tartalom - mezogazdasagikonyvtar.hu · 4. laboratórium és szemléltető gyűj-teménytár...

2004. XI. évfolyam 2. szám 2004. XI. évfolyam 2. szám2

TARTALOM

Archív könyvek bemutatásaTessedik Sámuel: A Paraszt Ember Magyar Országban, Mitsoda és mi lehetne 3

Kitüntetett pályamunkaKét székelyföldi település Kápolnásfalu és Szentegyháza (Székelyföld,

Homoródok vidéke) tájszavai, valamint népi növényismeretének és népi gyógyászatának jellemző kifejezései ....................................................................... 7

Könyvismertetés ....................................................................................................... 10

Nálunk történtMegnyílt az agrárium első teleháza......................................................................... 13- Szakmai rendezvényekSárközy Péter Tudományos Emlékülés az OMgK-ban......................................... 13Könyvbemutató az OMgK Agrár-szakirodalmi Szolgáltatóházában ................. 14Gombákról szólt a szakmai nap............................................................................... 15A ProQuest Agricultural Journals adatbázis ünnepélyes átadása....................... 15Gombák a fazékban és a házi patikában................................................................. 16Életünk a Víz!.............................................................................................................. 16- Kiállítás megnyitóMuray Róbert és barátai – Kamara-kiállítás az Országos Mezőgazdasági

Könyvtárban............................................................................................................. 17Az ÖTEN alkotócsoport tagjainak kiállításai az OMgK-ban.............................. 17

KitekintőMinőségbiztosítás a Veszprémi Egyetemi Könyvtárban ...................................... 22Integrált dokumentumszolgáltató elektronikus rendszer kiépítése a LibInfO

és a MATARKA alapjain......................................................................................... 23A művelődés hete – a tanulás ünnepe .................................................................... 24Az Országos Dokumentumellátási Rendszer és a Magyar Országos Közös

Katalógus – Együttműködés és továbbfejlesztés................................................. 25 Orchidea kiállítás a Vajdahunyadvárban................................................................ 26Digitalizálási konferencia az OSzK-ban ................................................................. 26Ismeret – tudás – innováció. Tudomány- és technikatörténeti konferencia –

15 éves a magyar tudományos CD-ROM kiadás................................................ 28Felsőoktatási tankönyv- és szakkönyv kiállítás és vásár 2004............................. 29 Kulturális és könyvtári ekvivalenciák az Európai Unióban................................. 30

Ajánló bibliográfia Genetikailag módosított organizmusok (GMO)................................................... 31

Agrárium Látogatás a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központban .. 35ISBN szám változás 2007-ben .................................................................................. 36

E számunk szerzői:Egyházy Tiborné dr. könyvtárigazgató (Veszprémi Egyetemi Könyvtár)Tóth Ferenc Tibor osztályvezető (Országos Széchényi Könyvtár)Balogh Beáta, Benczekovits Beatrix, Csíky Gábor, Eszes-Istenes Zsolt, Frendl Kata, Károlyi Zsuzsanna, Kripner Veronika, Lőrincz Ferenc, Pálfai Katalin, dr. Sinóros-Szabó Botondné (OMgK)

Fotók:Papp Tibor (Magyar Mezőgazdasági Múzeum)Benczekovits Beatrix, Csíky Gábor, Kárász Kinga, Kovács Gergely (OMgK)

2004. XI. évfolyam 4. szám

Tisztelt Olvasóink!

Örömmel nyújtom át Önöknek a küllemében és tartalmában meg-újult szakmai folyóiratunk ez évi utolsó számát.

Remélem, hogy a 2004. év fo-lyamán szívesen forgatták lapun-kat, melyet igyekeztünk érdekes és színes tartalommal megtölteni. Bízom benne, hogy lapunk szer-kesztősége továbbra is számos és hasznos szakmai hírt, eseményt továbbít majd a lap hasábjain keresztül Önök felé, s így élvezetes lesz lapunk olvasgatása.

Kellemes kötelességemnek teszek eleget akkor, amikor az év végén megtartott és az új év elején megtartandó ünnepeikre a Szer-kesztőség és a magam nevében minden jót kívánok! Kívánom, teljenek napjaik az egész évben hasznosan, élvezzék munkájuk gyümölcsét és legyenek nagyon szerencsések!

Budapest, 2004. december

Gulácsiné Pápay Erika főigazgató

2004. XI. évfolyam 2. szám 2004. XI. évfolyam 2. szám

Archív könyvek bemutatása

3

A P E M O, M T S

Kedves Olvasóim!E soron levő számunkban Tessedik Sámuel: „A Paraszt Ember Magyar Országban, Mitsoda és mi lehet-ne;…” című könyvét mutatom be. A könyv arról szól, hogy Magyar-országon milyen sanyarú körül-mények között élt a parasztember. A szerző megpróbálta ennek okait feltárni és azokat orvosolni.

1741-ben a pozsonyi ország-gyűlésen a magyar rendek, hallva az uralkodóházat és a birodalmat fenyegető veszélyekről „Életünket

és vérünket királynőnkért” felkiál-tással védelmükbe vették Mária Teréziát, s megszavazták a császá-ri-királyi hadsereg számára a kért újoncokat és a hadiadót. (Mária Terézia ezzel mentette meg ősei-nek egész örökségét.)

1742-ben a Pest megyei Al-bertiben látja meg a napvilágot Tessedik Sámuel, a kor nagy gaz-dasági szakembere, írója, lelkésze, aki a magyar mezőgazdasági hala-dás kiemelkedő vezérévé vált.

A német ajkú szülők gyermeke rövid békéscsabai tartózkodás után a pozsonyi evangélikus gimnáziumban tanul, de hogy a magyar nyelvet is birtokolja, a debreceni református kollégium-ban diákoskodik két évig. A felvi-déki városok után a németországi erlangeni evangélikus egyetemen teológiát hallgat, s ezt orvosi és természettudományos ismeretek-kel is bővíti. Az egyetem elvégzése után „..Jena és Potsdam környékén a csatornarendszereket, a vízszabá-lyozó gátakat, az öntözéses kísérle-

teket, a lecsapolási munkálatokat, a homokra telepített erdős ligeteket, a homokmegkötést, a mezőgazdasági ipart, a közoktatás fejlett intézmé-nyeit és az oktatás tartalmi vonat-kozásait tanulmányozta” 1

Mária Terézia 1760-ban felállí-totta a magyar testőrséget, amely a vármegyei nemesség ajánlatára a legkiválóbb iakat fogadta föl. Az 1764-65-ös pozsonyi országgyűlé-sen sikertelen kísérletet tett a ma-gyar nemesség megadóztatására, a jobbágyság terheinek csökkentésé-re. (A királynő e kudarc után nem hívott össze több országgyűlést.) 1767-ben kiadta és közzétette az úrbéri szabályzatot, amelyben visszaadta a jobbágyság költözési szabadságát, ugyanakkor a job-bágynak ura felé pontosan meg-szabta a tartozását, a földesurat pedig kötelezte, hogy számukra törvényes védelmet biztosítson. Bár a gazdasági reformok állan-dóan a kormány előtt hevertek, de ebben Magyarországnak csupán gyarmati helyzetet szántak. A tu-dományos irodalom magasra ívelt, de az uralkodó nyelv a latin volt, elnyomva a nemzeti nyelvet. Még-is óriási tény, hogy a jobbágyság hatalmas nemzetiségi és területi hódító útjára indulhatott az Al-földön és a Dunántúlon egyaránt.

Mária Terézia uralkodásának vezérlő gondolata hatalmának terjesztése volt, s ezt az egyházi és iskolai ügyekben egyaránt érvé-nyesítette. Az eltörölt jezsuita rend vagyonából tanulmányi alapot létesített és az iskolaügyet az állam rendelkezése alá vonta. Egyetemes közoktatási szervezetet dolgozta-tott ki. A Ratio Educationis a falusi népiskolától az egyetemig a köz-oktatás minden ágát szabályozta, az országot tíz kerületre osztotta föl, és élükre főigazgatókat állítta-tott. Egyetemeket bővített, hozott létre (Buda, Selmecz, Pozsony, Győr, Kassa, Nagyvárad), a váro-sokban középiskolákat, a kincstári birtokokon népiskolákat alapított.

Az úrbéri pátenssel egy időben

Tessedik Sámuel a Békés megyei Szarvasra ment segédlelkésznek, majd vezető lelkésznek a többsé-gében szlovák anyanyelvű gyüle-kezet meghívására. Itt is maradt haláláig, 1820. december 20-ig, 53 éven keresztül. Előbb elődje, Markovitz Mátyás lelkész leányát vette feleségül, majd annak halála után Lissoviny Karolinával kötött házasságot. E két frigyből 18 gyer-meke született, közülük kilenc érte meg a felnőttkort.

A Ratio Educationis adta a vég-ső elhatározást, hogy dédelgetett álmát megvalósítsa, 1780-ban megalapította gyakorlati gazdasá-gi intézetét. Az álom kiteljesedését a város földesasszonya, özvegy Harukkern báróné tette valósággá. Tessedik Sámuel fáradozásait azzal méltányolta, hogy 45 holdnyi szi-kes földterületet bocsátott a ren-delkezésére, hogy azon gazdasági növények termelésére kísérleti tért rendezzen be. Ezzel Tessedik meg-vetette – saját erejéből – hazánk első iskolaszerű intézményének, a mezőgazdasági oktatásnak az alapjait. Az oktatást három egység alkotta: az általános ismereteket az elemi, illetve a népiskolai tagoza-ton, a mezőgazdasági és a műipari tudnivalókat pedig más jellegű oktatási forma adta. Ez utóbbi kettőben a gazdasági és a termé-szettudományi tárgyakra fektettek nagyobb súlyt. Az iskolát könyvtár,


1 Magyar agrártörténeti életrajzok, Bp., 1989

4

laboratórium és szemléltető gyűj-teménytár egészítette ki. A tan-könyvek többségét maga Tessedik írta. Szenvedélyesen vallotta, hogy a gyakorlat a legjobb tanítómester, csak az formál igazi gazdákat. Is-kolájában a gazdálkodáshoz szük-séges vezetőket is képzett, akik a gazdatiszti feladatokat végezték, de a leendő néptanítók gazdasági továbbképzését is ellátták.

Természetesen ennek az ok-tatási formának hatalmas vissz-hangja lett, híre messzire eljutott. Nagyszentmiklóson a későbbi földműves iskola éppen az ő tervei alapján kezdhette meg működését. Festetics György gróf 1797-ben megalapította a Georgicont, és igen gyakran Tessedik tanácsait, ismereteit, tudását alkalmazták. II. József császár dicsérő oklevéllel, 50 arany nehézségű emlékéremmel és nemesség adományozásával tüntette ki. 1805-ben pedig maga József nádor személyesen látogatta meg őt Szarvason.

E sikerek mellett azonban egyre több gonddal, nehézséggel kellett szembenéznie. Az iskola küszköd-ve működött; mind több vitája támadt az egyházközség elöljáró-ival is. Munkabírása és tempója, szigorú erkölcsi nézetei miatt gyakrabban ütközött környezete közönyébe és ellenállásába, ezért az iskola működését fel is kellett függeszteni, – bár nemsokára újra beindulhatott, de már parasztfia-talok nélkül volt kénytelen tovább dolgozni – és 1806-ban Tessedik Sámuel az Európa-szerte ismert gyakorlati gazdasági iskola kapuit anyagi nehézségei miatt bezárta. Ennek a küzdelmes korszaknak si-kereit és kudarcait önéletrajzában írta meg2.

1791-ben országos tanügyi re-formtervet terjesztett az ország-gyűlés művelődésügyi bizottsága elé, de ennek érdemleges tárgya-lására a többi reformjavaslatával együtt sohasem került sor.

Tessedik Sámuel gyakorlati tevé-kenysége az Alföldre, főleg Szarvas és térségére terjedt ki. Számos te-rületen úttörő munkát végzett, a legfontosabbakról mindenfélekép-pen említést kell tenni, például a korszerű vetésforgó elterjesztésé-

ről, vagy a szántóföldi takarmány-növények korszerű termesztéséről. Az alföldi szikes talajt fásítással próbálta hasznosítani, három évti-zeden keresztül 12 000 darab, több mint 300 fajta facsemetét nevelt. Ő honosította meg Szarvas és környékén az akácfát, Magyaror-szágon a lucernát. Eredményesen működött a gyümölcstermesztés és a méhészet területén, valamint kezdeményezője volt a selyemher-nyó tenyésztésnek. A takarmány-növények kiszélesítése révén fejlett istállózott állattenyésztést tudott folytatni, s ennek következménye-képpen jelentősen tudta növelni a tejhozamot, a tejtermékeket. Egyes feljegyzések szerint több tehén- és juhvajat, sajtot vittek Pestre abban az időben, mint három vármegye (Pest, Pilis, Solt) településeiről összesen. Először alkalmazott a környezetében sorvetést. Megho-nosította a vasborona és a henger használatát. Szenvedélyes szőlő-termelő lett, gyűjtötte a gyógy-füveket. Jelentős sikereket ért el a termékfeldolgozás, az értékesítés, a vízi és szárazföldi szállítás, a csatornázás, a takarékosság és ta-karékmagtárak létesítése terén is. Munkája kiterjedt az egészségügy területére is, kutakat fúratott a tiszta ivóvíz nyerésére, de figyelme kiterjedt a parasztok táplálkozá-sára, lakásviszonyaik javítására, a községrendezésre, az árva- és sze-gényügy problémakörének megol-dására. Érthető tehát, hogy amikor a keszthelyi Georgicon meghívta, azt visszautasította, mert minden idegszála Szarvashoz kötötte.

Bár szakírói munkássága negy-venkét évesen vette kezdetét, mégis gazdag életművet hagyott maga után. Szellemi hagyatéka mintegy 400 (!) megjelent és kéz-iratban fellelhető cím.

Fő műve, a „Der Landmann in Ungarn” 1784-ben jelent meg. Gróf Széchényi Ferenc utasítására Konyi János magyarra fordította, és két év múlva, 1786-ban Pécsett kiadta „A paraszt ember Magyar Országban, mitsoda és mi lehet-ne; egy jó rendbe-szedett falunak rajzolatával egyetemben” címen.

Tessedik Sámuel gondolatait 508 oldalon osztja meg velünk. Mon-danivalóját több részre tagolja. Az „ELŐSZER” című fejezetben (bevezető részét már fentebb kö-zöltük) olvashatjuk a szerző Mária Terézia és II. József iránti odaadó tiszteletével, – ezzel a későbbiek során többször találkozunk – és dicsérő szavakkal illeti őket: „… a’ Paraszt… amaz örök emlékezetű TERESIANAK szerentsés uralkodá-sa alatt, olly édes nyugalomban él, minémüvel még ez előtt soha sem ditsekedhetett. És midőn a’ pusztitó hadi-tüz minden környül-lévő Országokban lobogott, még is az Austriai Királyipálcza, és a’ Magyar kard megtartotta a’ Parasztot nyu-godalmában; sőt még fontos hasz-not hajtott néki a’ külső Országi haboru, mert marháját, gabonáját – drága pénzen el-adhatta.” Ugyan-ebben a részben kijelenti, hogy: „A’ parasztnak meg-világositását (leg aláb ezt a’ természetbéli és az egész Országnak gyarapodása vé-get olly el-kerülhetetlen szükséges dolgot) talám a’ Vármegye’ és Ura-ság’ Tisztjeitűl, kiknek hatalmok vagyon, várhatnánk; …”

Összesen tíz fejezetben, ahogy ő nevezi: tíz Ok-ban veti fel kora társadalmi és gazdasági hiányos-ságait. A Második Ok-ban a jó iskolák, kiváltképp a jó gazdasági, gazdálkodásra irányuló iskolák hiányára mutat rá. A Harmadik Ok-ban ezt írja: „Melly sokszor sajnálom a’ Paraszt gyermekeket, kik a’ drágalátos talentomok által a’ jobb esméretségre emelkedni örömest igyekeznének, ha az ő saját szülőjöktül és más környül-állások-ban való avatkozasoktól erővel le


2 Das Leben eines evangelischen Landpfarrers, 1873-ban Zsilinszky Mihály fordította magyarra

2004. XI. évfolyam 2-3. szám2004. XI. évfolyam 4. szám

5



nem nyomattatnának.” (Úgy gon-dolom, ez a megállapítás nemcsak a XVIII. századi magyar valóságra igaz!)

A Negyedik Ok-ban leírja, hogy bár látják és tudják a hibákat, de nincsenek meg azok elhárítására, kijavítására a megoldások, hiá-nyoznak a segítő módszerek.

Az Ötödik Ok-ban pedig tisztánlátásának, közigazgatási szemléletének lehetünk tanúi rögtön a legelején: „A’ Parasztnak némelly bizonyos igen el-rejtetett szükölködései esméretlenek, ’ s azok is maradnak, miglen ezen gonosz-nak ki-nyomozására ujj ösvények nem tsináltatnak. Ez pedig az Elöl-járóknak segedelmek és igen szorgos rendeléseik nélkül soha sem mehet – végbe.” A 118. oldalon felteszi a kérdést: „…nem lehetne-é a’ vizeket tiszogattatni , az olly helyeken , hol a’ part alacsony , mint Hollandiában és más Országokban tselekesznek?” Később ezt írja: „A’ szántás roszul mégyen végbe. Tiszán innét sok helyen tsak egyszer szántanak. Nem tsuda tehát, hogy az el-hatalmazott maszlag a’ leg job’ magot el-fojtja, és fel-növését akadályoztatja.”

A diákok oktatására meg-alkotta azt a tudós tanítót, az Inspectort, aki „…gyakorlott; ki egyszersmind a’ Természeti törté-neteket, Physicát, Mathematicát, Hydraulicát, Mechanicát, Épités-mesterséget, Georgraphiát, Politica- adó- és kereskedésbéli tudományt, Technologiát, és a’ más ide tarto-zandó tudományokat szorgalmato-san gyakorolta, ( * ) értkező fővel idegen Országokat járt, és ki ter-mészet szerént tehetős és alkalmatos ember.”

A Hatodik Ok bevezető része így kezdődik: „Némelly faluk igen nagyok’, következendőképpen a’ mezők meszsze esnek; lehetetlen hogy a’ Paraszt az ő meszsze való Gazdaságát jól által láthassa…”. A Hetedik Ok rámutat arra, hogy érdekeltté kell tenni a parasztot, vagyis saját földdel kell rendelkez-ni, amelyet az Urbárium szabályoz. A Nyoltzadik Ok a „Régen bé-ho-zatott igen káros szokások és igen mélyen bé-gyökerezett rosz módok a’ Parasztot nagyon le-verik, és fel-emelkedni nem engedik.” címet kapta. Ilyen rossz szokásnak tart-

ja Tessedik a több (3, 4, 5) napos lakodalmakat vagy a halotti tor túlzó költekezéseit. A Kilencedik Ok vezérlő gondolata.: „A’ Paraszt nem adhatja-el a’ mit szorgalma-tossága által szerzett, és ha el-adja, még ezen tsekély el-adás is sok akadályokkal köteleztetik.” Végül a Tizedik Ok: „Falubéli rendtartások hibáznak”. Itt többek között ezt írja: „…De miképpen lehet egy egész Or-szágnak jó rendbe lenn, mind addig, míg annak részei rosz állapotban vagynak, és jobb rendbe nem té-tetnek? … Lakosait arra vezéreli, hogy annak idejében és illendő ren-delt helyen minden annak módja szerént ugy menjen-végbe, a’ mint azt a’ Köz-jónak elő-mozdítása, és mindenik Lakónak jó állapotja kivánja.” Külön kitér a Harukkern család méltatására; egy helyütt így vall szenvedélyesen róluk: „Áldott föld az mellyet Báró Haruker bir! mi bajjok az ő jobbágyinak, ők azt sem tudják, mitsoda a’ jobbágyság ’s nyomoruság!”

Ezután hat „Előre-való Emlé-keztetés” következik, majd „Az én Képzelétem Egy jó rendbe vett Falu eránt” című részben négy „Fő szükséges dolog”-ban fejti ki álláspontját, miszerint nem csupán az utcák, utak, épületek, földek rajzolatát kell megtervezni és a vármegye, a fölesurak egyez-tetésével azt jóváhagyatni, hanem mindenféleképpen az „Elöljárók” erősítsék meg azt. Nagyon fontos-nak tartja, hogy a falunak a megfe-lelő hely kiválasztása mellett tiszta levegője és vize legyen. E fejezet

„Magyarázatja”-ban felsorolja a lehetséges utcákat, földeket, a házak számozását. A „Harma-dik Fő szükséges dolog. Az ujj Regulamentumnak politicabéli bé-hozása” részben negyvenhét „Rendelés”-t fogalmaz meg. Mivel nemcsak kora legnagyobb gazda-sági tudósa volt, hanem Szarvas város szigorú erkölcsű lelkipász-tora is, a „Második Rendelés”-t a következőképpen kezdi. „A’ Va-sárnapot, az Istennek ’s Országbéli Elöljáróknak parantsolatjok szerént ki-ki meg-törés nélkül megülje; kö-vetkezendőképpen a’ galiba-tételtűl, dombérozástul, verekedéstül, ját-szástul, a’ veszedelmes tántztul és részegségtül magát ki-ki mindenkor, leg kivált pedig e’ szent Napon szor-galmatosan meg-oltalmazza. …) A „Tizen hetedik Rendelés”-ben szigorúan előírja, a házi-gazdák és mester-emberek csak olyan inast alkalmazhatnak, aki bemutatja „oskolai bizonyság levelét.” A „Ne-gyedik Fő szükséges Dolog” feje-zetben nyolc Maxima-t sorol fel.

Tessedik igen részletes és min-denre kiterjedő összehasonlítást készített arról, hogy hogyan néz ki egy korabeli ó falu, és pár-huzamosan megmutatja azt is, hogyan kellene annak kinéznie. A táblázatot megjegyzés rovattal egészíti ki, mely a tárgyat jelöli. Mindenre kiható precizitását mu-tatja az is, hogy a könnyebb tájé-kozódás miatt a megjegyzés rovat alatt számozást, ábécé felsorolást alkalmaz. Mintaként lássunk egy kis ízelítőt.



Tessedik egy úgynevezett intel-ligens táblát is készített, melyet szerinte az iskola és a templom kö-zötti területen szükséges felállítani, és naprakésznek kell lennie, hogy a lakosság minél jobban és gyorsab-ban tudjon tájékozódni.

Tessedik Sámuel terjedelmes, részletes és alapos munkát végzett, amikor ezt a könyvét megírta. Nyelvezete kevéssé olvasmányos, de ha megszokjuk az író és a fordí-tó, Konyi János stílusát, akkor el tu-dunk mélyülni a mondanivalóban is. Rádöbbenhetünk Tessedik nagy tudására, amit főleg a gyakorlatban

Falunak fel-állitásakor” című fejezetben megadja a választ arra a kérdésre is, amiért megírta ezt a könyvét: „Az én tzélom most-fő-képpen tsak ez, hogy a’ Parasztnak jobb rendbe vevése által az őtet sanyargató nyomoruságnak bizo-nyára remélyendő fogyatkozását meg-mutassam, és ha lehet, az ő ter-mészetbéli erköltsös jó állopotjának gyarapodását végbe vígyem; de még is mit irok, végbe vigyem? …Az után valóban meg-mutatja a’ tapasztalás, hogy a’ jól tévö kegyes természet tölünk Magyaroktul, tsak azt fogta meg, a’ mit mi az értelem-

rendtartás, és a’ szorgalmatosság maga által nem akartunk meg-nyerni. Azután ki tetszik, mitsoda a’ magyar Paraszt, és az mi lehet?”

Természetesen nemcsak a gaz-dálkodóknak, a mezőgazdasággal szorosabb kapcsolatban álló ol-vasóknak ajánlom ezt a könyvet. Különösen ajánlom minden gaz-dálkodónak, a mezőgazdasággal szorosabb kapcsolatban állóknak, azoknak, akik gazdaságukat fej-lesztik vagy fejleszteni akarják, akik azt végzik vagy irányítják, akik azt tanulják vagy oktatják, akik a könyv hozzáférését szorgal-mazzák. Azoknak, akik az országot alakítják vagy vezetik, akik a régi könyvek közt szeretnek búvárkod-ni, akik a több mint kétszáz évvel ezelőtti vidéki Magyarország éle-tét szeretnék megismerni, akik a nyelvújítás előtti irodalmunk nyel-vezetét kívánják élvezni, azoknak, akik ismerik és tisztelik a szerzőt és/vagy még nem ismerik Tessedik Sámuelt.

Végezetül az Országos Mezőgaz-dasági Könyvtár és Dokumentáci-ós Központ adatbázisában válogat-va, a Tessedik Sámuel címszó alatt keresve néhány könyvet ajánlok figyelmükbe.

D 8246 Tessedik Sámuel A pa-rasztok állapotáról Magyarorszá-gon, 1979.

D 7988-2 Tessedik (eschedik) Sámuel – önéletírása., 1976. (1873.)

C 16206 Tessedik Sámuel – Vincze László: Tessedik Sámuel válogatott pedagógiai művei / ösz-szeáll., a bev. és a jegyz. írta Vincze László., – Budapest : Tankönyvki-adó , 1956. - 147 p., 2 t.

C 6874-2 Tessedik Sámuel: Szarvasi nevezetességek.... , 1938.

Rc 9268 Bodor Antal: Szakokta-

tásunk és a falugondozás úttörőjé-nek önéletrajza : [Tessedik Sámuel önéletrajza] / Bodor Antal. – Buda-pest : Faluszövetség , 1926. - 16 p. – (A falu könyvtára ; 24 . )

Dr. Sinóros – Szabó Botondné


A befejező részben meg is indo-kolja az ó és új falu közti különbsé-get, mivel közvetlen közelről ismeri a parasztok panaszait. Úgy véli, az új, rendezett környezet minden te-rületen megoldja a problémákat és örömteljes lesz az emberek élete.

szerzett, de arra is, hogy bár 220 év-vel ezelőtt született ez a mű, mégis mindmáig hordozza az igazságot, és gyakran sajnos a problémákat is, amelyek úgy látszik „időállóak”.

Tessedik Sámuel „Az én kivánásom. Ezen rendbe vett

2004. XI. évfolyam 2. szám 2004. XI. évfolyam 2. szám 7

Kitüntetett pályamunka


Az előző számunkban hasonló cím-mel megjelent pálymunka – amelyet a Magyar Nyelvtudományi Társaság 2003. évi Önkéntes Népnyelvi Gyűj-tőpályázatán különdíjjal kitüntetett ki – folytatását látják itt kedves Ol-vasóink.

A címbeli székelyföldi települé-

seken ismert és használt növények népi elnevezéseit (népi növényne-vek), valamint azok hivatalos és latin neveit találják az alábbiakban. Azok a népi növénynevek szerepelnek itt, amelyek a két vizsgált településen ismertek, a tudományos elnevezéstől eltérnek, így tájszóként értelmez-

hetők. Azok a népi növénynevek, amelyek Kápolnásfalun és Szent-egyházán jellemzően előfordulnak, de a tudományos magyar névvel megegyezők (pl.: farkasalma, málna stb.), az alábbi felsorolásban nem találhatók meg, mert nyelvészeti szempontból nincs jelentőségük.

K K S (S, H ) ,

amerikai here sás fajok Carex sp.angyalika orvosi angyalgyökér Angelica archangelica L.ángyélika orvosi angyalgyökér Angelica archangelica L.árvacsihán apró csalán Urtica urens L.bábaguzsaly mezei zsurló Equisetum arvense L.bábakalács szártalan bábakalács Carlina acaulis L.barátkása tavaszi kankalin Primula veris Huds.barátkása virág tavaszi kankalin Primula veris Huds.bargócafa madárberkenye Sorbus aucuparia L.békaláb mezei zsurló Equisetum arvense L.békalábú fű mezei zsurló Equisetum arvense L.békavirág zergeboglár Trollius europaeus L.borsikafenyő közönséges boróka Juniperus communis L.borzas levelű menta lómenta Mentha longifolia(L.) Nath.búzaszekfű kék búzavirág Centaurea cyanus L.celler kerti zeller Apium graveolens L.cickányfarok cickafark fajok Achillea millefolium Lcikória pongyolapitypang Taraxacum officinale Weber ex Wiggerscikóriavirág pongyolapitypang Taraxacum officinale Weber ex Wiggerscintória kis ezerjófű Centaurium erythraea rafn.csengőkóró nagyvirágú kakascímer Rhinanthus angustifolius Gmel.cserfa tölgy Quercus robur L.csihán nagy csalán Urtica dioica L.csillagvirág barátszekfű Dianthus carthusianorum x tenufoliumcsillagvirág mocsári galaj Galium palustre L.csombor borsikafű Satureja hortensis L.csontvirág közönséges orbáncfű Hypericum perforatum L.édeslapi keskenylevelű lórom Rumex stenophyllus Ledeb.édöslapi keskenylevelű lórom Rumex stenophyllus Ledeb.egerfa enyves éger Alnus glutinosa L.egérfarka fű cickafark fajok Achillea sp.egerfarkú fű cickafark fajok Achillea sp.epörfa fehér eperfa Morus alba L.erdei epör szamóca Fragaria vesca L.erdei halméregfű színeváltó kutyatej Euphorbia amygdaloides L.ezerjófű szurokfű Origanum vulgare L.farkastályog bolondító beléndek Hyoscyamus niger L.fecskefarkú fű vérehulló fecskefű Chelidonium majus L.fehér fenyő ezüstfenyő Picea pungens Engelm.fehér toposdi magyar here Trifolium pannonicumfehér ürömvirág fehér üröm Artemisia absinthium L.fehérhátú fű libapimpó Potentilla anserina L.



fekete kakojza fekete áfonya Vaccinium myrtillus L.fodorminta lómenta Mentha longifolia (L.) Nathfuszujka veteménybab Phaseolus vulgaris L.füzike kisvirágú füzike Epilobium lanceolatum Seb. et Maurigabonapipacs konkoly Agrostemma githago L.gombolyagsáté sás Carex sp.gyöngyajk fehér árvacsalán Lamium album L.gyöngyalj szúrós gyöngyajak Leonurus cardiaca L.halméregfű erdei kutyatej Euphorbia helioscopia L.halmérögfű napraforgó kutyatej Euphorbia helioscopia L.havasimeggy fekete áfonya Vaccinium myrtillus L.havasimeggykóró fekete áfonya Vaccinium myrtillus L.házi csombor csombord Satureja hortensis L.hecselli gyepürózsa Rosa canina L.hót csihán fehér árvacsalán Lamium album L.istengyümőcs egybibés galagonya Cratageus monogyna Jacq.istengyümőcse egybibés galagonya Cratageus monogyna Jacq.jávorfa mezei juhar Acer campestrekakasvirág közönséges gyújtoványfű Linaria vulgaris Mill.kakasvirág tavaszi kankalin Primula veris Huds.kakojza vörös áfonya Vaccinium vitis-idaea L.kakukkvirág közönséges gyujtoványfű Linaria vulgaris Mill.kukukkvirág tavaszi kankalin Primula veris Huds.kákvirág nárcisz fajok Narcissus sp.kankalika tavaszi kankalin Primula veris Huds.kásavirág tavaszi kankalin Primula veris Huds.kecskesáté sás fajok Carex sp.kemén kömény Carum carvi L.keménmag kömény Carum carvi L.keserűlapi pókhálós bojtorján Arctium tomentosum Mill.keskenylevelű utilapi lándzsás utifű Plantago lanceolata L.ketán mezei katáng Cichorium intibus L.ketánkóró mezei katáng Cichorium intibus L.ketánlapi mezei katáng Cichorium intibus L.kicsi fehér boglár kenyérbél cickafark Achillea ptarmica L.kokojza fekete áfonya Vaccinium myrtillus L.kokojza vörös áfonya Vaccinium vitis-idea L.korpafű kapcsos korpafű Lycopodium clavatum L.kőméz közönséges édesgyökerű

páfrányPolypodium vulgare L.

kőrózsa fali kövirózsa Sempervivum tectorum L.kukukkvirág közönséges gyujtoványfű Linaria vulgaris Mill.kukukkvirág tavaszi kankalin Primula veris Huds.kutyacseresnye kutyabenge Rhamnus Frangula L. syn. Frangula alnus

Mill. kutyalevelű fodorminta lómenta Mentha longifolia(L.) Nath.kutyanyelvű fű illatos ibolya Viola odorata L.kutyanyelvű minta lómenta Mentha longifolia(L.) Nath.kutyatalplapi palástfű Alchemilla vulgaris L.láncfű pongyolapitypang Taraxacum officinale Weber ex Wiggersláncvirág pongyolapitypang Taraxacum officinale Weber ex Wiggerslapossáté közönséges erdeikáka Scirpus sylvaticus L.likhen tölgyfazuzmó Evernia prunastri Ach.lógyógyító vérehulló fecskefű Chelidonium majus L.lónyelv tisztesfű Stachys officinalis syn. betonicalónyelvű minta lómenta Mentha longifolia(L.) Nath.lósósdi kígyógyökerű keserűfű Polygonum bistorta Llostyán lestyán Levisticum officinale Koch.lucernavirág fehér somkóró Melilotus albus Desr.macskanyereg sás Carex sp.magos csihán nagy csalán Urtica dioica L.magyoró mogyoró Corylus avellana L.martilapi martilapu Tussilago farfara L.méhfű illatos macskamenta Nepeta cataria L.mezei halmérögfű napraforgó kutyatej Euphorbia helioscopia L.





mezei surlófű mezei zsurló Equisetum arvense L.mocsárlapi mocsári gólyahír Caltha palustris L.murok sárgarépa Daucus carota ssp. sativusnadály fekete nadálytő Symhytum officinale L.nagyobb levelű csihán nagy csalán Urtica dioica L.oltott málnalapi málna (termesztett) Rubus idaeus L.ördögborda edei pajzsika Dryopteris filix-mas (L.) Schottörménygyükér örménygyökér Inula helenium L.palástlapi palástfű Alchemilla vulgaris L.paponya pirosló hunyor Helleborus purpurascens W. et K. papsajt erdei mályva Malva silvestris L.papvirág réti margitvirág Chrysanthemum leucanthemum L.pinaszag illatos macskamenta Nepeta cataria L.pipevirág pongyolapitypang Taraxacum officinale Weber ex Wiggerspiros bogyójú here mezei here Trifolim campestre Schreb.piros herbogyó réti here Trifolium pratense L.piros kakojza vörös áfonya Vaccinium vitis-idaea Lpiros kokojza vörös áfonya Vaccinium vitis-idaea Lpityóka burgonya Solanum tuberosum L.porcsin deréceveronika Veronica beccabunga L.putypuruttyvirág zergeboglár Trollius europaeus L.ragadós szulák ragadós galaj Galium aparine L.rendes csihán nagy csalán Urtica dioica L.rontófű közönséges aggófű Senecio vulgaris L. sárga herebogyó mezei here Trifolium campestre Schreb.sárga tátogtató közönséges gyújtoványfű Linaria vulgaris Mill. sárgavirág pongyolapitypang Taraxacum officinale Weber ex Wiggerssetét nyelvű menta borsos menta Mentha piperita L.sötétebb nyelvű minta borsos menta Mentha piperita L.surlófű mezei zsurló Equisetum arvense L.surlófű mocsári zsurló Equisetum palustre L.szamártövis bogáncs fajok Carduus sp.szamártövis szártalan bábakalács Carlina acaulis L.szégyenvirág vadmurok Daucus carota L.székfűvirág orvosi székfű Matricaria recutita L.székfűvirág sugártalan székfű Matricaria discoidea Dc..szívgomba odvas keltike Corydalis cava (L.)Schw. et Koerteszívvirág terjőke kígyószisz Echium vulgare L.Szt. Jánoslapi teleki virága Telekia speciosa (Schreb.) Baumg.szujfű szurokfű Origanum vulgare L.szúrós csihán nagy csalán Urtica dioica L.szúrós marhalevél terjőke kígyószisz Echium vulgare L.tárkon tárkony Artemisia dracunculus L.táskafű pásztortáska Capsella bursa-pastoris (L.) Medic.tátogtató virág közönséges gyújtoványfű Linaria vulgaris Mill.utcai kóró mezei katáng Cichorium intybus Lutilapi nagy útifű Plantago major L.vad cukorborsó kaszanyűgbükköny Vicia cracca L.vad fehér boglár réti margitvirág Chrysanthemum leucanthemum L. vad lenvirág mezei árvácska Viola arvensis Murr.vadárvácska háromszínű árvácska Viola tricolor L.vadcsombor keskenylevelű kakukfű Thymus serpyllum L.vadepör erdei eper Fragaria vesca L.vadpeterzselyem nagy ördögbocskor Caucalis latifolia L.vénasszonbűzölő illatos macskamenta Nepeta cataria L.(?)vérehulló fecskefarkú fű vérehulló fecskefű Chelidonium majus L.vérehulló fű vérehulló fecskefű Chelidonium majus L.vereshagyma vöröshagyma Allium cepa L.vérfű vérehulló fecskefű Chelidonium majus L.vészvirág erdei deréce Chamaenerion angustifolium syn.

Epilobium angustifolium L.zápca fehér zászpa Veratrum album L.zápsza fehér zászpa Veratrum album L.zsurlófű mezei zsurló Equisetum arvense L.

Frendl Kata


Könyvismertetés

Az Észak-Alföld természeti értékeiSzerk. Rakonczay ZoltánMezőgazda Kiadó 2004.422 p.

Ez az Észak-Alföldön kalauzoló könyv – a Mezőgazda Kiadó korábbi sorozatának modernizált, bővített változatának új köteteként – nemcsak

a szikes pusztákat, a halastavakat, hanem a nyírségi, hajdúsági természeti világot is bemutatja. A négyszáz oldalas, egyetemistáknak tankönyvként is javallott munka tudományos alapossággal tárja fel a helyi növény- és állatvilág kialakulását, jellegzetességeit, sorolja a sehol másutt nem látható kuriozitásokat, és azt sem hallgatja el, hogy nemzeti parki státus ide vagy oda, a Hortobágy sem a régi. A vadlibák manapság hol húszezres, hol százezres csapatban fordulnak elő, de már távol állunk a második világégés előtti időktől, amikor a milliós létszámú szárnyas tömeg láttán joggal emlegették a Hortobágyot „a világ legnagyobb libalegelőjeként”.

„Ha nagy és gazdag nemzet volnánk, kötelességünk volna ezt a különleges földet a kultúra elől – ha kell, vámsorompóval – elzárni, és nemzeti parkká tenni. Sajnos nagyon szegények vagyunk.” - írta az 1920-as években Tikos Béla, a neves vadász és ornitológus a Hortobágyról. Bő ötven évet kellett várni, mire tényleg nemzeti parkká nyilvánították.

A könyvben olyan különlegességek is elférnek, mint mondjuk a mikepércsi, a helyiek által Rákóczi-faként is emlegetett ezeréves tölgy.

Hasonlókból további kétszázat sorol fel a könyv. A kisméretű, fényképpel szolidan illusztrált munka mindenképpen helyet követel a turisták hátizsákjában – e remek sorozat többi kötetével együtt.

A H B

H M

A hun áldozati ételektől a honfoglalás kori magyar fejedelmi konyháigÍrta Cey-Bert Róbert GyulaMezőgazda Kiadó 2004.119 [4] p.

A könyv szerzője dr. Cey-Bert Róbert Gyula 15 évet töltött a Távol-Keleten, ahol luxusszállodák és repülőtársaságok gasztronómiai tanácsadójaként dolgozott. Munkája mellett Közép-Ázsiában (Ujguria, Mongólia) és Tibetben magyar őstörténet-, ősvallás- és ételtörténet-kutatással is foglalkozott. Jelenleg Magyarországon él és Siófokon, a Kodolányi János Főiskola Gasztronómia Tanszékének vezetője.

Ez a kultúrhistóriai idealizált receptgyűjtemény valójában a hun-magyar konyha bibliája. A hunok történetének ismerete nélkül nincs magyar őstörténet-kutatás, nincs magyar ősvalláskutatás és nincs magyar ételtörténet-kutatás sem. Az ősi magyar konyhát csak a hun áldozati ételek filozófiájának megismerésén keresztül közelíthetjük meg. A könyv a legújabb kutatások tükrében részletesen bemutatja az ősi hun-magyar konyha szimbolikai és vallásfilozófiai tényezőit, amelyek meghatározzák az áldozati ételek és az étkezési szokások értékrendjét. Ebből kiindulva a szerző olyan ételleírásokat állított össze, amelyek fölidézik az ősi lovas kultúrájú népek fejedelmi és ünnepi ételeit.

2004. XI. évfolyam 2-3. szám2004. XI. évfolyam 2-3. szám2004. XI. évfolyam 4. szám2004. XI. évfolyam 4. szám


Könyvismertetés

Gazdakönyvtár sorozatSzerk. Munkácsi László, Patkós IstvánMezőgazda Kiadó 2004.295 [2] p.

Az egymástól meglehetősen elszigetelt családi gazdálkodók és kis-termelők jelentős része nem vagy kellően nem tájékozott a korszerű tejtermelési módszerekről, az istállóépítés és gépesítés legújabb ered-ményeiről. Ezekről az ismeretekről adnak tájékoztatást e könyv írói, akik a tejtermelés és az ezt segítő szolgáltatások ismert szakértői. Gazdagítja e kiadvány mondanivalóját mindaz a tapasztalat, amit a szerzők a legjobbnak tartott hazai tejtermelő családi gazdaságok tartástechnológiáinak feldolgozása és értékelése során szereztek. A könyvet elsősorban a családi gazdaságok tulajdonosainak ajánljuk, de ugyanúgy hasznosíthatják ezt a kistermelők, és az egy-két tehenet tartó gazdák is, akik közül többen a holnap versenyképes vállalkozói, vagy valamelyik tejtermelői szövetkezet tagjai lehetnek. Javasoljuk továbbá ezeknek az ismereteknek a megszerzését a falugazdászok-nak, az érdekelt szaktanácsadóknak és szakoktatóknak is.

A


Írta Miskey Csaba - Szigeti Andor Mezőgazda Kiadó 2004.141 [2] p.

Az étlap eredete, fejlődésének története szoros összefüggésben van a sza-kácsművészet kialakulásával és fejlődésével. Az ételeket általában alapanya-gaikról, köreteikről, készítési módjukról, alapvető fűszerezésükről nevezik el. Az elmúlt kétszáz év során a neves szakácsok, gasztronómusok és ínyencek ettől eltérő elnevezéseket is adtak az általuk kreált ételeknek. Végre lehull a lepel és megtudjuk a Pethes leves, a Rigó Jancsi, a miskolci kocsonya törté-netét, és még több mint száz fogás keletkezésének titkát. A szerzők az ételek történetét mesélik el, illetve azokét a hírességekét, akikről elnevezték őket.

M

Írta Dr. Rafai PálAgroinform Kiadó 2003.250 p.

Az állathigiénia tudományának jelenlegi ismeretanyaga évszázadokon át-ívelő, céltudatos tudományos munka eredménye. Az állattartás modernizá-ciójával ebből alakult ki az állatorvosi alkalmazott etológia, az állathigiénia és az állomány-egészségtan három részből álló egysége. A könyv az állatok élettani igényeinek és etológiai szükségleteinek megismerésére alapozva leírja az egészség megóvásának feltételeit. Naprakész ismereteket nyújt az olvasónak a termelőhely és az élelmiszer-minőség, valamint -biztonság közötti összefüggésekről. Bemutatja a nagy létszámú állatot tartó telepek egészségvédelmének alapvető szabályait. Összefoglalja az állatvédelem elméleti és gyakorlati kérdéseit, áttekinti az állattartás környezetvédelmi vonatkozásait és szabályozásait.

Á - -

2004. XI. évfolyam 2. szám 2004. XI. évfolyam 2. szám12 2004. XI. évfolyam 2-3. szám2004. XI. évfolyam 2-3. szám2004. XI. évfolyam 4. szám

Miért éppen Gyöngyös?

A 41 éve működő felsőoktatási intézmény, a mai Károly Róbert Főiskola, a Gazdálkodási Főiskolai Kar-ral és a Mezőgazdasági Főiskolai Karral, másfél évtizedes távoktatási tapasztalatával, valamint az ország egyik legfelkészültebb oktatói csapatával elérte, hogy az Észak-Magyarországi Régió fő tudáscentruma-ként emlegetik.

A 12 főiskolai, 1 egyetemi, valamint a felsőfokú szakképzési és a továbbképzési szakok bőséges választási lehe-tőséget jelentenek a Károly Róbert Főiskolára jelentkező továbbtanulóknak.

Az igényes szabadidős tevékenységek iránt érdeklődő hallgatók is megtalálják számításukat, emellett 3 ágyas szobákban kaphatnak kollégiumi elhelyezést, vagy lakhatási támogatást. Kedvezményes menza, az új KRF Klubban pedig az első hazai fekvőhelyes filmklub, színvonalas társasjátékok, irodalmi estek, koncertek várják az étkezni, és esténként kikapcsolódni vágyó hallgatókat.

Az új épületben a hallgatók kényelmét szolgálja a baba-mama szoba, ahol korszerű pelenkázó, gyermekjátékok, kiságy könnyíti meg a kismamák oktatási konzultációs vagy vizsgázási tevékenységét.

Bővebb információkért is érdemes böngészni a Károly Róbert Főiskola honlapját: http://www.karolyrobert.hu vagy a Hallgatói Információs Központtól érdeklődjön, telefonszámon.

Nappali és levelező tagozat: 37/ 518-447 és 37/ 518-448

Távoktatási Központ: 37/ 518-340

Postacím: 3200 Gyöngyös, Károly Róbert Főiskola, Mátrai út 36.

Pannónia szőlőskertjeMonostori szőlő- és borkultúra Pannonhalmán

Időszaki kiállítás, nyitva: 2004. december 9. – 2005. február 27.

A bencések a középkorban templomuk, monostoruk felépítésével egy időben újjáélesztették a rómaiak által létrehozott szőlő- és borkultúrát, így meghatározó szerepet játszottak annak európai fejlődésében. Szent István király kiváltságleveléből tudjuk, hogy az első szőlőtövek már az apátság alapítását követő években megjelentek a Pannonhalma környéki dombokon. Magas színvonalú szőlőművelés folyt itt mind a tatárjárást megelőző években, mind pedig a török korban. Az apátság fontos szerepet játszott a 19. század eleji fajtaváltásban és a filoxéra elleni küzdelemben is. Az 1945 utáni államosítással ez a hagyomány megszakadt, és – mintegy fél évszázados kényszerszünet után – akkor éledt újjá, amikor a bencések 2000 m2 alapterületű pincét és borházat építettek, ahol 2003 őszétől folyik az apátság körül fekvő, 52 ha nagyságú területről származó szőlő feldolgo-zása. Kiállításunk – a fennmaradt írásos és tárgyi emlékek alapján – Szent Márton monostorának szőlészeti és borászati hagyományába kínál bepillantást.A Pannonhalmán 2004. március 25. – november 11. között bemutatott időszaki kiállítás a Magyar Mezőgaz-dasági Múzeum meghívására kerül Budapestre. A kiállítás rendezője Dénesi Tamás. A budapesti kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeum részéről Dr. Csoma Zsigmond és Dr. Beck Tibor szakmai közreműködésével valósult meg. További információ: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, VajdahunyadvárTelefon: 363 2711, 244 0765 Fax: 363 [email protected]://www. mezogazdasagimuzeum.hu


Nálunk történt - szakmai rendezvények


Sikeres próbaüzem után 2004. október 7-én Benedek Fülöp a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási állam-titkára ünnepélyes keretek között átadta a Budai Teleházat, amely az Országos Mezőgazdasági Könyv-tár és Dokumentációs Központ épületében kapott helyet. Molnár József kerületi alpolgármester rö-vid, frappáns beszéde után Balog László, a Magyar Teleház Szövetség elnöke és Császár Zoltán, az MTSz Közép-magyarországi Régió veze-tője mondott köszöntőt. A teleház létrehozását az tette lehetővé, hogy a könyvtárat két évvel ezelőtt öt-

százmillió forin-tért felújították, és a felújítás során több új közösségi helyiséget hoztak létre, mondta az MTI-nek az OMgK főigazgatója. Az in-formatikai háttér már rendelkezésre állt a könyvtárban, ezért dönthetett úgy az intézmény vezetése, hogy te-leház létesítésével a nagyközönség számára is hozzá-férhetővé teszi az internetet.

A könyvtár évi háromszázmillió forintos működési költségeinek kilencven százalékát a FVM fede-zi, tíz százalékát, pedig a könyvtár saját bevételeiből gazdálkodja ki. A Budai Teleház megálmodója Gulácsiné Pápay Erika, az OMgK főigazgatója, aki minden segítsé-get megadott ahhoz, hogy Eszes-Istenes Zsolt, aki egyéb iránt 2003. februárja óta vezeti az intézmény-ben működő Agrár-szakirodalmi Szolgáltatóházat, a Budai Teleházat is sikerre vigye. Az új városi teleház színvonalas honlapjának tanúsága szerint, be kíván kapcsolódni a hazai teleház mozgalomba. Mint az agrárium vidékfejlesztés informá-ciós központja, bizonyára

meg fogja találni a maga szakmai helyét is a kistelepülési teleházak körében. Az FVM szinte kezdettől fogva jelentős mértékben járult hozzá kormányzati oldalról a hazai teleház mozgalom fejlődéséhez. Ezért szinte természetes, hogy egyik budapesti szellemi központ-jában is teleház létesült. Jelenlegi szolgáltatási kínálatában többek között megtaláljuk az ügyintézési segítségnyújtást, közhasznú tájé-koztatást, nyelvi és számítástech-nikai tanfolyamokat, civil szerve-zetek kiszolgálását, internet elérést és számítógép-használatot.

Honlapjuk: http://www. budaitelehaz.gportal.hu/

Forrás: MTI – Magyar Teleház Szövetség

M

S P T E OMK-

2004. szeptember 2-án a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért, és az Országos Mezőgazdasági Könyv-tár és Dokumentációs Központ Információ, bio kutatás, dokumen-táció címmel tudományos ülést rendezett Sárközy Péter emlékére, aki haláláig főszerkesztő-helyette-se volt az OMgK által kiadott Az

Európai Unió Agrárgazdasága c. folyóiratnak. Benczekovits Beatrix főigazgató-helyettes köszöntője után a programot Tamás Enikő főszerkesztő vezette le.

Első előadóként dr. Marton Ist-ván, a Földművelésügyi és Vidék-fejlesztési Minisztérium főosztály-vezetője az ökológiai gazdálkodás

fontosságáról beszélt, kiemelve a gazdálkodásnak az agrárkutatás-ban betöltött szerepét.

Dr. Ángyán József professzor, a Gödöllői Szent István Egyetem Kör-nyezet és Tájgazdálkodási Intézet igazgatója, a nemzeti agrár-kör-nyezetgazdálkodási program egyik kidolgozója, az agrár-környezet-



2004. XI. évfolyam 2-3. szám2004. XI. évfolyam 4. szám2004. XI. évfolyam 4. szám

gazdálkodás és az ökogazdálkodás kapcsolatát ismertette kritikai elemeket is tartalmazó nagyszerű előadásában.

Seléndy Szabolcs, a Biokultúra Egyesület egyik alapítója, a Bio-kultúra Magazin fele-lős szerkesztője sajnos külföldi útja miatt nem lehetett jelen, de A biokertészettől a home-opátiáig című előadását Tamás Enikő olvasta fel.

Dr. Lelkes Lajos, a Me-zőgazda Kiadó igazga-tója, vázolta a bio témá-jú könyvek forgalma-zásának problémáit, és

beszélt a kiadó ökokiadványairól.Tamás Enikő személyes emlékek-

kel, fotókkal idézte fel dr. Sárközy

Péter emberi alakját, szakmai, tu-dományos tevékenységét.

A tudományos előadásokat köve-tően átadták a Sárközy Emlékérmet Korgáné Dr. Jánosik Zsuzsának. Ezt az elismerést évente az a személy kapja, aki Sárközy Péter szellemisé-géhez méltó, példamutató erkölcsi magatartással végzi a biokultúra, a bioéletmód népszerűsítését, isme-retterjesztését. Az emlékérmet és oklevelet Bodnár György kurátor adta át.

A rendezvény kiállítással zárult, melyet az Országos Mezőgazda-sági Könyvtár és Dokumentációs Központ munkatársa, Eszes-Istenes Zsolt ökokiadványokból, valamint Sárközy Péter munkásságából állí-tott össze.

F. K.

K OMK A- S

„… Hogyan vadásztak régen előde-ink Erdélyben? Milyenek is a mai er-délyi – s benne a székelyföldi – vadá-szatok és vadásztörténetek? Milyen is a medveparadicsom Zágonban, a zergebölcső a Fogarasi-havasokban, a Király-kőn és a Retyezátban? ...”

Barátok, kollégák és szakemberek részvételével, szeptember 23-án az OMgK-ban tartott – dedikálással egybekötött – könyvbemutatót Kászoni Zoltán vadászíró, aki el-sősorban a vadásztörténetekről, a vadászatról szóló írásaival szer-zett ismertséget és népszerűséget magának az olvasók körében. A természet krónikásának nevezte magát, olyan embernek, aki infor-matív, tárgyszerű, hiteles tudósítá-sokban ad számot a vadászéletről, a vadászat múltjáról s jelenéről. Vadászatok-vadászutak Erdélyben című legújabb művében a szerző jelzi, hogy a korábbiaknál szélesebb horizonton veszi számba, elemzi, értékeli napjaink és a „bennünk élő tegnapok” jelenségeit. Több mint háromszáz oldalon érdekes olvas-nivalót kínál a vadászatban forgo-lódó embereknek és a téma iránt érdeklődő széles közönségnek.

Engedjék meg nekem, hogy né-hány szóban be-mutassam Kászoni Zoltán legújabb művét. Ez a könyv nem illeszthető be a hagyományos vadásztörténetek közé, mert annál sokkal több. Egy Erdélyt – s benne szülőföldjét, Szé-kelyföldet – imádó szakember könyve. Stílusából érezni a székely ember ízes beszédét, aki életének zömét ott élte le.

Könyveiben féltve, szeretettel és büszkén ír Erdély kultúrtörténe-téről – benne a vadászattörténe-teiről is –, az ottani ritka földrajzi nevezetességekről, régi magyar történelmi emlékekről. Ismeri az ottani jeles vad életét, szokásait, páratlan élőhelyeit. És nem csak a vadról szól szeretettel, hanem a székely emberekről, és az ott va-dászókról. A könyvben szemünk előtt sorjázik Erdély vadvilága:

a híres barnamedve, a gazdag és súlyos agancsú gímbika, a véreng-ző hiúz, az aranykampós zerge és a páratlan siketfajdkakas. És azok életrajza, vadászata és a vadásztit-kok. Egymást követik a vadásztör-ténetek is, amelyek olykor szinte mesék. A szerző lebilincselő írá-saival kalauzol bennünket ebben a világban, s ha bárkinek kérdése lenne „Zolti bácsihoz” – ahogy a 77 éves vadászíró kérte, hogy szólítsák – választ kap a kedves olvasó e va-dászkönyvben…

EIZs




Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ érdekes színfoltja a mezőgazdasági szak-mai életnek. A magas színvonalú könyvtári szolgáltatások mellett kulturális, szakmai programok meg-szervezésével törekszik a könyvtár az olvasók ismereteinek bővítésére. A programok összeállításánál el-sődleges szempont az aktualitás. Az aranysárgába öltözött fák, az esőtől átitatott föld illata, a nyirkos, csípős reggelek mindenkit figyelmeztetnek: a természet határtalan körforgásában beköszöntött az ősz.

A könyvtár őszi programjai közül októberben a gombás rendezvények sora zajlott le. 2004. október 5-én „Gomba körkép” címmel megrende-

zett konferencián a szakma elismert képviselői tartottak előadásokat. A gomba termesztésének „csínját-bínját” Szarvas József biológus, az Országos Korona Gombaipari Egye-sülés képviselője tárta a hallgatóság elé. Az előadótól megtudtuk, hogy a gombatermesztés alapját adó hazai gombacsíra gyártás világviszonylat-ban is kiemelkedő. Az egyesülés nem csak a gombacsíra gyártásban vállal vezető szerepet, de a piaci igények kielégítésére saját génbankot is léte-sített. Legújabb törekvésként a hazai fajtavédelem problémáját célozták meg, ami életre hívta a molekuláris biológiai labor megteremtését.

A gomba értékesítési lehetőségei iránt érdeklődő közönség Dr. Győrfi

Júliától, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusától kap-hatott információkat. Az agrárgazdasági statisztika alapján a gombatermesztés még Európa vezető termesztő országa-iban is visszaesett. A hazai gombater-mesztőknek azonban jó hír lehet, hogy a közgazdasági előre-jelzések a laskagom-bát kiemelt export-

cikként említik, ami hosszútávon is gazdaságos ágazata lehet a hazai gombatermesztésnek.

A gomba gyűjtők lelkes tábora sem maradt szótlan, hiszen a program záró előadása a vadon termő gom-bák termesztésbe vonásáról szólt. Dr. Vetter János tanszékvezető egyetemi tanár gyorsan eloszlatta a kételyeket, sok esetben a tudomány bizonyítot-ta, hogy a vadon termő gombák is termeszthetők, a természet azonban más esetekben hajthatatlan, az igazán ízletes rókagomba, vargánya, vagy az óriás pöfeteg továbbra is megmarad a kirándulók kedvencének.

BaBe

G

Október 21-én, egy borús őszi napon került sor az Országos Mezőgazda-sági Könyvtárban arra a szívmelen-gető eseményre, amelyen 51 agrár könyvtár ünnepélyes keretek között, dr. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől átvehette a ProQuest Agricultural Journals adat-

bázis ingyenes használatát lehetővé tevő adománylevelet.

A vendégeket a rendezvény há-zigazdája, Gulácsiné Pápay Erika főigazgató köszöntötte. A miniszter úr szólt a könyvtárak jelentőségéről, az agrár értelmiség szakmai művelt-ségének fejlesztéséről, majd átadta a

zöld szalaggal átfogott, az FVM, és az OMgK logójával lepecsételt adomány le ve leket . Szántó Péter, az Info Technology Supply Ltd. magyarországi képviselője arról be-szélt, hogy egy adat-bázis használatának a felfutása általában három év, ennyi idő kell ahhoz, hogy az olvasók megszokják

és megszeressék. Marika Janouskova, a ProQuest Information and Learning közép- és kelet-európai kereskedelmi menedzsere mesélt az adatbázisról, el-mondta, hogy a csomagban 207 agrár témájú folyóirat cím szerepel, és ebből 199 teljes szöveggel elérhető. Ezután bemutatott egy keresést.

A rendezvény végén az érdeklődők kötetlen beszélgetést folytathattak, illetve kérdéseket tehettek fel az adat-bázis használatával kapcsolatban.

Ezúton is szeretnénk felhívni az ed-dig még passzív könyvtárak, intézmé-nyek figyelmét, hogy most sem késő bekapcsolódni, és használni az ingye-nes lehetőséget; keressék meg Pálfai Katalint (e-mail: [email protected], tel.: 489-4900/854 mellék), aki készsé-gesen a segítségükre lesz.

BB

A PQ A J



2004. XI. évfolyam 2-3. szám2004. XI. évfolyam 2-3. szám2004. XI. évfolyam 4. szám

Könyvtárunk Agrár-kulturális rendezvénysorozatának újabb ese-ményére október 21-én került sor két kiváló előadóval, dr. Pál-Fám Ferenc mikológussal és dr. Zsig-mond Győző néprajzkutatóval.

A Gombaismeret a Kárpát-me-dencében című ismeretterjesztő rendezvény nagyszámú közönsé-get vonzott, ami érthető, hiszen kit ne érdekelne melyik gomba ehető, és hogyan lehet megkülönböztet-ni mérgező „párjától”, vagy mire használható a gyógyászatban. Az ehető és mérgező gombapároknak az ismerete segíti az eligazodást az erdei kirándulásunk során talált gombák között. Az ehető nagygombák egyértelmű megha-tározásához az egész gombát jól meg kell figyelni: szinte minden érzékszervünket használni kell. Könnyen összetéveszthetők a mér-gezők az ehetőkkel: megkülönböz-tető ismertetőjegyüket sorra vette a Kaposvári Egyetem adjunktusa,

dr. Pál-Fám Ferenc. Az egyik legveszélye-sebb gomba néhány fontos tulajdonsága álljon itt, hogy a kedves olvasó is egy-értelműen felismerje: a gyilkos galócának igen fejlett gallérja és bocskora van és a kalapja színe mindig olívzöld. A galócák között több halálos mérgű van, amit már hosszú idő óta tudnak az emberek, és még ma is használják például a légyölő galócát – ahogy a neve mutatja – légyirtásra.

A gombák népi gyógyításban betöltött szerepéről a Bukaresti Tudományegyetem tanszékvezető-jétől, dr. Zsigmond Győzőtől hall-hattunk. Erdélyben, de különösen Moldvában használják – gyakran most is – különféle betegségek ke-zelésére a gyógynövények mellett

a gombákat (csiperkét, vargányát, taplógombát stb.). A professzor kisfilmjéből megtudhattuk, hogy a moldvaiak – bár nem gomba, de annak mondják – az odvas keltike gumóját régóta szívbetegségek gyógyítására sikeresen alkalmaz-zák. Az orvostudomány még nem fedezte fel ezt a növényt, ez azon-ban nem akadályozza a „gyógy-szer” használatának terjedését. Kripner Veronika

G

Biológiai létünk alapját egy különle-ges, hidrogénből és oxigénből álló mo-lekula halmaz, a víz adja. Az élővilág állandó függőségben áll az édesvíztől, rá van utalva. A Föld vízkészlete, a méltóságot sugalló tavak és tengerek, a felszínt behálózó források és folyók az élőlények megszámlálhatatlan mil-lióinak adnak otthont. Évmilliókkal ezelőtt még csak természetes állóvizek léteztek, majd fokozatosan felfedezte az ember a vízben rejlő erőt, és saját tavakat kezdett építeni. A halastavak építése egészen a XV. századra nyú-lik vissza. A magyar tógazdálkodás tudományos alapjai a XIX. században körvonalazódtak ki, gazdagítva ezzel

Európa hírnevét. A hazai tógazdálko-dás a ’80-as években élte a virágkorát, amikor a halastó terület 30 ezer hek-tár volt. Ezután drasztikus változások következtek. Napjainkra mindössze-sen 16 ezer hektáron folyik intenzív haltermelés.

Nehéz lenne kitérni az összes szak-mai előadásra, mely 2004. november 2-án hangzott el az Országos Mező-gazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban, mégis néhány gondolat álljon itt a hazai halgazdálkodásról. A tógazdasági műveletek következtében kialakuló mesterséges ökológiájú élő-helyekre jellemző a planktonikus élet. Ez egyrészről magas környezeti terhe-

lést jelent, másrészről viszont a fokozott tápanyagbevitel biztos hátteret nyújt a mada-rak megtelepedéséhez. Halasi-Kovács Béla előadásából is kiderült, hogy a halgazdálkodás rendkívül összetett problémakört tár fel. Kör nye z e t vé d e l mi szempontból sokan támadják, azonban egyes nézetek szerint

éppen a száradó, aszályos tájban a halastó marad a vízimadarak egyetlen élőhelye.

Sebestyén Attila, a Hortobágyi Hal-gazdaság Rt. képviseletében a hazai haltenyésztés gazdaságossági kérdé-seit feszegette előadásában. A nehéz gazdasági helyzetben lévő vállalkozá-sok számára esélyt adhat az újabb és újabb termékek bevezetése. A folya-matos termékfejlesztés biztosíthatja a fogyasztók igényeinek megfelelő termékek piacra kerülését. Így az elé-gedett fogyasztó szinte „észrevétlenül” válik a termék hűséges vásárlójává. Egy mindenre elszánt termékfejlesz-tőnek mindenek előtt szem előtt kell tartania fogyasztói szokásokat. Sajnos Magyarországon a halfogyasztás szin-te csak a karácsonyi ünnepekre korlá-tozódik. Minden marketinghez kicsit értő ember tudja, mekkora küzdelmet jelent a fogyasztási szokásokon vál-toztatni. Szinte lehetetlen. De meg kell próbálni, hiszen a hal egészséges és fi-nom. A gasztronómiai ínyencségeket kedvelők biztosíthatnak mindenkit arról, hogy nemcsak pontyból, hanem busából is fenséges falatokat lehet va-rázsolni.

Balogh Beáta

É, V




M R K- O M K

Azok közé a szerencsés emberek közé tartozom, akik a művészt személye-sen is ismerhetik. Rendkívüli kedves-sége és nagyvonalúsága szívből jön, és ez a mai „számító”, materialista világban elég ritka. A Vadászatok-vadászutak Erdélyben című Kászoni Zoltán könyvbemutatóval egy idő-ben, szeptember 23-án nyílt meg az OMgK-ban a Muray Róbert és barátai című kiállítás.

Muray Róbert festőművész, a kiál-lítás megnyitóján röviden ismertette kalandos élettörténetét, amelynek él-ményeiből születtek határainkon túl is ismertté vált alkotásai. A művész azon kevesek közé tartozott, akik még együtt dolgozhattak Csergezán Pállal, amely emlékeiről nagy szere-tettel beszélt. A kiállítás sokszínű kol-lekció volt egy tanulással és alkotással eltöltött élet munkájából. A látogatók megvásárolhatták a művész Témám a természet című háromnyelvű életraj-zi albumát, amelyet Muray Róbert a helyszínen dedikált.

Mint a kiállítás szervezője beszél-gettem a művésszel, s kértem, me-séljen olvasóinknak életéről. Muray Róbert így mutatkozik be.

– Elnézést kérek a kedves olvasó-közönségtől, ha mondandóm egy ki-csit dicsekvőre sikerül, de egy hosszú élet eseményeit röviden összefoglalni nem kis feladat, és ezt általában az eredmények felsorakoztatásával teszik mások is. Voltak természete-sen rossz döntéseim, tévedéseim is. 1931-ben születtem Rákospalotán, de Káposztásmegyeren nevelkedtem, közel a Dunához, a természethez. Édesapám is festő volt, igaz, hogy nem ezzel kereste a kenyerét, de kö-lyök korom óta sokat jártuk együtt a környéket. Gyűjtögettem, megfigyel-tem a látottakat, később jórészt le is rajzoltam ezeket. Főbb motívumaim az állatok voltak, azon belül is a ma-darak. Hivatásul a képzőművészetet választottam, és 1954-ben diplomáz-tam a főiskolán. Ezután tanítottam is itt adjunktusi beosztásban. 1954-ben

szerepeltem először a Műcsarnokban, azóta is részt vettem nagyobb országos és jó néhány nemzetközi kiállításon. Témám a természet című egyéni kiállítása-im száma lassan eléri a százat. Külföldön (USA, Kanada, Németország, Ausztria, Svájc, Lu-xemburg, Finnország) húsznál több egyéni kiállítást rendeztem. Munkáim megtalálha-tók hazai és külföldi múzeumokban és ma-gángyűjteményekben.

Vannak falfestményeim, dioráma háttereim, a Vajdahunyadvárban, Szécsény, Veszprém, Szilvásvárad, Ipolytarnóc múzeumaiban. Hajda-nában sok könyvet is illusztráltam (pl. a Móra Kiadó Búvár zsebköny-vei közül öt kötetet), és címlapokat is terveztem. Szívesen készítettem emblémákat, jelvényeket, elsősor-ban természeti témákhoz. 1996 óta vezetem az Altamira Egyesületet, a természethez kötődő képző- és iparművészek körét. Munkámat 17 alkalommal ismerték el különböző kitüntetéssel, díjjal, legrangosabb ezek közül az 1994-ben kapott: a „Magyar Köztársasági Érdemrend Lo-vagkeresztje”, valamint 2004. március 15-én kapott „Magyar Köztársaság Arany érdemkeresztje”. Pontosítás és részletezés nélkül körülbelül ennyi-ben összegezhetem pályámat. Vissza-tekintve a majd félévszázados alkotói időszakra, elégedettnek, sőt, bol-dognak mondhatom magamat. Azt csinálhattam, amihez gyermekkorom óta kötődtem; szolgáltam a termé-szetet. Meg kell még emlékeznem a „hátországról” is; köszönetet mon-dok kedves feleségemnek, aki, bár szintén művész, ambícióit félretéve inkább a családanyaságnak szentelte életét. Hálás vagyok gyermekeimnek és unokáimnak is, ők voltak a legelső, jó szemű kritikusaim…

Megköszönve a beszélgetést enged-je meg, hogy további munkájához jó egészséget és termékeny jövőt kí-vánjak magam és a lap munkatársai nevében is. A beszélgetésben említett művészeti album megvásárolható az OMgK Agrár-szakirodalmi Szolgálta-tóházában.

Eszes - Istenes Zsolt

A ÖTEN OMK-

Kölűs Judit (1950–1994) tárlata1

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Ura-im! Kedves Vendégeink! Barátaim! Kollégáim!

A művészetet olyan tevékeny-ségformának fogjuk fel, mely a szépség megalkotására törekszik azáltal, hogy különböző emberi és

társadalmi funkcióknak érzékileg felfogható minőségek és értékek segítségével tesz eleget. Gyönyör-ködtet, szórakoztat, nemesít, jobbá tesz. Afféle ösztönkiélés, amelynek segítségével a művész kísérletet tesz érzelmeinek, gondolatainak, lelkiállapotának kifejezésére úgy, hogy ezekben a nézőt is részesítse.

A művész, hasonlóan a tudóshoz, a valóság ismeretlen területeit tárja fel az emberek számára. Segítségé-re van ebben tehetsége, fantáziája, ösztönös megérzései. Nem kivétel ez alól Kölűs Judit sem, akinek képeit most nyíló kiállításunkon az érdeklődők elé tárjuk. Judit tagja volt annak az „ÖTEN” elnevezésű

1 2004. október 19. és november 5. között volt látható.


Nálunk történt - kiállítás megnyitó

alkotó közösségnek, mely Fischer Ernő tanár úr keze alatt a nyolcva-nas évek végén a Budapesti Peda-gógus Képzőművész Stúdióban ko-vácsolódott össze, s melynek tagja volt T. Horváth Éva és Bíró Judit mellett az a Csengery Béla, akinek képeit május-júniusban mutattuk be ehelyütt és az az Alföldi László, akinek a kiállítását november 9-én nyitjuk majd meg e falak között.

Kölűs Judit 1950-ben született Nagykállón. 1974-től 1984-ig Bu-dapesten a Moholy Nagy László Képzőművész Stúdióban, 1984-től haláláig, 1994-ig az említett Pe-dagógus Képzőművész Stúdióban dolgozott, mestere mindkét helyen Fischer Ernő festőművész volt. Első egyéni kiállítását 1991-ben rendez-te meg az idő közben gr. Bercsényi Zsuzsannáról elnevezett budaörsi Városi Könyvtárban, 1992-ben a budaörsi Jókai Mór Művelődési Központ, 1996-ban a Fáklya Klub, 2004-ben ismét szűkebb pátriájá-nak könyvtára adott helyet képei-nek. Számos csoportos kiállításon is részt vett a fővárosban és vidé-ken (Eger, Szekszárd, Békéscsaba) egyaránt. Mint a Budaörsi Műhely tagja művésztársaival megjelent, pl. a budapesti József Attila Mű-velődési Központban és külföldön, Bretzfeldben is. Az Öten csoporttal 1992-ben, a zalaegerszegi zsinagó-gában volt kiállítása.

Ez a néhány száraz adat tragiku-san rövid életet, és ennek következ-tében még rövidebb festőművészi pályát foglal össze. Személyesen – sajnos – nem ismertem Juditot, csak a képeivel mutatkoztunk be egymásnak, de úgy gondolom, alkotásai segítségével könnyű el-képzelni milyen ember és milyen művész lehetett. Mindenek előtt talán nagyszívű és kitartó harcos. Harcos a gyógyíthatatlan betegség-gel vívott hosszú küzdelemben, de harcos az idővel szemben is, mely-ről embertelenül korán megtudta, hogy korlátozott a számára.

Fischer tanár úr így fogalmazta meg ezt a stúdió 1994-es évadzáró-ján elhangzott beszédében: „hogy miben volt mégis üzenete igazi lé-nyege, azt abban foglalhatnám ösz-sze, hogy a tartalmas küzdelemben, melyet az ember vívott az idővel, benne a művészet világáért is, ez a küzdelem az ő javára dőlt el. Áll ez

arra az erőfeszítésre is, amit művé-szete kialakításáért, formába önté-séért, annak hitelessé tételéért vívott az idővel. Mert ő 15 év alatt járta be azt az utat, ami más számára egy hosszú élet árán sem teljesül. Neki megadatott, hogy megpillanthassa a művészet szférájában az ígéret földjét és oda célba is érjen. Üzenete mögött egy tömör, telített élet áll, egy végig vitt alkotói pálya.”

Aztán úgy gondolom, Judit azok közé az emberek közé tartozott, akik bár nem kiabálnak, még csak nem is beszélnek hangosan, mégis sokan odafigyelnek rájuk. Majd ha végignézik a képeket, biztosan érezni fogják, hogy azok nem rántják magukhoz erőszakosan az érdeklődőt, hanem csendesen közvetítik alkotójuk mondanivaló-ját: én ezt így látom, érzem, neked mi a véleményed? Konfliktusait, viharait minden bizonnyal befelé élte meg, Neki a szívében és a lel-kében volt az, ami a többségnek az arcán és az ajkán. Hadd idézzem még egyszer Fischer Ernőt: „… ha portrét kellene festeni róla, úgy a lét, a létezés túlsó oldaláról közelíteném meg őt, ha erre képes volnék. Azért, hogy láthatóvá tegyem azokat az értékeket és szépségeket is, amik lé-nyét beragyogták. Érzékeltetve így is, hogy ő mindig csak az egyik lábával érintette a földet, mert a másik már kiemelte őt emberlétünk hétköznap-jaiból, mindennapos létünkből.”

Azt hiszem, Judit biztos szemmel és kézzel tudott dönteni arról, mi a szép és mi nem. A művészet és a szépség bonyolult kapcsolatban áll egymással. A művészet a szépség kitüntetett megjelenési formája. Bár a szépség fogalma és tartalma önmagában nehezen fogalmazható meg, hiszen számos tényező függvé-nye, mást tartanak szépnek különböző korok, társadalmi csoportok, művé-szeti irányzatok, sőt az individuumok is, ízlésük, műveltségi szintjük, társadal-mi helyzetük, vagy akár életkoruk függvényében. A művész különleges egyén, aki sokakat befolyásol saját

véleményével, gondolataival, Judit nyilvánvalóan arra tett kísérletet, hogy bennünket jó irányba moz-dítson el, és tette ezt az esztétikum eszközeivel. Az alkotások világa, a formák, akár a konstruktivista hatást mutató, akár a figuratív alkotások és az érzékeny, vissza-fogott színvilág törékeny és töré-kenységében is teljes, harmonikus világ képét közvetítik számunkra. Dr. Szabó Ildikó szociológus így fogalmazta meg ezt a tavaszi buda-örsi kiállítás megnyitóbeszédében: „Képei nem szépek akarnak lenni, hanem szépek. Az ő emberségétől szépek. Egy festői világot fel tudott úgy építeni, hogy kizárólag szépsé-gekből építkezett. Úgy védekezik a világ ellen, hogy helyreállítja a szép-ségét és a jóságát. Aki megérti halk szavát, arra kényszerül, hogy átadja magát annak a meditatív állapot-nak, amelyben a képek születtek.”

Kiállításunkon 23 kép látható, melyeket alapjában véve három főbb csoportra oszthatunk. Bizo-nyos okokból hadd foglalkozzam először a földrajzi helyekhez kap-csolódó festményekkel. A balatoni képek és a „Becehegyi kápolna” okán meg kell említeni, hogy az ÖTEN csoport életében megha-tározó élményt jelentett a Bada-csony és Keszthely között található Becehegy, ahonnan a Balaton egyik legszebb panorámája tárul a szem-lélő elé, és ahol Judit családjának telke volt. És itt feltétlenül el kell mondanom, hogy a család jelen-tős mezőgazdasági kötődésekkel rendelkezik. Az édesapa, dr. Kölűs Gábor kandidátus a keszthelyi Georgikon nyugalmazott tanszék-vezető egyetemi tanára, a város díszpolgára. A vadászat témakö-




rében a mai napig aktívan oktat az egyetemen. Szakmai pályafutásából szabad legyen kiemelnem, hogy az erdősávozás legnagyobb hazai szaktekintélye és részt vett például az M1-es autópálya ökológiai vo-natkozásainak tervezésében. A férj, Alföldi László festőművész közép-iskolai tanulmányait mezőgazda-sági szakmunkásképző iskolában végezte dísznövénytermesztő és kertépítő tagozaton, majd felsőfo-kú képesítést szerzett a keszthelyi Mezőgazdasági Felsőfokú Techni-kumban növényvédelmi szakon. Első munkahelye a Sasad TSz volt. A becehegyi Kölűs-birtokon az el-múlt években számos alkalommal vendégeskedtek a művész-barátok, mintegy szűk körű alkotótábort megvalósítva.

A képek első csoportjához tar-tozik a két Sopron is. Aki járt már a hűség városában, és gondolom többségünk megfordult ott több-ször is, bizonyára egyetért velem abban, hogy a két festményről Sopron igazi hangulata, lelkülete köszön vissza. Bocsássák meg ne-kem a személyes közlést, de el kell mondanom, Sopron az egyetlen hely Magyarországon, ahol roko-naim élnek és haltak Budapesten kívül, így kötődésem az átlagosnál erősebb. Ráadásul néhai nagy-bátyám, Szarka Árpád a szűkebb pátriájában jól ismert festő és rajztanár emléke képzőművészeti vonatkozású kapcsolódásokra is emlékeztet.

A második csoport a szakrális témák köre. Úgy vélem, a Barokk oltár, a Fehér ikon és az Angyali üdvözlet a jelen kiállítás legna-gyobb erősségei közé tartozik, részletesebben azonban hadd tér-jek ki a Hommage a Rubljov című képre. Andrej Rubljov személye, munkássága Tarkovszkij remek filmje óta jól ismert hazánkban. Alkotásainak többsége megsem-misült, tűzvészben pusztultak el, a többit számtalanszor átfestették, a fennmaradt művek szerzőségét illetően már hosszú idő óta vita folyik a tudósok körében. A króni-kák Rubljov nevét 1405-ben emlí-tik először, amikor Teofan Grekkel megfestették a moszkvai Kreml Blagovescsenyije templomának freskóit és ikonosztázát, melyből

néhány ikon biztosan Rubljovnak tulajdonítható. Az ikon különleges festmény, nem egyszerű kép, erről tanúskodik Damaszkuszi Szt. János mondása: „Ha egy pogány a hited felől érdeklődik, vidd el egy temp-lomba, és állítsd egy ikon elé.”

Rubljov egész élete megérdemli a tiszteletet. Már halálakor szent-nek tartották, bár csak 1988-ban avatták hivatalosan is szentté. Bölcs és tapasztalt ember volt, tele

alázattal és szelídséggel. „Művészete – írta róla Mihail Alpatov – fennkölt dalhoz, mélységesen megrendítő vízióhoz, jóslathoz hasonlítható. Rubljovban az az értékes, hogy a még soha ki nem mondott, talán el sem gondolt dolgokat fejezte ki. Minden ikonja himnusz, dícséret, ima.” Ezeket hallva érthetőbb Judit Rubljov-képe is.

A harmadik fő témakör a tá-jak és a füvek világa – szintén agrárkulturális áthallásokkal. Figyeljék meg ezeken a képeken az alkotási folyamat egységeinek tökéletes harmóniáját, az emléke-zet működését, a gondolati elvo-natkoztatást és a művészi tehetség, a szem és a kéz rátermettségének egységét.

Kölűs Judit kiállítását ezennel megnyitom, kívánom, hogy hoz-zám hasonlóan sok örömüket lel-jék a képekben. Gyönyörködjenek egy tehetséges művész, egy finom lélek alkotásaiban és feledjék el se-gítségükkel legalább néhány perc-re, hogy mindennapi tapasztalata-inkban a világ bizony nem mindig olyan, mint Judit képein.

Velence Alföldi László szemével2

Kedves Vendégeink, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves bará-taim, kollégáim!

Amikor 2003-ban Csengery Béla művész úrral először szót váltottam nálunk megrendezendő kiállításáról, nem gondoltam vol-na, hogy egy később szerencsésen kiteljesedő sorozat első állomá-sát tervezem. Akkor alig tudtam valamit a Budapesti Pedagógus Képzőművész Stúdióról, Fischer Ernő tanár úrról és pedagógiai munkásságáról, az irányítása alatt kialakult „Öten” elnevezésű alko-tócsoportról, és persze azokról a művészekről, akik Béla mellett ebbe a körbe tartoztak. Ma pedig nagy örömömre már harmadik alkalommal nyithatom meg ebben a körben az „Öten” egyik tagjának tárlatát. A tavaszi Csengery-kiállí-tást Kölűs Judit piktúrái követték a múlt hónapban, most pedig Alföldi László és képei mutatkoznak be nekünk. Három kiállítás, három művész, három egyéniség. Három sajátos életút, annak bizonyítására: a tehetség megtalálja a kifejezés le-hetőségét, módját, függetlenül attól, hogy a pályát az élet, a sors, miként kényszeríti keretek közé. Csengery Béláé, aki évtizedekig elismert, de a képzőművészettől igencsak távol álló polgári foglalkozást gyako-rolt, mielőtt a festészetet állította tevékenységének középpontjába. Kölűs Judité, akit fájdalmasan ko-rai halála gátolt meg abban, hogy magas szakmai minőségű életmű-vét kiteljesítse, az alkotások számát tekintve is közelíthesse saját és kö-zönsége igényeihez. És most Alföl-di Lászlóé, aki szerintem a csoport lelke volt, a mindig mindent meg-ismerni vágyó, kísérletező hajlamú festő, akinél mind a maga, mind pályatársai művészetét reálisabban látni és értékelni tudó személyt eb-ben a műfajban még nem sikerült megismernem.

Tóth Menyhért az éppen száz éve született, és majdnem negyedszá-zada halott, posztumusz Kossuth-díjas festő egyszer egy beszélge-tésben így nyilatkozott valamelyik művésztársáról: „Azt mondja a mi-nap az egyik iabb kolléga – nem is rossz festő, sőt tehetséges –, hogy az


2 2004. november 9-28-ig volt látható.


Nálunk történt- kiállítás megnyító

ő végső célja az önmegvalósítás. Hát ez csakugyan több a látható dolgok megörökítésénél. S ha úgy érti, mint mondja is, hogy a legtöbbet adja abból, amire képes – hát ez igen. Ez kötelessége önmaga iránt. De aztán? Hogy mit kezd vele? Hát tekintse eszköznek, ne célnak azt, amire ké-pes. Ne érje be azzal, hogy az ablak tiszta! Nyissa ki! A párkány, az lehet küszöb is!” Ez a képletes fogalma-zás, szerintem, szólhatna Alföldi Lászlóról is. Szólhatna, mint olyan művészről, akinek a számára a művészet nem egyenlő a mester-ségbeli tudással. Olyan művészről, aki kinyitotta a maga ablakát és a párkányt küszöbbé változtatta. Tet-te ezt azzal, hogy ki tudott lépni a maga látó- és érdekköréből a széle-sebb viszonylatokba, az egyediből az általánosba. Tette ezt azért, mert megvan a szándéka, a képessége, a képzelőereje és a lelkiereje ehhez. Hogy miért? Mert életének sors-fordulatai, nyugodtan fogalmaz-hatunk úgy is, hogy megrendítő élményei, az azok tóthmenyhérti szóhasználattal élve küszöbein való átlépés és az azokból követ-kező katarzis alkalmassá teszik őt a tágabb összefüggések felismerésére és azok megjelenítésére.

Alföldi László igen hasonló álláspontot képvisel, amikor azt mondja, hogy a festő általában az élmények megosztását tekinti fel-adatának és lehetőségének a pálya első szakaszában, aztán, ha megvan hozzá a tehetsége és a képessége, el kell jutnia a problémamegoldási szakaszba, ami könnyen belátha-tóan egy magasabb nívó, magasabb szellemi tevékenység.

Személy szerint úgy vélem Al-földi László már eljutott ebbe a szakaszba. Engedjék meg, hadd szóljak néhány szót arról, hogyan kanyargott életútja idáig.

Talán közhelyszerűen hat, mégis igaz, hogy már az általános iskola felső tagozatától kezdve módszere-sen készült a festői pályára. Ebben nyilvánvaló szerepet játszhatott a szabó foglalkozású, de kedvtelés-ből festegető édesapa példája. Első szakmai leckéit Aradi Jenőtől, a magyar rajzpedagógia kiemelkedő alakjától kapta.

Rajzmetodikai tudását a Buda-pesti Pedagógus Képzőművész Stú-dióban alapozta meg. Már felvételt

nyert a Török Pál utcai képzőmű-vészeti szakközépiskolába, amikor édesapja váratlanul meghalt, és ez a családi tragédia egy időre más irányt szabott életútjának. A képzőművészeti helyett végül mezőgazdasági szakmunkásképző iskolába iratkozott be, ott szerzett képesítést dísznövénytermesztő és kertépítő tagozaton. Ezt követően felsőfokú képzésben is az agrárium területén vett részt, diplomáját a keszthelyi Mezőgazdasági Felsőfokú Technikumban kapta, növényvédel-mi szakon. Így nem is csoda, hogy első munkahelye a Sasad TSz lett. A képzőművészethez való visszaté-rést a Fischer Ernővel való találko-zás jelentette, professzionális felké-szültségét a mesterrel való hosszú együttműködés alapozta meg. Néhai felesége, Kölűs Judit 1994-es halálát követően azonban kettejük között szakmai konfliktusok kelet-keztek és ez azzal a pozitív hatással járt, hogy bár az együttműködés Fischer Ernővel fennmaradt annak haláláig, Alföldi Lászlóban egyre erősebb elhatározás érlelődött az önerőből történő megmutatkozás-ra. Számos csoportos kiállítást kö-vetően első önálló megmérettetése egy „Budaőrsi Anzix” címmel meg-rendezett fotókiállítás volt 2000-ben. Azóta több tárlatát láthatta a közönség, „Ugyanaz és más” című kiállítás-sorozata például már a hatodik részénél tart. Megjelent a budapesti Francia Intézetben, az óbudai Hricsovinyi galériában és legutóbb „Eredeti eredet” alcímmel szeptemberben az újlipótvárosi Klub-Galériában.

A mostani anyag 26 képből áll. Ezek csoportosítása igen egyszerű, hiszen két sorozat tagjairól van szó. Az egyik a Velence (18 festmény-nyel), a másik a Napkocsi töredékek (8 műalkotás). Velencét, mint témát nem kell különösebben bemutatni, biztosan sokan jártak ott közülünk személyesen is, de útikönyvekből, fényképekről vagy éppen festmé-nyekről valószínűleg mindenki ismeri a város védőszentjéről, Szent Márkról elnevezett teret és székesegyházat, a dózsepalotát, a híres harangtornyot, a Campanile-t, meg a Sóhajok hídját (a Ponte dei Sospiri-t). Mindenki tudja, hogy Velencéhez köthető a világhírű művészek közül a zeneszerző Vi-

valdi, a festő Tintoretto, Veronese, Tiziano, a szobrász Canova. Alföldi László Velencéi (melyekből elmon-dása szerint több mint 80 lap van munka alatt, ezek közül 25 tekint-hető késznek) annyiban feltétlenül különböznek a más festők Velencé-itől, hogy közvetlen látványélmény nem áll mögöttük. A sorozatot már megálmodta, megtervezte, és lénye-gében megvalósította, mire eljutott a városba 1994-ben, Firenzéből hazafelé tartva és szinte percekre csak, de belekóstolhatott az ottani levegőbe. Képeinek megszületé-sében, így valószínűleg nagyobb szerepet játszottak Fischer Ernő hasonló tárgyú alkotásai, mint a város látványa. Ez persze Alföldi Lászlónál nem igazi probléma, mi-vel vallja, hogy a képzőművészet-ben a XX. század második felétől kezdve az esztétikai oldal helyett a hermeneutikai (értelmező, magya-rázó) oldal került előtérbe, nekünk nézőknek az a feladatunk, hogy az ő értelmezését, magyarázatát gondoljuk át és integráljuk saját véleményünkkel.

Összetettebb lecke áll előttünk a Napkocsi töredékek értelmi és érzelmi feldolgozásakor. A napkocsi (vagy más fordításokban napszekér) mintegy négyezer éves szimbólum, első felbukkanása me-zopotámiai bronzlelethez köthető, mely i.e. 2000 körül keletkezhetett. Mezopotámia történelem előtti ko-rában a művészet, ha nem csupán díszítő jelleggel készült, mindig szimbolikus értelmet hordozott. Vonatkozik ez az edényeken, a fal-festményeken látható jelenetekre és a terrakotta, vagy kőszobrocs-kákra egyaránt. A szimbolikus motívumokat alkalmazták templo-mok és berendezési tárgyak díszí-tésére is. Magam a mezopotámiai leletet nem láttam, de ismerem az ún. Trundholmi napszekeret, mely Dániában, a koppenhágai Nemzeti Múzeumban található. Ez az i.e. 1500–1800-ban készült kis szobor, mely egy lovat ábrázol, aranybe-vonatú napkorongot húzva az ég felett. A ló, a kerék és főleg a nap, mint az emberiség kultúrfejlődése során majd mindenütt megjele-nő metaforák, művészt és nézőt egyaránt továbbgondolkodásra késztetnek. Alföldi László a Nap és a Föld relációjában Ikarosz re-

2004. XI. évfolyam 2-3. szám2004. XI. évfolyam 2-3. szám2004. XI. évfolyam 2-3. szám2004. XI. évfolyam 4. szám2004. XI. évfolyam 4. szám



pülésére asszociált, egyben izgalmas feladatot tűzött maga elé olyan ér-telemben is, vajon a szembetűnően szokatlan képméretet miként tudja fel- és kihasználni. A megoldásban segítségére volt az alkalmazott ve-gyes technika. Az alapként szolgáló papírnyomatra került kollázs, a helyenkénti FischerErnős írókázás, majd szükség esetén az újabb kol-lázs-kiegészítések tartalmas, egy-ben tetszetős eredményt hoztak. (Zárójelben megjegyezve Alföldi kísérletező alkatához igen jól illik a kollázs, talán nem véletlen, hogy

munkásságának erről az eleméről diplo-mamunkát írnak és szakkönyv fejezete is szól róla.)

Alföldi képein szerintem az élmény-oldal és a racionalitás nincs kettéválasztva – éppenhogy igen jól kiegészítik egymást. Ugyanakkor tág lehetőséget biztosít nézőjének ahhoz, hogy a képek meg-

tekintése során ható élményt a saját gondolataival egészítse ki. Talán részben erre vezethető vissza, hogy a kiállítás képeinek nincs is önálló címük, csak a sorozat elnevezése és az azon belüli készítési sorszám kü-lönbözteti meg őket. Ne keressenek tehát fogódzókat, inkább engedjék szabadra fantáziájukat, idézzék fel személyes élményeiket, utazzanak együtt a festővel.

Johann Wolfgang Goethe a követ-kezőképpen fogalmazott. Háromféle olvasó van: az egyik ítélkezés nélkül élvez, a harmadik élvezet nélkül

ítélkezik. A középső élvezve ítélke-zik és ítélkezve élvez, ő voltaképpen újjáteremti a műalkotást. Eszerint a mi rezonanciánk mindenképpen szükséges a műalkotás megterem-téséhez, sőt Panofsky szerint egye-nesen a nézői átélés révén születik meg a műalkotás. Minden tárgy, akár a természet, akár emberkéz alkotása, átélhető esztétikailag, az kizárólag személyes dönté-sünk, hogy vállalkozunk-e erre az átélésre, vagy sem. A művészi szándéknak közreműködő társra van szüksége, a műalkotás igényli a szemlélő vizuális iskolázottságát, szellemi-kulturális képzettségét, amely előhívhatja a legkülönbö-zőbb gondolattársításokat.

Most, amikor megnyitom Alföldi László kiállítását, arra kérem Önö-ket, tárják ki szivüket és szellemisé-güket ezek előtt a képek előtt, mert megérdemlik, hogy közreműködő társaik legyünk.

A megnyitókat Lőrincz Ferenc, az MKE Mezőgazdasági

Szervezetének elnöke tartotta


Ajánló bibliográfiáink megtekinthetők, illetve letölthetők az

OMgK honlapjáról!

http://www.omgk.hu

Az Elektronikus kiadványok menüpont alatt.


Kitekintő

Intézményünk másik fő funkciója a helyben való tanulás lehetősége. Ez-zel a kérdőíven válaszolók mintegy 47%-a élt. A másológépet használók elsősorban az egyetemisták közül kerülnek ki, a megkérdezettek közel 25%-a tartozik ide. A számítógé-pes jellegű szolgáltatások közül az internetet használóké a legma-gasabb (kb. 34%), kb. 8-10%-ban fordult elő, hogy a hálózati adatbá-zisokban kerestek, vagy e-jegyzetet használtak. Feladataik megoldására szintén magas arányban veszik igénybe a kabinet gépeit (kb. 39%) a lap kitöltői. Kisebb mennyiségben fordult elő egyéb látogatási cél is.

A következő vizsgálódás a könyv-tár használatáról, a könyvtárban való eligazodásról, a könyvtári szol-gáltatásokról szólt, amelyet a 2. ábra mutat be.

A válaszokat elemezve kitűnik, hogy látogatóink többségében nem tartják megfelelőnek a külső kö-rülményeket, úgymint a könyvtár külső/belső állapotát, az ülőhelyek, és asztalok számát és minőségét (rendre kb. 20; 30; 36%). A lehe-tőségekhez képest a rendelkezésre álló terek beosztása megfelelő, könnyen lehet közlekedni, illetve az eligazodást segítő jelek és táblák elhelyezése és mennyisége is meg-felelő – olvasható ki a válaszokból. A könyvtárba való bejutás könnyű, a nyitvatartási időt is megfelelőnek tartják válaszadóink – ezzel kap-csolatban csak 5, illetve 4% jelezte elégedetlenségét.

Az itt található anyagok – köny-vek és egyéb elérhető dokumentu-mok – példányszámát és minőségét szintén igen jónak tartják látogató-ink. Könyvtárosaink segítőkészsége, a tájékoztatószolgálat szintén jó minősítéssel dicsekedhet. A vára-kozási idővel való elégedettség át-lagosnak mondható. Számítógépes infrastruktúránkkal kapcsolatban is általános elégedettség tapasztalható (68% tartja kifejezetten jónak).

Összességében elmondható, hogy szolgáltatásainkat a többség értéke-li: 50% nyilvánított pozitív és mind-össze 6% negatív véleményt.1


M V E K

2002-2004 között, a British Council támogatásával, magyar-brit közös felsősoktatási, kutatási és kulturális program keretében a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár és a Veszprémi Egyetemi Könyv-tár könyvtári minőségbiztosítási rendszer kidolgozása érdekében különböző felméréséket, felhasz-nálói vizsgálatokat végzett. A pro-jekt során a mérések értékelésére, szolgáltatások színvonalának eme-lésére, irányelvek kidolgozására került sor. A projekt befejezéseként az eredményekről és tapasztalatok-ról „A partnerközpontú könyvtár” című, Veszprémben 2004. június 15-én megrendezett konferencia előadásai számoltak be.

A Veszprémi Egyetemi Könyvtár részéről három összefoglaló elő-adás hangzott el1.

A Veszprémi Egyetemi Könyvtár egyik célja az volt, hogy a projekt során kidolgozott könyvtári mi-nőségbiztosítási rendszer mind a nemzetközi, mind az egyetemi minőségbiztosítási rendszerbe il-leszkedjék.

A könyvtárhasználói felmérés több lépcsőben kétféle módon történt, összesen 804 beérkezett kérdőív feldolgozásával. Ezeket kitölteni egyrészt manuálisan a könyvtárban, másrészt webesítés után az interneten keresztül lehe-tett. A kérdőívek összeállításánál a Könyvtári Intézet honlapján talál-ható és ajánlott kérdőívet vettük

alapul, figyelembe véve a NKÖM és a Könyvtári Intézet munkatár-sainak tanácsait. A kérdőíveket az olvasókkal mindig távozáskor töltettük ki, egyrészt a kölcsönzési részlegen, másrészt a számítógépes ügyfélszolgálati asztalnál. Munka-társaink elmagyarázták a kérdések értelmét, célját is. Negatív vissza-jelzést ezzel kapcsolatosan nem kaptunk.

1. Első lépcsőben – 2003 októbe-rében – 316 kérdőívet manuálisan töltöttek ki látogatóink, 2, egyéb-ként igen forgalmas nap alatt, amely alapján előzetes értékelést végeztünk.2. Második lépésként 2003. no-

vember-decemberében további kérdőívet töltettünk ki, a 305 kérdőívnek több mint a felét interneten (ekkor már webes változatban is elérhető volt a kérdőív). Ezután is végeztünk értékelést.3. Harmadik lépcsőként 2004-

ben (március 1-jéig) folyama-tosan érkeztek a kitöltött példá-nyok; ezeknek mintegy 80%-a a webesített verzió volt.Az egyik kérdéscsoport, a „Mit

csinált a könyvtárban?” eredményét az 1. ábra illusztrálja.

Legnagyobb részben az olvasók könyvtárunkat a klasszikus könyv-tári funkciója miatt látogatják (51%). Ide sorolható még a böngé-szés (kb. 26%), illetve a napilapok – hetilapok olvasása (34%) is.

1. ábra

1 Konferencián elhangzott előadások:Egyházy Tiborné: Minőségbiztosítás a Veszprémi Egyetemi Könyvtár a projekt tükrébenVizi Szilárd – Mód Rudolf: Használói elégedettség vizsgálatok a könyvtárbanNagy Melinda: Az Egyetemi Könyvtár vizsgálati eredményeinek értékelése egy minőségügyi szakmérnöki hallgató szemével


Kitekintő

I LIO MATARKA

A konzorciumi alapokon működő, az Országos Széchényi Könyvtár által fenntartott LibInfO (http://libinfo.oszk.hu) szolgáltatás kereté-ben a kérdést feltevők elektronikus másolatokat is rendelhetnek a nyom-tatásban megjelent publikációkból.

A Matarka – Magyar Folyóira-tok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa (http://www.matarka.hu) szintén konzorciumi keretekben, a Miskolci Egyetemen Könyvtárának vezetésével működő országos tarta-lomjegyzék-szolgáltatás, tagkönyv-tárai is teljesítenek elektronikus másolat küldésére irányuló olvasói kéréseket.

Logikusnak tűnik e fontos könyv-tári rendszerek azonos profilú szol-gáltatásainak integrálása, különös tekintettel arra, hogy a korábbi gya-

korlat szerint a digitális másolatok gyakorlatilag egyszer kerültek fel-használásra, azaz ha az egyik szolgál-tatótól adott mű másolatát rendelték meg, akkor az újra elkészítette az elektronikus változatot is, akkor is, ha ezt esetleg egy másik intézmény már megtette.

Ennek kiküszöbölésére célszerű lenne:

• az így előállított másolatok táro-lása (csak a szolgáltatás résztvevői számára lehetséges hozzáféréssel);• a másolatok nyilvántartásnak el-készítése és a nyilvántartás online hozzáférhetővé tétele (mind kere-sés, mind bővítés céljából) a szol-gáltatás résztvevői számára.Ez lenne az alapja az integrált

elektronikus másolatküldő rend-szernek, amely két, egész országot

lefedő szolgáltatás összevonásával alkalmas lenne az igények teljes körű kielégítésére.

Az integrált szolgáltatás dinami-kus felületen történne, ahol a tagok számára az is nyomon követhető lenne, hogy az adott beérkezett ké-réssel ki foglalkozik, ki teljesíti azt. A kérés teljesítésével egyidejűleg a má-solat készítője bevezeti a digitalizált tétel adatait a közös nyilvántartásba, valamint feltölti a másolatot egy nem nyilvános háttértárolóra, ahol az viszont a nyilvántartás alapján bármikor megtalálható, és szolgál-tathatóvá válna. A felhasználók az elektronikus úton kapott másolatért elektronikus úton, egy mobilszolgál-tató cég bekapcsolásával, emelt díjas SMS-ben fizetnének. Az integrált szolgáltatáshoz a másolatkérésre vo-


A felmérések további elemzései alapján, a hazai és brit kollégák szakmai segítségével a könyvtár munkatársai – munkacsopor-tokba szerveződve – megalkották a Veszprémi Egyetem Központi Könyvtár stratégiai tervét. Ennek során pontosan meghatároztuk a könyvtár feladatait, küldetését; a legfontosabbak az alábbiak:

- az egyetem hallgatói, oktatói, kutatói magas színvonalú szak-irodalmi információ ellátása;- az egyetem hallgatói, oktatói és kutatói részére modern techni-kai és információs eszközökkel

ellátott tanuló, oktatási és kuta-tási hely biztosítása;- a régió szakembereinek, ku-tatóinak korszerű szakirodalmi ellátása;- együttműködés hazai, régióbeli és nemzetközi információs szol-gáltatókkal, könyvtárakkal;- az EU-s követelményeknek megfelelő oktatás szerkezeti át-alakulásához való igazodás.A fentiek alapján, a könyvtár fel-

adataiból kiindulva fogalmazódott meg könyvtárunk stratégiai terve. A stratégia terv négy fontos elemet tartalmaz.

1. Új egyetemi könyvtár építé-se (már elkezdődött), amely az egyetemi oktatás, kutatás magas színvonalú kiszolgálását nyújtja, a régió szakmai információs igénye-it kielégíti. Modern informatikai infrastruktúrájával korszerű tanu-lóhelyeket, oktatási lehetőségeket, elmélyült szellemi tevékenységeket tesz lehetővé.2. A könyvtári állományfejlesztés politikájának meghatározása.3. A könyvtári szolgáltatások fej-lesztése korszerű informatikai esz-közök alkalmazásával (pl. digitális tananyag).4. Távmunka kialakítása és nép-szerűsítése könyvtári és közvetlen nem könyvtári feladatok esetében.Reményeink szerint az új, épülő

Veszprémi Egyetemi Könyvtár a 21. század követelményeinek megfelelő-en korszerű informatikai infrastruk-túrával, felkészült munkatársakkal közel 10 ezer hallgató és régióbeli szakember információs igényeit elé-gíti ki. Mindezek megvalósításához elengedhetetlen feltétel megfelelő könyvtári minőségbiztosítási rend-szer kialakítása és annak folyamatos módosítása a technika fejlődésével és a mindenkori körülmények figye-lembevételével.

Egyházy Tiborné dr.

2. ábra

2004. XI. évfolyam 2. szám24

Kitekintő

A -

A fenti címen zajlottak országos események 2004. szeptember 24. és október 1. között. A rendezvényso-rozat szervezői Jacques Delors, az UNESCO szakbizottsága elnökének szavát tartották szem előtt: „Az egész életen át tartó oktatás a kulcs, amely által birtokba lehet venni a XXI. szá-zadot.” Az ünnep középpontjában a felnőtt tanuló állt, aki befejezi hiá-nyos iskolai tanulmányait, kitanul egy új szakmát, elsajátít egy idegen nyelvet, vagy „csupán” szélesíti édeklődési körét.

A művelődés hetének kimondott célja hozzájárulni az élethosszig tartó tanulás kultúrájának megte-remtéséhez, ami megszüntetheti az alap-, szak- és általános felnőttkép-zés, az írni-olvasni tudás és az egyéb

kompetenciák megszerzése közötti határokat azáltal, hogy hangsúlyoz-za ezek egymást erősítő és kiegé-szítő jellegét. Cél továbbá az olyan társadalmi környezet megteremtése, melyben a felnőttkori tanulást jog-nak, és az igazságos, fenntartható fejlődés eszközének tekintik, vala-mint a demokratikus és eredményes közösségek megteremtése nélkü-lözhetetlen összetevőjeként kezelik. (Olvasható az eseménysorozat mű-sorfüzetében).

A nyitó rendezvényen a Budai Vigadónál felállított sátrakban több ismert könyvtárral és kapcsoló-dó intézménnyel találkozhattunk (ELTE Egyetemi Könyvtár, Neu-mann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht., Magyar

Tartalomipari Szövetség stb.), akik új szolgáltatásaik bemutatásával léptek színre.

Tekintettel arra, hogy az Egyetemi Könyvtár sorsát, lehetőségeit illetően számos találgatás látott napvilágot az elmúlt időszakban, az alábbiakban ol-vasható az intézmény sajtófőnökének, Darvas-Tóth Péternek a tájékoztatója a könyvtárban 2004. nyarán történt átalakításokról.

Tájékoztató. Az ország legrégebbi könyvtára szeptember 6-ától megújulva várja olvasóit. Az Egyetemi Könyv-tár országos gyűjtőkörrel rendelkező nyilvános könyvtár, minden 18 évet betöltött személy látogathatja. Iskolai igazolással, kutatómunkát folytató kö-zépiskolai tanulók is beiratkozhatnak. Hétfőtől péntekig 10 és 18 óra között


natkozó megrendelést a felhasználók megtehetik majd a LibInfO külön erre a célra létrehozott űrlapján, ugyanakkor a Matarka találatokban elhelyeznénk egy „Megrendelem” funkciót, amely rögtön a megtalált tétel adataival részben kitöltött má-solatrendelő űrlapot adna fel.

A digitalizált művek, cikkek nyil-vántartásra új adatbázist kell kiépí-teni, amely szabványos adatstruk-túrában tárolja a tételekhez társuló metaadatot. A javasolt adatstruktúra a kvalifikált Dublin Core (esetleg an-nak NDA-féle magyarítása).

A rendszer bevezetéséhez ter-mészetesen technikai, informatikai fejlesztések és beruházások szüksé-gesek, úgy, mint az elégséges tárte-rület biztosítása, a szolgáltatói felület bővítése, a nyilvántartói adatbázis és az elektronikus fizetési rendszer kiépítése.

A dokumentumküldő rendszer alapjaiban a LibInfO már meglévő rendszerére épülne. Annak bővítésé-hez olyan módosításokat kell véghez vinnünk, amelyek megengedik az automatikus rendelést, az egyszeri hozzáférés és letöltés, valamint a külső feltöltés lehetőségét a tagok számára, a digitalizált dokumentu-mok archiválását, és a mobil-szol-gáltató által biztosított adatfelület összekapcsolását a LibInfO /Matarka adatbázisával.

A dokumentum kérés menete igen egyszerű. A megrendelő a LibInfO,

illetve a Matarka weblapján elérhető űrlap kitöltésével elküldi megrende-lési igényét, amely a LibInfO szolgál-tatás adatbázisába kerül. A moderá-tor ellenőrzi az adatok pontosságát (e-mail cím, bibliográfiai adatok) és felméri az adott digitalizálás költsé-gét, amiről értesíti a megrendelőt. A felhasználó emelt díjas SMS el-küldésével tud eleget tenni fizetési kötelezettségének, és ez bármely magyarországi mobil szolgáltató – T-Mobile, Pannon GSM, Vodafone – rendszeréből megengedett. Az el-készült digitális dokumentumot csak az emelt díjas SMS regisztrált beér-kezése után teszi a rendszer elérhe-tővé. A megrendelő e-mail üzenet-ben kapja meg a dokumentum URL-jét, amire rákattintva – kódszáma és jelszava megadásával – letöltheti a dokumentumot. A megrendelő az egyszeri letöltés után többé már nem fér hozzá dokumentumhoz.

A dokumentumszolgáltatás teljes egészében az 1999. évi LXXVI. szer-zői jogi törvény vonatkozó passzu-sainak megfelelően történik. Ennek értelmében a “termék” bármilyen szempontú újrafelhasználása a szer-zői jogi előírások miatt nem enge-délyezett. A digitalizált állomány minősége nem lehet olyan, hogy az bármilyen jellegű további felhaszná-lást tenne lehetővé (jpeg, pdf. formá-tum, max. 200 dpi). A digitalizált – a törvény hatálya alá eső – dokumen-tumokat nyilvánosan hozzáférhető

tárolóhelyeken (Internet) nem tesz-szük elérhetővé.

A T-Mobile Magyarország Rt. által ajánlott alkalmazások közül a Média típusú emeltdíjas SMS alkalmazás tűnik szolgáltatásunk számára a legkedvezőbbnek. Ebben a konst-rukcióban nem szükséges saját szovert fejleszteni és fenntartani, a T-Mobile vállalja az elszámolással és a többi mobil szolgáltatóval való kapcsolattartással járó feladatokat, és ami a legfontosabb, a dokumentum-kérés lehetőségét az összes magyar szolgáltató rendszerén belül igénybe lehet venni.

Az új szolgáltatási rendszer ki-építésének tervezetét a Magyar Elektronikus Könyvtár és az Országos Széchényi Könyvtár LibInfO csoport-jának munkatársai dolgozták ki. A 2004. szeptember 20-án megtartott közgyűlésen a LibInfO konzorcium tagjai támogatták a tervezetet és annak megvalósítását. Amennyi-ben pályázati forrásokból sikerül a szükséges anyagi fedezetet előte-remteni, megkezdődhet a munka. Hisszük és reméljük, hogy a hazai könyvtári rendszer a szolgáltatás további fejlesztésével és bővülésével, a tagkönyvtárak együttműködésével, újabb jelentős lépést tehet meg az informatikai társadalom kiépítése, a könyvtári információ-, tartalom- és dokumentumszolgáltatás irányába.

Tóth Ferenc Tibor

2004. XI. évfolyam 2. szám 25

Kitekintő


A O D R M O K K E

A József Attila Megyei Könyvtár-ban Tatabányán szeptember 27-én megrendezett konferencia már a negyedik az országos könyvtárközi kölcsönzési tanácskozások sorában.

Dr. Kenyéri Katalin (NKÖM fő-tanácsos) Az ODR fejlesztésének iránya című előadásában először az ODR fejlesztésekről, a telematikai és dokumentumtámogatásokról szólt. Láthattunk összeállítást arról, hogy milyen fejlesztésekre mennyi támogatást kaptak az egyes évek-ben az ODR könyvtárak. Az eddigi fejlesztések eredményét a statisztika igen látványosan mutatja. A könyv-tárközi dokumentumszolgáltatás 1998 – 2003 között 246%-kal nőtt, az elektronikus dokumentumszolgálta-tás pedig 2002 – 2003 között 308%-kal. Volt szó az ODR 2003 – 2007 közötti stratégiai fejlesztéséről, az alábbiakban lássunk néhány példát.

• Sávszélesség bővítés.• Közös megyei katalógusok.• A MOKKA továbbfejlesztése – megyei könyvtárak bekerülése (NKA szovercsere támogatása).• A MOKKA és az ODR lelőhely-nyilvántartás egyesítése.• Az OSzK retrospektív konverzi-ójának elkészítése.• A könyvtári digitalizálási koor-dináció megvalósítása.

• A tartalomszolgáltatás fejlesz-tése.• A minőségi dokumentumszol-gáltatás elveinek kialakítása, fej-lesztése, dokumentálása.Ezek után a szerzői jogi tör-

vény 2004. május 1-jén hatályba lépett módosításairól hallhattunk. Engedjenek meg innen egy kissé önkényes kiemelést. Az Arieles másolatküldés Magyarországon vi-szonylag rövid múltra tekint visz-sza. A törvény ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy az Arielen kapott másolatot kizárólag a könyvtár terminálján, a képernyőről szabad olvasni, és aki kinyomtatja, tör-vényt sért.

Dr. Bakonyi Géza (SzTE Egyete-mi Könyvtár, főigazgató-helyettes) Az ODR lelőhely-nyilvántartás és a MOKKA összekapcsolása címmel tartott előadást. A jelenlegi hely-zetről elmondható, hogy a rendszer átalakítása folyik, ennek fontos része

• a duplum-ellenőrzés, valamint • a szerver cseréből adódó Oracle migráció és • Linux migráció.

A közeljövő feladata • a két adatbázis összeolvasztása és • a webes felület kialakítása.A tagkönyvtárak legfontosabb

feladatai:

• a katalogizálási szabványok és szabályzatok betartása;• a központi felület használata;• a kérések szabályozása.Kürti Lászlóné (OSzK dokumen-

tumellátó szolgálat, osztályvezető) előadásában – amelynek címe A nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés tapasztalatai, problémái, különös te-kintettel az Európai Unióra – vázolta a csatlakozásunkkal kicsit megválto-zott helyzetet. Szólt a postai problé-mákról és a külföldi partnerek ebből adódó nehezteléséről. Az előadó mindenkinek figyelmébe ajánlotta az alábbi kivételesen jó európai in-formációs forrásokat.

• Karlsruhei virtuális katalógus http://www.ubka.uni-karlsruhe.de• CCFR (Catalogue Collectif de France) http://www.ccfr.bnf.fr• INIST (Institut de l’Information Scientifique et Technique) http://form.inist.frA jó hangulatú tanácskozás fórum-

mal zárult, amelyen, az előadókon kívül Koltay Klára (Debreceni Egye-tem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, főigazgató-helyettes) és Rády Ferenc (OSzK, főigazgató-helyettes) is vála-szolt a feltett kérdésekre.

BB

vehető igénybe a tájékoztató, folyóirat-olvasó, szakolvasó, valamint az EISZ kabinet (16 terminálos, Internet elérést biztosító terem). Kölcsönözni kedden, szerdán és pénteken lehet.

A változásokról: 2004 nyarán az Egyetemi Könyvtár szabadpolcon elhelyezett, és az olvasók számára közvetlenül hozzáférhető dokumentu-mok választékában jelentős bővülés, elhelyezésében pedig lényeges változás történt. A módosulások lényege, hogy a korábban széttagolt és különböző helyeken – részben zárt raktárban – elhelyezett dokumentumokat egységes gyűjteményekké szerveztük és – többsé-gében – az olvasók számára közvetlenül hozzáférhetővé tettük.

Az I. emeleti olvasó övezetet öt szakolvasóteremre tagoltuk. Az egyes szakolvasótermekben helyeztük el az Egyetemi Könyvtárban gyűjtött fő disz-ciplínák dokumentumait, úgymint:

1. Általános referensz-munkák, filozófia, pszichológia, társada-lomtudományok, művészetek szak-olvasóterme2. Vallás- és egyháztörténet, val-lásfilozófia szakolvasóterem3. Történelemtudományi szakolva-sóterem4. Folyóirat olvasó5. Nyelv- és irodalomtudományi ol-vasóteremAz Egyetemi Könyvtárban folyó

átalakítás egyik kiemelt célja a gyűj-temény 1800 előtt keletkezett részének leválogatása, biztonságos és korszerű őrzési körülményeinek kialakítása, vi-lágszínvonalú feltárása és bemutatása. Ez az anyagrész egyrészt a díszterem, másrészt az ún. műemlék raktár polca-ira került és ott nyert értékéhez méltó elhelyezést. Ezeknek az anyagoknak a tételes számítógépes feltárása megkez-dődött, s a 16. századi állományról már

el is készült. E katalógusok, a címlapok digitális felvételeivel együtt fokozatosan az Interneten is elérhetők.

A 17-18. századi állomány feltárása megkezdődött, de a létszámtól függően még éveket vesz igénybe.

Új olvasói tereket hoztunk létre, 76 férőhely alakult ki jobb informatikai feltételekkel. E termekben bővítettük és modernizáltuk a szabadpolcos állo-mányt, ezzel is segítve az olvasók, ku-tatók munkáját. Olyan berendezéseket szereztünk be, amelyek a hátrányos helyzetben (pl: gyengénlátók) lévő ol-vasókat segítik. A Könyvtár aulájában szabadon használható számítógépes e-Magyarország Pontot helyeztünk el, a beérkező olvasókat információ szol-gálat segíti, és ugyancsak itt árusítjuk az egyetemet, a könyvtárat és a gyűjte-mény értékeit bemutató kiadványokat, prospektusokat és emléktárgyakat.

L. F.

26

Kitekintő


O V

Október 22-én nyílt meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a három napig tartó Orchidea- és bromélia kiállítás.

A vendégeket a házigazda, dr. Fehér György főigazga-tó köszöntötte. A kiállítás fővédnöke, dr. Habsburg György nagykövet meleg sza-vakkal dicsérte a rendkívül látványos, színpompás virág-kompozíciókat. Elégedetten nyilatkozott arról a tényről, hogy idén már külföldi részt vevők is vannak, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben egyre többen jönnek majd a különböző EU tagországok-ból. A Magyar Orchidea Tár-saság elnöke Sípos Lászlóné áttekintést adott az eddigi rendezvényekről, bemutatta a művészeti vezetőt, Kruchió Lászlót, majd a Semmelweis Kórus kis hangversenye után felkérte dr. Habsburg Györ-gyöt a nemzeti színű szalag átvágására, és ezzel megnyílt a kiállítás.

A Föld valamennyi konti-nensén, változatos élőhelye-ken, a sivatagokat és a sar-kokat leszámítva mindenhol élnek orchideák, azonban az igazi hazájuk a trópusi és a szubtrópusi területe-ken van. A fajok közel 85%-a itt él.

Virágaik tartósak, sokáig nyílnak. Pazar színeik és formáik és az illatok változatossága ellenére, néha sokat kell várniuk a megporzást végző,

sokszor csak egyetlen rovar-faj látogatására. A virág alakja és szerkezete tökéletesen alkalmazkodott a megporzó rovarokhoz, így légy-, posz-méh-, pókformákat vesznek fel. Ilyenek például a trópusi lepke-, pókszerű orchideák vagy Ausztrália rovarutánzói, amelyek szintén inkább a ro-varokra emlékeztetnek.

Egyes orchideafajok parfü-mök alapját is képezik.

Az orchideák tartása ma már nem lehetetlen feladat. Egy szobavitrin, esetleg egy üvegház komoly gyűjtemény tartására ad lehetőséget. Ehhez nyújt segítséget az ér-deklődők számára a Magyar Orchidea Társaság, amelynek célja az orchidea-kultúra ter-jesztése, és a hazai, szigorúan védett orchideák megőrzése.

A Magyar Orchidea Társa-ság 1991-től önállóan műkö-dő szervezet, ismeretterjesztő előadásokat tart, tanulmány-utakat szervez belföldön és külföldön, szakkönyvtárat működtet, negyedévente szakkiadványt jelentet meg

és évente kétszer kiállítást rendez a Vajdahunyadvárban.

BB

Fotó: Papp Tibor

D OSK-

Digitalizálás lépésről-lépésre cím-mel, a digitalizálás gyakorlati kérdéseiről rendezett műhelykon-ferenciát 2004. november 10-11-én az Országos Széchényi Könyvtár, mint a MINERVA Plus magyaror-szági képviselője.

Káldos János (OSzK) bevezető előadásában elmondta, milyen szakaszai vannak a munkának; di-

gitalizálás előtti szakasz (prescan), maga a digitalizálás, a képfeldolgo-zás, majd a szolgáltatás, a közzéte-hető anyag.

Kastaly Beatrix (OSzK) az állo-mányvédelmi kérdésekről beszélt. Szólt az állapotfelmérés és az esz-közválasztás fontosságáról, vala-mint felhívta a figyelmet arra, hogy a digitalizált változat nem lehet az

egyedüli lehetőség, mert nincs biz-tosítva a hosszú távú kezelhetőség. Azt javasolta, hogy először készül-jön mikrofilm, majd hozzákezdhe-tünk a szkenneléshez.

Mihalik József (Térképészeti KhT.) a különböző hordozóanyagokon megjelenő, sík és térbeli állókép dokumentumokról, és azok di-gitalizálásának, archiválásának,

27

Kitekintő


tárolásának, publikálásának és szol-gáltatásának technológiájáról szólt. Itt különösen fontos az előkészítő munka, és speciális döntéseket kell hozni. Hallhattunk eljárásokról, be-rendezésekről, költségekről.

Képek gyors és hatékony feldol-gozási módjáról beszélt Kelemen Örs és Török Máté.

Káldos János második előadá-sát az állóképekre vonatkozó metaadatoknak szentelte, beszélt a szükséges adatokról, az adatfor-rásokról, ajánlott szabványokat és programokat a munkához.

Horváth Ádám (OSzK) a digitális kötelespéldányok kezeléséről szólt; hogyan keletkeznek, sokoldalú visszakereshetőségük, szabályozott hozzáférésük, nyújtson hosszú távú megoldást. Az OSzK digitális rak-tárt hozott létre egy web szerveren. Itt egyben tartják a szolgálati és az archív példányokat és az egyéb változatokat. Digitális raktári jelzet alapján kereshetők, és bibliográfiai leírás is készül.

Legeza Géza (Neumann-ház) az on-line multimédiás tartalom jogi útvesztőiről, a mai szerzői jogi sza-bályozásról tartott előadást.

Krén Emil (KFKI) előadásában a

világhálón található képgyűjtemények-ről szólt, rámutatva egyúttal a buktatókra is, valamint ötleteket adott a professzioná-lis tervezéshez.

Plihál Katalintól (OSzK) térképek digitalizálásáról hal-lottunk.

A második nap programja a Neu-mann-ház triászával kezdődött. Bánkeszi Lajosné a digitalizá-lás szerepéről beszélt a kulturális értékek megőrzésében és közkinccsé tételében,

valamint a közgyűjtemények sze-repéről a tartalomszolgáltatásban. Sudár Annamária témája a digitális tartalom meghatározásának, ki-választásának szempontjai volt. A digitális dokumentum három féle lehet, meglevő könyv feldolgozása, már internetre írt dokumentum és a digitális tartalmak összekapcsolása. Bacsa András a szövegfelismertetés komoly problémáiba avatta be a hallgatóságot.

Takáts Béla (Jász-Nagykun-Szol-nok Megyei Verseghy Ferenc Könyv-tár) előadása szorosan kapcsolódott a szövegfelismeréshez, hiszen a beszkennelt szöveg korrektúrájáról, és annak elengedhetetlen voltáról szólt, hangsúlyozva, hogy fő a kö-vetkezetesség.

Király Péter az Arcanum K. gya-korlatáról mesélt. Ő szintén kiemel-te a korrektúra fontosságát.

Bakonyi Géza (Szegedi Tudo-mányegyetem Egyetemi Könyvtár) a metaadatok és a digitális szövegek összefüggéseiről tartott előadást. Hangsúlyozta a jól megválasztott metaadatok fontosságát, mert csak ezek útján lehet eredményesen keresni, hiszen a kereső robotok a metaadatok között keresnek. Azt is

elmondta azonban, hogy a szürke irodalom (pl. PhD disszertációk) feldolgozásánál nem indokolt azok használata. Láthattunk példát meta adatlap készítésére.

Antonella Fresa az EU Európai Bizottság Minerva programjáról beszélt, amely a kulturális örök-ség digitalizálására jött létre, és a Pármai Charta 10 alapelvén alapul. 4 munkacsoport dolgozik a teljes projekten, mind a 25 EU tagállam részt vesz a munkában, de vannak EU-n kívüli, társult tagok is. Kézi-könyveket jelentetnek meg nyom-tatott és/vagy internetes formában. A Good practice handbook című kézikönyv magyar fordítása most készült el, olvasható és letölthető:http://mek.oszk.hu/minerva/html/dokumentumok.htm.

Drótos László (MEK) előadása a digitális dokumentumok nyilvános szolgáltatásának technikai kérdése-ivel foglalkozott. Áttekintette a leg-elterjedtebb formátumok előnyeit és hátrányait, tanácsokat adott a különböző dokumentumtípusok „elektronikus kiadvánnyá” való alakításához, valamint bemutatta a Magyar Elektronikus Könyvtárban alkalmazott gyakorlatot. Arról is szólt, hogyan alakítsunk ki elektro-nikus könyvtárat.

Tóth Tünde (ELTE) a Filmvilág filmtörténeti folyóirat online válto-zatát mutatta be.

Renkecz Anita (OSzK) nagyrészt a hagyományos és elektronikus meg-jelenés közötti különbségekről és az elektronikus változatok sajátossága-iról beszélt.

Sámuelné Ábrahám Mónika (József Attila Megyei Könyvtár) az Új Forrás című lap digitalizálásának történe-tét osztotta meg a hallgatósággal.

Moldován István (OSzK) a két nap munkájának összefoglalása után megnyitotta a vitát, amely hossza-san folyt.

Benczekovits Beatrix – Csíky Gábor

28

Kitekintő


I-- T- CD-ROM

2004. november 16-án a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egye-tem Műegyetem rakparti épületének Dísztermében a Magyar Tudomány Ünnepe 2004 rendezvénysorozat keretében rendezték meg az Ismeret – tudás – innováció című tudomány- és technikatörténeti konferenciát.

A rendezvényt Fonyó Istvánné, a BME OMIKK főigazgatója, Bakos Klára a Magyar Könyvtárosok Egye-sületének elnöke és Mlinarics József, a Magyar Tartalomipari Szövetség elnöke nyitotta meg.

A CD-ROM kiadás jövője – érvek és ellenérvek címmel Bánkeszi Lajosné, a Neumann János Digitális Könyvtár igazgatója indította az előadások sorát. Röviden szólt a Neumann-ház tevékenységéről, az általuk épített magyar kulturális örökség kataló-gusáról, amelyben az interneten fellelhető dokumentumokat lehet megtalálni; az iskolások, tanárok és szakértők részére készülő digitális szöveggyűjteményről; a Neumann-ház honlapján kereshető magyar CD-ROM-ok diszkográfiájáról, amely összesen 2542 lemez legfontosabb adatait tartalmazza, kezdve az 1990-ben megjelent első CD-vel, a 300 kiadó és fejlesztő adataival bezárólag. Elmondta, hogy utóbbi munkájukat nehezíti, hogy Magyarországon a CD-ROM-okra vonatkozóan nincs bejelentési kötelezettség. Szólt arról, hogy a CD-ROM-okat, vitathatatlan előnyeik ellenére (offline használat, multimédia megjelenítés, gyors ke-resési lehetőség, olcsóbb használat, kisebb vírusveszély), egyre inkább kiszorítja az Internet, aminek oka a hátrányaikban kereshető (drága előállítás, korlátozott kapacitás, sta-tikus forma, nehézkes javíthatóság). Véleménye szerint a CD-ROM kiadás túlélői az adatbázisok, lexikonok, en-ciklopédiák kiadói lesznek.

Kovács Gergelyné, a Postamúzeum igazgatója a 120 éves intézmény által kiadott 3 CD-ROM-ot ismertette és mutatta be (A magyar rádiózás tör-ténete, A magyar táviratozás története, A magyar telefónia története).

Gazda István, a Magyar Tudomány-történeti Intézet igazgatója Bibliográfi-

ák, lexikonok, tudományos alapművek – a CD-ROM kiadás tükrében címmel tartott előadást, amelyben felhívta a figyelmet a CD-k növelendő szerepé-re az iskolai oktatásban, arra, hogy a nemzeti bibliográfiát teljessé kellene tenni a technika tématerületeivel, és arra, hogy több technikatörténeti CD-re lenne szükség.

A 2004. évi eFestival, multimédia verseny zsűrije által életműdíjjal ki-tüntetett Biszak Sándor, az Arcanum Kiadó igazgatója Digitalizáljunk, de mit? – misszió és üzlet című előadá-sában cégének kiadói szempontjairól és céljairól szólva elmondta, hogy ők nem multimédiákat készítenek, hanem meglévő szövegeket digita-lizálnak. Felfogásuk szerint ugyanis a digitalizálás célja nem a megőr-

zés, hanem a hozzáférés biztosítása, szövegek reprodukálása. Ezen belül feladatuknak tekintik a magyar tudo-mányos művek digitalizálását, ame-lyek a piacnak jelenleg mindössze kb. 1 %-át jelentik. Felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, amely a CD-k előállítási költségének nagysága és azok alacsony ára között fennáll.

Szentpéteri József, az Enciklopédia Humana Egyesület elnöke az egye-sület 10 éves fennállása alatt általuk készített 50 CD-ről szólt, amelyek előállítása során a minőségi tarta-lomfejlesztés lebegett a szemük előtt fő célként. Már harmadik CD-jük technikatörténeti kiadvány volt, a kö-zépkori soproni bányászattörténettel foglalkozott. Legnagyobb jelenlegi vállalkozásuk A technika kincsestára című CD, Verne művei alapján.

Stubnya György, a BME OMIKK Informatikai Igazgatóságának főigaz-gató-helyettese A magyar tudomány és technika nagyjai című sorozatukról beszélt, amelyet 1999 óta adnak ki. Je-lentős kiadványukként említette még a Magyarok a világ tudományos hala-dásáért című enciklopédia CD-ét.

A BME OMIKK Tudománytör-téneti Műhelyében idén megjelenő Triászról: Bláthy, Déri, Zipernowsky multimédiás enciklopédiáról a szer-kesztő, Árkos Iván beszélt.

Az előadók kiadóik CD-inek be-mutatásával tették még színesebbé, még érdekesebbé előadásaikat.

Pálfai Katalin

Kitekintő

2004. XI. évfolyam 2-3. szám 292004. XI. évfolyam 4. szám

F -

A fenti elnevezésű programot november 17–18-án a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendezte meg az Okta-tási Minisztérium Alapkezelő Igaz-gatósága és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Felső-oktatási Tankönyv- és Szakkönyv Ta-gozata. A kétnapos kiállítást dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Tudományos Akadmia elnöke nyi-totta meg.

A program keretében november 18-án a felsőoktatási tankönyvki-adásról és -használatról megtartott konferencián dr. Lelkes Lajos, a Me-zőgazda Kiadó igazgatója elnökölt. Előadást tartott dr. Magyar Bálint oktatási miniszter és arról beszélt, mik az OM tervei a 2005. évre a felsőoktatási tankönyvtámogatás területén. Az állam szerepét a meg-felelő piaci lehetőségek kialakításá-ban, és a szükséges anyagi források megtalálásában látja, kevésbé a közvetlen támogatásban. Ennek ellenére 2005-ben a minisztérium 400 millió Ft-ot szán a tananyag-ellátás céljaira, ennek fele jut a hagyományos tankönyvekre, má-sik fele pedig a digitális formában elérhető anyagokra. Nézete szerint hosszabb távon szükséges, hogy az egyetemi kiadók lépjenek ki a meg-szokott jegyzetgyártói szerepből, és az amerikai mintákhoz hasonlóan váljanak igazi tudományos műhe-lyekké.

Dr. Borbély Gábor, az OM főosz-tályvezetője Képzési reform és fel-sőoktatási tankönyvkiadás címmel tartott előadást, melyben kiemelte,

hogy a nemzetközi képzési reformnak az 1998-as párizsi Sor-bonne-nyilatkozattal történt megindulása, a bolognai folyamatban való kiteljesedése ha-zánk felsőoktatására is terheket ró, melyek alapvetően érintik a tananyag-ellátás kér-dését. A fő feladatok közé tartozik többek között az oktatói és hallgatói mo-bilitás elősegítése, az oktatási nyelv, terminológia, tananyagok, módsze-rek egységesítése. Alkalmazkodni kell a digitális tananyagfejlesztés előtérbe kerüléséhez mind szellemi, mind tárgyi (gépesítési) szempont-ból.

Markója Szilárd, a Kempelen Far-kas Hallgatói Információs Központ (HIK) könyvtárvezetője (http://www.hik.hu) a felsőoktatási di-gitális tankönyvtár létrehozásával kapcsolatos tennivalókról beszélt. A tankönyvtár 2005. januárjában kezdi meg működését, várhatóan mintegy 30 cím feldolgozásával, ezt a mennyiséget az év végére 100-ra kívánják emelni. A kiadói feladatok teljesülése (jogkezelés, egységesített XML-sablon, önálló szerverhasz-nálat) esetén a HIK Könyvtára ki-dolgozza a segédleteket, biztosítja a kompatibilitást a Sulinettel, elvégzi a MARC megfeleltetést. A végered-mény HTML felület lesz, DocBook interaktív változatban, melyet az Oasis elnevezésű nonprofit szer-vezet kezel. A jövőre nézve re-

ménytelinek látszik az üzleti szféra részvétele a kiadásban.

Horváth Ádám, az OM informatikai főtanácsadója a mi-nisztérium által támo-gatott on-line tan- és szakkönyvterjesztési rendszer alapelveit mutatta be. Probléma-ként említette, hogy a diákság számára tan-könyvvásárlás céljára biztosított évi 7.000

Ft-os hozzájárulás gyakran fény-másolás költségeire fordítódik, és ez magában hordozza a szerzői jog megsértésének rendszeres és széles körű ismétlését. Ennek kivédésé-re bevezetik az Egységes Oktatási Azonosítót, melynek segítségével a kiadók és a terjesztők identifikál-hatják a felhasználókat, és a kód a díjbehajtás eszköze is lehet.

Dr. Tóth Péter Benjámin, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettől az internetes publikációk szerzői jogi kérdéseivel foglalkozott. A cél döntően a szerző jogainak és a használó kötelezettsé-geinek szabályozása. Erre speciális eszközök és korlátozások állnak rendelkezésre (pl. 70 évnyi időbeli korlátozás a szerző halálát követően stb.). A használók szabad lehetősé-gei (pl. idézés, nem jövedelemszer-zési célú másolatkészítés, gyűjte-mények összekapcsolási lehetősége stb.) is viszonylag széles körűek.

A konferenciát követően mutat-kozott be a nyilvánosság előtt az első Magyar Szakkönyvkereskedelmi Központ (SzKK), melyet 7 ismert kiadó (Mezőgazda, Osiris, Medici-na, KJK, Akadémiai, Aréna 2000, Balassi) hozott létre a logisztikai tevékenység közös végzése céljából. Németh Rita ügyvezető igazgató elmondta, hogy mivel a piacon vál-toztatni nemigen tudnak, megpró-bálnak együtt jól alkalmazkodni ahhoz. Központi kérdés a gazdálko-dás racionalizálása; reményeik sze-rint 2005-ben 5.000 cím forgalma-zásával 3 milliárd Ft-os kereskedel-met fognak lebonyolítani. Profiljuk lesz a tan-, szak- és nyelvkönyvek, szótárak árusítása.

L. F.


Kitekintő

30 2004. XI. évfolyam 2-3. szám2004. XI. évfolyam 4. szám

K E U

Az országos könyvtári konferenciát november 24-én a Magyar Tudo-mány Ünnepe alkalmából a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Központi Könyvtára, a Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományszervező Főosztálya, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Műszaki Könyvtáros

Szekciója. Bakos Klára a ZMNE könyvtárigazgatója, az MKE elnöke megnyitójában utalt a tudomány és kultúra kölcsönösségére, elvá-laszthatatlanságára. A rendezvény moderátora Balogh Margit, az MKE Műszaki Könyvtáros Szekciójának elnöke volt.

A program első előadója, Ágh András, a Külügyminisztérium Saj-tó-, Kulturális és Tudományos fő-osztályának helyettes vezetője Kul-turális ekvivalenciák (egyértelműség, egyenértékűség) az Európai Unióban címmel emlékeztetett arra, hogy az EU „jogelődje” eredetileg gazdasági együttműködés céljára alakult, a kultúra csak a 80-as években került előtérbe, olyan problémák kapcsán, mint munkaerőpiac, kisebbségek, oktatás, esélyegyenlőség, migráció. Tény, hogy az európai kultúra Ho-mérosztól Liszten át Bergmanig év-ezredek óta meghatározó az európai identitás alakulásában. Talán ennek sokszínűsége és erős nemzeti jellege miatt sincs az EU-ban átfogó közös-ségi kulturális szabályozás. A kul-túra szerepe folyamatosan változik ugyan, de jelentősége elvitathatatlan és erősen fejlődik a kulturális külpo-litika és a kultúrdiplomácia.

Dr. Skaliczki Judit, a Nemzeti Kultu-rális Örökség Minisztériuma Könyv-tári Főosztályának vezetője Európai Unió és könyvtárügy című előadá-sában kiemelte, hogy a maastrichti szerződés (1992) értelmében az EU tagállamainak kötelessége a kultúrcélok támogatása, a kulturá-lis örökség védelme, a nemzeti és

regionális különbségek tiszteletben tartása. Ezzel összefüggésben a könyv-tári munka kulcsszavai: tudás alapú társadalom, a hozzáférés biztosítása, az esélyegyenlőség meg-adása, az információs és kommunikációs együtt-működés fejlesztése. Fő cél, hogy a társadalom minden tagja részesüljön a könyvtárakon keresztül az informáltság adta elő-nyökben (nem egyszerű-en olvasás, hanem pl. kép-zés, távoktatás is!). El kell

érni, hogy a könyvtár legyen a tudás, az ismeret és a kultúra hozzáférhető-ségének helye, otthona. Az EU-ban a területet több szabályozás és terv érinti, pl. a Tanács 1996-os határoza-ta az elektronikus publikációkról; az EU 4–5. keretprogramjai, a Kultúra 2000 stb. Hazánk számára a csatlako-zás számos feladatot jelent, ilyenek pl. a könyvtári rendszer irányításának megfeleltetése, a minőségfejlesztés kérdése, a hozzáférés lehetőségének biztosítása (ODR), a könyvtárosi életpálya vonzóbbá tétele.

Dr. Sámuel Balázs, az NKÖM Jogi Főosztályának vezetője Európai Unió és jog című tájékoztatójában meg-említette, hogy Alkotmányunkban a kultúra kifejezés nem szerepel, csak olyan értelmezésben, mint pl. mű-velődéshez való jog. A sokszor em-legetett maastrichti szerződésnek is csupán egy paragrafusa foglalkozik a több száz közül a kultúra kér-déskörével. Vannak „EU-konform” hazai szabályozások (szerzői jog, médiatörvény, a kulturális javak kivitelével és visszajuttatásával ösz-szefüggő szabályozások), azonban többirányú harmonizációs igény és kényszer áll a jogalkotók előtt.

Zeke László, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium főosztály-vezetője EU – Informatika – Kul-túra című előadásában idézte az ún. lisszaboni koncepció lényegét: 2010-re az EU legyen a világ leg-versenyképesebb tudásgazdasága. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez a cél-kitűzés nem fog maradéktalanul

megvalósulni, de az informatika speciális eszközeivel igyekszik a rá eső részt teljesíteni. Hazánkban ezt célozza a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) ki-dolgozása. Ennek infrastrukturális eszköze az IHM által irányított In-formatikai Közháló Program, a XXI. század közműhálózata. Kiépítésével 2005 végére mintegy 2500 telepü-lés 7300 intézménye kapcsolódik rendszerbe.

L.F.


Könyvek az OMgK állományából

C 69121 Tourte, YvesGenetically modified organisms : Transgenesis in plants / Yves Tourte. - Enfield : Science Publ. , cop. 2003. - IX, 113 p. : ill. ; 24 cm C 68633Bánáti Diána – Lakner Zoltán – N. Vajdai TerézAz élelmiszer-biztonság megítélése és a magyar fogyasztók kockázat-észlelése / Írta: Bánáti Diána, Lakner Zoltán, N. Vajdai Teréz. - Bp. : Környezet és Fejlődés K. , 2003. - 95 p. ; 21 cm. - (Élelmiszer-biztonsági Közlemények ; 1.) C 68997Tarczy NóraGenetikailag módosított növények a mezőgazdaságban – kör-nyezeti kockázatok / Tarczy Nóra. - Bp. : BME : OMIKK , 2003. - 40. p. : ill. ; 20 cm. - (Környezetvédelmi füzetek ; 2317) EU 1155:11Holm, FinnGenetikailag módosított élelmiszerek / Finn Holm ; ford. Bíró György. - Bp. : MÉTE , 2002. - 32 p. ; 21 cm. B 20885 Market development for genetically modified foods / Ed. by Vittorio Santaniello, Robert E. Evenson, David Zilberman. - Wallingford : CABI Publ. , 2002. - IX, 318 p. ; 25 cm C 68163Kjellson, Gösta – Strandberg, MortenMonitoring and surveillance of genetically modified higher plants : Guidelines for procedures and analysis of environmental effects / Gösta Kjellsson, Morten Strandberg. - Basel ; Boston ; Berlin : : : Birkhäuser Verl. , 2001. - 119 p.;24 cm Tk 11956 Stuber GyörgyGéntechnológia és genetikai környezetszennyezés : A geneti-kailag módosított élőlények szabadon bocsátásának ökológi-ai, egészségügyi, társadalmi és gazdasági kockázatai / Stuber György ; [kiad. az] Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület. - Bp. : ELT Egyesület , 2001. - 50 p.:ill.;30 cm+mell. B 19026 Darvas Béla – Balogh Judit – Nemes Csaba A genetikailag módosított élőszervezetek kibocsátásának környezeti kockázatai / [Darvas Béla] ; [Szerk. Balogh Judit és Nemes Csaba] ; [közread. a] Fenntartható Fejlődés Bizottság. - Bp. : KTM Fenntartható Fejlődés Biz. , 1997. - 64 p.;30 cm. - (Fenntartható fejlődés és környezet) C 68137Levin, Morris A – Israeli, EitanEngineered organisms in environmental settings : Biotechnological and agricultural applications / Ed.by Morris A. Levin and Eitan Israeli. - New York [etc.] : CRC Pr. , 1996. - [6],201 p.;23 cm C 64629Tarczy NóraGenetikailag módosított szervezetek szándékos kibocsátásá-

nak környezeti kockázata / Tarczy Nóra. - Bp. : OMIKK , 1994. - 32 p.;23 cm. - (Környezetvédelmi füzetek ; 1994/13.)

Cikkek az OMgK állományából

Y 4785Móra VeronikaRégi GMO-k az új Európában? = Élet és Tudomány. - 2004. 59. 18. 563.p.

Y 193Baintner KárolyA GM-vita - ahogy én látom. = Magyar Állatorvosok Lapja. - 2003. 125. 9. 572-576.p. ö:eng. b:575-576.p. X 597Dudits DénesA génkutatás-genomika szerepvállalása a növények nemesí-tésében. = Magyar Tudomány. - 2003. 48. 10. 1263-1272.p. b:1271-1272.p. Y 230Hajdú ZoltánGéntechnológiával módosított növények múltja és jövője. = Kertészet és Szőlészet. - 2003. 52. 21. 18-19.p.

Y 4746Incze KálmánÚjabb eredmények a húsipari kutatásban. = A Hús. - 2003. 13. 2. 74-80.p. ö:eng,ger,rus. b:80.p. Y 4619Márai GézaA GMO veszélyezteti a vetőmagellátást (is). = Biokultúra. - 2003. 14. 3. 13-14.p. Y 4905Székely SándorÉlelmiszerbotrányok az Európai Unióban. = Az Európai Unió Agrárgazdasága. - 2003. 8. 6-7. 22-23.p. ö:eng.

X 6369 Bánhegyiné Tóth ÁgnesA biotechnológia és a nemzetközi kereskedelem etikai kér-dései. = Biotechnológia. - 2002. 12. 3-15.p.

X 6369 Boros TibornéA modern agro-biotechnika helyzete és fogadtatása az Egyesült Királyságban. = Biotechnológia. - 2003. 2. 9-12.p. b:12.p. X 6369Boros TibornéErkölcs és géntechnika – a módosított élelmiszerek okozta konfliktusok és tanulságaik. = Biotechnológia. - 2002. 11. 19-27.p. b:27.p. Y 4858Brookes, GrahamA GM (genetikailag módosított) terményeket elutasító né-zetek és politikai törekvések az EU-ban: néhány gazdasági következmény. = Mag Kutatás, Fejlesztés és Környezet. - 2002. 16. 3. 33-37.p.

G (GMO)

Ajánló bibliográfia



Y 4858Davies, HowardA genetikailag módosított organizmusokkal (GMO) kapcso-latos távlati elképzelések az EU-ban. = Mag Kutatás, Fejlesztés és Környezet. - 2002. 16. 3. 16-18.p. Y 231 Dömölki LiviaA magyar fogyasztó élelmiszer-biztonsági ismeretei. = Élel-mezési Ipar. - 2002. 56. 11. 345-346.p. ö:eng,ger. X 975Gundel János – Regiusné Mőcsényi ÁgnesGénmódosított szervezetek (GMO) a takarmányozásban. = Állattenyésztés és Takarmányozás. - 51. 2002. 2. 175-187.p. ö:eng. b:186-187.p. Y 4858Heszky LászlóGyakorlati tanácsok a GM fajták nemesítőinek. = Mag Kuta-tás, Fejlesztés és Környezet. - 2002. 16. 3. 19-20.p. X 4085 Kiss JuditAz Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok keres-kedelmi vitái. = Külgazdaság. - 46. 2002. 2. 47-68.p. ö:eng. b:67-68.p. Y 5007Kniel, Barbel – Moser, MaxA géntechnikailag módosított nyersanyagokkal kapcsolatos kérdések. = Takarmányozás. - 5. 2002. 1. 31-34.p. Y 4858Pádár KataA GMO-val kapcsolatos ismeretek és attitűdök. = Mag Kuta-tás, Fejlesztés és Környezet. - 2002. 16. 3. 42-43.p. Y 4858Pauk JánosAz idegen gén; csodára képes! = Mag Kutatás, Fejlesztés és Környezet. - 2002. 16. 3. 11-15.p. Y 231Vajda Boldizsár – Bátki Zsuzsanna – Szabó MáriaA genetikailag módosított élelmiszerek laboratóriumi vizs-gálatának jelenlegi helyzete, nehézségei, illetve a fejlesztések irányai. = Élelmezési Ipar. - 2002. 56. 10. 303-308.p. ö:eng,ger.

Y 4952Stuber GyörgyGénmanipuláció - és genetikai környezetszennyeződés. = Őstermelő. - 2002. 6. 3. 68-69.p. Y 4952Stuber GyörgyGénmanipuláció - és genetikai környezetszennyeződés. II.rész. = Őstermelő. - 2002. 6. 3. 51-53.p.

Y 4952Stuber GyörgyGénmanipuláció - és genetikai környezetszennyeződés. III.rész. = Őstermelő. - 2002. 6. 4. 49-50.p. Y 4952Stuber GyörgyGénmanipuláció - és genetikai környezetszennyeződés. IV.r. A mezőgazdasági és élelmiszeripari génmanipuláció veszé-lyei. = Őstermelő. - 2002. 6. 5. 70-72.p. b:72.p.

Y 4952Stuber GyörgyGénmanipuláció - és genetikai környezetszennyeződés. V-VI.r. = Őstermelő. - 2002. 6. 6. 77-79.p. b:78,79.p. Y 5033Bálint János – Bálint András – Juhász MáriaGlobalizáció és agrárgazdaság. = Agrárágazat. - 2. 2001. 1. 28,30,32.p. b:32.p. X 6369Bánhegyi GyörgyA biotechnológia társadalmi fogadtatása az Európai Unió országaiban. = Műszaki Információ: Biotechnológia. - 2001 1. 7-11.p. b:11.p. X 6369Bánhegyiné Tóth ÁgnesGéntechnikailag módosított élelmiszerek analitikai kimutatá-sa. = Műszaki Információ: Biotechnológia. - 2001 5. 41-48.p. b:48.p. X 6369Bánhegyiné Tóth ÁgnesGenetikailag manipulált élelmiszerek biztonságának törvényi szabályozása az USA-ban. = Műszaki Információ: Biotechno-lógia. - 2001 6. 27-30.p. b:30.p. X 6369Boros TibornéA mezőgazdasági biotechnológia mai helyzete és kilátásai – vállalati politika, fogyasztói bizalom (-vesztés), terjesztési gondok. = Műszaki Információ: Biotechnológia. - 2001 4. 15-23.p. b:23.p. X 6369Boros TibornéA modern biotechnika fogadtatása és megítélése a lakosság körében és a médiumokban. = Műszaki Információ: Biotech-nológia. - 2001 2. 13-15.p. b:15.p. X 6369Boros TibornéA korszerű táplálkozás követelményei - fejlesztési irányok, kiegészítések, a genetikailag módosított alapanyagok társa-dalmi és szabályozási kérdései. = Műszaki Információ: Bio-technológia. - 2001 6. 13-20.p. b:20.p. X 6369Boros TibornéÖsszefüggés a biodiverzitás és gyomirtóknak ellenálló geneti-kailag módosított haszonnövények termesztése között. = Mű-szaki Információ: Biotechnológia. - 2001 1. 13-18.p. b:18.p. X 6369Boros TibornéGenetikailag módosított organizmusok kimutatása és megha-tározása élelmiszerekben. = Biotechnológia. - 2002. 9. 26-35.p. b:35.p. X 6369Erdélyi FerencDNS-stabilitás növényi szövetekben: gének lehetséges transzfere genetikailag módosított élelmiszerből. = Műszaki Információ: Biotechnológia. - 2001 1. 19-21.p. b:21.p. Y 5058Forgács BarnabásKihívások és válaszok a takarmányiparban. = Baromfiágazat. - 4. 2001. 3. 52-54,57.p.




Z 47Gippert Bea – Pavlovics ÁgotaGMO - itt van Amerika. = Magyar Mezőgazdaság. - 56. 2001. 36. 16-17.p. Y 5058Gippert TiborTakarmányok fehérjeforrásainak korlátozása. = Baromfiága-zat. - 4. 2001. 4. 38.p. Z 47Gundel János – Regiusné Mőcsényi ÁgnesGMO a takarmányozásban. = Magyar Mezőgazdaság. - 2002. 57. 30. 18-19.p. Z 47Gundel János – Regiusné Mőcsényi ÁgnesGMO a takarmányozásban. = Magyar Mezőgazdaság. - 2002. 57. 29. 18-19.p. Z 47Gundel János – Regiusné Mőcsényi Ágnes GMO a takarmányozásban. = Magyar Mezőgazdaság. - 2002. 57. 28. 14-15.p. Y 4785György Lajos (ford.)Genetikailag módosított Kelet. = Élet és Tudomány. - 56. 2001. 10. 303.p. Y 5033Hullán TiborKicsit részletesebben a GMO-ról. = Agrárágazat. - 2. 2001. 3. 14.p. Y 4619Márai GézaMi a valódi magyar érdek? = Biokultúra. - 12. 2001. 5. 20-21.p. X 6513Márai GézaÉrtékteremtő életmód és élelmiszer-biztonság. = A Falu. - 16. 2001. 2. 33-44.p. Y 4766Matók GyörgyGenetikai módosítások = féligazságok (?) = Növényvédelmi Tanácsok. - 10. 2001. 5. 50-52.p. X 6636Nagy LajosGénmanipulált termények és a méhészkedés. = Méhész Újság. - 14. 2001. 9. 300-301.p. X 6369Pálfi ÁgnesÚj, sajtminőséget javító savanyító tenyészetek. = Műszaki In-formáció: Biotechnológia. - 2001 5. 9-19.p. b:19.p. Y 5007Phipps, R.H. – Beever, D.E.Új technológia: a genetikailag módosított haszonnövények felhasználásával kapcsolatos kérdések. = Takarmányozás. - 4. 2001. 4. 13-16,18-19.p. ö:eng.

Y 4925Regiusné Mőcsényi Ágnes – Gundel János

Emészthető gondolatok. = Magyar Állattenyésztők Lapja. - 29. ú.f. 6. 2001 2. 7.p. Y 4785Saly KárolyÖrökletesen módosított élelmiszerek. = Élet és Tudomány. - 2002. 57. 37. 1161-1162.p. Y 4785Saly KárolyA génkezelt élelmiszerek veszélyei. = Élet és Tudomány. - 2002. 57. 38. 1208-1209.p. X 1527Szabó Erika – Szamos JenőGenetikailag módosított növények detektálása élelmiszerek-ben polimeráz láncreakcióval. = Élelmiszervizsgálati Közle-mények. - 47. 2001. 3/4. 127-133.p. b:133.p. Y 231Szabó Mária – Bátki ZsuzsannaA genetikailag módosított organizmusokra vonatkozó Euró-pai Uniós és hazai jogi szabályozás változásai. I.r. = Élelmezési Ipar. - 55. 2001. 11. 334-337.p. Y 231Szabó MáriaA genetikailag módosított organizmusokra vonatkozó Euró-pai Uniós és hazai jo gi szabályozás változásai. II.r. = Élelmezé-si Ipar. - 55. 2001. 12. 357-363.p. ö:eng,ger,rus. b:362-363.p. Y 4954Szemanik EnikőGenetikailag módosított szervezetek és az ökológiai gazdálko-dás. = Agro Napló. - 5. 2001. 12. 4-5.p. X 1527Szigeti Tamás – Várkonyi GáborXIII. Élelmiszer Minőségellenőrzési Tudományos Konferencia. = Élelmiszervizsgálati Közlemények. - 47. 2001. 1/2. 50-61.p. X 6369Szobor AlbertnéGénmódosított élelmiszerek. = Műszaki Információ: Biotech-nológia. - 2001 3. 11-15.p. b:15.p. X 597Vass ImreÚttörő szerep a növényi biotechnológia hazai elterjesztésében. = Magyar Tudomány. - 46. 2001. 9. 1086.-1090.p. Y 5008A génmódosított növények (GMO) termesztésének kockáza-tai és helyzete. = Nyír-Gazda. - 2001. 4. 7. 14-16.p. Y 4785Bővebben termő, egészségesebb paradicsom génkezeléssel. = Élet és Tudomány. - 2002. 57. 28. 891.p. X 597Bősze ZsuzsannaTranszgenikus gazdasági állatok. = Magyar Tudomány. - 45. 2000. 5. 555-566.p.

X 597Dudits DénesÚj korszak a növénybiológiában és -nemesítésben. = Magyar Tudomány. - 45. 2000. 5. 537-554.p.




Ajánlott bibliográfia


X 6771Heszky LászlóA növényi géntechnológia alapjai. = Kertgazdaság. - 32. 2000. 1. 22-29.p. ö:eng. b:29.p. X 2536Hornok LászlóGenetikailag módosított mikroorganizmusok a biológiai nö-vényvédelemben. = Növényvédelem. - 36. 2000. 5. 229-237.p. ö:eng. b:235-236.p. Y 5029Mulrennan, FrankA génmódosított élelmiszerek ábécéje. = Feeding Times. - 3. 2000. 3. 29-30.p. Z 47Oravecz SándorA Vetőmag törvény módosításáról. = Magyar Mezőgazdaság. Vetőmag. 7. 2. - 55. 2000. 20./mell. 8-9.p. Y 4858Oravecz SándorA géntechnológiai tevékenység nemzetközi szabályozása. = Mag Kutatás, Termesztés, Kereskedelem. - 14. 2000. 2. 10-16.p. Y 222Rácz EndreGenetikailag módosított élelmiszerek előállítása és forgalom-ba hozatala. = Cukoripar. - 53. 2000. 1. 10-16.p. ö:eng,ger. Y 231Szenes EndrénéTudományos konferenciák a táplálkozás - minőség - egész-ségügy aktuális kérdéseiről. = Élelmezési Ipar. - 54. 2000. 2. 55-59.p. ö:eng,ger,rus. Z 47Szentey LászlóA kukorica gyomirtása az ezredfordulón. = Magyar Mezőgaz-daság. - 55. 2000. 49. 13.p. Y 4759GMO - ahogy a szakmai irányítás látja. = Agrofórum. - 11. 2000. 14. 18-19.p. Y 4809ZÖLD út a géntechnológiának. = Figyelő. - 44. 2000. 13. 32.p. Y 230Algeier WendyVálaszút előtt. = Kertészet és Szőlészet. - 48. 1999. 49. 10-11.p.

Y 231Bánáti DiánaGenetikailag módosított élelmiszerek. I.r. = Élelmezési Ipar. - 53. 1999. 2. 33-36.p. Y 231Bánáti DiánaGenetikailag módosított élelmiszerek. II.r. = Élelmezési Ipar. - 53. 1999. 3. 65-68.p.

Y 231Biacs Péter – Kardos GyörgynéGéntechnikával módosított organizmusok környezeti hatásai. = Élelmezési Ipar. - 53. 1999. 1. 11-14.p. ö:eng,ger,rus. b:14.p.

Y 4746Csapó IldikóGenetikailag módosított élelmiszerek előállítása és forgalom-ba hozatala. = A Hús. - 9. 1999. 1. 35-36.p. X 2536Czepó MihályROUNDUP READY kukorica - új távlatokat nyit meg. = Nö-vényvédelem. - 35. 1999. 7. 335-338.p. b:338.p. Z 47Frank JózsefA GMO megjelenésének lehetséges következményei. = Magyar Mezőgazdaság. Vetőmag. 6. 3. - 54. 1999. 32./mell. 8-9.p. Z 47Gáti LeventeBiotechnológia a takarmányiparban. = Magyar Mezőgazda-ság. - 54. 1999. 25. 21.p. Z 47Heszky LászlóA növényi géntechnológia elmélete és gyakorlata. = Magyar Mezőgazdaság. Vetőmag. 6. 3. - 54. 1999. 32./mell. 3-5.p. Y 222Hidvégi Máté – Lásztity Natália – Lásztity RadomirGenetikailag módosított növények - új perspektíva az élel-miszer-tudományban vagy új táplálkozási és környezeti ve-szélyforrások? = Cukoripar. - 52. 1999. 1. 21-24.p. ö:eng,ger. b:24.p. Y 4766Jekkel Zsolt – Farády LászlóVetőmagba csomagolt glufozinát rezisztencia: a Liberty Link. = Növényvédelmi Tanácsok Plusz. - 8. 1999. Január. 23-24.p. Z 47Jekkel ZsoltBiotechnológiai renszerek a fenntartó növénytermesztés szolgálatában. = Magyar Mezőgazdaság. Vetőmag. 6. 3. - 54. 1999. 32./mell. 10-11.p. Z 47Lajos Mihály – Lajos KatalinGéntechnika a gyomirtásban. = Magyar Mezőgazdaság. - 54. 1999. 16. 14.p. Z 47Oravecz SándorA géntechnológiai tevékenység szabályozása. = Magyar Me-zőgazdaság. Vetőmag. 6. 3. - 54. 1999. 32./mell. 6-8.p. Y 1046Rácz EndreGenetikailag módosított élelmiszerek előállítása és for-galomba hozatala. = Édesipar. - 14. 1999. 1. 7-15.p. ö:eng,ger,rus. Y 230Hóvirág gén burgonyában. = Kertészet és Szőlészet. - 48. 1999. 20. 11.p. Z 47Törvényes keretek között. = Magyar Mezőgazdaság. - 54. 1999. 8. 20.p.

Összeállította: Károlyi Zsuzsanna


Agrárium


2004. november 29-én a szervezet 27 tagja látogatott el a Neumann Já-nos Digitális Könyvtár és Multimé-dia Központba. (Elérésük: 1014 Bp., I. ker., Színház u. 1-3.; tel.: 212-9220, e-mail: [email protected]; internet: http://www.neumann-haz.hu)

Az intézményt a kulturális mi-nisztérium 1997-ben alapította azzal a céllal, hogy az vállaljon vezető szerepet a nemzeti kultu-rális örökség digitalizálásában, valamint, hogy koordinálja a hazai digitalizálási tevékenységet.

Mintegy hétéves működése so-rán a Neumann-ház

• építi a magyar internetes do-kumentumok online katalógusát (több mint 230.000 forrást tartal-maz), http://www.webkat.hu;• irodalmi műveket, tudomány-történeti bibliográfiákat és ta-nulmányokat digitalizál (eddig mintegy 60.000 mű);• adatbázist üzemeltet a közgyűj-temények adatairól;

• hozzáférhetővé teszi a hazai ki-adású CD-ROM-ok adatait;• oktatási tevékenységet folytat;• publikál (saját CD-ROM-ok: Budapest múzeumai; A magyar könyvtárügy 1000 éve; Kertész Imre nyomtatásban megjelent összes műve; Dicső napok és hétköznapok – 1848; Életképek 1848. Előkészületben: A magyar zene 1000 éve);• elméleti segítséget nyújt könyv-tári fejlesztési koncepciók kiala-kításához, szabványosításhoz, jogszabály-alkalmazáshoz.

Különleges szolgáltatásaik:• Digitális Irodalmi Akadémia (63 kortárs szerző, 30.500 mű), http://dalmiakademia.hu;• Bibliotheca Hungarica Inter-netiana (az MTA és az ELTE szakértői által javasolt klasz-szikus magyar szépirodalmi művek gyűjteménye), http://www.neumann-haz.hu/db/bhi.html;• Klasszikus költők összes verse

(32 magyar költő életműve) http://www.neumann-haz.hu/db/klassz.html;• Természettudományi és tudo-mánytörténeti dokumentumok (együttműködésben a Magyar Tudománytörténeti Intézettel) http://www.neumann-haz.hu/muvek/tudtor/index.stm;• Olvasni jó! (a 3-12 éves kor-osztály számára létrehozott honlap; interaktív oldalak) http://olvasnijo.hu;• Virtuális Diafilm-történeti Mú-zeum (Bíró Ferenc magángyűjtő anyagára támaszkodva) http://www.diafilmmuzeum.hu;• e-könyvek (LIT formátumú elektronikus könyvek gyűjte-ménye) http://www.neumann-haz.hu/e-book/index.html.

Terveik:• Nemzeti Audiovizuális Archi-vum (NAVA) előkészítése 2005-ben (közszolgálati TV-műsorok archiválása), a szolgáltatás 2006-ban indul; • Oktatási tevékenység kiszélesí-tése (120 órás akkreditált tanfo-lyam a digitalizálásról) stb.A fentiekről Bánkeszi Lajosné

ügyvezető igazgató tájékoztatta a megjelenteket, majd munkatársa Bíró Szabolcs a digitalizálás techni-kai részéről beszélt. A nem elektro-nikus formátumot elektronikussá alakító folyamat (a Neumann-ház-ban szövegdigitalizálás, általában könyv), állomásai:

• szkennelés• szöveg felismertetés• kétszeres korrektúra• SGML-kódolás (tárolási for-

mátum).

L N J D K M K

Az MKE Mezőgazdasági Szervezetének rovata


Agrárium


ISBN -

2005. január végére megjelenik az ISO 2108: Information and documentation – International Stan-dard Book Number (ISBN) című nemzetközi szabvány.

Ennek honosításáról, azaz MSZ ISO-ként való megjelentetéséről az Országos Széchényi Könyvtár gon-doskodik.

A 13-jegyű ISBN-re való áttérés

a könyvszakma valamennyi tagja számára komoly kihívást jelent, amire időben fel kell készülniük. Az International ISBN Agency az idei Frankfurti Könyvvásáron rövid tájékoztató anyagot terjesztett a standján. Ennek magyar fordítását a Magyar ISBN Iroda elkészítette. A 3K-ban rövidesen részletesebb beszámoló jelenik meg a novem-

berben tartott International ISBN Agency Advisory Panel Meeting-ről.

Az előzetes tájékoztatásra szolgáló Guidelines for the Imp-lementation of 13-Digit ISBNs magyar fordítása olvasható a http://www.ki.oszk.hu/szabalyzatok/utmutato20041213.pdf URL címen.

Forrás: Katalist

Hirdessen a megújult Agrárkönyvtári Hírvilágban!

Áraink:• negyed oldal: 5 000,- Ft;• fél oldal: 10 000,- Ft;• teljes oldal: 15 000,- Ft.

A több számban hirdetők kedvezményt kapnak!

Várjuk megrendelésüket!

tartalom - mezogazdasagikonyvtar.hu · 4. laboratórium és szemléltető gyűj-teménytár...

Documents