3 |3 |

Tíz tény az édességekrôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

Czúkor szeletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4Édesítés a római kortól napjainkig

Édességek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Fele cukor, fele méz

Cukorfalat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14A reklámok szerepe a gyermekkori elhízásban

Tények, hitek és tévhitek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18A táplálkozástudomány a cukorról

Élelmiszerek címkéje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24A cukormentes termék is tartalmazhat cukrot

Rejtvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28Tippelj!

Süti, nem süti . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30Adalékok a szülinapi tortához

Gyümölcsjoghurtok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34Termékteszt

Gyümölcsjoghurtok – gyártók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38Cégmérce

Természetes édesség minden hónapban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44Idénygyümölcsök

Gyümölcsszárítás napenergiával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46Csináld magad!

Keserédes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50A cukornádtermesztésrôl

Cukorbojkottok a rabszolgaság eltörléséért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54Kétszáz éve

A xocoatl, avagy a csokoládé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58És a méltányos kereskedelem

Cukorpiac és verseny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62Ádáz harc a termelôkért

Hatósági ellenôrzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66A méz titkai

„…egyáltalán ahogy ez az anyag elôáll…” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70Baldavári László méhészt látogattuk meg

Bioméztermelők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74

Egy édes-savanyú szöveg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76Tárca

Nekünk tetszett… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80Ajánló

TVE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81A Tudatos Vásárlók Egyesületének tevékenységei az elmúlt időszakból

Tagoknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82

T A R T A L O Mte

rmék

ek é

s sz

olgá

ltatá

sok

játé

kél

etm

ódte

rmék

cím

kék

nagy

látó

szög

rekl

ámbl

okk

Cégm

érce

fogy

aszt

óvéd

elem

csin

áld

mag

adve

rsen

y és

pia

ctá

rca

mes

tere

kés

mes

ters

égek

TVE

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

| 4

Az ENSZ Élelmezési ésMezôgazdasági Szervezetének (FAO)adatai alátámasztják azt avélekedést, miszerint az egy fôre jutócukorfogyasztás jól tükrözi egyország gazdasági fejlettségét. Minélfejlettebb egy ország gazdasága,annál több cukor fogy.

A tejcukor segíti a kalcium hasznosulását a szervezetben,és fokozza beépülését a csontokba. A gyümölcscukormegkönnyíti a magnézium felszívódását, amely hatássalvan az ideg- és izomingerlékenységre, a fogak és csontokfelépítésére, az enzimműködésekre, valamint fokozza avas felszívódását.

Napi 5 gramm feleslegesen elfogyasztott szénhidrátegy év alatt másfél kiló zsír lerakódásához vezethet,és ez 15 év alatt 15 kg túlsúlyt eredményezhet, ha nem növeljük a fizikai aktivitást.

Világviszonylatban az éveskakaótermésnek csak fél százalékabio minősítésű, azaz gyakorlatilagvegyszermentes termesztésből származó.

TÍZ

TÉNY

AZ

ÉDES

SÉGE

KRÔL

5 |

Minden második gyerekeknek szólótévéreklám édességet hirdet.

Az Európai Unióban évente hárommillió tonnatalaj vész el a cukorrépa betakarításakor. A talaj, amely a gyökéren marad, a teljes évescukorrépa mennyiség súlyának 10-30százalékának felel meg.

1600-ban a magyar vásárlónak fél kiló cukor egy sertésárába került.

2001-ben felfedezték a cukrot a világűrben.

Egy 10 dekagrammos csoki árát 100 forintnakfeltételezve 9 forintot kap a kakaó termesztôje.

A Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Szervezet szerint 284 000 gyermeket (9-12 éveseket) foglalkoztatnak veszélyeskörülmények között a nyugat-afrikai kakaóültetvényeken. Jelenleg a világ évi kakaótermésének mindössze egy ezrelékétvásárolják fel a méltányosság elvei szerint.

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

| 6

Az édesség, legalábbis az édesszájúak szerint,minden emberi vágy őstípusa, a boldogság, ajólét, a hatalom, a szexualitás jelképe. Az em-beri faj fejlődése szempontjából hasznosnakbizonyult, hogy az édes ízt rögtön a nyelvünkhegyén érezzük. S az is, hogy a legédesebbgyümölcseink úgy biztosítják túlélésüket, hogymagjuk keserű, olykor mérgező.

A római konyha nem ismerte a cukrot, aközépkor előtt Európában mézet, illetve abesűrített borból, mustból, gyümölcsök levébőlkészült szirupokat használták édesítésre.Azonban az arab területeken, Egyiptomban,Észak-Afrikában és a Mediterráneum számosszigetén, például Cipruson, a 8. században márelőszeretettel termesztették az Indiából, Dél-kelet-Ázsiából származó cukornádat. Az arab–berber hódítás nyomán az Ibériai-félszigetenkiépült öntözőrendszerek egy sor új termény, arizs, a citrus, a cirok mellett a cukornádeurópai elterjedését is lehetővé tették. A vízi-malmokban őrölt nádcukrot, a cukros édessé-geket, kandírozott gyümölcsöt velencei ésgenovai kereskedők terjesztették az európaipiacon. Az utcai árusítást bonyolító cukrászokPárizsban még céhet is alapítottak, de a közép-kor embere számára az édességérzetet a mézmellett döntően mégis a gyümölcscukor,elsősorban az alma jelenthette. A szó kialaku-lásának története az elterjedést is pontosantükrözi: az arab, illetve perzsa sakarbólszármazik a portugál aćúcar, a spanyol azúcar,az olasz zucchero, a francia sucre, az angolsugar, a német Zucker, a szerb cukar, a lengyelcukier és így tovább. Az arab cukor, kand

elnevezést őrzi az angol candy és magyarkandiscukor szavunk is.

A középkori étkezési kultúrára döntőhatással volt a cukor – legalábbis ami az olasz,katalán és angol felsőbb társadalmi rétegeketilleti. A cukrot az angol konyhákban a fűszereksavasságának ellensúlyozására használták, s a

CZÚK

OR S

ZELE

TEK

Tört

énel

mi k

iteki

ntés

: éde

síté

s a r

ómai

kor

tól n

apja

inki

g

7 |

fogások a szicíliai normann kapcsolat miattmint szaracén ételkülönlegességek terjedtek el.A francia és német területeken a középkori arabédességek egyáltalán nem jelentek meg, amézeskalács háziipari alkalmazása annálinkább. A fokozatosan terjedő nádcukrot egyfajta fűszerként általános ízesítésre használták,a reneszánsz idején egyre nagyobb mértékben.

A desszert, mint a főételtől elkülönült fogás,a reneszánsz idején még nem létezett, viszont acukor ízesítőként szinte minden ételben jelenvolt. Az első nyomtatott szakácskönyvet jegyzőPlatina (Bartolomeo Sacchi) 1475-ben úgyvélte, „semmi nem lehet annyira íztelen, hogyegy kis cukortól erőre ne kapna”, 1560-ban II.Valois Henrik francia király gyógyszerészepedig már berzenkedve jegyezte le, mennyire

általánossá vált, hogy az ételek cukrosízesítésűek. A lengyel királynak is megvá-lasztott III. Valois Henrik francia királyt 1573-ban, velencei látogatása alkalmával tartottbankettjén egy cukorból készült asztalhozvezették, amelyen a bőség és a hatalom továbbijeleként cukorból készült evőeszközök, tányé-rok, asztaldíszek és szobrok sorakoztak.

EGZOTIKUS LUXUSCIKKBŐL MINDENNAPI ÉDESÍTŐSZER

A cukor európai sikere az afrikai rabszolgákkalműveltetett amerikai cukornádültetvényekenalapult. Először portugál területeken, Madeirán,a Kanári- és a Zöld-foki-szigeteken, majdMarokkóban és 1534 után Brazíliában is meg-jelent az ültetvényes gazdálkodás. A 17. század-ban lényeges fordulat következett be a cukortörténetében. Noha már Amerika felfedezé-sét követően kerültek cukornáddugványok aspanyol és portugál gyarmatokra, a brit, franciaés holland rabszolga-kereskedelem mindenkorábbinál nagyobb mértékű monokultúráscukornádtermesztést tett lehetővé a Karib-térségben. Jamaica, Barbados, Haiti, Guade-loupe, Martinique, mint a nagyüzemi ingyen-munkán alapuló cukortermesztés első számúterepei, Európa legértékesebb gyarmatiterületeivé váltak. Az ültetvényes gazdálko-dáshoz és a cukorfinomításhoz nem alkalmaz-kodó őslakosság helyére Szenegáltól Angoláigösszefogdosott és rabszolgaságra kényszerítettmunkaerőt hurcoltak be. Csak Londonbólmintegy 3100 hajó indult útnak, amelyekenközel egymillió afrikait szállítottak rabszol-gának az ültetvényekre.

Az Újvilág legnagyobb biznisze az európaicukoréhséget kielégítő cukor finomítása lett.A 16. század végéig a nádcukor ára annyiramagas volt, hogy a termelők még gabonahelyett is cukornádat ültettek. A 17. századbanaz egyre növekvő európai kereslet és a fino-mítás technológiájának fejlődése, a szabad

15. századi olasz ábrázolás Dioscorides művéhez: az ókor gyógynövényeit egybegyűjtő Dioscorides

(Kr. u. 60 körül) szerint a vízben oldott nádcukor jóttesz a beleknek és a gyomornak, enyhíti a vese- és

húgyhólyagfájdalmakat.

kereskedelemmel karöltve, drasztikus árcsök-kenést kényszerített ki. A monokultúrás ter-mesztésű cukornád azóta is a legsúlyosabbtársadalmi és környezeti problémát jelenti azújvilági őslakosoknak – jelenleg éppen azeurópaiak növényi alapú üzemanyag irántiéhségét (bio-etanol) kellene kielégítenie. Az euró-pai cukor-éhségre jellemző, hogy 1667-ben azangol–holland háborút lezáró bredai békében ahollandok még New Amsterdamról (ma NewYork) is lemondtak, csak hogy megkaparint-hassák a cukortermesztésre és -finomításraalkalmas dél-amerikai Suriname-ot. A világ cukor-kereskedelmének központjává Antwerpen vált.

A karibi cukor bősége miatt a 17. századvégére az édes íz önálló útra lépett Európában.A középkori és a reneszánsz gasztronómia mégkeverten adagolta a sós és az édes ízeket, a 17.századra azonban az édesség élménye meg-határozóvá vált Európában. Elkezdték cukrozniaz új, egzotikus italokat, amelyeket eredetikulturális környezetükben édesítés nélkül,kesernyésen fogyasztanak. Az egyre növekvőkávé-, tea- és csokoládéfogyasztással párhuza-mosan egy évszázad alatt megnégyszereződötta cukorfogyasztás Nagy-Britanniában. A rene-szánsz nemesi asztalt díszítő luxuscikkéből ígylett fokozatosan mind olcsóbb, megszokottédesítőszer. Új konyha született, amely nagyobb

teret adott az alapanyagok valódi ízének, s ezvált a francia konyhaművészet (haute cuisine)alapjává. Az ízlésbeli változás fontos követ-kezménye lett az étkezést lezáró desszertkialakulása, amit korábban például Angliábancsupán természetellenes francia szokásnaktaláltak. A magyar főúri udvarokban továbbrasem különítették el fogásonként az ételeket, azédességek a többi étel közé voltak felírva,illetve olykor nyers zöldségek (répa, retek)szerepeltek az étrendben az édességek után.A desszert kialakulása egy sor kulináris készségfejlődésével járt együtt. 1666-ban a naplóíróSamuel Pepys nem tiltakozott a desszert láttán,a felvilágosodás Európája pedig már kifeje-zetten a gondosan díszített desszertet kedvelte.A cukrász ugyanakkor még mint édesszájúkereskedő, a desszertek építésze szerepelt alondoni iparosokat bemutató, 18. századközepén megjelent kiadványban. Mindazon-által a cukor meglehetősen ritka portékánakszámított még a 18. században is, és csakisnádcukrot, korabeli magyar szóval nádmézetjelentett. A karibi térség fejlett technológiát ésbérmunkát egyszerre alkalmazó cukornád-ültetvényeiről egyre olcsóbban szállított cukorcsak Európa boldogabbik felén vált minden-napos fogyasztási cikké.

| 8

Jan van der Straat (Stradanus): Cukorüzem. Nova Reperta, 1584

A német Georg Flegel (1566-1638) csendéletein a luxusétkezés teljes kelléktárát felvonultatta.

Ezen a képén a 17. században megjelenő desszert,cukrozott gyümölcsök és édességek láthatók.

9 |

Az akkoriban sorra létesülő nyugat-európaicukorfinomítók mellett az 1750-es évekbenMária Terézia engedélyével egy németalfölditársaság Fiumében létrehozta az első hazaifinomítót. A nádcukor helyettesítőjekéntMarggraf német gyógyszerész felfedezésenyomán a 19. század elején a vegyipar végülsikeresen elő tudta állítani a cukrot – répából.A cukorfogyasztás széles körű elterjedésétazonban akadályozták a rendszeres háborúk.A Nagy-Britannia elszigetelésére elrendeltnapóleoni zárlat (1806-1814) idején, amikornádcukor egyáltalán nem juthatott Európába,Magyarországon is létrehozták az első répa-cukorgyártó üzemet. A termelés eleinte főképpnagybirtokok cukorgyártó üzemeiben, cukor-főzdéiben folyt, majd fejlettebb technológiávalrendelkező osztrák, német gyárosok érkeztek,akik a répacukrot már a nádcukoréval egyenlőköltséggel tudták előállítani.

A 20. század Európában az olcsó finomított(répa)cukor korszaka, a karibi cukorra Euró-pának innentől nem volt szüksége. A tömeg-fogyasztást kiszolgáló élelmiszeripar a cukros,zsíros és olajos ételek gyártására állt rá anagyobb haszon érdekében. A bőséges ésgazdag étrenddel együtt ekkor jelentek meg azelhízás és diabétesz problémái.

Száz évvel ezelőtt, amikor az előre gyártottélelmiszerek aránya még lényegesen alacso-nyabb volt, az Egyesült Államokban a cukorkétharmada a háztartásokban fogyott el, és ígykerült az ételekbe, ma azonban már a gyártókcukrozzák élelmiszereink háromnegyedét.Napjainkban az élelmiszerek többségében acukor mellett, készüljön az nádból vagyrépából, mesterséges édesítőszereket találunk.Európa nagy részén ugyanakkor a jó minőségűcukor mindig is a legkeresettebb áruk közétartozott, értékmérő szerepét éppen a háztar-tásokban felhalmozott készletek bizonyítják.

Részlet Czifray István szakácskönyvéből (1840)Czúkor szeletek.Tégy deszkára tizenkét kanál apróra tört czúkrot,

keverd közibe egy czitromnak koczkásra metélt

héjját; azután verj egy tojás' fehérjéből merevény

havat, 's csinálj vele a czúkorból tésztát, mellynek

nem szabad lágynak lenni; sodord el, vagdalj

belőle szeleteket; tedd ezeket viaszkal kent

bádogra, s süsd meg szép hívesen.

| Balázs Bálint |

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

| 1 0

Mindenekelőtt tisztáznunk kell: az édesség(úgy is, mint a négy, illetve öt alapíz egyi-kének) természetes forrásai mindenekelőtt azegyszerűbb szénhidrátok, vagyis a cukrok –eme szén, oxigén és hidrogén alkotta, holgyűrűs szerkezetű, hol meg (pl. vizes oldatban)nyílt láncú szerves vegyületek, melyek közöttakad aldehid (glükóz) és keton (fruktóz) is,hogy csak a két legegyszerűbb egyszerű cukrot(monoszacharidot) említsük. Ezen egyszerűszénhidrátok elsődleges forrásai, mint nevük-ből (szőlő-, illetve gyümölcscukor) is sejthető,egyes édes gyümölcsök, bogyós termések, deeleink gyorsan ráleltek a monoszacharidokkoncentrált lelőhelyére is, amely nem más,mint a méz.

MÉZ

Az átlagos méz jórészt (vagy hetven száza-lékban) gyümölcs- és szőlőcukrot tartalmaz –előbbit, mely amúgy is édesebb, kicsit nagyobbmennyiségben. Egy rendes mézben az össze-tettebb cukrok aránya mindössze tíz százalékkörül van, ennek is csak tizede a szacharóz, vanbenne viszont malátacukor (maltóz) és meleni-tóz, amelyet bizony a levéltetvek termelnek, améhek pedig szorgalmasan felnyalnak, majdrészben elfogyasztják, részben beledolgozzák amézbe. A méhek amúgy rendkívül gondosmunkával gyűjtik és sűrítik a mézalapanyagot,sőt sűrű szárnycsapásokkal arról is gondos-kodnak, hogy körülbelül tizenhét százalékosraszorítsák vissza a méz víztartalmát. Ez a mennyi-ség arra jó, hogy folyós legyen a termék, amásodlagos kémiai kötésekkel kötött vízviszont nem teremt túl kedvező feltételeket agombák, erjesztőbaktériumok s más miazmákszámára, ezért például a tömény méz ideálisesetben nem fertőződik (kivételként szoktákemlegetni a Clostridium butulinum endospóráit,melyek elsősorban a csecsemőkre lehetnekveszélyesek), és nem is romlik meg. Annál

Az ö

rökk

é éd

essz

ájú

embe

risé

g ré

góta

haj

szol

ja a

z eg

yik

legő

sibb

, leg

elem

entá

risa

bb íz

élm

ény

forr

ásai

t –le

gyen

ek a

zok

álla

ti er

edet

űek,

növ

ényi

kiv

onat

ok v

agy

a ko

rtár

s neh

ézve

gyés

zet l

elem

énye

i.

ÉDES

SÉGE

K:

FELE

CUK

OR, F

ELE

MÉZ

1 1 |

számottevőbbek kedvező élettani, sőt gyógy-hatásai – például torokfájás ellen (citromlévelegyütt alkalmazva) alighanem minden másszernél hatékonyabb, s rendszeresen fogyasztvaaz immunrendszert is erősíti. Fertőtlenítőhatása összefügg azzal, hogy vizes közegbenlassan, kis mennyiségű, de fiziológiás jelentő-ségű hidrogén-peroxid keletkezése közbenbomlik, ami ilyen mennyiségben ránk nézvenem mérgező, a kórokozókat viszont kinyírja.A méz jelentős vitamintartalma közismert,miként kellemes íze is (ez azért már kissémegosztja az édesszájú publikumot), sütéshezaromája és kémiai tulajdonságai miatt isideális, ráadásul fajlagos kalóriatartalma szin-tén alacsonyabb valamivel, mint a szacharózé(nád-, illetve répacukor, leggyakoribb formájá-ban kristálycukor). A boltban is beszerezhetőolcsó szőlő- és gyümölcscukor korában magátólértetődő, hogy felelőtlen elemek a mézet ishamisítják – fájdalom, aki ügyesen csinálja,ügyel a különböző hozzávalók megfelelő ará-nyára (nem sziruposított kristálycukrot használ,mint a teljesen elvetemült s egyben eszetlenkufárok) és arra, hogy megmaradjon a megfelelővíztartalom, annál csak a tettenérés segít.

CUKOR

A finom és rendkívül édes méz azonban atörténelem során mégiscsak korlátozott mérték-ben állt rendelkezésre (minden a méhkolóniákszámától és szorgalmától függött), a mézlelő-helyek területileg is egyenlőtlenül oszlottak el,ennek megfelelően a méz a legtöbb helyenmódfelett drága volt, és sokszor messzi földrőlhozták be. Sosem szűnt meg a kutakodás acsaknem korlátlanul előforduló édességforrá-sok iránt – némely egzotikus, helyi jelentőségűcukorforrások, mint az afrikai eredetű cukor-cirok (sorghum) vagy az Észak-Amerikábólszármazó cukorjuhar, ma is használatban

vannak. A leghatékonyabb, már több ezer éveismert cukorforrás azonban a cukornád, melyeta történészek szerint valahol a bengáliai part-vidéken honosítottak, de már a Szasszanidákkorában ismertek a perzsák, s onnan terjedtidővel mind nyugatabbra, például a hódítóarabok révén. S persze (már a 8. századtól)északra, Dél-Kínába is eljutott, hogy azutánévszázadokra Kanton és környéke váljék a világegyik legjelentősebb cukortermelő területévé.A másik, a cukorgyártási technológiában isújításokat hozó, fontos termőterület pedigévszázadokon át Egyiptomban volt fellelhető.Érdekes, hogy a nádból nyert cukrot kezdetbenritka és értékes gyógyszerként használták akétségbeesetten gyógyírt kereső eleink, s csakkésőbb vált előbb luxustáplálékká, majdnépélelmezési cikké. Európában főleg azután,hogy a tengerentúlon (előbb Brazíliában, majdGuayanán és az Antillákon, Jáván és még sokmás helyütt) létrejöttek a nagy cukortermelőkolóniák. Európában, Spanyolország kivételé-vel, ahol még az arabok honosították meg,nem is folyt cukornyersanyag-termesztés –ellenben óriási finomítók épültek, melyek atengerentúlról behozott nyerscukrot dolgoztákfel. A nádcukor egyeduralmát nem is veszé-lyeztette volna semmi, ha nem jön el anapóleoni háborúk kora (a részleteket lásd

Balázs Bálint írásában a 7. oldalon – a szerk.),amely után a répaalapú cukorkészítés elterjedtegész Európában. Többek között Magyarországnépessége is ennek nyomán vált lelkescukorfogyasztóvá. Mondjuk, nem előbb, mint amúlt század elejére. A répából történő cukor-gyártás persze nem olyan hatékony, mint anádcukor előállítása (nem véletlen, hogyjelenleg is a cukor-nádból származik a világcukortermelésének hetven százaléka), viszonta cukorrépa megterem a mérsékelt övben,hűvösebb éghajlati viszonyok között is, mint a

legfeljebb szubtrópusi körülmények közt kulti-vált cukornád. A kétfajta cukorforrás azonbangyakorlatilag azonos terméket szolgáltat:finomított fehér cukrot, illetve melasszal (nyerscukorsziruppal) kevert barna cukrot, melyetsokan szívesebben fogyasztanak, elvégreideális esetben szacharózon kívül élettanilagkedvezőbb hatású egyszerűbb cukrokat,továbbá vitaminokat és ásványi sókat istartalmaz. Maga a répacukor azonban minden,csak nem orvosság: édesnek éppenséggel édes,de könnyen romlásba vihet. A közfelfogásszerint hizlal, rombolja fogazatunk, ráadásulmértéktelen fogyasztása a gyanú szerinthozzájárulhat a 2. típusú cukorbaj kifejlődé-séhez, ami rögvest tilalmi listára is helyezi acukrot a diabéteszeseknél (erről a dietetikus

véleményét lásd a 18. oldalon – a szerk.).

SZACHARIN

Mint láttuk, a cukrokkal, különösen a szacha-rózzal sok baj van, éppen ezért a cukorpótlásraalkalmas, nem cukorszerű, az elementárisédességélményt mégis hordozó vegyületekutáni kutakodás már azelőtt elkezdődött, hogya cukor igazán elterjedt tömegcikké vált volna.

Az első édesítőszert, a szacharint 1879-benszintetizálta Constantin Fahlberg, az amerikaiJohn Hopkins Egyetemen. Pontosabban ő csakkőszénkátrány-származékokkal kísérletezgetett,s tudóstársa, Ira Remsen volt az, aki rájött,hogy az egyik újonnan előállított vegyületelsőre rendkívül édes, később viszont megkese-redik a szánkban, mint annyi minden más ezena világon. (Azért az is jellemző, hogy Remsen alaborból jövet azonnal, kézmosás nélkül leült avacsoraasztalhoz – néha a higiéniás szabályokbetartása kifejezetten gátolja a tudományfejlődését.) A fejlemények mondhatni sablo-nosak: Fahlberg jócskán meggazdagodott adolgon, Remsen viszont nem, cserébe alaposanmeggyűlölte egykori kollégáját. Habár a szac-

harint viszonylag gyorsan szabadalmaztatták,és ipari méretű gyártása is elkezdődött,igazából az első világháborús cukorhiányhajtotta fel a fogyasztását. A szacharin, melykémiai értelemben egy aromás, ként is tartal-mazó szerves sav, gyorsan felkeltette magaellen a gyanút – elvégre mégiscsak kátránybólállítják elő, az meg már eleve kétes. A szacha-rin körüli vita legalább száz éve tart, ámeleddig egyetlen egészségkárosító hatása sembizonyosodott be – habár embertelen adagokbevitele után, patkányokban tényleg kialakulthúgyhólyagrák. A legutóbbi szacharinpánik1977-ben, egy utóbb elhamarkodottnak ítéltegészségügyi jelentés nyomán robbant ki:Kanadában gyorsan be is tiltották a haszná-latát, ám a későbbi vizsgálatok alaptalannakminősítették a vele kapcsolatos félelmeket.A szacharin addigra már szinte nélkülöz-hetetlenné vált a diabetikus táplálkozásban, s acukormentes diétán élők is buzgón fogyasz-tották, mivel gyakorlatilag kalóriamentesédesítőszer, ráadásul édesítő hatása a hagyo-mányos cukor háromszázszorosa (!). Ehhezképest csak a fémes-keserű utóízt kell kibírni,ráadásul azt se nagyon: a beetetésünkre szako-sodott gonosz tudósok gyorsan kiötölték, hogykülönböző édesítőszerek gondosan megkom-ponált elegyével jól maszkírozhatók az egyesalkotórészek kellemetlen ízhatásai. A szacha-rint hagyományosan tízszeres mennyiségűciklamáttal ütik be, s máris nem lesz az az érze-tünk, mintha trombitát nyalogattunk volna.A szacharin másik kellemes tulajdonsága, hogyhő hatására sem bomlik el, tehát sütéshez,főzéshez is ideális, ami különösen némelyinstabil utódjával összevetve mondható jelen-tősnek.

| 1 2

CIKLAMÁT, ASZPARTÁM ÉS TÁRSAIK

A szacharin csupán az első volt a cukorpótlókhosszú-hosszú sorában – a már említett nátrium-ciklamátot például 1937-ben fedezte fel egyMichael Sveda nevű gyógyszervegyész, termé-szetesen véletlenül. Éppen új lázcsillapítókután kutatott, miközben dohányzott a laborban(ugye, mondanom sem kell, ez is szigorúantilos), és mikor a szájába vette a korábban rosszhelyre rakott cigit, valami nagy-nagy édességöntötte el ízlelőbimbói környékét. A ciklamát(európai kód szerint E 952) gyors és viharoskarriert futott be: az Egyesült Államokbanpéldául egy időszakos ciklamátpánik hatására1969-ben betiltotta az FDA, a helyi gyógyszer-felügyelet, alighanem elhamarkodottan (azértjeleznénk, hogy egyéb, szintén bizonytalanmélységű kutatások szerint a nátrium-ciklamátmaradandóan károsítja a férfi ivarszerveket).

Napjaink vagy inkább a most lezáruló közel-múlt kedvenc és egyben rettegett édesítőszereaz aszpartám – szinte mindenben találunk egykicsit belőle, ennek megfelelően a viták hullá-mai is magasra csapnak körülötte. Először1965-ben szintetizálta egy amerikai vegyész,bizonyos James M. Schlatter, aki fekély ellenigyógyszerek után kutatott, s eközben vélet-lenül megnyalta a kezét, ami ebben a szakmá-ban visszatérő hiba. Gyorsan kiderült, hogy ahatást egy érdekes vegyület, az aszparaginsavés a fenil-alanin (két alapvető aminosav)dipeptidjének metilésztere, fantázianevén azaszpartám okozza. Az aszpartámnak vannakkellemes és kellemetlen tulajdonságai: egy-részt száznyolcvanszor édesebb, mint a cukor,miközben ahhoz képest mért energiatartalmaelhanyagolható (ehhez még hozzájön az is,milyen kis mennyiségben kell használni),másrészt erősen savas közegben, illetve hőhatására elbomolhat, ezért inkább csak főzésután keverik az ételbe. Ízhatása ugyan nemigazán hasonlít a cukoréra – lassabban üt be,

viszont hosszabb a lecsengési ideje, amit másédesítőszerek hozzákeverésével előnyösenlehet módosítani (ilyen például a magábankissé keserű utóízű kálium-aceszulfám, amellyelkedvező elegyet alkot). A legtöbb gyanú azaszpartám bomlása, illetve emésztése soránkeletkező anyagokkal kapcsolatban merült fel –ilyen például a metanol, a hamis szeszeshalálozások és vakulások okozója. Kár, hogyaz aszpartám bomlásakor még annyi metanolsem képződik, mint egy adag paradicsomlélebontásakor, s ennyivel a májunk röhögvemegbirkózik. A lebontáskor keletkező kétalkotórész közül a fenil-alanin okozhat gondot,már amennyiben egy ritka anyagcserezavar-ban, fenilketonureában szenvedünk, ez viszontrendszerint már azelőtt ki szokott derülni, hogyaz aszpartámmal találkoznánk.

Az aszpartámot sok mindennel megvádoltákmár: ezek szerint ez az édesítőszer nyirokrákotés agydaganatot okozhat – az alapos toxi-kológiai vizsgálatok szerint viszont ehhez olyandózist kellene bevinnünk, amennyivel mégpatkányokat sem szoktak traktálni az érzé-ketlen tudósok. A hisztéria mindenesetrealaposan kikezdte az aszpartám népszerűségét– sebaj, mindig akadnak utódok. Ilyen példáula répacukoréhoz hasonló szerkezetű, de annálsokszorta édesebb szukralóz, valamint atermészetes eredetű, kemofóbiások által islelkesen reklámozott xilit (a fogak nagy barátja).És akkor még nem beszéltünk a szorbitról,amely a xilithez, laktithoz, mannithoz hason-lóan egy természetes cukoralkohol (a szorbitpéldául glükózból keletkezik, ha azt egy mégnálánál is erősebb szer aldehidből alkoholláalakítja), s melyet előszeretettel töltenekgyógyhatású szirupokba, diétás élelmisze-rekbe és rágógumikba – hátránya, hogy nagykapacitású versenytársaival szemben (lévéncukorszármazék) csupán a répacukor édes-ségének hatvan százalékát bírja produkálni.

| 1 4

A cukoralkoholok tehát nem oly édesek, mint akonkurencia, viszont kevesebb a velük kapcso-latos para, s ugyan nem teljesen kalória-mentesek, ám energiatartalmuk kisebb, mint acukroké, s nem is növelik a vércukorszintet.Meglepően jól bírják a sütést – nagyobb adagbanviszont enyhébb gyomorpanaszokat (puffadás,hasmenés) okoznak.

S a végére maradt napjaink egyik vitatottsztárja, a stevia (esetleg sztívia, sőt jázmin-pakóca!), amelyet az azonos nevű növénycsaládegyik tagjának leveléből vonnak ki. Élelmiszer-adalékként való felhasználását már többször beakarták tiltani, illetve forgalmazását, felhasz-nálhatóságát korlátozták (az összeesküvés-elméletek hívei szerint a kampány mögött azaszpartámlobby áll). A dél-amerikai eredetűnövényben található ún. szteviol-glikozidokmiatt a levél kivonata kb. háromszázszorédesebb, mint a szacharóz. Nagyobb mennyi-ségben jön a szokásos keserű utóíz – cserébeviszont növeli a glükóztoleranciát, így azutáncukorbetegek diétájához is használható. S hogymiért tiltja az EU (továbbá Szingapúr ésHongkong), s miért korlátozza (a teljes tiltásután ez már engedmény) az Egyesült Államoka sztívia élelmiszeradalékként való felhasz-nálását? A WHO pár évvel ezelőtti, a szteviol-glikozidokat kedvezően értékelő, a régi vádak(melyek szerint a szteviozidok bomlástermékeimájrákot okozhatnak) alól felmentő verdiktjenyomán ez nehezen érthető, de tudjuk, milyenlassan cseng le egy akár okafogyott élelmi-szerpánik. Az édességtál menüje tehát előttünk fekszik,csupán választanunk kell, s ehhez nem ártmérlegre tennünk a kockázatokat – no és a vártédes ízélményt, melyről képtelenek volnánklemondani.

| Barotányi Zoltán |

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

| 1 6

Az Európai Bizottság felkérésére készültátfogó, Egészség és táplálkozás című közvéle-mény-kutatás eredményei szerint a magyarlakosság négyötödének az a benyomása, hogyaz elmúlt öt évben nőtt a túlsúlyos gyermekekszáma hazánkban. A Központi StatisztikaiHivatal adati alapján helyesek a megérzések.A megkérdezettek a probléma megoldásáraelsősorban a magas cukor-, zsír-, illetve só-tartalmú ételek televíziós reklámozásánakcsökkentését javasolták. A hétköznapi emberekvéleményét erősítik meg a gyerekek fejlődésétnyomon követő szakértők is. A GfK HungáriaPiackutató Intézet 2008 májusában védőnőketkérdezett meg, akik azt állították, hogy aszülők és a reklámok befolyásolják leginkábbaz általános iskolás korú gyermekek étkezésiszokásait. A szakértők között egyetértés mutat-kozott abban, hogy a reklámok és a médiaszerepe az étkezési szokások kialakításábaneléri a családi befolyás mértékét. A felmérés-ben részt vett szakemberek harmada rossznak,illetve súlyosnak ítélte a vizsgált korosztályétkezési szokásait, hetven százalékos inga-dozó vélemény mellett.

Bár az említett európai közvéleménykutatássorán megkérdezettek legnagyobb része úgygondolta, hogy a gyermekek táplálkozásiszokásainak kialakulásában elsősorban nevel-tetésük és családi hátterük játszik döntőszerepet, második legbefolyásosabb tényező-nek a reklámokat tartották. Valóban ilyenmeghatározó szerepe van a gyermekkorielhízásban az édességek és az egészségtelenélelmiszerek reklámozásának?

A gyerekek reklámok ezreivel találkoznakaz utcán, a járműveken, az iskolákban, rendez-vényeken a nap bármely szakában. Iskoláskorukelőtt a gyermekek körében a televízió a leg-népszerűbb csatorna, amely a hang, a látványés a mozgás elemeit ötvözve a legkönnyebbenköti le a fiatal generációk figyelmét – és

Min

den

más

odik

gye

reke

knek

szól

ó té

vére

klám

éde

sség

et h

irde

t.

CUKO

RFAL

AT:

A RE

KLÁM

OK S

ZERE

PE A

GYE

RMEK

KORI

ELH

ÍZÁS

BAN

szabadidejük nagy részét is, különösen azóta,hogy egyes csatornák teljes adásidőben kizá-rólag gyermekműsorokat sugároznak. A néző-számot tekintve fölényben lévő kereskedelmicsatornákon szinte félórányi műsoridő sem tel-het el reklámblokk nélkül. Nemzetközi tapasz-talatok szerint a gyermekműsorok környékénsugárzott reklámok fele édességet ajánl.

GYEREKJÁTÉK: VÉDTELEN CÉLPONTOK A REKLÁMGURUK

ELŐTT

Dr. Kósa Éva, a pszichológiai tudományokkandidátusa a Tudatos Vásárlók Egyesületeszámára készített szakértői háttértanulmá-nyában azt állítja, hogy az egyik legnagyobbprobléma a gyermekeknek történő reklámo-zással, hogy a legfiatalabb korosztály mégértelmezni sem tudja a reklám fogalmát, mertnagyjából ötéves korig nem képes ezeketmegkülönböztetni az egyéb tartalmú műso-roktól. A legkisebbek nincsenek tudatában areklámok vásárlásra ösztönző szerepének sem,s ha mégis, azt gondolják, hogy ez a felnőt-teknek szól.

Közel azonos vagy még nagyobb problémátjelent, hogy a gyermekek iskoláskorukigtévedhetetlennek hiszik a felnőtteket, és azáltaluk mondottakat szentnek és sérthetetlen-nek tartják. Emiatt 6-7 éves korukig fenntar-tások nélkül elhiszik azt, amit a reklámokban

a felnőttek szájából hallanak. Ráadásul első-sorban a látott élmények alapján tájékozódnak.Így aztán csalódást okoz a kicsiknek, ha areklámozott termék a valóságban nem bírolyan jellemzőkkel, mint amilyenekkel a kép-ernyőn feltüntetik (kisebb, nem mozog magá-tól, nem beszél, stb.).

További etikai kérdéseket vet fel, hogy areklámokban sokszor nem a termékjellemzőkbemutatására fektetik a hangsúlyt, hanemvidám, vicces vagy éppen mesebeli hangulatotteremtve próbálják eladni a terméket. Legtöbb-ször lényegi információk el sem hangzanak,vagy csak olyan korlátozó kitételekként, me-lyek nagy részét a tíz év alatti gyermekek nemértik meg. Vajon mennyit ért egy kisgyermekebből a mondatból, mely egy kifejezetten agyermekek fantáziavilágára építő csokirek-lámban hangzik el: „…finomság, amelytartósítószer és színezőanyag nélkül készül”?A meg nem értés rosszabb esetben félreértéstis eredményezhet. Például a gabonapelyhekreklámjaiban sokszor elhangzik, hogy „a ki-egyensúlyozott étrend része”. Ezt a szlogent alegtöbb gyerek tévesen úgy értelmezi, hogyelég kizárólag ezeket fogyasztani az egészségestáplálkozás érdekében – hoz példát a félre-értésre dr. Kósa Éva.

1 7 |

| 1 8

A reklámok célja, hogy emlékeztessenek atermékre, hogy vágyat ébresszenek annakmegvásárlására, s végül hogy a reklámmaltalálkozók megvegyék vagy megvetessék aterméket. A gyerekek azonban nem rendel-keznek saját jövedelemmel, ezért szüleiketpróbálják rábeszélni az áhított termék meg-vásárlására. Az utóbbi években több kutatáskiemelte, hogy a gyermekek elsősorban nem issaját zsebpénzükkel, hanem a szülők nyagga-tása révén befolyásolják a piacot. Egy amerikaikutatásból kiderült például, hogy a 7-8 évesekhetven százaléka olyan ajándékot kért kará-csonyra, amelyet korábban tévéreklámokbanlátott. Dr. Kósa Éva szerint a vásárlássalkapcsolatos szülő-gyerek közötti alkudozásokháromnegyede valamilyen televízióban látotttermékhez kötődik.

A reklámok – amellett, hogy konfliktustokozhatnak a családban – alkalmasak arra is,hogy kialakítsák és erősítsék a gyerekekben azanyagias szemléletet és az erős birtoklásivágyat. A fiatal generációkban nagyon erős azazonosulási, modellkövető hajlandóság; s bárkiegyensúlyozott családi háttér esetén a köve-tendő példát a szülők, hozzátartozók jelentik, agyerekek a társadalmi beilleszkedéshez szük-séges ismereteiket igen nagy arányban amédiából merítik.

VÉLEMÉNYEK A REKLÁMOK HATÁSÁRÓLAZ ÉTKEZÉSI SZOKÁSOKRA

• A görög fogyasztóvédelmi szervezet, aKEPKA 12-15 évesek körében végzett kutatásaiszerint a gyerekek azért kezdtek el chipszetenni, mert azt a reklámokban egy ismertszemélyiség ajánlotta figyelmükbe.

• Francia fogyasztóvédők szerint a gyerekekháromnegyede azokat a reggeli gabonapely-heket szereti, amelyeket a tévében hirdetnek.

• A www.tudatosvasarlo.hu 2006-os müz-litesztje során szakértőnk megállapította:„elsősorban gyermekek körében hódít akukoricapehely és társai. A maguk közel ötvenszázalékos cukortartalmával az efféle »müzlik«nem tartoznak a naponta fogyasztandóélelmiszerek közé.”

1 9 |

MÉZESMADZAG: CSÁBÍTÓ AJÁNLATOK

Számos vállalat értékesítési stratégiája a gyere-kek egyik életkori sajátosságára, a gyűjtő-szenvedélyre alapoz. Magyarországon első-sorban a gyorséttermi láncokra jellemző atermékhez csomagolt ajándék, melyet döntőrészben rajzfilmek hősei testesítenek meg.Ezek általában sorozatban kaphatók, így agyerek annyiszor vásárolja meg újra a ter-méket, amíg a gyűjtemény valamennyi darabjátössze nem gyűjti. Mire azonban ez megtör-ténik, már meg is jelennek egy újabb rajzfilm-siker hősei. A gyerekek gyűjtőszenvedélyétalkalmanként a gabonapehely-gyártó cégek iskihasználják eladásaik növelésre, létezik azon-ban olyan csokoládétermék is, amelyneklényege éppen a becsomagolt meglepetésbenrejlik (kindertojás). A gyerekekre jellemző,hogy ezekre a termékekre nem is élelmiszer-ként, hanem játékként tekintenek, az elsőd-leges szempont a vásárlói döntéskor a vágy azajándék után, amelyet a csomagolás rejt.

Amellett, hogy a korábban idézett tanul-mányok egyértelműen megállapítják a rek-lámok jelentős szerepét a gyerekek helytelentáplálkozási szokásainak kialakulásában ésennek következtében a növekvő arányú gyer-mekkori elhízásban, a vélemények egyeznekabban is, hogy a családi háttér szerepe szinténdöntő jelentőségű az étkezési hagyományokátadásában. A szülőknek ezért nemcsakmegfelelő étkezéskultúrára kell nevelniük gyer-mekeiket, hanem törekedniük kell arra is, hogyvalódi, értékekben gazdag gyermekkort biz-tosítsanak: a gyerekeknek ne a televízió és aszámítógép bűvkörében kelljen felnőniük,melyeken keresztül a termékek rabjaivá válnak,és ne akkor érezzék magukat boldognak, hamegkapják, amit a reklámokban látnak!

| Pődör Sára |

| 2 0

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

Maga a cukor elnevezés gyűjtőfogalom, mivela természetben nagyon sokféle cukor létezik,és édesítőképességük is különböző. Cukroknaka szénhidrátokon belül az egyszerű szénhid-rátokat és a kettős cukrokat szokták nevezni.A szacharóz a hétköznapi szóhasználatban acukor, amely cukorrépából, illetve cukornádbólkészül. A szervezet igen könnyen megemészti.

A CUKOR SZEREPE A SZERVEZETBEN

Minden egyes élelmiszer tartalmaz az életfenntartásához szükséges tápanyagokat, ígymindegyik hozzájárul az egészséges étrendkialakításához, a megfelelő energia-egyensúlymegteremtéséhez. Az egészség fenntartásáhoztöbb mint negyvenféle tápanyagra van szük-sége az emberi szervezetnek, s ezek együttesenegyik élelmiszerben sem fordulnak elő. Kiegyen-súlyozott étrend és egészséges életmód mellett atáplálékok mindegyike fogyasztható: a cukor is.A szénhidrátok, köztük a cukor, a legkönnyeb-ben mozgósítható energiaforrásaink.

MÉRTÉKLETESSÉG AZ ÉDESSÉGEK, DESZ-SZERTEK FOGYASZTÁSÁBANÉdesség, desszert csak az étkezések befejezőfogásaként, mértékkel szerepeljen az étrendben,hetente legfeljebb 1-3 alkalommal. A desszerthelyes kiválasztásánál fontos szempont, hogykevesebb energiát, zsírt, cukrot tartalmazzon,lehetőleg tej- vagy gyümölcsalapú legyen.

Az összetett szénhidrátok forrásai a teljeskiőrlésű gabonából készült kenyerek éspéksütemények, müzlifélék, gabonapelyhek, abarna rizs, a durumtészta, valamint a nyerszöldségek, gyümölcsök és főzelékfélék.

A tápanyagok közül a szénhidrátok rövidtávon is meghatározzák teljesítőképességüket,fizikai állapotunkat és hangulatunkat. A szén-hidrátok az izmokban és a májban raktározód-

A tá

plál

kozá

stud

omán

y a

cuko

rról

TÉNY

EK, H

ITEK

ÉS

TÉVH

ITEK

2 1 |

A szénhidrátok fő fajtái Fő forrásai Szerepük a szervezetben Javasolt arányuk a napi energiafelvételben

Egyszerű szénhidrátok Szőlőcukor, gyümölcscukor Az agy fő energiaforrásai

Kettős cukrok Répacukor, tejcukor, Befolyásolják az ásványi

malátacukor anyagok hasznosulását

Összetett szénhidrátok Keményítő, cellulóz, pektin A kötő- és támasztó-

(almában, körtében) és inulin szövetek alapanyagai

(hagymában, fokhagymában)

A felnőttek energiaszükségletének

55-60 százalékát célszerű szénhidrá-

tokból fedezni, de a cukorfogyasztás ne

haladja meg az összenergia egytizedét.

nak, meghatározó szerepük van a megfelelőenergia-egyensúly megteremtésében. Az elrak-tározott szénhidrát hiánya zavart okozhat azizomműködésben, az agyi funkciókban és abelső szervek működését szabályozó idegrend-szer működésében, illetve az állóképesség, afizikai és szellemi teljesítmény csökkenéséteredményezheti.• A szervezet számára bizonyos mennyi-ségben fontos, az agy számára pedig egyedülienergiaforrás a szőlőcukor. A szőlőcukorelősegíti a tanulási és emlékezési folyamatokat,javítja a koncentrálóképességet. • Hosszan tartó fizikai erőkifejtés vagy nagyállóképességet igénylő tevékenységek közben(például hosszútávfutásnál) a cukrok bevitelejavítja a kitartást, és csökkenti a fáradtság-érzetet. • A cukrok csökkentik az érzelmi ingadozá-sokat, és javítják a kedélyállapotot. Az édesélelmiszerek iránti igényünk érzelmi tényezők-kel is kapcsolatos, amit fokozhat az olyanneveltetés, amely az édességekkel jutalmaz. • Bizonyos szénhidrátok befolyásolják egyesásványi anyagok hasznosulását. A tejcukor(laktóz) segíti a kalcium hasznosulását aszervezetben, és fokozza beépülését a cson-tokba. A gyümölcscukor (fruktóz) megkönnyítia magnézium felszívódását, amely hatással vanaz ideg- és izomingerlékenységre, a fogak éscsontok felépítésére, az enzimműködésekre,valamint fokozza a vas felszívódását.

TÉNYEK ÉS TÉVHITEK A CUKORRÓL

A cukorfogyasztás fogszuvasodást okoz? A fog-szuvasodás kialakulásában számos tényezőjátszik szerepet. Többek között a fogakfelszínén lerakodó lepedék, az étkezésrendszeressége, az elfogyasztott táplálékminősége, öröklött tényezők stb. A fog-szuvasodás esélye annál nagyobb, minélgyakrabban eszik vagy iszik valaki. A cukrokés főzött keményítők egyaránt szerepetjátszhatnak a fogszuvasodás kialakulásában.A szájban lévő baktériumok ezeket savakkábontják le. Ebből a szempontból nincskülönbség a főtt ételekből, az édességekből,illetve a gyümölcsökből, zöldségekből származócukrok között. A cukor emésztése már aszájüregben elkezdődik, és ekkor megváltozika nyál vegyhatása. Mindez természetes folya-mat, és nem is jelent problémát megfelelőszájápolás mellett, továbbá ha nem tesszük kifogazatunkat egész nap a károsító hatásoknak,a cukros üdítők, a kemény és gumicukorkák,csokoládék, jégkrémek, édes péksüteményekáltal. Ugyanolyan mennyiségű édesség sokkalnagyobb fogkárosodást okoz akkor, ha azt azétkezések között nassként, és nem a főétkezésrészeként fogyasztjuk. A cukor elhízáshoz vezet? A testtömeg gyara-podása abban az esetben alakul ki, ha azélelmiszerekből, italokból származó energia-felvétel nagyobb, mint az anyagcsere-folya-matok és a fizikai aktivitás során felhasználtenergiamennyiség. Nagyon nehéz egyértelmű

összefüggést találni csak egy élelmiszer vagyélelmiszer-összetevő fogyasztása és az elhízásközött. A túlzott energiabevitel, függetlenülannak forrásától, túlsúly kialakulásáhozvezethet abban az esetben, ha nem ellen-súlyozza a fizikai tevékenységek energia-felhasználása.

Az is tény, hogy túl nagy egyszerű szénhid-rátbevitel (szőlőcukor, gyümölcscukor) eseténa cukor zsírrá alakul a szervezetben, amielhízáshoz vezethet. Napi 5 gramm felesle-gesen elfogyasztott szénhidrát egy év alattmásfél kiló zsír lerakódásához vezethet, és ez15 év alatt 15 kg túlsúlyt eredményezhet, hanem növeljük a fizikai aktivitást. Egy átlagossúlyú embernek könnyű, ülő életmód eseténnapi legfeljebb 48-60 g cukorfogyasztás meg-engedett. Napi 60 grammal számolva ez évi22 kg cukrot jelent. A grafikonon jól látható,hogy Magyarországon ezt jóval meghaladja azéves átlagfogyasztás.

A túlzott cukorfogyasztás cukorbetegséget okoz?

A cukorbetegség kialakulásának számoskockázati tényezője van. Nem tudunk tudo-mányos bizonyítékról arra vonatkozóan, hogy acukor fogyasztása közvetlen összefüggésbenlenne a cukorbetegség kialakulásával. A fel-nőttkorban kialakuló, úgynevezett 2. típusúcukorbetegség kialakulásában elsősorban azelhízásnak, nem pedig a szénhidrátfelvételnekvan szerepe.

| 2 2

100 gramm élelmiszer szénhidrát- (cukor-) tartalma (g)

Élelmiszer Szénhidrát (főleg cukor)

Töltetlen savanyú cukorka 99

Szaloncukor 89

Tejkaramella 82

Franciadrazsé 79

Konyakos meggy 61

Csokoládés mogyoródrazsé 58

Étcsokoládé 57

Tejcsokoládé 52

Fagylalt, tejes (2 gombóc) 30

Jégkrém 29

| 2 4

TANÁCSOK, TIPPEK A MINDENNAPIÉTREND ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ • Cukor helyett időnként használjunk mézet,de ennek fogyasztását se vigyük túlzásba. (10dkg cukor 400 kalória, de 10 dkg méz is 362kalória!)• Igyunk természetes gyümölcs- és zöldség-levet, kerüljük az alacsony gyümölcstartalmú,cukrozott üdítőitalokat.• Befőtt, kompót helyett válasszuk a friss vagynatúr módon fagyasztott gyümölcsöt. A cukorelnyomja a gyümölcs igazi zamatát. • Étkezések befejező fogásaként hetente leg-feljebb kétszer-háromszor szerepeljen desszertaz étrendben.

• A nagy zsírtartalmú linzertészták, vajkrémes,cukros sütemények helyett könnyű, gyümölcsilletve tejtermékalapú desszerteket, példáultúrós palacsintát, gyümölcsös pudingot, gyü-mölcsrizst fogyasszunk. • Az édességet friss vagy aszalt gyümölccsel,gyümölcsjoghurttal, tejdesszerttel is helyette-síthetjük. Ne csokival kényeztessük magunkat.(10 dkg tejcsokoládé: 580 kalória.)• A tejszínes fagylaltok, parfék, jégkrémekhelyett keressük a gyümölcsös joghurt-fagy-laltokat.• Bevásárlásnál a címkén lévő összetételalapján mindig érdemes a kisebb cukortar-talmút választani.

EZEK HELYETT...

• zsíros, vajas, vajkrémmel töltött sütemények;• zsiradékban gazdagabb, fehér lisztből készültsütemények;• linzer-, leveles-, vajastésztaalapú sütemények;• bő zsírban sült sütemények (fánk, lángos);

...EZT ÉRDEMES

• gyümölcssaláták, gyümölcspudingok, gyü-mölcshabok, aszalt gyümölcsök;• barna lisztből készült gyümölcsös süte-mények;• túrós, diós, mákos pékáruk;• sovány vagy félzsíros túróval készített édes-ségek, például túrókrémek, piskótás túrótorták;• rétesek;• teljes őrlésű, barna lisztből készült, külön-böző ízesítésě palacsinták;• gabonafélék (pelyhek, köles, hajdina) ésgyümölcsök felhasználásával készült édességek;• teljes értékű gabonatermékből készült keksz-féle, puffasztott gabonaszelet;• tejdesszertek (krémtúró, joghurthab, puding)

2 5 |

MÉG MINDIG CUKOR• Kimutatták, hogy a cukor szerepet játsziktestünk étvágyszabályozó rendszerében, éselősegíti a jóllakottságérzet kialakulását.• Egy átlagos felnőtt agya naponta kb. 140 gglükózt használ fel, mely a napi szénhidrát-fogyasztásunk közel felét teszi ki.• Az élelmiszeripar a cukor más-más tulaj-donságát használja ki a különböző termékekelőállítása során. A cukor számos szerepet töltbe mint technológiai alkotórész, példáulízesítő- vagy sűrítőanyag. Az élelmiszerekállagát (krémességét) is befolyásolja. A cukortermészetes tartósító hatását a zselék,lekvárok, befőttek készítésekor használjuk ki,de az élelmiszerek (kenyér, sütemények) barnaszínének és kellemes ízének kialakításában isfontos rész jut a cukroknak.• A legédesebb cukorféleség a gyümölcscukorvagy fruktóz (a gyümölcsökben és a mézbentalálható), utána a répacukor vagy szacharózkövetkezik (a nádcukorban és a cukorrépábanvan belőle a legtöbb), majd a szőlőcukor vagyglükóz jön (mézben, gyümölcsökben észöldségekben fordul elő), ezt a malátacukorvagy maltóz (csírázó gabonaszemekbentalálható) követi, és a sort a tejcukor vagylaktóz (forrása a tej) zárja.

| Fekete Krisztina |dietetikus, egészségfejlesztő

| 2 6

Az élelmiszerek címkéjén a kötelességtudójogalkotóknak és a lelkes vállalatoknak köszön-hetően rengeteg információ található, a fogyasz-tói elvárásoknak megfelelően. Ettől persze afogyasztói döntés még nem egyszerű. Lehet,hogy már a név megértése is gondot okoz.

Mi választja el a gyümölcsízű joghurtot agyümölcsöstől? A gyümölcs. A gyümölcsösjoghurtnak nevezett készítményben legalábbnégy százalék gyümölcsnek kell lennie. (Azértez sem túlzás.) Ha ennél kevesebbet tartalmaz,és csak a hozzáadott aroma miatt emlékezet agyümölcsre, akkor legfeljebb gyümölcsízűneknevezhető. Ugyanez áll a gyümölcsitalra ésgyümölcslére is. Csak akkor lehet gyümölcs-lének keresztelni egy készítményt, ha legalábbnegyede gyümölcs. Mi lehet a huszonöt száza-lékon túl? Víz, cukor, aromák és néha E-gyebek.

Biztosan mindenki vett már le véletlenül apolcról frissfölt, azaz tej nélküli tejfölt, mely atartalmán kívül mindenben rendkívül hasonlóaz „igazihoz”. De a növényi zsírral készült

ömlesztett lapot sem lehet lapkasajtnak nevez-ni, bármekkora is a hasonlóság. A tejes vonalonszeretném megemlíteni a flakonos növényi

habot, amely természetesen nem tejszínhab.A címkéken általában nincs is gond azelnevezéssel, ha valaki rendszeresen olvas,nem érhetik meglepetések. Vendéglátó egysé-gekben azonban kétségünk támadhat, mit istesznek a kakaóra (a tejszín visszaszoruló-ban). Persze normál tejszínfronton sem túlrózsás a helyzet. A tejszín a tej fölözésévelkészül, ezután kész is lenne. Ennek ellenére aboltokban kapható legtöbb habtejszín tartal-maz cukrot és más adalékanyagokat is.

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

Gyü

möl

csíz

űés

gyü

möl

csös

; lig

ht d

e cu

kros

– m

egpr

óbál

unk

elig

azod

ni a

felir

atok

köz

ött.

ÉLEL

MIS

ZERE

K CÍ

MKÉ

JE

2 7 |

Még az egyszerűbb terméknél is érdemeselolvasni a termék címkéjét. A legtöbb só

például tartalmaz csomósodásgátlót, és lehet,hogy a barna cukor is csak a karamelltől színes.

A címkéről annak is ki kell derülnie, hogy atejjel-mézzel folyó csokiszelet tulajdonképpenmennyi tejet és mézet tartalmaz. Előírás, hogyha az összetevőt említik a termék nevében vagyábrázolják a csomagolásán, akkor az össze-tevők listájában fel kell tüntetni a pontosmennyiséget is. A csokiszelet elég jól teljesít(pasztőrözött tej 40%, méz 5%), de a mézessnapsz már kevésbé (1g/1l, azaz kb. egyezrelék).

TUDJUK VAGY CSAK SEJTJÜK, HOGY MITJELENTENEK?Kalóriaszegény, light, cukormentes, elemi rost-ban gazdag és megannyi jelző a terméken és areklámokban.• A diétás termékek például nem fogyókúrá-zóknak, hanem elsősorban speciális táplálko-zási igényű fogyasztóknak készülnek, példáulcukorbetegeknek. • 100 gramm vagy 100 milliliter cukormentes

termék is tartalmazhat fél gramm cukrot. • A light/lite termék valóban lehet csökkentettzsírtartalmú, de lehet, hogy más termékhezképest ugyanannyi, sőt még több cukrot istartalmaz.• A reggeli müzlit magas vitamin és ásványi-

anyag-tartalommal, nem pedig magas cukor- észsírtartalommal hirdetik. Holott általában ezekigencsak cukros termékek.

TUDJ MEG TÖBBET!Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-össze-tételre és egészségre vonatkozó állításokrólbővebben a www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/669

oldalon olvashatsz.

Mit tehet az, aki részletesebben szeretnémegtudni, mennyi egészségesség szempont-jából fontos összetevőt tartalmaz a termék,amelyet megvásárolni készül? Kereshetipéldául az INBÉ jelölést. Az energia-, a cukor-vagy a zsírtartalom nem szerepel mindentermék címkéjén, miután ezeket az értékeketmég nem kötelező feltüntetni; így a cégekönkéntes jelöléseit böngészhetjük. Az egyikilyen, Magyarországon is egyre gyakoribbjelölés az úgynevezett irányadó napi beviteli

érték jelölés, az INBÉ.Az INBÉ-ábráról leolvasható, mennyi

kilokalória, cukor, zsír, telített zsírsav ésnátrium (só) van az élelmiszerben, és az

| 2 8

mekkora része az ajánlott napi mennyiségnek.Újítás, hogy az értéket nem csomagolási,hanem fogyasztási egységhez viszonyítva adjákmeg, például nem 100 ml-t, hanem 2,5 dl-t,azaz egy pohár üdítőt vesznek alapul. Így márrögtön kiderülhet, hogy három pohár kólávalteljesíthetjük egy felnőtt napi cukoradagját.

Csak hogy ne legyen egyszerű dolga afogyasztónak, az elterjedt ötbuborékos grafikamellett találunk a polcokon olyan terméket is,amelyen egy komplett táblázatban szerepelneka keresett információk.

A csomagolt, feldolgozott élelmiszerek cím-kéjén fel kell tüntetni az alábbi információkat:• elnevezés (védjegy, fantázianév nem elég);• a gyártó vagy a forgalmazó neve, címe;• származási hely;• a csomagolóanyag nélkül számított mennyi-ség (l, dkg), darabszám;• összetevők (a lista legelején az szerepel,amiből a legtöbb van a termékben!);• lejárat ideje (némely termék, például acukor, a só vagy az ecet esetén nem kötelező);• minőségi osztály, ha van;• a szükséges különleges tárolási vagy fel-használási feltételek ismertetése, illetvefelhasználási útmutató;• tételazonosító szám.

Mindezek alapján meglepő, hogy a szabályo-zásban az áll: egy termék megnevezésénekelegendően pontosnak kell lennie ahhoz, hogytájékoztassa a fogyasztót az élelmiszer valódijellegéről, és lehetővé kell tennie a megkülön-böztetését olyan termékektől, amelyekkelösszetéveszthető.

| dr. Haraszti Anikó |

2 9 |

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

| 3 0

REJT

VÉNY

Kíváncsiak voltunk, a Tudatos Vásárló élelmi-szerszakértője megfejti-e, hogy milyen édessé-geket rejtenek a termékcímkék.

Összetevők: szorbit, (E 420), maltit (E 965),

mannit (E 421), aszpartám (E 951), aceszulfám-K (E

950), szójalecitin (E 322), glicerin (E 422), gumi-

arábikum (E 414), titán-dioxid, (E 171), kanuba

méhviasz, butil-hidroxi-anizol-BHA (E 320)

Szakértőnk tippje: drazsírozott cukormentesrágógumi

Összetevők: cukor, glükózszirup, növényi zsír,

étkezési sav (citromsav E 330), zselatin, emul-

geálószer (zsírsavak mono- és digliceridjei E 471),

aromák (eper, narancs, citrom), C-vitamin, színe-

zékek (kinolinsárga E 104, alluravörös AC E 129)

Szakértőnk tippje: olvadós rágó

Összetevők: LoCarb Choice dumpling mix (búza-

glutén, polidextróz E 1200, kalcium-szulfát E 516,

Szójaprotein-izolátum, repcemagolaj, tejsavóprotein-

koncentrátum, búzaliszt, szójarost, növényi zsír,

búzaliszt), LoCarb Choice cake mix (búzafehérje,

polidextróz E 1200, cellulózrost, szójafehérje-

koncentrátum, nátrium-karbonátok E 500, difosz-

fátok E 450, nátrium-karboxi-metil-cellulóz E 466),

gabonák (búzapehely, zabpehely), búzakeményítő,

aprított török mogyoró, aszalt vörös áfonya, búza-

korpa, búzacsíra, rozsliszt, térfogatnövelő szerek

(ammónium-hidrogén-karbonát E 503, nátrium-

hidrogén-karbonát E 500), aromák, vanilinkristály,

édesítőszer (Na-ciklamát E 952 II, aceszulfám-K E

950), tengeri só, emulgálószer (lecitin), antioxidáns

(borkősav E 330).

Szakértőnk tippje: szárítmánnyal, cereáliákkaldúsított energiaszegény keksz

Megfejtés: dinnyés Orbit drazsé rágógumi

Megfejtés: Frutti karamella

Megoldás: Norbi Update – Jó estét!gabonás omlós keksz

3 1 |

Összetevők: búzaliszt, glükóz-fruktóz szirup, cukor,

tojás, növényi olaj, csokoládé (kakaómassza, kakaó-

vaj, cukor, zsírszegény kakaópor, szójalecitin

[emulgáló szer], aroma), tejpor (sovány tejpor, zsíros

tejpor, glicerin E 422), növényi olaj, térfogatnövelő

szerek (dinátrium-difoszfát E 450, nátrium-karboná-

tok E 500), tejsavópor, emulgálószerek (laktoglice-

ridek E 472b, zsírsavak poliglicerin észterei E 475), só,

zsírszegény kakaópor, aromák

Szakértőnk tippje: csokoládéval mártott, vagytöltött piskóta szelet

Összetevők: zsírszegény tehéntúró, kakaós étbevonó

massza (cukor, hidrogénezett növényi zsír, kakaópor,

szójalecitin, kalcium-malát E 352, kalcium-laktát E

327, kalcium-citrát E 333) természetes citromaroma,

kálium-szorbát (E 202)

Szakértőnk tippje: Túró Rudi klón

Összetevők: gabonafélék (teljes kiőrlésű búzaliszt,

kukoricadara, teljes rizs), glükózszirup, növényi olaj,

cukor, cukrozott sűrített tej (tej, cukor), sovány tejpor,

invertcukorszirup, nedvesítőszerek (szorbit E 420,

Glicerin E 422), maltodextrin, kukoricakeményítő,

kakaópor, árpamaláta-kivonat, dextróz, étkezési só,

szójalecitin, zsírszegény kakaópor, antioxidáns

(nátrium-aszkorbát, tokoferolok E 306, E-vitamin),

aroma, savanyúságot szabályozó anyagok (trinátri-

um-foszfát), vitaminok és ásványi anyagok (niacin,

pantoténsav, B6, B2, B1, folsav, B12, kalcium-

karbonát E 170, vas)

Szakértőnk tippje: Extrudált gabona alaponmártott tejes desszert, hűtést nem igényel

FEDEZD FEL, AMIT ESZEL!Az engedélyezett adalékanyagokról részletesismertetőket olvashatsz a Tudatos Vásárló E-számadatbázisában. www.tudatosvasarlo.hu/eszam

Megfejtés: Győri Édes– Dörmi

Megfejtés: Óriás Pöttyös Túró Rudi

Megfejtés: Nesquik gabonapehely-szelet

| 3 2

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

Talán nincs is ünnepi ebéd, baráti összejövetel,amelyen ne kínálnánk meg egymást valami-lyen saját készítésű vagy vásárolt finomsággal.Minden háziasszonynak és háziférfinak meg-vannak a receptjei és szokásai, amelyek alapjánelkészíti a maga remekművét. A süteményekjelentős részét kémiai sütőszerek alkalmazá-sával szokták készíteni. Bár legendák kerin-genek a jó piskóta elkészítésének módjairól, ésbiztos sok múlik a liszt, tojás és egyéb alap-anyagok bedolgozásán, a tészta kikeverésén,sütésén, a sütemény térfogatát a modernháztartásokban általában a belekevert sütőporhatározza meg.

A különböző piskótareceptek legtöbbször akövetkező hozzávalókat ajánlják: 6 tojás, 6 evő-

kanál cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 6 púpozott

evőkanál liszt, 1 csomag sütőpor, 1 csipet só.Ebből összességében 450-500 gramm piskóta-tészta készül, amely a sütés közben veszít asúlyából. A piskótatésztához hozzáadott egycsomag sütőpor körülbelül 40 százalék fosz-fátot tartalmaz, tehát a 450 gramm tésztára4 gramm foszfát jut. Az iparilag előállítottsütemények esetében maximum 1 gramm fosz-fát hozzáadása engedélyezett 1 kilónyi tésztá-hoz – azaz az otthoni sütiben a megengedettszint tízszerese is lehet. A foszfátokra megadottmaximális beviteli mennyiséget figyelembevéve egy 40 kilogrammos gyerek körülbelül200 grammot ehetne ebből a süteménybőlveszélytelenül, feltéve, hogy nem fogyasztaznap ömlesztett sajtot, felvágottat vagy egyébfoszfátadalékos élelmiszert.

KÉMIAI SÜTŐPOROKRégóta ismertek olyan anyagok, melyek bizo-nyos körülmények között gázfejlődés közbenelbomlanak. Ezt a tulajdonságot használják kia kémiai sütőszerekben. A két legelterjedtebbaz ammónium-bikarbonát (szalakáli, E 503) ésa nátrium-bikarbonát, avagy szódabikarbóna

Soka

n ne

m is

gon

doln

ak rá

, hog

y m

iköz

ben

kriti

kusa

n sz

emlé

lik a

term

ékek

cím

kéit

a bo

ltokb

an, a

kon

yháb

ante

lepa

koljá

k ad

alék

anya

gokk

al a

szül

etés

napi

tort

át.

SÜTI

, NEM

SÜT

I

3 3 |

(E 500). A szalakáliból 60-70 fok fölötti hőmé-sékleten ammónia fejlődik. Vastagabb sütemé-nyeknél nem alkalmazható, mert az ammónianem szellőzik ki belőle, és kellemetlen szagúmarad a tészta. A szódabikarbónából sav hatá-sára szén-dioxid fejlődik. Dr. August Oetker 1891-ben kezdte használnia savanyú nátriumfoszfátot a sütőporokban,mert felismerte, hogy a két anyag együtteshasználatával optimális kétlépcsős gázfejlődésérhető el. A gáz kisebb része a tésztakészí-téskor, nagyobb része a sütéskor szabadul föl.

A különféle krém-, zselé-, habporok össze-tétellistája is elég cifra, és sok mesterségesszínezéket tartalmaznak. Ezeknél a termékek-nél fontos, hogy a gyártó hígításra vonatkozójavaslatát betartsa a háziasszony, mert külön-ben itt is előfordulhat bizonyos adalékanyagok„túladagolása”. Hasonlóan óvatosan kell bánniaz aromákkal. Ezek az anyagok már igen kismennyiségben hatékonyak, de konyhai körül-mények között könnyen a szükséges mennyiségtöbbszöröse is belekerülhet az ételbe.

Az iparilag előállított süteményekben ren-geteg adalékanyag fordulhat elő, még akkor is,ha a gyártók remélhetőleg betartják a határ-értékeket. Ez egyrészt a termék sajátosságábólkövetkezik, mert egy süteménynek több igenkülönböző állagú része lehet (tészta, krém, habstb.), másrészt a szélsőséges kereskedelmiigényekből. A boltban vásárolható termékekesetében a készítők gyakran alárendelik aminőségi, élvezeti értékbeli szempontokat akényelmi követelményeknek.

Alapelvárás a hosszú eltarthatóság. Minden-ki tudja, hogy normál körülmények között aházi sütemény egy idő után kiszárad, meg-penészedik, elfolyósodik. A gyári viszontegyben marad. Ennek egyik titka a fölhasználttartósítószerekben rejlik: minden tartós süte-ménybe beleteszik a maximálisan engedé-

lyezett tartósítószer-mennyiséget. A másiktitok, hogy a termék víztartalmát a lehetőlegalacsonyabb szintre csökkentik. Az alacsonyvíztartalom gátolja a romlást okozó parányi élőszervezetek szaporodását. Emellett, mivel aligvan benne víz, nehezen tud tovább száradni atermék, tehát a vásárláskor mutatott állapothozképest nem tapasztalunk jelentős minőségrom-lást. Élvezeti szempontból nyilván szükséges a„nedves” érzet fenntartása, amit a folyékonyállományú, nehezen párolgó, úgynevezettnedvesítőszerek használatával érnek el. Ezekáltalában veszélytelennek tartott anyagok, bárnémelyik nagyobb mennyiségben való fogyasz-tása hasmenést okozhat. A sütemények meg-felelő állagáról az emulgálószerek, illetveenzimek gondoskodnak. Ez utóbbiakat hiábakeressük a címkéken, mivel feltüntetésük nemkötelező.

Az iparilag gyártott krémek még ennél istávolabb állnak a háziaktól. Míg a tészta-termékek „csak” az adalékanyagokban külön-böznek a házi készítésűektől, addig a töltelékekmár igazi illúziótermékek. Színükben, ízükbenvisszaidézik a csomagoláson, termékelneve-zésben szereplő gyümölcsöt, de az alapanya-gok között már hiába keressük az epret, a diótés a többit. Az ipari krémek nem mások, mintnövényi zsírba vagy cukorszirupba kevertaromából, édesítőszerből, színezékből, stabili-zálószerből álló masszák.

Emulgálószerek: az élelmiszerben két vagy többnem keveredő összetevőből, mint például olajés víz, egységes állagú keverék képzését vagykialakulását lehetővé tevő anyagok.Stabilizátorok: azok az anyagok, amelyeklehetővé teszik az élelmiszer fizikai-kémiaiállapotának megőrzését; stabilizátorok azok azanyagok is, amelyek képesek két vagy több nemelegyedő anyag egyenletes eloszlásának fenn-tartására az élelmiszerben; azok az anyagok,amelyek megőrzik vagy erősítik az élelmiszermeglévő színét; valamint azok az anyagok,amelyek fokozzák az élelmiszer kötőképes-ségét, ideértve az élelmiszerrészeknek azújraalkotott élelmiszerben való megkötésétlehetővé tevő fehérjék közötti keresztkötésekkialakulását is.A Magyar Élelmiszerkönyv alapján, amely többek

között az élelmiszer-adalékanyagok felhasznál-

hatóságát szabályozza.

Növényi zsírként főleg keményített pálma-,kókusz- vagy szójaolajat használnak, amelyeketa zsírgyártók a legelképesztőbb tulajdonsá-gokkal fölruházva ajánlják az iparnak. A krém-be kiválasztják a megfelelő „csúszáspontú”(hány fokon kezd el olvadni) és technológiaitulajdonságú módosított zsiradékot. A gyártókigen széles palettáját kínálják a növényizsíroknak. Ezekkel egyrészt más értékes zsírok(vaj, tejszín) élvezeti tulajdonságait igyekeznekpótolni, másrészt egyéb tulajdonságokkal isellátják őket: van, amelyik habosodik, a másikkülönlegesen nyújthatóvá teszi a tésztát, a har-madik leveles szerkezetet alakít ki, és így tovább.

A cukorszirupok nagy sűrűségű és édesítőhatású, áttetsző termékek, melyeket gabonák-ból állítanak elő enzimes eljárással. Ezekkel atermékekkel kapcsolatban nem merültek felegészségügyi kifogások. Az ipar számáraelsőrangú töltő- és hordozóanyagok, merttetszés szerint ízesíthetők és színezhetők.

MIÉRT OLYAN GEJL A GYÁRI SÜTIK KRÉMJE?

A cukrászüzemekben több napig, sőt többhónapig eltartható süteményeket készítenek.Hogy a hosszú fogyaszthatóságot biztosítsák,a lehető legalacsonyabbra kell csökkenteni asütemény alkotórészeiben levő víz mennyi-ségét. Különben könnyen megpenészedne vagya krémtől átvizesedne a tészta. Ezért a krémekzsírokból, margarinokból készülnek. A habosí-tás az egyedüli lehetőség a krémek „könnyebbé”tételére.

ZSÍRKEMÉNYÍTÉS

Az a folyamat, amelynek során a természetesolajokat alkotó zsírsavak telítetlen kötéseittelítettebb észterekké (szilárdabbá) alakítjákhidrogénezéssel. A folyamat során általábannikkelt használnak katalizátorként. Így állítjákelő például a (sütő)margarint növényiolajokból. Az eljárás az elmúlt években sokvihart kavart, mert megállapították, hogy akeményített zsírok sok úgynevezett transz-zsírsavat tartalmaznak, melyek közrejátsz-hatnak a szívbetegségek, a cukorbetegség, azelhízás és számos egyéb megbetegedéskialakulásában. A zsírkeményítés egy vegyiparieljárás, eredményeként a természetben előnem forduló molekulák jöhetnek létre, melyekemberi szervezetre gyakorolt hatása csakhosszú távon ismerhető fel. További kételyeketébreszt, hogy az alkalmazott fémkatalizátoroka termékben maradhatnak. A gyártók bizo-nyára igyekeznek figyelembe venni az errevonatkozó határértékeket, de az egyes emberekérzékeny szervezete nem ismeri a törvénybenrögzített limiteket, és már kis mennyiségűbevitel esetén is egészségi problémák jelent-kezhetnek náluk.

| 3 4

3 5 |

GÉNMÓDOSÍTOTT ALAPANYAGBÓL SZÁRMAZÓ ÖSSZE-

TEVŐK A SÜTEMÉNYEKBEN

A termékben felhasznált szójaliszt, szójaolaj,lecitin származhat genetikailag módosítottszójából, a cukorszirupok, keményítők, szőlő-cukor, gyümölcscukor származhatnak geneti-kailag módosított kukoricából, a karamellekszármazhatnak genetikailag módosított cukor-alapanyagból, találkozhatunk a süteménybengenetikailag módosított enzimekkel, a felhasz-nált emulgálószer citromsav, aszkorbinsav,cisztein, színezék alapanyaga lehet genetikailagmódosított, vagy használhatnak az előállítá-sukhoz genetikailag módosított szervezeteket.A hatályos törvények alapján a csomagoltélelmiszerek esetében a gyártó jelölni köteles,ha a termék genetikailag módosított összetevőttartalmaz, de csak ha a genetikailag módosítotttartalom eléri a termék összetevőinek 0,9százalékát.

ALLERGÉNEK A SÜTIKBEN

Glutén, tojás, földimogyoró, szója, tej, diófélék,szezámmag, kén-dioxid. A hatályos törvényekalapján a csomagolt élelmiszerek esetében agyártó a termékben előforduló allergéneketköteles jelölni.

| E-szem |

TUDJ MEG TÖBBET!Az engedélyezett adalékanyagokról részletesismertetőket olvashatsz a Tudatos Vásárló E-számadatbázisában. www.tudatosvasarlo.hu/eszam

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

| 3 6

Az áruházak hűtőpultjain a gyümölcsjoghurtokgazdag kínálata csábít minket „egészséges“nassolásra. A reklámok szerint mindegyikükkalciumban, fehérjében gazdag, az emésztéstsegíti, alacsony zsírtartalma miatt a fogyó-kúrázóknak is ajánlott. Utánajártunk, hogyigazat mondanak-e.

Tesztünk során tizenöt gyümölcsjoghurtnaklátszó élelmiszert értékeltünk: tizenháromgyümölcsjoghurtot, egy „gyümölcs ízű” joghur-tot (Könnyě és finom) és egy „tejterméket”(Danonino). Az egyszerűség kedvéért a továb-biakban mi is úgy hívjuk ezeket, ahogyan alegtöbben gondolnak rájuk: joghurtok. A ter-mékek szénhidráttartalmát akkreditált labora-tóriumban vizsgáltuk.

MEGINT A SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok élő szervezetek által termeltszerves vegyületek. A szervezetbe bevitt ener-gia több mint fele szénhidrátokból származik.A szénhidrátok ismertebb fajtái a cukrok, akeményítő és a cellulóz.

Már a csomagolás szemrevételekor is döbbe-netes adatokat láttunk, hát még a teszt ered-ményeként: egyes esetekben 100 g termékbenmásfél teáskanál cukornyi szénhidrát talál-ható. A Müller 0,1% „diétás” joghurtnál ez azérték több, mint kettő.

SZEMPONTOK, PONTOZÁS, ÉRDEKESSÉGEK

A joghurtok tesztje során minden termék tízpontról indult. Ehhez adtunk hozzá vagy von-tunk le pontokat környezeti, táplálkozástani,fogyasztóvédelmi és társadalmi szempontokalapján.

Környezeti szempontok. Vásárláskor nem csu-pán a fogyasztott termék, hanem a csomagolásnagysága, minősége és az asztalunkig megtettút hosszúsága is fontos tényező. Az induló tíz

Egy

dobo

z jo

ghur

tban

két

teás

kaná

lnyi

cuk

or. E

gész

sége

s nas

solá

s?TE

RMÉK

TESZ

T: GY

ÜMÖL

CSJO

GHUR

TOK

3 7 |

pont után egy pontot adtunk a bioter-mékeknek, egyet levontunk a 300 km-néltávolabbról hozott termékektől a szállításkörnyezetterhelő hatása miatt. A csomagolástekintetében egyik termék sem volt kiemel-kedő. Mindegyik vesztett egy pontot. A túlcso-magolt termékeknek ezen felül is pontlevonásjárt, a részben újrahasznosíthatóknak viszonttöbbet adtunk.

A poharas kiszereléshez használt polisztirénújrahasznosítása nem megoldott, az alumíni-um fedőfóliáé igen, csak ne tiszta vízzel moso-gassuk a kidobás előtt. A termék előállításánakkörnyezeti hatásait is érdemes figyelembevenni: a biotermesztés környezetkímélő, nemkerül szintetikus vegyszer vagy túl sok nitrogéna talajba, vizeinkbe.

Táplálkozástani szempontok. A gyümölcs-joghurtok mellett szóló egyik gyakran han-goztatott, fontos érv, hogy nagyon egészsége-sek. A joghurtban levő kalcium, mely a fogak sa csontok fejlődéséhez szükséges, jobban hasz-nosul, mint a mesterséges készítmények eseté-ben. A joghurtra jellemző, hogy gazdag A-, K-és B-vitaminokban, kis mennyiségben karotint,káliumot, foszfort és cinket tartalmaz.

Fontos tudni, hogy a diétás joghurtokbanugyan kevesebb lehet a zsír, de ennek az ahátránya, hogy ezzel csökken a zsírban oldottvitaminok mennyisége is. Emellett jól meg kellnézni a termékek szénhidráttartalmát, hiszen amagas cukortartalom miatt nem biztos, hogy alegjobb választás a diétázóknak szánt joghurt.Joghurtokban is alkalmaznak mesterségesédesítőszereket, melyek egészségügyi hatá-sairól több egymásnak ellentmondó adat látottmár napvilágot (allergiát válthatnak ki, növelikaz étvágyat, vagy épp rákkeltők). Jobb az elővi-gyázatosság.

Aromákért és édesítőszerekért fél-fél pontotvontunk le. Fél pontot kaptak az élőflórás ter-

mékek. Fél pont levonás járt azoknak a termé-keknek, amelyeknek az összes vizsgálati mintaátlagánál magasabb volt a cukortartalma. Az öt-nél kevesebb összetevőt tartalmazó joghurtokpontszámához hozzáadtunk még egyet.

Fogyasztóvédelmi szempontok. A magyarnyelvű tájékoztatás hiányáért egy pont levonásjárt. Akik feltüntették a tápértéket, plusz félpontot kaptak, mivel az nem kötelező, de nagyonhasznos információ. Versenyen kívül különoszlopban szerepeltettük, hogy a termék tartal-maz-e zselatint és a nőstény vértetvek őrle-ményét, az allergén hatású kárminokat.

Félrevezető lehet, ha a joghurtospohár talpabehorpad, hisz így többnek hisszük a mennyi-ségét (Jogobella light). Külföldi joghurtoknál amagyar nyelvű felirat hiánya jelenthet prob-lémát, illetve ha annak tartalma nem egyezik akülföldiével.

VÁLASZTÁSI ÚTMUTATÓ

A legegyszerűbben úgy kerülhetjük el a kétesösszetevőket tartalmazó gyümölcsjoghurtokat,ha magunk keverjük össze a joghurtot és agyümölcsöt vagy lekvárt. Így nem nagyítóval ésE-számjegyzékkel kell elindulnunk vásárolni.A gyümölcsjoghurtok többsége ugyanis tartal-maz állományjavítókat, például keményítőt,amely tiszta szénhidrát, vagy a közelmúltbanelhíresült guargumit. Engedélyezett a savanyú-ságot szabályozó anyagok, színezékek ésaromák használata is, melyek a jóval drágább,viszont egészségesebb gyümölcsöket helyette-sítik, és erőteljes ízhatásukkal eltorzítják ízér-zékelésünket. A zselatint állati csontból éskötőszövetből állítják elő, a halott állatokatnem fogyasztó vegetáriánusok számára kerü-lendő az ezt tartalmazó joghurt.

Ha mégsem otthon szeretnénk a gyümölcs-joghurtunkat összeállítani, érdemes olyatválasztani, ami kevés összetevőt tartalmaz.

Ilyen pl. a Zöldfarm és a Cserpes Műhelyjoghurtja. Jó tudni, hogy a felpuffadt tetejűjoghurtokat bátran lehet fogyasztani, a kidom-borodó fedőfólia csak a joghurtban még élő,áldásos hatású tejsavtermelő baktériumokjelenlétét jelzi. Az általunk vizsgált készít-mények közül csak a Zöldfarm és a Cserpesjoghurt teteje puffadt fel.

A GYÜMÖLCSJOGHURTOKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT

ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK

A joghurtot tej és tejszín baktériumok (többekközött Streptococcus thermophilus és Lacto-bacillus bulgaricus) általi erjesztésével állítjákelő. A magyar szabályozás megengedi külön-féle koncentrátumok, hőkezelt anyagok hasz-nálatát is. A natúr joghurtoknál előírás, hogy alejáratig tartalmazniuk kell az élő, aktívparányi élő szervezeteket (mikroorganizmu-sokat). Az ízesített készítményeknél megen-gedett a cukor, gyümölcs, zöldség, méz, fűsze-rek, gyümölcs- és zöldségkészítmények, egyébélelmiszer-készítmények, aromák, adalék-anyagok használata, valamint a hőkezelés,melynek hátránya, hogy annak során azélőkultúra elpusztul.

Gyümölcsjoghurtokban „az ízesítésre hasz-nált készítmények hányada legalább 4% kell,hogy legyen” – írja a Magyar Élelmiszerkönyv,amely előírja az élelmiszerekkel szembentámasztott követelményeket. Fontos tudni,hogy a gyümölcsjoghurtoknál a gyümölcsökethozzáadás előtt hőkezelik, így vitamintartal-muk csökken.

TESZTEREDMÉNYEK

Szempontjaink alapján legjobbnak a Zöldfarmbiojoghurtot, a Cserpes Műhely joghurtját és azAndechser Natur biojoghurtot ítéltük, a sorvégén a Jogobella light, a Müller 0,1%, a Ser-aph 0,1% és a Danonino kullog.

A gyümölcsjoghurtteszt további részletei és ateljes körű értékelés elérhető:www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/1064

MÉG TÖBB TESZT!Tesztek a www.tudatosvasarlo.hu-n Müzli: www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/409

Tusfürdő: www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/572

Dezodor: www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/641

Tej: www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/688

Sonka: www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/725

Az összefoglalót készítette:

| Bartók György |

| 3 8

3 9 |

1. Zöldfarm M igen 1133 4,0 10,6 4 nem 11,5

Biojoghurt (szedres)

2. Cserpes M nem 780 8,0 9,2 4 nem 10

epres joghurt

3. Andechser Natur N igen 1639 8,0 9,7 6 nem 9,5

Natur (Bio)

4-7. Spar NaturPur A igen 845 10,0 9,5 8 nem 9

Bio-Fit

4-7. Danone Activia M nem 792 8,4 11,7 13 igen 9

4-7. Kyr krémjoghurt M nem 527 6,4 10,4 13 igen 9

4-7. Norbi Update 1 M nem 527 5,0 4 9 igen 9

8. Milli joghurt M nem 567 4,1 12,7 17 igen 8,5

9-12. Jogobella light M nem 727 9,0 6,1 9 nem 7,5

9-12. Müller 0,1% M nem 632 12,0 16 7 igen 7,5

9-12. Müller Froop N nem 1127 11,7 15,7 9 nem 7,5

Corner

9-12. Tesco Gazdaságos N nem 303 6,0 13,2 12 nem 7,5

Joghurt

13. Seraph 0,1% N nem 476 12,0 11,5 6 nem 7

(4-7.) Danone M nem 472 3,2 12,6 13 igen 9

Könnyű és finom*

(13.) Danone L nem 1045 6,2 12,2 17 igen 7

Danonino*

*Nem gyümölcsjoghurtok , Származási hely: M=Magyarország, N=Németország, A=Ausztria, L=Lengyelország

Helyezés Márka Szárma- Bio Ár Ft/kg Gyümölcs- Szénhidrát Össze- Zselatin Pont-

zási hely tartalom tartalom tevők és/vagy szám

(g/100g) (g/100g) kármin (max. 13)

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

| 4 0

A Tudatos Vásárlók Egyesülete által kidol-gozott Cégmérce célja, hogy a fogyasztókszámára áttekintést adjon egy-egy ágazat vagytermékcsoport gyártóinak környezeti éstársadalmi teljesítményéről. A vásárlók ígykönnyedén megtalálhatják az etikus, környe-zettudatos és fogyasztóbarát vállalatok termé-keit, illetve elkerülhetik az értékrendjükkelnem összeegyeztethető módon működő cégeket.

Mivel vásárlásunk során nemcsak egy termékvagy íz mellett tesszük le voksunkat, hanemegy gyártót, vállalatot is támogatunk forintjaink-kal, úgy gondoltuk, nem árt utánajárni, hogykik is valójában a gyümölcsjoghurtpiac képvi-selői, és hogyan értékelhető a működésük.

A GYÜMÖLCSJOGHURT EGYRE NÉPSZE-RŰBB TERMÉK MAGYARORSZÁGONAz AC Nielsen Piackutató Kft. felmérése szerinta gyümölcsjoghurt piaca 2007 és 2008 tavaszaközött hat százalékkal, 26 milliárd forintranövekedett. Az értékesített mennyiség meg-haladta az ötvenezer tonnát, ami mintegy négyés félszerese a natúr joghurténak.

A KÖRNYEZETÉRT VAGY A KÖRNYEZET ELLEN

Kíváncsiak voltunk, hogy van-e a gyártóknakkörnyezeti vagy fenntarthatósági jelentése,melyet a fogyasztók elérhetnek az interneten.A környezeti jelentés célja, hogy egy vállalatbemutassa, milyen erőfeszítéseket tesz a tevé-kenysége során keletkezett környezeti problé-mák megoldására, az általa okozott károk eny-hítésére, megelőzésére. A vizsgált cégek közülsajnos nem volt olyan, amely közzétett volna ahonlapján ilyen jelentést, amiért minden eset-ben pontlevonás járt az értékelés során (lásd42. oldal).

Szerettünk volna képet kapni a vizsgáltgyártók által okozott szennyezésekről, kör-nyezeti károkról, ezért más forrásokat is meg-vizsgáltunk, például hogy a hatóságok mely

A ha

zai p

iaco

n fe

llelh

ető

gyüm

ölcs

jogh

urto

k gy

ártó

it ra

ngso

roltu

k tá

rsad

alm

i és k

örny

ezet

i tel

jesí

tmén

yük

alap

ján.

CÉGM

ÉRCE

: GY

ÜMÖL

CSJO

GHUR

TOK

- GYÁ

RTÓK

4 1 |

cégekre szabtak ki környezetvédelmi bírságot.Ilyenre jelenlegi információink szerint két eset-ben került sor. A Friesland Hungária Zrt. 2007-ben többször is kapott csatornabírságot, miveltöbb tejüzeme is káros anyagokat bocsátott aszennyvízhálózatba.1 A Sole-MiZo Zrt.-t pedigzajvédelmi határérték túllépése miatt, hulladék-nyilvántartás vezetésének elmulasztása miattés, a Frieslandhoz hasonlóan, csatornaszennye-zés miatt marasztalták el.2

Egyéb környezeti hatásokat vizsgálva pozitíveredmények is születtek. Megvizsgáltuk pél-dául, hogy van-e a vállalkozásoknak környezet-központú irányítási rendszerük, környezet-barát/biotermékük, használnak-e ózonkárosítóvagy biológiailag felhalmozódó vegyi anyago-kat, fenntarthatóan használják-e a természetierőforrásokat. A Varga Ökogazdaság és a Virá-goskút Kft. minden terméke ökológiai termesz-tésből származik; a Sole-MiZo, a Naszály-tej, azAndechser és a Kärntnermilch pedig gyárt bio-termékeket.3 Utóbbi és a Danone rendelkeznekegyedüliként ISO 14001-es környezetközpontúirányítási rendszerrel.3 A Danone ennek elle-nére pontlevonásban részesült, ugyanis a Cor-porate Watch szerint a világ számos pontjánerősen környezetkárosító tevékenységet folytat(pl. működésének következményeként kutakszáradnak ki Indonéziában).4

DOLGOZÓK, FOGYASZTÓK, ÁLLAMPOLGÁROK

Megvizsgáltuk azt is, hogy az egyes cégekmilyen eszközöket használnak a fogyasztók

meghódítására. Kedvezőtlen eredmény háromcég esetében született. A Zott hazai forgal-mazóját fogyasztók megtévesztésére alkalmasmagatartás miatt a Gazdasági Versenyhivataltöbbször megbírságolta;5 a Friesland pedig anemzetközi porondon került szembe a hatósá-gokkal, mivel több szervezet szerint nem egyesetben megsértette az anyatejpótlékok marke-tingjét szabályozó nemzetközi egyezményt.6

A legtöbb problémára a Danone-nal kapcso-latban bukkantunk, a cég hazai és nemzetköziviszonylatban is kirívóan sok kritikát kapotta sajtótól és a hatóságoktól egyaránt. Romániá-ban például visszavonták a cég gyümölcs-joghurtjait a boltok polcairól, mivel azok felté-telezhetően dioxinnal szennyezett guargumittartalmaztak.7 Kínában pedig az okozott bot-rányt, hogy a helyi hatóságok vizsgálata szerinta Danone által forgalmazott Evian ásványvízbaktérium-tartalma meghaladta a maximálisanmegengedett mennyiség százszorosát.8

Értékeltük a Complex Céghírek adatbázisaalapján, ha egy cég túlnyomórészt hazai tulajdon-

ban van, illetve a vállalkozások nyilatkozataialapján, ha egy gyártó termékpalettáján sokmagyar termék található. (Számos cég nem vála-szolt megkeresésünkre, így ezek Magyarorszá-gon gyártott termékeinek arányáról nem voltinformációnk). Ebből a szempontból maximálispontszámot egyedül a Tolnatej Zrt. ért el,amely minden termékét Magyarországon állítjaelő, és több mint kilencven százalékban magyartulajdonú. A legnagyobb pontlevonásban a Zottrészesült, mivel gyártási tevékenységet itthonnem folytat, termékeit importálja.

A munkavállalókkal kapcsolatos magatartástvizsgálva a sajtóhírek mellett a munkaügyifelügyelőségek 2008-as és 2007-es adataitvettük szemügyre. Kisebb, 1 millió forint alattibírsággal sújtották a Naszálytej, Virágoskút,Tolnatej, Alföldi Tej és Minna Zrt. vállalatokat.Nagyobb és többszöri bírságot a Sole-MiZo(több mint 8 millió Ft) és a Friesland (1,6 millióFt) kapott.9

Az egyéb társadalmi szempontok számbavé-tele során olyan tényezőket értékeltünk, hogypéldául létezik-e a vállalatoknak a fogyasztókszámára az internetoldalukon elérhető, magyarnyelvű etikai kódexe, üzemeltet-e fiókválla-latokat adóparadicsomokban, vagy fenntart-eérdekeltségeket diktatórikus országokban.

Ebben a kategóriában – sajnos rossz értelem-ben – nagyon egységes volt a mezőny, mindencéget pontlevonásban részesítettünk. A cégekhonlapjain ugyanis nem találtunk magyarnyelvű etikai kódexet, és legtöbben levelünkresem válaszoltak (a Magyarországon működőcégek közül). Nem éppen átlátható tulajdonosiszerkezetről tanúskodik, hogy a Sole-MiZo egyadóparadicsomban bejegyzett cégen keresztülCsányi Sándor tulajdona,10 a Danone és aFriesland pedig több, a TVE által diktatórikusrendszernek tartott országban is működtetleányvállalatokat (pl. Szaúd-Arábiában, Irán-ban, Thaiföldön, Kínában).11

EGYÉB SZEMPONTOK

Az állatjólétet értékelve egyedül a Naszálytejkapott egy teljes pontot: a cég kínál vegán ter-mékeket, és a biokészítményei gyártása során isköveti az állatjóléti előírásokat.12 Hasonlómegfontolásból még négy gyártó kapott fél-félpontot. A vállalatok többsége azonban pont-levonásban részesült, mivel honlapjukon nemtaláltunk állattartási alapelveikkel kapcsolatosnyilatkozatot. Ezek a cégek, illetve beszállítóikfeltehetően nagyüzemi állattartást folytatnak,illetve ilyen forrásból szerzik be alapanyagaikat(ennek hátrányairól lásd a Tudatos Vásárló

magazin 12. számát). További pontlevonás jár még a Danone-nak,mivel nem zárható ki egyértelműen, hogy agyártás során nem használ génmódosítottalapanyagokat.13 Utóbbi igaz a Frieslandra14 ésa Müllerre is.15

ÉRTÉKELÉS

Az értékelési szempontok összesítése során acégek mindegyike 10 pontról indult, azáltalunk osztott pontokat ehhez adtuk hozzá(zöld), vagy ebből vontuk le (piros). A cég-nevek mellett feltüntettük az egyes cégek általforgalmazott márkákat, hiszen a vásárló inkábbezekkel találkozik a boltokban.

Az eredmények összesítése alapján a Cég-mérce győztese 10,5 ponttal a Varga Ökogaz-daság, valamint 10-10 ponttal dobogós még aNaszálytej és a Virágoskút. A sereghajtóktáborát a Sole-MiZo, a Müller, a Zott, a Danoneés a Friesland alkotják.

A Cégmérce a vállalatok utóbbi öt évben nyúj-tott teljesítményére vonatkozó adatokat érté-keli, de a www.cegmerce.hu-n ennél régebbiügyek is megismerhetők. Az adatgyűjtés soránmegkerestük a vállalatokat, az érintett hatósá-gok adatbázisaiból tájékozódtunk, valamintcivil szervezetektől, a hazai és a nemzetközisajtóból gyűjtöttünk információkat.

| 4 2

4 3 |

A CÉGMÉRCÉBEN SZEREPLŐ INFORMÁ-CIÓK FORRÁSAI1. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és

Vízügyi Felügyelőség, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi,

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség.

2. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi

és Vízügyi Felügyelőség.

3. A vállalkozások honlapjain közölt információk alapján,

illetve: www.kovet.hu.

4. Corporate Watch: www.corporatewatch.org.

5. Gazdasági Versenyhivatal: www.gvh.hu.

6. IBFAN: www.ibfan.org, Babymilk Action:

www.babymilkaction.org, Multinational Monitor:

www.multinationalmonitor.org.

7. Magyar Nemzet: www.mno.hu/portal/426594.

8. Inside the Bottle: www.insidethebottle.org.

9. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelet:

http://nyilvantartas.ommf.gov.hu.

10. Népszabadság: www.nol.hu/cikk/389064.

11. www.danone.com, www.frieslandfoods.com.

12. www.naszalytej.hu.

13. Greenpeace: www.greenpeace.org, Corporate Critic:

www.corporatecritic.org.

14. www.gmo-free-regions.org, www.frieslandfoods.com.

15. Greenpeace: www.greenpeace.org. A közvetlen

források, illetve ezek részletes bemutatása megtekinthető

a www.cegmerce.hu oldalon az egyes vállalatok nevére

kattintva.

Az összefoglalót készítette:| Léderer Sándor |

| 4 4

Magyarázat

KJ: környezeti jelentés, SZ: szennyezés, KE: környezet egyéb, FO: fogyasztók, MT: magyar termék, MV:

munkavállalók, TE: társadalom egyéb, ÁJ: állatjólét, ÁK: állatkísérletek, BO: bojkott, GM: génmódosítás.

Az összpontszám számítása 10 pontról indul.

: -1/2 pont, : -1 pont, : +1/2 pont, : +1 pont

4 5 |

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

| 4 6

Ha természetes édességre vágysz, egyél idény-gyümölcsöt! Ezzel rengeteg energiát spórolsz.Egyrészt magadnak (kevesebbet kell ledol-gozni), másrészt hozzájárulsz a feldolgozássorán felhasznált energia megtakarításához,és mivel helyben termő gyümölcsökről van szó,a szállítással járó környezetszennyezést ismegelőzöd.

TERM

ÉSZE

TES

ÉDES

SÉG

MIN

DEN

HÓNA

PBAN

4 7 |

Hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.Alma és téli alma 1 2 3 4 5 7 8 9 10 11 12Birsalma 1 2 3 10 11 12Cseresznye 5 6 7Egres 5 6Eper 6 7Füge 8 9 10Görögdinnye 7 8Körte 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12Köszméte 5Málna 7 8 9Meggy 6 7Naspolya 1 2 10 11 12Őszibarack 6 7 8 9Ribizli** 5 6 7Ringló 7 8Sárgabarack* 6 7 8Sárgadinnye 5 6 7 8 9Szamóca 4 5 6 7 8 9Szeder 8 9Szilva 7 8 9Szőlő 7 8 9 10 11 12

* Kajszibarack, rózsakajszi néven is

** Ribiszke néven is

| 4 8

A napenergia hasznosításának számtalanmódja létezik, melyek közül egy az úgyne-vezett aktív hasznosítás. A különböző felüle-tekre érkező sugárzási energiát erre a célraszerkesztett berendezésekkel is hasznosít-hatjuk. Légfűtésre, illetve szállításra az ún.légkollektoros berendezéseket használják,amelyeknél a hőhordozó közeg a levegő. Ilyenlégkollektor található a bemutatásra kerülőgyümölcsszárítóban is.

NÉHÁNY SZÓ A SZÁRÍTÁSRÓL…

A szárítás célja, hogy a növények nedves-ségtartalmát olyan szintre csökkentsük, hogyeltarthatók legyenek – ez az érték általában10-12 százalék. Ennek elérésében segítsé-günkre van a meleg levegő, a légmozgás és anapfény. Amennyiben kedvező az időjárás, anövények természetes körülmények között ismegszáradnak. Ezt használták ki évezredekenkeresztül. Nedves időjárás vagy nagy mennyi-ségű növény esetén azonban szükség lehetszárítóberendezésekre.

Fontos szempont, hogy a szárítás folyamán ahatóanyag-tartalom ne csökkenjen, és a külsőtulajdonságok ne romoljanak. Az egyik leg-egyszerűbb szárító a padlás, ahol a növényekvédettek a nedvességtől, és a napfény felmele-gíti a tetőteret. Jobban kihasználható a padlás-tér, ha több szárítókeretet helyezünk el egymásfölé. Hideg levegős szárításnál a levegő áramol-tatását ventilátor segíti. Sokkal elterjedtebbeka különféle meleg levegős szárítók, amelyek alevegő melegítését is megoldják. Ideális eset-ben szabályozni lehet a levegő hőmérsékletét,nedvességtartalmát, áramlási sebességét és aszárítás időtartamát. A növények hatóanyagaiáltalában hőre érzékenyek, ezért a szárításihőmérséklet 40-65 fok között mozog, egyesesetekben elérheti a 80-85 fokot. A legala-csonyabb hőmérsékletet az illóolajos fajokigényelik.

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

Term

észe

tes é

s a té

li hó

napo

kban

is h

ozzá

férh

ető

gyüm

ölcs

forr

ás a

z as

zalt

gyüm

ölcs

. A g

ödöl

lői S

zent

Istv

ánEg

yete

m m

unka

társ

ai k

ifejle

szte

ttek

egy

nap

ener

giáv

al m

űköd

ő, h

ázila

g is

öss

zeba

rkác

solh

ató

szár

ítót h

ozzá

.

GYÜM

ÖLCS

SZÁR

ÍTÁS

NAP

ENER

GIÁV

AL

4 9 |

SZÁRÍTÁS TERMÉSZETESEN

A szárítás gyorsítása érdekében már régótahasználják a levegő nedvességelszállító hatá-sát. Ezt kezdetben a szárító elé helyezettüveglappal érték el. A ferde felületen felme-legedett a levegő, az üveglap mögött felfelészállt, és a helyébe friss, kevesebb páráttartalmazó levegő áramlott. A későbbiekben alevegő mozgását ventilátorral oldották meg.Az ilyen szárítók nagy mennyiségű gyümölcs,illetve növény szárítására alkalmasak, és kellőodafigyeléssel, a levegő mennyiségének változ-tatásával jó minőségben szárítanak. A ventilá-torhoz viszont áram szükséges, amelyet nap-elem segítségével is meg lehet termelni. A napenergiája ily módon nemcsak a meleget,hanem a szárító levegő mozgását is biztosítanitudja. A szabályozás szintén könnyen biztosít-ható, hiszen minél jobban felmelegíti a nap aszárító felületét, annál nagyobb mennyiségűlevegő elszívását tudja biztosítani a napelem.Így közel azonos léghőmérsékletű szárításérhető el szinte önszabályozó módon, ami aszárítás szempontjából kedvező.

A fenti elvek alapján tervezték és építettékmeg a felépítésében egyszerű, könnyen elké-szíthető szárítóberendezést a Szent IstvánEgyetem gödöllői gépészeti tanszékénekmunkatársai. A szárító mintapéldányát évekóta használják a diákok az egyik kapolcsi iskolakertjében termelt növények szárítására.

NAPENERGIÁT HASZNOSÍTÓ GYÜMÖLCSSZÁRÍTÓ

Az ábrán látható gyümölcsszárító a napenergiáját használja fel mind a levegőmelegítésére (légkollektor), mind pedig aventilátor működtetéséhez (napelem), ezzelmeggyorsítva a 90 x 76 cm-es tálcára helyezettnövényi részek száradását. A berendezéskezelése igen egyszerű, kerekei segítségévelnéhány óránként könnyedén a nap irányábaforgatható, továbbá a szárítási hőmérséklet

beállítása érdekében a ventilátor sebessége isváltoztatható.

A gyógynövényszárító a következő elemekből áll:

1. napkollektor1.1 kollektorszekrényA szekrény középső síkjában elhelyezetthőgyűjtő alumíniumlemez a napsugárzáshatására felmelegszik. A felmelegedett levegő aforró fémlemez mindkét felülete mentén aszekrény nyitott alsó felületétől a szárítóládafelé áramlik.1.2 kollektorlemezAz alumínium trapézlemez felső felületétfekete színű matt festékkel vonták be, amijavítja a hőelnyelő képességét.1.3 hőszigetelésA kollektorlemez alatt a rétegelt aljlemezreműanyag szigetelőlemez (polifoam) kerül.1.4 üveg fedlapA kollektorszekrény felső felületét keretbefogott 3-4 mm-es üveglap határolja.

2. szárító A napkollektorból érkező felmelegedett levegővégzi a cserénytálcán lévő gyümölcsök, gyógy-növények vagy zöldségfélék szárítását. A szárí-tási teljesítmény növelése végett ventilátorhozza mozgásba a meleg levegőt. A ventilátoráramellátását napelem biztosítja.2.1 szárítóládaA láda kerete gyalult fenyődeszkából készít-hető, az aljlemez 10 mm-es rétegelt falemez.A belső oldalakra rögzítették a cserénytálcáttartó léceket. A cserénytálca ferde síkbanhelyezkedik el, így a kollektor felől érkezőmeleg levegő teljes keresztmetszetben a cse-rénytálca alá kerül. A szitaszöveten átszűrődőszárító levegő a ventilátorház falán lévő 60 mmátmérőjű lyukakon távozik a ventilátor felé.

| 5 0

2.2 hőszigetelésA szárítóláda aljlemezére hőszigetelő polifoam-lemezt fektettünk.2.3 műanyag síklemez A hőszigetelő réteg fölé műanyag lapothelyezünk el, hogy a lehulló növényrészektől,növénymaradványoktól tisztán tartható legyena szárítótér.2.4 cserénytálcaA tálca kerete fenyőléc. A szitaszövet lehetműanyag, esetleg rozsdaálló acélháló.2.5 üvegezett nyíló fedlapA fedőlemez feladata a szerkezet védelme, azelnyelőfelület és a külső tér közötti hőszi-getelés, a napsugárzás áteresztése a lehetőlegkisebb veszteséggel, valamint az elnyelő-felület hosszúhullámú sugárzása miatti hő-veszteség csökkentése. A fedőlemez lehet üvegvagy átlátszó műanyag lemez. A műanyagelőnye, hogy nem törékeny, könnyű ésegyenletesebb a fényáteresztése, hátránya,hogy karcolódásra és öregedésre hajlamos, ígykülönösen fontos, hogy tartósan UV-állóanyagot használjunk. Jó minőségű kollektor-szerkezetnél kis vastartalmú edzett üvegethasználnak. A szárítóban a csapadékvíztávoltartása végett a 3-4 mm vastagságú üveg-lap rögzítését vízmentességet biztosító rugal-mas anyaggal (fugasillal) végezték. A fedlapfelnyitott helyzetben történő rögzítéséheztámlécet helyeztek be.2.6 árnyékolólemezEgyes növények vagy gyümölcsfélék, példáulaz alma szárításakor ki kell zárni a napközvetlen sugárzását, emiatt alumínium tra-pézlemezt tettek az üvegezett fedlap fölé.

3. napelem és a napelemet tartó keretA napelem a napsugárzás hatására elektromosáramot állít elő, mellyel meghajtható a ventilá-tor. Ajánlott teljesítmény: 20 watt; legnagyobbfeszültség: 21 volt.

A választott napelemet egy fenyőfa lécbőlkészített keretbe ültették be. A keret dőlésszögeállítható és rögzíthető a nap beesési szögénekmegfelelően. A keret hátlappal rendelkezik.A keret nyugalmi vagy raktározási állapotbanrácsukható a szárítóláda tetejére.

4. ventilátorház4.1 ventilátor12 voltos egyenárammal 30-50 m3/h szállításiteljesítményű (számítógép-) ventilátort alkal-maztak.4.2 feszültségstabilizátorEz az integrált áramkör biztosítja, hogy anapfény változása ellenére egyenletesen forog-jon a ventilátor.4.3 fokozatkapcsoló A ventilátor fordulatszámának legalább négyfokozatban történő állíthatóságát biztosítja akülönböző növények különböző szárítási-hőmérséklet-igényének megfelelően.

5. támkeretekA 3 db azonos méretű fenyőléc keret javasoltkeresztmetszete 35 x 35 mm. Egy támkeretet akollektorszekrény aljához, két támkeretet pediga szárítószekrény két széléhez rögzítettek,majd mind a három keretet egymáshoz csava-rozták forgópántok segítségével.

6. összekötő gerendaEzt az alkatrészt a kollektorszekrény felsőéléhez erősítették. Az összekötő gerenda arészegységek csavarokkal történő rögzítéséreszolgál.

7. forgáspontA nap járásának követése végett reggeltől estig2-3 óránként egy pont körül szükséges forgatnia szárítót. Ezt a célt szolgálja az acélorsó,amelynek a végét célszerű a talajon egykemény felületre helyezni.

5 1 |

8. gördítőkerekekA nap irányába történő forgatás megkönnyí-tését szolgálja a 2 db, legalább 100 mmátmérőjű műanyag kerék.

Aki kedvet kapott a szárító elkészítéséhez,további technikai részletek mellett gyógy-növények leírását is megtalálja a FüggetlenÖkológiai Központ kiadásában 2001-benmegjelent, dr. Neumayer Éva által szerkesztett,Gyógynövények szárítása korszerűen, nap-

energiával című könyvben, mely beszerezhetőaz Ökoszolgálatnál és a www.zoldbolt.hu

oldalon.

| Kovács Bence |

MÉG TÖBB TIPPÉtel-ital, ép test, otthon & iroda, fogyasztó-védelem, nagylátószög, ünnepek, minden más. www.tudatosvasarlo.hu/otletek

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

| 5 2

Évente körülbelül 160 millió tonna cukrotállítanak elő a világon, melynek nagyjábólhetven százaléka a trópusokon megtermeltnádcukor, harminc százaléka pedig azEurópában, illetve Észak-Amerikában termesz-tett cukorrépa. A fogyasztás évente 2 milliótonnával nő. Világszinten a cukor irántikereslet növekedését a cukornádból gyártottcukor elégíti ki, a cukorrépa visszaszorulóbanvan. Ennek oka, hogy a cukornádból lényege-sen alacsonyabb költségekkel állítható előcukor, hiszen a cukornád az ültetését követőenhat-nyolc éven át folyamatosan aratható, ésEurópán kívül lényegesen olcsóbb a munkaerő is.

EZ ÍGY (FENN)TARTHATATLAN

A cukornád, illetve a cukorrépa termesztése ésfeldolgozása komoly környezetterhelést okoz.A termelők a tudomány által kínált valamennyieszközt bevetik (rovarirtó, műtrágya, gomba-ölő és gyomirtó szerek, mezőgazdasági gépekstb.), hogy a hatalmas, kizárólag cukor-termesztésre szánt területeken a lehető legna-gyobb terményhozamot érjék el. Az egyrenövekvő termőterület miatt pusztul az élő-világ, a mezőgazdasági vegyszerek, műtrágyákfokozott használatával elszennyeződik a talaj,a folyó- és a talajvizek. A nem hatékonyöntözés vízpazarláshoz vezet: egy kiló cukor-nád megtermeléséhez körülbelül nyolcvan litervíz szükséges.

Sok cukortermelő országban közvetlenül acukornád kézi betakarítása előtt felgyújtják azültetvényeket, hogy leégessék a száraz leve-leket, elűzzék a területről a kígyókat, és ígymegkönnyítsék a vágást. A növény nagy ned-vességtartalmú gyökere és szára ép marad,az égetés azonban jelentős légszennyezést,talajromlást eredményez. Jellemző problématovábbá a talajminőség romlása, különösen acukornád esetében, amely rengeteget kivesz atalaj tápanyagtartalmából. A cukorrépa-ter-

Amily

en é

des a

cuk

or, é

ppol

yan

kese

rűek

az

előá

llítá

s kör

ülm

énye

i.

KESE

RÉDE

S

5 3 |

mesztéssel sem jobb a helyzet. Az EurópaiUnióban évente hárommillió tonna talaj vész ela cukorrépa betakarításakor. A talaj, amely agyökéren marad, a teljes éves cukorrépa-mennyiség súlyának 10-30 százalékának felelmeg (ugyanez feleennyi a cukornád esetében).

A feldolgozás talán egyik legkárosabbvelejárója a szennyező anyagok kibocsátása.A gyengébb környezetvédelmi szabályozássalrendelkező országokban a cukorgyárakbólrengeteg szennyvíz jut közvetlenül az élő-vizekbe. Ez a szennyvíz viszonylag magasszervesanyag-tartalmú, amely ha lebomlik,csökkenti a víz oxigénszintjét, és például ahalak vagy más vízi élőlények fulladásátokozhatja. A szennyvíz tartalmazhat nehéz-fémeket, olajat, kenőanyagot, tisztítószereket.Ausztráliában például a Nagy-korallzátonyvízminőségét jelentősen rontja a nagymennyi-ségű üledék, amelyet a folyók szállítanak oda acukornádültetvényekről.

Bár a cukor fontos kereskedelmi árucikk, acukortermesztők millióinak jóléte korántsemolyan fontos a feldolgozók, kereskedők ésfogyasztók számára. Az északnyugati orszá-gokban jelentős állami támogatással védik acukoripart, s ez még jobban ellehetetleníti a kiscukortermelő országokat. Néhány fejlődőországban például a nádcukor termesztésétúgy népszerűsítik, mint a szegénységből valókiutat. Ez azonban csak félig igaz. Az egyrenagyobb területeket igénylő termelés valóbanjavít a szegényebb rétegek megélhetésén, de azokozott környezeti károk később szintén őketsújtják. A nádcukortermesztőket érzékenyenérintik a hanyatló cukorárak, és gyakran veszé-lyes munkakörülmények között kell dolgoz-niuk. A felvásárlási ár sokszor olyan alacsony,hogy a kistermelők a termelés költségeit semtudják fedezni, nemhogy eltartsák a család-jukat, iskoláztassák a gyerekeiket.

Elgondolkodtató, hogy a felsorolt problé-mák egy olyan élelmiszernek köszönhetők,amelynek fogyasztása az emberi egészségrenézve sem éppen jótékony, hiszen a cukor afinomítás során elveszíti az eredeti növénybentalálható életfontosságú anyagokat, vitami-nokat, ásványi sókat, nyomelemeket, fehérjé-ket és zsírokat.

MEGOLDÁSOK

A cukoripar hosszú távú fennmaradásánakszempontjából fontos kérdés, hogy miképplehetne a cukortermesztés környezeti éstársadalmi problémáit megoldani úgy, hogy agazdasági érdekek se sérüljenek. Ha körül-nézünk a világban, számos pozitív változástígérő próbálkozást találunk.

A civil szervezetek elsősorban a problé-mákra próbálják felhívni a figyelmet, tájékoz-tatnak, tiltakoznak, párbeszédet kezdemé-nyeznek, és ha kell, bojkottra szólítanak fel.Az Egyesült Államokban működő Bio-Fogyasz-tók Egyesülete (Organic Consumers Association)például bojkottra szólította a fogyasztókat ahírhedt vállalatóriás, a Monsanto genetikailagmódosított, a mérgező gyomirtók hatásánakellenálló cukorrépából gyártott cukra ellen.A bojkottot a nálunk is jól ismert Kellogg'stermékeire hirdették meg, amelyekben a szerve-zet szerint megtalálható a génmódosított cukor.

Az is előfordul, hogy a cukorgyártók fognakössze és tesznek közös erőfeszítéseket. Brazí-liában, Sao Paulo szövetségi államban majd-nem száz, a Nádcukoripari Szakszervezetheztartozó cukor- és etanolgyár vállalta, hogy2017-ig teljesen beszünteti a cukornádültet-vények betakarítás előtti égetését. Sao Paulo,Brazília első számú cukornádtermelő állama anemzeti össztermés kétharmadát adja.

˜

A jelenleg civil-vállalati-kormányzatiegyüttműködésben futó projektek olyanáltalános célokért dolgoznak, mint hogymegteremtsék a társadalmi és környezetifelelősségvállalás szempontjából kedvezőbbműködés alapjait, vagy elősegítsék, hogy azérdekelt felek egyetértésre jussanak példáularról, hogy mi számít fenntartható cukor-termelésnek. Az elvi szintről elmozdulástjelentenek a környezeti és társadalmi szem-pontokat is szem előtt tartó szövetkezetek.Zambiában és Dél-Afrikában is találunk olyanmodellt, hogy a civil közösség, a helyi termelőkés cukorgyártók egy helyi kereskedelmi bankbevonásával termelőszövetkezetben állítják előa cukrot. A szövetkezeti működés csökkenti aköltségeket, hiszen a tagok nagy tételbentudják beszerezni a termeléshez szükségeseszközöket, együtt végzik a betakarítást,szállítást. E kezdeményezések segítik a vidékiszegény rétegek gazdasági megerősödését, ésfenntartható termesztési lehetőségeket kínál-nak. A kistermelőket és cukorfeldolgozószövetkezeteket gyakran a méltányos keres-kedelem (fair trade) is segíti. A piacinálmagasabb felvásárlási ár elfogadható megélhe-tést biztosít számukra, a környezetvédelmiszabályozás pedig korlátozza a mezőgazdaságivegyszerek használatát.

A kutatások jellemzően a cukortermelés és-gyártás környezetterhelésének csökkentésérevagy a cukorgyártás technológiai megújulásárairányulnak. A Természetvédelmi Világalap(WWF) kutatásai például rámutattak, hogynem a cukor az egyetlen termék, amely acukornádból vagy a cukorrépából gyártható,sőt a cukornádnak csupán egyhatoda végzicukorként. A kipréselt cukornád tüzelő-anyagként is hasznosítható, melléktermékeipedig kiválóak biotrágyának. A bioüzem-anyag gyártása szintén lehetséges megoldás.A cukoralapú bioetanolnak nagyobb a lét-

jogosultsága, mint a gabonaalapú bioetanolé,hiszen ez utóbbi esetében az élelmiszer-termelésre használható termőföldeket üzem-anyag előállítására fordítják, ami továbbsúlyosbítja az egyre növekvő élelmezésiproblémákat. A cukor esetében ez nincs így,mert egyébként kidobásra ítélt melléktermékhasznosul. Persze semmi sem tökéletes, acukorrépából, cukornádból gyártott etanoltermelése során például jelentős mennyiségűszén-dioxid kerül a légkörbe, amely azéghajlatváltozásért felelős, úgynevezett üveg-házhatású gáz.

BIOETANOL Benzint helyettesítő vagy annak adalékáulszolgáló üzemanyag, mely nem kőolaj-, hanemnövényi alapú, azaz megújuló energiaforrás-okból készül. A bioetanol akkor igazán fenn-tartható, ha az alapanyagául szolgáló növénytermesztése nem élelmiszer-termesztésre hasz-nált földterületet foglal el.

CUKROT VESZÜNK

Ha megengedhetjük magunknak, próbáljunkmeg bioboltban finomítatlan biocukrot besze-rezni. A biocukor a legtöbb esetben méltányoskereskedelemből származik, és mivel bioter-mesztésű, környezetbarát is. A jelenleg kap-ható biocukrok kilencven százaléka nádcukor,alig találni biorépacukrot. Európában egyelőrecsak Dániában, az Egyesült Királyságban,Hollandiában és Svédországban van jelentő-sebb biocukorrépa-termesztés, de biztatóak alehetőségek.

Sajnos a szokásos ellentmondással találjukszemben magunkat: a bionádcukor nagy részeDél-Amerikából (jellemzően Brazíliából, Parag-uayból, Bolíviából) vagy Afrikából (Mauri-tiusról) érkezik, így a szállítás környezetihatása nem elhanyagolható!

| 5 4

5 5 |

Az azonban tény, hogy a finomítatlan bionád-cukorral kiválóan helyettesíthetjük a finomí-tott, mindenféle tápanyagtól megfosztottkristálycukrot. A jó minőségű nádcukor gazdagvitaminokban és ásványi anyagokban, mertfeldolgozása nem vegyi eljárással történik.

A biokínálatban a vaníliás cukortól kezdve aporcukron át a befőzőcukorig mindent találunk.A termékek bio eredetét ellenőrző szervezetektanúsítják. Magyarországon a BiokontrollHungária Nonprofit Kft. által ellenőrzött,Biopont és BiOrganik logókkal ellátott cukrokkaphatók leginkább, de kapható a németDavert GmbH által tanúsított biocukor is.

Ha azonban igazán természetes édesítőszerre,egészségesebb táplálkozásra és nyugodtabblelkiismeretre vágyunk, nézzünk szét a hazaikészítésű biomézek polcán is! (A minősített

bioméztermelők listáját lásd a 75. oldalon – a

szerk.)

| Antal Orsolya |

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

| 5 6

Legalább egymillió afrikai rabszolga fordultmeg a 17. század eleje és az 1730-as évekközött a londoni emberkereskedők kezén,akiknek többségét közép-amerikai cukornád-ültetvényekre szállították – állítják a Museum

in Docklands szakértői. E múzeum maLondonban működik, a valaha rabszolgákkalkészítetett cukor tárolására szolgáló raktárakhelyén. A cukorültetvényeken folytatott rab-szolgamunka, ha lehet, minden más kényszer-munkánál embertelenebb volt. Amikor ennekhíre eljutott a derék brit alattvalókhoz, úgyérezték, tenniük kell valamit az ügyben.

1789-ben William Wilberforce képviselő arabszolga-kereskedelem eltörléséről szólójavaslatot nyújtott be az alsóháznak, de akereskedői lobby időhúzása miatt tervezetétcsak 1791-ben vitatták meg, s végül lesza-vazták. Egy évvel később Wilberforce újabbelőterjesztést tett, amely ezúttal a felsőházbanbukott meg, annak ellenére, hogy soha nemlátott mértékben mozgósította a közvéleményt.Közel 350 000 ember csatlakozott az ügyettámogató aláírásgyűjtéshez – mindhiába. Azemberi jogi harcosoknak más módszerekhezkellett folyamodniuk. A 18. század végénekmozgalmai minden követ megmozgattak arabszolga-kereskedelem megszüntetése érde-kében, a parlamenti tagok felé irányulólevélkampányoktól kezdve az irodalmi ésművészeti demonstrációkon át a bojkottig.De kinek jutott eszébe bojkottot szerveznikétszáz évvel ezelőtt?

Természetesen a felvilágosult szabad-szelleműeknek. A csúcson majd félmillió britállampolgárt megmozgató bojkott elindításbanés nemzetközi terjesztésében jelentős szerepjutott a kvékerek keresztény gyökerű ésszellemiségű csoportjának, akik – különösen a18. század viszonyaihoz képest – meglehetősenliberális nézeteket vallottak. Ők voltak arabszolgaság első fehér ellenzői, sajátos vallási

A cu

kort

erm

ékek

boj

kott

ja is

hoz

zájá

rult

ahho

z, h

ogy

1807

-ben

a b

rit p

arla

men

t bet

iltot

ta

a ra

bszo

lga-

kere

sked

elm

et.

CUKO

RBOJ

KOTT

OK

A RA

BSZO

LGAS

ÁG E

LTÖR

LÉSÉ

ÉRT

5 7 |

felfogásuk szerint az emberek közötti egyen-lőséget hirdették, legyen szó akár nemek, akárfehérek és feketék közötti egyenlőségről. Nemcsoda, hogy úttörői voltak a rabszolga-felsza-badító mozgalomnak, melynek egyik hatékonyeszköze a rabszolgamunkával készülő termé-kek, köztük a cukor bojkottja volt.

James Gillray, a 18. század ismert politikaikarikaturistája 1792-ben adta közre gúny-rajzát, a The Anti-Saccharritest, melyen azegyébként zsugoriságáról is ismert III. Györgyés felesége csatlakozik a rabszolga-keres-kedelem betiltásáért indított cukorbojkott-mozgalomhoz. A finnyáskodó családtagokkörében a cukor nélküli tea élményébe elme-rülő király természetesen nem emberi jogi elkö-telezettsége, csupán fukarsága miatt csatla-kozott – nem így az alattvalók.

© Trustees of the British Museum

A cukorbojkott több szempontból is a leg-megfelelőbb nyomásgyakorló eszköz volt arabszolga-felszabadításért szervezkedők kezé-ben. Egyrészt a cukor termesztéséhez ésfeldolgozásához teljes mértékben rabszolga-munkaerőt használtak a világ legjelentősebbtermőterületén, a nagyrészt brit fennhatóságalá tartozó közép-amerikai térségben. Másrészta brit alattvalók körében igen népszerű volt acukor: a 18. században a termékbehozatallegnagyobb részét ez tette ki, sokan vásárolták.Harmadrészt, az alattvalók kilencven százalékanem rendelkezett választási joggal, tehát ahagyományos politikai intézmények, példáulszavazás révén nemigen tudott beleszólni avilág folyásába. Maradtak a pénzszavazatok ésa mozgalmi módszerek.

| 5 8

A cukorbojkott népszerűsítésére számtalan,akkoriban kevésbé használt módszert beve-tettek. Londonban például az 1790-es évekelején több tízezerszámra osztottak szóró-lapokat „No Rum – No Sugar!” (Sem rumot,sem cukrot!), illetve „The Duty of Abstainingfrom the Use of West India Produce” (Köteles-ségünk tartózkodni a közép-amerikai termékekhasználatától!) címmel. (A közép-amerikai,karibi térséget a 18. században Nyugat-Indiá-nak hívták, miután az 1492-ben ott kikötő Kolum-busz Kristóf azt hitte, Indiában ért partot.)

S hogy a fogyasztók nagyon is tudatábanvoltak komoly politikai befolyásuknak arrabizonyíték a következő angol szórólaprészlet,melyet Mimi Sheller szociológus közöl a karibitérség európai fogyasztói szokásokra gyakorolthatását bemutató kötetében: „Ebben az ország-ban annyi cukrot fogyasztunk, hogy már azegyes emberek által felhasznált mennyiségnekis komoly befolyásoló ereje lehet. Egy hetenteöt font cukrot és ennek megfelelő mennyiségűrumot fogyasztó család megmenheti egy em-bertársát a rabszolgaságtól vagy a legyilkolás-tól, ha huszonegy hónapig lemond e termékekfogyasztásáról. Ha nyolc ilyen család tizen-kilenc évig nem fogyasztja e termékeket, százembert mentenek meg, ha 38 000 család csatla-kozik, teljesen megakadályozhatják a rabszolga-kereskedelmet, mivel nem lenne kereslet azországunkban a termékekre.” A röplap aztántovább fűti a hangulatot, és egyenesen a cukor-fogyasztókat teszi felelőssé a rabszolgaság és azahhoz kapcsolódó igazságtalanság létezéséért,illetve őket jelöli ki a változás letéteménye-seinek.

A pamfletek egyre szélsőségesebb hang-nemet használtak, és dramatizálták a cukor-bojkottot. Népszerű lett a vérben áztatott cukorképzete – és így a cukorfogyasztás társítása akannibalizmussal, barbársággal. A radikaliz-musnak meglett a kellő figyelemfelkeltő és

taszító hatása, hiszen különböző becslésekszerint az 1790-es évek elején folyókampányhoz 3-400 000 ember csatlakozott,lemondva a közép-amerikai cukor (West IndiaSugar) fogyasztásáról.

Amíg a bojkott rontotta a rabszolga-munkával dolgoztatók üzletét, mások lehető-séget láttak benne, és pozitív bojkottot (buycott)indítottak. A British Museumban ma ismegtalálhatók azok a korabeli cukortartók,amelyekre arany betűvel írták: „East India Sugarnot made by slaves” (Kelet-Indiai Cukor. Nemrabszolgák készítették). Az úgynevezett kelet-indiai cukor javarészt az indiai- és a csendes-óceáni holland gyarmatokról érkezett, aholszintén elég nyomorúságos munkakörülményekuralkodtak, viszont ez valószínűleg kevéssé váltismertté a britek körében. (Például a hollandokcsak jóval a britek után, a 19. század másodikfelében törölték el a rabszolgaságot.)

© Trustees of the British Museum

1793-ban aztán kitört a háború Nagy-Britanniaés Franciaország között, s korlátozták a civilmozgalmak önszerveződését is. Akár többévesbörtönbüntetést kaphattak, akik különböző

5 9 |

egyletekbe tömörülve bojkottot vagy más állam-polgári akciót szerveztek. Innentől kezdve arabszolga-kereskedelem megszüntetésének kér-dése visszaterelődött a hagyományos politikaiútra, és kereskedelempolitikai alkudozások,illetve nagyhatalmi harcok tárgya lett. Végül abrit parlament, az európai nagyhatalmak közülelsőként, 1807-ben betiltotta a rabszolga-keres-kedelmet, majd 1833-ban a rabszolgaságot is,úgy, hogy előírta: a rabszolgáknak még 1840-igdolgozniuk kell gazdáiknak. A felemás állapototaztán a tervezettnél korábban, 1838-ban be-szüntették a rabszolgalázadások hatására.

Utólag nehéz megállapítani, hogy a rab-szolgaság végső eltörlésében pontosan mekkoraszerepe volt a bojkottnak. Annyi azonban bizo-nyos, hogy a fogyasztói mozgalmak láthatóvá,érzékelhetővé tették a rabszolgaság problémájáta nyilvánosság és a politika számára, így hozzá-járultak ahhoz, hogy az ügy politikai kérdésséváljon, amellyel foglalkozni kell.

| Gulyás Emese |

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

| 6 0

Kedvencem egy Ausztriában gyártott fairtrade, azaz méltányos kereskedelemből szár-mazó csokoládé, melyet hatalmas fantáziávalkomponált töltelékek tesznek különlegessé.Versenyben hosszas, gondos kóstolás utánkétféle maradt: a sütőtökös és az ananászos.A mai napig nem tudtam eredményt hirdetni, amegméretés tovább zajlik. Egy azonban biztos:a méltányos kereskedelem a nyerő.

A kakaófa termésének első szüreteléséig évektelnek el, a csemete kedveli az árnyékot, amagas páratartalmat és a meleget. Diófélék ésbanánfa alatt keressük, ha vadon termő pél-dánnyal szeretnénk találkozni. Az ültetvényekentermesztett növények egy része tűri a napot.A naptűrő fajtát az európaiak nemesítették, denem gondoltak bele abba, milyen követ-kezményekkel jár, hogy az ültetvényezéshezelőször ki kell irtani a területről minden másnövényt. Az csak napjainkban vált egyértel-művé, hogy az éghajlatváltozásra is hatássalvan az esőerdők irtása. Elefántcsontpart eső-erdeinek például egyhatodát irtották ki azért,hogy kakaót tudjanak termeszteni.

KAKAÓTERMESZTÉS ÉS SORSOK

Szüreteléskor késsel vágják le a törzsön és avastag ágakon növő tojásdad alakú termést.Majd machetével felvágják, és kivájják fehérbelsejét, amelyben 30-50 mandulához hasonlókakaóbab található. Napon erjesztik (fermen-tálják), majd összegyűjtik a babokat, ésrendszerint alapanyagként a nemzetközikereskedelemben értékesítik.

Egy 10 dekagrammos csoki árát 100 forint-nak feltételezve 9 forintot kap a kakaó termesz-tője. Jelentős összeg tűnik el reklámozók,szállítók, kiskereskedők kezén; a felvásárló, akereskedő és a csokigyár részesedése 49 forint.Ezek a szereplők igen gyakran egy cégetképviselnek, és uralják a nemzetközi édesség-

Kevé

s az

a fö

ldi h

alan

dó, a

kine

k ne

lenn

e ke

dven

c cs

okol

ádéj

a: te

jcso

kipá

rtia

k, k

eser

űcso

ki-p

ártia

k és

fehé

rcso

ki-

párt

iak

is le

hetü

nk. A

mag

am ré

szér

ől a

mél

tány

os, a

kör

nyez

etet

és a

z em

beri

jogo

kat t

iszt

elet

ben

tart

ó m

ód-

szer

ekke

l kés

zült

csok

ikat

rész

esíte

m e

lőny

ben.

A XO

COAT

L, A

VAGY

A C

SOKO

LÁDÉ

6 1 |

piacot. Az értékesítési adatok alapján az ötlegnagyobb cég, a Mars, a Cadbury, a Nestlé, aFerrero és a Hershey Foods a piac 80 százalékáturalja.

Gyermekmunka A Munkaügyi Világszervezet(International Labour Organisation) és másszervezetek jelentése szerint kizsákmányolókörülmények között foglalkoztatnak gyerme-keket olyan szegény országokban, mint Mali,Burkina Faso, Benin és Togo. A NemzetköziTrópusi Mezőgazdasági Szervezet (Interna-tional Institute of Tropical Agriculture)kutatása szerint 284 000 gyermeket (9-12éveseket) foglalkoztatnak veszélyes körül-mények között a nyugat-afrikai kakaóültet-vényeken, s ebből 12 000-en gyermekkeres-kedelem révén kerültek munkáltatóikhoz.

Méltányosság Jelenleg a világ évi kakaó-termésének mindössze egy ezrelékét vásároljákfel a méltányosság elvei szerint, 1750 dollárostonnánkénti minimáláron. A legalacsonyabbvilágpiaci ár 714 dollár volt 2000 novem-berében, a legutóbbi piaci mélypont idején.Ha a világpiaci ár meghaladja a méltányoskereskedelmi árat, akkor a világpiaci árontörténik az elszámolás. A termelők a hosszútávú szerződés alapján mindig megkapják aminimálárat, amelyből tonnánkénti 150 dollár-nyi felár, úgynevezett fair prémium azért jár atermelőnek, mert betartja a méltányos keres-kedelem elveit. Biokakaó termesztése eseténmég 200 dollár felár jár. A fair prémiumbólközösen meghatározott közösségi célokat való-sítanak meg: iskolát építenek vagy tartanakfenn, a település vízellátását biztosítják, stb.

Érdekes példa a Kuapa Kokoo ghánai szövet-kezeté, ahol nemcsak termelik a kakaót, hanemfel is dolgozzák. Ennek révén a helyieknek iselérhető áron tudnak csokit kínálni, és a fel-dolgozás miatti többletbevétel szintén a szövet-

kezetnél marad. Belizében, Kamerunban, CostaRicán, a Dominikai Köztársaságban, Ecuadorban,Ghánában, Haitin, Indiában, Indonéziában,Elefántcsontparton, Nicaraguában, Panamában,Peruban és Sierra Leonéban termesztenekminősített, méltányos körülmények közöttkakaót – tudhatjuk meg a minősítő szervezet,a Fairtrade Labelling Organisation (FLO) hon-lapjáról. Ez az a szervezet, mely tizenhét ter-méktípusra elkészítette a termelésre vonatkozószabványokat, és engedélyezi a csomagolásonfeltüntetett címke használatát, valamint ellen-őrzi az előírások betartását.

ELLENTMONDÁS

A Nestlé fair minősítésű kávéját a nemzetköziméltányos kereskedelmi mozgalom nemfogadta kitörő lelkesedéssel. A Nestlé hang-súlyozza a társadalmi felelősségvállalás fontos-ságát, s a címkézett termék piacra dobásávalvélhetően a tudatos vásárlókat akarja megnyer-ni. Persze felmerül a kérdés, hogy ha a cégóriásegyik terméke minősítetten fair, azaz méltányoskörülmények között állították elő, mi újság atöbbi termékkel? Azok milyen körülményekközött készültek, hogy nem érdemelték ki aminősítést?

Várható, hogy a többi vezető cég termék-palettáján is meg fog jelenni a fair csokoládé.Bár a címkéző szervezetet többen kritizálták,amiért minősítést adott egy olyan vállalatnak,amely éppen az emberi jogi botrányai miattszerepel évek óta fogyasztói bojkottok célpont-jaként, az FLO nem foglalkozott az ellentmon-dással. Azt állította, hogy az újabb minősítésselnő a méltányos termékek piaci részesedése,ami a termelők érdeke. Példaértékűnek tartjáka Nestlé fair kávéját.

BESZERZÉSI HELYEK

Az FLO címkés termékek bármilyen üzletpolcán elénk bukkanhatnak. Ausztriábanpéldául illatszerboltban is találkozhatunkcsokival. Itthon főleg a bioboltok csoki-részlegén kereshetjük.

Az FLO és a CTM Altromercato saját címkéje

Kíváncsiságunktól vezérelve 2008-ban a FairVilág Szövetséggel elindultunk felfedezni anagy üzletláncok fair trade csokoládé kínálatát,és azt tapasztaltuk, hogy a minősített csokit akávé és tea társaságában érdemes keresni.Tőlünk nyugatabbra fekvő országok üzleteibenrendszerint van egy külön polcrendszer, aholmegtaláljuk a termékeket, amellett, hogy atermékcsoport polcán is fellelhetők. Az FLOcímke 1997 óta jelöli a termékeket, a MaxHavelaar címke 1993-tól. Ma már ez utóbbicsak annyiban különbözik az FLO-étól, hogyszerepel rajta a felirat: Max Havelaar.

Nem árt a felfedezőszellem, ha méltányosanforgalmazott kakaóból készült csokit keresünk,ám a címke biztos támpontot nyújt a megtalá-láshoz. Kivételek vannak, például Olaszországlegnagyobb fair trade cége, a CTM Altromer-cato nem használ fairtrade címkét. Nyugatonegy-egy Világüzletbe (a méltányos mozgalom-ban használt nevén World Shopba) betérve,ahol a termékek döntő többségét méltányosanforgalmazzák, könnyű fair trade csokoládéttalálni. Sajnos ma Magyarországok csak élelmi-szerüzletek polcain találunk ilyen terméket.

Ha méltányos kereskedelemből származócsokoládét keresel Budapest I. kerület: BioUnió Biobolt (Attila út 77.); II.

kerület: Bio Centrum (Mammut I., I. em.) és Bioritmus

(Mammut II, III. em., Lövőház u. 2-4.), Biománia (Rózsa-

domb Center, Törökvész út 87-91.), Natúrtanya Biobolt

(Rózsakert Bevásárlóközpont, Gábor Áron u. 74.); III. kerület:

Biosystem Biobolt ( Bécsi út 57-61.); IV. kerület: Jókai Bio-

centrum (Árpád út 77.); V. kerület: Bio ABC (Múzeum krt.

19.), Hóbagoly Bt. (Bajcsy-Zsilinszky u. 76.); VI. kerület:

Jancsi és Juliska csokibolt (Podmaniczky u. 5.), Kulináris

(Hunyadi tér 8.); VIII. kerület: Ázsia fűszerbolt (Vásár-

csarnok, Vámház krt. 1-3.), Biocsemege (József krt. 25.),

Herba Ház Gyógynövénybolt (Százados út 18.); X. kerület:

Bioritmus (Cédrus piac, Örs vezér tere), Harmónia Reform-

ház (Árkád Üzletház, Örs vezér tere); XI. kerület: Bioritmus

(Savoya Park, Hunyadi J. u. 19.), Ökopiac (szombatonként a

MOM Művelődési Ház udvarán, Csörsz u. 18.); XIII. kerület:

MediLine Üzletház (Csizma u. 4.). Más városok: Békéscsaba:

Zöld Kosár Biobolt (Mednyánszky utca 4-6.); Eger:

Kakukkfű Biotéka (Bajcsy-Zsilinszky u. 11.); Pécs: Harmónia

Reformház (Árkád üzletház); Solymár: Ezerjófű Biobolt

(Tersánszky út 37.); Szeged: Biocsemege (Vidra u. 3.);

Szentendre: Biopiac Kft. (Petőfi Sándor u. 1.), Éden édesség

(Dumcsák Jenő u.); Szentes: Herbamix Kft. (Kossuth Lajos u. 8.);

Áruházláncok: Rothschild; Web-áruházak: Fair Trade Center

(www.fairtradecenter.hu), Biopiac Kft. (www.biopiackft.hu).

Forrás: Fair Világ Szövetség. Ha mégsem találnál fair trade

édességeket ezeken a helyeken, kérd az üzletvezetőt, hogy tartsanak.

LEHETŐSÉG

Valahányszor leemelünk a polcról egy termé-ket, „buycottoljuk”, míg a másikat bojkottáljuk.Egyszeri fogyasztói döntésünk közvetlenülérint tőlünk messze élő termelőket. A terményelőállításának körülményei miatt közvetetthatással vagyunk a környezetre, befolyá-solhatjuk az emberi jogok érvényesítését.Vegyük észre az összefüggéseket, a kölcsön-hatásokat! Ismereteinket osszuk meg mások-kal, akár egy szelet csokiba csomagolva! Mind-annyiunk egészségére!

| 6 2

6 3 |

A MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM (fair trade)az a kereskedelmi kapcsolat, amely pár-beszéden és tiszteleten alapul, átláthatóságraés nagyobb egyenlőségre törekszik a nemzet-közi kereskedelemben. Hozzájárul a fenntart-hatósághoz azzal, hogy a hátrányos helyzetűgazdák – különösen a déli termelők számára –jobb kereskedelmi feltételeket kínál, és bizto-sítja alapvető jogaikat. A fair trade szervezetekküldetése a méltányos kereskedelem alapelvei-nek érvényesítése. E szervezetek a fogyasztók-kal együtt támogatják a termelőket, szemlélet-formálással és kampányokkal változtatják mega hagyományos nemzetközi kereskedelmet. A fair trade több mint kereskedelem: bizonyít-ja, hogy lehet igazságosabb a világkereske-delem. A fair trade szervezetek kiemelik, hogyváltozásokra van szükség a hagyományoskereskedelem gyakorlatában, és megmutatják,egy sikeres üzlet során hogyan kerülhet elsőhelyre az emberség.

A MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM ALAPELVEI: 1. Növeli a termelők jövedelmét és életszín-vonalát azáltal, hogy javítja a piacra jutásesélyeit, megerősíti a termelők szervezeteit,jobb árat fizet az árukért, és hosszú távú keres-kedelmi kapcsolatra törekszik a termelőkkel.2. Növeli a hátrányos helyzetű termelők, külö-nösen a nők és az őslakosok fejlődési esélyeit,valamint védelmet nyújt a gyermekek kizsák-mányolása ellen. 3. Tudatosabbá teszi a fogyasztókat arra, hogya nemzetközi kereskedelem milyen komolykárokat okoz a kistermelőknek, s így a fogyasz-tók a vásárlóerejüket jó célok érdekében hasz-nálhatják.4. Megteremti a kereskedelmi partnerség jópéldáját a párbeszéd, az átláthatóság és azemberi méltóság tiszteletben tartásának hang-súlyozásával.5. A fair trade szervezetek kampányolnak ahagyományos nemzetközi kereskedelem szabá-lyainak és gyakorlatának megváltoztatásáért.6. Védelmezi az emberi jogokat a társadalmiigazságosság, a környezetbarát tevékenységek,a gazdasági biztonság előmozdításával.

| Újszászi Györgyi |

| 6 4

Franciaországban a cukorkák és édességekterméktanácsa 2008. október elején ismétmegrendezte az apró finomságok napját,amikor a bonbonoké, cukorkáké és egyéb édesnyalánkságoké volt a főszerep. Meglepő talán,hogy az édes ínyencségeknek külön propa-gandát kell csapni akkor, amikor a nyugatiember egyik legnagyobb kísértése az édessé-gek féktelen nassolása. Földünk népességeédesszájú. De lehet, hogy mégsem eléggé.Ugyanis az európai mezőgazdaság egyikvissza-visszatérő problémája a felhalmozottcukorrépa-felesleg, illetve a hegyekbenmegmaradó cukor.

Napjainkban mintegy százhúsz országbantermesztik a cukor elsődleges alapanyagát, anádcukrot, illetve a cukorrépát. A termelésvilágszintű bővülésével azonban nem tart lé-pést a fogyasztás növekedése, így egyre több afelgyülemlő felesleg, s ez szükségessé tette atermelés és a feldolgozás szabályozását. A fo-gyasztás mértéke leginkább az ázsiai ésóceániai térségben növekszik, de ezt az igényta helyi termelés képes ellátni, csak ritkánszorulnak cukorbehozatalra, s akkor semEurópából.

A hazai cukorigény nagy részét az egyetlenmegmaradt magyar cukorgyár, a kaposvárilátja el, de emellett egyre komolyabb szerepetkap a behozatal. A külföldi cukor egy része azEurópai Unió más tagországaiban korábbanfelhalmozott feleslegből származik, másikrésze a világ termelésében mind nagyobb résztvállaló olcsóbb ázsiai területekről érkezik.

Míg Európában az éghajlati adottságok éstörténelmi hagyományok miatt cukorrépa-kultúra alakult ki, addig a világkereslet legna-gyobb részét az egyre jelentősebb területeketmeghódító nádcukor szolgálja ki. A cukorrépavetésterületének és felhasználásának látványoscsökkenése a nádcukor előállításának jóvalkedvezőbb adottságaival magyarázható. A cukor-

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

Ádáz

har

c a

term

elők

ért

CUKO

RPIA

C ÉS

VER

SENY

6 5 |

nádat éveken át lehet termeszteni, termő-szezonja sokkal rugalmasabb a pár hónapigvethető és betakarítható, évenként gondosanújravetendő cukorrépáénál. A cukornádter-melés kevesebb befektetett energiát igényel, éshatékonyabb. Az európai piac ezért csak anádcukor-behozatal korlátozásával tudta fenn-tartani a cukorrépa egyeduralmát, s ez aszabályozás részben máig él, annak ellenére,hogy az Unió a mezőgazdaság területén is aszabad piac elveit próbálja meg érvényesíteni.Az Európai Unió igyekszik elősegíteni akönnyen megromló cukorrépából előállítottcukorkészletek értékesítését a belső piacon és alehetőségekhez képest gátat vetni a kívülrőlérkező, olcsóbb termékek behozatalának.

Arra pedig, hogy az Unióból cukor kerüljönki a világpiacra, egyre kevesebb a lehetőség.Egyrészt nehéz felvenni a versenyt az említettolcsó, könnyen előállítható nádcukor terjedé-sével, másrészt az Európán kívüli cukoriparitömörülések, illetve a vezető cukortermelőállamok (Brazília, Ausztrália és Thaiföld)megtámadta az EU-tagországok kiviteli törek-véseit támogató rendszert a VilágkereskedelmiSzervezetnél (World Trade Organization, WTO).

MI AZ A WTO?A Kereskedelemi Világszervezetnek (WorldTrade Organization) országok a tagjai. A tömö-rülés célja a világszintű szabad kereskedelemelősegítése, a vámok, kiviteli támogatások,behozatali engedélyezési korlátok lebontása.A WTO előkészíti a tagországok közöttimegállapodásokat, majd ellenőrzi betartá-sukat, vitarendezési testületének döntéseikötelező érvényűek. A szervezet utóbbi évek-ben egyre növekvő számú kritikusa úgy látja,hogy a WTO működése és döntései elfogultak,inkább a nemzetközi nagyvállalatoknak ked-veznek, s nem a tagországok érdekeit kép-viselik – miközben működése átláthatatlan a

nyilvánosság számára. Szintén problémánaktekintik, hogy a szervezet működése egyreinkább kiterjed olyan, a klasszikus kereske-delmen túlmutató területek szabályozására is,mint az alapvető létfeltételnek számító köz-szolgáltatások, például az egészségügy vagy azivóvízellátás.

A WTO 2006-ban meghozott döntéseértelmében az Uniónak csökkentenie kell azUnión kívülről érkező cukorra kivetettvédővám mértékét. Így újabb cukormennyiségléphetett be olcsón az amúgy is telített európaipiacra. Ugyanakkor az Európán kívüli piacokonis egyre nehezebb cukrot eladni. Mindezek atényezők átszervezésre kényszerítették az Uniócukorpiacát. Az ekkor kidolgozott előírásokszigorúan megszabják az országonként meg-termelhető cukormennyiséget, illetve nagyará-nyú termeléscsökkentést irányoztak elő mindentagállam számára. Az elavult technológiájúvagy fölösleget termelő gyárak bezárását vagyazok más termények feldolgozására valóátállását az Unió támogatja. Más nagy európaicukorgyártó országokhoz hasonlóan ennek afolyamatnak esett áldozatul a hazai cukor-gyártás is. (Olaszország például a WTO-dön-téssel szinte egy időben zárt be tizenhármattizenkilenc cukorgyárából).

Az Unió szigorú cukoripari szabályozásamiatt leginkább a nagyüzemeknek, cukoriparitömörüléseknek van esélyük talpon maradni.Így a harminc évvel ezelőtti 162 társaság általüzemeltetett 335 cukorrépagyár száma mára147-re, a társaságok száma pedig 59-recsökkent az Unióban. Jellemző módon az egyrenagyobb tömörülések szinte egyeduralkodóhelyzetet alakíthattak ki egy-egy országban, ígypéldául a legnagyobb európai cukortermelőFrancia- és Németországban néhány cégóriásuralja a teljes piacot.

Az Európai Unió termelői és kivitelitámogatási rendszere azonban csak a cukormagasan tartott fogyasztói árával tartható fent– írja Csillag Péter agrárközgazdász, a magyarcukorágazat helyzetéről és versenyképes-ségéről készített tanulmányában. Mi európaifogyasztók tehát ördögi körbe kényszerültünk,mivel a jelenlegi világpiaci ár mintegy három-szorosát fizetjük ki a kontinensen, az elavult-nak tűnő technikával, drágán előállított cukor-ért, a munkahelyek megtartása érdekében.A több támogatási lábbal megtámasztotteurópai cukoripar igen könnyen összeomlana –emeli ki Csillag Péter –, ha a kontinenscukoriparának a valós világpiaci versennyelkellene szembesülnie. Az európai cukoriparióriások pedig csak úgy tudják megtartani atermelés gazdaságosságát, hogy egy-egy gyár-ba összpontosítják a termelést. Míg korábbanévente 25 ezer tonna volt az egy üzemre jutóátlagos termelés, ez mára több mint négy-szeresére, 110 ezer tonnára nőtt. A gyárössze-vonások határozzák meg a hazai cukorgyártáshelyzetét is. A fogyasztó pedig ebből leginkábbaz átláthatatlan érdekrendszerekkel és össze-fonódásokkal bíró óriáscégek eluralkodását, apiac szűkülését veheti észre.

Pár évvel ezelőtt három nagyobb érdek-csoport kaparintotta meg a teljes hazai piacotés az azt ellátó öt gyárat. A termelés hatékony-sága érdekében később több gyár összeolvadt,míg végül mára már csak egy maradt talponközülük. A háttérben pedig folyamatosanátcsoportosultak a tulajdonosi erőviszonyok.Az egyik oldalon, a német Nordzucker tulajdo-nában levő Mátra Cukor Zrt. utolsó mégműködő gyárában, a szerencsiben 2008 folya-mán fejezték be a hazai termelést, és aNordzucker külföldi egységeiből behozottcukrot csomagolják a megmaradt magyar-országi üzemben. A döntést a hazai cukor-répahiánnyal indokolták. A másik oldalon, az

egyetlen megmaradt hazai cukorgyár, a kapos-vári tulajdonosa, az osztrák Agrana érdekcso-porthoz tartozó Magyar Cukor Zrt. hirdetésekútján keres termelőket, miután a termelésikedv az EU cukoripari szabályozását követőenmegcsappant. „A termelési hajlandóságcsökkenésének oka, hogy az Európai Uniómegváltást fizet a cukortermeléssel felhagyógyáraknak, illetve a nekik beszállító cukorrépa-termelőknek” – közölte az MTI-vel a CukorTerméktanács. Azaz azért fizet az EU, hogy agazdák abbahagyják a cukorrépa-termelést.Azoknak a termelőknek, akikkel a feldolgozó-üzem évente leszerződik a beszállítandómennyiségről, még mindig igen jövedelmező acukorrépa-termelés.

A Gazdasági Versenyhivatal minden gyár-eladás, tulajdonosi átszerveződés kapcsánmegvizsgálja, hogy nem kerül-e egyik vagymásik érdekcsoport abszolút piaci többségbe afogyasztók kárára. Az esetek nagy többségébenjóváhagyták a változásokat. Egyedül a KabaiCukorgyár felvásárlása ügyében merült fel agyanú, hogy azzal a háttérben meghúzódónagy európai érdekcsoportok olyan piaci előny-re tennének szert, amely már veszélyeztetné aszabad versenyhelyzetet. Majd a Verseny-hivatal a fogyasztói szabadság esetlegesveszélyeztetettsége miatt nem támogatta a gyártulajdonosi átszerveződését. Nem sokkalkésőbb, a WTO említett döntését követően ez agyár zárt be elsőnek, majd igen gyorsan követtea többi, egyedül a Kaposvári Cukorgyár maradtmeg hazai cukorfeldolgozó üzemnek. A Tuda-tos Vásárló a Versenyhivataltól szerette volnamegtudni, hogy jelenleg mi garantálja akiegyensúlyozott versenyhelyzetet, a vásárló-kért folytatott minőségi és árversenyt, afogyasztói szabadságot, erre azonban nemkapott választ. Ugyanakkor a Versenyhivataljelentéseiből kiderül, hogy a cukor- ésédesiparban nem indítottak a fogyasztókat

| 6 6

6 7 |

közvetlenül érintő nagyszabású vizsgálatot. Az üzletek polcain egyre nagyobb mérték-

ben találkozhatunk az úgynevezett alternatívédesítőszerekkel. A világ édesítőszer-előállítá-sából a mesterséges édesítőszerek gyártása mint-egy tizenegy százalékot tesz ki, noha ez az arányaz 1980-as években még csak öt százalék volt –emeli ki Csillag Péter a már említett tanulmá-nyában. Folyamatos növekedés tanúivagyunk.

| Bán Dávid |

EURÓPA LEGNAGYOBB CUKORGYÁRIBIOGÁZÜZEME KAPOSVÁRON2007 novemberében avatták a kaposváriMagyar Cukor Zrt. biogázüzemét, amely acukorgyártás során melléktermékként kelet-kező cukorrépaszeletből és -törmelékből állítelő energiát. Az élelmiszeripari vállalat mérnö-kei által kifejlesztett berendezés a feldolgozásiidőszakban a gyár energiaszükségletének 45-50 százalékát állítja elő környezetbarát módon.A biogázüzem révén kettős környezeti előnyjelentkezik. Egyrészt kevesebb fosszilis, nemmegújuló energiahordozó szükséges a cukor-gyár működéséhez, másrészt csökken a környe-zet szervesanyag-terhelése is, amelyet korábbanaz okozott, hogy a répaszeleteket lerakókbankellett elhelyezni. A berendezés mintegytízezer tonnával csökkenti a gyár szén-dioxid-kibocsátását, azaz az éghajlatváltozásra gya-korolt káros hatását. A biogázüzem általtermelt energia elegendő lenne egy közepesmagyar város energiaigényének kielégítéséhez.Látványnak sem utolsó!

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

| 6 8

A hatóságok nyilvánosságra hozott vizsgálatieredményei vagy a szakmai szervezetek állás-foglalásai alapján nehéz megállapítanunk,melyik botrány tekinthető kacsának, melyik az,amelyik pusztán a konkurenciaharc miattrobbant ki, és melyik az, amelyik tényleg rosszminőségű, egészségre veszélyes termékre hívjafel a figyelmet.

AZ ENGEDÉLYEZÉSTŐL AZ ELLENŐRZÉSIG

A rendszerváltás után szépen lassan leved-lettük a korábbi államszocialista berendez-kedés sajátosságait, s a hatóságok szerepe ismegváltozott. Míg korábban engedélyezőjogkörük volt, s tulajdonképpen minden egyesterméket ellenőriztek forgalomba hozatal előtt,az egyik legfontosabb európai uniós alapelv, azáruk szabad áramlásának érvényesülése miattez az előzetes ellenőrzés megszűnt. Ma azthatározzák meg jogszabályok, hogy milyenminőségbiztosítási rendszert kell alkalmazniaa gyártónak, s akkor büntetik, ha ezt elmu-lasztja, vagy ennek dacára is rossz minőségűvagy káros élelmiszer kerül forgalomba. Bárjogilag ezt talán nem lehet kijelenteni, de mígkorábban a hatóságok feleltek a piacra kerülttermékek biztonságosságáért, addig most ateljes felelősség a gyártóé.

A hatóságok jelenleg szúrópróbaszerű vizs-gálatokkal ellenőrzik a termékek minőségét,a nyersanyagokat vagy akár a gyártási folya-matot. Amennyiben rendellenességet észlelnek,eljárnak a felelős cég ellen. Ilyenkor olvasha-tunk bírságokról, bezárásokról, s csak remél-hetjük, hogy az érintett termékből korábbannem fogyasztottunk, vagy annak károsanyag-tartalma nem veszélyes egészségünkre.

Az élelmiszerek esetében vannak kötelezőminőségi előírások, melyeket a Magyar Élel-

miszerkönyv I. kötete foglal össze. Ebben akötetben írják elő a párizsi vagy a virsli fehérje-tartalmát, a vizeszsemle összetételét és hatá-

Szám

os é

lelm

isze

rbot

rány

rob

bant

ki a

z el

múl

t éve

kben

. Vol

t, am

ely

a pa

prik

át, v

olt,

amel

y az

éto

laja

t éri

ntet

te.

Sajn

os n

em m

arad

hato

tt k

i a m

éz se

m.

HATÓ

SÁGI

ELL

ENŐR

ZÉSE

K

6 9 |

rozzák meg a méz fogalmát is. A hatóság tehátnemcsak akkor léphet fel, ha veszélyes egytermék, hanem akkor is büntethet, ha a termék,például a méz, nem engedélyezett anyagokattartalmaz. A méz esetében ez azt jelenti, hogynem engedhető meg a méz minőségénekrontása, s nem engedhető meg az sem, hogy afogyasztókat a termelő vagy a forgalmazómegtévessze a méz eredetét illetően.

Magyarországon ma elsősorban a Mezőgaz-dasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH)vizsgálja a méz biztonságosságát és minőségét,míg a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság(NFH) legfeljebb a termékek címkézésénekellenőrzésével összefüggő feladatokat láthat el.Egyre gyakoribb, hogy a korábban kizárólagoshatósági feladatnak tartott minőségvizs-gálatokat érdekszövetségek, kamarák vagy civilszervezetek végzik el. Az Országos MagyarMéhészeti Egyesület (OMME) több alkalommalis végzett széles körű minőségvizsgálatot,melynek részletes eredményét nyilvánosságrais hozta.

A MÉZ

A Magyar Élelmiszerkönyv alapján a méz:„kizárólag az Apis mellifera méhek által a

növényi nektárból vagy élő növényi részek

nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok

által az élő növényi részek kiválasztott anyagából

gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek

begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával át-

alakítanak, raktároznak, dehidrálnak, és lépek-

ben érlelnek.” Emellett fontosak azok a kité-telek, melyek pontosítják, hogy a forgalombahozott méz mit tartalmazhat, illetve milyenmegnevezéssel, jelzőkkel kerülhet a boltokpolcaira, a fogyasztóhoz.

A mézeket csoportosíthatjuk eredet szerint(virágméz, édesharmatméz), előállítási módszerint (lépes méz, darabolt lépes méz,csorgatott méz, pergetett méz, sajtolt méz,

filtrált méz), de ismerünk úgynevezett sütő-főző mézet is, mely kizárólag további felhasz-nálásra alkalmas, rossz ízű-szagú, erjedés alattálló vagy túlhevített termék.

A címkén minden esetben fel kell tüntetni améz eredetét, a származási ország(ok) nevénekmegjelölésével. Különböző országokból szár-mazó mézek keverésekor a felsorolás a követ-kezőkkel helyettesíthető: EU-országok méz-keveréke, nem EU-országok mézkeveréke, EU-és nem EU-országok mézkeveréke.

Sajnos ezt a lehetőséget a forgalmazókgyakran ki is használják, talán úgy gondolják,hogy előnyösebb a „nem EU-országok keveréke”,mint az „Argentína”, „Kína” meghatározás –mégiscsak benne van, hogy EU. Nemrégibenpedig magam is láttam egy hasonlóan meg-tévesztő gyakorlatot: a mézet forgalmazó cégszékhelye (Németország), címe jól láthatóan,központi helyen volt a címkén, míg a szárma-zási hely sokkal kevéssé láthatóan szerepeltekképpen: „nem EU-országok mézkeveréke”.

A méz elnevezése és származási helye mellettpersze egyéb jelzőkkel is illethetik a forgal-mazók a terméket. Itthon elsősorban a „vegyesvirágméz” és az „akácméz” jelzők ismertek, aboltok polcai is többnyire ezzel a két termékkeltelítettek. Amennyiben kicsit igényesebbekvagyunk, kisebb termelőknél, szakboltokban,vásárokon találhatunk hárs-, medvehagyma-,gesztenye- vagy akár repce-mézet is. A sokatemlegetett Élelmiszerkönyv a következőlehetőségeket adja a fenti elnevezésekre:• Utalhat a név növényi eredetére, ha a mézteljesen vagy túlnyomó részben a jelzettnövényről (növényekről) származik, és rendel-kezik a növényre jellemző tulajdonságokkal.• Kiegészülhet egy regionális, területi-földrajzieredetre utaló névvel, ha a termék teljesmértékben a jelölt területről származik.• Kiegészülhet különleges minőségi jellem-zőkkel is.

Nagyon fontos kitétel, hogy a mézhez más élel-miszer-összetevő, illetve mézen kívüli anyagnem adható hozzá. Azaz élelmiszer-adalékoksem. A méz nem tartalmazhat az összetételétőlidegen anyagokat. A méznek nem lehet idegeníze vagy zamata, erjedése nem kezdődhetettmeg, nem lehet mesterségesen megváltoztatottsavtartalmú, továbbá nem melegíthető olyanmódon, hogy a benne lévő természetesenzimek elpusztuljanak vagy károsodjanak.

VIZSGÁLATOK – BOTRÁNYOK

Bár sokan gyanakodnak a méz hamisítására,kevés bizonyíték látott napvilágot. A hétköz-napi emberek többsége elsősorban cukrozástért hamisítás alatt, de a cukor mellett bármi-nemű aroma, idegen anyag használata is tilos.Általános tévhit például, hogy a méz kristá-lyosodása cukor használatára utal, holottéppen ez a folyamat mutatja, hogy tisztamézről beszélhetünk. A mézek azonban eltérőütemben kristályosodnak ki, az akác sokára,míg a repceméz akár pár hónap alatt.

Az utóbbi évek egyetlen teljesen nyilvánosvizsgálatát az OMME végezte egy elismertfüggetlen brémai laboratóriumban. A 2008-ban vett minták között 29 boltban kapható,illetve 25 termelői mézet vizsgáltattak meg.Az utóbbiak kizárólag OMME-zárszalagosmézek, de ennyi részrehajlást és reklámot, úgygondolom, megengedhetünk a szervezetnek.Az eredmény nézőpont kérdése.

A cukortartalom-vizsgálat alapján 9 boltiméz minősült hamisítottnak. Két bolti akácmézakácpollen-mennyisége nem igazolta, hogy atermék ténylegesen akácméz lenne, de egyébminőségi vagy szennyezettségi adatok miatt a29-ből csak 11 méz volt tökéletesnek mond-ható. Üdítő látni, hogy az OMME-zárszalagostermelői mézek mindegyike „hibátlan” volt,azaz a laboratórium nem talált kifogást atermékekben.

Árnyalja a képet az MGSZH 2008 tavaszánnyilvánosságra hozott vizsgálata, melyneksorán az Aranynektár Kft. üzemét bezárták, shosszas vizsgálat után bejelentették, hogy amodern üzemben ipari méretű hamisításrautaló jeleket találtak. A társaság ügyvezetőjetagadta a vádakat, a fentebb idézett OMME-vizsgálat által érintett 5 Aranynektár-termékpedig azon 11 bolti méz között szerepelt,melyekben a brémai akkreditált laboratóriumsemmi kifogásolnivalót nem talált.

Sajnos az MGSZH a vizsgálatairól, azokpontos eredményeiről hosszú évek óta nemtájékoztatja a fogyasztókat, sem a híradások-ban, sem a szervezet honlapján, és külön kérés-re sem sikerült anyagot szereznünk. A magamrészéről fontos hatósági feladatnak érzem afogyasztók pontos tájékoztatását, hiszen enélkül nehéz tudatos vásárlóvá válnunk. Addigis maradnak a kétségek és a kérdések, melyekreegyelőre nem kapunk választ: lehet-e ellentéteseredményű két vizsgálat, mely ugyanazongyártó termékeit elemzi; lehetséges-e, hogyegy gyártó más mintát ad le vizsgálatra, ha tudróla, a véletlenszerű mintavétel azonban rosz-szabb eredményt hoz; lehetséges-e, hogy alegfejlettebb laboratórium sem alkalmas arra,hogy kimutassa a méz hamisítását?

| Siklósi Máté |

| 7 0

7 1 |

MÉZTESZTAz Országos Magyar Méhészeti Egyesület(OMME) 2008-as vizsgálati eredményeiAz OMME összesen 54 mézet vizsgált 2008júliusában. A vizsgálat részletes eredményei el-érhetők a szervezet honlapján (www.omme.hu).Alább a fontosabb megállapításokat közöljük.A C-4 cukrok vizsgálata alapján hamisítottmézek voltak: Nagy és Fia Kft. (akácméz,hársméz), Klenáncz Méhészet (virágméz),Molnár Méz Kft. (hársméz, akácméz, virág-méz), Apiker Bt. (akácméz Takarékos Profimárkanévvel), Apimel-R Kft. (selyemfűméz). Az előbbieken felül lehetséges, hogy hami-sítványok (LC-IRMS-teszt alapján): KlenánczMéhészet (akácméz), Apiker Bt. (Ági akácméz),Apimel-R Kft. (virágméz), Alimenti Kft. (akác-méz). Megtévesztő feliratot találtak (a fajtamézrejellemző pollenek aránya alapján nem hasz-nálható a feltüntetett elnevezés): Hungaro-nektár Kft. (Melli akácméz), Apiker Bt. (akác-méz Takarékos Profi márkanévvel).

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

| 7 2

Egy rovar és az ember kapcsolata önma-gában érdekes. Hogyan kezdődött? A méz az egyik legősibb élelmiszer, amelytartósítószer nélkül a végtelenségig tárolható.Beltartalmára nézve is alig változott a virágosnövények és a hártyásszárnyúak összeforrtfajfejlődésének évmilliói alatt. Fáraók sírjábanjó minőségű mézet találtak, amely mindösszebeikrásodott. De az ember-méh kapcsolat azókornál jóval régebbre nyúlik vissza, való-színűleg a történelem előtti időkig. Mondhat-juk, mindig is ismertük a mézet és a propoliszt(méhszurkot), mint élelmiszert és gyógyszert.Franciaországi barlangrajzokon pedig márméhészeti jeleneteket találunk igaz, ezek mégnem tudatos háziasításról számolnak be. Aztánszorosabbra fűződött a viszony. Eleinte faodúk-ban biztosított az ember saját élőhelye közelé-ben szállást a méheknek, később gyékényből,vesszőből kasszerű otthont készített nekik,amely egyre tökéletesebb lett. Olyannyira,hogy egészen az utóbbi évszázadig egy-egytanyához vagy portához a föld és a jószág mellérendesen hozzátartozott néhány méhcsalád is.Ezek az emberek nem voltak kifejezettenméhészek, ahogy tyúkászok sem. De cukruk éstojásuk sem volt máshonnan, csak ha gondos-kodtak róla. Gondoljunk arra, hogy méheknélkül gyümölcs is alig teremne a fán. Ezek arovarok a beporzás elvégzésével megsok-szorozzák a méz értékét. Mielőtt továbbhaladnánk, szemlesütve bekell vallanom, nem szeretem különösebben amézet…Én viszont szeretem! Rendszeresen tartokgyerekeknek mézkóstoltatásokat, és ilyenkorfelteszem a kérdést: ki nem szereti közületek?Mindig van egy-két jelentkező. Ilyenkormegpróbálok olyan mézfajtát bemutatni nekik,amely valószínűleg ízleni fog. Tapasztalatomszerint erre a világos színű mézek a legal-kalmasabbak. Maga a látvány is pozitív hatású,

Bald

avár

i Lás

zló

méh

észt

láto

gatt

uk m

eg

„…EG

YÁLT

ALÁN

AHOG

Y EZ

AZ

ANYA

G EL

ŐÁLL

…”

7 3 |

és ezeknek az aromájuk is kellemes. Gyümölcs-cukor-tartalmuk nagyobb, és ezért nem ikrá-sodnak. Emellett lélektani segítséget nyújthat,ha a gyerek maga választhat pár fajta közül.Csakúgy, mint amikor valamilyen ötletesmegoldással maga teheti a poharába a mézet,anélkül hogy mindent összecsöpögtetne (errekiváló eszköz a méz-pumpa, amellyel az iménta kávédba csepegtetted). Persze soha nemerőszakoskodom. Az idegenkedés legtöbbszöronnan fakad, hogy a nagymama megpróbálebből a nagyon karakteres ízű, sűrű anyagbóllenyomni a gyerek torkán pár evőkanállal. Hanem, hát nem. De itt még nem kell feladni aharcot. A mézgasztronómia jóval több az itthonismertnél. Készítek például narancsos mézet,amelyben gyümölcsdarabok lebegnek, és az ízeis a narancs felé hajlik, illetve keverhetjük amézet olyan italokba, amelyekben a főszereplőszintén valami más íz. Ezekkel a módszerekkelbecsempésszük a gyerek étrendjébe a mézet.Aztán ott vannak az idősebbeknek szóló har-móniák, mint a rózsasziromtea vagy a mézespálinka. A hozzád hasonló felnőttek ízlés-világát nehéz megváltoztatni, de biztosantudok mutatni neked olyan ételeket-italokat,amelyeknél te is értékelni fogod a mézet; ésami a legfontosabb, szülőként még megszeret-tetheted a család aprajával ezt az értékes ésegészséges tápanyagot.A kaptárak itt körülöttem sokféle mézet ésmég néhány más kincset is adnak. Vegyüksorra ezeket! Régen főként virágméz és akácméz volt a módi.A dolgozók nagy lépkeretekbe, hosszabb időnát gyűjtötték a feldolgozott nektárt, amely ígyegy fajta koszorút adott az abban az idő-szakban egymást követően nyíló virágokmézeiből. A kis keretek használata óta azonbanszét tudjuk választani a fajtamézeket.Fajtalegelőkre vándorlunk: gyümölcsre – mégezen belül is, mondjuk, almára, meggyre,

repcére, akácra, bálványfára, selyemkóróra,hársra, szelídgesztenyére, még tökre is, sorol-hatnám. Mind más és más élettani és élvezetiértékekkel bír. Szólnunk kell a mára háttérbeszorult lépes mézről is. Fogyasztásakor olyanszívó-szürcsölő arcizommozgást kénytelen azember végezni, amilyet máskor nem. Ez segítaz arcüreggyulladás megelőzésében, illetvegyógyításában. A méz mint táplálék, magasszőlőcukor- és gyümölcscukor-tartalmánakköszönhetően, nagyon gyorsan pótolja aszervezet működéséhez szükséges energiát.Azonnal fölszívódik. Itt meg kell jegyeznünk,hogy a túlsúlyos magyar ember mézfogyasz-tása negyede a nyugat-európaiénak. Az irdat-lan mennyiségű fehér kristálycukor, amellyelszembe kell állítanunk a mézet, összetett cukor.A hasnyálmirigy bontja le, hatalmas energiáthasználva fel. Mikor munkából-iskolából haza-térve megisszuk a kis üdítőnket, aztán lazítunk,na éppen akkor terheljük leginkább emésztő-szerveinket. Nagy ötlet, ha ezt a munkátméhekkel végeztetjük, és mi csak a kész mézetfogyasztjuk… De ennél persze többről van szó.

Arról a sok millió éves virág-méh-embertörténetről, amely elénk teszi a mézet. A fákvirágjából begyűjtött tiszta víz és napsütés, azaz 50 000 kirepülés, amely egy kiló mézhez kell– egyáltalán ahogy ez az anyag előáll, az magaaz élet.

Nézzük, mi van még. A propolisz, vagy másnéven méhszurok, a közvélekedéssel ellentét-ben nem méhürülék, hanem a fák rügyeirőlbegyűjtött balzsamanyag, amelyet a mai napignem tudott az ember teljesen megfejteni. Igennagy és teljesen természetes antibiotikum-tartalma van. A méhek füstszerűen bevonnakés így tulajdonképpen fertőtlenítenek velemindent, illetve tömítőanyagként használjáka kaptár repedéseihez, bejáratszűkítéshez.Egyedül az alkohol oldja, így tinktúrábólcsöpögtethetjük valamilyen élelmiszerbe.

A virágpor vagy pollen olyan formában kerülértékesítésre, ahogy a méhek gyűjtik: apró kisgolyócskákként. Ez nektárgyűjtés közben ragada dolgozók szőrzetére. Egy trükkös módszerrela méhész a labdacsok felét elveszi, a többit akaptár fiasítására használja a méhcsalád. Ez islehet vegyes vagy bizonyos fajta, ami azonlátszik, mennyire egységes a színe. Nyolcszorannyi fehérje van benne, mint a húsban, ésszámos kedvező hatást gyakorol a szervezetre.Emeli a vérben a vörösvérsejtek oxigént szál-lító, vastartalmú fehérjéinek szintjét, segít atavaszi fáradságon, sőt a prosztatamegbete-gedéseken is. Joghurttal, teával érdemes fo-gyasztani, és a tárolást zárt üvegben oldjuk meg,ugyanis felveszi a levegő nedvesség-tartalmát.

A méhpempő a dajkaméhek garatmirigy-váladéka, egy hormonális anyag. Tulajdon-képpen ettől válik az így nevelt méh anyává.Romlékonysága miatt nehéz tárolni, és nagyondrága. Mitől érdekes mégis? A méh esetében azalapvető értelmezési egység nem az egyed,hanem a család. Ez 50-60 000 dolgozó, párszáz here és egy anya. A dolgozó kb. negyven

napot él gyűjtőszezonban. Az anya, a királynőöt-hat évig is élhet. Ez a pempő hatása. Egyrajbölcső felszámolásakor mindig elfogyasztoma pempőt, és már néhány óra múlva érzem azta vitalitást, amelyet nyújt.

Az érdekesség kedvéért említsük még meg améhmérget. Ez egy vékony gumilepedővel,nagy munkával levett, az aranynál drágábbanyag, a gyógyszeripar használja.Beszéljünk a mézrôl mint portékáról.… Amikor én méhészkedni kezdtem, egy száz-kaptáras méhészet szépen eltartott egy csalá-dot. Mára három-négyszer ennyi kaptár kellugyanehhez. Négy-öt éve egy kiló akácmézet1200 forintért adtam, ma 1300-ért tudom adni,miközben minden költség jócskán megugrott.Valahol valakik elraknak valamit, ez biztos.A hazai méz versenyképességének alapja aminőség, ezen belül is például az a tulaj-donsága, hogy antibiotikumok nélküli tech-nológiával termelnek a méhészek. Ha sikerülelérnünk, hogy ezt a közkedvelt hazai mézet necsak ízesítőként csöpögtessék beazonosít-hatatlan származású mézekbe, már előbbreléptünk. Sajnos sokkal nagyobb problémák isvannak. És itt alá kell húznunk a különbséget amagyar méz és a Magyarországon kapható mézközött. Régen kukoricasziruppal olcsósították amézet – hamisítók persze mindig voltak. De mamár létezik egy olyan enzim, amelyet ha vízzelés cukorral kevernek, pollen nélküli színméz(!) keletkezik. Mégis ki rendelhette meg azt améregdrága kutatást, amely során felfedeztékezt, és miért érte meg neki? Igazából nincsolyan biztosíték, amely kezeskedhetne azért,hogy egy nagy bevásárlóközpont polcárólleemelt üveg természetes, tiszta, jó minőségű,finom mézet rejt. Legbiztosabb a termelőktől,piacon vagy háznál venni, de egyelőre csak améz kis része cserél így gazdát, a többi anagykereskedőkhöz kerül, ahol bekeverik,romlik a minősége, és így tovább. Célunk, hogy

| 7 4

7 5 |

az egyesület méhészeinek ellenőrzött termé-keit egy hologramos szalaggal lezárt üvegbenhozzuk forgalomba. A jövőben találtok majdilyet a polcokon.Az ember és a méh kapcsolatával kezdtük.Most szűkítsük ezt: te hol találkoztál a„bogarakkal”?Sokáig fotóriporterként dolgoztam, kiállí-tásaim is voltak, később zöldségtermesztésre,majd szőlészetre és borászkodásra adtam afejem. Huszonhat évvel ezelőtt szinte vélet-lenül, szomszédom unszolására ismerkedtemmeg a méhekkel. János bácsi útmutatásávalelkészítettem az első kaptárakat (ezekből egy-kettőben még idén is voltak méhek). A munka-zajra aztán odaszállingóztak a környékről azöreg méhészek. A kínált pogácsa és forralt bormellett aztán megeredt a nyelvük. Egy ilyen,normálisan apáról fiúra szálló mesterség forté-lyainak elsajátításakor igen fontos percek ezek.A modern méhészet szakkönyvekből elsajátít-ható tananyagát próbáltam ezzel a népi

tudással ötvözni. Jelenleg közel kétszáz méh-családdal foglalkozom ezen az öreg csév-haraszti tanyán. Százéves falak, nem hordokórát, a kakukk jelzi az estét, a sárgarigó meg areggelt. Másfelől meg vándorméhészkéntjárom az országot, de méhanyákat is nevelek,ami a szakmai csúcs közelében jár, hiszen ezmár nemesítés, és egyébként sem könnyű fela-dat (a hazai tizennégyezer méhészből huszon-egynéhányan foglalkoznak ezzel hivatás-szerűen). Bemutató méhészetemben előadásttartok méhészeknek, technológiáról és méz-termelésről. Ősszel általános iskolákba járok el,hogy biológiaóra keretében bemutassam améhek életét, és mézet kóstoltassak.

Hiszen a jövő nemzedékét kell rászoktatni ahelyes táplálkozásra, a méhek és a természetszeretetére!

| Kovács Gyula |

Baldavári László

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?BIOM

ÉZTE

RMEL

ŐK

| 7 6

A M

agya

r Bi

okul

túra

Szö

vets

ég n

yilv

ános

ada

tbáz

isa

szer

int a

köv

etke

zô g

azdá

lkod

ók fo

glal

kozn

ak

bio

min

ôsíté

sě m

ézze

l 200

8-ba

n.

7 7 |

Bányai Tivadarakác- és selyemkóróméz 5700 Gyula, Ernyő u. 5/BTelefon: (06 66) 362 859E-mail: banyai@pandy.hu

Boronyák József medvehagyma-, akác-, hárs-, gesztenye-, arany-vessző-, vegyes virágmézek és méhészetitermékek8900 Zalaegerszeg, Bazitai út 38.Telefon: (06 92) 310 456

Böröcz Györgynéakác-, virág- és szelídgesztenyeméz 7400 Kaposvár, Kócsag u. 52.Telefon: (06 82) 418 320E-mail: zsoller71@citromail.hu

Czingula Józsefakác- és vegyes virágméz3921 Taktaszada, Petőfi út 11.Telefon: (06 47) 392 003

Herédi Ferencakác- és vegyes erdei méz7384 Baranyajenő, Szabadság u. 23.Telefon: (06 72) 454 087

Molnár ImreÖKO-méz6042 Fülöpháza, Kossuth u. 44.Telefon: (06 76) 377 072E-mail: jorhim@freemail.hu

Szőllősi SándorÖKO-méz6000 Kecskemét, Völgy u. 2.Telefon: (06 76) 473 576

Újhelyi PéterAkác- és máriatövisméz5700 Gyula, Hársfa u. 51/ATelefon: (06 66) 465 728

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

Ontológiai viták sorát kéne vagy lehetnelefolytatni, hogy miért olyan sz…, és mért lettilyenné, az mindenestre tény, hogy lassan márnyakig ér, vagy tán állig a keserűség, de aszende embernek már az is megédesíti a szájaízét, amikor Übü papa felkiáltását hallja,miszerint „minden szahar”, mert arról is csak acukorpótló jut eszébe, nem a morális salak.Az a cukorfalat jobban vágyik az édes életre,mint a vitára, bárhogy is sugalmazta Felliniannak idején, hogy a sok édesség megfekszi azember gyomrát, akármilyen öltönyben jár, ésakármekkora melle van.

A demokrácia egyik nagy vívmánya, hogy avércukra bárkinek lehet életveszélyesen magas.És aki a reklámokra hallgatva próbálja meg-édesíteni keserű mindennapjait, annak lesz is.A reklám, ez a metafizikus cukor, eme mester-séges pótlék, mely alig egy kalória, mégis elfedia fanyar ízeket, ez a szellemi szahar mézes-mázos ígéreteivel éppúgy lággyá és selymesséteszi perceink, mint a műcukor, az édeske, a„bogyó”, amelyet aktatáskájukban vagy reti-küljükben már magukkal is hordanak a városilét jól képzett és minden súlyos helyzetrefelkészült deszantosai, akiket afelől már lega-lább kiképeztek, hogy a cukor maga a fehérhalál. Mondjuk, nincs egyszerű helyzetben az,aki életben próbál maradni ebben az édenben,ahol mézeskalácsházak és tejszínhabgejzírek,cukorkerítések és csokibányák várják azembert, s ahol minden sarkon a kereskedelemjól képzett cukros bácsijai állnak szélesre tártviharkabátban, és nyalókát mutatnak nekünk.Csak úgy olvad a szánkban! Olvad, ahogy azéletünk, mert bár gyerekkoromban mindig aztmondták nekem, amikor eleredt az eső, hogyne félj, nem vagy cukorból, szilárd meggyő-ződésem, hogy az ember cukorból van, deszervezetének jelentős hányada legalábbisnutrasweet. Persze a legendás „boldogság-hormonok”, melyek ilyenkor elözönlik a tes-

Az é

let,

ahog

y A

tanú

ból m

egta

nultu

k, n

em h

abos

tort

a, in

fine

gya

kran

kes

erű,

fany

ar, v

agy

ahog

y ké

tdip

lom

ás ta

xis

bará

tom

is m

ondt

a a

mag

a va

skos

és t

árgy

ilago

s sze

mlé

leté

vel,

„sz…

”.

EGY

ÉDES

-SAV

ANYÚ

SZÖ

VEG

| 7 8

7 9 |

tünk, olyan megnyugvással töltik el belsőreceptoraink, amihez fogható érzés nincs is,talán csak az, amikor az ember leadta végre atíz-tizenöt kiló fölös boldogságot a hasfaláról,amellyel már ő sem tudott mit kezdeni.

Persze, kell az a csöpp édes, az a falatnyimézes molekulahalom, amelytől az embermosolya kitelik, amelytől a dolgok valamibűvös módon a helyükre kerülnek. Kell, ahogynagymamám tanácsa szerint minden sós ételbeis kell az a kiskanál cukor, amely kikerekíti afűszersók zamatát. De valahogy elcukroztuk avalóságot. Kicsit negédes, kicsit gejl, néha fojtó-an szirupos, mint egy átlagos szappanopera,amely egy távoli cukornádültetvény magán-életének kémiai képlet bonyolultságú valóságáttárgyalja oly édesen, hogy összeragad tőle azember torka – és a szíve is. Miközben nézi ezt avalóságot, melynek már nem csupán a mázacsillog aranybarnás fényben, mint a dobos-tortán az olvasztott cukor, hanem teljes egészé-ben felédesített, hát nassol is valamit, valamit,ami nem cukor, mégis édes, mint amilyennek amaga életét is remélné végre, elrág egy édesítő-szeres kekszet, melynek lágy íze mögött felsejlőszappanaroma maga a megtisztulás. Mátyáskirály keserű igazsága, a „kaptam is ajándékot,mégsem híztam tőle egy dekát sem” érzeténekboldog és öntudatlan megnyugvása, maga agyerekkor.

Gyerekkoromban mindig kaptam csokit.Apró figyelmesség volt nagymamáktól, nagy-néniktől, különleges pillanat, már alig vártam,hogy megérkezzenek. Nem nosztalgiával mon-dom, de az a falat édesség maga volt a család, abarátság, a nagymamámtól kapott cukorkaédesítőszere maga volt a szeretet. Ezt ma érzemigazán, amikor a csoki napi rutin. És az aján-dékozás olyan, mint a szaharin. Valamit meg-úszunk vele. Az ajándékkal a figyelmet, aszaharinnal meg a gyártói, részvényesi vallo-mást, miszerint nincs is annyi cukornád,

cukorrépa, amellyel ezt a világot boldoggá lehet-ne tenni legalább egy kicsit. Keserű a szánk íze,és minden falat cukor után egy kicsit mégkeserűbb. Sietve magunkba tömünk hát mégegy kókuszos, nugátos zselékaramellt, ha „mégtöbb energia kell”, és a gyereknek is adunkegyet, mert ő meg növésben van, vagy fordítva,neki kell baromi sok energia, hogy legyen erejebeindítani a markolót, ahogy a tévében látta, ésmi vagyunk növésben – térfogatunkat éséletszínvonalunkat tekintve is tágulunk, mint avilágegyetem.

Van persze, aki már a felvilágosultak közétartozik, s csak barna cukorral ízesít, vagy méz-zel, pedig a nagyipari mézek nagy része is csakszínes cukor; vannak, akik csak szerelmi bánatesetén nyúlnak az édesség után, s mint valamikülönös öngyilkosságot, úgy „követik” el akrémest vagy a Sacher-szeletet; vannak, akiknem isznak cukrozott üdítőitalt; s vannak, akika categoricus imperativus bizonyítékát látjákabban, hogy csak „light” feliratú szirupotfogyasztanak a desszert után. Hát, valahol elkell kezdeni! Bár némi utánagondolássalegészen tisztán látszik, hogy a cukor vagyműcukor a mélyrétegekig átitatta az életet, smiközben a különböző életmódszekták ésétrendgyülekezetek egymással háborúznak azegészséges és egészségtelen fogalmain, lassanminden megbetegedik. A gyerekeknek az almasavanyú lesz, ha beleharapnak, a meggykeserű, az eper fanyar, nekünk a csók legjobbesetben is csak mentolos, az édes élet közbenmeg az édesé lett, nálunk csak az az egyvércukormérő maradt, amelyet szintén a reklá-mokban láttunk, és riadtan megvettünk, hogyminden pillanatban tudjuk, ehetünk-e még egycsokit, vagy elég, ha innentől kezdve szívjuk asaját vérünket, talán.

Nem mintha a megelőzés fontosságában nemhinnék, dehogy, csak olyan ez, mint amikorédelegve felhizlalják az embert, majd lenézően

közlik vele, hogy kövér. Aztán megnyugtatják,hogy ez sem baj, mert van egy szanatórium,ahol a Megasztár legjobb hangjai még alerakódott nikotint is leéneklik az emberérfaláról, ha fizet. Persze, ez is az édes életrésze, mint a cukorcefréből lögybölt bor, s akiédesen viselkedik, azzal a világ is édes marad –annak „üccsi” jár, vagy nasi, mintegy „jutalom anap végén”, ahogy a szlogen hirdette azorákulumot annak idején.

Elküldték nekünk a mézesmadzagot, minthajdanában Senecának a selyemzsinórt. Az em-ber hazamegy, bedrótozza magát a DVD elé, ésmiközben nézi a sok édi kis filmet, lélekben„kandírozott mandarinzselészínű áramvonallá”válva úgy megtömi magát nugátos szívecskévelés joghurtos vesécskével, hogy minden bátor ésátgondolt állatvédő tiltakozna, ha látná.

Fellini már a tejszínhabos mennyei felhőcs-kék közt kávézgat Kanttal, s talán egy réginémet vagy olasz süteményről folytatnak élénkeszmecserét, amelyet még dédnagyanyjukkészített egy ünnepen, s ha volt, még porcu-korral is meghintett a gyerekek miatt. Emlé-keznek még az ízére is. Otthoníze volt. Tűnőd-nek tán, hogy az otthonnak ma milyen ízelehet, de csak mi tudjuk, hogy édes, éppolyanédes, mint bárhol, bárminek az íze, mint a vatta-cukoré, agyoncukrozott semmi, ami összeesikaz ember szájában, mint a politikai frázisok, ésösszetapasztja a nyelvet a szájpadlással, hogyannyit sem tudunk mondani, köszönöm,édesem!

| Csikós Attila |

| 8 0

NEKÜNK TETSZETT…

| 8 0

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

AJÁNLJUK MAGUNKAT: MEGJELENT A TUDATOS VÁSÁRLÓK KÖNYVE

Az Ursus Libris gondozásában és a TVE szerkesztésében jelent meg a Tudatos Vásárlók

könyve, amely e magazin első tizenhárom számából közöl válogatást. Provokatívkérdések, elgondolkodtató tények és adatok, hasznos tanácsok – mindez egy kötetben.Továbbá: források és ivókutak listája, idénynövény-táblázat, élelmiszerkilométer-számláló, helyitermék-kalauzokat kiadó civil szervezetek elérhetőségei, házi praktikákés tippek, olvasmányajánló, termékcímke-ismertetők, biominősített hús- és hallelőhelyek,elektronikai hulladékot gyűjtő vállalkozások elérhetőségei, klímaváltozás-számláló, árkalku-látorok, internetes telekocsikeresők és magyar nyelvű útvonal-tervezők listája, kerékpáros-szervezetek által ajánlott kerékpárüzletek listája, nemzeti parkok ökoturisztikai és családbarátszolgáltatásai árakkal. A 260 oldalas kiadvány 2850 forintért kapható a könyvesboltokban.

MESZLÉNYI ATTILA: A VILÁGVÉGE ILLEMTANA – TÚLÉLŐKÖNYV

A szerző szerint a világvége már rég elkezdődött, lassú, észrevehetetlen folyamatként. Ennekellenére hagy még némi esélyt a túlélésre, ezért a szokatlan műfaji meghatározás: túlélőkönyv. A klasszikus értelemben vett illemtankönyv bemutatja, hogy illik viselkedni a süllyedő hajón,milyen viselkedéssel lehet egyenes gerinccel átvészelni a véget, hogyan lehet(ne) talán megúszni adolgot. A kötet foglalkozik az életmód egyes vetületeivel és az új illem, a „létrendi életmód” elvialapjaival. A rövid, lényegre törő „szabályok” nem próbálják a tudományosság hamis látszatátkelteni: itt pusztán magatartásformák kerülnek pellengérre, arról, hogy a világ helyzetének maifényében egyszerűen számos dolog tarthatatlan bunkóság.Ad Librum Kiadó, 2008, 102 oldal, 1790 Ft

MAGYAR DIETETIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

A Magyar Dietetikusok Szövetségét közel ezer élelmezési és táplálkozási szakember alkotja. A szö-vetség céljai közt szerepel az egészséges táplálkozási szokások kialakítása és népszerűsítése, atáplálkozással összefüggő betegségek megelőzése és azok diétáinak megismertetése. Ha szeretnéltáplálkozási tanácsokat kérni, esetleg kíváncsi vagy a legújabb kutatásokra a témában, kattints aszövetség honlapjára!1092 Budapest, Ferenc krt. 2-4. 3/24, Telefon: (06 1) 269 2910, e-mail: mdosz@mdosz.hu, www.diet.hu

WILLIAM DUFTY: CUKOR BLUES

„A cukor iránt – csakúgy, mint az alkohol, a cigaretta, a kávé és a valódi kábítószerek iránt –függőség alakul ki. Ezért tudjuk olyan nehezen elfogadni, hogy bármi baj is lehet a finomítottcukorral” – ajánlja a könyvet a kiadó. A szerző szerint a cukorfogyasztás nem sokban tér el a legáliskábítószerhasználattól, ugyan következményei mások: fogszuvasodás, cukorbetegség, rák,kozmetikai problémák és koncentrációs zavarok. Miközben a könyv felderíti a cukor történelmét,bemutatja a cukoripar vélt vagy valós hazugságait és a függőség következményeit.Kétezeregy Kiadó, 274 oldal, 2450 Ft

8 3 |

T V E

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !T V ETVECÉGMÉRCE Vásárolj te is az etikus és környezetbarát cégektől! A Cégmércében vállalatokat rangsorolunkkörnyezeti és társadalmi hatásuk alapján. Megjelent a gyümölcsjoghurt gyártó cégek rangsorolása,és mindjárt itt a szupermarketeké. http://cegmerce.tudatosvasarlo.hu

TUDATOS VÁSÁRLÓ-KALAUZOK ÉS BUDAPEST ZÖLD TÉRKÉPEHárom városnak, Vác, Esztergom és Miskolc, valamint ezek vonzáskörzetének készítettük el aTudatos Vásárló-kalauzát, 2008 őszétől pedig nekiláttunk, hogy elkészítsük Budapest zöld térképét.Hogy miben kaphatunk eligazítást? Bio-, háztáji, fair trade termékek lelőhelyei, piacok nyitvatartása, vega éttermek, bicikliboltok, javítóműhelyek, természetközeli sportolási lehetőségek,speciális hulladékgyűjtő helyek. A legjobb, hogy a lista bármikor bővíthető. Küldd el, hogy te mirőltudsz! A kalauzok elérhetők a www.tudatosvasarlo.hu-n, a zöld térképet 2009-ben jelentetjük meg.

TUDOMÁNYA TVE társszervezésében megrendezett nagy sikerű Fenntartható fogyasztás Magyarországon 2007tudományos konferencia válogatott előadásai Gulyás Emese és Vadovics Edina szerkesztésébenmegjelentek az ÖKO című folyóiratban. 2008. október nyolcadikán a TVE és Greendependent Egyesület kezdeményezésére nagy sikerűnemzetközi tudományos konferenciát tartottunk a Budapesti Corvinus Egyetemen a fenntarthatófogyasztásról. A konferencián elhangzott előadások és a háttértanulmányok letölthetők awww.tve.hu-ról.

NOÉ MÁRKÁJAA Tudatos Vásárlók Egyesülete és a PONT Kiadó a 79. Ünnepi Könyvhétre jelentette megSzvetelszky Zsuzsanna Noé márkája. Variációk a tudatos vásárlásra címűesszégyűjteményét, amelyben a szerző a gyakorló vásárlónő és családanya szemszögébőlvág rendet a némileg kaotikussá vált, fogyasztáscentrikus világunkban. SzvetelszkyZsuzsanna hálózat- és kommunikációkutató, s a Tudatos Vásárló és a TudatosVásárló.hurendszeres szerzője. A könyv 1880 forintért kapható a könyvesboltokban.

OKTATÁSA 2008/2009-es tanévben a TVE fogta össze az Európa Naptár (korábban TudatosVásárló leszek!) magyarországi kiadását. Az európai értékekről, fogyasztóvédelmi és afenntartható fogyasztással kapcsolatos tudnivalókról szóló ingyenes oktatóanyag a TVEsegítségével több mint 60 000 diákhoz jut el országszerte.

WUNDERKAMMER: CSODAKAMRA 2008. november 4-23. között kiállítást tartottunk. A Tudatos Vásárlók csodakamrájában olyandolgokat gyűjtöttünk össze, amelyek egyszerre óvják a környezetet, s amelyeket társadalmifelelősséget vállaló alkotók, vállalkozások állítottak össze, és a fogyasztók mindennapi, valósigényeit elégítik ki. Napszakács, évtizedes visszaváltható üvegek, újrahasznosított papírbútorok,elem nélkül működő elemlámpa, óriásplakátból készült fotel, méltányos kereskedelemből származópulcsi, fenntartható erdőgazdálkodásból származó tornacipő és megannyi izgalmas tárgy. A kiál-lítást több ezren látogatták.

A TUDATOS VÁSÁRLÓK EGYESÜLETÉNEK TEVÉKENYSÉGEI AZ ELMÚLT IDŐSZAKBÓL.HA TETSZIK, LEGYÉL TÁMOGATÓ TAG!

TAGOKNAK

| 8 4

Az alábbi kiadványokat kedvezménnyel kínáljuk a TudatosVásárlók Egyesületének tagjai számára. Megrendeléseket atve@tve.hu e-mail vagy a 1027 Budapest, Bem rakpart 30.postai címre várjuk. A tagságról bôvebb információt találsz:www.tve.hu/tagoknak.html, vagy kérdezd munkatársain-kat a (06 1) 225 8136-os telefonszámon.

Tudatos Vásárlók könyve (258 oldal)

Teljes (bolti) ár 2 850 FtIrodai ár 2 850 FtTagoknak 2 280 Ft

A Tudatos Vásárlók kampány-

és bojkottszervezési kézikönyve (35 oldal, színes)

Irodai ár 300 FtTagoknak 300 Ft

Vásárolj okosan!

Útmutató egy fenntarthatóbb élethez (56 oldal)

Teljes (bolti) ár 800 FtIrodai ár 800 FtTagoknak 600 Ft

Postai megrendelés esetén a postaköltséget felszámítjuk.

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

8 5 |

E-számokról röviden (30 oldal)

Irodai ár 300 FtTagoknak ingyenes

A kávé ereje (DVD)

Dokumentumfilm a kávétermesztés és

-fogyasztás társadalmi és környezeti hatásairól,

a fair trade-ről

Irodai ár 500 FtTagoknak 300 Ft

Iskolai fogyasztóképzés

Oktatóanyag

Irodai ár 500 FtTagoknak 300 Ft

A TUDATOS VÁSÁRLÓ régebbi számai

Irodai ár 200 FtTagoknak 100 Ft

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

T U D AT O S V Á S Á R L Ó

Szerkesztô: Gulyás EmeseAsszisztens: Perényi ZsófiaTördelés: Kiss Maja Szerkesztôbizottság: Gellér Zita, Léderer Tamás, Polónyi Krisztina, Vörös Miklós Grafikai tervezés: Czakó Zsolt Nyomdai kivitelezés: Present Művészeti és Szolgáltató Kft.Kiadó: Tudatos Vásárlók EgyesületeFotók: British Museum, SXC, Wikimedia Commons, KovácsGyula, Dreamstime

Internetes megjelenés, megrendelés, archívum:www.tudatosvasarlo.hu/magazin

Szerkesztôség:H–1027 Budapest, Bem rkp. 30. II/19. Telefon/Fax: (+36 1) 225 8137E-mail: szerk@tve.hu

Megjelenik 1800 példányban.

Szerkesztés lezárva: 2008. október

A Tudatos Vásárló 100% újrahasznosított alapanyagú papírból készült (Cyclus Offset).

ISSN 1786-3368

Korábbi számok:2004 | A fogyasztó hatalma, Reklám és média, Karácsony 2005 | Aktív állampolgár, Víz, Háztartási vegyi anyagok2006 | Idő , Zöldség-gyümölcs, Szupermarketek2007 | Közlekedés, Hús2008 | Energia

A Tudatos Vásárló megjelenését nonprofit szervezetek, államipályázatok és magánemberek támogatásai teszik lehetôvé.

A Tudatos Vásárló tartalmának szerzői joga a Tudatos VásárlókEgyesületét illeti meg, kivéve abban az esetben, ha az adotttartalmaknál más forrás van feltüntetve, illetve a szerzői joggal kapcsolatban egyéb közlés történik, ilyenkor annak megfelelően kell eljárni.

A Tudatos Vásárló magazin a Tudatos Vásárlók Egyesületetámogató tagjainak ingyenes.

A Tudatos Vásárló jelenlegi számának megjelenését aGazdasági és Versenyhivatal valamint az Articsók Stúdió(Czakó Zsolt) támogatta.

Köszönjük!

Kedves Olvasóink! Azon gondolkodunk, hogy beengedjük-e az újság szellemiségével összhangban működő vállalkozásokreklámjait a Tudatos Vásárló magazinba. Ahhoz, hogy jó dön-tést hozzunk, szükségünk van a Ti véleményetekre is. Kérjük,írjátok meg mit gondoltok a szerk@tve.hu -ra. Köszönjük!

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

Értékeld a Tudatos Vásárlót!www.tudatosvasarlo.hu/magazin