikõk? Errõl beszélgettünkGyörgy Zsolttal, a Rió Ti-Tár alelnökével.

Fodor Annamária, Tekerõpatak

– Hogyan és mikor alakult meg aRió Ti-TTár ifjúsági szervezet?

– Úgy éreztük, hogy valamit ten-nünk kell azért, hogy csökkentsük azemberek érdektelenségét, elvállaltuk aFalunapok megszervezését 2008 júni-usában, változatos programokat ter-veztünk, hogy összehozzuk a falu em-bereit. A bevételbõl hivatalosan 2008szeptemberében bejegyeztettük a csa-patot 11 alapítótaggal: Mihók József,ifj.Bálint Zoltán, Molnár Levente,Bernád Ágoston, György Zsolt, Ko-vács Róbert, György Róbert, BlénessiLevente, Fodor Tivadar, Sajgó Árpádés Fórika Tibor.

– Kik segítetttek a Falunapok meg-szervezésében?

– A Falunapok megszervezésébenanyagilag segítettek a helyi cégek és aTanács, valamint a Tarisznyás Márton

Általános Iskola vezetõsége. Egyed Jó-zsef polgármester támogatására szá-mítunk a jövõbeni terveinkben is. Akitartás is sokat segített, mert össze-fogtunk.

– Mit rejt a Rió Ti-TTár név?– Már két éve nyolcan együtt fociz-

tunk Rió néven. A Ti -Tár a Tizen-egyek Társasága rövidítése, mivel ti-zenegyen vagyunk a csapatban.

– Mi a szervezet célja?– Azt szeretnénk, ha az emberek is-

mét kívánkoznának színházba, jóléreznék magukat a falurendezvénye-ken. Hatványozottan az a cél, hogy té-len tagfelvétel legyen, bárkit szívesenlátunk a csapatba, közgyûlésen meg-szavazzuk, hogy kit veszünk fel. Sors-húzással döntöttük el a vezetõket, ígyKovács Róbert lett az elnök, jómagamaz alelnök, Fodor Tivadar a titkár.

– Milyen terveitek vannak?– Egyik legfontosabb terv a tagfel-

vétel, szeretnénk, ha minél többenjönnének a Rió Ti-Tár-ba! Szent Mik-lós napján, december 6-án ajándéko-kat fogunk adni a gyermekeknek,gyermekmûsorokat fogunk szervezni.Szétszedhetõs kinti színpadot is sze-retnénk. Parkos játszóteret is tervez-tünk a gyerekeknek, melyet kalákávalszeretnénk elkészíteni.

Csodálatos tervek! Példaértékû efiatalok tettrekészsége, lelkes munká-ja. Aki ott volt a Katalin-bbálban, biz-tos vagyok benne, hogy szellemileggazdagon tért haza, és biztosan vissza-kívánkozik majd a Kultúrházba, aholmeleg, jó zene, színvonalas mûsor,étel, ital várta a vendégeket. Megérin-tettétek az embereket ezek a fiatalok!Csak így tovább! Kitarttást a továbbimunkátokban! Hajrá fiúk!

Új ifjúsági szervezet létesültTekerõpatakon: Rió Ti-Tár

JANUÁR1 CSÜTÖRTÖK Fruzsina2 PÉNTEK Ábel3 SZOMBAT Genovéva, Benjámin4 VASÁRNAP Titusz, Leona5 HÉTFÕ Simon6 KEDD Boldizsár7 SZERDA Attila, Ramóna8 CSÜTÖRTÖK Gyöngyvér9 PÉNTEK Marcell10 SZOMBAT Melánia11 VASÁRNAP Ágota12 HÉTFÕ Erno13 KEDD Veronika14 SZERDA Bódog15 CSÜTÖRTÖK Lóránt, Loránd16 PÉNTEK Gusztáv17 SZOMBAT Antal, Antónia18 VASÁRNAP Piroska19 HÉTFÕ Sára, Márió20 KEDD Fábián, Sebestyén21 SZERDA Ágnes22 CSÜTÖRTÖK Vince, Artúr23 PÉNTEK Zelma, Rajmund24 SZOMBAT Timót25 VASÁRNAP Pál26 HÉTFÕ Vanda, Paula27 KEDD Angelika28 SZERDA Károly, Karola29 CSÜTÖRTÖK Adél30 PÉNTEK Martina, Gerda31 SZOMBAT Marcella

FEBRUÁR1 VASÁRNAP Ignác2 HÉTFÕ Karolina, Aida3 KEDD Balázs4 SZERDA Ráhel, Csenge5 CSÜTÖRTÖK Ágota, Ingrid6 PÉNTEK Dorottya, Dóra7 SZOMBAT Tódor, Rómeó8 VASÁRNAP Aranka9 HÉTFÕ Abigél, Alex10 KEDD Elvira11 SZERDA Bertold, Marietta12 CSÜTÖRTÖK Lídia, Lívia13 PÉNTEK Ella, Linda14 SZOMBAT Bálint, Valentin15 VASÁRNAP Kolos, Georgina16 HÉTFÕ Julianna, Lilla17 KEDD Donát18 SZERDA Bernadett19 CSÜTÖRTÖK Zsuzsanna20 PÉNTEK Aladár, Álmos21 SZOMBAT Elenonóra22 VASÁRNAP Gerzson23 HÉTFÕ Alfréd24 KEDD Mátyás25 SZERDA Géza26 CSÜTÖRTÖK Edina27 PÉNTEK Ákos, Bátor28 SZOMBAT Elemér

MÁRCIUS1 VASÁRNAP Albin2 HÉTFÕ Lujza3 KEDD Kornélia4 SZERDA Kázmér5 CSÜTÖRTÖK Adorján, Adrián6 PÉNTEK Leonóra, Inez7 SZOMBAT Tamás8 VASÁRNAP Zoltán9 HÉTFÕ Franciska, Fanni10 KEDD Ildikó11 SZERDA Szilárd12 CSÜTÖRTÖK Gergely13 PÉNTEK Krisztián, Ajtony14 SZOMBAT Matild15 VASÁRNAP Kristóf16 HÉTFÕ Henrietta17 KEDD Gertrúd18 SZERDA Sándor, Ede19 CSÜTÖRTÖK József, Bánk20 PÉNTEK Klaudia21 SZOMBAT Benedek22 VASÁRNAP Beáta, Izolda23 HÉTFÕ Emoke24 KEDD Gábor, Karina25 SZERDA Irén, Írisz26 CSÜTÖRTÖK Emánuel27 PÉNTEK Hajnalka28 SZOMBAT Gedeon, Johanna29 VASÁRNAP Auguszta30 HÉTFÕ Zalán31 KEDD Árpád

JÚLIUS1 SZERDA Tihamér, Annamária2 CSÜTÖRTÖK Ottó3 PÉNTEK Kornél, Soma4 SZOMBAT Ulrik5 VASÁRNAP Emese, Sarolta6 HÉTFÕ Csaba7 KEDD Apollónia8 SZERDA Ellák9 CSÜTÖRTÖK Lukrécia10 PÉNTEK Amália11 SZOMBAT Nóra, Lili12 VASÁRNAP Izabella, Dalma13 HÉTFÕ Jeno14 KEDD Örs, Stella15 SZERDA Henrik, Roland16 CSÜTÖRTÖK Valter17 PÉNTEK Endre, Elek18 SZOMBAT Frigyes19 VASÁRNAP Emília20 HÉTFÕ Illés21 KEDD Dániel, Daniella22 SZERDA Magdolna23 CSÜTÖRTÖK Lenke24 PÉNTEK Kinga, Kincso25 SZOMBAT Kristóf, Jakab26 VASÁRNAP Anna, Anikó27 HÉTFÕ Olga, Liliána28 KEDD Szabolcs29 SZERDA Márta, Flóra30 CSÜTÖRTÖK Judit, Xénia31 PÉNTEK Oszkár

AUGUSZTUS1 SZOMBAT Boglárka2 VASÁRNAP Lehel3 HÉTFÕ Hermina4 KEDD Domonkos, Dominika5 SZERDA Krisztina6 CSÜTÖRTÖK Berta, Bettina7 PÉNTEK Ibolya8 SZOMBAT László9 VASÁRNAP Emod10 HÉTFÕ Lorinc11 KEDD Zsuzsanna, Tiborc12 SZERDA Klára13 CSÜTÖRTÖK Ipoly14 PÉNTEK Marcell15 SZOMBAT Mária16 VASÁRNAP Ábrahám17 HÉTFÕ Jácint18 KEDD Ilona19 SZERDA Huba20 CSÜTÖRTÖK Szent István21 PÉNTEK Sámuel, Hajna22 SZOMBAT Menyhért, Mirjam23 VASÁRNAP Bence24 HÉTFÕ Bertalan25 KEDD Lajos, Patrícia26 SZERDA Izsó27 CSÜTÖRTÖK Gáspár28 PÉNTEK Ágoston29 SZOMBAT Beatrix, Erna30 VASÁRNAP Rózsa31 HÉTFÕ Erika, Bella

SZEPTEMBER1 KEDD Egyed, Egon2 SZERDA Rebeka, Dorina3 CSÜTÖRTÖK Hilda4 PÉNTEK Rozália5 SZOMBAT Viktor, Lorinc6 VASÁRNAP Zakariás7 HÉTFÕ Regina8 KEDD Mária, Adrienn9 SZERDA Ádám10 CSÜTÖRTÖK Nikolett, Hunor11 PÉNTEK Teodóra12 SZOMBAT Mária13 VASÁRNAP Kornél14 HÉTFÕ Szeréna, Roxána15 KEDD Eniko, Melitta16 SZERDA Edit17 CSÜTÖRTÖK Zsófia18 PÉNTEK Diána19 SZOMBAT Vilhelmina20 VASÁRNAP Friderika21 HÉTFÕ Máté, Mirella22 KEDD Móric23 SZERDA Tekla24 CSÜTÖRTÖK Gellért, Mercédesz25 PÉNTEK Eufrozina, Kende26 SZOMBAT Jusztina27 VASÁRNAP Adalbert28 HÉTFÕ Vencel29 KEDD Mihály30 SZERDA Jeromos

ÁPRILIS1 SZERDA Hugó2 CSÜTÖRTÖK Áron3 PÉNTEK Buda, Richárd4 SZOMBAT Izidor5 VASÁRNAP Vince6 HÉTFÕ Vilmos, Bíborka7 KEDD Herman8 SZERDA Dénes9 CSÜTÖRTÖK Erhard10 PÉNTEK Zsolt11 SZOMBAT Leó, Szaniszló12 VASÁRNAP Gyula13 HÉTFÕ Ida14 KEDD Tibor15 SZERDA Anasztázia, Tas16 CSÜTÖRTÖK Csongor17 PÉNTEK Rudolf18 SZOMBAT Andrea, Ilma19 VASÁRNAP Emma20 HÉTFÕ Tivadar21 KEDD Konrád22 SZERDA Csilla, Noémi23 CSÜTÖRTÖK Béla24 PÉNTEK György25 SZOMBAT Márk26 VASÁRNAP Ervin27 HÉTFÕ Zita28 KEDD Valéria29 SZERDA Péter30 CSÜTÖRTÖK Katalin, Kitti

MÁJUS1 PÉNTEK Fülöp, Jakab2 SZOMBAT Zsigmond3 VASÁRNAP Tímea, Irma4 HÉTFÕ Mónika, Flórián5 KEDD Györyi6 SZERDA Ivett, Frida7 CSÜTÖRTÖK Gizella8 PÉNTEK Mihály9 SZOMBAT Gergely10 VASÁRNAP Ármin, Pálma11 HÉTFÕ Ferenc12 KEDD Pongrác13 SZERDA Szervác, Imola14 CSÜTÖRTÖK Bonifác15 PÉNTEK Zsófia, Szonja16 SZOMBAT Mózes, Botond17 VASÁRNAP Paszkál18 HÉTFÕ Erik, Alexandra19 KEDD Ivó, Milán20 SZERDA Bernát, Felícia21 CSÜTÖRTÖK Konstantin22 PÉNTEK Júlia, Rita23 SZOMBAT Dezso24 VASÁRNAP Eszter, Eliza25 HÉTFÕ Orbán26 KEDD Fülöp, Evelin27 SZERDA Hella28 CSÜTÖRTÖK Emil, Csanád29 PÉNTEK Magdolna30 SZOMBAT Janka, Zsanett31 VASÁRNAP Angéla, Petronella

JÚNIUS1 HÉTFÕ Tünde2 KEDD Kármen, Anita3 SZERDA Klotild4 CSÜTÖRTÖK Bulcsú5 PÉNTEK Fatime6 SZOMBAT Norbert, Cintia7 VASÁRNAP Róbert8 HÉTFÕ Medárd9 KEDD Félix10 SZERDA Margit, Gréta11 CSÜTÖRTÖK Barnabás12 PÉNTEK Villó13 SZOMBAT Antal, Anett14 VASÁRNAP Vazul15 HÉTFÕ Jolán, Vid16 KEDD Jusztin17 SZERDA Laura, Alida18 CSÜTÖRTÖK Arnold, Levente19 PÉNTEK Gyárfás20 SZOMBAT Rafael21 VASÁRNAP Alajos, Leila22 HÉTFÕ Paulina23 KEDD Zoltán24 SZERDA Iván25 CSÜTÖRTÖK Vilmos26 PÉNTEK János, Pál27 SZOMBAT László28 VASÁRNAP Levente, Irén29 HÉTFÕ Péter, Pál30 KEDD Pál

OKTÓBER1 CSÜTÖRTÖK Malvin2 PÉNTEK Petra3 SZOMBAT Helga4 VASÁRNAP Ferenc5 HÉTFÕ Aurél6 KEDD Brúnó, Renáta7 SZERDA Amália8 CSÜTÖRTÖK Koppány9 PÉNTEK Dénes10 SZOMBAT Gedeon11 VASÁRNAP Brigitta, Gitta12 HÉTFÕ Miksa13 KEDD Kálmán, Ede14 SZERDA Helén15 CSÜTÖRTÖK Teréz16 PÉNTEK Gál17 SZOMBAT Hedvig18 VASÁRNAP Lukács19 HÉTFÕ Nándor20 KEDD Vendel21 SZERDA Orsolya22 CSÜTÖRTÖK Elod23 PÉNTEK Gyöngyi24 SZOMBAT Salamon25 VASÁRNAP Blanka, Bianka26 HÉTFÕ Dömötör27 KEDD Szabina28 SZERDA Simon, Szimonetta29 CSÜTÖRTÖK Nárcisz30 PÉNTEK Alfonz31 SZOMBAT Farkas

NOVEMBER1 VASÁRNAP Marianna2 HÉTFÕ Achilles3 KEDD Gyozo4 SZERDA Károly5 CSÜTÖRTÖK Imre6 PÉNTEK Lénárd7 SZOMBAT Rezso8 VASÁRNAP Zsombor9 HÉTFÕ Tivadar10 KEDD Réka11 SZERDA Márton12 CSÜTÖRTÖK Jónás, Renátó13 PÉNTEK Szilvia14 SZOMBAT Aliz15 VASÁRNAP Albert, Lipót16 HÉTFÕ Ödön17 KEDD Hortenzia, Gergo18 SZERDA Jeno19 CSÜTÖRTÖK Erzsébet20 PÉNTEK Jolán21 SZOMBAT Olivér22 VASÁRNAP Cecília23 HÉTFÕ Kelemen, Klementina24 KEDD Emma25 SZERDA Katalin26 CSÜTÖRTÖK Virág27 PÉNTEK Virgil28 SZOMBAT Stefánia29 VASÁRNAP Taksony30 HÉTFÕ András, Andor

DECEMBER1 KEDD Elza2 SZERDA Melinda, Vivien3 CSÜTÖRTÖK Ferenc, Olívia4 PÉNTEK Borbála, Barbara5 SZOMBAT Vilma6 VASÁRNAP Miklós7 HÉTFÕ Ambrus8 KEDD Mária9 SZERDA Natália10 CSÜTÖRTÖK Judit11 PÉNTEK Árpád12 SZOMBAT Gabriella13 VASÁRNAP Luca, Otília14 HÉTFÕ Szilárda15 KEDD Valér16 SZERDA Etelka, Aletta17 CSÜTÖRTÖK Lázár, Olimpia18 PÉNTEK Auguszta19 SZOMBAT Viola20 VASÁRNAP Teofil21 HÉTFÕ Tamás22 KEDD Zénó23 SZERDA Viktória24 CSÜTÖRTÖK Ádám, Éva25 PÉNTEK Karácsony, Eugénia26 SZOMBAT Karácsony, István27 VASÁRNAP János28 HÉTFÕ Kamilla29 KEDD Tamás, Tamara30 SZERDA Dávid31 CSÜTÖRTÖK Szilveszter

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december.MÚLTIDÉZÕ16 /

Elekes Dániel László

A székelyeket mindig úgy ismertékmind egy büszke, forróvérû, gyakranmeggondolatlan, de makacs, kitartó ésnagyon harcias nép. Nem hiába résztvettek majdnem minden harcban ésösszecsapásban, ami a környéken zaj-lott, a honfoglalástól a második világ-háborúig, mindig bebizonyítva a bá-torságukat és a kitartásukat. A törté-nelem során tanúsított magatartásukbebizonyította hûségüket, elsõsorbanszabadságuk iránt, mindig támogatvaazokat, akik tiszteletben tartották a jo-gaikat, de büszkén megõrizték hagyo-mányaikat is. A székelyek eredete egynagyon vitatott téma, mivel elvesz atörténelem homályában, és a teljes hi-ánya az írott forrásoknak ebben azügyben tovább mélyíti az ellentétesszempontokat.

Manapság több elmélet is létezik aszékelyek eredetével kapcsolatosan. Alegelterjedtebb változat szerint, a szé-kelyek a kabaroknak egy törzsét alkot-ták, akik csatlakoztak a magyarokhoza honfoglalás idején. Õk alkották azelõvédet, vagyis a székely csapatoknyomultak elõre a magyar hadseregekelõtt. Ez azt is jelenti, hogy õk törtekbe elõször a Kárpát-medencébe. Egymásik elmélet szerint, õk azok a ma-gyarok, akiket a határõrzés parancsá-val telepítettek a Kárpát-medence ke-leti részén. Egyes történészek akár aztis állították, hogy a székelyek vagy amagyaroknak az a csoportja, amelyikévszázadokkal a honfoglalás elõtt jött,még az avarok idején, vagy az avarok-nak a leszármazottai, miután NagyKároly frank király szétverte õket aIX. században. Az viszont tény, hogy amagyar királyság nagyon hatékonyankihasználta a székely nép kitûnõ harciképességeit, legalábbis az elején. A ma-gyar középkori nehéz lovassággal el-lentétben, a székely könnyû lovassághatékonyan felvehette a harcot a kele-ti nomád törzsekkel, mivel hasonló

felszerelést és taktikát alkalmaztak. Azegyik legelsõ katonai sikerüket 1285-ben jegyezték le, amikor az AranyosSzék csapatai lecsapnak és szétverik aMoldvába gazdag zsákmánnyal vissza-vonuló tatárokat. A X. és XI. század-ban a székelyek a Bihar megyében ta-lálhatók, ahonnan majd, valószínûlega magyar királyság parancsára, átköl-töznek Erdély déli részére. Majd, aXII. században, tovább költöztetikõket a kárpát medence keleti vidékek-re, ahol manapság is találhatók.

Ennek a magyarázat az lehet, hogya bizánci birodalom erõsödésével amagyar korona úgy gondolta, hogy ateuton szerzetes lovagrend jobbanmeg tudja védeni a déli határokat, míga székelyek jobban használhatók a ke-leti vándor népek ellen. Erdély keletirészén való letelepedésük után a széke-lyek sokáig autonómiát és adómentes-séget élveztek, cserében kötelesek vol-tak részt venni a magyar király hadjá-rataiban, saját költségükön felállítotthadsereggel. II Ulászló király diplo-mája szerint, minden székely lovas ésgyalogos köteles részt vegyen a királyhadjárataiban 15 napon át a saját költ-

ségükön. Az úton a csatatér felé a kirá-lyi hadsereg elõtt, míg vissza menet,utána kell, hogy tartózkodjanak, ígyvédelmet nyújtva a menetelés közben.A hadkötelezettségbõl kifolyólag, aszékelyek egyenlõ jogokkal rendelkez-tek a magyar nemesekkel, vagyis felvoltak mentve az adófizetés alól, illet-ve bárhová mentek szabad, egyenran-gú emberként kezelték.

Így a XIV. századtól kezdve fokoza-tosan kialakult a sajátos rendi-katonaitársadalom, amelynek alapelemeit agyalog katonák, lófõk és fõnépek al-kották. Viszont az évek során a „szé-kely szabadság” elveszett, és a királyokhova tovább nagyobb és nagyobbadókkal sújtották a székelyeket.

A társadalmi helyzetük romlása aszékelyek fellázadásához vezetett. Az1514-es Dózsa György által vezetettfelkelés, valamint az 1519-1521-es lá-zadások ízelítõt adtak a magyar koro-nának a székelyek makacs hozzáállá-sukra az õsi szabadságuk megvédésé-ben. Sajnos minden lázadás pont az el-lenkezõjét érte el, ugyanis a magyarkirályok mindig nagyobb adókkal súj-tották a székelyeket, a katonai terheknövekedése mellett.

Az 1526-os Mohácsnál szenvedettvereség után, a magyar királyság szét-esik és a török fennhatósága alá kerül.Erdély 1541-töl önálló, de az Oszmánbirodalomnak adót fizet.

Viszont a székelyek helyzete nemváltozik meg, hanem, akkor rosszabb-ra fordul. A fejenkénti hadkötelezett-ség bevezetése és a súlyos megadózta-tás egy még nagyobb felkeléshez veze-tett 1562-ben, amelyben a gyergyóiakLázár István vezetése alatt harcoltak.

A lázadást nagy üggyel, bajjal ver-ték le, de ennek a felkelésnek is a kö-vetkezményei még terhelõbbek voltaka székelység számára. János Zsigmonderdélyi fejedelem a székelyek százaitjutatta szabadosi- illetve jobbágysors-ba. 1595 a székelyek nagy számbanrészt vettek a török ellenes kampány-

A székelyek rövid története

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december. MÚLTIDÉZÕ / 17

Ifj. Sólyom István

Havonta jelentkezõ Múltidézõ címûrovatunkban Monarchiabeli és a má-sodik világháborúig terjedõ idõszaksajtóanyagai segítségével kísérletet te-szünk Erdély, Székelyföld és azon belüla Gyergyó-medence színes, gazdagmúltbéli mindennapjainak bemutatá-sára. Olyan momentumokról igyek-szünk „tudósítani” amelyek korhûenérzékeltetik az akkori gondolkodás-módot, életvitelt. Fel szeretnénk eleve-níteni az elfeledett vagy csak a kutatókáltal ismert, a közéletet, politikát, akulturális életet meghatározó esemé-nyeket, polémiákat azzal a nem titkoltszándékkal, hogy egyes esetekben ana-lógiát vonva az egykori és mostani tör-ténések, az azokat kiváltó viták és meg-oldási módozatok között, arra keres-sük a választ, mennyit és miben válto-zott azóta a valóságra való rácsodálko-zásunk, problémamegoldó készsé-günk, toleranciaszintünk. Ne aggódja-nak, a bulvár sem maradhat ki. Jó százévvel ezelõtt, nemhogy Gyergyó-újfalunak, de még a Gyergyó-me-dencének sem volt kulturális, gazdasá-gi és közéleti témákkal foglalkozó saj-tóterméke. Annyira nem, hogy aGyergyóditróban 1886. júl.1. és 1887dec. 1. közt megjelenõ vegyes tartalmúkatolikus tanügyi közlönyön kívülegyéb újságot nem lapozgathattak ahelyi és nagyvilági hírek iránt érdeklõ-dõ olvasók. Az akkor még község stá-tusú, a korabeli megnevezés szerint

Gyergyószentmiklós jeles polgárai úgygondolták, véget kell vetni ennek az ál-datlan állapotnak és pótolni kell a mu-lasztást, hisz a térség lakói már igazánmegérdemelnének egy újságot. Az el-határozást tettek követték, mígnem1898. október 2-án meg is jelent aGyergyói Hírlap társadalmi, szépiro-dalmi és közgazdasági hetilap friss, ro-pogós elsõ száma. Nem kellett ahhozsokáig forgatni a megsárgult lapokat,hogy Gyergyóújfaluval kapcsolatoshírre bukkanjunk. Ráadásul nem isegy, hanem két esemény követelt ma-gának nyilvánosságot a lap második ésharmadik számában. A szó szerintiidézeteket mindig a korban érvényeshelyesírási szabályoknak megfelelõenközlöm. Az elsõ információ a térségminden lakóját érintette és mindenokkal lelkesítette. Ugyanis nem egyébtörtént, minthogy átadták a forgalom-nak a libáni utat. „Csendben, zajtala-nul, minden ünnep nélkül adatott át aforgalomnak Gyergyónak egy igenfontos útvonala, a libáni út.” Ily mó-don Székelyudvarhely öt óra alatt elér-hetõ. A tudósítás megjegyzi, hogy akimég sosem járt Gyergyóban, az el semképzelheti, hogy milyen áldás a libániút elkészülése. „Nagyon kivánatosvolt, bár már régebben kiépült volna.”A projekt három szakaszban valósultmeg, elõször az Udvarhely megyeirész, aztán a gyergyói részen készült elegy szakasz, míg az útszakasz legnehe-zebb részének 11 km-es megépítése kétéven át tartott és hatvanezer köbméter

földet kellett elmozdítani. A rendkívülmostoha kõzet- és talajviszonyok mel-lett a munkálatokat az emberhiány isnehezítette, három vármegyébõl kel-lett munkásokat toborozni. Ráadásulaz esõs idõjárás sem kedvezett a hala-dásnak.A másik történés nem ennyireszívet melengetõ. Számos legenda él aszékelyek heves vérmérsékletérõl, mega vita hevében elõkapott bicskák élé-rõl. Nos, 1898. október derekán csoda,avagy sem, de nem két székely kapottössze, hanem egy olasz és egy illír ven-dégmunkás. Valószínûleg a libáni útépítése miatt keveredtek ide és szívtákhavasaink friss levegõjét. A harmadikszámban megjelent tudósításban„Gyilkossági kísérlet Gyergyóúj-faluban” címmel a következõket olvas-hatjuk.

A falu Maros-tízesében egy kocs-mában Bicek Andre és BiascuttiCarolo több munkás társaságában id-dogáltak. A beszélgetés fonala Erzsé-bet királyné halálára terelõdött,amikoris az illír Bicek szemére hánytaaz olasz Carolónak, hogy a királynégyilkosa is olasz, aki e tett által az olasznemzetet megalázta. „Biascutti magá-ból kikelve kiáltozta, hogy a királynégyilkosa helyesen cselekedett. Ezen ki-jelentéséért menten meg is lakolt, mertBicek André hirtelen kést rántott ésBiascutti Carolonak mellébe döfte.” Ataljánnak szerencséje volt, ugyanis aszúrás a zsebében lévõ munkakönyvönkeresztül érte. Biceket a csendõrség le-tartóztatta. További sorsa ismeretlen.

ban, amit a Szent Liga nevében vívtak,Báthory Zsigmond felszólítására. Azerdélyi fejedelem megígérte, hogyvisszaállítja a székelyek régi jogait. AMihály Vajda, Havasalföld vajdája, se-gítségére sietõ erdélyi hadseregnek atúlnyomó többségét a székelyek alkot-ták. A szövetséges csapatok összetétele

így nézett ki: 13 ezer fõs fejedelmi se-reg, 3 ezer moldvai válogatott katona,Mihály vajda 8 ezres hada és 24 ezerszékely.

Tehát az összes csapatoknak a fele.Abban a reményben, hogy visszakap-ják az 1562 elõtti jogaikat, a székelyekrendkívül jól harcoltak, és kitüntették

magukat a háborúban. De sajnos, a ne-messég tiltakozása miatt az erdélyi fe-jedelem nem tartotta be az ígéretét,ami egy újabb székely lázadáshoz veze-tett. Bocskai István, késõbbi fejede-lem, ritka kegyetlenséggel verte le aszékely lázadást. Ezt a nép úgy emlege-ti, mint „véres farsang”.

Nemzetközi konfliktusMarosfalván

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december.MEZÕGAZDASÁG18 /

Dr. Horváth Nina, állatorvos

Évvégen a gazda számba veszi állatál-lományát, takarmánytartalékát, kiszá-molja mennyit költött, milyen jöve-delmet hozott a gazdaság és kijelenti:ezt érdemes csinálni, vagy éppen nem,jó volt ez az év vagy éppen nem ...

Közösségünk alapja a mezõgazda-ság, és ez így is kell maradjon, viszontez azt jelenti hogy a gazdatársadalommeg kell tanulja, hogy most mit érde-mes, mit kell és hogyan kell termelni.A termelés jövedelmezõ kell legyen,fontos hogy amit termel tudja értéke-síteni (reális áron!), és olyasmit ter-meljen aminek kereslete van a piacon.

Az önfenntartó kisgazdaságoknaknincs jövõje a jelenlegi társadalomban,

ez viszont nem azt jelenti, hogy min-denkinek 100 tehene kell legyen. Azönfenntartó kisgazdaságok annyit ter-melnek, ami éppen csak a saját szük-ségletet ellátja, nem tudnak terméketfelkínálni a piacra, így nincs biztos jö-vedelemforrás. Át kell értékelni a pia-ci helyzetet, meg kell tanulni azt ter-melni és annyit termelni, amit el lehetadni, és amit kérnek a piacon. Azutóbbi idõben fontos szerepet kapotta minõség. (tudja mindenki, hogy afelvásárlók jobb árat fizetnek a jó mi-nõségû tejért és a jó minõségû borjú-ért is.) Ez azt jelenti, hogy a minõségkell a legfontosabb érv legyen, akár anövénytermesztésben, akár az állatte-nyésztésben. A gazdatársadalom megkell tanulja hogy miért, mikor és mit

kell tegyen azért, hogy versenyképeslegyen a piacon, ugyanakkor minõségiterméket állítson elõ és értékesítsen.Az érdekvédelmi szövetségeknek is lé-nyeges szerepük van ebben az új gaz-dasági viszonyokban, a gazda egyesü-letek jobban tudnak érvényesülni,emiatt a termelõk összefogása is aján-lott. Meg kell keresni a szakembereketakik tudnak segíteni céljaink elérésé-ben, a mezõgazdasági szaktanácsadásjelentõsen feljavult az elmúlt idõben.Új évben, új tervek … legyen ott az újtervek között az összefogás a termelõkközött, váltás egy új gazdasági életfor-mára, amely jövedelmezõbb mezõgaz-daságot eredményez.

Bort, búzát, békességet az Új Esz-tendõben!

Gazdálkodjunk okosan …(mit és hogyan?)

Dr. Horváth Nina, állatorvos

Ebben az idöszakban egyik leggyako-ribb probléma az hogy: miként lehetvagy kell a tehenet elapasztani? A te-hén takarmányozása szárazon állásalatt nagyon fontos, mert a tehenetmind az ellésre, mind a következõ tej-termelési idõszakra ekkor kell elõké-szíteni. A szárazon állás alatti takar-mányozás befolyásolja az ellés milyen-ségét (könnyû, nehéz), azt hogy élet-erõs borjút hoz-e világra, hogy a bor-jú sorsát meghatározó, elegendõmennyiségû és minõségû tejet termel-e, hogy a tehén közvetlenül ellés után,a termelésbe lendülés idején milyenétvágyú lesz, képes lesz-e felvenni anagy tejtermelés miatt hirtelen meg-

nõtt tápanyagigényének megfelelõ ta-karmány mennyiséget és, ekkor dõl elaz is, hogy az ellés-körüli és ellés-utánianyagforgalmi zavarokat, betegségeketmeg tudjuk-e elõzni? A magzatépítésis ekkor van a legkritikusabb szakaszá-ban. A szárazon állási idõszak a várha-tó ellés elõtt 60 nappal végzett el-apasztástól az ellésig tart. A vemhesség8. hónapjáig sok tehén magától el-apaszt, de a nagyobb tejtermelésûegyedek szárazra állítása esetenkéntelég nehéz, mert az apasztás, mint alaktáció mesterséges úton történõ be-fejezése stresszként hat. Vannak olyantehenek, melyek nagyobb tejhozamottermelnek és ezen „felbuzdulva” van-nak gazdák, akik tehenüket „átfejik”,vagyis nem állítják szárazra és csodál-

koznak, hogy az újszülött borjú kistesttömegû, „éretlen”, a betegségekkelszemben fogékony, a föcstej kevés éshíg, a következõ tejtermelési idõszak-ban pedig jóval kevesebb tejet ad.

Általánosságban az javasolható,hogy a gyors apasztást 15 literes napitejtermelésnél kisebb hozamú tehe-neknél, míg a fokozatos, hagyomá-nyos apasztást napi 15 liternél többtejet adó teheneknél alkalmazzuk ad-dig, amíg napi termelésük 15 liter alácsökken, ezt követõen ezeknél is elõ-nyösebb a gyors apasztás, igy a fokoza-tos apasztás csak átmeneti.

Gyors apasztáskor a fejést hirtelenszüntetik meg, az elapasztásra kijelöltnap reggelén még megfejik a tehenet,aztán már nem. Több napig csök-

Szarvasmarhák elõkészítéseellésre és az elapasztás

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december. MEZÕGAZDASÁG / 19

kentik a takarmányt. Igen fontos atõgy állapotának figyelése, különösenakkor, ha a laktáció alatt valamelyiknegyed gyulladásos volt, ilyenkorajánlott a tõgynegyedeket antibioti-kumos hosszú-hatású készítménnyel„lezárni”! Gyors apasztásnál mestersé-gesen okozunk anyagforgalmi zavart,ezért törekednünk kell arra, hogy 3 –4 napnál tovább ne tartson, a tejter-melés megszûntével kezdjük meg aszárazon állás alatti takarmányozást.Hagyományos apasztáskor fokozato-san csökkentik a fejések számát és a ki-fejt tej mennyiségét, ezzel párhuzamo-san a napi takarmányadagot is. A fejéstfokozatosan, akár egy hét alatt szünte-tik meg úgy, hogy naponta vagy két-naponként bizonyos mennyiségû te-jet, egy-egy tõgynegyedbõl 0,5 – 1 li-tert kifejnek, miközben a takarmány-fogyasztást csökkentik. A fokozatosapasztás az állat számára kedvezõbbugyan, mégis azt kell mondanunk,hogy nagy tejtermelésnél (napi 15-20liter ekkor) a gyors apasztás eredmé-nyesebb. Néha szükség lehet a vem-

hesség idejétõl függetlenül soron kívü-li elapasztásra is, ha a tehénen csontlá-gyulás tünetei mutatkoznak (igen so-kat fekszik, nehezen kel fel, állása bi-zonytalan) és bõven ad tejet, vagy ami-kor hosszabb ideig nem eszik, tejter-melése mégis alig csökken. Lényeges,hogy az elõkészítést mindenképpenaz a gazda végezze, akinél a tehén elle-ni fog. Nemegyszer a vemhesség utol-só idõszakában vásárolnak állatot,amely az ellésig nem tud az új helyé-hez alkalmazkodni, nem tudja „meg-termelni” az új környezetben levõkórokozókkal szembeni ellenanyagait,következésképpen azok a föcstejébensem lehetnek benne, gyakoribb a bor-jak megbetegedése. Ezért legkésõbb avemhesség 6. hónapjának végéig vásá-roljunk vemhes üszõt vagy tehenet!

Ha a szárazra állítás elején a tehénjó állapotban van, az ellésig hátralévõkét hónapban úgy kell etetni, hogytesttömege ne gyarapodjék többet,mint a születendõ borjú tömege, delegföljebb 50 kg-ot. A takarmányozástjó minõségû tömegtakarmányokra

kell alapozni (jó minõségû réti széna)és az ásványi anyag-, vitamin-ellátásra.Olyan takarmányokat kell etetni, me-lyek A és D vitaminokban gazdagok,kell kerülni a puffasztó, hashajtó, hi-deg, fagyos, romlott takarmányokat(pl. fagyos, penészes széna).

Milyenek legyenek az ellés elõttiabrakadagok? Az a helyes, ha különb-séget teszünk az egyoldalúan tejterme-lõ és a kettõs-hasznosítású fajták kö-zött, ezen belül is figyelembe vesszükaz elõzõ tejtermelés mértékét és a te-hén kondícióját. Az elõhasú üszõk elõkészítése eltér a tehenekétõl.

A többször ellett, nagy termelésûtehenek abrak etetését a várható elléselõtt 2 – 3 héttel 1 – 1,5 kg-os napiadagokkal kezdve az ellésig fokozato-san 5 – 6 kg-ra kell emelni. A vemhesüszõk abrak etetését korábban, elléselõtt 4 – 6 héttel kell kezdeni 0,5 – 1kg-os napi adagokkal, ez ellésig eléri a3,5 – 4 kg-ot.

A szárazon állás alatt a tehén járta-tásáról lehetõség szerint kell gondos-kodni!

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december.MEZÕGAZDASÁG20 /

Szász Anna-Mária, agrármérnök, Mezõgazdasági SzaktanácsadóiHivatal

A 2007-es évtõl kezdõdõen Romániaalkalmazza a KÖZÖS AGRÁRPOLI-TIKA területalapú közvetlen kifizeté-si rendszerét. Községünk mezõgazda-sági tevékenységére az alábbi kifizeté-sek vonatkoznak:

1. Az egységes területalapú kifize-tés, 50 euro/ha – minden területkate-góriára érvényes

2. A kiegészítõ nemzeti közvetlenkifizetés szántóföldi kultúrákra, 47euro/ha

3. Vidékfejlesztési intézkedésekkeretében kifizetendõ:

a) támogatás hegyvidéki hátrányoszónában lévõ területekre, 50 euro/ha

b) agrár-környezetgazdálkodási tá-mogatás, 1-es csomag 124 euro/ha, 2-es csomag 58 euro/ha, magas termé-szeti értékû gyepekre.

A fentieket összegezve a szántóföl-di kultúrák 147 euro, a gyepterületek100 euro, a magas természeti értékûgyepek 224 vagy 282 euro támogatástkapnak hektáronként.

A kifizetéseket a MezõgazdaságiKifizetési és Intervenciós Ügynökségeszközli. Gyergyóújfalu község gazdáikérelmeiket az ügyökség gyer-gyószentmiklósi területi irodájábanteszik le minden évben március 3. ésmájus 15. között. A gazdának teljesí-teni kell a következõ feltételeket:

– a gazdaságnak minimum 1 hanagyságúnak kell lennie, egyenkentlegalább 0.3 hektáros parcellákból kellálljon, valamennyi parcellán, az 0.3hektárnál kisebbeken is, fenn kell tar-tani a jó mezõgazdasági és környezetiállapotot .

– a gazdának nem szabad életjára-dékban részesülnie

A kérés-nyomtatvány 5 oldalból áll.Az elsõ oldal tartalmazza a gazda azo-

nosító adatait, a második oldalon ta-lálhatóak a gazda parcellái fizikaiblokkonként és kultúránként.

A harmadik oldalon kell megjelöl-ni az igényelt kifizetési típusokat. Anegyedik oldalon a gazda kötelezett-ségvállalást tesz az ott leírt öt stan-dard és tizenegy feltétel betartására,amely biztosítja területeinek jó mezõ-gazdasági és környezeti állapotát.

Kiemelendõ az ötös és nyolcas fel-tétel: a tarló, a gyep és növényi marad-ványok égetése csak hatósági enge-déllyel történhet, a tizenegyes feltételszerint a 2007. január elsején meglevõállandó gyepterületek fenntartása, va-lamint a mezõgazdasági tevékenységfolytatása szükségeltetik az elsõ kifize-téstõl számított öt évig.

A farmon történt változásokat tíznapon belül közölni kell az ügynök-séggel (természeti csapás, adás-vétel,elhalálozás). A támogatásról való le-mondást 30 nappal az esedékes kifize-tés elõtt be kell jelenteni.

A kérés ötödik oldalán találhatóazon gazdák kötelezettség-vállalásaakik kérelmezik a környezetgazdálko-dási kifizetéseket az állandó gyepterü-

letekre a 2008-as évtõl kezdõdõen ötévig. Ennek keretében:

Az 1-ees csomag követelményei:– Tilos a mûtrágya és gyomirtó-

szerek használata– Istállótrágyázás engedélyezett, 30

kg nitrogén-aktív hatóanyagig (5-6tonna hektáronként)

– Tilos a szántás, tárcsázás, felülve-tés

– A kaszálás csak július 1 után kez-dõdhet és két héten belül be kell gyûj-teni

– Legelõ esetében maximálisan 1számosállat lehet hektáronként

A 2-es csomag a hagyományos gaz-dálkodásmódot célozza, az 1-es cso-mag kiegészítõjeként alkalmazható.Ez esetben nem szabad gépi munkála-tokat végezni a megnevezett legelõ éskaszáló parcellákon.

A gazda, ha kérésében kijelölte afenti agrár-, környezetgazdálkodásravonatkozó igényeket köteles nyilván-tartani a környezetgazdálkodási füzet-ben az ezeken a parcellákon elvégzettmezõgazdasági munkálatokat öt évig.A füzetmintát november folyamán az

ügynökség postán küldte el mindenolyan gazdának, aki agrár-környezet-gazdálkodási kifizetést is igényelt egybizonyos területre.

Ez a támogatás csak a magas termé-szeti értékû gyepterületekkel rendel-kezõ megyékre érvényes. A Hargitamegyei gyepek mind ebbe a kategóriá-ba vannak sorolva.

A támogatások lehívása mind agazdálkodó, mind a község számáragazdasági, társadalmi, környezetihasznot hozhat. A 2007-es évbenGyergyóújfalu község az igényeltpénzösszeg alapján a megyei másodikhelyen volt. (27 milliárd régi lej).2008-ban a fent említett plusz-támo-gatások végett ez az összeg a másfélsze-resére nõtt.

Tudnivalók a területalapútámogatásról

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december. GYERMEKSAROK / 21

Sütõ András: Te leszel az angyalA megbízatásom így hangzott:– Te leszel az angyal.Én örömmel vállaltam. A kántor úr

megveregette a vállam, melyet serke-nõ szárnyaim bizsergettek. Karácsonyszombatján anyám csak azt sajnálta:nincs fényképész a faluban, hogy meg-örökítsen. Papírból készített, zizzenõszárnyam volt, és földig hulló, fehérhálóingem. Kopacra nyírt fejemet ró-zsaszínû koszorú övezte. Bizonyos,hogy mennyei látvány lehettem.

Valamivel lámpagyújtás után in-dult a betlehemes csoport. Tarka tár-saság voltunk, s foglalkozásra nézve isa lehetõ legvegyesebbek: királyok,szolgák, angyalok, pásztorok és egybús apa, Szent József. Énnekem Piros-ka járt az eszemben. Ha belenéztem abetlehemes ládába, a gyertya haloványfényében Szûz Mária arcáról az õ vo-násai ragyogtak rám, s töltöttek el jól-esõ nyugtalansággal.

Elindultunk. Az egyébként szelídtermészetû, szunyókálásra hajlamosmezõségi kutyák éktelen csaholássalkövettek bennünket. Az öltözetünkhergelte õket. Heródes- Lukács Jós-

kán a tiszteletes elnyûtt, kék pongyo-lája lötyögött. A bús apa, Újfalussi Jó-zsef közönséges lepedõt csavart magá-ra, a pásztorokon juhbõr bûzlött, a fu-tár püspöksüvege messze világított.Ha ruházatunk szegényes volt is: a kétkirály fején ott csillogott a díszes pa-pírkorona.

A kántor úrnál a mennyezetig érõ,gyönyörûen feldíszített karácsonyfaelé állítottuk a betlehemes ládikót. Acsákós futár a botjával koppintott, el-újságolta, hogy örvendetes hírt hallottaz éjjel. Odakint az ajtó elõtt Szent Jó-zsef küzdött a kutyákkal. Heródesfennen hangoztatta, hogy mindentoppantására ég és föld megrendül; éstoppantott is valóban foltos bakancsá-val, de csillag helyett a bajusza esett le.Én már nem éreztem szárnyaim alatt aspárga szorítását. Elfelejtettem, mi vé-gett is indultam el otthonról; csak azttudtam, hogy minden vasárnap elre-begett gyermeki fohászom: add,

Uram, hogy Piroska engem szeres-sen-, ím beteljesedett, mert Piroskaott ült kicsi fehér széken a fenyõágakalatt, és reám nevetett. Olyan mozdu-

latot tettem, mint aki leszakítja aszárnyait, és átadja annak, aki arraszületett, hogy a földön járó emberekcsak a tekintetükkel illessék. S bár aszöveg és a helyzet szerint hallgat-nom kellett volna, feléje fordulvaénekelni kezdtem.

– Mit akarsz te, fiam? – szólt rám akántor úr. – Összezavarod az egészmûsort!

Erre a szóra magamhoz tértem; ésmíg Heródes bajuszát visszaragasztot-ták, azon vitatkoztam magamban akántor úrral, hogy a szentestének aszerelem nélkül semmi értelme. Kifelémenet a szárnyam beleakadt az ajtóba,és leszakadt. A hónom alá vágtam; úgyvittem, mint a cigány a törött hegedû-jét. A dombon – míg a többiek a ládi-kóban a szamarat és a pálmafát ren-dezgették, a fából faragott kisdedet ajászolba helyezték – leültem a hóra, s akántorlak ablakában Piroska arcátkerestem…

Cse-endes éj…

Sütõ András Gyermekkorom tü-körcserepei címû könyvébõl

Az illusztrációt Gál Viola készítette

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december.TESTVÉRTELEPÜLÉSEK22 /

Egyed József

Gyergyóújfalu és Tompa testvér-települési kapcsolata 1991-ben kezdõ-dött, azzal a céllal, hogy a két községhosszú távra szóló testvérkapcsolatotalakítson ki önkormányzataik, vala-mint családok, gyermekcsoportok kö-zött, kölcsönösen megismeri egymáshagyományait, a szokásokat. A 17 évesmúltra tekintõ kapcsolat sok családközött igazi jó baráti viszonyt alakí-tott ki, ezt mindenképpen tovább kellvinnünk. 2005-ben a tompai Mûvelõ-dési Ház és könyvtár, valamint a Mol-nár Antal fúvószenekar egyesülete kö-zött született egy kulturális célúegyüttmûködési megállapodás.

Annak érdekében, hogy a kapcsola-tainkat tovább erõsítsük, arra gondol-tunk, hogy a képviselõ testületek és ahivatali dolgozók szakmai tapasztalat-cserével és tanulmányutakkal kellene,

hogy bõvítsék ismereteiket. Ennek agondolatnak a jegyében szerveztükmeg idén õsszel az elsõ ilyen jellegû ta-lálkozót Tompán, a két település kép-viselõ testületei és a hivatalok alkal-mazottai között.

A célunk az volt, hogy tapasztalatotszerezzünk arról, hogy a tompaiak ho-gyan élnek, milyenek a dolgos hétköz-napjaik, mit hogyan csinálnak, intéz-ményeik miként mûködnek, annakérdekében, hogy az ott szerzett isme-reteket itthon tudjuk hasznosítani.Meglátogattuk a tompai Polgármeste-ri Hivatalt, megismerkedtünk annaktevékenységével, szervezeti felépítésé-vel. Megnéztük az iskolát, a napköziotthont, a szociális otthonukat, a kul-túrházat, a könyvtárat, a templomo-kat, a nevezetességeket. A képviselõtestület tagjai részt vettek egy közös,ünnepi testületi ülésen.

December elején viszontlátogatásra

hívtuk a tompaiakat, hogy mi is be-mutassuk nekik az intézményeinket,munkánkat, terveinket.

Tapasztalatszerzõ látogatás Tompán

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december. ÉP TESTBEN … / 23

Dr. Madarász Enikõ családorvos, Dr. Madarász Csilla

A karácsony a szeretet, az ajándékozás,a családi és baráti összejövetelek ünne-pe kellene, hogy legyen. Néha azon-ban megfeledkezünk errõl.

A vásárlási õrület elûzi az ajándéko-zás meghitt hangulatát. A nõk ilyen-kor szeretnek „kitenni magukért”,hajlamosak a szeretetüket csak a táplá-lékkal kifejezni, végkimerültségig tö-rekednek arra, hogy minél több fi-nomságtól roskadozzon az ünnepiasztal. December a disznóvágások idõ-szaka, régen a fõ étel a disznóhús volt.Nem maradhat el a töltött káposztasem. Ma már egyre több családban fo-gyasztanak halételeket. Elmaradhatat-lan a diós, mákos bejgli is és még renge-

teg sütemény, a nassolók nagy örömé-re. Fõleg ilyenkor nehéz megállni, hogycsak annyit együnk, amennyire a szer-vezetünknek szüksége van. Pedig a „de-geszre evés” elrontja az ünnep hangula-tát. A hagyományos karácsonyi ételeknem kedvezõek szervezetünk számára.Magas a zsír- és cukortartalmuk, nehe-zen emészthetõk, igazi kalóriabombák.Sajnos még az, aki tud is betegségérõl(epe-, hasnyálmirigy-, cukorbetegségstb.), sok esetben nem tud ellenállni akísértésnek. Az ünnepek alatt is betart-hatóak azonban az egészséges táplálko-zás irányelvei. A régi magyar emberegyik nagy erénye a mértékletességvolt. Ha ezt tartjuk szem elõtt, elkerül-hetõek lesznek a megterhelt emésztõ-rendszer tünetei, következményei. Areggeltõl-estig tartó étkezés, nassolás,alkoholos italok fogyasztása miatt azemésztõrendszer nem tud “lépést tarta-ni” az elfogyasztott étel mennyiségével,és nem juttat megfelelõ aránybanemésztõnedvet a tápcsatornába.

Folytatás a 22. oldalon »

Karácsonyi panaszokNem azért élünk, hogy együnk, hanem…

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december.ÉP TESTBEN …24 /

Dr. Madarász Enikõ családorvos

– Ebéd után, alvás helyett inkábbsétáljunk! A mozgás serkenti azemésztést.

– Ne fogyasszunk óriási adago-kat! – a nagy mennyiségû étel sietve,rágás nélkül különösen megterheli agyomrot.

– Irritálják a gyomornyálkahár-

tyát, ezért óvatosan éljünk a nikotin-nal, a kávéval, az alkohollal és a cser-savtartalmú italokkal (feketetea)!

– Csak mértékletesen együnk a na-gyon fûszeres, sült, édes és zsíros éte-lekbõl!

– Fogyasszunk hámvédõ vitami-nokban (A, B2, niacin) gazdag élelmi-szereket! Niacint tartalmaz a pulyka-hús, a szardínia, a vargánya, a csiperke.

Fõbb riboflavin- (B2) források: a tej éstejtermékek, máj, vese, tojás, hüvelye-sek. A-vitamint a máj, vese, szív, tojás-sárgája, tengeri halak, tej és tejtermé-kek tartalmaznak. A-provitaminokata répában, parajban, kajszibarackban,kelkáposztában, sárgadinnyében, sü-tõtökben, paradicsomban, pirospapri-kában találunk.

(Medical Tribune)

Hogyan kerüljük el a gyomorbántalmakat?

» Folytatás a 21. oldalról

Mindezek miatt különbözõ tünetekronthatják el közérzetünket. Magasfokú teltségérzet, émelygés, hányinger,hányás, hasi görcsök, hasmenés jelent-kezhet. Ezek a tünetek gyomorrontás-ra utalnak. Súlyosabb esetekben hirte-len felléphet epegörcs, az arra hajla-mos egyéneknél köszvényes roham iskialakulhat.

Gyomorrontás és akut epegörcsesetén – bármennyire nehéz is az ün-nepi hangulat miatt – a legjobb meg-oldás a koplalás, illetve naponta többalkalommal ivóvíz, ásványvíz (szén-savmentes) kortyolgatása. Ezután kö-vetkezhet a reszelt alma, pirított ke-nyér, zöldségfõzet, vizes burgonyapü-ré, fõtt rizs, fõtt murok, héjában sü-tött burgonya. A séta is jót tesz emész-tésünknek, de az semmiképp semajánlott, hogy valaki emésztéssegítõvelpótolja gyenge akaraterejét. A mérték-letességet nem lehet a patikában kap-ni, így azt nekünk kell kifejleszte-nünk. Ha odafigyelünk rá, a szerveze-tünk jelez, hogy mikor elég. Gondol-junk csak vissza a tavalyi karácsonyra,túlzásba vittük az evést? Mi is jobbanérezzük magunkat, ha odafigyelünk azelfogyasztott étel mennyiségére. Örökigazság az: „ép testben ép lélek”.

A bõséges lakoma, túl sok alkoholután hirtelen lángol fel, a legveszélye-

sebb karácsonyi „nyavalya”, az akuthasnyálmirigy gyulladás (pancreati-tis). Jellemzõi az övszerûen szorító fáj-dalom, hányás, mely után a beteg köz-érzete nem lesz jobb, puffadás, teltség-érzés kíséri. A falánkság nem véletle-nül a hét fõbûnök egyike. Karácsony-kor az autóbalesetek mellett, a leggya-koribb halálozási ok a pancreatitisnektudható be. Elõfordulási gyakoriságanemzetközi adatok szerint 10-20/100000 lakos évente. Kórlefolyásasúlyos, mortalitása 20-30%. (Aneszte-ziológiai és Intenzív Terápiás SzakmaiKollégium). Kezelése alapvetõen kon-

zervatív: a beteg intenzív osztályontörténõ elhelyezése, nulldiéta, a gyo-mortartalom leszívása, parenteralis fo-lyadék- és elektrolitpótlás, fájdalom-csillapítás, fekélybetegség megelõzése,antibiotikum adása. De mindez elke-rülhetõ, ha figyelünk a mértékletes-ségre. Remélem, hogy a karácsonyhangulata elvarázsolja falunkat, ésmeghitté teszi az ünnepeket. Figyel-jünk oda egymásra, de ne feledkez-zünk meg egészségünkrõl sem.

Kellemes Karácsonyt kívánunkmindenkinek!

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december. ÉP TESTBEN … / 25

Huszár Gábor

1963 február végén egy tavaszi hóol-vadás után hirtelen fagy lett és egynagy felületû sima jég keletkezett a je-lenlegi jégpályától Udvarhely felé ve-zetõ út bal oldalán (a jelenlegi halastóhelyén). Kimentünk egynéhányankorcsolyázni és elõkerültek a kankóspálcához hasonló botok és a gilincsek(bakancsra rácsavarható korcsolyák),amelyeket addig csak a jeges útonhasználtunk.

De a legfontosabb, ami elõkerült,az egy korong, amelyet az akkorisportegyesület elnöke, Melles Ferenchozott haza egy Gyergyószent-miklóson játszott mérkõzésrõl. Ferikecsoporttársai, fiai Géza és Endre ké-pezték az egyik csapatot, Gál Endretanító Csíki Jakab és Huszár Gáborvolt „Melles” csapat ellenfele. Kapunem volt, a jégbe fúrt lyukakba fûzfa-ágat szúrtunk és ezek képezték a kapu-kat. Ebben az idõszakban is közleke-dett autóbusz Gyergyószentmiklós ésUdvarhely között, amelyben Gyergyófele utazott Béla Károly a RajoniSportunió egyik aktivistája és meglát-ta a jégen mozgó, korcsolyázó gyere-keket és a korongot kergetõ kis csapa-tunkat. Ez év õszén el is jött iskolánk-ba, Újfaluba, és javasolta, hogy nevez-zünk be a Gyergyószentmiklósi városibajnokságba. Mi be is neveztünk, denem ismertük jól a szabályzatot, fel-szerelésünk sem volt, de készítettünkmagunknak botokat, a rövid ujjú pirosfocidresszek a sötétkék egyenruhánszépen mutattak és a matematika és fi-zika könyvek képezték a sípcsontvé-dõket, mivel kemény borítójuk volt.Melles Ferenc elintézte a KollektívGazdaság elnökével, hogy felhozzanakegy lovas szánon Gyergyószent-miklósra. A szénahordó szénás gazdaSólyom Ferenc szállított 12 alkalom-

mal Gyergyószentmiklósra, 3-szoredzésre és három háromfordulós baj-noki mérkõzésre. Megismerkedtünk ajátékszabályokkal, próbáltuk a szerelé-sünket kiegészíteni. Így a nagytatáik-nak nem csak a kankós pálcái tûntekel, hanem a kabátok válltömései is,amelyekbõl összevarrva lettek a térd-védõk és a könyökvédõk.

Ezek a mérkõzések alatt gólokat isütöttünk, de eseményes játékot csakegyszer értünk el, az utolsó forduló-ban döntetlent az egyik általános isko-la csapatával. Így az 1963-1964-es tan-év téli szezonjának jégkorong bajnok-sága véget ért és a díjkiosztó mérkõzé-sen mi is boldogan vettük át a IV he-lyezést járó diplomát, amelyre az is rávolt írva, hogy „Vidéki I helyezett”.

A következõ évben már mi is készí-tettünk egy pályát, de a rossz éghajlativiszonyok miatt és a patakból egy sán-con beengedett vizet nem tudtukmegállítani és végül nem csak a jégpá-lyán lett jég, hanem a labdarugó pá-lyán is lehetett korcsolyázni, igaz a

futball kapuk alatt korcsolyázva a fe-jünket be kellett húzni, hogy ne üssükbele a 2 m 70 cm-es felsõ lécbe, a pá-lyát körülvevõ 1 méter magas korlátotpedig könnyûszerrel átugrottuk kor-csolyázás közben.

Késõbb megalakultak más közsé-gekben is a jégkorong csapatok, a gye-rekek közben elvégezték a 8 osztályt ésvagy tovább tanultak líceumokban ésszakiskolákban, de téli napokon sok-szor eljöttek a jégpályákra korcsolyáz-ni és korongozni. Így alakultak meg agyergyói medencében az elsõ falusifelnõtt csapatok is. Megszervezték aCsíkszeredai mûjégpályán a FALUSIIFJAK KUPÁJA jégkorongtornát,amelyen már 5 csapat szerepelt és agyõzelmet Gyergyóújfalu csapata sze-rezte meg, mely késõbb még megis-métlõdött. 1976-ban Alfaluban ren-dezték meg ezt a kupát, ahol a képenlátható újfalviak szerezték meg az elsõhelyet, a Maroshévíziek pedig (mintmeghívottak) a II helyet és a „FAIRPLAY” kupát.

A falusi jégkorongozáskezdete

Gyergyóújfalu jégkorongcsapata 1976-ban

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december.TARKA-BARKA – MAGAZIN26 /

Rovatindító gondolatokGál Katalin

A tûzhely melegének emléke mindenkinek kedves. Ki ne szeretett volna édesanyja melletttéblábolni, amikor õ a konyhában sürgött- forgott, ízletesebbnél ízletesebb ételeket,süteményeket készítve? Karácsony közeledtével ismét lázas munka színterévé válik a konyha.Az ünnepi készülõdés hangulatában sem feledkezhetünk meg teljesen hagyományainkról,ezért három receptet gyûjtöttem a község három falujából, amelyek elkészítve szebbé tehetikünnepünket. Adatközlõimet mindenki ismeri az általuk készített finom falatokról. Ez útonszeretnék nekik köszönetet mondani türelmükért, és a mûhelytitkok felfedéséért! Kívánomnekik az egész közösség nevében, hogy még hosszú évekig taníthassanak minket a finom étkekelkészítésére!

Az egyszerûen elké-szíthetõ lelógathatódíszeket különbözõformára hajlíthat-juk. A lakás bárme-lyik részében fel-akaszthatjuk, füg-gönyre, ajtófélfárarögzíthetjük. Ímeegy egyszerûen elké-szíthetõ függeszthe-tõ dísz: Vonjunk bekét különbözõ hosz-szúságú drótotaranyszalaggal, haj-lítsuk körbe, és a kétvégén fogjuk összeegy darab dróttal. Akarácsonyi díszekközül olyat válasz-szunk, amelyiknekaranyszínû mintáza-ta van. Tobozból,fenyõgallyból, kará-csonyfadíszbõl,aranyszalaggal ké-szítsünk egy kiskompozíciót, erõsít-sük a körökhöz, ésugyanezzel a szalag-gal akasszuk fel.

Függeszthetõ díszek

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december. TARKA-BARKA – MAGAZIN / 27

Fodor Mária, Tekerõpatak

Hozzávalók: 1 kg disznókarajt (lehetcsontos vagy csont nélküli) sóval,borssal, paprikával ízlés szerint bepá-colunk, majd pár órát állni hagyjuk.

Egy hosszú, vékony késsel a köze-pébe lyukat fúrunk (beszúrjuk a kést,megforgatjuk). Miután ezzel készenvagyunk, egy karajhosszúságú füstös,házi, közepes vastagságú kolbászt be-lehelyezünk a lyukba, anélkül, hogy ahéját lehúznánk.

Tepsibe tesszük, olajat és kis vizettöltünk alája, lassú tûznél pirosra süt-jük. Megvárjuk, míg kihûl, hidegen

szeleteljük. Köretnek salátakrumplitadunk melléje.

Kolbásszaltöltött karaj

Gál Lajosné, Kilyénfalva

Hozzávalók 1 kg liszthez: 1 csapott ka-nál só, 18 dkg cukor, 2 tojás, 3 dkg„morzsongós”, nem tapadós élesztõ, 1citrom héja, 1/4 l tej, 4 kanál zsíradék(margarin, vaj vegyesen). A lisztet bele-tesszük egy tálba, hozzáadjuk a sót, cuk-rot, citromhéjat is. Az élesztõt felfuttat-juk a langyos, cukros tejben, amelyhezteszünk két kanál lisztet is. A tojásoksárgáját és fehérjét szétválasztjuk, a sár-gáját félretesszük, a fehérjék felét habbáverjük. A hozzávalókat összekeverjük (afélretett hab és a zsíradék kivételével),megdagasszuk. „Sem lágy, sem kemény”állagú tésztát kell dagasztanunk. Ami-kor már hólyagzik a tészta, akkor bele-tesszük a habot és a 4 kanál vegyes zsira-dékot, amelyet már este megolvasztunk,hogy a savóját le tudjuk tölteni. A zsira-dékkal és a habbal már nem kell dagasz-tani, csak „áthúzogatni”, hogy a hab netörõdjön össze. Melegben kelesszük, s

ha egészen felkelt, „le kell fázni, össze-hányjuk erre-arra” a tésztát, majd kézzelkinyújtjuk. Zsírozott, lisztezett tepsibetesszük, és megvárjuk, míg ott is jól fel-kel, és csak akkor gyújtunk be a kemen-cébe. A tészta tetejét megkenjük a tojá-sok sárgájával, és kemencében kb. 1 órátsütjük.

Gál Lajosné foszlós kalácsa

PoékalevesNagy Juliánna, Gyergyóújfalu

Ez egy hagyományos, jellegzetesen új-falvi leves, amelyet régebb a gyerek-ágyas asszonynak vittek beteglátni. Ju-lis néni a nagymamájától tanulta az el-készítési módját.

Hozzávalók (4 személynek): 2 sár-garépa, 1 fej hagyma, 1 kis fej karalá-bé, 1-2 petrezselyemgyökér, 1 fél zel-ler, 5 szelet füstölt disznópecsenye, 20darab aszalt szilva, 2 babérlevél, liszt, 1tojás, ecet, só, zsír. A zöldségeket apró-

ra daraboljuk, és zsírban ledinszteljük.A vékony szeletekre vágott, füstölt pe-csenyét enyhén megpirítjuk egy pala-csintasütõben, beletesszük a levesbe,és feltöltjük kb. 1, 5 l vízzel. Beledob-juk a 20 darab aszalt szilvát, 2 babérle-velet, és megfõzzük. Miután a zöldsé-gek puhára fõttek, enyhe rántással be-sûrítjük, és ecettel savanyítjuk, sóvalízesítjük. Ne legyen túl sûrû a leves,mert málnaszemeket kell majd bele-tenni.

A málnaszemek kemény tésztábólkészülnek. 1 tojással és liszttel (víz nél-kül) kemény tésztát gyúrunk, fél cmvastagra kinyújtjuk, és nagyon picikreszaggatjuk. A kis „szemeket” a reszelõbelsõ felén végighúzzuk, ettõl kapjákmeg a málnára jellemzõ mintázatot.Pici olajban megpirítjuk, beletesszük alevesbe, és felforraljuk (csak egyet kelllobbanjon).

I. évfolyam, 1. szám, 2008. december.TARKA-BARKA – MAGAZIN28 /

Áldott karácsonyi ünnepeket és egy sikerekben gazdag, békés boldog új esztendõtkívánok a magam és munkatársaim nevében!

Egyed Józsefpolgármester

Devecsery László

Karácsonyipillangók

Karácsonyi kismadárüldögél az ágon;karácsonyi muzsika:szél zenél a fákon.

Könnyed röptû hópihékpillangóként szállnak,ünnepváró pásztorokköszönteni járnak.

Közeleg az este is:hótiszta az álom;angyal szavú szózatodigaz szívvel várom.

Kovács Beáta, Tekerõpatak

Egek Ura

Az egeknek nagy királyátA felhõk szomorúan várják. Ki fekete, ki fehér,De a legtöbbje kövér.Ott él a hatalmas villám,Beborítja õt a csillám.De mikor õ munkálkodik,Föld is, ég is megrázkódik.A felhõk könnyüket hullatják,Melyek a földet itatják.Mivel azt õk nem láthatják,Hogy a világot eláztatják.

Csodaország

Valahol a hegyeken túl, Ahol sok szép madár dalol, Létezik egy szép palota. Örömbõl van az ablaka, Vidámságból a teteje, Szeretetbõl a belseje. Sok-sok gyerek járt már oda Az éjszaka álmodozva. S mikor reggel fölébredtek Velük volt a nagy szeretet. Vidámság is jutott nekik, S az örömöt meg nem vetik. Öröm után jött a béke,Bukdácsolva, szökdécselveMindenki lelkébe.