1

Tartalom

Tisztelt Olvasó! ....................................................................................................................................... 2

ADÓALANYI KÖR ............................................................................................................................... 3

BEVÉTELEK .......................................................................................................................................... 6

Általános forgalmi adó ........................................................................................................................ 6

Társadalombiztosítási járulékok .......................................................................................................... 7

Személyi jövedelemadó ....................................................................................................................... 8

Társasági adó ....................................................................................................................................... 8

Illetékek ............................................................................................................................................... 8

További adó- és vámszakmai bevételek .............................................................................................. 9

SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG .................................................................................................... 10

Ügyfélszolgálati, tájékoztatási tevékenység ...................................................................................... 10

Bevallások ......................................................................................................................................... 14

Adószámlák ....................................................................................................................................... 16

ELSŐFOKÚ HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG ....................................................................................... 17

Adó- és vámeljárási tevékenység ...................................................................................................... 18

ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG ...................................................................................................... 19

Kiválasztás, kockázatkezelés ............................................................................................................. 20

Elvégzett ellenőrzések eredménye .................................................................................................... 20

Áfa ellenőrzések ................................................................................................................................ 21

Egyes adókötelezettségek ellenőrzése ............................................................................................... 22

Adatok gyűjtését célzó ellenőrzések ................................................................................................. 23

Online pénztárgép ellenőrzések ......................................................................................................... 23

Rendészeti tevékenység ..................................................................................................................... 24

EKÁER ellenőrzések ......................................................................................................................... 24

Vám -és vámáru-nyilatkozat utólagos ellenőrzések .......................................................................... 25

Jövedéki ellenőrzések ........................................................................................................................ 26

HÁTRALÉKKEZELÉS, VÉGREHAJTÁS .......................................................................................... 26

Hátralékok, hátralékosok számának alakulása .................................................................................. 26

Hátralékkezelés, végrehajtás ............................................................................................................. 27

Fizetési kedvezmények ...................................................................................................................... 29

Felszámolások, végelszámolások és csődeljárások ........................................................................... 30

BŰNCSELEKMÉNYEK, BÜNTETŐ FELJELENTÉSEK ................................................................. 32

KOMMUNIKÁCIÓ, KÜLSŐ KAPCSOLATOK ................................................................................. 33

2

Tisztelt Olvasó!

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2016-os megújulása magával vonta az igazgatósági

innovációt is, így a Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóság integrált szervezetként működik:

ellátja az illetékességébe tartozó adózók adó- vám- és jövedék ügyeinek intézését,

ellenőrzését, az önkéntes jogkövetés tekintetében az ügyfelek támogatását, a csalárd

gazdasági szereplők kiszűrését, ezen keresztül biztosítva a költségvetési bevételek védelmét.

Hatósági feladataink ellátása mellett egyre nagyobb szerepet kap a jogkövető-, illetve

jogkövetésre hajlamos adózói csoport irányába kifejtett támogató tevékenység, amely

megelőző szerepével a kisebb hiányosságok, mulasztások javítását, kiküszöbölését hivatott

elősegíteni. Az az adózói réteg viszont, akik életútjuk, jelenkori tevékenységük, adózási

fegyelmük alapján adóelkerülésre hajlamos jeleket mutatnak arra számíthatnak, hogy

esetükben a jogszabály által biztosított eszközöket hangsúlyosan és következetesen

alkalmazzuk. Tesszük azt annak érdekében, hogy közülük a valóban működőképes, gazdasági

tevékenységet végző vállalkozásokat a jogkövetők táborába tereljük.

A Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóság általános és különös szabályok szerinti

illetékességét a 485/2015. (XII. 29.) Kormányrendelet1 szabályozza. Igazgatóságunkat nem

jellemzik különös illetékességi szabályok, azonban kiemelésre érdemes azon tény, hogy az

ország legjelentősebb és legforgalmasabb vasúti-, közúti-, és vízi-forgalmat lebonyolító

logisztikai központjai illetékességi területünkön találhatók. Igazgatóságunk nagyságrendjét

szemlélteti, hogy bevételi adataink országos viszonylatban is meghatározóak, a Kiemelt Adó-

és Vámigazgatóságot követően a harmadik legtöbb adó- és adójellegű bevételért felelünk.

Bízom benne, hogy összefoglaló tájékoztatónkat olvasva áttekinthetővé válnak azon sokrétű

szolgáltató és hatósági feladataink, eredményeink, melyek hűen jellemzik az igazgatóság

munkatársainak szakmai és erkölcsi lojalitását, valamint az adómorál javítása érdekében

kifejtett törekvéseinket.

Budapest, 2017. május

Heinrich János

igazgató

1 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről.

3

ADÓALANYI KÖR

A Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóság illetékessége – fő szabályként – a IX., XI., XII.,

XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerület közigazgatási területén lakó

magánszemélyek és az ott székhellyel rendelkező vállalkozók adóügyeire terjed ki. Az

illetékességi terület 233,6 km², a lakosság 652 ezer fő2.

Az igazgatóság illetékességi területén gazdasági tevékenységet végző, működő adóalanyok

száma 2016 végén 132,8 ezer volt, 7,2 százaléka az országosnak. A növekedés az előző év

végéhez képest egy százalék alatti. Számottevő volt az egyéni vállalkozók számának

bővülése: 2,2 ezer fővel, közel 7 százalékkal voltak többen, mint 2015 végén. A 28,2 ezer

egyéni vállalkozó és a 29,3 ezer adószámos magánszemély együtt a működő adózók több

mint kétötödét tette ki, a 63 ezer jogi személyiségű vállalkozás 47 százalékos részarányt

képviselt. Az országban működő 6 ezer részvénytársaság 15 százaléka dél-budapesti

illetékességű, számuk 2 százalékkal nőtt az év során. A korlátolt felelősségű társaságok és a

betéti társaságok száma több éve csökken, 2016-ban 1,6 ezerrel kevesebben működtek, mint

az előző év végén.

Az igazgatóság kapcsolatba került még azzal a hozzávetőleg 270 ezer magánszeméllyel, akik

2016-ban önállóan vagy munkáltatójukon keresztül személyi jövedelemadó bevallást

nyújtottak be az előző évben megszerzett jövedelmeikről.

A legtöbb vállalkozás a XI. kerületben tevékenykedik, számuk valamivel meghaladja a 38

ezret. A következő legnépszerűbb vállalkozási övezet a XII. kerület mindösszesen 19,4 ezer

vállalkozói számmal. Míg a IX. és XI. kerületben 60 százalék fölötti a gazdálkodó szervek

aránya, a XX. kerületben a gazdasági tevékenységet folytatók közel fele-fele gazdálkodó,

illetve egyéni vállalkozó.

Az igazgatóságon az év során 12 százalékkal több új adószámot adtak ki, mint az előző évben,

mely megközelítette a 10 ezret. A vállalkozási formák közül az egyéni vállalkozás alapítása

volt a legkedveltebb, ilyen céllal a megelőző évinél 29 százalékkal többen kértek adószámot.

2 KSH Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2016.01.01.

4

Cégbírósági felszámolási eljárás elrendelését követően a működő körből 1 092 gazdálkodó

esett ki, 9 százalékkal kevesebben, mint az előző évben. Velük együtt év végén 2,2 ezer

felszámolási eljárás alatti céget tartottunk nyilván. Ugyanakkor 8,5 százalékkal több, 991

végelszámolási eljárás indult az évben. A csődeljárások száma továbbra sem számottevő,

mindössze 8 új eljárás indult. Az általános forgalmi adóalanyok száma 55 ezer volt, ezen belül

a legszámosabbak a havi áfa bevallásra kötelezettek, arányuk 41,2 százalék. Mellettük a

negyedéves áfa bevallók aránya sem elhanyagolható, arányuk 34,5 százalék.

A kata, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adózása előnyeit felismerve 2016 végére már

13,5 ezer egyéni vállalkozó és 2,5 ezer társas vállalkozás választotta ezt az adózási módot,

jelentősen csökkentve ezzel adminisztrációs terheiket. A 2013. évi bevezetés óta két és

félszeresére nőtt a számuk,

elsősorban az egyéni

vállalkozók körében lett

közkedvelt. A kisvállalati adót

(kiva) választók száma 2016

végén 877 volt, folyamatosan,

összesen 13 százalékkal

csökkent a bevezetés óta. Az

egyszerűsített vállalkozói adó

(eva) hatálya alá tartozók

száma 4 ezer volt 2016 végén,

11 százalékkal kevesebb, mint

az előző évben.

Egészségügyi szolgáltatási járulékot3 annak a belföldi magánszemélynek kell fizetni, aki nem

biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen, valamint uniós rendeletek, vagy

nemzetközi egyezmény alapján sem jogosult. Az igazgatóságon fizetésre kötelezettek száma

2016-ban 26,5 ezer fő volt, egy százalékkal nőtt az év során.

Az adózás rendjéről szóló törvény4 2016-tól bevezette az adózói minősítést. Ennek keretében

a NAV negyedévenként (első alkalommal 2016. áprilisban) megvizsgálta, hogy a

cégjegyzékbe bejegyzett adózók megfelelnek-e a megbízható, illetve a kockázatos adózókra

vonatkozó feltételeknek. E vizsgálat eredményeként az adózó megbízható vagy kockázatos

minősítést kapott. A megbízható adózók törvényben rögzített előnyöket élvezhetnek, a

kockázatos adózók az eddiginél szigorúbb megítélés alá esnek. Azon adózóra, amelyik egyik

kategóriába sem sorolható, továbbra is az általános eljárásjogi szabályok vonatkoznak.

3 2016-ban napi 235 forint, havi 7 050 forint/fő. 4 2003. évi XCII. törvény

5

2016-ban átlagosan mintegy 67,5 ezer adózó minősítését

végezte el negyedévente az igazgatóság. A kockázatos

adózók száma a III. negyedévben volt a legmagasabb, a

minősítettek 5,9 százalékát tették ki. Évközi

jogszabályváltozás (a kényszertörlés alatt álló adózók,

illetve az adóteljesítményük 70 százalékát meghaladó

adókülönbözettel vagy mulasztási bírsággal érintett

adózók is kockázatosnak minősülnek) is lényegesen

befolyásolta a kockázatos adózói szám alakulását. A

minősítettek 37 százaléka a megbízható kategóriába került.

2016 végén 36,6 ezer ügyfél rendelkezett közösségi

adószámmal, számuk az év során 4 százalékkal, másfélezerrel nőtt. Közösségi adószámot az

Európai Unióban történő kereskedelmi, gazdasági tevékenység folytatásához kell igényelni az

állami adóhatóságtól. Az országosan nyilvántartott közösségi adószámmal rendelkezők 11

százaléka dél-budapesti illetékességű.

Jövedéki engedélyezési eljárásokban az igazgatóság illetékessége fő szabályként az általános

illetékességgel egyezik meg. Megkülönböztetünk vámhatósági engedély birtokában

végezhető, illetve vámhatósági nyilvántartásba vétel mellett végezhető jövedéki

tevékenységet.

2016 végén az igazgatóság által kiadott érvényes jövedéki engedélyek száma 248 darab volt.

Az engedélyek többsége egyszerűsített adóraktár üzemeltetésére szólt. Az országos szinten

kiadott engedélyek 3 százalékát Dél-Budapesten adták ki. Az illetékességi területen hatósági

felügyeletet 277 telephely felett gyakoroltak az igazgatóság munkatársai.

Az illetékességi területen 286 nemzeti dohánybolt (trafik) üzemelt, mely

országos viszonylatban 5 százalék. 2016-ban 5 új engedélyt adott ki az

igazgatóság, de számos érintett nyújtott be nyitva tartásra, termékkörre

vonatkozó módosítási kérelmet.

A VPID vámazonosító szám igénylése vám-, illetve jövedéki eljárásban való részvétel esetén

kötelező. Év végén 16,4 ezer vállalkozás rendelkezett vele. A nyilvántartásban szereplő

adózók száma 7 százaléka az országosnak.

6

BEVÉTELEK

2016-ban nettó 968,4 milliárd forint NAV által kezelt adó- és adójellegű bevétel folyt be a

Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóság illetékességi köréből, ami az országos nettó bevételek

7,6 százaléka volt. Négy adónem bevétele tette ki az összes bevétel 90 százalékát: általános

forgalmi adó, társadalombiztosítási bevételek, személyi jövedelemadó és társasági adó. A

bevételeket jelentősen befolyásolták a jogszabály5 alapján a Kiemelt Adó - és

Vámigazgatóság illetékességébe tartozó adóalanyi kör illetékesség változásai.

Általános forgalmi adó

Az importtermékek után fizetendő általános forgalmi adót is magába foglaló adóbevétel

meghaladta a 432 milliárd forintot, a jogos

visszaigénylésekre 73 milliárd forintot utalt ki

vagy vezetett át más adónemre az adóhatóság. A

befizetések 2015-höz képest 7 százalékkal nőttek,

a kiutalások összege számottevően nem változott.

A nettó áfa bevétel megközelítette a 360 milliárd

forintot, bővülése mintegy 9 százalékos. Az

országos bevételekből 11 százalékkal részesedett

az igazgatóság. A legnagyobb áfa befizető

gazdálkodók leginkább a nagy- és

kiskereskedelemmel foglalkozók közül kerültek

ki, de van köztük energiaszektorban érdekelt

adózó is.

5 4/2012. NGM rendelet a kiemelt adózók kijelöléséről, valamint az adóteljesítmény számítási módjáról.

7

A nettó bevétel 6,2 százaléka származott az import termékek után fizetendő általános forgalmi

adóból, mely az előző évivel megegyező nagyságrendű valamivel több, mint 60 milliárd forint

volt.

A Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóságot a földrajzi elhelyezkedése, a dunai kikötők, a

vámudvarok folytán jelentős külkereskedelmi forgalmat bonyolító gazdálkodó szervek

választják az áruk vámoltatásának céljára. A folyami, közúti és vasúti szállítások során

Magyarországra érkező nagy értékű gépek, berendezések, gyártósorok, járművek vámkezelése

mellett a hazai gyártókapacitás alapanyagigényét és a fogyasztói kiskereskedelem keresletét

kielégítő árubehozatal vámkezelésének nagy része is itt zajlik. Ezen tényezők együttes

eredményként az országos import áfa bevételek negyede az igazgatóságon realizálódott.

Társadalombiztosítási járulékok

Az Egészség- és Nyugdíjbiztosítási alapok, az Egészségügyi hozzájárulás bevételek összege

335,5 milliárd forint volt. Az előző évinél 5 százalékkal több nettó bevétel folyt be a

Társadalombiztosítási Alapokba, ami az országos befizetések 7,5 százalékát jelentette.

2016. januártól, majd júliustól is változott a szociális hozzájárulási adó Alapok közötti

felosztásának aránya, csökkentve a Nyugdíjbiztosítási Alapba befolyt összeget, egyúttal

növelve az Egészségbiztosítási Alap bevételét. 2016-ban az Egészségbiztosítási Alapot

megillető bevétel 2015-höz mérve 16,5 milliárd forinttal, 22 százalékkal bővült, 92,5 milliárd

forintot tett ki. A Nyugdíjbiztosítási Alapba befolyt összeg az előző évhez mérten 3 milliárd

forinttal csökkent: 229,2 milliárd forint volt. Az év közbeni változás azonban nem csak az

Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Alapok közötti arányokat érintette, hanem bevonta a

szociális hozzájárulási adóból részesülők körébe a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot is.

Az Egészségügyi hozzájárulásként befizetett 13,7 milliárd forint az előző évit 16 százalékkal

haladta meg.

Az üzleti szférából és a költségvetési szférából származó bevételek kétharmad-egyharmad

arányban oszlottak meg, az üzleti szféra javára.

8

Személyi jövedelemadó

A 134,1 milliárd forintos nettó személyi jövedelemadó bevétel az előző évhez hasonlóan az

ország nettó szja bevételének közel 8 százalékát jelentette. Az igazgatóság illetékességi

körébe tartozók befizetése 142,1 milliárd forint, a

teljesített kiutalások és átvezetések összege 8 milliárd

forint volt. A nettó bevétel 2015-höz viszonyítva alig

egy százalékkal bővült.

Az üzleti szféra az szja befizetések háromnegyedét, a

költségvetési szféra az egynegyedét adta.

Társasági adó

A társasági adó nettó bevétele 2016-ban 12 százalékkal nőtt, meghaladta a 40,2 milliárd

forintot, az országos bevétel 6 százaléka származott az igazgatóság illetékességi körébe

tartozó adózóktól. Jelentősen, közel másfélszeresére emelkedett a társasági adó kiutalás

összege: a 9,4 milliárd forint jórészt a társas vállalkozások 2015. évre fizetendő társasági adó

terhére elszámolható adókedvezményeiből adódott.

Illetékek

2016-ban az igazgatóság illetékbevételei az előző évhez viszonyítva 18 százalékkal, közel két

milliárd forinttal nőttek, megközelítették a 12,7 milliárd forintot. Az országos bevételekhez

való hozzájárulás a korábbi évvel megegyezően 2016-ban is 10 százalék volt.

A budapesti ingatlanpiac élénkülése a visszterhes, öröklési és ajándékozási illetékbevételeknél

természetesen megmutatkozott: az előző évinél ötödével többet, 10,5 milliárd forint illetéket

fizettek be az arra kötelezettek. Az igazgatóság

illetékességi területén jellemzően nem különösen

nagy értékű ingatlanok adás-vétele után keletkezett

illetékbefizetési kötelezettség: a 15 millió forint

feletti befizetések az összes befizetésnek csupán 13

százalékát tették ki. A gépjármű vagyonszerzési

illetékbevétel 7 százalékkal lett magasabb, elérte a

2,1 milliárd forintot. Az adóeljárásokhoz kapcsolódó

illetékbevételek összege továbbra sem jelentős, éves

szinten alig haladta meg az 50 millió forintot.

9

További adó- és vámszakmai bevételek

Az előzőekben nem részletezett további adónemek bevétele 86,5 milliárd forint volt, melyből

az import áfa bevételek nélküli vámszakmai bevételek 16,2 milliárd forintot tettek ki.

A Nemzeti Foglalkozatási Alap (NFA) bevételei jogszabályváltozás6 miatt 2016. második

felétől jelentősen emelkedtek. Az igazgatóság illetékességi körébe tartozó adózók befizetései

ennek következtében több mint másfélszeresére, 16,7 milliárd forintra nőttek az előző évhez

viszonyítva.

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alanyok száma évről évre csökken, így az általuk

befizetett adó összege is kevesebb, mint az előző évben. 2016-ban 1,2 milliárd forinttal, 9

százalékkal kevesebbet, 12,8 milliárd forintot fizettek erre az adónemre.

A „zöld adóknak” nevezett környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó (neta) és

energiaadó összesített befizetése meghaladta az 6,2 milliárd forintot, több mint 12 százalékkal

nőtt az előző évhez képest. Az energiaadó bevétel a korábbi 40 millió forintról 1,1 milliárd

forintra nőtt. A neta igazgatósági bevétele az előző évinek a kétharmadára, 825 millió forintra

esett vissza. Környezetvédelmi termékdíjból az előző évhez hasonlóan 4,3 milliárd forint volt

a befolyt bevétel.

Továbbra is népszerű az egyéni vállalkozók és mikro vállalkozások körében a kisadózó

vállalkozások tételes adója (kata). Az adónemre befizetett összeg 2015-höz viszonyítva közel

harmadával bővült, megközelítette a 6,6 milliárd forintot.

Hasonló mértékben, 30 százalékkal emelkedett a kisvállalati adózást (kiva) választó

adóalanyok befizetése is, 2016-ban megközelítette az 1,8 milliárd forintot.

A szakképzési hozzájárulásból

származó bevétel 7 százalékkal

bővült, elérte az 5,6 milliárd

forintot.

Gyógyszerek utáni befizetések

összege az előző évhez képest

ugyan 1,1 milliárd forinttal

mérséklődött, de még meghaladta az

5 milliárd forintot.

Az uniós vámbevételek nettó

bevétele az előző évihez hasonlóan,

2016-ban is 11 százalékkal bővült,

megközelítette a 12,1 milliárd

forintot. A már említett – részben a

földrajzi elhelyezkedésből adódó –

sajátosságok, melyek az import áfa

bevételek növekedési ütemére hatottak, erre a bevételre is kihatottak: az ország uniós

vámbevételének több mint ötöde igazgatóságunkon keresztül folyt be a költségvetésbe.

6 2016. évi LXXXVI. törvény 8.§-a alapján a szociális hozzájárulási adó alapok közötti felosztása: Nyugdíjbiztosítási Alap 79,43 százalékról

74,30 százalékra; Egészségbiztosítási Alap 20,57 százalékról 20,53 százalékra; Nemzeti Foglalkoztatási Alap 0 százalékról 5,17 százalékra

10

A jövedéki adókból származó nettó bevétel 10 százalékkal, 3,1 milliárd forintra nőtt az előző

évhez viszonyítva. Az egyéb termékek jövedéki adójából származó bevétel több mint a

harmadával, 2,6 milliárd forintra bővült. Az üzemanyagok jövedéki adójából származó

bevétel az előző évhez hasonlóan csökkent, de összege még meghaladja a fél milliárd forintot.

A regisztrációs adóból származó bevétel esetében a korábbi időszak csökkenése után 9

százalékos növekedést mutatkozott, összege megközelítette az 1 milliárd forintot.

SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG

A NAV stratégiájával összhangban az igazgatóságon célként fogalmazódott meg a szolgáltató

jelleg erősítése, ami az ügyfelek számára elérhető szolgáltatások szélesedő körén,

színvonalán, szakszerűségén túl a kiszolgáló helyiségek, kirendeltségek komfortját, jó

megközelíthetőségét is magában foglalja.

Ügyfélszolgálati, tájékoztatási tevékenység

Személyes ügyintézésre az igazgatóság központi ügyfélszolgálatán és két kirendeltségén,

valamint két vámügyintézési helyen van lehetőség. 2016-ban 13 százalékkal kevesebben

keresték fel személyesen az ügyfélszolgálatot, mint az előző évben, mivel egyre népszerűbb

az internet nyújtotta elektronikus ügyintézési lehetőségek kihasználása.

2016-ban összesen 173 ezren jelentek meg adóügyeik intézése céljából az igazgatóság

központi ügyfélszolgálatán és a két adóügyi kirendeltségen. Növekvő érdeklődés elsősorban

az igazolásokkal kapcsolatos ügyintézés, illetve az ügyfélkapunyitás, vagyis az elektronikus

ügyintézési lehetőségekbe való bekapcsolódás iránt jelentkezett.

11

Tájékoztatást több mint 35 ezren, egyéb szolgáltatást 58 ezren kértek. Bevallást, beadványt,

különböző adatlapokat 52 ezren nyújtottak be, és 27 ezren intéztek személyesen adóhatósági

igazolást (kérelmeztek vagy átvették az elkészült igazolást).

A megelőző évhez képest 28 százalékkal több külföldi jelent meg személyesen, ők bármely

megyei vagy fővárosi ügyfélszolgálaton intézhetik a jogszabályban meghatározott

adóügyeiket.

Az ügyfélszolgálaton az ügyfelek által is használható számítógépek (ügyfélgépek) üzemelnek,

melyeken a nyomtatványkitöltő program mellett a www.nav.gov.hu és a

www.magyarorszag.hu weboldalak is elérhetőek. Az adózók az elkészített elektronikus

bevallásukat azonnal be is nyújthatják, az ügyfélszolgálati munkatársak segítséget nyújtanak a

bevallás kitöltéséhez és elküldéséhez.

Az Egységes Képviseleti Adatlap (EGYKE) szolgál valamennyi típusú, az állami adó- és

vámhatóság előtt elektronikus úton, személyesen, illetve papíralapon intézhető ügy képviselő

általi intézésének bejelentésére: adó-, vám-, jövedéki-

és rendészeti tárgyú ügyek, szerencsejátékkal

kapcsolatos, valamint a telefonon intézhető ügyek.

Így elegendő egyfajta adatlapot benyújtani a

képviseleti jogosultság, vagy a változás, megszűnés

bejelentésére.

2016-ban 16 ezer EGYKE adatlapot nyújtottak be az

adózók az igazgatóságra, az országos mennyiség 11

százalékát.

Az általános vagy nemleges adóigazolás kiadásához a NAV vizsgálja az adó- és

vámtartozásokat, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozásokat, az

elévülési időn belüli bevallásokat, a jogerős megállapításokat és a végrehajtásra vagy

visszatartásra átadott köztartozásokat. A folyószámlán nyilvántartott adó- és vámtételek (a

letétek és az elkülönült számlák figyelembevétele nélkül) nettó módon számítanak. Az 1990.

évi XCIII. törvény az illetékekről rendelkezése alapján az adózás rendjéről szóló törvényben

meghatározott adóhatósági igazolások illetékmentessé váltak év elejétől. Igazolás iránti

kérelem elektronikusan vagy személyesen bármely ügyfélszolgálaton igényelhető, az adózó

illetékességétől függetlenül. Illetőségigazolást csak papíralapon bocsát ki a NAV az adó- vagy

jövedelemigazolás – elektronikus kérelem esetén – kérhető elektronikus kézbesítéssel is, de

személyesen az ügyfélszolgálaton is átvehető.

Az ügyfélszolgálatokon személyesen benyújtott vagy akár szóban előterjesztett, illetve az

elektronikusan és postai úton érkezett kérelmekre 37,5 ezer db adó-, jövedelem- és

illetőségigazolást adtak ki, 19 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Adóigazolásra

mutatkozott a legnagyobb igény, az esetek kétharmadában ezt az igazolástípust igényelték az

ügyfelek. Az elektronikus formában kiadott igazolások aránya az összesnek több mint a fele.

12

A Köztartozásmentes Adózói Adatbázis (KOMA) a

NAV honlapján közzétett nyilvántartás, melyből

bárkinek lehetősége van lekérdezni, hogy egy bizonyos

adószámú adózó szerepel-e benne. Az adatbázisba az

kérheti felvételét, aki megfelel a jogszabályban előírt

feltételeknek, illetve a KOMA elnevezésű nyomtatványt

ügyfélkapun keresztül benyújtja. Az adatbázisban

történő szereplés tényét a tartozásmentesség

igazolásaként kell elfogadni minden olyan esetben, ha

jogszabály írja elő adóigazolás benyújtását. Hasznos

lehet a gazdasági kapcsolatok kialakítása során is a

partnerek megismerése érdekében. 2016 végén az

igazgatóságon közel 9 ezer adózó szerepelt az

adatbázisban, számuk az év során több mint ezerrel nőtt.

Az ügyfélszolgálatokon lehetőség van az adófizetési

kötelezettség bankkártyával történő kiegyenlítésére. Az

adózók7 illetékességtől függetlenül valamennyi, a NAV felé

fennálló fizetési kötelezettségüket rendezhetik ezen a módon.

2016 folyamán 3,5 ezer esetben, 202 millió forint összegben

történt befizetés POS terminálon keresztül. A megelőző évhez

képest 52 millió forinttal többet fizettek ezen az úton az

ügyfelek, az összeg közel kétharmadát személyi jövedelemadó

és illeték kötelezettségük rendezésére fordították.

Az igazgatóság központi ügyfélszolgálatán és kirendeltségein

az előző héten mért várakozási idő heti rendszerességgel, óránkénti bontásban elérhető a

www.nav.gov.hu oldalon, ami segítséget nyújthat a legkevésbé leterhelt ügyintézési időszak

kiválasztásában.

Az adózási határidők közeledtével rendszerint megnő az ügyfélforgalom, így ezekben az

időszakokban megerősített ügyfélszolgálattal, hosszabb nyitva tartással és több

ügyfélszolgálati ablak egyidejű nyitva tartásával várja az ügyfeleket az igazgatóság.

A NAV honlapján keresztül ügyfélszolgálati időpontfoglalást biztosító program működik,

melynek igénybevétele a még kényelmesebb ügyintézést teszi lehetővé. A központi

ügyfélszolgálatokra történő előzetes időpontfoglalásra a négy leggyakrabban intézett ügytípus

esetében van lehetőség: adókártya igénylés, adó- és illetőségigazolás kérés, illetve

ügyfélkapunyitással kapcsolatos ügyintézés.

A várakozást megkönnyítendő, a gyerekek és természetesen ezzel együtt a szülők számára

gyermekbarát ügyfélváró működik a Vaskapu utcai központi ügyfélszolgálaton.

7 A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók csak meghatározott esetekben használhatják a bankkártyájukat kötelezettség

kiegyenlítésére: a NAV-nál kezdeményezett eljárásokért fizetendő eljárási illetéket, bírósági, közigazgatási eljárási illetéket, igazgatási szolgáltatási díjat, adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díjat, egyszerűsített foglalkoztatáshoz

kapcsolódó közteher-fizetési kötelezettséget, továbbá amennyiben végrehajtás alatt áll, a végrehajtói letéti számlára történő befizetést

teljesíthetnek.

13

Az elektronikus ügyintézés terjedését segíti, hogy az

ügyfélkapus belépéshez szükséges regisztrációra mind a

központi ügyfélszolgálaton, mind a két kirendeltségen van

lehetőség. Az Ügyfélkapu használata az utóbbi években

jelentősen megkönnyítette az adózók ügyeinek intézését, használatának terjedését jelzi az

emelkedő számú ügyfélkapunyitások száma, a fokozódó igény az elektronikus ügyintézésre.

Az ügyfélkapunyitás számos előnnyel jár a magánszemélyek részére: kényelmesen, otthonról

tudják ügyeiket intézni (pl. szja bevallás elkészítése és beküldése, anyakönyvi kivonatok

ügyintézése, felsőoktatási felvételi jelentkezés stb.), számos, közigazgatási intézmény által

nyilvántartott adatot lekérdezhetnek (pl. biztosítási jogviszony, betegéletút, TAJ-szám

érvényessége stb.), valamint nyomon követhetik személyi okmányaik érvényességét, lejárati

idejét. Elektronikus úton kezdeményezhető az egyéni vállalkozás indítása, majd az adóügyek

elektronikus ügyintézése is lehetővé válik: bevallások benyújtása, folyószámla figyelemmel

kísérése, nyilvántartott adatok lekérdezése, fizetési kedvezményi kérelem benyújtása.

Az ügyfélvárókban elhelyezett televíziókon vetített információk és a központi

ügyfélszolgálaton kihelyezett futófény alkalmazásával nyújtott tájékoztatás egyaránt jelentős

segítséget nyújt az ügyfeleknek az aktuális adózási teendők figyelemmel kisérésében.

A bevallási időszakban ügyfélkapunyitási és bevallási tanácsadási programokat szerveztek

mind az ügyfélszolgálaton, mind nagyobb létszámú rendezvényekre kitelepülve. Két

alkalommal siket és nagyothalló ügyfelek részére nyílt nap lebonyolítására is sor került, ahol a

fogyatékkal élők személyijövedelemadó-bevallásának elkészítésében az igazgatóság

munkatársai jeltolmácsok közreműködésével segítettek.

A személyes tájékozódáson és ügyintézésen túl sokan élnek ügyeik telefonon, postai úton és

elektronikus levélben történő intézésével.

A NAV Általános Tájékoztató Rendszerén (TCC) keresztül telefonon

lehet általános adójogi kérdésekkel kapcsolatban felvilágosítást kérni.

2016-ban 65 ezer telefonhívást fogadtak az igazgatóság munkatársai

ezen a rendszeren keresztül.

Konkrét adóügyek intézésére az Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Contact

Center (ÜCC) szolgál, amit egyedi ügyfél azonosítóval – PIN kóddal –

lehet igénybe venni. A kód megképzése nem csak papír alapon vagy

ügyfélkapun keresztül beküldött TEL elnevezésű nyomtatványon

kérelmezhető, hanem a NAV bármely ügyfélszolgálatán kezdeményezhető, illetékességtől

függetlenül.

Az ÜCC rendszerbe érkező sikeres hívások száma az elmúlt években

folyamatosan nőtt, 2016-ban megközelítette a 16 ezret. Az ügyfelek

többsége benyújtott bevallásával, törzsadataival vagy folyószámlájának

állapotával kapcsolatban kért egyedi tájékoztatást, illetve vett igénybe

javítási lehetőséget. 2016 folyamán az ÜCC rendszer menütérképe

egyszerűsödött, illetve kibővült újabb lehetőségekkel.

14

A minősített adózók például már telefonon is kérhetnek információt, illetve észrevételt

tehetnek besorolásukkal kapcsolatban.

Mintegy 2,9 ezer tájékoztatást kérő elektronikus levélre készült válasz, az előző évekhez

hasonlóan jellemzően személyi jövedelemadózással, járulékfizetéssel és az általános forgalmi

adóval kapcsolatban érkezett a legtöbb kérdés. További 1,8 ezer tájékoztatást kérő levél

érkezett hagyományos, postai úton, fele konkrét adónemekhez köthető, a másik fele egyéb,

többek között eljárásjogi problémákat vetett fel.

Bevallások

Az előző évhez hasonlóan 2016-ban 1,6 millió darab alapbevallás érkezett, az országos

mennyiség közel 9 százaléka, melynek zömét elektronikusan nyújtották be. A kifizetőhelyek

által beadott kontroll adatszolgáltatások száma az előző évivel megegyezően 305 ezer darab

volt. Ezen felül az igazgatóságon feldolgoztak még 110 ezer darab korábbi bevallás

helyesbítését vagy önellenőrzését tartalmazó bizonylatot is.

Jövedéki ügyekben a vonatkozó jogszabály8 határozza meg azt az adózói kört, akiknek

rendszeresen vagy eseti jelleggel bevallást kell benyújtaniuk, illetve azokat a

tevékenységeket, melyek végzése során jövedéki adó visszaigénylést lehet benyújtani

(anélkül, hogy adófizetési kötelezettsége keletkezett volna az adózónak).

2016-ban 6,1 ezer db jövedéki adóbevallás és egyéb adatszolgáltatás érkezett, 39 százalékkal

több, mint az előző évben. A beadványok közel négyötöde elektronikus úton érkezett.

Az 1,7 millió9 darab bevallásból a legnagyobb számú a kifizetésekkel, juttatásokkal

összefüggő adókról, járulékokról és egyéb adatokról benyújtott havi bevallás, 749 ezer darab.

8 Jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló 2003. évi CXVII. törvény (Jöt.) 9 alap-, önellenőrző- és helyesbítő bevallások

15

A 236 ezer, a személyi jövedelemadót önadózás keretében bevalló adózó közül a

hagyományos, teljes adattartalmú bevallás beadásának lehetőségével mintegy 96 ezren éltek,

2 százalékkal többen, mint a megelőző évben. A csökkentett adattartalmú bevallás beadását

választók száma némileg csökkent, közel 122 ezren nyújtották be ilyen formában a

bevallásukat. 2016-ban még lehetőség volt arra, hogy az adóköteles jövedelmekkel való

elszámolást adónyilatkozat formájában nyújtsák be az adózók. Ezt a beadási formát 3,4 ezren

választották.

Azon magánszemélyek, akik az adóhatóságot szándékozták megbízni a 2015. évre vonatkozó

személyijövedelemadó-bevallásuk elkészítésével, 2016-ban két lehetőség közül választhattak.

Az egyszerűsített bevallás elkészítését kérő 1553NY jelű nyilatkozatból 15,8 ezer darabot

nyújtottak be, ebből az NAV adatai alapján elkészített bevallást 13,9 ezren fogadták el.

Lehetőség volt a munkáltatónak tett nyilatkozattal felhatalmazni az adóhivatalt a bevallás

elkészítésével, ezt 9,8 ezer adózó választotta. 2016-ban 78 ezren nem önadózással, hanem a

munkáltatói adó megállapítás lehetőségének kihasználásával számoltak el előző évben

szerzett jövedelmeikről.

A vállalkozási tevékenységet nem folytató, illetőleg általános forgalmi adó fizetésre nem

kötelezett magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallásukhoz kapcsolódóan legfeljebb

hat havi, pótlékmentes részletfizetési lehetőséggel élhettek, melynek összeghatára 2016-ban

150 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedett és a személyi jövedelemadó mellett az

egészségügyi hozzájárulásra is igénybe lehetett venni. A 2016-ban benyújtott bevallások

adatai szerint 1 231 adózó kért kedvezményes fizetési lehetőséget, az előző évinél nagyobb,

74,4 millió forint összegű kötelezettség rendezésére (2015-ben 1 079 adózó 58,6 millió forint

kötelezettségre kért részletfizetést). A legtöbb adózó (87 százalék) 6 havi részletfizetést

igényelt. Az egy kedvezményt kérő adózóra jutó befizetendő adó 60 ezer forint volt, 9 ezer

forinttal több az előző évinél.

16

A magánszemélyek közel húsz év óta ajánlhatják fel személyi jövedelemadójuk 1+1 %-át a

személyi jövedelemadóról szóló törvényben megjelölt kedvezményezettek számára. A

kedvezményezettek egyik csoportját a civil

szervezetek, másik csoportját az egyházak

és a kiemelt költségvetési előirányzat

alkotják. A civil szervezetek közül

felajánlásokat kizárólag a NAV

nyilvántartásában szereplő, érvényes

regisztrációval rendelkezők kaphatnak,

vagyis azok a szervezetek, amelyek előző

év szeptemberéig regisztráltak és

megfelelnek a támogatás feltételeinek. A

kiemelt költségvetési előirányzatot minden

évben az Országgyűlés jelöli ki, ami a

2015-ös adóévben a Nemzeti Tehetség

Program volt. A NAV honlapján (www.nav.gov.hu) valamennyi támogatható szervezet,

annak adószáma, illetve technikai száma megtalálható.

2016-ban némileg nőtt a felajánlók száma és a felajánlott összeg mértéke, 247,5 ezer darab

érvényes rendelkező nyilatkozat érkezett a dél-budapesti illetékességű magánszemélyektől.

Civil szervezetek számára 146 ezren összesen 766 millió forintot ajánlották fel, illetve 101

ezren rendelkeztek 561 millió forintról valamely egyház vagy a kiemelt költségvetési

előirányzat javára.

Az 1,8 ezer dél-budapesti székhelyű civil szervezet és egyház részére az ország egész

területéről több mint 606 ezer darab érvényes rendelkező nyilatkozatot adtak be, a

magánszemélyek által felajánlott összeg meghaladta a 2,6 milliárd forintot. A dél-budapesti

székhelyű civil szervezetek közül a legnagyobb összegű felajánlásban az Országos

mentőszolgálat részesült, a második legnagyobb összeget egy gyermekek étkeztetését segítő

alapítvány, a harmadik legjelentősebb összeget egy gyermekfalu alapítvány részére ajánlották

fel a magánszemélyek.

Adószámlák

A NAV szervezeti átalakításának egyik jelentős állomása volt az adószakmai és vámszakmai

területek folyószámláinak egyesítése, ami 2016-tól valósult meg. A 2015. évi folyószámla-

értesítőket/egyenlegközlőket azonban még külön-külön készítette el az adóhivatal.

A vámszakmai adónemekről készített egyenlegértesítőket 2016 tavaszán, az adószakmai

terület folyószámla-értesítőjét pedig 2016. májustól októberig kézbesítették az adózóknak.

17

Folyószámla egyenlegükről azoknak a nem elektronikusan bevalló adózóknak postáztak

kivonatot, akiknek 2015. december 31-én ezer forintot meghaladó összegű tartozása vagy

túlfizetése mutatkozott az adószámláján. Késedelmi pótlék értesítőt akkor kaptak az adózók,

ha az előző év folyamán fizetési kötelezettségüket nem vagy csak késedelmesen teljesítették.

Az elektronikus bevallók az Ügyfélkapun keresztül kaptak értesítést az esetlegesen felmerülő

előző évi késedelmi pótlék fizetési kötelezettségükről. Ez az adózói kör a folyószámlájáról

folyamatosan tájékozódhat, ezért részükre

folyószámla kivonatot nem küld az adóhivatal.

A Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóság 2016-

ban közel 700 ezer adófolyószámlát kezelt.

A folyószámla kivonatok központi kiküldése 2016

májusától október végéig tartott, 118 ezer darab, az

előző évinél 6 százalékkal kevesebb folyószámla-

kivonatot kézbesítettek: gazdálkodóknak 8,9 ezret,

míg a magánszemélyeknek és egyéni

vállalkozóknak 109,1 ezret. Az Art. 2016. január

elsejétől hatályos módosítása szerinti 2 000 forintos

késedelmi pótlék előírási határ bevezetésének

következtében, a késedelmi pótlékkal érintett

elektronikus bevallók száma az előző évhez képest

a felére csökkent.

Az előző évhez képest 15 százalékkal kevesebb,

403 db észrevétel érkezett a folyószámla-kivonatokra. Az észrevételek háromnegyede egyéni

vállalkozóktól és magánszemélyektől érkezett, többnyire a kivonat értelmezéséhez vagy más

adónemhez kötődő tájékoztatást kértek az adóalanyok.

A vámterület adónemeiről kiküldött egyenlegértesítők száma 22 százalékkal csökkent az

előző évhez képest, 2016-ban 2,7 ezer darab volt.

ELSŐFOKÚ HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG

A Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóság munkatársai 2016-ban 531 ezer elsőfokú döntést

(határozatot, végzést, fizetési meghagyást) adtak ki, 66 százalékkal többet, mint az előző

évben: az adó- és illetékügyi szakterületen 88,3 ezret, a végrehajtási szakterületen 8,2 ezret, az

ellenőrzések során hozott határozatok száma pedig 4,4 ezer volt. A vám-, jövedéki- és

rendészeti területeken együttesen 430 ezer első fokú döntés született az év során, ebből 427,6

ezer vámeljárási határozat és vámellenőrzés. A jövedéki szakterület 2 ezer, a rendészeti

szakterület négyszáz elsőfokú döntést hozott.

18

Adó- és vámeljárási tevékenység

A 88,3 ezer adó- és illetékügyekben hozott első fokú döntés az országosan kiadott döntések

7,2 százaléka volt. A szerteágazó, részben szolgáltató, részben hatósági adóeljárási

tevékenységből a legnagyobb számban kiadott, illetve a jelentősebb változást mutató elsőfokú

döntéseket emeltük ki.

Az adó- és illetékügyekben hozott első fokú döntések 36 százaléka illetékügyben született

(előírás vagy törlés). A 32 ezer illetékügyben hozott határozatból közel 29 ezer

vagyonszerzési ügyben kibocsátott fizetési meghagyás volt. A fővárosi ingatlanárak

emelkedését jelezte, hogy míg a kötelezettséget kiszabó fizetési meghagyások száma (melyet

az illetékességi területen végzett helyszíni ingatlan értékbecslések alapján készítettek) nem

változott, az előírt illetékfizetési kötelezettség több mint 20 százalékkal múlta felül az előző

évit, megközelítve a 12,5 milliárd forintot. Az átlagos kiszabott illeték 431 ezer forintra nőtt a

2015. évi 358 ezerről. Az illeték visszatérítésről-törlésről szóló határozatok száma 884 darab

volt, hasonlóan az előző évi nagyságrendhez.

Az igazgatóságon 4,7 ezer adószám felfüggesztő

határozatot adtak ki, alapvetően két ok miatt: az

esetek 60 százalékában azért, mert az adózó bevallási

és adófizetési kötelezettségének a felszólítás ellenére

365 napon túl sem tett eleget, 40 százalékában pedig

az adózó elérhetetlensége, ismeretlensége volt az ok.

A felfüggesztő határozatok száma összességében 14

százalékkal elmaradt a 2015-ben kiadottól.

Adószám törlésre 5,8 ezer esetben került sor, az

esetek több mint felében a törlés oka az volt, hogy az

adózó bevallási és adófizetési kötelezettségének 365

napon túl, felszólítás ellenére sem tett eleget. A törlő határozatok 28 százaléka azért született,

mert az adózó székhelyén nem található és a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre

emelkedését követő 15 napon belül a felfüggesztés oka nem szűnt meg.

Az adózási kötelezettségek nem, vagy csak késve teljesítését szankcionáló mulasztási bírságot

tartalmazó határozatok száma 4,9 ezer db volt, amiből 2,1 ezret bevallás benyújtásának

elmulasztása miatt szabtak ki a munkatársak. A bírság kiszabások közel 40 százaléka az

elektronikus beszámoló be nem nyújtásának következménye volt: 1,9 ezren a felszólításban

megjelölt határidőre sem tettek eleget e kötelezettségüknek. A határozatokban mindösszesen

1,3 milliárd forint bírság kiszabására került sor. Mind a kibocsátott határozatok száma, mind

az abban foglalt bírságösszeg jelentősen csökkent az előző évhez képest.

Az év során 4,3 ezer egészségügyi szolgáltatási járulék előírását és közel ötszáz járulék

előírás törlését tartalmazó első fokú határozatot adtak ki az igazgatóságon. Az előírt nettó

járulék 536 millió forint volt, ami 124 millió forinttal meghaladja a 2015. évit. A járulék

előíró határozatokat az igazgatóság az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelzései alapján

állapította meg.

19

A Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóságon 97 ezer esetben vontak import vámeljárás alá

nem közösségi árut, valamint 95 ezer kiviteli vámeljárást folytattak le. Az elektronikus úton

kérelmezett vámeljárások száma az összes vámeljárás közel 99 százalékát tette ki.

A regisztrációs adóról szóló törvény rendelkezései alapján regisztrációs adót kell fizetni a

Magyarország területén forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó, valamint

motorkerékpár után, továbbá a gépjárműflotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi

illetőségű személy részére történő bérbeadása esetén. Az igazgatóságon lefolytatott eljárások

száma 8,9 ezer volt, mindössze egy százalékkal haladta meg a 2015 évit.

Általánosságban elmondható, hogy a forgalomba helyezett gépkocsik közül a magasabb

környezetvédelmi kategóriába tartozó, környezetet kevésbé károsító gépjárművek száma

növekedett, míg kevesebb az alacsonyabb osztályba sorolt, nagyobb adóvonzatú személyautó.

Ebből következik, hogy a darabszám növekedése mellett 8 százalékkal csökkent a kivetett adó

összege.

A Jedlik Ányos tervnek köszönhetően ugrásszerűen megnövekedett az elektromos

gépjárművek száma. A tervnek megfelelően 2016. január 1-től nulla forint lett a KöHÉM

rendelet10 szerinti elektromos személygépkocsik regisztrációs adómértéke.

ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG

A 2016-ban elkezdődött ügyfélközpontú szolgáltató hivatal kialakulásának folyamatát szem

előtt tartva az igazgatóság legfontosabb feladatának tekintette, hogy a költségvetési bevételek

minél inkább önkéntes teljesítésen alapuljanak, és a rejtett gazdasági tevékenység

visszaszorításával hozzájáruljon a nemzetgazdaság versenyképességének fokozásához.

Az igazgatóság fókuszában a jelen idejű ellenőrzések álltak, melynek keretében a célkitűzések

eléréséhez meg kellett teremteni a gyors információcserék lehetőségét az adó, a vám és a

bűnügyi területek között.

10 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról

20

Kiválasztás, kockázatkezelés

Az igazgatósági szintű kockázatkezelés három fő pillére az EKÁER bejelentések és az online

pénztárgépekből érkező adatok elemzése, valamint az adóregisztrációt követő

kockázatelemzés volt 2016-ban. Tárgyévi indulókockázat meghatározása több, mint 7200

adózónál történt, amely körből mindössze 988 adózó részére küldték ki az adóregisztrációt

követő kockázatelemzést támogató kérdőívet.

Az igazgatóság folyamatosan figyelemmel kísérte az illetékességi körébe tartozó adózók

EKÁER bejelentéseit, nyomon követte egyes adózói csoportok, vagy egyes adózók kockázati

tényezőit. Több működő online pénztárgépekkel rendelkező adózót választottak ki

ellenőrzésre, akik járulékbevallásaik alapján nem rendelkeztek bejelentett alkalmazottakkal.

Elvégzett ellenőrzések eredménye

2016-ban az igazgatóság több mint 14 ezer ellenőrzést folytatott le. A vizsgálatok 34-34

százaléka adatgyűjtésekre és egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányult, míg 20

százalékot tettek ki az adónem ellenőrzések. 47 százalékkal több, csaknem 83 milliárd forint

nettó adókülönbözetet tártak fel az adóellenőrök. A szankciók közül mintegy 70 milliárd

forint értékben adóbírságról, valamint további 458 millió forint mulasztási bírságról szóló

határozatot is kiadtak. Az összes ellenőrzés 12 százaléka hiúsult meg, azaz eredménytelenül

zárult. Sajnos a sikertelen

ellenőrzések száma az előző

évhez képest jelentősen

megnövekedett, mely

elsősorban az iratanyag

hiányos vizsgálatokból

adódott.

Általános forgalmi adónemben csaknem 50 százalékkal, személyi jövedelem adónemben 10

százalékkal több megállapítás született. Járulékok tekintetében csaknem 8 százalékos az

emelkedés az igazgatóság ellenőrzései tekintetében.

21

Az adóellenőrzések több mint 50 százaléka konkrét adónemre irányult, 24 százalékot tettek ki

a kiutalás előtti vizsgálatok és 22 százalékot azok a záró revíziók, melyek a megszűnő

vállalkozások működését vizsgálták. Átfogó, minden adónemre kiterjedő ellenőrzés az összes

vizsgálat 4 százalékában fordult elő.

A lefolytatott 2 144 bevallások utólagos revíziói közül több mint 1 500 megállapítással zárult.

Az egy vizsgálatra jutó megállapítás meghaladta a 36 millió forintot, mely 88 százalékkal

alakult magasabban, mint egy évvel korábban.

Legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózókat 126 alkalommal ellenőrizte az

igazgatóság. A feltárt nettó adókülönbözet összege csaknem ötször magasabb lett, mint 2015-

ben, összesen 13,5 milliárd forint be nem vallott adót tártak fel a munkatársak. Az egy

adóvizsgálatra jutó megállapítás meghaladta a 107 millió forintot.

Az újonnan alakuló vállalkozásokat 206 alkalommal vizsgálták, amelyből mindössze 1

adózónál találtak hiányosságokat. Elérhetetlennek 6 adózó bizonyult, így adószámuk

felfüggesztését kezdeményezték.

Csaknem ezer esetben ellenőrizték a járulékbevallásokban lévő adatok helyességét utólagos

adónem vizsgálat keretében. Mintegy 60 százalékban szabálytalanságokat tártak fel, melyek

során 2,2 milliárd forint járulék különbözetet állapítottak meg. További 563 alkalommal

folytatott le az igazgatóság egyes adókötelezettség ellenőrzést, melyhez 16,6 millió forint

mulasztási bírság párosult. Jellemző hiba, hogy a nagy létszámú foglalkoztatottak után

elmaradtak a bevallások benyújtásai. Gyakori a társas vállalkozók jogviszonyának

rendezetlensége, illetve bevallási kötelezettségük elmulasztása.

A bevallási kötelezettségüket elmulasztó vállalkozók esetében, akiknél semmilyen iratanyag

nem állt rendelkezésre, becsléssel állapították meg az eltitkolt jövedelmet. Úgynevezett

összehasonlító becsléssel (azonos tevékenységet, hasonló körülmények között végző

adózókhoz viszonyítva) tárta fel az igazgatóság az adóhiányt, mely meghaladta a 18 millió

forintot. Kiutalás előtti adóellenőrzést 676 alkalommal végeztek, valamint további 1 230

kiutalás előtti egyes adókötelezettség vizsgálatát folytatták le. Az adónem ellenőrzések során

5,6 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel. A megállapított adókülönbözet 98

százaléka áfa adónemben történt.

Áfa ellenőrzések

Az utólagos vizsgálatok nagy hangsúlyt fektetnek

az áfa visszaélések megakadályozására, ezzel

párhuzamosan a feketegazdaság térnyerésének

visszaszorítására. Mindezek célja nem csak a

költségvetési bevételek biztosítása, hanem a

tisztességesen működő piaci szereplők

pozíciójának megvédése. Az ellenőrzések

célirányos fellépést biztosítanak az áfa csalások

valamennyi beazonosítható típusa és azok

elkövetői ellen.

22

Bevallások utólagos áfa ellenőrzések során (kiutalás előtti revíziók nélkül) 70 milliárd forint

eltitkolt általános forgalmi adóra derült fény 2016-ban. A vizsgálatok 82 százalékában tártak

fel jövedelemeltitkolást. A leggyakoribb adóelkerülési magatartás továbbra is a fiktív számla

befogadása, a fiktív közösségi ügyletek, illetve azok eltitkolása, mely jellemzően együtt jár

számlázási láncolatban, egyes esetekben szervezett adócsalásban való részvétellel.

Az áfa adóminimalizáló adózók körében 19 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapított

meg az igazgatóság, mely 24 százalékkal magasabb, mint 2015-ben. Az egy adóellenőrzésre

jutó feltárás megközelítette a 80 millió forintot. Ez csaknem kétszerese az előző évi átlagos

megállapításoknak.

Az áfa visszaigénylést kérő adózókat előző évekhez hasonlóan fokozottabban ellenőrizték

2016-ban. Ennek oka elsősorban a jogosulatlan áfa visszaigénylések, valamint a fiktív

jogügyletek alapján történő adó visszatérítések megakadályozása. 45 százalékkal magasabb

összegben, összesen 5,6 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapítottak meg a

jegyzőkönyvekben és további 3,5 milliárd forint visszaigénylését akadályozták meg.

Az áfa ellenőrzések során nagy

jelentősége van a nemzetközi

megkereséseknek, mivel a számlázási,

értékesítési láncolatok feltárását segítik.

Az igazgatóság 289 megkeresést

indított és 311-et teljesített az Unió más

adóhatóságai számára.

A nemzetközi megkereséseken kívül a belföldi áfa összesítő jelentések adatai is nagy

segítséget jelentenek a fiktív értékesítési láncolatok szereplőinek kiszűrésében. A

számlakibocsátók és számlabefogadók adatainak, azok eltéréseinek összefuttatása révén

feltérképezhetővé válnak a nagyobb áfa összegeket érintő számlázási láncolatok. Mindezeken

kívül az EKÁER adatok célirányos hasznosítása is hatékonyan segíti az áfa ellenőrzéseket.

Egyes adókötelezettségek ellenőrzése

Az egyes adókötelezettségek ellenőrzése elősegíti a jogkövető magatartás kialakulását. Nem

keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot és rövidebb ideig tart, ezért alkalmas arra, hogy

kisebb szabálytalanságok

feltárását követően az adózó

átnézze könyvelését és a helyes

joggyakorlatnak megfelelően

önellenőrizze korábban beadott

bevallásait, akár nagyobb

időszakot átölelve. 2016-ban 65

millió forint mulasztási bírságot

szabtak ki az adóellenőrök,

átlagosan 150 ezer forint

bírságot állapítottak meg.

23

Adatok gyűjtését célzó ellenőrzések

Az NAV és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények

valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének megállapítása érdekében az igazgatóság

adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést végez.

Ez történhet helyszíni ellenőrzés keretében, mint például próbavásárlással történő

nyugtaellenőrzéssel, leltározással, egyéb helyszíni körülmények jegyzőkönyvezésével, vagy

akár a foglalkoztatottakat érintő információk feltárásával.

Az adózónál, illetve a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók

adókötelezettségének megállapítása, illetve ellenőrzése céljából egyes gazdasági események

valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytat le az igazgatóság.

Ezek az ellenőrzések kiterjedtek a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok,

tények, körülmények, iratok, nyilvántartások, így különösen a beszerzések és az értékesítések

körülményeinek, a gazdasági esemény személyi és tárgyi feltételeinek, illetve a gazdasági

esemény megtörténtét igazoló iratok valódiságának vizsgálatára.

A foglalkoztatottak társadalombiztosítási bejelentését, amennyiben munkavégzés közben

találtak a revizorok egy vagy több személyt, vizsgálták a foglalkoztatás jogszerűségét.

Jegyzőkönyv felvételére azonban csak szabálytalanság észlelésekor van lehetőség.

Online pénztárgép ellenőrzések

Az online pénztárgép ellenőrzés egyrészt történhet adatgyűjtésre irányuló vizsgálat keretében,

amikor próbavásárlással győződnek meg az adóellenőrök a pénztárgép használatáról, másrészt

lehet egyes adókötelezettségre irányuló vizsgálat. Ez

utóbbi esetben a jogszabályokban előírt, általában

üzemeltetési kötelezettségek megtörténtét ellenőrzik

a revizorok. Pl.: adómemória éves kiíratása,

pénztárgépnapló megfelelő vezetése és tartása.

24

Az adóellenőrök kiemelt figyelmet fordítottak a vásárcsarnokok, piacokon értékesítők, a

vendéglátó szolgáltatók, a szezonális terméket árusítók ellenőrzésére. A helyszínen tapasztalt

körülmények alapján több napra kiterjedő vagy néhány óra időtartamú forgalomszámlálásokat

is végeztek a kereskedőknél, összesen 170 alkalommal. A forgalomszámlálásra irányuló

ellenőrzésekkel érintett adóalanyoknál a napi forgalom az ellenőri jelenlét hatására

megsokszorozódott, a gazdasági szereplők a helyszíni ellenőrzéseknél kiszabható mulasztási

bírságok elkerülése érdekében jogkövető magatartást tanúsítottak.

Rendészeti tevékenység

Az igazgatóság rendészeti tevékenysége során egyrészt a klasszikus jövedéki, másrészt az

EKÁER-rel kapcsolatos közúti és telephely ellenőrzéseket folytattak le. Összesen 6 439 darab

mélységi ellenőrzést végeztek a járőrök. A vizsgálatokat kockázatelemzés előzte meg, a

célirányos ellenőrzésekhez felhasználták az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző

Rendszer (EKÁER) rendszerből kinyerhető adatokat. A helyszíni ellenőrzések alkalmával

elvégzik a fuvarozásban érintett szereplők azonnali kockázatelemzését, ennek keretében

többek között megvizsgálják, hogy van-e adózónak lejárt esedékességű, pénzügyileg

kiegyenlítetlen tartozása, amely fennállása esetén intézkednek a megfelelő végrehajtási

cselekmény foganatosításáról.

EKÁER ellenőrzések

Második éve működik az EKÁER, melynek célja az áruforgalom átláthatóságának biztosítása.

Az EKÁER rendszerrel nyomon követhetővé válik az áruk tényleges útja. A rendszerbe

érkező adatok elemzésével nemcsak a kockázatos visszaélések kizárására van lehetőség, de az

adóelkerülő adózók felderítésére is. Az adatok elemzésével pedig azonnali adóhatósági

fellépésre van lehetőség az észlelt láncügyletek és a tudatos, szervezett adóelkerülési

mechanizmusok ellen.

2016-ban 759,3 ezer EKÁER bejelentést regisztráltak az adózók, melyek 76 százaléka

belföldi fuvarozás, 17 százaléka EU-ból érkezett és 7 százaléka az EU-ba irányult.

25

2016-ban önálló szervezeti egységként jöttek létre az

EKÁER ellenőrzési osztályok. Ezen a területen a

vámszakmai és az adószakmai terület munkatársai is

részt vesznek a közös munkában. Szinte egymás mellett

történik a kiválasztás, az ellenőrzés és a végrehajtás,

mely hatékonyabb fellépést eredményez. Összesen 3,5

ezer darab ellenőrzést fejeztek be.

Olyan helyszíneket is ellenőriztek, melyeket

rendszeresen felrakodási, illetőleg kirakodási címként

jelölnek meg az adózók, azonban ezek a helyszínek

azonban nincsenek bejelentve az adóhatóság felé.

Vám -és vámáru-nyilatkozat utólagos ellenőrzések

A vámellenőrzés célja, hogy biztosítsa az Unió vámterülete és az e területen kívüli országok

vagy területek között szállított áruk beléptetését, kiléptetését, árutovábbítását, szállítását,

tárolását és meghatározott célra történő felhasználását. Ennek megfelelően a vámellenőrzések

magukba foglalják az

árunyilatkozat vagy az

értesítésben feltüntetett

információk pontosságának,

teljességének és

érvényességének, valamint az

okmányoknak az ellenőrzését.

Amennyiben szükséges, az

árut fizikailag is átvizsgálják

vagy mintát vesznek belőle.

2016-ban az igazgatóság „új vámellenőrzési metodika” szerint kezdett el dolgozni, mely a

támogató adó- és vámhatósági jelleggel áll összhangban. Ennek lényege: ha vámbevételt nem

eredményező szabálytalanságra derül fény, akkor a gazdálkodót értesítik erről, lehetőséget

teremtve arra, hogy az adózó vámügyi nyilvántartásait megfelelően rendezze. A tényleges

revizori kapacitást pedig azokra az esetekre fordította az igazgatóság, amikor az vámbevételt

is érintett. Az áruátengedést követő vámellenőrzések célja a prevenció volt 2016-ban, annak

érdekében, hogy az adózókat minél inkább jogkövető magatartásra ösztönözzék.

26

Jövedéki ellenőrzések

Az igazgatóság különös figyelmet fordított az elsőfokú

eljárások lefolytatásánál, hogy az ügyfélközpontú módon

történjen. Ezek során teljes körűen tisztázta a tényállást és -

figyelemmel az elkövetett jogsértés súlyára, gyakoriságára,

az adóelkerülés veszélyére, mérlegelte a döntéseit. Így az

elsőfokú döntések több mint felénél – melyek

adminisztratív jellegű, illetve mulasztási bírság

kiszabásával járó jogsértések – mellőzték a bírság

kiszabását, tekintettel az elkövetett jogsértések csekély

súlyára, illetve, hogy az adott gazdálkodó első esetben

követett el jogsértést.

HÁTRALÉKKEZELÉS, VÉGREHAJTÁS

Hátralékok, hátralékosok számának alakulása

Az igazgatóság a költségvetési bevételek biztosítása érdekében a felhalmozott hátralékok

beszedésére, illetve azok növekedésének megakadályozására kiemelt figyelmet fordított.

Jelentős változás a behajtási tevékenységen belül, hogy elsősorban az önkéntes adózói

teljesítés lehetősége került fókuszba, elsősorban a fizetési felszólítások alkalmazásával, és

csak ezt követően, aktualitása esetén kezdődött meg a végrehajtási tevékenység.

2016. év során a teljes hátralékállomány jelentősen csökkent, év végére mintegy 113 milliárd

forinttal volt kevesebb, mint az előző év végén. E nagymértékű csökkenés döntően a

felszámolási eljárásokban alkalmazott követeléslemondások következetes érvényesítésére,

illetve a kényszertörlési eljárások okán, az adószámláról törölt követelésekre vezethető vissza.

A működő adózók (gazdálkodók és magánszemélyek) hátraléka 13 százalékkal, 5,5 milliárd

forinttal csökkent és a tartozással rendelkezők száma is 11 százalékkal kevesebb volt, mint a

megelőző év végén. 2016 decemberében 26 ezer működő gazdálkodó mintegy 21,5 milliárd

forint, valamint 71 ezer magánszemély 14,6 milliárd forint lejárt esedékességű hátralékkal

rendelkezett. A hátralékosok megoszlása némileg változott az eltelt egy év során, a működő

gazdálkodók körében némileg emelkedett a 100 ezer forint alatti hátralkosok aránya, míg a

magánszemélyeknél ugyanezen sávban csökkenés tapasztalható. Ez utóbbi körben a 100-500

ezer forint közötti hátralékkal rendelkezők aránya mutat némi emelkedést.

27

A tartozással rendelkező működő adózók 90 százalékának hátraléka az 500 ezer forintot nem

haladta meg, a 87 ezer adózó a működő hátralék ötödével rendelkezett, 76 százalékuk

magánszemély volt.

A működő adózók hátralékának csökkentése érdekében az igazgatóság állandó figyelemmel

kíséri az adózók lejárt esedékességű tartozását, melynek során folyószámla egyeztetéseket is

végeznek, illetve fizetési felszólítást küldenek. Eredménytelen fizetési felszólítást követően

minden indokolt esetben megindítják a végrehajtási eljárást a tartozás beszedése érdekében.

Hátralékkezelés, végrehajtás

A szakterület legfontosabb feladata a hátralékok felhalmozódásának megakadályozása és a

lejárt esedékességű tartozások beszedése. Tevékenysége abba az irányba mutat, hogy

végrehajtási eljárás megindítása nélkül a

hátralékkezelés fázisában minél több adózó

rendezze a tartozását. Ennek érdekében több

mint 20 ezer fizetési felszólítást bocsátott ki

az igazgatóság, hatszor annyit, mint 2015-

ben. A felszólításra befolyt összeg az előző

évi 125 millióról 2,2 milliárd forintra nőtt. A

tartozásukat így teljesítő adózók elkerülték a

végrehajtási eljárást.

Köztartozás-vizsgálat keretében az adózók

által kiutalni kért összegekből a NAV-val

szemben lejárt esedékességű tartozásra 6 ezer elsőfokú határozatban1,9 milliárd forintot

tartottak vissza az igazgatóságon. Közel négyszáz esetben gondoskodtak a visszatartásról az

önkormányzat, valamint egyéb szervek részére.

28

A hátralékkezelési eljárás folyamatának elengedhetetlen részét képezi a vagyonfeltárás,

melynek egyik fontos eleme az elektronikus banktitok megkeresések küldése. A megkeresett

bank válaszával információt szolgáltat az igazgatóság részére arra vonatkozóan, hogy az

érintett adózónak van-e a banknál vezetett folyószámlája, értékpapírja vagy széfje. 2016-ban e

biztonságosan védett elektronikus kommunikációs csatornán keresztül 1,1 millió megkeresést

küldött az igazgatóság a rendszerben résztvevő 127 pénzintézet felé.

2016-ban az eredményes

hátralékkezelésnek köszönhetően

kevesebb ügy jutott el a végrehajtási

szakaszba. Az NAV-val szemben

fennálló kiegyenlítetlen tartozás miatt

indított végrehajtási eljárások száma

kétharmada volt a 2015 évinek, azonban

a végrehajtás alá vont hátralék összege

11 százalékkal meghaladta azt.

Számos esetben fordult elő, hogy a széleskörű vagyonfeltárási tevékenység eredménytelen

volt és a tartozás véglegesen, vagy ideiglenesen behajthatatlanná vált. 2016-ban mintegy

másfélszáz esetben írta elő ismét az igazgatóság a korábban behajthatatlannak minősített

tartozást, összesen 3,3 milliárd forint értékben, ugyanakkor 834 adózónál

73 milliárd forintot értékelt ideiglenesen behajthatatlannak.

A megkereső szervekkel szemben fennálló és

végrehajtható kötelezettségek beszedésére

az igazgatóság 33 ezer esetben indított

végrehajtást, az érintett összeg 10,5 milliárd

forint volt. A megkeresések fele

hulladékgazdálkodási díj beszedésére

vonatkozott, de a szabad felhasználású

diákhitelre is az előző évinél 12 százalékkal

több megkeresés érkezett. A diákhitelre

benyújtott megkeresések értéke

megközelítette a 2,6 milliárd forintot.

A fennálló lejárt esedékességű tartozás

beszedése érdekében a végrehajtási eljárás

keretében 8,4 ezer fizetési felhívást és 51 ezer

hatósági átutalási megbízást bocsátott ki az

igazgatóság. A végrehajtási bevételek kétharmada, 16 milliárd forint folyt be a kibocsátott

hatósági átutalási megbízások nyomán. A lejárt esedékességű tartozások csökkentése

érdekében a hátralékos adónemekre 2,1 milliárd forint folyószámla túlfizetés átvezetését is

elvégezték a munkatársak.

403 millió forinttal csökkent annak a 205 ezer magánszemélyek a tartozása, akikkel szemben

az igazgatóság élni tudott a jövedelem letiltás lehetőségével.

29

Az év során a munkatársak helyszíni végrehajtási eljárás keretében, 5,2 ezer esetben kerestek

fel hátralékkal rendelkező adózót székhelyén,

telephelyén vagy lakhelyén. 2016-ban hatszáz

ingatlan végrehajtására került sor, valamint 3,2 ezer

követelés-, készpénz-, üzletrész- és ingó foglalásra,

melynek közel harmada gépjárművet érintett. Egyéb

ingó tárgy foglalását másfélszer, készpénz foglalását

közel háromszor annyi esetben sikerült

megvalósítani, mint az előző évben. Az online

pénztárgépekből származó forgalmi adatok

célirányosan támogatták a helyszínen lefolytatott

végrehajtási eljárásokat, így növelve

eredményességüket.

A megelőző évinél számosabb esetben árverezték az elektronikus felületen a lefoglalt

vagyontárgyakat, a gépjárművek nélkül árverezett ingóságok árverezése csaknem

háromszorosára emelkedett 2016-ban.

Az adóhatóságnak lehetősége van pénzkövetelés biztosítását elrendelni, amennyiben

valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van. Az intézkedésekkel

érintett, végrehajtási eljárás alatt álló adózók tartozása megközelítette a 6 milliárd forintot,

ami másfél milliárd forinttal több, mint 2015-ben.

A foglalások kényszerítő hatással vannak az adózók fizetési hajlandóságára, de a továbbra

sem kiegyenlített tartozások megtérülése érdekében fontos a folyamat árverésig történő

továbbvitele. Az év során 1,1 ezer árverést bonyolított le az igazgatóság, legnagyobb részben

az elektronikus árverési felületen keresztül. Az árverezések nyomán megtérült hátralékok

összege 45 millió forinttal több, mint az előző évben, megközelítette a 120 millió forintot.

Fizetési kedvezmények

Az adóhatóság a hatályos jogszabályi

keretek betartásával fizetési kedvezményt

nyújthat a működő gazdálkodók részére

átmeneti likviditási problémájuk esetén a

vállalkozás fenntartásának, valamint a

magánszemélyek részére megélhetésük

veszélyeztetésének elkerülése érdekében.

A fizetési kedvezmény részletfizetés

nyújtása, fizetési halasztás vagy egyes

esetekben akár a kötelezettség elengedése

formájában is megvalósulhat.

30

A korábbi években tapasztalt csökkenéssel szemben 2016-ban nem változott a beérkező

kérelmek száma. Az illetékekre vonatkozóan azonban – az ingatlanpiac élénkülése

következtében – 6 százalékkal több kérelem érkezett, mint az előző év során.

2016-ban 12,9 milliárd forintra vonatkozóan összesen 8,6 ezer darab fizetési kedvezményi

kérelem benyújtásával éltek az adózók. Az országosan benyújtott kérelmek 6,5 százaléka

érkezett az igazgatóság illetékességi köréből, az érintett összeg 8 százaléka az országosnak. A

kérelmek 32 százaléka elektronikus formában érkezett, 77 százalékát magánszemélyek és

egyéni vállalkozók nyújtották be.

Az év során 8,5 ezer darab I. fokú döntés született, amelynek 42 százaléka részben helyt adó

vagy engedélyező. A döntések ötöde az eljárás megszüntetéséről rendelkezik, elsősorban

olyan esetekben, ha az ügyfél az adóhatóság hiánypótlásra felszólításának nem tett eleget, így

nem állt rendelkezésre kellő információ a megalapozott döntés meghozatalához. Számos

esetben előfordult, hogy az adózó még a döntést megelőzően pénzügyileg rendezte fennálló

hátralékát, természetesen ebben az esetben is megszünteti az elindított eljárást az igazgatóság.

A jogerős I. fokú határozatokban az engedélyezett fizetési könnyítés 3,1 milliárd forint

értékben adó-, és illetéktartozást érintett.

A már említett, 2016-tól bevezetett adózói minősítés során megbízhatóként nyilvántartott

adózók részére nyújtott számos kedvezmény egyike, hogy az elektronikus úton beadott

kérelemre évente egy alkalommal automatikus fizetési könnyítést, azaz legfeljebb 12 havi

pótlékmentes részletfizetést engedélyez az adóhatóság11

. Az igazgatóságra az év során 28

millió forint tartozást érintően 128 darab kérelem érkezett a megbízható adózóktól.

Évközi jogszabály-módosítás eredményeképp12

a vállalkozási tevékenységet nem folytató,

általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély kérelmére az adóhatóság az

általa nyilvántartott, legfeljebb 200 000 forint összegű adótartozásra – meghatározott

kivételekkel – évente egy alkalommal legfeljebb 6 havi pótlékmentes részletfizetést

engedélyez. A magánszemélyektől 729 darab kérelemben 70,3 millió forint tartozásra érkezett

automatikus fizetési könnyítési kérelem.

Felszámolások, végelszámolások és csődeljárások

2016-ban a cégbíróságok által országosan elrendelt 7,9 ezer felszámolási eljárásból

1,1 ezer darab Dél-Budapesten működő gazdálkodó szervezetet érintett, ez 10 százalékos

csökkenést jelent az előző évhez képest. Az igazgatóság 1 091 felszámolási eljáráshoz

kapcsolódóan 34 milliárd forint adóhatósági követelést jelentett be.

Az Igazgatóság 842 alkalommal kezdeményezett felszámolási eljárást, az érintett cégek

tartozása meghaladta a 30 milliárd forintot, ami kétharmada az egy évvel korábbinak.

2016 végén 2,2 ezer eljárás maradt folyamatban, ez 22 százalékkal kevesebb, mint az előző

évről áthúzódó eljárások száma. A folyamatban maradt eljárásokban a követelés összege 65

11 2016-ban legfeljebb 500 ezer forint, 2017-től 1,5 millió forint tartozásig (Art. 6/D. §), valamint fizetési halasztás is kérhető. Kifizetőként

levont jövedelemadóra (előlegre) nem adható fizetési kedvezmény. 12 Art. 133.§(11); hatályos 2016.07.01.

31

milliárd forint volt. Az utóbbi években mérséklődött a felszámolás alá került gazdálkodó

szervek száma, ami összefügg azzal, hogy a tevékenységet nem folytató vállalkozások

kiszűrése érdekében egyszerűbb eljárások kerültek előtérbe (adószám alkalmazásának

felfüggesztése, kényszertörlési eljárás).

A vagyontalan, gazdasági tevékenységet nem folytató cégeknek a gazdasági életből történő

gyors kivezetésére már 5 éve létező jogintézmény a kényszertörlési eljárás. Ennek az

eljárásnak az eredményeként hamarabb törölhetők vagy számolhatók fel azok a gazdasági

társaságok, melyek huzamosabb ideje nem végeztek valós gazdasági tevékenységet és egyéb

kötelezettségeiknek sem tettek

eleget, vagy már törvényességi és

felügyeleti eljárás is indult ellenük.

A kényszertörlési eljárások

számában jelentős csökkenés

figyelhető meg. 2016-ban az előző

évben elrendelt eljárásoknál 44

százalékkal kevesebb, 2,1 ezer

eljárás indult. Az előző időszakról

áthúzódó mintegy 3,8 ezer, és az év

során indított 2,1 ezer eljárásból év

végéig 3,3 ezer eljárás fejeződött be,

ebből 3,1 ezer a cég törlésével. Az

igazgatóság adóalanyait érintő 2016

végén folyamatban lévő

kényszertörlési eljárások száma 2,3 ezer darab volt, ami az országos érték 11 százaléka.

Dél-Budapesten 1,1 ezer végelszámolás indult 2016-ban, 8 százalékkal több, mint az előző

évben. Az indított végelszámolások 39 millió forint adótartozást érintettek, ami a tavalyi érték

kétharmada. Év végén az országos érték 18 százalékát jelentő, 3,1 ezer végelszámolás maradt

folyamatban, ami 17 százalékkal haladta meg a 2015-ről áthúzódó eljárások számát.

Ha egy gazdálkodóval szemben lezárult megszüntetési eljárás után a cég jogutód nélküli

törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, melynek a törölt cég volt a tulajdonosa,

vagyonrendezési eljárást kell lefolytatni. 2016-ban 12 esetben rendeltek el vagyonrendezési

32

eljárást és az előző évről 13 eljárás maradt folyamatban. Év végéig 3 eljárás fejeződött be.

2015-ben is hasonló nagyságrendben folytak a vagyonrendezési eljárások az igazgatóságon.

A csődeljárások száma évek óta elenyésző és tovább csökkent előző évhez képest. 2016-ban a

8 darab elrendelt eljárásban foglalt 236 millió forint adóhatósági kintlévőség az országos érték

10 százaléka. Az év során 4 csődeljárás egyezséggel zárult, az érintett tartozás 252 millió

forint. 4 esetben egyezség nélkül szűnt meg az eljárás. Év végén 6 csődeljárás maradt

folyamatban.

BŰNCSELEKMÉNYEK, BÜNTETŐ FELJELENTÉSEK

Az adózókkal való kapcsolat során, elsősorban az ellenőrzéseknél vetődhet fel a gazdasági

bűncselekmény elkövetésének gyanúja. Ezekben az esetekben a NAV nyomozóhatósága felé

feljelentéssel, illetve tájékoztatással élt az igazgatóság.

2016-ban az adó- és vámszakmai

területen 50 esetben tártak fel

bűncselekményt, a legtöbb esetben

költségvetési csalás elkövetése volt a

törvényi tényállás. Az együttes

elkövetési érték 1,5 milliárd forintot

tett ki. Sikkasztás gyanúja 11 esetben

merült fel, az elkövetési érték

meghaladta a 2,5 milliárd forintot.

Említésre érdemes még az

orgazdaság bűntette félmilliárd

forintos elkövetési értékkel, de

előfordult a hamis magánokirat felhasználása is. A büntető feljelentések kétharmada

ismeretlen tettes ellen történt, viszont mintegy egyharmadában a cégvezetők az érintettek.

Az igazgatóság bűnügyi tevékenysége az eredményes és hatékony bűnüldözés érdekében a

büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171. § (2) bekezdésében meghatározott és ún.

nyomozati kényszert jelentő büntető feljelentés mellett az adózás rendjéről szóló 2003. évi

XCII. törvény 54. § (8) bekezdésében meghatározott tájékoztatás jogintézményével egészül

ki. A lehetőséggel élve 2016-ban az igazgatóság összesen 5 esetben küldött (ebből három

tájékoztatás egy korábban megküldöttnek a kiegészítéseként készült) a nyomozó hatóság felé

tájékoztatást.

33

KOMMUNIKÁCIÓ, KÜLSŐ KAPCSOLATOK

Igazgatóságunk 2016-ban számos olyan rendezvényt

szervezett, melyek segítségével az adózók minél szélesebb

körét tudta megszólítani az aktuális adózási kérdésekben.

Sikeres volt év elején a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi

Szakközépiskolában a végzős hallgatók részére szervezett

rövid előadássorozat az adózásról, adótudatosságról, illetve

az azt követő ügyfélkapunyitási akció.

A tanintézményi látogatásokat 2016 tavaszától felváltották

a budapesti gimnáziumok, középiskolák 17-18 éves tanulói

részére szervezett interaktív bemutatók: a diákok egy

pedagógus kolléga kíséretében, – rendhagyó

osztályfőnöki óra keretén belül – ellátogathattak az

igazgatóság Központi Ügyfélszolgálatára, ahol a

munkatársak valós ügyfélkörnyezetben, valódi ügyintézési

helyzetekbe vonták be a vállalkozó kedvű gyerekeket.

Egy rövid, a korosztály számára befogadhatóbb, könnyedebb stílusú tájékoztató után a

tanulóknak lehetőségük volt arra, hogy elsajátíthassák a különböző hivatali nyomtatványok

kitöltésének szabályait, a személyes adatok védelmét. A bemutatón minden diák

regisztrálhatott az Ügyfélkapura és feltehette kérdését az ügyfélszolgálat munkatársainak.

Igazgatóságunk munkatársai számos olyan budapesti rendezvényre, munkahelyre látogattak

el, ahol az aktív munkavállalóknak lehetőségük nyílt ügyfélkapu-regisztrációra.

A kollégák egy héten át biztosítottak adóazonosító jel képzést és ügyfélkapunyitási

lehetőséget a Budapesti Műszaki Egyetem külföldi diákjainak, valamint két alkalommal nyílt

nap keretében nyújtottak segítséget a hallássérült ügyfeleknek az SZJA-bevallásuk

elkészítésében.

Munkatársaink több Adózói Fórumon vettek részt, ahol tájékoztatták a magánszemélyeket és

a gazdasági társaságokat - többek között - az adótartozások megfizetésének kedvezményes

lehetőségeiről. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vállalkozói

fórumán a munkatársak előadásokat tartottak a NAV új szervezeti struktúrájáról, az

ellenőrzési irányokról, illetve a leggyakrabban előforduló bevallási hibákról.

2016 novemberben magas színvonalú kínai-magyar szakmai napot rendezett igazgatóságunk a

Központi Irányítás Vám és Nemzetközi Főosztályainak segítségével. A rendezvény elsődleges

célja a távol-keleti termékek importja során a vámjogi környezet megismertetése, a

vámeljárások gyakorlati bemutatása, valamint az ügyfelek és a NAV közötti kapcsolat

erősítése volt.

34

Együttműködési megállapítást írtunk alá a Fővárosi és Pest Megyei Katasztrófavédelmi

Igazgatósággal az együttműködő felek személyi állománya közötti szorosabb, szakmai

segítségnyújtás és tájékoztatás céljából.

A NAV fővárosi adó- és vámigazgatóságai a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-vel és a

Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósággal is megújították az együttműködési

megállapodásukat, melynek fő célja közös fellépés keretében a jogsértő cselekmények

felderítése, visszaszorítása, valamint megelőzése.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe

tartozó ellenőrzési tevékenységhez

kapcsolódó szakmai kapcsolat bővítésére,

tapasztalatcserére, kölcsönös tájékoztatásra

irányul a NAV fővárosi adó- és

vámigazgatóságai, valamint a NAV Kiemelt

Adó- és Vámigazgatósága, továbbá a Magyar

Könyvvizsgálói Kamara Budapest Fővárosi

Szervezetével kötött együttműködési

megállapodás is.

Budapest, 2017. május